Tartalomjegyzék Bevezetés
1
Fontosabb megállapítások
1
1.
Nyugdíjhelyzet Magyarországon
2
2.
Nyugdíjjal kapcsolatos vágyak és várakozások
4
3.
Nyugdíjmegtakarítás és nyugdíjtervezés
7
4.
Nyugdíjmegtakarítási szokások
9
Ajánlások
12
Bevezetés Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás azt vizsgálja, hogy az egyre növekvő várható élettartam milyen alapvető változásokat hoz a világ különböző országaiban a nyugdíjas évekre való felkészülésben. Továbbá feltárja azt is, hogy a változó gazdasági környezet milyen hatással van az aktív évek utáni vágyakra és elvárásokra. Magyarországon alacsony a nyugdíjakat övező optimizmus, és a nyugdíjra való felkészülés jelentős akadálya a megfelelő megtakarítási szokások hiánya. Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) segítségével a kutatás számszerűsíteni tudja, hogy Magyarországon mi hiányzik ahhoz, hogy a munkavállalók kényelmes nyugdíjas éveket tudjanak maguknak biztosítani. Ezek között kétségtelenül vannak olyan akadályok is, amelyek az egyén hatáskörén kívül esnek. Például a kamatok az eurozónában sosem voltak még ilyen alacsonyak, és az elöregedő lakosság óhatatlanul megálljt parancsol az állami nyugdíjrendszer nagyvonalúságának. Az alapvetések azonban mindenhol ugyanazok. Az időskor pénzügyi biztonságának garanciája az, ha minél fiatalabb korban elkezd valaki rendszeresen megtakarítani.
1
Fontosabb megállapítások
A 2015. évi Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index alapján Magyarország a második legalacsonyabb értéket érte el A maximális 10 pontból 5,1 ponttal Magyarország a nyugdíjra való felkészültségben alacsony pontszámot ért el. Magyarország a 14. helyen áll a kutatásban részt vevő 15 ország között. A globális kutatás eredményeihez képest a nyugdíjuk alapvető forrásaként a magyarok sokkal jobban támaszkodnak az állami nyugdíjrendszerre, ami nagyban befolyásolja az ország alacsony pontszámát.
A magyarok többsége negatív a nyugdíjas évekkel kapcsolatban A magyarok a kutatásban részt vett országok közül a legnegatívabbak között vannak, ami a saját országuk gazdasági kilátásait, és a saját, rövidtávú pénzügyeiket illeti. Számos magyar pénzügyi közvetítő csődje is közrejátszhat abban, hogy a magyar lakosság közel fele (49%) bizonytalan a nyugdíjas éveivel kapcsolatban.
A magyarok értik a legkevésbé a nyugdíjmegtakarítások szükségességét Annak ellenére, hogy a magyar lakosság körében milyen magas a nyugdíjas éveket övező bizonytalanság, az emberek mégsem takarékoskodnak rendszeresen, és nem tervezik meg a nyugdíjas éveiket. Jelenleg a magyar munkavállalók 41%-ának nincs semmilyen terve a nyugdíjas éveire.
A rendszeres megtakarítások jelentik a kulcsot Magyarország Nyugdíjfelkészültségi Indexének javításában A magyar munkavállalók közel egyharmada (31%) takarékoskodik rendszeresen, az ő esetükben az index átlagos értéket mutat (6,7). Egy hasonló nagyságrendű csoport (34%) szeretne rendszeresen félretenni. Az ő indexük jelentősen alacsonyabb (4,2). Ez utóbbi csoport támogatása a rendszeres megtakarításokban a kulcs az ország indexének jelentős javítása érdekében.
1. Nyugdíjhelyzet Magyarországon A nemrégiben lezajlott nyugdíjreformok, valamint a munkáltatói nyugdíjrendszerek hiánya azt eredményezte Magyarországon, hogy a munkavállalók jelentős többsége kizárólag a kötelező, egységes állami nyugdíjellátásra támaszkodhat majd nyugdíjba vonuláskor. Az alacsony kamatkörnyezet miatt erősödött az adókedvezmények jelentősége, és a magyar kormány 2014. január 1-től 20%-os adójóváírással igyekszik támogatni a nyugdíjbiztosítási termékekben elhelyezett hosszú távú megtakarításokat. Magyarországon a GDP tavaly 3,40%-kal nőtt az európai országok átlagos 0,90%-os növekedéséhez képest.1 Ugyan a nyugdíjpénztárak jó hozamokat értek el, a lakosság körében aggályok merültek fel a pénzügyi szektor nemrégiben csődbe ment néhány szereplője kapcsán (Buda-Cash Group, Hungaria
Értékpapír és a Quaestor Csoport, ami pánikot okozott a pénzpiacokon. A várható élettartam világszerte megfigyelhető kitolódásával az állami nyugdíjrendszerek fenntarthatósága egyre kilátástalanabb. Magyarországon az átlagkeresetek jóval alacsonyabbak a legtöbb európai országhoz képest2 és a munkanélküliség jelenleg 7,8%.3 A 2015. évi Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index jól tükrözi a magyarok aggályait. Az Aegon 2012-ben hívta életre az Indexet, hogy felmérje a kutatásban szereplő országok munkavállalóinak nyugdíjra való felkészültségét. A válaszadók csoportosítása aszerint történt, hogy az összérték magas (8 feletti érték a maximális tízből), átlagos (6 és 7,99 között) vagy alacsony (6 alatti érték4). Az idei 5,1 pontszámmal Magyarország a 14. helyet érte el a felmérésben résztvevő 15 ország közül.
1. ábra: Magyarország a 14. helyen áll az Aegon 2015. évi Nyugdíjfelkészültségi Indexében (ARRI)) I. Index Az országokhoz rendelt mutatók Bázis: Nem teljesen nyugdíjazottak (n=14.400)
5.9 4.8
5.1
2012 (10 ország)
5.1
5.2
5.3
5.4
2013 (12 ország)
1
Gazdasági mutatók – Központi Statisztikai Hivatal (2015. március)
2
OECD Nyugdíjak dióhéjban (2013)
5.8
5.8
6.0
2014 (15 ország)
6.0
6.1
6.5
6.5
6.7
7.0
2015 (15 ország)
3
Gazdasági mutatók – Központi Statisztikai Hivatal (2015. március)
4
2015-ben összesen 16.000 embert kérdeztünk meg a világ 15 országában, köztük 14.400 munkavállalót, és további 1.600 nyugdíjast. Az index kiszámítása a válaszadók nyugdíjfelkészültséggel kapcsolatos viselkedését és attitűdjét vizsgáló kérdéscsoportok alapján történik. További információk: http://www.aegon.com/index
2
Magyarországon egyértelmű akadályai vannak a munkaképes lakosság nyugdíjra való megfelelő felkészülésének. A megtakarításokat nehezíti az alacsony kamatkörnyezet, amely Európa és ÉszakAmerika gazdaságainak is egyaránt jellemzője. Az egyéneket is aggasztja a társadalombiztosítás jövője, és a nyugdíjak csökkentésének lehetősége. Szembeszökő, hogy a magyar lakosság túlnyomó többsége (77%) úgy véli, a mai fiatalok sokkal rosszabb helyzetben lesznek idős korukban a mostani nyugdíjasoknál.
A nők és a fiatalok tartoznak a leginkább “veszélyeztetettek” közé a nyugdíjra való felkészültség terén. A nők esetében ennek az az oka, hogy a családi élet és a karrier közötti egyensúly megteremtése során hosszabb ideig maradnak távol a munkaerőpiactól. Magyarországon a nők 71%-a alacsony, azaz hatnál kisebb pontszámot ért el, ez az arány a férfiaknál 62%. A fiatalabb munkavállalók esetében a nyugdíjra való felkészülés szükségszerűen az idő függvénye. Ami azonban aggodalomra ad okot, hogy a magyar fiatalok a harmincas éveik végére, a negyvenes éveik elejére alakítják ki a megfelelő megtakarítási szokásokat. Ez túl későn van ahhoz, hogy az általuk elvárt életszínvonalat biztosítani tudják maguknak időskorukra. Ugyan a megkérdezettek átlagosan az aktív jövedelmük 83%-át jelölték meg nyugdíjelvárásként, mégis sokaknak nem sikerül majd ezt teljesíteni, ha negyvenéves korukig halogatják a megtakarításokat. A fiatal munkavállalók Nyugdíjfelkészültségi Indexe a világon mindenhol alacsony, annak ellenére, hogy a kutatásunk azt mutatja, hogy még viszonylag alacsony jövedelem mellett is lehetséges a megfelelő megtakarítási szokások kialakítása.
Érdekes, hogy ez a nézet az életkorral párhuzamosan jelentősen teret nyer (a 18-24 év közöttiek esetében 72%, a 45-54 közöttieknél pedig 82%).
“…a magyar lakosság túlnyomó többsége (77%) úgy véli, a mai fiatalok sokkal rosszabb helyzetben lesznek idős korukban a mostani nyugdíjasoknál.”
2. ábra: A nők és a fiatal munkavállalók Nyugdíjfelkészültségi Indexe a legalacsonyabb Magyarországon I. Index Hozzárendelt mutatók Bázis: Nem teljesen nyugdíjazott (n=900)
6.0 5.1
Összes
3
5.3 4.9
Férfi
Nő
4.6
20-29
4.9
30-39
5.2
5.2
40-49
50-59
60-69
Bár Magyarország indexe a második legalacsonyabb a vizsgált országok közül, fontos látni, hogy az index 0,2 ponttal nőtt a tavalyihoz képest. Világszerte igaz, hogy három egymást követő évben javultak az indexek, amely azt a kérdést veti fel, vajon a javulás a megtakarítási szokások valós változásait tükrözi-e, vagy az emberek egyszerűen csak pozitívabban állnak a pénzügyeikhez, ahogy kezd talpra állni a világ a pénzügyi válság után. A következő részben bemutatjuk, hogy az emberek hogyan vélekednek a nyugdíjról, és milyen elvárásaik vannak ezzel kapcsolatban.
2. Nyugdíjjal kapcsolatos vágyak és várakozások A vizsgálatban részt vett 15 országot összehasonlítva a magyarok pesszimisták országuk gazdasági kilátásait illetően az elkövetkező egy évre. A megkérdezettek közel fele (47%) úgy véli, a helyzet romlani fog. Majdnem ugyanennyien (48%) úgy gondolják, hogy saját anyagi helyzetük nem fog változni, de nem elhanyagolható azoknak az aránya (29%), akik úgy érzik, a saját helyzetük romlani fog. A férfiak és a fiatalok általában optimistábbak a saját anyagi helyzetük javulását illetően.
3. ábra: A gazdaság tovább fog romlani, de a személyes pénzügyek várhatóan változatlanok maradnak Kérdés: Az elkövetkező 12 hónapban várható-e Ön szerint, hogy Magyarország gazdasága...? Az elkövetkező 12 hónapban várható-e Ön szerint, hogy a saját anyagi helyzete...? Bázis: Minden válaszadó (n=1.000)
Gazdaság
Személyes pénzügyek
5%
5%
Romlik
13%
17% 47%
29%
Változatlan marad Javul
36%
Nem tudom 48%
Míg a nyugdíjas évekkel kapcsolatos vágyak megegyeznek a korábbi idősebb generációk életmódjával, azaz fontos vágy a barátokkal és családdal együtt töltött idő (63%), az utazás (60%), új szabadidős tevékenységek kialakítása (41%), a mostani munkavállalók nyugdíjas éveiben az aktív munkának is nagyobb lesz a szerepe. A munkavállalók csupán 35%-a nyilatkozott úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor abbahagyja a munkát.
4
Amikor a felmérésben azt kérdeztük, milyen szavakra asszociálnak a nyugdíjas évekről, a magyarok vegyes érzésekkel viseltetnek a téma iránt. Míg 58% pozitív szavakra asszociált, a legtöbben aggódnak. 69% negatív szavakra asszociál, a listát a bizonytalanság vezeti (49%), második helyen a szabadidő (45%), utána a szegénység (34%), és a szabadság (31%) állnak.
4. ábra: A magyarok többsége aktív nyugdíjas évekre vágyik Kérdés: Az alábbiak közül melyek fontos elképzelések önnek a nyugdíjas évekre? Bázis: Minden válaszadó (n=1.000)
Több időt tölteni barátokkal és a családdal
63%
Utazni
60%
Új hobbikat felfedezni
41%
Ugyanúgy folytatni a munkámat
20%
Önkéntes munkát végezni
19%
5. ábra: A nyugdíjas évekkel kapcsolatos vélekedés általában negatív Kérdés: Az alábbi szavak közül melyek jutnak eszébe, ha a nyugdíjas évekre gondol? Bázis: Minden válaszadó (n=1.000)
Bizonytalanság
49%
Szabadidő
45%
Szegénység
34%
Szabadság
Lehetőség
Pozitív
Negatív
5
31%
22%
58%
69%
6. ábra: A válaszadók egyharmada tervezi úgy, hogy azonnal abbahagyja a munkát Kérdés: Hogyan képzeli el a nyugdíjba vonulását? Bázis: nem teljesen/részben nyugdíjazottak (n=800)
Azonnal abbahagyom a munkát és nyugdíjba megyek
12% 2%
Másképp ugyan, de folytatom a munkámat egy ideig (pl. részmunkaidőben vagy megbízási szerződéssel), de aztán végleg nyugdíjba megyek Másképp ugyan, de folytatom a munkámat (pl. részmunkaidőben vagy megbízási szerződéssel), és nyugdíjas éveim alatt végig dolgozni fogok Ugyanúgy folytatom a munkámat, mint addig. A nyugdíjkorhatár elérése nem változtat a munkaszokásaimon Egyéb
35%
9%
22%
20%
Nem tudom
A nyugdíjas évekkel kapcsolatos bizonytalanság okán a magyarok legfőbb aggálya a nyugdíjazásra való felkészülés anyagi terhe. A munkavállalók kicsit több, mint egytizede (12%) biztos abban, hogy kényelmes életet tud majd magának biztosítani nyugdíjas korában.
A megkérdezettek közel fele (47%) optimista a saját egészségi állapotát illetően. Egyértelmű gondként merül fel az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés, ha azt vesszük alapul, hogy a munkavállalók 44%-a pesszimistán áll ahhoz a kérdéshez, hogy képes lesz-e a saját és a házastársa egészségügyi szükségleteit finanszírozni idős korban.
A várható egészségügyi kiadások fedezete a nyugdíjas lét másik buktatója. Rendkívül sokakat aggaszt a nyugdíjas korban az egészség megromlása.
7. ábra: 60%-nál többen nem bíznak abban, hogy kényelmes nyugdíjas éveket tudnak biztosítani maguknak Kérdés: Összességében mennyire biztos abban, hogy teljesen nyugdíjba tud menni az Ön által kényelmesnek ítélt életszínvonalon? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)
62%
65%
66%
67%
60%
64% 59%
63% 51%
Nem biztos benne Nagyon/határozottan biztos benne 18% 12%
Összes
6
12%
Férfi
12%
Nő
10%
11%
11%
11%
13%
18-24 25-34 35-44 45-54 55-64
65+
8. ábra: Minden öt ember közül kettő pesszimista a nyugdíjaskori egészségügyi kiadások fedezését illetően Kérdés: Amikor a saját nyugdíjas éveire gondol, mennyire optimista, hogy lesz elég pénze a saját (és a házastársa / partnere) egészségügyi költségeinek a fedezésére? Bázis: Minden válaszadó (n=1.000)
Nagyon pesszimista
4% 11% 27%
Valamelyest pesszimista Nem pesszimista, de nem is optimista Valamelyest optimista
19%
17%
Nagyon optimista Nem tudom
22%
3. Nyugdíjmegtakarítás és nyugdíjtervezés A magyarok szinte kizárólag a kötelező állami nyugdíjrendszerre támaszkodnak, és kevésbé éreznek személyes felelősséget és kevésbé vannak tudatában a nyugdíjtervezés szükségességének a felmérésben szereplő többi országhoz képest. A megkérdezettek csupán kicsit több, mint fele (54%) érzi a saját felelősségét abban, hogy elegendő nyugdíja legyen. 46% tudatában van a nyugdíjtervezés szükségességének. Ezek az attitűdök a hatékony és rendszeres megtakarítási szokások kialakításának akadályai.
9. ábra: A magyar munkavállalók kevesebb, mint fele van tudatában a nyugdíjmegtakarítás szükségességének … Kérdés: Mennyire van tudatában a nyugdíjtervezés szükségességének? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)
Nagyon tudatában vagyok
13%
4
33%
3
37%
2
Nagyon nem vagyok tudatában 7
13%
5%
A magyar munkavállalók nyugdíjjal kapcsolatos terveit vizsgálva az derül ki, hogy 41%-uknak egyáltalán nincs semmilyen terve a nyugdíjas évekre. Csak 6% rendelkezik írásos tervvel. Miközben 40% állítja, hogy a terve valamelyest vagy nagyon alaposan felépített, csupán 16% érzi magát valamelyest vagy nagyon felkészültnek abban a tekintetben, hogy mennyit tesz félre nyugdíjcélra.
10 ábra: …mégis nagyon kevesen készülnek tudatosan a nyugdíjas éveikre Kérdés: Az alábbiak közül melyik jellemzi leginkább az Ön nyugdíjtervezési stratégiáját? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)
5% 6%
Van írásos tervem
Van tervem, de nincs leírva 41%
47%
Nincs semmilyen tervem
Nem tudom
A hosszú távú pénzügyi tervezés alapja, hogy a váratlan eshetőségekre is fel kell készülni. Az olyan váratlan helyzetek, mint a hosszan elnyúló betegség, vagy a munkanélküliség felülírhatják a nyugdíjra való felkészülést, ezért fontos, hogy a tervezésnél készüljön egy vészhelyzeti terv is. A magyar munkavállalók alig egyötöde (22%) rendelkezik ma
ilyennel arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt valamilyen okból nem tudnának huzamosabb ideig dolgozni. Erre az esetre a leggyakoribb stratégia az, hogy felélik a megtakarításaikat (60%). A váratlan helyzetekre való felkészülés kulcsa a megfelelő megtakarítási szokások minél korábbi kialakítása.
11. ábra: A magyar munkavállalók alig egyötöde rendelkezik vészhelyzeti tervvel Kérdés: Van-e valamilyen vészhelyzeti terve a kieső jövedelem pótlására, ha valamilyen oknál fogva nem tud tovább dolgozni a nyugdíjkorhatár elérése előtt? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)
6% 22%
Igen
Nem
72%
8
Nem tudom
12. ábra: A leggyakoribb vészhelyzeti stratégia a megtakarítások felélése Kérdés: Az alábbiak közül melyik az ön vészhelyzeti terve a kieső jövedelem pótlására, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt nem tudná folytatni a munkát a munkahelye elvesztése vagy betegség miatt? Bázis: van vészhelyzeti terve (n=201)
A megtakarításaim
60%
A lakásomat kisebbre cserélem vagy eladom a nyaralómat
A házastrársam/partnerem dolgozik
Van biztosításom erre az esetre
Egyéb
26%
23%
20%
16%
4. Nyugdíjmegtakarítási szokások Ahogy az egyének egyre inkább érzik a nyugdíjas évekre való felkészülés és öngondoskodás felelősségét, az egyéni megtakarítási szokások kialakításának is egyre nagyobb szerepe van a pénzügyi kultúrában. A kutatásból kiderült, hogy a magyar munkavállalóknak nemcsak a megtakarítási szokások irányába kell megtenniük a szükséges lépéseket, de ezeknek a szokásoknak a rendszeres és hosszú távú gyakorlása is kihívást jelenthet.
9
A kutatásból kiderül, hogy azok érték el a legmagasabb pontszámot, akik rendszeresen megtakarítanak. Ők azok, akiknek nagy valószínűséggel van határozott pénzügyi tervük, és bizonyosak abban, hogy megfelelő összeget tesznek félre a nyugdíjas éveikre, és kényelmes időskort tudhatnak majd magukénak. Ha ezt a csoportot összehasonlítjuk azokkal, akik kevésbé rendszeresen takarékoskodnak, az eredmény szembeötlő: a rendszeres megtakarítás, legyen szó bármilyen kis összegről is, jelentősen javít az egyén felkészültségén.
13. ábra: A nyugdíjra való felkészültség javításának a kulcsa a rendszeresen megtakarítók és a megtakarítani vágyók Kérdés: Az alábbiak közül melyik jellemzi leginkább az ön nyugdíjmegtakarítási szokásait? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)
Megtakarítani vágyók Átlagéletkor
Rendszeres megtakarítók 46
37 10%
Férfiak
43%
Nők
57%
Teljes munkaidőben dolgozik Részmunkaidőben dolgozik Jövedelem (átlag)
81%
31%
56% 44% 84%
34% 11%
13%
5%
13%
1.563.258 Ft
2.548.482 Ft
RENDSZERES MEGTAKARÍTÓK – Mindig priotitás, hogy félretegyek a nyugdíjamra ALKALMI MEGTAKARÍTÓK – Csak alkalmanként teszek félre valamennyit a nyugdíjamra KORÁBBI MEGTAKARÍTÓK – Most nem teszek félre semmit a nyugdíjamra, bár korábban igen MEGTAKARÍTANI VÁGYÓK – Nem takarékoskodom a nyugdíjas éveimre, bár szeretnék NEM MEGTAKARÍTÓK – Soha nem tettem félre a nyugdíjas évekre, és nem is szeretnék
14. ábra: A rendszeres megtakarítók és a megtakarítani vágyók jellemzői
Nyugdíjfelkészültségi Index Pozitív asszociációk a nyugdíjjal kapcsolatban Biztos benne, hogy kényelmes nyugdíjas életet fog élni Optimista, hogy nyugdíjasként is jó lesz az egészségi állapota Van írásos terve a nyugdíjas évekre Van vészhelyzeti terve
10
Megtakarítani vágyók
Rendszeres megtakarítók
4,2
6,7
49%
69%
7%
19%
43%
52%
1%
19%
13%
41%
Mégis a legnagyobb lehetőség nem azokban rejlik, akik már sikeres megtakarítási szokásokat alakítottak ki, hanem a megtakarítani vágyókban, akik a megfelelő tudással és támogatással felvértezve készek arra, hogy felelősséget vállaljanak az anyagi jövőjükért. A megtakarítani vágyók csoportjába egyre több nő és fiatal tartozik, akik számára a takarékoskodás az alacsonyabb jövedelem, vagy a munkáltatói nyugdíjjuttatásokhoz való korlátozottabb hozzáférés miatt nehézséget jelenthet. A kormány és az egyén célja nem lehet más, mint azoknak a körülményeknek a megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a megtakarítani vágyókból tényleges megtakarítók váljanak, illetve az alkalmi megtakarítókból rendszeres megtakarítók. Ennek kiindulópontja ennek a sokszínű csoportnak és a szükségleteiknek a megértése, és a nyugdíjra való felkészülés és tervezés akadályainak az elhárítása.
A kutatásunk azt mutatja, hogy bár a jövedelem határt szab a nyugdíjra való felkészülésben, a sikeres megtakarítási szokásokat mérsékeltebb jövedelem mellett is ki lehet alakítani. A rendszeres megtakarítók arányát vizsgálva az összes jövedelmi sávban az derült ki, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők (2,03 millió Ft éves jövedelem alatt) kicsit kevesebb, mint egyötöde (19%) rendszeresen tesz félre a nyugdíjára. A 2,04 – 4,06 millió Ft éves átlagos jövedelmi sávban az arány 40%-ra nő. A kulcs az, hogy az egyén magáévá teszi-e azt a szemléletet, ami a rendszeres megtakarításokhoz kell. A magasabb jövedelműek körében sem mindenki tesz félre rendszeresen a nyugdíjára. Miközben a kényelmes nyugdíjas évekhez nincs szükség magas jövedelemre, a döntő lépés a saját pénzügyi jövőnkért való felelősségvállalás.
15. ábra: Rendszeres megtakarítók az egyes jövedelmi kategóriákban Magyarországon Kérdés: Az alábbiak közül melyik jellemzi leginkább az Ön nyugdíjmegtakarítási szokásait? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)
64%
40%
19%
Alacsony jövedelem
11
Átlagos jövedelem
Magas jövedelem
Ajánlások
Az egyénnek felelősséget kell vállalnia a saját anyagi jövőjéért. Ehhez információkat kell gyűjteni a nyugdíjaskori pénzügyekről, és meg kell tervezni a nyugdíjas évek anyagi hátterét. A rendszeres megtakarítás, legyen szó bármilyen kis összegről is, a legjobb módja a nyugdíjra való megfelelő felkészülésnek.
A kormány támogathatja a személyes pénzügyi és egészségmegőrző ismeretek elterjedését célzó munkahelyi képzéseket, és az azokat megvalósító munkaadókat adókedvezményben részesítheti.
A kormány támogathatja azt is, hogy a munkavállalóknak legyen vészhelyzeti tervük arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt valamilyen okból (munkahely elvesztése, rokkantság, betegség, stb.) kénytelenek abbahagyni az aktív munkát. Ezt megvalósítható azzal, hogy a biztosítás és az egyéb pénzügyi termékek adómentességet élveznek.
Reformok szükségesek a lépcsőzetes nyugdíjba vonulás elősegítésére. A lépcsőzetes nyugdíjba vonulás a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalók számára teszi lehetővé, hogy részmunkaidőben, kevésbé megerőltető munkakörben, vagy kevesebb fizetésért folytassák a munkát. Így ezek a munkavállalók a foglalkoztatottságuk mértékében jogosultak lennének tovább növelni a szolgálati idejüket.
Jogi nyilatkozat Jelen kutatási anyag általános információkat tartalmaz, és nem jelent hivatalos állásfoglalást vagy ajánlatot. Jelen anyagból semmilyen jog nem eredeztethető. Az AEGON, annak partnerei és társult vállalkozásai vagy alkalmazottai nem vállalnak garanciát, szavatosságot, vagy jótállást az anyagban közölt információk hitelességét vagy teljességét illetően.
Médiakapcsolatok
Headquarters Aegon N.V.
Telefon: +31 70 344 8956 Email:
[email protected]
Stratégia/Fenntarthatóság Mike Mansfield Nyugdíjkutatási igazgató Telefon: +31 70 344 82 64 Email:
[email protected] www.aegon.com/research
12
