Tartalomjegyzék
1. 2. 3. 3.1 3.2. 3.3. 4. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.2.1. 5.1.2.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.5.1. 5.1.5.2. 5.1.6. 5.1.6.1. 5.1.6.2. 5.2. 5.3.
Általános rendelkezések Bevezető Minőségpolitika Minőségpolitikai nyilatkozat Küldetésnyilatkozat Intézményi minőségcélok A fenntartói minőségpolitika óvodára vonatkozó céljai és feladatai Intézményi minőségfejlesztési rendszer A vezetés elkötelezettsége és felelőssége Jogszerű működés Tervezés A stratégiai tervek hierarchiája és koherenciája Az éves munkaterv elkészítésének rendje Vezetői ellenőrzés Nevelési év értékelési rendje Mérési rend Munkatársak teljesítményértékelési rendje Gyermekek mérésértékelési rendje Minőségirányítási rendszer működtetése az intézményben Támogató Szervezet tevékenységének szabályozása Partneri igényfelmérés szabályai A nevelési program beválás vizsgálatának szabályozása Az IMIP értékelésének hatályai
Mellékletek: Pedagógus és vezetői teljesítményértékelés űrlapjai Fejlődési dosszié űrlapjai
1 2 4 4 6 7 9 11 11 11 13 14 15 16 18 21 22 26 27 28 30 31 32
34
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hatályosság: kiterjed a teljes dolgozói körre, betartása mindenki számára kötelező Felülvizsgálat:: 2007. február 6.
Egyetértés: A Brunszvik Teréz Óvoda Módosított Minőségirányítási Programjával kapcsolatban a Szülői Szervezet Vezetősége 2007-03-07-i összejövetelén egyetértését fejezte ki.
Hévíz, 2007. március 7.
Szülői Szervezet Vezetője
Elfogadás: A Brunszvik Teréz Óvoda Módosított Minőségirányítási Programját az óvoda alkalmazottai 2007. február 9-én rendkívüli nevelőtestületi értekezleten elfogadták.
Hévíz, 2007. március 14.
Óvodavezető
Jóváhagyás: A Brunszvik Teréz Óvoda Minőségirányítási Programját Hévíz Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2007. év. … hó…nap képviselőtestületi ülésén jóváhagyta.
Hévíz, 2007. március 22.
Polgármester 1
BEVEZETŐ Óvodánk 1976-ban épült, 1998-tól a város másik óvodájával egységes, 8 csoportos intézmény lett. Óvodai környezetünk harmóniát, nyugalmat, derűt áraszt gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Elsősorban a városban lakók gyermekei veszik igénybe óvodánkat, de a körzetünkön kívül élő szülők is szívesen választják intézményünket Városunk Európa legnagyobb melegvizű tavát mondhatja magáénak. Kivételes szépségű természeti környezetünk késztetett bennünket arra, hogy óvodai nevelésünkben a környezetünk megismerését, a környezetvédelmet előtérbe helyezzük és minél több tapasztalatszerzési, megfigyelési lehetőséget biztosítsunk gyermekeink számára. A gyógy-idegenforgalom rohamos fejlődése indította el a szülők és a fenntartó érdeklődését a német nyelvvel játékosan ismerkedő óvodai csoportok iránt. Központi és tagintézményünk egy-egy csoportjában már 1998/99-es tanévtől játékos nyelvi szituációkon keresztül ismerkednek a gyermekek a német nyelvvel. Nevelőmunkánkban fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek adottságainak és képességeinek ismeretében az egyéni eltérések figyelembevételével, megfelelő módszerekkel fejleszteni tudjuk őket. Az óvodapedagógusok megfigyelései, a pszichológus mérései alapján a fejlesztőpedagógusok, a lassabban fejlődő, érésben, mozgásban lemaradt kisgyermekekkel egyénileg vagy kiscsoportban foglalkoznak. 2003-2004-es tanévtől nevelőtestületünk az integrált nevelést is felvállalta. Az integráció azokra a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozik, akik a gyermekcsoportba beilleszthetők és tárgyi, személyi feltételeink is adottak a nevelésükhöz. 2
Városunk párás levegője miatt sok a légúti, asztmás megbetegedés. Óvodánk sószobája jó hatással van az ilyen betegségben szenvedő kisgyermekek állapotának javulására, tüneteik enyhítésére. Az óvoda gyermekorvosa minden év elején kiszűri a tartáshibás kisgyermekeket, akikkel
a
gyógytornász
óvodapedagógusok,
pedig
heti heti
egy
rendszerességgel alkalommal
foglalkozik.
lábtornát
tartanak
Az a
kisgyermekeknek. Óvodapedagógusaink munkájukra igényesek, nagyfokú szakmai érdeklődés jellemzi őket. A szülők igényei alapján, lehetőség nyílik délutánonként különböző játékos foglalkozások szervezésére (zeneovi, néptánc, játékos torna). Sokszínű pedagógiai gyakorlatunk megőrzését segítik az évente megújuló helyi munkaközösségek, óvodai bemutató foglalkozások, nyílt napok. Óvodai nevelőmunkánk sikerét elősegíti a szülőkkel való együttműködés, arra törekszünk, hogy legfontosabb partnereinkkel folyamatos, kiegyensúlyozott és nyitott kapcsolatunk legyen.
3
3. MINŐSÉGPOLITIKA Küldetésnyilatkozatunk kidolgozására a minőségfejlesztési rendszerünk építése közben kerül sor 3.1. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT • Óvodánkban a nyugodt, barátságos, empatikus légkör biztosítását és az érzelmileg gazdag alkotó környezet kialakítását tartjuk a legfontosabbnak. • Nevelőmunkánkban nagy hangsúlyt fektetünk - a gyermeki tapasztalatszerzés legfontosabb színterére, a játékra. - A természetközeliségre, a környezetüket ismerő, szerető, óvó gyermekek nevelésére - Anyanyelvünk fejlesztésére, az óvodai hagyományok ápolására, kulturális értékeink átmentésére a kisgyermekek életébe - A gyermekek szociális és kognitív hátrányainak leküzdésére, egyéni és kiscsoportos fejlesztésére • Intézményünk
vezetése
elkötelezett
a
minőségirányítási
középpontjában
a
partnerek
rendszer
kiépítésében. • Minőségfelfogásunk
elégedettségének
biztosítása áll, a központi oktatásirányítás igényeinek figyelembevétele, alkalmazkodás a közoktatás változó környezetéhez • A fenntartói irányítás és ellenőrzés keretében gondoskodunk az intézmény jogszerű és törvényes működéséről, a kötelezettségek és jogok érvényesítéséről. • Óvodai nevelésünkhöz biztosítjuk a szükséges forrásokat, személyi és tárgyi feltételeket.
4
• Az emberi erőforrás fejlesztésével a dolgozók képzését, önképzését, ezen belül az innovációs folyamatokat támogatjuk. • Rendszeres
visszajelzést
gyűjtünk
a
célok
megvalósulásáról,
a
munkatársak elégedettségéről. • A hatékony és eredményes munkavégzést elismerjük, ennek ösztönző rendszerét kidolgozzuk, működtetjük.
5
3.2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT
KÜLDETÉSNYILATKOZAT
S
zép
természeti
összetartásra, hévízi
környezetben
szemléleti
Brunszvik
teremtve
dolgozik.
érdekeit
és
örömét
Teréz Az
lévő
egységre
Óvodában
óvoda
minden
mindenkor
szem
intézményünk
törekvő
testülete,
a
esztétikus
feltételeket
dolgozója
a
gyermekek
tartó
nevelésre
előtt
törekszik.
Ezt segíti és alátámasztja az önállóan készített, sajátságos nevelési programunk, melynek gyakorlatba ültetése folyamán – az
intregráció
felvállalásával
is
–
motiváljuk
az
egyéni
bánásmód gyakorlatát, hagyományink erősítését.
Környezet- és emberformáló tevékenységünket hatékonyan erősítik segítő szakembereink: gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus.
gyógytestnevelő,
Feladatunk
megvalósításának meghatározó segítői a szülők.
Egyre
mélyebb
dokumentációink,
tudatossággal (a
HNP,
MIP)
garantáljuk alapján
az
elkészült
elmélet
és
a
gyakorlat egységének megteremtése során, felelősséggel kitűzött céljaink magvalósítását.
6
3.3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGCÉLOK (IMI) Cél A környezet megismerése, védelme, környezettudatos magatartás megvalósítása
A testi nevelés megvalósított legyen
A társas és közösségi élethelyzetekben a kommunikáció és a gyermeki személyiség fejlesztése
A családdal való együttműködés kiszélesítése
Együttműködés erősítése az alkalmazotti körben Információ és kommunikáció fejlesztése az intézményegységek között
Sikerkritériumok, Várható eredmények Természetes környezetben szervezett tanulási formák. A természetben szervezett óvó – védő tevékenységek. Természetes környezetben végzett megfigyelések. A mozgásfejlesztésre használt eszközök sokoldalú felhasználása. Szabadban végzett mozgásos játékok, szervezett mozgásfejlesztés számának növekedése. Társaival és a felnőttekkel egyaránt nyíltan kommunikál és kooperál. Tevékenységeiben elmélyült, érdeklődő, kíváncsi.
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Mérési, értékelési eredmények a csoportnaplóban, egyéni fejlettségmérő lapokon évente
Mérési eredmények a csoportnaplóban, egyéni fejlettségmérő lapokon évente
Félévenkénti értékelések a nevelési tervekben. Egyéni fejlettségmérő lapokon évente.
Közös rendezvényeken, szülők részére szervezett programokon növekvő arányú részvétel.
Elégedettségvizsgálatok, folyamatos.
Derű, egymás munkáját segítő, tisztelő munkahelyi légkör.
Elégedettségmérések, éves vezetői értékelés.
Szabad véleménycsere lehetősége, csapattag, tájékozottság, kompetencia érzésének kialakítása. Stabil nevelőközösség.
Éves vezetői értékelés, elégedettségmérés.
7
Új minőségcélok
Cél A testi nevelés megvalósításához tanterem létesítése A játéktémák és az ebből adódó tanulási tevékenységek bővítése
Érzelmi és szociális nevelés Az egyéni érdekek kibontakoztatása a közösségi normák tiszteletben tartásával.
Sikerkritériumok, várható eredmények Ennek a tárgyi feltételnem a megléte segíti pedagógiai céljaink megvalósítását.
Az önkéntes, szabad és önálló játék feltételeinek biztosítása. A gyermekek játéktémáinak és ezáltal tanulási tevékenységeinek gazdagítása, tudatosabbá tétele élményszerzéssel.
Az együttérzés, a megbecsülés, az együttműködés elmélyítése a csoportélet hagyományainak ápolása által. A csoport egyéni légkörének, szokásrendszerének kialakítása.
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő 2008-2009-es tanév Mérési, értékelési eredmények a csoportnaplóban. - Játéktipusok aránya az életkorhoz viszonyítva - Társas kapcsolatok alakulása (szociogram)
Mérés, értékelés az egyéni fejlettségmérő lapokon és a csoportnaplóban.
8
4. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA (ÖMIP) Óvoda Feladatok Intézményi minőségirányítási rendszer, program elkészítése Nevelési, pedagógiai program felülvizsgálata Óvodapedagógusi továbbképzési terv, beiskolázási terv elkészítése A helyi igényekből fakadó, az óvodák szakmai sokszínűségének további megőrzése, megvalósítása Kiemelt nevelési célok megvalósítása, különleges gondozást igénylő óvodásokkal való (integrált) foglalkozás Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében a 3-5 évesek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése, iskolaérettség kiszűrése Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközellátás áttekintése, biztosítása Hátrányos helyzetűek, esélyegyenlőség megteremtése, a gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés Hátrányos helyzetű gyermekek óvodai étkeztetésének biztosítása Potenciális baleseti források felülvizsgálata, hibák kijavítása, megszüntetése
Sikerkritériumok, várható eredmények Az elkészült program alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi munka, eredmények regisztrálhatók Humánerő minőségközpontú fejlesztése A sokszínű programok alkalmazásával, működtetésével megalapozzák és elősegítik a gyermekek továbbhaladását Biztosított az egészséges, tudatos életmód, anyanyelvi kultúra, hagyományőrzés, egyenlő esélyek az iskolakezdéshez Az óvodáskor végére elérik az iskolai munkához, az iskolai élethez szükséges fejlettséget, 100%-os kiszűrési arány
Funkcionális fejlesztéssel a teljes ellátás megközelítése, az intézkedési terv időarányos teljesítése Szociokulturális hátrányok csökkentése, rendszeres óvodába járás elérése, a fejlesztésekkel egyenlő esélyek biztosítottak
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő 2004. június 30.
2004. június 30. 277/1997 (XII.22) Kormányrendelet szerint Folyamatos
Folyamatos
Folyamatos az iskolakezdés előtt
Igény, lehetőség szerint folyamatosan Folyamatos
Gyermekek ingyenes étkeztetése
Folyamatos
Biztonságos helyiségek, felszerelések, udvari játékok
Évente 2-3 alkalommal, illetve, ha hibát tapasztalnak, bejelentenek
9
Intézményi együttműködés az egymásra épülő intézmények között Kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, patronálóval, kapcsolódó intézményekkel A csoport számok és létszámok normalizálása költséghatékony gazdálkodás
Óvoda-iskola kapcsolata, megfelelő iskolaválasztás, az óvoda-iskola átmeneténekmegkönnyítése Naprakész információkkal rendelkeznek az érintettek a gyermekekről A férőhely-kihasználtság, az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma a helyi előírásoknak megfelelően, hatékonyság, gazdaságosság
Minden évben február, március Folyamatos
Költségvetés tervezésekor
Az ÖMIP és az IMIP kapcsolata
Célja:
A fenntaró által megfogalmazott minőségpolitikában: célokban
és
feladatokban
kijelölt
irányok
kötelező
bertartása biztosított legyen. Dokumentumai: Óvodánk
Feladatterv, vezetői utasítás
minőségpolitikáját
szükséges
összehangolni
a
fenntartói
minőségpolitikával. Azzal ellentétes, vagy annak ellentmondó fejlődési irányt nem határozhatunk meg magunknak. A fenntartó által a teljes közoktatási intézmény hálózatra előítr, illetve óvodánk számára megfatározott célokat és feladatokat óvodánk IMIP-je változtatás nélkül tartalmazza. Az intézmény számára kijelölt feladatokat a megadott határidőre teljesítenünk kell. Bizonyos célok teljesítését intézkedési tervben tervezzük, és feladattervben követjük a megvalósítás útját. IMIP-ünk értékelésekor a minőségpolitika illetve a célok és feladatok teljesülését évent bemutatjuk.
10
5. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 5.1. A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE Az intézmény működésében jól nyomon követhető a vezetés minőségi munka iránti elkötelezettsége. • Személyes példaadás • Stratégiai dokumentumok tervezése • Partnerekkel való együttműködés • Kommunikáció • Erőforrás gazdálkodás • Jogszerű működés • Intézményt szabályozó dokumentumok összehangolása A vezetés felelőssége a felelősök és hatáskörök elosztása, megfelelő kompetenciák kialakítása és a minőségfejlesztési rendszer koordinálása, irányítása.
5.1.1. JOGSZERŰ MŰKÖDÉS
Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek és a fenntartó szerv vagy az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.
11
Dokumentum
Alapító Okirat
Házirend
Felülvizsgálat, frissítés ideje Működésben bekövetkező változások esetén vagy Tv. Évenként
Felelős Fenntartó Mindenkori óvodavezető Óvodavezető Tagóvoda-vezető, Vezető helyettes,
Dokumentum helye Fenntartó Óvodavezetői iroda Óvodavezetői iroda Csoportok
SZMSZ
Működésben bekövetkező változások esetén vagy Tv.
Óvodavezető Vezető helyettesek
Óvodavezetői iroda
MIP
Működésben bekövetkező változások esetén vagy Tv.
A minőségi kör vezetője
Óvodavezetői iroda Minőségi kör
Helyi nevelési Program
5 évenként
Óvodavezető
Munkavédelmi szabályzat
Működésben, vagy törvényi változások esetén
Óvodavezető Munkavédelmi felelős
Tűzvédelmi szabályzat
Működésben, vagy törvényi változások esetén
Óvodavezető Tűzvédelmi felelős Óvodavezető Vezető helyettesek Munkavédelmi felelős Tűzvédelmi felelős
Kockázatértékelés
Évente
Vezetői pályázat
2013.
Fenntartó Alkalmazotti testület
Éves munkaterv
Évente
Óvodavezető Vezető helyettesek
Közalkalmazotti szabályzat
Választást követően
Munkaköri leírások
Minden év szeptemberében
Törzskönyv
Minden év szeptemberében
Óvodavezető Vezető helyettesek Közalkalmazotti Tanács Óvodavezető Óvodavezető
Óvodavezetői iroda, irattár, csoportok Óvodavezetői iroda Munkavédelmi felelős Óvodavezetői iroda Tűzvédelmi felelős
Óvodavezetői iroda
Fenntartó Óvodavezetői iroda Óvodavezetői iroda Csoportok Floppy lemez Óvodavezetői iroda Közalkalmazotti Tanács vezetője Személyi anyag Óvodavezetői iroda
12
Minden év decemberében GAMESZszelegyüttműködve
Óvodavezető Óvodatitkár GAMESZ
Óvodatitkári iroda GAMESZ
Folyamatos
Óvodavezető Vezető helyettesek
Tagóvoda-vezető Vezető helyettes
Szabadságolási dokumentum
Évente júniusban és folyamatosan
Vezető helyettesek
Vezető helyettesek
Éves statisztika
Évente október
Eszköznyilvántartás, selejtezés nyilvántartás Helyettesítési napló
Közlönyök
Óvodavezető Vezető helyettesek Óvodatitkár
Óvodavezetői iroda Óvodatitkári iroda
A külső és belső jogszabályok hozzáférhetősége biztosított az óvoda dolgozói számára. A táblázatban felsorolt különböző szabályzatok az óvodavezetői iroda páncélszekrényében eredeti példányban megtalálhatók. A belső szabályozók bármikor elkérhetők (az óvodavezetőtől, helyettesektől, óvodatitkártól), de haza nem vihetők. A lejárt szabályzatok érvénytelenítése a táblázatban felsorolt felelős feladata. A különböző törvények, közlönyök az óvodavezetői irodában vagy az óvodatitkár irodájában találhatók és bármikor elkérhetők, 3 napra kölcsönözhetők / A kölcsönzési füzetben a dolgozó aláírásával hitelesíti/. A dolgozók megismertetése a különböző belső szabályzatokkal nevelőtestületi és alkalmazotti értekezleten történik.
5.1.2. TERVEZÉS Az intézmény vezetése a mérések, értékelések, elemzések tapasztalatai alapján meghatározza az éves feladatokat, valamint a fejlesztendő területeket. A minőségi működés fenntartása és fejlesztése érdekében mind a minőségügyi tevékenységben, mind az intézményi működés egészében a PDCA-elv érvényesül.
13
• Tervezés /Plan/- melyet helyzetértékelés előz meg. • Megvalósítás /Do/ • Ellenőrzés-értékelés /Chek/ • Korrekció /Act/ A minőségtervezési rendszer valójában stratégiai tervezés és közvetlenül kapcsolódik az intézményi stratégiához.
5.1.2.1. A STRATÉGIAI TERVEK ELKÉSZÍTÉSÉNEK HIERARCHIÁJA ÉS KOHERENCIÁJA
A stratégiai tervezést az alábbi dokumentumok tartalmazzák. • Minőségirányítási Program /MIP/ • Nevelési Program • Éves munkaterv • Vezetői pályázat A stratégiai tervezés magában foglalja az intézmény - Küldetését /misszióját/ - Erőforrásait - A környezet elemzését A stratégiai tervben fogalmazódik meg, hogyan tud az intézmény legjobban teljesíteni a meghatározott célok, erőforrások és változó lehetőségek esetén.
14
• MIP Minden közoktatási intézmény minőségirányítási programot készít a Kt.-ben meghatározottak szerint. A vezetés által elkészített minőségpolitikát össze kell hangolni az intézmény küldetésnyilatkozatával, nevelési programjával, az intézmény működtetésével kapcsolatos politikával. A minőségpolitikának tartalmaznia kell az intézmény küldetésnyilatkozatát,
a
minőségpolitikai
nyilatkozatot
és
a
mérhető
indikátorokkal ellátott minőségcélokat és feladatokat. • Nevelési program Az intézmény nevelő tevékenységének céljait, feladatait határozza meg, szabályozza az intézmény ilyen irányú tevékenységét. A nevelési programmal kapcsolatos dokumentumokat /MIP, SZMSZ, Házirend/ össze kell hangolni. • Éves munkaterv Az éves munkaterv a fenti dokumentumokból szintetizálva egy nevelési évre lebontott célokat, feladatokat tartalmaz. • A vezetői pályázat A
pályázónak
célszerű
összehangolni
az
intézmény
legfontosabb
dokumentumaival a pályázatát.
5.1.2.2. AZ ÉVES MUNKATERV ELKÉSZÍTÉSÉNEK RENDJE
Célja: Az intézménynek az adott tanévre szóló feladatai tervezettek és szabályosan megfogalmazottak legyenek. • Az éves munkaterv elkészítésénél a következő dokumentumokat kell figyelembe venni 15
- Az Önkormányzati Minőségirányítási Programban /ÖMIP/ meghatározott fenntartói utasításokat - A helyi nevelési programban meghatározott feladatokat - Az IMIP-ben meghatározott feladatokat - A tanévzáró értekezlet új tanévre vonatkozó megállapításait - A partneri igényfelmérés elvárásait
• Az éves munkatervnek az alábbi fejezeteket kell tartalmaznia - Helyzetelemzés - Kiemelt célok, feladatok - Tanév rendje /szünetek, nevelés nélküli munkanapok időpontja, nevelési
szülői
értekezletek
időpontja,
témája,
ünnepek,
megemlékezések, nyílt napok ideje/ - A tervezett továbbképzések - Kapcsolattartást különböző intézményekkel - Felelősök és határidők - Szakmai munkaközösségek feladatai - Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok
5.1.3. VEZETŐI ELLENŐRZÉS Az ellenőrzés célja: Az intézmény eredményes működése a hatályos jogszabályoknak megfelelően a helyi nevelési program alapján.
16
Dokumentum: Nevelési program, csoportnapló, mulasztási napló, óvónők gyermekekről készített feljegyzései. Intézményünkben az ellenőrzés rendje az alábbi táblázat alapján valósul meg. Ellenőrzött tevékenység Tervezőmunka Szakmai tevékenység a gyakorlatban Kiemelt nevelési feladatok Kapcsolatok alakítása, működtetése Innovációs tevékenység a fejlesztés érdekében Adminisztrációs tevékenységek Csoportnapló Mulasztási napló Gyermekekről készült feljegyzések A dajkák nevelést segítő munkájának és takarítási feladatainak ellenőrzése
Módszer
Ellenőrzést végző személy
Dokumentumelemzés
Óvodavezető, Vezető helyettesek Óvodavezető, munkaközösség vezető
Csoportlátogatás, megfigyelés, elemzés
Visszajelzések, saját tapasztalatok
Egyéni beszélgetések
Dokumentumok vizsgálata
Megfigyelés, beszélgetés
Óvodavezető, Vezető helyettesek Óvodapedagógusok Logopédus Pszichológus Óvodavezető, óvodapedagógusok Óvodavezető Vezető helyettesek
Óvodavezető, tagóvodavezető, vezetőhelyettes
• Az ellenőrzést minden évben az éves munkatervünkben szereplő, a nevelőtestület által elfogadott szempontok alapján végezzük. • Az ellenőrzés időpontját az ellenőrzési tervben jelöljük, ettől eltérő időpontú ellenőrzés, előzetes egyeztetés alapján történik. • A vezető azonban végezhet spontán, betekintő ellenőrzéseket is, amelynek célja a mindennapi munkáról való tájékozódás. • Az ellenőrzésnek mindig segítőszándékúnak kell lennie. /nem lehet sértő, megalázó/ 17
• Az ellenőrzés után a tapasztalatokat összegezzük a feltárt hiányosságok megoldására konstruktív javaslatokat teszünk, ha szükséges módszertani ajánlásokat adunk. • Az ellenőrzés tapasztalatait írásban rögzítjük az ellenőrzött személy aláírásával, a nyilvánosságra hozatal a tanévzáró értekezleten történik. 5.1.4. A NEVELÉSI ÉV ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE Célja: Az
intézmény
gyakorlatának
átvizsgálása
annak
érdekében,
hogy
meghatározhatók és kijelölhetők legyenek az intézményben a partneri jelzések és tapasztalatok alapján a fejlesztendő területek. Az intézményi célok és a gyakorlat megfeleltetése Feltárni az eredményeket a partnerek elégedettségét az intézmény működésével kapcsolatban.
Dokumentumai: • Jegyzőkönyv/Tanévzáró-tanévnyitó értekezlet/ • Jelenléti ív • MIP-értékelés • Mérési űrlapok A vezetői tanévzáró értékelést az intézményvezető készíti el, június 30-ig. Az egy-egy intézményi területet átfogó ellenőrzés eredményét a következő nevelési év munkatervénél vesszük figyelembe. Az intézményen belül végzett munka hatékonyságának értékelése az alábbi részterületek értékeléséből tevődik össze:
18
Részterület
Felelős
A vezető által ellenőrzött folyamat Minőségfejlesztési munka eredményei
Óvodavezető
TSZ
Általános helyettes, tagóvoda-vezető
Technikai dolgozók munkájának értékelése
Értékelés határideje Munkatervben meghatározva A TSZ munkatervében meghatározva Munkatervben meghatározva
Szakmai munkaközösségek Munkaközösségvezető, Munkatervben team-vezetők meghatározva és team-ek eredményei
Dokumentálás
Nyilvánosság fóruma
Következő év munkaterve
Értekezlet
MIP- értékelés
Értekezlet, faliújság
Éves beszámoló
Éves beszámoló
Értekezlet
Értekezlet
• Az intézményi értékelésről a tanévzáró értekezleten jegyzőkönyv és jelenléti ív is készül. • Az
intézményi
értékelés
kiemelten
tartalmazza
azokat
a
következtetéseket, melyek alapját képezik a következő év fejlesztendő feladatainak. • Az intézményi értékelésnek a táblázatban jelzett adatok alapján, június 30-ig kell elkészülni. • Az értékelésből származó feladatokat a következő év munkatervében kell megjeleníteni. • Az
értékelés
eredményeit
minden
dolgozóval
ismertetni
kell,
/nyilvánosságra hozatal/ és június 30-ig a fenntartónak el kell küldeni. • A dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzat alapján kell végezni.
19
Az értékelés rendjét az alábbi táblázat tartalmazza: Gyakoriság Évente
4 évente
Forma Intézményvezetői értékelés A fenntartó által meghatározott szempontok És az éves munkaterv feladatai alapján Irányított önértékelés
Felelős
Határidő
Intézményvezető
Június 30.
Minőségfejlesztő csoport
Külön ütemezés szerint
Az irányított önértékelés célja: Az intézményt éríntő külső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák megszűnjenek és a szükséges megelőző, fejlesztő, javító tevékenységek megtörténjenek.
Módszerek: A partnerek elégedettségének, elégedetlenségének vizsgálata, erőforrás leltár, klímavizsgálat, swot analízis. Az irányított önértrékelést 4 évente az intézményvezető rendeli el. A támogató szervezet vezetőjének a feladata teamek kijelölése az egyes területekre. A teamek a következő területeken végeznek vizsgálatokat • beiskolázási mutatók • nevelési program beválásvizsgálata • partnerkapcsolatok alakulása • szabályozások, eljárásrendek • emberi erőforrások • intézményi fejlesztések 20
A team az adottságokat, eredményeket feltérképezi, az ehhez szükséges adatokat és információkat a TSZ rendelkezésére bocsátja. Ezt követi az adatok elemzése, következtetések
levonása,
az
intézmény
erősségeinek
és
fejlesztendő
területeinek meghatározása. A vizsgálat eredményeit írásban kell rögzíteni, ha szükséges módosítani kell az irányított önértékelés eljárásrendjét. A támogató szervezet az elemzést az intézményvezető rendelkezésére bocsátja. A vezetés az értékelés eredményeit az intézményi működés javítása és fejlesztése során hasznosítja.. Az irányított önértékelés eredményeiből rövid,-közép és hosszútávú intézményi tervek készülnek. A rövidtávú tervek beépülnek az éves munkatervbe, megoldásukra feladatterv készül. A közép és hosszútávú feladatok alapját képezik az intézmény stratégiai tervének, ezért az intézményvezető a felelős. Az egyes partnercsoportok felé történő visszajelzés megszervezése a támogató szervezet feladata. Kapcsolódó dokumentum: • HNP • Partneri igény és elégedettségvizsgálat • Klímateszt • Éves statisztika • Éves munka értékelése
5.1.5. MÉRÉSI REND Óvodánk mérési, értékelési rendszere két irányban történik.
21
5.1.5.1 A MUNKATÁRSAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDJE A pedagógusokértékelése a vezető törvényi kötelezettsége (Kt. 40.§ (11). Olyan belső
feltáró,
és
elemző
tevékenység,
amelynek
segítségével
összehasonlíthatóvá válik az egyéni teljesítmény épp úgy, mint a szervezeti eredményesség a kitűzött célokhoz képest. A vezető által készítt írásosegyéni értékelés minden pedagógusra kiterjed 2 évente legalább egy alkalommal. A pedagógusok önértékelése és ezzel összefüggésben az intézményi működés erősségeinek és fejlesztendő területeinek pedagógusok és vezető által történő értékelése évenkénti gyakorisággal valósul meg. Az értékelések részletes, személyre szóló ütemezése az éves intézményi munkatervben található. A teljesítményértékelést megelőzi a rendszeres és előre tervezett ellenőrzés.
A dolgozók értékelését az alábbi dimenziók és koncepciók alapján dolgoztuk ki:
• Munkakörhöz kapcsolódó tulajdonságok: -
Szakmai képességek
-
Tanulási képességek
-
Életvezetési képességek
-
Szociális képességek
• Munkakörhöz kapcsolódó magatartás -
Megbízhatóság, felelősségvállalás
-
Kommunikációs képességek
-
Problémák kezelése
22
-
Egyéb, a szervezet számára értékes kompetenciák, tulajdonságok
• Munkakörhöz kapcsolódó eredmények
A
-
Szakmai eredmények
-
Tudásátadás, tanulásszervezés
-
Sikeres partneri kapcsolatok
-
Az intézmény eredményes képviselete
meghatározott
értékelési
területek,
kompetenciák
vonatkozásában
meghatározzuk azt a százalékos szintet, amelynek teljesítése szervezeti szinten elvárható az intézményi stratégiai célok figyelembevételével. A kompetenciákról a vezető és a dolgozó külön- külön, ugynazon pontozási lapot használva készíti el az értékelést. Ezt követi a vezetői és pedagógusi értékelések eredményeinek összehasonlítása, amelynek lényege az azonos és eltérő pontok meghatározása. Az értékelő beszélgetésnél ezekre az adatokra támaszkodik a vezető. A vezetői és dolgozói megállapítások, további feladatok, a fejlesztendő területek írásban is rögzítésre kerülnek. A szervezetre vonatkozó következetetéseket, fejlesztendő feladatokat az eredmények összesítése után a vezető határozza meg. Az értékelésekbe esetenként más személyt is bevon a vezető, akit, akiket lőzetesen felkészít tartalmilag és szemlélet tekintetében. Az értékelés során levont, mindenki számára fontos következtetéseket a közösség egészével ismerteti az értékelő. Csak abban az esetben vesszük figyelembe az önértékelés és a vezetői értékelés közötti különbséget, ha az meghaladja az összesítésben az 5 %-ot, vagy ha az
23
intézményi elvárástól való eltérés különbsége legalább azegyik értékelő félnél meghaladja a 10 %-ot. Megvizsgáljuk, hogy: • Milyen értékelést kaptak az önértékelés alapján • Milyen értékelést kaptak a vezetői értékelés alapján • Milyen megfelelések és eltérések vannak az önértékelés és a vezetői értékelés között • Hogyan viszonyul az önértékelés eredménye és a vezetői értékelés az intézményi elvárásokhoz Az értékelés várható eredménye: • A dolgozók önértékelése javul • A dolgozók tudatosan törekszenek munkájuk javítására, a fejlődésre • A vezető számára a fejlődés követhető • A vezető következtethet a szervezet erősségeire és fejlesztendő területeire, és ehhez képest alakíthatja szervezetfejlesztő tevékenységét • A szervezetben javul a szakmai kommunikáció Az elemzés lépései
• Mely tartalmak okozzák az eltérést? • Mi lehet az ok? • Hogyan lehet kezelni? Út a megoldás felé-a prioritások meghatározása
• Milyen döntéseket hoz a vezető? • Mely problémákat tartják fontosnak, és milyen megoldásokat javasolnak, vagy mely megoldásokkal értenek egyet a szervezet tagjai?
24
• Milyen erőforrások állnak rendelkezésre (nem csak a pénzre, a felhasználható időre, energiára, szellemi kapacitásra, egyéb feltételekre is gondoljunk) A teljesítményértékelés lépései 1.
Felelős résztvevők
Az értékelési rendszer
Vezető, minőségi csoport
megismertetése, elfogadása
vezetője, pedagógus munkatársak
Tervezett adat és 2.
információgyüjtés az ellenőrzések
Az IMIP ellenőrzési fejezetében
során, azok renszerezése,
meghatározott személyek
feldolgozása Az adott évben értékelésre kerülő 3.
dolgozók körének megtervezése Az értékelő lap dolgozói/vezetői
4.
5.
kitöltése
Vezető, vezető helyettes Vezető, vezező helyettes, munkaközösségvezetők, az értékelésbe bevont személyek
Ideje/ gyakorisága 2007. február
Minden év szeptember 1augusztus 31. Minden év szeptember1. Minden év május 1.
Az adatok vezetői elemzése,
Igazgató, minőségfejlesztő
Minden év
következtetések levonása
csoport vezetője
május 15.
Értékelő megbeszélés. A dolgozó és a vezető véleményének 6.
egyeztetése fejlesztési feladatok,
Vezető, dolgozó
Minden év május 31.
irányok egyeztetése A dolgozói értékelés írásos összegzése, megállapodás 7.
(aláírások), a dokumentum
Vezető, dolgozó
Minden év június 15.
átadása a dolgozónak, archiválás
8.
A megállapodás nyomonkövetése
Vezető, MIP vezető,
(vezető, és/vagy kijelölt felelős).
vezetőhelyettes
Az intézményi összesítések 9.
vezetői értékelése, nyílvánossá tétele a szervezetben
Vezető, MIP vezető
Folyamatos a követő értékelésig Minden év június 30.
25
5.1.5.2 GYERMEKEK MÉRÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE Célja: A gyermek fejlettségi szintjének megállapítása annak érdekében, hogy a fejlesztő munka egyénre szabottan biztosított legyen.
Dokumentumok: Egyéni fejlettségmérő lapok, tesztlapok A mérés rendje az alábbi táblázat szerint alakul
Kor
3-7 évesek
Vizsgált tevékenység
Módszer/eszköz
Felelős
Kontroll
Megfigyelés, rögzítés /Porkolábné dr. B.K. fejl.lapjai és BGR alapján/
Óvodapedagógusok
fél évente
Megfigyelés, rögzítés,
Logopédus
fél évente
DPT-teszt (dyslexia prevenciós)
Rögzítés, beszélgetés
Pszichológus
évente
Iskolaérettségi vizsgálat /nem mindenkinél/
Teszt, megfigyelés, rögzítés, beszélgetés
Pszichológus
évente
Mozgásfejlettség, szociális érzelmi, akarati fejlettség, értelmi fejlettség anyanyelvi fejlettség Beszédhibák felmérése, beszédészlelés, beszédértés vizsgálata
5-6 évesek
• Az
óvodapedagógusok
megfigyeléseiből
a
pszichológus
és
a
fejlesztőpedagógusok vizsgálataiból egyértelműen kiderül, hogy melyik területen van zavar, lemaradás a gyermeknél. Mindezek ismeretében intézményünkben fejlesztési tervet készítünk a mozgásban, érésben lemaradt gyermekek számára. • A fejlesztési terv tartalmi és formai követelményei: - A fejlesztendő területek 26
- Féléves fejlesztő program tervezése /mozgásfejlesztés, percepciófejlesztés, anyanyelvi fejlesztés/ • Minden kisgyermeknek külön fejlődési dossziéja van, amelyben
az
anamnézis és kiscsoportos korától az óvodás kor végéig készült feljegyzések, megfigyelések szerepelnek. • A dokumentumokba csak a szülő nyerhet betekintést.
5.1.6. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE AZ INTÉZMÉNYBEN Minőségirányítási
rendszerünket
a
COMENIUS
2000
Közoktatási
Minőségfejlesztési Program I. Intézményi Modellje alapján végezzük • Nyitott önértékelés • Az érdekelt felek azonosítása • Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése • Az igények elemzése • A célok és prioritások meghatározása, illetve módosítása • Intézkedési terv készítése • Az intézkedési tervek megvalósítása • Az intézkedési tervek megvalósításának értékelése • Korrekciós terv készítése és megvalósítása • Irányított önértékelés
27
5.1.6.1. TÁMOGATÓ SZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉNEK SZABÁLYOZÁSA • A minőségirányítási rendszer kiépítéséhez Támogató Szervezetet /TSz/ hoztunk létre, amely három főből, egy vezetőből és két tagból áll. • A TSz feladata a minőségirányítási rendszer kiépítésének koordinálása, irányítása. • A vezető feladata: A TSz összehívása, a munka irányítása, a tanácsadóval való kapcsolattartás. • A tagok feladatai: az egyik tag a dokumentációért felel, a másik a teammunkát segíti. • A TSz havonta, aktuális feladatok esetén gyakrabban ülésezik /szerdánként 13-16 óráig/. Munkájukat a kötelező órán felül végzik. • Az ülésekről emlékeztető készül, amely tartalmazza az ülés időpontját, a résztvevők nevét, a megbeszélések rövid ismertetését, a kitűzött feladatokat. • A döntések szótöbbséggel születnek, szavzategyenlőség esetén a TSzvezetője dönt. • Az olyan döntéseknél, amelyek túlmutatnak a minőségirányítás hatáskörén kötelező az óvodavezetővel való egyeztetés. • Dokumentációs rendszerünk kiépítésének minden fázisánál az eredeti dokumentumok lefűzésre kerülnek, /üres űrlapok/ hogy a vizsgálat megismételhető legyen. • A dokumentumok megőrzésének ideje: az igényfelmérő lapokat a következő mérésig, intézményi összesítőket 15 évig őrizzük meg.
28
Minőségirányítási rendszerünk felépítése és működése
Közalkalmazotti tanács
Óvodavezető
Tagóvoda-vezető Vezető helyettes
Támogató szervezet vezetője
Szülői szervezet
Óvodatitkár
Nevelőtestület
Dajkák A fenti struktúrából látható, hogy a támogató csoport a vezetés szerves része. Folyamatos
információt
cserél
a
munkatársakkal
és
a
partnerekkel,
együttműködik a vezetéssel. A vezetés meghatározza a team feladatait, céljait, szabályozza a működését. A team folyamatosan beszámol eredményeiről.
29
5.1.6.2. A PARTNERI IGÉNYFELMÉRÉS SZABÁLYAI
Célja: A partneri igényfelmérés szabályainak meghatározása annak érdekében, hogy az igényfelmérésben születő adatok összehasonlíthatóak legyenek.
Felelős: a TSz- vezetője
Dokumentum: Az igényfelmérésben használt mérési űrlapok, kérdőívek
Szabályozás tartalma: Az igényfelmérés a következő mérési rend szerint történik Partner
Módszer
Minta nagysága
Gyakoriság
Szülők Gyermek
Kérdőív Kikérdezés
Teljeskörű Teljeskörű /6-7 évesek/
2 évenként 2 évenként
Dolgozók
Kérdőív
Teljeskörű
1 évenként
Fenntartó
Interjú
4 évenként
Iskola
Interjú
Polgármester 1. és 2. osztályban tanító pedagógusok
2 évenként
Tájékoztatás Kit? Hogyan? Faliújság Faliújság, nevelési értekezlet Közös fórum
• Az igényfelmérés elvégzésére team-ek alakulnak. A team-vezetők felkészülnek az igényfelmérésre és a folyamatról feladattervet készítenek. • A gyermekek körében a vizsgálatot a csoportvezető óvónő végzi, a vizsgálat elvégzésekor egy team-tag is jelen van. • A kérdőívek kiadása előtt a teamek próbakérdezést végeznek. A próbakérdezés eredménye alapján az eszközt szükség szerint módosítják. • Az interjúk felvételekor írásos feljegyzést kell készíteni, amit az interjú alany aláír.
30
• Az igényfelmérés elvégzése után az adatokat partnerenként kell összesíteni. Az így elkészült összesítőkből intézményi összesítő készül. • Az intézményi összesítő vizsgálata után a TSz és a vezetés meghatározza a limitet, ami fölött a válaszokat erősségnek, alatta gyengeségnek tekinti. A limit ismeretében az erősségekről és a fejlesztendő területekről listát kell készíteni. A súlyozással szűkített fejlesztendő területek listái alapján az intézmény rövid, közép és hosszú távú célokat képez, és intézkedési terveket készít. • Az adatokat nyilvánosságra kell hozni az igényfelmérés kezdetétől számított két hónapon belül. • A dokumentumokat a team-veztők átadják a TSz-ben a dokumentációért felelősnek, akinek gondoskodnia kell a megfelelő kezelésről. • A folyamat lezárásaként a team-veztők irányításával elemezni kell az eszközök használhatóságát és javaslatot kell tenni az általuk szükségesnek vélt módosításra.
5.2. A NEVELÉSI PROGRAM BEVÁLÁSVIZSGÁLATÁNAK SZABÁLYOZÁSA
Célja:
A helyi
nevelési
program eredményes, hatékony területeinek
megerősítése, az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján módosítások végzése. Dokumentumok: táblázatok, kérdőívek
Intézményünkben a programbeválás vizsgálatát a nevelőtestület végzi. Átfogó értékelést készít a nevelésünk minden területéről. Programunk gyakorlati hatását vizsgáljuk a gyermekek, a nevelőtestület és a szülők szempontjából. A vizsgálat során a megfigyelés, kérdőív és elemzés módszerét alkalmazzuk. 31
• Helyi nevelési programunk teljesíthetősége szempontjából kérdőívet készítünk. • A kérdőívek értékelését a programfejlesztő team tagjai feldolgozzák, elemzik, táblázatban rögzítik. • A gyermekcsoportokban a tanköteles gyermekeknél a csoportvezető óvónők tudás és neveltségi szint vizsgálatot végeznek. A mérésekből levont következtetéseket összehasonlítjuk a programban megjelölt feladatokkal. Az eredmények függvényében módosítást végzünk. • A nevelési program szerinti gyakorlat megfigyelése hospitálással /elemzések, értékelés nélkül/. A nevelőtestület tagjai javaslatot tesznek a módosításra, a program végleges változatának összeállítására.
5.3. AZ IMIP ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI Célja: Az IMIP működtetésének és a működés eredményeinek összegyűjtése, véleményeztetése és értékelése annak érdekében, hogy az intézmény gyakorlata egyre inkább közelítsen.
Dokumentumai: Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, kérdéslista a szülőknek, egyéni, csoport és intézményi eredmények, TSZ-munkaterve. Az IMIP-et évente értékelni kell. Az értékeléshez az adatokat a TSZ gyüjti össze 05.15-ig, és az intézményvezető a TSZ-el együtt elkészíti 05.20-ig az értékelést. Az elemzés eredményeit a nevelőtestület és a szülők felé ismertté teszik, hogy a testületi elfogadás és a szülői egyetértés megfogalmazásához a véleményeket, javaslatokat figyelembe tudják venni.
32
A véleménykérés csoportonként 05.25-ig az intézmény által megfogalmazott kérdésekre adott válaszokkal történik/az IMIP szempontsora alapján/. A Szülői Szervezet tagjai vélemény nyílváníthatnak és élhetnek egyetértési jogukkal, melyről jegyzőkönyv készül, amit az óvoda TSZ-vezetőjének kell átadni. A MIP teljesüléséről véleményt kel nyílvánítania a testületnek is. A véleményekről és javaslatokról jegyzőkönyvet/jelelenléti ívvel/ kell vezetni. A véleménykérés térjen ki: A minőségpolitikára és a minőségcélok érvényességére, teljesíthetőségére és az eredményekre. A dolgozók és a vezetés elkötelezettségére és teljesítményére A szervezeti kultúrában tapasztalható változásokra A folyamatos fejlesztés eredményeire A partnerek elégedettségében történő változásokra A végrehajtási problémákra és nehézségekre Intézkedések megfogalmazásánál a javaslatok elfogadása szótöbbséggel történik, felelős és határidő jelölésével.
33
MELLÉKLETEK
• Pedagógus és vezetői teljesítményértékelés űrlapjai • Fejlődési dosszié űrlapjai
34
