TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK A 2007 – 2010. ÉVEKRE SZÓLÓ GAZDASÁGI PROGRAMJA
1
TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 Motto: „… az új vezetıségnek és közösségnek egyaránt foglalkoznia kell a város jövıjével. Vannak megoldatlan problémák a múltból, … Maga az élet is mindennap vet fel újakat. A problémákat lehet megoldani ötletszerően is, de az ilyen megoldás ritkán kielégítı. Sokszor hamar megbánjuk, de már nem lehet segíteni. Az ötletszerő döntésnek az a veszélye, hogy csak a pillanatnyi helyzetet nézi, és ezáltal belevág nagyobb tervek végrehajtásába, megakadályozza komolyabb programok tervszerő megvalósítását. Ezért szükséges, hogy az egyesített Tatatóváros jövıjérıl körültekintéssel, megfontoltsággal gondolkozzunk, és átfogó terveket dolgozzunk ki, amelyek az összes életbevágó és fontos kérdések megoldására, és egyúttal lehetıséget nyitnak olyan kérdések megoldására, amelyek rövid lélegzető, ötletszerő cselekvéssel soha sem lennének megoldhatók. Az alábbiakban Tatatóváros jövıjével ilyen átfogó célkitőzéssel foglalkozom. Ezzel az a célom, hogy hozzájáruljak a kérdés minél teljesebb megvilágításához. …” „Erre nemcsak azért érzem magam hivatottnak, mert tatai születéső vagyok, és szülıföldem sorsa szívemen fekszik, hanem azért is, mert a Tatai Piarista Diákok Budapesti Szövetségének elnöke vagyok, és végül azért, mert mint a közigazgatás szakembere és egyetemi tanára, Tata és a tatai járás helyzetének a vezetésem alatt álló Magyar Közigazgatási Intézet közremőködésével való vizsgálata útján a problémák olyan ismeretét szereztem meg, amelyek közlése hasznosan egészíthetik ki a város életében résztvevık élettapasztalatit.” Tatatóváros, 1938. szeptember hó 23. E fenti sorokkal - Magyary Zoltán emlékét és gondolatait megidézve - kívánunk foglalkozni Tata város következı négy évre kitekintı feladataival, egyben megfogadva a kiemelkedı tekintélyő közigazgatási szakember tanácsát, még ez év végéig kidolgozzuk a róla elnevezett hosszú távú program a Magyary Terv írásos anyagát, mely Tata átfogó fejlesztési munkatervét foglalja össze egy emberöltınyi idıre. 2
Tartalomjegyzék
I.
Bevezetés
II.
Életerıs városi gazdálkodás pénzügyi politikája Vagyongazdálkodás Helyi adópolitika Forrásbıvítés lehetıségei
III.
Városfejlesztés Mőemlékvédelem Beruházás-politika
IV.
Gazdaságfejlesztés Városmarketing Turizmus Környezetvédelem
V.
Városüzemeltetés Közlekedés Ivóvízellátás Szennyvízkezelés
VI.
Humánszolgáltatások Egészségügyi ellátás Közoktatás Szociálpolitika Közmővelıdés Közbiztonság Sport
VII.
Önkormányzat Az önkormányzat kapcsolati rendszere Nemzetközi kapcsolatok
3
I.
Bevezetés
A helyi önkormányzatokról szóló l990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdése alapján a Képviselı-testület át nem ruházható hatásköre a ciklusidıre szóló gazdasági programjának megalkotása. Ennek az elvárásnak szándékozik a Képviselı-testület e programjával eleget tenni, amelyben 2007-2010 évekre vonatkozóan rögzíti a városfejlesztés és a közszolgáltatások szervezésének fı irányát és az önkormányzat ezzel kapcsolatos célkitőzéseit. Körvonalazza azokat a helyi közügyeket is, amelyekben az adott feladatokat vállaló helyi önszervezıdı közösségek, vállalkozások közremőködését várjuk. A gazdasági program meghatározza azokat a fı célkitőzéseket, irányelveket, feladatokat, amelyet a költségvetési gazdálkodás során meg kell valósítani. A program keretszabályozás jellegő, megvalósítása nagyban függ az önkormányzat külsı környezetétıl, az önkormányzat finanszírozási rendszerének alakulásától. Nehéz kiszámítani mennyi belsı és külsı bevételi forrást tudunk bevonni a fejlesztésekbe, ennek ellenére kiemelt feladatnak tartjuk, hogy a ciklus elsı felében megteremtsük a stabil önkormányzati gazdálkodás feltételeit és hatékony gazdaságfejlesztés segítségével megfelelı alapot biztosítsunk a ciklus második idıszakának kiegyensúlyozott, nagyobb fejlesztéseket lehetıvé tevı gazdálkodásához. Már idén, de 2008-tól még inkább, megnyílnak lehetıségeink az EU források fogadására. Aktív, térségi szemlélető politikával el kell érnünk, hogy a kistérség más önkormányzataival közösen kialakított projektek alapján eredményesen pályázzunk az elérhetı forrásokra. Minden területen élni kell a meghirdetett pályázati lehetıségekkel. Fontosnak tartjuk, hogy településünk és a kistérség továbbfejlıdjön, Tata maradéktalanul betöltse kistérségi központi szerepét. Annak érdekében, hogy a középtávú céljainkat megvalósítsuk, és Tata a kistérség településeinek gazdasági és szolgáltató központja legyen, már ebben a ciklusban is nagyon sok fejlesztést kell megvalósítanunk az intézményeink hatékony mőködtetése mellett.
4
II.
Életerıs városi gazdálkodás pénzügyi politikája 1. Elsıdleges feladatunk az önkormányzat kötelezı feladatainak finanszírozása. Megvizsgáljuk, hogy a város közfeladatait, milyen szervezeti formában lássa el, és a hatékonyabb, költségtakarékosabb formát alkalmazzuk. 2. Hitelpolitikánkat úgy alakítjuk, hogy a mőködési célú hitelt csak rendkívül indokolt esetben vesszük igénybe. Fejlesztési célú hitelt is csak akkor veszünk fel, ha az megalapozott és megtérülése kiszámítható. 3. Gazdálkodó (gondoskodó-fejlesztı) önkormányzat programjához illeszkedı költségvetési politikát dolgozunk ki. 4. A biztonságos és megalapozott fejlıdés érdekében szükségesnek látjuk a költségvetés folyamatos és dinamikus bıvítését.
Vagyongazdálkodás 1. Megteremtjük a város vagyonára valódi tulajdonosként vigyázó önkormányzati gazdálkodás alapjait. 2. Koncepciót dolgozunk ki a város vagyongazdálkodásának, az egyes vagyonrészekkel kapcsolatos fejlesztési célok megfogalmazására. 3. Az önkormányzati vagyon-kataszter nyilvántartásában szereplı ingatlanok értékeinek felülvizsgálatát, a jelenlegi piaci helyzetnek megfelelı értékek meghatározásával, folyamatos aktualizáljuk. 4. A jelenleg még hasznosítható ingatlanoknál megvizsgáljuk, hogy milyen önkormányzati funkciót tudnának ellátni, és csak utána döntünk a hasznosításukról. 5. Az önkormányzati ingatlanok bérbeadása hosszú távon bevételhez juttatja a várost. Miután a bérbe adott ingatlanok állapota jó, nem tervezzük csökkentésüket. 6. Különös figyelmet fordítunk a közszolgálati funkciót ellátó ingatlanaink állagmegırzésére, értéknövelésére. 7. Áttekintjük az önkormányzati bérlakások fenntartásának szervezeti formáját és minıségi megújításának lehetıségeit. Helyi adópolitika 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján meghatározó szempont, hogy az elkövetkezı négy évben feladataink megoldásához szükséges források egyre nagyobb hányadát a helyi adókból befolyt bevételek teszik ki. 2. A kormányzat megszorító gazdaságpolitikája miatt megnıttek a lakossági és a vállalkozások terhei. Ennek figyelembe vételével alakítjuk ki a vagyonarányosabb teherviselés elvét, annak következetes érvényesítését és bıvítjük a helyi adómentességek és kedvezmények mértékét.
5
Forrásbıvítés lehetıségei 1. Az Európai Unióhoz történı csatlakozásunkkal a pályázati lehetıségek száma jelentısen emelkedett. Továbbra is célunk ezért a város vagyonának gyarapításához külsı forrásként pályázati támogatásokat is bevonni 2. Az uniós, regionális és központi állami pályázati lehetıségek tudatosabb feltárására és kezelésére stratégiai és fejlesztési feladatokat ellátó irodát hozunk létre. 3. A város lendületes növekedésének fenntartása érdekében egyre jelentısebb mértékő külsı tıke bevonását tervezzük. Saját forrásaink megsokszorozását teszi lehetıvé, és ezért támogatjuk az újonnan letelepedı vállalkozásoknak, cégeknek a mőködését. 4. A város fejlıdését biztosító, a szolgáltatások színvonalát emelı beruházások, csak a kötelezıen ellátandó feladatokra koncentráló városvezetési gyakorlat helyett, komplex városfejlesztést hajtunk végre. 5. A gazdálkodó önkormányzat helyes hitelpolitikával biztosíthatja azokat a hiányzó forrásokat, amelyek segítségével Tata XXI. századi európai várossá válhat.
III.
Városfejlesztés 1. Városunk fejlesztése során fı alapelvnek tekintjük, hogy meg kell ırizni természeti kincseinket, épített és természeti környezetünk szépségét, levegınk tisztaságát. 2. A város szerkezeti és szabályozási tervének komplex felülvizsgálata során szabályozási elemekkel segítjük elı az egyes területek gazdaságos átalakulását (Pl. Környei út – Táncsics Mihály utca – Május 1 út, mely a megnövekedett forgalom miatt az úthoz közeli földszintes épületek lakófunkcióra alkalmatlanok, a Rozgonyi utca térsége, a volt cipıgyári illetve a Dobroszláv utcai gazdasági funkció konfliktusban van a környezı lakóterülettel). 3. Lakóterületek további bıvítését szükségesnek tartjuk. A szabályozásban az egyedi beépíthetıségő kertvárosi lakótelkek mellett a város központi részén és a tervezett alközpontok közelében biztosítani kell a kedvezıbb árfekvéső telepszerő többszintes és a kistársasházas telkek kialakíthatóságát, a közösségi terekkel és zöldfelületekkel. 4. A város játszótereinek további fejlesztése, új, korszerő, biztonságos játszóeszközök kihelyezése és az esésvédelmi szempontok betartása az elkövetkezı idıszakban fontos feladat. A már kialakult játszóhelyek fejlesztését komplex módon, az esetleges pályázati források felhasználásával kívánjuk megvalósítani. Prioritás kap a sérült gyermekek játéklehetıségének biztosítása és az együttjátszás lehetıségének megteremtése.
6
5. A fiatalok elsı lakáshoz jutásának támogatásánál – az Európában jól bevált módon – a lakásbérlés feltételeinek szélesebb alapokon kialakuló rendszerét fogjuk kezdeményezni. 6. Erısítjük, és lehetıségeinkhez mérten támogatjuk ipari parkjaink és az Újhegyi iparterület további fejlesztését. 7. Tata turisztikai vonzerejének növelése érdekében régiós és ágazati pályázati forrásokat (kastély-program, városközpont rehabilitáció) tervezünk bevonni. A belváros-revitalizációval komoly lehetıség nyílik a Kossuth tér és a „Várkanyar” Keszthelyi utcától az Alkotmány utcáig terjedı szakaszának átalakulására, mely gerjeszteni fogja a magántulajdonú ingatlanok felújítását, funkcióváltását. 8. Az önkormányzati tulajdonú volt piarista rendház felújítását, fenntarthatóságát idegenforgalomra alapozott funkcióváltással kell biztosítani. 9. A belváros átalakulásához a közlekedési és parkolási rendszert felül kell vizsgálni. Meg kell határozni a parkolók, parkolóházak, mélygarázsok lehetséges helyét, azt a szabályozásba be kell emelni, a parkolási rendeletünket –a felsıbb jogszabályok adta felhatalmazás alapján –úgy kell finomítani, hogy elısegítse a mőemléki jelentıségő belváros minıségi átalakulását. 10. A termékbıvítés és az információs rendszer kialakítása mellett, a turisztikai fejlesztések harmadik pillére a város- és térségmarketing, melynek a jövıben nagyon fontos szerepet kívánunk biztosítani Mőemlékvédelem 1. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkozunk a jelenlegi nyilvántartás szerinti 85 országos és közel 200 helyi védett épülettel, valamint az ehhez kapcsolódó építészeti értékvédelemben részesülı területekkel 2. A tervezett örökségvédelmi vizsgálat alapján kidolgozunk egy új, szabályozási és – a város lehetıségeit figyelembe vevı – támogatási rendszert. 3. Ösztönözzük az üresen álló, romló állagú tatai mőemlékek hasznosítását, megfelelı funkció megtalálásával
Beruházás-politika 1. Megalapozott és a város hosszú távú fejlıdést elısegítı beruházásokat indítunk el. 2. A beruházási programok finanszírozása során elınyben részesítjük a már megkezdett munkákat. 3. Legfontosabb feladatok: a.) Európa Uniós támogatással: - Öreg-tó rehabilitáció (Által-ér Szövetség) - az Eszterházy kastély és a Tatai vár felújítása (MÁG) - történelmi városközpont felújítása (önkormányzat)
7
b.) további önkormányzati feladatok: - a panel-felújítási program elsı ütemeként 20 db iparosított technológiával épült lakóépület utólagos hıszigetelésére, nyílászáró cseréjére kerül sor a 2005-2006 években megítélt állami és önkormányzati támogatással - tervezzük a távfőtéses társasházak, un. szekunder oldali szabályzásának beruházását, a ciklus elsı felében 16 db iparosított technológiával épült lakóépület főtéskorszerősítésének a kivitelezésére kerül sor - célkitőzésünk az, hogy a ciklus végéig a legfontosabb csapadékvíz gerinccsatornák kiépítésre kerüljenek, melyekre a késıbbiekben ráköthetık a nagyobb területek bekötıszakaszai - elsırendő feladat a Tatai Ipari Park feltárását biztosító Környei u. és a Kocsi u. között kialakítandó „Ring” útszakasz megvalósítása befektetıi, illetve önkormányzati forrásból vissza nem térítendı pályázati források igénybe vételével - átalakítjuk a távhıszolgáltatás rendszerét annak érdekében, hogy a gazdaságos üzemeltetés biztosítható legyen - meghatározzuk a Fényes-fürdı fejlesztésének további ütemeit - felgyorsítjuk az önkormányzat gazdálkodását segítı informatikai fejlesztéseket
IV.
Gazdaságfejlesztés 1. Az önkormányzat alapvetı feladata, hogy a helyi közszolgáltatások mőködtetése mellett felvállalja a helyi gazdaságfejlesztési feladatokat is. Városunk elsısorban a gazdasági növekedéssel biztosíthatja az itt élık életminıségének javítását, az önkormányzat költségvetési forrásainak növelését, valamint a városfejlesztési elképzelések megvalósítását. 2. A gazdaság élénkítésében célunk az ipar, a mezıgazdaság, a szolgáltatások és az idegenforgalom területeinek összehangolt fejlesztése. 3. Városi telephelymarketing elkészítésével folyamatosan segítjük a mőködı és az ide települni szándékozó vállalkozások gazdasági bázisainak bıvítését. 4. Hangsúlyosabban kívánjuk megoldani a jelenleg beépítetlen területek hasznosítását. Szabályozási tervvel alátámasztottan (értékét felismerve, azt megnövelve) célszerő hasznosítani a Május 1 út menti (Kıkúti iskola elıtti), a Bláthy utcai (polgármesteri hivatal mögötti), a Környei úti körforgalom melletti területeket. 5. Fejlesztési programokkal elısegítjük a lakóterületek közé ékelıdı ipari tevékenységek fokozatos áttelepítését a meglévı ipari parkokba és az ipari területekre. 6. Megvizsgáljuk egy inkubátorház regionális támogatással történı kialakításának lehetıségét. 7. Támogatjuk vállalkozói klaszter létrehozását az ipari parkban.
8
8. Megállapodást készítünk elı a HM-el a honvédségi területek használatáról, a várossal történı szerves településszerkezeti kapcsolatok rendezése, szabályozása ügyében 9. Tata város a kistérség kereskedelmi és szolgáltató központja is, ezt a szerepét erısíteni szeretnénk. Támogatjuk a hiányzó lakossági szolgáltatások és a gazdasági szféra kiszolgálását végzı szolgáltatások fejlesztését, a szabályozási tervekben biztosított övezetekkel és ezek alapján történı építési telekeladásokkal.
Városmarketing 1. Alapvetı fontosságúnak tartjuk a tudatos arculat-teremtést és tervezést 2. A város erısödése és fejlıdése a jelenleginél hatékonyabb városmarketinget kíván. Ennek megfelelıen kidolgozzuk e tevékenység céljait, feladatait és eszközeit 3. Városmarketing tervünk közvetítésével jobban segítjük a városban lévı befektetési lehetıségek megismertetését és eljuttatását a potenciális befektetıkhöz. Turizmus Tata Város Önkormányzati Képviselı-testülete határozottal fogadta el a következı évek hosszú távú célokat megfogalmazó „Turizmus stratégiája” dokumentumot, melyben az alábbiak kerültek megfogalmazásra: 1. Tata és környéke versenyképességének növelése. 2. Együttmőködés kialakítása a városon belül, valamint Tata város turizmusban érintett szereplıi és a környék turisztikai szereplıi között. 3. Korszerő szervezeti rendszer kialakítása. 4. A fenntartható turizmus szempontjainak figyelembe vétele. A ciklusban megkezdjük a hosszú távra szóló célrendszernek stratégiai programjait: 1. A város történelmi emlékeinek rekonstrukciójának megkezdésével, természeti értékeinknek megóvásával, valamint a rendezvények iránt érdeklıdı igényes turisták magas színvonalú kiszolgálásával 2. A több napos, többnyire rekreációs céllal Tatára érkezı vendégeknek több program biztosításával, és ezzel összhangban új turisztikai termékek létrehozásával 3. Fejleszteni szükséges a turisztikai infrastruktúrát (szálláshelyek, vendéglátás, rendezvényhelyszínek, úthálózat, parkolás, kerékpár hálózat, információs táblák) 4. Termékfejlesztés területén (tematikus útvonalak, városi turisztikai termékcsoport, rendezvény turizmus stb.) az aktív turizmus termékcsoport kialakítását megkezdjük 5. A turizmus szervezeti rendszerét továbbfejlesztjük.
9
Tata és térsége a turizmus területén az elkövetkezı években csak akkor tud jelentıs sikereket elérni, ha megfelelı együttmőködés jön létre az önkormányzat, a vállalkozások és a civil szervezetek között. Ennek az együttmőködésnek a kialakításában Tata Város Önkormányzata kulcsszerepet kíván felvállalni.
Környezetvédelem Tata környezet- és természetvédelmi szempontból az egyik legkedvezıbb megítéléső város a megyében, ennek ellenére számos tennivaló szükséges ahhoz, hogy az európai értékek ırzıjeként európai színvonalú megoldások szülessenek a környezet- és természetvédelmi problémákra. A képviselı-testület által 2005-ben elfogadott és 2010-ig szóló középtávú környezetvédelmi program kijelöli azokat a legfontosabb célokat, amelyek a város adottságaihoz mérten kerültek kijelölésre, másrészt összhangban vannak a különbözı országos, regionális, megyei és kistérségi dokumentumokkal, keretekkel is. 1. A város környezetvédelmi szempontból kedvezı megítélését továbbra is meg kell ırizni, és el kell mozdulni a „zöld város”-sá válás irányába. 2. Olyan munkahelyteremtı beruházásokat engedélyezünk, melyek ezt az irányt kedvezıen befolyásolják, valamint tiszteletben tartják Tata természetvédelmi szempontból országos viszonylatban is egyedülálló érték-együttesét. 3. A forrás munkacsoport létrehozásával folyamatosan figyelemmel kísérjük, és ha szükséges, beavatkozási akciótervet készítünk az egykori karsztforrásaink újrafakadásával öszzefüggı védekezési és megelızési feladatokban. 4. Annak érdekében, hogy a város polgárai és vendégei a környezeti ügyekrıl kellıen tájékozottak legyenek, környezetinformációs programot indítunk az információáramlás és tájékoztatás minden lehetséges formáját megragadva. (Internetes zöld oldal létrehozása a www.tata.hu honlapon, Zöld Faliújság létrehozása a Hivatalban, környezet- és természetvédelmi vonatkozású kiadványok, rendszeres zöld híranyagok a médiákban, köztéri információs táblák, környezeti nevelés elısegítése). 5. A város stratégiai jelentıségő feladata az Öreg-tó vízminıségi problémájának megoldása, és a vízgyőjtı egészére kiterjedı komplex programban történı elindítása (ROP pályázatok). A jelentıs pénzügyi önerıt is igénylı kiemelt programok elıkészítését és megoldását az önkormányzat az Által-ér Szövetség és a területi szakhatóság (VIZIG) közösen tervezi végrehajtani. 6. Tata igen jelentıs értéke – az épített környezetén kívül – a természetvédelmi területeinek egyedülálló együttese. Folyamatosan gondoskodunk ezen értékek védelmét és bemutatását szolgáló természetvédelmi infrastruktúrák kiépítésérıl (pihenıhelyek, útbaigazító táblák, tanösvények stb.).
10
7. Az éves költségvetésekben lehetıségünk szerint növeljük a város parkfelületeire és zöldfelületeire fordítható források összegét. 8. Ösztönözzük a természet- és környezetvédelmi civil szervezetekkel a környezettudatos magatartásformák elterjesztését, fokozott lakossági ismeretterjesztési programok kidolgozására a fenntartható fejlıdés érdekében (pl. nyári napközis tábor keretében). 9. A Helyi Hulladékgazdálkodási Tervben elfogadott célkitőzések szem elıtt tartásával sor kerülhet az évek óta bezárt Pokker-dőlıi hulladéklerakó rekultivációjára, a lerakó területén egy komposztáló üzem és egy átrakó állomás kialakítására. Igen fontos egy hulladékudvar mielıbbi létrehozása, amelyet célszerően vállalkozói közremőködéssel kell kialakítani.
V.
Városüzemeltetés 1. Alapvetı törekvésünk, hogy a közüzemi szolgáltatások mindenki számára elérhetıek legyenek, és a minıségük javuljon. 2. A városüzemeltetés megléte és színvonala fontos szerepet játszik a város lakosainak életminıségében, az önkormányzattal szembeni elégedettség érzésében. Így célunk, hogy ezeket a feladatokat folyamatosan bıvülı mértékben, önkormányzati tulajdonú szervezet költségtakarékosan, hatékonyan, állandóan megfelelı minıségben végezze el, ezért átszervezzük a jelenlegi városüzemeltetési rendszert. 3. A közüzemő díjak ármegállapításánál törekedni fogunk arra, hogy a lakosság terhei csak indokolt esetben növekedjenek, emellett teremtıdjenek meg a mőszaki fejlesztés lehetıségei is.
Közlekedés 1. Fejlesztendı területnek tartjuk a helyi közutak útépítési,- korszerősítési és fenntartási munkáit. Külsı területfejlesztési források segítségével folytatjuk az út és járda felújítási programot. A mőszaki megoldásokat összehangoljuk a közmőtulajdonosok fejlesztési, felújítási igényeivel. 2. A kerékpáros közlekedés területén a meglévı kerékpáros nyomvonalak továbbfejlesztésével, összefüggı hálózat kialakítására törekszünk (Tata-Tatabánya, Dob u.-Május 1. út). 3. A tömegközlekedés optimalizálását kistérségi közlekedési koncepció alapozhatja meg. A helyközi közlekedésben erısíteni kell a vasút szerepét intermodális kapcsolat (pl. autóbusz-pályaudvar vasútállomás mellé telepítésével) kiépítésével. 4. A közlekedés biztonságának fokozása érdekében megvizsgáljuk a fokozottabban balesetveszélyes közúti csomópontok mőszaki fejlesztésének lehetıségeit. (Környei u. - Kocsi u.–Táncsics u. Oroszlányi út – Új út – Fényes fasor illetve a Vértesszılısi út - Fáklya utcai csomópontban).
11
5. A komfortosabb közlekedési viszonyok megteremtése mellett, újabb forgalom-csillapított övezetek kialakítására intézkedéseket teszünk. Ivóvízellátás 1. Tata város ivóvízhálózatának kiépítettsége teljesnek tekinthetı, a jelenlegi vízfogyasztási igényeket kielégíti. Célunk, hogy a város egész területén elérhetıvé tegyük az egészséges, jó minıségő ivóvízvételt. 2. Befejezzük az Újhegyi városrész korábban megkezdett beruházásait, mely az iparterületen és a IX-es dőlıig biztosítja a megfelelı vízellátást.
Szennyvízkezelés 1. Tata csatornázottság szempontjából közel 100%-os, a ciklus végére az ellátatlan területek tervezését és – pályázati forrás segítségével – mőszaki kivitelezését tervezzük. 2. Elkészültek a közmőves ivóvízzel 2005-2006. években ellátott utcák (Zrínyi u., Temesvári u., Újhegy IV.-VIII. dőlık, Agostyáni út -Feszty u.-VIII. dőlı közötti szakasz-) szennyvízcsatornázásának tervei, a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat pályázat útján és viziközmő társulati hozzájárulással tervezzük biztosítani. 3. Az ÉDV Zrt. által üzemeltetett állami tulajdonú szennyvíztisztító telep korszerősítését uniós, vagy ágazati beruházással kezdeményezzük végrehajtani
VI.
Humánszolgáltatások Egészségügyi ellátás 1. A tataiak egészségügyi állapotának és életkilátásainak helyzete javulásához a városban fejleszteni kell az alapellátás és szakellátás mőködési feltételeit, hatékonyabb prevenciós munkát kell végezni. 2. Egészségmegırzı programot indítunk, hogy a lakosság életesélyei, egészségi állapota, várható élettartama, életminısége javuljon 3. Megerısítjük és fejlesztjük a járóbeteg ellátást, a rehabilitációs szakkórházunk mőszaki gép beszerzéseit, mind a diagnosztika, mind a gyógyítás terén, a mindenkori költségvetés teherviselı képességének függvényében támogatjuk. 4. A prevencióban megkülönböztetett szerepet számunk a háziorvosoknak, a védınıknek, az iskolaorvosi szolgálatnak. Külön figyelmet fordítunk e területen a házi gyermekorvosok és a védınık munkakapcsolatának erısítésére. 5. 2007. évben a Kormány újra szabályozta a kapacitás ellátást. A tatai Városi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelıintézet a jövıben 40 belgyógyászati, 60 rehabilitációs és 44 krónikus ággyal mőködik. Ez azt jelenti, hogy 24 ággyal nı a kórház kapacitása. 6. Támogatjuk az egynapos sebészet tárgyi feltételeinek kialakítását.
12
7. Pénzeszköz átadással segítjük a kórház, valamint a rendelıintézet tetıszerkezetének felújítását. 8. Ösztönözzük a rehabilitációs foglalkozások bıvítését, a Török fürdı rehabilitációs szolgáltatásának bıvítését. 9. Pályázati lehetıségek kihasználásával célunk a kórház új épületszárnnyal történı bıvítése. Közoktatás 1. A közoktatási intézmények meghatározzák a jövı nemzedékének értékorientáltságát, a társadalomban való beilleszkedését, a munka világába való bekapcsolódásához szükséges ismereteket, készségeket. Versenyképes gazdaság egyik feltétele a korszerő oktatás, amely megalapozza a képzést, a változásokra rugalmasan reagáló munkaerı kialakulását. 2. Legfontosabb feladatunk a közoktatási intézmények szakmai, tárgyi, személyi feltételeinek javítása. A közoktatás szakmai fejlesztésében az alábbi prioritásokat tartjuk szükségesnek: • • • •
• •
az alapkompetenciák és alapkészségek fejlesztése az óvodai nevelés és általános iskolai oktatás területén, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges alapértékek kialakítása, a tehetséggondozás jelenlegi színvonalának megtartása a városban, az integráltan nevelhetı, sajátos nevelési igényő gyermekek, valamint a részképesség problémával gyermekek hatékonyabb oktatásának küszködı megszervezése, ( gyógypedagógus alkalmazása a közoktatási intézményekben) az alapfokú mővészetoktatás területén elért eredmények megtartása, az idegen nyelvoktatás színvonalának fejlesztése,
3. A Kıkúti Általános Iskolában továbbra is támogatjuk a sportiskolai rendszer kialakítását. 4. A határon túli magyar testvértelepülésekkel közösen „tanulói csereprogramot” indítunk a nemzeti identitás növelése céljából. 5. Szükségesnek tartanánk viszont egy új óvoda építését, hiszen több óvodánk nem az elıírásoknak megfelelı tárgyi feltételek között mőködik. 6. A közoktatási intézmények tárgyi feltételeinek javításánál az alábbi prioritásokat tartjuk fontosnak: •
energiatakarékos felújítási programok (főtéskorszerősítés, világításkorszerősítés) melyek költségmegtakarítást is jelentenek
13
•
az intézményhálózat felújítási feladataira, ciklusra szóló program kidolgozása, itt elıtérbe kerülne egy-egy intézmény teljeskörő felújítása. Ehhez szintén pályázati források szükségesek • az általános iskoláknál tovább kell folytatni a szaktantermek, tantermek eszközfejlesztését, az informatikai hálózatba való bekapcsolásukat • az óvodáknál fontosnak tartjuk az óvodai játszóudvarok felújítását, az európai uniós normáknak megfelelıen • a ciklus végére egy általános iskolát, a Vaszary János Általános Iskolát, egy óvodát, a Piros Óvodát akadálymentessé szeretnénk tenni. Az akadálymentes óvoda és iskola összetett tárgyi és szakmai fejlesztést igényel • a Kıkúti Általános Iskola sportiskolai szakmai munkájához szükségesnek tartjuk, hogy felépüljön az iskola melletti tanuszoda, valamint egy, a város minden iskolája által használható mőfüves pálya. 7. A ciklusra szóló szakmai fejlesztési feladatokhoz a képzési, továbbképzési rendszer átgondolásával a közoktatás személyi feltételeit is hozzá igazítjuk. 8. A felsıoktatásban tanuló tatai tanulók részére, továbbra is mőködtetjük a szociális és tanulmányi ösztöndíj pályázatokat. 9. Megalapítjuk a tatai általános iskolában és középiskolában tanuló diákok számára „Tata város legszorgalmasabb diákja” elnevezéső egy tanévre szóló ösztöndíjat. 10. Pályázati források bevonásával keressük a lehetıséget a Fazekas úti Általános Iskola épületének teljes felújítására. 11. Az Eötvös József Gimnázium épülete Tata Város Önkormányzatának tulajdona, ennek teljes rekonstrukciója évek óta az egyik legfontosabb feladat. A ciklus során európai uniós pályázati támogatás segítségével ezt is szeretnénk megoldani. 12. Tervezzük, hogy a ciklus végére egy hatékony közoktatási minıségirányítási rendszer alakuljon ki a városban.
Szociálpolitika 1. A szociális alapszolgáltatások közül Tata Város Önkormányzata több kötelezı feladatot nem önállóan, hanem társulási formában lát el, ezért szakmai, tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása a Tatai Kistérségi Többcélú Társulással együttmőködve, a legfontosabb feladatunk a ciklusban. 2. A négy év alatt a Tata, Deák F. u. 1. szám alatt tervezzük kialakítani egy kistérségi szociális szolgáltatás és gyermekjóléti központot. A jelenlegi feladatokon (fogyatékosok nappali ellátása) kívül, az alábbi szociális szolgáltatások kerülnének ide: - támogató szolgáltatás, - családsegítés egyes feladatai, (adósságkezelés, információszolgáltatás, rendszeres szociális segélyben részesülıkkel együttmőködés)
14
3. 4. 5. 6.
7.
8.
9.
- új idısek nappali ellátását szolgáló klub, - közösségi ellátás, - idısek átmeneti otthona A következı négy év során megoldjuk a jelzırendszeres házigondozás kialakítását. A helyi szociálpolitikában kiemelt fontosságúnak tartjuk a családok támogatását. A pénzbeli ellátások rendszerében nem támogatunk olyan segélyezési gyakorlatot, amely a munkaerı piactól való távolmaradásra ösztönöz. Továbbra is fontosnak tartjuk a városban mőködı szociális célú szervezetek, alapítványok mőködését. Támogatásukat a ciklus alatt is fenn kívánjuk tartani. A ciklus ideje alatt mőködtetjük a szociális, gyermekjóléti és egészségvédelmi alapot, ezzel is segíteni szeretnénk a szektor hatékonyabb mőködését. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattól 2007. július 1-tıl, a Tatai Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába kerül az Idıskorúak Otthona. Az Idıskorúak Otthona által használt ingatlanok Tata város tulajdonában vannak. A ciklus elején fejlesztési programot dolgozunk ki a Tatai Kistérségi Többcélú Társulással együttmőködve, a fenti ingatlanok fejlesztésére. Támogatjuk a munkába állást segítı képzési (átképzési) programok megvalósulását.
Közmővelıdés 1. A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Magyary Zoltán Városi és Megyei Mővelıdési Központ épületegyüttese teljes rekonstrukcióra szorul. A ciklus alatt végig kell gondolni, az épület részleges felújítását, vagy új épületekkel, szolgáltatási formákkal való kiváltását. 2. A mővelıdési központ esetében megvizsgáljuk annak lehetıségét, hogy több kulturális és idegenforgalmi szolgáltatást hogyan tudunk gazdasági társaság keretein belül mőködtetni.
3. A Móricz Zsigmond Városi Könyvtárnál a könyvtári munka korszerősítéséhez az alábbi fejlesztési feladatokat tervezzük megoldani: • könyvtári tömörraktár létrehozása, • a könyvtár dokumentum állományának elektronikus feldolgozása, • a könyvtári dokumentumokhoz való elektronikus hozzáférés feltételeinek javítása 4. Az Angol kertben mőködı Szabadtéri Színpad mőszaki állapota egyre romlik. A Szabadtéri Színpad rekonstrukciójára programot dolgozunk ki és külsı erıforrások bevonásával, felújítjuk.
15
5. A ciklus alatt támogatjuk a már meglévı kulturális nagy rendezvényeket és a kulturális alap segítségével esetleg induló új fesztiválokat, kulturális rendezvénysorozatokat 6. Kiemelten kezeljük a városi és nemzeti ünnepek méltó megünneplését, ezzel is erısítve a tatai polgárok összetartozását, nemzettudatát 7. Állandó kapcsolatot kívánunk fenntartani a városban és városkörnyékén élı mővészekkel. Támogatni kívánjuk a jelenleginél szélesebb körben a bemutatkozási lehetıségeiket (városban, kistérségben, testvérvárosainkban és egyéb nemzetközi szinten) 8. Méltó módon készülünk megemlékezni 2008-ban Tata és Tóváros egyesítésének 70. évfordulójáról, valamint 2010-ben a Tatán tartott országgyőlés 500. jubileumáról 9. A Nemzeti Emlékezet Program keretében, a kiemelkedı hazai kultúrtörténeti emlékünnepeket rendezvénysorozatokkal kívánjuk emlékezetessé tenni (2007. Kodály Zoltán, 2007. Batthyány Lajos, 2008. Hunyadi Mátyás, „magyar reneszánsz”, „modern reneszánsz”, 2009. Kazinczy Ferenc, 2010. Erkel Ferenc)
Közbiztonság
1. Nagyobb figyelmet fordítunk a tataiak és a Tatára érkezı turisták biztonságának megteremtéséhez. A Tatán szolgálatot teljesítı rendıröket az önkormányzat meghatározott mértékig támogatja lakásproblémájuk megoldásában. Szorgalmazzuk és támogatjuk, hogy a rendırök folyamatosan járırözzenek a városban – elsısorban a turisztikai szezon ideje alatt -, ami szintén a közbiztonság javítását eredményezheti. 2. Intézményeink keretében ösztönözzük- az országban már több településen sikeresen mőködı - drogprevenciós modellprogram beindítását. 3. Támogatjuk a polgárırség munkáját.
Sport 1. Városunkban 30 sport- és sport jellegő civil szervezet mőködik, ezért a 2004-es Sportkoncepció is fontosnak tartotta, hogy mint az egyetemes kultúra része, a sport legyen támogatott a városban. Legfontosabb szerepe az egészség megırzésében, az ifjúság fizikai és erkölcsi nevelésében mutatkozik meg. 2. Az egészséges életmód szervezeti és tárgyi feltételeinek a biztosítása, a sportkoncepcióban foglaltak végrehajtása, a következı évek feladatai között is szerepet kap.
16
3. A város számára továbbra is kiemelten fontos a hagyományos városi sportrendezvények és sportágak rendszerének folyamatos támogatása. Megvizsgáljuk, hogy a modern és extrém sportok feltételeit szabadidısport keretében milyen lehetıségek között tudjuk biztosítani. 4. Fontosnak tartjuk külön elismerésben részesíteni a nemzetközi és országos szinten kiemelkedı eredményt elért sportolókat. 5. A ciklus elején megalkotjuk a városi sportrendeletet. 6. Megalapítjuk a tatai sportolók fair play díját.
VII.
Önkormányzat A szolgáltató önkormányzati projekt megvalósítása Az önkormányzati közigazgatás szakmai teljesítıképességének erısítése meghatározó jelentıségő kérdés. Az emberi, személyi erıforrások bıvítésének egyre inkább súlyos költségvetési, illetve szervezési korlátai vannak. Az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal mőködése tekintetében legfıképpen a szolgáltató jellegnek kell megmutatkoznia. Ezen alapkövetelménynek azonban csak anyagi és szellemi ráfordításokkal, fejlesztésekkel, az innovációs képességek és készségek felerısítésével tudunk megfelelni. A Polgármesteri Hivatalban meglévı irodai elhelyezési adottságok javítása érdekében olyan irodai, ügyfélfogadási tereket kell kialakítani, amelyek a színvonalas és kultúrált ügyfélfogadás feltételeit teremtik meg. Az új helyen kialakítandó okmányirodához csatlakozóan a lakossági ügyfélfogadás olyan centrumát kell kialakítani, amely a legszélesebb területeken tudja segíteni az ügyek intézését, a különféle eljárások kezdeményezését a lakosság számára. Az ehhez szükséges infrastruktúrát saját vagyoni, költségvetési, illetve pályázati erıforrások bevonásával lehet és kell elıteremteni. 2005. november 1-én lépett hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (KET). A törvény X. fejezete foglalkozik az elektronikus ügyintézéssel és hatósági szolgáltatással. Az Európai Unió eEurope akcióterve a közigazgatásra vonatkozóan célként jelöli meg többek között az alapvetı közszolgáltatások elektronikus úton történı elérését, az új információs technológiák elérését a közigazgatás minden szintjén. A célok elérése, de legalább azokat megközelíthetı teljesítése érdekében jelentıs erıfeszítésre lesz szükség a meglévı hátrányunk csökkentése érdekében. Nélkülözhetetlenek a hivatalnál rendszeresített informatikai hálózatok, szoftverek, a különbözı információs adatbázisok fejlesztése, rendszeresítése és alkalmazása.
17
Szükséges mind a belsı hivatali ügyvitel, a képviselıkkel való kapcsolattartás (testületi elıterjesztések továbbítása), mind pedig az ügyfelekkel való interaktív e-ügyintézési kapcsolatok erıteljes kiépítése. A hivatal WEB-honlapjának továbbfejlesztésére alapítva az ügyfeleknek szóló tájékoztatók mellett, elérhetıvé kell tenni a különbözı formanyomtatványok letöltését, illetve késıbbi fázisban a konkrét e-alapú ügyintézést is. A helyi közigazgatás érzékelhetı hatékonyságnövekedése várható, ha a rendelkezésre álló pályázati és saját forrásokat ésszerően és célzottan a legkorszerőbb információtechnológiai fejlesztésekre fordítjuk. Megkerülhetetlen feladat az ügyintézés háttér- feltételeinek javítása terén az is, hogy egy korszerő és megfelelı tárolókapacitással ellátott irattár kerüljön a hivatalnál kialakításra. Az ügyintézés feltételeinek tárgyi, információs technológiai korszerősítése pozitív hatást fejt ki a hivatali szervezeti kultúra fejlıdésére is, aminek az ügyfelek számára is majd érzékelhetıvé kell válnia.
Az önkormányzat kapcsolati rendszere 1. Fontosnak tartjuk a mőködı fórumrendszer fenntartását, elemeinek bıvítését, számítunk a civil szervezetek véleményre, szerepvállalásukra az önkormányzati feladatok megoldásában. 2. Az önkormányzati törvényben elıírt közmeghallgatások számát megduplázzuk és e mellett, minden olyan döntés elıkészítésekor, amely a lakosság jelentıs részét érinti, lakossági fórumot, városrészi győlést tartunk. 3. Biztosítjuk a vezetı tisztségviselık, bizottsági elnökök folyamatos, rendszeres elérhetıségét, fogadónapját. 4. Fejlesztjük kapcsolatainkat a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal, annak bizottságaival és hivatalával. Fontosnak tartjuk tevékenységünk összehangolását a térségi feladatok megoldásában. Szorgalmazzuk a városképi szempontból is kívánatos megyei fenntartású intézmények épületeinek fokozatos rendbetételét. 5. Városunkban a történelmi egyházak fontos és meghatározó közösségteremtı és formáló szerepet töltenek be. A szociális ellátórendszer mőködtetése területén kívül, keressük a további lehetıségeket az együttmőködésre. 6. Elismerjük és támogatjuk a városban élı cigány, lengyel és német kisebbségek kulturális és közösségszervezı tevékenységét. 7. A város lakosságának hiteles tájékoztatását Tata Város Önkormányzata és a Tatai Televízió Közalapítvány között létrejött Kommunikációs Megállapodás, ezen kívül a Harangláb címő tatai havi magazinnal és mindkét megyei napilappal önkormányzati oldalak megjelentetésére kötött szerzıdés biztosítja.
18
Nemzetközi kapcsolatok Tata városa a gazdasági program elkészítésének idején 8 hivatalos testvérvárosi kapcsolattal rendelkezik: a hollandiai Alkmaar 1985 óta, a németországi Gerlingen 1987 óta, a franciaországi Dammarie-lès-Lys 1993 óta, az olaszországi Arenzano 1994. és Montebelluna 2000 óta, a szlovákiai Szıgyén 1997 óta, a romániai Szováta 2002 óta és a lengyelországi Pińczów 2004 óta testvérvárosunk. A „Visegrádi országok” együttmőködése keretében a szlovákiai és lengyelországi testvértelepülések mellett, kapcsolatokat ápolunk a csehországi Bystřicével is. Az elıttünk álló idıszak prioritása az igazi társadalmi bázissal rendelkezı „nyugati” kapcsolataink (Gerlingen és Alkmaar) fokozott támogatása mellett, a közép-kelet európai kapcsolataink erısítése és kiterjesztése lehet. Célként tőzhetjük ki, hogy a ciklus végére valamennyi hazánkkal határos magyarlakta területen rendelkezzünk testvértelepüléssel. 2. A testvérvárosi együttmőködések tartalmi kérdéseit illetıen – a testvérvárosi mozgalom szellemiségének megfelelıen – az interperszonális kapcsolatok megteremtésének támogatását (azaz az emberek egymással való találkozásának, megismerkedésének elısegítését) kezelhetjük továbbra is abszolút prioritásként. 1.
Tata, 2007. március 22.
Michl József polgármester
19
