Elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás 1. Ügytípus megnevezése 2. Eljáró szerv 3. Illetékesség 4. Illetékes ügyintéző(k) 5. Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok 6. Útmutató 7. Tájékoztató 8. Ügyintézés határideje 9. Az eljárásában az ügyfelet megillető jogok, az ügyfelet terhelő kötelezettségek 10. Adatkezelés, az ügyfelet megillető adatvédelmi jog 11. Hatályos jogszabályok
1. Ügytípus megnevezése: Elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás. 2. Eljáró szerv: Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Informatikai Szabályozási Igazgatóság Cím: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. Levelezési cím: 1525 Budapest, Pf. 75 Telefon: (06-1) 457-7390 Telefax: (06-1) 457-7210 Ügyfélszolgálat: 1133 Budapest, Visegrádi u. 106. Ügyfélfogadási idő: Hétfő:8.00-12.00, Szerda: 13.00-16.00, Péntek: 8.00-12.00 3. Illetékesség: Országos 4. Illetékes ügyintéző(k): Telefon: (+36-1) 457-7280; (+36-1)457-7961 5. Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok A hatóság által meghatározott űrlap hiánytalan kitöltése és postai vagy elektronikus úton „csatolt dokumentumként” való beküldése. Az űrlapot a hatóság Internetes honlapján letölthető dokumentumként közzéteszi, illetve igény esetén papíralapú dokumentumként biztosítja. 6. Útmutató Az elektronikus hirdetések küldésével kapcsolatos előírásokat és az ezek megsértése esetén alkalmazandó eljárás feltételeit a többször módosított, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi
CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.), valamint 2008. szeptember 1. óta a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) írja elő. Az Ekertv. hatálya a Magyar Köztársaság területéről nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra terjed ki. A Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatásnak a fennálló gyakorlat szerint azt az elektronikus hirdetést kell tekinteni, amely esetében a feladó, a tárgy és a tartalom, valamint a nyelv együttes vizsgálata erre utal. Nem terjed tehát ki az NHH hatásköre az ismeretlen, idegen nyelvű feladó, idegen nyelvű, pl. gyógyszerhirdetést tartalmazó hirdetésére. Fogalommeghatározások: Elektronikus hirdetés: bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vagy - a beszédcélú telefonhívás kivételével -elektronikus hírközlés útján közölt: a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §-ának d) pontja szerinti reklám, vagy b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás. Elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag a Grt. 6. §-ának (1) bekezdésben előírt hozzájárulás kérése. Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek a) vállalkozás, egyéb szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím, b) vállalkozás, szervezet vagy személy árujára vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik. Reklám [Grt. 3. § d) pont]: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul. Elektronikus hirdető: akinek érdekében az elektronikus hirdetést közzéteszik, illetve aki a saját érdekében az elektronikus hirdetés közzétételét megrendeli. Elektronikus hirdetési szolgáltató: aki önálló gazdasági tevékenysége körében az elektronikus hirdetést elkészíti, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt. Elektronikus hirdetés közzétevője: aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével az elektronikus hirdetést megismerhetővé teszi. Nem minősül elektronikus hirdetés közzétevőjének az a közvetítő szolgáltató, aki kizárólag az Ekertv. 2. § la)-lb) és ld) pontjában meghatározott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal járul hozzá az elektronikus hirdetés megismerhetővé tételéhez. A Grt. 6. § (1) bekezdése, illetve az Ekertv. 14. § (5) bekezdése alapján természetes személy címzettnek közvetlen megkeresés módszerével, elektronikus levelezés, vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján csak akkor küldhető elektronikus hirdetés, ha ahhoz előzetesen és egyértelműen, a Grt. 6. § (3) bekezdése szerinti módon hozzájárult. A hozzájárulásokról az elektronikus hirdetőnek, az elektronikus hirdetés közzétevőjének, illetve az elektronikus hirdetési szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. A címzett a hozzájárulását bármikor, indoklás nélkül és ingyenesen visszavonhatja, erre mind postai úton, mind elektronikus levélben lehetőséget kell számára biztosítani.
Az elektronikus hirdetésre vonatkozó fenti szabályok megsértése esetén a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (Informatikai Szabályozási Igazgatóság) jár el, mint elsőfokú hatóság (a továbbiakban: NHH). Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás eredményeképpen hozott határozat ellen a Hatóság Tanácsának elnökéhez lehet fellebbezni. A törvény 2008. évi módosítása következtében az NHH csak a természetes személyek által benyújtott kérelmek alapján, a természetes személyek részére küldött kéretlen hirdetések esetében folytatja le az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást. Az eljárás lefolytatására az Ekertv-ben jelölt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni. Az NHH az eljárás során tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Ennek érdekében: • nyilatkozattételre hívja fel a kéretlen elektronikus hirdetés küldőjét, valamint szükség esetén kötelezi a jogszabálynak való megfelelőség bizonyítására; • további adatokat kérhet a kérelmezőtől; • adatszolgáltatás céljából megkereshet más hatóságot vagy elektronikus hírközlési szolgáltatót. Az NHH a Ket.-ben meghatározott feltételek esetén, ideiglenes intézkedés útján már az eljárás során is megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását (illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését). Az NHH a tényállás megfelelő tisztázását követően határozatban állapítja meg a jogsértés megtörténtét vagy meg nem történtét és erről tájékoztatja az ügyfeleket. Az NHH által a jogsértés megállapítása esetén alkalmazható szankciók elsősorban: • a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése; • a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása; • 50.000 – 500.000 Ft elektronikus kereskedelmi bírság kiszabása. 7. Tájékoztató Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet papíron (Budapest 1525, Pf. 75, NHH Informatikai Szabályozási Igazgatóság) vagy e-mailen (
[email protected]) lehet benyújtani az NHH részére az erre szolgáló űrlap kitöltésével. Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet a sérelmezett hirdetés közzétételét követő egy éven belül lehet benyújtani. Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos eljárás lefolytatható elektronikus levélben, rövid szöveges üzenetben (SMS), MMS-ben, telefaxon és egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján, vagy – a beszédcélú telefonhívás kivételével – elektronikus hírközlés útján küldött elektronikus hirdetések esetén is. A kérelemre induló eljárásban a kérelmezőnek meg kell adni a Ket. által előírt, valamint a Hivatal számára a tényállás felderítése érdekében szükséges adatokat. Ennek a hatóság által meghatározott űrlap megfelelő kitöltésével tehet eleget a kérelmező. Az eljárás során a hatóság a hirdető, illetve más ellenérdekű ügyfél (hirdetés közzétevője, hirdetési szolgáltató) részére a kérelmező nevét, valamint azt az elektronikus levelezési címét / telefonszámát küldi meg, amelyre az elektronikus hirdetést küldték, mivel a hirdető ezek alapján tudja ellenőrizni
és igazolni, hogy megtartotta-e az elektronikus hirdetések küldésére vonatkozó rendelkezéseket. A kérelmező lakcímét, egyéb személyes adatát a hatóság egyik esetben sem továbbítja a hirdetőnek. Az NHH a kérelmet 8 napon belül érdemi vizsgálat nélkül, végzéssel elutasítja, ha: - arra nincsen hatásköre vagy nem illetékes (és a kérelem áttételének nincs helye); - a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy; - a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul; - a kérelem elkésett (a jogszabályban meghatározott egy éves határidő letelte után terjesztették elő); - a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta. A benyújtott kérelmet az NHH megvizsgálja és a fenti feltételeknek nem megfelelő, vagy hiányos kérelem benyújtóját nyolc napon belül megfelelő határidővel a hiányok pótlására szólítja fel. Amennyiben az NHH megállapítja, hogy a kérelem a hiánypótlást követően sem felel meg a fenti követelményeknek, vagy a hiánypótlási határidő eredménytelenül telt el, akkor a felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasítja és erről a kérelmezőt írásban értesíti. A hatóság a következő esetekben indíthatja meg - mérlegelés során hozott döntése alapján hivatalból az eljárást: - egyetlen hirdetővel szemben több bejelentés érkezik; - olyan hirdetővel szemben érkezik be bejelentés, akivel szemben a hatóság már korábban folytatott le elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást; - a hirdetővel szembeni bejelentés alapján valószínűsíthető, hogy súlyos jogsértés történt; - a bejelentő nem járult hozzá az eljárásban a lefolytatáshoz szükséges személyes adatainak az ellenérdekű ügyfél részére való átadásához; - a bejelentő a kérelmet nem az arra előírt, a hatóság által meghatározott űrlapon nyújtotta be (ilyenkor a hatóság a kérelmet bejelentésnek tekinti), azonban az abban szereplő információk alapján a hatóság szükségesnek ítéli meg az eljárás megindítását. Ha a kérelem megfelel a jogszabályban foglalt követelményeknek, illetve, ha fentiek alapján a bejelentés(ek) kapcsán indokolt az eljárás megindítása, az NHH írásban értesítést küld az ellenérdekű fél (az elektronikus hirdető/hirdetési szolgáltató/hirdetés közzétevője) részére, amelyben tájékoztatja az eljárás megindításáról, 8 napos határidővel nyilatkozattételre hívja fel a kérelemben foglaltakat illetően, valamint felszólítja a Grt.-ben foglalt, az elektronikus hirdetésekkel kapcsolatban hozzájáruló nyilatkozatot tett személyekről vezetett nyilvántartás ügyben releváns részének benyújtására. Amennyiben az ellenérdekű fél a határidőn belül nem nyilatkozik,az az eljárás lefolytatásának nem akadálya. Ekkor az NHH a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. A határozat ellen fellebbezésnek van helye (az eljárás során hozott végzések ellen általában csak az érdemi határozat elleni fellebbezésnek van helye). 8. Ügyintézés határideje Az NHH eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alkalmazandók. A hatóság érdemi határozatát a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül köteles meghozni. Ezt a határidőt a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján az eljáró hatóság vezetője indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, melyről értesíteni kell az ügyfeleket és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
A Ket. 33. § (3) bekezdés értelmében az eljárási határidőbe nem számít be: - a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, - a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, - a szakhatóság eljárásának időtartama, - az ügyfél értesítésének mellőzése és bizonyítási eljárás lefolytatása esetén az ügyfél értesítése a bizonyítási eljárásról és az erre tett észrevételek időtartama, - elektronikus ügyintézés esetén a törvényben részletezett üzemzavar időtartama, - a kérelem, határozat és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő. Az érdemi határozat elleni fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni. 9. Az eljárásában az ügyfelet megillető jogok, az ügyfelet terhelő kötelezettségek Az ügyfelet a Ket. szerinti jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, amelyek magukba foglalják az eljárási alapelvekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket (pl.: az egyenlőséghez, ügyeik indokolatlan megkülönböztetés és a részrehajlás nélküli intézéséhez való jog, tisztességes ügyintézés, jóhiszemű eljárás, stb.), valamint az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket (pl.: nyilatkozattételhez való jog vagy annak megtagadása, a bizonyítékok megismeréséhez való jog, igazolási kérelem előterjesztéséhez való jog határidő-mulasztás esetén, stb.). 10. Adatkezelés, az ügyfelet megillető adatvédelmi jog A hatóság köteles gondoskodni az eljárás során megismert, törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) és a hivatás gyakorlásához kötött titok (a továbbiakban: hivatásbeli titok) megőrzéséről és a személyes adatok védelméről. A hatósági eljárás tartama alatt - különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél és a döntésnek hirdetményi úton való közlésénél - a hatóság gondoskodik arról, hogy a védett adat és a hivatásbeli titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. Az adat védelmére vonatkozó szabályok megtartása nem vezethet a jogorvoslathoz való jog korlátozásához. Az eljárásban a „titkos” adatkezelésre nincs mód, a „bizalmas” adatkezelésre pedig csak bizonyos korlátok között. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény az ügyfelek részére biztosított jogaiból következően a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű fél jogosult megismerni a kérelmező nevét és azt az elektronikus levelezési címet/telefonszámot, amelyre a kifogásolt elektronikus hirdetések kiküldésre kerültek, hiszen e nélkül nem volna módja bizonyítani azt, hogy rendelkezett-e előzetes és egyértelmű hozzájárulással a részéről ahhoz, hogy elektronikus hirdetést küldjön. Más személyes adatot az eljárásban a hatóság az ellenérdekű ügyfélnek nem ad ki. Amennyiben egy bejelentés nyomán hivatalból eljárás indítására kerül sor, a bejelentő kérheti, hogy természetes személyazonosító adatait zártan kezeljék. Ezt a hatóság vezetője rendelheti el, ha a bejelentő valószínűsíti, hogy a bejelentés miatt súlyos hátrány érheti. Ebben az esetben a bejelentő természetes személyazonosító adatait csak az ügyben eljáró hivatalos személyek ismerhetik meg. A bejelentő egyéb személyes adatait a Hivatal csak a bejelentő hozzájárulásával bocsáthatja az ellenérdekű ügyfél rendelkezésére. A hatóság - hatáskörének keretei között - jogosult a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott védett adat, továbbá törvényben meghatározott esetben személyes adat
megismerésére és kezelésére. E jogát törvény korlátozhatja. Hivatalból indított vagy folytatott eljárásban az előző bekezdésben meghatározott korlátozó rendelkezés hiányában az ügyfél nem akadályozhatja a hatóságot az üzleti könyvek és a tényállás tisztázásához szükséges más iratok átvizsgálásában. A hatóság az eljárás során a birtokába került védett adatot, hivatásbeli titkot, továbbá személyes adatot - az ugyanazon ügyben folyó, e törvényben szabályozott eljárások kivételével - csak akkor továbbíthat más szervhez, ha ezt törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult. 11. Hatályos jogszabályok 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól Forrás: http://www.hif.hu/?id=hir&cid=1310&mid=1002&lang=hu
