TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
6
1.
8
A TAGINTÉZMÉNY (ISKOLA) (ISKOLA) NEVELÉSI PROGRAMJA PROGRAMJA
1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelveink 1.1.2. Céljaink, értékeink 1.1.3. Feladataink, eszközeink, eljárásaink
8 8 8 9
1.2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
9
1.3. Az teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 1.3.3. Komplex iskolai mozgásprogram
10 10 11 12
1.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.4.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 1.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program 1.4.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 1.4.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása 1.4.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
13 13 14 15 16 17
1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.5.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt feladataink 1.5.2. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok 1.5.3. A tanítási órák és egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai 1.5.4. A közösségi szolgálat közösségnevelő szerepe 1.5.5. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési lehetőségei 1.5.6. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai
18 19 19 20 20 21 21
1.6. A pedagógusok helyi tagintézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.6.1. A pedagógusok feladatai 1.6.2. Az osztályfőnök feladatai
21 21 22
1.7. A tagintézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 1.7.1. Iskolagyűlés 1.7.2. Diákközgyűlés
23 23 23
1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák 1.8.3. A partnerekkel való kapcsolattartás 1.8.4. A tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a vizsgaszabályzat hatálya 25 1.8.5. A vizsgák legfontosabb szabályai 1.8.6. Az értékelés rendje
23 23 24 24
1.9. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.9.1. A tanuló átvétele más iskolából 1.9.2. A tanuló átvétele azonos szintű képzés más szakmacsoportjára, ágazatára, szakmájára 1.9.3. A tanuló átvétele a képzés más szintjére 1.9.4. A tanév megismétlésének szabályozása
28 28 28 28 28
1.10.
28
A felvételi eljárás különös szabályai
2
25 27
1.10.1. 1.10.2. 1.10.3. 1.10.4.
Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A művészeti, rendészeti, sport és szépészet tanulmányi terület felvételi eljárása Az érettségi utáni szakképzés Esti tagozat
28 30 30 30
2. HELYI TANTERV
31
2.1. A helyi tanterv alapelvei
31
2.2. A választott kerettanterv megnevezése, kötelező minimális óraszámok 2.2.1. Szakgimnázium (a régi szakközépiskola) 2.2.2. Szakközépiskola (régi szakiskola) 2.2.4. Szakgimnázium (új)
31 31 33 35
2.3. A választott kerettanterv feletti óraszám
41
2.4. Kötelezően választható tantárgyak szakgimnáziumi (régi szakközépiskolai) órakerete
41
2.5. A nem kötelező (választható) tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
42
2.6. A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga vizsgatárgyai:
44
2.7. Az egyes tantárgyak, kötelező foglalkozások tananyaga és követelményei
44
2.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
44
2.9. Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények
45
2.10. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 45 2.11. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
45
2.12. Mindennapos testnevelés
46
2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
47
2.14. Projektoktatás
48
2.15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
48
2.16. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.16.1. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásának elvei
48 49
2.17. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.17.1. Az iskola egészségnevelési elvei 2.17.2. Az iskolai környezeti nevelés elvei
50 50 50
2.18. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.18.1. A magatartás értékelésének elvei 2.18.2. A szorgalom minősítésének fokozatai 2.18.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei
51 51 52 52
2.19. A középszintű érettségi vizsga témakörei 2.19.1. Magyar nyelv 2.19.2. Magyar irodalom 2.19.3. Történelem 2.19.4. Idegen nyelv 2.19.5. Matematika
53 53 54 56 57 58
3
2.19.6. Informatika 2.19.7. Földrajz 2.19.8. Belügyi rendészeti ismeretek 2.19.9. Katonai alapismeretek 2.19.10. Testnevelés 2.19.12. Művészettörténet 2.19.13. Rajz és vizuális kultúra 2.19-14. Szakmai vizsgatárgyak
59 60 61 62 64 66 66 66
3. SZAKMAI PROGRAM
70
3.1. Az iskola képzési szerkezete (kifutó rendszer) 3.1.1. Szakközépiskolai képzés 3.1.2. Szakiskolai képzés
70 70 70
3.2. Képzési szakaszok
70
3.3. Szakközépiskolai és szakiskolai képzési program (kifutó rendszer) 3.3.1. Szakgimnáziumban (a régi szakközépiskolában) – iskolarendszerben – nappali tagozaton (kifutó rendszer, utoljára a 2016/2017. tanévben)
70 70
3.4. Az iskola képzési szerkezete (kifutó rendszer) 71 3.4.1. Szakgimnáziumi (régi szakközépiskolai) szakmai képzés (kifutó rendszerben a 2018/2019. tanévig) 72 3.4.2. A szakgimnáziumi képzés óratervi keretei 2016-17. tanévtől felmenő rendszerben 89 3.4.3. Szakközépiskolai (régi szakiskolai) szakmai képzés (a 2017-18. tanévig kifutó rendszerben) 107 3.4.4. Szakközépiskolai (új) szakmai képzés (a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben) 113 3.5. Szakképzés-felnőttképzés
122
3.6. Az egyes szakmák szakmai programja (kifutó rendszer)
122
4. TANMŰHELYI ÉS GYAKORLATI GYAKORLATI PROGRAM
122
4.1. Gyakorlati hiányzás pótlásának szabályozása
123
5. KOLLÉGIUMI PROGRAM PROGRAM
124
5.1. A kollégium általános nevelési célkitűzései, feladatai 5.1.1. Nevelési célkitűzéseink 5.1.2. Nevelési feladataink 5.1.3. Kollégiumi nevelő-oktató munka
124 124 124 130
5.2. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésnek módszerei és eszközei 5.2.1. Tanulói önkormányzat
130 130
5.3. A kollégiumi tevékenységrendszer szervezésének elvei 5.3.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei 5.3.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei 5.3.3. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 5.3.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei 5.3.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei 5.3.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei 5.3.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei 5.3.8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei 5.3.9. A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 5.3.10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
131 131 131 131 131 131 132 132 132 132 132
5.4. kollégiumi foglakozások szervezése
132
4
5.4.1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások 5.4.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások 5.5. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató, tehetséggondozó és társadalmi beilleszkedést segítő foglakozásának terve 5.5.1. A felzárkóztatás célja és feladatai 5.5.2. A tehetséggondozás célja és feladatai 5.5.3. Társadalmi beilleszkedés segítése 5.5.4. A hátrányokkal küzdő, gyengén tanuló kollégisták felzárkóztatásának és korrepetálásának megszervezése 5.5.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje
132 133
134 134 135 135 136 136
5.6. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
137
5.7. Gyermek- és ifjúságvédelem
138
5.8. Hagyományápolás
138
5.9. Kapcsolattartás az iskolákkal és a szülői házzal 5.9.1. Kapcsolat az iskolákkal 5.9.2. Kapcsolat a szülőkkel
139 139 139
5.10. A rendészeti ágazati képzés speciális feladatai 5.10.1. Kollégium elhelyezés körülményei 5.10.2. A kollégium speciális rendészeti nevelési céljai 5.10.3. Alapkompetenciák kialakítása, fejlesztése 5.10.4. Kollégiumi tevékenység speciális szerkezete
139 139 139 140 141
6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, RENDELKEZÉSEK, NYILVÁNOSSÁG
142
6.1. A pedagógiai program érvényessége felülvizsgálata, nyilvánossága
142
6.2. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása 6.2.1. Szakmai munkaközösségek 6.2.2. Szülői munkaközösség 6.2.3. Diákönkormányzat 6.2.4. Nevelőtestület 6.2.5. Jóváhagyás
142 142 143 143 144 144
5
Jogszabályi háttér • • • • •
• • •
• • • • • • • • • • •
•
• •
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAT) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet és 6. melléklete: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára, 7.4. melléklete: Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskola neveléséhez-oktatásához, 8. melléklete: Kerettanterv a szakiskolák számára (a továbbiakban: Kerettanterv) 14. melléklete: Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára, 15. számú melléklete: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-13. évfolyama számára az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban OKJ rendelet) az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Alapprogram) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vr.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mr.) a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ösztöndíjrendelet) az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ér.) a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szvr.) az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: Évrk.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 2013. évi CCXXXII. törvény (a továbbiakban: Ntt.) a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Tkr.) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet (a továbbiakban: SNIr.) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Szmr.) az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: Eür.) 6
•
• •
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző Intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló 146/2015. (VI. 12.) Kormányrendelet a mindenkori tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet az intézmény mindenkori szakmai alapdokumentuma (alapító okirata)
7
Legfőbb nevelési célunkat, küldetésünket a következő jelmondat fejezi ki: Bonus intra, melior exi – „Jó emberként lépj be, s még jobbként távozzál!”.
1. A tagintézmény (iskola) nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelveink Pedagógiai munkánk alapjának az alábbi elveket tekintjük: komplexitás, szakmaiság, hitelesség, tudatosság és következetesség, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód, tanulóközpontúság, átjárhatóság, nyitottság, szülőkkel való együttműködés, jogszerűség, erkölcsiség, felelősségvállalás, patriotizmus. 1.1.2. Céljaink, értékeink •
• • •
•
•
• • • •
• •
Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. A nevelő-oktató munkánk meghatározója az élet, a műveltség, a szakmai tudás, az emberi méltóság tisztelete. Fontosnak tartjuk az ép testben ép lélek megvalósítását. Szakgimnáziumban és szakközépiskolában – a műszaki és a humán szakterület több ágazatában megvalósított minőségi szakmai képzés változatos és széles kínálatának biztosításával – a szakképzés vonzerejének növelését szeretnénk elérni. Kiemelt célunknak tekintjük a munkaerő-piac által elvárt alapvető (szövegértésszövegalkotás, matematikai, szociális, idegen nyelvi, informatikai) valamint a személyes, társas és szakmai kompetenciák fejlesztését. Elő kívánjuk segíteni, hogy tanulóink tudatosan használják az infokommunikációs eszközöket, ismerjék azok buktatóit, képesek legyenek a tartalmak, értékek mentén történő szűrésére. Az esélyegyenlőség érdekében – ha kell pozitív diszkriminációval is – erősítjük az iskola társadalmi kiegyenlítő szerepét. A mobilizálható tudás érdekében az életen át tartó tanulás lehetőségét és képességét kívánjuk biztosítani tanáraink és diákjaink részére. Munkánk során fontosnak tartjuk az egyéni és a közösségi érdekek összehangolását, a meglazult társadalmi kötelékek újraépítését. A különböző gondolati rendszerek összevetésével tanulóinkat megismertetjük a sokszínű tájékozódás szükségességével és képességével, az eltérő gondolkodásmódok elfogadására, önálló vélemény kialakítására ösztönözzük őket. Törekszünk tanulóink gazdasági és pénzügyi kompetenciáinak fejlesztésére. Több mint száz éves múltunkat, Szemere Bertalan szellemiségét, Magyarország valamint Miskolc és környéke hagyományait is szem előtt tartva törekszünk hazaszerető, a szülőföldhöz ragaszkodó (lokálpatrióta) szemlélet és magatartás kialakítására.
8
•
A fentiek értelmében ezért legfontosabb célunk a szülőföldjéért, közösségéért, családjáért megbízhatóan, pontosan, kitartóan, szorgalmasan dolgozni tudó és akaró ember nevelése.
1.1.3. Feladataink, eszközeink, eljárásaink • •
• • • • • • • • • • • • • • •
a tudásvágy felkeltése, a helyes tanulási módszerek megismertetése kompetenciafejlesztés: a kommunikáció és az idegen nyelvek használata, matematikai kompetencia, gazdálkodási (pénzzel, idővel) kompetencia, csapatmunka, együttműködési kompetencia, feladat-orientáltság, alkalmazható szakmai tudás felmérések, értékelések, ösztönzések a helyes értékrend kialakítása, az erkölcsi értékek, kulturális tradíciók közvetítése a pedagógusok személyes példamutatása az önismeret jelentőségének felismerése és felismertetése a pályaorientációban közös nevelési módszerek és gyakorlat kialakítása, tartalmas tanórai foglalkozások a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrése a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolása az ifjúság egészségével és életvitelével kapcsolatban jelentkező negatív tendenciák megállítása felzárkóztató foglalkozások szervezése a szociális hátrányok csökkentése, feloldása a tehetséggondozó tevékenységi körök működtetése, versenyek, vetélkedők rendezése, egyéb rendezvények, kiállítások, előadások az iskolai és a szülők kapcsolatának erősítése az oktatást, nevelést szolgáló taneszközök, felszerelések folyamatos korszerűsítése élő kapcsolat a helyi vállalkozásokkal, a város közintézményeivel a helytörténet, a szűkebb régió történelmének, hagyományainak megismertetése
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Feladat
Önismeret fejlesztése
Együttműködési képesség fejlesztése
Szociális képességek fejlesztése úgy, mint a segítés és a konfliktuskezelés
Eszköz, módszer Tanórán és tanórán kívül: drámajátékok, beszélgetések, önálló és csoportmunkában önismereti játékok, tréningek. A helyes önismeret kialakítása, és a reális önértékek megalapozása. Az önállóság és felelősségtudat fejlesztése, pályaorientáció. Az önmegvalósítás színtereinek bővítése a sporton túl a tanulmányi versenyeken, az ének-, zene, irodalmi és képzőművészeti tevékenységekben. Az ún. kooperatív tanulás alkalmazása, csoportmunkák szervezése tanítási órán. Tanórán kívül közösségi feladatok megvalósítása, a közösséggé kovácsolódást segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, művelése és továbbfejlesztése, tanulmányi és sport csapatversenyek szervezése. Együttes pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése. Tanár-diák kapcsolat erősítése a személyes beszélgetések megteremtésével, az egy osztályban tanító tanárok összehangolt tevékenysége révén. A konfliktuskezelés módszereinek elsajátítása. Tanuló párok kialakítása. A segítés gyakorlása az élet különböző területein. 9
Az élő, az élsportolói, a történelmi, az irodalmi személyek segítő cselekedeteinek megismerése. Önirányító- és önkormányzóképesség kialakítása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában. A diákönkormányzat működési feltételeinek megteremtése, kompetenciakörbe tartozó közös döntések meghozatala, diákkörök Demokratikus iskolai működtetése, a diákjogok érvényesítése. A közösség életét élet szervezése meghatározó szabályok, törvények meghatározása, azokhoz történő igazodás. Az önálló, illetve aktív tanulást előtérbe helyező tanítási módszerek Kognitív képességek alkalmazásával: differenciált oktatás, projekt módszer, önálló feladatok adása. Önszabályozó-képesség kialakítása, gyakorlatszerzés fejlesztése a megbízatások vállalásában és teljesítésében. Alapképességeinek – beszéd, olvasás, írás – fejlesztése minden órán: az önálló, értelmes beszéd gyakoroltatása; önálló, írásbeli munkák készítése; az olvasási képesség magasabb szintjeinek (kritikai, illetve Kommunikációs alkotó olvasás) elérése érdekében végzett tevékenységek. képességek fejlesztése Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása. Idegen nyelvi készségek fejlesztése. Versenylehetőségek teremtése – csoportos, egyéni – Versengés tanulmányi, sport, játék, előadói, művészeti. képességének Az egészséges versenyszellem kialakítása. fejlesztése Ismeretterjesztő előadások szervezése, személyes példamutatás, információforrások biztosítása: szakfolyóiratok, CD, videó. Egészségnevelő programok, versenyek szervezése, tanórán kívüli Az egészséges sportolási lehetőségek biztosítása. Megfelelő életritmus, életmód kialakítása célirányosan, változatos tevékenységformákkal összeállított heti- és napirend kialakítása, amely biztosítja a fejlődő szervezet és idegrendszer regenerálódásához, szellemi, testi felüdüléséhez szükséges aktív és passzív pihenést.
1.3. Az teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkba járó tanulók nagy része hordoz hátrányokat e területen is. Sokan közülük szegény környezetből, esetleg megbomlott családi szerkezetből érkeznek, nagy részük a vidékről bejárás problémáival küzd, vagy éppen az anyagi jólét mellett hordoz nevelési, lelki hiányokat, mely gyakran vezet egészségi problémákhoz. Sokoldalú nevelésük, egészségfejlesztő formálásuk, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység nagy társadalmi fontossággal bír. 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés során a diákok érdekében lehetővé kell tenni: • a kedvező környezeti feltételeket • az információkhoz való hozzáférést • az egészséges választást lehetővé tevő képességek és lehetőségek kialakítását Az egészségfejlesztés színterei az iskolában: • tanórák (biológia, testnevelés, osztályfőnöki, esetenként szakmai) 10
• tömegsport foglalkozások • speciális rendezvények (egészséges táplálkozás, környezetvédelem, drogprevenció) • felvilágosító előadások Mindezek érdekében a tagintézmény biztosítja • a rendszeres iskolavédőnői, iskolaorvosi, fogorvosi szűréseket, ellátást • mindennapos testnevelést • délutáni sportfoglalkozásokat, sportköri edzéseket, iskolai kirándulásokat, túrákat • egészséges tanulási környezetet, (pl.: a berendezéseket, a megfelelő világítást, az épület tisztaságát) • egészséges ételek, italok választékát az iskolai büfében • elsősegély-nyújtási ismeretek oktatását • szervezett véradás lehetőségét 18 éven felülieknek A diákokban ki kell alakítani az igényt • az egészséges öltözködésre • rendszeres testmozgásra • a személyi higiéniára • az egészséges táplálkozásra • a káros szenvedélyektől való tartózkodásra • a helyes napirend kialakítására, a szabadidő hasznos eltöltésére • a rendszeres testmozgásra • a harmonikus családi élet kialakítására és fenntartására • az egészségkárosító magatartás elkerülésére A fenti célok elérése érdekében az iskola - a tanulók szülein kívül - együttműködik a következő szervezetekkel: • drogambulancia • iskolafogászat • véradó központ • gyámügyi szervezet • gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálat 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegély célja az élet megmentése, megakadályozni a további egészségkárosodást, és elősegíteni a gyógyulást. Eredményes elsősegély csak attól várható el, aki rendelkezik alapvető ismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) tanítási órákon belül (erre az osztályfőnöki, a biológia, a testnevelés óra és a szociális gondozó és ápoló szakmai órái a legalkalmasabbak) tanári, védőnői, orvosi oktatásnevelés b) iskolai szervezésű délutáni csoportfoglalkozásokon, ismeretterjesztő előadásokon, bemutatókon (külső előadók segítségével) c) önálló ismeretszerzéssel (gépkocsivezetői vizsgára készülve vagy egyéni tájékozódással)
11
1.3.3. Komplex iskolai mozgásprogram A mozgásszegény világban fontosnak tartjuk a fizikai, testi aktivitást, ezért az iskola összes diákja és dolgozója részére biztosítjuk az aktív testmozgás feltételeit. Felnőtt dolgozóink részére – a tagintézmény létesítményeit ingyenesen használva – futball, asztalitenisz, jóga, turisztika területén biztosítjuk az egészségmegőrzés, a szabad mozgás lehetőségét. Törekszünk arra, hogy a mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. Tagintézményünk tanulóinak egyre növekvő része (feljövő évfolyamok) választott szakágazati, szakmai képzése során iskolában és iskolán kívüli egyesületi edzéseken mozgásigényes tevékenységet folytat, szakmájában rákényszerül a mozgásra (sport ágazati képzés, rendészeti képzés, táncos képzés). (Rendészeti képzésben oktatott tanulóink – kötelező kollégiumi bentlakással – napjukat nevelőtanáraikkal együtt reggeli tornával kezdik.) A tanulók a mindennapos testnevelés órán túl az iskolai Diáksport Egyesület keretén belül szabadidejükben több sportágban elégíthetik ki mozgásigényüket. (Igyekszünk lehetővé tenni – a DSE pályázatai segítségével – a sporttevékenységhez szükséges eszközök beszerzését.) Fiúk részére 4 sportágban: • kosárlabda, • atlétika, • futball, • turisztika. Lányok részére 5 sportágban: • röplabda, • kosárlabda, • atlétika, • futball, • turisztika biztosítjuk a mozgás lehetőségét tanórán kívül. Tömegsport foglakozásokon az iskola valamennyi diákjának rendelkezésére áll a tornaterem és az udvari sportpályák együttese. Szabadidős asztalitenisz lehetőségét udvari épített asztalokkal biztosítjuk. A diákjaink a honvédségi és városi diáksport versenyekre való felkészülés és részvétel során megtapasztalhatják az aktív fizikai tevékenység teljesítményre is kedvezően ható előnyeit. A tavaszi Diákönkormányzati Napon a tanárok és diákok részvételével sportrendezvényeket szervezünk, amelyeknek egyik célja a pedagógusok és diákok mozgásigényének felkeltése. Az egészségileg akadályozott tanulóink gyógytestnevelés, illetve gyógyúszás órán fejleszthetik fizikai adottságaikat, óvhatják meg egészségüket. Sajátos nevelési igényű tanulóink számára biztosítjuk a testnevelés érettségi vizsgára való felkészülést. A helytörténeti oktatás megszervezése és az iskolai tanulmányi kirándulások szervezése során előnyben részesítjük a mozgással járó tevékenységformákat. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatokat beépítjük az intézményi mozgásprogramba. A városi és egyéb szervezésű egészséges életmód-tréningeken való részvételre ösztönözzük az iskola dolgozóit és diákságát.
12
1.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A nevelő-oktató munka eredményességének biztosítása legfontosabb feladatunk. Intézményünk pedagógusainak kiemelt figyelmét igényli a tehetségekkel való foglakozás mellett, a sajátos nevelési igényük miatt tanulási kudarcnak kitett és beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése. 1.4.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A pedagógus hivatásából eredő kötelessége a személyre szóló figyelem, a felismert tehetség gondozása, a képességek kibontakoztatása. Minden pedagógus ismerje meg azokat a személyiségjegyeket, amelyekről a tehetséges tanuló felismerhető: • Kiemelkedő szellemi képességek. A tehetséges tanulók sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról, szókincsük gazdag, szokatlan kifejezéseket használnak, beszédük folyamatos, kifejező. • Magas szintű általános értelmi képesség: lényegmegragadó képesség, elemző gondolkodás, a szintetizáló képesség jobb az átlagosnál. A tényeket gyorsan megjegyzik, gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat, keresik a jelenségek hasonlóságait, összefüggéseit. • A megnyilvánulás eredetisége: a probléma-feldolgozás egyedi módja, a kifejezés tartalmának és formájának újszerűsége, új módszerek alkalmazása. A bonyolult dolgokat a megértés érdekében áttekinthető egységekre bontják szét, kritikusan gondolkodnak, sokat kérdeznek, véleményüket nem rejtik véka alá, felvállalják a konfliktust. • Mozgáskultúra: fizikai állóképesség, gyorsaság, helyzetfelismerés, kitartás, szabályozott mozdulatok, átlagosnál jobb teljesítmény az adott területen. A tehetség több területen is megnyilvánulhat: • Tudományos tehetség: a természettudományi vagy a társadalomtudományi tárgyak elsajátításában, művelésében kiemelkedő teljesítményt nyújt. • Vezetői tehetség: kiemelkedően képes irányítani csoportokat, közösségeket. • Pszicho-motorikus tehetség: sportban, táncban, mozgáskultúrában nyújt kiemelkedőt. • Művészi tehetség: képző- vagy zeneművészet területén, ill. előadóművészként nyújt kiemelkedőt. A tehetséggondozás módszerei: • A tehetségek kiválogatása, külön csoportban való oktatása • A tanítási órán külön feladatokat kapnak, tanórán kívüli tevékenységbe bevonjuk őket (szakkör) • Versenyre való felkészítés (OSZTV, SZÉTV, SZKT, városi, megyei, kollégiumi versenyek) • Versenyek szervezése • A Miskolci Pedagógiai Oktatási Központ vagy más intézmények, sportegyesületek tehetséggondozó foglakozásainak támogatása • Tanórán kisebb csoportokban végezhető differenciált feladatok kiadása. • Iskolai belső versenyek szervezése • Szakkörök szervezése, rendszeres irányított munka • Rendezvények az egyéb képességek bemutatására (pl. színjátszó, tánc, énekkar, hangszer) • A pályaválasztás kiemelt segítése, a lehetőségek ismertetése • Pályázati lehetőségek ismertetése a hátrányos anyagi helyzetű diákok segítésére 13
A számítógéppark legyen hozzáférhető Legyen lehetőség egyéni tanulásra, kutatásra (internet, oktatóprogramok beszerzése) A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése. Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya stb. • Megfelelő „légkör” megteremtése: kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal • Iskolai Tehetségpont lehetőség szerinti kialakítása A tehetséget gondozó tanárral szembeni követelmények: • a tehetséges gyermek természetének és igényeinek ismerete • az oktatás új fejleményeinek ismerete • a tanított tantárgy, ismeretanyag magas szintű ismerete • rugalmas gondolkodás • elegendő energia, motiváció • különleges oktatási módszerek ismerete • • •
1.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program „25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd," (Nkt. 4. §) Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva, kiegyensúlyozott, boldog életet élni. Mindehhez olyan iskolai légkört kell megteremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Mindezek megvalósulása érdekében a következő pedagógiai elvek megvalósítására törekszünk: • a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel, különböző terápiás eljárásokkal • a tanulók egyéni képességeinek eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele, az oktatás és nevelés folyamatában • egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele • megfelelő támasz és segítség nyújtása a tanulási folyamatokban • speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén Az iskolában folyó nevelő-oktató munka legfontosabb céljai: • a sajátos nevelési igényű tanulók sokoldalú fejlesztése, a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával • a differenciált egyéni szükségletekhez igazodó felzárkóztatás, a habilitációs és rehabilitációs eljárás adta lehetőségekkel • az általános műveltség megalapozása • az életkor és az osztályfok figyelembe vételével Az iskolában folyó nevelő-oktató munka legfontosabb feladatai: 14
• • • • •
a képességek fejlesztése, a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása, az egyéni haladási tempónak megfelelően egyéni fejlesztési tervek készítése, a tanulók fejlődésének folyamatos dokumentálása a fejlesztési szakaszoknak megfelelően a diagnosztikus eljárások kidolgozása segítenünk kell a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, mellőzni, felismerni a rosszat
A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a következő pedagógiai eljárásokra és tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt: • az egyéni haladási ütemre építkező és az ahhoz igazodó tanórai tanulás megszervezése, • a sérülés-specifikus felzárkóztatási lehetőség biztosítása a habilitációs, rehabilitációs órák keretében • az életviteli gondok, nevelési problémák, nehézségek oldásának segítése A tanulók részképességeinek a fejlődése érdekében fejlesztőpedagógus segíti a tanulók munkáját. Ha szükséges, tanórán kívül is szervezünk számukra fejlesztőfoglalkozásokat, egyéni vagy kiscsoportos formában. 1.4.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az elmúlt években ezeknek a diákoknak a számaránya a mi iskolánkban is jelentős módon emelkedik. Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jele annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ez rányomja bélyegét mindennapi viselkedésére. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik, ebből gyakorta következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz sohasem haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra a kapaszkodót, hogy családi, szociális problémákban, esetleg már a személyiség nem megfelelő fejlettségében, a családi és létbizonytalanságban rejlő gondok megoldási útján megindulhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség van, mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása. Nem mellőzhető a felismert esetekben a problémák négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő mentálhigiénés szakember, valamint – szükség esetén – az osztályfőnök szakmai támogatását. Azokban az esetekben, ahol tanítványunk szociális létbizonytalanságban van, kérni kell az illetékes önkormányzat segítségét. Az iskola minden tanára, oktatója, de kiemelten az iskolai mentálhigiénikus, valamint az osztályfőnök végzi ezt a tevékenységet. A nevelés e területének legfontosabb munkaformái és tevékenységei a következők: •
A tanulók családi körülményeinek megismerése szociológiai felmérés, egyéni beszélgetés alkalmával 15
•
• • • • • •
Felelős: osztályfőnök, pszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember A jelenség felismerése, diagnosztizálása szakember feladata. A szakintézmények (gyermekpszichiátria, nevelési tanácsadó) segítségét kérni a probléma felmerülése esetén Felelős: osztályfőnök, pszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember Szoros kapcsolat a szakintézményekkel A pedagógusok, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése Egyéni bánásmóddal történő hátránykompenzáció Rendszeres esetmegbeszélések Pedagógusok, szülők, diákok személyes kapcsolatainak fejlesztése Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások
1.4.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az ifjúságvédelem, a tanulók emberi méltóságának védelme az egész nevelőtestület feladata, minden pedagógusé, aki napi munkája során a gyermekkel kapcsolatba kerül. (Kiemelt szerep jut ebben az osztályfőnöknek.) Az igazgató a tagintézményben – a tanórán kívüli munkaidő kötelezettsége terhére – ifjúságvédelmi feladatokkal bízhat meg. Az iskolának védenie kell a gyermeket a bántalmazással szemben. A bántalmazás lehet fizikai, szexuális vagy lelki erőszak. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek és bánásmódnak. Védeni kell a gyermeket az elhanyagolástól, korának megfelelő felügyelet nélkül hagyásától, a gondozás elmulasztásától vagy hiányosságától, őt veszélyeztető káros hatásoktól. Ifjúságvédelmi munkát segítő szakemberek, az általuk végzett tevékenységek: • Iskolaorvos, ifjúsági védőnő: o kötelező szűrővizsgálatok o osztályfőnöki óra megtartása az osztályfőnök által kért egészségügyi témában o egyéni tanácsadás diákoknak, szülőknek • Osztályfőnök: o a veszélyeztettt diákok és veszélyek feltérképezése o az érintett tanulókkal való kapcsolattartás o pályázati programok figyelése, megírása, szervezése, lebonyolítása o személyes beszélgetés a tanulókkal, szülőkkel o a végzett munka dokumentálása az adatvédelmi szabályoknak megfelelően o külső kapcsolattartás: gyermekjóléti szolgálatok, rendőrség, gyámhatóság • Iskolai pszichológus: o osztályfőnöki órák tartása az osztályfőnökökkel egyeztetett témában, időpontban o tanítás után kiscsoportos foglalkozás előre elkészített tematika alapján o pszichológiai tanácsadás diákoknak, szülőknek • Diákönkormányzatot segítő pedagógus o részt vesz az érintettek feltérképezésében o érdekképviseletet lát el, diáksegítőket toboroz • Osztályfőnöki munkaközösség vezetője o az osztályfőnökök ifjúságvédelmi munkáját koordinálja A fenti szakemberek egymással együttműködve végzik az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, pályázati programok megvalósítását. Tevékenységüket az osztályfőnöki munkaközösség vezetője fogja össze, szervezi és irányítja. Az iskolavezetés segíti, támogatja, és elismeri az általuk végzett megelőző munkát.
16
1.4.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A Gyvt. 67/A. § (1) az alábbiak szerint határozza meg a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fogalmát: „Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek,” A veszélyeztetettség a fenti jogszabály 8. §-ának n) pontjában: „olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” Szociális hátrányok felismerésének legfőbb, de nem kizárólagos eszköze a szociológiai felmérés, adatgyűjtés, személyes beszélgetés. Felelős: valamennyi pedagógus, iskolapszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember, osztályfőnök. Az iskola jellegéből és működési körülményeiből adódóan sok a hátrányos helyzetű tanuló. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza nevelőtestületünk: • Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején. • Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra. Helyzetük felismerését a velünk legszorosabb kapcsolatban lévő általános iskolákkal való együttműködéssel segítjük. • Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe. • A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe. • Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában. Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 17
A segítő programok: • Pedagógusok – diákok – szülők személyes kapcsolatai • Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése • Esélyteremtő pályázatok • Egyéni fejlesztés • Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése • Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségéről • Pályázatok figyelése, az azokon való részvétel segítése • Tankönyvtámogatás, tartós tankönyvek, étkezési támogatás lehetőségeinek biztosítása • Továbbtanulás irányítása, segítése • Védő közösségi háló kiépítésének segítése (egyesületek, egyházak, civil szervezetek, önképző körök stb.) • Az iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítése • A veszélyeztetett tanulók kollégiumi elhelyezése
1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A család, a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata, a barátkozás és a kamaszkori útkeresés, a közösen végzett munka, a közös szórakozás alakítja leginkább diákjaink közösséghez való viszonyát. A középiskolás korosztályhoz tartozó diákokat körülvevő közösségi háló alakításában a pedagógusra, az iskolára fontos, de nem kizárólagos szerep hárul. A közösségi kapcsolatok feltérképezésében és alakításában segítségünkre lehetnek a közös programok és tevékenységek, az oktatási anyag lokálpatrióta szemléletű megközelítése, az ünnepek, a „szemerés” diákok iskolai hagyományai, melyek révén erősíthetik a „mi-tudat” élményét, az osztályközösséghez, iskolához való tartozást. A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük középiskolai éveik alatt. Mindezekhez az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: •
az ismereteket alkalmazó tudás, intelligencia tisztelete
•
a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése
•
a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése, felelősségvállaló magatartás
•
az emberi méltóság tisztelete, önbizalom
•
segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság
•
az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) megbecsülése, gyakorlati ápolása
•
hagyománytisztelet
•
toleranciára épülő szeretetteljes viszony kialakítása az iskola minden munkaterületén
•
bizalom, őszinteség,
•
empátia és rugalmasság
•
a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes alakítása (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása)
•
sokoldalú esztétikai érdeklődés 18
•
a külső környezet értékeinek megbecsülése, környezettudatos magatartás
1.5.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt feladataink •
•
•
•
•
A különféle tanulói közösségek megszervezése nevelői irányítása: az iskolai élethez, a tanórákhoz, a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek tudatos, tervszerű fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a tanulók fejlődéséhez, az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a tanulókban, hogy nevelői segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: a tanulói közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, tanulók aktív részvételre ösztönzése a közösség által szervezett tevékenységekben, a közösségi együttéléshez szükséges magatartás és viselkedési formák elsajátítása. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
1.5.2. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok • • • • • • • • • • • • • •
• • • •
A közösségek fejlődésének folyamatos követése A meglévő iskolai hagyományok ápolása és kialakítása A tanulói együttműködésre épülő feladatok, közös tevékenységek csoporton, osztályon belül Projektek, házi versenyek, bajnokságok szervezése Sport vagy kulturális kapcsolat kialakítása más iskolák diákjaival Külkapcsolatok, partnerkapcsolatok építése, ápolása, kiterjesztése A környezetvédelemhez és az egészséges életmódhoz kapcsolódó világnapok alkalmából műsorok, kiállítások szervezése Bekapcsolódás környezetvédelmi akciókba Szociális és jótékonysági akciók felkarolása Diákkörök működtetése A nemzeti ünnepek méltó, színvonalas, változatos megünneplése Zene, képzőművészeti és irodalmi programok szervezése az iskolában és az iskolán kívül Csoportos, kiscsoportos tevékenységek, programok, beszélgetések Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók egymáshoz való viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának elősegítése A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való alkalmazása Gyermek- és felnőtt példaképek bemutatása, követésre való ösztönzés A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet kialakítása és ápolása A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadás és segítőkészség fejlesztése 19
•
Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek megismertetése, megbecsülése, tisztelete
1.5.3. A tanítási órák és egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai •
•
•
•
•
•
Identitástudat fejlesztése: az iskolai, városi, nemzeti, európai hagyományok ápolása (iskolai, városi, nemzeti ünnepek méltó, színvonalas, változatos megünneplése, követendő példák felmutatása) Kapcsolatépítés: közösségi tulajdonságok (az emberi méltóság tisztelete, segítőkészség, barátság, viták kulturált elrendezése) a tanulók egymáshoz való viszonyának, a korrekt emberi (tanár-diák, diák-diák, fiú-lány) kapcsolatok kialakulásának elősegítése, fejlesztése, sport vagy kulturális kapcsolat kialakítása más iskolák diákjaival, külkapcsolatok és partnerkapcsolatok ápolása alkalmazkodó készség fejlesztése: felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet kialakítása és ápolása, a társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, területein való közreműködés a szociális érzékenység fejlesztése: az idős, a beteg, a sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadás és segítőkészség kialakítása az egészséges társadalom egyik fontos feladata. (pl. a közösségi szolgálat, a szociális és jótékonysági akciók felkarolása) együttműködési gyakorlatok: bekapcsolódás környezetvédelmi akciókba, házi versenyek szervezése, projektek szervezése, csoportos, kiscsoportos beszélgetések, viták, diákkörök működtetése a közösségek fejlődésének nyomon követése, az esetleges torzulások korrekciója
1.5.4. A közösségi szolgálat közösségnevelő szerepe „Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása…” (Nkt. 6. §) A NAT a közösségi szolgálat céljait, tartalmi elemeit írja elő, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névadásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (133. §-a) szabályozza a közösségi szolgálat megszervezésének részleteit. A közösségi szolgálat pedagógiai célja eszerint: • a diákok személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztése • egyéni felelősségérzetük erősítése • csapatmunkára való felkészítés • a helyi közösséghez tartozás tudatának, a felelős állampolgári magatartás kialakításának erősítése • az eltérő élethelyzetű, testi, szellemi adottságú emberek, idősek elfogadásának segítése • segíti a tudatos tervezés-szervezés és önértékelés megvalósítását • lelki és szellemi többletet ad • fejleszti a kommunikációs készségeket A közösségi szolgálat tevékenységi területei: • egészségügy • szociális és jótékonysági terület • mentálhigiénés tevékenység • oktatási és sport tevékenység • kulturális tevékenység 20
környezet-, természet-, állatvédelem katasztrófavédelem óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység Teljesítése anyagi érdektől függetlenül, szervezett keretek között, egyéni vagy csoportos formában, tanítási időn kívül összesen 50 munkaórában (50x60 perc) végzett tevékenység. A közösségi szolgálatot a 2016-tól érettségizők tanulmányaik 9–11. évfolyamán – lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva – kötelesek végezni. A sajátos nevelési igényű tanuló a közösségi szolgálat teljesítése alól felmentést kaphat. Az iskola feladatai: • • •
iskolai keretekben történő közösségi munka megszervezése fogadószervezet, intézmény felkutatása, együttműködési szerződés megkötése a tanulók tájékoztatása a lehetőségekről meggyőzésük a feladat elvégzésének értékes és hasznos voltáról felkészítésük a tevékenység elvégzésére, a tanulókat fogadó szervezettel értékeli a tevékenységet dokumentálás, azaz jelentkeztetés, ellenőrzés, igazolás kiadása a teljesítésről, megőrzés az iskolai dokumentumokban
• • • • • •
1.5.5. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési lehetőségei • •
az önkormányzás képességének fejlesztése: a diákönkormányzat munkájában való együttműködés, részvétel a diákönkormányzati nap programjának szervezésében a tanulói ügyekben történő véleménynyilvánítás, felelősségvállalás a társak tevékenységéért a közösségi ügyekben, rendezvényeken
1.5.6. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai • •
közös élményszerzés: sport, zenei, képzőművészeti és irodalmi programokon való részvétel, kiállítások szervezése az iskolában és az iskolán kívül. versenyeken, vetélkedőkön, bajnokságokban, alkotó pályázatokon való csoportos részvétel
1.6. A pedagógusok helyi tagintézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.6.1. A pedagógusok feladatai A pedagógus nem csupán oktat és nevel, de a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottja is, aki munkáját az érvényes jogszabályok és tagintézményi szabályzatok szerint látja el. Ennek megfelelően: • részt vesz az intézmény pedagógiai programjának létrehozásában és megvalósításában • a pedagógiai program kidolgozása és végrehajtása során együttműködik az intézmény alkalmazottjaival és diákjaival • részt vesz szakmai munkaközössége tervező munkájában és a feladatok végrehajtásában • tanmenetében megtervezi éves és tanórai tevékenységét és azok maradéktalan végrehajtására törekszik, rendszeresen értékeli a tanulókat
21
•
• • • • • • • • • •
• •
pontosan és naprakészen ellátja a tanóráival kapcsolatos adminisztratív teendőket: vezeti a napló, elektronikus napló csoportnapló haladási, osztályzási és hiányzási nyilvántartását, adminisztrációja alapján elszámol munkaidőkerete felhasználásával minőségi munkát végez, tanítványait, munkatársait is erre ösztönzi, törekszik iskolája jó hírnevének megőrzésére és erősítésére részt vesz az iskola minőségfejlesztési feladatainak ellátásában, együttműködik a pedagógusok önértékelését támogató munkacsoport tagjaival az igazgató megbízásából részt vállal intézményfejlesztési célú pályázatok feladatainak ellátásában beosztás szerint ellátja ügyeleti feladatait, védi az intézmény belső rendjét, kollégái és diákjai testi épségét és egészségét megbízás alapján felvételi, érettségi előkészítő tanfolyamot, szakkört, felzárkóztató foglalkozást vezet, tehetséggondozást végez az iskolai ünnepségek és egyéb rendezvények sikeres lebonyolításában közreműködik, megbízás alapján részt vesz az intézmény vizsgáztatási feladataiban (felvételi vizsga, belső vizsgák, érettségi és szakmai vizsga, vizsga- és verseny-ügyeletek), ha gyakornok, kikéri mentora tanácsait ha kijelölt mentor, segíti a felelősségére bízottak munkavégzését jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíti a munkájához szükséges szakmaipedagógiai továbbképzéseket, önképzéssel is törekszik munkája minél színvonalasabb ellátására óvja az iskola épületét és eszközeit, ügyel környezete tisztaságára, a rábízott iskolai eszközök leltározásában közreműködik rendszeres feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.
1.6.2. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnökre fokozott felelősség hárul a rábízott osztály erkölcsi-, közösségi-, hazafias-, esztétikai-, érzelmi-, értelmi-, testi- és egészségnevelésében, az osztály, a pedagógusok, a szülők és a tagintézmény-vezetés közötti információáramlás megszervezésében. Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan – az iskolai elvárásokhoz igazodó – értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Az osztályfőnök feladatai a fentieket is figyelembe véve: • tanmenetében megtervezi és ellátja az osztályfőnöki órákat, • tanév elején (és közben is) szervezési feladatokat (adatgyűjtés, névsor összeállítása, ellenőrzők kiosztása, házirend, órarend ismertetése, szülői munkaközösség kialakítása) lát el • munka-, baleset- és tűzvédelmi védelmi oktatást tart, amelyet dokumentál • tájékoztatja a tanulókat intézményen belüli feladataikról • kijelöli és munkájukra felkészíti a heteseket • segíti a diákönkormányzat kialakítását, működését • figyelemmel kíséri az osztály előmenetelét, amelyről rendszeres tájékoztatja a szülőket és az iskolavezetést • adminisztratív tevékenysége során vezeti a tanulók törzslapjait, bizonyítványát, összesíti és lezárja a napló (elektronikus napló) hiányzási és egyéb statisztikai adatait • szükség esetén értesítéseket küld a szülőknek a hiányzásokról és azok várható következményeiről, illetve értesítéseket küld a jogszabályban előírt hatóságoknak 22
• • • • • • • • •
•
a szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók fakultációs választásait, a tehetséggondozást és a továbbtanulás irányait dokumentálja a tanulók közösségi szolgálatának teljesítését, ösztönzi őket annak végzésére az iskolavezetésnek statisztikai adatokat szolgáltat vezeti a tanév helyi rendjében meghatározott szülői értekezleteket, szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet hív össze igyekszik megismerni a tanulók családi és szociális hátterét, szükség esetén a tanulókkal egyénileg is foglakozik ellátja az osztály ifjúságvédelmi feladatait, a felelősségére bízott osztály érintett tanulóinak ügyeiben kapcsolatot tart a családsegítő szolgálattal a nevelési problémák megoldására esetenként igénybe veszi az iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus segítségét. felelősséget vállal a tanterem rendjének, felszerelésének állapotáért, tanulóival közreműködik szépítésében osztályát irányítva részt vesz osztály, évfolyam és iskolai szintű ünnepségek, rendezvények, kirándulások, mozi, színház-, hangverseny-látogatás megszervezésében és lebonyolításában kimutatást vezet az osztálya tanulói által végzett közösségi szolgálat teljesítéséről
1.7. A tagintézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A diákok többségét vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat: 1.7.1. Iskolagyűlés A diákokat az intézményvezetés és a nevelőtestület rendszeresen tájékoztatja az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az iskolagyűlés, illetve az iskolarádió. 1.7.2. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát felvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.
1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola kapcsolatait a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program együttesen szabályozza. Elsődleges felelősei és a kapcsolattartás végrehajtói az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a kollégiumvezető, a munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök. 1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. 23
A kapcsolattartás főbb formái: • mindennapi érintkezés a tanítási órákon, az órák közti szünetekben a tanítás előtt és után • a diákok tanárukat személyesen megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal • az diákönkormányzat javaslatokkal élhet, véleményt nyilváníthat a diákság ügyeiben • információkat kérhetnek tanáraiktól és az iskola vezetőitől • honlapunkon tájékozódhatnak programokról, órarendről, iskolai dokumentumokról • iskolagyűlésen, kollégiumgyűlésen évfolyamgyűlésen, osztálygyűlésen vehetnek részt • e-mailben, levélben érdeklődve választ kaphatnak a kérdéseikre 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Iskolánk a szülőkkel való együttműködést a nevelésben mindennél fontosabbnak tartja. Ennek érdekében változatos formákban és eszközöket alkalmazva törekszik a kapcsolat fenntartására. Eljárás, eszköz, forma: • iskolai honlap, ahol a szülő tájékozódhat az órarendről, az iskola működését érintő legfontosabb dokumentumokról és programokról • ellenőrző könyv, bizonyítvány, amelynek segítségével tájékoztatjuk a szülőt • alkalmankénti telefonos kapcsolat a szülő és az osztályfőnök között • a szülői fogadó napok félévente • jól előkészített szülői értekezlet • szükség esetén a szülő behívása, vagy családlátogatás szervezése, értesítések kiküldése • szülői szervezet, a szülők képviselőjének részvétele az intézményi tanács munkájában • jelenleg a digitális napló, ahonnan a szülő a tanuló előmenetelét, hiányzásait, iskolai munkáját követni tudja • nevelési problémák megoldását segítő szakirodalom ajánlása, átadása 1.8.3. A partnerekkel való kapcsolattartás Az iskola változatos formákban (telefonon, levélben, e-mail-ben, személyesen, értekezleteken, konferenciákon, stb.) rendszeresen kapcsolatot tart az alábbi partnereivel: • A Miskolci Szakképzési Centrum tagintézményei • Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal • Oktatási Hivatal • Miskolci Pedagógiai Oktatási Központ • külső gyakorlati képzőhelyek • a megye járási hivatalai, gyámhivatalai, családsegítő szolgálatai • „A Tanulók Kiemelkedő Munkájáért Alapítvány” Kuratóriuma • Miskolci Rendészeti Szakközépiskola • pedagógiai szakszolgálat • szülői szervezet • intézményi tanács • Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata • Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 24
1.8.4. A tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • osztályozó vizsgákra, • különbözeti vizsgákra, • javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója osztályozó, vagy különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.8.5. A vizsgák legfontosabb szabályai A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról az Mr. 64-73. § rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés. A tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt lehet tenni. (Félévi, tanév végi osztályzás esetén a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik munkanapig, míg javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt munkanapon belül kérheti a tanuló, hogy független vizsgabizottság előtt vizsgázzon. A kérelmet az iskola igazgatója továbbítja a Kormányhivatalhoz.) A független vizsgabizottság előtti vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni. „A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. (Mr. 64. §)” Az iskolában a vizsgák az igazgató által megbízott vizsgabizottság előtt zajlanak. A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgák a tantárgy érettségi, illetve szakmai vizsgához hasonlóan írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati vizsgarészekből állhatnak. Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. A vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető és 17 óra után nem folytatható. (Kivétel a művészeti vizsga, amely 20 óráig tarthat.) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) mulasztásai miatt a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló kizárólag abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. A különbözeti vizsga 25
tantárgyainak, tartalmának, időpontjának meghatározása a felvételi, átvételi kérelemre hozott igazgatói határozatban történik. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha: a) tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. Beszámoltató vizsgát a felnőttoktatásban félévkor és tanév végén alkalmazhatunk. Szintvizsga szervezhető/szervezendő egy-egy szakmai képzési szakasz lezárásaként annak mérésére, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. „A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra az iskola munkatervében tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát – az e szabályzatban meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy az iskolában lehet tenni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előzőekben meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben az iskolában foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni.” (Mr. 65. §) Vizsgakövetelmények: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika: írásbeli (elégséges szintje 30%), elégtelen írásbeli esetén szóbeli. Ha az írásbeli vizsgán elért pontszám kevesebb mint az elérhető pontszám 12%-a, a vizsgabizottság dönthet úgy, hogy nem engedélyezi a szóbeli vizsgarészt. Testnevelés, informatika, szakmai gyakorlat: gyakorlati vizsga, egyéb tantárgyak: szóbeli. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 26
A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett – kérelemre – szóbeli vizsgát tehet. 1.8.6. Az értékelés rendje „A pedagógus … kötelessége különösen, hogy… a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel, vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodva értékelje a tanulók munkáját.”.(Nkt. 62. §. (1) bekezdés j) pont) Az értékelés iskolánkban alkalmazott formái: írásbeli értékelés (dolgozat, feladatlap kitöltése, projektmunka, vizsgadolgozat) szóbeli értékelés (felelet, órai munka, beszámoló, kiselőadás, prezentáció, vizsgafelelet) • gyakorlati értékelés (rajz, terv, munkadarab elkészítése, ének, tánc, informatikai vagy sportteljesítmény, vizsgamunka) A pedagógus a tanuló értékeléséről a szerzett érdemjegyeknek a naplóba, a digitális naplóba, illetve az ellenőrző könyvbe történő rendszeres beírásával köteles a szülőt, gondviselőt tájékoztatni. Félévkor a szülőt érdemjegyekkel tájékoztatjuk a tanuló tantárgyankénti előrehaladásáról, tanév végén a nevelőtestület döntést hoz a tanuló továbbhaladásáról. Az általánosan képző szakaszban osztályozható a tanuló, ha • heti egy órás tantárgynál legalább kettő, több órás tantárgynál legalább a tantárgy heti óraszámának megfelelő számú érdemjegye van • hiányzásai nem haladták meg a 250 tanítási órát • igazolatlan hiányzása a 20 tanítási órát • egy tantárgyból nem haladták meg az éves tanítási órák 30%-át A szakképzés időszakában osztályozható a tanuló, ha • a tanuló elegendő érdemjeggyel rendelkezik • hiányzásai nem haladták meg a 250 tanítási órát • igazolatlan hiányzása nem haladta meg a 20 tanítási órát • egy tantárgyból nem haladták meg az éves tanítási órák 30%-át Szakmai gyakorlatból osztályozható a tanuló, ha: • elegendő érdemjeggyel rendelkezik • gyakorlati hiányzása nem haladta meg az éves gyakorlati óraszám 20 %-át „Elégséges” érdemjegy feltétele a tantárgyi követelmények alapján összeállított feladatok legalább 30 %-os szinten való teljesítése. A félévi, illetve év végi osztályzat „elégséges”, ha az érdemjegyek súlyozott átlaga legalább 1,6 (témazáró dolgozatra adott érdemjegyet kétszeres súllyal számoljuk). Indokolt esetben az osztályzat megállapításánál a tanuló javára el lehet térni. • •
27
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha minden tantárgyból legalább „elégséges” tanév végi osztályzatot szerzett. Ha a tanuló a tanév végén valamely (legfeljebb három) tantárgyból „elégtelen” osztályzatot szerez, akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát köteles tenni. A modulrendszerű szakmai képzés során a tananyagelemeket tantárgyasítottuk.
1.9. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.9.1. A tanuló átvétele más iskolából A tanuló átvételét egyéni kérelem alapján született határozatban bíráljuk el. Az átvétel feltételeként a tanulmányok sikeres folytatásához – szükség estén – az átvett tanuló részére határozott időpontig teljesítendő osztályozó vagy különbözeti vizsgát írunk elő. 1.9.2. A tanuló átvétele azonos szintű képzés más szakmacsoportjára, ágazatára, szakmájára Iskolánk átjárhatóságának biztosítására lehetőséget adunk a szakmájában sikertelen, vagy más okból váltásra kényszerülő tanulónak, hogy iskolánk azonos szintű képzésében folytassa tanulmányait. Az ilyen belső átvételt minden konkrét esetben, a tanuló, illetve gondviselője kérésére egyedi határozattal – szükség esetén különbözeti vizsgát és a hiányzó gyakorlat pótlását előírva – az iskola igazgatója engedélyezi. 1.9.3. A tanuló átvétele a képzés más szintjére Támogatjuk a tehetséges, jó képességű, szorgalmas tanulók esetében a szakközépiskolából a szakgimnáziumba valamint a korhatár betöltése esetén a felnőttképzésbe való átmenetet. A már szakmával rendelkezők a felnőttképzésben újabb szakképesítést szerezhetnek. Segítjük az iskolán belüli tanulmányok folytatását abban az esetben is, ha a tanuló a magasabb követelményeknek nem tud megfelelni, vagy egészségügyi okból kíván más képzést választani. A szakgimnáziumban eredménytelen tanulók részére felajánljuk a tanulmányok szakközépiskolai folytatásának lehetőségét, vagy a korhatár betöltése után a felnőttképzés. Az ilyen belső átvételt minden konkrét esetben, a tanuló, illetve gondviselője kérésére egyedi határozattal az iskola igazgatója engedélyezi. 1.9.4. A tanév megismétlésének szabályozása Tantervi változás vagy kifutó szakma esetén, ha a tanuló nem tudja automatikusan megismételni képzési szintjén iskolánkban az eredménytelenül zárt évfolyamot, – az igazgatóhoz benyújtott kérelemre – az új típusú vagy más képzésben történő évismétlésre egyedi elbírálással hozott határozat adhat lehetőséget.
1.10. A felvételi eljárás különös szabályai A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és felvételi eljárását a Mr. 27-47. §-a, a kollégiumi felvételt a Mr. 48. §-a, az időpontokat és teendőket a tanév mindenkori rendje szabályozza. 1.10.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Általános felvételi eljárás elvei és a felvételi eredmény megállapítása A 9. évfolyamra jelentkezők rangsorolása az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján történik. Valamennyi szakon szükséges felvételi feltétel az orvosi alkalmasság. 28
Azon tanulók esetében, akik a felvételinél számított tantárgyak valamelyikéből 8. évfolyamon félévkor elégtelen osztályzatot kaptak, az igazgató dönthet úgy is, hogy felvételi kérelmüket elutasítja, vagy az iskolai felvételi rangsor végén szerepelteti őket. Az iskolai felvételről szóló döntést – a jelentkezők számának figyelembevételével – az igazgató hozza meg. A döntés ellen – az arra jogosult – az intézmény fenntartójához fordulhat jogorvoslati kérelemmel. A művészeti és a sport tanulmányi területekre jelentkezők esetén a felvétel kiegészítő feltétele az eredményes képesség- és készségmérés. A rendészeti tanulmányi területre a felvétel kiegészítő feltétele az eredményes fizikai felmérés. Aki a mérésen “nem megfelelt” minősítést kap, annak a felvételi kérelmét elutasítjuk. Ha az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye pályaalkalmassági követelményeket ír elő, akkor a “nem megfelelt” minősítést kapó jelentkező felvételi kérelmét elutasítjuk. A “megfelelt” minősítés a továbbiakban nem játszik szerepet a rangsorolásban. Pontszámítás: A művészeti és a sport tanulmányi területek kivételével: Az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom (vagy magyar nyelv és irodalom 2-szeres súllyal), történelem, idegen nyelv, matematika (2-szeres súllyal). A maximális pontszám 60 pont. A vegyi anyagokkal dolgozó kozmetikus és fodrász tanulók, valamint a sport ágazati képzésben résztvevő tanulók felvehetőségüket bizonyító orvosi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. A művészeti és a sport tanulmányi területek esetén: • képző- és iparművészeti ágazat: az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom (vagy magyar nyelv és irodalom 2-szeres súllyal), történelem, idegen nyelv, matematika, rajz (2-szeres súllyal). A maximális pontszám 70 pont. • táncos képzés: az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom (vagy magyar nyelv és irodalom 2-szeres súllyal), történelem, idegen nyelv, matematika, testnevelés (2-szeres súllyal). A maximális pontszám 70 pont. • sport ágazat: az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom (vagy magyar nyelv és irodalom 2-szeres súllyal), történelem, idegen nyelv, matematika, testnevelés (2-szeres súllyal), biológia (2-szeres súllyal). A maximális pontszám 90 pont. Amennyiben az SNI tanulónak valamelyik felvételi tárgyból nincs osztályzata, abban az esetben pontszámát a nem SNI tanulók maximális pontszámához viszonyítva, arányosítás útján állapítjuk meg. Felvételi rangsor megállapítása: A rangsort a pontszám alapján állítjuk össze. A rangsorolás során az azonos pontszámot elérő tanulók közül az alábbi sorrend szerint előnyben kell részesíteni azt a tanulót, 1. akinek halmozottan hátrányos helyzete ismert 2. akinek hátrányos helyzete ismert, 3. azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Miskolcon található, 4. akinek különleges helyzete ezt indokolja (A különleges helyzetet a tanuló a felvételi jegyzék összeállítását megelőzően igazolhatja.): a) akinek testvére szintén az iskola tanulója, b) akinek testvére tanulója volt az iskolának, c) akinek szülője az iskola dolgozója. 29
Ha a fentiek alapján sem sikerül a rangsort egyértelműen megállapítani, az azonos pontszámú tanulók sorrendjét sorsolással döntjük el. 1.10.2. A művészeti, rendészeti, sport és szépészet tanulmányi terület felvételi eljárása A képesség- és készségmérés külön szabályait az érintett munkaközösségek a mindenkor érvényes jogszabályok alapján állapítják meg minden tanév október 1-jéig, ezt követően feltesszük az iskola honlapjára. 1.10.3. Az érettségi utáni szakképzés Amennyiben a felvételi jelentkezés nem központi lappal történik, akkor jelentkezési lap az iskola nyilvántartó irodájában szerezhető be vagy letölthető iskolánk honlapjáról. A jelentkezési lap tartalmazza a felvételivel kapcsolatos tájékoztatót is. 1.10.4. Esti tagozat A felnőttoktatás esti tagozatára – a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén – a jelentkezők felvétele a jelentkezés sorrendjében történik.
30
2. HELYI TANTERV 2.1. A helyi tanterv alapelvei • • • • • • •
Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése felzárkóztatással a szakközépiskolában és szakiskolában Matematika tantárgyban felzárkóztatás szakközépiskolában és szakiskolában Idegen nyelv oktatása szakközépiskolában és szakiskolában, hangsúlyosan a hétköznapi és szakmai kommunikációra Idegen nyelv folyamatos oktatása – lehetőség szerint – a szakiskolában a szakképző évfolyamokon is Lehetőség szerinti csoportbontás a matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, művészetek, informatika oktatásában Mindennapi testnevelés lehetősége felmenő rendszerben Csoportbontás szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai oktatás keretében oktatott, manualitást is igénylő tantárgyaknál, lehetőségünk szerint
2.2. A választott kerettanterv megnevezése, kötelező minimális óraszámok 2.2.1. Szakgimnázium (a régi szakközépiskola) Kifutó rendszerben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklete: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára Köznevelési típusú sportiskolai képzés (9-12. évfolyam): A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.4. melléklete: Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskola neveléséhez-oktatásához Az iskola pedagógiai munkája, sporttevékenységének szervezése során alkalmazza az adott sportág országos sportági szakszövetsége vagy országos sportági szövetsége által jóváhagyott és az iskola által szabadon választott sportágak sportági tanterveit. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:
31
Szakgimnáziumi (régi szakközépiskolai) óraterv (kifutó rendszerben utoljára a 2018/2019. tanévben) Heti óraszám/évfolyam Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom*
4
4
4(+1)
4
Idegen nyelvek*
3
3
3
3(+1)
Matematika*
3
3
3
3(+1)
Etika
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2(+1***)
2(+1***)
3 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Biológia-egészségtan
2
Földrajz
3
2
1
2
1
Ének-zene*
(+0,5***)
0,5
Vizuális kultúra*
(+0,5***)
0,5
Informatika*
1
(+1)
Testnevelés és sport****
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szakmai tárgyak*,***
6
7
8
11
Összesen***
31
32
31
31
Szabadon tervezhető órakeret**,***
4
4
4
4
Rendelkezésre álló órakeret***
35
36
35
35
*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban **: ld. 2.3. pont ***: a párhuzamos képzés kivételével ****: táncos képzés kivételével (+1): minden tanuló számára kötelező óra a szabadon tervezhető órakeret terhére, ld. 2.3. pont
32
2.2.2. Szakközépiskola (régi szakiskola) Kifutó rendszerben (a 2017/2018. tanévig) közismereti oktatás a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. melléklete: Kerettanterv a szakiskolák számára tantárgyat és óraszámai alapján folyik:
Szakközépiskolai (régi szakiskolai) óraterv Heti óraszám
Tantárgyak
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2(+1)
1(+1**)
1(+1**)
Idegen nyelv*
2
2
2
Matematika*,**
2
1(+1**) vagy 1
0,5(+1**) vagy 0,5
2(+1**)
1
Magyar – Kommunikáció*,**
Társadalomismeret** Természetismeret Közismeret
Testnevelés***
3 5(-1***)
5(-2 v. -1***)
5(-2 v. -1***)
Osztályközösségépítő Program
1
1
1
Szabadon felhasználható órakeret**
1
-
-
Összesen
18
11
9,5
14,5
23
23
2,5
2
2,5
17
25
25,5
35
36
35
Kötött órák Szakmai Szabadon elmélet és felhasználható gyakorlat* órakeret Összesen Heti összes óraszám
*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban **: ld. 2.3. pont (+1): minden tanuló számára kötelező óra a szabadon tervezhető órakeret terhére, ld. 2.3. pont ***: A mindennapos testnevelést csak azokon a tanítási napokon kell megszervezni, amikor nem kizárólag gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók.
2.2.3. Szakközépiskola (új) Felmenő rendszerben (2016. szeptember 1-jétől) az oktatás a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 15. számú melléklete: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-13. évfolyama számára alapján folyik:
33
Területek Közismeret
Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám
9. évfolyam 15 óra
10. évfolyam 9 óra
11. évfolyam 6 óra
3 óra
2 óra
3,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Informatika Osztályközösségépítő Program Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
3 óra
1 óra
0,5
2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 4 óra 1
2 óra 1 óra 1 óra – 5 óra
2 óra 1 – – 5 óra***
1 óra
1 óra
1 óra
18 óra
11 óra
9,5 óra
*
Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelésóra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. ** A szakközépiskola 11. évfolyamán a szakgimnázium számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11–12. évfolyamának tartalmából lehet választani a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a háromórásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9– 11.] készült.)
34
2.2.4. Szakgimnázium (új) Felmenő rendszerben (2016. szeptember 1-jétől) az oktatás a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. melléklete: Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára alapján folyik az alábbi órakeretekkel: Egészségügyi technika II, Közlekedésgépészet XXII ágazatok esetében 9-12. 13. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 4 3 3 1 5 1
556 556 417 345 31 144 36 695 139
4 -
124 -
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
Éves összes óraszám
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
35
Képző- és iparművészet V. ágazat esetében
Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma
4 4 3 2 2 5 1
Éves összes óraszám
9-12. 13. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen 4 4 4 556 4 4 4 556 4 124 3 3 3 417 2 3 3 345 1 31 2 144 1 36 5 5 5 695 1 1 1 139 -
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
36
Optika XXIX. ágazat esetében 9-12. 13. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 4 3 3 1 5 1
556 556 417 345 31 144 36 695 139
4 -
124 -
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
Éves összes óraszám
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* Amennyiben az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
37
Rendészet és közszolgálat XXXVIII. ágazat esetében
Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Földrajz*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma
4 4 3 2 2 5 1
Éves összes óraszám
9-12. 13. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen 4 4 4 556 4 4 4 556 4 124 3 3 3 417 2 3 3 345 1 31 2 144 1 36 5 5 5 695 1 1 1 139 -
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
38
Sport XXXVII. ágazat esetében
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 4 3 3 1 5 1
556 556 417 345 31 144 36 695 139
4 -
13. évf. óraszám összese n 124 -
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
9-12. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám összesen
13. évf.
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* Amennyiben az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
39
Szépészet XXX. ágazat esetében
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 4 3 3 1 5 1
556 556 417 345 31 144 36 695 139
4 -
13. évf. óraszám összese n 124 -
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
9. évf. 10. évf. 11. évf.
12. évf.
9-12. óraszám összesen
13. évf.
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
40
2.3. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szakgimnáziumi (régi szakközépiskolai) képzésben a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi heti óraszámokkal. Óraterv (heti óraszám) a szabadon tervezhető órakeret terhére kifutó a 2018/2019. tanévben Minden tanuló számára kötelező Szakgimnázium (régi szakközépiskola) Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
Magyar nyelv és irodalom*
12. évf.
1
Idegen nyelvek*
1
Matematika*
1
Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek
és
1**
Ének-zene*
+0,5**
Vizuális kultúra*
+0,5**
1**
Informatika*
1**
Szabadon tervezett órakeret
2
2
1
2
Rendelkezésre álló órakeret
4
4
4
4
Rendelkezésre álló órakeret
1
-
-
-
*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban **: a párhuzamos képzés kivételével
2.4. Kötelezően választható tantárgyak szakgimnáziumi (régi szakközépiskolai) órakerete Heti óraszám felmenő rendszerben, a 2016/2017. tanévig (a párh. képzés kivételével) Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Katonai alapismeretek vagy Belügyi rendészeti ismeretek
1
1
2
2
Jogi alapismeretek
1
1 1
1
2
2
Szakmai idegen nyelv
2
2
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek
1
Jogi alapismeretek Második idegen nyelv
2
2
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Munkapiac
1 1
41
1
Etikus vállalkozói ismeretek
2
Etikus vállalkozói ismeretek
2
Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek
2
Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek
2
Helytörténeti ismeretek
1
1
Helytörténeti ismeretek
1
1
Érettségi felkészítő*
1
1
Tanulásmódszertan**
1
Tanulásmódszertan
1
Sporttörténet**
1
Sportági ismeretek**
1
Testnevelés-elmélet**
0,5
Sportegészségtan**
0,5
Edzéselmélet**
0,5
Sport és szervezetei**
0,5
Sportpszichológia**
1
Sportetika**
1
Összesen
8
8
14
14
Tanuló számára kötelező összesen
2
2
3
2
2+4***
2+4***
1+4***
2+4***
Rendelkezésre álló órakeret***
*: A kötelező érettségi vizsgatárgyakon (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, ágazati szakmai tantárgy) kívül 11-12. évfolyamon a 2.6. pontban szereplő tantárgyakból kötelező tanórai foglalkozások vagy szabadon választható érettségi felkészítő foglalkozások keretében biztosított az érettségi vizsgára való felkészülés. A tanuló legfeljebb a rendelkezésre áll órakeret mértékéig választhat a szabadon választható tantárgyak közül. **: A köznevelési típusú sportiskolai képzésben résztvevő tanulók számára kötelező. ***:A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 8. § (3) szerint Azok a tanulók, akik a katonai alapismeretek vagy a belügyi rendészeti alapismeretek szabadon választható tantárgy tanulását választják, a 9-12. évfolyamon a mindennapos testnevelés terhére önvédelmi ismereteket is tanulhatnak heti 2 órában (az iskola mindenkori lehetőségeinek függvényében). A szabadon választható érettségi felkészítő foglakozásokat szakköri keretek között szervezzük meg, azokon nem osztályozunk. Az egyes tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik.
2.5. A nem kötelező (választható) tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a foglalkozás vezetésére.
42
A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
43
2.6. A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga vizsgatárgyai: Az iskola az alábbi nem kötelező vizsgatárgyakból biztosítja az érettségi vizsgára való felkészítést.
• • • •
középszinten biológia-egészségtan testnevelés és sport informatika katonai alapismeretek vagy belügyi rendészeti ismeretek
• •
emelt szinten szakmai érettségi vizsgatárgy testnevelés és sport
2.7. Az egyes tantárgyak, kötelező foglalkozások tananyaga és követelményei Az egyes tantárgyak tananyagát, követelményeit, a továbbhaladás speciális feltételeit, az értékelés egyedi jellemzőit a pedagógiai programhoz csatolt tantárgyi tantervek tartalmazzák. Ezek a pedagógiai program elválaszthatatlan részét képezik. A kerettantervi rendeletekben szereplő tantárgyak tanterveiben szereplő tananyagok megegyeznek a kerettantervekben szereplő tananyagokkal.
2.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Alapelvünk, hogy a kerettanterv évfolyamra jutó heti óraszámát a csoportbontásokkal ne lépjük túl, illetve, hogy. az azokhoz szükséges pedagóguslétszám rendelkezésre álljon. A fentiek alapján a közismereti tantárgyak csoportbontásának elvei Csoportbontásokat a következők szerint szervezünk: • Idegennyelv, informatika tantárgyakból (és testnevelésből a fiú-lány osztályösszetétel miatti esetekben) szakközépiskola (kifutó szakiskola), szakközépiskola (új) és a szakgimnázium évfolyamain, • Matematika tantárgyból az érettségi vizsga eredményeinek javítása céljából (a tantervi órakeret túllépése nélkül) lehetőleg minden évfolyamon, • Magyar kommunikáció (Magyar nyelvtan) tantárgyból a szakközépiskola 9. évfolyamán, • Magyar nyelv és irodalomból a szakgimnázium (szakközépiskolai kifutó) 9-10. évfolyamán, valamint az érettségi vizsgákra való felkészítés érdekében a szakközépiskola és a szakgimnázium 11-12. évfolyamán lehet csoportbontás. • Felzárkóztató foglalkozás lehetséges más közismereti tantárgyból is heti 1-2 órában, több osztályból szervezett tanulócsoportokban. Minimális csoportlétszám: 10 fő A tanítási órákon alkalmazott oktatási módszerek tekintetében a tagintézmények és a pedagógusok éljenek a csoportbontás nyújtotta lehetőségekkel.
44
2.9. Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények Az iskolában emelt szinten vizsgázó tanulók száma alacsony, így a kötelező vizsgatárgyakból csak megfelelő számú tanulói igény (12 fő/tantárgyi csoport) esetén szervezünk emelt szintű felkészítést.
2.10. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A Ntt. és a Tkr. szerint eljárva az iskola az alábbi döntéseket hozza: Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazására a szakmai munkaközösség javaslatot tesz. • A tankönyvek kiválasztáshoz beszerezzük a fenntartó hozzájárulását, valamint a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A döntésnél az alábbi az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. • A kiválasztott taneszközök korszerűbb ismereteket tartalmazzanak, korszerű formában feldolgozva. • A tankönyvek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók legyenek. • Azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, a tankönyvek és a taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a gazdaságosság követelményeit. • Csak rendszeresen használandó tankönyveket rendelünk. • A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban. A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor különös figyelmet fordítunk az ingyenességre jogosult diákok ellátására. Ők az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel jutnak tankönyveikhez. •
2.11. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Pedagógiai feladatok megvalósítása: • tanulási módszerek kialakítása • iskolai fegyelem és figyelem • kötelességérzet kialakítása • motiváció megteremtése • tanulásszervezés • teljesítmények növelése • kulcskompetenciák megalapozása • együttműködési készség fejlesztése • a tanulói tudás megalapozása • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait • a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával
45
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni • az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat A középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. •
2.12. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben szakközépiskolás diákjaink órarend szerint heti öt testnevelési órán vesznek részt. A táncos képzésben résztvevő diákok gyakorlati óráikon teljesítik tantervben előírt testnevelési kötelezettségüket. A testnevelés órák heti három óráját osztálykeretben, az órarend szerint szükséges biztosítani. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink az alábbi rendben is teljesíthetik: • az iskolai sportkörben sportoló tanulók a választott szakosztályban heti 2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel • a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2 óra foglalkozáson történő részvétellel (a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza) • a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával • a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 3 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek. • sport ágazati képzésben résztvevő diákjaink heti 2 órát önvédelem órájukkal teljesítenek. • Szakorvosi javaslat alapján iskolánk tanulói tantervi testnevelési kötelezettségük egy részét (II/A besorolás esetén szakközépiskolában a heti 5 órából 3 órát) vagy egészét (II/B besorolás esetén) gyógytestnevelés (gyógy-úszás) tanórákon teljesíthetik. Ebben az 46
esetben hiányzásuk adminisztrációja, illetve osztályzásuk a gyógytestnevelő közreműködésével történik. A szakiskolában a mindennapos testnevelést csak azokon a tanítási napokon kell megszervezni, amelyeken nem kizárólag gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. Az iskolai sportkörben 4 szakosztály működik: • kosárlabda • labdarúgás • röplabda • atlétika Szakosztályaink heti 4 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a testnevelés óra helyett a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező. Természetjáró csoportunk szervez gyalogos, autóbuszos, kerékpáros túrákat, teljesítménytúrákat diákjaink és a szülők, valamint külsős résztvevők számára, ahol évente sok túranapot teljesítenek. Saját szakosztályainkon kívül együttműködünk a városi sportegyesületek szakosztályaival. Biztosítjuk diákjaink számára a könnyített- és gyógytestnevelés oktatását, a feladat ellátása érdekében a szakszolgálat által biztosított gyógy-testnevelővel rendelkezünk. Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja az iskolai sportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi az iskolai sportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. Az iskolai sportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása a kollégiumban: A kollégiumban is minden tanuló részére biztosított a mindennapos testedzés lehetősége, ezért valamennyi diák igénybe veheti nyitvatartási időben a konditermet, a ping-pong szoba szolgáltatásait, a tornatermet és a focipályát is. Kimenőidőben sportjáték szervezhető.
2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: • az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel • a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. Fizikai felmérések: • NETFIT fittség vizsgáló módszer. Felmérési próbák: o Testösszetétel és tápláltsági profil o Aerob fittségi profil o vázizomzat fittségi profil o hajlékonysági profil • Ezen kívül atlétikai és labdás egyéni felméréseket végzünk. 47
A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok érdemjegyet nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban azonban érdemjeggyel értékelhető a tanulók fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetését a testnevelési munkaközösség vezetője ellenőrzi.
2.14. Projektoktatás A tantervi követelményeket szem előtt tartva szakközépiskolában törekszünk a projektoktatásra.
mind
szakgimnáziumban,
mind
2.15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések •
BTMN tanulók fejlesztő foglalkozása
•
SNI tanulók rehabiltációs foglalkozása
•
Tehetségfejlesztő szakkörök, műhelyek
•
Mentálhigiénés szakember foglalkoztatása
•
Lehetőség szerint szülői értekezletekre speciális szakember biztosítása
•
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére igény esetén felzárkóztató foglakozás biztosítása
2.16. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő-oktató munkájának egyik legfontosabb eszköze a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának folyamatos és következetes ellenőrzése, értékelése. •
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes tantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.
•
Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
•
A tanév eleji felmérő dolgozatok a szükséges korrepetáláshoz adnak információkat, ezért azokat általában nem osztályozzuk.
•
A tanuló minden órára köteles felkészülni és a tanóra szükséges felszerelésével megjelenni, ezért a röpdolgozatok, az írásbeli és szóbeli feleletek napi számát nem korlátozzuk, azokat a szaktanár előre nem köteles bejelenteni.
•
A dolgozatok kijavítását követően az érdemjegyeket a szaktanár haladéktalanul írja be az osztályozó naplóba.
•
Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak, vagy szóban adnak számot felkészültségükről.
48
A témazáró dolgozatok eredménye súlyozottan (2-szeres szorzóval) számít be a félévi, tanévév végi osztályzatba. (Szükség esetén, a tanév során egyetlen témazáró dolgozatot sem író tanulót osztályozóvizsgára bocsátjuk.) • A szaktanárok szóbeli felelet formájában is többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében. • A testnevelés követelményeinek elsajátítását főleg gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. • A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. • A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelése, minősítése az iskola helyi tantervében előírt követelmények alapján történik. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1) • A számonkérés formái: szóbeli felelet, írásbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, belső vizsga, gyakorlati feladat, órai munka, projektfeladat. • „Diákjainknak joga van, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról egy héttel hamarabb tájékoztatást kapjanak. A megírt dolgozatokat két tanítási héten belül ki kell javítani.” (Házirend) Amennyiben a kijavított dolgozatok átadására a fenti határidőn belül a pedagógusnak felróható okból nem kerül sor, a tanulók kérhetik dolgozatuk érvénytelenítését. A tanulónak joga van a megírt, kijavított dolgozatát megtekinteni, a kapott érdemjegyről tájékoztatást kérni. A szülőt a tanuló által szerzett érdemjegyekről a tárgyat tanító pedagógus az ellenőrző könyvön, illetve naplón (elektronikus naplón) keresztül értesíti. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. •
2.16.1. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásának elvei A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés tantárgyi sajátosságairól minden szaktanár a tanévek első óráján tájékoztatja a tanulókat. Ezeket a sajátosságokat az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák. • a házi feladat értékelhető • a hétvégi házi feladatok mennyiségét nem korlátozzuk. • a hétközi házi feladat mennyiségének igazodnia kell a tanulók sajátos helyzetéhez (az elkészítés munkaidő szükséglete, munkatempó, napi iskolai program, a tanuló szabad ideje) • az otthoni felkészülés feladatai igazodjanak a témazáró dolgozatok egy napra eső lehetséges számához • a házi feladatok elkészítése rendszeresen ellenőrizendő, számon kérendő A tanuló félévi vagy év végi osztályzatának kialakításánál a szaktanár valamennyi érdemjegyet figyelembe véve hozza meg döntését, melyet szakmai és pedagógiai elvek vezérelnek.
49
2.17. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.17.1. Az iskola egészségnevelési elvei Az iskolánkba járó tanulók nagy része hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetük a család, a környezetük gazdasági, szociális, kulturáltságbeli feltételeiből fakadnak. A diákok az egészségükkel, mentális helyzetükkel kapcsolatos gondjaikat is magukkal hozzák. Összetett iskolai feladat az egészség megőrzése, felügyelete, a tanulók ez irányú nevelése, formálása, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység. A tanórákhoz kapcsolódó nevelés: • Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása. • A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének felmérése. • Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásnak a megértetése és szokássá alakítása. • Törekvés az egészséges, főleg vitamin tartalmú táplálkozásra. • Az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaterem, öltöző, sportpályák, WC) higiénés állapotának javítása, korszerűsítése. A tanórán kívüli szabadidő keretében: • A tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése o házi versenyek, bajnokságok o ISK keretében edzések (szakosztályi) o Diákolimpia versenyek, bajnokságok • A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek megteremtése, szokássá válásának elősegítése. • Egészségfejlesztő céllal meghirdetett gyalog- és kerékpártúrák szervezése. (Olimpiai ötpróba keretében is.) • Az életmódsportok népszerűsítése, kialakítása a tanulók körében. • Sportnapok szervezése, megrendezése minden tanévben (szülők, családtagok bevonásával is). A biztonságos iskolai környezet kialakítása: • Balesetveszély források feltárása, intézkedés azok haladéktalan megszüntetésére. • Tűz- és bombariadó terv elkészítése, végrehajtásának gyakoroltatása. • Megelőző balesetvédelmi oktatás. Az egészséges környezet kialakítása: • Az iskolánkban tanuló és dolgozó fiatalok és felnőttek érdekében az iskola keretein belül és az iskola környezetében törekszünk az egészséges környezet kialakítására, annak megőrzésére. • Az iskolai felszerelések, berendezések vásárlásánál kiemelt szempontként kezeljük ennek a célnak az elérését. • Figyelembe vesszük és számítunk az iskola partnereinek véleményére, tapasztalataira. 2.17.2. Az iskolai környezeti nevelés elvei Célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet elemeinek és folyamatainak védelmét és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazzuk meg. Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képzünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai 50
képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Hagyományok ápolása: • iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; • drogprevenciós program folytatása; • osztályfőnöki órán környezetvédelmi problémák megbeszélése. Szaktárgyi célok: • a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre; • az érettségire és szakmai vizsgára felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); • a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre); • interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); • multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; • a számítógép felhasználása a tanórákon.
2.18. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az elbírálási rendszer alkalmazása: •
•
•
A tanulók személyiségének fejlődését, embertársaihoz való viszonyát a magatartásjegyek, a tanuláshoz, a munkához való viszonyukat – a képességek figyelembevételével – a szorgalomjegyek fejezik ki. Az elbírálás rendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal. Az osztályfőnök, az osztályközösség és a tanuló legalább félévente értékeli a tanulók magatartásában és szorgalmában mutatkozó változást, figyelembe véve a szaktanárok véleményét. Az osztályfőnök az értékelésről tájékoztatja a szülőket (félévkor az ellenőrző könyvben, év végén a bizonyítványban).
2.18.1. A magatartás értékelésének elvei A magatartás osztályzásakor elsődlegesen tekintettel vagyunk a tanuló személyiségére, a magatartását befolyásoló körülményekre. A magatartás minősítésének fokozatai: példás, jó, változó, rossz. Példás (5): Közösségi munkája elismerésre méltó, példamutató magatartású, vagy az iskola hírnevét különböző versenyeken elért eredményekkel öregbíti. Nincs írásbeli büntetése, van írásbeli elismerése. Nincs igazolatlan mulasztása. Jó (4): Közösségi munkában alkalmanként részt vesz. Legfeljebb 2 óra igazolatlan hiányzása van. Változó (3): Közösségi feladatokban csak vonakodva vesz részt, igazolatlan hiányzásainak száma 3-7 között van.
51
Rossz (2): Közösségi morál kialakulását súlyosan veszélyezteti, vagy igazolatlan mulasztása eléri, vagy meghaladja a 8 órát, fegyelmi eljárás folyt ellene és fegyelmi büntetésként „megrovást” vagy attól súlyosabb büntetést kapott. 2.18.2. A szorgalom minősítésének fokozatai A szorgalom minősítésének fokozatai: példás, jó, változó, hanyag. Példás (5): ha kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákra és a gyakorlati foglalkozásokra való felkészülése példamutató, ha előmenetelében képességeihez képest a tőle telhető maximumot nyújtja, városi, megyei vagy országos versenyeken kiemelkedő helyezést ér el. Jó (4): ha iskolai és gyakorlati munkáját lelkiismeretesen elvégzi, képességei, körülményei alapján azonban jobb eredmény elérésére is képes lenne. Változó (3): ha a teljesítménye az iskolai és gyakorlati munkájában hullámzó, csak alkalmanként tanúsít igyekezetet, kötelességeit csak többszöri figyelmeztetésre hajlandó teljesíteni, jelentősen elmarad a tőle elvárható szinttől. Hanyag (2): ha képességeihez képest igen keveset tesz tanulmányi és szakmai előmeneteléért, kötelességeit sorozatosan elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, két vagy több tárgyból félévkor vagy tanév végén elégtelen osztályzatot kap. 2.18.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazás, dicséret: A kimagasló teljesítményt elismerjük, értékeljük, és ezzel motiválunk. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben vagy jutalomban részesítheti. A dicséretek formái: szaktanári-, osztályfőnöki-, szakoktatói-, nevelőtanári-, igazgatói, nevelőtestületei dicséret. A jutalmazás formái: oklevél, könyvjutalom, tárgyjutalom, pénzjutalom. • • • •
A büntetések Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. A büntetések nevelő szándékúak legyenek. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek: • az agresszió, a másik tanuló bántalmazása, megalázása, • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, • a szándékos károkozás, lopás, • az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 52
A büntetések formái: a) Fegyelmező intézkedések: szaktanári-, szakoktatói-, nevelőtanári figyelmeztetés, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás b) Fegyelmi eljárást követő fegyelmi büntetések: A fegyelmi büntetés formáit a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. Jelenlegi érvényben lévő fegyelmi büntetések: „megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.”(Nkt. 58. §) Egyes fegyelmi büntetések megkötésekkel alkalmazhatók. A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi tárgyalásról és a büntetés mértékéről a tanulót, illetve kiskorú tanuló gondviselőjét írásban értesíti az iskola.
2.19. A középszintű érettségi vizsga témakörei 2.19.1. Magyar nyelv 1. témakör: Kommunikáció • A nyelv mint a kommunikáció eszköze • Pragmatika • Nyelvi és vizuális kommunikáció • A kommunikáció működése • Személyközi kommunikáció • A tömegkommunikáció 2. témakör: A magyar nyelv története • A nyelv mint történeti képződmény • A magyar nyelv rokonsága • Nyelvtörténeti korszakok • A magyar nyelv szókészletének alakulása • Nyelvművelés 3. témakör: Ember és nyelvhasználat • Ember és nyelv • A jel, a jelrendszer • Nyelvváltozatok • Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség • Nyelv és társadalom 4. témakör: A nyelvi szintek • Hangtan • A helyesírás • Alaktan és szótan • A mondat szintagmatikus szerkezete • Mondattan 5. témakör: A szöveg • A szöveg és a kommunikáció 53
A szöveg szóban és írásban A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés Az intertextualitás A szövegtípusok Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában 6. témakör: A retorika alapjai • A nyilvános beszéd • Érvelés, megvitatás, vita • A szövegszerkesztés eljárásai 7. témakör: Stílus és jelentés • Szóhasználat és stílus • A szójelentés • Stíluseszközök • Stílusréteg, stílusváltozat • • • • • •
2.19.2. Magyar irodalom 1. témakör: Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők: • Ady Endre • Arany János • Babits Mihály • József Attila • Kosztolányi Dezső • Petőfi Sándor 2. témakör: Művek a magyar irodalomból II. Válaszható szerzők • Balassi Bálint • Berzsenyi Dániel • Csokonai Vitéz Mihály • Illyés Gyula • Jókai Mór • Karinthy Frigyes • Kassák Lajos • Kertész Imre • Kölcsey Ferenc • Krúdy Gyula • Márai Sándor • Mikszáth Kálmán • Móricz Zsigmond • Nagy László • Nemes Nagy Ágnes • Németh László • Ottlik Géza • Örkény István 54
3.
4.
5.
6.
7.
• Pilinszky János • Radnóti Miklós • Szabó Lőrinc • Szilágyi Domokos • Vörösmarty Mihály • Weöres Sándor • Zrínyi Miklós témakör: Művek a magyar irodalomból III. Kortárs műalkotás: a mindenkori vizsga előtti utolsó 30 évben keletkezett (írt, bemutatott, megjelent) irodalmi alkotás • Kortárs szerzők • Kertész Imre: Sorstalanság • Szabó Magda: Az ajtó • Kortárs líra: pl. Varró Dániel művei témakör: Művek a világirodalomból Válaszható korok és témák: • Az antikvitás • Homérosz eposzai • Szophoklész. Antigoné • Biblia • Orosz romantika (Puskin: Anyegin) • Orosz realizmus – (Gogol: A köpönyeg; Csehov: a Csinovnyik halála) • angol realizmus (Dickens: Twist Olivér) témakör: Színház és dráma • Szophoklész : egy műve • Shakespeare: egy műve • Moliéreegy műve • Katona József: Bánk bán • Madách Imre: az ember tragédiája • Egy XIX. századi dráma (Ibsen, Csehov) • Örkény István egy drámája • Egy XX. századi magyar dráma témakör: Az irodalom határterületei (Egy jelenség vagy szerző vagy műfaj vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből.) • film • rajzfilm • dalszöveg • tv műsor • digitális irodalom • bestseller témakör: Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom ( Egy szerző vagy műalkotás vagy jelenség vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből.) • Miskolci Nemzeti Színház • Szabó Lőrinc: Tücsökzene
55
2.19.3. Történelem I.
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra • • • •
II.
Az Anjouk kora Magyarországon megerősödése I. Károly Róbert a királyi hatalom helyreállítója A földrajzi felfedezések és hatásuk Európában vagy Az ipari forradalom hullámai és hatásai Az első világháború és következményei Magyarországon (A trianoni béke és következményei) A háztartás pénzügyei (adók, járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek) Népesség, életmód, település
• • • III.
Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában (A középkori város jellemzői Európában) Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban (Demográfiai és etnikai viszonyok a XVIII. századi Magyarországon) A kádár korszak mindennapjai Egyén, közösség, társadalom
• • • • IV.
Az államalapítás és az Árpád házi uralkodók kora (Szt. István király társadalomépítő és államalapító tevékenysége, Az Árpád-kor válsága (A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején) A reformkor: Széchenyi István programja vagy Kossuth Lajos reformprogramja A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelességek, a munkaviszony megszűnése Modern demokráciák működése
• • • V.
A modern demokráciák előzménye: az athéni állam működése Periklész idején (vagy Julius Caesar egyeduralmi kísérlete) Alkotmányosság és abszolutizmus a XVII-XVIII. században (Az angol alkotmányos monarchia kialakulása és jellemzői) Az Európai Unió működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
• • • •
• VI.
Nyugat-Európa a kora középkorban (A korai feudalizmus kialakulása és jellemzői Az európai kultúra alapjai (A kereszténység kialakulása és főbb tanításai) A kiegyezés létrejötte és tartalma (vagy: Az 1848-as forradalom és vívmányai) Fasizmus, nemzeti szocializmus, kommunizmus (A náci eszmék kialakulása és térhódítása a XX. században, vagy: Kommunista ideológia és sztálini diktatúra a Szovjetunióban) A Rákosi-rendszer Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
• • • •
A Hunyadiak kora (Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája) A török Magyarországon (A mohácsi vész és az ország három részre szakadása) Az első világháború és következményei (Az első világháború hadviselő felei, frontjai, a háború jellege, vagy: Az első világháborút lezáró békerendszer) Magyarország a II. világháborúban (Magyarország belépése a II. világháborúba és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban 1943 januárjáig) 56
VII.
Szabadon választott Iskolánk névadója: fordulópontjai)
•
Szemere
Bertalan,
(vagy:
Miskolc
város
történelmének
2.19.4. Idegen nyelv 1. Személyes vonatkozások, család • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teendők • Személyes tervek 2. Ember és társadalom • • • • • • • •
A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. Környezetünk • • • • • •
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás
4. Az iskola • • • •
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világa • •
Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. Életmód • • • • • •
Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset 57
•
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • • • • •
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események
8. Utazás, turizmus • • • •
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika • •
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
10. Gazdaság • • •
Családi gazdálkodás A pénz szerepe a mindennapokban Vásárlás, szolgáltatás.
2.19.5. Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok • Halmazok • Matematikai logika • Kombinatorika • Gráfok 2. Számelmélet, algebra • • • • • • • • •
Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűs kifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszere k, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek
3. Függvények • • •
A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria •
Elemi geometria 58
• • • • • • •
Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat
5. Valószínűség-számítás, statisztika • •
Leíró statisztika A valószínűség-számítás elemei
2.19.6. Informatika 1. Információs társadalom • •
A kommunikáció Információ és társadalom
2. Informatikai alapismeretek – hardver • •
Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése
3. Informatikai alapismeretek – szoftver •
Az operációs rendszer és főbb feladatai
4. Szövegszerkesztés • • • •
A szövegszerkesztő használata Szövegszerkesztési alapok Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben
5. A táblázatkezelő használata • • • • •
A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel
6. Adatbázis-kezelés • • • •
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok
7. Információs hálózati szolgáltatások • •
Kommunikáció az Interneten Weblap készítés
8. Prezentáció és grafika • •
Prezentáció (bemutató) Grafika 59
9. Könyvtárhasználat • •
Könyvtárak Dokumentumok
2.19.7. Földrajz 1. Kozmikus környezetünk 2. A geoszférák földrajza és környezeti problémáik A kőzetburok • A Föld szerkezete, a lemeztektonika • A hegységképződés • A kőzetburok építőkövei (ásványok, kőzetek) • A földtörténet eseményei, képződményei A vízburok • A világtenger • A szárazföld vizei A levegőburok • A légkör anyaga és szerkezete • Víz a légkörben • A légkör fizika folyamatai 3. Földrajzi övezetesség • A vízszintes földrajzi övezetesség • A forró övezet • Mérsékelt övezet • Hideg övezet • A függőleges földrajzi övezetesség 4. A népesség- és településföldrajz • A népesség földrajzi jellemzői • A települések földrajzi jellemzői 5. A világ változó társadalmi-gazdasági képe • A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai • A világ élelmiszer-gazdaságának jellemzői és folyamatai • A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása • A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 6. Magyarország földrajza • Magyarország természeti adottságai • Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői • Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe • Hazánk nagyrégióinak természet- és társadalom-földrajzi képe 7. A kontinensek földrajza Európa regionális földrajza • Európa általános természetföldrajzi képe • Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai • Európa országai Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajz i képe Ázsia országai 60
Amerika országai 1. Globális környezeti problémák 2.19.8. Belügyi rendészeti ismeretek 1. A rendészet alapjai A rendészet alapfogalmai és szervei • A rend, a közrend (belső rend), a határrend • A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság • A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme • A katasztrófavédelem és a polgári védelem • A katasztrófák felosztása • A rendészet szervei Az egyes rendészeti szervek általános jellemzése • A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok • A belügyi rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai • A Rendőrség, Határőrség, katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei 2. A belügyi rendészeti szervek szakmai tevékenysége A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása • A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei • A Rendőrség, Határőrség, katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai • A rendészeti szervek irányítása és vezetése Intézkedések és kényszerítő eszközök • A rendőri és határőri intézkedések és alkalmazásuk alapvető szabályai • A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk főbb szabályai Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek • A belügyi rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, a lakossággal és a civil kontroll • A rendészeti szervek filozófiája • A Rendőrség, Határőrség szervei által alkalmazott szolgálati formák és tevékenységek, azok jellemzői • A katasztrófavédelem tevékenysége és jellemzői 3. A belügyi rendészeti szervek funkcionális tevékenysége A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység • A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai • Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei • Az egyes rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek • A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei • A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények A környezet-, munka- és egészségvédelem • A környezet-, munka- és egészségvédelem célja, feladatai
61
Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai A szolgálati érintkezés • Rendfokozatok és állománycsoportok • Fegyelmi és függőségi viszonyok • A szolgálati érintkezés főbb szabályai Az alaki magatartás • Az alakiság jelentősége • A főbb alaki elvárások és követelmények 4. Tereptan A tereptan alapjai • A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása • A térkép fogalma, fajtái, méretaránya A terepen történő tájékozódás A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében Az iránytű, a tájoló és a távcső használata A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek országjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei 5. A Jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés A jogellenes cselekmények • A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása • A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok • Szabálysértési alapismeretek • A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok • Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók • A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevő személyek • A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai • A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői Bűncselekményi alapismeretek • A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői • A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete • A büntethetőségi akadályok • Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók • A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló leggyakoribb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői Nyomozási alapismeretek • A büntetőeljárás elvei • A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek • A büntetőeljárás szakaszai •
2.19.9. Katonai alapismeretek 1. Szabályzat ismeret: írásbeli vizsga • A katonákkal szemben támasztott követelmények • Alapvető magatartási szabályok • Fegyelmi felelősség, anyagi felelősség • A parancsnok és helyettesei • A parancsnok jogai és kötelességei 62
2.
3.
4.
5.
6.
7.
• A század szolgálati személyei • A laktanyai napirend általános szabályai • Az ügyeleti szolgálatok • A növendékek (diákok) kötelességei és jogai • A katonák és a rendőrség tagjainak viszonya • A katonák viszonya más hadseregek katonáihoz és az ezzel kapcsolatos szabályok • A középiskolai napirend • A katonák elismerése, fegyelmi felelősségre vonása • A katonák által benyújtott beadványok intézésének rendje Alaki rendgyakorlat: gyakorlati vizsga • Alaki fogások és mozdulatok fegyver nélkül • Fordulatok álló helyben és mozgás közben • A sapka le- és felvétele • Mozgás raj alakzatban • Fordulatok álló helyben, rajkötelékben • Kilépés raj alakzatból, elöljáróhoz való menet, jelentés, jelentkezés, távozás • A szakasz alakzatváltoztatásai • A raj sorakoztatása, megindítása, megállítása • Tiszteletadás rajkötelékben, álló helyben és menet közben Magyar Honvédség és NATO-ismeretek: írásbeli vizsga • A Magyar Honvédség katonai tanintézetei • A Magyar Honvédségnél a hivatásos tiszti vagy tiszthelyettesi állományba lépés lehetőségei, feltételei • A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyetemi szintű képzési rendszere • A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem főiskolai szintű képzési rendszere • A Magyar Honvédségnél folyó tiszthelyettesi képzés rendszere • A Magyar Honvédség fegyvernemei • A Magyar Honvédség tiszt és tiszthelyettes képzési rendszere • A NATO európai szervezete és struktúrája, Magyarország és a Magyar Honvédség integrációja az európai szervezetbe • A Magyar Honvédség haderőnemei, fegyvernemei, szakcsapatai • A Magyar Honvédség részvétele a békefenntartásban • A haderőfejlesztés fontossága Katonai tereptan: írásbeli vizsga • Egyezményes jelek • Az azimut fogalma és fajtái • A Magyar Köztársaság katonaföldrajzi értékelése • A terepvázlat készítés módja és szabályai Katonai tereptan: gyakorlati vizsga • A 39/49.M tájoló használata, a tájolóval végezhető művelete • Tájékozódás terepen, térkép alapján • Menetvonal-vázlat készítés Munkavédelmi és biztonságtechnikai ismeretek: írásbeli vizsga • A munkavédelem fogalma, területei • A tűzriadó terv tartalma, a tűzriadó elrendelésének módja, teendők tűz esetén • Környezetvédelmi feladatok a középiskola mikrokörnyezetében, hulladékgyűjtés, környezetkárosító tevékenységek Egészségügyi ismeretek: írásbeli vizsga 63
• Az elsősegélynyújtás • Az eszköz nélküli egyszerű betegvizsgáló eljárások • A légzés vizsgálata • A vérkeringés vizsgálata • Az eszméletlen állapotot észlelve az újraélesztési tevékenység sorrendje • Elsősegélynyújtás eszméletlen beteg számára • Eszméletlen, jól lélegző beteg légutainak szabadon tartása (stabil oldalfekvés) 8. Jogi ismeretek: írásbeli vizsga • A jogrendszer, joghierarchia • A nemzetközi hadijog 9. Lövészeti ismeretek: gyakorlati vizsga • A légfegyverek ismertetése: a légpuska fő részei, működése, működés közben előforduló akadályok • A 48.M kispuska technikai adatai, fő részei, működése, működés közben előforduló akadályok • A 42.M kézigránát rendeltetése, fő részei, működése • A lőtéren betartandó biztonsági rendszabályok • A kézigránátdobás technikájának oktatása, a dobás gyakorlása álló, térdelő és fekvő testhelyzetben gyakorló kézigránáttal 2.19.10. Testnevelés Elméleti ismeretek • A magyar sportsikerek • A harmonikus testi fejlődés • Az egészséges életmód • Testi képességek • Gimnasztika • Atlétika • Torna • Ritmikus gimnasztika • Küzdősportok, önvédelem • Úszás • Testnevelési és sportjátékok • Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek • Gimnasztika • Atlétika • Torna • Küzdősportok, önvédelem • Úszás • Testnevelési és sportjátékok 2.19.11. Ének-zene 1. Éneklés: Régi stílusú népdalok (20) Új stílusú népdalok (20) Műdalok – különböző művészettörténeti korokból (20) 64
Műelemzés: A népdalelemzés szempontjai: - előadásmód - ritmus - szillabika - cezúra - szerkezet - dallamvonal - stílus - egyéb (tartalom, hagyomány, jeles nap) A műdalelemzés szempontjai: - művészeti kor bemutatása - zeneszerző bemutatása - műfaj bemutatása - az adott konkrét mű elemzése 2. Zenetörténet: A művészettörténeti korszakok bemutatása Zeneszerzők élete és műveik ismertetése – egy-egy mű részletes ismerete 3. Zenefelismerés: A művészettörténeti korokból meghallgatott zenei részletek felismerése: - Josquen des Pres: Ave vera virginitas - Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaláról való ének - J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny, h-moll szvit – menüett - Händel: Messiás - J. Haydn: G-dúr Oxford szimfónia - W. A. Mozart: Figaro házassága - Beethoven: V. Sors szimfónia - Erkel Ferenc: Bánk bán - Liszt Ferenc: Les Preludes - Muszorgszkij: Egy kiállítás képei - Ravel: Bolero - Gershwin: Kék rapszódia - Orff: Carmina Burana - Bartók Béla: Concerto - Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus
4. Zeneelmélet: A dúr és a moll hangsor két kereszt és két bé előjegyzésig Modális hangsorok Jellegzetes ritmusok Hangközök Hármashangzatok és megfordításaik 65
Zenei kifejezések 5. Dallamírás: Egy megadott betűkottás zenei mű átkonvertálása más hangnembe
2.19.12. Művészettörténet • • • • • • • • • • • • • • • •
Ősművészet Az ókori Egyiptom művészete Az ókori görög művészet A Római Birodalom művészete Honfoglalás kor A középkor művészete (románkor és gótika) A reneszánsz művészet A barokk művészet A klasszicizmus művészete A romantika és a realizmus művészete A XIX sz. második felének festészete I. A XIX sz. második felének festészete II. A szecesszió, mint a századforduló művészete Avantgard törekvések a XX. század első felében Absztrakt expresszionizmus és a pop art törekvések A modernizmus, a XX. sz. építészete
2.19.13. Rajz és vizuális kultúra • Vizuális nyelv • Technikák (alkotás) • Ábrázolás, látványértelmezés • Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás • Megjelenítés sajátosságai • Technikák (befogadás) • Vizuális kommunikáció • Tárgy- és környezetkultúra • Kifejezés és képzőművészet 2.19-14. Szakmai vizsgatárgyak A) Egészségügyi technika ismeretek „A” feladat: szakmai és anatómiai ismeretek: • gyógyászati segédeszközök, • anatómiai ismeretek, • gyógyászati segédeszköz-ellátás, • gyártási alapismeretek. „B” feladat: anyagismeret: 66
• • •
fémipari anyagismeret műanyagok segédanyagok
B) Képző- és iparművészeti ismeretek A digitális adathordozón leadott portfólió. 6 darab digitális képet kell tartalmaznia pdf formátumban. (A/2 méretű oldalak manuális vagy digitális technikával készülhetnek, de a manuális technikával készült feladatot digitalizálni kell. Egy képen (oldalon) több feladat bemutatása is lehetséges. A portfólió oldalai sorszámmal ellátottak, a következő tartalmak szerinti összeállításban: 1. Tanulmányrajz, amelynek témája a tárgy- vagy térábrázolás, 2. Figura tanulmány (egész- vagy félalakos ábrázolás), 3. Festett vagy egyéb színes technikával készült kompozíció, 4-6. Három oldal, a szakmai feladatokat dokumentáló C) Közlekedésgépész ismeretek „A” feladat: Közlekedési ismeretekhez tartozó témakörök „B” feladat: A műszaki rajz, a mechanika, a gépelemek, a technológia és az elektrotechnikaelektronika területeihez kapcsolódó témakörök A szóbeli tételsor témakörei és azok százalékos aránya: • műszaki rajz: 15%, • anyagismeret-technológia: 15%, • mechanika: 20%, • gépelemek-géptan: 25%, • elektrotechnika-elektronika: 25%. D) Optika ismeretek Portfólió: 8-12 db fotográfiából álló válogatás A fotográfiák témáját (egy témát) a vizsgázó a vizsgaidőszak kezdete előtt három hónappal a következő átfogó témák közül választja ki: • emberábrázolás, • tárgyfotó • reklámfotó • divatfotó • riportfotó • dokumentarista fotográfia • táj- és városfotó • képzőművészeti fotóhasználat E) Rendészet ismeretek
67
„A” feladat: • intézkedések, fellépések és a szolgálatellátás alapjai • jogszabályi és egyéb szabályzó előírások • a rendvédelemhez, a személy- és vagyonvédelemhez kapcsolódó egyéb ismeretek „B” feladat: • jogszabályi és egyéb szabályzó előírások • a rendvédelemben, a személy- és vagyonvédelemben alkalmazható eszközök F) Sport ismeretek „A” feladat: • • • • •
anatómiai-élettani ismeretek (javasolt tételszám: 4-6) egészségtan (javasolt tételszám: 3-5) terhelésélettan (javasolt tételszám: 3-5), elsősegélynyújtás (javasolt tételszám: 3-4) funkcionális anatómia (javasolt tételszám: 4-6)
„B” feladat: • • • •
edzéselméleti ismeretek (javasolt tételszám: 6-8), edzésprogramok (javasolt tételszám: 3-5), gimnasztika elmélet (javasolt tételszám: 4-6), gimnasztika gyakorlat (javasolt tételszám: 4-6).
G) Szépészet ismeretek „A” feladat: • •
kézápoló szakmai ismeretek: - Kézápolás szépészeti szakmai ismeretek: - Anatómiai alapismeretek, - A bőr és függelékeinek felépítése és élettana, - Masszázs.
„B” feladat: tervezési feladat kézápoló szakmai ismeretek: - Kézápolás • divattörténeti ismeretek: - Művészet- és hajviselettörténet • •
H) Táncos ismeretek Az „A” és „B” feladatok témakörei: • a prehistorikus kor tánctörténete,
68
•
a klasszikus kor tánctörténete,
•
a reneszánsz és a barokk táncélete,
•
a felvilágosodás korának táncélete,
•
a romantika táncélete,
•
a XX. század elejének táncélete.
69
3. Szakmai program 3.1. Az iskola képzési szerkezete (kifutó rendszer) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. §-ának (1) és (2) bekezdései tartalmazzák a szakiskolai, szakközépiskolai képzésekre vonatkozó átmeneti szabályokat. Ennek értelmében utoljára a 2012/2013-as tanévben indult képzéseket lehet a korábbi szabályozás, azaz a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezései, valamint a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: régi OKJ) alapján befejezni. Ez azt jelenti, hogy a kilencedik vagy magasabb évfolyamon 2012 szeptemberében (de legkésőbb – keresztfélévben – 2013 februárjában) vagy korábban indult, jelenleg folyamatban lévő szakiskolai vagy szakközépiskolai képzések esetén lehetőség van a képzéseknek a korábbi szabályok és a régi OKJ szerinti befejezésére. 3.1.1. Szakközépiskolai képzés Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott új Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: új OKJ) szerint indított szakközépiskolai és szakiskolai képzéseinket szakközépiskolában a 2018-19. tanévben kifuttatjuk, így azok nem indíthatók 2016. szeptemberétől. Helyettük a szakgimnáziumi és szakközépiskolai újtanterv szerinti képzések indításáról született döntés. Meglévő szakközépiskolai tanulóink a szakgimnáziumi elnevezés alatt, szakiskolai tanulóink a szakközépiskola elnevezés alatt régi tantervük szerint folytatják tanulmányaikat, illetve teszik le az aktuális vizsgaszabályzat szerinti érettségi és szakmai vizsgáikat. 3.1.2. Szakiskolai képzés A 2016-17. tanévtől a szakiskolai képzés, mint elnevezés tagintézményünkben megszűnik, helyette szakiskolai tanulóink szakközépiskolásként folytatják régi tanterv szerinti tanulmányaikat, illetve tesznek szakmai vizsgát, majd ezt követően 2 év felkészítés után nappali, vagy esti tagozaton lehetőségük lesz az érettségi végzettség megszerzésére.
3.2. Képzési szakaszok A következő szakaszokra vonatkozóan készítettük el a pedagógiai programunkat: • • • • •
szakgimnáziumi képzés (régi szakközépiskola, kifutó rendszer) szakgimnáziumi képzés új szakközépiskola (régi szakiskola, kifutó rendszer) évfolyamok szakközépiskola (új) szakképző szakasz – párhuzamos képzés (kifutó rendszer)
3.3. Szakközépiskolai és szakiskolai képzési program (kifutó rendszer) Oktatott szakmacsoportok – szakmák felsorolása (kifutó rendszer) Iskolánk képzési területei: 3.3.1. Szakgimnáziumban (a régi szakközépiskolában) – iskolarendszerben – nappali tagozaton (kifutó rendszer, utoljára a 2016/2017. tanévben) 70
A színházi táncos (OKJ 54 212 07 0010 54 04) képzés órakerete (kifutó rendszerben) Évfolyam
13.
Tantárgy
utoljára a 2016/2017. tanévben
Tánctörténet I. Bevezetés
1
Klasszikus balett
10
Kortárs modern tánc
3
Emelés
2
Színpadi tánc
3
Néptánc
3
Előadóművészeti gyakorlat
8
Színészmesterség
2
Balett elmélet gyakorlati prezentációval
2
Tánctörténet II. Műelemzés
1
Összefüggő szakmai gyakorlat
-
3.4. Az iskola képzési szerkezete (kifutó rendszer) A 2013/2014. tanévtől indult rendszerben az akkor érvényes OKJ-nak megfelelő képzési szerkezet szerint történik a szakmai képzés az iskolában. A szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik. A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolai (régebben szakiskolai) képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolában a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához valamennyi évfolyamon az együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti Alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. A szakképzési kerettanterv a szakgimnáziumokban (régebben szakközépiskolákban) ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakgimnáziumban (a régi szakközépiskolákban) a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg. 71
Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg. A szabadon hagyott időkeretre az iskola nem állapít meg további szakmai tartalmat, az időkeretet a kötelező ismeretek elmélyítésére használja fel. 3.4.1. Szakgimnáziumi (régi szakközépiskolai) szakmai képzés (kifutó rendszerben a 2018/2019. tanévig) A szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatra előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. A szakközépiskola – szakmai érettségit szerzett – tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadiktizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. A felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. A szakgimnáziumi (régi szakközépiskolai) szakmai képzéseinket az alábbi táblázat tartalmazza:
Ssz. Szakképesítés megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Autószerelő Autóelektronikai műszerész Fogtechnikus gyakornok Gyakorló kozmetikus Gyakorló fodrász Fotográfus és fotótermék-kereskedő Dekoratőr (párhuzamos képzés)
Szakképesítés OKJ azonosítója
Ágazat megnevezése/ megjegyzés
54 525 02 54 525 01 54 724 01 52 815 02 52 815 01 54 810 01 54 211 01
Közlekedésgépész Közlekedésgépész Egészségügyi technika Szépészet Szépészet Optika Képző- és iparművészet
72
8.
Divat- és stílustervező (párhuzamos képzés)
54 211 02
Képző- és iparművészet
9. 10.
Sportedző (a sportág megjelölésével) Fitness-wellness instruktor
54 813 01 54 813 02
Sport Sport
11.
Táncos (színházi táncos, néptáncos vagy kortárs-, modern táncos szakmairány) párhuzamos képzés
54 212 09
Nincs (Kulturális és nemzeti örökségvédelmi szakképesítés)
12. 14. 15.
Autótechnikus Kozmetikus Fogtechnikus
55 525 01 55 815 02 55 724 01
szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés
16.
Rendészeti ügyintéző
52 861 11
Rendészet és közszolgálat
Az egyes tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik. A nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatásban és a nappali rendszerű oktatásban az egyes tantárgyak heti óraszámai, illetve követelményei megegyeznek. A felnőttoktatás órakerete minden szakon heti 18 óra.
73
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ÁGAZATHOZ (RÉGI) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok 10418-12 Járműkarbantartás
10419-12 Járműszerkezetek javítása
10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai
9.
Évfolyam heti óraszáma 10. 11. 12. 13.
0,5
0,5
Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
14.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlat Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat
Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
1 2,5
1
2
2
2
2
1 2,5 2 4
1
2
4
2
2
4
3
2
10
3
6 2 0,5 3 3 4 2 2 5 4 3 3
6 70
74
1 1 2
7 105
8 140
11
34 160
34
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ÁGAZATHOZ (RÉGI) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK
9.
Évfolyam heti óraszáma 10. 11. 12. 13.
0,5
0,5
Tantárgy
Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén) Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemek-géptan alapok Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási 10417-12 gyakorlatok Közlekedéstechnikai gyakorlatok Mérési gyakorlatok Járműkarbantartás Gazdasági 10418-12 ismeretek Járműkarbantartás Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan 10421-12 GépjárműAutószerelő feladatai villamosságtan Szerelési gyakorlat Járműdiagnosztika 10422-12 Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika gyakorlata Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
75
14.
0,5 2 1
1
1
2,5
1 2 1
2
2
2
2
2,5 2 4
1
2
4
2
2
4
3
2
10
3
4 1 0,5 6 6 4 2
6 4 4
6 70
7 105
8 140
11
34 160
34
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ (iskolarendszerű 15. évfolyam és felnőttoktatás nappali munkarend szerinti 1. évfolyam, valamint felnőttoktatás esti munkarend szerinti 3. évfolyam)
Nappali tagozat Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Elméleti
Esti tagozat
Gyakorlati Elméleti Gyakorlati heti heti heti óraszám óraszám óraszám
heti óraszám 10423-12
Gépjárműszerkezetek
5
2,5
Járműfenntartási feladatok
Szakmai számítások
1
0,5
Gépjárműfenntartás gyakorlata
7
4
10424-12
Veszélyes anyagok kezelése
2
1
Járműfenntartási üzemvitel
Vállalkozási ismeretek
1
0,5
Műszaki ismeretek
2
0,5
dokumentációs
Számítástechnika gyakorlat 10425-12
Korszerű járműtechnika
Korszerű járműtechnika
Korszerű gyakorlat
1 6
3
járműtechnika
Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat Összes óra
17
Összes óra
5
3
4
2
17 34
76
1
8
10 18
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 211 01 DEKORATŐR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ÁGAZATHOZ (RÉGI) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések) 10586 Művészetelmélet és ábrázolás
Évfolyam Tantárgy
9.
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
11.
12.
1
13.
0,5 2 1 2
1 2
2
2 2
0,5
2
0,5 1
2
3 3
2
3
2 2 1
1
0,5
0,5
0,5 1,5
2
1 1
1
0,5 0,5
1
1 1 2 1 1
1 2 1 2
2 1 1 2
2 2 2 2 2
4 4 4 5 2
Dekoratőr Szakmai ábrázolási gyakorlat
10591 Kirakat és térrend.
14.
0,5
Foglalkoztatás I.
Térábrázolási rendszerek Térábr. geometriai rendsz. Művészettörténet A művészetek története a 19. századig A művészetek története a 20. században A néprajz és a népművészet alapfogalmai Rajz, festés, mintázás gyakorlat A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai Emberábrázolás alapjai Ember és tér Szakmai rajz 10587-12 Művészeti Művészeti vállalkozás vállalkozások működtetése Művészeti váll. működtetése 10588-12 Tervezés és Stílustan és szaktörténet technológia Stílustan Szaktörténet Technológia Anyagismeret Eszközismeret Tervezés és gyakorlat Tervezés Anyag és eszközhasználat Műhely és műteremhasználat Kivitelezés 10589 Kortárs sz. körny. Kortárs szakmai környezet 10590-12 technológia
10.
5
Technológia gyakorlat
2
Technológia szakelmélet
2
Grafika gyakorlat
4
Tervezés gyakorlat
3
Térábrázolási rendszerek II.
1
Kirakatrendezés gyakorlat
6
Térrendezési gyakorlat
3
Rendezés szakelmélet
3,5 34
Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
15 53
77
15 53
16 54
16,5
34 160
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 211 02 DIVAT- ÉS STÍLUSTERVEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ÁGAZATHOZ (RÉGI) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések) 10586 Művészetelmélet és ábrázolás
Évfolyam Tantárgy
9.
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
10.
11.
12.
1
13.
14.
0,5 0,5
Foglalkoztatás I.
2
Művészettörténet A művészetek története a 19. századig A művészetek története a 20. században A néprajz és a népművészet alapfogalmai Térábrázolási rendszerek A térábrázolás geometriai rendszerei Rajz, festés, mintázás gyakorlat A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai Emberábrázolás alapjai Ember és tér Szakmai rajz 10587-12 Művészeti Művészeti vállalkozás vállalkozások működtetése Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és Stílustan és szaktörténet technológia Stílustan Szaktörténet Technológia Anyagismeret Eszközismeret Tervezés és gyakorlat Tervezés Anyag és eszközhasználat Műhely és műteremhasználat Kivitelezés 10589 Kortárs sz. körny. Kortárs szakmai környezet
2
2
2
2 2
0,5
1
0,5
1
1 1
2
3 3 3
2
3 3
2 2 1
1
0,5
0,5
0,5 1,5
2
1 1
1
0,5 0,5
1
1 1 2 1 1
1 2 1 2
2 1 1 2
2 2 2 2 2
4 4 4 5 2
10590-12 Stílus és divat Szakmai ábrázolási gyakorlat szakmai rajz, modern és Divattörténet kortárs szakmai környezet Divattervezés gyakorlat
4
Öltözék kivitelezés gyakorlat
5
Látványtervezés gyakorlat
6
10591 Kirakat és térrend.
3 4
Stílusalakítás gyakorlat
4,5
Stílusalakítás elmélet
3 34
Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
15 53
78
15 53
16 54
16,5
34 160
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 52 815 01 GYAKORLÓ FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ÉS A SZÉPÉSZETI ÁGAZATHOZ (RÉGI) SZAKMAI KÖVETELMÉNY Tantárgy MODULOK 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és biztonság egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén) 11486-12 Szakmai etika Szépségszalon és kommunikáció üzemeltetése Munka- és környezetvédelem Vállalkozás és marketing Szakmai informatika 11487-12 Szépészeti szakmai Szolgáltatást megalapozó ismeretek anatómiai, szakmai- és Divattörténeti anyagismeretek ismeretek Szépészeti általános anyagismeret Szakmai alapozó gyakorlat 10250-12 Kézápoló szakmai Kézápolás ismeretek Kézápoló szakmai gyakorlat 11484-12 Gyakorló fodrász Fodrász manuális szakmai ismeretek1 alapműveletek Gyakorló fodrász szakmai gyakorlat Szakrajz 11485-12 Fodrász Gyakorló fodrász vegyszeres műveletek szakmai ismeretek 2 Gyakorló fodrász anyagismeret Gyakorló fodrász vegyszeres műveletek szakmai gyakorlat Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
79
Évfolyam 9.
10.
11.
12.
0,5
13.
14.
0,5 0,5 2
1
1 0,5
2 0,5 0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1 1
1,5
2
2
0,5
2 1
1 3,5
1
2
3
5
16
0,5
0,5
0,5
2
2
2
2
5 2 17 0,5 2 2
8 6 70
7 105
8 140
11
34 160
34
SZAKKÉPZÉSI TANTERV az 52 815 02 GYAKORLÓ KOZMETIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ÉS A SZÉPÉSZETI ÁGAZATHOZ (RÉGI) SZAKMAI KÖVETELMÉNY Tantárgy MODULOK 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és biztonság egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén) 11486-12 Szakmai etika Szépségszalon és kommunikáció üzemeltetése Munkaés környezetvédelem Vállalkozás és marketing Szakmai informatika 11487-12 Szépészeti szakmai Szolgáltatást ismeretek megalapozó anatómiai, Divattörténeti szakmaiés ismeretek anyagismeretek Szépészeti általános anyagismeret Szakmai alapozó gyakorlat 10250-12 Kézápoló szakmai Kézápolás ismeretek Kézápoló szakmai gyakorlat 11488-12 Gyakorló Kozmetikai kozmetikus szakmai alapműveletek ismeret Gyakorló kozmetikus szakmai gyakorlat Gyakorló kozmetikus anyagismeret Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
80
Évfolyam 9.
10.
11.
12.
0,5
13.
14.
0,5 1 2
1
1 0,5
2 0,5 0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1 1
1,5
2
2
0,5
2 1
1 3,5
1
2
3
5
16
0,5
0,5
0,5
2
2
2
2
5 4
24
3 6 70
7 105
8 140
11
34 160
34
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV AZ 55 815 02 KOZMETIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ (RÉGI) (iskolarendszerű 15. évfolyam és felnőttoktatás nappali munkarend szerinti 1. évfolyam) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK
Elméleti heti óraszám
Tantárgyak
Kozmetikus szakmai gyakorlat 1. 11246-12 Bőrtípusok és Kozmetikus szakmai rendellenességek ismeretek és biológia Kozmetikus anyagismeret Elektrokozmetika 11247-12 gyakorlat Elektrokozmetikai készülékekkel végzett Elektrokozmetika kezelések elmélet Kozmetikus szakmai 11248-12 Speciális gyakorlat 2. kozmetikai eljárások Speciális kozmetikus ismeretek Összes óra Összes óra
81
Gyakorlati heti óraszám 14
2,5 2 8 1,5 5 1 7
27 34
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 810 01 FOTOGRÁFUS ÉS FOTÓTERMÉK-KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint az OPTIKA ÁGAZATHOZ (RÉGI) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10039-12 Művészetelméleti és szakrajzi feladatok 1038-12 Kereskedelmi vállalkozási tevékenységek
Évfolyam heti óraszáma Tantárgy
9.
Munkahelyi egészség és biztonság
10.
11.
0,5
13.
14.
0,5
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Művészettörténet Szakrajz
1
1
1
1
4
1,5
2
2
1
7
1
0,5
és Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek
10037-12 A fotográfiai eszközök jellemzése 10854 Fotográfiai elmélet 10855-12 Fotográfiai gyakorlat
12.
Fotográfiai ismeretek Fotográfiai ismertek gyakorlata Kultúrtörténet Fotótechnika Felvételkészítés és kidolgozás
2
2
1
2
8
1
2
4
6
14 1 4 18
Kreatív tervezés
8
Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
6 70
7 105
8 140
11
34 160
34
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 55 724 01 FOGTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ (RÉGI) iskolarendszerű 15. évfolyam és felnőttoktatás nappali munkarend szerinti 1. évfolyam SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11145-12 Kombinált munka, orthodontiai készülék és implantátum felépítmények Heti összes óra
Évfolyam Tantárgy
Össz.
15.
Kombinált munka, orthodontiai és implantátum felépítmények Kombinált fogpótlások készítése gyakorlat
82
10
10
24 34
24 34
SZAKKÉPZÉSI TANTERV az 54 724 01 FOGTECHNIKUS GYAKORNOK SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint az EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKA ÁGAZATHOZ (RÉGI) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11115-12 Alapismeretek az egészségügyi ellátásban 11211-12 Egészségügyi-technikai alapismeretek
Tantárgy
Évfolyam 9.
Munkahelyi egészség és biztonság
10.
11.
12.
1
13.
14.
1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Egészségügyi ellátórendszer Egészségügyi ellátás Szakmai és anatómiai ismeretek Anyagismeret Szakrajz Gyógyászati segédeszköz gyártás gyakorlat 11210-12 Jogi, kereskedelmi és Jogi, kereskedelmi és vállalkozási vállalkozási ismeretek ismeretek Jogi, kereskedelmi és vállalkozási dokumentációs ismeretek 11148-12 Szakmai ismeret II. Rögzített fogpótlás Anyagismeret II készítése Funkcionális anatómia Szakrajz II. Rögzített fogpótlás készítés gyakorlata Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
83
0,5
0,5
0,5
0,5
2
1
1 1
1
3,5
1
1
5 2 1
7
10
22,5
1
1
0,5
0,5 2,5 2 1,5 1 24
6 70
7 105
8 140
11
34 160
34
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 212 09 TÁNCOS (Színházi táncos) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (kifutó párhuzamos képzés) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.
Évfolyam Tantárgy
9.
10.
11.
12.
13.
0,5
-
-
-
-
Foglalkoztatás II.
-
-
-
-
0,5
Foglalkoztatás I.
-
-
-
-
2
2
2
2
2
-
9
9
9
9
10
3
3
3
4
4
2 2
2 2
2 2
1 2 2
2 2 2
-
-
1
1
8
1
1
2
Munkahelyi egészség és biztonság
Bevezetés a tánctörténetbe 10722-12 Táncművészet Előadó-művészeti gyakorlatának alapjai tevékenység Beosztva a Színházi tánc tantárgyaihoz (5.6.8.9.) Klasszikus balett gyakorlat Kortárs-moderntánc gyakorlat Emelés gyakorlat Színpadi tánc gyakorlat Néptánc gyakorlat Előadó-művészeti 10726-12 gyakorlat Színházi tánc Színészmesterség gyakorlata Balett elmélet gyakorlati prezentációval Tánctörténet műelemzés Zeneismeret SZAKMAI ÓRÁK órarendbe sorolva Összefüggő szakmai gyakorlat*
0,5
1
1
1
1
-
-
-
-
1,5
1
1
-
-
-
20
20
21
23
35
160*
* Évfolyamok között elosztva, tanórán kívüli kurzusokban és színházi gyakorlatban szervezve
84
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 813 01 FITNESS-WELNESS INSTRUKTOR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a SPORT ÁGAZATHOZ (RÉGI) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Tantárgy 9. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
Évfolyam heti óraszáma 10. 11. 12. 13.
1
14.
1 1
Foglalkoztatás I.
2
Anatómiai-élettani ismeretek Egészségtan 10323-12 Egészségügy és Terhelésélettan elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionális anatómia Edzéselmélet Edzésprogramok 10324-12 Edzéselmélet és gyakorlat gimnasztika Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat Aquatréning elmélet 10334-12 Aquatréning Aquatréning gyakorlat Csoportos fitness órák elmélete 10335-12 Csoportos fitness órák Csoportos fitness órák gyakorlata Fitness termi kondicionálás elmélet 10336-12 Fitness termi kondicionálás Fitness termi kondicionálás gyakorlat 10337-12 Ügyfélszolgálat elmélet Ügyfélszolgálat a fitnessÜgyfélszolgálat wellness gyakorlat létesítményekben Speciális óratípusok 10338-12 elmélet Speciális óratípusok és Speciális óratípusok foglalkozásformák gyakorlat Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
2
2
4 2 2 4
4
1
2 1
2 3
2
1
3
9
1 2
1 2
2 5
1 2
2 2
2 4 2 7 2 3 3 2 2 4 6 70
7 105
8 140
11
34 160
34
*: A 9-12. évfolyamokon a sport ágazati tantárgyak tanulása a köznevelési típusú sportiskolai képzésben résztvevő tanulók számára is kötelező.
85
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 813 02 SPORTEDZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a SPORT ÁGAZATHOZ (RÉGI) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
10323-12 Egészségügy elsősegélynyújtás
10324-12 Edzéselmélet gimnasztika
és
és
10322-12 Pedagógiai, pszichológiai és kommunikációs alapok 10325-12 Szervezés és vállalkozás alapjai 10326-12 Sportági alapok 10327-12 Sportedzői szakismeretek
Tantárgy 9. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
Évfolyam heti óraszáma 10. 11. 12. 13.
1
14.
1 1
Foglalkoztatás I.
2
Anatómiai-élettani ismeretek Egészségtan Terhelésélettan Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionális anatómia Edzéselmélet Edzésprogramok gyakorlat Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat Pedagógiasportpedagógia Pszichológiasportpszichológia Kommunikáció Sportmenedzsment Vállalkozástan Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek Sportági alapok elmélet Sportági alapok gyakorlat Sportági szakismeretek elmélet Sportági szakismeretek gyakorlat
Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
2
2
4 2 2
1 2
2 1 2
2 2 4
4
1
2 1
2 3
1
3
9
1
2 5
2
2 2 1 2 1 1 1 10 1 10 6 70
7 105
8 140
11
34 160
34
*: A 9-12. évfolyamokon a sport ágazati tantárgyak tanulása a köznevelési típusú sportiskolai képzésben résztvevő tanulók számára is kötelező.
86
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ esti tagozatos KÉPZÉSÉHEZ (RÉGI) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok 10418-12 Járműkarbantartás
10419-12 Járműszerkezetek javítása
10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai
Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság
Évfolyam heti óraszáma 1. 2. 0,25
Foglalkoztatás II.
0,25
Foglalkoztatás I.
0,25
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlat Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat
Osztályfőnöki Összesen összes óraszám Elméleti óraszám Gyakorlati óraszám Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári) 87
0,5 1 1 2 0,25 1 7 4 0,25 0,25 2 1 2 1 2 2 3 1 2 1 18
1 18 1320 476 748 96
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 525 02 AUTÓSZERELŐ esti tagozatos KÉPZÉSÉHEZ (RÉGI) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK
Tantárgy
Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén) Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika 10416-12 GépelemekKözlekedéstechnikai géptan alapok Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási 10417-12 gyakorlatok Közlekedéstechnikai Mérési gyakorlatok gyakorlatok Járműkarbantartás Gazdasági 10418-12 ismeretek Járműkarbantartás Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan 10421-12 GépjárműAutószerelő feladatai villamosságtan Szerelési gyakorlat Járműdiagnosztika 10422-12 Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika gyakorlata Osztályfőnöki Összesen összes óraszám Elméleti óraszám Gyakorlati óraszám Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
88
Évfolyam heti óraszáma 1. 2. 0,25 0,25 0,25 0,25 1 1 2 0,5 1 7 2 0,25 0,25 4 2 2 2
4 1 3
1 18
1 18 1320 476 748 96
3.4.2. A szakgimnáziumi képzés óratervi keretei 2016-17. tanévtől felmenő rendszerben Az új szakgimnáziumi képzési rendszer valamennyi szakképzésében a tanulók továbbhaladásuk feltételeként – az alábbi táblázatokban jelzett tanórákon felül – 10-11. évfolyamon 140 óra; 13. évfolyamon 160 óra összefüggő nyári szakmai gyakorlatot teljesítenek. A 2 éves esti tagozatos képzés esetén az összefüggő nyári gyakorlat 96 óra. Közlekedésgépészet XXII. ágazat 54 521 01 Autóelektronikai műszerész szakképesítés Nappali tagozat Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
Esti tagozat
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. 5/13. 1/13. 2/14. évf. évf. évf. évf.
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 -
4 -
3
-
-
-
-
-
-
2
2
2
-
-
-
-
2
2
-
-
-
1
-
-
-
-
4
I.évf. II. évf.
0,5
0,05
Foglakoztatás II.
0,5
0,5
0,25
Foglakoztatás I.
2
2
0,5
Műszaki gyakorlat
informatika
Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Elektronika
1,5 0,5 1 1
Elektronikai gyakorlatok
1,5
Elektronikus áramkörök
0,5
0,5
0,5 89
Ipari alkalmazástechnika Ipari alkalmazástechnika gyakorlat
1
Közlekedési ismeretek
1
Műszaki rajz
2
1
Mechanika
1
1
Gépelemek-géptan
1
Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika
0,5
1
2
1,5
3
0,5
3
1
3
2
1
3
2
1
3
1
1 1
2
Karbantartási gyakorlatok
1
1
2
1,5
4
2
3
1,5
1
10
6
1,5
2,5
4
3
Mérési gyakorlatok Járműkarbantartás
1
1
0,5
0,5
0,5
0,25
Járműkarbantartás gyakorlata
4
4
2
Gépjármű szerkezettan
3
3
2
3
3
2
1
1
0,5
2
2
2
5
5
2,5
4
4
2
3
3
2
2
2
1
Gazdasági ismeretek
Járműszerkezetek javítása gyakorlat Járműdiagnosztika javítás Járműdiagnosztika gyakorlata
és
Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám
35
36
35
35
35
35
31
18
18
36
36
36
31
31
36
35
36
31
648
558
1260 1296 1260 1085 1085 1260 1085
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
90
Közlekedésgépészet XXII. ágazat 54 525 02 Autószerelő szakképesítés Nappali tagozat
Esti tagozat
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
5/13. 1/13. 2/14. I. évf. évf. évf. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4
4
4
4
-
-
4 3 2 2 5 1
4 3 2 2 5 1
4 3 3 1 5 1
4 3 3 1 5 1
4 -
4 -
3
-
-
-
-
-
-
2
2
2
-
-
-
-
2
2
-
-
-
1
-
-
-
-
4
0,5
II. évf.
0,5
Foglakoztatás II.
0,5
0,5
0,25
Foglakoztatás I.
2
2
0,5
Közlekedési ismeretek
1
1
2
0,5
Műszaki rajz
1
1
2
1
Mechanika
1
1
2
1
2
2
3
2
6
2
10
6
4
3
Gépelemek - géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika elektronika Karbantartási gyakorlat
2 2 3
1 1
2
3
3
Mérési gyakorlat
3
4 91
Kerékpár szerkezeti ismeretek Kerékpárok javítási gyakorlata Gépkezelő általános ismeretei Emelőgép-kezelő speciális feladatai Emelőgép-kezelő speciális feladatai gyakorlat
1 2 3
2
1 2
1 1
Járműkarbantartás
1
1
0,5
0,5
0,5
0,25
Járműkarbantartás gyakorlata
3
3
2
Gépjármű szerkezettan
6
6
3
4
4
2,5
Szerelési gyakorlat
7
7
5
Járműdiagnosztika
3
3
1,5
4
4
2
Gazdasági ismeretek
Gépjármű villamosságtan
Járműdiagnosztika gyakorlata Rendelkezésre órakeret/hét
-
álló
35
36
35
35
35
35
35
18
18
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
36
31
36
31
Éves összes óraszám
1260
1296
1260
1085
648
558
1260 1085 1085
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
92
Sport XXXVII. ágazat 54 813 01 Fitness-welness instruktor szakképesítés
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Foglalkoztatás II. Foglakoztatás I Anatómiai-élettani ismeretek Egészségtan Terhelésélettan Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionális anatómia Klinikumi alapismertek Edzéselmélet Edzésprogram gyakorlatok Gimnasztika Gimnasztika gyakorlat Fizioterápia Fizioterápia I. gyakorlat Masszázs Svédmasszázs gyakorlat Aqua tréning Aqua tréning gyakorlat Csoportos fitness órák
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
5/13. évf.
1/13.
2/14.
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 -
3
-
-
-
-
-
-
2
2
2
-
-
-
-
2
2
-
-
-
1
-
-
-
-
0,5 2
0,5 2
4 -
4
4 2 2
2 2 3 2
3
2 2 1 2
4
1 2
1
1
1 3
2 2 1 1 1
1 1 2
1
2
2
4 6 2 4
2 4 1 93
2 4 1
Csoportos fitness órák gyakorlat Fitness termi kondicionálás Fitness termi kondicionálás gyakorlat Ügyfélszolgálat Ügyfélszolgálat gyakorlat Speciális óratípusok Speciális óratípusok gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám
6
6
2
2
3
3
3 3 0,5
3 3 0,5
4
4
35
36
35
35
35
33
35
36
36
36
31
31
36
31
1260
1296
1260
1085
1085
1188
1085
* Amennyiben az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
94
Szépészet XXX. ágazat 54 815 01 Fodrász szakképesítés Nappali tagozat
Esti tagozat
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. 5/13. 1/13. 2/14. évf. évf. évf. évf.
4
4
4
4
-
-
4 3 2 2 5 1
4 3 2 2 5 1
4 3 3 1 5 1
4 3 3 1 5 1
4 -
4 -
3
-
-
-
-
-
-
2
2
2
-
-
-
-
2
2
-
-
-
1
-
-
-
-
4
1/13. évf.
2/14. évf.
1
1
Foglakoztatás II.
0,5
0,5
0,25
Foglakoztatás I.
2
2
0,5
Szakmai ismeretek
0,5
Anyagismeret Borbély szakmai gyakorlat Munkavédelem és marketing
2
0,5
0,5
0,5
3,5
1,5
0,5
1
0,5
Szakmai ismeretek Alkalmazott biológia
0,5
0,5 1
95
0,5
0,25
1
0,5
Alkalmazott kémia Művészeti ismeretek Fodrász gyakorlat I.
szakmai
1
Fodrász gyakorlat II.
szakmai
1
0,5
0,25
1
3
1
0,5
0,5
0,25
1,5
0,75
5
2
0,5 2
Szakmai ismeretek Művészeti ismeretek
2
1
0,5 1
0,5
0,5
4,5
Szakmai ismeretek
1
1
2
1
Anyagismeret
1
1
2
1
5
6
13
9
Fodrász szakmai gyakorlat III.
2
Szakmai ismeretek
2,5
2,5
1,25
Anyagismeret
2,5
2,5
1,25
Művészeti ismeretek
1,5
1,5
0,5
21
21
12
1
1
0,25
Fodrász szakmai gyakorlat IV. Munkavédelem és marketing Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám
35
36
35
35
35
35
35
18
18
36
36
36
31
31
36
31
36
31
648
558
1260 1296 1260 1085 1085 1260 1085
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
96
Egészségügyi technika II. ágazat 54 724 01 Fogtechnikus gyakornok szakképesítés Esti tagozat
Nappali tagozat Tantárgyak 1/13. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
4 -
2/14. évf.
1. évf.
2. évf.
4
0,25
0,75
-
-
-
Foglakoztatás II.
0,5
0,25
Foglakoztatás I.
2
0,25
Szakmai ismeret
2,5
1
Funkcionális anatómia
1,5
0,5
Anyagismeret
1,5
1
Szakrajz
1
0,75
Kivehető fogpótlás készítés gyakorlat
22
14
Szakmai ismeret II.
2,5
1
0,5
0,5
Anyagismeret II.
1,5
1
Szakrajz II.
0,5
0,25
Funkcionális gnathológia
anatómia,
97
Rögzített fogpótlás készítés gyakorlat Munkavédelem, adatvédelem, dokumentálás Elsősegélynyújtás, fertőtlenítés Kommunikáció, etika, egészségügyi jogi szabályozás Munkavédelem, adatvédelem, dokumentálás. Elsősegélynyújtás, fertőtlenítés Szakmai és anatómiai ismeretek
23,5
14
0,5
0,25
0,5
0,25
Anyagtan Szakrajz Egészségügyi technikai asszisztens gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret/hét
35
35
18
18
Tanítási hetek száma
36
31
36
31
Éves összes óraszám
1260
1085
648
558
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
98
Egészségügyi technika II. ágazat 55 724 01 Fogtechnikus szakképesítés-ráépülés (1 éves képzés)
Tantárgyak
Elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
7
28
Szakmai követelmény-modulok Összesen
35
Összesen
XXXXX-16 készítése
Kombinált
munkák
Primer rész elmélete
2
Szekunder rész elmélete
1
Kombinált munka készítés gyakorlat XXXXX-16 felépítmények
Implantátum Implantátum felépítmények Implantátum gyakorlata
11 1
felépítmények
6
XXXXX-16 CAD_CAM rendszerek CAD rendszerek alapszintű ismerete
1
CAM rendszerek
1
CAD-CAM gyakorlat 11829-16 Orthodontiai készülékek
6
Kivehető fogszabályzó készülékek
0,7
Rögzített fogszabályzó készülékek
0,3
Orthodontiai készülékek gyakorlata
99
5
Optika XXIX. ágazat 54 810 01 Fotográfus és fotótermék kereskedő szakképesítés Nappali tagozat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Foglalkoztatás II. Foglakoztatás I Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Optikai alapok Fotótechnika Felvétel technika gyakorlat Digitális technika Kidolgozás technika Fotótörténet Művészettörténet Felvételkészítés gyakorlat Szakrajz gyakorlat Kép- és szövegszerkesztés elmélet Képés szövegszerkesztés gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám
Esti tagozat
12. 5/13. 1/13. 2/14. I. évf. II. évf. évf. évf. évf. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 -
3
-
-
-
-
-
-
2
2
2
-
-
-
-
2
2
-
-
-
1
-
-
0,5 2
0,5 2
0,5
0,5
1 1,5 1,5
1 1 2
3 1,5
4 0,5 1,5
0,5 0,5 3,5 0,5 1
1 0,5 0,5 4 0,5 1
0,5 0,5 4 0,5 0,5
1
2
2,5
2,5
35 36
36 36
35 36
35 31
1260
1 1 1 22
35 31
4
2 2,5 3,5 1,5 1 1,5 1,5 15,5 2
35 36
1296 1260 1085 1085 1260
4 -
1
1
0,5 0,5 0,5 1 1 3 0,5 0,5 0,5 0,5 8 2
0,5 0,5 0,5
35 31
18 36
18 31
1085
648
558
3 1 1 1 22
1
13
* Amennyiben az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
100
Szépészet XXX. ágazat 54 815 02 Kozmetikus szakképesítés Esti tagozat 5/13. 1/13. 2/14. 1. 2. évf. évf. évf. évf. évf.
Nappali tagozat Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4
4
4
4
-
-
4 3 2 2 5 1
4 3 2 2 5 1
4 3 3 1 5 1
4 3 3 1 5 1
4 -
4 -
3
-
-
-
-
-
-
2
2
2
-
-
-
-
2
2
-
-
-
1
-
-
-
-
4
1
1
Foglakoztatás II.
0,5
0,5
0,25
Foglakoztatás I.
2
2
0,5
Művészeti ismeretek
1,5
Anyagismeret Szépségtanácsadó szakmai gyakorlat Kéz-, és körömdíszítés gyakorlat Alkalmazott számítástechnika gyakorlat Munkavédelem és marketing Kozmetikus szakmai gyakorlat
2
1
0,5
1
0,5
1
2
1
1 1 1 4,5
5
4 101
2
17
16
17
10
10
Laboratóriumi gyakorlat
2
2
1
Alkalmazott biológia
1
1
2
0,5
Alkalmazott kémia
2
1
3
1
Szakmai ismeretek I.
1
Anyagismeret I.
1
1
3
2
2
1
3
2
Szakmai ismeretek II.
3,5
3,5
1,75
Anyagismeret II.
3
3
1,75
Elektrokozmetika
2
2
0,5
1
1
1
1
1
1
Elektrokozmetika gyakorlat Speciális kozmetikai eljárások gyakorlat Kozmetikus marketing Rendelkezésre órakeret/hét
álló
1
1
2
1
0,5
0,25
35
36
35
35
35
35
35
18
18
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
36
31
36
31
Éves összes óraszám
1260
1085
648
558
1296 1260 1085 1085 1260
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
102
Rendészet és közszolgálat XXXVIII. ágazat 54 345 01 Közszolgálati ügyintéző szakképesítés (érettségire épülő képzés, a 13. évfolyam végén 160 óra összefüggő szakmai gyakorlattal)
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.)
11654-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok
11552-16 Önvédelem és intézkedéstaktika
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II.
3
Rendvédelmi szervek és alapfeladatok III.
4
Rendvédelmi szervek és alapfeladatok IV.
4
Rendvédelmi szervek és alapfeladatok V.
4
Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat
2
Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat II.
4
Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat III.
3
Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat IV.
3
Önvédelem és intézkedés taktika Ügyviteli ismeretek 11555-16 Ügykezelés a közszolgálatban Ügyviteli gyakorlat Közszolgálati ügyintézői 11632-16 Közszolgálati ügyintéző ismeretek alapfeladatok Közszolgálati ügyintézői gyakorlat E-közigazgatás elmélete 11559-16 E-közigazgatási ismeretek E-közigazgatás gyakorlata Ügyfélszolgálati kommunikáció 11560-16 Ügyfélszolgálati kommunikáció magyar és idegen Ügyfélszolgálati kommunikáció nyelven gyakorlat 11385-16 Magyar- és idegen nyelvű panaszkezelés
I/13. évf. 2/14. évf. heti heti óraszám óraszám e gy e gy 3 2
2 4 3 4
4 2 4 2 4 3
Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat Összesen Mindösszesen
103
2
2 4 21
14 35
21
14 35
Rendészet és közszolgálat XXXVIII. ágazat 52 861 11 Rendészeti ügyintéző szakképesítés
Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 4 3 3 1 5 1
3
-
-
-
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia
-
2
2
2
-
-
2
2
-
1
-
-
Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Földrajz*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Magánbiztonság rendészeti ügyintéző számára I. Magánbiztonság rendészeti ügyintéző számára gyakorlat I. Magánbiztonság rendészeti ügyintéző számára II. Magánbiztonság rendészeti ügyintéző számára gyakorlat II. Magánbiztonság rendészeti ügyintéző számára III. Magánbiztonság rendészeti ügyintéző számára gyakorlat III. Magánbiztonság rendészeti ügyintéző számára IV. Magánbiztonság rendészeti ügyintéző számára gyakorlat IV. Rendvédelmi jog és közigazgatás I.
2 0,5 1,5 1,5 2 1,5 2,5 1,5 1
Rendvédelmi jog és közigazgatás II.
2
Rendvédelmi jog és közigazgatás III. Rendészeti ismeretek I.
2 2
Rendészeti ismeretek gyakorlat I.
1
Rendészeti ismeretek II.
1
Rendészeti ismeretek gyakorlat II.
1 104
Rendészeti ismeretek III.
1
Rendészeti ismeretek gyakorlat III.
1
Rendészeti ismeretek IV.
1
Rendészeti ismeretek gyakorlat IV.
1
Társadalomismeret I. Társadalomismeret gyakorlat I. Társadalomismeret II. Társadalomismeret gyakorlat II. Társadalomismeret III. Társadalomismeret gyakorlat III. Társadalomismeret IV. Társadalomismeret gyakorlat IV.
és szakmai kommunikáció és szakmai kommunikáció
1 1
és szakmai kommunikáció
1
és szakmai kommunikáció
1
és szakmai kommunikáció
0,5
és szakmai kommunikáció
0,5
és szakmai kommunikáció
1
és szakmai kommunikáció
Rendészeti szakmai informatika I.
1 1
Rendészeti szakmai informatika II.
1
Önvédelem és intézkedéstaktika I.
0,5
Önvédelem és intézkedéstaktika gyakorlat I.
1
Önvédelem és intézkedéstaktika II.
1
Önvédelem és intézkedéstaktika gyakorlat II.
1
Önvédelem és intézkedéstaktika III.
0,5
Önvédelem és intézkedéstaktika gyakorlat III.
1
Önvédelem és intézkedéstaktika IV.
1
Önvédelem és intézkedéstaktika gyakorlat IV.
1
Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma
35 36
Éves összes óraszám
1260
36 36
35 36
35 31
1296
1260
1085
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
105
Sport XXXVII. ágazat 54 813 02 Sportedző szakma esetében
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Foglalkoztatás II. Foglakoztatás I Anatómiai-élettani ismeretek Egészségtan Terhelésélettan Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionális anatómia Klinikumi alapismertek Edzéselmélet Edzésprogram gyakorlatok Gimnasztika Gimnasztika gyakorlat Fizioterápia Fizioterápia I. gyakorlat Masszázs Svédmasszázs gyakorlat Pedagógia-sportpedagógia Pszichológiasportpszichológia Kommunikáció Sportmenedzsment
9. évf. 4 4 3 2 2 5 1
10. évf. 11. évf. 12. évf. 5/13. 1/13. évf. évf. 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 2 3 3 1 2 1 5 5 5 1 1 1 -
2/14. évf. 4 -
3
-
-
-
-
-
-
2
2
2
-
-
-
-
2
2
-
-
-
1
-
-
-
-
0,5 2
0,5 2
4
4 2 2 3 2
2 2 3
2 2 1 2
1 2 1
1 3
106
1
2 2 1 1 1
1 1 2
1
2
2
4 6 2 4
2
2
2
2
1 1,5
1 1,5
Vállalkozástan Gazdálkodás-pénzügyi ismeretek Sportági alapok Sportági alapok gyakorlat Sportági szakismeretek Sportági szakismeretek gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám
0,5
0,5
1
1
0,5 9,5 0,5
0,5 9,5 0,5
10
10
35
36
35
35
35
33
35
36
36
36
31
31
36
31
1260
1296
1260
1085
1085
1188
1085
* Amennyiben az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
3.4.3. Szakközépiskolai (régi szakiskolai) szakmai képzés (a 2017-18. tanévig kifutó rendszerben) A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint – a közismereti oktatással párhuzamosan – szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakiskola szakmai képzéseit az alábbi táblázat tartalmazza: Szakképesítés OKJ azonosítója
Ssz. Szakképesítés megnevezése 1. 2. 3. 4.
Villanyszerelő Elektronikai műszerész Szociális gondozó és ápoló Cipőkészítő (a 2014/2015. tanévtől)
34 522 04 34 522 03 34 762 01 34 542 02
Az egyes tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik. A nappali munkarend szerinti felnőttoktatásban és a nappali rendszerű oktatásban az egyes tantárgyak heti óraszámai, illetve követelményei megegyeznek.
107
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 542 02 CIPŐKÉSZÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (nappali tagozatos duális képzés) Szakmai követelménymodul
Tantárgy
11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10256-12 Bőripari anyagok jellemzői, szabás és előkészítő műveletek 10265-12 Cipőipari gyártmánytervezés 10264-12 Cipőfelsőrészalkatrészek előkészítő műveletei 10263-12 Cipőfelsőrész összeállítása
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkahelyi egészség és biztonság
10262-12 Cipő összeállítása 10261-12 Cipő javítása
Bőripari anyag- és áruismeret Szabás, előkészítés elmélet Szabás, előkészítés gyakorlat Gyártmánytervezés Mintakészítési gyakorlat Cipő-felsőrész előkészítési ismeretek Cipőfelsőrész-előkészítő gyakorlat Cipő-felsőrész- készítési ismeretek Cipőfelsőrész-készítő gyakorlat Cipő összeállítási ismeretek Cipő összeállítása gyakorlat Cipőjavítási ismeretek Cipő javítása gyakorlat
Összesen Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári) Összes óraszám Elméleti óraszám Gyakorlati óraszám
2598 796 1812
108
Évfolyam heti óraszáma 9. 10. 11. 1 1 1 1 2 4 2 1 1 2
2
2
1 2
1
2 2 1 4 3 10
1
1
1 17 140
25 140
5 2 9 1 1,5 25,5 -
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 522 03 ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (nappali tagozatos duális képzés)
SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK
Évfolyam heti óraszáma Tantárgy 9.
11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség biztonság biztonság
és
10.
11.
1
11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II.
1
11497-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás I. I.
2
Műszaki informatika gyakorlat 10007-12 Informatikai és műszaki Műszaki ismeretek alapok
10320-12 Elektrotechnikai berendezések
2 3
Műszaki gyakorlatok
3
Elektronika
3
3
Elektronika gyakorlat
5
10
Elektronikus áramkörök 10321-12 Áramkörök alkalmazása
3
Ipari ipari alkalmazástechnika
3,5 4
Ipari alkalmazástechnika gyakorlat
9
15
Összes óra
17
25
25,5
Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
140
140
-
109
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 762 01 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (nappali tagozatos duális képzés) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi biztonság
egészség
Tantárgy
Évfolyam heti óraszáma 9.
és Munkahelyi egészség és biztonság
10.
11.
1
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
1
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 10569-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok
10570-12 A szükségletek felmérése
10571-12 Sajátos gondozási feladatok
10572-12 Gondozási-ápolási adminisztráció
2
2
1
3
2
1
Monitorozó gyakorlat
2
1
Pszichológiai alapismeretek
3
2
Egészségügyi alapismeretek
2
3
Ápolási, gondozási alapismeretek
2
1
Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat
2
2
Társadalomismeret
2
Klinikai ismeretek
5
Ápolási gyakorlat
2
Gondozási ismeretek
2
A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata
1
2
Szociális munka elmélete
3,5
Szociális munka gyakorlata
1,5
Szociális gondozás
4,5
Szociális gondozás gyakorlata
3
Mentálhigiéné
2
Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton
2
A szociális adminisztráció
2
Összes óra
17
25
Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
140
140
110
25,5
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (nappali tagozatos duális képzés) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
Évfolyam heti óraszáma
Tantárgy 9. Munkahelyi biztonság
egészség
és
11.
1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Műszaki informatika gyakorlat 10007-12 Informatikai és műszaki Műszaki ismeretek alapok Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés
10023-12 Épületvillamossági szerelés
10.
Épületvillamossági gyakorlata Épületvillamossági gyakorlata
szerelés mérések
2 3 3 2
3
3
15
1
4
Vállalkozási ismeretek
1
Ipari elektronika
1
Elektrotechnikai számítások
1
1
Villamosipari anyagismeret
1
1
Villamos gépek és 10024-12 berendezések Villamos gépek és ipari elosztóberendezések Villamos műszaki ábrázolás szerelése Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata
3 1
16,5
Összes óra
17
25
Összefüggő gyakorlat (nyári)
140
140
111
1
25,5
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 762 01 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ esti tagozatos 2016. februári indítású keresztféléves képzéshez SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi biztonság
egészség
Tantárgy
Évfolyam heti óraszáma 1.
és Munkahelyi egészség és biztonság
2.
0,25
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,25
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
1
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 10569-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok
Monitorozó gyakorlat
2
2
0,25
0,25
3
Pszichológiai alapismeretek
0,5
Egészségügyi alapismeretek
2
Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat
0,25
1,5 3
Társadalomismeret 10570-12 A szükségletek felmérése
10571-12 Sajátos gondozási feladatok
0,25
Klinikai ismeretek
0,5
2
Ápolási gyakorlat
1
1
Gondozási ismeretek
1
A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata
3
Szociális munka elmélete
1
Szociális munka gyakorlata
4
Szociális gondozás
1,25
Szociális gondozás gyakorlata
4
Mentálhigiéné
0,25
Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton 10572-12 Gondozási-ápolási adminisztráció Összes óra Összes óraszám
1
A szociális adminisztráció
0,25 18
18 1320
Elméleti óraszám
748
Gyakorlati óraszám
476
Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)
96 112
3.4.4. Szakközépiskolai (új) szakmai képzés (a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben) A szakközépiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint – a közismereti oktatással párhuzamosan – szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakközépiskolában oktatott szakképesítéseinket az alábbi táblázat tartalmazza: Szakképesítés OKJ azonosítója
Ssz. Szakképesítés megnevezése 1. 2. 3. 4. 5.
Elektronikai műszerész Rendészeti őr Szociális gondozó és ápoló (nappali és esti oktatásban) Villanyszerelő (nappali és esti oktatásban) Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. *
34 522 03 34 861 01 34 762 01 34 522 04 35 345 01
* Csak esti tagozatos felnőttoktatásban Az egyes tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik. A nappali munkarend szerinti felnőttoktatásban és a nappali rendszerű oktatásban az egyes tantárgyak heti óraszámai, illetve követelményei megegyeznek. 34 522 04 Elektronikai műszerész Tantárgyak 1/9. évf. 2/10. évf. 3/11. évf. Kommunikáció – magyar nyelv és 3 1 0,5 irodalom Idegen nyelv 2 2 2 Matematika 2 1 1 Társadalomismeret 2 1 Természetismeret 3 Testnevelés* 4 5 5** Informatika 1 Osztályközösség-építő Program 1 1 1 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Műszaki informatika gyakorlat 2,5 Műszaki ismeretek 2,5 Műszaki gyakorlatok 3,5 Elektronika 3 4 Elektronika gyakorlat 5 8 Elektronikus áramkörök 4,5 3 Ipari alkalmazástechnika 3 Ipari alkalmazástechnika gyakorlat 8,5 17 Összes óra 35 36 35 Összefüggő gyakorlat (nyári) 140 140 * Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. A fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. **A szakközépiskola 11. évfolyamán a szakgimnázium számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11–12. évfolyamának tartalmából lehet választani a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a háromórásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)
113
34 542 06 Női szabó Nappali tagozat 1/9. 2/10. 3/11. Tantárgyak évfolyam évfolyam évfolyam Kommunikáció – magyar nyelv és 3 1 0,5 irodalom Idegen nyelv 2 2 2 Matematika 2 1 1 Társadalomismeret 2 1 Természetismeret 3 Testnevelés* 4 5 5** Informatika 1 Osztályközösség-építő Program 1 1 1 Közismeret összesen 18 11 9,5 Foglalkoztatás II. 1 Foglalkoztatás I. 2 Ruhaipari anyag- és áruismeret 1 1 1 Anyagvizsgálatok gyakorlat 0,5 0,5 Ruhaipari gyártás-előkészítés 1 1 1 Szakrajz 1 1 Szakrajz gyakorlat 1 2 Számítógépes ruhaipari gyártáselőkészítés gyakorlat Textiltermékek szabásminta készítése Ruhaipari gépek üzemeltetése
0,5
0,5
0,5
1
Esti tagozat 1. 2. évfolyam évfolyam
0,25 0,75 0,25 0,5 0,5 0,5 1
0,5 0,5 0,5 0,5 1
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,25
Textiltermékek gyártástechnológiája
2
0,5
Textiltermékek készítése gyak.
4
2
Lakástextíliák gyártástechnológiája
1
0,5
3
1
Lakástextíliák készítése, javítása gyak. Női ruhák szerkesztése, modellezése Női ruhakészítés gyártástechnológiája Női ruhák értékesítése Női ruhák szerkesztése, modellezése gyakorlat Női ruhák készítése gyakorlat
0,5
1
1
0,5
1
2
2
1
1,5
0,5
1
0,25
0,5
2
2,5
1
1
13
13
6
10
Munkahelyi egészség és biztonság
1
0,5
Szakmai összesen
17
25
Összefüggő nyári gyakorlat
140
140
114
25,5
18 96
18
34 861 01 Rendészeti őr
Tantárgyak Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Informatika Osztályközösség-építő Program Foglalkoztatás II. Foglakoztatás I. Üzleti adminisztráció gyakorlat Ügyviteli ismeretek Ügyviteli ismeretek gy. Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány- és adatbázis-kezelés gyakorlat Önvédelem és intézkedéstaktika I. gyakorlat Önvédelem és intézkedéstaktika II. gyakorlat Önvédelem és intézkedéstaktika III. gyakorlat Magánbiztonság I. Személyés vagyonvédelmi alapismeretek gyakorlat Magánbiztonság II. Személy- és vagyonvédelmi ismeretek gyakorlat Magánbiztonság III. Személy-és vagyonőri és testőri ismeretek gyakorlat Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I. gyakorlat Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. gyakorlat
9. évf.
Nappali tagozat 10. évf.
11. évf.
3
1
0,5
2 2 2 3 4 1 1
2 1 1
2 1
5
5**
1
1 1 2
2 1 2 1 1 2 4 4 4 1,5 2 2 2 2 1 3,5 2 2 1 115
Rendvédelmi szervek és alapfeladatok III. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok III. gyakorlat Rendvédelmi jog és közigazgatás I. Rendvédelmi jog és közigazgatás II. Rendvédelmi jog és közigazgatás III. Rendészeti informatika I. Rendészeti informatika II. Rendészeti idegen nyelv I. Rendészeti idegen nyelv II. Társadalomismeret és szakmai kommunikáció gyakorlat I. Társadalomismeret Társadalomismeret és szakmai kommunikáció gyakorlat II. Társadalomismeret és szakmai kommunikáció gyakorlat III.
2 1 2 3 3 2 2,5 2 2 2 1 1 1
Összes óra
35
36
Összefüggő gyakorlat (nyári)
140
140
35
* Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelésóra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. **A szakközépiskola 11. évfolyamán a szakgimnázium számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11–12. évfolyamának tartalmából lehet választani a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a háromórásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)
116
34 762 01 Szociális gondozó és ápoló Nappali tagozat Tantárgyak
9. évf.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Informatika Osztályközösség-építő Program Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai alapismeretek
3 2 2 2 3 4 1 1
10. évf.
11. évf.
1 2 1 1
1 2 0,5
5
5**
1
1 1 2
Esti tagozat 1. 2. évf. évf.
0,5 1
2
2
1
1,5
1,5
2,5 2,5
2 2
1
1 1
1
2
3
2
4
1,5
Ápolási, gondozási alapismeretek
3,5
1
2
Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat
2,5
2
2
2 5 2 2 1 1
2 0,5 0,5 0,5 2 1,5 1,5
Egészségügyi alapismeretek
Társadalomismeret Klinikai ismeretek Ápolási gyakorlat Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata Monitorozó gyakorlat
2,5 0,5
Szociális munka elmélete
3,5
2
Szociális munka gyakorlata
1,5
Szociális gondozás
4,5
2,5 1
Szociális gondozás gyakorlata
3
1,5 1 1 0,5 18
Mentálhigiéné 2 Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton 2 A szociális adminisztráció 2 Összes óra 35 36 35 18 Összefüggő gyakorlat (nyári) 140 140 96 * Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a
mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelésóra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. **A szakközépiskola 11. évfolyamán a szakgimnázium számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11–12. évfolyamának tartalmából lehet választani a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a háromórásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)
117
34 522 01 Villanyszerelő
Tantárgyak
Nappali tagozat 1/9. 2/10. 3/11. évf. évf. évf.
Esti tagozat 1. évf.
2. évf.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Informatika Osztályközösség-építő Program Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok
2 2,5 3,5
Épületvillamossági szerelés
1,5
4,5
1
1
5
15,5
10
3
0,5
2
1,5
0,75
Épületvillamossági szerelés gyakorlata Épületvillamossági mérések gyakorlata Vállalkozási ismeretek Ipari elektronika
3
1
0,5
2 2 2 3 4 1 1
2 1 1
2 1
5
5
1
1 0,25
0,5 0,5 2
0,25 0,5 1,5 0,75 2
1 1
0,25 0,5
Elektrotechnikai számítások
1
1
0,25
0,5
Villamosipari anyagismeret
0,5
1
0,25
0,5
Villamos gépek és berendezések
4
Villamos műszaki ábrázolás
1
Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlat Összes óra
35
36
Összefüggő gyakorlat (nyári)
140
140
1
1,25 0,5
16 35
0,5 9
18
18
96
* Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelésóra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. **A szakközépiskola 11. évfolyamán a szakgimnázium számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11–12. évfolyamának tartalmából lehet választani a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a háromórásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)
118
35 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. szakképesítés (ráépülés) felnőttoktatás, esti munkarend Általános adatok Heti óraszám (nappali képzés 50 %-a, Nkt. 60. § (8)): 17,5 óra Esti képzés összes óraszáma: 542,5 óra Gyakorlati órák száma (nappali gyakorlati óraszám legalább 60 %-a, Szt. 33. § (5)): 195 óra
Heti óraszámok Tantárgyak Idegen nyelv Informatikai alapismeretek Irodai programcsomag használata Internetes kommunikáció Vezetői ismeretek Összesen tanítási hetek száma Összesen
Elmélet
Gyakorlat
Összesen
10 1 3 2,5 1 11 341
119
6,5 31 201,5
17,5 542,5
35841 01 AUTÓBUSZVEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
Nappali tagozat
Esti tagozat
Tantárgyak Elméleti heti óraszám
Gyakorlati Elméleti Gyakorlati heti heti heti óraszám óraszám óraszám
Alapelvek a közlekedésben Infokommunikáció Közlekedés-földrajz
1 1 1
0 0 0
1,88 0,33 0,44
0 0 0
Gépjárművek szerkezettana
5
0
1,22
0
0
2
0
0,88
4
0
0,55
0
0
1
0
0,44
1
0
0,66
0
Gépjárművek szerkezettana gyakorlat Személyszállítás, utaskommunikáció Személyszállítás, utaskommunikáció gyakorlat Munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek Autóbuszok karbantartásának és javításának speciális esetei, a nagytestű járművek mozgatásának veszélyei Autóbuszok karbantartásának és javításának speciális esetei, a nagytestű járművek mozgatásának veszélyei, gyakorlat Gépjárművezetők szociális szabályai, tachográf ismeret Felelősségi körök a személyszállításban Az angol vagy német nyelv alapjai Autóbusz vezetők munkavégzési körülményeinek szakmai nyelvi ismeretei Emberi tényezők, Elsősegélynyújtási feladatok, egészségmegőrzés
1
0
0,33
1
0
0,55
2
0
0,44
0
1
0
0,44
0
2
0
0,88
0
2
0
0,94
0
1
0
0,77
0
Veszélyhelyzetek a közúti forgalomban gyakorlat Alapoktatás Vezetés forgalomban Módszerátadó gyakorlat
0
1
0
0,66
0 0 0
0,7 1,3 2,5
0,55 1,11 0,83
Összesen
22
9,5
0 0 0 ~9 (8,88)
~6 (5,02) 14
31,5
Elmélet: 70% (esti tagozaton: 64%) Gyakorlat: 30% (Esti tagozaton: 36%)
120
Gyakorlat
34 6 8 22
0 0 0 0
0
16
10
1
0
8
12
0
6
0
0
10
8
0
8
0
16 17
0 0
14
0
0
12
0 0 0 161
10 20 15 91
0
0
Összesen
Elmélet
252
35 841 02 TEHERGÉPKOCSI-VEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS Nappali tagozat Tantárgyak
Elméleti heti óraszám
Esti tagozat
Gyakorlati Elméleti Gyakorlati összesen összesen elmélet gyakorlat heti heti heti óraszám óraszám óraszám
Alapelvek a közlekedésben Infokommunikáció Közlekedés-földrajz
1 1 1
0 0 0
1,88 0,33 0,44
0 0 0
Gépjárművek szerkezettana
5
0
1,22
0
Gépjárművek szerkezettana gyakorlat
0
2
0
0,88
Rakományok rögzítése a közúti szállításban
4
0
0,55
0
Rakodás és rakományrögzítés a közúti szállításbangyakorlat
0
1
0
0,44
1
0
0,66
0
Munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek Tehergépjárművek karbantartásának és javításának speciális esetei, a nagytestű járművek mozgatásának veszélyei Tehergépjárművek karbantartásának és javításának speciális esetei, a nagytestű járművek mozgatásának veszélyei, gyakorlat Gépjárművezetők szociális szabályai, tachográf ismeret Felelősségi körök az árufuvarozásban Az angol vagy német nyelv alapjai Tehergépkocsivezetők munkavégzési körülményeinek szakmai nyelvi ismeretei Emberi tényezők, Elsősegélynyújtási feladatok, egészségmegőrzés Veszélyhelyzetek a közúti forgalomban gyakorlat Alapoktatás Vezetés forgalomban Módszerátadó gyakorlat Összesen
1
0
0,33
1
0
0,55
2
0
0,44
0
1
0
0,44
0
2
0
0,88
0
0
0,94
0
0,77
0
0
1
0
0,66
0 0 0
0,7 1,3 2,5
0,55 1,11 0,83
22
9,5
0 0 0 ~9 (8, 88)
~5 (5,02) 14
31,5
Elmélet: 70% (esti tagozaton: 64%) Gyakorlat: 30% (Esti tagozaton: 36%)
121
0
16
10
0
0
8
12
0
6
0
0
10
8
0
8
0
16
0
17
0
14
0
0
12
0 0 0 161
10 20 15 91
0
1
Összesen
0 0 0 0
0
0
2
34 6 8 22
252
3.5. Szakképzés-felnőttképzés Iskolánk akkreditált felnőttképzési intézmény.
Lajstromszáma: AL-2648 Nyilvántartási száma: 05/0108/04
3.6. Az egyes szakmák szakmai programja (kifutó rendszer) Az egyes szakmák szakmai programját a pedagógiai programhoz csatolt dokumentumok tartalmazzák. Ezek a pedagógiai program elválaszthatatlan részét képezik. Sorszámozásuk szakmai programonként folyamatos.
4. TANMŰHELYI ÉS GYAKORLATI PROGRAM A munkaerő-piaci igények megkövetelik a szakképzéssel foglalkozó intézményektől, hogy a gyakorlati oktatást részben saját tanműhelyeikben valósítsák meg. Néhány szakmában a gazdasági változások miatt kevesebb tanuló helyezhető ki vállalkozásokhoz, másrészt a modulrendszerű képzés elméletigényes gyakorlati foglalkozástípusa feltételezi, hogy az oktatáshoz rendelkezésre állnak bizonyos gyakorlati műhelyek is. A gyakorlati képzés feltételeit és tartalmát világosan meghatározzák az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei. Ezek előírják az oktatáshoz szükséges eszközök jegyzékét. A tanulók, a szülők, valamint a munkaerőpiac is komoly elvárásokat támaszt a szakképző intézményekkel szemben. Tanműhelyünk felszereltsége és folyamatos fejlesztése ezen igényeknek igyekszik megfelelni. Iskolánkban életéhez hozzátartozik, hogy a szakképzésben, a szakmai alapozásban résztvevő tanulók egy része az iskolai tanműhelyek valamelyikében szerzi meg a munkavégzéshez szükséges szakmai kompetenciákat és a szakmai munkában való jártasságot. A gyakorlati oktatásban az a célunk, hogy tanulóink a képzés során találkozzanak szakmájuk lényeges vonásaival, minél szélesebb képet kapjanak a szakma jövőjére, fejlődésére vonatkozóan, és ez segítséget nyújtson számukra a munkaerő-piaci választásnál, az elhelyezkedésnél. Természetesen valamennyi tanulónkat nem tudjuk az iskolai tanműhelyben elhelyezni, de minden szakma egy-két csoportja teljes tanulmányi idejét a Szemerében tölti. Minden szakmában természetesen az iskolai tanműhely nem tudja biztosítani a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeit, de igyekszünk tudatos fejlesztéssel biztosítani, hogy tanulóink minél nagyobb számban gyakorolhassanak korszerű eszközeinkkel, berendezéseinkkel. A következő tanműhelyek állnak tanulóink rendelkezésére: • autószerelő • autóelektronikai műszerész • cipőkészítő • dekoratőr • divat- és stílustervező • fodrász • fogtechnikus • fotográfus • kozmetikus • női szabó • villanyszerelő 122
•
elektronikai műszerész
Iskolánk szakmai kapcsolatain keresztül, a régi és az új vállalkozásokkal együttműködve biztosítja azoknak a tanulóknak a gyakorlati helyét, aki nem jutnak be az iskolai tanműhelybe, illetve saját maguk nem tudnak gyakorlati képzőhelyre szert tenni. A külső gyakorlati helyekre is vonatkozik a szakmai és vizsgakövetelmények előírása a gyakorlati tananyagot illetően. A külső gyakorlati helyek képzésre való alkalmasságát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) szakemberi vizsgálják, majd a képzőhely és a tanuló a BOKIK jóváhagyásával tanulószerződést köt. Vállalkozásoknál, mint külső gyakorlati helyeknél csak tanulószerződéssel folytathatnak tanulmányokat diákjaink. Kiválóan felszerelt és folyamatosan megújuló tanműhelyeink révén bázis- és oktatóiskolája vagyunk az Autószerelők Országos Egyesületének, mely szervezet évente többször elméleti és gyakorlati oktatást, továbbképzést tart tanulóinknak, tanárainknak és a térség autós szakembereinek. A BOKIK oktatóbázisa és mestervizsgára felkészítő képzőhelye iskolánk tanműhelye. Szakembereink részt vesznek a kamarával együtt a külső gyakorlati helyek alkalmasságának vizsgálatában. Tanműhelyeinkben az oktatási alaptevékenységet kiegészítő tevékenységet is végzünk. Ezzel egyrészt jelentősen hozzájárulunk az iskola bevételei tervének teljesítéséhez, másrészt lehetőséget adunk tanítványainknak arra, hogy valós műszaki és gazdasági feltételek mellett folytassák az iskolai gyakorlatot. Ezek a kiegészítő tevékenységek a következők: előzetes gépjárműfenntartói tevékenység az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerben, műszaki és integrált átvizsgálás, a Nemzeti Közlekedési Hatóság előírásai és a vonatkozó EU-s követelmények szerint környezetvédelmi felülvizsgálat. A következő szolgáltatásokkal is várjuk ügyfeleinket tanműhelyeinkben: • általános gépjármű-javítási munkák • lakatos, hegesztő munkák, fémipari tevékenység • villanyszerelő-ipari tevékenység • érintésvédelmi mérések • nyomdai munkák • fodrászat, kozmetika • dekorációs tevékenység • tanműhelyek bérbeadása külső képzőhelyeknek Szolgáltatásainknál a legfontosabb célunk, hogy megrendelőink megbízásait az elvárt igényeknek megfelelően, jó minőségben, pontosan hajtsuk végre. Az, hogy termelőmunkát is tudunk végezni tanműhelyeinkben, lehetőséget ad diákjainknak a vállalkozói létbe való bepillantásba is. Láthatják a szakmához kapcsolódó más kompetenciákat, pl. vállalkozási tevékenység, ügyfelekkel való bánásmód, pénzügyi kompetencia, kommunikáció. Ezzel a tanítványaink komplex képzését tudjuk megvalósítani.
4.1. Gyakorlati hiányzás pótlásának szabályozása A tanulók gyakorlati hiányzásának pótlása csak szülői – nagykorú tanulónál tanulói – kérelemre történő egyedi elbírálás nyomán, igazgatói engedéllyel történhet.
123
5. KOLLÉGIUMI PROGRAM Iskolánkban a 2016/2017. tanévtől rendészeti ágazati képzés indul országos beiskolázással 9. évfolyamon, felmenő rendszerben. Az új képzésben résztvevő fiatalok hagyományos kollégiumi alaptevékenységében megjelennek a speciális rendészeti nevelési feladatok is.
5.1. A kollégium általános nevelési célkitűzései, feladatai 5.1.1. Nevelési célkitűzéseink A kollégiumi nevelés legfőbb célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Kollégiumunknak, mint átmeneti otthonnak olyan magatartásformákat, viselkedési mintákat, szabályokat kell átadni a tanulóknak, melyek biztosítják az általános emberi értékek belsővé válását. A tanulók értékrendjét, szokás- és normarendszerét a társadalmi elvárásoknak megfelelően kell formálni. A személyiségformáló folyamatok tervszerű alakításával és az általános műveltséghez szükséges kiegészítő ismeretek nyújtásával törekedni kell a családból hozott kulturális-, tudás-, magatartás- és viselkedésbeli hátrányok leküzdésére. Ennek érdekében a kollégiumnak olyan szellemi műhellyé kell válnia, mely nem elégszik meg a tanulás feltételeinek megteremtésével és a szállás biztosításával. Az otthonná válás érdekében tolerálni kell a tanulók eltérő törekvéseit. A kitűzött pedagógiai célok elérése érdekében az alábbi értékek bensővé válását kell tudatos, tervszerű tevékenységgel elősegíteni: • • • • • • • • • •
magyarságtudat, történelmi hagyományaink ismerete, anyanyelvünk ápolása egyetemes emberi jogok betartása, európai kulturális hagyományok ismerete általános emberi értékek tisztelete, társadalmi normák betartása közösségért érzett felelősség vállalása igazságosság, empátiakészség, tolerancia, segítségnyújtás alapvető műveltség, tudás elsajátítása, intelligencia, önismeret, önmenedzselés, motiváltság az önképzésre konfliktuskezelés, megoldási alternatívák használata céltudatosság, következetesség, igényesség, szorgalom környezetvédelem, az egyéni és közösségi javak megóvása
Ezen értékek prioritásának hangsúlyozása mellett figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat, a családból hozott műveltségbeli és szocializációs jellemzőket. 5.1.2. Nevelési feladataink A tanulás tanítása A kollégium tudáselsajátító, tudásközvetítő funkcióját a szülők, iskolák és a társadalom elvárásai determinálják. Az iskola a kollégium meghatározó feladatának az iskolai tanulmányi előmenetel előmozdítását tartja. A szülők ezt szintén elvárják, de ehhez társul még, hogy a kollégiumtól kérik az esetleges tudásbéli hátrányok bepótlását, a felzárkóztatást. A társadalmi elvárások között szerepel a felzárkóztatáson kívül a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése és a tehetséggondozás is. A tanítási órákra történő felkészülés fő színtere a szilencium. Szilencium idő alatt a tanulók társaik zavarása nélkül folytatják felkészülésüket. A kiemelkedő tanulmányi átlagú tanulók a szobáikban, íróasztaluk mellett tanulnak, de a felügyelet nélkül nehezen tanulók számára a tanulószobai tanulást kötelezővé tesszük. Nekik feltétlenül szükségük van a tanulási módszerek és helyes időbeosztás elsajátítására. Rendszeres munkával fejlesztenünk kell a 124
szövegértési, lényeg-kiemelési (vázlatkészítés, szövegelemzés) valamint szóbeli és írásbeli szövegalkotási kompetenciáikat. A nevelő a környezeti feltételek megteremtésén túl az alábbi feladatokat látja el: • • • •
szaktárgyi korrepetálás felzárkóztatás tehetséggondozás számonkérés, ellenőrzés
A tanulási időkeretet a tanulók leterheltségének és a tanulás pszichológiájának figyelembe vételével helyezzük el a kollégium napirendjébe. A fő időkeret a kötelező tanulás, a szilencium, a kiegészítő időkeret mindig egyénileg differenciált és individualizált. A tanulmányi eredmény értékelésénél – az átlageredmény mellett – fő szempont a tanuló korábbi szintjéhez viszonyított fejlődése. Az egy-egy tantárgyból nyújtott teljesítményt is figyelembe kell venni. A követelményrendszer kialakításhoz elengedhetetlen az iskolák elvárásainak megismerése. Ennek érdekében folyamatos kapcsolattartásra van szükség az iskolavezetéssel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. A XXI. század emberétől már általános elvárás az élethosszig tartó tanulás. A tanulásmódszertan lehetőséget kínál annak megtanítására, hogy hogyan lehet eligazodni a tengernyi információhalmazban, hogyan lehet elválasztani a fontosat a kevésbé fontostól, a hitelest a hiteltelentől, a lényegeset a lényegtelentől. Ehhez nagy segítséget nyújthat olyan tanulási technikák, módszerek megismerése és alkalmazása, amelyek egyaránt alkalmasak a formális és az informális ismeretszerzés megvalósításához. A kollégiumban szükséges az előzetes tudás felmérése. Első lépés a tanulási motivációra, tanulási szokásokra, tanulási módszerekre vonatkozó ismeretek feltérképezése. Ezt követi a helyes tanulási szokások kialakítása. Ehhez elengedhetetlen a reális énkép és önismeret kialakítása, a tanulás motivációs tényezőinek, a tanulási stílusoknak a megismerése. A folyamatnak párhuzamosan kell folynia. Egyszerre kell a tanulókat megismerni és új, hatékony egyéni tanulási szokásrendszer megvalósítására törekedni. A végcél a különböző tanulási technikák beépítése a tanulási folyamatba. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A magatartás, viselkedés területén az egyéni érdekek érvényesülését tiszteletben tartva kell megkövetelni az általános rend és fegyelem beépülését a mindennapok gyakorlatába. A diákjainkat meg kell ismertetnünk a legfontosabb erkölcsi értékekkel (szeretet, nagylelkűség, kedvesség, tisztesség, becsületesség, jóság, kitartás, elvhűség, egyenesség). Példamutatással, következetességgel el kell érni, hogy az erkölcsös magatartás a kulturált beszéd, az esztétikus megjelenés elfogadott sajátjává váljon a kollégiumi létnek. A kollégiumi nevelőkkel, technikai dolgozókkal, diáktársakkal szembeni segítőkészségnek, udvariasságnak kell jellemeznie a mindennapi társas érintkezést. El kell sajátíttatni a tanulókkal az illemtan alapvető szabályait. Határozottan fel kell lépni a szélsőséges megnyilvánulások – verekedés, rongálás, lopás – ellen. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások keretében a tanulók tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek 125
megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Megfelelő motiválás mellett lehetőséget kell biztosítani az alapvető művészeti ágak megismerésére. E feladat lehetséges területei: kiállítás, színház, mozi, hangverseny, előadás, csoportfoglalkozás, műveltségi vetélkedők. A videó vetítéseken törekedni kell a magyar és európai filmművészet kiemelkedő alkotásainak megismertetésére. Az előadások szervezésénél kívánatos cél, hogy minél gyakoribb legyen a nevelők – érdeklődési körüknek megfelelő – előadása. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A személyes világkép kialakításának legfontosabb lépése a történelem során manifesztálódott értékrendek, eszmék, világnézetek, vallások megismertetése, a mitológiák lényegének feltárása, a természet és a társadalom kapcsolódási pontjainak a megkeresése. Az állampolgárságra és demokráciára nevelés során elő kell segíteni a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet kell kapnia a diákönkormányzatnak. Saját feladataik, céljaik megvalósításában, a szabályrendszerek (a diákok egymás közötti, ill. tanuló – tanár viszonylatában) kialakításában, folyamatos felülvizsgálatában elő kell segíteni aktivitásukat. Ezen belül kiemelten a napirend és házirend rendszeres áttekintését, a programok megtervezését, szervezését, lebonyolítását, értékelését, az egymás közötti konfliktusok szabályok szerinti megoldását, a kollégium állagának megóvását, javítását és a kollégiumi közösségi lét mindennapjainak megélését. A helyi közösségért és helyi ügyekért vállalt szerep, tevékenység és aktivitás az az alap, amely során megérthetik a demokratikus működés alapelveit. Fontos terület az őket érintő jogszabályok ismertetése, értelmezése, megbeszélése aktuális életkoruknak megfelelően. A napi, aktuális politikai kérdések megvitatása elől sem térhetünk ki, törekednünk kell a különböző álláspontok bemutatására. A politikai és világnézeti kérdésekben a nevelő köteles megnyilatkozásaiban semlegességet képviselni. Amennyiben mód és lehetőség van rá, bekapcsolódunk a helyi, nagyobb városi közösség rendezvényeibe – pl. koszorúzások, ünnepi műsorok, megemlékezések, vetélkedők –, amelyek a hazafias nevelés mellett az állampolgári fejlődést is szolgálhatják. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az éntudat magja az azonosságtudat. A kollégiumi nevelőmunka során törekedni kell arra, hogy a tanulókat megfelelő szociálpszichológiai módszerek segítségével (tréningek, tesztek) eljuttassuk önismereti szintjük optimumára. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Indirekt nevelési módszerek alkalmazásával hozzá kell segíteni a tanulót, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A szociális kompetencia a szociális motívumrendszer egyéni szociális értékrenddé válásával valósul meg. A kollégiumi nevelés kiemelt feladata a szociális képességek és a szociális készségek fejlesztése a spontán szocializáció ellenében. Alapja olyan erkölcsi értékrend 126
kialakítása, amely tudatosítja a tanulókban az egyén és a csoport kölcsönös együttműködésének előnyeit, ezek hiányában hátrányos következményeit. A helyes magatartáshoz, reális önértékeléshez járulhatnak hozzá a szociometriai vizsgálatok, melyeket minden csoportvezető tanárnak kötelező évente egy alkalommal elvégezni. Csak az önismeret segíthet a helyes döntések meghozatalában. A gondoskodás, a fiziológiai szükségleteknek megfelelő feltételek megteremtése a kollégium egyik legalapvetőbb feladata. A biztonságérzet megteremtésével, a család által lerakott, a személyiségfejlődést elősegítő érzelmi alapok további erősítésével, a nevelőtanárral és diáktársakkal kialakított kötődéssel lehet elősegíteni az érzelmi stabilitás biztosítását. A családi életre nevelés Az informális nevelés közösségi terepei közül legfontosabb a család. A család számos funkciót tölt be a társadalomban: mint biológiai, gazdasági és társadalmi egység van jelen. A kollégium csupán a társadalmi funkció közül tud néhányat felvállalni, de semmiképp sem képes a családot helyettesíteni. A családdal való kapcsolat kiépítése, a szülők bizalmának megnyerése a nevelőtanár alapvető feladata. A diákot ösztönözni kell arra, hogy tartson szoros kapcsolatot a családdal, számoljon be gondjairól, örömeiről. Segíteni kell őt a család problémahelyzetének feldolgozásában, és a családért érzett felelősségvállalás erősítésében. A családnak a gyermek szocializációjára gyakorolt hatása kiemelkedő. A kollégium sajátos interakciós teréből adódóan ezen a területen képes a család funkciói közül a legnagyobb szerepet felvállalni. A családi nevelés keretén belül foglalkozunk a tudatos párválasztás, a felelős házasélet, a családi tevékenységek szervezésének, a családon belüli mindennapi teendők ellátásának, a gyermekneveléssel kapcsolatos teendők elvégzésének, valamint a NAT-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés során ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A nevelőknek motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A tanulmányi tevékenység prioritását hangsúlyozva támogatni kell minden aktív sportolói igényt. Szervezett formában (csoportok közötti vetélkedés) biztosítani kell a rendszeres testmozgás lehetőségét. Ösztönözni kell a tanulókat szabadidejük aktív kihasználására. Ki kell aknázni a versenyszellemből fakadó lehetőségeket. Támogatni kell a kedvelt, de nem hagyományos, és nem tömegesen művelt játékok, hobbik, sportágak, művészeti tevékenységek gyakorlását is. Az életkori sajátosságokból adódóan a játék meghatározó jelentőséggel bír a tanulók szellemi és fizikai felfrissülésében. Csoport és kollégiumi szintű túrák és kirándulások szervezése lehetőséget biztosít a természeti környezet megismertetésére és megszerettetésére. Hangsúlyozni kell a természetvédelem jelentőségét és kapcsolatát az egészséges életmóddal. A személyi higiénia területén fokozott figyelemmel kell kísérni a tanulók öltözködését, tisztálkodását, közvetlen környezetük rendezettségét. A napi háromszori étkezés igénybevételét és a helyes étkezési szokások betartását figyelemmel kell kísérni. A nemek közötti harmonikus kapcsolat feltételeinek megismertetésénél alapvető fontosságú a tapintat és az életkori sajátosságok figyelembevétele. Az alapvető ismeretnyújtás pedagógiai módszereként az előadás, egyéni problémáknál a bizalmas beszélgetés az ajánlott. A kollégium területén olyan otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus környezet megteremtésére kell törekedni, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. 127
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. A kollégium segít az iskolai közösségi szolgálat megismerésében, a lehetőségek felkutatásában, támogatja az iskolák munkáját. Az iskolai közösségi szolgálat egyik preferált területére, a környezetalakítás feladatára akár a kollégiumban is felkészülhet. A kollégium sajátos színtere tág teret kínál mind az egyéni, mind a közösségi felelősségvállalás fejlesztésére. Ilyenek lehetnek: • • • •
mások jelenlétének szükségszerű elfogadása egy közösségi térben mindennapi viselkedésünk, tulajdonságaink hatással vannak másokra közösségi lehetőségek: a környezet megbecsülése, fejlesztése; részvétel a kisebb (szoba) és a tágabb közösség (kollégium) rendbetételében, szépítésében részvétel a közösség életének irányításában, szervezésében a diákönkormányzat munkáján keresztül
Rendkívüli jelentőségű a pedagógus személyes példamutatása, indirekt nevelési módszereinek sokrétű alkalmazása. A nevelőtanárnak olyan pozitív mintákat kell növendéke felé közvetítenie, melyek a személyiségfejlesztés mellett a tanár-diák viszony erősödésére is kihatással vannak. Fenntarthatóság, környezettudatosság Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Meg kell ismertetni a tanulókkal a fenntartható társadalom legfontosabb alapelveit: • • • • • •
az életközösségek tisztelete és védelme az emberi élet minőségének javítása a Föld életképességének és sokféleségének megóvása a megújuló energiaforrások felhasználásának előtérbe helyezése a nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása a környezettudatos életvitel kialakítása
Támogatni kell a környezettudatos tanulói kezdeményezéseket a kollégiumi- és a tágabb környezet vonatkozásában egyaránt. Biztosítani kell a nyilvános megjelentetés („Kolisajtó”, rádió, faliújság) lehetőségét is. Az önkiszolgálás a környezettudatos nevelés fontos eszköze. A „zöld gondolkodás” a háztartásban kezdődik, a szobatakarítás, szemétlevitel a saját környezet gazdaságos rendben tartása elősegítheti e folyamatot. A szelektív hulladékgyűjtés keretén belül jelenleg a műanyagpalackokat gyűjtjük, de cél a további szelekció megvalósítása is. Pályaorientáció A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára – lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. A mai társadalom az életpályára készülő fiataltól konstruktív életvezetési technikát igényel. Ennek megfelelően a tolerancia, a versenyképesség a megmérettetés képességének 128
kialakítása kiemelt szerepet tölt be pedagógiai munkánk során. Ennek érdekében olyan köröket, programokat szervezünk, melyek elősegíthetik a keresett munkaerő-piaci pozíciók megszerzését. Meg kell ismertetni a tanulókkal a pályázatírási technikákat, melyet a DT saját munkájában is hasznosíthat. A kollégiumban lehetőség nyílik vizsgálni, elemezni a tanulók képességeit, foglalkozási ágak iránti érdeklődésüket. E tevékenységi forma keretén belül az egyéni tanácsadást, segítségnyújtást valamint programajánlatok szervezését kell megvalósítani. Ezek fő célja a választás segítése vagy a már kiválasztott cél érdekében tett intézkedések realizálása. Megvalósítási formák: önismereti tréning, kommunikáció fejlesztése, műveltségi területek ismeretanyagának elmélyítése, meghívott előadók, intézmények látogatása, melyek a kötelező foglalkozások keretén belül valósulhatnak meg. Minden végzős diáknak biztosítani kell a pályaorientációs vizsgálaton való részvétel lehetőségét. Szükség esetén egyéni pályatanácsadást kell folytatni. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett gazdasági pénzügyi következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diákönkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Az értékpluralizmus elvének tiszteletben tartásával a kollégium értékközvetítő szerepe alkalmas arra, hogy a közösségi együttélés következtében interiorizáljon társadalmilag hasznos, egyénileg eredményes életmódmodelleket. A tolerancia, a versenyképesség, a megmérettetés képessége, a keresett munkaerő-piaci pozíció megszerzése ma mind konstruktív életvezetési technikákat igényel az életpályára készülő fiataltól. A kollégiumi nevelés specifikumai katalizátorai lehetnek az aktivitás, a motiváció tartós fenntartásának, a differenciált személyiségfejlesztés megvalósításának. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. Számtalan vizsgálat eredménye igazolja azt, hogy ma már a mozgó kép – és ezen belül a televízió és az internet– fontosabb szerepet játszik a fiatalok kulturális és szellemi fejlődésében, mint a nyomtatott tartalmak, azaz a könyvek, az újságok és a magazinok. A televíziózás szerepe az internet megjelenése óta fokozatosan leértékelődik. A középiskolás korosztályra nézve a fő veszélyforrás abban rejlik, hogy ők már többnyire szülői felügyelet nélkül tévéznek, nincs kontroll sem időtartamban, sem pedig tartalomban. Az információszerzés legfontosabb színtere kétségtelenül az internet, ugyanis a tv-vel ellentétben itt nem szerkesztők által megszűrt tartalmak megszerzéséről van szó. Az internet használatának legújabb trendje a közösségi oldalak előtérbe kerülése. Ennek fő veszélye az olyan személyes információk megosztása, ami a tanuló megítélésére nézve káros lehet. A médiatudatosság főbb ismérvei: • • • • •
Képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére Felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit Meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól Tudatában van annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel a műsorokon belül is találkozhat Tudatában van annak, hogy a hírek mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek
129
•
Képes megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat
5.1.3. Kollégiumi nevelő-oktató munka Kiemelt céljai: • • • •
• • •
A tanulmányi munka színvonalának emelése, a bukások számának csökkentése, a tanulási kultúra fejlesztése egyéni, differenciált fejlesztés. A hátrányos helyzet megszüntetése, kompenzálása, az esélyegyenlőség megteremtése. A tehetséges tanulókkal való foglalkozás, tudásuk bővítése, képességeik fejlesztése. A kettős kötődés kialakítása. A vidékről érkezett kollégista tartsa meg, tudatosítsa önmagában az otthoni közösségből hozott értékeket, kötődjön gyökereihez. Ugyanakkor fogadja be, építse be személyiségébe a befogadó környezet legjobb értékeit. Érezze magáénak kollégiumunk hagyományait, vegyen részt azok ápolásában, új hagyományok teremtésében. Nemzeti összetartozás tudatunk és közös értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése. Egészséges és kulturált életmód, konstruktív életvezetésre való alkalmasság kialakítása. Környezettudatos magatartás, igényességének kialakítása, közvetlen és tágabb környezete tisztasága iránt.
Pedagógiai eszközei, eljárásai A kollégium a következő eljárásokat alkalmazza, eszközöket használja: • •
• • • • • • • • • • •
kompetencia alapú oktatási programcsomagok (szociális-, életviteli-, környezeti, valamint életpálya-építési) kollégiumi implementációja, módszertanilag kimunkált és kollégiumi délutáni foglalkozásokra adaptált tevékenységközpontú foglalkozás előkészítés, foglalkozásszervezés, foglalkozásvezetés, értékelés, visszacsatolás, tanulói kulcskompetenciákat fejlesztő tanulási technikák és tanárt, tanulót egyaránt fejlesztő kompetencia alapú oktatási módszerek fokozatos intézményi elterjesztése, fejlesztése, meghonosítása (amely nem zárja ki automatikusan a frontális módszer alkalmazását), a tanulóknak biztosított egyéni törődés lehetősége a csoportvezető tanárok vezetésével, IKT eszközök sokoldalú intézményi alkalmazása, kollégiumi témahét, projektek intézményi foglalkozásrendbe való beültetése, folyamatos internet hozzáférés biztosítása az önálló kutatáshoz, adatfeldolgozáshoz, prezentáláshoz kapcsolódóan, egyes kollégiumfejlesztési területek, valamint a tematikus tanórai témák sajátosságaiból adódó csoportbontás, csoportmunka alkalmazása, közösségi kulturális-és sportesemények szervezése, lebonyolítása, a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének a biztosítása a tanulók számára
5.2. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésnek módszerei és eszközei Tanulóink életkorából adódóan a kortárscsoportnak meghatározó szerepe van a személyiségfejlődésükre. Az együttes tevékenység pedagógiai hatékonysága rendkívül jelentős. A nevelőknek indirekt módszerek alkalmazásával kell megteremteni a feltételeket a társak közötti pozitív interakciók megvalósulására. Ezért nagy figyelmet kell fordítanunk a szoba-, csoport-, és kollégiumi közösségi szintek kialakítására. 5.2.1. Tanulói önkormányzat Az önkormányzat működése alapvető jelentőségű a kollégium életében. A kollégium csak akkor válhat a diákok otthonává, ha lehetőséget kapnak életük szervezéséhez. Szervezeti formája a diákönkormányzat, mely összefogja és irányítja a tanulócsoportok munkáját. A 130
vezetőket pályázat vagy rátermettség alapján a tanulók nyilvánosan választják. Munkájukat a tanulók egyetértésével választott patronáló tanár segíti. Működésükben kerülni kell a formalizmus megjelenését. Aktív, a tanulók igényeit tükröző tevékenységrepertoár kialakításához minden segítséget biztosítani kell. A tanulóknak tudniuk kell, hogy számíthatnak az önkormányzat segítségére. Törekedni kell arra, hogy a kollégiumi rend és fegyelem biztosításába is bekapcsolódjon a DT. Tevékenységük propagálásához meg kell teremteni a megfelelő feltételeket. A diákönkormányzat alapvető tevékenységi területei: • • • • • •
Biztosítja a kollégiumban élő diákok érdekvédelmét, melynek keretén belül érdekfeltáró, egyeztető és képviseleti feladatokat lát el. A meghatározott kereteken belül gyakorolja döntési, egyetértési és véleményezési jogkörét. Felelős a csoportok közötti versenyek, vetélkedők szervezéséért. Részt vesz az éves programban tervezett kollégiumi rendezvények lebonyolításában. Kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzatokkal, a város kollégiumainak diákvezetőivel és az érdekvédelmi szervezetekkel. Szervezi, ellenőrzi és értékeli a diákügyeleti szolgálatot.
5.3. A kollégiumi tevékenységrendszer szervezésének elvei 5.3.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei • • • • •
a közösségi együttéléshez szükséges napirend elfogadtatása a családi házból hozott szokásrend figyelembe vétele egyéni és a közösségi érdekek összehangolása a tanulás és a rekreáció egyensúlyának biztosítása társadalmilag elfogadott életmódminta közvetítése
5.3.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei • • • • • • •
a tanulás a kollégista alapvető kötelessége a hatékony tanuláshoz szükséges környezeti feltételek biztosítása egyéni adottságok és igények figyelembe vétele az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele a tudástöbblettel rendelkező tanuló segítse az adott tárgyból lemaradó társait eredményesen tanulni csak megfelelő belső motivációval lehet a kötelező foglalkozások alól – egyéni elbírálás alapján – felmentés kapható
5.3.3. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei • • • •
a kötelezően választott szabadidős foglalkozás alól felmentés nem adható törekedni kell szabadidős lehetőségek minél szélesebb körű biztosítására szabadidős programokat a tanulók igényeinek figyelembevételével kell szervezni a szabadidejével a tanuló – az előírások betartása mellett – önállóan rendelkezik
5.3.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei • • • •
vezérelv az egész életen át tartó tanulás a fejlődés alapfeltétele a megfelelő önismeret a bemeneti és kimeneti pont közötti hozzáadott érték a fő mérőszám mindenkit a saját egyéni képességeihez kell viszonyítani
5.3.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei • • •
adottság csak akarattal párosulva teljesedhet ki tehetséggé minden tanuló tehetséges lehet valamiben a sokszínű és inger gazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását
131
•
a tehetség nem mindig tör a felszínre, fontos a pedagógus segítő szerepvállalása
5.3.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei • • • • •
a tanulási technikák megtanulhatóak a felzárkózás belső igényből fakadjon lemaradó tanuló kötelezhető a felzárkózásra felzárkóztatást lehetőleg egyénileg vagy kis csoportban kell végezni a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot
5.3.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei • • • • •
saját képességek maximális kihasználásával mindenki sikeres lehet önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás a pályaválasztás stratégiai döntés az életpályák akár többször is módosíthatók egyéni életpálya kialakításához egyénre szabott tanácsadás szükséges
5.3.8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei • • • •
valós élethelyzetek a legjobb tanulási terepek az önkiszolgáló tevékenység nem kényszerű, hanem szükséges elfoglaltság a munkahelyi beilleszkedés előzetes ismeretekkel megkönnyíthető az én szerep teljes körű felelősséget jelent
5.3.9. A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei • • • • • •
biztosítani kell a befogadó és a cselekvő részvételi lehetőséget egyaránt egyéni és csoportos kezdeményezések felkarolása és támogatása programok szervezésénél a csoportfoglalkozások témaköreinek figyelembevétele a mindennapi testedzés, mozgás feltételeinek biztosítása a csoportok közötti versenyek rendezése a közösségépítés szolgálatában a kollégiumon kívüli lehetőségek maximális kihasználása
5.3.10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek • • • • • • • •
egészséges táplálkozás jelentőségének tudatosítása, feltételeinek biztosítása az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás prevenciója a családi és párkapcsolatok humánus kezelése erőszakos megnyilvánulások megelőzése a személyes higiéné szükségletté válásának elősegítése baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása közvetlen tárgyi környezet rendben tartása alkalmazkodás a fenntartható fejlődés környezeti elvárásaihoz
5.4. kollégiumi foglakozások szervezése 5.4.1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások a) Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás A tanuló szilencium ideje alatt a tanulóteremben vagy a szobájában tanul. A nevelőtanár ellenőrzi a felkészülést és szükség szerint számon kéri a tanulót. b) Differenciált képességfejlesztő, tehetség kibontakoztató foglalkozás A nevelőtanár a képességvizsgálatok eredménye alapján egyéni fejlesztést folytat az érintett tanulókkal. 132
c) A bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció A nevelőtanár a tanulmányi eredmények rendszeres ellenőrzése alapján összpontosít a támogatandó területre. Szükség esetén gondoskodik másik pedagógus bevonásáról. d) A tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése Az éves tanulói foglalkozási tervben rögzített fejlesztő foglalkozásokon a tanuló saját vagy a nevelőtanár döntése alapján köteles részt venni. e) Tematikus csoportfoglalkozás Előírt témakörök és időkeretek között szervezhető. A tanulást segítő foglalkozások időkerete: A tanulónak heti 13 órában kötelező részt vennie a felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő foglalkozásokon. 5.4.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások Kollégiumi csoportfoglalkozások a) Közösségi foglalkozás a kollégiumi csoport számára A kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése. b) Tematikus csoportfoglalkozás A tematikus csoportfoglalkozási terv alapján tervezett tematikus csoportfoglalkozások részben vagy egészben a csoportfoglalkozások vagy a felkészítő foglalkozások terhére is megszervezhetők. A csoportvezetői foglalkozások időkerete: heti 1 óra A tematikus csoportfoglalkozások óraterve Témakör
9.
10.
11.
12.
13-14.
Össz.
A tanulás tanítása
3
2
2
2
1
10
Erkölcsi nevelés
2
2
2
1
1
8
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
2
2
2
1
1
8
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
2
2
2
1
2
9
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
1
1
1
1
1
5
Családi életre nevelés
1
2
2
3
3
11
Testi és lelki egészségre nevelés
2
2
2
2
2
10
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
2
2
2
1
1
8
Fenntarthatóság, környezettudatosság
2
2
2
2
2
10
Pályaorientáció
2
2
2
2
2
10
133
Gazdasági és pénzügyi nevelés
2
2
2
3
3
12
Médiatudatosságra nevelés
1
1
1
1
1
5
Összesen
22
22
22
20
20
106
Kollégiumi közösségek működésével összefüggő foglalkozások a) Kollégiumi diákönkormányzat (A DÖK-segítő nevelőtanárt a diákönkormányzat javaslatára, a kollégiumvezető egyetértésével az igazgató bízza meg egy éves időtartamra.) b) A kollégiumi diákfórum (havonta egy alkalommal kollégiumi gyűlés formájában). A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A tanuló vagy a pedagógus kezdeményezésére indított foglalkozásokon a nevelő arra törekszik, hogy minél jobban megismerje a tanulók személyiségét, közösségben elfoglalt helyüket. Segíti az aktuális problémák megoldását, tanácsot, útbaigazítást ad. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Ezt a pedagógus által irányított előre tervezett foglalkozást az éves tanulói foglalkozási tervben minden tanév elején megajánlott kínálatból választja ki a tanuló. A választását írásban kell jeleznie a kollégiumvezetőnél legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. A foglalkozáson ezt követően köteles részt venni. A szabadon választható foglalkozások időkerete: heti 1 óra Az előre tervezett szabadidős foglalkozásokon túl a tanulók részt vehetnek a szakkörök és diákkörök munkájában, sportrendezvényeken, vetélkedőkön, előadásokon, kiránduláson. Ezeken a programokon részvételük nem kötelező. A nevelő köteles – a tanulók tevékenységrepertoárjának bővítése érdekében – a megfelelő motivációs szint megteremtésére. A foglalkozások összesített időkerete A kollégiumban a heti 14 óra/tanulócsoport képességfejlesztő foglalkozás mellett heti 10 óra/tanulócsoport egyéni törődést biztosító vagy szabadidős foglalkozást kell tartani. A foglalkozások teljes időtartama 24 óra/hét/tanulócsoport. A tanulóknak összesen 13+1+1=15 óra foglalkozáson kell részt venniük hetente. A heti időkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható A tematikus csoportfoglalkozások óraszáma a szakképzésben résztvevő 13-14. évfolyamos kollégisták számára csak ajánlott. A csoportos foglalkozás minimális létszáma: 5 fő.
5.5. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató, tehetséggondozó és társadalmi beilleszkedést segítő foglakozásának terve 5.5.1. A felzárkóztatás célja és feladatai Alapvető cél az elmaradók és elmaradásuk okainak, területeinek mielőbbi feltérképezése és szervezett segítésük a felzárkózásban. Támogatni kell a tanulásban elmaradt tanulókat, 134
biztosítani annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat. Létre kell hozni a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszert, segíteni a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. Lehetővé kell tenni az egyes szakmák, hivatások megismertetését, segíteni a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. Ez irányú tevékenységek: • • • •
egyéni beszélgetések csoportos beszélgetések kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolával, a szaktanárokkal a nevelőtanárnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló fizikai és pszichés állapotát
A hátrányos helyzetű tanulóknál meg kell szervezni a korrepetálást, segíteni kell őket a felzárkóztatásban. A felzárkóztatás területei • • • •
a tanuló általános iskolai tudásának felmérése, a hiányok pótlása a hosszabb ideig hiányzó tanulók segítése elmaradásuk pótlásában a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása alkalmi felzárkóztatás, pl. nagydolgozat előtt, vagy ha a tanuló bukásra áll
5.5.2. A tehetséggondozás célja és feladatai Folyamatosan érvényesítjük a tehetséggondozás alapelvének tartott négy alapelvet, melynek betartása biztosítja a komplexitást: • • • •
az általános intelligencia, az általános intellektuális képességek, az általános műveltség fokozott fejlesztése, a felismert speciális képességek fokozott fejlesztése, a tehetséges kollégisták kreativitásának fejlesztése, folyamatos motiváció: hiába rendelkezik a tanuló általános vagy speciális képességekkel, kreativitással, ha nincs benne a feladat iránti elkötelezettség, érdeklődés, kitartás. Ha ez nincs meg, akkor a tehetségek elkallódnak, a kollégista nem teljesít képességeihez, adottságaihoz méltón.
Célunk, a tehetséges kollégisták mielőbbi feltérképezése. Legkésőbb a kollégiumi életbe lépés első pár hónapjában meg kell ismernünk a tehetségesnek bizonyuló kollégistáinkat. Támogatjuk őket az iskolai szakköri tehetséggondozó köri, sportköri munkába való bekapcsolódásban. Egyéni fejlesztési terv készítése Szükséges a fejlesztés tárgyának megfogalmazása, prioritások felállításával (mit fejlesztünk): meglévő képességek, erős és gyenge oldalak, személyiségtulajdonságok, stb. Szükséges a támogatás szervezeti formáinak meghatározása (hogyan fejlesszük): foglalkozások, programok, anyagi jellegű támogatás. Tehetséggondozás Külső segítség keresése, közösség előtti megmutatkozás lehetősége. Fontos a rendszeres visszajelzés a tanulók teljesítményéről, fejlődéséről. Az értékelésekkor (pl. jutalmazási rendszer) kapjon figyelmet az átlagon felüli teljesítmény. A fejlesztés során fontos a nevelők együttműködése a testületben, szülőkkel, iskolával, stb. 5.5.3. Társadalmi beilleszkedés segítése A társadalmi beilleszkedés elősegítésében célunk, hogy tanulóink tudatosan készüljenek a választott hivatásra, ismerjék az álláskeresés folyamatát, technikáit. Ennek megvalósítása érdekében kiemelten foglalkozunk az alábbi területekkel: •
pszichés összetevők feltárása, tudatosítása,
135
• • • • •
reális jövőkép kialakítása, tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret), továbbtanulásra való felkészítés, tájékozódás a munkaerőpiacon, az álláskeresés folyamata, technikái, felkészülés az élethosszig tartó tanulásra és esetleges pályamódosításokra.
A tanulók önálló életkezdésének elősegítése érdekében alapvető feladatunk • • • •
a hagyományos női és férfi szerepek, a család, mint a társadalom alapvető egysége, a sokoldalúság érdekében folytatott széles tevékenységrepertoár, az egyéni felelősségvállalás jelentőségének megismertetése.
5.5.4. A hátrányokkal küzdő, gyengén tanuló kollégisták felzárkóztatásának és korrepetálásának megszervezése A nevelőtanári felmérő-feltáró munkára alapozva, hátrányos helyzetű és a tanulási hátrányokkal, nehézségekkel bíró tanulóink számára felzárkóztató foglalkozásokat, szaktanári korrepetálásokat szervezünk az alábbi műveltségi területeken, részterületeken: • • • • • • •
magyar nyelv és irodalom élő idegen nyelv matematika földrajz Informatika biológia történelem
Mivel tanulóink évfolyamonkénti, iskolánkénti és osztályonkénti összetétele nagyon heterogén, a nagyfokú szórtság miatt korrepetáló program készítését nem tartjuk megvalósíthatónak. Az időkeretet – foglalkozási óratervünk készítésekor – a szakkorrepetálások számára biztosítottuk. A felzárkóztató programjainkat csoportos foglalkozás, a korrepetálásokat egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretein belül kívánjuk megvalósítani. 5.5.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje Az Nkt. alapján sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A magatartási, beilleszkedési zavaroknak többfele oka lehet: • • • • •
Magatartási zavarok adódhatnak a helytelen családi nevelésből. (Túlzott szigorúság vagy éppen engedékenység, következetlenség stb.) Mentális okok miatt is lehet a gyermeknek magatartási, tanulási zavara. Egyik legalapvetőbb ok a kudarc. A részképesség zavara gyakran vezet oda. hogy a gyermek – nem tudván lépést tartani osztálytársaival - beilleszkedési nehézségekkel küzd. Súlyos beilleszkedési zavarhoz vezethet, ha a tanuló már többször osztályt ismételt, így nem a korának megfelelő korcsoportban tanul. Nevelési nehézség származhat abból is, ha a nevelők es a gyermekek közötti viszony nem megfelelő.
A különleges bánásmódot igénylő (ezen belül a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő és SNI) tanulókkal összefüggő pedagógiai feladataink 136
• • • • •
• • •
Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány. A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni őket a megfelelő nevelési módszerek megismertetésével. A kollégiumi nevelőtanárok bevonása a nevelési gondok megoldásába. Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (gyermek-, ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.) Sajátos nevelési igényű tanulók esetében szoros szakmai együttműködés az osztályfőnökkel, a gyógypedagógussal, pszichológussal, logopédussal, szükség esetén más szakemberrel. A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása. Különféle lehetőségek ajánlása a kollégiumban a szabadidő hasznos eltöltésére. Az egyéni differenciált fejlesztési forma bevezetése, a tanulók napi szintű egyéni követésére, önálló tanulási szokásainak kialakítására, a tanulási eredménytelenség kezelésében adhat segítséget.
Magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdő tanulókra vonatkozó pedagógiai tevékenység •
• • • • • •
A baráti társaság és a szobaközösség figyelemmel kísérése, a tanuló számára a pozitív viselkedésmintát erősítő szobaközösség biztosítása, segítő, idősebb tanuló kijelölése. A szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó lehetőségek bemutatása. A tanuló bevonása a közösségi programokba. Folyamatos kapcsolattartás a szülővel és az osztályfőnökkel. Tájékoztató előadások a tanulók számára a fiatalok káros szenvedélyeiről és a bűnmegelőzésről, a szakszolgálatok és rendőrségi szakemberek bevonásával. A nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről, nevelési értekezlet, belső továbbképzések lefolytatása. Jelentős pedagógiai problémává válhat az agresszió. Igyekeznünk kell feltárni ennek okait, meg kell tanulnunk a helyes konfliktuskezelési technikákat. Fejlesztő pedagógus és pszichológus bevonása a munkánkba. Elsődleges feladat a gyermekek közötti minél hosszabb idejű tartózkodás és a velük való egyéni törődés, foglalkozás.
A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti. Örömöt, sikerélményt nyújtó feladatok adásával kell segítenünk, hogy magatartászavaros tanulóink is elinduljanak az egészséges személyiségfejlődés útján.
5.6. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Célunk, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzenek ismeretekkel és jártasságokkal egészségük megőrzése érdekében az alábbi területeken: • • • • • • •
egészséges táplálkozás, mindennapos testmozgás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, a családi és párkapcsolatok, bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a személyes higiéné, baleset megelőzés és elsősegély-nyújtás.
Az egészségfejlesztés megvalósításának színterei •
Céljaink elérése érdekében kiemelt szerepe van a kollégiumi ápoló tevékenységének. A vele való kapcsolat fenntartása során naprakészségre kell törekedni a nevelőtanárok és az ápoló információcseréjében. Az egész kollégiumot érintő egészségvédelmi kérdések kapcsán a
137
• • • • •
kollégiumvezető (kisebb ügyekben a nevelőtanárok) és a kollégiumi ápoló kölcsönösen tájékoztatják egymást. A 9. évfolyam kollégistái számára a kollégiumi ápoló mentálhigiénés foglalkozásokat tart a csoportfoglalkozások keretén belül. A kollégiumi nevelőtanárok a tanév első csoportfoglalkozásán balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. A testi- és lelki egészségre nevelés tematikus foglakozásain kötelező jelleggel kell foglakozni a megadott témakörökkel. Az étkezés, és személyi higiénia területén rendszeres nevelőtanári kontrollt kell gyakorolni, melyben a számonkérés helyett a mintaadásra kell helyezni a hangsúlyt A tanulói környezet tisztántartásában ki kell használni a közösségi tevékenységben rejlő pedagógiai lehetőségeket.
5.7. Gyermek- és ifjúságvédelem A tanulói személyiség megismerése mellett fontos feladat a szociális és családi háttér feltárása. A tanév kezdetén a csoportvezetők személyes elbeszélgetés során ismerik meg tanulóik mindennapi helyzetét. A hátrányos helyzetű tanulók életkörülményeinek jobb megismerése érdekében személyes találkozót kezdeményeznek a tanuló szüleivel és osztályfőnökével. Tapasztalataikat megosztva az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével egyénre szabott cselekvési programot dolgoznak ki, és figyelemmel kísérik a tanuló családi körülményeinek változásait.
5.8. Hagyományápolás Hagyományainkat ápoljuk, rendezvényeinket szeretetteljes, közösségépítő légkör jellemzi. • • •
• • • • • •
Szeptemberben rendezzük az új kollégistákat köszöntő „picur avatót”. Hagyományainkhoz híven a „picurok” vidám, kedves műsorral mutatkoznak be. November elején – az Egészségnap megrendezésével – új hagyományt kívánunk teremteni. December a karácsony várásának időszaka, folyamatosan készül szinte minden tanuló, tanár: díszítjük a közösségi és lakóterületeket, karácsonyi műsorral kedveskedünk, ünnepi vacsorához terítünk. A karácsony estre szeretettel várjuk intézményünk vezetőit, a kollégium minden dolgozóját. Farsangi bálunkat februárban tartjuk, igyekszünk minél színvonalasabban megrendezni a jelmezes bemutatót. Nőnap alkalmából a fiúk műsorral, virággal köszöntik a lányokat, női dolgozókat. Áprilisban a végzősök búcsúztatása a legmeghittebb hagyományos rendezvényünk, mindenki kiveszi részét a szervezésből, műsorból, dekorálásból. Az időjárás függvényében májusban kirándulunk, igyekszünk minél nagyobb létszámban kikapcsolódni a természetben. „Juniális”: a vakációt készíti elő. Az utolsó előtti héten visszavárjuk az elballagott diákokat, és szalonnasütés veszi kezdetét a délután folyamán. Igyekszünk még színesebbé tenni a kollégiumi életet, ezért szeretnénk minél több sportversenyt, vetélkedőt rendezni, a megvalósításban a tanulók önállóságára építve. Rendszeresen szervezünk sportversenyeket, a jeles napokhoz, világnapokhoz kapcsolódóan plakát- és rajzversenyt hirdetünk, vetélkedőket rendezünk, szintén a tanulók aktivitására alapozva.
Nemzeti ünnepeink, emléknapjaink előtt a faliújságon elhelyezett, valamint a kollégiumi rádióban, sajtóban történő megemlékezéssel tisztelgünk: • • • •
Aradi vértanúk emléknapja: október 6. Megemlékezés az 1956-os forradalomról: október 23. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja: február 25. Az 1848-as forradalomra emlékezünk: március 15.
138
• • •
A holokauszt áldozatainak emléknapja: április 16. Esélyegyenlőség napja: május 5. A Nemzeti Összetartozás Napja: június 4.
5.9. Kapcsolattartás az iskolákkal és a szülői házzal 5.9.1. Kapcsolat az iskolákkal Az iskolákkal történő kapcsolattartás fontos feltétele a tanév programjának egyeztetése, és a tanulókkal szembeni elvárások pontos megismerése. A helyi tantervek és a pedagógiai programok ismeretében kell összeállítani a foglalkozási terveket. Az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal elengedhetetlen a tanulókkal kapcsolatos információk rendszeres megvitatása. A havi rendszeres találkozókon kívül – a szülői fogadóórák, értekezletek előtt – szükség szerint kell felkeresni az osztályfőnököket, szaktanárokat. Lehetőséget kell biztosítani számukra a tanulók kollégiumi életének közvetlen megismerésére is. A kollégiumi órarend, munkarend kialakításával is igyekszünk elősegíteni a napi kapcsolattartás megvalósulását. A tanulók tantárgyi előmenetelét a kollégiumi nevelőtanár legalább havonta egy alkalommal köteles ellenőrizni. A tanulók eredményesebb felzárkóztatása, tehetséggondozása érdekében be kell vonni az iskolában tanító szaktanárokat a kollégiumi foglalkozások megtartásába. 5.9.2. Kapcsolat a szülőkkel A kollégiumba újonnan beiratkozó tanulók szülei számára levelet adunk át a beköltözéssel kapcsolatos legfontosabb teendőkről. A levélben röviden ismertetjük kollégiumunk legfontosabb jellemzőit és a tanulókkal szembeni elvárásokat. A kollégiumi nevelőtanárok a fogadóórák időpontjában várják az érdeklődő szülők jelentkezését. Szükség szerint a tanulási foglalkozások előtt vagy után minden nap lehetőséget biztosítanak az esetleges problémák személyes megbeszélésére. A kollégiumi nevelőtanár rendelkezik a tanulók, az osztályfőnökök és a szülők telefonszámával is. A személyes kapcsolattartáson kívül a kollégiumi ellenőrzőn keresztül is mód nyílik rendszeres tájékoztatásra. A tanuló magaviseletével, tanulmányi eredményével, egyéni gondjaival kapcsolatos információkat szükség szerint közlik a szülővel, aki aláírásával igazolja az abban foglaltakat. Rendkívüli esetben a kollégiumi nevelőtanár írásban kéri a szülő személyes megjelenését. A megbeszélések eredményét naplójában rögzíti.
5.10. A rendészeti ágazati képzés speciális feladatai 5.10.1. Kollégium elhelyezés körülményei A rendészeti ágazati képzés egyik sajátossága, hogy a tanulók – a rendészeti pályára felkészítő feladatoknak megfelelően – lakóhelytől függetlenül, kötelező kollégiumi elhelyezésben részesülnek. Az együttélés feltétele a rend és fegyelem iránti igény, annak megtartása, a meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör, a bajtársiasság kialakítása a csoportban és a közösségben. 5.10.2. A kollégium speciális rendészeti nevelési céljai Kollégiumunktól elvárás, hogy a rendészeti szakmai képzésbe bekerülő tanuló számára, a fokozatosság elvének betartásával, olyan általános rendészeti ismereteket közvetítsen, amelyek megalapozzák az egy életen át tartó tanulással fenntartható rendészeti életpályán maradást. Ezért kollégiumi éveik alatt a tanulókkal megismertetjük és elsajátítatjuk a rendészetben dolgozóktól elvárt fegyelmezett, alakias, kulturált viselkedésformának való 139
megfelelést, a kapott parancs, utasítás végrehajtását, természetesen szem előtt tartva az életkori sajátosságokat. Napi tevékenységeik során a tanulók megismerik és elsajátítják a rendészeti szervekre jellemző hierarchikus rendszer sajátosságait, oktató-nevelő munkánkkal törekszünk a rendészeti szakmákra jellemző személyiségjegyek kialakítására. Célunk, hogy a rendészeti szervek elvárásainak tanulóink megfeleljenek, azaz a közszolgálat részére a rendvédelem ügye iránt elkötelezett, szilárd hivatástudattal és erkölcsi felfogással bíró, fizikailag jól felkészített, a későbbiekben szakszerűen, jogszerűen, határozottan és kulturáltan intézkedő, a törvényes rendet védelmező magyar állampolgárokat neveljünk. 5.10.3. Alapkompetenciák kialakítása, fejlesztése Kollégiumi nevelő munkánkban hangsúlyt fektetünk a rendészeti szakma sikeres gyakorlásához szükséges alapkompetenciák fejlesztésére. A szakképesítés megszerzése szempontjából legfontosabbnak tartott alapkompetenciák: • • • • • • • • • • • • • •
alkalmazkodó képesség, döntési képesség, együttműködés, empátia, felelősségvállalás, kommunikáció, minőségre törekvés, önállóság, önbizalom, önfejlesztés, önkontroll, problémamegoldó képesség, szabálytudat, teljesítményorientáció.
További fejlesztendő kompetenciák: • • •
helyzetfelismerő készség, konfliktusmegoldó készség, határozottság.
A tanulók kulcskompetenciáit a képzés során mérni és értékelni kell. A mérés alapján kell meghatározni a fejlesztési irányokat csoport, illetve az egyén szintjén. A tanulók kompetenciamérését az osztályfőnök, kollégiumvezető, az osztályban tanító szaktanár és a nevelőtanár együtt végzik, a képzési idő során a tanulók fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérik. A tanuló kívánatos fejlesztésének érdekében az osztályfőnök az osztályban tanító szaktanárokkal és a kollégiumi nevelőtanárokkal folyamatosan kapcsolatot tart, akiket tájékoztat az eredményekről, megállapításairól, a fejlesztési feladatokról, ugyanakkor információkat is kér az egyes kompetenciák változásáról. A kollégiumi pedagógusok által irányított szabadon választható foglalkozások jelentősen hozzájárulnak az alapkompetencia fejlesztéséhez.
140
5.10.4. Kollégiumi tevékenység speciális szerkezete A tanulóknak a nevelőmunka során számos rendvédelmi ismeretet kell elsajátítaniuk, a megszerzett elméleti ismereteket a szabályzati élet alapján gyakoroltatni kell, a rend és fegyelem megteremtése és megtartása érdekében. A rendészeti képzésben résztvevő tanulóink számára gyakorló felelősi rendszert, szintfelelősi, szobafelelősi rendszert hoztunk létre, melyet folyamatosan fenntartunk, továbbfejlesztünk. A tanórán kívüli tevékenységek feladata a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, a rendvédelmi hivatásra való felkészülés, a pálya megszerettetése, valamint a képzésen túli idő kulturált, tartalmas, hasznos eltöltése. A Miskolci Rendészeti Szakközépiskolával közösen mentori rendszert alakítottunk ki, melynek elsődleges célja a szakmai fejlődés elősegítése, az egyéni és szervezeti célok összehangolása, illetve a szervezeti kultúrában felhalmozott tudás átadása. A tanulók kulturált viselkedésének, megjelenésének, szóbeli és írásbeli kommunikációjának fejlesztése mellett, hangsúlyt fektetünk a tanulói formaruha szabályos viselésének elsajátítására, annak folyamatos ellenőrzésére, valamint az ápoltság, a személyes higiénia iránti igény kialakítására. Heti rendszerességgel kerül sor szemle elrendelésére, melynek során létszámellenőrzés, öltözet (formaruha), ápoltság, alakiság ellenőrzése történik.
141
