Milliárdok nélkül
A történet három és fél éve kezdődött. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében az OSZMK informatikai osztálya - megalakulását követően - 7 adatgyűjtést kezelt. Volt köztük néhány száz adatszolgáltatót érintő, de volt olyan mely tízezres nagyságrendű adatlapot várt. Adatlapot, mert a rend a következő volt. Az adatszolgáltató megkapta az adtalapot, melyet kitöltött, aláírt és postán beküldte. Az adatlapok begyűjtés után az adatrögzítőkhöz kerültek, akik napi munkában egy adatrögzítő program segítségével berögzítették az adatlapok adatait. Ha az adatrögzítő program megakadt – pl. adathiba következtében – akkor az adatszolgáltató visszakapta az adatlapot javítás céljából. Hát, nem volt könnyű időszak, és az adatok minőségéről jobb nem is beszélni. Az első adatgyűjtési ciklust követően átgondoltuk a lehetőségeket, és egy jó megoldást dolgoztunk ki, illetve fejlesztettünk tovább. Az adatokat egy elektronikus adatlap formában tettük közzé, és ennek képernyőn történő kitöltése jelentette magát az adatszolgáltatást. Az adatok az Internet segítségével érkeztek meg – gyakorlatilag a kitöltéssel azonos időben a szerverre. Ennek a rendszernek számtalan előnye volt az eddigiekhez képest! Mindenekelőtt, validabb adatokat eredményezett, mert az egyes kérdésekhez tartozó ellenőrzések a programba kerültek beépítésre. Így valójában helytelen adat nem is érkezhetett. Ezen a módon megköthetők voltak a formátumok, tartományok, BNO kódok, stb. Ráadásul az adatszolgáltató haladéktalanul szembesült a hibával és így szakmailag helyes és pontos javítással tudott élni. A módszer bevezetése után meg is nőtt az adatszolgáltatási kedv. Az eredményeken felbuzdulva érdeklődésünk a szakfelügyelet felé fordult, abban a tekintetben, hogy a módszer átvihető-e erre a területre. A szakfelügyelet a magyar egészségügy fontos láncszeme. Hol mostohábban kezelt, hol dédelgetettebb láncszeme. A szakfelügyelet feladatát egy rendelet tartalmazza, mely nem hagy kétséget annak tekintetében, hogy mi az OSZMK szerepe. Ma már így fogalmazhatok: mi lett volna az OSZMK szerepe. A szakfelügyelet – élén az országos szakfelügyelő főorvossal – felügyeli az adott szakmában tevékenykedő szolgáltatók munkáját. Elemzéseket és összehasonlításokat végez. Szükség esetén hatásági intézkedést kezdeményez. Részt vesz olyan indikátorok kidolgozásában, melyek segítenek összehasonlítani az egye szolgáltatók tevékenységét. A szakfelügyelőnek tehát rendszeresen és folyamatosan tájékozódnia kell illetékességi területén a szolgáltatók tevékenységéről. Ezt többféleképpen is megteheti, de a helyszíni szemle nem nélkülözhető. Ez viszont időigényes feladat, és szakfelügyelők számának növelése nem éppen hatékony ebben a tekintetben.
1
Segíthet viszont az információtechnológia, ha folyamatosan rendelkezésre bocsátja azokat az információkat, melyek elemzése megkönnyíti a szakfelügyelet dolgát, munkáját gyorsítja, és objektívvá teszi. Ennek értelmében dolgoztuk ki a szakfelügyelet informatikai rendszerét. Hogyan juthatunk adatokhoz? Sokan vetették szemünkre a későbbiekben, hogy nem építettünk a finanszírozási adatokra. A maga módján a felvetés jogos, ám a kérdés vizsgálatához hozzátartozik, hogy egy miniszteri rendelet ellenére az OSZMK egyetlen egy adatot nem kapott az OEP-től. Az OSZMK vezetői ezt nem látták intézkedésre okot adó problémának, így a helyzet nem változott. Némi segítséget jelentett, hogy a ESKI-től szórványosan érkezett adat informális úton. Ezek azonban gyakran másfél éves késéssel érkeztek (nem az ESKI hibájából). Ez a rendszer nem volt arra alkalmas, hogy naprakész információt merítsünk az OEP adatokból. Ezért jobb megoldás hiányában három adatgyűjtési módot dolgoztunk ki: -
Éves adatok gyűjtése Audit OSAP
Éves adatgyűjtések: A szakfelügyelet beszámolási rendszere, évente egy alkalommal készül. A szakelügyelő itt ad számot szakterületének eseményeiről, fontosabb történéseikről és általános helyzetről, javaslatait is beleértve. A jelentés a kezdetektől problémákkal terhelt. Az OSZMK-nak sokkal pontosabban kellett volna meghatároznia a jelentés kautéláit, tartalmi és formai előírásait, mint azt tette. Ide kívánkozik egy példa is, amely a jelentésben szereplő helyszíni tevékenységek számának közlését látta évről évre szükségesnek szerepeltetni, azok minőségi adatai helyett. Mindenekelőtt azonban az éves jelentésnek adatokon kellett volna alapulnia. Ezért dolgoztunk ki egy szakmánként működő rendszert, mely az olyan alapadatok összegyűjtését célozza, melyek jellemzőek a szolgáltatók feladat ellátási potenciáljára. Nevezzük ezt kínálati oldalnak. Úgy terveztük, hogy ezt az adatgyűjtést fogja majd kiegészíteni, felváltani az OEP adatkör, és ezen a ponton lépnek be a teljesítményadatok a rendszerbe. A kereslet oldaláról a morbiditási, mortalitási adatok, a lakossági egészség-felmérések, szűrések adatai jelentik az adatforrást, melyek gond nélkül integrálhatók a rendszerbe. Az éves jelentést tehát az adott terület morbiditási, mortalitási viszonyait ábrázoló, de az adott szakmára fókuszáló feldolgozások alapozzák meg, melyek alkalmasak a beszámolási időszak történéseinek értékelésére, és javaslatok megfogalmazására kereslet, kínálat oldalról.
2
Mára laboratóriumi diagnosztika, szemészet, fül-orr-gégészet, sebészet, urológia, belgyógyászat, mikrobiológia, bőrgyógyászat, fogászat rendelkezik a fentiek szerinti adatokkal, ha nem is egyforma mélységgel. Audit adatgyűjtések: Az általános tendenciák lemérésén túl, a makró adatokon kívül, szükséges fókuszálni az egyes szakterületek, egyes tevékenységének egyes pontjaira. Ne forgassuk a szót, ez a külső minőségbiztosítási feladat. Az erre kidolgozott modellünk szerint – figyelembe véve az adott szakma morbiditási, mortalitási prioritásait – az országos szakfelügyelő javaslatot tesz a vizsgálandó munkafolyamat lépésére, megindokolva azt. Az indokolás fontos eleme volt az elképzelésünknek. Hiszen elvárható, hogy a beérkező adatok a leghamarabb visszakerüljenek a gyakorlatba és ott a tevékenységet kedvező irányba befolyásolják. Javaslatot tesz továbbá az audit időbeli és térbeli kiterjedésére. Az adatkör meghatározásával egy időben történt volna a feldolgozási protokoll (általános feldolgozás és indikátorok) kialakítása és a reinformáció rendjének meghatározása. A berkező adatokat terveink szerint összevetettük volna a finanszírozási adatokkal, ahol lehet, és olyan mértékben, melyben érdemes. A beérkező adatokból tehát havi feldolgozások készültek, melyekben egyre több indikátor is szerepelt. Az általános feldolgozásokat elérhetővé tettük az szakmai és egyéb érdeklődőknek, míg az indikátorokhoz a szakfelügyelői hálózat számára biztosítottunk hozzáférést. A modell kialakításakor különös fontosságot tulajdonítottunk a gép-gép kapcsolatok kialakítására, mentesítve ezzel az adatszolgáltatókat a felesleges adminisztrációtól. Ilyen feltöltő rendszer üzemel a fogászat, OLDSZ, cataracta, védőnői jelentés esetében is. A validitás kulcskérdése, hogy az adatszolgáltató magáénak érzi-e az adatgyűjtést. Ha igen, pontos és jó adatokra lehet számítani. Az adatszolgáltatók bevonására dolgoztuk ki az interaktív lekérdezés lehetőségét. Az egyéb reinformációk mellett ez a szolgáltatás szabad lekérdezést enged az adatbázisokból. Az érdeklődő választás útján állítja össze lekérdező mondatát, melyet a gép feldolgoz és megjeleníti az adatokat. Sokan veszik hasznát a Tauffer adatbázis, vagy éppen a fekvőbeteg ellátás adataihoz való ilyen hozzáférésnek. A sikeres auditok az alábbiak: Cataracta, Tonsillectomia, ACS mentés, csípőtáji törések, védőnői jelentés, antibiotikum rezisztencia vizsgálat, Tauffer, reumatológia. OSAP adatátvételek: Ezekről az adatgyűjtésekről már esett szó. Adatátvételekről lévén szó a kezünk eléggé megkötött volt, de azért előre léptünk.
3
Nem csak megszűnt a papírlapú adatgyűjtés, hanem az adattartalmat is igyekeztünk a minőségi adatok irányába befolyásolni. Ez a hét adatgyűjtés közül talán az iskola-egészségügyi jelentésben sikerült leginkább. Az is természetes, hogy az így nyert adatokat beforgattuk a többi szakfelügyeleti célú adatgyűjtés körébe. Egyéb rendszerek: A szakfelügyelet köré egy nagyobb rendszert is szerveztünk, főleg a kapcsolattartás sikeres és gyors lebonyolítása érdekében. A szakfelügyeleti nyilvántartás nem csak a országos és régiós, hanem az OTH- hoz tartozó megyei és területi szakfelügyelők adatait is kezelte. Ennek keretében és karbantartásával lehetett valid adatokhoz jutni a szakfelügyelőkről. A publikus keresési funkció csak néhány adatot tartalmazott, de bárki kereshetett benne. Erre épült a szakfelügyelői teljesítésjelentés, mely havi adatszolgáltatás alapján dokumentálta az illető tevékenységét. A modul lehetőséget biztosított a tevékenységek folyamatos, vagy összesített felvitelére is. A szakfelügyelők belső levelezése a nem publikus adatokat juttatta el a címzettekhez, gyorsan és biztosan. A szakfelügyeleti listázó modul a nevének megfelelően segített különböző szempontú listákat készíteni a szakfelügyelőkkel kapcsolatosan. A másik nagyon fontos rendszerünk a Védődői Információs Rendszer kliens program. A területen 3500 védőnő tevékenykedik és kezel körzetében élő személyenként kb. 2-300 adatot. Természetes, hogy ebben a szakmai adatbőségben eligazodni nem egyszerű akár a napi munkáról, akár jelentésekről, beszámolásról van szó. Az általunk kidolgozott kliens program nagyon sok újdonságot tartalmazott. A központi szerver kapcsolat lehetővé tette, hogy a frissítések a felhasználó közreműködése nélkül települjenek, biztosítva ezzel az egy időben történő terjesztést. Nagyon fontos más lehetőséget is biztosít ez a rendszer. A szakfelügyelet gyakorlatilag egy pillanat alatt eljuttathatja a változásokat, a szakmai követelményeket a védőnőkhöz. Gondoljuk meg, mennyi időre van szükség, amíg egy fokozott gondozást igénylő csoport új szakmai protokollja eljut a területre? A mi rendszerünkben ez egy pillanat kérdése, ráadásul úgy, hogy a rendszerbe be is épül, és a védőnő már az új előírásokat látja rendszerében. Ugyancsak egyedülálló részeket tartalmaz a szakmai tudásbázis létrehozásának technikája. A védőnőnek lehetősége van modellek elmentésére és visszatöltésére. Így az adminisztráció nagyban leegyszerűsíthető. De, talán a legfontosabb: a központi adattárolása megoldja a kliens archiválás problémáját, illetve az országos adatokhoz biztosít hozzáférést, mely minden eddiginél alaposabb elemzést tesz lehetővé a területi munkáról.
4
A VIR az elképzelt rendszerünk központja. Ehhez kapcsolódna a Kórházi Értesítés Születésről modul, kiváltva a jelenleg postán küldözgetett (vagy nem küldözgetett) értesítőt. Ehhez szükséges egy Védőnői Körzet Nyilvántartó, mely szintén működik és valid hozzáférést enged a területi védőnők elérhetőségéhez. A védőnői adatokhoz kapcsolódnak az e-VRONY esetek és a Tauffer statisztika. Könnyen belátható, hogy ez az egyedülálló komplex rendszer óriási lehetőséget rejt magában a felhasználhatóság oldaláról. Ráadásul a fő erénye az, hogy nem ígéret, hanem működő valóság. Kritikák: A redundanciát az OEP finanszírozási adatokkal kapcsolatosan szokták kifogásolni. Mint korábban erről már szó volt, ha rendelkezésünkre álltak volna OEP adatok, éltünk volna a lehetőséggel. A másik szemrehányás a sok bekért adat szokott lenni. E tekintetben sem vagyunk érintettek. Míg egy OSAP adatátvétel sok képernyő oldalból állt, egyéb adatgyűjtéseink sokkal adattakarékosabbak voltak. Több esetben (szemészet, sebészet) két adatlap került kidolgozásra: egy hosszabb (melyet csak évi két hónapban kértünk be, és egy rövidebb). Csak sajnálni tudom, hogy a kritikák megfogalmazói egyetlen egyszer sem nézték meg rendszereinket, így általában a szóbeszéd alapján ítéltek. OSZMK sokkal többet tehetett volna a szakfelügyelet érdekében. Az informatika csak technika ugyanis, mely a háttérben biztosít szilárd alapot. De a koordináció, megbeszélés, szakmai eredmények publikálása, elterjesztése nem informatikai feladat. Az OSZMK vezetőinek azon igyekezete, hogy amit nem tettek meg abból baj nem lehet, segített elrejteni azt az informatikai hátteret, melyet osztályunk biztosítani tudott. Így az eredményeinket csak mi ismerjük, meg azok a szakfelügyelők, akikkel együtt dolgoztunk! Milliárdok nélkül mondja a cím! Igen, azokhoz az eredményekhez, melyek általunk rendelkezésre állnak nem kellettek milliárdok! Még éppenséggel százmilliók sem! Három és fél év alatt annyi pénzt használtunk fel, amennyinél manapság többre van szükség egy portál kialakításához (állami megbízás esetén). Dr. Hangay István
5
