TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS.....................................................................................................................................................3 SZEGED VÁROS KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGAI....................................................................................5 M43-AS AUTÓPÁLYA.....................................................................................................................................7 ELŐZMÉNYEK .....................................................................................................................................................7 NEMZETKÖZI TRANZIT KISZOLGÁLÁSÁNAK KÉRDÉSEI .................................................................................................7 REGIONÁLIS ÉRDEKEK KISZOLGÁLÁSA......................................................................................................................8 ÜTEMEZÉS .........................................................................................................................................................8 AZ ÚTVONAL RÖVID LEÍRÁSA.................................................................................................................................9 KÖLTSÉGBECSLÉS...............................................................................................................................................10 NYUGATI FELTÁRÓ ÚT.............................................................................................................................11 ELŐZMÉNYEK....................................................................................................................................................11 REGIONÁLIS ÉS SZEGED VÁROSI ÉRDEKEK KISZOLGÁLÁSA.........................................................................................11 ÜTEMEZÉS........................................................................................................................................................11 AZ ÚTVONAL RÖVID LEÍRÁSA...............................................................................................................................12 KÖLTSÉGBECSLÉS...............................................................................................................................................12 DÉLI KÖZÚTI TISZA-HÍD...........................................................................................................................13 ELŐZMÉNY .......................................................................................................................................................13 REGIONÁLIS ÉS SZEGED VÁROSI ÉRDEKEK KISZOLGÁLÁSA ........................................................................................13 ÜTEMEZÉS .......................................................................................................................................................14 AZ ÚTVONAL RÖVID LEÍRÁSA...............................................................................................................................14 KÖLTSÉGBECSLÉS ..............................................................................................................................................15 .................................................................................................................................................................15 KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS PROGRAM...................................................................16 HELYZETKÉP.....................................................................................................................................................16 BEVEZETÉS SZEGED VÁROS LAKÁSKONCEPCIÓJÁHOZ..............................................................18 SZEGED ÉS TÉRSÉGÉVEL KAPCSOLHATÓ LAKÁSKONCEPCIÓ.................................................19 A LAKÁSGAZDÁLKODÁS ELEMEI............................................................................................................................22 Telekgazdálkodás......................................................................................................................................22 Építés.........................................................................................................................................................23 Lakóépület fenntartás, üzemeltetés ..........................................................................................................23 Épületfelújítás............................................................................................................................................23 Lakásmobilitás..........................................................................................................................................24 Szociális támogatás...................................................................................................................................24 A NEM ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSGAZDÁLKODÁS KERETEIN BELÜL AZ ÖNKORMÁNYZAT ELŐTT ÁLLÓ FELADATOK MEGHATÁROZÁSA...............................................................................................................................................25 Telekgazdálkodás......................................................................................................................................25 Építés.........................................................................................................................................................26 Lakóépület fenntartás, üzemeltetés...........................................................................................................26 Épületfelújítás............................................................................................................................................27 Lakásmobilitás..........................................................................................................................................27 Szociális támogatás...................................................................................................................................27 FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEK MEGVÁLASZOLÁSA, SZÜKSÉGES FORRÁSOK ELŐTEREMTÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE...........................................................................................................................28 TERMÁL- ÉS GYÓGYTURIZMUS.............................................................................................................30 A TERMÁL-, GYÓGY- ÉS EGÉSZSÉGTURIZMUS KÖZÖS JELLEMZŐI.................................................................................31 MEGLÉVŐ FÜRDŐKAPACITÁSUNK JELLEMZŐI...........................................................................................................32 LEHETŐSÉGEINK.................................................................................................................................................33
KONGRESSZUSI TURIZMUS.....................................................................................................................35 SZEGED KONGRESSZUSI TURIZMUSA.....................................................................................................................36 Általános és statisztikai rész......................................................................................................................36 A KONGRESSZUSI TURIZMUSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK ÉS FELADATOK..........................................................................38 Adottságaink..............................................................................................................................................38 Gyengeségeink...........................................................................................................................................38 KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉSI PROGRAM..............................................................42 BESZÁLLÍTÓI PROGRAM..........................................................................................................................42 CÉLKITŰZÉSEK...................................................................................................................................................42 HELYZETKÉP.....................................................................................................................................................43 JÖVŐKÉP...........................................................................................................................................................44 REGIONÁLIS GAZDASÁGÉPÍTÉSI PROGRAM....................................................................................45 REGIONÁLIS JELENTŐSÉGŰ KIEMELT GAZDASÁGI ÖVEZET SZEGEDEN.............................45 HELYZETKÉP.....................................................................................................................................................45 MEGVALÓSULÁSI HELY........................................................................................................................................46 A FEJLESZTÉS STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE..............................................................................................................46 A FEJLESZTÉSI PROGRAM INDOKLÁSA.....................................................................................................................48 STRATÉGIAI IRÁNYELVEK ÉS OPERATÍV FELADATOK.................................................................................................48 FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK....................................................................................................................................49
2
BEVEZETÉS
Szeged város új vezetésének a választások után egyik legfontosabb célja volt, hogy a várost természetes fejlődési pályára állítsa, és a hasonló adottságú európai városok sorában az őt megillető rangra emelje. Ennek érdekében 1999-ben szakmai alapokon nyugvó, közmegegyezésre épülő rövid- és középtávú fejlesztési programot dolgozott ki és közgyűlési határozattal a tudatos településfejlesztési munkát elindította. A dokumentum kidolgozása során általános igényként fogalmazták meg, hogy a készülő városfejlesztési program illeszkedjen a térségi, a regionális és az országos koncepciók prioritásaihoz, célkitűzéseihez és igazodjon az Európai Uniós támogatási források elvárásaihoz. A Széchenyi terv a magyar gazdaság európai felzárkózási stratégiájának a programja. Alapelveit – a partnerséget és a társfinanszírozást is – szem előtt tartva Szeged város vezetése az előbbiek szellemében elsőként kíván csatlakozni a Nemzeti Fejlesztési Terv által körvonalazott kibontakozás folyamatához. Ezért meghatározta azokat a stratégiai programokat, melyek a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásaihoz illeszkednek és megvalósításuk
esetén
kölcsönösen
erősítik
egymás
hatásait,
így
meghatározó
jelentőségűek a város és a Dél-alföldi régió jövője szempontjából. Szeged önkormányzatát a város régióközponti szerepköre arra kötelezi és a már meglévő rövid- és középtávú városfejlesztési programja is arra készteti, hogy támogassa és elősegítse a regionális jelentőségű fejlesztési projektek megvalósulását. Ezekben a beruházásokban – miután az önkormányzat lehetőségei korlátozottak – a város a hazai és a külföldi magántőke részvételét szorgalmazza, valamint pályázati úton elnyert támogatásra is számít. A kiemelt regionális fejlesztési programok vegyes finanszírozása – önkormányzati – pályázati – befektetői finanszírozás – egymást erősítő tényezők. Az önkormányzat részvétele garanciát jelent a befektetőknek a fejlesztés helyi és országos támogatására vonatkozóan, ugyanakkor a befektetői tőke és szakértelem jelenléte kedvező az európai uniós támogatások elnyeréséhez. A Szegedről induló gazdaságfejlesztési programok mintaként szolgálhatnak majd az ország többi régiója, térsége és városa számára, amennyiben hozzájárulnak a gazdaság nemzetközi
3
versenyképességének javításához, a gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítéséhez. Szeged város és a Dél-alföldi régió kibontakozása - a Nemzeti Fejlesztési Terv fejezeteihez illeszkedve - az alábbi operatív programok megvalósítását kívánja meg: Az autópálya fejlesztési program M 43-as autópálya Nyugati feltáró út Szegedi déli közúti Tisza-híd Kutatási, fejlesztési és innovációs program Tudományos-technológiai park Lakásprogram Szeged város lakásgazdálkodási koncepciója Turizmusfejlesztési program Termál- és gyógy-turizmus Kongresszusi turizmus Kis- és középvállalkozás fejlesztési program, beszállítói program Regionális gazdaságépítési program Szegedi Innovációs Övezet
4
SZEGED VÁROS KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGAI
Szeged 159 ezer lakosával az ország egyik legnagyobb városa. 15 km-re fekszik a jugoszláv határtól és 50 km-re a román határtól. Az Alföld két jelentős folyója a Tisza és a Maros határozta meg a múltját és jelenét. Az E75 és az E68 nemzetközi útvonalak metszésében fekszik. A Magyarországon formálódó régiók közül a Dél-alföldi régió potenciális központja. Közigazgatási, kereskedelmi, pénzügyi, gazdasági, tudományos és kulturális központ. Az európai közlekedési folyosók metszésében lévő település kiválóan alkalmas az új kezdeményezésként alakuló Duna-Kőrös-Maros-Tisza eurorégió magyarországi központ szerepének betöltésére. Olyan település, mely relatív kis befektetéssel alkalmas ugrásszerű fejlődésre. Ennek alapja az a több száz éve felhalmozódott fejlődési potenciál, amelyet rövid időn belül ki lehet aknázni. Szeged földrajzi elhelyezkedése, a „hármas-határ” közelsége a jövőben kimagasló szerepet biztosít a városnak. Magyarország Európai Uniós csatlakozása után az ország déli határa stratégiai jelentőséggel fog bírni Európában és Magyarországon egyaránt. Várhatóan jelentős időszakon keresztül az Európai Unió határvárosa lesz Szeged. A regionális szerephez megfelelő, az ország távolabbi településeihez kapcsolatot biztosító, a határokon átnyúló, továbbá az egyes létesítmények jó megközelítését biztosító közlekedési infrastruktúra kiépítése szükséges. Szegeden két elsőrendű főút, az 5-ös számú (Budapest - Röszke – országhatár) és a 43-as számú (Szeged – Nagylak – országhatár) halad át. Az 5-ös számú főút városközponton keresztül átmenő szakaszához a Budapest felöl bejövő és Röszke felé kimenő ágak egymással közel 45o-os szöget zárnak be. A két ág városon kívüli összekötése szükségszerűségként jelentkezik.
5
Az 5. sz. főút szegedi átkelési szakaszain a forgalom közel 30.000 egységjármű/nap értékű, amely megközelíti az országunkban üzemelő autópálya forgalmak értékeit. Ennek következménye a városban bekövetkezett balesetek nagy száma, ugyanis -
Csongrád megye személysérüléses baleseteinek egyharmada, és
-
124 vizsgált vidéki város közül a legtöbb baleset Szegeden történik. A balesetek 50 %-a a Budapest – Röszke, illetve a Szeged - Nagylak főutak átkelési szakaszain következik be.
A főutak kedvezőtlen vonalvezetése miatt a városközponton áthaladó forgalom káros anyag kibocsátása jelentős környezetrongálást, zaj- és légszennyezést eredményez. Mindennapos a lakossági panasz, lakossági fórumokon az átmenő forgalom elterelését követelik. A megoldást az M43-as autópálya és Nyugati feltáró út, valamint a déli közúti Tisza-híd megépítése adja. (1. ábra)
6
M43-AS AUTÓPÁLYA
ELŐZMÉNYEK Az UTIBER Kft. 1993-ban tanulmánytervet készített az úgynevezett Helsinki folyosóhoz tartozó M43 autópálya nyomvonalára. A tanulmányterv három nyomvonalváltozatot tartalmazott. 1995-ben a vizsgált térségben a nyomvonalváltozatok közül többféle szempont figyelembevételével elfogadott nyomvonalra elkészült a tanulmányterv felülvizsgálata, valamint az 1993-as nyomvonal változatokra a Közlekedéstudományi Intézet részletes környezetvédelmi hatásvizsgálata. A nyomvonalat a KHVM Közúti Főosztály 750 694/1997. számon jóváhagyta. A nyomvonalra (északi változat) az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 1995-ben 2005. december 31-ig érvényes környezetvédelmi engedélyt adott ki 24160-12/1995 számmal. 1997-98-ban megindult az M43 autópálya nyomvonalán az autópályává fejleszthető főút engedélyezési tervének készítése több szakaszban. A 47 sz. főút és a 4413 j. út közötti szakaszra készült döntés-előkészítő tanulmány után 1999-ben mind az északi, mind a déli nyomvonalra a 47 sz. főút – Makó között engedélyezési terv készült.
NEMZETKÖZI TRANZIT KISZOLGÁLÁSÁNAK KÉRDÉSEI Az 1990-es évek elején született nemzetközi megállapodások szerint új közúti határcsatlakozási pont kerül kiépítésre Magyarország és Románia között Csanádpalotától délre. Az 1990-es évek változásainak köszönhetően szükségessé vált egy egész Európára kiterjedő közlekedési koncepció kidolgozása. Az 1997-ben Helsinkiben rendezett Harmadik Összeurópai Közlekedési Konferencián született jóváhagyás értelmében Magyarországon több nemzetközi közlekedési folyosó halad keresztül. Ezen folyosók közé tartozik a IV. (Berlin-Bukarest-Szaloniki) jelű, melynek egy része a tervezett M43-as autópálya nyomvonal.
7
Az M43-as autópálya Szegedtől északra kiágazva az M5-ös autópályából teremtene kapcsolatot a tervezett határátkelőhellyel, és vezetné el a tranzit forgalmat Szeged és Makó elkerülésével, illetve a 43. sz. főút tehermentesítésével.
REGIONÁLIS ÉRDEKEK KISZOLGÁLÁSA A tervezett nyomvonalat úgy alakítottuk ki, hogy az a térségben a lehető legnagyobb területegységeket tárja fel, ne lehetetlenítse el a tervezett területfejlesztési elképzeléseket, illetve a környezetvédelmi-, tájvédelmi területeket ne érintse. A tervezett északi nyomvonal Szegedtől északra halad, kb. 1 km-re keresztezi a 47. sz. főutat, majd a MOL Rt. keleti útjának vonalán halad kelet felé a MOL Rt. ipari területének déli részén, lehetőséget teremtve Szeged szerkezeti terve szerinti mezőgazdasági kistanyás területének fejlesztésére az ipari területig. A Tisza folyó keresztezése után éri el a 4413 j. utat, melyen keresztül kapcsolat biztosítható a távlati Maros hídon keresztül Deszk, Tiszasziget irányába. Maroslelét északról elkerülve halad Makó irányába. Makót északról kerüli el mintegy 1 km-re lehetőséget hagyva Makó területi fejlesztésére. A Szegeden működő RO-LA terminál, mely maximális kihasználtsággal működik, jelentős kamion forgalmat vonz városunkba, mely jelenleg a lakott területeken keresztül bonyolódik. A 43. sz. főút elkerülő nyomvonalának megépülésével a RO-LA terminál által gerjesztett teljes forgalom lakott területen kívül, biztonságosan érheti el a terminált.
ÜTEMEZÉS Az M43-as autópálya a 47. sz. főút és tervezett határátkelőhely között több szakaszra bontható. A szakaszon belül először a főúti kiépítés javasolt. Első szakasz a Szegedet elkerülő 47 sz. főút és a 4413 j. út közötti rész, mely a MOL Rt. területén és a Tiszán való átkelést biztosítja. A szakasz kiépítésével, valamint a 4413 j. és 4412 j. utak korszerűsítésével, melyek csatlakoznak a közúthálózati fejlesztési elképzelésekhez, biztosítható Szeged elkerülése mellett a tervezett Maros hídon keresztül több település, Tiszasziget, Maroslele, a tervezett kiszombori határátkelőhely, illetve Makó elérése. A szakasz kiépítése után hosszú évek óta fennálló probléma oldható meg a szegedi két állami - az 5-ös és 43-as számú - főút átkelési szakaszának tehermentesítésével. Szegeden két elsőrendű főút halad át az 5. számú Budapest – Röszke - országhatár és a 43. számú a Szeged - Nagylak - országhatár.
8
Városunk szempontjából e két főút vonalvezetése és forgalom nagysága nagyon kedvezőtlen. A főutakon városunkba érkező forgalom az állami utak átkelési szakaszán túl jelentős mértékben terheli a vele párhuzamosan futó, illetve azokat összekötő önkormányzati tulajdonban levő utakat is. Szegeden, az 5-ös és 43-as sz. főutak átkelési szakaszán több mint 30 ezer egységjármű forgalmával azonos, sőt ma már ezt meghaladó az ún. Harmadik körút forgalma, mely a sűrűn lakott lakótelepeken áthalad. Az átmenő forgalom nagy részét bonyolítja le, ezzel jelentős környezetszennyezést okozva. A szegedi átkelési szakasz helyzetét jellemzi, hogy a 43. sz. főúton bekövetkező balesetek közel 40 %-a ezen szakaszon következik be. A jelzőlámpával szabályozott csomópontok ellenére évenként több halálos baleset történik. A főutak mentén korábban épített legnagyobb iskolák, kórházak, sportlétesítmények viselik el a zajt, a légszennyezést, a port, a rezgést, amely az elkerülő út hiányának a következménye. Az elkerülő út építésével a zaj, a rezgés és az egyéb környezetvédelmi tényezők, illetve Szegeden a balesetek számának jelentős csökkenése érhető el, melynek eredménye összességében egy jól működő polgárbarát- és lakható város.
AZ ÚTVONAL RÖVID LEÍRÁSA •
A tervezett nyomvonal hossza 47 sz. főút – Makó között: 30 km
•
A vízszintes és magassági vonalvezetés a 120 km/h autópálya tervezési sebességnek felel meg.
•
Főúti koronaszélesség 13.00 m
•
Autópálya korona szélesség 26,50 m
•
Csomópontok különszintű kialakításúak.
9
KÖLTSÉGBECSLÉS Tervezett költségek az 1999-ben készült engedélyezési tervek alapján az M43-as autópályává fejleszthető főút 1. szakasz (47. sz. főút – 4413 j. út) útépítési engedélyezési tervhez: ezer Ft-ban Útépítés és forgalomtechnika Vízépítés Hídépítés Közmű kiváltások és védelembe helyezések MOL Rt vezeték keresztezések Növénytelepítés Összesen: Tisza híd építése (tanulmányterv alapján)
2.100.000 200.000 850.000 40.000 430.000 200.000 3.820.000 3.500.000
Tervezett költségek az M43-as autópályává fejleszthető főút 2. szakasz (4413 j. – Makó között) útépítési engedélyezés tervhez ezer Ft-ban Útépítés és forgalomtechnika Vízépítés Hídépítés Közmű kiváltások és védelembe helyezések Növénytelepítés Összesen: 4413 j. és 4412 j. utak korszerűsítése (40.000 eFt/km) 431 sz. út kiépítése (150.000 eFt/km)
10
4.700.000 400.000 1.300.000 40.000 600.000 7.040.000 800.000 750.000
NYUGATI FELTÁRÓ ÚT
ELŐZMÉNYEK Először az 1947. évi városfejlesztési elképzelések között jelent meg a nyugati elkerülő út gondolata, majd Szeged hosszú távú városfejlesztési koncepciója (1993) rögzíti az autópályától független, az 5. sz. főutat észak-déli irányban összekötő elkerülő út igényét. Az út nyomvonalát Szeged új városszerkezeti terve határozta meg és foglalta rendeletbe.
REGIONÁLIS ÉS SZEGED VÁROSI ÉRDEKEK KISZOLGÁLÁSA A rendezési terv szerint a feltáró út a dorozsmai vasútállomás előtt az 5.sz. út bejövő ágától ágazna ki. A dorozsmai vasútállomás felett a Budapest-Szeged vasúti pályát külön szintben keresztezve Dorozsma és Szeged között a repülőtér mellett haladva éri el az 5.sz. út kimenő ágát. A csatlakozási pont és a Tisza-folyón megépült medencés kikötő között a Nyugati feltáró út folytatásaként közút kiépítése tervezett. A Nyugati feltáró út kiépítésével a kamionok „kivehetők” a lakott területű utakról, így Kecskéstelepről, a Szabadkai útról, a Petőfi Sándor sugárútról, a Moszkvai és Londoni körútról. Ez a megoldás olcsóbb, mint a városban vele párhuzamosan futó Harmadik körút négysávosítása. A nyugati feltáró út a város egyetlen olyan útja lenne, mely felfűzné az orosz laktanya helyén létesülő tudományos-technológiai parkot, a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központot, a tervezett MÁV rendező pályaudvart, a repülőteret, a Maty-éri evezőspályát, a nagybani virágpiacot, a tiszai medencés kikötőt. A vízi, a közúti, a vasúti, valamint a légi közlekedés ezen úttal összekapcsolódhatna. Az M5-ös autópálya miatt a város és az autópálya közötti terület várhatóan felértékelődik. Ezen a nagy területen egyetlen észak-déli irányú út sincs. A környezetbe települő létesítmények felépítése, üzemeltetése munkahely teremtéssel jár, növeli a városban foglalkoztatottak számát.
ÜTEMEZÉS Az 5-ös sz. főút bevezető és kivezető szakasza (Budapesti út – Szabadkai út) között tervezett Nyugati feltáró út építése szakaszokra bontható. Az út első szakaszaként az 5.sz. főút, Szabadkai út és az 55.sz. főút, Bajai út közötti részének kiépítése javasolt. 11
Az első ütem a Szabadkai út – Bajai út közötti rész megépítésével kedvező feltételeket teremt az átmenő forgalom zavarmentes és gyors levezetéséhez, valamint jelentős környezeti ártalomtól mentesülne több intézmény, többek között egy 800 ágyas egyetemi kollégium,
egy 600 ágyas
kórház, egy tórendszer és környezetébe tervezett
szabadidőközpont, valamint a Kecskés telepi családi házas övezet.
AZ ÚTVONAL RÖVID LEÍRÁSA •
A tervezett nyomvonal első szakaszának hossza:
•
Koronaszélesség:
12,0 m
•
Útpálya szélesség:
7,0 m
•
Csomópontok:
körforgalmúak
KÖLTSÉGBECSLÉS eFt Útépítés
2,3 km
240.000
Közműkiváltás
40.000
Kisajátítás
30.000
Összesen:
310.000
12
DÉLI KÖZÚTI TISZA-HÍD
ELŐZMÉNY Szeged fejlesztési terület hiányában szenved. A város gyűrűs-sugaras szerkezetéből adódóan egészséges fejlődési irány az újszegedi városrész déli részének vitalizációja, a város vérkeringésébe történő bekapcsolása. Ezzel új beépíthető területek sora alakítható ki a város gyűrűs-sugaras szerkezetének teljessé tételével. Ezt a kapcsolatot teremti meg a tervezett déli közúti Tisza-híd. (2. ábra). A híd hiánya Szegeden évtizedes probléma. A Tisza folyó két partjának összekötését a város déli részén, a Bécsi krt. – Temesvári krt. között a város szerkezeti terve tartalmazza. Megoldására a korábbi években Szeged város területére kiterjedő közlekedési elemzés, majd egyszerűsített tanulmányterv készült.
REGIONÁLIS ÉS SZEGED VÁROSI ÉRDEKEK KISZOLGÁLÁSA A tervezett déli híd helye úgy került kijelölésre, hogy Szeged város jellegzetes szerkezetéhez igazodva a térség és a régió lehető legnagyobb területét tárja fel. A Nagykörút hiányzó déli szakaszának kiépítése kétszer két sávval a déli Tisza-hídon keresztül a Bécsi krt. és a Temesvári krt. között közel 140 ha területtel növeli a város fejlesztési lehetőségét. Összekapcsolja a Szegedi Tudományegyetemet, a kutatóintézeteket és kapcsolódó létesítményeit. A város népességmegtartó képessége növekszik a telekkínálat növekedésével. A közúti kapcsolat létrehozásával Újszeged városrész (közel 1214 ha beépített terület) és „Ószeged” között a közlekedés környezetkímélő módon valósítható meg. A szegedi oldalon a rakparti úthoz való csatlakozás a város egyes részei között rövid eljutási idővel teremti meg a közvetlen kapcsolatot. Lehetővé válik a belvárosi híd forgalmának korlátozása, a gyalogos városközpont teljes kiépítésével. A híd térségi funkciókkal is rendelkezik. A város úthálózatát jelenleg is terhelő átmenő forgalom - amely a Duna-Tisza köze és a Marostól délre eső települések között biztosít kapcsolatot - a híd megépítésével rövidebb úton, gyorsabban bonyolítható le.
13
ÜTEMEZÉS A hídépítés két szakaszra bontható. Első szakaszként a rakparti út folytatásának kiépítése javasolt. Mindenekelőtt a híd tervi előkészítése történik. Ennek érdekében az önkormányzat 2000. évi költségvetésében tanulmányterv készítésére 6 millió Ft előirányzatot biztosított. Az első szakasz a Rakpart és a Bécsi krt., illetve a Galamb utcán keresztül a Rakpart és Alsóváros között biztosít kapcsolatot. A szakasz kiépítése kapcsolódik a fejlesztési tervekhez, biztosítható a lakótelepek (Tarján, Felsőváros), az északi városrészek és a vasútállomás, Alsóváros, valamint az ott lévő intézmények között a közvetlen közlekedési kapcsolat. A rakparti csatlakozással a Rakpartra terelhető a beépítés miatt tovább már nem bővíthető és túlterhelt Tisza Lajos körúti forgalom egy része. A belvárosban csökkenthető a zaj, a légszennyezés, a por és a balesetek előfordulása.
AZ ÚTVONAL RÖVID LEÍRÁSA I. szakasz: rakparti út A tervezett nyomvonal hossza:
1,7 km
Úttest szélessége:
7,0 m
Csomópontok:
jelzőlámpás és körforgalmú csomópontok kialakítása
14
KÖLTSÉGBECSLÉS I. szakasz eFt Útépítés, forgalomtechnika
160.000
Közműkiváltás
40.000
Hídépítés:
150.000
Kisajátítás:*
30.000
Összesen:
380.000
II. szakasz: Déli híd 2x2 forgalmi nyomú közúti híd csatlakozó csomópontokkal Útépítés
480.000
Közműkiváltások
120.000
Hídépítés
4.300.000
Kisajátítások*
100.000
Összesen
5.000.000
* A kisajátítás a vasúti pályaudvar igénybevételét nem tartalmazza.
15
KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS PROGRAM
HELYZETKÉP Szeged az öt egyetemi város egyikeként nemzetközi szintű akadémiai központ is egyben, ahol mintegy 17 ezer egyetemi hallgató és két-háromezer kutató-oktató szakember él. Szeged kutatási bázisa kedvező adottságot jelent a regionális igényeket kielégítő innovációs központ kialakításához. Ezért az innováció teljes vertikumát (alap- és alkalmazotti kutatások, termék, és folyamatfejlesztés, termelési innováció, értékesítési szolgáltatások) fejleszteni kell. Területfejlesztési prioritásnak kell tekinteni, hogy innovációs park és ezen belül tudományos-technológiai központ szerveződjön. Szeged kutatási szférájának fejlesztésében kiemelt
hangsúlyt
kell
helyezni
a
termék
innováció
alapinfrastruktúrájának
megteremtésére, valamint a nemzetközi innovációs hálózatokba való bekapcsolódás feltételeinek biztosítására. Az együttműködés során számba vehető intézmények: •MTA Szegedi Biológiai Központ •Bay
Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Kutatóintézete
•Gabonatermesztési Kutató Kht. •Szegedi Tudományegyetem A program célja Az előzőekben felsorolt oktatási és kutatási intézményekre alapozva a kiemelt gazdasági övezet fejlesztése során logisztikai központot, valamint innovációs parkot és abban a technológiai transzfert szolgáló intézményeket, inkubátorházat kell létrehozni, továbbá a modern technikákat meghonosító, alkalmazó vállalkozásokat kell telepíteni.
16
Az elvégzendő feladatok, programok az alábbiak szerint foglalhatók össze: •
A szerkezetváltás támogatása: - az innováció, - a K+F tevékenység, - a korszerű technológiák adaptációja területén.
•
A kis-, és középvállalkozások fejlesztéseinek ösztönzése a területfejlesztés nyújtotta eszközökkel: - regionális hatású gazdasági övezetben logisztikai szolgáltató központ és ipari park kiépítése, - az innovációs parkban inkubátorház és technológia-transzfer központ létrehozása.
•
A területfejlesztés rendszerei révén információ közvetítése a K+F intézményei és a kis- és középvállalkozások között, kiemelten kezelve azt a lehetőséget, hogy a technológia transzfer révén az integrátori, beszállítói kapcsolatrendszerek kialakítása támogatható, és egymást erősítő folyamatokat képes eredményezni.
A fejlesztési programot indokolja: •
a modernizálódás igénye, és a gazdálkodó szervezetek versenyképességének javítása,
• a térség (betelepülő)tőke révén történő felzárkóztatása, amely egyúttal hozzájárul a gazdaság dinamizálódásához.
17
BEVEZETÉS SZEGED VÁROS LAKÁSKONCEPCIÓJÁHOZ
A Nemzeti Fejlesztési Terv Lakásprogramjában megfogalmazott célokhoz nagymértékben illeszkedik Szeged város „Lakásgazdálkodási koncepciója”, mely alapján a konkrét programok kidolgozásra kerültek. A munka során a kidolgozók azt az elvet követték, hogy a mennyiségi célok mellett a minőségi célok is azonos súllyal jelenjenek meg a programokban, így a lakásépítések számának növelése mellett hasonlóan fontos volt az esélyegyenlőség erősítése (idősek, hátrányos helyzetűek lakáshoz jutásának segítése) vagy például a települési kép javítása is. A bemutatásra kerülő fejlesztések a munkafolyamat sokrétűségét támasztják alá: •
A városközpont rehabilitációja érdekében a Sétáló utcát határoló épülettömbök teljes rekonstrukcióját hajtjuk végre, melynek célja a terület korábbi színvonalának, funkciójának, fényének visszaállítása. (3. ábra)
•
A városközpont peremén elhelyezkedő, jelenleg elhanyagolt állapotú Szent István tér teljes rekonstrukcióját hajtjuk végre, melynek során a téren működő piac és a környező épületek fejújítása is megtörténik. A tér vitalizációjának részeként az önkormányzati tulajdonú építési telkekre több generációs garzonház építését tervezzük. (4. ábra)
•
A város frekventált területén lévő, mégis alulhasznosított Felső-Tisza parti zónában Szeged és a Tisza kapcsolatát is szimbolizáló „hajós házak” sora kerül kialakításra, melynek eredményeként egy új, lakásokkal, üzletekkel, vendéglátó helyiségekkel tűzdelt elegáns parti sétány valósul meg. (5. ábra)
18
SZEGED ÉS TÉRSÉGÉVEL KAPCSOLHATÓ LAKÁSKONCEPCIÓ
Az 1991. évi XXXIII. törvény alapján önkormányzati tulajdonba kerültek az addig állami tulajdonban, IKV kezelésben lévő lakóingatlanok. E törvény kötelezte az Országgyűlést arra, hogy a lakások és helyiségek elosztására, bérletére, bérére és az elidegenítésükre törvényt alkosson. Az Országgyűlés ezen kötelezettségének az 1993. évi LXXVIII. törvény megalkotásával eleget tett, a törvényt azóta többször módosították, ennek következtében a lakáselidegenítéssel kapcsolatos jogszabályi háttér 1995. évi XIX. törvénnyel került nyugvópontra. A lakásértékesítések zömének befejeztével került abba a helyzetbe az önkormányzat, hogy az értékesítésből befolyt bevételekről és a megmaradó lakásállományról koncepcionális
döntéseket
hozhasson.
Mint
ismert,
e
törvény
kötelezte
az
önkormányzatokat egyrészről arra, hogy a bérlakások értékesítéséből befolyó bevételeit egy külön pénzügyi alapra gyűjtse össze, illetve kötelezte arra is, hogy ezen bevételeket egyrészről - csökkentve az elidegenítés költségeivel - csak a tulajdonában lévő lakóépület felújítására, és az azzal együtt végzett korszerűsítésére, továbbá új lakás építésére, valamint kényszerbérlet felszámolására használhatja fel, másrészről pedig arra, hogy a felújítási listán nem szereplő lakásaikat bérlői bejelentés alapján kötelezően értékesítsék. Az önkormányzat a lakástörvénnyel összhangban megalkotta helyi rendeleteit: az első lakásszerző fiatal házasok támogatásáról, a lakásigények értékeléséhez pontrendszer megállapításról, a lakások bérletére, valamint a lakáshoz jutás támogatására vonatkozó egyes szabályokról, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól. E
rendeletek
tartalmazzák
azon
jogi
kereteket,
melyet
az
önkormányzat
a
lakóingatlanokkal kapcsolatosan szükségesnek látott szabályozni. A jogszabályok, lévén, hogy több szakirodán készültek, nem egy egységes koncepció alapján jöttek létre. Az önkormányzat előtt álló feladat a jövőben, hogy ezen rendeleteit egy egységes koncepció alapján újragondolja és szükség szerint megváltoztassa, illetve új rendeleteket alkosson, lendületet adva ezzel egyrészről a város lakásgondjainak megoldásához, a belváros megújulásához, valamint a panel épületek felújításához.
19
Szeged Megyei Jogú Város lakásállományának vizsgálata befolyásolta a koncepcióban meghatározott célokat. A város lakáskörülményeinek és lakótelepeinek vizsgálata az alábbi eredményt hozta. Lakással való ellátottság: összes lakásszám
67.931 db
ebből: 1 szobás
8.508 db
2 szobás
32.761 db
3 szobás
26.013 db
Lakásállomány az építés időpontja szerinti bontásban: 1945 előtt épült
16.211 db
1945-1959 között épült
3.394 db
1960-1970 között épült
32.842 db
1980-1989 között épült
15.537 db
Lakásállomány a komfort fokozat szerinti bontásban: összkomfortos lakás
37.032 db
komfortos lakás
20.322 db
félkomfortos lakás
3.124 db
komfort nélküli lakás
5.707 db
Lakássűrűség: városi átlag
13,2 db/ha
Tarján városrész
100,01-130 db/ha
Felsőváros, Makkosháza, Északi városrész Új-Rókus, Odessza Belváros (Nagykörút-Tisza közötti terület)
30,01-130 db/ha
Rókus, Móraváros, Újszeged és egyéb kertes családi házas övezetek
20
12,01-30 db/ha
Az 1945 előtt épült lakások sűrűsége a Belvárosi részen a legmagasabb, 20,01-95 db/ha (városi átlag 3,11 db/ha). A három és többszobás lakások sűrűsége Makkosházán, a Tarján városrészben, az Északi városrészben és Felsővároson a legmagasabb: 20,01-40 db/ha (városi átlag 5,09 db/ha). A 100 lakásra jutó lakosok száma országos átlagban 270 fő, Budapesten 256 fő, Szegeden 255 fő. A 8 nagyváros lakás és kommunális ellátás mutatóival való összehasonlításban Szeged a 100 lakásra jutó lakosok számát tekintve első helyen áll (100 lakásra 255 fő jut). A tömeges lakásprivatizáció megjelenése előtt Szegeden kb. 22 ezer bérlakás volt, melyből a lakástörvény megjelenéséig hatezer került elidegenítésre, a törvény megjelenése után pedig további nyolcezer. Jelenleg az önkormányzat tulajdonában 7.800 bérlakás maradt. Ebből kb. háromezer lakást érint a 12 éves lakóház-felújítási program, a többi lakás 3-400 váltó- és garzonlakás kivételével vegyes tulajdonú ingatlanban található. A lakások minősége a régebben elmaradt felújítások következtében általában kifogásolható. A privatizációban adott kedvezményes megvásárlás mellett sincs a lakosságnak elég forrása a felújításokra. Az önkormányzat lakáspolitikájának megalkotása során szükséges rögzíteni annak célját, anyagi forrásait valamint végrehajtási határidőket, az eszközöket és a végrehajtásért felelősöket, amennyiben ez utóbbi szükséges és megjelölhető. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése lakásgazdálkodási koncepciójának célja az alábbi lehet: a) Az önkormányzati lakásgazdálkodás keretein belül a lehetséges lakásigények kielégítése. b) A nem önkormányzati lakásgazdálkodás keretein belül önkormányzat előtt álló feladatok meghatározása. c) Feladatok végrehajtásához szükséges finanszírozási kérdések megválaszolása, szükséges források előteremtésének elősegítése.
21
A fenti célok figyelembevételével az önkormányzat által részben vagy egészben befolyásolható lakásgazdálkodási elemek az alábbiak lehetnek: 1) Telekgazdálkodás (tömbbelső feltárás, telekalakítás, belterületbe vonás) 2) Építés 3) Lakóépület fenntartás, üzemeltetés 4) Épületfelújítás 5) Lakásmobilitás 6) Szociális támogatás A koncepcióban elhatározott feladatok végrehajtásához szükséges - mint ahogyan arról a bevezetőben is említés történt -, hogy az Önkormányzat a jelenleg hatályban lévő rendeleteit a koncepció figyelembevételével módosítsa, illetve ahol nincs szabályozás újat alkosson, valamint a városfejlesztési elképzelések lakásgazdálkodáshoz kapcsolódó részeit a koncepcióval összhangban alkossa meg. A
lakásgazdálkodási
koncepció
céljaként
megfogalmazott
elvek
mentén
a
lakásgazdálkodás feladata az önkormányzati lakásgazdálkodás keretein belül a lehetséges lakásigények kielégítése.
A LAKÁSGAZDÁLKODÁS ELEMEI TELEKGAZDÁLKODÁS Az önkormányzat illetékes bizottságainak (Lakásügyi, Városfejlesztési és Tulajdonosi Bizottság) ki kell jelölni azon telkek körét, amelyeken az önkormányzat saját beruházásban lakóépület építést kíván megvalósítani. E kérdéskör tárgyalása kapcsán beszélhetünk foghíjtelkekről, valamint még be nem épített területen önkormányzati bérlakásépítésre kijelölt területekről. A foghíjtelkekkel való gazdálkodás körét bővíteni lehet és kell a meglévő épületállomány statikai felülvizsgálata után bizottsági, illetve közgyűlési döntés alapján a lebontott épületek helyén létrejövő építési telkekkel. Ebben a körben is meg kell vizsgálni, hogy hol lehet önkormányzati beruházást végrehajtani. (A bontásra kijelölt ingatlanok és a régi Rókus, valamint Móraváros területén található ingatlanok közül.) Természetesen az utóbbi 22
két területen található telkeket nem elsősorban az önkormányzati lakásgazdálkodás keretein belül kell hasznosítani. ÉPÍTÉS A foghíjtelkek esetében csak akkor lehet önkormányzati lakásberuházásról beszélni, ha ennek célja a belváros felújítási programjának végrehajtása. A végrehajtáshoz szükséges forrást a lakásalap tudja biztosítani természetesen elsősorban akkor, ha ez a program nem túl nagyléptékű. Önkormányzati bérlakások építésére külön területet kell kijelölni. Jelen pillanatban új, szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakás építésére nincs meg az anyagi lehetőség, ehhez a forrásokat pályázat útján kell biztosítani. A Közgyűlés szükségesnek látja nyugdíjas- és ifjúsági garzon létesítését, valamint a meglévő e célra hasznosítható épületállomány hasznosításának újragondolását. LAKÓÉPÜLET FENNTARTÁS, ÜZEMELTETÉS A lakóépület fenntartás és üzemeltetés területén az új lakbérrendelet bevezetésével a legfontosabb lépést a Város megtette. Az így megnövekedett forrásokat az önkormányzat tulajdonában
álló
épületek
tervszerű
karbantartásra
kell
fordítani.
A lakbérrendelet egyes részeinek megváltoztatása útján lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a bérlők nagyobb választási lehetőséggel bírjanak a szolgáltatások igénybevételéről, ugyanakkor természetesen az épület korszerű üzemeltetéséhez szükséges minimális szolgáltatások körét és díjtételét is meg kell határozni. Lehetővé kell tenni, hogy egyes üzemeltetési feladatokat a bérlőközösségek átvállalhassanak. ÉPÜLETFELÚJÍTÁS Az épület felújítások során végre kell hajtani a belváros rekonstrukcióját a Közgyűlés által elfogadott 12 éves lakóház-felújítási program figyelembevételével, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az önkormányzat tulajdonában maradt ipari technológiával létesült épületek felújítását is el kell végezni. A belvárosban a felújítások után nem szociális szempontok alapján bérbeadott lakásokat kell és szabad fenntartani. A felújítások elvégzéséhez forrást nyújt az önkormányzati lakásalap, az önkormányzati lakóépületek bérleti díj (lakás és nem lakás célú bérlemények) bevételéből karbantartási munkák elvégzése után maradt összeg, valamint a Kormány által biztosított kedvező kamatozású hitelek. A nem lakás bérlemények vonatkozásában véleményünk szerint a határozott idejű bérbeadást az
23
önkormányzat épület felújítások utáni bérleteztetésben újra felválthatja a határozatlan idejű bérbeadás, így ezzel lehetővé válna a befektetők bevonása a felújítások finanszírozásába. LAKÁSMOBILITÁS A lakásmobilitás elősegítése érdekében lehetőséget kell teremteni az önkormányzati lakásban élők számára általuk megfizethető lakások megszerzésére úgy, hogy meglévő lakásaikat igényük szerint tudják elcserélni esetlegesen nagyobbra, korszerűbbre illetve kisebbre vagy kevésbé korszerűre tudják cserélni. Az előzőekben javasolt lépések ezt a célt segítenék elő, ezen feladatkört végiggondolva szükséges azonban még a hajléktalanok elhelyezésének illetve a lakásukat használni nem tudók lakhatási problémáinak megoldása. A lakásmobilitás figyelembevételével újra kell gondolni a bérlakás gazdálkodást. Meg kell határozni, hogy a gazdálkodás keretein belül milyen súlyt képezzen a meglévő lakások felhasználása, hogyan és mely módon kerüljenek hasznosításra a felújított épületben lévő lakások, garzonházakban
lévő lakások.
A mobilitás
elősegítése érdekében
az
önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő IKV Rt. bevonása szükséges a lakáscserék közvetítésébe úgy, hogy meghatározott időn belül elszámolási kötelezettséggel egy meghatározott mennyiségű lakáskontingens (kb. 20-40 lakás) kerülne átadásra részükre. A profiltiszta épületek kialakítását elő kell segíteni. A Közgyűlésnek ki kell jelölni azokat a lakásokat, épületeket, amelyeket el akar adni, és azokat, melyeket nem akar, valamint a város mondja ki, hogy melyek azok a felújítandó épületek, amelyek tulajdonjogához a továbbiakban is ragaszkodik. A lakásállomány növelése érdekében a szükséges források megteremtése után a Közgyűlés szükségesnek látja a vegyes tulajdonú épületekben lakások visszavásárlását tekintettel arra, hogy ez a legolcsóbb módja a megjelölt cél elérésének. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a lakásfenntartási költségek átvállalásával tulajdonjogot szerezzen az önkormányzat azon nyugdíjas tulajdonosoktól, akik jövedelmükből lakásuk fenntartásáról nem tudnak gondoskodni, de saját magukat halálukig a tulajdonukban el tudják látni. SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS A lakásgazdálkodás szociális kérdéseit tekintve két kapcsolódási pont adódik. Az egyik a szociális alapon történő lakáselhelyezés biztosítása, a másik a lakásfenntartási támogatás kérdésköre. Mindkét témában van elfogadott önkormányzati rendelet. Szükséges a jogszabályi változások folyamatos követése a helyi rendeletek módosításával. A forrást a
24
lakásfenntartási támogatáshoz a költségvetésben kell biztosítani, önkormányzati bérlakások esetében a rászoruló bérlők támogatására pedig - az elfogadott lakbérrendelet szerint - az ingatlan költségvetés kell, hogy fedezetet nyújtson.
A NEM ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSGAZDÁLKODÁS KERETEIN BELÜL AZ ÖNKORMÁNYZAT ELŐTT ÁLLÓ FELADATOK MEGHATÁROZÁSA
TELEKGAZDÁLKODÁS Az önkormányzat a városrendezési tervek (szerkezeti terv, részletes szabályozási terv) elfogadásával tudja az építési telkek kínálati oldalát növelni, erre az első lépést több városszéli terület belterületbe vonásának kezdeményezésével a Közgyűlés megkezdte. További feladat a területekre vonatkozó részletes szabályozási terv elkészítése valamint az infrastruktúra kialakítása. Az önkormányzati lakásgazdálkodás keretén belül fel nem használt foghíjtelkeket is be kell vonni ebbe a körbe, egyrészről piaci alapon történő értékesítés útján, másrészről pedig a következő pontban részletesebben kifejtett társasház építés segítésének útján. Meg kell határozni, hogy milyen célokhoz milyen preferenciákat, kedvezményeket biztosítson az önkormányzat. (bérlet, részletfizetés, kedvezményes kamat, vételár kedvezmény, lízing stb.) A lakásépítésre kijelölt területeken - amennyiben ezen terület önkormányzati tulajdonban van - az alábbi megoldási lehetőségek állnak rendelkezésre. Az egyik, hogy az önkormányzat befektetőket keres a területre úgy, hogy a befektető kötelezettséget vállal a terület beépítésére. A másik megoldás építési telek kialakítása és a lakosság részére történő értékesítése. A befektetőkkel az alábbi együttműködési formák lehetségesek: a) A terület közművesítés nélküli értékét a befektető a terület átadásakor megfizeti, a közművesített terület értéke, valamint az így kiszámított érték közötti különbözetet a befektető az önkormányzat feladatát képező közművesítésre fordítja. b) A terület közművesítéssel ellátott értékét fizeti meg a befektető, az önkormányzat vállalja, hogy az építkezésekkel párhuzamosan ebből az összegből önkormányzati beruházásban közműhálózat kiépítését elvégezteti. c) A befektető az előre meghatározott lakás m2-ére vetített telekár x %-ából köteles megépíteni a terület teljes közművesítését, a fennmaradó vételárrészt pedig vagy lakásban, vagy készpénzben az építkezések befejezése után az önkormányzat rendelkezésére bocsátja.
25
A szerkezeti tervben javasolt külterületek bevonását ütemezni szükséges. Ki kell terjeszteni - a szerkezeti tervben koordinálva - a telekgazdálkodás lehetőségeit a kistérségi együttműködés kapcsán Szeged és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulással. ÉPÍTÉS Az Önkormányzat nem közvetlen beruházóként is tudja segíteni a tulajdonában álló foghíjtelkek beépítését. Az illetékes Bizottságok a telek vételárának megállapítása után az alábbi feltételrendszert vállaló társasház építő cégekkel megállapodást kötnek a telek hasznosításáról úgy, hogy a későbbi lakás tulajdonosok a telek ellenértékét (a beruházó engedményezésével) közvetlenül az önkormányzathoz fizetik be az adásvételi szerződés alapján. A lakásra jutó telekrész ellenértékére az önkormányzat részletfizetési kedvezményt tud adni, illetve esetlegesen támogatás formájában azt el is engedheti. Így a befektető a telekáron hasznot húzni nem tud, valamint az építtetők forrásaikat közvetlenül lakásépítésre tudják fordítani. Javaslatunk szerint olyan befektetőket kell bevonni a programba, amelyek generál vállalkozóként a kivitelezést le tudják bonyolítani és megfelelő forgótőkével rendelkeznek a beépítéshez (a telekre építhető lakóépület építési költségének legalább 50 %-ával). A lapostetős épületek magastetővel történő ellátása is új lakások létesítését eredményezi. Az ilyen típusú lakásépítésben az önkormányzatnak szintén nem javasolt beruházóként résztvenni, egyrészről azért mert ezen lakások építési költsége semmivel nem kevesebb, mint más hagyományos megoldású lakások építése, másrészről pedig ezen épületek túlnyomó többsége magántulajdonban van és nem szerencsés a vegyes tulajdonú épületek számát növelni az ilyen beruházásban történő részvétellel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzatnak nincs feladata ezen a téren, hiszen az érintett területekre vonatkozó részletes szabályozási tervek megalkotásában az ilyen jellegű beépítések irányát és lehetőségét - mint jogalkotónak - neki kell meghatározni. Ezen a területen elmaradás van, melyet lehetőség szerint a nagyarányú panel-felújítások előtt le kell dolgozni. LAKÓÉPÜLET FENNTARTÁS, ÜZEMELTETÉS Az önkormányzat ezen területre a saját tulajdonú cégeinek (IKV Rt., SZETÁV Kft., Környezetgazdálkodási Kht.) díjpolitikáján keresztül tud hatni. Mindenképp mérlegelendő, hogy a vízügyi alap mintájára a szolgáltatási díj bevételekből felújítási és fejlesztési alapot képezzen a város, mely fölött a céget felügyelő Bizottság diszponálna. Ennek
26
megteremtéséhez szükségesnek látszik, hogy az önkormányzat az IKV Rt. mintájára szolgáltatási szerződést kössön, így elkülönülhet egymástól a szolgáltatás működtetésének költsége (rezsiköltségek), valamint a szolgáltatás költsége (energia költség, javítási, karbantartási költség, illetve a már jelzett felújítási alap). ÉPÜLETFELÚJÍTÁS Elsősorban a lakótelepek felújításába kell az önkormányzatnak - mint egyik finanszírozónak - bekapcsolódni. Az önkormányzati segítség mellett az alábbi forrásokat lehet figyelembe venni: lakossági önerő, állami támogatású OTP kölcsön, lakástakarék kölcsön, állami támogatás vagy kölcsön. Az önkormányzat finanszírozási segítségét a felújítások során véleményünk szerint az alábbi célokra kellene biztosítani: tető, homlokzat és fűtési rendszer felújítása (természetesen szabványoknak megfelelően), egyéni víz, melegvíz, fűtés mérésének biztosítása. Az önkormányzati segítség forrása lehet az önkormányzat költségvetésében külön elkülönített összeg (fedezet jelenleg erre nem biztosított), az önkormányzati lakóépületek bevételéből elkülönített összeg, illetve a szolgáltatási díjakból erre a célra képzett alap. LAKÁSMOBILITÁS Az önerőből építkezőket az önkormányzat három módon tudja segíteni, elősegítve ezzel mind a lakásépítést mind pedig a lakásmobilitást. Az egyik a már lakással rendelkezőket társasházak építésébe bevonni úgy, hogy lakásaikat felajánlják a beruházó cégnek, akik ezt így szociálpolitikai kedvezménnyel értékesíteni tudnák lakással nem rendelkezők részére. A másik megoldás az, hogy az építkezők részére az önkormányzat katasztrófa idejére fenntartott váltólakásaiból megállapodás alapján bérbe ad lakásokat, ezzel segítve az építkezőket. A harmadik pedig a meglévő támogatási rendelet újragondolásával támogatás nyújtása építkezők részére. SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS Az önkormányzat lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendeletét megalkotta. Szükséges a jogszabályi változások folyamatos követése a helyi rendeletek módosításával.
27
FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEK MEGVÁLASZOLÁSA, SZÜKSÉGES FORRÁSOK ELŐTEREMTÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE Az Önkormányzat rendelkezésére álló források keletkezésük szerinti elkülönülnek: 1. Önkormányzati lakóépületek bérleti díjainak (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyisége, egyéb bérlemények) bevételei. 2. Önkormányzati bérlakások és lakás céljára értékesített épületek bevétele. Az Önkormányzati bevételek bővíthetők: 1. Kiírt pályázatokon való részvétellel, illetve a pályázatok elnyerésével, 2. Önkormányzat által finanszírozott ingatlan-beruházásokkal, 3. Önkormányzati lakásmobilitás értékkülönbözeti bevételével. A fenti forrásokat négy csoportba rendezzük: I. Beszedett bérleti díjak Ez a forrás az önkormányzati tulajdonú lakóépületek üzemeltetésére, tervszerű karbantartási munkáinak elvégzésére illetve a lakásalapból nem finanszírozható lakásfelújítás fedezetére szolgál. II. Önkormányzati lakásalap A lakásalap az önkormányzati lakóépületek felújítására, korszerűsítésére továbbá új lakások építésére használható fel. III. Portfólió a vállalkozásokhoz Ez az a terület, ahol a vállalkozási lehetőségeknek lehet teret biztosítani, itt lehet befektetőket fogadni az önkormányzati célok, nyereség elérésére. Az önkormányzat által értékesített telkek, ingatlanok bevételeit kell hozzárendelni a befektetők ajánlataihoz és együttes beruházásokat létrehozni. Lehetőség van nem lakás céljára szolgáló épületet építeni, lakóépületet más célú felhasználásra átalakítani nyereség elérése céljából. E körben alakíthatók ki építési telkek, melyek esetleges közművesítésük után vagy anélkül értékesíthetők,
beépíthetők.
Az
ebben
a
körben
keletkezett
lakáskoncepcióban meghatározott célokra kell és szabad fordítani.
28
bevételeket
a
IV. Állami támogatások, kölcsönök A rendelkezésre álló lehetőségek számbavételével a lakáskoncepció végrehajtásához az alábbi források vehetők igénybe: a) 105/1996. (VII.16.) korm. rendelet alapján nyújtott ún. panelhitel, b) 106/1988. (XII.26.) MT. sz. rendelet alapján nyújtott állami támogatási hitel, c) A Kormány által javasolt ún. nyereség nélküli házak építéséhez nyújtott állami támogatás, d) Műemléképületek felújításához nyújtott KKA alapból nyújtott támogatás és hitel, e) Egyéb állami támogatás.
29
TERMÁL- ÉS GYÓGYTURIZMUS
Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a természetes gyógymódok iránti igény a hagyományos gyógyszeres kezeléssel szemben, így jelentős teret nyert a termál-, illetve a gyógyvizeken alapuló kezelés. A fürdőkúra különféle betegségek kezelésére használatos, melyet ki kell egészítsen a pihenés, a kikapcsolódás, a gyógyulni vágyók testi-lelki megújulása, és az ehhez kapcsolódó egészséges életmód gyakorlása. Tudomásul kell vennünk azt, hogy nem elegendő egy termál-, illetve gyógyfürdő felépítése és annak üzemeltetése, hanem elengedhetetlen, hogy ezek rendelkezzenek megfelelő szállodai kapacitással, szabadidőklubokkal és olyan egyéb szolgáltatásokkal, amelyek a kikapcsolódást és a szabadidő eltöltést segítik elő. A fürdőket a gyógykezelések fontos részének kell tekinteni, de a gyógyító szerepük mára már ki kell bővüljön a megelőző szereppel is. Figyelembe kell vennünk a fejlett fürdő-kultúrával rendelkező Nyugat-Európában működő fürdőhelyek tapasztalatait, melyek azt mutatják, hogy a sikeres vendégfogadás tényezői a következők: •
kellemes és jól szervezett tartózkodás,
•
magas színvonalú kezelés és személyzet,
•
kikapcsolódást biztosító helyszín, programokkal,
•
jó szállodák, jó ételek és jó kiszolgálás,
•
szabadtéri testedzés vonzó parkokban vagy erdőkben,
•
testedzéskurzusok és megfelelő diéta.
Az utóbbi időben a hagyományos gyógykezelést felváltja egy új irányú, rugalmasabb értelemben vett kezeléseket nyújtó forma, mely gyakran az egészség, a betegségmegelőzés, fitness és szépségápolás fogalmak köré csoportosul. Mondhatnánk azt, hogy ez már nem egészen fürdőtermék, de ennek pontosan az ellenkezője igaz, ugyanis nemzetközileg a turisták egyre inkább az utóbbi létesítményeket keresik. A hazai igények is ez irányban mozdultak el.
30
Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a fürdőturizmus átalakulóban van: gyógyturizmusból egészségturizmussá. A két típus jellemzője a következő: Termál- és gyógy-turizmus •
helyi, belföldi és külföldi látogatók, érett piac, kezelésre tett hangsúly,
•
visszatérők magas száma, nagyarányú befektetés a létesítményekben,
•
az üdülőhely külső jellemzői lényegesek.
Egészségturizmus •
szálláshelyen belüli tevékenységre koncentrál, fiatal és középkorú piac,
•
több sporttevékenység, a látogatási periódusok hosszabb ismétlése,
•
nagyobb női piac.
A TERMÁL-, GYÓGY- ÉS EGÉSZSÉGTURIZMUS KÖZÖS JELLEMZŐI •
12 hónapos szezon (belsőtéri felszerelés esetén), egészségközpontú,
•
speciális szolgáltatások és eszközök, kisszámú kirándulás az üdülőn kívül,
•
közép- és hosszú távú tartózkodás.
Szeged termál- és gyógyfürdői ismeretlenek a nemzetközi turizmusban, a hazai turizmusban is csupán csak egy kis jóindulattal mondhatók ismertnek. A szegedi fürdők többsége helyi és környékbeli látogatókat vonz, kivételt képez a kiskundorozsmai Sziksóstó és a szegedi Partfürdő, ahol kemping található. A szegedi Forrás Szálló termálszállóként épült, de inkább üzleti és konferenciaturizmus a fő profilja. Ha Szeged város szeretne a hazai és a nemzetközi piacra építeni, illetve a piacon jelentkező keresletet kielégíteni, akkor lényeges változások szükségesek.
31
MEGLÉVŐ FÜRDŐKAPACITÁSUNK JELLEMZŐI Gyógyfürdő A Gyógyfürdő a város lakosságának és a közvetlen vonzáskörzet lakóinak igényét szolgálja ki. Az épület központi helyen, a városközpontban található egy műemlék jellegű épületben. Az épület teljes egészében elöregedett, felújításra szorul. Felújítás után alkalmas lenne egy gyógytúra útvonal – állomásnak, amely hangulatával feloldaná a mai modern fürdők egyhangúságát. A fürdő területén ki kellene alakítani egy központi fogadó helyet, melynek centrumában egy díszes ivókút üzemelne az Anna-kút vizére épülve. (6. ábra) Kiskundorozsmai Sziksós-fürdő Nem sorolható a gyógy- és termálfürdő kategóriába. Termál-, Liget- és Partfürdő Elsősorban a mennyiségi és nem a minőségi igények kielégítésére koncentrál. A létesítmények főként a városi igényeket szolgálják ki. A Partfürdő a 80-as években megnyitott kempingjével jelentős lépéseket tett a turizmusba való bekapcsolódásra. Nemcsak a fürdőturizmusnak, hanem a vízi-turizmusnak is jelentős helyszíne lehetne. A kemping fejlesztése és egy megfelelő színvonalú motel létesítése ezen igények kielégítésére elengedhetetlen. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a terület veszélyeztetett, használhatósága a Tisza rapszodikus viselkedésének függvénye. Termálfürdő (Gomba vagy népies nevén „kuglóf”) Nem lehet a termálfürdő és a Forrás Szálló elemzését különválasztani. A tíz évvel ezelőtt átadott Forrás Szálló szakszervezeti üdülőszállodának épült, megérett arra, hogy az új igényeknek megfelelően felújítsák. A felújítás során jelentős hangsúlyt kell kapjon a gyógyászati igények kiszolgálása. El kell azt érni, hogy a szállodát és a Gombát összekössék egy új épülettel, amely helyet adhatna egy ivókút kialakításának és minden igényt kielégítő gyógyászati résznek. Ezen beruházások elvégzése után e két komplexum
32
alkalmas lenne mind a hazai, mind a nemzetközi termál- és gyógy-turizmusba való bekapcsolódásra.
LEHETŐSÉGEINK A termál- és gyógy-turizmus a turisztikai palettán igen előkelő helyen szerepel. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi vendégfogadást kívánjuk-e a jövőben is konzerválni, vagy a városban felmerül annak igénye, hogy az adottságok még jobb kihasználásával megfelelő beruházások elvégzése után alkalmassá tegyük fürdőinket a vendégek fogadására. Nagyon fontos ezért lépést tartani az új piacok igényeivel és más magyar fürdők termékfejlesztésével. A nemzetközi vérkeringésbe való bekerülés óriási lehetőségeket nyújtana a városnak, a célok megvalósítása azonban igen nagy és tőkeigényes beruházást igényel. El kell gondolkodni azon, hogy szabad-e kihasználatlanul hagyni azokat a lehetőségeket, amelyeket a két határ közelsége nyújt számunkra. A lehetőségeink adottak, ezeket nekünk kell kihasználnunk addig, amíg a román, illetve jugoszláv konkurencia nem lép és nem fog minket lekörözni. A háború befejeződése után igény lesz az emberek testi és lelki rehabilitációjára. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztanunk és erre azonnal fel kell készülnünk Meggyőződésünk, hogy ebben a rehabilitációban a jugoszlávok nem maradnak magukra, hanem jelentős segítséget kapnak a nemzetközi szervezetektől. Olyan piaci igények merülhetnek fel, amelyek kellő felkészülés után jelentős forgalomnövekedést és bevételt jelenthetnek. Meg kell említeni Romániát is, mint szomszédos országot, ahol köztudottan a hajdan virágzó híres fürdőik ma már katasztrofális állapotba kerültek. Ezek rekonstrukciója olyan hatalmas beruházásokat igényelne, amelyek nem valószínű, hogy a közeljövőben megvalósulhatnak. Így lehetőség nyílna arra, hogy román területről is vendégeket tudjunk fogadni. Hosszú távon érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a termálvíz adta lehetőségeinket még sokkal jobban kihasználjuk. Elképzelhetőnek tartanánk, hogy a város keleti szélén, a Maros újszegedi oldalán, vagy a Tisza-Maros által határolt területen egy új fürdőfalut hozzon a város létre. Ezen a területen adott a termál- és gyógyvíz. Egy ilyen fejlesztéssel,
33
nagy nemzetközi tőke bevonásával jelentős eredmények képzelhetők el. Ezen a területen meg lehetne valósítani több gyógyszálló felépítését, megfelelő terület állna rendelkezésre a speciális szabadidőpark kialakítására. Szeged így – a gyógy-turizmus mellett termál- és fitness sport-programokra építve – a korunkra jellemző stressz vagy manager betegség rekreációs központjává válhatna. Ezen betegségben szenvedők a későbbiek folyamán más területen is jelentős támogatást nyújthatnának városunknak. A fenti gondolatok alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy Szeged város turizmusának a gyógy- és termál turizmus is a központi programja lehetne. Adottságaink lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fentiekben leírtak alapján úgy készüljünk fel az Európai Közösségbe való bekapcsolódásra, hogy már megfelelő kapacitással rendelkezünk. A csatlakozást követően a tagországok társadalombiztosítási finanszírozása alapján elképzelésünk már nem is annyira irreális.
34
KONGRESSZUSI TURIZMUS
A kongresszusi turizmus (konferenciák, szimpóziumok, az incentív és üzleti utazások, stb. gyűjtőfogalma) a minőségi turizmus legfontosabb ágának és az idegenforgalom legdinamikusabban növekvő szektorának számít, olyannyira, hogy számba sem vehető e piac végső mennyisége, mondhatnánk azt is, korlátlan piaci szegmens. A kongresszusi piac a Nemzetközi Szervezetek Szövetsége (Union of International Organizations, röviden: UIA) feldolgozása alapján két nagy területre osztható: „A” csoport: nemzetközi és kormányközi szervezetek, non-profit szövetségek, vallási és politikai szervezetek, kormányhivatalok- és a helyi hivatalok ülései. „B” csoport: vállalatok, vállalkozások, intézetek gazdasági- és tudományos jellegű találkozói. Ide tartoznak az incentív utazások, szemináriumok, termékbemutatók, kiállítások, tréning programok és éves közgyűlések. A kongresszusok száma a nemzetközi szervezetek és egyesületek sokasodó számával arányosan és folyamatosan nő, amit kiegészít és bővít a számtalan multinacionális cég, nemzeti egylet és szövetség rendezvény sorozata. A legtöbbet ülésező szakma minden évben az orvosoké, őket az építészek és a tervezők, majd a különböző mérnöki területek követik, utánuk a jogászok és közgazdászok jönnek a sorban. Az UIA adatai szerint a nemzetközi szervezetek 86 %-a rendszeresen tart konferenciákat. Az összes konferencia 78 %-án 500-nál kevesebb fő vesz részt, 11,4 %án 500 és 1000 fő között van a létszám. A nagy rendezvények zömében 4-5 napig tartanak, de tendenciaként a 3-4 napos konferenciák elterjedése figyelhető meg, A két napnál hosszabb rendezvényeket igen sok esetben kísérő rendezvények – főleg kiállítások (40 %) – egészítik ki. Az UIA statisztikája szerint a résztvevők egynegyede kísérő személlyel utazik. Egy magára valamit is adó település mindent megtesz azért, hogy területére konferenciákat vonzzon. Ezeket a rendezvényeket helyileg kongresszusi központokban tartják (41
35
%), a többit szállodákban (31 %), egyetemeken, vagy oktatási központokban (17 %) és egyéb helyeken (11 %). A konferenciák előkészítése, megszervezése és összehívása hosszú időre szóló feladat. A rendezvények 58 %-át egy, de inkább két évvel, 31 %-át három-négy évvel és 11 %-át (általában 1000 főnél nagyobb nemzetközi kongresszusokat) öt évvel előbb kezdik szervezni. Egy kongresszus megszerzése tehát rendkívüli előrelátást és körültekintést igényel. Időben kell ajánlatainkkal a döntéshozókat megkeresni, meggyőző erejű- és megfelelő minőségű (színvonalas) anyagokkal kell ellátni őket. A döntéseket igen pozitívan befolyásolja, ha „magas szintű” (pl.: a kormánytól, vagy a szakminisztériumtól támogatott) megkeresés – meghívás érkezik a döntéshozókhoz. A kongresszusok főszezonja a „vakációs” turizmus szezonján kívül május, június és szeptember, de megjelentek a téli, illetve a kora tavaszi (március, április) és a késő őszi (október, november) rendezvények is.
SZEGED KONGRESSZUSI TURIZMUSA ÁLTALÁNOS ÉS STATISZTIKAI RÉSZ Szeged az I. világháborúig tartó helyzetéből adódóan (gazdasági-földrajzi fekvése, természetföldrajzi elhelyezkedése miatt), évszázadokra visszanyúló, regionális kereskedői hagyományokkal rendelkezik. Ezt a szerepét erősíti a városnak az az eurorégiós törekvése, amely a jelenlegi hármas-határ közvetlen térségében lévő megyék együttműködési szándékából fakad. Ha a „Balkán kapuja” elnevezést nem pejoratív, hanem gyakorlati szempontból közelítjük meg, nem csak a Balkán-félsziget felé menő tranzit forgalmat kell figyelembe venni, hanem ezen helyzet gazdasági és stratégiai jelentőségét is realizálni kell. A trianoni békediktátum (amely Szeged természetes délvidéki regionális vonzáskörzetét. Bácskát és Bánátot leválasztotta a városról) egyetlen pozitív következménye, a Kolozsvári Egyetem városunkba telepítése, a szellemi- és kulturális értékek olyan szintű fejlődését tették lehetővé, hogy ma Budapest után Szeged a legjelentősebb egyetemi- tudományos központja az országnak. A megyében működő kutató- és felsőfokú oktatási intézmények (amelyek csaknem kizárólag Szegedre koncentrálódnak) más megyéket nagyságrenddel meghaladó lehetőségeket biztosítanak a tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés terén. A 36
megye a vidéki kutatási- és kísérleti fejlesztési tevékenységének több mint 25 %-át adja. (Kiemelkedő kutató intézetei között található a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai
Kutató
Központja,
a
Bay
Zoltán
Alkalmazott
Kutatási
Intézet,
a
Gabonatermesztési Kutató Kht. stb.) Néhány imponáló adat: a megyében 29 akadémikus van, több mint hatszázan rendelkeznek tudományos fokozattal, közülük 184-en a Tudomány doktora („nagydoktori”) fokozattal. Még egy jelentős szám: Szeged felsőoktatási intézményeinek 18.976 beiratkozott hallgatója volt az 1998/99-es tanévben. Az UNIVERSITAS (Szegedi Tudományegyetem) az ország második legnagyobb tudományos, kutató, oktató és gyógyító központja. Kiterjedése regionális, hiszen Hódmezővásárhelyen és Kecskeméten is tanszékkel rendelkezik. Látható, hogy csak az oktatásban milyen hatalmas szellemi erő halmozódott fel, amit kiegészít a megye egészségügyi intézményeiben dolgozó orvosi-, valamint a vállalatoknál- és egyéb helyeken tevékenykedő mérnök-, közgazdász-, jogász képzettségű foglalkoztatottak száma. (1998-as adatok szerint Szegeden 21.850 fő rendelkezett felsőfokú végzettséggel.) Fenti adatokkal a város (a megye és a régió) vitathatatlan gazdasági- és tudományos jelentőségét kívántuk alátámasztani, amely különösen jelentős a felsőoktatási intézetek nemzetközi kapcsolatrendszerében. Statisztikai adatközlési kötelezettség hiányában (a szervező vállalatoktól és intézetektől kapott adatok alapján) 180 körülire becsülhető azoknak a kongresszusi turizmus kategóriájába tartozó kisebb – nagyobb rendezvényeknek a száma, amelyeket 1998-ban szerveztek Szegeden. A rendezvények döntő többsége 300 fő alatti volt. Nincs statisztikai adat a vidéki- (külföldi) és szegedi résztvevők arányáról. Átlagos időtartamuk 2,4 nap, a kiállítással kísért közülük kevesebb mint 70 volt. Az adatokból látható, hogy a város a gazdasági- és tudományos-kulturális jelentőségének megfelelően megjelent a rendezvénypiacon, de az is jól követhető, hogy ebben az üzletágban sokkal nagyobb lehetőségek rejlenek.
37
A KONGRESSZUSI TURIZMUSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK ÉS FELADATOK ADOTTSÁGAINK Szegeden a kongresszusi rendezvények száma 1985-höz képest 1999-re több mint a huszonötszörösére nőtt. Joggal feltételezhetjük, hogy az igénybevett szolgáltatások is hasonló dinamikát értek el. A város idegenforgalmi árualapjának közel 38 %-át a kongresszusi és üzleti rendezvények résztvevői „fogyasztják” el. A pénzügyi bevétel ennél lényegesen magasabb arányt képvisel, mert az idegenforgalom ezen szektora igen fizetőképes és jelentős összegeket költ el a városban. (A résztvevők költségeit zömében a vállalatok fizetik, de a költségeket a vállalkozók is leírhatják az adóalapjukból.) Úgy tűnik tehát, hogy a rendezvényturizmus töretlen fejlődése szakmai oldalról biztosított. •
A város rendelkezik a rendezvényeket ide vonzó, magasszintű szakmai- és tudományos személyi feltételekkel, amely biztosítja azok szakmai- és gazdasági tartalmi értékességét,
•
Igen jó és egyre kiterjedtebb a nemzetközi kapcsolatok rendszere, ezek jelentős része azonban ma még szorosan személyes kapcsolatokhoz, személyekhez kötődik, amely hosszútávon erősen befolyásolhatja az ilyen típusú rendezvény-programozásokat. Egyre több rangos európai és nemzetközi szervezetben kapnak helyet a szegedi tudományos és gazdasági élet jeles képviselői, amely a kongresszusok, konferenciák rendezésének pályázatához rendkívül fontos tényezőként kapcsolódik. (Meg kell becsülni és segíteni kell ezeket a kapcsolatokat meghívásokkal, vendégül látással, magas szintű hivatali fogadásokkal.)
•
A
megszerzett
kongresszusi
rendezvények
–
szakmai
tartalmon
kívüli
–
lebonyolításához szükséges idegenforgalmi vonzerő is adott a térségben. GYENGESÉGEINK Első helyen kell említeni egy kongresszusi központ hiányát. A városnak nincs jelenleg egy legalább 1.500 főt befogadó – kongresszusi technikával felszerelt – épülete. Tovább ront a helyzeten az a tény, hogy a nagy termekhez ritkán kapcsolódnak kisebbek, pedig már a 150-200 főnél nagyobb rendezvények is általában több szekcióban dolgoznak, hiszen csak így érhető el egy-egy részterület alaposabb megtárgyalása. 38
A rendezvény-turizmusban rejlő lehetőségeket felismerő, Szeged nagyságú (sok esetben annál kisebb) városok, pl.: az ausztriai Graz, Innsbruck, Salzburg, a németországi Ulm, Utrecht, Augsburg, a svájci Lugano, Lausanne vagy például Olaszországban, ahol a kongresszusi turizmus hatalmas üzletág, egy egészen kis település, a 2000 lakosú Courmayeur is rendelkezik 1.500 fős kongresszusi központtal stb. A példákat sorolni lehetne a végtelenségig, de a közös vonás bennük az, hogy valamennyien rendelkeznek többcélú (kulturális-, tudományos rendezvényeket, kiállításokat lebonyolító) kongresszusi centrummal. Szeged város euroregionális törekvései fokozottan indokolják egy kongresszusi központ felépítését. (7. ábra) További problémák sorozatát eredményezi a rendezvénykoordináció általános hiánya. A szervezők sokszor csak akkor értesülnek a párhuzamos rendezvényekről, amikor már konkrét döntések születtek az időpontokról, helyszínekről. A szállodák és a rendezvényterem-gazdák általában „túlbukkolnak”, mert maximális forgalmi biztonságra törekszenek. Az eredmény nyilvánvaló: kényszermegoldások sokasága, amely sokszor veszélyezteti a színvonalas lebonyolítást. A koordináció sem tudja megoldani a város szálláshelyeinek számbeli és minőségbeli hiányát. A kongresszusi turizmust kiszolgáló kvalifikált – három csillagos – szálláshelyeken található ágyak száma 1.400 körül mozog, amely 700 szobát jelent (valójában ez a szám 700 vendég egyidejű elhelyezését teszi lehetővé, mert általában egyágyas szobaként veszik igénybe a szálláshelyeket). Javít a helyzeten a panziók számának növekedése, de ezek közül csupán néhány tekinthető mindenben felkészültnek egy kongresszusi szálláshely elvárásainak. A NOVOTEL HOTEL felújításával egy minőségi négycsillagos szállodája lesz a városnak, de teljes mértékben hiányzik az ötcsillagos ún. „luxus” kategóriájú szálláshely, pedig a fizetőképes kereslet – igaz korlátozott számban, de adott ezekre. Amíg a két-háromszáz fős kongresszusok fogadásait több erre kiválóan alkalmas helyszínen is meg lehet oldani, addig a nagyobb rendezvények állófogadásai zsúfoltak, kiegészítő kulturális programokkal nehezen kapcsolhatók össze. Itt kell megemlíteni a 39
kiegészítő programok szűk kínálatát, illetve az erőteljes profitorientáltság megjelenését. A kongresszusok szervezői a pénzügyi korlátok miatt, sok esetben nem tudják vállalni a város kulturális értékeit reprezentatívan bemutató rendezvények programba iktatását. A problémák sorában nem kis gondot jelent (főleg a nemzetközi részvételű rendezvények esetében) a város megközelítése. A MÁV Inter City szolgálata és a Volán távolsági járatain közlekedő új autóbuszai már minőségi javulást jelentenek, de a főleg személygépkocsival érkező vendégeknek nem az autópályadíj okoz gondot, hanem az autópálya hiánya. Az M5-ös nemzetközi autóút Kiskunfélegyházától – Szegedig terjedő szakasza méltán viseli a „halál útja” elnevezést. Elengedhetetlen a nemzetközi kongresszusi- és üzleti turizmus bővítésében a szegedi repülőtér átgondolt továbbfejlesztése (fogadóépület, beton leszállópálya). Az adottságok, a problémák és hiányosságok felsorolásával érzékelhetővé vált a kongresszusi turizmus sokrétűsége, a város szinte teljes keresztmetszetének bevonása a rendezvények lebonyolításába. Ebből az is jól kivehető, hogy miért tekintjük a kongresszusi turizmust kiemelten fejlesztendő területnek. A szervezés során a nyomdaipartól kezdődően a közlekedés- és postaszolgáltatáson túl a kulturális- és kereskedelmi szektor, valamint az idegenforgalom teljes keresztmetszete (kongresszus- és programszervezők, szállodák és vendéglátó egységek, idegenvezetők, hostesek és tolmácsok, stb.) részt vállalnak a kiszolgálásban. A rendezvények beszállítói (virág, dekoráció és teremberendezések, feliratozások, műszaki-technikai berendezése, biztonsági szolgálat, stb.) szintén jelentős tevékenységet végeznek. Összegzésül néhány sürgősen fejlesztendő területre hívnánk fel a figyelmet, amely segítheti a kongresszusi és üzleti turizmus fejlődését: •
Koordináció
(a rendezvények átfedésének kiszűrése)
•
Marketing
(a város kongresszusi- és üzleti turizmusban rejlő lehetőségeinek feltárása, ennek színvonalas propagálása és eladása, a rendezvények megszerzése)
•
Támogatás
(pénzügyi támogatás vagy kedvezmények adása – bérleti díjak, tömegközlekedési- és parkolási díjak, protokolláris támogatások)
•
Szálláshely
(minőségi szálláshelyek bővítése, kategóriaemelés)
40
•
Közlekedés
(a város gyors és biztonságos megközelítésének kialakítása –
Inter City járatszám, vagy férőhelybővítés, repülőtér fejlesztés, autópálya továbbépítése) •
Kongresszusi Központ kialakítása, amely az első helyre kívánkozik, de a realitásokat is számba véve, egy átgondolt, többfunkciójú – több ütemben folyamatosan kivitelezhető nagyberuházás részeként, önkormányzati-, állami-, kül- és belföldi, valamint helyi magántőke bevonásával megvalósuló célkitűzésnek kell lennie. Ez az objektum kulturált és színvonalas fejlődést hoz a kongresszusi és üzleti turizmuson túl a kiállítás, a vásár és egyéb rendezvényszervezés (művészeti-, közművelődési-, társadalmi-, sport-, kereskedelmi- és más rendezvények) szektoraiban is.
A Parasztbecsületet a Dóm téren vezénylő Mascagni jóslata, - hogy Szeged egész jövőjét innen, e térről fogja nyerni – másként is teljesülhet, mint azt a mester gondolta. Nem csak a Szabadtéri Játékoknak ad otthont a tér, hanem a szegedi egyetemek kutató- és elméleti intézeteinek is (itt dolgozott és kapott munkásságáért Szent-Györgyi Albert Nobel Díjat) és a téren található a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottságának Székháza. Ha a város jól sáfárkodik szellemi potenciáljával, felszámolja a kongresszusi turizmust gátló, fékező tényezőket, s folyamatosan támogatja a támogatást érdemlőket, a város fejlődésének új motorját találhatja meg.
41
KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉSI PROGRAM BESZÁLLÍTÓI PROGRAM
CÉLKITŰZÉSEK •
A régió természetföldrajzi adottságainak figyelembevételével a termelési szerkezet át/kialakításával, •
új munkahelyek teremtésének ösztönzése,
• a hatékonyság és a versenyképesség növelése. • Az intézmények, gazdálkodó szervezetek éljenek az eurorégió adta lehetőségekkel, a gazdasági folyamatok kiszélesítésével, amelyek további növekedést generálhatnak a foglalkoztatás, a beszállítói háttér kialakítás, a kereslet bővülés révén. A régió adottságaiból kiindulva a korszerűsítés lehetséges iránya a meglévő stabil gazdálkodó egységek további erősítése mellett a feldolgozóipar, a könnyűipar, és a tercier szektor fejlesztése. Az élelmiszer feldolgozás új lehetőségei a bio és új élelmiszereket előállító feldolgozók, valamint az eredeti, táj jellegű termék előállítás ösztönzése. A hagyományokra alapozva a fejlesztési lehetőségek a következők: •
mezőgazdasági termékek, élelmiszerek feldolgozása
•
biotechnológia,
•
informatika
•
minőségi turisztika
A kiemelt vállalkozási övezet fejlesztése a modern technikát meghonosító, alkalmazó vállalkozásokat vonzó eszköz. A szelektív fejlesztési politika részeként létrehozott egységek, mint az innovációs parkba telepített inkubátorház és tudományos, technológiai központ a Szegeden létező szellemi – kutatási potenciálra támaszkodhat.
42
A rendező elv tehát az a területfejlesztési koncepció, amelyben a térség kis- és középvállalkozásai kapcsolódhatnak az önkormányzat által preferált, a korszerű technológiákat
adaptáló,
az
innovációs
folyamatban
résztvevő
vállalkozások
tevékenységéhez. A kiemelt gazdasági övezetben a nemzetközi termelési rendszerekben résztvevő multinacionális cégek is megtelepednek. Így Szeged és térségének nagyobb vállalkozásai a beszállítói tevékenységen keresztül kapcsolódhatnak a korszerű technológiát működtető gazdasági szervezetekhez. Ezzel hosszútávon megbízható és kiegyensúlyozott gazdasági környezet kialakítása válik lehetővé a térségben.
HELYZETKÉP A gazdasági szervezetek száma Gazdálkodási forma
Regisztrált szervezetek
Működő szervezetek
1997.12.31. 8.608 2.993 5.615
1997.12.31. 6.994 2.705 4.289
14.437 23.045
10.620 17.614
Társas vállalkozás Ebből: jogi személyiségű vállalkozás jogi személyiség nélküli vállalkozás Egyéni vállalkozás Vállalkozás összesen
1997. végén fő tevékenységük alapján a társas vállalkozások legnagyobb része – 43 százaléka – a kereskedelem, javítás, 22 százaléka a gazdaságiz szolgáltatás 12 százaléka az ipar, 8 százaléka az építőipar ágba tartozott. A társas vállalkozások több mint kilenc-tizede kisszervezet, 11 főnél kisebb, 3,4 százaléka 11-20 fő, 2,7 százaléka 21-50 fő, 1,9 százaléka 51-300 fő közötti, 0,4 százaléka 300 főnél nagyobb létszámmal dolgozott. A működő vállalkozások nagyobb részét - 63 százalékát - az egyéni vállalkozások teszik ki. Fő tevékenységük alapján az egyéni vállalkozások döntő része a kereskedelem, és a gazdasági szolgáltatás területén működik
43
Szegeden a külföldi tőke befektetései döntően az energia, és a távközlési ágazat privatizációjához kapcsolódnak. Országosan a megye jelenleg a 17. helyet foglalja el a külföldi tőke aktivitását illendően.
JÖVŐKÉP Szeged és egyben az ország déli sávja a következő évtizedekben kiemelt szerephez fog jutni Magyarország uniós csatlakozásával. Az Európai Unió déli határa fog itt húzódni hosszú évtizedekig, s ez a helyzet analóg lesz a magyar-osztrák határ jelenlegi jelentőségével. Ezt erősíti az eurorégió kialakulása, mely a csatlakozni kívánó országok szomszédos területeinek gazdasági és kulturális együttműködését jelenti. Ezáltal újraéledhetnek a régi, hagyományos gazdasági munkamegosztások, s ebben a környezetben, megfelelő gazdaságfejlesztéssel a város elnyerheti regionális szerepkörét, és esetleg újabb funkciókhoz juthat.
44
REGIONÁLIS GAZDASÁGÉPÍTÉSI PROGRAM REGIONÁLIS JELENTŐSÉGŰ KIEMELT GAZDASÁGI ÖVEZET SZEGEDEN
HELYZETKÉP Szeged 159 ezer lakosú város Magyarország délkeleti részén, közel a magyar, román, jugoszláv hármashatárhoz. A Tisza és Maros folyók összefolyásánál ősidők óta megmegújuló település a Dél-alföld regionális központja. Fontos szerepet tölt be, mint a térség kereskedelmi, gazdasági, oktatási, kulturális és egészségügyi centruma. Szeged, mint Magyarország öt egyetemi városának egyike, nemzetközi szintű akadémiai kutatóközpont is egyben. Kutatóintézetei különösen az élelmiszergyártásban, a biotechnológiában, informatikában és a gyógyszeriparban a szakképzés és a tanácsadás területén -, nyújtanak segítséget a gazdálkodó szervezeteknek. A város gazdaságát az országoshoz hasonló folyamatok jellemezték, azzal a különbséggel, hogy a kedvezőtlen hatások a déli határmentiség miatt felerősödtek Az ’80-as évek végén a termelés a megyében – az országoshoz hasonlóan folyamatosan csökkent, s 1992-ben mélypontra zuhant. A privatizáció, az ipar szerkezetének és szervezeteinek átalakulása, új vállalkozások alakulása, a külföldi befektetők régiónkba települése, a piacváltás, a termelés gazdasági feltételeinek változása az országoshoz hasonlóan a Dél-alföldön is kedvező folyamatokat indított el. Szegeden a kiemelt a gazdasági övezet létrehozásának alapvető célkitűzése, hogy a térség gazdasági, és tudományos potenciálja, leendő infrastrukturális adottsága komplex szolgáltatási csomagként jelenjen meg, s középtávon a gazdasági fellendülést jelentő tőkebetelepítés és beruházás-ösztönzés, valamint a határmenti tranzit áruforgalom elosztásának dél-alföldi központja legyen.
45
Az övezet kialakításának célja, hogy növelje a térség technikai-gazdasági potenciálját, filozófiája, hogy kedvezmények igénybe vételével és üzleti alapon valósuljon meg, rendeltetése a térség gazdasági eltartóképességének növelése. A jövőkép vállalkozásbarát intézmények kialakítása, amelyek •
elősegítik a kutatást, az új szellemi eredmények gyakorlati megvalósítását, és segítik a világon megjelent, bevált új gyártási eljárások alkalmazását (tudományos-technológiai központ),
•
támogatják az értékesítést és eladást (logisztikai szolgáltató központ),
•
központi feladatuknak a kis- és középvállalkozói beszállítói kapcsolatok kialakítását, az árutermelést, a kapcsolódó szolgáltatások nyújtását és az export erőteljes növelését tekintik (ipari park, innovációs park).
A célok és a filozófia összehangolása a beruházások és a befektetések volumenének és színvonalának növelését, a térségi folyamatok társadalmi eredőjeként az életminőség (jövedelem, szolgáltatások, álláslehetőségek) javulását, valamint a térség adottságainak és lehetőségeinek magasabb hatékonyság mellett történő kihasználást eredményezheti.
MEGVALÓSULÁSI HELY Szeged közigazgatási területén az E75 főútvonal - Dorozsmai út - Szeged-Budapest vasútvonal - RO-LA terminál, illetve Öthalmi volt laktanya és a kereskedelmi áruházak (Metro, Praktiker, Cora) által határolt terület. (8. ábra)
A FEJLESZTÉS STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE Távlati cél
A térség gazdasági potenciáljának hosszú távú növelése érdekében a tőkebefektetők és gazdasági szereplők érdekeltté tétele, ösztönzése (magán, állami és közösségi szektorban) helyi termelő, beruházó, K+F és egyéb - elsősorban produktív - tevékenység, illetve gazdasági aktivitás folytatására.
46
Megvalósítás
a)
A közlekedési és termelői infrastruktúra fejlesztése.
b) A tercier szektor, a K+F tevékenység erősítése, munkanélküliséget csökkentő perspektivikus munkahelyteremtés. c)
Az üzleti szektor erősítése és kiterjesztése, a külső tőke bevonása.
d) A gazdasági struktúra átalakítás igényeinek megfelelő képzésátképzés. f)
A befektetők és az övezetben működők hatékony és folyamatos tájékoztatása, informálása érdekében integrált információs rendszer létrehozása.
g) Marketing kutatás és gyakorlati marketing - elsősorban PR -tevékenység megkezdése. h)
A térség külső kapcsolatainak erősítése.
A logisztikai szolgáltató központ (és kombinált szállítás) működtetése, a volt laktanya hasznosítása (innovációs park), a kapcsolódó infrastruktúrális intézmények (repülőtér, kikötő) és a határmentiség előnyeinek hasznosítása, valamint a közvetlen környezetben található fejlesztési célú kezdeményezések (meglévő termelő-, kereskedelmi egységek) kölcsönösen és együttesen a régió hatékonyságát növelik. A kijelölt terület sokszereplős, a sikeres működés az Önkormányzat feladatait, lehetőségeit tekintve két fő akcióterülethez (Öthalmi laktanya területe, Logisztikai Szolgáltató Központ,) és hét célprogramhoz kapcsolódhat. Az akcióterületek és a célprogramok az alábbiak: Az akcióterület helyszíne: Öthalmi laktanya területe 1. Innovációs park kialakítása 2. Tudományos-technológiai központ kialakítása 3. Inkubátorház program kezdő, vagy hagyományőrző kézműves kisvállalkozások részére 4. A beszállítói programhoz kapcsolódó kis- és középvállalkozók betelepülésének kiemelt támogatása Az akcióterület helyszíne: Logisztikai Szolgáltató Központ kijelölt területe 5. Kombinált szállítás kialakítása (Ro-La terminál-medencés kikötő-repülőtér) 6.
Raktárkapacitás, szolgáltatások kialakításával betelepülők vonzása
7. Mezőgazdasági árutőzsde megteremtése 47
A FEJLESZTÉSI PROGRAM INDOKLÁSA Egy-egy térség illetve a város vonzerejét az mutatja, hogy az általa kínált szolgáltatások, kedvezmények milyen széles befektetői körben válnak ismertté és elfogadhatóvá. A befektetési döntést az összetevők egymásra hatása, mérlegelése után hozzák meg a fejleszteni, betelepülni szándékozók. Választásukban az adott terület kedvező földrajzi helyzete, gazdasági fejlettségi szintje, és a humán infrastruktúra felhasználhatósága a mérvadó. A kedvező döntést elősegítheti az átlagosnál magasabban képzett munkaerő jelenléte, az egyetemek és főiskolák nagy száma, illetve kiemelten kezelt tényező az önkormányzat beruházásösztönző hozzáállása, valamint az infrastruktúra intenzív fejlődése.
STRATÉGIAI IRÁNYELVEK ÉS OPERATÍV FELADATOK Az Övezet létesítésével és működésével kapcsolatban - az övezet erős és gyenge pontjainak ismeretében (SWOT elemzés) - az alapvető stratégiai irányelvek a következők: A vállalkozási övezetben a célprogramok prioritásait a döntés előkészítés szakaszában preferáltan önkormányzati, a későbbiekben üzleti-gazdasági alapon kell kezelni. A fejlesztési célprogramoknál – innovációs park, logisztikai központ, területek hasznosítása, nemzetközi elosztó funkció erősítése szükséges a meglévő infrastruktúra bővítése és fejlesztése, illetve egy működtető gazdasági szervezet alapítása. A térségnek fel kell készülnie az Európai Uniós csatlakozásból eredő „déli kapu” szerepre, valamint ehhez kapcsolódóan kezdeményeznie kell a várható nagyarányú szállítási igények kielégítésére az elkerülő utak megvalósítását, a vasúti és közúti hidak megépítését, valamint a vízi és légi infrastruktúra fejlesztését. A célok elérésének érdekében a befektetőkre, a szakmai csoportokra, és a lakosságra, mint alapvető célcsoportokra koncentrálva ki kell dolgozni egy "közönségkapcsolati" (PR) stratégiát. El kell indítani a nemzetközi gazdasági együttműködési lehetőségeket megalapozó marketingkutatást, valamint a gyakorlati marketing munkát. Az egyeztetett stratégián alapuló kiemelt programok hatékony és eredményes megvalósításának alapvető eszköze a kommunikációs mechanizmus.
48
Ezért a megvalósítás során szükségszerű kiépíteni az információáramlás, a visszacsatolás, az információ értékelés csatornáit és eszközeit a különböző szintű döntéshozók, a program előkészítő és program menedzsment intézmények, szervezetek, valamint a gazdasági szereplők és a program menedzsment között.
FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK 1. A gazdaságfejlesztési prioritások közül kiemelést érdemel a KKV-k és tercier szektor fejlesztése, valamint a térség kutatási eredményeinek a gyakorlatban történő megvalósítása. 2.
A munkaerő fejlesztés területén törekedni kell a szakképzettség és az üzleti igények összehangolására, az új technológiák megismertetésére és hatékony használatára, valamint a hozzáadott érték növelési képesség javítására.
3. A versenyképesség növelése érdekében előtérbe kell helyezni az új technológiák bevezetését és a piacképes termékszerkezet, valamint a magas fokú integráció kialakítását, segítséget a gazdálkodó szervezeteknek
49
TARTALOM Széchenyi Terv Miért Nemzeti Fejlesztési Terv A Nemzeti Fejlesztési Terv környezete A Nemzeti Fejlesztési Terv cselekvési tere A Nemzeti Fejlesztési Terv főbb súlypontjai Autópálya-fejlesztési program Kutatási, Fejlesztési és Innovációs program Lakásprogram Turizmusfejlesztési program Beszállítói program Kis- és középvállalkozás fejlesztési program Regionális gazdaságépítési program MELLÉKLET: Gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram
50
1 3 5 9 15 15 18 26 30 34 37 41 47
