TARTALOMJEGYZÉK HITTAN ...................................................................................................................................... 1 ETIKA ........................................................................................................................................ 8 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ..................................................................................... 17 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK...................................................... 69 HON ÉS NÉPISMERET ......................................................................................................... 69 ANGOL NYELV ...................................................................................................................... 91 NÉMET NYELV .................................................................................................................... 120 MATEMATKIA ..................................................................................................................... 136 INFORMATIKA .................................................................................................................... 156 TERMÉSZETISMERET....................................................................................................... 168 FIZIKA A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBA INTEGRÁLVA .......................... 184 EGÉSZSÉGTAN – INTEGRÁLVA A TERMÉSZETIMERET TANTÁRGYBA.......... 205 FIZIKA .................................................................................................................................... 212 BIOLÓGIA ............................................................................................................................. 225 KÉMIA .................................................................................................................................... 239 FÖLDRAJZ ............................................................................................................................ 263 ÉNEK-ZENE .......................................................................................................................... 283 RAJZ .................................................................................................................................... 300 TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL .............................................................................................. 317 TESTNEVELÉS ..................................................................................................................... 335 OSZTÁLYFŐNÖKI............................................................................................................... 355 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ............................................................... 366
HITTAN 5 - 8. osztály A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Osztály:
5.
6.
7.
*8.
Heti óraszám:
2
2
2
2
Évi óraszám:
74
74
74
74
*A hittan tantárgy óraszámát 8. osztályban úgy állapítottuk meg, hogy tartalmazza az emberés társadalomismeret, etika modult is. Célok, feladatok, fejlesztési követelmények: A tantárgyblokk átfogó célkitűzéseit az Általános Katekétikai Direktórium (Budapest, 1980. SZIT) alapján terveztük meg, amely határozottan mutatja a hitoktatók feladatát. A Direktórium a következő gondolatokat hangsúlyozza: "A keresztény életet minden életkorban és minden történelmi helyzetben Isten Igéjével világítsák meg" (D 20). Mivel "a hitoktatás feladata, hogy segítse az embereket megvalósítani... az Istennel való közösséget, a keresztény örömhírt úgy kell előadnia, hogy nyilvánvalóvá váljék: általa kerül biztonságba az emberi élet legnagyobb értéke" (D 23). "Ezért a hitoktatásnak ápolnia kell és meg kell világítania az istenszeretet növekedését... és ennek az erénynek a megnyilvánulásait" (D 23). Tehát "nem elegendő, ha a hitoktatás csupán felébreszt valamilyen - jóllehet igaz vallásos tapasztalatot: oda kell eljuttatnia az embert, hogy lassanként felfogja az isteni igazság teljességét" (D 24). Az évi anyag összeállításában nem feledkeztünk meg arról, hogy "Krisztus vezeti el az embert az Atyához azzal, hogy elküldi a Szentlelket Isten népéhez." Ezért tanításunkban mindig Krisztus áll a középpontban, hiszen "az Egyház alapja Őbenne van" és "Őbenne nyeri el minden a megújulását". Krisztus által jutunk el az Atyához. De ez az "Atyához vezető út a Szentlélekben nyílik meg" (D 41). Részleges célkitűzéseinket annak a zsinati tanításnak szellemében fogalmaztuk meg, amely hangsúlyozza, hogy összefüggéseket kell látnunk Isten és Krisztus misztériuma, valamint az emberi lét és az ember végső célja között, és eközben egyáltalában nem kell lekicsinyelnie azokat a földi célokat, amelyeket egy-egy ember vagy közösség közvetlenül el akar érni Istentől kapott hivatása szerint. A rendszeresség és folyamatosság didaktikai alapelvét követve és az életkori sajátosságokhoz igazodva - egy-egy fejlődési szakasz követelményének megfelelően - kisebb ciklusokban építkeztünk. A személyiségfejlődés következő szakaszában - figyelembe véve a közösségi élet felé fordulás, a szociális érzés, és a tettrekészség tényezőinek megjelenését - a keresztény életgyakorlattal kapcsolatos problémák és megoldási lehetőségek ismeretkörét bővítjük és mélyítjük. Figyelembe vesszük, hogy ezek a gyermekek már képesek akarati életükben a jó és rossz differenciáltabb szemléletére és ennek alapján gyakorlatuk formálására. Nevelésükben az önnevelés és a lelkiismeret-formálás feladatának fontosságát is hangsúlyozzuk.
1
A serdülők és serdültek korcsoportjának adottságait figyelembe véve e korosztály tagjainak korábbi ismereteit hatékonyan bővítjük, és hangsúlyozzuk az ifjúkorban tudatosan vállalt katolikus életszemlélet és gyakorlat fontosságát. A tanterv követelményrendszere az elmélet és a keresztény élet összhangjának fontosságát hangsúlyozza. A tanulóktól elvárjuk, hogy minden életszakaszban - az életszakasz sajátosságainak megfelelően - szavakban és cselekedetekben tegyenek tanúságot Krisztus mellett. A tanterv megvalósításhoz módszertani szempontból az Általános Direktórium útmutatásait ajánljuk segítségül: A legfontosabb módszertani alapelv: "A jó emberi és keresztény kvalitások sokkal termékenyebbé teszik a katekézist, mint bármelyik módszer" (D 71). A hitoktatónak "mindig az írott vagy hagyományozott kinyilatkoztatást és az egyházi tanítást kell szem előtt tartania. Ezen kívül, bármelyik részletről is legyen szó, a katekétának pontosan kell tudnia, hogy az éppen tárgyalt anyagnak, hogyan áll középpontjában Krisztus misztériuma; hogyan tanít ebben a részletkérdésben az egyház,... hogyan ünnepli ezt a liturgiában, és hogyan valósítja meg hívei életének gyakorlatában" (D 45). A "katekézis anyaga egészének Szentháromság - központúnak kell lennie" (D 41). A katekézis történhet deduktív és induktív módszerrel: vagy az isteni világból indul ki, és eljut az emberig; vagy az emberi világból (bibliai események, liturgikus történések, az egyház és a mindennapi élet eseményei) indul ki és eljut az isteni világhoz. "Olyan pedagógiai módszert kell kiválasztani, amely megfelel a hitoktatásban részt vevők közösségi körülményeinek" (D 46). "Minden emberi tanítás első követelménye,... hogy lehetővé tegye és felébressze a belső tevékenységet abban, akire irányul. A katekézissel tehát a hit belső aktusát kell felébreszteni" (D 75). A modern pedagógiai eszközök és a tanítás-technológiai ismeretek nagy segítséget nyújtanak az ismeretek elsajátításához és mélyebb, tartósabb megszilárdításához. Egyben segítséget nyújtanak az alkalmazásnál is. Így használható a foglalkozásokon az audiovizuális eszközöknek széles skálája, a rajz, a bábozás, a dramatizálás megoldásaival együtt. Mindez előkészíti a serdülőknél a kép-meditáció beépítését is. Ezeket korcsoportonként más-más hangsúllyal és céllal kell alkalmaznunk a foglalkozásokon. Az ember- és társadalomismeret, etika modul: Az ember- és társadalomismeret, etika modult a hittan tantágyba integráltuk. Célok és feladatok: A hetedik évfolyamon a modul az emberi természet, a nyolcadik évfolyamon a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.
2
Fejlesztési követelmények: A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció: a Szentírási történetek értelmezése során; Szociális és állampolgári kompetencia: pl. a szentek példája nyomán; Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejező készség: a gazdag egyházi művészet ihletésével; Énkép, önismeret: lelkiismeretvizsgálatok révén; Hon- és népismeret: kiemelkedő magyar szentek, zarándokhelyek, ünnepeinkhez kötődő hagyományok által; Tanulás tanítása: önálló kutató és gyűjtőmunka, könyvtárak, és az informatika segítségével;
Belépő tevékenységformák: Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). A játék (szerepjáték, szociodráma). Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és esemény napló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, cselekvési program készítése (saját maga, társai, környezete és a helyi társadalom számára), meditáció, szemlélődés; művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen. A közösségépítő órák, foglalkozások során ezeket a tevékenységeket ajánljuk a Kiskunhalasi Katolikus Iskola hitoktatói számára: Hittanórák keretében: Ismerkedés a kiskunhalasi katolikus templom épületével, történetével. Játék a közösségi házban, közösségépítő játékok a hittanórákon. Orgonás és gitáros énekek tanulása, ajándékkészítés, ünnepeinkhez kapcsolódó jelképek készítése (pl. adventi koszorú) stb. Órán kívüli foglalkozások: zarándoklat (biciklis, buszos), ünnepi szentmisék, Márton Napi felvonulás, buckás keresztút, Szent József napi lelki nap, egyéb (karácsonyi, nagyböjti)
3
lelki napok, közös gyónási alkalmak, rózsafűzér októberben, Mindenszentek környékén temetőlátogatás stb. A hittan tantárgy témakörei évfolyamokra bontva: 5. évfolyam: alapvető biblikus ismeretek, Ó- és Újszövetségi történetek 6. évfolyam: Egyháztörténelmi alapismeretek. 7. évfolyam: alapvető hittan: Kinyilatkoztatás, Szentháromságos Isten, Jézus élete, tanítása, szentségek. 8. évfolyam: Biblikus erkölcstan. Értékelés szempontjai: tudás, hitéleti tevékenység, magatartás a hittanórákon. Felső tagozatban az értékelés érdemjeggyel történik, 1-5-ig terjedő skálán.
5. évfolyam Népem vagytok – mondja az Úr Ószövetségi és újszövetségi olvasmányok Belépő tevékenységformák: A gyermek hite fejlődésének fontos szakasza az elsőáldozás utáni kor, melynek feladata a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolat megteremtése és állandó mélyítése a rendszeres lelkiélet: a napi imádság, szentgyónás és szentáldozás. Az ötödik osztályban ószövetségi és újszövetségi elbeszélésekből olyan részleteket kell bemutatnunk, melyeknek helyes megértése nem feltételez a gyermekek életkori sajátosságait felülmúló ismereteket. Ezek a történetek az Istennek az egész történelemben végigvonuló szeretetét mutatják meg: azt a végtelen jóságot, amellyel minden hűtlenség és engedetlenség ellenére sem hagyja az embert magára, hanem hű marad ígéreteihez, és nem vonja meg tőlük gondoskodását. Témakörök: Őstörténet és a Pátriárkák kora Rabság és szabadulás Vándorlás a pusztában A bírák kora A királyok kora A próféták kora A fogság után Jézus születése, élete, halála, feltámadása Jézus főbb csodái Jézus példabeszédei Szabadon felhasználható óra Összesen:
8 óra 6 óra 4 óra 4 óra 8 óra 6 óra 8 óra 10 óra 8 óra 8 óra 4 óra 74 óra
4
Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Ismerjék meg a pátriárkák korát, az ószövetségi elbeszéléseket, s azok erkölcsi üzeneteit. Tudatosuljon az ószövetségi elbeszélések újszövetségre mutató jellege. Tudatosuljon, hogy Isten kiválasztott népe a zsidó nép, s Isten végtelen szeretete által vezeti őket. Ismételjék át Jézus életének főbb eseményeit, ismerjék meg Jézus példabeszédeinek üzenetét, valamint csodáiból értsék meg emberszerető jóságát és isteni hatalmát! Tankönyvek, taneszközök, segédletek:
Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: Bajtai Zsigmond: Régtől fogva szól hozzánk az Úr Bindes Ferenc: Válaszol az Úr (1989) Fülöpné Erdő Mária: Élő szó Magyar Katolikus Katekizmus Pusztai László: Népem vagytok Szegedi László: Szentségi találkozás Jézussal Szentírás Tanári kézikönyv (A Hitoktatási vázlatok 8. füzete a hittan tankönyv használatához készült, 1989) 6. évfolyam Egyházunk a történelemben Egyházfogalom és egyháztörténelmi alapismeretek
Belépő tevékenységformák: A hatodik osztály feladata az Egyházra vonatkozó ismeretek felelevenítése, gazdagítása, mélyítése, továbbá az Egyház iránti szeretet ébresztése, erősítése, és tudatosítása. Az Egyházra vonatkozó kép rendezése és kiegészítése ebben a korosztályban azért fontos, mert a hatodik osztály elvégzése után a gyermek többféle iskolatípusban folytathatja tanulmányait: fontos tehát, hogy jó egyházképet alakítsunk ki benne. Másrészt ebben az életkorban erősödik benne a közösség utáni vágy: szükséges tehát, hogy az egyházi közösségről is helyes alapismeretei legyenek. Az egyház főbb szentjeinek életét megismerve jó példaképeket állíthatnak maguk elé. Témakörök: 1. Az üdvösség műve az Egyház életében bontakozik ki 2. Az Egyház életének indulása 3. Az Egyház terjedése és annak problémái 4. Az Egyház folyamatos megújulásra szorul 5. Az Egyház ma is él 6. A liturgikus év főbb ünnepei: Összesen:
8 óra 14 óra 16 óra 14 óra 14 óra 8 óra 74 óra
Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Tudatosuljon a tanulókban, hogy születésük és keresztségük óta közösségben élnek (család, Egyház). Az Ószövetségi választotta nép életében az emberek által, embereknek 5
megmutatkozó Istennel találkozzanak! Az Újszövetségből ismerjék fel, hogy Jézus új választott népet hoz létre, melyben minden ember otthonra találhat! Ismerjék meg az Egyház születését, terjedését, történelmének fényes és árny-oldalait, szüntelen megújulásra való képességét és jelenének főbb mozzanatait! Találkozzanak a legismertebb szentek élete által igazi példaképekkel, a Krisztusban való élet örömével. Tankönyvek, taneszközök, segédletek: Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: Bajtai Zsigmond: Krisztus tanúi a történelemben Hitünk és életünk (Budapest, 1991. SZIT) Magyar Katolikus Katekizmus Progetto uomo (LDC, 1992) „Jézus kezdettől fogva jelen van az egyházban” (Győri sorozat VI.) Pusztai László: Jézus Egyháza Szegedi László: Krisztus Urunk története az Egyházban Szentek élete Újszövetségi Szentírás Voi siete miei amici (LDC, 1993) 7. évfolyam Alapvető hittan Kinyilatkoztatás, a Szentháromságos Isten, a szentségek. Belépő tevékenységformák: A fiatalok hitének fejlődésében nagy jelentősége van a serdülőkor első szakaszának. A fiatal ebben az életkorban szinte mindent megkérdőjelez, hogy ismereteit új alapra építhesse. Ekkor kezdjük lerakni hívő világnézetének alapjait. Vallási gyakorlataiban is meg kell újulnia, hogy lelkiélete, lelkiismeretvizsgálata megfeleljen életkori sajátosságainak, hogy hite megélt hit legyen. A hittanórák keretében alkalmat kell adni a fiataloknak arra, hogy hitükkel és mindennapi keresztény életükkel kapcsolatos problémáikat felvethessék, és azokra megfelelő választ kapjanak. Témakörök: 1. Kinyilatkoztatás és a Biblia 2. Hiszek Istenben, Mennyei Atyánkban 3. Hiszek Istenben, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában 4. Hiszek Istenben, Isten Szentlelkében 5. A keresztény misztérium ünneplése, szentségek 6. A keresztény imádság 7. A liturgikus év főbb ünnepei Összesen:
8 óra 6 óra 18 óra 4 óra 24 óra 6 óra 8 óra 74 óra
Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A Szentírásra vonatkozó ismeretek megalapozása. Igazodjon el a Szentírás könyvei között. Ismerje a Szentírás felosztását, keletkezésének történetét, irodalmi műfajait. Életkorának megfelelő szinten ismernie kell Jézus életének eseményeit. Ismernie kell a 6
szentségeket, mint kegyelemközvetítő eszközöket. Ezekkel rendszeresen éljen is! Végül tudatosítsa, hogy amint Isten népének életében megmutatkozik a Gondviselő Isten, ugyanúgy megtapasztalja azt saját életében is! Tankönyvek, taneszközök, segédletek: Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: Bajtai Zsigmond: Aki hisz, üdvözül Magyar Katolikus Katekizmus „A keresztény hit alapjai” (Győri sorozat VII.) Pusztai László: Isten szól hozzánk Szegedi László: Újszövetség bibliája Szentírás Szt. István Társulat: Nagykorúság Krisztusban 8. évfolyam Jézus Krisztus követésére kaptunk meghívást Biblikus erkölcstan Belépő tevékenységformák: A tanulók az eddigi hitoktatásban megismerkedtek az Úr jézus tanításának igen sok részletével, követésének feltételeivel. Ebben az évben ezeket az ismereteket kell rendszerezni, beilleszteni egyéb ismeretei közé, melyeket más tantárgyak tanulása során szerzett. El kell érnünk, hogy ezek az ismeretek egységes képpé álljanak össze, megsejtetve velük Isten üdvözítő tervének lényegét, annak beteljesülését Jézus Krisztuban és kibontakozását az Egyház életében és a mi egyéni életünkben. Témakörök: 1. Az ember méltósága, szabadsága, hivatása 2. Az isteni üdvözítés: a törvény és a kegyelem 3. Szeresd az Istent 4. Szeresed embertársadat 5. Bérmálásra készülünk 6. A liturgikus év főbb ünnepei 7. Etika Összesen:
9 óra 6 óra 7 óra 18 óra 8 óra 7 óra 19 óra 74 óra
Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Ismerje az alapvető erkölcsi fogalmakat: törvény, lelkiismeret, felelősség, bűn, önismeret, önmegnevelés. Legyen helyes önismerete. Tudatosan, lelkiismeretesen élje saját keresztény életét. Készségesen segítsen rászoruló embertársának. Tudatosan keressék a nekik megfelelő katolikus közösséget. Rendszeresen és felnőtt módon végezzék el a szentgyónásukat. Ismerjék a tízparancsolatot, és azt helyesen értelmezzék. A bérmálásra készülve érjen meg benne – a korának megfelelő szintű – tudatos döntés Jézus követésére. Saját maga akarjon bérmálkozni és ne csak azért, mert a többiek is bérmálkoznak. 7
Tankönyvek, taneszközök, segédletek: Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa Bajtai Zsigmond: Tartsd meg a parancsokat „Keresztény élet” (Győri sorozat VIII.) Dr. Hetény János: Bérmálásra készülünk Pusztai László: Szeresd az Istent Szegedi László: Biblikus hittan Tomka Ferenc: Találkozás a kereszténységgel Újszövetségi Szentírás
ETIKA 8. évfolyam Az ember- és társadalomismeret, etika tantárgy a kerettantervben Aligha vitatható, hogy a 13-14 évesek nagyságrenddel többet tudnak Dél-Amerika ásványkincseiről mint az érzésekről, sokkal többet a vegyértékekről, mint az értékrendről, a génekről, mint a vágyakról, a szabad vegyértékről, mint az ember meghatározottságáról és szabadságáról, tudnak egyenletet rendezni, de alig valamit arról, hogy mikor van rendben az ember, tudnak valamit az egészségről, de alig valamit az ember egészségéről. Egy 17-18 éves diák fel tudja írni esetleg még az etil-metil-keton szerkezeti képletét is, ám a személyiség szerkezetéről alig tud valamit. Amennyiben megfelelő terjedelemben jelenne is meg új tantárgyak keretében a pszichológia, a szociológia, az etika, a vallástudomány, a filozófiai antropológia, az ökológia, a politológia tudásanyaga, megoldatlan kérdés maradna a részekre bontott ember egységben látásának mikéntje. Mindennapi tapasztalataink azt mutatják, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben eltorzult a társadalmi normaátadás természetes folyamata, elbizonytalanodott az emberek értékekhez való viszonya. A fiatal nemzedékek nem lettek fölkészítve arra, hogy önállóan is el tudjanak igazodni az egyre bonyolultabbá váló társadalmi viszonyok között. E meglehetősen válságos helyzetre reagált a kerettanterv elvi alapját jelentő Nemzeti alaptanterv és a benne megjelenő Emberismeret. E műveltségi terület keretében szintézisbe került mindaz, ami az emberben együtt van, amit az egyes embertudományok – mert ez a dolguk – saját szempontjaik szerint vizsgálnak, ennek összes előnyével és hátrányával. Az ember- és társadalomismeret, etika különböző embertudományokat szintetizáló tantárgy. Ötvöződik benne a biológiai, a lélektani, a szociológiai, az etikai, a kulturális antropológiai, a filozófiai, a vallástudományi, az ökológiai, a politológiai nézőpont. Szerves részeként hatásosabb lehet az erkölcstan, mint önmagában, amikor is könnyen válhat moralizálássá. Ugyanez áll az önismeretre is, amely önmagában könnyen válhat pszichologizálássá vagy lelkizéssé, valamint a társadalomismeretre is, amely más ember-tanok társaságát nélkülözve könnyen beleeshet a szociologizmus, a szociologizálás vagy az átpolitizálódás bűnébe. Jogosan feltehető a kérdés, hogy világnézeti szempontból mennyire kényes ez a tárgy: melyik emberképre, személyiségmodellre, társadalomképre és etikára alapozzuk az emberismeretet, a társadalomismeretet és az erkölcstant. Ez a tárgy egyfelől nem annyira emberkép- és világkép-, egyéni világnézetfüggő, mint az erkölcstan, másfelől nem sokkal kevésbé az, mint az irodalom vagy a történelem. Ebben az életkorban már be lehet mutatni a különböző – és 8
választható – nézeteket (és világnézeteket) olyan kérdésekben, mint a test és lélek kapcsolata, a társas kapcsolat, az értékrend, a szabadság vagy a végesség. Mivel az ember értékelő és értelmező lény, semmiféle emberi tevékenység, így ennek a tárgynak a tanítása sem lehet „értéksemleges”, hiszen ez kitüntetetten olyan műveltségi terület, ahol a semlegesség nemcsak lehetetlen, hanem értelmetlen is. Ez nem jelentheti azt, hogy az Ember- és társadalomismeret, etika tanítása közben előnyben lehetne részesíteni valamelyik eszmerendszert, világnézetet, ideológiát a többiek rovására, hanem éppen ellenkezőleg, az értékvilág minél sokoldalúbb bemutatására kell törekedni, ez lévén az érdemi választás elengedhetetlen feltétele. E tárgy keretében kitűnő lehetőség nyílik az emberrel kapcsolatos különféle felfogások és nézetek szembesítésére és párbeszédére. A lehetséges jó választások sokfélesége nem mond ellent annak a követelménynek, hogy a döntéskor tekintetbe vett általános értékelvek ésszerű belátás alapján elfogadhatók és másokkal közölhetők legyenek, hogy ne kelljen megpróbálni konszenzust kialakítani a legfontosabb kérdésekben. Egymástól különböző egyéni választások csak ott lehetségesek, ahol a különbségek kommunikálhatók. Értelmesen – kényszermentesen – különbözni csak előzetes egyetértés alapján lehet. Az ember- és társadalomismeret, etika egyszerre lehet az általános műveltség, a világnézeti, erkölcsi és önismereti nevelés, valamint a kapcsolatkultúrára és közéleti szerepre nevelés fontos építőeleme. Hathatósan járulhat hozzá a tanulók magasabb rendű szükségleteinek kialakulásához, tehetségük felismeréséhez, az értékek iránti pozitív viszonyuláshoz, a reális énkép, ember-, magyarság-, Európa- és világkép kialakításához, a kommunikáció, az alkotás, a vállalkozás, a tolerancia, az empátia és a humánus életvezetés képességének erősítéséhez. Ha nem is „értéksemleges” az embertan, és ha nem is sugall egyfajta értékrendet, segítheti fontos értékek mérlegelve elfogadását, bensővé tételét, vagy legalábbis pozitív beállítódás kialakulását. Olyan értékek megismerését, értelmezését, átélését, befogadását és felvállalását, amelyekkel kapcsolatban eléggé erős konszenzus alakult ki különböző világnézetű társadalomtudományi szakemberek és pedagógusok körében, mint amilyen az egység (szoros és reflektív kapcsolat önmagammal, a társakkal, a társadalommal, a természettel és a transzcendenssel); a szabadság (mint függetlenség, önállóság, a választás és a döntés szabadsága); a tudás (mint megismerés, tudatosság, nyitottság, rugalmasság, kíváncsiság, igazságkeresés, kritikai szellem); az erkölcsiség (mint lelkiismeretesség, erényesség, becsületesség); az életkedv (mint természetesség, egészség, érzékelés, öröm); a munka (mint a feladattudat, alkotás, funkcionalitás, szakértelem, vállalkozás, igényesség, kreativitás); a szeretet (mint emberség, önzetlenség, közösség, szolidaritás, udvariasság, kedvesség, segítőkészség, áldozatkészség, tolerancia, empátia, felelősségérzet); szépség (mint harmónia, rend, művészi szépség). Ez a tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Az ember- és társadalomismeret, etika tárgynak – mely tulajdonképpen a normatív etika és a leíró embertudományok ötvözete – fontos része az erkölcstan. Ezzel kapcsolatban meg kell különböztetnünk az etikát is tartalmazó tárgy oktatását az iskolai erkölcsi neveléstől. Az erkölcsi nevelés, amely a minden emberben jelenlevő erkölcsi érzék kiművelését szolgálja, természetesen át kell hassa az iskolai élet egészét. Minden tantárgynak, a pedagógus valahány tudatos és önkéntelen megnyilvánulásának, az osztályközösség életének, a teljes iskolai környezetnek jelentős erkölcsi mondanivalója, erkölcsi példaértéke van. Ennek a tantárgynak oktatása úgy épül az iskolai erkölcsi nevelés rendszerébe, hogy élményszerűen megjeleníti és fogalmilag is megragadhatóvá teszi ezeket az erkölcsi tartalmakat. E tárgy tudományos hátterét és alapját a felsorolt embertudományok adják, kiindulópontját és rendezőelvét azonban a diákok szocializációs szükségletei. Szemlélete kevésbé deduktív, mint 9
a hagyományos tantárgyaké, és szükségképpen jobban kötődik a tanulók élményeihez, élettapasztalataihoz, aktuális és távlatos kérdéseihez. Az ember- és társadalomismeret, etika az egész életre szóló tanulás része, melynek célja, hogy kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük folyamán tudatosan és kritikusan foglalkozzanak önismereti, társadalmi és erkölcsi kérdésekkel. Igazi értékét nem az mutatja, hogy a diákok mit ismernek meg az iskolában, hanem az, hogy hogyan viselkednek majd a későbbi életük során, amikor ismeretlen helyzetbe kerülnek. Tanulói tevékenységek Az ember- és társadalomismeret, etika sajátos jellegéből következik, hogy egy-egy ismerethez általában többféle adekvát tanulási tevékenység sorolható. A többi tantárgyhoz képest az ez a tárgy mindenféleképpen sajátos. Tárgya, az ember végül is titok, de sok minden megfejhető belőle. A többi tudományhoz képest részben még fiatal, de már jelentős eredményeket is felmutató embertudományok erőfeszítései ellenére is még mindig eléggé keveset tudunk az emberről. Éppen ezért az episztemikus tudásunkat szervesen egészíti ki a doxa jellegű (vélekedés-szerű) tudás. A törvényszerűség mellett fontos szerepet kap a hipotézis, nagy jelentősége lesz az élménynek, megsejtésnek és az érzéseknek. E tárgy tevékenységei gyakran inkább élményekre, mint ismeretekre épülnek. Egy élménybeszámoló ugyanannyira adekvát tevékenység lehet, mint egy tényfeltárás vagy logikai levezetés, s a szerepjáték ugyanannyira megfelelő tevékenység lehet, mint egy szociológiai vagy lélektani kísérlet. A tárgy másik sajátossága az, hogy egy-egy ismeretkör vagy ismeret rendre többféle embertudomány megvilágításába kerül, ami természetesen többféle „világítóeszközt”, vagyis tevékenységet jelent. Az érzékelési-észlelési, értékelő és a kognitív (általánosítás, meghatározás, következtetés, elemzés, összegezés, rész-egész és ok-okozati kapcsolatok megtalálása, lehetőségek, valószínűségek és törvényszerűségek megállapítása) tevékenységeken kívül – ezek ugyanis valamilyen mértékben valamennyihez kapcsolódnak – az ember- és társadalomismeret, etika tanulása a következő operatív tevékenységekben valósulhat meg: a) mesehallgatás, filmnézés, olvasás; b) magyarázathallgatás és jegyzetelés; c) beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése; d) szövegek megbeszélése és elemzése; e) játék, szerepjáték, szociodráma; f) könyvtári kutatás, referálás, bibliográfia készítés; g) vizuális megjelenítés; h) elmélkedés; i) napló (munka-, olvasmány-, esemény- belső történés napló) vezetés; j) sajtófigyelés; k) írásművek készítése (jegyzet, ismertetés, összegezés, tanulmány, esszé); l) tanulói előadás; m) kiállítások rendezése; n) akadályozottak, segítségre szorulók, szenvedők meglátogatása és megsegítése; o) önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése. A készségek fejlesztése elválaszthatatlan a tárgyi ismeretek elsajátításától. Az önismeret és a vitakészség fejlődésére csak akkor számíthatunk, ha a tanuló tájékozódni tud az érvek és érvelési módok sokféleségében. Ez megfordítva is igaz: a tananyag elsajátításának erős ösztönzője lehet, ha abban a diák saját magatartásdilemmáira keres és talál választ. Témakörök, tartalmak Az ember- és társadalomismeret, etika témáinak sokoldalú tudományos megközelítése nem jelenti azt, hogy a tanárnak valóságos polihisztornak kell lennie és valamennyi témában szaktudományos teljességet kell elérnie. A tanár szakmaisága ebből a szempontból elsősorban a pedagógiai szakszerűségre vonatkozik: hiteles kalauznak és tolmácsnak kell lennie a mindennapi élet során is felvetődő kérdések és az embertudományok válaszkísérletei között. Ennek a tematikának legalább olyan fontos rendezőelve ugyanis a maga a diák, mint az embertudományok felépítése és sajátos logikája, valamint kapcsolatrendszerük. A tárgy 10
komplexitása abból következik, hogy a diákok számára integrált tudást kell adnunk mind az ismeretek, mind az értékek, mind a készségek szintjén. Az emberi természet témakör középpontjában a „Mi az ember?” kérdés áll. Habár a választ a tanulókra bízza, inkább azokat a válaszokat erősíti meg, amelyek az embert az állattól lényegesen különbözőnek és több dimenzióban (test, lélek és szellem) leírható és önmagára reflektáló lénynek állítják. Ezt először egyedfejlődésén, majd egészségén és egész-ségén, végül a pszichikum működésén keresztül mutatja be. Bár a lélektani, a szociológiai, az etikai és a filozófiai antropológiai nézőpont valamennyi témakörben megjelenik, e három témakörben a pszichológiai megközelítés az első az egyenlők közt. Az Egyén és személy fejezetnek a nyelviségében élő, a megismerő és a gondolkodó, majd az önmagát kiteljesítő, végül pedig az értékelő és erkölcsi döntésre képes ember a témája. E fejezet három alfejezetében a filozófiai, majd a lélektani, végül az etikai megközelítés a domináns. A negyedik, a Társas kapcsolatok fejezet első három alfejezetének témái a kapcsolatok leggyakoribb fajtái, a kapcsolódás legfontosabb formái, kitüntetetten pedig a férfi-nő kapcsolat. E fejezetekben szociálpsziochológiai és az etikai szempontú megközelítés dominál. A fejezet második részében ismét tágul a kör, és a társak világából a társadalom világába lépünk át, nevezetesen a közösség, a munka, a kultúra és mindennapi élet világába. Ezekben az alfejezeteken a társadalomtudományi megközelítés a domináns, de az Életszínvonal, életmód, életminőség alfejezetben, mely az élet értelmével fejeződik be, markánsan megjelenik a filozófiai megközelítés is. A következő két fejezetben ismét tágul a kör: előbb a természet és a világegyetem, majd a természetfölötti (a hit és a vallás) irányába. Az előbbi fejezetben az ökológiai, ökofilozófiai és ökoetikai, az utóbbiban a filozófiai és vallástudományi nézőponté az elsőség. Az utolsó fejezet az erényes polgár képét segít megrajzolni szociológiai, politológiai és társadalometikai nézőpontból. Ez az alfejezet – az Életszínvonal, életmód, életminőség után – a társadalmi alfejezetek végén is tárgyalható. A tantárgy az „emberi jelenség” sokoldalú megközelítésével, a különféle tudásterületek emberképének és vizsgálódási szempontjainak egybevetésével közelíti meg az embert mint személyes, társadalmi és erkölcsi lényt. Itt jól kamatoztathatók a más tárgyak keretében szerzett ismeretek, és jó alkalom ez arra is, hogy a tudás mindinkább szétdarabolódó világában felhívjuk az együttlátás igényének és képességének jelentőségére a tanulók figyelmét. A tantárgy helyi tantervben Az egyes témákban és altémákban értelemszerűen adódnak dominanciák. Természetesen a helyi tantervekben létrejöhetnek másfajta irányultságok és hangsúlyok is. Az adott iskola sajátos értékrendjének, a tárgyat tanító tanár egyéniségének irányultságai is jogosak, miként a diákok igényei is sajátos hangsúlyokat hozhatnak be. Elsők lehetnek a biológiai, pszichológiai és szociológiai megközelítéshez metaszintet képviselő embertudományok. Elsősorban a filozófiai antropológia és az etika tekinthető ilyennek. Hangsúlyt kaphat az ön-, a kapcsolatés a társadalomismeret, valamint az otthonalakításra és a családalapításra való felkészülés is. Az ember- és társadalomismeret, etika néhányadmagával új műveltségi terület, új tantárgy az iskolák döntő többségében. Hiányának és jelentőségének felismerése különböző mértékű lehet. Néhol mint a várva várt, máshol mint a titokzatos ismeretlen, ismét máshol felülről erőltetett feladatként jelenik meg. Egyes iskolákban az „egyebek” kategóriába kerül, a periférián marad, de arra is van már és lesz is példa, hogy egyenesen az iskolai program tengelyébe kerül, mert ott az ember, illetve különböző hangsúlyú megfogalmazásai, az emberismeret, a kapcsolatkultúra (az „emberszelídítés”, a testi-lelki egészség, az életminőség) vezető vagy kiemelt érték. Néhol a program lényegéből következik az embertan kiemelt vagy biztos pozíciója, máshol viták és kompromisszumok sorozata kell majd ahhoz is, hogy a 11
kötelezően előírt minimummal legyen képviselve. Több tucatnyi iskolában ezt a tárgyat a NAT bevezetése óta vagy már 7–10 éve az ötödik évfolyamtól kezdve tanítják önálló tárgyként, s több, mint száz iskolában pedig nem csak hetedikben, hanem nyolcadikban is. Többféle jó megvalósítás is lehetséges. Másféle embertan valósulhat meg abban az iskolában, ahol a jó családanyát és családapát, illetve másmilyent, ahol a vállalkozót, másmilyent, ahol a jó háziasszonyt, illetve másmilyent, ahol a magabiztos és empatikus kapcsolatteremtőt, másmilyent, ahol a homo politicust célozzák meg. Nem árt azonban hangsúlyozni, hogy a sajátos arculatot többletidő nélkül és nem önálló tárgy formában aligha lehet megvalósítani. A következő irányultságú helyi változatok képzelhetők el: a) Az önismereti irányultság esetén a fő hangsúly, illetve a többlet a lélektanra esik, ami nem jelent sem pszichologizálást sem pszichológiaoktatást. b) A társadalomismereti irányultság esetén a szociológiára kerül a hangsúly. c) Az etikai irányultság nem jelent moralizálást, hanem az erkölcsi dimenzióban elmélyülő ember- és társadalomismeretet. d) Ökológiai irányultságot is felvehet a tárgy, ez esetben az ökológia, az ökoetika és a globalisztika felé nyílik ki és mélyül el. e) Nyomatékos felhangja lehet az embertannak a kommunikáció, a vallásismeret, a kulturális antropológia és a népismeret. Ez jelenthet bizonyos anyagrészekben kibővülést és mindegyik anyagrészben új szempont hozzáadását (például a „Hogyan van ez más kultúrákban?”, „Hogyan alakult ez a mi népi kultúránkban?” kérdések megválaszolásával). Elképzelhető a nép- és honismereti modul tárgyunkkal való egyesítése is. f) Kialakíthatók az embertan különböző gyakorlati irányultságú változatai is. Sajátos felhangja lehet a viselkedéskultúra, az illemtan, az életvitel és otthonteremtés, és a testi-lelki egészség. Az ember- és társadalomismeret, etika modultárgy mivolta egy nem túl szerencsés kompromisszum eredménye, ezért az a legjobb, ha megmarad az önállósága. Jó megoldásnak tűnik dupla órákat, kisebb epochákat kialakítani. A tárgy egyetlen igazi „természetes szövetségesének” az életvitelt látjuk, ám ez egy ugyancsak modultárgynak csak az egyik része és a másik fele (a technika) már távoli műveltségi terület. Az állampolgári ismeretekkel csak egészen kis felületen érintkezik ez a tárgy. Az igazi szövetséges az osztályfőnöki óra lehetne. E tekintetben többféle jó megoldás is lehetséges. Mivel az osztályfőnöki órák egy részében eddig is szó esett több-kevesebb szisztematikussággal és kompetenciával az emberről és a társadalomról, önismeretről, illemről és erkölcsről, jó lehetőség kínálkozik az ember- és társadalomismeret, etika és az osztályfőnöki óra „természetes szövetségére”, akár részleges összeolvadásukkal. A helyi tantervek kialakítását nagymértékben befolyásolja majd a választott tankönyv, a tanári segédletek, valamint a szakosító továbbképzéseken, szakmai konzultációkon és a tanári tapasztalatcsere egyéb fórumain formálódó tantárgyi ars poetica. A tanítás során leszűrődő tapasztalatok feltehetően visszahatnak majd a kerettantervre is, melynek felülvizsgálatára a bevezetést követő években fog sor kerülni. Az arányokat, egyes témakörök értelmezését és feldolgozását illetően nyilván különbségek lesznek a világi és az egyházi oktatási intézmények gyakorlata között. Ez azonban egészében nem érinti sem a megkívánt ismeretanyagot, sem a tanulói tevékenységek értékelésének módját, hiszen a kerettanterv nem tartalmaz olyan elemeket, fogalmakat vagy témaköröket, amelyek oktatása meghatározott világnézet elfogadásához kötődne, ezért tartalma egyaránt számon kérhető bármely közoktatási feladatot vállaló intézményen. Szempontok a tanulók tevékenységének értékeléséhez A tanulónak is jól kell tudnia, hogy a több dimenziós – és végül is megfejthetetlen – emberre vonatkozó tudás különbözik attól a tudástól, ami más tantárgyakból megkívántatik. Tudnia kell azt is, hogy a különféle teljesítményekben megtestesülő különféle tudások nem egyformán mérhetők. Az emberről vannak jól leírható ismereteink és van tudományos kísérletekkel bizonyított tudásunk is, aztán vannak többé-kevéssé megalapozott feltevéseink, 12
vélekedéseink, kérdéseink. Jó néhány részkérdésben kijelenthetjük, hogy „ez és ez nem más mint...”, és aki érvelni is tud e kijelentés mellett, valamint alkalmazni is tudja, megérdemli a jelest. Ennél a tárgynál nehezebb az osztályozás, mint a hagyományos tárgyak esetében (de nem nehezebb, mint az irodalom és a művészeti tárgyak esetében). Nemcsak az egymással versengő tudományos igényű hipotézisek ismeretére lehet jelest adni, hanem másfajta elgondolásokra, esetleg megsejtésekre és megérzésekre is. Az emberrel kapcsolatos tudásra különösképpen áll az, hogy amikor a tudomány dadogni kezd (vagy el is hallgat), a művészet még javában „szövegel”: mesél, versel, dalol, ontja a képeket, megjelenít színpadon, filmvásznon. De nem csak a művészet képes folytatni, ha a tudománynak elakad a szava, olykor a köznapi gondolkodás képviselői is bátran belevágnak különféle magyarázatokba. Ha magabiztosan nem is osztályozhatók a megfejthetetlen megfejtésére irányuló törekvések, viszont értékelhetők. Kérdés, kifejezhetők-e ezek az értékelések osztályzatokkal. Már az is értékelhető teljesítmény, ha a tanuló tudja (sejti, érzi), hogy megközelítése mennyiben tudományos, mennyiben más jellegű. Megnehezíti a teljesítmények értékelését az is, hogy az emberrel kapcsolatos episztemikus tudás (mert csak egy részletre, vagy csak a felszínre vonatkozik) olykor kevesebbet mond („tud”) az emberről, mint a mélyebbre hatoló és átfogóbb, de „csak” doxa (vélekedés) jellegű tudás, vagy egy találó példa, egy pontos esetleírás, egy megvilágító metafora, esetleg egy emberi gesztusnak vagy kapcsolatnak erkölcsi érzékenységet vagy éppen etikai reflexiót tükröző értékelése. Nehezíti a teljesítmény értékelését az is, hogy az ember-, társadalom- és erkölcsismeret tan tanulása során rendre ötvöződik a megélt a reflektálttal, a metafora a magyarázattal, az érzékletes, alapos, pontos, „sűrű leírás” (ahogyan ezt a kifejezést az kulturális antropológus Geertz használja) a tények kategóriákba csoportosításával, az élménygondolkodás (utalás újrateremtő tömörítéssel, ahogyan ezt a kifejezést Mérei Ferenc használja) tisztán kognitív tevékenységgel. Csak az embertan egyes tananyagrészeinél alkalmazhatók a teljesítmény értékelésekor a következő fokozatok: 1) a tényekre ráismerés (azonosításuk), 2) összekapcsolásuk más tényekkel, 3) elhelyezésük valamiféle fogalmi rendszerben, 4) összekapcsolásuk más fogalmakkal, 5) alkalmazásuk. Bizonyos tényeknek már az elkülönítése is nehéz, hiszen hányszor mondom azt „úgy érzem”, amikor gondolom, de nem vagyok benne egészen biztos, és fordítva, hányszor mondom, hogy „úgy gondolom”, amikor még csak érzek, sejtek valamit. Más esetben egy metafora, egy találó példa (légyen az személyes élmény vagy hallott, olvasott eset) mélyebb tudásról árulkodik, mint egy definíció. És melyiket értékeljük többre: az élményekből leszűrt fogalmat, következtetést, vagy a fogalmat megvilágító esetet? Általános válasz aligha adható. Többre értékeljük azt a képi ábrázolást, pantomimet vagy szerepjátékot, amelyhez a tanuló szakszerű reflexiót képes fűzni, vagy azt, amelyik „önmagában is megáll”? Csak esetenként dönthető el, ha egyáltalán eldönthető. Lehet-e értéksorrendbe állítani a lélektani, szociológiai, filozófiai és etikai reflexiót? Óvatosan ki lehet jelenteni, hogy az egyszerre többféle megközelítés magasabb teljesítmény, mint az egyféle, ám az előbbi is lehet formális, az utóbbi pedig lehet világra szóló felfedezés. Ha a „biztonsággal eligazodik” a jeles, ne csak az kapjon ötöst a szerelem témakörből, aki felmondja a szerelem „képletét”, hanem esetleg az is, akinek ugyan kevéssé tudományos a tudása, de a gyakorlatias bölcsességét remekül képes alkalmazni – például jó tanácsokat tud adni társainak, vagy ő maga egy szépen kidolgozott párkapcsolatot művel, és ennek tapasztalatait képes átadni. Egy sor nehezen megválasztható kérdés felmerülhet e tantárgy értékelésével kapcsolatban. Hogyan értékelhetjük azt s tanulót, aki jelesre el „tudja” eljátszani, mesélni, ábrázolni az önbizalom és a gőg közötti különbséget, de csak elégségesre képes definiálni ezeket a fogalmakat? A teljesítmények megállapítása esetén mindig egyszerre többfélét kell használni a szempontok (mércék) közül: egy-két szavas, mondatos kijelentés – folyamatos beszéd; puszta ténymegállapítás, megnevezés, felsorolás – fogalmi tisztázás, rendszerbe helyezés; a pontatlan leírás – a „sűrű leírás” (ahogyan ezt a kulturális antropológia 13
használja); egy mozzanat megragadása – összefüggések (hatások) felismerése; csak nagyobb vagy kisebb segítséggel – önállóan képes megoldani a feladatot; differenciálatlan egészben látás – elemzés; egyes elemekkel való többé-kevésbé bizonytalan operálás – szintézis; egyféle (embertudományi) megközelítés – többféle megközelítés; reflektálatlan élménybeszámoló – reflektált élménybeszámoló; az élményre csak töredékesen utaló – az élményt teljességében és mélységében megjelenítő élménygondolkodás (ahogyan ezt a szót Mérei F. használja); minimális – nagymérvű eredetiség, kreativitás; megfelelő módon, többféleképpen – távolabbi területeken is képes alkalmazni. A jeles teljesítmény a témakörbe vágó ismeretek biztos tudásán kívül végül is két kritériummal írható le: 1) alkotó jellegű problémafelismerés és megoldás, 2) a széles körű és biztonságos alkalmazás képessége. Mindebből következik, hogy szinte valamennyi témakörben többféleképpen lehet jó minősítést szerezni. Az összefüggések és a problémák felismerése történhet fogalmi módon, de érzékletes megjelenítéssel is, a biztonságos alkalmazás lehet elméleti következtetés, önmagunkra vonatkoztatás, meggyőző szerepjáték vagy cselekvési program formájában. Természetesen nincs arra mód, hogy a kiváló teljesítmény megfogalmazásakor minden esetben kitérjünk a különféle megoldásokra, így a „jeles teljesítmény” helyes értelmezése „ez is jeles”, de lehet más is, ami megfelel a felsorolt kritériumoknak. Heti óraszám: 0,5 óra Évi órakeret: 18 óra Célok és feladatok Az új tantárgy az etika alapfogalmainak elsajátítását tűzte ki célul. A test és a lélek harmóniája a 10-14 évesek neveléséhez fontos a kerettanterv szerint. Iskolánkban a hittan és az osztályfőnöki órai ismeretekre sokat lehet építeni az ember és társadalom tárgy tanítása és tanulása során. Az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja a tárgy ötvözve a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tantárgy gyarapítja az általános műveltséget, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Nemzetünkhöz, magyarságunkhoz való tartozásunkat szemléletes példákkal tárja a tanulók elé. Fejlesztési követelmények A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakulását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését, megalapozza a tanulók toleráns, törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Énkép, önismeret, mint kulcskompetencia fejlesztési terület Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A 14
Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Belépő tevékenységformák Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). Játék (szerepjáték, szociodráma) Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Mindez kiegészítheti: bibliográfiakészítés, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és eseménynapló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítés, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítésére szorulók megismerése és megsegítése, cselekvési program készítése (saját maga, társai, környezete és a helyi társadalom számára), meditáció, szemlélődés, művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen. A továbbhaladás feltételei Az emberrel, a társadalommal és a erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismertek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük levő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és a közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelezettségekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között. Taneszközök Ehhez a tantárgyhoz a kiadók még nem jelentettek meg tankönyvet, munkafüzetet vagy segédeszközt. Így a legfontosabb eszköz az órai füzet. A tanár kreativitása érvényesülhet. Hasznosnak tartom tanulságos történetek megvitatását (pl. Bruno Ferrero, 101 bölcs gondolat, Biblia….)
15
Az éves órakeret elosztása: I. Az emberi természet
4 óra
Az ember egyedfejlődése Test és lélek Pszichikus működésünk és mozgatóink II. Egyén és személy
4 óra
Kommunikáció, nyelv, gondolkodás Emberi szellem, emberi kiteljesedés Az ember mint értékelő és erkölcsi lény III. Társas kapcsolatok
9 óra
Társaink Kapcsolatok Nemiség, szerelem, házasság Az emberi társadalom Munka, gazdaság, alkotás Kultúra és művelődés Életszínvonal, életmód és életminőség Ember és természet Hit, világszemlélet, vallás Összefoglaló óra
1 óra
16
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5 – 8. évfolyam
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ezt segítik az innovatív oktatásszervezési eljárások (tantárgytömbösített oktatásszervezés, projektmódszer, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, komplex oktatási programok) A hagyományos tanulásszervezési formák mellett az ismeretszerzés, képességfejlesztés új formái, a szorosan tantárgyhoz kötött ismereteket kiegészíti a műveltségterületek közötti kapcsolatok és a kulcskompetenciák folyamatos megjelenítése. Tanulóközpontú tanulásszervezés: változatos munkaformákra (pl. projektmunka, csoportmunka, portfólió). A hagyományos forrásanyag mellett interneten elérhető információk használata. Feladatvégzés közben a tanuló értelmezi tapasztalatait, megismer és elfogad különféle magatartásnormákat, megfogalmazza a célravezető tevékenységsorokat, közben kialakít olyan szokásokat, melyek segítik későbbi életében (vállalt feladatok elvégzése, a környezeti, kulturális, tárgyi értékek óvása, odafigyelés másokra) Kooperációs feladatok: a tanulók együttműködését kívánó tevékenységszervezési modell (csoport– és páros munka, illetve a projektmunka) – fejleszti a kommunikációt, a konstruktív magatartást, a szociális kompetenciát. A különféle szövegekkel végzett elemző-értelmező tevékenységek – esztétikai, erkölcsi, lelki problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Az anyanyelv ismerete ne csak az önkifejezés, a társadalomba való beilleszkedés eszköze legyen, adjon segítséget az idegen nyelvek tanulásához is, így a más nyelvi környezetben történő sikeres kommunikáláshoz is.
Tantárgyi bontás nélküli oktatás A szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület fejlesztését a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásával segítjük. Ez azt jelenti, hogy az eddig két tantárgyként kezelt magyar nyelv és magyar irodalom a 2009-2010. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben egy + öt éven át egy tantárgyként (magyar) szerepel. A tantárgyi bontás nélküli oktatás magával hozza az értékelésbeli változást is. Az eddig két tantárgyként tanított magyar nyelvet és irodalmat két érdemjeggyel értékeltük félévkor és év végén. A tantárgyi bontás nélküli műveltségterület értékelésekor egy érdemjegyet kapnak a tanulók, ami lefedi a szövegértés-szövegalkotás egészét, valamint ezen területek nyelvtani fókuszú részének értékelését is. Az érdemjegyet a tanulók a magyar tantárgyból kapják. Az érdemjegy kialakításakor figyelembe vesszük a tanulók fejlődését. Ezt a tanév elején elkészült tantárgyi méréssel kezdjük, majd a felmérések segítségével fejlesztjük azokat a területeket, amelyeknél az szükséges. Az eredményes ismeret elsajátítás és készségfejlesztés érdekében nagy hangsúlyt kap a gyakorlat, a konzultáció, az önálló tananyag-feldolgozás lehetősége, a feladatmegoldások különböző módszerekkel történő segítése. Cél, hogy a tanulók a tevékenység központú tanítási-tanulási gyakorlatban következtetéseket vonjanak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Ennek során megfogalmazzák véleményüket, meg tudják vitatni gondolataikat, tudnak érvelni, véleményüket megvédeni. A kooperatív technikák alkalmazásával fejlesztjük az empátiát, az egymásra figyelést, az együttműködést, a toleranciát, az alkalmazkodó képességet, azaz a szociális kompetenciát, valamint a kommunikációs kompetenciát. 17
Az eddigi módszertani gyakorlatot kiegészítjük a kooperatív tanulással, a prezentációs technikákkal, valamint segítségként használjuk az infokommunikációs technológiát, mint eszközt és taneszközt.
Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja az irodalmi és nem irodalmi szövegek, valamint a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismeretét. A tanuló képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, összegyűjteni és a feladatnak megfelelően feldolgozni az információkat, illetve érveit szóban és írásban kifejezően megfogalmazni. A kooperatív tanulási formákban olyan képességekre is szert tesz, melyek kamatoztathatók az élet, a munka különböző területein: pl. kezdeményezés, szervezés, együttműködés. A pozitív anyanyelvi kommunikáció attitűdje magában foglalja az esztétikai minőség tiszteletét, az igényt mások véleményének megismerésére, a törekvést a kritikus és építő jellegű párbeszédre. A kulturált nyelvi magatartás, a színvonalas szövegértés, és szövegalkotás, valamint az ezekhez szükséges ismeretek megszerzése a magyar nyelvről a kiemelt fejlesztési feladatok között szerepelnek. A cél az, hogy a tananyagban előforduló különböző típusú szövegek és kommunikációs szituációk, valamint a nyelvtani ismeretanyag alkalmasak legyenek arra, hogy ezek feldolgozásának eredményeképpen a tanulók rendelkezzenek kreatív anyanyelvi kompetenciával. A vita- és véleménynyilvánítási, a szöveg-feldolgozási és szövegalkotási feladatok segítik a tanulókat abban, hogy képesek legyenek szóban és írásban is a különféle helyzetekben a színvonalas kommunikálásra, figyeljenek saját magukra és beszédpartnerükre, s a helyzetnek megfelelően alakítsák kommunikációjukat. A könyvtárismeret és könyvtárhasználat, illetve a tananyag-feldolgozáshoz szükséges, folyamatosan az információs társadalom technológiáit (IKT) is felhasználva végzett információgyűjtés és feldolgozás következtében kialakul a tanulóknak az a képessége, hogy önállóan is képesek legyenek kiválasztani és feldolgozni a legkülönfélébb témákat. A különböző szövegfajtáknak, stílusoknak, költői képeknek és más költői eszközöknek az ismerete elengedhetetlen a műalkotások elemzésének képességéhez. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Más népek kultúrájának, irodalmának, művészetének ismeretén keresztül motiválni az érdeklődés és a kíváncsiság attitűdjét, a kulturális különbség felismerésének és megértésének képességét. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. A sikeres idegen nyelven való kommunikációhoz nagy segítséget adhat a magyar nyelvtan tantárgy. Egy idegen nyelv nyelvtani rendszerének, a jelek használhatóságának és az adott nyelv mondat- és szövegszerkesztési szabályainak, az idegen nyelv rétegezettségének felismeréséhez segítséget ad a nyelvtípusoknak, a nyelvek rétegeződésének, a jelentés és a jelentésváltozás jelenségeinek, az eltérések okának, mibenlétének, a kommunikáció tényezőinek, illetve a magyar nyelv grammatikájának és szövegszerkesztési szabályainak ismerete. A feladatok egy része az idegen nyelvi órákon végezhető el. A folyamatos összehasonlítás az anyanyelv és a tanult idegen nyelv(ek) között segít a pozitív attitűd kialakításában, mely magában foglalja a kulturális különbségek felismerését és erre épülő tiszteletét, illetve a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést is. 18
3. Digitális kompetencia Az elektronikus adathordozók ismerete (IKT), szövegszerkesztési eljárások elsajátítása, a megszerzett információk kritikus felhasználásának képessége elengedhetetlen a munka világában való boldoguláshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz. A digitális és hagyományos forrásokból nyert információk szelekciója, összehasonlítása, kritikus és kreatív felhasználása folyamatos gyakorlást és fejlesztést igényel, másképpen elképzelhetetlen a tanulók pozitív attitűdjének kialakítása, az internet és az interaktív média aktív és felelősségteljes használata. 4. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás módszereinek, a tantárgy speciális tanulási stratégiáinak az ismerete. Ehhez szükséges a szövegértés és szövegalkotás képessége, az új ismeretek szintetizálása, beépítése, a motiváció fenntartása. Az irodalom terén is nagy hangsúlyt kap az önértékelés, a tanulási folyamatban a kooperációra való képesség. 5. Szociális és állampolgári kompetencia A nemzeti és az európai identitás, a kultúrák közötti különbségek jelenségeinek ismerete. Képesség a különböző nézőpontok megértésére, érzékenység szűkebb és tágabb környezetünk problémáira. A pozitív attitűd magában foglalja azokat a humanista értékeket, melyek az irodalmi tanulmányok során elsajátíthatók: érzékenység az emberi, társadalmi, nemzeti problémák iránt, a részvét, együttérzés kifejezése. A közéleti szövegtípusok elemzésének és alkotásának képessége, az érvelés művészetének és technikájának elsajátítása lehetővé teszi a közéletműfajainak és megnyilatkozásformáinak tudatos, kreatív és kritikus megítélését és gyakorlását melynek igényét a feldolgozott szövegekkel, megvitatott témákkal lehet kialakítani a tanulókban. A kooperatív munkaformák segítik a tanulókat a különböző nézőpontok megértésében, az esetlegesen fellépő konfliktusok kezelésében, a félreértések tisztázásában és a sikeres együttműködési képesség kialakításában. 6. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A magyar és az egyetemes kulturális örökség személyes olvasmányélményeken és tapasztalatokon alapuló ismerete, a kulturális sokféleség elfogadása és megőrzése. A műismeret, –elemzés, különböző megközelítési módok segítségével képes feltárni és megfogalmazni az irodalmi alkotásokban megjelenített az erkölcsi tartalmakat, esztétikai értékeket. Pozitív attitűd a nyitottság, sokféleség iránt, törekvés a különböző ízlésítéletek megismerésére, az értékek közötti választásra. Értékelés = a tanulói kompetenciák fejlődésének nyomon követése és visszajelzése
Fontos: a kulcsfogalmak és a tudásrendszer építéséhez szükséges összefüggések ismerete A tanulási folyamatban végzett értékelés célja nem a lexikális ismeretanyag elsajátításának ellenőrzése, hanem az egyes kompetenciaterületekben jelentkező fejlődés segítése. Folyamatos tájékoztatás a készségek, képességek fejlődéséről, a továbblépés lehetőségének egyénre szabott megmutatása A tanuló személyiségében bekövetkezett változások figyelemmel kísérése (pl. a tanuló adott témához való viszonyulása, a személyiségét jellemző érték- és attitűdváltozás)
19
Fontos a helyzetelemzés. Követelmények összhangja a fejlettségi szinttel, a meglévő tudással; fokozatosság, ösztönző, nevelő hatás érvényesülése Nyilvánossá / nyilvánvalóvá tenni az elvárásokat.
Évfolyam:
5. osztály
6. osztály
7. osztály
8. osztály
Magyar nyelv:
2
2
2
2
Magyar irodalom:
3
3
2
2
MAGYAR NYELV 5. évfolyam Évi óraszám:
74 óra
Célok és feladatok: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: Az egyszerű, érthető, hatékony közlések megfogalmazása a különféle kommunikációs helyzetekben (pl. a társalgás, a kérés, a tudakozódás, a felelet, a beszámoló műfajában). A kommunikáció céljának felismerése, a kommunikációs szándéknak és a kommunikációs körülményeknek megfelelő, változatos, különféle mondatokkal kifejezett rövid üzenet megfogalmazása. Mások üzenetének rövid szóbeli összefoglalása. Mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejező összehangolása. Rövid terjedelmű memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejező elmondása. Olvasás, írott szöveg megértése: Megfelelő tempójú hangos, kifejező olvasás. Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betűtípusok, a betűméretek, a szöveg képének megfelelő értelmezése. Rövidebb terjedelmű (min. 200 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információ-visszakeresés a szövegből kérdések, feladatok alapján. Írásbeli szövegek megértése és alkotása: Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés, magánlevél) személyes és olvasmányélmények, filmélmények alapján. Kreativitás és a műfaji sajátosságok figyelembevételének harmóniája a fogalmazásokban. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban. Az önkifejezés képessége a szabad fogalmazásban és a szöveggyakorlatokban (szövegek 20
átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontokból rövidebb fogalmazások formájában. Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Íráskép és helyesírás: Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása. A helyesírási alapelvek alkalmazásának felismerése saját és mások munkáiban. A helyesírási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos törvényszerűségek, az elválasztás, a betűrendbe sorolás és a keltezés főbb helyesírásai szabályainak alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan szótár segítségével. Szótárhasználat tanári segítséggel. A tanulási képesség fejlesztése: Az önálló könyvkölcsönzés, könyvtárhasználat alapvető lépéseinek kipróbálása. Az önálló ismeretszerzés gyakorlása, pl. könyvek keresése megadott témához egyénileg és csoportosan. Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók (könyv, elektronikus adathordozók stb.) működéséről és használatáról. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének felismerése pl. a szóbeli felelet és a beszámoló műfajában. Ismeretek az anyanyelvről: A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása. A nyelvi elemek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése, rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között és a szavakat alkotó szóelemek között. Alapszintű felismerések megfogalmazása a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv szóalakjainak összehasonlításakor. Jártasság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén: pl. az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak gyűjtése. A szókincs bővítése az állandósult szókapcsolatokkal, pl. közmondásokkal, szólásokkal. Ismerkedés egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek fölépítésével és használatával. A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötődő alapvető nyelvhelyességi tudnivalók alkalmazása a beszéd, az írásbeli fogalmazás és a helyesírás terén. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: Az önálló gondolkodás képessége és törekvés a kulturált önkifejezésre. A konfliktuskezelés és az önálló ismeretszerzés alapvető technikáinak az ismerete. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és az olvasmányok tartalmáról, hatásáról. Aktív részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Mások véleményének türelmes meghallgatása, megértése. A vélemények különbözőségének elfogadása, az empátia gyakorlása. Más korokban született mindennapi szövegek különbözőségének a tapasztalása. Köznyelvi, tájnyelvi és csoportnyelvi mindennapi szövegek szókincsbeli különbözőségének megélése. 21
Témakörök: 1. Beszédművelés Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 4 óra A beszélőszervek működése A helyes beszédlégzés A hangok helyes ejtése A beszéd zenei eszközei és alkalmazásuk A tartalom kulcs- A beszélőszervek, beszédlégzés, beszédhibák, a kiejtés szabályai, elemei a beszéd zenei eszközei: beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés, szünet Tanulói tevékeny- helyesejtési gyakorlatok: szöveges légzőgyakorlatok, a ségek magánhangzókkal, a mássalhangzókkal és a hangkapcsolatokkal kapcsolatos kiejtési gyakorlatok, időtartam-gyakorlatok, nyelvtörők, szöveges kiejtési gyakorlatok, mondat- és szövegfonetikai gyakorlatok (a hangerő, a hangszín, a hangmagasság változtatása, hangsúlygyakorlatok, ritmusgyakorlatok); hangos olvasás; beszédértés, folyamatos beszéd, nyelvhelyességi gyakorlatok Tartalom
Kapcsolódások
Ének-zene, Tánc és dráma 2. Szóbeli szövegek megértése és alkotása
Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 7 óra a) A kommunikáció fogalma és tényezői b) Az állatok kommunikációjának sajátosságai c) A köszönés, a megszólítás, a bemutatás és a bemutatkozás d) Kérés szóban e) Az udvarias szóbeli tudakozódás f) Elbeszélés, leírás és jellemzés szóban g) A felelet h) A szóbeli beszámoló fajtái és jellemzői A tartalom kulcs- a kommunikáció fogalma, a kommunikációs folyamat tényezői: elemei adó, vevő, kapcsolat, kód, üzenet; a kérés, tudakozódás, a felelet, a szóbeli beszámoló műfaji jellemzői, az állatok közötti kommunikáció Tanulói tevékeny- helyesejtési gyakorlatok; beszédértés; monologikus és dialogikus ségek szöveg alkotása szóban szabadon/cím/téma/műfaj alapján a kommunikációs körülményekhez igazodva; önismereti gyakorlatok; társalgási gyakorlatok; szerepjátékok; dramatikus játék; szövegmondás; vita Tartalom
Kapcsolódások
Dráma és tánc, Irodalom
22
3. Írott szöveg megértése és alkotása Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 10 óra a) A kommunikációs folyamat tényezői az írott szövegekben b) Kérés írásban c) A szövegszerkesztés menete d) Az elbeszélés e) A leírás f) A jellemzés g) A magánlevél h) Az írásbeli beszámoló i) A könyvtári dokumentumtípusok A tartalom kulcs- tervezett és nem tervezett szöveg, az elbeszélés, leírás, jellemzés, elemei levél, írásbeli beszámoló műfaji jellemzői, a könyvtári dokumentumtípusok fajtái Tanulói tevékeny- néma olvasás (globális szövegolvasás, információkereső olvasás, ségek értelmező olvasás, reflektáló olvasás); értelmező felolvasás; tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás; szó/szószerkezet/mondat jelentésének magyarázata a szöveg alapján; kifejezések gyűjtése a szövegből megadott szempont alapján; kérdésekre adott válaszok közül a helyes kiválasztása; kérdésekre válaszolás; kérdésfeltevés; tételmondatkeresés; kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján; vázlatkészítés, fürtábra készítése, a szöveg tartalmi egységekre bontása; a szöveg tagolása; szövegátalakítás; szövegbővítés; a szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítélése; a szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése; a szöveggel kapcsolatos hiányos állításokhoz a megfelelő kiegészítés kiválasztása; a szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás; a szöveg formájával kapcsolatos véleménynyilvánítás; szöveg és kép/ábra párosítása; rajz készítése a szöveghez; szöveg-összehasonlítás; témaadás; anyaggyűjtés cím/téma/vázlat/kép alapján; szóés kifejezésgyűjtés megadott témához/címhez/vázlathoz/képhez; szókincsbővítő gyakorlatok (szómagyarázat, szinonimák keresése, mondatalkotás szópárokkal stb.); mondatgyakorlatok (beágyazás, kiegészítés, tömörítés, stilizálás stb.); szövegalkotást előkészítő vázlat készítése kulcsszavakból/tételmondatokból/kérdésekből; szövegkiegészítés; szövegátalakítás (tömörítés, bővítés, stílusváltás stb.); szövegtagolás; szövegalkotás megadott vázlat/cím/téma/szövegtípus/kép alapján; címadás; szövegjavítás; önkifejező, kreatív fogalmazás Kapcsolódások Irodalom, Ember és társadalom, Informatika, Vizuális kultúra Tartalom
23
4. Íráskép és helyesírás Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 17 óra a) Az írás története b) A helyesírás szerepe c) A helyesírási segédkönyvek és használatuk d) A magyar ábécé és a betűrend e) Az elválasztás f) A keltezés formái és helyesírása g) A helyesírási alapelvek A tartalom kulcs- képírás, fogalomírás, ékírás, szóírás, a magyar helyesírás elemei jellemzői; ábécé, helyesírási alapelv, a kiejtés elve, a szóelemzés elve, a hagyomány elve, az egyszerűsítés elve, az elválasztás szabályai, a keltezés Tanulói tevékeny- írástechnikai gyakorlatok, a rendezett írásképpel kapcsolatos ségek gyakorlatok, ábécéhasználat; írott szöveg megértése; másolás; a tanult helyesírási jelenségek felismerése és megnevezése; helyesírási elemzés; emlékezetből való írás; szó- és mondatkiegészítés; szó- és mondatátalakítás; a helyes forma kiválasztása; analógiás sor folytatása; gyűjtőmunka; csoportosítás; hibakeresés és -javítás; tollbamondás; helyesírási fogalmazás; a helyesírási kézikönyvek használata Kapcsolódások Informatika, Irodalom, Ember és társadalom Tartalom
5. A tanulási képesség fejlesztése Óraszám: folyamatos fejlesztés, illetve 3 óra Az anyaggyűjtés módjai Vázlatírás A könyvtári dokumentumtípusok és használatuk A segédkönyvek típusai és használatuk szabályai A fontosabb egynyelvű szótárak jellemzői és használatuk A felelet fölépítése és előadásmódja A tartalom kulcs- egynyelvű szótár, többnyelvű szótár, segédkönyv, könyvtári elemei kölcsönzés, katalógus, felelet Tanulói tevékeny- könyvtárhasználat; anyaggyűjtés a könyvtárban, anyagyűjtés az ségek interneten, a televízióban és a rádióban; szótárhasználat; írott szöveg megértése; szövegelemzés; szövegalkotás; szerepjáték; néma olvasás; szómagyarázat; szövegtömörítés; kulcsszók keresése; tételmondatok keresése; vázlatírás kulcsszókból, tételmondatokból és kérdésekből; fürtábra készítése; széljegyzetek készítése; válaszadás szövegfeldolgozó kérdésekre; szövegkiegészítés; véleménynyilvánítás a szöveg alapján Kapcsolódások Irodalom, Informatika, Ember és társadalom, Ember a természetben, Földünk-környezetünk Tartalom
24
6. Ismeretek az anyanyelvről Óraszám: folyamatos ismeretbővítés, valamint 18 óra Tartalom a) Az anyanyelv szerepe b) A beszéd és a nyelv c) A nyelvi rendszer fölépülése d) A magánhangzók és a mássalhangzók képzése, jellemzői e) A magánhangzók és a mássalhangzók kapcsolódásának a törvényei f) A hangszimbolika g) A szóelemek és kapcsolódásuk törvényszerűségei h) A toldalékok i) A magyar nyelv és a tanult idegen nyelv szóalakjainak összehasonlítása. j) Az egyszerű és az összetett szavak k) Az állandósult szókapcsolatok l) A hangalak és a jelentés kapcsolata: a hangutánzó, a hangulatfestő, az egy- és többjelentésű, a rokon értelmű, az ellentétes jelentésű, az azonos alakú és a hasonló alakú szavak. A tartalom kulcs- rövid és hosszú, magas és mély magánhangzók, rövid és hosszú, elemei zöngés és zöngétlen mássalhangzók, hangrend, hasonulás, összeolvadás, rövidülés, szótő, tőszó, toldalék, képző, jel, rag, összetett szó, előtag, utótag, hangutánzó szó, a hangulatfestő szó, egy- és többjelentésű szó, a rokon értelmű szó, ellentétes jelentésű szó, azonos alakú szó, hasonló alakú szó, közmondás, szólás, szállóige Tanulói tevékeny- szóalak elemzése, hangok és szóelemek felismerése; a hangok és ségek a toldaléktípusok szerepének megfigyelése; a szóalakváltozatok kommunikációs szerepének megfigyelése; a grammatikai formák használatának elemzése; a hangok és a szóelemek csoportosítása; grammatikai formák gyűjtése cím/téma/kép alapján; szöveg, mondat, szó, szóelem kiegészítése; grammatikai forma helyettesítése más grammatikai formával; szöveg, mondat, szó, szóelem átalakítása; szöveg, mondat, szó, szóelem bővítése; mondat, szó, szóelem alkotása; helyesírási gyakorlatok a szóelemekkel és a hangokkal/betűkkel kapcsolatban; nyelvhelyességi gyakorlatok; idegen nyelvi hangok és szóalakok összehasonlítása magyar hangokkal és szóalakokkal; jelentésmegadás saját tudás alapján és szótárhasználattal; a fogalom és jelölői viszonyának összehasonlítása a magyar és az idegen nyelvekben; a hangalak és a jelentés összefüggésének feltárása a szövegkörnyezet alapján; mondat, szószerkezet, szó, szólás, közmondás értelmezése szövegben; rokon értelmű és ellentétes jelentésű szóelemek, szavak, mondatok gyűjtése; állandósult szókapcsolatok gyűjtése és értelmezése; hangutánzó, hangulatfestő szavak gyűjtése és felhasználása szövegalkotáskor; diáknyelvi, szaknyelvi szövegek értelmezése; diáknyelvi szavak gyűjtése; többjelentésű szavak jelentéseinek és a jelentések összefüggésének a feltárása; mondat kiegészítése meghatározott 25
Kapcsolódások
jelentésű és stílusértékű szavakkal; szó, mondat szövegbe építése és a jelentések értelmezése; beszélt és írott szövegben implicit jelentések feltárása, szöveg átalakítása, jelentések összehasonlítása; szöveg kiegészítése meghatározott jelentésű szavakkal, szókapcsolatokkal; szöveg alkotása meghatározott jelentésű szavakkal; írott szöveg megértése, beszédértés, helyesejtési gyakorlatok, kommunikációs helyzet-gyakorlatok, folyamatos beszéd, szótárhasználat. Irodalom, Ének-zene, Dráma és tánc
Az ismétlő-, az összefoglaló és az ellenőrző órák száma az 5. évfolyamon: Év eleji ismétlés: Témazáró összefoglalás: Témazáró dolgozat: Év végi összefoglalás:
2 óra 5 óra 5 óra 3 óra
A továbbhaladás feltételei: A tanuló igazodjon el a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni. Alkalmazza a kérés és a tudakozódás szóbeli formáit a közléshelyzetnek megfelelően. Legyen képes egy kb. 200 szavas írott (dokumentumszöveg és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni. A tanuló ismerje a szövegszerkesztés állomásait. Legyen képes tanári segítséggel a szövegalkotáshoz anyagot gyűjteni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. A tanuló ismerje a főbb beszélőszervek működését. Ismerje fel a magánhangzókat, a mássalhangzókat. Ismerje a hangok csoportosításának a főbb szempontjait (rövid és hosszú, mély és magas magánhangzók, rövid és hosszú, zöngés és zöngétlen mássalhangzók). A tanuló ismerje fel egyéni közlésmódjának a jellemzőit, törekedjen megfelelő hangképzésre és helyes beszédlégzésre. Ismerje a betűrendbe sorolásnak, az elválasztásnak és a keltezésnek a fontosabb szabályait. Legyen képes a Magyar helyesírási szótárt tanári segítséggel használni. Különböztesse meg a szótőt és a toldalékokat, tudja az összetett szavakat előtagra és utótagra bontani. Legyen képes megnevezni a helyesírási alapelveket, törekedjen a tanult helyesírási szabályok alkalmazására. A tanuló ismerje fel és nevezze meg a hangutánzó, a hangulatfestő, a többjelentésű, a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat a szövegben. Törekedjen megfelelő használatukra a fogalmazásokban. Tudja segítséggel használni a Magyar szinonimaszótárt vagy a Magyar szókincstárt. Tudjon memoriterként min. 10 magyar közmondást és szólást, legyen képes értelmezni őket. A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált megfogalmazására. Legyen képes 2-3 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni.
26
6. évfolyam Évi óraszám:
74 óra
Célok és feladatok: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: Egyszerű, érthető, pontos, hatékony közlések megfogalmazása a különféle kommunikációs helyzetekben (beszélgetés, véleménynyilvánítás, vita stb.). A kommunikáció céljának fölismerése, és annak megfelelő, nyelvileg is változatos, igényes üzenet megfogalmazása. A témának és a beszédhelyzetnek megfelelő vélemény megfogalmazása és megvédése. Mások véleményének figyelmes meghallgatása, a többszereplős helyzetek megértése. A különféle szóbeli kommunikációs helyzetekben igyekezzen a tanuló a beszédhelyzethez, a témához, a hallgatósághoz alkalmazkodva megfogalmazni üzenetét. Legyen képes a saját vagy más üzenetének rövid szóbeli összefoglalására. Mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejező összehangolása. Mások testbeszédének, arcjátékának megfigyelése, értelmezése a kommunikációs üzenetben. Rövid terjedelmű memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejező elmondása. Olvasás, írott szöveg megértése: Megfelelő tempójú hangos, kifejező és értelmező olvasás. Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betűtípusok, a betűméretek, a szöveg képének megfelelő értelmezése. A szövegben kifejtett információk visszakeresése, értelmezése. Rövidebb terjedelmű (min. 200-300 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Információ-visszakeresés a szövegből kérdések, feladatok alapján. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás: Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés, magánlevél) személyes és olvasmányélmények, filmélmények alapján. Kreativitás és a műfaji sajátosságok figyelembevételének harmóniája a fogalmazásokban. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Az önkifejezés képessége, kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontokból rövidebb fogalmazások formájában. Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés a gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből tanári irányítással, csoportosan és önállóan.
27
A tanulási képesség fejlesztése: Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalása, gyakorlása (könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai, a sajtótermékek és szerkezeti felépítésük jellemzőinek megismerése). Önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása (pl. könyvek keresése megadott témához egyénileg, csoportosan). Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók (könyvek, újságok, folyóiratok, elektronikus adathordozók stb.) működéséről, használatáról. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. A jegyzetelés alapvető technikájának megismerése és alkalmazása az anyaggyűjtés során. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megtapasztalása, megértése. Ismeretek az anyanyelvről: A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (rendszerszerű összefüggések felfedezése a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között). Ismerkedés az egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötődő alapvető nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése és alkalmazása a beszéd és a helyesírás terén. A helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása (tulajdonnevek helyesírás stb.).A megismert helyesírási kézikönyvek megfelelő alkalmazása a szövegalkotáskor. Javítás önállóan és tanári segítséggel. Annak felismerése, hogy a magyar nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti az idegen nyelv elsajátítását. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: Az önálló gondolkodási képesség fejlesztése, törekvés a kulturált önkifejezésre. A konfliktuskezelés és az önálló ismeretszerzés alapvető technikáinak az ismerete. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és az olvasmányok tartalmáról, hatásáról. Aktív részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. Mások véleményének türelmes meghallgatása, megértése, a saját álláspont kialakítása és megfogalmazása. A vélemények különbözőségének elfogadása, az empátia gyakorlása. Témakörök: 1. Beszédművelés Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 3 óra a) A helyes beszéd tényezői (beszédtempó, hangmagasság, hangerő és hanglejtés) b) A közléshelyzetnek megfelelő hangerő, kiejtés használata
Tartalom
kulcs- a beszélőszervek, a kiejtés szabályai, a beszéd zenei eszközei: beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés, szünet tevékeny- helyesejtési gyakorlatok: szövegmentes egyszerűbb és összetett légzőgyakorlatok, szöveges légzőgyakorlatok, a
A tartalom elemei Tanulói ségek
28
Kapcsolódások
magánhangzókkal, a mássalhangzókkal és a hangkapcsolatokkal kapcsolatos kiejtési gyakorlatok, időtartam-gyakorlatok, nyelvtörők, szöveges kiejtési gyakorlatok, mondat- és szövegfonetikai gyakorlatok (a hangerő, a hangszín, a hangmagasság változtatása, hangsúlygyakorlatok, ritmusgyakorlatok); hangos olvasás; beszédértés, folyamatos beszéd, nyelvhelyességi gyakorlatok Ének-zene, Tánc és dráma, Mozgóképkultúra és médiaismeret 2. A szóbeli szövegek alkotása és megértése
Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 3 óra a) Kommunikációs helyzetgyakorlatok b) A nem nyelvi jelek és szerepük a kommunikációban c) A véleménynyilvánítás és a meggyőzés formái d) A szófajok szerepe a kommunikációban A tartalom kulcs- a nem nyelvi jelek típusai: a tekintet, az arcjáték, a taglejtések, a elemei testtartás, a térköz, az öltözködés, az idő. A nem nyelvi jelek szerepe a szóbeli és írásbeli kommunikációban Tanulói tevékeny- helyesejtési gyakorlatok; beszédértés; monologikus és dialogikus ségek szöveg alkotása szóban szabadon/cím/téma/műfaj alapján a kommunikációs körülményekhez igazodva; önismereti gyakorlatok; társalgási gyakorlatok; kommunikációs szituációs (tranzakciós és interakciós) gyakorlatok, dramatikus játék; szövegmondás; vita, érvelés Kapcsolódások Dráma és tánc, Irodalom, Ember és társadalom, Mozgóképkultúra és médiaismeret, Földünk–környezetünk Tartalom
3. Az írott szöveg megértése és alkotása Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 10 óra a) A jegyzetelés egyszerűbb formái b) Az ismeretterjesztő szövegek c) A nem nyelvi jelek az írott szövegekben d) A címadás e) A szófajok szerepe a szövegben f) A sajtótermékek A tartalom kulcs- a jegyzet, a jegyzetkészítés, kérdésekből álló, kulcsszavas és elemei tételmondatos vázlat; a sajtótermék megjelenési formája: napilap, hetilap, folyóirat; a sajtótermékek szerkezetei és tartalmi jellemzői: fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék; az írást kísérő nem nyelvi jelek: papír, betűtípus, sormenet, sortávolság, margó, szövegkép, ábra, illusztráció stb.; a névmás szövegszervező szerepe Tanulói tevékeny- néma olvasás (globális szövegolvasás, információkereső olvasás, ségek értelmező olvasás, reflektáló olvasás); értelmező felolvasás; tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás; szó/szószerkezet/mondat jelentésének magyarázata a szöveg alapján; kifejezések gyűjtése a szövegből megadott szempont alapján; kérdésekre adott válaszok közül a helyes kiválasztása; kérdésekre válaszolás; kérdésfeltevés; tételmondatTartalom
29
Kapcsolódások
keresés; kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján; vázlatkészítés, fürtábra készítése, a szöveg tartalmi egységekre bontása; a szöveg tagolása; szövegátalakítás; szövegbővítés; a szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítélése; a szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése; a szöveggel kapcsolatos hiányos állításokhoz a megfelelő kiegészítés kiválasztása; a szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás; a szöveg formájával kapcsolatos véleménynyilvánítás; szöveg és kép/ábra párosítása; rajz készítése a szöveghez; szöveg-összehasonlítás; témaadás; anyaggyűjtés cím/téma/vázlat/kép alapján; vázlatkészítés kulcsszavakkal, tételmondatokkal; hiányos vázlat kiegészítése, vázlatpontok sorba rendezése; szó- és kifejezésgyűjtés megadott témához/címhez/vázlathoz/képhez; szókincsbővítő gyakorlatok (szómagyarázat, szinonimák keresése, mondatalkotás szópárokkal stb.); mondatgyakorlatok (beágyazás, kiegészítés, tömörítés, stilizálás stb.); szövegalkotást előkészítő vázlat készítése kulcsszavakból/tételmondatokból/kérdésekből; szövegkiegészítés; szövegátalakítás (tömörítés, bővítés, stílusváltás stb.); szövegtagolás; szövegalkotás megadott vázlat/cím/téma/szövegtípus/kép alapján; szöveghez illusztráció készítése, választása, szöveg képének értékelése, formázása, címadás; szövegjavítás; önkifejező, kreatív fogalmazás, párhuzamos írás, funkcionális írás, könyvtárhasználati gyakorlatok, folyóiratismertetés, -elemzés Irodalom, Ember és társadalom, Informatika, Vizuális kultúra 4. Íráskép, helyesírás
Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 12 óra a) A nem nyelvi jelek az írott szövegekben b) Az alapszófajok helyesírása c) A viszonyszók helyesírása d) A mondatszók helyesírása A tartalom kulcs- az ige, a főnév, a melléknév, a számnév, a határozószó, az elemei igenevek, a viszonyszók és a mondatszók helyesírása; az alapvető egyelemű és a többelemű tulajdonnevek helyesírása; a nem nyelvi jelek az írásban: a javítás, áthúzás, betűnagyság, betűforma stb., rendezett íráskép Tanulói tevékeny- írástechnikai gyakorlatok, a rendezett írásképpel kapcsolatos ségek gyakorlatok, írott szöveg megértése; másolás; válogató másolás, tollbamondás, emlékezetből való írás; a tanult helyesírási jelenségek felismerése és megnevezése; helyesírási elemzés; betű-, betűkapcsolat-, szó- és mondatkiegészítés; szó- és mondatátalakítás; a helyes forma kiválasztása; analógiás sor folytatása; gyűjtőmunka; csoportosítás; hibakeresés és -javítás; (tollbamondás; helyesírási fogalmazás;) a helyesírási kézikönyvek használata Kapcsolódások Informatika, Irodalom, Ember és társadalom, Ember a Tartalom
30
természetben 5. A tanulási képesség fejlesztése Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 4 óra Tartalom
a) Az anyaggyűjtés forrásai: a sajtótermékek b) A jegyzetelés egyszerűbb formái c) A véleménynyilvánítás kulcs- egynyelvű szótár, többnyelvű szótár, segédkönyv
A tartalom elemei Tanulói tevékeny- könyvtárhasználat; anyaggyűjtés különféle sajtótermékekből. A ségek jegyzet, jegyzetkészítés; kulcsszók keresése; tételmondatok keresése; kulcsszavas, tételmondatos és kérdésekből álló vázlat írása. A sajtónyelvi írott szöveg megértése; szövegelemzés; szövegalkotás; szerepjáték; néma olvasás; szómagyarázat; szövegtömörítés, fürtábra készítése; válaszadás szövegfeldolgozó kérdésekre; szövegkiegészítés; véleménynyilvánítás egy szöveg alapján, látott, átélt vagy hallott eseményről; véleménynyilvánítás különféle nézőpontok alapján Kapcsolódások Irodalom, Informatika, Ember és társadalom, Ember a természetben, Földünk-környezetünk 6. Ismeretek az anyanyelvről Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 26 óra a) A szófaj fogalma b) A szófajfelosztás szempontjai c) Az alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek) d) A viszonyszók (névelő, névutó, igekötő, kötőszó, segédige, szóértékű módosítószó) e) A mondatszók (mondatértékű módosítószók, indulatszók) f) A szófajok használatának nyelvhelyességi tudnivalói g) A szóképzés A tartalom kulcs- szófaj, többszófajúság, a szófaj szerepe a szövegalkotásban; az elemei alapszófaj, viszonyszó, mondatszó fogalma; az igék fajtái, alakjai; a főnevek fajtái: köznév, tulajdonnév; a főnevek alakja; a melléknév alakja; a számnév fajtái (határozott, határozatlan, tört-, sor- és tőszámnév) és alakjai; a határozószó jelentése; a névmások fajtái (személyes, birtokos, visszaható, kölcsönös, mutató, kérdő, vonatkozó, általános, határozatlan) helyettesítő és utaló szerepük a szövegben; az igenevek fajtái (főnévi, melléknévi, határozói igenév) a viszonyszók fajtái (névelő, névutó, segédige, igekötő, kötőszó, szóértékű módosítószó) és jellemzőik; a mondatszók típusai: indulatszók, mondatértékű módosítószók; a szóképzés: az igeképzők, főnévképzők, a melléknévképzők, a számnévképzők, az igenévképzők Tanulói tevékeny- szófajok gyűjtése cím/téma/kép alapján; szófajok felismerése, ségek gyűjtése adott szövegből; szöveg, mondat, szó, szóelem kiegészítése, átalakítása, bővítése; alkotása; helyesírási, nyelvhelyességi gyakorlatok a szófajokkal kapcsolatban; a Tartalom
31
Kapcsolódások
fogalom és jelölői viszonyának összehasonlítása a magyar és az idegen nyelvekben; mondat kiegészítése meghatározott szófajú és stílusértékű szavakkal; szöveg átalakítása, kiegészítése meghatározott szófajú szavakkal; szóalkotás meghatározott képzők segítségével; szófaji átalakítás szóképzéssel; szöveg alkotása meghatározott szófajú szavakkal; írott szöveg megértése, beszédértés, helyesejtési gyakorlatok, kommunikációs helyzetgyakorlatok, folyamatos beszéd, a jelen, a kortársak, a lakóhely, az iskola, a család és az egyén nyelvhasználatának elemzése, értékelése; nyelvvédő tevékenység az iskolában és a lakóhelyen; a nyelvművelő kézikönyvek megismerése, önálló használatuk; nyelvhelyességi gyakorlatok a szófajokkal kapcsolatban; a nyelvműveléssel kapcsolatos újságok, cikkek, televíziós és rádiós műsorok figyelemmel követése Irodalom, Ének-zene, Tánc és dráma
Az ismétlő-, az összefoglaló és az ellenőrző órák száma az 6. évfolyamon: Év eleji ismétlés Témazáró összefoglalás Témazáró dolgozat Év végi összefoglalás
2 óra 6 óra 6 óra 2 óra
A továbbhaladás feltételei: A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit, figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és továbbadni. Legyen képes egy kb. 200-250 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban megfogalmazni. Tudjon a különféle írott információhordozókból az anyaggyűjtés során tanári segítséggel jegyzetet készíteni. Legyen képes tanári irányítással a szövegalkotáshoz anyagot gyűjteni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Ismerje föl és tudja megnevezni a legáltalánosabb sajtótermékeket (napi-, hetilap, folyóirat). A tanuló ismerje a főbb szófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások, névelő, névutó, kötőszó, igekötő) általános jellemzőit, alaki sajátosságait. Ismerje fel őket az írott szövegekben, és tudja megnevezni őket. Ismerje és tudja alkalmazni mindennapi írásbeli alkotásaiban az ige, a főnevek (különös tekintettel a tulajdonnevek), a számnevek és melléknevek legáltalánosabb helyesírási szabályait és nyelvhelyességi tudnivalóit. Ismerje a szóképzés fogalmát, és tudjon néhány képzőt megnevezni és fölismerni.
32
A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált megfogalmazására, álláspontjának megvédésre. Legyen képes 4-5 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni. Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra. 7. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Célok és feladatok: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez a különféle konkrét beszédhelyzetekben. Együttműködés a beszédpartnerrel, törekvés a vele történő empatikus viszony kialakítására. Mások véleményének meghallgatása, megértése és annak tömör reprodukálása a többszereplős helyzetekben. Az érvelés folyamatának és technikájának elsajátítása: az érvek felkutatása, a vélemény, az állásfoglalás kialakítása, kulturált közlése. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő használata). Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése, törekvés a hibák segítséggel történő javítására. A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus ismert jeleinek megfigyelése a kommunikációban, törekvés ezek megfelelő, szükség szerinti tudatos alkalmazására. A memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás). Olvasás, írott szöveg megértése: Megfelelő tempójú hangos, kifejező olvasás. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, kifejező és értelmező fölolvasása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetése, megértése. Néhány szövegértési technika megismerése. A szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése, alkalmazásuk a szövegalkotásokban, Közepes terjedelmű (min. 200-300 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentumszövegek önálló olvasása, feldolgozása a megadott szempontok alapján. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek közötti különbség megfigyelése, megfogalmazása. Vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információ-visszakeresés a szövegből kérdések, feladatok alapján. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás: Olvasható, esztétikus íráskép. Törekvés a helyes írásmódra, a megfelelő szóhasználatra. Szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, vélemény készítése, köszöntés írásban, alkalmi beszéd stb.). 33
A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban. Az önkifejezés képességének és a kreativitásnak a különböző műfajokban (érvelés, köszöntés, hozzászólás stb.) történő bemutatása. Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése más-más nézőpontból. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan. A tanulási képesség fejlesztése: Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információhordozókból). Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról tanári segítséggel, csoportosan. A gyűjtött, ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (pl. azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással). Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés, a lényegkiemelés gyakorlása. Önálló vázlatkészítés a gyűjtött rövidebb szövegek alapján. Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. Ismeretek az anyanyelvről: A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (pl. az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével; azonos jelentésviszonyokat kifejező, de eltérő szerkezetű mondatok megfigyelése; szerkezetek átalakítása). A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentésnek a megismerése. A szóalkotásmódok fajtáinak megismerése. A szóösszetételek sajátosságai és szerepük a kommunikációban. Gyakorlottság és szándékosság a kommunikációt befolyásoló tényezőkhöz való alkalmazkodásban. Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében. Az egyszerű mondat szerepe és hatása a kommunikációban. A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának a felismerése, az ismeretek bővítése. A szóösszetételek legáltalánosabb szabályainak megismerése, gyakorlása és alkalmazása. A helyesírási kézikönyvek használatának gyakorlása. Javítás tanári irányítással és önállóan. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: Az önálló gondolkodás képessége és törekvés a kulturált önkifejezésre. A véleménynyilvánítás udvarias és tapintatos formáinak alkalmazása. Aktív részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Mások véleményének türelmes meghallgatása, megértése. A vélemények különbözőségének elfogadása, az empátia gyakorlása. Témakörök, tartalmak:
34
1. Beszédművelés Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 4 óra a) A hangsúly fajtái, szerepe a kommunikációban b) A hanglejtés c) A beszédszünet d) A beszédtempó e) A hangerő szerepe f) A kifejező előadás A tartalom kulcs- a kiejtés szabályai, a beszéd zenei eszközei: beszédtempó, elemei hangsúly, beszédszünet, beszédtempó, hangerő, hanglejtés, kiselőadás Tanulói tevékeny- helyesejtési gyakorlatok: szövegmentes egyszerűbb és összetett ségek légzőgyakorlatok, hangsúly- és hangerőgyakorlatok; szöveges légzőgyakorlatok, időtartam-gyakorlatok, nyelvtörők, szöveges kiejtési gyakorlatok, mondat- és szövegfonetikai gyakorlatok (a hangerő, a hangszín, a hangmagasság változtatása, hangsúlygyakorlatok, ritmusgyakorlatok); hangos olvasás; felolvasás; szabad előadás; beszédértés, folyamatos beszéd, nyelvhelyességi gyakorlatok. Kapcsolódások Ének-zene, Tánc és dráma, Vizuális kultúra Tartalom
2. A szóbeli szövegek alkotása és megértése Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 4 óra A kiselőadás A hozzászólás és a felszólalás A köszöntés és köszönetnyilvánítás szóban A rövid alkalmi beszéd felépítése (pl. születésnapi, névnapi köszöntő, gratuláció) A tartalom kulcs- kiselőadás, anyaggyűjtés, elővázlat, vázlat, az előadás fölépítése elemei (bevezetés, tárgyalás, befejezés), a szöveg kidolgozása, fölkészülés a kiselőadásra; köszöntés, köszönetnyilvánítás; az alkalmi beszéd felépítése Tanulói tevékeny- beszédértés; monologikus és dialogikus szöveg alkotása szóban, ségek írásban szabadon/cím/téma/műfaj alapján a kommunikációs körülményekhez igazodva; kiselőadás-vázlat írása kiegészítéssel, sorba rendezéssel, önállóan; kiselőadás tartása vázlat segítségével; társalgási gyakorlatok; szerepjátékok; dramatikus játék; szövegmondás; hozzászólás, felszólalás írása, előadása, véleményalkotás adott témáról Kapcsolódások Dráma és tánc, Irodalom, Ember és társadalom, Mozgóképkultúra és médiaismeret Tartalom
a) b) c) d)
3. Az írott szöveg megértése és alkotása Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 6 óra Tartalom A tartalom elemei
a) A hozzászólás írásban b) A köszöntés és köszönetnyilvánítás írásban kulcs- tervezett szöveg, az írásbeli hozzászólás, köszöntés, köszönet írásban, alkalmi beszéd fogalma, jellemzői, a beszéd fölépítése 35
Tanulói ségek
tevékeny- néma olvasás (globális szövegolvasás, információkereső olvasás, értelmező olvasás, reflektáló olvasás); értelmező felolvasás; tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás; szó/szószerkezet/mondat jelentésének magyarázata a szöveg alapján; kifejezések gyűjtése a szövegből megadott szempont alapján; kérdésekre adott válaszok közül a helyes kiválasztása; kérdésekre válaszolás; kérdésfeltevés; tételmondatkeresés; kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján; vázlatkészítés, fürtábra készítése, a szöveg tartalmi egységekre bontása; a szöveg tagolása; szövegátalakítás; szövegbővítés; a szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítélése; a szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése; a szöveggel kapcsolatos hiányos állításokhoz a megfelelő kiegészítés kiválasztása; a szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás; a szöveg formájával kapcsolatos véleménynyilvánítás; szöveg és kép/ábra párosítása; rajz készítése a szöveghez; szöveg-összehasonlítás; témaadás; anyaggyűjtés cím/téma/vázlat/kép alapján; szóés kifejezésgyűjtés megadott témához/címhez/vázlathoz/képhez; szókincsbővítő gyakorlatok (szómagyarázat, szinonimák keresése, mondatalkotás szópárokkal stb.); mondatgyakorlatok (beágyazás, kiegészítés, tömörítés, stilizálás stb.); szövegalkotást előkészítő vázlat készítése kulcsszavakból/tételmondatokból/kérdésekből; szövegkiegészítés; szövegátalakítás (tömörítés, bővítés, stílusváltás stb.); szövegtagolás; szövegalkotás megadott vázlat/cím/téma/szövegtípus/kép alapján; címadás; szövegjavítás; önkifejező, kreatív fogalmazás Kapcsolódások Irodalom, Ember és társadalom 4. Íráskép, helyesírás Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 14 óra a) A szóalkotásmód leggyakoribb fajtái (szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó-alkotás) b) A mozaikszók helyesírása c) A mellérendelő szóösszetételek helyesírása d) Az alárendelő szóösszetételek helyesírása e) A különírás és az egybeírás szabályai A tartalom kulcs- Szóalkotás: szóképzés, mozaikszó-alkotás, betűszó, elemei szóösszevonás, szóösszetétel; mellérendelő szóösszetételek: valódi mellérendelő szóösszetételek, szóismétlések, ikerszók; alárendelő szóösszetételek: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős és jelentéstömörítő szóösszetételek. Szervetlen szóösszetételek. Teljes egybeírás, kötőjeles egybeírás Tanulói tevékeny- írástechnikai gyakorlatok, a rendezett írásképpel kapcsolatos ségek gyakorlatok, írott szöveg megértése; másolás; válogató másolás, tollbamondás, a tanult helyesírási jelenségek felismerése és megnevezése; helyesírási elemzés; emlékezetből való írás; szó- és Tartalom
36
Kapcsolódások
mondatkiegészítés; szó- és mondatátalakítás; a helyes forma kiválasztása; analógiás sor folytatása; gyűjtőmunka; csoportosítás; hibakeresés és -javítás; helyesírási fogalmazás; a helyesírási kézikönyvek használata Informatika, Irodalom 5. A tanulási képesség fejlesztése
Óraszám: folyamatos fejlesztés, illetve 2 óra Tartalom
a) Az anyaggyűjtés forrásai b) A forrásjegyzék és a hivatkozás kulcs- írott forrás, elektronikus forrás, hivatkozás, a hivatkozás adatai
A tartalom elemei Tanulói tevékeny- könyvtárhasználat; anyaggyűjtés a könyvtárban, anyaggyűjtés az ségek interneten, a televízióban és a rádióban; szótárhasználat; írott és hallott szöveg megértése; szövegelemzés; szövegalkotás; néma olvasás; szómagyarázat; szövegtömörítés; szövegkiegészítés, kulcsszók keresése; tételmondatok keresése; vázlatírás kulcsszókból, tételmondatokból és kérdésekből; széljegyzetek készítése; válaszadás szövegfeldolgozó kérdésekre, adatok sorba rendezése Kapcsolódások Irodalom, Informatika, Ember és társadalom, Ember a természetben, Földünk–környezetünk 6. Ismeretek az anyanyelvről Óraszám: folyamatos ismeretbővítés, valamint 24 óra Tartalom
A tartalom elemei
a) A nyelvi szintek b) A szószerkezetek c) A mondat fő részeinek (alany, állítmány) jellemzői, típusai d) Az állítmány e) Az alany f) A tárgyas szószerkezet g) A határozós szószerkezet h) A jelzős szószerkezet i) A mellérendelő szószerkezetek j) Az egyszerű mondat komplex elemzése k) A szószerkezetek használatának nyelvhelyességi kérdései l) A szóalkotásmód leggyakoribb fajtái kulcs- hangok, szóelemek, szavak, szószerkezetek, mondatok, szöveg, szószerkezet, alárendelő, mellérendelő és hozzárendelő szószerkezet, alany-állítmányi szószerkezet, állítmány (igei állítmány, névszói állítmány, névszói-igei állítmány), alany (határozott alany, határozatlan alany, általános alany), tárgyas szószerkezet, tárgy (határozott tárgy, határozatlan tárgy), határozós szószerkezet (hely-, idő-, szám-, mód-, eszköz-, ok-, cél-, fok-mérték-, állapot-, szám-állapot-, eredet-, eredmény-, társ-, hasonlító-, részes-, mód- és állapothatározós szószerkezet), jelzős szószerkezet (minőség-, mennyiség-, birtokos, értelmező jelző), mellérendelő szószerkezet (kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető), szóalkotásmódok: szóképzés, 37
mozaikszó-alkotás, betűszó, szóösszevonás, szóösszetétel Tanulói tevékeny- szószerkezetek, szóösszetételek gyűjtése cím/téma/kép alapján; ségek szöveg, mondat, szó, szóelem kiegészítése; szöveg, mondat, szó, szóelem átalakítása; szöveg, mondat, szó, szóelem bővítése; mondat, szó, szóelem alkotása; helyesírási gyakorlatok a szóösszetételekkel, szószerkezetekkel kapcsolatban; nyelvhelyességi gyakorlatok; mondat, szószerkezet, szó, szólás, közmondás értelmezése szövegben; rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, szószerkezetek, mondatok gyűjtése; állandósult szókapcsolatok gyűjtése és értelmezése; adott szószerkezetek, szóösszetételek gyűjtése és felhasználása szövegalkotáskor; szöveg kiegészítése meghatározott jelentésű összetett szavakkal, szószerkezetekkel; írott szöveg megértése, beszédértés, helyesejtési gyakorlatok, kommunikációs helyzetgyakorlatok, folyamatos beszéd, szótárhasználat Kapcsolódások Irodalom, Idegen nyelv Az ismétlő-, az összefoglaló és az ellenőrző órák száma a 7. évfolyamon: Év eleji felmérés Év eleji ismétlés Témazáró összefoglalás Témazáró dolgozat Év végi összefoglalás
2 óra 4 óra 6 óra 6 óra 2 óra
A továbbhaladás feltételei: A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Tudjon szóban és írásban rövid, mindennapi köszöntőt fogalmazni. Legyen képes háláját, köszönetét néhány összefüggő mondatban megfogalmazni, azt érthetően, kifejezően tolmácsolni. Figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és továbbadni. Legyen képes egy kb. 250-300 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni. Tudjon a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet készíteni. Legyen képes a gyűjtött anyagot elrendezni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Tudja tanári segítséggel lejegyezni a felhasznált információforrások adatait. A tanuló ismerje a főbb szószerkezeteket (alárendelő, mellérendelő, hozzárendelő szószerkezetek), általános jellemzőiket. Ismerje fel őket az írott szövegekben, és tudja megnevezni őket. Tudja megnevezni és fölismerni a mondat részeit (alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző), a tanult módon jelölje az egyes mondatrészeket az egyszerű mondatokban. Ismerje a szóalkotás legáltalánosabb módjait és azok helyesírását. A helyesírási segédkönyvek segítségével legyen jártas az összetett szavak helyesírásában. 38
A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált szóbeli és írásbeli megfogalmazására, álláspontjának megvédésre. Legyen képes adott témában, felkészülés után, vázlat segítségével néhány perces kiselőadást tartani. Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra.
8. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Célok és feladatok: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: Alkalmazkodás a különféle konkrét beszédhelyzetekben a kommunikációs folyamat tényezőihez. A kommunikáció céljának és közlési szándékának megfelelő mondatfajták változatos és tudatos használata. A beszédpartnerrel való együttműködésre és empatikus viszony kialakítására való törekvés. Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. Tudatos, nyelvi megkülönböztetése a látott, átélt és feltételezett eseményeknek. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (pl. a szándék, a hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából). Az érvelés folyamatának és technikájának elsajátítása: a lehetséges érvek felkutatása, megfogalmazása, a vélemény, állásfoglalás kialakítása. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása). Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése. A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus ismert jeleinek megfigyelése a kommunikációban, törekvés ezek megfelelő, szükség szerint tudatos alkalmazására. A memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás). Olvasás, írott szöveg megértése: Megfelelő tempójú hangos, kifejező olvasás. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, kifejező és értelmező fölolvasása. A különböző szövegtípusok jelentésének megértése, értelmezése. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetése, értelmezése. Néhány szövegértési technika megismerése. A szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése, alkalmazásuk a szövegalkotásokban. Közepes terjedelmű (min. 300-350 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentumszövegek önálló olvasása, önálló feldolgozása az alapvető szövegelemzési eljárásokkal (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válasz a szöveggel kapcsolatos kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (pl. régi, archaizáló) szövegek megismerése, és segédeszközökkel (egynyelvű szótárak, jegyzetek stb.) történő megértése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek közötti különbség megfigyelése, megfogalmazása. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség megfigyelése és megfogalmazása (pl. hír és kommentár). 39
A vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás: Olvasható, esztétikus íráskép. Törekvés a helyes szóhasználatra és helyes írásmódra. Szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés készítése, önéletrajz, kérvény írása stb.). A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásokban. Az önkifejezés képességének és a kreativitásnak a különböző műfajokban (párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés, ismertetés, ajánlás stb.) történő bemutatása. Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése más-más nézőpontból. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan. A tanulási képesség fejlesztése: Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információhordozókból). Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókból csoportosan és önállóan. A gyűjtött ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (pl. azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése csoportosan, egyénileg). Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. A tömörítés, a lényegkiemelés gyakorlása. Önálló jegyzet- és vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. Ismeretek az anyanyelvről: A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (azonos jelentésviszonyokat kifejező, de eltérő szerkezetű mondatok megfigyelése; a szerkezetek átalakítása). A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. A mondatfajták kommunikációs funkcióinak megfigyelése és alkalmazásuk a beszédhelyzetnek megfelelően. Gyakorlottság és szándékosság a kommunikációt befolyásoló tényezőkhöz való alkalmazkodásban. Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében. A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának a felismerése, az ismeretek bővítése. A helyesírási kézikönyvek használatának gyakorlása. A tanult helyesírási szabályok ismeretében az írásbeli munkák önálló, illetve a helyesírási kézikönyv segítségével történő javítása. Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetésének a képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése.
40
Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: Az önálló gondolkodás képessége és törekvés a kulturált önkifejezésre. A konfliktuskezelés és az önálló ismeretszerzés alapvető technikáinak az ismerete. Az érvelés alapjainak ismerete és alkalmazása. Néhány mondatos vélemény megfogalmazása a mindennapi és a társadalmi élettel kapcsolatos témakörökről. Aktív részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Mások véleményének türelmes meghallgatása, megértése. A vélemények különbözőségének elfogadása, az empátia gyakorlása. Más korokban született szövegek különbözőségének a tapasztalása. Köznyelvi, tájnyelvi és csoportnyelvi szövegek különbözőségének felismerése. Témakörök: 1. Beszédművelés Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 2 óra Tartalom
a) A mondat- és szövegfonetikai eszközök b) A vita c) A párbeszéd kulcs- a kiejtés szabályai, a beszéd zenei eszközei, a vita, a párbeszéd
A tartalom elemei Tanulói tevékeny- helyesejtési gyakorlatok: szövegmentes egyszerűbb és összetett ségek légzőgyakorlatok, hangsúly- és hangerőgyakorlatok; szöveges légzőgyakorlatok, időtartam-gyakorlatok, nyelvtörők, szöveges kiejtési gyakorlatok, mondat- és szövegfonetikai gyakorlatok (a hangerő, a hangszín, a hangmagasság változtatása, hangsúlygyakorlatok, ritmusgyakorlatok); hangos olvasás; felolvasás; beszédértés, folyamatos beszéd, páros kommunikációs helyzetgyakorlatok, hiányos párbeszéd kiegészítése, adott témáról párbeszéd készítése, eljátszása, érvek alkotása adott szempont szerint, kifejező érvelés különböző kommunikációs helyzetekben, különböző álláspontokat képviselve Kapcsolódások Ének-zene, Dráma és tánc, Vizuális kultúra, Ember és társadalom, Földünk-környezetünk 2. A szóbeli szövegek alkotása és megértése Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 7 óra Tartalom
A tartalom elemei
A kommunikációs folyamat jellemzői A tömegkommunikáció formái Párbeszéd szóban A mondat jelentése a szövegben A kötőszók helyes használata a mellérendelő összetett mondatokban f) A szórend és a mondatrend g) A szöveg és a kommunikáció kapcsolata h) A vita i) Az érvelés kulcs- kommunikációs tényezők (feladó, címzett, üzenet, kód, kapcsolat, csatorna, valóság, közös előzmény, beszédhelyzet); egyirányú, kétirányú, közvetett, közvetlen kommunikáció; párbeszéd, monológ; a társalgási együttműködés alapelvei; mondatfajták, a) b) c) d) e)
41
eldöntendő, kiegészítendő kérdés; szórend, mondatrend; vita, érv, kulturált vita; tömegkommunikáció Tanulói tevékeny- beszédértés; monologikus és dialogikus szöveg alkotása szóban, ségek írásban szabadon/cím/téma/műfaj alapján a kommunikációs körülményekhez igazodva; társalgási gyakorlatok; szerepjátékok; dramatikus játék; szövegmondás; páros kommunikációs helyzetgyakorlatok, hiányos párbeszéd kiegészítése, adott témáról párbeszéd készítése, eljátszása, érvek alkotása adott szempont szerint, kifejező érvelés különböző kommunikációs helyzetekben, különböző álláspontokat képviselve Kapcsolódások Dráma és tánc, Irodalom, Ember és társadalom, Mozgóképkultúra és médiaismeret 3. Az írott szöveg megértése és alkotása Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 9 óra Tartalom
A tartalom elemei
a) A párbeszéd az írott szövegekben b) A mondat jelentése és kommunikációs funkciója az írott szövegben c) A szórend és a mondatrend d) A tömegkommunikáció (a sajtó, a rádió és a televízió) e) A tömegkommunikáció legjellemzőbb műfajai f) A szöveg és a kommunikáció kapcsolata g) Az ismertetés, a könyvajánlás h) Az önéletrajz i) A kérvény kulcs- párbeszéd, szórend, mondatrend, a mondatok kommunikációs funkciója, tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió; reklám, hirdetés, sajtóműfajok: hír, tudósítás, kommentár, glossza, jegyzet, riport, interjú; a szöveg; ismertetés, könyvajánlás, modern önéletrajz, hagyományos önéletrajz, kérvény
42
Tanulói ségek
tevékeny- néma olvasás (globális szövegolvasás, információkereső olvasás, értelmező olvasás, reflektáló olvasás); értelmező felolvasás; tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás; szó/szószerkezet/mondat jelentésének magyarázata a szöveg alapján; kifejezések gyűjtése a szövegből megadott szempont alapján; kérdésekre adott válaszok közül a helyes kiválasztása; kérdésekre válaszolás; kérdésfeltevés; tételmondatkeresés; kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján; vázlatkészítés, fürtábra készítése, a szöveg tartalmi egységekre bontása; a szöveg tagolása; szövegátalakítás; szövegbővítés; a szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítélése; a szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése; a szöveggel kapcsolatos hiányos állításokhoz a megfelelő kiegészítés kiválasztása; a szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás; a szöveg formájával kapcsolatos véleménynyilvánítás; szöveg és kép/ábra párosítása; rajz készítése a szöveghez; szöveg-összehasonlítás; témaadás; anyaggyűjtés cím/téma/vázlat/kép alapján; szóés kifejezésgyűjtés megadott témához/címhez/vázlathoz/képhez; szókincsbővítő gyakorlatok (szómagyarázat, szinonimák keresése, mondatalkotás szópárokkal stb.); mondatgyakorlatok (beágyazás, kiegészítés, tömörítés, stilizálás stb.); szövegalkotást előkészítő vázlat készítése kulcsszavakból/tételmondatokból/kérdésekből; szövegkiegészítés; szövegátalakítás (tömörítés, bővítés, stílusváltás stb.); szövegtagolás; szövegalkotás megadott vázlat/cím/téma/szövegtípus/kép alapján; címadás; szövegjavítás; önkifejező, kreatív fogalmazás, párhuzamos írás, funkcionális írás Kapcsolódások Irodalom, Mozgóképkultúra és médiaismeret, Vizuális kultúra 4. Íráskép, helyesírás Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint 7 óra a) A párbeszéd helyesírása b) Az írásjelek az egyszerű és az összetett mondatokban c) Az idézés d) A szöveg központozása e) A helyesírási szabályzat használata A tartalom kulcs- a párbeszéd helyesírása, mondatzáró írásjelek, a mondatok, elemei tagmondatok közötti írásjelek, az idézés formái Tanulói tevékeny- írástechnikai gyakorlatok, a rendezett írásképpel kapcsolatos ségek gyakorlatok, írott szöveg megértése; válogató másolás, tollbamondás, a tanult helyesírási jelenségek felismerése és megnevezése; helyesírási elemzés; emlékezetből való írás; szó- és mondatkiegészítés; szó- és mondatátalakítás; a helyes forma kiválasztása; analógiás sor folytatása; gyűjtőmunka; csoportosítás; hibakeresés és -javítás; helyesírási fogalmazás; a helyesírási kézikönyvek használata, írásjelek pótlása, javítása Kapcsolódások Informatika, Irodalom Tartalom
43
5. A tanulási képesség fejlesztése Óraszám: folyamatos fejlesztés, illetve 4 óra a) A könyvtári anyaggyűjtés módjai b) A katalógusok fajtái c) Az anyag elrendezése d) A cédulázás e) A jegyzetkészítés f) A vázlatírás módjai A tartalom kulcs- anyaggyűjtés, anyagelrendezés, betűrendes katalógus, elemei tárgyszókatalógus, szakkatalógus, katalóguscédula, ETO-szám, jegyzetelés, vázlatírás, cédulázás Tanulói tevékeny- könyvtárhasználat; anyaggyűjtés a könyvtárban, anyaggyűjtés az ségek interneten, a televízióban és a rádióban; szótárhasználat; írott és hallott szöveg megértése; szövegelemzés; szövegalkotás; néma olvasás; szómagyarázat; szövegtömörítés; szövegkiegészítés, kulcsszók keresése; tételmondatok keresése; vázlatírás kulcsszókból, tételmondatokból és kérdésekből; széljegyzetek készítése; válaszadás szövegfeldolgozó kérdésekre, adatok sorba rendezése Kapcsolódások Irodalom, Informatika, Ember és társadalom, Ember a természetben, Földünk-környezetünk Tartalom
6. Ismeretek az anyanyelvről Óraszám: folyamatos ismeretbővítés, valamint 25 óra Tartalom
A tartalom elemei
a) A mondatok a kommunikációs tartalom és a szándék szerint b) A mondatok szerkezetük szerint c) Az egyszerű mondat: tő- és bővített mondat d) Az összetett mondatok fajtái e) Az alárendelő összetett mondatok f) A mellérendelő összetett mondatok g) A tagolt és a tagolatlan mondat h) A teljes és a hiányos mondat i) A többszörösen összetett mondatok j) A magyar nyelv eredete és rokonsága k) A magyar nyelv típusa l) A köznyelv szóbeli és írott változata m) A nyelvjárások n) A csoportnyelvek o) Az ifjúsági nyelvhasználat p) A tömegkommunikáció fajtái: a sajtó, a rádió és a televízió q) A reklám és a hirdetés kulcs- mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, felszólító, óhajtó, kérdő mondat; a mondat fajtái szerkezet szerint: egyszerű, összetett mondatok; tagolt és tagolatlan mondatok; teljes és hiányos mondatok; mellérendelő összetett mondatok: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető mondatok; alárendelő mondatok: állítmányi, alanyi, jelzői, tárgyi, határozói alárendelő mondatok; sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok; 44
többszörösen összetett mondatok; a magyar nyelv eredete, nyelvrokonság, nyelvemlék, nyelvtípusok: elkülönülő, ragasztó, hajlító; köznyelv, nyelvjárás, csoportnyelv; ifjúsági nyelv; tömegkommunikáció; reklám, hirdetés, sajtóműfajok: hír, tudósítás, kommentár, glossza, jegyzet, riport, interjú Tanulói tevékeny- szöveg, mondat kiegészítése/átalakítása/bővítése; szöveg, mondat ségek alkotása; helyesírási gyakorlatok az összetett mondatokkal kapcsolatban; nyelvhelyességi gyakorlatok; mondat értelmezése a szövegben; mondatok gyűjtése és értelmezése; mondat kiegészítése/átalakítása meghatározott szempont szerint; írott szöveg megértése, beszédértés, helyesejtési gyakorlatok, mondatfonetikai eszközök alkalmazása szöveg/mondat fölolvasásakor; kommunikációs helyzetgyakorlatok, folyamatos beszéd; régi és mai szövegek összevetése; régi szöveg átalakítása; szó- és szólásmagyarázat, egyszerű etimologizálási feladatok; régi szavak adott szempont szerinti gyűjtése; szövegtömörítés; a szöveg tartalmi egységekre bontása; a szöveg tagolása; a szöveg részei közötti logikai kapcsolatok elemzése/jelölése; szövegátalakítás; szövegbővítés; a szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítélése; a szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése; a szöveggel kapcsolatos hiányos állításokhoz a megfelelő kiegészítés kiválasztása; a szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás; fürtábra készítése a szöveg alapján; a szöveg formai alakítása (kiemelések elvégzése, keret, szín, betűméret, betűforma stb. választása), a szöveg tartalmával kapcsolatos önálló szövegalkotás, szógyűjtés adott szempont szerint, szótárhasználat, szócikk készítése, szójelentés magyarázata; nyelvemlék tanulmányozása, elemzése; régi és mai szövegek összevetése; régi szöveg átalakítása; szó- és szólásmagyarázat; egyszerű etimologizálási feladatok; tájnyelvi, rétegnyelvi szövegek meghall-gatása, hallás utáni elemzése; médiafigyelés (a médiában megnyilatkozók nyelvhasználatának jellemzése); a saját, a környezet nyelvhasználatának megfigyelése, elemzése; tájnyelvi és csoportnyelvi szavak gyűjtése; tájnyelvi állandósult szókapcsolatok gyűjtése; csoportnyelvi és tájnyelvi szavak, állandósult szókapcsolatok jelentésének értelmezése szótárhasználattal és szövegkörnyezetben; tájnyelvi és csoportnyelvi szövegek elemzése; köznyelvi, tájnyelvi és csoportnyelvi szövegek összehasonlítása; szöveg átalakítása, átírása más nyelvváltozatba; szövegalkotás megadott nyelvváltozatban szóban és írásban; kiselőadás pl. egy nyelvjárásról, egy hobbinyelvről, a határon túli magyarokról; vita pl. a kisebbségek nyelvhasználatáról, a nyelvjárás és a köznyelv kapcsolatáról, a csoportnyelvekről, az ifjúsági nyelvről; grammatikai formák összevetése idegen nyelvi megfelelőjükkel; a magyar nyelv jellemzőinek szemléltetése példákkal; szógyűjtés a nyelv és a kultúra összefüggésének bizonyítására Kapcsolódások Irodalom, Vizuális kultúra, Mozgóképkultúra és médiaismeret, Ember és társadalom, Idegen nyelv 45
Az ismétlő-, az összefoglaló és az ellenőrző órák száma a 8. évfolyamon: Év eleji felmérés Év eleji ismétlés Témazáró összefoglalás Témazáró dolgozat Év végi összefoglalás
2 óra 6 óra 4 óra 4 óra 4 óra
A továbbhaladás feltételei: A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Beszélgetés közben ügyeljen a párbeszéd illemszabályainak betartására. Figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és írásban, és szóban továbbadni. Legyen képes egy kb. 300-350 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni. Tudjon a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes a helyi és az iskolai könyvtár anyagában eligazodni, tudja használni a könyvtári adatbázist egy-egy témához történő anyaggyűjtésben. Legyen képes a gyűjtött anyagot elrendezni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Tudja lejegyezni a felhasznált információforrások adatait. A tanuló ismerje és a szövegalkotásban használja a különböző mondatfajtákat. Ismerje fel és tudja megnevezni az összetett mondatokat (mellérendelő és alárendelő összetett mondatok) és azok altípusait. Törekedjen az összetett mondatok különböző fajtáinak változatos használatára a szóbeli és írásbeli szövegalkotásai során. Ismerje és alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével legyen jártas az idézés helyesírásában. Ismerje a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált szóbeli és írásbeli megfogalmazására, álláspontjának megvédésre. Legyen képes spontán, illetve irányított vitában kulturáltan részt venni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni. Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra.
46
MAGYAR IRODALOM
5 - 8. évfolyam 5. évfolyam Évi óraszám: 111 óra Célok és feladatok: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: A szövegértés fejlesztésén nem csupán az írás és a beszéd technikai megvalósításának gyakoroltatását értjük, hanem ezen keresztül a másik ember megértése, tisztelete iránti fogékonyság fejlesztését is. A szövegalkotás hasonló módon az önkifejezés, önismeret, önbecsülés és magabiztosság fejlesztésére is alkalom kell hogy legyen. Olvasás, írott szöveg megértése és alkotása: Kiindulópontunk annak belátása, hogy a technikai értelemben vett olvasási készség (értő olvasás, hangos és csendes olvasás) biztos készsége nélkül nem válhat örömforrássá az olvasás. A szövegekben megformált értékek felfogását, értékelését csak e kompetencia birtokában várhatjuk el a tanulóktól. A művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése csak akkor képzelhető el, ha a közvetlen jelentés megértése már nem okoz nehézséget a tanulónak. Tanulási képesség fejlesztése: A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására. Alakuljon ki benne az önálló gondolkodás, az önkifejezés képessége. Tapasztalja meg és vegye észre a morális és esztétikai kérdések bonyolultságát, árnyalatait. Tegye meg az első lépéseket az érvelés kompetenciája felé. Ismeretek az irodalomról: A magyar és a világirodalom néhány kiemelkedő alkotásának bemutatása kapcsán az örök értékekre és a mindenkor jellemző emberi problémákra kívánjuk felhívni a figyelmet. Az ismeretek elsajátításán túl az olvasás iránti igény felkeltése is céljaink közé tartozik. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: Tudjon állást foglalni a tanuló olyan kérdésekről, mint a bizalom és a hiszékenység, a kitartás és a csüggedés, a tiltások és a tiltakozások, az élet megannyi átváltozása a csecsemőkortól a kamaszéveken át egészen az öregségig. Érveljen olyan tárgykörökben, mint a kíváncsiság és a tudásvágy, az őszinteség és a tapintat, a fantázia és a tényszerűség. Lássa az irodalmat művészetként és életstratégiát adó parabolakincsként egyaránt. Témakörök, tartalmak:
47
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 18 óra Tartalom
Mesék, például: Tündérszép Ilona és Árgyélus Heltai Gáspár: A hollóról és a rókáról Fehérlófia H. C. Andersen: A teáskanna Puskin: Mese a halászról és a kis halról Mítoszok, például: Prométheusz Odüsszeusz Ithakában A Biblia világa: Az Ószövetség: A világ teremtése. A vízözön története Az Újszövetség: Szent József élete Jézus, az ember fia Jézus tanításaiból Népdalok, például: Hej, rozmaring, rozmaring Aki dudás akar lenni
A tartalom népmese, meseszámok, mesetípusok, állandó mesefordulatok, kulcselemei műmese, elbeszélés, leírás, jellemzés, vers és próza, a mese (összefoglalás), népdal, rímek, ütemhangsúlyos verselés, alliteráció, mitológia, eposz, Biblia, evangélium Tanulói Frontális témakifejtés: szülők, testvérek, család tevékenységek Drámajáték: bizalom és hiszékenység Az olvasott állásfoglalás értékelése: szabály és szembeszegülés Szituációs játék: átváltozások, felnőtté válás Kiscsoportos vita: kíváncsiság, tudásvágy Több stílusban kifejtendő téma: ösztönös megérzések Frontális megvitatás: mese és igazmondás Drámajáték: kinek mi a szép Teljes mondat és kulcsszó váltogatásával: vitakultúra Szövegértés, Általánosítások és kifejleti jóslatok megfogalmazása; műfaji minták szövegalkotás szerepe a cselekményvezetésben és a szövegszerkesztésben. A szereplők kihagyhatósága. Mesefolytatások, mesebefejezések írása; meseírás minták alapján (pl. láncmese, hazudós mese). A szereplőkre való utalás elhagyhatósága. Kapcsolódások Más műveltségterület: Magyar nyelv, Informatika, Ember és társadalom Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Életpálya-építési kompetencia fejlesztése Szociális kompetencia fejlesztése 2. Olvasás, írott szöveg megértése és alkotása Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 24 óra Tartalom János vitéz A tartalom olvasói várakozás, megszólítás, párhuzam, ismétlés, felkiáltás, kulcselemei kérdés, költői túlzás, fokozás, felsorolás, halmozás, ellentét, elbeszélő, térszerkezet, időszerkezet, cselekmény, szereplők, összefoglalás 48
Tanulói tevékenységek
Szövegértés, szövegalkotás Kapcsolódások
Frontális témakifejtés: érvek, meggyőzés Az olvasott állásfoglalás értékelése: bosszúálló jellemek Kiscsoportos vita: feladat és felelősség Több stílusban kifejtendő téma: veszteség és gyász alkoholizmus Drámajáték: karrier, ambíció Frontális megvitatás: népek és előítéletek Teljes mondat és kulcsszó váltogatásával: kövérek és soványak Kiselőadás: gyermekmunka, gyermekbántalmazás Forráskeresés vélemény alátámasztásához: remény és csalódás Két csoport érvelése: falu és város Otthoni fogalmazás: hétköznapi hősiesség Kiscsoportos vita: félelem és bátorság Médiapéldák gyűjtése: a pénz szerepe a mindennapokban Az olvasott állásfoglalás értékelése: saját álmok Ok-okozati kapcsolatok a szövegben; párhuzamok és ellentétek Cselekmény-összefoglalás, tömörítés. Belehelyezkedéses érvelés. Más műveltségterület: Magyar nyelv, Ember és társadalom, Vizuális kultúra Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális kompetencia Életpálya-építési kompetencia Matematikai kompetencia 3. A tanulási képesség fejlesztése
Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 15 óra Tartalom
Versek, például: Arany János: Családi kör Petőfi Sándor: Az alföld Petőfi Sándor: Megy a juhász a szamáron Befordúltam a konyhára Petőfi Sándor: Egy estém otthon Petőfi Sándor: István öcsémhez Weöres Sándor: A tündér Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz
A tartalom hasonlat, metafora, megszemélyesítés, refrén, időmértékes verselés, kulcselemei szerepjáték, ballada, gyermekkor, tiszta rím, dal, keretes szerkezet, költői hiba, műfordítás
49
Tanulói tevékenységek
Szövegértés, szövegalkotás Kapcsolódások
Szituációs játék: adni és kapni Vázlatkészítés vitához: családfa Frontális témakifejtés: hazaszeretet Kiscsoportos vita: emlékezet Több stílusban kifejtendő téma: szerelem Frontális megvitatás: érzelmek Teljes mondat és kulcsszó váltogatásával: történelem Kiselőadás: ars poetica Két csoport érvelése: az élet apróságai Tanórai fogalmazás: hála és hálátlanság Forráskeresés a vélemény alátámasztásához: öregedés Drámajáték: önismeret Szituációs játék: öröklött tulajdonságok A forma, a domináns nyelvi elem, mint meghatározó szövegalakító tényező. A forma hangulati, érzéki jelentése. Egyszerű szövegszervező elvek felismerése és mintakövető, reproduktív alkalmazása. Más műveltségterület: Informatika, Ének-zene Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális, matematikai és életpálya-építési kompetencia 4. Ismeretek az irodalomról
Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 20 óra Mesék Népdalok János vitéz Mítoszok Biblia A Pál utcai fiúk Regényrészletek, például: J. R. Kipling: A dzsungel könyve Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember A tartalom regény, hétköznapi szövegtípusok, tankönyvek, műsorújságok, kulcselemei reklámszövegek, honlapok, újság, folyóirat, képregények, használati utasítások, hivatalos iratok Tanulói Több stílusban kifejtendő téma: árulkodás tevékenységek Otthoni fogalmazás: tanár-diák viszony Frontális megvitatás: a játékos ember Forráskeresés a vélemény alátámasztásához: lányok és fiúk Az olvasott állásfoglalás értékelése: agresszivitás Tanórai fogalmazás: szülők és gyerekek Kiscsoportos vita: mindennapi színészkedéseink Kiselőadás: „ki vagyok én?” Két csoport érvelése: bánat és vidámság Szövegértés, Ok-okozati kapcsolatok a szövegben; párhuzamok és ellentétek szövegalkotás Cselekmény-összefoglalás, tömörítés. Belehelyezkedéses érvelés. Kapcsolódások Más műveltségterület: Tartalom
50
Tánc és dráma Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális, matematikai és életpálya-építési kompetencia 5. Az ítélőképesség és az erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 14 óra A Pál utcai fiúk Szempontok a házi olvasmány feldolgozásához Szövegértési feladatok Összefoglalás A tartalom Párbeszéd kulcselemei Tanulói Szövegértési gyakorlatok tevékenységek Szövegértés, Általánosító állításokhoz alátámasztó részletek gyűjtése szövegalkotás személyjellemzésben. A hasonlítás, a párhuzam és az ellentét szerepe a szöveg jelentésének megteremtésében. Jellemzések, leírás és eseménybeszámoló, szerkezeti vázlat. Névszói csoportok szerkesztése, a határozottság megfelelő használata Kapcsolódások Más műveltségterület: Ember és társadalom Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Életpálya-építési kompetencia Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Énkép, önismeret Tartalom
Az ismétlő-, az összefoglaló és az ellenőrző órák száma az 5. évfolyamon: Év eleji felmérés Év eleji ismétlés Témazáró összefoglalás Témazáró dolgozat Év végi felmérés Év végi összefoglalás
3 óra 2 óra 5 óra 5 óra 3 óra 2 óra
A továbbhaladás feltételei: Memoriter: két találós kérdés és két közmondás. Petőfi Sándor: Befordúltam a konyhára… Weöres Sándor: A tündér 10-12 soros meserészlet A János vitézből részletek Petőfi Sándor: Az alföld Arany János: Családi kör Tízsoros prózarészlet A Pál utcai fiúkból
51
Legyenek képesek tanári segítséggel a tanult művekről rövid, egyszerű tartalmi, szerkezeti és stilisztikai elemzést készíteni. Tudják pontosan meghatározni néhány mű versformáját, ritmusát, műfaját. Írásbeli szövegalkotásban, feleleteikben használják a szakkifejezéseket, értelmezéseikben váljon hangsúlyossá az esztétikai szempont. Saját szavaikkal fogalmazzák meg a véleményüket, az ítéleteiket. Egy-egy óra anyagáról, egy-egy altémáról tudjanak tanári segítséggel vázlatot készíteni, vázlataik alapján tudjanak felkészülni. Megbeszélések, viták alkalmával legyenek toleráns vitapartnerek, saját véleményüket tudják határozottan képviselni. Kulturáltan tudjanak kommunikálni egymással egyszerűbb kérdésekről. A tanulók tudják csoportosítani, tipizálni a meséket, a mesetípusokhoz tudjanak példaszöveget rendelni. Tudjanak különbséget tenni népmese és irodalmi mese között, tudjanak híresebb mesegyűjtőkről, magyar és külföldi meseírókról. Ismerjék föl a mesék műfaji sajátosságait, tegyenek különbséget mese és valóság között, tudjanak fölsorolni magyar mesehősöket. Tudják különválasztani törénelmünk valóságos hőseit tőlük. Ismerjék a népköltészet mitológiai, vallási gyökereit. Értelmesen és pontosan tudják felolvasni a szövegeket, a kívülről mondott szövegeket tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tudják elmondani. Néhány fogalom jelentését ismerjék, tudják helyesen használni azokat. Olvasónaplójukban, jegyzeteikben tanári segítséggel maguk javítsák a hibáikat, legyenek képesek az órai megbeszélések alapján kiegészíteni, javítani saját munkáikat. Írásbeli munkáikban törekedjenek a pontosságra, szakszerűségre, szóbeli feladataikban a pontosságra, a helyes beszédre. 6. évfolyam Évi óraszám:
111 óra
Célok és feladatok: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: Ezen az évfolyamon immár ne csak előadói szövegeket tudjanak megérteni a tanulók, hanem egymással vitatkozó álláspontokat és azok érveit is. A szövegértés fejlesztésén nem csupán az írás és a beszéd technikai megvalósításának gyakoroltatását értjük, hanem ezen keresztül a másik ember megértése, tisztelete iránti fogékonyság fejlesztését is. Szövegalkotásukban érvényesüljön a lényegkiemelés, a szembeállítás alkalmazása is. A szövegalkotás hasonló módon az önkifejezés, az önismeret, az önbecsülés és a magabiztosság fejlesztésére is alkalom kell hogy legyen. Olvasás, írott szöveg megértése és alkotása: Növekedjék az olvasási sebesség, váljanak képessé a tanulók hosszabb szövegrészletek értő olvasására is. Egyik kiindulópontunk annak belátása, hogy a technikai értelemben vett olvasási készség (értő olvasás, hangos és csendes olvasás) biztos készsége nélkül nem válhat örömforrássá az olvasás. A szövegekben megformált értékek felfogását, értékelését csak e kompetencia birtokában várhatjuk el a tanulóktól. A művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése csak akkor képzelhető el, ha a közvetlen jelentés megértése már nem okoz nehézséget a tanulónak. Írásbeli szövegalkotásban a tanulók igyekezzenek stílusosan fogalmazni. Alkalmazzák a tanult szakkifejezéseket, kerüljék a szlengből származó túlságosan is hétköznapi kifejezéseket.
52
Tanulási képesség fejlesztése: Nagyobb mennyiségű és bonyolultabb szövegek és ismeretek megértése és memorizálása is szükséges már ezen az évfolyamon. A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására. Alakuljon ki benne az önálló gondolkodás, az önkifejezés képessége. Legyen képes kiemelni és rendszerezni a lényeget, vázlatkészítéssel, az adatok csoportosításával tegye könnyebbé saját munkáját. Tapasztalja meg és vegye észre a morális és esztétikai kérdések bonyolultságát, árnyalatait. Tegye meg az első lépéseket az érvelés kompetenciája felé. Ismeretek az irodalomról: Egyedi programoknak megfelelően kerüljön a tanulók kezébe néhány regény vagy regényrészlet, különböző formájú és stílusú versek gyűjteménye. Mindenképpen érdemes a fejlesztési célokat a Toldi szövegének feldolgozásával elsajátíttatni. A magyar és a világirodalom néhány kiemelkedő alkotásának bemutatása kapcsán az örök értékekre és a mindenkor jellemző emberi problémákra kívánjuk felhívni a figyelmet. Az ismeretek elsajátításán túl az olvasás iránti igény felkeltése is cél. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: Vegyen részt a tanuló a kollektív, csoportálláspontok kialakításában. Legyen képes artikulálni saját, egyéni véleményét, és tudja elhelyezni magát a csoportállásponthoz képest. Tudjon állást foglalni a tanuló olyan kérdésekről, mint a bizalom és a hiszékenység, a kitartás és a csüggedés, a tiltások és a tiltakozások, az élet megannyi átváltozása csecsemőkortól a kamaszéveken át egészen az öregségig. Érveljen olyan tárgykörökben, mint a kíváncsiság és a tudásvágy, az őszinteség és a tapintat, a fantázia és a tényszerűség. Lássa az irodalmat művészetként és életstratégiát adó parabolakincsként egyaránt. Témakörök, tartalmak: 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 19 óra Tartalom
Mondák, például: Történetek a magyarok vándorlásáról: A csodaszarvas Arany János: Rege a csodaszarvasról Mondák a honfoglalás idejéből és az Árpád-korból: Csörsz árka A fehér ló mondája Szent László pénze A balatoni kecskeköröm Mondák a Hunyadi-mondakörből: Mátyás király meg Markóp A legenda: Szent László király legendája A ballada: Kőmíves Kelemenné Vörösmarty Mihály: A buvár Kund Arany János: A walesi bárdok 53
Mátyás anyja A románc: Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka Fazekas Mihály: Lúdas Matyi A tartalom kulcs- Történetiség elemei szájhagyomány hőstípusok vándormotívumok nemzeti identitás népművészet Tanulói Drámajáték: Mátyás-mondák tevékenységek Szituációs játék: pszichológia Több stílusban kifejtendő téma: informatika Frontális témakifejtés: ismeretszerzés Az olvasott állásfoglalás értékelése: rendszerező képesség Drámajáték: urbanizáció Szövegértés, Ok-okozati kapcsolatok a szövegben; párhuzamok és ellentétek szövegalkotás Cselekmény-összefoglalás, tömörítés. Belehelyezkedéses érvelés. Kapcsolódások Más műveltségterület: Tánc és dráma, Ének-zene, Magyar nyelv Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális, matematikai és életpálya-építési kompetencia 2. Olvasás, írott szöveg megértése és alkotása Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 24 óra Tartalom Arany János: Toldi A tartalom kulcs- mottó elemei népiesség előre sejtetés állathasonlatok elbeszélő költemény epikus jelleg költői képek, retorikai alakzatok ütem és hangsúly felező tizenkettes rímek szókincs, stílus Főbb tanulói Kiscsoportos vita: a társadalom rétegzettsége tevékenységek Frontális megvitatás: sértés és sértettség Teljes mondat és kulcsszó váltogatásával: bűnözés és ítélkezés Kiselőadás: kiszakadás a családból Forráskeresés vélemény alátámasztásához: hit és vallás kérdései Két csoport érvelése: a felnőttek is sírnak Otthoni fogalmazás: véletlenek és törvényszerűségek Tanórai fogalmazás: őszinteség és hamisság a kommunikációban Drámajáték: hajléktalanok Vázlatkészítés a vitához: ünnepek, meglepetések Médiapéldák gyűjtése: tisztesség és csalás Szerepjáték: irigység, féltékenység 54
Szövegértés, szövegalkotás
Kapcsolódások
Eseménysorrend és ok-okozati összefüggések viszonya; jellemzés, összehasonlítás, szembeállítás. Ki nem mondott összefüggések explicitté tétele. Nehéz (régies, népies) szókincsű szöveg szavainak, mondatainak megértése kontextusból és segédforrásokból. Archaikus szöveg jelentésének visszaadása mai nyelven. Vélemény megfogalmazása, érvelő szövegek alkotása szóban és írásban. Más műveltségterület: Magyar nyelv, Ember és társadalom Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális, matematikai és életpálya-építési kompetencia 3. A tanulási képesség fejlesztése
Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 16 óra Tartalom Regények, például: Gárdonyi Géza: Egri csillagok A tartalom kulcs- epikus műfajok elemei epizód cselekményszálak konfliktus szerkezet Tanulói Teljes mondat és kulcsszó váltogatásával: szolidaritás tevékenységek Kiscsoportos vita: Frontális megvitatás: testi adottságok Szituációs játék: rangok és különbségek Frontális témakifejtés: egyéni és közösségi szabadság Több stílusban kifejtendő téma: idegen népek Kiselőadás: utazás Forráskeresés a vélemény alátámasztásához: háború Szövegértés, Nagy terjedelmű szöveg távoli eseménymozzanatainak szövegalkotás összekapcsolása. A visszautalások szerepének megfigyelése. Vázlatpontok helyes sorrendbe rakása. Hibás történet-összefoglaló javítása. Visszatérő motívumok gyűjtése és értelmezése. Cselekmény-összefoglalás különböző szereplői nézőpontokból Kapcsolódások Más műveltségterület: Ember és társadalom Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális, matematikai és életpálya-építési kompetencia 4. Ismeretek az irodalomról Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 20 óra Tartalom
Mondák Legenda Ballada Románc Toldi Regények, regényrészletek Képek és formák a költészetben, például: Balassi Bálint: Borivóknak való Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram Tóth Árpád: Láng Juhász Ferenc: A múlt-idő árnya 55
Nagy László: Balatonparton Romhányi József: A csodacsiga A macskafogó egér A tartalom Műnemek kulcselemei lírai műfajok metonímia, a metonímia típusai motívum Főbb tanulói Az olvasott állásfoglalás értékelése: jó és rossz tevékenységek Kiscsoportos vita: igazság és igazságosság Vázlatkészítés a vitához: empátia Több stílusban kifejtendő téma: hűség Teljes mondat és kulcsszó váltogatásával: bizonyosság és kétkedés Szövegértés, A forma, a domináns nyelvi elem mint meghatározó szövegalakító szövegalkotás tényező. A forma hangulati, érzéki jelentése. Egyszerű szövegszervező elvek felismerése és mintakövető, reproduktív alkalmazása. Kapcsolódások Más műveltségterület: Ének-zene, Ember és társadalom Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális, matematikai és életpálya-építési kompetencia 5. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 18 óra Tartalom
Regényrészletek, például: Daniel Defoe: Robinson Crusoe Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Zsigray Julianna: A Sugár úti palota
A tartalom cselekményindítás kulcselemei bonyodalom tetőpont megoldás Főbb tanulói Frontális megvitatás: véleményalkotás tevékenységek Frontális témakifejtés: korok közti különbség Szituációs játék: humor Drámajáték: vitakezelés Szövegértés, Történet megértése a végkifejlet felől, előreutalások; a „jó” és a szövegalkotás „rossz” megítélésének változása Sorok között és mögött olvasás; történet idejének, helyének lehetséges rekonstrukciója; szereplők motivációjának árnyalt értése; motívumok kibontása. Beszámolók (E/1) a szigeten történtekről: pl. naplóban, levélben; hasonló tematikájú művek összehasonlítása táblázatban; különböző hosszúságú összefoglalók készítése (lényegkiemelés, hierarchizálás elemek között). A „jó” és a „rossz” megítélésének változása ’objektív’ és ’szubjektív’ hangon Kapcsolódások Más műveltségterület: Ember és társadalom 56
Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális, matematikai és életpálya-építési kompetencia Az ismétlő-, az összefoglaló és az ellenőrző órák száma az 6. évfolyamon: Év eleji felmérés Év eleji ismétlés Témazáró összefoglalás Témazáró dolgozat Év végi összefoglalás
2 óra 2 óra 4 óra 4 óra 2 óra
A továbbhaladás feltételei:
Memoriter: Rege a csodaszarvasról c. versből minimum 6 versszak Arany János: A walesi bárdok Mátyás anyja Részletek a Toldiból pl.: Előhang stb. Dobó esküje Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram Tóth Árpád: Láng A tanulók legyenek képesek tanári segítség nélkül is a tanult művekről rövid, egyszerű tartalmi, szerkezeti és stilisztikai elemzést készíteni. Ismerjék fel néhány fontosabb mű versformáját, ritmusát, műfaját. Írásbeli szövegalkotásban, feleleteikben használják a szakkifejezéseket is, értelmezéseikben váljon hangsúlyossá az esztétikai szempont. Tágabb összefüggések figyelembevételével fogalmazzák meg véleményüket, ítéleteiket. Egy-egy óra anyagáról, egy-egy altémáról tudjanak önállóan vázlatot készíteni, saját vázlataik alapján tudjanak felkészülni. Megbeszélések, viták alkalmával legyenek toleráns vitapartnerek, saját véleményüket tudják határozottan képviselni. Érvelési kultúrájuk legyen sokágú. Tudják csoportosítani és szembeállítani az érveket. Legyenek képesek a témával adekvát területekről keresni indokokat, magyarázatokat, bizonyítékokat. Kulturáltan tudjanak kommunikálni egymással. A tanulók tudják csoportosítani, tipizálni a meséket, a mesetípusokhoz tudjanak példaszöveget rendelni, legalább egy hosszabb vagy két rövidebb mesét tudjanak kívülről. Értelmesen és pontosan tudják felolvasni a szövegeket, a kívülről mondott szövegeket tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tudják elmondani. Hangos olvasásuk legyen a szövegműfajhoz és a témához illő. Szituációs gyakorlatokban legyenek képesek a karakter megjelenítésére, a szövegmondás és játék ne váljon szét előadásukban. A legfontosabb fogalmak jelentését ismerjék, tudják helyesen használni azokat. A beszélő és elbeszélő szerepét tudják elválasztani, az elbeszélő módokat tudják megkülönböztetni, a lírai beszélő szerepét tudják értelmezni. Feleleteikben és előadásaikban óvakodjanak az író és a műalkotás szövegében beszélő alak azonosításától. Olvasónaplójukban, jegyzeteikben maguk javítsák hibáikat, legyenek képesek az órai megbeszélések alapján kiegészíteni, javítani saját munkáikat. Írásbeli munkáikban törekedjenek a pontosságra, szakszerűségre, szóbeli feladataikban a pontosságra, a helyes beszédre. Tudatosuljon bennük a divatszavak, töltelékszavak, a szlengből átvett elemek kerülésének elvárása.
57
7. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Célok és feladatok: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: A tanuló ismerje és alkalmazza a nem nyelvi kommunikáció eszközeit is. A másik ember megértése, tisztelete váljon evidenciává. Vegye észre az önkifejezés hiányosságainak életvezetési, közösségi és morális következményeit. Figyelje meg a művekben a kulturális kódok és jelrendszerek megértésének nélkülözhetetlen voltát. Olvasás, írott szöveg megértése és alkotása: Művészi és nem művészi olvasmányokban egyaránt váljon könnyeddé a szövegértés. Az olvasási készség (értő olvasás, hangos és csendes olvasás) felzárkóztatása és további fejlesztése a más jellegű feladatok mellett sem sikkadhat el. Elvárja a program a tanulóktól a szövegekben megformált értékek felfogását, értékelését. Mind nagyobb önállósággal kell feltárniuk a művészi szövegek metaforikus jelentéseit. A tanulási képesség fejlesztése: Nagy mennyiségű, rendezetlen nyersanyag alapján is lehetségessé kell válnia az információk megszerzésének és feldolgozásának. Ismeretek az irodalomról: Népszerű művekkel és a „rólad szól” összefüggés feltárásával törekedni kell az olvasás iránti igény felkeltésére. A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése mindhárom műnem, sokféle műfaj vonatkozásában is indokolt. A szaktárgyi, elméleti és kronologikus ismeretek mellett tájékozottá kell válnia a tanulónak az erkölcsi és emberi értékek, emberi problémák kérdésköreiben is. Találkoznia kell a magyar és a világirodalom néhány kiemelkedő alkotásával. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: Mind nagyobb mértékben várható el az önálló gondolkodás, véleményalkotás, érvelés. Követelmény az önkifejezés különböző kulturált formáinak megszokottá tétele. Az emberi világ sokszínűségét, az ember egyediségét, különbözőségét nem csupán elfogadni, hanem becsülni is kell, s az erre nevelő műveket különösen is érdemes a figyelem középpontjába állítani. Értenie kell a tanulónak a morális és esztétikai kérdések bonyolultságát, érvek nélküli tetszik/nem tetszik állásfoglalásai itt már elfogadhatatlanok indoklás nélkül. Nyissanak az órai tevékenységek nagy teret a humor számára. Témakörök, tartalmak: 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 20 óra
58
Reformkori költőink műveiből, például: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Parainesis Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet A XIX. század költői Reszket a bokor,mert… Szeptember végén Egy gondolat bánt engemet… Nemzeti dal Arany János: Szondi két apródja Janus Pannonius epigrammái Dalok: Balassi Bálint: Hogy, Júliára talála… Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez A tartalom Műnemek kulcselemei líra és dráma líra és epika dráma és epika átmeneti műfajok ballada drámai monológ óda és himnusz rapszódia és elégia műfaji jellemzők műfajkeveredés műfajötvözet Tanulói Kiscsoportos vita: sms, e-mail tevékenységek Drámajáték: város és vidék Több stílusban kifejtendő téma: nemzeti jelképek Frontális megvitatás: az alkotás öröme, kreativitás Teljes mondat és kulcsszó váltogatásával: a tanulás értéke Kiselőadás: nemzeti sorskérdések Forráskeresés vélemény alátámasztásához: szerelem Két csoport érvelése: szórakozási formák Szituációs játék: terv, program Tanórai fogalmazás: hűség, házasság Otthoni fogalmazás: törvénytisztelet és ellenszegülés Vázlatkészítés a vitához: érdekérvényesítés és önfeláldozás Az olvasott állásfoglalás értékelése: kompromisszumok Szövegértés, A szövegben kifejezésre jutó értékek és magatartásformák szövegalkotás felismerése, beszédhelyzet azonosítása; nyelvi eszközök (régiek és maiak) és jelentés összefüggéseinek felismerése. Szónoki beszéd utólagos vázlatának és összefoglalásának elkészítése. Érvek pro és kontra, szóban és írásban. Kapcsolódások Más műveltségterület: Ember és társadalom, Tánc és dráma, Ének-zene Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális és életpálya-építési kompetencia Tartalom
59
2. Olvasás, írott szöveg megértése és alkotása Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 10 óra A líra alapformái – műfaji keresztmetszet az előző témakörben fölsorolt művek kapcsán például: Dalok Elégiák Ódák Himnuszok Epigrammák Helyzetdalok Episztolák Ars poeticák A tartalom Dal kulcselemei elégia óda himnusz epigramma helyzetdal episztola ars poetica Tanulói Kiscsoportos vita: vicc tevékenységek Frontális témakifejtés: háryjánosok mai folklór Több stílusban kifejtendő téma: pletyka Médiapéldák gyűjtése: hír Szerepjáték: média Otthoni fogalmazás: filmklisék Két csoport érvelése: animáció Szövegértés, Domináns elemek fölismerése a mű egészében szövegalkotás Kreatív-produktív feladatok révén/során közelebb jutni a műalkotás természetéhez Kapcsolódások Más műveltségterület: Magyar nyelv, Vizuális kultúra Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális és életpálya-építési kompetencia Tartalom
3. A tanulási képesség fejlesztése Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 10 óra A regény: Jókai Mór A kőszívű ember fiai vagy Aranyember Regénycselekmény, regényszerkezet Az elbeszélő A szereplők jellemzése A tartalom Érvrendszerek kulcselemei érvtípusok következtetések hipotézisek jellemtípusok Tanulói Drámajáték: esztétikai érték Tartalom
60
tevékenységek
Szövegértés, szövegalkotás
Kapcsolódások
Kiselőadás: használati érték Forráskeresés a vélemény alátámasztásához: ünnepi tudás Frontális megvitatás: empátia Frontális témakifejtés: befogadás, műértés Szereplők és tettek motivációjának megértése. Általánosítások megfogalmazása. Célzás és elhallgatás felismerése; jelöletlen okokozati viszonyok felismerése. Következtetések megfogalmazása. Megadott stílusmintákban monologikus és dialogikus szövegek kiegészítése. Más műveltségterület: Magyar nyelv, Informatika Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális és életpálya-építési kompetencia 4. Ismeretek az irodalomról
Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 14 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák Tartalom
az érvelés majdani fejlesztése elbeszélő művek jellemzőinek felismerése előreutalások és késleltetések érzékelése az elbeszélésben A líra alapformái Reformkori költőink műveiből Regényrészletek Kisepikai alkotások, például: Mikszáth Kálmán: A néhai bárány Karcolat: A pénzügyminiszter reggelije A tartalom monológ, belső monológ, párbeszéd kulcselemei Tanulói Forráskeresés a vélemény alátámasztásához: drámajáték tevékenységek Frontális megvitatás: jelenet Szövegértés, Az élőbeszédszerűség az írott szövegben. szövegalkotás Vicc, anekdota elmesélése; különböző modalitású szövegek alkotása ugyanarról a témáról; paródia alkotása Anekdotamesélés. Hír, tudósítás, beszámoló írása. Magán és nyilvános szövegműfajok. Kapcsolódások Más műveltségterület: Ember és társadalom Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális és életpálya-építési kompetencia 5. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 10 óra Regényrészletek, például: Fehér Klára: Bezzeg az én időmben G. Szabó Judit: A macskát visszafelé simogatják A dráma: Moliére: A fösvény Latabár Endre a legnevesebb magyar színészdinasztia első tagja A tartalom tér- és időszerkezet kulcselemei logikai szerkezet asszociatív szerkezet Tartalom
61
Tanulói tevékenységek
Szövegértés, szövegalkotás
Kapcsolódások
keretes szerkezet A komikum, a humor, a paródia tartalmi és nyelvi eszközei Kiselőadás: európai kapcsolódások Latabár dinasztia Teljes mondat és kulcsszó váltogatásával: integráció Szituációs játék: globalizáció Az olvasott állásfoglalás értékelése: kisebbségek Szereplők és tettek motivációjának megértése. Általánosítások megfogalmazása. Célzás és elhallgatás felismerése; jelöletlen okokozati viszonyok felismerése. Következtetések megfogalmazása. Megadott stílusmintákban monologikus és dialogikus szövegek kiegészítése. Más műveltségterület: Magyar nyelv Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális és életpálya-építési kompetencia
Az ismétlő-, az összefoglaló és az ellenőrző órák száma a 7. évfolyamon: Év eleji felmérés Év eleji ismétlés Témazáró összefoglalás Témazáró dolgozat Év végi összefoglalás
2 óra 2 óra 3 óra 3 óra 2 óra
A továbbhaladás feltételei: Memoriter: Kölcsey Ferenc: Himnusz Huszt Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert… Szeptember végén Nemzeti dal Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Hogy Júliára talála, így köszöne neki Jókai Mór választott regényéből 10-15 sor A tanulók a hetedik évfolyam végére legyenek képesek irodalmi művek önálló és közös feldolgozására, elemzésére, értelmezésére. Alakuljon ki bennük a komplex elemzés fogalma. A tanulóknak alapvető irodalmi művekről, szerzőkről, korszakokról, stílusokról legyen megfelelő ismeretük, tudásukról szóban és írásban is legyenek képesek számot adni, ugyanakkor legyenek képesek élményeik, ismereteik, tudásuk átadására, közvetítésére is. Alakuljon ki értékrendjük, amelynek rendszerében sajátos helyet jelölhetnek ki az esztétikai érzékelés során befogadott valóságelemeknek. A tanulók tudjanak különbséget tenni elsődleges és másodlagos szempontok, értékes és értéktelen, fontos és lényegtelen között. Alakuljon ki bennük egy motivált, mindenfajta kultúrára, kulturális értékre nyitott, érdeklődő befogadói attitűd. A tanulók legyenek képesek kulturáltan kommunikálni az irodalomról, ismereteiket biztosan tudják alkalmazni, vitában tudjanak együttműködni partnerükkel, partnereikkel. Tudjanak tisztán, megfelelő ritmussal, értelmes tagolással összefüggően 62
beszélni, állításaikat érvekkel támasszák alá. Tudjanak érthetően hangosan olvasni, néma olvasásuk mellett a hangos olvasás se okozzon megértési problémákat. Lírai szövegek értelmezésében, elemzésében használjanak poétikai, stilisztikai fogalmakat, az alapvető stíluseszközöket, nyelvi alakzatokat ismerjék, és elemzéseikben külön kapjon ez hangsúlyt. Ismerjenek irodalomtörténeti korszakokat, szerzői életműveket, stílusokat, irányzatokat, s tudjanak párhuzamot vonni az irodalom és más művészetek között. Ismerjenek irodalmon belüli kapcsolódásokat, összefüggéseket, ismerjenek irodalmi, művelődéstörténeti összefüggéseket, tudjanak „egymáshoz rendelni” irodalmi alkotásokat és más művészetek műalkotásait. Tanulási, felkészülési szokásaikban váljon igénnyé a könyvtár használata, a szakkönyvek, folyóiratok olvasása. Ismerjék meg a médiaműfajok közti különbséget. Lássák át az egyes médiumok műsorstruktúráját, a lapok, folyóiratok rovatszerkezetét.
8. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Célok és feladatok: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: Legyen képes a tanuló művészi és nem művészi szövegek feldolgozására egyaránt. Ismerje fel az irodalmi szövegek értékstruktúráját, és szóbeli feleleteiben legyen képes azt összevetni saját értékrendjével. Önálló megszólalásai mellett vegyen részt a szöveg közös dekódolásában is. A tanuló ismerje és alkalmazza a nem nyelvi kommunikáció eszközeit is. A másik ember megértése, tisztelete váljon evidenciává. Vegye észre az önkifejezés hiányosságainak életvezetési, közösségi és morális következményeit. Olvasás, írott szöveg megértése és alkotása: Ismerje meg az esszéírás különféle módozatait. Tudjon alkalmazni különféle elemzési stratégiákat. Építse be saját kommentárjaiba a hermeneutikai szemléletet. Vegye észre, hogy másként tekint ugyanarra a szövegre saját életkorától és körülményeitől függően ő maga is. Művészi és nem művészi olvasmányokban egyaránt váljon könnyeddé a szövegértés. Az olvasási készség (értő olvasás, hangos és csendes olvasás) felzárkóztatása és további fejlesztése a más jellegű feladatok mellett sem sikkadhat el. Legyen képes a szövegekben megformált értékek felfogására, értékelésére. Mind nagyobb önállósággal kell feltárniuk a művészi szövegek metaforikus jelentéseit. A tanulási képesség fejlesztése: Legyen képes megkülönböztetni a különféle tankönyvtípusokat és tankönyvi szövegműfajokat. Aknázza ki az egyes oktatási szövegtípusok előnyeit, és a különféle didaktikai megoldásokkal tanuljon meg élni. Vegye észre a tankönyvi kérdések és feladatok segítő jellegét, és tudjon sokoldalú megoldásokat alkotni, ahol ez lehetséges. Nagy mennyiségű, rendezetlen nyersanyag alapján is lehetségessé kell válnia az információk megszerzésének és feldolgozásának.
63
Ismeretek az irodalomról: Nyolcadik évfolyamon érdemes megközelíteni a kortárs irodalmat és a mai élethez kapcsolódó nem művészi szövegtípusokat is. Legyen képes a tanuló feldolgozni és befogadni homályos értelmű, a célzás és az elhallgatás eszközeivel élő mai műalkotásokat is. Népszerű művekkel és a „rólad szól” összefüggés feltárásával törekedni kell az olvasás iránti igény felkeltésére. A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése mindhárom műnem, sokféle műfaj vonatkozásában is indokolt. A szaktárgyi, elméleti és kronologikus ismeretek mellett tájékozottá kell válnia a tanulónak az erkölcsi és emberi értékek, emberi problémák kérdésköreiben is. Találkoznia kell a magyar és a világirodalom néhány kiemelkedő alkotásával. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: Legyen képes a tanuló irányító kérdések segítségével szempontsort kidolgozni az életstratégia megtervezéséhez. A tanuló gyűjtse egybe a pedagógus és a taneszközök segítségével a felnőtté válás során felmerülő döntési helyzeteket. Értse meg az emberi élet időbeliségét, és a döntések következményekkel járó, determináló jellegét. Empátiával szemlélje a megmutatkozó életvezetési mintákat, és az egyéni viszonyuláson túl alkosson meg személyes terveket is. Mind nagyobb mértékben várható el az önálló gondolkodás, véleményalkotás, érvelés. Követelmény az önkifejezés különböző kulturált formáinak megszokottá tétele. Az emberi világ sokszínűségét, az ember egyediségét, különbözőségét nem csupán elfogadni, hanem becsülni is kell, s az erre nevelő műveket különösen is érdemes a figyelem középpontjába állítani. Értenie kell a tanulónak a morális és esztétikai kérdések bonyolultságát, érvek nélküli tetszik - nem tetszik állásfoglalásai itt már elfogadhatatlanok indoklás nélkül. Nyissanak az órai tevékenységek nagy teret a humor számára.
Témakörök, tartalmak: 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 10 óra Tartalom
Regények: Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Tamási Áron: Ábel a rengetegben Kertész Imre: Sorstalanság részlet
A tartalom Helyzetkomikum kulcselemei jellemkomikum tragikomédia A holokauszt, mint irodalmi téma; a megközelítés lehetőségei Főbb tanulói Kiscsoportos vita: osztályközösség tevékenységek Több stílusban kifejtendő téma: stréberek Vázlatkészítés vitához: deviánsok Szituációs játék: klikkek A mű részleteinek dramatizálása A saját és a regény szókincsének összevetése 64
Szövegértés, szövegalkotás
Kapcsolódások
Részletek szakaszos feldolgozása A kimondottból következtetni a ki nem mondottra; az elbeszélő nézőpontjára, értékelésére vonatkozó nyelvi jegyek fölismerése Átképzeléses fogalmazás; a meg nem írt, de kikövetkeztethető részek megfogalmazása (kísértetfejezetek írása). Érvelés szereplők magatartása mellett / ellen Más műveltségterület: Ember és társadalom Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális és életpálya-építési kompetencia 2. Olvasás, írott szöveg megértése és alkotása
Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 15 óra Tartalom
Babits Mihály: Messze, messze Hazám Kosztolányi Dezső: Tisztelgés prózában Petőfi Sándorka Juhász Gyula Tóth Árpád néhány verse Ady Endre versei, például: Párisban járt az Ősz Az Értől az Óceánig Őrizem a szemed A föl-földobott kő Móricz Zsigmond: A hét krajcár Radnóti Miklós: Nem tudhatom Tétova óda
A tartalom Szimbolizmus kulcselemei látomás zsenikultusz Tanulói Az olvasott állásfoglalás értékelése: magány tevékenységek Frontális megvitatás: öntudat, büszkeség, önkritika Szövegértés, Jellemző grammatikai jegyek mint versszervező elvek (’minden pont szövegalkotás archimédeszi’) Hasonlóságok és különbségek észrevétele Csak adott szempont alapján való fogalmazás a műről; címadás Hasonlóságok és különbségek megfogalmazása vázlatban, ábrával, rövid összefoglalóban. Kapcsolódások Más műveltségterület: Ének-zene, Tánc és dráma Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális és életpálya-építési kompetencia 3. A tanulási képesség fejlesztése Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 8 óra Tartalom
A
József Attila: Tiszta szívvel Születésnapomra Anyám Mama tartalom gyermekirodalom, létösszegzés, búcsúversek 65
kulcselemei Főbb tanulói Kiscsoportos vita: analízis tevékenységek Szituációs játék: magány Teljes mondat és kulcsszó váltogatásával: kétpólusú betegség Otthoni fogalmazás: szintézisteremtés Szövegértés, Domináns elemek fölismerése a mű egészében szövegalkotás Kreatív-produktív feladatok révén/során közelebb jutni a műalkotás természetéhez Kapcsolódások Más műveltségterület: Ember és társadalom Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális és életpálya-építési kompetencia 4. Ismeretek az irodalomról Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 14 óra Móricz Zsigmond Ady Endre A Nyugat költői Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem Chaplin: Modern idők Shakespeare: Rómeó és Júlia A tartalom kulcs- A némafilm mint önálló kifejezési forma. elemei Drámai szerkezet Monológ,dialógus, tragédia szimbólum, anekdota, novella Több stílusban kifejtendő téma: tantárgyak Frontális témakifejtés: pályaválasztás Tanulói Az olvasott állásfoglalás értékelése: alkalmasság, alkalmatlanság tevékenységek Kreatív írás Forráskeresés a vélemény alátámasztásához: őszinteség A nyelvi ismétlődés „normális” és komikus esetei. A nyelv szabálysértő alkalmazása, mint komikumforrás hétköznapi és Szövegértés, irodalmi szövegekben. A humor, irónia szerepe, hatása a szövegalkotás kommunikációs folyamatban. Elemi formák összeszövése nagyobb formákká. Az élőbeszédszerűség az írott szövegben. Vicc, anekdota elmesélése; különböző modalitású szövegek alkotása ugyanarról a témáról; paródia alkotása Anekdotamesélés. Hír, tudósítás, beszámoló írása. Magán és nyilvános szövegműfajok. Más műveltségterület: Magyar nyelv Kapcsolódások Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális és életpálya-építési kompetencia Tartalom
5. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése Óraszám: Folyamatos fejlesztés, valamint 11 óra Tartalom
Versek a XX. századi magyar lírából, például: Tóth Árpád: Körúti hajnal Juhász Gyula: Magyar táj, magyar ecsettel Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról 66
Örkény István: Egy percesei Nagy László: A vasárnap gyönyöre Nemes Nagy Ágnes: A szabadsághoz Kannás Alajos versei A tartalom jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus kulcselemei Főbb tanulói Frontális megvitatás: hangulatváltozások tevékenységek Drámajáték: életenergiák Tanórai fogalmazás: eufória Otthoni fogalmazás: tudatosság, önreflexió Szövegértés, Jellemző grammatikai jegyek mint versszervező elvek (’minden pont szövegalkotás archimédeszi’) Hasonlóságok és különbségek észrevétele Csak adott szempont alapján való fogalmazás a műről; címadás Hasonlóságok és különbségek megfogalmazása vázlatban, ábrával, rövid összefoglalóban. Kapcsolódások Más műveltségterület: Ének-zene, Ember és társadalom Kereszttantervi kapcsolódás, kulcskompetenciák: Szociális és életpálya-építési kompetencia Az ismétlő-, az összefoglaló és az ellenőrző órák száma a 8. évfolyamon: Év eleji felmérés Év eleji ismétlés Témazáró összefoglalás Témazáró dolgozat Év végi összefoglalás
3 óra 2 óra 4 óra 4 óra 3 óra
A továbbhaladás feltételei: Memoriter: Ady Endre: Az Értől az Óceánig Párisban járt az ősz Őrizem a szemed A föl-földobott kő József Attila: Tiszta szívvel Anyám Mama Születésnapomra Radnóti Miklós: Nem tudhatom A választott házi olvasmányból 10-15 sor. A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek irodalmi és más művészeti ágakba tartozó művek önálló és közös feldolgozására, elemzésére, értelmezésére. Lássák át a kapcsolatot irodalom és képzőművészet, irodalom és zene között. Ismerjenek meg különböző művészeti ágakban felbukkanó vándormotívumokat, témákat. Legyenek képesek a szövegek, irodalmi művek strukturális és tartalmi szempontú elemzésére, az összefüggések felismerésére és értelmezésére, tudják alkalmazni a megfelelő terminusokat, azokat jól ismerjék, legyenek tisztában jelentőségükkel, szerepükkel. A tanulóknak irodalmi művekről, szerzőkről, korszakokról, stílusokról legyen megfelelő ismeretük, tudásukról szóban és írásban is legyenek képesek számot adni, ugyanakkor legyenek képesek élményeik, 67
ismereteik, tudásuk átadására, közvetítésére is. Figyeljenek fel a művek jelentésének változására az egyén életén belül és különböző korokra való tekintettel is. Tudjanak róla, hogy minden műalkotásának több olvasata van. Legyenek képesek önállóan különböző műfajú szövegek alkotására, legyenek képesek az irodalomról, művészetekről alkotott írásaikban a szabatos, pontos fogalmazásra, ismereteiket felhasználva, alkalmazva fogalmazzák meg önálló gondolataikat, ítéleteiket, kritikai észrevételeiket. Az általános, egyetemes erkölcsi-etikai és esztétikai értékek mentén alakítsák ki saját értékrendjüket, alakítsák egyéni ízlésüket. Legyenek képesek a saját és az általános értékek között megfelelő egyensúlyt teremteni, véleményüket, bírálataikat ezek összhangjában alakítsák ki. Tudjanak tisztán, megfelelő ritmussal, értelmes tagolással összefüggően beszélni, állításaikat érvekkel támasszák alá. Tudjanak érthetően hangosan olvasni, néma olvasásuk mellett a hangos olvasás se okozzon megértési problémákat. Legyenek képesek többféle elbeszélő módban és többféle elbeszélői műfajban önálló szövegalkotásra. Legyenek tisztában alapvető verstani kategóriákkal, ismerjék a különböző ritmusrendszereket. Ismerjenek irodalmon belüli kapcsolódásokat, összefüggéseket, ismerjenek irodalmi, művelődéstörténeti összefüggéseket, tudjanak „egymáshoz rendelni” irodalmi alkotásokat és más művészetek műalkotásait. Legyenek rutinosak az internet használatában. Legyenek képeseket adatokat keresni a világhálón.
68
TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK HON ÉS NÉPISMERET 5 - 8. osztály A tantárgy óraszámai heti és évi bontásban: Évfolyam:
5.
6.
7.
8.
Óraszámok:
heti
évi
heti
évi
heti
évi
heti
évi
Történelem és népismeret: Történelem és állampolgári ismeretek:
2,5
92
2,5
92
-
-
-
-
-
-
-
-
2
74
2
74
A Hon- és népismeret modult a Történelem és állampolgári ismeretek tantárgyba integráltuk az 5. és 6. évfolyamon. Kéthetenként 1 órában oktatjuk. Célok és feladatok: A történelem és az állampolgári ismeretek fogalmát a szaktanár nevelőmunkája során kettős feladatként alkalmazza. A történelem nem más, mint a társadalom kollektív memóriája, az ember azonosságtudatának egyik alapja. Az ember, esetünkben a 10–14 éves gyerek először szűkebb, majd tágabb környezetét ismeri meg, saját tapasztalatai és a felnőttek elmondása alapján. Számára ez a történelem első építőköve. A tágabb környezet, a nemzeti értékeink sora, a térben való mozgás révén tárul ki előtte, amely végül elvezetheti a nemzeti identitás felismeréséig. Az időben történő utazás a tanulóban folyamatosan alakítja ki a történelem tanulásának fontosságát, amelyben döntő szerepe van a tanárnak. A nemzeti történelem után az európai, végül a világtörténelem csomópontjaival ismerkedhet meg a tanuló. Az állampolgári ismeretek a nemzetek, népek egymás kölcsönös megismerésére, megértésére, a magyar népnek az európai, valamint a világ népeinek körében elfoglalt helyére tanítja meg a gyerekeket. Alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez, a mindennapi gyakorlati életben való eligazodáshoz. A történelem tantárgy feladata annak a szemléletnek a fejlesztése, amely rámutat, hogy a történelem nem más, mint az emberi műveltség évszázadok, évezredek alatt egymásra épülő folyamata. Célunk, hogy megértessük a tanulókkal ezt a folyamatosságot, változatos egymásra épülést. E folyamatban a jelen sem kivétel, csak más, mert megéljük. Nem mindegy, hogy mindez passzív befogadással vagy aktív alkotó tevékenységgel töltődik-e ki. A jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodáshoz a legtöbb segítséget a múlt ismerete adhatja. Különösen vonatkozik ez a magyar történelem összefüggéseinek mélyebb megismerésére, megértésére. A 10–14 éves korosztály, gyakorlatilag az általános iskolások történelemtanításának a történettanításon kell alapulnia. A 10–12 éveseket a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamosok élményszerű történetek, egyszerű folyamatok révén ismerik meg legjobban a történelmi tényeket, fogalmakat. A múlt színes, sodró valósága szerencsésen érzékeltethető az ősember világán, az ókori birodalmak mesés történetein, a középkori lovagok színes életén keresztül. A történetek, ellentétben az alsó tagozatos olvasmányokkal, rendszerbe foglalt történelmi folyamatot 69
ábrázolnak. A kiemelt csomópontok olyan logikai rendszert alkotnak, amely megalapozza a történelemtanítást. A 13–14 évesek, gyakorlatilag a 7–8. évfolyamosok történelemtanítása a múlt valóságát már összetettebben, az általánosítás magasabb szintjén dolgozza fel. A történetek ezúttal sem maradnak el, de a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a tudományosság elvét is szem előtt tartva, a kiemelkedő eseményeket történelmi valóságában tanítjuk. A képszerű megjelenítés mellett egyre több elvont fogalmat közlünk, melyre a 19– 20. század bonyolult társadalmi változásai következtében elengedhetetlenül szükség van. De nemcsak a bonyolultabbá váló korszak miatt, hanem a középiskolára történő felkészítés érdekében is szükséges az elvont gondolkodás fejlesztése. Mindezek együttes alkalmazása lehetővé teszi, hogy a tanulók a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák. A történelem tantárgy tanulásának legfontosabb eredménye, hogy a tanulókat megtanítjuk a jelenismeretre. Az alapvető állampolgári ismeretekre támaszkodva megteremthető a feltétele annak, hogy a fiatal állampolgárok el tudjanak igazodni a jelen egyre bonyolultabbá váló közéletében. Legyenek tisztában jogaikkal, de kötelességeikkel is, amely a demokratikus állam működésének alaptétele. A magyar történelemoktatás kiemelt céljaként azt határozzuk meg, hogy a globalizálódó világban ne váljanak a gyerekeink egy nagy gépezet egyszerű csavarjaivá. Ne legyenek manipulálhatók olyan érdekek mentén, amelyek nemzeti érdekeink “fölé” emelkednek. Ennek a nemes célnak az összes tantárgy közül a történelem felel meg a leginkább.
KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Mind szóban, mind írásban otthon kell lennie a tanulónak az anyanyelvi kommunikációban, hiszen a legfontosabb fogalmak, gondolatok, tények, források csak így mélyülhetnek el. A történelem tantárgy igényli a magyarázatot, a vitát, a véleménynyilvánítást, nemkülönben az olvasást, vázlatkészítést, dolgozatok, előadások lejegyzetelését. Idegen nyelvi kommunikáció Az európai történelem tanítása, a források megjelölése műfajából eredően a latin nyelvre támaszkodik. Minden évfolyamon előfordulnak olyan szavak, fogalmak, amelyek az idegen nyelv alapjainak ismeretét feltételezik. Matematikai kompetencia Alapkövetelmény az idő fogalmának megértése, az idő számítása. Ehhez a matematikai gondolkodás elengedhetetlen. Hasonlóképpen szükséges ez a kompetencia például egy földterület kiszámításához, az oszlop- és kördiagramok megrajzolásához, továbbá a táblázatok kitöltéséhez, értelmezéséhez. Természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciája A történelem, továbbá a hon- és népismeret egészén végighúzódik a természeti jelenségeknek, a természeti világ alkotóelemeinek hatása és kölcsönhatása. A történelem választ ad arra, hogy az emberi tevékenység az évezredek során miképpen változtatta meg a természetet, a világot. A történelem tárgya lehet az is, hogy a tudomány, a technológiai módszerek, a találmányok alkalmazása hogyan köti össze a társadalmi és természeti folyamatokat. Digitális kompetencia Információs társadalmunkban a digitális technológiák alkalmazása az ember és társadalom műveltségi terület hatékonyabb megértéséhez, tanulásához is nélkülözhetetlenek. Hatékony, önálló tanulás 70
A tanuló legyen képes a kitartó, önálló tanulásra, rohanó világunkban legyen képes gazdálkodni idejével, energiájával. Tudja az új ismereteket megérteni, feldolgozni, s eddigi ismereti mellé beépíteni.. A hatékonyság, önállóság segítse a problémamegoldást, a konfliktusok kezelését, az új tanulási lehetőségek felkutatását. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális, azaz személyes, valamint a személyek közötti, továbbá az emberek kulturális igényei és életszínvonala mentén történő közösségi beilleszkedés, a harmonikus életvitel mind része annak, hogy az egyén hogyan tud érvényesülni az egyre színesebbé, változatosabbá váló társadalmunkban. A történelmet az egyének és a csoportok tevékenysége viszi előre, s a demokráciát az állampolgárok egymáshoz való viszonya alakítja, fejleszti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás, az újítás korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Azok a speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkozói tevékenységet, a tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kapnak. Ebben a folyamatban a gazdasági ismeretek elsajátítása a felnövekvő nemzedék életének alapjait jelenthetik. A történelem erre a kompetenciára is választ ad. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség A történelem, a társadalmi ismeretek, az azokban történő elmélyedés lehetőséget teremt arra, hogy az óriási mennyiségű információözönből a tanuló kiválassza az értékeset, az esztétikusabbat, a művészeti értéket magába rejtő információkat. A történelem a maga eszközeivel – például a korstílusok megismertetésével – a tradíciókat képes rendszerbe foglalni, s ez által az esztétikai-művészeti értékeket, mint alapvető kompetenciát elsajátíttatni a tanulókkal.
5. évfolyam Kiemelt tevékenységek: 1. Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés az őskorra és az ókorra vonatkozó képek, régészeti leletek, filmek, elbeszélések alapján. Szóbeli beszámoló vagy rövid szöveges vázlat készítése ezek tartalmáról. Egyszerű, néhány mondatos – elsősorban elbeszélő jellegű – korabeli forrás értelmezése, következtetések levonása a forrásból Ismeretszerzés korabeli mondákból: pl. a trójai háború, vérszerződés. Néhány megállapítás megfogalmazása korabeli használati tárgyak és épületek maradványainak és azok rekonstrukcióinak alapján a különböző társadalmi csoportokba tartozó emberek életmódjáról. Következtetések földrajzi és történelmi térképekről, példák felsorolása arról, hogyan hatott a természeti környezet az emberiség fejlődésére. Az ókori Athén és Róma főbb épületeinek és építményeinek bemutatása várostérképek segítségével. Különböző események időrendjének leolvasása az időszalagról. Becslések és számítások elvégzése időszalag felhasználásával. 2. Kritikai gondolkodás: A mondák mesei és valóságos tartalmának megkülönböztetése, elsősorban tanári segítséggel: a mondák valóságtartalmak és a mesés elemek közötti különbségek felsorolása. 71
Jellegzetes és híres történelmi szituációk elképzelése, a főszereplők cselekedeteinek indoklása és értékelése (pl. Leónidasz hőstette, egy mondabeli római hős cselekedetei, Spartacus tette). Történelmi személyiségek (pl. Periklész, Nagy Sándor, Hannibál, Augustus, Árpád fejedelem) jellemzése. Annak felismerése, hogy a jelentős történelmi személyek és csoportok cselekedeteinek milyen következményei vannak – s ezekről önálló, érvekkel és ellenérvekkel alátámasztott vélemény megfogalmazása 3. Kommunikáció: Válaszadás egy-egy témával kapcsolatos kérdésre. Egy-egy téma önálló kifejtése. Egy eseménnyel kapcsolatos vitában érvek és ellenérvek felsorakoztatása (pl. a perzsák elleni harc, a római császárság kialakulása). Ismert történelmi szituációk dramatizálása (pl. vita egy népgyűlésen). Egyszerű rajzok elkészítése történelmi témákról (pl. görög oszlopfők, római kupola és boltív, görög csatahajó), történelmi térképvázlatok készítése (pl. a marathóni csatáról, a Római Birodalom főbb provinciáinak helyéről, illetve a magyarok vándorlásáról). 4. Térben-időben való tájékozódás: Rövid beszámoló az időszámítás alapkérdéseiről. Gyűjtőmunka – tanári segítséggel – arról, hogy az egyes kultúrákban hogyan állapították meg az időszámítás kezdő évét, hogyan határozták meg az év hosszát. Számítások a történelmi időszámítás legfontosabb egységeivel (év, évtized, emberöltő, évszázad évezred). Az évszázad és az évezred kezdő éve. Számítások ismert évszámok segítségével és az ismert adatok elhelyezése időszalagon. Lényeges eseménysorok megközelítő szinkróniájának felismerése időszalag segítségével (pl. Görögország fénykora, a római történelem kezdetei). A földrajzi és a történelmi térképek összehasonlítása (hasonlóságok, különbözőségek, használhatóság). Tájékozódás különböző léptékű térképeken (pl. az ősember nyomai világtérképen, az ókori Kelet birodalmai Eurázsia térképén, Görögország és a Római Birodalom megmutatása Európa térképén). Tájékozódás kisebb területet ábrázoló térképeken: például görög poliszok megmutatása, a perzsa támadások nyomon követése, tájékozódás Pannónia térképén. A fontosabb történelmi helynevek megmutatása mai földrajzi térképen (például néhány pannóniai és mai magyar város azonosítása. Fontos topográfiai adatok (pl. Athén és Róma) elhelyezése körvonalas térképen (vaktérképen). 5. A tartalom kulcselemei Alkalmat teremtünk a tanulók számára arra, hogy mondákat ismerjenek meg elsősorban a magyar történelem eseményeiről, megismerhessék a történelmi múlt egy-egy térben és időben körülhatárolható darabját. Tanulmányozhatják, hogyan változik egy-egy jelenség a történelmi korszakokon keresztül pl.: közlekedési eszközök fejlődése. Ismereteket szerezhetnek a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól. Szerezzenek ismereteket az európai történelem egyes állomásairól. 6. A reflexiót irányító kérdések A tanulóknak legyen alkalmuk a tanítási órákon választ keresni olyan alapvető kérdésekre, mint pl.: Mi az ember? Mi a különbség az ember és az állat között? Miért vannak szegények és gazdagok? Miért ítélünk meg azonos eseményeket különbözően?
72
Hon- és népismeret 5-6. osztály Célok és feladatok: A hon- és népismeret tantervi modul B változatának célja, hogy a tanulók ismerjék meg lakóhelyük, régiójuk, a magyar nyelvterület födrajzi-néprajzi-nyelvjárási tájegységeinek legjellegzetesebb néphagyományait. A néphagyományok iránti érdeklődés felkeltésével segítse elő olyan tanulói magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink és a nyelvjárások megbecsülése. Fedezze fel a tanuló, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköt a múlttal, és segíti a jelenben való eligazodást, hiszen az emberiség évszázadok óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. A hon és népismeret ösztönözzön a szűkebb és tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási emlékeinek felfedezésére, a nyelvjárás megbecsülésére. Késztessen a még emlékezetből felidézhető vagy a még élő néphagyomány gyűjtésére. Fejlesztési követelmények: A tanítás biztosítsa néphagyományok élményszerű megismerését, például zenehallgatással, egy-egy tájegységet, néphagyományt bemutató film megtekintésével, megadott szempontok alapján történő elemzésével, forrásanyag feldolgozásával, tájház, múzeum meglátogatásával. Élményszerűen ismerjen meg egy-egy tájegységre jellemző népszokást, népi játékot, népdalt, népköltészeti alkotást, ismerkedjen meg egy kézműves tevékenységgel, a honismereti, néprajzi gyűjtőmunka néhány módjával. A tájegységek, etnikai csoportok néprajzi jellemzőinek bemutatásával ismerje fel a tanuló a magyar néphagyomány sokszínűségét és közös vonásait. A konkrét táji példán értse meg, hogy a néphagyományok alakulására hat a földrajzi környezet, a történeti fejlődés, a gazdasági tényezők. Belépő tevékenységformák: A magyar nyelvterület legfontosabb földrajzi és néprajzi tájegységeinek megmutatása a térképen, az itt élő etnikai csoportok és nemzetiségek áttekintése. Ismerkedés a lakóhely természeti adottságaival, hagyományos gazdasági tevékenységeivel, néprajzi jellemzőivel, történetének nevezetesebb eseményeivel. Tájékozódás a lakóhelyéhez köthető, kötődő neves személyiségek tevékenységéről. Tanulmányi séták, a nevezetes épületek, intézmények megtekintése. Lakóhelytől függően egy hagyományos mesterség megismerése, tájház, falumúzeum megtekintése. Régi fényképek gyűjtése, összehasonlítása (családról, lakóhelyről, tágabb környezetről). Élménybeszámoló helyi szokásokról, közösségi, ünnepi alkalmakról (búcsú, disznóvágás, szüret, lakodalom). Egy régió, tájegység részletes megismerése, helytörténeti, nyelvjárási, néprajzi sajátosságainak gyűjtése, leírása (pl. gazdasági életre, építészetre, népművészetre, a jeles napokra jellemző szokások, dokumentumok gyűjtése, tájékozódás a könyvtárban, regék, mondák olvasása, filmek, televíziós műsorok megtekintése, zenehallgatás, éneklés, népi játékok). Népművészeti tárgyak, viseletek, népi építészeti emlékek megfigyelése, lerajzolása.
73
Történelem témakörök 5. évfolyam: Bevezetés:
4 óra
Tartalmak: Mivel foglalkozik a történelem? A történelem tantárgy taneszközeinek használata. A történelmi időben való tájékozódás alapfogalmai. A történelem korszakai. A keresztény időszámítás. A történelmi térben való tájékozódás alapfogalmai. A régészet és a néprajz. A történelmi források. Fogalmak: történelem, őskor, ókor, középkor, újkor, jelenkor vagy mai kor, időszámítás, keresztény időszámítás, Kr.e., Kr.u., évezred, évszázad, évtized, időszalag, fő-és mellékvilágtájak, helység, terület, a történelem és a földrajz térkép, a történelem térkép sajátos jelölései, néprajz, régészet, ásatás, lelet, forrás, írásos forrás, tárgyi vagy íratlan forrás. Élet az őskorban:
7 óra
Az őskörnyezet, az emberré válás. Őskori lelőhelyek. A zsákmányoló ember és szerszámai. A termelő ember és szerszámai. Az első mesterségek és a kereskedelem megjelenése. Varázslat és művészet. A falvak kialakulása. Élet a falvakban. Természeti népek napjainkban. Fogalmak: őskor, ősember, régészet, eszközhasználat, eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, állattenyésztés, földművelés, termelés, kézművesség, csere, természetimádat, szellemek, mágia(varázslat), falu, barlangrajz Nevek: Samu Helynevek: Afrika, Ausztrália, Ázsia, Európa, Vértesszőlős, Neander-völgy, Altamira, Catal Hüyük Évszámok: nagyon régen, régen, millió év, százezer év, tízezer év Az ókori Kelet világa:
7 óra
Tartalmak: Az ókori Kelet színterei. Egyiptom, a „Nílus ajándéka”. A piranisok rejtélye. Történetek Mezopotámiából. Mezopottámia földje: az államalapító sumeroktól a Babiloni Birodalomig. Az írás kialalkuláása. India, Kína, Főnícia. Az ókori Kelet mítoszai, mondái. Fogalmak: ókor, öntözéses földművelés, birodalom, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, város, ékírás, hieroglifa, többistenhit (politeizmus), állam, város Nevek: Hammurapi, Ré, Tutanhamon, Asóka, Csin Si Huang-ti Helynevek: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, India, Indus, Gangesz, Kína, Jangce, Hgoang-ho Évszámok: kb. 5000 éve
74
Ószövetségi történetek:
7 óra
Tartalmak: A Biblia,. Bibliai tájak. Ószövetségi történetek, a teremtésről, a vízözönről, Mózesről, Dávidról, Salamonról Fogalmak: Biblia, Ószövetség, egyistenhit(monoteizmus), özönvíz, tízparancsolat, az ígéret földje, frigyláda, próféta, egyiptomi szabadulás Nevek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Saul, Dávid, Salamon Helynevek: Jeruzsálem, Vörös-tenger, Sínai-hegy, Júdea, Egyiptom Az ókori Görögország:
11 óra
Tartalmak: A görög táj, mediterrán éghajlat. Történetek a görög mondavilágból. A görögöket összetartó erők: az istenek, az olimpiai játékok, a művészetek, a nyelv. A tengeri hajózás. Kereskedelem szárazföldön és vízen. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. A nagy csaták hősei és katonái. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Görög mesterek, görög művészek. Történetek Nagy Sándorról. Fogalmak: mítosz, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, városállam, színház, ókori olimpia Nevek: Zeusz, Pallasz Athéné, Homérosz, Hérodotosz, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Themisztoklész, Periklész, Nagy Sándor Helynevek: Olümposz, Olümpia, Kréta, Mükéné, Trója, Delphoi, Athén, Spárta, Marathón, Thermophülai, Szalamisz, Perzsa Birodalom, Makedónia, Alexandria Évszámok: Kr.e. 776, kb. 2500 éve, Kr.e. 5.sz. Az ókori Róma évszázadai:
13 óra
Tartalmak: Itália földrajzi adottságai. Mondák Róma alapításáról. A királyság és köztársaság. A terjeszkedő Róma. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből. Szabadok és rabszolgák – a köztársaság válsága Történetek Caesarról és Augustusról A Római Birodalom: tájak, termények, kereskedelem Egy ókori nagyváros: Róma. Templomok, amfiteátrumok, fürdők, utak, vízvezetékek, paloták. A rómaiak hazánk területén Népvándorlás, hunok. Róma bukása. Fogalmak: királyság, köztársaság, gladiátor, rabszolga, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás, zsoldoshadsereg, hunok Nevek: Romulus, Remus, Júno, Mars, Augustus(Octavianus), Constantinus, Attila
Hannibál, Spartacuss,
Julius
Caesar,
Helynevek: Itália, Appennin-félsziget, Tiberis, Róma, Szicília, Karthágó, Capua, Vezúv, Pannónia, Duna, Aquincum, Savaria, Arrabonaq, Sopiane, Konstantinápoly(Constantinopolis), egy lakóhelyhez közeli római kori település Évszámok: kb. 1500 éve, Kr.e. 753, Kr.e. 3. sz., Kr.e. 1.sz., Kr.e. 27-Kr.u.14, 395, 476 A kereszténység születése:
7 óra
Tartalmak: Történetek Jézus életéből. A kereszténység fő tanításai. Történetek a keresztény egyház kialakulásáról. Fogalmak: keresztény, Megváltó, evangélium, próféta, apostol, vallás, egyház, pápa, keresztényüldözés, katakomba, mártír, Újszövetség, Messiás, őskeresztény 75
Nevek: Jézus, Mária, Szent József, Pilátus, Szent Péter, Júdás, Szent Ágoston Helynevek: Júdea, Palesztina, Názáret, Betlehem, Jeruzsálem, Szentföld Évszámok: 313, 5.század, 476 A magyar történelem kezdetei:
10 óra
Tartalmak: A mondák és a tudomány a magyar nép eredetéről. Őseink vándorlása, a sztyeppei környezet. A magyar nép kialakulása. Levédia és Etelköz. Katonai szövetség. Társadalom és hitvilág. Hétköznapi élet, termelés és harcmodor. A Kárpát-medence földrajzi adottságai. A honfoglalás. Fogalmak: őshaza, magyar őshaza, finnugorok, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás Nevek: Emese, Álmos, Levedi, Árpád, Csaba Helynevek: Ural, Baskíria, Volga, Káma, Belaja, Fekete-tenger, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence Évszámok: Kr.e. II.évezred, Kr.e. 500-Kr.u. 500, 670 körül, 750-830, 9. század, 895-900 Hagyományismeret: A tanév során az alábbi témakörök közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Az írás kialakulása, fajtái, fejlődése. Nagyvárosi kultúra a Római Birodalom területén. Mélységelvű témák. Mindennapi élet, életmódtörténet: A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban. A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban. Kötelező témák feldolgozása:
4 óra
A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban
A honfoglalók mai öröksége
Év végi összefoglalás, rendszerezés:
4 óra
A hon- és népismeret témakörei: 1. 2. 3.
Etnikai csoportok, nemzetiségek, földrajzi, néprajzi tájak, tájegységek: 3 óra A lakóhely természeti adottságai, gazdasági, társadalmi, hon- és népismereti, néprajzi jellemzői: 3 óra Néprajzi és nyelvjárási tájegységek: 12 óra Dunántúl, Kisalföld, Észak-Magyarország, Alföld.
76
A továbbhaladás feltételei: A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.
6. évfolyam Kiemelt tevékenységek: 1. Ismeretszerzés, tanulás: Egyéni és csoportos ismeretszerzés a korról szóló szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegekből. Korabeli forrásrészletek (pl. céhszabályzat, Szent István és Szent László törvényei, városi kiváltságlevél stb.) értő olvasása és feldolgozása. Azonos eseményről vagy személyről szóló különböző források összehasonlítása. Ismeretszerzés korabeli mondákból és legendákból (pl. Búvár Kund tette, történetek Szent Lászlóról). A mondák valóságmagjának megkeresése. Olvasókönyvek, lexikonok (tankönyvi kislexikon, egyéb lexikonok) használata, felhasználásukkal kiselőadás vagy írásbeli beszámoló készítése. Ismeretszerzés és az események rövid szóbeli reprodukálása elbeszélő források alapján (pl. Rogerius: tatárjárás, Brodarics: mohácsi csata, Kolumbusz naplója stb.). Képi és audiovizuális eszközök felhasználása az ismeretszerzés folyamatában (pl. középkori vár, város, hajó felépítésének elemzése rajzok és képek alapján, következtetések levonása középkorról szóló játék- és oktatófilmekből). Korabeli leletek, valamint azokról készült rekonstrukciós rajzok és makettek összehasonlító elemzése. Információk gyűjtése adott témában könyvtári munka segítségével, például a középkori emberek hétköznapjairól, a várháborúkról, kiemelkedő személyiségek (pl. II. Rákóczi Ferenc) életéről és tevékenységéről. 2. Kritikai gondolkodás: Kritikus történelmi helyzetek elemzése a szemben álló szereplők álláspontjának figyelembevételével (pl. Szent István és Koppány konfliktusa). Egyházak és vallások hasonlóságainak és különbségeinek számbavétele (pl. keresztény és iszlám vallás, katolikus és protestáns egyházak). Neves személyiségek jellemzése és cselekedeteik mozgatórugóinak feltárása forrás alapján tankönyvi és tanári segédlettel (pl. Luther Márton, ifj. Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc). Kiemelkedő történelmi személyek, hősök tetteinek, tetteik jelentőségének értékelése (pl. Szent István, Szondi György, Bethlen Gábor). Önálló vélemény megfogalmazása történelmi eseményekről, például az államalapítás jelentőségéről, a Dózsa-féle parasztfelkelésről, arról, hogyan változatta meg az emberek életét a török hódítás.
77
3. Kommunikáció: Önálló szóbeli beszámoló előadása egy-egy lényeges történelmi eseményről, annak előzményeiről és következményeiről. Fogalmazás készítése fontos történelmi eseményről. Vita egy-egy lényeges esemény jelentőségéről (pl. államalapítás, honvédő harcok)., Jellemző történelmi szituációk dramatizált előadása korhű kellékek felhasználásával (pl. lovaggá avatás, hűbéri eskü). Rajzos vázlatok és térképvázlatok készítése például egy középkori várról, egy csatáról (Muhi, Nándorfehérvár stb.). Makettek készítése történelmi objektumokról (pl. egy várról, egy középkori hajóról). 4. Térben-időben való tájékozódás: A fontosabb események, jelenségek időpontjának ismerete, annak meghatározása, hogy ezek melyik évszázadban történtek. Különböző események között eltelt idő kiszámítása. Események időrendbe állítása, magyar és egyetemes történelmi események, eseménysorok szinkróniájának ábrázolása időszalagon. Egy-két jelentős esemény (pl. mohácsi csata) időpontjának ismerete napra pontosan. „Találkozhattak-e” játék – különböző történelmi személyekkel. A középkori Európa főbb államainak megmutatása történelmi és körvonalas térképen. A középkori Magyarország főbb nagytájainak azonosítása vaktérképen. A három részre szakadt ország területeinek körülhatárolása és uralkodói székhelyeinek megmutatása történelmi térképen. Fontos eseménysorok követése történelmi térképeken (pl. a tatárjárás útvonala, a főbb földrajzi felfedezések és a nagy török hadjáratok). Területi változások felismerése történelmi térképen, ábrázolása vaktérképen. 5. A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy egy-egy jelenség változásait történelmi korszakokon keresztül tanulmányozhassák, valamint arra is , hogy térben és időben körülhatárolva mélységében vizsgálhassanak egy-egy kérdést. Ismerjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeiről szóló mondákat pl.: Szent László, Mátyás király. Ismerjék meg a magyar állam, a magyar nép történetének, és az európai történelem fordulópontjait. Ismerkedjenek meg a Kolumbusz előtti Amerika egy indián kultúrájával. Legyenek képesek összehasonlítani a világ különböző pontján élő emberek életmódját, kultúráját. Szerezzenek ismereteket arról milyen volt az emberek élete a különböző korokban és kultúrákban. A XV. századi magyar külkereskedelem példáin keresztül tudják értelmezni a reklám és a marketing fogalmát és szerepét. 6. A reflexiót irányító kérdések A tanulóknak legyen alkalmuk arra, hogy választ keressenek a következő kérdésekre: Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját? Mi mindentől függhet a tettek és döntések megítélése? Belépő tevékenységformák hon- és népismeretből: Egy szabadon választott néprajzi-nyelvjárási tájegység megismerésében érvényesülő tevékenységek: Értelmezik a tájegység nevét (pl. Erdély, Székelyföld, Kalotaszeg, Zoboralja, Kárpátalja). Elhelyezik a térképen a tájegységet, megnevezi vásáros központjait, felsorolják néhány nevezetes települését. Megismerik főbb néprajzi jellegzetességeit, jellemzik az itt élők természeti környezetét, gazdálkodását, tárgyi és szellemi néprajzának néhány konkrét alkotását. Gyűjtenek, rajzolnak népművészeti motívumokat, tárgyakat pl. varrottast, fafaragást, lakóházat, szoba és konyhabelsőt., viseletet. Hallgatnak népzenét, megismerik a 78
jellegzetes hangszereket, közös zenélési élethelyzeteket (pl. lakodalom, temetés). Megtanulnak és előadnak néhány népdalt, mesét, balladát. Felelevenítenek, eljátsszanak néhány jellegzetes népszokást. Összehasonlítják a tárgyi és a szellemi kultúra köréből vett néhány kifejező példán keresztül a magyar népi kultúra és a szomszéd vagy rokon népek népi kulturáját pl. természeti környezetét, életmódját, lakást, öltözködést, hagyományokat, szokásokat.
Történelem témakörök: Év eleji ismétlés:
3 óra
Képek a középkori Európa életéből:
14 óra
Tartalmak: Nagy Károly birodalma, Az arab hódítás. Európa 1000 körül. A középkori keresztény egyház. A templomok és a kolostorok világa: legendák, krónikák, oklevelek, a papok és szerzetesek élete. A középkori falvak és uradalmak élete. A jobbágyrendszer kialakulása. A középkori várak és a lovagok élete. A középkori városok. A céhek működése. Európa a 15. században. Fogalmak: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, kódex, legenda, uradalom, robot, földesúr, jobbágy, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, hűbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat, román stílus, gótika, reneszánsz Nevek: Nagy Károly, Mohamed, Allah, III. Ottó, Szent Benedek, Szent Ferenc Helynevek: Frank Birodalom, Aachen, Arab Birodalom, Mekka, Medina, Bizánc, Németrómai Császárság, Velence, Genova, Firenze, Párizs Évszámok: 711, 800, 1054, 1075, 1209, 1453 Magyarország az Árpádok idején:
12 óra
Tartalmak: kalandozások kora. Géza és Szent István jelentősége. Szent István király udvarában. Szent László és Könyves Kálmán: törvényhozás, bíráskodás, ítélkezés. II. András és IV. Béla uralkodása. A tatárjárás. A második honalapítás. Az Árpád-ház kihalása. Kultúra az Árpád-korban Fogalmak: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun, egyházmegye, királyi tanács, törvény, trónviszály, nádor, istenítéletek Nevek: Géza fejedelem, Sarolta, Koppány, Szent István, Szent Gellért püspök, Imre herceg, András, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, Julianus barát, IV. Béla, III. András Helynevek: Pannonhalma, Esztergom, Veszprém, Kalocsa, Erdély, Fehérvár, Várad, Horvátország, Dalmácia, Muhi, Buda, Ják Évszámok: 997–1038, 1000. december 31., 1001. január 1., 1077–1095, 1095-1116, 1222, 1235–1270, 1241–1242, 1301 Virágzó középkor Magyarországon:
12 óra
Tartalmak: I Károly (Róbert), I (Nagy) Lajos, a lovagkirály. Zsigmond a császár és király. Egy középkori magyar város. A Hunyadiak kora. Mátyás király. Bárók, nemesek, jobbágyok. Mohács. Buda elfoglalása 79
Fogalmak: aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár, reneszánsz, zsoldos hadsereg, népfelkelő hadsereg, végvárvonal Nevek: Anjouk, I Károly (Róbert), I (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet, Szilágyi Mihály, Hunyadi László, Mátyás király, Janus Pannonius, Corvin János, Bakócz Tamás, Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, I. Ferdinánd Helynevek: Visegrád, Várna, Nándorfehérvár, Prága, Bécs, Erdély, Mohács, Kiskunhalas, Jajca, Szabács Évszámok: 1308-1342, 1342–1382, 1351, 1456, 1458–1490, 1514, 1526, 1541 Az újkor kezdetén:
12 óra
Tartalmak: Felfedezők, hódítók. Kolumbusz és követői. Harc a tengerekért. Szemben a pápával: Luther Márton és Kálvin János. Az angol polgári forradalom. XIV. Lajos Ablak Európára – Nagy Péter Oroszországa. Az Európán kívüli világ. Találmányok, felfedezések, újítások Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bérmunkás, bankár, hitel, humanizmus, parlament, reformáció, kálvinizmus, lutheranizmus, népi reformáció, protestáns, katolikus megújulás (ellenreformáció), azték, inka ,forradalom, polgári forradalom, jezsuita, barokk Nevek: Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci, Vasco da Gama, Magellán, Luther Márton, Kálvin János, Loyolai Szent Ignác, Oliver Cromwell, XIV. Lajos, Nagy Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei Helynevek: Amerika, Mexikó, Andok, Peru, Wittenberg, Genf, Versailles, London, Párizs, Szentpétervár Évszámok: 1492, 1517, 1640-1649, Magyarország az újkor kezdetén:
13 óra
Tartalmak: Törökvilág Magyarországon. A várháborúk hősei. Erdély aranykora. Történetek a függetlenségi küzdelmekről. Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharc. Fogalmak: szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, kollégium, végvár, kuruc, labanc, trónfosztás, száműzetés, református egyház, evangélikus egyház Nevek: Jurisics Miklós, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Pázmány Péter, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, Vak Bottyán, Esze Tamás Helynevek: Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Királyi Magyarország, Gyulafehérvár, Pozsony, Kőszeg, Eger, Szigetvár, Vizsoly, Sárospatak, Ónod, Karlóca, Isztambul, Rodostó Évszámok: 1552, 1604–1606, 1613–1629, 1686, 1703–1711, 1707, Hagyományismeret: A tanév során az alábbi témakörök közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Középkori városok Európában és Magyarországon 80
Az Európán kívüli világ a kora újkorban Mélységelvű témák. Mindennapi élet, életmódtörténet: A tanév az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Mátyás király asztalánál – az étkezés történetéből. Pestis-, himlő-, kolerajárványok a középkortól napjainkig. Kötelező témák feldolgozása:
4 óra
Árpád-kori emlékek a mai Magyarországon Magyarország kereskedelmi kapcsolatai a múltban és a jelenben Év végi összefoglalás, rendszerezés:
4 óra
Hon- és népismeret témakörei: Kitekintés szomszédaink és a világ népeinek kultúrájára: 2 óra A határainkon túli néprajzi és nyelvjárási egységek: 16 óra Erdély és része, Kárpátokon túli tájegységek, Felvidék, Bácska és a Bánát. A továbbhaladás feltételei történelemből: A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni, és számításokat végezni történelmi térképen. A továbbhaladás feltételei hon- és népismeretből: A tanuló vegyen részt a néphagyományok megismerésében, például sajátítson el egyegy tájegységre jellemző népszokást, népi játékot, népdalt, népköltészeti alkotást. Ismerjen néhány kézműves tevékenységet, végezzen honismereti, néprajzi gyűjtőmunkát. Válasszon a televízió műsorkínálatából vagy a könyvtár, videotéka stb. kínálatából néprajzi tárgyú filmeket, fotókat, könyveket. Fogalmazza meg tapasztalatait, megfigyeléseit, ismerje a vidék nyelvének, népi kultúrájának néhány jellegzetes kifejését. Ismereteit tudja más tárgyakban tanultakhoz kapcsolni pl. történelem, irodalom, rajz és vizuális kultúra, ének-zene.
7. évfolyam Kiemelt tevékenységek: 1. Ismeretszerzés, tanulás: Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből (pl. az egészségügy fejlődése, a nők helyzete a tradicionális társadalomban, a Nemzeti Színház története, Kőrösi Csoma Sándor útja). A tantárgyhoz kapcsolódó források és egyéb szövegek értő olvasása. 81
Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján (pl. a filozófusok és az uralkodók a vallásról; a Függetlenségi Nyilatkozat és az olmützi alkotmány). Új információk szerzése tömegkommunikációs eszközökből, a látottak, hallottak rövid, lényegretörő összefoglalása (ismeretterjesztő filmek, CD-ROM-ok). Különböző képi információk gyűjtése megadott témához (pl. az ipari forradalmak találmányai; a magyar nemzeti kultúra a reformkorban). Információk gyűjtése statisztikai adatokból (pl. Magyarország benépesülése, etnikai összetétele; a világ vezető hatalmainak gazdasági mutatói a XIX. sz. végén). Önálló kutatás adott témában, a könyvtárban, a médiatárban, a múzeumban vagy az interneten, melynek végeredménye rövidebb kiselőadás vagy esszé (pl. életmód, technika és hadtörténeti témák, portrék). 2. Kritikai gondolkodás: Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban (bármely témában). Történelmi személyiségek jellemzése (XVI. Lajos–Robespiere; Metternich–Kossuth; Bismarck–Marx). Történelmi személyiségek tanulmányozása döntéshozatalukban, feltevések, megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek okairól (pl.: XVI. Lajos szökése, Napóleon államcsínye; I. Ferenc József és a kiegyezés; Garibaldi átadja a hatalmat a királynak). Lényegkiemelés hallott vagy írott szövegből (történelmi forrás, tankönyvi szöveg, irodalmi mű); Kulcsmondatok meghatározása; Szövegtömörítés és átfogalmazás megadott szempontok alapján (pl. Szent Szövetség alapító okirata, Húsvéti cikk, Kasszandra levél, a manufaktúra és a gyár). A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. Adott történetben a valós és fiktív elemek megkülönböztetése (pl. a Kossuth-mondák és a valóság, propaganda és valóság a Rákosi-korszak sajtójában). Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása (pl. Edison, II. József, Erkel stb.). Történelmi jelenetek eljátszása különböző szempontokból (pl. bírósági tárgyalás: XVI. Lajos pere; ellenfelek vitája; Deák és Kossuth a kiegyezésről, egy északi és egy déli polgár a rabszolgatartásról az USA-ban stb.). Valamely kijelölt téma több szempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással (pl. Budapest, a világváros, világháború és technika). Vélemény megfogalmazása tanári segítséggel vagy önállóan történelmi személyiségekről, jelenségekről (pl. a passzív ellenállás, a futószalag). Érvek és ellenérvek gyűjtése a vélemény alátámasztására vagy cáfolására. Feltevések megfogalmazása egyes történelmi, társadalmi jelenségek okairól (pl. a jakobinusok és a terror; a magyar függetlenség ügye 1849-ben; az antant és a központi hatalmak céljai, erőviszonyai). 3. Kommunikáció: Összefüggő felelet (események, történetek elbeszélése) megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával (bármely témában). A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése (pl. a dualista államszerkezet; a pozsonyi rendi gyűlés működése; a szövetségi rendszerek a XIX. század végén). Beszélgetés, vita egy-egy témáról, a tárgyilagos érvelés technikájának elsajátítása (pl.: megteremthető-e a tökéletes társadalom; eredményre vezetnek-e a merényletek; lehetséges-e a női emancipáció; hogyan működnek az előítéletek?). 82
Fogalmazás írása (esszé, házidolgozat) megadott történelmi témáról, meghatározott formában (szerkesztés, képek, ábrák, felhasznált irodalom). Vázlat, rajzos vázlat készítése csoportmunkában. Modellek, makettek készítése vagy lényeges vonásaik felismerése és elmondása képek, ábrák alapján (pl. gőzgép, híd, tank, villamos, tengeralattjáró). Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. 4. Térben-időben való tájékozódás: Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján (pl. a napóleoni háborúk és Magyarország; a német és az olasz egység és az Osztrák-Magyar Monarchia). Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, időbeli, térbeli változásának, fejlődésének felismerése (pl. gőzgéptől a futószalagig; a vasúthálózat fejlődése Európában és Magyarországon; Európa népességnövekedése és a városi lakosság aránya; a nemzetiségek arányának változásai a XVIII–XX. században). Események egyidejűségének megállapítása, néhány kiemelt esemény elhelyezése az időben. Sematikus térképvázlatok elkészítése kézi munkával (Magyarország térképe a fő folyókkal és a Kárpátokkal). A tanult időszak térbeli és időbeli változásainak felismerése, történelmi térképek összehasonlítása (pl. az USA, Németország és Magyarország a XIX. században). Események kapcsolása a tanult helyekhez. Történelmi helyszínek modellezése (pl. helyszínrajzok – az angol alsóház; alaprajzok – vásárcsarnok, Országház; csaták, ütközetek – Waterloo, Somme). Történelmi jelenségek természeti feltételeinek felismerése történelmi és földrajzi térképek alapján (pl. az ásványkincsek és az ipari forradalom). 5. A tartalom kulcselemei: A tanulóknak legyen alkalmuk arra, hogy a történelmi múlt egy-egy térben és időben körülhatárolt eseményét mélységében tanulmányozzák, ill. egy-egy jelenség változását több történelmi korszakon át figyelemmel kísérjék. Szerezzenek további ismereteket a magyar és az európai történelem egyes fordulópontjairól, a magyar történelem kiemelkedő személyiségeiről. Ismerjék meg a politikai konfliktusokat (forradalmak, háborúk) és azok emberi, erkölcsi vonatkozásait. Legyenek tisztában a lakóhelyünkön élő nemzetiségek életével és kultúrájával. Legyenek képesek életkoruknak és felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytatni a gazdálkodás kérdéseiről, a demokráciáról és az alapvető emberi jogokkal. Ismerjék meg az alapvető fogyasztói magatartásmintákat. 6. A reflexiót irányító kérdések: Alkalmat teremtünk a tanítási órákon arra, hogy a tanulók választ keressenek és találjanak a következő kérdésekre: Mit jelent a az egyenlő emberi méltósághoz való jog? Mit tehet az egyes ember szűkebb és tágabb közössége tagjaiért? Miért vannak háborúk? Milyen szerepet játszik a természeti környezet az egyes országok, civilizációk életében? Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei? Mi a hit, a vallás szerepe az egyes ember és a társadalmak életében? Témakörök: Év eleji ismétlés:
3 óra
A polgári átalakulás kora:
10 óra 83
Tartalmak: Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. A felvilágosodás és a francia forradalom eszméi, kiemelkedő személyiségei, főbb eseményei. Napóleon és a korabeli Franciaország. Európa Napóleon korában. A mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az ipari forradalom társadalmi következményei. A “világ műhelye”. Életmód a kapitalizálódó Európában. Új eszmei irányzatok és hatásuk. A Szent Szövetség Európája Fogalmak: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, köztársaság, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, repülő vetélő, fonó Jenny, gőzgép, gőzhajó, gőzmozdony, vállalkozó, haszon, tőkés, gyár, bérmunkás, kapitalizmus, alapvető emberi jogok Nevek: Washington, Rousseau, Voltaire, XVI. Lajos, Robespierre, Voltaire, Danton, Napóleon, Watt, Stephenson, Helynevek: USA, Boston, Philadelphia, Korzika, Győr, Borogyino, Lipcse, Waterloo, Szent Ilona-sziget Évszámok: 1776, 1783, 1789. július 14., 1789. augusztus 4., 1789. augusztus 26., 1813, 1815, 1821 Magyarország a Habsburg Birodalomban: Képek a 18. századi Magyarországról:
6 óra
Tartalmak: III. Károly és a Pragmatica Sanctio. Mária Terézia. II. József. A soknemzetiségű Magyarország kialakulása. Fogalmak: betelepítés, bevándorlás, úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika, nemzetiség, rendelet, „kalapos király”, magyar jakobinusok Nevek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Martinovics Ignác, Sigrai Jakab, Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc, Laczkovics János Helynevek: Bécs, Kufstein, Vérmező Évszámok: 1740–1780, 1767, 1780–1790, 1795 Magyarország a reformkor küszöbén. A polgárosodás kezdetei:
8 óra
Tartalmak: A pozsonyi országgyűlések. A jobbágyfelszabadítás és a magyar nyelv ügye. Gróf Széchenyi István. Kossuth Lajos. Életképek a reformkori Magyarországon. A soknemzetiségű Magyarország Fogalmak: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, nemzetiség, követ, rendi országgyűlés Nevek: báró Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Deák Ferenc, gróf Széchényi Ferenc Helynevek: Pozsony, Nagycenk, Pest, Monok Évszámok: 1791–1860, 1802–1894, 1825, 1844, 1847-1848 A magyar forradalom és szabadságharc 1848 - 49-ben:
84
10 óra
Tartalmak: Forradalmi események 1848 tavaszán Európában és Pesten. 1848 március 15-e. Polgári törvények. Nemzetiségek ébredése. A Batthyány-kormány. A szabadságharc kezdete. A nemzeti hadsereg. A dicsőséges tavaszi hadjárat. Képek a szabadságharc csatáiból. A szabadságharc bukása. Fogalmak: márciusi ifjak, sajtószabadság, választójog, népképviseleti országgyűlés, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, szabadságharc, nemzetőrség, honvédség, trónfosztás Nevek: gróf Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Szemere Bertalan, Jellasics, Görgey Artúr, Windischgrätz, Ferenc József, Jozef Bem, Dembinszky, I. Miklós, Klapka György, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór Helynevek: Milánó, Velence, Dráva, Pákozd, Debrecen, Kápolna, Vác, Szolnok, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Buda, Segesvár, Temesvár, Szeged, Arad, Világos Évszámok: 1848. március 15., 1848. szeptember 29., 1849. április 2., 1849. április 4., 1849. április 6., 1849. április 14., 1849. május 21., 1849. augusztus 13, 1849. október 6. A nemzetállamok kora (1849 - 1871):
7 óra
Tartalmak: A világ felosztása a 19. században. Az amerikai polgárháború. Új európai nemzetállamok. Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika. A modern társadalmi csoportok, életmódjuk. A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai. Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, szocializmus, szociáldemokrácia, tömegkultúra, Nevek: Garibaldi, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx, Engels Helynevek: Németország, Sedan, Olaszország, Königgrätz, Sadova, Szerbia, BoszniaHercegovina, Balkán Évszámok: 1861–1865, 1866, 1871 Megtorlás, kiegyezés. A dualizmus kora:
13 óra
Tartalmak: A szabadságharc bukása. A Bach-rendszer programja. Passzív ellenállás. A kiegyezés. Pártok és politikusok. Gazdasági fejlődés. A polgárosodó magyar társadalom. Roma társadalom – roma életformák. Világváros születik: Budapest. A hagyományos falusi társadalom élete ( a lakóhely néprajzi tájegységének feldolgozása: gazdálkodás, település, életmód, népszokások). A millennium: sikerek és válságjelek. Fogalmak: passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millennium, dualista, nemzetiségi törvény. Nevek: Haynau, Bach Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd. Helynevek: Arad, Osztrák–Magyar Monarchia, Pest-Buda, Budapest, Diósgyőr, Ózd, Viharsarok. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1848-1916, 1867–1918, 1896 Az első világháború:
8 óra
Tartalmak: A háború okai és céljai. Forradalom Oroszországban. A frontvonalak kialakulása. Az állóháború. A hátország. A bolsevik hatalomátvétel. A világháború győztesei és vesztesei. 85
Fogalmak: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet, kétfrontos harc, proletárdiktatúra. Nevek: Ferenc Ferdinánd, Gavrilo Princip, Hindenburg, II. Vilmos, II. Miklós, Wilson, Lenin. Helynevek: Szarajevó, Verdun, Galícia, Somme, Isonzó, Doberdó, Piave. Évszámok: 1914. június 28., 1914. július 28., 1914–1918, 1917. október 25., vagy 1917. november 7. 1918. november 11. Mélységelvű témák: A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben nagyobb időkeretben kel feldolgozni: Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek, társadalom és életmód. A soknemzetiségű Magyarország: nemzeti és etnikai kisebbségek együttélése, kultúrája. Mindennapi élet, életmódtörténet: A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Oktatás, diákok Magyarországon a XVI. – XX. sz. elejéig. Kötelező témák feldolgozása:
6 óra
A 19. század emlékei a lakóhelyeden és környékén Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek Év végi ismétlés:
3 óra
A továbbhaladás feltételei: Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.
8. évfolyam Kiemelt tevékenységek: 1. Ismeretszerzés, tanulás: Kutatás informatikai eszközök felhasználásával, adott témában tanári segédlettel (pl. a nők jogai; a nők élete; a modern lakás; iskola és tudomány a Horthy-korszakban; haditechnika a második világháborúban). Korabeli írásos források értő olvasása, összevetése saját szempontok alapján (pl. a versailles-i békék főbb pontjai; zsidótörvények Magyarországon; az egyetemisták 16 pontja). A televízió, a rádió, a napi- és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel (pl. a harmadik világ problémái; gazdaság és politika a fejlődő országokban; az Európai Unió integrációs fejleményei). 86
Különböző képi információk gyűjtése, csoportosítása, elemzése megadott témában (pl. a városi életmód és a tömegkultúra; a holokauszt; a második világháború). Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával (pl. gazdasági, népesedési adatok a Horthy- és a Rákosikorszakban). Riport, interjú készítése szemtanúkkal, adott témáról, megadott szempontok szerint. Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel (pl. a szovjet gazdaság fejlődése, népességi adatok a Kárpát-medencében; a harmadik világ problémái). 2. Kritikai gondolkodás: Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése (pl. Sztálin, Horthy, Kádár). Dokumentumfilmek, játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása (pl. Churchill; a második világháború; 1956; a Kádár-korszak témájából). A riport, interjú segítségével összegyűjtött anyag szerkesztése, feltevések megfogalmazása a szereplők viselkedésének mozgatórugóiról (pl. az ötvenes évek; 1956; élet a Kádár-korszakban). Tapasztalatok szerzése a lehetséges, a lehetetlen és a valószínű megítéléséről konkrét történelmi események elemzése kapcsán (pl. iparosítás: modernizáció a kommunista diktatúrákban; a második világháború története: magyar revíziós sikerek, háborús kudarcok). Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása előzetesen megadott szempontok alapján (pl. az integráció előnyei és hátrányai; a romák és a magyar társadalom; a kisebbségi sorsban élő magyarság lehetőségei). Adott jelenismereti téma megjelenítése szerepjátékkal (pl. a szegénység okai; a háborúk okai, szerepe a történelemben; globális problémák). 3. Kommunikáció: Beszélgetés, vita egy-egy történelmi és jelenismereti témáról, a tárgyilagos érvelés technikájának gyakorlása (pl. a fogyasztói társadalom veszélyei, hogyan működik a demokrácia; jogok és kötelességek). A saját vélemény érthető megfogalmazása. Vázlat készítése önállóan. Fogalmazás írása (esszé, házi dolgozat) választott témáról, meghatározott formában. 4. Térben-időben való tájékozódás: A tanult időszak térbeli és időbeli változásainak felismerése, történelmi térképek összehasonlítása (pl. a két háborút lezáró békerendszerek). Kronologikus táblázatok önálló készítése (pl. egyetemes és magyar történelmipárhuzamok a XX. század első felében). Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről (bármely példán). A térben és időben játszódó események közötti kapcsolatok felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése (pl. Magyarország a második világháborúban; a gyarmati rendszer felbomlása; Kelet-KözépEurópa átalakulása a XX. század végén). 5. A tartalom kulcselemei: A tanulók szerezzenek ismereteket a magyar állam és magyar nép történetének fordulópontjairól és ismerkedjenek meg a tanított időszak kiemelkedő személyiségeivel. Ismerjék meg az európai történelem jelentős állomásait és egy Európán kívüli civilizáció főbb 87
jellemzőit. Értelmezzenek különbözőképpen, megadott szempont szerint egyes történelmi eseményeket. Legyenek tisztában a nemzetközi humanitárius jog alapelveivel, szembesüljenek a szabadság és felelősség kérdésével a magán- és a közélet különböző területein. Ismerkedjenek meg olyan élethelyzetekkel amelyek az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére világítanak rá. Egy-egy konkrét példán keresztül értelmezzék a reklám és marketinghatások szerepét. 6. A reflexiót irányító kérdések: Legyen alkalmuk olyan kérdések megválaszolására, mint: Miért vannak gazdag és szegény országok? Milyen mértékben hatnak a kiemelkedő személyiségek a történelmi eseményekre, folyamatokra? Mi a hit, vallás szerepe az egyes ember és a társadalmak életében? Van-e fejlődés a történelemben? Van-e célja az emberi életnek, az emberi történelemnek? Témakörök Év eleji ismétlés:
2 óra
Háborútól háborúig. A világ a húszas és a harmincas években:
11 óra
Tartalmak: Európa az első világháború után. A győztesek békerendszere, hatása Európa népeire. A sztálini Szovjetunió. A társadalom és az életforma változásai. Gazdasági világválság. Hitler Németországa. A nácizmus. Az Egyesült Államok és Roosevelt politikája. Úton az újabb háború felé. Politikai és társadalmi küzdelmek a parlamentben és a parlamenten kívül. Fogalmak: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, propaganda, New Deal, kis antant, személyi kultusz, fasizmus, Führer, Duce, Nevek: Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler Helynevek: Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Jugoszlávia), Ausztria, Szovjetunió, München, New York, Saar-vidék, Rajna-vidék Évszámok: 1918–1920, 1929–1933, 1933. január 30., 1936, 1938, Magyarország a két világháború között:
12 óra
Tartalmak: Forradalom és ellenforradalom. Trianon és következményei. A kisantant. Magyarország elszigetelődése. A bethleni konszolidáció. A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és kényszerpálya a harmincas években. Életmód és szellemi élet a két világháború közötti Magyarországon. Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták, nyilasok, statárium, bécsi döntések. Nevek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Garbai Sándor, Stromfeld Aurél, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Horthy Miklós, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc. Helynevek: Belgrád, Trianon, Sopron, Kárpátalja, Felvidék, Észak-Erdély.
88
Évszámok: 1918. október 30–31., 1918. november 16., 1919. március 21., 1919. augusztus 1., 1920. március 1., 1920. június 4., 1923, 1920–1944, 1921–1931, 1938., 1939., 1940 A második világháború:
13 óra
Tartalmak: Európai háborúból világháború. A totális háború. A világháború főszereplői, nagy történelmi alakjai. Magyarország a második világháborúban. Tragédia a Don-kanyarban. Az európai zsidóság tragédiája. Magyarország német megszállása. Vörös Hadsereg műveletei Magyarországon. A háború befejezése. Fogalmak: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holocaust, “hintapolitika”, partizán, háborús bűnös, antifasiszta ellenállás, T-34, Katyusa vagy Sztálin-orgona, „gitár”, lángszóró, Tigris, Párduc, D-nap, Nevek: Molotov, Ribbentrop, Göring, Goebbels, Paulus, Rommel, Churchill, Bárdossy László, Kállay Miklós, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szálasi Ferenc, Helynevek: Vichy, El-Alamein, Pearl Harbor, Midway-szigetek, Jugoszlávia, Görögország, Voronyezs, Don-kanyar, Sztálingrád, Kurszk, Szicília, Olaszország, Leningrád, Teherán, Auschwitz, Normandia, Hirosima, Nagaszaki, Jalta, Potsdam. Évszámok: 1939 aug. 23, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1941. december 7., 1943., 1944. március 19., 1944. július 6., 1944. október 15., 1945. február 13., 1945. május 8., 1945. augusztus 6., 1945. szeptember 2. A globalizálódó világ:
11 óra
Tartalmak: A kétpólusú világ. Az ENSZ megalakulása. Kommunista diktatúrák. A harmadik világ kialakulása. A gyarmati rendszer felbomlása. A hidegháború. A világgazdaság. Az európai integráció. Az emberi és polgári jogok. A szovjet birodalom szétesése. Globális problémák, ökológiai kihívások. A fogyasztói társadalom. Fogalmak: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás, vasfüggöny, berlini fal, információrobbanás, enyhülés, rendszerváltás. Nevek: Marshall, Fidel Castro, Hruscsov, Ceausescu, Tito, Brezsnyev, Gorbacsov, Tőkés László, Milosevics. Helynevek: Nürnberg, NSZK, NDK, Korea, Vietnam, Izrael, Brüsszel, Strasbourg, Helsinki, FÁK, Koszovó, Csehország, Szlovákia. Évszámok: 1945–1946, 1947, 1949, 1985, 1990. 1991. december 25., 1993. január 1., 1998. Magyarország története napjainkig:
13 óra
Tartalmak: Magyarország a keleti blokkban – a koalíciós évek. A sztálinizmus Magyarországon. A Rákosi-korszak. Forradalom Magyarországon – 1956. A Kádárkorszak. A magyar társadalom átalakítása. A magyarországi romák. A határon túli magyarok. A rendszerváltás. A magyar társadalom átalakulása. Magyarország alkotmánya. Politikai tagoltság Magyarországon. A hatalommegosztás Önkormányzatok, civil szervezetek. Magyarország és az európai integráció. Fogalmak: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, ,téeszesítés, kitelepítés, háztáji, privatizáció. 89
földosztás,
államosítás
Nevek: Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Rajk László, Mindszenty József, Gerő Ernő, Péter Gábor, Nagy Imre, Kádár János, Pozsgay Imre, Németh Miklós, Antall József, Göncz Árpád. Helynevek: Recsk, Corvin kőz, Széna tér, Köztársaság tér, Rákoskeresztúri temető, Lakitelek, Bős-Nagymaros. Évszámok: 1944. december 21., 1945–1948, 1946. február 1., 1946. augusztus 1., 1948– 1953, 1956. október 23., 1956. november 4., 1989, 1990. május 22., 1994., 1998, 2000. augusztus 20. Állampolgári ismeretek:
6 óra
Mélységelvű témák: A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Nők és férfiak a múltban (XIX. és XX. században.) Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon. Mindennapi élet, életmódtörténet A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Családom története a XX. században. Tömegtársadalom, nagyvárosi életmód. Kötelező témák feldolgozása (4 óra) Családom története a 20. században A 20. századi tudomány és technika vívmányai Év végi ismétlés:
2 óra
A továbbhaladás feltételei: A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.
90
ANGOL NYELV Bevezető: Iskolánkban az 1. osztálytól folyik az angol nyelv oktatása. Az 1-4. évfolyamokon a tanulók egységes tanmenet alapján haladnak. Az oktatás elsődleges célja képességfejlesztésként 1. és 2. osztályokban a figyelemfelkeltés, a nyelvtanulásra való ráhangolódás, a belső nyelvi mechanizmus fejlesztése. Tehát az idegen nyelv megkedveltetése a feladat, természetesen az életkornak megfelelő játékos formában, heti 2 órában. 3. osztályban is heti 2 órában, 4. osztályban a törvényi előírásoknak megfelelően egységesen heti 3 órában tanulnak idegen nyelvet a gyerekek. A munka eredményeként a gyermekek megismerkednek az angol nyelvvel és a 2. év végén ez nagyban megkönnyíti a választást, hogy ki kerüljön be az emelt óraszámú nyelvi előkészítő csoportba, melyet 3. és 4. osztályokban szakkör keretében valósítunk meg heti 1 foglalkozással. Ők majd 5. osztálytól kezdve az emelt szinten magasabb óraszámban, heti 5 órában tanulják az idegen nyelvet. A csoportlétszám maximum 18-20 fő. Aki nem kerül be a nyelvi csoportba, alapszinten folytatja a nyelvtanulást. Az emelt óraszámú nyelvi csoportba tanári javaslatra, szülői beleegyezéssel lehet bekerülni. Az általános tantervű osztályokban 4.-8. osztályban, heti 3 órában történik az angolnyelv tanítása. Amennyiben valaki kimagaslóan teljesít később, tanári javaslatra, szülői kérésre tanári egyetértéssel lehetőséget kaphat a nyelvi osztályba való bekerülésre. Ugyanez vonatkozik arra a tanulóra is, aki másik iskolából jön hozzánk, és emelt szintű nyelvi csoportban szeretne angolt tanulni.
5 - 8. évfolyam Évfolyam:
5.
6.
7.
8.
Heti óraszám:
3
3
3
3
Évi óraszám:
111
111
111
111
Célok és feladatok: Az általános iskolai angolnyelvoktatás alapvető célja, hogy kedvet ébresszen a nyelv tanulása iránt, kooperatív módszereket is alkalmazva a tanulókat sikerélményhez juttassa, megalapozza a nyelvtanulási stratégiák kialakítását, ezáltal megalapozza a későbbi nyelvtanulást, elsősorban a receptív készségek fejlesztésével. A célokat a tanulók szükségletei, életkori sajátosságai határozzák meg, a nyelvtanulás a bevezető, kezdő, valamint az alapozó évfolyam első évében elsősorban játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül, melynek során a gyerekek számára érdekes, értelmes és motiváló tevékenységekben vesznek részt. Az idegennyelv-tanítás az anyanyelven megismert témakörökre, beszédszándékokra, fogalomkörökre épül, és felöleli az egyéb tantárgyak, műveltségi területek tartalmait. A tanulók ismerjék meg az angol nyelvterületeken élő népek kultúráját, szokásait, tiszteljék azokat. Tudatosuljon bennük az a tény, hogy az anyanyelven kívül idegen nyelven is kifejezhetik magukat, az angol nyelv széles lehetőséget biztosít az emberi kapcsolatok területén, így könnyebb eligazodni a világ más országaiban, könnyebb a kommunikáció, az információk szerzése és közvetítése, ezáltal könnyebb az egyén érvényesülése itthon és külföldön egyaránt. Az idegen nyelv tanulása során a tanulókban alakuljon ki és maradjon 91
ébren kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, az adott idegen nyelv megismerésére. A fejlesztési feladatok egységei: beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, írás. Fejlesztési követelmények: Jussanak a tanulók gyakorlati szókincsre épülő, alapszintű nyelvtudás birtokába, s ennek segítségével legyenek képesek szóban és írásban kommunikálni. Tudják gondolataikat kifejezni, a tanult nyelvtani ismereteket alkalmazni. Kompetenciafejlesztés Az idegen nyelvi órákon lehetőség nyílik olyan komplex tevékenységek végzésére, melyek miközben elősegítik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, azt is lehetővé teszik, hogy elmélyedhessenek az érdeklődési körüknek megfelelő témákban, ezzel is fejlesztve önés pályaismeretüket, formálva ön- és világszemléletüket. Fontos, hogy az idegen nyelvi órákon is törekedjünk a gondolkodási képességek kompetencia alapú fejlesztésére, többek között a rendszerezés, a megtapasztalás, a következtetés, az összehasonlítás, az általánosítás és a konkretizálás gyakorlására. Olyan készségek, képességek, valamint idegen nyelvi tudás elsajátítása a cél, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. A nyelvtanításban alkalmazott tevékenységi formák segítségével olyan tájékozott és tevékeny fiatalokat nevelhetünk, akik önálló és együttes munkavégzésre képesek, természettudományos problémamegoldó gondolkodásmóddal, kreativitással, képzelőerővel, kellően fejlett érzelmi intelligenciával, és kitartással rendelkeznek, valamint jól ismerik saját tanulási stratégiáikat, stílusukat, szokásaikat, és nyitottak az új ismeretek megismerésére, emberi kapcsolatok kialakítására. Az alaptantervi követelményekkel összhangban, az alapozó szakasz végére (függetlenül attól, hogy a tanuló hány éve tanulja az adott idegen nyelvet) minden tanuló érje el az A1szintet (európai minimumszint fele) mind a négy nyelvi alapkészség területén. Beszédértés: értse a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, kifejezéseket. Beszédkészség: legyen képes egyszerű kérdéseket feltenni, és azokra válaszolni. Olvasásértés: legyen képes megérteni ismerős szavakat, egyszerű mondatokat. Írás: a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. A fejlesztő évfolyamok befejezésével (az általános iskola befejezésével) a fentiekkel összhangban az A1 szint (az európai minimumszint) elérése a cél. Beszédértés: értse meg az ismerős szavakat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség: legyen képes egyszerű beszélgetésekben részt venni, melyben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Legyen képes kérdéseket feltenni, és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára vonatkozóan. Legyen képes lakóhelyét, ismerőseit egyszerű fordulatokkal leírni. Olvasásértés: legyen képes megérteni ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban. Írás: legyen képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Helyi tantervünket, a törvényi szabályozásokat és a szülői igényeket figyelembe véve dolgoztuk ki az 1-3., 4. illetve 5-8. osztályokra alap, és 5-8. osztályokra emelt óraszámra vonatkozóan. A bevezető szakasz és a kezdő szakasz első évében a nyelvtanulás nem kötelező, megfelelő létszámú jelentkező esetén szervezünk nyelvtanulói csoportokat. A 92
tapasztalatok azt mutatják, hogy iskolánkban a nyelvtanulás népszerű, valamennyi szülő igényli, hogy gyermeke, folytatva az óvodai nyelvtanulást, az általános iskola első évétől tanulja a nyelvet KULCSKOMPETENCIÁK Az idegen nyelvi kompetencia A tanuló képes az idegen nyelvű információt megérteni és átadni, interakcióban részt venni. Képes tanárával és társaival a célnyelven kommunikálni, együttműködni az órai feladatok megoldásában. Kialakul az igénye idegen nyelvi hatások (rádiós és televíziós programok, újságcikkek) értelmezésére és önálló hasznosítására, beépítésére. Anyanyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi tanulási folyamat visszahat az anyanyelvi kommunikáció fejlődésére. Az idegen nyelvi tevékenységek során fejlődik az anyanyelvi szókincs, szövegértő képesség. A tanuló képessé válik megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, és a helyzetnek megfelelő módon kifejezni magát. Matematikai kompetencia A nyelvórai tevékenység során adatok, táblázatok feldolgozására is sor kerül Természettudományos kompetencia és környezeti nevelés Az idegen nyelvi tartalmak között szerepel a természeti törvények, törvényszerűségek, berendezések működésének megismerése. Ennek kapcsán környezetünk értékeinek megőrzésére, gyarapítására sarkalljuk a diákokat. Ösztönözzük, hogy életmódjukban a természet tisztelete, felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Digitális kompetencia A nyelvi órákon az internet és a számítógép nyújtotta lehetőségeket felhasználva hozzájárulunk a tanulók informatikai ismereteinek bővítéséhez, az információszerzés, feldolgozás, átadás gyakorlatának elsajátításához. A hatékony, önálló tanulás Az idegen nyelv hatékony tanulásához szükséges tanulási stratégiák megismertetése, gyakoroltatása, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a tanulás tervezésében fokozatos önállóság elérésére. Szociális és állampolgári kompetencia A nyelvi órákon megjelenik az egészséges életvitelre és környezettudatos magatartásra való nevelés. Szituációs feladatok megoldása során, illetve a társas élettel kapcsolatos témakörökön keresztül a tanulók a sikeres kapcsolatok szabályait és viselkedési normáit sajátítják el. A célnyelvi kultúra anyanyelvi kultúrával való összehasonlítása lehetőséget teremt azonosságok és különbözőségek felismerésére, a kulturális értékek megismerésére és megbecsülésére és arra, hogy toleránssá és megértővé váljanak különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások mássága iránt. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A nyelvi órákon idegen nyelvű olvasmányok feldolgozásakor, projektmunkák készítésekor a tanulóknak alkalma nyílik esztétikai élményeik, érzéseik kifejezésére, kreativitásuk kibontakoztatására.
93
5–8. évfolyam Tevékenységformák: A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. Fejlesztési követelmények: A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. A tankönyvek kiválasztásának elvei: A tankönyv alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, adjon segítséget a témakörök és fogalomkörök játékos feldolgozására, ölelje fel az adott témaköröket, biztosítsa az önálló tanulást, adjon segítséget a differenciált munkához. Az egymásra épülés elve alapján, a szövegfeldolgozás és a nyelvtani ismeretek megfelelő aránya, valamint fent felsorolt kritériumoknak való megfelelés miatt a Project és Click On tankönyvekre esett a választás. 5. évfolyam Témakörök, tartalmak:
Én és a családom: személyi adatok; napirend; otthoni teendők. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése. Az otthon: a lakás részei. Szűkebb környezetünk: házi kedvencek. Tágabb környezetünk: falu, kisváros; a lakóhely bemutatása. Az iskola világa: az iskola bemutatása; órarend. Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok. Öltözködés: ruhadarabok. Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában. Szabadon felhasználható órák keretén belül: angol nyelvű imádság megtanulása, látogatás az iskolai könyvtárban, angol nyelvű könyvek. Történet közös feldolgozása.
14 óra 14 óra 14óra 7 óra 14 óra 14 óra 7 óra 7 óra 7 óra 13 óra
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás (Excuse me, Mister Brown.) köszönés (Good morning! Hi. Hello.) elköszönés (Goodbye. Bye. See you soon.) bemutatkozás, bemutatás (My name’s Tom. This is my friend. Nice to see you.) köszönet és arra reagálás (Thank you very much. You’re welcome.) érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás (How are you? I’m fine, thank you. I’m not well.) bocsánatkérés és arra reagálás (Oh, I’m sorry. Never mind.) 94
Személyes beállítódás, vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: tetszés, nem tetszés (I like it very much. I don’t like it.) Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése (This is my mother. Her name is Maria) dolgok, személyek leírása (This book is new. My mum has got big eyes.) információkérés (What can you buy here? What’s the time? When do you get up? What are they doing now?) információadás (The bank is next to the office. It is under the table. It’s nine o’clock. They are sleeping.) tudás, nem tudás (I don’t know. I know her. Yes, I see.) igenlő vagy nemleges válasz. Partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés (Can you come to my house?) javaslat (Let’s wait for the bus.) Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: betűzés kérése (Can you spell your name? How do you spell it?) visszakérdezés, nem értés (What does it mean? Can you repeat it, please?)
Fogalomkörök: cselekvés, történés, létezés kifejezése (to be–állító, tagadó, kérdő, egyszerű és folyamatos jelen) birtoklás kifejezése (Whose? have got, has got, possessive adjectives) térbeli viszonyok (here, there, in, on, under, between, in front of, at, behind) időbeli viszonyok (now, today, at, in, on, nap) mennyiségi viszonyok (a/an, this/these, számok írott alakja 1-100, irregular plurals) minőségi viszonyok (melléknevek, ellentétpárok) modalitás (can, must) esetviszonyok (alany, tárgy) logikai viszonyok (and, but, or, because) szövegösszetartó eszközök (személyes névmások, mutató névmások, kérdőszók, névelők).
A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: A tanuló ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség: A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér.
95
Olvasott szöveg értése: A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerű mondatokban fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség: A tanuló
ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol.
A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: A tanulók értékelésének az alapja továbbra is elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődés. Az oktatási folyamatban az ellenőrzés és értékelés folyamatos, motiváló hatású. A négy nyelvi alapkészség fejlődését csoport és tanulói szinten folyamatosan mérjük, értékeljük. A teljesítményeket jutalmazhatjuk piros ponttal, érdemjeggyel, de szóban és írásban is értékelünk. Az egyén vagy csoport teljesítményét a tanulók is értékelik, így segítve a helyes önértékelés kialakulását, az egyéni felelősség megalapozását. Az adott munka értékelése előre megbeszélt szempontok szerint történik. Egyéni teljesítményt tükröző írásbeli témazáró dolgozat félévenként kettő, rendszerező, összefoglaló dolgozat évi kettő alkalommal. A nyújtott teljesítményt százalékosan értékeljük, és a következőképpen váltjuk érdemjegyre: 100-91% {5}, 90-76% {4}, 75-51% {3}, 50-34% {2}, 33-0 % {1}. A félévi és év végi minősítő jegyek megállapításakor a rendszerező és összefoglaló dolgozatok érdemjegyeit a többi jegyhez képest kétszeres súllyal kell számítani. Az egyéni teljesítmények minősítése félévkor, és az 5. évfolyam végén, összegző-lezáró módon, osztályzattal (jeles: 5, jó: 4, közepes: 3, elégséges: 2, elégtelen: 1) történik. A szóbeli és az írásbeli ellenőrzés körülbelüli aránya 70-30 %. Mindkét ellenőrzési módnak a gyermek személyiségét, az egyéni haladási tempót is tiszteletben tartva kell történnie, nem lehet egyik sem a tanuló személyiségére káros hatású, vagy megtorló jellegű. A szóbeli teljesítmények, és az írásbeli dolgozatok osztályzását kísérje magyarázó értékelés. Taneszközök:
Access 1 tankönyv és munkafüzet, vázlatfüzet, szótárfüzet tanári kézikönyv, tárgyak, kép- és szókártyák, egyéb szakirányú anyagok hanganyag, képanyag a használatban lévő tankönyvhöz, poszterek szótár: Országh László: Angol-magyar szótár térképek (Europe, Hungary, Kiskunhalas, the United Kingdom)
6. osztály Témakörök, tartalmak:
Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, családi ünnepek. Emberi kapcsolatok: emberek külső jellemzése. 96
12 óra 12 óra
Tágabb környezetünk: nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása. Természeti környezetünk: időjárás, Földünk nevezetes tájai; állatok. Egészséges életmód: betegségek. Étkezés: étkezési szokások nálunk és Angliában; ételek és ételreceptek. Vásárlás: mindennapi bevásárlás, ruhavásárlás. Öltözködés: ruházat a különböző évszakokban. Szabadidő és szórakozás: sport, szabadidős eltöltése. Szabadon felhasználható órák keretében: angol nyelvű imádság megtanulása, látogatás az iskolai könyvtárban, angol nyelvű könyvek, klasszikus művek könnyített változatban. Történet közös feldolgozása. Videofilm: The United Kingdom.
12 óra 9 óra 12 óra 12 óra 9 óra 9 óra 9 óra
15 óra
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás (Excuse me. How do you do.) köszönés (Good morning! Hi. Hello.) elköszönés (Goodbye. Bye. Have a nice weekend.) bemutatkozás, bemutatás (My name’s Tom. I’m from Hungary.) köszönet és arra reagálás (Thank you very much. You’re welcome.) érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás (How are you? I’m fine, thank you. I’m not well.) bocsánatkérés és arra reagálás (Oh, I’m sorry. Never mind.) gratuláció, jókívánságok és arra reagálás (Happy birthday.) Személyes beállítódás, vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: tetszés, nem tetszés (I like it very much. It’s wonderful. I don’t like it.) egyetértés, egyet nem értés (I don’t think so. Yes, I do.) Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése (It’s my brother’s birthday tomorrow.) dolgok, személyek leírása (He wants to be a doctor. You can see her dog in the photo.) információkérés (Where were you last week? What happened to him? What’s the problem?) információadás ( I was at school yesterday. We are going to buy a book.) tudás, nem tudás (I’m sorry, I don’t know.) igenlő vagy nemleges válasz. Partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés (Can I borrow your pencil? Yes, here you are.) javaslat és arra reagálás (Why don’t we go home? That’s a good idea.) meghívás és arra reagálás (Can you come to my house? Yes, OK. ) kínálás és arra reagálás (Do you want some icecream? Yes, please. No, thanks.) Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: betűzés kérése (Can you spell your name? How do you spell it?) betűzés visszakérdezés, nem értés.
97
–
Fogalomkörök: cselekvés, történés, létezés kifejezése (to be jelen idő, egyszerű múlt idő, állító, tagadó, kérdő alak, leggyakoribb igék egyszerű és folyamatos jelen idő, egyszerű múlt idő, állító, tagadó és kérdő alak) birtoklás kifejezése (have (got), birtokos névmások, ’s) térbeli viszonyok ( over there, over here, onto, into, out of) időbeli viszonyok (dátumok, múlt idő, jelen idő, jövő idő, yesterday, last week, later, soon) mennyiségi viszonyok (a lot of, some, any, megszámlálható, nem megszámlálható főnevek) modalitás (have to, can, could, must, shall, going to) esetviszonyok (alany, tárgy, birtokos, határozó) logikai viszonyok (and, or, but, so, because) szövegösszetartó eszközök (határozott és határozatlan névelő, névmások).
A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: A tanuló utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; Beszédkészség: A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér; tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.
Olvasott szöveg értése: A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti.
Íráskészség: A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol.
A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: Az alapozó időszak végén a tanulók már legalább három éve tanulják az idegen nyelvet. A tanulók értékelésének az alapja továbbra is elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődés, de a tantervben továbbhaladási feltételként megfogalmazottak irányadóként számítanak. Az oktatási folyamatban az ellenőrzés és értékelés folyamatos, motiváló hatású. 98
A négy nyelvi alapkészség fejlődését csoport és tanulói szinten folyamatosan mérjük, értékeljük. A teljesítményeket jutalmazhatjuk piros ponttal, érdemjeggyel, de szóban és írásban is értékelünk. Az egyén vagy csoport teljesítményét a tanulók is értékelik, így segítve a helyes önértékelés kialakulását, az egyéni felelősség kialakulását. Az adott munka értékelése előre megbeszélt szempontok szerint történik. Az értékelésnek tartalmaznia kell a továbbfejlődéshez adott javaslatokat is. Egyéni teljesítményt tükröző írásbeli témazáró dolgozat félévenként kettő, rendszerező, összefoglaló dolgozat évi kettő alkalommal. A nyújtott teljesítményt százalékosan értékeljük, és a következőképpen váltjuk érdemjegyre: 100-91% {5}, 90-76% {4}, 75-51% {3}, 50-34% {2}, 33-0 % {1}. A félévi és év végi minősítő jegyek megállapításakor a rendszerező és összefoglaló dolgozatok érdemjegyeit a többi jegyhez képest kétszeres súllyal kell számítani. A tanév folyamán az adott témakör szóanyagát, nyelvtani szerkezeteit, kifejezéseit, rövid szövegeit szóban és írásban is folyamatosan ellenőrizzük. Sor kerül a témakör lezárásaként úgynevezett projectmunka készítésére is, melyben a tanulók a témakörhöz kapcsolódó élményeiket, gondolataikat közölhetik társaikkal, képekkel, rajzokkal illusztrálva. Az egyéni teljesítmények minősítése félévkor, és a 6. évfolyam végén, összegző-lezáró módon, osztályzattal (jeles: 5, jó-4, közepes: 3, elégséges: 2, elégtelen: 1) történik. A szóbeli és az írásbeli ellenőrzés körülbelüli aránya 70-30 %. Mindkét ellenőrzési módnak a gyermek személyiségét tiszteletben tartva kell történnie, nem lehet egyik sem a tanuló személyiségére káros hatású, vagy megtorló jellegű. A szóbeli teljesítmények, és az írásbeli dolgozatok osztályzását kísérje magyarázó értékelés. Taneszközök Click On 1 tankönyv, vázlatfüzet, szótárfüzet, tanári kézikönyv, tárgyak, kép- és szókártyák, egyéb szakirányú anyagok, hanganyag, képanyag a használatban lévő tankönyvhöz, poszterek, szótár: Országh László: Angol-magyar, Magyar-angol szótár, nyelvtani táblázatok (nyelvtani szerkezeteket bemutató táblázatok), térképek (Europe, Hungary, the United Kingdom, the USA). 7. évfolyam Témakörök, tartalmak:
Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; családi ünnepek, események, életutak. Családfa. Az én jövőm. Emberi kapcsolatok: emberek külső és belső jellemzése, híres emberek. Tágabb környezetünk: Great Britain bemutatása. Természeti környezetünk időjárás, Földünk tájai; időzónák, különleges időjárású tájak. Egészséges életmód: étkezés, sport, pihenés. Szabadidő és szórakozás: különleges sportok; filmek, színház, olvasás. Szabadon felhasználható órák keretében: angol nyelvű imádságok megtanulása, angol nyelvű könyvek, klasszikus művek. Történet közös feldolgozása. Videofilm: The UK.
99
18 óra 15 óra 15 óra 12 óra 15 óra 15 óra 21 óra
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás, köszönés, elköszönés (Welcome to, See you.) bemutatás, bemutatkozás (Hi. My name’s Thomas. You can call me Tom.) érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás (How are you? I’m not well.) engedélykérés és arra reagálás (Can I open the window, please?) köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás (I’m sorry I’m late. OK. never mind. Sit down.) gratuláció, jókívánságok (Congratulations. Have a nice day! Same to you.) Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás, öröm (I’m so sorry. I’m happy to hear that you are well.) elégedettség, elégedetlenség (It’s a pity she isn’t at home.) remény, bosszúság (What a pity! I hope you can come to the party.) Személyes beállítódás, vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménykérés és reagálás (Do you fancy a game of tennis? I’d love to.) tetszés, nem tetszés (I didn’t like it. It was a bit boring.) akarat, kívánság (I want to…, I would like to travel abroad.) képesség, szükségesség (I can go home. I must have a rest. I have to go home.) ígéret, szándék, dicséret (It was brilliant.) Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása (Tom, this is Nick. He’s new here.) események leírása információkérés, információadás (How was your weekend?) igenlő vagy nemleges válasz tudás, nem tudás A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés, tiltás, felszólítás (Could you look after the cats? ) javaslat és arra reagálás (Would you like to dance? Yes, OK. ) meghívás és arra reagálás (Do you want to .. , No, thank you.) kínálás és arra reagálás (Would you like a drink? Yes, please. I’d like a glass of lemonade.). Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés (Pardon? Could you repeat it, please? betűzés kérése, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre (Would you speak more loudly? I can’t hear you.) –
Fogalomkörök: cselekvés, létezés, történés kifejezése ( to be jelen, múlt idő, állító, tagadó, kérdő alak; egyszerű, folyamatos jelen idő, állító, tagadó, kérdő; egyszerű jövő idő, egyszerű múlt idő, állító, tagadó, kérdő) birtoklás kifejezése (birtokos névmások, ’s, főnév+of+főnév szerkezet) térbeli viszonyok (on, in, in the centre, out, inside) időbeli viszonyok (in, on, at, ago, next year, one day) mennyiségi viszonyok, minőségi viszonyok (than, as,as, rendhagyó melléknevek) minőségi viszonyok (melléknevek fokozása, sorszámnevek) 100
modalitás(can, could, must, going to, have to, will, shall, would) esetviszonyok (alany, tárgy, birtokos) logikai viszonyok (so, but, and, when, such as, which) szövegösszetartó eszközök (névelők és tulajdonnevek kapcsolata, kérdőszók). A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése: A tanuló megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség: A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; eseményt mesél el; megértési probléma esetén segítséget kér; beszélgetést kezdeményez, befejez.
Olvasott szöveg értése: A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.
Íráskészség: A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír; egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt, közvetítő szöveget ír.
A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: A fejlesztő időszakban a tanulók már több éve tanulják az idegen nyelvet. A tanulók értékelésének az alapja a tantervben továbbhaladási feltételként megfogalmazott követelmények teljesítése. Az oktatási folyamatban az ellenőrzés és értékelés folyamatos, motiváló hatású. A négy nyelvi alapkészség fejlődését csoport és tanulói szinten folyamatosan mérjük, 101
értékeljük, de a hangsúly kissé áttolódik az egyéni teljesítményre. A teljesítményeket jutalmazhatjuk piros ponttal, érdemjeggyel, de szóban és írásban is értékelünk. Az egyén vagy csoport teljesítményét a tanulók is értékelik, így segítve a helyes önértékelés kialakulását, az egyéni felelősség kialakulását. Az adott munka értékelése előre megbeszélt szempontok szerint történik. Egyéni teljesítményt tükröző írásbeli témazáró dolgozat félévenként három, rendszerező, összefoglaló dolgozat évi három alkalommal. A nyújtott teljesítményt százalékosan értékeljük, és a következőképpen váltjuk érdemjegyre: 100-91% {5}, 90-76% {4}, 75-51% {3}, 50-34% {2}, 33-0 % {1}. A félévi és év végi minősítő jegyek megállapításakor a rendszerező és összefoglaló dolgozatok érdemjegyeit a többi jegyhez képest kétszeres súllyal kell számítani. A tanév folyamán az adott témakör szóanyagát, nyelvtani szerkezeteit, kifejezéseit, rövid szövegeit szóban és írásban is folyamatosan ellenőrizzük. Sor kerül a témakör lezárásaként úgynevezett projectmunka készítésére is, melyben a tanulók a témakörhöz kapcsolódó élményeiket, gondolataikat közölhetik társaikkal, képekkel, rajzokkal illusztrálva. Az egyéni teljesítmények minősítése félévkor, és a 7. évfolyam végén, összegző-lezáró módon, osztályzattal (jeles: 5, jó: 4, közepes: 3, elégséges: 2, elégtelen: 1) történik. A szóbeli és az írásbeli ellenőrzés körülbelüli aránya 60-40 %. Mindkét ellenőrzési módnak a gyermek személyiségét tiszteletben tartva kell történnie, nem lehet egyik sem a tanuló személyiségére káros hatású, vagy megtorló jellegű. A szóbeli teljesítmények, és az írásbeli dolgozatok osztályzását kísérje magyarázó értékelés.
Taneszközök: To the top 2 vagy Click On 1 tankönyv és munkafüzet, vázlatfüzet, szótárfüzet tanári kézikönyv, tárgyak, kép- és szókártyák, szórólapok, egyéb anyagok hanganyag, képanyag a használatban lévő tankönyvhöz, poszterek szótár: Országh László: Angol-magyar, Magyar-angol szótár nyelvtani táblázatok (nyelvtani szerkezeteket bemutató táblázatok) térképek (Europe, Hungary, the United Kingdom, the USA) 8. évfolyam
Témakörök, tartalmak:
Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; családi ünnepek, események, életutak. Családfa. Az én jövőm. Az én személyiségem. Emberi kapcsolatok: emberek jellemzése, emberek élete régen és ma. Tágabb környezetünk: Kanada; New York, Ausztrália bemutatása. Természeti környezetünk: időjárás, Földünk tájai; védett állatok. Az iskola világa: szabályok az iskolában, egyenruha, házirend. Egészséges életmód: étkezés, sport, pihenés. Étkezés: egészséges és egészségtelen ételek. Utazás: közlekedés városban, útbaigazítás, közlekedési szabályok, rekordok. Szabadidő és szórakozás: önkéntes munkák, különféle televízió műsorok. Szabadon felhasználható órák keretében: angol nyelvű imádság megtanulása, látogatás az iskolai könyvtárban, angol nyelvű könyvek, klasszikus művek. Történet közös feldolgozása. 102
12 óra 12 óra 12 óra 9 óra 9 óra 9 óra 9 óra 12 óra 9 óra
18 óra
Videofilm: Videofilm: Australia
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás, köszönés, elköszönés (mint korábban) bemutatás, bemutatkozás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás (Good luck. Thank you. That’s what friends are for.) személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás (Dear Mr Brown, Yours sincerely,). Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás, öröm (Poor you.) elégedettség, elégedetlenség (It’s OK. It’s too small.) csodálkozás, bosszúság (What a pity! I hope you can come to the party.) Személyes beállítódás, vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra reagálás (Did you enjoy the film? It was a waste of time.) tetszés, nem tetszés (I didn’t like it. I think I prefer What a great idea!) akarat, kívánság (I want to…, I would like to, .) képesség, szükségesség (I can’t go. I must have a rest. I have to go home.) ígéret, szándék, dicséret (It was brilliant. That’s great news) valaki igazának az elismerése és el nem ismerése ( I can’t believe it.) Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása (Tom, this is Nick. He’s new here.) események leírása információkérés, adás ( Have you ever been to England? What do you think of?) igenlő vagy nemleges válasz (Yes, sure. That’s not true.) tudás, nem tudás (Well, I don’t really know) A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés, tiltás, felszólítás ( He shouldn’t work so hard. Don’t be silly.) javaslat és arra reagálás (You should visit a doctor.) meghívás és arra reagálás (Are you coming to my party? I’m afraid not.) kínálás és arra reagálás (Would you like another glass of water? Yes, please.) Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés (What does it say? Pardon?) betűzés kérése, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre (Would you speak more loudly? I can’t hear you.) –
Fogalomkörök: cselekvés, létezés, történés kifejezése ( to be jelen, múlt idő, állító, tagadó, kérdő alak; egyszerű, folyamatos, befejezett jelen idő, állító, tagadó, kérdő; egyszerű jövő idő, egyszerű és folyamatos múlt idő, állító, tagadó, kérdő, feltételes) birtoklás kifejezése (birtokos névmások, ’s, főnév +of+főnév szerkezet) térbeli viszonyok (on, in, in the centre, out, inside, anywhere, nowhere, on the left) időbeli viszonyok (in, on, at, ago, next year, one day, for, since) 103
mennyiségi viszonyok, minőségi viszonyok (than, too, enough, rendhagyó melléknevek) minőségi viszonyok (melléknevek fokozása, sorszámnevek) modalitás(can, could, must, going to, have to, had to, will, shall, should, would) esetviszonyok (alany, tárgy, birtokos) logikai viszonyok (so, but, and, when, such as, which) szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése: A tanuló utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség: A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket feltesz, eseményeket elmesél; megértési probléma esetén segítséget kér; egyszerű párbeszédben részt vesz.
Olvasott szöveg értése: A tanuló
ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfog. szövegben kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerű történetet megért; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfog., kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.
104
Íráskészség: A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.
A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: A fejlesztő időszak végén a tanulók már több éve tanulják az idegen nyelvet. A tanulók értékelésének az alapja a tantervben továbbhaladási feltételként megfogalmazott követelmények teljesítése. Az oktatási folyamatban az ellenőrzés és értékelés folyamatos, részterületekre koncentráló és motiváló hatású. A négy nyelvi alapkészség fejlődését csoport és tanulói szinten folyamatosan mérjük, értékeljük, de a hangsúly áttolódik az egyéni teljesítményre. A teljesítményeket jutalmazhatjuk piros ponttal, érdemjeggyel, de szóban és írásban is értékelünk. Az egyén vagy csoport teljesítményét a tanulók is értékelik, így segítve a helyes önértékelést, az egyéni felelősség kialakulását. Az adott munka értékelése előre megbeszélt szempontok szerint történik. Az értékelésnek tartalmaznia kell a továbbfejlődéshez adott javaslatokat is. A nyolcadik évfolyamon a tanulók szóbeli vizsgán vesznek részt a tanult témákból, szituációkból, ezek tükrözik a gyerekek életkori sajátosságait. Az értékelés súlya egy összefoglaló dolgazatéval egyenlő. Egyéni teljesítményt tükröző írásbeli témazáró dolgozat félévenként három, rendszerező, összefoglaló dolgozat évi három alkalommal. A nyújtott teljesítményt százalékosan értékeljük, és a következőképpen váltjuk érdemjegyre: 100-91% {5}, 90-76% {4}, 75-51% {3}, 50-34% {2}, 33-0 % {1}. A félévi és év végi minősítő jegyek megállapításakor a rendszerező és összefoglaló dolgozatok érdemjegyeit a többi jegyhez képest kétszeres súllyal kell számítani. A tanév folyamán az adott témakör szóanyagát, nyelvtani szerkezeteit, kifejezéseit, rövid szövegeit szóban és írásban is folyamatosan ellenőrizzük. Sor kerül a témakör lezárásaként úgynevezett projectmunka készítésére is, melyben a tanulók a témakörhöz kapcsolódó élményeiket, gondolataikat közölhetik társaikkal, képekkel, rajzokkal illusztrálva. Az egyéni teljesítmények minősítése félévkor, és a 8. évfolyam végén, összegző-lezáró módon, osztályzattal (jeles: 5, jó: 4, közepes: 3, elégséges: 2, elégtelen: 1) történik. A szóbeli és az írásbeli ellenőrzés körülbelüli aránya 50-50 %. Mindkét ellenőrzési módnak a gyermek személyiségét tiszteletben tartva kell történnie, nem lehet egyik sem a tanuló személyiségére káros hatású, vagy megtorló jellegű. A szóbeli teljesítmények, és az írásbeli dolgozatok osztályzását kísérje magyarázó értékelés. Taneszközök: Project 2, vagy Click On 2 tankönyv és munkafüzet, vázlatfüzet, szótárfüzet tanulónként, tanári kézikönyv, tárgyak, kép- és szókártyák, szórólapok, egyéb szakirányú anyagok, munkalapok, hanganyag, képanyag a használatban lévő tankönyvhöz, poszterek, szótár: Országh László: Angol-magyar, Magyar-angol szótár, Oxfrord egynyelvű szótár, nyelvtani táblázatok (nyelvtani szerkezeteket, igeidőket bemutató táblázatok), térképek (Europe, Hungary, the United Kingdom, Australia). 105
EMELTSZINT 5 – 8. évfolyam A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Évfolyam:
5.
6.
7.
8.
Heti óraszám:
5
5
5
5
185
185
Évi óraszám:
(ebből 19 nem szakrendszerű óra)
(ebből 19 nem szakrendszerű óra)
185
185
Tevékenységformák: A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. Fejlesztési követelmények: A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiákat használ. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (pl. reklám, popzene) is megpróbálja hasznosítani. A tankönyvek kiválasztásának elvei: A tankönyv alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, adjon segítséget a témakörök és fogalomkörök játékos feldolgozására, ölelje fel az adott témaköröket, biztosítsa az önálló tanulást, adjon segítséget a differenciált munkához. A tankönyv kiválasztásánál ügyelünk arra is, hogy olyat válasszunk, amely figyelembe veszi a magyar nyelvtanuló speciális igényeit (pl. a progresszió üteme, kontinuitás), és hangsúlyt helyez az interkulturális megközelítésre, különösképpen a magyar és a célnyelvi országok/kultúrák összehasonlítására. Nem szakrendszerű oktatás: Emelt óraszámú csoportban 5. és 6. évfolyamon az angol tanórák 10 százaléka nem szakrendszerű oktatás kertében történik, ahol a gyerekek képességfejlesztésén, a kulcskompetenciák javításán van a hangsúly. A magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika tantárgyak mellett az idegen nyelv, informatika, természetismeret, rajz és 106
technika tantárgyaknál vezettük be a nem szakrendszerű oktatást. A közösen kiválasztott témakörök: a mindennapi életünk, kommunikáció és a gondolkodás- és tanulásfejlesztés. A nem szakrendszerű órákon nem hagyományos oktatási módszerekkel folyik a tananyag elmélyítése és a kulcskompetenciák fejlesztése. 5. évfolyam Témakörök, tartalmak:
Én és a családom: személyi adatok; napirend; otthoni teendők, családi ünnepek. Emberi kapcsolatok: barátság; foglalkozások; emberek külső és belső jellemzése. Az otthon: a lakás részei, szobák, bútorok. Szűkebb környezetünk: állatok a ház körül. Tágabb környezetünk: falu, kisváros; a lakóhely bemutatása. A mi városunk, a csipke városa. Országok, nemzetiségek Az iskola világa: az iskola bemutatása, tantárgyak; az ideális órarend; az ideális iskola. A mi iskolánk. Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ételvásárlás, ajándékok ünnepekre. Természet: házi állatok, vadállatok jellemzése, természetes élőhelyeik Egészséges életmód: általános betegségek, gyógyításuk, tanácsadás 12 óra Nem szakrendszerű óra 19 óra Szabadon felhasználható órák keretén belül: angol nyelvű imádság 12 óra megtanulása, látogatás az iskolai könyvtárban, angol nyelvű könyvek olvasása, daltanulás, videófilmek megnézése, számítógépes nyelvi játékok
20 óra 20 óra 26 óra 12 óra 20 óra 20 óra 12 óra 12 óra
használata.
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás (Excuse me, Mister Brown.) köszönés (Good morning! Hi. Hello.) elköszönés (Goodbye. Bye. See you soon. See you on Saturday.) bemutatkozás, bemutatás (My name’s Tom. This is my friend. Nice to see you.) köszönet és arra reagálás (Thank you very much. You’re welcome.) érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás (How are you? I’m fine, thank you. I’m not well.) bocsánatkérés és arra reagálás (Oh, I’m sorry. Never mind.) személyes képeslap (dear, best wishes) Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: tetszés, nem tetszés (I like it very much. I don’t like it.) akarat, kívánság (I want to pay.) képesség kifejezése (I can understand it.) kötelezettség (I must leave now.) Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése (It is a book. This is my mother. Her name is Maria) dolgok, személyek leírása (This book is new. My mum has got big eyes.) információkérés (What can you buy here? What’s the time? When do you get up? What are they doing now?) 107
információadás (The bank is next to the office. It is under the table. It’s nine o’clock. They are sleeping.) tudás, nem tudás (I don’t know. I know her. Yes, I see.) igenlő vagy nemleges válasz. események leírása (She is opening the door. She is coming in.)
Partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés (Can you come to my house? is a book. This is my mother. Her name is Maria) javaslat (Let’s wait for the bus.) tiltás, felszólítás (You must not smoke here.) Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: betűzés kérése (Can you spell your name? How do you spell it?) betűzés visszakérdezés, nem értés (What does it mean? Can you repeat it, please?)
Fogalomkörök: cselekvés, történés, létezés kifejezése ( to be–állító, tagadó, kérdő, egyszerű és folyamatos jelen) birtoklás kifejezése (Whose? have got, has got, possessive adjectives, ’s ) térbeli viszonyok (here, there, in, on, under, between, in front of, at, behind, near, opposite) időbeli viszonyok (right now, today, at, in, on, nap, hónap, időpontok) mennyiségi viszonyok (a/an, this/these, számok írott alakja 1-1000, irregular plurals) minőségi viszonyok (melléknevek, melléknevek fokozása, ellentétpárok) modalitás (can, must, can't, mustn't, have to, should, shouldn’t) esetviszonyok (alany, tárgy, birtokos) logikai viszonyok (and, but, or, because) szövegösszetartó eszközök (személyes névmások, mutató névmások, kérdőszók, névelők).
A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: A tanuló ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség: A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése: A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál; 108
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.
Íráskészség: A tanuló
ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol.
A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: A tanulók értékelésének az alapja továbbra is elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődés. Az oktatási folyamatban az ellenőrzés és értékelés folyamatos, motiváló hatású. A négy nyelvi alapkészség fejlődését csoport és tanulói szinten folyamatosan mérjük, értékeljük. A teljesítményeket jutalmazhatjuk piros ponttal, tárgyakkal, érdemjeggyel, de szóban és írásban is értékelünk. Az egyén vagy csoport teljesítményét a tanulók is értékelik, így segítve a helyes önértékelés kialakulását, az egyéni felelősség megalapozását. Az adott munka értékelése előre megbeszélt szempontok szerint történik. Az értékelésnek tartalmaznia kell a továbbfejlődéshez adott javaslatokat is. Egyéni teljesítményt tükröző írásbeli témazáró dolgozat félévenként három, rendszerező, összefoglaló dolgozat évi három alkalommal. A nyújtott teljesítményt százalékosan értékeljük, és a következőképpen váltjuk érdemjegyre: 100-91% {5}, 90-76% {4}, 75-51% {3}, 50-34% {2}, 33-0 % {1}. A félévi és év végi minősítő jegyek megállapításakor a rendszerező és összefoglaló dolgozatok érdemjegyeit a többi jegyhez képest kétszeres súllyal kell számítani. Az egyéni teljesítmények minősítése félévkor, és az 5. évfolyam végén, összegző-lezáró módon, osztályzattal (jeles: 5, jó: 4, közepes: 3, elégséges: 2, elégtelen:1) történik. A szóbeli és az írásbeli ellenőrzés körülbelüli aránya 70-30%. Mindkét ellenőrzési módnak a gyermek személyiségét, az egyéni haladási tempót is tiszteletben tartva kell történnie, nem lehet egyik sem a tanuló személyiségére káros hatású, vagy megtorló jellegű. A szóbeli teljesítmények, és az írásbeli dolgozatok osztályzását kísérje magyarázó értékelés. Taneszközök: Welcome 2 tankönyv, órai füzet, szótárfüzet tanulónként tanári kézikönyv, tárgyak, kép- és szókártyák, egyéb szakirányú anyagok hanganyag, képanyag a használatban lévő tankönyvhöz, poszterek szótár: Országh László: Angol-magyar szótár nyelvtani táblázatok (nyelvtani szerkezeteket bemutató táblázatok) térképek (Europe, Hungary, Kiskunhalas, the United Kingdom) IKT-s eszközök 6. osztály Témakörök, tartalmak:
Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek, ház részei, mindennapi életünk. 19 óra Emberi kapcsolatok: emberek külső és belső jellemzése. 19 óra Tágabb környezetünk: nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása, közlekedési eszközök. 17 óra Természeti környezetünk: alapvető környezetvédelmi fogalmak, a világűr, időjárás, Földünk nevezetes tájai; Nagy Britannia tájai, időjárásuk, főbb nevezetességeik, állatok. 19 óra 109
Egészséges életmód: balesetek, betegségek, régen és ma. Étkezés: étkezési szokások nálunk és Angliában; ételek és ételreceptek. Vásárlás: mindennapi bevásárlás, ruhavásárlás. Öltözködés: ruházat a különböző évszakokban. Szabadidő és szórakozás: sport; filmek, színház, múzeum, olvasás. Nem szakrendszerű óra Szabadon felhasználható órák keretében: angol nyelvű imádság megtanulása, látogatás az iskolai könyvtárban, angol nyelvű könyvek, klasszikus művek könnyített változatban, videófilm megnézése, számítógépes nyelvi játékok használata.
gyógyításuk 17 óra 17 óra 14 óra 12 óra 20 óra 19 óra 12 óra daltanulás,
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás (Excuse me. How do you do.) köszönés (Good morning! Hi. Hello.) elköszönés (Goodbye. Bye. Have a nice weekend.) bemutatkozás, bemutatás (My name’s Tom. I’m from Hungary.) köszönet és arra reagálás (Thank you very much. You’re welcome.) érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás (How are you? I’m fine. I’m not well.) bocsánatkérés és arra reagálás (Oh, I’m sorry. Never mind.) gratuláció, jókívánságok és arra reagálás (Happy birthday.) személyes levél, fordulatok Személyes beállítódás, vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra reagálás (Do you fancy agame of tennis? I’d love to. OK. In a minute) tetszés, nem tetszés (I like it very much. It’s wonderful. I don’t like it.) egyetértés, egyet nem értés (I don’t think so. Yes, I do.) kötelezettség (When do we have to start? We have to leave now.) akarat, kívánság (I want to…, I would like to…) terv (What are you going to do?) Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése (It’s my brother’s birthday tomorrow.) dolgok, személyek leírása (He wants to be a doctor. You can see her here.) események leírása (She went out the street and saw an accident.) információkérés (Where were you last week? What happened to him?) információadás ( I was at school yesterday. We are going to buy a book.) tudás, nem tudás (I’m sorry, I don’t know.) igenlő vagy nemleges válasz.
110
Partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés (Can I borrow your pencil? Yes, here you are.) javaslat és arra reagálás (Why don’t we go home? That’s a good idea. Anything to drink? Yes. Please.) meghívás és arra reagálás (Come and see us. Yes, OK. ) kínálás és arra reagálás (Do you want some icecream? No, thank you. ) Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: betűzés kérése (Can you spell your name? How do you spell it?) betűzés visszakérdezés, nem értés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre –
Fogalomkörök: cselekvés, történés, létezés kifejezése (to be jelen idő, egyszerű múlt idő, állító, tagadó, kérdő alak, leggyakoribb igék egyszerű és folyamatos jelen idő, egyszerű és folyamatos múlt idő, állító, tagadó és kérdő alak, egyszerű jövő idő, to be going to szerkezet) birtoklás kifejezése (have (got), birtokos névmások, ’s) térbeli viszonyok (irányok, helymeghatározás, over there, over here, onto, into, out of, above, inside) időbeli viszonyok (dátumok, múlt idő, jelen idő, jövő idő, yesterday, last week, later, soon, gyakoriság) mennyiségi viszonyok (a lot of, some, any, megszámlálható, nem megszámlálható főnevek, törtek, mennyiségi egységek, than, as, rendhagyó melléknevek) minőségi viszonyok (melléknevek fokozása, sorszámnevek) modalitás (have to, have got to, had to, can, could, must, shall, will, going to) esetviszonyok (alany, tárgy, birtokos, határozó) logikai viszonyok (and, or, but, so, because) szövegösszetartó eszközök (határozott és határozatlan névelő, névmások).
A továbbhaladás feltételei: megegyezik az európai minimumszinttel (A1) Hallott szöveg értése: A tanuló utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség: A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér; 111
tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.
Olvasott szöveg értése: A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti.
Íráskészség: A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol.
A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: Az alapozó időszak végén a tanulók már legalább három éve tanulják az idegen nyelvet. A tanulók értékelésének az alapja továbbra is elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődés, de a tantervben továbbhaladási feltételként megfogalmazottak irányadóként számítanak. Az oktatási folyamatban az ellenőrzés és értékelés folyamatos, motiváló hatású. A négy nyelvi alapkészség fejlődését csoport és tanulói szinten folyamatosan mérjük, értékeljük. A teljesítményeket jutalmazhatjuk piros ponttal, tárgyakkal, érdemjeggyel, de szóban és írásban is értékelünk. Az egyén vagy csoport teljesítményét a tanulók is értékelik, így segítve a helyes önértékelés kialakulását, az egyéni felelősség kialakulását. Az adott munka értékelése előre megbeszélt szempontok szerint történik. Az értékelésnek tartalmaznia kell a továbbfejlődéshez adott javaslatokat is. Egyéni teljesítményt tükröző írásbeli témazáró dolgozat félévenként három, rendszerező, összefoglaló dolgozat évi három alkalommal. A nyújtott teljesítményt százalékosan értékeljük, és a következőképpen váltjuk érdemjegyre: 100-91% {5}, 90-76% {4}, 75-51% {3}, 50-34% {2}, 33-0 % {1}. A félévi és év végi minősítő jegyek megállapításakor a rendszerező és összefoglaló dolgozatok érdemjegyeit a többi jegyhez képest kétszeres súllyal kell számítani. A tanév folyamán az adott témakör szóanyagát, nyelvtani szerkezeteit, kifejezéseit, rövid szövegeit szóban és írásban is folyamatosan ellenőrizzük. Sor kerül a témakör lezárásaként úgynevezett projektmunka készítésére is, melyben a tanulók a témakörhöz kapcsolódó élményeiket, gondolataikat közölhetik társaikkal, képekkel, rajzokkal illusztrálva. A tanulók év végén szóbeli vizsgán vesznek részt, ahol érdemjegyet kapnak, ami egy összefoglaló dolgozat jegyének felel meg. Ezt szóbeli értékelés is kiegészíti, ami tartalmazza az egyéni továbbfejlődéshez szükséges javaslatokat is. Az egyéni teljesítmények minősítése félévkor, és a 6. évfolyam végén, összegző-lezáró módon, osztályzattal (jeles: 5, jó: 4, közepes: 3, elégséges: 2, elégtelen:1) történik. A szóbeli és az írásbeli ellenőrzés körülbelüli aránya 60-40%. Mindkét ellenőrzési módnak a gyermek személyiségét tiszteletben tartva kell történnie, nem lehet egyik sem a tanuló személyiségére káros hatású, vagy megtorló jellegű. A szóbeli teljesítmények, és az írásbeli dolgozatok osztályzását kísérje magyarázó értékelés.
112
Taneszközök Welcome 2 tankönyv, To the Top 2 tankönyv, vázlatfüzet, szótárfüzet tanári kézikönyv, tárgyak, kép- és szókártyák, egyéb szakirányú anyagok hanganyag, képanyag a használatban lévő tankönyvhöz, poszterek szótár: Országh László: Angol-magyar, Magyar-angol szótár nyelvtani táblázatok (nyelvtani szerkezeteket bemutató táblázatok) IKT-s eszközök térképek (Europe, Hungary, the United Kingdom, the USA) 7. évfolyam Témakörök, tartalmak: Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; családi ünnepek, események, életutak. Családfa. Az én jövőm. 20 óra Emberi kapcsolatok: emberek külső és belső jellemzése, híres emberek. 20 óra Tágabb környezetünk: Kanada; London, New York bemutatása. 20 óra Természeti környezetünk: időjárás, Földünk tájai; időzónák, különleges időjárású tájak. 17 óra Az iskola világa: szabályok az iskolában, egyenruha, házirend. 17 óra Egészséges életmód: étkezés étteremben, sport, pihenés. 20 óra Utazás: közlekedés városban, útbaigazítás, közlekedési szabályok, térképhasználat, járművek. 21 óra Szabadidő és szórakozás: különleges sportok; filmek, színház, olvasás. Legendák, híres angolok, történelmi események. 21 óra Szabadon felhasználható órák keretében: angol nyelvű imádságok megtanulása, látogatás az iskolai könyvtárban, angol nyelvű könyvek, klasszikus művek. Történet közös feldolgozása. Videofilm: The USA. 29 óra Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás (How are you? I’m not well.) engedélykérés és arra reagálás (Can I open the window, please?) köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás (I’m sorry I’m late. OK. never mind. Sit down.) gratuláció, jókívánságok és arra reagálás (Have a nice day! Same to you.) telefonálás (Hello, this is Mary speaking.)
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás, öröm (I’m so sorry. I’m happy to hear that you are well.) elégedettség, elégedetlenség (It’s a pity she isn’t at home.) csodálkozás, remény, bosszúság (What a pity! I hope you can come to the party.) aggodalom (What’s the matter? I’m worried about..) Személyes beállítódás, vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
véleménykérés és arra reagálás (Do you fancy a game of tennis? I’d love to. OK. In a minute.) 113
tetszés, nem tetszés (I didn’t like it. It was a bit boring.) akarat, kívánság (I want to…, I would like to travel abroad.) képesség, szükségesség (I can go home. I must have a rest. I have to go home.) ígéret, szándék, dicséret (It was brilliant.) terv (What are you going to do? I’m planning to…)
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása (Tom, this is Nick. He’s new here.) események leírása, információkérés, adás (How was your weekend? Have you ever been to Italy?) igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:
kérés, tiltás, felszólítás (Could you look after the cats? He shouldn’t work so hard.) javaslat és arra reagálás (Would you like to dance? Yes, OK. ) meghívás és arra reagálás (Do you want to .. , No, thank you.) kínálás és arra reagálás (Would you like a drink? Yes, please. I’d like a glass of lemonade.) segítség felajánlása (Shall I bring you…? I’ll do the washing up for you.)
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés (Pardon? Could you repeat it, please? betűzés kérése, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre (Would you speak more loudly? I can’t hear you.) Megértés biztosítása (You are a teacher, aren’t you?) –
Fogalomkörök: cselekvés, létezés, történés kifejezése ( to be jelen, múlt idő, állító, tagadó, kérdő alak; egyszerű, folyamatos, befejezett jelen idő, állító, tagadó, kérdő; egyszerű jövő idő, egyszerű és folyamatos múlt idő, állító, tagadó, kérdő) birtoklás kifejezése (birtokos névmások, ’s, főnév +of+főnév szerkezet) térbeli viszonyok (irányok, helymeghatározás, along the river, in the East, on, in, in the centre, out, inside, anywhere, nowhere, on the left) időbeli viszonyok (in, on, at, ago, next year, one day, last year, while) mennyiségi viszonyok, minőségi viszonyok (than, as, so… as, rendhagyó melléknevek, percentages) modalitás(can, could, able to, must, had to, going to, have to, will, shall, should, would) esetviszonyok (alany, tárgy, birtokos) logikai viszonyok (so, but, and, when, such as, which, that) szövegösszetartó eszközök (névelők és tulajdonnevek kapcsolata, vonatkozó névmások).
A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: A tanuló megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; 114
jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.
Beszédkészség: A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; eseményt mesél el; megértési probléma esetén segítséget kér; beszélgetést kezdeményez, befejez.
Olvasott szöveg értése: A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség: A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír; egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt, közvetítő szöveget ír.
A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: A fejlesztő időszakban a tanulók már több éve tanulják az idegen nyelvet. A tanulók értékelésének az alapja a tantervben továbbhaladási feltételként megfogalmazott követelmények teljesítése. Az oktatási folyamatban az ellenőrzés és értékelés folyamatos, motiváló hatású. A négy nyelvi alapkészség fejlődését csoport és tanulói szinten folyamatosan mérjük, értékeljük, de a hangsúly kissé áttolódik az egyéni teljesítményre. A teljesítményeket jutalmazhatjuk piros ponttal, érdemjeggyel, de szóban és írásban is értékelünk. Az egyén vagy csoport teljesítményét a tanulók is értékelik, így segítve a helyes önértékelés kialakulását, az egyéni felelősség kialakulását. Az adott munka értékelése előre megbeszélt szempontok szerint történik. Az értékelésnek tartalmaznia kell a továbbfejlődéshez adott javaslatokat is. Egyéni teljesítményt tükröző írásbeli témazáró dolgozat félévenként négy, rendszerező, összefoglaló dolgozat évi két alkalommal. A nyújtott teljesítményt százalékosan értékeljük, és a következőképpen váltjuk érdemjegyre: 100-91% {5}, 90-76% {4}, 75-51% {3}, 50-34% {2}, 33-0 % {1}. A félévi és év végi minősítő jegyek megállapításakor a rendszerező és összefoglaló dolgozatok érdemjegyeit a többi jegyhez képest kétszeres súllyal kell számítani. A tanév folyamán az adott témakör szóanyagát, nyelvtani szerkezeteit, kifejezéseit, rövid szövegeit szóban és írásban is folyamatosan ellenőrizzük. Sor kerül a témakör lezárásaként úgynevezett projectmunka készítésére is, melyben a tanulók a témakörhöz kapcsolódó 115
élményeiket, gondolataikat közölhetik társaikkal, képekkel, rajzokkal illusztrálva. Az egyéni teljesítmények minősítése félévkor, és a 7. évfolyam végén, összegző-lezáró módon, osztályzattal (jeles: 5, jó: 4, közepes: 3, elégséges: 2, elégtelen:1) történik. A szóbeli és az írásbeli ellenőrzés körülbelüli aránya 50-50%. Mindkét ellenőrzési módnak a gyermek személyiségét tiszteletben tartva kell történnie, nem lehet egyik sem a tanuló személyiségére káros hatású, vagy megtorló jellegű. A szóbeli teljesítmények, és az írásbeli dolgozatok osztályzását kísérje magyarázó értékelés. Taneszközök: Express Publishing To the Top 2, 3 tankönyv és munkafüzet, vázlatfüzet, szótárfüzet tanulónként, tanári kézikönyv, tárgyak, kép- és szókártyák, szórólapok, egyéb szakirányú anyagok, hanganyag, képanyag a használatban lévő tankönyvhöz, poszterek, szótár: Országh László: Angol-magyar, Magyar-angol szótár, nyelvtani táblázatok (nyelvtani szerkezeteket bemutató táblázatok), térképek (Europe, Hungary, the United Kingdom, the USA).
8. évfolyam Témakörök, tartalmak:
Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; családi ünnepek, események, életutak. Családfa. Az én jövőm. Az én személyiségem. Mindennapi életünk. Emberi kapcsolatok: emberek külső és belső jellemzése, emberek élete régen és ma. Tágabb környezetünk: találmányok, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, USA. Természeti környezetünk: a tengerek világa, védett állatok, időjárás. Egészséges életmód: sport, pihenés, betegségek és gyógyításuk, balesetek, elsősegélynyújtás. Étkezés: egészséges és egészségtelen ételek, a helyes táplálkozás tudománya. Öltözködés: divat régen és most, ruhadarabok. Szabadidő és szórakozás: önkéntes munkák, különféle tv-műsorok, újságok, könyvek. Szabadon felhasználható órák keretében: angol nyelvű imádságok megtanulása, látogatás az iskolai könyvtárban, angol nyelvű könyvek, klasszikus művek. Történet közös feldolgozása. Videofilm: Australia
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás, köszönés, elköszönés (mint korábban) bemutatás, bemutatkozás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, 116
24 óra 23 óra 20 óra 20 óra 18 óra 17 óra 14 óra 20 óra
29 óra
gratuláció, jókívánságok és arra reagálás (Good luck. Thank you. That’s what friends are for.) üdvözletküldés (Give my love to… I will.) személyes levél, hivatalos levél (jelentkezés álláshírdetésre)
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás, öröm (Poor you.) elégedettség, elégedetlenség (It’s OK. I’ll leave it. It’s too small.) csodálkozás, remény, bosszúság (I’m sorry to hear that. Better luck next time. That’s a pity.) Aggodalom, félelem (Are you afraid of…?) Személyes beállítódás, vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra reagálás (Did you enjoy the film? No, it was a waste of time. What if I forget it?) valaki igazának az elismerése és el nem ismerése ( I can’t believe it.) egyetértés, egyet nem értés (Me to. Me neither. Nor can I. So do we.) tetszés, nem tetszés (I think I prefer What a great idea! akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség (Careful. You might burn your arm.) ígéret, szándék, dicséret (Well done. That’s great news.) érdeklődés, érdektelenség (It doesn’t really bother me.) Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása, külső, belső tulajdonságok események leírása (Paper is made here. Inventions.) információkérés, információadás (What do you think of..?) igenlő vagy nemleges válasz (Yes, sure. That’s not true.) tudás, nem tudás (Well, I don’t really know), bizonyosság, bizonytalanság. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés, tiltás, felszólítás (Can you give me a hand with..? Don’t be silly. javaslat és arra reagálás (Are you coming to my party tomorrow? I’m afraid not.) meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás (Would you like another glass of water? Yes, please.) tanács és arra reagálás (What would you recommend? What shall I do? I think you should) Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés (What does it say? Would you read it again? I couldn’t understand it.) betűzés kérése, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre. egyetértés, visszakérdezés (So, do I…. aren’t you?) –
Fogalomkörök: cselekvés, létezés, történés kifejezése (igék egyszerű, folyamatos, befejezett jelen időben, állító, tagadó, kérdő; egyszerű és folyamatos múlt idő, állító, tagadó, kérdő alak; used to, egyszerű jövő idő; szenvedő szerkezet; feltételes szerkezet). birtoklás kifejezése (mint korábban) 117
térbeli viszonyok (mint korábban) időbeli viszonyok (for, since, mint korábban) mennyiségi viszonyok (too, enough, mint korábban) minőségi viszonyok (too, enough, melléknevek, főnevek melléknévi szerepben) modalitás (segédigék és múlt idejük, jövő idő, to be able to, have to, might) esetviszonyok (mint korábban) logikai viszonyok (but, however, mint korábban) szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei: megegyezik az európai alapszinttel (A2)
Hallott szöveg értése: A tanuló utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség: A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket feltesz, eseményeket elmesél; megértési probléma esetén segítséget kér; egyszerű párbeszédben részt vesz.
Olvasott szöveg értése: A tanuló
ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfog. szövegben kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerű történetet megért; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfog., kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. 118
Íráskészség: A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.
A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: A fejlesztő időszak végén a tanulók már több éve tanulják az idegen nyelvet. A tanulók értékelésének az alapja a tantervben továbbhaladási feltételként megfogalmazott követelmények teljesítése. Az oktatási folyamatban az ellenőrzés és értékelés folyamatos, részterületekre koncentráló és motiváló hatású. A négy nyelvi alapkészség fejlődését csoport és tanulói szinten folyamatosan mérjük, értékeljük, de a hangsúly áttolódik az egyéni teljesítményre. A teljesítményeket jutalmazhatjuk piros ponttal, érdemjeggyel, de szóban és írásban is értékelünk. Az egyén vagy csoport teljesítményét a tanulók is értékelik, így segítve a helyes önértékelést, az egyéni felelősség kialakulását. Az adott munka értékelése előre megbeszélt szempontok szerint történik. Az értékelésnek tartalmaznia kell a továbbfejlődéshez adott javaslatokat is. Egyéni teljesítményt tükröző írásbeli témazáró dolgozat félévenként négy, rendszerező, összefoglaló dolgozat évi négy alkalommal. A nyújtott teljesítményt százalékosan értékeljük, és a következőképpen váltjuk érdemjegyre: 100-91% {5}, 90-76% {4}, 75-51% {3}, 50-34% {2}, 33-0 % {1}. A félévi és év végi minősítő jegyek megállapításakor a rendszerező és összefoglaló dolgozatok érdemjegyeit a többi jegyhez képest kétszeres súllyal kell számítani. A tanév folyamán az adott témakör szóanyagát, nyelvtani szerkezeteit, kifejezéseit, rövid szövegeit szóban és írásban is folyamatosan ellenőrizzük. Sor kerül a témakör lezárásaként úgynevezett projectmunka készítésére is, melyben a tanulók a témakörhöz kapcsolódó élményeiket, gondolataikat közölhetik társaikkal, képekkel, rajzokkal illusztrálva. Az egyéni teljesítmények minősítése félévkor, és a 8. évfolyam végén, összegző-lezáró módon, osztályzattal (jeles: 5, jó: 4, közepes: 3, elégséges: 2, elégtelen:1) történik. A szóbeli és az írásbeli ellenőrzés körülbelüli aránya 50-50%. Mindkét ellenőrzési módnak a gyermek személyiségét tiszteletben tartva kell történnie, nem lehet egyik sem a tanuló személyiségére káros hatású, vagy megtorló jellegű. A szóbeli teljesítmények, és az írásbeli dolgozatok osztályzását kísérje magyarázó értékelés. Taneszközök: To the Top 3. tankönyv és munkafüzet, vázlatfüzet, szótárfüzet tanulónként, tanári kézikönyv, tárgyak, kép- és szókártyák, szórólapok, egyéb szakirányú anyagok, hanganyag, képanyag a használatban lévő tankönyvhöz, poszterek, szótár: Országh László: Angol-magyar, Magyar-angol szótár, Oxfrord egynyelvű szótár, IKT-s eszközök nyelvtani táblázatok (nyelvtani szerkezeteket, igeidőket bemutató táblázatok), térképek (Europe, Hungary, the United Kingdom, Australia).
119
NÉMET NYELV 5 - 8. osztály Alapvető cél: Az élő idegen nyelv, így a német nyelv tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás és írás) révén lehetséges Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy a diákok hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai legyenek, használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, ami személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja. 5 - 8. osztály Évfolyam:
5.
6.
7.
8.
Heti óraszám:
3
3
3
3
Évi óraszám.
111
111
111
111
Cél- és feladatrendszer: A német nyelv a többi tantárggyal összhangban, ugyanakkor azokat kiegészítve az általános és konkrét oktatási, nevelési célok és feladatok megvalósítását szolgálja. A nyelvtanulás sajátos eszközeivel a keresztény eszmeiség kialakításában nyújtson segítséget. Szolgálja az emberi értékek, az igazság, a jóság, a szépség - s e három értékből fakadó további értékek - a lelkiség és az erkölcs formálását. E törekvéseket Jézus Krisztus tanításában már megfogalmazta, amelyek a keresztény ember számára alapértékeket jelentenek. Egymás nyelvének ismerete közelebb hozza egymáshoz a különböző nyelveken gondolkodó idegen embereket a hitben és a szeretetben. A közös vonások közös keresztény forrásból erednek. Rámutatnak arra, hogy kultúránk az európai kultúra része. Nyelvünk, s nyelvi struktúránk sokban különbözik egymástól, de a sokszor közös történelmi sors kölcsönhatással volt kultúránk, sőt nyelvünk fejlődésére is. Tanulóinkban fel kell ébreszteni a nyelvtanulás iránti vágyat. Ismerjék föl, ha több nyelvet, kultúrát ismernek hitelesebb képet kapnak a körülöttük lévő világról. A más népek életével, kultúrájával, gondolkodásmódjával való megismerkedés egyúttal önmaguk jobb megismerését és jobb önértékelését szolgálja. Így pontos képet kaphatnak nemzetünk helyzetéről, beilleszkedéséről az európai kultúrába. Keresztényi és nemzeti értékeink megismertetése más népekkel kizárólag az adott idegen nyelven keresztül történhet. Tanításunk során mutassuk be a német nyelvű országok életét, kultúráját. A nyelvoktatás fő feladatai közé tartozik a gyakorlati nyelvi készségek és képességek fejlesztése szóban és írásban: beszédértés, hallás utáni megértés, beszédkészség, olvasás-, íráskészség és képesség (fordítási és fogalmazási készség). Szisztematikusan felépített mondatmodellekkel és sokrétű gyakorlatokkal kell a nyelvtudást és a beszédet fejleszteni.
120
A nyelvtanulás célja, hogy a tanulók bázistudással rendelkezzenek, és azokat a készségeket és képességeket fejlessze, amelyek a tudáshoz vezető utat mutatják. Az elsajátított módszerek révén legyenek képesek a nyelvtudás önképzés formájában történő továbbfejlesztésére, ill. új nyelvnek megtanulására. A nyelvtanulás a jellemalakítás és a személyiségformálás egyik igen hatásos eszköze is. Egyik fontos feltétele a kitartás és a szorgalom. Fejleszti a figyelmet, az udvariasságot, a tárgyilagosságot, a nyitottságot és az egyéni vélemény bátor kimondásra nevel. Elősegíti a készséget a toleranciára és a kritika gyakorlására és elviselésére. A nyelvhasználattal egyidejűleg meg kell kísérelni a beszédpartnerhez való igazodást, figyelmesen meg kell hallgatni, és a válaszban nyelvhez igazított kifejezéseket kell használni. A nyelvtudás birtokában mind a humán, mind a reál tárgyak iránt nyitott, érdeklődő, magát állandóan képezni tudó tanulókból harmonikus, kiegyensúlyozott felnőtt és kiváló szakember lehet. A nyelvtanulásnak ezt a szerepét előtérbe kell helyezni. A kommunikatív nyelvi készség fejlesztésének motiváló alapját úgy teremthetjük meg, ha tudatosítjuk a nyelv tanulásának jelentőségét. Az idegenforgalom jelentősen megnövekedett, a német nyelvterület országai fontos kereskedelmi partnereink lettek. A német nyelvű szakirodalom és a szakfolyóiratok szerepe felértékelődött. A tanulók a mindennapi élet számos területén hasznosíthatják német nyelvi ismereteiket, de a nyelvtudás előnyt jelent a továbbtanulásban és a hivatásgyakorlásban is. A nyelvoktatás első felében kettős célunk van: felébreszteni a kedvet a nyelv iránt (motiváció) és a receptív készségek fejlesztése (alapozás). Ez a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A tananyag az anyanyelvükön már jórészt ismert témákat és élethelyzeteket tartalmazza. Az alsóbb évfolyamokon a játékosságon van a hangsúly. Fontos, hogy a nyelvtanulás alapjául szolgáljanak a szerepjátékok. Dalok, mondókák, versek, imádságok, egyházi énekek tanulása a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztését segítik, miközben az idegen nyelv hangjainak ejtését és az intonációt is fejlesztik. A memoriter tanulása később is fontos szerepet kapjon. A nyelvoktatás kezdeti szakaszában a különböző beszédszituációk és nyelvi struktúrák határozzák meg a témák alapszókincsét. Sajátítsák el a köznapi életben használatos kifejezéseket, beszédfordulatokat, és tegyenek szert olyan kommunikatív készségekre, hogy egyszerű beszédhelyzetekben meg tudják érteni partnerüket (beszédértés). A 10-14 éves korosztálynál fontos a beszédmodellek és írott nyelvstruktúrák közvetítése és automatizálása. A beszédértés mellett hangsúlyt kap a beszédkészség. Tanulják meg a szótár használatát. 14 éves korra az első idegen nyelvet beszédszinten kell elsajátítani. Az Európa Tanács ajánlása szerint az A1 szintet el kell érni a 8. osztály végére. Az adott óraszám mellett mi is ezt tartjuk szem előtt. A kommunikatív oktatás mellett tegyenek szert a szükséges nyelvtani ismeretekre is, melyek a nyelv írásbeli alkalmazásához, a helyesíráshoz szükségesek, és továbbtanulás esetén a magasabb nyelvi szint elérését lehetővé teszik. KULCSKOMPETENCIÁK Az idegen nyelvi kompetencia A tanuló képes az idegen nyelvű információt megérteni és átadni, interakcióban részt venni. Képes tanárával és társaival a célnyelven kommunikálni, együttműködni az órai feladatok megoldásában. 121
Kialakul az igénye idegen nyelvi hatások (rádiós és televíziós programok, újságcikkek) értelmezésére és önálló hasznosítására, beépítésére. Anyanyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi tanulási folyamat visszahat az anyanyelvi kommunikáció fejlődésére. Az idegen nyelvi tevékenységek során fejlődik az anyanyelvi szókincs, szövegértő képesség. A tanuló képessé válik megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, és a helyzetnek megfelelő módon kifejezni magát. Matematikai kompetencia A nyelvórai tevékenység során adatok, táblázatok feldolgozására is sor kerül Természettudományos kompetencia és környezeti nevelés Az idegen nyelvi tartalmak között szerepel a természeti törvények, törvényszerűségek, berendezések működésének megismerése. Ennek kapcsán környezetünk értékeinek megőrzésére, gyarapítására sarkalljuk a diákokat. Ösztönözzük, hogy életmódjukban a természet tisztelete, felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Digitális kompetencia A nyelvi órákon az internet és a számítógép nyújtotta lehetőségeket felhasználva hozzájárulunk a tanulók informatikai ismereteinek bővítéséhez, az információszerzés, feldolgozás, átadás gyakorlatának elsajátításához. A hatékony, önálló tanulás Az idegen nyelv hatékony tanulásához szükséges tanulási stratégiák megismertetése, gyakoroltatása, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a tanulás tervezésében fokozatos önállóság elérésére. Szociális és állampolgári kompetencia A nyelvi órákon megjelenik az egészséges életvitelre és környezettudatos magatartásra való nevelés. Szituációs feladatok megoldása során, illetve a társas élettel kapcsolatos témakörökön keresztül a tanulók a sikeres kapcsolatok szabályait és viselkedési normáit sajátítják el. A célnyelvi kultúra anyanyelvi kultúrával való összehasonlítása lehetőséget teremt azonosságok és különbözőségek felismerésére, a kulturális értékek megismerésére és megbecsülésére és arra, hogy toleránssá és megértővé váljanak különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások mássága iránt. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A nyelvi órákon idegen nyelvű olvasmányok feldolgozásakor, projektmunkák készítésekor a tanulóknak alkalma nyílik esztétikai élményeik, érzéseik kifejezésére, kreativitásuk kibontakoztatására.
Követelmények: A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.), kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai: Mint minden tantárgynál, itt is fontos a folyamatos visszajelzés, az értékelés, az ellenőrzés mind a tanulók, mind a tanár, mind a szülők számára. 122
Kisgyerekeknél különösen lényeges, hogy folyamatos bátorítást kapjanak. Sokat biztassuk, dicsérjük őket (motiváció). A szülők tájékoztatása fogadó órákon és szülői értekezleteken történik. A gyermek teljesítményét nyomon követhetik könyvekben, munkafüzetekben,az ellenőrzőben ill. az elektronikus naplóban (Webaromo), ahol a nevelő minősíti a megoldott feladatokat. A tantárgy jellegéből adódóan, írásbeli és szóbeli értékelés van 5. osztálytól. Témazáró 3 alkalommal van évente. Szóbeli feleletek, párbeszédek, órai munkák, dolgozatok 5 jeggyel való értékelése valósul meg. A százalékok átváltása osztályzatokra a következőképpen történik: 0-33 %=1 34-50 %=2
51-75%=3
76-90%=4 91-100 %=5
A nyolcadik évfolyam vége felé szóbeli vizsgát tesznek a tanulók. A vizsga kijelölt témákból és szituációkból áll. Az érte kapott jegy témazáróval azonos súlyú. Az iskolánkban használt német nyelvi tanterv a RAABE féle átvett tanterv. Tankönyvek kiválasztásának elvei: A NAT műveltségi területeinek alkalmazhatósága Beszédcentrikus Változatos feladatokon keresztül gyakoroltatja a nyelvi struktúrákat A nyelvi automatizálás folyamatát sokoldalúan segíti elő A gyermekek érdeklődését figyelembe veszi Van hozzá hangkazetta, video, CD Jól tanítható, tanulható Mindezeket figyelembe véve a tanterv megvalósításához a következő tankönyveket használjuk: Das Deutschmobil 1-2 Lehrbuch und Arbeitsbuch Sowieso 1 Kursbuch und Arbeitsbuch Pass auf neu 1-2 Lehrbuch und Arbeitsbuch Deutsch International 1 Deutsch ist in 1-2 Lehrbuch und Arbeitsbuch Egyéb segédanyagok: Themen 1 /Hueber/ Deutsch einfach 1 /Internationes/ Alles gute! /Langenscheidt/ Grundkurs Deutsch /Verlag für Deutsch/ 4000 Sprichwörter und Zitate /Humboldt/ Kleines Lexikon des Christlichen Brauchtums /Pattloch/ Kinderbibel Juma, Kleines Volk, JÖ CD-Romok Képkártyák Szótárak
123
5. évfolyam heti 3 óra, évi 111 óra Új anyag feldolgozása: Ismétlés: Dolgozatírás: Felmérés: Szabadon felhasználható: Tankönyv:
92 óra 10 óra 3 óra 2 óra 4 óra
Deutschmobil 1. Arbeitsheft 1
Az új anyag témakörei: Lektion 6 - Zootiere
20 óra
Témakör: Tágabb környezetünk: állatok, leírásuk, etetésük Kommunikációs szándékok: Dolgok leírása /az elefánt/ Rejtvény az állatokról Beszélgetés az állatokról /származás, képesség, tulajdonság/ Grafikon értelmezése Felvilágosítás adása Képek alapján történet elmesélése Fogalomkörök: A főnevek többes száma, "gyenge" főnevek tárgyesete Kérdő névmás: woher? Modalitás: können ragozása Jelenidejűség: tőhangváltós igék /fressen, tragen/ Készségfejlesztés: Kedvenc állat bemutatása - szótárhasználat Ismert nyelvi eszközökkel képtörténet elmondása Kiegészítő anyag: "Was Tiere können" Játékok az állatnevek gyakorlására Hallott szöveg értése Lektion 7 - Zirkus
17 óra
Témakör: Szabadidő és szórakozás: a cirkusz /állomáshelyei Európa térképén/ Az iskola világa: az ideális tanár Kommunikációs szándékok: Tetszés, nem tetszés Olvasott szövegek összehasonlítása, az információs különbségek megfogalmazása Megszólítás Képek, szövegek egyeztetése 124
Kérés /program egyeztetése/ Vázlat alapján egyszerű mondatokban közlések megfogalmazása /cirkusziskola/ Hallott minta alapján párbeszéd eljátszása /Zippo und Zappo/ Állatok összehasonlítása /állatrekordok/
Fogalomkörök: Térbeli viszonyok, helymeghatározás /vor, über, hinter, durch, neben, in, unter, auf/ Magázás Felszólítás /du, ihr, Sie/ Modalitás /wollen, sollen + Infinitív/ Melléknevek fokozása, összehasonlító szerkezetek Kérdőszó: wohin? Készségfejlesztés: Ismert szöveg alapján a hallott szöveg kiegészítése /egy telefonbeszélgetés/ Tanult minta alapján egyszerű mondatokban cselekvéssor /varázstrükk/ elmesélése Beszélgetés cirkuszi számokról Kiegészítő anyag: Hallott szöveg értése A felszólító mód játékos gyakorlása Ismert nyelvi eszközökkel néhány szóból álló mondatok helyes írása /Wie soll eine Lehrerin sein?/ Lektion 8 - Essen und Trinken 20 óra Témakör: Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek Kommunikációs szándékok: Javaslat és arra reagálás /étkezés/ Köszönet és arra reagálás /vásárlás/ Hallott történet variálása Párbeszéd kiegészítése, folytatása Ételek, italok megnevezése, kiválasztása, véleménynyilvánítás Az étteremben: rendelés, felszolgálás; étlapról rendelés Táblázat értelmezése Néhány mondatos párbeszéd az étkezésről /reggeli, ebéd, vacsora/, Herr Superdickről Szakácskönyv, receptek Fogalomkörök: Szövegösszetartó eszközök: személyes névmások tárgy esete A többes számú főnév tárgy esete Szövegösszetartó eszközök: man névmás Kérdőszó: was für /ein-/? Készségfejlesztés: Tanult minta alapján egyszerű mondatokban közlések megfogalmazása, kérdések feltevése Recept megadása Kiegészítő anyag: Hallott szöveg értése Német nyelvű étlap 125
18 óra
Lektion 9 - Kranksein Témakör: Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek A testrészek Kórházban
Kommunikációs szándékok: Az orvosnál /Herr Superdick ist krank/: panaszok elmondása, /étkezési/ tanácsok Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás /interjú/; tetszés, nem tetszés megfogalmazása Szöveghez képek rendezése Valakihez fordulás, visszautasítás /Oma kommt zu Besuch/ Képtörténet /Im Krankenhaus/ Fogalomkörök: Modalitás /dürfen, müssen + Infinitív/ Szövegösszetartó eszközök: a személyes névmás részes esete, a wenn kötőszó Készségfejlesztés: Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszadás Tanult minta alapján egyszerű mondatokban közlések megfogalmazása, kérdések feltevése Tanult minta alapján egyszerű közlések megfogalmazása írásban Ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérés, utasítás megértése, arra cselekvéssel válaszadás Kiegészítő anyag: Hallott szöveg megértése 17 óra
Lektion 10 - Verreisen Témakör: Utazás: utazási előkészületek Öltözködés Az időjárás
Kommunikációs szándékok: Ruhadarabok megnevezése, becsomagolásuk az időjárásnak megfelelően Az időjárás jellemzése /képek/ Útvonal, időtartam megadása Térbeli viszonyok megadása Fogalomkörök: Szövegösszetartó eszközök: a birtokos névmások alany és tárgyesetben Térbeli viszonyok kifejezése: von, über, nach Időbeli viszonyok kifejezése: wie lange? kérdőszó Készségfejlesztés: Egyszerű közlés írásbeli megfogalmazása tanult minta alapján /levél/ Ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információ kiszűrése Tanult minta alapján egyszerű mondatokban közlések megfogalmazása /kép/ Kiegészítő anyag: "Eine Wanderung ist lustig,…" Hallott szöveg megértése 126
A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.
Beszédkészség A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol - tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel - megértési probléma esetén segítséget kér. - Rövid autentikus szövegekből ismeretek szerzése (pl.: időjárás, utazás, étkezésre vonatkozóan)
Olvasott szöveg értése: A tanuló - Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; - Ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; - Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.
Íráskészség: A tanuló - Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; - Egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.(pl.: üdvözlőlap írása) - Rövid helyzetleírás - Hallott szöveg után, írásbeli válaszadás (pl.: Stundenplan)
127
6. évfolyam heti 3 óra, évi 111 óra Új anyag feldolgozása: Ismétlés: Dolgozatírás: Felmérés: Szabadon felhasználható:
92 óra 10 óra 3 óra 2 óra 4 óra
Tankönyv: Deutschmobil 2. Arbeitsheft 2 Témakörök (a szabadon felhasználható óraszámok nélkül): 20 óra
Lektion 1 -Gespenstergeschichten
Témakör: Emberi kapcsolatok: emberek külső és belső jellemzése, az iskola világa Kommunikációs szándékok: Érdeklődés és közömbösség kifejezése, információkérés, engedélyezés, tiltás Fogalomkörök: Dativ, an, auf, in, über, unter,hinter,neben,vor,zwischen,wenn,wissen Készségfejlesztés: Hallott szöveg értése, Kiegészítő anyag: Daltanulás /das Gespensterkind/ Lektion 2 – Märchen
18 óra
Témakör: A ház részei, a ház körüli teendők, mesék világa, Kommunikációs szándékok: Események elbeszélése Fogalomkörök: Cselekvések /Präteritum: gyenge és erős igék, módbeli segédigék, sein, haben/ Készségfejlesztés: Olvasott –hallott szöveg értése Országismereti információk (Grimm mesék) Lektion 3 - Abenteuer, Piraten und Wikinger Témakör: Szabadidő, utazás, régen és ma; országismeret Kommunikációs szándékok: Beszámolni eseményekről időrendben, egyetértés kifejezése. Fogalomkörök: Cselekvés, történés kifejezése /Präteritum, erős igék/als-wenn 128
18 óra
Készségfejlesztés: Hallott szöveg értése, történet elbeszélése Kiegészítő anyag: "Piratenlied", szótárhasználat Lektion 4 - Tierverhalten, Tierpfege, Flohmarkt
18 óra
Témakör: Érdeklődési kör, szabadidő, ajándékozás, vásárlás, háziállatok Kommunikációs szándékok: Információk kérése és –adása, ajánlás Fogalomkörök: mein, dein, warum? weil-denn, gefallen, Dativ Készségfejlesztés: Olvasott szöveg értése, kérdésalkotás Kiegészítő anyag: Deutsch einfach 1 - hallott szöveg értése Lektion 5 - Klassenfahrt ins Schullandheim
18 óra
Témakör: Utazás, ruházat, szem. tárgyak, levél, tágabb környezet Kommunikációs szándékok: Információkérés és –adás, vélemény, tanács, öröm, bosszankodás Fogalomkörök: sich-es igék, welcher? Zu, von, bei, dass, Készségfejlesztés: levélírás Kiegészítő anyag: utazási prospektusok tanulmányozása A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: A tanuló - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információkat kiszűr - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.
Beszédkészség A tanuló 129
-
-
ismert nyelvi eszk. megfog. Kérdésekre egyszerű struktúrákba, rendezett mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér, minta alapján egyszerű párbeszédekben részt vesz.
Olvasott szöveg értése A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokat elolvas, - egyszerű mondatokban fontos információt megtalál, - egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.
Íráskészség A tanuló - ismert nyelvi eszk. megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír, - egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz, - egyszerű szöveget/baráti üdvözletet létrehoz.
7. évfolyam heti 3 óra, évi 111 óra Új anyag feldolgozása: Ismétlés: Dolgozatírás: Felmérés: Szabadon felhasználható:
92 óra 10 óra 3 óra 2 óra 4 óra
Tankönyv: Deutschmobil 2, Arbeitsbuch 2 Témakörök (a szabadon felhasználható óraszámok nélkül): 18 óra
Lektion 6 - Hobbys, Freizeit, Spiele Témakör: Emberi kapcsolatok, hobbi, szabadidő Kommunikációs szándékok: Személyre vonatkozó információk kérése, adása, javaslat
Fogalomkörök: Mondatalkotás: alárendelt mellékmondatok /ob/ szórend (A/D) was für ein? Készségfejlesztés: Kérdések összeállítása egy interjúhoz, olvasott szöveg értése Kiegészítő anyag: Interjúkészítés 18 óra
Lektion 7 - Ritter und Burgen Témakör: Napirend, játék, tanulás, szokások
Kommunikációs szándékok: Információkérés és -adás személyekről, eseményekről, összehasonlítás, indoklás 130
Fogalomkörök: Perfekt, szórend Készségfejlesztés: Hallott szöveg értése Kiegészítő anyag: Till Eulenspiegel alakja, a lovagkor Lektion 8 - Häuser und Wohnen
20 óra
Témakör: Lakóhely, család, mindennapi tevékenységek Kommunikációs szándékok: Részletes információadás, véleménykérés, ajánlás Fogalomkörök: Névmás /man/ Genetiv/ Perfekt Készségfejlesztés: Lakóhely bemutatása szóban vázlat alapján, interjúkészítés Kiegészítő anyag: Képleírás /lakás/ Hallott szöveg értése /költözés/ Szótárhasználat Lektion 9 - In der Stadt Témakör: Vásárlás, közlekedés Kommunikációs szándékok: Információkérés és -adás úticélról Ajánlás, tanácsolás vásárlásnál, szolgáltatásoknál
18 óra
Fogalomkörök: Térbeli viszonyok /in, auf, zu, bei, von, aus/ wenn-dann Készségfejlesztés: Kérdésalkotás, útbaigazítás Kiegészítő anyag: Tájékozódás várostérképeken /Wien/ Kiskunhalas a turisták szemével Lektion 10 - Schulprobleme, Mitschüler
18 óra
Témakör: Iskola, osztály, emberi kapcsolatok Kommunikációs szándékok: Személyek jellemzése /külső, belső/ érdeklődés Fogalomkörök: Minőségi viszonyok /melléknévragozás/ Készségfejlesztés: 131
Olvasott szöveg értése Személyek bemutatása kép alapján
Kiegészítő anyag: Országismereti információk -Deutschland Egyéb kiegészítő anyag: Ünnepek, szokások /Advent, Karácsony, Farsang, Húsvét, Pünkösd/EU
A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése: A tanuló - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. - szövegből kikövetkeztet.
Beszédkészség: A tanuló - Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér; - Tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. - Eseményeket mond el.
Olvasott szöveg értése: A tanuló - Ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokat elolvas; - Ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; - Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. - Egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért.
Íráskészség: A tanuló - Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; - Egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; - Egyszerű, struktúrált szöveget /baráti üzenet, üdvözlet/ létrehoz.
132
8. évfolyam heti 3 óra, évi 111 óra Új anyag feldolgozása: Ismétlés: Dolgozatírás: Felmérés: Záróvizsga: Szabadon felhasználható:
95 óra 6 óra 3 óra 2 óra 2 óra 3 óra
Tankönyv: Langenscheidt: Sowieso 1 Témakörök (a szabadon felhasználható óraszámok nélkül): Einheit 1 Üdvözlés, internacionalizmusok
0,5 óra
Einheit 2 Bemutatkozás, országok, intonáció, kérdésalkotás
0,5 óra
Einheit 3 Iskola, felszerelés, tagadás (kein)
2 óra
Einheit 4 Kapcsolatok, lakhely, cím, érdeklődés,
3 óra
Einheit 5 3 óra Fiatalok, házi állatok, kiegészítendő kérdések, Plural, Akkusativ Einheit 6 Tanulás, iskola, értékelés, vélemény, felszólítás
5 óra
Einheit 7 Tantárgyak, órarend (Németo.) hasonlítás, tagadás-nicht
5 óra
Einheit 8 Rendszerezés, ismétlés Dolgozat
2 óra
Einheit 9 Család, összehasonlítás, névmások
5 óra
Einheit 10 Napi események, idő kifejezések, wann-kérdések
5 óra
Einheit 11 Szabadidős tevékenységek,
5 óra
Einheit 12 Útbaigazitás, irányok, Präp. mit Dativ, német iskolák
5 óra
1 óra
133
Einheit 13 Születésnap, évszakok, gratuláció, meghívás
5 óra
Einheit 14 Idő: Imperfekt, Futur, országok, elbeszélés
5 óra
Einheit 15-16 Ismétlés
2 óra
Dolgozat
1 óra
Einheit 17 Interjú, ételek, hasonlítás
5 óra
Einheit 18 Kapcsolatok, Perfekt
5 óra
Einheit 19 Tájékozódás, érdeklődés, útbaigazítás
5 óra
Einheit 20 Történetek elbeszélése, Perfekt, ünnepek,
5 óra
Einheit 21 Tiltás, engedélyezés, képesség
5 óra
Einheit 22 Étkezés, receptek, konyha, Landeskunde
5 óra
Einheit 23-24 Ismétlés
2 óra
Dolgozat
1 óra
Kiegészítés: Ungarn / Österreich/ Schweiz Umweltschutz A továbbhaladás feltételei::
4 óra
Hallott szöveg értése: A tanuló - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni; 134
-
jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.
Beszédkészség: A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, - kérdéseket feltesz, - eseményeket elmesél; - megértési probléma esetén segítséget kér; - egyszerű párbeszédben részt vesz; - fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez.
Olvasott szöveg értése: A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.
Íráskészség: A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; - egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; - ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír; - kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír.
135
MATEMATKIA 5-8. évfolyam Alapelvek, célok Az első négy osztályban a korábbi évekhez képest csökkent a kötelezően biztosított matematika órák száma, ezért az 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülő rendszerezés, biztosítva ezzel a folyamatosságot, hogy a felső tagozatba lépés ne jelentsen törést, hirtelen változást az alkalmazott módszerek tekintetében. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a színes tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szűnhet meg a felsős évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy a felső tagozat első két évfolyamán tananyagban és időráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a számtan-algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelően kialakított számfogalom, a bővülő számkörben végzett műveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának. Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása. A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. A tanulók találkozzanak a mindennapi élethez, biológiához, kémiához, fizikához, földrajzhoz, környezetvédelemhez, egészséges életmódra neveléshez kapcsolódó feladatokkal. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, kíváncsiságának felkeltésére, fenntartására, önállóságának fejlesztésére, a pontos, tervszerű és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, önértékelés, az akaraterő fejlesztésére. Célunk az igényes kommunikáció kialakítása, a vitakészség a gondolatok érvekkel való alátámasztásának, egymás gondolatainak elfogadásának fejlesztése. Ehhez hozzátartozik a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség, a megnyilatkozni tudás, a reflektálás képességének fejlesztése. Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerűbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása. Különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani – és alkalmazni is tudni kell – a deduktív út egyszerűbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentősége sem a felső tagozaton. Ebben a szakaszban míg a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére, a matematikai modellek tudatosítására. A matematika tanításának-tanulásának a felső tagozaton is jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető – néha tévedésektől sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása. 136
Nagy jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve – az életkori sajátosságok figyelembevételével – általánosítunk. A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás. A matematika – a lehetőségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, internet stb.) információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében. Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reális középfokú tanulmányok folytatásához.
Normál azaz alap szintű, alkalmazásorientált és emelt szintű matematika oktatás A matematika tanítás a felső tagozaton iskolánkban a tanulók választásától függően, normál tantervű azaz alapszintű és emelt óraszámú csoportokban/ osztályokban történik. A tanulók negyedik osztályig azonos tanterv alapján tanulják a matematikát, matematika iránt különösen érdeklődő diákoknak harmadik és negyedik évfolyamon heti egy órában szakköri formában lehetőséget biztosítunk a fejlődésre, versenyekre való készülődésre, játékos fejtörő feladatok megoldására. A negyedik év végén a szülőknek ,- nevelők véleményét meghallgatva- lehetőségük van a választásra az alap és emelt szintű matematika oktatás között. Az emelt szintű oktatásnak nem az a célja, hogy a tanterv bővüljön, semmiképpen sem az, hogy később tanítandó anyagok kerüljenek korábbi évfolyamra, az összetettebb, nehezebb, ugyanakkor érdekesebb, több ötletet igénylőfeladatokra kell a nagyobb óraszám. Ezért cél és feladatrendszere megegyezik a matematika 5-8. normál alapú alkalmazásorientált tantervével. A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Évfolyam: Normál alapú, Heti óraszám: alkalmazásorientált csoportoknál Évi óraszám: /osztályoknál Emelt szintű Heti óraszám: csoportoknál Évi óraszám: /osztályoknál
5.
6.
7.
8.
4
4
4
4
148
148
148
148
6
6
6
6
222
222
222
222
Fejlesztési követelmények A tanulók jelentős hányada ezen négyéves időszak során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlődési folyamat alapvetően befolyásolja a fejlesztéshez kapcsolódó követelmények meghatározását. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. A matematikai szemlélet fejlesztése. Az időszak első részében a számtan-algebra témakörben a gyakorlati tevékenységekkel alakítjuk a számfogalmat, majd az egyre bővülő számkörben dolgozunk. 137
Az alapműveletek körében törekedjünk az egyre biztosabb műveletfogalom kialakítására, a számolási készség továbbfejlesztésére. A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvényszemléletet, megismerkedünk a gyakorlatban előforduló egyszerű függvényekkel, grafikonokkal. Geometriában eszközök felhasználásával fejlesszük a síkban való tájékozódást és a térszemléletet. Tevékenységgel juttatjuk el a tanulókat az egyszerű geometriai transzformációk megismeréséhez, használatához. A matematika tanításában a matematikai logika bizonyos elemeit (“és”, “vagy”, “nem”, “minden”, “van olyan”) tudatosan használjuk. Az időszak vége felé egyszerű sejtések igazolásakor ill. cáfolásakor a “ha … akkor” típusú következtetések is belépnek tanításunkba. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban Nagy súlyt fektetünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését. A modellalkotás segítséget nyújt a problémák megoldásához. Kellő figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére. Így érjük el, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban. Különböző feladatok segítségével érttetjük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, ill. olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. Fokozatosan kialakítjuk a valószínűség szemléletes fogalmát. A célok és fejlesztési követelmények megvalósításának segítője a TÁMOP-3.1.4-08/22009-0042 pályázat A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása, matematika programcsomag az 5-8. évfolyam számára című programot vezettük be az 5. évfolyamon a 2009-2010. tanévben. Mindenképpen a célunk az alulról építkezésen keresztül a pályázat céljait (A kompetencia alapú oktatás bevezetése. Oktatási programok, új tanulás- és oktatásszervezési eljárások bevezetése (programcsomagok bevezetése, műveltségterületi oktatás, tömbösített oktatás, projektmódszer, moduláris oktatás, témahét stb.) A digitális írásbeliség elterjesztése, digitális készségek fejlesztése (IKT). Esélyegyenlőség javítása SNI, HH+H(szegregáció-mentesség, oktatási integráció, egyenlő hozzáférés)) megvalósítani. A pályázat bevezető szakaszában az 5. évfolyam két osztályában indult el a program. Az ezt követő évben 6. évfolyamon folytatódik, majd 2011-2012. évben újra 5. évfolyamon kezdődik el. Ennek a döntésnek az oka, hogy az 5-6. évfolyam életkori sajátosságai jobban igénylik még a pályázat adta új tanulási módszerek alkalmazását, a kompetenciák fejlesztését. Nem gyökeresen új eljárásokról van szó, hanem egy komplexebb fejlesztési szemlélet talajáról nézve az eddigi jó gyakorlat megerősítéséről, tudatosabb alkalmazásáról, egy-egy új módszertani eljárás beemeléséről. A program metodikai sajátosságai a matematikai kompetencia fogalmának értelmezéséből levezethetők.
138
A motiválás biztosítása: problémafelvető tananyag-felépítéssel, a mindennapi élethez kapcsolódó feladatok szerepeltetésével, a tanulók által gyűjtött információk, anyagok feldolgozásával (Internet, napi sajtó, stb)
A pozitív tanulói beállítódás biztosítása érdekében az előbbi motiválási szempontok mellett lehetőleg az egyéni haladási tempó biztosítása
A differenciálás alapelvének érvényesítése: három képességcsoport -gyorsan haladók (G), átlagos ütemben haladók (Á), lassabban haladók (L)megkülönböztetése az egyes kompetencia-komponensek fejlesztési hangsúlyai szempontjából
Új tanulásszervezési módok alkalmazása: páros munka, csoportmunka
Változatos témájú feladatok rendszeres szerepeltetése a hatékony reagálás kifejlesztése érdekében
Folyamatos értékelés a metakogníció fejlesztése érdekében is
Összefoglalva: Matematikai kompetencia, olyan felkészültség, amely matematikai problémák: • azonosítására • megértésére • kezelésére tesz alkalmassá. HASZNÁLHATÓ TUDÁS! A 7-8. évfolyam a szakmaiság kap szerepet, szem előtt tartva a továbbtanulás igényeit (felzárkóztatás, tehetséggondozás). A matematikai kompetencia fogalma, elemei, struktúrája A matematikai kompetencia fogalma: A matematikai kompetencia matematikai ismeretek, matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese. A fejlesztés szempontjából kiemelt kompetencia-komponensek: 1. Számlálás, számolás, számítás – hangsúlyozandó a biztos számfogalom kiépítése, műveleti tulajdonságok sokoldalú bemutatása. 2. Mennyiségi következtetés, becslés, mérés, valószínűségi szemlélet – fontos a spirális fogalomépítés hangsúlyozása, a tanulói tapasztalatszerzés középpontba helyezése. 3. Rendszerezés, kombinatív gondolkodás – a rendterezési eljárások tárgyakkal való elvégzésétől a képletek használatáig, az egyéni haladási tempó és módszerek biztosításának fontossága. 4. Induktív,
deduktív
139
következtetés
A matematikai részkompetenciák amelyeket fejlesztünk: MEMÓRIA – a memória terjedelme – vizuális memória.
FIGYELEM – a figyelem terjedelme – a figyelem változásának mértéke – megfigyelőképesség – körültekintő figyelem – összpontosítás – a problémamegoldás sebessége
MODELLEZÉS – szimbolizálás – lényegkiemelés – absztrahálás – analizáló, szintetizáló képesség
FELADATÉRTELMEZÉS – szövegértelmezés – ismeretek rendszerezése – értő, elemző információfeldolgozás – ismeretszerző képesség – szaknyelv, relációszókincs
KRITIKA – érvelés – bizonyítás képessége – személyes kompetencia – önértékelés, önellenőrzés – feladattartás – döntés – becslés – célok kijelölése
KREATIVITÁS – ötletesség – szemléletváltás – újszerűség – alkotókészség – Intuíció
PROBLÉMAMEGOLDÁS – problémaérzékenység – nyitottság – problémamegoldó képesség – motiváltság – feladatmegoldó készség
LOGIKA – relációk, – algoritmusok, – műveletek értelmezése – arányérzék, következtetési képesség – kombinativitás – számolási készség
GEOMETRIAI SZEMLÉLET – térlátás – vizuális arányérzékelés – vizuális transzformáció – irányok érzéke
140
5. évfolyam KÖVETELMÉNYEK Gondolkodási módszerek – Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. – Egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan helyes használata. Számtan, algebra – Természetes számok írása, olvasása, számegyenesen ábrázolása, összehasonlítása. – A tízes számrendszer biztos ismerete. – Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. – Törtek, tizedes törtek fogalma, összehasonlítása. – Legfeljebb egyjegyű nevezőjű törtek, legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek összeadása, kivonása, természetes számmal szorzása. – Negatív számok értelmezése. – Összeadás, kivonás a negatív számok körében. – Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. – Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Összefüggések, függvények, sorozatok – Helymeghatározás gyakorlati helyzetekben. – Konkrét pontok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. – Pontok koordinátáinak leolvasása. – Sorozatok képzési szabályának követése, felismerése. Geometria, mérés – Geometriai alapfogalmak szemléletes ismerete (párhuzamosság, merőlegesség, távolság). – Adott tulajdonságú ponthalmazok rajzolása. – Szögek fajtáinak felismerése, szög mérése. – Négyzet, téglalap tulajdonságainak ismerete, kerület, terület számítása. – Testek tulajdonságainak megfigyelése (lapok, élek, csúcsok, hálók). – Kocka, téglatest hálója, felszíne, térfogata. – Mérés különböző egységekkel. – Hosszúság, terület, térfogat, idő, tömeg mértékegységeinek ismerete, átváltásuk. Valószínűség, statisztika, mérés – Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen esemény felismerése.
141
Témakörök
Alapszint
Nszr órák
0
12 óra
Számtan, algebra - Számfogalom, műveletek, arányossági következtetések Egyenletek, egyenlőtlenségek - Számelmélet Függvények, sorozatok Geometria
33 óra
12 óra 8 óra
12 óra 13 óra
Statisztika, valószínűség Szabadon felhasználható (gondolkodási módszerek, gyakorlás, ismétlés, összefoglalás) 4 témazáró dolgozat írása és javítása Nem szakrendszerű oktatásban (nszr) Összesen:
óra
7 óra 12 óra
óra óra óra
148 óra
óra
9 óra 14 óra
óra óra óra
10 óra
0 28 óra 8 óra 31 óra
9 0 23 12 11
Nszr órák 19 óra
0
24 óra
9 0 10 11 7
- Ponthalmazok, alakzatok - Mérés, geometriai mértékek - Geometriai transzformációk
Emelt szint
31 óra
41 óra 8 óra 50 óra
8 óra 50 óra
222 óra
Magasabb évfolyamba lépés feltételei: – A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása – A tízes számrendszer biztos ismerete – Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. – Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. – Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. – Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. – Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. – Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. – Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. – Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.
6. évfolyam KÖVETELMÉNYEK Gondolkodási módszerek – Matematikai modellek felismerése. – Gondolatmenet megtervezése, a terv követése. 142
– Fordított irányú okoskodás. – Ellenőrzés. Számtan, algebra – Racionális számok halmaza. – Racionális számok abszolút értéke. – Szorzás, osztás törtekkel, tizedes törtekkel. – Műveletek negatív számokkal. – Becslések racionális számok körében. – Osztó, többszörös fogalma. – Oszthatósági szabályok (2, 5, 10, 4, 3, 9). – Legkisebb közös többszörös, legnagyobb közös osztó számolása definíció alapján. – Számok felbontása prímtényezőkre. – Egyenes és fordított arányosság felismerése, ábrázolása, számolási feladatok. – Százalék fogalma. – Százalékszámítás arányos következtetéssel. – Egyszerű, elsőfokú egyenletre vezető szöveges feladatok megoldása következtetéssel (fordított irányú okoskodással, ábra rajzolással). Geometria, mérés – Tengelyes szimmetria tulajdonságainak ismerete. – Alapszerkesztések (másolás, merőleges, párhuzamos, szakaszfelező merőleges). – Háromszög, négyzet, téglalap szerkesztése – Vázlatkészítés. – Szerkesztés lépéseinek lejegyzése. – Tengelyes tükrözés. – Sokszögek kerülete. Valószínűség, statisztika – Biztos, lehetetlen esemény felismerése. – Adatok lejegyzése, ábrázolása oszlopdiagramon, kördiagramon. – Néhány szám számtani közepének (átlagának) kiszámítása.
143
Témakörök
Alapszint
Nszr órák
0
12 óra
Számtan, algebra - Számfogalom, műveletek, százalékszámítás, arány, arányosság Egyenletek, egyenlőtlenségek - Számelmélet Függvények, sorozatok Geometria
28 óra
12 óra 23 óra
20 óra 23 óra
Statisztika, valószínűség Szabadon felhasználható (gondolkodási módszerek, gyakorlás, ismétlés, összefoglalás) 4 témazáró dolgozat írása és javítása Nem szakrendszerű oktatásban (nszr) Összesen:
óra
7 óra 12 óra
óra óra óra
148 óra
óra
9 óra 14 óra
óra óra óra
5 óra
0 26 óra 8 óra 31 óra
11 0 13 7 16
Nszr órák 19 óra
0
21 óra
9 0 8 5 5
- Ponthalmazok, alakzatok - Mérés, geometriai mértékek - Geometriai transzformációk
Emelt szint
31 óra
41 óra 8 óra 50 óra
8 óra 50 óra
222 óra
Magasabb évfolyamba lépés feltételei: – Egyszerű matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. – Tört, tizedes tört, negatív szám fogalma. – Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel – 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. – A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. – Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. – Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben – A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. – – – – – – –
Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása
144
5-6. évfolyamon a tanulók értékelése A tanulók tudását rendszeresen és sokoldalúan ellenőrizzük, és értékeljük. Ennek formái lehetnek például: –
Óránkénti szóbeli frontális számonkérés. Cél: - a folyamatos készülés biztosítása - nyomon követhetjük az új fogalmak megértését, azok alkalmazásának szintjét - gyakoroltatjuk a matematikai szaknyelv használatát
–
Otthoni munka rendszeres ellenőrzése, javítása, azok nyilvános értékelése (feladatok, szerkesztések, testek építése, gyűjtőmunka, megfigyelés …) Cél: - az otthoni munka lelkiismeretes, pontos elvégzésére nevelés
–
Füzetvezetés
-
Cél: - rendezett, logikus, áttekinthető feladatmegoldásra füzetvezetésre szoktatás, megfelelő íráskép kialakítása geometriánál a pontosan és esztétikusan elkészített szerkesztések
és
–
Szorgalmi feladatok megoldása Cél: - a tananyaghoz kapcsolódó, de összetettebb feladatokkal a tehetségesebb gyerekek differenciált foglalkoztatása
–
Kiselőadások, házi dolgozatok készítése Cél: - a matematika helyének bemutatása a tudománytörténetben, művelődéstörténetben
–
–
–
-
rászoktatni a gyerekeket a könyvtár használatára, a kutatómunkára, az önálló ismeretszerzésre, az önművelésre
-
matematikatörténeti érdekességek, nagy matematikusok, érdekes matematikai problémák bemutatása
Versenyen való részvétel
Cél: a matematikában tehetséges továbbfejlesztése, sikerélmény szerzése
Cél: - a tanóra végén az osztály teljesítményének tudatosítása a gyerekekben
gyermekek
képességeinek
Órai munka
-
egy-egy tanuló munkájának kiemelése
-
folyamatos tanórai figyelemre és munkára ösztönzés
Feladatlapok (műveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyílt végű mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai feladatok megoldása indoklással…) 145
Cél: - az elsajátított tananyag megfelelő ismeretének változatos számonkérése
–
Tájékozódó felmérő dolgozat, „röpdolgozat” Cél: - tájékozódni arról, hogy az adott fejezet anyagát milyen szinten sajátították el a gyerekek, az esetleges hiányosságok pótlása a témakör lezárása előtt
–
Témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor) Cél: - felmérni az adott témakör ismeretanyagának elsajátítási szintjét, annak alkalmazni tudását Figyeljünk arra, hogy: -a feladatok mennyisége annyi legyen, hogy megoldásuk beleférjen a tervezett időkeretbe. Csak az időhiány miatt ne legye rosszabb az eredmény a vártnál - a felmérést olyan feladatokból kell összeállítani, amelyek között megtalálható az adott téma alapvető ismereteire közvetlenül építő feladat és begyakorolt típusfeladat. Ezeket a feladatokat a szorgalmas, de a matematika iránt nem túlzottan érdeklődő tanulók sikeresen megoldják, így elkerülhető a fölösleges kudarcélmény. - legyen a feladatok között olyan is, amelynek jó megoldása megfelelő nehézségű akadályok elé állítja a matematikából tehetségesebb tanulókat. (Ne feledjük el azonban, hogy az iskolai dolgozat nem versenydolgozat, nem külső mérést szolgál, így tehát semmiképp sem lehet benne olyan téma ismeretére építő feladat, amely témát nem tanítottunk meg lelkiismeretesen.
A tanulók értékelése történhet szóban, pontozással (vagy egyéb jelekkel), illetve osztályozással a hagyományos 5 fokozatú skálán. 1: 0-33%, 2: 34-50%, 3: 51-75%, 4: 76-90%, 5: 91-100%. A tantárgyi eredmények értékelése során fontos, hogy a tanulók: - motiváltak legyenek minél jobb értékelés elnyerésére; - tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, jeggyel) értékelni, - ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel; - számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük; - hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján; - fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel történik az értékelés. Ügyelnünk kell arra, hogy a különböző értékelési formák megfelelő hangsúlyt kapjanak. A szülők és a tanulók is tisztában legyenek azzal, hogy például a témazáró dolgozatra illetve a kiselőadásra kapott osztályzatok más-más súlyúak. Legyünk következetesek tanítványaink értékelésében, de ne legyünk merevek. Hassa át az értékelő munkát a humánum, a józan belátás, szükség esetén a javítás lehetőségének biztosítása akár a teljes közösség, akár egy csoport, akár egyes tanulók vonatkozásában. Ez nem jelent túlzott engedékenységet, hanem a tanuló tiszteletét, a kölcsönös bizalom, a pozitív motiváció megerősítését
146
7. évfolyam KÖVETELMÉNYEK Gondolkodási módszerek – Állítások megítélése aszerint, hogy jelentésük milyen viszonyban van egymással, ugyanazt jelentik, kizárják egymást, egymás tagadásai. – Egyszerű állítások igazságának eldöntése. – Esetek felsorolása. Számtan, algebra – Hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. – Hatványozás azonosságai konkrét példákon. – Számok normálalakja. – Betűk használata. – Algebrai kifejezések. – Egytagú algebrai kifejezések összeadása, kivonása, szorzása. – Kéttagú algebrai kifejezések szorzása egytagú algebrai kifejezéssel. – Szöveges feladatok algebrai modelljének felismerése, meghatározása. – Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. – Elsőfokú egyenletekre vezető szöveges feladatok megoldása. Összefüggések, függvények, sorozatok – Lineáris függvények ábrázolása táblázattal. – A lineáris függvény egyszerű tulajdonságai, tengelymetszet, meredekség, növekedés, csökkenés. – Sorozatok folytatása, szabály felismerése. Geometria – Háromszögek nevezetes vonalainak ismerete. – Háromszögek területének kiszámítása. – Négyszögek osztályozása, paralelogramma, trapéz, rombusz tulajdonságai. – Speciális négyszögek területének kiszámítása. – Kör kerületének, területének kiszámítása. – Középpontos tükrözés fogalma, tulajdonságai, szerkesztése. – Szögfelező szerkesztése. – Középpontosan szimmetrikus alakzatok. – Szabályos sokszögek ismerete. – Háromszögek szerkesztésének alapesetei. – Szerkesztés lépéseinek lejegyzése. – Háromszögek egybevágóságának alapesetei. – Sokszögek átlóinak száma, belső, külső szögeinek összege. – Egyenes hasábok, henger jellemzése, hálója. Valószínűség, statisztika – Valószínűségi kísérlet kimeneteleinek felsorolása. – Adatok gyűjtése, rendszerezése, ábrázolása.
147
Témakörök
, 30 óra
Emelt szint 0 35 óra
20 óra 12 óra
33 óra 18 óra
Alapszint
Számtan, algebra - Számfogalom, műveletek Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek - Számelmélet Függvények, sorozatok Geometria - Ponthalmazok, alakzatok - Geometriai mértékek - Geometriai transzformációk Kombinatorika, valószínűség Szabadon felhasználható (gondolkodási módszerek, gyakorlás, ismétlés, összefoglalás) 4 témazáró dolgozat írása és javítása Összesen:
14 0 10 6 17
óra óra óra óra
20 0 28 6 22
óra óra óra óra
8 óra
8 óra
23 óra 8 óra
44 óra 8 óra
148 óra
222 óra
Magasabb évfolyamba lépés feltételei: –
–
Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli, írásbeli közlése. Egyszerű állítások igazságának eldöntése. Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolút értékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben. 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése Egyszerű elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is. Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. Háromszögek területének kiszámítása.
–
Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése.
– –
Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések.
–
Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege.
– – – – – – – – – – –
148
– – –
Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése. Gyakoriság fogalma Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.
8. évfolyam KÖVETELMÉNYEK Gondolkodási módszerek – Szabatos, pontos szóbeli és írásbeli fogalmazás. – Elemek halmazokba rendezése. – Halmazműveletek konkrét halmazokkal. – Sorbarendezés – Esetek felsorolása, modellek, fadiagram. – Matematikai modellek keresése, érvényességének vizsgálata szöveges feladatokhoz. Számtan, algebra – Alapműveletek a racionális számok körében. – Konkrét számok négyzetgyöke. – Egyszerű algebrai egész kifejezések átalakítása, helyettesítési értékének kiszámítása. – Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. – Szöveges feladatok megoldása. – A problémamegoldás lépéseinek tudatos követése. Összefüggések, függvények, sorozatok – Egyszerű másodfokú függvények. – Az abszolútérték függvény. – Hozzárendelési szabállyal adott függvények koordinátarendszerben. – Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. – Sorozatok és vizsgálatuk, számtani, mértani sorozat.
ábrázolása
derékszögű
Geometria – Sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. – Háromszög, négyszög alapú hasábok, felszínük, térfogatuk. – Térbeliség ábrázolása két dimenzióban: nézetek, vetületek. – Eltolás a síkban – szerkesztések. – Konkrét vektorok. – Nagyítás, kicsinyítés felismerése hétköznapi szituációkban. – Pitagorasz tétel ismerete. – Pitagorasz tétel alkalmazása síkbeli és térbeli számításoknál. Valószínűség, statisztika – Grafikonok olvasása, készítése. Témakörök
Alapszint
Halmazelmélet
6 óra 149
Emelt szint 12 óra
Témakörök
Alapszint
elemei, kombinatorika Számtan, algebra
0 - Számfogalom, műveletek, algebrai kifejezések - Egyenletek, egyenlőtlenségek
0
33 óra 23 óra
38 óra 28 óra
14 óra 0
28 óra 0
18 óra 19 óra
30 óra 26 óra
6 óra
8 óra
21 óra 8 óra
44 óra 8 óra
148 óra
222 óra
Függvények, sorozatok Geometria Alakzatok, geometriai transzformációk - Geometriai mértékek Valószínűség, statisztika Szabadon felhasználható (gondolkodási módszerek, gyakorlás, ismétlés, rendszerező összefoglalás) 4 témazáró dolgozat írása és javítása Összesen:
Emelt szint
Magasabb évfolyamba lépés feltételei: – – – – – – – – – – – –
A gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) kultúrált, szabatos, pontos, érthető szóbeli és írásbeli megfogalmazása. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. Egyszerű állítások igazságának eldöntése, tagadás. A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. A zsebszámológép használat egyszerű gyakorlati számításokban. Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. Elsőfokú egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. f(x)=ax+b függvény ábrázolása táblázattal vagy anélkül Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral.
–
Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban.
–
Pitagorasz –tétel ismerete (bizonyítás nélkül).
– – –
Relatív gyakoriság Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.
7-8. évfolyamon a tanulók értékelése A tanulók tudását rendszeresen és sokoldalúan ellenőrizzük, és értékeljük. Ennek formái lehetnek például: 150
–
Óránkénti szóbeli frontális számonkérés. Cél: - a folyamatos készülés biztosítása o nyomon követhetjük az új fogalmak megértését, azok alkalmazásának szintjét o gyakoroltatjuk a matematikai szaknyelv használatát
–
Otthoni munka rendszeres ellenőrzése, javítása, azok nyilvános értékelése (feladatok, szerkesztések, testek építése, gyűjtőmunka, megfigyelés …) Cél: - az otthoni munka lelkiismeretes, pontos elvégzésére nevelés
–
Füzetvezetés
Cél: - rendezett, logikus, áttekinthető feladatmegoldásra füzetvezetésre szoktatás, megfelelő íráskép kialakítása o geometriánál a pontosan és esztétikusan elkészített szerkesztések
és
–
Szorgalmi feladatok megoldása Cél: - a tananyaghoz kapcsolódó, de összetettebb feladatokkal a tehetségesebb gyerekek differenciált foglalkoztatása
–
Kiselőadások, házi dolgozatok készítése Cél: - a matematika helyének bemutatása a tudománytörténetben, művelődéstörténetben o rászoktatni a gyerekeket a könyvtár használatára, a kutatómunkára, az önálló ismeretszerzésre, az önművelésre o matematikatörténeti érdekességek, nagy matematikusok, érdekes matematikai problémák bemutatása
–
Órai munka
Cél: - a tanóra végén az osztály teljesítményének tudatosítása a gyerekekben
o egy-egy tanuló munkájának kiemelése o folyamatos tanórai figyelemre és munkára ösztönzés –
Csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése, egy-egy téma, összetettebb feladat vagy probléma megoldása, kutatási feladatok…) főleg 7-8 osztályban.
Cél: - a közösen elvégzendő feladatból képességeinek megfelelően mindenki vegye ki a részét
o a jobbak segítsék a gyengébbeket –
Versenyeken, vetélkedőkön való szereplés
Cél: - ösztönzés a tanórán kívüli megmérettetésre
o a külső, magasabb kívánalmaknak való megfelelés elismerése
151
–
Szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása…) főleg 7-8. osztályban.
Cél: - az adott téma átgondolt, alapos rögzítése és annak szakszerű kommunikálása
o lényegkiemelés, érvelés o a szaknyelv megfelelő használata o a tanulók beszédkészségének fejlesztése. Tudja a gondolatait néhány mondatban önállóan összefüggően elmondani –
Feladatlapok (műveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyílt végű mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai feladatok megoldása indoklással…)
Cél: - az elsajátított tananyag megfelelő ismeretének változatos számonkérése
–
Tájékozódó felmérő dolgozat, „röpdolgozat” Cél: - tájékozódni arról, hogy az adott fejezet anyagát milyen szinten sajátították el a gyerekek, az esetleges hiányosságok pótlása a témakör lezárása előtt
–
Témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor) Cél: - felmérni az adott témakör ismeretanyagának elsajátítási szintjét, annak alkalmazni tudását Figyeljünk arra, hogy: o a feladatok mennyisége annyi legyen, hogy megoldásuk beleférjen a tervezett időkeretbe. Csak az időhiány miatt ne legye rosszabb az eredmény a vártnál o a felmérést olyan feladatokból kell összeállítani, amelyek között megtalálható az adott téma alapvető ismereteire közvetlenül építő feladat és begyakorolt típusfeladat. Ezeket a feladatokat a szorgalmas, de a matematika iránt nem túlzottan érdeklődő tanulók sikeresen megoldják, így elkerülhető a fölösleges kudarcélmény. o legyen a feladatok között olyan is, amelynek jó megoldása megfelelő nehézségű akadályok elé állítja a matematikából tehetségesebb tanulókat. (Ne feledjük el azonban, hogy az iskolai dolgozat nem versenydolgozat, nem külső mérést szolgál, így tehát semmiképp sem lehet benne olyan téma ismeretére építő feladat, amely témát nem tanítottunk meg lelkiismeretesen.
Az értékelés történhet szóban, pontozással (vagy egyéb jelekkel), illetve osztályozással a hagyományos 5 fokozatú skálán. 1: 0-33%, 2: 34-50%, 3: 51-75%, 4: 76-90%, 5: 91-100%. A tantárgyi eredmények értékelése során fontos, hogy a tanulók: - motiváltak legyenek minél jobb értékelés elnyerésére; - tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, jeggyel) értékelni, - ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel; - számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük; 152
- hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján; - fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel történik az értékelés. Ügyelnünk kell arra, hogy a különböző értékelési formák megfelelő hangsúlyt kapjanak. A szülők és a gyerekek is tisztában legyenek azzal, hogy például a témazáró dolgozatra, illetve a kiselőadásra kapott osztályzatok más-más súlyúak. Legyünk következetesek tanítványaink értékelésében, de ne legyünk merevek. Hassa át az értékelő munkát a humánum, a józan belátás, szükség esetén a javítás lehetőségének biztosítása akár a teljes közösség, akár egy csoport, akár egyes tanulók vonatkozásában. Ez nem jelent túlzott engedékenységet, hanem a tanuló tiszteletét, a kölcsönös bizalom, a pozitív motiváció megerősítését A tankönyvek kiválasztásának elvei A taneszközök kialakításánál széles skála áll rendelkezésünkre. A matematika tantárgy tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, a szaknyelv használatát fokozatosan bevezető és alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül lehetőleg olyanokat kell használni, amelyek lehetőséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetővé. A taneszköz kiválasztásánál érdemes előnyben részesíteni az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre: - a taneszközcsaládokat, - a munkáltató-tevékenykedtető jellegű, ezzel is pozitívan motiváló, - feladatokban gazdag, - tematikusan kidolgozott feladatokat is tartalmazó, - az egyéni haladást jól szolgáló, - az önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító, - a tanultakat rendszerező és jól strukturált, - tanári segédkönyvvel, feladatmegoldásokkal, felmérési javaslatokkal munkánkat segítő, - tipográfiailag jól szerkesztett (pl. ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített tankönyveket. A megfelelő feladatgyűjtemények, feladatlapok, munkafüzetek, munkalapok alkalmazásával segíthetjük a begyakorlást, a korrepetálásra szoruló és a tehetségesebb gyerekekkel való otthoni és iskolai foglalkozást egyaránt. Különböző szemléltetőeszközökkel, modellezőkészletekkel, írásvetítő transzparensekkel színesíthetjük a munkánkat. Gondolhatunk a számítógép használatára. Sok témakörhöz választhatunk különböző igényeket kiszolgáló CD-ket. A könyvtár számára rendeljünk: - feladatgyűjteményeket szakköri munkához, korrepetáláshoz - folyóiratokat - lexikonokat - egyéb, az önálló munkát segítő kiadványokat 153
154
5. évfolyam: MATEMATIKA 5. ( Alap szintű, emelt szintű tk.) szerk. : Hajdú Sándor CALIBRA Matematika gyakorló I., II., III.szerk.: Hajdú S. CALIBRA Összefoglaló feladatgyűjtemény 10-14 éveseknek MOZAIK Jól felkészültem-e? Mat. feladatsorozatok 5.o. Sokszínû matematika - tankönyv 5.o. Sokszínû matematika - munkafüzet 5.o. Matematika 5.osztály I-II. kötet (Apáczai kiadó) Munkafüzet 5.osztály (Apáczai kiadó) 6. évfolyam: MATEMATIKA 6. ( Alap szintű, emelt szintű tk.) szerk. : Hajdú Sándor CALIBRA Matematika gyakorló I., II., III. szerk.: Hajdú S. CALIBRA Összefoglaló feladatgyűjtemény 10-14 éveseknek MOZAIK Sokszínû matematika - tankönyv 6.o. Sokszínû matematika - munkafüzet 6.o. Jól felkészültem-e? Mat. feladatsorozatok 6.o. Matematika 6.osztály I-II. kötet (Apáczai kiadó) Munkafüzet 6.osztály (Apáczai kiadó) 7. évfolyam: MATEMATIKA 7. ( Alap szintű, emelt szintű tk.) szerk.: Hajdú Sándor Hajnal Imre : Matematika 13-14 éveseknek MOZAIK Összefoglaló feladatgyűjtemény 10-14 éveseknek MOZAIK Dr. Korányi Erzsébet: Matematika 13 éveseknek tk. Nemzeti Tankönyvkiadó Dr. Korányi Erzsébet: Matematika gyakorló Nemzeti Tankönyvkiadó Sokszínû matematika - tankönyv 7.o. Sokszínû matematika - munkafüzet 7.o. Jól felkészültem-e? Mat. feladatsorozatok 7.o. Matematika 7.osztály I-II. kötet (Apáczai kiadó) Munkafüzet 7.osztály (Apáczai kiadó) 8. évfolyam: MATEMATIKA 8. ( Alap szintű, emelt szintű tk.) szerk. : Hajdú Sándor Hajnal Imre : Matematika 13-14 éveseknek MOZAIK Összefoglaló feladatgyűjtemény 10-14 éveseknek MOZAIK MATEMATIKA 7 - 8. Feladatgyűjtemény Tankönyvkiadó Négyjegyű függvénytáblázatok (13129/ Sokszínû matematika - tankönyv 8.o. Sokszínû matematika - munkafüzet 8.o.
Jól felkészültem-e? Mat. feladatsorozatok 8.o. Matematika 8.osztály I-II. kötet (Apáczai kiadó) Munkafüzet 8.osztály (Apáczai kiadó)
155
INFORMATIKA 5- 8. évfolyam Heti és évi óraszámok évfolyamonként:
Évfolyam:
5.
6.
7.
8.
Heti óraszám:
1
1
1
1
Évi óraszám:
37
37
37
37
Célok és feladatok:
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. Értse a közvetlen és a közvetett kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média szerepéről az egyén és a társadalom életében. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktatóprogramokat használni. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Helyesen használja a logika alapvető elemeit. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. 156
Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának, például a számítógép- vagy videojáték-függőség problémái. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.
Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése. Szakszövegnek minősülő írott szövegek ( feladatok szövege, definíciók, súgó) megértése. Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a vázlatkészítéstől az átolvasásig). Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. Idegen nyelvi kommunikáció Idegen nyelvű szakkifejezések szóban és írásban történő megértése és értelmezése A matematikai kompetencia A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása (összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek ) a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerése. Matematikai modell alkotása a probléma megoldásához, ill. meglévő modellek használata és alkalmazásáa a feltett kérdés megválaszolásához. Kész diagramok értelmezése és alkalmazása, az ábrázolásmódok közötti különbségek okának felismerése, diagramok készítése, az ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott probléma követelményeinek megfelelően. Digitális kompetencia A tantárgyon belül e kompetencia jelenti: az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia 157
technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a a legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és -kezelés ismeretét; az internet és az elektronikus kommunikáció (e-mail, videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését. Elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása. (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása; a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése Hajlandóság az információs társadalom technológiáinak (ITT) használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során. Pozitív viszonyulás az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. Szociális kompetencia • Tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben • Egyéni és a kollektív felelősség ( Pl.: csoportmunka). Vállalkozói kompetencia • A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készsége • Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka 5-6. évfolyam Célok és feladatok:
Adott informatikai környezet tudatos használata. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, a legszükségesebb perifériák megismerése. A számítógép könyvtárstruktúrájának, mappaszerkezetének könyvtárés állományműveleteinek megismertetése. A leggyakrabban használt eszközök működési elveinek bemutatása és használata. Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szövegfeldolgozás. Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) szerkesztése. A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök megismerése. Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Közhasznú információforrások használata (menetrend, moziműsor, időjárás). Digitális Tudásbázis-rendszer használata, keresés az adatbázisban. Az információ különféle formái jellemző felhasználási lehetőségeinek bemutatása. Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismertetése. Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megvalósítása számítógépen. A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. 158
Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése. Feladatok megoldása egyszerű fejlesztő rendszerrel. A szabályozó eszközök hatásának megfigyelése oktatóprogramokban. Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről. Csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldése és fogadása. Az elektronikus levelezés alapjai. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. Szabadon felhasználható források megismertetése. Személyi információk, személyes adatok fogalmának tisztázása. Az informatika múltjára vonatkozó történetek megismertetése. Hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. Tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása. Egyszerűbb irányított forrás-, és információkeresés direkt eszközökben és a helyi adatbázisban.
Fejlesztési követelmények, belépő tevékenységek: Vegyük figyelembe, hogy az órán főleg gyakorlati tevékenység folyjék! Az elméletibb jellegű részek oktatásába is vonjuk be a számítógépet mint demonstrációs eszközt, illetve az operációs rendszer ismereteket ne külön, hanem az alkalmazások kapcsán, az adott probléma felmerülésékor oktassuk. Az Informatikai alapok részben alakítsuk ki az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazását. Felvállalhatjuk a modern multimédiás és távközlési eszközök használatának oktatását is. Ne essünk viszont abba a hibába, hogy ezeket mindenre kiterjedően, precízen algoritmizálva akarjuk alkalmazni, hanem csak az általuk nyújtott lehetőségek közül az életkoruknak megfelelő alkalmazásait mutassuk be. Kiemelten fontos, hogy véglegesen kialakuljon a számítógép balesetmentes, ergonomikus, helyes használata. További cél a billentyűzet és az egér helyes kezelése után a fontosabb perifériák, a monitor és a háttértárak szerepének megértése. Mutassuk be ugyanannak az ismeretnek különféle jelekkel való leírását. A tanulók életkori sajátja, hogy kezdenek titkaik lenni. Ennek kapcsán különösen érdekes és az algoritmizálást is jól segíti az egyszerű titkosírások alkalmazása. Az Operációs rendszer oktatása már tudatos állomány- és könyvtárkezelést céloz meg. A háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárstruktúrában önálló munka legyen. Ismert helyen lévő állomány megkeresése, másolása más könyvtárba és másik adathordozóra kezdetben tanári irányítással, majd anélkül történjen. Az iskolai hálózatba a be- és kilépés már rutinszerűen történjen. A tanári felügyelet melletti önálló géphasználat feltétele, hogy más tantárgyak oktatásában is fel lehessen használni a számítógépet, egyszerű oktatóprogramok használata szaktanári segítség és jelenlét nélkül is megtörténjen. A Algoritmusok és adatok témakör oktatásához a LOGO nyelvet és programcsomagot használjuk. Bevezetőjeként itt is hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű LOGO algoritmusok ismertetésével induljunk. E nyelv alkalmas a szekvenciális vezérlés, számlálós ciklusos programok értelmezésének oktatására is, rekurzív programok futtatására. Az adatfeldolgozás megalapozására tantárgyi gyűjtőmunka az életkornak megfelelő folyóiratokból, könyvekből, a gyűjtött adatok célszerű elrendezése, csoportosítása és felhasználása segítséggel itt elkezdődhet. Ebbe a részbe már az iskolai könyvtárnak és az internet használatának is be lehet és kell kapcsolódnia. 159
A Szöveg, kép és zene rész oktatásához használhatunk speciális programot, de a LOGO környezet is megfelelő erre a célra. Az ábraszerkesztő- és a szövegszerkesztő-modulok az alapfogalmak megtanításához kiválóan alkalmasak. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása mind szerepel, nem igényel szövegszerkesztő használatát. Hosszabb szöveg kezelésére nagyon nincs is szükség, ha mégis, akkor lehetőleg egy egyszerűbb és magyar nyelvű alkalmazást választunk erre a célra. Rajzok, ábrák készítésére alapalkalmazásokat vagy speciális, gyermekek számára készített programokat használunk. A terület oktatásának a célja itt is a hazavihető, kézzel fogható termék előállítása, pl. meghívó, plakát, vers, levél készítése. A félkész munka, illetve a különböző részállományok mentése és a nyomtatás segítséggel történhet még, de törekedjünk az egyre önállóbb munkavégzésre. A LOGO környezetek alkalmasak hanganyagok és képsorok lejátszására, készítésére. Ezen terület bemutatásához mindenféleképpen multimédia számítógépet kell használnunk, annak egységeit, eszközeit is mutassuk be párhuzamosan. Ha megfelelő számú multimédia számítógéppel rendelkezünk, akkor készíthetünk egyszerű animációkat, hangállományokat, digitalizálhatunk zenét. Hasonlóan izgalmas lehet a letöltött weboldal különböző elemeinek mentése háttértárra, azok későbbi újrafeldolgozása. A Könyvtárhasználat már megjelent az adatgyűjtés kapcsán, de saját területében is itt jelennek elsőként belépő tevékenységek. A megadott művek keresése, a tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában már cél. Különböző típusú és témájú dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása is tudatosuljon. A katalóguscédula értelmezése, tájékozódás a dokumentumokról szerző, cím és egyéb szempontok szerint a betűrendes leíró katalógus segítségével legyen belépő tevékenység. A könyveket és a sajtótermékeket hasonlítsuk össze információs szerepük szerint. Azonos műveket kereshetünk különböző ismerethordozókon. Utóbbi az adatkeresés hatékonysága szempontjából is érdekes. Témakörök, tartalmak: 5. évfolyam Témakör
Óra
Év eleji ismétlés Informatikai alapok
1 5
Operációs rendszer használata Algoritmusok adatok
Tartalom
5 és
7
A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtó). Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása. Algoritmusok szöveges, megfogalmazása, értelmezése. Számológép használata
160
Témakör
Szöveg, zene
kép
Óra
és
A rajzoló program alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek. Rajzok, ábrák készítése. A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Mentés és nyomtatás. Weboldal szövegének és kiválasztott részeinek elmentése háttértárra Szerzői jog fogalma, hivatkozás és idézés szabályai. A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép. Multimédiás anyagok lejátszása és készítése. Raktári rend: szépirodalom, betűrend. Ismeretközlő irodalom: szakrend. Segédkönyvek: szótár, lexikon, enciklopédia.
14
Könyvtárhasználat 3 Év végi ismétlés
Tartalom
2 6. évfolyam
A B normál tantervű, az A emelt színtű matematika oktatásban résztvevő, tagozatos osztály. Az össz óraszám változása miatt a tagozaton 0,5 órára kellett csökkenteni a heti óraszámot. Ezek a tanulók viszont heti 1 órában szakköri formában is foglalkoznak informatikával. Témakör Év eleji ismétlés
Óra A 1
Informatikai alapok
3
5
Operációs rendszer használata
2
4
Algoritmusok és adatok
6
Szöveg, kép és zene
5
Könyvtárhasznál at
1
Év végi összefoglalás
1
Tartalom
B 1
Az információ. Információátvitel (telefon). A jelek világa. Titkosírások. Állomány keresése, másolása.
Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, 12 értelmezése. Algoritmusok végrehajtása számítógépen. Weboldal szövegének és kiválasztott részeinek elmentése háttértárra 10 Szerzői jog fogalma, hivatkozás és idézés szabályai. Multimédiás anyagok lejátszása és készítése. Dokumentumtípusok; nyomtatott (könyv, sajtótermékek) és nem nyomtatott ismerethordozók. 3 Egyéb időszaki kiadványok: évkönyv, sorozat. Betűrendes leíró katalógus használata. 2
161
A továbbhaladás feltételei:
A 6. évfolyam végén szükséges továbbhaladási feltételrendszert megállapítani. Amennyiben a tanuló az itt felsorolt követelmények bármelyikét nem tudja teljesíteni, úgy informatikából nem léphet tovább. A tudásszint mérését a gyakorlati alkalmazás tudásának mérésére alapozzuk. A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre s mozgásra a könyvtárfa szinteken. Legyen képes egyszerű hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő LOGO algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Legyen képes ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. El tudjon igazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat. Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban. 7- 8. évfolyam
Célok és feladatok:
Tájékozódás különböző informatikai környezetekben. A számítógép és perifériáinak kezelése felhasználói szinten. Az operációs rendszer és a fontos segédprogramok alapszolgáltatásainak bemutatása. Az informatikai eszközök működési elveinek bemutatása és használata. Szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése. Elektronikus faliújságok, kirakati bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása. Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése. Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés módjainak megismerése. A megtalált információ gyűjtése, értelmezése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten. A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek megismerése. Adott feladat megoldásához algoritmuselemek, algoritmusok tervezése, megvalósítása és végrehajtása. Az algoritmikus absztrakció eszközei, a lépésenkénti finomítás elve. A problémamegoldás során szükséges adatok és az eredmény kapcsolata. Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, információ elhelyezése az interneten. Infokommunikációs eszközzel egyéni információ küldése és fogadása, mobilkommunikációs eszközök. A hagyományos médiumok (könyv, folyóirat, rádió, zene, film, tévé) informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségei, azok alkalmazása a megismerési folyamatban. Szerzői jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatása. Az informatikai biztonság kérdéseinek, illetve az információnak a hitelessége. 162
Az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása példákkal: múlt és jelen. Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési szabályok bemutatása példákon. Az iskolai könyvtár eszköztárának teljes körű és készségszintű használata. A könyvtártípusok, az elektronikus könyvtár lehetőségei és alkalmazása a tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával.
Témakörök, tartalmak: 7. évfolyam Témakör
Óra
Év eleji ismétlés
Tartalom
1
Az informatika alapjai
7
Az operációs rendszer használata
5
Kommunikáció a hálózaton
4
Algoritmusok adatok
5
és
A számítógép fő részei. Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet. Számítástechnikai eszközök kezelése: háttértárak, nyomtatók, digitalizálók használata. A jelek csoportosítása. Információ, kód, jelhalmazok adatmennyisége. Adatátvitel, kommunikáció. A számítógépek története, Neumann-elv. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Víruskereső indítása és üzenetei. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. A hálózat használatának alapszabályai. Saját e-mail cím. Az elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek. Tematikus és kulcsszavas keresők webhely-kereséshez. Szöveg és kép számokká alakítása. Logaritmikus keresés algoritmusa. A kettes számrendszer és az átváltási algoritmusok. Algoritmus megadása élőbeszédben.
163
Témakör
Óra
Dokumentumkészítés számítógéppel
12
Könyvtárhasználat
2
Év végi foglalás
1
össze-
Tartalom Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek bevitele. A szövegegységek. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. A karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. Szöveges és rajzos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Weblapkészítés Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik. Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár.
Fejlesztési követelmények, belépő tevékenységek: Az ebben az évben oktatott tananyag nagy része már alapozás a számítástechnikai eszközök felépítésének, működésének megértéséhez. Az informatika alapjai témakörben a személyi számítógép fő részeinek és működésüknek megértésén túl már az ergonómiai szempontok figyelembe vételével gyakorlott kezelésük is ismeret. Újdonság a további háttértárak, kiemelten a digitalizálók használata. A klasszikus informatika területéről a különféle jelfajták gyűjtése, csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése, bináris kódok használata, különféle kommunikációs rendszerek, formák használata kerül elő. A könyvtárhasználattal összecsengve a számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése a kialakulás kezdeteibe, míg a tájékozódás a mai hardvereszközök világában, az adatok gyűjtése a számítógép és a robotok alkalmazási területeiről a fejlesztési irányokat és a várható jövőt vetíti előre. Ez utóbbi tevékenységet tanári irányítással, az informatika tárgyú ismeretterjesztő könyveket, folyóiratokat, CD-ket vagy az internetet forrásként használva végezzük. Az Operációs rendszer használata bővebben értelmezendő. Adattárak formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás és törlés parancsok használatával. Egymásután és szórtan elhelyezkedő állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése, egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron elsajátítandó kompetencia. A hálózat szolgáltatásai közül a levelezés legkésőbb itt lép be egy levelezőprogram használatával. A levél küldése, fogadása, a fő levélmezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat készítése ekkor már ténylegesen használt tevékenység. Az egyéni e-mail cím létrehozására használhatunk ingyenes, webalapú szolgáltatást is, nem kell feltétlenül iskolai levelező szervert üzemeltetni. Különösen hasznos lehet, ha a levelezőrendszer testre szabásával, a beérkező levelek szűrésével is foglalkozunk. A web használatával kapcsolatos ismereteket bővítjük a hálózati keresőgépek használatával, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés módjának megismerésével és gyakorlásával. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a hasznos webhelyek önálló felkeresésére. Az algoritmusok és adatok témakör további alapozását és a már megszerzett ismeretek szinten tartását célozza ez a témakör. Az algoritmus megadása élőbeszéddel és mondatszerű leírása után a logaritmikus keresés algoritmusát ismerjék meg, valamint grafikával, szöveggel 164
kapcsolatos programok futtatását végezzük. E tevékenységet támogatjuk az ezeket megvalósító játékos programokkal. A dokumentumkészítés számítógéppel témakör a képi adatok gyűjtésével, képek bevitelével, feldolgozásával, rendszerezésével foglalkozik. Ez utóbbi kapcsolódik az informatikai alapfogalmakhoz és a hardvereszközök – szkenner és nyomtató – kezeléséhez. Célirányosan oktatási anyagokhoz rajzok készítését is végezzük el. E terület rendszerezése most történjen meg. Az alapvető szövegegységek ismerete, kezelése, a vágólap rutinszerű használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés) mellett már a többféle formázást tartalmazó, egy-két oldalas dokumentumok készítése, mentése és nyomtatása a feladat. Mindezen tevékenységet a dokumentumkészítés lépéseinek betartásával végeztetjük. A weblapkészítés során ugyan a HTML nyelvet használjuk, de ezt weblapszerkesztőkkel végezzük, stílusok használatával. Ez utóbbi a bekezdés- és betűformázások szerepének helyes rögzülését is segíti. A könyvtárhasználat számos új ismeretet alapoz meg. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése az egyik cél. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában azonnal alkalmazható ismereteket ad. Az általános műveltséget bővíti a különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, illetve közvetett forrásokból. Kiemelt feladata a tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. A továbbhaladás feltételei:
A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, illetve az operációs rendszer alapvető szolgáltatásait. Tudjon használni egy levelező programot. Tudja kezelni a webböngészőt. Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (hagyományos és CD-s szótár, lexikon, enciklopédia). Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közművelődési könyvtárat is. Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár.
Témakörök, tartalmak: 8. évfolyam Témakör
Óra
Év eleji ismétlés
Algoritmusok adatok
Tartalom
1
és
12
Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása a számítógép számára “érthető” egyszerű programozási nyelven. A lépésenkénti finomítás elve. Elemi és összetett adatok, egész és valós számok. Adatok sorozata.
165
Témakör
Óra
Dokumentumkész ítés számítógéppel
9
Az adatkezelés alapjai
9
Könyvtárhasználat Év végi összefoglalás
4
Tartalom Levél, újságoldal, kérdőív, feladatlap készítése. Tabulátorok használata, táblázat készítése. Az internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Prezentációkészítés alapjai. Szerzői jog, felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése. Bevezetés a táblázatkezelésbe. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adatok táblázatos formába rendezése, feldolgozása. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Alapdiagramok készítése táblázatból. Keresés meglévő adatbázisban. Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszó katalógus. A szellemi munka technikája
2
Fejlesztési követelmények, belépő tevékenységek: Az Algoritmusok és adatok témakör oktatását a LOGO ismeretekre alapozva oktatjuk. Az új tevékenységek a szekvenciális és feltételes vezérlés, ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása, az eljárások használata. Ezek egy része már a korábban is előkerült, de most tudatosítsuk ezek használatát. A példaként szereplő rendezések mellett egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása, és egy komplett játék kapcsán mutassuk be a program mint termék előállításának folyamatát. A különböző számtípusú adatok (egész-, valós), elemi és összetett adatok használata itt tudatosodjon hasonlóan először. A szellemi munka technikájának ismeretében már hosszabb szöveget és képet is tartalmazó prezentációk készítését tűzzük ki feladatként. Az iskolai életben használatos dokumentumok készítése, kiselőadás vagy weboldal készítés továbbra is a feladat. Az irodai alkalmazás csomagok ebben az életkorban nyújtanak először valódi élményt és alkalmazhatóak a napi gyakorlatban, illetve az oktatáshoz. Újdonság a szöveges dokumentumokban tabulátorok használata, a dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése, letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. A helyes felépítés, elrendezés alkalmazásának elsajátíttatásához használjunk kész sablonokat. A javasolt felépítésben az irodai alkalmazások oktatása történhet egyéni vagy csoportos munka formájában is, valamely komplex probléma, feladat – például osztálykirándulás tervének, dokumentumainak elkészítése, osztálytörténet készítése – megoldása informatikai (szoftver, hardver) eszközök használatával, tanári irányítással. A megjelenítő felület lehet papír vagy web. A példán keresztül az alkalmazásokat áttekinthetjük és rendszerezhetjük is. Az adatkezelés alapjait konkrét feladatok kapcsán mutassuk be. Az iskolai és a családi élettel kapcsolatos táblázatok készítése, az adatok táblázatos formában történő megjelenítése, előnyeinek bemutatása az egyik cél. A másik az adatok táblázatos formába rendezése, az adathalmazból következtetések megfogalmazása. Ugyancsak ezt célozza meg a kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések kiolvasása, a táblázatok összetartozó adatainak, egyszerű összefüggéseinek felismerése. Ezt a táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) megismertetésével végezzük, több példán keresztül. A táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása – adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés –, az elkészült munka tárolása, kinyomtatása, a táblázathoz diagram 166
készítése új tevékenység. A bemutatás során különböző tantárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel is megtörténhet. A könyvtárhasználat a munkát segíti és rendszerezi is egyben az eddigi ismereteket. A források keresése szaktárgyi feladatokhoz tárgyi katalógusok segítségével jól kapcsolható a webes keresésekhez, azok kiegészítése is. A keresett téma kifejezése tárgyszóval, illetve szakjelzettel – a keresés lépéseinek felismerése és gyakorlása – tevékenységek ismerete nélkül a tematikus és kulcsszavas keresés igen nehézkes. Legkésőbb most tudatosítsuk, hogy a hagyományos és a digitalizált könyvtár, valamint a web azonos szerepet tölt be, csak más adathordozókkal dolgozik, más megjelenési formát öltött. Az irodai alkalmazások kapcsán már említett tevékenységként a könyvtár dokumentumainak vagy az internetnek a felhasználásával egyszerű informatikai téma feldolgozása, pontos megfogalmazása, problémafelvetés, forrásválasztás és –feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése, hivatkozás forrásra tevékenységek, azaz röviden a szellemi munka technikája a fő anyag. A továbbhaladás feltételei:
Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Készítsen (néhány utasításból álló) egyszerű algoritmusokat. Ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.
Tankönyvek taneszközök segédletek: Tankönyv: A Mozaik kiadó által forgalmazott Informatika tankönyvcsalád és munkafüzet Taneszközök, segédletek: Megfelelő konfigurációjú és számú multimédiás számítógép. A tematikához illeszkedő szoftverek. Az interneten fellelhető információk, elektronikus tananyagok. Transzparensek, fóliák, falitáblák.
167
TERMÉSZETISMERET 5 - 6. évfolyam Kulcskompetenciák fejlesztései a természetismeret tantárgyban A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet 168
ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. I. Célok és feladatok „A természetismeret tantárgy szemléletében és tartalmában szervesen épül az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot”. (Természetismeret kerettanterv 263. old.) Így tanításának legfontosabb célja és feladata a környezetismeretben elsajátított ismeretek természettudományos szintű bővítése, a megismerési módszerek, életviteli szokások, készségek, képességek és pozitív személyiségjegyek tudatos továbbfejlesztése. Ezzel megalapozza a 7. évfolyamtól önálló tantárgyként induló biológia, fizikai, földrajz és kémia tanítását. Mindezek megvalósításához szükséges: – felfrissíteni és rendszerbe foglalni a környezetismeret 1–4. évfolyamán megismert anyagokkal, tárgyakkal, élőlényekkel, jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismereteket, – érdeklődést, kíváncsiságot ébreszteni a tanulókban, közvetlen környezetünk élettelen és élővilágának természettudományos megismerése iránt, – felismertetni ezen ismeretek fontosságát a természeti és társadalmi környezetben való eligazodáshoz, – megláttatni és elemi szinten értelmeztetni a környezetben megfigyelhető és tapasztalható természeti jelenségeket, folyamatokat, változásokat és oksági összefüggéseket, – megértetni, hogy a változások csak kölcsönhatások közben jönnek létre, – tudatosítani, hogy az anyagok, testek, élőlények tulajdonságait, változásait és a környezetben játszódó folyamatokat mennyiségekkel is lehet jellemezni, – megtanítani a tanulókat az elsajátított tények, fogalmak, összefüggések, következtetések, ítéletek mindennapokban történő használatára, – folytatni az egészséges, és a környezettel harmonikus életviteli szokások gyakorlását, – úgy formálni a tanulók szemléletét, hogy azt a természet egészének és részeinek megőrzése iránti felelősség, cselekvőképesség és szeretet jellemezze, – biztosítani a tanulók aktív részvételét a tanítás–tanulás folyamatában, hogy a megismerési módszerek gyakorlásával formálódjon természettudományos szemléletük, és fejlődjenek gondolkodási képességeik, – megismertetni és gyakoroltatni az ismeretszerzés és a tanulás legegyszerűbb módjait, – kialakítani a megfigyelésekhez, egyszerű kísérletezésekhez szükséges érdeklődést, türelmet, jártasságokat és készségeket, – elsajátíttatni az egyéni és társaival együttműködni tudó tanulás formáit, – lehetőséget biztosítani a tanulók egyéni érdeklődésének kielégítésére, – megteremteni az örömteli megismerés lehetőségét és a pozitív tanulási élmények kialakulását, – lehetővé tenni a meglévő, vagy az iskolán kívül szerzett ismeretek hasznosítását, beépülését az új ismeretekbe, 169
– előkészíteni és megalapozni a természettudományok tanítását: a tények, jelenségek, folyamatok, összefüggések, kölcsönhatások megismerése közben fejlődő képességekkel, formálódó személyiségjegyekkel. II. Fejlesztési követelmények 1. Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló legyen nyitott, tanúsítson érdeklődést a környezet élő és élettelen világa iránt. Ismerje fel a természeti és az ember által alkotott környezet problémáit. Tanuljon meg tapasztalatokat, állandóan bővíthető tudományos ismereteket szerezni környezete megfigyelése, vizsgálata, az ismeretterjesztő irodalom és a média által közvetített információk révén. Legyen képes az ezúton megszerzett tudását és az ismeretszerzés folyamatában fejlődő készségeit, képességeit a mindennapi életben hasznosítani, hogy tájékozódni és alkalmazkodni tudjon az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetben. Mindehhez az szükséges, hogy a tanuló – legyen képes a tárgyak, élőlények, jelenségek, folyamatok egyszerű, spontán és irányított, rövid idejű, valamint folyamatos megfigyelésére, – ismerje fel és tudja kiválasztani a megfigyelésekhez, vizsgálódásokhoz szükséges anyagokat és eszközöket, – szerezzen megfelelő gyakorlatot az anyagok és eszközök takarékos és balesetmentes használatában, – tartsa be a vizsgálódás sorrendjét és idejét, – tudja feladatait részekre bontani, társaival megosztva, együttdolgozva megoldani, – szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben (hosszúság, tömeg, űrtartalom, sűrűség, nyomás, hőmérséklet, idő) és mértékegységeik használatában, – tudja értelmezni a megfigyelések, vizsgálódások tapasztalatait, ismerje fel az egyszerű összefüggéseket, – legyen képes e tapasztalatokból – tanári segítséggel – következtetéseket levonni, ítéleteket alkotni, – sajátítsa el – fokozatosan fejlődő önállósággal – megfigyelései, vizsgálódásai eredményének szakszerű elmondását, írásos rögzítését és rajzos ábrázolását, – tudjon tájékozódni környezetében a világtájak és a térképvázlat segítségével, – sajátítsa el a térképolvasás elemi műveleteit, – tudjon egyszerű térképvázlatot készíteni, – tudjon tájékozódni Magyarország térképén, – legyen képes a lényeges és a lényegtelen dolgok elkülönítésére, – szerezzen gyakorlatot a tárgyak, élőlények, jelenségek, kölcsönhatások minőségi és mennyiségi jellemzőinek összehasonlításában, – tudja a megadott szempontok szerint ismereteit rendszerezni, – vegye észre az élő és élettelen világ legjellemzőbb összefüggéseit, – keresse az okokat, és értse azok okozati kapcsolatait, – tudjon ismereteket szerezni szöveges és képi információhordozókból, – sajátítsa el – életkorának megfelelő szinten – az egyszerű enciklopédiák, lexikonok használatát, – ismerje fel a valóság és a képi ábrázolás hasonlóságait, különbségeit, tudja a részleteket azonosítani, – tudjon egyszerű grafikonokat, diagramokat elemezni, s ezekből következtetést levonni, – használja a tanulási és ismereteinek reprodukálása során a megismerési algoritmusokat, – legyen képes ismereteit, jártasságait és képességeit hasznosítani a mindennapi életben, – keressen magyarázatot az iskolai tananyagban nem szereplő egyszerű természeti jelenségek okaira, 170
– – – – –
értse és tudja megmagyarázni az egyszerű technikai eszközök működését, tudja, hogy környezetének állapota jelentős mértékben befolyásolja saját egészségét, igényelje az egészséges és esztétikus környezetet, vegye észre és értékelje a természet szépségeit, ismerje fel mikrokörnyezetében a környezetszennyezés veszélyforrásait, törekedjen káros hatásuk kialakulásának megelőzésére és a veszély elhárítására, – tudatosuljon benne saját egyéni felelőssége környezetének jövőbeni alakulásáért, – készüljön fel a természet megóvására, önmaga és társai védelmére. 2. Tájékozottság az anyagról Rendelkezzen a tanuló megfelelő mennyiségű és mélységű ismerettel az élő és élettelen világ anyagainak tulajdonságairól, mennyiségi arányairól, az élő anyag szerveződéséről, valamint az anyag szerkezetének, felépítésének és működésének összefüggéseiről. Ehhez az szükséges, hogy a tanuló – tapasztalati úton ismerje meg a környezetében előforduló legfontosabb szervetlen és szerves anyagok jellemző tulajdonságait, – legyen képes a növényi és állati eredetű anyagok elkülönítésére, – tudja milyen a megismert termesztett növények és a haszonállatok termékeinek tápanyagtartalma, tápértéke, – törekedjen ezek ismeretében az egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend kialakítására, – ismerje fel az élő anyag különböző megjelenési formáiban a hasonlóságokat és a különbségeket, – legyen áttekintő képe az élő anyag szerveződési szintjeiről, – vegye észre, hogy az élő szervezetet felépítő anyagok mennyisége, szerkezete elválaszthatatlan a működéstől, – értse a környezeti tényezők változása és az élőlények életműködése közti összefüggéseket, – tudjon egyszerű vizsgálatokat végezni a környezetében előforduló anyagok és kölcsönhatásaik megismerésében. Használja fel szerzett tapasztalatait a földrajzi jelenségek magyarázatához, – ismerje az alkohol, a nikotin és a kábítószerek szervezetre gyakorolt hatását és utasítsa el fogyasztásukat, – ismerje a leggyakoribb környezetszennyezést okozó anyagokat és károsító hatásaikat, – törekedjen ezen szennyező anyagok felhalmozódásának megelőzésére, az esetleges károk csökkentésére. 3. Tájékozódás az időben Az idő és a természeti jelenségek. Legyen a tanulónak áttekintő képe a Föld és a földi élet múltbéli és jelenkori változásairól. Tudja, hogy a földi világban minden állandó mozgásban, változásban van. A tanuló tájékozódásához az szükséges, hogy – szerezzen gyakorlatot az idő becslésében, mérésében, – tudja és értse, hogy a természeti jelenségek, folyamatok időben játszódnak, – ismerje fel környezetének változásaiban, kölcsönhatásaiban az idő szerepét, – legyen képes az élővilágban játszódó életfolyamatok, életszakaszok időtartamának reális becslésére, – tudja, hogy a természetben vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok, – tudatosuljon benne az életfolyamatok megfordíthatatlansága, – értse meg, hogy az idő múlásával társadalmi környezete is változik. 4. Tájékozódás a térben A tér és a természeti jelenségek. 171
Rendelkezzen a tanuló megfelelő térbeli tájékozottsággal az őt körülvevő világban. Tudja, hogy a természet élettelen dolgait és élőlényeit meghatározott környezet, tér veszi körül, így jelenségeik, folyamataik is itt játszódnak. A térbeli tájékozódáshoz a tanulónak – ismerni kell környezetének határait, felszíni viszonyait, élőlényeit, élettelen tárgyait és emberi létesítményeit, – látni kell a természetes és mesterséges tér hasonlóságait és különbségeit, – rendelkezni kell – három dimenzióban – a reális becslés és viszonyítás képességeivel, – tudni kell, hogy az élőlények elválaszthatatlanok az őket körülvevő tértől, mert azzal szoros kölcsönhatásban élnek, – ismerni kell a környezetében élő növények és állatok elterjedését, a megismert kultúrnövények fő termőterületét és a hazai életközösségek földrajzi helyét, – biztonságosan kell eligazodni a rész és egész viszonyában, – ismerni kell a világtájakat, és tudni kell ezeket a valóságban és a térképen azonosítani, – fel kell ismerni a főbb felszínformákat a valóságban, képen, térképen, – tudni kell tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén, – ismerni kell Magyarország helyzetét Európában és a Földön. 5. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Legyen a tanuló tájékozott, és rendelkezzen megfelelő jártassággal a természettudományos megismerésben. Lássa a természettudományok XX. században bekövetkezett óriási fejlődését és meghatározó szerepét a Föld, valamint a földi élet jövőjében. Ehhez az szükséges, hogy a tanuló – ismerje a természettudományos megismerésben a közvetlen tapasztalatszerzés (megfigyelés, vizsgálódás, mérés, kísérletezés) szerepét és jelentőségét; – lássa, hogy a közvetlen tapasztalataival szerzett ismereteit folyóiratok, könyvek, rádió, televízió és az Internet segítségével is fejlesztheti, – tudja, hogy ezen információhordozókban téves nézetekkel is találkozhat, ezért megfelelő kritikával fogadja azokat, – ismerje fel a természettudományok óriási szerepét az emberiség jelenkori problémáinak megoldásában és életkörülményeinek jobbításában, – lássa a természettudományok elért eredményeiben a tudósok, kutatók kitartó szorgalmát és heroikus munkáját, – ismerje hazánk kiemelkedő eredményeket elért természettudósait, – legyen büszke eredményeikre és nemzetközi elismertségükre, – törekedjen munkásságuk széles körű ismertetésére és hírnevük öregbítésére.
172
III. Évfolyamok 5. évfolyam Évi óraszám:93 Heti óraszám:2,5 A fizika tantárgyi rész a természetismeret tantárgyba integrálva található meg. 0,5 óra/hét A) Javasolt óraterv Témák szá ma :
Óraszámok felhasználása Tananyag új ismétlés, ismeret gyakorlás
neve:
1. Környezetünk élővilága: Ősz a kertben
Helyi felhasználás (kiegészítő a., gyakorlás, ellenőrzés)
Összóraszám 74
07
2
2
11
a
06
2
1
09
3. Az időjárás és az éghajlat elemei
10
1
1
12
4. A földfelszín változásai
12
2
2
16
5. Környezetünk élővilága: Állatok a házban és a ház körül
08
1
2
11
07
1
3
11
7. Fizikai alapismeretek
15
4
–
19
8. Év végi ismétlés
–
4
–
04
2. Tájékozódás térképen
6. Környezetünk élővilága: Tavasz a kertben
B) Belépő tevékenységformák, B) fejlesztendő megismerési módszerek Egyszeri és folyamatos megfigyelések, vizsgálódások, egyszerű kísérletek végzése, takarékos, balesetmentes anyag- és eszközhasználattal. A közvetlen megismerés során nyert tapasztalatok felismerése, értelmezésük és magyarázatuk egyszerű megfogalmazása, írásos, rajzos rögzítése. Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, eredményeik összevetése. Irányok meghatározása a valóságban és a térképen. Távolságmérés a vonalas mértékkel. Jelkulcs használata a térképen.
A megfigyelt, vizsgált természeti jelenségek hasonlóságainak, különbségeinek felismerése, elkülönítése. Felszínformák felismerése a valóságban, álló- és mozgóképen, térképen. Közvetlen tapasztalatszerzésre épített analízis, szintézis, elvonatkoztatás, általánosítás, konkretizálás a fogalmak kialakítása során. A környezetben lévő dolgok, élőlények köznapi ismereteinek természettudományos magyarázata, rendszerezése. Megismerési algoritmusok használata a tapasztalatszerzés, a tanulás és az ismeretek reprodukálása során. Az élő és élettelen világ oksági kapcsolatainak, összefüggéseinek, kölcsönhatásainak felismerése, egyszerű magyarázata, példákkal történő illusztrálása. A rész és egész viszonyának felismerése, elkülönítése. Térképészeti és testtopográfiai (növény, állat) ismeretek elsajátítása, gyakorlása. Alapszintű tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén. A megismert szakszókincs szabatos használata a tények, fogalmak, folyamatok, jelenségek, összefüggések leírása, értelmezése és egyszerű magyarázata során. Problémafelismerés, feladatmegértés, -megoldás gyakorlása. Az önálló információszerzés képességeinek fejlesztése ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, térképek, filmek segítségével. Múzeumok, könyvtárak, növény- és állatkertek, kiállítások – mint információforrások – használata, az értékeik megőrzését szolgáló magatartásformák elsajátítása. A kulturált és egészséges életviteli szokások gyakorlása. C) A tanítás feltételei Tárgyi feltételek: természetből hozott növények, növényi részek, élő állatok Szertári készlet: – herbáriumi növények, szárított növényi részek – kitömött, preparált állatok – modellek – vázkészítmények – madárodúk, madáretetők – diaképek, videofilmek Transzparenssorozat: Az általános iskolai Környezetismeret 4., 5. osztály tanításához OOK 1985, Veszprém. Faliképsorozat: Természetismeret 5., 6. osztály tanításához Comenius Kiadó Pomáz, 1997. Applikációs készlet: a Természetismeret 5-6. osztály tanításához. Mozaik Kiadó Szeged, 2001. – nagyítók, iránytűk, hőmérő, légnyomás-mérő, mérleg, – biológiai vizsgálódáshoz szükséges anyagok, eszközök, – falitérképek: Magyarország domborzata és vizei falitérképek: Magyarország közigazgatási térképe, – autótérképek, turistatérképek, a lakóhely térképe, – Első Atlaszom. Fizikai kísérletek eszközei a fizika szertárból
174
D) Témakörök KÖRNYEZETÜNK ÉLŐVILÁGA 1. téma: Ősz a kertben Cél Feleleveníteni, rendszerezni és alkalmaztatni a növény testfelépítésének és működésének a környezetismeret 1–4. évfolyamán tanult alapismereteit. Továbbfejleszteni a tanulók tudását az egészséges táplálkozás szempontjából legjelentősebb gyümölcs- és zöldségfélékkel kapcsolatos ismeretekben. Megláttatni és tudatosítani a növények környezete, szervezete, élettartama, valamint tápanyagtartalma és felhasználása közti oksági összefüggéseket. Felismertetni a gyümölcs- és zöldségfélék leggyakoribb kártevőit és kártételét. Kialakítani az egészséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás szokásait. Elsajátíttatni a madárvédelem tennivalóit. Kifejleszteni a madarakról való gondoskodás igényét. Felkelteni az érdeklődést a magyar tudósok, növénynemesítők munkája iránt. Tartalom Élet az őszi kertben (olvasmány) Legjelentősebb gyümölcsfáink: szilvafa, almafa és a szőlő habitusa, jellegzetes szervei, hasznosításuk. A csemege- és borszőlők tulajdonságai. A zöldségfélék: paradicsom, paprika, fejes káposzta, sárgarépa testfelépítése, jellegzetes szervei, egyedfejlődése. Gyümölcs- és zöldségféléink (származása), termesztési igénye, fő termőterületei. Jelentőségük az egészséges táplálkozásban, elkészítésük, fogyasztásuk egészségügyi szabályai. Gyümölcs- és zöldségféléink leggyakoribb kártevői: peronoszpóra, monília, levél- és pajzstetvek, alma- és szilvamoly, káposztalepke. A kártevők elleni védekezés formái. Az ember kiválogató, nemesítő munkája a kultúrnövények kialakításában. Híres magyar kutatók, nemesítők munkássága. Madárvédelem, madártelepítés (kiegészítő anyag). Növényi eredetű anyagok vizsgálata (kiegészítő anyag). Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 1–4. évfolyam: A lágy és fás szárú növények testfelépítésével kapcsolatos alapismeretek: gyökér, gyökérzet, virág, virágzat, fás szár, virág, termés részei. A növényi szervek életműködései. A növények életéhez szükséges környezeti feltételek. Madárvédelmi alapismeretek. Feladatok – Felidézni, rendszerezni és alkalmaztatni a növényi test felépítésével és működésével kapcsolatos korábbi ismereteket. – Megismertetni a gyümölcs- és zöldségfélék nevét, testfelépítését, szerveit és egyedfejlődését. – Elkülöníteni a megismert növények lényeges és lényegtelen tulajdonságait, felismertetni hasonlóságaikat, különbségeiket. – Megfelelő szintű tájékozottság kialakítása a növényi testen a rész és egész viszonyában. 175
– Tudatosítani és megértetni a növények származása – igénye –, termesztése, a kártevők életmódja és kártétele, valamint a gombakártétel és az időjárás közötti összefüggéseket. – Megismertetni a gyümölcs- és zöldségfélék leggyakoribb kártevőit és kártételét. – Tudatosítani a hasznos madarak szerepét a kártevők pusztításában. – Elsajátíttatni a madárvédelem és madártelepítés évszakokhoz kötődő tennivalóit. – Tudatosítani a megismert növények tápértékének fontosságát és szerepét az egészséges táplálkozásban. – Megismertetni az egészséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás szabályait, gyakoroltatni szokásait. – Felismertetni a vizsgálódáshoz szükséges anyagokat és eszközöket, tudatosítani takarékos és balesetmentes használatuk fontosságát. – Megfelelő szintű jártasság kialakítása a megfigyelések, vizsgálódások végzésében, a tapasztalatok összegzésében, egyszerű magyarázatában. – Elsajátíttatni az elvégzett megfigyelések, vizsgálódások egyszerű ábrázolását, a tapasztalatok írásos rögzítését. – Megtanítani a megismerési algoritmusok használatát a növények és szerveik megfigyelése és jellemzése során. – Megismertetni és gyakoroltatni az önálló tanulás elemi módszereit. TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK 2. téma: Tájékozódás a térképen, térképismeret Cél Kiterjeszteni a tanulók tájékozódással kapcsolatos ismereteit, továbbfejleszteni az ezekkel kapcsolatos készségeit. Felismertetni a tájékozódás szükségességét a tágabb környezetben is. A mágneses kölcsönhatás megfigyeltetésével, vizsgáltatásával megértetni az iránytű működését. Megláttatni a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti kapcsolatot (a nézőpont megválasztása, a kisebbítés szükségessége). Felismertetni a térképi ábrázolás korlátait. Megismertetni a térkép jelrendszerét, és használatában megfelelő begyakorlottságot szereztetni a tanulókkal. A világtájak megállapításával, a távolságok mérésével, a magasságok leolvasásával, a különféle térképek jelkulcsának használatával alapozni a szemléleti térképolvasást. A valóság és az ábrázolt környezet közötti kapcsolatok felismertetésével fejleszteni a tanulók gondolkodását. A térkép ismeretek használatával továbbfejleszteni ismeretszerzési, feldolgozási képességeiket. Tartalom A térkép. A világtájak a valóságban és a térképen (mágneses kölcsönhatás). A domborzat és a vizek ábrázolása. Tájékozódás hazánk domborzati és vízrajzi térképén. Magyarország közigazgatási térképe. Térképekkel: országúton, településen, turistaúton. A tájékozódás gyakorlása (munkáltató óra). Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 1–4. évfolyam: 176
Saját testhez viszonyított irányok. Tájékozódás az iskola környékén. A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei. Tárgyak alaprajza. Kicsinyítés. Útvonalrajzok, térképszerű ábrázolások. Fő világtájak. Vizsgálódás mágnesekkel. Az iránytű. A domborzat és vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak. Legnagyobb folyóink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. Feladatok – Felidézni és rendszerezni a tájékozódással kapcsolatos ismereteket. – Bővíteni a térképismeretet a különféle térképek jelkulcsának használatával. – Megismertetni és kísérletekkel alátámasztani az iránytű működésének és a Föld mágneses környezetének összefüggését. – Megértetni az ábrázolt területek nagysága és a térképek méretaránya közötti kapcsolatot. – Összehasonlításokat végeztetni a térképi mérések és a terepen mért távolságok között. – Az iránytű által jelzett világtájakat és a térképi irányokat azonosíttatni a térkép tájolásával. – Alkalmaztatni a térképolvasás megszerzett ismereteit a szemléleti térképolvasás szintjén.
3. téma: Az időjárás és az éghajlat elemei Cél Kibővíteni, rendszerezni a tanulók időjárással kapcsolatos megfigyeléseit, ismereteit. Felismertetni az időjárási jelenségekben megjelenő törvényszerűségeket, kölcsönhatásokat. Észrevétetni a folyamatokban az oksági összefüggéseket, relációkat, időbeli sorrendjüket. Ráébreszteni a tanulókat a fény, a levegő, a víz anyagi voltára, vizsgálhatóságára, legfontosabb jellemzőire. Felismertetni a víz halmazállapot-változásait és a hőmérséklet-változások közötti összefüggést. Megismertetni az időjárás elemeinek szerepét az időjárás alakulásában. Továbbfejleszteni a mérésekhez, az adatok elemzéséhez, ábrázolásához, rögzítéséhez kapcsolódó megismerési módszereket. Alátámasztani a környezetre vonatkozó köznapi ismereteket, természettudományos magyarázatukkal. Ráébreszteni a tanulókat az időjárás változékonyságára és az éghajlat viszonylagos állandóságára. Bemutatni hazánk éghajlatának jellemzőit. Megismertetni az időjárási veszélyhelyzetekben célszerű, ésszerű viselkedést. Tartalom A fény és kölcsönhatásai. Felmelegedés és lehűlés. A napsugárzás, hőmérséklet. A hőmérséklet mérése. A levegő és a légnyomás. A levegő hőtágulása, a szél keletkezése. A szél és a csapadék. Az időjárás szélsőségei. Az időjárás és az éghajlat. Hazánk éghajlatának jellemzői. Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 1–4. évfolyam: Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben. Az évszakok jellemző időjárása. Becslések, egyszerű mérések. A hőmérséklet változása. Halmazállapot-változások a mindennapi életben. Az 177
időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás, oldódás megkülönböztetése. Feladatok – Megfigyelésekkel, észlelésekkel, mérésekkel nyomon követni az időjárás elemeinek térbeni és időbeli változásait. – Felismertetni a megfigyelt időjárási jelenségekben a fény, a levegő, a víz kölcsönhatásait. – Kísérletekkel alátámasztani a természetben is tapasztalható jelenségeket, halmazállapotváltozásokat. – Számításokkal is kifejeztetni a hőmérséklet napi-, évi átlagos alakulását, a hőmérséklet évi ingadozását. – Tematikus térképek vizsgálatával, éghajlati diagramok elemzésével összegyűjtetni hazánk éghajlatának jellemzőit. – Információk gyűjtésével megismertetni időjárásunk, éghajlatunk szélsőségeit. – Fejleszteni a tanulók rendszerező, csoportosító képességét, s az információk gyűjtésének, felhasználásának jártasságát. 4. téma: A földfelszín változásai Cél Kibővíteni, rendszerezni a tanulók felszínformákra vonatkozó ismereteit. Felismertetni a földfelszín változásaiban résztvevő fizikai jelenségeket (hőingadozás, hőtágulás, a folyadékok nyomása, a testek úszása, lebegése). Megértetni a változások törvényszerűségeit a külső erők felszínformálása kapcsán. Megismertetni a hegységek, síkságok kialakulásának folyamatát, a talaj keletkezését. Észrevetetni az emberi tevékenység felszínformáló hatását. Formálni a tanulók felelős magatartását a táj, a környezet értékeinek megóvása érdekében. Tartalom A gyűrthegységek. A röghegységek. A vulkáni hegységek. A síkságok kialakulása. A földfelszín gyakori kőzetei. A kőzetek vizsgálata. Hogyan lesz a kőzetből talaj? Folyóvizek, állóvizek. A víz körforgása a természetben. Felszínformák a külső és belső erők párharcában. Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 1–4. évfolyam: Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben meg nem tapasztalható felszíni formákról, vizekről. Feladatok – Oksági kapcsolatok felismertetése a fizikai változások és a földrajzi jelenségek között. – Konkrét fogalmak kialakítása a megfigyelések, vizsgálódások alapján. – A rész és egész viszonyának értékeltetése a földfelszín formáinak csoportosításával. – A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása a felszínformák kialakulásának folyamatánál. – Szabatos fogalomhasználat a földfelszíni változások megnevezésében. – Folyamatok értelmezése, leírása, egyidejűségük, egymásutániságuk értékeltetésével. –Tájékozottság kialakítása az információhordozók használatában. 178
KÖRNYEZETÜNK ÉLŐVILÁGA 5. téma: Állatok a házban és a ház körül Cél Felismertetni a háziasítás évezredes folyamatában az ember tudatos tenyésztő tevékenységét. Bővíteni a tanulók tudását a leggyakoribb haszonállatok, a kedvtelésből tartott háziállatok és a házban, ház körül vadon élő állatok szervezetének, életmódjának és hasznosításának ismeretében. Fejleszteni természettudományos gondolkodásukat az ok–okozati összefüggések felismertetésével, tudatosításával és magyarázatával. Megismertetni az egészséges állattartás és az állatvédelem legfontosabb szabályait. Kialakítani a tanulókban az állatokról való gondoskodás és az állatok védelmében való részvétel igényét és felelősségét. Formálni szemléletüket, értékrendjüket a tudomány szerepének és képviselőinek megítélésében. Továbbfejleszteni önállóságukat a közvetlen és közvetett megismerésben, a takarékos és balesetmentes anyag- és eszközhasználatban. Tartalom A háziasítás története (olvasmány). A legkedvesebb és legjelentősebb háziállataink külleme, testfelépítése, jellegzetes szervei, életmódja, hasznosítása. A kutya és a házimacska. A házisertés. A szarvasmarha. A házityúk. A házikacsa (kiegészítő anyag) A háziállatok tenyésztése. A haszonállatok testanyagának és termékeinek (hús, tej, tojás) szerepe az emberi táplálkozásban. Felhasználásuk egészségvédelmi szabályai. Kedvtelésből tartott állatok: hullámos papagáj, tengeri malac testhabitusa, igénye és tartása. A házban és a ház körül vadon élő állatok: házi veréb, füstifecske, házi egér, vándorpatkány élőhelye, külleme, testfelépítése, életmódja, kapcsolata az emberrel. Állatcsoportok: gerincesek, madarak, emlősök, ragadozók, patások, rágcsálók közös jellemzői. A megismert állatok szervezete – életmódja, szerveinek felépítése – működése: végtagok – mozgás, csőr, fogazat – táplálék anyaga, táplálékszerzés módja, kültakaró anyaga, tulajdonságai – környezet közötti összefüggések. Az állattartás feltételei, egészségügyi követelményei. Állatvédelmi szabályok. Az állati eredetű anyagok vizsgálata (kiegészítő anyag). Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 1–4. évfolyam: Az ember közvetlen környezetében megismert állatok szervezetéről, életmódjáról és az emberrel való kapcsolatáról elsajátított alapismeretek. Gerincesek, emlősök, madarak megismert közös tulajdonságai. Tanórán kívül szerzett ismeretek az állatok előfordulásáról, méreteiről, kültakarójáról, gazdasági jelentőségéről. 179
Feladatok – Felidézni, rendszerezni és alkalmaztatni a gerincesek, emlősök, madarak testfelépítésével és életműködésével kapcsolatos tudáselemeket. – Bővíteni, tudományos ismeretekkel kiegészíteni a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésével és életmódjával kapcsolatos tanulói tudást. – Megismertetni küllemük sajátosságait és jellegzetes szerveit. – Megértetni és példákkal bizonyítani az állatok szervezete és életmódja, a szervek felépítése és működése, az állati termékek tápanyagtartalma és a táplálkozásban betöltött szerepe közötti ok–okozati összefüggéseket. – Fejleszteni rendszerezőkészségüket az állatcsoportok közös tulajdonságainak összegyűjtésével, elkülönítésével. – Megismertetni a háziállatok hasznát, gazdasági jelentőségét, tartásuk egészségügyi szabályait. – Tudatosítani az állati termékek készítésével, vásárlásával és fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok ismeretének és betartásának fontosságát. – Kialakítani a tanulókban a megismert állatvédelmi szabályok alkalmazásának igényét és gyakorlatát. – Megláttatni és hazai példákkal illusztrálni a természettudományok elért eredményeinek szerepét a mindennapi életben. – Kialakítani a tudomány jeles képviselőinek élete és munkássága iránti tiszteletet és megbecsülést. – Alkalmaztatni az állati test felépítésének megismerési algoritmusait a tanulás és az ismeretek reprodukálása során. – Megfelelő szintű jártasság kialakítása az állati eredetű anyagok vizsgálatában, a tapasztalatok rögzítésében. – Képessé tenni a tanulókat, hogy egyre fokozódó önállósággal szerezzenek közvetett és közvetlen módon ismereteket. 6. téma: Tavasz a kertben Cél A tanulók érdeklődésének felkeltése a kert életében tavasszal bekövetkező változások és okaik iránt. Megláttatni a tanulókkal az élővilág sokszínűségét, szépségét és védelmének fontosságát. Megismertetni a kert legfontosabb élőlényeit és a kert életközösségében betöltött szerepüket. Fejleszteni a tanulók érzékenységét az összefüggések felismerésére. Felébreszteni az igényüket a természetvédelemben való aktív részvételre. Élményt nyújtó tapasztalat- és ismeretszerzéssel erősíteni a tanulási vágyat, megszerettetni a tanulást. A tudás tiszteletére nevelni a tanulókat. Tartalom Az éghajlat, a talaj és az élőlények kora tavaszi változásai. A virág és a megporzás. A megtermékenyítés. A termés kialakulása. A tavaszi kert zöldségféléinek és dísznövényeinek habitusa, szerveinek jellemzői és egyedfejlődésük. A vöröshagyma. A tulipán. A burgonya. A veteményborsó és a bab (kiegészítő anyag). 180
A földigiliszta faji sajátosságai, testfelépítése, életmódja. Tavasszal megjelenő gyakori kerti bogár a májusi cserebogár és a burgonyabogár. Faji jellemzőik. Testfelépítésük, életmódjuk, egyedfejlődésük, kártételük. Gyűrűsférgek, ízeltlábúak, rovarok, bogarak közös tulajdonságai. A biotermesztés lényege, célja. Vegyszerek nélkül (kiegészítő anyag). Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 1–4. évfolyam: A növényi test részei és működése. A virág és a termés fő részei. A bogarak szervezetével és életmódjával kapcsolatos alapismeretek. Természetismeret 5. évfolyam: Főgyökérzet, főeres, összetett levél, virágzat, bogyótermés, zöldségféle, kultúrnövény. Az ember kiválogató, nemesítő munkája a növénytermesztésben. Az időjárás elemei, az évszakok jellemző változásai. A levegő, a víz tulajdonságai. Halmazállapotok, halmazállapot-változások Feladatok – Megláttatni az élő és élettelen természet tavaszi változásait. – Alkalmaztatni a tanulók fizikai és földrajzi ismereteit a változások okainak magyarázatánál. – Megismertetni a tavaszi kert élőlényeinek nevét, küllemét, testfelépítését, életmódját és egyedfejlődését. – Felismertetni az élőlények hasonlóságait, különbségeit, elkülöníteni lényeges és lényegtelen tulajdonságait. – Tudatosítani a környezet–szervezet–életmód; felépítés–működés, tápanyagtartalom– felhasználás közötti összefüggéseket. – Elsajátíttatni a tavaszi kertben megismert állatcsoportok közös jellemzőit. – Megértetni, hogy a kert élőlényei a környezettel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek, életközösséget alkotnak. – Tudatosítani a “hasznos” és “káros” helyes értelmezését az élőlények megítélésében. – Megláttatni a kártevők elleni küzdelemben a vegyszermentes védekezés fontosságát és jelentőségét. – Úgy alakítani, formálni a tanulók szemléletét, gondolkodását, hogy a biokertészet elkötelezett híveivé váljanak. – Megfelelő szintű önállóság kialakítása a tapasztalatszerzésben, az algoritmusok használatában és az önálló tanulásban. 7. téma: Év végi ismétlés Cél A felsőbb osztályba lépéshez szükséges legfontosabb tudáselemek átismétlése, elmélyítése, a megismerési módszerek, tanulói készségek, képességek gyakoroltatása, pozitív személyiségjegyek megerősítése. Tartalom Mit kell tudni a tanév végén? A kert élőlényeiről? A házban és a ház körül élő állatokról? A tájékozódásról? A földfelszín változásairól? 181
Feladatok A továbbhaladáshoz szükséges ismeretek, jártasságok, készségek és képességek mérése, értékelése. Szempontok Felismerik-e a megismert élőlényeket? Tudják-e használni az élőlények jellemzésénél a megismerési algoritmusokat? Képesek-e a lényeges és lényegtelen dolgok, valamint a hasonlóságok, különbségek elkülönítésére? Tudják-e az élőlényeket közös tulajdonságaik alapján rendszerezni? Felismerik-e és tudják-e magyarázni, példákkal bizonyítani az élőlényekkel kapcsolatos ok– okozati összefüggéseket? Milyen szinten képesek megfigyeléseket, vizsgálódásokat végezni, tapasztalataikat rögzíteni, magyarázni? Hogyan tudják megszerzett ismereteiket, készségeiket és képességeiket hasznosítani, alkalmazni? Tudnak-e tájékozódni környezetükben, a térképen? Értik-e az időjárási jelenségek közötti kölcsönhatásokat? Ismerik-e a domborzati formákat? Tudják-e kialakulásukat megmagyarázni a szerkezeti mozgásokkal? Ismerik-e a létrehozásukban érvényesülő folyamatok törvényszerűségeit? E) A továbbhaladás feltételei Az 5. évfolyam végén a tanuló – legyen képes a természeti formák, tárgyak, élőlények, egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak összegzésére, írásos, rajzos rögzítésére és szóbeli ismertetésére, – tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetre jellemző képi tartalmakat, – a képzetek alapján legyen képes fogalmakat, ítéleteket alkotni, – tudjon egyszerű magyarázatot adni az élő és élettelen világban megismert ok–okozati összefüggésekre, – használja kellő biztonsággal a megismert mértékegységeket és a szaknyelvet, – használja az önálló tanulás megismert technikáit, – legyen képes a térkép jelrendszerének alapján elemi térképhasználatra, – fogalmazza meg milyen az aktuális időjárás, – tudja megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat és értse azok változásait, – jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárási jelenségek hatását a felszín változásaira, – ismerje fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit, – tudja értelmezni kialakulásukat. Csoportosítsa ezeket különféle szempontok szerint, – tudjon jellemző tulajdonságokat mondani a megfigyelt kőzetmintákról, – legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az őszi és tavaszi kert megismert élőlényeit, – ismerje és hasznosítsa a gyümölcs- és zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepét, fogyasztásuk egészségügyi szabályait, – tudja, hogy a kert élőlényei környezetükkel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek, – ismerje az ember szerepét a kultúrnövények kialakulásában és az állatok háziasításnak folyamatában, – tudja megnevezni és jellemezni a házban és a ház körül élő állatok küllemét, testfelépítését, életmódját, emberhez fűződő kapcsolatát, – ismerje a háziállatok tenyésztésének célját és az egészséges állattartás szabályait,
182
– rendelkezzen az állati termékek fogyasztásának elemi egészségügyi ismereteivel és gyakorlatával, – törekedjen a kulturált és emberséges állattartás, valamint az állatvédelmi szabályok betartására, – értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek felelősek.
183
FIZIKA A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBA INTEGRÁLVA BEVEZETÉS A most alakuló modern, tudásalapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, ugyanakkor a szolidaritásra, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalmunkba történő beilleszkedés és a munkában való érvényesülés más szemléletmódot, más ismereteket, készségeket és képességeket kíván meg a társadalom minden tagjától, mint eddig. Napjainkban (és a jövőben még inkább) a társadalom, a gazdaság, a mindennapi élet magasabb általános műveltséget és elméletibb, de legalábbis minőségileg igényesebb szaktudást követel meg az emberektől. Ezeknek megszerzését, illetve megalapozását szolgálja a 18 éves korig tartó kötelező közoktatás, aminek vele járója az általános iskolák és az eltömegesedett középiskolák eddigi feladatainak megváltozása, új feladatok megjelenése, főként az „átlagpolgár” általános műveltségének megalapozása és az egyének élethivatásra történő felkészülése területén. A ma is helyes régi feladatok megtartása mellett az új igényeknek az iskolák úgy tudnak eleget tenni, ha az alapóraszámban csak a minden tanuló számára szükséges, a későbbi életpályától független kulcskompetenciákat, az általános műveltség alapjait, teljesíthető követelményszinten készítik elő, illetve biztosítják. Ezt minősítheti, zárhatja le a középszintű érettségi. Az emeltszintű érettségire, vagyis a továbbtanulásra, élethivatásra, a későbbi szakmára más, a tanulók által önként vállalt és az iskolában megszervezett (a közoktatási törvény 52 § (7) pontja által biztosított) keretek között kell felkészíteni. Célok és feladatok A NAT 2003 „Ember a természetben” című részében és a fizika érettségi követelményekben meghatározott célok és feladatok teljesítése érdekében kiemelt fontosságúnak tekintjük, hogy a fizika mindkét pedagógiai szakaszban történő tanulása és tanítása segítse elő a következőket: - Olyan korszerű fizikai világkép kialakítását a tanulókban, amely: rendszerbe foglalja a mindennapi élethez, a termelői tevékenységhez szükséges kompetenciák alapvető elemeit, megalapozza a szándékot és az akarati tényezőket, a jövő tudatos tervezéséhez, az ember és környezete közötti harmonikus kölcsönhatás kialakításához, az életfeltételeket biztosító környezet megvédéséhez, és mindezekkel az emberiség jövőjének biztosításában való tudatos részvételhez. - A tanulási technikák olyan - az életkornak megfelelő szintű - ismeretét és alkalmazását, amelyek képessé teszik a tanulókat arra, hogy akár önállóan is ismeretekhez juthassanak a természeti, technikai és társadalmi környezet folyamatairól, kölcsönhatásairól, változásairól. - Tudatosítani, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, és így a fizika vizsgálódási területe a szemmel nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkezett változásait. - A tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló legfontosabb anyagokat, azok két nagy csoportját (a részecskeszerkezetűt és a fizikai mezőket), ezek szerkezetét, alapvető tulajdonságait és jellemző mennyiségeit; térbeli, időbeli mozgásait, változásait; tudják az 184
anyagokat összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni; legyenek képesek kapcsolatot teremteni az élő és élettelen természet között, a biológiában és a kémiában tanultakkal. - Minden tanuló tájékozott legyen a fizika hagyományos ismereteiről és elemi, szemléletformáló szinten a modern fizika azon eredményeiről (atomenergia, elektromágneses sugarak, ősrobbanás, űrkutatás stb.), amelyek ma már közvetlenül vagy közvetve, de befolyásolják életünket. - A fizika tanulás és tanítás különösen jó lehetőségeinek kihasználását a megfigyelő, kísérletező, összehasonlító, megkülönböztető, probléma felismerő, rendszerbe foglaló, szervező, tervező, gondolkodó, absztrakciós, önálló tanulási, cselekvési döntési, stb. képességek fejlesztéséhez, kialakításához, valamint a problémák megoldási módjának kiválasztásához. - A pozitív személyiségjegyek erősítését mind a manipulatív, mind az értelmi, logikai feladatok elvégzésének segítségével, amelyek érdeklődést, tartós figyelmet, türelmet, összpontosítást, objektív ítéletalkotást, mások véleményének figyelembevételét, helyes önértékelést, stb. kívánnak meg és így fejlesztik azokat. - Készségszinthez közelíteni az egyszerű kísérletek elvégzését, a kísérleti eredmények táblázatban, grafikonon történő rögzítését, a tapasztalatok kiértékelését, grafikonok elemzését. Megmutatni a kapcsolatot és a különbséget (1) az anyagok, testek, folyamatok, (2) azok tulajdonságai, valamint (3) az ezeket jellemző mennyiségek között. - Ráépíteni a tanultakat a mindennapokban, az iskolai kísérletekben tapasztaltakra, így is segíteni a mindenki által használt technikai eszközök működésének megértését, a környezetvédelem problémáinak és az egyén ezzel kapcsolatos feladatainak felismerését. - Mivel a fizika alaptudomány - hiszen saját rendszerezett fogalmai és önállóan kidolgozott alapelvei vannak, amit más tudományok átvesznek - a fizikaoktatás egyik legfontosabb feladata és célja az, hogy előkészítse, megalapozza a többi természettudomány és a technika tanulását. - A fizika tanulás-tanítás társadalmi megbecsülését csak az erősítheti, ha az emberek széles körben felismerik a fizika tudásának társadalmi hasznosságát, eredményeinek nélkülözhetetlenségét mind a társadalom és gazdaság fejlődési folyamataiban, mind az egyének mindennapi életében. Így annak alkalmazni képes tudását, történetét, kiemelkedő alkotóinak (közöttük a magyaroknak) munkásságát az általános műveltség nélkülözhetetlen részének fogadják el. Az értékelés alapgondolatai Az értékelés leggyakoribb területei: - Az önálló és közös tanulói tevékenységek (pl. megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés, felismerés, megállapítás, összehasonlítás, következtetés, elemzés stb.) megfigyelése alapján történő minősítés. - Szóbeli feleltetés. 185
- Írásbeli munkák ellenőrzése és értékelése (pl. munkafüzet, munkalap, feladatlap, témaközi-, témazáró dolgozat stb.). - Az egyéni (órán kívüli) adatgyűjtések, megfigyelések, „kutatások”, megbeszélése, minősítése. Értékelési szempontok A tanulók: - Elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, szabályokat, törvényeket? Tudnak-e válaszolni egyszerű ténykérdésekre? - Felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönhatásokat, kölcsönható partnereket, ezek kapcsolatát? - Felismerik-e az azonosságot, a hasonlóságokat, különbözőségeket? - Tudnak-e adott tulajdonságok alapján csoportosítani. Illetve a megadott csoportoknál felismerik-e a halmazképző fogalmakat, szempontokat? - Miként tudnak megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket irányítássál, később önállóan elvégezni, ezek eredményeit feljegyezni, tapasztalataikról, megállapításaikról beszámolni? Hogyan használják a szaknyelvet? - Milyen szintű a feladatokat felismerő, megértő és megoldó képességük? - Tudják-e ismereteiket, képességeiket alkalmazni? stb.
186
5. TANÉV: FIZIKAI ALAPISMERETEK (a természettudományok tanításához) Bevezetés A fizikai alapismeretek tudásának kiemelkedően fontos szerepe van a természettudományos tantárgyak tanulásának-tanításának előkészítésében. Ezek (pl. anyag és test megkülönböztetése, részecskeszerkezete, halmazállapotai, kölcsönhatásai; néhány mennyiség és ezek mérése illetve mértékegységeinek ismerete; a legalapvetőbb fizikai fogalmak: tömeg, sűrűség, erő, energia, munka, hőmérséklet, hő, égés, hőtágulás, hőterjedés stb.) több mint köznapi ismerete, alapjainak alkalmazni kész tudása nélkül, nem lehet értelmesen tanulni, tanítani a természettudományokat kezdő szinten sem. Mindezek nélkül a környezettudatos szemlélet- és gondolkodásmód kialakítása is lehetetlen a tanulókban. Ebben az életkorban kell felkelteni a tudatos érdeklődést, vágyat környezetünk megismerése, általában a tudás iránt. Mindehhez nélkülözhetetlen az az élmény és öröm, amit a személyes tapasztalat, a megfigyelés, kísérlet, következtetés, összehasonlítás, megkülönböztetés stb. önálló, vagy irányított elvégzése okoz. Mindezek módszereinek elemi szintű megismerését, megtanulását is a fizika alapjaival történő ismerkedés teszi lehetővé legegyszerűbben. A közös kísérletezés, mérés, az eredmények elemzése, az önálló, vagy irányított feladatok elvégzése olyan tevékenység, amelyben hatékonyan formálódik a tanulók, fegyelmezettsége, munkamorálja, figyelmének tartóssága, probléma felismerő képessége, együttműködési készsége, önismerete stb., tehát a személyisége. Ez, a további munka alapozása és a személyiség fejlesztése szempontjából fontos téma, feldolgozható a 6. tanévben heti 3 órás - egy tanár által tanított - természetismeret tantárgy részeként, ha a tanár rendelkezik kellő felkészültséggel biológiából, földrajzból, fizikából, és ezek tanításának módszertanából (pl. természetismeret szakos szaktanító.). Amennyiben ilyen felkészültségű tanerővel az iskola nem rendelkezik, célszerűbb, ha két önálló, de tudatosan összehangolt tantárgy (természetismeret: biológia és földrajz heti 2 óra, illetve fizikai alapismeretek heti 1 óra) keretei között valósítjuk meg a következő célokat és feladatokat. Célok és feladatok - Feleleveníteni, rendszerezni és bővíteni az előző öt tanévben az élettelen természetről, az anyagról, a mennyiségekről megismerteket. - Tudatosítani, hogy változás csak a (testtel érintkező) környezet hatására jöhet létre, és ezek a hatások mindig kölcsönösek. A rendszerben gondolkodás erősítése. - Felismertetni, hogy az anyagnak két fajtája van: a részecskeszerkezetű és a mező. Logikus következtetés gyakoroltatása. - Természetessé tenni, hogy az anyagok, testek, folyamatok tulajdonságai jellemezhetők mennyiségekkel is. Az absztrakciós képesség alakítgatása.
187
- Előkészíteni a természettudományok tanulását-tanítását néhány alapvető fontosságú fizikai fogalom, mennyiség, módszer, gondolkodásmód elemi szintű megismertetésével. Néhány egyszerű fogalom „megalkotásán” keresztül erősíteni a logikus gondolkodást. - Segíteni az önálló tanulás kialakulását és az ehhez szükséges alapvető módszerek elsajátítását, az absztrakciós képesség elemi szintű erősödését, a célirányos megfigyelések és kísérletek elvégzéséhez, elemzéséhez kapcsolódó logikus gondolkodást. - Erősíteni a törekvést a szaknyelv helyes használatára és megmutatni annak jelentőségét a gondolatok, ismeretek pontos megfogalmazásában. - Fejleszteni a megfigyelés, kísérletezés, mérés következtetés képességét és begyakoroltatni ezek közül néhánynak a legegyszerűbb módszerét. - Erősíteni a problémafelismerő-, megértő képességet, bátorítani a megoldással kapcsolatos sejtések kimondását, és tudatosítani ezek ellenőrzésének szükségességét. A) Időkeret: 19 óra/év (0,5 óra/hét) Az új tananyag Az összefoglalás, feldolgozásának ellenőrzés óraszáma óraszáma
Fejezetek
I. Anyag, test, 5 tulajdonság, mennyiség
1
II. változás
Kölcsönhatás, 5
1
III. Energia, 5 energiaváltozás
1
Év végi összefoglalás
1
1
Az összes óra 19, ebből:
15
4
B) A tanítás feltételei – Természetismeret szakos tanító, főiskolát vagy egyetemet végzett fizika szakos tanár. – Nyomtatott taneszköz, tankönyv, ismeretterjesztő könyvek. – Tanulókísérleti eszközök: egységcsomagok.
mechanikai,
hőtani,
elektromosságtani
és
optikai
– Tanári demonstrációs eszközök a fizikaszertárból. – Vizuális és audiovizuális információhordozók, a lejátszásukhoz szükséges eszközök. C) Témakörök, fejlesztési feladatok 1. Anyag, test, tulajdonság, mennyiség Célok és feladatok 188
- Konkrét esetekben megkülönböztetni az anyagot és a testet. - Kapcsolatot teremteni az anyag általános szóhasználata és környezetünk legfontosabb, konkrét anyagai között. Az absztrakciós képesség erősítése. - Kísérleti tapasztalatra építve „elhitetni”, hogy az anyag részecskeszerkezetű, és ezt később magyarázóelvként elfogadni. A logikus gondolkodás gyakoroltatása, erősítése. A modell szó és fogalom megismertetése. - Egységes szemléletű rendszerbe foglalni a személyes tapasztalatok alapján már ismert, halmazállapotokat és azok megváltozását. Különféle anyagok halmazállapot-változásánál a közös jellemzők felismertetése és megfogalmazása. Általánosítás. A rendszerben gondolkodás erősítése. - Felismertetni, hogy ugyanaz az anyag többféle halmazállapotban is megjelenhet, így a gázok, tehát a levegő is anyag. Logikus gondolkodásra késztetés. - Megmutatni a különbséget az olvadás és oldódás között. A különbségek felismerése, kiemelése. - Kialakítani a kapcsolatot a test - tulajdonság - mennyiség összetartozó, de különböző lényegű fogalmi hármasa között. Tudatosítani a különbséget a tulajdonság és az annak mértékét jellemző mennyiség között. Megkülönböztetés. - Megismertetni a mennyiség, mérőszám, mértékegység kapcsolatát és szerepét a tulajdonságok jellemzésében. - Egyéni és közös munka közben megértetni néhány egyszerű mérés lényegét, célját és módszereit. A koncentráló-, az alkalmazkodóképesség, az önfegyelem erősítése és a kézügyesség javítása a közösen végzett munka által. Fejlesztési feladatok
Tartalom
(tárgyak). Összehasonlítás, megkülönböztetés, kézbe vett konkrét tárgyak esetében. - Az anyag részecske szerkezete. Tapasztalatok felidézése, célirányos megfigyelés, kísérletezés közös elemzése. A megállapítások általánosítása. Modellalkotás, az absztrakció elemei. Halmazállapot, halmazállapot- Köznapi ismeretekhez kapcsolni és változások fogalma és kísérleti rendszerezni a bemutató kísérletek bemutatása. tapasztalatait. - Az oldódás és lepárlás fogalma és A bemutatott kísérletek elemzése, a kísérleti bemutatása. különbségek megállapítása és következtetések levonása a látottakból. - A testek néhány ismert tulajdonsága és Logikus gondolkozás. azok mennyiségi jellemzése. (l; A; V; t) A már tanultak új szempontú bővítése, általánosítása. A mérések és számolások - A testek tehetetlensége. A tömeg gyakorlati megvalósítása. fogalma és mérése. A tapasztalatok és kísérletek -
Anyagok
és
testek
189
Tartalom
Fejlesztési feladatok
- A sűrűség kvalitatív fogalma és összekapcsolása. Fogalomalkotás elemi kapcsolata az úszással, lebegéssel, szintű absztrakcióval. elmerüléssel. Gondolati kísérletekre építés. Valós kísérlettek eredményeinek megfogalmazása. A látottak általánosítása. Gyakorlati alkalmazás.
Követelmények A tanuló: - konkrét esetekben tudjon különbséget tenni a vizsgált testek anyagai között, azok szembetűnő jellemzői alapján. - fogadja el, hogy az anyag részecskeszerkezetű, és ezt, a tanultak alapján, tudja magyarázóelvként felhasználni. - ismerje fel a különféle halmazállapotokat, azok megváltozását, legyen képes ezeket megnevezni és jellemezni. - egyszerű esetekben tudjon különbséget tenni az olvadás és az oldódás között. - tudja, hogy a mennyiségekkel a tulajdonságok mértékét jellemezzük, ismerje ebben a cselekedetben a mérőszám és a mértékegység szerepét. - legyen képes a már tanult, legegyszerűbb mérések önálló elvégzésére (hosszúság, űrtartalom, hőmérséklet, idő). - rendelkezzen szemléletes képpel az anyagok sűrűségének lehetséges okairól, emlékezzen a sűrűség és az úszás, lebegés, elmerülés kapcsolatára. 2. Kölcsönhatás, változás Célok és feladatok - Néhány egyszerű változási folyamat vizsgálatával, fokozatos felismerés közben a tanulók fogadják el, hogy változás csak a környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre. Megfigyelő-, lényegkiemelő- és általánosító képesség erősítése. - Az eddig jártasság szinten végzett mérések (hőmérséklet, idő, hosszúság) önállóságának erősítése, közelítése a készség szint felé. Az önállóság és a tartós önfegyelem erősítése. - A mozgásállapot-változást eredményező erőhatás és az (azt jellemző) erő fogalmának kvalitatív kialakítása, a meg levő tapasztalatokra és a tanulói kísérletekkel szerzett ismeretekre alapozva. Ok-okozati kapcsolatok felismertetése és megnevezése 190
- Az erő mérésének és mértékegységének megismertetése praktikus (nem elméleti) megközelítésben, a már eddig is alkalmazott „gondolati ritmusnak” megfelelően. - Az állapotváltozás kifejezés felismerés szintű értelmezése. - Az erő - ellenerő, mint egy speciális kölcsönhatás jellemzőinek, kísérleti alapján történő felismertetése és értelmezése. Az eddig megszerzett ismeretek alkalmazása egy új konkrét esetben. A rendszerben gondolkodás erősítése. - Tudatosítani, hogy a látszólagos „közvetlen távolhatást” a fizikai mezők közvetítik, és, hogy ezek ugyancsak anyagok. A mágneses, elektromos, gravitációs hatás anyagi eredetét elfogadtatni. Logikus következtetések gyakoroltatása, erősítése. A több területről szerzett konkrét ismeretek összekapcsolása, általánosítása. - A fény közismert kölcsönhatásaiból annak anyagi voltára következtetni. Tartalom
Fejlesztési feladatok
- A testek hőmérséklete és hőmérséklet- Irányított tanulói kísérletetek elvégzése, változása (Termikus kölcsönhatás) közös elemzése és a legfontosabb megállapítások megfogalmazása. A kölcsönhatás szó kimondása. - Mozgás és mozgásállapot-változás Az e témában szerzett köznapi (Mechanikai kölcsönhatás) tapasztalatok céltudatos felidézése. Részvétel ezek gondolati vizsgálatában és a kiemelt lényeg megfogalmazásában. - Az erő fogalma és mérése. Erő-ellenerő. A köznapi tapasztalatokból származó ismeretek magasabb szintre emelése kísérletek alapján. Általánosítás, Mágneses kölcsönhatás. absztrakció. Bemutató kísérletek elemzése. A mágneses mező létezésére következtetés a Elektromos kölcsönhatás. kölcsönhatásról eddig tanultak alkalmazásával. Bemutató kísérletek elemzése. Gravitációs kölcsönhatás. Következtetéssel az elektromos mező létezésének felismerése. A két mező összehasonlítása. - A fény legfontosabb kölcsönhatásai. Köznapi tapasztalatok és a kölcsönhatásokról tanultak alapján felismerni a gravitációs mező létezését, e fejezet összefoglalása alapján észrevenni, hogy az anyagnak két fajtája van: a részecskeszerkezetű és a mező. Analógia, fokozatos absztrakció. A fény kölcsönhatásai alapján felismerni annak anyagi voltát és szerepét a földi életben.
191
Követelmények A tanuló: - ismerje fel a termikus- és mechanikai kölcsönhatásokat, az azokban résztvevő partnereket, valamint tudja, hogy változás csak a test és a vele érintkező környezet kölcsönhatása közben jöhet létre. - konkrét esetekben vegye észre a mozgás(állapot) megváltozása és az erőhatás kapcsolatát, ennek a folyamatnak a kölcsönhatás jellegét. - tudja mennyiségileg jellemezni az erőhatásokat, tehát ismerje az erő fogalmát, annak mértékegységét. Ismerje az erőmérés módját rugós erőmérővel. - vegye észre a mágneses, elektromos és gravitációs jelenségek kölcsönhatásjellegét, ismerje fel, hogy itt az egyik partner mező. - fogadja el a mezők létezését, azok anyagi voltát és ezáltal azt, hogy az anyagnak két fajtája létezik, a részecskeszerkezetű és a mező. - kölcsönhatásai alapján ismerje fel a fény anyagi voltát, értse a fény szerepét a földi életben. 3. Energia, energiaváltozás Célok és feladatok - Előkészíteni a természettudományok tanulását-tanítását és azon belül a mennyiségi jellemzéseket, leírásokat az egyik legfontosabb, legáltalánosabb megmaradó mennyiség, az energia elemi szintű értelmezésével. - Megmutatni, hogy az energia alkalmas és ismerete elengedhetetlenül szükséges a természetben, valamint a gyakorlati életben lejátszódó változások, kölcsönhatások mennyiségi összehasonlításához. - Kölcsönhatások kvalitatív elemzése alapján értelmezni az energia-megmaradás törvényét. Konkrét tapasztalatokból levont következtetések általánosítása. - A munka fizikai fogalmának, mint az energiaváltozás egyik módjának értelmezése és kiszámítása a legegyszerűbb esetekben. - Bemutatni egy mennyiség kiszámítására alkalmas képlet kísérletre alapozott megalkotásának gondolatmenetét. Absztrakciós képesség erősítése. - Tudatosítani, hogy a fizikai mennyiségek közötti kapcsolat a matematika „nyelvén” is megfogalmazható. Kapcsolatteremtés a matematikai ismeretekkel.
192
- Kvalitatív szinten vizsgálni a termikus kölcsönhatások közben létrejött változásokat. Kísérletek elemezése, a közös lényeg (állapotváltozások, amelyek energiaváltozással jellemezhetők, hasonlíthatók össze) kiemelése. - Értelmezni az egyszerűsített szóhasználatokat (pl. hőt vesz fel, hőt ad le, hőközlés stb.). - Előkészíteni a kapcsolatot a kémiával a gyors és lassú égés tárgyalásával. Felhívni a figyelmet az égés hasznos voltára és általa okozott környezeti károkra, azok csökkentésének lehetőségeire és szükségességére. Erősíteni a felelősségtudatot a tanulókban önmaguk, embertársaik és a természet iránt. - A hőjelenségek (hőtágulás, hővezetés) kvalitatív vizsgálata, a természetben és a gyakorlati életben játszott szerepük kiemelése. - Megalapozni és fejleszteni a tanulókban - a tapasztalatokra és kísérletekre épülő egyszerű képet a részecskeszerkezetű anyagról, annak jellemző tulajdonságairól, változási folyamatairól és mindezek szemléletes leírásairól. Erősíteni a fantáziát és az absztrakciós képességet. - Megfigyelni környezetünk egyik legfontosabb anyagának” a víznek alapvető jellemzőit, rendellenes viselkedését és ennek kapcsolatát a természeti jelenségekkel. Ezzel erősíteni a tanuló megfigyelő, összehasonlító, következtető képességét. Tartalom
Fejlesztési feladatok
- Az energia elemi szintű fogalma. A különféle változások egyedi jellemzőiből, kísérletek elemzésével, felismerni a közöset és azt a mennyiségről tanultak alapján jellemezni. - A munkavégzés és a munka. A fogalomalkotásról már meglevő tudás alkalmazása új területen. Kísérleti eredmények elemzése, általánosítása és matematikai megfogalmazása. (a fizikában először, kapcsolatteremtés a A testek belső energiája. matematikában tanultakkal. Változások (részecskeszerkezetre épített) kvalitatív jellemzése, a kisebb, nagyobb Az égés. egyenlő viszonyok felismerése. Absztrakció. A fizikában tanultak széles körű - Hőjelenségek: hőtágulás. A víz kiterjesztése gyakorlati példákon. Nyitás a rendellenes viselkedése. kémia felé. KÖRNYEZETVÉDELEM! Régi ismeret alapján új jelenség - Hőjelenségek: hőterjedés. értelmezése. Kapcsolat a földrajzzal (pl. a szél), biológiával (pl. a talaj kialakulása, élet a jég alatt). Megfigyelés, értelmezés a részecskeszerkezettel és energiaváltozással. Kapcsolat a természeti és gyakorlati jelenségekkel. 193
Követelmények A tanuló: - legyen jártas az egyszerű megfigyelések, kísérletek elvégzésében, elemzésében, és tudatosan törekedjen a lényeg felismerésére. - értse az energia fogalom megalkotásának célját, szükségességét, és egyszerű esetekben legyen képes jellemezni a különféle állapotú testek energiáját és energia-változását a kisebb, nagyobb, egyenlő viszonyok szempontjából. - tudja elmondani, jellemezni a már vizsgált konkrét kölcsönhatások közben „létrejött” energiaváltozásokat, gyakorlati példákon mutassa meg az energia-megmaradás törvényének teljesülését. - ismerje fel a munkavégzési folyamatokat, legegyszerűbb esetben tudja kiszámítani a munkát, biztonsággal alkalmazza az energia mértékegységét. - rendelkezzen a termikus kölcsönhatásokkal járó belsőenergia-változások kvalitatív összehasonlításához szükséges ismeretekkel. - emlékezzen arra, hogy mind a gyors, mind a lassú égés kémiai folyamat, ami nélkülözhetetlen az élet szempontjából, de természetkárosító hatása is van, amit minden módon csökkenteni kell. - vegye észre a víz legfontosabb tulajdonságainak és a földi életnek a kapcsolatát. Figyeljen fel az ezzel kapcsolatos környezetvédelmi feladatokra. - tudja értelmezni a hőterjedés mindhárom változatát, és ismerje fel ezek szerepét mind a természetben, mind a gyakorlati életben. D) Kimeneti követelmények a 6. tanév végén A tanuló: - tudjon különbséget tenni az anyag és a test között. - ismerje fel a különféle halmazállapotokat, ezek megváltozását, tudja ezeket megnevezni és jellemezni. - emlékezzen a legismertebb mennyiségekre (hosszúság, terület, térfogat, idő, hőmérséklet) tudja ezeket alkalmazni, és méréssel vagy számolással, meghatározni. - emlékezzen a tömeg mértékegységére, valamint a sűrűség, illetve az úszás és elmerülés kapcsolatára. - vegye észre a legegyszerűbb kölcsönhatásokat és ezek résztvevőit. - tudja, hogy az anyagnak két fajtája van: a részecskeszerkezetű és a mező. 194
- fogadja el, hogy változást a testen csak a környezete hozhat létre kölcsönhatás közben. - ismerje az erőhatás és az erő kapcsolatát. - emlékezzen a mágneses, elektromos, gravitációs alapjelenségekre. - tudjon az energiáról, mint mennyiségről, ismerje mértékegységét. - rendelkezzen a munkavégzéssel és a termikus kölcsönhatással járó energia-változások felismeréséhez és kvalitatív összehasonlításához szükséges alapvető ismeretekkel. - ismerje fel az energia-megmaradást a már vizsgált egyszerű esetekben. - Emlékezzen a hőtágulásra, a víz rendellenes viselkedésére, és tudja megnevezni a hőterjedés különféle módjait.
6. évfolyam Évi óraszám:93 Heti óraszám:2,5 Az egészségtan tantárgyi rész a természetismeret tantárgyba integrálva található meg. 0,5 óra/hét A) Javasolt óraterv Témák szá ma :
Össz-óraszám
Óraszámok felhasználása Tananyag új ismétlés, ismeret gyakorlás
neve:
1. Tájékozódás a Földön
Helyi felhasználás (kiegészítő anyag, gyakorlás, ellenőrzés)
93
10
2
2
14
15
2
2
19
3. Erdeink élete
12
1
2
15
4. Élet a vizekben és a vizek partján
09
1
2
12
5. Füves területek élővilága
7
–
2
9
2. Magyarország nagytájainak jellegzetességei Hazai életközösségei
tájaink
195
Témák szá ma :
neve:
6. Év végi ismétlés 7. Egészségtan
Össz-óraszám
Óraszámok felhasználása Tananyag új ismétlés, ismeret gyakorlás
Helyi felhasználás (kiegészítő anyag, gyakorlás, ellenőrzés)
93
-
5
-
5
15
4
–
19
B) Belépő tevékenységformák, fejlesztendő megismerési módszerek Megadott szempontsor, kísérletmenet alapján megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek önálló megoldása. Megfigyelésekhez szempontsor összeállítása, egyszerű kísérletek tervezése, beállítása, levezetése, tapasztalatainak értékelése, rögzítése tanári segítséggel. Mérések gyakorlása, mértékegységek (hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet, idő) biztonságos használata. Önálló és együttműködő munkavégzés a problémák felismerésében, a feladatok értelmezésében, időarányos megoldásában, a tapasztalatok rögzítésében. A tűzbiztonságnak és a tűzoltás szabályainak megfelelő takarékos és balesetmentes anyag- és eszközhasználat. Az anyagok, élőhelyek, élőlények, természeti jelenségek, folyamatok felismerése, a megfigyelésük, vizsgálatuk során szerzett tapasztalatok összevetése, összefüggéseik magyarázata, példákkal történő bizonyítása. Helyes szakszókincs és a megismerési algoritmusok biztonságos használata. Helymeghatározás a földgömbön és a térképen a földrajzi fokhálózat segítségével. Megadott koordináták alapján földrajzi helyek megkeresése. Képzetek kialakítása a földrajzi övezetekről. Magyarország helyzetének, nagytájainak, környezeti értékeinek leíró jellegű bemutatása. Információszerzés a térképek, földgömb, film, elektronikus média és a valóságos környezet által. A valóság és a képi információhordozók összevetésével a reális becslés, viszonyítás gyakorlatának, valamint a rész és egész viszonyában való tájékozottságnak a fejlesztése. Tiszta képzetekre épülő logikai műveletek végzése a fogalomalkotások során. Az önálló tanulás képességeinek fejlesztése a képi és szöveges információhordozók spontán és irányított használatával. Múzeumok, könyvtárak, védett természeti értékek, kiállítások, növény-, állatkertek és a természetbe tett kirándulások információforrásként való használata. A kulturált, értékvédő és a természet védelmét szolgáló magatartás formálása, gyakorlása.
C) A tanítás feltételei Tárgyi feltételek: természetből hozott növények, növényi részek, élő állatok Szertári készlet: – herbáriumi növények, szárított növényi részek – kitömött, preparált állatok – modellek – vázkészítmények – diaképek, videofilmek
196
Transzparenssorozat: Az általános iskolai környezetismeret 4. és 5. osztály tanításához OOK 1985, Veszprém. Az általános iskolai biológia 6. és 8. osztály tanításához OOK 1986, Veszprém. Faliképsorozat: Természetismeret 5., 6. osztály tanításához Comenius Kiadó Pomáz, 1997. Applikációs készlet: a Természetismeret 5-6. osztály tanításához. Mozaik Kiadó Szeged, 2001. Nagyítók, mérőeszközök: Térképek, földgömbök, tellurium. Biológiai vizsgálódáshoz szükséges anyagok, eszközök. D) Témakörök 1. téma: Tájékozódás a térképen és a földgömbön Cél Az 1–4. osztályban a tájékozódásról tanultak kiterjesztése a földgömbi ismeretek kapcsán. A tájékozódáshoz szükséges szempontok – irány és távolság – megerősítése a szélességi és hosszúsági körök megismertetésével. A térbeli elvonatkoztatás képességének továbbfejlesztése: árnyaltabb és biztosabb képzetek kialakításával. A természettudományos gondolkozáshoz szükséges képességek alapozása a természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megismertetésével. Az értelmes összefüggésekre épülő tanulás eljárásainak gyakoroltatása a tankönyvi és egyéb információhordozók felhasználásával. A tanulás iránti motiváció felkeltése, fenntartása örömteli megismerési, tanulási élményekkel. A környezet iránti érzékenység felkeltése. A környezettudatos magatartásmód alakítása. Az ismeretnyújtás és a gondolkodási képességek alapozása a természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz elsajátításához. Tartalom Mi van a Föld felszínén? A szélességi körök. A hosszúsági körök. Földrajzi fokhálózat. Kontinensünk Európa, hazánk helye Európában. Miért váltakoznak a nappalok és az éjszakák? Miért váltakoznak az évszakok? Éghajlati övezetek. Az éghajlatalakító tényezők. Európa éghajlatai. Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 1–4. osztály: Tájékozódás a település környékén. Természetismeret 5. A térkép. Tájékozódás Magyarország térképein, fő és mellékvilágtájak. Feladatok – Felidézni a tájékozódásról tanultakat. – Bővíteni a tájékozódással kapcsolatos ismereteket: a kontinensek, óceánok, a hosszúsági és szélességi körök megismertetésével, hazánk földrajzi helyzetének meghatározásával. – Megismertetni a tanulókat a Föld gömb alakjával és a gömb alakkal kapcsolatos éghajlati övezetességgel. – Felismertetni a Föld mozgásai és az időszámítás közötti összefüggéseket. – Bemutatni a Föld Nap körüli keringésének, tengelyferdeségének és a besugárzásnak szerepét az évszakok kialakulásában. 197
– Jellemezni az egyes éghajlati övezeteket. – Megismertetni a tanulókkal az éghajlatot kialakító tényezőket. Megfigyeléseket végeztetni a Nap napi és évi látszólagos mozgásáról. – Bemutatni a földgömb (tellurium) segítségével az égitestek helyzetét a különböző napszakokban és évszakokban. 2. téma: Magyarország nagytájainak jellegzetességei Cél A tájékozódás kiterjesztése Magyarország földrajzi helyzetének megismertetésével: a Földön, Európában és a Kárpát-medencében. Magyarország nagytájainak kialakításában résztvevő folyamatok megértetése. Összefüggések megláttatása a kialakulás folyamatai és a mai felszín között. Az egyes tájak vizsgálatához szükséges szempontok megismertetése és használtatása. Megismertetni az egyes tájak felszínét, éghajlatát, vizeit, legfontosabb környezeti értékeit. Képet adni a hazai tájak életéről, társadalmi jellemzőiről. A hazai tájak környezeti, társadalmi értékeinek megismertetésével a helyes környezeti attitűd, magatartás, értékrend alakítása. Tartalom Hazánk a Kárpát-medencében. Az Alföld homokbuckás vidékén. Élet az Alföldön. A Kisalföld. Az Alpokalja. A Dunántúli-dombság. Élet a Dunántúli-dombságon. A Dunántúli-középhegység. Élet a Dunántúli-középhegységben. A Balaton. Az Északi-középhegység. Élet az Északi-középhegységben. Világörökségünk: Aggtelek. Hazánk szíve: Budapest. Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 1–4. évfolyam: A lakóhely jellegzetességei. A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei. A település lakóinak élete régen és most. Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Hazánk fővárosa Budapest. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése. Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. Tájaink képekben. Természetismeret 5. osztály Tájékozódás Magyarország domborzati és vízrajzi, Magyarország közigazgatási térképén. Felszínformák kialakulása, jellemzőik. A talaj. Hazánk éghajlatának jellemzői. Feladatok – Hazánk földrajzi helyzetének megismertetése. – A felszínformák kialakulásánál már megismert folyamatok felidéztetésével bemutatni hazánk nagytájainak felszínfejlődését. 198
– Képet kialakítani hazánk nagytájairól a térképi és szöveges információk, képek, filmek, modellek, ismeretterjesztő kiadványok, tanulói gyűjtőmunkák segítségével. – A hazai tájak környezeti értékeinek bemutatásával a tanulók környezettudatának felelősségérzetének fejlesztése. HAZAI TÁJAINK ÉLETKÖZÖSSÉGEI 3. téma: Az erdő élővilága Cél Megláttatni a hazai erdők szépségét, változásainak sokszínűségét. Felkelteni a tanulók érdeklődését az erdő életközösségének élőlényei és évszakokhoz kötődő változásai, valamint az életközösségben betöltött szerepük iránt. Alakítani, formálni ökológiai szemléletüket az élőlények és környezetük közötti ok–okozati összefüggések felismertetésével, tudatosításával. Megláttatni a hazai erdők gazdasági jelentőségét, veszélyeztetettségét. Elsajátíttatni olyan magatartásformákat, viselkedésmintákat, melyek az erdei életközösség életének zavartalanságát biztosítják. Kialakítani az erdővédelemben való aktív részvétel igényét. Érdeklődést kelteni a hegyvidéki erdeink területén kialakított nemzeti parkok természeti kincsei iránt. Tartalom Hazai erdőségeink kialakulásának környezeti feltételei, földrajzi helye, jellemzői. Lombhullató fák és cserjék: kocsánytalan tölgy, kökény, gyepürózsa testfelépítése, jellemzői, hasznosítása. Az erdő aljnövényei: hóvirág, erdei pajzsika, mohák szervezeti sajátosságai, jelentőségük. Az erdő gombáinak testfelépítése, életmódja, egyedfejlődése és szerepük az erdő életközösségében. Erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca elkülönítése. A gombafogyasztás szabályai. Gombák, mohák, harasztok, zárvatermők, kétszikűek közös jellemzői. Az erdő ízeltlábúi: farontó bogarak, gyapjas lepke, koronás keresztespók, közönséges kullancs szervezete, élete. A rovarok és a pókok hasonlóságai és különbségei. Az aljnövényzet állatai: éti csiga, erdei egér szervezete, élete. Madarak az erdőben: széncinege, nagy fakopáncs, erdei fülesbagoly teste és élete. Az erdő emlősei: róka, őz, vaddisznó, gímszarvas külleme, testfelépítése, életmódja. Táplálkozási láncok az erdőben. Az erdő jelentősége, veszélyeztetettsége, védelme. Nemzeti parkok helyvidéki erdőségeink területén: Bükki NP, Duna–Ipoly NP, Balatonfelvidéki NP, Aggteleki NP. Az erdő élőlényeinek vizsgálata (kiegészítő anyag). Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 4. évfolyam: Az erdő és élőlényeivel kapcsolatos alapismeretek. Természetismeret 5. évfolyam: A gyümölcs- és zöldségfélék testfelépítése, élettartama. A kertben, a házban és a ház körül élő állatok testfelépítése, jellegzetes szervei, életmódja, egyedfejlődése. Állatcsoportok: gyűrűsférgek, ízeltlábúak, rovarok, bogarak, gerincesek, madarak, emlősök: ragadozók, patások, rágcsálók közös jellemzői. 199
Természetismeret 6. évfolyam Az Északi-középhegység, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság felszíni viszonyai, éghajlata, vízrajza, talaja. Feladat – Alkalmaztatni a környezetismeretben, valamint a hazai tájak megismerése során elsajátított fizikai és földrajzi ismereteket. – Bemutatni a hazai erdők kialakulásának környezeti feltételeit, földrajzi helyét és változásait. – Felismertetni az erdő legjellemzőbb fás és lágy szárú növényeit. – Megláttatni a növények, növénytársulások hasonlóságait és különbségeit, valamint a baktériumok, gombák és a növények szerepét az életközösségben. – Elkülöníteni a leggyakoribb ehető és mérgező gombapárok küllemi sajátosságait. Megtanítani a gombafogyasztás legfontosabb szabályait. – Megismertetni az erdő legjellemzőbb fogyasztó szervezeteinek nevét, szervezetét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét. – Megértetni és példákkal bizonyítani a környezet és az erdő élőlényei között meglévő ok– okozati összefüggéseket. – Elsajátíttatni az erdőjárás szabályait az erdő és az ember egészségének védelme érdekében. – Megláttatni az erdők gazdasági értékét és a bioszférában betöltött szerepét. – Felébreszteni kíváncsiságukat a hegyvidéki erdőségek területén kialakított nemzeti parkok értékei iránt és vágyat ébreszteni felkeresésükre. – Biztosítani a tanulói képességek sokoldalú kibontakoztatását a megismerési algoritmusok és az önálló tanulás módszereinek és gyakorlásával. 4. téma: Élet a vízben és a vizek partján Cél Felkelteni a tanulók érdeklődését a vizek és vízpartok sajátos életfeltételei és élőlényei iránt. Tudatosítani a környezeti tényezők, az élőlények igénye és vízi, vízparti elrendeződésük összefüggéseit. Feltárni a vízi és vízparti élővilág elválaszthatatlanságát, sokszínű kapcsolatrendszerét. Megláttatni a környezeti tényezők és az élőlények szervezetének, életmódjának hasonlóságaiban a környezethez való alkalmazkodás ökológiai magyarázatát. Felismertetni a folyó- és állóvizek szerepét a bioszférában. Bemutatni a vízszennyezés forrásait és veszélyét, felismertetni a lokális vízszennyezés globális következményeit. Megismertetni a hazai vízi világ megőrzésére létrehozott nemzeti parkok földrajzi helyét, természeti értékeit. Tartalom Vizek, vízpartok életfeltételei. Az édesvizekben élő baktériumok, növényi és állati egysejtűek szervezetének és életmódjának jellemzői, szerepük a vizek öntisztulásában. A vizek hínárnövényei: fonalas zöldmoszat, békalencse, hínáros békaszőlő, nád. A vízparti fák faji jellemzői, gazdasági jelentőségük. Tavak, folyók ízeltlábúi: kecskerák, gyötrő szúnyog, szitakötők külleme, testfelépítése, életmódja, egyedfejlődése. Rákok. Puhatestűek. Tavi kagyló és az orvosi pióca szervezete, élete. 200
A ponty és a lesőharcsa faji jellemzői, vízi életmódhoz alkalmazkodott szervei. Halak. A kecskebéka és a vízisikló külleme, testfelépítése, életmódja, egyedfejlődése. Kétéltűek. Vízpartok madarai: tőkés réce, barna réti héja. Az édesvizek élőlényeinek táplálkozási kapcsolatai. A vízszennyezés forrásai, következményei. A vizek öntisztulása és a vizek védelme. Tavak, folyók területén kialakított nemzeti parkok. Fertő tavi NP, Duna–Dráva NP, Balatonfelvidéki NP (Kis-Balaton) természeti értékei. Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 4. évfolyam: A vízi, vízparti környezettel és élőlényeivel kapcsolatos alapismeretek. Természetismeret 5. évfolyam: A víz (folyadékok) fizikai tulajdonságai. A víztisztítás egyszerű módszerei. A gyümölcs- és zöldségfélék testfelépítése, szervtípusai. A kertben, a házban és a ház körül élő állatok testének, életmódjának jellemzői. Állatcsoportok: gyűrűsférgek, ízeltlábúak, rovarok, gerinctelenek, gerincesek, madarak közös tulajdonságai. Természetismeret 6. évfolyam: Hazánk álló- és folyóvizei. Hazai erdők növényeinek és állatainak testfelépítése jellegzetes szervei, életmódja. Növény- és állatcsoportok: zárvatermők, kétszikűek, teleptestűek, gerinctelenek, csigák, rovarok, ízeltlábúak, gerincesek, madarak közös tulajdonságai. Feladatok – Alkalmaztatni a tanulók korábbi földrajzi, fizikai és biológiai ismereteit. – Megláttatni az édesvizek és a vízpartok sajátos környezeti tényezőit és életfeltételeit. – Felismertetni a hazai vizek és vízpartok legjellemzőbb élőlényeit. – Tudatosítani az életközösségben elfoglalt helyük és szerepük ok–okozati összefüggéseit. – Megtanítani és példákkal illusztráltatni a vízi, vízparti környezethez való alkalmazkodás tipikus szerveit és a vízi életmód jellemzőit. – Feltárni és bizonyíttatni a vízi és víziparti élőlények szoros kapcsolatát, elválaszthatatlanságát. – Megláttatni az édesvizek jelentőségét és egyre növekvő veszélyeztetettségét. – Tudatosítani, hogy a vizek öntisztulási folyamatai végesek. – Kialakítani a tanulókban a vizek védelmét szolgáló magatartást. – Megismertetni a hazai vízi világ hazai nemzeti parkjait és tudatosítani, hogy igazi szépségeik csak a személyes találkozás során tárulnak fel. – Bemutatni Kitaibel Pál, Hermann Ottó életét és munkásságát. 5. téma: Füves területek élővilága Cél Bővíteni a tanulók ismereteit, fejleszteni képességeit. Feltárni a megismert életközösségek és a füves területek élővilágának hasonlóságait, különbségeit. Tudatosítani a különbségek okát. Kíváncsiságot ébreszteni a füves területek élőlényei és környezethez való alkalmazkodása iránt. Megismertetni az életközösség jellegzetes élőlényeinek küllemét, életmódját és táplálkozási kapcsolatait. 201
Megláttatni a füves területek életközösségének jelentőségét a bioszférában, felismertetni élőhelyük szűkülésének és pusztulásának veszélyét. Továbbfejleszteni ökológiai szemléletüket. Vágyat ébreszteni a füves puszták nemzeti parkjainak felkeresésére. Megfelelő szintű önállóság elsajátítása a közvetlen és közvetett megismerés tanulási módszer valamennyi formájában. Tartalom Füves területek környezeti tényezői. A füves puszták legjellemzőbb növényeinek angolperje, pongyola pitypang, mezei zsálya neve, faji bélyegei és szerepe az életközösségben. Hasznos gyógynövények és veszélyes gyomok (olvasmány). Az életközösség állatainak: olasz sáska, fürge gyík, vakond, mezei pocok, mezei nyúl, fácán, fehér gólya külleme, szervezetének és életmódjának környezethez való alkalmazkodása, egyedfejlődése. Hüllők közös tulajdonságai. A füves területek legjellemzőbb táplálkozási láncai. Az életközösség veszélyeztetettsége, gondozása és védelme. A füves területek értékeinek megőrzésére hivatott nemzeti parkok: Hortobágyi NP, Körös– Maros-közi NP, Kiskunsági NP védett természeti kincsei. Előzmény, kapcsolódás A mező életfeltételeivel és élőlényeivel kapcsolatos alapismeretek. Természetismeret 5. évfolyam: A talaj keletkezése, jellemzői. A talaj védelme. Hazánk éghajlatának jellemzői. A kertben élő bogarak testfelépítésének és egyedfejlődésének jellemzői. Természetismeret 6. évfolyam: Az Alföldek felszíne, éghajlata és talaja. Az erdő, a víz és a vízpart állatainak jellegzetes szervei, életmódja és egyedfejlődése. Állatcsoportok: ízeltlábúak, rovarok, gerincesek, kétéltűek, madarak, emlősök: rágcsálók közös jellemzői. Feladat – Felismertetni a füves puszták kialakulásának környezeti tényezőit és az élőhely életfeltételeit. – Elsajátíttatni a füves területen együtt élő és egymással táplálkozási kapcsolatban lévő élőlények nevét, küllemét, testfelépítését, életmódját és egyedfejlődését. – Megláttatni az élőlények életközösségben betöltött szerepét. – Megértetni ezen élőhelyen az alkalmazkodás fontosságát és jelentőségét a fajok fennmaradásában. – Felismertetni a füves területek fontosságát, élőhelyeik szűkülésének veszélyét. – Bemutatni a füves területeken kialakított nemzeti parkok tájait, legjellemzőbb védett növényeit és állatait. – Felébreszteni a tanulók igényét felkeresésükre. – Gyakoroltatással fokozni az önállóság mértékét és színvonalát az ismeretszerzésben. 6. téma: Év végi ismétlés Cél A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb tudáselemek átismétlése, elmélyítése, a megismerési módszerek, tanulói készségek, képességek gyakoroltatása, pozitív személyiségjegyek megerősítése. Tartalom
202
Mit kell tudni a tanév végén: A Föld felszínéről és mozgásairól? Hazánk tájairól? A füves területek életközösségéről? A víz és vízpart élővilágáról? Hazai erdeink életéről? Feladat A továbbhaladáshoz szükséges ismeretek, jártasságok, készségek és képességek mérése, értékelése. Szempontok: Felismerik-e a tanulók az élőhelyet és az élőlényeket? Tudják-e a megismert élőlényeket jellemezni? Milyen szinten képesek használni a megismerési algoritmusokat? Hogyan sajátították el a szaknyelvet? Ismerik-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat? Értik-e és tudják-e példákkal illusztrálni az életközösségek jellemző ok–okozati összefüggéseit? Képesek-e a megismert élőlények csoportosítására? Tudnak-e táplálékláncokat összeállítani? Miként tudnak önállóan ismereteket szerezni, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni, végezni és a tapasztalatokból következtetéseket levonni? Hogyan tudják megszerzett ismereteiket használni, alkalmazni? Tudnak-e tájékozódni a Föld felszínén? Képesek-e a földrajzi fokhálózat segítségével helymeghatározást végezni? Értik-e a Föld alakja és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggéseket? Tudják-e a Föld mozgásai és a földi időtartamok közötti összefüggést? Értik-e a Föld Nap körüli keringése, tengelyferdesége és az évszakok váltakozása közötti kapcsolatot? Ismerik-e hazánk tájainak legfontosabb jellemzőit? Tudják-e a tájak kapcsolódó topográfiai fogalmakat? Tudnak-e tájékozódni Magyarország térképén? Képesek-e életkoruknak megfelelő szinten, önállóan ismereteket gyűjteni, ezeket megadott szempontok szerint csoportosítani? Jól használják-e a szakkifejezéseket? Alkalmazzák-e ismereteiket a feladatok megoldásánál?
E) A továbbhaladás feltételei A 6. évfolyam végén a tanuló – legyen képes mérések, vizsgálódások önálló végzésére, a megszerzett tapasztalatok elemzésére, összegzésére és a mért adatok értékelésére, – tudjon vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket – leírás alapján – fegyelmezetten az érintésvédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásával végezni, – ismerje fel a vizsgálódások, kísérletek során a veszélyhelyzeteket és törekedjen elkerülésükre, – legyen képes a konkrét tényektől, jelenségektől, összefüggésektől elvonatkoztatni, általánosítani, – ismerje fel, értse és bizonyítsa példákkal az élő és élettelen világ ok-okozati összefüggéseit, – használja megfelelő biztonsággal a megismert tanulási technikákat, – elemi szinten tudjon tájékozódni a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével, – tudja felsőrolni a kontinenseket és az óceánokat. Mutassa meg ezeket a földgömbön, – tudjon egyszerű, szemléletes képet adni a földrajzi övezetekről, – használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, – tudjon a térképről adatokat leolvasni, használja a térkép jelkulcsát, 203
– ismerje fel leírásról, jellemző álló- vagy mozgóképről hazánk nagytájait, lakókörzetének néhány nevezetes települését és az ország fővárosát, – legyen képes felismerni, megnevezni és az algoritmusok segítségével jellemezni hazánk életközösségeinek megismert élőlényeit, – ismerje az élőlények egymás közötti kapcsolatait, életközösségben betöltött szerepét, – értse az élőlények előfordulása és igénye, környezete – szervezete – életmódja, a szervek felépítése és működése közti ok–okozati összefüggéseket, – tudjon egyszerű táplálékláncokat összeállítani, – ismerje a nemzeti parkok értékmegőrző szerepét, területi elhelyezkedését, megőrzendő természeti kincseit, – tudatosuljon benne a megismert élőhelyek és élőlények veszélyeztetettsége, – lássa a természet védelmének fontosságát és rendelkezzen a természetvédő magatartás jellemzőivel.
F) A tankönyvek kiválasztásának elvei A kiválasztott tankönyvnek, taneszköznek: illeszkednie kell a helyi tantervben foglaltakhoz, mindkét évfolyamban egy tankönyvcsaládból való könyvet használjunk, a diák számára jól érthetőnek, tanulhatónak kell lennie, tartalmazzon elegendő képet, ábrát, feladatot, amelyek a jobb megértést szolgálják, a szakmailag megfelelő könyvek közül az olcsóbbat kell választani.
G) A tanulók értékelésére A tanulók munkáját a folyamatos előrehaladás biztosítása érdekében rendszeresen értékelni kell. Ezt megtehetjük szóban, amikor az óra végén kiemeljük a jól vagy gyengén teljesítő diákokat, és igyekszünk pozitívan megerősíteni munkájukat. Másrészt értékelhetünk a számonkérés során, ilyenkor az értékelés szorosan összefügg a hagyományos osztályozással, de esetenként adható részletes írásbeli értékelés is. Míg a szóbeli értékelés kizárólag a tanulónak szól, addig az osztályozás és az írásbeli értékelés a szülők tájékoztatását is szolgálja. A számonkérés formái a következők: Szóbeli feleltetés Írásbeli feleltetés (kisdolgozat) Összefoglaló dolgozat Házi feladat és a füzetvezetés ellenőrzése Ház dolgozat készítése egy megadott témában A számonkérés alapfeltétele, hogy az egész tanév során a követelmények azonosak legyenek, ugyanakkor egy-egy pedagógiai szituációban tudjuk azokat személyre szabottan alkalmazni. A számonkérés folyamán egyaránt hangsúlyos a tényszerű tudás, és a képességek, készségek fejlődésének, és a tanultak aktív, kreatív alkalmazásának felmérése. Ahol mód van rá, a számonkérés része lehet az elvégzett kísérletek tanulói bemutatása is.
204
EGÉSZSÉGTAN – INTEGRÁLVA A TERMÉSZETIMERET TANTÁRGYBA 6. évfolyam Évi óraszám: 19 óra (0,5 óra/hét) Célok, feladatok: Az általános iskolai egészségtan modul tanításának célja, hogy a természetimeret tantárgy keretében elsajátított ismeretekre, szokásokra, képességekre építve, azt továbbfejlesztve olyan egészségszemléletet, képességrendszert és személyiségjegyeket alakítson ki, mely során a tanulókban kialakul önmagukkal és környezetükkel szembeni érzékenység és felelősségérzet, tudatosulnak a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok-okozati összefüggései, kialakul testi és lelki egészségük harmóniája, világossá válik, hogy életminőségük jobbítását csak jövőjük tervezésével és életútjuk tudatos építésével valósíthatják meg, tudatosul az egészség és környezetvédő magatartás szokásrendszerének fontossága és jelentősége, kialakulnak azok a megküzdési stratégiák, melyekkel megelőzhetik vagy újrateremthetik életük egyensúlyát, egyértelművé válik, hogy az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz a boldog, sikeres élethez, kialakul az életkoruknak megfelelő önismeret, mint az önnevelés alapja, alapvető igénnyé válik a szellemi tevékenységhez szükséges tanulási módszerek elsajátítása, a munka, a pihenőidő megfelelő arányának, és a munkához szükséges nyugodt, rendezett környezet kialakítása Mindezek megvalósításához az egészségtan modult tanító tanárnak az a feladata, hogy tanítványai a megismerés során lássák az emberi test felépítésének és működésének főbb jellemzőit, vegyék észre testük kamaszkori változásait, keressék e változások okát és értsék következményeit, hasznosítsák megszerzett ismereteiket, elsajátított egészségvédő szokásaikat a kamaszkori változások kellemetlenségeinek csökkentésére, ismerjék fel az egészségüket veszélyeztető környezeti hatásokat, törekedjenek e hatások kiküszöbölésére, lássák az egészségvédelemben a betegségek megelőzésének fontosságát, tudják, mikor kell orvoshoz fordulni, és problémájuk mely orvosi szakterülethez tartozik, ismerjék a szenvedélybetegségek kialakulását előidéző anyagok szervezetre gyakorolt káros hatásait, utasítsák el a káros élvezeti szerek és a drogok használatát, ismerjék fel a környezetszennyezésből és a technikai fejlődésből származó veszélyhelyzeteket, törekedjenek elkerülésükre, vállalják nemiségüket és a hozzá tartozó társadalmi szerepet, magatartást, sajátítsák el az egészséges életvitel (személyi higiéné, táplálkozás, mozgás) tudni- és tennivalóit, 205
gyakorolják a mindennapokban ezek szokásrendszerét, legyenek képesek helytelen életviteli szokásaik felcserélésére, elhagyására, lássák és értékeljék az egészséges test és a környezet szépségét, ismerjék az egészséges környezet jellemzőit, értsék a környezet, életmód, a viselkedés és az egészségi állapot összefüggéseit, váljanak képessé helyes választással, egyéni tettekkel életvitelük jobbítására, ismerjék meg önmagukat, főbb lelki tulajdonságaikat, törekedjenek a lelki harmóniájuk létrehozására és fenntartására saját maguk, családjuk és környezetük körében, tudják jól szervezni munka- és pihenőidejüket, ismerjék meg, és saját életvitelükben gyakorolják az “aktív pihenés” formáit, váljon számukra az ismeretszerzés örömforrássá, alakítsák ki az önellenőrzést a megszerzett tudás és a kulturált viselkedés területén, aktívan vegyenek részt egészség- és környezetvédő programok összeállításában, megvalósításában, tudják, hogy egészségük – éppúgy, mint tudásuk és becsületük – örök emberi érték, és törekedjenek védelmére, legyenek tudatában annak, hogy a földi élet jövője tőlük is függ, tudásukkal és magatartásukkal szolgálják fennmaradását.
Fejlesztési követelmények: A tanuló legyen nyitott, tanúsítson érdeklődést szervezetének állapota, társas kapcsolatai és környezete iránt. Legyen érzékeny változásaira, problémáira. Tudjon ismereteket, tapasztalatokat, jó tanácsokat, szokásokat összegyűjteni, elsajátítani és a mindennapi életben hasznosítani. Ehhez az szükséges, hogy a tanuló legyen képes szervezetében, környezetében és személyközi kapcsolataiban a jelenségek, változások tudatos megfigyelésére, tudja tapasztalatait értelmezni, magyarázni, belőle következtetéseket levonni, értse szellemi fejlettségének megfelelő szintű egészségügyi, környezetvédelmi kiadványok, folyóiratok, filmek és a média adásainak információit, legyen képes az újonnan megszerzett ismereteit, tapasztalatait a meglévők rendszerébe beépíteni, tudja ezen ismereteinél, tapasztalatainál a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni, lássa hasonlóságaikat, különbségeiket, ismerje fel és tudja magyarázni ok-okozati összefüggéseiket, vegye észre az egészséges test és a tiszta, rendezett környezet szépségét, és becsülje meg értékeit, ismerje az egészségét és környezetét veszélyeztető tényezőket, használja fel ismereteit, tapasztalatait a veszély időbeni felismerése és elhárítása érdekében, tekintse egészségét, természetes és mesterséges környezetének védelmét, valamint társas kapcsolatai harmóniájának megteremtését és megőrzését elsőrendű feladatának, vállalja fel ennek felelősségét, és aktívan vegyen részt megvalósításában, ismerje a különböző tevékenységi formákat (játék–tanulás–munka) és kapcsolataikat, tartsa be a szellemi tevékenység főbb szabályait (mentálhigiéné),
206
szerezzen megfelelő szintű jártasságot az információszerzés egyes tevékenységeiben (gyűjtés, könyvtárhasználat, jegyzetelés, kiselőadás, tablók készítése, jegyzőkönyv összeállítása, munka-, csoporttevékenységek, kirándulás tervezete, szervezése stb.).
Sajátítson el megfelelő mennyiségű és mélységű ismeretet az élő és élettelen anyag tulajdonságairól, szerkezetének és működésének összefüggéseiről. Ennek érdekében ismerje szervezete, környezete legfontosabb anyagait és azok legjellemzőbb tulajdonságait, tudja a leggyakoribb élelmiszerek és a belőlük készült ételek tápanyagtartalmát, lássa ezek szerepét az egészséges táplálkozásban, törekedjen étrendjét az egészséges táplálkozásnak megfelelően alakítani, legyen megfelelő szintű ismerete az emberi szervezetet károsító (nikotin, alkohol, drog) anyagok szervezetre gyakorolt hatásáról, utasítsa el használatukat, kipróbálásukat, ismerje fel a környezetet szennyező anyagokat és a veszélyforrásokat, törekedjen a szennyező anyagok, veszélyes hulladékok felhalmozódásának megelőzésére, az esetlegesen kialakuló károk csökkentésére. A környezetben és szervezetében való eligazodás, tájékozódás érdekében szükséges tudni, hogy a természet élő és élettelen dolgai, jelenségei, kölcsönhatásai időben és meghatározott térben zajlanak. Így fontos, hogy a tanuló szerezzen gyakorlatot az idő és a tér mennyiségi mutatóinak becslésében, viszonyításában és mértékegységeinek biztonságos használatában, tudja, hogy szervezetében, környezetében és az emberek egymás közti kapcsolataiban minden állandó mozgásban, változásban van, értse az életfolyamatok egymásutániságát, és azok életszakaszokhoz kötött változásainak visszafordíthatatlanságát, ismerje – megközelítő értékkel – az emberi élet főbb szakaszainak időtartamát és jellemzőit, tudatosuljon benne, hogy az ember is, mint minden élőlény elválaszthatatlan környezetétől, így annak változásai döntő mértékben befolyásolják szervezetének egészségi állapotát, rendelkezzen megfelelő szintű testtopográfiai ismerettel, s ezt tudja hasznosítani, legyen képes testének külső és belső tereiben a rész és egész viszonyának elkülönítésére, tartsa példás rendben a saját hatáskörébe tartozó tereprészeket (iskolapad, íróasztal, táska, szoba, virágsarok, udvar, kiskert, utcarész), tudja bemutatni (rajzban, maketten, terepasztalon stb.) egészséges környezetével kapcsolatos egyéni elképzeléseit. Lássa az orvostudományhoz és az egészségvédelemhez, környezetvédelemhez kapcsolódó tudományok XX. században bekövetkezett óriási fejlődését és meghatározó szerepét az emberiség és a Föld jövőjében. Ennek érdekében a tanuló lássa a közvetlen tapasztalatszerzés szerepét és jelentőségét a megismerésben, tudja megszerzett tapasztalatait, információhordozókból szerzett ismereteit hasznosítani, legyen képes az információkat (reklámokat) kritikával fogadni, ismerje fel és utasítsa el a téves ismereteket, érdeklődjön a tudományok fejlődése, eredményei iránt, 207
ismerje az egészségvédelemben és a gyógyításban elért kiemelkedő felfedéseket, eredményeket, értékrendjében kapjon méltó helyet a tudás, a tudomány és képviselőinek tisztelete.
Belépő tevékenységformák:
Az ismeretek bővítését szolgáló információhordozók megismerése, irányított használatuk gyakorlása. Megismerési módok (gyűjtés, beszélgetés, szerep- és szituációs játék, kiselőadás, tevékenységi program, vita) tervezése, végrehajtása, értékelése. A környezet – életmód – szervezet, a szervezet felépítése – működése – egészségi állapot, valamint a kamaszkori változások ok-okozati összefüggéseinek felismerése, magyarázata, példákkal történő bizonyítása. A személyi higiéné anyagainak, eszközeinek felismerése, helyes használatuk gyakorlása. Közérzetben, személyközi kapcsolatokban betöltött szerepének tudatosulása. A hazai étkezési és mozgáskultúra hiányosságainak, problémáinak felismerése. Az egyén és a család étrendjével, étkezési szokásaival, mozgáskultúrájával kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése, hasznos tanácsok elemzése, indoklása. Egyéni és családi mozgásterv készítése. Napirend összeállítása, betartása. Egészséges heti étrend tervezése, megvitatása. Helyes étkezési szokások elsajátítása, gyakorlása. A nemiség (fiú–leányszerep) vállalása, a hozzá tartozó magatartás, viselkedésmód elsajátítása. A szervezetre káros anyagok és a kipróbálásukhoz vezető társadalmi helyzetek felismerése, elhárítása, használatuk visszautasításának gyakorlása. Téves vagy hamis nézetek, információk felismerése, elutasítása. Az ember társas kapcsolataiban felmerülő problémahelyzetek reprodukálása, megvitatása, értékelése. A kiegyensúlyozott lelkiállapot, jó közérzet, rendezett családi háttér és a megfelelő társas kapcsolat fontosságának felismerése, kialakítása. Az egészségvédelem és a környezetvédelem szempontjából helyes és helytelen szokások, viselkedési formák elkülönítése. Alkalmazkodás az élő és élettelen környezet változásaihoz. Társas kapcsolatok alakítása, közvetlen környezet formálása, átalakítása, nevelői hatások elfogadása: interiorizáció. A termelés veszélyforrásainak, szennyező anyagainak felismerése. Aktív részvétel a közvetlen környezet védelmét és az egészséget szolgáló tevékenységekben.
208
Időkeret: 19 óra/év (0,5 óra/hét) Az új tananyag Az összefoglalás, feldolgozásának ellenőrzés óraszáma óraszáma
Fejezetek 1. A biztonság megőrzése
2
2. A táplálkozás 3. A mozgás és személyes higiéné
3 a
2
1
4. Veszélyes anyagok
2
5. Az emberi szexualitás
2
6. Családi kapcsolatok
2
1
1
1
élet
és
7. A környezet Év végi összefoglalás
2
Az összes óra 19, ebből:
14
5
A témakörök tartalma:
A biztonság megőrzése Az ember egészségét veszélyeztető tényezők: környezet (mesterséges, természetes) szociális helyzet, személyes hatások. A “kockázatos” és “veszélyes” viselkedés módjai, következményei. Az érzelmek és a viselkedés kapcsolatai. Veszélyes foglalkozások. Az érzékszervek szerepe a veszélyhelyzetek felismerésében, a balesetek megelőzésében. Érzékszervek védelme. Az érzékszervek működését segítő eszköz (pl. szemüveg) szerepe, helyes használata.
A táplálkozás A táplálkozás mint alapvető életszükséglet. A táplálék anyagai. A felvett táplálék átalakulása, tápanyagainak szerepe a test felépítésében és működésében. Az egészséges étrend jellemzői. Javaslatok az étrend megváltoztatására. A tápcsatorna kamaszkori változásai, egészséges fejlődését segítő szokások.
A mozgás és a személyes higiéné A testkép jellemzői és változásai az emberi élet szakaszaiban. A külső megjelenésünket döntő mértékben meghatározó bőr funkciói, kamaszkori változásai. A bőr mint külső határ szerepe az emberi kapcsolatokban. 209
Mit kell tenni a serdülőkor kezdeti szakaszában a bőr egészségének megóvásáért? Bőrápolás és személyes higiéné. A helyes öltözködés tudnivalói. A mozgásszervek és a testkép összefüggései. A mozgás szervrendszer jellemzői, terhelhetősége a kamaszkorban. Kamaszkori tennivalók a mozgásszervek egészséges fejlődéséért. A mozgás mennyiségének, intenzitásának tervezése. Napirend.
Veszélyes anyagok Az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a drogok egészségkárosító anyagainak hatása a szervezetre. Kipróbálásuk, veszélyhelyzetük felismerése, elkerülése, a csábítás visszautasítása. A szenvedély fogalma és szerepe életünkben. A szenvedély fajtái. A hasznos szenvedélyek (gyűjtés, olvasás, sport, hobby, természetjárás). Szenvedélybetegségek kialakulása, közös jellemzői. Segítségnyújtás lehetőségei, formái.
Az emberi szexualitás A nemi szervek testbeni helye, szerepe, kamaszkori változásai. Hogyan lesz a kisfiúból nagyfiú és a kislányból nagylány? A nemi szervek működése és a személyi higiéné. A serdülés lelki, viselkedésbeni változásai (érdeklődés, fokozódó önállósodás, tiszteletcsökkenés, kritizáló gondolkodás, hangulathullámzás). A második “dackorszak” és jellemzői. Testi-lelki kapcsolatok a serdülőkor kezdetén.
Családi élet és kapcsolatok Kapcsolati hálók és szerepük az egyén testi és lelki fejlődésében. A család szerepe és főbb funkciói (biológiai, szociális, pszichológiai, gazdasági). A gyermek helye a családban. Szülő (nagyszülő) – gyermek, testvér viszony. A barátság mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben. Az önismeret jelentősége, szerepe az önnevelésben.
A környezet Az egészséges környezet (lakás, iskola, település) jellemzői. A termelés és a technológiai fejlődés káros következményei. A jelen hatása a jövőre. A szennyezett környezeti tényező (levegő, víz, talaj) hatása a fejlődő szervezetre. Az emberiség felelőssége a természet és a környezet védelméért. A mikrokörnyezet védelmének formái és lehetőségei.
Taneszköz, tankönyv:
Bármely taneszköz és tankönyv, internetes adatforrás alkalmas, mely a fenti témaköröket tartalmazza..Jonshon & Jonshon oktatócsomag, Always oktatócsomag
Írásvetítő, fóliasorozat, videokazetták Továbbhaladás feltételei: Az egészségtan órákon való részvétel, és a minimális egészségtani képeszségek megtanulása. Tudjon a diák alapvető higiéniai szabályokat és azok betartását.
210
Tudjon egészséges és egészségtelen ételeket, italokat felsorolni. Tudjon megnevezni legalább öt szervezetre káros anyagot, jusson el a nemetmndás elemi szintjére. Ismerje a nemek legfontosabb jellemzőit. Tudjon felsorolni serdülő kori változásokat testi és lelki vonatkozásban. A serdülőkori társas viszonyok és családi viszonyokat tudja megnevezni. Tudjon felsorolni legalább öt dolgot a környezet megóvása érdekében.
211
FIZIKA 7 - 8. évfolyam Az ember a természetben műveltségi területen belül folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás formálja a tanulók gondolkodásmódját, a természethez való viszonyát, felhívja a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, s mindeközben viszonyaikat változtatni képes, aktív, kritikus, kreatív emberekké formálja őket. A műveltségi természet keretében folyó oktatás-nevelés kiemelt céljai: - Általános természettudományi fogalmak, eljárások, szemléletmódok kialakítása - Készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása - A tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése - Az életben nélkülözhetetlen megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása és fejlesztése - Áltudományos megnyilvánulások felismerésére való képesség fejlesztése, a természettudományi alaptörvényeknek ellentmondó véleményekkel szembeni kritikus magatartás, reális természetkép kialakítása A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Osztály :
7.
8.
Heti óraszám:
2
1,5
Évi óraszám:
74
56
Az alapfokú fizikaoktatás célja:
Keltse fel a tanulók érdeklődését a természeti, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Készítse elő és alapozza meg a többi természettudomány tanítását is. Vezesse be a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerűségeinek ismeretkörébe. A mechanikai, hőtani, elektromosságtani és fénytani ismeretekkel alapozza meg korszerű fizikai szemléletmódjukat, segítse hozzá őket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos működtetésének megértéséhez. Tanítsa meg a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban. Ismertesse meg őket az SI és SI-n belüli mértékegységek szabatos használatával. Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával tegye képessé őket a csoportmunkában való tevékenykedésre, önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára. 212
Fejlessze megfigyelő-, emlékező-, képzelő- és gondolkodási képességeiket. Nevelje őket problémalátó és problémamegoldó emberekké. Alapozza meg környezetbarát szemléletüket, járuljon hozzá környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A művelődési anyag feldolgozása során alakítsa ki a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt.
KULCSKOMPETENCIÁK: 1. Anyanyelvi kommunikáció A tanulóktól a fizikaórákon elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. A legfontosabb cél, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szöveget; ismerjék a szakkifejezéseket, és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is − a szaknyelv helyes használatával − szabatosan előadni. Legyenek képesek egyszerű gyűjtőmunkát végezni: különböző célokból megfelelő típusú szövegeket összegyűjteni, értelmezni és feldolgozni. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására, írására; a különböző nemzetiségű tudósok, feltalálók nevének helyes olvasása, kiejtése, írására. 3. Matematikai kompetencia A fizikai számítások során fejlődik a tanulók problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket a fizikai problémák megoldására. Tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni. 4. Természettudományos kompetencia Szerezzenek a tanulók olyan fizikai ismereteket, amelyek alkalmazásképes tudás lesz a mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során. Ismerjék fel a természettudományok különböző területei közötti szoros kapcsolatokat. Legyenek kritikusak az áltudományos, illetve a tudomány- és technikaellenes megnyilatkozásokkal szemben. Tanúsítsanak érdeklődést a természettudományok − így a fizika − fejlődésének az egyénre, a táradalomra és az egész Földre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. 5. Digitális kompetencia A tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelősségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyűjtésére és feldolgozására. 6. Hatékony, önálló tanulás A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval helyesen gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani. 7. Szociális és állampolgári kompetencia Ismerjék fel a tanulók, hogy a fizikai kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak a közjó szolgálata lehet.. Egyéni- és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttműködés készsége, a megkülönböztetés-mentesség. Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek fizikai ismereteik kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére, vagy a meglévők bővítésére. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére 213
a megfelelően összeállított és kivitelezett kísérlet is. Fejlesztési követelmények:
Ismeretszerzési, feldolgozási- és alkalmazási- képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző szakkönyveket, lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségnek megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására.
Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Legyen jártas az anyagoknak tanult tulajdonságaik alapján való csoportosításában. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják. 214
Taneszközök:
Bonifertné – Halász – Kövesdi – Molnárné – Sós: Fizika 7. osztályosoknak. Mozaik Kiadó Fizika 8. osztályosoknak. Mozaik Kiadó (megjelenés alatt) tanulókísérleti eszközök: mechanikai-, hőtani-, elektromosságtani- és optikai tanulókísérleti egységcsomag; tanári demonstrációs eszközök: a taneszköz jegyzékben szereplő eszközök, különös fontossággal: hőforrás (gázégő vagy borszeszégő), négyütemű motor keresztmetszeti modellje, optikai pad tartozékokkal, elektrovaria tartozékokkal, hálózati tápegység, szétszedhető iskolai transzformátor, karosmérleg mérőtömegekkel, rugós erőmérő, demonstrációs hőmérő, egyenáramú- és váltóáramú demonstrációs mérőműszer, mágnesrúd-készlet.
Ajánlott segédanyagok:
nyomtatott taneszköz: a tankönyvhöz készült munkafüzetek, feladatlapok, tudásszintmérő feladatlapok; feladatgyűjtemények: Bonifertné – Miskolcziné – Molnárné: Fizikai feladatok gyűjteménye 12-16 éveseknek. Mozaik Kiadó 2000. Bonifertné – Miskolcziné – Molnárné: Hogyan oldjunk meg fizikai feladatokat? Mozaik Kiadó 2000. Bonifertné – Halász – Kövesdi – Miskolcziné – Molnárné: Fizikai kísérletek és feladatok. Mozaik Kiadó 2000. nevelői segédletek: módszertani kiadványok, szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok (pl. A fizika tanítása); nyomtatott grafikai taneszközök: fali táblázatok a fizikai mennyiségek jeléről, mértékegységeiről, a különböző anyagállandókról; vizuális és audiovizuális információhordozók és eszközök: diaképek, fóliák, írásvetítő, diavetítő, TV, videomagnó, számítógép, CD-k, vetítővászon, modellek.
Előzmények: Matematika, környezetismeret, természetismeret, technika majd később a biológia, kémia tantárgy keretében megszerzett ismeretek, jártasságok és készségek.
215
7. osztály (heti óraszám: 2, évi óraszám: 74 óra) Témakörök: I. Az anyag néhány tulajdonsága: II. Testek mozgása: III. Dinamika alapjai: IV. Energia, munka: V. A nyomás: VI. Hőtan: Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás: Összefoglalás, rendszerezés: Tartalék: Összesen:
5 óra 7 óra 12 óra 11 óra 9 óra 14 óra 9 óra 5 óra 2 óra 74 óra
I. Az anyag és néhány tulajdonsága Követelmény: A tanulók: ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben; tudják, hogy mi a jellemző a termikus-, a mechanikai-, a mágneses-, az elektromos, a gravitációs kölcsönhatásokra; legyenek tisztában azzal, hogy változás csak környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre; tudják, hogy az anyagnak két fajtája van: a részecskeszerkezetű és a mező; értsék meg, hogy a testeknek, anyagoknak van közös tulajdonságuk (pl. kiterjedés, hőmérséklet), amelyekben különbözhetnek egymástól. Az ilyen tulajdonságokat mennyiségekkel is lehet jellemezni; tudják a részecskemodell alapján a különböző halmazállapotokat jellemezni; legyenek képesek irányítással egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket elvégezni, következtetéseket levonni, azokat megfogalmazni és feljegyzéseket végezni; készség szinten tudjanak hosszúságot, hőmérsékletet és időt mérni.
216
Tartalom:
Az anyag és a test fogalma. Az anyag belső szerkezete. A testek néhány mérhető tulajdonsága és jellemző mennyiségeik. A testek állapotváltozásai. A környezet védelme. A mechanikai-, termikus-, mágneses-, elektromos- és gravitációs kölcsönhatások.
II. A testek mozgása Követelmény: A tanulók: ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben; értsék és tudják alkalmazni a hely és a mozgások vizsgálatánál a “viszonylagos” fogalmát; kísérletre és megfigyelésre alapozva jellemezzék az egyenletes és a változó haladó mozgást kvalitatív módon; ismerjék és tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, valamint az átlagsebességnek a meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; legyenek képesek felismeréseikről, méréseikről, tudásukról szóban és írásban, valamint grafikonok, táblázatok készítésével beszámolni; tudjanak különbséget tenni a vizsgált jelenség szempontjából meghatározó, illetve elhanyagolható hatások között (pl. a szabadesésnél), értsék az elhanyagolt hatások és megállapítások érvényességi határai között lévő kapcsolatokat; tudjanak megoldani egyszerűbb feladatokat a sebességgel kapcsolatban. Tartalom: A mozgás viszonylagossága. Pálya, út, elmozdulás. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma. A sebesség, az út és az idő kiszámítása. Az egyenletes mozgás grafikonjai. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. Az átlag- és pillanatnyi sebesség fogalma. A gyorsulás. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata és jellemzése. A nehézségi gyorsulás fogalma.
217
III. A dinamika alapjai Követelmény: A tanulók: tudjanak különbséget tenni a mozgás és a mozgásállapot között; egyszerű esetekben ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat és a bennük megnyilvánuló két hatást, valamint azt a két partnert, amely ezeket a hatásokat kifejti; tudják dinamikailag értelmezni a tömeg és az erő fogalmát, valamint bevezetni azok mértékegységeit statikai módon; tudjanak e témakörben egyszerű feladatokat következtetéssel és sűrűségnél képlet alkalmazásával is megoldani; értsék, hogy az erő miért iránymennyiség, és tudják ábrázolni; tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő és a súly között; ismerjék a különféle erőhatásokat, azok legegyszerűbb következményeit, és értsék meg azokban a közös jelleget, hogy mindegyik mozgásállapot-változást hoz létre; ismerjék Galilei, Newton és Eötvös Loránd munkásságát.
218
Tartalom: A tehetetlenség fogalma. A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer. A tömeg fogalma és mérése. A sűrűség fogalma és kiszámítása. Az erőhatás fizikai értelmezése. Az erő fogalma és ábrázolása vektorokkal. Az erő mérése. Rugóerő. Erőfajták: gravitációs erő, a súly, a súrlódás és közegellenállás. Az erő-ellenerő, Newton III. törvénye. Az egy testet érő erőhatások együttes eredménye. Az egyensúly fogalma. A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata és kiszámítása. IV. Energia, munka Követelmény: A tanulók: tudják a testek állapotát és állapotváltozását az energiával, ill. energiaváltozással jellemezni; ismerjék az energia, munka, teljesítmény, hatásfok, forgatónyomaték, erőkar fogalmát, jelét, kiszámítási módját; tudják kiszámolni a W = F × s, M = F × k összefüggés alapján bármelyik két mennyiség ismeretében a harmadikat; szerezzenek jártasságot az emelési munka, a teljesítmény és a hatásfok kiszámításában; tudják megfogalmazni az emelő típusú egyszerű gépek egyensúlyának feltételét, és legyenek képesek egyszerű feladatokban ezt alkalmazni; tudják megfogalmazni, mennyiben könnyíti meg a munkánkat az egyszerű gépek használata; legyenek tisztában az energiamegmaradás törvényének alapvető jelentőségével; ismerjék fel a gyakorlatban használatos egyszerű gépeket; ismerjék Joule és Watt munkásságát. Tartalom:
Az energia fogalma. A munka fogalma és kiszámítása. Az emelési munka. A mechanikai energia fajtái. Az energia megmaradásának tudatosítása kvalitatív szintű egyszerű példákon. A teljesítmény fogalma és kiszámítása. Energiatakarékosság és a környezetvédelem. A hatásfok és kiszámolása. Az emelő típusú egyszerű gépek. A lejtő típusú egyszerű gépek. Egyszerű gépek a gyakorlatban.
V. A nyomás Követelmény: A tanulók:
219
ismerjék a nyomás fogalmát, függését a nyomóerőtől és a nyomott felülettől, kiszámítási módját, mértékegységét és gyakorlati alkalmazásait; tudják Pascal törvényét, és értsék ennek gyakorlati vonatkozásait; tudják a felhajtóerő létrejöttének okait és a nagyságát befolyásoló tényezőket; kísérletek alapján ismerjék fel és fogalmazzák meg Arkhimédész törvényét; az úszás, lebegés, merülés feltételeit, és legyenek képesek mindezeket egyszerű feladatok megoldásánál alkalmazni; tudják, hogy a levegőnek is van súlya, és ebből származik a légnyomás; ismerjék a légnyomás értékeit és hogy mitől függ a légnyomás nagysága, illetve milyen eszközzel mérjük; tudják értelmezni a gázok nyomását zárt térben a gázok részecskeszerkezete alapján; ismerjék a legfontosabb nyomáskülönbségeken alapuló eszköz működési elvét és gyakorlati alkalmazását; ismerjék fel a közlekedőedényeket és a hajszálcsöveket, illetve tudják az eszközökre vonatkozó törvényszerűségeket és ezek környezetvédelmi vonatkozásait.
Tartalom:
A nyomás fogalma és kiszámítása. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a hidrosztatikai nyomást meghatározó paraméterek. Pascal törvénye és gyakorlati vonatkozásai. A gázok nyomása. A légnyomás. A gázok nyomása zárt térben. A nyomáskülönbségeken alapuló eszközök. A közlekedőedények. Hajszálcsövek. Környezetvédelem. A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Arkhimédész törvénye. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei.
VI. Hőtan Követelmény: A tanulók: tudják értelmezni és használni a belsőenergia fogalmát; tudják, hogy az energiaváltozásnak két alapvető módja van, a termikus kölcsönhatás és a munkavégzés; a munka és a hő kiszámításában legyenek jártasak, ismerjék az ehhez szükséges fizikai mennyiségeket (pl. olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, forráshő, égéshő, fajhő); tudják alkalmazni az energiamegmaradás törvényét a hőtani feladatoknál; ismerjék a természetben lejátszódó fontosabb hőtani folyamatokat. Ismerjék és tudatosan alkalmazzák az általuk is megvalósítható környezetvédelmi lehetőségeket; ismerjék a hőerőgépek működésének alapelvét. Tartalom:
A hőtágulás jelensége szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotú testeknél. A hőtágulás gyakorlati jelentősége. A hőterjedés fajtái (hővezetés, hősugárzás, hőterjedés). A belső energia fogalma és növelése súrlódási munkával és termikus kölcsönhatás közben. 220
A fajhő, a hőmennyiség és az égéshő fogalma és meghatározása. Halmazállapot-változások: olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás. Olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, párolgáshő, forráshő. A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. Az energiamegmaradás. Hőerőgépek. 8. osztály (heti óraszám: 1,5; évi óraszám: 56 óra)
Témakörök: Elektromos alapjelenségek. Áramerősség. Feszültség. II. Elektromos ellenállás. Ohm törvénye. Az elektromos áram hatásai. III. Elektromágneses indukció. Váltakozó áram. IV. Fénytan Gyakorlás, ellenorzás, hiánypótlás Összefoglalás, rendszerezés Tartalék 2 óra Összesen
11 óra
I.
12 óra 8 óra 8 óra 12 óra 3 óra 56 óra
I. Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség Követelmény: A tanulók: ismerjék az atom “szerkezetét”, teremtsenek kapcsolatot a kémiában tanultakkal, tudják értelmezni a testek elektromos állapotát: elektrontöbblet, elektronhiány; tudják, hogy az elektromos állapotú testek körül – hatásai alapján felismerhető – elektromos mező van; legyenek képesek elvégezni és megmagyarázni egyszerű elektrosztatikai kísérleteket; értsék, hogy az elektromos töltés az elektromos állapot mennyiségi jellemzője; ismerjék az elektromos töltés alapján az áramerősség fogalmát, kiszámítási módját és mértékegységét; tudjanak különbséget tenni az elektromos vezető és szigetelő anyagok között; tudjanak kapcsolási rajzzal megadni és összeállítani egyszerű áramköröket és áramerősséget mérni; kísérletek alapján ismerjék fel, hogy az elektromos mező munkavégzésre képes; tudják értelmezni a feszültséget, mint az elektromos mező két pontja közötti munkavégzés szempontjából jellemző mennyiséget; rendelkezzenek megfelelő jártassággal a feszültségmérésben; tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az áramerősség és a feszültség témakörében; ismerjék az elektromossággal kapcsolatos baleset-megelőzési szabályokat és azokat tudatosan alkalmazzák; 221
ismerjék a villám keletkezésének okait, veszélyes voltát, a villámhárító lényegét és a balesetvédelmi szabályokat.
Tartalom:
A testek részecskéinek szerkezete: elektron, proton, neutron, ion. Elektrosztatikai alapjelenségek. A testek elektromos állapota: vonzás, taszítás, elektrontöbblet, elektronhiány. Elektromos töltés. Vezetők, szigetelők. Az elektromos áram. Az áramerősség. Az elektromos áramkör és részei. Egyszerű áramkörök összeállítása. Az áramerősség mérése. Az elektromos mező munkája. A feszültség és mérése.
II. Elektromos ellenállás. Ohm törvénye. Az elektromos áram hatásai Követelmény: A tanulók: a részecskeszerkezet alapján tudják értelmezni a fogyasztók elektromos ellenállását; értsék és jól alkalmazzák az elektromos ellenállás kifejezést mindhárom változatban; tudjanak különbséget tenni a jelenségek és azok matematikai leírása között; ismerjék az elektromos ellenállás fogalmát, mennyiségi jellemzőjét, annak jelét, kiszámítási módját és mértékegységét; legyenek jártasak az Ohm törvény alkalmazásában és a vele kapcsolatos egyszerű feladatok megoldásában, tudják értelmezni, hogy a fogyasztó milyen adataitól függ elektromos ellenállása; tudjanak ábrázolni kapcsolási jelek alkalmazásával, létrehozni különféle áramköröket, sorosan és párhuzamosan kapcsolt fogyasztók esetében nevezzék meg a feszültségek, áramerősségek és ellenállások kapcsolatait, ismerjék a helyettesítő ellenállás fogalmát; legyenek jártasak az áramerősség és feszültség mérésében különféle egyszerű áramkörök esetén; ismerjék fel és nevezzék meg az iskolai eszközöknél és közvetlen környezetükben az elektromos áram hatásait, azok következményét, hasznát és esetleges veszélyét; ismerjék és tudják alkalmazni a baleset-megelőzési szabályokat; tudjanak elektromos munkát és teljesítményt számolni, értsék, mit mutat a “villanyóra”, milyen mennyiség mértékegysége a kWh, tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az elektromos teljesítmény témakörében; tudják, hogyan lehet takarékoskodni az elektromos árammal. Tartalom:
Az elektromos fogyasztók ellenállása. Ohm törvénye. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Elektromos vezetők ellenállását meghatározó tényezők. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok.
222
Az elektromos áram hőhatása és a hőhatásokon alapuló elektromos eszközök. Az elektromos áram kémiai és élettani hatása. Baleset-megelőzés. Az elektromos áram mágneses hatása. A mágneses hatáson alapuló eszközök. Az elektromos folyamatok teljesítménye. Az elektromos berendezések fogyasztása.
III. Elektromágneses indukció. Váltakozó áram Követelmény: A tanulók: ismerjék fel a különféle módon megvalósuló elektromágneses indukciót, és nevezzék meg a folyamat résztvevőit; tudják, hogy az indukált elektromos mező elektromos áramot hozhat létre, ha megvannak a szükséges feltételek; sorolják fel az olyan technikai megoldások elvét, amelyekkel váltakozó áramot lehet létrehozni; tudják kvalitatív módon jellemezni az indukált feszültséget és a váltakozó áramot; nevezzék meg a váltakozó áram hatásait, előnyeit, és tudják a különbségeket az egyen- és a váltakozó áram között; sorolják fel az elektromágneses indukció leggyakrabban használt alkalmazásait; ismerjék a transzformátor felépítését, működését és szerepét a távvezetékrendszerben; tudják a transzformátor menetszámai és a feszültségek közötti kapcsolatot, és tudjanak egyszerű feladatokat megoldani ebből a témakörből; ismerjék az elektromos áram szerepét a környezetvédelemben; ismerjék és tudatosan alkalmazzák a baleset-megelőzési szabályokat; ismerjék a magyar fizikusok és mérnökök (Jedlik, Kandó, Déri, Bláthy, Zipernovszky, Bródy) munkásságát. Tartalom:
Az elektromágneses indukció. Az indukált feszültség és áram. A váltakozó áram létrehozása, jellemzői és hatásai. A transzformátor és gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat. Elektromos energiaellátás. Az energiatakarékosság gyakorlati megvalósítása. Környezetvédelem.
IV. Fénytan Követelmény: A tanulók: ismerjék a fény anyagi természetét, terjedési tulajdonságait, fényáteresztő és át nem eresztő anyagokkal való kölcsönhatásait, az árnyék keletkezését. Tudjanak magyarázatot adni a Nap- és Holdfogyatkozás jelenségeire; egyszerű kísérletek alapján tudják értelmezni a fénytörés és fényvisszaverődés jelenségeit, törvényeit és ezek megvalósulását különféle optikai eszközökben; ismerjék a síktükör, a domború és homorú tükör, a gyújtópont, a gyújtótávolság, a valódi és látszólagos kép, a domború és homorú lencse, a prizma fogalmát. Legyenek jártasak a képszerkesztésben, a nevezetes sugármenetek alkalmazásában; ismerjék a legegyszerűbb optikai eszközök működését; 223
tudják, hogy a tárgyakat mikor és miért látjuk, hogyan lehet és kell védeni a szemet, a szemhibák korrekcióját, a dioptria fogalmát; legyenek tájékozottak a fehér fény összetett voltáról, a színek fizikájáról elemi szinten.
Tartalom:
Fényforrások. A fény és tulajdonságai. A fény egyenesvonalú terjedése, a fény sebessége, árnyék jelenség. A fényvisszaverődés kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása, gyakorlati alkalmazásai. A fénytörés kísérleti vizsgálata. Fénytörés törvényei. Fénytörés prizmán. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. A lencsék gyakorlati alkalmazása. Optikai eszközök működése. A látás fizikája. A fehér fény színekre bontása. Testek színe.
224
BIOLÓGIA 7 - 8. évfolyam A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és az élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszerszerű „működését”, az élőlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, a meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, amelynek célja hogy a tanulók tudatosan betartsák az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. Az ember a természetben műveltségi területen belül folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás formálja a tanulók gondolkodásmódját, a természethez való viszonyát, felhívja a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, s mindeközben viszonyaikat változtatni képes, aktív, kritikus, kreatív emberekké formálja őket. A műveltségi természet keretében folyó oktatás-nevelés kiemelt céljai: - Általános természettudományi fogalmak, eljárások, szemléletmódok kialakítása - Készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása - A tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése - Az életben nélkülözhetetlen megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása és fejlesztése - Áltudományos megnyilvánulások felismerésére való képesség fejlesztése, a természettudományi alaptörvényeknek ellentmondó véleményekkel szembeni kritikus magatartás, reális természetkép kialakítása KULCSKOMPETENCIÁK Az iskolai műveltség – ezen belül a biológiai műveltség – tartalmát alapvetően a társadalmi elvárások, a gazdaság, a versenyképesség igényei, és a globalizáció kihívásai határozzák meg. Az Európai Unió országaiban meghatározták a kulcskompetenciákat és ezek iskolai fejlesztési lehetőségeit. A kulcskompetenciák birtoklása, tartalmuknál fogva biztosítják valamennyi polgárnak a gyors és hatékony alkalmazkodást a világhoz. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van, ezért az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. Ezek jelentik a személyes boldogulás, a társadalmi beilleszkedés, a sikeres munkavégzés alapjait. Mindegyik egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez, a tudás alapú társadalomhoz. A kulcskompetenciák részletes, tananyaghoz kapcsolódó kifejtését a „Fejlesztési követelmények” tartalmazzák. Anyanyelvi kommunikáció A biológia tanításában is, − más tárgyakhoz hasonlóan – számos lehetőség kínálkozik az anyanyelvi kommunikáció képességeinek fejlesztésére. 225
Az ismeretszerzés folyamatában, a felfogás és az alkalmazás során értelmezik a szöveget, és szöveget alkotnak a tanulók. A biológiai műveltséggel kapcsolatos tények, fogalmak, gondolatok, képzetek, vélemények, érzések kifejezése szintén számos szövegalkotási és szövegértési feladatot jelent. Utóbbi különösen fontos, hiszen a szövegértés a feltétele az értelmes tanulásnak. A biológia órákon az anyanyelv használata során lehetőség van a nyelvhelyesség szabályainak gyakorlati alkalmazására, az általános és a speciális szókincs (biológia fogalomrendszere) bővítésére. A tanórák nagy részén szóbeli és írásbeli kommunikáció folyik, amely jó alkalom az egyéni kommunikációs képességek fejlesztésére. A biológiai művelődési anyag különösen jó lehetőséget biztosít arra, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroljuk, a tananyaghoz kapcsolódó szöveges és vizuális információk szempontok szerinti összegyűjtését, elrendezését, azok feldolgozását és értékelését. Matematikai kompetenciák A biológiaórákon egyes témakörök tanítása során felidézzük és alkalmazzuk az egyszerűbb kémiai és matematikai képleteket. Az élőlények szervezettani struktúráinak és azok szabályszerűségeinek felismertetése szintén fejleszti a matematikai tudásuk alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik pl. a növekedési, fejlődési és az életfolyamatok szabályozását bemutató grafikonok adatainak elemzésére, továbbá a táplálkozási, tápanyagösszetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (pl. pulzus, légzésszám, vérnyomás, az úszó, lebegő, aljzatra süllyedő vízi élőlények felszíne, tömege, térfogata, sűrűsége stb.). Ezeken az órákon a kapott adatokat, a számolások eredményeit a matematikai kompetenciák segítségével értékelik és indokolják. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományos kompetenciák fejlesztésének alapfeladata a természettudományos tantárgyak tanulásához szükséges az attitűdök (érdeklődések, értékek, érzelmek, magatartási, konkrét cselekvési elemek) folyamatos fejlesztése. Ez megfelelő pszichés hátteret, kellő motivációt biztosít az értelmes tanuláshoz. Az a természettudományos megismerés módszereinek elsajátításakor, olyan készségeket, képességeket kell kialakítani, amelyek birtokában magyarázatokat tudnak adni a biológiai folyamatokra (is), előrejelzéseket készíthetnek bizonyos biológiai folyamatokról, és ezek birtokában a cselekvéseiket tudatosan irányítani tudják. Meg kell ismerniük az alapvető természettudományos fogalmakat, folyamatokat, hogy megértsék az emberi beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában képesek csak elgondolkodni, és hipotéziseket felállítani a beavatkozások kockázatairól. Az alapfogalmak ismeretének birtokában tudnak csak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról, azok erkölcsi vonatkozásairól. A biológia tanítása során olyan képességeket is fejleszteni kell, amelyek birtokában nemcsak megértik az emberi tevékenységek hatását, hanem felébresztik az egyéni és a közösségi felelősségtudatot a fenntartható fejlődés iránt. A fenntartható fejlődés érdekében legyenek képesek az életük során lokálisan és globálisan cselekedni. A természettudományos műveltségüknek ki kell terjednie a hétköznapi életben jelentkező, biológiai problémák megértésére és a különböző megoldások felismerésére. A műveltségük tartalmának része olyan ismeretek és képességek fejlesztése is, amelyek segítségével felismerhetik a tudományellenes megnyilvánulásokat, és az áltudományos nézeteket. Digitális kompetencia A biológia tanításatanulása során a digitális kompetencia fejlesztésének célja, hogy a tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, TV, fényképezőgép, kamera, digitális 226
táblák) magabiztosan használni és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ismeretforrásként − kellő tanári segítséggel − felhasználni. Mindehhez az alábbi készségeket kell fejleszteni: információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása. A digitális képességek birtokában tudjanak önállóan is a tananyaghoz, vagy annak kiegészítésére szöveges és vizuális információkat összeállítani, azokat szemléletesen bemutatni. Mindezekkel hozzájárulhatunk a számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, információtárolás, internethasználat) képességeinek kialakításához, a tanulók kreativitásának fejlesztéséhez és az egyéni érdeklődés szerinti tanulás motiválásához is. A hatékony, önálló tanulás A biológia tanításának feladata − a többi tantárgyhoz hasonlóan −, hogy fejlessze az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata stb.) is, amelyekre minden ismeret elsajátításhoz szükség van. Bármely tantárgy hatékony tanulása csak az alapképességek magas színvonalán valósítható meg. Az önálló tanulás sajátos képességek kialakítását is jelenti, pl. a tanulási nehézségek leküzdését, az ismeretek felhasználását és alkalmazását, valamint a problémamegoldást. Az önálló tanuláshoz szükséges képesség (egyéni tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, figyelem, a munka értékelése) fejlesztése minden tanóra feladta. A tantárgy óraterve: Évfolyam:
7.
8.
Heti óraszám:
1,5
1,5
Évfolyamok óraszáma:
56
56
Célok, feladatok: Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a természetismeretben elsajátítottakra építve, azt továbbfejlesztve olyan természetszemléletet, képességrendszert és személyiségjegyeket alakítson ki a tanulókban, mely során képessé válnak a természeti és társadalmi környezetben való eligazodásra, testi és lelki harmóniájuk megteremtésére. Ehhez az szükséges, hogy a tanulók lássák az anyagi világ egységét, sokszínűségét és változékonyságát. Értsék összefüggéseit, törvényeit. Természeti környezetüket dinamikusan változó ökológiai rendszerként ismerjék meg. Szeressék ezt a környezetet, becsüljék és őrizzék meg értékeit. Tudatosuljon bennük testi és lelki egészségük megteremtésének fontossága. Legyenek érzékenyek környezetük, szervezetük változásaira, lássák sérülékenységét és az emberi felelőtlenség, egészségtelen életvitel következményeit. Alakuljon ki bennük a környezetük és egészségük védelmének igénye. Sajátítsák el a kulturált egészség- és környezetvédő magatartás szokásrendszerét. Szerezzenek megfelelő szintű jártasságot az önálló ismeretszerzés közvetlen és közvetett tanulási módszereinek gyakorlásában. Mindezek megvalósulásához a biológiát tanító tanárnak az a feladata, hogy a természetismeret tantárgyban elsajátított tudáselemeket, készségeket és képességeket felelevenítse, alkalmaztassa és továbbfejlessze, hogy tanítványai: értsék a földi élővilág övezetes elrendeződésének okát, biotikus és abiotikus tényezőinek összefüggéseit, kölcsönhatásait, 227
tudják az életközösségek földrajzi helyét, legjellemzőbb táplálkozási láncait alkotó élőlényeinek nevét, környezettel szembeni igényét, küllemét és életmódját, értsék és bizonyítsák példákkal az életközösségek legjellemzőbb ok - okozati összefüggéseit, kölcsönhatásait, lássák az élőlények helyét és szerepét az életközösségekben, legyenek képesek a hazai és távoli tájakon megismert élőlények rendszerezésére, ismerjék az életközösségek életfeltételeit, szerveződését, anyagforgalmát, szennyeződésük leggyakoribb veszélyforrásait és azok következményeit, tudják, hogyan szerveződik testük, miként működnek szervrendszereik, vállalják kellő felelősségtudattal nemiségüket és a hozzá tartozó magatartást, ismerjék fel szervezetük kamaszkori változásait, veszélyeztetettségét és a betegségek megelőzésének fontosságát, tudják, mikor kell orvoshoz fordulni, és hogy a betegség gyógyítása milyen szakrendeléshez tartozik, vállalják fel ismereteik birtokában az elsősegélynyújtás gyakorlását, sajátítsák el és hasznosítsák a mindennapokban a környezetvédelem és az egészséges életvitel tudni- és tennivalóit, értékeljék a természet, az egészséges test és lélek harmóniájának szépségét, törekedjenek megteremtésére és megőrzésére, ismerjék a szenvedélybetegségek kialakulását előidéző anyagok káros hatását, és utasítsák el használatukat, sajátítsák el – életkoruknak megfelelő szinten – az önálló ismeretszerzés megismerési módszereit, legyenek képesek az új ismeretek megszerzése és feladatainak megoldása során társaikkal együttműködve dolgozni, tudják információforrásként használni a könyvtárakat, múzeumokat, növény- és állatkerteket, kiállításokat, nemzeti parkokat és a médiát, lássák és értsék, hogy a tudásuk éppúgy örök emberi érték, mint az egészségségük vagy a becsületük, s törekedjenek ezek gazdagítására, védelmére.
Fejlesztési követelmények: A tanuló legyen nyitott, tanúsítson érdeklődést környezete élő- és élettelen világa iránt. Legyen érzékeny problémáira. Tanuljon meg tapasztalatokat, állandóan bővíthető tudományos ismereteket szerezni közvetlen és közvetett módon. Legyen képes megszerzett tudását és az ismeretszerzés folyamatában fejlődő készségeit, képességeit a mindennapi életben hasznosítani. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Ehhez az szükséges, hogy legyen képes a természetben játszódó jelenségek, folyamatok, változások, kölcsönhatások tudatos megfigyelésére, tudjon vizsgálatokat, kísérleteket leírás alapján önállóan végezni, tervezni, rendelkezzen megfelelő gyakorlattal az anyagok, eszközök ismeretében és balesetmentes használatában, szerezzen gyakorlatot SI és a mindennapi életben használt mértékegységek, valamint azok tört részének és többszörösének használatában, ismerje fel a megfigyelések, vizsgálódások feladataiban rejlő problémát, tudja a feladatokat részekre bontani, társaival megosztva elvégezni, tartsa be a vizsgálódás menetének sorrendjét és időarányait, 228
legyen képes tapasztalatait értelmezni, magyarázni, belőle következtetéseket levonni, tudjon róluk írásos, rajzos feljegyzéseket készíteni, és a helyes szakkifejezések használatával szóban beszámolni, legyen képes a szöveges és a képi információhordozók (lexikonok, határozókönyvek, táblázatgyűjtemények) önálló használatára, értse a – szellemi fejlettségének megfelelő szintű – természettudományos könyvek, folyóiratok, filmek és a média adásainak információit, tudjon grafikonokat, diagramokat elemezni, ezekből következtetéseket levonni, legyen képes a természetről szerzett ismereteinél a lényeges és lényegtelen elkülönítésére, a mennyiségi és minőségi jellemzők összehasonlítására, csoportosítására, vegye észre az élő- és élettelen világ legjellemzőbb ok - okozati összefüggéseit, tudja magyarázni és példákkal illusztrálni, legyen képes ismereteinek megszerzésénél és reprodukálásánál használni a megismerési algoritmusokat, vegye észre az egészséges test felépítésének, működésének csodáit, ismerje a környezetét és egészségét károsító tényezőket, használja fel ismereteit a veszély időbeni felismerésére és elhárítására, tekintse egészségének, természetes és mesterséges környezetének védelmét az emberiség közös céljának és feladatának, vállalja fel ennek felelősségét, és vegyen részt aktívan a megvalósításban.
Sajátítson el megfelelő mennyiségű és mélységű ismereteket az élő és élettelen anyag tulajdonságairól, szerkezetének és működésének összefüggéseiről. Ennek érdekében ismerje meg a legfontosabb szerves és szervetlen anyagok jellemző tulajdonságait, tudja az élelmiszerek, ételek tápanyag-tartalmát, és táplálkozását e szerint alakítsa, értse, hogy az élő szervezetet felépítő anyagok mennyisége, aránya és szerkezete elválaszthatatlan a működéstől, ismerje fel az élő anyag különböző megjelenési formáiban a hasonlóságokat és különbségeket, értse az emberi szervezet építő és lebontó anyagcsere-folyamatainak elválaszthatatlanságát, legyenek biztos ismeretei a szervezetet károsító (nikotin, alkohol és a drog), valamint a környezetet szennyező anyagok mérgező hatásáról, törekedjen elutasításukra, felhalmozódásuk megelőzésére és az esetlegesen kialakuló károk csökkentésére. A környezetben való tájékozódás érdekében szükséges tudnia, hogy a természet élő és élettelen dolgai, jelenségei, kölcsönhatásai időben és meghatározott térben zajlanak. Így fontos, hogy szerezzen gyakorlatot az idő és tér mennyiségi mutatóinak becslésében, mérésében, viszonyításában és mértékegységeinek biztonságos használatában, tudja, hogy a természetben minden állandó változásban, mozgásban van, ismerj fel, hogy környezetének változásai kölcsönhatások közben jönnek létre, tudja, hogy a természeti jelenségek, folyamatok, kölcsönhatások időben és térben játszódnak, értse az életfolyamatok időbeliségét és visszafordíthatatlanságát, ismerje az egyedfejlődés szakaszait és időtartamát, tudatosuljon benne, hogy az élőlények elválaszthatatlanok környezetüktől, mert azzal állandó anyagcserét folytatnak, 229
rendelkezzen megfelelő szintű testtopográfiai ismerettel az élőlények és saját szervezetének felépítésénél, lássa a test külső és belső tereiben a rész és egész viszonyát, ismerje a főbb biomok, életközösségek földrajzi helyét.
Lássa a természettudományok XX. században bekövetkezett fejlődését és meghatározó szerepét a Föld és a földi élet jövőjében. Ennek érdekében: ismerje a közvetlen tapasztalatszerzés módszereit, szerepét és jelentőségét a természettudományos megismerésben, tudja, hogy ezen tapasztalatait információhordozók által bővítheti, fejlesztheti, fogadja kritikával az információkat, mert téves nézetekkel is találkozhat, értékrendjében kapjon megfelelőhelyet a tudomány és a tudás tisztelete, ismerje hazánk kiemelkedő eredményeket elért tudósait, kutatóit, orvosait, legyen büszke eredményeikre, nemzetközi elismertségükre, törekedjen munkásságuk széleskörű ismertetésére és hírnevük öregbítésére. 7. évfolyam (heti óraszám: 1,5, évi óraszám: 56 óra) Témák
Óraszámok felhasználása Tananyag
száma:
neve: új ismétlés
Helyi felhasználás (kiegészítő anyag, gyakorlás, ellenőrzés)
56
isme
–
1
1
02
3
1
–
04
6
1
2
09
A forró övezet élővilága A mérsékelt övezet és a hegyvidékek élővilága
9
1
2
12
9
1
1
11
6.
A hideg övezet élővilága
2
1
1
4
7.
Az élőlények rendszerezése
8.
Év végi ismétlés
9 –
2 –
1 2
12 02
1. 2. 3. 4. 5.
Év eleji ismétlés
Óraszám
A földi élővilág általános jellemzése A tengerek és tengerpartok élővilága
Belépő tevékenységformák:
Megadott szempontsor, kísérletmenet szerinti megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek önálló végzése, feljegyzések készítése. Megfigyelési szempontsor, egyszerű kísérletek tervezése. Mérések, viszonyítások gyakorlása, SI és az SI-n kívüli mértékegységek használata. Élőhelyek, élőlények felismerése, megnevezése. Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. 230
Növény és állatfajok algoritmusos jellemzése, összehasonlítása, csoportosítása. Az evolúciós gondolat, mint a csoportosítás egyik lehetséges kiindulópontja, megismerése. Táplálkozási láncok összeállítása. A földrajzi környezet, az életfeltételek és az élőlények előfordulása, termesztése és tenyésztése közti kapcsolatok felismerése. A szervezet – életmód, ok – okozati összefüggéseinek magyarázata, bizonyítása, példák felsorolása. Az élőlények életmódja és az élőhelyek közti kapcsolat felfedezése. A megismert élőlények rendszerezése, besorolása a főbb rendszertani kategóriákba. Egyedi és általános fogalmak tartalmának és terjedelmének értelmezése, használata. Gondolkodási műveletek gyakorlása a fogalomalkotások során. Az információhordozók irányított és önálló használata. Önálló tanulási módszerek (kiselőadás, természetvédelmi programok összeállítása) elsajátítása, gyakorlása. Múzeumok, könyvtárak, védett természeti értékek, kiállítások, növényi és állatkertek, valamint a természetben tett kirándulások tapasztalatainak információforrásként való használata. Az iskola és a lakóhely környezeti problémáinak felismerése, környezetvédelmi akcióterv készítése.
Témakörök tartalma: Tájak és állatközösségek 1. téma: A földi élővilág általános jellemzése Az élőlény és a környezet. A környezet élő- és élettelen tényezői, életfeltételek. Élőhely, életközösség, Kölcsönhatások az életközösségben. Az életközösségek szerveződése, táplálkozási láncai, táplálkozási szintek, anyagforgalom. Az életközösségek veszélyeztetettsége, pusztulásuk okai, védelmük fontossága. Az ember szerepe az életközösségek megóvásában. 2. téma: Forró övezet élővilága A trópusi esőerdők földrajzi helye, életfeltételei, szintjei, jellegzetes növényei: fán lakó növények (orchideák, broméliák), liánok, trópusi fák (mahagóni, kaucsukfa), tipikus állatai: kolibrik, közönséges madárpók (kiegészítő anyag), jaguár, bőgőmajom. A trópusi esőerdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A trópusi lombhullató erdők helye, környezeti tényezői, szintjei, tipikus állatai: csimpánz, nílusi krokodil. Fűtenger a trópusokon. A szavanna földrajzi helye, életfeltételei, tipikus növényei: majomkenyérfa, akáciák. Jellegzetes állata a strucc. Állatsereglet a szavannán: csíkos gnú, zebra, oroszlán. Az elszigetelt világ: eukaliptuszok, koala, vörös óriás kenguruk, kacsacsőrű emlős. (Olvasmány) Ültetvények növényei: manióka, földimogyoró, banán, kakaófa, kávécserje, bors. A sivatagok övezetes előfordulása, életfeltételei. A szomjúság hazájában: kaktuszok, vastagfarkú skorpió, sivatagi ugróegér, sivatagi róka. Az elsivatagosodás jelensége és veszélyei.
231
A sivatagok termesztett növényei, tenyésztett állatai: datolyapálma, egypúpú teve, kecske. A mediterrán erdők földrajzi helye, életfeltételei, szintjei, jellegzetes növényei: mandulafenyő, cédrusok, paratölgy. Termesztett növények: citromfa, narancsfa, mandarin, grapefruit. Állatai közül legjellegzetesebbek a kaméleonok. Bükkösök elterjedési területe, szintjei, jellemzői. Tölgyerdők fái: gyertyán. Az erdők jelentősége. A bükkerdők állatai: havasi cincér, nagy pele, macskabagoly, vadmacska. A végeláthatatlan préri földrajzi helye, növényvilága. Állatai: prérikutya, villásszarvú antilop, prérifarkas. Szántóföldi növények: közönséges búza, kukorica, napraforgó. Takarmánynövények: takarmánylucerna, vöröshere. Tenyésztett állatok: ló és a házijuh. Az északi fenyvesek A forró övezeti biomok a bioszférában. Védelmük fontossága.
3. téma: A mérsékelt övezet élővilága Az élőlények alkalmazkodása a tajga környezeti tényezőihez. Jellegzetes élőlényei: lucfenyő, vörösfenyő, bibircses nyír, közönséges mókus, siketfajd, hiúz. A mérsékeltövi biomok szerepe a bioszférában, védelmük fontossága. 4. téma: Hidegövezet élővilága A tundra előfordulása, környezeti adottságai, jellemző élőlényei: rénszarvaszuzmó, törpecserjék, rénszarvas, lemmingek, sarki róka. Az örök hó és jég világa. Élet az északi és déli sarkok környékén: jegesmedve, császárpingvin, borjúfóka. Hegyvidéki erdőségek függőleges övezetessége a mérsékelt övben. Párnanövények, mohák, zuzmók, havasi gyopár. Állatai: szirti sas, zerge. 5. téma: Tengerek és tengerpartok élővilága A tenger, mint élőhely. Életfeltételek változása a tenger régióiban. A tenger és a tengerpart élővilágának kapcsolata. Nyílt vizek birodalmában. Planktonok és planktonevők: füles medúza, hering. Ragadozók a tengerben: közönséges polip, heringcápa. Nyílt vizek óriásai: kékbálna, kardszárnyú delfin. Élet a partközelben: zöld- és barnamoszatok, mosdószivacs. Tengerpartok állatai: kárókatona, heringsirály. Sekély tengerek színpompás világa: korallok, virágállatok, kagylók – Kiegészítő anyag. A tengerek és óceánok öntisztulása. A szennyeződés forrásai és következményei. A megelőzés lehetőségei és fontossága. A tengerek, óceánok szerepe a bioszférában. Veszélyben az élővilág: természetvédő egyesületek és nemzeti parkok. 6. téma: Az élőlények rendszerezése A rendszerezés szerepe és helye a biológia tudományában. A rendszerezés alapelvei. Mesterséges és természetes rendszerek. Rendszertani kategóriák. A rendszertannal foglalkozó kutatók híres hazai és külföldi képviselői. Sejtmag nélküli és sejtmagvas egysejtűek: baktériumok, növényi és állati életmódot folytató egysejtűek általános jellemzői, egészségkárosító hatásuk és ökológiai jelentőségük. 232
A gombák jelentősége, testfelépítése, életmódja. A gombák egészségügyi és ökológiai jelentőségük. Zuzmók törzse. A növényvilág általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű növények: zöldmoszatok, barnamoszatok, mohák, harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse. Az egy- és kétszikűek osztálya. Az állatok általános jellemzői. Gerinctelenek törzsei: szivacsok, csalánozók, puhatestűek (kagylók, csigák, fejlábúak osztálya). A gyűrűs férgek valamint a legnépesebb állattörzs, az ízeltlábúak és ennek osztályai: rákok, rovarok, pókszabásúak. A gerincesek törzse és osztályai: halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök.
Előzmény, kapcsolódás: Természetismeret 5. évfolyam: Az időjárás és az éghajlat elemei. A változó földfelszín Természetismeret 6. évfolyam: Éghajlat, éghajlati övezetek. Hazánk tájai, életközösségei Földünk és környezetünk 7. évfolyam: Európán kívüli kontinensek tipikus tájai Kémia 7.: Változások Fizika 7.: A nyomás. Hőtan Továbbhaladás feltételei: A 7. évfolyam végén a tanuló legyen képes – leírás alapján – megfigyelések, kísérletek önálló végzésére, a szerzett tapasztalatok értelmezésére, összegzésére, írásos, rajzos rögzítésére, tudja a vizsgálódások menetét és eredményét a helyes szaknyelv használatával ismertetni, tudja az információhordozók ismereteit hasznosítani tudásának bővítéséhez, kiselőadások összeállításához, legyen képes a fogalomalkotás során végzett gondolkodási műveletek önálló használatára, ismerje az éghajlati övezetek életközösségeinek földrajzi helyét, élő- és élettelen környezeti tényezőit, kölcsönhatásait, legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az életközösség tipikus – egymással táplálkozási kapcsolatban lévő – fajait, ismerje az élőlények életközösségbeni helyét, és szerepét, tudjon táplálkozási láncokat összeállítani a megismert fajokból, értse és tudja példákkal bizonyítani a környezet–életmód szervezet, valamint a szervek felépítése és működése közti ok–okozati összefüggéseket, sajátítson el megfelelő szintű ökológiai szemléletet, legyen képes a megismert élőlények rendszerezésére, tudja önállóan használni a megismerési algoritmusokat más élőlények jellemzéséhez, ismerje az életközösségek bioszférában betöltött szerepét, veszélyeztetettségét és védelmük fontosságát, figyelje környezetét, vegye észre változásait, állapotának romlását és tegyen meg mindent ennek megakadályozására, váljon a természet és a környezet aktív védelmezőjévé.
233
Értékelés szempontjai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Milyen szinten sajátította el a tanuló szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat? Ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat? Felismeri-e az élőlényeket, azok hasonlóságait, különbségeit? Tudja-e példákkal bizonyítani a megismert oksági összefüggéseket? Képes-e a megismert élőlények rendszerezésére? Tudja-e ismereteit alkalmazni? Miként tud önállóan ismereteket szerezni, vizsgálódásokat, kísérleteket, végrehajtani és a tapasztalataiból következtetéseket levonni? Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet és egészségvédelem, valamint a permanens önművelődés igénye? 8. évfolyam (heti óraszám: 1,5, évi óraszám: 56 óra) Témák
száma:
neve:
Óraszámok felhasználása
Tananyag új ismétlés
Helyi felhasználás (kiegészítő anyag, gyakorlás, ellenőrzés)
Óraszám
56
1.
Év eleji ismétlés
0–
1
2.
Az emberi test felépítése
05
–
1
06
3.
A bőr és a mozgás
05
1
2
08
4.
A szervezet anyagforgalma Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés
12
1
2
15
11
1
3
15
6.
Szaporodás és egyedfejlődés
07
1
1
09
7.
Év végi ismétlés
–
–
2
02
5.
01
A nyolcadik évfolyam biológia tananyaga az emberi test felépítését, működéstést dolgozza fel. Így a benne lévő taralmak az egészséges életmód jellemzőit is tartalmazzák. A nyolcadikos egészségtani rész tehát integráltan jelenik meg a tananyagban. Belépő tevékenységformák:
Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek önálló végzése. Egyszerű megfigyelési szempontsor készítése, kísérlet tervezése, beállítása, végrehajtása. Önálló információgyűjtés (könyvekből, folyóiratokból és az elektromos médiából) és feldolgozás (vázlat, jegyzőkönyv készítés, kiselőadás összeállítása). Az emberi test szerveződési szintjeinek, életfolyamatainak megfigyelése, jellemzése, összehasonlítása. A biológia szakszókincs használatának gyakorlása. A fogalmak tartalmának és terjedelmének helyes értelmezése, használata. 234
ismer
A rész és egész viszonyának elkülönítése, összefüggések felismerése, helyes értelmezése, példákkal történő illusztrálása. A környezet, az életmód és a szervezet egészségi állapota, valamint a szervek, szervrendszerek felépítése és mûködése közötti ok–okozati összefüggések felismerése, magyarázata, bizonyítása. Az élvezeti szerek, drogok káros hatásának felismerése, használatuk elutasítása. Egészségmegőrző szokások, elsősegély-nyújtási tennivalók gyakorlása. A szervrendszerek felépítésében és működésében bekövetkező változások felismerése, az időbeni orvoshoz fordulás szükségességének belátása. Az elváltozások, betegségtünetek ismerete. Az orvosi utasítások betartása.
Témakörök tartalma: 1. téma: Az emberi test szerveződése Az egységes egész: az emberi test anyagai, méretei, szimmetriája és szerveződési szintjei. Testünk építőköve: a sejtek alakja, mérete, alkotóinak helye, felépítése és a sejt életfolyamataiban betöltött szerepe. Külső és belső felszíneken. A hámszövetek közös jellemzői, fajtái. Speciális hámok. A hámok védelme. Kötő- és támasztószövetek közös jellemzői, típusai, testbeni helyük, felépítésük és működésük. Az izomszövetek közös jellemzői. A sima, a harántcsíkolt és a szívizom felépítésének és működésének különbségei. Az idegszövet felépítése és funkciója Sejtek, szövetek mikroszkópi vizsgálata – kiegészítő anyag. 2. téma: A bőr és a mozgásszervrendszer A bőr helyzete, mérete, rétegeinek és alkotóinak felépítése, működése. A bőr- sérülései, bőrápolás A mozgásszervrendszer szervei. A csontok kapcsolódása. A testtájak csontjainak neve, helye és szerepe a vázrendszerben. A csont és a vázizom anyagai, szerkezeti felépítése, működése. A mozgásszervrendszer kamaszkori változásai, betegségeinek, elváltozásainak megelőzése. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei. A bőr, az ízületek és a csontok vizsgálata – kiegészítő anyag. 3. téma: A szervezet anyagforgalma Táplálék, tápanyag. Építő, fűtő és járulékos tápanyagaink. A vitaminok. Élelmiszereink, ételeink tápanyagtartalma. A táplálkozás higinéje és az egészséges táplálkozás A táplálkozással összefüggő számítások – kiegészítő anyag. Szájnyílástól a belekig. A tápcsatorna szerveinek felépítése, működése. A belek alagútjain. A szervrendszer szerveinek felépítése és működése közti összefüggések. Emésztőmirigyek – emésztőnedvek – emésztési folyamatok. Felszívódás. A légutak és a gázcsere. A légúti szervek felépítése és működése. A gázcsere lényege. Ki- és belégzés folyamata. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak. Nikotin-stop! Légzőszervi betegségek megelőzése. 235
A vér, mint szövet. A vér színe, mennyisége, alkotóinak szerepe az anyagszállításban és a szervezet védelmében. A szív és az erek. A vérkeringés és a nyirokkeringés. A kis- és nagyvérkör. Nyirokszervek. Vigyázz a szívedre! Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Kockázati tényezők. A kiválasztásban résztvevő szervrendszerek. Vízháztartás egyensúlya. A vizeletkiválasztó szervrendszer felépítése és működése. Az anyag- és energiaforgalom. Az építő és lebontó anyagcsere elválaszthatatlansága, arányainak eltolódása és következményei. Az anyagforgalommal kapcsolatos vizsgálódások – kiegészítő anyag.
4. téma: Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés Az idegsejtek jellemzői, típusai, nyugalmi és ingerületi állapota. Az ingerület átadása, vezetése. Az életfolyamatok idegi szabályozása. Az idegszövet, az idegek, dúcok, receptorok, érzékszervek. Érzékelés. A szem és a látás. A szem helyzete, alakja, védőkészülékei. A szem, a látóideg és a látóközpont szerepe a látás folyamatában. Hallás és egyensúlyozása. A fül részei és az alkotók szerepe az érzékelésben. A nyelv, az orr és a bor, mint érzékszervek. Vizsgálódás az érzékszervekkel – kiegészítő anyag. Az idegrendszer felépítése, működése. Központi-, környéki idegrendszer felépítésének és működésének hasonlóságai, különbségei. A vegetatív idegrendszer. A szervek kettős beidegzése. A szimpatikus és paraszimpatikus hatás következményei. Velünk született és “tanult” reflexek. Pavlov munkássága. Az emberi idegrendszer működésének sajátosságai. Az agyműködés rejtelmei – kiegészítő anyag. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása. Szenvedélybetegségek. A hormonrendszer felépítése és működése. A hormonrendszer és az idegrendszer összehangolt, szabályozó működése. 5. téma: A szaporodás és egyedfejlődés A férfi és a nő ivarszerveinek felépítése és működése. Másodlagos nemi bélyegek. Az ember nemi élete. Fogamzás, terhesség kialakulása, szülés. Fogamzásgátlás. Az ember szexualitása. Az ivarszervek higiénéje és a nemi úton terjedő betegségek megelőzése. Az egyedfejlődés főbb szakaszai, jellemzői és egészségügyi problémái. Előzmény, kapcsolódás: Egészségtan modul 6. évfolyam: Az étrend fontossága, szerepe az egészség megőrzésében. A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A külső megjelenés összetevői, jelentősége és hatása. Az alkohol, a nikotin és a drogok károsító hatása. A szenvedélybetegségek közös vonásai. A kamasz testi- és lelki változásai. A nemi érés. Kémia 7.: Változások Kémia 8.: Szervetlen anyagok a természetben. Környezeti kémia Fizika 7.: A nyomás Fizika 8.: Fénytani ismeretek 236
A továbbhaladás feltételei: A 8. évfolyam végén a tanuló ismerje az emberi test szerveződését, szervrendszereinek felépítését és működését, lássa az egyes szervek, szervrendszerek felépítésében és működésében a rész–egész viszonyát, kapcsolatrendszerét és hierarchiáját, értse az életfolyamatok visszafordíthatatlanságát, az egyes szerveződési szintek szerkezete és működése, valamint a környezet – életmód – szervezet egészségi állapota közötti oksági összefüggéseket, ismerje az építő és lebontó folyamatok elválaszthatatlanságát, arányaik meghatározó szerepét a szervezet állapotában, tudja használni az élelmiszerek, ételek tápanyagainak energiatáblázatát, vállalja nemiségét és a hozzá tartozó felelősségteljes magatartást, tudja, hogy a biológiai és a társadalmi érettség nem azonos, legyen képes az érzékszervi csalódások felismerésére, kiküszöbölésére, ismerje a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatását, tudjon a csábításnak ellenállni, tudja, hogy az egészség érték, s törekedjen megőrzésére, legyen képes a helytelen, egészségére káros szokásain változtatni, ismerje az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedési jellemzőit, tudja, hogy az egyedfejlődés szintje nagyon különböző, az átlagtól való eltérés legtöbbször nem betegség, tanúsítson kellő toleranciát az átlagtól eltérő ütemben fejlődő társaival és a fogyatékos emberekkel szemben, tudja, mikor kell orvoshoz fordulni és a betegség milyen szakrendeléshez tartozik, sajátítsa el a bőrápolás, a személy higiéné és az elsősegély-nyújtás legfontosabb ismereteit és gyakorlatát. Az értékelés szempontjai: Milyen szinten sajátította el a szaknyelvet és a testtopográfiai ismereteket? Ismeri-e az emberi szervezet felépítésével és működésével kapcsolatos tényeket, fogalmakat? 3. Felismeri-e az emberi szervezet felépítésében és működésében a hasonlóságokat, különbségeket? 4. Érti és tudja-e példákkal bizonyítani a megismert oksági összefüggéseket? 5. Tudja-e a szervezetének felépítésével, működésével kapcsolatos ismereteit egyéni életében és társas kapcsolataiban alkalmazni? 6. Képes-e az egészséges életvitel szokásainak elsajátítására és gyakorlására? 7. Tudja-e mikor kell orvoshoz fordulni, és hogyan kell az orvosnál viselkedni? 8. Képes-e rossz szokásainak elhagyására és a szervezetére károsan ható élvezeti szerek, drogok elutasítására? 9. Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé környezetének és egészségének védelme? 10. Milyen szinten sajátította el a közvetlen és közvetett megismerés módszereinek gyakorlatát? 1. 2.
Taneszközök:
Természetből behozott növények, növényi részek 237
Szertári készlet: herbáriumok, szárított növényi részek, vázkészítmények: csontvázak, koponyák, végtagvázak, fogtípusok Szaru és mészvázak: preparált rovarok, kitömött állatok Folyadékos készítmények Modellek: emberi torzó, szervek Diaképek, videó filmek Transzparens-sorozat: Az általános iskolai Biológia 6., 8. osztályához OOK. Veszprém 1986. Faliképek: Az ember teste és működése Minden olyan tankönyv, mely tartalmazza a fenti témakörök tartalmát.
238
KÉMIA 7 – 8. évfolyam A kémiai műveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen előállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A megfelelően megválasztott kémiai műveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás kialakulásához. Az ember a természetben műveltségi területen belül folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás formálja a tanulók gondolkodásmódját, a természethez való viszonyát, felhívja a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, s mindeközben viszonyaikat változtatni képes, aktív, kritikus, kreatív emberekké formálja őket. A műveltségi természet keretében folyó oktatás-nevelés kiemelt céljai: - Általános természettudományi fogalmak, eljárások, szemléletmódok kialakítása - Készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása - A tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése - Az életben nélkülözhetetlen megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása és fejlesztése - Áltudományos megnyilvánulások felismerésére való képesség fejlesztése, a természettudományi alaptörvényeknek ellentmondó véleményekkel szembeni kritikus magatartás, reális természetkép kialakítása KULCSKOMPETENCIÁK J ELLEMZÉSE A megfigyelések saját szavakkal történő elmondása, a szövegértési feladatok gyakorlása fejlesztik az anyanyelvi kommunikációt. Ugyanennek a kompetenciának a fejlesztéséhez járul hozzá a szakirodalomban, interneten, lexikonokban való kutató munka, a szóbeli felelés, kiselőadások tartása, vagy írott formában poszterek, faliújságok készítése, illetve pl. szakmai anyagok iskolai újságban történő megjelentetése. Az interneten való kutató munka összefügghet a digitális írástudás kompetenciájával. Megkívánható, hogy a különböző szakanyagokat pl. posztert, kiselőadás szövegét, iskolai újságcikket számítógép segítségével szerkesszék meg a tanulók, amelyben nagy segítséget nyújthat egy jól felszerelt iskolai számítógéppark a megfelelő digitális eszközökkel és internethozzáféréssel. Ezekkel az önálló tanulást segítő módszerekkel hozzásegíthetjük a tanulókat a saját tanulási módszer kialakításához. A természettudományok megértésénél előtérbe kerül a valóság „leképezése”, a modellalkotás. Ahhoz, hogy a tanulók értsék a modellalkotás lényegét és alkalmazni is tudják, több készségüket, képességüket használniuk kell. Például a halmazállapotváltozások részecskeszemlélettel való értelmezésénél érteniük kell, hogy egy részecskét ábrázoló tárgyi modell nem csak méretben különbözik egy valóságos részecskétől, és csak a számunkra 239
lényeges jellemzőket ábrázolja. Ezért lehet ugyanazt a valóságos részecskét akár többféle tárgyi modellel is ábrázolni. Érteniük kell, hogy a halmazban valójában számunkra felfoghatatlanul sok, parányi részecske van, amelyek különböző irányokban, sebességgel és energiával mozognak, és a részecskék között nincsen anyag. Ehhez képzelőerőre, absztrakciós képességre és kreativitásra van szükség. Tehát a kémiai parányok világát akkor lehet igazán eredményesen tanítani, ha ezt megelőzően a gyerekek fantáziáját, kreativitását, absztrakciós képességét már fejlesztették (nem véletlenül kerül ez a témakör a hetedik évfolyamra); ennek segítségével azonban kialakíthatunk egy olyan természettudományos gondolkodásmódot (modellhasználatot), amelynek a segítségével jelenségeket tudnak továbbgondolni, előre jelezni a tanulók, jelenségeket tudnak értelmezni (pl. kémiai és fizikai változások során a részecskék hogyan változnak meg, az egész halmaz hogyan változik meg, milyen energiaváltozások kísérik stb.), mindezek alapján értelmes cselekvésre képesek, és értő módon tudnak a természet felé fordulni. Fontos, hogy a modell és a gyakorlatban megfigyelhető jelenség között a tanulók kapcsolatot találjanak; illetve hogy a laboratóriumban elvégzett adott kísérlet és a természetben lejátszódó adott folyamat között összefüggést lássanak. A kémiai számítási feladatok fejleszthetik a matematikai kompetenciát. Előnyös, ha a feladatok tartalma a gyakorlati élettel kapcsolatos. Ha előre megbecsültetünk bizonyos várható mennyiségeket, ez fejleszti a mennyiségi szemléletet. Ha önállóan kell a tanulóknak adatokat kikeresniük táblázatokból, grafikonokról, ezzel elősegíthetjük az adatkezelés, táblázathasználat képességét, a számok halmazában való eligazodást. A kiscsoportos munka során fejleszthető a tanulók kooperációs készsége, szociális érzékenysége, megtapasztalhatják a csoporthoz tartozás élményét, az együttgondolkodás hatékonyságát. Fontos, hogy a csoporton belül mindig mindenkinek meghatározott feladata legyen, és érezze munkája fontosságát. Ezzel az állampolgári kompetenciákat fejleszthetjük. Ezeket erősíthetjük környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi témakörök feldolgozásával.
A kémia tantárgy óraterve: Évfolyam:
7.
8.
Heti óraszám:
2
1,5
Évi óraszám:
74
56
A kémia tanításának célja és feladatai: A tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és szemléletet, amely a XXI. század kulturált emberét képessé teszi arra, hogy a környezetében megjelenő és mindennapi tevékenységében felhasználásra kerülő anyagok kémiai tulajdonságait, azok hatásait, a kémiai jelenségeket és azok összefüggéseit megértse, és segíti őt az anyagok tudatos felhasználásában. Az anyag sokféleségének bemutatása mellett e sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerű elv alapján jól megérthető és kezelhető. A továbbfejleszthető ismeretanyag és a szemléletmód járuljon hozzá a tanulók egységes természet- és társadalomképének formálásához, egyéni képességeik felismeréséhez és fejlesztéséhez, a természettudományok iránti érdeklődés és az önművelés iránti igény 240
felkeltéséhez. A tanulók tudjanak ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és értelmezése, illetve az ismeretterjesztő irodalom és a könyvtár révén. Legyenek képesek a természettudományok körébe tartozó különböző problémák felismerésére. A kémiatanítás mutassa be a kémia jelentőségét, s hogy a vegyipar nélkülözhetetlen a társadalom számára. Hívja fel a figyelmet arra, hogy a környezeti problémák csak kémiai tudás segítségével oldhatók meg. A kémia tanulása alakítson ki felelősségteljes tudást az élő környezet megóvása és az egészséges életmód megvalósítása érdekében. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. Legyen a kémiatanítás érdekes, élményszerű, melynek elengedhetetlen velejárói a kémiai kísérletek (demonstrációs és tanulói kísérletek), melyek legyenek látványosak, de a lehetőséghez mérten egyszerűek. A kísérletezés során mutassunk példát a munkavégzésben (óvatosság, pontosság, tisztaság, figyelmes, esztétikus munka) és az anyag- és energiatakarékosságban. Alkalmazzuk a 2000. évi XXV. törvény „a kémiai biztonságról” előírásait, tanítsuk meg erre tanítványainkat is. A kémiai szaknyelvben a kommunikáció fontos eszközei a vegyjelek, képletek. Információtartalmuk sokoldalúan felhasználható a tanítás során. Használatuk alapvető feltétele a megértés, melyet minden lehetséges módon segíteni kell. Mennyiségi jelentésük alkalmat ad a mennyiségi törvényszerűségek elmélyítésére, a mértékegységek és az alapvető matematikai összefüggések természettudományos alkalmazásának begyakorlására. A kémia tanulmányok során a tanulók sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A kémiai tananyag a lehetőségek maximális felhasználásával kapcsolódik több más műveltségterülethez, azokkal együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A kémia műveltségi terület keretei között folyó nevelés- oktatás a fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolhatnak a diákok. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával alakuljon ki a tanulókban a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A tudomány, mint társadalmi tevékenység bemutatásától eljutunk a technika (pl. a gyógyászat) és a tudomány kapcsolatáig. A kémiaoktatás nyújtson maradandó és hasznosítható tudást, komplex természetbarát szemléletet, biztosítson olyan kémiai alapműveltséget, amely alkalmas a szakirányú képzés megalapozására. Fejlesztési feladatok: Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek A fejlesztési feladatok közül kiemelt hangsúlyt kapnak: a természettudományos megismerés módszereinek bemutatása, a kémiatanulás módszereinek bemutatása, a tanulási készség kialakítása, fejlesztése, tájékozódás az élő és az élettelen természetről, az egészséges életmód feltételeinek megismerése, a környezetért érzett felelősségre nevelés, a hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés, kapcsolódás Európához, a világhoz, 241
a kommunikációs kultúra fejlesztése, a harmonikusan fejlett ember formálása, a pályaorientáció, a problémamegoldó képesség, a kreativitás fejlesztése, döntésképes személyiségek fejlesztése, akik tárgyi ismereteik segítségével képesek a lakóhely és az iskola közvetlen aktuális problémáinak, sajátos természeti adottságainak megismerése alapján véleményt formálni és cselekedni.
A tanulók: megfigyelőképességének és a fogalmak megalkotásán keresztül logikus gondolkodásmódjának fejlesztése, önállóan végzett célirányos megfigyeléseik és kísérleteik eredményeiből, a megismert tények, összefüggések birtokában legyenek képesek következtetések levonására, ítéletalkotásra, életkori sajátosságaiknak megfelelően legyenek képesek a jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek felismerésére, legyenek képesek arra, hogy gondolataikat szóban és írásban nyelvileg helyesen, világosan, szabatosan, a kémiai szakkifejezések helyes alkalmazásával fogalmazzák meg, ábrákat, grafikonokat, táblázati adatokat tudjanak értelmezni, számítási feladatokat megoldani, ismerjék és alkalmazzák a problémamegoldás elemi műveleteit, tudják magyarázni ismereteik mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, valamint a technikai alkalmazásokat, használjanak modelleket, szerezzenek gyakorlottságot az információkutatásban, legyenek alkalmasak arra, hogy elméleti ismereteiket a mindennapok által felvetett kérdések megoldásában alkalmazzák, ismerjék fel az ismereteikhez kapcsolódó környezeti problémákat, ismereteik járuljanak hozzá személyiségük pozitív formálásához, tudják, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték, legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudomány fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának az eredménye, és e munkában jelentős szerepet töltenek be a magyar tudósok, kutatók is. Tájékozottság az anyag felépítéséről, szerkezetéről, az anyag és az energia kapcsolatáról: Az anyag részecske természetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét (atom és molekulafogalom kialakítása), a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos szakszerű használatukat. Szerezzenek gyakorlatot az anyagmegmaradás törvényének alkalmazásában, a kémiai reakciókkal összefüggő energiaváltozások jelentőségének felismerésében. Fejlesszük anyag- és energiatakarékos szemléletüket. A diákokban tudatosodjon, hogy az ember a környezet szerves része, s a természeti környezet védelemre szorul. Ismerjenek megfordítható és egyensúlyra vezető kémiai folyamatokat. A tanulók nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepéről, értékéről, a táplálkozás egészségmegőrző szerepéről és az egészséges étkezési szokásokról. Legyenek tisztában az élő és élettelen világot összekötő alapvető folyamatokkal 242
(fotoszintézis, légzés). A diákoknak ismerniük kell az őket különösen veszélyeztető egészségkárosító anyagok közül a nikotin és a könnyen elérhető, tudatállapotot befolyásoló anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását.
Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek: A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákok elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. A tanulók legyenek képesek egyszerű mérőeszközök használatára. A makro környezetben az ismeretek tudatos közvetítése során lehetővé válik megmutatni a tanulóknak a szűkebb és tágabb környezetük természeti és társadalmigazdasági jellemzőit és ezek kapcsolatait; elősegíteni a tájékozódást a természeti és a társadalmi folyamatokban, a térben és időben, a technikai, valamint információs környezetünkben. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről: A diákok általános iskolai tanulmányaik végén tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék tekintetében. Értsék meg, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különféle szempontok és módszerek, tudományágak alapján. A tanulók legyenek tudatában annak, hogy a felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismeretekhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll. Legyenek tájékozottak a tudomány – technika – társadalom kölcsönhatásának, a tudomány szerepének, valamint a természettudományos megismerés természetének kérdéseiben. Modulári oktatás a nyolcadik évfolyamon Anyag, módszer leírása A nyolcadik évfolyamon a reformpedagógiai módszerek több lehetséges módszerének bevezetését vállalta iskolánk a TÁMOP 3.1.4/08/02-00042 pályázaton belül. Ennek egyik lehetséges formája, a moduláris oktatás megvalósítása adott évfolyam keretében. A moduláris oktatás talán leglényegesebb eleme, hogy a feldolgozandó tananyagtartalmat nem egy lineáris folyamat eredményeként tekinti, hanem elsősorban egyéni tanulási útvonalak segítségével önálló formában egyéni beosztással a tananyagegységek „modulok” segítségével teheti meg a tanuló. A leglényegesebb eleme, hogy a tananyagot így is el kell sajátítani, de lehetőleg önálló tevékenységeken keresztül. Mindezt pedig úgy, hogy a tanár elsősorban a tervezésben segédkezik, majd pedig ennek segítségével a diák önálló munkavégzését mintegy koordinálja. A moduláris feldolgozás egyik lehetősége az is, amikor adott tantárgyak együttesei határoznak meg egy-egy témát, modult. Ekkor a tantárgyak közötti összehangolást kell megvalósítani úgy, hogy a tantervi követelmények minden tantárgy esetében megvalósuljanak. Fontos elem még, hogy lehetőleg olyan oktatási kereteket biztosíthassunk, amely lehetővé teszi azoknak a képességeknek, készségeken a fejlesztését is, amelyek az információszerzés ma elengedhetetlen formáit, lehetőségeit is felölelik. 243
A nyolcadikos kémia területén azért tartom szerencsésnek a választást, mert a tananyag alapfogalmainak elsajátítása után a tananyag részek feldolgozása szinte minden esetben hasonló sémát is követhetnek. Ez viszont szervesen kapcsolódik a kémiai gondolkodásmód, rendszerezés és logikai elemek elsajátításának módjához. Ebben az évfolyamban a diákok két nagy témakörrel ismerkednek meg az év eleji bevezetés után. Az egyik témakör a nemfémes elemeket és vegyületeiket foglalja magába. A másik nagy témakör pedig a fémes elemek és vegyületeiket dolgozza fel. Mindkét témakör önállóan is alkalmas a feldolgozásra. Sőt mivel a témák rendszerezése elsősorban a periódusos rendszer alapján történik, minden egyes témakör külön-külön egységnek tekinthető. A bennük feldolgozandó anyagok pedig – a periodicitás törvényétől eltekintve – nagyon nagy mértékben eltérnek egymástól. Az én elképzeléseim alapján a diákok a nemfémes elemeket dolgoznák fel ilyen moduláris oktatási forma keretében. Ennek során először a tanév eleji ismétlés után következnének azok a tanórák, amelyeken a legfontosabb hetedik évfolyamban meg nem ismert, de nyolcadikban állandóan használandó fogalmakat, szabályokat tartalmaznak. Ennek keretében tanulják meg a diákok a redoxireakció, a protonátmenettel járó reakciók fogalmát. Itt tanuljuk a kémhatások kialakulásának okait. Példát veszünk arra, milyen elvárások lehetnek a diákok részére egy-egy vázlatírás alkalmával. Példát veszünk arra, melyek a legfontosabb szempontok a kísérletek leírásának során. Próba-tesztfeladatokat kapnak, melyeket csoportosan, párosan vagy egyéni módon tudnak megoldani. Az értékelése közösen történik, hogy a típushibákra rá tudjunk világítani. Lehetőséget adva egyúttal az önellenőrzés fejlesztési lehetőségének is. A moduláris oktatás feldolgozásának első lépéseként a diákoknak egy-egy tájékoztató lapot adok át. Ebben rövid tájékoztatást találnak a moduláris oktatásról, valamint arról milyen feladatot is kell végrehajtaniuk. A tájékoztató lap másik oldala minden diák számár tartalmaz egy táblázatot. Ennek segítségével saját maga alakíthatja ki a sorrendet annak megfelelően, ahogy azt ő szeretné végrehajtani. A tájékoztató lapon felsorolt tananyagrészek – témakörök mindegyikét valamilyen formában fel kell dolgozniuk. Erre a leírás alapján három lehetőségük van. Vagy vázlatot írnak a tankönyv illetve a prezentáció felhasználásával vagy megoldanak a témakörhöz kapcsolódó feladatlapot. Harmadik lehetőségük, hogy a témában szereplő kísérletek közül valamely kettőt kiválasztják és annak rajzát, és értelmezését végzik el a füzetükbe. Minden egység esetében saját maguknak „megelőlegeznek” egy érdemjegyet, melyet szerintük így teljesíteni tudnak. Mellette viszont a ténylegesen kapott jegy is szerepel, amelyet az elvégzett munka értékelésére kapott. A témákat kötelezően hármas egységekre bontva kell végrehajtani. Így minden egységben kell lennie kísérlet-rajzos, tesztmegoldós és vázlatírós feladatnak. A hármas egységek végén az egységekből számonkérés van. Ez az elvégzett feladatok alapján történik. Minden hármas egységben van lehetősége a diákoknak egy-egy szorgalmi feladat elkészítésére is. Így a jegyeit tovább tudja javítani. A tanítási órák mindegyikén a diákok egyéni munkákat készítenek. Ezek külön-külön kerülnek értékelésre. A teljes egység feldolgozása után viszont egy nagy témazáró dolgozatban adnak számot megszerzett tudásukról a diákok. A tájékoztató kiadásával kapcsolatosan minden egyes diák számára elérhető felhasználási csoportot hoztam létre. Ezen belül minden diák számára elérhető helyen találják meg azokat a tesztlapokat, amelyek a témakörökkel kapcsolatosan elkészítésre kerültek. Ezen a felületen lehetősége van a diákoknak arra is, hogy a megoldásokat is megtalálják. Így odahaza is előre tudnak készülni. Illetve ellenőrizni tudják az általuk megadott megoldásokat. Ebbe a közös felhasználói fiókba kerül feltöltésre azoknak a prezentációknak az anyaga is, amelyek a tananyag elsajátítását hivatottak megkönnyíteni. Itt azok a prezentációk 244
találhatók, amelyek egyúttal kapcsolódnak a témakörök tesztfeladataihoz is. Ugyancsak ebben a csoportban található egy linkgyűjtemény, mely a feldolgozandó tananyagok interneten található kiegészítéseit tartalmazza. Három eszköze van tehát minden egyes gyereknek minimálisan ahhoz, hogy a tananyagot elsajátítsa: a) internetes linkgyűjtemény, b) Power Point-os bemutató megtekintése, c) a tankönyvi tananyag. A modulok feldolgozása során beiktatásra kerülnek olyan órák, amelyek alatt a diákok kísérleteket végezhetnek el. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a manuális készségük fejlesztését is megvalósítjuk. Értékelés A diákok értékelése a hagyományos esetben történhet a hagyományos számonkéréseknek megfelelően. Viszont itt is van lehetőség arra, hogy a tanórai aktivitást is értékeljük. Az értékelés minden esetben pozitív irányú. Az órai aktivitás a beadott munka értékelésében jelenik meg. A moduláris oktatásnál a feladatlapok, a rajzok, a vázlatok önértékelt részei mellé van lehetőség a ténylegesen megszerzett érdemjegyet beírni. Lehetőség van – ajánlott – a diákoknak szorgalmi feladatot adni, melyeket szintén pozitívan tudunk értékelni. Itt adódik lehetőség arra, hogy bármilyen pozitív megnyilvánulást elismerjünk. Fokozott szempont a tanulókísérletek végrehajtása, lejegyzetelése. Itt a diák tényleges cselekvését, eszközhasználatát van módja a pedagógusnak értékelni. A tanórák IKT eszközökkel való ellátottsága Mind a moduláris oktatás óraszámai alatt, mind pedig a „hagyományos” tanítási órákon a számítógéppel vagy más technológiákkal ellátott rendszerek jól használhatók. A tanítási órákon a motivációra, a gyűjtés helyének megmutatására is alkalmas a linkgyűjtemény, melyek elérése az órán bemutatható. Az elkészült prezentációk bemutatására is alkalmas a technológia bármely órán. A nyolcadik évfolyam legfontosabb fogalmainak elsajátítása érdekében rejtvény készült az elemek vegyjelének felhasználásával. Így a tanév végére gyakorlatilag az összes elem vegyjelével találkoznak a diákok, egy kivétellel. Ennek megkeresése szintén külön keresési motivációs feladat. Taneszköz, egyéb eszközszükséglet A diákoktól a tanév során a korábban megszokott módon a tankönyvre van a legnagyobb szükség. Emellett természetesen egy füzetre is szükség van, ahová a saját elkészített munkáikat fogják leírni, tárolni. A pedagógus számára szükséges egy összesítő táblát készíteni, amelyen feltünteti a diákok vállalásait, valamint vezetni tudja a megszerzett érdemjegyeket is. A diákok számára kinyomtatandó feladatlapokat célszerű a nyomtatás során a két lap egy oldalra módszerrel megoldani. Vigyázni kell azonban, hogy a gyengébben látó gyerekek számára is jól látható nagyságúak legyenek a betűk. A számítógép (laptop), a projektor, hangszórók minden órán felhasználhatók. A bekészítésükre és az összeszerelésükről előre gondoskodni kell, ha a tanterem csak mobil eszközökkel van ellátva.
245
Fenntarthatóság, fejleszthetőség A moduláris oktatási forma a nyolcadik évfolyamon jól alkalmazható kémia tantárgyból. Ebben az évfolyamban ugyanis a második éve tanított tantárgy elemei a fémes és nemfémes elemek és vegyületeik csoportosításon túl a főcsoportjaik szerint is jól tagolható. A korábban is említett kémiai alapfogalmak elsajátítása után pedig az analógiákat kihasználva a gyerekek önállóan is képesek ezeket az anyagokat feldolgozni. Iskolánkban az így bevezetett oktatási forma a pedagógiai programnak elemét képezi és a kémiaoktatás helyi tantervébe kerül be. A benne megfogalmazott értékelési szempontok, taneszköz szükségletek, IKT eszközök és tanulásszervezési módszerek jól használhatóak legalább 5 éves intervallumban. Fontos megjegyezni, hogy jógyakorlatok között átvételre került tudástérkép módszer jól kiegészíti a fenti feldolgozásmódot. Ugyanis az egyes modulok tagolása is meghatározott, állandó szempontok szerint történik, mely vázat adhat a térkép elkészítéséhez. A hozzá kapcsolódó tartalmak összegyűjtésén pedig maguk a diákok dolgozhatnak vagy emelhetik be a már kész elemeket.
7. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységi formák:
A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata. Egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása. Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élőbeszédben. A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása. A kémiai mérő-, modellező és oktatóprogramok használata a hálózatról történő információgyűjtés során. Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhető programok használatával. A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények, hetilapok és folyóiratok) használata. A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. Önállóan végzett feladat önálló kijavítása, pontozása készen kapott megoldás segítségével. A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. 246
A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás alkalmazható. Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése. A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása. Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése. A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. A részecskéket jellemző és a halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel. Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével, az anyagok tömegével és a részecskeszámmal kapcsolatosan. Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése. Új anyag feldolgozása
Gyakorlás, gyakorlat
1
1
2
4
2
6
A fizikai és kémiai változások
6
2
8
Keverékek
6
5
11
Témák Alapismeretek (a természetismerettananyag kémiai vonatkozásainak kibıvítése) Balesetvédelem, a laboratóriumi munka Az anyagok részecskékbıl épülnek fel
Összefoglalás, számonkérés
Összefoglalás, ellenőrzés
2
Össz óraszám
2
Anyagszerkezet Az atom szerkezete
5
2
Összefoglalás, számonkérés
7 2
2
Kémiai kötések Ionkötés, kovalens kötés
6
2
Összefoglalás, számonkérés
8 2
2
Mennyiségi ismeretek Anyagmennyiség
4
3
Összefoglalás, számonkérés Kémiai változások A kémiai reakcióegyenlet néhány
7 2
és
12 247
3
2
15
reakciótípus Összefoglalás, számonkérés
2
2
Balesetvédelem, a laboratóriumi munka Fejlesztési célok
Tananyag
– Megfigyelőképesség fejlesztése. – Szakmai szókincs fejlesztése. – Lényeglátás (lényeges különbségek és azonosságok észrevétele). – Manuális készség fejlesztése.
Balesetvédelem. A laboratóriumi munka eszközei, szabályai. A láng szerkezetének vizsgálata. Veszélyességi jelek. A kémiai kísérletek megtervezése.
Ajánlott A tevékenységformák továbbhaladás Módszertani javaslatok feltételei Tanulói tevékenységi A tanuló formák: – leírás alapján – A látott jelenség precíz („recept”), megfigyelése, önállóan el kérdésekre adott tudjon végezni válaszokkal történő egyszerű felidézése. kémcsőkísérlet – Hasonló jelenségek, eket, a változások balesetvédelmi összehasonlítása, és a hasonlóságuk, vegyszerkezelé különbözőségük si szempontok kérdésekre adott betartásával, válaszokkal történő – az elvégzendő megállapítása. kísérletben – Precíz, balesetmentes értse a munka a kísérletezés folyamat során. lényegét. – Tanulókísérlet elvégzése tanári utasításra. – Egyszerű ábra készítése a kísérleti berendezésről. Koncentráció más tantárgyakkal: – Kísérletezés, a megfigyelésből levonható következtetések, általánosítás ( fizika, biológia).
248
Az anyagok részecskékből épülnek fel Fejlesztési célok – Absztrakciós képesség fejlesztése (a megtapasztalható valóságtól való elvonatkoztatás – részecskékre vonatkoztatva). – Szakmai szókincs fejlesztése. – Lényeglátás (anyagcsoportok elkülönítése). – Matematikai kompetencia fejlesztése (különböző nagyságrendek, méretarányok érzékeltetése). – Manuális készség, térlátás fejlesztése (modellkészítés).
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulói tevékenységi formák: – Anyagok csoportosítása. – Molekulamodellek készítése. A modell és a valóság közötti kapcsolat megtalálása. A méretarányok közötti különbségtétel. – A kémiai jelek értése, alkalmazása. – Anyagismeret: fémes tulajdonságok felismerése. – Részecskékben való gondolkodás, részecskeszemlélet kialakítása.
Tananyag
A természet egysége. *Az atommodellek (Demokritosz, Dalton). Atom, viszonyított (relatív) atomtömeg. Diffúzió és vizsgálata. Részecske és halmaz. Atom, elem, vegyjel. Kémiai elemek (fémek, nemfémek) csoportosítása a megfigyelhető tulajdonságaik alapján. Molekula, elemmolekula, vegyületmolekula, vegyület, képlet. Egyszerű anyagok, összetett anyagok, kémiailag tiszta anyagok. Modell. Koncentráció más tantárgyakkal: Molekulamodellek készítése, értelmezése. – Hővezetés ( fizika). – Molekulamodell készítése. Munka gyurmával, méretarányok, stb. ( rajz, technika, természetismeret).
249
A továbbhaladás feltételei A tanuló – érti, hogy minden anyag részecskékből áll, – tudja értelmezni a tanult molekulamode lleket (a tanult szinten), – felIsmeri a fémes tulajdonságú anyagokat. – tudja csoportosítani a tanult anyagokat.
A fizikai és kémiai változások Fejlesztési célok – Absztrakciós képesség fejlesztése (a megtapasztalható valóságtól való elvonatkoztatás – halmazra, illetve a halmaz változásaira vonatkoztatva). – Szakmai szókincs fejlesztése. – Lényeglátás (fizikai és kémiai változások elkülönítése). – Megfigyelőképesség fejlesztése.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulói tevékenységi formák: – Részecske és halmaz között különbségtétel. – A víz halmazállapotváltozásainak vizsgálata jelenség szinten (olvadáspont és forráspont értelmezése). – A víz halmazállapotváltozásainak értelmezése részecskeszemlélettel (modellalkotás). – Fizikai és kémiai folyamatok közötti különbség értelmezése.
Tananyag
Halmazállapotváltozások. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, szublimáció értelmezése részecskeszemlélettel. A halmazállapotváltozások értelmezése (modellalkotás). Olvadáspont, forráspont. Belső energia és változása. Endoterm és exoterm folyamatok. *Rendszer és környezet, közöttük energiacsere. *Zárt rendszer. Kristályrács (víz molekularácsa). Desztilláció, desztillált víz. Vízbontás elektromos árammal. Koncentráció más Durranógáz. tantárgyakkal: Molekulán belüli, – Légnyomás, nyomás. molekulák közötti Forráspont függése a kötések. Fizikai külső nyomástól ( változás, kémiai fizika) változás (kémiai – Forrás - lecsapódás reakció). energiadiagram értelmezése ( fizika). – Energiaváltozás (fizika, természetismeret). – Az energia hőmérséklet grafikon értelmezése ( fizika). – Exoterm, endoterm folyamatok ( fizika). 250
A továbbhaladás feltételei A tanuló – tudja értelmezni egy anyag halmazállapotváltozásait jelenség szinten és részecskeszeml élettel, – legyen tisztában a víz halmazállapotváltozásainak gyakorlati vonatkozásaiva l, – érti a fizikai és kémiai változások közötti különbségeket, ezeket kísérő energiaváltozás okat.
Fejlesztési célok
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok – A fizikai és kémiai változás összehasonlítása ( természetismeret).
A továbbhaladás feltételei
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulói tevékenységi formák: – A víz, mint oldószer, vizsgálata. – Keverékek szétválasztása fizikai módszerekkel. – Megadott összetételű és telített oldat készítése. – Oldatok összetételével kapcsolatos egyszerű számítások (tömegszázalék). – Oldhatósági grafikon értelmezése. – Különböző kémhatású vizes oldatok és a desztillált víz vizsgálata indikátorokkal. – Környezetkémiai kérdések felvetése és megvitatása a természetes vizek és a levegő összetételével kapcsolatban (tanulói kiselőadás, önálló forrásfeldolgozás, tudományos ismeretterjesztő szakirodalom gyűjtése, multimédiás oktatási anyagok használata, saját mérés-sorozat értékelése vagy mért
A továbbhaladás feltételei A tanuló – ismeri vízben oldódó és vízben nem, vagy rosszul oldódó anyagokat, – egyszerű fizikai módszerekkel tudjon szétválasztani egy megadott keveréket, – képes legyen a tanult kémiai anyagokat különböző szempontok szerint csoportosítani (fémek nemfémek, elemek vegyületek, kémiailag tiszta anyagok - keverékek), – el tudjon készíteni egy megadott tömegszázalék os oldatot (számolja ki a bemérendő szilárd
Keverékek Fejlesztési célok – –
–
–
–
–
Szakmai szókincs fejlesztése. Lényeglátás (keverékek szétválasztása fizikai tulajdonságban való eltérésük alapján). Matematikai kompetencia fejlesztése (%-os összetétel, grafikonok értelmezése). Szövegértés (lexikoncikkely, ismeretterjesztő irodalom, szakmai szöveg értése az adott szinten). Internet, digitális és multimédiás tananyag használatában való jártasság fejlesztése. Környezettudatos gondolkodás fejlesztése.
Tananyag Keverékek, elegyek. Oldás, oldat, oldószer, oldott anyag. *Vízburok (hidrátburok). Keverékek szétválasztása, szűrés, bepárlás. *Egyéb szétválasztási módok. Oldatkészítés. Híg oldat, tömény oldat. Oldékonyság, zsíroldható, vízoldható anyagok. Oldhatóságés hőmérsékletfüggése. Gázok oldhatósága a hőmérséklet függvényében. Telített oldat. Oldhatósági grafikon. Oldatok töménysége, tömegszázalék, *térfogatszázalék. Vizes oldatok kémhatása, indikátorok. Különböző oldatok kémhatásának vizsgálata. A különböző kémhatásokhoz tartozó pH-értékek. A természetes vizek. A víz körforgása a természetben. 251
Fejlesztési célok
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok és adatok elemzése stb.).
Levegő összetételének vizsgálata. Koncentráció más *Üvegházhatás, tantárgyakkal: globális felmelegedés, – Grafikonok szmog. szerkesztése, értelmezése ( matematika, fizika). – %-számítás, arányosság ( matematika). – Mértékegységek és átszámításuk ( fizika). – Növényi indikátorok ( biológia) – Vizek védelme, a víz körforgása ( biológia). – Barlangok, cseppkövek keletkezése, a víz körforgása ( földrajz). – A víz tulajdonságai. Kőzetek mállása, óceánok éghajlat módosító szerepe ( földrajz). – A légkör ( földrajz). – A levegő összetétele, szmog ( egészségtan).
A továbbhaladás feltételei anyagot, és Ismeri az oldatkészítéshe z szükséges műveleteket), – tudjon értelmezni oldhatósági grafikonokat, – indikátor használatával el tudjon különíteni egymástól különböző kémhatású oldatokat, – legyen tisztában a természetes vizek és a levegő szennyezéséne k néhány alapvető környezetvédel mi kérdésével.
Anyagszerkezet Az atom szerkezete Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok – Absztrakciós képesség Atom, elemi részecske, Tanulói tevékenységi fejlesztése (a proton, neutron, formák: megtapasztalható elektron, atommag, – Az atomszerkezet és valóságtól való elektronfelhő. az elektronszerkezet 252 Fejlesztési célok
Tananyag
A továbbhaladás feltételei A tanuló – tudja az atom felépítését (atommag,
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok értelmezése. – A viszonyított értékek értelmezése (relatív tömeg, relatív töltés, atommag és elektronfelhő tömegének és térfogatának arányai).
A továbbhaladás feltételei elektronfelhő), – érti az atom és atommag tömegés térfogatviszonyai t.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az atomok Tanulói tevékenységi elektronszerkezete és a formák: periódusos rendszer. – A periódusos rendszer Nemesgáznéhány elemének elektronszerkezet. atomszerkezeti Periódus, főcsoport. értelmezése, a periódusos rendszerben elfoglalt helyével összefüggésben.
A továbbhaladás feltételei A tanuló – tudjon tájékozódni a periódusos rendszerben: Ismeri fel a tanult elemek helyét, vegyjelét, értelmezze a rendszám jelentését, az egyes elemcsoportok elektronszerkezet ét, – legyen tisztában a nemesgázelektronszerkezet lényegével.
Fejlesztési célok elvonatkoztatás – az atomok szerkezete). – Matematikai kompetencia fejlesztése (különböző nagyságrendek, méretarányok érzékeltetése). – Szakmai szókincs fejlesztése. – Lényeglátás (kémiai reakciók során az elektronszerkezet változik).
Tananyag
Viszonyított (relatív) tömeg és töltés. Rendszám, tömegszám, izotóp. *Deutérium, trícium. Elektronhéj. Vegyértékelektronok, atomtörzs. *Tudománytörténeti Koncentráció más áttekintés. tantárgyakkal: – Elektromos töltések kölcsönhatása, atomszerkezet ( fizika). – Izotópok, radioaktivitás ( fizika).
A periódusos rendszer Fejlesztési célok – Absztrakciós képesség fejlesztése (a periódusos rendszer felépítése). – Összefüggések meglátása, megértése, (periódusos rendszer felépülési elve). – Szakmai szókincs fejlesztése. – Lényeglátás (kémiai reakciók során az elektronszerkezet változik).
Tananyag
253
Kémiai kötések Ionkötés Fejlesztési célok
Tananyag
– Absztrakciós képesség fejlesztése (ionok keletkezése atomokból). – Összefüggések meglátása, megértése, (ionrács kialakulása) – Matematikai kompetencia fejlesztése (anionok és kationok mennyiségi aránya az ionvegyületben).
Egyszerű ionok keletkezése. Nátrium és klór reakciója. Kation, anion. Elektronleadás, elektronfelvétel. Egyszerű ionok mérete. Ionkötés, ionkristály, ionvegyületek képlete.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulói tevékenységi formák: – Anionok és kationok kialakulásának értelmezése atomokból. – Ionrács kialakulásának értelmezése. – Ionképlet írása, értelmezése.
A továbbhaladás feltételei A tanuló – érti az ionok kialakulását a megfelelő atomokból, – érti az ionrács kialakulását, – tudjon ionképletet írni, és tudja értelmezni.
Kovalens kötés Fejlesztési célok
Tananyag
– Absztrakciós képesség fejlesztése (molekulák keletkezése atomokból). – Összefüggések meglátása, megértése, (molekula kialakulása) – Lényeglátás (kémiai reakciók során az elektronszerkezet változik, új molekulák jöhetnek létre). – Matematikai kompetencia fejlesztése (molekulák képletének írása).
Kovalens kötés, kötő elektronpár. *Nemkötő elektronpár. *Többszörös kovalens kötések. Egyszerű molekulák szerkezeti képlete. *Elektronvonzó képesség. *Apoláris és poláris kovalens kötés. *Egyszerű molekulák polaritása. *Molekularácsos kristályok.
254
Ajánlott A tevékenységformák továbbhaladás Módszertani feltételei javaslatok Tanulói tevékenységi A tanuló formák: – érti a kovalens – A kovalens kötés kötés kialakulásának kialakulásának értelmezése a lényegét, vegyértékelektron– fel tudja írni a szerkezettel tanult összefüggésben. molekulák – Egyszerű molekulák elektronszerke elektronszerkezetének zeti képletét. értelmezése, elektronszerkezeti képlet írása.
Menyiségi ismeretek Anyagmennyiség Fejlesztési célok – Matematikai kompetencia fejlesztése (arányok, nagyságrendek).
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulói tevékenységi formák: – Az anyagmennyiség mértékegységének értelmezése, és számolás vele.
Tananyag
Avogadro-szám. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól. Moláris tömeg. Egyszerű számítási feladatok a móllal. Kémiai jelek (vegyjel, képlet) mennyiségi Koncentráció más értelmezése. tantárgyakkal: – Tíz hatványai: rendkívül kis mennyiségek matematikai kifejezése ( matematika).
A továbbhaladás feltételei A tanuló – érti a vegyjel, képlet jelentését, – el tudjon végezni móllal történő egyszerű kémiai számításokat.
Kémiai változások A kémiai reakcióegyenlet és néhány reakciótípus Fejlesztési célok
Tananyag
– Absztrakciós képesség fejlesztése (kémiai jelek használata). – Összefüggések meglátása, megértése, (reakcióegyenlet írása). – Lényeglátás (kémiai reakciók során az elektronszerkezet változik, új molekulák jöhetnek létre). – Matematikai kompetencia fejlesztése (reakcióegyenlet rendezése tömegviszonyok szerint,
Redoxireakciók. Égés. Tökéletes égés, nem tökéletes égés. Oxidok. Az égés feltételei. A tűzoltás. Oxidáció (oxigénfelvétel), redukció (oxigénleadás). *A redoxireakciók tágabb értelmezése elektronátmenettel. Egyesülés, bomlás. Egyszerű kísérletek. Reakcióegyenlet írása az eddigi kísérletek alapján. Reakcióegyenlet rendezése. Tömegmegmaradás 255
Ajánlott A tevékenységformák továbbhaladás Módszertani feltételei javaslatok Tanulói tevékenységi A tanuló formák: – tudja – Egy-egy bemutatott értelmezni a kémiai reakció (égés, tanult kémiai bomlás, egyesülés) reakciókat megfigyelése, a (redoxireakció keletkezett anyag(ok) k, sav-bázis szerkezetének, reakciók), fel képletének tudja írni a megállapítása, tanult reakcióegyenlettel reakciókat történő leírása, reakcióegyenle mennyiségi tekkel, el tudja viszonyainak végezni a értelmezése (az eddig reakcióegyenle tanultak alkalmazása, tek alapján az gyakorlása, anyagmennyis továbbgondolása). égekkel – Kísérletek kapcsolatos
Fejlesztési célok anyagmennyiségek szerint).
Tananyag törvénye. Egyszerű számítási feladatok. Sav-bázis reakciók. Közömbösítés, sósav és nátrium-hidroxidoldat összeöntése indikátor jelenlétében. Sav, lúg, só. *Sav-bázis reakciók értelmezése protonátmenettel. *Bázis. *Hidroxidion, oxóniumion.
Ajánlott A tevékenységformák továbbhaladás Módszertani feltételei javaslatok különböző mennyiségű egyszerű sav- és lúgoldatokkal kémiai indikátor jelenlétében számításokat, (közömbösítési – legyen reakciók), és ezek tisztában a értelmezése. tanult tananyag gyakorlati vonatkozásaiva l: égés, tűzoltás.
Magasabb évfolyamba lépés feltételei:
A 7. évfolyam végén tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban, alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közötti összefüggést, nevezze meg a megismert atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket, használja a molekulamodelleket a tanult molekulák bemutatására, ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján, az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be, tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására, ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén, társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz, legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására 8. évfolyam Évi óraszám: 56
Belépő tevékenységi formák:
Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. Az atom felépítésének ismerete alapján a periódusos rendszerből adatok leolvasása, tendenciákat, megállapítása. A periódusos rendszerből kiolvasott adatok alapján az elemek adott szempontok szerinti 256
csoportosítása. Következtések az egyes elem-, illetve vegyületcsoportok tipikus képviselőjének tulajdonságaiból a csoport tulajdonságaira. A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák. Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése. Ismeretek kifejtése folyamatos élő beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából, irodalomból. Az összegyűjtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával. Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítése a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel. A kémiai elemek és szervetlen vegyületek körében a kémiai jelrendszer használata. A tanultak alapján a fontosabb kémiai reakciókat egyenleteinek megszerkesztése. Egyszerűbb sztöchiometriai számítások végzése. A mindennapi életben gyakrabban előforduló kémiai változások felismerése és értelmezése. A biológiailag fontos anyagok körforgásának áttekintése. A megszerzett tudásuk alkalmazására a mindennapi életben, a kémiai anyagok környezeti hatásainak megismerése, a természet és a környezet védelmének lehetőségei.
Témák Év eleji ismétlés Nemfémes elemek és vegyületeik Összefoglalás, számonkérés Fémek Összefoglalás, számonkérés Környezetünk szerves anyagai Összefoglalás, számonkérés
Új tanagyag feldolgozása
17
Gyakorlat, gyakorlás
Összefoglalás, ellenőrzés 3
3
3
2
2 10
2
257
2 17
2 8
3 20
2 14
Össz óraszám
2
Nemfémes elemek és vegyületeik
Fejlesztési célok – –
–
–
– –
–
–
Anyagismeret fejlesztése. Absztrakciós képesség, térlátás fejlesztése (modellek használata). Összefüggések meglátása, megértése, (az anyag szerkezete és az anyag tulajdonságai). Matematikai kompetencia fejlesztése (gázok levegőhöz viszonyított sűrűsége). Szakmai szókincs fejlesztése. Szövegértés (lexikoncikkely, ismeretterjesztő irodalom, szakmai szöveg értése az adott szinten). Internet, digitális és multimédiás tananyag használatában való jártasság fejlesztése. Környezettudatos gondolkodás fejlesztése.
Tananyag Szerves és szervetlen vegyületek elkülönítése. A tárgyalt elemek, vegyületek legjellemzőbb fizikai és kémiai tulajdonságai. Gázok sűrűsége a levegőhöz viszonyítva. Milyen tényezőktől függ egy anyag forráspontja? Oxidálószer, fehérítőszer, fertőtlenítőszer. A hidrogén. Durranógázpróba. A halogének, fluor, klór, bróm, jód. A sósav és a kloridok. *Sósavszintézis. Savak közömbösítési reakciói. *Egyértékű sav. Az oxigén és az ózon. Egy elem módosulatai. Ózonpajzs. Ózonbarát termékek. „Ózonlyuk”. A hidrogén-peroxid. Katalizátor. A hidrogén-peroxid bomlásának katalízise barnakőporral. A kén és a kén-dioxid. Kénpor hevítése. Amorf szerkezet. Kéndioxid vizsgálata. Savas esők. A kénsav és a szulfátok. Vízelvonószer. *Kétértékű sav. A nitrogén és az ammónia. 258
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulói tevékenységi formák: – Anyagismeret bővítése (különböző nemfémes elemek és szervetlen vegyületeik vizsgálata érzékszervekkel, kísérletekkel; önálló, tanulókísérleti vagy csoportmunkában, illetve tanári bemutatás segítségével). – Az anyag szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések feltárása, a szerkezet modellezése (pl. kén olvasztása, a gyémánt keménységének és a grafit „puhaságának” vizsgálata). – Egyszerű számítások elvégzése a moláris tömeg segítségével, gázok levegőhöz viszonyított sűrűségével kapcsolatban. – Redoxireakciók és sav-bázis reakciók értelmezése mindig az adott témában. – Környezetkémiai kérdések felvetése és megvitatása az ózonpajzzsal, savas esőkkel, tavak eutrofizációjával kapcsolatban (tanulói kiselőadás, önálló forrásfeldolgozás, tudományos
A továbbhaladás feltételei A tanuló – ismeri a legfontosabb tanult nemfémes elemeket és ezek szervetlen vegyületeit, illetve ezek gyakorlati vonatkozásait, – érti a tanult esetekben az anyag szerkezete és a tulajdonságai közötti összefüggéseke t, – ki tudja számolni a moláris tömeg segítségével a gázok levegőhöz viszonyított sűrűségét, – fel tudja írni a tanult, egyszerű kémiai reakciókat (redoxireakció k, sav-bázis reakciók), – legyen tisztában az ózonpajzs, a savas esők és a tavak eutrofizációján ak néhány alapvető
Fejlesztési célok
Tananyag *Ammóniaszintézis. Szalmiákszesz. *A hidrogénkötés kialakulásának feltételei. A salétromsav és a nitrátok. Választóvíz. A foszfor. A foszforsav és a foszfátok. *Háromértékű sav. Természetes vizek algásodása (eutrofizáció). *Szennyvizek tisztítása. A szén és módosulatai. Ásványi szenek. A szén oxidjai. *Üvegházhatás. *Globális felmelegedés. A szénsav és a karbonátok. *Hidrogénkarbonátion. Széndioxid reakciója vízzel. Rétegrács, atomrács. A szilícium és a szilikátok. Kvarc. Üveg. *Cserép.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok ismeretterjesztő szakirodalom gyűjtése, multimédiás oktatási anyagok használata, saját mérés-sorozat értékelése vagy mért adatok elemzése, stb.).
A továbbhaladás feltételei környezetvédel mi kérdésével.
Koncentráció más tantárgyakkal: – Gázok levegőhöz viszonyított sűrűsége ( matematika). – Milyen tényezőktől függ a forráspont? ( fizika). – Természetes vizek algásodása (eutrofizáció) ( biológia). – ózonpajzs, savas esők (egészségtan).
Fémek Fejlesztési célok
Tananyag
Anyagismeret fejlesztése. – Absztrakciós képesség, térlátás fejlesztése (modellek használata). – Összefüggések meglátása, megértése,
Fémrács, fémes kötés, az áramvezetés feltételei, ötvözet, könnyűfémek, nehézfémek. Korrózió. Védő oxidréteg. Passziválódás. A nátrium és fontosabb
–
259
Ajánlott A tevékenységformák továbbhaladás Módszertani feltételei javaslatok Tanulói tevékenységi A tanuló formák: – ismeri a – Anyagismeret bővítése legfontosabb (különböző fémes tanult fémeket elemek és szervetlen és ezek vegyületeik vizsgálata szervetlen érzékszervekkel, vegyületeit,
– –
–
–
Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Tananyag Módszertani javaslatok (az anyag szerkezete és vegyületei (NaCl, kísérletekkel; önálló, az anyag tulajdonságai). NaOH). tanulókísérleti vagy Szakmai szókincs Szódabikarbóna, sziksó. csoportmunkában, fejlesztése. *Lúgok illetve tanári bemutatás Szövegértés karbonátosodása. segítségével). (lexikoncikkely, A kalcium és a – Az anyag szerkezete és ismeretterjesztő magnézium. A nátrium, tulajdonságai közötti irodalom, szakmai kalcium és magnézium összefüggések feltárása, szöveg értése az adott reakcióképessége a a szerkezet modellezése szinten). vízzel való reakciójuk (pl. fémes szerkezet és Internet, digitális és alapján. fémes tulajdonságok, a multimédiás tananyag A kalciumés fémrács). használatában való magnézium-vegyületek – Környezetkémiai jártasság fejlesztése. a természetben. Vizek kérdések felvetése és Környezettudatos keménysége. megvitatása a gondolkodás fejlesztése. Vízlágyítás. természeti és az épített Cseppkőképződés, környezet kalciumbarlangképződés. vegyületeivel Kalcium-vegyületek az kapcsolatban (tanulói építőiparban. kiselőadás, önálló Mészégetés. Mészoltás. forrásfeldolgozás, Gipszöntés. A savas tudományos esők hatása az épített ismeretterjesztő környezetre. szakirodalom gyűjtése, Az alumínium. Az multimédiás oktatási anyagok használata, alumínium saját mérés-sorozat „szakállasodása” (reakciója oxigénnel). értékelése vagy mért Alumínium reakciója adatok elemzése stb.). savval, vízzel. *Az alumínium előállítása. Koncentráció más Az ón és az ólom. tantárgyakkal: Veszélyes hulladék. – Fémek áramvezetése Szelektív ( fizika). hulladékkezelés, – Cseppkőés újrahasznosítás. barlangképződés ( A vas. földrajz). Mágnesezhetőség. – Savas esők, illetve Korrózióvédelem. Vas veszélyes hulladékok reakciója savval. A kezelésének kérdése vasgyártás. Acél. (egészségtan). A cink, a réz és a nemesfémek. *Karát. Királyvíz. A réz viselkedése savakkal szemben. *Cink és réz 260
A továbbhaladás feltételei illetve ezek gyakorlati vonatkozásait, – érti a fémek szerkezete és tulajdonságaik közötti összefüggéseket , – fel tudja írni a tanult, egyszerű kémiai reakciókat (redoxireakciók, sav-bázis reakciók), – legyen tisztában a cseppkőbarlang ok, illetve az épített környezet mészkő és márványtárgyai nak néhány alapvető környezetvédel mi kérdésével.
Fejlesztési célok
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
Tananyag
A továbbhaladás feltételei
redukálóképességének vizsgálata. *Fémek redukálóképességi sora.
Környezetünk szerves anyagai Fejlesztési célok – – – –
–
–
Anyagismeret fejlesztése. Absztrakciós képesség, térlátás fejlesztése (modellek használata). Szakmai szókincs fejlesztése. Szövegértés (lexikoncikkely, ismeretterjesztő irodalom, szakmai szöveg értése az adott szinten). Internet, digitális és multimédiás tananyag használatában való jártasság fejlesztése. Környezettudatos gondolkodás fejlesztése.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulói tevékenységi formák: – Anyagismeret bővítése (háztartásban, mindennapjainkban előforduló, legfontosabb szerves anyagok és vizsgálatuk). – A táplálkozással, illetve a drogokkal, életmóddal kapcsolatos kérdések felvetése (tanulói kiselőadás, önálló forrásfeldolgozás, tudományos ismeretterjesztő szakirodalom gyűjtése, multimédiás oktatási anyagok használata stb.).
Tananyag
Kőolaj, földgáz. Benzin, petróleum, kerozin, dízelolaj. Kőolaj vagy benzin égése vízen. *Megújuló energiaforrások. Az anyagés energiatakarékos szemlélet kialakítása. Szénhidrátok, cukrok, keményítő. Keményítő kimutatása jóddal. Fehérje. Tej fehérjetartalmának kicsapása savval. Zsírok, olajok. Margarin. Az olaj vízoldékonysága. Ecetsav, ételecet. Szappanok, mosószerek. Habképződés lágy vízben. Kettős oldékonyságú Koncentráció más molekulák. tantárgyakkal: Műanyagok vizsgálata. – Egészséges táplálkozás, Élvezeti cikkek, drogok. életmód Etil-alkohol. *A drogok (egészségtan). hatása, veszélyei.
261
A továbbhaladás feltételei A tanuló – ismeri a legfontosabb tanult szerves vegyületeket, illetve ezek gyakorlati vonatkozásait, – legyen tisztában az alapvető élelmiszerek összetételével, – ismeri az egészséges táplálkozás és életmód néhány alapvető szabályát.
Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló ismerje fel a tanult elemek helyét a periódusos rendszerben, nevezze meg és írja fel kémiai jelekkel a tanult elemeket és vegyületeket, ismerje néhány fontos tulajdonságukat, környezeti, élettani hatásukat, használja a molekulamodelleket a tanult molekulák bemutatására, értelmezze a kémiai reakciók lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján, legyen képes csoportosítani a megismert anyagokat és változásokat, leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait, tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat, tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat, sorolja fel a természetes vizek összetevőit, ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében, tudja felsorolni a levegő és a természetes vizek szennyezéseit, legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználására. Tankönyvek, taneszközök, segédletek:
Bármely kémia tankönyv alkalmas, amely a fenti feldolgozási keretben tárgyalja a tananyag tartalmakat.
A szertár felszereléséhez, a kísérletek elvégzéséhez szükséges eszközök és anyagok mennyiségéről hasznos információk találhatók Rózsahegyi Márta – Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához kísérletgyűjteményben (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1991. és Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek (Mozaik Kiadó, Szeged, 1999.).
szertári készlet: anyagok, kőzetek, ásványok, laboratóriumi eszközök, készülékek,
tanulókísérleti taneszközök,
periódusos rendszer,
faliképek,
molekulamodellek, kristályrácsmodellek, mágneses applikációs síkmodellek,,
videofilmek, diaképek, CD-k,
előregyártott írásvetítő transzparensek, írásvetítő fóliák, transzparensek,
írásvetítő, diavetítő, videomagnó, televízió,
számítógép,
elszívófülke, méregszekrény,
ismeretterjesztő- és szakkönyvek, lexikonok, enciklopédiák.
262
FÖLDRAJZ 7- 8. osztály Évfolyam:
7.
8.
Heti óraszám
1,5
1,5
Évi óraszám:
56
56
A tantárgy célja: A tantervben megfogalmazott földrajz tantárgy tanításának alapvető célja a földi térnek és benne az ember környezetének szintetizáló módon való megismertetése. Célja továbbá, hogy a tanulók: az 1-4 évfolyamon tanult természetismereti és társadalomismereti tantárgyakra alapozva, az ott tanultakat továbbfejlesztve, korszerű ismeretrendszert és szemléletmódot alakítson ki a tanulókban. megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, egymásra hatásuk tér- és időbeli rendjét és azok következményeit; szerezzenek alapvető ismereteket a Föld tájairól és országairól, ezáltal el tudjanak igazodni a világban, annak eseményeiben; megismerjék az ember életmódját meghatározó feltételeket a földrészek tipikus tájain, jellegzetes országaiban; felismerjék az élő és az élettelen természet folyamatait, fejlődésük társadalmi hatásait, azok időbeli változásait; lássák, hogyan hat a társadalom a környezetre. ezen keresztül megismerjék a környezeti gondolkodás lényegét; fejlessze a tanulók globális gondolkodását. kapjanak reális képet földrészünk és hazánk földjének fejlődéséről, sajátosságairól, kedvező és kedvezőtlen természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepéről, hogy ezek által kialakuljon bennük a valós nemzet- és Európa-tudat; megismerjék a magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepét a Föld megismerésében; megismerjék az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelő tevékenységet, a termelés országonként eltérő sajátosságait, teljesítményeit; valamint napjaink eseményeit érdeklődjenek a különböző népek, nemzetiségek, társadalmi csoportok életformája, kultúrája és értékei iránt, tartsák tiszteletben azokat, nyitott és befogadó magatartás illetve szemléletmód; tiszteljék a kulturális értékeket és őrizzék meg azokat a következő nemzedékek számára, ezzel hozzájárulnak a felelős és tudatos környezeti magatartás fejlődéséhez; rendelkezzenek helyes képzetekkel a földrészek és az országok területének méreteiről, a népesség és a termelés nagyságrendjéről; lássák a természet és a társadalom kapcsolatának különféle megismerési lehetőségeit, az ismeretek feldolgozásának és felhasználásának módjait; folyamatos önképzés iránti igény, valamint folyamatos tanulás képessége.
263
KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció A földrajz tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére: - tanórákon a tények, fogalmak, vélemények megfogalmazása más kultúrájú népek szokásaival, életmódjával kapcsolatban, tájak, országok, gazdasági folyamatok bemutatásával fejlődik a tanulók kifejezőkészsége szövegalkotási képessége - a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük - a földrajz művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését. Idegen nyelvi kompetencia Az idegen topográfiai nevek olvasása, pontos kiejtése, megtanulása minden órának visszatérő feladata. Matematikai kompetencia Számos lehetőség adódik, pl. a térképeken való mérések, becslések elvégzésére, éghajlati grafikonok, gazdasági táblázatok számadatainak elemzésére az egyes országok, kontinensek területét, népességszámát, gazdasági fejlettségének mutatóit bemutató táblázatok számadataiban való tájékozódásra, azokkal való becslések és számítás végzésére. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományos szemléletet és gondolkodásmód megalapozása a természeti, ill. a gazdasági-társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével A kompetencia fejlesztése során olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása is szükséges, amelyek birtokában a tanulók magyarázatokat tudnak adni a természeti folyamatokról értelmezni tudnak társadalmi folyamatokat. Az egyes országok eltérő természeti adottságaiból adódó termelési technológiák megismerése által a műszaki kompetencia fejlesztésére van lehetőség. A tantárgy jellegéből számos lehetőség van a környezettudatosság fejlesztésére, környezetvédelmi kérdések, globális környezeti problémák, alternatív energiatermelési módok megismerése kapcsán Digitális kompetencia A földrajz tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. El kell érni, hogy a tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) tanári segítséggel használni és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ill. ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni. A hatékony, önálló tanulás A földrajz tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, a figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.). A hatékony tanulás képességeinek – így a természetismeret tanulási képességeinek is – biztosítani kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését. Szociális kompetencia: 264
Más kultúrájú népek, más népcsoportok elfogadása. Magyarországi nemzetiségek, etnikumok elfogadása Követelmények a tanulókkal szemben: A 8. évfolyam végére alakuljon ki a tanulókban: tájékozódási készség a természetföldrajzi környezetben és jártasság a társadalomföldrajzi környezetben való eligazodásban; földrajzi-környezeti gondolkodés, helyi, regionális és globális szemlélet; a tanulók ismerjék fel, a globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat; képesség az egyes tájakon, országokban, földrészeken folyó természeti és társadalmi kölcsönhatások, a környezetben lezajló változások érzékelésében, valamint jártasság azok értékelésében és indokolásában; a speciális információhordozók (tematikus és különböző méretarányú térképek, diagramok, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, filmek, kísérletek, kiállítási anyagok) használatának képessége; jártasság a földi képződmények, jelenségek, folyamatok vizsgálatában (a föld- és a környezettudományok megfelelő szempontjai szerint, tanári segítséggel), a vizsgálatok eredményeinek ábrázolásában, az azokból való következtetéseket levonásában; jártasság a kommunikációs, a gondolkodási, a gyakorlati és a társadalmi képességek (szakkifejezések megfelelő használata, adatértelmezés- és feldolgozás, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerűségek felismerése, stb.) alkalmazásában; jártasság az ember és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban, valamint alapvető, felelős környezeti magatartás; valós képzetek a környezet elemeinek méretéről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről; készség arra, hogy felismerjék és megmutatassák a topográfiai fogalmakat különféle térképeken, valamint jártasság arra, hogy bejelöljék a körvonalas térképekbe, megfogalmazzák tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésüket, és meg tudjanak oldani feladatokat körvonalas térképeken; az általános fogalmak jellemző tartalmi jegyeinek ismerete, képesség arra, hogy felismerjék azokat a valóságban vagy képeken, ábrákon, térképeken, és példát tudjanak mondani előfordulási helyükre. A tantárgy tartalma: 7. évfolyam: A mi földrészünk, Európa 8. évfolyam: 1. Közép-Európa tájtípusai és országai 2. A Kárpát-medence élete – Élet a Kárpát-medencében 3. Természeti adottságok és társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: Az értékelés a tanulók tényismeretére és képességeik szintjére terjedjen ki a résztémák lezárásakor, és havonta legalább egy alkalommal, érdemjeggyel történjen. Alapját a tanulói tevékenységek és egyéni ellenőrzések adják, amelyek ajánlott módjai a témáknál és a 265
résztémáknál olvashatók. A témák lezárásakor célszerű (feladatlapos ellenőrzést követően) külön értékelni a tanulók tényismereti tudását, földrajzi gondolkodását és tudásuk gyakorlati alkalmazási szintjét. A témazáró, írásbeli ellenőrzéshez.. Az értékelés alapját a kerettantervből következő minimális teljesítmények adják, amelyeket a tanulóknak az alkalmazás szintjén kell teljesíteniük. Teljesítésük egyben a továbbhaladás feltétele. Az azokon felüli követelményeket a megnevezés/leírás, illetve a reprodukció szintjén javasolt számon kérni. A tanulók értékelésének főbb szempontjai:
önálló megfigyelési, kísérletezési, feldolgozási képességük szintje; eszközhasználatuk szintje; tényismeretük és annak kifejezési képessége; problémafelismerő, feladatmegértő és feladatmegoldó képességük szintje; ismereteik alkalmazásának szintje; összehasonlító és rendszerező képességük szintje; ok-okozati öszefüggések meglátásának képessége a környezethez való viszonyuk, cselekvőképességük.
Az értékelés valamennyi szempontjánál azt az alapelvet kell szem előtt tartani, hogy az adott tanuló hogyan fejlődött önmagához, előző teljesítményszintjéhez képest! Az értékelés ajánlott, konkrét módszerei az egyes témákon belül olvashatók. Taneszközök: A tantárgyat földrajzi szaktanteremben célszerű tanítani, amelynek legfőbb berendezési tárgyai, eszközei: falitábla, színes kréta; térképtartó állvány, mutatópálca; applikációs tábla körvonalas térkép-sorozattal; tanári és tanulói földgömbök; falitérképek; domborzati modellsorozat (középiskolai) (TANÉRT, 1986); audiovizuális eszközök: írásvetítő, diavetítő, és TV, projektor számítógép, internet vetítőállvány homokasztal. Szükséges tanulói tankönyvek és segédkönyvek:
Kontinensek földrajza tankönyv – Mozaik Kiadó Szeged Kontinensek földrajza munkafüzet – Mozaik Kiadó Szeged Közép-Európa és Magyarország tankönyv – Mozaik Kiadó Szeged Közép-Európa és Magyarország munkafüzet – Mozaik Kiadó Szeged Földrajzi atlasz
266
7. évfolyam Témakörök: 1. Földtörténeti események 2 óra 2. Kontinensek földrajza 28 óra 2.1. Afrika, Ausztrália és Óceánia (7 óra) 2.2. A nyugati félgömb kontinense: Amerika (10 óra) 2.3. A legnagyobb kontinens: Ázsia (11 óra) 3. Európa 20 óra 3.1. Kontinensünk Európa 4 óra 3.2 Észak- és Nyugat-Európa 5 óra 3.3. Dél- és Délkelet Európa 6 óra 3.4 Kelet-Európa és Oroszország 5 óra 4. Év eleji, évközi, évvégi ismétlések 6 óra A téma célja: A bevezető téma fő célja a természetismeretben szerzett földrajzi ismeretek felelevenítése és tartalmi bővítése. Ezen túlmenően célja, hogy a tanulók: érzékeljék a földtörténeti események időbeliségének nagyságrendjét; eligazodjanak a földtörténeti időbeosztás főbb egységeiben; érzékeljék a földrajzi folyamatok térbeliségét és a felszín folytonos változásait a földrészek szerkezeti képének felvázolása során. Követelmények a tanulókkal szemben: Ismerjék az alábbi fogalmakat: Általános fogalmak: földtörténeti időszámítás, földtörténeti korbeosztás, ősidő, óidő, középidő, újidő, harmadidőszak, negyedidőszak, jégkor, jelenkor; viszonylagos kor, tényleges kor; ősföld, táblás vidék, hegységrendszer, jégtakaró, kőzetlemezek. Egyedi fogalmak: Pangea, Gondwana, Nagy-Vízválasztó-hegység, Urál, Appalachehegység, Pacifikus-hegységrendszer, Eurázsiai-hegységrendszer, Andok, Atlasz. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre: el tudjanak igazodni a földtörténeti időbeosztás egyes egységeiben; el tudják helyezni a földrészek legfőbb földtörténeti eseményeit az időoszlopon; tudjanak példákat mondani a különböző felszíni formákra térkép segítségével; felismerjék a földrészek történeti fejlődésének legfőbb eseményeit egyszerű ábrákon. A téma tartalma: 1. A Föld naplójából 2. Hogyan keletkeztek a hegységek? 2.
Kontinensek földrajza
A téma célja:
Az ember életmódját meghatározó feltételek megismertetése a földrészek tipikus tájain, illetve jellegzetes országaiban. A tanulók korábban szerzett földrajzi ismereteinek alkalmazása a földrészek és országok természeti adottságainak bemutatása során. Az egyes földrészek, tájak, országok természeti és társadalmi kölcsönhatásainak értelmezése, általános és egyedi regionális sajátosságaik megismertetése. 267
A gazdasági jelenségek kölcsönhatásainak megismertetése, és annak megértetése, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az országok fejlődésére. A különböző tájak, országok egymásra utaltságának megértetése. Annak megértetése, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. A különféle szempontokból tipikus tájak közös jellemvonásainak és a más tájaktól való különbözőségük okainak megértetése. Annak láttatása, hogyan lett a természetes tájból kultúrtáj, annak érzékeltetése, hogy milyen változások várhatók az egyes tájakon, valamint az okok megértetése. Annak láttatása, hogy az ember – egyre fokozódó igényei miatt – különböző mértékben, de jelentősen átalakította környezetét társadalmi-gazdasági tevékenysége során, így már saját létét is veszélyezteti.
Követelmények a tanulókkal szemben: A fogalmakkal kapcsolatos követelmények a résztémákban olvashatók. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre: össze tudják hasonlítani a kontinensek, a jelentősebb országok jellemző földrajzi és környezeti állapotot jelző adatait (jártasság szintjén); meg tudjanak oldani egyszerű számítási feladatokat (pl. népsűrűség, éghajlati jellemszámok, termelés-statisztikai adatok); tudjanak ismereteket szerezni írott és képi információhordozókból a kontinensek tipikus tájainak és országcsoportjainak megismeréséhez tanári irányítással; el tudjanak igazodni légifotókon és űrfelvételeken tanári irányítással; elemezzenek készségszinten, valamint rajzoljanak keresztmetszeteket a földrészek vagy kontinensrészek, országok felszíne, éghajlata, természetes növényzete, talaja közötti összefüggések, valamint a természetföldrajzi tényezők mezőgazdasági termeléssel való összefüggésének bemutatására (jártasság szintjén); tartsanak kiselőadásokat előbb tanári iránymutatás alapján, majd önállóan; igazodjanak el napjaink világpolitikai és gazdasági folyamataiban tanári segítséggel; fel tudják ismerni a topográfiai követelményekben szereplő fogalmakat, meg tudják mutatni azokat bármilyen méretarányú térképen, meg tudják fogalmazni földrajzi fekvésüket, be tudják jelölni azokat a térképvázlatokba. Ismerjék a topográfiai fogalmak legfőbb tartalmi jellemzőit is. A téma tartalma: 1. 2. 3.
Afrika, Ausztrália és Óceánia A nyugati félgömb kontinense: Amerika A legnagyobb földrész: Ázsia
A résztéma célja:
Afrika, Ausztrália és Óceánia földtörténeti múltjának, fekvésének és az ezekből adódó természetföldrajzi jellemzőinek összehasonlítása. A különböző szempontú elszigeteltség okainak és következményeinek bemutatása a népesség és a gazdasági élet jellegzetességeiben.
268
Követelmények a tanulókkal szemben: Ismerjék az alábbi fogalmakat: Általános fogalmak: tagolatlan partvidék, esőerdő, szavanna, sivatag, oázis, elsivatagosodás, “éhségövezet”, zuhatag, vízválasztó hegység; emberfajták, néger, arab, keverék népek, mohamedán, bennszülött (őslakos), rezervátum, bevándorló, rabszolgakereskedelem, faji megkülönböztetés, hivatalos nyelv, közvetítő nyelv, bevándorlás, természetes szaporodás, munkanélküli, menekülttábor, bérmunkás; gyűjtögetés, vadászat, vándorló-égető földművelés, szúróbotos földművelés, kapás földművelés, ültetvényes gazdálkodás, öntözéses gazdálkodás, külterjes és belterjes állattenyésztés, nomád pásztorkodás, mezőgazdasági nagyüzem, árutermelő gazdaság, farm, vadvédelem, vadgazdálkodás, vadrezervátum, árucsere, behozatal, kivitel, eladósodás, egyoldalú gazdaság, idegenforgalom, tömegturizmus, földhőerőmű. Egyedi fogalmak: Asszuáni-gát, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Kongó, NagyAusztráliai-öböl, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vöröstenger; Száhel-övezet; Afrikai-árokrendszer, Alacsony-Afrika, Ausztráliai-alföld, DélAfrika, Dél-afrikai-magasföld, Észak-Afrika, Etióp-magasföld, Guineai-partvidék, KeletAfrika, Kelet-afrikai-magasföld, Közép-Afrika, Kalahári-medence, Kilimandzsáró, Kibo, Kongó-medence, Madagaszkár, Magas-Afrika, Melanézia, Mikronézia, Nagy-Artézimedence, Nagy-korallzátony, Nyugat-Afrika, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Polinézia, Szahara, Szudán, Tasmánia, Új-Guinea; Algéria, Ausztrál Államszövetség, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Ghana, Guinea, Libéria, Marokkó, Nigéria, Tunézia, Új-Zéland, Zaire; Alexandria, Algír, Asszuán, Casablanca, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Canberra, Melbourne, Pretoria, Sydney, Wellington; Almássy László, Benyovszky Móric, B. Diaz, D. Livingstone, Lóczy Lajos, Magyar László, H. M. Stanley, Teleki Sámuel, Vasco da Gamma; Teleki-expedíció. Legyenek képesek a témában megadottakon kívül az alábbi tevékenységekre: tudjanak adatokat, tényeket gyűjteni a függelékből önállóan, valamint útikönyvekből tanári irányítással (jártasság szintjén); el tudják képzelni és mondani, hogy a bemutatott táj milyen volt a múltban és milyen lesz a jövőben. A résztéma tartalma:
Titokzatos-e még Afrika? Afrika születése és mai felszíne A legforróbb kontinens Élet Afrikában A legkisebb kontinens, Ausztrália Ahol a Nap alacsonyan jár: a sarkvidékek
A nyugati félgömb kontinense: Amerika A résztéma célja:
A földtörténeti múlt és a földrajzi fekvés Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságaira, társadalmi-gazdasági életére gyakorolt hatásának érzékeltetése. A történelmi múlt a mai életre gyakorolt hatásainak bemutatása. Felismertetni, hogyan hat az infrastruktúra fejlettsége az ember életminőségére. Megismertetni a tanulókkal a világ meghatározó fejlődési pólusának a világgazdaságban betöltött, változó szerepét. 269
Követelmények a tanulókkal szemben: Ismerjék az alábbi fogalmakat: Általános fogalmak: tagolt partvidék, földhíd, belföldi jég, jéghegy, sarki fény, mágneses sarok, ózonlyuk, tóhátság; nyelvi határ, indián, kreol, mesztic, mulatt, fehérek, népcsoportok, vendégmunkás, cserekereskedelem, ingázás, városmag, elővárosi öv, belső városöv, gettó, agglomeráció, megapolisz, településegyüttes, technológiai park, technopolisz; munkaigényes iparág, nyersanyagigényes iparág, csúcstechnológia, vállalatbirodalom, elektrotechnikai ipar, energiagazdálkodás, tőkekivitel, rablógazdálkodás, szabadkereskedelmi övezet. Egyedi fogalmak: Amazonas, Bering-szoros, Colorado, Erie-tó, Felso-tó, Hudson-öböl, Jeges-tenger, Karib (Antilla)-tenger, Mexikói-öböl, Michigan-tó, Mississippi, Nagytavak, Ontario-tó, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó, Tehuantepeci-földszoros; Golf-áramlás, Labrador-áramlás; Alaszka, Antillák, Dél-Amerika, Déli-sarkvidék (Antarktisz), Észak-Amerika, Északi-sarkvidék (Arktisz), Közép-Amerika, LatinAmerika, Floridai-félsziget, Grönland, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Labradorfélsziget, Yucatán-félsziget; Amazonas-medence, Brazil-felföld, Colorado-fennsík, Guyanai-hegyvidék, Kanadai-ősföld, Kanadai-tóvidék, Kordillerák, Központi-síkság, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Nagy-medence, Orinoco-alföld, Pampa, Paranáalföld, Patagónia, Préri, Sziklás-hegység, Tűzföld; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Kanada, Kuba, Mexikó, Paraguay, Venezuela; Florida, Kalifornia, Texas; Brazíliaváros, Buenos Aires, Buffalo, Caracas, Chicago, Detroit, Duluth, Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Panamaváros, Puerto Rico, Rio de Janeiro, Salt Lake City, San Francisco, Santos, Sao Paulo, Seattle, Szilícium-völgy, Tampico, Toronto, Washington; R. Amundsen, F. Nansen, Nordenskiöld, R. Peary, R. Scott; Antarktiszi Szerződés, Osztrák–Magyar Északsarki Expedíció. Legyenek képesek a témában megadottakon kívül az alábbi tevékenységekre: tudjanak adatokat és tényeket gyűjteni statisztikai kiadványokból, tematikus térképekről tanári segítséggel (jártasság szintjén); tudjanak tájat jellemezni összehasonlító képelemzéssel (tájkép, légi fotó, műholdfelvétel segítségével) (jártasság szintjén); fel tudjanak dolgozni szemelvényt tanári irányítással (jártasság szintjén); tudjanak összehasonlító módon elemezni szemelvényeket megadott szempontok alapján (jártasság szintjén). A résztéma tartalma:
Földrész a nyugati félgömb északi és déli részén: Amerika Amerika kialakulása és felszíne Az Egyesült Államok mezőgazdasága Folyók, tavak, erdők osrszága: Kanada Latin-Amerika Ez is, az is Amerika
2.3. A legnagyobb kontinens: Ázsia A résztéma célja:
Érzékeltetni a tanulókkal a földrajzi fekvés szerepének átértékelődését a különböző korokban. 270
Megismertetni a világ legújabb fejlődési pólusának a világgazdaságban betöltött szerepét. Felismertetni, hogy a csúcstechnológiák alkalmazása miként alakítja az életminőséget. Érzékeltetni a népességszám-változások és a társadalmi hagyományok meghatározó szerepét a társadalmi-gazdasági életben. Alkalmazni az előző témák és résztémák tanulása során szerzett ismereteket, készségeket.
Követelmények a tanulókkal szemben: Ismerjék az alábbi fogalmakat: Általános fogalmak: sárgabőrűek, japán, kínai, koreai, vietnámi, maláj, orosz, vallási csoportok, hinduizmus, buddhizmus, iszlám, soknemzetiségű állam, városállam, születésszabályozás; sókertek; területi munkamegosztás, nehézipari körzet, kőolajfinomítás, kézműipar, háziipar, kisparaszti gazdaság, földbérlet, élelmiszergazdaság, szórakoztató elektronikai ipar, híradástechnikai ipar, atomerőmű, csővezetékes szállítás, szövetkezeti gazdaság, “zöld forradalom”, kolhoz, szovhoz, földbérlet. Egyedi fogalmak: Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Brahmaputra, Dardanellák, Gangesz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jenyiszej, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Arab-félsziget, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonézszigetvilág, Japán-szigetek, Kamcsatka-félsziget, Koreai-félsziget, Tajvan; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Kis-Ázsia, Közép (Belső)Ázsia, Közel-Kelet, Távol-Kelet; Altáj, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínaihegyvidék, Fuji, Góbi, Hindusztáni-alföld, Indus-alföld, Kara-kum, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kazah-hátság, Kínai-alföld, Közép-szibériai-fennsík, Kuznyecki-medence, Mandzsúria, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Örmény-felvidék, Pamír, Szibéria, Tibet, Tien-san, Turáni-alföld; Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Fülöp-szigetek, Grúzia, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kazahsztán, Kína, Malajzia, Mongólia, Oroszország, Örményország, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Ansan, Bagdad, Bratszk, Calcutta, Cseljabinszk, Haifa, Hongkong, Irkutszk, Isztambul, Jamshedpur, Jekatyerinburg, Jeruzsálem, Kanton, Karaganda, Kitakyushu, Kobe, Magnyitogorszk, Mumbai (Bombay), Nagoya, Novokuznyeck, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Senjang, Szingapúr, Szöul, Ulánbátor, Tajpej, Tbiliszi, Teherán, Tel Aviv-Jaffa, Tokió, Újdelhi, Uszty-Ilimszk, Vlagyivosztok, Vuhan; Oroszországi Föderáció, Független Államok Közössége; Transzszibériai vasútvonal, BAM, OPEC; Baktay Ervin, Cholnoky Jeno, Prinz Gyula, Reguly Antal, Stein Aurél, Vámbéry Ármin. Legyenek képesek a témában megadottakon kívül az alábbi tevékenységekre: tudjanak számításokat végezni a népességszám alakulásáról, az országok népsűrűségi és területi adataiból (jártasság szintjén); fel tudják ismerni az emberfajtákat és a főbb típusokat képek vagy leírások alapján; tudjanak információt gyűjteni a főbb országcsoportok közötti különbségek bemutatására tematikus térképekről tanári irányítással (jártasság szintjén). A résztéma tartalma:
Ázsia megismerése Ázsia, a legnagyobb kontinens A változatos felszínű Ázsia Ázsia éghajlata, élővilága és vízrajza A Föld legnépesebb országa: Kína A világgazdaság egyik központja: Japán Délkelet_ázsia országai 271
A túlnépesedett India A kőolaj és a gyér legelők földje: Délnyugat-Ázsia Nemzeti parkok, vadregényes tájak Ázsiában
3.Kontinensünk: Európa A téma célja:
Földrészünk fokozatos megismerésének bemutatása. A különböző származású, kultúrájú és vallású népek keveredésének és azok következményeinek érzékeltetése. A különböző földrajzi adottságú kontinensrészek közös és egyedi jellemzőinek megismertetése. Az egyidőben létező egyesülési és elkülönülési törekvések érzékeltetése. Az európai integrációs folyamat megismertetése. A tanulók Európa-tudatának kialakítása.
Követelmények a tanulókkal szemben: Ismerjék az alábbi fogalmakat: Általános fogalmak: indoeurópai nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád, germán nyelvek, latin nyelvek, szláv nyelvek, finnugor népek; behozatali tilalom, mennyiségi korlátozás, szabadkereskedelem, vám, teljes jogú tagság, társult tagság, nemzetközi társadalmi függőség, eurorégiók. Egyedi fogalmak: Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, Volga; Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Kelet-Közép-Európa; Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Brit-szigetek, Északi-fok, Ír-sziget, Izland, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Skandináv-félsziget, Szardínia, Szicília; Appenninek, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Dinári-hegység, Kelet-európai-síkság, Pireneusok, Skandináv-hegység, Ukrán-ősföld, Vezúv; Strasbourg; Európai Unió, Juliánusz barát, Teleki Pál. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre: össze tudják hasonlítani az országcsoportok, országok gazdasági fejlettségét mutatószámok (GDP, foglalkozási szerkezet, külkereskedelmi mutatók, stb.) alapján tanári irányítással (készségszinten); gyűjtsenek példákat a természeti környezet történelmi eseményekre való hatásairól olvasmányaikból; gyűjtsenek adatokat, tényeket a hazai és az európai szervezetek kapcsolatairól a sajtóból önállóan; mutassák be térképelemzéssel a népsűrűség területi különbségeit Európában (képességszinten). A téma tartalma: 1. Európa fekvése, felosztása;népessége 2. Európa születése és mai felszíne 3. Európa a mérsékelt övezetben 4. Az Európai Unió 3.2 Észak- és Nyugat-Európa 272
A résztéma célja:
Érzékeljék a tanulók a tengerparti fekvés időben változó társadalmi-gazdasági jelentőségét. Értsék, miért és hogyan változott meg az egykori gyarmattartók világgazdasági súlya. Lássák, hogy a magas életszínvonal a természeti adottságokkal való okos gazdálkodással és munkamegosztással is megteremthető. Lássák, hogyan alapozta meg a korai iparosodás a nyugat-európai országok gazdaságitársadalmi fejlettségét.
Követelmények a tanulókkal szemben: Ismerjék az alábbi fogalmakat: Általános fogalmak: angolok, dánok, finnek, flamandok, franciák, hollandok, írek, norvégok, svédek, vallonok; fjord, felföld, fjell, mélyföld, tóvidék, gejzír, polder, éghajlatválasztó hegység, füstköd; kereskedelmi flotta, bérfuvarozás, termelési szakosodás, mezőgazdasági szövetkezet, parasztgazdaság, kertgazdálkodás, rétgazdálkodás, tejgazdaság, árutermelő gazdálkodás, agrotechnika; olajsziget, papír- és cellulózipar, fonó- és szövőipar, árapály-erőmű, szélerőmű; kisvállalkozás, termelékenység. Egyedi fogalmak: Balti-tenger, Botteni-öböl, Finn-öböl, Garonne, IJssel-tó, La Manche, Loire, Norvég-tenger, Rajna, Rhone, Sogne-fjord, Szajna, Temze, Viscayai-öböl; Északatlanti-áramlás; Bretagne, Jylland-félsziget; Ardennek, Fekete-vidék, Finn-tóvidék, Flandriai-alföld, Francia-angol-lépcsővidék, Francia–Belga-rögvidék, Franciaközéphegyvidék, Holland-alföld, Holland-mélyföld, Izland, Lappföld, Londoni-medence, Lotaringia, Mezeta, Mt. Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Riviéra, Skót-medence; Anglia, Belgium, Benelux-államok, Bergen, Dánia, Egyesült Királyság, Észak-Írország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Skócia, Svédország, Wales; Amszterdam, Antwerpen, Birmingham, Brüsszel, Dover, Dublin, Eindhoven, Gällivare, Gent, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, IJmuiden, Kiruna, Koppenhága, Le Havre, Leeds, Licge, Lille, Liverpool, London, Luxembourg, Lyon, Malmö, Manchester, Marseille, Newcastle, Oslo, Párizs, Reykjavík, Rotterdam, Stavanger, Stockholm; Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), Euro-alagút. Legyenek képesek a témában megadottakon kívül az alábbi tevékenységekre: tudjanak információt szerezni műholdfelvételek alapján a települések fekvéséről, szerkezetéről önállóan(jártasság szintjén); tudjanak tényeket gyűjteni statisztikai adatok alapján önállóan (jártasság szintjén), ismerjék fel a korfák információtartalmát; állítsanak össze terméklistákat az egyes országok hazánkban is kapható termékeiből önállóan. A résztéma tartalma:
Észak-Európa országai Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Nyugat-Európa legnagyobb országa: Franciaország Franciaország szíve, Párizs A tenger vonzásában: Hollandia és Belgium
273
3.3 Dél- és Délkelet-Európa A résztéma célja:
A tengerparti fekvés időben változó társadalmi-gazdasági jelentőségének bemutatása a dél-európai országok példáján. Az egykori gyarmattartók változó világgazdasági súlyának érzékeltetése. A Dél-Európán belüli fejlettségkülönbségek és okaik bemutatása. A válsághelyzetből való kilábalás különféle útjainak bemutatása.
Követelmények a tanulókkal szemben: Ismerjék az alábbi fogalmakat: Általános fogalmak: albánok, baszkok, bolgárok, bosnyákok, görögök, horvátok, katalánok, macedónok, olaszok, portugálok, spanyolok, szerbek, szlovének, nemzetállam; dűnesor, lagúna, turzás; önerőre támaszkodás politikája, üdülőövezet, üdülőfalu, kikötőövezet, évszakosan vándorló állattenyésztés. Egyedi fogalmak: Adriai-tenger, Ebro, Égei-tenger, Garda-tó, Jón-tenger, Korinthoszicsatorna, Marica, Mura, Pó, Tejo, Tevere, Tirrén-tenger; Ciprus, Isztriai-félsziget, Kréta; Albán-hegyvidék, Dalmácia, Dolomitok, Donyec-medence, Etna, Karszt-hegység, Kasztíliai-választóhegység, Mezeta, Pindosz-hegység, Pó-alföld, Rodope, Szerbérchegység, Szófiai-medence, Thrák–Macedon-rögvidék; Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Jugoszlávia, Koszovó, Macedónia, Montenegro (Crna Gora), Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szerbia; Ankara, Athén, Barcelona, Belgrád, Bilbao, Dubrovnik, Genova, Lisszabon, Madrid, Milánó, Nápoly, Podgorica, Rijeka, Róma, Skopje, Szabadka, Szarajevó, Szófia, Thesszaloníki, Tirana, Torino, Újvidék, Vatikán, Várna, Velence, Zágráb. Legyenek képesek a témában megadottakon kívül az alábbi tevékenységekre: tudjanak információt szerezni műholdfelvételekből a települések fekvéséről, szerkezetéről (készségszinten); tudjanak tényeket gyűjteni statisztikai kiadványokból tanári irányítással (készségszinten), tudjanak szemelvényt elemezni önállóan (jártasság szintjén). A résztéma tartalma:
Dél- és Délkelet-Európa természeti képe A Pireneusi-félsziget országai Az Appennini félsziget országa: Olaszország A Balkán térség földrajzi képe Élet Európa napfényövezetében Képeslapok a Földközi-tenger gyöngyszemeiről
3.4 Kelet-Európa és Oroszország A résztéma célja:
A kontinens-belseji fekvés időben változó társadalmi-gazdasági jelentőségének bemutatása. A viszonylagos fekvés (domborzat, közlekedésföldrajzi helyzet, politikai környezet, stb.) gazdasági fejlődést meghatározó szerepének érzékeltetése. 274
A nyersanyagban való gazdagság és szegénység függőséget kialakító hatásának érzékeltetése. A történelmi és politikai változások legfőbb társadalmi-gazdasági hatásainak bemutatása.
Követelmények a tanulókkal szemben: Ismerjék az alábbi fogalmakat: Általános fogalmak: hátság; gyógyszeripar, gumi- és műanyagipar, műszeripar, pénzintézet; beloruszok, ukránok, moldovánok, észtek, lettek, litvánok. Egyedi fogalmak: Azovi-tenger, Dnyeper, Dnyeszter, Don, Donyec, Ladoga-tó, Onyega-tó, Pecsora, Prut; Kola-félsziget, Krím-félsziget; Donyec-medence, Karélia, Kelet-európaisíkság, Közép-orosz-hátság; Balti államok, Fehéroroszország, Moldova, Ukrajna; Dnyepropetrovszk, Harkov, Ivanovo, Jaroszlavl, Kalinyingrád, Kijev, Minszk, Moszkva, Murmanszk, Orenburg, Odessza, Riga, Szamara, Szentpétervár, Tallinn, Togliatti, Vilnius, Volgográd; Barátság kőolajvezeték, Szövetség földgázvezeték, Testvériség földgázvezeték. Legyenek képesek a tanulók a következő tevékenységekre a témában megfogalmazottakon kívül: be tudják mutatni a természeti adottságok szerepét a településhálózatban és a gazdasági élet területi elrendeződésében kelet-európai példák alapján; tudjanak összehasonlító szövegelemzést végezni önállóan (jártasság szintjén). A résztéma tartalma:
Kelet-Európa természeti és társadalmi képe4 Szomszédunk, Európa legnagyobb országa: Ukrajna Két kontinens országa: az Oroszországi Föderáció Gazdasgi körzetek Oroszországban 8. évfolyam
Témakörök: 1. Közép-Európa országai 2. Hazánk a Kárpát-medencében 3. Fejlődésünk trsadalmi alapjai 4. Hazai tájakon 5. A magyar gazdaság Év eleji évközi és v végi ismétlés
13 óra 9 óra 6 óra 11 óra 13 óra 4 óra
1. Közép - Európa országai A téma célja:
A kontinens-belseji fekvés időben változó társadalmi-gazdasági jelentőségének bemutatása. A viszonylagos fekvés (domborzat, közlekedésföldrajzi helyzet, politikai környezet, stb.) gazdasági fejlődést meghatározó szerepének érzékeltetése. A nyersanyagban való gazdagság és szegénység függőséget okozó hatásának érzékeltetése. A történelmi és politikai változások legfőbb társadalmi-gazdasági hatásainak bemutatása. Hazánk közvetlen környezetének megismertetése európai összefüggésekben. 275
A közép-európai országok hazánkkal való kapcsolatainak összefüggésekben való megismertetése. A tanulók közép-európai regionális tudatának kialakítása. Környezettudatos életmód kialakítása annak megértetésével, hogy a különböző adottságú közép-európai tájakon az emberi tevékenység kultúrtájakat hozott létre, amelyeken sokféle – egymásnak gyakran ellentmondó – térbeli kölcsönhatás és érdek érvényesül.
Követelmények a tanulókkal szemben: Ismerjék az alábbi fogalmakat: Általános fogalmak: csángók, csehek, lengyelek, németek, osztrákok, románok, székelyek, szlovákok; morénahát, városvonal, hegyvidéki gazdálkodás, havasi pásztorkodás, fotokémiai ipar, söripar, kanton. Egyedi fogalmak: Boden-tó, Duna, Duna–Majna–Rajna vízi út, Dunajec, Elba, FehérKörös, Fekete-Körös, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Ipoly, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Ruhr, Sebes-Körös, Szamos, Száva, Szent Anna-tó, Tisza, Vág, Visztula, Vltava; Al-dunaiszoros, Alacsony-Tátra, Bécsi-medence, Berni-Alpok, Beszkidek, Csallóköz, Cseh-erdő, Cseh-medence, Déli-Kárpátok, Dévényi-szoros, Duna-delta, Érchegység, Erdélyiérchegység, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerlachfalvi-csúcs, Gömör–Szepesi-érchegység, Grazi-medence, Hargita, Havasalföld, Harz-hegység, Jura hegység, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Lengyelközéphegység, Magas-Tátra, Mazuri-tóhátság, Mecklenburgi-tóhátság, Mittelland, Morva-medence, Német-középhegység, Nyugati-Alpok, Rajna-árok, Rajna–Ruhr-vidék, Román-alföld, Sváb–Bajor-medence, Szilézia, Szudéták, Vaskapu, Vereckei-hágó; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Burgenland, Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság; Arad, Bécs, Beregszász, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Bytom, Csíkszereda, Dortmund, Drezda, Duisburg, Eisenerz, Frankfurt, Galati, Gdansk, Gdynia, Gliwice, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Harkov, Kalinyingrád, Karlovy Vary, Kassa, Katowice, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Linz, Lódz Ljubljana, Ludwigshafen, Mannheim, Maribor, Marosvásárhely, Munkács, München, Nagyvárad, Nowa Huta, Ostrava, Poprád, Pozsony, Prága, Resica, Révkomárom, Salzburg, Sepsiszentgyörgy, Steyr, Stuttgart, Szamara, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Szczecin, Temesvár, Torda, Ungvár, Vajdahunyad, Varsó, Wroclaw, Zakopane, Zürich. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre: tudjanak adatokat és egyéb információkat szerezni nyomtatott, képi és auditív ismerethordozókból Közép-Európa különböző fejlettségű országairól önállóan (jártasság szintjén); tartsanak beszámolót vagy kiselőadást megjelölt forrásból történő önálló anyaggyűjtés és feldolgozás után közép-európai társadalmi-gazdasági együttműködésekről; tudjanak rendszerező vázlatot készíteni a tanórai anyagfeldolgozást követően (jártasság szintjén) A téma tartalma
Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Nagyhatalom Európában: Németország Németország sokoldalú ipara A Balti-tengertől a Kárpátokig: Lengyelország 276
Röghegységek ölelésében: Csehország Európa legmagasabb hegysége: az Alpok Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc A Kárpátok koszorújában Az Északnyugati-Kárpátok országa: Szlovákia A természeti erőforrásokban gazdag Románi Közép-Európa természeti képe 2. Hazánk a Kárpát-medencében A téma célja:
A Kárpát-medence fejlődéstörténetének egységes szemléletű bemutatása. A medence-jelleg közvetlen és közvetett földrajzi következményeinek érzékeltetése. Az ember életmódját meghatározó feltételek megismertetése a Kárpát-medencében. Annak bemutatása, hogy a társadalom hogyan alakította át a táj természetes képét, s ezzel milyen előnyökhöz jutott, és milyen károkat okozott. A Kárpát-medence kialakulási folyamatai és az ember környezet-átalakító tevékenysége közötti időbeli nagyságrendi különbségek érzékeltetése. A földrajzi helyzet kínálta természeti és társadalmi lehetőségek felhasználásának bemutatása.
Követelmények a tanulókkal szemben: Ismerjék az alábbi fogalmakat: Általános fogalmak: kaolin, mangánérc, perlit, permi vöröshomokkő, rézérc, uránérc, üveghomok, zeolit; medence-jelleg, napfénytartam, hőösszeg, szélkapu, “vénasszonyok nyara”, “fagyosszentek”, szikes tó, dolinató, beltenger, beltó; karsztvíz-kiemelés, tranzitország, népességszerkezet, népesedési válság, természetes fogyás, korfa, csecsemőhalandóság, születéskor várható átlagos élettartam, munkaképes kor, aktív kereső, elnéptelenedés, településformák, megyei jogú város, aprófalu, településhálózat; gazdasági szektorok, üdülő-, gyógy-, kulturális- és átmenő idegenforgalom, belföldi és külföldi turizmus, idegenforgalmi idény, falusi- és bevásárló turizmus, háztól-házig szállítás, körgyűrű, koncessziós autópálya, transzkontinentális szállítás, határátkelőhely; atomenergia, iparszerű termelési rendszer, távvezeték hálózat, telekommunikációs hálózat, tanya, szórványtelepülés, ipari körzet, külkereskedelmi áruszerkezet, cigányok, kisebbség; egy lakosra jutó GDP, szociális piacgazdaság, kereslet-kínálat, túltelített piac, energiapazarlás, háttéripar. Egyedi fogalmak: Balaton, Dráva, Fertő tó, Kis-Balaton, Mosoni-Duna, Pannon-tenger, Rába, Soroksári-Duna, Tethys, Velencei-tó; Közép-magyarországi nagyszerkezeti zóna; Alföld, Kárpát-medence, Közép-Duna-medence, Mórágyi-rög, Balatoni üdülőövezet, Adria kőolajvezeték, GYSEV, MAHART, MALÉV, MÁV, VOLÁN; Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye; Eszék, Hegyeshalom, Kelebia, Letenye, Rábafüzes, Rajka, Záhony; Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA); Kaán Károly, Tessedik Sámuel, Vásárhelyi Pál, Zsigmondy Vilmos.
277
Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre: ismerjék fel hazánk leggyakoribb ásványait, kőzeteit egyszerű vizsgálatok alapján, és tudják csoportosítani azokat keletkezésük, felhasználásuk szerint; nevezzék meg hazánk legfőbb talajtípusait képek és egyszerű vizsgálatok alapján, ismerjék területi elhelyezkedésüket és használhatóságukat; ismerjék fel a természetes és mesterséges elemeket a tájban, tudják keletkezésük körülményeit (készségszinten); ismerjék fel a főbb településtípusokat, a település- és közlekedési hálózat elemeit légi- és műholdfelvételek, térképi részletek segítségével; tudjanak korfát értelmezni megadott szempontok alapján; tudjanak diagramokat készíteni a népesség számszerű változásáról és a termelés időbeli alakulásáról (készségszinten); gyűjtsenek adatokat a hazai gazdasági ágak átalakulási folyamatairól, a népesedési válság kialakulásának okairól a sajtóból önállóan. A téma tartalma:
Hazánk helyzete Európában és a Kárpát-medencében A földtörténet krónikája Magyarország földjén Átmeneti jellegű éghajlat, szeszélyes időjárással Vizek a mélyben és a felszínen Küzdelem a vizek ellen, harc a vizekért Erdős pusztából kultúrtáj Természeti erőforrásaink Környezetünk állapota és védelme A Kárpát-medence tudós magyar kutatói
3. Fejlődésünk társadalmi alapjai A téma célja:
A tanulók általános és regionális ismereteinek alkalmazása hazánk természeti adottságainak, társadalmi-gazdasági jellemzőinek bemutatásakor. Eligazodás Magyarország múltjának társadalmi-gazdasági eseményeiben, hazánk nemzetközi törekvéseiben. A természeti tényezők hatásainak megláttatása a Kárpát-medencebeli népek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében, azok földrajzi összefüggéseinek megértetése. A hazai tájhoz, a magyar néphez, természeti és társadalmi értékeihez való kötődés kialakítása, reális alapokon nyugvó nemzettudat kialakítása. A környezet állapotának javítása érdekében tett hazai intézkedések megismertetése és a nemzetközi intézkedésekkel való kapcsolatuk megértetése. A főváros legfőbb természeti, gazdasági és kulturális értékeinek, az ország életében betöltött szerepének megismertetése.
278
Követelmények a tanulókkal szemben: A fogalmakkal kapcsolatos követelmények a résztémákban olvashatók. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre: gyűjtsenek adatokat a gazdasági ágak alakulásáról, valamint hazánk és az európai szervezetek kapcsolatáról könyvtári információkból, sajtófigyeléssel és statisztikák feldolgozásával önállóan (készségszinten); meg tudják tervezni a természeti és társadalmi környezetben végzett megfigyeléseiket önállóan (jártasság szintjén); tudják vizsgálni a hazai földi képződményeket, jelenségeket, folyamatokat a föld- és a környezettudományok szempontjai szerint önállóan (készség szinten), a társadalomtudományok szempontjai szerint tanári irányítással; tudjanak folyamatábrákat elemezni földtörténeti eseményekről, gazdasági tevékenységekről és külkereskedelemről (képességszinten), keresztmetszeteket és gazdaságföldrajzi sémákat a természetföldrajzi adottságok és a gazdasági jellemzők közötti összefüggések bemutatására (készségszinten) megadott szempontok alapján; be tudják mutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján (képességszinten); tudjanak keresztmetszeteket és gazdaságföldrajzi sémákat rajzolni a természetföldrajzi adottságok és a gazdasági jellemzők közötti összefüggések bemutatására (jártasság szintjén); tartsanak kiselőadást egy-egy hazai táj természeti, gazdasági és kulturális értékeiről önálló felkészülés után; tudjanak esszét írni egy-egy témáról tanári irányítással (jártasság szintjén); ismerjék fel képek alapján hazánk legjellegzetesebb tájtípusait, nagyvárosait, nevezetes épületegyütteseit, idegenforgalmi körzeteit; tudják feldolgozni kiállítások vagy valóság-megfigyelések tapasztalatait önállóan (készségszinten); készítsenek tablót és riportot hazánk idegenforgalmi vonzerejéről önállóan; fel tudják ismerni a topográfiai követelményekben szereplő fogalmakat, meg tudják mutatni azokat bármilyen méretarányú térképen, meg tudják fogalmazni földrajzi fekvésüket, be tudják jelölni a térképvázlatokba. Kapcsoljanak a topográfiai fogalmakhoz tartalmi jellemzőket. A téma tartalma:
A magyar népesség és elhelyezkedése Népesedési folyamatok, a népesség vándorlása Településhálózatunk. A falvak és a tanyák Az ubanizáció és városaink Budapes mint világváros
4. Hazai tájakon A téma célja: A tanulók ismerjék meg, hogy a Kárpát-medence alföldi tájai milyen életfeltételeket kínálnak, és hogy a viszonylagos fekvés milyen területi különbségeket alakít ki. A mezőgazdasági tevékenységek és a településtípusok történelmileg szoros kapcsolatának megláttatása és egymástól való elszakadásuk okainak megértetése. 279
Az alföldi mezőgazdaság, élelmiszeripar és kereskedelem kapcsolatainak megismertetése példákon keresztül. Az iparágak megtelepedésének és telepítésének időben változó okainak megismertetése. A dombsági és a középhegységi tájak kialakulása, domborzata, tájai. Természeti erőforrások a dombsági és hegyvidéki tájakon. A tájak benépesedése. A hagyományos településformák és a gazdálkodás kapcsolata, hagyományos életmód. A bányászat megváltoztatta az életet. A kőszénbányászat és a nehéziparosítás. A szénhidrogén-bányászat és a vegyipar kapcsolatrendszere. Az energiagazdaság bázisai. A hegységperemek, a völgyek és a medencék kialakulásának okai. Dombsági és hegyvidéki tájaink tájképi, idegenforgalmi, kulturális értékei.
Követelmények a tanulókkal szemben: Ismerjék az alábbi fogalmakat: Általános fogalmak: bokortanya, sortanya, szórványtanya, óriásfalu, nagyfalu, külterületi népesség, sakktáblaszerű falu, halmazfalu, parcellázás; hűtőipar, cukoripar, háztartási gépipar, mezőgazdasági gépipar, tartósítóipar, művelési ágak, szürke marha, rackajuh, merinói juh, hússertés, zsírsertés, broiler-baromfi, tenyészállat, állatsűrűség, lédús takarmány, szálas takarmány, háztáji gazdaság Egyedi fogalmak: Bodrog, Sió, Tisza-tó, Zagyva; Bácskai-löszhát, Bodrogköz, Dráva menti síkság, Duna–Tisza köze, Fertő–Hanság-medence, Gemenci-erdő, Győri-medence, Hajdúság, Hortobágy, Jászság, Kisalföld, Kiskunság, Komárom–Esztergomi-síkság, Körösvidék, Marcal-medence, Maros–Körös köze, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Nagykunság, Nyírség, Ság-hegy, Somló, Szentendrei-sziget, Szigetköz, Tiszántúl; Algyő, Almásfüzitő, Baja, Békéscsaba, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kalocsa, Karcag, Kecskemét, Kisköre, Kiskunhalas, Komárom, Lábatlan, Makó, Martfű, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykőrös, Nyergesújfalu, Nyíregyháza, Orosháza, Paks, Pannonhalma, Répcelak, Sarkad, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tiszalök, Tiszavasvári; Győr– Baumgarten földgázvezeték; Duna–Dráva Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park, Hernád, Sajó, Zala; Aggteleki-karszt, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang (Aggtelek–Domica-barlangrendszer), Baranyai-dombság, Belső-Somogy, Börzsöny, Bükk, Bükk-fennsík, Bükkalja, Cserehát, Cserhát, Csóványos, Dobogó-kő, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegyvidék, Dunazug-hegység, Északiközéphegység, Gerecse, Göcsej, Gödöllői-dombság, Hegyalja, Írott-kő, Istállós-kő, Kékes, Kemeneshát, Kőszegi-hegység, Külső-Somogy, Mátra, Mátraalja, Mecsek, Móriárok, Nyugat-magyarországi-peremvidék, Őrség, Pécsi-medence, Pilis, Salgó, Somogyidombság, Somos-kő, Soproni-hegység, Szekszárdi-dombság, Tapolcai-medence, Tihanyifélsziget, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Vasi-hegyhát, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Balassagyarmat, Balatonfűzfő, Bükk, Bükkábrány, Dombóvár, Dorog, Eger, Esztergom, Fertőd, Galyatető, Gyöngyös, Harkány, Hatvan, Hévíz, Hollóháza, Hollókő, Kaposvár, Kazincbarcika, Keszthely, Komló, Kőszeg, Miskolc, Nagykanizsa, Nagylengyel, Nyírád, Oroszlány, Ózd, Pápa, Parád, Pécs, Recsk, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Zalaegerszeg, Zalakaros; 280
Borsodi iparvidék, Borsodi-medence, Nógrádi-medence; Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park. Legyenek képesek a témában megfogalmazottakon kívül az alábbi tevékenységekre: gyűjtsenek a tájak földrajzi adottságaival kapcsolatos népszokásokat; mutassák be a településtípusok jellegzetességeit képek segítségével; tudjanak önállóan vázlatot készíteni olvasmányaikról (készségszinten), tudjanak jegyzetelni audiovizuális információk alapján (jártasság szintjén). A téma tartalma:
Legnagyobb tájunk, az Alföld Termékeny löszvidék Hordalékkúpok, árterek és gazdfaságuk A Kisalföld: virágzó iparvidék, élénk kereskedelemmel Dombvidéken, hegyvidéken: az Alpokalján A Dunántúli-dombság szelíd lankáin A Dunántúli-középhegység Átalakulás az egykori alumíniumipar földjén Az Északi-középhegység A nehézipar szülőföldjének mai gondjai Hazánk nemzeti parkjai
5. A magyar gazdaság A téma célja:
Annak megismertetése, hogy a Kárpát-medence dombsági és középhegységi tájai milyen feltételeket kínálnak, és annak megértetése, hogy az országon belüli viszonylagos fekvés milyen területi különbségeket idéz elő. A mezőgazdaság – élelmiszeripar – kereskedelem, valamint a bányászat – feldolgozóipar kapcsolatának megismertetése tájak példáin keresztül. A gazdasági fejlődés területfejlesztő hatásainak megértetése. A fejlesztésből kihagyott területek, települések ellehetetlenülési folyamatának megértetése (elöregedés, elvándorlás, munkanélküliség). A technológia- és infrastruktúra-fejlesztés gazdaságélénkítő szerepének megláttatása. Hazánk területi fejlettségkülönbségeinek megismertetése, azok okainak és következményeinek megértetése. Hazánk nemzetközi és regionális kapcsolatépítési, valamint integrációs törekvéseinek megértetése. Régiónk földrajzi jellegzetességeinek, országon belüli helyzetének, kapcsolatainak megismertetése.
Követelmények a tanulókkal szemben: Ismerjék a következő fogalmakat: Általános fogalmak: vásárlóerő, sűrű beépítettség, népesség-kibocsátó terület, népességvonzó terület, előváros, határ menti regionális együttműködések, vonzáskörzet, válságövezet, hátrányos gazdasági helyzetű terület, centrum, periféria, területi fejlettségkülönbség, alá- és 281
fölérendeltségi viszony, tömegközlekedés, villamosgépipar, nyomdaipar, vákuumtechnikai ipar, kötszövő ipar, konfekcióipar. Egyedi fogalmak: Budai-hegység, Pesti-síkság; Budaörs, Dunakeszi, Érd, Gödöllő, Pilisvörösvár, Százhalombatta, Szigetszentmiklós; Budapesti agglomeráció; Nemzeti Szabadkikötő, Ferihegy; Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, NyugatDunántúl régió, Alpok–Adria Munkaközösség, Duna–Maros–Tisza Eurorégió, Duna– Vág–Ipoly Eurorégió, Kárpátok Eurorégió. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre: végezzenek számításokat a népességszám növekedésének területi különbségeiről; tudják vitában megvédeni álláspontjukat; tudják alkalmazni korábban szerzett ismereteiket és képességeiket régiójuk földrajzi jellemzőinek összegyűjtésében, a gyűjtött tények feldolgozásában. A téma tartalma:
A magyar nemzetgazdaság jellemzői A gazdaság kulcsa: az energiagazdaság Húzóágazatok: a gépipar és a vegyipar Átalakuló mezőgazdaságunk Az élelmiszergazdaság A közlekedési és szállítási infrastruktúra A turizmus a béke „iparága” Külkereskedelmi kapcsolataink Magyarország régiói
282
ÉNEK-ZENE 1 - 8. osztály Az ének-zene a szavak fölött „hangzó nyelv” élményével és az aktív zenei tevékenységekkel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. Cél a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismertetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek lehetővé teszik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban. A zenei nevelés sajátos eszközei a zene megértésén, befogadásán és reprodukálásán keresztül lehetőséget teremtenek a harmonikus személység kibontakozásához. Kiemelkedően fontos a zene ízlésformálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A zeneirodalom alkotásainak megismerésén keresztül más művészeti ágakkal és műveltségi területekkel is kapcsolat teremtődik. A nemzeti kultúránk részét képező magyar népzene és műzene megismerése igen fontos a nemzeti identitás megőrzésében. Zenei hagyományaink, az európai zenekultúra alkotásainak tanulmányozása és a távoli kontinensek zenei nyelvének megismerése együttesen segíti a tanulókat zenei világképük kialakításában. A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Évfolyam
5.
6.
7.
8.
Heti óraszám
1
1
1
1
Évi óraszám
37
37
37
37
Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet tölt be a gyermekek érzelmi, értelmi és közösségi nevelésében. A közös éneklés által ható gazdag érzelmi hatás, a beleélés és az átélés színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, fogékonnyá tesz más emberek befogadására.
283
Cél- és feladatrendszer: Rendkívül fontos, hogy az iskolák egyéb éneklésre lehetőséget adó tantárgyaira, alkalmaira vegyék igénybe a gyerekek zenei képességét. A reggeli imák néhány perce alkalmas idő lehet éneklésre (zsoltározás, antifonális éneklés stb.). A misékre, ill. liturgikus eseményekre felkészülés illeszkedhet esetenként a zenei ismeretekhez. A miséken a közös éneklés által hangzó élményhez jutnak a fiatalok. Ennek igényes előkészítése és összeállítása fontos pedagógiai feladat is! Az énekkarnak a katolikus iskolában rendkívül fontos szerep jut. A miséknek, ünnepélyeknek és egyéb egyházi szertartásoknak nélkülözhetetlen szereplői a kórus tagjai úgy egyénileg (pl. zsoltárok), mind együttesen motetták, többszólamú misetételek éneklésekor. Már első évfolyamban is bekapcsolhatók a gyerekek a zsoltározásba (pl. antifonák éneklésével), egyszerűbb gregorián tételek megszólaltatásával. A további évfolyamokban a képességeknek megfelelően bonyolultabb egy- és többszólamú művek megtanításával és előadásával lehet a gyerekeket a koncertszerű éneklésig elvezetni. A kóruspróbákra külön órakeret kell biztosított. A szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezésével az előadói képesség gazdagítása. A csoport előtti éneklés lehetővé teszi az egyéni készségek kibontakozását és a helyes önértékelés kialakítását. A szépség fogalmi megismerésén keresztül, a tanulók életkori sajátosságaiból adódó társas kapcsolatok fejlesztése. A magyar zene különleges lüktetésével az érdeklődés felkeltése a régi magyar táncok iránt. A magyarság érzésvilágának megjelenésén keresztül a magyarság tudat erősítése. Népi hagyományok felelevenítése rigmusokkal, körjátékokkal. Egyházi és világi ünnepek, népszokások ápolása. Az énekléshez kapcsolódó tánccal, játékkal egybekötött éneklés segíti a szép testtartás, a jó légzés, és fizikai állóképesség erősödését. A művészetek megismerésén keresztül – a világ sokszínűségének bemutatása révén nyitott, őszinte személyiséggé formálás. A sokszínű és igényes zenei élménnyel az aktív muzsikálás igényének felébresztése. Elsődleges az élményt nyújtó zeneművek megismertetésén keresztül a zene megszerettetése és megértetése, valamint a zenei kulcskompetenciák: az ismeretek, készségek, az adottságok és attitűdök fejlesztése, amely nemcsak az ismeretszerzés képességét, hanem annak módját is interpretálja.
Anyanyelvi kompetencia A szóbeli kapcsolattartás főbb típusainak használata, kulturált és kifejező nyelvhasználat a mindennapi kommunikációban, mások megismerésének igénye Fogalmak, gondolatok, érzések, tények kifejezése, értelmezése (szóban és írásban), helyes és kreatív nyelvhasználat, különféle helyzeteknek megfelelő nyelvezet, szókincs használata, a nyelv másokra gyakorolt hatásának ismerete. A nem nyelvi jelek szerepének megfigyelése Igényes nyelvhasználat, jelek, jelképek a kapcsolattartásban, költői kifejezések, képszerű nyelvhasználat az érzelmek megfogalmazásában Köznapi nyelv és művészi nyelvezet összehasonlítása Szociális és állampolgári kompetencia Beilleszkedés, énközlés, identitás, énkép, önismeret, viselkedési és magatartási szabályok, mások nézőpontjainak figyelembe vétele, bizalom építése, empátia együttműködés, magabiztosság, integritás, sokféleség elismerése, kompromisszumra való törekvés, közösségi együvétartozás kifejezése, kötődés 284
Közös értékek, kapcsolatokhoz szükséges normatudat, együttműködés, empátia, mögöttes tartalmak, hangszín, hangsúly, szimbolikus kifejezések jelentősége a kapcsolatépítésben, egyén/csoport, nemek, előítélet a humor eszközeivel. Személyes és interperszonális képességek Krízishelyzet feloldása, stressz és frusztráció kezelése, empátia Európai identitás, együttműködés, alkotó önérvényesítés, sokféleség elismerése, kompromisszumra való törekvés Hatékony, önálló tanulás Vázlatkészítés, anyaggyűjtés, rendszerezés Segédeszközök használata, anyaggyűjtés, tanulás megszervezése egyénileg és csoportban, idővel, információval való hatékony gazdálkodás Motiváció és magabiztosság Közös munkára való képesség, tanácskérés, korábbi élettapasztalatok felhasználása Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség Élmények, érzések kreatív kifejezése a tradicionális művészetek nyelvén Az érzések kifejezésének fontossága Kulturális örökségünk Művészi alkotások értő és beleérző ismerete A mindennapi esztétikum szerepe Művészi önkifejezés Műalkotások és előadások elemzése Saját nézőpont összevetése másokéval Esztétikai érzék, nyitottság a kifejezés sokfélesége iránt Önismeret, énkép, lelki egészség felkészülés a felnőtt lét szerepeire Idegen nyelvi kompetencia Más nyelven kifejezett közös tartalmak (nemzetiség, ökumené) Mások megismerésének igénye, más kultúrák megértésének képessége
Javasolt egyházi énekek listája évfolyamonként Dalok kiválasztásának szempontjai: A dalok kiválasztásának elsődleges szempontja az volt, hogy a tanmenet által előírt énekek mellett, több egyházi ének is megjelenjen az órákon. Három, az egyház által is elfogadott énekeskönyvből válogattunk dalokat az életkori sajátosságokhoz igazodva: hangterjedelem, ritmus, lüktetés, előadásmód. Az énekek tanulása során törekszünk a megfelelő lelkület kialakítása. Az imádság egyik legkifejezőbb módja az éneklés. A katolikus iskolákban kiemelkedően fontos szerepe van az énekes imádságoknak. A cél a dalok megtanulásával, hogy a szentmisén résztvevő gyermek aktívan be tudjon kapcsolódni a liturgiába. Ezek a dalok az ének és a hittan tantárgy részét képezik, a tanmenet által előírt tananyag mellett, ezáltal a kötelező tananyaggal együtt számon kérhetővé válnak.
285
5.évfolyam Ünnepekhez kapcsolódó énekek 1. Pásztorok, keljünk fel 2. Jézus, világ megváltója (SzVU 70) 3. Krisztus feltámadott (SzVU 88) 4. Isten báránya 5. Jöjj, Szentlélek (SzVU 259) Taize-i énekek 1. Jézus életem (56) Áldjad én lelkem (sárga) 1. Ez az a nap (50) 6.évfolyam Ünnepekhez kapcsolódó énekek 1. Csordapásztorok (SzVU 20) 2. Dicsőség, mennyben az Istennek (SzVU 21) 3. Áll a gyötrött Isten anyja (SzVU 65) 4. Dicsőség, szent áldás, tisztesség SzVU 86) 5. A pünkösdnek jeles napján (ÉE 128) Taize-i énekek 1. Te vagy a fény (77) Áldjad én lelkem (sárga) 1. Áldásoddal megyünk (197)
7.évfolyam Ünnepekhez kapcsolódó énekek 1. Mint forró sóhaj (SzVU 13) 2. Fel nagy örömre 3. Keresztények sírjatok (SzVU 71) 4. Hol Szent Péter (SzVU 275) 5. Aki nékem szolgál (ÉE 600) Taize-i énekek 1. Jubilate Deo (3) Áldjad én lelkem 1. Magnificat (113)
286
8.évfolyam Ünnepekhez kapcsolódó énekek 1. Hív minket (ÉE 8) 2. Az angyal énekel (SzVU 16) 3. A keresztfához megyek (SzVU 63) 4. Örvendetes napunk támadt (SzVU 90) 5. Isten hazánkért (SzVU 293) Taize-i énekek 1. Gloria, gloria (9) Áldjak én lelkem 1. Ároni áldás (33) 2. Ne félj, mert megváltottalak 5. évfolyam (heti óraszám 1, évi óraszám 37 óra) Cél:
Pozitív érzelmek és érdeklődés megteremtése, fenntartása az ének-zenei élményeken keresztül. A változatos dalanyag önálló befogadására és reprodukálására való felkészítés, a zenei érzékelés, emlékezet, fantázia, gondolkodás fejlesztése. A dalok, zenei témák megismerésével az új ritmuselemek tudatosítása, felismerése, megszólaltatása. A kottaolvasási készség alapozása a megismert ritmikai és dallami elemekkel, fejlesztése egy- és két szólamban. A belső hallás folyamatos fejlesztése a dallamok felismerésével, jelrendszerről. Az ABC-s hangnevek megismerése, törzshangok violinkulcsban c1-c2-ig. Éneklés egy- és több szólamban, a zenei hallás finomítása, a zenei memória fejlesztése. Az önálló népdalelemzés előkészítése, az abszolút rendszer tudatosítása. Az emberi hang színein, hangfajták, szólamfajták ismeretén a hangszerek hangszínein, a zenekar hangzásán keresztül zenei ismeretek nyújtása, a hangszínhallás fejlesztése. A tartalomban meghatározott ritmikai elemek hangoztatása, tudatos felismerése, önálló, alkotó alkalmazása. A csoportos éneklés mellett, az egyéni éneklés fejlesztése A hangszert tanuló diákok bevonása közös muzsikálásba Népdaléneklés összekapcsolása néptánccal Az éneklési készség fejlesztése, az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására A zeneértő és érző képesség fejlesztése
Témakörök: 1. témakör: Énekes szemelvények 2. témakör: Zenehallgatás 3. témakör: Zenei ismeretek és készségfejlesztés 4. témakör: Zeneirodalmi ismeretek 287
19 óra 8 óra 5 óra 5 óra
Belépő tevékenységek
Tartalom
Éneklés: Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban Műzenei szemelvények éneklése az előadási jeleknek megfelelően Gregorián dallamok éneklése Reneszánsz és barokk zeneművek témáinak / részleteinek éneklése Kánonok csoportos éneklése
Újabb magyar népdalok (régi – új stílus), Más népek dalai Ünnepkörök új dalai Régi magyar dallamok a középkorból Középkori gregorián dallamok Reneszánsz és barokk zenei szemelvények témái Egyszerű többszólamúság (kánonok). Szózat (himnusz).
Zenehallgatás: Zenei műfajok felismerése hangzó példák alapján. Reneszánsz és barokk művek meghallgatása, stílusjegyek megfigyelése. A barokk zenekar hangszercsoportjainak megnevezése.
Improvizáció: Zenei olvasás - írás, zenei ismeret Új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása Új dallami elemek olvasása-írása Abc-s hangok jelölése g-kulcsban (c’-c”). A tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése. Zenei ismeretek Dalismeret Műismeret Népzene
288
Népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemzetiségi) Népdalfeldolgozások Gregorián dallamok Reneszánsz zenei szemelvények Barokk zenei szemelvények Zeneszerzők életútja, munkássága, rövid kortörténet (középkor, reneszánsz, barokk). Ritmus improvizáció egyszerűbb ritmus elemekkel.: Megtanult dalok Olvasógyakorlatok A zenehallgatás énekelt szemelvényei
Népdalok, műdalok, zenetörténeti Szemelvények (gregorián, reneszánsz, barokk). Népzenei és műzenei alkotások (gregorián, reneszánsz, barokk) A magyar népdal stílusrétegződése: régi stílus: sorszerkezet, ereszkedő dallamvonal, kvintváltás új stílus: visszatérő sorszerkezet, - kupolás dallamvonal; dudanóta; népi zenekar; Népi hangszerek: duda, tekerő, címbalom, citera.
Belépő tevékenységek
Tartalom Ritmikai fogalmak-ismeretek: Az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus; Dallami ismeretek: A felső ré és mi hangok Hangközök: egész- és félhang távolság; a tiszta hangközök: 1, 4, 5, 8 Hangnevek: Abc-s hangnevek g kulcsban Hangsorok: hétfokúság. Tonalitás: Dúr-moll tonalitás. Előadási jelek: tempó és dinamikai jelek, a tanult dalokhoz és a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva Szerkesztés: imitációs szerkesztés. Zenetörténeti korok: Reneszánsz, barokk; stílusjegyek. Zeneszerzők: Lassus, palestrina; Vivaldi, J. S. Bach, Händel Műfajok: Énekes – világi: madrigál; kantáta Énekes – egyházi: motetta, korál, oratórium Hangszeres: szvit, concerto, versenymű Zenei formák, szerkesztésmódok: rondó, menüett, fúga Szekvencia, recitativo; solo-tutti; Együttesek: Barokk zenekar Hangszerek: Orgona, csembaló; Oboa, trombita.
Zeneelmélet
Zeneirodalom
A továbbhaladás feltételei: Éneklés további 15 – az énekes tananyagnál felsorolt – szemelvény csoportos éneklése emlékezetből, a Szózat éneklése emlékezetből, új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal.
Zenehallgatás
többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján, 289
Improvizáció
a népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után, reneszánsz és barokk zeneszerzők megnevezése. variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel
Zenei olvasás - írás
ABC-s hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (c’-c”). 6. évfolyam (heti óraszám 1 évi óraszám 37 óra)
Cél:
Az önálló népdalelemzés gyakorlása. Az egybetartozó zenei gondolat egysége. A zenei ízlés megalapozása, a nép-és műzenei alkotásokban rejlő tartalmak elsajátításával. A magyar történeti énekek és a népzene kapcsolatának felismerése. Az egyszólamúság továbbfejlesztése, A kottaolvasási készség fejlesztése, tanult dallamok felismerése, lapról olvasás első látásra. Előjegyzés és dó-viszony összefüggésének ismerete 1 és 1b előjegyzéssel. A módosító jelek értelmezése kottakép alapján. Népzenei jellegzetességek megfigyelésére való képesség fejlesztése: új stílusú népdalok sajátosságainak megállapítása. Hallásfejlesztés: Dúr, moll hangsorok 1 és 1b-ig. Hangközök, hangsorok tudatosítása, megismerése, éneklése. Dúr, és moll harmóniák megismertetése. A zeneművekben különböző hangulatok, zenei karakterek, egyszerű formák, előadói apparátus megfigyelése különböző feldolgozásokban. A zeneműveken keresztül a fontosabb stíluskorokhoz kapcsolódó, különböző karakterű művek élmény-nyújtó hatásának átélése. A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség fejlesztése. Az éneklési készség fejlesztése, szép és kifejező éneklés formálására Oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és feszes giusso lüktetéssel
Témakörök: 1. témakör: Énekes szemelvények 2. témakör: Zenehallgatás 3. témakör: Zenei ismeretek és készségfejlesztés 4. témakör: Zeneirodalmi ismeretek Belépő tevékenységek
15 óra 8 óra 7 óra 7 óra Tartalom
Éneklés: A műzenei feldolgozásokban szereplő, már Újabb magyar népdalok és népszokások meghallgatott népdalok éneklése dalai Történeti énekek előadása Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai 290
Belépő tevékenységek
Tartalom
Klasszikus műdalok és témák énekes megszólaltatása kottaképből Klasszikus kánonok csoportos éneklése 6/8 lüktetésrendjének gyakorlása a vonatkozó dallamokban Az új hangközöknek a tanult dallamokban történő tiszta intonálása Módosított hangok relációkban történő tiszta Intonálása, szolmizált éneklése
Zenehallgatás: A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak szóbeli ismertetése Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése A magyar történeti zene és a bécsi klasszikusok zenei jellemzőinek összevetése Dúr-moll színezet különbségének megfigyelése Improvizáció: Ritmusvariációk rögtönzése 2-3 ütem terjedelemben Dallamalkotás adott témára: nyitás zárás Periódus rögtönzése Zenei olvasás – írás: Tájékozódás 1#-1b-s hangnemekben, Módosított hangok abc-s megnevezése, A szekund és terc hangközök felismerése kottaképről, beírása vonalrendszerbe. Zenei ismeretek Dalismeret Műismeret Népzenei ismeret Zeneelmélet
Ünnepek dalai Más népek dalai (újabb európai országból) Történeti énekek: - históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok Klasszikus műdalok Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények) Többszólamú szemelvények: Kánonok, bicíniumok Népdalfeldolgozások Könnyű kórusművek (a már tanult zenetörténeti korokból). Népzenei felvételek (szülőföld és más földrész népzenéjéből) Népzenei ihletésű művek Szemelvények a XVI.-XVIII. század magyar történelmi zenéjéből A bécsi klasszicizmus alkotásai - klasszikus dalok Klasszikus kor zenei alkotásai a XX. sz-i zenében Mozart című musical részletek Dallammodellként: tanult dalok és olvasógyakorlatok (ritmikai, dallami, formai elemeik) Az énekes és a zenehallgatási anyag tartalmai Kérdés-felelet elvű dallamok. Énekes tananyag Olvasógyakorlatok Zenehallgatási anyag szemelvényei
Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (barokk, klasszikus) Népzenei, népdalfeldolgozások Zeneirodalmi alkotások (barokk, klaszszikus). Új stílusú magyar népdal és sorszerkezetei, kvintválasz. Ritmikai fogalmak-ismeretek: Az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod Periódus, szimmetria Előadásmód:
291
Belépő tevékenységek Zeneirodalom
Tartalom A tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan Magyar történeti műfajok: Históriás ének. Zenetörténeti kor: Bécsi klasszicizmus; stílusjegyek Zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven. Műfajok: Énekes – világi: dal, opera, oratórium Énekes – egyházi: mise, gyászmise (requiem) Hangszeres: szonáta, szimfónia, versenymű (kadenciával), szerenád, divertimento. Zenei formák, szerkezetek: Triós forma, menüett, szonáta forma, rondó, scherzo. Művek pontos jelölése: Opus; numero. Együttesek: A szimfonikus zenekar; trió; vonósnégyes. Hangszerek: Harsona; lant (magyar történeti)
A továbbhaladás feltételei:
Éneklés
további 10, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott történeti ének, műdal, ill. szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből,
Zenehallgatás énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése, többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése témáik alapján, a szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése, a bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány művük felsorolása.
Improvizáció zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben)
Zenei olvasás - írás ismeret dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1#-1b-ig, a módosító jelek értelmezése kottakép alapján, tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján.
7. évfolyam 292
(heti óraszám 1 évi óraszám 37óra) Cél:
Az éneklési készség további fejlesztése a hangképzés folyamatával. A tanuló átsegítése a mutálás időszakán. Zenei jellegzetességek a nemzetiségek, etnikai kisebbségek dalaiban. Többszólamú éneklési készség fejlesztése a népdalkincs további bővítése újabb tájegységek, népszokások, jeles és ünnepnapok dalaival. Az ismeretek nehézségi foka a népzenei, műzenei anyaggal párhuzamosan nő, ezért a készségek fejlesztését rendszeres gyakorlás, folyamatos aktivitás biztosítja. A kottaismeret bővítése 2# és 2b előjegyzésű, egyszerű ritmusú, kis hangkészletű dallamokkal. A szext és a szeptim hangközök felismerése kottaképről. A zenei memória fejlesztése tanult műzenei, könnyebb témák kottából, majd emlékezetből való énekléssel. Elméleti tudnivalók elsajátítása egyszerű zenei szerkesztésmódok megismerése, a zeneművek ismerete, alapszintű elemzése érdekében. Tájékozódás az alapvető zeneművek és részleteinek témái, a legfontosabb karakterek alapján, a meghatározó stílusjegyek között. A romantikus zene iránti érdeklődés felkeltése. A csoportos éneklés mellett, az egyéni éneklés fejlesztése A hangszert tanulók bevonása a közös muzsikálásba Népdaléneklés összekapcsolása néptánccal Zeneértő és érző képesség fejlesztése A zene szeretete, a zenehallgatás szokásainak kialakítása együtt jár az ízlésformálással, elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (hangverseny látogatás) való bekapcsolódást.
Témakörök: 1. 2. 3. 4.
témakör: Énekes szemelvények témakör: Zenehallgatás témakör: Zenei ismeretek és készségfejlesztés témakör: Zeneirodalmi ismeretek Belépő tevékenységek
Éneklés: Romantikus dalok énekes előadása Többszólamú kórusművek bemutatása Más földrész dalainak éneklése Az új hangközök tiszta intonálása tanult dallamokban
5 óra 11 óra 12 óra 9 óra Tartalom
Magyar népdalok (pl. Kodály Zoltán daljátékaiból, Nemzetiségi és etnikai kisebbség újabb népdalai Ünnepkörök újabb dalai, más népek dalai A verbunkos dallamok Romantikus dalok és zeneművek könynyebb énekelhető témái, részletei Kánonok, bicíniumok, könnyű kórusművek (az évfolyam népzenei és műzenei anyagához és a korábban tanult stílusokhoz kapcsolódó anyagból)
293
Belépő tevékenységek Zenehallgatás: A romantikus zene stílusjegyeinek és műfajainak megismerése európai zeneszerzők alkotásaiból A romantikus nagyzenekar hangzásának elemzése (hangszerek felismerése), Más földrész népzenéjének meghallgatása autentikus előadásmódban Az eddig megismert népzenékkel való összehasonlítás Improvizáció: Ritmus improvizáció 2-3 terjedelemig
Zenei olvasás-írás: Előadási és dinamikai jelek értelmezése A szext és szeptim hangközök felismerése kottaképről. 2#-2b-s hangnemekben való tájékozódás. Zenei ismeretek Dalismeret Népzene
Zeneelmélet
Műismeret
Tartalom Népdalfeldolgozások (meghallgatott kórus művekből) Ünnepek zenéje A nemzeti romantika Európában (pl. nemzeti operák) A XIX. sz. magyar zenéje, A XIX. sz. európai zeneművészetének alkotásai Romantika a XX. sz-i zenében Dallammodellek. Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok: A A5 A5V AV; A A5 B A ; A A B A; A B B A. Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb. anyagához kapcsolódó tartalmak
Népdalok, műdalok, énekelt témák, könnyű kórusművek (romantika). Meghallgatott más földrészről származó és énekelt európai / magyar népzenei anyag fogalmai (parlando – rubato – tempo giusto). Hangközök: k6, n6, k7 és n7. Hangsorok: dúr-moll hangnemek 2#-2b-ig. Előadási jelek, zenei szakkifejezések: Dinamikai jelek: pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo < , decrescendo >, Tempójelzések: andante, moderato, allegro vivace Zeneművek és részletek a zenehallgatási anyagból (a XIX. századi romantika – a virtuozitás korából).
294
Belépő tevékenységek Zeneirodalom/ zenetörténet
Tartalom Zenetörténeti kor: Romantika Zeneszerzők: Erkel, Liszt Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner Műfajok: Népies műdal, verbunkos; rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, a romantikus dal, nemzeti opera Zenekar: A romantikus nagyzenekar, a virtuozitás jegyei.
A továbbhaladás feltételei:
Éneklés
Zenehallgatás
a magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése, a XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján, a romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása, a romantika jellegzetes műfajainak felsorolása.
Improvizáció
további 15, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből, verbunkos dallamok éneklése stílushű előadásban, népies műdalok éneklése szöveggel, emlékezetből.
dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján (megadott kezdősorokkal), rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával.
Zenei olvasás - írás
Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából, dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #- 2b-ig.
295
8. évfolyam (heti óraszám 1évi óraszám 37 óra) Cél:
Az éneklési készség további céltudatos fejlesztése. A magyar népdalok ősi rétegén keresztül a honfoglalás előtti idők zenei örökségének megismerése. A magyar népdalok sajátos előadásmódjának megvalósítása: parlando, rubato, giustos lüktetésű éneklés. A hang időbeli szerveződésének, időtartamának pontos felidézése, megszólaltatása, lejegyzése, ismert és ismeretlen zenei anyagban. A többszólamú ritmushallás, ritmuskészség fejlesztése. A jazz és a XX. század ritmikai problémáinak megismerése. Az eddig elsajátított zenei ismeretek alapján a kottaolvasás és -megértés önállóságának fokozása 2# és 2b előjegyzéssel. A népdalelemzésben jártasság kialakítása, önálló népdalelemzés. A zenei formák és műfajok felismerési képességének fejlesztése, ismereteik bővítése a XIX. és XX. sz. dalai, zeneművei alapján. Rendszerező, összefoglaló ismeretek a tanult zenetörténeti korszakok, nagy zeneszerzők ismert művei alapján. A csoportos éneklés mellett, az egyéni éneklés fejlesztése. A hangszert tanulók bevonása a közös muzsikálásba. Népdaléneklés összekapcsolása néptánccal. A zeneértő és érző képesség fejlesztése. A zene szeretete elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (hangverseny látogatásba) való bekapcsolódást.
Témakörök: 1. 2. 3. 4.
témakör: Énekes szemelvények témakör: Zenehallgatás témakör: Zenei ismeretek és készségfejlesztés témakör: Zeneirodalmi ismeretek
296
14 óra 14 óra 7 óra 2 óra
Belépő tevékenységek
Tartalom
Éneklés: Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, ballagás stb.) Az osztály által összeállított énekes műsor előadása. Zenei könyvtárhasználat: a tanult dalok földrajzi, korrajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése; zenei műszavak, régies- népies szavak jelentésének önálló megismerése. Zenehallgatás: Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei szemelvények segítségével) Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján A XX. század zenei irányzatainak felismerése többször meghallgatott zeneművek részletei alapján. A zenei műfajok áttekintése és összefüggések keresése a társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti tánczenékhez) A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott műzenei anyaghoz Tájékozódás a könnyű műfaj megjelenési formáiban, módjaiban (mindennapi hangzó zenei környezetünk jelenségeinek megismerése, értelmezése) Improvizáció: A tanult népdalformákban és hangkészletekben önálló rögtönzés Zenei olvasás-írás: Minden eddigi feladattípus (összegzés). Zenei ismeretek Dalismeret Műismeret Népzene Zeneelmélet Zeneirodalom/ zenetörténet
Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva) Más földrészek dalai Egyházi énekek Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei A századforduló és a XX. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei Többszólamú szemelvények Ismétlés anyaga: A magyar és európai zeneművészet századai, A zenei műfajok, A XX. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet, A dzsessz és jellegzetes műfajai A zene szórakoztató funkciói: táncok a zenetörténetben (a szvittől a rock and rollig) A könnyűzene ma
Dallammodellként: a tanult zenei anyag tartalmai.
gyakorlása A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga Dalok, énekes szemelvények (XX. század). Zeneművek, témák a zenehallgatási anyagból (XX. század). Autentikus előadásmód a magyar, európai és világzenében. Aszimmetria, atonalitás, poliritmia. A XX. század: 297
Belépő tevékenységek
Tartalom Zeneszerzők: Bartók, Bárdos, Kodály, Weiner és más kortárs szerzők Gershwin; Debussy, Ravel, Stravinsky, Honegger, Prokofjev, Hacsaturján, Britten, Penderecki. Irányzatok: Impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene Könnyűzene: a Beatles; Presley, Webber, Szörényi A dzsessz és a könnyűzene műfajai A mai könnyűzene (aktualitások)
A továbbhaladás feltételei:
Éneklés további 15, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből, verbunkos dallamok éneklése stílushű előadásban, népies műdalok éneklése szöveggel, emlékezetből.
Zenehallgatás
Improvizáció
a magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése, a XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján, a romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása, a romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján (megadott kezdősorokkal), rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával.
Zenei olvasás - írás
Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából, dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #- 2b-ig.
A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módjai:
Szóbeli értékelés, dicséret és buzdítás az önálló megszólaláskor. Játékos formák: kártyák, képek felmutatása hangszer és forma felismerésénél. A tanuló önkritikája, az osztály véleménye, a tanár összefoglaló elemzése.
298
Írásbeli értékelés: Dallamírás emlékezetből A gyengébbeknél adjunk lehetőséget a fejlődésre, szorgalmuk bizonyítására a tárgy más területén is. Csak minőségi produkcióra adjunk érdemjegyet.
Taneszközök: Lantos Rezsőné – Lukin Lászlóné: (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest) Lantos Rezsőné – Lukin Lászlóné: (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest) Lantos Rezsőné – Lukin Lászlóné: (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest) Lantos Rezsőné – Lukin Lászlóné: (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest)
Ének-zene az általános iskolák 1. osztálya számára Ének-zene az általános iskolák 2. osztálya számára Ének-zene az általános iskolák 3. osztálya számára Ének-zene az általános iskolák 4. osztálya számára
Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához (Művészeti, zeneelmélet és magyar népzenei alapismeretek); (Kulcs a muzsikához Kiadó,Pécs) – tartós tankönyv Pécsi Géza – Uzsalyné Pécsi Rita: Énektér 2. (A Kulcs a muzsikához c. tankönyv melléklete) – (Kulcs a muzsikához Kiadó, Pécs) Süle Ferenc – Albertné Balogh Márta: Daloskönyvem sorozat; Ének-zene 1-4. osztály számára (Apáczai Kiadó, Celldömölk) Németh Endréné Békefi Zsuzsanna: Daloskönyvem sorozat; Ének-zene 5-8. osztály számára (Apáczai kiadó, Celldömölk) Riznerné dr. Kékesi Mária – Ördög László: Ének-zene az ált. isk pianínó vagy zongora, . 5-6. osztály számára (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest) Lukin László – Lukin Lászlóné: Ének-zene az élt. Isk. 7-8. osztály számára (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest) Király Katalin: Ének-zene 5-8. osztály számára (MOZAIK Kiadó, Szeged)
szemléltető eszközök: Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához falitablói, ritmushangszerek: triangulum, dobok ütővel, cintányér, csengő, csörgődob házilag előállítható eszközök: köcsögduda, csörgők, dobok, népi hangszerek, stb., metronom, ritmuskártyák egy- és kétszólamban, mágneses tábla, kottázótábla, vonalas tábla, tanulói filctábla korongokkal hangvilla, ritmus- és dallamkártyák, hangoszlopkocka, videolejátszó, lemezjátszó, magnetofon, CD-lejátszó, CD-lemezek, szemléltető táblák, mozgatható hangsortábla: tanári, tanulói tábla, a hangsorok ábrái, dobogó, énekkari mappák, kották
299
RAJZ 5 - 8. osztály A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Évfolyam:
5.
6.
7.
8.
Heti óraszám:
1
1
1
1
Évi óraszám:
37
37
37
37
Célok és feladatok: A képi megismerés a látható (sőt a láthatatlan, a képzelet és az alkotó fantázia útján megközelíthető) világ kifinomult feltárásának kreatív, újrateremtő módja. A rácsodálkozás kalandjának örömforrás voltán, az önkifejezés elemi igényén, és a mindennapi látványok esztétikumának és a művészeti élményeknek befogadásán, átélésén, megítélésén túl a vizuális nevelés sajátos interdiszciplináris szerepet is betölt az oktatásban: a fejlett vizuális érzékelés, megfigyelőkészség, a természet szépségeinek, jelenségeinek megismerése, a belső látás és modellteremtő képesség, a kreativitás, a térlátás és konstruáló - képesség valamennyi tantárgy tananyagának elsajátításában nélkülözhetetlen szerepet játszik. Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti képi-plasztikai ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín- dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése; a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Az 5-8. osztályos tanulók fogalmi gondolkodása magasabb szintre emelkedik. Növekvő önismeretük, kritikára hajló magatartásuk erősödésével egyidőben, az alsóbb évfolyamokra jellemző szabad önkifejezési formát, fokozatosan a realitás igény, az objektívebb világszemléletre törekvés és az ennek megfelelő ábrázolásmód iránti igény váltja fel. Ezért a tantárgy feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, az általános vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása. Az alkotó tevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. A befogadó képesség fejlesztése a látvány analízisén, a műalkotások 300
elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakai és a magyar népművészet megismerése által valósul meg. A mindennapi személyes, közösségi, vallási igényeknek megfelelő épületek, tárgyak, eszközök formai és funkcionális elemzésén keresztül a magyar népi kultúra, az európai, az Európán kívüli tárgy és környezetkultúra és művészet megismerésével "mérlegelő és környezettudatos magatartás" alakítandó ki az ifjúságban. A keresztény kultúra építészeti, tárgyformáló és képzőművészeti hagyományainak, valamint a keresztény jelképeknek árnyalt ismerete az emberi kultúra értékeit kereső magatartásra ösztönöz. A változatos képzőművészeti és tárgyalkotó technikák megismerése és tevékenykedésre, alkotásra késztető gyakorlása, a különböző anyagok ismerete - tisztelete, a tervező - modellező gondolkodás és konstruálás fontos képességek, "kompetenciák" kialakítására, fejlesztésére alkalmas. Fejlesztési követelmények: A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. KULCSKOMPETENCIÁK Nyelvi (kommunikációs) kompetencia Alkotó és kifejezőképesség, művészet és társadalom összefüggései, kulturális azonosságtudat, A közvetlen kommunikáció (testbeszéd, gesztus) és a rögzített (írás, képírás, ábrázolás) vizuális közlés köznapi és művészi formái. Természettudományos és matematikai kompetencia Megfigyelés és képi elemzés, téri viszonylatok felismerésének képessége, A téri helyzetek felismerése az ábrán, modellalkotás. Digitális kompetencia A technológiai lépések betartásának alapszabályai Szociális és állampolgári kompetencia Környezettudatos magatartás Kezdeményező- és alkotóképesség , geometriai fogalmak, művészet és társadalom összefüggései, kulturális azonosságtudat, európai és nemzeti kulturális azonosságtudat
Alkotóképességek: A felső tagozatos diákok észlelési nyitottságát, érzékenységét, a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti érdeklődését a változatos alkotó tevékenységek motiválják. Képessé válnak tudatos megfigyelésre, vizuális viszonylatok, összefüggések, minőségek, részletgazdag emlékezeti megőrzésére, képzetek felidézésére. Képzelőerejük működése és fejlődése belső képekben való gondolkodásukban, (vizualizációban, szelekciókban, redukciókban, transzformációkban), képzettársításaik tágasságában, alkotásaik eredetiségében követhető. Alkotóképességük nyilvánul meg a komplexitás kedvelésében, a merev rend kerülésében, szokatlan megoldások alkalmazásában. Jelrendszerük többnyire árnyalt, egyéni stílusjegyeket hordoz. Kreativitásuk ötleteik áramlásában, probléma-megoldási leleményességükben, 301
érzelmekkel kísért tetteikben fejeződik ki. Érdeklődési körük szélesedésével feladataikat többféle anyag és eszköz használatával tudják megoldani. Elképzeléseiket megvalósításában módszerességre törekednek, meglévő készségeiket, ismereteiket könnyen mozgósítják. A tanulók egy része képes produktív alkotások létrehozására, míg mások inkább a reproduktív jellegű alakításban képesek igényes, elmélyült munkára, képesek eredményeiket kritikusan vizsgálni, törekednek mások teljesítményeit is reálisan értékelni. Befogadó, megismerő képességek: Vizuális megismerő és befogadó képességeiket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi világ iránti észlelési fogékonyság jellemzi. Eleven, mozgósítható érdeklődésűek, képesek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére. Vizuális memóriájuk által válnak képessé tevékenységbe ágyazott belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, viszonyításra, ok-okozat vizsgálatára, ítéletalkotásra, átalakításra). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát adott szempont szerint elemezni, értelmezni tudják. Növekvő objektivitással válnak egyre képesebbé a látható (tér- forma- szín-, változás, mozgás) minőségek és viszonylatok, problémák megítélésére, tárgyilagos szemléletére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, anyag, forma és tartalom, funkció, stb.) megértésére, szavakkal is kísért ábrázolásbeli analízisére. Vizuális, művészeti, képzeteiket ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemezések során, törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó más vélemények alapján. Esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződik, ízlésítéleteiket egyéniségüknek megfelelően képesek megfogalmazni. A tanulást segítő képességek: A vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben, a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit és ismeri meg forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban). Önismeret, önértékelés, önszabályozás A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek szinte mindegyike eredeti céljától függetlenül is személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást.
302
5. évfolyam (heti óraszám: 1, évi óraszám: 37óra) Belépő tevékenységformák: A tantárgy sajátossága, hogy a fő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik! Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezőeszköz-használat. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok megismerése a művészettörténet nyomvonalán haladva. Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézőpontnak megfelelő téri, formai, színbeli tanulmányok. Ábrázolási módok szemléleti megismerése. Színtapasztalatok rendezése. Alkalmazott grafikai tervezés.. Használati tárgy tervezése. Igény és stílus közötti kapcsolat feltárása. Témakörök, tartalmak, tevékenységek: Kifejezés, képzőművészet: 25 óra Nyelv A vizuális nyelvi eszközök (pont, folt, színfolt, vonalakkal alkotott folt), minőségek (textúra, faktúra, szín, forma). A vonal térkifejező, formahatároló, figyelemvezető kiemelő szerepe. Keresgélő-vázoló vonalak, vonalfajták. Síkjellegű és plasztikus formák. A színek, hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. Mozgás kifejezése (formaismétlés, mozgásfázisok, ritmus). Komponálás síkban, térben. Alkotás Személyes élmények, képzeleti képek megjelenítése, szubjektív-tudatos kiemelésekkel, fokozásokkal. A véletlen hatások kreatív beépítése a térbeli és síkbeli kompozíciókba. Konkrét események, történetek elbeszélése, irodalmi illusztrációk készítése képvagy szoborsorozatokban. Mozgás kifejezése a témának megfelelő grafikai, plasztikai feldolgozásokkal. Látványok, műalkotások képi, plasztikai átírása, egyszerűsítése, gazdagítása, átalakítása.
Befogadás Műalkotások elemzése a különféle feladatokhoz, és korszakokhoz kapcsolva. Képzőművészeti ágak (építészet, szobrászat, festészet, grafika), iparművészet, népművészet, műfajok (dombormű, körplasztika,) főbb jellemzői, a megfigyelt műalkotások technikái (akvarell, tempera, olaj, mintázás, faragás). Művészettörténet Őskor, Egyiptom, Mezopotámia, görög és római művészet. Népművészeti alkotások példái (szerszám, faragás, bútor, mézesbáb, tojásfestés) A múzeumok, a Szépművészeti Múzeum rendeltetése, szerepe.
Vizuális kommunikáció:
8 óra
Nyelv A vizuális nyelvi elemek, minőségek értelmező, tájékoztató, felhívó szerepe. Alkotás Téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzok készítése látvány után és képzelet alapján. 303
Modellek (tárgyak, formák) térbeli helyzetének, arányainak, és színviszonyainak megfigyelése és nézőpontnak megfelelő grafikus, színes és plasztikai ábrázolása. Tárgyak nézeti ábrázolása, származtatása egyszerű geometrikus formákból. Tervezés, adott közlő célnak megfelelő forma - és színredukciók alkalmazásával. Befogadás A térbeli helyzet meghatározási módja a viszonyítás. Térjelölési lehetőségek síkon (lejjebb-feljebb helyezés, takarás, elől- oldal és félnézetek). A térkifejező ábrázolás. A nagy rálátás. Síkszerűség, testesség. A részformák kapcsolódása. A testesség tónusokkal való megjelenítése. A fény-árnyék. A színkör. A sötét-világos kontrasztok, a fő- és mellékszínek. Telt színek, tört színek.
Tárgy és környezetkultúra:
4 óra
Nyelv A vizuális nyelvi elemek funkcionális és díszítő szerepe. Alkotás Egy saját használatra készülő tárgy (pl. társasjáték, ruha, taneszköz) kitalálása, elkészítése, az alkalmas anyagok és formai megoldás kiválasztásával. Befogadás A személyes felhasználói igény és a tárgy stílusa közötti kapcsolat felismerése. A tárgyalkotó művészet területei: a formatervezés és az iparművészet, a népművészet. A környezet és a tárgy, a természeti és az épített környezet viszonya. Technikák Vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Felületképzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. Szabadkézi tónusos rajzok. Grafikák: tus, diófapác, monotípia, papírmetszet. Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. Színes munkák kollázzsal (grafikai kiegészítés), frottázzsal, nyomhagyássalMintázás. Fazekas munkák a korong nélküli ősi eljárások alapján. Modellezés szabásmintával, papírtárgyak készítése hajtogatással. Papírmasé. Egyszerű szerkesztés körzővel, vonalzóval. Betűk kivágással, esetleg számítógéppel. Az ésszerű lépések betartásának alapszabályai.
Önismeret, önértékelés, önszabályozás
Személyes preferenciá tudatosítása. Saját képességek számbavétele. Saját és mások munkájának összehasonlítása, értékelése tanári segítséggel. Páros munkák.
304
A továbbhaladás feltételei: A tanuló képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait változatos vizuális eszközökkel kifejezni. Ismeri, megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módjait. Ismeri a tanult művészettörténeti korok fő stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább háromhárom alkotást. Rajzi elemzésekkel, szóbeli magyarázatokkal kísért vizuális megfigyelésekre képes. Egyszerűbb modellek, alakok egyes tulajdonságait az ábrázolásban ki tudja emelni. Kevésbé összetett látványt, kitalált tárgyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismeri a stílus és a forma szerepét a tárgyválasztó döntésekben. Több-kevesebb önállósággal alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat. Törekszik az adott célnak legmegfelelőbb anyagokat és technikák megválasztására. 6. évfolyam (heti óraszám: 1, évi óraszám: 37 óra) Belépő tevékenységformák: A kifejező alkotásokban a szín, a textúra és a faktúra, a komponálás tudatosabb alkalmazása. Növekvő önállóság az élmények, témák feldolgozásában. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok, műfajok megismerése a művészettörténeti korokat követve. Tanulmányokhoz kötődő formaelemzések és grafikai, festői, plasztikai megjelenítő munkák. A nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai. Színismeretek. Információk képi rögzítése, értelmezése. Adott funkciójú tárgy tervezése. Témakörök, tartalmak, tevékenységek: Kifejezés, képzőművészet: 25 óra Nyelv Építészeti hatáselemek (tömeg, szerkezet, centrális és tengelyes térelrendezés). A plasztikai kifejezés eszközei (térbeliség, tömeg, anyag, forma, felület). A szín kiemelő és ritmusképző szerepe. Felületképzés (vonalháló, folt és tónusvariációk, faktúrák). Jellegzetes kompozíciós megoldások (egyensúly, kiemelés, ritmus, szimmetria-aszimmetria) síkban, térben. Alkotás Mindennapi élmények, mozgalmas történelmi jelenetek képi-plasztikai feldolgozása. Eseménysor megjelenítése egy képen belül és képsorozattal. Befogadás A térélmény. A statikus és dinamikus elrendezés kifejező hatása a síkbeli térbeli alkotásokban. Az időbeliség ábrázolási lehetőségei. A fázisok, képsorok, kép a képben. Néhány alkotás (grafika, festmény, szobor, épület, tárgy) rajzos és szóbeli elemzése, összehasonlítása, a téma, a kompozíció, az anyag és technika alapján. A képzőművészeti ágak (grafika, festészet, szobrászat, építészet), műfajok (táblakép, szárnyas oltár, freskó, mozaik, kisplasztika, emlékmű, magán- és középület), műtípusok (tájkép, csendélet, portré) példái. 305
Művészettörténet (benne a magyar művészet). A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. Az ókeresztény művészet. A román kor. A gótika. A reneszánsz művészet. A népművészet példái (szövés, hímzés, viselet) A megismert alkotások címe, szerzője műfaja, technikája. Tájékozódás a Magyar Nemzeti Galériáról.
Vizuális kommunikáció:
8 óra
Nyelv A megformálás és a közlés tartalma, célja közötti összefüggés. A vonal, a vonalvastagság, az alakzatok, színek értelmező, jelentést hordozó szerepe a magyarázó rajzokban, közlő ábrákban. Alkotás Tagoltabb testes formák (tárgy, emberalak, növény) ábrázolása rajzbeli, színbeli, plasztikai tanulmányokban (arányok, belső szerkezet, fény-árnyék és színviszonyok). Rajzi vagy plasztikai tanulmány alak, tárgy mozgásáról, mozgássor ábrázolása téma feldolgozása kapcsán (henger, szalag) Formaelemző szerkezeti rajzok, metszetek, redukciók készítése (hengeres forma). Befogadás A nézőpont szerepe a téri helyzetek megítélésében (rálátás, szemmagasság, alálátás) és ábrázolásában. A formakarakter, formakontrasztok. A vetületi ábrázolás. Tárgyak, természeti formák térbeli modellezése. Metszősíkok, tengelyek. Színkontrasztok (hőfok- mennyiségi- minőségi kontraszt). A színek dekoratív és figyelemfelhívó szerepe. A képi közlések szabályai (ábrák, közismert jelek, szimbólumok, betű és szövegképek, egyszerű mozgóképi példák).
Tárgy és környezetkultúra:
4 óra
Nyelv A tárgyak használati és jelképes funkciójának kifejező elemei: anyag, forma, szín, felület, díszítés. A tervezés képnyelvi formái: vonalas műhelyvázlatok, részletrajzok, szabásrajzok. Alkotás Adott személy (pl. családtag) számára használati tárgy tervezése, modelljének elkészítése. Befogadás A tárgyakról leolvasható információk (jelentés, funkció, forma, anyag, szerkezet, technika). Tárgyak formájának kialakítása a kézművességben és a sorozatgyártásban. A tárgy rendeltetésének és formájának összefüggése.
306
Technikák:
Az alapvető technikák leírása az 5. évfolyamnál, továbbá: Lavírozás. Faktúraképzés. Szerkesztés körzővel, vonalzóval. Szövegírás (kivágott betűkkel, számítógéppel). Szöveg és kép-összeállítás (gyűjtött reprodukciókkal, képekkel, betűkkel). Vegyes technikák. Tér- és formaképzés, konstruálás (agyag, fa, papír, textil, drót, talált tárgyak). Kézműves technikák a lehetősé szerint (pl. batikolás, papírmerítés). Művészeti technikák (pl. testfestés a törzsi művészetben, kavicsszobor, agyagmunkák, dombormű, falfestés) esetleg az elérhető eljárások kipróbálása.
Önismeret, önértékelés, önszabályozás
Személyes preferenciá tudatosítása. Saját képességek számbavétele. Saját és mások munkájának összehasonlítása, értékelése tanári segítséggel. Páros munkák.
A továbbhaladás feltételei: A tanuló törekedik saját, személyes képi kifejezésmód kialakítására. A hangulat, az érzelmek kifejezését kiemeléssel, átírással oldja meg. Segítséggel alkalmazza a megismert műleírási elemzési módokat. Művészeti példákban felismeri és megkülönbözteti a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást felismer és megnevez. Megfigyelésen alapuló feladatait az adott szempontok figyelembevételével oldja meg, összehasonlító megfigyeléseket végez, szabályszerűségeket felismer. Értelemszerűen alkalmazza a megismert ábrázolásmódokat. Képes gondolatokat megjelenítő ábrák értelmezésére, készítésére, érthetőségre, egyszerűségre törekedve. Érti a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, képes adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Szenzomotoros képességeit összehangoltabb mozgás, eszközhasználati ügyesség jellemezi.
307
7. évfolyam (heti óraszám: 1, évi óraszám: 37 óra) Belépő tevékenységformák: Az önkifejezési érzék további kibontakoztatása. A művészeti alkotások és a kor, a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a művészettörténet szerint haladva. Vizuális - asszociatív analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások. A Monge-vetület, a Kavalieri axonometria megismerése. Színrendszerezés. Használati tárgy tervezése. Funkcióés formaelemzések. A tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata. Témakörök, tartalmak, tevékenységek: Kifejezés, képzőművészet : 18 óra Nyelv Építészeti hatáselemek (tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, kiemelések, ritmusok, aszimmetrikus, szimmetrikus térelrendezés, a külső térben betöltött hely). A plasztikai kifejezés eszközei (a térbeli kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület, a környezetben elfoglalt hely). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, redukált, átírt formák, színek). Jellegzetes kompozíciós megoldások (szimmetrikus, aszimmetrikus, centrális, horizontális, vertikális elrendezés). Alkotás Érzelmek, hangulatok megfogalmazása, az egyéni színvilág, érvényesítésével. Ember vagy állatfigurák elemző rajzi és plasztikai tanulmányozása, a karakterben, látványban rejlő többletjelentés keresése egyéni asszociációkra támaszkodva; átírás, fokozás, átalakítás. Irodalmi (zenei) mű, vagy történelmi esemény feldolgozása szabadon választott grafikai technikával. Befogadás A fény, a megvilágítás hatása a színekre, a hangulatra. A fények, színek, formák jelentést hordozó, érzelmi vagy gondolati tartalmakat kifejező szerepe. Szóbeli műleírások, elemzések, kompozíciós és színvázlatok. A vizuális művészet szerepe a megismert korokban és kultúrákban. A korstílusok jellemző jegyei. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A barokk kor. A XIX. század és a századforduló művészete, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus. Az impresszionizmus, a posztimpresszionizmus, a szecesszió. A népművészet példái (fazekasság). Tájékozódás a Szépművészeti Múzeumról. Elérhető művészeti gyűjtemény, kiállítás látogatása. Könyvtár és médiahasználat önálló feladathoz. Vizuális kommunikáció:
17 óra
Nyelv A geometrikus alapformák. A nézőpont, a fény-árnyék, a távlat, mint a vizuális hatás eleme. A tónusok. Színek értelmező, információs funkciója. Az érthető, pontos rajz, 308
az egyértelmű rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlőnyelvben. Alkotás Nagyobb méretű mesterséges és természeti formák szerkezetes távlati ábrázolása. Modellek rajzi, színbeli analízise a formai-szerkezeti, színbeli összefüggések szempontjából. A megértett formák átalakítása (csonkolással, vagy részek összevonásával, nagyítással stb.). Monge - vetületi és egyméretű axonometrikus ábrák szerkesztése modellből kiindulva. Térbeli helyzet olvasása vetületi vázlatokról: rekonstrukciós vázlatok készítése vetület alapján Pontos információt tartalmazó közlőábrák, diagramok készítése. Befogadás A megjelenítő, kifejező és közlő, a szabad és a geometrikus jellegű ábrázolásmód összevetése. A Monge háromképsíkos vetületi ábrázolás. Az axonometrikus ábrázolás. Az önárnyék, vetett árnyék. Színezet, telítettség, világosság. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex. Színek tér- és hangulati hatása.
Tárgy és környezetkultúra:
2 óra
Nyelv A tervezés vizuális nyelvi eszközei: vázlatok, részletrajzok, szabásrajzok, megjelenítő ábrák. A tárgy stílusjegyei, egyéni ízlésünk kifejeződése tárgyainkban. A környezet és az építmény viszonya mint a hatásrendszer eleme. Alkotás Használati tárgy (pl. öltözék, öv, gomb) tervezése adott funkcióra és stílusban, látszati és vetületi rajzban, szín és anyagmintával. Befogadás A funkció és forma kapcsolatának vizsgálata régi, ismeretlen, érdekes tárgyak megfigyelésével. A tárgyak és az életmód kapcsolata. Technikák Mint az előző évfolyamoknál, valamint: Síkbeli kompozíciók, festmények készítése; körplasztikák mintázása; a megismert grafikai eljárások alkalmazása. Grafikus megoldások (vázolás, tónusmegjelenítés vonallal). Szerkesztés körzővel, vonalzókkal, vonalkezelési pontosság. Képi közlések, ábrák, reprodukciók gyűjtése és felhasználása a különböző ábrázolásmódok elemzéséhez.
Önismeret, önértékelés, önszabályozás Saját és mások alkotásának értékelése. Saját értékek számbavétele. Önkritika. Együttműködés csoportmunkában. A továbbhaladás feltételei: 309
A tanuló törekedhet önálló, egyéni képi kifejezésmód kialakítására, de rendelkeznie kell a közlő ábrázoláshoz szükséges vizuális nyelvi készségekkel is. Kifejező és tervező munkáiban figyelembe veszi a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint képes műalkotásokat összehasonlítani. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és megnevez. Megfigyeléskor képes viszonyítani, megítélni, téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti a szabályszerűségeket és szóban is meg tudja fogalmazni. Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismeri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen szerkesztési feladatot. Alkalmazni törekszik a tárgytervezés és elemzés szabályait, módszereit. Problémamegoldási készségei megnyilvánulnak az önálló alkotó, tervező-kivitelező feladatokban Jártas a tanulás sajátos vizuális-manuális módjaiban, gyakorlottan használja az ábrázolás alakítás eszközeit. 8. évfolyam (heti óraszám: 1, évi óraszám: 37 óra) Belépő tevékenységformák: A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a XX. század első felének irányzataiban. Tér-, forma- színviszonyok tanulmányozása, az analízisből kiinduló absztrakciókra épülő átalakítások. A forma és funkció elemzése. Perspektív szerkesztések. Színismeretek összegzése. A tudományos és műszaki közlésmódoknak. A külső és belső építészeti tér elemzése. Tértervezési feladat megoldása.
Témakörök, tartalmak, tevékenységek: Kifejezés, képzőművészet: 18 óra Nyelv A szórt, vonalas, koncentrikus, szimmetrikus, aszimmetrikus, sűrített, rikított elrendezés térben és síkban. Egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, a figyelem vezetése (formák, színek, kontrasztok, vonalritmusok, fény-árnyék, tömegek). A térhatás és a síkban tartás tartalomi szerepe festészeti, grafikai és fotóművészeti alkotásokban. A látványrendezés vizuális eszközei, hatáselemei, a mesterséges fényhatások. Alkotás Személyes témák, érzelmek, gondolatok plasztikai vagy síkbeli kifejezése választott mérettel, technikával, inspiráló műalkotás felhasználásával. Tanulmány festése (emberalak, modellek közös beállítása), színbeli bontás, redukálás a látvány analízise alapján. Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülő feladatok megoldása művészeti példák nyomán. Befogadás Műelemzések a feladathoz és történelmi korokhoz kapcsolva. 310
A művészet funkciói, a korstílus és az egyéni stílus (kompozíció, vizuális nyelvi megoldások, anyag-forma-tartalom összefüggései) különböző korokból és kultúrákból származó alkotásokon. A mozgás és az idő megjelenítése álló- és mozgóképben. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A XX. század első felének művészeti irányzatai, a fauvizmus, kubizmus, futurizmus. Az expresszionizmus, a konstruktivizmus, a szürrealizmus és az op-art. A kortárs képzőművészet néhány alkotásának elemzése, megismerése. A népművészet példái (népi építészet). Tájékozódás a Magyar Nemzeti Galériáról. A közeli művészeti gyűjtemény, kiállítás meglátogatása. Könyvtár- és médiahasználat a feladatok önálló megoldásához.
Vizuális kommunikáció:
17 óra
Nyelv Az értelmező ábrák nyelvi elemei: geometrikus formák, vonalminőségek, értelmező színek, formaelemek térbeli összefüggései, arányviszonyok, faktúrák. A vázoló és szerkesztett vonal. Alkotás Épített téri egység (épület, utcarészlet) megfigyelése, vázlatos tapasztalati-perspektív ábrázolása. Egy vagy két iránypontos perspektív kép szerkesztése. Tanulmány: összetettebb természeti forma részletesebb analízise (pl. értelmező vázlat, részekre bontás, kiegészítés, vagy fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek), felhasználása szemléltető ábrák készítéséhez. Rekonstrukciók vetületi és axonometrikus rajzok alapján. Fotómontázs, képes történet összeállítása, esetleg animációs filmvázlat készítése. Grafikonok, diagrammok és feliratok tervezése. Befogadás A tér illúzióját keltő ábrázolás tapasztalati alapon: látszati rövidülések, méretváltozások, nézőpont. Vonaltávlat, színtávlat. A perspektivikus ábrázolásmód. A tanult ábrázolási rendszerek áttekintése. Térábrázolási módok, kevert nézőpontú ábrázolásmódok különböző korokban, kultúrákban. Színismeretek: Színritmus. Harmónia. Kontrasztok (színezet és hőfokkontraszt, sötét-világos, komplementer, szimultán, mennyiségi és minőségi kontrasztok).
Tárgy és környezetkultúra: óra
2
Nyelv Szöveg és ábra kompozíciós egysége. A valódi épületet kicsinyítve megjelenítő makett tömegviszonyai, részarányai, redukált formái. Alkotás Adott méretű tér megtervezése megbeszélt stílusban konkrét személy számára. Befogadás Az épület és a környezet formai kapcsolata (pl. külső tér, kert). Az építészeti tér és stílus, az épület, az életmód és a hely összefüggése. A természeti környezet védelme, gazdagítása: a környezettudatosság. Technikák 311
A megismert grafikai, festői, szobrászati technikák önálló megválasztása a feladatok megoldásához, igényes kivitelezés. Szabadkézi rajzok és szerkesztések. Szerkesztőeszközök (esetleg számítógépes rajzolói programok) alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés. Kollázs, papír- és fotómontázs készítése. Technikai kísérletek. Makettkészítés papírból, vegyes technikával. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Saját és mások alkotásának értékelése. Saját értékek számbavétele. Önkritika. Együttműködés csoportmunkában. A továbbhaladás feltételei: Az általános iskola befejezésekor a tanuló a tantárgyi munkára fordítható idő függvényében -, személyiségének megfelelő szinten rendelkezik a vizuális intelligencia és ítélőképesség alapjaival, többé-kevésbé önálló ábrázoló és kifejező alapképesség birtokában van. Alkotó képzeletét érvényesíti a szabad alakító, tervező feladatokban. Befogadóképességének intuitív megnyilvánulása mellett törekszik esztétikai élményei tudatos átélésére. Adott szempontokat követve alkalmazza a tanult tapasztalati és összehasonlító műelemzési módszerek valamelyikét. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és megnevez. Jártas a téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében, érti, hogy ezek a látható jelenségek megértésének az eszközei. A megértés és közlés céljával alkalmazza a téri, formai, színbeli analízis, és redukció tanult eljárásait. Rendelkezik az ábrázolási konvenciókhoz szükséges térszemléleti alapokkal, képes egyszerű vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni. Tudja, hogy a vizuális kommunikáció a dolgok elvont jeleit, képeit, szimbólumait használó vizuális nyelv által működik, érti a közhasznú, a tudományos, a műszaki és a művészi, a tömegkommunikáció funkcióját, felismeri különbségeiket. Ismeretei vannak a tárgy- és térformálás, az építészet tanult alapkérdéseiről, törekszik betartani a kultúrált, környezettudatos, az emberi alkotást és művészetet tiszteletben tartó magatartás szabályait. Tájékozottsággal bír a vizuális megjelenítés hagyományosabb és újabb (technikai) formáiról, megérti, hogy mindezek a kifejezés és közlés eszköztárának gazdagítását szolgálják. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: A rajz és vizuális nevelés tantárgy alkotásközpontú, ezért az értékelésnek is elsősorban a képességek, készségek fejlődését kell nyomon követnie a gyerekek munkáiban. Komplexitásból következően egy-egy gyermek tantárgyi teljesítményei is mindig többszintűek. Más-más színvonalú eredményt érhetnek el a megfigyelés, az elemzés, a gyakorlati feladatok, vagy a művészeti ismeretek területén. Így az ellenőrzésben, értékelésben is rugalmasan a gyermekek eltérő adottságaihoz, egyéni fejlődésének üteméhez kell igazodni! Az ellenőrzés-értékelés legfontosabb feladata, hogy az elvárás, ellenőrzés, és minősítés eszközeivel a tanulókat az önértékelésben, saját fejlődésük követésében, reális megítélésében segítse, saját teljesítményük elemzésének szokását bennük kialakítsa. Az értékelés lehetőleg térjen ki a kis részletekre is (hiszen sokszor csak ezekben mutatható ki a fejlődés ténye, de a kevésbé motivált gyerekeknek ezek is jelentős sikerforrások lehetnek).
312
Az egyéni és közös megbeszélések, az óra alatti és az óravégi értékelés egyaránt a jó, ötletes, kifejező megoldásokat, próbálkozásokat vagy a feladatnak való megfelelés mértékét, az érdeklődő közreműködést állapítsák meg. Az értékelés alkalmai szolgálják a tanultak megszilárdítását, a gyerekek szemléletének irányítását és ízlésének alakítását, és a teljesítmény örömét. A tanulói munkák elemzésekor – a személyes érintettségre való tekintettel – lehetőleg elmarasztaló megjegyzés ne fűződjön. Ehelyett érdemes rámutatni az érdekes-értékes gondolatokra, ígéretes ötletekre, értékelni a művészet iránti érdeklődést, kiemelni a tanuló munkáiban a jól sikerült részleteket, méltányolni az elrontott-újrakezdett munkáknál a bátorságát és a kitartását. A vizuális befogadás helyzeteiben a gyerekeknek a látványokról, műalkotásokról, egymás munkáiról szóban is meg kell nyilatkozniuk, önálló véleményt kell formálniuk, tetszésítéletüket indokolniuk kell, amely alkalmakkor a szakkifejezések szakszerű használata is megméretik. Ezért fontos a tantárgyi ismeretket (műalkotások adatainak felidézése, műfajok megnevezése, a könyvtár művészeti albumainak önálló használata, stb.), és a verbális aktivitást is értékelni. A képességfejlesztés alapszabálya: az értékelés soha ne maradjon el! Az értékelés, ellenőrzés lehetséges területei: Az egyéni és közös korrektúra, a konkrét feladattal kapcsolatos személyes konzultációk, az önellenőrzés megkövetelése, a tanórákon történő folyamatos szóbeli értékelés keretében valósulhat meg. A közös értékelésre az együttes eredmények áttekintésekor kerül sor, alkalmat adva az elvégzett munka feletti öröm kinyilvánítására. A tanulók munkáinak kiállítása, bemutatása az értékelés sajátos eszköze! Az adott szempontok szerinti elemzés a tanulók és a nevelő részéről egy-egy feladat, vagy több tanórán át tartó témafeldolgozás befejezésekor valósulhat meg. Ilyenkor a konkrét feladat céljával vetjük össze a csoport és benne az egyének teljesítményét, kiemelve a sikeres megoldásokat, a fejlődés tényét, a feladatmegértését, az eredetiséget. Mindezek összegzéseként kerülhet sor az adott iskolában szokásos írásos, vagy érdemjeggyel minősített tanév közbeni, és osztályzattal lezárt a félévi és tanév végi értékelésre. Az értékelésnek számos, egymástól igen eltérő célja lehet, ezek közül a legfontosabbak a következők:
a személyiségfejlődés elősegítése, ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés, a tudás minősítése, informálás, informálódás az elért eredményekről, lemaradás feltárása és felzárkóztatás, tehetség felismerése és fejlesztése, pálya- és iskolaválasztás elősegítése, pedagógiai tevékenységre való visszahatásával annak fejlesztése.
Az értékelés célja határozza meg, hogy az értékelésnek mely típusát kell választani. A formatív értékelés (formáló, segítő) a vizuális nevelésben az értékelés leggyakoribb típusa. (Idetartozik az órai gyakorlati munkát rendszeresen kísérő tanári biztatás, dicséret, kritikai megjegyzés.) 313
A szummatív értékelés a tantervi követelményekből kiinduló, pontos kritériumrendszeren alapuló értékelés. Azt mutatja meg, hogy az elérendő céloknak, fejlesztési szinteknek, elvárásoknak milyen mértékben felel meg a tanuló teljesítménye. Céljától függően lehet szintfelmérő, diagnosztizáló vagy záróvizsga típusú értékelés. A felmérő olyan szummatív értékelés, amely a tanuló tudásának jelenlegi szintjére kíváncsi. (Ennek ismeretére a tanárnak a továbbhaladás tervezéséhez feltétlenül szüksége van.) A diagnosztizáló értékelés arra kíváncsi, hogy a felmérés során mutatkozó bizonyos problémák milyen okokra vezethetők vissza. (Erre a korrekciók elvégzéséhez, a felzárkóztatáshoz, a hiányosságok pótlásának tervezéséhez van szükség. Az értékelés alapja: Az értékelés céljától és típusától függ, hogy a tanuló szóbeli spontán megnyilvánulásai, órai „felelete”, esetleg kiselőadása alapján vagy az órai gyakorlati munkái (rajzolás, tárgykészítés, írás, stb.), esetleg otthonról hozott munkái alapján értékeljük tevékenységét. Az értékelés módjai: Szóbeli értékelés: A rajzóra egyik legértékesebb mozzanata, hogy a tanár a gyakorlati (műtermi, műhely) munka során folyamatos és intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandó a formatív, szóbeli értékelés. Nem a minősítés, hanem az egyéni előmenetelt segítő biztatás, illetve a hiányosságok feltárása a cél, ami segíti a tanuló önértékelésének kialakulását, fejleszti önismeretét. Kiváló, sokirányú nevelő hatása van az óra végi közös, a tanulók bevonásával történő szóbeli értékelésnek is. Írásbeli értékelés: Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a értékelés elemei. Az érdemjegyeknél-osztályzatoknál a rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak: rámutathatnak bizonyos problémákra, és javaslatokat tehetnek a fejlesztésre. A tanulók írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet. Az osztályzás: Fontos szem előtt tartani, hogy az osztályzattal történő értékelés a tantervi követelmények megvalósulását ellenőrző-számonkérő értékelés legyen. Nagy zavart okoz, ha az osztályzat hol a biztatás eszköze (formatív értékelés), hol pedig a tudás minősítése. A rajz és vizuális nevelés tantárgy ellenőrző-értékelő tevékenysége alapjának a képességfejlődés egyéni eltéréseinek tudomásulvétele mellett a következetes, objektivitásra törekvő értékítélet kialakítását kell tekintenünk. Tankönyvek:
Környeiné Gere Zsuzsa - Reegnné Kuntler Teréz: Tér - Forma – Szín Horváth Katalin: A képzelet világa 5-8 évfolyam (Tk.,2008) Imreh Zoltánné: Korok és stílusok (I-III. kötet) Tóthné Sándor Zsuzsa: Ábrázolás és művészet, (Tk., 1988 ) Pázmány Ágnes-Permay Éva: Látás és ábrázolás. Gimnáziumi tankönyv osztályok 314
számára, Tankönyvkiadó, 1991 A keresztény művészet lexikona, Corvina, 1986 Baranyi Károly: Mit, miért, hogyan ?, Hunga-Print, 1994 Dercsényi-Hegyi-Marosi-Török: Katolikus templomok Magyarországon, Hegyi és tsa, 1992 Guardini, Romano: Az Egyház jelei (Örökmécses), Szociális Misszióstársulat, 1938 H. Nagy Valéria: Lelki egészségtan, Magister, 1993 Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám: Jelképtár, Helikon, 1990 Kalendárium, Korona Kiadó Budapest, 1993 Szabó Attila: Jézus élete és tanítása, Szombathely, 1990 Szabó Attila: Az Ószövetség a művészetekben, Bibliaiskolák közössége Bp., 1991 Várnagy Antal: Liturgika, Lámpás kiadó, 1993 (Segít eligazodni a katolikus liturgia világában. A vallásos cselekedetek és s tárgyak jelentését tárja fel. Pl. miseruhák, színek.) Baktay Patrícia: A vizuális szókincs gyarapítása és kreatív alkalmazása a síkban és a térben, Tankönyvkiadó, 1982 Baktay Patrícia-Koltai Magdolna: Beszélő tárgyak, Tk., 1989 (A tárgyformálás módjaira ad kitűnő példát, nemcsak technikák ismertetésével, hanem a népművészet formakincsének alkalmazásával is.) Balogh Jenő (szerk.): A vizualitás szerepe a tanításban. Balogh Jenő: A vizuális nevelés pedagógiája, Tk., 1969 Bálványos Huba - Sánta László: A vizuális megismerés és a vizuális kommunikáció, Budapesti Tanítóképző Főiskola, 1991. Buzinkay Géza: Kunyhók, házak, paloták. Művészetről gyermekeknek" sorozat, Képzőművészeti Kiadó Vállalat, 1984 Alison Cole: Perspektíva, Szemtanú sorozat, Park Kiadó, 1993 Horváth Dénes: Szín és forma, Móra, 1981 Itten, Johannes: A színek művészete, Corvina, 1970 Kardos Mária: Mintázások agyagos munkák, A Szórakaténusz Módszertani kiadványai, Kecskemét, 1987 Kárpáti Andrea: Képolvasás, Tk., 1985 Kepes György: A világ új képe a művészetben és a tudományban, Corvina, 1979 Kiss Katalin Ágnes: Művészeti vizuális nevelés, Tankönykiadó, 1985 (Tanári kézikönyv) Kleineisel János: Építészet I. (Környezetünkről), Tankönykiadó, 1984 Kleineisel János: A forma hatalma, Móra, 1994 Kún Anna - Békés Márta: Ez neked is sikerül, Móra, 1976 Dr. Kriston Vízi József (szerk.): "Ős-öreg fenyőből örömre", Kecskemét, 1988 C. Lastrego - F. Testa: Nézz, láss, kérdezz! I-III., Gondolat, 1983 Molnár C. Pál - Solymár István: A képzőművészet iskolája, Alap Kiadó Macko - Nevrelova: Képzőművészeti nevelés, Bratislava, 1978 Pogány Frigyes: A szép emberi környezet, Gondolat, 1976 Rajzolj velünk!, Móra, 1969-70 Dr. Rendes Béláné: Látásnevelés (kézirat), Kecskeméti Pedagógiai Könyvtár Sipos Endre: A vizuális- esztétikai nevelés lehetőségei, Fővárosi Pedagógiai Intézet, 1992 Sipos Endre: A rajztanítás alapvető kérdései, FPI., 1990 Soltra Elemér: A rajz tanítása, Tk., 1982 Szalai Zoltán: A kockától az aktig, Múzsák Közműv. Kiadó, 1986 315
Szávai István: Rajzoljunk együtt! Kiadja: Szolnok, dr. Münnich Ferenc Körúti Általános Iskola Székácsné Vida Mária: Gyermekművészet Japánban S. Nagy Katalin: "Pompázik fénnyel a ház..." Képes lakásbelső - történet, Balassi Kiadó Budapest, 1993 Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány, Magyar Médiapedagógiai Műhely, 1993 Várnagy Ildikó: Vizuális játékok, Népművelési Propaganda Intézet, 1980 Király Sándor: Általános színtan és látáselmélet, Tankönyvkiadó, 1969 László Enikő: Kézművesség
316
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5 - 8. osztály A technika és életvitel általános célkitűzése és feladata, hogy az iskolát befejező tanulók tudjanak élni, dolgozni és tanulni a technikai világban. - Jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a szűkebb és tágabb technikai környezetben, magabiztosan és szakszerűen használják az eszközöket, tárgyakat, épületeket. - Legyenek képesek a tárgyak, eszközök, árucikkek, szolgáltatások megfigyelésére, meghatározott szempontok szerinti kritikus elemzésre, összehasonlításra, a beszerzés és a használat során döntés előkészítésére és döntésre. - Tudjanak dolgozni, azaz rendelkezzenek a technológiai folyamatok alapvető ismereteivel, gyakorlatával, szokásaival, fogásaival. - Készüljenek fel a technikai világ további megismerésére, a tanulásra. A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként:
Évfolyam:
5.
6.
7.
8.
Heti óraszám:
1
1
1
1
Évi óraszám:
37
37
37
37
Alapvető célok:
Rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakítása. A technikai környezet és kapcsolatrendszerének megismerése. Olyan képességek, készségek, beállítódások kialakítása, melyek segítik a technikai környezetben való eligazodást. A környezeti problémák bemutatása, technikai megelőzési lehetőségek feltárása, a környezetgazdálkodás elveinek megismerése. Az egészséges életmód felismerése. A közlekedésben való önálló részvétel kifejlesztése. A technikai és életviteli problémák megismerése, tervező, modellező, kivitelező tevékenységek végzése.
Feladatok:
A technikai rendszer fogalomkörének megismerése. A technikai fejlesztés folyamatának jellemzése. A fejlesztésben szerepet játszó egyéniségek és munkáik megismerése. Az anyag, az energia és az információ átalakítás jellemzőinek és összefüggéseinek ismerete. A technika társadalmi- és természeti környezetre és rendszerekre kifejtett hatásainak vizsgálata konkrét esetekben. Az építészet jellegzetességeinek elemzése. Közlekedési rendszer megismerése, a fontosabb közlekedési szabályok elsajátítása. Helyes közlekedési magatartás kialakítása. A nemzeti és egyetemes kultúra fontos életmódi és technikai elemeinek elsajátítása. A városi és falusi élet, valamint azok feltételeinek megismerése. 317
Az egészséges életmód ismérveinek megismerése, az öltözködés, a táplálkozás tudatos szervezése, a lakás, a közlekedés, a tágabb lakókörnyezet. A kreativitás, a kézügyesség fejlesztési eljárásainak megismerése. A pályaválasztáshoz szükséges információk elsajátítása, szakmák, szakterületek, foglalkozások megismerése. Önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Saját és társai munkájának értékelése.
KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Különféle kommunikációs helyzetben kommunikálni tudjon (például: szóban, írásban, szövegértésben). Matematikai kompetencia Rendelkezzen azzal a képességgel, hogy rendszerezni, következtetni, indokolni és problémát megoldani tudjon. Természettudományi kompetencia Lássa meg az emberi tevékenység okozta változásokat. Gyakorlatias módon tudja tudását alkalmazni új berendezések megismerésében és működetésében. Kritikus és kíváncsi attitűd alakuljon ki benne. Digitális kompetencia Értse és alkalmazza az információs társadalom technológiáit. Készüljön fel a technikai világ további megismerése, a tanulásra. Alakuljon ki saját tanulási stratégia, a figyelem fokozatos összpontosítása mellett. A tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazni tudják (a hatékony, önálló tanulás). Szociális és állampolgári kompetencia Értse meg az egészséges életvitel-meghatározó szerepét, normatudat, viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Különféle területeken hatékonyan tudjon kommunikálni. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Segíti a mindennapi életben, majd a munkahelyén abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejező képesség Tudja elképzeléseit, élményeit tárgyakban, modelleken, makettekben, az építésben esztétikusan kifejezni Követelmények:
A technika, a gazdaság világában, a környezetben kreatív módon tudjanak élni. Problémamegoldó, elemző és rendszerező képességük a technikai tevékenység során fejlődjön. Térszemléletük, képolvasási-rajzolási, tervezési, szervezési, modellezési, kivitelezési, esztétikai érzékük, kézügyességük fejlődjön. Értékelő és elemző készségük, beszéd- és kifejezőkészségük fejlődjön a tervező és kivitelező munka során. Az elemi munkaszokásokat, algoritmusokat, a kultúrált magatartást és életvitelt sajátítsák el.
318
Tartalom: A technika és életvitel tantárgyhoz szaktantermi oktatásra van szükség. Intézményünkben megfelelő tankonyha, műhelyterem, varrógépek, számítógéppark áll rendelkezésre. Üzemlátogatásokkal és tanulmányi sétákkal is segíthetjük a képzést. Az órai munkák jellemző módszere a kiscsoportos, párokban végzett munka. A technika órákat a tevékenység, a gazdag szemléltető anyag használata jellemzi. Értékelés: Az ismeretek, a tevékenységek és a munkafolyamatok eredményeinek folyamatos és záró értékelése. Az értékelés és ellenőrzés mindenkor előre megadott szempontok alapján történik. A tankönyvkiválasztás elvei: A tankönyvek felhasználása a fejlesztési feladatok megvalósítását, az ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztését teszik lehetővé. A belépő tevékenységi formák elsajátításához, gyakoroltatásához és önálló alkalmazásához gazdag választékot biztosítanak. Ajánlott tankönyv:
Technika és életvitel 5-8. (Apáczai Kiadó) Technika 5-8. (Műszaki Tankönyvkiadó) Technika és életvitel (Nemzeti Tankönyvkiadó) 5. osztály (heti óraszám: 1, évi óraszám: 37 óra)
Cél:
A technika főbb ismeretköreinek: az anyagátalakítás, a tervezés-építés, a modellezés, a közlekedés és a háztartástan ismeretanyagának bővítése. A háztartástan főbb ismeretköreinek – az egészség, a táplálkozás, a gazdálkodás, a ruházkodás és a lakás-lakókörnyezet – bővítése. Tudjanak otthonosan tájékozódni közvetlen környezetük technikai világában, kreatív módon gondolkodjanak környezetükről. Kézügyességük, térszemléletük, esztétikai érzékük fejlődjön. Tudjanak önállóan és biztonságosan közlekedni. Ismerjék a háztartási tevékenységeket és eszközöket, legyenek képesek részt venni a családi munkamegosztásban.
Követelmény: A tanulók: ismerjék a mesterséges környezet egyszerű rendszereinek funkcióit, szerkezetét és működését; képesek legyenek ok és okozati összefüggések felismerésére; tudják az alapvető tervezési ismereteket – képzelet, lényegkiemelés, térérzékelés, méretbecslés, rajzolvasás –, és legyenek képesek ezeket tudatosan alkalmazni; legyenek képesek tárgyak, modellek megtervezésére, szakszerű kivitelezésére; sajátítsák el az elemi munkaszokásokat és algoritmusokat; ismerjék a legfontosabb közlekedési szabályokat és a helyes magatartás formák szerint közlekedjenek; 319
ismerjék fel a munkamegosztás jelentőségét és e szerint tevékenykedjenek a családban; ismerjék és alkalmazzák a kommunikáció eszközeit.
Tartalom: 1. 2. 3. 4. 5.
Az ember átalakítja környezetét Anyagok és alkalmazásuk Települések kialakítása és fejlesztése Kommunikáció és technika Élet a településeken
4 óra 13 óra 12 óra 4 óra 4 óra
1. Az ember átalakítja környezetét
Cél: A környezet bemutatása, a természeti, társadalmi és technikai környezet történeti elemzése. Az életfeltételt jelentő szükségletek áttekintése. Követelmény: A környezet alapfogalmainak megismerése. Tájékozódás a környezetben. A rendszerfogalom megértése. Az ember legfontosabb szükségleteinek ismerete. Tartalom A természeti környezet kialakulása. Az ember megjelenése és hatása a környezetre. Eszközhasználat. A mesterséges (technikai) környezet. Az ember alapvető szükségletei. Az ember környezetátalakító tevékenysége a szükségletek kielégítése érdekében. Értékelés: Megfigyelés, elemzés, összehasonlítás szóbeli értékelése. 2. Anyagok és alkalmazásuk Cél: A természetes és feldolgozott anyagok főbb csoportjai. Az anyagok megmunkálhatóságának és tulajdonságainak ismerete. A tervezés és a modellezés szerepének felismerése. A lakás kialakulás történetiségének megismerése. Az anyag, forma, funkció és esztétikum összefüggéseinek felismerése az öltözködéskultúrában. A ruházkodás történetének feldolgozásán keresztül megismerni a ruházat jelentőségét, a vele szemben támasztott követelményeket. Az egyes korok, ill. országok étkezéskultúrájának (a magyar konyhának) áttekintése. Tápanyagok és az egészséges táplálkozás kapcsolata, étrendkészítés, ételkészítési eljárások megismerése. Követelmény: Ismerje a lakás és részeinek funkcióit, szerkezeti felépítését. Igazodjon el a hagyományos építőanyagok között. Érzékelje a lakóépület pereme és az áramok közötti összefüggést. Olvassa az egyszerű alap- és homlokzati rajzokat. Kreatív módon modellezzen. Ismerje a természetes és mesterséges szálanyagok közti különbségeket. Szerezzen jártasságot egyszerű öltözködési tervek összeállításában és a ruhaneműk tisztításában. Ismerje az egészséges tápanyagokat, az értékmegőrző konyhatechnikai eljárásokat. Tudjon egyszerűbb ételeket készíteni, tárolni és esztétikusan teríteni.
Tartalom: 320
Lakás és anyagai: Lakás funkciói, szerkezete. Hagyományos építőanyagok forrásai, szerkezetei, tulajdonságai és alkalmazásuk. Épített lakószerkezetek viselkedése külső behatásokra. Lakószerkezeti modellek. Megmunkáló kéziszerszámok és műveletek. Ruházkodás és anyagai: Az éghajlat változása és a ruházkodás. Ruházattal szemben támasztott követelmények. Öltözködési tervek készítése. Ruházati alapanyagok. Szerkezeti és tulajdonságvizsgálatok. Egyszerű fonal és textilmunkák tervezése, kivitelezése. Táplálkozás anyagai: Táplálkozás különböző korokban. Magyar táplálkozási szokások. Élelmiszerek összetétele, szerkezete és tulajdonságai. A konyha. Ételfeldolgozó eljárások. Az ételkészítés szabályai. Egyszerű ételek készítése receptek alapján. Étrendek. A családi asztal. Értékelés: A végzett tevékenység értékelő megbeszélése. Makettek, modellek értékelése megadott szempontok szerint.
3. Települések kialakítása és fejlesztése Cél: A település kialakulás történetiségének megismerése. A városiasodás folyamatának felismerése, a településen való eligazodás alapjainak elsajátítása. A lakókörnyezet esztétikus kialakítási igényeinek felismerése. A zöld növényzet szerepének, a növényápolás alapjainak megismerése. Betekintés a közlekedés történetébe. Készítsenek járműmodellt, fejlődjék tervezői készségük, munkakultúrájuk. A gyalogos és a kerékpáros közlekedés alapszabályainak ismerete. A tömegközlekedés főbb sajátosságainak, jellegzetes közlekedési eszközeinek bemutatása. A járműhasználattal járó veszélyhelyzetek felismerése, a balesetek megelőzési lehetőségeinek megismerése.
Követelmény: Ismerje a települések kialakulásának történetét, a legfontosabb településtípusokat. Legyen tájékozott a városi fejlődésben. Ismerje a város funkcionális egységeit, szerkezeti megoldásait. Legyen képes településrészletről egyszerűsített helyszínrajzokat és maketteket készíteni. Ismerje a zöld növények szerepét, a haszonkertek és a díszkertek közötti különbségeket. Tudja a környezetében található haszon- és dísznövényeket szakszerű gondozni. Legyen jártas a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedésben, a legbiztonságosabb közlekedési útvonal kiválasztásában. Legyen tájékozott a városi közlekedés, a tömegközlekedés történetében, főbb sajátosságaiban. Ismerje a tervezés, kivitelezés folyamatát. A munkadarab-, a makett- és a modellkészítés szerszámait, munkafogásait és a kapcsolódó műveleteket. Tartalom: Településtípusok és szerkezetek 321
Településtörténet. A városiasodás. Településfunkciók és -szerkezetek. Települési modellek. Zöld területek A zöld növényzet szerepe környezetünkben. Növények ápolása. Közlekedés településeken A közlekedés történetéből. Közlekedési eszközök modellezése. A közlekedés rendszere. Gyalogosan – kerékpárral. Tömegközlekedés. Kerékpáros közlekedés. Értékelés: Az elkészített modellek osztályzattal való értékelése. Rendszerezés, elemzés szóbeli értékelése.
4. Kommunikáció és technika
Cél: A kommunikáció és az információ életünkben betöltött szerepének felismerése. Egyszerű informatikai eszközök tudatos használatára törekvés kialakítása. A műszaki kommunikáció fontosságának megismerése. Műszaki rajzi alapok elsajátítása. Térszemlélet fejlesztése. Követelmény: Biztosan használja az egyszerű információhordozókat. Legyen tájékozott az informatikai fejlődés irányairól. Egyszerű testekről tudjon vetületi képeket készíteni. Ismerje a vonalvastagságok és a vonalfajták jelentését, a méretarányt tudja értelmezni. Ismerje és használja a méretezés szabályait. Összetett testek és vetületei között ismerje fel a kapcsolatot. Tartalom: A kommunikáció. Az információ technikai eszközei. Műszaki kommunikáció. Érdekességek az információtechnika történetéből. Értékelés: Egyszerű műszaki rajzok szóbeli értékelése. Elemzések szóbeli értékelése.
5. Élet a településeken Cél: Az egészséges életmód feltételeinek megismerése. A gazdálkodás és az életmód összefüggéseinek felismerése. Követelmény: Tudja önmagát és környezetét az igényeknek megfelelő szinten tartani. Képes legyen környezetét tudatosan alakítani. Legyen tájékozott a jövedelmekről és a felhasználásukról. Értse a gazdaságosság és a takarékosság követelményét. 322
Tartalom: Egészségünk fejlesztése. Gazdálkodási teendőink. Értékelés: Elemzések szóbeli értékelése. 6. osztály (heti óraszám: 1, évi óraszám: 37 óra)
Cél:
A tanulók 5. osztályban tanult, technikával és életvitellel kapcsolatos ismereteinek felelevenítése és rendszerezése. A fogyasztás és a fejlődés összefüggéseinek felismerése. A korszerű anyagok tudatos alkalmazása. A lakáskialakítás és -fejlesztés összefüggéseinek megismerése. Ismerjék az egészséges életvitel feltételeit. A gazdálkodói, vállalkozói szemlélet megértése. Tudják a közlekedés főbb szabályait, és képesek legyenek alkalmazni azokat.
Követelmény: A tanulók: ismerjék a környezetalakítás irányait és következményeit; képesek legyenek a problémák felismerésére és a feladatok megtervezésére, kivitelezésére; tudják terveiket szakszerűen, balesetmentesen kivitelezni, produktumukat reálisan értékelni; ismerjék az anyag összetételének, szerkezetének, tulajdonságainak és felhasználási funkcióinak összefüggéseit; tudjanak tájékozódni a szakmai dokumentumokban, szakirodalmakban; ismerjék a gazdaságos és hatékony munkavégzés jellemzőit. Tartalom: 1. Az ember átalakítja környezetét 2 óra 2. Épített tér és alakítása 12 óra 3. Mindennapjaink 12 óra 4. Kommunikáció és technika 3 óra 5. Technikai rendszerek 4 óra 6. Közlekedés új módon 4 óra 1. Az ember átalakítja környezetét Cél: A fejlődés értelmezése. A környezetalakítás elveinek megismerése. A növekedés és határainak értelmezése. A fogyasztói társadalom jellegzetességeinek megértése. Követelmény: A fejlődés és fogyasztás alapfogalmainak megismerése. Tájékozódás a jelen és jövő környezeti problémáiban. Tartalom: A fejlődés irányai. A környezetalakítás elvei. A növekedés határai. Növekvő és változó emberi szükségletek. Értékelés: 323
Anyaggyűjtés szóbeli elemzése. Reklámgyűjtemény értékelése előre megadott szempontok alapján. 2. Épített tér és alakítása Cél: A lakások és lakóházak építési eljárásainak és anyagainak megismerése. A lakóépületek tervrajzainak értelmezése, a kivitelezés folyamatának megértése. A lakás anyag, energia és információ áramainak megismerése. A kellemes közérzet fontosságának felismerése. A lakberendezés esztétikai szerepének tudatosítása. A berendezési tárgyak funkcionális és formai szempontok szerinti megválasztása. A berendezési tárgyak lényegi paramétereinek felismerése és alkalmazása. A háztartási textíliák kiválasztási szempontjainak, karbantartásának, kezelésének elemzése. A lakásokban elhelyezhető dísznövények megismerése, néhány jellegzetes növény felismerése. A növények talaj- és tápanyagigényeinek és fontos ökológiai tényezőinek ismerete. Követelmény: Ismerje a lakásépítés menetét, az építkezés hatósági elvárásait. Értelmezni tudja a házak és lakások alap- és homlokzati rajzait. Ismerje a lakás peremének tulajdonságait, az anyag-, energia- és információ áramokat. Ismerje a kellemes közérzet tényezőit, a komfortfokozatok jellemzőit. Legyen tájékozott a lakás berendezésének alapelveiben. Képes legyen egy helyiség alaprajza alapján berendezési tervet készíteni. Ismerje a bútorok funkcióit, a népművészeti bútorok kialakulásának körülményeit. Ismerje a díszítő textíliák alkalmazásait, kezelésüket. Tudjon egyszerű textil díszt készíteni, ismerje a megmunkálás eszközeit. Ismerje a szobai dísznövények elhelyezésének követelményeit. Növénytartó edények tulajdonságainak ismerete. Önálló elképzelés alapján díszítsen virágtartó edényeket. Tartalom: Lakások és lakóházak építése Építkezés hagyományos és korszerű anyagokkal Tervezéstől a kivitelezésig A lakás tervrajzai Szakipari munkák a lakásban A lakás mint technikai rendszer A lakás pereme, áramok. Közérzet és komfort a lakásban. Lakberendezés A lakás beosztása, berendezése. Funkciószemlélet a lakás berendezésében. Bútortörténet. Rendezzük be a szobánkat. Textil a lakásban. Egy kis népművészet. Növények a lakásban Szobai dísznövények a lakásban. Növénytartó edények Értékelés: Lakberendezési terv szóbeli értékelése. 324
Munkadarabok értékelése megadott szempontok alapján. Önértékelés. 3. Mindennapjaink Cél: A konyha és a konyhatechnikai berendezések változásának történeti elemzésén keresztül a mai konyha és eszközeinek bemutatása. A higiénia fontosságának elemzése. A rendszeres és egészséges étkezés igényének kialakítása. Az egyéni higiénia és a környezet tisztántartása iránti igény, szokások elmélyítése, hibák javítása, fertőzési lehetőségek kiemelése. A fogyasztási cikkek beszerzésével kapcsolatos ismeretek felelevenítése, bevásárlási szokások és élelmiszerekkel kapcsolatos higiéniai követelmények összegyűjtése. Követelmény: Ismerje a tanuló a konyha és eszközeinek funkcióját, balesetmentes kezelését. Képes legyen a konyhában higiénikus munkavégzésre, egyszerűbb étel készítésére, ízléses terítésre, tálalására. Képes legyen a tanuló önmaga és környezete tisztántartására, ismerje a tisztálkodás módjait és korszerű eszközeit. Legyen jártas a tanuló az élelmiszerek bevásárlásában, ismerje a gyakoribb fertőzési lehetőségeket, és tudjon egyszerű vásárlási naplót készíteni. Tartalom: A korszerű konyha Otthoni munkahelyeink. A konyha története. A konyha mint munkahely. Egyszerű ételek gyorsan, ízletesen. Asztalok terítése. Konyha és ételhigiénia követelményei. Élelmiszereink és egészségünk. Egészségünk fejlesztése A megjelenés előfeltételei. A ruhaneműk célszerű használata, rendben tartása. Egyszerű textilmegmunkálás és díszítés. Gazdálkodási teendőink Szolgáltatások igénybevétele. Értékelés: A gyakran fogyasztott élelmiszerek tulajdonságainak ismerete. Elkészített ételek kóstolás utáni szóbeli értékelése. 4. Kommunikáció és technika
Cél: Betekintés az információátadás történetébe. Az információátadás folyamatának ismerete. Az elektromosság technikai alapfogalmainak megismerése. Logikai áramkörök működésének megismerése. Alapáramkörök szakszerű és balesetmentes szerelése. Számítógép főbb egységeinek megismerése. Kommunikáció a számítógéppel. Szabványok szerepének felismerése. Fontosabb műszaki rajz szabványok ismerete. Műszaki rajz készítés algoritmusának begyakorlása. Követelmény: Ismerje az információ átadásának történetét (füstjel, rovásírás, beszéd, fényjel, könyv, telefon, távíró, telex, rádió, televízió, telefax, mobiltelefon, számítógép, fénymásolók, Internet hálózat). Legyen tájékozott az információátadás folyamatában. 325
Ismerje a számítógép fő egységeit. Tudjon üzembe helyezni egy számítógépet. Egyszerű és logikai áramköröket tudjon építeni és elemezni. Tudjon önállóan egyszerű axonometrikus és vetületi rajzokat készíteni és olvasni. Tartalom: Az információ átadásának története. A számítógép fejlesztésének története. Kommunikáció a számítógéppel. Logikai áramköri modellek. Műszaki kommunikáció. Értékelés: Egyszerű és logikai áramköri kapcsolások kivitelének osztályozása.
5. Technikai rendszerek
Cél: A technikai rendszerek elemzéséhez szükséges alapok elsajátítása. Anyagtechnológiák megismerése. Az anyagok tulajdonságainak megismerése vizsgálatokkal. A gépek funkciójának, működésének és kialakításának felismerése. A gépek beillesztése a technikai rendszerek körébe. Követelmény: Tudja egyszerű technikai rendszerek funkcióit, szerkezetét, folyamatait elemezni. Ismerje fel a gépek funkcióit, és tájékozódni tudjon a főbb szerkezeti egységek között. Tudjon tájékozódni egyszerű gépek részfolyamataiban. Ismerje a jelentős találmányokat és feltalálóit. Ismerje az anyagkiválasztás szempontjait. Tartalom: Környezetünk rendszerei. Anyagtechnológiákról. Gépesítés. A gép és anyagfejlődés kölcsönhatásai. Anyagvizsgálat és biztonság. Értékelés: Szerelési munka szóbeli értékelése.
6. Közlekedés új módon
Cél: A tömegközlekedés eszközeinek, sajátosságainak, igénybevételének bemutatása. A korszerű kerékpárok szolgáltatásainak megismerése és tudatos alkalmazása. Közlekedési kiegészítő ismeretanyag elsajátítása Tömegközlekedési tervek készítése. Közlekedési hálózatok megismerése. Utazások gazdasági elemzése. A közúti gépjárművel történő utazás folyamatának, a parkolási szabályoknak a megismerése.
Követelmény:
326
Ismerje a tömegközlekedés (költség, környezetvédelem, gyorsaság, kényelem) sajátosságait. Ismerje a kerékpár biztonsági berendezéseit és követelményeit, vizsgálatát, karbantartását. Váljon készséggé a kerékpározás, a rá vonatkozó szabályismeret, a döntéshozatal. Tudja használni a menetrendeket utak tervezésénél. Ismerje a helyes közlekedési magatartás szabályait. Legyen alapvető ismerete a gépjárművek parkolási rendszeréről, környezetkímélő vonatkozásairól.
Tartalom: Tömegközlekedésről. A kerékpár reneszánsza. Tömegközlekedés előnyben. Az utazás gazdaságossága. Utazás gépjárművel.
Értékelés: A kerékpáros közlekedési szabályok betartásának elemzése. Elemzések szóbeli értékelése
7. osztály (heti óraszám: 1, évi óraszám: 37 óra) Cél:
A környezetbarát technika jelentőségének megértetése. A környezet átalakításába való aktív bekapcsolódás. Tudjanak lakókörnyezetük rendszereiben otthonosan tájékozódni, legyenek képesek a problémák megfogalmazására és megoldására. Tervezési képességeik fejlődjenek. Legyenek képesek a közlekedési helyzetek helyes és gyors felmérésére. Testüket, ruházatukat igényesen ápolják. Tudatosan és helyesen táplálkozzanak.
Követelmény: A tanulók: ismerjék a technikatörténet főbb korszakait, a lényeges találmányokat; személyeket ismerjék fel a szükségletek és a lehetőségek közötti összefüggéseket; ismerjék fel az információs rendszerek egységeit; legyenek gyakorlottak a műszaki ábrázolás alapjaiban; tudjanak gyártási folyamatokat elemezni; ismerjék az energiaforrások főbb jellemzőit; tudják az egyszerű szerszámokat és eszközöket kiválasztani, szakszerűen és balesetmentesen használni; a közlekedésben kulturált magatartást tanúsítsanak. Tartalom: 327
1. 2. 3. 4.
Anyagi javak előállítása Korszerű rendszerek Lakókörnyezetünk rendszerei Élet a településeken
3 óra 10 óra 12 óra 12 óra
1. Anyagi javak előállítása
Cél: A fogyasztás és a termelés jellemzőinek megismerése. Környezetünk gazdasági egységeinek megismerése. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakítása. A hulladékprobléma megértése. Követelmény: Ismerje a fogyasztás és a termelés jellemzőit. Legyen tájékozott a fontosabb technológiai vertikumokban. Képes legyen a környezet tárgyait, jelenségeit különböző szempontok szerint rendszerezni. Ismerje a technológiák környezettel való kapcsolatát, a hulladékprobléma különböző megoldásait. Tudjon egyszerű esettanulmányt készíteni. Tartalom: Fogyasztás és termelés. Termelési centrumok környezetünkben. Hulladékok környezetünkben. Értékelés: Esettanulmány megbeszélése.
2. Korszerű rendszerek
Cél: Az energia jelentőségének felismerése. Az energiaforrások ismerete. A takarékos energiafelhasználás ismérveinek elsajátítása. Az információátadás folyamatának ismerete. A folyamat főbb alkotóinak elkülönítése. A technikai környezetünkben használt anyagok csoportosításának ismerete. A vas-, acél-, és alumíniumgyártás folyamatának, a fémmegmunkáló technológiáknak az ismerete. Műanyagok és kompozit anyagok alkalmazásainak felismerése. Tájékozódás az anyag vizsgálatában, egyszerű használati tárgyak tervezésében és kivitelezésében. A géprendszerek szerkezetének (erőgép-közlőmű-munkagép) és a részrendszerek funkciójának megismerése. Az egyszerűbb gépelemek vetületi ábrázolásának ismerete. A rajzok olvasása. A metszeti ábrázolás értelmezése. Követelmény: Ismerje az energia átalakításának problémáit. Legyen tájékozott az energiaátalakítások környezeti hatásaiban. Ismerje az energiafelhasználás új útjait, a megújuló energiaforrások használatának előnyeit és korlátjait. Legyen jól tájékozott az információátadás folyamatában. Ismerje az anyagok csoportosításának fő szempontjait, példákkal illusztrálja azokat. Ismerje a leggyakrabban használt fémek gyártástechnológiájának elveit. Legyen jártas az egyszerű fémmegmunkálás folyamatában (hajlítás, vágás, harapás, lyukasztás, fűrészelés). Biztos ismeretei legyenek az elemi anyagvizsgálatok 328
elvégzésében. Legyen jártas a méretek pontos leolvasásában, rajzi méretmegadásból a méretek rekonstruálásában. Tartalom: Energia előállítása és felhasználása Energiafelhasználás különböző korokban. Ásványi energiahordozók. Megújuló energiaforrások. Informatikai rendszerek Az információátadás folyamata. A számítógép mint információ továbbító és átalakító rendszer. Korszerű anyagokat előállító rendszerek Az anyagok csoportosítása. Fémes anyagok és megmunkálásuk. Műanyagok és kompozit anyagok. Egyszerű használati tárgyak tervezése és kivitelezése. A gép Géprendszerek szerkezete. Gépelemek és ábrázolásuk. Egyszerű mechanizmusok modellezése. Belsőégésű motorok. Értékelés: Energiafelhasználási fénykép értékelése előre megadott szempontok szerint. Technikatörténeti gyűjtemény értékelő megbeszélése. Elkészített munkadarabok és modellek önértékelése megadott szempontok alapján.
3. Lakókörnyezetünk rendszerei
Cél: A növények szerepének felismerése. A kertek kialakításának és típusainak megismerése. A haszonkertek szerepének ismerete. A díszkert növényeinek megismerése, a szaporítási és ápolási módok ismerete. A növények és tereptárgyak harmonikus elhelyezése. A kellemes közérzet feltételeinek megismerése. Az energiatakarékos fűtési és szellőzési rendszerek működésének és szerkezetének ismerete. Alternatív energiaforrások ismerete. A napházak alkalmazásának felismerése. A konyhatechnikai eszközök működésének vizsgálata, takarékossági lehetőségek kiemelése. Az eszközhasználatot előtérbe helyező gyakorló feladatok végzése. Követelmény: Tudja a kerti (vagy szoba-) növényeket gondozni. Képes legyen fűtési rendszert energiatakarékosan és környezetkímélő módon üzemeltetni. Ismerje a korszerű fűtési és szellőzési rendszerek alapelveit. Tudjon egyszerű energetikai számításokat végezni. Jártas legyen a konyhatechnikai eszközök balesetmentes használatában. Képes legyen az egyszerű ételkészítési eljárásokat alkalmazni, napi étrendet készíteni. Tartalom: Növények lakókörnyezetünkben Szobai dísznövényeinkről. A hagyományos díszkert jellegzetes növényei. Haszonkerti termelés. 329
Környezetbarát kertművelés. Lakóházak és lakások fűtési-szellőzési rendszerei A kellemes közérzet biztosítása. Fűtés és szellőzés. Konyhatechnikai rendszerek és működtetésük Korszerű konyhatechnikai rendszerek. Konyhatechnikai kisgépek. A hűtőgép és helyes használata. Takarékosság a konyhában. Egyszerű konyhatechnikai eszközök készítése. Mélyhűtött félkész ételek a konyhában. Értékelés: Kerttervek szóbeli elemzése. Energiafelhasználási számítások megbeszélése. Alkalmazott konyhai technológiák összehasonlító elemzése, a különbségek értékelése előre megadott szempontok szerint.
4. Élet a településeken
Cél: Az ízléses és higiénikus öltözködés igényének kialakítása. Az egyéniségnek megfelelő, korszerű, ízléses ruházat megválasztására, karbantartására, egyszerűbb javítások elvégzésére vonatkozó ismeretek elsajátíttatása. A különböző foglalkozások megismerése és a munka megbecsülése. A vasúti, vízi, légi közlekedés technikai eszközeinek, a feltalálók munkásságának megismerése. A segédmotoros kerékpár sajátosságainak, főbb szerkezeti egységeinek, üzemeltetésének és a használat szabályainak megismerése. Közlekedés és a környezet kapcsolatának megismerése. Követelmény: Legyen jártas ruházatának ízléses, praktikus, alkalomhoz illő kiválasztásában, tisztántartásában. Meg tudja határozni ruházkodásának időszakos, ill. alkalmi költségeit. Ismerje a munkahelyek feltételrendszereit, jellegzetességeit. Legyen tájékozott a foglalkozások körében. Legyenek pályaválasztási elképzelései. Legyen ismerete a vasúti, vízi, légi, közúti közlekedés eszközeinek történetéről, a feltalálókról, kiemelve a hazai mérnököket. Ismerje a segédmotoros kerékpár működését, szerkezeti egységeit, üzemeltetési sajátosságait. Tájékozott legyen a gépjárművek tüzelőanyagairól, az üzemelés környezeti hatásairól. Tudjon udvariasan viselkedni gyalogosként, járművezetőként, utasként egyaránt. Rendelkezzen ismeretekkel a segédmotoros kerékpár vezetésére vonatkozó KRESZ szabályokról. Tartalom: Egészségünk fejlesztése Kellemes megjelenés, ízléses öltözet. Személyi higiénia a pubertás korban. Ruházatunk, ruházati üzletek és szolgáltatások. Textíliák alapanyaga és felhasználása. A ruházat gondozása, javítása. Gépi varrás.
330
Közlekedés gépjárművel Gépjárművek típusai, jellemzői A személygépkocsi üzeme A kulturált közlekedés A munkahely Munka és munkahelyek Foglalkozások és jellemzőik Pályaválasztás Értékelés: A mindennapi ruházatok elemzése előre megadott szempontok szerint. A pályaválasztással kapcsolatos elképzelések értékelő elemzése az egészséges önkritika szerepének figyelembevételével. 8. osztály (heti óraszám 1, évi óraszám: 37 óra)
Cél:
A kulturáltan használt technika előnyeinek felismerése. A modellezés fontosságának megértése. Tudja a környezet tárgyait egyértelműen ábrázolni. Kialakuljon az algoritmizálás képessége. Ismerje a család pénzügyi helyzete alapján a lehetséges családi gazdálkodás lehetőségeit A közlekedés szabályait ismerje, és jól alkalmazza a gyakorlatban. Tudja ruházatát gondozni, javítani.
Követelmény: A tanulók: képesek legyenek környezetbarát rendszerekben gondolkodni; tudják a rendszerek irányításának alapjait; ismerjék a gépek funkcionális és szerkezeti elemzési eljárását; ismerjék a számítógépek fejlődéstörténetét és felépítését; tudják használni a számítógépet; ismerjék környezetük munkahelyeit és a foglalkozásokat. Tartalom: 1. Az ember átalakítja környezetét 14 óra 2. Korszerű rendszerek 11 óra 3. Élet a településeken 12 óra 1. Az ember átalakítja környezetét
Cél: A környezetbarát rendszer fogalomkörének bemutatása. A víz körforgásának ismerete. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságának megértése. A rendszerek irányítási problémáinak felismerése. Az irányítástechnikai folyamatok és műveletek ismerete. A logikai alapműveletek alkalmazása. A környezetünkben működő információtechnikai és irányítástechnikai eszközök felismerése és alkalmazása. Követelmény: 331
Ismerje a víz útját a forrástól a befogadóig. Ismerje a hulladék fogalmát, típusait, a háztartási hulladék gyűjtésének és feldolgozásának módjait. Képes legyen az irányítási feladatok rendszerezésére. Ismerje a folyamatokba való beavatkozás helyeit. Tudja a vezérlés és a szabályozás közötti különbséget, a visszacsatolás fogalmát. Ismerje a kétállapotú eszközök jelentőségét. Tudja az informatikai eszközök alapvető kezelését. Képes legyen önállóan egy levelet írni számítógép segítségével. Legyen tájékozott a számítógépes folyamatirányítás területén. Ismerje a számítógép és a számítástechnika fejlődésének főbb állomásait. Ismerje a számítógép vázlatos felépítését. Ismerje a legfontosabb szoftverek feladatát. Legyen tisztában a számítógép-kezelés legalapvetőbb szabályaival. Tudja a különbséget a vezérlés és szabályozás között. Ismerje a visszacsatolás lényegét és jelentőségét. Tartalom: Gondolkodjunk környezetbarát rendszerekben A víz útja. Korszerű vízellátás-csatornázás. Vízellátó rendszer. A háztartási hulladék kezelése korszerű módon. Energiák hasznosítása. Rendszerek irányítása Irányítási problémák és feladatok. Vezérléstől a szabályozásig. Számítógép a technikai folyamatok irányításában. Informatikai rendszerek környezetünkben Korszerű informatikai rendszerek. A hardver és a szoftver. Számítógép a lakásban. Egyszerű felhasználói programok. Értékelés: Vízfelhasználási számítások szóbeli elemzése. Irányítási vázlatok elemzése. Számítógépen végzett munka megfigyelése és szóbeli elemzése.
2. Korszerű rendszerek
Cél: A lakóház rendszerszemléletű értékelése. A lakás hálózatainak ismerete. A korszerűsítés irányvonalainak megismerése. Az intenzív növénytermesztés alapjainak megismerése. Az üvegház és fóliaház rendszerének ismerete. A víz- és energiatakarékos rendszerek alkalmazása. Korszerű eljárások megismerése. Konyhatechnikai eljárások alkalmazása a modern konyhában. A gépjármű-rendszer, részrendszer ismerete. A járműfékezés folyamatának, a hatásos fékezés feltételeinek ismerete. A gyorshajtás mint veszélyforrás áttekintése. A gépjárműközlekedés környezeti hatásainak megismerése. Követelmény: 332
A lakás energiaellátó és kommunikációs rendszereinek ismerete. A balesetmentes üzemelés szabályainak betartása. Az épített lakókörnyezet és az életvitel összefüggéseinek felismerése. Tudja a konyhát szakszerűen berendezni, és a legfontosabb, legkorszerűbb konyhatechnikai eszközöket megnevezni, balesetmentesen üzemeltetni. Ismerje a főbb konyhatechnikai eljárásokat, különös tekintettel a tápértéket megtartó módokra. Rendelkezzen biztos ismeretekkel a géprendszerek szerkezetéről, jártassággal egyszerűbb alkatrészek vetületi, nézeti, metszeti ábrázolásában. Legyen jártas a gépjármű rendszerszemléletű értelmezésében. Ismerje a féktávolságot befolyásoló tényezőket. Ismerje a gyorshajtás veszélyeit, a gépjárműközlekedés környezeti hatásait. Tudja a környezetkímélő gépjármű-üzemeltetés technikáját. Tartalom: A lakóház Fűtési hálózatok. Elektromos és informatikai hálózatok. Korszerű épületek. Kert lakóházunk környezetében Hajtatásos termesztés a kiskertben. Növények tápoldatos termesztése. A modern konyha Csúcstechnika a konyhában. A gépjármű mint rendszer A gépjármű üzeme. Gépjármű és környezet. Korszerű berendezések a gépjárműben. Új irányzatok a gépjárműtechnikában. Értékelés: Kerti munka értékelése előre megadott szempontok szerint. Adatgyűjtemény megbeszélése. Egyszerűszerelési feladatok elemzése, kivitelezés értékelése. 2. Élet a településeken
Cél: A környezetszennyezés formáinak megismerése. A környezetszennyezés hatásainak felismerése. A megelőzés tudatosítása. A gazdasági élet szereplőinek megismerése. A termelés és a fogyasztás kapcsolatának megértése. A ruházat és kiegészítőinek alkalomhoz, időjárási viszonyokhoz, egyéniséghez illő megválasztása az alapanyag tulajdonságainak figyelembevételével. A textil anyagától függő tisztítási eljárások, eszközök helyes megválasztása. A karbantartás jelentőségének felismerése. A közlekedési szabályok (gyalogos, kerékpáros, segédmotoros kerékpár) ismerete, a kulturált közlekedési magatartás kialakítása. Követelmény: Ismerje a levegő-, a víz- és a talajszennyeződések egészségre való hatásait. Legyen tájékozott a járványok, az ételmérgezések, a fertőzések megelőzésében.
333
Ismerje a foglalkozások elnevezéseit, a munkakörök társadalmi hasznosságát. Tudja a vállalkozásokat elemezni, a gazdálkodást értékelni. Ismerje a családi gazdálkodás főbb szempontjait. Vegyen részt a családi munkamegosztásban. Tudja megválasztani, ápolni, tisztán tartani ruházatát. Ismerje a mosás, vasalás stb. eszközeit, balesetmentes kezelésüket. Ismerje a személyi higiénia be nem tartásának következményeit, a környezetkímélő mosószerek alkalmazásának fontosságát. Ismerje a gépjármű-karbantartást és annak fontosságát. Tudja a gyalogos, kerékpáros közlekedési szabályokat, tájékozott legyen a segédmotor-kerékpáros KRESZ-ről. Kulturáltan, udvariasan közlekedjen. Tartalom: Környezetszennyezés és egészségünk Fertőzések és járványok. Ételmérgezések. Munkahelyek környezetünkben A gazdasági élet szereplői. Termelés és fogyasztás. Háztartási munkák. Megjelenés higiéniája Egyéni ruhatervek. Ruhanemű tisztántartása. Kozmetikumok használata. Közlekedés gépjárművel Karbantartás és balesetmegelőzés. Útitervek összeállítása. Térinformatika környezetünkben. Értékelés: Foglalkozási tesztek kitöltése és elemzése. Kozmetikai szerek hatásainak megfigyelése, a tapasztalatok elemzése. Útitervek elemzése.
334
TESTNEVELÉS 1 - 8. évfolyam A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Évfolyam Heti óraszám
5. 2,5
1. Rendgyakorlatok, szervezési feladatok 2. Előkészítés és prevenció
6. 2,5
7. 2,5
folyamatos 10 10 8
8. 2,5 8
3. Járások, futások, szökdelések, ugrások, dobások 4. Atlétikai jellegű feladatmegoldások
20
20
22
22
12
12
14
14
24
24
26
26
10. Önvédelmi sportok, küzdőjátékok
4
4
4
4
11. Szabadidős sporttevékenységek
6
6
4
4
Szabadon felhasználható órák
17
17
15
15
Évi óraszám
93
93
93
93
5. Támasz-, függés-, egyensúlygyakorlatok 6. Torna jellegű feladatmegoldások 7. Labdás gyakorlatok 8. Testnevelési és sportjátékok: kézilabda, labdarúgás, kosárlabda 9. Küzdőfeladatok, játékok
12. Úszás
Célok és feladatok: Az iskolai testnevelés és sport igényt kelt az esztétikus test, a szép, biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása iránt. Az elérni kívánt állapot: a játék- és sportkultúrában való tájékozottság, a rendszerezett speciális kognitív, affektív-emocionális és motoros tudás a játék- és sporttevékenység jellegzetes területein, az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való felkészítés. A testnevelés hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsüljék társaik teljesítményét, motorikusan képzettek legyenek. Mozgásuk kulturált legyen, felismerjék a testnevelés egészségügyi és prevenciós értékeit, személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. Még fokozottabban kell figyelni arra, hogy az iskolába kerülő gyerekek általában magasabbak és súlyosabbak, kevesebb a mozgástapasztalatuk, és alkalmazkodóképességük is gyakran gyengébb. A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendők a közoktatásban részt vevő korosztályok értelmi képességei is. A gyermek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz. A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a sportkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez. Cél, hogy sikeres, aktív életvitelű, pozitívan gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a 335
terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelősséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést. Célja továbbá, hogy a nemek felkészüljenek sajátos feladataikra, szerepeikre, munkáltatóként és munkavállalóként, állampolgárként gondot fordítsanak a fizikai állapotukra, és élethossziglan fenntartsák alkotóképességüket olyan társas kapcsolatok mellett, amelyekben természetes az elfogadás, az együttműködés, a fair play szelleme. A fenntarthatóságot a testmozgások során kialakítandó, az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata biztosítja. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. A mindennapos testedzés az életvitelszerű alkalmazás begyakorlásának leghatékonyabb eszköze lehet. A napi rutinba való beépülés a kulcsfontosságú gyakorlat színtere, csakis előre tervezetten irányítottan éri el stratégiai célját, a tudatosan aktívan élő állampolgárok számának növekedését. Mindezek következtében az iskolai testnevelés és sport pedagógiai, nevelési hatásai jelentősen meghaladják a tananyag elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. A testnevelés- és sportoktatás eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: biztosítani a biológiai éréshez alkalmazkodó, egészséges testi fejlesztést, a fejlődés mérését; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; a prevenció lényegének és relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése, a testi és lelki ártalmak megelőzése és kezelése. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondícionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képesség fejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai, biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: előidézi, elősegíti az egészséges személyközi, társas kapcsolatok átélését, magában foglalja a pozitív életérzést, az örömszerzést, szórakozást, a versenyélményeket, teljesítményt, kollektív sikert, a tevékenység örömét. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a sport és testnevelés észrevétlenül alakítja a környezettudatos magatartást; az óvó tájhasználat, a természet szeretete, környezetkímélő magatartás., az épített környezet védelme, a takarékos energiahasználat, a káros szenvedélyek elleni küzdelem és a szelektíven szemetelő rutin a felnőttkorra is könnyen transzferálható. A testnevelés és sport oktatása során elsődleges, hogy
a pozitív hozzáállás váljon uralkodóvá, a sikert és örömet szerző, játékos eljárások kerüljenek előtérbe; a kiválasztott mozgásformák a változatosságot biztosítsák; a prevenció, a gerincoszlop és az ízületek védelme a tanórai bemelegítésben, az óraszervezés első elemeként minden foglalkozáson történjen meg; 336
a biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, illetve fenntartása minden évfolyamon jelenjen meg; a légzőtorna, a szabad levegőn való tevékenység rendszeresen épüljön be a tanórák rendszerébe; a gerinc- és ízületvédelem, valamint a sérülések és balesetek megelőzése a testnevelés teljes fejlesztési területére, tananyagára, a tanórai és a tanórán kívüli sportfoglalkozások teljes körére terjedjen ki; a testnevelés és sport az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozásához járuljon hozzá; az erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlődjenek; a szocializációs folyamatok differenciálva, az egyénhez igazodóan alakuljanak; a tanulók önismeretre építő, belső kontrollja erősödjön; alakuljon ki a tanulók személyes és szociális felelőssége a társas környezet lelki, fizikai fejlődése és a természeti környezet megóvása iránt; a kultúra, testkultúra területein a verbális és nem verbális ismeretek köre bővüljön; a teljes nevelési-oktatási folyamatban a feladat iránti elkötelezettség, a motiváltság fennmaradjon; a megtanult testkulturális tevékenységeket kontrollált versenyhelyzetekben, iskolai, területi vagy országos bajnoki rendszerekben ki lehessen próbálni; az oktatási eszközök, sportszerek megválasztásában és alkalmazásában az életkori sajátosságok, a sérülés- és baleset-megelőzési szempontok érvényesüljenek; a 6–11 éves korú, a konkrét műveleti gondolkodás szintjén álló gyerek változatos, de egyszerű szabályokkal megoldható szituációkat éljen át, és kapjon lehetőséget a sikeres végrehajtást biztosító szabályok kitalálására, a kombinációs lehetőségek kipróbálására.
Fejlesztési követelmények: Az egészséges testi fejlődés segítése: A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben. A mozgáskultúra fejlesztése: Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, igyekezzenek iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsanak el ugrás-, dobás- (hajítás-, lökés-, vetés-) technikákat, ezzel is gazdagítva alapvető (generikus) készségkészletüket. Sajátítsanak el egyszerű, torna jellegű támasz- és függéshelyzeteket, legyenek képesek egyszerű hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben. Jellemezze tevékenységüket kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban. Váljanak vízbiztossá, sajátítsanak el egy úszásnemet. Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére. Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességszintjüket, mozgásos cselekvési biztonságukat. 337
Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során. Legyenek képesek összerendezett mozgásokra. Ismerjék a játékok elemi szabályait. Értsék a feladatmegoldások elemi logikáját. A mozgásigény fenntartásának követelményei: Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük.
5 – 8. évfolyam Célok és feladatok: Lásd: Célok és feladatok 1-8 évfolyam, valamint: A testnevelés célja továbbá az 5–8. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését. Az alapvető (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. KULCSKOMPETENCIÁK Szociális kompetencia. Csapat fegyelem kialakítása. Együttműködési készség fejlesztése Egészségtudatosság fejlesztése, Felelősségérzet önmagával szemben, egészséges életmód tudatos alakítása. Önmotiválás, a magasabb szintű teljesítményre. Harmónia. Empátia. Társas aktivitás. (Sorversenyek, versengések.) A figyelmes és pontos munkavégzés fontosságának tudatosítása. Figyelem, fegyelem, bajtársiasság fejlesztése. Társakra figyelés. Segítőkészség Versengés tisztasága. Fair play! Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. Bemutató tornákra, gyors csapatalakításokra képessé tétel. 338
Tervezés, szervezés és vezetés gyakorlása. Énkép, önismeret Önfegyelem fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Szakszókincs ismerete, megértése. Hatékony önálló tanulás Otthon önállóan végzendő feladatok. Gyakorlatok összeállítása. Reagáló képesség, egyensúlyozó képesség fejlesztése. Önálló gyakorlásra, tanulásra serkentés az előkészítő, a rávezető és képességfejlesztő gyakorlatok tekintetében. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség Esztétikai érzék fejlesztése. Ritmus-, és improvizációs képesség, kreativitás, alkotóképesség fejlesztése. Matematikai kompetencia. Feladatmegoldó képesség fejlesztése, összefüggések megismerése, stopperóra ismerete (teljesítményszámlálás) Összehasonlítás, rendszerezés a tanult mozgáselem felhasználása különböző szereken (kötél, bordásfal, gyűrű, korlát). Modellalkotás, összehasonlítás a társak által végrehajtott tornaelemek kapcsán. Digitális kompetencia Információgyűjtés az internet használatával az egyes sportágak eseményeiről, eredményeiről, kiemelkedő sportemberekről. A tanulás tanítása. Vizuális megfigyelőképesség fejlesztése. Bemutatott mozgások utánzása. Modellalkotás, helyes mozgáskép kialakítás. Ritmuskészség, reakciókészség, térbeli tájékozódó-képesség fejlesztése. Labdás ügyesség sokoldalú fejlesztése. Feladatmegoldó képesség fejlesztése. Figyelem, koncentráló készség, összpontosítás fejlesztése. Játékosság, kreativitás, rugalmasság fejlesztése. Reakciókészség, figyelem fejlesztése.
Egészségvédelem: Tiszteljék értékként az egészséges állapotot, örüljenek az egészség létének. Készüljenek fel az ártalmak, káros szenvedélyek elleni stabil védekezésre. Tisztázzák a saját nem alapvető higiéniai vonatkozásait, jellegét. Őrizzék meg a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, helyezzék előtérbe az egészséges sportprogramokat a káros szenvedélyekkel szemben. Tapasztalatok gyűjtése az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenységről. Az egészség megőrzésével kapcsolatos, már kialakult pozitív beállítódások, magatartási szokások, aktivitások megőrzése, bővítése. A prevenció mellett a relaxáció fogalmának megértése, bővítése, egyszerű alkalmazása a mindennapokban a családdal együtt. Ismeretek a lehetséges urbanizációs ártalmakról, azok megértése, mindennapi gyakorlat az azok elleni védekezésben. (pl. gerinctorna hosszabb komputerhasználat után, talptorna, mozgás szabad levegőn). A növekvő szervezet igénye és a mozgásszegény életmód általánossá válása miatt a biomechanikailag helyes testtartás 339
jelentőségének kellő ismerete. A növekedés során megjelenő deformitások kiszűrése, ellensúlyozása. Balesetmentes viselkedés. Edzettség, teherbírás fejlesztése: Viseljék el a fokozódó szellemi terhelést az erős fizikum által, a fizikai terhelhetőség fokozása mellett. Fogadják el a reális edzettségi önértékelő rendszert, az edzettség folyamatos számszerűsítését. Kövessék az objektív adatok alapján a saját edzettségi állapotukat, hozzanak egyéni döntéseket a saját mutatók önálló javításában, fejlesztésében. Tartsák egyensúlyban a testi és szellemi terhelést. A keringési és légzőrendszeri működőképesség, a magasabban szabályozott szint elérése. A testi fejlődés, érés igen kedvező szakaszának maximális kihasználása az órákon és az iskolai testnevelés más alkalmain. A kondíció kontrollálása a kitartásban. A fittség és az örömteli életvitel kapcsolatának bizonyítása személyes példákkal (tanár és diákminták), egyszerű tudományos ismeretterjesztő fogalmi és képi megjelenítéssel. Az élsportolói és a hétköznapi edzettség megfogalmazása, elkülönítése. Sport- és mozgáskultúrális tanulás: Legyen maximálisan kihasználva a mozgáskoordinációs képességek fejlesztésének utolsó, igen hatékony életkori szakaszának a mozgáskultúra ügyességi, koordinációs tartalmai igen széles skálájának gyakoroltatásával, állandóan új kihívások közvetítésével. Állítsák a koordinációs mozgáskészletüket a sportági célok szolgálatába. Értsék meg a sportágak belső logikáját, fogadják el a törvényszerűségeket, vonjanak le önálló következtetéseket. A természetes mozgásformák automatizációja, a céloknak, a feladatoknak megfelelő cselekvésbiztos alkalmazása. A korábbi koordinációs fejlesztésen túl a kinesztetikus differenciáló képesség, a gyorskoordináció és a finom koordináció kiemelt fejlesztése. A nem (a női esztétikum, a férfias önérvényesítő és fizikai erő) és a biológiai életkor miatti kezdődő különbözőségek differenciált kezelése, a mozgásos tanulás adekvát szintjein. A lazaság, tágasság fenntartása. A legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásának többnyire manipulációs szakasza, a pontos tanulás, gyakorlás, sportági versenyformák megismerése, folyamatos erős kontroll mellett. Pozitív személyiségfejlődés: Az egész gyermeki személyiség fejlődjön a szabálykövető tanulási, játék, port és versenytapasztalatok által, a sikerélmény motivációjával, igen erős önfegyelemmel, kialakuló önértékelési gyakorlat és empatikus társas kapcsolatok jelenlétében. Őrizzék meg a saját én keresése közben az eddig kialakult önértékelő szokásokat. Alakuljon ki a reális énképük. Fogadják el a szabályokat értelemszerűen, keressenek konstruktív megoldásokat a konfliktusokban. Együttműködésre, a különbözőség, a „nem vagyunk egyformák” elfogadására szocializálás. A beteg, sérült társakat segítő, elfogadó (integrációt segítő) viselkedéskultúra pozitív megerősítése, minták bemutatása. A nemi azonosságtudat kulturált megfogalmazása. Pozitív beállítódás a másik nemhez. A nemre jellemző, önbecsülést adó testkultúrális készségek, képességek személyes értékként való átélése. A nyílt és kulturált kommunikáció gyakorlata, viták, összeütközések kezelésének, konstruktív mintáinak tanulása, alkalmazása. Öröm a saját, a társ és a csoport sikere felett. A kézzel fogható viselkedési változások elérése (főleg a fiúknál) a szabálykövető versenyzésben, a fiú-lány együttműködésben (pl. táncok esetén), és a gyengébb képességűek felzárkóztatásában, segítésében. 340
Fejlesztési követelmények:
Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. A mozgáskultúra fejlesztése Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat. Továbbfejleszthető szinten tudják két úszásnem alaptechnikáját. Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték-, úszás- és küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás.
5. évfolyam Évi óraszám: 93 Belépő tevékenységformák: A rendgyakorlatoknál a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása, az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása. Bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelőzésére is alkalmas gimnasztikai gyakorlatok ismerete és a pedagógus utasításainak megfelelő végzése. Gyorsfutások versenyszerűen. Kötetlen tartós futás 8-10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. Az ugrások legfontosabb mozzanatainak (fázisainak) – elugrás, légmunka, talajra érkezés – ismerete, a felugrás hangsúlyosabbá tétele. A hajítás legjellegzetesebb mozdulatának, az ívképzésnek az elsajátítása. A tanult talajgyakorlat-elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos végrehajtása; a saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes összekapcsolása. A labdatovábbítás és -birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. Sportszerű test-test elleni küzdelem. A vízbiztonság továbbfejlesztése, legalább 341
egy úszásnem technikájának elmélyült ismerete (amennyiben az úszásoktatásban az alapképzés az 1–4. évfolyamon megtörtént). A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. Témakörök
Óraszám
Tartalmak
Szokványos alakzatok (egy-, kétsoros vonal, egyes, kettes, hármas, négyes oszlop). Vonulások zárt rendben. Alakzatváltozások (fejlődések, szakadozások Folyamatos Alaki képzés vonalalakzatból oszlopba és vissza). Fordulatok helyben és mozgásban együttes osztályfoglalkoztatások tartásához. Különböző téralakzatok kialakítása. Gimnasztika (önállóan szabadon végezhető vagy játékos és határozott formájú szabad-, kéziszer-, társasés szergyakorlatok). 2-4-8 ütemű testtájanként végighaladva a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló Előkészítés, alapozás és 10 óra mozgásanyag. Játékos előkészítő feladatmegoldások. prevenció Általános testtartást javító, gerinccsípőízületi mozgákonyságot, talboltozatot fejlesztő gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, a törzserősítés minden formája. Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a Atlétikai jellegű 20 óra feldolgozandó anyag függvényében. (Futó-, ugró-, feladatmegoldások dobóiskola. ) Rajtok (indulások jelre különböző kiinduló helyzetekből megkötés nélkül; állórajt). Rajtolási versenyek Futások különböző jelekre. Vágtafutások. Iramfutások. Futások irányváltoztatással. Aerob jellegű kitartó futás. Távolugrás (guggoló technika) ugrósávból. Magasugrás átlépő technikával. Szökdelés egy-, váltott- és páros Szökdelések, ugrások lábon( az ugrás jellegének hangsúlyozásával). Kötélhajtás gyorsaságra törekedve. Hajítások lökések, vetések egy és két kézzel. Kislabdahajítás célba, távolba: a technika fejlesztését, a végrehajtás gyorsaságát célozva, a gyors végrehajtás Dobások fokozása érdekében, egyszerűbb lendületszerzésekkel. Testnevelési játékok futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. Torna jellegű 12 óra Speciális előkészítő és célgyakorlatok. feladatmegoldások Mellső támaszhelyzet magas padon, gerendán és/vagy KTK-n (kiegészítő tornakészlet). Támlázás Támaszhelyzetek és oldalirányba. Gurulóátfordulások (előre és hátra gyakorlatok. különböző kiinduló helyzetekből). Kézen-átfordulás Függéshelyzetek és mindkét oldalra. Állások támaszhelyzetekben (tarkón, függésgyakorlatok fejen, fellendülés kézállásba, kísérletek bordásfalnál 2-3 egyszerű elem kapcsolata). Egyszerű támaszugrások. Kötél- és rúdmászás, mászóversenyek, mászó váltó342
Témakörök
Óraszám
Kúszás, mászás, egyensúly gyakorlatok
Ritmikus Gimnasztika alapjai
Testnevelési és sportjátékok: kézilabda, labdarúgás, kosárlabda
24 óra
Szabadidős sporttevékenységek
6 óra
Önvédelmi sportok, küzdőjátékok
4 óra
Szabadon felhasználható
17 óra
Tartalmak versenyek. Gyűrűn (esetleg két kötélen) lendületek előre, hátra. Bordásfalon lendületek oldalra, vándor. A felsorolt függőszereken nyújtott és hajlított függésben térd- és sarokemelések. Épített és természetes környezetben kúszások, mászások, függések, gurulások, statikus és dinamikus egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes gyakorlatok. Gerendán, vízszintes és ferde padon talajra rajzolt vonalon járások előre, hátra, oldalra, haladások térdelő, négykézláb támaszban, hason- és hanyattfekvésben. Ügyességfejlesztés, az egyéni adottságokhoz igazodva, differenciáltan. Alapjárás. Karemelések és -lendítések. Lábemelések és –lendítések. Érintő járás. Fordulatok két lábon állásban és guggolásban. Elemkapcsolatok, talajtorna, összefüggő gyakorlatok, az egyén alkati és pszichés adottságaihoz, előképzettségéhez alkalmazkodva, differenciáltan. Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. A labdakezelés egyszerű módjai (labdavezetés kézzel, lábbal; átadások, átvételek helyben, majd mozgás közben). Gól- és pontszerzés egyszerű megoldásai (fektetett dobás, kapura lövés, belsővel, belső csüddel). Cselezés, cselsorok, sportági technikai elemek kapcsolásának variálása, nehezítése. Játék egyszerűsített szabályokkal. Labdás testnevelési játékok. Ötletjáték. Szabadtéri sportok: A téli sportformák megvalósítható módjai és téli játékok (korcsolyázás, síelés, szánkózás, hócsaták). Kerékpározás. Helyváltoztató eszközök használata (görkorcsolya, gördeszka stb.). A néptánc és a mocern tánc technikai elemei, rövidebb koreográfiák, etűdök. Húzások-tolások párokban (húzd át a határon; told át a határon; kéz-, lábvívás) botvívás, botbirkózás és csoportban (kötélhúzás, ki a legény a csárdában) játékosan. Mögékerülési és kiemelési kísérletek. Gurulóesés előre, hátra. Küzdő jellegű versengések (elsősorban fiúk). Esztétikai sportok alapjai (lányok). A tanult sportági technikai-taktikai elemek alkalmazása játék- és versenyszerű helyzetben. Minél több sportjáték alapmozgásainak gyakorlása. Testkultúratörténeti ismeretek alapozása. Higiéniai ismeretek növelése és alkalmazása ellenőrzötten.
A hatodik évfolyamba lépéshez szükséges minimum:
343
A sportági alapképzés alapvető fogalmainak ismerete és képi –fogalmi összekötése. A képességfejlesztés két-három eljárásainak megértése. Kialakuló önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban, a versengésben és az edzésben. A sportágakra jellemző alaptechnikák, mozgásstílus megjelenítése még hibákkal, de javuló színvonalon. A rendszeres mozgás, egészséges életmód, versenyzés, sportteljesítmény kategóriáknak megismerése, megértése és sajáttapasztalatra épülő megfogalmazása is. Úszni tudás (ha az iskola biztosította az oktatást).
344
6. évfolyam Évi óraszám: 93 Belépő tevékenységformák: A rendgyakorlatoknál az alakzatok változtatásának biztonságos végrehajtása, közlekedés zárt alakzatban. A gyakorlási rend betartása, egyszerűbb szervezési feladatok vállalása. Gimnasztikai gyakorlatok, valamint a sokoldalú előkészítő feladatok egyéni és együttes végzése, azok szakkifejezéseinek ismerete. Gyors megindulások és futások jelre. Állóképességi futás 10-12 percig egyéni iramban, a futósebességnek a távhoz igazítása. Ugrások a kar- és lábmunka összhangjának megteremtésével. Kislabda hajítás a dobás hátulról történő indításával, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával. A talajon, valamint a függőszeren tanult gyakorlatoknak, illetve ezek kapcsolatainak végzése. Támaszugrások erőteljes elugrással, növekvő első ívvel, egyensúlyvesztés nélküli talajra érkezéssel. Labdakezelés mozgás közben. Támadásban labdaátvételre (üres helyre) helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévő társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása. Röplabdában helyezkedés és hozzáállás a labda fogadásához; az alkarérintéssel történő továbbítás és az alsó egyenes nyitás ismerete. Néhány önvédelmi fogás elsajátítása. Az előző évfolyamon tanultakra építve: a körülményekhez igazodóan egy meghatározott távolság úszása egy vagy két úszásnemben. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. Témakörök
Óraszám
Tartalmak
Az 5. évfolyamon jelzett alakzatok felvételének és az alakzatváltoztatások teljesítésének fegyelmezett, gyors végrehajtása. Táv- és térköz felvételének pontos Alaki képzés Folyamatos végrehajtása. Megindulás, vonulás és megállás a megfelelő “lépésrendben”. Fordulatok helyben és mozgásban együttes osztályfoglalkoztatások tartásához. Különböző téralakzatok kialakítása. 8-16 ütemű, mindenfajta koordinációt fejlesztő szabad-, társas-, szergyakorlatok; Kondicionálás természetes módon az előző gyakorlatok által, saját t6estsúllyal, a mozgás-optimumra törekedve, a kitartást növelve; A testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését Előkészítés és 10 óra és nyújtását szolgáló mozgásanyaggal a korosztály prevenció jellemzőinek megfelelő illesztéssel a testnevelési óra többi eleméhez; Általános testtartást javító, gerinccsípőízületi mozgákonyságot, talboltozatot fejlesztő gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, a törzserősítés minden formája. Speciálisan előkészítő és célgyakorlatok a feldolgozandó Atlétikai jellegű 20 óra anyag hatékonyabb elsajátítása érdekében (futó-, ugrófeladatmegoldások és dobó iskolák).
345
Témakörök
Óraszám
Rajtolási versenyek különböző jelekre. Vágtafutások. Állórajt. Guggoló-, térdelőrajt. Fokozó futás. Aerob jellegű kitartó futás. Tartós futás10-12 percig. Futás feladatokkal (kerülés, átugrás, jelre egyszerű feladatok végzése). Guggoló távolugrás elugró vonalról. Magasugrás (átlépő technika). Szökdelések egy, váltott és páros lábon. Gyorsasági kötélhajtó versenyek. Hajítások, lökések, vetések (1-2 kg-os tömöttlabdával), egy- és két kézzel, helyből, nekifutásból. Kislabdahajítás célba, távolba: a technika fejlesztését, a végrehajtás gyorsaságát célozva, a gyors végrehajtás fokozása érdekében, egyszerűbb lendületszerzésekkel. Játékos versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva.
Futások
Szökdelések, ugrások
Dobások
Torna jellegű feladatmegoldások
12 óra
Speciális előkészítő és célgyakorlatok.
24 óra
Támlázás oldalirányba magas padon, KTK-n, gerendán, két magas padon előre és hátra. Gurulóátfordulás talajon előre, hátra és sorozatban is. Kézenátfordulás oldalra. Kézállási kísérletek bordásfalnál társ segítségével és szabadon, 3-4 egyszerű elem kapcsolata. 2-4 részes szekrényen felguggolás után bukfenc, zsugorkanyarlati átugrás; huszárugrás; guggoló átugrás. Gyűrűn, két kötélen, bordásfalon a szer jellegétől függően lendületek előre, hátra. A toló és húzóerő fejlesztése toló és húzó, ellentartást kiváltó gyakorlatok, helyzetek által, játékosan, párban, csoportosan. Gyűrűn, két kötélen, bordásfalon a szer jellegétől függően lendületek előre, hátra, oldalra, haladás oldalirányban. Fellendülés zsugor lefüggésbe, emelés zsugorlefüggésbe. Épített és természetes környezetben kúszások, mászások, függések, gurulások, statikus és dinamikus egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes gyakorlatok. Járások talajra rajzolt vonalon, vízszintes és ferde padon, gerendán előre, hátra, oldalra térdelő és négykézláb támaszban, kúszás hason- és hanyattfekvésben. Alapjárás, érintő járás; hintajárás karmozgás nélkül, és egyszerű karmozgásokkal; sasszé előre és oldalra, azonos és váltott lábbal, ugrások lábcserékkel; fordulatok két lábon állásban és guggolásban; karhullámok. Elemkapcsolatok, talajtorna, összefüggő gyakorlatok, az egyén alkati és pszichés adottságaihoz, előképzettségéhez alkalmazkodva, differenciáltan. Speciálisan előkészítő, labdás ügyességet fejlesztő
Támaszhelyzetek és támasz-gyakorlatok
Támaszugrások
Függéshelyzetek és függésgyakorlatok
Kúszás, mászás, egyensúlygyakorlatok
Ritmikus gimnasztika alapjai (csak lányoknak) Testnevelési és
Tartalmak
346
Témakörök
Óraszám
sportjátékok: kézilabda, labdarúgás, kosárlabda
Szabadidős Sporttevékenységek
6 óra
Tartalmak feladatok és testnevelési játékok. Az alapvető technikai és taktikai elemek (labdavezetés, -továbbítás, -átvétel, lekezelés, alapérintés, gól- és pontszerzés) elsajátítása és alkalmazása játékhelyzetekben. Cselezés, cselsorok, sportági technikai elemek kapcsolásának variálása, nehezítése. Játék egyszerűsített szabályokkal. Labdás testnevelési játékok. Ötletjáték. Egy-egy ellen támadási és védekezési megoldás. Támadásban labdaátvételre (üres helyre) helyezkedés. Játék egyszerűsített szabályokkal. Szabadtéri sportok:. A téli sportok megvalósítható formái és téli játékok (szánkózás, korcsolyázás, hócsata stb. ). Kerékpározás. Helyváltoztatási eszközök alkalmazása (görkorcsolya, gördeszka stb. ). A néptánc és a mocern tánc technikai elemei, rövidebb koreográfiák, etűdök.
347
Témakörök
Óraszám
Önvédelmi sportok, küzdőjátékok elsősorban fiúk
4 óra
Szabadon választható
17 óra
Tartalmak A dzsúdó elemi guruló- és esésgyakorlatai (guruló esés előre, hátra, csúsztatott esés oldalra, zuhanó esés előre és hátra). Húzások és tolások párokban és csoportokban. Botvívás, botbirkózás. Grundbirkózás: karfogás, mögékerülés, kiemelés. Esztétikai sportok alapjai (lányok). A tanult sportági technikai-taktikai elemek alkalmazása játék- és versenyszerű helyzetben. Minél több sportjáték alapmozgásainak gyakorlása. Testkultúra-történeti ismeretek alapozása. Higiéniai ismeretek növelése és alkalmazása ellenőrzötten.
A hetedik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: A diák által értelmezett és használt terminológia jelentős bővülése különösen a sportági alapképzés és a képesség-fejlesztés területén. Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban, a versengésben és az edzésben. A sportágakra jellemző alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése. A rendszeres mozgás, egészséges életmód, versenyzés, sportteljesítmény kategóriáknak elfogadása a műveltségterület alapvető értékeiként.
7. évfolyam Évi óraszám: 93 Belépő tevékenységformák: A rendgyakorlatok pontos és egyöntetű végrehajtása. Hasznosítható ismeretszerzés a játékok és versenyek szervezésében, lebonyolításában. A bemelegítést, a sokoldalú előkészítést és a testtartási rendellenességek megelőzését szolgáló gyakorlatok végzése, ezek hatásának növelését eredményező megoldások (formák) ismerete. Atlétikában az egyéni adottságoknak és a feladat jellegének megfelelő feladatmegoldások: laza, könnyű, gyors(vágta)futás, valamint 10-12 percig kitartó futás növekvő intenzitással; ugrásoknál optimális sebességű nekifutás, a kar- és láblendítés jelentőségének ismerete; a hajító és lökő mozdulat csiszolása. Legalább 3-4 elemből álló összetett talajgyakorlat bemutatása, az összekötő elemek szerepének ismerete és azok alkalmazása. Függőszeren 2-3 gyakorlatelem végzése. Lendületes támaszugrások. Labdajátékokban a társakhoz és a labdához való igazodás, emberfogásos védekezés. A tanult technikai elemek passzív majd aktív védővel szembeni végrehajtása. Röplabdában a labda továbbítása alkar-, illetve kosárérintéssel a társhoz, valamint az ellenfél térfelére. Sportszerű test-test elleni küzdelem. Az előző évfolyamokon tanultakra építve: teljesítményképes úszástechnika kialakítása egy vagy két úszásnemben. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.
348
Témakörök
Óraszám
Rendgyakorlatok
Folyamatos
Előkészítés, prevenció
8 óra
Atlétikai jellegű feladatmegoldások
22 óra
Futások
Szökdelések, ugrások Dobások Torna jellegű feladatmegoldások
Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok
Támaszugrások
14 óra
Tartalmak Az 1-6. évfolyamon alaki képzésként tanultak tanórai alkalmazása. A foglalkoztatási formák módosításához szükséges alakzatváltoztatások (sorakozó, fejlődések, szakadozások, foglalkoztatási forma módosítása utasításra). Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadozások ellenvonulásban) járásban és futásban. 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két alapformát is tartalmazhatnak (hajlításban, döntésben fordítás, fordításban döntés stb.). Zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialalkítása. Tartásjavító, a gerincoszlop izom-egyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. Légzőgyakorlatok, törzserősítés változatos módon, a törzserősítések minden formája. Játékos előkészítő gyakorlatok. Futásokat, ugrásokat, dobásokat speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása. Fokozó futás. Vágtafutás. Gyorsfutások versenyszerűen is. Futás feladatokkal, futás akadályok felett. Tartós futás iramnehezítésekkel. Váltófutás: váltás helyben, lassú futás közben, párban, oszlopban, körben; közepes iramú futás közben váltóversenyek széles váltózónában. Aerob jellegű futások, egyéb tevékenységek gyakorlása, a sokoldalú terhelhetőségi bázis megalapozása érdekében, a sebesség növelésével. Szökdelő iskola Távolugrás helyből, távol- és magasugrás nekifutással (átlépő technikával). Kislabda-hajítás 3-5 lépéses nekifutással távolba és célba. Lökések, dobások, hajítások, vetések sportágnak és életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel. Játékok, versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva. A feldolgozandó témát speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Talajtorna. Gurulóátfordulás előre és hátra (sorozatban is) és repülő gurulóátfordulás. Fejenállás. Kézenállási kísérletek. Kézen átfordulás oldalra. Támlázás gerendán, emelt padon oldal irányba. Összefüggő, 4-5 elemből álló talajgyakorlat. Gurulásokkal és gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok (“kígyó vedlés”, “hármas fonás”, “ördög szekér” stb. ) Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen 349
Témakörök
Óraszám
hosszában (fiúk-lányok); bukfenc előre 4 részes szekrényen (fiúk-lányok); guggoló átugrás keresztben álló 3-4 részes szekrényen (fiúk-lányok); nagymacskaugrás (fiúk). Gyűrűn és két kötélen: lendület előre, hátra; lebegőfüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből, az elemek folyamatos összekapcsolása. Függeszkedési kísérletek: egy-két kötélen; fiúk felfelé. lefelé; lányok felfelé.
Függéshelyzetek, függésgyakorlatok
Gerendán (alacsony fokozaton, lányok) helyváltoztatások állásban, emelkedések és ereszkedések, mellső mérlegállás, homorított leugrás.
Gerenda (pad merevítő gerendája) Ritmikus gimnasztika, alapjai (csak lányoknak)
Testnevelési és sportjátékok: Kézilabda, kosárlabda, labdarúgás
Tartalmak
26 óra
Alapjárás, érintő járás; egyszerű és összetett karmozgásokkal; sasszé kombinációk; ugrások egy lábról két lábra, egy lábra, két lábról egy lábra és két lábra plasztikai kombinációkkal, lábcserékkel; fordulatok egy és két lábon állásban és guggolásban; kar- és törzshullámok; Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. A helyi adottságok, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték legfőbb játékelemeinek tökéletesítése. Támadás és védekezés alapvető megoldásai az adott sportjátékban. A sportjátékok és a motorikus képességek fejlesztését szolgáló, a tanulók játékigényét kielégítő testnevelési játékok.
350
Témakörök
Óraszám
Természetben űzhető sportok
4 óra
Önvédelmi, küzdősportok, játékok
4 óra
Szabadon választható
15 óra
Tartalmak Felkészülés természetjáró-, és kerékpáros táborozásra. A lehetőségektől függően szánkózás, korcsolyázás, síelés, kerékpározás, görkorcsolya. Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok (nemzetek labdája, várméta, kötélhúzás). Küzdősportok (fiúk), esztétikai sportok (lányok) gyakorlása, technikai fejlesztése. Játékok húzással, tolással (húzd, toldd át a határon; told ki a körből; kötélhúzás). Húzóerő, gyorserő, erőállóképesség fejlesztése kisebb súlyokkal, küzdőjátékok keretében is. Az izmok mobilizálása, nyújtása, lazítása. Koreografált torna-, tánc-, etűdrepertoár, a nemnek megfelelő mozgásstílus erősítésével. Minden sportág ( a helyi lehetőségektől függően) a hozzátartozó technikai és taktikai repertoárral, versenyszabályoknak megfelelő keretek kialakításával történő gyakorlása. A helyi lehetőségek szerinti sportágak mozgásformáinak, taktikáinak tanulása, alkalmazása a versenyszabályoknak megfelelően.
A nyolcadik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások elfogadás és törekvés az azok szerinti végrehajtásra. Az önállóság megjelenése a tanár által kiszabott testmozgásban. Az egészségmegőrzés legfontosabb tényeinek ismerete és a saját állapottal való összehasonlítására való képesség. A technikai hibák, egyéni sikertelenségekkel való szembesülés, a saját adottságok elfogadása mentén a saját javuló teljesítményre való elszántság felmutatása. Tehetség szerinti alkalmi versenyzés az osztályban, iskolában és iskolán kívül egyesületi és tömegsportrendezvényeken. Az együtt játszás konfliktusainak megértése, a megoldások keresése és a szabályok elfogadása azok megoldására.
351
8. évfolyam Évi óraszám: 93 Belépő tevékenységformák: Az előző évfolyamokon tanult rendgyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, az utasítások fegyelmezett követése. Versenyek, mérkőzések szervezői és rendezői feladatainak ellátása. A sokoldalú előkészítésre és a prevencióra alkalmas gyakorlatok (részben) önálló végzése, az ismétlésszám és az intenzitás növelésével azok hatásfokának emelése, az alapvető fizikai képességek önmagukhoz mért optimális fejlesztése. Az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása, görcsös erőlködés nélküli vágtafutás, valamint kitartó futás 10-12 percig, a futás távját fokozatosan növelve. Energikus elugrás, térnyerő légmunka az ugrásoknál. A hajításnál és a lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása. Tornában a talajon, illetve a támasz- és függőszeren a tanult mozgáselemekből összeállított gyakorlatok, valamint lendületesen, biztonságos talajra érkezéssel végrehajtott támaszugrások végzése. Leányoknál a sportgimnasztikai gyakorlatoknak a ritmushoz igazodó végzése. Labdajátékokban a legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában a választott játék(ok) aktív és élményszerű játszása. Sportszerű küzdelem az oktatott sportág (önvédelmi, illetve küzdősport) szabályainak betartásával. Az előző évfolyamokon tanultakra építve: két úszásnemben teljesítményképes technika kialakítása. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.
Témakörök
Óraszám
Rendgyakorlatok
Folyamatos
Prevenció, relaxáció
8 óra
Atlétikai jellegű feladatmegoldások
22 óra
Futások
Tartalmak Az 1-7. évfolyamon alaki képzésként tanultak tanórai alkalmazása. Ellenvonulások, mint a 7. évfolyamon futással végrehajtva. Foglalkoztatási formák öntevékeny átszervezése. (Csapatok alakítása. Játékrend, váltások önálló megszervezése.). A testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre. 2-4-8-16 ütemű, 2-3 alapformát tartalmazó szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok együttes és önálló végrehajtása. Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. Játékos előkészítő feladatmegoldások. Légzőgyakorlatok, törzserősítés változatos módon, a törzserősítések minden formája. Játékos előkészítő gyakorlatok. A tanítandó anyag elsajátítását speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Eredményes rajtvégrehajtás feladathelyzetben. Fokozó futás, vágtafutás. Futás. Tartós futás a táv növelésével Váltófutás: váltás helyben, lassú futás közben, párban, oszlopban, körben; közepes iramú futás közben váltóversenyek széles váltózónában. A korábban tanul 352
Témakörök
Óraszám
Szökdelések, ugrások
Dobások
Torna jellegű feladatmegoldások
14 óra
Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok
Támaszugrások
Függéshelyzetek és függésgyakorlatok
Gerenda Ritmikus gimnasztika alapjai (csak lányoknak) Testnevelési és sportjátékok Kézilabda, labdarúgás, kosárlabda
26 óra
Tartalmak rajtformák pontos, célszerű végrehajtása, térdelőrajtok jelre. Kötetlen tartós futás 8-10 percig, 2000-3000 m futások növekvő sebességgel. Aerob jellegű futások, egyéb tevékenységek gyakorlása, a sokoldalú terhelhetőségi bázis megalapozása érdekében, a sebesség növelésével. Szökdelő iskolák. Helyből ugrások. Sorozatugrások. Távol- és magasugrás az atlétikában leírt fejlettebb technikával. Kislabda-hajítás távolba, 3-5 lépés nekifutással. Súlylökés helyből és belépéssel tömött labdával. Vetések tömött labdával, két kézzel, mindkét oldalra. Lökések, dobások, hajítások, vetések sportágnak és életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel. Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. A tanítandó anyagot speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Gurulással és gördüléssel kombinált testnevelési játékok. Talajtorna. Gurulóátfordulás előre, hátra, sorozatban is, valamint két gurulóátfordulás között felugrás fél- és egész fordulattal. Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgyon át (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át. Fejenállás. Kézenállás. Kézen-átfordulás oldalra. Támlázás két emelt, párhuzamos padon előre, hátra. Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből:4-5 elemből. Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen hosszában (fiúk-lányok); bukfenc előre 4 részes szekrényen (fiúk-lányok); guggoló átugrás keresztben álló 3-4 részes szekrényen (fiúk-lányok); nagymacskaugrás (fiúk) Gyűrűn és két kötélen: lendület előre, hátra; lebegőfüggés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből, az elemek folyamatos összekapcsolása. Függeszkedési kísérletek: egy-két kötélen; fiúk felfeléefelé; lányok felfelé. Helyváltoztatások állásban, emelkedések és ereszkedések, mellső mérlegállás, homorított leugrás. A sportgimnasztikában tanult elemek és kombinációk. Zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialalkítása. Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok, játékok. A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok. A technikák-taktikák ismétlése, gyakorlása, variálása az egyre bonyolódó feladatoknak, 353
Témakörök
Óraszám
Szabadidős sporttevékenységek
4 óra
Önvédelem, küzdősportok
4 óra
Szabadon felhasználható
15 óra
Tartalmak helyzeteknek megfelelően, sokoldalú és többoldalú képzés. Két támadó kapcsolatának labdás és labda nélküli megoldásai; együttműködés a védekezési tapasztalatok felhasználásában. Az iskola feltételei, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték elemeinek gazdagítása, főbb támadási és védekezési megoldásainak elsajátítása. Felkészülés sí-, természetjáró-, vízi-, kerékpáros táborozásra. Az iskola lehetőségei szerint korcsolyázás, szánkózás, síelés, kerékpározás, stb. Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok. Küzdősportok (fiúk), esztétikai sportok (lányok) gyakorlása, technikai fejlesztése. Koreografált torna-, tánc-, etűdrepertoár, a nemnek megfelelő mozgásstílus erősítésével. Minden sportág ( a helyi lehetőségektől függően) a hozzátartozó technikai és taktikai repertoárral, versenyszabályoknak megfelelő keretek kialakításával történő gyakorlása. A helyi lehetőségek szerinti sportágak mozgásformáinak, taktikáinak tanulása, alkalmazása a versenyszabályoknak megfelelően.
A kilencedik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások maradéktalan végrehajtása. Az önállóság, a belső kontroll megjelenése a tanár által kiszabott ill. az egyéb iskolán kívüli rendszeres testmozgásban. A céltudatos egészségmegőrzés kialakulása. A technikai hibák, egyéni sikertelenségekkel való szembesülés, annak teljesítményt rontó tulajdonságának elfogadása, megértése. Tehetség szerinti alkalmi versenyzés az osztályban, iskolában és iskolán kívül egyesületi és tömegsportrendezvényeken. A sportági szabályok jellegformáló és szocializáló szerepének megértése, az együtt játszás konfliktusainak csökkentése. Alapfokú tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összefüggéseinek rendszerben.
354
OSZTÁLYFŐNÖKI 5 - 8. osztály Évfolyam:
5.
6.
7.
8.
Heti óraszám:
0,5
0,5
0,5
0,5
Évi óraszám:
19
19
19
19
Századunk betegsége, Camus szavával élve pestise: az elidegenedés. Az embert pusztító félelmet, szorongást, rettegést kizárólag a védettség tudata számolhatja fel. Az az Isten, aki sajátjának tekint, a legközelebb hozzánk másokon keresztül jut el. Az osztályközösségben ezt a védettséget, szeretetet kell megtapasztalni. Az osztályfőnöki órák kiemelt feladata a reális önismeret, önértékelés kialakítása. Aki nem értékeli, becsüli önmagát, aki nem tudja magát hibáival elfogadni, az képtelen lesz mások felé irányuló elfogadásra, megbocsátásra is. Az osztályfőnöki tantárgy szolgálja a személyiség harmonikus kibontakoztatását, a tanulók az osztályban formálódjanak egyre inkább közösségi emberekké. A tantárgy íve az 5-8. évfolyamon: Az 5-6. évfolyamon az értékrend tudatos alapozása kezdődik. Nagyon jelentős példaképek bemutatása, a gyermeket hozzásegíteni ahhoz, hogy ezek által eszményeket válasszon. Az eszményeknek az évek során olyan mélyen kell a gyermekbe vésődni, hogy ezektől se a közvélemény, se alkalmi kudarcok ne téríthessék el. Itt kell lerakni mind a reménynek mind az alázatnak az alapjait. A 7-8. évfolyamon a serdülés nyugtalanságával, dacosságával kell számolni. Ettől az egyensúlybomlástól sokat szenved maga a gyermek is, de önmagában tehetetlen, tanácstalan. Sértődékenység, magányba vonulás nehezíti a megoldások megtalálását. Fontos a nemi értékek tiszteletteljes elfogadása. Cél- és feladatrendszer: A legfontosabb célok: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
7. 8.
Valóság-alapú és ugyanakkor egészen személyes világkép és világnézet kialakításának tapintatos segítése. Az önnevelés, a jellemformálás fontosságának bemutatása, segítségnyújtás ebben. A helyes önismeretre építő hivatás-keresés támogatása. Tudatosan vállalt életvitel: munka, pihenés, ünneplés harmóniája. Emberi kapcsolatteremtések motiválása, a másokért való felelősség tudatosítása. A közösségben reális önismeretre építve keresse helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett, ezt szolgálatnak tekintse, kerülje el a karrierizmus kísértéseit. Tapasztalja meg és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van személyisége formálódásában. Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (pl. osztály, iskola). A közösség alakulásának értékelését egy szociometriai 355
9.
felmérés is segítheti. A közös imádság, a közös szentmisék, rekollekciók, lelkigyakorlatok által a vallás közösségformáló erejének tudatosítása.
KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció • A verbális kommunikáció különféle típusainak (beszélgetés, vita) ismerete. • A kommunikációban használt arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere. • Udvariassági formulák, illemszabályok jellegzetes helyzetekben. Generációs különbségek a viselkedéskultúrában. Az osztályközösségben kialakuló esetleges konfliktusok megbeszélése. • Mások véleményének és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. Idegen nyelvi kommunikáció • A verbális interakció különféle típusainak ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, pl. diákcsere, külföldi tanulók fogadása, a velük történő kapcsolattartás. Matematikai kompetencia • A matematikai kompetencia alapelmeinek alkalmazása a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, pl. a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás), a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete) • Kritikus fogyasztói magatartás, a fogyasztói szokások kialakítása a saját szükségletek kielégítésében. Természettudományi és technológiai kompetenciák • Érdeklődés a tudomány és technológia iránt, azok kritikai értékelése, ideértve a biztonsággal kapcsolatos etikai kérdéseket is. • Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre, érdeklődés a tudományos, valamint a műszaki pályák iránt. (A jövőbeni munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos elvárások. Piacképes és nem piacképes tudások). Digitális kompetencia • Mivel az ITT technológiáinak alkalmazására egyre több a lehetőség a mindennapi életben, így a tanulásban és a szabadidőben, a munkahelyen, szükséges a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás (pl. az osztályközösség életével, mindennapjaival kapcsolatos területeken: az osztálytársakkal történő kapcsolattartásban, a szabadidős és közösségi programok szervezésében, koordinálásában) • Pozitív viszonyulás az internet használatához és fogékonyság a világháló biztonságos és felelősségteljes használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. A tanulás tanulása • Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek és alkalmasság értő ismerete. (Az iskolai tanulásban szerzett tapasztalatok elemzése, folyamatos önértékelés, ennek szembesítése a tanárok és az osztálytársak véleményével.) • Annak felismerése, hogy az oktatás és képzés során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását. Szociális kompetencia • A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. 356
• Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete, ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében. • Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben, az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása • Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. • A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. • Kompromisszumkészség, tisztesség, öntudatosság. Állampolgári kompetenciák • A demokrácia, az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatok ismerete. • Részvétel a lakóhely életében, valamint a döntéshozásban: választásokon való szavazás. • A lakóhelyhez, hazához, Európához és a világhoz való tartozás érzése (Európai identitástudat, az európai hagyományok, kulturális örökség. A kelet-közép európai régió sajátos problémái.) • Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása. • A különböző etnikai és vallási csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése Vállalkozói kompetencia • Tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés készségei. • Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek. • Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka • Kezdeményezőkészség. • Pozitív viszonyulás a változáshoz és újításhoz. Kulturális kompetencia • A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. (Színjátszó kör, vers- és prózamondó versenyek, énekkar, képzőművészeti alkotások létrehozása, osztály- és iskolaújság szerkesztése.) • Műalkotások és előadások élvezete. (Színház- és múzeumlátogatások, koncertek, író-olvasó találkozó.) Tartalom: 1.
2. 3.
4. 5.
Minden évfolyamon a megfelelő helyre be kell illeszteni a következő 9 órát: A nyárról, az előttünk álló tanévről, tisztségviselők, balesetvédelem: 1 óra Adventi, karácsonyi készület 1 óra A félév értékelése 1 óra Nagyböjti készület 1 óra A lelkigyakorlat előkészítése és értékelése 2 óra Az osztálykirándulás előkészítése és értékelése 2 óra A tanév értékelése, nyári tervek, balesetvédelem 1 óra Az iskola éves munkaterve alapján a megfelelő helyre be kell illeszteni az osztálykeretben tartandó ünnepeket. Az osztályfőnök gondolja át, hogy osztályában a következő tanévben milyen jeles események lesznek (pl. elsőáldozás, bérmálás, ...), s egy-egy ezt előkészítő órát illesszen be a megfelelő helyre! Minden félévben 1 órát szánjunk egy közös film-vagy színházélmény megbeszélésére! A 28/2000. (IX.21.) OM rendelet szerint "Az iskola helyi tantervbe - az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva - be kell építeni az egészséges életre nevelést, 357
6.
illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5-12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál (10. § (5)". A többi órára konkrét témákat tervezzünk a kerettanterv segítségével!
Az 5-8. évfolyamon az a és b osztályokban heti 0,5 óra, a c osztályokban (csoportokban) heti 1 óra, évi 19 ill. 37 óra, ebből 9 óra a „Tartalom” címszó alatt. Az egyes témakörök mellett található óraszámok a c osztályokra (csoportokra) vonatkoznak. Az a és b osztályok osztályfőnökei az osztály összetételének megfelelően választhatnak a felsorolt témakörök témáiból tanmenetük elkészítésekor 5. évfolyam 1. témakör: Iskolánk: Követelmények a felső tagozaton Hogyan tanuljak? Mi tesz engem egészségessé?
1 óra
Követelmény: Figyeljen oda az egyes tantárgyak sajátságos jellegére, egymástól eltérő tanulási módjaira. Legyen napirendje, hiszen ez most válik igazán fontossá. Tudják, hogy az egészség nem csupán valami biológiai hiányt jelent hanem a lelki, érzelmi kiegyensúlyozottságot is. 2. témakör: Családunk: 2 óra A Szent Család, Jézus példája az engedelmességre A mi családunk, egészséges emberi kapcsolatok Isten célja velünk, lelkiismeretem szava Mi is az életmód? Mitől egészséges az én életmódom? Követelmény: A családban mindenki vállaljon egész évre szóló saját feladatot. Otthon ne legyen"vendég". Legyen figyelmes, tudja, tartsa számon szülei, nagyszülei, testvérei, rokonai névnapját, születésnapját; szülei házassági évfordulóját. Ismerje az emberi élet (mozgás, táplálkozás, higiénia, emberi kapcsolataink) összetevőit. 3. témakör: Ünnepeink:
2 óra
Halottak napja, Mindenszentek Családi, nemzeti, egyházi ünnepeink, ünnepi készület
Követelmény: Készüljön az ünnepre lelkileg is, testileg is (gyónás, alkalomhoz illő ruha, stb.). Örüljön az együtt végzett ünnepi előkészületeknek. Ne hasonlítsa össze az ajándéka értékét másokéval. Tudja, hogy szülei menyit keresnek - milyen ajándékot tudnak adni. A legnagyobb ajándék számára: SZÜLEI ÉS TESTVÉREI SZERETETE. 4. témakör: Példaképeink:
1 óra
Ki a te példaképed? Szüleim, egyházunk példaképei Az én példamutatásom fontossága - Életmód és kapcsolatok 358
Követelmény: Ne a külsőségek alapján válasszon példaképet. Legyen tisztában azzal, hogy miért jó, ha van példaképe. Értsék meg, hogy saját kapcsolatrendszereinknek mi vagyunk a középpontjában. 5. témakör: Egyházunk:
1 óra
Az életmód és a növekedés Szent Péter - kőszikla, felelősség önmagunkért
Egyházunk születése (Pünkösd), mit tehetek másokért - Felelősség önmagamért, mit tehetek másokért?
Követelmény: Az életkorunk előrehaladtával bennünk lezajló változások ismerete. Ismerje a helyi plébániát, ahová templomba jár. Legyen részese a vasárnapi szentmiséknek (felolvasás, ministrálás). 6. témakör: Magyarságunk:
1 óra
Magyar népünk eredete, menzetünk Ki a magyar? A magyar egyház története - Az életmód és a környezet
Követelmény: Ismerje hazánk történelmének néhány sorsfordító eseményét és azok neveit, akik ezekben részt vettek. Ismerje az egyház történetének néhány érdekes eseményét, egy-két kiemelkedő személyiségét. Tudja azt, hogy a környezet hatással van mindennapjainkra. 7. témakör: Szabadságunk
1 óra
A szabad emberi akarat, a szabadság Isten ajándéka Az életmód és a biztonság megőrzése Az életmód és a veszélyes anyagok
Követelmény: Értse meg, a szabadság nem jelenti azt, hogy mindent szabad. Tudja, hogy az ő szabadsága nem lehet mások számára hátrány. Érezze át, értse meg, hogy szabadság és felelősség egymás nélkül nem elképzelhető fogalmak. Meg kell tanulniuk, hogy nem csak testünket, hanem érzéseinket is meg kell óvni a fenyegetésektől és sérülésektől. 8. témakör: Értékeink:
1 óra
Mi az érték? Számomra mi az érték? A változatlan értékek Hogyan befolyásolhatom az életmódomat? Életmód és táplálkozás További óraszámok: Tartalom 1. pontjaszerint: 9 óra Követelmény: Tudjon felsorolni értékeket, melyek nem változtak az idők folyamán. Legyen tisztában az "érték" szó jelentésével. Tudja és értse meg, hogy nem mindig az értékes, amit 359
az emberek többsége annak tart. Tudatosodjon a gyerekekben az egészségesebb és teljesebb élet lehetősége. Kritikusan tudják szemlélni cselekedeteiket. Legyenek tisztában azzal, hogy a táplálkozás életmódunk egyik nagyon fontos összetevője.
6. évfolyam 1.témakör: Iskolánk:
1 óra
Iskolánk múltja, Hogyan tanuljak? Amiről én döntök és amiről nem Helyes kritikai érzék
Követelmény: Értse meg, hogy a kritika, még ha jogos is, csak megfelelő formában közölhető. Mielőtt kritizál, vizsgálja meg, hogy ő hogyan tett volna és tettének mi lehetett volna a következménye. Tudják, hogy a döntések felelősséggel és követelményekkel járnak. 2. témakör: Családunk:
2 óra
A magyar Szent család (Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre) A keresztény család Hogyan készülsz a házastársi, szülői hivatásra? Amiről én döntök : mozgás és személyes higiéné
Követelmény: A család az a színtér számára, ahol megmutathatja értékeit és hibáit. A család véd, óv, szeret. Természetesen a családtagoknak is vannak hibáik, de ezeket megértéssel el kell viselni, segíteni kell ezek kijavításában. Tudatosítsuk a mozgás fontosságát. 3. témakör: Ünnepeink:
2 óra
Miért jó ünnepelni? Hogyan ünnepeltek otthon? Mitől ünnep az ünnep számodra? Légy bátor IGEN-t mondani!
Légy bátor NEM-et mondtani!
Követelmény: "Hogyan tudnád az ünnepet szebbé, meghittebbé tenni?" Gondolkodjon a kérdésen, keressen rá megfelelő választ. Ajándékozza oda a többieknek a szeretetét, megértését, türelmét, segíteni akarását. A csoportnyomás jelzéseinek felismerése (káros szenvedélybetegség, stb.). 4. témakör: Példaképeink
1 óra
Védőszentjeink, magyar szentek, Legyetek szentek!
Amiről én döntök: veszélyes anyagok I. Amiről én döntök: veszélyes anyagok II.
Követelmény: 360
Vegye észre, hogy a szentek példája ma is hat, követhető, nem emberfeletti dolgokat tettek. Alkosson képet és nyilvánítson véleményt a dohányzásról, az alkohol- és kábítószer fogyasztásról. 5. témakör: Egyházunk:
1 óra
Az egyház felépítése A kereszténység elterjedése (film) Amiről én döntök: környezet Követelmény: Ismerje hazánk egyházmegyéit, püspöke nevét. Ha van a városban, faluban keresztény közösség, ismerkedjen meg velük. Ismerjék fel, hogy a környezet és a személy kölcsönhatásban van. 6. témakör: Magyarságunk:
1óra
Mit kaptunk a kereszténységtől?
A döntések HOGYAN-áról! Mai döntések - holnapi következmények
Követelmény: Keresse meg a választ arra a kérdésre, hogy miért jó az, hogy mi magyarok és keresztények vagyunk. A döntéshozatal különböző formáinak ismereti, a különböző lehetőségek vizsgálata. A döntés következményeinek felmérése. 7. témakör: Szabadságunk:
Az emberi lelkiismeret 1 óra Szabadság - felelősség - engedelmesség A szabadság nem azt jelenti, hogy nekem mindent szabad Amiről én döntök: mit eszem?
Követelmény: Vegye észre, hallja meg lelkiismerete szavát, ha rossz úton halad. Tanulja meg, hogy jó vezető csak az lehet, aki engedelmeskedni is tud. A szabadság soha nem jelenthet szabadosságot. Szabadságommal nem veszélyeztethetem mások szabadságát. El tudja fogadni a magáétól eltérő, megkötött étkezési szokásokat. 8. témakör: Értékeink:
1 óra
A legfőbb értékek Ember teremtette világ értékei Hamis értékek, értékrombolás, káros szenvedélyek További óraszámok: Tartalom 1. pontjaszerint: 9 óra
Követelmény: Tanulja, higgye, élje meg, hogy a legnagyobb érték a földön a SZERETET. Azt is tudja, hogy nem az szereti igazán, aki mindig neki ad igazat.
361
7. évfolyam 1. témakör: Iskolakezdés:
1 óra
Bemutatkozás, házirend, osztálydíszítés megszervezés
Hogyan tanuljak? Jó időbeosztás, ismétlések fontossága) Magatartási, viselkedési, udvariassági szabályok Változások kora - Hogyan nézek ki? Változások kora - Hogyan érzem magam? Magatartási, viselkedési, udvariassági alapszabályok
Követelmény: Ismerje az iskola alapszabályait és fogadja el azokat! Lássa be, hogy szabályok nélkül nem lehet nyugodtan, biztonságosan élni! Ismerje meg osztálytársait, de ne legyen személyválogató. Ismerjék az érzelmi jólétüket befolyásoló tényezőket. 2. témakör: Jellemnevelés:
3 óra
Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak ők engem?: Változások a kapcsolataimban:Barátok és ellenségek Változások a kapcsolataimban: Barátság és szerelem Példaképek, célok, (osztálytársaimban észreveszem a jót és követem) Döntés, felelősség, kudarcok sikerek Önállóság és alkalmazkodás Belső és külső összhangja egymásra való hatása (megjelenés, beszéd, közvetlen környezetem kialakítása)
Követelmény: Ne olcsó népszerűségre törekedjen. Nem mindig azt kell követni, aki a leghangosabb és a legtöbbet enged meg magának. Legyen "nyugtató" és ne felforgató tényezője osztályának. Próbáljon meg már most tudatosan küzdeni indulatai ellen. Tudjon bocsánatot kérni felelőtlen tetteiért. Önállósága nem veszélyezteti sem maga, sem mások testi lelki épségét. 3. témakör: Hivatáskeresés:
2óra
Hogyan látom családomat? Hogyan látnak ők engem? Házasság, család, papság, szerzetesség Felelős ismerkedés, barátkozás a másneműekkel
Követelmény: Már most tudatosan készüljön eljövendő hivatására és ezért tegyen meg minden tőle telhetőt (egészségvédelem, tanulás, testedzés, képességei reális számbavétele, stb.). Választott hivatásának az árnyoldalait is igyekezzen megismerni, ne csak a pozitívumokat. 4. témakör: Emberi kapcsolataim:
2 óra
Közösség, osztályközösség, a másik tisztelete (őszinteség, titoktartás, bizalom, stb.) Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok A veszélyes anyagok és a kapcsolatok 362
A barátság, fiúk-lányok kapcsolata
Követelmény: Legyen tisztában a barátság fogalmával. A barátság nem egyenlő a haversággal. Tisztelje a másik emberben a nőt/férfit. Váljon egyre inkább őszinte, igaz baráttá. Tudja, hogy a titok kibeszélése a másik ember bizalmával való visszaélés az egyik legsúlyosabb bűn az EMBER ellen. Gondoljon arra, milyen érzéseket válthat ki egy-egy meggondolatlan szava, tette a másikban. "Ami neked fáj, az fáj a másik embernek is." Érezze át annak a nagyszerűségét, hogy egészségesnek született, egészsége tudatos veszélyeztetése súlyos bűn. 5. témakör: A szabadidő jó felhasználása
2 óra
Személyes kapcsolatok építése (Istennel, emberekkel)
A kultúráról, önművelés, művészetek (olvasás, zenehallgatás, ... ) Biztonság a változásokban Előretekintés, visszatekintés További óraszámok: Tartalom 1. pontjaszerint: 9 óra Követelmény: Tudja, hogy a kultúra igazi értékeinek megismerése fejleszti személyiségét, míg a giccs, bóvli, ízléstelenség rombolja személyiségében az értékeket. 8. évfolyam 1. témakör: Embernek lenni:
1 óra
Az ember biológiai, filozófiai, teológiai fogalma Gyermekkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor Környezetünk védelme az egyéni felelősség Gondolkozz globálisan - cselekedj lokálisan
Követelmény: Érezze át annak felelősségét, hogy embernek született (Isten képmása). Tudja, hogy ő egyszeri és megismételhetetlen. Tudja, hogy életét ajándékba kapta. Érezzen felelősséget környezetéért, lássa be, hogy a környezet pusztulása az ember pusztulását is okozza. Tudjon a technikai civilizáció káros következményeiről (környezetszennyezés, zaj, elidegenedés, neurózis, stb.) 2. témakör: Egészséges életmód:
2 óra
Testünknek is örök jövője van Alternatív étrendek Változtassunk! Táplálkozás Lásd az összefüggést (testmozgás), nem késő elkezdeni!
363
Követelmény: Tudja és fogadja el, hogy teste nem az ő tulajdona, hanem Istené, így keresztény kötelessége is óvni, védeni, megőrizni az egészségét. Testét nem kell szégyellnie, még ha nem is olyan amilyennek ő szeretné, hiszen Isten álmodta meg őt ilyennek. Az igazi értékek az emberen belül vannak. 3. témakör: A felnőtté válás útján:
2 óra
Az életszakaszok szépségéről, a növekedő felelősségről Jogok és kötelességek A nevelés helyébe az önnevelés lép, állandó önképzés Munkaszeretet, munkaerkölcs Optimizmus, életöröm, humor Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban) Ki a sikeres? Mit jelent számodra a siker? Hogyan látjuk ma a sikeres ember életét? Párválasztás, házasság, családtervezés Milyen házastárs, szülő szeretnék lenni? Felelősségem egészségemért, idegrendszeremért, időmért, javaimért Lakáskultúra, étkezési kultúra Megjelenés, viselkedés, illem
Követelmény: Mindaz, amit eddig tanult, megélt, tapasztalt, vezesse el önálló véleményre, melyet nem ad fel divatok kedvéért vagy a könnyebb érvényesülésért. Ne mindenáron akarjon változtatni, soha ne feledje, hogy erőszakkal a jót sem lehet elfogadtatni felnőtt emberekkel. Személyes példájával hasson. Mielőtt bármit tesz, gondolja át tettének lehetséges következményeit. 4. témakör: Közösségek, közélet:
2 óra
A Biblia tanítása erről A keresztény ember társadalmi felelőssége Látsz-e változást életmódodban? Mit változtatnál?
Követelmény: Érezze át, hogy a kereszténysége azt is jelenti, ki kell állnia az elnyomottak, igazságtalanul szenvedők mellett. Tudja, hogy a kultúra igazi értékeinek megismerése fejleszti személyiségét. Legyen képes a változtatásra és életének kontrollálására. 5. témakör: Magyar vagyok:
2 óra
Patriotizmus, nacionalizmus, sovinizmus Anyanyelvem szépsége, megbecsülése A nemzeti múlt kötelez, művészeti kincseink Magyarság és kereszténység, felelősségem a magyarság jövőjéért 364
Mit ajánlasz a mai ötödikeseknek?
Követelmény: Értse meg, hogy ő személy szerint is felelős a magyarság jövőjéért, fejlődéséért. Nem lehet mindig másoktól vámi a megoldást. A hazaszeretethez tartozik anyanyelv ének helyes használata is. 6. témakör: Környezetvédelem:
1 óra
Az ember felelőssége a teremtett világért Mit tehetek környezetemért Életed 10 év múlva További óraszámok: Tartalom 1. pontjaszerint:
9 óra
Követelmény: Lehetőségei szerint óvja a természetet, figyelmeztesse a károkozókat. Érezze annak a felelősségét, hogy ajándékba kaptuk a Földet, nincs jogunk tönkretenni.
365
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 8. évfolyam Heti óraszám:
1
Éves óraszám:
37
Célok és feladatok: A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van a korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió; sugalmazza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól; étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Mivel a film, a televízió és az Internet átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A tantárgy oktatásának elsődleges célja tehát, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő felkészültséget szerezzenek a különböző – elsősorban audiovizuális médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat – vagyis az mozgóképi írás-olvasástudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése. Ehhez azonban alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottságra, a naiv fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. Az ehhez szükséges képességek a nyolcadikos korosztálynál az élményekkel telített helyzetekben, művek és műsorok feldolgozásával, önálló és csoportosan végezhető kreatív gyakorlatok sorozatában, a tematika tevékenységközpontú feldolgozásával fejleszthetőek, hogy a gyerekek nézőként meg tudják különböztetni a hírt a kommentártól, a szerzői művet a műfaji alkotástól, felismerjék az audiovizuális művek-műsorok megformálásában megjelenő tulajdonosi vagy politikai szempontokat. Fejlesztési követelmények: A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a technikai képreprodukcióknak miféle viszonya van a valósághoz, a mozgóképi közlésmód mennyiben alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására, egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikációt (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen láttatják oly sokan a magaskultúra és egyúttal a személyiség autonómiája veszélyeztetőjének (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás) –, de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejüleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére és a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). 366
Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték-és érdekrendszerének felismerését jelenti. Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket és kifejezőkedvüket, ezzel segítve őket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában. KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció A mozgóképkultúra és médiaismeret széles lehetőséget biztosít a gyerekek számára arra, hogy megfigyeljék a különböző kommunikációs helyzeteket, ilyeneket maguk is létrehozzanak, gyakorolják a különféle nyelvi stílusokat, valamint kipróbálják kifejezőképességüket különböző helyzetekben. A tantárgy segítséget nyújt abban, hogy a gyerekek képesek legyenek a különféle típusú - például objektív és szubjektív tartalmú – szövegeket megkülönböztetni, adatokat gyűjteni, csoportosítani és rendszerezni, illetve vitákban érvelni, saját álláspontjukat tisztán és világosan kifejteni. Ízelítőt kaphatnak abból, hogy a különböző stílusú szövegek milyen hatást váltanak ki, milyen a társadalmilag felelős nyelvhasználat. Digitális kompetencia Bevezet az információs társadalom eszközeinek használatába, megismertet az információk és adatok felismerésének fontosságával, visszakeresésének módszereivel, az adatbázisok használatával, a hálózati kommunikáció általános gyakorlatával és szabályrendszerével. Tudatosíthatja a világháló használatának írott és íratlan normáit, a jogkövető magatartás legfontosabb alapelveit, valamint a felhasználóra leselkedő veszélyeket. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A filmművészet formanyelvének, alapelemeinek, a valóság és a reprodukció kapcsolatának bemutatása, az ábrázolás különböző módozatainak és stílusainak tanulmányozása, a történetmesélés lehetőségeinek, a tér és az idő kezelésének áttekintése hozzájárul a tanulók önkifejezési képességeinek kiteljesítéséhez, a filmek befogadásához, a művészi szándékok és értékek alaposabb megértéséhez. A hatékony, önálló tanulás A tantárgy nem elsősorban válaszokat ad, hanem az azokhoz vezető utat nyitja meg; esztétikai, ízlésbeli kérdésekben nem ítél, hanem választási lehetőséget kínál, nem mutat követendő irányt, csak orientál. Célja, hogy kibontsa, elmélyítse a sikeres társadalmi beilleszkedéshez és alkalmazkodáshoz szükségek kompetenciákat. Belépő tevékenységformák:
Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek /film, televízió, videó, komputerjáték, web/ terjedelméből adódóan 367
a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető, a műveket a kötött időkereteken kívül kell megtekinteni)
Mozgóképi szövegek csoportos formában:
feldolgozása
egyéni,
kiscsoportos
vagy
kreatív gyakorlati feladatokkal (pl: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése)
megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés)
Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képek csoportosítása, kollázs-készítés, szöveg-kiegészítés, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, élőkép /pillanatra megdermedő szituáció/ kialakítása, árnyjáték, főcím-készítés /pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés) Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. művelődéstörténeti, technikatörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján, optikai eszközök készítése, bemutatása) Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák. Például: kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, önportré, fotó ill. videoetűd készítése, forgatókönyv készítése, interjú készítése, filmelőzetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése)
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK Mozgóképnyelv
A mozgókép előzményei, a film és a mozi felfedezése A mozgókép alaptulajdonságai A nézői figyelem irányítása, a kiemelés
A mozgóképi közlés előzményei (valósághű kép, fény és árnyjátékok, történetmesélés képekkel, képsorozatok, képregény). A technikai képrögzítés és érzékelés alapjai, eszközei. Sokszorosítás, távközlés. A mozgókép kettős természete (reprodukció és ábrázolás). A folyamatos tér és idő felbontása és újraszerkesztése (jelenet, képsor, beállítás). Közelkép, megvilágítás, ismétlés, hossz és tempó.
Az események időbeli és oksági rendje. Expozíció és lezárás. Fordulat és epizód. Cselekmény, történet, elbeszélés. A montázs szerepe a tér és az Filmtér és filmidő (folyamatos, párhuzamos és a korábbi idő mozgóképi ábrázolásában időben játszódó cselekvés ábrázolása). A mozgóképi elbeszélés
368
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK Mozgóképi szövegek rendszerezése
A mozgóképi szövegek rendszerezésének alapjai
Az eltérő hordozók alapján (a celluloidtól a digitális adathordozóig).A megjelenés helye szerint (a mozitól a televízión át a komputerjátékig és az Internetig).A valóság ábrázolásához való viszony szerint (dokumentum– fikció).Tematikai és ábrázolási rokonságok mentén (műfajiság) A média társadalmi szerepe
A médiumok és a tömegkommunikáció A média saját és átvett funkciói
A könyvnyomtatástól az internetig: a közvetítő közeg jelentősége, az udvari, a polgári és a modern társadalmi nyilvánosság A tömegkommunikáció kialakulásának feltételei Az informálás és dokumentálás, szórakoztatás, szolgáltatás, illetve az üzleti-gazdasági funkció.
Ki üzen, kinek és miért: a média intézményei, tulajdonosai, közössége. A műsoridő mint tulajdon. A közszolgálati és a kereskedelmi média. A közönség mint vevő és áru. A mediatizált közlésmód Hol, mikor és kinek villog a képernyő: médiafogyasztási néhány jellemző tulajdonsága szokások megfigyelése. A befolyásolás technikái: műsorrend, tematizáció, csatornaimage kialakítása, a nézettség maximalizálásának elve, a sorozatelv. A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek, stb. A valóság tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítése a médiában. médiareprezentációja Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok A nyomtatott médium néhány jellegzetes szövegtípusa
Újság, képregény, fotóregény.
Cím, címlap, kép, képaláírás, rovatszerkezet. A nyomtatott médium jellegzetes ábrázolási eszközei A reklám
A hírműsor
A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehetősége és kényszere). A célcsoport. Amitől a hír hírré válik: a kiválasztás okai és módjai. Intézményesült hírforrások. Hír és kommentár megkülönböztetése. A pártatlanság követelménye és annak teljesíthetősége.
A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a 369
valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumentumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja. Tankönyvek. taneszközök, segédletek: Tankönyv: Hartai László–Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret. Taneszköz: videomagnó, televízió, videofilmek, könyv, újság, folyóirat, televízióból felvett anyagok (filmek, reklámok, hirdetések…) a tanulók által gyűjtött anyagok. Számítógépek, szoftverek, kivetítő projektor.
370
