2004. ÁPRILIS
A
V Á R O S
K Ö Z É R D E K Û
Mit vár az uniós csatlakozástól? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. oldal Indulnak az ingyenes nyelvtanfolyamok . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. oldal
I N F O R M Á C I Ó S
L A P J A
„Közelebb kerülünk a világhoz, és a világ is közelebb kerül hozzánk”
Félúton összeér az M5-ös sztráda
Nyitás elôtti körkép a szegedi strandokon . . . . . . . . . . . . . . . .4. oldal Villanyfény Baktóban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5. oldal Kiállítások, színházi ajánlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6. oldal Szegediek Szabadkán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8. oldal Három napig áll a bál: csatlakozunk és ünnepelünk
Euromajális Szegeden Rendkívül színes programmal ünnepli Szeged hazánk európai uniós csatlakozását. Az Euromajális elnevezésû rendezvénysorozat április 30-án, pénteken kezdôdik az újszegedi ligetben. A háromnapos fesztiválra a ligetbe szállítják a Szeged belvárosában, az Árpád téren felállított, hazánk uniós csatlakozásáig visszaszámoló órát. – Könnyûzenei koncerteken át, ingyenes filmvetítésen keresztül mindenki megtalálhatja az ôt legjobban érdeklô programokat – mondta Boros Gyula, a szegedi önkormányzat protokoll tanácsadója. Pénteken az EU-vetélkedô és a Gôzerô világzenei koncertje után lehetôséget kapnak a bemutatkozásra azok a zenekarok, akik nem jutottak tovább a Szege-
di Ifjúsági Napok döntôjén. Ez alkalommal a szegedi Valótlan Álom lép színpadra. A pénteket utcabál zárja, az érdeklôdôk bulizva léphetnek be az unióba. Az Újszegedi Szabadtéri Színpadon mindkét napon ingyenes éjszakai filmvetítésre várják az érdeklôdôket. Azt, hogy milyen filmet vetítenek, Boros Gyula nem árulta el, legyen meglepetés. Május elsején reggel nyolc órakor a Fricsay Ferenc Városi Fúvószenekar zenés ébresztôvel kelti a szegedieket. A ligetben ezen a napon bemutatkozik a nemrégiben alakult Grill & Jazz Gastro Team. A csapat ugyanazt a produkciót mutatja be, amit majd a nyári grillvilágbajnokságon láthat a nemzetközi zsûri. A grillezés barátai nemcsak a gasztronómiában jár-
tasak, hanem mint nevükbôl látszik, egy jazzt játszó zenekar is a formáció tagja. A muzsikusok a finom ételek mellé kellemes muzsikával szolgálnak. Köszöntsük Európát! címmel délután 2 órától Zséda ad koncertet, majd az MSZOSZ Juhász Gyula díjainak átadása után Botka László polgármester mond ünnepi köszöntôt. A vasárnap reggel a családi és gyermekprogramoké. Ismét zenél a Grill & Jazz Gastro Team, a Molnár Dixieland pedig 40 éves fennállásának örömére ad jubileumi koncertet. A Blues Brothers után Emilio és a Sun City zenélnek. A rendezvénysorozat 4 millió forintos költségének 60 százalékát, mint Boros Gyula elmondta, a Miniszterelnöki Hivatal finanszírozta. (Folytatás a 3. oldalon.)
Medgyessy Péter miniszterelnök behelyezi a fémhengert az alapkôbe. Mellette (balról) Botka László szegedi polgármester Április 6-án Kiskunfélegyházánál lerakták az M5ös sztráda Szegedig tartó 50 kilométeres szakaszának alapkövét. Jövôre, aki Párizsból akar Szegedre autózni, egyetlen kilométert sem kell megtennie autópálya nélkül. Hatéves szünet után ugyanis május 15-én elkezdôdik az M5-ös autópálya továbbépítése Szegedig. Március 12-én a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) az utolsó szerzôdést is aláírta az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. részvényeinek 40 százalékos kivásárlásáról, a sztráda bevonásáról a matricás rendszerbe, s a beruházás folytatásáról. A Szegedig tartó közel 50 kilométeres szakasz megépítése több mint 90 milliárd forintba kerül. Az új autópálya-szakasz alapkôletételén, április 6-án részt vett és beszédet mondott Medgyessy Péter miniszterelnök, aki kifejtette: a modern, európai Magyarország modern, európai úthálózatot jelent. Az autópályák mentén ugyanis városok fejlôdnek, gyárak jönnek létre, beruházások születnek, s olyan munkahelyek, amelyek a biztonságos megélhetést teremtik meg
az emberek számára. Most az építkezés idôszaka következik el – jelentette ki Medgyessy –, ami annyit jelent, hogy megalapozzuk az ország jövôjét. Az uniós forrásokat is az autópálya-építésre, új munkahelyek létesítésére, az állampolgárok boldogulására használjuk – ígérte meg. Majd a miniszterelnök egy nemzetiszínû bóját, az útépítés jelképét adta át Botka Lászlónak, Szeged polgármesterének, aki a város örömét tolmácsolta beszédében. Medgyessy Péter, Paul-Henri Aumont, az AKA Rt. vezérigazgatója és Botka László együtt helyezték el a szegediek jövônek szóló üzeneteit és a Délmagyországot tartalmazó hengert az alapkôbe. Hídvégi Gábor, az AKA Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: Magyarország Eutagságának elsô teljes évét azzal zárhatjuk majd, hogy az autópálya elérte az Európai Unió déli határait. Az útpályát 29 híddal építik meg, amelyek közül 9 felüljáró. (Az elôzô szakaszon 20 híd található és csak 4 vezet el út felett.) Május 15-én Félegyházán a Strabag, Szegednél a Colas Rt. kezdi el az útépítést, s az utat egyben avatják 2005 végén. A cég mindig tel-
Alapkô ôrzi az üzeneteket „Nagypapámnak négy és fél órájába telt, hogy eljusson Szegedrôl Budapestre, apukámnak két és fél órába, nekem már csak másfél óra lesz az út. Közelebb kerülünk a világhoz és a világ is közelebb kerül hozzánk” – írta egy tízéves szegedi kislány abban a levélben, amelyet a többi négyszázzal együtt elhelyeztek az M5-ös alapkövében. Emellett azt írták még a szegediek, hogy abban bíznak, könnyebb lesz az életük a jövôben. jesítette szerzôdéses kötelezettségeit: az AKA ugyanis az M5-ös korábbi mindkét szakaszát a szerzôdésben foglalt határidô elôtt egy hónappal adta át. F. K.
Nem szalmaszál, esély Botka László – akit a Tisza-parti Párizs polgármestereként szólítottak meg –, a következô gondolatokat tolmácsolta beszédében, az M5-ös autópálya alapkövének elhelyezésekor: „Mi, szegediek az elmúlt idôszakban hosszú ideig pesszimisták voltunk. Sokszor úgy éreztük, elfeledkezik rólunk az ország. Évekig vártunk arra, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely tervez, tárgyal, megállapodik és autópályát épít. Szeged számára ez az autópálya nem az utolsó szalmaszál, hanem egy újabb esély. Nem szalmaszál, hiszen az elmúlt években mindent megtettünk önerôbôl azért, hogy jelentôs európai fejlesztési forrásokat tudjunk elnyerni, fejlôdik a gazdaság, egyre élhetôbb, jövôbe tekintô várossá válunk. De volt egy nagy bajunk: úgy éreztük, Szegeden sok mindenben világszínvonalút alkottunk, tudományban, mûvészetben, sportban, de éppen az infrastruktúra hiánya miatt nem tudtuk ezeket a lehetôségeket kihasználni. Nem tudtuk természeti adottságainkat, Európa kapuja helyzetünket a gazdaság élénkítésére fordítani. Ezt pótolja majd az autópálya. Biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezô hónapokban Szeged felértékelôdik, s új befektetôk érkeznek.”
2004. április
2 • Szegedi Tükör
Mit vár az uniós csatlakozástól? Kozmáné Soós Edit politológus Szegednek reális esélye van arra, hogy ismeretlen délkelet-magyarországi városból valóban az unió kapujává nôjje ki magát. Ehhez az „átalakulás” azonban nagyon sok munkával, hosszú, kitartó és tudatos fejlesztéssel érhetô csak el. Az Európai Unió külsô határainak közelsége mindenképpen fel fogja értékelni Szeged szerepét, stratégiai jelentôségét, vélekedett Kozmáné Soós Edit, a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék egyetemi docense. – Biztos vagyok benne, hogy a figyelem középpontjában leszünk. Az uniónak ugyanis nagyon fontos, mi történik a keleti végeken. A határok szerepe ugyanis egyre inkább felértékelôdik. Nem is elsôsorban stratégiai szempontból, hanem gazdasági és szociális szempontból. Az EUban ugyanis a gazdasági és szociális kohéziós politikának egyre nagyobb a jelentôsége –
mondta a docens. Soós Edit szerint Szeged nevét nagyon gyorsan megtanulják az unióban, hiszen a határhoz közeli térségszervezô nagyvárosoknak hatalmas szerepük van a közösségen belül. – Több vonatkozásban is megnô Szeged szerepe. Ma már az unió elsôsorban a nagyvárosok és térségeik Európájának számít s a régiók köré szervezik az életet, legyen szó pályázati lehetôségekrôl, gazdasági, kulturális együttmûködésrôl. Szeged a Délkelet-Európa felé irányuló politikában tölthet be kiemelkedô szerepet, különösen úgy, hogy létezik egy Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió, aminek még jelentôsebb szerepe lehet a továbbiakban – fogalmazott az egyetemi docens. Soós Edit úgy látja, a Szeged Európa kapuja szlogen akkor töltôdhet meg tartalommal, ha sikerül kiaknázni a városnak az unió és DélkeletEurópa közötti párbeszéd irányításában és alakításában rejlô lehetôségeket. – Itt nem
elsôsorban az államközi kapcsolatokra gondolok, hanem a helyi, regionális szintû megállapodásokra. Az uniós városoknak, így Szegednek is ezeknek a minél gyorsabb kialakításában és minél hatékonyabb és intenzívebb mûködtetésében van jelentôs szerepük – hangsúlyozta Soós. Az egyetemi docens rámutatott: az egyik legfontosabb uniós alapelv, a partnerség mihamarabbi megvalósításában döntô szerepe lesz a városnak. – A helyi és kistérségi érdekcsoportok között a lehetô leghamarabb ki kell alakítani ezt a bizonyos partnerségi viszonyt. Meg kell szervezni a gazdasági és társadalmi érdekcsoportokat azért, hogy több és jobb pályázatot tudjon a város a térség benyújtani, hiszen a fejlôdés egyik, ha nem a legfontosabb alapja a sikeres pályázatokban rejlik. Bátortalan lépések eddig is voltak már ezen a területen, azonban a puhatolózás, a próbálkozás ideje lejárt – tette hozzá Soós Edit.
Varga Gusztáv cégcsoportvezetô Csaknem egybeesik az uniós csatlakozás idôpontjával a Szilánk csoport tizenötéves születésnapi ünnepsége. A nevezetes dátumra való tekintettel május 7–8-án Szegeden, a cégcsoport újonnan kialakított telephelyén, a Pulc utcában nemcsak a jubileumot, a telephelyet, hanem az ország sikeres csatlakozását is ünneplik. Az uniós csatlakozás nem kevés cégben a várakozás mellett aggodalmat is kelt. A szegedi üvegipari vállalkozás azonban kellôen szilárd alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy az átmenet problémáit átvészelje és a csatlakozással lehetôleg csak nyerjen a jövôben. Arra a kérdésre válaszolva, mit hoz a Szilánk Rt. számára a csatlakozás, Varga Gusztáv cégcsoportvezetô tömören azt válaszolta: versenyt és piacot. „Versenyt, mivel az egységes piacon számolhatunk eddig ismert, vagy ismeretlen EU-s konkurensekkel. Piacot, hiszen termékeinkkel megjelenhetünk olyan területeken ahol eddig még nem ismertek
bennünket és nem állt módunkban bizonyítani” – válaszolta. Pozitív irányú változás várható a minôség-érzékenységben is – tette hozzá. Alapanyagaik, késztermékeik mellesleg minôsített termékek. Folyamataikat az ISO minôségbiztosítási rendszer szerint mûködtetik és céljuk az, hogy minden területen kialakuljon a minôségtudat. Amennyiben pedig nô a hatékonyság, fenn tudják tartani versenyképességüket az európai piacokon. Varga Gusztáv szerint a csatlakozás következtében piacot is nyerhet a cég, s termékeikkel az újonnan belépô országokban is lehet keresnivalójuk. Az általuk fejlesztett és gyártott, CE jelöléssel ellátott üvegipari gépek és a SZILTHERM márkajelû szigetelôüvegek sikertermékek lehetnek Szlovéniában, Szlovákiában, vagy a balti országokban. „Szeretnénk jelen lenni az üveg- és segédanyag export nagykereskedelemben is, az összes környezô államban” – mondta Varga Gusztáv. A Szilánk árai versenyképesek, köszönhetôen a több földrészre kiterjedô beszerzéseik-
nek. Gépesítettségük, kiváló logisztikájuk, javuló hatékonysági mutatóik alapján vállalják a megmérettetést az új piaci szereplôkkel. A csatlakozásra a Szilánk csoport minden területe külön készül, de úgynevezett EUcsatlakozási ütemtervet nem fogalmaztak meg, a várható hatásokra az eddigi tájékoztatásokból következtetnek. Varga Gusztáv megjegyezte: a magyar központi tájékoztatás hagyott kívánnivalót maga után. Fontosnak tartja, hogy a csatlakozás után a várt és nem várt eseményekre gyorsan és rugalmasan tudjanak reagálni. ❊ A Szilánk cégcsoport ma Magyarország legnagyobb üvegipari vállalkozása, árbevétele eléri a 4,5 milliárd forintot. A tradicionális családi vállalkozásként 15 évvel ezelôtt elindult cégcsoport alkalmazottainak száma 300, közülük százat az elmúlt egy esztendô során vettek fel. Az új telephelyre több száz millió forintos beruházással üvegipari gyártó komplexumokat, logisztikai bázist, valamint lakossági ügyfélszolgálatot telepítettek.
A 15 éves Szilánknál születésnapot és uniós csatlakozást is ünnepelnek
Szabó Gábor egyetemi tanár, fizikus kutató
A szegedi fizikusok által kifejlesztett csúcstechnológia mûködik az algyôi gázüzemben. Jobbról Szabó Gábor fizikus professzor – Azt kell mondanom, hogy a személyes, vagyis a kutatói életemben nem hoz különösebb változást Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Ennek a fô oka az, hogy a természettudományok mindig is egyetemes jellegûek voltak és azok a kutatók, akik elfogadható szinten mûvelték ezeket a tudományokat, mindig is a nemzetközi színtéren mozogtak. Számunkra – körülbelül 10-15 éve – már nem nagyon voltak határok. A másik objektív oka annak, hogy a személyes életemben nem lesz különösebb változás, az a tény, hogy a tudományos rendszerek már öt éve csatlakoztak az unióhoz: 1999 óta fönnállnak a pályázati lehetôségeink. A határokon kívül tehát nem nyílnak új perspektívák, de az változhat, ahogyan a társfinanszírozott új magyar pályázati rendszer támogatja a kutatásfejlesztést. Egyelôre nem lehet pontosan tudni a mértékeket, bár a személyes véleményem az, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben és a nyomában született operatív programokban a kutatásfejlesztés nem kapott olyan súlyt, mint azt ma-
gam kívánatosnak tartottam volna. – Az ország szempontjából tehát – véleményem szerint – egy kicsit másként hangzik ugyanez a kérdés. Hiszen Magyarországnak létfontosságú, hogy képes lesz-e elindulni a nemzetközi munkamegosztásban a magasabb hozzáadott értékû iparágak felé. Vagyis a kérdés az, változik-e eleggé az uniós pénzekbôl társfinanszírozott kutatásfejlesztési pályázati rendszer, magyarán lesze sokkal több pénz az alapkutatásra, a fejlesztésekre és az innovációra? Ugyanez a kérdés másképpen: teljes jogú résztvevôk leszünk-e a kétségtelenül kemény versenyben és erôs mezônyben? Hiszen a legfontosabb fegyver ebben a kemény közegben a kutatásfejlesztés, az innováció. – A pillanatnyi állapotaink nem ígérnek túl sok jót, nem lehetünk még biztosak benne, hogy sikerül a nyerô lóra tennünk. Ahogyan annak idején Finnországnak és Írországnak sikerült. A nemzetközi munkamegosztásban elônyös pozíciót foglaltak maguknak, az oktatás, a kutatás, a fejlesztés, az innováció abszolut elôtérbe he-
lyezésével elérték, hogy a nagyobb szellemi tartalmú, nagyobb hozzáadott értékû termékek elôállítói legyenek. Mint mondtam, a mi Nemzeti Fejlesztési Tervünkben mindez nem kapott akkora súlyt, mint kívánatos lenne, de még nincs veszve semmi, bármikor lehet változtatni. – Szeged városának szempontjai – úgy vélem – egyediek. Aligha rossz üzlet a schengeni határon nagyvárosnak lenni. Viszont ha a szomszédos Szerbiában instabil marad a helyzet, akkor Szeged ismét megihatja a levét annak, hogy közel van a határhoz. Személyes tapasztalatom is van errôl, azért emlegetem. 2000 kora tavaszán itt jártak egy nagy multinacionális cég képviselôi, s miután több helyszínt is megnéztek, közölték, tisztában vannak vele, hogy a csúcstechnológiájukat Szegedre kellene hozni. De kizártnak tartják, hogy a cég fôhadiszállását meg tudják gyôzni arról, hogy ilyen közel a szerb határhoz ipart hozzanak... Nagyon remélem mindazonáltal, hogy a városnak ezentúl haszna és nem kára származik a földrajzi fekvésébôl.
Heidrich Gábor, a Szegedi Ítélôtábla elnöke Két trénerbíró is dolgozik a Szegedi Ítélôtáblán, aki segít kollégáinak elsajátítani az EU-s közösségi jogi szakismereteket. A bírák már 1997 óta aktívan készülnek a csatlakozásra. Máig a nyelvtudás hiánya a legnagyobb probléma a magyar bíróságokon hazánk európai uniós csatlakozásával kapcsolatban – tudtuk meg Heidrich Gábortól. A Szegedi Ítélôtábla elnöke felhívta a figyelmet a látszólagos ellentmondásra: a bírósági titkárok és fogalmazók közül sokkal többen tudnak legalább egy idegen nyelven, mint a tapasztalt bírák, hiszen a fiatalok már csak úgy kaptak diplomát, hogy annak mellékleteként egy középfokú nyelvvizsgát is tettek. A bírók nyelvtudását egyébként folyamatosan fejlesztik: három éve az
Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szervezésében nyáron, ítélkezési szünetben 1-2 hónapos, bentlakásos nyelvtanfolyamon vehetnek részt. Az OIT irányításával már 1997-ben megkezdôdött a bírók felkészítése az uniós csatlakozás támasztotta új követelményekre. A hazánkban dolgozó 2800 bíró mindegyike részt vett a 3-5 napos szemináriumon, ahol neves külföldi elôadók ismertették meg ôket az uniós közösségi joggal. Ezt követôen saját szakterületüknek megfelelô, szintén 3-5 napos képzésen vehettek részt. Ezzel egy idôben 58 trénerbírót is képeztek, akik a bíróságokon bíró kollégáikat, illetve a titkárokat, fogalmazókat oktatják, másrészt uniós szakértôként bírálják el a közösségi jogi problémákat, a jogharmonizációs kérdéseket.
A Szegedi Ítélôtáblán két trénerbíró is dolgozik. Az Európai Unió közösségi joganyaga 2002 óta minden magyar bíró számára hozzáférhetô számítógépen keresztül. A több tízezer oldalnyi dokumentum fordítása jelenleg is zajlik. Heidrich Gábor kérdésünkre elmondta: a jelenlegi szabályozás kizárja, hogy magyar bíróságok elé olyan ügyek kerüljenek, amelyek egy másik uniós tagállamban indultak. Ezzel szemben viszont várható, hogy egyre többen fordulnak majd a strasbourgi bírósághoz azért, mert ügyük elhúzódik. Az Szegedi Ítélôtábla elnöke szerint az utóbbi problémára az elsôfokú bíróságokon kell megoldást találni. Az ítélôtábla eddigi mûködése alapján itt nem merülhet fel ilyen probléma, hiszen két hónapon belül minden ügyet be tudtak fejezni.
2004. április
Szegedi Tükör • 3
Május közepén indulnak az ingyenes tanfolyamok Több mint 1700-an döntöttek úgy, hogy jelentkeznek a polgármesteri hivatal ingyenes angol nyelvtanfolyamára. A jelentkezési határidô lejárt, s május közepén el is indul a tanítás. Alig egy hónap alatt több mint 1700-an jelentkeztek arra az ingyenes angol nyelvtanfolyamra, amelyet Botka László polgármester hirdetett meg. A 32 órás kurzusra bármely szegedi lakos jelentkezhetett. – Ezekben a napokban a munkatársaim a jelentkezôk adatait dolgozzák fel. Hamarosan kiderül, mely iskolákban kezdôdhet meg a tanítás. A tanfolyamok május közepén indulnak el – mondta a polgármester, aki hozzátette, nem gondolta volna, hogy ennyire népszerû lesz a kezdeményezés. Az adatok feldolgozása után mindenkit levélben értesítenek arról, melyik, lakóhelyéhez közeli általános vagy középiskolában kell majd járnia. A foglalkozások hetente kétszer, délutánonként lesznek. – A tanfolyam anyaga is elkészült, így minden készen áll a májusi kezdésre. A jelentkezôk 50 fôs csoportokban tanulhat-
ják az angol nyelv alapjait – tette hozzá Botka László. A tanfolyammal kapcsolatban több nyelvtanár is megerôsítette, hogy a azon csupán a legalapvetôbb kifejezések, nyelvi fordulatok megtanulására lesz lehetôségük a tanulóknak. – Az biztos, hogy aki elvégzi a kurzust már nem lesz „eladható” angolul. Arra mindenképpen jó a villámtanfolyam, hogy az információt kérô külföldieket útba tudják igazítani a tanulók – mondta Szolnoki Ágnes, a Yes! Nyelviskola vezetôje. Szolnoki szerint ennyi idô alatt a bemutatkozás, az útbaigazítás legfontosabb kifejezéseit, mintamondatait lehet megtanulni. – Szerencsére az angol egyike azon nyelveknek, amelynek alapjai viszonylag gyorsan és könynyen megtanulhatók. Egy taxisnak vagy egy pincérnek mindenképpen hasznosnak lehetnek az órák, mert már ilyen rövid idô alatt is lehet egy olyan alap szókincsre szert tenni, amelynek a segítségével a munkájában könynyen boldogulhat – tette hozzá Szolnoki Ágnes. A nyelviskola vezetôje megjegyezte, a 32 órás tanfolyam egy alapfokú nyelvvizsgára felkészítô kurzus egyharmadának felel meg.
Euromajális Szegeden Folytatás az 1. oldalról Május elsejére becsomagolják a Belvárosi hidat Szegeden. A szervezôk mintegy 1 ezer 700 négyzetméternyi felületet burkolnak be 6 tonna fém, 4 kilométer hosszú kötél és 3 ezer 500 csavar
felhasználásával, ami Magyarország legnagyobb becsomagolási projektje. A különleges textílián Szeged szimbólumai és Európai Unió csillagos jelképe látható egészen május 20-ig, Szeged Napjáig.
Helyben adhatnak fel levelet a felsôvárosiak
Posta épül a Csaba utcában
Szeged huszonegyedik postájának látványterve November végétôl ügyfeleket is fogad Szeged legújabb postája. Az oktatási központtal is kiegészített hivatal az egykori Csaba utcai közös postás és vasutas óvoda udvarán épül meg. Az óvodát nem bontják le, hanem értékesíteni kívánják. Végre teljesülhet a 30 ezer felsôvárosi régi vágya: posta épül a városrészükben. Botka László polgármester és Szabó Pál, a posta vezérigazgatója a napokban tette le az új hivatal alapkövét a Csaba utcában.
Ebben a városrészben egykoron helyben adhatták föl a leveleiket a lakók. A József Attila sugárúti 6-os hivatalt azonban 1994 novemberében kirabolták, s ezért a mûködését be is szüntette az igazgatóság. A Csaba utcában évekkel ezelôtt bezárták a posta és a vasút közös óvodáját. A létesítmény kihasználatlanul maradt. Ezért döntöttek úgy, hogy az intézmény udvarán fog felépülni idén novemberre az oktatási központtal is kiegészített tanposta. A posta jelenlegi oktatási
központja a Dorozsmai úton mûködik. Ez azonban túl messze van a belvárostól, illetve nehéz megközelíteni. A vezetôség ezért úgy határozott, hogy a Csaba utcai épületbe költöztetik a központot. Nem ez lesz az egyetlen költözés a postáknál. A belvárosban egymáshoz közel négy hivatal is van. A tervek szerint a megszûnô Kossuth Lajos sugárúti személyzete kerül át majd a Csaba utcába. A beruházás összesen 234 millió forintba kerül. A tervek szerint a földszinten alakítják ki a hét felvételi abla-
kos tanpostát, a tetôtérben pedig az oktatási központ kap helyet. Az alapkôletételen Botka László bejelentette, hogy novemberre nemcsak a posta épül meg, hanem a Csaba utcában elkészül a hiányzó aszfaltos útszakasz is, ahová mind a két irányból behajthatnak majd a jármûvek. A felsôvárosi bezárt óvodát nem bontják le. Egyelôre még nem tudni, mi lesz a sorsa. Ügyében jelenleg is folyik a tárgyalás a posta és a vasút között. Ha sikerül megegyezniük, akkor el szeretnék adni a rózsaszín panelt.
Szabó László szerint a táblák mellé több rendôr is kell
Harmincas övezet legyen Újszegeden A gyorshajtás megszüntetése és a nagyobb biztonság érdekében harmincas övezet bevezetését szeretnék a lakók több újszegedi utcában is. A kezdeményezés mellé állt Szabó László önkormányzati képviselô. Az MDFfrakció tagja szerint nem elegendô sebességkorlátozó táblák kihelyezése, gyakori rendôri ellenôrzés is kell a száguldó autósok megfékezésére. A szegedi 7-es választókörzetben, vagyis Újszegeden a Temesvári körút és a Holt-Maros közé esô területen, valamint DélÚjszegeden a lakosság többsége családi házakban lakik. Így zömében keskeny, kertvárosi jellegû utcákban folyik a közlekedés. Az utcák szûkek, viszont a forgalom óriási. A száguldás visszaszorításának érdekében a lakók már több fórumon jelezték, hogy vezessék be a 30-as övezetet. – Mikor a 60-as és 70-es években tervezték a várost, nem gondoltak arra, hogy évtizedekkel késôbb ilyen mértékben bôvülni fog Újszeged. Az azóta megépült Marostôi városrész forgalma körzetemen át zajlik – mondta Szabó László önkormányzati képviselô, az MDF-frakció tagja.
Ennek köszönhetôen a kertes utcákból, például a Bérkert utcából és a Fô fasorból forgalmas utak lettek. A Bérkert utcában komoly gondot okoz a rengeteg autó, hiszen ez az utca ma már – mérete ellenére – sugárútként funkcionál. Két dolog is indokolja, hogy bevezessék a forgalomkorlátozást. A lakosság egyik része fiatal családos, így sok a kisgyermek, akiket érthetôen féltenek szüleik az utcán. Másrészt pedig az öreg kertes házakban idôsek élnek, akik szintén ki vannak téve a gyorshajtók gondatlanságának. A körzetben sok az egyenes utcaszakasz – a szûk Jobb vagy Bal fasor –, ahol az
„amatôr versenyzôk” kipróbálják, mit tudnak. A Közép fasor is csaknem nyílegyenes, de itt mégsem érdemes száguldozni, mert minden szakasz végén ott az elsôbbségadást jelzô tábla. Több utca úgynevezett surranóútként mûködik, vagyis sokan ezeken keresztül próbálják meg elkerülni a forgalmat. – A rossz minôségû utak, illetve a rengeteg kátyú egyfajta sebességkorlátozó eszköz is lehetne, de bizonyosan nem ez az európai út – vélte Szabó László. A fekvôrendôr nem célravezetô, mert túl drága (darabonként közel félmillió forint), emellett az autókat is rongálja. A 30as övezetté nyilvánításnak a táblák árán kívül nincs más anyagi vonzata. A képviselô viszont úgy véli, hogy nem elég a korlátozó táblák kihelyezése, hanem gyakoribb ellenôrzés is kellene a száguldó autósok megfékezésére. A közlekedési kultúra kialakítása elsôsorban nevelés kérdése. Fölvilágosító, népszerûsítô szóróanyagokkal és pozitív példaadással lehetne legtöbbet javítani a közlekedési erkölcsön, mindennek kulcsa pedig embertársaink jobb megbecsülése, avagy egy tisztes polgári minta kialakulása. K. T.
2004. április
4 • Szegedi Tükör
Óriási felújításba fognak
Szépül, fiatalodik a Széchenyi tér
A Széchenyi tér elsô parkosítására vonatkozó határozattervezet 1886-ból Óriási tempóban halad a munka a város fôterén Az önkormányzat tizenkilencmillió forintot költ a szegedi Széchenyi tér rekonstrukciójára. Fölújítják a gyepet, a kivágott fák helyébe újakat telepítenek, automata öntözôrendszert építenek ki. Az idei, több mint 200 millió forintos önkormányzati zöldterület-rekonstrukciós program részeként, 19 millió
forintot fordítanak a Széchenyi tér további megszépítésére. Három parktükörben – a Korzó mozival szemben, a Deák Ferenc-szobor, valamint a szökôkút körül – automata öntözôrendszert építenek ki: az esôérzékelôvel ellátott locsolók újabb 9 ezer négyzetméteren permetezik vízzel a szomjazó növényeket. Jövôre befejezik a fejlesztést, s akkor a
Bánáti fejleszteni akar Bánáti Antalt nevezte ki a közgyûlés a Szegedi Fürdôk Kft. igazgatójának. Az új vezetô szerint a cég mûködésének zavartalan biztosítása és tevékenységének folytonossága a legfontosabb. Emellett legnagyobb feladatnak a gôzfürdô felújításának befejezését tartja. – Váratlanul ért a polgármester felkérése, hiszen pár hete még a városi sportbizottság fejlesztési, beruházási tervein dolgoztam – tudtuk meg Bánáti Antaltól, akit a közgyûlés április 22-ei hatállyal iktatott be új tisztségébe, a Szegedi Fürdôk Kft. igazgatói posztjába. Az új vezetô legnagyobb feladatának az Anna-fürdô beruházásának célba juttatását tartja. A kivitelezô szerint már biztos, hogy a május 21-ei mûszaki, illetve a június 10-ei ünnepélyes átadást nem tudják tartani. A cél, hogy minél hamarabb elkészüljenek a Tisza Lajos körúti épület felújításával. Bánáti Antalnak ez a hatalmas beruházás akkora gondot nem jelent, hiszen irányított már munkája során hasonló volumenû munkákat. Például a Centrum áruháznál eltöltött tíz év alatt, illetve a cég keletmagyarországi igazgatójaként, valamint a Szeged Plaza vezetôjeként. A Szegedi Fürdôk Kft. zavartalan mûködését és tevékenységének folytatását kell
biztosítani. A legsürgôsebb feladat most a Ligetfürdô május elsejei megnyitása. A téli sátrat már elbontották, a karbantartási munkákkal pedig elkészültek. A sportolók és az úszni vágyók egy kicsit hamarabb birtokba vehették a SZUE-t, mint a strandolók. A vendégek komfortérzetének javítása érdekében pedig felújítják a tusolókat, illetve a kiszolgálóhelyiségeket. Ezenkívül most zajlik a Sziksósfürdô karbantartása is. Hiszen itt is május elsejétôl várják a látogatókat. A Tisza magas vízállása miatt a Partfürdô nyitása még várat magára. Mintegy tízmillió forintért iszaptalanítják és állítják helyre az egyéb károkat. Az ár levonulása után számított két héten múlva nyitják meg a Partfürdô kapuit. A kft.-hez tartozó létesítmények közül most egyedül a Termálfürdô üzemel. Bánáti Antal tervei között szerepel, hogy a Forrással kötött megállapodás értelmében a Termálfürdôt összekötik a szállóval, valamint a Ligetfürdôt a Partfürdôvel. Így kialakulhat az újszegedi fürdôkomplexum. Jó hír a fürdôzôknek, hogy egy jeggyel bejárható lesz az egész komplexum. Az igazgató hosszabb távú elképzelése szerint látványfürdô épülne a Szikin. Jelenleg ennek terveit készítik. Mind a terület adottsága, mind az érdeklôdés nagysága azt bizonyítja, hogy érdemes belevágni a beruházásba.
tér teljes területét automata öntözôk látják el. A Takaréktár utca felôli parkrészeken a talajt is följavítják: 800 köbméter föld megmozgatásával, 1917 mázsa tôzeget terítenek szét, ezenfelül fölújítják gyepszônyeget is. Ugyancsak korszerûsítik a szökôkút régi elektromos rendszerét, restaurálják az építô és romboló Tiszát jelképezô, eredetileg a Balatonra szánt, del-
„A tek. középítészeti tanácsnak f. évi február hó 15finen lovagló bronzszobrokat is. Nyolc öreg hársfa kiemelésével folytatják a Széchenyi tér növényállományának megújítását. Helyükre már korábban tizenegy fiatal fát telepítettek. Ôsszel tizenkét platánfát vágnak ki (csak a beteg, vagy a szûk tér miatt elgyöngült fákra vár hasonló sors), helyettük öt darab, 25–30 éves platánt ültetnek.
én 620/885. sz. a. kelt határozata folytán van szerencsénk a Széchenyi és Ferencz terek rendezése és parkírozására vonatkozó tervezetnek egy-egy eredeti példányát a középítészeti tanácsi levéltár számára hivatalos tisztelettel átszármaztatni. Szegeden 1886 évi márczius hó 22-én tartott tanács ülésbôl.”
A Partfürdôn a Tisza lubickol
Nyitnak a szegedi strandok A hagyományoknak megfelelôen a szegedi strandok május 1-jén nyitnak. A Szikin félgôzzel indul az üzem, a Partfürdôn pedig várni kell a tiszai ár levonulására. A Ligetfürdôben még folyik a nôi és férfitusolók átalakítása, de május 1-jén már fogadják a fürdôvendégeket. Lakó Gábor létesítményvezetô elmondta, átfestették az épületet, és a medencéknél nyolc pálma- és két narancsfával igyekeznek mediterrán hangulatot varázsolni. Az egyes számú medence alkalmassá vált országos vízilabda-mérkôzések lebonyolítására, a tribünön több százan kísérhetik figyelemmel a férfi- és nôi csapatok meccseit. Hátul, a kettes medencénél a napozók mellett május közepén adják át az eurokomform játszóteret, ahol homokos aljzatot alakítanak ki, így téve biztonságossá azt a gyerekek számára. A kupola levéletele után új kandelábereket kapott a Ligetfürdô, és új padokat helyeztek ki. A Partfürdô a tiszai ár levonulása után nyit, Lakó Gábor reméli, hogy az iszapkotrással, takarítással hamar végeznek. A két strand átjárható lesz, így csak egyszer kell megváltani a belépôt. Idén vezetik be az elô- és utószezoni árakat, május 1. és június
Szó szerinti utolsó simítások a Szuéban 15. között tart az elôszezon, az utószezon ideje augusztus 21szeptember 30. Ezekben az idôszakokban tíz százalékos kedvezménnyel látogathatók az újszegedi fürdôk. A felnôttbelépô ára 600 forint, a diákok és nyugdíjasok 500 forintért, míg a 14 év alattiak illetve a 70 év fölöttiek 400 forintért léphetnek be a strandra. Az elô- és utószezonban ezekre az árakra vonatkozik a tíz szá-
zalék kedvezmény. Délután kettôtôl 20 százalékkal olcsóbbak a jegyek. Az úszójegy, melynek ára 300 forint, reggel 6 és 8 óra között érvényes. A Szikin május elsején várják a bográcsos partira a vendégeket, ezen a napon a felnôttek 300 forintért válthatnak belépôt, a gyerekeket ingyen beengedik. A tómedence rekonstrukciója még tart, mondta Beck Gábor létesítmény vezetô, s várhatóan má-
jus második hetére fejezik be az iszapkotrást. A csónakázótó felôli oldalon egy 75 méter hosszú, 30 méter széles homokos „plázs”t alakítanak ki. A felnôttbelépô ötven forinttal drágább lett – 600 forint –, a gyermek és a kedvezményes jegy olcsóbb – 300 illetve 400 forint. A sportuszoda a kupolalevétel után hétfôn nyit, az árak változatlanok. Nyemcsok Éva
2004. április
Szegedi Tükör • 5
Oláhné dr. Görög Judit az új képviselô
Szeged érdekeit igyekszik szolgálni
Harmincnégymillió a városszéli kiskertek világítására
Villanyfény Baktóban
Még csak egy képviselô-testületi ülésen van túl, de máris számos tapasztalatot szerzett Oláhné dr. Görög Judit (képünkön), aki a jövôben lakossági érdekvédelmi megbízottként dolgozó Csapó Balázs helyett lett képviselô. A Szegedért Egyesület újdonsült elnökeként is számos új feladattal kell megbirkóznia a képviselô asszonynak. Úgy látja, elvszerû politizálással minden nehézségen felül tud emelkedni. A jogász végzettségû Oláhné dr. Görög Judit három éve vesz részt a Szeged Egyesület munkájában. Akkor igen nehéz idôszakon ment át a civil egyesület, ô segítô szándékkal érkezett – állítja az újdonsült képviselô. – Nekünk akkor és most is elsôdleges célunk a korrupció elleni harc. Örülünk annak, hogy a testületben képviselhetem az elveinket – teszi hozzá Oláhné. A függetlenként politizáló képviselônô minden javaslatot támogatni kíván, amely Szeged érdekeit szolgálja, jöjjön az balról, vagy jobbról. Az elsô testületi ülés legnagyobb tanulsága az volt számára, hogy elsô pillantásra meg tudta különböztetni a profi politikusok azoktól, akik csak igyekeztek annak látszani. – A közgyûlésere igyekeztem nagyon alaposan elolvasni minden elôterjesztést, de még felkészületlennek éreztem magam ahhoz, hogy érdemben hozzászóljak a vitához – meséli. – A jegyzô úrtól kértem egy szervezeti és mûködési szabályzatot, és alaposan át fogom olvasni a következô közgyûlésig. Nem szeretnék egy szavazógépezet részévé válni, ahol esetleg olykor azt sem tudják, hogy mire voksoltak – teszi hozzá. A képviselônô szerint a legtöbb kérdésre igen és nem válaszokat lehet adni, ezért a lehetô legkevesebbszer szeretné a tartózkodást jelzô gombot megnyomni. Ehhez persze végig kell ülni a vitákat, és nem csak a szavazásra visszajönni a folyosóról. Oláhné lelkiismeretes munkát ígér tehát, melyhez segítséget nyújthat a rövidesen megalakulásának 10 évfordulóját ünneplô Szegedért Egyesület. Az új elnök szeretné kihasználni a következô választásokig rendelkezésre álló idôt arra, hogy bôvítsék a taglétszámot, és népszerûsítsék az egyesületet.
Várják az itt élôk, hogy rendezôdjön a közvilágítás helyzete Az elmúlt évtizedben nagyon sokan adták a fejüket arra, hogy ne csak a hétvégéjüket töltsék kint Baktóban, hanem mindennapjaikat is. A kiskertekben lakók nehezen veszik tudomásul, hogy a körtöltésen kívülre lassabban ér el a fejlôdés, lesz még mit javítani az itten infrastruktúrán. A folyamat azonban elkezdôdött. – Este kell kijönni! Akkor nézzék meg, hány oszlopon van
lámpatest! Tragédia! – jelentette ki egy baktói férfi az egyik helyi kocsmában. Egy másik lakó, Venkei Róbert elmondta, mivel az itteni kiskertek 90 százaléka télen-nyáron lakott, az itt élôk nagyon örülnek a fejlesztésnek. – Télen este lehetetlen világítás nélkül közlekedni. Jó lenne, ha végre a kerékpárutat is elkészítenék, de erre nincs pénz. Ezt persze meg lehet érteni – tette hozzá a férfi.
A közelben lakó Zámboriék tavaly decemberben a Körtöltés utcából költöztek ki a Pihenô utcába. – A 13 éves kislányom télen kért meg, hogy a sötétség miatt menjek ki elé a buszhoz. Más problémánk nem volt. Sok ismerôsünk kérdezte, nem bántuk-e meg, hogy kiköltöztünk. Nem, nagyon szeretek itt lakni – mesélte Zámboriné. Bálint Jánosné egy mellék-
utcában lakik, ahol egyáltalán nincs közvilágítás. Persze, mint mondta, akik megtehetik, mozgásérzékelôs lámpát szereltetnek fel. – Sötétben vagy nem megyünk sehová, vagy zseblámpát használunk. Sok szülô pedig kimegy gyermekéért a Csongrádi sugárúti buszmegállóhoz, hogy ne bukdácsoljanak a sötétben – mondta az asszony.
Évek óta várnak rá Hosszú évek óta várják a baktóiak a villanyfényt. Az önkormányzat 34 millió költ az idén a kiskertes övezetek világítás-fejlesztésére. Ebbôl a pénzbôl 296 új lámpatestet szerelnek fel. Ötvenhat új fényforrás világíthat Baktón, a lámpatesteket augusztus végéig szerelik fel és helyezik üzembe. Az elmúlt években lezajlott belvárosi fejlesztések után a körtöltésen kívüli övezetek lakói joggal várták el, hogy az ô körzeteikben is történjen valami elôremutató. Nemrégiben számos „kiskertes” utca kapott nevet, ezzel lehetôvé vált, hogy az itt élôk bejelentkezzenek, és hivatalosan is elismerjék lakhelyüket. Ez több száz szegedi számára jelentett elôrelépést az eddigiekhez képest. Hogy mekkora volt az igény, azt jelzi, hogy összesen 543-an – csak Baktóban 147-en – jelentkezhettek be. Most elérkezett a tény-
leges fejlesztések, beruházások ideje. Baktó mellett Subasán, a sziksói üdülôkörzetben, Tompaszigeten, a gyálaréti kiskertekben, a szentmihályi Bodomban, a tápéi kiskertekben és a marostôi kertvárosban világíthat villanyfény. A közvilágítás fejlesztésével természetesen még nem zárulnak le a Szeged környéki kiskertekben az önkormányzati beruházások. Az ott élôk számos problémát fölvetettek, ezek elsôsorban az alap-infrastruktúra hiányát jelzik. Az elsô számú probléma az utakkal van, de sokhelyütt hiányolják a csatornát is, és a tömegközlekedésen is van még mit javítani. A változások azonban már elindultak. Baktóban például már tervezik azt a 600 méteres útszakaszt, amelyen a buszok eljuthatnak a kiskertek közvetlen közelébe, és így itt megoldható lesz a tömegközlekedés is.
Sikeres feltárás esetén csodájára járnának a szegedi leletnek
Elsüllyedt hajót keresnek a Tiszában Másfél millió forinttal támogatja a szegedi önkormányzat az Octopus egyesület projektjét. A tengeri régészeti kutató egyesület tagjai egy, római kori oltárkövekkel 1723-ban elsüllyedt sószállító dereglye roncsai után kutatnak Szegedenél a Tiszában. A budapesti Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület 1995 óta kutat történelmi hajóroncsok után a világ több pontján, így DélAfrikában, Mozambikban és Romániában. Az UNESCO által is támogatott egyesületet a legjobb régészeti kutatást végzô mélytengeri búvárcsoportok között tartják számon a világon. Szalóky K. Attila, az egyesület elnöke elmondta, hogy a szegedi projekttel most elôször nyílik lehetôségük arra, hogy történelmi hajóroncsot tárjanak fel Magyarország területén. Megtudtuk: a kutatást az UNESCO védett programjai közé emelte. Ez a projekt azért is kiemelkedô jelentôségû – hangsúlyozta Szalóky
–, mert ismereteik szerint ez a roncs az egyetlen Magyarország területén, amely felkutatható és feltárható, ráadásul a sószállító dereglyébôl egyetlenegy sem maradt fenn az utókor számára. Az egyesület elnöke szerint a dereglye jó állapotban lehet, mivel a Tisza hordaléka konzerválta a roncsot. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal és a Móra Ferenc Múzeummal közös projekt költsége 4,5 millió forint, amibôl hárommilliót állnak a szponzorok és az Octopus. Az egyesület tagjai elsô lépésként mûszerek segítségével beazonosítják a hajóroncsot és az oltárköveket, és a mélytengeri búvárok csak ezt követôen merülnek. Terveik szerint felszínre hoznak majd néhány darabot a dereglyébôl és egy oltárkövet. Megtudtuk: a teljes feltárás legkevesebb hatvanmillió forintba kerül. Amennyiben sikeres lesz az elôfeltárás, úgy vélhetôleg állami forrásokat is igénybe tudnak majd venni a kutatás folytatásához, mert a lelet szenzációszámba megy.
Botka László polgármester, Újhelyi István országgyûlési képviselô, Szalóky K. Attila expedícióvezetô, és a szponzorok, Varga Péter, a Printker ügyvezetô igazgatója, Szabó Jenô, a MÉH Rt. vezérigazgatója és Kósa Zsigmond fôszervezô a kutatás elindulását bejelentô sajtótájékoztatón
2004. április
6 • Szegedi Tükör
Hangversennyel köszöntötték a 80 éves Mihálka Györgyöt Operapremierrel ünneplik a csatlakozást a szegedi szimfonikusok
Szeged plakettjét kapta a karnagy Spanyolországban muzsikálnak
Fotó: Miskolczi Róbert Az önkormányzat, a zenei szervezetek és a kórusok nyolcvanadik születésnapja alkalmából díszhangversennyel köszöntötték Mihálka György európai hírû karnagyot a Szegedi Nemzeti Színházban. A Bibliából Jób könyvét idézte köszöntôjében Péter László irodalomtörténész, egyetemi tanár: „Bölcsesség lakik a megôszült emberben, és okosság rejlik a hosszú életben”. Szeged város díszpolgára úgy fogalmazott: Mihálka Györgyre is érvényes a szentírás tanítása, hiszen emberségben, mûvészetben, tudományban gazdag kincsestárat halmozott fel az elmúlt nyolcvan esztendôben. Mihálka György 1924. április 22-én Kölcsén született, 1947-ben szerzett diplomát a szegedi Polgári Iskolai Tanárképzô Fôiskolán. 1948 óta Szegeden él, tanított általános és középiskolában, a fôiskolán és az egyetemen is. 1955-ben a debreceni KLTE-n szerzett egyetemi diplomát, doktori disszertációját a szegedi táj népzenéjérôl írta. Mesterei között említhetjük a legendás szegediek közül Szeghy Endrét, Bálint Sándort és Vaszy Viktort, va-
lamint a magyar kórusirodalom nagy egyéniségét, Bárdos Lajost. Mihálka György példaértékû munkásságát rangos kitüntetésekkel ismerték el, 75. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét. Nyolcvanévesen is aktív: az Erkel Ferenc Vegyes Kart, Makó Város Vegyes Karát és a Szeghy Endre Pedagógus Nôi Kart vezeti. Az ünnepi koncerten a szegedi önkormányzat nevében Kozma József alpolgármester díszoklevéllel, Szeged nagy plakettjével és Kass János Kossuth-díjas grafikusmûvész alkotásával köszöntötte a karnagyot, aki viszonzásképpen Európa kantátájának partitúráját adta át abban a reményben, hogy egyszer majd megszólalhat. A magyar kórustársadalom nevében Vadász Ágnes, a KÓTA fôtitkára köszöntötte az ünnepeltet, akinek tiszteletére a szegedi kórusok Kodály, Bartók, Karai, Bárdos és Király-König Péter mûvei mellett saját szerzeményét, a Szeged kantátát is elôadták. Mihálka György végül az összkar élére állt, és maga vezényelte el saját szerzeményét, az Európa korált valamint Kodály A magyarokhoz címû kórusmûvét.
Balogh Sándor bemutatkozó kiállítása a Bartókban
Lételeme az erotika
Balogh Sándor alkotásaival a B Galériában A Szegeden élô Balogh Sándor szobrászmûvész ötvenedik születésnapjára készülve rendezte meg bemutatkozó tárlatát a Bartók B Galériájában. Balogh Sándor Tóth Sándor szobrászmûvész növendékeként 1973-ban a szegedi Tömörkény mûvészeti szakközépiskolában érettségizett, majd a Magyar Képzômûvészeti Fôiskolán szerette volna folytatni tanulmányait. Nem vették fel rögtön, mire dacosan eldöntötte: nem is próbálkozik többször. Pályafutása meglehetôsen kacskaringósra
sikeredett, saját bevallása szerint egyik társadalmi rendszer sem volt szimpatikus számára, afféle igazi életmûvészként alkotott. Balogh Sándor ma is sok szakmai támogatást kap egykori mesterétôl, Tóth Sándortól, akitôl annak idején az elengedhetetlen szakmai precizitást, igényességet, a mesterség tiszteletét tanulta meg a Tömörkényben. Fritz Mihálynak és Kalmár Mártonnak is sokat köszönhet, ôk még az alkotómunkához szükséges eszközök és anyagok beszerzésében is segítséget nyújtottak neki. 2003-ban felvették a
Magyar Alkotómûvészek Országos Szövetségének szobrász tagozatába, ezért és közelgô ötvenedik születésnapja miatt is most idôszerûnek gondolta, hogy egész pályafutását összegzô kiállításon mutassa be bronz- és kôplasztikáit, rajzait és különös, egyéni színvilágú festményeit. Szobrai variációk egy témára: finoman megformált nôalakjainak többsége eltakarja az arcát, rejtôzködik. – Mint ahogyan én sem, a külvilággal ôk sincsenek megelégedve, ezért inkább önmagukba fordulnak, a belsô utakat keresik, csak az alakjukat, mozdulataikat mutatják meg. Sokan azt mondják: a szem és az arc a lélek tükre, holott az ember teste és mozdulatai is kifejezik érzelmi világát, lelkületét. Sohasem mintázok modell alapján, helyette folyamatosan kapcsolatban állok a nôi nemmel. Naprakészen a fejemben, a szívemben és a kezemben érzem ezt a csodálatos lelki- és formavilágot. Az erotika is ugyanolyan lételeme az embernek, mint az evés és az ivás, butaságnak tartanám tagadni, hogy számomra is fontos – vallja az alkotó, akinek munkáit május 7-éig láthatja a közönség a B. Galériában.
A szegedi szimfonikusok Bizet Gyöngyhalászok címû operájának premierjével ünneplik az uniós csatlakozásunk napját a spanyolországi Bilbaóban. – Szimbolikusnak érzem, hogy amikor Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozik, a Szegedi Szimfonikus Zenekar megint épp Spanyolországban vendégszerepel, mint ahogyan az EU-s csatlakozásról szóló szavazás idején is útban voltunk Bilbao felé – mondja Gyüdi Sándor igazgató-karnagy. – Együttesünk már régen csatlakozott Európához: ugyanúgy mûködik, mint a nyugat-európai zenekarok, ha finanszírozásának szintje nem is azonos azokéval. Évek óta rendszeres szereplôi vagyunk Franciaország, Németország, Spanyolország, valamint Olaszország zenei életének. A Szegedi Szimfonikus Zenekar ötödik alkalommal vendégszerepel most Bilbaóban. Ôsszel a Carment mutatták be az észak-spanyolországi város 2200 személyes kultúrpalotájában, uniós csatlakozásunk napján, május 1-jén pedig egy másik Bizet-opera, a Gyöngyhalászok premierjének közremûködôi lesznek. Gyüdi Sándor, az együttes igazgató-karnagya elmondta: a ritkán játszott operát nemzetközi szereposztással állítják színpadra. A nôi fôszerepet a neves baszk szoprán, Ainhoa Arteta énekli, akire akkor figyelt fel a világ, amikor néhány éve megnyerte a
Placido Domingo Nemzetközi Énekversenyt. Az operát Roberto Rizzi Brignoli vezényli, aki a milánói Verdi Konzervatóriumban diplomázott, majd tizenöt éven át a legnagyobb dirigensek munkatársa volt a Scala karmester-aszszisztenseként. Nemzetközi karrierje néhány éve indult, többek között a trieszti, a firenzei, a velencei és a genovai operaházban, valamint a Scalában dirigált. Brignoli elôzetesen Szegeden próbált a szimfonikusokkal, és úgy nyilatkozott: a zenekar nagyon rugalmas és alkalmazkodó, érzôdik, hogy gyakran játszik operát. Vezényletével a szegedi muzsikusok május 10-ig
összesen négyszer lépnek fel. Gyüdi Sándor szerint nagy szakmai elismerés a szimfonikusok számára, hogy rendszeresen meghívást kapnak Bilbaóba, annak ellenére, hogy a háromszázezres városnak két saját zenekara is van. A szervezôk ideális körülményeket teremtenek a minôségi munkához, és a produkciókhoz mindig a legkiválóbb énekeseket szerzôdtetik. A madridi és a bilbaói kritikusok rendszeresen „bezzegzenekarként” emlegetik a szegedieket, mondván: kevés olyan együttes van Spanyolországban, amelyik hasonló színvonalon tud operát játszani.
A két karmester: Roberto Rizzi Brignoli és Gyüdi Sándor
Játéktörténeti kiállítás a várban Játszani jó! Történelmi barangolás a játékok birodalmában címmel július 18-ig látható a szegedi várban egy különleges játéktörténeti kiállítás. A Móra Ferenc Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeummal és a Budapesti Történeti Múzeummal közösen Szegedre is elhozta a Budapesten már hatalmas sikert aratott tárlatot. A játékokat magángyûjteménybôl és tizenöt múzeum anyagá-
ból válogatták a rendezôk: Bárkányi Ildikó néprajzkutató, Matuz Edit és Kovács Eszter régészek, valamint Ridovics Anna mûvészettörténész, akik képzeletbeli idôutazásra hívják a tárlatlátogatókat, hogy megismerkedjenek egy-egy játéktípus történetével. Vajon hogyan, mivel játszottak a különbözô korokban a fiúk és a lányok? Miképp szórakoztak az idôsebbek? A régi idôk játékos
kedvérôl tanúskodnak a megmaradt ôskori, római kori és középkori régészeti tárgyak, a 16–18. századi iparmûvészeti alkotások, a természeti anyagokból készült leleményes népi játékszerek. A híres történelmi személyiségek is szerettek játszani, amint azt I. József libajátéka vagy Kossuth Lajos sakkja igazolja. A kiállításon kicsiknek és nagyoknak is lehetôségük nyílik a játékra.
Kopogós römi D. L. Coburn Kopogós römi címû kétrészes tragikomédiáját mutatja be május 7-én a Korzó moziban két rendkívüli színész, Pásztor Erzsi és Király Levente fôszereplésével a szegedi színház. Coburn Kopogós römije valahol Amerikában játszódik ugyan, ám aktuális a mai Magyarországon is. Fôszereplôit, Fonsia Dorsey-t (Pásztor Erzsi) és Weller Martint (Király Levente) rozzant eleganciájukban és divatjamúlt ruháikban, roggyant cipôikben és romlatlanul lobogó, szenvedélyes szerelmükben ismerheti meg a nézô. Az öregek otthonában – ahová a nagylelkû utódok számûzik ôket – a szerelem szokatlan, a cinkos évôdés már „okafogyott”. Miközben könynyesre nevetjük magunkat, talán egy-egy igazi könnycsepp is megjelenik a szemünkben, azzal az elhatározással, hogy mi különb módon fogjuk ápolni a szülô-gyermek kapcsolatot. A tragikomédia, amelynek játéktér-rendezôje Székhelyi
A fôszereplô és a rendezô: Király Levente és Székhelyi József József színidirektor, jelmeztervezôje Varsányi Anna, két kivételes színészegyéniségnek ad alkalmat parádés jutalomjátékra. A fanyar humorú Pásztor Erzsi és Szeged színészkirálya, Király Levente valaha osz-
tálytársak voltak a fôiskolán. Bár jó barátságban voltak, diplomájuk átvétele, azaz 1959 óta nem játszhattak együtt. Negyvenöt év múltán a Kopogós römiben most létrejött a nagy találkozás.
2004. április
Szegedi Tükör • 7
Minden panasszal érdemben kell foglalkozni
Munkába állt az érdekvédelmi megbízott Csapó Balázs (képünkön) az ország elsô önkormányzati lakossági érdekvédelmi megbízottja. A volt önkormányzati képviselô szerint részben ezért jelent nagy kihívást új megbízása, melyet március közepétôl lát el. A lakossági ombudsman hangsúlyozza, nem panasziroda mûködik a városházán az ô irányításával, de bárkit szívesen lát, aki a hivatal, vagy az önkormányzati cégek, illetve intézmények mûködésével kapcsolatban szeretne megjegyzéseket tenni. Csapó Balázs, – aki a Szegedért Egyesület színeiben jutott a képviselô-testületbe – egy hónapja köztisztviselôként dolgozhat választóiért. Miután létrehozták a polgármesteri hivatalban a lakossági érdekvédelmi megbízott irodáját, Csapó lemondott képviselôi mandátumáról, és úgynevezett lakossági ombudsmanként tevékenykedik a továbbiakban. Eddigi tapasztalatai szerint fôként a hivatal mûködésének nehézségeivel szembesítették azok a panaszosok, akik eddig felkeresték az irodáját. A problémák jellegébôl és óriási számából arra következtetett, hogy nagy a várakozás a munkájával kapcsolatban.
Rengeteg a kisebb-nagyobb probléma, melyeket elsôsorban akkor tudunk orvosolni, ha az önkormányzat kompetenciájában megoldható az ügy – mondja Csapó. Elsôsorban a hivatal munkájával, önkormányzati cégek, és intézmények mûködésével kíván foglalkozni a problémás esetek kapcsán az érdekvédelmi megbízott. Nincsenek idôkorlátai, gyakorlatilag bármelyik idôszakot vizsgálhatja az elmúlt önkormányzati ciklusokból, igaz, vannak olyan jogi értelemben elévült ügyek, melyeket ezért már nem érdemes elôvenni. Tulajdonképpen igen széles hatáskörrel rendelkezem, és ezért úgy érzem, nagyon sok ügyet meg tudok majd oldani – állítja Csapó. – Az én mûködésem csak a kezdet, minden irányba akarok nyitni, ezért szakterületenként egy-egy munkatársat szeretnék majd foglalkoztatni. Ez annyit jelent, hogy az irodám létszáma egy éven belül elérheti a 3-4 fôt. Csapó fontosnak ítéli, hogy megnyerje az emberek bizalmát, és ténykedésével valóban megoldjon ügyeket, és ne a hivatalos levelek amúgy is óriási számát gyarapítsa. Rövidesen idôpontokat tesz közzé, mikor kereshetik fel az ügyfelek.
Szabadkának Szeged jelenti a reményt
A szegedi delegáció a szabadkai városházán Szabadkát sokszor nevezték a Vajdaság északi bástyájának, Szegedet korábban pedig elôszeretettel hívták a Balkán kapujának. A két város 1966-ban megkötött testvérvárosi megállapodása óta sok minden változott itt is, ott is. Néhány nappal Magyarország európai uniós csatlakozása elôtt úgy tûnik, a szabadkaiak segítô kezeket látnak a határ túloldalán lévô Szegedben. Éppen a szegedi képviselô-testület április 2-ai látogatásának reggelén jelentek meg a szabadkai házak falain azok a ciril betûs feliratok, melyek a magyar kisebbség ellen szított indulatok leglátványosabb megnyilvánulásai voltak az utóbbi idôben. A koszovói események miatt elkeseredett szerb radikálisok most minden nemzeti kisebbség ellen támadást indítottak, melynek áldozatává válhatnak a vajdasági magyarok is – magyarázza egy idôs szabadkai asszony. Ez azonban nem Koszovó, hanem Szabadka, ahol a horvátok, szerbek és magyarok a legnagyobb egyetértésben éltek eddig – teszi hozzá egy másik magyar nemzetiségû járókelô. Szabadka nyitottságát hangsúlyozta Kucsera Géza polgármester is a két város képviselô-testületeinek közös ülésén. Hozzátette: nem engednek a provokációnak,
a helyi magyarok tudják, hogy erre az incidensre csak nyugalommal szabad válaszolni. A szabadkaiak híresek a vendégszeretetükrôl, és ennek most jó példáját mutatták. A szegedi küldöttség nemcsak a csodálatos szecessziós stílusú belvárost ismerhette meg, de a képviselôk ellátogathattak a 7 hónapja mûködô Kosztolányi Dezsô Tehetséggondozó Gimnáziumba is, ahol minden kérdésükre szívélyesen válaszoltak a pedagógus kollégák. Varga Anikó igazgatónô elmondta: az iskolát az utolsó pillanatban sikerült létrehozniuk, hiszen a parlamenti választások után már olyan közhangulat alakult ki az országban, hogy egy ilyen magyar nyelvû gimnázium alapítása most szóba sem kerülhetne. Az iskola saját épületét most csinosítgatják a kômûvesek, és az ígéretek szerint ôsztôl már itt kezdôdik meg a tanítás. A gimnáziumról annyit feltétlenül érdemes megjegyezni, hogy egy évfolyamon 24 tanulójuk van, és mindannyian 4 idegen nyelvet (latin, szerb, német, angol) tanulnak az általános tantárgyak mellett. Az iskola nagy erénye, hogy számos vajdasági származású, ám a közelmúltban Magyarországra áttelepült pedagógust sikerült visszacsábítaniuk. Ez különösen fontos nekünk, amikor a boszniai, illetve koszovói menekültek betelepülésével kezdenek
eltolódni a nemzetiségi arányok a Vajdaságban – mondja az igazgatónô. Szabadka a komoly anyagi és politikai nehézségek ellenére továbbra is igyekszik betölteni a regionális kulturális központ szerepét. A Népszínház elôadását a magyar küldöttség is megtekintette, és az est sikerét a szegedi polgármesternek a közös vacsorán elmondott szavai is alátámasztották. Botka László ugyanis arról beszélt, hogy a háromszereplôs Harold Pinter-darab (Az étellift) jól példázza: kis költségvetésbôl, szerény körülmények közt is lehet nívós elôadásokat létrehozni. Kucsera Géza mindehhez hozzátette: Szeged számukra egy kiskapu, ami nem záródik be talán teljesen, ha Magyarország az Európai Unió tagjává válik. Botka László szerint ennek azok a pályázatok a biztosítékai, melyeket a két város közösen adhat be a jövôben az unió különbözô pénzalapjaihoz. Sikeres lehet például az az együttes projekt, mely a déli határszakasz felújítását célozza. Botka László szerint Szeged biztosíthatja Szabadka számára a létfontosságú hidat Európába, mely nélkül a vajdasági város méltatlanul messze kerülne attól a világtól, melynek mindig szerves része volt, és része kell, hogy maradjon. Szincsok György
Hamarosan bôvül a nagybani területe
Nem kell már sokáig várni, hogy megszûnjön a zsúfoltság Hamarosan megszûnik a zsúfoltság a kiskundorozsmai zöldség és gyümölcs nagybani piacon. Mind az árusok, mind a vásárlók örömmel fogadták, hogy hat év után az önkormányzat rábólintott a majd három hektáros bôvítésre. – Az aprócska toldozgatások-foltozgatások is jók valamire, de a problémát véglegesen nem oldják meg – vélte Martonosi Károly. A kiskundorozsmai zöldség és gyümölcs nagybani piacon bezsákolt káposztahalomra könyöklô szegedi férfi szerint a terület bôvítésével már nem lehetett tovább várni. – Az ország minden részérôl jönnek a kamionok, a helybéli jármûvek, lépünk az unióba, meg minden. Szóval kellett a fejlesztés – mondta egy szuszra a gazdálkodó. Egy idôs bácsika nézelôdött a piacon. – A koromnál
fogva én már nem termelek semmit, csak az unokám kért meg, hogy nézzem körbe itt az árakat – tudtuk meg a majd nyolcvanesztendôs zsombói férfitôl. Elárulta, hogy leginkább a tölteni való paprika érdekli, mert ez terem az unoka fóliájában. – Tudja, én már ezt az újítást nem érem meg, mert csak mondogatják évek óta, de eddig semmi sem történt – árulta el. Azért az unokája már könnyebben talál kisteherautójának helyet a placcon. Kamionja lökhárítóján üldögélve szalonnázott egy óriási bajuszú férfi a parkolóban – mert most már ez is van és nem a szatymazi úton kígyózik a bebocsátásra váró kocsisor. A középkorú sofôr Szabolcs megyébôl érkezett. – A nyíregyházi és környékbéli boltokba viszem innen a zöldséget. Az üzemanyag és egyéb költségeket leszámítva még így is olcsóbban jönnek ki
az ottani kereskedôk, ha itt vásárolnak – mesélte Körömpöczy József. A piacbôvítésérôl már ô is hallott. – Annyit beszélnek az emberek, fôleg a politikusok. Ezért úgy vagyok vele, hiszem, ha látom – majd egy újabb falásnyi szalonnás kenyérkatonát rakott a szájába. A szegedi önkormányzat piacfejlesztési tervét Gáspár Menyhért is örömmel vette. – Régebben sûrûbben hoztam ide a terményeimet, de egy idôvel meguntam, hogy órákig kellett várakoznom. Egyszer álldogáltam az út szélén, majd a kapunál, végül pedig a helykereséssel vacakoltam – mondta. A korábbiakhoz képest már az is nagy változás, hogy megépült a parkoló. Az elsôsorban ôszibarackkal foglalkozó férfi ezért úgy döntött, hogy a bôvítés után ismét visszaszokik a dorozsmai nagybanira. Egy Barkasban ülô asszony
bekapcsolódott beszélgeté- töztetik, kettô is lesz, meg ilyesünkbe. – Jól hallom, nagyobb nek? – kérdezte tôlünk Kolesz a piac? Ez megint olyan vács Gáborné. pletyka, mint az, hogy elkölMiután megnyugtattuk, a
bôvítés biztos, sôt, korszerûsítéssel, fedett csarnokok építésével is együtt jár, maradt az öröm.
2004. április
8 • Szegedi Tükör
Szinte minden hét végén bô a sportkínálat
Látvány és részvételi lehetôség A Szeged Városi Sportigazgatóság a vele szemben támasztott igényeknek próbált az év elsô négy hónapjában is maximálisan megfelelni. Szinte minden hét végére több rangos esemény is hívogatta a szegedieket mind a lelátóra, mind pedig a küzdôtérre. Az év elsô három hónapjának eseményeit Gusztos Gábor, a sportigazgatóság rendezvényekért felelôs vezetôhelyettese foglalta össze. A beszélgetô partner január 24–25tel kezdte a visszapillantást. – Nyolc csapat részvételével zajlott a kétnapos nemzeti labdarúgó-bajnoki torna, két csoportra osztva, mely végén a két gyôztes jutott az országos döntôbe. A telt ház elôtt zajló esemény egyik csoportjának nyertese, legnagyobb örömünkre, a Szeged FC volt. Ugyancsak 24–25-én rendeztük meg a Hungarian Open II. Tisza-kupa nemzetközi táncversenyt. Hét ország 140 résztvevôje állt rajthoz. A helyi egyesületbôl 26-an vettek részt a versenyen, s összesen 4 arany-, 4 ezüst- és 4 bronzérmet szereztek. A rendezés a nemzetközi résztvevôk teljes megelégedését váltotta ki. Január utolsó szombatján a Perfekt Projekt Congress Kft. 2000 fô részvételével megtartott többnapos pszichológus találkozó záró eseményének helyszíne volt a Szeged Városi Sportcsarnok, amelyen mûsoros esttel és vacsorával búcsúztak a nemzetközi résztvevôk. A mûjégpályán városi és megyei gyorskorcsolya diákolimpia versenyt rendeztünk, amelyen közel 100 diák állt rajthoz. Ugyanitt február 21én nemzetközi utánpótlás jégkorongtornát tartottunk nyolc csapat részvételével. Február utolsó hét végéjén rövidpályás gyorskorcsolya országos döntônek volt helyszíne a mûjégpálya. A rendezvényen 187-en álltak rajthoz. Az újszegedi sportcsarnok volt a helyszíne március 12én az MSZP országos kongresszusának. Szeged elôször adott otthont az MSZP legmagasabb szintû találkozójának, amelyen közel 2000 kongreszszusi küldött vitte el a város hírét az országba. Március 16-án hagyományteremtô jelleggel szerveztük 3., hétfô 18 óra Bartók Béla Mûvelôdési Központ Díszterme. EGYÜTT A SZINPADON ÉS AZ ÉLETBEN. Vendégek: Papdi Erika és Kelemen Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház mûvészei. Közremûködnek: Vesmás Andrea és Kóbor Tamás (SZNSZ). Zongorán kísér: Kerényi Mariann. Háziasszony: Porpáczy Marianna 4., kedd 18 óra Király-König Péter Zeneiskola Nagyterem …MOST LENNE 70 ÉVES… Emlékhangverseny Nagy Imre oboamûvész, zenekari titkár születésének 70. évfordulóján. Házigazda: Meszlényi László oboamûvész. 5., szerda 18 óra MTSZ-székház (Kígyó u. 6.) POLITIKAI ELÔADÁSOK IV. Vendég: dr. Deutsch Tamás országgyûlési képviselô. Beszélgetôtárs: Sándor Csaba joghallgató, az L.F. Hallgatói Egyesület alelnöke. 6., csütörtök 18 óra Novotel Hotel Vedres-terem A DAGANATSEJTEK GYÓGYSZER REZISZTENCIÁJA. Vendég: dr. Molnár József egyetemi tanár, az MTA doktora (SZTE Orvosi Mikrobiológiai Intézet). Beszélgetôtárs: Dr. Wayer Péter jogász 6., péntek 18 óra Radnóti gimnázium (Tisza L. krt. 6-8.) DIÁK ÉLMÉNYEK ÉS EMLÉKEK A KLAUZÁL GIMNÁZIUMBAN 55 ÉV TÁVLATÁBÓL. Vendégek: 55 éve végzett klauzálista diákok. Házigazda: Rimóczi Károly, a Baráti Kör elnöke
A szegedieket megmozgatta Vivicittá-futás meg, elsô alkalommal, az általános iskolák közötti jeges váltóversenyt. A VSI ezzel a korábbi idôkben is megrendezett, de feledésbe merült játékos sportrendezvényt igyekezett életre kelteni és vele hagyományt teremteni. Az eseményen 10 együttes mérte össze tudását, a csapatokat 8 fô (4 fiú és 4 lány) képviselte. Március 13-án Olimpiai ötpróba Athén 2004 jelszóval indult az ország legnagyobb
szabadidôs rendezvénysorozatának szegedi évadja. A gyalogtúra közel 500 résztvevôt mozgatott meg a Maros töltésén. Itt gyûjtötték az olimpiai pontokat, melyekért különbözô, értékes ajándékokat adtak a próbázóknak a szervezôk az adidas jóvoltából. Március 20–21-én Szegedkupa utánpótlás röplabda seregszemlére került sor négy helyszínen. Ezt a Csongrád Megyei Röplabdaszövetséggel kar-
öltve került megrendezésre 46 csapat részvételével. Telt házas részvétellel zajlott Fenyô Miklós nagysikerû koncertje, amelyet a Délmagyarországgal együttmûködve bonyolítottunk le a sportcsarnokban. Március 20-án a nemzetközi kozmetikai cég, a Forever Living Products 2000 fô részvételével megbeszélést tartott az elôbbi helyszínen. Hat nappal késôbb pedig a Crystal,
Sportfesztivál a Bartók téren Már több sporteseményen vehettek részt az elmúlt hetekben a szegediek. Májusban újabb ad lehetôséget a kikapcsolódásra. Május 22-én szombaton 8 órától egész nap a mozgásé lesz a fôszerep az ôsszel felújított Bartók téri sportpályákon. Kispályás labdarúgásban 8 csapat, míg streetballban 6 csapat küzd a vándorserlegért, melyet a gyôztesek egy évig ôrízhetnek majd. Érdekesség, hogy az egész napos rendezvényen 12 órától megmérkôzik a szegedi színész válogatott az újságírók csapatával és a szervezôk reményei szerint sor kerül a politikusok, vállalkozók közöttiösszecsapásra is. Az érdekesnek ígérkezô sportnapra minden érdeklôdôt szeretettel várnak az esemény szervezôi.
7., szombat 11 óra Móra Ferenc Múzeum. 150 ÉVES SZEGED VASÚTJA …és jött a gôzös…vasúttörténeti kiállítás bemutatása. Vendégek: Lôcsei Dezsô és Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány kurátorai. Tárlatvezetô háziasszony: dr. Fári Irén múzeológus 10., hétfô 16 óra Füvészkert (Lövölde u. 42.) ERKÉLYLÁDÁK. Vendég: Pulics Julianna kertvezetô. Beszélgetôtárs: dr. Szabó László önkormányzati képviselô 10., hétfô 18 óra városháza sajtószoba. A MÁSSÁGRÓL. Vendégek: dr. Balogh Tibor filozófus és dr. Balogh Tiborné szociális munkás. Háziasszony: Fehér Zsuzsa 11., kedd 18 óra Juhász Gyula Mûvelôdési Ház Díszterem. HAZÁNK… Magyarország – múltja, jelenet, jövôje. Vendég: dr. Körösi Imre közíró. Házigazda: Szilágyi Árpád városvédô polgár 12., szerda 18 óra Heller Ödön Mûvelôdési Ház Színházterme (SzegedTápé). A GILLES SZINHÁZ ESTJE. Szabó Ágnes A Nostradamus toronyôr címû abszurd játék próbájának megtekintése. Házigazda: Hegedûs Jenô 13., csütörtök 18 óra MTSZ-székház. TUDUNK-E MÁR MINDENT LECHNER ÖDÖNRÔL? Vendég: Gerle János építész. Beszélgetôtárs: Dr. Wayer Péter jogász (könyvbemutató) 14., péntek 17 óra Kisebbségek
A közéleti kávéház májusi mûsora Háza (Osztróvszky u. 6.) EGY OSZTÁLYTALÁLKOZÓ KIÁLLÍTÁSA. A Tömörkény Iparmûvészeti Szakközépiskola kezdô évfolyamának kiállítással egybekötött osztálytalálkozója. László Anna: Tápai Antal szobrászmûvész kis-monográfiájának bemutatása. Házigazda: Pleskonics András 14., péntek 18 óra Bartók Béla Mûvelôdési Központ Díszterem. A SZENT KORONA HAZATÉRÉSE (1978). Vendég: Turi Péter a Magyar Természettudományi Múzeum ny. fôigazgató helyettese, a koronázási jelvények átvételének ceremóniamestere. Beszélgetôtárs: Kószó Jenô 16., vasárnap 18 óra Bartók Béla Mûvelôdési Központ Díszterme. AMT NAPOK ZÁRÓHANGVERSENYE. Réti Zoltán kamara kiállítása. Megnyitja: Szuromi Pál mûvészettörténész. Közremûködnek: Isabelle Oemichen (Párizs - zongora), Sinka Károly színmûvész, Stephane Blett (Párizs), Gyôri Péter (zongora), Bátki Fazekas Zoltán (ének, vers), Veréb Judit (ének), Weiner Kamarazenekar, vezényel: Weninger Richard. Házigazda: Illés Mihály tanár 17., hétfô 17 óra Somogyi-könyv-
tár FELSZAKADT SZAVAK Vendég: Gál Áron Szent György-díjas költô, publicista (Gyulai Hírlap) Közremûködnek: versmondókZene: Borsodi László, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Háziasszony: Czeglédiné dr. Gurzó Mária, a Gyulai Balcescu Gimnázium igazgatója. A végtelenség 35 pillanata és más verses kötetek (Arad – Mirador Kiadó) bemutató estje. Gál Áron 18., kedd 17 óra Somogyi-könyvtár Gyerekkönyvtár. VILÁGOK TALÁLKOZÁSA. Vendégek: Balogh Kinga tanár (Zrínyi Iskola) a Bába és Társai Kiadónál megjelent Árnyak és fények – Bródy Sándor és Rembrandt világa címû könyv szerzôje és dr. Majzik István kiadó. Házigazda: Andóczi Balogh Éva gyerekkönyvtáros 18., kedd 19 óra Alsóvárosi Ferences Templom. COLLEGIUM MISICUM ORGONAHANGVERSENY. Nagy Péter orgona tanári diploma hangversenye. Tanára: dr. Csanádi László orgonamûvész 19., szerda reggel 7.30 óra Mars tér Buszpályaudvar. KIRÁNDULÁS A VIHARSAROKBA, BATTONYÁRA. Házigazda: Takács Dezsô polgármes-
amely a Szegedrôl elszármazott zenészek gyûjtötte egybe, koncertet adott, amelyre közel 3000-en voltak kíváncsiak. Március 27-én a szenior judó Európa-kupán 100 magyar mellett 50 külföldi cselgáncsos vett részt. Április 8–10-én a IX. Gyermek Kézilabda „Tojás” Kupára 96 csapat nevezett, s a versenynek a város öt tornacsarnoka adott helyet. Szegedet megszerette a Magyar Sportlövôszövetség is, hiszen április 9–11-én az újszegedi sportcsarnok volt a házigazdája a légfegyveres országos bajnokságnak és egyben nemzetközi versenynek. Az eseményen mintegy 600 versenyzô vett részt. Április 24–25-én a szegedi Radnóti gimnázium volt a házigazdája a fekvenyomás diákolimpia országos döntôjének, amelyen 450-en vettek részt. Április 24-én a Matáv vivicittá városvédô utcai futóversennyel indult az idei három nagy rendezvényt magába
foglaló szegedi futóévad. A Dóm téri versenyközpontban 2300 futót invitáltak, mely részvételi csúcsot jelent a már negyedik alkalommal megrendezett szegedi vivicitták történetében. A Tisza magas vízállása miatt módosítani kellett az útvonalat, de ez talán még emelte is a verseny színvonalát, hiszen így még több nézô láthatta a Belváros legszebb pontjain átfutó versenyzôk küzdelmét, mely végén a profi futók pénzdíjazása mellett a legtöbb tanulót mozgósító három nem szegedi és három szegedi iskola is díjazásban részesült. Ezenkívül számos értékes ajándékot sorsoltak ki a résztvevôk között. Nem tehetjük továbbra sem ölbe a kezünket, hiszen folymatosan zajlanak Szegeden a sportesemények, pedig még nem is szóltam a csapat és egyéb sportágak nagy versenyeirôl – mondta a sportigazgató-helyettes. Süli József
ter. Kirándulásvezetô: Halász Lajosné tanár. A kirándulásra a kávéházi esteken Tóth Rózsánál lehet jelentkezni 20., csütörtök 17 óra Móra Ferenc
Múzeum Díszterme. EL IS TITKOLHATTAM VOLNA… I. Vendég: Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház fôigazgatója. Háziasszony: Andódy Olga színmûvész
Gurul a kisvonat Tegnap délelôtt a Széchenyi térrôl indult elsô, ünnepélyes útjára a városnézô kisvonat. Mint arról korábban beszámoltunk, egy tatai cég hozta Szegedre és üzemelteti a két gumikerekes vagont vontató jármûvet. A vonat mától óránként a Feketeház elôl indul a Somogyi utcából. Állandó útvonalon jár, de idegenvezetést csak elôzetes megrendelésre biztosítanak.
A lapot szerkeszti a szerkesztôbizottság Felelôs szerkesztô: Vécsey Ágnes Kiadja a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó Kiadóigazgató: Pap Klára Alapító: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ISSN 1589-4282
