Tatabányai Egyesített Szociális Intézmények Szent György Központ 2831 Tarján, Petőfi Sándor út 16.
SZAKMAI PROGRAM Szolgáltatás: fogyatékos személyek otthona
1
TARTALOMJEGYZÉK A TESZI SZENT GYÖRGY KÖZPONTRA VONATKOZÓ ADATOK
oldal 3
1. A SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY CÉLJA, FELADATA ..4. 1.1. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek tevékenységének leírása......................................... 4. 1.2. Más intézményekkel történő együttműködés módja .......................................... 5. 2. AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI ...................................................... 6. 3. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK KÖRE, REDSZERESSÉGE, A GONDOZÁSI, REHABILITÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK JELLEGE, TARTALMA 7 3. 1. Gondozás és fizikai ellátás ................................................................................ 7. 3. 2. Egészségügyi ellátás .......................................................................................... 8. 3. 3. Pedagógiai és mentálhigiénés foglalkozások .................................................... 10. 4. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA ...................................................... 11. 4. 1. Az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelme ........................................... 11. 4. 2. Szociális intézményi áthelyezés .................................................................................... 12. 4. 3. Beutalás határozattal ..................................................................................................... 12. 4. 4. Soron kívüli elhelyezés ................................................................................................. 12. 4. 5. Megállapodás ................................................................................................................ 12. 4. 6. Térítési díj ..................................................................................................................... 13. 4. 7. Az intézményi jogviszony megszűntetése..................................................................... 14. 5. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA ................ 15. 5. 1. Kérelmező esetén .......................................................................................................... 15. 5. 2. Az intézményi jogviszonyban állók esetén ................................................................... 16. 6. IGÉNYBEVEVŐI NYILVÁNTARTÁS ....................................................................... 17. 7. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELMI SZABÁLYOZÁSA ..................................................................................... 17. 7. 1. Az ellátotti jogok védelme ............................................................................................ 17. 7. 1. 1. Az intézményvezető .................................................................................................. 17. 7. 1. 2. Házirend .................................................................................................................... 17. 7. 1. 3. Érdekképviseleti Fórum ............................................................................................ 17. 7. 1. 4. Az ellátottjogi képviselő............................................................................................ 18. 7. 1. 5. A Szociális Munka Etikai Kódexe ............................................................................ 19. 7. 2. A személyes gondoskodást végzők jogainak védelme .................................................. 19. 8. ZÁRÓ RENDELKEZÉS ................................................................................................ 20. MELLÉKLETEK: 1. sz. Megállapodás, Nyilatkozat, Értesítés személyi térítési díj fizetéséről ......................... 21. 2. sz. Házirend ....................................................................................................................... 31. 1. sz. melléklete Napirend ............................................................................................ 37. 2. sz. melléklete Korlátozó intézkedés elrendelése ........................................................ 38.
2
A TESZI SZENT GYÖRGY KÖZPONTRA VONATKOZÓ ADATOK A TESZI Szent György Központ 2014. január elsejétől állami fenntartásba került. Intézmény teljes neve: Tatabányai Egyesített Szociális Intézmények Szent György Központ Intézmény hivatalos rövidített neve: TESZI Intézmény székhelye: 2831 Tarján, Petőfi u. 16. Költségvetési szerv irányítása: Alapító és irányító szerv neve és székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia u.3. Középirányító szerv neve és székhelye: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Fenntartó szerv neve, székhelye: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Működési területe: Komárom-Esztergom Megye. . A költségvetési szerv gazdálkodási tevékenysége: Pénzügyi, gazdálkodási feladatait a fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el a Komárom – Esztergom Megyei Kirendeltségének gazdasági szervezete 2800 Tatabánya, Fő tér. 4. (továbbiakban: Kirendeltség) útján. A költségvetési szerv közfeladata: A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 69§ (1) bekezdése szerinti, személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális ellátást biztosít. A költségvetési szerv tevékenysége: Alaptevékenysége: Fogyatékos személyek teljes körű ellátása, ápolása, gondozása, szükség szerinti foglalkoztatása, valamint egyéb habilitációs, rehabilitációs jellegű ellátásának biztosítása. Államháztartási szakágazat szerinti besorolása: 873000 Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása Alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolása: 101211 Fogyatékossággal élők tartós bentlakásos ellátása Engedélyezett férőhelyek száma: 44 fő
3
A székhely elhelyezkedése: A TESZI Szent György Központ (továbbiakban: intézmény) Tarján kertes házas zöld övezetében helyezkedik el, tömegközlekedési eszközzel jól megközelíthető helyen. Az épület a jogszabályi előírásoknak megfelelően akadálymentesített. Tárgyi feltételek: - tartós bentlakásos intézményben az ellátottak elhelyezése négy blokkban történik. A blokkok egyúttal gondozási egységek is, melyek 11 fősek - 2 db 1 ágyas szoba, - 3 db 2 ágyas szoba, - 1 db 3 ágyas szoba - 52 négyzetméteres nappali - Mosdó: egy kád, egy zuhanyzó, két WC/ akadálymentesített / A szobák és a nappalik is tágasak, világosak, otthonosak. A berendezési tárgyak, felszerelések megfelelnek az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának. Az étkezés a csoportszobákban történik. Az épület mögött parkosított udvar található. Személyi feltételek: Törekszünk arra, hogy valamennyi munkatársunk a szükséges szakképzettséggel rendelkezzen. A képesítési követelményeken túl fontosnak tartjuk, hogy az alkalmazottak személyiségükben is megfeleljenek az otthonban végzett felelősségteljes és fáradságos munkának, ezért az intézményben dolgozó szakemberek humánus és etikus magatartása alapvető követelmény. Kollégáink olykor nehezen kezelhető és speciális szükségletű gyermekekkel, fiatalokkal foglalkoznak. Új munkatárs felvétele esetén a dolgozó részesül bevezető képzésben, a próbaidő lejárta előtt visszajelzést kap munkájáról. Az intézményben dolgozók konstruktív együttműködése érdekében lényeges a szakmai továbbképzés, ismeretmegújítás, illetve a megfelelő tájékoztatás, az intézményt érintő eseményekről, változásokról. Ezért havonta nővérértekezleteket, szükség szerint esetmegbeszéléseket tartunk. 1. A SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY CÉLJA, FELADATA 1.1. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása: A sérült, egészségkárosodott ember számára biztosítani mindazon lehetőségeket és jogokat, amelyek megilletik. A szükségletüknek megfelelő ápolás, gondozás, készségek, képességek fejlesztése, az életminőség javítása, megfelelő szinten tartása érdekében. Célunk a normalizációs és integrációs elvek, értékek megvalósítása. A normalizáció tekintetében kiemelten fontos a családias miliő kialakítása, fenntartása. Az integráció szempontjából fontosnak tartjuk, hogy az otthon ne szigetelődjön el a társadalomtól, annak ismert, és a lehetőségekhez mérten aktív része legyen. Nirje szerint „akkor cselekszünk helyesen, ha minden egyes értelmi vagy bármilyen egyéb fogyatékossága folytán akadályozott ember felé olyan életmintákat közvetítünk, a mindennapjaik számára olyan életfeltételeket biztosítunk, melyek megfelelnek a közösségükben és kultúrájukban megszokott viszonyoknak, és életkörülményeknek, vagy ezeket legjobban megközelítik.”
4
A normalizációs elveket, értékeket intézményünk igyekszik szem előtt tartani és tartalmát mind szélesebb területekre kiterjeszteni az ellátásban. Amit a normalizációért teszünk: normális életkörülmények, környezeti feltételek, az alapvető tisztelet és emberi jogok megadása, életkornak megfelelő napirend, érdeklődési kört figyelembe vevő szabadidős tevékenységek, normális éves ritmus, azaz a hétköznapok egyhangúságának megszakítása: születésnapok megünneplése, Farsang, Március 15., Nőnap, A Föld - napja, Anyák napja, Húsvét, tanévzáró buli, Gyereknap, Mikulás, Karácsony, lehetőség szerint üdülés, kirándulások. Amit az integrációért teszünk: falu eseményein való részvétel, más intézményekkel való kapcsolattartás. Az intézmény feladata, hogy a fogyatékkal élő személyek teljes körű ellátása, ápolásagondozása mellett biztosítsa azok szükség szerinti foglalkoztatását, és egyéb habilitációs, rehabilitációs jellegű ellátását. Teljes körű ellátást biztosítunk sérült, illetve halmozottan sérült lakóink részére. A szakosított ellátás keretein belül az önmaguk ellátására nem, vagy részben képes ellátottak számára intézményünk életük végéig biztosítja az egyéni képességeik fejlesztését, szinten tartását, önállóságuk megtartását, kiváló szakmai színvonalon történő ápolását, gondozását. Az akadálymentes környezetben otthonszerű, családias életkörnyezetet teremtünk. Az intézményben végzett teljes körű ellátás főbb területei: - Gondozás és fizikai ellátás - Egészségügyi ellátás - Pedagógiai és mentálhigiénés foglalkoztatás, szabadidős foglalkozások Feladataink: • ápolás - gondozás, 24 órás szakképzett ápoló - gondozó felügyelet, • gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás, (A hatályos jogszabályokban meghatározott alap-gyógyszerkészlet biztosítása.) • orvosi, szakorvosi vizitek, • védőoltások megszervezése, • rutin vizsgálatok folyamatos kontrollálása (vérnyomás, testsúly, folyadékbevitel) • szükség szerint kórházba szállítás, illetve látogatás, • egészségügyi dokumentáció naprakész vezetése, • napi négyszeri étkezés, illetve orvosi javaslatra diétás étkezés, • textíliával, ruházattal való ellátás, • gyógytorna, • a lakók életkorának, érdeklődési területüknek megfelelő szabadidős tevékenységek, • pszichés gondozás, • gondoskodás a tankötelezettségi kort elért gyermek tanulási képessége vizsgálatának megszervezéséről, • a tankötelezettség megszűnését követően mentálhigiénés és szinten tartó fejlesztés.
5
1.2. Más intézményekkel történő együttműködés módja: Intézményünk rendszeres kapcsolatot tart fenn a fenntartó képviselőivel, a megyében működő hasonló típusú intézményekkel, tapasztalatcseréket folytatunk látogatások révén az országban működő más intézményekkel, a helyi általános iskolával, valamint civil szervezetekkel. Pl. Szent Margit Általános Iskola Tatabánya, Német Nemzetiségi Általános Iskola Tarján, Gyémánt Mazsorett Csoport Tarján, Zenei Egyesület Csalogányok Zenekara Tarján. Intézményünk nyitott, szívesen látjuk az itt folyó munka iránt érdeklődő szakembereket, főiskolai hallgatókat. Szoros kapcsolatot ápolunk az egészségügyi intézményekkel, nappali intézményekkel, a gyámok, hivatásos gondnokok révén a gyámhivatalokkal, gyermekvédelmi intézményekkel, családsegítő szolgálatokkal. A kapcsolattartás módja: szakmai megbeszélések, tapasztalatcsere-látogatások, tanácskozásokon, szakmai műhelyeken, konferenciákon való találkozások. 2. AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI Az intézmény lakói értelmileg akadályozott illetve halmozottan sérült emberek, akik nemre, egészségi állapotra, életkorra nézve rendkívül heterogén összetételűek. Önálló életvitelre nem képesek, egészségi állapotukból adódóan 24 órás felügyeletet igényelnek. A súlyos-halmozott fogyatékosság meghatározásának számos aspektusa van. Pedagógiai/gyógypedagógiai szempontból a „súlyos-halmozott sérülés fogyatékosság definíciója: A súlyos kifejezés arra utal, hogy a diagnosztizált sérülés, károsodás olyan akadályozó tényezővé válik, amely tartósan, maradandóan, végelegesen és jelentős mértékben nehezíti, akadályozza, gátolja a különböző funkciók zökkenőmentes kialakulását vagy fejlődését, és már az élet első hónapjaiban behozhatatlan lemaradásokat okoz és az ép fejlődésmentettől való eltérés, pedig az életkor előrehaladtával egyre nagyobb lesz. A halmozott jelző azt jelenti, hogy azonos vagy eltérő időben két vagy több egymással nem közvetlen oki kapcsolatban álló különböző sérülés, károsodás keletkezett. Esetükben leggyakoribb a súlyos agyi eredetű mozgáskorlátozottság és a motoros beszédzavar kombinálódása, de a súlyos értelmi fogyatékosság is gyakran előfordulhat. Jellemzőik: - az adott sérülés vagy sérülések, - krónikus betegségek és a hozzátartozó mellékhatások (epilepszia, cukorbetegség, gyógyszerszedés) - feltűnő magatartásformák (autoagresszivitás), sztereotípiák - eltérő fejlődés menet a motoros, szenzoros és emocionális - szociális funkciók területén - kölcsönös kommunikációs megértés zavara, akadályozottsága vagy hiánya - korlátozott önálló életvitel - személyiség fejlődése a károsodások miatt nehezítetté és akadályozottá válik Az intézményben négy gondozási csoportot alakítottunk ki az alábbiak szerint: – kettő gondozási csoport a súlyos fogyatékossággal élő nagykorúak számára 15-15 fővel – egy gondozási csoport fogyatékkal élő kiskorúak számára 6 fővel – egy gondozási csoport fogyatékkal élő nagykorúak számára 8 fővel 6
Ellátottak kor és nem szerinti megoszlása Összesen: 0-13 év 14-17 éves 18-39 éves 40-59 éves férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 20 24 3 0 1 1 13 20 3 3 44 fő 3 2 33 6 Legfiatalabb: 10 év, legidősebb: 55 év.
60 év feletti férfi nő 0 0 0
Az ellátottak ellátási szükségletei szerint: Gondozás: 42 fő, ápolás: 2 fő Önellátó képesség szerint: Önellátó: 2 fő, Részben önellátó: 2 fő, Teljes ellátást igényel: 40 fő Az intézményben történő elhelyezés feltétele, hogy az érintett személy nem szenved olyan fokú pszichiátriai betegségben, amelynek ellátását az intézmény szakmai adottságai alapján ellátni nem tudja. Ennek megítélése az intézményvezető és a szakorvos közös joga. Családdal kapcsolata 20 főnek van. Intézeti nevelt: 3 fő, ebből tartós nevelt: 2 fő, átmeneti nevelt: 1 fő Képzési igény szerint (2013-2014. tanév): -korai fejlesztés: 0 fő -tankötelezett 5 fő, tanulásban akadályozott 1 fő -szinten tartó foglalkoztatásban vesz részt 4 fejlesztő csoportban: 38 fő 3. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK, RENDSZERE, A GONDOZÁSI, REHABILITÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK JELLEGE, TARTALMA Az intézmény szakmai munkáját a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglaltak (továbbiakban: Szt.) határozzák meg. Az intézményben végzett teljes körű ellátás főbb területei: 3. 1. Gondozás és fizikai ellátás, 3. 2. Egészségügyi ellátás, 3. 3. Pedagógiai és mentálhigiénés foglalkozások, Gyógytorna az önálló hely – és helyzetváltoztató mozgásra nem vagy csak korlátozottan képes gyermekek, felnőttek számára, Hidroterápiás egyéni és csoportos mozgásfejlesztés, Tangentor. 3.1. Gondozás és fizikai ellátás Az intézményben négy gondozási egység került kialakításra. A gondozási tevékenységet elsődlegesen az egészségügyi munkacsoport végzi az intézmény orvosa, az osztályvezető ápoló és a szakképzett gondozók részvételével. Az ápoló-gondozó személyzet feladata az ellátottak személyi higiénés tevékenységének segítése, környezeti higiéné biztosítása; a gondozási tervek megvalósításában való részvétel, a személyes ember-ember közti kapcsolat kialakítása és fenntartása, valamint a lakók megfigyelése, gondozása, szükség szerinti ápolása. 7
Fejlesztő gondozási tevékenység: az ellátott részére nyújtott fizikális, mentális és életvezetési segítség, amelynek során az ellátott szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő rehabilitációra illetve szinten tartásra kerül sor, egyéni bánásmód keretében. A gondozási munkát döntő mértékben az ellátottak szomatikus és pszichés állapota határozza meg. A munka során a státusznak megfelelő gondozást végezzük, egyénre szabott gondozási tervek alapján, melyet TEAM-munkában készítünk, félévente értékelünk. A gondozási terv a következő területeket érinti: fizikai ellátás, egészségügyi ellátás, mentális gondozás, érdekvédelem, szociális ügyintézés. Az intézmény fontosabb szomatikus gondozási feladatai: inkontinencia betétek, pelenkák cseréje fürdetés, mosdatás, öltöztetés, az ellátottak mozgatása, decubitus megelőzése, felfekvések kezelése, gyógyszerek beadása, kéz és lábápolás, borotválás, szennyes ruha és ágynemű cseréje, az ellátott mentális és fizikai állapotának figyelemmel kísérése, ápolási gondozási tervek készítése, gondozási tervben foglaltak folyamatos figyelemmel kísérése, évenkénti értékelése, más formában biztosítható ellátás kezdeményezése. Ruha és textilellátás: Az intézmény biztosítja a lakó számára a szükséges 3 váltás ágyneműt, tisztálkodási szereket, illetve a ruházatot. A lakóknak lehetőségük van a saját ruhatáruk hordására. Az intézmény gondoskodik a textíliák illetve a ruhák vasalásáról, javításáról, tisztításáról. Étkeztetés: Az intézmény napi háromszori főétkezést biztosít, és egy kiegészítő étkezést, illetve speciális étrendet (diétás, pépes, kalóriadús, epés). Saját főzőkonyhával rendelkezünk. Az étrendet az ellátottak igényeit figyelembe véve, a helyes táplálkozás követelményeinek megfelelően az élelmezésvezető állítja össze. Az étkezés a csoportszobákban történik: - reggeli: 8:00-8:45, ebéd: 11.30 - 12.30, uzsonna: 15.00 - 15.30, vacsora: 18.00 - 19.00 3. 2. Egészségügyi ellátás Ápolási tevékenység: A gondozási feladatok során felmerülő és a szociális intézmény keretein belül biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenység, illetve annak megőrzése. Általános és szakorvosi ellátások, szűrések: Az intézményünk biztosítja a rendszeres orvosi felügyeletet és szükség szerint a szakorvosi ellátást. Fontosnak tartjuk a gyógyítás mellett a prevenciót. Gondoskodunk a kötelezően előírt szűrésekről, amik az alábbiak: epilepszia, fogászati, neurológiai szűrések. Továbbá vizsgálatokat kérünk egyes gyógyszerszintek megállapításához, illetve mozgásszervi, hallás és látásszervi szűrésekhez. 8
Az intézményben jelenleg az általános orvosi feladatokat Dr. Mázi Aranka látja el. Minden nap sor kerül általános orvosi vizitre. A viziteken történő változásokat, rendeléseket az ellátott törzslapján vezetjük. Az intézmény pszichiátere havi rendszerességgel, illetve szükség esetén vizitel. A heveny betegségek kialakulását a lakó mellett szolgálatot teljesítő szakdolgozó jelenti az osztályvezető ápolónak. Az elrendelt gyógyászati segédeszközök beszerzéséről gondoskodunk. Kórházba kerülés esetén az osztályvezető ápoló rendszeresen érdeklődik a lakó állapotáról. A higiénés tevékenységek magába foglalják az ellátottak személyi higiénéjét, az otthon környezetének higiénéjét, és az élelmezés higiénéjét. Az otthon valamennyi dolgozójának érdeke és feladata mindezek fenntartása. Gyógyszer- és segédeszköz ellátás: A lakók többségének tekintetében fennáll a közgyógyellátási jogosultság. Az igazolvány kérelmezése és érvényesítése az intézményvezető feladata. A bentlakásos intézmény az alap gyógyszerkészletbe, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja. Az intézmény a rendszeres gyógyszerkészlethez való hozzájutást biztosítja, ennek keretében gondoskodik különösen a gyógyszerek ellátottak részére történő beszerzéséről és haladéktalan hozzáférhetővé tételéről. Az alap gyógyszerkészletről részletes és pontos tájékoztatást kell adni az ellátást igénybe vevő részére. A rendszeres gyógyszerkészletet havonta az intézmény orvosa állítja össze az intézmény vezető ápolója, illetve ennek hiányában az intézményvezető javaslata alapján, ennek során figyelembe kell venni az ellátást igénybevevők egészségi állapotát. Az 1/2000 SzCsM rendelet alapján az alap gyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét, ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendő díj költségét is – az alábbi esetek kivételével – az ellátást igénybevevő viseli. A bentlakásos intézmény viseli az ellátást igénybe vevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének a) teljes költségét, ha aa) az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg a tárgyév január 1-én érvényes legkisebb öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, vagyonra történő terhelés esetén 30 %-át, vagy ab) az ellátást igénybe vevő részére a költőpénzt az intézmény biztosítja; b) részleges költségét, ha az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimumnak 20 %-át, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevő egyéni gyógyszerszükségletének költségét. Ebben az esetben a bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevő jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti.
9
Ezeken túlmenően a pszichiátriai betegeket, a szenvedélybetegeket és a hajléktalan személyeket ellátó intézmény – az ellátást igénybevevő személyi és jövedelmi helyzetére tekintettel – az intézményi orvos javaslatára az intézményvezető döntése alapján az alap gyógyszerkészlet körébe nem tartozó, de az ellátást igénybevevő gondozásához közvetlenül szükséges egyéni gyógyszerszükséglet teljes költségét átvállalhatja. Az intézmény nem köteles az egyéni gyógyszerszükséglet költségének a viselésére, ha • az ellátást igénybe vevő tartására az Szt. 114. § (2) bekezdésének c)–e) pontja szerinti más személy köteles és képes, vagy • az ellátást igénybevevő a gyógyszerköltség reá eső részét nem fizeti meg. A lakók részére heti gyógyszeradagolás történik. Ezt a feladatot az osztályvezető ápoló végzi. Továbbá az osztályvezető ápolónő feladata a gyógyszerek rendelése, a készlet rendszeres ellenőrzése. A gyógyszerek beadását, a szolgálatot teljesítő ápolónők végzik. 3. 3. Pedagógiai és mentálhigiénés foglalkozások a) A tankötelezett korú ellátottak egyéni fejlesztő felkészítéséhez egyéni foglalkozás esetén legalább heti nyolc órában, csoportfoglalkozás esetén legalább heti tíz órában biztosítják a helyiséget. b) Végzik a 18 éven felüli fiatalok mentálhigiénés ellátását. c) Szocioterápiás foglalkozásokat tartanak. A/ Fejlesztő felkészítés Ebben az ellátásban azok a tankötelezett korú gondozottak részesülnek, akiket sérülésükből adódóan a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság erre az ellátási formára javasol. A fejlesztő felkészítést a tatabányai Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola által kijelölt pedagógusok látják el. B/ Mentálhigiénés ellátás A mentálhigiénés ellátás feladata, hogy az otthonban élő, fiatalok békében és harmóniában éljenek önmagukkal, társaikkal, be tudjanak illeszkedni a környezetükbe. Mindezekért fontos a társas kapcsolatok kiépítése, barátságok kialakulása, a környezet ártalmainak megelőzése. Támogatjuk a családdal való kapcsolattartást, a Házirend szabályai szerint a gondozottak hazavitelét, látogatását lehetővé tesszük. Kiemelt feladatunk a pszichés gondozás: egyéni és csoportos beszélgetések, konfliktuskezelés és problémamegoldás. Biztosítjuk *az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta a faluban, ágytorna, masszázs, tangentor, mozgásos játékok, levegőztetés). *a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (meseolvasás, zenehallgatás, tévénézés, társasjátékok) * a kulturális tevékenységeket: színházba, moziba járunk, cirkuszlátogatást, kirándulásokat szervezünk, részt veszünk a falu eseményein, megünnepeljük a születésnapokat, Ezek megvalósításának folyamatosságát, rendszerességét az éves pedagógiai munkatervben rögzítjük. C/ Szocioterápiás foglalkozás Ennek keretén belül terápiás és készségfejlesztő, valamint képzési célú foglalkozásokat szervezünk. Lakóink képességei, egészségi állapotuk nem teszi lehetővé a munkaterápia alkalmazását. 10
A terápiás és képességfejlesztő foglalkozás keretében kreatív, művészeti, mozgás- és játékterápiát szervezünk. Célunk a meglevő képességek fejlesztése, szinten tartása.
Éves pedagógiai munkaterv
Heti tervek
Egyéni fejlesztési tervek
Havi lebontásban konkretizálja a foglalkozások témaköreit és az ahhoz kapcsolódó feladatokat (Évszakok, ünnepkörök, hagyományos események, egyéb programok)
Tanmenetszerűen tartalmazza a foglalkozások koncentrikusan bővülő témaköreit, tartalmát, céljait, módszereit, eszközeit.
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiadott szakértői vélemények alapján készül. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza az ellátott személyes adatait, jelen állapotát (mozgás, értelmi, szociális, önkiszolgálás stb.), a kitűzött célokat, a gondozott fejlesztésének súlypontjait, feladatait, dátummal, aláírással ellátva.
A mentálhigiénés ellátásért, szinten tartó foglalkozásokért, szabadidős tevékenységek szervezéséért a pedagógiai munkacsoport felel. Tagjai: a csoportvezető fejlesztő pedagógusok, pedagógusok, mentálhigiénés munkatárs, mozgásterapeuta. A fejlesztés rendjét órarend szabályozza, ami a lakók jól megszokott napirendjéhez igazodik. Az intézményben folyó munka hatékonysága érdekében a pedagógiai és az egészségügyi munkacsoport egymásra épülő, kiegészítő, összehangolt tevékenysége szükséges. Ennek megjelenése: Munkaértekezletek, esetmegbeszélések tartása az információcsere és az egységes szabály és normarendszer betartása érdekében. Közösen szervezett szabadidős programok, az azokon való részvétel. Szülőkkel, gyámokkal, családgondozókkal való kapcsolattartás. Gondozási és egyéni fejlesztési tervek team munkában való elkészítése, kivitelezése, értékelése. 4. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet írja elő az intézménybe való bekerülés módját. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. 4.1. Az ellátást igénylő, illetve a törvényes képviselő kérelme: Az ellátást szóban vagy írásban kell kérelmezni.
11
A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a fenti rendeletben előírt: 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, a II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot, a III. része szerinti vagyonnyilatkozatot. Kiskorú esetében a fogyatékos személyek otthonába történő elhelyezés iránti kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes szakértői bizottság szakvéleményét. Az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás elvégzésének időpontjáról. Intézményi elhelyezés esetén az előgondozás célja: a) az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása, b) a szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatás nyújtása az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében, c) annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota alapján jogosult-e az ellátásra, d) a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben, e) az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. Az előgondozás során tájékoztatni kell az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, valamint a térítési díj, az egyszeri hozzájárulás, illetve a térítési díj pótlék várható mértékéről is. Az előgondozást végző személy átadja a megállapodás tervezetét, és a házirend egy példányát. Intézményi férőhely-üresedés esetén az intézményvezető haladéktalanul szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt vagy törvényes képviselőjét a szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. A tájékoztatás tartalma: a) a férőhely elfoglalásának kezdő időpontja, b) az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendők. Nagykorú fogyatékos személy elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése. 4.2. Szociális intézményi áthelyezés, vagy egészségügyi, gyermekvédelmi és más egyéb intézményből történő átkerülés esetén. 4.3. Amennyiben az intézményi jogviszony keletkezését a beutaló szerv határozata alapozza meg, az 1. számú melléklet szerinti adatlapokat haladéktalanul meg kell küldeni az intézményvezető részére. Ha az ellátásra vonatkozó igény a beutaló határozat megküldését követően férőhely hiányában nem teljesíthető, az intézményvezető erről - a nyilvántartásba vétel közlésével - írásban értesíti a jogosultat. 4.4. A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. - Ha soron kívüli elhelyezési igény merül fel, az intézményvezető dönt a soron kívüliség fennállásáról. - Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről 4.5. Megállapodás
12
Az ellátás igénybevételének feltétele, hogy az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője a Gondozási Megállapodást és a Házirendet megismerje, elfogadja, aláírja. Az intézmény az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetve annak törvényes képviselőjével „Gondozási Megállapodást” köt. A gondozási megállapodás tartalmazza: a) az ellátás kezdetének időpontját, b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, e) az ellátás megszűntetésének módjait, g) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait. 4.6. Térítési díj A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri, vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes
13
forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy, írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, amely vállalás legfeljebb három év időtartamra szól, ez az időtartam meghosszabbítható. Ebben az esetben nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. A jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a személyi térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére a költőpénz visszamaradjon. Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a személyi térítési díjat megfizető személy a díj összegét vitatja, a személyi térítési díjról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az Szt.-ben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b) az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett. Az intézményi térítési díj felülvizsgálatával egyidejűleg a fenntartó dönt az új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról is. A személyi térítési díjat a díj fizetésére kötelezett személy a tárgyhóban fizeti meg. Az intézményvezető ellenőrzi, hogy a megállapított személyi térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézményvezető a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévente tájékoztatja a fenntartót. 4.7. Az intézményi jogviszony megszűnése Az ellátásra jogosult intézményi jogviszony megszűnik: 14
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) határozott időre szóló szerződés esetén a határozott idő lejártával; Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, b) a házirendet súlyosan megsérti, c) intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. A szerződés megszűntetése esetén a gondozott köteles a felmondási időn belül kiköltözni az intézményből, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. A kiköltözés esetén a gondozott az intézménnyel szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt pénzbeli térítésre. A felmondási idő a Gondozási Megállapodás szerint 30 nap. Az intézményi jogviszony megszűnésekor a felek egymással elszámolnak, mely ügylet kiterjed: - a fizetendő személyi térítési díjakra, ezek esetleges hátralékaira - az intézmény tárgyi eszközeiben – szándékosan - okozott károkra, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett eszközök hiányaira; - minden olyan dologra, melyek – az intézmény humán jellegével összeegyeztethetően – az intézményi jogviszony megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik. 5. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA Részt veszünk a térségi rendezvényeken, az intézmény életét érintő jelentősebb eseményekről beszámolunk a helyi médiában. Telefonon, személyes találkozókon tájékoztatást nyújtunk a szolgáltatásunk iránt érdeklődőknek, valamint lehetőséget adunk intézményünk megtekintésére. Felvilágosításra, tájékoztatásra jogosult személyek köre: az intézményvezető és helyettese, az osztályvezető ápoló. Elérhetőségeink: Levelezési cím: 2831 Tarján Petőfi u.16. Tel/fax: 34/372 - 625; e-mail:
[email protected] 5.1. Kérelmező esetén
15
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti. A bentlakásos intézményi ellátás esetén a férőhely elfoglalására vonatkozó értesítés, illetőleg tájékoztatás tartalmazza a) az igénybevétel megkezdésére fenntartott legalább nyolcnapos határidőt, továbbá az annak elmulasztása esetén követendő eljárást; b) az intézménybe való felvételre, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokra, személyes használati tárgyakra, hozzátartozói nyilatkozatokra, a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokat és más, jogszabályban meghatározott feltételeket. Ha a jogosult a bentlakásos intézménybe az igénybevételre biztosított időtartamon belül nem költözik be, és ennek okáról az intézmény vezetőjét nem értesíti, az intézmény vezetője megkeresi a jogosult lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes jegyzőt. A jegyző a megkeresésre tájékoztatást ad a) a jogosult tartózkodási helyéről; b) a beköltözés elmaradásának indokairól; c) az intézményi ellátás igénybevételének várható időpontjáról. Ha a jegyző tájékoztatása szerint a jogosult az intézményi ellátást neki fel nem róható okból nem tudta megkezdeni, az intézményvezető az akadályoztatásra okot adó körülmény megszűnését követő 30 napon belül lehetőség szerint gondoskodik az érintett elhelyezéséről. Egyéb esetben kezdeményezi a beutalás megszüntetését. Az intézménybe való felvételkor tájékoztatást adunk a jogosult és törvényes képviselője, hozzátartozója számára: a) az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről; b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; c) a jogosulttal való kapcsolattartás szabályairól, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről; d) panaszjoguk gyakorlásának módjáról; e) az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről; f) az intézmény házirendjéről (egy példány előgondozás során átadásra kerül, ezt dokumentáljuk); g) a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről; h) zsebpénz kezeléséről (meghatalmazás kérése az intézményvezető részére); i) a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről. A jogosult és törvényes képviselője, hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles: a) nyilatkozni a tájékoztatás tudomásulvételéről, Házirend betartásáról; b) adatokat szolgáltatni az intézményben jogszabályok alapján vezetett nyilvántartásokhoz; c) nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója természetes személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. 5.2. Az intézményi jogviszonyban állók esetében A szülő, illetve az ellátott törvényes képviselője által engedélyezett személyek számára adunk felvilágosítást a gondozottról a titoktartási kötelezettségnek eleget téve. 16
Munkánkról évente egy-egy alkalommal értekezleten és nyílt napon számolunk be a hozzátartozók illetve a törvényes képviselők számára. A bentlakásos szociális intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni az ellátott törvényes képviselőjét és az általa megjelölt hozzátartozóját • Az ellátott állapotáról, annak lényeges változásáról; • az egészségügyi intézménybe való beutalásáról; • az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes megszüntetéséről; • az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről; • a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről. 6. IGÉNYBEVEVŐI NYILVÁNTARTÁS A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából TAJ alapú nyilvántartást vezet. Az intézmény az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettségét a 226/2006. (XI.20.) Kormányrendelet alapján végzi. Az adatszolgáltatásra jogosult személy az Szt.-ben meghatározott adatokat legkésőbb az igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban. Az adatszolgáltatásra jogosult az igénybevevői nyilvántartásban naponta nyilatkozik arról, hogy a nyilvántartott személy a szolgáltatást az adott napon igénybe vette-e (napi jelentés). A napi jelentési kötelezettséget az adott napot követő munkanap 24 óráig kell teljesíteni. Az ellátottra vonatkozó adatszolgáltatás a gondozási jogviszony létrejöttének napjától a gondozási jogviszony megszűnésének napjáig szükséges. 7. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKOPDÁST VÉGZŐ SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELMI SZABÁLYAI 7.1.1. Az ellátotti jogok védelme, adatkezelés Az ellátást igénybe vevő és törvényes képviselője az ellátással kapcsolatos bármely ügyben panasszal fordulhat az intézményvezetőhöz. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell a személyes adatok továbbításáról szóló nyilvántartás vezetéséről.
7.1.2. Házirend A Fenntartó által jóváhagyott intézményi házirendet jól látható helyen kifüggesztjük, mely az ellátottak törvényes képviselője és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető.
17
7.1.3. Érdekképviseleti fórum A lakók jogainak, érdekeinek érvényesítését az intézmény keretein belül az ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM biztosítja, mely a Házirendben részletezett feltételek és eljárás szerint működik. Az érdekképviseleti fórum tagjai: • választás alapján, az intézményi ellátást igénybevevők közül kettő fő, • választás alapján, az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül egy fő, • választás alapján, az intézmény dolgozóinak képviseletében egy fő; • kijelölés alapján, a Kirendeltség képviseletében egy fő. A fórum tagok megválasztását az intézmény vezetője köteles megszervezni. Az érdekképviseleti fórum feladata: • előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, • megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, • tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, • intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. Az érdekképviseleti fórum szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. 7.1.4. Az ellátottjogi képviselő Az intézményvezető tájékoztatja az ellátottakat az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről, amelyet az intézményben jól látható helyen kifüggesztjük. Az ellátottjogi képviselő feladatai: - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújt az ellátottat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybevevőt érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, - segít az ellátottnak, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során – írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét, - az intézményvezetővel való egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,
18
- észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézményvezetőnél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. Az intézményvezető, a fenntartó, valamint az ellátottjogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátottjogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja. Az ellátottjogi képviselő jogosult: az intézmény területére belépni, a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátottra vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Intézmény területileg illetékes ellátottjogi képviselőjének elérhetőségeit intézményünkben kifüggesztjük. Ellátottjogi képviselő:Tuba – Kovácsné Holczmann Mónika Munkaidőben elérhető telefonszáma:06/20/489-9592 A fenti elérhetőség sikertelensége esetén az OBDK zöld száma hívható: 06/80/620-055 Betegjogi képviselő: Molnár Zoltánné Telefon: 0620/4899-552 Fogadóóra: Szent Borbála Kórház Igazgatósága 2800 Tatabánya, Dózsa Gy. út 77. Minden kedden 11:00-tól 7.1.5. A Szociális Munka Etikai Kódexe A dolgozók feladataikat az Etikai Kódex elvei szerint végzik. Munkába lépéskor e kódexet megismerik, melyet aláírásukkal igazolnak. Érdekérvényesítés további lehetőségei: Szakszervezet, Közalkalmazotti Tanács. 7.2. A személyes gondoskodást végzők jogainak védelme A szociális ágazatban foglalkoztatottak esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az előgondozással megbízott személy, az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs. A Szakmai Programot egyes elemeinek megváltozása esetén módosítani, aktualizálni kell. A Szakmai Program az intézményben kifüggesztésre kerül.
19
A Szakmai Program mellékletei: 1. sz. melléklet: Megállapodás 2. sz. melléklet: Házirend 3.sz. melléklet: SZMSZ VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS Hatályba lépés ideje a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom – Esztergom Megyei Kirendeltség által történő jóváhagyás napja. Tarján, 2014. 08. 26. Simecz Orsolya igazgató A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom – Esztergom Megyei Kirendeltség képviseletében eljárva jóváhagyom a Tatabányai Egyesített Szociális Intézmények Szent György Központ Szervezeti és Működési Szabályzatát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92/B. § (1) bekezdés c. pontja alapján. Tatabánya, 2014. 08. 27. Süttő Erika igazgató
20
A TESZI Szent György Központ Szakmai Programjának 1. sz. melléklete Gondozási Megállapodás fogyatékos személyek otthona jogviszony létesítéséhez Mely létrejött egyrészről a Tatabányai Egyesített Szociális Intézmények Szent György Központ 2831 Tarján, Petőfi Sándor utca 16., mint ellátást nyújtó intézmény /továbbiakban: ellátást nyújtó intézmény, másrészről a) mint ellátást igénybe vevő, - neve: - születési neve: - anyja neve: - születési helye, időpontja: b) mint törvényes képviselője - neve: - születési neve: - anyja neve: - születési helye, időpontja: között a mai napon, az alábbi feltételek szerint : I. A megállapodás tárgya 1.1. A szociális ellátást nyújtó intézmény fenntartója a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A TESZI Szent György Központban 2831 Tarján, Petőfi u. 16. sz. alatt személyes gondoskodás keretébe tartozó, szakosított ellátást – ápolást, gondozást – nyújtó intézményt, fogyatékos személyek otthonát működteti. A szociális intézmény a vonatkozó jogszabályokban és jelen megállapodásban szabályozott módon, teljes körű ellátást nyújt. 1.2. Az ellátást nyújtó intézmény a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő gondozási egységekben helyezi el az ellátást igénybe vevőt, aki tudomásul veszi, hogy az intézményvezetőnek jogában áll másik gondozási egységbe indokolt esetben áthelyezni. 1.3. Az ellátást nyújtó intézmény a szociális ellátást ………év……………………..hónap…….napjától kezdődően határozott (………..év…………………….hónap………napjáig terjedő) vagy határozatlan időtartamra szólóan biztosítja. II. Kölcsönös tájékoztatási kötelezettségek A felek tájékoztatási kötelezettsége 1.1. Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatta az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjét - az intézményben biztosított ellátás tartamáról és feltételeiről; 21
- az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; - a jogosult és hozzátartozó közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás rendjéről, -az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről; - a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről; - zsebpénz kezeléséről (Meghatalmazás kérése az intézményvezető részére); - a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről, az érdekképviseleti fórum működéséről, panaszjoguk gyakorlásának módjáról; - az intézményi házirendről, (mely tartalmazza az intézmény belső rendjét és az együttélés szabályait) és amelynek egy példánya az ellátást igénybevevő számára átadásra került; annak tartalmának tudomásul vételéről az ellátást igénybe vevő írásban nyilatkozik, - az intézménybe való felvételhez, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokról, személyes használati tárgyakról, hozzátartozói nyilatkozatokról, a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokról és más, jogszabályban meghatározott feltételekről. - Az előbbiekben részletezett tájékoztatás megtörténtét törvényes képviselő jelen okirat aláírásával kifejezetten igazolja és kijelenti hogy a tájékoztatás egészét és részleteit megértette. 1.2. A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni: - a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, és annak tiszteletben tartásáról; - arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokról haladéktalanul tájékoztatni fogja az intézmény vezetőjét; - minden olyan körülményről, amely a személyi térítési díj megállapításához szükséges; -arról, hogy nem szenved közösségre veszélyes fertőző betegségben; - a Házirend tudomásul vételéről, továbbá - minden olyan dologról, ami az intézményi jogviszony létesítését, fenntartását, illetve megszüntetését befolyásolhatja, vagy azt más okból fontosnak tartja. 1.3. A bentlakásos szociális intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat, törvényes képviselőjét és az általuk megjelölt személyeket a./ a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról; b./ az egészségügyi intézménybe való beutalásáról; c./az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes megszüntetéséről; d./ az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről; e./ a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről III. Az intézmény szolgáltatásai Az intézmény az 1/2000. (I. 07.) SZCSM rendelet 41.§ - 73.§- ban rögzítetteknek megfelelően teljes körű ellátást nyújt. Az otthonban végzett teljes körű ellátás főbb területei: Gondozás és fizikai ellátás, Egészségügyi ellátás, Pedagógiai és mentálhigiénés foglalkoztatás, szabadidős foglalkozások.
22
Ezen területek kiemelt feladatai: • ápolás - gondozás, 24 órás szakképzett nővéri felügyelet, • gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás, (A hatályos jogszabályokban meghatározott alap-gyógyszerkészlet biztosítása.) • orvosi, szakorvosi vizitek, • védőoltások megszervezése, • rutin vizsgálatok folyamatos kontrollálása (vérnyomás, testsúly, folyadékbevitel) • szükség szerint kórházba szállítás, illetve látogatás, • egészségügyi dokumentáció naprakész vezetése, • napi négyszeri étkezés, illetve orvosi javaslatra diétás étkezés, • textíliával, ruházattal való ellátás, • gyógytorna, • a lakók életkorának, érdeklődési területüknek megfelelő szabadidős tevékenységek, • pszichés gondozás, • A tankötelezett korú ellátottak egyéni fejlesztő felkészítéséhez egyéni foglalkozás esetén legalább heti nyolc órában, csoportfoglalkozás esetén legalább heti tíz órában biztosítják a helyiséget. • 18 év felettiek mentálhigiénés és szinten tartó fejlesztése. Az alapfeladatot meghaladóan is szervez az intézmény programokat, szolgáltatásokat (Pl.: pedikűr, fodrászat, kozmetika, masszőr), melyért – esetenként – a szolgáltatás önköltségét meghaladó mértékű térítési díj is kérhető a Házirendben leírtak szerint. IV. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj 1.1. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg. A személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át. (Értesítés személyi térítési díj fizetéséről a Megállapodás mellékletét képezi.) 1.2. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri, vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze
23
összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. 1.3. Az ellátást igénylő vagy a személyi térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését legfeljebb három év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható. Ebben az esetben nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. *Nyilatkozat a Megállapodás mellékletét képezi. 1.4. A jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. Az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére a költőpénz visszamaradjon. 1.5. Az ellátott két hónapot meg nem haladó távollét idejére, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át kell fizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére a) az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át, b) az a) pontban nem említett esetben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60%-át kell fizetni. 1.6. Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a személyi térítési díjról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt. 1.7. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme
24
a) olyan mértékben csökken, hogy a Szt-ben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b) az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisdebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik. 1.8. A személyi térítési díjat a térítési díj fizetésére kötelezett személy a tárgyhóban fizeti meg. Az intézményvezető ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézményvezető a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékról negyedévente tájékoztatja a fenntartót. Az intézményvezető a fenntartót – a jelzálogbejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében évente értesíti az előírt nyomtatványon a folyó évi hátralékról V. Az intézményi jogviszony megszűnése Az ellátásra jogosult intézményi jogviszonya megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) határozott időre szóló szerződés esetén a határozott idő lejártával. Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, b) a házirendet súlyosan megsérti, c) intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti az ellátott törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel az ellátott törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti az ellátott törvényes képviselőjét a) a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről; b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről; 25
c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. A szerződés megszűnése esetére gondozott köteles a 30 napos felmondási időn belül kiköltözni az intézményből, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Kiköltözés esetén a gondozott az intézménnyel szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt pénzbeli térítésre. VI. Az ellátotti jogok védelme, adatkezelés 1.1. Az ellátást igénybe vevő és törvényes képviselője az ellátással kapcsolatos bármely ügyben panasszal fordulhat az intézményvezetőhöz. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell a személyes adatok továbbításáról szóló nyilvántartás vezetéséről. 1.2. Házirend - A Fenntartó által jóváhagyott intézményi házirendet jól látható helyen kifüggesztjük, mely a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető. 1.3. Érdekképviseleti fórum A személyes gondoskodást nyújtó szociális es gyermekvédelmi intézményekben érdekképviseleti fórumot kell létrehozni. Az érdekképviseleti fórum (a továbbiakban Fórum) az intézményi jogviszonyban állok es az ellátottak jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, amely a házirendben részletezett feltételek és eljárás szerint működik. A Fórum feladata : • előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, • megtárgyalja az intézményekben é1ők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, • tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, • intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó területileg illetékes kirendeltsége fele, valamint más, hatáskörrel es illetékességgel rendelkező hatóságok, szervek fele, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. A Fórum tagjai : • választás alapján, az intézményi ellátást igénybevevők közül: kettő fő • választás alapján, az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül: egy fő 26
• választás alapján, az intézmény dolgozóinak képviseletében egy fő; • kijelölés alapján, az intézményt fenntartó szervezet képviseletében egy fő. A fórum tagok választását az intézmény vezetője köteles megszervezni. A fenntartó képviselőjének kijelölésére a fenntartó vezetője jogosult. 1.4. Az ellátottjogi képviselő Az intézményvezető tájékoztatja az ellátottakat az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről, amelyet az intézményben jól látható helyen kifüggesztjük. Az ellátottjogi képviselő feladatai: - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújt az ellátottat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybevevőt érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, - segít az ellátottnak, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során – írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét, - az intézményvezetővel való egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézményvezetőnél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. Az intézményvezető, a fenntartó, valamint az ellátottjogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátottjogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja. Az ellátottjogi képviselő jogosult: az intézmény területére belépni, a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátottra vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Intézmény területileg illetékes ellátottjogi képviselőjének elérhetőségeit intézményünkben kifüggesztjük. Ellátottjogi képviselő:Tuba – Kovácsné Holczmann Mónika Munkaidőben elérhető telefonszáma:06/20/489-9592
27
A fenti elérhetőség sikertelensége esetén az OBDK zöld száma hívható: 06/80/620-055 VII. Értékmegőrzés 1.1. A gondozott az intézménybe saját tárgyait is beviheti, amelyek az intézmény rendjét, valamint a gondozottak és gondozók életét, egészségét, testi épségét nem zavarják, vagy veszélyeztetik. 1.2. A törvényes képviselő tudomásul veszi, hogy az intézményben csak azokért a gondozott által bevitt értéktárgyakért vállal felelősséget, amelyeket a törvényes képviselő, vagy gondozott átvételi elismervény ellenében arra jogosult intézményvezetőnek átadott. VIII. Megállapodás módosításának szabályai 1.1.Felek jelen megállapodás módosítására kötelezettséget vállalnak, ha a módosítást jogszabályi változás indokolja. 1.2. Felek a megállapodást közös megegyezéssel jogszabályi változás hiányában is módosíthatják. 1.3. A megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják rendezni. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvény, továbbá a fogyatékosok ellátására vonatkozó mindenkori jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 1.4. A megállapodás módosítása, illetve a jelen szerződéssel kapcsolatos érdemi jognyilatkozat érvényesen csak írásban tehető. Az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője jelen okirat aláírásával kifejezetten igazolja, hogy jelen megállapodás egy példányát annak aláírásával egyidejűleg átvette. Jelen megállapodást a felek felolvasás majd elolvasás után, mint akaratukkal mindenben egyezőt jóváhagyólag aláírták. Kelt: Tarján, ……………….. …………………………………………..… ellátást igénylő ill. törvényes képviselő
………………………………………………… igazgató
Hozzátartozó neve: Lakcíme: Telefonszáma: Tanú neve:……………………………… Lakcíme:………………………….… Személyi ig. szám:…………………..
Tanú neve:……………………………….. Lakcíme…..………..…………………… Szem. ig. szám:…………………………
28
Jelen Nyilatkozat a Megállapodás mellékletét képezi. NYILATKOZAT
Alulírott ……………………………………………(a térítési díjat megfizető személy) vállalom/nem vállalom, hogy …………………………………………………….(ellátott) esetében ……….év…………….hó……..naptól…………...év…………….hó………….napig a hatályos intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díjat megfizetem. Tudomásul veszem, hogy e vállalás következtében az ellátott nem kerülhet előnyösebb helyzetbe. Tarján, 20…….év……….hó………nap
…………………………………………………(név) …………………………………………………(lakcím) ………………………………………………….(személyi ig. szám)
Az 1993. évi III. törvény 117/B §-a szerint: Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését legfeljebb három év időtartamra, amely időtartam meghosszabbítható. Ebben az esetben nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné.
29
Név: Születési dátum: Lakcím:
Ikt.sz.: ügyintéző:…………………. telefonszáma:………… Tárgy: értesítés személyi térítési díj
fizetéséről Tisztelt …………………! A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság …………. számú döntése alapján a TESZI Szent György Központ fogyatékos személyek otthona ellátási formára vonatkozóan Az intézményi térítési díj ………….. évben …….Ft/fő//nap, ……….. Ft/fő/hó. Az intézményi ellátás önköltsége: ……… Ft/fő/nap, ………. Ft/fő/hó Az elvégzett jövedelemvizsgálat alapján megállapítom, hogy az Ön jövedelme: Pénzbeli jövedelem Nyugdíj v. nyugdíjszerű ellátás:………………………. Járadék: ………. Ft/hó Egyéb: ………. Ft/hó Beszámított pénzbeli érték összesen: …..Ft/hó, melynek 80 %-a, ……….Ft fordítható személyi térítési díjra. Vagyon Ingatlan vagyoni értéke:………………………. Pénzvagyon értéke: …………… Ft Beszámított vagyoni érték összesen: …….. Ft, melyből jelentős készpénz vagyonnak minősül ……. Ft. Teljes/kiegészítő összegű intézményi térítési díj megfizetését maga/ hozzátartozója/eltartója szerződésben vállalta: ○ igen ○ nem A teljes összegű térítési díjat vállaló személy adatai: Név:……………………………………………………………………………………………. Lakcím:………………………………………………………………………………………… A kiegészítő térítési díjat vállaló személy adatai: Név:……………………………………………………………………………………………. Lakcím:………………………………………………………………………………………… Az intézményvezető által lefolytatott jövedelem vizsgálat alapján, az Ön személyi térítési díját ……..év. ……. hó …...napjától ……… Ft/hó, azaz ………………. Ft/hó összegben határozom meg, melyet …………….. törvényes képviselő köteles befizetni az ellátott havi jövedelméből …….Ft-ot, készpénzvagyonából havi ……..Ft-ot, valamint a …….. Ft/hó zsebpénzt; a kiegészítő térítési díj összegét ……………Ft/hó, azaz ……………........................Ft/hó összegben határozom meg.
30
Amennyiben az Ön által fizetendő személyi térítési díj összegével nem ért egyet, a kézhezvételtől számított 8 napon belül fellebbezést nyújthat be az intézmény fenntartójához: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége 2800 Tatabánya Fő tér. 4. Tarján, 20………. Az értesítést 20…….
…………………… intézményvezető napján kézhez vettem ------------------------------------------------ellátást igénybevevő tér. díjat fizető személy ………………………………… törvényes képviselő
A megállapított személyi térítési díjat elfogadom, fellebbezési jogomról ezennel lemondok. Tarján, 20. …………..
------------------------ellátást igénybevevő …………………………. törvényes képviselő
31
------------------------tér. díjat fizető személy
A TESZI Szent György Központ Szakmai Programjának 2. sz. melléklete TATABÁNYAI EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK SZENT GYÖRGY KÖZPONT 2831 Tarján, Petőfi út 16. Szociális szolgáltatás: fogyatékos személyek otthona HÁZIREND I. Az együttélés szabályai 1. Az intézményben sérült, halmozottan sérült lakókat ápolnak, gondoznak. 2. Az intézmény vezetőjének és minden dolgozójának elsőrendű feladata az otthon rendeltetésszerű működésének biztosítása. 3. Amennyiben a lakó egészségi állapotában olyan változás áll be, hogy kórházi kezelése válik szükségessé, a kórházba történő beutalásról az intézmény a törvényes képviselőt értesíti. 4. Műtéti beavatkozásra az intézmény orvosa tesz javaslatot, melyhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. 5. Kórházi kezelés után visszahozott lakó további ápolásával kapcsolatban – kórházi zárójelentést alapul véve – az intézmény orvosa dönt. 6. Az intézményvezető gondoskodik az intézményen belül a lakók és a dolgozók emberi és állampolgári jogainak érvényesüléséről. Ennek az a feltétele, hogy mindkét fél tisztába legyen a saját és a másik fél jogaival. A vezető feladata ezen jogok és kötelezettségek ismertetése. 7. A fenntartó képviseletében a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom – Esztergom Megyei Kirendeltsége (továbbiakban: területi kirendeltség) által jóváhagyott intézményi házirendet jól látható helyen kifüggesztjük, mely az ellátottak hozzátartozói, törvényes képviselői és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető. 8. Érdekképviseleti Fórum A/ Az Érdekképviseleti Fórum tevékenységének célja: A lakók és az intézményben dolgozók érdekeinek védelme. A lakó, a törvényes képviselője és hozzátartozója a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az Érdekképviseleti Fórumnál: a.) az ellátotti jogok megsértése, különösen a személyiségi jogok, a kapcsolattartás sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén vagy b.) az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. B/ Az Érdekképviseleti Fórum létrehozása, megszűnése: 1. Az Érdekképviseleti Fórum tagjait választják, vagy delegálják. 2. Tagjai a következők: a.) az intézmény lakói 2 fő, b.) a lakók törvényes képviselői 1 fő, c.) az intézmény dolgozóinak képviselője 1 fő, d.) az intézményt fenntartó önkormányzat képviselője 1 fő. 32
3. Az Érdekképviseleti Fórum tagjainak megválasztására az 1. a.)-c.) pont szerinti választásra jogosultak többségének (legalább 50 % + 1 fő) jelenlétében kerülhet sor. 4. Az 1. a.) – b.) pont szerinti tagokat az otthon lakói és a törvényes képviselők maguk közül választják a jelenlévők többségének szavazatai alapján, határozatlan időre. 5. Az l. c.) pont szerinti képviselőt a dolgozók maguk közül választják, a jelenlévők többségének szavazatai alapján, határozatlan időre. 6. Az l. d.) pont szerinti képviselőt a területi kirendeltség vezetője bízza meg határozatlan időtartamra. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai az első ülésen megválasztják a fórum elnökét és elnökhelyettesét. Az üléseket az elnök vezeti, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes. Az elnöki és elnökhelyettesi tisztet az intézmény alkalmazottja nem töltheti be. 7. A fórumtagság megszűnik: - visszahívással, - lemondással, - fórumtag halálával, - intézményi jogviszony, törvényes képviseleti jogosultság megszűnésével. 8. A fórum tagja lemondását írásban továbbítja a Fórum elnökének. A tag visszahívásakor a döntést meg kell indokolni. Az elnök kezdeményezheti az új tag megválasztását. Ha az elnöki poszt üresedik meg, az intézmény vezetője kezdeményezi az eljárás lefolytatását. 9. A választott fórumtagok megüresedett helyének betöltése a B. pontban foglaltak szerint történik. C/ Az Érdekképviseleti Fórum feladat- és hatásköre: Az Érdekképviseleti Fórum a.) dönt az elé terjesztett intézményi panaszokról, b.) intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény ellenőrzését ellátó hatóságnál, illetőleg más, hatáskörrel rendelkező szervnél. c.) előzetesen véleményezi a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, a lakók részére készített tájékoztatókat; kérhet az intézettől tájékoztatást az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban. Panasz jogával élhet a lakó, a hozzátartozó, a törvényes képviselő különösen abban az esetben, ha személyes jogait, kapcsolattartását sérelem éri, az intézmény dolgozói megszegik a szakmai-, titoktartási-, vagyonvédelmi kötelezettségeiket, az ellátás körülményeivel kapcsolatban kifogásuk van. A fórum hatásköre nem terjed ki az intézményi jogviszony keletkezésére, megszűnésére és az áthelyezésre. Az Érdekképviseleti Fórum elnökének feladata: a.) napirend összeállítása és a tagok részére történő eljuttatása, b.)levezeti az ülést és gondoskodik a jegyzőkönyvvezetésről. Az Érdekképviseleti Fórum tagjainak feladata: a.)az üléseken való aktív részvétel, b.) a lakók panaszainak, javaslatainak összegyűjtése és tolmácsolása D/ Az Érdekképviseleti Fórum működése: 1.) Az ellátott, illetve törvényes képviselője (hozzátartozója) az intézmény vezetőjénél élhet írásos panasszal. Szóbeli panasz esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az intézményvezető köteles a jogosult, illetve törvényes képviselője (hozzátartozója) figyelmét felhívni a sérelem orvoslásának esetleges más módjára is. 2.) Az intézményvezető – az Érdekképviseleti Fórum feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – haladéktalanul intézkedik a fórum összehívásáról. Gondoskodik a működés feltételeiről (helyiség, irodaszerek stb.). 3.) Az intézményvezető az Érdekképviseleti Fórum ülésein tanácskozási joggal vesz részt. Az Érdekképviseleti Fórum határozatképes, ha ülésén a tagoknak több mint a fele jelen 33
van, akik közül legalább egy fő ellátott vagy törvényes képviselő. Döntését egyszerű szótöbbséggel hozza meg, a külön vélemény/ek-t a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök, elnökhelyettes szavazata dönt. Az Érdekképviseleti Fórum megalakulásáról és az üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: • az eljáró szerv megnevezését, • készítésének helyét, idejét, • a meghallgatottak adatait és lakcímét, • az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, • a jelenlevők és a jegyzőkönyvvezető aláírását. Amennyiben a döntéstől függően intézményvezetői intézkedésére is szükség van, úgy a jegyzőkönyvet az intézményvezető is aláírja. A jegyzőkönyv 1-1 példányát az érintettek, a tagok, és az intézményvezető rendelkezésére kell bocsátani. 4.) Az Érdekképviseleti Fórum a panaszt az előterjesztéstől számított 15 napon belül vizsgálja ki. 5.) Az intézményvezető a fórum vizsgálat eredményéről írásban értesíti a panasztevőt, és szükség esetén azt a szervet, amelynél az Érdekképviseleti Fórum intézkedést kezdeményez. Az értesítést a fórum ülés napján, de legkésőbb a panasz előterjesztését követő 15. napon kell megtennie. 6.) Az intézményvezető, ha a panaszt nem továbbítja az Érdekképviseleti Fórum felé köteles azt kivizsgálni és annak eredményéről a panasztevőt tizenöt napon belül írásban értesíteni. 7.) Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. A fenntartó intézkedése eredményéről tájékoztatja az érintettet 30 napon belül. 9. Az ellátottjogi képviselő Feladatai: − megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújt az ellátottat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybevevőt érintő jogokról, − segíti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, − segít az ellátottnak, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, − a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során – írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét, − az intézményvezetővel való egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, − intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, − észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézményvezetőnél, − amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, − a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. 34
Az intézményvezető, a fenntartó, valamint az ellátottjogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátottjogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja. Az ellátottjogi képviselő jogosult: az intézmény területére belépni, a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátottra vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Intézmény területileg illetékes ellátottjogi képviselőjének elérhetőségeit intézményünkben kifüggesztjük. Ellátottjogi képviselő:Tuba – Kovácsné Holczmann Mónika Munkaidőben elérhető telefonszáma:06/20/489-9592 A fenti elérhetőség sikertelensége esetén az OBDK zöld száma hívható: 06/80/620-055 Betegjogi képviselő: Molnár Zoltánné Telefon: 0620/4899-552 Fogadóóra: Szent Borbála Kórház Igazgatósága 2800 Tatabánya, Dózsa Gy. út 77. Minden kedden 11:00-tól 10. Az intézmény belső működési rendjét valamint az együttélés szabályait a Napirend strukturálja, mely a Házirend mellékletét képezi (1. sz. melléklet). 11. Valamennyi lakó részére Egyéni Fejlesztési Terv készül, melyet a törvényes képviselő megtekinthet. 12. Az intézmény rendjét, tisztaságát biztosítani kell, amely valamennyi dolgozó közreműködését igényli. Az eszköz és berendezési tárgyak magóvása az ellátottak és a szakemberek együttes érdeke és feladata. 13. Az intézményt a dolgozók csak az intézményvezető engedélyével hagyhatják el. 14. Kijelölt dohányzó hely: az intézmény hátsó udvarának bal oldali része. 15. A házirend betartása az ellátottakra, a törvényes képviselőkre, a hozzátartozókra és a szolgáltatásban részesülőkre nézve egyaránt kötelező. 16. Az ellátott veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartása esetén korlátozó intézkedést kell alkalmazni. A korlátozó intézkedés szabályozása a házirend mellékletét képezi. (2. sz. melléklet) 17. Az ellátott személyi, illetve intézményi térítési díját az ellátást igénylő, vagy a térítési díjat megfizető más személy- a gondozási díjról szóló határozatnak megfelelően – havonta, a tárgyhóban fizeti meg.
35
II. Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje 1. Az ellátottat a törvényes képviselő, valamint az általa engedélyezett személy hazaviheti, a haza - és visszaszállításról az ő kötelességük gondoskodni. A visszaérkezés legkésőbbi időpontja 17 óra. 2. Ha a lakó visszaérkezését betegség vagy egyéb ok akadályozza, a törvényes képviselő köteles azt 24 órán belül bejelenteni. 3. Otthoni betegségről, baleseti sérülésről, illetve rendelt gyógyszerekről az intézményvezetőt vagy az osztályvezető ápolónőt a törvényes képviselő köteles tájékoztatni. III. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályai 1. A lakókat a hozzátartozók hétfőtől vasárnapig látogathatják 10 h-tól 12 h-ig, illetve 14 htól 17 h-ig, az arra kijelölt helyiségben. 2. Látogatáskor a lakók részére romlandó élelmiszert behozni tilos. IV. Az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak köre 1. Az intézménybe személyes használati tárgyak behozhatók, amennyiben nem veszélyezteti a többi lakó nyugalmát, testi épségét. 2. A behozott tárgyat mind a törvényes képviselő, mind a gyermek köteles a szolgálatot teljesítő gondozónőnek bemutatni, aki meggyőződik arról, hogy a tárgy nem rejt semmiféle veszélyforrást. 3. Tilos az intézmény területére behozni: szúró, vágó eszközöket, tűz- robbanás és balesetveszélyes tárgyakat (kés, gyufa, hibás elektronikai eszköz), tudatmódosító szereket, veszélyes játékot, gyógyszert. V. Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai 1. Az intézménybe behozott, letétbe nem helyezett, illetve át nem vett értéktárgyakért az intézmény felelősséget nem vállal. 2. Az intézményvezető zsebpénzt, egyéb értéket, tételes felsorolás alapján átvételi elismervény ellenében vesz csak át. Annak egy példányát a lakó vagy törvényes képviselő részére átadja. A zsebpénz a lakó igényeinek megfelelően kerül felhasználásra, mely felhasználást az intézményvezető számlákkal igazol. 10.000 Ft.-ot meghaladó összegű készpénzt az intézmény vezetője köteles letétbe helyezni a gondozott javára. A letétbe helyezett készpénz elsősorban a lakó személyes szükségleteinek kielégítését szolgálja. 3. A gondnokolt lakók zsebpénzét a törvényes képviselő meghatalmazásával az intézményvezető kezeli. Az ellátást igénybe vevőtől átvett készpénzt az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselőjének meghatalmazása szerint az intézményben vagy pénzintézetben őrizzük meg. Az ellátott személy készpénzének kezelése saját vagy törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozata szerint személyes nyilvántartású letét formájában is történhet.
36
VI. A ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje 1. Az ellátott a saját ruházatát az intézményben monogrammal ellátva használja. 2. Saját ruházat hiányában az intézet a lakó részére három váltás fehérneműt és hálóruhát, az évszaknak megfelelő kettő váltás felsőruházatot és alsóruházatot, utcai cipőt, szükség szerint más lábbelit, valamint három váltás ágyneműt biztosít. (Indokolt esetben sportruházatot). 3. Saját ruházat vásárlása a zsebpénz terhére történik. 4. A három váltás textíliát, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket, illetve a gyermekek és incontinens betegek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket az intézmény szükség szerint biztosítja. 5. Fent említett textíliák tisztításáról, javításától illetve pótlásáról az intézmény napi, illetve heti rendszerességgel gondoskodik. 6. A személyes használatra kiadott ruházatról a gondozási csoport vezetője leltárt vezet. VII. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai 1. Az ellátásra jogosult intézményi jogviszony megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) határozott időre szóló szerződés esetén a határozott idő lejártával. Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, b) a házirendet súlyosan megsérti, c) intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. 2. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét a) a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről; b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről; c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.
37
3. A szerződés megszűnése esetére gondozott köteles a 30 napos felmondási időn belül kiköltözni az intézményből, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Kiköltözés esetén a gondozott az intézménnyel szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt pénzbeli térítésre. 4. Más intézménybe történő áthelyezés során a törvényes képviselővel egyetértésben születik döntés. VIII. Az egyéni és a közösségi vallásgyakorlatra vonatkozó szabályok Igény esetén az intézmény biztosítja a vallásgyakorlást. Az ellátott felekezeti hovatartozásának megfelelően gyakorolhatja vallását a település templomaiban, illetve intézményünk is lehetőséget biztosít erre. IX. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre, térítési díja Az intézmény az alapfeladatot meghaladóan is szervez programokat, szolgáltatásokat, melyekért ellenértéket kérhet: − szabadidős tevékenységek: kirándulások, üdültetés, színházlátogatás, mozi, kiállítások stb., amelyek önköltsége elsősorban az ellátottat terheli. Az önköltség számításakor, az adott program járulékos költségeként figyelembe kell venni a kísérőként munkát végzők költségeit. Az önköltség összegéről az ellátást igénybevevőt tájékoztatni kell. − fodrász, pedikűr, manikűr, kozmetika (az ehhez szükséges anyagok) − fényképkészítés − gépkocsi igénybevétele kirándulásra, szabadidős tevékenységek során − az intézmény az egészségügyi szolgáltatáshoz való eljutást ingyenesen biztosítja alapszolgáltatásként. Házirend mellékletei: 1.sz. melléklet: Napirend 2.sz. melléklet:. A korlátozó intézkedés szabályozása VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS Hatályba lépés ideje a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom – Esztergom Megyei Kirendeltség által történő jóváhagyás napja. Tarján, 2014. 08. 26. Simecz Orsolya igazgató A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom – Esztergom Megyei Kirendeltség képviseletében eljárva jóváhagyom a Tatabányai Egyesített Szociális Intézmények Szent György Központ Szakmai Programját és Házirendjét szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92/B. § (1) bekezdés c. pontja alapján. Tatabánya, 2014. 08. 27. Süttő Erika igazgató 38
A TESZI Szent György Központ Házirendjének 1. sz. melléklete - NAPIREND –
5.50 – 6.00
Csoportok átadása
6.00 – 7.20
Lakók ébresztése, öltözés, kondicionálás, tisztálkodás
7.20 – 8.45
Előkészület a reggelihez, reggelizés
8.45 – 9.00
Segédeszközök felhelyezése
9.00 – 11.30
Szintentartó, mentálhigiénés foglalkozások.
11.30 – 11.50
Előkészület az ebédhez
11.50 – 13.00
Ebéd
13.00 – 15.30
Szabad foglalkozások a csoportszobában, illetve az udvaron
15.30 –16.00
Uzsonna
16.00 – 17.50
Csoportszoba rendezés, fürdetés
17.50 – 18.00
Csoport átadása
18.00-18.00
Vacsora
19.00 – 21.30
Szabadidős tevékenység, fektetés
21.30 – 21.50
A csoportszoba rendberakása.
39
A TESZI Szent György Központ Házirendjének 2. sz. melléklete KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK ELRENDELÉSE Az ellátott személy veszélyeztető magatartása esetén korlátozó intézkedést kell alkalmazni. A korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról az ellátottat szóban tájékoztatni kell. Amennyiben az ellátott személy veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, el lehet tekinteni az ellátott beleegyezésétől az ezek elhárítását célzó korlátozások tekintetében, de a tájékoztatást ilyen esetben is a lehetőségekhez képest meg kell kísérelni. A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére az intézmény orvosa, az orvos elérhetőségének hiányában a /vezető/ szakápoló jogosult. Ez utóbbi esetben a korlátozásról az intézmény orvosát a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell, akinek azt 16 órán belül írásban jóvá kell hagynia. A korlátozó intézkedés alkalmazása esetén – ide nem értve a pszichikai korlátozást – az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 6. számú melléklete szerinti adatlapot kell használni. Az adatlapot a gondozási tervhez kell csatolni. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást a betétlapon kell részletesen feltüntetni. I. Alapfogalmak: Veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott – pszichés állapotának zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére nézve komoly veszélyt jelenthet, és a megbetegedés jellegére tekintettel sürgős intézeti gyógykezelésbe vétele nem indokolt. Közvetlen veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott – pszichés állapotának akut zavara következtében – saját, vagy mások életére, testi épségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. Pszichikai korlátozás: - pszichés megnyugtatás - felszólítás a veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra - felszólítás az ilyen magatartások abbahagyására - veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás - figyelmeztetés egyéb korlátozó intézkedés bevezetésére Fizikai korlátozás (A beteg szabad mozgásának megtagadása, a mozgási szabadság korlátozása: fizikai, mechanikai eszközökkel, berendezésekkel): - az osztály, a részleg és az intézet területén történő mozgás korlátozása - elkülönítés - testi kényszer - rögzítés - lekötés 40
Kémiai, biológiai korlátozás: A veszélyeztető illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. Egyéb korlátozó intézkedések: Az eddigiek komplex alkalmazása. Több lehetséges és alkalmas korlátozó intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a veszélyeztető, illetve közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges legkisebb mértékű korlátozással, hátránnyal jár. A korlátozó intézkedés nem lehet büntető jellegű, embertelen vagy megalázó. A korlátozó intézkedés a veszélyeztető állapot megszüntetését szolgálja és az ellátott biztonságos helyzetének visszaállásáig állhat fenn. A veszélyhelyzet elhárulását követően annak feloldását a korlátozó intézkedést elrendelő személy írásban kezdeményezi. II. Eljárásrend korlátozó intézkedés alkalmazása esetén: A/ A korlátozó intézkedések elrendelésének szabályai: 1. A gondozó észleli a beteg veszélyeztető, ill. közvetlen veszélyeztető magatartását. 2. Megpróbálja a beteget megnyugtatni. 3. Felszólítja a veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, ill. az ilyen magatartások abbahagyására. 4. Felhívják a beteg figyelmét a veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokra, felszólítják az együttműködésre. 5. Amennyiben a pszichológiai korlátozás nem vezet eredményre, jelzi a veszélyeztető helyzetet az intézet orvosának, annak elérhetőségének hiányában a vezető ápolónak. Ekkor az orvost két órán belül értesíteni kell. 6. Az orvos elrendeli a korlátozó intézkedést és erről az intézet vezetőjének beszámol. 7. A háziorvos dokumentálja a korlátozást. 8. Amennyiben az egyéb korlátozó intézkedés tartalma az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja és indoklással együtt dokumentálja. 9. Ezt követően az egyéb korlátozó intézkedés fenntartásának szükségességét az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként felülvizsgálja, indoklással együtt dokumentálja és az ellátottjogi képviselőnek jelenti. 10. Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötözés esetén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 4 óránként kell elvégezni. 11. A demencia következtében tartós veszélyeztető magatartást mutató, szabad mozgásukban folyamatosan korlátozott pszichiátriai betegeknél az osztály, a részleg és az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézet területén történő mozgás korlátozása esetén – ide nem értve a fizikai korlátozásokat és az ehhez tartozó felülvizsgálatokat – dokumentációt és jelentést 168 óránként el kell végezni. 12. Az intézet vezetője a korlátozó intézkedés elrendelését 48 órán belül jelenti az ellátottjogi képviselőnek. B/ Az egyes korlátozó intézkedések maximális időtartama: 1. szabad mozgás megtagadása: 24 óra 2. mozgásszabadság korlátozása: 24 óra 41
3. 4. 5. 6. 7.
az osztály, részleg és az intézmény területén történő mozgás korlátozása: 24 óra elkülönítés: 4 óra testi kényszer: 4 óra rögzítés: 4 óra lekötés: 4 óra
C/ A korlátozó intézkedések egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályai: 1. Mindig figyelembe kell venni a korlátozó intézkedéssel járó esetleges sérülések lehetőségét. 2. Mindig legalább egy gondozónak jelen kell lennie (vizuális és verbális kontaktus tekintetében is) a korlátozó intézkedés egész tartama alatt. Ezért gondoskodni kell a megfelelő létszámú személyzet biztosításáról, különösen éjjel. D/ A korlátozás feloldásának szabályai: 1. Korlátozó intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot tart, illetve amíg az intézet orvosa fel nem oldja. 2. A korlátozó intézkedés feloldásakor az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének. E/A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos értesítési jogok és kötelezettségek: 1. Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybevevőt, ill. törvényes képviselőjét: a) a korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályokról, b) az ellátotti jogokról a korlátozó intézkedés alkalmazása esetén, c) az ellátottjogi képviselő, ill. az érdekképviseleti fórum elérési lehetőségéről, d) a panaszjog lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól. 2. Az ellátottakat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról. 3. Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell − a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról, − a korlátozó intézkedés feloldásáról. 4. Kötelezettségek: − Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. − Az intézményvezető, illetve a vezető ápoló 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről. − Amennyiben a korlátozó intézkedés elrendelése hétvégén, ill. ünnepnapon történik, a műszakban lévő gondozó faxon, e-mail-en vagy mobiltelefonon értesíti az ellátottjogi képviselőt. F/ Panaszjog gyakorlásának szabályai: A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybevevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál.
42
ADATLAP korlátozó intézkedés elrendeléséhez Az ellátott neve: .................................................................................................................. Születési idő: ....................................................................................................................... A korlátozó intézkedés kezdetének időpontja: év: ........ hó: ......................... nap: ....... óra: ....... perc: ...... A korlátozó intézkedés formája és leírása: A) fizikai: szabad mozgás korlátozása: ................................................................................................ fokozott ellenőrzés: ............................................................................................................. B) kémiai: .................................................................................................. adása, i.m., i.v. Az elrendelő neve: ................................................................... beosztása: - orvos - vezető ápoló Ha nem orvos, akkor az orvosi jóváhagyás időpontja: év: ........ hó: ........................ nap: ....... óra: ....... perc: ...... Az elrendelés rövid indokolása: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. A korlátozó intézkedés feloldása: ...................................... A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozó(k) Neve: .................................................................... beosztása: ................. Neve: .................................................................... beosztása: ................. Neve: .................................................................... beosztása: ................. Neve: .................................................................... beosztása: ................ Az intézet pszichiáter orvosának tájékoztatása megtörtént: év: .... hó: ................. nap: ....... óra: ....... perc: ......
További intézkedés: szükséges - nem szükséges ............................................................ igazgató aláírása
............................................................ intézmény orvosának aláírása
43
BETÉTLAP A korlátozó intézkedés időtartama alatt végzett ellátás dokumentálásához Név: .................................................................................................................................... Születési idő: ....................................................................................................................... Szobaszám: ......................................................................................................................... Diagnózis: ........................................................................................................................... Terápiás terv elkészítésének időpontja veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapotra: ............................................................................................................................. 1. Az intézkedés elrendelését megelőző állapotváltozás, tünetek feljegyzése: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Korlátozás folyamata, eredménye: Ápolási diagnózis
Ápolási cél
Ápolási feladatok
Ápolási eredmény
Aláírás
3. Eseménynapló: Dátum, idő
Esemény leírása
Aláírás
4. Lezajlott esemény megbeszélésének időpontja, illetve fenti eseményre készült terápiás terv módosítása az ellátottal: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 5. A korlátozás eredményességének rövid összefoglalása: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 6. Ellátottjogi képviselőhöz eljuttatva: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................ igazgató aláírása
............................................................ intézmény orvosának aláírása
A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozó(k) aláírása: ............................................................................................................................................. 44