Egyre nagyobb bajban az állam - rekordon a tartozás

Sajtószemle

2015. május 27.

Napi.hu

Egyre nagyobb bajban az állam - rekordon a tartozás Újabb 3,7 milliárd forinttal 116,1 milliárd forintra nőtt áprilisban a közintézmények tartozása, ami megközelíti a rekordnak számító 120,9 milliárd forintot. A kezelhetetlen adósság ellen már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is kikelt. Soha nem volt még áprilisban ilyen magas a közintézmények tartozása, mint az idén: az Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint a negyedik hónapban újabb 3,7 milliárddal nőtt a 677 közintézmény, költségvetési szerv lejárt, határidőn túli tartozása - így elérte a 116,1 milliárd forintot. Ez minden idők harmadik legmagasabb tartozása - eléri a GDP 0,3 százalékát - ennél magasabb adósságállományt csak tavaly és 2013. októberben volt - az utóbbi időpontban 120,9 milliárd forintról számolt be a MÁK. Tavaly egy kisebb konszolidáción estek át a közintézmények, év eleje óta az adósság fokozatosan nő, miközben az idei költségvetésben az adósságrendezésre elkülönítettek 60 milliárd forintot - ám ennek kifizetése késedelmes, igaz már májusban megkezdődött. Az államkincstár közlése szerint a 116,1 milliárd forintból 7,3 milliárd forint szállítói finanszírozású, döntően uniós projektekhez kapcsolódó tartozás, amely 1,1 milliárd forintos csökkenést mutat az előző havi adatokhoz képest. Szállítói finanszírozású projektnél a projekt végrehajtásában részt vevő intézményt megillető támogatás összegét közvetlenül a szállító számlájára utalja a közreműködő szervezet, de a kedvezményezett intézmény könyvelésében ki kell mutatni a szállító felé fennálló kötelezettséget mindaddig, amíg annak pénzügyi teljesítése meg nem történik. Amennyiben a kötelezettség lejárt, úgy azt a tartozásállományról szóló adatszolgáltatásban is szerepeltetni kell. Az összes tartozásból 30 nap alatti 32,7 milliárd forint, 30 és 60 nap közötti 20,9 milliárd forint, 60 napon túli lejáratú 61,0 milliárd forint, átütemezett tartozás (esedékessége megállapodás alapján későbbi időpontra lett átütemezve) 1,5 milliárd forint. A tartozásállomány teljes összegéből az állammal szemben fennálló tartozás összege 9,5 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozás összege 0,1 millió Ft, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állománya - amelyből 3,7 milliárd államháztartáson belüli tartozás - 106,5 milliárd forint. A kórházak a fő adósok A tartozásállományból 85,5 milliárd forint (az összes tartozás 73,7 százaléka) az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket). A 85,5 milliárd forintból az állammal szemben fennálló tartozás összege 0,6 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozás összege 0,1 milliárd forint, a

H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–1–

szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állománya - amelyből 2,1 Mrd államháztartáson belüli tartozás - 84,8 milliárd forint. Már 677 intézmény tartozik Az adatszolgáltatásra kötelezett 677 intézményből mindegyik teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma áprilisban 394, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 133 intézmény rendelkezik - magyarán minden második közintézmény lejárt adóssággal gazdálkodik. A magas a tartozásállomány ellen Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, egykori fideszes képviselő is kikelt a Napi Gazdaságnak adott interjújában. Az ÁSZ-elnök szerint "nyilvánvalóan nem tartható fenn sokáig, hogy egyes állami szereplők hatalmas összegekkel tartozzanak üzleti partnereiknek. Bárki felteheti a kérdést: milyen üzenetet hordoz, ha már maga az állam sem egyenlíti ki a számlákat a vállalt határidőre? S miként tűrhetik el az állami döntéshozók, hogy tízmilliárdos összegben halmozódjanak fel a kórházak, az oktatásügy lejárt számlái? E témakör kapcsán ugyanakkor adódik még egy égető felvetés: megfelelőek-e azok a szabályok, amelyek az állami cégek, gazdálkodó szervezetek irányítóinak feladatait, felelősségvállalását, alkalmazási feltételeit és a fizetésük mértékét határozzák meg" - fogalmazott Domokos. A közintézmények lejárt adóssága (milliárd forint) 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Január 12,4 21,5 39,2 49,9 62,2 89,8 Február 12,6 21,8 38,3 46,9 65,9 88,7 Március 13,5 20,5 37,9 47,1 72,1 89,9 Április 12,6 21,9 41,6 50,6 95,3 94,9 Május 14,0 23,8 37,4 53,8 87,1 96,8 Június 14,9 26,8 39,8 54,7 90,7 99,4 Július 17,6 28,2 40,2 56,9 93,5 113,8 Augusztus 20,9 30,6 41,3 62,7 98,4 110,8 Szeptember 21,3 31,0 37,2 64,1 97,7 110,7 Október 24,5 32,7 40,4 68,8 120,9 118,6 November 32,6 40,2 42,3 74,1 111,1 107,9 December 29,8 41,1 35,5 66,6 88,9 98,2 Átlag 18,9 28,3 39,3 58,0 90,3 89,2

2015 98,6 107,9 112,4 116,1

108,7

Forrás: MÁK

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/egyre_nagyobb_bajban_az_allam_rekordon_a_tartozas.598221. html


–2–

VS.hu

Hiába várják a kórházak a beígért 60 milliárdos állami segítséget A pénzt adósságrendezésre adná a kormány, hogy ebből fizessék ki a kórházak a tartozásaikat. Csakhogy előbb minden intézmény külön kell megalkudjon a beszállítóival, amibe a kis cégek lassan beleroppannak. A fenyegetés pedig nem használ, a kórházak reakciója, hogy eszközök nélkül „majd megoldják okosban”. Nem sikerült betartania az ígéretét Zombor Gábornak a kórházi adósságok állami átvállalásáról. Az egészségügyért felelős államtitkár még februárban nyilatkozta azt, hogy 60 milliárd forintra teszik a kifizetetlen számlákat, és ezt a kormány átvállalja. Erre a célra el is különítettek 60 milliárd forintot, ám hiába: a kórházak és beszállítóik eddig egy fillért sem láttak a pénzből. A kormány eredetileg április 1-jére ígérte az adósságrendezést, ám a tárgyalások csak április végén kezdődtek el; akkor is az egyre türelmetlenebb beszállítók sürgetésére. Az adósságrendezés menedzselésére létrehozott új egészségügyi csúcsszerv, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) kizárólag a nagyobb beszállítókkal ült tárgyalóasztalhoz, annak a 24 cégnek a vezetőjével, amelyiknek a tartozása március végén már az 500 millió forintot is meghaladta. Nekik azt ígérték, hogy a 60 milliárdból valamivel több mint 20 milliárdot megkapnak, a maradék pénzen pedig a többi – több száz – beszállító osztozik. Ők még azt sem tudják, hogyan. -Nem tudok semmi konkrétat – mondta a VS.hu-nak Jóbai Zsolt, akinek cége, a Replant-Cardo Kft. gyógyászati segédeszközök forgalmazásával foglalkozik. Mára 400 millió forintnál is több pénzzel tartoznak neki a kórházak, de fogalma sincs róla, mikor és hogyan juthat a kintlévőségéhez. Az ÁEEK vele nem tárgyalt, mert hiába tartoznak neki a kórházak jelentős összeggel, az nem haladja meg az 500 milliót, a cég nem tartozik a legnagyobb beszállítók közé. Az orvostechnikai eszközök forgalmazóit és gyártóit képviselő két legnagyobb szervezet – az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) – éppen ezt kifogásolja. Azt, hogy a beszállítók 85 százalékát egyszerűen kihagyták a tárgyalásokból. Nekik egyenként kell majd egyezkedniük a kórházakkal. Az ETOSZ a VS.hu-val azt közölte, olyan kis- és közepes vállalkozásokról van szó, amelyek éves árbevételének nagyjából a fele kintlévőség, követeléseik legalább kétharmada lejárt, így mára teljesen kimerültek a tartalékaik. Úgy látják, hogy a kórházakkal történő, egyenkénti megállapodás jelentős mértékben elnyújtja a konszolidáció folyamatát. Az egyeztetéshez ugyanis nincs elég ember sem a cégeknél, sem a kórházakban. -Brutális munka – így írta le Holchacker Péter, az ETOSZ vezetője azt, ami a kisebb cégekre vár. Mint mondta, van olyan beszállító, ahol mindössze négy ember dolgozik, ebből kettőnek folyamatosan tárgyalnia kell. Több tízezer számlát kell leegyeztetniük a kórházakkal, szerinte ez embertelen, ennél jóval megfontoltabb megoldásra lett volna szükség. Rásky László, az OSZ vezetője szerint a cégvezetők idejük 70-80 százalékában már most is kuncsorognak a nekik járó pénzért, ami „nonszensz”.


–3–

ÁLLAMIGAZGATÁSI GŐG Králik Györgynek egészségügyben is dolgozó informatikai cége van és 45,5 millió forintnyi kintlévősége. Ez jelentős tétel ahhoz képest, hogy a cég éves árbevétele 300 millió forint körüli. Az Orgware Kft.-ben 30-an dolgoznak, 1 ember munkaidejének a felét elviszi, hogy folyamatosan próbálja behajtani a pénzt. Egyelőre sikertelenül. -4-5 éve állandó levelezgetésben, telefonálgatásban vagyunk, mert egyre nagyobb a tartozás. Az a szállító, aki nem ezt teszi, ne is számítson pénzre, mert csak legyintenek rá – érzékeltette a helyzetet Králik György, akit leginkább az keserít el, hogy hiába van jó viszonyban a kórházigazgatókkal, gazdasági igazgatókkal, az esetek felében válaszra sem méltatják. Kollégájának és neki is folyamatosan meg kell alázkodnia, hogy pénzéhez jusson, ami sok energiát visz el az üzlettől. Az érdekvédő Rásky László elismeri, a beszállítóknak gyenge az érdekérvényesítő képességük, a kórházak nem ijednek meg a fenyegetéstől, hogy majd nem szállítanak nekik. Állítása szerint tipikus reakció, hogy „majd találunk mást”, addig pedig megoldják „okosban”, amit kell. Hogy a műtéteket barkácsáruházban vásárolt fúrókkal, az altatást mezőgazdasági boltból beszerzett műanyagcsövekkel, a sebvarrást pedig horgászdamillal oldják-e meg, mint ahogy arról korábban az Index írt, azt a lapunknak nyilatkozó kórházigazgatók nem erősítették meg. -A beteg nem érezhet meg semmit – reagált Zsarnay István, a Péterfy Sándor Utcai Kórház gazdasági igazgatója a VS.hu megkeresésére. Azt mondta, bármennyire is nehéz helyzetben vannak, nem kockáztathatják meg, hogy a pénztelenségnek a betegek igyák meg a levét. Az intézmény benne van a top 10-ben, azok között a kórházak között, amelyeknek a legtöbb volt az adóssága március végén. A Péterfyben évente több mint 50 ezer fekvőbeteg fordul meg, és 1 milliónál is több az orvos-beteg találkozó. A gazdasági igazgató úgy látja, mondhatja a nővér, hogy nincs elég pelenka, de szerinte, ha valaki otthon tud gazdálkodni, az tudjon itt is. H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–4–

Azt pedig erős túlzásnak tartja, hogy a beszállítók nem tudnak semmit a pénzükről. Mindegyiknek küldött már számlaegyenlítőt, amit a cégeknek június végéig kell jóváhagyniuk és visszaküldeniük. Pénzre csak ezután számíthatnak. Zsarnay úgy tudja, az ÁEEK eddig egyetlen intézménynek sem utalt, hiába állapodtak meg a legnagyobb beszállítókkal. A Péterfyben már minden percben várják, hogy „pittyegjen a telefon”, és megérkezzen a várva várt pénz a folyószámlára. Május végéig ugyanis el kell indítaniuk az utalást a szállítók felé, akik szép sorjában legkésőbb június végén lehetnek pénzüknél. Legalábbis egy részénél. A szoftverfejlesztő Králik György például azt is kifogásolta, hogy amióta bejelentették az adósságrendezést, sok kórház egyáltalán nem fizet, vagy csak nagyon csepegtetve – Králik szerint ezzel még rosszabb helyzetbe kerültek a kisebb, jórészt magyar tulajdonú beszállítók. Ráadásul senki sem tudja, hogy mi lesz az április 1. után keletkezett számlákkal, ki és mikor fizeti majd ki azokat, és az utánuk járó esetleges késedelmi kamatot. APROPÓ, KÉSEDELMI KAMAT! Králik Györgynek több kórház is küldött már szerződéstervezetet, jellemzően ugyanazt, ugyanazzal a kitétellel, hogy nem fizetnek késedelmi kamatot. A lapunk által megismert tervezetekben valóban nullák sorakoznak azokban a sorokban, ahol a késedelmi kamatot kell feltüntetni. A beszállítók azt gyanítják, hogy a kormány eleve úgy kalkulált a kórházak adósságának átvállalásával, hogy a késedelmi kamattal nem számoltak. Kerestük az ÁEEK-t, hogy valóban így történt-e. De csak azt erősítették meg, hogy a továbbiakban az egészségügyi intézmények saját hatáskörben tárgyalnak beszállítóikkal adósságaik rendezésének érdekében. Nem csak a beszállítóknak, hanem minden érintett félnek az az érdeke, hogy a tárgyalások minél hamarabb lezáruljanak. Az ÁEEK ennek érdekében szerződéstervezet készített, amelyet megküldött a fenntartott intézményei számára. Azt Zsarnay István sem erősítette meg, hogy központi elvárás lenne a késedelmi kamat lenyelése. „Bármit beleírhatok a szerződésbe, és a szállítónak szíve joga, hogy elfogadja-e vagy sem” – mondta a gazdasági igazgató. Ennek ellenére a Péterfyben eddig csak egyetlen olyan szerződés született, amelyben a kórház vállalta a késedelmi kamat utalását. Az igazgató ezt azzal magyarázta, hogy a szállító cég kintlévősége állítólag 5 éve lejárt, amit lehetetlen már ennyi idő után ellenőrizni. A többi esetben nem haladja meg az 1 évet a tőketartozás és késedelmi kamatot sem fizetnek utána. És ez csak egy a magyarországi állami kórházak közül. Korábban a Heim Pál Gyermekkórházról lehetett olvasni azt, hogy az egyik nagy beszállítója, a Roche Magyarország Kft. elengedte a kórházi tartozás utáni késedelmi kamatot. Hogy pontosan mennyit, nem lehet tudni. Kerestük a Kft.-t, későbbre ígértek választ. Az ÁEEK mindenesetre úgy értékelte a történteket, mint ami a „társadalmi felelősségvállalás egyik megnyilvánulása”. Rásky László szerint nem ez a cég lehet az egyetlen, amelyik lemondhatott a késedelmi kamatról. A beszállítók egy része valószínűleg a gyors kifizetés reményében önként megteszi ezt, de olyanok is akadnak, akik ragaszkodnak a késedelmi kamathoz. Szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet az állami intézkedések elmaradásából és a költségvetési szervek nemfizetéséből adódott. Így gondolja a replantos Jóbai Zsolt is. Ő nem mond le a kamatról, mert szerinte az a magyar jogszabályok szerint törvényesen jár. Noha elismeri, egyre nehezebb működtetni a céget pénz nélkül, mégis inkább kivár. Akárcsak sorstársa, Králik György, aki a hiányzó több tízmillió forintot eddig úgy tudta pótolni, hogy a 25 évnyi munkából volt némi megtakarítása. A jelenlegi helyzet kezelésére ugyanakkor ez sem volt elég, hitelt kellett felvennie. Ő azt mondja: nem teheti meg, hogy lemondjon a késedelmi kamatról.


–5–

-A kutya mélyebbre van elásva – értékelte a kialakult helyzetet Holchacker Péter. Az érdekvédő szerint az a fő probléma, hogy az egészségügy évek óta alulfinanszírozott. Idén 954 milliárd forint jutott orvosi, kórházi ellátásokra, jövőre a tervek szerint 982 milliárd fog. Egy felmérés szerint Magyarország a 26. helyen áll az egészségügyi kiadások terén az OECD-országok között. A legtöbbet az Egyesült Államokban szánnak az egészségügyi szektorra, a GDP 16,9 százalékát; ezt követi Hollandia 11,8 százalékkal, majd Franciaország 11,6 százalékkal. A lista végén Mexikó áll 5,4 százalékos egészségügyi kiadási aránnyal, majd Észtország következik 5,9 és Törökország 6,2 százalékkal. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke korábban szintén a pénztelenséggel indokolta a tetemes tartozásokat. Azt mondta, „kevés pénz jut az egészségügybe, és ebből adódóan olyan alacsony a finanszírozása az egyes különböző betegségeknek és ellátásoknak, ami adóssághoz vezet". A kórházaknak a tartozások körülbelül 20-25 százalékát a gyógyszereket, 30-35 százalékát pedig az orvostechnikai eszközöket szállító cégeknek kellene kifizetni, a többi energia- és más szolgáltatási költség. A lejárt tartozások csaknem fele 60 napon túli, a pénz 5 százalékára pedig már több mint egy éve várnak a vállalkozások. Az átlagos fizetési késedelem 8 hónap. A 60 MILLIÁRD IS KEVÉS Az érdekvédők szerint az államtitkárság a beígért 60 milliárd forinttal még csak felületesen sem tudja kezelni a problémát. A Magyar Államkincstár március végi adatai szerint az egészségügyi intézmények összes tartozása kamatok nélkül 84,6 milliárd forint, vagyis akkor sem elég a kormányzati gyorssegély, ha egyszer kifizetik. És semmi garancia nincs arra, hogy ez az adósság nem termelődik majd újra, és kezdődik minden elölről, „akárhogy megfeszülünk is” – mondja Holchacker Péter. Alulfinanszírozott a rendszer – ebben legalább egyetértenek a beszállítók és a kórházigazgatók is. Zsarnay István a VS.hu-nak azt mondta, senkit nem akar abban a hitben ringatni, hogy a kórházi adósság a kifizetések után nem termelődik újra. -Ha csak nálam van tartozás, akkor azt mondom, alkalmatlan vagyok, valamit rosszul csinálok, jobb, ha azonnal felállok a székemből, de a Péterfyn kívül 104 másik fekvőbeteg-intézménynek van tartozása. Akkor ott is alkalmatlanok dolgoznak?! Az adósság újratermelődését erősítette meg az Állami Számvevőszék is. 2009 és 2012 között húsz kórház gazdálkodását vizsgálták. Megállapították, hogy a 2010-2011-ben végrehajtott állami konszolidáció ugyan javította a kórházak pénzügyi egyensúlyi helyzetét, ám a pénzügyi hiány okát és újratermelődését nem szüntette meg. Hogy Zombor Gábornak erre milyen megoldási javaslata van, azt hiába kérdeztük az államtitkárságtól, ám a Magyar Kórházszövetség legutóbbi, debreceni kongresszusán újabb ígéretek hangzottak el. Ezek szerint azon a 60 milliárd forinton túl, amit az állam idén a kórházak adósságrendezésére költ, jövőre is kerülhet plusz pénz a kórházi rendszerbe. http://vs.hu/gazdasag/osszes/hiaba-varjak-a-korhazak-a-beigert-60-milliardos-allami-segitseget0527#!s4


–6–

Medicalonline.hu

Megjelent a kivizsgálás- és ellátásgyorsításról szóló rendelet Megjelent a rendelet a várólista-rövidítéssel, illetve a rákgyanús esetek gyorsított kivizsgálásával kapcsolatos speciális elszámolási szabályokról a legfrissebbMagyar Közlönyben. A kormány 124/2015. (V. 26.) rendelete (az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról) könnyíti az egynapos sebészet finanszírozásának elszámolását (kivonja a teljesítményvolumen-korlát alól, megszünteti a térítés degresszivitását), speciális szabályokat határoz meg a várólista-rövidítő akciók keretében végzett ellátásokra, illetve rögzíti az onkológiai kivizsgálás „14 napos szabályát”. Ez utóbbi esetében úgy fogalmaz: „A rosszindulatú daganatos kórkép klinikai gyanúja esetén a CT, MRI egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató a beutaló kiállításának napjától számított 14 napon belül a szükséges képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat köteles elvégezni (...) ha a vizsgálat alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedés igazolódik, akkor az (...) TVK-mentesen kerül elszámolásra.” Ha a vizsgálatot az OEP által meghatározott, nem a biztosított ellátására területileg kötelezett szolgáltató végzi el, akkor ez utóbbi számolhatja azt el az eredetileg ellátásra kötelezett szolgáltató TVK-jának terhére. Mint a rendelet is megjegyzi, e szabály akkor alkalmazható, „ha a biztosított vonatkozásában a területileg ellátásra kötelezett szolgáltató egyértelműen megállapítható”. A rendelet teljes szövege a Magyar Közlönnyel innen tölthető le.

http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/megjelent_a_kivizsgalas__es_ellatasgyorsitasrol_szol o_rendelet

Medicalonline.hu

A tisztiorvosi hivatalnak is kihívás az átszervezés Elfogadhatatlan, hogy az egészségügyben egyáltalán ne legyenek betartandó szakmai minimumfeltételek – vallja dr. Paller Judit országos tiszti főorvos, akit aMedicalOnline a többi közt az egészségügyi háttérintézmények átszervezéséről és a kórházi fertőzésekről is kérdezett.

– Márciusban átalakult az egészségügyi háttérintézményi rendszer. Támogatta a koncentrációt? – A háttérintézmények összevonásáról már három évvel ezelőtt megkezdődtek az egyeztetések. Elfogadható döntés volt, de azzal számolnunk kellett, hogy tradicionálisan elfogadott, a nemzetközi szakmai közvélemény által is elismert intézmények alakultak át. Életükben, működésükben ez egyfajta törést jelentett, amit át kell hidalni; magam igyekeztem mindezt együttműködéssel, meggyőzéssel támogatni. – Most több pénz jut a feladatokra? – A költségvetésünk ugyanakkora; belső elosztása változott.


–7–

– Voltak áldozatai az átalakításnak? – Ha létszámleépítésre gondol, akkor azt mondhatom, hogy nem. Az átrendeződés viszont több munkatársunktól követelt kompromisszumot, hiszen a vezetői szintek száma csökkent, így a korábbi vezetők besorolása, felelősségi köre is változott. A közegészségügyi típusú háttérintézmények integrációja jól halad. A népegészségügy ettől annyiban különbözik, hogy a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetbe (NEFI) integrálódott Országos Gyermek-egészségügyi Intézetnek és az Országos Alapellátási Intézetnek nem csak egészségfejlesztési feladatai voltak. Óriási változás számunkra, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet az ÁNTSZ-től független OGYÉI szervezetéhez került. Most az együttműködés korábbiaktól eltérő formáit kell megtalálnunk és gyakorolnunk. A tisztigyógyszerészi kar szintén az OGYÉI-be integrálódott, ami meggyőződésem szerint komoly hatékonyságnövekedést fog eredményezni, hiszen így egy intézmény engedélyezi és felügyeli a gyógyszerekkel és a gyógyszerészettel kapcsolatos valamennyi tevékenységet. – Az egykoron erős, központi irányítású szakmai hatóságot a kormányhivatalokba integrálták, de Zombor Gábor hivatalba lépésekor többször is kijelentette, hogy rehabilitálná a meggyengített ÁNTSZ-t. Szolgálja ezt a célt az átalakítás? – Kívülről szemlélve valóban úgy is értékelhető, hogy az OTH veszített súlyából azzal, hogy középvezetői szerepét elvették. Ám szakmai kéréseinknek mostantól éppen az ad súlyt, hogy az új rendszerben a miniszter, illetve a szakállamtitkár továbbítja azokat a kormányhivataloknak. Amíg az OTH állt közvetlen kapcsolatban a hivatalokkal, előfordult, hogy nemet mondtak a megkereséseinkre. A jelenlegi struktúrában viszont nagy erőfeszítést kíván majd a munkatársak szakmaiságának megtartása, a továbbképzések megszervezése. – Ha egészségügyi katasztrófa alakulna ki az országban, nem hiányozna az erős és egységes irányítás? – Olyan helyzetben, amikor az ország közegészségügyi, járványügyi biztonságát valami súlyosan veszélyezteti, most is lehetőséget ad a jogszabály a központi irányítási jogkör gyakorlására. A közigazgatás nem statikus rendszer. Alakulhatnak úgy az események – különösen a járványügy területén –, hogy kiderül, eredményesebb a működtetés, ha napi szinten is egy kézből irányítják a feladatokat. Így a struktúra átalakítása vagy akár az irányítási funkciók átgondolása – ha indokolt – napirendre kerülhet. – Mondhatjuk, hogy éles helyzetben még nem volt a pudingnak próbája? – Igen. – Az OTH, illetve a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályainak munkatársai részt vesznek a Megyei Egészségügyi Irányító Bizottságok (MEIB) munkájában. Eddig milyen tapasztalatokat szereztek? – A szakmai munka még csak most kezdődik. Meghívott résztvevői vagyunk az üléseknek, amelyeken az OTH-nak is vannak állandó napirenden tartott témái, mint az infekciókontroll és a minimumfeltételek ügye. A költségcsökkentő lehetőségek feltárásában azonban a főszerep a megyei egészségügyi gazdasági bizottságoké.


–8–

– Úgy tudjuk, készülőben van egy, a minimumfeltételeket érintő módosító csomag, mert a MEIB-ek felől tömeges kezdeményezések érkeznek ezek felpuhítására. – Az intézmények részéről számos javaslat érkezett a feltételrendszer változtatására, közöttük vannak végletesek is, mint hogy egyáltalán ne legyenek minimumfeltételek. Ez azonban elfogadhatatlan irány. A lakosságnak biztonságban kell éreznie magát, tudva azt, hogy az ország bármely intézményében biztosított az ellátáshoz szükséges tudás, a személyzet és a megfelelő eszközök. – Sokan azt mondják, a szerencsén múlik, ki, hol, milyen ellátást kap... – A minimumfeltétel nem az ellátás, mint inkább a környezet minőségéről szól; igaz, ezek nem függetlenek egymástól. Az uniós projektek meglehetősen jól ellátták az intézményeket eszközökkel, ami a most induló operatív programok keretében folytatódik. Húszmilliárd forint jut a minimumfeltételek fejlesztésére. Amivel gondok vannak, az a létszám, a szakembergárda. Az ágyak, az azokhoz rendelt személyzet létszámát nem lehet sablonok mentén meghatározni. – Folyik erről diskurzus? – A kórházigazgatók ebben nagyon konstruktívan gondolkodnak, és a menedzsment felelősségét senki nem veheti át; a hatóság sem. Azt tapasztaljuk, hogy a szakemberek ide-oda ingáznak az intézmények között, és ha összeszámoljuk a munkaidejüket, előfordul, hogy papíron egy nap akár 48 órát is dolgoznak... Felvetődik, hogy csak azok a kórházak nyújthassanak magasabb szintű ellátást, amelyek anyaintézményként a megfelelő szakembereket tudják foglalkoztatni – magasabb fizetés mellett, hogy ne kényszerüljenek arra, hogy máshol szerezzenek pluszjövedelmet. A MEIB-ekben ennek a kérdésnek is terítékre kell kerülnie. – Erre az lesz a válasz, hogy nincs pénz magasabb bérekre. – Az a pénz, amit közreműködői szerződésekkel, megbízásokkal kifizetnek, benne van a rendszerben. – Az ágyszámgazdálkodást is a menedzsmentekre bízná? – A mátrixrendszer szabadabb gondolkodást engedne. A vezetőség másként, ténylegesen az ellátás érdekeit szolgálva tudná kezelni az ágyszámokat; nem kellene azzal foglalkozniuk, hogy a jogszabály mit ír elő. De – és csak hangosan gondolkodom – amikor egy szolgáltatást engedélyeznek, elvárható, hogy az engedélyt kérő végiggondolja és leírja, hogyan tudja és akarja biztosítani a működés feltételeit. Ezt követően a hatóságnak is meg kell vizsgálnia, hogy mindez reálisan teljesíthető-e, és a biztonságos betegellátást szolgálja-e. – Az elmúlt években több ízben változtattak a minimumfeltételeken, de úgy tűnik, bármit tesznek, az intézmények továbbra sem tartják be azokat. A politika felől is volt nyomás, hogy az ÁNTSZ kérje számon ezek meglétét. Engedetlenek? – Ha az életszerűséget mellőzve, kizárólag a jogszabályokat követve vizsgálnánk ezt a kérdéskört, akkor lennének olyan kórházak, amelyeket lehetetlen helyzetbe hoznánk – azokkal az emberekkel együtt, akiket az adott intézmény ellát. Ez azt jelentené, hogy mi alakítjuk át az egészségügyet. Márpedig az ellátórendszert nem hatósági oldalról kell átformálni, hanem egy kimunkált stratégia mentén. Ennek átbeszélése zajlik most a MEIB-ekben – együttműködve, konstruktívan.


–9–

– Milyen együttműködés várható attól az intézményvezetőtől, akinek a kórházáról kiderül, hogy nincs is rá szükség? – Kórházbezárásról nincs szó, de fel kell készülni a demográfiai változásokra és az idősödő társadalom egészségügyi ellátására. Az intézmények egy része kényszerből szociális ellátást is nyújt, pedig ez nem az egészségügyi ellátórendszer feladata. – A másik téma, amit „napirenden tartanak”, az infekciókontroll. Ehhez képest csak nemrégiben került ki az Országos Epidemiológiai Központ honlapjára a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) korábbi jelentéseinek összefoglaló elemzése, amelyet két évig, államtitkári utasításra nem hoztak nyilvánosságra. – Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről szóló részjelentések rendszeresen megjelentek eddig is. Nagyon fontosnak tartom, hogy minden évben szakmai konferencián értékeljük, elemezzük az adatokat. Közigazgatási egyeztetés alatt áll, és hamarosan társadalmi vitára kerül az infekciókontroll szakpolitikai program is. – Évekkel korábban készítettek egy antibiotikum-stratégiát. Annak mi lett a sorsa? – Ez szükségszerűen része az infekciókontroll-stratégiának. – Meglehetősen őszintén beszél a kézhigiénés hiányosságokról, legutóbb a Kórházszövetség kongresszusán jelentette ki, hogy nem mosunk kezet. A problémafelvetést tettek is követik? – Nemrégiben önértékelés alapján mértük fel az ország egészségügyi intézményeiben a kézmosási szokásokat; van még hova fejlődnünk. Szeretném elérni, hogy a kötelező továbbképzések állandó és számon kérhető témája legyen a kórházhigiéné és az infekciókontroll. Bár kötelező, az intézményekben nem mindig alkalmaznak kórházhigiénikust. A kórházi infekciókontroll-bizottság vezetője a kórház főigazgatója, neki kell számon kérnie az infekciókontrollal megbízott kollégáját, ugyanakkor fel is kell hatalmaznia a feladatok elvégzésére, az osztályok rendszeres ellenőrzésére. Csakhogy az intézményvezetők sokszor „lepasszolják” ezt a feladatot, és hátrány az is, hogy a bizottságok nem hívják meg a kormányhivatal népegészségügyi főosztályának kórházhigiénikusait, pedig több szem többet látna. – Nyilván javíthat a helyzeten, hogy új szereplők jelennek meg a rendszerben, mivel a tervek szerint az egészségügyi ellátás népegészségügyi fókuszú lesz. Alapvető változásokra számít e téren? – A népegészségügyi fókusz fontos, de elméletben könnyebb róla beszélni, mint a gyakorlatban megvalósítani. Vannak kétségeim a lakosság együttműködési készségét illetően. Az egészségfejlesztési irodák feladatkörét tisztázni kell, és megtalálni helyüket az intézményi struktúrában. Ha valósággá válik az a szándék, hogy az EFI-k feladata lesz a lakosság egészségtudatosságának növelése vagy akár a beteg- és betegútmenedzsment, akkor szervülni fognak az ellátórendszerbe. http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/a_tisztiorvosi_hivatalnak_is_kihivas_az_atszervezes


– 10 –

RTL Klub.hu

Várólisták: más kórházban is lehetne a műtét Hiába a hosszú műtéti várólisták, a magyar betegek inkább kivárják, mire rájuk kerül a sor, minthogy máshol operáltassák magukat. Az egészségbiztosítónak ugyanis nincs olyan adata, amely szerint bárki külföldre, vagy akár egy másik kórházba ment volna azért, mert valahol túl sokat kellett várnia műtétre. Pedig erre lenne lehetőségük a betegeknek. A linken megtekinthető a híradó riportja: http://rtl.hu/rtlklub/hirek/varolistak-mas-korhazban-islehetne-a-mutet Weborvos.hu

Akciószövetség: Ne szavazzák meg az adócsökkentést! Az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség tagjai arra kérik a képviselőket, ne vegyék el a 120 milliárdot. Az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség 2015. május 27-én levelet küldött a Magyar Országgyűlés képviselőinek. A levélben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy a humánerőforrás krízis miatt a biztonságos betegellátás feltételei nem adottak, és a helyzet azonnali beavatkozást igényel! Köszönhetően minden magyar állampolgár áldozatos munkájának a Magyar nemzetgazdaság jól teljesít, ezért lehetőséget látunk arra, hogy az ágazatban dolgozók bérrendezése oly mértékben folytatódjon, hogy a humánerőforrás krízisre megfelelő megoldást nyújtson. Ennek érdekében kértük az országgyűlési képviselőket, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentését NE SZAVAZZÁK MEG! Sőt tegyenek meg mindent, hogy az így felszabadult közel 120 milliárd Forint az ágazatban dolgozók bérrendezésére fordítódjon - tudatta az akciószövetség közleménye. Íme a levél: Tisztelt Képviselő Úr / Képviselő Asszony! Az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség tisztelettel kéri az Ön segítő közreműködését az egészségügyi ellátórendszer problémájának megoldásában. Az egészségügyi ágazatban dolgozók nevében arra kérjük, hogy a költségvetés tárgyalása és elfogadása során olyan javaslatokkal éljen és olyan döntést hozzon, amely minden választópolgár közös érdekét figyelembe veszi. Ha az egészségügyi ellátást biztonságos szolgáltatásként, hálapénz mentesen, a legmagasabb szakmai színvonalon és nyugodt, kiegyensúlyozott és a szakmai feladatára maximálisan koncentrálni tudódó szakszemélyzettel biztosítjuk, az az egész magyar társadalom érdekét szolgálja. Az egészségügyi rendszer évtizedek óta fennálló és egyre súlyosbodó problémái elérték azt a kritikus pontot, amely gyors és határozott beavatkozás nélkül a biztonságos betegellátást veszélyezteti.. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a probléma teljes körű megoldása hosszú folyamat eredménye lesz, azonban úgy véljük, azonnali beavatkozásra van szükség. H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

– 11 –

Az egészségügyben dolgozók törvényes munkaideje a 72 órát is elérheti, a dolgozók 80%-a többműszakos, vagy folyamatos munkarendben dolgozik, nagy a felelősség és az egészségügyi kockázat, a szakképzettség megszerzéséhez szükséges időtartam itt a leghosszabb. Ennek ellenére az egészségügyi dolgozók átlagkeresete pótlékokkal együtt 2015-ben 142 047 Ft volt. Ez az összeg, a közszféra utolsó előtti helyére elegendő, ha a- közszférára általában nem jellemző - túlóra és műszakpótlékokkal korrigáljuk, akkor az egészségügyben dolgozók átlagkeresete az utolsó helyen áll a közszféra kereseteinek rangsorában. Ennek és a rossz munkafeltételeknek tudható be, hogy dolgozók ezrei hagyják el évente az egészségügyi ágazatot, nagyrészt külföldön vállalnak munkát. Köszönhetően minden magyar állampolgár áldozatos munkájának a Magyar nemzetgazdaság jól teljesít, ezért lehetőséget látunk arra, hogy az ágazatban dolgozók bérrendezése oly mértékben folytatódjon, hogy a humánerőforrás krízisére megfelelő megoldást nyújtson. Ennek érdekében kérjük a tisztelt országgyűlési képviselő Úrhölgyet/Urat, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentését NE SZAVAZZA MEG! Sőt tegyen meg mindent, hogy az így felszabadult közel 120 milliárd Forint az ágazatban dolgozók bérrendezésére fordítódjon! Egy ilyen nagyságrendű forrásra lenne szükség ahhoz, hogy az egészségügyi ágazatban dolgozó mintegy 100 000 ember az életpályamodellekkel érintett dolgozókhoz hasonló nagyságrendű béremelést kapjon, és megállítható legyen a külföldre áramlás folyamata. Budapest, 2015. május 13. Tisztelettel: Autonóm Területi Szakszervezet Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeteinek Önálló Területi Szövetsége FAKOOSZ-Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége Független Egészségügyi Szakszervezet Magyar Orvosok Szövetsége Magyar Rezidens Szövetség Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége

Mno.hu

Aláírásgyűjtés indult egy budai szuperkórházért Aláírásgyűjtés indult azért, hogy a Szent János Kórház területén vagy annak közvetlen közelében épüljön fel a kormány által tervezett új fővárosi központi kórház. A XII. kerületi helyszínt támogató aláírásgyűjtő ívet a kezdeményező Szilágyi Zsolt lokálpatrióta mellett Láng Zsolt, a II. kerület és Pokorni Zoltán, a XII. kerület fidesz–KDNP-s polgármestere írta alá elsőként a Szent János Kórházban tartott sajtótájékoztatón, továbbá a kórház több vezetője. A két önkormányzati vezető egyebek mellett azzal érvelt a közép-budai helyszín mellett, hogy az tömegközlekedéssel és autóval is elérhető távolságban van mind az észak-, mind pedig a dél-budaiak, valamint a 120 – az ellátási területhez tartozó – agglomerációs település számára.


– 12 –

Az új budapesti „szuperkórház” építéséről szóló javaslatot Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be még február 5-én, azóta több kerületi vezető – köztük Bús Balázs óbudai és Wintermantel Zsolt fidesz–KDNP-s újpesti polgármester – is jelezte, azt szeretné elérni, hogy a több tízmilliárd forintos beruházás a kerületében épüljön fel, vagy azt, hogy az ottani intézményeket fejlesszék. Konzultáció kell a kérdésről Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, álláspontja szerint konzultációt kell indítani a kérdésről, és meg kell kérdezni a budapestieket. A civil kezdeményező és a polgármesterek arról beszéltek, nemcsak az érintett kerületiek támogató aláírására számítanak, hanem mindenkiére, aki szerint a Szent János Kórház vagy annak közvetlen környezete alkalmas helyszín lehet az új egészségügyi intézmény kialakítására. Közölték, a főváros több pontján, például egészségügyi intézményekben, valamint az érintett agglomerációs településeken is folytatnak majd aláírásgyűjtést. Szükség van egy budai kórházra Pokorni Zoltán elmondta, a legtöbb nagy kórház a főváros pesti oldalán van, és az elmúlt évtizedekben is inkább azokat újították fel, ezért most egy budai, közép-budai egészségügyi fejlesztésre, beruházásra lenne szükség. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Szent János Kórház nemcsak a fővárosiaknak, hanem – nagyjából Esztergomtól délre egészen a Zsámbéki-medence aljáig tartó területről – az agglomerációs településeken élőknek is biztosít sürgősségi ellátást. Arról is beszélt, bárhol is épül majd fel az új kórház, az intézménynek a mostani szakmai stáb, egészségügyi személyzet kell, hogy a bázisa legyen. Jelezte, bízik abban, hogy a kormány még a nyáron döntést hoz az ügyben, és így mielőbb megkezdődhet a beruházás. A kiváló orvosállomány nem elég Láng Zsolt felidézte a kerületében az elmúlt években tett több száz millió forint értékű egészségügyi fejlesztést, ugyanakkor arról is beszélt, a közép-budai sürgősségi és a kórházi ellátást már nem tartja megfelelőnek. Úgy vélte, a Szent János Kórház épülete, infrastruktúrája nem teszi lehetővé a 21. századi gyógyítást akkor sem, ha az intézményben egyébként kiváló orvosok dolgoznak. Arra hívta fel a figyelmet, a kórház jelenleg a különböző egészségügyi ellátások tekintetében a régióban 600 ezer-1,2 millió ember ellátásáért felel. Azt hangoztatta, céljuk az, hogy az új közép-budai kórház egy modern és a következő évtizedekre is színvonalas ellátást nyújtani tudó egészségügyi központ legyen. A polgári kezdeményezést elindító Szilágyi Zsolt az MTI-nek azt mondta, várhatóan augusztus végéig gyűjtik az aláírásokat, az íveket pedig a döntéshozóknak, a kormány számára fogják eljuttatni. Közölte azt is, hogy egy a mostanival azonos tartalmú kezdeményezést már elindított egy éve, akkor mintegy 650-en támogatták azt aláírásgyűjtő íveken, valamint az interneten. http://mno.hu/belfold/alairasgyujtes-indult-egy-budai-szuperkorhazert-1287961


– 13 –

Medicalonline.hu

Újra rektort választ a Semmelweis Egyetem Szenátusa (Frissítve!) A MedicalOnline információi szerint megvétózta a felsőoktatásért felelős államtitkár a Semmelweis Egyetem Szenátusának korábbi döntését, így csütörtökön újra rektorválasztás lesz: most dőlhet el, hogy prof. dr. Szél Ágoston vagy prof. dr. Merkely Béla lesz-e a befutó. Kifogással élt Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Semmelweis Egyetem (SE) április 8-án hozott határozata ellen, amelyben a grémium az eddigi rektort, Szél Ágostont javasolta a poszt további betöltésére – értesült aMedicalOnline. A kifogást – amelyre a felsőoktatásról szóló törvény lehetőséget ad – az alapozta meg, hogy a Testnevelési Főiskolai Kar kiválásával kisebb szenátust kell felállítani, azonban a titkos szavazáson, ahol 19 voksot az eddigi rektor kapott, míg Merkely Béla, az egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója két szavazattal lemaradt, még a teljes grémium döntött. Az államtitkári kifogásnak az egyetem köteles eleget tenni, a döntés nem hajtható végre, így a rektorválasztást meg kell ismételni. Mindezek értelmében csütörtökön újra összehívják a Szenátust, amely javaslatot tesz a jelölt személyére, majd az emberi erőforrások minisztere küldi el ajánlását a köztársasági elnöknek. Mint azt a MedicalOnline korábban megírta: két érvényes pályázat érkezett a szaktárca által kiírt pályázatra. A kiírásra azért volt szükség, mert a jelenlegi rektor mandátuma 2015. június 30-án lejár. Szél Ágoston – aki három éve a stabilitás és együttműködés programját hirdette meg – a többi közt az elért eredményeket, a megkezdett rendezési folyamatok folytatását és a visszarendeződés elkerülésének fontosságát hangsúlyozta, addig Merkely Béla a struktúraváltás és a fejlesztés mellett főként azt emelte ki 2018-ig szóló programjában, hogy nem mindegy, mi az esetleges megszorítás célja. Tény, hogy a jelenlegi gazdálkodási helyzet tarthatatlan – írta, pályázatában –, ám nem mindegy, hogy ennek fókuszában a fiskális egyensúly rövidtávú megteremtésének szándéka áll, avagy a stratégiai fejlesztésből fakadó előremenekülés. Az új Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a Szenátus valamennyi tagja többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről, majd a javaslatot megküldi a fenntartónak. A nemzeti felsőoktatási törvény értelmében a rektori megbízásra vonatkozó javaslatot a szaktárca vezetője küldi meg a köztársasági elnöknek, aki 2015. július 1-jével 3 éves időtartamra bízza meg az új rektort. FRISSÍTÉS (2015.05.26. 21:05): Cikkünk megjelenését követően a Semmelweis Egyetem megerősítette: csütörtökön rektorjelöltet választanak. Mint azt közleményükben egyebek mellett leszögezik: Az újbóli szavazás azt követően vált szükségessé, hogy dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár kifogással élt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban Nftv.) 74.§ (4a) bekezdése alapján a Semmelweis Egyetem Szenátusának 2015. április 08-i ülésén hozott 19/2015. (IV.8) számú, dr. Szél Ágoston rektorjelöltté nyilvánító határozatával szemben.


– 14 –

http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/ujra_rektort_valaszt_a_semmelweis_egyetem_szenatu sa

Feol.hu

Az intenzíves ápolók nyerték a vetélkedőt http://feol.hu/hirek/az-intenzives-apolok-nyertek-a-vetelkedot-1702194

Minap.hu

Költözhet a szülészet a megyei kórházban Lezárták a harmadik ütemét is az úgynevezett Csillagpont projektnek, amiben a nőgyógyászati, a szülészeti és a koraszülött osztály egybeköltözhet. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban a régi traumatológia teljesen felújított emeletein fogadják hamarosan a kismamákat. Még 2009-ben indult az a projekt, amiben három ütemben tervezték átalakítani az egészségügyi ellátás körülményeit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban. Két év múlva el is indulhatott az építkezés, amelynek első ütemében egy teljesen új tömb, a Csillagpont épült fel a kórház területének közepén. A központi épületet csaknem 17 ezer négyzetméteren építették meg, ahol a hotelfunkció biztosítása mellett helyt kapott a sürgősségi ellátás, az ambulancia, a központi műtőblokk és egy V. osztályú, engedéllyel rendelkező repülőtér. Mindez 4,8 milliárd forint volt. Az építkezés második ütemében átalakították a 9 ezer négyzetméteres, elavult ideggyógyászati tömböt. Itt ma járóbetegeket és fekvőbetegeket fogadnak. Ezzel létrejött egy olyan ellátó központ, ahol egy helyen vannak a szakrendelések. A program ezen részének építési költsége 1,8 milliárd forintba került. A harmadik ütemben pedig 589 millió forintért építették át a sebészeti tömb egy részét csaknem 4 ezer négyzetméteren. Az átadó ünnepségen Kiss Gábor alpolgármester arról beszélt, hogy az egészségügyi szakellátás egy olyan terület, amely mindenkit érint. – Miskolcnak ez egy nagyon nagy előrelépés – mondta. – A korszerű infrastruktúrát ki kell építeni, és ez a beruházás egy nagyon komoly állomása ennek. Országos szinten is magas összegnek számít a beruházásra fordított csaknem tizenkétmilliárd forint. De nem is csoda, hiszen az ország második legnagyobb kórházáról van szó. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház az egész megye területén élőket látja el. Borsodban minden ötödik gyermek koraszülött. Ez nagyon magas számadat a szakma szerint. Ráadásul 2013 augusztusában több koraszülött is meghalt. – E miatt a halmozott halálozási eset miatt vontuk össze a nőgyógyászatot, a szülészetet és a koraszülött osztályt – mondta Csiba Gábor főigazgató főorvos. – Így már nem érheti úgynevezett szállítási trauma a párórás csecsemőket. H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

– 15 –

A szülészet változatlanul 109 ággyal fogadja majd a kismamákat, míg a koraszülött osztályon harminc ágy várja a pácienseket. Az építkezés és átalakítás mellett orvostechnológiára és műszerre.

többmint hárommilliárd

forint

értékben

költöttek

http://minap.hu/cikkek/koltozhet-szuleszet-megyei-korhazban

Vaol.hu

"Önöknek mindenben igazuk van!" - Ki kell fizetni az ápolók műszakpótlékát, ügyeleti és túlóradíját http://vaol.hu/hirek/onoknek-mindenben-igazuk-van-ki-kell-fizetni-az-apolok-muszakpotlekatugyeleti-es-tuloradijat-1702060

Kisalföld.hu

Beteghívó élesben a Soproni Gyógyközpontban Elindult a Soproni Gyógyközpont új, elektronikus betegbehívó rendszere. A neurológiai és nőgyógyászati szakrendelésekre már tajszám alapján, betegbeléptető automatákon tudnak bejelentkezni a vizsgálatra érkezők. Az új rendszert fokozatosan vezetik be a diagnosztikai tömb további szakrendelésein is – közölte a kórház. A betegek a bejáratnál található „totemoszlopok" segítségével jelentkezhetnek be előjegyzett időpontjaikkal a rendelésekre. A szakrendelés kiválasztását követően, a tajszám megadása után hívószámot nyomtat az automata, a kapott szelvény – a rendelés jellegétől függően – a betegirányítási pulthoz vagy az adott rendelő váróhelyiségébe irányítja a betegeket. A várótermekben elhelyezett kijelzőkön jelenik meg a hívószám és a szakrendelés ajtószáma is. Fontos tudnivaló, hogy a rendeléseken nem minden esetben a kapott hívószám sorrendjében szólítják a betegeket, az ellátás menetét ugyanis az előjegyzési időpontok határozzák meg. Május 25-től már a legnagyobb forgalmú szakrendelés, a vérvétel is elektronikus behívással működik. . http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/beteghivo_elesben_a_soproni_gyogykozpontban/2431180/?ut m_source=rssfeed


– 16 –

Egyre nagyobb bajban az állam - rekordon a tartozás

Recommend Documents