fi gyelméb e a jánl juk
Tavaszi árpa országos fajtakísérletek eredményei – 2010 Dr. Tomcsányi András Gabonakutató Nonprofit Kft. Növénynemesítő Állomása, Táplánszentkereszt Az elmúlt évekhez hasonlóan, 2010-ben is ránk hárult a feladat, hogy megszervezzük az országos tavaszi árpa fajtakísérleteket. A közreműködő partnerek a következő kutatóhelyek voltak: a NyugatMagyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (Mosonmagyaróvár), a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság tudományi Kar (Keszthely), az MgSzH Eszterágpusztai Fajtakísérleti Állomása, a SzIE Tessedik Sámuel Főiskolai Kara (Szarvas), a Debreceni Egyetem AGTC Karcagi Kutató Intézete, a Serényi Béla Gimnázium és Szakközépiskola Kutató Telepe (Putnok), továbbá a Károly Róbert Főiskola Fleischmann Rudolf Mezőgazdasági Kutatóintézete (Kompolt), és természetesen a Gabonakutató Nonprofit Kft. táplánszentkereszti és szegedi kísérleti bázisai. A kísérletekben 20 kurrens fajtát vizsgáltunk, 4 ismétléses kisparcellás kísérletekben, 6-12 m2-es parcellákon. A vizsgálatokhoz a sörárpa-termesztési agrotechnika alkalmazását javasoltuk, annak ellenére, hogy a felsorolt helyek közül csak Mosonmagyaróvár, Táplánszentkereszt, Keszthely, Eszterág, Putnok és Kompolt tekinthető potenciálisan sörárpatermő területnek, a többi kevésbé. De a nem kifejezetten sörárpa területeken beállított kísérletek is szükségesek a fajták jobb megismeréséhez, mert a fajták stresszreakcióit felerősítik, és így megbízhatóbb képet kaphatunk a fajták termés- és minőségbiztonságáról. A sörárpa-termesztési technológia legfontosabb elemei a korai vetés, a mérsékelt nitrogénhasználat, és szükség szerint az egyszeri vagy 2011. február
kétszeri fungicidkezelés. E javaslatok közül csak a mérsékelt N-használat valósult meg általánosan. A kísérleti helyek zömében 0-50 kg/ ha N-t adagoltak ki. A tervezett korai vetés a kései kitavaszodás miatt sajnos március utolsó dekádjára tolódott ki, illetve Putnokon még annál is későbbre. Gombakártevők ellen csak Keszthelyen védekeztek. Ráadásul kétszer. Lehet, hogy emiatt voltak a keszthelyi kísérlet termései kimagaslóan a legnagyobbak. Lehetséges, de mégsem biztos, mert a fajták relatív terméskülönbségeit a permetezések érdemben nem befolyásolták, azok nagyjából úgy alakultak, mint a nem permetezett kísérletekben. Noha a fungicidhatás a fajták rezisztenciájának függvényében általában eltérő. Időjárás Az időjárás 2010-ben igencsak szélsőségesen alakult. Kezdve azzal, hogy a tenyészidő alatt szokatlanul sok volt a csapadék. De amíg a Dunántúlon csak közepesen haladta meg a szokásos mértéket, addig az Alföldön május-június-júliusban párját ritkítóan sok csapadék hullott: 300-400 mm, amit a talajok sok helyen képtelenek voltak elnyelni. Így a kalászosok a terület jelentős hányadán tocsogó vízben értek be. Ami önmagában sem kedvező, de a terméskilátásokat tovább rontotta, hogy a belvizes táblák az aratást is erősen késleltették. Több helyütt csak augusztus első napjaiban kerülhetett rájuk sor, 2-3 héttel a tavaszi árpák beérése után. A túlérett szalma ekkorra már jórészt összerogyott, és emiatt az árpa csak igen nagy veszteséggel volt betakarítha-
tó. Volt, ahol a termés épphogy csak meghaladta az 1 t/ha-t, de a többi helyen sem volt sokkal magasabb. Ennek következménye, hogy az alföldi kísérletek termésátlaga mintegy 3 t/ha-ral elmaradt a dunántúliakétól (1. táblázat). A rendkívül alacsony alföldi termésátlagok miatt komolyan fontolgattuk, hogy kihagyjuk őket az összevont értékelésből. Alapos mérlegelés után ettől végül elálltunk, mert a fajták egymáshoz viszonyított relatív termései szinte tökéletesen megegyeztek a dunántúliakkal. Ezt a táblázat utolsó oszlopaival szemléltetjük, ahol fajták országrészenkénti termésátlagai közvetlenül összehasonlíthatók. Eszerint bár az abszolút különbség köztük igen nagy, de a standard Pasadenától való eltérésük nagyon hasonló. Számszerűen jól jellemzi ezt a Dunántúl és az Alföld termésátlagai közti igen szoros korreláció (r = 0,87). Az országos átlaggal való egyezésük még szorosabb (r = 0,98 és r = 0,96). Tehát a csapadékos 2010-ben mindkét országrészben ugyanazok a fajták szerepeltek jól és gyengén. Ez viszonylag ritkán fordul elő, az átlagos évjáratokban az Alföldön általában az aridabb, a Dunántúlon pedig a humidabb típusok vannak relatív előnyben. 2010-ben azonban a fajtateljesítmények tendenciája azonos volt szinte az összes kísérletben, amint azt a táblázat legalsó sorában az egyes helyek és az országos átlaguk közti szignifikáns korrelációk mutatják. Egyedül a karcagi kísérlet adatai nem korreláltak a többivel, de ez nem ritkaság. Máskor is előfordult, hogy 1-2 kísérlet jelentősen különbözött a többitől. 8-10 kísérlet ese-
41
fi gyelméb e a jánl juk 1. táblázat Kompolt
2,65 3,01 3,14 3,04 2,52 2,65 2,84 2,67 2,86 2,61 2,32 2,80 3,19 2,38 2,53 3,22 2,71 2,49 2,33 1,93 2,69 0,32 0,80 -
2,67 2,47 2,70 2,64 2,50 2,50 2,54 2,80 2,61 2,20 2,28 2,25 2,40 2,41 3,15 2,28 2,30 2,51 2,34 2,41 2,50 0,22 0,66 -
1,51 1,30 1,38 1,35 1,41 1,74 1,84 1,03 1,53 1,23 1,29 1,33 1,42 1,33 1,39 1,00 1,19 0,84 0,94 1,16 1,31 0,24 0,29 ***
2,07 1,50 1,45 1,10 1,15 1,32 1,17 1,68 1,62 1,51 1,10 1,27 1,00 1,05 0,96 0,97 1,12 1,26 1,18 0,92 1,27 0,28 0,21 ***
3,61 106% 5,37 3,57 105% 5,39 3,56 104% 5,30 3,53 103% 5,35 3,51 103% 5,33 3,50 103% 5,27 3,47 102% 5,25 3,44 101% 5,24 3,43 101% 5,18 3,41 100% 5,19 3,37 99% 5,17 3,32 97% 5,00 3,22 94% 4,74 3,14 92% 4,93 3,13 92% 4,60 3,12 91% 4,77 3,07 90% 4,74 3,03 89% 4,68 2,95 87% 4,52 2,64 77% 4,17 3,30 97% 5,01 0,25 7% 0,34 0,22 6% 0,44 *** *** ***
0,85
0,75
0,74
0,83
0,79
0,54
0,22
0,57
0,61
1,00
0,98
st+/-
Putnok
2,07 2,27 2,20 2,23 2,70 2,20 1,86 1,80 1,54 2,41 2,64 2,20 2,00 1,36 1,70 1,52 1,40 1,41 1,71 0,63 1,89 0,49 0,56 ***
Alföld átlag
Karcag
4,92 4,90 4,70 4,94 4,72 4,78 4,90 4,52 4,41 4,77 4,50 4,88 4,40 4,74 4,44 4,32 4,60 4,39 4,26 3,76 4,59 0,29 0,43 ***
st+/-
Szarvas
7,22 7,23 7,29 6,64 6,94 7,14 6,81 7,20 7,33 6,53 7,10 6,62 6,08 6,86 6,34 6,10 6,91 5,77 6,03 6,15 6,71 0,48 0,79 ***
Dunántúl átlag
Szeged
4,57 4,60 4,38 4,68 4,89 4,58 4,46 5,04 4,18 4,61 4,70 4,36 4,16 3,76 3,66 4,06 3,91 4,09 4,17 3,83 4,33 0,37 0,53 ***
%
Eszterág.
4,79 4,85 4,85 5,14 4,77 4,60 4,84 4,20 4,79 4,84 4,38 4,14 4,32 4,35 3,96 4,59 3,53 4,46 3,60 2,94 4,40 0,53 0,45 ***
Orsz. átlag
Keszthely
Grace GKS 9413 GKS 905 Calcule Mauritia Bojos GK Habzó Tocada M29 Szinva Pasadena M30 Andrea GKS 902 Mandolina Xanadu KH Lédi GKS 901 Marthe Thorgal Henrike Scarlett Átlag Szórás Szd5% Szignifikancia Korreláció orsz. terméstlaggal
Táplán.
Fajta
M. óvár
Tavaszi árpafajták termése (t/ha) kísérletenként, 2010
+0.19 +0.21 +0.12 +0.16 +0.14 +0.09 +0.07 +0.05 -0.01 0.00 -0.01 -0.19 -0.45 -0.26 -0.59 -0.42 -0.45 -0.51 -0.67 -1.01 -0.18 0,34 0,44 ***
2,19 2,11 2,17 2,07 2,06 2,08 2,05 2,00 2,03 1,99 1,93 1,97 2,00 1,70 1,95 1,80 1,74 1,70 1,70 1,41 1,93 0,19 0,38 ***
+0.20 +0.12 +0.18 +0.08 +0.07 +0.09 +0.06 +0.01 +0.04 0.00 -0.06 -0.02 -0.01 -0.29 -0.05 -0.19 -0.25 -0.29 -0.29 -0.58 -0.06 0,19 0,38 ***
0,96
Korreláció Dunántúl/Alföld között: r = 0,87***
tén ez a fajták összteljesítményét gyakorlatilag nem befolyásolja. A szokatlanul sok csapadék a humid igényű fajtáknak kedvezett elsősorban. A legeklatánsabb példa erre a Pasadena sörárpafajta látványos feljavulása a korábbi szárazabb évekbeli eredményeihez képest. Eredmények A kísérleti eredmények ismertetése előtt teszünk néhány megjegyzést a 2-3. táblázatok könnyebb áttekintéséhez. • A kiugróan jó és rossz eredményeket az adatcellák színezésével jelöltük. Pirossal a jókat, kékkel a rosszakat. Az átlagosnál egy szórásnyival nagyobb értékek tehát akkor pirosak, ha azok kívánatosak (pl. termés, osztályozottság, állóképesség stb.), és akkor kékek, ha kedvezőtlenek (pl. fehérjetartalom, betegségfo-
42
gékonyságok stb.). Az átlagosnál kisebb értékeknél pedig fordítva. • A korábbi években a fajták terméseredményeit a nagy területen termesztett Pasadena és a Scarlett sörárpafajták átlagához viszonyítottuk. A két fajta termése akkoriban közel azonos volt, azzal a jellegzetességgel, hogy a szárazabb, aridabb viszonyok között a Scarlett teljesített pár százalékkal jobban, míg a csapadékosabb, humidabb körülmények között a Pasadena. 2010ben azonban teljesen másképp alakult. Az átlagon felüli csapadékos időjárás körülményei között a Pasadena erősen feljavult, a termésszintje megközelítette a legjobb fajtákét, míg a Scarletté azoktól 20-25 %-kal elmaradt. Ezért úgy gondoltuk, hogy a fajták értéke reálisabban ítélhető meg, ha a teljesítményü-
ket csak a Pasadenáéhoz viszonyítjuk. Ezt megkönnyítendő a Pasadena adatait kövér betűkkel jelezzük a táblázatokban. Söripari tulajdonságok A söripari szempontból fontos tulajdonságok alakulását a 2. táblázatban tekintjük át. Termés A táblázatban a fajták dunántúli átlagterméseit szerepeltetjük, mert bár a relatív termések nagyfokú azonossága miatt a következtetéseink ugyanazok lennének az országos átlagok alapján is, de a dunántúli adatok szemléletesebben mutatják, hogy a vizsgált fajták termései hogyan viszonyulnak egymáshoz a szokásosnál humidabb viszonyok között. Mint látható, ilyen körülmények mellett 2011. február
fi gyelméb e a jánl juk
2011. február
43
fi gyelméb e a jánl juk 2. táblázat Tavaszi árpafajták söripari tulajdonságai Fajta GKS 9413 Grace Calcule Mauritia GKS 905 Bojos GK Habzó Tocada Pasadena M29 Szinva M30 Andrea GKS 902 Xanadu GKS 901 Mandolina Marthe Thorgal KH Lédi Henrike Scarlett Átlag Szóras Szd5% Szignifikancia n
Termésátlag, Dunántúl t/ha % 5,39 104% 5,37 104% 5,35 103% 5,33 103% 5,30 102% 5,27 102% 5,25 101% 5,24 101% 5,19 100% 5,18 100% 5,17 100% 5,00 96% 4,93 95% 4,77 92% 4,74 91% 4,74 91% 4,68 90% 4,60 89% 4,52 87% 4,17 80% 5,01 97% 0,34 7% 0,44 9% *** *** 4 -
a fajták több mint fele között alig volt terméskülönbség. A legnagyobb termést adó Grace-től a 11. helyezésű Andrea csak 4 %-kal maradt el, ami a szigfnifikáns differencia felét is épphogy csak meghaladta. A szoros mezőny kialakulása véleményünk szerint a csapadékos időjárásnak volt köszönhető, ami lehetővé tette, hogy a kevésbé szárazságtűrő humid igényű fajták is a terméspotenciáljuknak megfelelően szerepeljenek. A szárazabb évjáratbeli eredményeihez képest a legnagyobb javulást a Pasadenánál és a Mauritiánál tapasztaltuk. A Calcule, a GK Habzó és a Bojos a szárazabb években is az élmezőnybe szokott kerülni. Söripari termés Az osztályozottsággal súlyozott termések (az ún. söripari termés) azonban már lényegesen jobban különböztek. Még a legtermő képesebb fajták között is 15-20 % különbségek adódtak. A legna-
44
Söripari termés, Dunántúl t/ha % 3,80 119% 3,39 106% 3,76 118% 3,64 114% 3,67 115% 3,12 98% 3,66 115% 3,05 96% 3,19 100% 2,79 87% 2,40 75% 3,47 109% 3,15 99% 1,93 61% 1,94 61% 2,81 88% 2,89 91% 2,79 87% 3,12 98% 2,24 70% 3,04 95% 0,56 18% 4 -
Osztályozottság (%) >2.5 mm >2.8 mm 71% 34% 63% 22% 70% 33% 68% 31% 69% 32% 59% 21% 70% 34% 58% 21% 62% 22% 54% 16% 46% 14% 69% 35% 64% 23% 41% 6% 41% 6% 59% 21% 62% 21% 61% 19% 69% 33% 54% 15% 60% 23% 9% 9% 8% 7% *** *** 8 8
gyobb söripari termést a Calcule, a Mauritia és a GK Habzó adta. Osztályozottság A csapadékos időjárás ellenére az osztályozottság, azaz a 2,5 mm hasítékú rostán fennmaradó szemek aránya, kifejezetten gyengének tűnik. Még a legjobban szereplő fajták is épp, hogy csak elérték a söripari szabvány szerinti 70 %-os limitet, noha a kedvező évjáratokban még a gyenge osztályozottságukról ismert fajtáknál sem ritkák a 90 %-os osztályozottságok. Véleményünk szerint az idei gyengébb eredmények a túlzott csapadékosság miatti erősebb bokrosodásra és a záporok okozta talajtömődöttségre, talajlevegőtlenségre vezethetők vissza. A kísérleti helyek közül a fajták osztályozottsága egyedül Keszthelyen érte el a söripar igényeit már kielégítő 80 %-os szintet. Feltehetően a csak ott alkalmazott kétszeri fungicidkezelésnek is szerepe volt ebben. Ez arra utal, hogy a növény-
Fehérje (%) <11.5 >11.5 10,1% 12,6% 10,3% 13,1% 10,2% 13,5% 10,3% 13,9% 10,3% 13,2% 10,9% 14,0% 10,2% 13,6% 10,0% 13,2% 10,5% 14,2% 10,3% 14,0% 10,5% 13,6% 10,2% 13,3% 10,8% 14,0% 11,1% 13,5% 11,1% 13,1% 10,6% 14,6% 10,6% 13,4% 10,7% 14,5% 10,8% 13,1% 10,9% 15,8% 10,5% 13,7% 0,3% 0,7% 0,3% 0,5% *** *** 5 3
védelmi permetezést, ill. permetezéseket érdemes lehet a sörárpa-termesztési technológiákba obligát beiktatni. A gombaölő szerek feltehetően egységesen hatottak a fajtákra, mert egymáshoz viszonyított osztályozottságaik nem különböztek a gyengébb osztályozottságú helyekétől. Keszthelyen is ugyanazok a fajták szerepeltek jól, mint a többi helyen. Azaz a Calcule és a GK Habzó. Az osztályozottság mellett megadtuk még a fajták ún. szuperosztályozottságát is, azaz a 2,8 mm hasítékú rostán fennmaradó szemek arányát. Hivatalosan ilyen minőségi kategória nincs, bár nyilvánvaló hogy a söripar számára az a kedvező, ha minél nagyobb az erősen telt szemek aránya. Mi azonban nemcsak ezért vizsgáltuk a fajták szuperosztályozottságát, hanem azért is, mert figyelembevételükkel a jó osztá lyozottságú fajták megbízhatóbban kiválaszthatók, mint a sima osztályozottságuk révén. Elsősorban nem az olyan gyenge osztályozottságokat produkáló években, mint amilyen a 2011. február
fi gyelméb e a jánl juk 3. táblázat Tavaszi árpafajták agrotechnikai tulajdonságai Fajta Grace GKS 9413 GKS 905 Calcule Mauritia Bojos GK Habzó Tocada M29 Szinva Pasadena M30 Andrea GKS 902 Mandolina Xanadu KH Lédi GKS 901 Marthe Thorgal Henrike Scarlett Átlag Szórás Szd5% Szignifikancia n
Ezerszemtömeg (g) 37,8 39,7 39,7 35,8 38,7 34,8 39,9 38,6 35,9 36,2 33,9 39,0 33,5 34,5 32,5 33,5 33,3 37,7 38,6 31,2 36,24 2,65 1,920071 *** 8
Kalászolás máj. 29. máj. 31. máj. 31. máj. 31. jún.. 3. jún.. 2. jún.. 1. máj. 31. máj. 31. jún.. 2. jún.. 1. jún.. 1. máj. 28. máj. 31. jún.. 3. máj. 28. jún.. 1. máj. 31. máj. 29. jún.. 3. máj. 31. 1,67 1,55 *** 5
2010-es volt, hanem a kedvező évjáratokban, amikor a genetikai különbségeket az előnyös körülmények eliminálják, és emiatt a jó és gyengébb fajták osztályozottsága szinte hibahatáron belül különbözik csak. A 2,8 mm hasítékú rostával azonban még ilyenkor is megbízhatóan becsülhetők a fajták közti különbségek. 2010-ben a legjobb szuperosztályozottságot a Calcule, a GK Habzó és Henrike fajták mutatták.
Állókép. (1-9) 8,3 6,8 7,4 7,5 8,7 7,2 7,8 6,9 6,8 8,4 5,7 7,0 5,3 6,0 5,2 5,3 7,2 9,0 5,3 4,3 6,81 1,29 2,2 ** 3
Magasság (cm) 62,2 64,0 64,0 63,2 62,7 63,9 62,7 62,5 58,9 63,5 56,9 62,2 65,4 60,7 62,7 63,0 63,4 58,5 67,9 61,6 62,50 2,35 4,2 ** 6
P. teres fert. % 0,9% 1,4% 1,1% 0,2% 4,8% 2,0% 0,2% 2,3% 0,6% 3,3% 6,3% 0,8% 8,5% 1,8% 1,5% 11,3% 8,3% 10,0% 13,8% 3,5% 4,1% 3,1% 3,5% *** 1
A 11,5 % feletti helyek átlagában a fajták közti különbség lényegesen nagyobb volt, meghaladta a 3 %‑t. Az adatok eloszlása azonban nem egyenletes. A zömük az átlag körül tömörült, míg néhány fajta fehérjetartalma kiugróan magas. Ezek a Scarlett, a KH Lédi és a Marthe. Tudomásunk szerint mindhárom fajta kiváló söripari minőséggel rendelkezik. Továbbgondolásra érdemes eredmény. Agronómiai tulajdonságok
Rozsda fert. % 0,1% 3,8% 1,8% 0,0% 0,0% 1,0% 2,3% 1,5% 3,3% 0,0% 1,5% 2,3% 3,3% 3,3% 0,4% 1,8% 2,3% 2,5% 0,8% 1,0% 1,6% 1,2% 1,2% *** 1
Lisztharm. fert. % 3,3% 0,8% 0,3% 0,0% 1,0% 0,0% 0,0% 2,8% 0,0% 1,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 3,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,5% 2,8% 0,8% 1,1% 1,2% *** 1
Vetésidőérz. (t/ha) 1,17 0,63 0,72 0,35 0,99 1,27 0,75 1,19 0,82 0,51 0,68 1,02 0,63 1,05 0,71 0,72 0,97 0,65 0,93 1,36 0,86 0,26 1
különböztek egymástól. Az ezerszemtömeg egyedül Keszthelyen volt elfogadhatóan magas. Véleményünk szerint a kétszeri fungicidkezelésnek köszönhetően. Emiatt ismételten felhívjuk a figyelmet, a gombakórokozók elleni védekezés fontosságára. A kísérleti helyek átlagában egyik fajta ezerszemtömege sem haladta meg a 40 g-t. A legmagasabb értékeket a Gabonakutató Kft. anyagai érték el, a GK Habzó és az új fajtajelöltek.
Fehérjetartalom 2010-ben a kísérleti helyek zömében az átlagos fehérjetartalom 11,5 % alatt maradt. Ezen helyek átlagában a legalacsonyabb és a legmagasabb fehérjetartalmú fajta közötti különbség 10-11 % között alakult, tehát gyakorlatilag bármely fajta megfelelhetett volna a söripar számára. Ennek ellenére a fajták közötti különbségek szignifikánsak. A legkisebb fehérjetartalmúnak a Calcule és a Tocada fajtákat találtuk. 2011. február
A fajták agrotechnikai szempontból releváns tulajdonságait a 3. táblázatban tekintjük át. Ezerszemtömeg Az osztályozottság tárgyalásánál már említettük, hogy a túlzottan csapadékos június nem kedvezett a szemkitelésnek. Emiatt az ezerszemtömegek is 20-40 %-kal elmaradtak a korábbi években megszokott értékektől. E tekintetben az alföldi és a dunántúli helyek alig
Kalászolás A kissé kései vetés és a csapadékos május ellenére a fajták a megszokott időben kalászoltak. A fajták közül ugyanúgy a Mandolina volt a legkorábbi, mint a korábbi években. Hasonló koraiságú volt még a kísérleteinkben első ízben szerepelt Grace és Henrike is. A szokásosnál humidabb időjárás, valamint az aratási késlekedések miatt a kései fajták előnyét vártuk, ez azonban nem igazolódott. 2010-
45
fi gyelméb e a jánl juk ben a tenyészidő nem befolyásolta a fajták teljesítményét.
Pyrenophora teres (hálózatos levélfoltosság) -fogékonyság
Állóképesség A korábbi évek száraz időjárása miatt a tavaszi árpák általában nem dőltek meg, így fajták állóképességére csak indirekten tudtunk következtetni. A 2010. évi csapadékos körülmények között azonban a fajták több kísérletben is megdőltek, így határozottan felismerhetővé vált, hogy a fajták állóképessége között jelentős különbségek vannak, amik a termés nagyságát észrevehetően befolyásolták. Az állóképes fajták általában nagy termést is adtak Kivéve a Thorgalt. De a szárszilárd Grace, a Mauritia és a Pasadena a jól termő fajták között szerepelt. Kifejezettebben nyilvánult meg az állóképesség hiánya. A megdőlő fajták kivétel nélkül gyengén teremtek. Magasság 2010-ben a növények magassága elmaradt a megszokottól. A fajták mintegy 10 cm-rel voltak rövidebbek a szokásosnál. Ennek okát szintén a túlzott esőzés következtében kialakult talajtömörödés és talajlevegőtlenség miatti csökkent tápanyagfelvételben látjuk. A fajták állóképessége nem függött össze a magasságukkal. A legrövidebb szárú fajtáknak a Szinva, az Andrea és Thorgal bizonyultak.
A betegség felvételezésére csak Táplánszentkereszten került sor. A fajták fertőzöttsége az aligtól a közepesig terjedt. A betegség azonban feltehetően nem csak itt lépett fel, ugyanis a betegségre kevésbé érzékeny fajták országosan jobban szerepeltek a fogékonyaknál. A dunántúli és az alföldi relatív fajtateljesítmények összehasonlításából az is kitűnik, hogy a Dunántúlon a fertőzés erősebb lehetett. Ezt a keszthelyi kísérlet fungicidkezeléseinek feltételezetten erős hatása is alátámasztotta. A legkevésbé fogékony fajtáknak a Calcule, a GK Habzó, a Grace és a Szinva mutatkoztak. Levélrozsda- és lisztharmatfogékonyságok 20-30 évvel ezelőtt a levélrozsda és lisztharmat voltak a tavaszi árpák legveszélyesebbnek tartott betegségei. A nemesítés azonban átütő sikert ért el velük szemben. A lisztharmattal szemben az mlo gén alkalmazásának köszönhetően mára szinte az összes fajta tartós rezisztenciával rendelkezik. Ez a táblázatunkból is kitűnik. A fajták több mint fele tünetmentes volt, de a nem tökéletesen rezisztens fajták is csak igen csekély mértékben betegedtek meg.
A nagyhatású rezisztenciagéneknek köszönhetően a levélrozsdát is sikerült erősen visszaszorítani. Feltehetőleg ennek is köszönhető, hogy 2010-ben a fogékonyabb fajták is csak kis mértékben fertőződtek. De mellettük több fajta teljesen tünetmentesnek mutatkozott. Ezek a Calcule, a Mauritia és a Pasadena, míg a Grace és a KH Lédi csak nyomokban betegedett meg. Vetésidő-érzékenység A vetésidő-érzékenység tesztelését a táplánszentkereszti tavasziárpa-nemesítés keretében dolgoztuk ki, a fajták szárazságtűrésének, ill. ariditástűrésének a megállapítására. A vizsgálataink szerint ugyanis, azok a fajták, amelyek kései vetésben a legjobban megközelítik az optimális körülmények közt született eredményeiket, azok termésbiztonsága is megbízhatóbb, elsősorban a jobb szárazság- és ariditástűrésüknek köszönhetően. E tulajdonságok mellett a fajták kései vetéstűrése a vírusrezisztenciájukkal is összefügghet. 2010-ben azonban ezek a hatások feltehetőleg kevésbé érvényesültek. A hűvös tavasz és a májustól kezdődő csapadékos időjárás felülírhatták őket. Legalábbis erre utal, hogy a két legkevésbé vetésidőérzékenynek mutatkozó fajta, a Grace és a Pasadena kiválóan alkalmazkodott a csapadékos viszonyokhoz. n
Sajtóközlemények
Megkezdte az erdészeti támogatások kifizetését az MVH Az elmúlt őszi prognózisnak megfelelően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2010. december elején megkezdte az erdészeti jogcímekkel (Mezőgazdasági területek erdősítése, Erdő-környezetvédelmi intézkedések, Erdőszerkezet
46
átalakítása, Agrárerdészeti rendszerek létrehozása, Lágy- és fás szárú energiaültetvények, valamint Ültetvények korszerűsítése) kapcsolatos támogatási összegek folyósítását és a határozatok kibocsátását. Ennek eredményeként az MVH mintegy 4 700
kérelemre több mint 5 milliárd forintot fizetett ki a mai napig. A hátralévő, még ki nem fizetett kérelmek ügyintézése, a támogatási összegek folyósítása a következőkben is folyamatosan történik. 2011. február
