TATABÁNYAI RÖPLABADA SPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
1
Általános rendelkezések A TATABÁNYAI RÖPLABDA SPORT EGYESÜLET (továbbiakban: sportegyesület) a Sportról szóló 2004. évi I. törvény.(Stv.) 15 – 16. §-ban meghatározott és a Cnytv. 4. § c. pontja, valamint a 69. §-ban meghatározottak szerint működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező, párt és politikamentes társadalmi szervezet. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül: a párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi, önkormányzat képviselő testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése. Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzeti szervezeti által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése. 1) A sportegyesület neve:
TATABÁNYAI RÖPALABDA SPORT EGYESÜLET
2) A sportegyesület rövidített neve: TRSE 3) Székhelye:
2800 Tatabánya, Vadász utca 113. 1/2.
4) A sportegyesület pecsétje:
téglalap alakú Tatabányai Röplabda Sport Egyesület felirattal
5) A sportegyesület alapítási éve:
2014.
6) A sportegyesület színe:
kék-fehér
A sportegyesület felügyelete 1. A sportegyesület nyilvántartásba vételét a Tatabányai Törvényszék végzi. 2. A sportegyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség gyakorolja. 3. A sportegyesület pénzügyi ellenőrzését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szerve látja el. 4. A sportegyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
2 Az egyesület célja 1. Hasznos tevékenységet folytatni a sport (röplabda) területén a sportegyesület tagjai és mások számára. 2. Összefogni a röplabda sportágat szerető és művelő polgárokat, sportolásukat biztosítani és közös munkával az utánpótlás nevelését magasabb szintre emelni. 3. A legjobbakból kialakított korosztályos csapatok szerepeltetése a röplabda szövetségek különböző bajnokságaiban. 4. A működési területén a gyermek- és szabadidősport feltételeinek biztosítása. 5. A jogszabályban meghatározott keretek között nemzetközi tevékenység folytatása: külföldi sportegyesületekkel, iskolákkal kapcsolatfelvétel, sporttalálkozók szervezése. 6. A gyermek és szabadidősport feltételeinek biztosítása, a röplabda sportág működtetése Tatabánya területén. Ennek keretében: a) a különféle bajnokságokban, sportversenyeken való szervezett részvételen túl sportolási lehetőség biztosítása a szabadidősportok iránt érdeklődőknek. b) sportnapokat, kirándulásokat, táborokat szervez tagsága, pártolótagsága, illetve azok hozzátartozói számára. c) gondoskodik a tagok versenyeztetéséről. d) kapcsolatot tart a tatabányai sportszervezetekkel, iskolai sportkörökkel, szövetségekkel e) közreműködik Tatabánya sporttal kapcsolatos feladatainak megvalósításában. f) megteremti a különböző versenyekhez, tornákhoz, táborokhoz szükséges anyagi, tárgyi, személyi feltételeket. g) A sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében együttműködik mindazokkal az állami, önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek elősegítik azok megvalósulását, részt vállalnak a sportegyesület működési feltételeinek biztosításában és fejlesztésében. Az egyesület tagsága A tagokat megillető jogok és kötelezettségek alapján a sportegyesület tagjai lehetnek: - rendes tagok - pártoló tagok a) A sportegyesület rendes tagja lehet minden természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, akik a sportegyesület célkitűzéseit elfogadják, azok megvalósításában készek együttműködni és a sportegyesületi tagsággal járó kötelezettségek teljesítését vállalják. A rendes tagság a tagfelvétellel jön létre, amelyről az egyesület elnöksége dönt. b) A sportegyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a politikai pártok és költségvetési szerv kivételével – aki (amely) vállalja a sportegyesület anyagi támogatását. A pártoló tag a sportegyesület tevékenységével csak vagyoni hozzájárulásával vehet részt. A pártoló tagság tagfelvétellel, az elnökség elfogadásával jön létre. c) A jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogait képviselője útján gyakorolja
3 A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 1. A rendes és pártoló tagok úgy lesznek az egyesület tagjai, hogy belépési nyilatkozatban vállalják a sportegyesület céljainak megvalósítását, magukra nézve kötelezőnek ismerik el az alapszabályt és egyéb szabályzatokat. A rendes tagok vállalják a tagdíj fizetését, a pártoló tagok pedig a rendszeres vagyoni támogatást. 2. A sportegyesületbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes. 3. A sportegyesületi rendes és pártoló tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, törléssel, kizárással szűnik meg. A 14. életévét be nem töltött kiskorú személy belépési nyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges, a 14. életévét betöltött kiskorú személyek belépési nyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájárulása nem szükséges. 4. A tagfelvétel kérdésében az írásos felvételi kérelem benyújtását követően a sportegyesület elnöksége egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. 5.
A felvételt megtagadó határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a sportegyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a következő rendes közgyűlésén köteles megtárgyalni. A közgyűléshez történő fellebbezés az elnökség útján történik. A felvételt megtagadó határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a sportegyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a következő rendes közgyűlésén köteles megtárgyalni. A közgyűléshez történő fellebbezés az elnökség útján történik.
6. A sportegyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni. 7. A sportegyesületből való kilépést az egyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni. Az egyesületi tagsági jogviszony a kilépési nyilatkozat elnökséghez történő benyújtással egyidejűleg szűnik meg. A kilépést követően a rendes és pártoló tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül törölni kell. A tagsági viszony természetes személy esetén annak halálával, jogi személy és jogi személyiség nélküli tag esetén, annak jogutód nélküli megszűnése esetén is megszűnik. 8. Az elnökség határozata alapján törléssel szűnik meg a tagság abban az esetben, ha a rendes tag minden év szeptember hó 15 napjáig esedékes teljes évi, vagy elmaradt félévi tagdíját határidőben nem fizeti meg, avagy a pártoló tag anyagi hozzájárulását ésszerű határidő alatt nem szolgáltatja, és erre az elnökség írásban 15 napos határidő tűzésével figyelmezteti a rendes, vagy pártoló tagot, és a figyelmeztetésben megjelölt határidő eredménytelenül telik el. Az elnökség törlést elrendelő határozatát igazolható módon közölni kell a taggal. A tagsági jogviszony ebben az esetben a törlő határozat taggal történő közlésének napján (ha a tag nincs jelen, akkor a részére küldött tértivevényes postai küldemény átvételének napján) szűnik meg. A törlést kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az érintett a Közgyűléshez írásbeli jogorvoslati kérelmet nyújthat be, amelyet az elnökség részre kell megküldeni, és amelyet az a soron következő közgyűlés elé terjeszt. 9. A sportegyesületből történő kizárás kérdésében az elnökség határoz. A sportegyesület elnöksége kizárja az egyesület rendes, vagy pártoló tagjai közül azokat, akik az alapszabály rendelkezéseit megsértik, vagy az egyesület érdekeit sértő magatartást tanúsítanak, az egyesület hírét rontják. A kizárást kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az érintet a közgyűléshez írásbeli jogorvoslati
4 kérelmet nyújthat be, amelyet az elnökség részére kell megküldeni és amelyet az a soron következő közgyűlés elé terjeszt. A közgyűlés törvénysértő határozatával szemben a tudomásra jutástól számított 30 napon belül keresettel lehet fordulni a bírósághoz. 10. A tagsági viszony megszűnéseinek esetei mind a rendes, mind pedig a különleges jogállású tagokra vonatkozik. Az egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei 1. A sportegyesület rendes tagjainak jogai: a) részt vehet a sportegyesület tevékenységében, rendezvényein b) részt vehet a közgyűlésen c) a közgyűlésen tanácskozási, felszólalási, észrevételezési, javaslattételi és szavazati joggal rendelkezik d) a sportegyesület irataiba betekinthet e) választhat és választható a sportegyesület szerveibe azzal, hogy a 14. életévét be nem töltött kiskorú személy tag a közgyűlésben választójoggal rendelkezik, azonban csak életkorának megfelelő tisztségre választható. A 14. életévét betöltött kiskorú tagnak korlátlan választójoga van, azonban nem választható olyan tisztségre, amely tisztség betöltéséhez teljes cselekvőképességre van szükség. A közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az SE-et érintő bármely kérdésben. f) használhatja a sportegyesület sporteszközeit, felszereléseit g) jogosult a sportegyesület által biztosított támogatásra 2. A sportegyesület rendes tagjainak kötelezettségei: a) a sportegyesület alapszabályának és szabályzatainak valamint az egyesület szervei által hozott határozatok betartása b) a sportegyesület célkitűzéseinek és feladatainak megvalósítása érdekében végzett tevékenység c) tagdíj fizetése. d) az okozott kárért helytállási kötelezettséggel tartozik e) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását. f) SE célkitűzései megvalósításának anyagi, erkölcsi támogatása. 3. A sportegyesület pártoló tagjainak jogai: a) javaslatokat, észrevételeket tehet a sportegyesület működését érintő bármely kérdésben b) igénybe veheti a sportegyesület által biztosított szolgáltatásokat, kedvezményeket. c) Részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein. d) A sportegyesület szerveibe nem választhat, azok döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. e) A közgyűlés napirendjére, napirendi pontjaira javaslatot tehet. 4. A sportegyesület pártoló tagjainak kötelezettségei: a) a sportegyesület célkitűzéseinek anyagi támogatása b) a sportegyesület alapszabályának, egyéb szabályainak, valamint a sportegyesület által hozott határozatok betartása. c) az okozott kárért helytállási kötelezettséggel tartozik
5 d) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását e) vállalt anyagi hozzájárulás megfizetése 5. Az egyesület szervei (közgyűlés, elnökség) által hozott jog, vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – pártoló tag csak érintettsége esetén – a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a Tatabányai Törvényszék hatáskörébe tartozik. A tagsági viszony törléssel, vagy kizárással történő megszüntetése esetén – első körben – a közgyűlés jelen alapszabályban szabályozott módon jogosult a fellebbezés elbírálására. A sportegyesület szervezeti felépítése A sportegyesület szervei: 1. Közgyűlés 2. Rendkívüli Közgyűlés 3. Elnökség A közgyűlés 1. A sportegyesület legfőbb szerve a közgyűlés. 2. A sportegyesület szükség szerint, de legalább évenként tart egy közgyűlést. A közgyűlés időpontját, helyét, továbbá a tervezett napirendjét az elnökség határozza meg. A meghívót a tagok részére a közgyűlés napja előtt legalább 15 nappal írásban, postai úton, a napirend közlésével kell megküldeni. 3. A közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlés határozatképessége 1. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele, legalább 50 % + 1 fő jelen van. 2. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen (mert a tagok kevesebb, mint 50 %-a + egy fő jelenik meg) a megismételt közgyűlés akkor is határozatképes, ha azon a rendes tagok kevesebb, mint fele jelenik meg, feltéve, hogy erről az eredetileg kitűzött közgyűlés meghívójában tájékoztatták őket. Ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor 15 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlési meghívónak a megismételt közgyűlés határozatképességére vonatkozó alapszabályi rendelkezést is tartalmaznia kell. A közgyűlés napirendje 1. A közgyűlés napirendjét az elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. 2. A közgyűlésen – évente egyszer – az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell: a) a sportegyesület tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi elnökségi beszámolót,
6 b) a sportegyesület évi költségvetését, A közgyűlés hatásköre A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a sportegyesület megalakulásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása, b) az alapszabály megállapítása és módosítása, c) a sportegyesület elnökének, elnökségi tagjainak megválasztása és - nem megfelelő munkavégzés esetén - visszahívása, d) a sportegyesület éves költségvetésének, illetve az előző évről szóló számviteli beszámolójának elfogadása, e) meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számviteli törvényről szóló 2000.évi C. törvény (Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót. f) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. g) az elnökség tag törléssel és tag kizárással kapcsolatban hozott határozata elleni fellebbezés elbírálása. h) döntés más szervekbe, szövetségbe való belépésről i) döntés alapítvány vagy gazdasági társaság megalakításáról, illetve abba tagként való belépésről j) az éves tagdíj meghatározása. A közgyűlés határozathozatala 1. A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, azaz a jelenlévő szavazásra jogosult tagok 50 % + 1 igenlő szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell elrendelni, mindaddig, amíg döntés nem születik. Szavazategyenlőség esetén, a közgyűlés elnökének szavazata dönt. Szavazategyenlőség esetén, a közgyűlés elnökének más által nem támogatott (egyedüli) szavazata nem dönthet. 2. Egyhangú határozat kell a sportegyesület megalakulásának kimondásához, megalakuláskor az alapszabály elfogadásához. Minősített többség (a jelenlévő és szavazásra jogosult tagok 2/3-ának többsége) szükséges a sportegyesület más egyesülettel való egyesülésének, vagy feloszlásának kimondásához, az alapszabály módosításához, tisztségviselő visszahívásához és első körben a tisztségviselők megválasztásához. 3. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. 4. A közgyűlés nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés egyszerű szótöbbségi határozattal korlátozhatja vagy kizárhatja. A közgyűlés döntéseit határozatba foglalja, amely határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni.
7
Rendkívüli közgyűlés 1. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a) a legalább két elnökségi tag egybehangzó döntése alapján. b) ha a sportegyesület tagjainak 1/10-e az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, c) ha a bíróság elrendeli, d) ha a sportegyesület elnöki tisztsége megüresedik, valamint a lemondott, vagy tisztségétől egyéb ok miatt megvált elnökségi tagok pótlására a megüresedéstől számított egy hónapon belül az elnökség előterjesztést tesz. 2. A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül össze kell hívni. A közgyűlési meghívót a napirend közlésével, a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a tagoknak. 3. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. A tisztségviselők megválasztása 1. A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők: a) elnök, b) 2 elnökségi tag 2. Az 1. bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tisztségviselőket a közgyűlés négy évre választja. 3. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. 4. Első körben megválasztottnak tekinthető az a tisztségviselő, aki a jelenlévő és szavazásra jogosult tagok 2/3-ának szavazatát megszerezte. Ha az első körben ilyen nincsen, akkor ismételt szavazást kell tartani, aminek folytán a második körben az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki – az egyszerű szótöbbség elvén – a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni. Az elnökség hatásköre 1. A sportegyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség a sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg a sportegyesület más szervének hatáskörébe utalt. Az elnökség a sportegyesület ügyintéző és képviseleti szerve. 2. Az elnökség feladata és hatásköre: a) a sportegyesület rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása,
8 b) a sportegyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete, c) a közgyűlés határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése, d) a sportegyesület gazdálkodási és egyéb szabályzatainak megállapítása és módosítása, e) a sportegyesület zavartalan működéséhez szükséges határozatok meghozatala, f) a sportegyesület adminisztratív feladatainak ellátása, g) a sportegyesület éves programjának kidolgozása és jóváhagyása, h) a sportegyesület éves költségvetésének és beszámolójának elkészítése, i) a sportegyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, testedzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése a lehetőségei kereti között, j) a tagfelvételi kérelemről, törlésről, kizárásról határozat, k) ideiglenes vagy állandó bizottságok, szakosztályok, sportcsoportok létrehozása, megszüntetése, l) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal. 3. Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli (100.000.-Ft-ot meg nem haladó), a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. 4. Az elnökség, tevékenységéről a sportegyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel. Az elnökség működése 1. Az elnökség évenként legalább négy alkalommal üléseik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy az elnökségi tagok közül, legalább két fő az ok és a cél megjelölésével kérik. 2. Az elnökség zárt ülést tart, azokon az elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek lehetnek jelen. 3. Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról s a megtárgyalandó kérésekről legalább nyolc nappal korábban – írásban, igazolható módon – értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. 4. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha a három elnökségi tag közül legalább két elnökségi tag jelen van. 5. Határozatait három elnökségi tag jelenléte esetén egyszerű szótöbbséggel, két jelenlévő elnökségi tag esetén egyhangúan, nyílt szavazással hozza meg. A megismételt elnökségi ülésen a háromtagú elnökségből két tag megjelenése esetén kizárólag egyhangú határozat hozható. 6. Az elnökség ülésén az elnökségi tagok részére szavazási jog áll fenn. 7. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket és személyeket írásban kell tájékoztatni. A jegyzőkönyvet az elnökség tagjai írják alá. Az elnökség döntéseit határozatba foglalja, amely határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni.
9 9. Az elnökség által hozott jog, vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – pártoló tag csak érintettsége esetén – a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a Tatabányai Törvényszék hatáskörébe tartozik. A tagsági viszony törléssel, vagy kizárással történő megszüntetése esetén – első körben – a közgyűlés jelen alapszabályban szabályozott módon jogosult a fellebbezés elbírálására. Az elnökség tagjai 1. Az elnökség létszáma 3 fő. 2. Az elnökségnek csak az a magyar állampolgárságú, vagy A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt és letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az egyesület elnökségének tagja az lehet, aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta. 3. Az elnökség tagjai: a) elnök, b) 2 elnökségi tag. 4. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) észrevételek, javaslatok tétele a sportegyesület működésével összefüggő kérdésekben, b) felvilágosítás kérése a sportegyesülettel, illetőleg a sportegyesület szerveinek működésével és a gazdálkodással összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, c) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására, d) a sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatos iratokba való betekintés, azokról másolat készítése. e) rendszeresen és tevékenyen részvétel az elnökségi üléseken, az elnökség határozatainak meghozatalában és megvalósításában. 5. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. 6. Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, Határozott időre választott elnökség esetén, a határozott idő lejártával. Határozott időre választott elnökség esetén – ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága annak lejártát megelőzően megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól. b) lemondással, amely lemondást az elnökség ülésen kell bejelenteni. Jegyzőkönyvben rögzíteni kell, vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni, Elnök lemondása esetén bármely elnökségi taggal, elnökségi tag lemondása esetén az elnökkel kell közölni c) visszahívással, A megválasztott Elnökség visszahívása, lemondásuk elfogadása.
10 Az Elnökség elnökének és tagjainak megbízatása a négy év időtartam lejártáig, vagy ez időn belül a lemondásukig, vagy a közgyűlés részéről történő visszahívásukig tart. Az Elnökség tagjai visszahívhatók, amennyiben az alapszabályban előírt kötelezettségeiket súlyosan megszegik és visszahívásukról a Közgyűlés a jelen lévő és szavazásra jogosult tagok 2/3-ának minősített szótöbbségével hoz határozatot a visszahívás tárgyában. A visszahívott képviselők a visszahívást kimondó határozatot bírósági úton támadhatják meg, a kihirdetést követő 30 napon belül. Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik. A két kérdésről egyszerre kell határozni. Visszahívásra okot adó magatartás a vezető tisztségviselő tagsági jogának megszűnése, vele szemben összeférhetetlenségi körülmény felmerülése, a vezető tisztségviselő az elnökségi ülésen három egymást követő alkalommal önhibájából nem vesz részt, a tisztség ellátására méltatlanná válik. d) elhalálozással A sportegyesület elnöke 1. A sportegyesület legfőbb tisztségviselője a sportegyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli a sportegyesület tevékenységét. 2. Az elnök feladata és hatásköre: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, b) az elnökség nevében ő hívja össze a közgyűlést és egyszemélyben képviseli az egyesületet. c) irányítja a sportegyesület hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját, d) a sportegyesület képviselete, e) a sportegyesület munkájának figyelemmel kísérése, f) az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete, g) a hírközlő szervek tájékoztatása a sportegyesület tevékenységéről, h) munkáltatói jogkör gyakorlása a sportegyesület munkavállalói felett, Rendelkezik a bankszámla felett, valamint utalványozási joggal rendelkezik. i) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a sportegyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, j) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. 3. Az elnök - akadályozatása esetén - képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a sportegyesület más elnökségi tagjára is átruházhatja. A sportegyesület jogképessége A sportegyesület jogi személy, amelyet az elnök önállóan képvisel. Az elnök e jogkörét akadályoztatása esetén, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség más tagjára átruházhatja.
11
A sportegyesület gazdálkodása, vagyona 1. A sportegyesület éves költésvetése alapján gazdálkodik. 2. A sportegyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze. a) tagsági, pártoló tagsági díjak b) pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás, c) önkormányzati, állami, társadalmi és egyéb szervezetek által nyújtott támogatások, d) rendezvények bevételei, e) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek, f) az EU stukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás. g) az EU költségvetéséből, vagy más államtól, nemzetközi szervezettől való támogatás h) az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege i) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel j) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány k) befektetési tevékenységből származó bevétel l) egyéb bevételek. 3. Az egyesület költségei, ráfordításai: a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ide értve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása d) egyéb költségek 4. Az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végez, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, céljait nem veszélyeztetve kiegészítő jelleggel végezhet. /Ptk. 61. §. (2) bek./ Gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek az egyesület vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek; Gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet. /Ectv. 2. § -ának 10-11. pontja/ Az egyesület csak az Ectv. 2. §. 7., 10 és 11. pontjaival összhangban végezhet ilyen tevékenységeket. A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet - ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is csak kiegészítőtevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül. A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja.
12 5. Az adománygyűjtésre és a nyilvántartási szabályokra az Ectv. 24-26.§-ában, a könyvvezetésre és a beszámolás rendjének szabályozásárra pedig a 27-30.§-ában foglaltakat kell irányadónak tekinteni. 6. Az egyesület az alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. /Ectv. 17. §. (1)/ Tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. /Ectv. 17. §. (2)/ Az egyesület az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (alapcél szerinti tevékenység) folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. /Ectv. 17. §. (3)/ Az egyesület vagyonát az Ectv. 17. § (3) bekezdése szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. /Ectv. 18. §. (2)/ Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. /Ectv. 17. §. (4)/ A közgyűlés feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése./Ectv. 17. §. (5)/ A sportegyesület megszűnése 1. Az egyesület megszűnik, ha a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. 2. Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszervégelszámolást kell lefolytatni. (A végelszámolási, kényszer-végelszámolási és egyszerűsített törlési eljárást az Ectv.-ben és a Cnytv.-ben részletezett szabályok szerint kell lefolytatni) 3. A közgyűlés nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. 4. Nem egyesülhet más egyesülettel az az egyesület, amely felszámolás, végelszámolás vagy kényszer- végelszámolás alatt áll, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész az egyesületet, vagy a bíróságot arról értesíti, hogy az egyesülettel szemben a külön törvényben meghatározott büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Az egyesület más egyesülettel való egyesülését csak akkor határozhatja el, ha az alapszabály szerinti induló tőkét teljes egészében az egyesület rendelkezésére bocsátották. 5. Az egyesület feloszlása, jogutód nélkül való megszűnése esetén a fennmaradó vagyonról a közgyűlés dönt.
13 Közgyűlési döntés hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát a Komárom-Esztergom Megyei Röplabda Szövetség rendelkezésére kell bocsájtani. A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik. 6. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával az Stv.-ben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés dönt. 2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk.(1959. évi IV törvény), az Ectv. (2011. évi CLXXV törvény), a Cnytv. (2011. évi CLXXXI törvény) és az Stv.(2004. évi I. törvény) és a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. Záradék: Az Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2014. január 29-én egyhangúlag elfogadta. A közgyűlés helye:
2800 Tatabánya, Vadász utca 113. 2/1.
A közgyűlés dátuma: 2014. január 29.
………………………………. elnök
Ellenjegyzem, Tatabányán, 2014. január 29. napján:
