Iktatószám: JN/MEFFO/00779-0002/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Börzel 2014 Kft.-t (székhely: 5000 Szolnok, Szellő u. 16.; adószám: 2502840-2-16, a továbbiakban: Társaság)
kötelezi
arra, hogy:
tartózkodjon a fogyasztók megtévesztésétől a kiszolgálta termékek tömege tekintetében, gondoskodjon az értékesítésre szánt egységárköteles termékek egységárának feltüntetéséről.
A fenti kötelezettségének a Társaság a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése, és a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. §-a értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki.
A Kormányhivatal eljárása során eljárási költség nem került megállapításra, így annak viseléséről rendelkezni nem volt szükséges.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Budapest, József krt. 6.) címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnál (5000 Szolnok, Indóház u. 8.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. Az NFH a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
2
A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt.
Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az előző bekezdésben rögzítetteknek nem megfelelő fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5 000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 000 Ft. Az illetéket a beadványon illetékbélyeggel kell leróni.
INDOKOLÁS
A fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály 2016.10.24. napján helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a Börzel 2014 Kft. Törökszentmiklós, Kossuth útja 127. sz. szám alatt üzemeltetett Lipóti Pékség elnevezésű kereskedelmi egységben.
A hatósági ellenőrzésről a helyszínen felvett 000811 számú jegyzőkönyvben az alábbiak kerültek rögzítésre:
Az ellenőrzés 2 fajta termék próbavásárlásával kezdődött 1153 Ft értékben. A 0581/00183 sorszámú nyugta kiállításra és átadásra került, melyet utólag a felügyelők az áru visszaadása mellett sztornóztak.
A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy csomagolóanyag bemérés történt az alábbiak szerint:
A medvehagymás pogácsa kiszolgált tényleges mennyisége 0,185 kg volt, melyért 513 Ft került felszámításra. 2700 Ft/kg ár mellett azonban a fizetendő összeg helyesen 500 Ft lett volna. A csomagolóanyag termék súlyába történő bemérése 13 Ft többletszámolást eredményezett.
3 A kékáfonyás keksz kiszolgált tényleges mennyisége 0,180 kg volt, melyért 640 Ft került felszámításra. 3500 Ft/kg eladási ár mellett a fizetendő összeg helyesen 630 Ft lett volna. A csomagolóanyag termék súlyába történő bemérése 10 Ft többletszámolást eredményezett. A kiszolgálást Fábián Zsigmond ügyvezető végezte. A jegyzőkönyvben rögzítésre került továbbá, hogy az alábbi, három fajta egységárköteles termék egységárának a feltüntetéséről a vállalkozás nem gondoskodott: 330 ml-es Fanta narancs szénsavas üdítőital; eladási ár: 250 Ft; készlet: 8 db 500 ml-es Fanta narancs szénsavas üdítőital; eladási ár: 250 Ft; készlet: 8 db 1,5 literes Naturaqua szénsavas természetes ásványvíz; eladás ár: 250 Ft; készlet : 8 db A helyszínen jelen lévő vezető nyilatkozatot nem tett.
Fentiek alapján az ügyben 2016.10.24. napján a hatóság eljárást indított, és az eljárás menetével kapcsolatosan tájékoztatta vállalkozást a hatósági jegyzőkönyvben.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3.§ (1) bekezdése szerint tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. A (3) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6.§ és 7.§) vagy agresszív (8.§).
Az Fttv. 6. § (1) bekezdés bb) alpontja alapján megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas az áru lényeges jellemzői - így különösen mennyisége - tekintetében.
Megállapítást nyert, hogy a próbavásárlás alkalmával 23 Ft többletszámolás keletkezett a fogyasztó hátrányára a csomagolóanyag bemérés miatt.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 14.§ (1) bekezdése alapján a fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
4
A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet (Ár rendelet) 3. § (1) bekezdése alapján a termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával,
a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy
b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is)
kell feltüntetni.
(2) Nem kell feltüntetni az egységárat
a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű,
b) az automatából értékesített,
c) az egy csomagban lévő, készletben értékesített,
d) a különleges díszcsomagolású,
e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított
terméken.
A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a Társaság megsértette
Fttv. 6.§ (1) bb) alpontjában és az Fgytv 4.§ (1) bekezdésében foglaltakat.
5
Az Fgytv. 47. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,
d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását,
illetve értékesítését,
g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
h) a 16/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását,
i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.
Az Fgytv. 47. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse.
Az Fgytv. 47. § (4) bekezdése alapján az (1) és (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.
A fentiekre tekintettel az Fgytv. 47. § (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdése, valamint a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltak alapján szabtam ki a szankciót.
6
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. § (1) bekezdése alapján a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét.
A Kkvtv. 12/A. § (2) bekezdése szerint nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha
a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
b) a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be,
c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy
d) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor,
e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét.
Az Fgytv. 46. § (6) bekezdése szerint a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megvizsgálhatja a Ket. 94. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét e törvény 14. § (1) bekezdése és a 14. § (5) bekezdése esetében a termék eladási ára és egységára vonatkozásában, továbbá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (4) bekezdésének első mondata és a 6. § (2) bekezdés b) pontja esetében. Ezen esetek kivételével a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során nem vizsgálhatja a Ket. 94. §-ában szabályozott eljárások alkalmazásának lehetőségét, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés alá vont ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősül.
Az Fgytv. 47. § (5) bekezdés szerint az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg.
A jogsértés súlya tekintetében: A jogsértéssel érintett fogyasztók száma: A jogsértés a próbavásárló felügyelőket érintette, mely a jogsértés alapesete, így enyhítő körülményként nem vehető figyelembe.
7 A fogyasztók érdekei sérelmének köre: A kereskedelmi gyakorlat megtéveszti a fogyasztót az áru mennyisége tekintetében, mivel helytelen mérésből kifolyólag a feltüntetett kiszolgálási mennyiségnek megfelelő eladási ár került felszámításra, azonban a kiszolgált mennyiség kevesebb volt a feltüntetettnél. A termék mennyiségére, ezáltal az eladási árra vonatkozó tájékoztatás valótlan, mert a vásárló abban a feltevésben vásárolja meg a terméket, hogy a kiszolgálásnak megfelelő vételárat fizeti meg.
A vállalkozó a fenti kereskedelmi gyakorlat alapján jelentősen megnehezíti a fogyasztó számára az áru valós megítélését az áru lényeges tulajdonsága, a mennyiség és ár tekintetében, melynek ismerete a fogyasztó ügyleti döntésének meghozatalakor lényeges, meghatározó lehet.
Fentiek alapján a vállalkozás által megvalósított kereskedelmi gyakorlat alkalmas lehet a fogyasztó ügyleti döntésének a torzítására.
A vállalkozás tevékenységével 23 Ft gazdasági előnyre tett szert.
Az egységárak feltüntetésének elmulasztásával kapcsolatban a tájékoztatáshoz való érdek sérelme állapítható meg, ugyanis a fogyasztók alapvető joga, hogy megismerhessék a fogyasztói döntés előtt a termékek pontos, érvényes egységárát, és eladási árát, amely összehasonlítási alap más, hasonló termékekkel, melyeknek eltérhet a kiszerelése.
A jogsértő magatartás kiterjedtsége: A jogsértés bizonyíthatóan egy kereskedelmi egységben folytatott tevékenységet érint.
A jogsértő állapot időtartama: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges. A jogsértő magatartás ismételt tanúsítása: Figyelembe vettem, hogy a vállalkozás terhére ugyanezen jogsértő magatartás ismételt tanúsítása a határozathozatal napjáig nem állapítható meg.
Felhívom a Kft. figyelmét, hogy az ugyanezen fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály ismételt megsértése esetén a Társaság terhére fogyasztóvédelmi bírság szabható ki.
8
Mindezekre tekintettel a Társaság számára a jogsértő magatartás folytatását megtiltottam annak érdekében, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson.
Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján, továbbá a Ket. 71. § (1) bekezdésben és a 72. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45/A. § (1)-(3) bekezdéseiben, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1)-(2) bekezdésében és a 8. § (1) bekezdésében, az Fttv. 10.§ (1) bekezdésében biztosított hatáskörömben és a Ket. 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékességi ok alapján eljárva hoztam meg.
Az e határozat elleni jogorvoslati lehetőséget az Fgytv. 48/A. §-a, a Ket. 96. §-a, 98. § (1) és (1a) bekezdése, valamint 99. § (1) bekezdése és 102. § (3) bekezdése szabályozza.
A határozat elleni fellebbezési illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése, megfizetésének módjáról a 73. §-a rendelkezik.
Kelt: Szolnok, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
