Kelet-balatoni KEF
A Kelet-Balatoni Kistérség Drogstratégiája 2011-2012.
2011. 1
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS
4
GONDOLATI KERETEK
4
ALAPELVEK
4
A KELET-BALATONI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA, HELYZETÉRTÉKELÉS A KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ADATAI A KISTÉRSÉG INTÉZMÉNYRENDSZERE
5 5 6
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK:
6
ISKOLÁK, OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, NEVELÉSI TANÁCSADÓ
8
TOVÁBBI INTÉZMÉNYEK
9
A KELET-BALATONI KISTÉRSÉGI KEF TÖRTÉNETE, CÉLKITŰZÉSEI:
10
A KB-KEF CÉLJAI:
10
KEF TAGSÁG ÖSSZETÉTELE:
11
MEGVALÓSÍTOTT TEVÉKENYSÉGEK:
11
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINK:
11
A KISTÉRSÉGI PROBLÉMAKATASZTER:
12
ELEMZÉS/FELTÁRÁS MÓDSZERTANA
12
MÓDSZEREK BEMUTATÁSA:
12
ADAT-ÉS DOKUMENTUM-ELEMZÉSEK:
12
FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT
13
KUTATÁS: A VESZÉLYEZTETETT KORCSOPORT ATTITŰDVIZSGÁLATA
14
A KELET-BALATONI KISTÉRSÉG KÁBÍTÓSZER MEGELŐZÉSI FELADATAI:
17
A STRATÉGIA ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI:
17
A KISTÉRSÉGI DROGSTRATÉGIA ELEMEI
19
RÖVIDTÁVÚ TERVEK
19
HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK
20
JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK ÜTEMTERVE (2011. SZEPTEMBER – 2012. SZEPTEMBER)
21
A STRATÉGIA FELADATRENDSZERE
22
2
A STRATÉGIÁBAN FOGLALT FELADATOK, CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSULÁSÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK HÁTTÉRANYAGOK, MELLÉKLETEK JEGYZÉKE:
23 25
TÉRKÉP A KELET-BALATONI KISTÉRSÉGRŐL
26
HÁTTÉRTANULMÁNY
27
A KUTATÁS HÁTTÉRADATAI
47
FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚK JEGYZŐKÖNYVEI:
53
VMRFK KUTATÁSI ADATAI
77
VÁZLAT: KÖZÖSSÉGI PREVENCIÓS TUDÁSTÁR
81
3
BEVEZETÉS 2000-ben az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti drogstratégiáját (96/2000. XII. 11. OGY Határozat). Ez a feladat, felelősség, program keret 9 évre vonatkozott. Kilenc év tapasztalata alapján készült el az új stratégia, „A kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló 106/2009. (XII.21.) OGY határozat", amelyet 2009. december 15-én fogadott el az országgyűlés. Részben ebben a jogszabályban meghatározott irányelvek figyelembevételével, részben a kormány drogpolitikájának eddig ismertté vált irányelveit szem előtt tartva, valamint a kistérség lakossága körében szerzett tapasztalatok alapján készült a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása által létrehozott Kábítószer Egyeztető Fórum (KEF) stratégiája. A jelenlegi kormány politikája szemlélet- és irányváltást is jelent az elmúlt évekhez képest. Ennek része lesz az új drogstratégia, mely a megelőzésen, a családok megerősítésén, az iskolai nevelésen, a tanárok tekintélyének visszaállításán, a fiatalok támogatásán, a bajbajutottak segítésén és a kábítószer-kereskedők elleni drasztikus fellépésen alapul.
GONDOLATI KERETEK A Kelet-Balatoni KEF munkacsoport kezdetektől azt a célt tűzte ki, hogy nem lemondva a társadalmi szintű változások akár kisléptékű befolyásolásának lehetőségéről, helyi szinten tudjon e szakmai közösség minél szélesebb spektrumban megragadni minden olyan eszközt, amely a helyi sajátosságok mentén segíti a kistérségben élő fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakítását. Ennek részeként sarkalatos célkitűzésként fogalmazódott meg, hogy a köz-gondolkodás része legyen a drog-prevenció, amely a hivatásos segítőkön túl számos társadalmi szervezetet, valamint a civil szféra sokféle szereplőjét szólítja meg és vonja be cselekvési mezőjébe. A fórum megalakulásakor olyan célok élveztek prioritást (együttműködés fontossága, hatékonysága, tényeken alapuló helyzetkép) melyek egyben előfeltételeit jelentik a cselekvési mezők kijelölésének és a stratégia által megjelölt kulcsszereplők és lépések meghatározásának. Végig kell gondolni minden aktív résztvevőnek, hogy a stratégiát milyen konkrét lépésekkel valósítja meg, az a stratégiai célkitűzésekből, hogyan lesz kész terv és azokhoz milyen források rendelhetőek.
ALAPELVEK A kábítószer probléma kezelése mindenkor egy kényes szakmai status quo fenntartását igényelte. Újra és újra felcsapnak a viták, hogy a kábítószer probléma kezelésében milyen eszközök kapjanak prioritást, melyik pillér és eszköztár váljék hangsúlyosabbá: a preventív gondolkodást középpontba helyező, a szankciókkal távol tartó, vagy inkább az ártalomcsökkentést, elterelést szorgalmazó. A Kelet-Balatoni KEF munkacsoport a prevenció irányából közelítve igyekszik összhangot teremteni a tagok munkájában és ezzel összefüggésben egyfajta egységes szakmai és módszertani szemléletmód kialakítására törekszik tagjai és a delegált szervezetek között. Alapelvként az alábbiakat tartjuk szem előtt: • a tárgyilagos tények elsődlegessége
4
• együttműködés és közös szakmai munka • szolgáltató intézmények támogatása a szükséges programfejlesztésekben • szociális érzékenység, empátia, kongruencia • multidiszciplináris megközelítés • az egészség, mint érték megjelenése, ahol a józanság, a szer-mentesség, mint alapérték jelenik meg
A KELET-BALATONI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA, HELYZETÉRTÉKELÉS A KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ADATAI A Kelet-Balatoni Kistérség a Közép-Dunántúli Régióban, Veszprém megyében, a Balaton északkeleti csücskében található. A Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulásához 11 település tartozik. A 29004 lelket számláló kistérség központja legnagyobb települése, a 9243 fős Balatonalmádi város. A kistérségben három település város – Balatonalmádi, Balatonfűzfő és Balatonkenese - a többi település község. A kistérség települései: Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonfőkajár, Alsóörs, Felsőörs, Csajág, Küngös, Szentkirályszabadja, Litér és Balatonvilágos. A kistérség K-Ny irányban elhúzódó hosszanti fekvése, a tanácsi-járási rendszerben kialakult igazgatási szervezeti rendszer hagyományai, valamint a rendszerváltást megelőzően Balatonfűzfőn jelenlévő két óriásvállalat megyei szinten is túlmutató felszívóképessége miatt, a térségben hagyományosan három település bír centrális erővel: Balatonalmádi, Balatonfűzfő és Balatonkenese. E három település a közszolgáltatások területén a környező kistelepülések részvételével gesztor-jellegű tevékenységeket is ellát. A települések megoszlása lakosságszámuk alapján (2010. 01. 01. adatok) Helységnév
Lakosságszám (fő)
Alsóörs
1 574
Balatonalmádi
9 243
Balatonfőkajár
1 380
Balatonfűzfő
4 528
Balatonkenese
3 598
Balatonvilágos
1 383
Csajág
894
Felsőörs
1 607
Küngös
566
Litér
2 135
Szentkirályszabadja
2 096
Összesen:
29 004
5
A kistérség népessége az országos trendeknél gyorsabban növekszik. A települések életében a szociális szolgáltatások rendszerének kiépítése nem ad-hoc jellegű döntés eredménye. A szolgáltatók/fenntartók szigorú törvényi szabályozás és szakmai külön jogszabályok alapján biztosíthatják a kötelező – vagy önként felvállalt szociális szolgáltatásokat. A szociális és az egészségügyi problémák a szociálpolitika területén is összefonódnak,- a fejlesztési prioritásokban is sokhelyütt együtt jelenik meg (pl. akadály-mentesítés, kórházi szociális munkásokkal való szoros kooperáció, addiktológiai-rehabilitációs programokkal való, kistérségi határokon túlnyúló együttműködés), ami egy komplex rendszerszemléletet feltételez, melynek eredménye a szolgáltatásokat igénybe vevők több szálon futó gondozása.
A KISTÉRSÉG INTÉZMÉNYRENDSZERE SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK: A családsegítés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás feladatainak kistérségi ellátása 2007. június 1-től átalakult. A kistérségben egyetlen település sem tart fenn önállóan intézményt szociális alapfeladatok A többcélú társulás feladat-ellátóként és szervező tevékenységével biztosítja, hogy a társulás területén feladatok magasabb szakmai színvonalon, hatékonyabban kerüljenek ellátásra, olyan intézményi működjenek, melyek biztosítják a szociális törvény által szabályozott feladatellátást.
kezdődően ellátására. a szociális társulások
Közös intézményfenntartó társulás által működtetett intézmény útján látják el szociális feladataikat:
Balatonalmádi, Alsóörs, Szentkirályszabadja, Balatonfűzfő települések önkormányzatai – a családsegítés szolgáltatásban
Balatonalmádi, Szentkirályszabadja, Litér, Felsőörs, Alsóörs, Balatonfűzfő települések önkormányzatai –a házi segítségnyújtás, nappali ellátás nyújtása során
Balatonkenese, Balatonfőkajár, Balatonvilágos, Csajág, Küngös települések önkormányzatai – családsegítés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás feladatellátásában.
A gyermekjóléti feladatok kistérségi ellátása 2007. február 01-től szerveződött meg. A feladatellátás jelenlegi rendszere 2007. május 31-től működik. Ettől az időponttól kezdődően a szolgáltatás feladatainak ellátására egy település sem tart fenn önálló gyermekjóléti intézményt.
6
Közös intézményfenntartó társulás által működtetett intézmény útján látják el gyermekjóléti feladataikat: Balatonalmádi, Alsóörs, Szentkirályszabadja, Balatonfűzfő települések önkormányzatai Balatonkenese, Balatonfőkajár, Balatonvilágos, Csajág, Küngös települések önkormányzatai A Többcélú Társulás által ellátott gyermekjóléti feladatok:
Litér, és Felsőörs területén a Többcélú Társulás és a Bendola Human Bt. között létrejött feladat ellátási szerződés alapján látják el a gyermekjóléti szolgáltatás törvényben meghatározott feladatait.
A kistérségi szociális és gyermekjóléti alapellátások számos ponton kapcsolódnak a kistérség civil szerveződéseihez. Minden településen jellemző a civil szervezetek és a professzionális szolgáltatók együttműködése. Az együttműködés kiemelt pontjai a prevenciós, egészségmegőrző és mentálhigiénés, a családi, közösségi, szabadidős rendezvények szervezése, ezek közös pályázati megvalósítása, az adománygyűjtések, valamint az alapellátások hatékony működéséhez elengedhetetlen észlelő-jelző rendszeri együttműködés. A szakellátást végző intézményekkel való kapcsolatok kiépítettek. /kórházak, ápolást nyújtó otthonok/ A Kistérségben a szociális ellátást magánvállalatok és civil szervezetek is segítik. A házi segítségnyújtásban egy magáncég és a Karitász Egyesület tevékenykedik (segélyezés). A Move-Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft által fenntartott Támogató Szolgálat fogyatékkal élők szállítási, gondozási, foglalkoztatási, közösségi feladatait látja el a kistérség valamennyi önkormányzatával megkötött feladat-ellátási megállapodás alapján mind a 11 településen.
A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátását három szervezet végzi.
Területi Szociális Szolgáltató Intézmény A Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ Bendola Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat
Az intézményekben elérhető szolgáltatások: -
pszichológiai segítségnyújtás; jogi tanácsadás; közösségi szociális munka (városi rendezvények, környezetünk és egészségünk megóvása érdekében szervezett közösségi kezdeményezések) adósságkezelés, csoportokkal végzett szociális munka.
További speciális szolgáltatásaink: -
háztartásvezetési tanácsadás, pénzkezeléssel -és beosztással kapcsolatos tanácsadás.
A jelzőrendszer tagjaival (védőnői szolgálat, iskola, óvoda ifjúságvédelmi felelősei, rendőrség, háziorvosi szolgált, pszichiátria, nevelési tanácsadó, pártfogó felügyelői szolgálat, valamint azokkal az intézményekkel, alapítványokkal, akikkel együttműködési megállapodást kötöttünk, mint a Horgony Alapítvány, a hajléktalan ellátást biztosító várpalotai székhelyű Hajléktalanszálló) szoros kapcsolatot tartunk a problémák hatékony kezelésére, megoldási stratégiákat kínálva.
7
ISKOLÁK, OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, NEVELÉSI TANÁCSADÓ Az önkormányzatok kötelező és vállalt közoktatási feladataikat közvetlenül, vagy társulási megállapodással létrehozott, intézményfenntartó mikro-társulásokban, valamint közoktatási megállapodás keretében látják el. A közoktatási intézményi feladatokról intézményi társulások, illetve a társult önkormányzatok önállóan az alábbiak szerint gondoskodnak.
Önállóan tartanak fenn intézményt Balatonalmádi Város Önkormányzata Közös intézményfenntartó társulás által működtetnek intézményt: -
Alsóörs és Lovas Község Önkormányzatai Balatonkenese, és Küngös Község Önkormányzatai 2009. augusztus 1-től Balatonvilágossal Balatonfűzfő és Papkeszi Község Önkormányzatai Litér és Királyszentistván Község Önkormányzatai
-
Egy csoportos óvoda működik: Csajág községben Két csoportos óvodák: Alsóörs, Balatonfőkajár és Felsőörs községekben Három csoportos: Litér, Szentkirályszabadja Négy csoportos: Balatonkenese, 2009. augusztus 1-től Balatonvilágossal bővült 2010. szeptember 1-től Balatonvilágoson 1 óvodai és 1 egységes óvoda-bölcsőde csoport működik Nyolc csoportos: Balatonalmádi, Balatonfűzfő
-
A balatonvilágosi Mészöly Géza Általános Iskola Tagiskola a Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagiskolája. A Csajági Református Általános Iskola Balatonfőkajári telephelyén az általános iskolások oktatása folyik. Hajmáskér Község Önkormányzata, Sóly Község Önkormányzata és Szentkirályszabadja Község Önkormányzata Közoktatási Intézmény Fenntartói Társulása fenntartásában működő, Hajmáskér székhelyű a Gábor Áron Általános Iskola és Óvoda intézménysége a Szent István Király Tagiskola Szentkirályszabadján. A felsőörsi Malomvölgy Általános Iskola a veszprémi Hriszto Botev Általános Iskola tagintézménye. A Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása az alapfokú közoktatás terén: -
összehangolja a közoktatási terveket, előkészíti a közoktatási megállapodásokat, szakmai napokat szervez, kistérségi tanulmányi és sportversenyeket szervez, értékeli az országos kompetenciamérések eredményeit, külső szakember alkalmazásával javaslatot tesz a szükséges nevelési, pedagógiai lépésekre, az egyeztető fórum szerepét tölti be az iskola-fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében.
Közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása 2007. június elsejétől kezdődően a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása a közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást, 2007. szeptember 1-től a továbbtanulási,
8
pályaválasztási tanácsadás ellátását vállalta. Az említett szakszolgálati feladatok ellátása a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása és a Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal kötött megállapodás alapján valósul meg. 2011. augusztus 1-től Balatonalmádi Város Önkormányzata intézményegységet hoz létre a logopédiai feladatok ellátása céljából. A logopédián és a gyógytestnevelésen kívül a többi pedagógiai szakszolgálati feladatokat továbbra is a Veszprém Megyei Önkormányzat látja el.
A középfokú nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelési-oktatási feladatok ellátás A kistérségben két középfokú oktatási intézmény található: - Balatonalmádiban a Magyar-angol Kéttannyelvű Gimnázium - Balatonfűzfőn az Öveges József Szakképző Iskola és Gimnázium A rendszerváltást követően az iskolarendszerben – a gazdaságban végbement átalakulás és társadalmi elvárások megváltozása következtében – legnagyobb átalakuláson a szakképzés ment keresztül. Szerkezete alapvetően megváltozott. A rendszerváltás előtt egy-egy korosztály kb. 50 %-a szakmunkásképző intézetekben, 30-40 % közötti része szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Jelenleg azonban a szakközépiskolai képzés vált meghatározóvá. Jelentősen csökkent az ipari szakmák oktatása, s nőtt a szolgáltatás irányába történő elmozdulás. Jelentős változás a szakképzésben, hogy normatív állami támogatást a másodszakma tanulására is biztosítják. Bár a Veszprémi Egyetem nem tartozik a kistérségbe, felsőfokú képzési formái meghatározóak a térség számára az idegenforgalom és a turizmus terén.
TOVÁBBI INTÉZMÉNYEK Alkohol és drogsegély ambulancia nincs a kistérség területén, az ellátást a veszprémi megyei intézmény biztosítja. Az Alkohol - Drogsegély Ambulancia egyesület járóbeteg rendszerben addiktológiai ellátást biztosít a következő szolgáltatásokkal: ambuláns ellátás, alacsony-küszöbő szolgáltatások, ártalomcsökkentő programok, telefon-szolgálatok, tanácsadás, jogsegély, tűcsere-program, anonim AIDS, Hepatitis, TBC szűrés, prevenció, helyettesítő kezelések. Ezen kívül kínál még közösségi programokat, elsősorban volt drogbetegek és hozzátartozóik számára önsegítő vagy kulturális szupportív csoportokat. Az ellátás megyei hatókörű, az elérhetőségben területi egyenetlenség van, valamint hozzáférési különbségek a megyeszékhelyen és a vidéken élők között. Az egészségügyi ellátásban részt vesz a Cholnoky Ferenc Megyei Kórház Rendelőintézetében működő pszichiátriai gondozó, illetve az ifjúsági pszichiátria.
9
A KELET-BALATONI KISTÉRSÉGI KEF TÖRTÉNETE, CÉLKITŰZÉSEI: Balatonalmádiban 2005.évben alakult meg a városi szintű Kábítószer Egyeztető Fórum, amely Balatonalmádi közigazgatási határain belül jogi személyiséggel nem rendelkező, lokális tanácsadó, koordináló és egyezető munkacsoportként működött egészen 2009. májusáig. Ekkor, annak érdekében, hogy a helyi KEF hálózatba szerveződését, területi integritásának egyéb ellátórendszerekhez való hozzáillesztését elősegítsék, a munkacsoport tagjai kezdeményezték a szakmai szerveződés kistérségi kiszélesítését. Így 2009. május 18-án alakult meg a Kelet-Balatoni Kistérségi KEF, amely tevékenységével a Nemzeti Stratégia iránymutatásait követve a korábbi balatonalmádi szakmai fórum munkáját vitte tovább. A munkacsoport tagjai szervezeti szinten is bővültek, immár megyei, térségi szervezetek és szakemberek bekapcsolódásával valódi interdiszciplináris szakmai, módszertani eszköztárral áll készen koordinatív, tanácsadói feladatainak ellátására. A kistérségi szervezeti keretek létrehozásával az egyes településekre jellemző egyedi kérdések, problémakataszterek megtartása mellett számos olyan kérdéskör került fókuszba, melyek tipizálását, értelmezését e nagyobb integráció, a hasonlatos jegyek kiemelésével kedvezően befolyásolta.
A KB-KEF CÉLJAI: -
a helyi droghelyzet feltérképezése,
-
helyzetfelmérés készítése,
-
tapasztalatcserét annak érdekében hogy a KEF tagok jobban megismerjék egymás szakmai munkáját,
-
ezzel együtt a KEF szervezetfejlesztését a hatékonyság növelésében.
-
a drog-és a szenvedélybetegségek mértékét csökkentő programok elindítása,
-
prevenció,
-
a közösségi és iskolai szociális munka bevonása a területre az egészséges életszemlélet kialakításával, valamint
-
az eddigi jó gyakorlatok folytatása.
A kistérségi KEF céljai megvalósítása érdekében, tevékenységével – a Nemzeti Stratégia iránymutatását követve közös szakmai álláspont kialakítására törekszik, kezdeményezi a térségre vonatkozó helyzetfelmérés, és ennek alapján a drog-probléma mértékét csökkentő programok elindítását, az eddigi jó gyakorlatok folytatását.
A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfőbb feltétele A prevenciós színtérről érkezettek, az egészségügyi intézmények, a rendőrség, a család és ifjúságvédelem szakemberei alkotják a fórum tagjait, hiszen a válogatás feltétele éppen a sokszínűség, a teljes drogszcéna lefedése, a különböző szervezetek együttműködési lehetőségének megteremtése volt. A KEF tagjai természetesen rálátással rendelkeznek saját munkaterületükre, tehát üléseik egyféle fókuszcsoportként is értelmezhetőek. Mindenki a saját ismereteit, de egyben ítéleteit és véleményét is hozza az ülésekre. A csoport többi tagja természetesen egyfajta kontrollcsoportként vesz részt a munkában, esetenként más nézőpontot képviselhetnek. Ha a fő kérdések megítélésében konszenzus alakul ki, az eleve jó kiindulópontként értékelhető.
10
KEF TAGSÁG ÖSSZETÉTELE: - Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ - Balatonkenesei Területi Szociális Szolgáltató Intézmény - Angol - Magyar Tannyelvű Gimnázium és Kollégium - Öveges József Szakképző Iskola és Kollégium - Balatonalmádi Rendőrkapitányság - Veszprém Megyei Rendőrkapitányság - Kistérség területén működő Általános Iskolák - VMK Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Balatonfüredi-Balatonalmádi-Tapolcai-Sümegi Kistérségi Népegészségügyi Intézete - Nagycsaládosok Balatonalmádi Egyesülete - Balatonalmádi Nevelési Tanácsadó - Tagtelepülési önkormányzatok
MEGVALÓSÍTOTT TEVÉKENYSÉGEK: -
KEF ülések, tanácskozások, KEF képzések, tanulmányúton való részvétel, Konferenciákon való részvétel, Fókuszcsoportos felmérések, Tapasztalatcsere a Veszprém megyei KEF-ekkel,
A KEF működésének pozitív hozadéka, hogy lefedi a térséget ellátó intézményrendszert (közoktatási, szociális, gyermekjóléti) és szakmai szervezeteket, így ezen intézményekben dolgozó pedagógusok, szakemberek között szorosabb együttműködés alakult ki. A közös munka során felszínre kerültek olyan helyi sajátosságok, esetek, megoldásra váró problémák, melyek feltérképezése, a megoldási lehetőségek kidolgozása a KEF tagszervezetek együttműködésében valósult meg. Fontos a helyi szintű, illetve a kistérségi szerepvállalás erősödése a drog prevencióban, illetve egyéb függőségek kezelése (dohányzás, alkoholfogyasztás, játékfüggőség) területén is. Céljaink között szerepel a KEF tagságba újabb tagok bevonása, a helyi televízió, valamint az egyházak megszólítása, továbbá a helyi igényekhez igazodó drogstratégia kialakítása, mellyel a későbbiek folyamán hatékonyan tudjuk programjainkat megvalósítani.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINK: A program megvalósítása során a KEF működése folyamatossá vált, szakmai kapcsolatok erősödése tapasztalható. A képzések, szakmai konferenciák a tagok szakmai fejlődését nagyban segítették. Munkánk során biztosított volt a szakmai háttér az NDI munkatársai, tanácsadója által, mely megmutatkozott az ülések alkalmával, valamint a képzések téma választásában, előadók felkérésében is.
11
A KISTÉRSÉGI PROBLÉMAKATASZTER: ELEMZÉS/FELTÁRÁS MÓDSZERTANA A stratégia fundamentumát a tárgyilagos információ összegyűjtése jelentette, melyek megvilágítják a fiatalok egészségmagatartásának jellegzetességeit. A tényfeltáró módszerek közül a dokumentum-elemzést, a kulcsszereplőket megszólító fókusz-csoportos interjúkat, valamint a veszélyeztetett fiatalok és tanáraik bevonásával készített kérdőíves vizsgálatokat választottuk. Az adatelemzés, valamint a kérdőíves vizsgálat az adatok időbeli változásának tendenciáit vizsgálva, valamint a 2008. évben felvett kutatás kiegészítő adatfelvétele következtében nem csak keresztmetszeti, hanem dinamikus, a változások ívét megragadó helyzetkép felállítását is lehetővé teszi. A tanulmány, valamint a fókuszcsoport jegyzőkönyvei e szakmai anyag mellékleteként olvashatóak. A stratégiánkban csak azokat a ténymegállapításokat emeljük ki, melyek a konkrét lépések meghatározását kijelölték. Vizsgálatunk, céljaiban és alkalmazott módszertanában három fő elemre bontható
MÓDSZEREK BEMUTATÁSA: ADAT-ÉS DOKUMENTUM-ELMEZÉSEK: Ebben a tevékenységi körben a területhez széles körben kapcsolódó, már meglévő és hozzáférhető adatbázisok, kutatási anyagok, tervezési, fejlesztési koncepciók, stb. másod, ill. tartalomelemzésére, a statisztikai adatállomány releváns adatainak leválogatására, szűrésére kerül sor. o Kistérségi szintű stratégiák (oktatási, bűnmegelőzési), koncepciók (szociális és közbiztonsági) o A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2006-2010. helyzetelemzései o Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ valamint a FMKMK Balatonalmádi Kirendeltsége adatai o KSH 2010., valamint 2011-es adatfelvételei A kistérségben élő lakosság, különösen a fiatalok életvitelét, szokásait megfigyelve, az a véleményünk, hogy nem lehet a kábítószer használatot és annak hatásait, következményeit önmagában nézni, kezelni. Káros szenvedélyek elleni küzdelemről kell beszélnünk. Ennek több oka is van. Részben a területen az ország más területeivel összehasonlítva nem kiugró az illegális drogok fogyasztása, az országos átlag alatt marad, viszont ugyanúgy erőteljesen megjelenik a jelentős alkoholfogyasztás, a dohányzás, a játékszenvedély, amely a felnövekvő generációk életének ma már mindennapos és sajnos az egész társadalom által, teljesen elfogadott jellemzője. A szenvedélybetegek kezelésében-ellátásában fontos szerepe van az állami szektor intézményeinek, de emellett jelentős azon civil, egyházi szervezetek száma, akik ezen a területen nyújtanak különböző szolgáltatási formákat. Ez főként az alacsonyküszöbű szolgáltatások számában mérhető, mely így azt is jelzi, hogy a helyi közösségek szerepe, feladatvállalása, egyre jelentősebbé válik a kezelési struktúra kiépítésében. Rendészti feladatként jelenik meg sok esetben a társadalmi problémákra adott válasz. Hatékony harcot folytatni a káros szenvedélyek ellen a kereslet csökkentésével, a fogyasztói oldal más irányba történő terelésével lehet igazán. Az illegális drogfogyasztás elleni egységes társadalmi összefogás szándéka jelenik meg a törvények szigorításában, a kábítószer kínálati oldalának üldözésében és a fogyasztók elleni szankciókban a kereslet csökkentésére, de hol van a
12
keresleti oldal civil erőkkel történő megerősítése annak érdekében, hogy ne váljon fogyasztóvá, hogy problémái megoldására a közösség számára is elfogadható megoldásokat kapjon, találjon. A jogszabályok szigorítása mellett a civil segítő eszközök megerősítése a legfontosabb, hogy tudjunk alternatív megoldást nyújtani az érintett célcsoportoknak.
FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT E feladatkörben a kistérségben található önkormányzati, egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, illetve a büntető-igazságszolgáltatás területén dolgozó vezetőkkel készítünk tematikus fókuszcsoportos interjúkat, közelebb hozva, megismerve percepcióikat, feltárva számszerűsíthető, egzakt ismereteiket az intézményeik érintettségéről, a probléma nagyságáról. A tematikus fókusz-csoport megbeszélések előnye, hogy a kábítószerekkel kapcsolatos vélemények „megszerzése” során óhatatlanul fellépő bizalmatlanság kivédésére sajátos technikájánál fogva alkalmas abban az esetben is, ha a csoportvezető nem „bizalmasa” a tagoknak. Nem kell feltétlenül magukról beszélniük, hanem a „köz” véleményét tolmácsolják, miközben – szerencsés esetben – sokkal mélyrehatóbb információk bukkannak fel egy jól megtervezett irányított megbeszélés hevében, mint akár a legalaposabb kérdőívek esetében. A csoportos, irányított tematikájú beszélgetések tapasztalatai alapján körvonalazódó kép a kezelési lánc fejlesztéséhez elengedhetetlen. 1. Fókuszcsoportos interjúk felvétele a KEF tagjai, valamint a lokális döntéshozók bevonásával két csoportban •
cél: a résztvevők problémához való viszonyrendszerének feltérképezése, az általuk hozott információk, problémakataszter felvétele az alábbi kérdések mentén: o Mennyire érzi súlyosnak a droghelyzetet a kistérség területén o Milyen konkrét megoldásokat javasolnak a stratégiába o Milyen feladatokat, szerepeket vállalnának annak megvalósításában? o Készek-e rendszeres információcserére, együttműködésre, adatszolgáltatásra.
Fontosabb megállapítások -
-
-
az iskolák képviselői közvetlenül nem, vagy alig találkoznak szerhasználattal, a szerfogyasztás jeleit érzékelik, de a fő problémának az alkoholfogyasztást, és dohányzást tartják. Mindegyikük fontosnak tartja, erősítené a prevenciós programok jelenlétét az iskolákban. Kiemelték a szülök felelősségét - az iskola nem tudja bepótolni a szülői kapcsolat, az érzelmi kötődés hiányát. a szociális és egészségügyi szektor képviselői találkoznak szerhasználókkal, az alkohol, dohányzás mellett említik gyógyszerekkel való visszaélés problémáját, az illegális szerhasználat kapcsán elsősorban a kannabiszszármazékok (marihuana) fogyasztását. Kiemelték a területen dolgozó szakemberek leterheltségét, ill. a szükségesnek ítélt szakemberek hiányát (pszichológus, addiktológus) a rendőrség képviselői megerősítik a fenti tapasztalatokat. Kiemelték, hogy a kínálatcsökkentés területén nem látnak jelentős problémát, a terjesztőik nem jelennek meg a térségben. Emellett az elterelés rendszerébe bekerült fiatalok követhetőségét, az elért eredmények mérhetőségét tartják kívánatosnak.
Általános érvényű javaslatok – a lehetséges fejlesztések irányai -
pontos, hiteles tájékoztatás - információk a szülők és a pedagógusok felé, jobb együttműködés a területen dolgozó szervezetek között - esetmenedzselés -, egymás munkájáról való tudás, annak összehangolása, iskolapszichológusok alkalmazásának szükségessége az iskolákban, egészségnevelés órák beiktatása az iskolai tanrendbe külső szakember bevonásával
13
-
az információk átadása mellett hangsúlyosabbá kell tenni az önismeretet, a készségek fejlesztését - a technikákat, eszközöket meg kell ismertetni a pedagógusokkal is (frontális előadás helyett kérdések felvetése; a meglévő tudás rendezése, annak folyamatos bővítése, építése). az érintettek (fiatalok) megkérdezése, az ő véleményük, elvárásaik beépítése a prevenciós programokba, a KEF állítson össze egy „programcsomagot” az iskoláknak, hogy mi az, ami a területen elérhető, s hogy ezek a szolgáltatások, programok mit tartalmaznak. a pedagógusképzésben, ill. továbbképzéseikben (alapképzésben, vagy akkreditált képzésben) legyen benne az addiktológiai területtel való megismerkedés. nincs egységes szemlélet a drogügyben a rendőrségen belül, erre országos hatókörű, egységes iránymutatást kellene kiadni: kinek mi a felelőssége, hatóköre, teendője a rendőrség különböző osztályain belül. a közvetlen személyes kapcsolat iskola és szakmai szervezet között elengedhetetlen a kínált programoknak igazodniuk kell a fiatalok szórakozási, szokásaihoz, kulturális fogyasztásához, a közkedvelt internetes közösségi fórumok felhasználása az információ átadására
A készülő helyi stratégiában megjelenítendő (lehetséges) célok a megelőzés területén -
pontos, hiteles tájékoztatás (információk a szülők és a pedagógusok felé), kiadványok készítése, szakmai előadások szervezése, médiák használata (közösségi televízió, helyi újság), internet, iskolapszichológus (iskolapszichológusok) alkalmazási feltételeinek áttekintése „programcsomag” összeállítása a helyben, ill. az elérhető szolgáltatásokról, programokról – ezek kiajánlása az iskoláknak Fontos, hogy ezek egymással összhangban kerüljenek összefoglalásra (időbeni tervezés, tematikák egymásra építése, folyamatosság biztosítása, források összehangolása) pedagógusok számára képzés- az addiktológiai terület mélyebb megismerése, iskola védőnő képzés, a kínált programoknak igazodniuk kell a fiatalok szórakozási, szokásaihoz, kulturális fogyasztásához önálló program kialakításakor, ill. adaptált program indításkor az érintettek véleményének kikérése - igények, javaslatok beépítése a programba, a helyzetadekvát programok összegyűjtése, tematikus nyári táborok szervezése – a programok igazodnak a fiatalok szokásaihoz,
a kezelés-ellátás területén -
szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátásának kiépítése, a fiatalkorúak és a nők rehabilitációs ellátása nem megoldott – fejlesztési lehetőségek áttekintése az önsegítő csoportok támogatása közösségi szociális munka kiépítése, civil szervezetek, egyházak bevonása a szolgáltatási háló kialakításába, együttműködési utak leírása, működtetése a területen dolgozó szervezetek között – esetmenedzselés.
KUTATÁS: A VESZÉLYEZTETETT KORCSOPORT ATTITŰDVIZSGÁLATA Kutatás a drogfogyasztással veszélyeztetett fiatalok körében az egészségtudatos magatartás kialakításával, életvezetési ismeretek elsajátításával, valamint a drogfogyasztással kapcsolatos attitűdjeik mérésére. Célja, hogy a kelet-balatoni kistérségben - az iskolai egészségfejlesztés – ezen belül kiemelten a drogprevenció jelenlegi helyzetéről pontos, megbízható információkat szerezzünk, s a tapasztalatok alapján segíthessük az iskolai megelőző munkát. Az elkészülő elemzés teljes terjedelemben csak és kizárólag a KEF számára készül, az iskolák és az iskolafenntartó csak a legszükségesebb információkhoz jut, hiszen a drogprobléma nagyságának ismeretében az iskolák presztízse nem kívánt módon módosulhat. A 2008-as és 2011. évi kiegészítő adatfelvételek alapján a KEF számára leíró és elemző jellegű tanulmány készült a területen folyó prevenciós munkáról, a fiatalok drogérintettségéről és veszélyeztetettségük mértékéről. Az anyag alapján a stratégia legfontosabb eleme tekintetében – a prevenció, megelőzés területén – reális tervezés készíthető.
14
Információkat szereztünk az iskolákban jelenleg folyó egészségnevelési munkáról, annak hatékonyságáról.
A kutatást az érintett korcsoport válaszaira épült. Ezek: - 2008-ban alapvizsgálat: Balatonalmádi város 3 iskolájában tanuló 7.-13. évfolyamos diákjai, összesen 399 fő - 2011-ben kiegészítő: Balatonfűzfő és Balatonkenese iskoláiban a 8. és 10. osztályosok (158 fő ) A kutatásban az érintett korcsoporton kívül a pedagógusok tapasztalatait, a problémához kötődő attitűdjeit is fel kívántuk tárni. A módszer az önkitöltős kérdőív volt, melyet a válaszadók a kérdezőbiztosok jelenlétében, de önállóan töltöttek ki. A kérdések attitűdöket, valamint a célcsoport ismeretanyagát tárta fel tematikus blokkokba rendezetten. A módszer az attitűd és ismeretkérdésekre adott válaszok mentén (az egészségkárosító magatartásformák elfogadása és gyakorlása alapján) igyekszik a diákok érintettségét, és problémához való viszonyát feltárni. A kérdőív egyes blokkjaiban -
a különböző egészségkárosító magatartásokra vonatkozó prognózisokat
-
a szerhasználathoz való viszonyt
-
valamint a diákok prevenciós szükségleteit vizsgáltuk
Hangsúlyozzuk, hogy az egészségkárosító magatartások közül nemcsak az illegális drogok, és más szerek használatát kívántuk feltérképezni, hanem más szokásokat is bevontunk e körbe (táplálkozás, szexualitás, párkapcsolati kérdések, testedzés, környezetvédelem). A kérdőív adataiból világossá válik, hogy a fiatalok egészségtudatossága alacsonynak tekinthető. Az első vizsgálatban 3 iskola 399 diákja vett részt, a kiegészítő vizsgálatban 3 iskola 158 diákja. Általános érvényű megállapításunk, hogy a 14 - 16 éves kor közötti években jelentősen nő azok száma, akik elfogadó attitűdöt alakítanak ki az alkoholfogyasztás, ill. a dohányzás megítélésében. Ez azt is jelenti, hogy a találkozás ezekkel a szerekkel ebben az életkori szakaszban történik-, vagy másként fogalmazva kevesen köteleződnek el az egészséges életmód iránt - a válaszadók alig több mint 20%-a valószínűsíti csak, hogy élete során nem fog dohányozni, és alkoholt fogyasztani. Az egészséges táplálkozást be nem tartását, a káros szerek fogyasztásának helytelenítését képviselők aránya a 8. és 10. osztályokban számottevő eltérést mutat. Az illegális szerek fogyasztásának megítélésénél, a kapott eredmények összességében leképezik az országos vizsgálatokban mért értékeket. Megfigyelhető itt is az évfolyamok közti növekvő tendencia - a marihuána kipróbálását nem helyteleníti a válaszadó általános iskolások (8.évfolyam) 9.ill 13%-a, ill. a válaszadó középiskolások 34%-a. A marihuána kipróbálását valószínűsítők aránya 9, ill. 13%-ról 23%-ra nő 2008-ban, míg 2011-ben már 0. % illetve a magasabb évfolyamon 9%, így e területen csökkenés tapasztalható.. További fontos megállapításunk, hogy a diákoknak jelentős igénye mutatkozik az életvezetéssel, párkapcsolattal, érzelmi konfliktusokkal kapcsolatos segítségnyújtásra, tanácsokra. Az ez iránti magas arányú igény azt is jelenti, hogy a fiatalok nem rendelkeznek az élethelyzeteik megoldásához szükséges mintakészlettel, elfojtásaik, kudarcaik addiktív viszonyok kialakítását is eredményezhetik.
Összefoglalóan, az eredmények alapján azt mondjuk, hogy a fiatalok körében jelentősebb problémának érezzük a legális szerekkel kapcsolatos elfogadó attitűdőt – elfogadóbb magatartás, alkalmi, ill. rendszeres használat -, mint az illegális szerek problémakörét. Az mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a diákok többsége védettnek tekinthető, de fontos látnunk, hogy a „köztes”, azaz az ingadozók, befolyásolhatók kategóriája is jelentős számú (a válaszadók 1/3-a). Az ambivalencia alapja arra vezethető vissza, hogy a megkérdezett fiatalok rendpártiak is, de egyben az elégtelen ismeret okozta kíváncsiság egyfajta elfogadást is eredményez.
15
A további adatokból valószínűsítjük, hogy a diákok körében vélhetően sok téveszme kering az illegális szerek használatával, hatásaival kapcsolatban, így ezeket az információkat fontosnak látjuk tisztázni, - a diákok 20 %-a egyetért azzal, hogy a marihuána nem „kemény” drog. A célcsoport által preferált prevenciós szükségletek feltárásánál azokat a témaköröket kell megkeresünk, amelyek a válaszadó diákok érdeklődésében magas értékeket vesznek fel, de amelyekről egyben keveset is tudnak. Ezek a területek a kutatás alapján azok, melyek a -
a kiegyensúlyozott, egészségtudatos, boldog élet elérésére,
-
a megfelelő kapcsolatok kialakítására, más emberekkel történő megértő kommunikációra,
-
a boldog párkapcsolat kialakítására vonatkoznak.
A tanárok válaszaiból kiemelésre érdemes az, hogy a KEF, mint területi tanácsadó és szakmai fórum ismertsége a 2011-es adatfelvétel során ott a legalacsonyabb (középiskola), ahol a diákok egészségkárosító magatartási kockázata a legmagasabb, itt mindössze a válaszadók 8%-a tudja, hogy létezik a lokális KEF. A válaszoló pedagógusok 32%-a ismeri csak e fórumot. Viszonylag homogén a válaszadói kör abban, hogy magas értéket (50% feletti) vesz fel azon válaszadók aránya, akik úgy érzik, sok mindent tesznek ők maguk, illetve intézményük, de nem eleget. A felvett adatsorból a diákok helyzetét bemutató adatok közül kimagaslik az az érték (78%), amely azt képviseli a tanári válaszok közül, hogy a diákok szorgalma az utóbbi években romlott. A válaszadó pedagógusok jelentős része úgy érzékeli, hogy (84%) a mentális problémákkal küzdő diákok száma, (90%) a családi problémákkal küzdők száma, (74%) valamint a veszélyeztetettek száma nőtt. Magas a támogatottsága az egészséges büfé, az egészségtan oktatás bevezetésének. Szomorú adat, hogy a tanárok körében a problémamegoldásban egyfajta intolerancia, türelmetlenség tapasztalható. A válaszadók 28%-a a „drogos diákkal” szembeni fellépést a pedagógia szakmai eszközkészletet nélkülöző kirúgással látja megoldottnak. Elgondolkodtató az is, hogy a pedagógusoknak mindössze alig több, mint negyede (26,3%-a) ért egyet azzal hogy a nevelés sokkal fontosabb, mint az oktatás. Ez is jelzi a nevelési funkciók visszaszorulását az puszta ismeret-átadásra, irányuló tanári feladatokkal szemben. Összességében speciális drogpervenciós program megvalósítását az esetleges boomerang-hatás miatt nem javasoljuk, de az egészségmegőrzés és egészségtudatos magatartás kialakítását lehetővé tevő életvezetési ismeretek és készségek fejlesztésére irányuló iskola alapú és iskolai és/vagy iskolán kívüli programok megvalósítását igen!
16
A KELET-BALATONI KISTÉRSÉG KÁBÍTÓSZER MEGELŐZÉSI FELADATAI: A STRATÉGIA ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI: A stratégia a kistérség helyi szükségleteire épül, mely figyelembe veszi a térség sajátosságait, adottságait. A stratégiának útmutatásul kell szolgálnia a benne résztvevő szakemberek számára, akik meghatározott értékek, prioritások mentén látják el feladataikat. Mindamellett meghatározza a fő irányvonalat és azokat a szakmai elemeket, amik a megvalósítást szolgálják. A stratégia fontos eleme a közösségi és az iskolai szociális munka, melyre a rövid és a hosszú távú célok épülnek. Legfontosabb elemnek, az első pillért, a prevenciót tartjuk, amelyben nagy hangsúlyt kap a család, mint a társadalom elsődleges színtere, hogy funkcióját lássa el, feladatát a gyermek fejlődésével kapcsolatban. Emellett másodlagos célként megfogalmazódik a gyermekek/fiatalok egészséges életszemléletének kialakítása. A prevenció további színterei az iskola, a munkahely, a szabadidő hasznos eltöltése, és a világháló, az internet. Mindezekből kiemelten kezeljük a stratégiában az iskolai színtért, ahol - a felmérés alapján – javaslattal éltek az egészségtan tantárgy bevezetésére, egy egészséges büfé kialakítására az iskolában. A helyi sajátosságokat és a felmérés eredményeit figyelembe véve, kimondott drogprevenciós programokat nem javasoltunk a stratégia elkészítésekor. Lényegesnek tartjuk az iskolán kívül a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló programokat, kiemelten kezelve az internet okozta függőség megakadályozására vonatkozó célkitűzéseinket, továbbá a média és a szórakozóhelyek bevonását. A kezelés –ellátás, mint második pillér a rövid és a hosszú távú cél megfogalmazásánál a kezelő-ellátó rendszer kiépítésének elősegítése dominált. Fontos szempont, hogy a stratégia képes legyen arra, hogy az önkéntes munka előtérbe helyezésével bevonzza a közösségeket, a civileket a feladatok ellátásába. Mindazonáltal az együttműködés olyan színtjét valósítsa meg, amellyel növelhető a hatékonyság, más gondolkodásra ösztönzi a fiatalságot, olyan értékeket képvisel, amivel felismerhetővé válnak a kockázatok és a személyes korlátok.
A stratégia célkitűzéseiben a helyi szakmai közösség a tényfeltárást követően, valamint az időközben bekövetkezetett szakmapolitikai változásoknak megfelelően az első pillér keretei között jelölte ki szakmai mozgásterét. a) Ennek alapvető feltételeként előírta, azt, hogy a megfelelő és hatékony működés, a preventív programok és megelőző célú fellépés érdekében a lehető legszélesebb információval rendelkezzen a drogproblémákkal és az egészségkárosító magatartásokkal kapcsolatosan. Így a KEF célul tűzte ki, hogy feltárja és összevesse a lokális információkat e témában. Ennek érdekében felhasználja a korábban rendelkezésre álló adatokat, a stratégia elkészítését támogató felmérések adatait, valamint fókuszcsoportos interjúk adatfelvételeit. Ennek érdekében 2008-ban Balatonalmádi három iskolájában (2 általános és egy középiskola), valamint 2011-ben kiegészítő vizsgálatként a kistérség további három iskolájában (2 általános és egy középiskola) keresztmetszeti vizsgálatot végzett a fiatalok és a pedagógusok körében a fiatalok egészségmagatartása tárgy háttértanulmány, valamint e kutatások eredményei a stratégia irányvonalainak meghatározásakor központi szerepet töltött be. b) A rendelkezésre álló információkat elemzi, helyzetértékelést végez
17
c) Feltérképezi és meghatározza a szükséges feladatokat. Strukturálja a programokat, ha kell prioritást meghatározva d) A KEF biztosítja az információáramlást a Fórum és az abba delegált intézmények, valamint egyéb szervek és a lakosság között. e) Valamint konkrét javaslatokat fogalmaz meg a helyi döntéshozók számára a helyi közpolitikák befolyásolása érdekében. f) Ha szükséges, a KEF a helyi erőforrásokat mozgósítja, összehangolja, pályázati forrásokat ér el feladatai megvalósítása érdekében. A drogproblémák kezelése, az egészségre ártalmas magatartási szokások visszaszorítása érdekében fontosnak tartjuk: a) Hogy a helyi társadalom váljon érzékennyé az egészségtudatos magatartás és a drogprevenció megvalósítására. A drogproblémák visszaszorítása érdekében erősítsük a helyi közösségek szerepét, azok tagjai közötti együttműködést b) esélyt teremtsünk arra, hogy a helyi fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására, valamint életvezetési ismeretek elsajátítása mellett a drogok és egészségkárosító szerek és életmód visszautasítására. c) segítsük a fiatal generáció egészséges felnövekedéséért felelős felnőttek, így különösen a család, valamint az oktatást nevelést végző szakemberek munkáját e téren. d) valamint segítsük a már ártalomnak kitett fiatalok gyógyulását, rehabilitációját a megfelelő intézménybe, kezelő szervhez történő eljuttatással.
18
A KISTÉRSÉGI DROGSTRATÉGIA ELEMEI RÖVIDTÁVÚ TERVEK
1. Pillér: Megelőzés Család-Iskola-munkahely-szabadidő eltöltése-internet Elsődleges cél: hogy a család, mint a társadalom elsődleges színtere funkciója szerint működjön, feladatát lássa el a gyermek fejlődésével kapcsolatban. Másodlagos cél: gyermekek/fiatalok egészséges életszemléletének kialakítása. A józanság, a szermentesség, mint alapérték jelenjen meg. Stratégia A megvalósításban résztvevők köre Az alábbi területekre kell kitérnie Cselekvési terv: pontos és hiteles szociális szolgáltatók, iskolák alkohol, drog, tájékoztatás a szülők részére dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód esetmenedzselés, hatékonyabb jelzőrendszer tagjai alkohol, drog, együttműködés dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, önismeret, készségfejlesztés: kiscsoportos szociális szolgáltatók, pszichológus, dohányzás, lelki foglalkozások meghatározott tematika fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus egészség, alapján: kommunikációs tréning, egészséges életmód konfliktuskezelés, játékos tréningek felmérés, kutatás: véleményalkotás az szociális szolgáltatók, pszichológus, alkohol, drog, ifjúság részéről fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, dohányzás, lelki pedagógus, egészségügyi szakember, egészség, iskolai védőnő egészséges életmód lokális programcsomag: tájékoztatók a jelzőrendszer tagjainak közös munkája alkohol, drog, szolgáltatokról, hol, milyen ellátást lehet dohányzás, lelki igénybe venni egészség, egészséges életmód pedagógus továbbképzés az addiktológia és Pedagógus, iskolai védőnő alkohol, drog, a szenvedélybetegség kezelés területén dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód iránytű: a hatékony problémakezeléshez jelzőrendszer tagjai- más területekről alkohol, drog, bevonható szakember – addiktológus, dohányzás, lelki pszichiáter, egészségtan tanár egészség, egészséges életmód tematikus nyári táborok szervezése szociális szolgáltatók, iskolák, alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód
19
2. Pillér: Kezelés, ellátás Cél: kezelő-ellátó rendszer kiépítésének elősegítése Stratégia A megvalósításban résztvevők köre önsegítő csoportok támogatása szociális szolgáltatók
iskolai és kiépítése
közösségi
szociális
munka szociális szolgáltatók, iskolák,
önkéntesek, önkormányzat
civil szervezetek, egyházak bevonása a szociális szolgáltatók, szolgáltatási háló kialakításába, jelzőrendszeri tagok bevonásával,
önkéntesek együttműködési utak leírása, működtetése a önkormányzat, szociális területen dolgozó szervezetek között – szolgáltatók, jelzőrendszeri tagok, esetmenedzselés. önkéntesek
Az alábbi területekre kell kitérnie alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód
HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK 1. Pillér: Megelőzés Család-Iskola-munkahely-szabadidő eltöltése-internet Elsődleges cél: hogy a család, mint a társadalom elsődleges színtere funkciója szerint működjön, feladatát lássa el a gyermek fejlődésével kapcsolatban. Másodlagos cél: gyermekek/fiatalok egészséges életszemléletének kialakítása. A józanság, a szermentesség, mint alapérték jelenjen meg. Stratégia A megvalósításban résztvevők köre Az alábbi területekre kell kitérnie egészséges lelki fejlődés szociális szolgáltatók, iskolai alkohol, drog, pszichológus bevonása dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, egészségnevelés szociális szolgáltatók, iskolák, egészségügyi szakemberek (védőnő, dohányzás, lelki háziorvos, népegészségügyi szakigazgatás egészség, egészséges szakemberei) életmód pedagógus továbbképzés kötelező Pedagógus, iskolai védőnő alkohol, drog, jelleggel az addiktológia és a dohányzás, lelki szenvedélybetegség kezelés területén egészség, egészséges életmód szórakozási és kulturális szokások jelzőrendszer tagjai alkohol, drog, megismerése a fiatalok körében- felmérés dohányzás, lelki útján egészség, egészséges életmód
20
2. Pillér: Kezelés, ellátás Cél: kezelő-ellátó rendszer kiépítésének elősegítése Stratégia A megvalósításban résztvevők köre önkormányzat szenvedélybetegek alacsonyküszöbű kiépítése,
Az alábbi területekre kell kitérnie alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód
ellátásának
fiatalkorúak és a nők rehabilitációs önkormányzat ellátásának biztosítása iskolai, és közösségi szociális szociális szolgáltatók, iskolák, munka kiépítése önkéntesek,önkormányzat
alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód
JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK ÜTEMTERVE (2011. SZEPTEMBER – 2012. SZEPTEMBER) 1. A stratégia egyeztetése a szolgálatok szakembereivel, önkormányzatok képviselőivel 2011. szeptember 30. 2. A stratégiában foglalt feladatok elosztása 2011. november 30. 3. Szakmaközi együttműködési formák erősítése 2011. november 30. 4. Információs anyagok elkészítése 2012. március 31. 5. Önkéntesek bevonása, képzése, 2012. március 31. 6. Szakmai fejlesztés, pályázati lehetőségek kiaknázása Folyamatos, legkésőbb 2012. szeptember 15. 7. A már meglévő és új szolgáltatások elérhetőségének javítása, biztosítása 2012. április 15. 8. A KEF munkájának értékelése, új utak keresése a megelőzés terén 2012. október 31. (KEF ülés és kistérségi ülés elfogadása)
21
A STRATÉGIA FELADATRENDSZERE
7.
8. 9.
10. 11.
12.
13. 14.
Szakmai koordinációs anyag elkészítése: iránytű a hatékony problémakezeléshez Iskolai szociális munka kidolgozása az egészségnevelés terén, osztályfőnöki óra keretén belül való ismertetésük a diákokkal Pedagógus, isk. védőnő továbbképzés az addiktológia és a szenvedélybetegség kezelése területén Közösségi szociális munka erősítése, új területeken való megjelenése az egészségnevelés tükrében a közösség összefogásával, civil szervezetek bevonásával Az önsegítés lehetséges módjai, önkéntesek bevonása, képzése Szolgáltatási háló, együttműködési utak kiépítése. A már meglévő és új szolgáltatások elérhetőségének javítása, biztosítása. Felmérés, kutatás az ifjúság körében, az egészségnevelés területén végzett iskolai és közösségi szociális munka mérése Szakmai fejlesztés, pályázati lehetőségek kiaknázása A KEF munkájának értékelése, új utak keresése a megelőzés terén.
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x x
x x
x x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
2012. október 31.
x
2012. szeptember 15.
x
x
2012. augusztus 31.
x
x
2012. április 15.
x
2012. március 31.
x
2011. november 30.
x
2011. szeptember 30.
x
Önkormányzat
x
KeletBalatoni Kistérségi I.
x
A teljesítés ideje, határidők
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Tapasztalatcsere és konzultáció a különböző szakterületek szakembereivel a progra m ideje alatt
6.
ÁNTSZ
5.
Védőnői Szolgálat
3. 4.
Rendőrség
2.
A stratégia egyeztetése a szolgálatok szakembereivel, önkormányzatok képviselőivel. Szakmaközi együttműködési formák erősítése, esetmenedzselés Lokális programcsomag- tájékoztatók szolgáltatokról Iskolai fórum, internetes levél - pontos és hiteles tájékoztatás Önismereti tréning, készségfejlesztő szabadidős foglalkozások, tematikus nyári táborok
Általános és középiskolák
1.
Tevékenység
Balatonkenes ei Területi Szociális Szolgáltató Központ
Sorsz.
Balatonalmádi Szociális Központ
Felelős, közreműködő
x x
22
A STRATÉGIÁBAN FOGLALT FELADATOK, CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSULÁSÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK Cselekvési terv Pontos és hiteles tájékoztatás a szülők részére
-
Önismereti tréning, problémamegoldó képesség fejlesztése, konfliktuskezelés, készségfejlesztő szabadidős foglalkozások, tematikus nyári táborok
-
Iskolai szociális munka: a dákok aktív közreműködésével, szülök bevonásával történő egyéni és csoportos segítő tevékenység
-
-
Közösségi szociális munka terén a közösséggel folytatott egyéni és csoportos segítő tevékenység, közösségfejlesztés
Megvalósíthatósági szint Egészségnap az iskolába; Internetes szülői levél; Strand program; Lakossági fórum; Programmal összekötött szülői értekezlet; Városi és a községi honlapon – ingyenes felületen való hirdetés; Egészséghét, melyből egy napos program a szülőkkel; Kiscsoportos foglalkozások; napközis és bentlakásos nyári táborok, (pályázati forrásból)
-
Munkahelyi családi nap rendezvény alkalmával külön program szervezése; Kollégium program; Hírlevél kiadás;
-
-
Naprakész információk álljanak rendelkezésünkre; hitelesség a szakemberek között, a diákok és a szülők előtt; Iskolai honlap: figyelemfelkeltő felhívások, kötelező szülői értekezletek
-
Közreműködők Szociális szolgáltatók; Iskolák; Védőnői szolgálat; Rendőrség munkatársa; Pszichológus; Szociális szolgáltatók; Iskolák; Védőnői szolgálat; Népeü.szakig. munkatársa; Rendőrség munkatársa; Pszichológus; Önkormányzat; Szociális szolgáltatók; Iskolák; Védőnői szolgálat; Népeü. Szakig. munkatársa; Rendőrség munkatársa; Pszichológus; Önkormányzat; Civil szervezetek; Szociális szolgáltatók; Iskolák; Védőnői szolgálat; Népeü.szakig. munkatársa; Rendőrség
-
-
-
Az alábbi területekre kell kitérnie egészséges életmód; alkohol; dohányzás; lelki egészség; drog; egészséges szexuális élet; tudatmódosító szerek; egészséges életmód; lelki egészség; egészséges szexuális élet; szabadidő hatékony eltöltése, hobby keresés, internetfüggőség;
egészséges életmód; lelki egészség; egészséges szexuális élet; szabadidő hatékony eltöltése, hobby keresés, internetfüggőség; konfliktusmentes társas kapcsolatok; önkéntes munka hatékonysága, eredménye, lelki fejlődés lehetősége.
egészséges életmód; lelki egészség; egészséges szexuális élet; szabadidő hatékony eltöltése, hobby keresés, internetfüggőség; konfliktusmentes társas kapcsolatok;
23
-
-
speciális témakörökben; internetes fórum szülőknek, ha baj van hova fordulhat. óvodai egészségfejlesztő program: szocializációs folyamatok, családi háttér, szerepek, minta követéstematikus csoportfoglalkozások
-
Egészségfejlesztés -
munkatársa; Pszichológus; Önkormányzat; Civil szervezetek Szociális szolgáltatók; Iskolák; Védőnői szolgálat; Népeü. Szakig. munkatársa; Rendőrség munkatársa; Pszichológus; Önkormányzat; Civil szervezetek
-
egészséges kortárs kapcsolatok fejlődése
-
egészséges életmód; lelki egészség; egészséges szexuális élet; szabadidő hatékony eltöltése, hobby keresés, internetfüggőség; konfliktusmentes társas kapcsolatok; egészséges személyiségfejlődés.
-
24
HÁTTÉRANYAGOK, MELLÉKLETEK JEGYZÉKE: Térkép a Kelet-Balatoni Kistérségről Háttértanulmány A háttértanulmány kutatási adatai Monográfia Fókuszcsoportos interjúk jegyzőkönyvei MRFK Kutatási adatai Vázlat: közösségi prevenciós tudástár
25
TÉRKÉP A KELET-BALATONI KISTÉRSÉGRŐL
26
HÁTTÉRTANULMÁNY Fábián Róbert-Posta János
Helyzetkép
I. Bevezető A „Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018”c. dokumentum, az előző NS-sel összhangban továbbra is kulcsszerepet szán a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumoknak (KEF) a kábítószer-probléma helyi feltérképezésében, az arra adandó válaszok, kezelési módozatok kimunkálásában. E munkafolyamatban mindenképpen szükséges a helyi droghelyzet feltérképezése, amely nélkül a feladatok kijelölése mindössze hipotéziseken alapulhat, s ez előre vetíti a későbbi beavatkozások alacsony hatásfokát. Így természetes, hogy a Kelet-Balatoni Kistérségi KEF munkatervében is szerepel a helyzetkép elkészítése.
Az alábbiakban e célnak megfelelve, egy olyan komplex helyzetkép elkészítésének menetét mutatjuk be, mely egyfelől módot ad a kelet-balatoni kistérség droghelyzetképének - a problémakör szélesebb kontextusban való értelmezésével - részletes megismerésére, másfelől az elkészült anyag biztos kiindulópontot ad a kimunkálandó kistérségi drogstratégia megalkotásához, a fejlesztési irányok, prioritások meghatározásához. Első lépésként egy már lefolytatott és az alábbiakban bemutatott vizsgálatunk főbb eredményeit mutatjuk be, mely vizsgálat az illegális szerekről, azok használatáról, a veszélyeztetett társadalmi csoportokról, a szerekhez kapcsolódó attitűdökről, a szerek használatához kapcsolódó intézmények állapotáról kívánt áttekintést adni. A fiatalok egészségmagatartását kutató vizsgálat azonban csak az első lépés a már említett helyzetkép és kistérségi drogstratégia kidolgozásában. A megkezdett munkát a remélhetőleg nyertes KEF pályázatunk forrásaiból folytatni tudjuk, így sor kerülhet fókuszcsoportos interjúk, kontextus információk - egészségügyi intézmények, rendőrség, család és ifjúságvédelem szakemberei - beszerzésére, meglévő kutatások elemzésére, összességében a kistérségi drogstratégia elkészítésére. Mielőtt azonban a vizsgálat eredményeit bemutatnánk, röviden ismertetjük, hogy mely információk elegendőek ahhoz, hogy a KEF pontosan meg tudják határozni feladatait. Ezt azért érezzük fontosnak, mert az alábbiak alapján jól kirajzolódik, hogy a kelet-balatoni kistérségi KEF milyen konkrét munkafolyamatokat tervez a helyzetkép elkészítésének érdekében.
II. Kontextus információk, a kutatási eredmények aktualizálása
Számtalan vizsgálat folyik hazánkban különböző tudományos műhelyekben a hazai droghelyzetről. A kutatási beszámolók a drogérintettség mellett igen sok információt tartalmaznak a veszélyeztetett csoportokról, a drogérintettekről, a kereslet-kínálati tényezőkről. A legismertebb ismétlődő hazai kutatás, az un, ESPAD eredményei hozzáférhetők, hiszen az NDI által kiadott „Éves jelentés a magyarországi kábítószer helyzetről” kiadvány tartalmazza ezeket, s a kötet minden Fórumhoz eljut. Az adatok aktualizálása az adott környezetre megerősítheti, vagy korrigálhatja a helyi konszenzusos véleményt. III. A helyben hozzáférhető adatok, információk beszerzése Ilyen információk lehetnek: a rendőrségi eljárások száma, az elterelésre kötelezettek száma, az ügyészségi vádemelések száma, drogambulancia, addiktológiai ellátások kezelési statisztikái, az általános és középiskolákban
27
tartott prevenciós programok gyakorisága, a programokban érintett korosztályok és tanulócsoportok nagysága, a képzett iskolai drogkoordinátorok száma, az év során szervezett prevenciós események a településen stb.
Mindezek beszerzéséhez természetesen megfelelő presztízs szükséges, hiszen a KEF jogosítványai nem terjednek ki a „kötelező” adatszolgáltatásra. Sokat segíthet az is, ha a KEF tagjai közé kerülnek mindazok a kulcsszemélyek, akik pozíciójuknál fogva elérhetik, hozzájutnak a szükséges adatokhoz, és azokat megosztják társaikkal. A megyeszékhelyeken működő fórumok könnyebb helyzetben vannak, mint más városokban alakult szervezetek. A kisebb településeken előfordulhat, hogy sem egészségügyi szolgálat, sem drogambulancia nem működik, de az eljárások, vádemelések számáról sem férnek hozzá adatokhoz, hiszen a megfelelő szervezetek csak megyei szinten vezetnek statisztikákat. A KEF-ek ilyen esetekben nem regisztrálhatják a tendenciákat, nem tudják felmérni a helyi szükségleteket, például a kezelésben, elterelésben jogosítványokkal rendelkező szervezetek kapacitása iránt. Ez a tény a KEF-ek közötti együttműködés szükségességét indokolja, hiszen a megyeszékhelyeken működő szervezetek tudnak ez irányú segítséget nyújtani a kisebb településen alakult KEF-eknek. A regionális, kistérségi szervezetek emiatt jobb hatásfokkal tervezhetnek, mint a kis településeken megalakult KEF-ek. A helyi stratégia sikeres megfogalmazásához leginkább szükséges információ még mindig hiányzik: melyek a fiatalok, különösen a veszélyeztetett korcsoport drogokhoz, droghasználathoz kapcsolódó attitűdjei. Milyen mértékben utasítják el vagy fogadják el az illegális és legális szereket és a droghasználatot, mennyire védettek, vagy mennyire védtelenek a drogokkal szemben. Milyen az illegális szerek használatával kapcsolatos ismeretek szintje? Milyen mértékben része a droghasználat az ifjúsági szubkultúráknak? A következőkben bemutatott vizsgálat eredményei ezekre a kérdésekre adnak választ. IV. A balatonalmádi fiatalok egészségmagatartása (a város 3 iskolájában tanuló 7.-13. évfolyamos diákjainak (N=399) és további iskolában a 8. és 10. osztályosok N=158) válaszai alapján)
Az alkalmazott kérdőív az eddigi tapasztalatok alapján megfelel a prevenciós igények és szükségletek felmérésére. A szükségletek meghatározása a kérdőív attitűd és ismeretkérdéseire adott válaszok alapján történik – az egészségkárosító magatartásformák elfogadása és gyakorlása alapján. Az igények pedig a diákok érdeklődésének mértéke és ismereteinek szintje együttes vizsgálata alapján állapíthatók meg. Először nézzük meg azt, hogy milyen mértékben jellemző a diákok körében az elkötelezetten pozitív egészségmagatartással rendelkezők aránya. A kérdőív egyik blokkjában a különböző egészségkárosító magatartásokra vonatkozó prognózisokat vizsgáltuk. A sorok között szerepeltek az egészséges életmód iránti elkötelezettségre utaló állítások is – ezek az egészségesnek ítélt étkezési szabályok betartására, a rendszeres sportolásra és az absztinenciára vonatkoztak. Az egészséges táplálkozás fontossága nem igazán jellemző érték, még a fiatalabbaknál sem. Mennyire valószínű az, hogy életed során nem iszol alkoholt, és nem cigarettázol?(%) 1
2
3
Valószínű
18
22
27
Nem valószínű
79
71
66
Nem tudom
3
7
7
100
100
100
Összesen
28
8. évfolyam
10. évfolyam
Valószínű
21%
21%
Nem valószínű
62%
64%
Nem tudom
17%
15%
Összesen
100%
100%
8. évfolyam
10. évfolyam
Valószínű
73%
69%
Nem valószínű
19%
23%
Nem tudom
8%
8%
100%
100%
A sportolás életem része lesz…..
Összesen
A dohányzás és alkoholfogyasztás – absztinencia betartására vonatkozó prognózisok jelzik első alkalommal azt, hogy rendkívül nagy változás – rosszabbodás jellemző az életkor növekedésével. A három iskolai diákjai között jelentős eltérés látható – ez valószínű az eltérő életkoruknak, évfolyamunknak köszönhető.14 évesen még védettnek tűnnek a diákok, majd megtörténik az első találkozás a cigarettával, alkohollal. Az egészséges életmód elkötelezettjeinek aránya a helyben tanuló iskolások között jóval alacsonyabb, mint más városokban (eddig átlagosan: 33% illetve 25% a két életkori csoportban)
A nyolcadikos diákok között akad már alkalmi vagy rendszeresen dohányzó, még azt sem mondhatjuk, hogy a jelenlegi védettségük megfelelő mértékű lenne. A megelőzés érdekében tett szülői és pedagógusi tettek kis körben hatnak. A „védettség” igen kevésnek mondható, a diákok már készülnek a „felnőttes” viselkedésre, vagyis a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás megelőzése, az ártalmakkal kapcsolatos ismeretek bővítése korábban kell, hogy megtörténjen. Igazolja ezt az is, hogy tizenhat éves korra még inkább lecsökken az egészséges életmód iránti elkötelezettség – már 80%-uk tudja, hogy nem vállal absztinenciát a későbbiekben.
Mások cselekedeteinek megítélése természetesen erősen összefügg, leginkább azonosak a saját hasonló cselekedeteikről alkotott véleményükkel. Érdemes a válaszok megoszlását, az egyetértők és egyet nem értők arányait megfigyelni – elsősorban az alkoholfogyasztással, a berúgások elfogadásának mértékével. A legfeltűnőbb a berúgásokkal szembeni tolerancia mértéke már a nyolcadikosok esetében is. A cselekedeteket elfogadók növekvő aránya azt jelentheti számunkra, hogy
29
éppen e két év alatt válik az ifjúsági kultúra részévé a dohányzás és az alkalmi, vagy rendszeres alkoholfogyasztás, és az esetenkénti túlfogyasztás állapota is. A dél-dunántúli régióban (N=10.000) a szakmunkásképzők tanulói között a legelfogadottabb („nem helytelenítem”válaszokat adók) a heti részegség (35%), de alig maradnak el mögöttük a szakiskolások (26%) és a szakközépiskolások (26%), míg az általános iskolások javítják az átlagot (10%). Általában a szakközépiskolák+szakiskolák tanulói a legelfogadóbbak (32%), őket a gimnazisták követik (14%). Az általános iskolások (17%) a legelutasítóbbak a heti gyakoriságú részegséggel.
Helyteleníted azt, ha hetente berúgnak?(%)
1
2
3
Nem
25
13
14
Helytelenítem
70
85
79
Nem tudom
5
2
7
100
100
100
Összesen
8. évfolyam
10. évfolyam
Nem
6%
28%
Helytelenítem
86%
68%
Nem tudom
8%
4%
Összesen
100
100
Az NDI-ben történt vizsgálatok szerint egyszer sem volt részeg a nyolcadikosok 70 százaléka, a tízedikesek egyharmada, emellett tízből három nyolcadikos, és tízből hat tízedikes már legalább egyszer túlitta magát eddigi élete során. Ugyancsak az NDI-ben folyt vizsgálatok alapján tudjuk azt, hogy az alacsonyabb érintettség mellett is a nyolcadikosok 3%, a tízedikeseknek pedig húsz százaléka már több mint kilenc alkalommal ivott többet a kelleténél. Tehát jellemző a heti-hétvégi alkoholfogyasztás, s az is, hogy relatívan sokan, minden ötödik 16 éves diák rendszeresen sokat iszik, sokszor „többet a kelleténél”. A legveszélyesebb tendencia a rövid italok növekvő fogyasztása, amely a legkevésbé sem tekinthető rekreációs, társasági italnak, inkább a „gyorsító” funkciója a jellemző. Az illegális szerek használata mellett (vagy éppen azt megelőzve) nagy gondot jelent az alkoholfogyasztás korai kezdete, és főleg az, hogy az ivás jelentős gyakorisággal az élvezeti hatás felett, a kedélyállapot és tudatállapot megváltoztatását is szolgálja.
30
Szerhasználat
Konzekvens válaszolónak véljük azokat, akik helytelenítik mások esetében, és maguk sem tervezik a marihuána kipróbálását, illetve akik a kipróbálást nem helytelenítik és maguk is tervezik a szer kipróbálását. Akad szép számmal olyan válaszoló is, aki ugyan mások esetében helytelenít, de maga kipróbálni szeretné. És akadt olyan is, aki mások esetében a szerhasználatot nem helyteleníti, de ő nem kíváncsi hatására. Valójában számunkra a diákok életkorától függetlenül az a fontos, akik tervezik a szer kipróbálását. Ez az arány kedvezőtlenebb eddigi tapasztalatainknál – hiszen hasonló nagyságú településeken ennél valamivel kisebb arányokat mértünk. Az egyik iskolában a diákok egyharmada elfogadja a szer kipróbálását, s csaknem egynegyedük maga tervezi is a marihuána kipróbálását. Helyteleníted azt, ha valaki kipróbálja a marihuánás cigarettát?(%)
1
2
3
Nem
34
13
9
Helytelenítem
63
83
79
Nem tudom
3
4
12
100
100
100
Összesen
8. évfolyam
10. évfolyam
Nem
8%
19%
Helytelenítem
89%
79%
Nem tudom
3%
2%
100%
100%
Összesen
Mennyire valószínű az, hogy kipróbálod a marihuánás cigarettát?(%)
1
2
3
Valószínű
23
13
9
Nem valószínű
74
85
86
Nem tudom
3
2
5
100
100
100
Összesen
31
8. évfolyam
10. évfolyam
0
9%
Nem valószínű
99%
86%
Nem tudom
1%
5%
Összesen
100
100
Valószínű
Az illegális szerek használatához nem csak információk, hanem hiedelmek is köthetők – a tájékozatlanság vagy éppen a téma iránti érdektelenség miatt. A következő állítások esetében az egyes vélekedések mögött el lehet különíteni a szerhasználat külső és belső okait. A külső okok közé a társadalmi környezet hatását, a társadalmi folyamatokat sorolhatjuk, míg a belső okok között a szerhasználó egyéni akarata, szándékai szerepelnek.
A kérdőívben szereplő állításokat több esetben megmutattuk szociológus hallgatóknak, drogszakembereknek azzal a kéréssel, hogy csoportosítsák azokat az „itemeket”, amelyekkel egyetértőket a szerhasználat szempontjából védettnek illetve veszélyeztetettnek valószínűsíthetünk. Minden esetben konzekvensen ugyanazokat az állításokat választották ki. A vizsgált korcsoport esetében ez a konzekvens ítélkezés nem jellemző, vagyis a 14-16 évesek gondolkodásában megférnek egymással ellentétes vélemények is. Ami azonnal szembetűnő, az a növekvő tolerancia az idősebb évfolyamosok körében a szerhasználat iránt és a marihuána használatához kötődő csökkenő veszélyérzet. Ez utóbbi álláspont tipikus attitűdje a marihuána veszélytelenségéhez fűzőző elképzelésnek – a tizenhat évesek egynegyede ezen a véleményen van.
Csak az igazán kemény drogokat nem szabad kipróbálni, a marihuána nem tartozik ezek közé….(%)
1
2
3
Egyetértek
24
19
19
Nem értek egyet
66
74
67
Nem tudom
10
7
14
Összesen
100
100
100
Drogprevenciós szükségletek az iskolákban
A kérdőív első blokkjában az egészségkárosító magatartásformákat, többek között az illegális szerek kipróbálását elítélők és azt tolerálók különböztethetők meg. A második blokkban saját terveikről, saját jövőképükről nyilatkoztak a diákok. Arról, hogy vajon élni fognak bizonyos egészségkárosító magatartásokkal, vagy éppen az egészséges életmód elkötelezett híveiként megőrzik jelenlegi (feltételezhető) szermentességüket. A harmadik blokkban pedig karakteresen elkülönülnek a szerekkel és szerhasználókkal kapcsolatos ellentétes vélemények.
32
A szerhasználat szempontjából védettnek tekintjük azokat a fiatalokat, akik helytelenítik a marihuána kipróbálását, még biztosak abban, hogy nem próbálják ki a marihuánát és az egészséges életmód elkötelezettjei. A szerhasználathoz kapcsolható attitűdjeiket a megoldás tekintetében a „rendpárti attitűdök”, valamint a szerhasználók iránti intolerancia jellemzi („felesleges pénzt költeni a kezelésükre”, „keményen kell büntetni a fogyasztókat is”, „a könnyű drogok kipróbálását követően nincs visszaút” – állítás-csokor valamelyikével egyetértők).
Veszélyeztetettnek azokat tekintjük, akik tervezik (vagy talán már ki is próbálták) a marihuánát, nem helytelenítik mások szerhasználatát, toleránsak a szerhasználókkal illetve veszélytelennek tartják a marihuána használatát. („minden kultúrában jellemző a szerhasználat”, „része a modern szórakozásnak”, „már nem lehet visszaszorítani”, „a legalizálás a drogkereskedelmet felszámolná” – állítás-csokor valamelyikével egyetértők).
A köztes névvel ellátott csoportba kerültek sorsa - külső hatás vagy belső kényszer következtében - mindkét irányba elindulhat, egyelőre egyik csoportba sem sorolhatók, mert válaszaik nem koherensek.
Fontos hozzátennünk azt, hogy a 14 évesek védettségének - veszélyeztetettségének megítélése a kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján igen rizikós, még akkor is, ha valamelyik szer kipróbálását tervezik és igen toleránsak a szerhasználókkal, egyben veszélyérzetük sem jellemző. Igen gyakran ellentmondásos válaszokat adnak, hol a toleráns, hol rendpártinak ítélt véleménnyel értenek egyet. Ennek oka az, hogy ismereteik még hiányoznak, tapasztalataik nincsenek, következtetéseik átgondolatlanok. Tudjuk pontosan, hogy a következő két év alatt gondolkodásmódjuk, attitűdjeik jelentősen megváltoznak. Akiket védettnek minősítünk ebben az életkorban, éppúgy megváltozhatnak, mint akiket már most veszélyeztetettnek minősítettünk, ezért ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy valószínűségeket mérünk, nem pedig egzakt módon meghatározzuk a jelenlegi vagy későbbi szerhasználók csoportjának nagyságát.
Védettség-veszélyeztetettség mértéke az egyes iskolákban (%)
Iskola kódja
védett
köztes
veszélyeztetett
1
52
29
19
2
69
22
9
3
59
34
7
Szumma
55
29
16
Az adatok értelmezhetősége céljából közöljük a dél-dunántúli iskolákban végzett vizsgálatok adatait. Ott a teljes mintában (csaknem tízezer fiatal) 12% a veszélyeztetettek aránya, míg a védettnek minősülő fiatalok aránya 54%. Igaz, hogy abban a mintában a nyolcadikosok, tizedikesek szerepeltek és a 14 évesek nagyobb arányban töltötték ki kérdőívünket az almádiakhoz képest, ezért a veszélyeztetettek aránya eleve kisebb. Az évfolyamok szerinti bontásban az életkor (évfolyam) és a veszélyeztetettség mértéke között jelentős összefüggés látható.
33
védett
köztes
veszélyeztetett
N=
7. évfolyam
60
31
9
55
8. évfolyam
67
26
7
58
9. évfolyam
73
20
7
71
10. évfolyam
57
29
14
63
11. évfolyam
52
28
21
58
12. évfolyam
28
41
31
39
13. évfolyam
36
36
27
55
összesen
55
29
16
399
Prevenciós igények
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon az egészségnevelés részterületei, témakörei iránt milyen igények jelentkeznek a diákok körében, hiszen a tervezés során erre is tekintettel kellene lenniük a prevenciót irányítóknak, a pedagógusoknak. A témák felsorolása és az érdeklődés mértékének regisztrálását követően arra is válaszokat kaptunk a diákoktól, hogy ugyanezen témakörökben milyen mértékűnek érzik az ismereteik jelenlegi szintjét. Így különösen érdekesek számunkra azok a témakörök, ahol nagy érdeklődéshez alacsony ismeretszint társul – mintegy jelezve azt, hogy ezekben a témákban várják elsősorban a segítséget, az információkat, ismereteket, valamint a készségeik, képességeik fejlesztését. Ez a mérés elsősorban az iskolákban, még inkább a tanulócsoportokban nyújt hasznosítható információkat, amelyeket a hosszabb távú tervezésben éppúgy fel lehet használni, mint az aktuális, a jövő évre vonatkozó prevenciós programok megválasztásában. A következő táblázatban az összes diák válasza szerepel iskolánkénti bontásban – függetlenül attól, hogy hányadik évfolyamosak.
Mennyire érdekelnek az alábbi témák? Mennyit tudsz ezekről? (%)
1.
2.
3.
Érdekel
Semmit+ kevesebbet
Érdekel
Semmit+ kevesebbet
érdekel
Semmit+ kevesebbet
Szex
96
28
80
24
93
24
Különböző emberekkel hogy értem meg magam
94
56
89
47
97
56
Párkapcsolatok, boldog családi élet
95
50
96
39
98
44
34
Kiegyensúlyozott boldog élet
93
48
91
45
92
56
Drog
60
37
52
61
56
64
A második kérdésblokkban az ismereteik szintje felöl érdeklődtünk, vajon milyen arányban jeleznek hiányokat és milyen arányban érzik elegendőnek ismereteiket? A kérdések mindegyike „Hogy érzed, mennyit tudsz….?” – mondatrésszel kezdődnek. Témakörök szerint csoportosítva, a társas kapcsolatok, a boldog családi élethez szükséges - inkább képességek és készségek - megszerzése iránti igény mutatkozik a legkarakteresebbnek. Ezt természetesnek is tekinthetjük ebben az életkorban felértékelődnek a társas és párkapcsolatok, s ez az igényszint nem csökken, és hasonló módon erős vágyakat takar az idősebbeknél is. Különösen érdekes a „párkapcsolatok és a boldog családi élet” kialakításához szükséges készségek megszerzése iránti igény vágya milyen módon érzékelhető mindkét korcsoportban. Látható az, hogy a drogokkal kapcsolatos érdeklődés a legalacsonyabb, itt jelezték legtöbben azt, hogy egyáltalán nem érdeklődnek e téma iránt. (Ez esetben csak a „nagyon érdekel” választ adók érdemelnek figyelmet.) A környezetvédelem és a táplálkozás divatos témái, és a bűnmegelőzési programok elterjesztésének vágyai miatt ide sorolt „törvények, büntetések” témakörökre mondhatjuk azt, hogy nem találkoznak a fiatalok érdeklődésével, vagy ha igen, akkor alig jellemző. A szexualitás iránti érdeklődés erős, ez természetes állapot. Ezzel kapcsolatos fenntartásainkat, megjegyzéseinket az ismeretek szintjének elemzése során tesszük meg. Ez alkalommal a „kevesebbet tudok, mint amennyit szeretnék” válaszok magas értékeit célszerű megfigyelni, hiszen a szexuális ismeretek és a drogismeret témakörén kívül mindegyik felsorolt témában szinte azonos mértékben jelzik a hiányérzetüket, további információkra várnak. Az ismeretek szintjével való elégedettség illetve elégedetlenség mértéke feltűnik a szexualitás témakörében. Ez az a téma, ahol magas érdeklődés magas ismeretszinttel párosul – meggyőződésünk, hogy alaptalanul. Az NDI - OEFI közös vizsgálat az iskolai szexedukációról igazolja azt, hogy a szükséges ismeretekkel messze nem rendelkeznek egyik korcsoportban sem a diákok, a szex leggyakrabban csak az aktust jelenti számukra, a szexuális úton terjedő betegségekről és a családtervezésről igen alacsony az ismereteik szintje, ezért az iskolai prevenció tematikájában feltétlen helyet kell kapnia e témának. A kiemelkedő kíváncsiság, érdeklődés és a hiányos ismeretek, készségek együttesen azt az igényt jelentik, hogy az iskolának is szerepet kell vállalnia a kommunikációs készségek fejlesztésében, a megfelelő önértékelés kialakításában. A prevenciós programok nagy többsége – elsősorban a mentálhigiénés tartalmú készségfejlesztők – tartalmaznak ilyen témákban elemeket. Az iskolai megvalósításhoz a tanárképzések során választható egészségfejlesztő tematikájú akkreditált programok segítenek. Ezekre évről évre kevesebb pedagógus jelentkezik. Érdemes lenne megfontolni azt, hogy az Önkormányzat és a KEF segítse a tanárokat a választásban, legyen iskolánként legalább egy pedagógus, aki járatos a módszerek tekintetében, s képes több évfolyamon és osztályban ilyen szellemű munkát végezni. A befektetés megéri, hiszen a sikeres prevenció hatása egy életre megőrződhet, s segíti a fiatalok szocializációját, problémamentes beilleszkedését a felnőttek társadalmába.
Összefoglalás
A kutatás főbb eredményei következtetései. Az első vizsgálatban 3 iskola 399 diákja vett részt. Általános érvényű megállapításunk, hogy a 14 - 16 éves kor közötti években jelentősen nő azok száma, akik elfogadó attitűdöt alakítanak
35
ki az alkoholfogyasztás, ill. a dohányzás megítélésében. Ez azt is jelenti, hogy a találkozás ezekkel a szerekkel ebben az életkori szakaszban történik-, vagy másként fogalmazva kevesen köteleződnek el az egészséges életmód iránt - a válaszadók alig több mint 20%-a valószínűsíti csak, hogy élete során nem fog dohányozni, és alkoholt fogyasztani. Az illegális szerek fogyasztásának megítélésénél, a kapott eredmények összességében leképezik az országos vizsgálatokban mért értékeket. Megfigyelhető itt is az évfolyamok közti növekvő tendencia - a marihuána kipróbálását nem helyteleníti a válaszadó általános iskolások (8.évfolyam) 9.ill 13%-a, ill. a válaszadó középiskolások 34%-a. A marihuána kipróbálását valószínűsítők aránya 9, ill. 13%-ról 23%-ra nő. További fontos megállapításunk, hogy a diákoknak jelentős igénye mutatkozik az életvezetéssel, párkapcsolattal, érzelmi konfliktusokkal kapcsolatos segítségnyújtásra, tanácsokra. Az ez iránti magas arányú igény azt is jelenti, hogy a fiatalok nem rendelkeznek az élethelyzeteik megoldásához szükséges mintakészlettel, elfojtásaik, kudarcaik addiktív viszonyok kialakítását is eredményezhetik.
Összefoglalóan, az eredmények alapján azt mondjuk, hogy a fiatalok körében jelentősebb problémának érezzük a legális szerekkel kapcsolatos elfogadó attitűdőt – elfogadóbb magatartás, alkalmi, ill. rendszeres használat -, mint az illegális szerek problémakörét. Az mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a diákok többsége védettnek tekinthető, de fontos látnunk, hogy a „köztes”, azaz az ingadozók, befolyásolhatók kategóriája is jelentős számú (a válaszadók 1/3-a), így számukra különösen fontos a legális szerhasználattal kapcsolatos okok, hatások megismertetése. A további adatokból valószínűsítjük, hogy a diákok körében vélhetően sok téveszme kering az illegális szerek használatával, hatásaival kapcsolatban, így ezeket az információkat fontosnak látjuk tisztázni, - a diákok 20 %-a egyetért azzal, hogy a marihuána nem „kemény” drog.
Kiegészítő vizsgálat 2011. A pedagógusok körében szerzett tapasztalatok
2010-11 es tanévben további két általános iskolában és egy középiskolában történt meg az adatfelvétel, kiegészítve az előző három iskola diákjait. Ez alkalommal csak a nyolcadikos és a tízedikes évfolyamokon tanulókat kerestük fel, szemben a 6-12 évfolyamokon történt adatfelvétellel, ezért a két időpontban történt információgyűjtés nem igazán összehasonlítható, csak néhány eleme. Ez alkalommal a mintába került diákok tanárait is megkérdeztük arról, hogy miként látják tanítványaikat, mennyiben tartják fontosnak az iskolában folyó egészségnevelési tevékenységet, és miként viszonyulnak a kábítószer problémához. A következőkben ez utóbbi vizsgálat tapasztalatit összegezzük. Az iskolák kódszámot kaptak, s a továbbiakban e kódszám alapján történik a válaszok elemzése.
A tanár és a diák mintába kerültek száma iskolánkénti bontásban: Iskola kódja
Tanárok száma
Diákok száma
4
22
35
5
16
31
6
42
92
Összesen
80
158
36
A diákok helyzetében, magatartásban az utóbbi években beállt romlásról nyilatkozók aránya iskolánként 4
5
6
A diákok képessége
52
31
63
Szorgalma
90
75
68
Magatartása
100
80
73
Fizikai állapota
52
50
55
Egészségmagatartása
48
44
70
A felsorolt tényezők alapján a legnagyobb romlást a 4. iskolában tapasztalják a pedagógusok, míg az 5. számú iskolában regisztrálnak legkevésbé kedvezőtlen folyamatokat – de mindhárom iskolában nagy többségben vannak a változásokat negatív élményként megtapasztaló tanárok. Érdemes megfigyelni azt, hogy milyen nagymértékben különbözik a tanárok véleménye iskolánként. Érdemes lesz a diákok körében szerzett tapasztalatokat összevetni tanáraik véleményével – például a fiatalok egészségmagatartása, fizikai állapota tekintetében. Vajon ahol nagymértékű romlás látnak a tanárok, ott valóban rosszabb-e a helyzet?
Összességében a diákok magatartása és szorgalma az, amiben a legkedvezőtlenebb változásokat észlelik tanáraik. Ez az értékelés nem igazán különbözik eddigi tapasztalatainkhoz képest, sőt kissé kedvezőbbnek mondható. Az eddigiekben megkérdezett hozzávetőleg ezer tanár összegzett véleménye ennél is rosszabb – még hasonló nagyságú városokban is rosszabbnak ítélik meg a folyamatokat, változásokat kollégáik. Igazolja ezt a „javulásról” nyilatkozók aránya, ami az eddigi vizsgálatok során néhány százalékot jelentett, Almádiban akár a tanárok negyede is kedvező változásokról nyilatkozott.
A diákok romló egészségmagatartásáról nyilatkozók aránya iskolánként.
Növekedés
4
5
6
Dohányzók aránya
57
20
71
Alkoholt fogyasztók aránya
65
13
50
Drogot kipróbálók
41
13
54
Mentális problémákkal küzdők
91
88
73
Családi problémákkal küzdők
100
100
70
Veszélyeztetettek aránya
71
100
62
A legnagyobb mértékű kedvezőtlen változásokról ismét a 4. iskolában számolnak be a pedagógusok, bár a családi és mentális problémákkal küzdők számának növekedése meglehetősen általános problémaként jellemzi a város diákságát,
37
függetlenül iskolájuktól. Ez esetben javulást a megkérdezett pedagógusok között alig tapasztaltak néhányan, s az egészségkárosító magatartások alakulásában sem látnak pozitív irányú változást, inkább a stagnálás a jellemző.
Ha a „gyerekállomány” ilyen arányban és ilyen sok tekintetben romlott, akkor adódik az a feladat, hogy akár a tanítás rovására többlet energiát igényelnek a nevelési (netán az iskolai egészségfejlesztési) feladatok. „Ma már a nevelés sokkal fontosabb, mint az oktatás” választ adók kisebbségben vannak, s a 4. számú iskola tanárai konzekvensen nagyobb arányban érzik a „nevelési” és oktatási” feladataik arányának módosulását. A 6. kódszámú iskolában jellemző ez a legkevésbé.
Iskola kódja
Egyetértők aránya:
4
5
6
41% 25% 13%
Néhány véleménykérdést is feltettünk a tanároknak, ezek közül az „egészségtan oktatásával” való egyetértés a legfontosabb számunkra, hiszen a fent elemzett előzmények és állapotok között magától értetődően fontos feladatnak tekinthetnénk. A legproblémásabb gyerekállománnyal működő 4 iskolában tanítók döntő többsége egyetértene a tantárgyként beiktatható egészségtan oktatás bevezetésével, de a másik két iskolában is erős a támogatottság. Az egészséges ételeket, italokat árusító iskolai büfével egyetértenek, míg a dohányzás tilalma erősen megosztja a tanárokat. Viszonylag magas a szerhasználaton kapott diák eltávolításával egyetértők aránya – ez a hiányos szerhasználattal kapcsolatos ismeretekből fakadó félelmeket és távolságtartást igazolja.
A különböző állításokkal egyetértők aránya iskolánként
4
5
6
Egészséges büfé az iskolában
100
100
71
Egészségtan oktatása
91
81
76
Csak nemdohányzó tanár tanítson
60
25
8
A szerhasználaton ért diákot ki kell rúgni az iskolából
41
25
20
Vannak olyan törvények és rendeletek, amelyekről beszélni kell az iskolában, néhány pedig konkrét feladatot jelent – nem kizárólag az igazgatónak, hanem a testület minden tagjának. Ezek közül válogattunk néhányat, és ezek ismertségére kérdeztünk.
38
Az egyes törvények, feladatok ismertsége iskolánkénti bontásban
4
5
6
Ismeri a nemzeti stratégiát
76
75
32
Népegészségügyi törvényt
52
25
24
Iskola–egészségügyi törvény
67
73
36
Iskolai stratégia készült
67
81
10
Cselekvési terv
53
75
0
Van az iskolában felelős
62
81
5
Láthatóan a 6. számú iskolában a legalacsonyabb e feladatok ismertsége, elsősorban a kötelező iskolai egészségfejlesztési terv illetve az ehhez kapcsolódó cselekvési terv ismertsége. Az ötös kódszámú iskolában tanítók tudnak legtöbben a stratégiáról és cselekvési tervről, míg a Nemzeti Drogstratégiát a négyes számúban ismerik a legtöbben. Az adat validitását igazolja az, hogy a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot is itt ismerik a legtöbben (59%), szemben a másik két iskola pedagógusai közötti 31% illetve 8%-os ismertséggel. E vizsgálat nagy valószínűséggel ez utóbbi arányon kedvező irányban jelentősen változtat majd.
Van minden iskolában valamilyen esemény, történés, amely témánkhoz köthető – kapcsolatos az egészségneveléssel, vagy ahogy ma divatos nevezni: az egészségfejlesztéssel. Érdekesek a hatos iskola pedagógusainak válaszai, amelyek jelentős módon szóródnak a „mindent megteszünk, amit lehet” és a „nem teszünk eleget” illetve „szinte semmit sem teszünk” válaszlehetőségek között.
Hogy minősíti mindazt, ami az iskolában történik egészségnevelés címén?
4
5
6
Ennél többet nem tehetünk
48
25
11
Sok mindent teszünk, de nem eleget
52
69
53
Szinte semmit sem teszünk
-
-
13
Nem tudom megítélni
-
6
24
Szándékaink szerint igen fontos a felelősségvállalás és a támogatottság mértékét megismerni egy tantestületen belül. Mennyire érzik közös teendőnek az iskolai egészségnevelést, hogy vélekednek, ez csak néhány – akár egy kijelölt személy – feladata, míg a többiek csak saját tantárgyuk oktatásáért, esetleg saját osztályuk gondjaiért felelősek? A
39
válaszok megoszlása ismét szórással jellemezhető, még egy iskolán belül is, vagyis a vélemények megoszlanak, igazából egyik állítás sem mondható dominánsnak.
4
5
6
Csak egy-két tanár érzi feladatának
36
-
29
A testület többsége fontosnak érzi
46
50
53
Az egész testület támogatja
18
50
17
A diákok körében szerzett tapasztalatok Prevenciós szükségletek mérése a két korcsoportban
A diákok körében az előző adatfelvétel során alkalmazott önkitöltéses kérdőívet adtuk ki a diákoknak. Mint említettük az életkori illetve évfolyam csoportok most (részben) mások voltak, így az összehasonlítás csak az országos vizsgálatokkal lehetséges, az előző helyi adatfelvétellel csak részben tehető meg. A kérdőív két blokkból állt: a szükségletek felméréséből és az igények felméréséből. A szükségletek megismerésére három blokkot alkalmaztunk – mások cselekedeteinek megítélése, saját jövőbeni cselekedeteik valószínűsítése és egy szerhasználathoz kapcsolódó attitűd-blokk. Az igények mérését egy érdeklődési szint, egy ismeretszint blokk jelentette, kiegészítve egy elfogadható tanácsadó személyére kérdező kérdéscsokorral.
Miként ítélik meg mások magatartását, egészségkárosító viselkedését a fiatalok? Az itt kinyilvánított vélemények a cselekedetekhez fűződő attitűdök, beállítódások alapján születtek, vagyis a saját tetteikre is irányadó motivációk. A következő táblázatban a különböző magatartásokat „nem helytelenítők” arányát tüntettük fel, mert az adatok több szempontból igen tanulságosak.
8. évf.
10. évf.
Napi egy csomag cigit elszívnak
6
24
Napi egy-két pohár sört megisznak
35
55
Ha hetente egy-két pohár sört megisznak
76
85
Ha kipróbálják a marihuánás cigarettát
8
19
Ha hetente több szál marihuánás cigarettát elszívnak
2
7
Ha évente egyszer-kétszer berúgnak
79
83
Ha hetente berúgnak
6
28
40
Ha nem ügyelnek egyszer-egyszer a biztonságos szexre Ha nem tartják be az egészséges táplálkozás elveit
20
16
65
46
A különböző egészségkárosító magatartásokat elfogadók aránya néhány eset kivételével (a biztonságos szexszel és az egészséges táplálkozás szabályainak betartása) nőnek a tizedikesek esetében. Ez a két év rendkívül nagy változásokat hoz a diákok életében, amíg nyolcadikosként még nem tetszésüket fejezik ki elsősorban a dohányzás és az alkoholfogyasztás iránt, a kortárscsoport hatására és a szórakozási formák megváltozása miatt erősen megváltozik a véleményük, és látszólagos védettségük erősen lecsökken.
Különösen feltűnő az évente és a hetente előforduló részegségek elfogadásának mértéke, amely – feltehetően – felnőtt minta esetében sem mutatna ilyen magas elfogadottságot.
A dél-dunántúli régióban (N=10.000) a szakmunkásképzők tanulói között a legelfogadottabb a heti részegség (35%), de alig maradnak el mögöttük a szakiskolások (26%) és a szakközépiskolások (26%), míg az általános iskolások javítják az átlagot (10%).
A marihuána kipróbálásával kapcsolatos tolerancia is jelentősen megnő, több mint kétszer többen tolerálják tízedikesként, mint nyolcadikosként a próbálkozást. Ennek a jelenségnek közvetlen következménye az lehet, hogy nem szabad hinnünk a fiatalabbak „védettségében”, mert az csak addig tart, amíg nem találkoznak az addig tiltott vagy el nem érhető magatartásokkal. Figyelemre méltó a biztonságos szexre vonatkozó válaszok száma is, hiszen igazolja azt, hogy bőven akadnak felelőtlenül gondolkodó fiatalok Almádiban is.
A második kérdésblokkban a kérdezettek cselekedeteikre vonatkozó prognózisokra kérdeztünk. A blokkban megkülönböztethetők az elkötelezett egészséghívők, akik nem valószínűsítik még a jövőben sem bizonyos egészségkárosító magatartások gyakorlását, illetve a sporttal való kapcsolatuk tartósan megmarad.
A diákok egyötöde úgy érzi, hogy sem az alkoholfogyasztás, sem a dohányzás nem lesz jellemző rá. Érdekes, hogy arányuk mindkét korcsoportban azonos, állandónak mondható. Ezek az értékek közel azonosak az eddig mértekhez, vagyis az almádi fiatalok nem különböznek máshol élő, hasonló korú társaiktól. A sport szeretete, és főleg a későbbi években is a rendszeres sportolással kapcsolatban maradók aránya viszonylag magas, még a csökkenés ellenére is. Ez annyiban jelenthet feladatot a helyi KEF-nek és az Önkormányzatnak, hogy bővíteni kell a szabadidő sportolás lehetőségeit, hiszen az igény tartósnak és állandónak látszik.
A rendszeres sportolás életem része lesz
8. évfolyam
10. évfolyam
73%
69%
41
Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom
21%
21%
Most nézzük azt, hogy mennyire érzik magukat eltökéltnek az emberi kapcsolatok ápolása, a törvények betartása, de főként esetenként „károsnak ítélt” magatartások gyakorlásában. Az emberi kapcsolataik alakulását pozitívnak látják, bár nem teljes körben. Érdekes a törvények betartásához kapcsolódó attitűd. Erről érdemes lenne egy-egy osztályfőnöki órán beszélgetést kezdeményezni, vajon mi az oka annak, hogy ilyen arányban nem törvénytisztelők, és miért nő azok száma, akik már most tudják, hogy nem lesznek törvénykövetők az életük során. A nyolcadikosokhoz képest a tízedikesek között jelentősen megnő a dohányosok (vagy a későbbi dohányzásukat valószínűsítők) száma, s a bor és sörfogyasztás is természetessé válik. Megjelennek a marihuána szívás iránt kíváncsiak – bár ez az egytizedes arány nem ad okot az aggodalomra.
A „valószínű” választ adók százalékos aránya évfolyamonként.
8. évf.
10.évf.
Naponta tíz vagy több szál cigarettát fogok elszívni
9
25
Minden emberrel megtalálom a közös hangot
65
72
Kipróbálom a marihuánás cigarettát
0
9
Minden esetben betartom a törvényeket
83
51
Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem
47
48
Hetente többször inni fogok egy-két pohár bort vagy
20
37
0
0
sört Kipróbálok keményebb drogokat is (extasy-t, heroint)
A fiatalok szerekhez, szerhasználókhoz kapcsolódó attitűdjei, véleménye jelentősen szerepet játszott abban, hogy a szerhasználat szempontjából védettnek illetve veszélyeztetettnek minősítettük-e őket. A következő táblázatban szereplő vélemények, ítéletek alapján „elvileg” kétféle karakteres csoport képezhető, hiszen megkülönböztethetők az elutasító, a rendpárti véleményekkel egyetértő, és a toleráns, a probléma súlyosságát bagatellizáló, azt természetes állapotnak tekintő véleménycsokrok. A balatonalmádi fiatalokra ugyan az jellemző, ami korcsoportjukra általában igaz: ellentétes véleményekkel való egyetértés, alapvető tájékozatlanság jellemzi őket. Egyetértenek rendpárti elutasító véleményekkel ugyanazok, akik felmentő, vagy éppen elfogadó ítéleteket is elfogadnak. Ami következetesen látható, az a „liberálisabb” véleményeket elfogadók arányának jelentős növekedése tízedikes korra.
42
8. évfolyam
10. évfolyam
A könnyű drogok legalizálása csak növelné a fogyasztást.
44
56
Nem a kábítószeres fiatalok a bűnösök, hanem a terjesztők.
50
50
Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez.
42
58
A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta.
41
59
Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak.
39
62
Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat.
35
65
A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol.
49
51
A drogozás része a modern szórakozásnak.
32
68
A droghasználatot már nem lehet visszaszorítani.
37
63
Ha valaki csak a könnyű drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút.
61
39
Ha legalizálnák a könnyű drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet.
35
65
Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást.
46
57
Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni.
24
77
Felesleges annyi pénzt költeni elvonókúrákra, a drogosok megérdemlik a sorsukat.
49
51
A prevenciós igények mérése a két korcsoportban.
Az igények mérése során az egészségnevelés részterületei iránti érdeklődés mértékét és a szükségesnek ítélt ismeretekhez kapcsolódó érzetek együttes mérését vizsgáltuk azzal a szándékkal, hogy az illegális szerhasználaton kívül más egészségkárosító magatartásokról is információkat szerezzünk – segítve az iskolai egészségnevelő munkát. Számunkra azok a témák különös jelentőséggel bírnak, ahol nagy érdeklődés alacsony ismeretekkel párosul. A szex iránti érdeklődés – és persze a vélt ismeretek szintje – nem illik ebbe a koncepcióba, hiszen igen magas érdeklődés magas ismeretszinttel párosul. Ezzel kapcsolatban idézzük egy vizsgálat eredményeit.
43
2010-es tanévben az Országos Egészségfejlesztési Intézet megbízásából készült országos, nagy mintás kérdőíves adatfelvétel (Dr Simich Rita – Fábián Róbert 2011.) tapasztalatai alapján a már szexuális életet élő fiataloknak mindössze egytizede rendelkezik megfelelő információkkal a szexuális úton terjedő betegségekről, a nem kívánt terhesség elkerüléséről, a családtervezésről és az emberi test anatómiájáról. A szexuális élet megkezdése többségében a 17 éves korra jellemző, vagyis az esetünkben vizsgált korcsoport az erősen veszélyeztetett korban lévőket fedi le. A mi vizsgálatunk nem terjedt ki ilyen részletességgel a szükséges információkra, de az OEFI publikált tanulmánya alapján kijelenthetjük azt, hogy nagyon sok tennivalója van az iskoláknak a szexedukáció területén, főleg annak ismeretében, hogy a szexualitással kapcsolatos legtöbb információt a fiatalok kortársaiktól szerzik be, akik éppoly tájékozatlanok. A felvilágosításban, információk megszerzésében a szülők minimális mértékben játszanak szerepet, de ugyanez mondható el az iskolákról is. Sem a pedagógus, sem a szülő nem segít az eligazodásban, a téma tabu, vagy szégyenlősséget vált ki a családban, és az iskolában is. Pedig a tankönyvek tartalmának elemzése során azt állapították meg, hogy a tananyag jó, de megfelelő bizalmi légkör és kommunikáció hiányában a felmerült kérdésekre a fiatalok választ nem kapnak.
Alapelvünk az továbbra is, hogy minden egészségkárosító magatartás azonos gyökerű, bármely formában is jelentkezhet, ezért ezek megelőzése is azonos vagy közel azonos módon történhet. Ha a kiváltó okokat nem szüntetjük meg, akkor a káros magatartások gyakran felcserélődnek, helyettesítik egymást. Akadnak ismeretek bővítésével megelőzhető magatartások, de többségében képességek, készségek fejlesztése járhat csak eredménnyel.
A „nagyon érdekel” választ adók aránya évfolyamonként
10. évfolyam 8. évfolyam Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez?
52
47
Milyen a drogok hatása?
12
5
Melyek a környezetvédelmi elvek?
24
21
A szex?
28
72
A korszerű táplálkozás?
18
25
A különböző emberekkel hogyan érted meg magad?
42
45
Párkapcsolatok és a boldog családi élet?
70
69
Törvények, büntetendő tettek és büntetések?
35
32
Látható, hogy a drog messze a legkevésbé érdekes mindkét korcsoportban, míg az életvezetési kérdések iránt a legnagyobb az érdeklődés. Ez utóbbi érthető ebben a korban, amikor a legtöbb problémát a beilleszkedés, az emberi kapcsolatok alakítása, a párkapcsolati gondok a legintenzívebben késztetik informálódásra a fiatalokat. Természetesen tudásukat is többségében kevésnek minősítik, s csak azokban a témákban vélik kevésnek ismereteiket, amelyek iránt jóval kevésbé érdeklődnek. (drogok, törvények, környezetvédelem).
44
„Semmit”, vagy „kevesebbet, mint amennyit szeretnék” választ adók együttes aránya évfolyamonként 8. évf.
10. évf.
Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez?
52
57
Milyen a drogok hatása?
75
64
Melyek a környezetvédelmi elvek?
70
72
A szexről?
46
38
A korszerű táplálkozásról?
60
64
A különböző emberekkel hogyan értem meg magam?
54
54
Párkapcsolatokról és a boldog családi életről?
53
56
Törvényekről, büntetendő tettekről és a büntetésekről?
65
73
Nagyon érdekel
Keveset tudok
Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez?
52
52
Milyen a drogok hatása?
12
75
Melyek a környezetvédelmi elvek?
24
70
A szexről?
28
46
A korszerű táplálkozásról?
18
60
A különböző emberekkel hogyan értem meg magam?
42
54
Párkapcsolatokról és a boldog családi életről?
70
53
Törvényekről, büntetendő tettekről és a büntetésekről?
35
65
Nagyon érdekel
Keveset tudok
8. évfolyam
10. évfolyam
45
Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez?
47
57
Milyen a drogok hatása?
5
64
Melyek a környezetvédelmi elvek?
21
72
A szexről?
72
38
A korszerű táplálkozásról?
25
64
A különböző emberekkel hogyan értem meg magam?
45
54
Párkapcsolatokról és a boldog családi életről?
69
56
Törvényekről, büntetendő tettekről és a büntetésekről?
32
73
A fenti táblázatokban látható arányok segíthetnek az iskolai prevenciós programok tematikájának kiválasztásában. Összegezve azt állapíthatjuk meg, hogy az életvezetési kérdésekben mutatkozó hiányok a legkarakteresebbek, míg a többi felsorolt témák iránt (táplálkozás, környezetvédelem, szerhasználat, jogi kérdések) ugyan hiányok láthatók, de kevésbé társulnak érdeklődéssel. Az életvezetési gondok enyhítése csak olyan módszerekkel lehetséges, amely interaktív, ahol a pedagógus csak moderál, ami olyan módszerek alkalmazásával jár, amelyekhez általában tanárképzés is szükséges. Szerepjátékok, problémamegoldó viták, szituációs játékok színesíthetik és tehetik eredményesebbé a beavatkozást. A teendőkben nagy szerepe van az iskola fenntartónak, hiszen iskolánként legalább egy pedagógust alkalmassá kell tenni arra, hogy ismerje és tudjon választani a prevenciós programok számtalan változatából, és alkalmas legyen az iskolai prevenció irányítására, a szükséges módszerek alkalmazására az iskolai védőnővel karöltve.
46
A KUTATÁS HÁTTÉRADATAI
Az adatokat %-os formában jelenítettük meg 8. évfolyam
10. évfolyam
44
56
50
50
42
58
41
59
39
62
35
65
A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol.
49
51
A drogozás része a modern szórakozásnak.
32
68
A droghasználatot már nem lehet visszaszorítani.
37
63
61
39
35
65
46
57
24
77
49
51
8. évf.
10. évf.
6
24
A könnyű drogok legalizálása csak növelné a fogyasztást. Nem a kábítószeres fiatalok a bűnösök, hanem a terjesztők. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat.
Ha valaki csak a könnyű drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút. Ha legalizálnák a könnyű drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni. Felesleges annyi pénzt költeni elvonókúrákra, a drogosok megérdemlik a sorsukat.
A „nem helytelenítők” aránya évfolyamonként
Napi egy csomag cigit elszívnak
47
Napi egy-két pohár sört megisznak
35
55
Ha hetente egy-két pohár sört megisznak
76
85
Ha kipróbálják a marihuánás cigarettát
8
19
Ha hetente több szál marihuánás cigarettát elszívnak
2
7
Ha évente egyszer-kétszer berúgnak
79
83
Ha hetente berúgnak
6
28
Ha nem ügyelnek egyszer-egyszer a biztonságos szexre
20
16
Ha nem tartják be az egészséges táplálkozás elveit
65
46
8. évf.
10.évf.
Naponta tíz vagy több szál cigarettát fogok elszívni
9
25
Minden emberrel megtalálom a közös hangot
65
72
Kipróbálom a marihuánás cigarettát
0
9
Minden esetben betartom a törvényeket
83
51
Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem
47
48
Hetente többször inni fogok egy-két pohár bort vagy sört
20
37
Kipróbálok keményebb drogokat is (extasy-t, heroint)
0
0
A rendszeres sportolás életem része lesz
73
69
Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom
21
21
8. évfolyam
10. évfolyam
Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez?
52
47
Milyen a drogok hatása?
12
5
Melyek a környezetvédelmi elvek?
24
21
„Valószínű” választ adók aránya évfolyamonként
A „nagyon érdekel” választ adók aránya évfolyamonként
48
A szex?
28
72
A korszerű táplálkozás?
18
25
A különböző emberekkel hogyan érted meg magad?
42
45
Párkapcsolatok és a boldog családi élet?
70
69
Törvények, büntetendő tettek és büntetések?
35
32
„Semmit”, vagy „kevesebbet, mint amennyit szeretnék” választ adók aránya évfolyamonként 8. évf.
10. évf.
Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez?
52
57
Milyen a drogok hatása?
75
64
Melyek a környezetvédelmi elvek?
70
72
A szexről?
46
38
A korszerű táplálkozásról?
60
64
A különböző emberekkel hogyan értem meg magam?
54
54
Párkapcsolatokról és a boldog családi életről?
53
56
Törvényekről, büntetendő tettekről és a büntetésekről?
65
73
Nagyon
Keveset
érdekel
tudok
Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez?
52
52
Milyen a drogok hatása?
12
75
Melyek a környezetvédelmi elvek?
24
70
A szexről?
28
46
A korszerű táplálkozásról?
18
60
A különböző emberekkel hogyan értem meg magam?
42
54
Párkapcsolatokról és a boldog családi életről?
70
53
Törvényekről, büntetendő tettekről és a büntetésekről?
35
65
8. évfolyam
49
10. évfolyam
Nagyon
Keveset
érdekel
tudok
Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez?
47
57
Milyen a drogok hatása?
5
64
Melyek a környezetvédelmi elvek?
21
72
A szexről?
72
38
A korszerű táplálkozásról?
25
64
A különböző emberekkel hogyan értem meg magam?
45
54
Párkapcsolatokról és a boldog családi életről?
69
56
Törvényekről, büntetendő tettekről és a büntetésekről?
32
73
TANÁROK VÁLASZAI: 4.
22 tanár 35 diák
5.
16 tanár 31 diák
6.
42 tanár 92 diák
helyben lakik
27
bejár
48
a diákok helyzete, magatartása az utóbbi években:
romlott
4
5
6
A diákok képessége
52
31
63
szorgalma
90
75
68
magatartása
100
80
73
Fizikai állapota
52
50
55
egészségmagatartása
48
44
70
50
Növekedés
4
5
6
Dohányzók aránya
57
20
71
Alkoholt fogyasztók aránya
65
13
50
Drogot kipróbálók
41
13
54
Mentális problémákkal küzdők
91
88
73
Családi problémákkal küzdők
100
100
70
Veszélyeztetettek aránya
71
100
62
4
5
6
Egészséges büfé
100
100
71
Egészségtan oktatása
91
81
76
Csak nemdohányzó tanár
60
25
8
A drogost kirúgni
41
25
20
Igen válaszok
4
5
6
Ismeri a nemzeti stratégiát
76
75
32
Népegészségügyi törvényt
52
25
24
Isk. egészségügyi törvény
67
73
36
Iskolai stratégia készült
67
81
10
Cselekvési terv
53
75
0
Van az iskolában felelős
62
81
5
„Ma már a nevelés sokkal fontosabb, mint az oktatás” 4 egyetértők aránya:
5
6
41% 25% 13%
Hogy minősíti mindazt, ami az iskolában történik egészségnevelés címén?
4
5
6
Ennél többet nem tehetünk
48
25
11
Sok mindent teszünk, de nem eleget
52
69
53
51
Szinte semmit sem teszünk
-
-
13
Nem tudom megítélni
-
6
24
4
5
6
Csak egy-két tanár érzi feladatának
36
-
29
A testület többsége fontosnak érzi
46
50
53
Az egész testület támogatja
18
50
17
A KEF ismertsége: 59% 31%
8%
52
FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚK JEGYZŐKÖNYVEI:
I. Fókuszcsoport Jegyzőkönyv A felvétel helyszíne: Balatonalmádi,
A felvétel időpontja: 2010. december 9. 9h-12h
Részvevők: • oktatási intézmények képviselői • helyi sajtó munkatársai • döntéshozók (a résztvevők listáját a mellékelt jelenléti ív tartalmazza) A fókuszcsoportos megbeszélés bevezető részében a csoportvezetők ismertették a találkozó célját, témakörét. Az alábbiakban a megbeszélésen elhangzott célzott kérdéseket és az arra adott válaszokat ismertetjük. ( A kérdésekre adott válaszoknál csak a válaszadók intézményi hátterét tüntetjük fel).
Milyen mértékben találkoznak magával a drogproblémával, találkoztak-e már szerhasználóval és az intézmény, ahol dolgoznak, ott van-e koncepció, tudás arra vonatkozóan, mit tegyenek, ha észlelik a problémát? Kell-e ezzel foglalkozni, van-e ennek jelentősége?
-Vörösberényi Általános Iskola – Mi konkrétan szerhasználóval nem találkoztunk, mivel általános iskoláról van szó. A gyerekek, ahogy tapasztaltam tájékozottak ebben az ügyben, tehát ismerni ismerik, gondolom internetről, vagy egymás kapcsolatából. Egyébként prevenciós, megelőző foglalkozások vannak, ahol a korosztálynak megfelelően az iskola védőnője szokott tartani előadásokat a droggal kapcsolatosan. Külső előadót is hívtunk már többször, ő főleg a hetedikesek, nyolcadikosok körében szokott tartani. Ezen kívül osztályfőnöki órákon folyamatosan téma a megelőzés. Még annyi, hogy a szülőknek általában - a felsőtagozatosoknak minden évben - szoktunk egy ilyen szórólapot adni, amiben le vannak írva a különböző tünetek, így felhívjuk a szülőknek a figyelmét, ha esetleg otthon, vagy hétvégén valamilyen változást tapasztalnak a gyereknél, akkor milyen tünetei vannak a drognak, illetve első szülői értekezleten szoktuk ezt kiosztani a szülőknek, meg elmondjuk nekik, hogy ez mivel jár.
Akkor szerhasználóval még nem találkoztak az iskolában?
Én nem találkoztam, nem.
53
-SportiskolaMi hasonlóképpen nem találkoztunk, mivel egy kis iskola vagyunk, olyan 140 fő tanulólétszámmal. Utánpótlás neveléssel foglalkozunk, főként kézilabda utánpótlás, és válogatott kerettag gyerekekkel. Tehát egyáltalán nem találkoztunk, a helyi gyerekek között ezzel a problémával. A megelőzésre fektetünk hangsúlyt, a védőnővel, külső előadókkal előadás formájában, tehát a megelőzésre koncentrálunk. Tehát egyáltalán nem fordult elő ilyen probléma.
- VMK Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Balatonfüredi-Balatonalmádi-Tapolcai-Sümegi Kistérségi
Népegészségügyi IntézeteÉn szerhasználóval nem találkoztam, de van egy tizenhat éves fiam. Nekem egy kicsit más a véleményem a területről. Akár a Füredi Kistérségről, akár az Almádi Kistérségről, mert tudom, hogy mindenféle drogot lehet kapni, és használják is a gyerekek. A gyerekem felvilágosít, hogy hogyan használják. Úgyhogy mindenféle drog itt van. Egyébként a prevencióban én részt veszek, a gyerekeknek előadást tartok, de mondom, a legtöbbet a gyerekemtől tudom. El kell, hogy mondjam, a gimnáziumi tanulmányai első hete után már mondta, hogy anya, mit mennyiért lehet kapni. Az árfolyamot is tudom, hogy az almádi és a füredi között mi a különbség. De ügyesen, okosan – bocsánat – csinálják a gyerekek, mert tudják, hogy tiltott. Ugye tudjuk, hogy hétvégén is mennyi drogot vesznek a gyerekek. Akár a tabletta, akár a por formát, mindegyiket.
Látom, ön valamivel többet tud, ezekről a részletekről. A gyerek, gondolom nem mondja el, hogy hol árusítják, hogy hol lehet hozzájutni. De van, ezek szerint.
Szomorúan mondom, hogy az iskolában is hozzá lehet jutni.
És milyen szereket említenek?
A tablettáktól kezdve a porig mindegyik ott van sajnos.
De konkrétan lehet tudni, melyekről?
Nem konkretizálja. De elmondja sajnos, már bocsánat, a pornak a felszívását is. Tehát annyira, hogy mi felnőttek megdöbbenünk azon, hogy, hogyan keverik, hogyan szívják föl, és utána milyen állapotba kerülnek.
A pedagógusok tapasztalják ezt, tudják, hogy melyik iskolában? Vagy bármelyikről el lehet ezt mondani?
Bármelyikről. És ugye nem csak a tablettát és a port, hanem mellette nagyon keményen isznak is a fiatalok. Ez is gond. A legnagyobb problémát éppen az alkoholfogyasztás jelenti, és a lányoknál is nagy mennyiségű az alkoholfogyasztás.
54
Igen, erre vannak adatok is. És önöknél mi a helyzet?
- VMK Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Balatonfüredi-Balatonalmádi-Tapolcai-Sümegi Kistérségi Népegészségügyi IntézeteÉn is a Kistérségi Népegészségügyi Intézetében dolgozom, én közvetlenül nem találkoztam a problémával. Tulajdonképpen, amiben részt veszünk, az a prevenció. A védőnőknek felkészítést adunk, hogy a preventív tevékenységet minél szakszerűbben tudják elvégezni, oktató cd-kel, tematikával, tehát ilyen megelőzés-jellegű anyagokkal segítünk. Közvetlenül nem, csak a védőnőkön keresztül. Nagyon fontosnak tartom a képzést. Önöknél?
-Hírlap Arról van tudomásom, hogy folyamatosan történnek kísérletek a terjesztésre vendéglátóipari helyeken, egyébként egyéb tudomásom nincs.
-PolgármesterKorábban iskolában dolgoztam, elég sokáig. Harmincvalahány évig, mielőtt polgármester lettem volna. A tapasztalatom az, hogy a gyerekeknek van információjuk, már általános iskolában, rengeteg. Sőt, tudnak olyan gyógyszerekről, amelyekben a bódító hatás azért benne van, lehet vele élni, sőt élnek is vele. Nyilván ez szociális probléma. Szorong, feloldja, nagy akar lenni a többiek előtt. Fűzfőn van egy gimnázium, ami szakképző iskola is egyben. Régebben volt egy felmérés, melyből kiderült, hogy a gyerekek 80%-a találkozott már droggal, 50% ki is próbálta. Nyilván ezt lehet annak tudni, hogy névtelen volt a felmérés. Igazából különbséget kell tenni, hogy legális drog, meg nem legális drog. Nyilván én az alkoholt, és a kávét is ennek fogom fel, merthogy legálisak, a mértéke nyilván más lehet. Az alkohol jelentősen már kiskorban is, általános iskolában is jelen van a gyerekek között, és ennek a hatásait az iskolában mérjük is. Tagja vagyok a rendőrség Balesetmegelőző Bizottságának a kistérségben. Bódítószer hatása alatt is volt már baleset. Igazából a vendéglátóhelyeket, a rendőrség folyamatosan ellenőrzi, tudják, hogy hol kell megfordulni, hogy elkapják őket. Általános iskolában talán annyira nincsen, de középiskolákban véleményem szerint nem más a kistérség, mint az ország összes települése. Tehát vagy elfogadjuk, vagy tudomásul vesszük, hogy van, és lépünk ellene. Én azt hiszem, hogy a pedagógusok többsége nem ismeri a tüneteket, bár mennek előadásokat tartani, de napi szinten nem tudják, illetve nem is gondolnak rá, hogy egy hetedikesnél ilyen gond lehet. Ha rosszul van, elájul, elsápad, fel van pörögve. Nálunk volt olyan az egyik iskolában, hogy a negyedikes gyerek odament a másik gyerekhez, és beleszúrta a ceruzát a kezébe. És nem tudták, hogy miért tette. Ilyen esetben ki kell vizsgálni, hogy mi történt. Mert nem normális viselkedés. Ez mögött ez van-e, nem tudom, de tény, hogy én örülök annak, hogy egy ilyen fórum működik. Az én gyermekeim sportolnak, a sportolók között talán nincsen, de ki vagyunk téve a drog veszélyének.
Mint önkormányzati képviselőt, szembesítenem kell a kérdéssel. Helyi drogproblémát megoldani Kábítószerügyi Egyeztető Fórum nélkül igen nehéz, mert központilag ezt nem lehet szabályozni, viszont a KEF meg nem tud működni, ha az önkormányzat nem áll mögé, ha nem segíti, nem fogadja el, nem számoltatja el. Önöknél ez hogy működik? Az önkormányzat milyen kapcsolatban áll a Fórummal?
55
Úgy emlékszem, hogy nagyon gyakran nem számoltatta be a testület a településen lévő fórumot. Talán az egyéb teendők elvonták a figyelmét erről a tevékenységről. De hogy most itt vagyok, azt szeretném, hogy a program aktívabban működjön a településen. Tudom, hogy felállt a Fórum, mert kötelező volt ennek létrejönnie. Sokan ezt olyan fölösleges dolognak tartották. Én nem tudom, hány éves a KEF, de hosszú ideje működik.
(közbevetés) Balatonalmádiban három éve működik, a mostani kistérségi egyeztető fórum egy pályázat részeként egy éve. Füreden is van KEF.
Foglalkozott-e a média ezzel a problémával, van-e többletinformációjuk?
-TVTöbb információnk nincs azokhoz képest, mint akik most itt megszólaltak ebben a körben. Én úgy gondolom, hogy ők nap, mint nap gyerekekkel foglalkoznak, nap, mint nap emberekkel foglalkoznak, mint a polgármester úr. Tehát ők több, és testközelből való információval rendelkeznek, mint mi. A televízió fő profilja a híradó. A híradó profiljáról tudni kell, hogy eléggé távolságtartó, eléggé rövidre szabott időkeretekkel rendelkező műfaj. Tehát isten igazából nem nagyon van mód és lehetőség arra, hogy foglalkozzunk egy-egy esettel, annak bemutatásával, vagy esetleg ilyen módon részt vegyünk a megelőzésben. Azt tudjuk tenni, amit meg is teszünk többször, hogy ott voltunk a KEF alakulásánál, beszámoltunk az első ülésekről. Ezekben az adásokban megpróbáltuk felhívni elsősorban a szülők figyelmét, mivel a nézőink nem a fiatal korosztályából kerülnek ki, hanem a szülők közül. Tehát elsősorban megpróbáltuk a szülők figyelmét felhívni arra, hogy a probléma igen is itt van, és oda kell figyelni. Hogy más egyéb preventív úton módon hozzá tudunk-e járulni, várjuk, hogy mi lesz ennek a KEF-nek a jövője, és mi lesz ebben az ügyben a médiában. És várjuk, hogy esetlegesen milyen eredményeket fog tudni felmutatni akár ez a mostani fókusz csoport is. Csatlakozom az előttem szólókhoz. Az biztos, hogy itt van a kistérségben a drog, és azt gondolom, hogy mindenképpen probléma, hogy itt vannak azok az illegális szerek. Én a legnagyobb problémát a legális szerekben látom. Az alkohol, a dohányzás, a gyógyszerek.
Most csak annyit szeretnék megkérdezni, hogy ha a televízió maga szerepet vállalna abban a munkában, hogy ismereteket adjon át, hisz azt látjuk, hogy elképesztően alacsony a szülőknek, pedagógusoknak az ismerete a témával kapcsolatban. Ebben a munkában tudna-e nagyobb részt vállalni, vagy részt vállalna-e egyáltalán a közösségi televízió?
Én azt gondolom, hogy természetesen. Második körben ez már egyeztetés kérdése, hogy konkrétan milyen módon tudnánk segíteni.
Az Önkormányzat támogatja a televízió működését? Ha az önkormányzat támogatja a TV-t, akkor az segítséget jelenthet ,hogy a közösségi televízió szerepet vállaljon a felvilágosításban.
56
-PolgármesterMinden évben kötünk egy együttműködési megállapodást a televízióval. Éppen most számolt be az ügyvezető, illetve a producer a működésről. Nyilván egy keret a rendelkezésükre áll. A műsor szerkesztésébe nem szólunk bele, teljesen önállóan végzik a munkájukat. Az elmúlt húsz évben nem volt rá példa, hogy befolyásoltuk volna a helyi sajtóorgánumot. Mi támogatjuk az Öböl Televíziót. Ha foglalkoznának a drogprevencióval, én örülnék neki. Ezt őszintén mondom. Ha erre van plusz forrás, akkor ezt meg lehet csinálni. A munkatársak felkészültek, a technikai háttér megvan hozzá. De ez pénzről szól, nem másról. Lehet, hogy nagyon-nagyon csúnyán beszélek én, de ez sajnos pénzkérdés. Nyilván ha volna ilyen konferencia, arról tudósíthat, de mindenképpen a híradón belül egy szeglet lesz csak. Ha valaki ad erre, egy alapítvány, vagy bármelyik kormányzati szerv, VMK Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Balatonfüredi-Balatonalmádi-Tapolcai-Sümegi Kistérségi Népegészségügyi Intézete, vagy bárki szán rá pénzt, leforgatják, leadják, sőt még DVD-n is kiadják. Ha van forrás rá. -TVSzerkesztőként pénzügyekről nem szívesen nyilatkozom, meg nem is vagyok rá felhatalmazva, de igen, ez pénzkérdés. -PolgármesterAnnyit mindenképpen megígérek, hogy holnap lesz egy kistérségi ülés és az Öböl televíziónak a beszámolója napirendi pont lesz. Annyit mindenképpen fel fogok vetni, hogy ehhez a kistérség keressen forrást. A kistérségi tanácsnak van költségvetése - minden település hozzájárul a köztévé működéséhez - ebből próbáljunk meg forrást találni. Talán ez előbbre viheti a gondolkodást. Meg kell tudni, hogy vannak-e olyan pályázati források, vagy központi források, melyekből erre is le lehet pénzt hívni.
-Kéttannyelvű GimnáziumAz emberek azt gondolják, hogy gimnáziumban ilyen probléma nincsen. De ez a probléma ugyanúgy jelen van, mint bármelyik más általános, vagy középiskolában. Csak lehet, hogy a mi gyerekeink kicsit intelligensebben mondják el ezeket a dolgokat. Annyit tudni kell, hogy egy általános iskolából – én a kollégiumról tudnék beszélni -, sokféle gyerek kerül be. Amit a kollégistákról el tudok mondani, az a bejárósokra is igaz, csak ők nincsenek annyira szem előtt, mert azt, hogy hétvégén este mit csinálnak, számunkra nem mindig derül ki. A kollégiumban az elsősök között közel 40%-ban aktív dohányos. A törvény tiltja, hogy dohányozzanak a kollégiumban, de oldja meg valaki, hogy ne dohányozzanak a kollégiumban. Ha a szülő tud róla, akkor vagy azzal jön, hogy hoz egy papírt, hogy ő ezt engedi, és tudja. A családi háttér hát…, nagyon minimális helyen van jó családi háttér. Nagyon sok stressz éri a gyereket, és a rossz családi háttér megviseli. Ezek után az alkoholfogyasztás is elég rendszeres. A diszkóban, hogy mi történik, azt senkinek nem kell ragozni, de hétközben is eléggé jellemző a rendszeres alkoholfogyasztás. És ez még csak a dohányzás, és alkoholfogyasztás. Amit én ugyanolyan súlyosnak tartok. Mert ha valaki dohányzik, akkor egy füves cigit is hamar el fog szívni. A vizipipát állandóan használják, mi tiltjuk, de állandóan próbálkoznak. Rengeteg továbbképzésen voltam, de én nem dohányzom, így nem tudom megállapítani, hogy cigit szív-e, vagy valami mást. Nyilván a diákok mesélnek, hallanak is róla biológia órán. Nem kérdés, hogy most is van, illetve az ember azért lát tüneteket, hogy valami nagyon nem stimmel a gyerekkel. A szülő nem akarja elhinni, hogy az ő gyereke bármit is használ. Nyilván az az első, hogy tagadnak. Azt gondolom, hogy nálunk a füves cigi biztosan van, illetve a tabletták, serkentők. Ami keményebb drog, azt nehezen tudom elképzelni, mert akkor nem bírná az iskolát. Az egy idő után kiderülne. Egy ilyen esetünk volt már, aki füves cigi miatt nyáron Amsterdamban kötött ki, aztán szeptemberben drogelvonón kezdte az iskolát. De más ilyen nincs. Mit teszünk ez ellen? A védőnő, a drogambulancia, a rendőrség, már nem tudom ki, állandóan bombáz bennünket előadással, ami a gyerekeknek már a könyökükön jön ki. Már totál elegük van belőle, hogy tízszer kell meghallgatni. A tanároktól nyilván nehezen fogadnak el bármit, mert az is már unalmas. Még ha kortárs, aki tapasztalta, aki benne volt és csinálta, attól esetleg elfogad jó tanácsot. De nehéz a tévé, az internettel, vagy a haverokkal szemben bármi elrettentőt mondani. Ami a tévéből ránk zúdul, az tragikus. Ami a
57
családi háttérben, vagy a társadalomban van, pedagógusként olyan mintha rázuhanna a gyerekre, és tehetetlenek vagyunk ezzel szemben. Nem tudjuk ezt megakadályozni. Ez nagyon kemény dolog.
-Györgyi Dénes Általános IskolaMi elég kiváltságos helyzetben vagyunk, azért merem mondani, hogy kevés van, mert az átlagtól eltérően nagyon szoros napi kapcsolatban vagyok a gyerekekkel. Azt szokták mondani – nem keresek más kifejezést – jól szituált környezetből jönnek a gyerekek. Legalábbis nevelési szempontból, nagyon könnyű dolgunk van viszonylag velük. Ahhoz képest, amit ma Magyarországon hallani, nekünk a fegyelmi problémáknak csak töredéke van meg. Lehet őket jól hajtani, és mivel el vannak foglalva rettenetesen, ismerjük a mindennapjaikat, ezért mondom azt, hogy ilyen szempontból nem igazán van jelen ez a jelenség nálunk. Az elmondható, hogy hetedik, nyolcadik fele azért változik a dolog, tehát kialakul egyfajta nagykamaszos jelleg. Ugye középiskola fele fordulnak, és a nyolcadikosoknál az azért inkább már érzékelhető, hogy kapcsolatba kerülnek elsősorban az alkohollal. Érzékeljük, hogy amíg ezelőtt 15-20 évvel a nyolcadikosok cigarettáztak elsősorban, ma nálunk nem jellemző a cigaretta. Én is ötödik éve nem dohányzom, kilométerekről megérzem, ha valaki rágyújt. Tehát a cigarettázás nem probléma, a kábítószerrel gyakorlatilag nem találkoztunk, viszont az látszik, hogy a nyolcadikosok már rendeznek maguknak olyan bulit, ahol a szülők nincsenek ott, teljesen természetes, hogy ott isznak. Én az italt látom ilyen szempontból veszélyesnek, és az durva, hogy a rövidital. Egyszerűen nem az, hogy sörözgetnek, vagy borozgatnak, hanem a whisky, és azok, amelyek azért ütősebbek. Érdekes jelenségnek tartom, hogy a lányok nem hogy felzárkóztak, a lányok megelőzik a fiúkat. Hamarabb benyomnak, és hogy ott mik történnek, hát igen azért erről hallomásból lehet tudni, ami azért veszélyes, ahogy én gondolom, mert már megalázó szituációkba keverednek a kislányok, és ez már a kínosabbik rész. Megelőzésről én most akkor nem nagyon beszélnék. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy ez nekünk nem igazán probléma, az sem igaz, hogy a jól szituált háttér ellenére unatkozó gyerekek lennének, akik ugye tipikusan ezzel múlatják az időt. Ez még nálunk nem jellemző. Elég jól el tudjuk őket foglalni, meg hajtjuk őket. Hál istennek a szülők zömével is napi olyan jó kapcsolatban vagyunk, hogy nagyon jó az információcsere. De nem azt akarom mondani, hogy nincs olyan, amiről mi nem tudunk.
Köszönöm, most le kellene zárni ezt a kört, de sokmindenről szó esett, remélem ezt majd sikerül írásban is rögzítenünk, de tulajdonképpen arra a kérdésre, hogy látják-e mi a probléma, mondhatom e-azt - és önöknek el kell fogadni, hogy azt írom a jegyzőkönyvbe -, hogy van kábítószer probléma, de igazából nem látható, nem tapasztalható, nem érzékelhető. Hírekből, hallomásokból van róla tudomásuk, és az egyes számú közellenség pedig az alkohol, és a dohányzás a mai fiatalok körében. Ezt el lehet fogadni ebben a formában?
Igen.
(közbevetések) Én egy javaslatot tennék, hogy szerintem, amiről itt egyikünk sem beszélt, az az energiaital. Jelen van az iskolában. A múltkor például végignéztem, hogy mi van benne, és az egyikben az van, hogy 4% alkoholt tartalmaz. Olyan gyerek is van nálunk, aki negyedik osztályos, és azzal jön reggel, hogy közel van hozzájuk egy kis bolt, otthonról eljön, zsebpénze van, és két-három energiaitalt hoz magával. Tehát tulajdonképpen azt gondoljuk, hogy nincs benne alkohol, a legtöbb ember nem ismeri, hogy mi az összetétele, és így óvatosan beszivárog a gyerekeknek a szervezetébe. Ez nagyon feldobja a gyerekeket. Van olyan, hogy három-négy energiaitalt megisznak. Az a baj, hogy egymást „majmolják”.
58
Ez egyre jobban elterjedt, a sportolóknál is.
Rá van írva, hogy 4% alkohol, de végül is issza. A múltkor az egyik kislány vette, mert mondja, hogy nagyon szereti a bodza szörpöt, vagy bodza üdítőt, vagy ilyesmit. Azt mondja, a boltban nem volt másféle, és ezen volt csak hogy bodza. Megkóstolta, ízlett neki. Az osztályban volt egyébként. És akkor mondja nekem, hogy nem akarom megkóstolni? Mondom, egyáltalán, mi van benne? Nézzük meg. És akkor voltam megdöbbenve, hogy az volt ráírva, hogy 4% alkoholt tartalmaz. Egyébként nem nagyon szoktam nézni. És, nap, mint nap ezt isszák.
És csak azt tudtam, hogy a koffein tartalma igen magas….
Igen, igen. Nem tudom, hogy mi a neve, mert azt nem néztem, de az biztos, hogy ilyen bodza-ízesítésű valami volt.
Azt tudom, hogy tizenhat éves korban az energiaitallal szokták inni a rövideket, mert aztán jobban hat.
Ezzel együtt maradhat a lezáró megfogalmazás.
A következőkben a prevencióról, a megelőzésről beszélnénk. Fontos lenne tudnunk, konkrétan mi történik az iskolákban, illetve az iskolán kívül? Van-e olyan színtér, ahol elképzelhetőnek tartják – kicsit előre vetíteném a végleges stratégia elkészítését -, hogy többet lehetne tenni? Hasznosabban, eredményesebben lehetne tenni azért, hogy ne legyenek legális és illegális szerhasználók, kedély-, és tudatmódosítószer fogyasztók. Vajon milyen módon tudják elkezdeni az ideális megelőzést? Mi ennek a színtere, hol mit kellene csinálni?
Általános iskolás gyerekeknek valami olyan rendszeres elfoglaltságot kellene biztosítani, mint a sport, a zene, mely folyamatos kötöttséget, és egy olyan társaságot ad, ahova tartozhat. A szülőnek a felelőssége, hogy ő találjon egy helyet, ahol a gyerek hasznosan eltöltheti az idejét Ez a középiskolában már késő.
Ez most gyakorlatilag mit jelent? Vannak sportolási lehetőségek, vagy nincsenek egyesületek, nincsenek szabadidős sport-lehetőségek?
De igen vannak, csak ennek egy kicsikét ellene dolgozik, hogy mi a trend. Leül a gyerek a gép elé. Hol éli meg a közösséget? A virtuális közösségben. Ahol ő egyedül ül a gépével szemben, és a web kamerával szemben. A keze ügyében van mindenféle chips, és mindenféle dolog, amivel kényszeresen elfoglalja magát. Az igazi közösségi élményt a szülők sem sugallják, hogy erre szükség lenne. A szülő azt mondja, hogy küzdjél, vedd el, mert ez jár neked, mert ezt megfizettük, mert ehhez már jogod van. Kvázi szolgáld ki magad a közösség asztaláról, a repedésről nem lehet hallani. Egy kicsikét „kidobtuk a gyereket a fürdővízzel”. A közösséget, mint olyat ugye, az „átkosban” jóllehet, túl lett a dolog akkor magyarázva, meg nyilván valóan egy rossz irányba ment el, de a közösségnek az ilyen módon való hasznosságával a szülők nincsenek tisztában. Én a szülőket gondolom kulcskérdésnek, mert a szülőknek a felelőssége – akár tetszik, akár nem – akárhonnét is nézzük, hogy észrevegye a gyerekén, hogy a gyereknek akármilyenfajta mentális hiánya van. Tehát ezek valamifajta pótlékok. Normális esetben nincs az embernek arra
59
indítéka, hogy igyon. Én csak akkor iszom egy whisky-t este, ha valami bajom van. Ha nyolc hülyével volt dolgom, vagy ha azt mondom, hogy itt a vég. Tehát, a pszichés teherbírásomnak vége van, és akkor kész, ezzel oldom. Mert ezt ismerjük, hogy van. Mert, ugye ordítani nem akarok a feleségemmel, mert nem érdemli meg. Szerencsétlen, nem tehet róla, mi történt. Na most ott vannak ezek a gyerekek. Ezek megkapnak anyagilag mindent, csak ezt a fajta személyes törődést nem. És én nem azt sírom vissza, amit gyerekkoromban, mert én áldott jó gyerek voltam. Mert rólam mindent tudtak apámék, nem megalázó szinten voltam nekik kiszolgáltatva ilyen szempontból. De most, ezek a gyerekek látszik, hogy elég korán külön életüket kezdik élni. A maguk kis közösségével, amibe a szülőknek bizony elég kicsi a belelátása. Belátva, hogy mi magunk is így vagyunk a nagyobb gyermekeinkkel. Nem is igazán értve, hogy ott mi történik. Én azt gondolom, hogy a prevenciónak az egyik kulcskérdése az lehet, hogy a szülőket azzal kéne kicsit szembesítenünk, hogy vigyázat, valami olyan történik körülöttük, velük, meg a saját gyerekükkel, ami mellett ott állnak, csak nem veszik észre. Vagy nem akarják észrevenni, hogy történik valami. A gyerek magára marad, nincsen hova elmennie, a szülők nem segítik akár a sportolást, vagy más elfoglaltságot keresni. Ehelyett a szülők valójában azt teszik, hogy kihajtanak maguknak és megkapnak mindent, és mindent megkap a gyerek is, vagyis pont a rossz irányba megy el a dolog. Nincs összefüggés az otthoni jutalmazás, és a teljesítmény között, mert ilyenek már elvétve vannak, vagy vadabb, hogy ilyenek csak akkor lesznek, ha hány ötöse van, de ezek úgysem működnek sosem. És így persze, borult az a viszony, ami a szülő, és a gyerek között van. Aztán csak a csoda segít, hogy mennyire csúszik el, illetve, hogy mennyire nem, hogy milyen közösségbe kerül, vagy nem.
Gondolom, nem kell önöket megszavaztatni, hogy egyet értsenek: a szülőkkel szembeni várakozást, vagy elvárást növelni kellene. Valahogy operatívvá kellene válnunk ehhez. Ez milyen módon történjen? Mit tudna ezért tenni, milyen tanácsot tudnak adni a pedagógusoknak, az iskoláknak? Milyen tanácsot tudnak adni az iskoláknak, a szülőknek, hogyan, milyen módon lehet elérni, és hathatósan befolyásolni, hogy változzon a szemléletük, meg a magatartásuk az elkövetkezőkben?
A szülők felvilágosítására fel tudnánk vállalni a Balaton Fűzfő nyári külön számát. Ez jóval az átlagos példányszám felett jelenik meg, kb. 13 ezer példányban. És azt gondolom, hogy ki lehetne használni.
Ami hiány, énszerintem, hogy a szülők, a mai szülők tájékozatlanok. Vagy nagyon sok pénzük van, és akkor azt adják, és nem törődnek semmivel, vagy nagyon lecsúszott szegények. Általában a középréteg az a teljes, normális kezelhető gyerek, ahol van egy normális családmodell. Ahol, mint te mondtad, hogy elmondja otthon, hogy képzeld el anyu, ez, meg ez történt. Tehát abból is következtetek, hogy az energiaitallal. Nálunk a sportolók már megpróbálták. Tehát hallották, hogy nagyon jó, meccs előtt, gyerünk. Sőt a szülő is mondta. És akkor behívattuk a szülőt, és az edzők leültek, és nagyon intelligensen elmagyarázták. Akkor nem egynek, hanem összehívtuk a többit. És bizony vevők voltak arra, amikor kedvesen, szájbarágóan azt mondták, hogy nem az a baj anyuka, nem azért lesz jobb játékos a gyerek, mert energiaitalt iszik, hanem edzés, edzés, edzés. És akkor tényleg nagyon bólogattak, és ez példaérték volt. Valahogy a szülőket kellene becsalogatni, és megfogni őket, szerintem. És a szülőtájékoztatás bizonyos előadások keretében, ami nem pontosan olyan címmel menne, hogy drogmegelőzés. Valami érdekfeszítő előadással, és nagyon jó előadókkal, vagy inkább megbeszélés formájában, mint egy előadás, ami unalmas. És minél kisebb közösség, annál könnyebb. Más probléma is van egy középiskolában. Ott a tizennyolc éves gyerek, más a jogi probléma. Más tizennyolc év alatt, más fölötte. Mert a tizenhat évesnek azt mondhatod, hogy tilos a dohányzás. És a huszonegy évesnek?
Azt látom, hogy a szülő megkínálja a gyerekét a cigarettából, és együtt dohányoznak az erkélyen. Megveszi neki a cigarettát.
60
Valaki tud-e hozzátenni ahhoz, hogy hogyan, milyen módon lehetne a szülőket elérni, kapcsolatba kerülni velük. Tudom, hogy nem járnak szülői értekezletre, tudom, hogy nem nagyon kötődnek az iskolához, csak akkor, ha valami konfliktus van. Tudom, hogy sokat rálőcsölnek a pedagógusokra, de a szülők irányába tudunk-e valamit tenni? Lehet-e valamit tenni?
Csak az lehet, hogy rájuk kell ijeszteni. Rájuk kell ijeszteni, most nem keresek különösebb módszert. Újságcikkekkel, akár brossurákkal, amelyek lehetőleg átlépik azt az ingerküszöböt. Mert az a probléma, hogy a gyerekek, az emberek már mindenen keresztülmentek. Volt már vállalkozó, volt már minden. Őt már nem lehet megijeszteni, neki olyat nem tudunk mutatni, amitől ő megretten. De talán, ha a saját gyerekével kapcsolatban szembesítjük ezekkel. Ha kell, akkor durván. A gyerekeknél is ezt kell csinálni. Ma már kénytelen az ember olyat csinálni, ami húsz évvel ezelőtt az eszébe nem jutott, mert át kell lépnem az ingerküszöbét, különben nem reagál arra, amit én mondani próbálok. Tehát én azt látom, hogy ezek a hagyományos elképzelt módszereink nem nagyon működnek. Még húsz évvel ezelőtt sem nagyon működtek a szülők akadémiája, úgy, mint a fogadóóra. Az jön el, akinek nem kéne, hogy eljöjjön fogadóórára. Akinek el kéne jönnie, az nem jön el. De hát azt tudjuk, hogy így működik. Én amióta a pályán vagyok, ez nagyjából így van. Tehát: amennyire lehet, a személyes kapcsolatokat kihasználni, utána menni. Ha tetszik, ha nem, másként nem fog menni, mint hogy elmegyünk hozzájuk, és akkor magunk is megrettenünk, hogy ez a kisgyerek innét jár iskolába. Jártunk mi úgy, idekerült hozzánk egy kisgyerek. Nem stimmeltek a dolgok, bajok voltak. És akkor Andráshoz kimegy az osztályfőnök, meg az ifjúságvédelmisek. Meg kiment a védőnő, iskolai védőnőként egy remek asszonyka, elképesztően sokat köszönhetünk neki. Úgy jöttek vissza a kolléganőim, hogy azt mondták, hogy ők - most hagyok egy kis időt, hogy levegőt kapjanak - mindjárt elsírják magukat. Szembesültek azzal a mikroszociális környezettel, ami nekünk elképzelhetetlen volt, hogy egy szobában nyolcan, és hogy ott mi folyt. Hogy az a csoda, hogy az a gyerek, amikor bejön reggel, egyáltalán velünk ilyen kommunikációra képes. Csak így tudunk velük valamire jutni, hogy időnként megyünk a nyakukra. Nyilvánvaló, hogy segítenünk is kell nekik, mert azt nem fogják elfogadni, hogy mi odamegyünk, hogy parancsolni szeretnénk nekik, hát ilyenből elegük van. De hogyha azt érzékelik, hogy segíteni szeretnénk - persze nagyon nehéz ezeknek a csalódott, meg lecsúszott embereknek a bizalmát elnyerni - de ha valamelyest ebben tudunk előre lépni, hogy személyesen elhiszik nekünk, hogy mi segíteni szeretnénk, az lenne a legelső lépés. Mert különben, mi csinálhatunk, amit akarunk, hogyha nincs, akinek mondjuk, nem jut el odáig, semmi értelme nem lesz az egésznek. És durva, durva ingerekkel. Durván szembesíteni azzal, ami van, hadd szóljon! Amiről beszélünk itt, ugye, mindenki pontosan tudja, hogy a középiskolás korosztállyal ebben az országban mi történik. Mintha föl sem merülne, mindenki tudja, hogy a pedagógus tekintélye kulcskérdés kéne, hogy legyen, mert ő a kulcsszemély, de hát a szülő azt vitatja, hogy nekem a kompetenciám ebből a szempontból hiteles-e, vagy nem, vagy egyáltalán terjed-e addig. Ha én társadalmilag nem kapok megerősítést, hogy én az a személy vagyok, akin az ország jövője, ha tetszik, ha nem, rajtam múlik, illetve hát közvetve, hogy milyen helyzetbe hoztak engem egyáltalán, akkor nem lehet csodálkozni a pedagógusok szorongásán. Hát ez egy kicsikét összetett kérdés, de azért mégiscsak én azt hiszem, hogy amennyire elszemélytelenedett ez a világ, nem lehet megspórolni a személyességet.
Szerintem a kisebb településeken könnyebb helyzetben vagyunk. Ha közel vagyunk, ha személyes kapcsolatot van egy-egy kis közeggel, családdal, akkor tudunk segíteni. Lehet, hogy ez is pénz kérdése, hogy több szakemberre is szükség lenne.
Azt nem tudom, hogy lehet azt kezelni - kollégiumi gyerekek kapcsán-, hogy egyik gyerek jön Kistarcsáról, a másik jön Bajáról, a szülők nem itt élnek nem nálunk vannak, a gyerekek pedig itt járnak középiskolába.
61
Már általános iskolában képesnek kell lenni a helyzetet uralni, mert végül is ott kéne megfogni, ahol még indul. Középiskolában már megette a fene. Egy középiskolással baromi nehéz. Aki már egyszer rászokott a dohányzásra, annak nehéz leszokni. Tudom, harminc évig dohányoztam, csak az volt borzalmas, míg abbahagytam.
De azért ott kezdik ám! A mi gyerekeink elmentek a nyílt napokra, például. És jöttek vidáman, hogy tessék elképzelni, megkínáltak ám cigivel! És elfogadtátok? Én nem! De ott a csalogatás, tehát egy újabb közösség, egy újabb közeg, ami újabb kihívásokat jelent, Ezért foglalkoznunk kell velük, a gyerek azért kíváncsi természetű.
Visszatértünk a gyerekekhez. De azért ha nem felejtik el, arról beszéltünk, hogy a szülőket kellene elérni. És azért két apróságot szeretnék elmondani, mint egy kicsit kívülálló újságíró. Egész intézményrendszerben gondolkodunk, hogy az intézményrendszer majd.. Nem láttam a KEF-ben civil szervezetet. Most az hagyján, hogy polgárőrtől elkezdve a horgászegyesületen keresztül, ahova azok a szülők járnak. Nem láttam egyházat. Igaz, az már valamilyen szinten egy kialakult közösség, de azért mégis csak valamilyen szinten ott vannak a történelmi egyházak képviselői a településeken. Nem biztos, hogy intézményrendszerben kell gondolkodni, hogyha prevencióról van szó. Mondjuk ki, hogy igenis a civil szervezeteinket meg kell szólítani. Csak Balatonalmádiban a Sportegyesületnek 3000 tagja van. Szerintem meg kéne őket szólítani, be kellene őket vonni.
Én nem szerettem volna belekeverni, de szeptembertől társadalmi munkában polgármester vagyok egy kis településen, de civilben iskolában dolgozom. Ez a kistelepülés Lovas. Mi megszólítottuk az egyházakat. Persze könnyű egy 500 fős kistelepülésen, ahol mindenkit ismerünk, és meg tudunk szólítani. Így Lett Lovas Egyesület, lett Lovasért Egyesület, és akkor civil szervezetek, bizony, bizony becserkésztük a gyerekeket. Akiről tudtuk, hogy hittan órára jár, azt az egyházon keresztül. Most betlehemi játékot csinálunk, most ilyen műsort, olyan műsort, és azokat a középiskolás gyerekeket, akikkel probléma volt, olyan szépen kivontuk az alkoholizálásból, hogy példaértékű. A településeknek óriási szerepe van.
Elértünk odáig, amit az igazgató úr mondott, hogy a személyes kapcsolat.
A személyes kapcsolat. Pontosan, tehát nem a tanár és nem az iskola. Soha nem. A települések, és pénz kérdése, mert nem jönnek el ingyen és dalolva, de bizony ez pénz kérdése lenne.
Van olyan egyház, aki például ping-pong lehetőséget biztosít az ifjúságnak. Vallástól függetlenül.
Csak ezzel nagyon vigyázzunk, könyörgöm. Tessék már körülnézni, hogy ennek a korosztálynak mi a vonzó. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy fölállítunk két ping-pong asztalt egy barátságtalan teremben, az vonzó lesz. Nem az! Nekünk azzal kell versenyezni, amivel ők szórakoznak. Különben nincs esélyünk. Szembe kell nézni ezzel. Ez így önámítás. Értem én. Mi is ilyenekkel próbálkozunk. De mikor két településen fallabdáznak, mi azt csináljuk, hogy elmegyünk. Ami érdekes, ami kihívás. És akkor két település között ezeket a gyerekeket bevonjuk. Természetesen pénz, pénz, és tényleg megszállott emberek, tehát nagyon megszállott emberek, akik hajlandóak mindenre a cél érdekében.
62
Jó példa az egyházak próbálkozása. Ugye, az egyházak még szamaritárius küldetéstudattal rendelkező szervezetek. Tehát természetes, már csak amiatt is, hogy a hívői bázisukat építsék, hogy a fiatalokat bevonják. De nem képesek. Az, amit ők módszertanilag produkálnak, van szerencsém, és nem bántani akarom őket, félfüllel hallani, hogy kvázi hittan órán mi történik, mert van, amit nálunk tartanak. Az nem módszertan. Más a kultúra, ezt a mai gyerekek nem eszik meg. Így nem lehet jutni semmire sem. Nem is jutnak sokra az egyházak, hát látszik is. Hogy egy teljesen anakronisztikus helyzetbe belesültek, és hiába lett a rendszerváltás, nem tudtak mit kezdeni azzal az új helyzettel, ami felkínálkozott. Például nálunk is volt igény, sokkal nagyobb igény volt arra, hogy részt vegyenek ezekben a dolgokban az emberek, de szépen ellaposodott. És manapság ott tartunk, hogy kvázi a három nagy egyház minálunk inkább ilyen szektáns balhékkal foglalják el egymást, minthogy abban igazán segítenének, amiben állítólag ők ugye, nagyon tudnának. Egész egyszerűen szerintem azért, mert módszertanilag nem adekvát az, ahogy ők közelítenek a helyzethez. Nem működik. Tehát én azért a személyesség mellett a módszerkérdését is felvetném. Nem véletlen, hogy itt ragadtunk le ugye, hogy mit csináljunk. Versenyeznünk kell azokkal az ingerekkel, amelyek elviszik előlünk a fiatalokat. Ez a része szerintem az, ami a legkeservesebb.
Nagyon fontos információk, gondolatok ezek, bár igazából még nem sikerült megírni a teendőket. De most egy más dolgot kérdeznék. Kikérném a véleményüket, hogy egyenként mondják el, hogy mennyiben felkészültek. Tehát hogyha találkoznának esetleg egy szerhasználóval, akkor be tudják-e azonosítani a problémát, tudják-e, hogy kihez kell fordulni? Tudják-e melyek azok az intézmények, szervezetek, amelyek hivatalból foglalkoznak ezzel? Egyáltalán mit csinálnának, hogyha találkoznának ezzel a problémával? Bűnös, vagy nem bűnös, áldozat, vagy egyáltalán hogyan reagálnak erre az egész problémára?
Hogy felismerném-e? Nem tudom. Tulajdonképpen állandóan figyeljük a gyerekeket, és ha valami változás van a gyereknél, azt próbáljuk kinyomozni, hogy mi az ok. Nálunk sokszor a családi problémákból adódik, abból adódnak a magatartás-, és különböző gondok. Azt, hogy drogoztak-e, azt általános iskolában nem nagyon tapasztaltuk. Biztos, hogy észrevenném, ha valami ilyesmi történne.
De tudná, hogy mi a teendő?
Hát, elbeszélgetnék először a gyerekkel. Rögtön az lenne, hogy személyesen leülnénk valahova egy olyan helyre, ahol megkérdezném, hogy egyáltalán mi történt vele. Védőnőnk van, egy elég jó védőnőnk, vele felvenném rögtön a kapcsolatot. Utána a családsegítővel, illetve a szülőket is bevonnám, hogy tudnak-e róla, hogy milyen probléma van. Ha nagyon komoly a dolog, akkor komolyabb szervet is, a drogambulanciát is, ha olyan van.
És ugyanígy járna el, ha egy iskolai kiránduláson valamelyik gyerek berúgna? Ugyanez lenne, amit végigcsinálna?
Ha észrevenném, hogy berúgott, külön elbeszélgetnék vele, illetve megpróbálnám elkülöníteni a többiektől ezt a gyereket először is. Ha tudnám, vagy érezném, hogy van valami hajlam, hogy esetleg behozna valami innivalót. De először megpróbálnám ezt megakadályozni, hogy ez megtörténjen.
Ezt hogy valósítod meg?
63
Hát nem tudom, volt már rá példa egy osztály, mielőtt felszálltak a buszra, mindegyiknek a táskáját kipakoltattam. És állandóan figyeltük őket a buszon.
Nálunk előfordult, hogy a pálinkát a lányok cuccába rakták.
A felismerés pupillából, remegés, deviáns viselkedés. Mondjuk én láttam már ilyet. Nem a mi iskolánkban, külföldön volt módom látni sajnos. Ugye ott, másabb a környezet. Lehet, hogy én felismerném. Felvenném a kapcsolatot a drogambulanciával, védőnővel, szülővel, abban a pillanatban. A részegnél, ha olyan részeg lenne, vagy ittas, akkor nyilván orvoshoz vinném. Ha olyan állapotba kerülne, akkor elsősegélynyújtás. Volt már olyan, hogy valaki annyit ivott, hogy tényleg alig tudták az életét megmenteni az egyik településen. Orvoshoz menni, és utána a szülőkkel beszélni.
Bocsánat, annyi tartozik, ide, hogy kibontsam a kérdést, hogy kaptak-e olyan továbbképzést, vagy Önök foglalkoztok-e szakirodalommal, ami kifejezetten addiktológiai témájú?
Én elvégeztem egy tanfolyamot, amikor ifjúságvédelmis lettem, tehát ott azért egy kicsit betekintőbben foglalkoztunk a dologgal. Másoddiplomáztam, azért az nekem nagyon jó volt. Megnyugvásképpen is nagyon jó volt. Hogy jaj de jó, hogy ezt megcsináltam. Tehát egész más a kapcsolatom most a gyerekekkel, mint tíz évvel ezelőtt. Tehát sokkal, de sokkal jobb kapcsolatom van.
Egy konkrétumot had mondjak. Például az egyik koordinátorunk, aki pedagógusoknak tart ilyen képzést. Tehát ilyesmire gondolok, hogy delegáció, vagy iskola-csere szervezés, vagy pedagógus továbbképzések. Tehát ezek a hasznos elemek
Képzést kapunk, ugye, mert van rá lehetőség, hogy elmenjünk ide-oda, de azért nekem mindig van egy fenntartásom is. A veszprémi drogambulanciáról évekkel ezelőtt, amikor az VMK Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Balatonfüredi-Balatonalmádi-Tapolcai-Sümegi Kistérségi Népegészségügyi Intézete szervezett egy ilyen iskola programot, drogról szóló előadás is, akkor én megkaptam a drogambulanciától azt, hogy és használt-e már drogot. Mondtam, hogy nem. Akkor te, hogy vagy hiteles? Ezt a gyerekek szokták mondani.
Én a drogambulanciától is megkaptam. Én úgy érzem, hogy hiteles vagyok. A gyerekeknek el kell azt is mondani a kábítószer használattal kapcsolatban, hogy miért használják, hogy tudatmódosító hatása van. És ha én ezt nem mondom el, akkor nem mondok igazat. De azt fontos megtalálni, hogy ne azért kezdjen el egy gyerek drogozni, mert én drogos előadásokat tartok. Nagyon figyelnem kell arra, hogy nehogy én adjam meg azt a lökést a gyereknek, és ahogy elmondtad te is, hogy a gimnáziumban a gyerekeknek már elegük van az előadásból, igen, biztos, hogy kell más módszert is kitalálni. Persze, én tudom, hogy a dohányzásnál a gyerekekre mekkora hatással van egy dohányzó. Kell az előadásmódjáról is képzés.
64
Hát igen, ennek megvan a szakirodalma, hogyan, milyen módon lehet eredményes beavatkozást végezni. A legfontosabb, kérdés az, hogy eltaláljuk a gyerekek, egy adott tanulócsoporthoz viszonyítva. Az ő gondolatait, ismereteit, attitűdjeit hogyan kell megválogatni a módszert, nehogy az legyen a vége, hogy mindenki utálja. Van nagyon sok lehetőség azért a képzésre, mert a veszprémi drogambulancia minden évben szervez a veszprémi székhellyel, megyén belül, és országosan is. Nagyon sok rendezvény van, amire el tudunk jutni, és ezáltal megkapjuk az információt.
Gyerekekkel momentán nincs kapcsolatom, viszont Budapesten a házunk kapujában már a hetvenes években árulták a kábítószert. A közvetlen baráti körömből is sokan meghaltak, úgyhogy láttam eleget.
Az ismeretek elegendőek?
Azt nem mondanám. Annyit zárójelben, hogy a veszprémi főiskola szociális munkás szakán vagyok utolsó éves. Nem biztos, hogy meg tudnám állapítani, hogy hol az a határ, most mi történik. Szociális munkásként volt, van ilyen jellegű képzésünk, ahol elmondják szépen a tüneteket. De… találkozni találkoztam már olyan kortársammal, aki füves cigaretta hatására úgy nézett ki, ahogy kinézett. De nem biztos, hogy meg tudnám különböztetni más egyéb betegségtől, alkoholos állapottól.
Nem csak arra gondoltam az ismereteket tekintve, hogy beazonosítani a szerhasználót, hogy ez evett, vagy nem evett, vagy szívott, vagy nyomott-e valamit. Hanem hogy a hátterét látni, hogy milyen szituáció, milyen társadalmi, gazdasági környezet, mennyi a család felelőssége, mitől van a gyereknek valami egyensúlyi problémája a világban. Tehát hogy ilyen mélységig vannak-e ismereteik. Pedagógusnak automatice van.
Én nem tudom. Ha a családi dolgokat nézzük, egy osztályfőnök heti kétszer találkozik az osztályával órán, sokminden kiderül, biztos. Amikor kimennek a kollégiumból, mintha két különböző ember lenne. A pedagógusnak rengeteg órája van, nincs ideje, alig találkozik a saját diákjaival, és a szintér kevés. Ha probléma van a szülőt is azonnal szoktuk hívni. Ha bármi probléma adódik az ifjúságvédelmisekkel, illetve az iskola védőnőjével mindig megbeszéljük a problémákat. A szülőkkel próbálunk szoros kapcsolatban lenni, amennyire ez lehetséges középiskolás korban.
Nagyon örülök neki, mert tulajdonképpen erre megy ki a játék, hogy nem említette a rendőrséget. Azért nagyonnagyon megváltozott általában a közmegítélése ennek a ügynek. Évekkel ezelőtt gyakorlatilag 100%-os volt, mindenki a rendőrséggel kezdte, most már hál’ istennek nem jellemző.
A rendőrséggel évek óta jó a kapcsolatunk. Jönnek előadást is tartani, de nem csak erről van szó, hanem figyelnek rájuk. Ha bármi olyat tapasztalnak, ami negatív, ami érinti a gyerekeinket, akkor rögtön szólnak. Ami nem hivatalos út nyilván, de abszolút segítő szándékkal. Több olyan ügyet sikerült így lerendezni, ami nem lett rendőrségi ügy, viszont pozitív irányba változott a gyerek. Ez lehet, hogy azért van, mert kisváros, személyes kapcsolatok vannak. Volt komoly lopás a kollégiumban. Azóta rendszeresen bejárnak a rendőrök, csak úgy tesznek egy kört, beszélgetnek egy kicsit a gyerekekkel, és azért ez hatásos. Ez jól is tudhat elsülni.
65
Tudom jól, hogy önöknek nincs igazából teljes képük a kezelő-ellátó rendszer egyes elemeiről, hiszen mindannyian az oktatásügyben dolgoznak, Kistérségi Népegészségügyi Intézetében, meg a médiában, pedig hát erről is kellene beszélnünk. Látnak-e olyan hiányosságokat, amire nincsen intézmény, szervezet. Nincsen olyan hivatott intézmény, akár önkormányzati, akár állami, akár civil szférában, hogy ha végignéznénk a kezelés-ellátást, az önök érzése szerint szükség lenne? Pszichológus kellene minden iskolába.
Ez nagyon jó. Szociális munkást például szabad javasolnom?
Nem, nem.
Nem.
Tehát pszichológusra van szükségük.
Nevelési tanácsadó minden körzetben van. Nem mindenre alkalmas a pedagógus. Külön szakma, illetve bizonyos esetekben nagyon jó, ha valaki más foglalkozik a gyerekkel. Nem mindent szeretnek nekünk elmondani. Nincs rá kapacitás. Semmit nem kapunk az önkormányzattól, annyi más probléma van, hogy nem tudják ezt ellátni. És a mi tapasztalatunk az, hogy a gyerekek körében és a szülők is egyre jobban elfogadják a pszichológust.
Nem érzik, hogy egy limitet valahol meg kellene húzni?
Ne sodródjon kilátástalan konfliktusba a nevelő, ne sodródjon túl egy határon, mert nem is tudja, hogy mi történik. És közben neki az osztályával kell haladni. Adódik egy konfliktushelyzet, jó nem kitérni a dolog elől. De akkor azt mondani, hogy édes fiam, ott a Marika néni, menj, beszéljétek meg.
Vagy egy nagy iskola Győr megyében, ahol – elfelejtettem a nevét milyen óra -, pontosan ez volt, hogy nem bírta, odament a pszichológus.
És nagyon klasszul foglalkoznak azokkal alternatív órán.
Erre nekünk nincs időnk. Mert volt olyan fejlesztő pedagógusom, hál istennek, aki ilyen szempontból egészen jól kiképzett, aki nagyon sokat segített alsósoknál, meg ezeknél a hirtelen cirkuszos ügyekben. Nagyon jó. Ez végre valami olyan dolog, ami hosszú idő óta végre effektív segítséget jelent. Ha ezt lehetne, jó lenne.
66
Utolsó éves szociális munkás hallgató vagyok. Én úgy gondolom, hogy egy jól képzett szociális munkás az nagyon sok mindenben tud segíteni. De ahol már az igazgató úréknak szükségük van segítségre, az már nem a szociális munkás kompetenciája. Oda már szakember kell. Szociális munkás és szakember. Tehát ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit. De oda már pszichológus kell.
A súlyos esetekhez.
Igen. Ami nem súlyos, azt meg tudják oldani a szociális munkások, pedagógusok, legalábbis szerintem.
Rövid az időnk, így csak kérem igennel, vagy nemmel válaszoljanak, hogy ugye már régóta megy a vita, hogy legyen-e az iskolákban egészségnevelés, vagy sem. Az összes évfolyamon, minden osztályban legalább heti egy alkalommal. Támogatnák ezt?
De ki tartaná?
Képzett pedagógus, vagy külső szakember. Aki egészségnevelésben járatos.
Akkor igen.
El kell készülni a helyi stratégiának, nyilván úgy, hogy az ebben dolgozó szakemberekkel is konzultálni kell. Mi az, ha egy kicsit átgondolják, és látják ezt a problémát, amit javasolnának a stratégiába? Mi az, amit javasolnának a KEFnek? Konkrét célok megfogalmazását várnám.
Nekem nagyon szimpatikus, hogy a civil szervezetekkel jobban felvenni a kapcsolatot. Az mozgat meg hatalmas tömegeket mindenhol. És minden civil szervezettel. Ennek kulcsszerepe van.
Ez is nagyon fontos dolog, de szó volt arról, hogy a szülőket valami úton-módon fel kellene világosítani hogy tudatosan bánjanak a gyerekeikkel. Született egy javaslat, hogy esetleg a hírlap nyári számával.
Az almádi lapban, aminek én vagyok a főszerkesztője, két oldalt tudunk erre biztosítani, ha kapunk hozzá anyagot, ha nem is egy külön számmal. 3400 példányban gyakorlatilag eljut minden háztartásba, és olvassák a helyiek.
Szerintem nyáron lenne nagyon-nagyon nagy feladat a gyerekeknek a lekötése. Ne felejtsük el, szeptembertől június közepéig szem előtt vannak. De van két és fél hónap, amikor a szülők reggeltől estig dolgoznak, mert ugye a Balaton parton ilyenkor van munka. És akkor tényleg azt csinál a gyerek, amit akar.
67
Legyen az iskolákban nyári foglalkoztatás, vagy legyenek nyári táborok?
Nem biztos, hogy az iskolában gondolnám. Még felnőttek sem a munkahelyükön töltik a szabadságukat. Van ahol szerveznek napközis tábort az iskolában, de nem tartom jónak.
Nálunk van futball-pálya, és nem csak azok jöhetnek be, akik abba az iskolába járnak, hanem a környéken lakó gyerekek is. Egy aszfaltos rész, ahol zárt körülmények között játszhatnak, feltéve, ha nem teszik tönkre. Elég sokszor előfordult, hogy bejönnek olyanok is, akik nem oda valók.
Az a jó, ha tematikus táborok működnek. Például, nyelvi, igen. Sportolós, rajzolós, lovas táborok. Úgy kéne kitalálni, hogy ami nem kerül túl sokba, de mégiscsak megfogja a gyereket.
Ez itt is lehet, mert a ház fogadóképes, felajánlották, hogy nyáron itt lehet programot szervezni. Tartottunk is, van erre precedens. Igen, mert a nyári napközi egy szükséges rossz a gyereknek.
Csak akkor fog működni, ha valamelyest vonzó lesz. Ugyanis a gyerek bármit hazudik otthon, mert a szülő ugye nem fogja azt ellenőrizni, hogy a gyereknek ez miért nem jó. Ha nem tudjuk vele megetetni, hogy gyere csak, jó lesz ez, akkor nem fog működni. Az a baj, hogy versenyeznünk kell egy csomó olyan dologban, elnyerni a kegyeiket, mert nem megy másképp. És erre szoktam azt mondani, hogy ha azt mondjuk, hogy okosabbak vagyunk, mint a szülők, meg a gyerekek, akkor járjunk túl az eszükön, a jobb érdekében. Be kellene bizonyítanunk, hogy okosabbak vagyunk. Baromi nehéz.
További ötlet, valami konkrétum?
Én azt látom, hogy roppant módon visszaszorult az iskolait táborok szervezése. Azért, mert elég drágák. Ugye, voltak ezek a hagyományos úgymond úttörő táborok, nem azt sírom én vissza, de ezek nagyon jók voltak. Elmentünk mi is Szlovákiába, ugye volt cserekapcsolatunk, és elmentünk egy hétre a gyerekekkel. És ott lehetett igazán jól megismerni a gyereket. Az, aki engem látott pizsamában fogat mosni, mert a gyerek mellettem mosott fogat, azzal a gyerekkel én nyolc évig egyenesben voltam. Az a fajta nexusom alakult ki vele, amit máshol nem tudok jól kialakítani. Ezek ellaposodtak, mert egész egyszerűen annyiba kerülnek ma már, hogy nem tudják az emberek egész egyszerűen megfizetni. Tehát, ha a fenntartó, és a városok valamire áldozni akarnak, ez például olyan, hogy lehessen azt mondani, hogy kerül ez a tábor 40 ezer forintba, de 20 ezer forintért, vagy pedig egy bizonyos szociális helyzet alatt 10 ezer forintért igénybe lehet venni. És akkor jönnek, mert amúgy nem jönnek. Mi elég jól állunk, de mi sem engedhetjük meg magunknak két gyerekkel. Pedig ennek meg van a módszertani kultúrája. Olyan programokat tudtunk csinálni, hogy ma is meghatódottan emlékezünk rá. Akik ott voltak anno, élvezték, emlegetik. Ők élményeket kaptak, és akkor kötődnek valakihez. Sajnos ehhez pénz kell. Az iskolák nem tudják ezt így támogatni. De ez lenne egy hét, ami élményt ad nekik, arról nem is beszélve, hogy adna egy olyan mintát, hogy rákapna a túrázásra, vagy erre, vagy arra. De ha nem ad nekik semmit, akkor tényleg nincs értelme.
Letelt a másfél óra. Még sokmindenről nem beszéltünk, de most ennyire volt időnk. Köszönöm mindenkinek a részvételt, viszontlátásra!
68
II. Fókuszcsoport Jegyzőkönyv A felvétel helyszíne: Balatonalmádi
A felvétel időpontja: 2010. december 9. 13h-16h
Részvevők: • rendőrség (városi RK, megyei RFK) képviselői • szociális ellátás intézményei • szenvedélybetegek kezelő-ellátó intézményei (a résztvevők listáját a mellékelt jelenléti ív tartalmazza)
A fókuszcsoportos megbeszélés bevezető részében a csoportvezetők ismertették a találkozó célját, témakörét. Az alábbiakban a megbeszélésen elhangzott célzott kérdéseket és az arra adott válaszokat ismertetjük. ( A kérdésekre adott válaszoknál csak a válaszadók intézményi hátterét tüntetjük fel).
Milyen mértékben találkoznak magával a drogproblémával, találkoztak-e már szerhasználóval és az intézmény, ahol dolgoznak, ott van-e koncepció, tudás arra vonatkozóan, mit tegyenek, ha észlelik a problémát? Kell-e ezzel foglalkozni, van-e ennek jelentősége?
Nevelési Tanácsadó Mi 3-18 év közötti gyerekkel foglakozunk. Az elmúlt években nem találkoztunk drogproblémával. Prevenciós tanácsadást tartunk, azt ajánljuk is a nálunk megjelenteknek. Ezzel a Magyar- Angol Tannyelvű Gimnázium élt is Balatonalmádiban, de a fő profil személyes tanácsadás.
Horgony Egyesület Pszichiátriai betegekkel foglalkozunk, nincs közvetlen kapcsolatunk a szenvedélybetegekkel, de közvetetten előfordult, hogy a pszichés panaszok mögött szerhasználat is volt. Tevékenységünk alapvetően reintegrációs programokat jelent, készségfejlesztés, közösségi életbe való visszakapcsolódás kiépítése.
Balatonalmádi RK. Bűnmegelőzési területen dolgozom. Közvetlenül nem találkozom drogügyekkel, nem az osztály feladata. Áldozatvédelmi referensként is dolgozom, ebben a szerepkörben találkozhatnék szerhasználó fiatallal, de az elterelést választó fiatalok az ellátó intézményhez kerülnek, így összességében nem találkozom velük- a bűnügyi statisztikákban persze igen.
69
Családsegítő Szipus, ill. marihuana-használó fiatalokról van tudomásunk, de ezek alapvetően jelzés által jutnak el hozzánk (pl. Rendőrség). Itt Almádiban nem nagy számban jelennek meg, de a látencia nagy lehet. Így a jelzési kötelezettségből fakadóan gyermekjóléti ügyek lesznek, 18 év felett is – ha még tanul a fiatal.
Drogambulancia Nálunk természetesen megjelennek a szerhasználók évente 200-300 fő a létszám. Vannak Almádiból is kliensek, de ezt most nem tudom számszerűsíteni.
Megyei RFK. Bűnmegelőzési területen dolgozom. Eljárásokból vannak információink a droghasználatra vonatkozóan.
Mi a legsúlyosabb probléma a megítélésük szerint a saját területükre vonatkozóan, ill. melyek lennének a legfontosabb teendők?
Nevelési Tanácsadó Amiben mi tudunk segíteni, az a megelőző, felvilágosító tanácsadás. Ezt a területet kellene erősíteni.
Utaltak rá, hogy minden iskolában jó lenne iskolapszichológust alkalmazni.
Igen, ez fontos lenne, nagy szükség lenne rájuk, de elsősorban anyagi hiányok miatt nem látom ennek esélyét. Nekem a múlt évben itt Veszprém megyében egy fél szezont sikerült iskolapszichológusként dolgoznom. Az egy református iskola volt, és valahonnan találtak erre forrást.
Horgony Egyesület Én is a prevenciós vonalat erősíteném. Nálunk elsősorban a gyógyszerekkel való visszaéléssel, üzleteléssel találkozunk, illetve, hogy nincs kontrollja a gyógyszerfelírásnak, a kliensek nem mérik fel, nem tudják a gyógyszerhasználat veszélyeit. Az én tudásom nem terjed ki a droggal kapcsolatos ismeretekre, és Várpalotán, ahol dolgozunk, nem tudok olyan szakembert, aki ezt a feladatot el tudná látni, tudna segíteni nekünk.
Ez érdekes, hogy a pszichiáterek inkább orvosok, mint pszichológusok.
Igen. De ez a gyógyszerekkel kapcsolatos visszaélés azért inkább a fiatalokra jellemző.
70
Azt érzem az elmondottakból, hogy a pszichiáterek túlterheltek…..
Balatonalmádi RK Igen, mert létszámhiánnyal küzd az ellátás, így az ellátás minősége romlik, nincs elég szakember. Ez az iskolapszichológusokra is igaz, nem tud mondani olyan iskolát, ahol ne lenne rájuk szükség. Az egyik pályázat, amelyet a kistérségi Önkormányzat benyújtott, ezt célozza, hogy finanszírozni lehessen az iskolapszichológusi ellátást, mert mi is ezt látjuk, hogy erre nagy szükség volna. De a másik oldalról nézve, az is kérdés, ha forrás lenne is rá, volna e-olyan szakember itt a kistérségben, aki ezt a feladatot ellátná. A saját munkaköröm kapcsán az eltereléssel kapcsolatban azt gondolom, hogy maga a szolgáltatás jó, de nem elég hatékony. Azok a fiatalok, akik azt elterelést választják, el kell járniuk a drogambulanciára, majd hozzák az igazolást, hogy elvégezték. Az egész így arra jó, hogy húzzuk az időt, mert a fiatal vagy elmegy, vagy nem jár el rendesen, de az esetleges újabb esete kapcsán az egész kör kezdődik elölről, vagyis nem hatékony. A kötelező jellegéből fakadóan nem éri el azt az eredményt, mint amikor egy szerhasználó önként megy kezelésbe. És van itt egy joghézag, mert ki ellenőrzi azt, hogy a fiatal eljár-e a foglakozásokra, vagy nem jár el, és nem lehet lemérni az eredményességét a szakemberek munkájának sem. A nyomozó nem ellenőrizheti, csak a kezdeti és lezárást jelentő igazolás alapján dokumentálják az elterelés elvégzését. A gyakorlatban nem lehet mérni, hogy az elterelés milyen változásokat hozott a fiatal lelkében, nincs eredménye, visszakerülnek a használatba.
Családsegítő Azt érezzük, hogy sok olyan feladat van rátolva az intézményre, amelyeknek nem itt lenne a helyük. Sokrétű a feladatellátásunk, de igazából eszköztelenek vagyunk. Kevés emberünk van, megszabott, hogy mennyi embert lehet foglakoztatni, és kistérségi szinten sem vagyunk jó helyzetben, településenként jut egy-két családgondozó, és ez igen kevés. A másik terület az együttműködés az orvosokkal, ez azért problémás, falakba ütközünk sok helyen. Van például most egy gyerekünk, aki nagy gyógyszerfogyasztó, az iskolatársai hozták be az iskolába a stresszoldó gyógyszereket, ezeket ő beszedte és most problémái vannak, függővé vált. Amit tudunk, azt megteszünk, a prevenció oldaláról is, és tudnánk többet is tenni, de az a probléma, hogy nagyon kevesen vagyunk. Ahhoz hogy én belátásra bírjam szülőt, ahhoz kevés eszközünk van, mert csak a hatósággal tudunk fenyegetőzni, vagy felterjesztem az ügyet a gyámhivatalra, de ott sem történik semmi, mert, ha egy védelembe vételi határozatban foglaltakat nem teljesíti a szülő, vagy a gyerek, akkor abbamarad a dolog. Így az van, hogy a védelembevétel marad, de ha ki kell emelni a gyereket általában nincs hova, így megszüntetjük az eljárást, majd két hónap múlva ismét eljárásba kerül.
Mi lenne a megoldás, jogi, igazgatási probléma ez?
A családgondozó felelőssége jelentős, mert gyakorlatilag már az elején eldől, hogy mi lesz a gyerek sorsa, hogyan áll ehhez a családgondozó. Valóban segíteni akar, vagy csak ügyként kezeli az esetet. Sok esetben ez attól is függ, hogy a másik intézményben, pl. gyámügyben dolgozó kolléga, hogyan viszonyul az ügyhöz. Sokat számít a személyes kapcsolat.
Véleményed szerint a gyermekjólét ellátás rendszere - Családsegítő, Gyermekjólét ,Gyámügy, stb. jól működik, vagy van-e ami változtatásra szorul?
71
Jobb esetben a gyámügy együttműködő, de van, amikor eldönt ügyeket, s nem veszi figyelembe a szakmai hitelesség kérdését. Így hiába látogatom, mondjuk az adott családot hetente háromszor, ha a gyámügynek nem szimpatikus a szülő, hoz egy döntést, a szakmai hitelességem meg nem lesz sehol.
Drogambulancia A legnagyobb problémának a tájékozatlanságot látom. Nemcsak a szülők, a pedagógusok is, és ez a fiatalabb korosztályra is jellemző. A másik fontos pont, hogy irreálisak az elvárások. Az emberek azt várják, hogy ha bekerül hozzánk egy beteg, azt mi meggyógyítjuk. Látjuk, hogy nincsenek információik. Miért nem lehet a médiában ilyen információkat eljuttatni, akár a reklámok között?
Családsegítő Igen tipikus probléma, hogy úgy gondolják, berakják a gyereket pl. a Családsegítőhöz, aztán ők majd „megjavítják.”
Milyen feladatokat lehet ezekből a megállapításokból megfogalmazni?
Drogambulancia A pontos hiteles tájokoztatást mindenképpen szükséges.
Családsegítő Illetve a jobb együttműködést, hisz egy esetben több intézmény is érdekelt, és fontos lenne másnak is tudnia, hogy én éppen hol tartok, és közösen részt venni annak megoldásában, nem elhárítani. Nagyon sok szakember részéről nincs meg ez a hozzáállás.
Drogambulancia És ez az iskolákra is igaz.
Családsegítő Igen, adnak egy jelentést, és ezzel azt hiszik, hogy vége van.
Drogambulancia Voltunk olyan iskolában, ahol azt mondta az igazgató, hogy náluk eddig azért nem volt prevenció, mert úgy gondolják, ha nem beszélünk erről az jobb, mert nem keltjük fel a gyerekek kíváncsiságát.
72
Balatonalmádi RK Igen ezt mi is tapasztaljuk, de azt fontos elmondani, hogy egyrészt persze fontos a gyerekek felvilágosítása, de a pedagógusok és szülők, ahogy az elhangzott, sokkal nagyobb információhiányban vannak, tájékozatlanok. Így az, hogy a családsegítőbe, vagy a drogambulanciához eljut egy gyerek, ellátásba kerül, az a jéghegy csúcsa, ezzel nem oldottuk meg a problémát. Ez egy kicsit olyan, mint az elterelés. Azzal, hogy elterelésbe kerül a gyerek, ez jó, nem lesz bírósági ügye, nem törjük keresztbe a jövőjét, a drogambulancia lehet, hogy elér vele valamilyen eredményt, de a problémáját nem oldottuk meg. És ami fontos, mindenki foglalkozik a gyerekkel, a családsegítő, a drogambulancia, a rendőrség, de ezek nincsenek összehangolva, nem áll össze az egész, főként nem a gyerek életében.
Említettétek a pedagógusok, szülők szerepét. Milyen módon lehetne, őket bevonni, milyen esélyt láttok erre?
Balatonalmádi RK Először is fontos, hogy nemcsak a drogra koncentrálunk, nem drogproblémáról beszélünk, hanem egészségkárosító magatartásról. Mert pl. az alkohol itt Almádiban nagyobb probléma, mint a drog. És ez az elitiskolákban éppúgy jelen van, mint a többi iskolában. Ma már azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a kollégiumon belül van alkoholfogyasztás, hanem a városban is találkozunk fiatalokkal, és több esetben mentőkre is szükség volt, mert a fiatal annyira részeg volt. Az iskola ekkor már nem tud úgy tenni, mintha nem lenne problémája. A dohányzással kapcsolatban nehéz tennünk, mert amíg a szülő megveszi a gyereknek a cigarettát, addig mit is lehet mondani. Azzal mi éltünk, hogyha az iskola nem tesz eleget jelzési kötelezettségének, akkor büntethető, Ez hatott, mert senki nem vállalja szívesen a büntetést. Másrészről persze nem kell feltétlenül ügyet csinálni az esetből, de, valahogy rá kell bírni az iskolát, hogy jelezzen. És nagyon sok múlik az iskolavezetésen, a személye kapcsolatokon. Én voltam olyan falusi iskolában szülői értekezleten, ahol újra hívtak, mert egyetértettünk, hogy a szülő felelőssége, hogy a 12 éves gyerekének azt mondja, én vagyok a felelős érted, ezért nem engedlek el hajnali 2-ig a diszkóba csak 10-ig. Mert ezt a szülőknek el kell mondani. Nincsenek tisztában a felelősségükkel, nem világos előttük, ha a gyereknek mondjuk rendőrségi ügye lesz, őt vonják felelősségre. Ez most aktuálisan megjelent a médiában is, két kisgyerek óvatlanul kiszánkózott az úttestre, elütötte őket egy autó, de a szülő a sofőrt jelentette fel, a saját felelőssége szóba sem került, nem érzi magát felelősnek a történtek miatt.
Több kutatás megerősíti, amit mondtál, vagyis az alkohol valóban nagyobb szerepet játszik a fiatalok életében, mint az illegális szerhasználat. Milyen módon lehetne az ő ismereteiket bővíteni?
Az egy fontos elem, hogy az iskola vezetője, befogadó, be akarja-e engedni a külső szakembert, és függ a szakember erőszakosságától kitartásától is. A szülőket nem tudom, hogy lehetne megszólítani, mert azzal nem tudok mit kezdeni, ha egy szülőt nem érdekli, ha gyereket a rendőrség hozza haza részegen, vagy elviszi a mentő és be kell menni utána a kórházba, és a válasz az, hogy majd reggel bemegyek, most nem foglalkozom a dologgal. Az iskolákkal azt gondolom, lehet együtt dolgozni, ha az ember agilis, és van egy két jó példája. Ha egy jó órát tart az ember, a gyerekek visszajelzése jó, sikerült őket megfogni, akkor annak a híre csak eljut a tantestülethez is, és lehet folytatni a munkát. Persze ez nagyban függ az előadó személyétől is. Szóval, ahol sikerült elkezdeni valamit, ott az iskola is nyitottabb lesz, és befogadóbb, Nekem most van 3-4 iskolám – 12-ből- akikkel jól tudunk együtt dolgozni, kérik a segítségemet, hogy ha valami történik a gyerekkel, vagy tapasztalok valamit, mit lehet tenni, milyen kötelezettségeim, jogi lehetőségeim vannak. Én azt mondom, hogy a prevenció fontos, azt erősíteni kell, ill. a felvilágosítást, ez az első.
73
Drogambulancia. Azt mindenképpen ki kell emelni, hogy kevés a szakember, elsősorban az addiktológus, ill. a pszichológus a területen. A prevenció kapcsán: fontos az információátadás, de elsősorban szemléletváltásra lenne szükség. Az információk mellett hangsúlyosabbá kell tenni az önismeretet, a készségek fejlesztését, hogy pl. a gyerek ki tudja fejezni az érzéseit, azokat el tudja mondani. És ezeket a technikákat, eszközöket meg kellene ismertetni a pedagógusokkal is. Az is lényeges, hogy nem a prevenció, hanem a promóció a fontos, vagyis a segítő lehetőségek, intézmények megismertetése.
Megyei RFK Fontos lenne összehangolni a tevékenységeket. Vagyis a KEF-nek ki kellene ajánlania egy programcsomagot az iskoláknak, hogy mi az, ami a területen elérhető, ezek a programok mit tartalmaznak. Van rendőrség, a drogambulancia, nevelési tanácsadó, stb. és segíteni őket abban, hogy mit válasszanak, ill. ezeket összehangolni az adott iskolában. A másik, hogy a pedagógusképzésben, ill. a továbbképzéseikben, alapképzésben, vagy akkreditált képzésben legyen benne az addiktológiai területtel való megismerkedés, és legyen ez kötelező. A rendőrségnek kötelező feladatai vannak, így alapvetően a prevenció területén tudunk együtt dolgozni, hogy ne legyen érdekellentét más szervezetekkel – az eljárási kötelezettség miatt. A mi oldalunkról ahogy látom a prevenció területén van elég szakember. Technikai problémák előfordulnak, anyagi problémák is vannak. Ez azt jelenti, hogy a lehetőségek azt teszik lehetővé, hogy egy alkalmas programokat tudunk megszervezni - koncert- ami „jól néz ki”, de alapvetően csak egy alkalomra szól. Ezért fontos lenne, hogy ezek a programok ne ad hoc módon jelenjenek meg, folyamatosak legyenek, és ehhez összehangoltan jelenjen meg a források és szervezetek összefogása, együttműködése. Ami a másik fontos dolog, és gond, hogy szerintem nincs egységes szemlélet a drogügyben a rendőrségen belül. Mert van egy szemlélet, amit mi képviselünk, és van az, amit a másik terület, a bűnüldözés. Nem biztos, hogy az ő tudásuk megfelelő, és így lehet, hogy nem egységesen gondolkodunk a prevencióról. Lehet, hogy erre országos hatókörű, egységes iránymutatást kellene kiadni, kinek mi a felelőssége, hatóköre, teendője. A rendőrség tehát nyitott, szakemberei vannak, a felkérésekre elmegy, de ezeket összehangoltan kellene tennünk. Úgy gondolom, hogy a reális droghelyzet bemutatásával adósak vagyunk, itt most nem a kutatókra gondolok, hanem magunkra, hogy egyértelmű legyen mindenki előtt mi a helyzet, kinek mi a feladata, teendője.
A következőkben a prevenció területét néznénk meg. Mit gondoltok, mi az ideális prevenció, és ti mit tudnátok tenni itt helyben. Milyen módszer, tematika lenne célravezető, ki csinálja, egységesíteni kell, vagy nem? Egyszóval hogyan lehetne eredményesebbé tenni a prevenciót?
Családsegítő Az iskolai szintéren mindenképpen fontos lenn a rendszeres jelenlét az iskolákban. Az egy-egy alkalmas foglakozások nem hoznak eredményt. Nekünk volt egy programunk a rendőrséggel együtt, négy alkalommal tudtunk eljutni, egy osztályhoz, ez sem elég, de legalább folyamatos volt a jelenlétünk. A módszerek tekintetében fontos az információátadás, de szerintem a hitelesség kérdése a kulcs. Ha olyan szakember tartja ezeket a foglalkozásokat, aki ki tud alakítani bizalmi kapcsolatot a gyerekekkel, akkor az ő információit elfogadja a gyerek, jobban, mint egy pedagógusét. És ami még fontos, hogy ez az ő élete. Az a feladatunk, hogy arra tegyük képessé, hogy jó döntést hozzon. A másik az, hogy ifjúságvédelmi felelősök sincsenek nagyon az iskolában, és így sokszor előfordul, hogy kiosztják valamelyik tanárnak, hogy tartson drogprevenciót, ami persze nem jó.
74
Balatonalmádi RK Az fontos, hogy több szakma –rendőr, családsegítő, drogambulancia - beszél ugyanarról a dologról- a drogról, a saját megközelítésében. Így el lehet érni, hogy ezek az információk több oldalról eljussanak a gyerekhez. Emellett persze, sok információt szednek le az internetről. A másik, hogy az ember nem kiáll, és csak mondja a magáét, hanem beszélget a gyerekekkel. Vagyis kérdezzenek, mondják el a véleményüket, így lehet, hogy nem azt mondom el, amivel odajöttem, hanem azt, ami a gyereket érdekli, de ez a fontos, mert akkor megmarad benne. És persze én is erősítem a folyamatosságot.
Megyei RFK Több szakember jelenléte és tudása kell, hogy megjelenjen, vagyis mindenki arról beszéljen, amihez ért, ami a területe. Mert ha nem, akkor nem lesz hiteles. És ahogy már elhangzott, ezeknek a területeknek, szakembereknek az összehangoltsága és a jelenlét, ill. a programok folyamatosságának biztosítása fontos. A módszerek tekintetében nem előadás, inkább kérdések felvetése, a meglévő tudásuk rendezése, azt folyamatosan bővíteni, építeni. Aztán, hogy az előadók valamilyen szinten legyenek önkéntesek, elkötelezettek, mert ha az látszik, hogy nem él együtt azzal, amit csinál, nem lesz hiteles. A módszerek kapcsán, ma már azért egy alapvető dolog, hogy prezentációt tudjon tartani valaki (PP), és azt lehetne, hogy ilyen típusú képzést kapnak, hogyan kell előadni, mert ma már azért a legtöbb iskolában a technikai felszereltség azért megvan.
Drogambulancia Én fontosnak tartom, hogy a gyerekeket kérdezzük meg arról, hogy ők mit gondolnak, milyen típusú foglalkozásokat szeretnének. És nemcsak információátadás, hanem sokkal inkább önismeret, készségfejlesztés legyen a fókuszban.
Nevelési Tanácsadó Az egyik középiskolában csináltunk egy olyan programot, hogy minden belépő évfolyammal indítsunk egy önismereti csoportot. Ez fontos volt, eredményes, és kialakult az a kapcsolat, ha valakinek problémája volt megkeresett, tudta, hova forduljon segítségért. Ehhez persze az iskola támogatása, szándéka is kell, elengedhetetlen.
Horgony Egyesület Én a gyerekek mellett azért a szülőkről is beszélnék. Szerintem azt meg lehetne tenni, hogy a szülőket jobban elérjük, hogy pl. a családgondozó segítségével, a gyereken keresztül, vagy ők maguk, vagy egy szakemberrel együtt mennek, amikor családot látogatnak, akkor ott el lehet mondani ezeket az információkat. És jó ha együtt, a gyerek is ott van, vele együtt beszélgetni erről.
Családsegítő Igen, de az alapprobléma az, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás alapszolgáltatás, de ha a szülő nem akarja igénybe venni, én nem erőszakolhatom rá, csak akkor, ha már jelzés van. Ugyanis, ha nincs jelzés, akkor a családsegítővel való együttműködés nem kötelező. De ez nem jelenti azt, hogy nem lenne gond, csak a szülők nem érzékenyek a problémára. És ez főként a fiatal 30-40-es szülőkre igaz, nem érdekli őket a gyerek problémája, nem partnerek, még a hivatali eljárást, pl. gyámügy sem hajlandók kellő súllyal kezelni.
75
A következőkben, az idő rövidsége miatt á kell térnünk egy másik témára, ez a kínálatcsökkentés. Mi a véleményetek, hogy látjátok ezt a területet?
Balatonalmádi RK Általánosan azt mondhatjuk, hogy nem a fogyasztókra fókuszál a rendőrség, de persze igyekszik rajtuk keresztül információkhoz jutni a terjesztőkkel kapcsolatban. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert persze tudjuk, hogy fogyasztanak a gyerekek, de azt nem itt szerzik be. A nyári időszakban, akik itt vannak, azoknak megvannak saját forrásaik és inkább a nyaralóövezetben találkozunk ezzel, utcai árusítással nem.
Megyei RFK A felderítési arányok a területen, az országos adatokhoz képest nem rosszak, de ha területi egységek lennének, az persze jobb lenne, de én nem látom, hogy itt nálunk ez a szegmens komoly problémát jelentene.
Végezetül szót kell ejtenünk a kezelés-ellátás területéről. Itt mit éreztek hiánynak, fejlesztendő területnek?
Drogambulancia Fontos lenne a fiatalkorúak és a nők rehabilitációja. Ez problémás, nem megoldott. A közösségi ellátás működik, de lehetne gondolkodni alacsonyküszöbű ellátás kiépítésében, ilyen nincs, szükség lenne rá.
Családsegítő Szolgáltatásbővítésként nálunk még beléphet a közösségi szociális munka
Végezetül, összegzésként milyen javaslatokat fogalmazhatunk meg a KEF számára az eddigieken túl?
Családsegítő Közösségi szociális munka kiépítése, szenvedélybetegekkel csoportmunka, hiszen sok esetben találkozunk a szülők alkoholproblémáival. Emellett fontos lenne a jelzőrendszer erősítése, a szakellátók orvosok bevonásával a területről.
Drogambulancia Fontosnak gondoljuk az önsegítő csoportok támogatását.
A szülők felvilágosítására fel tudnánk vállalni a Balaton Fűzfő nyári külön számát
76
VMRFK KUTATÁSI ADATAI
VESZPRÉM MEGYEI KÁBÍTÓSZER HELYZET
2003-2006 között Veszprém megyében emelkedő, majd 2007-2010 között csökkenő tendenciát mutatott az illegális szerhasználat. A számok mögött azonban látnunk kell a nagymértékű látenciát, ami mindig is jellemző volt, hiszen a kínálati és a keresleti oldalnak is érdeke az „üzlet” titokban tarása. Ezt mutatja az is, hogy a kábítószerrel kapcsolatos eljárások 85%-a indult rendőri jelentés alapján és csak 15%-a jutott más módon a rendőrség tudomására. Megfigyelhető, hogy az új fogyasztók száma nem emelkedik, inkább a fogyasztás gyakorisága nőtt. A kisebb súlyú bűncselekmények elkövetése jellemző, kis számú a jelentős mennyiségű kábítószerre, ill. a súlyosan szankcionálható üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, védett intézmény területén elkövetett esetek száma.
Megnőtt a legális szerek, vagyis a tiltólistán nem szereplő szerek fogyasztása. A jogszabályalkotás mindig is az események után megy, hiszen bizonyos mennyiségű tapasztalat, konkrét adatok kellenek, ahhoz, hogy a törvény szigorítása indokolt legyen.
A fogyasztott szerekre jellemző, hogy abszolút vezető a marihuana, ezt követi a Speed, az Ecstasy, a Kokain és a gyógyszerek. A „füves cigi” fogyasztása ma már szinte divat a fiatalok körében, annak ellenére, hogy nagyobb a lebukás veszélye, hiszen a jobb hatás elérése érdekében a dohánykeverékben megnövelt marihuána arány miatt hosszabb a kiürülés a szervezetből, így tovább kimutatható a szerhasználat. A fogyasztott gyógyszerek fajtája változik, attól függően mi kerül fel a tiltó listára. Az effedrint és származékait tartalmazó készítmények után a mefedron is felkerült a listára 2011. január 1-től.
2007-2010. közötti időszak Veszprém megyei bűnügyi jellemzői a visszaélés kábítószerrel bűncselekmények elkövetőiről:
Nemi megoszlás:
91.3% férfi
8.7% nő
Korszerinti megoszlás: a legfiatalabb elkövető 15 éves a legidősebb 54 éves volt. 14-18 év
20,7 %
19-24 év
43%
25-30 év
26.1%
31 év felett
10.2%
Az eljárás alá vont személyek 71% büntetlen előéletű volt, 20 % ellen más bűncselekmény miatt is indult eljárás párhuzamosan, 8 % anyagiak miatt követett el bűncselekményt. Kábítószerszer hatása alatt volt a bűnelkövetők 1-2%a, akik közül 50% járművet vezetett, 18% garázdaság, 12% lopás-betörés, 7% rablás miatt került a rendőrség látókörébe.
77
Kitől kapta a fogyasztott szert: 41.6% ismerőstől, havertól 32,1% ismeretlentől 19,5% alkalmi ismerőstől
62,1% vette 31,6% kapta 2% termesztette
A rendőrségi vizsgálat során a fogyasztók nyilatkoztak arról is, miért fordultak tudatmódosító szer fogyasztásához.
Kíváncsiság
25%
Szórakozáshoz, pörgéshez, gátlások feloldásához
18,3%
Barátja, partnere kínálására, hatására
13,9
Rekreációs célból
11,1
Mert jó érzés
8,9
Nem tudja, mert részeg volt
6,7
Hangulat, közérzet javítás , jó kedvű legyen
5,5
Megkívánta, mert régen nem szívott
5
Gondjai voltak
4
Fejfájás kezelésére Vizsgaidőszaki stressz oldásra
0,6 0,6
Az érintettek többsége nem valamilyen fennálló pszichiátriai okból nyúlt a szerhez. Valamilyen disszfunkció persze minden esetben felfedezhető a háttérben, a családi működési zavarai, személyiség fejlődési probléma, de ezek közvetlen okként nem kerültek megjelölésre. Hiszik, hogy bármikor le tudnak állni, nem ismerik el s függőséget, és a szakértők sem állapítottak meg függőséget csupán egy-egy esetben. Ez is azt támasztja alá, hogy az elterelés mai formájában értelmetlen és nem hatékony. Kiemelendő a szórakozáshoz kötött fogyasztás, vagy a napi tevékenység utáni ellazulás. Ez összhangban van az alkohol fogyasztás legjellemzőbb okaival.
Fogyasztás jellemző helyszínei Szórakozóhelyen, rendezvényen
30,2%
78
Egyedül
29,5%
Baráti társaságban
26,8%
Partyn, házibuliban
8,1%
Alkalmi ismerőssel
5,4%
A fogyasztók általában rendezett, teljes családban élő 14-18 éves fiatalok, 18 felett megjelenik a munkanélküliség, mint motiváció. A fogyasztók 36,2%-a tanuló, eltartott (2,6% általános iskolás, 82,2% középiskolás, 14,6 felsőfokú intézményben tanul). Forrás: Veszprém MRFK Bűnmegelőzési Osztály, 2011.
BALATONALMÁDI RENDŐRKAPITÁNYSÁG TERÜLETÉNEK BŰNÜGYI HELYZETE
A kistérség településeinek egy része a közvetlen Balaton parti elhelyezkedése miatt sajátos, kettős életet él. Mindkét időszaknak megvannak a maga bűnügyi jellemzői. A télen alvó települések nyáron az idegenforgalmi szezonban háromszorosára növekvő lakossága nyüzsgő életet él, sok újjal, érdekessel, mással, a hétköznapitól eltérővel találkozik. A nyári nyüzsgés főleg a fiatalokat érinti, ők kerülhetnek könnyebben olyan helyzetekbe, amikor bűnelkövetővé vagy bűncselekmények áldozataivá válhatnak. Nemcsak a megnövekedett szabadidő, hanem a társadalom anyagi javakat előtérbe helyező szemléletmódja is olyan vágyakat ébreszthet bennük, amelyek kielégítése törvényszegő viselkedésbe sodorja őket. Ez abból is kitűnik, hogy a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények 6070%-a vagyon elleni bűncselekmény, elsősorban lopás. Ezért a törvényszegő magatartás jogkövetkezményeinek megismertetése és tudatosítása, az ilyen helyzetek elkerülésének lehetőségeiről, módjairól - mind az elkövetői, mind az áldozattá válási oldalról - szóló jobb tájékoztatás elkerülhetetlen, ha a kistérség településeinek jelenlegi bűnügyi statisztikáját megőrizni ill. javítani szeretnénk.
Kistérség területén elkövetett leggyakoribb, legjellemzőbb bűncselekmények
2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év Lopás Betöréses lopás Rongálás Sikkasztás Csalás Testi sértés Rablás Garázdaság Visszaélés kábítószerrel Járművezetés ittas v.
403 156 40 16 34 24 5 34 21 107
454 207 61 13 38 40 2 34 18 107
430 290 51 20 35 32 3 32 3 91
339 204 69 12 31 19 1 20 10 58
243 181 49 12 31 15 1 21 10 76
417 139 46 21 28 16 4 20 14 55
79
bódult állapotban Tartás elmulasztása Kiskorú veszélyeztetése
11 10
16 14
5 9
9 7
9 9
19 3
A Rendőrség bűncselekményekre vonatkozó nyilvántartása az elkövetés helyszínén alapul, és a kistérség területén található településekre vonatkozó adatokat foglalja össze, Szentkirályszabadja adatainak kivételével.
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
Gyermekkorú bűnelkövetők
1
2
51*
2
2
0
Fiatalkorú bűnelkövetők
114
50
25
38
23
87**
* 5 elkövető által, sorozatban elkövetett vonatdobálást a bűnügyi statisztika egyenként azonosítja. ** 2 nagyobb kábítószerrel visszaélés bűncselekményben szereplő személyek
A gyermekkorú elkövetők száma nem változik évek óta, de az elkövető személye minden évben más. A fiatalkorúak esetében már megjelennek az alkohol és drogfogyasztás után elkövetett bűncselekmények. Az elkövetési szokások és magatartások a gyermekkorú és fiatalkorú elkövetők esetében nagyon hasonlóak. Több mint 60 %-ban első és egyszeri elkövetők. Jellemző a kortárs csoport hatása, a baráti körnek megfelelni akarás. A családi körülményekben tapasztalhatók kedvezőtlenebb tendenciák, több az egyedül álló szülő és a védelemben lévő fiatal, akiknél már jobban érvényesül a hiányos nevelés, a családi problémák és az alacsony jövedelem hatása.
Az elkövetett bűncselekmények körében a vagyon elleni bűncselekmények vezetnek, így a lopás, betöréses lopás, rongálás. Figyelmeztető jelként, a nagyobb városok bűnügyi tendenciáihoz hasonlóan megjelentek a személy elleni erőszakkal elkövetett bűncselekménye is, kényszerítés, fenyegetés, önbíráskodás, személyi szabadság megsértése. Csökkent viszont a garázdaság és a testi sértések száma. Az alternatív vagy visszahúzódó viselkedést mutató kortársakkal szembeni agresszívabb, durvább megnyilvánulásokat figyelhetünk meg. Nemcsak a fiatalkorúak, hanem a gyermekkorúak körében is megfigyelhetők a bekövetkezett kedvezőtlen változások, a bosszú, a bűnözői életszemlélettel, életmóddal való tolerancia, amelyek a konfliktusok helytelen kezeléséhez vezetnek például az iskolákban is. A kábítószer fogyasztással kapcsolatban a Balatonalmádi Rendőrkapitányságon indított eljárások adatai sem tükrözik az élet gyors változásait. Szinte naponta kerülnek látókörbe olyan új anyagok, amelyek nem szerepelnek a tiltó listákon, viszont hatásuk megegyezik a tiltott szerekével. A közlekedésbiztonságát veszélyeztető magatartások közül továbbra is jelentős az alkohol hatása alatt történő gépjárművezetés.
80
VÁZLAT: KÖZÖSSÉGI PREVENCIÓS TUDÁSTÁR
A program rendszervázlata
munkahelyi családi napok,
„Hogy vagy ma?” Életmódprogram szűréssekkel, egyéni tanácsadásokkal, előadásokkal
kollégiumi programok
Mindent megemésztesz? filmklub
lakossági fórumok internetes infofelületek strandprogramok
KEF
Segíteni jó buli! közösségfejlesztés Nagykamasz prevenciós bulisorozat ha eleged van a száraz szavakból…
prevenció, intervenció, modifikáció
bentlakásos csapatépítés KRESZ avagy a Következetesség, Rendszeresség, Elkötelezettség és Szeretet iránytűje KORTÁRS SEGÍTŐK programja
81
KEF Közösségi Tudás- és eszköztár
szülők, nagyszülők, barátok, riválisok, testvérek, kutya, macska…
-
-
-
Bauxitkutató Túraegyesület Fociegyesületek Tornaklubok Református Egyház Vöröskereszt Sanki Jóga csoport Együtt-egymásért Balatonalmádi Közalapítvány
Testnevelők edzők (úszás, vizilabda, atlétika, kézilabda, íjászat, kosárlabda, tenisz, nordic walking)
együtt az új generációval egészségvédelmi kerekasztal
iskolák (9 alapfokú, 2 középfokú) gyermekjóléti szolgálatok (2 mikrotérségi) Közművelődés
mentálhigiénés szakemberek (családsegítők) pszichológusok (4) (NevTan) Nemzeti Drogrev. Intézet (2)
gyermek háziorvosok (9) szakorvosok (7) védőnők( 14) egészségtanárok (2)és tanácsadók (4) ANTSZ Balatonfüredi Városi Intézete
82
