Több, mint Opera!”
„
PÁLYÁZAT
a Magyar Állami Operaház (MÁO, Opera) főigazgatói álláshelyének betöltésére.
írta: Ókovács Szilveszter
Budapest, 2012. november 28. 1
Tartalomjegyzék Személyes motiváció
3
Helyzetértékelés 1. - az operajátszás SWOT-analízise Helyzetértékelés 2. – a balettjátszás SWOT-analízise Vezetői koncepció
9
11
Művészeti, szakmai koncepció és tervezés Alkotótársak
6
15
23
Alapító Okirat
23
Szervezeti és Működési Szabályzat Költségvetés és évadtervezés Belső szabályozás
26
28
Jogszabályi környezet Foglalkoztatás
25
29
29
Stratégia a gazdasági szervezet hatékony működtetésére Marketing, PR és kommunikációs stratégia Bel- és külföldi szakmai kapcsolatok Gazdálkodási stratégia Összegzés
48
Mellékletek
51
33
35
39
45
2
Személyes motiváció
Több, mint Opera! (dilemmák felütésül)
A Magyar Állami Operaház valóban több, mint Opera – és azt gyanítom, nemcsak számomra. Akkor is, sőt főleg akkor az, ha mai nevét komolyan vesszük. Magyar, mert magyarságunk egyetlen, a műfajnak dedikált operaházaként teremtették eleink, s így minden magyar ember magaskultúrájáért felelősséggel tartozik. Állami, mert ugyan királyinak épült, de amit e jelző 1884-ben hordozott, ma is igaz: az Opera sehol a világon nem tudja magát eltartani – létéhez központi akarat, állami vagy civil közösségi forrás kell, s akkor kinyerhetők a közösség hasznai is. Operaház, mert opera- és balettjátszásra termett, erre a legalkalmasabb, e szerepre predesztinálja a nemzet itt összpontosított legnagyobb művészi potenciálja is. Máris visszaérkeztünk a tételmondathoz: e hatalmas múlttal, feladattömeggel és művészi erőforrással többnek kell lenni a Sugár úti palota puszta összművészeti alkotóházánál és produkciógyáránál, turistatömegeket csalogató zenei Halászbástyájánál. Míg e sorokat írom, biztosan én lehetek a legbüszkébb az Opera „nyolc boldogságára”: a magyar nemzet legnagyobb és legrégebbi zenekara, énekkara, legnagyobb (és egyetlen klasszikus) balettegyüttese, repertoárja, leghatalmasabb (két) színházterme, előadásszáma, nézőszáma, bevétele mind itt összpontosul. És mindez vezet el a hagyományosan – és a műfaj erőforrás- és anyagigényéhez illő –, okkal legnagyobb állami támogatásig. A patina miatt és az artisztikus fegyvertár birtokában, különösen pedig a globalizált értékvesztés idején nagy küldetés a mienk. 2013-ban az Erkel Színház is munkába áll, tavasztól 80 előadás erejéig, ám ősztől már teljes gőzzel folyik ott is az évad. Összesen mintegy ezer munkatárssal – köztük csaknem hétszáz zene-, ének-, tánc-, képző- és iparművésszel – a magyar nemzet egészét kell besugároznunk. Minden rész-cél fontos fénynyalábja e sugárzásnak: az egyetemes remekművek műsoron tartása, a múlt érdemes magyar darabjainak büszke felmutatása, a kortárs irodalom rendszeres szemlézése, a magyar művészeti jelen inspirálása és befogadása mellett el kell jutnunk vidéki városokba, külhoni magyarokhoz ugyanúgy, mint koprodukcióval, vendégjátékkal vagy programcserével a távolabbi világba. “Önző” kötelességünk nevelni a későbbi operaközönséget: óvodást, diákot, egyetemistát, nem engedni el az aktív koron túlnőtt, keresettől elesett idős 3
rajongók kezét. Gondolni a konzervatívnak mondott ízlésre is, amely az Opera illusztratívnak felfogott műfajaitól a téma vagy kompozíció keletkezésének korát várja színpadra, és a feltétlen történetmesélést, de közben egyre inkább haladni a jövő operafanjainak más valósága, s a színház lényege felé, amely mindig a befogadó jelenidejét reflektáltatja a múlt vagy képzelet adekvát, nem múló érvényességű történeteire, érzelmeire, dilemmáira, figuráira – nem torzítva az örökérvényű művek eredeti üzenetét. Mivel a legszebb magyar épületek egyike az Ybl-palota, és a magyar színházművészetnek is messze hord a híre, várjuk az építészet és az opera külföldi tisztelőit a produkciók értékéhez igazított, magas árakon – de nem fordulhat elő, hogy kispénzű belföldi vagy külhoni magyar diák, nagycsaládos vagy nyugdíjas ne juthasson be akár az Operaházba is. Természetesen bevételorientált állami intézményként kötelességünk fél szemünket a kasszán tartani, de nem lehetünk elefántcsonttorony, ahová nem hallik fel a jótékonyság és a társadalmi szerepvállalás parancsa. Felfogható állami karitásznak is az Opera nagyvonalú eltartása, ugyanakkor fel kell tárnunk működésünknek – a szellemi-lelki hasznokon túli – akár járulékos gazdasági profitját is, erőfeszítéseket kell tennünk a hazai mecenatúra megerősödéséért, a szponzoráció Operához illő módjainak és hajlandóságainak közelítéséért. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világban meghonosodott autentikus játékmódot és a repertoár változásait: időről időre jusson színpadra a régizene is specialisták és különleges hangszerparkjuk révén, de ne tévesszük szem elől, hogy modern zenekari hangzáshoz épült, nem kamara méretű terekben dolgozunk, és fontos, valamint kifizetődőbb is – idővel – rezidens együtteseinkkel megszólaltatni e műveket. Játszani eredeti nyelven, de vígoperákat akár magyarul is, hisz úgy nagyobb erővel találnak utat a magyar szívekhez. Otthon lenni a színpadi előadások mellett a zenekari hangversenyek, oratóriumok és kamarakoncertek és -balettek, dalestek és szólókoncertek világában is. És időnként a táncos lábról is le kell rúgni a spicc cipőt. Egyszerre kell a magyar zenei és táncélet legnagyobb centrumának közművelő szerepét vállalnunk, ez kötelességünk és korparancs is: muszáj kimozdulnunk a rosszul – sznob módon vagy lenézőn hirdetett – „az összművészet szent temploma” szerepből, ahová vagy amelynek közelébe sokan nem is mernek jutni. Új típusú, a műfajt nem deheroizáló, ám nagyszerűségét modern eszközökkel hirdető marketingtámogatás kell, dinamikus és kitárulkozó kampányok, jelenlét az utcán, az iskolákban, a médiában, a kibertérben és a társadalomban, még a civil szférában is – mindig nemet mondva a bulvár és a szakmaiatlan, az opera és a balett nívójához méltatlan tálalásnak. Több széttartó útpár mentén rajzolunk tehát kört: mindre képes, és mindre elszánt a Magyar Állami Operaház. Képes különbséget tenni, kérdéseket szofisztikáltan megközelíteni, megtalálni a vállalhatóság mezsgyéit, képes tehát nem végletesnek lenni. Van erőnk, tehetségünk, közönségünk és lendületünk, komoly kormányzati 4
ígéret szerint lesz kiszámítható forrásunk, és ha számunkra pozitív döntés születik, időnk is mindehhez. A részletekről szól a következő terjedelmes irat. Zenei tanulmányaim, művészi aktivitásom, médiatapasztalataim és az Opera szervezetében eltöltött összesen bő öt esztendő, a vezetői munka és a kormánybiztosi tevékenység nyomán felkészültnek érzem magam a feladatra. Az elmúlt egy évben újra közvetlen közelről kísérhettem figyelemmel a intézmény működését, stabilizálhattam helyzetét, alakíthattam ki a stábot, s végezhettünk el együtt jó néhány, a rendszerváltoztatás óta halogatott átalakítást. A fenti motivációs szövegben foglalt művészi dilemmák feloldásában továbbra is támaszkodni kívánok Héja Domonkos mb. főzeneigazgatóra és Solymosi Tamás mb. balettigazgatóra, valamint a két terület monitorozásában, tapasztalat-átadásában Marton Évára, a XX. század legnagyobb magyar operaénekesére és Nagy Ivánra, a világ balettjátszását legalaposabban ismerő magyar táncművészre: mindkettejükre művészeti főtanácsadóként Magam pedig a nagy előd Bánffy Miklóshoz igyekszem igazítani léptem, amikor az imént taglalt széles spektrumú tevékenységet, egyben a Magyar Állami Operaház működésének új, harmadik évezredi alapokra helyezését irányozom elő: eközben sosem fogom politikai konzervativizmusomat az ízlésbélivel összekeverni.
Sződliget, 2012. november 28.
5
Helyzetértékelés 1. - az operajátszás SWOT-analízise
Erősségek a munkatársak szokatlanul nagy többsége szakmailag felkészült, nagy tapasztalattal és erős színház iránti elkötelezettséggel bír (ennek ellenkezője meg fog jelenni a gyengeség oldalon is): az itt dolgozók többsége mély elkötelezettséggel szolgálja a színházat, együtt él annak mindennapjaival, ismeri és tiszteli a művészeket és általában a művészetnek ezt a legkomplexebb, éppen ezért legnehezebben befogadható műfaját, ami ha egyszer hatott rád, többé nem tudod kivonni magad a hatása alól; színházi összetartás, a színház szeretete, a színház normál élettől eltérő munkarendjének akceptálása, rugalmas alkalmazkodás a gyakori változásokhoz; a művészek többsége (beleértve a korrepetitorokat, zenekari művészeket is) beszél nyelveket, így a külföldi vendégművészekkel is megértik egymást; az utóbbi 2 évben jelentős változások kezdődtek nyelvtudás kapcsán a játékmesterek és rendezőasszisztensek körében is, de a helyzet még korántsem megnyugtató; a jelenlegi vezetés megtörte a művészvilágtól végképp idegen közalkalmazotti rendszert, ez jelentős felbolydulást eredményezett, amelynek hatásai lassan lecsillapodnak, megteremtődött ezzel együtt a piaci értékrenden alapuló működés lehetősége; a művészek egzakt teljesítményen alapuló, szakszerű és a piaci igényeknek megfelelő kitűzésére való hajlandóság a 2013-14-es évad tervezésében már jóval erősebben megmutatkozik, mint a korábbi években; a zenekarban hallható változásokat idézett elő a meghallgatás, s általában a zenekari igazgató, a főzeneigazgató és a főigazgató folyamatos figyelme; a kórusból lassan kikopnak a kottát gyengén olvasó tagok, zeneileg és hangzásban is tudnak egészen szép megoldásokkal élni; nekik is érdemes koncerteket szervezni; a korrepetitor-gárdánk – nem kiegyenlítetten ugyan, de – nagyon jól felkészült és elkötelezett; a kottatárnak igen jót tett az elmúlt 2 év: rend van, mindenben azonnal, jól és kedvesen intézkednek;
6
Gyengeségek a múlt és a közelmúlt beidegződései még mindig igen erősen meghatározzák a tárak „betartási”, sajátos érdekérvényesítési hajlandóságát és összetartását. Létezik szakmai összetartás is, de sajnos annál sokkal erősebb a szociális/szakszervezeti összetartás; eddig nem jutott figyelem az énekesek pályájának gondos felépítésére; a játékmesterek és rendezőasszisztensek, valamint a karmesterek még most sem mindenki üti meg a magasabbra tett mérvét sem szakmailag, sem hozzáállásban; a karmesterek esetében megtehetjük, hogy nem kérjük fel őket, de az ún. rendezői tár tagjai közalkalmazottak; a művészeken és a korrepetitorokon kívül a többi tárban igen gyenge a nyelvtudás; nagy nehézséget okoz ez játékmesterek és rendezőasszisztensek esetében, akik nem tudnak a külföldi vendégművészekkel kommunikálni; az énekkarban a meghallgatás, valamint a folyamatos szakmai „felügyelet” nem hozta meg a kívánt mértékben szükséges változásokat; a „munkaerő-kihasználás” a művészek esetében meglehetősen hektikus volt mindmáig; ennek oka a gyakori vezetőségváltás és a mindenkori vezetés nem feltétlenül egzakt, a művészeti teljesítményen alapuló döntései;
Lehetőségek egy szakmailag magas szintű, minden tekintetben megbízható vezetés hosszú távú kinevezése nagy lehetőség a dalszínházban megkezdett átalakítások továbbvitelére; a fejlődéshez elégséges és jól előrelátható, megbízható pénzügyi háttér biztosítása nagyot lendíthet a piaci lehetőségek jóval hatékonyabb kiaknázására; megfelelő és állandó pénzügyi háttérrel a minőségi elvárásaink is nagyobbak lehetnek; ez a folyamat elkezdődött, de még igen az elején tartunk; földrajzi elhelyezkedésünk, az ország és Budapest látványosságai elég vonzóak ahhoz, hogy sokan látogassanak ide; a nemzeti turizmusért felelős állami vezetőkkel, valamint vezető turisztikai cégekkel szorosabbra kell fűzni a kapcsolatunkat és ki kell alakítani egy egészséges és hasznos koncepciót; az Operaház mint építészeti látványosság is jelentős vonzerővel bír; erős hadjáratot kell indítanunk annak érdekében, hogy minél több magyar is látogassa a Házat; iskoláknak lehetővé kell tenni a kedvezményes látogatást, amelybe kulisszatitkokat is bele kell foglalni (betekintés próbákba, díszlet- és jelmezkészítésbe – amolyan „hogy készül az opera” programok); 7
vannak gyerekprogramjaink, de azok egy bizonyos korosztályra fókuszálnak és nem foglalkozunk elegendő mértékben leendő közönségünk tudatos felkészítésével; elindult vagy előkészítés alatt áll több nagyon fontos kezdeményezés e témában (OperaKaland, OperaAkadémia, Gördülő Opera, Hangoló); össze kell hangolni a Zeneakadémiával és a Művészetek Palotájával történő együttműködésünket;
Veszélyek amennyiben a fenntartó nem biztosítja a szükséges szakmai és pénzügyi állandóságot, nem lehetséges a piaci feltételeknek való megfelelés; a repertoárunk legnagyobb része régi, ódivatú rendezés, ha nem tudunk korszerű és sikeres rendezésű, látványos, ugyanakkor egyszerűen színpadra varázsolható darabokat felmutatni, nem tudjuk a fiatalokat megnyerni a műfajnak, amely végül is a műfaj lokális halálához vezet; az elmúlt 20 évben vészesen amortizálódott a magyar zeneoktatás; fiatal művészeink egy része nem megfelelően felkészült sem énektechnikailag, sem zenei ismeretek és igényesség tekintetében; nem érzékelik, hogy a mai operajátszásban már nem divat csak nagyjából azt énekelni, amit a szerző leírt; nem tartunk lépést a világgal a színészi teljesítmény terén sem; ez csak részben fogható az oktatásra (a Zeneakadémia színészmesterség-oktatása például jó); ebben nagy szerepe van annak, hogy nincs elég és elég képzett operarendezője Magyarországnak (ezért is kell kísérleteznünk a társműfajok érzékeny alkotóival);
8
Helyzetértékelés 2. – a balettjátszás SWOT-analízise
Erősségek jellemábrázolás, szerepformálás, előadói tehetség: e téren előadói vénánk és tehetségünk a színpadon egyedülállóvá teszi a Magyar Nemzeti Balettet; Magyarország egyetlen és legnagyobb klasszikus balettegyüttese a mienk; sokoldalú repertoár (klasszikus balett, táncjáték, modern darabok, kortárs klasszikus balettek, nemzetközi és hazai koreográfiák, drámai művek és víg darabok, mesebalettek is; a világon páratlan, legendává érett, 62 esztendős hagyományú Diótörő-előadás;
Gyengeségek a klasszikus balett minőségi követelményeinek nemzetközi szinten csak a balett technika magasabb minőségű birtoklásával lehetséges megfelelni; eddig a Magyar Állami Operaház nem tudta garantálni azt a premierszámot, amely a fiatal, ideszerződő művészek számára vonzerővel bírt volna, a társulatot pedig állandó magas szinten tartotta volna; a repertoár változatossága nem volt garantált; a balettegyüttes sokoldalúan használható tagságának létszáma nem elégséges két színház ütemes és megbízható kiszolgálásához sem balett, sem operabetét-fronton; a társulat átlagéletkora még mindig magas az európai gyakorlathoz képest; a pályáról távozó művészek kivezetése csak részben megoldott (balettjáradék);
Lehetőségek gyakori próbatánccal, külföldi audíciókkal feltölteni a Magyar Nemzeti Balett létszámát; fiatalítani az együttest, amely így alkalmas lesz minden táncfeladatnak magas szinten megfelelni; a magyar táncélet igazodási pontjává válni (Pas de trois, Pas de quattre, Új Táncélet c. lap kiadása);
9
kivívni az Opera műsorán belüli minimum 4 premier lehetőségét (3 egész estés, 1 kamaramű, modern est – 3 egy felvonásos koreográfia); a fenti megoldással és megfelelő bérezéssel, juttatásokkal, pályamodellel itt tartani a Magyar Táncművészeti Főiskolán, a legmagasabb szintű vendégművészek időnként meghívásával Budapesten is bemutatni a világszínvonalat, s azt is, hogy mi illeszkedni tudunk ehhez a színvonalhoz; vendégjátékok, koprodukciók vagy programcserék útján a világban is képviselni az összetett magyar balett hagyományt;
Veszélyek az állami támogatás vagy a vezetés változásai miatt nem sikerül stabil hátteret teremteni a balett együttes mögé sem, így elveszítjük legjobb balett művészeinket és a frissen végzett tehetségeket; a létszámbővítés elmaradásakor nem tudjuk teljesíteni az évadban előírt kötelezettségeket, az Opera vendég együttesekre szorul, külföldi szereplés egyeztetése lehetetlenné válik; a pályamodell elmaradása esetén visszaesik a balett hivatás most sem túl erős vonzereje; a pénzhiány miatt elmaradó nagy kortárs klasszikus balettek híján a repertoár egyhelyben áll, elszürkül, a világ trendjétől lemarad, a társulat „leül”.
10
Vezetői koncepció
Alapvetően határozza meg az Opera sorsát, milyen döntéseket hozunk a felütésben (Több, mint Opera!) vázolt kérdések kapcsán? Milyen legyen tehát a következő öt év Operája, merre induljon el? Legyen magyar. Nincs más ehhez fogható intézmény, legkiválóbb művészeinknek itt kell megmutatkozniuk művekkel, számukra legalkalmasabb szerepekkel. Az opera és a balett sikeres magyar darabjait különös becsben kell tartanunk, hisz ezek senki másnak nem fontosak a világon, mint ahogy magyarságukban a magyar művészek sem – csekély számú kivételtől eltekintve. Máshol nem szempont, hogy sok magyar legyen a színlapon, nálunk pedig az nem szempont, hogy a világban bolyongó művészek permutációi révén gyakorlatilag ugyanazt játsszuk, mint Európa vagy Amerika bármely tetszőleges színpadán. Anyagilag sem bírnánk (erről majd lentebb), de egyetlen magyar intézményként a nemzeti kultúra érdeke is ez. Külön mondatot érdemel a magyar tehetségek kibontakoztatása: a Zeneakadémia, a Táncművészeti Főiskola partneri kapcsolata mellett folyamatos előénekléseket, próbatáncokat kell hirdetni, és keresni kell a kapcsolatot a másik három művészképző egyetemmel is. Legyen állami. A 2002-ben 6.4 milliárd forintra emelt támogatási összeg értéke tizenegy évvel később – 60%-ot meghaladó indexált infláció, a rezsiköltségek teljes elszabadulása és a gazdasági világválság (fizetőképes kereslet zuhanása, jegyárak stagnálása) mellett – 10 milliárd fölé tehető. Célul kell kitűzni, hogy növekvő ütemben, 2018-ra az Operaház és az Erkel Színház dotációja legalább a 2002-es (tehát 16 esztendővel korábbi!) értéket elérje: ennek szintje 13 milliárd körül lesz a most ismeretes inflációpálya alapján. Az állam továbbra is első kultúrintézményeként tekintsen az Operára, amely összművészeti centruma, nagykövete és szimbóluma is annak, aminek Magyarországot látni és láttatni szeretnénk. A magyar muzsika elsőrangú exportcikk, az Opera pedig egy álom, amelyet nem szabad szertefoszlatni. Legyen operaház. Bármennyire is nyitjuk ki kapuit, ne kelljen majd egyszer kufárokat onnan kikergetni: az opera és a balett, a magasszintű vokalitás, zene és tánc értékeit ne engedjük devalválódni, sose rugaszkodjunk el alapvető küldetésünktől, a két kitüntetett műfaj továbbörökítésétől. Legyen társulati színház. Sokan és néha szándékkal értik félre: a közalkalmazás nem egyenlő a társulati léttel. A határozatlan idejű szerződések elkényelmesítik a versenysporthoz hasonlatos pályán lévő ének- és táncművészeket, az intézményt pedig kényszerpályára taszítják: a már kevésbé intakt művészeket az ország első színházában se nézők elé küldeni, se munka nélkül eltartani nem felelős magatartás – főleg úgy, hogy közben tehetséges művészek tömege elől álljuk el a bejutás útját. A 2012-es változás, a közalkalmazás énekesi és karmesteri megszűnte ugyanakkor nem jelenti a társulatban gondolkodás végét, sőt. Egy önmagát képző, teljes szereptudással felvértezett szuverén művészcsapat alkothat csak igazán nagyot 11
próbákon és színpadon. Mindehhez koncentráltabb munka, nagyobb fegyelem, több pontosság, felnőtt felelősségérzet és mély önismeret szükséges, amelyekből nagyobb minőség és jelentősebb jövedelem fakad, s amelyekre válaszul az intézmény akár többéves szeződéseket is kínál. (Lásd a világ vezető operaházainak hasonló gyakorlatát, vagy idehaza az összes színházét, zenei területen pedig a Budapesti Fesztiválzenekar kétéves megújítású szerződésrendszerét, amely úgyszintén a megújuló minőség garanciája.) Társulatként tekintünk ezután is az Opera színpadain megforduló művészekre: az 1-es pont miatt is létezni fog, semmiképp sem tűnhet el a magyar énekesek társulati összetartozásának tudata. Legyen repertoárszínház. Mivel a két operai műfaj édes terhét, s így a felelősséget is jószerivel magunk hordozzuk a magyar nyelvterületen, az irodalom minden értékes darabját elő kell adnunk. Időről időre megjelenhetnek a racionalitás bülbülszavú hirdetői, akik kimutatják a stagione játékmód előnyeit, de nekik nem szabad hinni: nagy sorozatokkal feleannyi produkció kínálható Magyarországnak, és előbb szürkévé, majd lehetetlenné válik a bérlet-permutálás. Legyen semi-stagione játékrendszerű. A repertoárszínház nagyszámú produkciójának rendezett, kiszámítható beforgatása csak semi-stagione módszerrel lehetséges. Ez a szisztéma biztosítja a hozzáférést (2-3 hétig megy egy darab), a változatos műsort (bármelyik három napban 2 produkció látható) és a gazdaságos próbaszakaszt (5-ös, 7-es sorozatokig coverelt egyetlen szereposztás, 8-as, 12-es etapokban dupla szereposztás). Legyen nyitott. Minden szerepre a lehetséges legjobb magyar kitűzést kell megkeresni, sőt, rendszeresen haza kell hívni az életvitelszerűen külföldön dolgozó magyar énekeseket, táncosokat és karmestereket, rendezőket, ám ha nincs megfelelő hazai művészünk, hívjunk külföldi vendéget, de akkor csakis az első vonalból – a hazai közönség örömére, a magyar társulat javára. Szükséges egy vendégkeret létrehozása, amelynek fogyását tervezni, figyelni kell. Legyen sokszínű. A klasszikus színrevitelek közül a sikerült és népszerű előadásokat meg kell tartani, az Opera az újító szellemiség deklarálásával sem állhat be egyetlen stílusirányzat mögé. Törekedni kell a műfaji felfedezésre: opera vonalon a két zenetörténeti véglet, a preklasszikus és barokk, illetve a posztmodern és kortárs művek időről időre történő beemelésével meg kell adni közönségünknek és művészeinknek is a szélesebb tájékozódás, a kánonok újraírásának lehetőségét. Nem feladata azonban a Magyar Állami Operaháznak bizonyítottan sikertelen művek fogalmazásával törődnie: főleg az opera mainstream repertoárját érintő klasszikaromantika időszakából származó opuszok közül a valódi értéket és népszerűséget hordozókat kell játszani: a remekműveket tehát. A balettnél fontos szempont Magyarország híd-szerepének kihasználása: az orosz és a francia baletthagyomány közt félúton mindkettőre fogékonynak maradni, rendszeresen játszani azon klasszikus műveket, amelyeket csak a Magyar Nemzeti Balett tud eltáncolni hazánkban, ezeken legyen a fő hangsúly, de minden évben lehetőséget kell adni a 12
népszerű magyar táncjátékok és modern kifejezési módok bemutatására is. Továbbá arra is, hogy a világban futó klasszikus technikájú mai kompozíciók is – költséges voltuk ellenére – időről időre eljuthassanak hozzánk. Legyen gazdaságosabb. Az intézmény végre vegye komolyan, hogy csak három óra alatt felépíthető díszletet fogad el, csak időben lerakott terveket fizet ki, csak igazolt fontosságú munkákat ismer el. Az intézmény művészeti vezetése érvényesítse azt a felismerést, miszerint spórolósabb, praktikusabb világ érkezett el, amelyben az absztrakciót leginkább megkövetelő műfajok (opera, balett) színpadára nem megatonnás épített díszlet, hanem ravasz világítással és (akár holografikus) vetítésekkel segített, stilizált minimálkulissza lép, amely nemcsak könnyebben kezelhető, de sokszor olcsóbb is a lassan letűnő realista építményekhez képest. A trend itt világos: az Opera sem halogathatja tovább a váltást: így is 8-10 évbe telhet, mire a mai repertoár lecserélhető. Legyen korszerű. Ma már nem létezhet modern operaüzem a klasszikus játszóhelyen kívüli üzemház (adminisztrációs központ), zenekari próbaterem, integrált díszlet-, jelmez- és kelléktárnak és az ezeket előállító egységeknek otthont adó ún. integrált Műhelyház nélkül. Az Opera ezért nem teheti meg, hogy ne készítsen terveket egy budapesti állami ingatlanon épülő vagy kialakítandó Műhelyház és Próbacentrum programjára. E létesítménynek az Operaház felújításának kezdetére kell elkészülnie (2015. június 1.) Legyen proaktív. Mint a legnagyobb kulturális intézmény menjen elébe a kihívásoknak: a helyzetéből és speciális műfajaiból fakadó előre tervezés miatt úgyis az Operának kellene fürkésznie a legtávolabbi jövőt. Jelenleg az intézmény még épp csak lemaradását igyekszik ledolgozni színészi és színházi technikákban, repertoárban, ám a lendületnek meg kell maradnia, és nemcsak a színházi trendek óhatatlan változására, de a társadalmi mozgásokra, ünnepekre, rítusokra is reagálnia muszáj az Operának. Nem mindenre, nem a kisebb jelentőségű vagy tiszavirágidejű fordulatokra, de a szignifikáns témákra igen. (Csak egy szándékosan periferiális téma: míg a budapesti maratonfutás egyik ékessége az operaházi zenés stáció immár két éve – piláteszt viszont nem kell benne oktatni, mint ahogy aerobicot vagy ír szteptáncot sem lett volna illő ötlet anno.)
Hogy e tizenegy ponton kívül még mi és milyen legyen az intézmény, arról álljon itt az Opera alapműködésétől (opera- és balettjátszás) eltérő “arcainak” vázlatos rajzolata: egyetlen magyar klasszikus balett társulat (Magyar Nemzeti Balett) legelső magyar szimfonikus zenekar (Budapesti Filharmóniai Társaság) legnagyobb magyar kórustársaság (Budapesti Operakórus) 13
egyetlen opera- és koncertprofilú gyermekkórus (Operaház Gyermekkara) kamarazenei potenciál (Musica e parole) vokális központ (Dalszínház utcai dalestek, oratóriumok, mesterkurzusok) képző- és iparművészeti alkotóház (díszlet-, jelmez-, kellékgyártás, OpeRajz) pedagógus-képzőhely (OperaAkadémia) stúdió és kiadó (OperaTrezor) országos operai központ (Primavera, Pas de Trois, OperaFórum) médiacentrum (Opera magazin, Ki nyer ma?, Összművész, Táncélet) társadalmi partner (Mindenki Operája, Keresztények Parsifalja, KismaMatiné, Útravaló, Határtalan Opera, Ludovika Napja, Gördülő Opera, BOE, Normafa-Piknik, Zene- és tánctanári kártya, OperaFüred) jótékonysági csomópont (Gyermekmentő, Ökumenikusok, Lions Club, Zongoraáriák, Kiskarácsony) utcai látványosság és találkahely (OperaCafé, Díva(t)bemutató, díszkivilágítás, SzfinxFagyizó)
Évadnyitány,
Maratonok,
műfaji hagyományőrző pont (OperaDigiTár, OperaArchív) kiállítóhely (Vörös Szalon, Királyi Galéria) ünnepek háza (nemzeti gálaestek, Szabadságra hangolva, Diótörő Fesztivál, Magyar Opera Napja, Újév az Operában, OperaKarácsony) virtuális szolgáltató (OperaClick, OperaTéka, honlap, OperaPédia) idegenforgalmi látványosság (Operavezetés, Diplomata-éj) exkluzív vendéglátóhely (OperaVacsora, Székely Bertalan-terem, nagyterasz, foyer, színpad) ismeretterjesztő intézmény (Hangoló, Királyi Képcsőház, OperaFilmklub) értékesítő pont (OperaShop, OperaInfo) inspiráló intézmény (opera- és balettpályázatok, nyitány- és versmeg-rendelések, képzőművészeti pályázat a vasfüggönyökre) Magyarország nagykövete koprodukciók)
(turnék,
vendégszereplések,
Collegium Opericum,
gyermek- és ifjúsági centrum (Zengető, Hangszervarázs, Makaróni, balettvezetés, OperaKaland, Opera Nagykövetei, gyermekkuckó) 14
művészeti díjak otthona (Csillagóra: Magyar Állami Operaház Kamaraénekese-cím, Magyar Nemzeti Balett Étoilja-cím, Örökös Tag, Mesterművész, Seregi-éj, Kisdíjak) társasági rendezvényhelyszín (Operabál, Takarékosság Napja, Éjszakai Denevér, sajtótájékoztatók, OperaLobby Club)
Művészeti, szakmai koncepció és tervezés
Az Opera mint intézmény évadtervének tükröznie kell a felütésben (Több, mint Opera) megadott szélső értékeket éppúgy, mint a masszív repertoár remekműjellegét. A hagyományok és a kialakult munkamódszerek, a terhelhetőség és a közönség igénye alapján az Opera általános előadásszámában 1:2 és 1:3 közötti értéken szerepel az operaegyüttes és a Magyar Nemzeti Balett fellépéseinek aránya. Ez a szám nem egyenletes eloszláson alapszik: évad elején a balett még kevésbé harckész, hisz formába kell lendülniük a nyári leállás után, ami zenésznekénekesnek fiziológiailag egyszerűbb. Decemberben viszont a hatalmas közönségnyomás miatt annyi Diótörőt kell táncolniuk, hogy visszaleng az inga. Új évad tervezésénél megannyi szempont – játszóhelyek száma, állapota, művészeti tárak létszáma, alkalmassága, szolgálatszáma, műszaki lehetőségek, szcenikai kapacitás végessége, díszletépítés-bontás problematikája, “mit, mivel és mivel nem” kérdésköre, más színházak tervei, műtípusok arányai vagy a forduló trendek elé feltétlen sorolom a művészi elképzelést. Azt az ívet és/vagy tematikát, amely az évadnak arcot és értelmet ad, amely egyiket a másiktól megkülönbözteti, és végső soron a színháznak is egyéniséget, külön minőséget ad. A művészi tervezés speciális szempontja ekkor még a közönség különben szent, és minden vitát könnyedén eldöntő nézetét is felülírja. Az a művészeti vezetés, amely nem meri a színház óhatatlanul hangos érdekérvényesítői fölött deklarálni saját művészi elképzeléseit, vagy a tárvezetők, vagy a statisztikák foglya marad, és épp azt nem tudja megvalósítani, amiért odakerült: saját elképzeléseit. Az évad tervezése tehát a fő ív elképzelésével indul, a többieknek ehhez kell kreatívan alkalmazkodniuk, mint kabáthoz a gombok. Mi 2011 őszén készen kaptuk első évadunkat: igényes, szép terv volt, de pénz és idő hiányában, megfelelő alkotócsapatok nélkül bukásra ítéltetett. Premiereket voltunk kénytelenek elhagyni, felújítással helyettesíteni. A 2012/13-as évad már a mienk, de vállaltan az átmenet évada. A vezetés négy tagja első nyilvános szereplésén (évadnyitó társulati ülés) négy célt említett, amely felé az átmenet idején máris elindultunk, s e napig lépdelünk: Erkel Ferenc révén is legyen a nemzeti operajátszás a kultúra zászlóshajója (1, kormánybiztos), a budapesti Operában már rég nem erős Richard Strauss-repertoár visszahozatala és továbbépítése (2, főzeneigazgató), 15
a balettegyüttes klasszikus vonalának erősítése régi és új klasszikus sztárbalettek bemutatásával (3, balettigazgató), az Erkel Színház játékra alkalmas állapotra történő felújítása (4, műszaki-produkciós igazgató). Talán Erkel Ferenc esetében nem kell sokat érvelnem, miért fontos nemzeti identitásunk miatt is színpadon, élő, megújított formában őrizni annak a szerzőnek műveit, aki a semmiből teremtette meg a romantikus magyar operát, aki minden erejét a magyar zene szervezésének szentelte (karmesterként, kórus- és zenekaralapítóként, zeneakadémiai tanárként, Liszt barátjaként, de még sakkmogulként és fiai révén is), aki – egyedülálló módon a zenetörténetben – valamennyi operájának témájául a magyar történelem eseményeit vette, így nemzeti mitológiánk továbbfejlesztésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett. És cseppet sem utolsó mondatként: minden ellenkező híresztelés dacára remekműveket alkotott! Strauss esetében nyilván más az ok: a Magyarországhoz – miként a német kultúra maga – ezer szállal kötődő XX. századi zseni benne van az operatörténet elmúlt 400 évének tíz nemzetközi legnagyobbjában, hiányzása a budapesti repertoárról illetve műsorból mégis praktikusnak mondható. Ugyan ki szeretné a bonyolult művek előadatását sürgetni, ha van könnyebb út is? Strauss viszont rengeteget járt itt, vezényelte az Operaház együtteseit, darabjai pillanatok alatt és sikerrel kerültek színpadra a Sugár úti palotában. Az Arabella nyolcvan, az Ariadné és az Árnyék nélküli asszony minimum negyven éve nem járt Magyarországon, miközben a világ operakánonja abszolút befogadta már Strausst. Művei ma is újszerűek, mélyek és differenciáltak, a zenekar és énekeseink számára is új kihívást, nagyobb szakmai tudásszintet jelentenek. S ha a Strauss-repertoár hat darabosra felépítve, a 150. születésnapra kifuttatva igazi Strauss-fesztiválban csúcsosodhat ki, a felépülés és kikopás éveit számolva-becsülve minimum tíz évre biztosítottuk egy fontos szín, egy fontos szerző jelenlétét az Operában. Mindezek szellemében előremutató produkcióként mutattuk be idén ősszel Erkel Hunyadi Lászlóját, és tavasszal a tavalyi Arabella után Strauss Ariadnéja is színpadunkra költözik. 140-nél több magyar énekművész, közöttük számos debütáns lép az Opera színpadaira, kevesebb, de nívós külföldi énekest és karmestert szerződtettünk. Az előadások száma 30%-kal növekedett, sok kísérőprogramot szervezünk az opera ügyének társadalmasítása érdekében, az intézmény marketingjéről szerencsére mások beszélnek szuperlatívuszokban, így nekem nem szükséges írnom róla. Míg e sorokat papírra vetem, az Erkel Színház kivitelezési pályázatának óvása felett mond elsőfokú ítéletet a Közbeszerzési Döntőbizottság: ha úgy alakul, akár e hét végén megkezdődhet a munka a II. János Pál pápa téren. Jelen évad a kettős bicentenárium miatt a Verdi/Wagner nevet kapta, ennek szellemében Bolygó hollandi-bemutatóval, újragondolt Parsifallal, Ring-pályázattal, szerző-tematikus kiállításokkal és utcai zenemaratonokkal, 11 különböző Verdiművel, köztük egy budapesti bemutatóval (Stiffelio) és 2013 őszén még egy Falstaffpremierrel, valamint kolozsvári koprodukcióban Álarcosbálra és Verdi-Schiller 16
triógiára is készülünk. Játszunk szláv darabot (Anyegin) és francia barokk operaritkaságot is (Rameau). A Magyar Nemzeti Balett az utóbbi tíz év egyik legfontosabb bemutatóját abszolválta J. Cranko új küllemű Anyeginjével, tavasszal pedig ugyancsak modern klasszikus estet visznek színpadra: Jiri Kylian, Wayne Eagling és Lukács András koreográfiáit bemutatva. A következő év a straussi évforduló jegyében telik: a hat operából a korábbi három (Elektra, Rózsalovag, Salome) már év közben visszatér, és május végén a vadonatúj Ányék nélküli asszony és az utóbbi két évben bemutatott Arabella és Ariande Naxosban mellé lép egy Strauss-fesztivál erejéig, amelynek végén – a szerző születésnapján – szobrot is avatunk az Opera sarkánál. Mutatunk be kortárs magyar operát, másik szlávot hozunk vissza, újabb barokk ritkaság, a tricentenáriumát ünneplő Gluck Magyarországon sosem járt műve is színpadra kerül, bővül a Mozartrepertoár a Varázsfuvolán túl egy kuriózummal is, és újra látható Háry János is az Erkel kulisszái közt. A kurrens balettek közül McMillan Manonja és a hynde-i Víg özvegy kerül a Magyar Nemzeti Balett repertoárjára. A két nagy színházterem előadásszáma 420 fölé nő, a Zeneakadémia Kistermének belépésével kamaraoperai játszóhely is nyílik, a Gördülő Opera pedig vidéki városokba és külhoni magyar centrumokba is elviszi a magas minőségű opera- és balettelőadásokat. Évi 75 ezer középiskolás – valamennyi kilencedikes – eljut operaelőadásra, száznál több egyéb foglalkozást és kiselőadást tartunk kisebbeknek. (Részletek a mellékletben 2018. december 31-ig láthatók.) Az Operaház önmagában nem fedi le az általam elképzelt „opera” fogalmat, a nagybetűs Opera intézményt. Opera = Operaház + Erkel Színház + karamaopera- és -balettprofil + nyitott rendezvények. E képlet alapján a következő művészi-strukturális elhatárolások adódnak:
A Magyar Állami Operaház (Ybl-palota)
1260 férőhely, évi mintegy 250 db nagytermi opera- és balettelőadás, minimum 6 bemutató (3 opera, 2 balett, 1 régizene-opera) minimum 30 különböző produkció forgatása semi-stagione rendszerben évi 100 egyéb rendezvény (zenekari, gyermek- és ifjúsági etc.)
Az Andrássy úti Ybl-palota – minden, jelenleg tapasztalható szakmai probléma és nehézség ellenére – a magyar operakultúra legfontosabb centruma, nemzetközi hírű 17
letéteményese. Az épület kulturális-művészeti funkciója mellett fontos társadalmiszociológiai funkciót is hordoz; reprezentatív közösségi színtér. Az 1980-as évek elején lezajlott rekonstrukció után napjainkban ismét időszerűnek látszik az Andrássy úti épület felújítása, ütemes korszerűsítése. Erre azonban meggyőződésünk szerint csak a felújított Erkel Színház átadása, valamint a kamaraoperai funkciók megszilárdulása után kerülhet sor, akkor is csak hosszú nyári szünetekkel, teljes bezárás nélkül. A Magyar Állami Operaház (Ybl-palota) a következő öt évben is hagyományos értelemben vett repertoárszínház marad, s ezáltal az eredeti nyelvű, tradicionális operajátszás otthona, miközben bemutatóinak és egyéb rendezvényeinek köszönhetően az új, korszerű irányzatok és a modern opera- és balettrepertoárnak is meg kell jelennie kínálatában. Az Ybl-palota reprezentatív intézmény, amelynek azonban egyetlen társadalmi csoportot sem szabad kirekeszteni: a külföldieket vonzó standard előadások hazai viszonylatban magasnak számító jegyárai mellett gyerekeknek és nyugdíjasoknak szóló előadásokkal, matinékkal, kedvező áron kínált bérletekkel, az eddiginél rugalmasabb bérletkonstrukciókkal lehetővé kell tenni, hogy a korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkező operabarátok is eljussanak az Operaházba. A repertoárszínházi jellegnek megfelelően a Magyar Állami Operaház az elmúlt évtizedekben bemutatott legkiválóbb előadásokat tartja folyamatosan műsorán. A jelenleg műsorra tűzhető mintegy 65-70 produkció közül megítélésünk szerint egy évadban 35-40 darabot lehet repertoáron tartani, egy darabból átlagosan 6 előadással, a több helyütt említett semi-stagione játszási struktúrában. A repertoárszínházi jelleg és a gazdag programválaszték megtartása ellenére az Yblpalotának az eddiginél markánsabb, karakteresebb arculatot szeretnénk adni, aminek a repertoár összeállításában, az új premierekben, a szereposztásokban és mindenekelőtt az előadások színvonalának emelkedésében kell megmutatkoznia. A premierek között minden évadban kell lennie legalább 1 autentikus előadású barokk vagy preklasszikus operának, lehetőség szerint egy kortárs magyar operának és 2 balettnek. Az Andrássy úti épületben évadonként 254 előadással (ebből 7 premierrel) számolunk, ami azt jelenti, hogy – a szükséges próbanapok és karbantartási időszakok gondos megtervezése mellett – a magas költségszinten működő, de jelentős bevételtermelő képességgel rendelkező Ybl-palota intenzív kihasználására törekszünk.
18
Az Erkel Színház
2000 férőhely évi 173 nagytermi előadás minimum 4 bemutató (3 opera, 1 balett) minimum 20 különböző produkció műsorba forgatása évi 45 OperaKaland előadás két sorozatban évi 45 befogadott előadás
Az Erkel Színház a 2007/2008-as évad óta már nem nyitotta meg kapuit – elkerülhetetlenné vált az immár II. János Pál pápa téri teátrum felújítása. A Kormány a 1393/2011. (XI. 18.) Korm. határozattal elrendelte, hogy a Színház előadás tartására alkalmas állapotra történő felújítását meg kell kezdeni, az ehhez szükséges 1,7 milliárd forintos forrást a 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban kell biztosítani. A Kormány továbbá a 27/2012. (III. 6.) rendeletében az Erkel Színház előadás tartására alkalmas állapotra történő felújításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Az Erkel Szíház felújítási munkálatai a fentieknek megfelelően a napokban megkezdődhetnek. A közönség előtti megnyitása egy ún. ideiglenes játszási periódussal terveink szerint 2013 márciusában kezdődik, az “élesre állás” pedig 2013 őszén indulhat. A megnyíló Erkel Színháznak az lesz az elsődleges feladata, hogy – eredeti, népoperai funkcióját XXI. századi kontextusba helyezve – minél szélesebb közönségréteghez juttassa el a populáris, de minőségi operakultúrát. Az Erkel olyan nézőkre (köztük sok fiatalra) számít majd, akik szívesen néznek látványos és mozgalmas musical- és rockopera-produkciókat. Ezt a közönségcsoportot jórészt magyar nyelvű, látványos, ugyanakkor magas művészi minőségű előadásokkal szeretnénk megszólítani. A repertoár gerincét operák alkotják majd, de a kínálatban balettnek, operettnek, táncjátéknak vagy akár igényes musicalnek vagy zenés játéknak, (befogadott) rockoperának, komoly és könnyű műfajú koncerteknek is meg kell jelennie. Az Erkel Színházban évadonként 150-170 előadással, ebből 4 premierrel számolunk. Megítélésünk szerint egy évadban legfeljebb 20 produkciót lehet repertoáron tartani, produkciónként maximum 10 előadással.
19
Az Erkel Színház a Magyar Állami Operaház társintézményeként működése idején egyedülálló helyet foglalt el a fővárosi illetve hazai színházi életben. Kiváló adottságokkal rendelkezik: megközelítőleg 2000 férőhelyes nézőterével, kiemelkedő akusztikájával, jó megközelíthetőségével rendkívül fontos szerepe lehet újra a magyar közönség zenés előadásokhoz juttatásában. A színház újbóli üzembe helyezése révén ismét elláthatja azt a kulturális közfunkcióját, amelynek bezárása óta (2007) nincs képviselője sem a fővárosban, sem az országban. Az Erkel Színház újbóli megnyitása hiánypótló szerepet tölt be a hazai kulturális életben, mivel szándékaim szerint közoktatási, közművelődési küldetést is felvállalva nyitja meg kapuit az OperaKaland Program és más projektek bevezetése révén.
Az egyik legfontosabb program: az OperaKaland
Az OperaKaland célja, hogy minden érettségit adó magyar köznevelési intézmény 9. évfolyamos diákja eljusson az Erkel Színházba, ahol életre szóló opera- vagy balett élményben részesül – anyagi körülményeitől függetlenül. A program megvalósítására kiszemelt időszak színházi évadonként/tanévenként két, 20-25 napos előadási blokkot foglal magában: a tervek szerint egy őszi (október) és egy tavaszi (május) sorozatot. Az előadások kezdési időpontját az adott előadásra látogató diák-csoportok igényeihez, iskoláinak Budapesttől való távolságához igazítjuk: matiné illetve délutáni előadásokban gondolkodunk. A programban elsősorban magyar zeneszerzők műveit kívánjuk közvetíteni a diákok részére: Hunyadi László, Bánk bán, Háry János, János vitéz, Székely fonó, esetleg modernebb hangvételű művek is, mint például a Mario és a varázsló (Vajda J.), sőt, a távolabbi jövőben akár erre a célra külön megrendelt kortárs opera. A későbbiekben – a tapasztalatok függvényében – a program bővülne magyar nyelven előadott (illetve magyar nyelven feliratozott) népszerű olasz, francia, német etc. operákkal is. Szintén a tervek között szerepel az Operakaland repertoárjának táncművekkel való bővítése is. Az Erkel Színház ideális helyszín a program számára. A színház 2000 férőhelyes, hatalmas közönségforgalmi terei ideális helyszínt biztosítanak a fiatalok befogadására. Az Erkel Színházban felállításra kerülő titkárság keretein belül működő 2-3 fős iroda elláthatja a szervezéssel járó feladatokat; A program sikerének egyik legfontosabb kérdése a diákok utaztatásának gördülékeny megszervezése. Ebben nagymértékben számítunk az érintett önkormányzatok hathatós természetbeni illetve anyagi segítségére, illetve a MÁV vagy a távolsági busztársaságok támogatására, és mindeképpen a Budapesti 20
Közlekedési Központ nagylelkűségére is. A távolabbi településekről érkező diákok számára étkezésről is kívánunk gondoskodni az előadások előtt/szünetében. E tekintetben hazai tulajdonú cégeket kívánunk bevonni, akik elsősorban természetbeni támogatással járulnának hozzá a sikerhez. Az Operaház társulata évi mintegy 45 előadást vállal (két 20-24 db-os blokk őszi és tavaszi szemeszterben), amely ki tudja szolgálni a programban résztvevő mintegy 75.000 diákot és „külső”, jegyvásárló érdeklődőknek is helyet ad minden alkalommal Az előadások és a módszertani anyagok kidolgozásának összköltsége dologi kiadásra szűkítve: 7 mFt / ea = mintegy 300 mFt / év.
Fontos törekvésünk, hogy az operalátogatás ne maradjon passzív részvétel a fiatalok részéről, hiszen élményt csak olyasmi jelenthet számukra, amit értenek-éreznek, aminek tevékeny részesei, ezért: A diákok számára már jóval a részvétel előtt az adott művet fókuszba emelő vetélkedők, pályázatok kerülnek kiírásra, ezzel is a felkészülést segítendő – később kidolgozandó jutalmazási rendszerrel. Interaktív háttéranyag készül, a modern technikai követelményeknek megfelelően (e-learning, számítógépes játék etc.). A résztvevők emléket, kis ajándékot kapnak, olyan tárgyat, amely egy életen át emlékeztetheti őket erre az élményre. A program kísérleti szakaszára 2013 tavaszán kerül sor Erkel Hunyadi László című operájával. Ennek megfelelően a program részleteinek kidolgozását és a szervezést haladéktalanul megkezdjük attól függetlenül, hogy mikor tudjuk hivatalosan is közoktatási programként elismertetni és külön finanszírozással (300 mFt/év) ellátni az Operakalandot – az Operaház ezt az ügyet küldetése egyik lényegének tekinti. A 2013 tavaszi előadásokra jelentkező iskolák száma már most meghaladta a 200-at, ami 13.000 kilenecedik évfolyamos diákot jelent, akik már biztosan megnézhetik a Hunyadit. Összességében elmondható tehát, hogy óriási sikernek ígérkezik a program, hatalmas az érdeklődés és 100%-ban pozitív, lelkes a fogadtatás.
21
Egyeb játszási helyszínek és koncepciók:
Kamaraopera (Zeneakadémia kisterme): 350 férőhely évi 20 előadás két sorozatban évi 2 bemutató
A 2014-2018 közötti időszak fontos újdonsága lesz, hogy a Magyar Állami Operaház programkínálatában – néhány korábbi, váltakozó sikerű kísérlet után – most tervezhető, kiszámítható formában jelennek meg a különböző kamaraműfajok. A kamaraoperának olyan repertoárt (barokk operák, XX-XXI. századi operák, illetve a hagyományos klasszikus-romantikus repertoár „alternatív” előadása) kell felépítenie és műsoron tartania, amely az Ybl-palota és az Erkel Színház jelenlegi kínálatából teljesen hiányzik. Az itthon megszokottnál lényegesen oldottabb, intimebb légkörű Kamaraopera megítélésünk szerint könnyen szólíthat meg új közönségcsoportokat, miközben az ott zajló – akár „alternatívnak” is titulálható – műhelymunka kreativitása az Ybl-palota és az új Erkel Színház tevékenységére is jótékony hatással lehet. A Kamaraopera számára 2014-től a Zemeakadémia kistermében évadonként 20 előadást tervezünk. A Kamaraopera előadásain a Magyar Állami Operaház állandó társulatának tagjai mellett fontos szerephez jutnak a zeneakadémisták, az operastúdiósok, a tehetséges pályakezdők, akiket egy-egy produkcióra szerződtetünk.
Gördülő Opera (vidéki színházakban): 400-700 férőhely évi 12 előadás évi 1-2 produkció
Célunk ugyanaz, miként az elődöknek: a MÁV-tól kapott, felcímkézett kocsikkal eljutni a meghatározó magyar városok színház- vagy hangversenytermeibe, hogy az Operaház színvonalas előadásait és az opera és a balett műfaját egyaránt népszerűsíthessük. Ennek megvalósítása érdekében terveink szerint megyei jogú városokban – az operatagozattal bírók kivételével – és néhány határon túli helyszínen is évente egy alkalommal kamaraopera- vagy balett-produkció, illetve operagála kerül színpadra.
22
A „Gördülő Opera” előadásainak létrehozása érdekében különböző partnerek együttműködésére számítunk. A nonprofit programba be szeretnénk vonni valamennyi érintett megyei jogú város önkormányzatát (elsősorban helyszín, promóció és infrastruktúra kapcsán), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet, a Magyar Táncművészeti Főiskolát és a – kocsik, eljutás és akár zenekar szintjén is – a Magyar Államvasutak Zrt-t.
Alkotótársak Egy évtizedre visszatekintő ismeretség fűz a Magyar Állami Operaház jelenlegi két művészeti vezetőjéhez, Héja Domonkos mb. főzeneigazgatóhoz és Solymosi Tamás mb. balettigazgatóhoz. Előbbivel részt vettem közös produkcióban is, utóbbival több műsort készítettem. Felkészültségüket és emberi kvalitásaikat művészetükön át is megtapasztalhattam. Személyükben az Opera szakmai irányítása rég esedékes generációs váltáson megy keresztül: Héja Domonkos mint nemzedékének legtehetségesebb magyar karmestere felfelé ívelő pályájával, Solymosi Tamás pedig mint nemzedékének legstabilabb nemzetközi karriert befutott táncosa tapasztalataival hivatott a Ház művészegyütteseinek megújítására, új minőség kiforralására.
Alapító Okirat
A Magyar Állami Operaház működési kereteit alapvetően az Alapító Okirat és az abban rögzített „önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv” státusz és az ott meghatározott tevékenységi kör determinálja, a kapcsolódó jogszabályi környezettel szoros koherenciában. Ugyanakkor nemcsak a szervezeti struktúrát és a működést, hanem a magyarországi operajátszás jövőjét meghatározó perspektívákat is az intézmény Alapító Okirata szabja meg. A pontosabb feladat-meghatározás egyidejűleg azt is célozza, hogy világos legyen, mely feladatok teljesítésért felel az intézmény, tehát melyek tartoznak az alap- és melyek a vállalkozási tevékenység körébe. Az Alapító Okirat fent leírt messzeható jelentőségére tekintettel pályázatom részeként javaslatot teszek az Alapító Okirat által rögzített rendkívül összetett feladatrendszer további elemekkel történő kiegészítésére (melléklet). A mellékelten becsatolt Alapító Okirat tartalmánál fogva összefoglalva tartalmazza az intézmény kulturális szerepével, felelősségvállalásával kapcsolatos hitvallásomat, úgymint pl. az opera és balettjátszás utánpótlásképzéséért viselt felelősség, a vidéki 23
operajátszás kérdése, vagy az ország-arculat alakításának teendői, illetve a nemzetközi kulturális életben való részvétellel járó kötelezettségek. A leírtak szellemében az újonnan kijelölt vállalások sorából többek között kiemelem: -
a Liszt Ferenc Zeneakadémiával és a Magyar Táncművészeti Főiskolával történő együttműködést;
-
a társulatépítés körében a „Magyar Állami Operaház Kamaraénekese” és a „Magyar Nemzeti Balett Étoilja” (Csillaga) díjak gondozását;
-
a televízióban és a rádióban az opera és a balett műfaján felül az oratórium és a zenekari koncert műfaját is népszerűsítő műsorok létrehozását Jelentős magyar operák hangfelvételének kiadását és terjesztését „OperaTrezor” márkanév alatt; valamint
-
az intézmény és műfaj ismertségét terjesztő, erősítő folyóiratok (pl. Opera magazin) kiadását és terjesztését;
Az Alapító Okirat III. fejezete rögzíti az intézmény vezetői struktúrájával, illetve szervezetével kapcsolatos – jogszabályon alapuló – alapvető rendelkezéseket. Az intézmény státuszából eredő lehetőségeit és adottságait az elmúlt egy év során megismerve az az álláspontom alakult ki, hogy több szempontból indokolt az intézmény státuszának megváltoztatása, igazi nemzeti és nemzetközi szerepének megfelelő jogi környezetbe helyezése, nemzeti főintézménnyé történő minősítése. Ennek érdekében kidolgoztam és a fenntartó minisztérium minisztere részére eljutattam a nemzeti főintézményekről szóló előterjesztésemet (melyet mellékletben csatolok), illetve a vonatkozó jogszabály tervezetét. A jogszabálytervezet alapján a nemzeti főintézményi státusz garantálná többek között a hosszútávú kiszámítható finanszirozást, az intézményvezető (főigazgató) közvetlen miniszterelnöki kinevezését, ezzel stabilizálná az intézményi működést, nagyobb teret adva a művészi munka kiteljesedésének.
24
Szervezeti és Működési Szabályzat
A Magyar Állami Operaház szervezeti és működési rendjét jelenleg a 2012. május 5. napján hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzat rendezi. A hivatkozott szabályzat már az intézmény irányítására kapott kormánybiztosi megbízásom ideje alatt, javaslataim figyelembe vételével került kidolgozásra és elfogadásra, ezért annak logikájával és strukturális szemléletével alapvetően egyetértek. A szervezet plasztikusan szemlélteti az intézményi folyamatok leképezését valamint a szakmai és funkcionális egységek elhatárolását. A szabályzatban rögzített szervezeti rendszert, feladat és hatáskörmegosztást az intézmény hatékony működtetésére alkalmasnak vélem. Az intézményben jelenleg három vezetői szint különböztethető meg. Az intézmény egyszemélyi felelő vezetője a főigazgató. A főigazgató közvetlen irányítása alatt működik az igazgatói szint. Az igazgatói szint alárendeltségében pedig a vezetői szint. Az intézmény alapvető funkciójának megfelelően az igazgatói szinten helyezkedik el a két művészeti terület az opera és a balett művészeti vezetését ellátó két csúcsvezető, a Főzeneigazgató és a Balettigazgató, alárendeltségükben valamennyi a színpadon megjelenő művészi produktum létrehozásában közreműködő művész és a művészeti támogató területek munkatársai. Az igazgatói szinten található meg a gazdasági igazgató, a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján. Az intézményt működtető legnagyobb kiszolgáló terület (színpadi műszak, épületüzemeltetés, produkciós műhelyek és műtermek stb.) szintén egy igazgatói kézben a műszaki-ügyvezető igazgatónál fut össze. A intézmény ötödik igazgatója pedig a marketing és kommunikációs igazgató. A vezetők pontos feladat és hatáskörét a mellékletben csatolt SZMSZ szövege részletesen tartalmazza, ezért azt ehelyütt nem részletezem. Mivel az Erkel Színház megnyitását követően ismét a Magyar Állami Operaház által üzemeltetett játszóhellyé lép elő, a szabályzatban javasolt módosítások nagyrészt az Erkel működtetési igényével összefüggőek. A 2007-es bezárást követően természetszerűen megszűntek, átalakultak az Erkelt kiszolgáló szervezeti egységek, így a második játszóhely működtetési rendszerét újjá kell építeni. Elgondolásom szerint az egyes szervezeti egységek duplikálására. Önálló, csak az Erkelben tevékenykedő osztályok, csoportok létrehozása, külön vezetői kör kinevezése – két kivétellel - elkerülhető. Három terület van, amelynek Erkel színházi tevékenysége folyamatos jelenlétet igényel, ezek közül kettő a színpadi és üzemeltetési műszaki területek. Ezen területek esetében amellett, hogy az egyes tárvezetők alapvetően az Operaházból 25
látják el az Erkelben dolgozó kollégák irányítását, helyi felelősök kijelölése is szükséges. Az említett valamennyi műszaki terület munkájának felügyeletet az Erkel Műszaki vezető látja el, aki az üzemeltetési műszak esetében szakmai irányító és az épület üzemeltetéséért közvetlenül felelős személy. A harmadik ilyen terület az Erkel Titkárság, akik az Erkel Színházban zajló próbák és előadások megvalósulásáért valamint a titkárság részeként működő OperaKalad Programiroda működéséért felelnek. Az Erkel Titkárság a Titkárságvezető irányítása alatt látja el feladatait. Az Erkel megnyitása által diktált változtatási igényeken felül csak néhány kisebb – technikai jellegű - módosítási javaslatot tettem a szabályzat tekintetében, melyek a melléklet SZMSZ szövegben valamint a mellékletként csatolt organigramban megtalálhatók. (Példának okáért az egyik ebből, hogy a marketing és kommunikációs igazgatóság funkcióit több kisebb szervezeti egység helyett egy összeolvasztott nagyobb egység a marketing és kommunikációs osztály fogja össze.)
Költségvetés és évadtervezés
A színházi működés időmértéke az évad, mely jogszabályi rendelkezés szerint minden év augusztus 1. napjától következő év július 31. napjáig tart, függetlenül attól, hogy a nyári időszakban általában két hónap üzemszünettel leáll az intézmény. Ugyanakkor a költségvetési szerv működésének időmértéke a pénzügyi év naptári évéhez igazodik. A hatékony gazdálkodás szempontjából első és legfontosabb feladat e két ciklus összehangolása. Amennyiben adott év elején nem áll rendelkezésre a következő két évad elfogadott műsorterve, a költségvetési tervezés csak becsléseken alapul, betarthatósága kétséges. Emellett a szakmai tervezésnek is elengedhetetlen alappillére a hosszú távú gondolkodás, mivel az élvonalba tarozó alkotók és előadók évekre előre le vannak kötve. A Magyar Állami Operaházban a felelős pénzügyi tervezés feltételei most válnak adottá azzal, hogy az intézmény irányítása stabilizálódik és az évadtervezés több évvel előre tekint. A Magyar Állami Operaházban a fenti gondolkodásmód hiánya miatt ezidáig nem működött a szakmailag megalapozott költségvetési tervezés. A különböző területek változó igényességgel készítették el saját költségvetésüket, ha erre belső vagy külső késztetésük megvolt. A gazdasági terület is elvégezte a maga bázis- és „hiányalapú” tervezését. Bekérhette a szakmai terveket, a kettő összehangolása és a keretvisszaosztás azonban elmaradt – részben a forráshiány, részben az időbeli csúszás miatt. Pedig a szakmai ambíciók és a pénzügyi kondíciók egyeztetése 26
szolgálna a legfontosabb vezetői információforrásul. Az effajta intézményi költségvetés keretrendszerében a szakmai területek és a végrehajtó gazdasági szervezeti egységek terheltsége is csökken. A leírtakkal párhuzamosan a hosszabb távra történő tervezés megköveteli a pénzügyi feltételek legalább középtávú kiszámíthatóságát a fenntartó által vállalt garanciák alapján. 2008-ban a fenntartó minisztériumtól és miniszterétől az Operaház vezetése ígéretet kapott a támogatás rögzítésére, mely nagyságrendileg meg is valósult. Ennek elérésére ma is fontos szükséglet (ezt célozta a kormánybiztosi működésem utolsó napján a nemzeti kulturális főintézményekről szóló törvényjavaslat benyújtása). Az évadterv premier- és repertoár-előadásokból (opera és balett), koncertekből, gálákból, vendégjátékokból és egyéb rendezvényekből tevődik össze. Fontos, hogy játszási szisztéma alapján működjön (esetünkben semi-stagione), ám tervezése korántsem sorminta, hiszen vizsgálni kell a művészeti és a műszaki ütközéseket, tekintve, hogy minden ütközésnek anyagi vonzata van. Amennyiben a próbafolyamatok és a gyártási folyamatok fedésben vannak, vagy ha a napi előadások elő- és lekészítése összecsúszik, a művészeti és műszaki táraknál túlóra keletkezik, s ha ez tartósan fennáll, megnő a balesetveszély, a tartós műszaki igénybevételtől megnő az eszközpark meghibásodásának veszélye és elcsúszhat az illetmények kiáramlásának üteme, beleütközünk az éves munkáltatási plafonba etc. Ezért az évadtervezés és -elfogadás során minden területnek fel kell mérnie az igényeit, lehetőségeit és kapacitásait, hiszen minden napnak gazdasági következménye van, így a gazdasági vezetőnek kontrollpontokat kell kijelölnie. Más pénzügyi vonzata van egy Wagner- vagy Strauss-, illetve egy Mozart-produkciók dominálta évadnak. A tervezés nemcsak kiadási oldal, de bevétel szempontjából is fontos. Az utóbbi években a támogatás jószerével csak bérekre és üzemeltetésre volt elegendő. Egy premier anyagi előkészítése csak népszerű, jó jegyeladási statisztikákat produkáló darabok játszásán keresztül valósulhatott meg saját bevételből. Természetesen ilyen játszási politikára nem épülhet tartósan szakmai működés, még ha a gazdasági vezetésnek ez érdeke is lenne, ezért elengedhetetlen a költségvetési támogatás garantált rögzítése a 8,5 milliárd Ft körüli nívón, indexált értéken. Az évadterv elfogadásával indul a szakmai és pénzügyi tervezés, az előadók és alkotók felkérése, az évad beárazása, az intézményi pénzáramlás meghatározása. Ennek a folyamatnak jól ütemezett végigfuttatása jelenti a hatékony és racionális gazdálkodás előfeltételét.
27
Belső szabályozás
A Magyar Állami Operaháznak hiányos és elavult szabályzati (utasítási) garnitúrája van, a Gazdasági Igazgatóságon kívül nem létezik ügyrendje, pedig ezekben foglaltatnak a működési folyamatok algoritmusai. Az intézmény szabályzatainak illetve utasításainak többsége hatályon kívül helyezett jogszabályok rendelkezéseire alapszik: ennek legfőbb oka, hogy az elsőgenerációs szabályzatok és jogszabályokon alapuló utasítások hatályba lépésüket követően folyamatos felülvizsgálatot, gondozást igényelnek, ami az intézményben nem, vagy csak hézagosan valósult meg. Ez a folyamatos felülvizsgálati kényszer ugyanúgy érvényes a működési mechanizmusok, szervezeti struktúrák változásainak követése érdekében is. Az ezév májusában elfogadott, illetve a jelen pályázatba foglalt módosításokkal frissített SZMSZ kellő alapot biztosít, hogy hosszabb távra kodifikációs munkába lehessen kezdeni. Az elmúlt év során kollégáim kidolgoztak több, korábban nem létező szabályzatot, és átdolgoztak más létező, de elavult szabályozásokat, mindemellett kétségtelen, hogy a munka még így is kezdeti stádiumban van. Felgyorsítása azért is fontos, mert ismert vagy számon kérhető szabályzások hiányában rengeteg történést kell esetileg elbírálni a rendszernek, amely következetlenségekhez és ügymeneti túlterheléshez vezet. Az államháztartási törvény végrehajtási rendeletében megnevezett kötelező szabályzatok többsége már kidolgozásra került, illetve szakmai véleményezés stádiumában van (pl. reprezentációs és telekommunikációs szabályzat, kiküldetés, vendégszereplés és vendégjáték, valamint költségtérítések szabályzatai). A már megkezdett újraszabályozás kiemelten fontos lépése a Magyar Állami Operaház egységes ügyrendjének kidolgozása, melyre 2011-ben már történtek lépések, azonban kiadásra végül csak a gazdasági területen került. A működési folyamatok tisztázatlansága, a feladatok és a felelősségi körök definiálatlansága az utóbbi években rendszeresen okozott működési zavarokat, melyeknek végeredménye szabálytalan és gazdaságtalan döntések kényszerből történő meghozatala lett. Az ügyrendtől csakúgy, mint a teljes szabályzati rendszertől a működési problémák teljes megoldását naivitás lenne elvárni, mégis olyan intézményi sarokkőről beszélünk, mely szükséges, de nem elégséges feltétele a normális működésnek. Ugyanaz igaz erre, mint az évadterv és a költségvetés viszonyára: egy szabályzat kibocsátása nem egy folyamat vége, hanem az elméleti rendezést követően a gyakorlati szabályozás és az internalizálódási folyamat kezdete. Az ügyrend kidolgozását kollégáimmal megkezdtük. A belső szabályozás felfrissítése, illetve kiépítése és állandó gondozása komplex szakmai, jogi és 28
közgazdasági együttműködést igényel, amelynek hatékonysága elvárható az intézmény vezetői struktúrájának stabilizálódásával. Jogszabályi környezet
Az elmúlt évek során radikális változások történtek a jogszabályi környezetben. Az intézmény élén történt vezetőcserék nemcsak a belső reakcióidőt növelték meg, de a kifelé történő válaszadási és érdekérvényesítési képességet is csorbították. A fennálló helyzet status quójával ez a tendencia megfordítható. Nyilvánvaló, hogy nagyobb horderejű jogszabályok módosítására nem képes önmagában a Magyar Állami Operaház, de az ágazati szabályozás, konkrétan pedig az előadó-művészeti törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény ágazati végrehajtó kormányrendeletének módosítására igen. Az intézményi Kollektív Szerződés megszűnését követően jogbizonytalanság alakult ki, mely alapot adott a jogértelmezési zavaroknak és a rosszindulatú hangulatkeltésnek a dolgozók között. Az új Kollektív Szerződés megszületéséig, illetve annak létrehozatalát segítendő az előadó-művészeti törvény kapcsán intézményünk foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezéseinek teljes szakmai alapú felülvizsgálata szükséges, melynek érdekében a felettes minisztériumot már felkerestük a pályázat mellékleteként csatolt konkrét módosítási javaslatainkkal. Kifejezett célom az ágazat más intézményeivel, társulataival összefogva végigvinni a fenti jogszabályok szakmai alapú felülvizsgálatát, és ezáltal elérni egy a színházi működés sajátosságaihoz igazodó, az életszerűséget szem előtt tartó, ugyanakkor a művészek és valamennyi támogató terület dolgozóinak érdekeit is figyelembe vevő jogszabályi háttér rögzítését.
Foglalkoztatás
A kormányzati létszámcsökkentésről szóló 1004/2012. (I. 11.) kormányhatározat végrehajtását követően a Magyar Állami Operaház létszámkerete jelentős mértékben, bizonyos területeken a működés biztosításának kritikus határáig vagy az alá csökkent. A 2012. évre engedélyezett intézményi létszám 696 fő, amelynek elérése érdekében csoportos létszámcsökkentést folytattunk le. Ebben a helyzetben a megmaradó állományra nagyobb súllyal nehezednek az ellátandó feladatok, különösképpen a racionalizálással járó többlet-erőfeszítések, miközben ellentételezésre eddig nem volt módunk. Az elmúlt évek viharos vezetőváltásait és a leépítést kísérő bizonytalan és feszültségekkel teli állapotot követően alapvető fontosságú volt a munkahelyi nyugalom helyreállítása, valamint a munkáltató és a 29
munkavállalók közötti kölcsönös bizalom kialakítása. Úgy érzem, ebben is értünk el eredményeket: az intézmény történetének legnagyobb léptékű leépítése – néhány személyes inzultust kivéve – fegyelmezetten, a nézők által észrevehetetlenül zajlott. Ehelyütt is szeretnék hálás lenni kollégáim belátásáért. A továbblépéshez célom bevonni a szakszervezeteket, tekintve hogy funkciójuk révén segítséget tudnak nyújtani a munkaáltatónak ahhoz, hogy eredményesen artikulálja a dolgozók felé őszinte, pozitív és előremutató szándékait. A korábbi évek gyakorlatától elértően álláspontom szerint a szakszervezeteknek elsősorban ebben, és nem az intézmény irányításának befolyásolásában kell szerepet játszaniuk. A szervezet szisztematikus, belső célellenőrzések útján történő átvilágítása ez év során kezdetét vette. Ezen ellenőrzések és más visszajelzések eredményeként nyilvánvalóvá vált, hogy a funkcionálisan azonos vagy hasonló tevékenységet folytató területeken dolgozó kollégák javadalmazása különböző logikai rendszereken alapul. A megemelkedett munkaterhek és a már 10 éve befagyott bérszínvonal ellentételezése érdekében terveim között szerepelt olyan juttatási rendszerek kidolgozása és bevezetése, mely a dolgozók érdekeit szem előtt tartva honorálja a teljesítményüket és együttműködésüket. Ennek első lépéseként valamennyi, előadásokon közreműködő művész esetében azonos elvek mentén és az előadóművészeti törvény vonatkozó rendelkezései szerint kialakítottuk a közreműködési díjak egységes szemléletű rendszerét. A dolgozók fentiekben leírt javadalmazási rendszerének bevezetése a jogi környezet kapcsán elmondottak miatt is lényeges, hiszen az intézmény vezetése által képviselt jogszabály-módosítási javaslatok hatályosulása a munkáltatói oldal erősödésével kecsegtet. Ugyanakkor a munkáltató érdeke is az, hogy a jogszabályi környezet és operaházi működés diszharmóniájából – nevesítve: a rendkívüli munkavégzés magas aránya – fakadó rendszerbetegségek kiküszöböléséből a dolgozók se kerüljenek ki vesztesen. A koncepció valamennyi elemének megvalósulása esetén a hangsúlyok változása jelent érdemi különbséget, hiszen számos kérdésben nem a törvényi kényszer, hanem a munkáltatói és munkavállalói érdekek közös pontjainak megkeresése és azok szolgálata lesz a vezérelv. A hatékonyabb és szélesebb körű közfeladat-ellátás érdekében továbbra sem szeretném lezárni az intézményi humánerőforrás belső tartalékainak feltérképezését. A racionalizálás lehetősége látszik munkakörök, munkafolyamatok tovább bontásán kvalifikációs igények szerint. (Például a képesítést nem igénylő, rakodói fizikai munkák levétele a színpadi műszakról jelentősen csökkentheti túlterheltségüket.) A foglalkoztatás minőségét tekintve alapkérdést jelent a már több ízben említett jogszabály-módosítási javaslatok sorsa. A jelenleg viszonylag merev – főleg a művészeti terület számára nem kellően adaptív – rendszerben a színház által szakmailag megkívánt rugalmas foglalkoztatás nem valósul meg. Fejlett humánerőforrás-menedzsmentet ekkora közintézményben nehéz megvalósítani, de ettől függetlenül törekedni kell a hatékonyság javítására, a munkaerő monitoringjára, 30
minőségértékelésére és a kapott információk visszacsatolására. Leghatékonyabb stratégiának ígérkezik a személyi állomány szakmai fejlesztése és az intézmény céljaival való azonosulás, lojalitás erősítése, melyek legfőbb eszköze a dolgozók motivációját felkeltő bérezés és szakmai előmenetel, valamint továbbképzések szervezése és támogatása, minőségi cserék felvállalása és értelmes csapatépítő programok bevezetése.
Egy másik fontos program: az Opera Nagykövetei
A színpadtól már elszakadni kénytelen, de aktív művészek számára jelent segítséget, átvezetést a civil életbe az Opera Nagykövetei Program. A program működtetését – kormányzati jóváhagyás esetén – következő lényegi jellemzők mentén kívánom megvalósítani a Magyar Állami Operaház keretein belül: 50 fős művész létszámkeret meghatározását látom indokoltnak az alábbi összetétel szerint:
15 magánénekes, 5 balettművész, 15 muzsikus, 5 énekkari művész, 5 karmester, 5 egyéb művész (pl. rendező, játékmester, korrepetitor, balettmester)
Részvételi feltételek: a balettművészek esetében a 40., a muzsikusok és énekesek esetében az 50., a pályázat esztendejében betöltött életév, továbbá a Magyar Állami Operaházban eltöltött minimum 10 évad, valamint, hogy a szerződéskötés pillanatában az Operával rendszeres munkával járó jogviszonyban ne álljon, illetve szólistaszerződéssel ne rendelkezzen. Kiválasztás: 31
A program pályázathoz lenne kötve, melynek benyújtási határideje minden év május 31. napja. A döntést a Magyar Állami Operaház vezetősége – főigazgató, főzeneigazgató és balettigazgató – hozza meg a jelentkezési határidőt követő 15 napon belül. Az első pályázat benyújtási határideje 2013. május 1. napja.
Szerződtetés: Az Opera Nagykövetei Programban részt vevő első művészek szerződése 2013. szeptember 1-től 2016. augusztus 31-ig időtartamra szólóan készülne el, tehát hároméves szerződéseket jelent. A Magyar Állami Operaház háromévados szerződést kötne az érintett művészekkel évi tíz hónapra vonatkozóan, bruttó 300 000 Ft havi díjazás mellett, amely idő alatt a szakmai nyugdíj az aktuális szabályozás szerint jár. Azon művészek helyére, akik kilépnek a programból, vagy alkalmatlanná válnak a részvételre és szerződésük felbontására sor kerül, a fennmaradó időre más művész szerződtethető. Az 3 év lejárta után 5 fő kivételével valamennyi tag lecserélődik. Az érintett 5 fő azok közül kerül ki, akik kiemelkedő szakmai színvonalon látják el feladatukat. Az ő esetükben a szerződés további öt évre hosszabbítható. Éves teljesítésigazolás csak azoknak a művészeknek állítható ki, akik minimum 40 rendezvényen részt vettek az adott időszakban. Amennyiben ez nem történik meg, szerződésük megszűnik. A művészek feladatai valamint honoráriumai a következők szerint alakulnak a programban: Valamennyi érintett művész iskolákban, nyugdíjas klubokban, illetve más művelődési intézményekben tart előadásokat, mentori tevékenységet végez zeneiskolák és zenei szakközépiskolák ének tanszakain, koncerteket látogat, minikurzust szervez, élménybeszámolót és kis koncerteket ad a mentoráltaknak. – a legtehetségesebbeket pedig (adott esetben) operai meghallgatásig juttatja. Mindez az Opera módszertani segédletével, az Operakaland sorozatot megelőzően történne. Technikai és pénzügyi feltételek: A program szervezési feladatait az Operakaland Programiroda végzi az Erkel Színházban, ők jogosultak a teljesítések helyszíni ellenőrzésére is. A program becsült költségei a következőképpen alakulnak: 50 x 3 millió Ft/év + közterhek. Ezen felül az utazás/szállás költségtérítése, valamint a 3 fős programiroda összköltsége hozzávetőleg mindösszesen 200 millió Ft + útiköltség összeget tenne ki. Megtakarítás abban az esetben valósítható meg, ha művésznyugdíjasok igénylésekor a járandóságuk folyósítása néhány hónap után felfüggesztésre kerül. A 32
finanszírozás a Magyar Állami Operaház költségvetéséből, „pántlikázott rovatból” történik. Létszámbővítés Ahogy a 2012. évi költségvetésből kiolvasott, aztán pedig államtitkári állománytáblával külön is előírt létszámleépítéskor jeleztük: a kiemelt állami beruházásként külön kormányrendeletekkel elhatározott Erkel színházi felújítás megtörténte jelentős munkaerő-szükségletet generál már 2013-ban. A jövő évi intézményi költségvetés tervezése során figyelembe vettük ennek igényét és plusz 250 fő maximális létszámtöbblettel kalkuláltunk. Ez a keretszám a teljes játszás esetére érvényes akkor, ha valamennyi felmerülő feladat ellátása – természetesen a tervezett és a jelenlegi struktúra szerinti keretek között – kizárólag közalkalmazottakkal oldható meg. Egyrészt a csoportos létszámcsökkentéshez kapcsolódó jogi szabályozás, másrészt a gazdaságos munkaerő-gazdálkodás követelményeinek figyelembevételével a 2013 márciusától három hónap időtartamra tervezett, úgynevezett „ideiglenes játszás” időtartamára külső énekkar és zenekar bevonásával, illetve munkaerő-kölcsönzéssel (műszaki személyzet) kívánjuk megoldani a humán erőforrás biztosítását mintegy 80 előadás erejéig. Új közalkalmazotti státuszok betöltését legkorábban 2013 februárjától tervezzük a kísérleti időszak működési tapasztalatai alapján kialakításra kerülő foglalkoztatási struktúra szerinti létszámban, munkakörökben, illetve ütemezés mentén.
Stratégia a gazdasági szervezet hatékony működtetésére
Az intézmény gazdasági szervezete rossz állapotban van. Működése lassú, pontatlan, támogató funkcióját nem tudja betölteni. 2011 ősze óta nincsen állandó vezetője a területnek, a gazdasági igazgatói feladatok ellátását (különböző okokból) ideiglenes megbízásokkal, illetve helyettesítésekkel vagyunk kénytelenek megoldani, a koncepciózus vezetés hiánya pedig rányomja bélyegét szakmai munkára. Ezért kiemelt feladat a gazdasági vezetés stabilizálása a házban. A Magyar Állami Operaház vezetésének koncepciója a gazdasági igazgató szerepéről világosan látszik az SZMSZ szervezeti ábráján: a központban elhelyezkedő műszaki-ügyvezetői igazgatóság mellett még igazgatói szintű vezetővel bír a két hagyományos művészeti terület valamint a marketing. Ezekkel mellérendelten működik a gazdasági igazgató, akinek felelőssége a Magyar Állami Operaház hatékony szakmai és gazdasági működésének összehangolása. A gazdasági igazgatónak át kell látnia és támogatnia kell a szakmai működést – enélkül 33
tevékenysége ellentmondásba kerül az intézmény eminens érdekeivel –, másfelől pedig kiemelten fontos feladata a jogszabályok szabta pénzügyi megkötések artikulálása minden működési egység részére. A 696-os intézményi létszámkeretre történő leépítés során a gazdasági területről is áldozatul estek azok a státuszok, melyek mozgásteret hagytak volna a szervezeti átalakításra. A három pénzügyi-működési funkciót ellátó szervezeti egység a Pénzügyi, a Számviteli, valamint a Munkaerő-gazdálkodási Osztály jelenleg nem bír szabad kapacitással. A munkavégzés hatékonysága így a jelenlegi adottságok figyelembevételével elsősorban a szakmai munkaképesség fejlesztésével, a munka minőségének emelésével javítható. A gazdasági szervezet problémáit tekintve a legsúlyosabb a reprodukciós képesség hiánya. Hiányzik a szervezetből a folyamatok összefogásának, tervezésének és értékelésének vezetői döntést segítő képessége, vagyis hiányzik a kontrolling. A következő öt év szervezeti szinten legsürgetőbb feladata ebből ered: olyan vállalatirányítási szisztémát kell vásárolnunk vagy fejlesztetnünk, amely véget vet az intézményben mozgó irathalmoknak, áttekinthetővé és követhetővé teszi a művészi és státusjellegből következő, óhatatlanul nagy számú adminisztrációs folyamatot. Azonban mindennek ütemezését tekintve elsődleges feladatunk jelenleg e területen a most még bizonytalan lábakon álló tervezés és a folyamatmenedzsment kialakítása, mert ezek nélkül elképzelhetetlen a továbblépés a hatékonyabb működés és a magasabb szintű rendszerek működtetése felé. A kontrolling funkció bevezetése alapjául szolgálna egy vezetői információs rendszer kialakításának.
34
Marketing, PR és kommunikációs stratégia
A Magyar Állami Operaház nemcsak Budapest egyik legjelentősebb műemléke, hanem a háromszáz éves múltra visszatekintő magyar operajátszás első számú intézménye, komolyzenei kultúránk szimbóluma. Az Opera jelenlegi marketing stratégiáját alapvetően meghatározza az intézmény kulturális öröksége. Egyrészt igyekszik a nagy múltú intézmény hírnevét, hagyományait felelevenítve visszanyúlni a gyökerekhez, ugyanakkor nagy figyelmet fordít arra, hogy korunk „nyelvén”, a korszerű marketingkommunikációs eszközök igénybevételével újrapozícionálja az intézményt. Ez utóbbi oka, hogy sajnálatos módon az elmúlt néhány év viszontagságai – kommunikációs szempontból – erősen megtépázták a ház hírnevét, olykor még a művészi tartalom megítélését is. Ennek helyreállítása, az Opera prémium brandként való visszakapcsolása a hazai és nemzetközi vérkeringésbe alapvető célkitűzés – így a 2012/13-as évad vezérszlogenje: „Ahol kinyílik a világ”. A márkaépítés egyik legfontosabb eszköze az intézmény vizuális arculatának frissítése, és továbbfejlesztése – szervesen kapcsolódva a korábbi irányhoz, amely a 2008-ban bevezetett arculat folytatásaként kiemelten kezeli a kommunikációs arculatot, valamint az Opera rezidens intézményeinek vizuális megjelenítését (Magyar Nemzeti Balett; az Operaház zenekara - BFTZ). Az Erkel Színház felújításának és újranyitásának ténye szükségessé tette az intézmény korszerű és az Opera arculatához illeszkedő vizuális megfogalmazását, illetve beharangozását és újra-bevezetését a köztudatba. Ez utóbbi az „ErKell nekünk!” kampányszlogennel és aktivitással meghatározta, illetve meghatározza a 2011/12/13-as évadokat Egy szofisztikált prémium márka egyedi vizuális és verbális világának megteremtése elsődleges és kiemelt feladat, azért, hogy az kitűnjön a kereskedelmi reklámtengerből és abból az óriási médiazajból, amely körülvesz bennünket. „Ahol kinyílik a világ” elnevezésű imázs kampányunk – mely a 2012/13-as évad bérlethirdetéséhez kapcsolódik – már egy olyan, a korábbiaktól eltérő hangot üt meg, mellyel nem csupán az Operába járó törzsközönséget, de azokat a közönségrétegeket is meg tudjuk szólítani, akik vagy nem-, vagy csak nagyon ritkán jutnak el az előadásainkra, emellett kiemelt figyelmet fordítunk a fiatalokra.
35
A hagyományos PR, illetve a reklámkommunikáció ATL és BTL megoldásai mellett egyre inkább alkalmazunk olyan technikákat, melyeket a web2-es kommunikáció, az online marketing és a különböző event marketing területek fejlődése tesznek lehetővé. Az egyik legnépszerűbb irányzatot azon kommunikációs aktivitásokra épülő megoldások (pl. flashmob) alkotják, melyek egyrészt felkeltik a média érdeklődését, e mellett igen erős közönség-aktivizáló hatásuk van. A lojalitás erősítésére a hagyományos módszerek mellett kiváló lehetőséget nyújt az okostelefonok elterjedése, így a speciális információs szolgáltatások és különböző jegyvásárlási módozatok még kiaknázatlan tartalékokat rejtenek. A mozgóképes kultúra, a fotó- és videó-megosztó portálok térhódítása a B2C kommunikációt segíti, ugyanakkor a B2B kommunikációban is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a fenti technikák, eszközök. A kiemelt PR jelenlét mellett, ATL tekintetben elsősorban online-megoldásokra és közterületre koncentrálunk. Szűkös anyagi lehetőségeinkhez mérten print és elektronikus média felületeken is megjelennek hirdetéseink. Médiamixünk célcsoport-specifikus alkalmazása során külön figyelmet fordítunk törzsvásárlóink, a gyermek- és ifjúsági korosztály, külföldi látogatóink és azon kultúrafogyasztó közönségréteg elérésére, akik nyitottak, de még nem elkötelezettek az általunk képviselt műfajok iránt.
(Az alábbiakban kizárólag azon médiumokat jelöljük, melyekben hirdetéseink a 2012/13-as évadhirdetéséhez és bérletvásárlásához kapcsolódó kampányban megjelentek: Print felületeken: idegen nyelvű magazinok/ programmagazinok: Gramophone; Hotele; Opera Now; Time Out magyar nyelvű magazinok/ programmagazinok: Artmagazin; Elle; Élet és irodalom; Fidelio; Funzine; Gramofon; Gusto; Heti Válasz; Koncert Kalendárium; Marie Claire; Muzsika; Nők Lapja; Pesti Műsor; Színház Elektronikus felületeken: Klasszik Rádió; MR Kossuth Online felületeken: fidelio.hu; fn.hir24.hu/gazdasag; fn.hir24.hu/vilag; fn.hir24.hu/kultúra; hvg.hu/kult; hvg.hu/nyito; hetivalasz.hu; index.hu; jazzy.hu klasszikradio.hu; libri.hu; litera.hu; nlc.hu/ezvan; origo.hu/kultura; port.hu; szinhaz.hu Közterületi felületeken: óriásplakát; CLP; CLP Mahir; dupla A0 Mahir; RTO Mahir.) 36
A PR és a reklám valamennyi elérhető eszközét és technikáját igénybe véve népszerűsítjük előadásainkat. Lehetőséget biztosítunk ún. fotós-próbán való részvételre és az újságírók, kritikusok számára kedvezményes árú sajtójeggyel tesszük lehetővé az előadások megtekintését – melynek nyomán a művészi teljesítményt értékelő kritikák születnek. Vizuális és verbális üzeneteinket (produkciókat népszerűsítő és produkciókhoz nem köthető esetben egyaránt) – immár tervezetten – kiváló operaénekesek, táncművészek, zenészek fogalmazzák meg, 2012-ben tehát elkezdődhetett az a rendhagyó építkezés, melynek köszönhetően művészeink komoly hírnévre tehetnek szert. Mindenekelőtt azon művészekre helyezzük a hangsúlyt, akik nap mint nap láthatóak az Operaház színpadán, a már karrierjük csúcsán lévő világklasszisokat, és a pályakezdő „jövő nagy reménységeit” is. Ez a tudatos médiaaktivitás, valamint az intézmény vezetőinek átgondolt nyilatkozatai árnyalják, illetve ellensúlyozzák az esetleges negatív megjelenéseket. Anyagi lehetőségeinkhez mérten BTL területen az alábbi megjelenésekről számolhatunk be: havi leporello; műsorfüzetek; napi szórólap (szereposztás tájékoztató); műsorkalendárium; rollup; frontmolinó; bérleti tájékoztató; bérleti karton; opera.hu; facebook; protokolláris célra készített brandingelt tárgyak (A merchandising termékek árusításának kiépítése jelenleg folyamatban van). 2012. őszen jelentettük meg Opera címen az intézményt és a műfajt népszerűsítő új folyóiratunkat, amelyet egy olyan hiánypótló sajtóterméknek szántunk, ami az intézmény színvonalához méltó köntösben kommunikálja az évad aktualitásait, bemutatja művészeinket, betekintést nyújt kulisszatitkaiba, de ezzel párhuzamosan követi a nemzetközi újdonságokat és eseményeket is. A fentiekben vázolt irányok szerint már egy éve megindult marketing, PR és kommunikációs stratégiákat az alábbi lehetőségek alkalmazásával mentén kívánjuk továbbvinni: Lehetőségek teljes körűen kidolgozott arculati elemek, következetesen használt vizuális kódok, Opera, Balett, Erkel, BFTZ önálló albrandként, illetve egységben történő működtetése – határozottabb pozícionálás: egységes arculat és kommunikáció (komplex médiamix (reklám), intenzív, sokrétű és hatékony PR); a márka erősítése vidéken és külföldön, illetve különböző korosztályok, célcsoportok számára; HR, belső kommunikáció fejlesztése;
37
új kommunikációs trendek (online kommunikáció és aktivitások-web2, mobilnet, multimédia, interaktivitás, BTL) fejlesztése; közönséggel való párbeszéd kialakítása, fejlesztése (belső kommunikációs, termék-, jegyértékesítési felületek, stb.); szponzorációs stratégia és megoldások fejlesztése, bővítése; a mecenatúra bevezetése; intézményi együttműködések Magyarországon és külföldön: kooperáció; nemzetközi kommunikáció, image-építés; célcsoport-specifikus sorozatok bevezetése; változatosabb, több interaktivitást magába foglaló, különleges programok szervezése, közösségi terek intenzívebb kihasználása (pl. utcai események: Hunyadi premier, Gombold újra; eseménysorozatok szervezése új „műfajokban” stb.); a lojalitásprogram bevezetése; saját média-portfólió kialakítása, később bővítése újabb hirdetési felületekkel (city light-ok az Opera előtt; digitális kijelzők, egyéb kiadványtartók, mobiliák, stb. a közönségforgalmi területeken); a közalkalmazotti státusz megszűnése miatt a művészeknek külföldi karrierépítésre is lehetőségük van, mely komoly kommunikációs tényező lehet az itthoni image-ük kialakításához; Erkel projekt (új kommunikációs tartalom, szélesebb közönségréteg megszólítása, új opera/balettrajongó generáció kinevelése, stb.); a marketing kommunikáció eddigi hiányosságai miatt egyrészt minden komolyabb előrelépés látványos fejlődést eredményez, másrészt új termékek létrehozásáért kiált (CD-kiadás, balett brosúra, stb.); programok közvetítése (MTVA, online adások) magasan pozícionált presztízs-termékek forgalmazása;
38
Bel- és külföldi szakmai kapcsolatok
Gyakori szakmai tévedés, amikor a vendégjátékot és más társulatok befogadását önálló, az intézményi költségvetéstől független projektnek tekintjük, és ennek megfelelően várunk el legalább nullás pénzügyi egyenleget. Pedig a Magyar Állami Operaház számára alapító okirati elvárás „a műfaj nemzetközi jellegére tekintettel együttműködés kialakítása és fenntartása az opera- és balettművészet jelentősebb külföldi intézményeivel és nemzetközi és hazai hírnevének erősítése érdekében külföldi és belföldi vendégszereplések szervezése, amennyiben ezek nem gátolják az évadterv alapján teljesítendő feladatok végrehajtását” – írja az alaptevékenységre vonatkozó egyik szakasz. Reális keretek között zajló vendégszereplés, ha veszteséges is – a szakmai küldetés súlyának függvényében – vállalható az alapító okirat szellemében. A Magyar Állami Operaház jelenlegi vezetősége mandátuma alatt törekedett és a jövőben is törekedni kíván arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokat megfelelő módon építse és erősítse. Nagyon fontos ügynek érzem és vezetésem alatt kiemelt helyen kezelem, hogy a Magyar Állami Operaház produkciói külföldi dalszínházak színpadain megjelenhessenek. Ennek is köszönhető, hogy 2012 márciusában Ománban – a Royal Opera House Muscat színpadán – szerepelhettünk Mozart Szöktetés a szerájból c. operájával. Az előadást nagy sikerrel mutattuk be vezető nemzetközi szólisták (Elena Mosuc, Rainer Trost, Kurt Rydl) és hazai fiatal tehetségek közreműködésével. További tárgyalásokat folytatunk a visszatérés érdekében. Szoros kapcsolatban állunk a Katari Fesztivállal (Cultural Village Foundation), ahol 2012.október hónapban operaházi énekművészek és balett táncosok léptek fel Verdi :Aida című opera két előadásában. 2012. június 04-én aláírásra került Masayuki Kobayashi ügynökségével (Concert Doors Co. Ltd.) egy hosszú japán turnéról szóló szerződés. A 2013. június 11. és július 04. között megrendezésre kerülő turné keretén belül Verdi: Traviata c. produkciónkat mutatjuk be Japán nagyobb városaiban, és ebből 5 előadást Tokióban láthat a közönség. A produkcióban közreműködő magyar énekművészek mellett nemzetközi szólisták is fellépnek: Eva Mei és Dimitra Theodossiou. A 2013-as turnét Tokioban zenekari koncerttel fejezzük be.
39
Terveink szerint 2013 januárjában újabb szerződés kerülhet aláírásra Masayuki Kobayashi ügynökségével 2014 júniusára tervezett japán turnéról, amelyen a Magyar Állami Operaház Carmen c. produkcióját mutatjuk be 16 előadás alkalmával. Az operaturnét követően a japán partner meghívná az operaházi muzsikusokból álló Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát egy 5-6 estéből álló koncertsorozatra is. Tárgyalásokat folytatunk különböző európai operaházakkal, amelyeknek célja hosszú távú együttműködés, közös produkciók létrehozása és vendégszereplések megvalósítása. A Római Operaházzal történő tárgyalások eredményeként Dr. Catello De Martino főigazgató úrral megállapodás történt, és balett együttesek cseréjével fűznénk szorosabbá a két intézmény közötti kapcsolatot. 2013 júliusában a Magyar Nemzeti Balett bemutatja Hacsaturján: Spartacus c. produkcióját a Caracalla Szabadtéri Játékokon, a Római Operaház 2013 novemberében pedig két balett előadással tisztelné meg a magyar közönséget. Még ebben az évben új találkozóra készülök a Római Operaház címzetes főzeneigazgatójával, Riccardo Muti úrral és a korábban említett Dr. Catello De Martino főigazgató úrral a 2014/2015 évadra tervezett koprodukciók megbeszélése céljából. Kormányzati szinten is erősödik a Horvátország és Magyarország közötti kapcsolat, ezért a kulturális kapcsolatok szintjén is gyümölcsöző lépéseket tehettem a Zágrábi Operával történő kapcsolatépítés területén. Tárgyalásokat folytattam Anna Lederer asszonnyal, a Zágrábi Opera főigazgatójával a magyar és horvát kulturális kapcsolatok erősítése és vendégszereplések megvalósítása céljából. Tervbe vettük egy zágrábi előadás meghívását Magyarországra és a Magyar Állami Operaház Bánk bán c. produkciójának bemutatását Zágrábban. A két operaház közötti együttműködést más alapokra is helyeznénk, nevezetesen egyes meglévő zágrábi produkciók rendezését vennénk át, amely mindképpen hatékony megoldás lehetne művészeti és gazdasági szempontból is. További nemzetközi kapcsolatok felvételét és kiépítését tervezzük Németországban és a visegrádi országok vezető dalszínházaival: Pozsony, Kassa, Prága, Varsó. Ebben az évben számos külföldi művészt sikerült meghívni hazánkba: e nemzetközi énekművészek fellépése szakmailag kívánatos a Magyar Állami Operaház együttesének is. A vendégművészek teljesítményükkel jó példával szolgálhatnak a társulatban éneklő magyar művészeknek, örömöt szereznek a közönségnek, ugyanakkor dalszínházunk magas színvonalú munkájának hírét tudják vinni az egész világban. Nagy sikerrel adott koncertet Juan Diego Flórez, korunk egyik igazi sztártenorja, és további tárgyalásokat folytatok Ernesto Palacio ügynökkel Flórez ismételt budapesti fellépése céljából. 40
Fellépett az operaházban Francesco Demuro fiatal olasz énekes is (Rigoletto), 2012 decemberében pedig hazánkba érkezik Venera Gimadieva, a moszkvai Nagyszínház szólistája. Olga Busuioc művésznőt is meghívtuk a Bohémélet c. produkciónk számára Mimi szerepében, a fiatal művésznő a Placido Domingo Énekverseny helyezettje. Teodor Ilincai művész urat, a tehetséges román énekművészt szintén Bohémélet c. produkciónkba számára szerződtettük. Rigolettónk pedig idén igazi sztárparádé lesz: a hazai operaélet egyik kiválóságával, Miklósa Erikával és a világhírű bariton énekessel: Leo Nuccival. Erre a előadásra meghívtuk Ivan Magri fiatal olasz tenoristát is, aki ígéretes tehetségként énekel a nemzetközi opera színpadokon. Természetesen nem feledkeztünk meg a hazai operaélet nagyságairól sem: több alkalommal és több szerepben fellépett operaházunkban Rost Andrea is. Partnere volt Otellóként Marius Vlad, aki a Kolozsvári Román Opera társulatának a tagja. A következő vendégművészeket hívtuk meg a Magyar Állami Operaház elkövetkezendő produkcióiba: Eric Halfvarson (Parsifal), Elena Zhidkova (Parsifal), Dovlet Nurgeldiyev (Don Giovanni), George Gagnidze (Rigoletto), Elena Gorshunova (Rigoletto), Paata Burchuladze (Vespri siciliani), Giacomo Prestia (Boccanegra), Boros Csilla (Boccanegra). A következő vendégművészek meghívását tervezzük: Jonas Kaufmann (Tosca), José Cura (Otello), Violetta Urmana (Kundry), Peter Seiffert (Parsifal), Renée Fleming (Rózsalovag), René Pape, Elena Garanca, Anja Harteroos, Aleksandr Antonenko (Otello). Tárgyalásokat folytatunk népszerű rendezőkkel, mint pl. Arnaud Bernard úrral, aki a Párizsi Opera elismert művésze. Továbbá megbeszéléseket folytatunk Werner Herzoggal és Matthias Oldag rendező úrral is. Keressük a lehetőséget, hogy az egyik legtehetségesebb magyar operarendező, Kovalik Balázs ismét a Magyar Állami Operaházban vihessen színre darabot (amellett, hogy műsoron tartjuk Turandot, Anyegin, Mefistofele, Xerxes és Elektra c. produkcióit, melyekkel ő a színház legtöbb futó darabot jegyző rendezője ma is). Folyamatosan nagy hangsúlyt fektetünk a hazai énekművészek továbbképzésére és mesterkurzusokat hirdettünk meg az idei évben és a következő esztendőre is jeles művészekkel: Tokody Ilona, Hamari Júlia, Perencz Béla, Julia Varady, Kurt Rydl, Jevgenyij Nyesztyerenko. Együttműködések A Magyar Állami Operaház nem véletlenül kampányolt 2012 májusában az “Ahol kinyílik a világ” szlogennel: minden eddiginél szélesebbre tárta az együttműködés kapuit. Becsatolt valódi vagy fiktív támogató nyilatkozatok helyett álljon itt a teljesség 41
nélkül azok listája, akik már ma is bizalomra épített aktív kapcsolatban állnak az Operával, illetve akikkel a közeljövőben készülünk intézményesíteni az együttműködés terveit. Az Opera így a magyar kultúra és közélet egyik legfontosabb partnerévé válik:
Adidas Hungary Armel Operaverseny Balassi Intézet Balatonfüred Város Önkormányzata Budapesti Filharmóniai Társaság Budapesti Operabarátok Egyesülete Budapesti Operakórus Budapesti Stúdió Kórus Budapesti Tavaszi Fesztivál Debreceni Csokonai Színház Design Terminál Duna Televízió Erkel Emlékház, Gyula Fidelio Fővárosi Nagycirkusz Gerbaud Gyetvai Fivérek Zrt. Győri Balett Győri Nemzeti Színház Hír Televízió Honvéd Férfikar Honvédelmi Minisztérium Hungarofest 42
Hungaroton Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége Kolozsvári Magyar Opera Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Külügyminisztérium Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magyar Államvasutak Magyar Atlétikai Szövetség Magyar Fejlesztési Bank Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Magyar Rádió Magyar Rádió Énekkara Magyar Táncművészeti Főiskola Magyar Teátrumi Társaság Magyar Televízió Médiaszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap Miskolci Nemzeti Színház Művészetek Palotája Nagycsaládosok Országos Egyesülete Német Szövetségi Köztársaság nagykövetsége Nemzeti Galéria Nemzeti Táncszínház Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Orfeo Zenekar Orosz Föderáció nagykövetsége Országos Takarékpénztár Ökumenikus Szeretetszolgálat 43
Őrzők Alapítvány Pécsi Balett Pécsi Nemzeti Színház PromoBox Purcell Kórus Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szegedi Kortárs Balett Szegedi Nemzeti Színház Szépművészeti Múzeum Színház és Filmművészeti Egyetem Tempus Közalapítvány Terézváros Önkormányzata Tranzit Fesztivál Varázshangok Alapítvány Ybl Egyesület Zsidó Nyári Fesztivál
44
Gazdálkodási stratégia
A Magyar Állami Operaházban a stabil gazdálkodás feltételeit viszonylag nehéz megteremteni, mivel igen magas az intézmény állami támogatásnak való kitettsége, és ezen dotáció – akár évközi többszöri, többes előjelű – ingadozása is. Ezért az Opera gazdálkodásakor a normál működés mellett olyan stratégia kidolgozása is szükséges, amellyel a zárolásokat és a „váratlan” forrásokat kezelni lehet egy kisebb, becsült szinten. Ehhez néhány alapfelvetés tisztázása szükséges. Újabb gondok forrása, hogy a Ház tudottan görget maga előtt még néhány olyan léptékű problémát, amelyre állandóan kellene forrást elkülönítenie: Operaház szakaszolt felújítása, hangszerpark cseréje, külső próbakomplexum kialakítása, centralizált raktár vagy új típusú raktározási szisztéma bevezetése, Erkel színházi hátsó üzemi traktus kiépítése, olyan televíziós kapacitás kiépítése, amely kisméretű HD-kamerákkal lehetővé tenni a produkciók minőségi archiválását, az internetes vagy televíziós sugárzást, saját kiadványok készítését. Ezek egyesével is sok százmilliós projektek, némelyik a milliárdos értékhatárt is bőven meghaladja. Az Operának felelős és innovatív magatartásból fakadóan is gondolnia kell ezen célok megvalósítására, mivel azonban a napi működést nem, vagy egyelőre nem befolyásolják (a minőség javítását viszont ellehetetlenítik) költségvetési vész esetén ezen keretekhez lehet nyúlni. Azonban mindig, így most is arra kell figyelmeztetnem a fenntartót, hogy pl. az Operaház színpadtechnikájának elöregedése látványos és baj esetén a Ház féléves leállása borítékolható. (E veszély miatt a terveket el kell készíteni, és évente frissíteni szükséges.) Premierek jelentősége Nem annyira közgazdasági, mint inkább szakmai tézis, hogy egy színház lételeme a premier. Az alkotókkal, kivitelezőkkel és beszállítókkal folytatott alkufolyamat olyan sokismeretlenes egyenlet, amely megoldásának kudarca a gazdasági területet, sikere a művészeti területet minősíti, és ami mellől nem lehet menetközben felállni. Kellő előkészítéssel, azaz a premierprodukció évadhoz történő kalibrálásával, dramaturgiai és műszaki felmérésével (közreműködők minősége és mennyisége, előadás-időtartam), játszási életciklus tervezésével (más anyagminőség és -költség, jogdíj-stratégia adott előadásra tervezett produkciónál) a kockázatok mérsékelhetőek, kontrollpontok állíthatók fel. A bizonytalansági tényező azonban megmarad, ahogy az Opera fő célkitűzése is: új opera- és balettbemutatókat kell 45
tartani, ahhoz, hogy a színház ne porosodjon, az intézmény és a műfaj iránti érdeklődés ne enyésszen el. Előadás-centrikus gazdálkodás A Magyar Állami Operaház esetében tévhit, hogy kedvezőtlen financiális viszonyok között érdemes szűkebbre venni a színházi szezont. A milanói Scala esetében ugyan ez valóban helytálló lehet, de az évadát hagyományosan decemberben indító nagy olasz színház is kitörni készül az abroncsból. (És az is igaz, hogy körte-alma esete áll fenn: a Scala stagionéban, egyöntetű sorozatokban játszik, hisz tizenkét másik olasz operaházzal együtt viszi a műfaj terhét, nem egyedül.) A Magyar Állami Operaház kondícióit figyelembe véve az „abból él, hogy zárva tart” közkeletű mondás súlyos tévedés, mely szakmailag és pénzügyileg egyszerre kártékony. Nem azért vagyunk, hogy ne működjünk, minden akció mutatja, hogy csak a jegyár jelent problémát sokaknak: az Operaház nem küzd látogatottsági gondokkal. Viszont nagy intézmény, amely milliárdokat fizet ki közalkalmazotti bérre akkor is, ha történetesen zárva tart – ezért nem áll meg gazdaságilag sem a gyakorta elővett érv. Ha zárva tartunk, a kiadás csak kevéssel lesz kevesebb, míg az esti bevétel millióit garantáltan elveszítjük, nem beszélve az eladott jegyek arányában igénybe vehető támogatói lehetőség (TAO) elvesztéséről. Tagadhatatlan tehát az is, hogy a szakma szempontjából a színpad és nem a próbaterem jelenti a művészi felemelkedés helyszínét. Pénzügyi téren jelenleg adott, hogy a magyar operaházi jövedelemviszonyok mellett az előadáshoz köthető közvetlen kiadásokat az előadás átlagos bevétele nagyságrendileg fedezi, mely hatványozottan igaz, ha figyelembe vesszük az előadó-művészeti törvény által biztosított lehetőséget, a jegybevétel arányos társasági adó befogadást, pénzeszköz átvételt. Közvetett költségekkel nem, illetve csak viszonyításként érdemes számolni, hiszen az operaházi alapfeladatok rentabilitása esetén nem is lenne szükség állami támogatásra, ettől azonban nagyon távol vagyunk. A hazai operalátogató fizetőképességének szem előtt tartásával, a jegybevétel lényegében kvázifix tényezőként történő kezelésével a teljes költségek – tehát előadásra bontott bér, járulék és rezsiköltségek – és saját bevételek nullás egyenlege nem tud megvalósulni. Összegezve: a költségvetési zárolásra és központi forráselvonásra nem lehet válasz az előadásszám csökkentése, mert az valójában a változó költségeket változó mértékben meghaladó nyereséget produkál. Ugyanakkor, hogy ez a tézis tartható legyen az intézmény vezetésének érvényesíteni kell az előadások pozitív pénzügyi egyenlegének fokozott védelmét. Amennyiben a bevétel-közvetlen kiadás jelenlegi relációja felborul – tehát a támogatás függvényévé válik az előadás –, óhatatlanul kialakulhat olyan helyzet, melyben a pénzügyi nehézségekre adott válasz az előadás törlése lesz, annak minden járulékos gazdasági, szakmai és presztízsveszteségével. Tehát az, hogy a Magyar Állami Operaház jelenleg adósságspirálba kerülés és külön támogatás igénybe vétele nélkül tud előadást játszani, megőrzendő érték. (E szempontból a hagyományosan kisebb 46
bevételt produkáló Erkel Színház előadási költségigényének kezelése külön stratégiát igényel.) Évados játszási periódus Az intézmény évadtervét tekintve a költségek csökkentésének hatékony módja a tömbösített játszás bevett gyakorlata, azaz egy-egy produkcióból az előadásokat nem évadon belül elszórtan, hanem csokorban kell játszani, elkerülve a próbafolyamat többszöri megismétlését, díszletépítést és -szállítást, jelmezelőkészítést, ami lehetővé teszi egyúttal a projektszerű darab- és szereplőtervezést. A 2012/2013-as évadban már bevezettük az ún. semi-stagione játékrendet, amelyben a repertoár produkciói hetente váltják egymást átfedéses szerkezetben. Ezt a rendszert annak pénzügyi és szakmai hozadéka mellett a közönség is pozitívan fogadta, ezért következetesen tovább kívánjuk vinni az elkövetkezendő évadokban is. A repertoár- valamint a premier-előadások mellett az intézmény tevékenységébe (műsortervébe) illeszkednek – alaptevékenységként – a vendégjátékok, befogadott vendégszereplések és vállalkozási tevékenység keretében a befogadott rendezvények is, melyek színesítik a működési palettát, hozzájárulnak az ismertség növekedéséhez és többletbevételt, illetve jövedelmet teremtenek az Operaház és dolgozói számára egyaránt, ezért a szabad kapacitások, nem játszó napok nagyobb fokú kihasználása is külön szempont az évadtervezés során – természetesen a mindenkori esztétikai és presztízsszempontok figyelembe vételével, az Operaház hírének csorbítatlansága mellett. Társasági adó befogadás A saját bevételek témakörében fontos irányelv, hogy a jegybevétel-arányos társasági adó befogadás lehetőségét nem szabad figyelmen kívül hagyni, különös tekintettel arra, hogy drasztikus jegybevétel-növekedés az Erkel Színház megnyitásával sem várható, ugyanakkor a második játszóhely belépése várhatóan rontani fogja a saját bevétel-kiadás arányát. A társasági adó befogadásának szükségszerűsége a legnagyobb és legdrágább nézőtérrel rendelkező színház esetében vitán felül áll: tulajdonképpen állami adományról van szó, amelyet az adózó nem a hatóság, hanem egy általa kiválasztott kedvezményezett felé utal. Súlyos mulasztás volna nem kihasználni, még ha ez nem is egyszerű felada, hisz ezen a „pályán” sokan játszanak, és küzdeni kell a közvélekedés ellen is, miszerint az Operának nem kell plusztámogatás, hisz úgyis ő a legdotáltabb intézmény. (Eközben tudjuk, hogy töredékéből működik a Ház, mint a nyugati társintézmények, és csak jelentős kreativitással és lélekjelenléttel oldhatók meg a gazdasági inerciarendszer állandó változásai miatt gyakran jelentkező pénzügyi problémák.) Meg kell tehát találni az ideális formát a hatékonyabb kihasználás érdekében. Direktívaként szerepelhet az év végére időzített fund raising 47
kampány, amikor a cégek is nagyobb hajlandóságot mutatnak támogatásnyújtásra – ekkor derül ki, lesz-e eredményük egyáltalán –, és az így befolyt összegeket bele lehet építeni az intézmény pénzáramlási tervébe.
Összegzés
Kevesebb, mint 8 év múlva
Jelen írás mint a pályázat epilógusa a 2020-as évet célozza meg. Milyen lesz Magyarország akkori Operaháza, amelynek arcélét, helyzetét döntően határozza meg a hamarosan induló ötéves periódus? Nyolc esztendő az opera világában nem nagy idő. Csak nézzük a friss párizsi példát: Joel igazgató távozik, mert a következő három évben a kormányzat 2.5%-kal kurtítja meg a legnagyobb francia operakomplexum költségvetését. Emiatt Lissner igazgatót elvonzzák Milánóból (a kulturális miniszter felterjesztésére a miniszterelnök és a köztársasági elnök hagyja jóvá kinevezését), hogy vegye át a párizsi két ház vezetését – és az átállásra három évadot fordítanak… Ezalatt Joel kifelé, Lissner befelé megy majd az ügyvezetésbe, és a kettős uralom lejárta után hat tiszta év következik Lissner számára. Meglepne, ha már most nem tudná körvonalazni legalább a 2017/18-as szezonig terjedő időszak bemutatóit. Ez mérce nekünk is. Történelmi okoknál fogva hiába gazdálkodik a kevesebb előadást játszó francia intézmény hatszor annyiból, mint a budapesti (2013: 60 milliárd Ft – 10.5 milliárd Ft), legalább szervezettségben, művészi stratégiában fel kell nőnünk az európai élvonalhoz. Felelősséggel nem vállalható, hogy az előadások színvonala azonos legyen a párizsival: forrás nélkül az európai elsők egész egyszerűen nem hozhatók be. Ugyanannyi a benzin, a kenyér, a kotta royaltyja és a honorárium, a kelet-európai bérezésű operai dolgozók alacsony költségszintjével pedig nem oldható meg sztárok állandó és persze, alkalmasint többes meghívásának gigantikus plusz ráfordítása. (Sőt, még az is előfordul, hogy nyílik az életszínvonal-gázsi olló: a magas presztízsű Bécsben vagy Münchenben kevesebbért énekel vagy vezényel valaki, mintha a feltörekvő Budapestre hívják.) Amíg nálunk az Arabella-előadást egyetlen nemzetközi énekessztár (Morten Frank Larsen) oldja meg a külföldről hívott nívós karmester (Stefan Soltesz) mellett, magyar 48
kollégák oldalán, addig ugyane mű ugyanakkor, négy nagy név egyidejű szereplése mellett megy a párizsi Bastille Operaház színpadán, nagy sorozatban (Renée Fleming, Michael Volle, Genia Kühmeier, Kurt Rydl). Persze, a párizsi intézmény átlag 100 eurót kért ezért (a zürichiek gyakran 200 felett is kénytelenek fizetni ezért), amely összeget mi semmiképp sem tudnánk elkérni a magyar közönségtől, amely átlagban ennek negyven százalékát ha képes kifizetni. Kettős csapdában vergődünk tehát: sem a támogatás, sem a saját bevétel nem tud a példaképek nyomába érni – kettős, vagy inkább négyzetesen: négyszeres a hátrányunk emiatt. (Pénzben számolva pedig – mint említettem – hatszoros.) Az európai első vonal szintje valóban nem tartható ekkora költségvetési különbség mellett. Viszont vállalható a budapesti intézmény repertoárjának csaknem teljes lecserélése: a lent olvasható bemutatószám garancia arra, hogy a következő nyolc évben nyolcvan produkció foroghat be a műsortervekbe, s válthatja le a 80-as, 90-es években elképzelt, megtervezett és legyártott opuszokat. Ez a trendváltás már most is elkésett, azonban ha – miként Liszt Ferenc tette – dárdánkat kellő erővel hajítjuk a jövőbe, e szisztematikus és rapid sorozattal egészen új szellemiségű, eszközkészletű repertoárhoz jutunk. Évente egy új gyermekdarabbal – amely természetesen mesebalett is lehet – modern, hajlékony műsorprofil rajzolható, és dolgunk évente egy-egy darabot rendelnünk a kortárs zeneszerzők műhelyeiből is. Nyolc év múlva az sem lehet kérdés, hogy az Opera nemcsak inspirációt ad, de jelen is van a vidék Magyarországán. Öt jelentős fesztivál állandó partnereként, Gördülő Operájával, Minigáláival. Eszembe se jutna tagadni, hogy 2007 és 2010 között – mások mellett Kovalik Balázsnak, Fischer Ádámnak, Kovács Brigittának, Bátor Tamásnak (utóbbi hölgy és úr most is dolgozik az Operának) köszönhetően – elindult a repertoár megújításának, a nyitásnak folyamata. Egyebek között Mozart-különlegesség, látványos Boito-opusz, barokk vígopera, utcai rendezvény hódított teret, új grafikai arculatot is kapott az intézmény. 2010-től ugyancsak megfigyelhető a marketingtevékenység erősítése, de most először jut lehetőség a szerkezetileg immár átalakított, áramvonalasabb és Erkel Színházára újra számító Opera teljes és ütemes megújítására. Ami pedig az infrastruktúrát illeti: 2013 őszére játszóképességig felújított Erkel Színház, 2014-ben tatarozott zenekari próbaterem (Jókai utca), 2015-re állami ingatlanon megépített integrált Műhelyház, Raktárbázis és Próbacentrum-épület, 2015-17 hosszú nyarain teljesen renovált Operaház és 2018-ra korszerűsített Üzemház álljon a nemzet legnagyobb kulturális intézményének rendelkezésére. Infrastrukturális – milliárd-közeli – lépés a zenekar hangszereinek ütemes cseréje is, amelyet 2012-ben megkezdtünk, és az Opera belső tereinek funkciós átosztása is: ennek első komoly eredményei 2013-ban jelentkeznek. Online jegyértékesítés, fixre épített rögzítőrendszer, kiadói működés is jellemzi majd az Operát, amely a társadalom élő szövete lesz – az Erkel Színház és a 49
zeneakadémiai rendszeres kamarajátszóhely révén pedig közösség- illetve közönségnevelű központtá is válik: amelybe beférnek a Gyere haza! programban szülőhazájukba vissza-visszavonzott, karrier vagy családi szempontok miatt külföldre költözött magyar művészek is, Újra írom, megint rögzítem: az Opera mint intézmény, benne pedig a műfajjal, műfajokkal összeforrt Operaház nem maradhat a művészet szent, kasztosított temploma. A firenzei Camerata sem highclass gettónak álmodta meg, és az opera története során nem egyszer képes volt társadalmasítani az összművészetet. Ha valamelyest óhatatlanul elefántcsonttorony is marad – a bent őrzött kincsek és ereklyék miatt ide sosem lépnek majd be azok a milliók, akiknek adóiból működik –, hát legalább Kassáról és Csíkszeredából, aztán majd az emlegetett Párizsból is lássék az a torony! Olyan épületet, olyan alkotóházat, olyan templomot szeretnénk, amelybe bárki be merhet lépni, aki a művészet iránt érdeklődik, s amelybe egyre többen be is lépnek: mert miként minden templom, minden művészeti intézmény is épp annyit ér, amennyien célszerűen használják.
50
Melléklet – a Magyar Állami Operaház két évada
Mivel minden papírízű érvelésnél jobban bízom az elvégzett munka értékében, álljon itt az irányításommal megvalósult két operaházi szezon naplója, amelyből a napi repertoárelőadások természetesen kimaradnak, csak a premiereket és a működésben bekövetkeő változásokat, fejlesztéseket jeleztem.
2011/2012
augusztus 22. (PARLAMENT, NÁNDORFEHÉRVÁRI TEREM) Kormánybiztosi kinevezés A miniszterelnök öt feladatot jelöl meg, ezek közül a legfontosabb az Operaház helyzetének konszolidálása, az Erkel Színház játszásra alkalmas állapotra történő felújítása és új impulzus Magyarország zenei képzésének, zenekultúrájának.”Az Operaháznak láttatni és látszani kell.” E mondat jegyében fogant a másnaptól érvényes működés, és a nemzeti felhatalmazással valamint felelősséggel bíró zászlóshajó-intézmény víziója és cselekvési terve 2020-ig. Mindez látható alább.
(Az előző vezetés által tervezett és leszervezett három premier – Ravel: Bolero + Bartók: Kékszakállú 3D; Verdi: Simon Boccanegra; Mozart: Don Giovanni – nem szerepel a felsorolásban, mivel ezeknek mindössze végstádium-béli menedzselése volt az új irányítás feladata.)
szeptember 4. (OPERA) 51
Évadnyitás Bánk bánnal A miniszterelnöki jelenléttel megtisztelt előadás sztárja Marton Éva, aki Gertrudis főszerepével búcsúzik az operaszínpadtól, rendezője az egyik legfontosabb partner, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, Káel Csaba, az ős-Bánk partitúrát megszólaltató előadás karmestere pedig a Ház frissen megbízott főzeneigazgatója, Héja Domonkos.
szeptember 6. (OPERA) Évadnyitó társulati ülés + operaházi belső „kisdíjak” átadása A frissen kinevezett kormánybiztos bemutatja csapatát: Héja Domonkos főzeneigazgatót, Solymosi Tamás balettigazgatót, Mozsár István ügyvezető-műszaki igazgató. Mindannyian megbízottként végzik munkájukat, amelynek végpontja legkésőbb két év, szinkronban a kormánybiztosi kinevezéssel. A kormánybiztos őszinte beszédét – közte az Erkel Színház megnyitásáról szóló előrejelzést – vastaps fogadja.
szeptember 24. (PÉCS, NEMZETI SZÍNHÁZ) Vendégszereplés az V. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozón A Magyar Nemzeti Balett két ifjú magántáncosa, Felméry Lili és Leblanc Gergely két pas de deux-t ad elő (Diótörő – és Kalóz-részleteket) a pécsi nemzetközi táncfesztivál gáláján. Az ünnepi köszöntőt Solymosi Tamás, a frissen megbízott balettigazgató mondja.
október 1. – december 31. (OPERAHÁZ TERMEI) OperaCafé az m1 és a Duna csatornáin Az Opera és az MTVA együttműködésének eredményeképp 28 művészeti magazinadás születik az Operaház különböző tereiben (Székely Bertalan-terem, Királyi Galéra, Királyi Lépcsőház, Sissi-páholy), amelyeket hétvégente szombat és vasárnap reggel sugároznak a csatornák. Műsorvezető: Morvay Noémi, házigazda: Ókovács Szilveszter. (A felek – Opera, MTVA – pénzmozgás nélkül működtek együtt, a házigazda természetesen nem kapott díjazást.)
október 1. (OPERAHÁZ ÖSSZES TERMEI) 52
Zenei Világnap – ingyenes rendezvényekkel Hárfamuzsika, Varázslatos opera, Zengető, Népszerű áriák zongorakísérettel, kamarazene a Filharmóniai Társaság tagjainak előadásában,
október 2. (OPERAHÁZ ELŐTTI ANDRÁSSY ÚTSZAKASZ) Kocogj, bajazzó! Spar Maraton az Operával, az Operánál Miklósa Erika, valahai atléta énekesnőnk ösztönzésére az Operaház is benevez a futásra: a szoprán mellé egy másik kitűnő szoprán, Váradi Zita áll, de trombitaművész, jogtanácsos és igazgató is tagja az egyik váltónak. Az Operaház zenekara és énekkara Héja Domonkos irányításával buzdítja az épület előtt elhaladó tömeget.
október 22. (OPERA) A Liszt-családfa ágai – 200. születésnap, koszorúzás és zongoraest A szakminiszter és a kulturális államtitkár jelenlétében Héja Domonkos főzeneigazgató beszél és koszorúz, a Vörösmarty Liszt-versére írott kodályi karmű átirata mint harsonafanfár szólal meg. A nagyteremben a zongora tanszék professzorai játszanak, Marton Éva énekel, végül Farkas Gábor zongoraversenyt játszik. Házigazda Batta András, a Zeneakadémia rektora, és Ókovács Szilveszter, az Operaház kormánybiztosa. Közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság, vezényel a főzeneigazgató.
november 26-27. (OLMÜTZ) Olmützi Nemzetközi Balettverseny A híres verseny zsűrijének elnökéül Solymosi Tamást, a Magyar Nemzeti Balett ifjú igazgatóját kérik fel. A díjátadó gálán a magyar társulatot a friss Junior Príma-díjas Pazár Krisztina és Bajári Levente képviseli, akik utóbbi művész két pas de deux-jét táncolják.
november 28. (OPERA)
53
Juan Diego Flórez áriaestje Napjaink három sztártenorjának egyike, a lírai tenor-fach legnagyobbja. A perui művész először járt Budapesten, belcanto áriaestje a legnagyobb látogatottságot és a legnagyobb esti bevételt jelentette: a jegyek pár nap alatt elfogytak. Még a díszpáholyt is értékesítettük aznap: a miniszterelnök és családja vásárolta meg. A siker is ehhez volt mérhető: természetesen állva rajongott a budapesti közönség is, több ráadást kikényszerítve. Az esten a Budapesti Filharmóniai Társaság játszott.
december 8. (ERKEL SZÍNHÁZ MINDEN SZINTJE) 100 esztendős az Erkel Színház – Sisaktúra 2007-ben bezárták, de most éledeznie kell Csipkerózsika-álmából a legnagyobb magyar színházépületnek. A kormány döntése nyomán 1.8 milliárdos fedezet állt elő a közelgő felújításra, indulnak az épület állapotfelmérésének pályázatai. A nem mindennapi, mert igen gyors és nehéz határidőkkel tűzdelt, forrásoldalon sem túltervezett projekt operaházon belüli felelőse Mozsár István ügyvezető-műszaki igazgató. Az Operaház művészeinek legjava pedig sisakban tesz utolsó nagy túrát a házban, mielőtt a százéves tortát II. Endre kardjával Magyarország legszélesebb színpadán felszelnék. Marton Éva, Rost Andrea, Miklósa Erika, Komlósi Ildikó, Gulyás Dénes és Kováts Kolos kobakja látszik az első sorokban.
december 10. (OPERAHÁZ ELŐTTI ANDRÁSSY ÚTSZAKASZ) Diótörő Fesztivál 1.0 Hagyomány, hogy karácsonykor hatalmas fenyő áll az Operaház előtt. Idén a Katasztrófavédelem segítségével már advent legelején megérkezik a fa, amelyet az Országgyűlésnek ajánlottak fel. A fát a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat díszíti fel gömbjeivel – ebben a Tűzoltóság segít –, és most először házacskákkal is kitelepülünk az Andrássy útra. A díszletműhelyben készült, az Opera muzeális értékű Diótörőjének stílusát visszaidéző kunyhókban heteken át mérik a forró teát és a forralt bort a Ház művészei: a bevétel az Ökumenikus Segélyszervezetet illeti. Minden este más kórusprodukció hangzik el a főbejárati lépcsőn felnőtt amatőr és iskolai énekkarok, továbbá az Operaház Gyermekkórusának előadásában. Az aulában kunyhó alakú persely gyűjt további karitatív pénzadományokat Szentestéig.
december 10-22. (OPERAHÁZ KOCSIFELHAJTÓJA) Sütni szívből, szeretetből! – mézeskalácssütő verseny az Operánál
54
Az Onleány Társasblog szervezésében, az Operaház közreműködésével mézeskalácsszív-sütő versenyt rendezünk, elkészül és kiállításra kerül az Opera hatalmas mézeskalács makettje is. A legjobbakat a Borókai Gábor Heti Válaszfőszerkesztő (a blognak helyt adó orgánum) vezette zsűri jutalmazza meg.
december 17. (OPERA) Karácsonyi Gyermekmentő-gála Az MKB Bank és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat közös karácsonyi programja az Operaházban, ahol Csajkovszkij Diótörő című, ünnepi hangulatot idéző mesebalettjének csodálatos muzsikája és látványa gyönyörködteti az ország különböző részéből és a határon túlról meghívott ezeregyszáz hátrányos helyzetű gyermeket.
december 24. (OPERA) Diótörő-gálamatiné Az újonnan műsorba iktatott különleges, Szenteste délelőttjén rendezett ünnepi Diótörő második felvonásában Solymosi Tamás balettigazgató oldalán a Magyar Táncművészeti Főiskola egyik legtehetségesebb hallgatója, Horányi Adrienn lép fel Mária hercegnő szerepében.
december 31. (OPERA) Éjszakai Denevér Hagyományteremtő szándékkal indított különleges este, amelyben a straussi Denevér – úgy is, mint éjszakai állat – különösen jól érzi magát. Este 21 órakor induló előadásunk második felvonásába meglepetés-gálát építünk közismert magyar művészekkel (Tokody Ilona, Berkes János, Schubert Éva), a harmadik felvonás ittas börtönőrének, Froschnak jelmezét pedig Koltai Róbert színművész ölti magára – csak ezen az éjszakán! Pezsgő és látványostűzijáték fogadja az nézőket az Operaház irodaépületének tetejéről, és közös éneklés ugyanott: Erkel Bánk bánjának 55
bordalával, ezerháromszáz nézőnkkel szilveszterezés az egész családnak!
együtt
köszöntjük
az
újévet.
Vidám
2012
január-december (OPERA, PÁRIZS, OPERAHÁZ ELŐTTI ÚTSZAKASZ) 130 esztendeje született Kodály Zoltán A legnagyobb magyar zenei szervezőzseni, a nagy magyar komponista és megfellebbezhetetlen tekintélyű közéleti ember emlékét az Operaház több vonatkozásban is cselekedve készül ünnepelni: évnyitó gálaestünkön részletek hangoznak el Székely fonó és Háry János c. műveiből (január 2.); szeptember 14-én a párizsi Unesco-palota nagytermében szintén Háry-részletek csendülnek fel a Galántai táncok mellett; szeptember 15-én az Operaház elé szervezett különleges estén pedig a Budavári Te Deum hangzik el.
január 2. (OPERA) Ünnepi gála az Alaptörvény tiszteletére („Mint magyar hazámnak hű fia”) Rádió- és televízióközvetítés (Duna World), az államelnök, a házelnök és a miniszterelnök valamint házastársaik kitüntető figyelme közepette, Liszt Ferenc mottója alatt. Csak fiatal szólisták lépnek fel a Ház művészgárdájának frissítése jegyében: Szakács Ildikó, Schöck Atala, Boncsér Gergely és Szegedi Csaba. Vezényel Héja Domonkos főzeneigazgató.
január 3. (OPERAHÁZ) Látogatottsági rekord a Magyar Állami Operaházban A 2011-es év végén látogatottsági rekordot döntött az Operaház. A decemberben játszott négy operát (Bohémélet, Aida, Don Giovanni, Turandot), a Denevér című nagyoperettet és a Diótörőt-balettet egy hónap alatt több mint negyvenkétezer néző tekintette meg. A rekordszámú, összesen harmincöt előadás mellett a közönségbarát akcióknak – közöttük a jótékony célú karácsonyi szabadtéri programsorozatnak – köszönhetően az Operaház iránti érdeklődés oly mértékben megnőtt, hogy minden idők egy hónapra eső legmagasabb nézőszámát könyvelhette el az intézmény.
56
január 13-16. (PÁRIZS, THÉATRE CHAMPS-ÉLYSÉES) A Magyar Nemzeti Balett szólistái a sztárgálán A balettvilág központjának számító francia fővárosban Popova Aleszja és Bakó Máté képviseli az Operaház együttesét a Théâtre Champs-Élysées sztárgáláján. A páros felkészülését Solymosi Tamás balett igazgató és Dózsa Imre balettmester, az Operaház mesterművésze segíti.
február-március (OPERAHÁZ) Döntés a csoportos létszámleépítésről A Parlament által elfogadott 2012. évi költségvetés 800 millió Ft-tal kevesebb forrást tartalmaz az Operaház bérköltségére, ezért – és a direkt fenntartói utasításnak is megfelelve – el kell indítani az intézmény történetének legnagyobb leépítését. A vezetőség a csoportos létszámcsökkentés jogi konstrukcióját a legmesszebbmenőkig betartva jár el a konzultációk során, a kétfrontos harc eredménye, hogy nem 220, csak 150 státusz szűnik meg, és az érdekképviseletek közül a Közalkalmazotti Tanáccsal és (háromból) két szakszervezettel megállapodást köt a leépítés eljárásáról, kompenzálásáról. Az intézmény vezetése felhasználja a kényszerű alkalmat a régóta halogatott szerkezeti átalakításra is: megszűnik a magánénekesek felemás helyzete, évados szerepszerződések lépnek a közalkalmazás helyébe. (Miközben az szerepek négyötödét évados szerződéssel énekelték el, többen még közalkalmazásban állva abszolválták az ötödik ötödöt. A közalkalmazotti jogállásból fakadó lassú folyamat 2013 márciusára ér véget, akkor fut le az utolsó felmondási idő, jár az utolsó végkielégítés. Az Operaház engedélyezett státusszáma jelenleg 968 fő, az elbocsátások nyomán 3 munkaügyi per indult, amely effajta intézkedésnél nemcsak természetes, de elenyésző is.
február 13. (OPERAHÁZ) ErKELL nekünk! – jótékonysági licit Az árverésen 28 különleges darabra lehet licitálni, ezek között vannak ismert művészek dedikált balettcipői, értékes jelmezek, kellékek, festmények. A licit február 13-án kezdődik és végül – több kikövetelt hosszabbítás után – júniusban zárul, a szakminiszter ünnepélyes gongütésével. A tárgyak közül többet az intézmény vezetői személyesen visznek el a nyerteshez: Mozsár István ügyvezető-műszaki igazgató az egyik budai gimnáziumba, Ókovács Szilveszter kormánybiztos pedig a gyulai Erkelemlékházba. 57
február 18. (OPERA) ErKELL nekünk! – jótékonysági operagála Monstre, mert három és fél órás közvetítés az államelnök és hitvese jelenlétében: a operajátszásunk 60 kiválósága, köztük 40 fő 40 alatti fiatal magyar énekes lép fel, többüknek ez az este operai debütálás. Az estet számtalan kisfilm színesíti, amelyeket az Operaház videócsapata készít, ezeken a fellépők vallanak Erkel színházi emlékeikről. Rövid Gershwin-produkcióval arat sikert a Magyar Nemzeti Balett társulata is. A hét operablokkot hat művész dirigálja, köztük a nemzetközi hírű Stefan Soltész, Kovács János Kossuth-díjas karmester és Héja Domonkos főzeneigazgató. Az előadás házigazdája Miklósa Erika és Ókovács Szilveszter, rendezője Vidnyánszky Attila, fővédnöke Marton Éva, Dózsa Imre és Seregi László. (A közvetítés érdekessége, hogy a két közszolgálati tévétársaságot úgy sikerül megnyerni az ügynek, hogy az est felénél váltják egymást: a hosszú program dacára nem maradhat le semmiről a néző. A Magyar Rádió a felvételt később, egyben sugározza.)
március 1-től (OPERAHÁZ FOYER-JA) Bejössz nekünk! 300 Ft-os diákjegyek a kakasülőre A tánc- és operarajongó diákközönség az évad második felétől újabb lehetőséget kap arra, hogy mind gyakrabban és nagyobb létszámban látogasson el a dalszínházba. Az Operaház 2012. március 1-jétől bevezeti a 300 forintos diákjegyek árusítását. Előadásonként százhúsz darab jegy (az egy estére eladható jegyek 10%a) a kakasülőre szól, azokat az előadások kezdete előtt két órával, érvényes diákigazolvány felmutatásával lehet csak megvásárolni a pénztárban. Március 1-jén az Operaház kormánybiztosa és igazgatói személyesen árulják az első 300 forintos, kakasülős diákjegyeket. (A hangulatról Szegedi Csaba operaénekes és Jelinek György, a Magyar Nemzeti Balett táncosa gondoskodik.)
március 6. (PARLAMENT MUNKÁCSY-TERME) Kiemelt beruházás lett az Erkel-projekt A kormány döntése szerint a játékra alkalmas állapotra történő felújításnak a lehető leghamarabb meg kell történnie, a pénzügyi fedezet év eleje óta rendelkezésre áll. A kiemelt-minősítés a rendkívül időigényes közbeszerzési eljárások alól nem tudja mentesíteni az intézményt, ám az engedélyezés során a szakhatósági és államigazgatási folyamatokat gyorsítani tudja. Az Operaház vezetése több modell kidolgozását határozza el, amelyeket a nyár elején tár a kormány elé. 58
március 17. (OPERA) STRAUSS: ARABELLA E monarchikus opera bemutatója mérföldkő a színházvezetés meghirdetett céljához, a Strauss-repertoár kiépítéséhez, amelynek a 2014-es jubileumi esztendőre kell hat darabosra felépülnie. Bereményi Géza első operarendezése, a Kossuth-díjas Csikós Attila díszletei, Velich Rita pompás jelmezei sikerre viszik a művet, amely nyolcvan éve, megírása óta nem járt még egyszer Budapesten. Reveláció az esseni intendáns, a magyar származású Stefan Soltesz vezénylése. Sümegi Eszter számára a pálya egyik csúcsát hozza el a címszerep, partnere a dán sztárbariton, Morten Frank Larsen. Az előadásról televíziós felvételt készít a Színház- és Filmművészeti Egyetem csapata (Kardos Sándor osztálya).
március 19-23. (OPERAHÁZ SZÉKELY BERTALAN-TERME) Hamari Júlia Strauss-mesterkurzusa A Strauss-bemutató kísérőrendezvényeként foglalkozik operaházi művészekkel és zeneakadémiai növendékekkel a híres magyar származású énekesnő, Hamari Júlia, aki Stuttgartban él. A Zeneakadémiával közös, térítésmentes és teljesen nyilvános énekkurzus, amely Richard Strauss operáinak részleteit és a szerző dalait állította fókuszába, operaházi zárókoncerttel ér véget – eközben Batta András rektor vezetésével zeneakadémista diákok zenetudományi szakon tanuló nagyobb csoportja az egyik Arabella-próbát tanulmányozza.
március 20. (OPERAHÁZ BALETTEMELETE) A Magyar Nemzeti Balettnél forgat a Travel Chanel David Arquette hollywoodi színész és barátja, Mike McGuiness a Travel Channelnek forgat műsort Budapestről, a Mile High című heti sorozatban egy-egy izgalmas várost mutatnak be. David nagy táncrajongó, ezért látogatott el a Magyar Nemzeti Baletthez: az Operaházat Solymosi Tamás mutatta meg a sztárnak és stábjának, majd bevitte őket a Magyar Nemzeti Balett egyik gyakorlótermébe is. Arquette és McGuiness élvezettel nézték a táncpróbát, sőt a balettigazgató instrukciói alapján néhány alap-balettmozdulatot is elsajátítottak.
március 21-26. (OMÁN, MUSCATI OPERAHÁZ) Ománi turné: Szöktetés a szerájból 59
A távoli Ománban, India előszobájában, a Perzsa-öböl stratégiai fontosságú szultanátusában gyönyörű operaházat építettek. A milánói Scala, Placido Domingo és a bécsi Állami Operaház társulata után a budapesti Operát szerződteti az ománi fél. Mozart daljátékának két előadásán nemzetközi gárda szerepel, magyar művészek mellett Kurt Rydl, a híres osztrák basszista, vagy Elena Mosuc, a neves román szoprán, illetve Rainer Trost, a kiváló német lírai tenor. Káel Csaba rendezése és Vashegyi György zenei vezetése sikert arat, állva tapsol a közönség.
március 25. (OPERA) DON QUIJOTE (felújítás) Míg a társulat egyik fele (zenekar, énekkar, a balettbetét táncosai, műszak) az Arabfélszigeten turnézik, a zenekar másik, szintén teljes szimfonikus zenekart kiadó együttese a teljes Magyar Nemzeti Balettel próbál, és viszi színre felújított díszletek között a klasszikus Minkus-produkciót, a Don Quijotét Solymosi Tamás balettigazgató felügyeletével, Héja Domonkos főzeneigazgató pálcája alatt. Aznap este több ezer kilométer távolságban két színház közönsége tapsol egyazon társulat két összművészeti előadásának.
március 31. (OPERA) Jubileumi Liszt-év zárókoncertje Liszt Ferencet sikerült magyar művészként bemutatni a világnak születése 200. évfordulója alkalmából. Az évet lezárni valójában sosem kell vagy szabad, a jelképes állami záróesemény mégis keretbe foglalja egy bő év fáradozásait és eredményeit. A Rolla János-vezette Liszt Ferenc Kamarazenekar játszik Liszt-átdolgozásokat az Operaház színpadán, majd Ránki Dezső játssza a zongoradarabok legnagyobbikát, a h-moll szonátát. Partnerünk ekkor a Hungarofest.
április 5., 8. (OPERA) Világsztárok a balettban – a Bolsój szólistái a Don Quijote-előadásban A balett műfaj zártabb az operáénál, a balett világa is sokkal kevésbé nyitott. A társulat együtt gyakorol, szinte együtt él a balett centrumában, nem egyszerű, ezért nem is feltétlen szokás alkalmankénti vendégművészekkel dolgozniuk. Ezért is kelt nagy feltűnést, hogy Solymosi Tamás balettigazgató hívására Maria Alekszandrova és Mihail Lobuhin személyében a moszkvai Bolsój két vezető táncosa vendégeskedik az Operaház Don Quijote-előadásában, frenetikus sikerrel. 60
április 10. (OPERAHÁZ SZÉKELY BERTALAN-TERME) Örökös Tagok Díszebédje Hagyományteremtő szándékkal találkozik az Operaház vezetése az intézmény 30 örökös tagjával, akik között számos Mesterművész is található. A Székely Bertalanteremben megtartott első díszebéden Bátori Éva magánénekes működik közre Verdit énekelve. A húsvéti időben szervezett eseményre ezentúl közvetlenül a Mesterművészekkel történő éves találkozó után kerül sor: mindkét fórum jó alkalom arra, hogy a színház egykori ikonikus művészei tájékozódjanak az intézmény életéről, felidézhessék aktív pályafutásuk pillanatait. Ekkor még senki nem tudhatja, de ez az alkalom Seregi László utolsó látogatása az Operaházban.
április 29. (OPERA) Lions Klub jótékonysági ea: Pomádé + az Operaház díja + Varázsceruza-díj Kiváló az együttműködés a Magyar Állami Operaház és a Klauzál Lions Klub között. Így kerül sor az Operaház Pomádé király új ruhája c. Ránki–meseoperájának jótékonysági gyerekelőadására, ahová az ország legkülönbözőbb részéről érkeznek hátrányos helyzetű kisiskolások. Jó alkalom ez az Opera hagyományos gyermekrajzpályázatának díjosztójára is: a verseny lelke, Gémes Szilvia ad át jutalmakat a produkció szünetében az opera- vagy balettélményüket legszebben lerajzoló gyerekeknek. Dr. Fogarasi Katalin, a klub elnöke pedig Fair Play-díjat nyújt át az Operaházat képviselő kormánybiztosnak..
május-augusztus (OPERAHÁZ ÜZEMI RÉSZÉNEK HARMADIK EMELETE) Elindul és lezárul a Balettemelet-projekt + nézőtéri rekonstrukció indulása Az Operaháznak működnie kell: 28 évvel a felújítás után ez akkor sem lehet kérdés, ha a lepusztulás jelei is látszanak az épületen. Amíg az Erkel Színház nincs kész, de azután sem állhat meg az operaházi játék, ezért a vezetőség sok éven át tartó belső felújítási szakaszok indítását határozza el. Egyelőre az épület két emeletén kezdődtek munkák: az üzemi részben megújul a balett komplett emelete, öltözők, vizesblokkok, gyakorlótermek és folyosók, irodák szépülnek, új világítás és technika kerül a terekbe. A közönségforgalmi részen az első emeleti páholysor jobb karéja tisztul meg a szakszerűtlen csónaklakktól, s kapja vissza – műemlékvédelmi felügyelet mellett – régi, finom tölgyes színét.
április-október (OPERAHÁZ, TEMPUS-KÖZPONT) 61
Társadalmi felelősségvállalás-projekt Az Operaház vezetése saját működésének átvilágítása, a szerkezeti változások és az úgynevezett „jó gyakorlatok” megtalálása és menedzselése szempontjából háromelemű vizsgálati sorban történő részvételről döntött. Ennek első szakasza a Tempus Közalapítvánnyal történő együttműködés, amelynek keretében a Kovács István Vilmos és Vörös Andrea fémjelezte szakértők az Opera több területéről delegált munkatársakkal folytattak beszélgetéseket. Személyes beszámolót tartott a Tempus irodaházában Ókovács Szilveszter kormánybiztos is, a Tempus pedig novemberben összegezte a történteket. A 25 oldalas jelentés konkrét javaslatokkal zárul, amelyek a Ház vezetősége elé kerülnek.
május-június (OPERAHÁZ) Közönség-elégedettségi felmérés Dr. Révay Edit szociológus és csapata (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola) sosem látott méretű kutakodásba kezd az Operába látogatók kikérdezésével. 1800 személyesen kitöltött ív átvizsgálása után olyan érdekes összefüggések tárulnak fel, minthogy pl. az előadások ifjú közönsége többségben ugyanúgy a konzervatív rendezéseket szereti, mint az idősebb korosztályok, hogy az operák közül az Aida a legnépszerűbb, vagy hogy a balettek közül leginkább a Hattyúk tavát várják. A végleges és kidolgozott tanulmány év végére készül el.
június-december (OPERAHÁZ) Belső elégedettségmérés az Operában Révay Edit másik vizsgálatba is fog: táranként összeállított, anonim kérdéssorokat válaszolhat meg az Opera társulatának valamennyi tagja. A kitöltés önkéntes, az eredmények összesítése szintén hosszabb időt vesz igénybe. Emellett a szociológusnő személyes beszélgetéseket is folytat, megfigyelő-elemző jelenléttel kiegészítve térképezi fel az Operaház jelenlegi működését. A vezetőség szűk köre számára a vezetőségről magáról készült jelentését novemberben kapják kézhez az érintettek.
május 16-június 15. (OPERAHÁZ FRONTJA & BUDAPEST) Új évados arculati kampány köztereken + új kalendárium megjelenése Gács Tamás imázsfotóival, dr. Turkovics Monika PR-igazgató koordinálásában indul több mint 500 közterületi óriásplakáton, oszlopon, és sok újsághirdetésben is az Operaház következő szezonjának bérletezése. Végül – válság idején, általános 62
budapesti színházi recesszióban is – több mint 14.000 bérlet kel el, több mint egy évvel korábban: hatalmas eredmény, kígyózó sorok.
június eleje (OPERAHÁZ) Évados szerepszerződési rendszer Az új szerződtetési szisztéma a magánénekesek és karmesterek felléptetését szervezi egységes rendszerbe. Az eddigi kettétört gyakorlathoz képest mostantól mindenki évadra és szerepre szerződik, a szólamok nehézsége alapján pedig sávos honorárium-megállapítás történik. Mód van tehát azonos szerepek közel azonos tiszteletdíjú kiosztására, azonban megvalósulhat az egyénin teljesítmény külön súlyozása is. Gyakorlatilag minden korábbi közalkalmazott kapott kisebb-nagyobb felkéréseket, de a vezetés aláhúzta az évad átmeneti jellegét. Az új rendszer összességében többet költ énekesekre, karmesterekre, hisz itt sem volt komoly emelés az elmúlt tíz évben. Ezek után elmondható, hogy Magyarországon magasan az Opera fizeti a legnagyobb fellépti díjakat, amelyekbe viszont a próbaidőszak és a teljes szereptudás beleértendő. Minőségi honoráriumért nagyobb minőséget várunk.
június 21. (PEKING, NCPA) Nemzeti operajátszás – előadás a világkonferencián Peking: 19 országból érkezett 35 operaházi vezető és kulturális menedzser tanácskozik a világ legnagyobb kulturális központjában egyebek mellett az operajátszás jövőjéről, a közönség kineveléséről. Az Operaház kormánybiztosát, Ókovács Szilveszter angol nyelvű előadásra kérte fel Chen Ping, a National Center of Performing Arts elnöke. A vetítéssel is támogatott előadás a „Nemzeti operajátszás Magyarországon” címet viselte.
június 25. (OPERAHÁZ) Csillagóra – Évadzáró: az Operaház új díjakat alapít Balog Zoltán miniszter jelenlétében került sor az Operaház új, igen jelentős értékű díjainak első kiosztására. A Pacsay Attila zeneszerző által az alkalomra komponált fanfárok felhangzása után a Magyar Állami Operaház kamaraénekesi címét 2012/1363
ban hárman viselhetik: Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor magánénekesek. A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja pedig a következő évadban Oláh Zoltán első magántáncos lesz. A díjak közös szimbóluma egy Herendi porcelán hattyú, és a jelzett évadban valamennyi kitüntetett kiemelt honoráriumot kap fellépései után.
július 4-5. (OPERAHÁZ) Pekingi Opera vendégjátéka: A vörös szikla Sosem járt még Magyarországon a Kínai Nemzeti Opera társulata. A mai gazdasági klímában felesleges hangsúlyozni, ilyen különös fontossággal bír a nagy távol-keleti birodalom egyik nagy büszkeségét vendégül látni Budapesten. A tradicionális kínai operaprodukció címe: Vörös Szikla, 150 fős stáb állítja színpadra. A két előadást az Operaház állja, nemzeti intézményként áldozva ezzel a hazai gazdasági és kulturális kapcsolatok oltárán. Rudolf Péter színművész bevezetőjével kezdődik mindkét előadás, Chen Ping NCPA-elnök és diplomáciai valamint gazdasági VIP-személyek mellett a magyar miniszterelnök felesége is megjelenik.
július 21. (VESZPRÉM, ARÉNA) VeszprémFest: Don Pasquale A népszerű Donizetti-mű félig szcenírozott előadása Káel Csaba rendezésében kerül a VeszprémFest színpadára, ahol a darab díszletéül maga a (vetített) veszprémi érseki palota szolgál. A művet a Budapesti Filharmóniai Társaság és a Magyar Állami Operaház Énekkara szólaltatja meg Héja Domonkos főzeneigazgató vezényletével. A címszerepet a világhírű olasz basszbariton, Roberto Scandiuzzi játssza, partnere Norinaként Miklósa Erika. Több mint ezer ember hallgatja az operát és az Operát… (A produkció majd a Gördülő Opera első, 2013 őszi sorozatában tér vissza.)
július 27-28. (BALATONFÜRED, GYÓGY TÉR) OperaFüred – Gálaest a 187-ik Anna-bál tiszteletére + báli Palotás Hagyományteremtő jelleggel járul hozzá az egyik legnemesebb és több mint másfélszáz éven át töretlen magyar társasági esemény, a füredi Anna-bál sikeréhez a Magyar Állami Operaház. Egyúttal olyan nyári gálahelyet is talál a balatonfüredi Gyógytéren, amely a közmédia segítségével az operaműfaj minőségi népszerűsítésének is méltó eszköze lehet. Az első ilyen alkalmon négy fiatal énekes 64
(Kolonits Klára, Gál Erika, Balczó Péter, Bretz Gábor) lépett fel a főzeneigazgató, Héja Domonkos irányításával. A házigazda a kormánybiztos Ókovács Szilveszter volt. Hagyomány, hogy az Operaház balettművészei táncolják a báli Palotást: ezúttal Solymosi Tamás balettigazgató koreográfiáját járta el a kertben a Magyar Nemzeti Balett.
augusztus 15. (OPERAHÁZ) Külhoni magyar fiatalok fesztiválja A második alkalommal létrejött táborozás 300 résztvevője látogatja meg négy turnusban az Operaházat, amelyet a főigazgató személyesen mutat be nekik. Az egy-egy órás túrák végén kis vendégség várja a messzi magyarság ifjú képviselőit.
----------------------- 2012/13 (WAGNER/VERDI-évad)
augusztus 28. (SYMA CSARNOK) Országos Szakmai Tanévnyitó (OperaKaland, Hunyadi) Nagy lehetőség kétezer pedagógus előtt hitet tenni az Operaház közönségformáló programjának elkötelezettségéről – nem is hagyhatjuk ki. Az OperaKalandról fontos volt beszélnie a kormánybiztosnak, fontos megmutatnia az Opera arculatának és médiakampányának új elemeit, és az is lényeges volt, milyen hangzó példával illusztráljuk mindezt. Az egyik reményteljes szopránénekesnő, a fiatal Szakács Ildikó előadásában annak a Hunyadinak egy szépséges és nehéz részlete szólalt meg élőben, amely mű a 22 előadásos OperaKaland program szíve közepe lesz.
augusztus 29. – szeptember 2. (ERKEL SZÍNHÁZ) OperaTrezor: Hunyadi László (ősváltozat lemezfelvétele) Néhány éve csaknem hiába készült el az MTA Zenetudományi Intézetének gondozásában a Hunyadi rekonstruált partitúrája, az addigra már másfél évtizede 65
halott magyar lemezkiadás nem tudhatott élni vele. Az Operának viszont kötelessége az örökségvédelem, ezért – és éppen az Erkel Színházban – lemezre rögzítettük a művet. Így a két évvel korábbi ős-Bánk után mindkét Erkel-alapmű megvan friss, hangzó felvételen, ráadásul mindkettő Héja Domonkos irányítása alatt – és az OperaTrezor sorozat immár nem is áll meg: évente egy mű felvételét tűztük ki célul. Ez az utolsó művészeti projekt, amely a bő 5 éve már nézők számára bezárt színházban a felújítás tényleges elkezdése előtt megvalósulhat – az Erkel páratlan akusztikája ekkor, a felvétel alatt is megmutatkozik.
augusztus 31. (PARLAMENT) Kormánybiztosból mb. főigazgató + nemzeti kulturális főintézmények A miniszterelnöki portfólió egyszerűsítése során több kormánybiztos megbízatása is átalakul: szeptember elsejével Ókovács Szilveszterből az Opera mb. főigazgatója lesz. Utolsó kormánybiztosi napján nyújtja be a nemzeti kulturális főintézményekről szóló törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy maximum 10 országos jelentőségű színház, múzeum, intézmény kapjon évekre előre garantált, indexált költségvetést, amely (mint különösen fontos szigeteit a magyar kultúrának) kiemeli őket a folyton változó forráskörnyezetből. A főintézmények vezetőit – a kulturális államtitkár javaslatára, az emberi erőforrás miniszterének felterjesztésére – a kormányfő pályázat nélkül nevezné ki választási cikluson átívelő, korszak létrehozására, nyugodt építkezésre alkalmas időtartamra, 6 évre.
szeptember 2. (DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA) Zsidó Nyári Fesztivál: Nabucco A közelgő Verdi-évre is tekintettel a hagyományos budapesti zsidó kulturális fesztiválon a Nabucco hangversenyszerű előadásával szerepel a Magyar Állami Operaház zenekara és énekkara
szeptember 14. (PÁRIZS, UNESCO-PALOTA NAGYTERME) UNESCO, Solti-emlékest (zenekar + énekesek) Amikor az ENSZ kulturális világszervezete két magyar embert ünnepel 2012-ben (Szentágothai Jánost és Solti Györgyöt), az Opera együttesének vállalnia kell az egyúttal országimázst is építő lehetőséget. Beruházás Magyarország közös jövőjébe: így tekintettünk párizsi a meghívásra, amelynek erőforrásait magunk teremtettük elő. A Vásáry Tamás vezényletével Mendelssohnt, Kodályt és Brahmsot is játszó magyar 66
együttes és két énekes szólistánk, Dobi Kiss Veronika és Szegedi Csaba frenetikus sikert aratott: a Magyarországgal szemben sokszor oly kritikus világ állva tapsolt azon az estén.
szeptember 15. (OPERAHÁZ ELŐTTI ANDRÁSSY ÚTSZAKASZ) Díva(t)bemutató avagy Gombold újra az Operánál! Terézváros Önkormányzatával, a Design Terminállal, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségével közös rendezvény. Válogatás tehetséges magyar divattervezők kollekcióiból, őszi színházi ajánlataiból. Modellek: az Opera művészei. A díva- és divatbemutató után évadnyitás előtti invokációként és Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója tiszteletére felhangzik a Budavári Te Deum. Előadják: Bazsinka Zsuzsanna, Wiedemann Bernadett, Bándi János, Berczelly István, a Budapesti Filharmóniai Társaság, a Magyar Állami Operaház Énekkara. Vezényel: Medveczky Ádám. A rendezvény ingyenes, ezer néző követi az Andrássy úton. A divatbemutató-blokkokat az Operaház homlokzatára vetített archív képanyaggal illusztrálják, felbukkannak a készülő Hunyadi László című Erkel-opera jelmezei és díszletelemei is, előrevetítve ezzel a szeptember 29-ei premiert. A szabadtéri esten Gara Mária cabalettája is felcsendül Miklósa Erika előadásában, klasszikus és a modern találkozását pedig az Erkel-bemutatóra hangolva "Hunyadi-nyitány remix" és "Palotás remix" képviseli Dj Bootsie interpretációjában. A MKISZ művészei, Gábor Éva Mária, Lévay Jenő, Pál Gábor, Lóránt Demeter és Nagy Gábor önálló műsorszámmal is készülnek: az Operaház homlokzatára videóinstallációt vetítenek Kodály zenéjének kíséretével. A Gombold újra! show részeként táncbetétek kerülnek színpadra a Magyar Nemzeti Balett művészei, breaktáncosok és RSG-tornászok előadásában, Bajári Levente és Andrea Merlo koreográfiájával. A szombati esemény divat- és show-rendezője Lukács Gabi és Lakatos Márk.
szeptember 17. (OPERAHÁZ) Évadnyitó társulati ülés – új nézőtéri címer felavatása, Kisdíjak L. Simon László kulturális államtitkár jelenlétében kerül sor az Operaház 129. évadának megnyitására. Anno a rendszerváltás izgalmai közepette egy gyors parlamenti döntés hozta meg a címer végleges formáját: mégis rákerült a Szent Korona. Az akkori operai műterem dolgozói sebtiben faragtak ugyan egy címert, de huszonkét éven át váratott magára egy méltó, igényesen kivitelezett nézőtéri címer megalkotása. Ugyancsak a műhely művészei fogtak a feladathoz, és egy régi operaházi ábrázolás alapján készült el a tölgyfa lombokkal szegélyezett új, aranyozott címer, amely ezentúl külön megvilágítással, előadások alatt is finom derengésben tartva ad tiszteletet ezeréves államiságunknak. Az Operaház eddig is létező belső kisdíjai ezután jóval magasabb, 100.000 Ft nettó kifizetéssel járnak. 67
szeptember 18. (OPERAHÁZ) Az új Opera magazin elindulása (címlapon: Marton Éva) A legnagyobb magyar kulturális intézménynek már csak azért is szüksége volna márkamagazinra, hogy partnerei és támogatói számára exkluzív felületet nyújthasson. A most életre hívott kéthavi lap viszont ennél jóval többre vállalkozik: a marketinges ízt eltartva magától nívós, mély kulturális magazin kíván lenni, amely méltó az össz-operaházi programhoz is, hisz több akar lenni, mint operamagazin. Főszerkesztője a kezdeteknél László Ferenc, később Mesterházi Gábor. Az első szám címlapján a Ház új művészeti főtanácsadója, Marton Éva Corvin-lánccal kitüntetett világhírű énekesnő. A magazint különleges terjesztési politika mentén terítjük, és megkapják az Opera bérletvásárlói is. Értéke van, hatása lesz, ára nincs.
szeptember 22. (OPERAHÁZ ELŐTTI ANDRÁSSY ÚTSZAKASZ) MOZART: A SZÍNIGAZGATÓ (Színházak Évadnyitó Fesztiválja) Hagyomány, hogy az Andrássy úton zajló performanszok közé az Operaház is feliratkozik: ezúttal nemcsak az Aida díszletei költöznek az utcára, s válnak az Operaház szervezőinek, jegyértékesítőinek pultjaivá, de Mozart ritkán hallható daljátékának vadonatúj produkcióját is színre viszik. Szarka János első operarendezésében elsősorban a Ház fiatal énekesei kapnak szerepet: a sikeres „utcai bemutatót” majd a Gördülő Opera és az OperaKaland sorozatai követik, a Színigazgató azokban folytathatja működését.
szeptember 25. (OPERAHÁZ FOYER-JA) Stratégiai megállapodás az Operaház és az MTVA között Miként a legfontosabb magyar kulturális szervezetekkel, úgy a Magyar Állami Operaházzal is különleges megállapodást köt a közmédia-rendszert összefogó gyártó vállalat, az MTVA. Szabó László Zsolt vezérigazgató-helyettes és Ókovács Szilveszter mb. főigazgató azt a szándékot erősítik meg kézjegyükkel, hogy az állami szférában keletkezett kulturális érték el kell jusson az állami médiumokig, s onnan az adófizetők háztartásába rádióhullámon, televíziós kábelen vagy interneten, hírfolyamokon át. A legközelebbi együttműködésre célul az újévi hangverseny egyenes közvetítése lett kitűzve.
szeptember 27. (OPERA) 68
Hunyadi-highlights – Megjelenik a Hunyadi különleges, előzetes CD-je Alig néhány hete játszotta fel a zenekar, énekelte el a szólistacsapat és az énekkar, máris sugárlemezen hallgatható a Hunyadi László néhány szép részlete. A highlights-lemez super-jewel tokkal gyártják, korlátozott számban: fontos extrája az a film, amelyet a Hír Televízió 10 perc c. kulturális műsora készített Kántor Viola szerkesztésében. A felvételt werkfilmszerűen megörökítő műsor számítógépes lejátszással tekinthető meg.
szeptember 28. (OPERAHÁZ ÉS A KOCSIFELHAJTÓ) Határtalan Opera: Hunyadi László-nyilvános főpróba (külhoni magyaroknak) Először – de ezentúl mindig – külhoni magyarok vendégeskednek térítésmentesen a nemzeti hatáskört vállaló Operaház nulladik előadásán. A másnapi premierrel induló új évad előtti pillanatokban a nemzet egységét szemlézzük, tisztelgünk az ősök előtt, aki 128 évvel ezelőtt az akkori Nagy-Magyarország területéről szereztek be minden anyagot, technológiát és mestert az világraszóló új Operaház megépítéséhez. A főbejárat balján ülő alapító atya szobrát szülővárosának, Gyulának polgármestere, dr. Görgényi Ernő koszorúzza, aki a helyi Emlékházból a Hunyadi-bemutató tiszteletére Erkel-relikviákat is hozott. A Nemzeti Galériából Madarász-, Than- és Székely-vázlatok érkeztek Baán László főigazgató úr szíves segítségével. Répás Zsuzsanna államtitkár asszony köszönti – több más kormánytag jelenlétében – az 1200 határon túli magyart, mielőtt az előadás indulna.
szeptember 29. (OPERAHÁZ ÉS AZ ELŐTTE LÉVŐ ANDRÁSSY ÚTSZAKASZ) ERKEL: HUNYADI LÁSZLÓ + Évadnyitány (minifesztivál) A lezárt Andrássy úton 1200 fős nézőtér épül: ugyanannyian ülnek majd kinn, ahányan az Ybl-palotában. Az óriáskivetítő mellé – motoros felvezetéssel – konflisokon érkeznek vissza a Házba az évad emblematikus szereplői, visszaköltözik az élet. A Művész Cukrászda elől az Operaház partnerintézményének, a Zeneakadémiának gyakorló iskolája domborít: a Bartók Konzi fúvószenekara a Hunyadi-indulót játssza. A kivetítőn az Operaházy Borlovagok éneklik a Hunyadyak korából származó reneszánsz dallamokat, bejelentkezik az M1 Híradója, majd – Áder János államelnök és hitvese megtisztelő jelenlétében – Himnusszal indul a szezon. Egyenes rádió- és csúsztatott élőben sugárzott televízió közvetítés is segíti az előadást, végül több mint egymillióan néznek bele, 140 ezren pedig végig követik a Hunyadit, amelyet Szűcs Gábor rendez, és Héja Domonkos vezényel. Először ad az Operaház U-stream kísérleti jelet is: mintegy 1000 Magyarországon kívül élő 69
operarajongó élvezheti interneten az első adást. Az Opera történetében először fordul elő az is, hogy magyar nyelven énekelt darabot nem németül feliratoznak: ma debütál az első angol nyelvű felirat.
október 7. (OPERAHÁZ ELŐTTI ANDRÁSSY ÚTSZAKASZ) Spar Maraton az Operával, az Operánál A tavalyi szerepvállalást felerősítve immár négy operaházi váltó indult a nagy futáson, amelynek színházak közötti szegmensét a Ház statisztáiból alakult csapat hatalmas fölénnyel meg is nyerte. Az Opera ének- és zenekara ezúttal is külön produkcióval köszönti a 19 ezer sportolót – végül a Ház Székely Bertalan-termében zajlott a színházi díjak ünnepélyes átadása is, Miklósa Erika egykori atléta, nemzetközi hírű koloratúrszoprán jelenlétében.
október 7-től (OPERAHÁZ SZÉKELY BERTALAN-TERME) Musica e parole Az Operaház gyönyörű Székely Bertalan-termében folytatódik vasárnapi kamarazenei sorozatunk, immár délután 16 órai kezdettel. A családias, kellemes hangvételű koncerteken a kamarairodalom gyöngyszemei mellett egy-egy illő költeményt is hallhatunk, avatott tolmácsolásban. október 7. Offenbach-kamaradélután november 4. Lajtha és a franciák december 2. Goldmark és Sosztakovics február 3. Kamarazene kürttel március 3. Brahms-délután április 1. Francia kamarazene május 5. Tavaszi hangok június 2. Fúvósötösök Közreműködik: Kubik Anna színművész, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának művészei. Műsorvezető: Becze Szilvia. Szerkesztő: Miskolczi Anita.
október 9-től (KATAR) 70
Katari Fesztivál – Verdi: Aida A Magyar Állami Operaház és a Művészetek Palotája szoros kapcsolatban áll a Katari Fesztivállal (Cultural Village Foundation): az arab országban operaházi énekművészek és balett táncosok léptek fel – debreceni kórustagok és Müpamunkatársak mellett – Verdi Aidájának két előadásában, a Müpa menedzselésében.
október 10. (EMMI) Törvénymódosítási javaslat benyújtása Az intézmény vezető jogtanácsosa, dr. Főző Virág koordinálásával az Előadóművészeti Törvény több szakaszának szövegszerű módosítására tett javaslatait nyújtotta be az Operaház L. Simon László kulturális államtitkárnak és munkatársainak. Számos olyan passzusa van a hatályos törvényszövegnek, amely operaházi viszonylatban megnehezíti a munkát, néhol el is lehetetleníti. Ókovács Szilveszter főigazgató a zenei, Solymosi Tamás balettigazgató a tánckari problémákat tárta fel, az államtitkár ígéretet tett több javaslat befogadására és parlamenti beterjesztésére is.
október 13-tól (OPERAHÁZ SZÉKELY BERTALAN-TERME) Dalszínház utcai dalestek – Schubert-ciklus 2012/2013 Páros hónapok második szombatján páratlan dalestek az Operaházban! A legjobb magyar dalénekesek felléptével tallózunk a német dal legnagyobb mestere, Franz Schubert világában. A 16 órakor kezdődő hangversenyekre a Dalszínház utcai Királyi Lépcsőn át vezet az út a márványoszlopos kerengőbe, ahol 80 vendégünket egy pohár magyar borral várjuk (gasztronómiai tanácsadó: Gál Helga), majd a csodálatos fafaragásokkal, freskókkal és festményekkel ékes, erre az alkalomra különleges világítással ellátott Székely Bertalan-terembe lépünk, ahol kivetítőkön keresztül a dalok magyar fordítása is elérhető. Közreműködik: Gábor József zongoraművész. Házigazda: Madarász Zsolt (Magyar Rádió). október 6. Mukk József (A szép molnárlány); december 1. Orendt Gyula (Téli utazás); február 2. Meláth Andrea (Margit a rokkánál – válogatott dalok); 71
április 6. Kovács István (Hattyúdal).
október 15. (OPERAHÁZ AULÁJA) Új infopultok az Operaházban – indul az Aula+ program Az Operaház vezetése alaposan átgondolt helység-átalakítási és helység-átosztási programot tervezett el, amely több esetben funkciók áthelyezésével jár, a 130 éves épület belső életét modernizálja, az óhatatlan változásokhoz és a valós igényekhez igazítja. Az Aula+ Program első eleme az Opera eddig „Ravatalozó” néven ismert huzatos és sötét aulájának élettel megtöltése: a két modern, márvány infopult monitorokkal és számítógépekkel felszerelve várja az intézmény látogatóit, bennük fiatal, nyelveket beszélő hoszteszek segítenek.
október 22. (OPERAHÁZ ÉS A KOCSIFELHAJTÓ) Zongoraáriák – Liszt Ferenc születésnapja az Operaházban + koszorúzás Liszt Ferenc megérte az Operaház felépülését, modellt ült, és szobra ma is ott van minden operalátogató jobbján a főbejáratnál: illőn meg is koszorúzzuk a nevét viselő Zeneakadémia képviselőivel együtt, fanfárjaiktól kísérve (A Vörösmarty által írott Liszt-vers kodályi kórusdarabjának harsonakvartett-átirata szól.) Liszt nemcsak vezényelte, de zongoradarabjaiban is rendszeresen feldolgozta az operairodalom számára kedves darabjait. A hagyományteremtő sorozat első koncertjén Enrico Pace, világhírű olasz zongorista játszik Liszt-estet. Közreműködik: Szabóki Tünde (Isolde). A zongoraest az Őrzők Alapítvánnyal közös rendezvény, bevétele a Tűzoltó utcai Gyermekklinika onkológiai tevékenységét támogatja, miként a jótékonyság és a köz hasznának figyelme Liszt életének is egyik meghatározó eleme volt. Az est fővédnöke Magyarország elnökének hitvese, Herczeg Anita asszony.
október 23. (OPERAHÁZ ÖSSZES TERMEI) Szabadságra hangolva – ingyenes családi programok az Operában Misztrál-koncert, Olvasóliget, 56 lépés – balettbemutató, Csokikoncertek, Örvény, néptáncbemutató, túravezetések, Don Carlos-operakeresztmetszet, A szabadság kórusai, kézműves foglalkozások, Zengető. A KIM-mel és a Hungarofesttel közös program a nemzeti ünnepen: négyezer látogató hálás érte, a sorok az aulától a Ház művészbejárójáig érnek.
október 24., november 4. (OPERAHÁZ ZENEKARI PRÓBATERME) 72
SÍR A TÉLI ÉJSZAKA Két énekkari művészünk, az Andrássy-házaspár Szabó László Dezső librettójára daljátékot írt a forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásról: az Operaház e mű színrevitelével kíván tisztelegni az 56 évvel ezelőtti ’56-os események hőseinek emléke előtt. A kamaraprodukció – amelyet Kovács János Kossuth-díjas karmester vezényel kétszer teljesen megtelt ház előtt – egyben az Operaház Jókai utcai zenekari próbatermének egyfajta „újra felavatása” is: a Ferencsik-terem még sosem volt előadás színhelye. A díszletet tervezte és az előadást rendezte: Tóth János.
október 26. (OPERAHÁZ, PARLAMENT VADÁSZ-TERME) SOLTI100 – rendezvénysorozat és Figaro-előadás Minitárlat Karczag Márton összeállításában, kerekasztal-beszélgetés Batta András, a Zeneakadémia rektora vezetésével, werkfilmvetítés Ókovács Szilveszter bevezetőjével, emléktábla-koszorúzás, megemlékezés a függöny előtt, a miniszterelnök és felesége jelenlétében Halász Péter-dirigálta Figaro házasságaelőadás és díszvacsora Lady Valerie Solti tiszteletére az Operaházban. Egy hosszú napot szentelünk a legendának, aki nyolc évet töltött itt el, de vezényelni csak egyszer volt neki szabad. (Épp a Figarót dirigálta.) Sem a nácik uszályába, sem a kommunisták árnyékába került Magyarország nem tudta Solti Györgyöt megtartani. Most hazatért, miként sírköve is hirdeti Farkasréten, Bartók nyughelye mellett közvetlenül. Az Operaház által szervezett napot másnap parlamenti díszvacsora követi, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és felesége ad Lady Solti és a megemlékezésben részt vettek tiszteletére, Balog Zoltán kultúráért is felelős miniszter és Lázár János miniszterelnökségi államtitkár részvételével és angol Soltirajongók, egyebek mellett Jeremy Irons filmszínész és a Pisar-házaspár jelenlétében.
október 30. (OPERAHÁZ) Megjelenik a Magyar Nemzeti Balett imázs-kiadványa Soha nem volt még lehetősége a 40 esztendős Magyar Nemzeti Balettnek arra, hogy önálló kiadványban mutassa meg magát és repertoárját. Most Solymosi Tamás balettigazgató és dr. Turkovics Monika kommunikációs igazgató jóvoltából, és Gács Tamás fantasztikus fotóinak köszönhetően a társulat 30 szólistája egyénileg, a többiek pedig csoportosan mutatják meg magukat az új kiadványban. A Magyar Nemzeti Balett művészeti főtanácsadója e szezontól Nagy Iván, nemzetközi hírű táncművész, egyebek mellett a londoni Royal Ballet egykori igazgatója.
november 2. (OPERAHÁZ NÉZŐTÉRI HARMADIK EMELETE) 73
Monitorok a kakasülőn és a proszcéniumban Az Anyegin-produkció nyilvános főpróbáján (Mindenki Operája-sorozat) debütál az Operaház harmadik emeletére szerelt két nagyméretű LED-monitor és a velük összekötött HD-kamera. Az Opera kakasülőjén több mint 100 nem, vagy csak részlegesen látó hely található: az Opera építése óta most először válik láthatóvá az, ami kiválóan hallható volt az elmúlt 128 évben is a harmadik emeleten. Márpedig ez – főleg egy balettnél! – igazán nem mindegy! (A két alső proszcénium-páholy húszé éves tévéit is modern LED-készülékre cserélik: ezeket a színpadi szereplők nézik, ha másképp nem látnák a karmestert.) november 3. (OPERAHÁZ) CSAJKOVSZKIJ - CRANKO: ANYEGIN A Magyar Nemzeti Balett számára különös jelentőséggel bír a John Cranko-féle híres balett újbóli budapesti bemutatója. A balettigazgató Solymosi Tamás saját címszerepére is reflektál (2002-ben ő táncolta az operaházi bemutatót), de le is teszi névjegyét, hisz ez az első premier, amelyet e pozícióban elejétől végéig módjában állt menedzselnie. A társulat számára pedig azért mérföldkő, mert az egyetlen magyar klasszikus balettegyüttes újra a klasszikus utat készül járni: a természetesen repertoáron maradó Seregi- vagy Harangozó-táncjátékok mellett a klasszikus francia, angol és orosz művekhez nyúl majd, s a kortárs sztárprodukciók közül is a balettszerű koreográfiákat készül a budapesti színpadokra hozni.
november 10. (OPERAHÁZ ÖSSZES TERMEI) Takarékosság Napja (OTP-gála) Hosszú évek óta először lép színpadra e rangos, zártkörű gálaesten az Operaház valamennyi zenei együttese: a Carmina Burana nagy keresztmetszetében zenekar, énekkar és gyermekkar irányítója a Ház főzeneigazgatója, Héja Domonkos lesz. Az est második felében pedig világsztár lép a közönség elé: az Operaház zenekara José Carreras dalestjét kíséri, majd az Állami Népi Együttes és őket követve a Budapest Bár muzsikál az Operaház összművészetet megtestesítő színpadán. Jelen van a teljes magyar gazdasági elit, a kormányzatot Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes és Varga Mihály miniszter képviseli.
november 14. (DESIGN TERMINÁL) Arany Rajzszög-díj az Operaház imázskampányáért A májusi bérletkampány és új évadot bemutató plakátsorozatért kreatív szakmai díjat kap az Operaház arculatát tervező Mátai és Végh Kreatív Műhely. „Miközben az 74
amerikai filmipar kommunikációs stílusát idézik, túllépnek annak sematikusságán, egyszersmind példát is mutatnak a helyes egyensúlyt illetően, mi több, azon vonatkozásban is, hogyan kell jól gazdálkodni a készen kapott arculati elemekkel.” – így fogalmaz a szakmai zsűri indoklása. A plakátsorozatot kiállítják a Design Terminálon.
november 16. (OPERAHÁZ) Az ún. spielpénz bevezetése (közreműködési díj) A Magyar Állami Operaház művészei és dolgozói utoljára 2002-ben részesültek átfogó béremelésben. Az elmúlt tíz év alatt keresetük reálértékének felét veszítették el, így halaszthatatlanná vált a kompenzáció. Az országos közalkalmazotti bérstop miatt csak alapfizetésen felüli megoldásban gondolkodhattunk, így a kormányzattól e célra kivívott plusztámogatás a művészeknél előadáspénzben (az ún. spielgeld színházi hagyománya: előadások után kapott összeg, balettnál tavasszal bevezetett és így modellezett közreműködési díjról van szó), a támogató területek dolgozóinál pedig Erzsébet-utalványokban ölt testet. Az átlagosan 20%-os jövedelememelkedés súlyozását az adott területek vezetői illetve érdekvédelmi képviselő alakították ki. Új „műfajokat” vezetnek be: a baletthez hasonlóan létrejön az énekkari kardicséret intézménye, a zenekar esetében pedig megszűnik az eddigi művészeti pótlék, helyébe a megnövelt összegű előadáspénz lép. A spielpénz és az Erzsébet-utalvány egyelőre évadkezdéstől (szept. 28.) jelen évad végéig (jún. 30.) jár, az Operaház vezetése ígéretet tett, hogy minden eszközt felhasznál arra, hogy 2013 őszétől, az új évad kezdetétől folytatni tudja a folyósítást, amely természetesen a friss költségvetés függvénye.
november 20. (ERKEL SZÍNHÁZ JELMEZTÁRA) A jelmezeladási projekt első ütemének zárása Az Operaház minden módon segíteni kívánja a magyar színházi kultúrát. Ezért az intézmény mintegy 400.000 raktározott jelmezéből – gondos színházművészeti és szakmúzeumi felügyelet mellett – kiválasztott, immár feleslegessé vált, és jellemzően az Erkel Színház különböző tereiben tárolt garnitúrákat előbb más magyar társulatoknak, majd oktatási intézményeknek, végül amatőr színjátszó egyesületeknek kínálta fel. Az ár jelképes volt, a kikészítés díját tartalmazta. A több hullámban végzett szemle és licit tavasszal indult, és az Erkelben esedékes munkálatok miatt kellett ekkorra véget érnie – mintegy 30 millió Ft-ot profitált az 75
Operaház abból, hogy jelképes áron sok intézménynek segíteni tudott, s enyhített saját tárolótereinek zsúfoltságán.
november 24. (EGER, PARK HOTEL) Közönségformálás I.: fiatal értelmiségiek előtt az operisták A Tranzit elnevezésű tömegrendezvényen frissdiplomások, leendő döntéshozók előtt lép fel és szerez híveket az operajátszásnak a Ház két ifjú énekese, Sáfár Orsolya és Palerdi András az Operaban korrepetítorkodó Hidegkuti Pálma zongorakíséretével, a mb. főigazgató, Ókovács Szilveszter konferálásával.
november 24. (OPERAHÁZ) Anyegin-balett televíziós felvétele Az őszi Anyegin-sorozat utolsó előadását az első szereposztással a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós operatőr osztálya rögzíti kilenc kamerával az Opera számára, Nagy András vezetésével.
november 28. (OPERAHÁZ FOYER-JA ÉS SZÉKELY BERTALAN-TERME) A Magyar Teátrumi Társaság Közgyűlése Az Opera 2012 szeptemberében kéri felvételét a legnagyobb hazai színházi társaságba. A kérelmet befogadják, és a Magyar Teátrumi Társaság novemberi összejövetelén jelentik be az új tagok, köztük az Opera felvételét – épp az Operaházban tartandó közgyűlésen. A mb. főigazgató bejelenti, hogy hamarosan ajánlattal fordulnak az MTT tagjaihoz: ez lesz majd a Gördülő Opera program alapja. A közgyűlésen áriákkal működik közre az Opera két énekese, Bátori Éva és Horváth István, zongorán kíséri őket Harazdy Miklós.
november 30. (OPERAHÁZ KOCSIFELHAJTÓJA, FRONTOLDALA) Diótörő Fesztivál + új operaházi díszkivilágítás Továbbfejlesztve a tavalyi kitelepülést, nemcsak az egyik, Parlamentbe szánt hatalmas fenyőfát állítjuk fel, s díszítjük végre az Andrássy út adventi szépségéhez illőn, de az Opera köré invitáljuk a Diótörő táncaiban megismert népeket, kultúrákat: lesz kunyhója az orosz, a francia, az arab és a kínai „világnak” is. Újra lesz esténkénti, előadás előtti kóruséneklés a Hajós utcai szfinx lépcsőjén, jótékony célra forr majd a piarista bor, és nemes adományokat képez majd az Ökumenikus 76
Segélyszervezet készletéből értékesített mézeskalács, amelyeket a Ház vezető művészei mérnek és értékesítenek. Az operai karácsonyfa aljába gyerekek építhetnek betlehemet, és mindenki megcsodálhatja majd az Operaház vadonatúj díszkivilágításának első ütemét (a végleges díszvilágítás közbeszerzés-köteles, így 2013 tavaszára készül el.) Sokak számára a legemlékezetesebb mégis az a néhány köztéri hirdetőoszlop lesz, amelybe - soha nem látott módon – operaházi műhelyben faragott, életnagyságú Diótörő-szobrok kerülnek, állandó, ventillátor hajtotta hóesésben…
december 1. (OPERAHÁZ SZÉKELY BERTALAN-TERME) Koncertvilágítást kap a Székely Bertalan-terem Az Operaház exkluzív szalonja, a Székely Bertalan-freskókkal körbedíszített terem eddig nem rendelkezett speciális világítással. Most a freskókat rejtett, változtatható fényerejű led-csíkok teszik még érthetőbbé, míg a terem sarkaiban melegfényű reflektorok alakítják ki azt a bensőséges hatást, amely első alkalommal a Dalszínház utcai dalestek következő estéjén, a schuberti Winterreise alatt mutatja meg magát.
december 5. (OPERA) Erkel: Hunyadi László – tripla CD-n jelenik meg az ősváltozat első felvétele Páratlan sebességgel készült az Erkel-opera kritikai kottakiadásából a mű 860 körüli ún. ősváltozatának első lemezfelvétele. A tanulmányokkal, életrajzokkal, magyar és angol nyelvű szövegkönyvvel ellátott doboz az Operaházban, a Libri hálózatában, valamint a nagyobb magyarországi könyvesboltokban kapható – már az ádventi időszakban is.
december 10. (OPERAHÁZ) Adidas–gálaest Az első fecske, az első nagy, prémium szegmenssel is bíró multicég, amely támogatja az Operaházat: az Adidas. A Magyar Nemzeti Balettel október végén kötött támogatási szerződés és a mostani gála remélhetőleg hosszú és gyümölcsöző együttműködést alapoz meg.
december 12. (OPERAHÁZ) Kiskarácsony hátrányos helyzetű gyerekeknek 77
Felemelő hagyománya az Operaháznak, hogy advent második felében külön kis műsort rendez testi fogyatékkal élő vagy szociálisan rászoruló gyermekeknek. Idén is több előadással, matinéval és koradélutáni kiadással is készül a társulat. Részletek hangoznak el a Varázsfuvola, a Jancsi és Juliska c. operából, a Diótörő c. balettből, a gyerekek élvezhetik Vivaldi és Leopold Mozart telet idéző muzsikáját, találkozhatnak a ház gyermek művészeivel, sőt még együtt is énekelhetnek velük. A végén kis ajándékkal a zsebükben és sok muzsikával a szívükben engedjük őket újukra a mielőbbi viszontlátás reményben.
december 12. (OPERAHÁZ) 12.12.12: Seregi-éj (Diótörő) – a díj bejelentése a Mester születésnapján Öttagú testület szavazza meg azt a ma is aktív koreográfust, aki a díjat, Krasznai János Seregi-szobrát kapja majd 2013-ban. A díj maga koreografálási lehetőség a Magyar Nemzeti Balettnél. (Tagok: az Operaház főigazgatója, Solymosi Tamás balettigazgató, Nagy Iván művészeti főtanácsadója, a Magyar Táncművész Szövetség elnöke, Bán Teodóra ötletgazda.) 2015-től már gálaesttel emlékezünk Seregi Lászlóra, amely esten a díjazottak koreográfiái együtt láthatók Seregi-darabok részleteivel.
december 17-18. (OPERAHÁZ) OperaKarácsony Új alapot kíván teremteni ez a hangversenypár a karácsony zenei ünnepléséhez. Operaházban vagyunk, így a vokalitás világától el nem szakadva készítjük a különleges, amerikai ízekkel fűszerezett programot, amely a teljes családnak fesztelen, szép ünnepi perceket ígér. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Gyermekkara (karigazgató: Gupcsó Gyöngyvér),a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Szabó Sipos Máté), és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Vezényel: Wayne Marshall. Rendező: Nina Dudek.
december 22. (MÜPA, FESZTIVÁL-SZÍNHÁZ) 20 éves a Duna Televízió (Izolda szerelmi halála – pas de deux) Pápai áldással indult 1992 karácsonyán az első műholdas magyar csatorna, amely elérte végre a külhoniakat is, és jelentős kulturális missziót teljesített. Most a Művészetek Palotájában emlékeznek e jelentős eseményre a legjobb magyar művészek, köztük a Magyar Nemzeti Balett szólistái, Felméry Lili és Apáti Bence (ők Wayne Eagling Wagner-koreográfiát táncolják), magánénekeseink közül pedig 78
Miklósa Erika és Kiss B. Atilla (ők az emblematikussá vált Hunyadi IV. felvonásából adnak elő duettet). A televíziós felvétel a karácsonyi ünnepek alatt kerül adásba, rendezi a Hunyadit is színre vivő Szűcs Gábor.
december 23. (OPERAHÁZ) Aranyvasárnapi Gyermekmentő-gála Az MKB Bank és a Gyermekmentő Szolgálat közös karácsonyi programja az Operaházban, ahol Csajkovszkij Diótörő című, ünnepi hangulatot idéző mesebalettjének csodálatos muzsikája és látványa gyönyörködteti az ország különböző részéből és a határon túlról meghívott ezeregyszáz hátrányos helyzetű gyermeket, akik nemcsak számukra addig elérhetetlen, életre szóló élményben, de finom ennivalóból és ajándékokból is részesülnek. Az eseményről szokatlanul hosszú anyagot készít a legnézettebb híradót sugárzó RTL Klub.
december 24. (OPERAHÁZ) Diótörő-gálamatiné Különleges délelőtt, egészen közel az év legfontosabb pillanatához, a Szentestéhez, s amelyre a tavalyi „hagyomány” szerint világhírű balettcsillag érkezik. Diótörő herceg szerepében csak ezen a matiné-előadáson: Denisz Cserevicsko, a bécsi Állami Opera magántáncosa lép fel.
december 31. (OPERA) Éjszakai Denevér Különleges este, amelyben a straussi Denevér – úgy is, mint “éjszakai állat” – különösen jól érzi magát. A délutáni 17 órás előadás után stratoló 21 órai produkció második felvonásába meglepetés-gálát építünk közismert magyar művészekkel (Kincses Veronika – Strauss-operettből énekel, Molnár András – a néhány perc múlva elkövetkező Wagner-év tiszteletére Siegmund Tavaszi dalát adja elő, Janicsák Veca – a Most múlik pontosan c. népszerű crossover számot énekli a főigazgató zongorakíséretével), a harmadik felvonás ittas börtönőrének, Froschnak jelmezét pedig a népszerű színművész, Scherer Péter ölti magára – csak ezen az éjszakán! Lesz továbbá pezsgő, tűzijáték az Andrássy úton, és közös éneklés ugyanott: Erkel Bánk bánjának bordalával, ezerháromszáz nézőnkkel együtt köszöntjük a 2013-as újévet.
79
2013
január 1. (SOTE 1. SZ. SZÜLÉSZETI KLINIKA) Indul az Útravaló 2013 Program A Magyar Állami Operaház mb. főigazgatója átadja az újév elsőszülöttjének, Üveges Anna Lénának és édesanyjának az Útravaló c. lemezt, amelyet minden 2013-ban (itthon vagy a határon túl) világra jövő magyar kisgyermek családja megkap. A 100.000 példányban sokszorosított lemez a 2012. január 2-án az Operaházban rögzített gálaest magyar műsorát rögzíti.
január 1. (OPERAHÁZ) Az Erkel Színház kiviteli szerződésének aláírása Egy év előkészítés után végre célegyenesbe érhet Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű zenés színházának felújítása. Az Erkel Színház játékra alkalmassá tétele már 2013 márciusára megtörténik, ám a száznapos próbaüzemet még nyári-őszi munkálatok követik. Az új homlokzatot ígérő építési időszak végén, 2013. november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján, az először megünnepelt Magyar Opera Napján nyílik meg hivatalosan is az Erkel Színház. Miután a Közbeszerzési Döntőbizottság nem ad engedélyt a szerződés támadási folyamat alatti megkötésére, meg kell várni a tárgyalást és az elsőfokú döntést, amely új bírálatot ír elő. Ennek nyomán az eredmény nem változik. Ha a támadás miatt 50 nap késéssel is, de a közbeszerzés nyertesével, a Laki Épületszobrász Zrt-vel szerződést kötünk, s ezután még egy dolgunk van: légkalapáccsal azonnal elkezdeni a bontást…
január 1. (OPERAHÁZ) Újév az Operában Hagyományteremtő módon készül az újévi invokációra az Operaház: erre az alkalomra íratott nyitánnyal (Beischer-Matyó Tamás), újévi verscsokorral (Lackfi János ária-parafrázisait Rátóti Zoltán szavalja) és egy tudós (Batta András) ünnepi szavai után Beethoven himnikus IX. szimfóniájával köszönti közönségét és a világszerte élő magyarokat a Duna Televízión keresztül a Magyar Állami Operaház teljes tagsága (egyenes tévéközvetítést sugároznak az estről). A harmadik szimfóniatételben élő balettbetét is látható (Venekei Mariann koreográfiája), a vokális szólisták a legjobb magyar operaénekesek, a karmester pedig a Ház főzeneigazgatója, Héja Domonkos. Az esten bejátsszák azt a rövid híradós tudósítást is, amely az Útravaló 2013 program indulását rögzítette. 80
január 1. (VENEZIA, TEATRO LA FENICE) Újév a La Fenicében Olasz-magyar év indul a híres velencei Operaházban is: Sir John Eliot Gardiner vezényletével Verdi Attilájának nyitánya is felcsendül – a balettbetét pedig a Magyar Nemzeti Balett táncosainak előadásában látható. A koreográfus Venekei Mariann, az estet az olasz közszolgálati tévé, a RAI egyenesben közvetíti – Magyarországra is.
január 10. (OPERA) 10.000 Opera-rajongó a Facebookon! Lélektani határt lép át a Magyar Állami Operaház alig két éve indított közösségi média-oldala: e napon regisztrál rendszerünkbe a 10.000-ik “rajongó”, aki innentől tagja az Opera-networknek, szinte naponta kap hírlevelet, posztokat, különböző értesítéseket az Opera életéből, előadásairól. A Facebook-aktivitás növekvő ütemben nő, még ebben az évben várható egy újabb tízezres kontingens felépülése – mindez rengeteg nyilvánosságot jelent a Háznak, és rengeteg plus információt, időnyerést a rendszerbe lépőknek.
január 21. (OPERAHÁZ, KIRÁLYI LÉPCSŐHÁZ) Sajtónyilvános ízelítő: épül az OperaDigiTár, indul a Királyi Képcsőházprogram – a Magyar Fejlesztési Bank támogatásával Az Aula+ program második elemeként az Operaház Királyi Lépcsőjének aljában exkluzív kutatóhely kerül kialakításra, amely az intézmény emlékeit digitalizálva teszi hozzáférhetővé, és akár – e-mail útján – otthonra kimenthetővé is. A lépcsőn – a nap bizonyos szakában – ismeretterjesztő vetítéseket tartunk majd osztályok és látogatócsoportok részére a technika legmodernebb eszközeivel, amelyeket a Magyar Fejlesztési Bank e célra adott támogatásából vásárolunk. Itt látható majd a későbbiekben az Oscar-díjra jelölt M. Tóth Géza két filmje, amely a magyar operajátszás és az Operaház történetét foglalja össze 3D-s megjelenítéssel.
január 19. (OPERAHÁZ) WAGNER: A BOLYGÓ HOLLANDI + Sturm und Drang-tárlat A szerző születésének 200. évfordulója emlékévet jelent. Az Operaház olyan darabbal indítja Wagner-évét, amely nem szerepel a Művészetek Palotájának 81
Wagner Napok-sorozatában, így a zeneszerzőn kívül arra is ügyel, hogy a zeneszerető magyar polgárok kiszolgálásának jogos igénye a közpénzek optimális elköltésével találkozzon. A premierrel egyidőben, a sorozat időtartamáig az Operaház Vörös Szalonjában vendégeskednek a Szépművészeti Múzeumból Baán László főigazgató által válogatott német festmények, amelyek a zeneszerző drezdai időszakához, a Sturm und Dranghoz, illetve a német romantikus-mitologikus festészethez kapcsolódnak. Az Opera Wagner-bicentenáriumi évet indító előadását egyenesben adja a köztelevízió m1-es csatornája. A dirigens a zürichi Opera korábbi főzeneigazgatója, a Wagner-irodalom egyik avatott tolmácsolója, Ralf Weikert. január 22. (WWW.OPERA.HU) Új arculatot kap az Operaház honlapja A magyar kultúra napján indul az új honlap, amelyet immár az Erkel Színház és egyéb játszóhelyek kezelésére is felkészítenek, webshop alkalmazás is található rajta, amelyen keresztül az Operaház saját kiadványait is forgalmazni tudja. Eközben indul az Opera komoly háttérfejlesztést igénylő munkája is, amelynek végcéljaként felsejlik egy intézményirányítással és archívummal is összehangolt új számítógépes rendszer, amely egy vadonatúj honlapot is kiszolgálni képes.
január 22. (OPERA) A magyar kultúra napja - Hét Nap Program indulása A magyar nemzet és a nemzeti Opera hét fontos gyász- és emléknapján rövidfilmeket játszunk az esti előadást megelőzően, a zenekar pedig illő zenét muzsikál. Ma, a magyar kultúra napján, amikor Kölcsey Ferenc versének megszületésére emlékezünk, nem veszíthetjük szem elől az operai érintettséget: a műfaj magyar reputációjáért oly sokat tévő Erkel Ferencet, az Operaház első (címzetes) főzeneigazgatóját. Az aktuális előadás előtt ezért fel is hangzik a Himnusz, OperaDigiTárban aznap kiállítjuk Erkel kéziratát. (A másik hat jeles nap: a kommunizmus és a holokauszt áldozatainak emléknapjai, Trianon-emléknap, az aradi vértanúk emléknapja, november 4., nemzeti gyásznap, és a Magyar Opera Napja.)
január 22. (PÁRIZS, MAGYAR KULTURÁLIS INTÉZET) Collegium Operorum 2013 E jeles dátum, a Himnusz születésnapja köré szervezve indul Magyarország Operaházának a külhoni magyar intézeteket segítő programja is. E napon a párizsi Magyar Kulturális Intézetben vendégszerepel a Dalszínház utcai dalestek egyik produkciója (Mukk József, Gábor József), magyar programelemekkel is. Ezt 82
követően a dalestek valamennyi szereplője ellátogat egy-egy magyar intézetbe, és ott megismétli hangversenyét (utazás és szállás a helyi Intézet gondoskodásaként – 2013 tavaszán 4 vendégszereplésről van szó).
január 24-25. (ZÜRICH, ÁLLAMI OPERAHÁZ) A vezetőség tanulmányútja Az Opera 10 tagú vezetősége – önköltségi alapon – látogatást tesz Svájc legnagyobb repertoár-operaházában, ki-ki felkeresve szakmai partnerét. Cél: az úgynevezett „jó gyakorlatok” tanulmányozása, s majd azok átültetése a budapesti működésbe – és az Operában egy héttel korábban színre vitt Bolygó hollandi zürichi verziójának megtekintése. Az Európa-szerte élvonalbeliként számon tartott színház intendánsa a magyar származású Andreas Homoki.
február 14. (ERKEL SZÍNHÁZ SZÍNPADA) I love Erkel! – Sajtóbejárás, OperaKaland és Hunyadi-vándorbőrönd a Bálintnapon Végre elindult az építkezés, az Erkel Színház játékra alkalmassá tétele: néhány nappal az ideiglenes nyitás előtt a teljes magyar sajtó bejárhatja az épületet. E napon indul 70 napos körútjára a Hunyadi-előadás Szent Koronát rejtő bőröndje is: a tavaszi OperaKalandban részt vevő iskolák osztályainak énekóráira jut el a megfelelő segédanyaggal együtt.
február 24. (PATRONA HUNGARIAE, BUDAPEST) Közönségformálás II.: egyházi gimnazisták és szüleik előtt az operisták Az ún. Hegedűs-szalon rendezvényén a legnagyobb magyarországi egyházi iskolakomplexum diákjai és szülei előtt lép fel és szerez híveket az operajátszásnak a Ház két énekese, Szabóki Tünde és Szegedi Csaba az Operaban korrepetítorkodó Bartal László zongorakíséretével, a mb. főigazgató, Ókovács Szilveszter ünnepi köszöntője után.
83
március 1. (ERKEL SZÍNHÁZ) Faceboom! – közösségi média-karzat az Erkelben A Facebook-karzat bevezető kampánya az Erkel Színházban: a Magyar Állami Operaház minden rajongója jogosult regisztrálni az Erkel Színházban létesített ún. Facebook-karzatra 2013. március 1. és június 9-e között, amely a 101 esztendős épület minden előadására 101 nézőt vár, jelképes 101 Ft-os jegyárral. A regisztráció érkezési sorrendben történik, a jegy felvételekor a jogosultságot igazolni kell. A kampány sikere esetén a folytatás sem kizárt: a jegyek általában 5 perc alatt kelnek el... március 1. (ERKEL SZÍNHÁZ) Faceboom! A Facebook-karzat bevezető kampánya az Erkel Színházban: a Magyar Állami Operaház minden rajongója jogosult regisztrálni az Erkel Színházban létesített ún. Facebook-karzatra 2013. március 1. és június 9-e között, amely minden előadásra 100 nézőt vár, jelképes 100 Ft-os jegyárral. A regisztráció érkezési sorrendben történik, a jegy felvételekor a jogosultságot igazolni kell. A kampány sikere esetén a folytatás sem kizárt.
március 1-3. (ERKEL SZÍNHÁZ) PAS DE TROIS13 – balettársulatok körképe Három nap, három felvonás, három klasszikus balett-társulat: a győri és a pécsi balettegyüttes vendégeskedik a Magyar Nemzeti Balett otthonában. A hagyományteremtő szándékkal útjának indított előadás egy-egy önálló felvonásban, ám mégis közös esten ad képet az együttesek jelenéről.
március 5. (OPERAHÁZ) “Hangos” bélyegek a Magyar Postával közösen – VERDI + WAGNER200 "Hangos" bélyeget hoz forgalomba a Magyar Posta Richard Wagner és Giuseppe Verdi születésének 200. évfordulója alkalmából: a QR kódot tartalmazó postabélyegen okostelefon segítségével a Magyar Állami Operaház honlapján található hangzó és olvasható bicentenáriumi információkat érhetik el az érdeklődők. Ezzel egyidőben zeneszerzők portréit ábrázoló bélyegek kiállítása nyílik az Operaház Vörös Szalonjában.
84
március 18. (JÓKAI UTCAI PRÓBATEREM) Szerződés a Budapesti Filharmóniai Társasággal + az új elnök-karnagy bemutatása Új alapokra helyezte sok esetben ingatag, improvizatív módon működő viszonyát Magyarország legrégebbi, még Erkel Ferenc által alapított zenekarával az Opera. Ennek szellemében a 159. évébe lépő Társaság 10 hangversenyét szervezi, bonyolítja és finanszírozza teljes körűen az intézmény, a zenekari tagokhoz eljut az 50 milliósra becsült teljes bérlet- és jegybevétel. Szólisták és karmesterek, valamint az elnök-karnagy kifizetésére évadonként újabb 50 millió Ft áll rendelkezésre, 25 millió Ft értékben pedig az Opera vállalja új, akusztikai koncertdíszlet elkészítését valamint egyedi teremvilágítás kialakítását a hangversenyekre. További minimum 50 millió Ft értékben az Opera hangszerbeszerzést is indít, és hasonlóképpen 50 milliós értékben tervezi meg és vezényli le a BFTZ marketing- és kommunikációs kampányait. (A megállapodás valamennyi 50 milliós tétele függvénye a második évtől a valós bruttó jegybevételnek.) Az intézmény kebelén belül működik tovább a Társaság ügyvezetője, fizetését az Opera folyósítja, valamint az intézmény vállalja, hogy a koncertekre eső maximális TAO-bevételt a zenekar Művészeti Tanácsának egyetértésével közvetlenül a zenekarra fordítja. A minimum tíz hangverseny műsora és a közreműködői gárdája együttdöntéssel alakul ki, ehhez az Opera főigazgatója helyet kap a Társaság választmányában. E megállapodással rendeződik a legelső magyar szimfonikus zenekar helyzete, mintegy negyedmillárdos ráfordítással működhet a két bérletsorozat és maga a zenekar – mindemellett pedig természetesen bonyolíthatja Operán kívüli útjait, nyári hangversenyeit is. A sajtótájékoztatón bemutatkozik Pinchas Steinberg, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának új elnök-karnagya: a világhírű karmester 2014 februárjától három éven át irányítja az együttest, miközben az Operaház előadásain is vezényelni fog.
március 18. (OPERAHÁZ) BEATLES50! – a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye Szinte napra pontosan ötven esztendeje annak, hogy Please, please Me c. nagylemezével a négy gombafejű megváltoztatta nemcsak a könnyűzenét, de – kis túlzással – az egész világot. Az opera világába is betört: már 1965-ben balettzenét írtak dalaikból. Társulatunk most a négy kortárs muzsikus előtt tiszteleg, és műfajokstílusok között kanyargó, különleges estét ígér közönségének. Közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Dénes István. Rendező: Aczél András. Leo Breuwer: Concerto “From Yesterday to Penny Lane” – közreműködik: Eötvös József (gitár) 85
Arthur Wilkinson: The Beatlecracker Suite – Magyar Nemzeti Balett (ősbemutató, koreográfus: Venekei Marianna) Dalok a cappella – szólót énekel Bolyki Balázs, közreműködik a Bolyki Brothers Dalok zongorán – játszik: Harazdy Miklós, az Opera korrepetítora Dalok a dzsessz nyelvén – szólót énekel: Karosi Júlia, Varga Miklós, közreműködik Karosi Juli Triója Gulya Róbert: The Beatles Concerto (ősbemutató, közreműködik: Balogh József – zongora) március 22-27. (ERKEL) PRIMAVERA13 – magyar operatársulatok premier-körképe A Magyar Állami Operaháznak mint nemzeti intézménynek rangjából és helyzetéből fakadó kötelessége a vidék operajátszását támogatni. Ez a felismerés hozza létre a Primavera-sorozatot, amelyben egy héten át minden meghívott társulat friss darabjait adja elő az Erkel Színházban. A nulladik évad még hiányos a meghívottak problémái miatt, 2014-ben már mindenki itt lesz, a készre formált Erkelben. március 22. péntek: Kacsóh: János vitéz (Győr) március 25. hétfő: Verdi: Rigoletto (Szeged) március 27. szerda: Verdi: Álarcosbál (Kolozsvár)
március 24. (OPERAHÁZ) Diplomata-éj 90 Magyarországra akkreditált diplomata és házastársa érkezik az Operaház előadására, amely után speciális épület- és kulisszatúrákon vesznek részt, majd a színpadon díszvacsora veszi kezdetét: elsőrendű a magyar országimázs szempontjából is, miként viszik hírünket más államok kiküldöttjei. Az esemény partnere a Külügyminisztérium.
március 26. (OPERAHÁZ) Holovizuális Ring-pályázat A megújult Parsifal sajtótájékoztatóján bejelentésre kerülő (Kovács Brigitta művészeti főtitkárunk ötlete alapján fogant) tenderünk a Wagner-év igazi különlegessége lesz. A színpadi építést és játszást megkönnyítendő, a XXI. századi ember vizuális 86
elvárásait kielégítő céllal 3D-s videografikai és holografikus megoldásokat várunk egy olyan művészi koncepció mentén, amelyet M. Tóth Géza, az Oscar-díjra is jelölt magyar animációs rendező, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense fog majd össze Batta András zenetörténész és Rockenbauer Zoltán esztéta közreműködésével. E pályázat nemzetközi, témája pedig az operairodalom legterjedelmesebb műve, Wagner hatalmas Ring-tetralógiája: impulzust szeretn adni a színpadi vizualitás technikai fejlődésének. Egy év múlva a pályázat nyertesével, eszközeivel, vizuális megoldásainak felhasználásával kezdi tervezni a vezetés az Operaház új tetralógiáját. A pályázat fődíja 100.000 euró, amely magában foglalja a produkciók megvalósítása során történő közreműködés díját is.
március 26. (OPERAHÁZ) Keresztények Parsifalja A Mindenki Operája nyilvános főpróba-sorozat különleges estéje kimondottan a történelmi keresztény egyházaknak szól: katolikus, református, evangélikus és unitárius papok, lelkészek, segítők jelentkezését várjuk, hogy együtt tapasztalhassuk meg már nagyhét elején a készülő Parsifal nagypénteki varázsának misztériumát, s töltekezhessünk belőle.
március 29., április 1. (OPERAHÁZ) WAGNER: PARSIFAL (újragondolva) Vannak darabok, amelyek egy nemzeti intézményként működő operaház repertoárjáról nem hiányozhatnak. A Parsifal ilyen opusz: Mikó András 1983-as rendezését a német operairodalomban különösen jártas Nina Dudek frissíti fel, “gondolja újra” ez alkalomra, egyebek mellett a viráglányok vagy Klingsor jeleneteit, és a darab világítását.
március 28., 30. (OPERAHÁZ) BACH: MÁTÉ-PASSIÓ Mindig, mindenki érezte, hogy a világ legfontosabb története, Jézus golgotája már Johann Sebastian Bachnál is több mint oratórium. Színpadi feszültséget hordozó, mesteri dramaturgiával megalkotott mű mindkét fennmaradt passiója. Az Operaház a magyar praxisban először kísérli meg a színházi lehetőségek (fények, díszletek, vetítés) kihasználásával láttatni is mindazt, amit Bach a partitúrába jegyzett. A különleges produkciót az a fiatal magyar filmes irányítja, akinek Maestro c. animációs alkotását néhány éve Oscar-díjra nevezték. Közreműködik: Kertesi Ingrid, Schöck 87
Atala, Timothy Bentch, Kovács István és Mukk József, a Magyar Rádió Énekkara, a Magyar Állami Operaház gyermekkara és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Vezényel: Vashegyi György, rendező: M. Tóth Géza. Magyarországon minden valószínűség szerint először hallható a mű Felix Mendelssohn-Bartholdy átdolgozásában.
március 31., április 2. (OPERAHÁZ) MASCAGNI150: Messa di Gloria & Parasztbecsület Ezen a húsvéton Pietro Mascagni népszerű egyfelvonásosának hangversenyszerű előadásával a százötven éve született olasz komponista Magyarországon szinte ismeretlen miséjét állítjuk párba. Az est karmestere a nemzetközi hírű operakarmester, Ács János. (Az Operaház történetében először ekkor vezetjük be az oratórikus latin szöveg magyar és angol fordításának kivetítését is.)
április 2. (OPERAHÁZ SZÉKELY BERTALAN-TERME) Örökös Tagok Díszebédje Tavalyi célkitűzés, hogy az Opera vezetése évente találkozik az 30 örökös tagjával. A húsvéti időben szervezett eseményre közvetlenül a Mesterművészekkel történő éves találkozó után kerül sor, akik az Örökös Tagok soraiból kerülnek ki.
április 5. (OPERAHÁZI FŐLÉPCSŐ) OpeRajz Program elindítása Az európai historizmus nagy alakjának, Ybl Miklósnak születésnapján három bejelentés is elhangzik: az Operaház makettpályázatot hirdet rajztagozatok, képzőművészet szakos iskolák és a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a MoholyNagy Művészeti Egyetem hallgatói számára. A korosztályos díjazáson túl a legjobb munkát állandó kiállításként megvilágított vitrinben helyezik ki az Operaház aulájába. A másik hír, hogy 2014-ben Ybl-emlékév nyílik Magyarországon a nagy építész születésének bicentenáriuma alkalmából. A 200. születésnapon új hagyomány is indul: az Operaház épületében, gálahangversenyen adják át a legmagasabb hazai szakmai elismerésnek számító Ybl-díjakat. Végül: az Operaház vezetősége invitál mindenkit a Ház közönségforgalmi tereibe (különösen főlépcsőjére): aki az előzetes bejelentkezés után itt vesz részt osztályával rajzórán, annak tízórai/uzsonna és 3D-s filmvetítés a jutalma (Királyi Képcsőház).
88
április 5. (ERKEL SZÍNHÁZ, FOYER) II. Magyar OperaFórum A 2011 tavaszán Horváth Ádám miniszteri biztos által szervezett első Operafórum jó kezdet volt ahhoz, hogy legalább kétévente, de talán évente is leüljenek egymással az operát és balettet játszó magyar színházak vezetői, és az egyenlőség jegyében – külső moderálás mellett – előbb rendes ülésen, majd kötetlen programon beszéljék meg közös dolgaikat, problémáikat. A találkozás jó alkalom a Primavera 2013 sorozat, amelyben valamennyiük társulata szerepelt majd az Erkel Színház színpadán. A tanácskozást követően valamennyi meghívott vendégünk az Operaház Szentivánéji álom-balettelőadásán.
április 5. – május 5. (OPERAHÁZ) Seregi-Shakespeare-emlékhónap Egy éve ilyentájt elhunyt páratlan koreográfusa és egykori balettigazgatója előtt tiszteleg a Magyar Nemzeti Balett: Seregi László három Shakespeare-adaptációja (Szentivánéji álom, Rómeó és Júlia, Makrancos Kata) 13 előadását ajánlja a nagy művész emlékének.
április 6. (OPERAHÁZ ELŐTTI ANDRÁSSY ÚT-SZAKASZ) Verdi-maraton (a Budapesti Tavaszi Fesztivállal és az Olasz Intézettel közös rendezvény) Giuseppe Verdi születésének kétszázadik, jubileumi évében igazi opera-maratonnal: 12 órán át tartó programsorozattal készül a Ház. Este sztárokkal, többek között George Gagnidze, a Metropolitan kiválóságának címszereplésével kerül színpadra a legnépszerűbb Verdi-opuszok egyike, a Rigoletto, majd éjjel a színház előtt Kóruséj keretében éneklik különböző vegyeskarok a legnagyobb Verdi-kórusokat. 11 h: Verdi200: Opera Gala in jeans (Andrássy út) 13 h: Verdi Vonósnégyese (Vörös Szalon) 14 h: Verdi levelei (Királyi Lépcsőház) 15 h: Verdi dalai (Székely Bertalan-terem) 16 h: Verdi és Strauss (Foyer) 18 h: Verdi: Rigoletto (nagyterem) 21 h: Verdi-kóruséj (Andrássy út) 89
április 8. (OPERAHÁZ) VERDI: STIFFELIO (budapesti, hangversenyszerű bemutató) A 2013-as bicentenáriumi év talán legérdekesebb élményét ígéri a Budapesten még sosem hallott gyöngyszem, a Stiffelio előadása. Verdi különösen szerette ezt az operáját, és nagy hiányt pótol az Operaház, hogy tizenöt másik mű kitűzésén túl (Aida, Don Carlos, Szicíliai vecsernye, Macbeth, Simon Boccanegra, Trubadúr, Otello, Traviata, Rigoletto, Nabucco, Álarcosbál, Giovanna d’Arco, Haramiák, Luisa Miller, Requiem) mellett e ritkasággal is árnyalni kívánja a nagy olasz mester arcképét. április 8. (KARCAG) “Sempre libera... Mindig szabadon!” (Verdi-operagála sorozat) A Stiffelio budapesti bemutatójával egyidőben veszi kezdetét az Opera új Verdi-gála sorozata is, a legelsőnek jelentkezett Karcagon. Giuseppe Verdi személyében a leggazdagabb, leggyümölcsözőbb opera-életmű tulajdonosát tisztelhetjük. A bicentenáriumi emlékévben az Opera azon magyar városokra is gondol, amelyek alkalmas színházteremmel nem, de gyönyörű, kisebb apparátusú hangversenyre alkalmas szalonnal bírnak. A Sempre libera-gála négy kiváló operaénekes (Keszei Bori, Kolonits Klára, Cserna Ildikó, Wierdl Eszter, Balczó Péter, Kiss B. Atilla, László Boldizsár, Gál Erika, Wiedemann Bernadett, Geiger Lajos, Rezsnyák Róbert vagy Káldi Kiss András) és egy zongoraművész, mégpedig opera-korrepetítor közreműködésével valósul meg, Mányik Albert játékmester rendezésében, Both András fővilágosító világítás- és vetítéstervében. Házigazda: Ókovács Szilveszter. Az előadás egyetlen mikrobuszban utaztatható, előjegyzésre az Opera művészeti titkárságán kell jelentkezni – az előadások ideje alatt kedvezményes Erkel színházi bérletvásárlásra nyílik lehetőség.
április 16. (OPERAHÁZ) Hét Nap Program: a holokauszt áldozatainak emléknapja A magyar nemzet és a nemzeti Opera hét fontos gyász- és emléknapján rövidfilmeket játszunk az esti előadás megelőzően, a zenekar pedig illő zenét muzsikál. A holokauszt emléknapján Mahler “Ich bin der Welt abhanden gekommen” c. Rückert-dalának bevezetője szól.
április 29. (OPERAHÁZ TETŐ-SZOBORCSARNOKA) Történelmi opera- és balettpályázatok meghirdetése + szoborkérdés 90
Az Operaháznak mindig dolga volt megmozdítani a magyar művészeti életet: e nemzeti intézmény nemcsak terepe, de inspirálója is kell legyen a hazai összművészetnek. Miközben megrendelt darabjai lassan műsorra kerülnek (Beischer-Matyó Tamás, Gulya Róbert, Madarász Iván és Pacsay Attila nyitányai, Selmeczi György és Szakcsi Lakatos Béla operái, Dés László balettje, Csukás István és Melis László mesedaljátéka), új, nyílt kiírásokkal is előrukkol. E napon hirdetjük meg történelmi pályázatunkat, amelyben a magyar történelem egyes epizódjainak, vagy magyar irodalmi alapba foglalt történeteknek operává és baletté nemesedését kívánjuk segíteni – s az alkotókat is ahhoz, hogy valaha majd az Operaház tetőzetén álló 16 komponistához fogható szobrokat faragjanak róluk. Ugyanekkor, e napon Ybl Miklóst a belügyminiszter 1874. április 29-én keltezett levelében bízta meg végleges tervek elkészítésével, amit ő el is fogadott – indítja internetes szavazását arról az Opera, hogy kinek mi a véleménye arról: közelgő fontos évfordulók alkalmával 4 szobor cseréjére kerülne sor a szoborcsarnokban. Először Puccini, majd 2014-ben Richard Strauss, 2017-ben pedig Kodály Zoltán és Bartók Béla szobrai kerülnének fel Scarlatti, Glinka, Moniuszko, Smetana helyére. A homlokzatról leemelt, a magyar operajátszás szempontjából ugyan kevésbé jelentős, ám az egyetemes zenetörténet lapjain jegyzett szerzők szobrait (amelyek nem az Opera építésekor, hanem csak 1966-ban kerültek a homlokzatra), eztán az Erkel Színházat körülölelő II. János Pál pápa tér parkjába települnének a “társadalmi vita” megnyugtató lefolytatása után.
május 2. (ERKEL SZÍNHÁZ) Elindul az OperaKaland Program A soha nem látott méretű, 22 előadásból álló sorozat Batta András, a Zeneakadémia rektorának lektorálásával, a művet rendező Szűcs Gábor bevonásával megvalósuló, különleges, ugyanakkor teljes értékű Hunyadi-élményt ígér. Alapja az évadnyitón játszott új produkció, ám a kilencedikes diákok figyelméhez igazított változat a lehető legtöbbet kívánja nyújtani az első ízben operát látóknak/hallóknak. Természetesen szívesen fogadjuk az érintett iskolák ének-zene, történelem és magyar szakos pedagógusait is az Erkel Színházban a gyerekek kísérőiként. 2013 őszétől már a kiteljesített OperaKaland fut, amelyet az Erkel Színházban létrehozott Programiroda szervez: 75 ezer diák és tanáraik érkeznek 300 Ft-os technikai jeggyel, a MÁV ingyenes szállításával jut el az Erkel Színházba, amely 44 előadást tart két sorozatban, október és május idején. A budapesti látogatásokat minden évben külön partner bevonásával igyekszünk tartalmasabbá tenni: az Országház, a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Fővárosi Nagycirkusz, a Müpa, a Zeneakadémia és más állami intézmény segítenek ebben bennünket.
május 4. (OPERAHÁZ) 91
KismaMatiné: Leendő Anyák Napja az Operában (Seregi: Makrancos Kata) Komolyan véve Kodály Zoltán szavát, a kisgyermekek zenei nevelése nemcsak hogy a magzatkorban indul, de még inkább az anyák magzatkorában. Az Operaház a kismamákat tudja invitálni: terheskönyvvel kaphatnak 2-2 térítésmentes jegyet kismamák erre a Seregi-matiné-előadásra, amelyre ezentúl minden évben az Anyák Napját megelőző napon kerül sor. 300 fiatal párt várunk az Operaház zsöllyéjébe, földszinti páholyaiba és zártszékeire.
május 5. (OPERAHÁZ) Seregi-éj2013 (Makrancos Kata, Seregi-díj) Seregi László éppen egy évvel korábbi halálával a magyar táncművészetet pótolhatatlan veszteség érte. Emlékére az öttagú testület odaítéli a Seregi-díjat egy kortárs koreográfusnak, amelyet a Seregi-hónap lejártával, az utolsó Makrancoselőadást megelőzően nyújt át a kuratórium a díjazottnak.
május 10. (OPERAHÁZ) Meghirdetjük az Opera Nagykövetei Programot Az Opera nagyszabású közönségformáló programjának része a diákok felkészítése is az előadásokra. Az ONP-be pályázat útján felvett 25 tapasztalt művész nemcsak rezidens zeneiskolát választ, ahol figyelemmel kíséri az éneknövendékek fejlődését, tanácsaival és kapcsolataival segíti őket, de ellátogat az OperaKalandban érintett iskolákba és osztályokba, segédanyagokkal illusztrált előadást tart az opera és a balett világáról, hiteles, személyes példájával is előegíti az elkövetkező budapesti operatúrák sikerét. A pályázati határidő ekkor indul, zárása május 31., a a nyertes művészek 3 éven át évi 10 színházi szezonbéli hónapban 300.000 Ft-os tiszteletdíjban részesülnek. Feltétel: az ONP-ban résztvevő művész a program ideje alatt az Operaházzal más tevékenység kapcsán jogviszonyban nem állhat. A program maximális keretszáma 50 fő, amelyet a következő években – a program monitorozásával – töltünk fel. Az ONP-t az Erkel Programiroda felügyeli és koordinálja, a nagykövetek vezetője pedig maga az egyik tag lesz.
május 12. (ERKEL SZÍNHÁZ) Ludovika-este Egykor megvolt a hagyománya annak, hogy a katonatisztek műveltsége más értelmiségiekével vetekedett. Immár minden évben van módja arra a magyar honvédség valamennyi tisztjét képző Ludovika Zászlóaljnak, valamint a Nemzeti 92
Közszolgálati Egyetem állományába tartozó oktatóiknak, hogy együtt, díszegyenruhában látogassanak előadást, egyúttal kimutathassák a honvéd tisztikar egységét is. Fővédnök: Áder János államelnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka. Védnökök: Hende Csaba honvédelmi miniszter, illetve az Operaház mindenkori főigazgatója. Az első Ludovika-estén Erkel Ferenc hazafias tartalmú operája, a Hunyadi László kerül az ifjú tisztjelöltek elé.
május 15. (OPERAHÁZ) STRAUSS: ARIADNÉ NAXOSBAN Az Operaház új vezetése célul tűzte ki Richard Strauss-repertoár felépítését a jubileumi évre. Most a sorozat ötödik darabja kerül színre, az a vígopera, amely a modern korban is megállja helyét posztmodern dramaturgiájával, friss és virtuóz muzsikájával – s e mű 44 éve nem szerepelt az Opera színpadán. A darab rendezője az Operaházban e munkájával bemutatkozó Anger Ferenc, díszlet- és jelmeztervezője Zöldi Z. Gergő. Vezényli a mb. főzeneigazgató, Héja Domonkos.
május 13-18. (OPERAHÁZ SZÉKELY BERTALAN-TERME) Kurt Rydl basszus-mesterkurzusa A világ egyik legjelentősebb basszusénekese a tavalyi ománi vendégjátékon már erősítette az Operaház produkcióját. A 2013. májusi Szöktetés-előadásokon abszolválandó Ozmin-alakítások után az osztrák művész Budapesten marad, és kurzust tart fachtársainak – nemcsak Ozmin áriáiból. A program nyitott és nyilvános, jelentkezni újévtől lehet az Operaház művészeti titkárságán.
május 22. (ERKEL) WAGNER200 – ünnepi operagála + Wagner és Budapest c. kiállítás A nagy német zeneköltő és páratlan összművész 200. születésnapján a legnépszerűbb Wagner-művek legszebb részletei kerülnek színre Kovács János Kossuth-díjas első karmester vezényletével, az Opera szólistáinak és együtteseinek közreműködésével. E napon az Erkel Galériában minikiállítás nyílik Wagner és a budapesti operajátszás kapcsolatáról.
május 25. - június 2. (OPERA ÉS A SZÉKELY BERTALAN-TEREM) 93
MÁJUSÜNNEP: VERDI200 RITKASÁG-FESZTIVÁL Az Opera visszatér az évadvégi tematikus fesztiválok megrendezéséhez. A szerző születésének 200. évfordulóján a Verdi-ouvre kevésbé ismert, ám gyönyörű művei kerülnek színre gyors egymásutánban, különlegesen erős szereposztással: Simon Boccanegra, Szicíliai vecsernye, Macbeth, és Stiffelio-előadások sorozata látható az Opera színpadán, a Székely Bertalan-teremben pedig a fesztiválindító délutánon 16 órától Verdi-extra áriaestet rendezünk: kimondottan a kevésbé ismert más művekből hangzanak el részletek, Fazekas Gergely zenetudós műmagyarázatával. június 3. (OPERA) Csillagóra – Évadzáró Gálaest Tavaly került először sor az Operaház új, igen jelentős értékű díjainak kiosztására. A Pacsay Attila zeneszerző által az alkalomra komponált fanfárok felhangzása a Magyar Állami Operaház kamaraénekesi címének kiosztását jelenti: a címet 2013/14ben is hárman magánénekes viselheti. A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja pedig a következő évadban ugyancsak egy magántáncos lesz. A díjak közös szimbóluma egy Herendi porcelán hattyú – utalni hivatott a Lohengrinre és a Hattúk tavára is –, és a jelzett évadban valamennyi kitüntetett kiemelt honoráriumot kap fellépései után. A mostani gálaesten a búcsúzó évad legszebb pillanatai elevenednek meg a színpadon, és – mások mellett – az elmúlt év kitüntetettjei is fellépnek. Rendező: Anger Ferenc, közvetíti az m1, a nemzeti főadó.
június 4. (ERKEL) Hét Nap Program: Trianon-emléknap A magyar nemzet és a nemzeti Opera hét fontos gyász- és emléknapján rövidfilmeket játszunk az esti előadás megelőzően, a zenekar pedig illő zenét muzsikál. Ma este a trianoni országcsonkítás nemzeti gyásznapján az Operaház zenekara Bartók Magyar képek-sorozatának Este a székelyeknél c. tételét játssza.
június (OPERA, FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ) Csodák itt is, ott is – Az Opera és a Nagycirkusz együttműködése Ugyanaz a “gyermek-célcsoport”, ugyanaz a minőségi szórakozás, ugyanolyan hatalmas nézőterek – és ugyanolyan nemzeti intézmények az Andrássy út és a Városliget tengelyében. Végre összekapcsolódik a frissen nemzeti intézménnyé vált Fővárosi Nagycirkusz és a Magyar Állami Operaház: már a nagy nemzeti cirkuszgálát is önköltségi áron adott jelmezekkel segítette az Opera, most pedig mód nyílik egy Hófehérke-mesebalett és egy remek cirkuszelőadás minibérletté 94
szervezésére: mindkettőt kedvezménnyel látogathatják a családok, akik először próbálják ki a két intézmény összehangolásának első eredményét.
június 10. (OPERA) Richard Strauss 149. születésnapjának előestéje – Arabella-filmbemutató Az Operaház tavalyi sikeres tavalyi Arabella-produkcióját 9 HD-kamerával rögzítette a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós operatőr osztálya, a híres művész, Kardos Sándor vezetésével. A film most először kerül nézők elé, mégpedig legaktívabb bérletvásárlói elé bónuszként, beharangozandó a 2014-ben következő jubileumi Strauss-évet, amelyet az Operaház nagyszabású Strauss-operafesztivállal köszönt majd.
június 10. - július 4. (JAPÁN: TOKIO, HAMAMATSU, NAGOYA) Japán turné – Verdi: Traviata A Magyar Állami Operaház mintegy 200 előadást játszott eddig Japánban. Néhány év szünet után idén újraindul a turnék sora: a Verdi-évre tekintettel Traviataprodukciónk kerül színre különböző nagyvárosokban, 15 estén. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara pedig további szimfonikus estet is játszik a turné végeztével Japánban. Vezényel: Kovács János első karmester és Héja Domonkos főzeneigazgató.
június 14., 16. (OPERAHÁZ ZENEKARI PRÓBATERME) GOUNOD: MIREILLE Az Operaház kórusát megannyi szólista-kvalitású művész erősíti. Az ő produkciójukat élvezhetik az érdeklődök egy francia operaritkaságon keresztül: Gounod operájának kamaraváltozatát Nina Dudek tervezi és rendezi.
június 16-17. (OPERA + VÖRÖS SZALON) Marton70 – ünnepi filmvetítés és gálaest + Marton-minitárlat A huszadik század egyik legmeghatározóbb énekesnője kerek évfordulóhoz érkezik. Operaházunk Budapestre invitálja és fellépteti pályatársait és kedves növendékeit ezen a megismételhetetlen estén. A jegyek már megelőző napon tartandó filmvetítésre is érvényesek, amelynek műsora Marton Éva bécsi Andre Chénieroperafilmje lesz, a művésznő saját választása szerint – Placido Domingóval a 95
címszerepben. Közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Vezényel: Christoph von Dohnanyi. A Vörös Szalonban minitárlat nyílik a művésznő operaházi vonatkozású színlapjaiból, plakátjaiból és fotóiból.
június 19. (OPERAHÁZ) Gyurkovics100 – koloratúrszoprán gála Valamennyi énekes Gyurkovics Mária tiszteletére eleveníti fel bravúros pályájának egy-egy pillanatát egy-egy szerepe révén – s talán az est csúcspontján a nagy magyar csalogányt tényleg meg is idézhetjük a modern holografikus technika révén... A Vörös Szalonban kiállítás nyílik az Opera Gyurkovics-anyagaiból, az OperaDigiTár lábas CD-játszóiban június hónapban Gyurkovics-felvételek szólnak, amelyeket a Rádió itt készített. A hangversenyen közreműködik: Miklósa Erika, Rácz Rita, Baráth Emőke, Keszei Bori, Szakács Ildikó, Kertesi Ingrid, Sáfár Orsolya, Pulya Andrea, Hamvasi Szilvia, Váradi Zita, Hajnóczy Júlia – zongorán kísér: Harazdy Miklós. Műsorvezető: Kovács Sándor.
június 19. (OPERA) Lammermoori Lucia 1948, Budapest – az OperaTrezor első archív lemeze A korszakos magyar koloratúrszoprán, Gyurkovics Mária nagy kiugrása volt az Operaház 1948. márciusi Lammermoori Lucia-premierje. A művész 100. születésnapjára – a Ferenc Fricsay Gesellschafttal együttműködve – az Opera megjelenteti a Magyar Rádió akkori felvételének részleteit. Donizetti műve magyar nyelven szólal meg, a lemez megelőlegezi a világhírű karmester, Fricsay Ferenc születésének 2014-ben esedékes, az Operaházban ugyanúgy méltón megünnepelendő, ugyancsak 100. születésnapját.
június 26. (OPERA) RAMEAU: HIPPOLITE ET ARICIE A francia repertoár sosem volt a német színházi hagyományok uszályába vont magyar operajátszásnak különösen erős terepe. Barokk operát elvétve, Rameau-t pedig még sosem adtak elő az Andrássy úton: Káel Csaba rendező és stábja, 96
valamint Vashegyi György, a régizene elismert hazai karmestere merész tettre vállalkozik tehát. Látványos produkciójuk zenei kulisszáit a korabeli hangszereken játsszó Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus teremti meg.
június 27. (OPERAHÁZ) A Magyar Táncművészeti Főiskola balettvizsgája Idén is az Operaház ad helyet a balettnövendékek vizsgaelőadásának, a Magyar Táncművészeti Főiskolával fennálló régi, sokszálú együttműködés alapján. A Magyar Nemzeti Balett fő utánpótlását adó intézmény diákjai az évadok során nemcsak ekkor, hanem “éles” opera- és balettelőadásokban is fellépnek, segítve az operai balettegyüttes munkáját, és a lehető leginspiratívabb terep, az igazi, nagytermi előadás levegőjét, drukkját szokva.
június 28., 30. (MARGITSZIGET) Seregi Spartacusa újra, és újra szabadtéren! A tavaly elhunyt nagyszerű magyar koreográfus első azon darabja volt a Hacsaturján-zenére komponált táncjáték, amelyet korábbi együttese, a Magyar Nemzeti Balett bemutatott. Most, készülve a római előadásokra, a nagy tradíciókkal bíró Margitszigetre viszi az Opera a művet, Kollár Imre vezényletével.
június 29. (NORMAFA) OperaPiknik a Normafánál A Magyar Állami Operaház nemcsak a magyar kultúráért, de munkatársaiért is felelősséget érez: az évad utolsó szombat délutánján a Normafához hívja őket családostul – a híres Normafa kidőlésének hónapjában. A csodálatos környezetben, ahol egykor az Mátyás király születésekor sarjadt bükkfa állt, s amely csaknem 500 évesen, 1927 júniusában dőlt ki, egykor Schódelné énekelte el Norma kavatináját. Gyermekprogramok, szabad színpad, kötetlen beszélgetés, sütőverseny, büfé és esti filmvetítés vár a Házzal rendszeres kapcsolatban álló mintegy ezerkétszáz családra. Az est csemegéi azok a kisfilmek, amelyek az évad eseményeiről készültek, a főfogás pedig Dustin Hoffmann új alkotása, a Nagy négyes címűszíndarab adaptációja: egy operaénekesekről szóló vígjáték – ezt kínáljuk a sötétedésig kitartó operásoknak, és persze, minden érdeklődőnek. A rendezvény támogatója a Törley és az ADL Filmforgalmazó Kft.
97
június 30. (OPERA) A Zeneakadémia operavizsgája Csakúgy, mint a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Liszt Ferenc Egyetem is ezer szállal kötödik az Operához. Tavaly újra az Operaház színpadán vizsgázhattak növendékeik, s mivel a Zeneakadémia épülete még mindig zárva a renoválás miatt, újra itt kerül sor az év munkáját értékelő előadásra. Tanszékvezető: Marton Éva, rendező-tanár: Almási-Tóth András.
július 1. (OPERAHÁZ SZÉKELY BERTALAN-TERME) Megkezdődik a gyönyörű különterem restaurálása Amikor 1980 és 84 között az Operaház száz év utáni nagy felújítása folyt, az építésvezetés a díszes különteremben, a Székely Bertalan-freskókról elnevezett helyiségben rendezte be főhadiszállását. Ennek megfelelően ez a terem egész egyszerűen kimaradt a teljes felújításból – és már azóta is harminc esztendő telt el. Ahhoz tehát, hogy az Opera megvalósíthassa régi álmát, és egyetlen csodaszép fogadóterméből sokfunkciós teret hozhasson létre, pótolni kell a restaurációs munkát. A feladat elvégzésére két és fél hónap, 70 nap áll rendelkezésre, utána meg kell felelnie énekkurzusok, kamarahangversenyek, gyermekfoglalkozások, fogadási helyszín és egy új szerep: az OperaLobby Club létfeltételeinek is.
július 5., 6. (RÓMA, CARACALLA TERMÁI) Spartacus-előadások Rómában Több évtizede már annak, hogy a híres Caracalla-fürdő romjai közötti nagy szabadtéri színpadon magyar táncosok felléptek: épp a Seregi-féle Spartacust táncolták! Most a múlt ismétli önmagát: a helyszín műsorát kézben tartó Római Opera meghívására – az olasz-magyar kulturális évad keretében – a Magyar Nemzeti Balett újra az olasz fővárosba látogat, s megint a Spartacusszal.
július 5. - július 20. (TIANJIN, GRAND THEATRE) VERDI200 - Kínai turné A Magyar Állami Operaház még sosem vendégszerepelt Kínában. Az elmúlt évben befogadtuk a pekingiek Vörös Szikla-produkcióját: most a magyarok utaznak a kínai főváros híres NCPA-jánál is nagyobb sanghaji centrumba Trubadúr, Rigoletto és Aida-előadásokra. 40 fős énekkar, szólisták, műszak, balettmesterek és díszletek utaznak a 13 milliós nagyváros vadonatúj színházába, a Verdi-minifesztiválra. 98
július 18-19. (BALATONFÜRED, GYÓGY TÉR) OperaFüred – Gálaestek a 188-ik Anna-bál tiszteletére + báli Palotás Az egyik legnemesebb és több mint másfélszáz éven át töretlen magyar társasági esemény, a füredi Anna-bál sikeréhez járul hozzá a Magyar Állami Operaház. Egyúttal olyan nyári gálahelyet is találtunk a balatonfüredi Gyógy téren, amely a közmédia segítségével az operaműfaj minőségi népszerűsítésének is méltó eszköze lehet. Idén először kér helyet magának a Magyarország legnagyobb professzionális énekkara, az Operakórus: valódi, operai kóruséj bontakozik ki a füredi paloták, fák és a Balaton ölelésében. Másnap megint négy fiatal énekes (Keszei Bori, Mester Viktória, Brickner Szabolcs, Molnár Levente) lép a főzeneigazgató, Héja Domonkos irányításával a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara elé. A házigazda ezúttal is Ókovács Szilveszter lesz. Úgyszintén hagyomány, hogy az Operaház balettművészei táncolják a báli Palotást: ezúttal is Solymosi Tamás balettigazgató koreográfiáját járják el a kertben a Magyar Nemzeti Balett. Ezévtől a Duna Televízió kamerái nemcsak a bált és a palotást, de az operagálát is rögzítik.
július 20. (VESZPRÉMI VÁR) Verdi: Trubadúr – koncertszerű előadás A VeszprémFest egyike azon 5 fontos fesztiválpartnernek, akikkel az Opera a bonyolult nyári együttműködést vállalja – garantáltan minőségi műsorokat szervez minden évben Mészáros Zoltán csapata. A tavalyi Don Pasquale után most Verdibicentenárium dominálja a klasszikus estét: a veszprémi Várban M. Tóth Géza videoinstallációi közepette a Traviatát mutatja be az Opera gárdája sztárszólisták közreműködésével: Ramon Vargas és Leo Nucci a nemzetközi élvonal nagyjaiként énekelnek Kolonits Klára Violettájának oldalán. Az este karmestere Héja Domonkos főzeneigazgató.
július 22. (HŐSÖK TERE) Nándorfehérvári emléknap: Hunyadi-film vetítése A legfrissebb történelmi emléknap a magyaroknak egy Európa-hírű cselekedetére, Nándorfehérvár megvédésére emlékeztet. Hunyadi János vitézsége kapcsán adja magát Erkel Hunyadi-operájának érintettsége, habár abban csak utalnak a hőstettre, fiai és felesége viszont a darab főszereplői. A magyar honvédség gondozásában megtartott emlékezés egyik szép látványossága a Hősök terén ezrek előtt levetítendő Hunyadi-film, amely az MTVA által készített 2012. szeptember 29-i egyenes adással azonos. Különlegessége a gyulai estének, hogy a film főszereplői (Fekete Attila, 99
Miklósa Erika, Fodor Beatrix és Bretz Gábor) a darab egy-egy áriáját a helyszínen élőben is eléneklik a film megállításával. A valóban óriási vászon (ún. operafólia) természetesen az Operaházból való, miként a feliratozás is: a turisták kedvéért angol nyelven is követhető a mű énekelt szövege.
július 26.,28. (MARGITSZIGET) Pillangókisasszony – először Rost Andreával! Az Opera zenekarának tagjaiból álló Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara játsszik a Szabad Tér Színház vadonatúj produkciójában: Bán Teodóra szervezésében Anger Ferenc rendezésének gyújtópontjában Rost Andrea debütál a kis japán gésalány, Cso-Cso-szan szólamával. A produkció karmestere Héja Domonkos főzeneigazgató.
augusztus 8. (ESZTERHÁZA) Verdi: Rigoletto A Verdi-bicentenárium ünnepléséből a Haydn nevéhez elválaszthatatlanul kötődő Eszterháza is kiveszi részét: újabb fontos, nagy jövő előtt álló fesztiválpartnerre lel az Opera a Rácz Márton által irányított programsorozatban. Az Opera együtteseinek és szólistáinak produkciójában a Rigoletto csendül fel sztárénekesekkel: a Metropolitanből ismert George Gagnidze és az ifjú olasz tenorreménység, Ivan Magri mellett a magyar Miklósa Erika énekli Gilda szólamát. Karmester: Héja Domonkos.
100
Melléklet: kormánybiztosi zárójelentés
dr. Orbán Viktor úr miniszterelnök Miniszterelnökség BUDAPEST
Jelentés az Operaház irányításáért felelős kormánybiztos egyéves munkájáról
A Kormány 2011. augusztus 22-i hatállyal nevezett ki kormánybiztossá. Feladatom egyfelől a Magyar Állami Operaház irányítása, az Erkel Színház játékra alkalmas állapotra történő felújítása, másfelől pedig az Operaház országos „hatáskörének”, felelősségének kiterjesztése. Szerepelt még a feladatok között a budapesti zenés színházi struktúra áttekintése és a zenei képzés, a zenetanulás új országos útjainak kitapintása: előbbire a kormánybiztosság második, nyugodtabb évében került volna sor, utóbbival kapcsolatban több ötlet és terv született, amely az Operaház mint zászlóshajó középtávú programjában szerepel majd. 2011. szeptember: a miniszterelnök jelenlétében lezajlott évadnyitó előadás és nyugodt körülmények között ér véget az évadnyitó társulati ülés, amelyen elhangzik, hogy a színház nemzeti intézmény jellegét egyre komolyabban vesszük, kilencven százalékban magyar művészekben gondolkodunk, repertoárszínházat szeretnénk működtetni, és már csak az Erkel közeli megnyitása miatt sem tervezünk csoportos leépítést. Rendezzük az Operaház kétségbeejtő anyagi helyzetét a Kormány 101
segítségével, megkötjük a naptári év végéig a fellépő művészek és közreműködők szerződéseit; a színház félsikerű Bartók-3D bemutatót teljesít; 2011. október: elindul a folyó évad áttervezése, bemutatók maradnak vagy tolódnak el spórolás, illetve ésszerűsítés miatt, továbbá elindul a következő évad tervezése; a színház közepes sikerű Simon Boccanegra-produkciót állít színre a köztársasági elnök jelenlétében; Liszt Ferenc születésnapját – a bicentenárium évében – a Zeneakadémiával közös zongoraesttel zárjuk az Operaházban. Döntés születik az Operaház jövőbeni játékrendjéről: a következő szezontól ún. semi-stagione rendszerben, egymásra torlasztott, egy szereposztásos produkciókkal épül fel az idény, amely koncentráltabb munkát, garantált minőséget, összeszokott stábot jelent, jóval kevesebb próbát igényel, és mintegy negyven produkciót (hetente újat) visz így a közönség elé. 2011. november: miközben újabb, korábban elvont összeget sikerül visszaszerezni, kiderül, hogy a színház állami támogatása a helyreállt 5.7 mrd Ft-ról 3.9-re csökken 2012-ben. Minden létező fórumon és informálisan is jelzem a helyzet tarthatatlanságát, ősszel be kell zárni a Házat. A hónap végén az Operaházban 105%-os telítettséget okoz a világhírű tenor, Juan Diego Florez gálaestje, a miniszterelnök jelenlétében. Kiterjesztett együttműködés indul karitatív szervezetekkel (Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, Ökumenikus Segélyszervezet, Klauzál Lion’s Club), adventi időben történő tevékenység kapcsán. 2011. december: a színház szakmailag kimondottan gyenge Don Giovannibemutatót tart, ezzel ér véget a Horváth-Győriványi korszak, hiszen az eddigi produkciókat még ők készítették elő. Ugyanakkor nézőcsúccsal zár a Ház: a rendszerváltozás óta nem voltak ennyien a decemberi előadásokon, főleg a beiktatott, sztárokkal tűzdelt Diótörő és a szilveszteri, tűzijátékkal megtoldott Éjszakai Denevér-előadás arat nagy sikert. Kormányhatározat születik az Erkel Színház nagyobb összegű felújításáról: 1.8 mrd Ft-ot szavaz meg erre a kabinet. Az épület 100. születésnapját épületbejárással, a tervek ismertetésével ünnepeljük. Az Operaház lejárt tartozás nélkül, pénzügyi egyensúlyban zárja az évet. 2012. január: bizonyossá válik, hogy a fenntartó minisztérium valóban 882-ről 668-ra kívánja csökkenteni az Operaház státusszámát, újévtől már ennek megfelelően utaltat bértömeget. (Mindennek hátterében a 2012-es költségvetési törvény áll, valamint azok az uniós és egyéb elvárások, amelyek a közszféra csökkentését írják elő.) Elindul a törvényben megszabott konzultációs folyamat: csaknem 60 napig tart számos fordulóval, jelentős, ám kezelt belső feszültséggel. Az Alaptörvény gálaestjét közvetíti a közmédia, az izzó utcai helyzet ellenére a magyar műsor nagy sikert arat. Az Erkel-beruházás előkészítésének első 5 közbeszerzését kiírja az Operaház; 2012. február: sajtókampány indul az Operaház ellen, amelyet a leépítésben érintett magánénekesek közül néhányan tüzelnek, az ellenzéki sajtó örömmel kapja fel a híreket, rengeteg valótlanság lát napvilágot. Az Operaház vezetése kijelöli az átalakítás irányait: mivel a tömeges leépítés kényszere amúgy is átszabja az 102
intézmény struktúráit, ideje az összes – mások által – régóta halogatott szerkezeti probléma megoldásának. Ennek szellemében elkészül a magánénekesek egyetemleges vendégművészi koncepciója, négyféle tiszteletdíj-táblázattal, amelyből végül a számukra legkedvezőbb kerül elfogadásra. A sikeres közbeszerzések nyomán elindul az Erkel Színház felmérése, hisz alig áll friss és megbízható adat rendelkezésre az épületről ahhoz, hogy tudjuk: mit, hol, miért, mennyiért és mikorra tudnánk felújítani rajta. A Kormány ülésén személyesen teszek jelentést az Erkelprojekt és az Operaház gazdálkodásának, átalakításának állapotáról. Jótékonysági árverés és a televíziók által közvetített monstre gálaest zajlik az Operában az Erkel Színházért, a köztársasági elnök részvételével. 2012. március: a konzultációs folyamat vége, a minisztériummal megegyezünk a státusszám kisebb arányú csökkentésében, amely viszont így is az Operaház történetében valaha volt legnagyobb leépítés: a státusok száma 882-ről 696-ra csökken. A Közalkalmazotti Tanáccsal és az Operában működő három szakszervezetből kettővel sikerül aláírni a megállapodást, amelynek mentén a leépítés zajlik. A takarékosra áttervezett évad legfontosabb bemutatója, az Arabella feltűnő, bár nem maradéktalan elismerést arat. Az előadásról kilenckamerás felvétel készül a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel közösen. A társulat nagy sikerű turnéra megy Ománba, a vadonatúj operaházban Szöktetés-előadásokat játszik a MüPával összefogva. Miközben a társulat egyik fele Muscatban arat diadalt (milánói, bécsi és londoni produkciók nyomában), vele azonos időben a másik zenekar és a Magyar Nemzeti Balett a Don Quijote-balettet viszi sikerre Budapesten. A mesterkurzusok 2012. április: elkészül az Operaház hatéves művészi programja, amelynek mintájául a 2012/13-as évad szolgál – 2018 nyaráig a hatalmas repertoár fele megújul vagy kicserélődik. Az évad a százharminc éves hagyomány szerint szeptember végén indul, rögtön premierrel, módot adva így – a bemutatóra való háborítatlan felkészülésen túl – szeptember eleji lemezfelvételekre, külföldi turnékra. Opera és balett 3/1 arányát a hetek programja is jelzi: három operás hét után jön a baletté, maguk a produkciók azonban visszacsapó elrendezéssel még hetekig elcsíphetők. Novemberben balettpremier, decemberben újabb operabemutató zajlik, adventtől az Operaház egyéb műsora az emblematikus Diótörőre és Bohéméletre, valamint egyegy népszerű további operára épít, karácsony után a Bohéméletet a Denevér váltja. Vízkeresztkor a játék leáll, és kéthetes üzemszünetben érnek célegyenesbe a január végi új operabemutató munkálatai. Minden év májusában különleges, fesztivál-jellegű játékrend indul, a szezon pedig június végén, a Csillagóra nevű évadzáró gálával ér véget. (Egyéb info a programban.) Elindul a 400.000-re duzzadt jelmezanyag selejtezése: múzeumi felügyelet mellett vásárolhatnak belőle más színházak és oktatási intézmények. Elindul a Bejössz nekünk! program: az Operaház minden este jegyeinek 10%-át diákigazolványra értékesíti. A kakasülőre szóló jegyek ára mindössze 300 Ft. A program az évad minden előadására érvényes, tükrözni hivatott az intézmény társadalmi felelősségvállalásának komolyságát. Gyümölcsöző 103
együttműködés folytatódik a Budapesti Tavaszi Fesztivál új vezetésével, elindul a 2014-es különleges Strauss-fesztivál tervezése a MüPával, a Zeneakadémiával és a BTF-fel közösen. 2012. május: új évadot hirdet az Operaház, amelyben előremenekül. 30%-kal több nagytermi előadás, összesen 500 rendezvény, közötte 29 különleges este vagy sorozat bővíti a programot. Elkezdődik a harmadik emelet üzemi szintjén a balett próbatermeinek, öltözőinek és folyosóinak teljes felújítása. Aláírjuk a 2013-as nyári japán turné szerződését: 10 városban 16 Traviata-előadást tartunk majd a Verdiévben, a zenekar pedig több koncertet is ad. Elindul a következő szezon bérletezése, s az azt kísérő újszerű plakátkampány. A több száz poszter 14 ezret meghaladó eladott bérletet produkál, amely nemcsak rekord, de a válság miatt csökkenő általános színházi látogatottság miatt kisebbfajta csoda is. A vezetés visszaadja a terézvárosi önkormányzatnak az ún. Belcanto-bérleményt, az ott felhalmozódott több mint 100 milliós tartozást a polgármesteri hivatalnak kifizeti, ám ezzel egyidejűleg feljelentést is tesz ismeretlen tettes ellen. Elindul az Operaház egyes belső tereinek funkcióváltása is: a két pénztári oldalcsarnok egyikéből színvonalas kávéház nyílik majd terasszal, a másik pedig az intézmény presztízséhez illő minőségű operashop lesz. Az előcsarnokban dekoratív infopultok kapnak helyet, nagyobb tér áll a látogatók rendelkezésére, továbbá az ún. Királyi Lépcsőház alsó terében OperaKincstár kerül kialakításra érintőképernyőkkel, vetítési lehetőséggel, tárlókkal. 2012. június: az évad végére felerősödik a sajtókampány, amely az évadzáró társulati ülésen provokációba torkollik. Az egyik elbocsátott – ám visszaszerződtetni tervezett – énekes előre kigondoltan, a bulvársajtót a helyszínre hívva megzavarja az eseményt. Az eset nagy károkat okoz az Operaháznak, végül egy másik, számos fegyelmivel terhelt közalkalmazott elbocsátásával is zárul. A provokáció miatt nem kap elég nagy figyelmet a frissen megalapított két művészeti díj: a Magyar Állami Operaház magánénekese címet évente 3, a Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja címet 1 művész kaphatja meg. Sikerül szerződtetni a következő szezon összes művészét, amely tényre nagyon rég volt példa. A lezárt évad számai impozánsak: 1.25 mrd Ftos jegybevétel, negyedmillió néző. Az Operaház újra a legnagyobb a kulturális piacon legtöbb nagytermi előadásával, legtöbb produkciójával, legnagyobb nézőszámával és 89%-os átlagos legnagyobb (fizető) telítettségével. Mind a Zeneakadémiával, mind a Táncművészeti Főiskolával szorosabbra fonjuk a szálakat: előbbi intézménynek idén visszakerül vizsgaelőadása az Operaházba. 2012. július: a Pekingi Nemzeti Opera vendégjátékai az Operaházban. Intézményünk saját forrásait és kapacitását nem kímélve látta vendégül a kínaiakat abban a reményben, hogy Magyarország esélyeit növeli ez a kulturális befektetés. Elindul az Operaház felújítása: mivel az épület közel három évtizede kopik, éves ütemezésben próbáljuk a belső nézőforgalmi tereket rendbe tenni. Ennek első lépcsője az illusztris első emeleti páholysor rekonstrukciója, hosszas műemlékvédelmi előkészítés után. Megindul az Operaház exkluzív klubjának tervezése (OperaLobby), amely a Székely Bertalan-teremben kapna helyet. 104
2012. augusztus: körvonalazódik a 2013-as nyári, római vendégszereplés terve. A híres Caracalla-termákban a balett együttes táncolja majd a Spartacust. Elindul az OperaKaland program előkészítése: a közoktatási szervek bevonásával minden kilencedikes diáknak el kell jutnia az Erkel Színházba – kezdés: 2013 májusában. Lépéseket teszünk a miniszterelnöknél, hogy az Opera eddig beragadt 400 milliós nagyságrendű költségvetési résztámogatása az utolsó hónapokban elérje a számlánkat. Közbeszerzésen választjuk ki az új OperaMagazin szerkesztőcégét: a prémium minőségű ingyenes lap kéthavonta jelenik meg szeptembertől. Az új minisztériumi vezetés támogatja az elképzelést, amely szerint a márciustól újra két játszóhelyessé váló színházkomplexum 2013-as állami támogatása újra 8 milliárd Ft fölé jusson: így – saját bevételeink felpörgetésével – akár a 10 milliárdos mérlegfőösszegig is juthat az Operaház. (Némi malíciával: így elérheti a párizsi, ugyancsak kétházas intézmény költségvetésének egyhatodát…) Kiírjuk az Erkel Színház egykörös kivitelezési pályázatát. A közbeszerzés nyertese november elején kezdheti meg a munkát, 10 hónapos előkészítés után. Az Erkelben ezalatt a felújítás előtti utolsó projekt zajlik: a Hunyadi László lemezfelvétele.
Budapest, 2012. augusztus 31.
Ókovács Szilveszter kormánybiztos Magyar Állami Operaház
105
Melléklet: Részletes szakmai életrajz (forrás: www.okovacs.hu, Wikipedia)
Ókovács Szilveszter (Veszprém, 1969. december 31.) Zenei tanulmányainak színtere az első időkben szülővárosa: a veszprémi Csermák Antal Zeneiskolában előbb Nagyiván Éva trombitára, majd tíz éven át Szuromi Miklós harsonára tanítja (1982-ben megnyeri a korosztályos megyei harsonaversenyt ). Tagja több helyi fúvószenekarnak és rézfúvós utcazene-formációnak, amelyekkel kiskamaszként bejárja fél Európát. (Rövid és harminc évig folytatás nélküli kitérő, amikor a Kincskereső c. országos irodalmi gyermeklap sci-fi pályázatát nyeri meg egy csonkolt Bradbury-novella befejezésével - majd 2012-ben merészel újra írni egyet: felkérésre a Jókai Anna 80. születésnapja előtt tisztelgő kötetbe: Szép, kerek egész 2.0) A középiskolás évek alatt Caranten illetve Tabu néven funky-együtteseket alapít, basszusgitárosként, pozanistaként vesz részt bennük, dalszövegeket ír - és énekel. Klasszikus énektanulmányait Ötvös Károlynál kezdi, zongorázni ezalatt Lechner Ildikótól tanul. A megyeszékhely Lovassy László Gimnáziumában érettségizik, majd két különböző, egyformán sikeres felvételi után - az ELTE Jogi Kara helyett - a győri Zeneművészeti Főiskolát választja. 1992-ben itt végez mint magánénektanár. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia 1993-ban következik, itt a második évfolyamba, Keönch Boldizsár professzor osztályába nyer felvételt. Három szak együttes elvégzése után 1997-ben veszi át diplomáit mint operaénekes, énekművész és magánének művésztanár. Operaszaki tanára Békés András Kossuth-díjas rendező, oktatja Patkó József operaházi főkorrepetítor, tanszékvezető és Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester is. Nyelvtudása: angolul beszél, németül, olaszul olvas. Énekesként már 1991-től Európa számos országában lép fel dalesteken, oratóriumhangversenyeken és operaelőadásokban többek között Kocsis Zoltán, Medveczky Ádám, Héja Domonkos, Ligeti András és Németh Pál keze alatt, egyebek mellett a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Állami Operaház Zenekara, a Danubia Szimfonikus Zenekar, a MATÁV, a MÁV és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Liszt-Wagner Zenekar és a Capella Savaria ill. a Savaria Barokk Zenekar közreműködésével. 1996-tól a Budapesti Kamaraopera, 1997-től a budapesti 106
Filharmónia szólistája. Utóbbi hangversenyrendező cég szervezésében néhány év alatt mintegy 300 alkalommal énekel és konferál fővárosi, illetve leginkább kistelepülési iskolákban, művelődési házakban is "Mozart-kommandó" néven emlegetett több szereplős ifjúsági, beavató operaműsoruk frontembereként. Kisebb rendezések is fűződnek nevéhez: Pergolesi kamaradarabja, Az úrhatnám szolgáló salgótarjáni, és Donizetti egyfelvonásosa, A csengettyű zeneakadémiai rendezése után 2000-ben állítja először színpadra Mozart daljátékát, A színigazgatót. Számos rádiófelvétele és néhány tévészereplése után 2007 novemberében jelenik meg portrélemeze, a Képhiba. 2009 őszén forgatják a Poppea megkoronázása c. Monteverdi-operafilmet, amelynek kabinetszerepeiben látható, a legutóbbi hangversenyszezonokban - önálló Képhiba-programjain túl - Schubert Winterreisejével dalesten, egy Madarász-művel pedig a MÁV Szimfonikusok bérletében lépett fel, illetve Schumann- és Mahler-dalciklusokban, Erkel-esteken, Brahms-duettekben, Liszt-dalokban, Háry-részletekben, két Bach-szólókantátában és az általa leggyakrabban énekelt műben, Orff népszerű Carmina Buranajában volt hallható. Tanítással egy évtizede telik: 1991/92-ben - még az intézmény hallgatójaként - a győri Zeneművészeti Főiskola óradíjas oktatója, 1992/93-ban a budapesti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában hangképzést tanít. 1996-tól 2001-ig a váci konzervatórium magánének- és operatörténet-tanára, egyidejűleg az Aranytíz Musical Stúdióban is több évig képez fiatalokat, illetve korrepetítorkodik. 2002-ig foglalkozik magánnövendékekkel is. Közéleti tevékenysége 1999-től indul, ekkor fejlesztési tanácsadó az Oktatási Minisztériumban, 2000-től 2002-ig pedig a Miniszterelnöki Kabinet parlamenti tanácsadója. 2001-ben a kultuszminiszter felkérésére összehasonlító tanulmányt ír nyugat-európai operaházak és a magyar intézmény gyakorlatáról (“Das süsse Lied verhallt..”). 2001 és 2005 között operaházi tag: 2001-ben az Erkel Színház vezetője, majd 2002-től három éven át a Magyar Állami Operaház kommunikációs igazgatója. A Filharmónia felkérésére - alkalomszerűen - éveken át vezet hangversenyeket a budapesti Zeneakadémián, a Thália Színházban, az Operaházban és a Művészetek Palotájában. 2011. március elsejétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdasági tanácsának tagja, április 28-tól elnöke. A miniszterelnök 2011. augusztus 22-én nevezi ki a Magyar Állami Operaház kormánybiztosának, továbbá megbízza fővárosi és országos hatókörű zenei feladatokkal. Egy év elteltével a kormánybiztosi felhatalmazás átalakul, 2012. szeptember elsejétől az Operaház megbízott főigazgatója. Cikkei 1998-tól jelennek meg különböző lapok és honlapok hasábjain, sorrendben: Belváros, UFI, Gramofon, Operaélet, EMI-HangJegyzet, Új Ember, Fidelio, fidelio.hu, MüPa Magazin, Reakció, mindennapi.hu, Honismeret, Ózon. A Heti Válasz alapító munkatársa, 2001-től 2005-ig a lapba rádiókritikákat és publicisztikákat ír. 2005-től máig heti recenziórovata van a Magyar Nemzetben (HangKép, illetve operakritikák). 2006/2007-ben feleségével együtt a lakóhelyük hivatalos lapjaként megjelenő 107
Szodliget.hu offline felelős szerkesztői. 2008 márciusától két és fél éven át exkluzív interjúi jelennek meg a KépMás c. családmagazinban. A 2009 decemberében induló Nagyítás c. irodalmi-kulturális hetilap egyetlen megjelent évfolyamában lemezkritikai rovatot vitt. (Kb. 1200 írásából honlapunk "Róluk írtam" menüpontja ad válogatást.) 2011-től újra írogat a Heti Válaszba: Kritikám alul c. rovata hanglemezeket elemez. A tervek szerint ugyanezen cím alatt hozza ki gyűjteményes kötetét a Helikon Könykiadó is 2013-ra: 365 vokális érintettségű írást válogat belé. Rádiós műsorvezetőként 1989-ben kezd működni a veszprémi Radio Jamben. Hosszú szünet után 2001-2004 között a Bartók Rádió következik (Kéz- és lábtörést!, élő közvetítések az Operaházból, zenei jegyzetek). A 2007 tavaszán sugározni kezdő Lánchíd Rádióban három és fél éven át fut újrabeszélő belpolitikai órája, az Indigó (Vitézy Zsófiával váltásban). A 2009 december elsején induló Klasszik Rádió első évfolyamában Hangemberek címmel énekesfirtató-ritkasághallgató magazint indít, majd 2010 februárjától novemberig az Operaházból sugárzott Fidelio Klasszik c. szombat délelőtti zenés magazin műsorvezetője (Zsoldos Dáviddal váltva). Első televíziós megjelenése a Magyar Televízió 1991/92-es országos, körkapcsolásos Mozart-vetélkedősorozatához kötődik, amelyben a komponista életéből vett jelenetek írásával és eljátszásával győzelemre vezeti a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola győri tagozatának csapatát (műsorvezető: Vitray Tamás, zsűrielnök: Kovács Sándor). 2001-től a Satelit TV riportere az Operapáholy c. Juhász Előd-műsorban, majd Borókai Gábor invitálására lesz az épp induló Hír Televízió műsorvezetője, szerkesztője. 2002. december 4-én, hajnali hat órakor már ő köszönti az új csatorna harmadnapi kísérleti adásának nézőit. Műsorai a kezdetektől nyolc teljes éven át: Reggel, ARTéria, Főszerepben, Hír + Háttér, Lapzárta, Különkiadás (Rákay Philippel váltva), Politikai Barométer, Esti Gyors, Lapzárta Extra, Rájátszás, Negyedik, Civil Kaszinó, Vonalban. 2010. november 18-tól a Duna Televízió vezérigazgatója, ahonnan - operaházi megbízatása miatt - 2011. szeptember 22-én távozik. Az MTV és a Magyar Állami Operaház koprodukciójában készülő hétvégi magazinműsor, az Opera Café 2011. október elsején, a Zene Világnapján indul, immár a valahai Sugár úti palotából: ennek 28 adásában házigazdaként tűnik fel újra (Morvai Noémivel). Díjai: Artisjus-díj (2007, "a kortárs magyar zene népszerűsítéséért") Mikszáth Kálmán-díj (2009, "a polgári hagyományok művészi és újságírói ápolásáért") Szervátiusz Jenő-díj (2010, "a nemzeti kultúra értékeinek bemutatásáért") Országos Polgárőr Szövetség Sajtódíja (2010, "közéleti tevékenységéért") Pest Megye Sajtódíja (2010, "a megye hiteles bemutatásáért, kötődéséért") Még nem késő - díj (2012, Gyurkovics-emlékgyűrű "a nemzet boldogulásáért") 108
Egyedülálló zenei gyűjteménye huszonhárom esztendeje épül, mára sok ezer digitális vagy digitalizált stúdiófelvételből és koncertanyagból áll: polcain sorakozik Dietrich Fischer-Dieskau német baritonista majdnem minden lemeze (kb. 1000 korongot készített), Fricsay Ferenc karmester összes megszerezhető szalagja, José Carreras és Edita Gruberova legtöbb kiadványa, csaknem maradéktalanul a Mozartéletmű (és hiánytalanul a Mahler-, Puccini-, Verdi- és Wagner-ouvre), valamennyi Bach-kantáta, több száz tenorlemez, a német Lied műfaj szinte egésze, mintegy háromszáz teljes operafelvétel, illetve közel ugyanennyi élő előadás vagy operafilm DVD-je. Komoly készletet tart Ella Fitzgerald és Frank Sinatra opuszaiból is, féltve őrzi a Beatles-összkiadást, míg a nyolcvanas évek progresszív rockzenéjének szereplői közül az angol Asia és a Manfred Mann's Earth Band, az amerikaiak közül a négy Kiss-tag szólóalbum-sora, a magyarok közül pedig a Solaris zenekar a nagy kedvenc. (De a néhai Caranten és Tabu zenekarok összes pendítése a világon tényleg csak itt, a sződligeti gyűjteményben található meg...) Felesége jogász, történész. Három gyermekük született: Benedek (7), Zsombor (6) és Juliska (4).
109
