Magyarszék Község Önkormányzat 7/2012. (VI.12.) Önkormányzati Rendelete A haszonállatok, ebek és más kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló 5/2008. (VI.3.) sz. rendelet módosításáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján Magyarszék Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi sajátosságokra tekintettel a haszonállatok, ebek és más kedvtelésből tartott állatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1.§. /1/ A rendelet célja a haszonállatok, ebek és más kedvtelésből tartott állatok /a továbbiakban: állatok/ tartásának helyi szabályozása. /2/ A rendelet hatálya kiterjed Magyarszék község teljes közigazgatási területén folytatott állattartásra. /3/ Magyarszék község területén állattartás csak a vonatkozó közegészségügyi és környezetvédelmi előírások, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelmények, a településre vonatkozó részletes rendezési terv rendelkezéseinek betartásával, e rendeletben meghatározott módon lehetséges. 2.§. A rendelet alkalmazása szempontjából: -nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, -kis haszonállat: sertés, kecske, juh -apró haszonállat: baromfi, húsgalamb, házinyúl, prémes állat, méh. -egyéb állat (kedvtelésből tartott állat): kutya, macska, díszállat, vadon élő állat, -veszélyes állat: olyan, általában vadon élő állat, amely a szervezetében termelt méreg hatásánál fogva, vagy marásával, csípésével, szorításával az ember életét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetheti (ide kell érteni az un. „harci kutya” kategóriájába sorolt ebeket is), -árutermelő állattartás: nagy haszonállatból 6-nál több, kis haszonállatból 20-nál több tartásasertés esetében a vágósúly eléréséig-, vagy 5-nél több tenyészállat tartása abból a célból, hogy a szaporulatot az elválasztása után értékesítik, továbbá apró haszonállatból 200-nál több tartása,
- 2 -mélyalmos állattartás: az az állattartási mód, melynek során az állattartó az alom felújításáról után almozással rendszeresen és folyamatosan gondoskodik és az almot véglegesen egy-egy nevelési, illetve hizlalási időszak befejeztével távolítja el, -ingatlan: az állattartó jogszerű használatában lévő földrészlet vagy összefüggő földrészletek. 3.§. Állattartási ügyekben első fokon Magyarszék Község Önkormányzatának polgármestere jár el, az állattartással kapcsolatos beadványokat a Körjegyzőség Polgármesteri Hivatalába kell benyújtani. Az állattartás általános szabályai 4.§. Minden állattartó köteles a tartott állatok részére megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani és egyben gondoskodni arról, hogy állattartása következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek. 5.§. /1/ Állatot tartani – a /2/-/4/ bekezdésekben foglalt kivételekkel – csak a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő állattartásra alkalmas melléképületben (istálló, ól) szabad. /2/ Apró haszonállat a lakóépület arra alkalmas elkülönített, nem lakás céljára szolgáló helyiségében (pl. alagsor, padlástér), juhok és kecskék szabadban is tarthatók, körülkerített területen. /3/ Baromfi a lakóépülethez tartozó ingatlanon elkülönített és elkerített helyen is tartható. 6.§. Méhek tartásával (méh kaptárak elhelyezésével) kapcsolatban a méhészetről szóló külön jogszabályban (15./1969. XI.6. MÉM sz. rendelet) foglaltak irányadók. 7.§. /1/ Az állattartásra szolgáló épületek és építmények elhelyezésének feltételeit – különös tekintettel a védőtávolságokra – az 1. számú melléklet tartalmazza. /2/ Az állatok tartására szolgáló melléképületnek, helyiségnek mosható, tisztítható padozattal, szivárgásmentes, fedlappal ellátott trágyalé-, és három oldalról zárt trágyatárolóval kell rendelkeznie.
- 3 Az állattartás állatvédelmi, állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályai. 8.§. /1/ Az állattartó az állatok tartása során köteles az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartásáról gondoskodni. /2/ Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bántalmazása, egymásnak ugratása, elhagyása. /3/ Ha az állattartó nem kívánja vagy nem képes tovább az állatot tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, illetve – egyéb elhelyezés hiányában- felajánlani azt az állatvédő szervezetnek vagy a gyepmesteri telepnek. 9. §. /1/ Az állatok tartására szolgáló melléképületeket és a hozzájuk tartozó létesítményeket, területeket szükség szerint, de legalább hetente szagtalanítani kell, valamint folyamatosan, de legalább félévente gondoskodni kell a férgek és rágcsálók irtásáról, fertőtlenítéséről. /2/ Az állattartó köteles gondoskodni a./ hagyományos állattartás esetén az istálló, ketrec naponkénti takarításáról, b./ mélyalmos állattartás esetén egy-egy nevelési, illetve hizlalási időszak befejeztével az állattartó hely takarításáról és fertőtlenítéséről, c./ a keletkező trágya, trágyalé ártalommentes gyűjtéséről, tárolásáról és felhasználásáról. A keletkező almos trágyát szükség szerint, de évente legalább két alkalommal a felhasználási területre ki kell szállítani és a felhasználásig kazalban tárolni. Az összegyűjtött trágyalét az almos trágya-kazalra locsolva annak érlelésére kell felhasználni. 10. §. /1/ A beteg, betegségre gyanús állatot annak tulajdonosa köteles közvetlenül, vagy a Körjegyzőség útján a hatósági állatorvosnak bejelenteni és az állatot a hatósági intézkedésig elkülöníteni. /2/ Aki betegségre, fertőzöttségre, különösen veszettségre gyanús gazdátlan állatot vagy állati hullát észlel, köteles azt közvetlenül, vagy a Körjegyzőség útján a hatósági állatorvosnak bejelenteni.
- 4 11. §. /1/ Az állattartó köteles az elhullott állatot az állategészségügyi és közegészségügyi előírások betartásával a kijelölt hullaemésztő verembe ( fehérje feldolgozó üzem) illetve gyűjtőhelyre szállítani. A gazdátlan állati hullák elszállításáról a Körjegyzőség gondoskodik. /2/ A három hetesnél fiatalabb napos bárány, gödölye és malac, továbbá a kisállatok hulláját az állattartó az /1/ bekezdésben előírtak helyett az állategészségügyei előírások betartásával a saját telkén is eláshatja. /3/ A tulajdonos köteles a kutyát, valamint a közterületre, különösen az erdőbe vagy más külterületi részekre kijáró macskát évente veszettség ellen beoltatni. E rendelkezés vonatkozik a „házhoz szokott” macskákra is, melyeket az ingatlan tulajdonosa vagy használója rendszeresen etet. A haszonállatok tartásának szabályai 12.§. Árutermelő jellegű állattartáshoz, mélyalmos állattartáshoz, valamint prémes állatok tartásához a Képviselő-testület előzetes engedélye szükséges. 13.§. /1/ Belterületi lakótelken – az építési övezeti besorolásra tekintet nélkül – fajtától függetlenül, a szaporulatot is beleszámítva az alábbi állatok tarthatók, a./ 720 m2-nél kisebb lakótelken legfeljebb 6 db kis és 100 db apró haszonállat, b./ 720 és 1500m2 közötti lakótelken legfeljebb 10 db kis haszonállat és 200 db apró haszonállat tartható. c./ 1500 m2-nél nagyobb lakótelken legfeljebb 4 db nagy, 20 db kicsi és 200 db apró haszonállat tartható. /2/ Belterületen árutermelő jellegű állattartás csak 1500 m2-nél nagyobb lakótelken és konkrét tartási szabályok előírásával engedélyezhető. 14.§. /1/ A külterületi ingatlanokon tartható haszonállatok számára a 13.§. /1/ bekezdésében foglaltak irányadók azzal, hogy 3000 m2-nél nagyobb külterületi ingatlanon haszonállatok korlátlan számban tarthatók, kivéve az ivóvíz bázisok védelmét szolgáló védőterületeket. A Mecsekpölöskei-tó 500-es körzetén belül a védőterületek meghatározásánál a Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye az irányadó.
- 5 -
/2/ Külterületen árutermelő állattartás céljára szolgáló épület a belterületi határtól számított 50-m-en belül nem létesíthető, ezen belül trágya és trágyalé nem tárolható. 15.§. Méheket belterületi lakótelken maximum 20 méhkaptárig előzetes bejelentés nélkül, ezen szám fölött előzetes bejelentést követően, engedéllyel, külterületen pedig korlátozás nélkül lehet tartani. 16.§. Magyarszék belterületén, közterületen állatot legeltetni csak a Hivatala által, erre kijelölt területen és felügyelet mellett szabad.
Körjegyzőség Polgármesteri
17.§. /1/ Kutya, macska és díszállat egy lakos lakóépületében korlátozás nélkül tartható. 18.§. /1/ Veszélyes állat tartásához a polgármester engedélye szükséges. /2/ Természetvédelmi védettség alá eső állatok gyűjtéséhez, befogásához és tartásához a természetvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott engedélye szükséges. 19.§. /1/ Kutyát csak olyan módon (elkerítve, láncon) szabad tartani, hogy az az ingatlanról el ne kóborolhasson, felügyelet nélkül közterületre vagy más ingatlanra ne juthasson. /2/ Kutyát póráz – harapós vagy támadó természetű kutyát ezen kívül szájkosár- nélkül közterületre kivinni vagy kiengedni, illetőleg ott őrizetlenül hagyni tilos. /3/ Kutyák ürítése közterületen csak az úttest szélén, illetve az úttest vagy járda melletti csapadékvíz-árokban engedhető meg.
- 6 20.§. /1/ A polgármester elrendelheti a közterületen felügyelet nélkül kóborló ebek begyűjtését. A begyűjtött ebeket 8 napig állattartó telepen kell tartani, mely idő alatt az ebeket gazdájuk a befogási és tartási költségek megfizetése után kiválthatja. A befogástól számított 8 nap elteltével az ebek értékesíthetők, vagy állatvédő szervezetnek, illetve gyepmesteri telepnek felajánlhatók. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt eljárás foganatosítása nem mentesíti a begyűjtött eb tulajdonosát az esetleges szabálysértési felelősségre vonás alól. 21.§. Az állatok tartására vonatkozó rendelkezések megszegése esetén, továbbá közérdektől vagy jelentősebb csoport érdekből a polgármester jogosult az állattartást korlátozni, valamint az állatok tartására a rendeletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat előírni, illetve a rendelkezések súlyos vagy ismételt megszegése esetén az állattartást megtiltani. 22.§. E rendelet alkalmazása során történő eljárásra az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi I. törvény, valamint a szabálysértési eljárásról szóló 1999. évi LXIX. törvény rendelkezései az irányadók. 23.§. /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. /2/ Az e rendelet hatályba lépéséig jogszerűen létesített haszonállat-tartás csak akkor szüntethető meg vagy korlátozható, ha az közérdeket sért. Az e rendeletben foglaltakkal ellentétes eb- illetve egyéb kedvtelésből tartott állat tartása a Rendelet kihirdetését követő 90 napon belül megszüntetendő. /3/ A rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekre e rendelet szabályait kell alkalmazni.
Magyarszék, 2012. június 12.
Kárpáti Jenő polgármester
Dr. Mátéka Gyöngyi körjegyző
