A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szükségesnek tartja, hogy a pénzügyi szervezetek ügyfelei megfelelõ tájékoztatást kapjanak a különbözõ szolgáltatásokról és azok kockázatairól. A felügyelet hasznos tudnivalók, tanácsok közreadásával segíti a polgárokat felelõs gyakran anyagi helyzetüket meghatározó döntéseik meghozatalában. Ennek érdekében jelenteti meg tájékoztató füzeteit. Jelen kiadvány az egyre nagyobb teret hódító elektronikus pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fontosabb kérdésekrõl ad általános áttekintést. Pénzem és
az elektronikus pénzügyi szolgáltatások
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kiadványa 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Telefon: 489-9100 Fax: 489-9102 Internet: www.pszaf.hu © PSZÁF Minden jog fenntartva A kézirat lezárva: 2001. december 3-án 2
PÉNZEM ÉS...
DIGITÁLIS PÉNZÜGYEK n Az elektronikus kommunikációs lehetõségek, kiemelten is az internet az élet minden területét, így a pénzügyi szolgáltatásokat is, alaposan átalakították. A világháló kiválóan alkalmas információk közvetítésére, pénzügyi termékek reklámozására, értékesítésére, közigazgatási ügyintézésre vagy éppen bármely más áru és szolgáltatás bemutatására, eladására. Az ügyfeleknek nem kell személyesen felkeresni minden ügyesbajos dolgukkal a bankot vagy a brókercéget. Az interneten elérhetõ pénzügyi szolgáltatások nem csupán kényelmi szempontból elõnyösek, de a takarékoskodást, a pénzünkkel való jobb gazdálkodást is elõsegítik. Nincs szükség továbbá az újságok és brosúrák böngészésére, mert az interneten koncentrált formában tájékozódhatunk a díjtételekrõl, az árukínálatról és a kedvezményekrõl. Nem véletlen, hogy immár Magyarországon is mind több brókercég, bank, befektetési alapkezelõ vagy éppen biztosítótársaság él az on-line értékesítési csatornák lehetõségeivel, amelyekkel költségeiket csökkentik, de az ügyfelek életét is megkönnyítik. Kiadványunkban be szeretnénk mutatni, miként segítik pénzügyeink intézését az elektronikus csatornák, milyen általános alapvetõ ismeretekkel kell rendelkeznünk ezek igénybevételéhez, milyen gyakorlati kérdések merülhetnek fel és melyek a biztonságunk szempontjából legfontosabb tudnivalók. Az internetalapú ügyfélkiszolgálásban élen járnak a n bankok, n brókercégek, n biztosítók, n kis- és nagykereskedõk.
az elektronikus pénzügyi szolgáltatások
3
Szolgáltatásaik a következõk: n internet banking vagy e-banking (a bankok által felkínált lehetõségek), n internet brokering vagy e-brokering (az értékpapír-kereskedõ cégek szolgáltatásai), n internetes biztosítók (a biztosítótársaságok világhálón elérhetõ funkciói), n e-kereskedelem (különbözõ virtuális áruházak kínálata).
4
PÉNZEM ÉS...
MILYEN PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKAT ÉRHETÜNK EL AZ INTERNETEN KERESZTÜL? n A pénzügyi szolgáltatók többsége valamilyen módon megtalálható az interneten. Van, amelyik csak egy egyszerû honlapot üzemeltet, van amelyik komplex szolgáltatáscsomagot kínál és professzionális portált üzemeltet. Nézzük, melyek az egyre fejlettebb szolgáltatások: n A legalapvetõbb esetben a pénzügyi szolgáltatók honlapjáról információkat nyerhetünk, megtudhatjuk az adott bank, brókercég, biztosító elérhetõségeit, megtekinthetjük, hogy milyen termékeket, szolgáltatásokat kínálnak nekünk. Kedvezõ esetben kimerítõ leírást találhatunk a pénzügyi termékek kondícióiról, részletesen láthatjuk a tarifatáblázatokat, esetleg olyan kiegészítõ információkat nyerhetünk, amelyek a telefonos, vagy személyes kapcsolattartásnál elkerülhetnék figyelmünket. A magánnyugdíjpénztárak honlapjairól ugyancsak sok információ nyerhetõ: letölthetõ belépési nyilatkozat, adatmódosító nyilatkozat, és egyéb ívek. A pénztárak további fejlesztéseket is ígérnek a közeljövõben. n A passzív információszerzésnél fejlettebb forma, amikor az ügyfél és a szolgáltató kommunikálni is képes egymással. A kapcsolattartás új, internethez kötõdõ formája az elektronikus levelezés (e-mail). Elektronikus levelet válthatunk a pénzügyi szolgáltató kompetens személyeivel, pl. az adott cégek ügyfélszolgálatának munkatársaival, és célzott információkat is kérhetünk a termékekrõl, szolgáltatásokról. az elektronikus pénzügyi szolgáltatások
5
n Még fejlettebb megoldás, amikor a személyes ügyintézés is kiváltható az internettel. Ilyenkor logikusan felépített rendszerek segítségével megbizonyosodhatunk számlaegyenlegünkrõl, igazolást kérhetünk telefonon vagy személyesen megrendelt tranzakcióinkról, és tranzakciókat is kezdeményezhetünk. Az internet segítségével bankszámlánkról átutalást végezhetünk, pénzügyi termékeket, így kötvényt, részvényt vagy befektetési jegyet vásárolhatunk, illetve adhatunk el, életbiztosítást köthetünk, kárbejelentést tehetünk, bankkártyánk birtokában készpénz igénybevétele nélkül vásárolhatunk különbözõ termékeket, egyúttal megrendelhetjük a házhozszállítást is. n Tovább egyszerûsíti az életünket, ha már pusztán mobiltelefonunk segítségével is tudunk pénzügyeket intézni. Mobiltelefonunk számának megadásával megrendelhetünk és személyes igényeinkre szabhatunk bizonyos szolgáltatásokat: elintézhetjük, hogy bankunk minden alkalommal szöveges üzenetben (SMSben) értesítsen minket, ha változik az egyenleg a bankszámlánkon. Rendszeres átutalásokat rendelhetünk el, meghatározhatjuk, hogy bizonyos összeghatár fölött a számlánkon megjelenõ készpénzünket kedvezõbb kamatozású konstrukcióba fektesse a bank, rendszeresen tájékoztasson az akciókról, kedvezményes vásárlási lehetõségekrõl. n Végül fontos megjegyezni, hogy bár egyre ritkább, de létezik, a külön betárcsázásos módszerrel mûködõ, gyakran Home-banking néven emlegetett szolgáltatás. Ilyenkor nem internet-szolgáltatón keresztül, hanem közvetlenül kapcsolódunk a pénzintézet hálózatára, otthoni azonosítólemezünk segítségével válunk virtuális ügyféllé.
6
PÉNZEM ÉS...
MILYEN FELTÉTELEKKEL FÉRÜNK HOZZÁ A FEJLETT ELEKTRONIKUS MEGOLDÁSOKHOZ? n Ahhoz, hogy a világhálón ilyen szolgáltatást igénybe vehessünk, elõzetesen szerzõdést kell kötnünk a pénzügyi szolgáltatóval. Ennek során regisztrált internetes ügyfelekké válunk, és biztonságunk érdekében elkészül az azonosítónk (használatos még a felhasználónév vagy userID elnevezés is), és a hozzá kapcsolódó jelszavunk (amit hívnak kulcsszó-nak is, vagy az angolból átvett password-nek). Amennyiben több banknál vagy brókercégnél is van számlánk, és mindegyiket szeretnénk az interneten keresztül is kezelni, akkor cégenként meg kell ismételni a regisztrációt. Maga a regisztráció egyébként általában 1-2 ezer forintnál nem kerül többe, de nem ritka, hogy a szolgáltatás elterjesztése érdekében a bankok és brókercégek nem számolnak fel belépési díjat. A késõbbiekben a díjtételek egyedi szolgáltatóként eltérõk, van amelyik havi vagy negyedéves számladíjat állapít meg, van, ahol azonban csak a tranzakciókért kell fizetni. A regisztrációs procedúra is cégenként változó, de néhány alapjellemzõt azért érdemes megemlíteni: n Amennyiben már létezik banki folyószámlánk (vagy a brókercégnél tõkeszámlánk), akkor a regisztráció ezen keresztül is lehetséges. Ellenkezõ esetben elõször számlát kell nyitnunk a pénzügyi szolgáltatónál és utána rendelkezhetünk a világhálós aktivitásunkról. (Mindkét esetben szükség lesz személyi igazolványunkra és adószámunkra.)
az elektronikus pénzügyi szolgáltatások
7
n Az ügyfél és a pénzügyi szolgáltató köt egy szerzõdést, amelyben a felek pontosítják, hogy az ügyfél milyen szolgáltatást kíván az interneten keresztül igénybe venni. n Elkészül a felhasználónév és a jelszó. n Az ügyfél kockázatfeltáró nyilatkozatot ír alá, hiszen a szolgáltatás igénybevételekor az internetes felületen az alkalmazottaknak már nincs módjukban menet közben figyelmeztetni az ügyfelet egy túlságosan is vakmerõ lépés kockázati tényezõire. n Jellemzõen néhány órán belül aktiválják az ügyfélre szabott szolgáltatást, és ekkortól bátran használható a világháló tõzsdézésre, vagy banki ügyletek lebonyolítására. n A szerzõdéskötésnél információs anyagot, demonstrációs céllal készített CD-ROM-ot, felhasználói útmutatót, és a felmerülõ kérdések vagy problémák gyors rendezéséhez rendelkezésre álló ügyfélszolgálati telefonszámot is kap a kliens.
Mindehhez azonban legalább egyszer személyesen kell elmenni az adott bankba vagy brókercéghez. Néhány pénzügyi vállalkozás a regisztrációs folyamatot is teljesen virtuálissá tette, így otthon is kitölthetõk az internetrõl letöltött és kinyomtatott nyilatkozatok, illetve ûrlapok, és ezeket postai úton visszaküldve is megköthetõ a szerzõdés. A késõbbiekben Magyarországon is élõ gyakorlattá válhat a már törvény által szabályozott digitális aláírás, aminek nagy elõnye, hogy hasonló szerzõdések akár elektronikus levélben (e-mailben) elküldve is érvényessé és hatályossá válnak. Az egyszeri személyes látogatás azonban sosem árt, így legalább valamilyen benyomást szerezhetünk a cégrõl, amelynek ügyfelei vagyunk, illetve bármilyen gond esetén végsõ megoldásként újra szóba jöhet a személyes kapcsolat, és akkor már tudjuk, hová kell mennünk. 8
PÉNZEM ÉS...
A jövõben várhatóan a digitális aláírás tovább csökkenti a személyes ügyintézés mennyiségét, s nõ a tranzakciók biztonsági szintje. A digitális aláírás lényege, hogy független bizonyítványkiállító szervezetek egy technikai eljárás folytán garantálni képesek az e-mail sértetlenségét, és a forrás valódiságát, így köttethetnek szerzõdések és megállapodások elektronikus úton is, illetve megbízhatunk az ilyen kiegészítéssel érkezõ kényes tartalmú elektronikus levelekben.
az elektronikus pénzügyi szolgáltatások
9
TECHNIKAI IGÉNY n Az internet banking és brokering szolgáltatások igénybevételéhez voltaképpen semmilyen technikai eszközre nincsen szükségünk. Megtehetjük ugyanis, hogy otthonunkból nem adunk megbízást, csupán munkahelyünkrõl (nem éppen ildomos módon), vagy technikai eszközökkel rendelkezõ barátoktól, nyilvános helyrõl (internet-kávéházakból). Mégis sokan örülnek, ha otthonukból is tudnak ügyet intézni. Ehhez három komponensre van szükségünk: egy modemmel mely a számítógép és a telefonvonal közötti kapcsolatot biztosítja is rendelkezõ személyi számítógépre (PC), egy telefon-elõfizetésre és egy internet-elõfizetésre. A PC-k piacán állandóan új verziók jelennek meg, ugyanakkor a használt vagy élvonalbelinek nem számító termékek ára gyorsan zuhan. Érdemes tehát alaposan átgondolni, hogy milyen felhasználói igényekkel, milyen gépet is vásárlunk. Csak ha valaki szakember és hobbiból rakja össze a gépet, akkor érdemes az egyes alkotóelemeket külön megvásárolni, a laikusoknak a szaküzletekben teljes összeállításokat kínálnak. Szakértõ ismerõs tanácsát azonban mindenképp érdemes kikérni, hogy elkerüljük az aránytalanul drága, vagy éppen rossz minõségû alkotóelemek megvásárlását! Amennyiben a számítógéptõl elvárt egyéb alapfunkciók mellett fõ célunk internetes pénzügyi szolgáltatás igénybevétele, akkor a kötelezõnek mondható tartozékok (számítógépház, alaplap, processzor, legalább 64 megabájt RAMmemória, billentyûzet, egér, hajlékonylemezes meghajtó, merevlemez-meghajtó, monitor, grafikuskártya) mellett modemet kell beszereznünk. Ez a készülék, illetve egy telefonvonal 10
PÉNZEM ÉS...
szükséges majd ahhoz, hogy egy internet-szolgáltató közbeiktatásával a világhálóval és így elektronikus pénzügyi szolgáltatásunkkal is kapcsolatba lépjünk. Annak, aki gyakran szeretne jó minõségû pénzügyi szolgáltatást igénybe venni, például napon belül is üzletel a tõzsdén, érdemes lehet a modem minõségére áldozni. Igaz, az adatátviteli sebesség nem csak ettõl az adott eszköztõl, hanem a telefonvonal minõségétõl, az internetszolgáltató modemjétõl, és az internet pillanatnyi leterheltségétõl is függ. Választanunk kell internet-szolgáltatót is. Ilyenkor érdemes alaposan áttanulmányozni a szolgáltatók díjcsomagjait és az ígért szolgáltatást. Miután választottunk és leszerzõdtünk egy szolgáltatóval, tõle tudjuk meg az internetezéshez szükséges információkat, azt, hogy milyen telefonszámot kell tárcsáznunk a csatlakozáshoz, mi a felhasználói azonosítónk, jelszavunk. A szolgáltató segítségével, ügyfélszolgálatának útmutatásával ezek után be kell állítanunk a számítógépet, illetve telepítenünk kell egy úgynevezett böngészõ programot, amely lehetõvé teszi az interneten a vándorlást. A böngészõ programok ingyenesen elérhetõk (vagy a szolgáltató rendelkezésünkre bocsátja, vagy a már kapcsolattal rendelkezõ ismerõsök letölthetik az internetrõl), a két legelterjedtebb a Microsoft Internet Explorer és a Netscape Communicator/Navigator.
az elektronikus pénzügyi szolgáltatások
11
GYAKORLAT n Amennyiben szerzõdésünket már megkötöttük és kapcsolatban állunk egy bankkal, brókercéggel, biztosítóval vagy éppen internetes áruházzal, az adott weboldalt felkeresve rögtön megkezdhetjük a rendszerek használatát. Elõször is be kell lépnünk, bebillentyûzve a megadott helyre a felhasználónevünket, és a jelszavunkat. A használat során az interneten leadott megbízások, elrendelt ügyletek, és a végrehajtott tranzakciók a pénzügyi szolgáltató rendszerében fizikailag is teljesülnek, és errõl visszaigazolás érkezik ugyancsak az interneten keresztül. Internet brokering rendszereknél a leadott megbízásoknak a mai technikai színvonal mellett legkésõbb 1-2 percen belül a tõzsde kereskedési rendszerében kell lenniük (immár elméleti lehetõség van a lakossági valós idejû real time megbízás adására is). Internet brokering és banking használatánál ragaszkodjunk ahhoz, hogy néhány hetes rendszerességgel papíralapon is kapjunk egyenlegközlést, illetve a tranzakciók listázását. A forintalapú, konvertibilis bankkártya feljogosítja már a használóját, hogy külföldön fizessen vele. Ennek segítségével már külföldrõl üzemeltetett virtuális áruházakból is tudunk rendelni, illetve nyitható számla külföldi brókercégnél is. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ha gondunk támad a teljesítéssel, akkor sokkal nehezebb az érdekeink érvényesítése, hiszen az internetes oldalakat üzemeltetõ cég csupán levélben vagy telefonon érhetõ el, a személyes felkeresés esetleg költséges utazást igényel. Sokan a nemzetközi részvényekkel való internetes kereskedés magas hozamának reményében váltanak külföldi brókercégnél számlát. Ezt a szolgál12
PÉNZEM ÉS...
tatást érdemes azonban inkább hazai brókercégeknél hagyományos módon bonyolítani. Portfóliójukban külföldi részvényeket is tartó befektetési alapok jegyeibõl azonban már most is vásárolhatunk interneten. Ha a világhálón mûködõ áruházból rendelünk, akkor elvárhatjuk a megrendelt áru kikézbesítését. Ugyanakkor nézzünk pontosan utána, hogy a kézbesítõknek is kell-e külön fizetnünk, illetve milyen határidõvel történik a kiszállítás.
az elektronikus pénzügyi szolgáltatások
13
M-COMMERCE AZ E-COMMERCE-N TÚL n A technikai fejlõdés következtében egyre inkább elmosódik a határ az internet és a drótnélküli távközlés között. Éppen ezért mind több internetes funkciót tudunk az erre képes mobiltelefonok segítségével is intézni. Rövid idõn belül mobiltelefonon is olyan színes és tartalmas kezelõfelület jeleníthetõ meg, amelyen weboldalakhoz hasonló részletességgel tájékozódhatunk különbözõ cégek ajánlatai között. Az ebben a szegmensben kínált szolgáltatások összefoglaló elnevezése az m-kereskedelem, vagyis angolul m-commerce. Ennek elõfutára a még kicsit kezdetleges formájú, és tartalmilag speciálisan lebutított grafikájú WAP (wireless application protocol drótnélküli alkalmazások szabványa), vagyis az internet mobiltelefonokra szabott verziója. Egyes cégek ezeken keresztül is kínálnak szolgáltatásokat, Magyarországon is van mûködõképes wap banking szolgáltatás. A WAP interaktív menüfelülettel és könnyû, logikus parancsokkal irányítható, ám mégsem kellõen felhasználóbarát és praktikus, így bizonyára rövid idõn belül kiszorítják majd a piacról az újabb szabványok. A WAP mellett a mobiltelefonos szolgáltatások terén jobban elterjedt az SMS (rövid szöveges üzenet), ám ezt inkább a passzív információközlésre, semmint aktív megbízásokra használják. Ugyanakkor SMS-ben is lehet kezdeményezni utalást, kártyaletiltást, még az internet-brokeringnek sincs akadálya, de a gyakori használathoz azért kicsit kényelmetlen. Ráadásul nagyobb az esély a hibalehetõségre is, lévén, hogy pontosan beírt parancsokkal és számokkal kell az utasításokat a rendszerbe juttatni. 14
PÉNZEM ÉS...
DÍJAK, TARIFÁK n Kinek érdemes internetes pénzügyi szolgáltatásokat használni, milyen díjakkal jár a szolgáltatás? Általánosságban elmondható, hogy az internetes bankolás számlaösszegtõl függetlenül jól kihasználható funkciókat kínál, ugyanakkor az internetes tõzsdei megbízásadásnál már létezik egy olyan összeghatár, amely alatt nem gazdaságos a szolgáltatások teljes körét igénybe venni. Befolyásoló tényezõ az is, hogy mennyi szabad idõnk van a világhálón keresztül tõzsdézésre. A tarifacsomagok két meghatározó tényezõje a tranzakciónkénti fix díj, illetve a tranzakció kötésértékétõl függõ változó díj, melyet százalékos kulcs jellemez. n Természetesen minél sûrûbben adunk megbízást (ami általában azt is jelenti, hogy a kötésenkénti átlagos érték alacsonyabb), annál elõnyösebb számunkra, ha a fix díj alacsony (kötésenként ezer forint vagy kevesebb). n A sûrûn üzletelõ és nagy forgalmat generáló ügyfelek alacsony változó jutalékot választhatnak, de van olyan megoldás is, hogy el kell érniük egy minimális kitermelt jutalékmennyiséget, amit akkor is ki kell fizetniük havonta, ha nem éri el a jutalékösszeg a kívánt szintet. n Aki ritkábban üzletel, annak érdemes lehet a magasabb fixdíjat is elviselni, amennyiben a havi elõfizetési és egyéb készenléti díjak mértéke kedvezõ.
az elektronikus pénzügyi szolgáltatások
15
Az internet banking szolgáltatások a következõ lehetõségeket foglalják magukban: n számlaegyenleg-lekérdezés, számlatörténetlekérdezés, n átutalások, egyéb betétmûveletek indítása, n állampapír- és egyéb értékpapír-tranzakciók, n WAP-os tranzakció, n automatikus SMS-értesítés, lekérdezés SMSparancsokkal.
Az internet banking szolgáltatásnak általában nincs külön elõfizetési díja. Néhány esetben a netrõl indított megbízás olcsóbb is, mint a valódi bankfiókban kínált kondíciók. WAP és SMS használatánál külön költség a mobilszolgáltató, illetve az internet-szolgáltató tarifája. Természetesen a fogadott SMS-t belföldi felhasználás esetén nem terheli külön díj.
16
PÉNZEM ÉS...
ONLY INTERNET, AVAGY FIÓK n Az internet banking és brokering cégek Magyarországon jellemzõen meglevõ pénzügyi szolgáltatók egyik ágazataként, egyfajta disztribúciós csatornaként, fiókként mûködnek. Nyugaton azonban ismert az internet only szolgáltató fogalma is, amely csak a hálón üzemel, azaz valós fizikai fiókhálózata nincsen. Magyarországon ilyen szolgáltatók tömeges megjelenése ugyan nem várható, azonban érdemes megnézni, hogy melyik csoport milyen elõnyökkel, milyen hátrányokkal rendelkezik: 1. INTERNET ONLY SZOLGÁLTATÁS + ELÕNYÖK Minõség: A specializáció miatt jobb az internetes szolgáltatások minõsége. Ár: A szolgáltatást érintõ kezdeti magas beruházási költségek után a mûködési költségek alacsonyabbak. Kevés a szolgáltató fix költsége, a forgalom esetleges hirtelen visszaesésére nem kell elbocsátásokkal reagálni, ahogyan az internet only cégek különösebb humánerõforrás-bõvítés nélkül is képesek a hirtelen forgalmi megugrást problémamentesen kezelni. Mindez a fogyasztó szempontjából is elõny. HÁTRÁNYOK Piacméret: A magyar piac túlzottan kicsi, így méretgazdaságossági problémák állhatnak be, a magasabb szolgáltatási árakat pedig az ügyfelek fizetik meg. Magas indulási költség: A szolgáltatónak igen drága megfinanszírozni a sikeres internet only pénzügyi szolgáltatás beindítását, a magas beruházási költség drágíthatja az elektronikus pénzügyi szolgáltatások
17
a szolgáltatást. Sajnos megvan az esély arra, hogy a körültekintõen kiválasztott cég végül feladja, és nézhetünk új szolgáltató után. Megtakarítási lehetõségek: A költségracionalizálás kiemelten kockázatos, aligha lehet például a magasszintû biztonsági megoldásokon spórolni. 2. HAGYOMÁNYOS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓK ÜZLETÁG-KONCEPCIÓJA: + ELÕNYÖK Piaci ismeretek: A pénzügyi szolgáltatónak vannak tapasztalatai, az ügyfelekkel már élõ kapcsolata van, az elõnyök kiaknázhatók kommunikálásra, keresztértékesítésre. Ismertség: A hagyományos ügyfeleket a modern pénzügyi szolgáltatások fennmaradó lehetõségével a bankok, brókercégek meggyõzhetik fiókhálózatukban. HÁTRÁNYOK Újdonság: Ügyféltõl, szolgáltatótól változást, szemléletváltást vár el a háló. Emberi erõforrás: Nehezen mérhetõ fel az emberi erõforrás iránti igény, nehezebb a kapacitást tervezni.
18
PÉNZEM ÉS...
MIT HOZHAT A JÖVÕ? n A ma elérhetõ elektronikus pénzügyi szolgáltatások ugyan már sokban egyszerûsítik az ügyfelek életét, ám a nyugati minták alapján még tág tere van a fejlõdésnek. Lássuk, miként is fejlõdhetnek tovább a szolgáltatások. n A bankok, brókercégek, biztosítótársaságok, illetve termékeik és szolgáltatásaik mindinkább integrálódnak, összefonódnak. A ma még egymástól független rendszerekbe közös azonosítóval léphetünk majd be. Megjelennek a pénzügyi áruházak, hipermarketek, ahol sok bank és sok brókercég pénzügyi szolgáltatása hasonlítható össze. n Egyre több, ma még személyes ügyintézést igénylõ szolgáltatás válik elérhetõvé az interneten. Csökken a szolgáltatók és az ügyfelek közötti személyes kapcsolat, ám az interneten nem csak egyentermékeket lehet elérni, hanem személyre szabottabb szolgáltatásokat is. n Nõ a globalizáció foka, a Magyarországon fizikailag jelen nem levõ bankok, brókercégek termékeit is egyszerûen megvehetjük. n Vélhetõen az ügyfelekben nõ a hajlam az elvándorlásra, a gyors és többszöri bank-, biztosító- vagy brókerváltásra (az interneten a versenytárs csak egy kattintásra van). n Fejlett mobilkommunikációs eszközök révén nem pusztán a személyi számítógép mellõl, de bármely idõpontban akár mobiltelefonunkról is végezhetünk mûveleteket, szerezhetünk információkat.
az elektronikus pénzügyi szolgáltatások
19
BIZTONSÁGI KÉRDÉSEK n Az internetes pénzügyi szolgáltatások megkezdéséhez fontos feltétel, hogy magunkat alkalmasnak érezzük a számítógép és az internet önálló használatára. A valóban informatív, logikusan felépített honlapok felhasználóbarátok igyekeznek lenni és valóban nagyban segítik a tájékozódást, de mivel egy-egy lenyomott enter-nek visszafordíthatatlan, súlyos forintokban mérhetõ következményei lehetnek, jó ha körültekintõek vagyunk, és van fogalmunk az adott tranzakciók mögöttes tartalmáról is. Bárkinek is ajánlunk internetes pénzügyi szolgáltatást, gyõzõdjünk meg arról, hogy az illetõ tisztában van-e a következményekkel. A különbözõ biztonsági technológiák amúgy gondoskodnak arról, hogy illetéktelen személy ne rendelkezhessen a nevünkben. A belépéseknél manapság már a 128 bites SSL titkosítás a legelterjedtebb, míg a bankkártyás fizetéseknél a bankkártyás szolgáltatók által kifejlesztett azonosítási és titkosítási módszerek szavatolják a biztonságot. A virtuális boltokban a bankkártyákkal egyszeri fizetések bonyolíthatók csak le, így a megrendelt termékek kifizetésekor minden alkalommal újra meg kell adni bankkártyánk számát, ami csupán egyszeri lehívásra hatalmazza fel az internetes bevásárlóhely üzemeltetõit. Érdemes azonban pontosan utánanézni, hogy bankkártyánk kibocsátója, illetve bankunk milyen felelõsséget vállal, ha mégis valamilyen visszaélés történne. A közhiedelemmel ellentétben azonban az internetes pénzügyintézés nem a tolvajlások, visszaélések paradicsoma, a problémák java része nem rosszhiszemû elkövetõk (csodás képességû hekkerek) ügyeskedéseire, hanem saját elõvigyázatlanságunkra vezethetõ vissza. 20
PÉNZEM ÉS...
Az internetes fizetés ügyféloldalról a jelenlegi technikai háttérrel megbízhatónak tûnik. Internetes visszaélések ugyan elõfordulhatnak, ám ezek inkább a szolgáltatókat fenyegetik, hiszen a leggyakoribb visszaélés, az álhitelkártyával való fizetés nem érinti a jóhiszemû magánszemély számláját. A fizetések lebonyolítására mindenképpen érdemes a hagyományosnál fejlettebb, emelt szintû szolgáltatásokat is nyújtó, vagy kifejezetten az internetes fizetésekre specializált bankkártyákat váltani. Hasznos, ha bankkártyánkhoz megrendeljük az extraszolgáltatást, és tranzakcióról SMS-ben kérünk értesítést mobiltelefonunkra. Így forró nyomon elcsíphetõ, ha illetéktelen próbálna fizetni a mi számlánkról (akár neten, akár hagyományos módon). Némely bank külön internetes bankkártyát is kibocsát, amely egy üres számlához készül, ahova az ügyfél weben való fizetés elõtt utalhatja át az aktuálisan szükséges összeget. Még biztosabb az a fizetési mód, amely SMS-ben kér megerõsítést az internetrõl kezdeményezett terhelés megengedése elõtt. A legújabb kezdeményezések egyike még a bankszámlánkat is megkíméli. Ennél a módszernél a szolgáltatás igénybevételére jogosult ügyfelek telefonszámláján (külön soron) jelennek meg a webes (e-commerce) kiadások, és így csak a hó végén a telefonszámla kiegyenlítésével kapják meg az on-line áruházak az õket megilletõ összeget. Bár egyértelmûen elterjedt, és minden honlap által támogatott, száz százalékosan biztonságos fizetési mód még nem létezik, de a folyamatos fejlesztés nagymértékben csökkenti a viszszaélések lehetõségét. A biztonsági óvintézkedésekre mindenesetre figyelni kell. Sokat emlegetett példa, de úgy tûnik, nem lehet elégszer elismételni: nem szabad felírni a számítógépünkhöz közeli, jól látható helyre a különbözõ az elektronikus pénzügyi szolgáltatások
21
jelszavakat, azonosító kódokat. Az alább felsorolt óvintézkedések sem igényelnek ennél sokkal nagyobb erõfeszítést, mégis segíthetnek megelõzni a visszaéléseket. Amennyiben tudjuk, ki használja azt a számítógépet, amelyrõl a tranzakciót végezzük, kisebbek a kockázatok. Elõfordulhat azonban, hogy idegen környezetben, pl. nyilvános helyen kell bizonyos intézkedéseket megtennünk ez nagyobb elõvigyázatosságot igényel.
TANÁCSAINK: n Közismert, megbízható vagy leellenõrizhetõ (ismert tulajdonosi háttérrel, illetve megfelelõ engedéllyel rendelkezõ) cég honlapján használjuk csak a bankkártyás fizetési módokat! n Ellenõrizzük, hogy valóban a felkeresni kívánt honlapon járunk-e, és nem pedig egy arra kísértetiesen hasonlító, álverziót látunk-e (ahová például a weboldal címének elírásával juthattunk el)! n Vezessünk naplót az internetes fizetésekrõl, regisztrálva az összeget, a dátumot, a fizetéshez használt bankkártyát, és a fizetés célját. n Havonta változtassuk meg jelszavunkat! n Jelszavaink megválasztásánál nem ajánlott a rólunk esetleg alapvetõ információkkal rendelkezõ, rosszindulatú személyek által kitalálható nyilvánvaló kombinációk mellett dönteni (azaz ne a nevünk, barátnõnk neve, kedvenc futballcsapatunk legyen a választás alapja), nehogy a kellemetlen ismerõs sikerrel próbálkozzon jelszavunk kitalálásában. n Ne használjunk azonos jelszavakat a különbözõ regisztrációknál! n Igyekezzünk jelszavainkat megjegyezni! A legjobb, ha egyáltalán nem írjuk le sehová õket, ha mégis ezt tesszük, semmiképpen se le22
PÉNZEM ÉS...
gyen nyilvánvaló, hogy mire is használatos a karaktersor. Nem praktikus a tárcánkban a bankkártyánk mellett kis papírra odaírni például, hogy: internet banking, jelszó Katika. n Jelszavunkat még a mégoly megbízható ismerõsöknek se áruljuk el! Semmiképpen nem ajánlatos egy számítógép közelében üldögélõ barátra rátelefonálni, hogy segítsen és utaljon már át egy kis pénzt az internet banking segítségével egy másik számlára, jelszavam a következõ:.. A szolgáltatáshoz érvényes jelszavunkat sem a hatóságok, sem a bank vagy brókercég munkavállalói nem kérhetik. n Nyilvános helyen, például internet-kávézóban gyõzõdjünk meg a helyi személyzet segítségével arról, hogy a biztonsági információkat a gépek nem rögzítik! Ne fogadjuk el az internet-használathoz elengedhetetlen, úgynevezett böngészõprogramok (ilyen az Internet Explorer vagy a Netscape) kényelmi szolgáltatásait! A programok ugyanis felkínálják, hogy a weblapokon használt jelszavainkat megjegyzik, és így késõbb már az elsõ néhány beírt betû után a rendszeresen látogatott honlapokon folytatják a beírandó jelszavakat. Ezzel alaposan megkönnyítik az esetleges rosszindulatú betolakodók dolgát! n Nyilvános helyeken mindig lépjünk ki az adott programokból, sõt elõvigyázatosságból indítsuk újra a gépet elmenetel elõtt! Így nem lehet visszafejteni az általunk bevitt információkat. n Ne hagyjuk õrizetlenül azt a számítógépet, ahol éppen futó internet banking vagy brokering honlapot tartunk nyitva. n Legyen kéznél az internet banking vagy brokering honlapot üzemeltetõ pénzügyi szolgáltató elérhetõsége. Elõfordulhat, hogy gyors segítségre van szükségünk, számítástechnikai zavar lép fel gépünknél, elrontottunk egy tranzakciót, hirtelen szeretnénk más módon érintkezésbe lépni a szolgáltatóval! az elektronikus pénzügyi szolgáltatások
23
n Elõfordulhat, hogy nem létezõ cégek ajánlják szolgáltatásaikat, amelyeket aztán természetesen nem teljesítenek. Az általában hamisan megadott adatok alapján késõbb igen nehéz nyomukra bukkanni, az esetleg már átutalt pénzt visszaszerezni. Ez elkerülhetõ, ha az ügyfelek tudják, hogy elektronikus pénzügyi szolgáltatást is csak a felügyelet engedélyével lehet végezni. Figyelem! Az engedéllyel rendelkezõk aktuális listája a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján hozzáférhetõ (www.pszaf.hu).
Az alábbiakban közlünk néhány hasznos telefonszámot, arra az esetre, ha indokolatlan egyenlegváltozást, vagy virtuális áruház esetén minõségi eltérést, rosszhiszemû teljesítést tapasztalunk. Általában a hivatalos eljárások megindításához írásos bejelentés szükséges (lehetõség szerint ajánlott levélben), de tájékoztatáshoz több telefonszámon is juthatunk. Az érdekérvényesítéshez fontos telefonszámok az alábbiak:
n Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, ügyfélszolgálat: (06-80) 203-776 (ingyenes szám), valamint (06-1) 489-9826, (06-1) 489-9827 n Hírközlési Felügyelet, ügyfélszolgálat: (06-1) 468-0673 n Befektetõvédelmi Alap: (06-1) 327-4347 n Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, ügyfélszolgálat: (06-1) 80-201-205 (ingyenes szám), valamint (06-1) 303-9075, (06-1) 459-4999
