1093 Budapest, Fővám tér 8.
V EZETÉSTUDOMÁNYI
http://mgmt.uni-corvinus.hu (: (+36-1) 482-5377; -5263
I NTÉZET
Fax: 482-5018
Távmunka a Matávban1 „A távmunka kicsit olyan, mint az egyetemet nem kollégiumban elvégezni. A kollégiumban minden tudás ott van, az ember csak átmegy a szomszéd szobába, ha meg akar kérdezni valamit.” Egy volt távmunkás
Judit, a Matáv Rt. termékmenedzsere elgondolkozva nézett ki a villamos ablakán, útban hazafelé, péntek kora este. A 60-70 perces, átszállásokkal tarkított út során volt ideje végiggondolnia az elmúlt másfél évet, a távmunkába történt belépése óta eltelt idő történetét. A távmunkás időszak előtt is sikeres termékmenedzserként dolgozott, felelős volt a rá bízott termékek életciklusának alakításáért, valamint új termékek kifejlesztéséért. A távmunka a megszokotthoz képest rugalmasabb kereteket kínált kisgyerekének megszületése után a munkába való gyors visszatérésre és anyagi biztonságuk fenntartására. Az elmúlt időszak eseményei, különösen a termékfejlesztési projekt nagy terhelése azonban komolyan elgondolkodtatta. Talán érdemes lenne kihasználni a kínálkozó lehetőséget és egy másik munkakörben dolgozni a cégen belül, még akkor is, ha ez a távmunka feladásával járna együtt, noha nagyon megkedvelte annak rugalmas kereteit.
A Matáv Rt. A Matáv Rt. Magyarország piacvezető telekommunikációs szolgáltatója. A magyar állam aranyrészvénye mellett a cég részvényeinek többsége a Deutsche Telekom tulajdonában van, a közkézhányad 40,47%. A cég részvényeivel – Kelet-Közép Európából elsőként – a new yorki tőzsdén is kereskednek. A Matáv Rt. a tulajdonában álló leányvállalatokkal együtt – mint Matáv Csoport - a következő üzleti területeken működik, melyeket a szervezet felépítése is követ: •
Lakossági szolgáltatások
Az esetet megtörtént események felhasználásával Dr. Bokor Attila, egyetemi docens készítette - a Matáv Rt. közreműködésével - órai viták céljából, semmint bizonyos vezetői helyzetek hatékony vagy nem hatékony kezelésének bemutatására. Copyright @ Bokor Attila Minden jog fenntartva. Az anyag egészben vagy részletekben történő sokszorosítása, elektronikus eszközök segítségével való tárolása vagy bármilyen formában és eszközzel való átvitele csak a szerző engedélyével lehetséges. 1
•
Üzleti megoldások
•
Internet
•
Mobil távközlés
A vállalatcsoport több mint 16.000 embert foglalkoztat, a vezetékes hálózathoz tartozó alkalmazottak száma 2002-ben 9 462 fő volt. Telephelyei Budapesten több helyen, valamint az országban elszórva szinte mindenhol megtalálhatók. A Matáv Csoport 2002-ben 590,6 milliárd forint bevételt és 68,1 milliárd forint éves eredményt ért el.
A távmunka története a Matávban A Matáv Rt. felsővezetői már a 90-es évek második felétől több okból is érdeklődtek a távmunka lehetséges alkalmazása iránt. Indokaik között szerepelt az újfajta munkakultúra kialakítása, a költségek csökkentése, a hatékonyság növelése, illetve referenciateremtés egy önálló piaci termék számára, melynek keretei között a Matáv biztosítja üzleti partnerei számára a távmunka-végzés technológiai feltételeit. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően a magyar állam is támogatta a távmunka elterjedését, többek között pénzügyi alapok létrehozásával. (A távmunka nemzetközi és hazai elterjedtségét az 1-3. mellékletek mutatják.) A távmunka feltételeit és kereteit kidolgozó projekt 2000-ben indult el. A megvalósíthatósági terv alapján kidolgozott szabályozások és kézikönyv alapján kezdődött meg a jelentkezők keresése a kiválasztott
tevékenységi
körökben.
A
kialakított
szabályozás
megfelelt
az
uniós
keretmegállapodás elvárásainak, így például a kétoldalú önkéntesség és a nem távmunkásokkal való egyforma bánásmód elvének. Az első távmunkások 2001 májusában kezdték meg a munkát új munkaszerződésük alapján. A 250 fős célkitűzést 2002-re már teljesítették is. A kidolgozott rendszer szerint a távmunkások három napot dolgoznak otthon és kettőt bent a munkahelyen. Olyan munkakörökben javasolt a távmunka, ahol: •
alacsony az ügyfélforgalom,
•
alacsony a papíralapú adminisztráció,
•
jellemző az önálló munkavégzés,
•
jellemző a rendszerező, nyilvántartó jellegű munka,
•
fizikai munkakör esetében otthonról indítható a munka (például az előfizetői hibaelhárító).
A munkavégzés feltételeit a munkáltató biztosítja a telekommunikációs összeköttetés, a végberendezés és számítógép biztosításával, valamint a kommunikációs csatorna költségeinek
2
viselésével. A távmunkás munkaszerződésében a következő feltételek kerülnek rögzítésre (A munkaszerződés módosításának egyes részleteit a 4. melléklet tartalmazza.): •
szigorú munkavédelmi és adatvédelmi előírások,
•
az irodában és otthon végezhető feladatok pontos meghatározása,
•
a munkavégzési idő – kötelező rendelkezésre állás –, az irodában és otthon tölthető idő aránya,
•
távmunkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok,
•
kihelyezett eszközök rögzítése.
A távmunka projekt következő lépcsőjeként, 2003-tól kezdődően a cég üzleti partnereinek, külső piacokon kívánta értékesíteni a távmunka alkalmazását. (A termékismertetőt az 5. melléklet tartalmazza.)
Belépés a távmunkába Judit, akárcsak a távmunkázók többsége, személyes indokokból választotta ezt a munkavégzési formát. A jelentkezés esélyeit a munkatársaival latolgatva azonban azt tapasztalta, hogy kevesen érdeklődtek az újfajta munkavégzési forma iránt. Az emberek többségének az első reakciója a lehetőség megismerésekor az volt, hogy aki a távmunkát választja, az „belép a leépítés előszobájába”. A cég előtt álló átalakítások és leépítések időszakában sokak szerint a távmunka vállalása egyenlő lett volna nélkülözhetőségük nyilvánvalóvá válásával. A kezdeti bizalmatlanságot aztán sikeresen eloszlatták a legfelsőbb vezetői ígéretek, miszerint a távmunkásokat nem lehet leépíteni, illetve az a tény, hogy jelentkezők hiányában a vezetők legtöbbször a legjobb embereik közül jelöltek távmunkásokat, akikben megbíztak, és akik távol álltak a leépítés gyanújától. Sokan azonban a támogató szervezeti és vezetői hozzáállás ellenére sem tudták volna elképzelni, hogy otthonról dolgozzanak. Judit egyik egyedülálló kolléganője például kijelentette: „Isten ments, eleget vagyok otthon egyedül.” Egy másik kolléganő pedig azért nem vállalta, mert úgy gondolta, ha otthon dolgozik, akkor a családja „háztartásbeliként” tekintene rá, és munka mellett folyton főznie és takarítania is kéne. Úgy látta, hogy a belépők legtöbbször a nagycsaládosok, a kisgyereket nevelők, illetve idős szüleiket otthon gondozók közül kerültek ki. Egy másik munkatársa, a szintén termékmenedzser Zoltán, azok közé tartozott, akiket a hosszú időt felemésztő napi munkába járás csökkentésének lehetősége vonzott: „Erős érv volt a távmunka mellett, hogy akkoriban egy Pesttől 35 km-re fekvő faluban laktam.
Vonzott a notebook is, ami csak vezetőknek és távmunkásoknak jár. Jól
3
használható eszköz ez, a megbeszéléseken már az emlékeztetőt is meg lehet írni. Bár előre tudtam, hogy a 3 nap otthoni munka nem fog menni, mert sok megbeszélésem van. Inkább kiegészítő jellegűnek szántam, rugalmasabban tudok jönni-menni. Addicionális hozzáférésként is jó használni, szükség esetén este még otthon is tovább tudok dolgozni, aztán beküldöm az anyagot.” Hasonló érveket fogalmazott meg Milán, az Igazgatóságon dolgozó másik kolléga, aki ár- és költségkalkulációkat készített: „Fontos az utazáson elérhető időmegtakarítás, hiszen napi két órát utazok. Emellett 3 gyerekem van, akik közül kettőt este edzésre kell vinni, innen bentről ezt sem lehet megvalósítani. Azért is választottam a távmunkát, mert bent az egylégterű irodákban nem igazán lehet dolgozni, elmélyedni. Otthon jobban be tudom osztani az időt. Feladatcentrikus voltam mindig is. Számomra ez a rugalmas munkaidő-beosztás egyfajta juttatás is egyben.” Judit visszaemlékezett arra, hogy néhány kollégája megpróbálta lebeszélni őt a távmunkáról: „Különféle indokokat hoztak fel: ha nem lát a főnök, nem kapok felelősségteljes munkát; otthon, melegítőben nem lehet dolgozni, ellustul az ember; ha nem motiválják folyamatosan az embert, akkor nem csinál semmit.” Számára a rugalmas munkavégzés mellett döntő volt az is, hogy ha a kisbaba mellett távmunkában elkezd dolgozni, akkor a férje maradhat otthon GYES-en. Ez a fizetésük közötti különbség miatt jelentős anyagi előnyt is jelentett. Bár már terhessége alatt távmunkázni szeretett volna, gyakorlatilag végig bent dolgozott, hiszen csak a szülés előtt három nappal sikerült telepíteni a gépet otthonra.
Az első időszak Judit számára a távmunka így gyakorlatilag akkor indult be, amikor a szülés után fél évvel újra elkezdett dolgozni. Hamar visszarázódott a munkába, és élvezte, hogy rugalmasan össze tudja illeszteni az anyai szerepet az otthoni munkával. Úgy érezte, hatékonyabban dolgozik, nem halmozódnak fel a feladatok, mint bent, kisebb a stressz is ezáltal. Így mennyiségben és minőségben is jobban dolgozik. Persze nehéz volt elfogadtatnia szokatlan helyzetét, barátai, ismerősei folyton kérdezgették: „Mi a francot csinálsz otthon?” A számítógépes jellegű munkát nehéz volt elmagyaráznia a hozzá nem értőknek. Barátnői, ha otthon érték a telefonon, megkérdezték: „Akkor ma nem dolgozol?” Az volt róla a felfogás, hogy két napot dolgozik csak. A Matávban általános távmunka-rendszer szerint valóban három napot dolgozott otthon, kettőt járt be, de akkor tovább bent maradt, hogy mindent elintézzen. Otthon kialakított egy saját munka
4
territóriumot, íróasztallal és polcokkal. (A távmunkába való belépés feltétele volt a megfelelő környezet megléte.) Hatékony időbeosztásra törekedett, felkelés után végiggondolta, hogy milyen lesz a napja, elolvasta a kapott e-maileket, megszervezte a munkáját. „Tanulásra is jó lehetőséget ad az éjszakai hozzáférés, akkor nyugodtabban lehet például különböző ismertetőket olvasgatni. Persze fennáll a veszély, hogy az ember tovább dolgozik, ott reked a gépe előtt, mondván, hogy „még ezt is megcsinálom.” Hallottam olyan kolléganőmről, akinél a munkából drog lett a magányossága miatt. Már a szabadidejét is abban mérte, hogy ezalatt mit végezhetett volna el.” Judit tisztában volt azzal, hogy termékmenedzseri munkaköréből csak a munkája egy részét lehet távmunkában végezni, szemben azokkal, akik csak Excel-táblákkal dolgoznak. A viszonylag lassú ISDN viszont mindenki számára okozhatott gondot, lassan ment a nagyobb adatállományok letöltése. Akadályt jelentett az e-mail kultúra is, otthonról letöltve feltűnt, hogy mindenhez nagyméretű csatolmányokat raknak, hogy szépek legyenek. Ha nagyobb anyaggal kellett dolgoznia, azt inkább letöltötte előző nap bent és hazahozta a gépen. Úgy találta, hogy az informatikai támogatók telefonon szívesen segítenek, komolyabb probléma esetén pedig be kellett vinnie a gépét. A csak helyszínen - azaz a lakásán - megoldható problémakezelés azonban már körülményesebben ment. A telepített eszközök természetesen a vállalat tulajdonában voltak, és a magánhasználat tilos volt, de nem ellenőrizték szigorúan. Reggel 8 óra előtt és este 6 óra után ingyenesen fért az internethez, akkor nem kellett jelszó. Úgy érezte, hogy a főnöke megbízott benne, de nem igazán támogatta a távmunkát. Szerinte talán a feladatmegosztás, egyeztetés mehetett nehezebben így, bár bent is szinte minden az elektronikus levelezésen keresztül működött. Újra kellett gondolnia a kapcsolattartást a főnökével, hiszen eleinte jellemző reakció volt részéről, hogy „nem voltál itt, nem tudtam megbeszélni veled bizonyos
dolgokat”.
El
kellett
vele
fogadtatni,
hogy
akkor
hívja
fel
telefonon.
(Munkaszerződésében szerepelt egyébként, hogy munkaidőben az e-maileket félórán belül meg kell válaszolnia.) Távmunkás kollégáival beszélgetve úgy látták, hogy a főnökeik kevéssé érdekeltek a munkatársak nagyobb önállóságát eredményező távmunkában. „A főnökök szeretik szem előtt tartani az embereket, ők csak abban érdekeltek, hogy a csoport jól teljesítsen. Távmunkában kikerülhetetlen, hogy marginalizálódjon az ember, hiszen a vezetők őrzik a beidegződéseket. Sokszor rosszul szervezik magukat, és ki kell szolgálni a szervezet aktuális igényeit. Ehhez távmunkában nehéz igazodni, a többi munkatársat viszont két percen belül elérik.” Egy informatikai területen dolgozó kollégája, Péter, így beszélt a főnökéhez való viszonyáról:
5
„A főnök kevésbé látja a jobb teljesítményem. Nálunk az ügyféltámogatás és a fejlesztés sem nagyon mérhető. Szereti a főnök, ha itt vagyunk, mert ha egy ügyfél akar valamit, akkor gyorsan meg tud kérdezni minket, illetve a sürgős feladatokat is ki tudja osztani. A régi rendszer működött, akkor meg minek váltani a távmunkára.” Összességében Judit nem érzett megkülönböztetést a benti munkatársaival szemben, mivel telefonon, e-mailen folyamatosan elérhető volt, így ad hoc ügyeket is rábízott a főnöke. Persze ez érdekes helyzeteket is eredményezett: este a fürdetés közben, vagy autópályán, péntek délután a nyaralásba indulva, teljesen felpakolt autóban beszélni a főnökével a termékmenedzsment szépségeiről. „Az ilyen helyzetek persze frusztrációt is okoznak. Nem válik el a munka a családtól. Sokszor hívott este a főnököm, hogy küldjek egy anyagot holnapra. A mobilt nem érdemes kikapcsolni, másnap rákérdeznek, hogy miért nem reagáltál. Sajnos, sokszor napközben sem tudtam nyugodtan dolgozni, a csecsemő igényli az anya jelenlétét. Legjobban akkor ment, amikor délelőtt magamra zártam az ajtót, vagy ha este már mindenki aludt. A háztartás és a munka összeegyeztetése pedig néha kifejezetten élményszámba ment: ha elakadtam egy anyag írása közben akkor elmentem mosogatni, kicsit elterelni a gondolataimat, ha pedig egy hosszabb anyag letöltésére kényszerültem, akkor felraktam egy mosást.” Hallott olyan öt gyerekes családapáról is a cégnél, aki napközben kitette a dolgozószobájára a „Belépni tilos!” táblát, és ezt megtanulták tiszteletben tartani a családtagok. Zoltánnak, a másik távmunkázó termékmenedzsernek viszont szintén nehézséget okozott a munka és a család összekapcsolása: „Induláskor még otthon tudtam lenni 1-2 napot. De nehezen ment otthon a munka, a két kislányom a nyakamra járt. A feleségem, próbált segíteni („ne nyaggassátok apátok!”), de ő sem igazán értette meg a helyzetet. Éjszaka, a fürdetés után és hétvégén is dolgoztam. Amikor az anyósnál voltak a gyerekek, akkor jól ment a munka, de ha minimális család is volt, akkor nem tudtam a munkára koncentrálni.” Judit úgy vélte, hogy a távmunka nem jelentett lényeges változást a kollégáival kialakított viszonyában. „Akik különszobában dolgoznak, azok sem találkoznak egymással sűrűbben. Amikor kérdeztem, hogy mi történt bent, azt felelték, hogy ők sem beszélgettek. Az illetőn is múlik, hogy ki mennyire szigetelődik el, ez bent is megtörténhet. A kapcsolattartás is megoldható ’valós idejű’ módon e-mailen keresztül- Ha látom, hogy átvettek egy e-mailt, akkor telefonálhatok is. Szerintem a nem távmunkások irigyelnek minket. El kell
6
fogadtatni a kollégákkal, hogy vannak eredményeim. Ezt a beszámolási rendszeren keresztül lehet. Náluk heti jelentések vannak, amit mindenki lát. Ezután pedig van csoportos és egyéni negyedéves teljesítménymenedzsment beszámolás is. Nagyok az elvárások, a maximum felett kell teljesíteni.” Ismerőse, Sára, akivel együtt kezdték a távmunkát, hasonlóképpen ítélte meg a helyzetet: „Valószínűleg elszigetelődnék, ha tényleg három napot dolgoznék otthon. De ha jól használom az időt bent, akkor pótolható a kapcsolat. Persze a kollégák úgy viszonyulnak: „Ha távmunkát végez, akkor lóg.” Privilégiumként élik meg, azt gondolják, főzhet, moshat, gyerekkel lehet a távmunkás. Kár magyarázkodni, csak a jó teljesítménnyel lehet kezelni ezt a viszonyulást. Ha romlana a teljesítményem, akkor triviális lenne az indok. Amíg jól megy, addig belefér a távmunka.”. A hagyományos keretek között dolgozó kollégájuk, Lajos, a következőképpen vélekedik a távmunkázó munkatársaihoz fűződő viszonyáról: „Furcsa, de mindig bizonytalankodom, hogy felhívhatom-e őket, ha nincsenek bent. Meg szoktam kérdezni, hogy nem zavarok-e, ki tudja, mit csinálnak éppen. Tényleg egy kicsit távolabb kerülnek ilyen apróságok miatt. Inkább levelet küldünk nekik a beszélgetés helyett. Irodai szinten van egy távmunkás srác, alig látjuk, kevés kapcsolata van az itteniekkel. Két egyforma ember közül biztosan a távmunkás kerül hátrányba vezetői döntéseknél, hacsak nem valami zseni. Kevesebbet szerepelnek, ez hátrány.” Ezzel szemben az igazgatóságon távmunkában dolgozó Milán kifejezetten előnyösnek ítélte meg a változásokat: „Belső kapcsolataim nem nagyon változtak, amúgy sem voltam az információáramlás középpontjában. Nem a munkahelyen barátkozom. A távmunka hatékonyabbá tesz, azelőtt sok időt elvont a beszélgetés. Sokan úgy jönnek oda hozzád, hogy azt se tudják, hogy mit akarnak. Ha e-mailben kérdeznek valamit, azt előtte végig kell gondolniuk. Akkor az már nem beszélgetés, hanem feladat kiadása és elvégzése.”
A projektmunka Judit munkabeosztásában egy új termékfejlesztési projekt indulása jelentett fontos változást. Addig a meglévő termékek életciklus-menedzselése is folyamatos kapcsolattartás igényelt a termékteam tagjaival, de azért telefonon és Lotus Notes üzeneteken keresztül is sok mindent el lehetett intézni. Megszokott volt, hogy a termékmenedzserek is mindennap egyeztettek egymás termékeiről telefonon. A termékfejlesztés azonban a folyamatos koordináció és a kevésbé
7
rutinjellegű tevékenység miatt intenzívebb személyes jelenlétet igényelt. Hamarosan már 3-4 napot kezdett bejárni a sok megbeszélés miatt. Az idő múlásával belátta, hogy a fejlesztési projektmunka egyáltalán nem megy távmunkában. Rugalmasan kellett kezelni a 3+2 beosztást, előfordultak időszakok, amikor minden nap bent dolgozott, otthoni esti munkával kiegészítve. Rossz élményt jelentett számára, amikor a megbeszéltek szerint bejött, aztán elkezdték tili-tolizni az időpontokat, vagy elmaradt egy megbeszélés. Úgy érezte, jobban tiszteletben lehetne tartani egymás idejét. Élményeit megosztotta Zoltánnal, a másik távmunkában dolgozó termékmenedzselő kollégával, aki bevallotta neki, hogy ő már folyamatosan öt napot dolgozik bent. „Valószínűleg én nem tudtam kialakítani a megfelelő módszert. Könnyebb itt bent dolgozni, a főnök már nem is enged haza, virtuális távmunkásnak nevez. A termékmenedzserek között közvetlen viszony kell, tartjuk a kapcsolatot, tudni kell egymás termékéről, mert átfednek. Ha együtt járunk el ebédelni, akkor másképpen vesszük fel a telefont is. Projekt esetében a vezető nincs tekintettel a távmunkásokra, bent kell lenni, talán háttérmunkát lehet otthonról végezni.” Más távmunkás ismerősei, köztük az informatikus Péter is úgy látták, hogy a projektmunka nem csak a termékmenedzserként dolgozó távmunkásoknak jelent problémát. „Most folyik egy fejlesztési projekt, ennek idejére felfüggesztették a távmunkát. Nem vagyok biztos benne, hogy a projekt után mehet tovább. Persze megértem, hogy ilyenkor fontos az információk áramlása, meg a folyamatos egyeztetés, de amikor ismert a feladat, akkor már dolgozhatnék otthon is.” Judit esetében az egyre gyakoribb és hosszabb bentlétek növelték a családi feszültségeket is. A megszokott otthoni menetrend felborult, az élet kiszámíthatatlanabbá vált. Bár kisfia növekedett, és egyre kevésbé szorult az anyja folyamatos közelségére, Juditnak nem ritkán lelkiismeret furdalása volt, amikor az elhúzódó értekezletekről telefonált haza, hogy ma is késni fog.
Új lehetőségek Juditot váratlanul érte egy cégen belüli ismerősének a telefonhívása, aki a BPM – businees process management, vagyis folyamatfejlesztéssel és minőségmenedzsmenttel kapcsolatos - tanácsadói munka lehetőségét vetette fel neki. Az állás megjelent a cég belső állásközvetítő honlapján, a „Free Job”-on is. A munkakör érdekesnek tűnt és szakmai fejlődésre is teret kínált. Tisztában volt azzal, hogy a munkakör-váltás során nem megy a távmunka, már csak a betanulási időszak miatt sem. Sajnálta volna otthagyni a távmunkát, hiszen minden hátrányával együtt szerette az általa
8
kínált rugalmasságot. Mérlegelendő szempont volt ugyanakkor, hogy a váltás után a cég főépületében dolgozna, ami 30 perccel rövidebb bejárást jelentene a jelenlegi telephelyhez képest. Juditot elgondolkodtatta az is, hogy a karrier lehetőségeit milyen mértékben befolyásolja a távmunka. Az ilyen keretek között dolgozók döntő többsége munkatárs volt, de előfordult közöttük néhány vezető is. Már korábban találkozott Verával, aki ügyféltámogatással foglalkozott osztályvezető-helyettesként. A tőle szerzett tapasztalatok jól mutatták a vezetői távmunka korlátait: „Akkor jó a távmunka, ha nagyobb anyagot kell összeállítani, számításokat kell végezni. Igazából már eleinte is az volt az elképzelés, hogy csak akkor dolgozom otthon, ha valami nagyobb volumenű munka, pályázat van, amiben el kell mélyedni. Végül is tényleg így alakult, azonban csak éjszaka jut a távmunkára idő. Jól jön az otthoni hálózati kapcsolat, ha egy intenzív munkát igénylő tenderről van szó. Volt egy eredetileg tervezett menetrend az otthoni munkát illetően, de mindenki tudta, hogy ezt nem lehet tartani. Úgyis az ügyféltárgyalások határozzák meg a beosztást. A beosztottaim is már az elejétől tisztában voltak vele, hogy nem lesz változás, minden maradt velük is a régiben.” Judit, kollégáival beszélgetve, úgy látta, hogy az általános vélemény szerint „az előrelépéshez nyüzsgés kell, szem előtt kell lenni.” A beosztottak igénylik, hogy bent legyen a vezető, akire a főnöke is igényt tart. A távmunka maximum az otthoni hozzáférést jelentheti az ő esetükben. Megfigyelhető, hogy a legjobbakat engedik el távmunkázni, viszont távmunkából nem lehet karriert csinálni. Aki vezető, vagy az szeretne lenni, annál nem igazán működött a távmunka, minimális időt töltöttek otthon. Amikor Judit a HR területen dolgozó, szintén távmunkázó Eszterrel osztotta meg gondolatait, ő a következőképpen foglalta össze véleményét: „A távmunka saját életünk és a munka egyfajta egyeztetését jelenti. Akkor távmunkázunk, ha otthon is van dolgunk, és ezért átcsoportosítjuk a munkát. A cég elfogadja, hogy másként osztom be az időmet, ezért pedig el kell fogadni, hogy nem számítanak rám annyira. „Most ennyit tudok nyújtani”, ez a valójában nem kimondott üzenet.” Judit miközben a cégen belüli állásváltoztatás lehetőségén gondolkodott, elmerengett azon, hogy vajon csak neki ilyen nehéz összeegyeztetni a távmunkában a karriercéljait a családanyai szerepével, vagy mások is törvényszerűen hasonló problémákkal néznek szembe.
9
Mellékletek 1. Melléklet: Nemzetközi adatok a távmunkában dolgozókról A 2001 évi EUROBAROMETER felmérés eredményeiről készülő európai távmunka statisztikákat a 2002. június 6-8 között Gdansk-ban ismertette az Empirica Kutatóintézet.
10
2. Melléklet Az EU-ban az alkalmazottak 13 százaléka tevékenykedik otthon
Ideje: 2003.02.19 Szerző: tderi A Medgyessy-kormány egyik legfontosabb munkaügyi adujának a távmunka elterjesztését tekinti. A kabinet célja az, hogy az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével növelje a foglalkoztatottak arányát, ami Nyugat- Európában már régóta bevált gyakorlat. A szakemberek a szakminisztérium lezárult támogatási pályázata kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a távmunka elterjedésének nem a költségcsökkentés a fő oka, hanem az, hogy így a cégek könnyebben és magasabb színvonalon tudják teljesíteni ügyfeleik igényeit, éppen ezért célszerűbb erről az oldalról elkezdeni e foglalkoztatási forma népszerűsítését. A kritikák ellenére azonban ideje volt belefogni a munkavégzési rendszerek hazai átalakításába, hiszen az egész világon a nem klasszikus foglalkoztatási formák felé tolódik el a munkaerőpiac. Az Európai Unió munkavállalóinak átlagosan 13 százaléka dolgozik távmunkában. Ez az arány Magyarországon jóval alacsonyabb, jelenleg a szakértők 1-2 százalékra teszik, és vannak olyan becslések, amelyek szerint csupán néhány ezren dolgoznak ilyen formában. Az igény ugyanakkor jóval nagyobb, a tavaly kiírt ezer új távmunkahelyet létrehozó pályázaton mintegy háromszoros volt a túljelentkezés. A munkáltatók részéről egyelőre sokan ódzkodnak ettől az újítástól. A vállalati informatikai rendszer hiányosságain, az adatvédelmi aggályokon és a telekommunikációs díjakon túl ugyanis a vezető-beosztott kapcsolat is megváltozik, sokan úgy érzik, az alkalmazottak nem ellenőrizhetőek, ha fizikailag távol vannak. Erre cáfol rá például a NeGRAL informatikai tanácsadó cég, amely már öt éve távmunkásként foglalkoztat közel kétezer informatikust, mégis a cég dinamikusan növekszik. Így olyan tudásbázist tudtak létrehozni, amivel akármilyen szakmai problémát és ügyféligényt teljesíteni tudnak – véli a cég illetékese. Az informatikusoknak nem kell adminisztrációs és szakterületükt ől eltérő feladatokkal foglalkozniuk, hiszen minden témának megvan a szakértője. A Matáv Rt. is a kormány ösztönző programja előtt alkalmazott már távmunkásokat, jelenleg a több mint 8000 alkalmazott közül 280-an dolgoznak távmunkában. A program két évvel ezelőtt indult, a cég kezdeményezésére. A távmunkások foglalkoztatási feltételeit – munkajogi, technikai, munkavédelmi – Távmunka kézikönyv szabályozza a távközlési vállalatnál. A távolból is ellátható feladatok nagyon sokrét űek: mérnök, projektmenedzser, hibaelhárító, pénzügyi szakember, ügyfélmenedzser is van a távmunkások között – mondta lapunknak Gráczki Eszter, a Matáv emberierőforrás-osztályvezetője. A távmunka haszna a Matáv számára egyelőre nem hozott költségcsökkenést, bár többletkiadással semmiképp sem jár ez a foglalkoztatási forma – véli Gráczki Eszter. A dolgozók elégedettsége n ő, javul a munka minősége, hatékonysága, nyugodtabban és jobban dolgoznak azok az alkalmazottak, akik ezt választják – tette hozzá. A Matávnál módosítják a munkaszerződését a távmunkásoknak, meghatározva a munkavégzés helyének és idejének változását, illetve hogy milyen eszközöket bocsát a vállalat az alkalmazott rendelkezésére, mint például számítógép, telefon, fax, internet-hozzáférés. Ezeket kizárólag a munkavégzésre használhatják. Fontos, hogy a leend ő távmunkás családja is tisztában legyen azzal, hogy nem a házimunkát fogja otthon ellátni a családtag. Éppen ezért a munkatársnak nyilatkoznia kell, hogy a családdal ismertette a feltételeket, azok hozzájárulnak-e az otthoni munkavégzéshez – mondta az osztályvezető. A Matáv nem erőlteti alkalmazottai között ezt a foglalkoztatási formát, hanem tájékoztatja őket, mik az előnyei és hátrányai, kinek érdemes ezt a munkavégzési formát választania. Gráczki Eszter szerint egy távmunkásnak jó szakembernek, fegyelmezettnek, motiváltnak, megbízhatónak kell lennie, hiszen otthon önállóan kell irányítania munkavégzését, amely kizárólag felelősségteljes munkavállalóra bízható. Ezenfelül csak azoknak érdemes ezt a munkavégzési formát választaniuk, akik időszakonkénti kapcsolattartással is képesek dolgozni. A Matávnál a távmunkás alkalmazottak részleges távmunkában dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a hét meghatározott és munkaszerződésükben rögzített napján a munkahelyükön végzik feladataikat. Az ilyen alkalmazottak közösen használják az irodát, az asztalt, a számítógépet, mert nem egyszerre tartózkodnak bent – ismertette a vállalatnál alkalmazott gyakorlatot Gráczki Eszter. A NeGRAl alkalmazottai közül a legtöbben még csak nem is látták egymást, csak a cég belső intranetén keresztül érintkeznek egymással. Igaz, az informatikusok kedvelik és megszokták az ilyen típusú kommunikációt. Sok munkavállaló azért nem szeretne fizikailag elszakadni a munkahelyét ől, mert attól fél, azáltal hátrányok érhetik a „rendes” munkatársaikkal szemben. Ez azonban egy tévhit, a távmunkásokat ugyanazok a juttatások illetik meg, mint a többi munkavállalót – tájékoztatott Gráczki Eszter. Ha egy klasszikus munkahelyi viszonyokhoz szokott vállalat alkalmazza a távmunkát, a vezetés konfliktusra számíthat a főnök-beosztott viszonyban is, ami az előzetes felkészítés nélkül akár az újítás megbukását is jelentheti. A Matávnál például az oktatási részleg a távmunkás beosztottakat irányító vezetőknek, illetve minden új távmunkásnak felkészítést tart, hiszen a közöttük fennálló kapcsolat sok mindenben eltér a megszokottól. Így el lehet kerülni a később fellépő konfliktusokat. (Forrás: nol.hu)
11
3. Melléklet Távmunka esélyei Magyarországon Az Európai Unió által támogatott Neopraxis képzési program kidolgozását megelőzően a program magyarországi résztvevője, a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) megbízásából a Psyma Hungary Piac- és Közvéleménykutató Kft felmérést végzett a magyarországi közép- és nagyvállalatok körében a távmunka helyzetér ől, esélyeiről. A vizsgálat bázisát egy kérdőíves felmérés jelentette, amely 100 véletlenszerűen kiválasztott közép- és nagyvállalat felső vezetőjét érintette. (A minta összetétele követi a gazdálkodó egységek országos összesítésben jelentkező területi, ágazati megoszlásait.) Pedig volna igény erre az újfajta munkavégzési formára. A cégvezetők szerint - ha ehhez a feltételek is adottak volnának - minden tizedik munkavállaló távmunkásként végezhetné a munkáját a cégnél. Legalábbis a felmérés során a kérdezettek - amikor megkértük őket arra, hogy gondolják végig: a betöltött munkahelyek hány százalékát tudnák (elvben) távmunkában elképzelni -átlagosan ekkora értéket adtak meg (10%). A távmunkahely létesítésének költségeit illetően nagyon különböző becsléseket adnak az érintett cégek. A válaszadók egyharmada maximum 300.000 Ft-os egyszeri kiadással számol. Ugyanennyien a beruházás költségét 300 és 600.000 Ft közötti összegben határozzák meg. Egyötödnyien úgy gondolják, hogy egy távmunkás munkahely kialakításának összege akár elérheti az 1 millió forintot is, minden tizedik válaszadó szerint pedig meg is haladhatja azt. Az adatok összességében azt mutatják, hogy a vizsgált körben egy távmunkahely kialakítása átlagosan kb. 600.000 Ft-ba kerülne. A távmunka nagyon pozitív jelentéstartalommal jelentkezik a megkérdezettek körében. Országos szinten, a nemzetgazdaság egészében gondolkodva teljesen egységesen foglalnak állást az interjúalanyok, szinte mindenki a távmunkának inkább az előnyeit látja, mint a hátrányait. Ha a lehetséges előnyöket és hátrányokat egy másik aspektusból vizsgáljuk, vajon a megkérdezettek hogyan vélekednek a távmunka alkalmazásáról általában a munkaadók szempontjából, már nem ennyire egyértelmű a kép. Bár a többség - a kérdezettek 70%-a továbbra is inkább az előnyökre helyezi a hangsúlyt, a válaszolók 30%-amár inkább a hátrányokat veszi számba. Vélemények a távmunka-alkalmazás gazdasági összefüggéseiről (Ön mennyire ért egyet a következő állításokkal? Kérjük, osztályozzon 1-5-ig: (az 5-ös jelentse azt, hogy teljes mértékben egyetért, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért vele egyet.) (N=100) Állítások:
egyetért (4-5)
is-is (3)
nem ért egyet (1-2)
átlag osztályzat
a távmunka alkalmazása jelentős mértékben csökkentené a cégek irodai költségeit
56
27
17
3,55
a távmunka alkalmazása jelentős mértékben csökkentené a közlekedés, a tömegközlekedés zsúfoltságát, a levegőszennyezést
53
28
19
3,53
a távmunkások kiképzése, betanítása, felszerelése komoly anyagi nehézséget jelentene a cégek számára
51
30
19
3,48
a távmunka alkalmazása komoly nehézségeket okozhata cégeken kapcsolattartásban, az ellenőrzésben)
43
34
24
3,30
a távmunka alkalmazása komoly mértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a munkavégzés hatékonyabb, nagyobb teljesítményű legyen
27
48
26
2,98
a távmunka révén a munkaadók könnyebben jutnának hozzá olcsóbb, kvalifikáltabb munkaerőhöz
32
30
38
2,86
a távmunka alkalmazása jelentős mértékben csökkentené a magyarországi munkanélküliséget
13
35
52
2,49
munkaszervezési belül (pl. a
Annak ellenére, hogy a megkérdezettek körében a távmunka elvi szinten nagyon kedvező fogadtatásra talál, mindez azonban nem vezet ahhoz, hogy a cégek távmunkásokat foglalkoztassanak, illetve tervbe vegyék ennek gondolatát. Ha specifikáltabban vizsgáljuk a kérdést, s azt nézzük: maguk a konkrétcégek tervezik-e, hogy a közeljöv őben távmunkásokat alkalmazzanak, többen elutasítóan nyilatkoznak. A cégek majdnem négytizede mutatkozik elzárkózónak, ők nem vagy csak a távoli jövőben tudják elképzelni távmunkások foglalkoztatását (36%). Velük ellentétben a cégek ugyancsak majdnem négytizede viszont már egyértelm űen nyitott: ők szívesen alkalmaznának távmunkásokat, s öt éves távlatban el is tudják képzelni, hogy mindez meg is valósulhat (39%). A többiek - a cégek egynegyede - köztes helyet foglal el: sem nem annyira nyitott, sem nem annyira elzárkózó, ők 5-10 év távlatában tudják elképzelni, hogy távmunkásokat foglalkoztassanak (25%).
12
4. Melléklet: Részletek a Matáv Rt.-nél a távmunkásokkal kötött a munkaszerz ődés módosításból
… 3. Munkaidő A munkavállaló napi munkaideje: 8 óra. A munkavállaló a lakásán történő munkavégzése során munkaideje beosztását és felhasználását részben maga határozza meg. A munkavállaló köteles munkanapokon a munkáltatóval külön egyeztetett időpontban vagy időtartamban munkavégzésre rendelkezésre állni, illetve elérhetőségét a meghatározott kommunikációs eszközök útján (telefon, e-mail stb.) biztosítani. A munkáltató jogosult arra, hogy a fenti két bekezdéstől eltérően, meghatározott feltételekkel a munkavállaló számára munkavégzést rendeljen el. A munkavállaló köteles a munkáltató által meghatározott rendszerességgel a munkáltató telephelyén a munkaértekezleteken, illetve megbeszéléseken részt venni. A munkáltató telephelyén és a munkavállaló lakásán történő munkavégzés napi megoszlását, valamint az otthoni munkavégzés napjain a munkavállaló rendelkezésre állásának időpontját jelen megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza, melyet a munkáltató szükség szerint - a munkavállalóval történő egyeztetést követően - jogosult egyoldalúan módosítani. A munkáltató telephelyén történő munkavégzés során a munkavállaló munkaidő beosztását a munkáltató, illetve a munkáltató belső szabályozása határozza meg. … 5. Kísérleti időszak 5.1. A felek a 1. pontban meghatározott időponttól kezdődő 30 napot kísérleti időszaknak tekintik. A kísérleti időszak célja az, hogy a munkahelyi vezető irányításával kialakítsák a váltott távmunkának az adott dolgozó esetében alkalmazható legcélszerűbb módját, időbeosztását, a hatékony és eredményes munkavégzés feltételeit. A tapasztalatokat és a munkaszervezés esetleges szükséges korrekcióit a munkahelyi vezető és a munkavállaló rendszeres heti megbeszéléseken egyeztetik, és a kísérleti időszak végén értékelő megbeszélést tartanak. A távmunka keretében történő munkavégzés akkor tekinthető eredményesnek, ha a munkavállaló folyamatos teljesítménye megegyezik az általa korábban irodai munkahelyén nyújtott, illetve a vele azonos vagy hasonló képzettségű és beosztású munkavállalók által az irodai környezetben elért teljesítménnyel. … 6. A megállapodás megszüntetése 6.1. Közös megegyezés Jelen megállapodást a felek közös megegyezéssel megszüntethetik. Ez esetben az eredeti munkahelyen történik a további foglalkoztatás. 6.2. Rendes felmondás Jelen megállapodást - az 5. pontban meghatározott kísérleti időszak letelte után - a munkáltató, illetve a munkavállaló a másik félhez intézett írásbeli, indokolt nyilatkozatával, 30 napos felmondási idővel mondhatja fel, a távmunka keretében történő munkavégzés további fenntartását befolyásoló vagy akadályozó körülményre, különösen az alábbi okokra hivatkozással: − A munkavállaló személyi és családi körülményeiben olyan lényeges és tartós változás következik be (pl. gyermekszületés, hozzátartozó otthoni ápolása stb.), amely otthoni munkavégzést aránytalanul vagy jelent ősen megnehezítené. Különös méltánylást érdemlő esetben a felek a felmondási idő tartamát megrövidíthetik vagy attól eltekinthetnek. − A munkavállaló lakáskörülményeiben bekövetkezett változás (pl. lakáscsere, lakás eladása stb.) miatt a távmunka feltételei a munkavállaló jelentős anyagi tehervállalása nélkül nem biztosíthatók, ezért az otthoni munkavégzés folytatása t őle nem várható el. − A munkáltató számára a működésével összefüggő okból a távmunka keretében történő foglalkoztatás további fenntartása, illetve feltételeinek biztosítása aránytalan terhet jelentene. − A munkavállaló lakásán történő munkavégzés munkavédelmi feltételei tartósan nem biztosíthatók, így a távmunka végzés fenntartása a munkavállaló egészségét veszélyeztetné. − A munkáltató vagy a munkavállaló a távmunkavégzéssel összefüggő kötelezettségét nem teljesíti. − A távmunka keretében történő munkavégzés az 5.1. pont szerint tartósan nem tekinthető eredményesnek. … 7. Titkos és bizalmas információk védelme A munkavállaló elismeri, hogy a munkáltató titokvédelemmel kapcsolatos el őírásait, utasításait megismerte és azokat maradéktalanul betartja. A munkavállaló nem közölheti vagy ismertetheti harmadik féllel a munkáltatóra vonatkozó azon adatokat, dokumentumokat, okmányokat, módszereket vagy egyéb bizalmas információkat, amelyek a birtokába jutottak, vagy amelyekről tudomást szerzett a munkáltatónál történt alkalmazása folyamán, kivéve, ha ehhez a munkáltató előzetesen írásban hozzájárult. A munkavállaló köteles a távmunka végzés megszűnésekor minden titkos és bizalmas információt tartalmazó iratot, adathordozót visszaszolgáltatni a munkáltatónak. A munkavállaló vállalja, hogy csak az otthoni munkavégzéshez feltétlenül szükséges iratokat, adathordozókat viszi magával a munkáltató telephelyéről, és gondoskodik azok biztonságos, a munkáltató előírásai szerinti megőrzéséről. Azokat a dokumentumokat, amelyek az otthoni munkavégzéshez már nem szükségesek, haladéktalanul visszaszállítja a munkáltató telephelyére.
13
6. Melléklet: Matáv Rt. e-Munka termékismertető Partnereinek minél magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében a Matáv a jövőben új megoldást kínál a vállalati hálózatok biztonságos távoli hozzáféréséhez irodai jellegű munkavégzés céljából. Korunk technikai robbanásának középpontjában az információs technológiák minél szélesebb körű felhasználása áll, amelynek részeként a vállalati hálózatok távoli hozzáférésével végzett munkavégzés (vagy távmunka) nemzetközi szinten meglehetősen hosszú múltra tekint vissza, s új távlatokat nyitott a munkafolyamatok szervezésében és kiaknázásában. Az utóbbi évek technikai fejlődésével párhuzamosan a különböző távoli hozzáférésformák és azok jelentései átalakuláson mentek át. Mára a korábbi definíciókat felváltotta az átfogó e-munka kifejezés, amely a távmunka minden előnyét és rugalmasságát magában foglalja anélkül, hogy a felhasználónak le kellene mondania a vállalati környezetben elérhető infokommunikációs háttérről. Az e-munka fogalma igen szorosan kapcsolódik az információs társadalom fejlődéséhez, mára annak részévé vált. Ennek megfelelően, a gyártó- és feldolgozóipari szemléletet tükröző gazdaságból a tudásalapú hálózatok világa és a tudásalapú társadalom felé mozdulunk, melyben a munkavégzés helyhez kötöttsége jelentősen csökken. Az e-munka a globalizálódó piacon mára üzleti stratégiává, a munkahely valódi átszervező erejévé vált. Ahogy egyre inkább az információs korba lépünk, úgy teremtődik fokozott esély arra, hogy az egyén egyre kevésbé szakítódjék ki családi környezetéből, s az e-munka váljék a munka és a családi élet kiegyensúlyozójává. Az e-munka bevezetése és meghonosítása egy vállalat munkakultúrájában versenyelőnyt és megnövekedett hatékonyságot eredményezhet. A Matáv e-Munka szolgáltatása modern kommunikációs és információs technológiák segítségével irodai típusú munkavégzésre nyújt lehetőséget, s olyan műszaki és nem műszaki elemekből álló komplex megoldás, amely infokommunikációs eszközök segítségével javítja a munkakörülményeket és növeli a munkavégzés hatékonyságát. Kihangsúlyozandó, hogy a Matáv e-Munka szolgáltatásával a távoli hozzáférési szokásokhoz igazodó, vállalata vagy vállalkozása növekedésével párhuzamosan kiterjeszthető teljes körű és költséghatékony megoldást nyújtunk. Azaz a hálózati üzemeltetésen túl tervezést, IT- és üzleti konzultációt, implementációt és rendszerintegrációt is vállalunk projektvezetéssel. Ezen túlmenően, felkészült szakembereink segítségével garantált minőségű, folyamatos hálózati működtetést és felügyeletet, valamint utánkövetést biztosítunk. A Matáv integrált e-Munka szolgáltatáscsaládjának első tagja az e-Munka Start szolgáltatás, mely ISDN-alapú* megoldást nyújt irodai jellegű munka otthonról történő végzéséhez, direkt behívásos és IP-VPN dial-up alapú távoli hozzáféréssel. * A műszaki feltételektől függően ADSL-hozzáférést is tudunk biztosítani.
14
