Tartalomjegyzék. I.3.1. Jogosult tevékenységek I.3.2. Határon átnyúló jelleg és hatás I.3.3. Közös kritériumok... 32

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013

PÁLYÁZÓK KÉZIKÖNYVE útmutató a

PROJEKT GENERÁLÁSÁHOZ ÉS FEJLESZTÉSÉHEZ

Két ország, egy cél, közös siker!

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Tartalomjegyzék

SZÓJEGYZET ..................................................................................................................................12 MENEDZSMENT STRUKTÚRA RÖVID BEMUTATÁSA, ELÉRHETŐSÉGEK........................................14 PÁLYÁZÓK TÁMOGATÁSA, TANÁCSADÁS ......................................................................................18 BEVEZETŐ – A HU-RO CBP 2007-2013 ............................................................................................20 I. JOGOSULTSÁGI SZABÁLYOK...................................................................................................21 I.1. JOGOSULT PÁLYÁZÓK ..........................................................................................................21 I.1.1. Jogi státusz és földrajzi elhelyezkedés alapú jogosultság .................................................... 21 I.1.2. Tevékenységi kategória szerinti jogosultság....................................................................... 23 I.1.3. Kizárási feltételek............................................................................................................. 23 I.1.4. Speciális jogosultsági kritériumok infrastrukturális, beruházási projektekhez ......................... 24 I.2.1. Kiegyensúlyozott partnerség............................................................................................. 27 I.2.2. Partnerségi nyilatkozat ..................................................................................................... 28 I.3. PROJEKTEK JOGOSULTSÁGA...............................................................................................29 I.3.1. Jogosult tevékenységek ................................................................................................... 29 I.3.2. Határon átnyúló jelleg és hatás ......................................................................................... 30 I.3.3. Közös kritériumok ............................................................................................................ 32 I. 4. KÖLTSÉGEK, KÖLTSÉGVETÉSEK JOGOSULTSÁGA .............................................................33 I.4.1. A támogatás formája ........................................................................................................ 33 I. 4.2 Jogosult költségek ........................................................................................................... 34 I.4.2.1 A költségek jogosultságára vonatkozó általános szabályok................................................ 34 I.4.2.2.Területi jogosultság ........................................................................................................ 34 I.4.2.3.Jogosultsági időszak ...................................................................................................... 34 I.4.2.4.Költségkategóriák szerinti jogosultság.............................................................................. 35 I.4.2.5.Jogosulatlen költségek ................................................................................................... 41 I.4.4.A támogatás aránya.......................................................................................................... 43 I.4.5. Projekt időtartam.............................................................................................................. 43 I.4.6. Projekt költségvetés (min-max) ......................................................................................... 43 II. PÁLYÁZAT ÉS ÉRTÉKELÉS..........................................................................................................44 II.1. PÁLYÁZATI MODELLEK.........................................................................................................44 II.1.1. Egylépcsős pályázati eljárás ............................................................................................ 45 II.1.2. Kétlépcsős pályázati eljárás............................................................................................. 45 II.2. PROJEKT ÉRTÉKELÉS..........................................................................................................47 III. SZERZŐDÉSEK...........................................................................................................................51

2

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 III.1. TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS..................................................................................................51 III.2. PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS.........................................................................................52 III.3. ÁLLAMI TÁRSFINANSZÍROZÁS SZERZŐDÉSE .....................................................................52 IV. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁS.........................................................................................................53 IV.1. INFORMÁCIÓ ÉS NYILVÁNOSSÁG.......................................................................................53 IV.2. KÖZBESZERZÉS..................................................................................................................56 IV.3. ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK......................................................................................................56 IV.4. A PROJEKT EREDMÉNYEINEK TULAJDONJOGA .................................................................59 IV.5. PROJEKTMÓDOSÍTÁS .........................................................................................................59 IV.6. JELENTÉSEK.......................................................................................................................60 IV.7. A PROJETEK PÉNZÜGYI KONTROLL RENDSZERE ..............................................................61 IV.7.1. Elsőszintű kontroll (ESZK) .............................................................................................. 61 IV.7.2. Második szintű kontroll (MSZK)....................................................................................... 62 IV.7.3. Projekt monitoring.......................................................................................................... 62 IV.7.4. A források automatikus elvesztése .................................................................................. 62 IV.7.5. Bevételek kezelése........................................................................................................ 63 IV.7.6.Szabálytalanságok és visszafizetések .............................................................................. 64 IV.8. ZÁRÓ JELENTÉS ÉS KIFIZETÉS ..........................................................................................64 IV.9. UTÁNKÖVETÉSI JELENTÉSEK – PROJEKTZÁRÁS UTÁN .....................................................65 V. MELLÉKLETEK ÉS ÚTMUTATÓK LISTÁJA....................................................................................66 V.1.1. számú melléklet- INDIKATÍV JOGOSULT TEVÉKENYSÉGEK EGYES TERÜLETEK SZERINTI LISTÁJA ......................................................................................................................................66 V. 2.2. számú melléklet - INDIKÁTOROK LISTÁJA .........................................................................66 1. sz. Útmutató: ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÚTMUTATÓ ....................................................................114 2. sz. Útmutató: KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG ÚTMUTATÓ ...............................................120 3. sz. Útmutató: EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS ÚTMUTATÓ.........122 4. sz. Útmutató: ÁLLAMI TÁMOGATÁSI ÚTMUTATÓ ....................................................................124 5. sz. Útmutató: PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ .............................130

3


Kedves Pályázó!

A kézikönyv támogatást kíván nyújtani, sikeres projektjének elkészítéséhez a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, eszközként szolgálva azok eredményes végrehajtásához. A kézikönyv célja, az átláthatóság biztosítása a program végrehajtás teljes időszakában.

Mint azt a dokumentum címe is sugallja, a kézikönyv információkat, útmutatást ad azokról a szabályokról és folyamatokról melyek a projekt generálás korai időszakától egészen a projekt ciklus végéig alkalmazandók. Rámutat azokra a főbb elemekre melyek ismerete elengedhetetlen egy határon átnyúló projekt kidolgozása esetén. A dokumentum nem helyettesíti a többi programszintű anyagot ezért a pályázóknak javasolt az operatív program illetve a közösségi és nemzeti színtű jogszabályok tanulmányozása, ismerete. A projekt végrehajtás finanszírozási és egyéb szakmai aspektusait egy kiegészítő útmutató fogja tartalmazni. Ez a dokumentum, nem képes minden gyakorlatban felmerülő helyzet előrejelzésére illetve megoldás javaslatára, ezért az általános dolgok nem túl részletes bemutatására törekszik, tekintettel arra, hogy a konkrétumok sok esetben irrelevánsnak tűnhetnek. Az útmutatások és a megadott elérhetőségek alapján, a pályázók beazonosíthatják azokat az információ forrásokat melyekre szükségük lehet, annak érdekében, hogy megkapják a megfelelő választ kérdéseikre illetve el tudják készíteni projektjeiket, pályázati anyagukat. Remélve hogy ez a kézikönyv megfelelő támpontként szolgál,

az Irányító Hatóság és a Közös Szakmai Titkárság sok sikert kíván pályázataik elkészítéséhez!

FIGYELEM: A Kézikönyvben a kétlépcsős eljárásokra vonatkozó iránymutatások az első, egylépcsős eljárás szerint meghirdetett pályázati felhívás esetében nem alkalmazhatóak.

4


Rövidítések listája IgH

- Igazoló Hatóság

KA

- Kohéziós Alap

ÁTSZ

- Állami Társfinanszírozási Szerződés

HP

- Hazai Partner

ETECS

- Európai Területi Együttműködési Csoportosulás

ERFA

- Európai Regionális Fejlesztési Alap

ESZA

- Európai Szociális Alap

ECS

- Ellenőri Csoport

IP

- Információs Pont

KMB

- Közös Monitoring Bizottság

KIB

- Közös Irányító Bizottság

KSZT

- Közös Szakmai Titkárság

VP

- Vezető Partner

IH

- Irányító Hatóság

OP

- Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-

2013

PM

- Partnerségi Megállapodás

PP

- Projekt Partner

PZ

- Projekt zárójelentés

PEJ

- Projekt Előrehaladási Jelentés

TSZ

- Támogatási Szerződés

5

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Alkalmazandó Uniós és nemzeti színtű jogszabályok a) Indikatív Európai Szintű jogszabályok Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 (EC) rendelet hatályon kívül helyezéséről. (OJ L 210 31. 07.2006)1; Az Európai Szociális Alapról és a 1784/1999 (EK) rendelet hatályon kívül helyezéséről(OJ L 210 31. 07. 2006); Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról (OJ L210 31. 07. 2006); az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről a Kohéziós Alapról és a 1164/94 (EK) rendelet hatályon kívül helyezéséről (OJ L 210 31. 07. 2006); az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK Európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról (OJ L 371 27. 12. 2006)2 a Szerződés 87 és 88 cikke alkalmazásáról (de minimis kapcsán) (OJ L 379/5 15. 12. 2006); a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) (OJL 214/3. 2008. 9.8.)3 a szerződés-odaítélési eljárásokra vonatkozó alkalmazási értékhatárai tekintetében történő módosításáról (OJ L 134 31. 03. 2004); az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról (OJ L 312/67 29. 11. 2005.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006 (EK) Rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006 (EK) Rendelete Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006 (EK) Rendelete Tanács Rendelete 1083/2006 (EK)

Bizottsági Rendelet (EK) 1084/2006

Bizottsági Rendelet (EK) 1828/2006

Bizottsági Rendelet 1998/2006/EK

Bizottsági Határozat No 800/2008/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK Irányelv

2005/842/EK Bizottság Határozata

1

(OJ L 210 31. 07. 2006) (OJ L 371 27. 12. 2006) 3 (OJ L 214/3. 9.8. 2008.) 2

6

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 b) Indikatív Magyar jogszabályok Törvények: A Közbeszerzésről A Számvitelről Magyar Köztársaság 2008 évi költségvetéséről Az adózás rendjéről Általános Forgalmi adóról Polgári törvénykönyv Munka törvénykönyve A helyi önkormányzatokról A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról A területfejlesztésről és a területrendezésről Az épített környezet alakításáról és védelméről A kulturális örökség védelméről A felsőoktatásról A felnőttképzésről Az oktatásról A szakképzésről A környezet védelmének általános szabályairól A hulladékgazdálkodásról A vízgazdálkodásról Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról

2003. évi . CXXIX tv 2000. évi of tv. 2007. évi CLXIX tv. 2003. évi XCII tv. 2007. évi CXXVII tv. 1954. évi IV tv. 1992 évi XXII tv. 1990. évi LXV tv. 1997. évi CXXXV tv. 2004. évi CVII tv. 1996. évi XXI tv. 1997. évi LXXVIII tv. 2001.évi LXIV tv. 2005. évi CXXXIX tv. 2001. évi CI tv. 1993. évi LXXIX tv. 1993. évi LXXVI tv. 1995. évi LIII tv. 2000. évi XLIII. tv. 1995. évi LVIII tv. 2007. évi XCIX tv. Kormány rendeletek:

az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról Az államháztartás működési rendjéről a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről; a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és

85/2004 (IV.19)

35/2008 (II.23.)

217/1998 255/2006

49/2007

7

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjaiból származó támogatások hazai felhasználásának intézményeiről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól; felszín alatti vizek védelméről; a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről; a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról

220/2004 219/2004 90/2007 35/2008 (II. 23.)

Miniszteri rendeletek: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 19/2008 a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az számú határozata azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási támogatása igénybevételének részletes szabályairól; 14/2002 Miniszterelnöki Hivatalt Vezető Miniszter a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és rendelete kezelésének részletes szabályairól; 16/2006. (XII. 28.) Miniszterelnöki Hivatalt Vezető a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Miniszter és a Pénzügyminisztérium együttes Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a rendelete Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól c) Indikatív Romániai jogszabályok a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjaiból származó támogatások hazai felhasználásának intézményeiről a 2007-2013 időszakban Az operatív program továbbításáról az Európai Bizottsághoz; Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról;

49/2007 (III.26) Kormányrendelet

9501/2007 Kormányrendelet 127/2007 Sürgősségi kormányrendelet

A strukturális pénzeszközöket koordináló intézményi hátteréről Közbeszerzési szerződések odaítélésről;


Állami támogatások nemzeti szabályozásáról 117/2006 Sürgősségi kormányrendelet

8

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Fejlesztési, Közmunka és Középítkezési Minisztérium szervezéséről és működéséről; Területfejlesztésről a megfelelő módosításokkal, kiegészítésekkel; A vissza nem térítendő külső források illetve az állami társfinanszírozások szétosztásáról az Európai Területi Együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló programok intézményeinek a költségvetésébe. A közös szakmai titkárságok és információs pontok létrehozásáról az európai területi együttműködési programokban keretében Az államháztartás működési rendjéről, kiegészítésekkel és módosításokkal A helyi költségvetésről, kiegészítésekkel és módosításokkal A helyi önkormányzatokról, kiegészítésekkel és módosításokkal A kereskedelmi kamarákról;

361/2007 Kormányrendelet 315/2004 Törvény 46/2007 Kormányrendelet

1485/2007 Kormányrendelet 500/2002 Törvény 273/2006 Törvény 215/2001 Törvény 335/2007 Törvény

Az alapítványokról és egyesületekről; 26/2000 Kormányrendelet A korrupció megelőzéséről, felfedéséről és büntetéséről, kiegészítésekkel és módosításokkal A közbeszerzésről, kiegészítésekkel és módosításokkal

78/2000 Törvény 34 /2006 Kormányrendelet

A közösségi források ellenőrzéséről, visszafizetéséről és a nem megfelelően felhasznált társfinanszírozásról A környezet védelméről


A nemek közötti esély egyenlőségről 202/2002 Törvény Diszkrimináció megelőzéséről és szankcionálásáról 137/2000 Kormányrendelet A kataszterek és ingatlanok kiegészítésekkel és módosításokkal Az építmények minőségéről

7/1996 Törvény

reklámozásáról,

10/1995 Törvény Az utak besorolásáról, kiegészítésekkel módosításokkal Az építési munkák jóváhagyásáról, ellenőrzéséről

43/1997 Kormányrendelet 50/1991 Törvény

9

és

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Területfejlesztésről és város rendezésről, kiegészítésekkel és módosításokkal Az Állami Építési Felügyelőség engedélyéről az állami támogatásokból létrehozott beruházás technikai – gazdasági dokumentációjához

350/2001 Törvény

1072/2003 Kormányrendelet

A műszaki-gazdasági dokumentáció keret jóváhagyásáról állami forrásokból finanszírozott beruházásokhoz és a struktúra, általános módszertan kidolgozásáról, becslés készítése beruházásokhoz, beavatkozási tevékenységekhez Új beruházások műszaki-gazdasági dokumentációjának elfogadásáról Az állami tulajdonról és a törvénykezési rendszerről


1865/2006 Kormányrendelet 213/1998 Törvény


645/2002 Törvény

22/2001 Törvény 564/2006 Kormányrendelet 1076/2004Kormányhatározat 878/2005 Kormányhatározat

86/2000 Törvény

68/2007 Sürgősségi kormányrendelet 12/200 Sürgősségi kormányrendelet kormányhatározat

Az értékelési rendszer kialakításáról bizonyos állami és privát projektek környezeti hatástanulmányának az elkészítéséhez A 34/2002-es sürgősségi kormány rendelet elfogadásáról a szennyezés megelőzéséről, csökkentéséről és integrál ellenőrzéséről, kiegészítésekkel és módosításokkal A környezetvédelmi hatástanulmányról szóló egyezmény ratifikálásról határmenti kontextusban A bizonyos tervek és a környezethez kapcsolódó programok elkészítéséhez a társadalom bevonásának kereteiről A tervek és programok hatástanulmányainak kidolgozásáról; A környezetet érintő nyilvános információhoz való hozzáférésről; Az 1998,06. 25-én aláírt Aarhausi Konvenció ratifikálásáról, amely az információhoz való hozzáférést, a társadalom részvételét a döntéshozatalban és a környezeti témákban való igazságszolgáltatást érinti A környezetért való felelősségről, a környezeti károk megelőzésére és orvoslására figyelemmel; Több jogszabály megváltoztatásáról ami a és 210/2007 környezetvédelem terén hátráltatja az acquis communautaire elsajátítását;

5/2000 Törvény

A III. számú védett területek irányításáról;

10

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 A 236/2000 számú Sürgősségi kormányrendelet elfogadásáról, a vadon élő állatok és növények védett természeti területeinek, természetes élőhelyeinek megóvásáról; a szakmai képzésekről, kiegészítésekkel és módosításokkal; A tudományos kutatásról és technológiai fejlesztésről, kiegészítésekkel és módosításokkal A nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia jóváhagyásáról a 2007-2013 időszakra; A II. nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs terv jóváhagyásáról a 2007 – 2013 időszakra; a szerződéskötés, finanszírozás, monitoring és értékelés módszertanának jóváhagyásáról kutatás, fejlesztés és innovációhoz kapcsolódó programok, projektek esetében és a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs tervben előreláthatóan helyet kapó tevékenységi területek vonatkozásában

462/2001 Törvény

129/2000 Kormányrendelet 57/2002 Kormányrendelet 217/2007 Kormányhatározat 475/2007 Kormányhatározat

1265/2004 Kormányhatározat

85/2008 Sürgősségi kormányrendelet

a beruházások ösztönzéséről Az ideiglenes külföldi küldetésben részt vevő román személyzet egyes jogairól és kötelezettségeiről, kiegészítésekkel és módosításokkal A közhatóságok és közintézmények személyzetének jogairól és kötelezettségeiről a más településre történő delegálásukkal, költözésükkel összefüggésben, munkájukra való tekintettel.



11


SZÓJEGYZET Pályázó

Minden olyan jogi személy aki, finanszírozás céljából pályázatot nyújt be a program keretében

Kedvezményezett

Minden olyan pályázó akinek pályázata finanszírozás szempontjából jóváhagyásra került

Jogosult költségek

A program keretében jóváhagyott tevékenységekhez kapcsolódó és a Kedvezményezetteknél felmerült költségek, amelyek megfelelnek a szabályoknak, és a szabályoknak megfelelően lettek felhasználva, elszámolhatóak az ERFA és állami költségvetésből és a kedvezményezett saját hozzájárulásából finanszírozható

Európai Regionális Az Európai Unió egyik pénzügyi eszköze, amelyből jelen program finanszírozott. A Fejlesztési Alap kedvezményezettek projektjeikhez állami társfinanszírozást és ERFA forrást kapnak. (ERFA) Jogosult terület

A Magyar és Román határ mentén elhelyezkedő megyék, mint az, az Európai Bizottság által elfogadott program dokumentumban is szerepel

Vezető Partner / Partnerek által delegált pályázó aki egy specifikus projekt fejlesztési folyamatát, beadását Vezető és végrehajtását koordinálja Kedvezményezett Projekt Partner

Határon Átnyúló Partner Hazai Partner

Támogató partner

Nemzeti jogszabályok

Projekt előkészítésben és végrehajtásban résztvevő szervezet aki ERFA és állami támogatást kap a tervezett projekt tevékenységek végrehajtásához. A projekt partnerek szerződéses viszonyban állnak a Nemzeti Hatóságokkal az állami társfinanszírozás odaítélése végett és Partnerségi Megállapodást kötnek a Vezető Partnerrel a projekt végrehajtás szabályozására, melyben a közös megvalósításra vonatkozó jogaikat és kötelezettségeiket rögzítik. Kötelező partner, a határ másik oldaláról, a Vezető Partner elhelyezkedéséhez viszonyítva Projekt partner, aki elhelyezkedését tekintve ugyan abban az országban található mint a Vezető Partner. Szervezet amely a projekt bármelyik szakaszában bekapcsolódhat, hozzájárulva a tervezett projekt tevékenységek végrehajtásához. A támogató partner nem részesül ERFA és állami támogatásban és nem lesz szerződéses viszonyban az Irányító és Nemzeti Hatóságokkal. Azon jogszabályok összessége amelyek a kedvezményezett elhelyezkedése szerinti országban alkalmazandó.

12


Saját hozzájárulás

Az összeg, amellyel a pályázók járulnak hozzá a projekt teljes jogosult költségéhez, saját projekt költségvetésük tekintetében.

Prioritás tengely

Stratégiai prioritások egy operatív programon belül, egymással szorosan összefüggő beavatkozásokat és tevékenységeket tartalmazva, mérhető specifikus célokkal

Potenciális pályázó

Minden olyan jogi személyi aki beadandó pályázatához teljesíti a jogosultsági kritériumokat

Potenciális kedvezményezett

Minden olyan pályázó vagy potenciális pályázó, akik számára a finanszírozásra vonatkozó döntés még nem került kibocsátásra

Projekt

Tevékenység amelyekre támogatás van igényelve, pályázati formanyomtatvány és mellékletek formájában

Támogatási szerződés

Szerződés, amely az IH/KSZT és a Vezető Partner között kötettik, a projekt végrehajtás ERFA forrásaira, tartalmazva a két fél jogait és kötelezettségeit

Állami társfinanszírozás

A programban részt vevő tagállamok központi költségvetéséből biztosított összeg, amelyet a kedvezményezettek automatikusan, meghatározott mértékben vehetnek igénybe az ERFA források kiegészítéseként.

Szerződés állami Szerződés amely a project partnerek és a Nemzeti Hatóság között kötettik szabályozva az társfinanszírozásra állami társfinanszírozáshoz kötődő jogokat és kötelezettségeket. Partnerségi Megállapodás

Projekt partnerek által aláírt megállapodás tartalmazva a partnerek jogait és kötelezettségeit a project keretében végrehajtandó tevékenységekről, a Vezető Partner kiválasztásáról, delegálásáról és minden olyan más részlet tisztázásáról amely elengedhetetlen a megfelelő project végrehajtáshoz.

13


MENEDZSMENT STRUKTÚRA RÖVID BEMUTATÁSA, ELÉRHETŐSÉGEK A Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programot 2007-2013 az alábbi menedzsment struktúra irányítja4: KÖZÖS MONITORING BIZOTTSÁG (KMB) A KMB biztosítja a program minőségi, hatékony végrehajtását, különös tekintettel az átláthatóság, esélyegyenlőség, illetve a hatékony pénzgazdálkodás elvre. A KMB összetételénél a kiegyensúlyozott nemzeti képviselet biztosítása volt a cél, tagjai között számlálva a nemzeti, regionális és megyei szintek képviselőit és a civil szféra szereplőit. KÖZÖS ÍRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁG (KIB) A KIB mint a KMB al– bizottsága, felel a műveletek kiválasztásáért, a Pályázati felhívások elfogadásáért, a projektek értékeléséért és kiválasztásáért. A KIB összetételénél azon szervezetek kiegyensúlyozott képviselete volt a cél akik ismeretekkel rendelkeznek a jogosult program terület igényeiről és lehetőségeiről. A KMB és KIB a KSZT-n keresztül érhető el. ÍRÁNYÍTÓ HATÓSÁG (IH) Az IH felel a program menedzsment felállításáért és végrehajtásáért, az eredményes és hatékony pénzgazdálkodás elvnek megfelelően, kivéve a költségek szabályosságának a felelősségét. Elérhetőség: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – Magyarország 1077, Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel: + 36 1 474 9198 Fax:: +36 1 4749201 Web: www.nfu.hu IGAZOLÓ HATÓSÁG (IgH)

Az IgH feladata a Bizottság felé elkészítendő és benyújtandó költségnyilatkozatok, kifizetési és pénzfelvételi kérelmek elkészítése és benyújtása, források fogadása a Bizottságtól. Felel többek között a könyvelési dokumentáció nyilvántartásáért, források visszafizetéséért egy művelet befejezése után. Az Igh a KSZT-n keresztül érhető el. ELLENŐRZŐ HATÓSÁG (EH) Az EH a program irányítási struktúrájától független szervezet, amely biztosítja az ellenőrzések végrehajtását, az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működését. Feladatai elvégzésében az EH-t egy ellenőri csoport segíti, melynek tagjait Romániában és Magyarországon az auditorokért felelős intézmények delegálják. Az EH a KSZT-n keresztül érhető el.

4

A menedzsment struktúra részletes bemutatásához kérem tekintse meg az OP-t és a releváns közösségi szabályozásokat.

14

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 NEMZETI HATÓSÁG (NH) Az NA közös intézményi struktúrától független, teljesítve azokat a kötelezettségeit melyeket a közösségi jogszabályok számára előírnak. Felelős a program kizárólag nemzeti szintű végrehajtásáért, a közösségi rendeleteknek megfelelően illetve az Egyetértési Megállapodás aláírásáért mely a két ország felelősségeit tartalmazza. Továbbá, a Román pályázók állami társfinanszírozásának biztosítására aláírja a társfinanszírozási szerződést. Elérhetőségek: Magyarországon:

Romániában:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – Magyarország

Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium

1077, Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel: + 36 1 474 9198 Fax:: +36 1 4749201

Anamaria Marinescu – nemzeti koordinátor RO-040129, B-dul Libertăţii nr. 12 Tel: +40 37 211 1375

Web: www.nfu.hu

E-mail: [email protected] Web: www.mdlpl.ro KÖZÖS SZAKMAI TITKÁRSÁG (KSZT) A KSZT az IH munkájának a támogatásáért és a program mindenapi végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek teljesítéséért került felállításra. Segíti a programot irányító szervezetek munkáját (JÓKMB, KIB, IgH és EH), ellát általános program koordinációs és program végrehajtáshoz kapcsolódó tevékenységeket is. Elérhetőségek: Közös Szakmai Titkárság – Központi Iroda (VÁTI Kht. Budapest) Oláh Annamária– Program menedzser – En, Hu,

Közös szakmai Titkárság – Békéscsabai Iroda (VÁTI Kht. Békéscsaba) Hidvégi Csaba– Program menedzser – En, Hu

Boniş Sebastian– Program menedzser – En, Ro H-1016, Budapest, Gellérthegy utca 30-32 Tel: +36 1 224 3279; Fax: +36 1 224 3291 E-mail: [email protected]

H-5601, Békéscsaba, Derkovits sor 2 Tel: +36 66 520 252; Fax: +36 6 520 253 E-mail: [email protected]

Web: www.huro-cbc.eu, www.hungary-romania-cbc.eu

15

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 INFORMÁCIÓS PONT (IP) A nagyváradi BRECO Regionális irodájában kerül felállításra az Információs Pont, a KSZT munkájának a támogatására. Az IP szerepe projekt generáláshoz és fejlesztéshez való hatékony hozzájárulás valamint információs pont a potenciális pályázók számra, lefedve a program egész területét, képviselve ezáltal a programot helyi és regionális szinten. Továbbá specifikus információk nyújtása a KSZT kérésének megfelelően. Elérhetőségek: Információs Pont – Nagyvárad (BRECO Regionális Iroda) Gratiana Carp – Manager program – En, Ro, Daliana Vigu – Manager program – En, Ro Ro - 410051, Oradea, Parcul I.C. Brătianu nr. 8 Tel: +40 259 473 174,+40 359 436 529 Fax: +40 259 473 1754 E-mail: [email protected] ELSŐ SZÍNTÚ ELLENŐRZÉS (ESZE) Az ellenőrző testületek fő tevékenysége a partneri szinten felmerült kiadások igazolásának ellenőrzése az adott ország területén és más olyan tevékenységek amelyek ellenőrzéshez köthetők. A program kijelölt ellenőrei az alábbi keretekben működnek: VÁTI Kht Békéscsaba

BRECO Oradea

5601 Békéscsaba, Derkovits sor 2

410051, Oradea, Parcul I.C. Brătianu nr. 8

Kalapáti Magdolna – irodavezető

Livia Banu - igazgató

Tel: 0036 66 520 256; Fax: 0036 66 520 253

Tel: 0040 259 473 174; Fax: 0040 259 473 174

e-mail: [email protected]

e-mail: [email protected]

VÁTI Kht. Mátészalka 4700 Mátészalka, Szalkay L. utca 9 Veres Csilla – irodavezető [email protected] Tel: 0036 44 500 231; Fax: 0036 44 500 233

16


További információk az ellenőrzésekről (HU) a következő elérhetőségek egyikén kapható: VÁTI Kht. Budapest Gordos Márta - igazgató H-1016, Budapest, Gellérthegy utca 30-32 Tel: +36 1 224 3210; Fax: +36 1 224 3291 E-mail: [email protected]

17


PÁLYÁZÓK TÁMOGATÁSA, TANÁCSADÁS Potenciális pályázók, érdeklődők felkereshetik a KSZT és IP szervezeteket információkért és útmutatásért projekt ötletük illeszkedéséről a program céljaihoz, beavatkozásaihoz valamint általános tájékoztatást kaphatnak a program keretében található finanszírozási lehetőségekről. A KSZT és IP által nyújtott információk nem torzíthatják a szabad verseny szabályait és összhangban kell legyenek az esély egyenlőség elvével minden pályázó felé. Az elfogadott OP függvényében a KSZT és IP a következő szolgáltatásokat nyújtja: -

Program információk;

-

Segítségnyújtás partnerségi lehetőségek beazonosításáról és létrehozásáról;

-

Partnerség felülvizsgálata;

-

Támogatás projekt generáláshoz és fejlesztéshez;

-

Vezető Partner elv megértése és gyakorlati alkalmazása;

-

Közös speciális kritériumok megértése és gyakorlati alkalmazása;

-

Segítségnyújtás a megfelelő projekt kommunikációs eszközök kialakításában és használatában;

-

Támogatás projekt végrehajtáshoz és jelentés készítéshez;

-

Stb.

A KSZT és IP támogatással kapcsolatos feladatait az egész projekt fejlesztési folyamatban biztosítja, különféle speciális rendezvényeken, programokon keresztül, telefonos kapcsolaton, e-mailen keresztül vagy személyesen ügyfélszolgálati időben.

Speciális rendezvények

Az OP-ban meghatározottaknak megfelelően a KSZT az IP-vel együttműködésben több rendezvényt fog szervezni, segítve ezáltal a potenciális pályázókat, hogy jobban megértsék és átlássák a programot és hatékonyan kidolgozzák projektjeiket. A speciális rendezvények a következők -

Információs napok

-

Workshopok (Műhelymunkák)

-

Partner kereső és Vezető Partner fórumok

Részletek a rendezvények helyszínéiről és időpontjairól a program saját honlapján találhatók – www.huro-sbs.eu vagy www.hungary-romania-cbc.eu – illetve a nemzeti és megyei színtű médiákban a pályázati felhíváshoz kapcsolódóan. Ezek az események lehetőséget teremtenek a pályázók számára, hogy megfelelő információkhoz jussanak a pályázási folyamatokról valamint kapcsolat építsenek. A legutóbbi, biztosított lesz a program honlapján keresztül is.

Közvetlen kapcsolat

Érdekelt pályázók számára a személyes kapcsolat felvétel biztosított a KSZT Budapest, Békéscsaba (Magyarország) és az IP Nagyváradi ( Románia) irodáiban vagy telefonon / faxon /e-mailen keresztül. A pályázók által bemutatott

18

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 témák (telefonon / e-mailen vagy személyesen) a program honlapján megtekinthetők lesznek. Ha hasonló kérdések merülnek fel, a válaszok megtekinthetők lesznek a program honlapján anélkül, hogy a KSZT/IP –hez fordulnának segítségért. Információnyújtás igény alapján magyarul/románul vagy angolul kérhető. Kérem folyamatosan figyelje a program honlapját frissített információkért és hírekért.

19


BEVEZETŐ – A HU-RO CBP 2007-2013 A Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 az előző határon átnyúló program folytatása mely a jelenlegi program területen került végrehajtásra, kiegészítve azt, építve eredményeire és tapasztalataira. A korábbi programok: Interreg IIIA Magyarországon és PHARE CBC Romániában. A program fő célkitűzése közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. A program céljaihoz hozzájárulva, két Prioritási Tengely került meghatározásra, mely az együttműködés fő irányát mutatja:

A közös, fenntartható fejlődés alapvető feltételeinek javítása az együttműködésbe bevont térségen belül;

A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben;

Az indikatív finanszírozási allokációt a fent említett két prioritásra a lenti tábla tartalmazza. Ezek a források az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a két ország állami társfinanszírozását és a pályázók hozzájárulását tartalmazza. A pénzügyi források nyílt pályázás és versenyeztetés keretében kerülnek odaítélésre a program teljes időszaka alatt. Közösségi finanszírozás (a)

Prioritási tengely 1:

Állami Nemzeti finanszírozás5 magánfinanszír ozás (b) (c)

Források összesen

Társfinanszírozá s aránya%

(d) = (a)+(b)+ (c) (e)=(a)/(d)

114 482 217

20 202 744

0

134 684 961

85

96 524 222

17 033 686

0

113 557 908

85

211 006 439

37 236 430

0

248 242 869

A közös, fenntartható fejlődés alapvető feltételeinek javítása az együttműködésbe bevont térségen belül Prioritási tengely 2:

A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben

Összesen

5

Az összeg magában foglalja az állami társfinanszírozást és a pályázó saját, közpénzből biztosított hozzájárulását a teljes ERFA forráshoz a pályázati felhívás keretében az egész programidőszakon keresztül.

20


I. JOGOSULTSÁGI SZABÁLYOK A program jogosultsági kritériumokat ír elő projektek és pályázók számára egyaránt. A pályázók egy sor követelményt kell teljesítsenek ami -

jogi státuszukra

-

földrajzi elhelyezkedésükre

-

szakmai és pénzügyi hátterükre vonatkozik.

A projektek esetében az általános jogosultsági feltételek a -

jogosult tevékenységekhez;

-

határon átnyúló karakter és hatáshoz;

-

közös kritériumok teljesítéséhez,

-

elszámolható költségekhez kapcsolódik.

A fentiek kiegészítéseképpen, még van egy kritérium ami szabályozza a részvételt és pedig a partnerségre vonatkozó kritérium teljesítése – egy határon átnyúló partner és egy Vezető Partner megléte.

I.1. JOGOSULT PÁLYÁZÓK I.1.1. Jogi státusz és földrajzi elhelyezkedés alapú jogosultság A program keretében csak jogi személyek pályázhatnak, pl. non-profit, magán vagy közjog által alapított a köz érdekében működő jogi személyek. A Vezető Partnerek és a Projekt Partnerek (pontos definícióért lásd 1.2. Partnerség jogosultsága) a következő feltételeknek kell eleget tegyenek:

Olyan szervezetek kell legyenek amelyek az alábbi kategóriákba tartoznak:

-

Közjogi szervezetek: olyan jogi személyek, amelyeket közjog alapján alapítanak és működtetnek, feladatuk és hatáskörük közérdekű tevékenységhez köthető;

-

Közjogi intézmények által meghatározott szervezetek: bármely, közjogi vagy magánjogi alapú jogi személy, amely a következőknek megfelel az 18/2007/EK Irányelv alapján: 1. kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; 2. jogi személyiséggel rendelkezik, és 3. amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki.

21

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 -

non-profit magán szervezet: minden magánjogi alapon létrehozott non-profit jogi személy, amely közhasznú tevékenységet végez. Felhívjuk figyelmét, hogy ennek megfelelően kizárólag nem-kormányzati szervezetek és Kereskedelmi Kamarák pályázhatnak!

Székhelyük vagy bejegyzett országos/ regionális/ helyi képviseletük a programterületen van bejegyezve és a program területen működik, azaz: Szabolcs – Szatmár – Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyék Magyarországon; Satu Mare, Bihor, Arad és Timiş megyék Romániában; Amennyiben az országos/regionális szintű szervezet nem a jogosult határrégióban van bejegyezve, valamint a helyi képviselete jogi személyiséggel rendelkezik, a helyi szervezetnek kell a támogatásért folyamodnia, és a támogatás elnyerése esetén a képviselet lesz a szerződő fél (kedvezményezett); vagy Amennyiben az országos/regionális szintű szervezet nem a jogosult határrégióban van bejegyezve, valamint a helyi képviselete jogi személyiséggel nem rendelkezik, az országos/regionális szintű szervezetnek kell a támogatásért folyamodnia, és a támogatás elnyerése esetén ezen szervezet lesz a szerződő fél. Ebben az esetben a pályázónak a következőkkel kell bizonyítania, hogy a projekt előnyeit élvező képviselete révén meghatározott szerepet játszik a régióban: 1. Legalább egy éves bizonyított aktív jelenlét és működés a programterületen, melynek alátámasztását igazoló dokumentumok a pályázat mellékleteként benyújtásra kell, hogy kerüljön. Amennyiben a tevékenység nem egyértelműen bizonyított az alátámasztó dokumentumokból, akkor más hivatalos anyag kell hogy benyújtásra kerüljön ami igazolja ezt a feltétel; 2. A képviselet vezetője a jogi személy felhatalmazott képviselője kell, hogy legyen aki a helyi szervezet működését látja el; 3. A tevékenységek határon átnyúló karakterrel kell, hogy rendelkezzenek és a program területen kell őket végrehajtani;

Közvetlenül felelősek szakmai és finanszírozási szempontból a pályázat előkészítéséért és végrehajtásáért, nem töltenek be közvetítői szerepet;

Megfelelő tapasztalattal rendelkeznek és bizonyítani tudják, hogy képesek a saját tevékenység részüket megfelelően végrehajtani;

Igazolják, a megfelelő pénzügyi és adminisztratív kapacitásokat projekt részeik végrehajtásához (önrész biztosítása)

Magánszemélyek, kereskedelmi, ipari és profit termelő szervezetek valamint politikai pártok nem tekintendők jogosult pályázóknak! Támogató Partnerek (pontos definícióért lásd I. 2 Partnerség jogosultsága fejezetet) a következő feltételeknek kell eleget tegyenek: Olyan szervezetek kell legyenek amelyek az alábbi kategóriák egyikébe tartoznak: -

Közjogi szervezetek: olyan jogi személyek, amelyeket közjog alapján alapítanak és működtetnek, feladatuk és hatáskörük közérdekű tevékenységhez köthető;

22


Közjogi intézmények által meghatározott szervezetek: bármely, közjogi vagy magánjogi alapú jogi személy, amely a következőknek megfelel az 18/2007/EK Irányelv alapján: 4. kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; 5. jogi személyiséggel rendelkezik, és 6. amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki.

−

non-profit magán szervezet: minden magánjog által meghatározott közhasznú vagy meghatározott közfeladatok ellátásáért létrehozott non profit jogi személy. Felhívjuk figyelmét, hogy ennek megfelelően kizárólag nem-kormányzati szervezetek és Kereskedelmi Kamarák pályázhatnak!

Székhelyük Magyarország vagy Románia vagy az Európai Unió egyik tagországában van bejegyezve;

Hozzájárulnak a projekt sikeres megvalósításához, érdeklődést tanúsítanak a projekt iránt nem részesülvén semmilyen finanszírozásban (pl. nem kapnak támogatást és nem kell önrésszel hozzájáruljanak a projekt megvalósításához)

Magánszemélyek, kereskedelmi, ipari jellegű és profit termelő szervezetek, valamint politikai pártok nem lehetnek Támogató Partnerek!

I.1.2. Tevékenységi kategória szerinti jogosultság Pályázás előtt, javasolt a program dokumentum (OP), Prioritási tengelyeinél bemutatott kedvezményezeti lista tanulmányozása. Mindemellett általános követelmény, hogy a pályázók alapító okiratai tartalmazzák azt a tevékenységi kört amire pályáznak.

I.1.3. Kizárási feltételek Minden pályázónak (Vezető Partner, Projekt Partnerek) bizonyítania kell szakmai és finanszírozási képességét, nem tartozva az alább felsorolt kategóriák egyikébe sem. A pénzügyi kötelezettségek biztosításához, azok a pályázók akikre a következő esetek bármelyike vonatkozik, nem kaphat támogatást: 1. csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt állnak, csődbiztos felügyeli tevékenységüket, hitelezői végrehajtás alatt állnak, működésüket felfüggesztették, vagy hasonló ügyekben eljárás alatt állnak, vagy a nemzeti, közösségi törvényekben vagy jogszabályokban előírt, a fentieknek megfelelő eljárás következtében hasonló helyzetben vannak; 2. szakmai vétség miatt elmarasztaló ítéletet hozott ellenük a bíróság, amely végleges, jogerős ítéletnek tekintendő (res judicata, azaz végleges, amely ellen fellebbezéssel élni nem lehet); 3.

súlyos, szakmai etikába ütköző cselekedet elkövetésében vétkesek;

4. nem teljesítették az ország törvényei által előírt járulékfizetési kötelezettségeiket, mint például társadalombiztosítási járulék vagy adó- vagy, illetékfizetési kötelezettségeiket; 5. (e) csalás, korrupció, vagy bűnszövetkezetben való részvétel kapcsán elmarasztaló ítéletet hozott ellenük a bíróság, amely végleges, jogerős ítéletnek tekintendő (res judicata) vagy olyan illegális tevékenységekben vettek részt, amelyek a Közösségek pénzügyi érdekeit sértik;

23

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 6. súlyos szerződésszegést követtek el egy közbeszerzési eljárás vagy egyéb Közösségi forrásokból finanszírozott elnyert támogatás keretében kötött szerződésben foglalt kötelezettségeik nem teljesítésével. 7. összeférhetetlenség áll fenn 8. a pályázatban, a részvétel feltételeként az Irányító Hatóság által előírt információszolgáltatás során nem a valóságnak megfelelő tájékoztatást (adatokat) nyújtották, vagy azok szolgáltatását elmulasztották; 9. a jelenlegi vagy korábbi pályázatok elbírálása során megkísérelték a Közös Irányító Bizottság tagjait vagy az Irányító Hatóságot befolyásolni, vagy bizalmas információkhoz próbáltak hozzáférni. Az (1), (3), (4), (5), (8) és (9) pontokban ismertetett esetekben a kizárásról a KIB dönt, esetenként. Egy általános jogosultsági kritérium melyet minden pályázónak teljesíteni kell ( Vezető Partner és Partnerek) az a szakmai és a finanszírozásra vonatkozó feltételek: pályázók megfelelő szakmai háttérrel, tapasztalattal és tudással kell rendelkezzenek abban a tevékenységi körben melyben pályáznak; pályázók stabil szakmai és pénzügyi forrásokkal kell rendelkezzenek ahhoz, hogy megfelelően végretudják hajtani projektet.

I.1.4. Speciális jogosultsági kritériumok infrastrukturális, beruházási projektekhez A fentebb említett feltételeken kívül, az infrastrukturális és beruházási projektek esetében, pályázóknak igazolni kell a föld vagy épület tulajdonosi és/vagy használati jogát. A tulajdonosi jogot a nemzeti jogszabályok alapján az illetékes földhivatal által kiállított tulajdoni lappal kell bizonyítani. Amennyiben a föld koncesszió alatt van, igazolni kell, hogy a koncesszió időtartama összhangban van a 1083/2006/EK rendelet 57 cikkelyével valamint a tulajdonos beleegyezése szükséges a beruházás végrehajtásához. Amennyiben a föld vagy épület nincs egyik partner tulajdonában sem (Vezető Partner / Projekt Partnerek), egy legalább húsz évre szóló bérleti vagy ezzel egyenértékű dokumentum bemutatása szükséges, garantálva az épület szabad használatát és a projekt tevékenységek végrehajtását a partnerek által. Koncesszió esetén a tulajdonos egyetértését igazoló dokumentumot ugyanúgy csatolni kell. Minden esetben az épület és/vagy föld:

Teljesen tehermentesnek kell lennie;

Nem képezheti részét semmilyen bírósági eljárásnak;

A nemzeti jogszabályok alapján nem lehet tárgya semmilyen követelésnek

24


ÖSSZEFOGLALÓ – a pályázók által egyidejűleg teljesítendő feltételek a következők: Minden magánjog által meghatározott közhasznú vagy meghatározott közfeladatok ellátásáért létrehozott non profit jogi személy; - Székhelyük vagy bejegyzett országos/ regionális/ helyi képviseletűk a program területen van bejegyezve; - Stabil szakmai és pénzügyi forrással rendelkeznek; - A pályázatban bemutatott tevékenységek végrehajtásában tapasztalattal rendelkeznek; - Közvetlenül felelősek a projektért, nem töltenek be közvetítői szerepet Azon pályázatok értékelése nem folytatódik tovább, ahol a fenti feltételek, nincsenek teljesítve! Továbbá a pályázók ahhoz, hogy jogosultnak legyenek tekintve partnerségben kell együttműködniük, legalább egy határon átnyúló partnerrel és a partnerségnek egy választott Vezető Partnerrel kell rendelkeznie. Mindemellett vannak más jogosultsági kritériumok is melyeket a pályázatoknak teljesíteniük kell. A Támogató Partnerek abban különböznek a Projekt Partnerektől, hogy nem részesülnek támogatásban. Ezért, nem feltétlenül kell teljesítsék az össze kritériumot amely a Projekt Partnerére vonatkozik. Mindezek mellett részt vehetnek a különféle project tevékenységekben amennyiben háttér tapasztalatuk vagy szakmai tudásuk hozzáadott értéket képvisel. Függetlenül a részvételtől, a TP semmilyen felelősség nem terheli a project tevékenységek előkészítéséért és végrehajtásáért.

I.2. A PARTNERSÉG JOGOSULTSÁGA A pályázóknak partnerségben kell együttműködniük a határon átnyúló partner szervezetekkel. Ezek a partnerségek olyan partnereket kell tartalmazzanak amelyek teljesítik az összes pályázóra előírt jogosultsági kritériumot – lásd I.1Jogosult pályázók fejezet. A 1080/2006/EK rendelet a 2007-2013 program időszakban a határmenti programok részére kötelezővé teszi a Vezető Partner elvnek (VPE) az alkalmazását. Ennek megfelelően minden partnerségnek ki kell választania egy Vezető Partnert aki benyújtja a pályázatott az egész partnerség nevében átfogó felelősséget vállal a projekt végrehajtásáért beleértve a partnerek által teljesítendő feladatokat is. A VPE-nek megfelelően, azon a szervezetek, intézmények amelyek szakmailag és finanszírozási szempontból kötelezettséget vállaltak a projektben, a következő kategóriák szerint csoportosíthatók: •

Vezető Partner (Vezető kedvezményezett, a következőkben VP);

•

Projekt Partner vagy Projekt Partnerek (a következőkben projekt partner):

•

-

Határon átnyúló partner (HÁP)

-

Hazai Partner (HP)

Támogató Partner (TP).

Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (ETECS) mentesül azon partnerségre vonatkozó kritérium alól miszerint legalább egy HÁP-vel kell együttműködnie. Mindezek mellett ezen feltétel teljesítése nem tilos.

25

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 A Vezető Partner (VP): Minden projekt esetében egy VP delegálása szükséges aki vállalja a projekt képviseleti szerepét a program intézményi struktúrája felé. A VP biztosítja a partnerségen belüli hatékony együttműködést ás kommunikációt, felügyeli a partnerek felelősségi körébe tartozó tevékenységi csomagok megfelelő végrehajtását. A Vezető Partner megfelelő pénzügyi és személyi kapacitással kell rendelkezzen, annak érdekében, hogy megfelelően koordinálja a projekt végrehajtását illetve szükséges pénzügyi likviditással rendelkezzen, a zökkenőmentes finanszírozási tejesítéshez. Az EK rendelet 1080/2006/EK, 20 cikkelye értelmében a VP felelősséget vállal a projekt jelentések megfelelősségéért, a szükséges adminisztratív tevékenységek elvégzéséért és a következőkért: a) megállapodás keretében meghatározza a műveletben részt vevő kedvezményezettekkel való kapcsolatának szabályait, amely többek között a műveletnek juttatott támogatással való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosító rendelkezéseket tartalmaz, beleértve a jogtalanul kifizetett összegek visszatérítésére irányuló szabályokat is; b) felelős a teljes művelet végrehajtásának biztosításáért; c) biztosítja, hogy a műveletben részt vevő kedvezményezettek által benyújtott kiadások a művelet végrehajtása céljából kerültek kifizetésre és megfelelnek azoknak a tevékenységeknek, amelyekről az említett kedvezményezettek megállapodtak; d) ellenőrzi, hogy a műveletben részt vevő kedvezményezettek által benyújtott kiadásokat az ellenőrzést végző személyek igazolták; e) felelős az ERFA hozzájárulásának a műveletben részt vevő kedvezményezettekhez való átutalásáért. A Projekt Partnerek A partnerség jogosult partnereket kell összetömörítsen a határ mindkét oldaláról. A minimum elvárás szerint legalább egy határon átnyúló partner (HÁP) megléte szükséges. További partnerek mint HÁP vagy hazai partner (HP) bevonása lehetséges amennyiben a projekt ezt indokolttá teszi és a bevonandó partnerek teljesítik az elvárt jogosultsági feltételeket. Ezen partnerek költségei elszámolhatóak amennyiben teljesítik a Pályázati Felhívás és ezen Kézikönyv szabályait. A projekt partner szerepe a közös projektek végrehajtásában ugyan olyan fontossággal bír mint a VP szerepe. A VPE-nek megfelelően minden partner felelősséggel tartozik az általa elszámolt kiadások szabálytalansága esetén. A különbségek az adminisztratív és átfogó koordinációs projekt előkészítési és végrehajtási folyamatokban található. Ennek megfelelően a partnerség a projektben betöltendő szerepeket úgy kell definiálja, hogy a projekt végrehajtás biztosított legyen, az adminisztratív és menedzsment kapacitások hiányából valamint a nem megfelelő külső – belső kommunikációból adódó kockázatokat minimalizálni tudja. A VP mint az egyetlen kapocs a partnerek és az intézményi struktúra között, nem vállal közvetlen felelősséget a projekt partner által végzett tevékenységekért. Minden partner az általa elvégzett feladatokért valamint a felmerülő szabálytalanságokért felelősséggel tartozik a projekt teljes időszaka alatt. A Projekt Partnerek megfelelő pénzügyi és személyi kapacitással kell rendelkezzenek ahhoz, hogy szakmailag teljesíteni tudják a saját projekt részüket másrészről pedig a zökkenőmentes végrehajtáshoz rendelkezniük kell a szükséges pénzügyi likviditással.

26

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Támogató Partnerek (TP) Speciális esetekben a VP és projekt partner kívül támogató partnerek bevonása lehetséges, a projekt végrehajtás támogatásáért. A TP olyan intézmények/szervezetek lehetnek akik hozzájárulnak a projekt szakmai végrehajtásához és/vagy támogatják azt, nem részesülvén semmilyen finanszírozásban. A támogató partnerek külső szereplők akik érdekeltek a projekt eredményeiben vagy ezáltal befolyásoltak. Ezen partnerek ugyan úgy kell teljesítsék a fentiekben bemutatott jogosultsági kritériumokat. Egy TP nem tölthet be VP szerepet és nem lehet határon átnyúló partner. A TP lehetnek szakmai egyesületek, üzleti vagy kereskedelmi szervezetek, helyi, megyei és nemzeti igazgatási szervek, politikai döntéshozó személyek (policy maker). A TP-ket a pályázati formanyomtatványban fel kell tüntetni. Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (ETECS) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete értelmében azon szervezetek amelyek az ETECS – i formában mint jogi személy működnek, nem alkalmazandó a Vezető Partner elv által előírtak. Ezen csoportosulások az őket létrehozandó és szabályzó rendeletek értelmében teljesítik a partnerségre vonatkozó kritériumokat. Az ETECS legalább két tagországból származó hatóságot kell tömörítsen tagjai között, akik ezen hatóságok részéről járnak el egy bizonyos cél érdekében. Egy ETECS teljesíti a 19 cikkely által előírtakat amennyiben alapítói között találhatók olyan partnerek akiknek székhelye Magyarországon és Romániában található. Egy ETECS teljesíti a VP elv által előírtakat és a közös speciális kritériumokat, a határon átnyúló partnerre vonatkozó minimum kritériumot amennyiben teljesíti a következőket: -

Nemzeti jogszabályok értelmében, az ETECS Magyarországon és Romániában székhellyel rendelkező szervezetek alapították ;

-

Az ETECS székhelye a jogosult program területen van bejegyezve;

-

Az ETECS alapító okiratában szerepel a program terület fejlődéséhez való hozzájárulás valamint a tevékenységi körök összhangban vannak a projekt tevékenységeivel;

Az Alapokat Koordináló Bizottság véleményezése szerint ETECS-hoz hasonló felépítettségű jogi személyek ugyan olyan feltételek mellett lehetnek „egyedüli” kedvezményezettek. További információkért lásd a 4. sz. Útmutatót az ETECS-ről.

I.2.1. Kiegyensúlyozott partnerség A program támogatja a kiegyensúlyozott partnerségek létrehozását, reális-hatékony tevékenység illetve felelőségek elosztását, vállalását. A partnerséget olyan partnerek kell alkossák amelyek szakmailag kötődnek a projekthez, igen magas hozzáadott értéket képviselnek illetve erőteljes hatással rendelkeznek a partnerségen belül. Ahhoz, hogy egy partnerség működő képes legyen olyan partnerek csoportosulásából kell álljon akik közös szükségletekkel és céllal rendelkeznek. Biztosítani kell a speciális tudás és tapasztalat meglétét, a partnerek el kell tudják kötelezni magukat és jó együttműködési kapcsolatokat kell tudjanak kialakítani egymás között. Az egyoldalú partnerségek nem támogatottak, mivel nem teljesítik az előírt minimum kritériumot vagyis egy HÁP bevonását és aktív hozzájárulását a projekt megvalósításhoz. Azok a pályázatok akik ilyen felállásban szeretnék megvalósítani projektjeiket elutasításra kerülnek. A partnereknek ismerniük kell a tevékenységeket, határidőket, felelősségeket és kockázati tényezőket amelyek a támogatási szerződés és a jóváhagyott pályázati kiírásban rögzítettekhez képesti nem teljesítésből adódnak. Az úgynevezett „felszínes partnerségek” nem lesznek képesek végrehajtani egy projektet sem, tekintettel arra, hogy a

27

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 partnerség alapjai nincsenek kellőképpen meghatározva illetve a 1080/2006/EK6 rendelet 19 cikkelyében meghatározott legalább két kritérium teljesítése a négy speciális közösből nem valósul meg. Mérhető outputokat, eredményeket kell tudjanak létrehozni a partnerek, kötődve a program/prioritás színtű célokhoz. A partnerség hatékonyságának az ellenőrzéséhez a partnerek számát a projekt szakmai és/vagy pénzügyi igényeinek megfelelően limitálni kell.

I.2.2. Partnerségi nyilatkozat A pályázati szakaszban, a résztvevőknek kötelezően kitöltendő és benyújtandó a partnerségi nyilatkozat megléte. Amennyiben a pályázat az elbírálás során jóváhagyásra kerül, a szerződéskötéshez minden partner által aláírt partnerségi megállapodást kell benyújtani. A partnerségi nyilatkozat megtekintéséhez, lásd a 4. sz. MELLÉKLETet – „Partnerségi nyilatkozat”, mely a pályázati csomag részét is képezi. Kérjük vegye figyelembe, hogy a partnerségi megállapodás a támogatási szerződés megkötésének feltétele lesz.

ÖSSZEFOGLALÓ: - minden pályázónak partnerségben kell együttműködnie legalább egy HÁP ahhoz hogy jogosult pályázó legyen; - a HÁP és a HP közötti egyedüli különbség a földrajzi elhelyezkedés, pl. a székhely vagy telephely a határ másik oldalán található; - a projekt partnerek egy VP-t kell kiválasszanak maguk közül aki a kapcsolatot fogja képezni a projekt és a programirányító struktúra között vállalva a projekt által hozott felelősségeket; - a projekt partner és a TP közötti különbség, hogy a TP nem részesül semmilyen finanszírozásban a projekt előkészítési és végrehajtási folyamatban, de szakmailag hozzájárulhat annak megvalósításához; - a partnerségek a projekt természete és komplexitása függvényében kiegyensúlyozottságot kell mutassanak partneri szinten, tevékenységek szétosztása illetve finanszírozás szempontjából; A partnerség mint feltétel egy minimum kritérium, mely a projekt jogosultságához is kötődik. Azon projektek és partnerségek amelyek ezeket a feltételeket nem teljesítik elutasításra kerülnek. ETECS formájában pályázók, ez a feltétel teljesítése nem kötelező. Figyelem! Alvállalkozók (nemzeti szabályozásnak megfelelően, projekt megvalósításban résztvevő harmadik fél egy bizonyos szolgáltatás, árubeszerzés, építési beruházás elvégzésére), nem tekintendő partnernek! VP, HP, HÁP és ETECS nem lehet alvállalkozó abban a projektben amelyben részt vesz. A projekt partnerek nem lehetnek egymás alvállalkozói!

6

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 (EC) rendelet hatályon kívül helyezéséről. (OJ L 210 31. 07.2006)

28


I.3. PROJEKTEK JOGOSULTSÁGA I.3.1. Jogosult tevékenységek A javasolt projekt tevékenységek a program keretében definiált Prioritási Tengelyek, Beavatkozási területek és Tevékenységi területek esetén meghatározott indikatív tevékenységekkel kell összhangban legyenek teljesítve a területi hatályra vonatkozó jogosultsági kritériumot is. Területi jogosultság: Az elfogadott program dokumentum értelmében a jogosult tevékenységeket a program célterületén, azaz a nyolc határmenti megye területén kell végrehajtani amelyek Magyarországon az Észak Alföldi és Dél Alföldi Régió, Romániában pedig az Észak Nyugat és Nyugat régió részét képezik. Jogosult megyék Magyarországon: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád. Jogosult megyék Romániába: Satu-Mare. Bihor, Arad és Timis. A műveletek helyszínére, illetve a műveletek végrehajtásában keletkezett kiadásokra vonatkozó különleges feltételek - a program keretében jogosult területekkel szomszédos, vagy ilyen szomszédos területekkel körülvett NUTS III térségekben vagy az Európai Unió határain kívüli területek - amelyet az ERFA rendelet 217 cikkelye határozz meg, jelen határon átnyúló program keretében nem alkalmazandó. Azon kiadások amelyek a program területen vagy az Európai Unió területén kívül végrehajtott műveletek kiadásaként keletkeztek nem finanszírozhatók a határon átnyúló program forrásaiból. Kivételt képezhetnek, bizonyos indokolt esetekben, azon költségek amelyek szorosan kötődnek a programterületen kívül végrehajtott műveletekhez, közvetlenül kapcsolódva a projekt célokhoz és elengedhetetlenek a projekt sikerességéhez. Ezen tevékenységek egyenként kerülnek elbírálásra a Közös Irányító Bizottság által, ezért egyértelmű meghatározásuk szükséges a pályázati anyagban. Program céljainak a teljesítése: A program támogatást nyújt olyan műveletekre amelyek illeszkednek a program dokumentumban található Prioritási Tengelyekhez, Beavatkozási Területekhez. A tevékenységek határon átnyúló karakterrel és hatással kell rendelkezzenek, köz érdekében kell megvalósuljanak illetve hozzá kell járuljanak a program céljaihoz. A kézikönyv 1. sz. MELLÉKLETE, egy tevékenység listát tartalmaz, lebontva Prioritási Tengelyekre, Beavatkozási Területekre és Tevékenységi területekre. A felsorolt műveletek a Tevékenységi területek keretében indikatív jellegűek, bizonyos keretet adva, támpontként szolgálva pályázók számára. Partnerek szabadon kifejleszthetik projekt ötleteiket és javasolhatnak saját tevékenységeket is. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy ezeknek a tevékenységeknek illeszkedniük kell a már meghatározott indikatív műveletekhez. A projektek és a javasolt tevékenységeknek teljesíteniük kell a jogosultsági kritériumokat, hozzá kell járulniuk a Program illetve a Lisszaboni és Götheborgi EU-s stratégiák teljesítéséhez. Ezért, a projekteknek a következő célkitűzéseket kell figyelembe venniük:

7

-

a fenntartható területi fejlődéshez való hozzájárulás;

-

a beruházások, fejlesztési lehetőségek, koncepciók stratégiai hatása;

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 (EC) rendelet hatályon kívül helyezéséről. (OJ L 210 31. 07.2006)

29

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 - innováció, vállalkozásfejlesztés, tudás alapú gazdaság és információs társadalomhoz való hozzájárulás valós együttműködés, látható eredményekkel (új termékek létrehozása, új piacok fejlesztése és a humán erőforrás képességeinek a javítása a fenntarthatóság elve alapján); - integrációhoz való hozzájárulás, a határon átnyúló kiegyensúlyozott lehetőségek minden szinten való támogatásával . Pályázók egyszerre egy Beavatkozási területre és egy Tevékenységi területre pályázhatnak. Azon tevékenységek amelyek szinergiát képeznek más beavatkozási területekkel vagy más Tevékenységi területekkel ugyancsak támogatottak. Azon tevékenységek amelyek innovatív elemeket vagy jó tapasztalatokat (best practice) mutatnak be, előnyt élveznek az értékelésnél. A program néhány műveletet semmilyen esetben nem támogat, mivel ezek nem összeegyeztethetők a program céljaival és/vagy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alá eshetnek (állami támogatásokra vonatkozó szabályok). Nem támogatható tevékenységek: A nem támogatott tevékenységek a következők:

Tevékenységek negatív hatással a környezetre;

Programterületen kívül megvalósított tevékenységek;

Eszközbeszerzés mint fő célkitűzés, tevékenység;

Profitot termelő tevékenységek8;

Egyoldalú tevékenységek, határon átnyúló hatás nélkül;

Duplán finanszírozott tevékenységek, pl. olyan műveletek amelyek más közösségi vagy állami, vagy magán forrásokból finanszírozásra kerültek;

A projekt tevékenységek kiválasztásánál, kérem vegye figyelembe azt a tényt, hogy az állami támogatások odaítéléséről és a jövedelmet termelő projektekre alkalmazandó szabályok a projekt teljes ciklusában alkalmazandóak, beleértve a projekt utánkövetési időszakot is. Amennyiben a tevékenységek az állami támogatásokról szóló szabályok hatálya alá tartoznak, az egész projektre vonatkozóan, vagy az állami támogatások hatálya alá eső meghatározott tevékenységekre vonatkozóan a támogatás mértéke csökken. .Jövedelmet termelő tevékenységek esetében a támogatás a befolyt jövedelem mértékében csökken. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében a projekt outputjait és eredményeit a köz szolgálatára kell bocsátani ingyen és azonos feltételek mellett, nem generálva ezáltal semmilyen jövedelmet vagy profitot. Ezen a tevékenységek nem torzíthatják a belső piaci versenyt. További információért a jövedelemtermelő tevékenységekről és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokról lásd a Kézikönyv IV.3 és IV.7.5 fejezeteit. Projekt tevékenységek tervezésénél figyelembe kell venni a teljesítendő információs tevékenységekre vonatkozó követelményeket melyeket a projekteknek teljesíteniük kell. További információ a kézikönyv IV.1 Nyilvánosság és információ fejezetében található.

I.3.2. Határon átnyúló jelleg és hatás A program átfogó célja olyan problémák és igények kezelése amelyek nem köthetők határokhoz és amelyek felszámolása közös erőfeszítést igényel. A jogosultsághoz a határon átnyúló karakter biztosítása szükséges, már a 8pl.

kereskedelmi jellegű tevékenységek

30

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 projekt generálási és kidolgozási fázisban. Ezt különféle intézkedések és beavatkozásokon keresztül lehet elérni, amelyek ugyan hasonlónak tűnhetnek a nemzeti, ágazati és regionális operatív programokban tartalmazottakkal, viszont megkülönbözteti őket a speciális határon átnyúló hatásuk. A program keretében nevesített Tevékenységi területek, kiemelkedő határon átnyúló jelleggel kell, hogy rendelkezzenek, relevánsnak kell lenniük a program területen és a két ország érdekeit kell hogy képviseljék. A projektek a határ régió közös igényeire kell válaszoljanak határon átnyúló perspektíva szempontjából. A határon átnyúló karakter alapját képezi a később jelentkező határon átnyúló hatásnak. Karakter hiányában, nem lesz határon átnyúló hatás. A határon átnyúló jelleg végig kell kísérje a projekteket teljes megvalósítási időtartamuk alatt a következőképpen: -

Határon átnyúló jelleg a projekt fejlesztési és kidolgozási fázisában;

-

Határon átnyúló jelleg a projekt végrehajtási szakaszában, konkrét eredmények és célok szintjén;

-

Határon átnyúló hatás, projekt zárást követően;

MEGHATÁROZÁS! Határon átnyúló karakter MEGHATÁROZÁS! Határon átnyúló hatás

Minden olyan probléma/igény amely a határ mindkét oldalán megtalálható, célcsoport szintjén jelentkezik, és bemutatásra kerül a projektekben. Megoldásukra a projektek lehetséges javaslatot tesznek mely a határ mindkét oldalán alkalmazható. Egy hosszantartó hatás, amely bizonyos idő elteltével jelentkezik a határ mindkét oldalán, közvetlenül kapcsolódva a végrehajtott projekt tevékenységekhez és/vagy célcsoportokhoz. A hatás a projekt következményeire vonatkozik, az azonnali hatáson túl.

A projektek határon átnyúló karaktere és hatása ellenőrzésre kerül a projekt értékelési folyamatában és elutasítást eredményezhet amennyiben ezek megléte nem megfelelően bizonyított.

ÖSSZEFOGLALÓ A javasolt tevékenységeket a jogosult programterületen kell megvalósítani, ezeknek hozzá kell járulniuk a programcélokhoz, és valamelyik beavatkozási területhez, tevékenységi területekhez kell kapcsolódniuk; A program új, innovatív tudás, termékek, szolgáltatások generálását várja el a projektektől, melyeknek határon átnyúló hatásuk és alkalmazhatóságuk van; A lehetséges kedvezményezetteknek egyértelműen igazolniuk kell, hogy eredményeiket miért határmenti együttműködés keretében tudják elérni nemzeti kezdeményezések helyett. Kérjük legyen figyelemmel arra, hogy a határon átnyúló jelleget és hatást könnyebb igazolni infrastrukturális projekteknél, mint un. soft, kulturális/együttműködési projektek esetében. Ezeknél azokra a hatásokra kerül hangsúly, amelyek egy közösségre fejtik ki hatásukat, a partnerségekre, az olyan együttműködésekre, amelyek igazolhatóan tovább fejlődnek a jogosult programterületen. A célcsoportokon jelentkező kedvező hatások megfelelően bemutatásra kerülnek.

31

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 I.3.3. Közös kritériumok A jelenlegi program periódus9 egyik speciális jellegzetessége az EK rendelet10 által előírt két közös kritérium teljesítése a négyből (közös projekt-fejlesztés, közös személyzet, közös finanszírozás és közös megvalósítás). A kritériumok célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható határon átnyúló partnerségek kialakításához a program jogosult területein, valós háttérrel és hatékonyon működő, fenntartható együttműködésükhöz. A négy kritériumból kettő teljesítése egy minimum feltétel, ezért javasolt mind a négy teljesítése hiszen ez fogja tükrözni az együttműködés valós alapjait. Egy közös projekt kidolgozása többnyire közös végrehajtást jelent; továbbá, egy projekt közös végrehajtásánál majdnem lehetetlen elkerülni a közös finanszírozást és a közös projekt menedzsment csapat felállítását. Egy projekt végrehajtásánál, egyértelmű, hogy a partnerek részt vettek annak előkészítésében és részt vesznek annak finanszírozásában és képviseltetik magukat a projekt menedzsmentben. A projekt logikai kapcsolatai tekintve, közös kritériumok teljesítése, nem kellene problémát okozzon a partnerek számára. A közös kritériumok a partnerség minőségéről adnak egy átfogó képet, ezért pályázáskor növeli a határon átnyúló projekt minőségét.

Közös fejlesztés Közös végrehajtás

MEGHATÁROZÁS

MEGHATÁROZÁS!

A lenti táblázat a közös speciális kritériumok meghatározását tartalmazza. A pályázat a partnerek tudására és tapasztalataira kell hogy épüljön. A projekt fejlesztés egy folyamatos tárgyalási folyamat melynek keretében a partnerek bemutatják és átdolgozzák ötleteiket, meghatározzák projekt céljaikat, kiválasszák a Vezető Partnereket, meghatározzák a tevékenységeket, vállalják a felelősségeket és szét osszák a költségvetést. Ezeket a partnerek közösen határozzák meg, egy valós és hatékony határon átnyúló partnerség kialakításához. A pályázati formanyomtatvány és a Partnerségi Nyilatkozat lesz az eredménye a projekt fejlesztési folyamatnak, amelyet a pályázati dokumentációban prezentálniuk kell. A közös fejlesztési kritérium teljesítését legalább két a projekt előkészítést igazoló találkozók jegyzőkönyvével lehet igazolni. Azon projektek melynek költségvetése meghaladja a 200.000 EUR a partnereknek egy közös munkatervet is be kell nyújtaniuk. A Vezető Partner felelőssége a projekten belül átfogó, a partnereké a vállalt projekt tevékenységek és biztosított önrész szintjéig terjed ki. A pályázati formanyomtatványon bemutatott felelősségi köröknek kötődniük kell a megvalósítandó tevékenységekhez, kitűzött célokhoz és a nem várt kockázatokhoz, változtatásokhoz. A partnerek hozzájárulását a projekten belül a Partnerségi Nyilatkozatnak, a Partnerségi Megállapodásnak is tartalmaznia kell illetve ezt a költségvetési soroknak is vissza kell tükrözniük. Egy átlátható kapcsolat rendszer kell,hogy létezzen a projekt tevékenységek között a határ mindkét oldalán. A párhuzamosan végrehajtott műveletek nem minősülnek közös végrehajtásnak és ezáltal nem járulnak hozzá ezen kritérium teljesítéséhez.

9

A Magyarország – Románia Szomszédsági Program 2004-2006 keretében a projektek egyrészről az előcsatlakozási alapokból másrészről a Strukturális Alapokból lettek finanszírozva, eltérő szabályok és irányítási struktúrák jellemezték. Ezért, a határmenti projektek vagy különálló, vagy tükörprojektek voltak, amely a határmenti területre gyakorolt hatásukban is megmutatkozott. Az új programozási időszakban egységes források (ERFA) lesznek a határ mindkét oldala számára elérhetőek, közös szabályokkal és irányítással. Ennek köszönhetően közös projektek valósíthatóak meg, erősebb határon átnyúló hatással.

10

1080/2006/EK rendelet 19 cikkelye

32

Közös projekt menedzsment Közös finanszírozás

MEGHATÁROZÁS!

MEGHATÁROZÁS!


A partnerek a tervezett projekt tevékenységek végrehajtásához, belső vagy külső személyzetet vehetnek igénybe. A projekt menedzsment csapat összeállításánál a partnerek a tevékenységek duplikálásának az elkerülésére kell figyeljenek. Például a projektnek egy projekt menedzsere legyen több helyet vagy egy pénzügyi menedzsere. A projekt menedzsment tagok, tevékenységeiket a határ mindkét oldalán kell, hogy ellássák. Nagyobb méretű projektek esetében további menedzsment tagokat segítő asszisztensek bevonása lehetséges. A projekt menedzsment feladatok hatékony teljesítéséhez, folyamatos kapcsolattartás és információ csere kell hogy létezzen a projekt menedzsment tagok között. A partnerek részéről delegálandó személyzetről (a projekt menedzsment csapatba) a partnerség dönt a projekt igényeinek megfelelően;pl. a projekt menedzsement csapat mérete összhangban kell, hogy legyen a projekt tevékenységek komplexitásával. Minden partner megfelelő tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen részfeladataik megfelelő színtű teljesítéséhez. Minden projekt esetében egy Támogatási Szerződés kötettik a Vezető Partner és a program között, amely egy közös költségvetést eredményez. Az ERFA támogatás egy bankszámlára kerül átutalásra, mely a Vezető Partner kezelésébe tartozik. A Vezető Partner felelőssége az ERFA támogatások továbbítása a partnerek felé illetve a projekt előrehaladási jelentésének és kifizetési kérelmének elkészítés és benyújtása. A projekt költségvetését a partnerek között szét kell osztani a vállalt felelősségek és pénzügyi hozzájárulások függvényében. Minden partner saját hozzájárulással kell hogy rendelkezzen a kötségvetésből való részesedés függvényében.

I. 4. KÖLTSÉGEK, KÖLTSÉGVETÉSEK JOGOSULTSÁGA I.4.1. A támogatás formája A program keretében nyerhető támogatás közösségi forrásokból (ERFA) és állami társfinanszírozásból származó vissza nem térítendő támogatás. A közösségi és az állami finanszírozás a Közös Irányító Bizottság döntése nyomán együttesen nyerhető el, de a program irányító testületei külön-külön szerződéseket kötnek a felhasználásukra, így az ERFA forrásokra a program Irányító Hatósága, míg az állami társfinanszírozásra a Nemzeti Hatóságok kötnek támogatási szerződést. Ezek a források a pályázók saját hozzájárulásával egészülnek ki. A program keretében körülbelül 275 millió euró forrás áll rendelkezésre, az pályázati felhívások keretében megnyitott pontos összeget az adott pályázati felhívás fogja tartalmazni. Az állami társfinanszírozást az adott tagállam a központi költségvetéséből fedezi. A központi támogatás célja, hogy csökkentse a pályázó szervezetek pénzügyi terheit, a program sikeres megvalósítása érdekében. Az állami társfinanszírozás automatikusan kapcsolódik a projektekhez a kompetens Nemzeti Hatósággal megkötött társfinanszírozásra vonatkozó szerződésben rögzítettek alapján. A költségeket a projekt partnereknél vagy a vezető partnernél tényleges felmerülésük után lehet megtéríteni, miután a nemzeti elsőszintű kontroll egységek igazolták azokat. (az elsőszintű kontroll egységekről bővebben a VI.7.1 – Elsőszintű kontroll fejezetben olvashat). Jelen program keretében előleg fizetésére nincs lehetőség.

33

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 I. 4.2 Jogosult költségek I.4.2.1 A költségek jogosultságára vonatkozó általános szabályok Ahhoz, hogy a programban elszámolhatóak legyenek, minden kiadásnak meg kell felelnie a jelen Kézikönyvben foglalt szabályoknak és feltételeknek, és összhangban kell lenniük a nemzeti és közösségi szabályozással. A felmerült projekt-költségeknek meg kell felelniük továbbá a hatékonyság, gazdaságosság és célszerűség alapelveinek, a vonatkozó szabályoknak és a támogatási szerződésben rögzítve kell, hogy legyenek. Minden költséget a kijelölt elsőszintű kontroll-egységeknek kell igazolniuk.11 Főszabályként, a költségek jogosultak, amennyiben a következő kritériumok mindegyikének megfelelnek: a) Ténylegesen felmerültek és kifizetésre kerültek a Vezető Partner és a Partnerek által a projekt megvalósítás időszakában, ahogy az a támogatási szerződésben rögzítésre került, és eredeti számlák és/vagy más, egyenértékű számviteli dokumentumok (elismervény, bizonylat, stb.) alapján igazolhatóak; b) Közvetlenül kapcsolódnak a projekthez, szükségesek a fejlesztéseket, a projekt indításához és/vagy megvalósításához, illetve a KIB által elfogadott költségvetésben szerepelnek; c) a projekt jogosultsági időtartamán belül merültek fel és kerültek kifizetésre; d) a jogosult programterületen merültek fel; e) megfelelnek a körültekintő pénzügyi irányítás alapelveinek (hatékonyság, gazdaságosság, célszerűség) és a vonatkozó nemzeti és közösségi szabályoknak. I.4.2.2.Területi jogosultság Főszabály szerint, a jogosult költségek a programterületen merülnek fel, ami azt jelenti, hogy olyan tevékenységekhez kapcsolódnak, amelyeket a programterületen valósítanak meg, az I.4. fejezetben foglaltaknak megfelelően. A programterületen kívül felmerülő költségek nem lesznek kifizetve. E szabály alóli kivétel lehet olyan kiadások elszámolhatósága, amelyek kiemelt fontosságúak és hatásúak, és a programterülettel közeli kapcsolatban állnak. Az ilyen költségek elszámolhatóságáról a KIB dönt, esetenként. A felmerült költségek a programcélokat szolgálják és kedvező hatást gyakorolnak a programterületre és/vagy kifejezetten szükségesek a projekt céljait szolgáló tevékenységek megvalósításához. I.4.2.3.Jogosultsági időszak Általánosságban, a projekt költségeinek jogosultsági időszaka 2007. január 1- 2015. március 31. Ugyanakkor, az elszámolni kívánt költségek a támogatási szerződésben megjelölt időszakban kell felmerülniük, ami az adott projekt vonatkozásában a kiadások jogosultsági időszakát jelenti. A pályázati felhívás további időbeli jogosultságra vonatkozószabályokat tartalmazhat. Az előző szabály alóli kivétel az előkészítés költségeinek köre, (a projekt teljes elszámolható költségének max 10%áig) amelyek jogosultak abban az esetben, amennyiben 2007. január 1. és a pályázat beadásának határideje között merültek fel. Ezzel együtt viszont, olyan projektek, amelyek megvalósítása elkezdődött a hivatalos pályázat benyújtása előtt, nem kaphatnak finanszírozást a programban. Továbbá, olyan költségek, amelyek egyébként elszámolhatóak lennének, de a projekt TSZ-ben meghatározott jogosult időbeli keretein kívül merültek fel, nem lesznek kifizethetőek.

11Az

elsőszintű kontroll témakörében további információt talál a Pályázók Kézikönyvében

34

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 A projekt jogosultsági időszakának kezdő és záró időpontja az ERFA támogatási szerződésben rögzítésre kerül. Minden projekt megvalósításának legkésőbb a támogatási szerződés aláírását követő egy hónapon belül el kell kezdődnie. A jogosultság záró napja lehet a projekt fizikai megvalósításának befejezése után, amennyiben ez könyvelési szempontok miatt szükséges, azonban ezt esetenként kell eldönteni. I.4.2.4.Költségkategóriák szerinti jogosultság A jogosult költségek tematikus költség-gyűjtő kategóriákba/sorokba vannak rendezve, melyek a hasonló költségeket foglalják össze. A következő, a költségvetési táblázatokban fősorokként szereplő költségek lehetnek jogosultak: -

Előkészítés költségei;

-

Személyzet költségei;

-

Utazás- és szállásköltségek;

-

Külső szolgáltatások költségei;

-

Eszközbeszerzések költségei;

-

Beruházások költségei;

-

Pénzügyi költségek;

-

Rezsiköltségek

A kiadások jogosultságának szabályaival összhangban nem lévő költségeket, vagy olyan költségeket, amelyek egyébként jogosultak lennének de a projekt céljain túliak, vagy nincsenek felsorolva a jogosult költségek körében, a partnereknek saját pénzügyi forrásaikból kell rendezniük, ellenkező KIB döntés hiányában. Amennyiben közös beruházásokat terveznek, (olyan esetekben, amikor két vagy több partner járul hozzá pénzügyileg, pl. saját forrás terhére és a beszerzés költségeinek teljes megosztásával), a megvalósító partner alapelvet kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a partnerek megbízzák egyiküket, hogy a szükséges lépéseket megtegye. Ez a partner lesz felelős a beszerzés megfelelőségéért, a közösségi és a saját székhelye szerinti vonatkozó nemzeti szabályozás figyelembe vételéért. Az alkalmazott eljárásról pontos feljegyzéseket készít, és megvalósító partnerként ő jelenti a költségeket és ezeket az ő részére kijelölt elsőszintű kontroll egység fogja érvényesíteni a teljes összegre vonatkozóan. Az alvállalkozókkal csak a megvalósító partner áll majd szerződéses viszonyban, ő ellenőrzi a teljesítést és teljesíti a kifizetéseket. A kifizetéseknél a támogatás tekintetében a megvalósító partner kezeli a többi partner VP által továbbított hozzájárulását is, majd továbbítja a partnerek felé a partnerenkénti hozzájárulások arányában. A partnerek az adott tevékenységgel összefüggő saját hozzájárulásukra vonatkozóan az egymás közti pénzáramlást önállóan határozhatják meg. Ennek érdekében a Partnerségi Megállapodásban ezeket a kérdéseket is rendezni szükséges a későbbi félreértések elkerülése végett. A) Előkészítés költségei Az előkészítés költségei a jogosult költségek körén belül olyan speciális kategóriát jelentenek, amelyek a projekt előkészítésének/fejlesztésének a szakaszában merülnek fel. A következő feltételek mellett lehet jogosult költség: - az előkészítés költségei csak abban az esetben lehetnek jogosultak, amennyiben 2007. január 1. és a pályázati felhívásban meghatározott pályázat-beadási határidő között merülnek fel. Az előkészítés költségei az első előrehaladási jelentés benyújtása előtt, és a támogatási szerződés aláírása után fizethetőek ki, érvényesített kifizetési kérelem benyújtásával;

35

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 - Az előkészítés költségei olyan tevékenységekhez kapcsolódnak, amelyeket a jogosult programterületen valósítottak meg; - Az előkészítés költségeit olyan dokumentumokkal kell alátámasztani, amelyek a jóváhagyott projekttel közvetlen kapcsolatot igazolnak és a jóváhagyott pályázati formanyomtatványban felsorolásra kerültek; Az elszámolható előkészítési költség nem haladhatja meg a projekt teljes jogosult költségvetésének 10%-át és nem lehet több, mint 150.000,-euró, valamint a projekt összetettségével arányosnak kell lennie. Előkészítés költségeként a következő költségek számolhatóak el:: - Előzetes tanulmányok és tervdokumentációk – megvalósíthatósági tanulmányok, környezeti hatástanulmány, költség-haszon elemzés, engedélyek és tervek költségei, feltételes közbeszerzés költségei, előzetes szükségletfelmérés, célcsoport-elemzés, piackutatás, igényfelmérés, állásfoglalás, egyéb kapcsolódó tanulmány; - A nemzeti szabályozás szerinti kötelező engedélyek beszerzése; - Angol, magyar, román fordítások; - Találkozók – projekt partnerek/érintettek/támogató partnerek közti találkozók költségei; - A pályázók alkalmazottainak utazási költségei, napidíjak, szállás költségei, melyek a projekt előkészítéséhez kapcsolódnak, pl. partnerek közti megbeszélések szervezése - Külső konzultáció a projekt kidolgozásához, a projekt teljes jogosult költségének maximum 1%-a, de nem több, mint 5000,-euró, a projekt összetettségével arányosnak kell lennie. Általánosságban, a projekt előkészítő tevékenységek jogosultnak tekintendőek, amennyiben a nemzeti szabályozás tiszteletben tartásával merültek fel (pl. közbeszerzési törvény, számviteli törvény) e fejezet rendelkezéseinek megfelelően, és eredeti számlák, vagy azzal egyenértékű számviteli dokumentumok (elismervény, bizonylat, stb.) alapján igazolhatóak. Például, jogosult és elszámolható lehet, amennyiben, költség-kategóriától függően az alábbiak támasztják alá: - Az utazási és szállás költségek esetén a felmerülésük idejében érvényes munkaszerződés; - Érvényes számla; - A kifizetés bizonyítékaként banki bizonylat, vagy kifizetési bizonylat; - Szállítás igazolása, pl kész/befejezett tervdokumentáció, lefordított dokumentáció; - A megbeszélés költségeit, utazás- és szállásköltségek szükségességét és jogosultságát alátámasztó dokumentum; - Feltételes közbeszerzési dokumentáció; Szolgáltatási szerződés és más alátámasztó dokumentum, amelyet a vonatkozó nemzeti szabályozás ír elő, és a költség-típus jogosultságának alátámasztásához szükséges, úgymint teljesítésigazolási jegyzőkönyv magyar partnerek esetében.

36

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 B) Személyzet költsége A személyzet költségei alatt a projekt megvalósításába a projekt partnerek és a vezető partner szervezet részéről bevont személyekhez kapcsolódó költségek értendők ( (a személyzet érvényes munkaszerződéssel rendelkezik a projekt partner vagy a vezető partner intézmények valamelyikénél). Ezek a költségek egyértelmű kapcsolatban kell, hogy álljanak a projekttel és a tevékenységekkel. A személyzet költségei, mint fő költségvetési sor két al-kategóriára oszlik. Tervezésük a következőkkel összhangban történhet: a)

menedzsment-költségek;

A projekt menedzsment költségei olyan költségek, amelyek a projekt-tevékenységek adminisztratív irányításával és megvalósításával közvetlenül foglalkozó személyzet esetében merülnek fel. Ezek a költségek magukban foglalják például a projektmenedzser, pénzügyi menedzser, projekt-asszisztens bérét, de nem vonatkozhatnak olyan szakértőkre, amelyek igénybevétele a projekt megvalósítása szempontjából szükséges, mint például a műszaki ellenőr, vagy más, olyan személyek, akik a pályázóknál alkalmazásban állnak és a személyzet/belső szakértők soron szerepeltetendők.; MEGJEGYZÉS: kérjük vegye figyelembe, hogy a teljes menedzsment költség nem haladhatja meg a teljes jogosult projektköltség 5%-át. A teljes menedzsment költség magában foglalja a menedzsment költségek költségsoron (személyzet költségei) és a külső menedzsment szolgáltatások (külső szolgáltatások) fősoron tervezett összegeket is. b) Saját szakértők költsége; A szakértői költségek olyan költségek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a projekt-tevékenységekhez és a vezető partner vagy a projekt partner intézmények alkalmazottai esetén merülnek fel. Ezek a költségek például olyan személyzetnek a költségeit fedik, akik egy tanulmányt készítenek el, kutatómunkát folytatnak vagy más olyan szakértelemmel rendelkeznek, ami a projekt megvalósításához szükséges, és a kedvezményezett szervezet/intézmény alkalmazásában állnak.. Ilyen lehet a projektben részt vevő trénerek költsége is, amennyiben a pályázók valamelyikének alkalmazásában állnak. A fenti két kategória közti különbség a végzett tevékenység alapján értelmezhető: adminisztratív, vagy szakértői tevékenységről van-e szó. A személyzet költségei közt elszámolható költségek a következők: - Bruttó bérek, fizetések (teljes munka költségei) olyan személyek esetében, akik a finanszírozott projektet végrehajtó vezető partner vagy a projekt partnerek alkalmazásában állnak; - Részmunkabér, olyan személyek esetében, akik munkaidejük egy részét töltik a projekt-tevékenységekkel, annak fennmaradó részében egyéb dolgokkal foglalkoznak; A személyzet költségei az alábbi feltételek teljesülése esetén számolható el - Az elszámolandó személyzeti költségeknek az adott tagállamban foglalkoztatott emberi erőforrások képzettségével, az elvégzett munkával, és hasonló pozíciókban szokásos, valamint a kedvezményezett intézménynél szokásos bérezéssel arányosnak kell lenniük; - Dokumentáltak, nyomon követhetőek;

37

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 - Van jogalapjuk: szerződések, megállapodások. Jutalmak vagy más kifizetések, amennyiben más jogi kötelezettség azt nem írja elő, nem jogosultak. C) Utazási és szállásköltségek Az utazási költségek – beleértve a napidíjakat, szállás, közlekedés költségeit – jogosult költségek, amennyiben azok a projekt partnereknél vagy a vezető partnernél alkalmazásban álló személyzet esetében merülnek fel, akik a projekt-tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó feladatot látnak el. Az utazási költségek a magyar és a román nemzeti szabályozásokkal összhangban számolhatóak el. Általános szabály utazások esetén, hogy az utazás leggazdaságosabb módját kell választani. A programterületen kívül eső utazások költsége nem elszámolható, hacsak nem bizonyítható, hogy a projekt megvalósítás tevékenységeihez kapcsolódnak és ez a pályázati formanyomtatvány szerint is alátámasztott. Ezeket a KIB hagyja jóvá esetenként, a pályázat elfogadásával egy időben. Főszabályként, a következő, a projekt megvalósításához egyértelműen kapcsolódó költségek jogosultak: - Saját autóval utazás – akkor lehetséges saját vagy vállalati gépkocsit használni, amikor az a leggazdaságosabb módja az utazásnak, és igazolhatóan gyorsabb módja a közlekedésnek; - Utazás vonattal – az elfogadható összeg a másodosztályú vonatjegy ára (a kötelezően kapcsolódó kiegészítőkkel); - Egyéb közlekedési módok – az elfogadható összeg nem haladhatja meg a másodosztályú vasúti jegy árát, és a legolcsóbb árakat. Az utazások időtartama megnyújtható, amennyiben így kedvezőbb repülőjegy-árak érhetőek el, hacsak ezzel együtt nem emelkedik a teljes költség is. Légközlekedés 400km távolságtól elszámolható, másodosztályon. - Napidíjak – a napidíjakat a munkáltató határozza meg. Ez a költség akkor lehet elszámolható, amennyiben a nemzeti adójogszabályok szerint működési költségnek minősülnek vagy a nemzeti szintű, köztisztviselőkről szóló szabályozással összhangban vannak. A napidíjak nem haladhatják meg a Bizottság által a következő honlapon publikált értékeket: http://ec.europa.eu.12 - Szállás és étkezés – a szállás és étkezés költségei elszámolhatóak, amennyiben közepes árszint szerintiek, nem haladhatják meg a Bizottság által publikált mértéket, és csak abban az esetben, amennyiben a nemzeti szabályozás szerint a napidíj azt nem tartalmazza. - Helyi közlekedés – busz, taxi, metró stb. A külső szakértők utazási költségei a vállalkozói szerződésekbe beleértendőek, és a Külső szolgáltatások költségsoron szerepeltetendőek. Saját fogyasztáshoz kapcsolódó költségek nem elszámolhatóak, mint egyes számlák, napidíjak vagy utazási költségek rész-tételei. D) Külső szolgáltatások A külső szolgáltatások költsége harmadik személyeknél merül fel, akivel a projekt partnerek vagy a vezető partner szerződést köt bizonyos tevékenység-rész elvégzésére. A projekthez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, amelyek megvalósítására harmadik felekkel szerződést kötnek az alábbi költség-kategóriák alatt szerepeltethetőek a következő feltételekkel: 12

Kérjük vegye figyelembe, hogy amennyiben a napidíj szállás, étkezés és helyi közlekedés költséget is magában foglal, akkor ezek a költségek nem tervezhetőek a szállás és utazási költség sorokon, ezek nem lesznek elszámolhatóak. Amennyiben a napidíjak összege ezeket nem tartalmazza, akkor szállás és étkezés, helyi utazás költségei külön tervezhető a megfelelő költségsoron. Kiemelendő, hogy a napidíjak esetében szintén a nemzeti szabályozással összhangban kell tervezni és azt felhasználni.

38

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 - Külső szakértők igénybevétele elengedhetetlen a projekt megvalósításához; - A külső szakértő által meghatározott költség elfogadható mértékű és arányos a szakértő képzettségével és tapasztalatával, valamint az elvégzendő szolgáltatás minőségével; - A szakértők kiválasztása a hatályos nemzeti közbeszerzési jogszabályokkal összhangban van, - A külső szakértő nem köthető a vezető partnerhez, projekt partnerhez vagy a támogató partnerhez. A következő kategóriák jöhetnek számításba: - Külső menedzsment szolgáltatások; abban az esetben, ha a vezető partner vagy a projekt partner(ek) nem rendelkeznek a megfelelő szakember-személyzettel, ami a projekt irányításához szükséges, lehetőségük van ezt a szolgáltatást kiszerződni és egy vagy több külső szakértőt alkalmazni a projekt irányításának elősegítésére; MEGJEGYZÉS: kérjük vegye figyelembe, hogy a teljes menedzsment költség nem haladhatja meg a teljes jogosult projektköltség 5%-át. A teljes menedzsment költség magában foglalja a menedzsment költségek költségsoron (személyzet költségei) és a külső menedzsment szolgáltatások (külső szolgáltatások) soron tervezett összegeket is. - Külső szakértők: tanulmányok készítése, kutatások, stb.; Kérjük vegye figyelembe, hogy amennyiben adott szolgáltatás tekintetében már belső szakértő alkalmazása történik, a „Személyzet költsége” kategóriában, ugyanaz a tevékenység nem lesz jogosult külső kivitelezésben is, és fordítva. - Technikai és pénzügyi szakértők: számviteli, közbeszerzési szakértők költségei, amennyiben közvetlenül kapcsolódik a projekthez és szükséges a megvalósításhoz; - Rendezvényszervezés (konferenciák, szemináriumok, megbeszélések, workshopok, képzések, stb.): a következő költségeket foglalhatja magában: fordítás, bérleti díjak, oktatók költsége, stb. Olyan tevékenységek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a rendezvényszervezéshez szintén kiszerződhetők a tevékenység alapján (pl. utaztatás, fordítás, bérlet költségei stb.) Ezek a költségek külön csak abban az esetben lesznek elszámolhatóak, amennyiben nem foglalták bele a rendezvényszervezés költségeibe. Ilyen esetekben mindig csatolandó a résztvevők listája. Étkezés költségei belső projekt-irányítással összefüggő megbeszéléseken nem jogosult költségek.; - Áruk és személyek szállítása: nem fedezi a projekt menedzsment személyzet utazási költségét. Ezeket az utazási költségek során kell szerepeltetni, az itt szereplő költségek a célcsoport tagjaira és a kedvezményezettekre vonatkoznak.; - Információs és nyilvánossággal összefüggő tevékenységek (pl. ismertetők, hirdetések, propagandaanyagok, weblapok, kiosztott anyagok, hírlevelek, egyéb publikációk költségei) a népszerűsítés, tájékoztatás nyilvánosság területére eső költségeket foglalja magában, melyek projekt-specifikusak, a jelen kézikönyvben meghatározott szabályok szerint; - Egyéb szolgáltatások – a kiadásokat pontosan definiálni kell a pályázati formanyomtatványban és közvetlenül kapcsolódniuk kell a projekthez. (pl. vagyonbiztosítás, amennyiben ERFA forrásból vásárolták, közbeszerzés költségei, a nemzeti szabályozás által megkövetelt engedélyek költségei, stb..). Ezek a költségek nem kapcsolódnak közvetlenül egyes költségsorokhoz, de a projektmegvalósítás szempontjából szükségesek. E) Eszközbeszerzések költsége Eszközök, felszerelés beszerzése csak abban az esetben jogosult költség, amennyiben elengedhetetlen, és közvetlenül kapcsolódik a projekt megvalósításához, valamint fel vannak sorolva a jóváhagyott projekt-

39

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 költségvetésben. Az eszközöknek szükségesnek kell lenniük és kifejezetten a projekt megvalósítást kell szolgálniuk, és egyértelmű hozzájárulást kell mutatniuk a projekt céljaihoz. Ahol alkalmazható, a beszerzéseket a közbeszerzési törvénynek megfelelően kell lebonyolítani. A következő költségek lehetnek jogosultak: - Tartalomhoz kapcsolódó eszközök, pl. laborfelszerelés, speciális mérésekre alkalmas felszerelés; - Irodai eszközök (számítógép, irodabútor, stb.) megfelelően alátámasztott esetekben, amennyiben a projekt irányítást szolgálják és a projekt megvalósítása szempontjából szükséges. F) Beruházási költségek A beruházási költségek a földvásárlással, épületvásárlással, épületek építésével/ felújításával, bővítésével, modernizációjával, vagy más építésével/ felújításával, bővítésével, modernizációjával kapcsolatos költségek. Vásárlás esetén a tulajdonjognak legkésőbb a projekt befejezésének időpontjáig a végső kedvezményezettre és/vagy helyi partnerekre kell szállnia. a) Földvásárlás a következő feltételek teljesülése esetén lesz jogosult: - A földvásárlás elengedhetetlen a projekt megvalósításához; - A földvásárlás költsége nem haladhatja meg a teljes jogosult projektköltség 10%-át; - A földterületet független értékbecslő értékeli (az értékbecslés nem lehet 6 hónapnál régebbi); - A bekerülési ár nem lehet magasabb az értékelési dokumentumban rögzített árnál ; - A jelenlegi, vagy a megelőző 5 évben a földterület tulajdonosai nem kaptak a földterület megvásárlásához közösségi forrást vagy más közpénzt; b) Épületek vásárlása a következő feltételek teljesülése esetén lesz jogosult: - Az épületet független értékbecslő értékelte (az értékbecslés nem lehet 6 hónapnál régebbi); - A bekerülési költség lesz jogosult és a bekerülési ár nem lehet magasabb az értékelési dokumentumban rögzített árnál; - Az épület tulajdonviszonyai rendezettek - A jelenlegi, vagy a megelőző 5 évben a földterület tulajdonosai nem kaptak az épület megvásárlásához közösségi forrást; c) Épületek és más dolgok építése/felújítása/modernizációja/bővítése: Az építés költségei azokat a kiadásokat fedik le, amelyek meglévő épület megváltoztatásához, felújításához, bővítéséhez, vagy új épület építéséhez szükségesek. Ezek a költségek akkor lesznek elszámolhatóak, ha közvetlenül kapcsolódnak a projekt megvalósításához. A kivitelezés az építésekre, higiéniára, biztonságra vonatkozó jogi szabályozással összhangban történhet és minden, a használatba vételhez szükséges dokumentáció rendelkezésre kell, hogy álljon. A kivitelezők az alkalmazandó nemzeti közbeszerzési szabályok szerint lesznek kiválasztva. Kérjük vegye figyelembe, hogy amennyiben az épületeket, földterületet érintő beruházások esetében a pályázó nem az ingatlan tulajdonosa, hosszú távú bérleti vagy használati jogot megtestesítő szerződést kell bemutatnia, amely az épület/földterület használatát legalább húsz évig biztosítja a projekt befejezése után.

40

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 G) Pénzügyi költségek/díjak, garanciák költségei, jogi tanácsadás költségei A program keretében a következő pénzügyi költségek és garanciák költségei jogosult költségek: - Nemzetközi pénzügyi tranzakciók díjai; - Banki szolgáltatások díjai – számlavezetés, bizonylatok – olyan projektek esetében, ahol elkülönített bankszámlát kell használni; - Bankok vagy más pénzügyi intézmények által nyújtott garanciák költségei, amennyiben ilyen garanciák a nemzeti vagy közösségi szabályozás értelmében kifejezetten szükséges; - Jogi tanácsadás költségei, közjegyzői költségek, amennyiben az közvetlenül kapcsolódik és szükséges a projekt megvalósításához.; H) Rezsiköltségek A rezsiköltségek olyan költségek, amelyek tekintetében nem jelenik meg speciális, az ERFA forrásból finanszírozott projektre vonatkozó számla, ehelyett nagyszámú általános jellegű számlák, úgymint bérleti díj, telefonszámlák, postaköltség, stb., amelyekből nehéz egyértelműen meghatározni azt a részt, amely a projekt érdekében merül fel. A nehézségek és a téves értelmezések elkerülése érdekében, egyszerűsített szabályok alkalmazandóak. A rezsiköltségeket nem valós költségek alapján kell kalkulálni, hanem egy állandó értéken, erős korlátozással. A rezsiköltségek nem haladhatják meg a teljes jogosult költségvetés 5%-át az egyes partnerekre vonatkozóan, és nem léphetik túl a teljes személyzeti költség 25%-át sem, minden partnerre vonatkozóan. Ugyanakkor a pályázóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a rezsiköltségeknek arányban kell állniuk a partnerek alkalmazásában levők, és a projekten közvetlenül dolgozók számával. Amennyiben a teljes projekt költség 5%-át elérő összeg nem alátámasztott vagy nem arányos a személyzet számával, a költségek levonásra kerülnek, vagy a jelentett költségek nem lesznek teljes mértékben megtérítve. A rezsiköltségek három csoportba oszthatók: - 1. csoport: telefon, fax, postaköltség, stb. - 2. csoport: fűtés, elektromosság, világítás, irodabérlet stb.; - 3. csoport: irodai fogyóeszköz, papír, toner, ceruza, stb. A partnereknek igazolniuk kell a rezsiköltségek arányát, melyet a jelentésükben szerepeltetnek, a számítás módját évekre vetítve meg kell adni. A kalkuláció alapja az adott szervezet teljes éves rezsiköltsége lesz. A kifizetéseket és a partnerek által használt arányosítást alátámasztó dokumentumokat a kintrollerek vizsgálják az elsőszintű kontroll eljárásban. I.4.2.5.Jogosulatlen költségek Jogosulatlan költségek elsősorban a közvetlen adók, ingatlan-adók, ingatlanszerzési illetékek, ajándékadó, örökösödési illeték, útadók, vámok. Kivételek a nem visszaigényelhető hozzáadott érték-adók. Amennyiben a pályázó szervezetek nem jogosult adót (ÁFÁt) visszaigényelni az adóhatóságtól, és ezt alá tudják támasztani, az adó jogosult költségként szerepeltethető. Visszaigényelhető hozzáadott-érték adók nem tekinthetőek jogosultnak, még akkor sem, ha ténylegesen nem igényelték vissza, és nem szerepeltethetőek a teljes igényelt összegben. ERFA támogatás igénybevételéhez a következő költségek nem jogosultak: -

A támogatási szerződésben meghatározott projekt jogosultsági időszaka előtt vagy után kifizetett költségek, kivéve a jóváhagyott előkészítési költségeket;

41


hitelkamat ( 1080/2006/EK Rendelet 7 cikkely)13;

-

Visszaigényelhető hozzáadottérték-adó (1080/2006/EK Rendelet 7 cikkely)14;

-

Lakásberuházási kiadások (1080/2006/EK Rendelet 7 cikkely)15;

-

Büntetések, pénzügyi bírságok, jogviták költségei 1828/2006/EK Rendelet 49 cikkely)16

-

Más, közösségi, nemzetközi vagy állami támogatásból, segélyből már finanszírozott dolgok;

-

Számlák kifizetetlen része (kártérítés, garanciális kifizetések, készpénzfizetési engedmény, engedmények, stb.)

-

Kölcsönök, céltartalék képzése;

-

Lízing;

-

Használt eszközök beszerzése;

-

Fizetendő kamat, hiteltúllépés;

-

Árfolyamveszteség, bizományosi díj;

-

Jövőbeni veszteségekre, vagy kötelezettségekre történő tartalék-képzés;

-

Jutalékok, osztalék, profit-kifizetés;

-

Üzletrész, részvény vásárlása;

-

Köztisztviselők díjazása, amennyiben az a napi munkavégzésükhöz, jogszabályon alapuló kötelezettségeik ellátásához szükséges, ,

-

Természetbeni hozzájárulás (helyiségek, felszerelés vagy egyéb dolgok szabad használata, fizetetlen önkéntes munka, általában minden, pénzmozgással nem járó tevékenység);

-

Átalány kifizetések;

-

Kiszerződött tevékenységek, melyek a projekt költségét növelik arányos mértékű hozzáadott érték nélkül;

-

Olyan szerződések, amelyek a projekt teljes költségének százalékában lettek meghatározva, kivéve, ha a vezető partner vagy a partnerek által igazolható, az építések, szolgáltatások tényleges értékére vonatkoztatva (pl. sikerdíj);

-

Olyan kiadások, amelyeket harmadik felek számára továbbszámláznak és nem a vezető partner vagy a partnerek viselik;

13 az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/ek rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (OJ L 210 31. 07. 2006); 14 az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/ek rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (OJ L 210 31. 07. 2006); 15 az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/ek rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (OJ L 210 31. 07. 2006); 16 az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK Európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról . (OJ L 371 27. 12.2006)

42


Szolgáltatások, beszerzések vagy beruházások bármely olyan költsége, amely nem kapcsolódik közvetlenül a projekthez és nincs a pályázati formanyomtatványban elfogadva;

-

Olyan kiadások, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a vezető partnerhez, vagy a partnerekhez;

-

Reprezentációs célú, szórakoztatást szolgáló kiadások (pl. virágok, köszöntő kártyák, belépődíjak, dekorációs anyagok, stb.) és hasonló kiadások, amennyiben nem kapcsolódnak a projekthez.

A költségvetés helyes elkészítéséhez kérjük tekintse át a IV.7.5, IV.3, IV.7.4, IV.7.1, és IV.7.2. fejezeteket is, amelyek a projektek pénzügyi megvalósításához, jövedelemtermelő projektekhez, állami támogatásokhoz, visszaköveteléshez és a költségek érvényesítéséhez kapcsolódnak!

I.4.4.A támogatás aránya A határon átnyúló programban jóváhagyott projektek vissza nem térítendő támogatást nyernek egyrészről ERFA, másrészről tagállami központi költségvetésből. Az állami támogatás célja, hogy csökkentse a pályázók pénzügyi terheit azzal, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújt a program megfelelő és sikeres megvalósításához. A közösségi és állami támogatások a pályázók saját forrásaival egészülnek ki, a felhívásban meghatározott minimális arány figyelembevételével. A magyar partnerek részére a teljes jogosult projektköltség 95%-ának megfelelő, a román partnerek számára padig a teljes jogosult projektköltség 98%-ának17 megfelelő támogatás adható, amely magában foglalja az ERFA és az állami társfinanszírozás összegét is. A magyar pályázók a teljes jogosult projektköltség minimum 5%-ának, míg a romám pályázók a teljes jogosult projektköltség minimum 2%-ának megfelelő saját hozzájárulást kell biztosítsanak. Ezek az arányok minden partner esetében alkalmazandóak, és arányosnak kell lenniük a számukra biztosított költségvetéssel. Pl. a projekt minden pályázója, tehát a vezető partner és a projekt partnerek külön-külön is, saját, projekten belüli költségvetésük alapján is teljesítik és igazolják a saját hozzájárulás arányát. A saját hozzájárulás biztosítása a projekt tevékenységek iránti elkötelezettséget támasztja alá, ezért a fenti arányok kötelező minimumként értendőek. Ugyanakkor, a partnerek által a kötelező minimum arányt meghaladó mértékben bevont saját erő kívánatos.

I.4.5. Projekt időtartam A projekt megvalósításának időtartama minimum 6 és maximum 24 hónap közötti, a megcélzott prioritás tengely és az egyes beavatkozási területek függvényében. A projektek időtartamára vonatkozó részletes iránymutatást a pályázati felhívás tartalmazza.

I.4.6. Projekt költségvetés (alsó-felső határok) A teljes jogosult projektköltségre meghatározott támogatás-arányokon túl minden, a programon belüli beavatkozás támogatás-összege bizonyos minimum-maximum határok közé esik. A pályázóknak, pályázatuk összeállítása során figyelemmel kell lenniük a pályázati felhívásra, hogy a maximális lehetséges támogatást meghatározzák. Az összes esetben a támogatás mértéke nem lehet több a felhívásban meghatározott maximum-, és nem lehet kevesebb a felhívásban meghatározott minimum összegnél. 17

Az 1083/2006/EK Rendelet 53. cikkelyének megfelelően, az ERFA támogatás nem haladhatja meg a teljes jogosult projektköltség 85%-át, a közkiadások alapelve szerint számolva. Általánosságban, a tagállami társfinanszírozás 10% a Magyar és 13% a román partnerek esetén, amely automatikusan jár a sikeres pályázóknak, szerződés alapján. Amennyiben a pályázó magánjog szerint alapított szervezet, a 85%-ot a projekt számára rendelkezésre álló teljes közpénz összege alapján kell számolni, pl. az ERFA és az állami társfinanszírozás összege szerint. Ugyanakkor, ezen pályázóknak szintén szükséges 5, illetve 2%-os saját hozzájárulást biztosítaniuk, az ő esetükben hiányzó források nemzeti költségvetésből lesznek kiegészítve. Minden esetben, a támogatási arány magán és közjogi alapú pályázók esetében is 95%, illetve 98%. A támogatás ERFA és nemzeti részének összetétele különböző közjogi alapú és magán pályázók esetében.

43


II. PÁLYÁZAT ÉS ÉRTÉKELÉS Ebben a fejezetben útmutatást kapnak a program által finanszírozott projektek kiválasztásának folyamatáról. A programdokumentum alapján a projekteket a program irányító testületei által időszakosan indított nyílt pályázati felhívások alapján választják ki, a KMB (felhívások időrendje) és a KIB (pályázati felhívások dokumentációja) alapján. Az eljárások eltérnek a finanszírozott tevékenységek szerint, így lehetnek egylépcsős és kétlépcsős kiválasztási eljárások. Ez minden pályázati felhívásban egyértelműen megjelölésre kerül. Az eljárások különbözőségének megfelelően az értékelési eljárások is eltérőek.

II.1. PÁLYÁZATI MODELLEK Főszabályként, kisebb projektek (un. soft-projektek, tanulmányok, tervek) esetében az egylépcsős eljárás kerül alkalmazásra, amelyek kisebb erőforrás-inputot igényelnek, fennálló problémákat céloznak, melyek gyors döntést igényelnek, míg a kétlépcsős eljárás a nagyobb léptékű és az un. soft beruházási projekteknél, amelyek esetében jelentősebb adminisztratív és pénzügyi terhek kapcsolódnak. A következő táblázat (1. táblázat) mutatja az egyes beavatkozási területek esetén alkalmazandó pályázati eljárásokat. Ugyanakkor, a pályáztatási eljárás alkalmazása adott pályázati felhívás keretében minden esetben a KIB döntésétől függ, Kérjük, minden esetben tekintse át a pályázati felhívásban foglaltakat, hogy pontosan beazonosítsa, milyen pályázati rendszerben pályázhat. Mindkét pályáztatási modell időszakos meghirdetésű. 1. táblázat pályázati eljárások tevékenységi területenként: Alkalmazandó pályázati eljárás

Tevékenységi területek

Útfejlesztés Nagyobb léptékű infrastrukturális beruházások

Vasúti fejlesztés kétlépcsős modell

Vízgazdálkodás Hulladékgazdálkodás Internetes infrastruktúra Természetvédelem – infrastruktúra Üzleti infrastruktúra fejlesztése

Soft-beruházások

kétlépcsős modell Kutatási infrastruktúra fejlesztése Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Turizmusfejlesztés

44


Tanulmányok, tervek útfejlesztésekhez Tanulmányok, tervek vasúti fejlesztésekhez Tanulmányok, tervek

Egylépcsős modell

Tanulmányok, tervek internetes infrastruktúrához Tanulmányok, tervek természetvédelemhez, víz/hulladékgazdálkodáshoz Tanulmányok, tervek K+F fejlesztésekhez Természetvédelem – soft projektek Közösségi kapcsolódási programok Határon átnyúló hírközlés, média Vállalkozások közti együttműködés

Együttműködések

Egylépcsős modell

Közös kutatási projektek A K+F tevékenységekben érintett szektorok közti együttműködés segítése, tanulmányok, tervek Oktatási intézmények közötti együttműködés Munkaerőpiaci együttműködés Egészségügyi intézmények közötti együttműködés Közösségek közötti együttműködés

II.1.1. Egylépcsős pályázati eljárás Az egylépcsős eljárás pályázati felhívás közzétételével indul és egy meghatározott ideig áll nyitva. A pályázók benyújthatják a részletes pályázati formanyomtatványt (PF) a mellékletekkel és az alátámasztó dokumentumokkal. A teljes pályázatokat az előre meghatározott és a pályázati felhívásban közzétett értékelési kritériumok alapján értékelik, majd azok a KIB elé kerülnek, aki meghozza a finanszírozásról szóló döntést. Az elutasított pályázatok kizárólag új pályázati felhívás keretében nyújthatóak újra be.

II.1.2. Kétlépcsős pályázati eljárás A kétlépcsős pályázati eljárás nagyobb volumenű beruházási projektek esetében alkalmazandó, amelyek esetében az adminisztratív és pénzügyi terhek jelentősebbek a projekt elkészítésekor. Az eljárás – elnevezésének megfelelően – két lépésből áll. Az első, egyszerűbb lépcső nagyobb számú pályázó számára teremt lehetőséget, így számos projekt ötlet gyűjthető össze és elemezhető. Ennek köszönhetően, a határmenti együttműködés és a program céljainak szempontjából legjelentősebb projektek választatóak ki a továbbfejlesztés céljával.

45

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Ez a pályázati eljárás két egymást követő, elkülönült lépésből áll: -

projekt-koncepciók beadása;

-

teljes pályázat beadása;

Első lépés – projekt koncepciók beadása Ebben a fázisban a pályázóknak a projektjük koncepcióját kell kifejteniük a megadott formátumot követve (Projekt Koncepció adatlap – “PK”), és a pályázati felhívásban jelzett határidőig benyújtani. A projekt koncepciók értékelésre kerülnek, melynek során egymással is összehasonlítják őket annak érdekében, hogy kiválasszák azokat, amelyek legjobban illeszkednek a program stratégiájához és a specifikus beavatkozási területhez. A rövid-listára kerülő pályázók fel lesznek kérve a teljes pályázat kidolgozására a Pályázati Formanyomtatványon, és az alátámasztó dokumentumok összeállításával a második fázisban. Kérjük vegye figyelembe, hogy ez (PK) a projekt-ötlet tömör bemutatása meghatározott formátumban. AA pályázóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a felhívásokban közzétett elvárásokra, különösen az adott felhívás keretében megnyitott beavatkozási területekre vonatkozóan, valamint a közzétett beadási határidőkre. Ugyanakkor, a kiválasztott projekt-ötletek továbbfejleszthetőek a koncepció tekintetében (ez alapulhat megvalósíthatósági tanulmányon, pontos technikai specifikáción), a költségvetés tekintetében (pontos számítások alapján), és a partnerség tekintetében, azzal együtt, hogy a pályázat kiforrottsága külön is pontozásra kerül. Vegye figyelembe továbbá, hogy az ötlet és a célok viszonylatában nem különbözhet a teljes pályázati formanyomtatvány a PK-tól. Bizonyos esetekben a KIB kérhet módosítást a pályázóktól. Ezen esetekben a második fázisban ez is értékelésre kerül, azaz, hogy a pályázók módosították megfelelően a pályázatukat, vagy nem. A rövid listára kerülés nem jelenti azt, hogy a pályázat automatikusan finanszírozásra kerül. A második fázisban a projektek szintén versenyezni fognak egymással. Második fázis –teljes pályázatok benyújtása Az elfogadásról szóló értesítés kézhez vételét követően a pályázóknak projekt ötletüket teljes pályázattá kell kidolgozni, az értesítő levélben foglalt határidőig. Ebben az esetben a jóváhagyás mindössze a teljes pályázat benyújtásának lehetőségét jelenti! Ebben az esetben a felhívás csak a kiválasztott Projekt Koncepciók számára lesz nyitva! A teljes pályázatok kidolgozására nyitva álló határidő nem lehet több 6 hónapnál, a Projekt Koncepció jóváhagyásáról küldött értesítés kézhez vételének időpontjától kezdődően. A teljes pályázat kidolgozásánál a KIB észrevételeit és ajánlásait figyelembe kell venni. A határidők és a pályázati formanyomtatványok, valamint az útmutatók csak a rövid listán szereplők számára lesznek használhatóak. Kérjük tartsa szem előtt, hogy a beadási határidő az egylépcsős modellben, valamint a kétlépcsős modell első lépcsőjében a pályázati felhívásokban lesz rögzítve, az egyéb feltételekkel együtt, mint a pályázatok megküldésének címe és más, a beadáshoz meghatározott feltételek. A kétlépcsős eljárás második lépcsőjében ezek a rövid listára kerülő pályázók számára küldött értesítésben lesznek megtalálhatóak. Minden beadott pályázat regisztrációs számot kap, amelyet az értékelési eljárás alatt a vezető partner és a program irányító struktúrák közti kommunikáció alkalmával referenciaként fel kell tüntetni. A regisztrációt követően a pályázók átvételi elismervényt kapnak, ezután kezdődik el az értékelési folyamat.

46

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 II.2. PROJEKT ÉRTÉKELÉS A projekt értékelése biztosítja, hogy életképes, megvalósítható és a program prioritásaival és céljaival összhangban levő projektek kaphassanak finanszírozást. A projektek értékelését a KSZT koordinálja az Info Pont segítségével, valamint külső szakértők igénybe vételével, amennyiben az szükséges. A projekt kiválasztási eljárása az alábbi diagram szerint történik és három különböző fázisból áll, melyek leírása a diagram alatt található:

47


Egylépcsős időszakos beadású modell

Kétlépcsős időszakos beadású modell

Pályázati felhívás jóváhagyása

KIB

Pályázati felhívás elindítása

IH/NH/KSZ TTS

Pályázatfejlesztés Pályázók, a KSZT és IP segítségével Pályázatfejlesztés formai

formai hiba miatt vissza

Benyújtás

Projekt koncepció fejlesztése

Hiánypótlás PK benyújtása

Befogadás

1) Adminisztratív és 2) jogosultsági ell.

KSZT,IP IMIR regisztráció

KSZT, IP, külső szakértők

KIB Pályázatok KSZT, IP támogatásával

KSZT, IP

Illeszkedés és minőség értékelése

KIB döntés

KIB döntés a PKról Projektfejlesztés formai

pályázatok benyújtása

újra-benyújtás

formai hiba miatt vissza

Befogadás

1) Adminisztratív és 2) jogosultsági ell.

KSZT, IP, külső szakértők experts

Illeszkedés és minőség értékelése

KIB

KIB döntés

48

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 1. fázis 1 – a) Benyújtás és adminisztratív megfelelőség: a benyújtási kritériumok teljesítésének vizsgálata, valamint formai kritériumok vizsgálata b) Jogosultsági ellenőrzés: a meghatározott jogosultsági kritériumoknak való megfelelés. A jogosultsági kritériumok célja, hogy biztosítsák, hogy a projekt pályázati felhívásban és az operatív programban meghatározott kritériumoknak megfelel. Ezeket a kritériumokat nem szükséges értelmezni, rövid válasz adandó: “igen” / “nem”. Azok a pályázatok, amelyek itt nem felelnek meg nem kerülnek további értékelésre, hanem elutasításra lesznek javasolva. Minden esetben, a hiánypótlási eljárás használata KIB döntés függvénye. A pályázóknak ellenőrizniük kell a pályázati felhívást és mellékleteit, hogy lássák, milyen dokumentumokat lehet pótolni abban az esetben, ha a hiánypótlási eljárás használható, és melyek azok amelyek automatikus elutasításhoz vezetnek.. 2. fázis – Tartalom és minőség értékelése: a pályázat határon átnyúló jellegének és illeszkedésének értékelése. A partnerek gazdasági és szervezeti kapacitásaik, a nemzeti szabályozással való megfelelésüknek vizsgálata, valamint a költséghatékonyság, fenntarthatóság, stb. ellenőrzése A tartalmi és minőségi értékelés a projektek minőségét vizsgálja, előre meghatározott kritériumok mentén. 3. fázis – Az értékelési eljárás zárása: Az értékelési eredmények összesítésének elkészítése, melyet a KSZT a KIB- felé továbbít, az Irányító Hatóság támogatás megítéléséről szóló döntésével együtt. A végső döntést a KIB hozza meg. A döntés meghozatalát követően az IH tájékoztatja a pályázókat az értékelés eredményéről. Az eredmények a program honlapján is közzétételre kerülnek. A kiválasztott projektek lehetőséget kapnak az ERFA részre vonatkozó Támogatási Szerződés (TSZ) és az állami társfinanszírozásra vonatkozó szerződés aláírására. Az alábbi diagrammok szemléltetik az értékelés és döntési eljárás tervezett időrendjét. Megjegyzendő, hogy a tényleges időrend eltérhet ettől, a beérkezett pályázatok számától függően.

49


Kétlépcsős eljárás 1. fázis – Projekt értékelés időrend

Kétlépcsős eljárás 2. fázis és egylépcsős értékelési eljárás – Projekt értékelés időrend

Pályázati felhívás zárása

Pályázati felhívás zárása

3 nap

2 nap Pályázatok regisztrációja az IMIR-be

27 nap

7 nap Benyújtási/jogosultsági kritériumok ellenőrzése

Pályázatok regisztrációja az IMIR-be

Benyújtási/jogosultsági kritériumok ellenőrzése

48 nap

23 nap

Tartalmi értékelés

Tartalmi értékelés

12 nap

11 nap

Hiánypótlás

Hiánypótlás

15 nap

Az értékelési folyamat befejezése, az értékelt projektek rangsorának és a KIB döntéséhez az alátámasztó anyag összeállítása

10 nap

10 nap

10 nap

Értékelési dokumentáció megküldése a KIB-nak

2 nap

Az értékelési folyamat befejezése, az értékelt projektek rangsorának és a KIB döntéséhez az alátámasztó anyag összeállítása

Értékelési dokumentáció megküldése a KIB-nak

2 nap

KIB döntés

5 nap

5 nap

KIB jegyzőkönyv összeállítása és jóváhagyása

Az értékelés időtartama 75 nap

KIB döntés

KIB jegyzőkönyv összeállítása és jóváhagyása

Az értékelés időtartama 117 nap

Az értékelési eljárás lezárása a pályázók értesítésével

Az értékelési eljárás lezárása a pályázók értesítésével

50


III. SZERZŐDÉSEK Ez a fejezet röviden bemutatja azon szerződéses megállapodások jelentőségét, amelyek a projektek sikeres megvalósításához és a támogatás kifizetéséhez szükségesek. Ezek a megállapodások a partnerség helyes működését, valamint a partnerek közti feladatok és felelősségi körök rendezését szabályozzák A pályáztatási folyamat a sikeres pályázatot benyújtó Vezető Partnerrel történő támogatási szerződés aláírásával ér véget. A vezető partner elv kötelező használatából következően a partnerség nevében a Vezető Partner írja alá a közösségi forrásokra vonatkozó támogatási szerződést.

III.1. TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS A támogatási szerződés (TSZ) – B melléklet – a KIB döntését követő két hónapon belül kerül megkötésre, miután az IH a támogatás elnyeréséről szóló nyilatkozatot, mint a megkötendő szerződés jogi alapját kiadja a nyertes pályázatot benyújtó VP részére. A jóváhagyásról szóló értesítést az IH nevében a KSZT küldi ki; ebben a további teendőkről ad iránymutatást és meghatározza a szerződés megkötésére nyitva álló határidőt. A TSZ aláírásának feltétele az aláírt és bélyegzőkkel ellátott Partnerségi Megállapodás, amely a VP és a partner(ek) közti jogokat és kötelezettségeket rögzíti. A TSZ aláírásának feltétele lesz továbbá bankgarancia benyújtása, olyan esetekben ahol a kért támogatás a magánjellegű non-profit szervezetek esetén meghaladja a 400.000 eurót, valamint a KIB döntésétől függően egyéb dokumentumok bekérésére is sor kerülhet, például új költségvetés elkészítése, új időrend kidolgozása. Amennyiben a VP nem tudja teljesíteni a meghatározott feltételeket, a program irányító szervezetei visszavonják a szerződésre tett ajánlatot. A TSZ egyrészről a vezető partner, másrészről az IH (aki egyben a jelen programon belül a közösségi források helyes felhasználásáért felelős szervezet) jogait és kötelezettségeit rögzíti. Amennyiben a projekt feltételes jóváhagyást kap a KIB-től, a szerződéskötés előtt a KSZT megkezdi a vezető partnerrel való egyeztetést a KIB által meghatározott feltételek alapján. A TSZ lesz a monitoring tevékenységek alapja, valamint a vitás helyzetek rendezése is a TSZ rendelkezéseinek megfelelően történhet. A szerződés, mely a hatályos közösségi és nemzeti szabályozásnak megfelelően, valamint a KIB döntése szerint készül el a következőkről rendelkezik: -

Az IH és a VP kötelezettségei;

-

A projekt tartalmának és céljainak meghatározása, a megvalósítás időrendje;

-

A projekt költségvetése (közösségi támogatás, állami társfinanszírozás és a partnerek saját hozzájárulása);

-

Monitoringra és jelentésekre vonatkozó szabályok (jelentésmintákkal együtt);

-

Fizetési feltételek;

-

A szerződés megszüntetése, visszafizetések (jogosulatlan igazolatlan kifizetések kezelése);

-

stb.

51

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 III.2. PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS A partnerségi megállapodás (PM) egy további eszköz és a Támogatási Szerződés szerves része (mellékletként csatolva hozzá), az adott projekt tevékenységeihez és időbeli kereteit alakított partnerenkénti kötelezettségek meghatározásával, erős, formalizált alapot teremtve ezzel a partnerek együttműködésének. Fő célja nem a vitás helyzetek rendezése, bár ilyen esetekben is irányadónak tekintendő. Vitás helyzetek esetén a VP kezdeményezésére a KSZT saját döntése nyomán Projekt Irányító Csoportot állít fel, amennyiben azt a helyzet indokolja. A Projekt Irányító Csoport célja a felmerült vitás helyzetek feloldása és a projekt megvalósítás rendjének visszaállítása. A Projekt Irányító Csoport - szükség esetén – magában foglalhatja az IH, a Nemzeti Hatóság, KSZT, az elsőszintű kontroll-egység vagy az Info Pont képviselőit, a projekt partnerek képviselőit és szükség esetén az adott terület szakértőit is. A projekt partnereknek együtt kell működniük a projekt tervezési és megvalósítási folyamatában is, a vezető partner elvnek megfelelően. A program szabályai kívánják meg, hogy a feladatokban részt vevők pontosan rögzítsék (írásbeli megállapodásukban) az egyes partnerek hozzájárulását a projekthez, felelősségüket a kulcsfontosságú projekt-részek, az előrehaladás, szerepek, jogosultságok és kötelezettségek tekintetében. A PM a projekt irányítás koordináció eszköze, amely részletes szabályokat tartalmaz a pénzügyi folyamatok vonatkozásában is. A PM legfontosabb szerepe, hogy segítse a projekt végrehajtását, minden projekt-elem vonatkozásában nyilvánvalóvá és tetten érhetővé tegye a felelősségi köröket. Az írásba foglalt megállapodás segít a félreértések elkerülésében és a következetlenségek kialakulásának elkerülésében, és ekképpen segít minimalizálni a projekt megvalósításának adminisztratív kockázatait. A partnerek közül a VP lesz formailag felelős a teljes partnerség nevében, a projekt partnerek ugyanakkor felelősséggel tartoznak saját projekt-tevékenységeik megfelelő végrehajtásáért. A PM így egy szerződéses viszonyt hoz létre amely azt hivatott szolgálni, hogy a partnerek teljesítményeik legjavát adva tevékenykedjenek a projekt céljainak elérése érdekében, és egyben felhatalmazást ad a VP-nek, hogy a teljes partnerség nevében kössön támogatási szerződést. A PM összeállításáért a vezető partner felel. A PM túlnyomó részben gazdasági és jelentési kötelezettségeket (kifizetési kérelmek, jelentéstételi időrend) foglal össze a TSZ rendelkezéseinek megfelelően, tiszteletben tartva a közösségi és egyéb szabályokat, azonban a partnerek számára nyitott a lehetősége annak, hogy a projekt sikeres megvalósításának érdekében megállapodásukba belefoglaljanak olyan rendelkezéseket is, amelyek az adott projekt tekintetében szerepet kaphatnak. Fontos kiemelni, hogy a PM, amelynek mintája a pályázati felhívás C melléklete, továbbfejleszthető a partnerek által a TSZ-nek megfelelően, tehát adott esetben egy, a PM-ben eszközölt változtatás a TSZ tartalmának módosítását vonhatja maga után. Ennek figyelembe vételével, a partnereknek a lehető legnagyobb figyelmet biztosítva kell tervezniük a feladatok egymás közti megosztását és a pénzügyi vonatkozású elemeket ehhez kapcsolódva.

III.3. ÁLLAMI TÁRSFINANSZÍROZÁS SZERZŐDÉSE Az állami társfinanszírozásra az ERFA szerződéstől elkülönített szerződések készülnek az érintett Nemzeti Hatóságokkal, az ERDF TSZ aláírása után automatikusan. Az állami társfinanszírozásra vonatkozó szerződés partner-szinten készül, ami azt jelenti, hogy a projektben részt vevő partnerek mindegyike külön szerződést ír alá a saját állami társfinanszírozása mértékében. A szerződés minták a pályázati felhívás B és D mellékleteként szerepelnek.

52

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Az állami társfinanszírozás a magyar és a román központi költségvetésből kizárólag a magyar és a román partnerek által megvalósítandó projektekhez használható fel. Az állami társfinanszírozás megítélése automatikusan kapcsolódik a sikeres pályázatokhoz, bármilyen további pályázat nélkül. A TSZ a közösségi forrásokra a VP (a partnerek nevében) és az IH között, míg az állami társfinanszírozásra vonatkozó szerződések a Nemzeti Hatóságok és a partnerek közt jönnek létre. A partnereknek értesíteniük kell a KSZT-ot minden olyan módosításról, ami az állami társfinanszírozást érinti, mert ezek érinthetik az ERFA forrásra vonatkozó TSZ-t is. A szerződések rendjét az alábbi grafikon mutatja: KÖZÖS IRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁG döntés

Elfogadott projekt VEZETŐ PARTNER

Támogatási Szerződés ERFA

Aláírt Partnerségi Megállapodás

Támogatási Szerződés állami társfin.

Partnerek

IV. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁS Számos olyan követelmény létezik, amelyekkel a pályázó csak a projekt megvalósításának fázisában szembesül, mégis, célszerű, ha már a pályázat készítésekor ismeri ezeket, azért, hogy a projekt ötletet a program követelményeinek megfelelően dolgozza ki, a későbbi sikeres megvalósítás érdekében. Ezek az információra és a nyilvánosságra vonatkoznak, valamint jelentésekre, költségek igazolására, valamint a kifizetések szabályaira.

IV.1. INFORMÁCIÓ ÉS NYILVÁNOSSÁG A Tanács 1083/2006/EK sz. rendelete külön hangsúlyt fektet a Közösségi források felhasználása átláthatóságának követelményére, és felhívja a pályázók és európai állampolgárok figyelmét az Unió fontos szerepére a megvalósított programokon és projekteken keresztül. Ahhoz, hogy az átláthatóság biztosítva legyen, a Strukturális Alapokból nyújtott támogatásokhoz a nyilvánosság biztosítását szolgáló feltételek is előírásra kerülnek annak érdekében, hogy információt nyújtsanak az Alapok nyújtotta lehetőségekről, az Európai Unió és a tagállamok együttműködéséről. Az átláthatóság alapelvének biztosítását szolgáló

53

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 szabályok nem csak az Irányító Hatóságok számára fogalmaznak meg kötelezettségeket, hanem a pályázók számára is. Az információs és a nyilvánosság biztosítását szolgáló intézkedések általános céljai a következők: -

a lakosság tájékoztatása az Európai Unió által a Strukturális Alapokon keresztül vállalt szerepéről a határon átnyúló fejlesztések területén;

-

a pályázati lehetőségek és az ezekhez kapcsolódó eljárások ismertetése;

-

széleskörű és pontos tájékoztatás a Magyarország-Románia Határmenti Együttműködési Program 2007-2013 lehetőségeiről és eredményeiről Magyarországon, Romániában és a tagállamok felé.

Az információs és a nyilvánosság biztosítását szolgáló intézkedések specifikus céljai a következők: -

a lakosság tájékoztatása az Unió szerepéről, a Strukturális Alapok jelentőségéről a MagyarországRománia Határmenti Együttműködési Program 2007-2013 vonatkozásában;

-

megfelelő információ nyújtása a Programról, annak szerepéről, a célcsoportokhoz kapcsolódó hatásairól és célkitűzéseiről. Ezen tevékenységek elsődleges célcsoportjai a lehetséges partnerszervezetek, az állampolgárok és egyéb érdekeltek (EU intézmények, irányító szervezetek, média, döntéshozók);

-

a Programban érintett intézmények tájékoztatása az információs és nyilvánosság biztosítását szolgáló tevékenységek körében betöltendő feladataikról;

-

az átláthatóság biztosítása a lehetséges pályázók minél szélesebb körben történő bevonása és a források felhasználása érdekében.

A megfelelő helyi szinteken különböző kommunikációval kapcsolatos kötelezettségeknek kell a projekteknek megfelelni annak érdekében, hogy a legszélesebb körben tudjanak eredményesek lenni. Ezért, minden projekt esetében kötelező kommunikációs tevékenységet is megvalósítani. Az ehhez kapcsolódó konkrét kötelezettségek a Támogatási Szerződésben lesznek előírva minden projekt számára. A minimális információ-terjesztéssel kapcsolatos követelmények teljesítése érdekében a megvalósítóknak a következőket szükséges biztosítani: -

informálják a nyilvánosságot és a célcsoportjaikat a forrásokból (ERFA és állami források) kapott támogatásról;

-

honlapot készítenek a projektről (ahol értelmezhető) és azt folyamatosan frissítik;

-

a 3 millió euró feletti támogatásban részesülő projekteket legalább kétszer meg kell jelentetni médiákban (pl. helyi, regionális vagy országos megjelentetésű sajtóanyag) és/vagy tájékoztató események szervezése a média részvételével;

-

egyértelműen jelzi, hogy a projekt az ERFA által társfinanszírozott Magyarország-Románia Határmenti Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósult meg;

-

minden, kedvezményezettek, lehetséges kedvezményezettek és a nyilvánosság felé irányuló, tájékoztatással és információnyújtással kapcsolatos tevékenység meg kell, hogy feleljen az 1828/2006/EK18 számú Bizottsági Rendelet 9. cikkelyében foglalt technikai jellemzőknek.

18

1828/2006/EK számú Bizottsági Rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az

54


a) az Európai Unió jelképe az I. mellékletben leírt grafikus szabványoknak megfelelően, az Európai Unióra tett utalással együtt, b) az érintett alapra vonatkozó utalás: : „Európai Regionális Fejlesztési Alap”, valamint utalás a a két részt vevő állam hozzájárulására, c) az irányító hatóság kiválasztott jelmondat annak megvilágítására, hogy a Közösség közreműködése milyen hozzáadott értéket ad, lehetőség szerint: „Az Ön jövőjébe ruházunk be”. -

A projekt megvalósítása során ideiglenes táblát helyez el a tevékenység helyszínén a következő esetekben: a projekthez nyújtott tejes támogatás meghaladja az 500.000- eurót és a projekt infrastrukturális vagy építési beruházáshoz kapcsolódik. A projekt megvalósítás befejezésével egy állandó jellegű információs tábla kerül elhelyezésre;

-

Állandó információs táblát helyez el látható helyen és megfelelő méretben a megvalósítás befejezést követően legfeljebb 6 hónapon belül olyan esetekben, ahol a teljes támogatás összege meghaladja az 500.000 eurót és a projekt fizikai eszközök (tárgyak) beszerzését vagy infrastruktúrát vagy építést finanszíroz;

A technikai jellemzők magukban foglalják az Európai Unió lógóját a grafikus szabványnak megfelelően, és az Európai Unióra való utalást. A lógó helyes használatára útmutatót az 1828/2006/EK számú Bizottsági Rendelet I számú mellékletében talál és a következő helyről tölthető le: http://europa.eu/abc/symbols/emblem/index_en.htm Az új programozási periódusban az információs és nyilvánosságra vonatkozó követelmények teljesítése szigorú ellenőrzés alá esik. A projekt megvalósítói kötelesek a rendszeres jelentésekben számot adni információs és nyilvánosságra vonatkozó tevékenységeikről. Az első szintű kontroll egységek lesznek feljogosítva ezek ellenőrzésére. A projektek kommunikációs tevékenységeinek tervezése során a pályázóknak a következő kérdéseket szükséges megválaszolniuk: -

Mit akarok a projekttel kommunikálni és nyilvánosságra hozni?

-

A választott kommunikációs eszközökkel mit akar a projekt elérni?

-

Ki felé kell kommunikálni a legszélesebb nyilvánosság biztosítása érdekében?

-

Mi az üzenet, amit terjeszteni szeretnék?

-

A fenti tevékenységek milyen hozzávetőleges költségekkel járnak?

A projekt kommunikációs tevékenységei folyamatosan elérik a célcsoportokat és a tágabb nyilvánosságot az EU támogatással, a sikeres projekt-megvalósítás érdekében tett lépésekkel, a projekt által hordozott hozzáadott értékkel és azokkal a helyi multiplikátor hatásokkal kapcsolatban, amelyek további olyan fenntartható projekteket generálhatnak melyek hatást gyakorolhatnak a programterület gazdasági és szociális fejlődésére.

Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK Európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról . (OJ L 371 27. 12. 2006)

55

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Kérjük, vegye figyelembe, hogy a kommunikációs tevékenységeknek, valamint a kommunikációs eszközöknek összhangban kell lenniük a projekt méretével és típusával.

IV.2. KÖZBESZERZÉS Annak figyelembevételével, hogy a Program közpénzekből (ERFA és állami társfinanszírozás), a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat minden, a projekt keretében történő beszerzés esetében alkalmazni szükséges. Kizárólag a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szigorú követésével válhatnak a pályázók által vásárolt szolgáltatások, megvalósított építések és beszerzett eszközök költségei jogosulttá és elszámolhatóvá. Ezt a követelményt az uniós és nemzeti szabályok támasztják, így biztosítva a támogatás felhasználásának hatékonyságát és tisztaságát, az átláthatóságot és a tiszta piaci versenyt. Következésképpen, a közbeszerzési szabályoknak való szigorú megfelelés kritériumát fontos a pályázóknak előre ismerni, amikor a tevékenységeket és költségeket tervezik, beleértve azokat a többlet-költségeket is, amiket a közbeszerzések lebonyolítása jelenthet. Az eszközök, szolgáltatások vagy építési munkák beszerzésénél a pályázóknak a közbeszerzések alapelveit kell figyelembe venniük: átláthatóság, diszkrimináció-mentesség, egyenlő elbánás és piaci verseny. Ezek az alapelvek mind a Közösségi, mind a nemzeti jogszabályokban megtalálhatóak, és betartásuk ellenőrzése a programban részt vevő szervezetek kötelessége lesz a költségek igazolásánál. A vezető partner és a partnerek is felelősséggel tartoznak az ezekkel összhangban történő megvalósításért a Partnerségi Megállapodás és a Támogatási Szerződés aláírásától. A fenti alapelveken túl a nemzeti szabályok irányadóak a kedvezményezettek részére. A szabályok különböznek attól függően, hogy az adott beszerzésre melyik országban kerül sor, és különböznek a beszerzés értékétől, mivel különböző értékhatárok különböző eljárást vonnak maguk után, illetve a beszerzés típusának (szolgáltatás, eszközbeszerzés, építés) megfelelően is változó értékhatárok vannak. Általában, kisebb értékhez egyszerűbb eljárás társul, azonban az alapelveknek történő megfelelést minden esetben biztosítani szükséges. Ahogy említettük, a közbeszerzési eljárások idő és eszköz-igényének átgondolása már a tervezés fázisában meg kell, hogy történjen. A megvalósítás során csúszásokat okozhat az emberi és fizikai erőforrások helytelen tervezése. Ha a pályázók nem tudnak megfelelni a közbeszerzés szabályainak és nem tudják teljes körűen dokumentálni ezeket, az ezekhez kapcsolódó projekt-költségek nem lesznek elszámolhatóak. Ez a projektek esetében komoly pénzügyi nehézséget okozhat, továbbá, a későbbi, a programok ellenőrzésére jogosult nemzeti vagy uniós szervezetek szabálytalanságokat tárnak fel ellenőrzéseik során, az ERFA és az állami támogatás visszakövetelését vonhatja maga után. Olyan közös költségek esetében, amelyet a partnerek közösen valósítanak meg a „megvalósító partner” elv használandó, amikor a beszerzés helyét és az alkalmazandó szabályozást kell meghatározni (ld. I. fejezet, költségek jogosultságánál)

IV.3. ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK A közös belső piac fejlesztésénél az egyik kulcsterület, melyre az Európai Bizottság hangsúlyt fektet, az a piaci verseny tisztasága. Biztosítani szükséges, hogy a piaci szereplők hasonló esélyekkel vehessenek részt tevékenységeikkel. A Bizottság ezért felügyel arra, hogy sem a saját, sem a tagállamok pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos intézkedései ne torzíthassák a tiszta piaci versenyt.

56

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Ennek értelmében fejlesztették ki azt a szabályrendszert, amit az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak hívunk. A szabályok különböző elvárásokat19 fogalmaznak meg, többek között olyan szervezetek részére is, amelyek gazdasági jellegű tevékenységekre befolyással vannak, mivel nem kizárólag a magán-vállalkozások befolyásolhatják a piacot, de más szervezetek, melyek tevékenysége hatást gyakorolhat a gazdaságra.. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok kiterjednek az állami források elosztására is. Ilyenek lehetnek többek közt a támogatások, garanciák, tőkeinjekciók, stb. Azok a tevékenységek esnek az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alá, amelyek gazdasági előnyhöz vezetnek és/vagy befolyásolják a tagállamok közti versenyt és kereskedelmet. A közösségi források nem ítélhetőek meg olyan esetekben, amikor azok torzítanák, vagy valószínűsíthetően torzítanák a versenyt. Állami támogatásokra vonatkozó szabályok akkor alkalmazandóak, ha az EK szerződés 87(1) cikkelyében foglalt összes feltétele fennáll. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok megsértésének a vizsgálata adott tevékenységek esetén első lépcsőben a pályázók feladata a pályázat benyújtása előtt, majd vizsgálva lesz az értékelési eljárásban és a project megvalósítása során is. Azok a projektek, amelyek ilyen szabályok rendelkezései alá esnek, kisebb támogatási aránnyal finanszírozhatóak. Ezen szabályokkal kapcsolatos további útmutatást a Kézikönyv 1. sz mellékletében talál, valamint a jelen fejezethez kapcsolódó útmutatóban (5. sz. Útmutató – útmutató az állami támogatásokhoz). Abban az esetben, ha a partnerek állami támogatásokra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó projektet nyújtanak be, a partnereknek kötelezettséget kell vállalni arra, hogy a csökkentett támogatási arány miatt kieső összeget önerőből pótolják, a támogatási szerződés csak ebben az esetben lesz megköthető. Az EK szerződés 87(1) cikkelye szerint minden központi támogatás, amit bevétel-generáló projekthez nyújtanak állami támogatásként minősül, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike egyidejűleg fennáll: -

állami források felhasználása – a tevékenység során állami források igénybevétele valósul meg különböző formákban (támogatások, kamatkedvezmény, tőkeinjekciók, stb.). A mennyiben az állam a támogatás kedvezményezettje, akkor nincs szó állami támogatásokról, kizárólag abban az esetben, ha az állam piaci tevékenységet folytat.

-

gazdasági előny – a tevékenység olyan előnyt biztosít, amely egyébként a nyílt piacon nem jelentkezne

-

szelektivitás – az intézkedés meghatározott szereplő/szereplők csoportja felé irányul és nem lép tovább a további piaci szereplők felé. A szelektivitás akkor is megállapítható, ha az intézkedés kizárólag egy tagország meghatározott területére irányul (regionális vagy ágazati állami támogatás)

-

a versenyre kifejtett hatás – az intézkedés olyan piacon valósul meg, ahol verseny van, vagy lehetne. Ezen feltételt a Bizottság vélelmezi, az ellenkezőjét a tagállamnak kell bizonyítania. A tagállamok közti kereskedelem. A tagállamok közti kereskedelem eseteire legtöbbször fennáll. Ilyen tevékenység viszont, ami csak a belső versenytársak viszonyában bír hatással, vagy a

19

Az elvárások nem csak a piacon levő jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli vállalkozásokat érintik, hanem mindenfajta piaci szereplőt, akinek a tevékenysége gazdaságra hatással lehet, a jogi státuszától és a finanszírozás forrásaitól függetlenül. Ide tartozhatnak egyházak, egyesületek, alapítványok és közintézmények is.

57

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 hatása helyileg korlátozott, vagy a hatását csak a piac kis szegmensében fejti ki, nem tekinthető a versenyre hatással lévőnek. A fentebb leírtak azt eredményezik, hogy a központi források, amelyek állami támogatásként kezelendők a Közösségi szabályozás szerinti mértékben nyújthatóak. Ennek az értékelése projektenként történik. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazása azt jelenti, hogy a meghatározott központi források, melyek állami támogatásként kezelendőek csak a Közösségi szabály szerinti mértékben allokálhatók. Ennek projektenkénti értékelése a projektek egyes tevékenységeinek figyelembe vételével történik. A várható tevékenységek köré a következő szabályok kerülhetnek alkalmazásra a Programban finanszírozott projektek, vagy a projektek tevékenységei esetében:

Regionális befektetési vagy foglalkoztatási támogatás: a támogatási intenzitás nem lépheti át a teljes támogatásra vonatkoztatva a regionális támogatásokra hatályos küszöbértéket a támogatás folyósításának időpontjában, a támogatást elnyerő régióban.

Kutatási és fejlesztési projektek megvalósításához nyújtott támogatás: A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos projekt támogatással érintett része valamelyik alábbi kategóriába kell, hogy tartozzon, a következő támogatási intenzitással: (a) 100 %-a a jogosult költségeknek, alapkutatás esetében; (b) 50 % -a a jogosult költségeknek, ipari kutatás esetében; (c) 25 % % -a a jogosult költségeknek kísérleti fejlesztések esetében.

De Minimis: a teljes, de minimis szabály értelmében adható támogatás nem haladhatja meg a 200.000 eurót három pénzügyi év bármely periódusára vetítve.

Kulturális támogatás: csak olyan tevékenységek esetében ítélhető meg, amelyek a jelentős kulturális értékek, kulturális örökség megőrzését segítik és a veszélyeztetett kulturális örökség fennmaradását szolgálják. Ilyen esetekben a maximális támogatási arány szerint finanszírozható a projekt, azonban előzetesen értesíteni kell az Európai Bizottságot a kulturális segélyekről.

Közös gazdasági érdekhez kapcsolódó szolgáltatások (közszolgáltatások) Olyan tevékenységek, amelyek általában véve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alá tartoznának, de ugyanakkor jelentős gazdasági érdekeket szolgálnak és ezt a kedvezményezett alá is tudja támasztani, a támogatási arány nem csökken. Ezek a szolgáltatások az Altmark ítéletnek megfelelően vagy a 2005/842/EK bizottsági Döntés szerint veendők figyelembe. A fentiek értelmében, a következő előírásoknak minden projektnek meg kell felelnie: •

Minden tevékenység, valamint a projekt eredményei széles társadalmi érdekeket elégítenek ki;

•

Abban az esetben, amikor a kedvezményezett céljai elérése érdekében alvállalkozókat vesz igénybe, a szerződést átlátható pályáztatási eljárás igénybevételével köti meg, a rá nézve irányadó közbeszerzési szabályoknak megfelelően;

•

A projektből nem származhat gazdasági előny egy gazdasági szereplő részére;

•

Minden tanulmány, vagy egyéb projekt eredmény térítésmentesen áll az érdeklődő természetes vagy jogi személyek részére, a diszkrimináció-mentesség követelményét figyelembe véve.

58

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 IV.4. A PROJEKT EREDMÉNYEINEK TULAJDONJOGA Főszabályként, a projekt eredményei annak a partnernek a tulajdonába kerülnek, amely az eredményt létrehozó tevékenységet végezte. Abban az esetben, ha több partner járult hozzá a beszerzéshez, a tulajdonjog a szerzéshez való hozzájárulásuk arányában oszlik meg köztük. Minden esetben, a projekt eredményeinek tulajdonjogáról és használatáról a partnerségi megállapodásban rendelkeznek a partnerek. Ezeket a megállapodásokat a projekt zárását követő legalább 5 éven át fenn kell tartani, bármilyen egyéb esetben amely ezen körülmények fennállását módosítja, a KSZT-ot haladéktalanul értesíteni szükséges. Amennyiben ez a projekt eredeti céljainak nem-teljesítésével járna, a partnereket visszafizetési kötelezettség terhelheti.

IV.5. PROJEKTMÓDOSÍTÁS Lévén előzetesen megtervezett lépések sorozata, a projektek (gyakran) módosításokon mennek keresztül. Számos külső vagy belső tényező lehet befolyással a projektre, de minden esetben a legfontosabb ezek időben való felismerése, annak érdekében, hogy megfelelően lehessen kezelni őket. Ezért lesz a projektmegvalósítás tekintetében alapvető fontosságú a jól működő monitoring-rendszert felépítése. Főszabályként, minden módosítás feltétele a vezető partner által beterjesztett írásos kérelem, amelyet az irányító hatóság hagy jóvá (vagy utasít el) a KSZT ajánlása alapján, amely azután módosítás formájában a támogatási szerződéshez kerül csatolásra. Ugyanakkor, a módosítások nem érinthetik alapvetően a tevékenységeket és a költségvetést, mivel ezek képezik a KIB a projekt támogathatóságáról l hozott döntésének alapját és a projekt céljai nem változtathatóak. A projektek megvalósításának folyamán különböző változtatási igények merülhetnek fel, és ezek egymástól eltérően kezelendők. Vannak kisebb súlyú változtatások (pl: címek változása, bankszámlaszám változása, stb.), melyek a projekt tevékenységek, eredmények, időrend vagy költségvetés minőségében vagy mennyiségében nem érintik a szerződés lényegét. Ilyen változtatásokat megtehetnek a kedvezményezettek a KSZT előzetes értesítésével. Amennyiben ezek kapcsán nem érkezik ellenvetés, a változtatások végrehajthatóak. Azok a változtatások, amelyek jóváhagyáshoz kötöttek, a jóváhagyás előtt nem léptethetőek életbe, ilyen esetek szerződésszegésnek minősülnek. A változtatások kérelmezése legalább egy hónappal az alkalmazásuk előrelátható szükségessége előtt kell, hogy megtörténjen, visszamenőleges hatályú változtatás nem lehetséges. Ilyen változtatások érinthetik a projekt tevékenységeit, költségvetését, a partnerséget, stb. Azok a változtatások, amelyek nem érintik a projekt fő elemeit, eszközölhetőek a program irányító testületei előzetes jóváhagyása nélkül, de jelenteni szükséges a KSZT-nak. Ezek a módosítások nem érinthetik a projekt eredményeit, célkitűzéseit, és a partnereknek át kell gondolniuk, hogy ilyen változtatás kihathat-e a költségvetésre.Minden esetben, a KSZT vagy az IH további információt/magyarázatot kérhet döntése meghozatalához. Főszabályként egy hónapon belül születik meg a döntés, de előre nem látható problémák miatt ez a határidő hosszabbodhat. Ennek tudatában a partnereknek elég időt kell hagyniuk a módosítási eljárásra, mert kihatással lehet a projekt megvalósítására a pénzügyi folyamatok és/vagy a mérföldkövek esetében. Mindenekelőtt azonban az ilyen, megfelelő projektmegvalósítást hátráltató helyzetek elkerülésének érdekében pontosan kell tervezni a projekteket. További információt a Projekt Megvalósítási Kézikönyvben találhat.

59

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 IV.6. JELENTÉSEK A programdokumentumban és a TSZ-ben foglaltaknak megfelelően az ERFA - források kifizetése előrehaladási jelentések benyújtásához és elfogadásához van kötve. A jelentések számot adnak a projekt teljesítményéről és a partnerek ezzel összefüggésben kifejtett tevékenységéről. Minden, a KSZT-hez benyújtott jelentést a vezető partner készít el, melyhez kifizetési kérelmet csatol, mely a tartalmazza a partnerek által elszámolásra benyújtott ERFA összeget. Az előrehaladási jelentéseknek két típusa van: -

Projekt előrehaladási jelentés – tartalmi és pénzügyi jelentés, kifizetési kérelemmel.

-

Projekt zárójelentés – tartalmi és pénzügyi jelentés, amelyet a projekt megvalósításának végén szükséges benyújtani. További információkért kérjük tekintse át a IV.8. – Záró jelentés és kifizetés fejezetet

Projekt előrehaladási jelentés (PEJ) Minden jelentési periódus végén (TSZ szerint) a vezető partner összevont előrehaladási jelentést készít, amelyben tájékoztatja a program irányító testületeket az elvégzett tevékenységekről, és a legutolsó jelentés óta felmerült költségekről. A jelentést a KSZT-hoz kell benyújtani. Annak érdekében, hogy átfogó jelentés készülhessen, a vezető partnernek minden partnertől be kell gyűjtenie a teljes projektre vonatkozó adatokat és dokumentumokat, akiknek saját nevükben el kell készíteniük saját partner-jelentésüket (PJ) amely a saját költségeik érvényesítéséhez is kelleni fog. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ez egy idő és erőforrás-igényes feladat, ezért megfelelően elő kell készíteni. E tevékenység megszervezése a partnerség feladata. Ezért fontos a projekt megfelelő megvalósítása érdekében a partnerek közti kommunikáció és monitoring. A vezető partnernek a PEJ-t (amely a tartalmi és a pénzügyi jelentést is tartalmazza) a kifizetési kérelemmel kell benyújtania, mely tartalmazza a partnerek és a saját Nyilatkozatát a kiadások érvényességéről, valamint a szükséges kötelező mellékleteket, alátámasztó dokumentumokat, melyek a PEJ benyújtását megelőző 30. napon megküldött értesítésben szerepelnek. . A jelentésekben nyilatkozottak valóságtartalma szigorú ellenőrzésre kerül az elsőszintű kontroll által, kétség esetén magyarázat lesz szükséges. Amennyiben ezek nem érkeznek be, vagy a valós helyzettel ellentmondásos tények kerülnek felszínre, a támogatás folyósításának megszüntetése következik be. Projekt Záró Jelentés (PZ) A projekt megvalósításának a végén a vezető partner, szoros együttműködésben a partnerekkel projekt záró jelentést készít, mely a projekt megvalósításának teljes időszakát lefedi, egy komplex összegzésként a projekt eredményeiről. A PZ-ben közölt információnak összhangban kell lennie az előzetes előrehaladási jelentésekben foglaltakkal. Projekt Előrehaladás Értékelése Előfordulhat, hogy a projekt előrehaladását különböző tényezők veszélyeztetik. Az ilyen helyzetek kezelése érdekében a program irányító testületeivel vagy egyéb külső szakértőkkel folytatott szoros kommunikáció szükséges. Ilyen helyzetekben, a projekt előrehaladási értékelés eljárása alkalmazandó.

60

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Ha a vezető partner nem tudja teljesíteni a KSZT által előírtakat, és az előrehaladási jelentés elutasításra kerül, vagy a projektet olyan problémák hátráltatják, amelyek veszélyeztetik a megvalósítását és jelentős változtatásokra van szükség, egy különleges eljárás veszi kezdetét annak érdekében, hogy a projekt a megfelelő úton tudjon megvalósulni és a partnerek segítséget kapjanak a projektet hátráltató problémák kezelésére kidolgozandó alternatív lehetőségek azonosításában. Az eljárást a KSZT kezdeményezi, írásban, és elkezdődik egy Projekt Irányító Csoport (PICS) felállítása. A PICS az IH/NH (amennyiben szükséges), a KSZT, az elsőszintű kontrol (amennyiben szükséges), a partnerség képviselőiből és szükség esetén az adott terület külső szakértőiből áll. Ez a testület az előrehaladási jelentés elutasítását követő maximum egy héten belül kerül felállításra, vagy a probléma feltárását követően, a lehető leghamarabb. A PICS által hozott döntések végrehajtása kötelező a partnerség számára. Maximum két hét alatt elfogadható megoldási javaslattal kell előállni, ellenkező esetben a projekt lezárása és a támogatás visszakövetelése veszi kezdetét. A projekt előrehaladásának értékelési eljárása alatt a projekt felfüggesztettnek tekintendő, Ez azt jelenti, hogy a tervezett tevékenységek végrehajtása a problémát előidéző állapot megoldására szolgáló döntés meghozataláig szünetel. Az eljárás nem módosítja a projekt eredeti időtartamát a TSZ megfelelő módosításaival.

IV.7. A PROJETEK PÉNZÜGYI KONTROLL RENDSZERE IV.7.1. Elsőszintű kontroll (ESZK) A nemzeti kontroll rendszer felállítása tagállami felelősség. A kontroll tevékenység elsődleges célja a költségek igazolása, a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások szállításának igazolása, a saját területén felmerült tevékenységekre vagy tevékenység-részekre elszámolt költségek valódisága és megfelelősége a közösségi és a nemzeti szabályokkal (első szintű kontroll). A program kijelölt kontroll egysége Magyarországon a VÁTI Kht., Romániában a BRECO CBC Regionális Iroda. Az elsőszintű kontroll tevékenységek az alábbiakat foglalják magukban: -

Annak formai ellenőrzése, hogy a kiadásokat megfelelő módon számolták ki és megfelelően dokumentálták, valamint azok jogosultak;

-

Tevékenységek ellenőrzése, azaz minden elszámolt kiadás valós és jogosult tevékenységhez kapcsolódik. Bizonyos esetekben, helyszíni ellenőrzések (olyan esetekben, ahol a helyszíni ellenőrzéseket mintavétel alapján határozzák meg, a mintát kockázatelemzés útján kell meghatározni és a kiválasztási eljárást igazoló dokumentumokat meg kell őrizni). Kérjük, vegye figyelembe, hogy az információs és nyilvánossághoz, az állami támogatásokhoz és jövedelemtermelő tevékenységekhez, valamint a horizontális elveknek való megfeleléshez kapcsolódó megfelelés is ellenőrzésre kerül.

A megfelelő jelentések ellenőrzését követően a költségek igazolásáról szóló dokumentum kerül kiadásra, melynek segítségével a vezető partner kidolgozhatja támogatási igényre vonatkozó kérelmét.

61

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 IV.7.2. Második szintű kontroll (MSZK) A második szintű kontrollt az Ellenőrző Hatóság (EH) végzi, az Ellenőrzési Csoport segítségével. A második szintű kontroll igazolja az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működését. A tevékenységei az auditálás, költségek jogosultsága, a források felhasználása, ERFA és állami társfinanszírozás szabályozása, szabálytalanságok kezelése, kockázatkezelés és a szabálytalanság vagy hanyagság miatt elveszített támogatások visszakövetelése területeire koncentrálódik. Az ellenőrzéseket a költségek igazolása tevékenységeihez kapcsolódó mintavétel alapján végzik.

IV.7.3. Projekt monitoring Az ESZK és a MSZK helyszíni ellenőrzései mellett vezető partnerek a KSZT/IH által is ellenőrzés alá kerülhetnek monitoring látogatások keretében. Ezeket a látogatásokat az érintett szervezetek előre jelzik a vezető partner felé, céljuk a projekt előrehaladásának ellenőrzése. A NH és az IP mintavételes alapon szintén végezhet helyszíni ellenőrzéseket, a projektek előrehaladásának vizsgálata céljából.

IV.7.4. A források automatikus elvesztése Az Európai Bizottság és a tagállamok kifejezték a Strukturális Alapok kiegyensúlyozott felhasználása melletti szándékukat. A céljuk az volt, hogy bizonyos felelősségi köröket decentralizáljanak a Strukturális Alapokkal kapcsolatban a Bizottsági szintről tagállami szintre, kiemelve elsősorban a tagállamok felelősségét a programok irányításában, megvalósításában és ellenőrzésében. E szándék eredménye az automatikus visszafizetési rendszer bevezetése volt – n+3/n+2 szabályként ismert - , amely a pénzügyi források optimális eloszlását biztosítja és jobb program-irányítást tesz lehetővé. Az operatív programban a finanszírozási periódusra egy éves költségbontást kellett tervezni. Ezeket az éves kereteket két vagy három éven belül el kell költeni a kötelezettségvállalás évétől (n+2/n+3, ahol “n” a kötelezettségvállalás éve):

N+2 N+2 N+2 N+3 N+3

A 2007. évre allokált forrásokat 2010 végéig kell elkölteni, jelenteni és lehívni a bizottságtól.

N+3 N+3

N

Az

n+2 szabályhoz képest egy 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 éves hosszabbítást kaptak azok a tagállamok, amelyek GDP-je az EU25 átlagának 85%-a alatt van, de kizárólag a 2007-2010 évek közti allokációra vonatkozóan. Az az összeg, amely nem lesz elköltve a meghatározott idő alatt, automatikusan levonásra kerül a Bizottság által, ami azt jelenti, hogy a program költségvetése ennyivel csökken.

62

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 A fenti szabály elsősorban a programot érinti, de közvetve a projekteket is, mivel a program költségvetésének módosulása esetén, a projekt-költségvetésekre is azonos szabályokat kell alkalmazni, illetve a program költségvetésének csökkenése esetén kevesebb felhasználható forrással kell számolni. Ez az oka annak, hogy a program irányító testületei fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy a projektek a pénzügyi kötelezettségeiket teljesítsék, ami a TSZ-ben is rögzítésre kerül. Ha a projekt a támogatások felhasználásával kapcsolatban súlyos késést szenved, első lépésben a késés okai kerülnek felülvizsgálatra és a projekt partnerek segítséget kapnak a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. Amennyiben ez nem javít a felhasználás ütemén, a projekttől megvonható a támogatás, ez a jogosultság a TSZ-ben is rögzítésre kerül. Ez hatással lehet a projektre, és vitákhoz vezethet a partnerek között, ezért ezek rendezésének módjára a partnerségi megállapodásban ki kell térni. A források ilyen formában történő elvesztését megelőzendő, kiemelt jelentőségű, hogy a partnerek a projektek következő szempontjaival tisztában legyenek: -

A költségvetés lehető legpontosabb tervezése, figyelemmel az időbeli keretekre a költségek elszámolhatósága tekintetében, időbeli cél-értékek meghatározása a források felhasználásához;

-

Az alátámasztó dokumentumok egyértelműsége és nyomon követhetősége, mert ezek támasztják alá a kifizetési kérelemben foglaltak jogosságát;

-

A jogosultsági kritériumok szem előtt tartása a számlák esetén, hogy biztosítva legyen azok elkészítésének helyessége és jogosult költség-tartalma;

-

Kiemelt figyelem a projektek cash-flow tervére, biztosítva azt, hogy a kiadások az eredeti terveknek megfelelően merüljenek fel, valamint az időben történő korrekciók lehetőségét;

-

A jelentések (előrehaladási és záró) időben elkészüljenek és időben beadják őket ellenőrzésre.

IV.7.5. Bevételek kezelése A bevételeket eredményező projektek esetén, a Tanács 1083/2006/EK20 rendelete szerint “…jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet.”. Ennek értelmében, bevétel minden olyan tétel, a mely a projektből származó értékesítés, bérbeadás, szolgáltatás, belépődíj, stb. esetében merül fel. Főszabályként, a programban finanszírozott projektek nem generálhatnak bevételeket, mivel eredményeik közcél érdekében jönnek létre és hozzáférhetővé válnak a közösség számára. Abban az esetben azonban, ha a projekt mégis bevételeket generál, a kedvezményezetteknek különös figyelemmel kell eljárniuk. Olyan bevételeket, amelyek a projekt megvalósítása folyamán, vagy azután képződnek, előre kell jelezni amilyen pontosan lehetséges és a Pályázati Formanyomtatványban szerepeltetni. A projekt teljes jogosult költsége ennek eredményeképpen a megvalósításhoz kötődő teljes költség és a bevételek különbözete. Az Általános Rendelet21 rendelkezései alapján, a nettó bevételeket (bevételekből kivonva a működési költségeket) melyek a projekt eredményeképpen képződnek a projekt teljes időtartama alatt, arányosan le kell vonni a teljes jogosult költségből. Amennyiben a jövedelmek

20 A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérő (OJ L 210/25 11. 07. 2006) 21 Ld. előző

63

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 előzetes objektív becslése nem lehetséges, a művelet befejezésétől számított öt éven belül termelt jövedelmet a teljes költségből szintén le kell vonni. A megvalósítás alatt keletkezett bevételeket a projekt partnereknek jelenteni kell. A projekt partnerek informálják az első szintű kontroll egységet bármilyen, a projekt kapcsán felmerülő bevételről. A kontrollerek megvizsgálják a jelentett, valamint a ténylegesen generált bevételeket. Ezt követően a vezető partner az előrehaladási jelentésben szerepelteti a teljes projekt által generált bevételeket. Ezeket a bevételeket le kell vonni a jelentett kiadásokból. A zárójelentéssel egyidejűleg, a vezető partner becslést ad a projekt eredményeképpen közvetlen képződő bevételekről (a projekt során előállított dolog értékesítése, stb.) az elkövetkező öt évre vonatkozóan. Ez a végelszámolás egyenlegében lesz figyelembe véve, és az elszámolás összegéből le lesz vonva. Ha a bevételt generáló befektetés csak részben volt ERFA forrásból finanszírozva, a számítást arányosítva kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a teljes bevételből levonandó érték aránya megegyezik az ERFA támogatás arányával a teljes beruházásra vonatkozóan.

IV.7.6.Szabálytalanságok és visszafizetések Szabálytalanság alatt a következő értendő: “a közösségi jog bármely rendelkezésének megsértése, illetve egy szerződéses kötelezettségnek a gazdasági szereplő cselekményéből vagy mulasztásából fakadó olyan megsértése értendő, amelynek eredményeként keletkező indokolatlan kiadási tétel miatt az Európai Unió általános költségvetése vagy az Unió által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének” A pályázóknak tiszteletben kell tartani a támogatási szerződés/állami társfinanszírozásra vonatkozó szerződés/partnerségi megállapodás rendelkezéseit, valamint a hatályos közösségi és nemzeti szabályozásból fakadó előírásokat a szabálytalanságok elkerülése érdekében. Amennyiben szabálytalanság merül fel, korrekciós intézkedések szükségesek. Az eset súlyosságától függően, a szerződéstől való elállás, a támogatás csökkentése vagy visszakövetelése következhet be. A tagállam szabálytalanság észlelésére és korrekciójára és a jogosulatlanul kifizetett támogatás visszakövetelésére vonatkozó felelősségére való tekintet nélkül az Igazoló Hatóság biztosítja, hogy minden szabálytalanul kifizetett összeg megtérítésre kerül a vezető partner által. A partnerek megtérítik a vezető partnernek a számukra szabálytalanul kifizetett összeget a köztük fennálló megállapodás szerint. Amennyiben a vezető partner nem tudja a partnerrel visszafizettetni a szabálytalanul kifizetett összeget, akkor az a tagállam fogja az Igazoló Hatóság számára megtéríteni a jogosulatlanul kifizetett összeget, amelynek területén a partner székhelye található (1080/2006/EK 17(3) cikkely22). Minden visszafizetésnek a megjelölt határidőig kell megtörténnie, különben késedelmi kamat kerül felszámításra az esedékesség napjától a visszafizetés tényleges napjáig.

IV.8. ZÁRÓ JELENTÉS ÉS KIFIZETÉS A projekt befejezését követő három hónapon belül a vezető partner elkészíti és benyújtja a záró jelentést a KSZT-nak. A támogatás maradvány része kifizetésének feltétele e jelentés benyújtása és elfogadása. Míg az előrehaladási jelentések a projekt tevékenységeinek megvalósítására koncentrálnak, a záró jelentés az egész projektről ad számot, a projekt tevékenységek és eredmények általános áttekintéseként. Arra helyez hangsúlyt, hogy a projekt hogyan teljesítette speciális célkitűzéseit, a problémák hogyan kerültek 22

Az Európai Parlament és Tanács 1080/2006/EK Rendelete Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 (EC) rendelet hatályon kívül helyezéséről. (OJ L 210 31. 07.2006)

64

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 megoldásra, a partnerek hogyan tették/teszik a projekt eredményeit elérhetővé és hogyan működött a partnerség a megvalósítás folyamán. Mint az előrehaladási jelentések esetében, a zárójelentésnek is két része lesz: egy tartalmi és egy pénzügyi rész. A partnereknek figyelemmel kell lenniük arra, hogy a záró jelentésben és az előrehaladási jelentésben szereplő információk összhangban legyenek.

IV.9. UTÁNKÖVETÉSI JELENTÉSEK – PROJEKTZÁRÁS UTÁN Amikor a projektet sikeresen lezárták, a tevékenységek megvalósultak, a záró jelentést elfogadták és a záró kifizetés megtörtént, bizonyos kötelezettségei még akkor is maradnak a kedvezményezetteknek. Vannak olyan feladatok, amelyek a továbbiakban is kötelezettséget rónak a vezető partnerre és a partnerekre, úgymint a dokumentumok biztonságos helyen történő őrzése az esetleges második szintű, vagy Közösségi intézmények ellenőrzéseihez, vagy az uránkövetési jelentések elkészítése és benyújtása. További pénzügyi ellenőrzésekre is sor kerülhet a teljes programidőszak alatt (2018-ig), amelyek során a partnereknek a költségek jogosságát igazoló dokumentumokat a kapott támogatással összefüggésben be kell tudni mutatniuk.

65


V. MELLÉKLETEK ÉS ÚTMUTATÓK LISTÁJA MELLÉKLETEK V.1. 1. számú melléklet- INDIKATÍV JOGOSULT TEVÉKENYSÉGEK EGYES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK SZERINTI LISTÁJA V. 2. 2. számú melléklet - INDIKÁTOROK LISTÁJA ÚTMUTATÓK V.3.

1. számú útmutató – ÉLYEGYENLŐSÉGI ÚTMUTATÓ

V.4.

2. számú útmutató – FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÚTMUTATÓ

V.5. 3. számú útmutató – ÚTMUTATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁSHOZ V.6.

AZ

EURÓPAI

4. számú útmutató – AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL

V.7 . 5. számú útmutató – KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNYHOZ

66

TERÜLETI


1. sz. MELLÉKLET- A PÁLYÁZATI FELHÍVÁSBAN MEGJELENŐ INDIKATÍV KERETTEVÉKENYSÉGEK TÁBLÁZATA, TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

KÉRJÜK VEGYE FIGYELEMBE! Az állami támogatások vagy a De minimis oszlopoknál található “X” azt jelenti, hogy bizonyos tevékenységek állami támogatásra vonatkozó szabályozás hatálya alattinak tekinthetőek, ha minden ehhez szükséges feltétel fennáll. Nem jelenti azt, hogy az adott tevékenységi terület keretében beadott minden project vonatkozásában fennáll.

67


PRIORITÁS TENGELY

1. Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása

BEAVATKOZÁSI TERÜLET

1.1. Határon átnyúló közlekedés fejlesztése

TEVÉKENYSÉGI TERÜLET

1.1.3 Tervek és tanulmányok készítése ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG

REGIONÁLIS TÁMOGATÁSOK

Útfejlesztéshez (közutak, kerékpárutak) és határon átnyúló tömegközlekedéshez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok, mérnöki és tervezői dokumentumok készítése, építészeti tervek, környezeti hatástanulmányok készítése

DE MINIMIS

NEM ESIK AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK HATÁLYA ALÁ

X

Tervek kidolgozása nagyobb volumenű vasúti fejlesztésekhez, felújításokhoz, amelyeknek szélesebb körű, regionális vagy nemzeti szintű hatásai vannak

X

Megvalósíthatósági tanulmányok, kutatások elkészítése a határon átmenő vasúti forgalom fejlesztése, és a hiányzó vasúti kapcsolatok kiépítése érdekében

X

Határon átnyúló közlekedéshez (vasút, busz, légiközlekedés) kapcsolódó, felhasználó-barát és könnyen elérhető foglalási és információs rendszerek

X

68


Tanulmányok készítése az új, állandó üzemeltetésű határon átnyúló tömegközlekedés lehetőségeinek vizsgálatáról.

X Minden esetben a környezetbarát megoldások fognak előnyt jelenteni, ezért ilyen megoldások kidolgozására kell törekedni,

SPECIÁLIS FELTÉTELEK

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a megfelelő műszaki tanulmányok/tervek elkészítésénél a pályázónak kell annak szervezéséről gondoskodnia, tanulmány vagy terv tárgyát képező beruházás elkészüljön jelen programozási időszak alatt. Minden partner nyilatkozattételre köteles a támogatási szerződés aláírása előtt saját felelősségére vonatkozóan, hogy a későbbiekben a beruházást saját, állami vagy közösségi forrásokból megvalósítják. Annak a lehetősége, hogy a beruházás megvalósításához jelen program keretein belül pályázatot nyújtsanak be fennáll, úgy mint az egyéb forrásokból (pl. bankkölcsön, stb) történő finanszírozás lehetősége is.

69


PRIORITÁS TENGELY



1.2. A határon átnyúló kommunikáció javítása

TEVÉKENYSÉG TERÜLET

1.2.2 Közösségi kapcsolódási programok kialakítása ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG


DE MINIMIS


Új és ingyenes közösségi internetes hozzáférési pontok kialakítása meglévő helyeken, amelyek közösségi igényeket elégítenek (teleházak, iskolák, könyvtárak, egyéb közösségi helyek)

X

WiFi és hot spot internet hozzáférési pontok kialakítása

X

Tréningprogramok a közösségi kapcsolódási pontokon az IT tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából, különös figyelemmel a hátrányos helyzetűekre

X

Helyi és regionális közszolgáltatások kialakítása és fejlesztése, interaktív funkciók fejlesztése, integrált helyi vagy kistérségi információs rendszerek kialakítása

X


Minden, a projekt keretében létrejött szolgáltatást ingyenesen és hosszú távon kell a célcsoportoknak felajánlani, valamint egyenlő hozzáférést kell biztosítani azon projektek számára, amelyek nem esnek az állami támogatásokról szóló szabályozás alá.

70


PRIORITÁS TENGELY



1.2. . A határon átnyúló kommunikáció javítása


1.2.3 A határon átnyúló hírközlés ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG REGIONÁLIS TÁMOGATÁSOK

DE MINIMIS

Állandó jellegű közös, speciális kiadványok elkészítése és terjesztése (általános és tematikus; papír és elektronikus verziók egyaránt), melyek a határon átnyúló együttműködésekhez kapcsolódnak (hírek, információk, stb); állandó kétnyelvű mellékletek készítése ingyenes helyi újságokba, amelyek a határ túloldaláról szolgáltatnak információt Általános és állandó jellegű, tematikus a határon átnyúló együttműködésekhez kapcsolódó televízió és rádió-műsorok szerkesztése és terjesztése,

X

A tevékenység csak abban az esetben nem esik az állami támogatások hatálya alá, amennyiben az Altmark döntésnek megfelel, amely megtalálható a kézikönyvben, vagy az egy demonstrációs jellegű szolgáltatás, mely általános gazdasági érdekeket elégít ki, máskülönben regionális támogatások körébe tartozónak tekintendő.

Regionális, határmenti non-profit hírügynökségek létrehozása



X Kisebb méretű projektek esetén a de minimis szabály alkalmazható lehet X

Minden, a projektek eredményeképpen létrejövő szolgáltatást ingyenesen és egyenlő hozzáférési lehetőségekkel kell a célcsoportoknak felajánlani.

71


PRIORITÁS TENGELY



1.2. A határon átnyúló kommunikáció javítása


1.2.4. Tanulmányok készítése ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG

Olyan tanulmányok, amelyek az együttműködés lehetőségeit tárják az adott beavatkozási területen, és megvizsgálják e célterületen a projektek szükségességét


DE MINIMIS

A tevékenység csak abban az esetben nem esik az állami támogatások hatálya alá, amennyiben az Altmark döntésnek megfelel, amely megtalálható a kézikönyvben, vagy az egy demonstrációs jellegű szolgáltatás, mely általános gazdasági érdekeket elégít ki, máskülönben regionális támogatások körébe tartozónak tekintendő.

X


Kisebb méretű projektek esetén a de minimis szabály alkalmazható lehet.

Az elkészítendő tanulmányoknak összhangban kell lenniük a beavatkozási terület egyéb tevékenységeivel, úgymint: 1.2.1 Határon átnyúló szélessávú internet-infrastruktúra fejlesztése


Elosztási pontok és hálózatok kialakítása és fejlesztése, amelyek településeket kötnek össze országos főhálózatokkal; Kapcsolatot biztosítanak elosztási pontok és hálózatok között a határ mentén elhelyezkedő két vagy több szomszédos országbeli település között; Speciális IT hálózatok fejlesztése, együttműködő határmenti intézmények (rendőrség, vízgazdálkodással foglalkozó szervezetek, tűzoltóság) közti, valamint egyéb speciális intervenciós egységek (esetleg önkormányzatok, tömegközlekedés intézmények) közti 1.2.2 Közösségi kapcsolódási programok kialakítása Új és ingyenes közösségi internetes hozzáférési pontok kialakítása meglévő helyeken, amelyek közösségi igényeket elégítenek (teleházak, iskolák, könyvtárak, egyéb közösségi helyek); WiFi és hot spot internet hozzáférési pontok kialakítása; Tréningprogramok a közösségi kapcsolódási pontokon az IT tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából, különös figyelemmel a hátrányos helyzetűekre; Helyi és regionális közszolgáltatások kialakítása és fejlesztése, interaktív funkciók

72

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 fejlesztése, integrált helyi vagy kistérségi információs rendszerek kialakítása. 1.2.3 A határon átnyúló hírközlés Állandó jellegű közös, speciális kiadványok elkészítése és terjesztése (általános és tematikus; papír és elektronikus verziók egyaránt), melyek a határon átnyúló együttműködésekhez kapcsolódnak (hírek, információk, stb); állandó kétnyelvű mellékletek készítése ingyenes helyi újságokba, amelyek a határ túloldaláról szolgáltatnak információt; Általános és állandó jellegű, tematikus a határon átnyúló együttműködésekhez kapcsolódó televízió és rádió-műsorok szerkesztése és terjesztése; Regionális, határmenti non-profit hírügynökségek létrehozása A tanulmány tárgyának, valamint a kedvezményezettek függvényében a projekt előkészítése az állami támogatásokról szóló szabályok hatálya alá eshet

73


PRIORITÁS TENGELY



1.3. Környezetvédelem


1.3.1. Természetvédelem – soft

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK KERETTEVÉKENYSÉG REGIONÁLIS TÁMOGATÁSOK Új, közös védett területek meghatározása, a kapcsolódás biztosítása a Natura 2000 területekkel a határmenti területen, az ökológiai egyensúly fenntartására figyelemmel

DE MINIMIS


X

A hatályos szabályozás harmonizációja, közös/kapcsolódó irányítási tervek elkészítése és implementálása a védett területeken

X

A védett fajok nyilvántartásának harmonizációja, közös fellépés és tevékenység a védelmük érdekében

X

Környezetvédelemhez kapcsolódó szervezetek (pl. környezetvédelmi ügynökségek, védett területek igazgatási szervei, környezetvédelmi NGO-k, és más érintettek) közti együttműködés a fenti területeken, a környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenység hatékonyságának növelésével

X

Környezetkímélő földhasználat elősegítése X

74


Közös konferenciák, workshop-ok, kiállítások, többnyelvű promóciós kiadványok, legjobb gyakorlat ismertetők (brosúrák, CD-k, könyvek, katalógusok, stb.) kizárólag a fenti tevékenységekkel összefüggésben


X

----

75


PRIORITÁS TENGELY



1.3. Környezetvédelem


1.3.4 Tanulmányok, tervek készítése ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG

Határmenti környezeti szennyezések, károk feltárása, a közös kezelésükre vonatkozó tevékenységek és alkalmazásukra vonatkozó tervek kidolgozása


DE MINIMIS

Abban az esetben, ha a tervek hulladékkezelésre irányulnak, a tevékenység csak abban az esetben nem esik az állami támogatások hatálya alá, amennyiben az Altmark döntésnek megfelel, amely megtalálható a kézikönyvben, vagy az egy demonstrációs jellegű szolgáltatás, mely általános gazdasági érdekeket elégít ki. máskülönben regionális támogatások körébe tartozónak tekintendő

X

Közös, biodiverzitáshoz kapcsolódó tevékenység-tervek, a természet védelmének és a biodiverzitás megőrzésének céljával


Kisebb méretű projektek esetén a de minimis szabály alkalmazható lehet

X

A tanulmányok és tervek összhangban vannak beavatkozási terület egyéb tevékenységeivel, úgymint:


1.3.1 Természetvédelem - a természetvédelmi infrastruktúra kialakítása/fejlesztése természetvédelmi területek, természeti erőforrások védett területeken (látogatott helyek, pihenőhelyek, hulladékgazdálkodási rendszerek, stb.) való fenntartható használatához. Információs központok/házak, kültéri iskolák a természet és a természeti értékek védelméhez kapcsolódva; Természetes élőhelyek rehabilitálása, fejlesztése, a fold és természeti értékek védelmi funkcióinak javítása, védett történelmi kertek, természeti gyűjtemények

76

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 rehabilitációja, védelme 1.3.2 Vízgazdálkodás A felszíni vizek jó minőségének biztosítása céljával a folyómedrek rehabilitációja, a nemzeti szabályozással és az Uniós Vízkeret Egyezménnyel összhangban árterületek rehabilitációja, A határmenti területeken a vízfolyások minőségét javító munkák; Határmenti szennyezett területek rehabilitációja, amelyek folyókat, vagy felszín alatti vizeket veszélyeztetnek; további szennyezések megelőzése a hatályos szabályozással összhangban; Csapadékvíz csatornarendszerek kialakítása, fejlesztése belterületen, vagy olyan területeken ahol a fölösleges csapadékvíz földeket vagy településeket veszélyeztet a határ túloldalán, vizes területek helyreállítása fenntartható módon, működő intézmények és döntéshozók közti együttműködés az árvízvédelmi tevékenységek és szennyezések elleni fellépés összehangolására fenntartható módon, közös szennyezés-, és vízszint monitoring rendszerek felállítása 1.3.3. Szennyezések csökkentése – hulladékgazdálkodás Határmenti hulladékfeldolgozó/égető művek létesítése (közös használatra alkalmas módon); regionális hulladék kezelési technológiák új elemekkel való modernizálása, kiegészítése; szelektív hulladékgyűjtés illegális lerakók felszámolása, helyszíneik rehabilitációja, hulladékgyűjtő rendszerek kialakítása, melyek a szelektív gyűjtést is lehetővé teszik, szennyvízrendszerek építése, felújítása, fejlesztése kizárólag indokolt határon átnyúló hatással; speciális, környezetkímélő szennyvíz kezelési rendszerek kialakítása; helyi hatóságok közti tapasztalatcsere (best practice), kizárólag amennyiben a fenti tevékenységek valamelyikéhez köthető. Az olyan tanulmányok készítése, amelyek az adott területen közös fellépést és megvizsgálják a közös projektek szükségességét abban az esetben támogathatóak, amennyiben a pályázók vállalják, hogy saját forrásból, és/vagy jelen program forrásaiból és/vagy egyéb forrásból megvalósítják a projektet.

77


PRIORITÁS TENGELY

2. Társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben


2.1. Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatás


2.1.2. Üzleti együttműködés támogatása ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG


Üzleti események szervezése, amelyek a célterületen működő vállalkozások találkozását segíti elő, valamint partnerségek kialakulását eredményezi, pl: üzleti vásárok, kiállítások, kollektív tanulmányutak, üzleti találkozók, konferenciák

X

Információs szolgáltatások és eszközök fejlesztése, – web-lapok, e-brosúrák, e-hírlevelek, konzultációk, stb. – kizárólag a fenti tevékenységekhez kapcsolódva


DE MINIMIS


X A tevékenységek kizárólag abban az esetben nem tartoznak az állami támogatásokról szóló szabályok hatálya alá, amennyiben azokat ingyenesen végzik, és a részt vevők körére vonatkozóan egyenlő esélyek állnak fenn. Amennyiben ez nem áll fenn, a de minimis szabályok alkalmazandóak.

78


PRIORITÁS TENGELY



2.1. Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatás


2.1.3. Turizmusfejlesztés – kis léptékű befektetések turisztikai látványosságokba, és turisztikai infrastruktúrába ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG


DE MINIMIS

Erdei útvonalak, lovas útvonalak, túra és kerékpár-útvonalak, stb. tervezése, kialakítása (aktív turizmus részére), pihenőhelyek kialakítása, stb. Látogató-barát, létesítése

interaktív

kiállítási


X

központok/épületek

X Kizárólag marketingtevékenységek részére

Tematikus turista-csomagok, közös marketing eszközök, információs eszközök fejlesztése

X

Eszközök, környezetbarát, turisztikai célokat szolgáló járművek (kerékpárok, csónakok, vízbiciklik, stb. ) beszerzése olyan esetekben, amikor az adott turista-helyek, turisztikai szolgáltatások már fejlettek

X

Közös marketing-eszközök és információs-rendszerek készítése az első három tevékenységhez kapcsolódóan

X Kizárólag marketingtevékenységek részére

79



A 3. és 4. kerettevékenység csak a marketinghez kapcsolódó tevékenység esik az állami támogatásokról szóló szabályok hatálya alá. Az ezek számára nyújtott támogatásokra a de minimis szabály alkalmazandó. A 4. tevékenység esetében a fő szabály, mely szerint a kifejezetten eszközbeszerzésre, mint projektcélra irányuló tevékenység nem támogatható. Így tehát az eszközbeszerzéseket egyéb tevékenységekkel kell kiegészíteni a javasolt kerettevékenységek közül.

80


PRIORITÁS TENGELY



2.2. Együttműködés ösztönzése a kutatásfejlesztés (K+F) és innováció területén


2.2.2. Közös kutatási projektek ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG

K+F támogatás

Közös kutatási projektek megvalósítása


DE MINIMIS


X Kérjük, tekintse át a Pályázók Kézikönyvében az állami támogatásokra vonatkozó részt a támogatási intenzitás tekintetében

81


PRIORITÁS TENGELY





2.2.3. A K+F tevékenységekben érintett szektorok közti együttműködés segítése ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG

K+F támogatás Közös tapasztalat csere és képzési program vezető és junior kutatóknak – speciális kimenetekkel: pl. végrehajtható kutatási terv Új partnerségek és együttműködések létrehozása különösen az alkalmazott kutatásban egyetemek és kutató központok között, eredmények megosztása; fórumok, műhelymunkák, konferenciák szervezése,



DE MINIMIS X

X

---

82


PRIORITÁS TENGELY





2.2.4. Tanulmányok, tervek kidolgozása ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG


Megvalósíthatósági tanulmányok, mérnöki tervdokumentációk, építészeti tervek, környezeti hatástanulmányok, piackutatások a K+F és az innováció területéhez kapcsolódva.


DE MINIMIS

X ---

83



PRIORITÁS TENGELY



2.3. Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban – készségek, ismeretek közös fejlesztése


2.3.1. Oktatási intézmények közötti együttműködés ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG


A szakképző iskolák és oktatási intézmények képzési és oktatási lehetőségeinek közös, egymást kiegészítő fejlesztése, amely a határon átnyúló együttműködést segíti a humán erőforrások fejlesztésével

X

Speciális hálózatok létrehozása, amelyek a tudás-transzfert, a legjobb gyakorlatok megosztását segítik elő az oktatási intézmények között: gyakorlati oktatási módszerek bemutatása, közös képzési standardok szakmai kompetenciák meghatározása, tanfolyamok, az oktatáshoz kötődő gyakorlatok cseréje a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek együttes oktatása érdekében, stb.


DE MINIMIS


X

---

84


PRIORITÁS TENGELY



2.3. Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban – készségek, ismeretek közös fejlesztése


2.3.2. Munkaerőpiaci együttműködés ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG


DE MINIMIS


Távoktatási programok, tudás-portálok portálok fejlesztése, amelyek tanfolyamokat, piacképes készségek és kompetenciák fejlesztését támogatja munkanélküliek és hátrányos helyzetűek részére, adott esetben foglalkoztatottak részére, magyar és román nyelvű kurzusokat beleértve

X

Speciális képzések kidolgozása olyan ágazatok számára, ahol hiány tapasztalható a megfelelő szakemberekből, a strukturális munkanélküliség leküzdése ellen (felnőttképzés, élethosszig tartó tanulás

X

Foglalkoztatási szolgáltatások együttműködése intézmények között, melyek a munkaerőpiacon működnek, információszolgáltatás és terjesztés a jogrendszerek és a foglalkoztatás különbözőségének témakörében, a határmenti munkaerőpiac, gazdasági és társadalmi rendszerek figyelembevételével: közös munkaerőpiaci monitoring és információs rendszerek, adatbázisok, információcsere, legjobbgyakorlatok és tapasztalatok cseréje, illetve egyéb tevékenységek, melyek a határmenti integrált munkaerőpiac megteremtését szolgálják

X

85


Közös határon átnyúló megközelítés kialakítása a strukturális munkanélküliség ellenében, az alacsony végzettségűek, spaciális igényűek vagy fogyatékosok számára.


X Minden képzés ingyenesen és egyenlő esélyekkel lesz meghirdetve

86


PRIORITÁS TENGELY



2.4. Egészségügy és közös veszélyelhárítás


2.4.2. Közös intézményfejlesztés, koordináció és képzés ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG


Közös, határon átnyúló sürgősségi ellátó-központok kialakítása, közös képzések szervezése, beleértve a nyelvi készségek fejlesztését azon személyek esetében, akik mentőakciókban részt vesznek, valamint tapasztalatcserék szervezése

DE MINIMIS


X

A betegbiztosítási kártyák programterületen történő könnyebb elfogadtatása érdekében regionális rendszer fejlesztése

X


87


PRIORITÁS TENGELY



2.5. Közösségek közötti együttműködés

TEVÉKENYSÉG

2.5.1. Közösségek közti együttműködésekhez kapcsolódó tevékenységek ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KERETTEVÉKENYSÉG

Kulturális támogatások

Kulturális és sportrendezvények körében szervezett innovatív, közös rendezvények, különösen kisebbségek kulturális hagyományainak ápolása céljával.

X

Közös konferenciák, szemináriumok és workshopok rendezése közérdeklődésre számot tartó különböző területeken

X

A beavatkozási terület egyéb tevékenységi területeihez kapcsolódó, de a más beavatkozási területek által le nem fedett integrált szervezeti struktúrák és közös fenntartható tematikus hálózatok fejlesztése a regionális fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódva, intézményfejlesztés, Alapfokú oktatási csereprogramok

intézmények

közti

DE MINIMIS


X

együttműködés, X

Információs technológiák megértését és használatát segítő képzések és egyéb programok

X

Nemzeti kultúra ás kulturális örökség védelme a határmenti területeken kulturális intézmények (színházak, múzeumok,

88

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 könyvtárak, egyéb kulturális intézmények, stb.) közti határon átnyúló együttműködések támogatásával, közös történelmi és kulturális értékek fejlesztése, védelme, közös régészeti feltárások, közös kiállítások, stb.

X

Kulturális és regionális identitás, hagyományok és értékek kialakítása és fejlesztése. A közös és kétoldalú örökség promóciója a határmenti régióban.


X

X

Kérem vegyék figyelembe, hogy két támogatási maximum van a tevékenységi területen belül, az egyik 150 000 EUR, a másik 600 000 EUR maximális támogatási összeggel. Az első az ún. Light, a másik az ún. Szoft projektekre vonatkozik. A program szempontjából a light projektek kevésbé komplex közösségek közötti együttműködések, azaz konkrét ‘emberek’ közötti tevékenységeket fednek, míg a szoft projektek komplexebbek, túlmutatva a szimpla személyek és közösségek közötti együttműködésen.

89


2 MELLÉKLET - INDIKÁTOROK LISTÁJA 2.1. KÖTELEZŐ INDIKÁTOROK

Indikátor típus

Meghatározás

Mértékegység

Alapérték

1. PRIORITÁS: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása Beavatkozási terület 1.1: Határon átnyúló közlekedés fejlesztése 1.1.1 Útépítés/felújítás Output

A határmenti terület jobb megközelíthetőségben érintett szeméklyek száma (utak, kerékpárutak)

személy

Output

A közlekedéshez való jobb hozzáférés miatt kevésbé elszigetelt személyek száma

személy

Output

Közös infrastruktúrát használó személyek száma

személy

Eredmény

A határ jobb megközelíthetőségében érintett emberek

%

1.1.2 Vasúti fejlesztések Output

Indikátor-érték

A határmenti terület jobb megközelíthetőségben érintett szeméklyek száma

90

személy

Tervezett érték


Output


személy

Output

A közlekedéshez való jobb hozzáférés miatt kevésbé elszigetelt személyek száma

személy

Eredmény

A határ jobb megközelíthetőségében érintett emberek

%

1.1.3 Tervek és tanulmányok készítése Output

Elkészített tanulmányok száma

darab

Output

Elkészített tervek száma

darab

Eredmény

Az elkészített tanulmányokból előnyt szerző intézmények

darab

Eredmény

Az elkészített terveket használó intézmények száma

no

Beavatkozási terület 1.2: A határon átnyúló kommunikáció javítása 1.2.1 Határon átnyúló szélessávú internet-infrastruktúra fejlesztése Output

Jobb IT hozzáféréssel eéllátott személyek száma a határterületen

személy

Output

Az ICT hálózatokhoz való hozzáférésnek köszönhetően csökkentett elszigeteltségű személyek száma

személy

Output

A közös infrastruktúrát használó személyek száma

személy

A kommunikációs kezdeményezések által elért személyek száma

személy

Eredmény

91


1.2.2 Közösségi kapcsolódási programok kialakítása Output

A határmenti területekhez való jobb hozzáféréssel érintett személyek száma a határterületen

személy

Output

Az ICT hálózatokhoz való jobb hozzáférésnek köszönhetően kevésbé elszigetelt személyek száma

személy

Output


személy


személy

Eredmény

1.2.3 A határon átnyúló hírközlés Output

A médiához való jobb határmenti hozzáféréssel érintett személyek száma

személy

Output

Az médiához való jobb hozzáférésnek köszönhetően kevésbé elszigetelt személyek száma

személy

Output


személy


személy

Eredmény

1.2.4 Tervek, tanulmányok készítése Output

A közös határon átnyúló projektek szükségességét vizsgáló tanulmányok száma ezen a területen

92

darab


Eredmény

Az elkészített tanulmányokból előnyt szerző intézmények

no

Eredmény

Közös határon átnyúló generált projektek

no

Beavatkozási terület 1.3: Környezetvédelem 1.3.1 Természetvédelem Output Eredmény

A természetvédelemhez kapcsolódó közös tevékenységek száma A jobb környezeti adottságokkal rendelkező terület mérete

darab ha

1.3.2 Vízgazdálkodás Output Eredmény

A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó közös tevékenységek száma

darab

A jobb árvízvédelmi adottságokkal rendelkező terület mérete

ha

1.3.3 Szennyezések csökkentése - hulladékgazdálkodás Output

A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó közös tevékenységek száma

Output


Eredmény

darab személy

A jobb környezeti adottságokkal rendelkező terület mérete

ha

93


1.3.4 Tanulmányok, tervek készítése Output

Eredmény

A természetvédelem, vízg- és hulladékgazdálkodás körében közös megközelítéseket azonosító tanulmányok száma Az elkészített tanulmányokból előnyt szerző intézmények

darab

no

2. PRIORITÁS: Társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben Beavatkozási terület 2.1: Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.1.1 Üzleti infrastruktúra fejlesztése Output

A határon átnyúló együttműködésben érintett vállalkozások száma

darab

Output

A közös infrastruktúrát használó vállalkozások száma

darab

Eredmény

A határon átnyúló üzleti együttműködés szintjének emelkedése

%

2.1.2 Üzleti együttműködés támogatása Output

A határon átnyúló együttműködésben érintett vállalkozások száma

darab

Output

A közös infrastruktúrát használó vállalkozások száma

darab

Eredmény

A határon átnyúló üzleti együttműködés szintjének emelkedése

%

94


2.1.3 Turizmusfejlesztés Output

Fejlesztett turisztikai látványosságok száma

Output


személy

A közösen fejlesztett és promótált céllállomásokra érkező látogatók száma

személy

Eredmény

darab

melyek közül nő melyek közül férfi

Beavatkozási terület 2. 2: Együttműködés ösztönzése a kutatásfejlesztés (K+F) és innováció területén 2.2.1 Közös kutatási infrastruktúra fejlesztése Output

Létrehozott kutató és/vagy technikai központok száma

darab

Output


személy

Eredmény

Gyakorlatban használt közös kutatási eredmények

darab

2.2.2 A K+F tevékenységekben érintett szektorok közti együttműködés segítése Output Eredmény

Közös kutatási eredmények

darab


darab

95


2.2.3 Közös kutatási projektek Output Eredmény

Közös kutatási tevékenységek száma

darab


darab

2.2.4 Tanulmányok, tervek kidolgozása Output

Kidolgozott tanulmányok száma

darab

Output

Kidolgozott tervek száma

darab

Az elkészített tanulmányokból, tervekből előnyt szerző intézmények,

darab

Eredmény

Beavatkozási terület 2.3 : Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban – készségek, ismeretek közös fejlesztése 2.3.1 Oktatási intézmények közötti együttműködés Output

Közös tréningek száma

Output


személy

Közös képzési és oktatási tevékenységben részt vevő személyek száma

személy

Eredmény

darab

Ezek közül nő Ezek közül férfi Eredmény

A közös fejlesztéseket közösen használó személyek száma

személy

96

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Ezek közül nő / Ezek közül férfi 2.3.2 Munkaerőpiaci együttműködés Output

A foglalkoztatási szolgáltatások által fejlesztett határon átnyúló együttműködések száma

Output


Eredmény

darab személy

A munkanélküli/hátrányos helyzetű csoportok lehetőségeinek növekedése

%

Beavatkozási terület 2. 4: Egészségügy és közös veszélyelhárítás 2.4.1 Közös egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, veszélyelhárítás Output

Épített épületek száma

darab

Output

Felújított épületek száma

darab

Output

Fejlesztett közös mechanizmusok

darab

Output


Eredmény

személy

A beteg-mobilitás növekedése

% 2.4.2 Közös intézményfejlesztés, koordináció és képzés

Output

Fejlesztett egészségügyi rendszer

Output


darab személy

97


Eredmény

Az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növekedése

%

Beavatkozási terület 2. 5: Közösségek közötti együttműködés 2.5.1 Közösségek közötti együttműködés tevékenységek Output Eredmény

Közös rendezvényeken részt vevő személyek száma

személy

A közösségek közti együttműködés szintjének növekedése

%

2.2. Egyéb indikátorok

Indikátor típus

Meghatározás

Mértékegység

Indikátor-érték Alapérték

1. PRIORITÁS: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása Beavatkozási terület 1.1: Határon átnyúló közlekedés fejlesztése 1.1.1 Útépítés/felújítás Output

Épített utak hossza (új utak)

km

Output

Felújított utak hossza (felújítás)

km

98

Tervezett érték


Output

Épített kerékpárutak hossza (új nyomvonal)

km

Output

Felújított kerékpárutak hossza (felújítás)

km

Output

Települések közti új közúti kapcsolatok száma vagy határon átmenő utak

darab

Eredmény

Elérési idő csökkenése (utak, kerékpár)

%

Eredmény

A közlekedés biztonságának növekedése (utak)

%

Eredmény

Átlagsebesség növekedése (utak)

%

Eredmény

A települések elszigeteltségének csökkenése (utak)

%

1.1.2 Vasúti fejlesztések Output

Épített vasúti pálya (új vonal) hossza

km

Output

Felújított vasúti pályák hossza

km

Output

Szakaszok hossza, melyek elektromos működésűre lettek cserélve

km

Output

Felújított vasúti alépítmény hossza

km

Output

Felújított vasúti felépítmény hossza

km

Output

Határon átmenő új vasúti kapcsolatok száma

darab

Output

Felújított, modernizált állomások száma

darab

99


Output

A felújított, modernizált állomásokat használó személyek száma

Output

Felújított, modernizált megállók

személy darab

Eredmény

Utazási idő rövidülése

%

Eredmény

Vasúti biztonság növekedése

%

Eredmény

Átlagsebesség növekedése

%

Eredmény

Települések elszigeteltségének csökkenése

% 1.1.3 Tanulmányok, tervek készítése

Output

Fejlesztett információs és foglalási rendszerek száma

darab

Beavatkozási terület 1.2: A határon átnyúló kommunikáció javítása 1.2.1 Határon átnyúló szélessávú internet-infrastruktúra fejlesztése Output

Kialakított elosztási pontok száma

darab

Output

Fejlesztett IT hálózatok száma (új)

darab

Output

Speciális, intézmények között fejlesztett IT hálózatok/rendszerek száma

darab

Output

IT hálózatba kerülő intézmények száma

darab

Eredmény

Elosztóponthoz kötött végpontok számának növekedése

%

100


Eredmény

Határmenti közintézmények kapcsolódása

nr

Eredmény

Növekedett IT hozzáférések közintézmények esetében

nr

Eredmény

Növekedett IT hozzáférések hátrányos fogyatékos/helyzetű személyek számára

Eredmény

Internet használók számának növekedése

személy %

1.2.2 Közösségi kapcsolódási programok kialakítása Output

Kialakított internet-hozzáférési pontok száma

darab

Output

Kialakított integrált helyi információs rendszerek száma

darab

Output

Kialakítorr kistérségi információs rendszerek száma

darab

Output

Kialakítorr WiFi és hotspot internet-kapcsolódási pontok száma

darab

Output

IT fejlesztésshez kapcsolódó kidolgozott képzési programok száma

darab

Output

Képzésben részt vevő hátrányos helyzetű/ fogyatékos személyek száma

személy

Output

Az IT képzést követően foglalkoztatott személyek száma

személy

Eredmény

Fogyatékos személyek/hátrányos helyzetű csoportok IT hozzáférésének növekedése

%

Eredmény

Határon átnyúló kommunikáció javulása

%

Eredmény

IT használat növekedése

%

101


1.2.3 Határon átnyúló hírközlés Output

Elkészített határmenti speciális kiadványok száma

darab

Output

Állandó határmenti témájú, helyi sajtóban megjelenő publikációk száma

darab

Output

Fejlesztett határon átnyúló média-kapcsolatok száma

darab

Output

Elkészített határon átnyúló televíziós programok száma

darab

Output

Elkészített határon átnyúló rádió-programok száma

darab

Output

Képzésben részt vett média szakemberek száma

Output

Megosztott legjobb-gyakorlatok száma

darab

Output

Felállított határmenti hírügynökségek

darab

Eredmény

személy

Határon átnyúló információ-hozzáférés növekedése

%

Beavatkozási terület 1.3: Környezetvédelem 1.3.1 Természetvédelem Output

A Natura 2000 területek kapcsolódását biztosító projektek száma

darab

Output

A védett/Natura 2000 területek ökológiai egyensúlyát javító projektek száma

darab

102


Output

Újonann meghatározott közös védett területek száma

ha

Output

Harmonizált környezeti szabályok száma

darab

Output

Elkészített közös/kapcsolódó irányítási tervek száma

darab

Output

A természeti erőforrások fenntartható használata által érintett terület mérete

ha

Output

Épített pihenőhelyek területe, látogatók számára kialakított helyek

ha

Output

Létrehozott információs központok száma

Output

Információs centrumok épített területe

Output

Létrehozott határon átnyúló együttműködések / hálózatok száma

darab

Output

A hálózatban érintett intézmények/szervezetek száma

darab

Output

Figyelemfelhívó kampányok száma

darab

Output

Visszaállított természetes élőhelyek

ha

Output

A földterület és a védett természeti területek mérete

ha

Output

Környezetbarát földhasználatot népszerűsítő események száma

darab m2

darab

Eredmény

Az ökológiai egyensúly szintjének javulása

%

Eredmény

A szabályozások harmonizációjának növekedése

%

103


Eredmény

A figyelemfelhívó kampányok által elért személyek száma

személy

Eredmény

A természetvédelem területre eső határon átnyúló tevékenységek száma

no

Eredmény

A védett területek arányának %-os növekedése a határrégióban

%

1.3.2 Vízgazdálkodás Output

Rehabilitált folyók és vízgyűjtő területek száma

darab

Output

Közös tevékenységek száma, melyek a vízfolyások minőségének javítását célozzák

darab

Output

Közös, rehabilitált felszín alatti vizbázisok száma

darab

Output

Rehabilitált árterületek száma

nr

Output

Helyreállított terület mérete

ha

Output

Létrehozott közös monitoring rendszerek száma

darab

Output

Kialakított/fejlesztett esővíz elvezető rendszerek száma

darab

Output

Beszerzett speciális vízgazdálkodási eszközök/felszerelés száma (beszerzés)

darab

Output

Közös, fejlesztett hidrológiai modellek száma

darab

Output

Elkészített adatbázisok száma

darab

104


Output

Határon átnyúló együttműködések száma, melyek az árvízvédelem és szennyezés terén felmerülő tevékenységek összehangolását célozzák

darab

Output

Elvégzett felmérések száma

darab

Output

Felszíni vizek szennyezési forrásainak megszüntetése, vagy azok jelentős csökkentése a projekten belül

darab

Output

Felszín alatti vizek szennyezési forrásainak megszüntetése, vagy azok jelentős csökkentése a projekten belül

darab

Eredmény

Rehabilitált árterületek

ha

Eredmény

Lápos területek helyreállítása

ha 1.3.3 Szennyezések csökkentése - hulladékgazdálkodás

Output

Fejlesztett/létesített szennyvíz-rendszerek száma

darab

Output

Kialakított szennyvíz-kezelési technológiák száma

darab

Output

Létrehozott közös hulladék-gyűjtő és feldolgozó rendszerek

darab

Output

Legjobb-gyakorlatok megosztásának száma

darab

Output

Beszerzett speciális hulladék-gazdálkodási eszközök/felszerelés száma (beszerzés)

darab

Eredmény

Rehabilitált szennyezett terület mérete

Eredmény

Új technológiával kezelt vagy gyűjtött hulladék

ha m3/year

105


1.3.4 Tanulmányok, tervek készítése Output

Elkészített tervek száma

darab

Output

Közös, biodiverzitással összefüggő tevékenység-tervek

darab

2. PRIORITÁS: Társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben Beavatkozási terület 2.1: Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.1.1 Üzleti infrastruktúra fejlesztése Output

Új építésű üzleti infrastruktúra száma

darab

Output

Felújított üzleti infrastruktúra száma

darab

Output

Újépítésű épületek területe

m2

Output

Felújított felszín területe

m2

Output

Újonnan bevezetett funkciók és szolgáltatások meglévő üzleti infrastrukturális létesítmények esetében

darab

Output

A szolgáltatásokat igénybe vevő intézmények/szervezetek

darab

Output

Az új üzleti funkciókat hasznosító szervezetek száma

darab

Output

Fejlesztett közös marketing eszközök

darab

Output

Újonnan létrehozott munkahelyek száma

darab

106


Output

Megőrzött munkahelyek száma

darab

Output

Kidolgozott tanulmányok száma

darab

Output

Kidolgozott tervek száma

darab

Output

Number of databases developed

darab

Output

Elvégzett felmérések száma

darab 2.1.2 Üzleti együttműködés támogatása

Output

A többnyelvű információáramlást segítő tevékenységek száma

darab

Output

Az intézmények között megosztott legjobb gyakorlatok száma

darab

Output

Felmérések, egyezmények, adatbázisok, weblapok, hivatalos kiadványok stb. száma

darab

Output

Összehangolt szabályok száma

darab

Output

Közös információs tevékenységek száma

darab

Output

Határon átnyúló partnerséget felépítő vállalkozások száma (a támogatott tevékenységekkel kapcsolatban)

darab

Output

Vállalkozások száma, melyek közvetlenül érintettek üzleti eseményekkel, képzéssel kapcsolatban

darab

Output

Adatbázisok, elvégzett felmérések száma

darab

107


Eredmény

Kialakított üzleti kapcsolatok

darab 2.1.3 Turizmusfejlesztés

Output

Erdei utak, kerékpár-, lovagló-, oktatáshoz kapcsolódó utak hossza

Output

A környezethez és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó tevékenységek száma

darab

Output

Fejlesztett turisztikai termékek

darab

Output

Személyek száma, melyekre a termékek hatást gyakorolnak

Output

Fejlesztett tematikus turisztikai csomagok száma

Output

Személyek száma, melyekre a csomagok hatást gyakorolnak

Output

A látogató-barát turisztikai infrastruktúra épített területe

Output

Kidolgozott közös információs tevékenységek

darab

Output

Fejlesztett közös marketing-eszközök

darab

Output

Újonnan létrehozott munkahelyek száma

darab

Output

Megőrzött munkahelyek száma

darab

Output

Újonnan létrehozott, vagy megőrzött munka-lehetőségek száma

darab

A közösen fejlesztett lehetőségeket használó személyek számának növekedése

darab

Eredmény

m

személy darab személy m2

108


Eredmény

A közös rendezvényeken részt vevő személyek számának növekedése

darab

Beavatkozási terület 2. 2: Együttműködés ösztönzése a kutatásfejlesztés (K+F) és innováció erületén 2.2.1 Közös kutatási infrastruktúra fejlesztése Output

Beszerzett speciális eszközök száma

darab

Output

Új infrastrukturális elemekkel ellátott meglévő kutatóközpontok száma

darab

Eredmény

A határon átnyúló kutatási tevékenységek hatékonyságának növekedése

%

2.2.2 A K+F tevékenységekben érintett szektorok közti együttműködés segítése Output

Új eljárások és fórumok száma a tudás-transzfer területén

darab

Output

Közös csere és képzési programok száma

darab

Output

Projektekben részt vevő intézmények száma

darab

Output

Bizonyos kutatási tevékenységek elvégzésére beszerzett speciális eszközök

darab

Output

Új határon átnyúló partnerségek száma

darab

Output

Az együttműködés szintjének erősödése tudományos intézetek és a gazdasági szereplők között

%

Eredmény

Közös kutatási eredmények Increase in joint research Eredménys

%

Eredmény

Közösen kidolgozott kutatások növekedése

%

109


2.2.3 Közös kutatási projektek Output

Eredmény

A magyar és román piacot / technnológiai specialitásokat/ különbségeket elemző projektek száma

darab

Felfedezett különbségek/specialitások a határon átnyúló kutatások területén

darab

2.2.4 Tanulmányok, tervek kidolgozása

Beavatkozási terület 2.3 : Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban – készségek, ismeretek közös fejlesztése 2.3.1 Oktatási intézmények közötti együttműködés Output

Fejlesztett közös képzési standardok, szakmai kompetenciák

darab

Output

Humánerőforrás fejlesztését szolgáló projektek száma

darab

Output

Létrehozott tudás-transzfer hálózatok száma

darab

Output

Közösen fejlesztett szakképzések száma

darab

Output

Oktatási intézmények közzti legjobb gyakorlatok megosztásának száma

darab

Output

Kurzus-cserék száma

Output

Képzésben részt vett személyek száma

személy

Eredmény

A fogyatékos/hátrányos helyzetű csoportok képzési lehetőségeinek növekedése

%

Eredmény

A fogyatékos/hátrányos helyzetű/munkanélküli csoportok lehetőségeinek növekedése

%

110


2.3.2 Munkaerőpiaci együttműködés Output

Fejlesztett közös távoktatási programok száma

darab

Output

A hátrányos helyzetűek/munkanélküliek számára fejlesztett tudás-portálok száma

darab

Output

Kidolgozott speciális képzések száma

darab

Output

Megvalósított speciális képzések száma

darab

Output

A képzésekben részt vevő személyek száma

Output

Fejlesztett monitoring és információs rendszerek, adatbázisok, gazdasági és szociális rendszerek száma

személy darab

Eredmény

A képzési programok által elért munkanélküliek/hátrányos helyzetűek száma

%

Eredmény

A munkanélküliséghez, jogi rendszerekhez kapcsolódó információterjesztés növekedése

%

Beavatkozási terület 2. 4: Egészségügy és közös veszélyelhárítás 2.4.1 Közös egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, veszélyelhárítás Output

Épített/felújított épületek épített területe

m2

Output

Létrejött egészségügyi együttműködések száma

darab

Output

A beteg-mobilitást elősegítő tevékenységek száma

darab

Outpu

Kialakított integrált diszpécser rendszerek száma

darab

111


Output

Közös szimulációs képzések, konferenciák száma

darab

Output

Fegyelemfelhívó rendezvények száma

darab

Output

Fejlesztett stratégiák száma

darab

Eredmény

A diszpécser szolgáltatás által elért személyek száma

személy

Eredmény

Közös mechanizmusok által lefedett terület

county

Eredmény

A figyelemfelhívó rendezvények által elért személyek száma

személy

2.4.2 Közös intézményfejlesztés, koordináció és képzés Output

Létrehozott közös határmenti sürgősségi központok száma

darab

Output

Létrehozott közös határmenti sürgősségi központok épített területének mérete

Output

Kidolgozott közös képzések száma

m2 darab

Eredmény

A közös, fejlesztett regionális egészségügyi rendszer által elért személyek száma

személy

Eredmény

Speciális tudással rendelkező egészségügyi dolgozók számának növekedése

személy

Beavatkozási terület 2. 5: Közösségek közötti együttműködés 2.5.1 Közösségek közötti együttműködés tevékenységek Output

Közösségek közti együttműködést fedő tevékenységek száma

darab

112


Output

Közösségek közti együttműködést fedő események száma

darab

Output

Közös innovatív rendezvények száma

darab

Output

Közös konferenciák, képzések, szemináriumok száma

darab

Output

Közös fenntartható tematikus hálózatok száma

darab

Output

Oktatási intézmények között létrejövő együttműködések száma

darab

Output

IT használatát segítő képzések száma

darab

Output

Megőrzött közös kulturális örökség száma

darab

Output

Megőrzött közös történelmi örökség száma

darab

Output

Megtartott közös kiállítások száma

darab

Output

Elvégzett közös régészeti feltárások száma

darab

Output

Képzésekben részt vevő személyek száma

személy

Output

Kulturális identitást kialakító és fejlesztő projektek száma

Eredmény

darab

Határmenti kKözösségek együttműködéseinek növekedése

%

Resutl

Védett történelmi örökségek növekedése

%

Eredmény

Védett kulturális örökségek növekedése

%

113

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 1.sz. Útmutató: ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÚTMUTATÓ Működési irányvonalainak meghatározása során az EU fokozott figyelmet fordított az esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés horizontális alapelvek figyelembe vételére, mint az európai társadalom kiegyensúlyozott és egészséges gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés alapfeltételeire. A program megteszi a szükséges intézkedéseket a nemi, faji vagy etnikai hovatartozás, vallás vagy hitbeli meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés megelőzésére az Alapok végrehajtásának különböző szakaszaiban és különösen az Alapokhoz való hozzáférést illetően. Ennek megfelelően a Magyarország-Románia Határon átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében minden beavatkozási terület: -

biztosítja a nemek közti egyenlőséget;

-

figyelembe veszi a fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek vagy etnikai csoportok, különösen a romák szükségleteit;

-

biztosítja a természetes és az épített környezet védelmét és fejlődését a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.

Következésképpen, az esélyegyenlőség figyelembe vételének szempontja kiemelt figyelmet fog kapni a program keretén belül a pályázatok kiválasztása és finanszírozása során. A törekvés megjelenik a pályázati formanyomtatványban, ahol a potenciális kedvezményezettek bemutathatják, hogy tudatában vannak és figyelembe veszik az alapelvből származó követelményeket. A programban biztosítandó esélyegyenlőség az alábbi öt fő téma köré csoportosul: -

Nemek közti egyenlőség biztosítása;

Annak ellenére, hogy a nemek közti egyenlőség az elmúlt időben kedvező irányba mozdult el, a határrégióban továbbra is problémásnak mondható. A nők hagyományos szerepe a társadalomban és a köztudatban tovább élő sztereotípiák meghatározzák a nemek elkülönítését, ami látható a foglalkoztatási politikákban, végzett tevékenységekben és a díjazásban is. A probléma többféleképpen közelíthető, úgymint a nők számának növelése a közép és felsővezetői rétegekben, vagy a K+F szektorban tevékenykedő nők számának emelése. Ugyanakkor, vannak bizonyos intézkedések, amelyek előfeltételek teremtenek az egyenlőséghez, például az anyák jogainak védelme, vagy egyenlő elbánás a díjazás tekintetében is. -

Hozzáférés javítása;

A hátrányos helyzetű személyek körében azok képviselik a legnagyobb kört akik testi fogyatékossággal rendelkeznek. Az ő társadalmi integrációjuk alapfeltétele azon akadályok megszűntetése, amelyek gátolják őket a mozgásban és abban, hogy a napi tevékenységekben részt tudjanak venni. Ugyanakkor itt említendő a szülők babakocsival történő, illetve a beteg és idős emberek mozgása. Az ehhez kapcsolódó intézkedések hatékony megvalósítása érdekében a pályázóknak konzultálniuk kell a célcsoportok képviselőivel, a pályázat tevékenységeinek tervezése idejében. Tanácsos továbbá bevonni őket a megvalósításba, mivel hasznos visszacsatolásokat adhatnak az eredmények tekintetében. -

A fogyatékkal élők életminőségének és a munkaerőpiaci esélyeinek javítása;

A fogyatékkal élő emberek helyzetének javítása szempontjából elsődleges jelentőségű az ő munkához jutásuk biztosítása. Ez a fizikai hozzáférés biztosításán túl olyan tevékenységeket is magában foglal, amelyek

114

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 bátoríthatják őket speciális munkakörülmények megteremtésével. Ilyen tevékenységek főleg az otthon végzendő munka esélyeinek megteremtése, vagy más alternatív munkalehetőség. -

A roma emberek életminőségének és munkaerőpiaci helyzetének javítása;

A programterületen élő roma lakosság aránya eléri a 3%-ot. A roma lakosság kistelepüléseken koncentrálódik, melyekre jellemző a tömegközlekedéshez való nehéz hozzáférés és magas munkanélküliségi arány. Ennek köszönhetően ez a populáció hátrányos helyzetűnek minősül és esélyegyenlőség tekintetében speciális bánásmódot igényel. −

A hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci esélyeinek és társadalmi integrációjuk esélyének javítása

A hátrányos helyzetűek főbb csoportjain kívül létezik még a bizonytalan társadalmi helyzetű dolgozók hátrányos helyzetű csoportja. A hátrányos helyzetű csoportok meghatározása a 800/2008/EK Bizottsági Rendelet 9. szakaszában található, amely bizonyos a közös piaccal összeegyeztethető állami támogatásokat határoz meg az Európai Közösséget alapító szerződés 87 és 88 cikkelyével összhangban (általános csoportmentességi rendelet)23 . Az esélyegyenlőség koncepciójának tág alkalmazási és értelmezési területei léteznek. Számos területre és tematikus ágazatra értelmezhető. A pályázóknak nem kell az alábbi táblázatban összefoglalt minden területet megcélozniuk, (vannak esetek, amikor néhány elem nem értelmezhető/nem lehet alkalmazni), de tanácsos legalább néhányat alkalmazni, a projekt típusának és a pályázó szervezet sajátosságainak megfelelően, mert az értékelés során ezen alapelvnek való megfelelőség alkalmazása is pontozásra kerül. Az alábbi elemek felsorolása nem teljes, a pályázók kibővíthetik azt a témában vállalt egyéb tevékenységek megvalósítása vállalásával. Az alábbi táblázat az intézkedések szerinti indikátorokat mutatja. Az adott intézkedés esetében alkalmazható indikátorokat szürke színezetű cellák jelölik. A pályázóknak az adott elem tekintetében felmerülő alkalmazhatóság figyelembe vételével kell választaniuk.

23(OJ

L 214/3. 9.8. 2008)

115


Intézkedések/Indikátorok

Beavatkozási terület

1.1

1.2

1.3 2.1 2.2 2.3 NEMEK KÖZTI EGYENLŐSÉG

Egyenlő munkáért egyenlő díjazás elvének alkalmazása A projekt várt hatásairól a célcsoportok életminőségének javulásával kapcsolatban elemzés készült A közép vagy felső projekt-vezetésben részt vevő nők száma A K+F ágazatban részt vevő nők száma A nők aránya az alkalmazottak között A rugalmas munkaidő lehetőségének megteremtése a szervezeteknél A projekt tervezett eredményei határozottabb előnyökkel (életminőség javulása) járnak bizonyos, esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedésekkel érintett célcsoportok számára, mint egyéb csoportok számára Nők által betöltött új munkahelyek A tervezett beruházás (pl. átkelőhelyek létesítése) fokozott figyelemmel van a nők, idősek, fogyatékosok és gyerekek biztonságára Üzleti vagy infrastrukturális fejlesztések esetén különös figyelmet kapnak a nők által vezetettek, vagy olyan vállalkozások, szervezetek, amelyek a nők igényeinek kielégítésére szakosodtak A projekt olyan szolgáltatásokat, vagy különleges szolgáltatásokon belüli elemeket tartalmaz, amelyek a nők igényeit tükrözik.

HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA Az egyenlő bánásmód intézkedésekkel érintett célcsoportok, vagy képviselőik be lettek vonva a projektfejlesztésbe

116

2.4

2.5

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 A beruházással érintett épület/eszközök hozzáférhetőek, vagy a beruházás eredményeképpen hozzáférhetőek lesznek A projekt eredményeképpen javul az IT hozzáférés lehetősége Jobb hozzáféréssel ellátott épületek száma E-szolgáltatások fejlesztése esetében a célcsoportok képviselői be lettek vonva a tervezésbe/megvalósításba

1.1

1.2

1.3

2.1

2.2

2.3

2.4

2.5

A projekt megvalósítása során megkülönböztetett figyelemben részesül az idősek, nők, csecsemők és fogyatékkal élők biztonsága (gyalogátkelők közlekedésbiztonsági eszközök stb.) Az útberuházások települési szakaszai összhangban vannak a hozzáférésre vonatkozó szabályokkal A projekt tervezett eredményei határozottabb előnyökkel (életminőség javulása) járnak bizonyos, esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedésekkel érintett célcsoportok számára, mint egyéb csoportok számára A projekt olyan szolgáltatásokat, vagy különleges szolgáltatásokon belüli elemeket tartalmaz, amelyek a esélyegyenlőséggel érintett célcsoportok igényeit tükrözik.

A FOGYATÉKKAL ÉLŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK, ÉS MUNKAERŐPIACI ESÉLYEINEK JAVÍTÁSA A projekt várt hatásairól a célcsoportok életminőségének javulásával kapcsolatban elemzés készült A beruházással érintett épület/eszközök hozzáférhetőek, vagy a beruházás eredményeképpen hozzáférhetőek lesznek A projekt eredményeképpen javul az IT hozzáférés lehetősége A rugalmas munkaidő lehetőségének megteremtése a szervezeteknél A projekt megvalósításában van közfoglalkoztatási elem A projekt tervezett eredményei határozottabb előnyökkel (életminőség javulása) járnak bizonyos, esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedésekkel érintett célcsoportok számára, mint egyéb csoportok számára A projekt megvalósítása során megkülönböztetett figyelemben részesül az idősek, nők, csecsemők és fogyatékkal élők biztonsága (gyalogátkelők közlekedésbiztonsági eszközök stb.)

117

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Az útberuházások települési szakaszai összhangban vannak a hozzáférésre vonatkozó szabályokkal KKV-k fejlesztésével, vagy intézményfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek esetében megkülönböztetett figyelmet kapnak az esélyegyenlőséggel érintett célcsoportok intézményei A projekt olyan szolgáltatásokat, vagy különleges szolgáltatásokon belüli elemeket tartalmaz, amelyek a esélyegyenlőséggel érintett célcsoportok igényeit tükrözik. Részidős szerződések száma speciális igényű személyek esetében Fogyatékkal élők számára létrehozott új munkahelyek száma

1.1

Az egyenlő bánásmód intézkedésekkel érintett célcsoportok, vagy képviselőik be lettek vonva a projektfejlesztésbe A projekt várt hatásairól a célcsoportok életminőségének javulásával kapcsolatban elemzés készült A roma alkalmazottak arányának és számának növekedése Romák képzése és alkalmazása A projekt megvalósításában van közfoglalkoztatási elem A projekt tervezett eredményei határozottabb előnyökkel (életminőség javulása) járnak bizonyos, esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedésekkel érintett célcsoportok számára, mint egyéb csoportok számára A projekt olyan szolgáltatásokat, vagy különleges szolgáltatásokon belüli elemeket tartalmaz, amelyek a roma emberek igényeit tükrözik Oktatási projektbe bevont roma nők száma Roma vállalkozó nők számára szervezett programok KKV-k fejlesztésével, vagy intézményfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek esetében megkülönböztetett figyelmet kapnak a roma szervezetek Leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztése Középiskolai végzettséggel nem rendelkezők részére tartott képzések

118

1.2 1.3 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 A ROMA EMBEREK ÉLETMINŐSÉGÉNEK ÉS MUNKAERŐPIACI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSA

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Kulturális fogékonyság és diverzitás-tudat fejlesztése

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK MUNKAERŐPIACI ESÉLYEINEK ÉS TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJUK ESÉLYÉNEK JAVÍTÁSA Az egyenlő bánásmód intézkedésekkel érintett célcsoportok, vagy képviselőik be lettek vonva a projektfejlesztésbe A projekt várt hatásairól a célcsoportok életminőségének javulásával kapcsolatban elemzés készült A projekt megvalósításában van közfoglalkoztatási elem A projekt tervezett eredményei határozottabb előnyökkel (életminőség javulása) járnak bizonyos, esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedésekkel érintett célcsoportok számára, mint egyéb csoportok számára

1.1 A projekt olyan szolgáltatásokat, vagy különleges szolgáltatásokon belüli elemeket tartalmaz, amelyek a hátrányos helyzetű célcsoportok igényeit tükrözik Új munkaszerződések létrejötte, melyek az első hosszútávú munkaszerződések a munkavállaló életében Új hoszútávú munkaszerződések 50 év felettiek számára Középiskolai végzettséggel nem rendelkezők részére tartott képzések

119

1.2

1.3

2.1

2.2

2.3

2.4

2.5

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 2. sz. Útmutató: KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG ÚTMUTATÓ A környezeti fenntarthatóság, vagy fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a jelenlegi generáció igényeinek kielégítése nem veszélyezteti a következő generációk igényei kielégítésének lehetőségeit. Ez az elképzelés megjelenik az Európai Közösségeket alapító szerződésben, és részét képezi a Közösségi politikáknak, és tevékenységeknek. Ami a Strukturális Alapokat illeti, az 1083/2006/EK tanácsi rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról 24, 3. cikkelye kimondja, hogy: “Az alapok keretében végrehajtott intézkedéseknek – nemzeti és regionális szinten – magukban kell foglalniuk a környezeti fenntarthatóságot célzó közösségi prioritásokat azáltal, hogy fokozzák a növekedést, a versenyképességet és növelik a foglalkoztatást, a társadalmi befogadást, valamint védik és javítják a környezet minőségét”. Ugyanezen rendelet 17 cikkelye szerint a következő megközelítés kap hangsúlyt: “Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint.” Ezzel az alapelvvel összhangban, az Operatív Program kiemeli: “A határmenti térségek társadalmi-gazdasági fejlesztését és integrációját a társadalmi-gazdasági és környezeti fenntarthatóság biztosítása mellett kell megvalósítani.” A projektek értékelésénél ez a szempont is figyelembe lesz véve, a következők mellett: -

„Elsőbbséget biztosítanak a pozitív környezeti hatásokkal járó, illetve a meglévő adottságokat megőrző, erősítő vagy helyreállító projekteknek az ebből a szempontból semleges pályázatokkal szemben

-

Elsőbbséget biztosítanak azoknak a projekteknek, amelyek bármilyen módon javítják az energiahatékonyságot, illetve megújuló energiaforrásokra építenek

-

Kizárnak minden olyan projektet, amely a környezetre káros hatásokkal járhat

-

Támogatják a kereskedelmi és a közigazgatási szektorban és a lakosság körében a környezeti tudatosság javítására és a környezetvédelmi jogszabályok betartatására irányuló tevékenységeket, beleértve annak tudatosítását, hogy a magas szintű környezeti teljesítmény hosszú távú versenyelőnyt is jelenthet.”

Annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés alapelvvel összhangban tevékenykedjenek, a pályázóknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy a projekt fenntarthatósága kiemelt fontosságú ebből a szempontból, mivel a projekt hosszú távú hatásainak érvényesülését ez biztosítja majd. A projekt fenntarthatósága három elv mentén értelmezhető: intézményi, pénzügyi és szakmai. A projekt fejlesztése során a pályázóknak mindhárom nézőpontot figyelembe kell venni. Ahogy fentebb említettük a fenntartható fejlődés alapelvének tiszteletben tartása kiemelt jelentőségű a pályázók számára, mivel az értékelés folyamán és a projektek megvalósítása során is figyelembe lesz véve. A Pályázati Formanyomtatványon belül külön fejezet foglalkozik a fenntartható fejlődéssel és a pályázóknak a lehető legtisztábban kell körülírniuk az alapelvvel való megfelelés érdekében kifejtendő tevékenységeiket. Továbbá, amennyiben a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó tevékenységeket hajtanak végre, a pályázóknak számszerűsíteniük kell azokat az eredményeket, amelyekhez elérni szándékoznak, mérhető indikátorok alkalmazásával. Annak a puszta állítása, hogy egy vagy több, a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó indikátor értékén javítanak, nem lesz elég. Az egyes kapcsolódó tevékenységek megvalósításának bemutatásán túl az egész pályázatnak tükröznie kell a fenntartható fejlődés alapelvének tiszteletben tartását. 24

(OJ L 210/25 11. 07. 2006)

120

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 A fenntartható fejlődés alapelvvel kapcsolatos alapvető elvárások: -

társadalmi egyenlőség,

-

az életminőség javulása,

-

a természeti erőforrások fenntartható használata

-

a környezet védelme.

A fenntartható fejlődés elemeinek javítása lehet növekmény (megújuló energiaforrások növekvő használata), vagy csökkenés (a nem ellenőrzött hulladéklerakók számának csökkenése). A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó tevékenységek megjelenhetnek a társadalmi, kulturális környezet területein is (a munkanélküliség arányának csökkentése a kistérségben, a kulturális környezet tipológiájának tiszteletben tartása, stb.). Ezzel együtt azonban, a fenntartható fejlődés alapelvének megtartása a környezeti beavatkozásokhoz köthető legerősebben. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor a környezeti fenntarthatóság figyelembe vétele nem alkalmazható bizonyos projektek esetén. Ezekben az esetekben a tevékenységeknek legalábbis semlegesnek kell lenniük a fenntartható fejlődés szempontjából és semmiféleképpen nem lehetnek negatív hatással a környezetre. A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásra figyelemmel az alábbi intézkedések/tevékenységek integrálhatóak a projektekbe. A felsorolás nem teljes, a pályázók további vállalásokat építhetnek projektjeikbe -

közbeszerzési eljárások során a kedvezményezettek előnyben részesítik a környezet és energia felhasználás szempontjából hatékony, környezetkímélő technológiákat költséghatékonyság – a projekt figyelembe veszi a ráfordításokat és az előnyöket (gazdasági, társadalmi környezet), melyek a beavatkozással járnak hatástanulmányokat végeztek, melyek megvizsgálták a beavatkozás hatását a gazdaságra, társadalomra, környezetre az erőforrások gondos használata vizsgálva lesz a klímaváltozáshoz kapcsolódó közfigyelem felkeltése, e területen végzett tevékenységek támogatása a hulladékképződés akadályozása a természeti értékek újratermelődésének védelme, elősegítése, különös tekintettel a gyógyászati célokra felhasználhatókra környezetbarát hozzáállás erősítése a természeti értékek aktív védelme vizes élőhelyek védelme együttműködési fórumok szervezése K+F eredmények terjesztése az üzleti és a társadalmi szférába a megelőzés elősegítése fenntartható fejlődés tevékenységei körében értelmezendő aktív részvétel támogatása elsősorban civilek és közalkalmazottak számára tartandó képzéseken keresztül fenntartható fejlődés témakörének népszerűsítése iskolákban fenntartható fejlődés nyilvánosságának biztosítása energia- és anyagtakarékos tevékenységek új építések esetében hagyományos, környezetbarát technikák alkalmazása a kulturális térkép tiszteletben tartása építések esetén

121

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 3. sz. Útmutató: EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS ÚTMUTATÓ Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (Csoportosulás) egy új jogi eszköz a határon átnyúló együttműködések és partnerségek felépítésére vállalkozó közintézmények részére, a területi együttműködések témakörében közös érdekeket megtestesítő projektek és tevékenységek fejlesztéséhez és megvalósításához. Az Csoportosulás célja a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítésének kizárólagos céljából előmozdítsa és népszerűsítse a határon átnyúló együttműködést tagjai között. Az Csoportosulás jogi személy. A Csoportosulás minden tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet, vagy azzal rendelkezhet és személyzetet foglalkoztathat, valamint bíróság előtt eljárhat. A Csoportosulás a következő kategóriák közül egyhez vagy többhöz tartozó tagokból áll, azok nemzeti jogszabályok alapján fennálló hatáskörének korlátain belül: a) tagállamok; b) regionális hatóságok; c) helyi hatóságok d) közjog által meghatározott szervezetek25 Az Csoportosulás alapítása nem lehet önmagában való cél, hanem egy eszköz egyéb célok eléréséhez, úgymint hosszú távú stratégiai együttműködés, közszolgáltatások irányítása, (az Európai Területi Együttműködési Programok nem finanszírozzák a Csoportosulások alapítását, de finanszírozhatnak Csoportosulások által irányított projekteket). Az Csoportosulás egy többszintű területi irányítási eszköz olyan összefüggő területeken, amelyeket mesterséges határ választ el. Az eszköz igénybevétele opcionális, ilyen intézmény-felépítés várhatóan jogilag erősíti majd az adott területeken az együttműködést, a nyilvánosságot és az ilyen együttműködések legitimációját. A Csoportosulás igénybevételével a projekt partnerek dönthetnek úgy, hogy a projekt megvalósítására hozzák létre. Ebben az esetben az Csoportosulás lesz a vezető partner, de mivel a szervezetben már egy kész partnerség működik, más partnert nem szükséges bevonni. Más jogi személyek, melyek felépítésükben hasonlítanak a Csoportosulásra, szintén jogosultak egy személyben kedvezményezettekké válni, az Alapok Koordinációs Bizottsága a vezető-partner elv témakörében kiadott értelmezésének megfelelően. Az Csoportosulásnak, mint a partnerség egy formájának a következő feltételeket kell teljesíteni: Az Csoportosulást olyan szervezetek alapíthatják, amelyek székhelye Magyarország és Románia területén található; az Csoportosulás székhelye a jogosult programterületen található; a Csoportosulás alapító okirata célként megjelöl olyan tevékenységet, amely a határmenti programterület fejlődéséhez járul hozzá; A programban a partnerségre vonatkozó feltételeken túl, melyeknek a Csoportosulás egy személyben meg tud felelni, a többi feltételt korlátozás nélkül teljesítenie kell. Amikor egy projekt megvalósítására hozzák létre a 25 (a) kifejezetten közösségi igények kielégítésére hozzák létre, nem ipari vagy kereskedelmi jellegű szervezet (b) jogi személyiséggel rendelkezik (c) Nagyobb részben az Állam, helyi vagy regionális hatóságok vagy más közjog által meghatározott szervezetek által finanszírozott; vagy ezek felügyeleti joggal rendelkeznek felette, vagy olyan adminisztratív, irányító vagy ellenőrző szerve van, amelyek tagjainak több, mint fele Állam álta, regionális vagy helyi hatóságok által vagy más közjog által meghatározott szervezetek által kerül kinevezésre.

122

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Csoportosulást, a fenntarthatóság szabályainak betartására és a tulajdonviszonyok rendezésére fokozott figyelmet kell fordítani. Más, a Csoportosulás felépítéséhez hasonló jogi személyek ugyanúgy lehetnek egyszemélyes kedvezményezettek. Ha van olyan szervezet, amelyet tagállamok, regionális vagy helyi hatóságok vagy közjog által meghatározott szervezetek hoztak létre és jogi személyiséggel rendelkezik, egyéb feltételek fennállása esetén (székhely, regisztrált képviselet a programterületen, működési profil és a programcélok összhangja, stb.) a Csoportosulásra vonatkozó szabályok alkalmazhatóak. Ekképpen, más szervezetek, amelyek alapítóik nevében tevékenykednek szintén jogosultak lehetnek egy személyben kedvezményezetté válni, anélkül, hogy más partnerekkel kellene szerződést kötniük (ugyanakkor, lehetőségként megmarad az olyan szervezetek részére, akik egy személyben lehetnek kedvezményezettek, hogy más szervezetekkel partnerségben tevékenykedjenek) A Csoportosulás végrehajtja a tagjai által rá bízott feladatokat a Csoportosulásokról szóló rendelettel összhangban. A feladatait az egyezmény határozza meg (ebben a dokumentumban fektetik le a tagok a Csoportosulás célkitűzéseit és feladatait), melyet a tagok egyhangúan fogadnak el. A Csoportosulás az egyezmény szerint működik. A csoportosulásra a tagjai által bízott feladatok nem érintik a közjog által rájuk ruházott hatáskörök gyakorlását, és az állam vagy egyéb közigazgatási hatóságok általános érdekeinek védelmét célzó feladatok – például a rendőrségi és szabályozói hatáskörök, igazságügyi és külpolitikai feladatok ellátását A Csoportosulás feladatai elsősorban a területi együttműködési programok vagy projektek megvalósítása, vagy olyan projektek megvalósítása amit a Közösség az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül finanszíroz. A Csoportosulás szervezete és felelőssége A csoportosulás legalább a következő szervekből áll: -

a csoportosulás tagjainak képviselőiből álló közgyűlés;

-

a csoportosulás képviseletét ellátó és annak nevében eljáró igazgató.

Az alapszabály rendelkezhet egyértelműen meghatározott hatáskörrel bíró további szervekről is. A csoportosulás alapszabályát az egyezmény alapján a tagok egyhangúlag fogadják el A Csoportosulás székhelye annak a tagállam területén helyezkedik el, amelynek joga szerint legalább egy tagját alapították. A Csoportosulás székhelyéről való döntés határozza meg az alkalmazandó jogot és a pénzügyi kontrollfolyamatokat, mert ezek tagállami kompetencia körén belül értelmezendőek, melynek területén a Csoportosulás az irodája felállításáról döntött. A Csoportosulás minden tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet vagy azzal rendelkezhet és személyzetet foglalkoztathat, valamint bíróság előtt eljárhat. A csoportosulás felel szervei cselekményeiért harmadik felek irányában, még abban az esetben is, ha e cselekmények nem tartoznak a csoportosulás feladatai közé. A csoportosulás felelős mindennemű tartozásáért. Amennyiben a csoportosulás vagyona nem elegendő pénzügyi kötelezettségei teljesítésére, a csoportosulás bármilyen jellegű tartozásáért a csoportosulás tagjai tartoznak felelősséggel hozzájárulásuk arányában, kivéve, ha az a nemzeti jogszabály, amelynek értelmében a csoportosulás valamely tagját létrehozták, az ilyen tag felelősségét kizárja vagy korlátozza. Az említett hozzájárulás módozatait az alapszabály tartalmazza. Amennyiben

123

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 a csoportosulás legalább egy tagjának felelőssége azon nemzeti jogból következően, amelynek hatálya alatt megalakult, korlátolt, az alapszabályban a többi tag is korlátozhatja saját felelősségét. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: -

1083/2006/EK tanácsi rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (OJ L 210/25 11. 07. 2006) 1080/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (OJ L 210 31. 07. 2006) 1828/2006/EK bizottsági rendelet: az 1080/2006/EK Európai parlamenti és a tanácsi rendelet tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról (EC) No 1083/2006 (OJ L 371 27. 12. 2006) Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 1082/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet az európai területi együttműködési csoportosulásról (OJ L 210 31. 07. 2006) 2007. évi XCIX törvény az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról (HU) 769/13 XI.2007 számú kormányrendelet az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról (RO) Interact Kézikönyv az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról (www.interact.eu.net) A vezető partner elv értelmezése az 1080/2006/EK rendelet 19 és 20 cikkelyei szerint, közös szervezetekre vonatkozóan, különösen a Csoportosuláshoz hasonlóakra 6.02.2008 DG Regional Policy Communication

4. sz. Útmutató: ÁLLAMI TÁMOGATÁSI ÚTMUTATÓ Az EK Szerződés 87(1) cikkelye alapján: “a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” Az állami támogatási szabályok hatálya alá tartozásról az EK Szerződés 97. cikkének (1) bekezdése alapján akkor beszélhetünk, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek: 1. Állami forrás transzfere: A támogatást Állami forrásból nyújtják, azaz a következők valamelyikéből: központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítási alapok, helyi és kisebbségi önkormányzatok alapjaiból származó pénzek, valamint az állam által befolyásolt, valamint ide tartozik az állami tulajdonban lévő vállalatokon keresztül történő finanszírozás is. A Bizottság 1083/2006-os, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó rendelete szerint az EK Szerződés 87 (1)-es cikkelye alapján nyújtott támogatások esetén figyelembe kell venni a maximum támogatási intenzitásokat (54 (4) cikkely) és az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat az Irányító Hatóságnak meg kell őriznie.

124

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 2. A kedvezményezett vállalkozás26: A vállalkozás fogalmába nem csak a jogi személyiséggel vagy azzal nem rendelkező gazdasági társaságok tartoznak, hanem minden olyan piaci szereplő, függetlenül annak jogi státuszától és finanszírozási formájától, aki tényleges gazdasági tevékenységet fejt ki a piacon. Így ide tartoznak pl. az egyházak, egyesületek, alapítványok, valamint a közhasznú társaságok is. 3. Gazdasági előny: A támogatásnak olyan előnyt kell jelentenie a kedvezményezett vállalkozás számára, amelyet azonos finanszírozási viszonyok mellett a piacon egyébként nem érhetne el. Az előny nem csak kifizetés formájában jelentkezhet, hanem pl. a következő esetben is: adókedvezmény adómentesség adóalap csökkentés adóhitel kamattámogatás tőketámogatás kamatmentes hitel kezességvállalás vissza nem térítendő támogatás, stb. 4. Szelektivitás: Az állami támogatásnak szelektívnek kell lennie, így felborítva egyes vállalkozások és versenytársaik közötti egyensúlyt, hiszen nem vonatkozik a gazdaság minden szereplőjére, csak egyesekre, vagy csak bizonyos régióra, szektorra vagy bizonyos vállalkozásokra, stb., gazdasági előnyben részesítve azokat. A szelektivitás az ami az állami támogatást megkülönbözteti az úgynevezett “általános gazdasági intézkedésektől” (ezek a politikák a teljes országra vonatkoznak és az összes olyan vállalkozásra, melyek teljesítik az előírt kritériumokat). A szelektivitás kritériuma akkor is teljesül amennyiben a támogatási forma csak egy Tagállam bizonyos területére vonatkozik. 5. Tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás: A kedvezményezett vállalkozásoknak olyan piacon kell tevékenykedni ahol általában verseny van a vállalkozások között. Ennek a kritériumnak a fennállását a Bizottság fogja feltételezni, ennek ellentétté a Tagállamnak kell bizonyítania. A tagállamok közötti kereskedelem befolyásolása a legtöbb esetben fennáll. Egy olyan tevékenység mely csak a belső versenytársakra lehet hatással, vagy melynek hatása helyileg korlátolt, vagy csak a gazdaság nagyon kis részére van hatással nem gyakorol hatást a kereskedelemre.

26

A vállalkozás az angol undertaking magyar megfelelője. Nem ugyanaz, mint az enterprise, amit hasonlóan vállalkozásnak nevezünk. Tág értelemben véve minden piaci szereplőre vonatkozik akik „vállakózásinak” minősülő tevékenységet folytat.

125

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Vonatkozó állami támogatási szabályok:

Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás27

A regionális beruházási és foglalkoztatási támogatásnak az EK szerződés 87 (3)-as cikkelyének értelmében összhangban kell lennie közös piaccal és a Szerződés 88 (3) cikkelye alapján kiesik a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a következő feltételek teljesülnek. A támogatást a regionális támogatási területeken lévő kedvezményezetteknek nyújtották a Tagállam 2007-2013-as időszakra meghatározott regionális térképe alapján. A beruházást az érintett régióban minimum 5 évig fent kell tartani ennek befejezése után. Ez nem akadályozza meg az egyes egységek vagy eszközök kicserélését abban az esetben ha ez időszerűtlenné válik vagy technológiailag meghaladott, de csakis abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység az érintett régióban marad az említett minimális fenntartási időszakban. A támogatási intenzitás bruttó támogatási összegben nem haladhatja meg a regionális határértéket, mely a támogatás odaítélésének pillanatában az érintett region vonatkozásában hatályban volt. A nagy beruházásoknak nyújtott támogatásokat és a közlekedési szektornak nyújtott regionális támogatást kivéve a hatályos regionális határértékekhez plusz 20% adható amennyiben a támogatást kisvállalkozásoknak nyújtják, illetve 10 százalékpont, amennyiben középvállalkozásoknak. A meghatározott határértékek alapján a támogatási intenzitást vagy a tárgyi eszközökbe vagy az immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, illetve – közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén – az új munkavállaló két eves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket. Amennyiben a támogatást a tárgyi eszközökbe és az immateriális javakba fektetett beruházási költségek alapján számítják ki a vállalatátvételek esetében, a kedvezményezettnek minimum 25%-os önerővel kell hozzájárulnia az elszámolható költségekhez, vagy a saját forrásaiból vagy külső forrásokból, de mindenképpen olyan formában, mely közfinanszírozástól mentes. Amennyiben a maximum támogatási összeg a tagállam regionális térképe alapján meghaladja a 75%-ot, akkor a kedvezményezett saját hozzájárulása arányosan csökkenthető. Ha a támogatást a tárgyi eszközök és az immateriális javak beruházási költsége alapján számolják ki akkor a következő feltételeknek is teljesülniük kell. Egy létesítmény vásárlásakor csak a harmadik féltől való vásárlás költségeit szabad figyelembe venni, feltéve, ha a vásárlás normál piaci körülmények között történt. Amikor a vásárlás beruházással is összekapcsolódik, a beruházással kapcsolatos költségek a vásárlás költségeihez hozzáadódnak. A földterülettől és épülettő eltérő eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az a pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épület bérlése esetén a beruházási project befejezésének várható időpontját követően a bérletnek esetén még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia. Kivéve a KKV-kat az eszközöknek minden esetben újaknak kell lenniük. Átvállalás esetén a beszerzett vagyontárgy, amihez a vásárlást megelőzően támogatást folyósítottak levonható. KKV-k esetében az immateriális javakba való beruházásokat is figyelembe lehet venni. Nagy vállalatok esetében ilyen költségeket csak a teljes elszámolható költségek 50%-ig lehet figyelembe venni.

27 EK . 800/2008 sz Rendelete az egyező támogatások közös piaccal való összeegyeztethetőségéről a Szerződés 87 és 88. cikkelye alapján ( Általános csoportmentességi rendelet) (HK L 214/3.2008.9.8)

126


Kutatási és fejlesztési projekteknek folyósított támogatás28

A kutatás fejleszti projektekre nyújtott támogatás összeegyeztethető a közös piaccal a Szerződés 87 (3) cikkelye alapján és nem tartozik a 88 (3)-as cikkelyben foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá. A kutatás-fejlesztési projekt támogatott része teljes mértékben az egyik alábbi kategóriába kell tartozzon: (a) alapkutatás; (b) ipari kutatás; (c) kísérleti fejlesztés. Amennyiben egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell a szerint, hogy a felsorolt kutatásfajták valamelyikébe tartoznak-e vagy nem tartoznak azok egyikébe sem. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: (a) alapkutatásnál a támogatható költségek 100%-át; (b) ipari kutatásnál a támogatható költségek 50 % -át; (c) kísérleti fejlesztésnél a támogatható költségek 25 %-át. Amennyiben olyan kutatási és fejlesztési projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati támogatás és – amennyiben támogatásnak minősül – a kutatási szervezetek projektjeihez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettr4e alkalmazandó támogatási intenzitást. Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre a fenti támogatási intenzitások a következők szerint növelhetőek: (a) amennyiben a támogatást KKV-nak nyújtják, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások és 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében; (Nem releváns!); (b) az elszámolható költségek 80%-nak megfelelő támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha: (i) a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek: — egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több, mint 70%-át, — a projekt legalább egy KKV-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik, vagy (ii) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg és a következő feltételek teljesülnek: — a kutatási szervezet a támogatható projektköltségek legalább 10%-át viseli, és — a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak; vagy (iii) ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben technikai és tudományos konferenciák keretében vagy tudományos és műszaki folyóiratokban vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik.

28 EK . 800/2008 sz Rendelete az egyező támogatások közös piaccal való összeegyeztethetőségéről a Szerződés 87 és 88. cikkelye alapján ( Általános csoportmentességi rendelet) (HK L 214/3.2008.9.8)

127

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 A b (i) és (ii) első al-bekezdése alá tartozók esetében az alvállalkozásban való együttműködés nem minősül tényleges együttműködésnek. Az elszámolható költségek a következők: a) személyi jellegű költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet, amennyiben a kutatási projektben foglalkoztatják őket) kizárólag a támogatott projektben való tevékenységük mértékéig; b) az eszközök és felszerelések költségei, a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére. Ha ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a kutatási projektben, csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő – a helyes számviteli gyakorlatnak megfelelően számított – amortizációs költség minősül elszámolható költségnek; c) az épület és a földterület használatának költségei a projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelően. Az épületek tekintetében csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő amortizációs költség minősül elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók; d) a szerződéses kutatás, műszaki tudás és a külső forrásokból piaci áron megvásárolt vagy licensz alapján felhasználható szabadalmak, amennyiben az ügyletre a piaci feltételeknek megfelelően került sor, és nem történt összejátszás, valamint a tanácsadás és ezzel egyenértékű szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe; e) további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatási projekt eredményeként merülnek fel; f) egyéb működési költségek, beleértve az anyagköltségeket, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel. Valamennyi elszámolható költségnek a kutatás és fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia.

De Minimis/csekély összegű támogatás

Egy vállalkozásnak adott csekély összegű támogatás jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t. A közúti szállítási ágazat esetében az adott csekély összegű támogatás nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t három pénzügyi év vonatkozásában. A támogatás odaítélője az érintett vállalkozást előzetesen írásban kell értesítse az odaítélt támogatás várható összegéről (bruttó támogatási összegben kifejezve) és annak csekély összegű támogatás jellegéről, hivatkozva a Bizottság EK 1998/2006 sz. Rendeletét valamint a EU Hivatalos Közlönyében való megjelenésének adatait. Több részletben történő támogatás esetén annak diszkontált értéke alkalmazandó a támogatás odaítélésének időpontjában. A kedvezményezett vállalkozásnak be kell jelentenie az előző 3 pénzügyi évben számára odaítélt csekély összegű támogatásokat. A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni és a támogatást odaítélő felszólítására ezeket felmutatni. Az Európai Bizottság kérésére 20 munkanap alatt kell a csekély összegű támogatásokról információt szolgáltatni. Az önerőre vonatkozó kötelezettségvállalást minden, a támogatásban részesülő partnernek be kell nyújtania, kivéve az állami közigazgatási szerveknek. Az aláírt nyilatkozatot a pályázati formanyomtatvány mellékleteként kell benyújtani.

Kulturális támogatás

Kizárólag olyan tevékenységekhez nyújtható, amely igazoltan elősegíti a kultúra és a kulturális örökség megőrzését, vagy célja a nemzeti kulturális örökség veszélyeztetett emlékeinek megmentése.

128

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 A kulturális célú támogatások alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra és a kulturális örökség, kulturális értékek megóvása során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított költségek. Az igénybe vehető támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. A kulturális célú támogatásokat odaítélésük előtt előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottságnak.29

Services in General Economic Interest (public service, SGEI)

a) Altmark eset: Amennyiben egy vállalkozás tevékenysége a közszolgáltatások körébe tartozik, és a támogatás eleget tesz Az Európai Bíróság Altmark Trans ügyben hozott ítéletében foglalt – feltételeknek, akkor az adott intézkedés nem minősül állami támogatásnak az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése értelmében, mert nem jelent előnyt az adott vállalkozásnak. Ebben az esetben az intézkedést nem kell bejelenteni a Támogatásokat Vizsgáló Irodának és az Európai Bizottságnak sem. Az ítéletben foglalt konjunktív feltételek a következők: • A vállalkozásnak ténylegesen rendelkeznie kell olyan, világosan - vagy nemzeti jogszabályban és/vagy szerződésben, tevékenységi engedélyben - meghatározott közszolgáltatási kötelezettségekkel, melyeket teljesítenie kell. • A kompenzáció számításának alapját képező paramétereket előre, objektíven és átlátható módon meg kell határozni. • A kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek teljes vagy részleges fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve az ésszerű profitot és a vonatkozó bevételeket. • Amennyiben a közszolgáltatási kötelezettséget teljesítő vállalkozást nem olyan közbeszerzési eljárással választják ki, mely lehetővé teszi azon pályázó kiválasztását, aki a közösség számára a szolgáltatásokat a legkisebb költséggel képes nyújtani, akkor a szükséges kompenzáció mértékét azon költségek elemzése alapján kell megállapítani, amelyek egy tipikus – hatékonyan vezetett és felszerelt – vállalkozásnál felmerülhettek volna, figyelembe véve az ezen kötelezettségek teljesítésével járó ésszerű profitot és a vonatkozó bevételeket. b) 2005/842/EK bizottsági határozat szabályai 2005/842/EK bizottsági határozat szabályai EK - Szerződés 86. cikk (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozások részére közszolgáltatásért járó ellentételezéssel nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat, HL L 312, 2005.11.29.) Megbízás: A bizottsági határozat akkor alkalmazható amennyiben a vállalkozást hivatalos dokumentummal (ennek formáját a tagállam határozza meg) megbízzák az általános gazdasági érdekű szolgáltatás működtetésével. A hivatalos dokumentumnak többek között tartalmaznia kell: - a kötelezettség természetét és időtartamát - az érintett vállalkozásokat és területet - a vállalkozásnak biztosított kizárólagos illetve különleges jogokat 29

A kuturális támogatások nem esnek az Általános Csoportmentességi rendelet, a De minimis szabály, vagy az Altmark eset hatálya alá, így ezeket be kell jelenteni a Bizottságnak.

129

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 - a kompenzáció számításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának alapjául szolgáló paramétereket - a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizetésére hozott intézkedéseket Kompenzáció: A kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve az ésszerű profitot és a vonatkozó bevételeket. A kompenzáció összege tartalmazza az állam által vagy állami forrásokból bármilyen formában odaítélt előnyöket. A kompenzációt csak az adott általános érdekű szolgáltatások működtetéséhez lehet felhasználni. Költségek Azokat a költségeket kell figyelembe venni, melyek a közszolgáltatás ellentételezésével kapcsolatban felmerült költségek (amennyiben a vállalkozás csak ilyen tevékenységet végez, akkor valamennyi költsége, ha ezen kívül eső tevékenységet is végez, akkor csak a közszolgáltatás ellentételezésével kapcsolatos költségek). Bevételek Azokat a bevételeket kell figyelembe venni, melyek a közszolgáltatás ellentételezése során keletkeztek. Amennyiben a vállalkozás az ésszerű profiton túl is nyereséget hozó általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal összefüggő kizárólagos vagy különleges jogokkal rendelkezik, akkor azokat is hozzá kell számolni a bevételekhez. A tagállam úgy is határozhat, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokon kívüli tevékenységekből származó nyereségeket teljesen vagy részben az általános gazdasági érdekű tevékenységek finanszírozására kell fordítani. Az ésszerű profit a saját tőkehozamnak az a mértéke, amely figyelembe veszi a tagállam beavatkozása következtében a vállalkozást érő kockázatot vagy kockázatmentességet, különösen ha a tagállam kizárólagos vagy különleges jogokat biztosít. Ha a vállalkozás a közszolgáltatások ellentételezésének keretébe tartozó, illetve azon kívül eső tevékenységet is végez, a belső elszámolásában fel kell tüntetni a közszolgáltatás ellentételezésével összefüggő költségeket és bevételeket, valamint azok elosztásának paramétereit.

5. sz. Útmutató: PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Általános információ A pályázati formanyomtatvány kitöltési útmutató célja, hogy segítsen értelmezni a pályázati formanyomtatvány egyes pontjait, és ezáltal jobb illeszkedést segítsen elő a program céljaihoz. A formanyomtatvány kitöltésének elkezdése előtt kérjük, tekintse át ezt az útmutatót, a kitöltés folyamatának megkönnyítése érdekében. Kérjük minden pontot vegyen figyelembe és érthetően, lényegre törően töltsön ki az értékelés támogatásához. Legyen pontos és elég részletes ahhoz, hogy a pályázat áttekinthetőségét biztosítsa, különösen a projektcélok elérésének, a projekt által létrejövő előnyök elérésének, és a projekt programcélokkal való összhangjának bemutatásakor.

130


Kérjük, fordítson kiemelt figyelmet az alábbiakra: A pályázati formanyomtatványt magyar és román nyelven kell elkészíteni, rövid angol nyelvű összefoglalóval. 1. A Magyar és a román nyelvű pályázati formanyomtatvány követelményei megegyeznek, minden projekt esetén egy magyar és egy román nyelvű kitöltött példány készül; 2. Mindkét verziót ugyanazzal a tartalommal kell elkészíteni és benyújtani, értelmezésbeli különbségek esetén a Vezető Partner nyelvén benyújtott verzió tekintendő irányadónak; 3. A pályázó nem változtathatja meg sem a pályázati formanyomtatvány tartalmát, sem a formai elrendezését. KÉRJÜK, NE PRÓBÁLJA A CELLÁK KÉPLETEZÉSÉT ÁTÍRNI VAGY MEGVÁLTOZTATNI, MERT EZZEL TÖNKRETEHETI A FORMANYOMTATVÁNY PROGRAMOZÁSÁT, ÉS TÉVES KÉPLETEKET ÉS SZÁMÍTÁSOKAT EREDMÉNYEZHET, AMI NEM TESZI LEHETŐVÉ A PÁLYÁZAT MEGFELELŐ ÉRTÉKELÉSÉT ÉS ELUTASÍTÁSHOZ VEZETHET!

4. A Pályázatokat elektronikus formátumban kell elkészíteni. Kézzel írott pályázatok nem vesznek részt az értékelésben. 5. Amennyiben a pályázati formanyomtatvány bizonyos részeiben a felhasználható karakterek száma korlátozott, az e karakter-limit feletti információ az értékelésnél nem vehető figyelembe. A Karakterek szóközök nélkül értendőek. Az egyes mezőknél megjelenő hibaüzenet figyelmeztet arra, amikor a karakter-korlátot átlépik. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a karakter-limitek betartásáért a pályázó felelős. Az excel formátumú adatlap helytelen működéséből adódó formai hibák nem mentesítik a pályázót az előírt feltételek betartása alól, azaz, e feltételek be nem tartása esetén a pályázat elutasításra kerülhet a formai értékelés folyamatában. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az excel program alapértelmezésben blokkolja a nem hitelesített makrókat, azonban ezek nélkül a pályázati formanyomtatvány nem működik. Ennek elkerülése érdekében magasról közepesre kell állítania a makró biztonsági szintet. A biztonsági szint megváltoztatása a következőképpen történik: Menü (a képernyő tetején) – Eszközök – Makró - Biztonság –jelölje be a közepes szintet. Ezt követően nyissa meg újra az excel fájlt és válassza a “makrók engedélyezése” gombot.

131


KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Cover Page - FEDLAP Ezt az oldalt NEM KELL KITÖLTENI, mert az I. “Összefoglaló” munkalapból importál adatokat/információt és olyan mezőket tartalmaz, amelyeket a Közös Szakmai Titkárságnak kell kitöltenie –“Közös szakmai Titkárság Által Kitöltendő„ I. I. Munkalap - SUMMARY I.1. Prioritási tengely Kérjük válassza ki a projekt által megcélzott Prioritási tengelyt a legördülő menüből, amelyik a jobb alsó sarokban jelenik meg a cellára történő kattintással. I.2. Beavatkozási terület Kérjük, válassza ki a projekt által megcélzott beavatkozási területet a legördülő menüből, amelyik a jobb alsó sarokban jelenik meg a cellára történő kattintással. A projektnek illeszkednie kell a prioritás tengelyek és a Pályázók Kézikönyvében foglalt kerettevékenységek valamelyikéhez, valamint hozzá kell járulnia az operatív program (specifikus) céljaihoz. A beavatkozási terület megválasztásakor, ha a projekt eredményei a felhívásban meghirdetett

132

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 több beavatkozási területen is kedvező hatásokkal járnak, körültekintően ki kell választani ezek közül a domináns területet, amelyik leginkább megfelel a projekt tevékenységek összességének, és a meghatározott beavatkozási terület célkitűzéseihez leginkább hozzájárul. A projekt erősségeit kell hangsúlyozni a meghatározott beavatkozási terület fókuszpontjaival összhangban I.3. Tevékenységi terület Kérjük, válassza ki a Tevékenységi területet, melyhez leginkább illeszkedik a projekt a legördülő menüből, amelyik a jobb alsó sarokban jelenik meg a cellára történő kattintással. I.4.Projekt neve A projekt címének tömörnek és kifejezőnek kell lennie, a pályázat tartalmával és céljaival összhangban. Maximum 150 karakter használható. I.5 A projekt rövidített neve Lehetőleg a projektcím alapján próbáljon találni egy tömör elnevezést, amely a későbbiekben rövid referenciaként utalhat a projektre. A rövidített név nem haladhatja meg a 15 karaktert. I.6. Vezető Partner/ETECS elnevezése NEM TÖLTENDŐ KI, a II. „Partnerség” részből automatikusan importál adatokat/információt I.7. Magyar projekt partnerek száma NEM TÖLTENDŐ KI, a II. „Partnerség” részből automatikusan importál adatokat/információt I.8. Román projekt partnerek száma NEM TÖLTENDŐ KI, a II. „Partnerség” részből automatikusan importál adatokat/információt I.9. Támogató partnerek száma NEM TÖLTENDŐ KI, a II. „Partnerség” részből automatikusan importál adatokat/információt I.10. A finanszírozás forrásai Kérjük, NE ÍRJON A CELLÁKBA, a VII-1 “Finanszírozási források” munkalapból automatikusan importál adatokat/információt. I.11. A projekt időtartama Kérjük, jelölje a lehető legpontosabban a projekt becsült kezdő és záró dátumát. A dátumok hónap/év formátumban kerülnek rögzítésre, pl. 10/2008 jelöli a 10. hónapot 2008-ban. A harmadik cella “Időtartam” – a “projekt kezdete” és a “projekt befejezése” cellákban szereplő adatokból számol. Kérjük, ne írjon ide kézzel számokat. A projekt időtartama nem lehet 18 hónapnál hosszabb, és minimum 6 hónapig kell tartania. Ezzel, valamint az egyes tevékenységi területek pontos időtartamával kapcsolatos pontos információkért ld. a pályázati felhívást. I. 12. A projekt megvalósulás helyszínei A táblázat választási lehetőségen alapul. Minden cellánál, amelyek regionális, vagy megyei szintű egységre vonatkoznak, láthatóak a választási lehetőségek. Kérjük, jelölje a projekt esetében megfelelő

133

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 régiót, megyét. A megjelölt földrajzi egységek kék háttérrel jelennek meg, ez különbözteti meg a többitől, amelyek fehér háttérrel maradnak és a kinyomtatott verzióban is így lesz látható. Azok tehát, amelyek a projekt szempontjából lényegesek, kék hátterűek lesznek. A fehér hátterűek a projekt szempontjából nem lesznek relevánsak. Figyelem! A település nevét a pályázónak kell beírnia. I.13. Rövid összefoglaló Ez a rész információt kell, hogy szolgáltasson legalább a projekt céljairól, a célcsoportokról, tevékenységekről és eredményekről. Adjon lényegre törő leírást a tervezett fejlesztésről, beruházásról vagy más tervezett projektelemekről és arról, miként ér el a projekt határon átnyúló eredményeket.

Maximum 500 karakter használható. II. Munkalap - PARTNERSHIP II. PARTNERSÉG Ez a munkalap a projektben részt vevő Vezető Partnerről, a Projekt Partnerekről és a Támogató partnerekről, a jogi státuszukról, elérhetőségeikről, valamint pénzügyek tekintetében nyújt információt. Áttekintést ad továbbá a partnerség minőségéről, és arról, hogyan vették figyelembe és teljesítették a speciális közös feltételeket. II.1. Általános információ Kérjük, vegye figyelembe, hogy a Vezető Partner és a Projekt Partnerek általános adatait tartalmazó táblázatok ugyanezeket az előírásokat tartalmazzák. -

Vezető Partner/Projekt Partner/ETECS neve: – a névnek meg kell egyeznie az intézmények létesítő okiratában foglaltakkal. Ez az információ az alátámasztó dokumentumok alapján az értékelési fázisban ellenőrzésre kerül; Jogi státusz –ezt a mezőt a cella végén található legördülő menü alapján kell kiválasztani. A jogi státusz az intézmény napi tevékenységét meghatározó nemzeti jog függvénye. Az elhatárolás megkönnyítésére kérjük, olvassa el a következő meghatározásokat: Közintézmények a következők: A közintézmények olyan szervezetek, amelyeket közjog alapján alapítottak és működtetnek. Fő céljuk társadalmi igények kielégítése. Jogi személyiséggel rendelkeznek. Abban az esetben, ha a

134

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 vezető partner vagy a partner megfelel a közintézmény kritériumainak, jelölje be a “közjogi szervezet” jelölőnégyzetet. Közjogi szervezetek a következők: Közjogi intézmény minden olyan intézmény, a) amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; b) amely jogi személyiséggel rendelkezik; valamint c) amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki. Magánjogi szervezetek a következők: A program értelmezésében magánjogi intézmény minden olyan szervezet, amelyet magánjogi alapon hoztak létre. Abban az esetben részesülhetnek ERFA támogatásban, amennyiben teljesítik a következő feltételeket: - kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; - jogi személyiséggel rendelkezik; - a projekt eredményeit ellenszolgáltatás nélkül közzéteszi a szélesebb közönség számára is; A Pályázók Kézikönyvében foglaltaknak megfelelően, kizárólag non-profit szervezetek és Kereskedelmi Kamarák pályázhatnak, amelyek megfelelnek e kategóriának! -

Hivatalos elérhetőségek- az azonosító adatoknak pontosan úgy kell megjelenniük, mint a pályázó hivatalos irataiban;

-

Adószám – kérjük, adja meg a szervezet adószámát;

-

Törvényes képviselő – kérjük, írja be a törvényes képviselő nevét, ahogy ebben a pozícióban a szervezet hivatalos alapító dokumentumaiban szerepel, aki cégképviseletre és döntéshozásra jogosult, magyar pályázók esetében aláírási címpéldány is benyújtandó.

-

Kapcsolattartó – kérjük, adja meg a kapcsolattartó személy nevét, Kérjük, jelölje meg a kapcsolattartó személyt, aki az irányító testületek felé információt szolgáltathat a kiválasztás és értékelés folyamatában és alaposan ismeri a projektet ahhoz, hogy azt megfelelően képviselje. A kapcsolattartó személy fel van jogosítva a projekttel kapcsolatos nyilatkozattételre a KSZT felé, amely hivatalos és jogilag kötelezi a pályázó szervezetet.

-

Kapcsolattartási adatok– kérjük olyan kapcsolattartási adatokat adjon meg, amelyek működnek. Kérjük, ellenőrizze, hogy a megadott elérhetőségek mindegyike működik, mert a pályázó és a program irányító testületei közti kommunikáció a megadott elérhetőségeken keresztül zajlik.

135

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Amennyiben a pályázó olyan elérhetőséget ad meg, ami nem működik (különösen fax, email) és a szükséges információ emiatt nem éri el a pályázót időben, a KSZT vagy bármely más program irányító testület felelőssége nem állapítható meg. -

Honlap – kérjük, adja meg a pályázó szervezet honlapjának címét (amennyiben létezik);

-

Utolsó lezárt pénzügyi év- kérjük, jelölje a szervezet utolsó, lezárt pénzügyi évét;

-

Éves bevétel – kérjük, numerikus formátumban adja meg a hivatalos számviteli dokumentumok alapján a szervezet utolsó pénzügyi évének árbevételét;

-

Mérleg főösszeg – kérjük, numerikus formátumban adja meg a hivatalos számviteli dokumentumok alapján a szervezet utolsó pénzügyi évének mérleg főösszegét;

-

Előző pénzügyi év eredménye - kérjük, numerikus formátumban adja meg a hivatalos könyvelési adatok alapján az utolsó pénzügyi év eredményét .

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a pénzügyi adatokat NEMZETI VALUTÁBAN (HUF,RON) kell szerepeltetni, ahogy a könyvelési dokumentumokban is megjelenik. -

A választott Partner szerepe és relevanciája: kérjük, írja le röviden a kiválasztott partnernek a fejlesztésben és a projekt megvalósításában játszott szerepét, valamint a projekt tevékenységekhez való hozzájárulását (szakmai, pénzügyi, szervezeti). Emelje ki a partnernek a tervezett feladatokhoz rendelkezésére álló kompetenciákat és kapacitásokat. Maximum 500 karakter használható

A Társult Partner táblázat a fenti útmutatásnak megfelelően kerül kitöltésre, mivel a pénzügyi adatok kivételével ugyanazokat az adatokat tartalmazza, melyek a társult partnerek esetén nem relevánsak, mivel pénzügyileg nem vesznek részt a projekt megvalósításában. Minden partner esetében külön táblázat kitöltése szükséges. Új projekt partner hozzáadásához nyomja meg a “ partner hozzáadása” / “támogató partner hozzáadása” gombot. Amennyiben a partner vagy támogató partner a fejlesztés szakaszában úgy dönt, hogy nem vesz részt a projektben, használja a “Partner törlése/támogató partner törlése” gombot az eltávolításukhoz. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben a pályázó egy ETECS, a határon átnyúló partnerség kritériuma teljesítettnek minősül és a határmenti partner bevonása ebben az esetben nem követelmény, azonban lehetőség, amennyiben az ETECS úgy dönt, hogy további partnert von a pályázatba, ekkor a partnereknek külön-külön ki kell tölteniük a megfelelő táblázatokat.

136

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 II.2. A partnerség minősége II.2.1. Közös kritériumok és magyarázatuk Az 1080/2006/EK Rendelet alapján csak olyan projektek jogosultak a program keretében támogatásra, amelyek, a közös kritériumok közül legalább kettőnek meg tudnak felelni. Kérjük, jelölje a megfelelő négyzetekben azokat a kritériumokat, amelynek projektje megfelel. A nem választott kritériumoknál kérjük, jelezze: ”nem releváns” A jelölőnégyzeteket kattintással tudja kijelölni. .A közös kritériumok részletes ismertetéséhez ld. a Pályázók Kézikönyve I.3.3 „Közös kritériumok” fejezetét. Maximum 500 karakter használható II.2.2. Projekt menedzsment tapasztalatok Kérjük, foglalja össze a projekt irányítási tapasztalatokat minden partner esetében, a vezető partnert is beleértve. Jelölje meg azokat a projekteket, amelyeket a partnerségben részt vevő szervezetek a múltban megvalósítottak, lehetőleg hasonló jellegűeket, összetettségűeket és értékűeket. Használjon referencia-számokat az említett projektek azonosításához. Az itt közölt információ a projekt menedzsment tapasztalat és a partnerségnek a projekt megvalósításához rendelkezésre álló tapasztalata és kapacitása megítélése szempontjából van jelentősége. Maximum 1000 karakter használható További leírás – abban az esetben, ha 1000 karakter nem elég a projekt menedzsment tapasztalatok részletezésére, a prezentáció itt folytatható. Ha ezt nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”. Maximum 500 karakter használható III. munkalap 1-2 DESCRIPTION III. A PROJEKT BEMUTATÁSA III. 1. A PROJEKT SZÜKSÉGSZERŰSÉGE III.1.1. Problémák és kihívások Azonosítsa és jellemezze a fennálló szükségleteket/problémákat, amelyek a pályázó szervezetet a projekt összeállítására ösztönözték, és próbálja ezeket szemléletessé tenni, amennyire lehetséges. Amennyiben szükségletfelmérés készült, hivatkozzon annak eredményeire, és próbálja körülírni azokat, amennyire lehet. Kérjük, támassza alá a projekt szükségességét a jelen helyzet tükrében, és adjon információt a fejlesztési trendekről és lehetőségekről, valamint a célcsoport igényeiről. Hivatkozzon a megcélzott határon átnyúló aspektusokra, és a Lisszaboni és Göteborgi stratégiákban lefektetett gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziókra is, a helyi/megyei/regionális/nemzeti szintű fejlesztési stratégiákkal együtt. Kérjük, tekintse át a Kézikönyvet is ezzel kapcsolatban. Maximum 1000 karakter használható. További leírás – ebben a cellában további 500 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”.

137


III.1.2. A projekt háttere Kérjük, írja le a projekt fejlesztése érdekében kifejtett előkészítő tevékenységeket, ugyanakkor, ezeket a tevékenységeket a „0. tevékenység csomagban – Projekt előkészítő tevékenységek” is meg kell jeleníteni. Itt szükséges kiemelni azokat, a már lezárult fejlesztéseket, amelyek a jelen projekt háttereként vagy kiinduló pontjaként szolgálnak, vagy utalhat olyan már lezárult tevékenységekre, amik a projekt ötlet kialakulásához vezettek. Hivatkozzon a projekt elkészítésében szerepet játszó felmérésekre, tanulmányokra, vagy más kapcsolódó dokumentumokra. Sorolja fel a tanulmányokat és terveket, amennyiben ez lehetséges. A partnerség felépítésének érdekében végzett tevékenységeket nem itt kell megjeleníteni. Maximum 1000 karakter használható. További leírás – ebben a cellában további 500 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”. III.2. SZINERGIA III.2.1 Szinergia Kérjük, jellemezze a pályázat és más EU által finanszírozott projektek, vagy más fejlesztések közti szinergiát. Amennyiben releváns, írja le a megcélzott területen már lezárult vagy még folyamatban levő fejlesztési projektek, vagy egyéb kezdeményezések és a projekt kapcsolatát, amennyiben közvetlen kapcsolat van köztük, vagy közös célokat szolgálnak. Próbálja kiemelni, hogyan egészítik ki egymást. Maximum 1000 karakter használható. További leírás – ebben a cellában további 500 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”. III. Munkalap- 3-4 OBJECTIVES III.3 CÉLKITŰZÉSEK III.3.1. Célok és indikátorok Kérjük, fejtse ki a projekt célkitűzéseit és határozza meg elérésük módját az output-, és eredményindikátorok definiálásával. Fogalmazzon meg maximum egy és maximum három konkrét célt. Az első táblázatban (Célok) egyértelmű, mérhető és valós célokat kell meghatározni. A meghatározott céloknak a társadalmi-gazdasági problémák és hiányosságok csökkentéséhez kell hozzájárulniuk a programterületen. Az általános célok magasabb szinten, makro (regionális) szinten értelmezhetőek, és főleg hosszú távon igazolhatóak, míg a konkrét célok közvetlenül levezethetőek a projekt-tevékenységekből és megfelelnek

138

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 a projekt eredményeinek, kimeneteleinek. A használt értékeknek alátámasztottaknak kell lenniük, összefüggésben a projekt tevékenységekkel és a projekt méretével (értékével). A második táblázatban (Program szintű indikátorok) jelöljön meg indikátorokat, amelyek számszerűsíthetik a projekt által elérhető teljesítményeket (eredmények, outputok), és hozzájárulnak a fentebb leírt célokhoz. Vannak kötelezően alkalmazandó indikátorok melyek az excel tábla legördülő menüjéből választhatóak ki az I. munkalapon (Összefoglaló) választott tevékenységi területnek megfelelően, ezek indikátorok minden projekt esetében kötelezően választandóak, teljesítésük elengedhetetlen. Az indikátorok közül a cella végén található legördülő menüből kell egyet kiválasztani. Ahol az indikátorok nemek közti megoszlást tartalmaznak, a személyek teljes számából a kiinduló- és célértékeknél konkretizálja a férfiak és nők számát a teljes létszámból. Példa: a látogatók számának növekedése – 400 személy/ melyek közül 200 nő, 200 férfi A kötelező indikátorok mellett, amennyiben lehet, jelöljön meg egyéb indikátorokat is, melyek a kiválasztott célok elérésével igazolhatóak. Ennek elkészítése során a Pályázók Kézikönyve 2. sz mellékletében található indikátorok közül választhat, az egyéb indikátorok közül. Kérjük, legyen figyelemmel arra, hogy maximum 3 indikátor jelölhető meg eredmények és outputok vonatkozásában. Törekedjen valós értékek használatára, melyeket ténylegesen elérhet a projekt. A túlzások csökkentik a projekt minőségét. FIGYELEM! A kötelező, és a Program szintű egyéb indikátorok esetében, amennyiben alkalmazzák őket, de azok nem szerepelnek az excel munkalapon vagy nincsenek a Pályázók Kézikönyvében konkretizálva, nem lesznek az értékelésnél figyelembe véve. Amennyiben lehetséges, próbálja megfeleltetni a projekt általános és konkrét céljaihoz rendelt és a kötelező, valamint az un. egyéb indikátorokat. Amennyiben lehetséges, a kötelező és/vagy az egyéb program szintű indikátoroknak meg kell egyezniük. Amennyiben ez nem lehetséges, annak nem lesz negatív hatása a projektre az értékelési eljárásban. III.3.2 A program szintű célkitűzésekhez való hozzájárulás bemutatása Kérjük, fejtse ki az átfogó projekt célkitűzést, a tervezet projekt teljesítményeket, valamint ezek hozzájárulását a programszintű célokhoz. A III.3.1 táblázat eredményeit felhasználva fejtse ki az összefüggéseket és kapcsolatot a tervezett projekt-tevékenységek, eredmények és programcélok közt. Hangsúlyozza, hogyan járul a projekt hozzá az eredmények eléréséhez. Maximum 1000 karakter használható További leírás – ebben a cellában további 500 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”. III.4. CÉLCSOPORTOK III.4.1. Célcsoportok Kérjük, azonosítsa, írja le és számszerűen határozza meg a projekt által elérni kívánt célcsoportokat. Különítse el őket, mint a projekt közvetlen és közvetett haszonélvezőit. Magyarázza el, miért ezek a 139

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 kiválasztott célcsoportok, és határozza meg szükségleteiket. A fejezet elkészítésénél a következőkre ügyeljen: -

Határozza meg a célcsoportot, akik számára a projekt előnyökkel jár; számszerűsítse őket a következő elhatárolás alapján: közvetlen és közvetett haszonélvezők; Írja le, hogyan lettek a célcsoportok képviselői bevonva a projekt tervezésébe, emelje ki az alulról építkező kezdeményezéseket, amennyiben lehetséges; Magyarázza el a kapcsolat lényegét a szükségletfelmérés (amennyiben készült), a projektcélok és a célcsoportok között; Próbálja körülírni a határon átnyúló hatásokat a célcsoportok vonatkozásában;.

Maximum 1000 karakter használható. További leírás – ebben a cellában további 500 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”.

IV. Munkalap 1-3 ACTIVITIES IV. PROJEKT TEVÉKENYSÉGEK IV.1. A tevékenységek bemutatása A projekt tevékenységeit tevékenység csomagokba (TCS) szükséges összeállítani. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységeket csoportosítani szükséges egy fő-tevékenység meghatározásával, és a hozzá tartozó altevékenységek felsorolásával A tevékenység csomagok összeállítását a pályázó határozza meg, azonban van néhány kötelező tevékenység csomag, melynek szerepelnie kell a projektben. Ezek: előkészítés tevékenységei (TCS 0), projektmenedzsment (TCS1) és a kommunikációs tevékenységek. Ezek mellett be kell mutatnia a tartalmat meghatározó tevékenység csomagokat, ezeket “a tevékenység csomag hozzáadása” gombbal tudja megtenni. Kérjük, próbálja tevékenységeit három-négy csomagba összefogni. Amennyiben ez nem lehetséges, több csomagot is hozzáadhat. Példa: Főtevékenység: Projekt menedzsment tevékenységek a következő al-tevékenységeket foglalhatja magában: - Projekt megvalósításának előkészítése - Előrehaladási és záró jelentések készítése - projekt zárás, monitoring, értékelés, stb. Egy jól meghatározott tevékenység-struktúra segít a definiált célok elérésében. Amikor megtervezik a tevékenységeket, legyenek figyelemmel arra, hogy e tevékenységek megvalósításán keresztül érhetőek el a projekt céljai és ezeken keresztül realizálódnak a projekt eredmények. A projekt tevékenységek a meghatározott célcsoportok igényeit elégítik ki és hozzájárulnak körülményeik javulásához. A tevékenységek leírásán túl kérjük, emelje ki a projekt innovatív elemeit is, melyek egyedivé teszik azt.

140

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Amikor meghatározzák a projekt tevékenységeket, amennyiben lehetséges, hivatkozzanak környezeti szempontokra is (pl. építkezések esetén a hulladék újrafelhasználása, energiatakarékos megoldások, stb). Figyeljenek arra, hogy bizonyos tevékenységek nem jogosultak, például profitot eredményező, vagy egyoldalú tevékenységek. További információért kérjük, tekintse át a Pályázók Kézikönyve I.3.1 “Jogosult tevékenységek” fejezetét. A tartalommal összefüggő tevékenység csomagok esetében használjon egyértelmű utalásokat (p. tanulmány elkészítése). Egyértelműen írja le a tevékenységet és határozza meg az esetleges altevékenységeket is (pl. statisztikai adatgyűjtés). Vegye figyelembe, hogy bizonyos tevékenységek, vagy al-tevékenységek számára megvalósításukhoz szükséges időt, kizárólag eltérő időben, míg egyesek kifejezetten csak egymással párhuzamosan tudnak megvalósulni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy azok a tevékenységek, amelyeknél közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges, tovább tarthatnak, vagy olyan tevékenységek, amelyek megvalósítása szezonális jellegű (pl. külterületi építések), ezek tervezését figyelmesen kell elvégezni. Ne feszítse az időrendet túl szoros határidőkkel, de próbáljon reálisan tervezni. Határozza meg a tevékenység időzítését a legördülő menü segítségével. A menüben a dátumok a megvalósítás hónapját és évét jelölik (01/01 a megvalósítás első évének első hónapját, 02/01 az első év második hónapját jelöli és így tovább). A legördülő menü nem alkalmazható az “Projekt előkészítő tevékenységek” csomagnál ahol a pályázóknak a tevékenységek tényleges felmerülésének idejét kell meghatározniuk. Kérjük, legyen figyelemmel arra, hogy az előkészítés tevékenységei 2007-től a pályázat benyújtásának időpontjáig jogosultak. Minden tevékenység csomag esetében számolja ki a költségeket. Figyeljen arra, hogy az árak valós piaci árak legyenek. Illessze be és számszerűsítse a táblázatokban a tevékenységek eredményeit, outputjait. Ezt megteheti a költségvetési táblázatok elkészítése után is, vagy a pontosabb ellenőrzés igényével, összehasonlíthatja a két helyen szerepeltetett összegeket. Sorolja fel minden TCS esetén számszerűen az eredményeket és a kimeneteket. Példa eredmény/output elhatárolására: Eredmény

Érték

Eredmény – felépített/felújított határon átnyúló üzleti 2 (Satu-Mare 1, Nyíregyháza 1) együttműködést támogató iroda Output – Határon átnyúló tevékenységekben érintett 265 (Satu Mare 165; Nyíregyháza 100) vállalkozók akiknek konzultációt nyújtottak Mérje fel a lehetséges konkrét kockázati forrásokat minden tevékenység csomag esetében. Mérlegelje például az előrelátható piaci, szervezeti, gazdasági kockázatokat, ahol értelmezhetőek. A tevékenység csomagoknak megfelelő időrendben kell egymásra épülniük a projekt célokat tükrözve, a projekt időrendjével és költségvetésével összhangban.

141

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 IV. 2 Projekt menedzsment Írja le a projekt megvalósításában részt vevő humán erőforrásokat (projekt menedzsment csapat), a projektben betöltött szerepük szerint. Figyeljen arra, hogy minden, a projekt szempontjából lényeges terület a megvalósítás teljes fázisában le legyen fedve. Amennyiben a vezető partner és a partnerek szervezetein belül nem található megfelelő szakember bizonyos területekre, írja le hogyan kezelik ezt a problémát. Amennyiben külső szakemberek bevonására kerül sor, mutassa be hogyan fog együttműködni velük és felügyelni a munkájukat. A projekt csapat tapasztalata és szakértelme az önéletrajzaik alapján lesz alátámasztva, ezért az itt megjelenő információnak összhangban kell lennie az önéletrajzokkal. A menedzsment struktúra a projekt összetettsége és szükségletei szerint kell, hogy felépüljön. Maximum 1000 karakter használható További leírás – ebben a cellában további 1000 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”. IV.3 Kockázatkezelés Kérjük, határozza meg az általános lehetséges veszélyforrásokat, amelyekkel a projekt szembesülhet és határozza meg kezelésük módját. Az általános kockázatok lehetnek pénzügyi, szervezeti, stb. kockázatok. Sorolja fel a tevékenység csomagok összeállításánál figyelembe vett konkrét kockázatokat is. Kérjük, legyen tekintettel arra, hogy minden projekt megvalósítását veszélyeztethetik kockázati elemek és akadályok, amelyeket el lehet kerülni, vagy meg lehet oldani, amennyiben a pályázó időben gondol rájuk. E kérdés megválaszolása alapján látják az értékelők, hogy a megvalósítás folyamata kellően átgondolt, megvizsgálták a lehetséges akadályokat és kockázati tényezőket és vannak ötleteik a megoldások tekintetében. Ennek alátámasztásaképpen értékelje a kockázatok felmerülésének esélyeit, és felmerülésük esetén azok hatásait. Határozza meg az intézkedéseket, amelyeket pályázónak meg kell tennie a kockázatok kezelése érdekében. IV.4 Időbeli ütemezés Kérjük, NE TÖLTSE KI EZT A TÁBLÁZATOT. Az időbeli ütemezés a IV 1-3 munkalapon feltüntetett adatok alapján automatikusan töltődik ki. V. Munkalap CROSS_BORDER CHARACTER V. HATÁRON ÁTNYÚLÓ JELLEG, PROJEKT HATÁS ÉS FENNTARTHATÓSÁG V.1. Határon átnyúló jelleg és hatás Számszerűsítse és röviden jellemezze a projekt határon átnyúló jellegét és az eredmények és outputok határon átnyúló hatásait. A projektek határon átnyúló jelleg kiemelt fontosságú az értékelésnél. A

142

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 pályázónak alá kell támasztania, hogy a projekt ténylegesen megoldást kínál valóban fennálló határon átnyúló problémákra. A projekt hatásai a határ mindkét oldalán jelentkeznek, és közös érdekekből eredő közös fejlesztést céloznak. A közös fejlesztések eredményeit és hatásait lehetőleg közösen hasznosítják. Ezeket a lehető legprecízebben kell bemutatni, lehetőség szerint nyilvánosan hozzáférhető jegyzékekre, dokumentumokra, adatbázisokra való utalással, ahol lehetséges. A határon átnyúló hatás tekintetében kérjük, nézze át a Kézikönyvet is. Maximum 1000 karakter használható További leírás – ebben a cellában további 500 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”. V. 2 . Hozzáadott érték a célcsoport számára Kérjük, írja le a projekt eredményeit és a célcsoportok szintjén jelentkező hozzáadott értéket. Mutassa itt be, hogyan próbálnak a feltételeken javítani és ezek a feltételek/körülmények hogyan járulnak hozzá a célcsoportok bemutatott igényeinek kielégítéséhez a projekt alatt és főleg a projekt befejezése után. Nem elég mindössze a projekt eredményeket/teljesítményeket és a célcsoportot precízen bemutatni, hanem azt is alá kell tudni támasztani, hogy az előnyök ténylegesen hogyan érik el a célcsoportokat. Mutassa be a projekt eredmények terjesztésének módszereit, amennyiben a célcsoport nem tud közvetlenül részesülni az eredményekből, milyen csatornákat terveznek használni, hogy elérjék vagy befolyásolják őket, szükségesek e további tevékenységek ehhez, jogszabályi változtatások szükségesek-e, stb., az adott helyzet szerint. Fejtse ki továbbá, hogy a megvalósított projekt közvetlen értékén túl milyen további hozzáadott értéket jelenthet a kezdeményezés a célcsoportok szintjén. Maximum 1000 karakter használható További leírás – ebben a cellában további 500 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”. V.3 A projekt kiterjeszthetősége, multiplikátor hatás Mutassa be a projekt katalizáló és multiplikátor hatásait (amennyiben lehetséges). Írja le az eredmények bővítésének lehetőségeit. Emelje ki milyen további célokat szolgálhat a projekt a megvalósított tevékenységeken keresztül és a jövőben milyen csoportok részesülhetnek az előnyökben. Jellemezze a jövőbeli hatásokat a tágabb környezet vonatkozásában (pl. további fejlesztések indulnak a régióban a megvalósult fejlesztésnek köszönhetően). Írja le a terveit és elképzeléseit a fejlesztés folytatásáról (ha van ilyen) akár további pályázatok benyújtásával, vagy más pénzügyi forrásokat igénybe véve további beruházások megvalósításával. Maximum 1000 karakter használható További leírás – ebben a cellában további 500 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”.

143


V.4. A projekt fenntarthatósága Határozza meg, hogyan fogja biztosítani a projekt szakmai, pénzügyi és szervezeti fenntarthatóságát. Mutassa be a támogatás kifizetése és a projekt zárása után is folytatódó tevékenységeket, valamint a jövőben továbbfejleszthető tevékenységeket. E vonatkozásban a következő szempontokat vizsgálja: Működési: a működés feltételei a projekt zárása után is biztosítottak? Pénzügyi: a támogatási szerződés lezárása után hogyan lesz a fenntartása/fejlesztése biztosítva? Intézményi: az intézményi struktúrák biztosítják-e a tevékenységek folytatását? Ki lesz a projekt eredményeinek “tulajdonosa”?

projekt

eredmények

Vegye figyelembe, hogy a projekt minimális fenntartási időszaka 5 év. Az itt közölt információnak alá kell támasztania, hogy minimálisan ezen az időtávon biztosítva lesz az eredmények/outputok fenntartása, vagy továbbfejlesztése. Maximum 1000 karakter használható További leírás – ebben a cellában további 500 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”. V.5 A projekt hozzáadott és innovatív értékei Kérjük, mutassa be a projekt által hordozott hozzáadott értéket és innovatív elemeit, amennyiben van ilyen. A hozzáadott érték azon az alapon is vizsgálható, hogy mit nyújt a projekt különböző kormányzati/köz vagy magán beavatkozásokhoz az adott beavatkozási területen. Az innovatív elemek olyan megoldások a projekteken belül, amelyekkel a projekt célok hatékonyabban a hagyományos kezdeményezéseknél hatékonyabb módon érhetőek el, és amelyekkel a projekt legjobb gyakorlatot teremt az adott területen. Innovatív elem lehet új technológiák alkalmazása, pl. internetestechnológiák, internetes-tanulás, vagy új megoldások a felmerülő problémákra és kihívásokra. Az innovatív elemeket alátámaszthatják, vagy igazolhatják például költség-haszon elemzések, tanulmányok vagy más referencia-dokumentumok, amennyiben lehetséges. Mutassa be, hogy a projekt eredményez-e hozzáadott értéket az adott területen már befejezett tevékenységek vonatkozásában, vagy olyan tevékenységek kezdetét jelenti, amelyeket hosszútávon fognak működtetni. Maximum 1000 karakter használható További leírás – ebben a cellában további 500 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”.

144

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 VI. munkalap – HORIZONTAL ISSUES VI. A PROJEKT HORIZONTÁLIS CÉLKITŰZÉSI ÉS ALAPELVEK VI.1. Esélyegyenlőség Mutassa be, hogyan járul hozzá a projekt az esélyegyenlőség biztosításához. A projekt, minden fázisban biztosítja a nemek közti egyenlőséget, és a pályázó megteszi a szükséges lépéseket a nemi, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés elkerülése érdekében. Kérjük, tekintse át az Esélyegyenlőségi Útmutatót a Pályázók Kézikönyvében. Maximum 1000 karakter használható VI.2. Környezeti fenntarthatóság Kérjük, mutassa be, hogyan járul a projekt hozzá a fenntartható fejlődéshez. A határmenti terület társadalmi, gazdasági fejlesztése és integrációja úgy kell, hogy megvalósuljon, hogy a társadalmigazdasági és környezeti fenntarthatóság biztosítva legyen. A program keretében olyan beavatkozások kaphatnak helyet, amelyek a környezeti feltételekhez köthetően fennálló gyengeségekre és fenyegetésekre kínálnak megoldást. Kérjük, tekintse át a Fenntartható Fejlődés Útmutatót a Pályázók Kézikönyvében. Maximum 1000 karakter használható További leírás – ebben a cellában további 500 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”. VI.3 A projekt közhasznúsága Kérjük, mutassa be, miként jár a projekt a tágabb nyilvánosság számára is előnyökkel. Magyarázza el, hogyan jutnak el a projekt eredmények a nyilvánossághoz (a célcsoportokon túl) és hogyan tudják a szélesebb értelemben vett csoportok hasznosítani a projekt eredményeit. Maximum 1000 karakter használható További leírás – ebben a cellában további 500 karakterrel folytathatja a leírást. Ha ezt a lehetőséget nem akarja felhasználni, kérjük, jelezze “nem releváns”. VII. KÖLTSÉGVETÉS A költségvetés összeállításánál törekedjen a piaci árak figyelembe vételére. A költséghatékonyság és az érték a pénzért alapelveknek való megfelelés meghatározó a költségvetés értékelésénél. Ahol lehetséges, a pályázó használhat az interneten publikált árakat (pl. Informatikai felszerelés). A megfelelő

145

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 tervezés biztosításának érdekében a pályázó árajánlatokat kérhet be szolgáltatóktól. Építési beruházások esetében minden esetben mérnökáron (tervezői költségbecslés) kell alapulnia a tervezett költségeknek. A költségvetésnek egyértelműnek kell lennie és elég részletesnek az átfogó értékeléshez, valamint csak jogosult költségeket tartalmazhat. A pályázóknak figyelniük kell arra, hogy a projekt megvalósításához szükséges pénzügyi források biztosítottak és rendelkezésre állnak. A költségvetés összeállításánál legyen figyelemmel a támogatás maximális arányaira: - 95% (ERFA és állami társfinanszírozás) magyar partnerek esetében - 98% (ERFA és állami társfinanszírozás) román partnerek esetében. Kérjük, fordítson fokozott figyelmet az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának esetleges felmerülésére, amelyek csökkenthetik a támogatás mértékét. Az erre vonatkozó részletekért kérjük, tekintse át a Pályázók Kézikönyve IV.3. “Állami támogatások” fejezetét. Ugyanakkor, abban az esetben, ha az állami támogatásokra vonatkozó szabályok miatt csökkentett támogatás szükséges, a csökkentett támogatást nem a pályázóknak kell kiszámolniuk. Kizárólag “jogosult költségek” vehetők figyelembe. FIGYELEM! A költségeket euróban kell tervezni! A költségek jogosultsága tekintetében ld. a Pályázók Kézikönyve I.4.2. “Jogosult költségek”. Legyen figyelemmel arra, hogy a pályázó és a partnerek saját hozzájárulását pénzben kell biztosítani, és annak biztosítására jogi kötelezettséget kell vállalni (banki egyenleg, képviselőtestületi határozat, vagy más közintézmény határozata, melyek a saját részt kifejezetten a projekt számára biztosítják). A Pályázati formanyomtatvány költségvetés része 8 különböző táblázatból áll: -

VII. Munkalap 1 „Co-financing - Finanszírozási források” – a program által kitöltendő

-

VII. Munkalap 2 „Detailed budget - Részletes költségvetés” – a pályázók által kitöltendő

-

VII. Munkalap 3 „Other sources - Egyéb források” - a pályázók által kitöltendő

-

VII. Munkalap 4 „Co-financing list - Finanszírozás partnerenkénti lebontása” - a pályázók által kitöltendő

-

VII. Munkalap 5 „Budget description - Költségvetési sorok szöveges részletezése” - a pályázók által kitöltendő

-

VII. Munkalap 6 „Budget lines-period - Partnerek kifizetési előrejelzései költségvetési soronként” - a pályázók által kitöltendő

-

VII. Munkalap 7 „Aggregated table - Költségvetés összesen” – a program által kitöltendő

-

VII. Munkalap 8 „AP-Partner-period - Partnerek kifizetési előrejelzései tevékenység csomagonként” – a program által kitöltendő

146


Kérjük, vegye figyelembe, hogy a táblázatok kapcsolatban vannak egymással és az 1-7-8 munkalap táblázatai automatikusan töltődnek ki a többiben szerepeltetett adatok alapján. 1. Táblázat: Finanszírozási források NE TÖLTSE KI ezt a táblázatot, mert automatikusan adatokat importál a VII 4 munkalapból 2. Táblázat: Részletes költségvetés Készítse el a táblázatot a költségvetési soroknak megfelelően. A feltüntetett költségeknek a teljes projekt időszakra kell vonatkozniuk, minden partnerre, minden tevékenység csomagra, és ár/egység formátumban szükséges prezentálni. Amennyiben szükséges, költségvetési sorokat adhat hozzá, a képernyő jobb oldalán található “Sor hozzáadása” gomb megnyomásával. Kérjük, vegye figyelembe, hogy vannak bizonyos korlátok egyes költségvetési sorok esetében (további információért ld. Pályázók Kézikönyve I.4.2 fejezet “Jogosult költségek”). Egyes szoftverek használatakor egy üzenet jelentkezhet a sorok végén, ahol a költségek korlátozottak, mely figyelmezteti a pályázót a korlát átlépésére. Ennek ellenére, kérjük, ellenőrizze mindig gondosan a korlátozásoknak való megfelelést, mert a figyelmeztető jelzés nem minden MS Office csomag esetében működik. Fordítson figyelmet az egyes tevékenység csomagok esetében becsült költségekre annak érdekében, hogy azokkal az ott szerepeltetett adatokkal összhangban legyen. 3. Táblázat: Egyéb források Lehetnek olyan esetek, amikor a megvalósítás folyamán bevételek képződése várható, vagy más források felhasználása tervezett. Ezeket ki kell emelni ebben a táblázatban, mert amennyiben valóban felmerülnek és bevételt eredményeznek, ezek a teljes jogosult projektköltségből levonásra kerülnek a projekt megvalósítás folyamán. További részletekért ld. Pályázók Kézikönyve IV.7.5 fejezet “Bevételek kezelése”. 4. Táblázat: Finanszírozás partnerenkénti lebontása Ebben a táblázatban kell feltüntetni minden partner esetében a támogatás és a saját hozzájárulás mértékét. Figyeljen a magyar (95%) és a román (98%) partnerek esetén eltérő maximális támogatási arányokra. Minden partner annak a saját vonatkozásában jogosult maximális támogatási aránynak megfelelő mértékű saját hozzájárulást biztosít, azaz minden magyar partner minimum 5%, míg minden román partner minimum 2% saját hozzájárulás biztosítására köteles. 5. Táblázat: Költségvetési sorok szöveges részletezése A költségvetés táblázatok önmagukban nem szolgáltatnak elégséges alapot a projektek pénzügyi értékeléséhez. Ezért, minden költségvetési sor – amelyen költségeket terveznek – magyarázattal lesz ellátva arra vonatkozóan, hogy az adott költségvetés soron pontosan milyen tartalmat terveztek. A költségeket tömören kell jellemezni és alátámasztani, a számítási módszer bemutatásával (ahol lehet), valamint megjelölni azt, hogy a költségvetés tartalmaz-e ÁFÁ-t és ha igen, milyenszázalékban. Minden fősor esetében van lehetősége további sorok hozzáadására. Kérjük, hivatkozzon technikai paraméterekre is, amennyiben ez releváns lehet. 6. Táblázat: Partnerek kifizetési előrejelzései költségvetési soronként

147

MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Ebben a táblázatban költségvetési fősoronként kell előre jelezni a pénzköltéseket, minden partner és tevékenység csomag figyelembe vételével. Az időbeli keretet jelentések osztják időszakokra, ezért a projekt minden 4 hónapos időszakára vonatkozóan szükséges előre megbecsülni ezeket az értékeket. Kérjük, törekedjen a lehető legpontosabb becslésre, mert a program irányító struktúrák ezt fokozott figyelemmel vizsgálják. A táblázat készítésekor figyeljen az adott tevékenység csomagoknál jelentkező költségekre és részt vevő partnerekre. Az itt nyújtott információ “Részletes költségvetés” táblázatban foglaltakkal összevetésre kerül, ezért figyeljen a következetlenségek elkerülésére. Kérjük, vegye figyelembe azt is, hogy a Pályázók Kézikönyvének megfelelően az előkészítés költségei, amennyiben jóvá lettek hagyva, kifizethetőek az első jelentést megelőzően, de a támogatási szerződés aláírása után, ezért, az előkészítés költségeinek teljes összege beillesztésre kerül a 0. TCs -1 év -1 időszak cellába. . 7. Táblázat: Költségvetés összesen KÉRJÜK, NE TÖLTSE KI ezt a táblázatot, mert automatikusan importál adatokat a VII.6 munkalapból 8. Táblázat: Partnerek kifizetési előrejelzései tevékenység csomagonként KÉRJÜK, NE TÖLTSE KI ezt a táblázatot, mert automatikusan importál adatokat a VII.6 munkalapból

Az excel munkalapok kinyomtatása előtt kérjük, minden esetben ellenőrizze a nyomtatási képet és az oldaltördelés képét. Kérjük, figyeljen arra, hogy a számítógép és a nyomtató beállításaitól függően megcsúszhatnak oldalak, ezért az oldaltöréseket minden esetben megfelelően állítsa be. Adott esetben elképzelhető, hogy a költségvetés táblázatnál választania kell a függőleges és a vízszintes elrendezés között ahhoz, hogy a formanyomtatványt megfelelően lehessen kinyomtatni.

148

Tartalomjegyzék. I.3.1. Jogosult tevékenységek I.3.2. Határon átnyúló jelleg és hatás I.3.3. Közös kritériumok... 32

Recommend Documents