Tatabányai Gyermekkert Óvoda
Pedagógiai Program
Készítette: Plásztánné Nokta Nóra
Pedagógiai Program
Tartalomjegyzék Törvényi hivatkozás ................................................................................................................................. 4 1. Az óvodai nevelésünk alapelvei, értékei, célkitűzései ......................................................................... 7 1.1. Helyzetelemzés ............................................................................................................................. 8 1.2. Gyermekkép ................................................................................................................................. 8 1.3. Óvodakép ..................................................................................................................................... 9 Az óvodai nevelés jelentősége a hátrányok csökkentése érdekében ..................................................... 10 2. A nevelés feladatai ............................................................................................................................ 10 2.1. Az Egészséges életmód alakítása, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ..................... 11 2.1.1.Az Egészségfejlesztési program feladatai: ............................................................................ 11 2.1.2 Környezettudatos elveink: .................................................................................................... 12 2.1.3. Az egészséges táplálkozás ...................................................................................................... 13 2.1.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás ................................................................................ 14 2.1.5. A testi és lelki egészség fejlesztése ...................................................................................... 15 2.2 Az érzelmi, az erkölcsi nevelés és szocializáció .......................................................................... 17 2.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés – és nevelés megvalósítása ................................................... 18 3. Az óvodai élet megszervezése ........................................................................................................... 20 3.1. Személyi feltételek biztosítása ................................................................................................... 20 3.1.1 Az óvodapedagógussal szemben megvalósuló elvárások .................................................... 20 3.2. Tárgyi feltételek biztosítása ........................................................................................................ 22 3.3. A nevelés megszervezése: .......................................................................................................... 22 3.4. Az óvoda kapcsolatai .................................................................................................................. 24 4. Az óvodai élet tevékenységformái .................................................................................................... 26 4.1. Játék ........................................................................................................................................... 26 4.2. Mozgás ....................................................................................................................................... 27 4.3. Verselés, mesélés ....................................................................................................................... 28 4.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ..................................................................................... 30 4.5. Rajzolás, festés, mintázás kézimunka ......................................................................................... 31 4.6. A külső világ tevékeny megismerése .......................................................................................... 32 4.6.1.Természeti, tárgyi, emberi környezet megismerése ............................................................ 33 4.6.1. A környezet mennyiségi és formai összefüggéseinek megismertetése .............................. 33 4.7. Munka jellegű tevékenységek .................................................................................................... 34 5. Tevékenységekben megvalósuló tanulás .......................................................................................... 36 6. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek ................................................................................................... 37 Gyermekkert Óvoda
oldal 2
Pedagógiai Program 7. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére .............................................................................................. 39 8. Sajátos nevelési igényű gyermekek ................................................................................................... 40 8.1 Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében ...................................................................................................................................... 41 8.2
Az irányelv célja ................................................................................................................... 41
8.3 A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei ......................................................................... 42 8.4 A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai ............................................ 43 8.5 A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők .......................................... 44 8.6 A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermek számára .............................................................................................................................. 44 8.7 A Tatabányai Gyermekkert Óvodában, mint többségi óvodában megvalósuló – beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek integrált - nevelése, oktatása ......... 45 9. Mérés, ellenőrzés értékelés rendszere ............................................................................................. 51 10. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ........................................................ 52 A gyermekek esélyegyenlőségét segítő intézkedések ....................................................................... 54 11. Ünnepek, hagyományok ................................................................................................................. 55 12. Integráció ........................................................................................................................................ 56 13. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés .............................................................................. 58 Legitimációs záradék ............................................................................................................................. 59
Gyermekkert Óvoda
oldal 3
Pedagógiai Program
Törvényi hivatkozás Az óvodák működésének kereteit, tartalmát az alábbi törvények, rendeletek szabályozások határozzák meg, amelyek biztosítják az intézmények szervezeti, működési, gazdasági és szakmai önállóságát, meghatározzák a nevelő- oktató munkában résztvevők jogait és kötelezettségeit, garantálják a gyermekek érdekeinek megfelelő célok, alapelvek mindenkori érvényesülését. A pedagógiai program a vezetői pályázat figyelembevételével, valamint a törvényi változások nyomon követésével készül el.
A pedagógiai programot meghatározó alapvető törvények: • • • •
2011. évi CXC törvény a köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
•
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendelet 20/2016. (VIII. 24.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési 1 intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet: A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről
• • •
•
53/2016. (XII. 29.) Az egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló EMMI-rendelet által módosított
Beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek nevelési – oktatási programja • • • •
2011. évi CXC törvény a köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
•
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendelet 20/2016. (VIII. 24.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési 1 intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról
• •
53/2016. (XII. 29.) Az egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló EMMI-rendelet által módosított
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény
Gyermekkert Óvoda
oldal 4
Pedagógiai Program • • • •
•
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
Az egészségfejlesztési program tartalmi elemeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések • •
• •
20/2012. ( VIII.31.) EMMI-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 128. § 48/2012. ( XII. 12.) EMMI-rendelet 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló törvény • • •
•
•
32/ 1997. ( XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/ 2013. ( II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról 67/2005. (XII. 27.) EüM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a 1 szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet módosításáról A Nemzeti együttműködés programja (2010.05.22.)
Gyermekkert Óvoda
oldal 5
Pedagógiai Program
Az óvoda adatai Székhely: Tatabányai Gyermekkert Óvoda OM azonosítója: 031718 címe: 2800 Tatabánya Mártírok út 57. elérhetőség: 34/ 310-273;
[email protected] Telephelyei: Tatabányai Gyermekkert Óvoda Mésztelepi Telephely címe: 2800 Tatabánya Gyár u. 2 elérhetőség: 34/ 324-040;
[email protected] Tatabányai Gyermekkert Óvoda Rét utcai Telephely címe: 2800 Tatabánya Rét utca 28. elérhetőség: 34/ 784-766;
[email protected] Az óvoda fenntartója: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhelye: 2800 Tatabánya Fő tér 6.
Gyermekkert Óvoda
oldal 6
Pedagógiai Program
1. Az óvodai nevelésünk alapelvei, értékei, célkitűzései Programunk az 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendeletben meghatározott, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának irányvonalát követve igazodik az óvoda funkciójához, a társadalomban betöltött szerepéhez, a hagyományokhoz és az eddig elért eredményeinkhez. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó szemléletet tükröző, ennek megfelelően törekszünk a gyermek személyiségének differenciált fejlesztésével képességeinek kibontakoztatására, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, és az esélyegyenlőség elvének biztosítására. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Pedagógiai alapelveink megvalósítása érdekében feladataink: • Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes, elfogadó pedagógiai légkör megteremtése, melyben a gyermek maximálisan ki tudja elégíteni egyéni szükségleteit, megnyilvánulhatnak belső értékei. • A testi, szociális és anyanyelvi, értelmi képességek, egyéni és életkori sajátosságnak megfelelő alakítása. • Gyermeki közösségben végezhető, sokoldalú, életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő tevékenységek biztosítása, melyben segítjük a gyermeket a közösséghez való alkalmazkodásban, szociális kapcsolatai kialakításában. • Minden gyermeki tevékenység az egyéni örömön túl a közös élményt erősítse, szolgálja. • A gyermekek környezettel kapcsolatos látásmódjának, viselkedésmódjának, értékrendszerének kialakítása, formálása. • A gyermekek életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő műveltségtartalmak közvetítése. • A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet feltételeinek biztosítása. • Az egészséges életmód alapjainak megteremtése. • Az óvodás gyermek alapvető és egyben legfontosabb tevékenysége a szabad játék, óvodai nevelésünkben is kiemelten kezeljük.
Gyermekkert Óvoda
oldal 7
Pedagógiai Program
1.1. Helyzetelemzés Óvodánk három feladat ellátási helyen működik, eltérő szociokulturális környezetben, az óvodáinkba járó gyermekek eltérő igényeivel. Székhely óvoda: a város központjában található, négy csoporttal működő jellegzetesen lakótelepi intézmény, az óvodát igénybe vevők is ebből a környezetből kerülnek ki. Játszó udvarunk kellemes környezetet, sokféle tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít gyermekek számára. Csoportszobák jól felszereltek, esztétikusan berendezettek, a gyermekek számára nyugalmat, otthonosságot sugároznak. Tornaszoba tágas, sokféle eszközzel felszerelt, ami nagyban hozzájárul a gyermekek mozgásfejlődéséhez. Mésztelepi telephely: a város külső kerületében, elszegényedett környéken található, két csoporttal működő óvoda. Gyermekek jelentős hányada halmozottan hátrányos helyzetű. Az személyi és tárgyi feltételei lehetővé teszik a gyermekek kompetenciáinak fejlesztését, az egyéni szükségetek figyelembevételével. Tornaszobája, eszközparkja, lehetővé teszi a gyermekek mozgásának fejlesztését. Rét utcai telephely: a város peremén, elszegényedett környéken található, három csoporttal működő intézmény. Az óvodába járó gyermekek nagy része halmozottan hátrányos helyzetű. Személyi és tárgyi feltételei, a barátságos, környezet lehetővé teszik a gyermekek sokoldalú fejlődésének elősegítését, ismereteik sokoldalú bővítését. Gyermekek mozgásfejlesztését a tornaszoba hiánya nehezíti.
1.2. Gyermekkép Óvodáinkban a nevelés központjában a gyermek áll felvállalva a gyermek személyiségének fejlesztését. A gyermekhez, mint egyedi az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelítünk. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére támaszkodva. Minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. A szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk, s az élmények feldolgozását támogató környezetet teremtünk. Óvodáinkra jellemző a befogadó attitűd, különbözőségek tisztelete, elfogadása, a nemek társadalmi egyenlőségének tiszteletben tartása.
Gyermekkert Óvoda
oldal 8
Pedagógiai Program
Célunk: Olyan gyermekeket neveljünk, akik környezetükben jól eligazodnak, problémáikra megoldást találnak, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek. Arra törekszünk, hogy váljanak kreatívvá, nyitottá, érdeklődővé és találékonnyá, szociálisan éretté, környezettudatossá. Nyelvi kifejezőképességük fejlett legyen. Egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nevelésünk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
1.3. Óvodakép Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Óvodánkban teljesülnek azok az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciók melyek által megteremtődnek a gyermekekben a kisiskolás korba való átlépés pszichikus feltételei, elősegítve a gyermek harmonikus fejlődését, személyisége kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező alkalmazotti közösségünk elkötelezett a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek többi óvodás gyermekkel történő integrált neveléséhez.
Nevelésünk alapelvei: • • • •
A gyermeki jogok és érdekek tiszteletben tartása. A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása. A gyermek elsődleges tevékenysége a játék. Nevelési tevékenységünket az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés a szocializáció, környezettudatos szemlélet alakítása és az értelmi fejlesztés összhangja határozza meg.
Feladatai: Derűs, családias légkört teremtve biztosítjuk a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, gondoskodunk a gyermek szükségleteinek kielégítéséről. • •
•
Pedagógiai tevékenységünkkel támogatjuk a gyermek környezettudatos magatartásának alakítását. Óvodásaink személyiségének fejlesztését és tehetséggondozását, változatos tevékenységek biztosításával, élmények és tapasztalatok gyűjtésével, valamint egyéni képességeikhez igazított műveltségtartalmak közvetítésével. Differenciált fejlődés elősegítése érdekében a hátrányos,- halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése, a szociális hátrányok leküzdése és egyenlő hozzáférés megteremtése
Gyermekkert Óvoda
oldal 9
Pedagógiai Program
• • • •
A migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, az emberi jogok, alapvető szabadságjogok védelmét. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét Intézményi szinten a tehetségesnek ígérkező gyermekek felismerése, tehetségük kibontakoztatásának segítése. Az óvoda pedagógiai programjában meghatározott, a gyermeki személyiség fejlesztésére vonatkozó célkitűzések, a gyermekek életkorának figyelembevételével, a rendelkezésre álló eszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével tervezzük pedagógiai tevékenységünket (nevelési terv, ütemterv, tematikus terv, foglalkozás-/tevékenységterv, folyamatterv). A pedagógus, a pedagógiai folyamatok tervezésével, a tervezett célok megvalósulásának függvényében önreflexiót, illetve önkorrekciót végez.
Az óvodai nevelés jelentősége a hátrányok csökkentése érdekében Óvodánk feladata a hátrányos, - halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi leszakadásának megakadályozásában: • Az óvodai közösség, a szokás és szabályrend kialakítása, rendszeresség, az érdeklődés felkeltése és fenntartása hozzásegíti a gyermekeket az érzelmi stabilitás, az együttérzés és elfogadás, a tudásvágy felkelésében. • A hátrányos, - halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének, esélyegyenlőségének növelése a nevelési folyamatban. • Az óvodába felvett 3-7 éves hátrányos, - halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek igazolatlan hiányzásának minimalizálása, így tudatos nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek egyenlő esélyét az iskolakezdéshez. • Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése a családokkal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, szakmai és szakszolgálatokkal, általános iskolákkal – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlődése sikeresen megvalósuljon
2. A nevelés feladatai
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: • az egészséges életmód alakítása, • az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, • az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
Gyermekkert Óvoda
oldal 10
Pedagógiai Program
2.1. Az Egészséges életmód alakítása, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az Egészségfejlesztési programunk részét képező egészségnevelési és környezeti nevelési elveinkkel, valamint a külön dokumentumban kidolgozott, Zöld óvoda program tartalmi elemeinek megvalósításával folyamatosan formáljuk a gyermekeken keresztül a szülők szemléletmódját az egészséges életmód és környezettudatos magatartás kialakítása érdekében. A teljes körű egészségfejlesztési program célja: • •
Minden óvodás gyermek részesüljön az óvodai élet mindennapjaiban rendszer szerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egyén és a közösség magatartását úgy formáljuk, hogy az járuljon hozzá az óvodás gyermekek egészségének megtartásához, fejlesztéséhez.
A teljes körű egészségfejlesztési programot úgy tervezzük meg, hogy figyelembe vesszük az óvodás gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Az integrált egészségfejlesztésben részt vesz: • • • • • • •
család, óvoda, a család és a gyermek-egészségügyi szakszolgálat tagjai /orvos, védőnő/ nevelési tanácsadó, Gyermekjóléti központ, Családsegítő szolgálat, sportegyesületek szakemberei.
2.1.1.Az Egészségfejlesztési program feladatai: • Az egészséges táplálkozás szokásának kialakítása, • Mindennapos testnevelés, testmozgás biztosítása, • Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek kialakulásának megakadályozása, • Bántalmazás, auto,- és heteroagresszivitás megelőzése, • Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, • Személyi higiéné igényének kialakítása.
Óvodáinkban az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőséggel bír. Olyan szemléletet alakítunk ki, amely fontos emberi értéknek tekinti az egészség megőrzését, az egészséges életmód kialakítását. Gyermekkert Óvoda
oldal 11
Pedagógiai Program
Feladatunk: • Gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése, mindennapos mozgás biztosításával harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése. • Gyermekeink testi képességeinek fejlesztése spontán és tervezett formában. • A betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása keretében biztosítjuk a gyermekek megfelelő gondozottságát, alapvető fizikai szükségleteinek kielégítését. A testápolás, öltözködés, táplálkozás minőségi volta biztosíték a testi - és lelki fejlődéshez. • A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, testi képességek fejlődésének segítése, lelki egészség megóvása. (érzelmi biztonság, derűs légkör, differenciált bánásmód, másság elfogadtatása) • Egészséges környezet (óvoda helyiségei, udvara), megteremtése. • A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; • Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Fontosnak tartjuk azt, hogy a környezeti nevelési elveket már a gyermek óvodába lépésétől érvényesítsük az oktató-nevelő munkánkban, melyek a következők: • • • • • •
Környezettudatosság alakítása. Környezettudatos magatartás a gyermeket nevelő, oktatató, fejlesztő felnőttek részéről. A környezet megóvása az utókor számára. A természet felfedeztetése értékeinek védelme. Állatok, - növények szeretetére, védelmére nevelés. Olyan környezettudatos magatartás kialakítása, amely megalapozza azt, hogy az általunk nevelt gyermekek megelőző, elővigyázatos tevékenységeikkel a környezetükért felelős és azért felelősséget vállaló személyiséggé váljanak. • Környezet – és energiatudatos szemléletmód megalapozása 2.1.2 Környezettudatos elveink: Óvodánk elkötelezett a fenntarthatóság biztosítása mellett. Valljuk, hogy a természetes és épített környezet értékeit meg kell őriznünk, s ezt a szemléletet tovább kell adnunk a ránk bízott gyermekek számára. A környezet és energiatudatos szemléletmód fókuszba állítása alapján tervezzük és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását ez az elv határozza meg az eszközeink beszerzését, vásárlását is.
Gyermekkert Óvoda
oldal 12
Pedagógiai Program
Célunk: nemcsak az óvodánkba járó gyermekek, szülők és közvetlen környezetünkben lévők szemléletváltása is. A gyermekeket saját nyelvükön, játékos formában, a mese, a báb, a kézművesség eszközeivel szólítjuk meg. Feladatunk: • Az óvoda udvarának megtisztítása minden allergiát, mérgezést, sérülést okozó növénytől • Védjük, óvjuk az udvar faunáját. Az udvaron madáretetőt és fészkelő odút helyeztünk el, télen eleséggel, nyáron vízzel és fürdési lehetőséggel látjuk el a madarakat. • A gyerekekkel együtt folyamatosan telepítjük, gondozzuk az udvar növényvilágát. • A nevelőmunka tervezésében megtalálhatók a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői • Nevelőmunkánk hatékonyságát segíti, hogy az ismeretszerzés tevékenységek során valósul meg. • Hagyományápolás a szülők bevonásával, közös programokban • Dolgozók életmódjukkal pozitív mintát nyújtanak a környezettudatos magatartásra Kiemelt figyelmet fordítunk a környezet – és energiatudatos magatartás csíráinak kialakítására, megalapozására. - Ennek érdekében kihasználjuk az óvodáink szűkebb és tágabb környezetének kedvező adottságait. Az óvoda udvarán és a közvetlen környezetében található gazdag növényvilágot évszakok változását követve folyamatosan megfigyeltetjük. Gyermekeink aktív résztvevői az óvodáink udvarán található dísznövények, - virágágyások gondozási folyamatának. A gyermekeken keresztül törekszünk a szülők szemléletmódjának változtatására. A fenn ismertetett környezeti nevelési elvek megalapozásán túl nagy gondot fordítunk a Jeles napok- Zöld napok tudatos projekt módszerrel tervezett, tevékenységbe ágyazott aktív megélésére. Kiemelten törekszünk a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódóan az energiatakarékos: • vízfogyasztás, • elektromos áram, • élelmiszer felhasználás minden lehetőségének kihasználására. 2.1.3. Az egészséges táplálkozás Intézményünkben nem üzemel főzőkonyha, a gyermekek étkeztetését a KÖLYÖK Kft. biztosítja. Az egészséges táplálkozás jogszabályi előírásait a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról határozza meg.
Gyermekkert Óvoda
oldal 13
Pedagógiai Program
Kiemelt jelentőséggel bír: • • • • •
Mesterséges ízfokozók csökkentése. Sófogyasztás csökkentése, só pótlása zöldfűszerek használatával. Cukorfogyasztás csökkentése. Több zöldség és gyümölcsfogyasztás biztosítása. Magas szénhidrát tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése.
Az óvodáinkban biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését a KÖLYÖK Kft. lehetőség szerint összehangolja a helyi/környékbeli élelmiszeralapanyag-termeléssel és előállítással. A KÖLYÖK Kft. a nyersanyag normát figyelembe véve törekszik a kiegyensúlyozott táplálkozás- nyers és főtt ételek /feldolgozott ételek kombinációjára. A megfelelő, visszafogott só és cukor, illetve erősebb fűszerfogyasztás alapjainak ismertetését, már óvodás korban elkezdjük. Célunk: • az egészséges táplálkozás alapjainak bemutatása a gyermekekkel közösen elkészített ételeken és azok megízleltetésén, fogyasztásán keresztül (pl. vitamin zöldség- és gyümölcssaláták. • Változatos ízvilág megismertetése. • Tudatos vásárlási szokások megalapozása. • Érzékszervek funkcionáltatása multiszenzoriális tapasztok nyújtása – zöldség/gyümölcsfogyasztás. Kulturált étkezési szokások kialakítása • esztétikus, alkalomhoz illő teríték • helyes evőeszköz használat • kulturált, nyugodt étkezés • étkezés közbeni helyes viselkedés • Segédkezés, majd önálló munkavégzés– terítés az étkezés előkészületeiben.
2.1.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodai nevelési programban szereplő délelőtti és délutáni edző tevékenység, a mindennapi testnevelést szolgálja. A rendszeres testmozgás kiemelt jelentőségű a gyermek egészsége, fejlődése, testi-lelki kibontakozása szempontjából. A gyermekek edzése érdekében napirendünket úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek minél többet tartózkodjanak a szabad levegőn, s ez által fizikailag terhelő (de nem megterhelő vagy túlterhelő) mozgásos tevékenységet végezzenek. A rendszeresség mellett a fokozatosságot is szem előtt tarjuk. Az életkori sajátosságok és a gyermek teherbíró képessége szabja meg edzésének, fizikai terhelésének, alapvető mozgásszokásainak mennyiségi és minőségi mutatóit. A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A kisgyermek Gyermekkert Óvoda
oldal 14
Pedagógiai Program
mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. A mindennapos testnevelés megvalósulhat a gyermektánccal is.
Fejlesztő hatásai: • • •
rendszeres mozgás biztosítása, mozgáskultúra megalapozása, motoros képességek fejlesztése
Felvilágosító munkával a szülőket is arra aktivizáljuk, hogy gyermekeikkel együtt minél több túrát, kirándulást szervezzenek és biztosítsanak otthon is gyermeküknek mozgáslehetőséget, mozgásos játékot. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: •
A szabadban végzett spontán és szervezett mozgástevékenységekben, játékon keresztül pozitív irányba fejlődik mozgáskészségük, izomzatuk, mozgásuk összerendezettebb lesz, mely révén bonyolultabb tevékenység elvégzésére is képesek lesznek. • Növekszik ügyességük, bátorságuk. • Nő az állóképességük, teherbíró képességük, ezen belül javul a keringési rendszerük.. • A sok gyakorlás révén nő a feladatok végrehajtásához szükséges képességek készségeik szintje. Testileg is felkészültté válnak az iskolai élet megkezdésére.
2.1.5. A testi és lelki egészség fejlesztése Fontos, hogy a gyermekek testi és lelki egészségének fejlesztése biztosítva legyen. A gyermekeink lelki egészségének fejlődését a szeretett-teljes, nyugodt derűs óvodai légkörben megvalósuló nevelés-oktatás-fejlesztés keretein belül biztosítjuk. A heti- és napirendet úgy szervezzük, hogy abban a személyi higiénia alapkészségeit a gyermek begyakorolhassa, és naponta teljesíthesse, mely a későbbiek során tudatos egészségvédő magatartásává válik.
Higiénés szokások alakítása: • a test tisztántartása • tiszta ruházat Környezeti higiéné: • Allergén anyagok kiszűrése, felületek tisztántartása, portalanítása. • Téli időszakban aromaterápiával biztosítjuk az egészséges levegőt. • A betegségek megelőzése. Gyermekkert Óvoda
oldal 15
Pedagógiai Program
Öltözködési szokások: • A vetkőzés, öltözködés sorrendjének kialakítása. • A ruhadarabok rendben tartása, megóvása. • Időjárásnak megfelelő kényelmes öltözet. A pihenés – alvás szokásai: • Aktív, életkori sajátosságokhoz igazított tevékenységi formákkal töltött ébrenlét és pihenés egyensúlyának megtapasztaltatása, a helyes életritmus kialakítása. • Nyugodt alvás feltételeinek megteremtése (szellőztetés, belső feszültség oldása). • Tiszteletben tartjuk az otthonról hozott szokásokat „alvós játékok”. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: • A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően felszólítás nélkül, önállóan végzik a testápolási teendőket. • Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják. • Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják. • Készségszinten használják az evőeszközöket. • Igénylik az asztal esztétikus rendjét. • A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek). • Önállóan öltöznek, ruháikat ki - begombolják, cipőjüket bekötik. • Ruháikat védik a szennyeződéstől, a gyűrődéstől, és a megfelelő helyre teszik. • Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára. • Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit. • Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat. A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai: • A társas-társadalmi beilleszkedés (integráció) megvalósítása, • A normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenység önellenőrzésének gyakorlása.
Beilleszkedési képesség gyakorlása A mindennapos óvodai nevelési gyakorlat kiemelt feladata: • A gyermekek beilleszkedési képességének elősegítése. • Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális integrációjának megvalósítása. További feladatok • a társkapcsolatok erősítése, az együttműködés fokozása egyénileg, illetve csoportos tevékenység során; • más gyermekközösségekkel, egyesületekkel kapcsolattartás, barátkozás; • szolidaritás, bizalom a rászorulókkal szemben; • a szegregáció elvének és gyakorlatának elutasítása. Gyermekkert Óvoda
oldal 16
Pedagógiai Program
Higiénikus óvodai környezet: • A helyiségek megfelelő szellőztetését, fűtését, világítását, az udvar tisztántartását, tartjuk szem előtt. • Természetes alapanyagú, egészségre nem ártalmas játékokat biztosítunk. • A gyermekek által használt helyiségekben az állandó 22 Co hőmérséklet biztosítjuk. • A játszóudvar és a csoportszoba eszközeit folyamatosan felülvizsgáljuk a balesetek elkerülése érdekében. • Óvodáink udvara a közegészségügyi előírásoknak megfelelően tiszta, hulladékmentes. • Játszóudvar és a csoportszobák eszközeit folyamatosan felülvizsgáljuk a balesetek • Tavaszi, nyári és őszi hónapokban különös figyelmet fordítunk a gombaveszélyelhárítására. • Játszóudvarunk megfelelő lezárásával igyekszünk megakadályozni a kóbor állatok bekerülését, melyek fertőzéssel veszélyeztetik gyermekeinket. • Különös figyelmet fordítunk a betegségből felgyógyult gyermekeinkre.
A gyermekek lelki egészségének megőrzésének érdekében feladatunk: • Testi, lelki egészség fejlesztése, mentális problémák, betegségek megelőzése. • Balesetmentes, biztonságos, egészséges környezet kialakítása. • A gyermekek élettani szükségleteik figyelembe vételével tervezzük és szervezzük óvodai életünket. • A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásaik befolyásolása prevenció, példamutatás segítségével, megfelelő szakemberek bevonásával. • Bántalmazás, családi erőszak megelőzése. • Személyi higiéné.
2.2 Az érzelmi, az erkölcsi nevelés és szocializáció Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, magatartásának érzelmi vezéreltsége. A gyermeknek életkoronként és egyénenként változó sajátos testi, lelki szükségletei vannak. Személyisége kialakulásában meghatározó szerepe van a családnak. Óvodánk tudatosan alakítja a nevelő hatásokat, pedagógiailag determinált szocializáció színtere. Az intézmény munkájában kiemelt figyelmet kap az egyes gyermeki kulcskompetenciák fejlesztése. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka keretei az egyes gyermekek személyes és szociális készségeinek, képességeinek figyelembe vételével kerülnek kialakításra. Az intézményben alkalmazott nevelési, tanítási- és tanulásszervezési eljárások a különböző szociális hátterű, képességű és érdeklődésű gyermekek együtt nevelését tanulását szolgálják. • A családi nevelésre való tervszerű építés. • A negatív megnyilvánulások csökkentése. Gyermekkert Óvoda
oldal 17
Pedagógiai Program
• • • • • • • • •
Közösséghez tartozás érzésének kialakítása a szokások, hagyományok ápolása révén. Összetartozás érzésének erősítése. A gyermek szociális érzékenységének fejlesztése. A gyermek önbizalmának, önkifejezésének alakítása. Az esélyegyenlőség feltételének megteremtésével az elfogadásra nevelés. Mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése. Érzelmek kifejezőképességének fejlesztése. Érzelmi zavarok tompítása – ha szükséges szakember bevonásával. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermek nevelése. • Kapcsolatteremtő és kommunikációs képességek fejlesztése, társas és közösségi tevékenységek által. • A gyermekek egymás iránti pozitív attitűdjének erősítése. Feladatunk: Az óvodai erkölcsi nevelés célja: a gyermeki igények és szokásrend együttes alakítása. Ennek leghatékonyabb módja a játék. A jól, átgondoltan felállított és következetesen betartott szabályok a gyermek számára megkönnyítik a beilleszkedést, biztonságot adnak. Szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlása, a szokás és normarendszer megalapozása. A kialakuló szokásrendszer lehetővé teszi a gyermekek közötti együttműködést, az odafigyelést, a konfliktusok önálló megoldását. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: • • • • •
felelősség érzet kialakulása szabályok betartása tolerancia, kudarctűrés konfliktusmegoldó készség alakulása egymás iránti tisztelet, szeretet és megbecsülés
2.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés – és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvoda mindennapi életét, tartalma a pedagógia eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek. A gyermek verbális fejlettségét nagyban befolyásolja a szociális háttér. Az anyanyelvi nevelés valamennyi óvodai tevékenységformában megvalósul. Változatos formában, komplex módon, sok beszélgetéssel, játékkal, a spontán helyzeteket is kihasználva gazdagítjuk óvodánkba járó gyermekek kifejezőkészségét, szókincsét.
Gyermekkert Óvoda
oldal 18
Pedagógiai Program
Célunk: Olyan gyermekek nevelése, akik szabad önkifejezésre képesek, meg tudják fogalmazni élményeiket, tapasztalataikat, kialakul tanulási vágyuk, képességük, kreatív személyiségük. Életkoruknak megfelelő beszédészleléssel, beszédmegértéssel, kifejezőkészséggel rendelkezzenek. Feladatunk: • Oldott, derűs légkör megteremtése, melyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető. • A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása. • Beszédészlelés, beszédértés, rövid és hosszú távú verbális emlékezet fejlesztése. • A szókincs folyamatos bővítése, igényes irodalmi anyag kiválasztásával, anyanyelvi játékokkal. • Beszéd és gondolkodás összhangjának megteremtése. • A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése. • Szabad önkifejezés, közlési vágy, kapcsolatteremtési készség elősegítése. • A gyermekek kommunikációs, metakommunikációs képességének fejlesztése. • Szókincsük bővítése. • A gyermekek egyéni és egymás közti kommunikációjának elősegítése, támogatása. • Anyanyelvi játékok alkalmazása. • Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása. • Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés. • Egyéni adottságok, hajlam, rátermettség, kiemelkedő képesség felfedezése. • A szókincs folyamatos bővítése, igényes irodalmi anyag kiválasztásával, anyanyelvi játékokkal. • A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben való gyakorlása. • A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. • Etnikai, illetve külföldi irodalommal való ismerkedés. • A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. • Az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás lehetőségének megteremtése, a beszédhibák kiszűréséhez, javításához logopédus segítségét kérjük. • Az óvodapedagógus beszédkultúrájának alkalmazkodása a gyermekek életkori sajátosságaihoz.
Gyermekkert Óvoda
oldal 19
Pedagógiai Program
Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: • Megfelelő tempóban, hangnemben, hangsúllyal beszéljenek, kifejezve érzelmeiket, gondolataikat. • Beszédükben jelenjenek meg az elvont fogalmak, és az ok-okozati összefüggéseket jelentő szavak. • Mutassanak érdeklődést az új, és ismeretlen kifejezések iránt. • Szívesen nézegessenek könyveket, meséljenek képekről, élményeiket képi ábrázolásban jelenítsék meg. • Alakuljon ki nyelvi fejlettségük, írás, olvasás iránti érdeklődésük.
3. Az óvodai élet megszervezése 3.1. Személyi feltételek biztosítása A gyermekekben rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében nevelőtestületünk legjobb tudása szerint kínálja fel a gyermekek számára szükséges kompetenciákat, és a fejlettségi állapotuknak megfelelő műveltséget.
E célok megvalósítását segítik: • • •
A fejlesztés stratégiája. A nevelés teljes folyamata, benne az egyének fejlesztését átölelő tervezés és szervezés. Különböző pedagógiai színtereken az egyéni fejlődési adottságokhoz igazodó eljárások alkalmazása.
3.1.1 Az óvodapedagógussal szemben megvalósuló elvárások •
Azonosul az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával, melyet beépít a mindennapi tevékenységeibe, önállóan alkalmazva azokat. Legyen tisztában az intézmény hatályos dokumentumaival, melyek elérhetőek a www.gyermekkert-ovoda.hu címen.
•
Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra. Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását. Jól tájékozódik az óvodapedagógiai szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés valamint innováció sajátosságaival, pedagógiai munkájával kész részt vállalni ezekben a tevékenységekben. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára. Érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlesztés, fejlődés, továbblépés igényét saját munkáját illetően.
•
Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, a kulturális értékek és szokások elsajátításáról, és a multikulturalizmusról. Tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására,
Gyermekkert Óvoda
oldal 20
Pedagógiai Program
•
•
•
•
•
•
•
nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására, különös tekintettel az etnikumokra és nemzetiségekre. Az inkluzív nevelés elvét közvetíti a gyermekcsoport felé. A pedagógiai folyamatban együttműködik más óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel. Pedagógiai helyzetekben képes az együttműködésre, kölcsönösségre, segítő kommunikációra. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra mind a gyermekekkel, szülőkkel, mind a kollégáival, illetve az óvodán kívüli munkatársakkal a partnerek korának, kultúrájának megfelelően. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, vagy önálló eszközök elkészítésére. Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét fejlesztő értékelés folyamatában. Szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van az óvodai értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel. Önismerete reális, képes az önreflexióra, az önfejlesztésre. Tájékozott a differenciális pedagógiai módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét. A tanulási folyamat tervezése és megvalósítása során törekszik a differenciálásra az egyéni és az életkori sajátosságok figyelembevételével. Pedagógiai munkája átlátható rendszerre épül: tervezés, cselekvés, értékelés, beavatkozás. Tervező munkája, tervezési dokumentumai, tervezési módszerei nyomon követhetőek, megvalósíthatóak és reálisak. A tanulást támogató környezet létrehozásánál figyelembe veszi a tanulási folyamatot. Tudatosan, az adott helyzetnek megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat. Rendelkezik a tevékenység központú környezet fizikai, érzelmi, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a sokoldalú tapasztalatszerzés óvodai és óvodán kívüli lehetőségeit, színtereit. Képes a gyermekekkel a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési formák közös kialakítására, elfogadtatására. Ennek megfelelően biztosítja a nyugodt kommunikációs teret és a kedvező feltételeket a napi tevékenységek során. Az óvodapedagógus biztosítson megfelelő légkört és eszközöket a tevékenységben megvalósuló tanulási folyamatok, illetve a szabad játék során, ezzel elősegítve az önálló felfedezést, gyakorlást. Motiválja a gyermekeket, felkelti érdeklődésüket, fenntartja figyelmüket. Fejleszti a gyermekek gondolkodási, probléma megoldási és együttműködési képességét. Sikeresen alkalmaz probléma megoldási és konfliktuskezelési módszereket, technikákat, követendő példaként állítva mindezt a gyermekcsoport elé. Ismeri a műveltségtartalmak közvetítése során felhasználható nyomtatott, nem nyomtatott, valamint digitális információforrásokat, a róluk való tájékozódás lehetőségeit. Munkája során törekszik ezen modern infokommunikációs eszközök bevezetésére, használatára a hatékonyabb, sokoldalúbb ismeretátadás érdekében. A gyermekeknek életkoruknak megfelelő szinten a lehetőségekhez és az adottságokhoz
Gyermekkert Óvoda
oldal 21
Pedagógiai Program
mérten kialakítja az online információk továbbadásának kritikus és etikus módját.
befogadásának,
feldolgozásának,
3.2. Tárgyi feltételek biztosítása
Intézményünk külső és belső tárgyi adottságai megfelelnek a gyermekek neveléséhez szükséges feltételeknek. Az intézmény rendelkezik IKT eszközökkel, melyeket a tervezésnek megfelelően tudatosan és nyomon követhető módon alkalmazunk a tevékenységek megvalósítása során. Lehetőségeinkhez mérten folyamatosan törekszünk a korszerű IKT eszközök beszerzésére. A beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához szükséges, jogszabály által meghatározott eszközök rendelkezésre álnak.
Az egyéni fejlesztés színterei: • Megfelelően felszerelt foglalkoztató szoba, • fejlesztő szoba (több funkciós helyiség), • tornaterem, tornaszoba (sajnos a Rét utcai Óvoda egyikkel sem rendelkezik). Célunk a megfelelő érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a gyermekek egyéni teherbíró képességét, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítását, az iskolában történő beválás érdekében. Ezért törekedni kell a kommunikációs tapasztalatszerzés belülről jövő igényének kialakítására, az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetésére.
3.3. A nevelés megszervezése: Napirend A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek életrendjét, időbeosztását. A napirend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését. Lehetővé teszi a szabad levegőn való tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenység szabad kibontakoztatását. A gyermek fejlődését biztosító feltételek az együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg, melyet a csoport fejlettségi szintjének megfelelően tervezünk. Napirenden belül legtöbb időt a játék kapja. A napirend igazodik a célokat szolgáló feladatokhoz, figyelembe veszi a csoportok szokásait, igényei. Gyermekkert Óvoda
oldal 22
Pedagógiai Program
Alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz, változó igényeihez és az előre nem tervezett eseményekhez. Napirendünkben a rugalmasság elve érvényesül.
NAPIREND
Időtartam 530- 8 8 – 840
Tevékenység megnevezése • • • •
840-1140
•
• • 1140-1245
• • •
1245-1500
• •
1500-1630
• • • •
Pihenés, szabad játék, Mindennapos testnevelés/ gyermektánc
Testápolás, önkiszolgáló munka, illetve naposi teendők /munka jellegű tevékenységek/ Reggeli Szabadon választott tevékenység: → Játék, beszélgető kör → Tevékenységben megvalósuló tanulás /spontán és szervezett tevékenységek/ Munka jellegű tevékenységek Levegőzés, séta, szabadban szervezett játéklehetőségek Testápolás, önkiszolgáló munka, illetve naposi teendők /munka jellegű tevékenységek/ Ebéd Testápolás, önkiszolgáló munka, illetve naposi teendők /munka jellegű tevékenységek/ A csoportszokások figyelembe vételével ráhangolódás a nyugodt pihenésre /Mese, zenehallgatás, relaxációs zene Pihenés egyéni szükségleteknek megfelelően. Testápolás, gondozási feladatok /munka jellegű tevékenységek/ Uzsonna Mozgás/ gyermektánc A spontán és szervezett tevékenységek, egyéni, vagy mikrocsoportos játéktevékenységek /délelőtt folyamán megkezdett tevékenységek folytatása/.
Nyári időszakra más napirendet alakítunk ki
Gyermekkert Óvoda
oldal 23
Pedagógiai Program
Heti rend A heti rend a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugodt légkört teremti meg az óvodai csoportban. A heti rend és a napirend biztosítja a szokásrendszer segítségével a gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődését, és lehetőséget nyújt az óvodások napi életének megszervezéséhez, melyet egész nap folyamán óvodapedagógus irányít. A heti rend életkortól függően biztosítja a rendszeres mozgásfejlesztést. A felajánlott, választható műveltségtartalmat, integráló tevékenységet úgy alakítjuk, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség a művészeti tevékenységekre, melyek a szabad játék keretein belül szervezhetők. 3.4. Az óvoda kapcsolatai Családokkal való együttműködés Az óvoda a közoktatási rendszer része, a családdal együtt segíti a gyermek fejlődését. Az óvodai nevelés kiegészítője a családi nevelésnek. A szülő és az óvoda kapcsolata meghatározó szerepet tölt be a gyermeknevelésben. Az együttműködés elengedhetetlen feltétele a hatékony nevelésnek, oktatásnak. A gyermek számára csak akkor hiteles a pedagógus és szülei közötti jó kapcsolat, ha az látható, érzékelhető. Csak a szülő és pedagógus részéről kölcsönösen egymás tiszteletén alapuló partneri kapcsolat az, amire a sikeres óvodai pályafutás építhet Célja: A család és az óvoda nevelőpartneri kapcsolatának fejlesztése, kiemelten a gondoskodó, óvóvédő, a gyermek fejlődését támogató, szeretetet adó családi nevelés elősegítésére. Alapelveink: • • •
Nyitottság, a szülő problémáinak meghallgatásában megértés, tapintat a segítségnyújtás formáiban (a szülők egyéni stílusának respektálása, a szülő segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében). A család-óvoda kapcsolatrendszerének folyamatos gazdagítása (szülői klub, fogadóóra, játszó délután, projektek közös megvalósítása, saját kedvelt tevékenységük bemutatása, nyitott ünnepek). Az ünnepek, jeles napok nyitottságával pozitív mintaadás a családoknak.
A gyermeknevelés a pedagógus és a szülő közös feladata, ezért: • •
Állandó párbeszéd szükséges. A nevelés és az oktatás tartalma és formája a párbeszéd része legyen.
Gyermekkert Óvoda
oldal 24
Pedagógiai Program
• • • •
A pedagógusnak fel kell készülnie a kapcsolatra. A szülőket fel kell készíteni a kapcsolatra. A pedagógusnak és a szülőknek fel kell készülniük az együttműködésre. A pedagógus kompetenciája a kapcsolat során, mint szakmai követelmény jelentkezik.
Intézményeinkben a családokkal való együttműködés formái változatosak, sokrétűek. Magukban foglalják a személyes kapcsolatot, a közös rendezvényeket, a jeles napok megünneplésének lehet, oly módon, ahogy az óvoda és a család igénye kívánja. Az együttműködés konkrét formái az éves tervekben nyernek megfogalmazást.
Kapcsolat társintézményekkel, szakmai szolgáltatókkal: A kapcsolatok kialakításában, fenntartásában az intézmények nyitottak, kezdeményezőek. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz, szükségletekhez, helyi sajátosságokhoz, a szűkebb és tágabb társadalmi környezet jellemzőihez. Szakmai és közéleti tevékenység terén végzett kiemelkedő munkánkat elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel, pályázatok finanszírozásával.
Bölcsőde: A bölcsődéből érkező gyermekek számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek átlátogassanak az óvodánkba, közös programokon vegyenek részt. A befogadás gondos előkészítéséhez tartozik az is, hogy szüleiknek előzetesen szülői értekezletet, játszódélutánt tartunk. Iskola: Az intézményes neveléskövetkező lépcsőfoka az iskola, mely kiemelt figyelmet kap az óvodából iskolába történő átmenetet érintve. Az iskolák alsós pedagógusai és igazgatói bemutatják intézményeiket a leendő első osztályosok szüleinek. Az iskolában szervezett nyílt napokra és rendezvényekre rendszeresen ellátogatunk a nagycsoportosokkal. Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Folyamatosság, rendszeresség, és kölcsönösség jellemzi a kapcsolatot, mely biztosítja óvodánk zavartalan, színvonalas működését. Együttműködés formái: • kölcsönös tájékoztatás, megbeszélések, • értekezletek, • részvétel óvodai rendezvényeken
Gyermekkert Óvoda
oldal 25
Pedagógiai Program
Pedagógiai szakszolgálatok: A gyermekek problémáinak feltárására folyamatosan igénybe vesszük a szakszolgálatok segítségét. Nagyon sok segítséget kapunk a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek fejlesztéséhez. Szakszolgálatok: • Logopédiai szakszolgálat • Családsegítő központ • Gyermekjóléti központ Közművelődési intézmények: • Jászai Mari Színház – Népház • Vértes Agorája • Könyvtárak
4. Az óvodai élet tevékenységformái 4.1. Játék A játékot az óvodás gyermek legjellemzőbb életmegnyilvánulásának, legfontosabb, leginkább fejlesztő alaptevékenységének, nevelési eszközének, módszerének, szervezeti keretének, formájának tekintjük. A gyermek egész napját a játéktevékenység szövi át és határozza meg, ebben zajlik tapasztalatai, ismeretei, élményei feldolgozása. A játékban érvényesülnek azok az érzelmi hatások, melyek a gyermeket a megismerés folyamatában érik és társas kapcsolatukat is befolyásolják. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik. Eredményeképpen alapozódnak a képességek és alakul a magatartás. Célunk: • A gyermekek elemi, pszichikai szükségleteinek kielégítése • hogy, kezdeményező, alkalmazkodó, kitartó, alkotó, másokat elfogadó-segítő, derűs, harmonikus, szeretetteljes személyiségű gyermekeket neveljünk. Az óvodapedagógus feladatai: • Megfelelő hely, idő, eszköz, élményszerzési lehetőség, nyugodt csoportlégkör biztosítása. • Elfogadó, segítő, támogató attitűd, differenciált módszerek. • Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét a szabadjáték túlsúlya érvényesülésének biztosítása. • Közös tapasztalatszerzés, élményszerzési lehetőség a különböző játékformákhoz. • A játék örömének biztosítása. • A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. Gyermekkert Óvoda
oldal 26
Pedagógiai Program
• Együttjátszás lehetősége. • A gyermekek észlelésének, megfigyelő-képességének, önkéntes és szándékos figyelmének, emlékezetének, felidézésének, képzelete működésének, gondolkodásának alkotó képzeletének, szellemi aktivitásának, beszédkészségének, problémaérzékenységnek, helyzetfelismerő képességének, mozgáskészségének, térérzékelésének, nagymozgásának, finommotoros tevékenységének, erkölcsi ítéletalkotásának, erősítése. • Erősítjük a gyermek szocializálódási folyamatát, a közös játék örömét, mivel a közös élmény együttes megtapasztalása alakítja a társakhoz való viszonyát, probléma érzékenységét. • Alakítjuk az együttérzés, kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzését. • Fejlesztjük a gyermek kommunikációs kapcsolatteremtő készségét. • A vezető egyéniségek kommunikációs stílusának figyelése, a gátlásos gyermekek oldása pl. ölbeli játékokkal. • Ösztönözzük a gyermeket a játékrend, a fegyelem betartására. A fentiek biztosításával az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének lehetőségét segítjük elő. Minden gyermek számára nélkülözhetetlen a szabadban, a friss levegőn való mozgás, játék, mely során érvényesül a felszabadultság, az önkéntesség, az alkotókedv, az öröm. Fejlődnek gyermekeink testi képességei, szociális érzékenységük, valamint intellektuális képességeik. Gyermekeink szükségleteit, érdekei és igényei szem előtt tartásával törekszünk arra, hogy játéktevékenység közben jól érezze magát. Programunk teljes egészében a játéktevékenység köreire épül, az önmagában is élményt jelentő játék alapozza meg a hatékony tanulást. Óvodánkban fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.
4.2. Mozgás A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, jelentős szerepet tölt be az óvodás korú gyermek fejlődésében. Erre az életkorra jellemző, hogy mozgás, tevékenység által szerez információt a környezetéről, segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgás, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások alakulásához. • A társakkal való együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek énhatárainak, a másik észlelelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése. • Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést. • Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. • Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. • A mozgásfejlesztés magában foglalja az aktív nagymozgást és a finommotoros fejlesztést egyaránt. • Közös mozgás öröme, közösségépítő szerepe. Gyermekkert Óvoda
oldal 27
Pedagógiai Program
• Szabálytudat erősítése. • A telephely óvodákban a fejlesztőpedagógus mozgásterápiát is alkalmaz, az idegrendszeri kapcsolódások begyakorlására változatos eszközökkel, fejlesztő játékokkal. Szervezeti formái a játékban, a mozgásos játékokban, a testnevelés foglalkozásokon, a mindennapi testnevelés és a kirándulások keretében jelennek meg. Célunk: A gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, erőnlétük, állóképességük fokozása. A gyermekek térben való tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése játékosan, játékok és fejlesztőfeladatok által. Az óvodapedagógus feladatai: • Különböző szervezeti formák megteremtése, sokoldalú mozgástapasztalatok szervezése a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítése érdekében. • A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése. • Rendszeres és jó légkörben végzett mozgással a mozgás megszerettetése, a mozgáskedv megőrzése. • A mozgásfeltételek folyamatos biztosítása zárt térben és az udvaron egyaránt. • Minél több mozgás lehetőség biztosítása eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy kötött formában, zenével összekötve. • Az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk a mozgásigénye kielégítésére, • Egészséges versenyszellem kialakítása. • Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása. Szervezeti formái a játékban, a mozgásos játékokban, a testnevelés foglalkozásokon, a mindennapi testnevelés és a kirándulások keretében jelennek meg.
4.3. Verselés, mesélés A vers, mese forrása az anyanyelvi nevelésnek, az óvodában minden napunkat átszövi, folyamatosan jelen van. Értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek, fejleszti képzeletüket, gondolkodásmódjukat, általa erkölcsi, etikai ismereteket szereznek. Célunk: • A gyermekek érzelmi - esztétikai - értelmi fejlődésének segítése. • Pozitív személyiségjegyeiknek, kulturális anyanyelvüknek, ízlésviláguknak megalapozása változatos és igényes irodalmi élmények nyújtásával, elsősorban a népi kultúra felhasználásával. • A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. Gyermekkert Óvoda
oldal 28
Pedagógiai Program
• A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeik megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Változatos irodalmi élmények nyújtásával belső igényük felébresztése a könyv, a színház, a múzeumok értékei iránt.
Jellegzetes tartalmak biztosítása: Beszoktatáskor a biztonságérzet és kötődés kialakulásához nagy segítséget nyújtanak a különböző ölbeli játékok, melyekhez valamilyen mozgásos játék is kapcsolódik. Ezeket nap, mint nap játsszuk, hiszen a kedves meghitt együttlétek, a fizikai érintések sokat jelentenek a gyermekek és az óvónő érzelmi egymásra találásában. A mozgásos játékokat, a természettel kapcsolatos mondókákat, kiolvasókat, vidám népi rigmusokat minél többször ismételjük az örömteli játék során, melyben a gyerekek szívesen, örömmel vesznek részt. A báb nagyon fontos eleme a verselésnek, mesélésnek. A nehezen oldódó gyermeket is szóra bírja, segíti az érzelmek kinyilvánításában. A bábozás mellett a drámapedagógia eszközeit is felhasználjuk a közös játékban. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal: • A gyermekek a meséken, verseken dramatikus játékokon keresztül megtanulják a nyelvtanilag tiszta, helyes beszédet, kiejtést, gyarapodik szókincsük. Gazdagodik fantáziájuk, megalapozódik erkölcsi értékítéletük. • A mese jellegzetes különös nyelve hatásos fejlesztő eszköze a nyelvi érzékenységnek. Közelebb kerülnek a természethez, az emberi környezethez, a néphagyományok ápolásával erősödik hazaszeretetük. Meg tanulnak figyelni egymásra, megismerik az összetartozás érzését. • Kialakítjuk a vágyat az irodalmi, művészeti értékek iránt, így válhat belőlük felnőtt korukban is a művészetek felé nyitott, színházba, múzeumba járó, sokat olvasó művelt ember. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése verseléssel, meséléssel: • A mindennapos verselés mesélés alkalmával tapintatosan kezeljük az érintett gyermekek figyelmének korai fáradékonyságát, fokozatosan növeljük a figyelem tartósságát. • Olyan feltételeket, szituációkat teremtünk, amelyekben a megfelelő hatások érvényesülhetnek. • Figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra is, ezeknek gyermekeknek lehetőséget biztosítva az érvényesülésre oly módon, hogy a többi gyermek önérzete ne sérüljön. Az óvodapedagógus feladatai: • Az irodalmi anyag sokrétű, igényes válogatása az egyetemes értékű és népi művek megfelelő arányú felhasználásával, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően. Gyermekkert Óvoda
oldal 29
Pedagógiai Program
• Válogatás során igyekszünk a magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag világát felfedezni. A klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. • A mese, vers hangulatát kifejező óvónői előadásmód, metakommunikáció érvényesítése. Lehetőség szerint az egyéni bemutatást szorgalmazzuk a tiszta hangzás és az egyéniség kibontakozása érdekében. • A mindennapi mesélés, vers, bábozás, dramatizálás, dramatikus játékigényének kialakítása, mely biztosítéka annak, hogy a gyermekek a régi és új benyomásokat elfogadják, és többször feldolgozzák; a mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiéniájának elengedhetetlen eleme. • A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, dúdolókkal, versekkel, mesékkel, anyanyelvi játékokkal. • Dramatikus játékok alkalmazása, melyekben a gyermekek eljátszhatják, amit átéltek, és újabb összefüggésekkel ismerkedhetnek meg. • A gyermekek saját vers vagy mesealkotását, annak mozgással vagy ábrázolással történő kifejezését segítjük. • A mesélés, verselés és mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. • Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése verseléssel, meséléssel. 4.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az éneklés, zene és ezekhez kapcsolódó mozgás is a mindennapok része a gyermekcsoportok életében. Célunk: • • • • •
Az énekes játékok, a zene megszerettetése. A szép, tiszta éneklésre való szoktatás. A zenei hallás, a ritmusérzék, zenei emlékezet fejlesztése. A gyermekek esztétikai érzésének, mozgáskultúrájának formálása. A közös éneklés, a közös játék, zenehallgatás útján zenei kultúrájuk fejlesztése.
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése az ének-zene, gyermektánc eszközeivel Az óvodapedagógus feladatai: • A felhasznált zenei anyag igényesen válogatott énekes népi játékokból, és a kortárs művészeti alkotásokból életkornak és az adott csoport zenei képességeinek megfelelő Gyermekkert Óvoda
oldal 30
Pedagógiai Program
válogatása. • A megfelelően válogatott zenei anyagok fontos eszközéül szolgálnak a gyermekek zenei képességének és kreativitásának alakításában. • Attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. • A felnőtt minta spontán utánzási lehetőségének biztosítása. • A nap folyamán többször is zenei élményhez juttatjuk a gyermekeket (dúdolgatás, zörejek, zenei hangok), nyelvi képességek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal. • Megfelelő szervezeti formák lehetőségének felkínálása, a zenei képességek fejlesztésére a gyermekek által kezdeményezett alkalomszerű játékok, más műveltségi területekhez való kapcsolódással. • A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelmet fordítunk a nemzeti, etnikai kisebbség, migráns gyermekek zenei nevelésére is 4.5. Rajzolás, festés, mintázás kézimunka A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával. Az ábrázolás összetett, sokszínű nevelési terület, mert magában foglalja a rajzolást, a festést, a mintázást, a kézi munkát, a képalkotást, konstruálást és a műalkotásokkal való ismerkedést. Megismerteti a gyermeket a különböző anyagokkal, azok tulajdonságaival, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel, fejleszti az eszközök használatának, a velük való bánásmódnak szokásait. A megfigyelés és ábrázolás által formálódnak a gyermekek érzelmei, képzetei, gazdagodik élmény és formaviláguk. A vizuális nevelés kötetlen szervezeti formában, többféle technikai lehetőség biztosításával történik. Célunk: Az ábrázolás örömének kialakítása, a gyermek élmény - és fantáziavilágának szabad, képi önkifejezése. Tér-, forma-, színképzetük gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti fogékonyságuk, igényességük alakítása. Az alkotás örömének megtapasztalása.
Az óvodapedagógus feladatai: • A gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése (állandó hely, megfelelő időtartam, eszköz biztosítása a gyermekek számára elérhető helyen). • Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás. • Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. • A hagyományos óvodai ábrázolás eszközeinek és technikáinak használata mellett a népi kismesterségek, hagyományőrző technikák, eszközök megismertetése a gyermekekkel. • A vizuális és kommunikációs tevékenységek összehangolása. Gyermekkert Óvoda
oldal 31
Pedagógiai Program
4.6. A külső világ tevékeny megismerése A gyermekek környezettel való ismerkedése az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Ezáltal olyan tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő társadalmi és természeti környezetről, amely segíti őket az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodásban. A külső világ tevékeny megismerése magában foglalja a környezet megismerése mellett elemi matematikai tapasztalatok megszerzését. Az ismeretszerzés alapja a tapasztalás és tevékenykedtetés, a pedagógus példája, s ezek segítségével a környezet megóvására, védelmére, a természet szeretetére neveljük gyermekeinket. Nagyon fontos az óvoda és a család kapcsolata. Az óvoda nevelőtevékenysége kihat a szülőkre, tanítja a szülőt is. Tudatosítja a szülőkben a példamutató, felelősségteljes magatartás jelentőségét. Bevonja őket a környezeti nevelési feladatok megoldásába. Célunk: • A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti- emberi-tárgyi értékek iránt, • a környezet megismeréséhez s viselkedéskultúra megalapozásához szükséges jártasságok, készségek kialakítása környezettel való harmonikus viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok megalapozása.
Az óvodapedagógus feladatai: • A szűkebb és tágabb környezet megismerésének, tapasztalatok gyűjtésének, felfedezések lehetőségének biztosítása, a feltételek megteremtése, élményszerzési helyek biztosítása. • Környezettudatos magatartás megalapozása. • Környezetvédelmi,- megóvási szokások kialakítása. • A környezet megismerésében, megértésében, az összefüggések felfedezésében a gyermekek segítése, • Spontán és szervezett tapasztalatszerzés biztosítása. • Szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások, családi és tárgyi kultúra értékeinek szeretetére, védelmére nevelés. • A város építészeti, történeti, természeti jellemzőinek, értékeinek megismerése. • Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása a gyermekben, amelyek elősegítik a természetes és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolatok kialakítását. • A gyermekek mennyiségi, formai, nagyság-, tér-, és síkbeli szemléletének alakítása, és azok tevékenységben való alkalmazása. • A gyermek önálló véleményalkotásának segítése, döntési képességének fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és környezet alakításában. Gyermekkert Óvoda
oldal 32
Pedagógiai Program 4.6.1.Természeti, tárgyi, emberi környezet megismerése
A gyermekek tapasztalások útján szereznek ismereteket szűkebb és tágabb, épített és természetes környezetükről. Miközben felfedezik azt, megismerik hazájukat, az ott élő embereket, néphagyományokat, értékeket, megtanulják szeretni és védeni azokat. Sétákat és kirándulásokat szervezünk az épített és a természetes környezet megismerésére. A természet-ember-tárgyi környezet fogalomkör legfőbb rendező elvének a természet körforgásában végbemenő évszakok változásait tekintjük, melyek hatással vannak a földi élet minden színterére. A természeti és társadalmi ismeretadást úgy szervezzük meg, hogy mindenkinek lehetősége legyen saját képességeinek megfelelően tevékenykedni, fejlődni. Nagy hangsúlyt fektetünk a természetben zajló események folyamatos megfigyelésére, biztosítva a megfelelő számú gyakorlás, tevékenység lehetőségét. Célunk: A természet szeretetére, a környezet természeti és társadalmi értékeinek megóvására, környezettudatos viselkedésre nevelés. Gyermekeink általi közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építve, tevékenység közben ismerjék meg, óvják és alakítsák közvetlen környezetüket, alakuljon ki természetbarát magatartásuk. Feladataink: • Tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása.
4.6.1. A környezet mennyiségi és formai összefüggéseinek megismertetése Matematikai tevékenységen keresztül biztosítjuk a gyermekek számára a tapasztalatszerzést, a véleménynyilvánítást, a kérdezés lehetőségét és a kapcsolatteremtést gyermekekkel és felnőttekkel. A matematikai nevelésben gyermekeknél két életkori szintet jelölünk meg: • első szint – a gyermek öt éves koráig tart • második szint – a gyermekek 5-6-7 korától kezdődik A tanulási módok játékos szituációba ágyazva segítik gyermekeink eligazodását a mindennapi éltben. Egy-egy részképesség sokoldalú tevékenységgel fejleszthető. A fejlesztő tanulási tevékenységekben az észlelésre épülő a mozgásos, a közösségi tevékenység aktív átélése biztosítja a tapasztalatszerzést. A matematikai részképességek fejlesztéseire a szabadon választott tevékenységekben, a játékban, a munka jellegű tevékenységek közben és az egyéb tervezett tanulási lehetőségekben is lehetőséget kínálunk. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a tehetségfejlesztésre, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének elősegítésére is. Gyermekkert Óvoda
oldal 33
Pedagógiai Program
Célunk: • A gyermekek matematikai tapasztalata, érdeklődése szakmai megerősítéssel tudatossá váljon. • Az óvodába járó gyerekek társas szükségleteiket kielégíthessék, közös élményekben, különféle tevékenységekben vegyenek részt, amelyek alkalmasak a matematikai ismeretek megalapozására, bővítésére, a matematikai összefüggések megerősítésére. Feladataink: • A matematikai érdeklődés kibontakozásának segítése. • A környező valóság mennyiségi, nagyságbeli, térbeli és formai viszonyainak megismertetése, tevékenységekben való alkalmazása. • Tapasztalatok megszerzése, sík-és mennyiségszemlélet megalapozása. • Részképességek, műveletek, szokások elsajátítása komplex óvodai tevékenységek keretén belül, játékos feladatok által. • Matematikai szemlélet, beállítódás megalapozása. • Intenzív gondolkodási műveletek végzése. Várható fejlődés óvodáskor végére: • • • • • •
Természetes kíváncsiság és érdeklődés a problémák iránt. Helyes ítéletek felállításának képessége. Összehasonlítás, szétválogatás, sorba rendezés képessége. Tájékozódás térben és síkban. Számlálási műveletek végzése, relációk felállítása. Megismert matematikai kifejezések alkalmazása.
4.7. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység. A gyermekek aktív részvételével és érdeklődésével kreatívan fejlesztjük együttműködési készségüket. A munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek kialakítása – kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság – tevékenységeken keresztül történik. A gyermek, munka jellegű tevékenysége örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység, a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Területei: az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet – növény - és állatgondozás. A munkafajták közül ki kell emelni az önkiszolgálást, testápolást, öltözködést, étkezést, környezetük rendben tartását. Ezekre a munkákra koruktól függetlenül, de képességeik figyelembevételével biztatni kell őket. Gyermekkert Óvoda
oldal 34
Pedagógiai Program
Célunk: • A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését, • Munkavégzés közben alkalmazkodjanak egymáshoz, becsüljék meg saját és mások munkáját • Fejlődjön kitartásuk, a megkezdett tevékenység befejezésére való igényük, feladattudatuk.
Az óvodapedagógus feladatai: • Nyugodt légkör megteremtése, munkafogások megismertetése a gyermekekkel munkavégzés technikáinak elsajátíttatása, amelyek a munkavégzéshez nélkülözhetetlenek. • Tudatosan szervezzük a gyermeki munkát, a gyermekekkel való együttműködést • Fokozatosan vezetjük be a munkafolyamatokat. • Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni sajátosságait. • Biztosítjuk a gyermekek tényleges tevékenységét, aktivitását, a munka állandóságát és folyamatosságát. • Ösztönözzük a gyermekek önértékelésének kialakulását, igényszintjének növekedését. • A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése. • Támogatjuk, hogy az együttmunkálkodás érzelmi élményének hatására alakuljanak a gyermekek baráti, egymást segítő kapcsolatai. • Folyamatos, konkrét, reális, a gyermekeknek saját magukhoz mérten fejlesztő értékelése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. • Örülnek az elvégzett munkának. • A napos önállóan felteszi az asztalterítőt, kiosztja az étkezéshez szükséges eszközöket és azokat esztétikusan elrendezi az asztalon. Étkezés után leszedi az asztalt, a terítőt önállóan összehajtja, és a helyére teszi. A szalvétát összehajtogatja, és a szalvétatartóba helyezi. Összesöpri a morzsát, letörli az asztalt. • A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését, • Munkavégzés közben alkalmazkodjanak egymáshoz, becsüljék meg saját és mások munkáját • Fejlődjön kitartásuk, a megkezdett tevékenység befejezésére való igényük, feladattudatuk. • Vigyáznak a terem rendjére. • Segítenek a terem, mosdó, öltöző rendjének megtartásában, a játékok helyrerakásában. • Alkalomszerűen sütnek, befőttet, salátát készítenek. • Bekapcsolódnak a növények gondozásába, madáretetésbe. Gyermekkert Óvoda
oldal 35
Pedagógiai Program
• Segítik egymást öltözésben, egyéb tevékenységekben. • Részt vesznek az udvar takarításában, falevelek, ágak összegyűjtésében, a virágos kert rendszeres ápolásában. • Örömmel készítenek ajándékokat, apró meglepetéseket. • Segítenek a foglalkozások eszközeinek kiosztásában és összeszedésében. • Szívesen vállalnak egyénileg alkalmi megbízásokat. • Örömmel segítenek az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek. • Megbecsülik a saját és mások munkáját. • Óvják, védik környezetüket.
5. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Óvodánk életének minden területén folyamatosan jelen van a tevékenységben megvalósuló tanulás, spontán és irányított formában egyaránt, mely a teljes gyermeki személyiség fejlődését és fejlesztését támogatja. Célunk: Az óvodás gyermek kompetenciáinak, képességeinek fejlesztése. A gyermek érdeklődésének felkeltése, motiváltság, a gyermek cselekvő aktivitása, valamint a tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalásban és sokoldalú cselekedtetésben gyermekeink önként, örömmel vegyenek részt. Tevékenységben történő tanulás formái: • • • •
Utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedés, szokások kialakítása. spontán játékos tapasztalatszerzés. Gyermek kérdéseire, válaszokra épülő ismeretszerzés. Óvodapedagógusok által irányított megfigyelések, felfedezések, tapasztalatszerzés, probléma-és feladatmegoldás. • Óvodapedagógusok által kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás. A szervezeti és tanulási kultúrát a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok alapján fejlesztjük tovább folyamatosan. Biztosítjuk a gyermek igényéhez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tevékenységi kereteket és formákat, figyelembe véve a gyermekek kíváncsiságát, tudásvágyát, játékosságát. Az óvodapedagógus a tevékenységekben történő tanulás irányítása során, egyénre szabott, pozitív egyéni fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Óvodapedagógusaink felkészültsége biztosítja a gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének elősegítését, tehetséggondozását.
Gyermekkert Óvoda
oldal 36
Pedagógiai Program
6. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek Az óvodás korú gyermekek fejlődésbeli eltérései olykor szembetűnők. Az életkori szakaszok hasonló jelenségeket, fejlettséget eredményeznek, de a hasonlóság mögött gyakran eltérő szintek fedezhetők fel.
Kiemelt figyelmet igénylő gyermek: • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek • kiemelten tehetséges gyermek, • hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek A roma gyermekek legtöbbje ingerszegény környezetből jön az óvodába, ezért értelmi képességeik elmaradnak az életkoruknak megfelelő szinttől. Értelmi képességeiknek, tanulási készségeiknek fejlesztését még hatékonyabbá kívánjuk tenni.
Feladatunk Az egyéni képességeik megismerése alapján, egyéni bánásmód alkalmazásával történő fejlesztésük. • Minden óvónő feladata a csoportjában - gyermekenként – a felmerülő probléma okaink feltárása. • Az okok megszüntetésére egyéni célok kitűzése. • A gyermek fejlettségi szintjének megfelelően az egyéni bánásmód formáinak meghatározása. • Toleráns pedagógusi hozzáállás. • Folyamatos szakmai önképzés. • Egyéni bánásmód alkalmazása a nevelőmunkában. • Folyamatos együttműködés a Pedagógiai Szakszolgálat intézményeivel. • Továbbképzési tervben szerepeltetni kell azokat a szakterületeket, melyeket újabb szakképzettségek megszerzésével segíteni kell. • Segíteni kell az intézményben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket és szüleiket az élményt jelentő óvodai programokban való aktív részvételben. • Óvodán kívüli támogató programokba való bekapcsolódás, együttműködve a város intézményeivel, civil szervezeteivel. Célunk: • Prevenció – a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzése. Az eredményes fejlesztés érdekében nagyon fontos, hogy ezek a gyerekek rendszeresen járjanak óvodába. • Magas fokú kreativitás, erős motiváció. • Átlag feletti képességek kibontakoztatása. Gyermekkert Óvoda
oldal 37
Pedagógiai Program
A tehetséges gyermekek fejlesztését elsősorban a gyermekek közötti különbözőségeket figyelembe vevő differenciált foglalkoztatással valósítjuk meg. Fejlesztő munkánk irányai: Nevelő és fejlesztő munkánk során segítünk a gyermekeknek feldolgozni és megérteni: • A tárgyi világot a gyermekekhez közel álló tevékenységeken keresztül. • Az emberi környezet nyújtotta információt a játékokban, mesékben, szerepekben és közösségi eseményekben való részvételen keresztül. • A logika és matematika világát játékos szituációkban mérésen, összehasonlításon, számoláson, sorba rakáson, válogatáson és csoportosításon keresztül. Speciális fejlesztő munkánk a személyiségfejlődés valamennyi területét (testi, társas, érzelmi és kognitív) megcélozza, elősegítve ezzel: • A testi fejlődést nagy és kismozgásokon keresztül. • A társas és érzelmi fejlődést viták és ellentétek elsimításán, az impulzusok ellenőrzésén, egymás támogatásán és tiszteletén, kezdeményezésen és elfogadáson, megegyezésen, az anyagok megbecsülésén és a közös munkán keresztül. • A kognitív fejlődést problémamegoldó helyzeteken, logikai feladatokon, a gondolkodás megszervezésén és a véleménymondás bátorításán keresztül. Az érzelmi biztonság, a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtáson túl törekszünk: • Az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítására; • Speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíteni az egyre pontosabb észlelést, fejleszteni a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíteni a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását; • A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozunk. A gyermekek pszichikai fejlesztését a gyermekek érési folyamatához igazítjuk. Életkori sajátosságaiknak megfelelő eszközökkel kívánunk támaszt nyújtani az épp fejlődő pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakoroltatásához. Pedagógiai tevékenységünk a fejlődéselmélet alapos megértésén, a nevelés konstruktivista szemléletén és a megismerésről alkotott progresszív elképzelésen alapul.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek: • Elég időt kapjanak környezetük felfedezésére. • Lehetőséget kapjanak egy-egy téma sokoldalú megközelítésére és megismerésére. • Biztonságos környezetben fedezhessék fel saját érzéseiket, követhessenek el hibákat és oldjanak meg azokat. • Alkalmat kapjanak a választásra az egyes foglalkozások közül. Gyermekkert Óvoda
oldal 38
Pedagógiai Program
Szervezési feladatok • Az óvoda Szervezeti Működési Szabályzatában szerepel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kötelező felvétele. Az óvónők személyes megkeresésükkel is segítik a gyermekek óvodába kerülését. • Az óvoda nyitva tartása igazodik a szülők munkaidő beosztásához. • A nevelőtestület rendszeresen tart esetmegbeszéléseket. • Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérést végzünk a gyermekről. • A gyermek beszédfejlődését segítjük az ingerekben gazdag beszélő környezet kialakításával. • Egészséges környezet feltételeinek megteremtésével megkönnyítjük a gyermekek szocializálódását. • A változatos pedagógiai módszerek alkalmazásával biztosítjuk a gyermekek megtapasztalási lehetőségeit (mikro csoportos foglalkoztatás, kooperatív tanulási technikák alkalmazása). Óvoda-iskola átmenet A differenciált foglalkoztatással több időt tudunk biztosítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képesség fejlesztésére. Az egymás meghallgatása, egymásra figyelés, a figyelemkoncentráció képességének alakítására törekszünk. DIFER mérést alkalmazzuk a részképesség zavarok kiszűrésére. A képességek fejlesztéséhez szükség esetén logopédus, fejlesztőpedagógus segítségét kérjük.
Szülőkkel való kapcsolattartás • • •
A személyes kapcsolat kialakítására törekszünk, lehetőséget biztosítunk a gyermek egyéni sajátosságainak megfelelő beszoktatásra. A gyermek fejlődéséről feljegyzésekkel, egyéni beszélgetésekkel folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket. Folyamatos kapcsolattartás során, figyelembe vesszük a szülők igényeit, az óvodával szemben támasztott elvárásait.
7. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hétéves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Iskolára való alkalmasság feltételezi a megfelelő testi fejlettséget, jó pszichés státust, szociális és mentális érettséget, észlelési (látás, hallás, tapintás), a mozgásos és az ezeket kísérő verbális struktúra épségét. Gyermekkert Óvoda
oldal 39
Pedagógiai Program
Testi, lelki, szociális érettség. •
Testileg fejlett, összerendezett, harmonikus mozgású, megfelelő állóképességgel rendelkező. Viselkedését, szükségleteit szándékosan irányítani képes. Nyitott, érdeklődő. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, növekszik a figyelem időtartama, könnyebbé válik megosztása és átvitele. A közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, meghallgat másokat. Életkorának megfelelőtempóban és hangsúllyal tudja magát kifejezni. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Elemi mennyiségi ismeretei vannak. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Készen áll az együttműködésre, kapcsolatteremtésre, a tanító elfogadására. Feladattudata kialakulóban van.
• • • • • • • • • •
8. Sajátos nevelési igényű gyermekek
Beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek habilitáció – rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programja Programunk a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet tartalmazza.
Intézményünk speciális feladatként vállalja a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek integrált nevelését –oktatását. A Köznevelési Törvény rendelkezései alapján, a fentiek értelmében a helyi Tatabányai Gyermekkert Óvoda Pedagógiai Program készítése és elfogadása •
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint
•
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról rendelet 1. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltak figyelembevételével történik.
Gyermekkert Óvoda
oldal 40
Pedagógiai Program
Beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek nevelését – oktatás alapvetően meghatározó belső dokumentumok •
A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakértői véleménye
•
Tatabányai Gyermekkert Óvoda Pedagógiai Programja és az abban rögzített
•
Beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek habilitáció – rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programja
•
A beszédfogyatékos óvodás gyermek, sérülés specifikus nevelési –oktatási feladatait tükröző egyéni fejlesztési terve. 8.1 Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében
•
Az alapdokumentumban foglaltak alapján; meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden intézményünkbe járó óvodás gyermek számára szükségesek.
•
a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzései a mérvadóak.
•
a nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés.
•
A beszédfogyatékos sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakításával, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök meglétével biztosítjuk a nevelési célok megvalósíthatóságát, kiemelten törekszünk arra, hogy a napirend során a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermek is mindig csak a további önálló cselekvéséhez szükséges optimális segítséget kapjon.
8.2 Az irányelv célja Az irányelv célja, a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangjának megteremtése. Útmutatást biztosít arra, hogy az •
az elvárások igazodjanak az intézményünkbe járó beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődésének üteméhez,
•
fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,
Gyermekkert Óvoda
oldal 41
Pedagógiai Program
•
az érintett gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,
•
a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programunk váljon az intézményünk nevelési programjának tartalmi elemévé.
Az irányelv vonatkozása kiterjed; •
a gyógypedagógiai intézményrendszerhez tartozó óvodákra, óvodai csoportokra
•
és a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek többiekkel együtt integráltan nevelő - oktató óvodákra egyaránt.
A fejlesztés szervezeti keretének megválasztása; •
a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert.
Az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembe vételével, az intézményünkbe jelentkező beszédfogyatékos gyermek szükségletinek mérlegelésével, minden esetben egyéni döntés alapján hozunk határozatot az együttnevelést biztosító aktív óvodai jogviszony létesítéséről.
8.3 A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei
A sajátos nevelési igény kifejezi; •
a gyermek életkori sajátosságainak a beszédfogyatékosság, által okozott részleges vagy teljes körű módosulását,
•
a
képességek
részleges
vagy
teljes
kiesését,
fejletlenségét,
eltérő
ütemű
fejleszthetőségét. A beszédfogyatékos óvodás gyermek számára egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységet biztosítunk, mely team-munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg a gyermek igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazásával. A beszédfogyatékos óvodás gyermek sajátos nevelési igénye a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
Gyermekkert Óvoda
oldal 42
Pedagógiai Program
A nevelésükhöz, oktatásukhoz kötelező feltételeket a többletszolgáltatásokat az aktuális jogszabályi követelmények alapján biztosítjuk. Az óvodai nevelőmunka során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy: •
a beszédfogyatékos kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti;
•
a gyermek iránti elvárást a beszédfogyatékosság súlyosságának mértéke határozza meg;
•
terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják.
A
habilitációs,
rehabilitációs
egyéni
és/vagy
csoportos
fejlesztés
elsősorban
gyógypedagógiai kompetencia, amely kiegészül a társszakmák - pszichológiai, orvosi terápiás együttműködésével. Az
egyéni
fejlesztési
tervet
a
gyermek
beszédfogyatékosság
típusához
igazodó
szakképzettséggel rendelkező •
gyógypedagógus/ logopédus, együttműködésével készítjük.
8.4 A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai
A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiaiorvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. •
A beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával.
•
Törekszünk a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.
•
A szükséges speciális eszközöket bemutatjuk elfogadtatására buzdítjuk a gyermeket, csoporttársakat, megtanítjuk azok adekvát használatát.
•
Az egyéni sikereket segítő tulajdonságokat, funkciókat fejlesztjük.
•
Támogatjuk
az
egyes
területeken
kimagasló
képességeket
mutató
óvodás
gyermekeket.
Gyermekkert Óvoda
oldal 43
Pedagógiai Program
8.5 A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők
•
A beszédfogyatékosság súlyossága.
•
A beszédfogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje.
•
Korai fejlesztésben és gondozásban részesült beszédfogyatékos gyermek esetében a korai időszak fejlődésmenete.
•
A beszédfogyatékos gyermek
- életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei, - családi háttere. A komplex személyiségfejlesztés magába foglalja a; •
vizuális,
•
akusztikus,
•
taktilis,
•
mozgásos észlelés folyamatait,
•
a motoros képességek,
•
a beszéd -és nyelvi készségek és az
•
értelmi képességek
fejlesztését.
A sajátos nevelési igényű gyermekek egyes fogyatékossági típusának függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozottan
fogyatékos
beszédfogyatékos
gyermek,
esetén
a
megállapított
fogyatékosságok mindegyikére tekintettel vagyunk.
8.6 A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermek számára
•
Az intenzív beszéd -és nyelvi készségek fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus módszereket, terápiákat, technikákat alkalmazunk.
•
Az egyéni szükségletekhez igazodó környezetet biztosítunk.
•
Nevelésünk kiterjed az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök következetes használatára, elfogadtatására.
Gyermekkert Óvoda
oldal 44
Pedagógiai Program
•
A kompenzációs lehetőségek körét bővítjük a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével.
•
A beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő képességeinek kibontakoztatásával a további fejlődésüket alapozzuk meg.
•
Rugalmas
szervezeti
kereteket
alakítunk
ki
az
egyéni
foglalkoztatásuk
megvalósulásához. •
Megfelelő tájékoztatást nyújtunk az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők számára, a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködünk a sérült gyermek családjával.
8.7 A Tatabányai Gyermekkert Óvodában, mint többségi óvodában megvalósuló – beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek integrált - nevelése, oktatása
Intézményünk lehetőséget nyújt a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermek többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelésére, elősegítjük ez által a gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését, a zavartalan óvoda-iskola átmenetet. Intézményünk, mint befogadó intézmény vállalja a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek sérülésspecifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását; •
utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt pedagógiai szakszolgálat által alkalmazott a sajátos nevelési igény típusának megfelelő együttnevelést segítő logopédus - gyógypedagógus foglalkoztatását,
•
nyelv – és beszédfejlesztő pedagógus,
•
fejlesztő pedagógus alkalmazását,
•
speciális tárgyi feltételeket.
A team-munkában megvalósított fejlesztésük – egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátásuk, •
csoportos szinten differenciált feladatadással az óvodai élet teljes időtartamát áthatja,
•
az óvodapedagógus, - fejlesztő pedagógus által tartott egyéni,
Gyermekkert Óvoda
oldal 45
Pedagógiai Program
•
a nyelv - és beszédfejlesztő pedagógus által tartott egyéni, mikrocsoportos
•
gyógypedagógiai egyéni fejlesztésük - a napirendhez igazodik.
A TEAM – munkában részt vevő pedagógusok kölcsönösen figyelembe veszik az általuk foglalkoztatott beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű óvodás gyermekről szerzett tapasztalataikat, észrevételeiket, javaslataikat. A beszédfogyatékosságot figyelembe vevő sérülésspecifikus fejlesztés időtartamának és az azt megvalósító megfelelő szakképesítéssel rendelkező pedagógus biztosítása tekintetében az aktuális törvényi előírásokat figyelembe vevő szakértői bizottság szakértői véleménye a mérvadó. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, mely alapja; •
A személyi - tárgyi feltételek megteremtésével és folyamatos biztosításával magasabb szintű sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztést kínálunk az érintett óvodás gyermekek számára.
•
A gyermek másságát elfogadó, szeretetteljes személyi attitűddel, a sérült gyermek sikeres próbálkozásait, erényeit erősítjük.
•
Együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező alkalmazotti közösségünk elkötelezett a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek a többi óvodás gyermekkel történő integrált nevelésére.
•
Harmonikus személyiségfejlesztésük biztosítása érdekében a gyermek aktuális szomatomentális szintjéhez igazodó, az intenzív beszéd – és nyelvifejlesztést hangsúlyba helyező, - komplex személyiségfejlesztésbe ágyazott, nevelést, oktatást valósítunk meg.
•
Az óvodás gyermek életkori sajátosságaihoz igazodó, a harmonikus fejlődést elősegítő módszerkombinációkat
alkalmazunk;
beszélgetés,
bemutatás,
magyarázat,
meggyőzés, gyakorlás, elismerés, ellenőrzés, egyénre szabott fejlesztő értékelés. •
Értékelésüknél figyelembe vesszük a gyermek eltérő képességeit; a szakértői véleményt.
•
Minden segítséget megadunk a hátrányaik leküzdésére.
•
A felmerülő speciális nevelési helyzetek, probléma megoldásához alternatívákat keresünk.
Gyermekkert Óvoda
oldal 46
Pedagógiai Program
•
A gyógypedagógiai szűréseken, méréseken túl a nyelv - és beszédfejlesztő pedagógus koordinálja a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek bemeneti és kimeneti mérését.
•
Az intézményvezető biztosítja a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő kollégák befogadó
integrált
nevelést,
oktatást
biztosító
szakmai
tapasztalatcserén,
továbbképzéseken történő folyamatos részvételét. •
Az ismertetett általános módszerek / módszerkombinációkon túl gyógypedagógiaspecifikus módszereket, módszerkombinációkat alkalmazunk, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszereket választunk;
-Egyéni - és kiscsoportos foglalkoztatás, - a beszédfogyatékosság típusának, súlyosságának megfelelő párok/- csoportok foglalkoztatása. Az óvodai csoportban tisztán beszélő és aktívan kommunikáló asztaltársak közé ültetjük az érintett óvodás gyermekeket. Törekszünk arra, hogy az óvodapedagógust minden esetben jól lássa. -A beszédkedv felkeltésé érdekében beszélő- kommunikációra ösztönző környezetet biztosítunk. -Nagy jelentőséget tulajdonítunk minden olyan játékos gyakorlásnak, amely hangadásra késztet, a hangutánzást, a beszéd indítását segíti elő. -A nem beszélő óvodás gyermek esetében a legkreatívabb kommunikációs helyzetek kialakítására törekszünk. -Lassú nyugodt kommunikáció, feladatadás. Biztosítjuk az időt a megértésre, a reagálásra - „A gyermek minden jelzésének kommunikációs értéke van.” A 10 másodperces szabály alkalmazása. -Hosszabb magyarázatot, beszélgetést és begyakorlási időt biztosítunk. -Kulcsszavakat alkalmazunk a receptív beszéd /beszédmegértés/ fejlesztés kezdeti szakaszában. -A vizuális ingereket alkalmazunk, általunk történő akusztikus megerősítéssel. -Az érzékelő apparátus komplex intenzív stimulálására törekszünk. -A szemtől-szembe történő kommunikáció során törekszünk a tudatos szájra irányultság kialakítására. -Tükörkontrollt biztosítunk; a tükörben látott testsémát fejlesztő- önkép kialakítása érdekében. -Biztosítjuk a fogalmi gondolkozásuk fejlődését a megtapasztalásban rejlő, cselekvő Gyermekkert Óvoda
oldal 47
Pedagógiai Program
szemléletes gondolkodás lehetőségének változatos megteremtésével. - Speciális tanulást támogató környezetet alakítunk ki. A fent ismertetett gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációkon túl
a
nyelv – és beszédfejlesztő pedagógus által alkalmazott speciális gyógypedagógiaspecifikus módszerek, módszerkombinációk; - Intenzív beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív szókincs bővítése, - A beszélő apparátus izomzatának intenzív erősítését célzó gyakorlatok végeztetése. - Az auditív diszkriminációs képesség komplex intenzív fejlesztését célzó gyakorlatok végeztetése. - A hangok fizikai tulajdonságainak érzékeltetése. - Hívóképek alkalmazása a indirekt és direkt hangfejlesztés során. - A legkisebb, legfinomabb mozgás a beszédmozgás és az azt fejleszteni célzó tudatos szájtéri orientáció kialakítására törekvés. - Optimális időben, -/a nyelvi kommunikáció kialakulása esetén/- a nyelvi kommunikációt megelőző/ kiegészítő alternatív kommunikációs csatorna elhagyása, a beszéd - és nyelvi kommunikáció terápiás intenzív továbbfejlesztése. -Tükörkontroll biztosítása az intenzív beszédfejlesztés alkalmával; a tükörben látott testsémát fejlesztő- önképből kiindulva a gyermeket fokozatosan juttatjuk el az artikulációs gyakorlatok végzését segítő tükörkontroll kialakításához. A pedagógiai szakszolgálat együttnevelést segítő logopédus - gyógypedagógus feladata A
pedagógiai
szakszolgálat
együttnevelést
segítő
logopédus
-
gyógypedagógusa
közreműködésével készítjük el a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű óvodás gyermek egyéni fejlesztési tervét, és évente legalább egy lakalommal rögzítjük a fejlesztés eredményét. A pedagógiai folyamatok tervezése tekintetében figyelembe vesszük és beépítjük a szakvéleményben dokumentált javaslatokat. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a szülőt tájékoztatjuk. Az utazó gyógypedagógus - utazó konduktori hálózat által biztosított együttnevelést segítő logopédus - gyógypedagógus közreműködik; •
Intézményünk, mint befogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésében.
Gyermekkert Óvoda
oldal 48
Pedagógiai Program
•
Folyamatos tanácsadást nyújt, mely az óvodai nevelőmunkán túl hangsúlyt helyez a szülők és az óvoda együttműködésére is.
•
Intézményünkben a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésében.
•
Az intézményünk által alkalmazott nyelv - és beszédfejlesztő pedagógus munkájának koordinálásában, aki a kompetencia határain belül a beszéd - és nyelvi fejlődésükben akadályozott
óvodás
gyermekek
különböző
csoportjaival
végez
speciális
fejlesztőpedagógiai tevékenységet. Munkáját a helyi pedagógiai hálózattal szakmailag együttműködve végzi.
NYELV - ÉS BESZÉDFEJLESZTÉS A foglalkozásokon a következő ismereteket sajátítják el a gyerekek: •
AAK: Augmentatív Alternatív Kommunikáció fejlesztése.
•
Komplex személyiségfejlesztésbe ágyazott speciális intenzív receptív - és expresszív beszéd/nyelvi fejlesztés.
•
Aktív szókincsbővítés.
•
A grammatikai elemek játékos begyakorlása.
•
Az összefüggő beszéd kialakítása.
•
Együttműködés a logopédussal a beszédhangok tiszta ejtésének kialakítása érdekében.
•
Auditív észlelés fejlesztése, pl -akusztikus alak háttér.
•
Téri/síkbeli tájékozódás.
•
Tükörkontroll előtt végzett tudatos szájtéri orientáció – a legfinomabb mozgás a beszédmozgás /a téri ismereteket itt már alkalmaznia kell pl. Nyelvgyakorlatok végzése szájtéren kívül-belül, lent-fent, a fogsor előtt- mögött stb./
•
Nyelvgyakorlatok a HADCASTLE féle felosztás alapján (egyre nehezedő sorrendben).
•
Gyakorolni minden hang= fonéma HÍVÓKÉPEKHEZ kötött IZOLÁLT tiszta képzését hosszabb ideig történő hangoztatását, elősegítve ezzel a hármas asszociáció kialakítását, mely az alábbi szenzoros ingerek együttese: 1. taktilis/kinesztetikus kivitelezés, 2. vizuális jel: a betűt itt még a hívókép helyettesíti, 3. auditív inger, maga a hangoztatott hang/fonéma.
•
Vokálisok, konszonánsok megkülönböztetése.
Gyermekkert Óvoda
oldal 49
Pedagógiai Program
•
Minden hang fizikai tulajdonságának megtapasztalása: -levegőáramlás hőmérséklete, erőssége pl C, CS,
-zöngés zöngétlen/zönge érzékeltetése fejtetőn-arcon-gégén, zárt
ajakállással illetve nyitottal képzettek, pergés érzékeltetése,
-Fölpattanás
érzékeltetése stb. A hangok képzés módjának játékos megtapasztalása. •
A hangok differenciáltatása feladatlapokon, hívóképek segítségével.
•
Hangzó helyének meghatározása:- szó elején/mozdony, - szó vége/utolsó kocsi, szóközben / a kettő közötti kocsik, tehát az elhelyezkedés megértésének vizuális segítése kisvonat képén szemléltetve.
•
A hangok időtartamának érzékeltetése RÖVID/HOSSZÚ –térben mutatva, vagy fonal/gumiszalag húzásával.
•
Mondókák/dalok egyenletes lüktetésének kiemelése játékos mozdulatokkal.
•
Rövid, majd hosszabb mondatok szavakra bontása.
•
Szavak játékos szótagokra bontása /babzsák körbeadogatása a szótagokra/.
•
ROBOT játék: szavak hangokra bontása.
•
Rövidebb verses mesék/ történetek képeinek időrendi sorrendbe történő rendezése szerialitás fejlesztése.
•
Szeriális észlelést fejlesztő gyakorlatok.
•
A hangok kihallása a szóból /Ha hallod a szóban a HÍVÓKÉP hangját tapsolj/.
•
A beszéd prozódiai elemeinek gyakorlása /szupraszegmentumok/.
•
Találós
kérdések:
receptív
beszéd
fejlesztése,
szókincsaktivizálás,
logikus
gondolkodást fejlesztő anyanyelvi játék. •
A jellemzően lassú verbális tanulás fejlődésének elősegítése, - rövid és hosszú távú memóriafejlesztés.
•
A társas kapcsolatok alakulását segítő verbális kommunikációra ösztönző adok-kapok játékok; kérdezz – felelek játékok.
•
-…..minden olyan fejlesztési javaslat, amelyet az együttnevelésben részt vevő gyógypedagógus kolléga javasol.
Gyermekkert Óvoda
oldal 50
Pedagógiai Program
9. Mérés, ellenőrzés értékelés rendszere Az Éves Munkatervben, a Továbbképzési Tervben, az Intézkedési Tervekben, az Önértékelési Programban, a mérések eredményeinek kimutatásában nyomon követhető a Pedagógiai Program céljainak megvalósulását szolgáló részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást dokumentáló eredménymutatók.
A gyermekekkel kapcsolatos mérés, értékelés A célok eléréséhez szükséges a fejlesztő folyamat elemzése, értékelése az óvodáskor teljes ideje alatt. Ez magában foglalja a gyermek környezetének és a gyermek fejlődésének jellemzőinek ismeretét, másrészt az óvodapedagógus nevelői hatékonyságának, a gyermek fejlődésének nyomon követését. • •
• • • •
Megfigyelés Helyzetelemzés, szintfelmérés, a gyermekek megismerésének és fejlesztésének dokumentálása (bemeneti-kimeneti mérés, fejlődés nyomon követés, 5-6 éves gyermekek mérése) Gondozási és szervezési feladatok. Nevelés tervezése. Egyénre szabott fejlesztési tervek kidolgozása. Csoporthagyomány, szokásrendszer.
A fejlődés mutatói, mérés: • csoportszinten • egyénileg
Megfigyelés kiterjed: • Kognitív motívumok: kíváncsiság, érdeklődés, alkotásvágy, elsajátítási motívum, tanulási sikervágy megnyilvánulásaira, • Kognitív készségek: rendszerezési készség, kombinatív készség, számlálás, beszédhanghallás, írásmozgás-koordináció, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértésre. • Szociális motívumok: kötődés, erkölcsi érzék fejlettségére. • Szociális készségek: az együttlét készségei, kapcsolatfelvétel, feladatvállalás. • Személyes motívumok: feladattartás, • Személyes készségek: testi, fizikai készségek. Gyermekkert Óvoda
oldal 51
Pedagógiai Program
Célunk: • Az iskolai élethez szükséges estleges képesség- és részképesség-hiányosságok megelőzése, csökkentése egyéni sajátosságokra alapozott egyéni vagy mikro csoportos formában.
Feladatunk: • Tájékozódás a gyermek helyzetéről (szociális körülmények, tanulási képességvizsgálat eredménye stb.). • Szülők megnyerése. • Folyamatos megfigyelések a gyermekről (szokásai, kedvelt tevékenységei, motiválhatósága, együttműködési képessége). • Mérések végzése, értékelése. • Az egyéni fejlődési ütemhez igazított módszerek, hozzárendelt eszközök megválasztása. • Fejlesztő értékelés. • Folyamatos konzultáció. • A napi tevékenység tudatos tervezése. • Folyamatos visszacsatolásra épített tervezés és szabályozás.
10. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Minden gyermeket érintő döntésben a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell figyelembe venni, azt más érdekek nem előzhetik meg. A gyermekek jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell: fajra, nemre, vallásra, származásra való tekintetben • Személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelőzően erről a szülőket tájékoztatni kell. • A gyerekeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyerekeknek joga van, hogy a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben nevelődjön. • A gyermekeket védeni kell fizikai, lelki erőszakkal szemben.
Célunk: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel.
Gyermekkert Óvoda
oldal 52
Pedagógiai Program
Elveink: • Mindenekelőtt a családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése a rászorulók körében. • Szoros kapcsolatot alakítunk ki a közvetlenül, vagy látens módon segítséget kérő családokkal. Figyelembe vesszük: • Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúráját • A differenciált fejlesztés lehetőségeit a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számára A gyermekvédelmi felelős feladatai: • • • • • • • • • • •
A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre. Nyilvántartja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Az étkezési kedvezmények dokumentációinak folyamatos vezetése és karbantartása. Szükség szerint családlátogatások végzése az óvónőkkel. A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll szükség esetén. Segélykérő lapok kitöltéséhez segítségadás, javaslatok készítése az óvónőkkel együtt. A faliújságon a szülők folyamatos tájékoztatása az őket érintő témákban. Hospitálások, tapasztalatcserék végzése a csoportokban szükség szerint. Folyamatos kapcsolattartás a Családsegítő Központtal. Városi Gyermekvédelmi munkaközösségben tevékenykedik. Évente beszámoló készítése az óvónők és az óvodavezető felé.
Kapcsolatfelvétel- kapcsolattartás: • • • •
a Gyermekjóléti Szolgálattal, Szociális és Népjóléti Irodával Tanácsadóval, Pedagógiai szakszolgálattal, Családsegítő Központtal.
Az óvodapedagógusok feladatai: • Segíti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését és rendszeres óvodába járását. • Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő – óvó intézkedésre javaslatot tesz. • A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a támogatáshoz való hozzájárulást javaslatával elősegíti. • A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket és okokat felismeri, és szükség esetén szakember segítségét kéri. • A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja / a gyermekek fejlődési lapjain feljegyzést készít /. • A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolat kialakítása.
Gyermekkert Óvoda
oldal 53
Pedagógiai Program
A gyermekek esélyegyenlőségét segítő intézkedések Alapvető célunk, hogy intézményünkben érvényesüljön: • • • •
Diszkrimináció és szegregációmentes óvodai nevelés. Egyenlő bánásmód. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjának támogatása, Egyenlő hozzáférés biztosítása.
Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl, célul tűzi ki az esélyteremtést, a támogató szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálást az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az óvoda minden tevékenysége kapcsán: • • • • • • • • •
A gyermekek beiratkozásánál, felvételénél. Gyermekcsoportok kialakításában, szervezésében. A gyermekek beilleszkedésének segítésében. A gyermekek egyéni képességeinek mérése, nyomon követése során. A gyermekek egyéni fejlesztésében. Óvodai programokban való részvételben. Szociokulturális hátrányok csökkenésében. Sikeres óvoda – iskola átmenet segítésében. Szűrővizsgálatokon való részvételben.
Továbbá: • • • •
Szülőkkel való együttműködésben. Szülők tájékoztatásában. Az óvoda programjaiba, óvodai életbe való betekintésben. Szülői vélemények kikérésében, panaszkezelésben.
Partneri kapcsolatok erősítése: • • •
Az óvoda és a család értékrendjének közelítése. Óvoda – iskola közötti szakmai párbeszéd megvalósítsa. Megfelelő színvonalú kapcsolattartás az érintett partnerek között.
Etikai elvek: A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása, az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, az intézmény minden tevékenysége során kötelezettséget vállal arra, hogy együttműködik az érintetteket támogató intézkedések meghozatalában. Az óvoda a nevelés, foglalkoztatás, együttműködés során tiszteletben tartja minden partnere emberi Gyermekkert Óvoda
oldal 54
Pedagógiai Program
értékeit, méltóságát, egyediségét és olyan körülményeket alakít ki, melyek hozzájárulnak az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez.
11. Ünnepek, hagyományok A népi hagyományainkat aktuális komplex módon jelenítjük meg a mindennapi tevékenységekben. A hagyományőrzésbe és az új hagyományok teremtésében intézményünk alkalmazotti közössége és külső partnereink is egyaránt részt vesznek. A mondókák, dramatikus játékok, hiteles élményszerű átadásával törekszünk megismertetni a gyermekeket népi hagyományainkkal, nemzeti értékeinkkel. Természetes és sokrétű módon alkalmazzuk, nyújtunk élményt az óvodai éltben népi irodalmi eszközökkel, népköltészettel, népmesékkel. Népi kismesterségek gyakorlásával kiteljesítjük kultúránk, hagyományaink átörökítését. Feladatunk: • Az ünnep, ünnepre való készülődés külsőségekben történő megjelenítése (dekoráció, ünneplő ruha, ünnepi asztal stb. ) • Hagyományok teremtése, ápolása. • Élmények nyújtása intézményi keretek között és bekapcsolódva Tatabánya város, illetve a környező települések közéletébe, hagyományápolásába.
Ünnepeink, szokásaink, hagyományaink: • • • • • • • • • • • • • • •
Őszi almanap Márton – napi lámpás felvonulás Adventi készülődés Mikulás Luca-nap Karácsonyi készülődés – játszóház, Pásztorjáték Farsangi mulatság Nyílt napok Nyílt napok leendő óvodásaink számára Húsvét Iskolába hívogató Anyák napja Erdei óvoda Évzáró mulatság
Gyermekkert Óvoda
oldal 55
Pedagógiai Program
• Gyermeknap • Kihívás napja • Nemzeti összetartozás napja
Nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink: • Október 23. • Március 15. • Június 4. Jeles napok, „ zöld napok”: • • • • • •
Takarítási világnap (szeptember 23.) Állatok világnapja (október 4.) Víz világnapja (március 22.) Egészség világnap (április 8.) Föld napja (április 22.) Madarak és fák napja (május 10.)
12. Integráció Célja: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek • • • •
Esélyegyenlőségének növelése. A hátrányok csökkentése. Egyéni szükségleteik megfelelő fejlesztése Iskolára való felkészítése.
Feladatunk: Valamennyi hátránnyal küzdő gyermek számára • Személyiségfejlesztés, • Tehetséggondozás, • Felzárkóztató programok szervezése. Gyermekkert Óvoda
oldal 56
Pedagógiai Program
Területei: Az integrációs programunk tartalma kiterjed az óvodai nevelés mindazon területeire, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. • • • • • • •
Szervezési feladatok. Nevelőtestület együttműködése. Pedagógiai munka kiemelt területei. A gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, kapcsolatos feladatok. Együttműködés óvodán kívüli szervezetekkel. Óvoda-iskola átmenet támogatása. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés.
szociális
segítségnyújtással
Feladatok: • • •
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása, a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása, Figyelemmel lenni a gyermekek arányos eloszlására az óvodai csoportok kialakításánál, A gyermekek hiányzásának minimalizálása,
Pedagógiai munka kiemelt területei: • •
• • • •
Anamnézis felvétele óvodába lépéskor. Tudatosan tervezett, folyamatos és rendszeres tervező és rendszeres pedagógiai munkával segítjük az egészséges életmód, egészségtudat, egészséges táplálkozási szokások kialakulását. Segítjük az intézményes nevelésbe való beilleszkedést, érzelmi nevelést és szocializációt. Értelmi fejlesztés. Anyanyelvi nevelés, különös tekintettel a szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlesztése. Differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód az esélyegyenlőség megteremtése érdekében.
A gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok: • Szűrővizsgálatok. • Tanácsadás védőnők bevonásával. • Aktív kapcsolat a szociális ellátó rendszerrel.
Gyermekkert Óvoda
oldal 57
Pedagógiai Program
Együttműködés óvodán kívüli szervezetekkel: • • • •
Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat. Védőnői hálózat. Szakmai szolgáltatók. Civil szervezetek.
Óvoda-iskola átmenet támogatása: • • • • • •
Motiváció. Minél sokoldalúbb ismeretszerzési lehetőségek biztosítása. Tudás és alkotóvágy kialakítása, megerősítése. Iskolaválasztás segítése. Iskolalátogatások szervezése. Gyermekek haladási ütemének követése.
13. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés • • • •
Közösségbe való beilleszkedés megkönnyítése. Személyes, közvetlen kapcsolat a szülőkkel, bizalom kialakítása. Rendszeres tájékoztatás a fejlődés üteméről. Rendszeres kapcsolattartás a szülők képviselőivel.
A kapcsolattartás hagyományos és újszerű lehetőségeinek biztosítása: • • • • • • • • • •
Családlátogatások Szülői értekezletek Fogadóórák Szülői fórumok Családi napok Játszóházak Közös tevékenységek Nyílt napok Panaszkezelés Elégedettség mérés
Gyermekkert Óvoda
oldal 58
Pedagógiai Program
Legitimációs záradék
OM azonosító: 031718
------------------------------------intézményvezető
Készítette:
Plásztánné Nokta Nóra
Elfogadta:
A Gyermekkert Óvoda nevelőtestülete számon
Véleményezte:
Jóváhagyta:
----------------------------------------Az óvodai szülői szervezet nevében
számon az intézmény vezetője
A nevelőtestület nevében hitelesítette: -----------------------------------óvodapedagógus Hatályba lépés: Módosítás dátuma: Felülvizsgálat:
2017. szeptember 1. 2018. vagy jogszabályi módosítások esetén
A fenntartóra a Pedagógiai Program megvalósítása során többletköltség nem hárul.
Gyermekkert Óvoda
oldal 59
