A gyakorlati képzéssel, valamint a szakképzési hozzájárulás fogadásával kapcsolatos, az egyetemet érintı fontosabb jogszabályok 2010. január 1-tıl
I.
A felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. (Ftv.) 32. § (5) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhetı. Az alapfokozat az elsı felsıfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kettıszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idı legalább hat, legfeljebb nyolc félév. 47. § (1) Az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsıfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)–(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26–27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)–c) pontja]. A hallgató foglalkoztatására – a szakképzésrıl szóló törvény eltérı rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)–(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)–(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A hallgató a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában a munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezıjét, munkaviszonyon a hallgatói jogviszonyt kell érteni. (2) A felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgató a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezıje köteles biztosítani. (3) A hallgatói szerzıdés megkötésére, az abból eredı jogokra és kötelezettségekre a szakképzésrıl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A hallgatói szerzıdés megkötésekor, az abból eredı jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlı bánásmód követelményeit meg kell tartani. (4) A felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgató javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelısségbiztosítást kötni. 48. § (3) Ha az alap- és mesterképzésben részt vevı hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelezı munkabér (minimálbér) havi összege1 tizenöt százalékának megfelelı hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsıoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsıoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak. 70. § (6) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást a felsıoktatási intézményben kell lefolytatni.
1
A minimálbér a 295/2009. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés alapján 73.500,-Ft/hó. A rendelet 2. § (2) bekezdés szerint a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylı munkakörben fogalkoztatott munkavállaó esetében 89.500,-Ft/hó.
125. § (1) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehetı szolgáltatások a következık: d) a felsıfokú szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védıfelszerelés (védıruha) és tisztálkodási eszköz, más képzésben az egyéni védıfelszerelés (védıruha) és tisztálkodási eszköz. 136/A. § A szakképzési hozzájárulásra jogosultság tekintetében gyakorlatigényesnek minısül a Kormány által a többciklusú képzés rendjét, a képzés indításának eljárását meghatározó jogszabályban megjelölt – képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó – alapképzési szak.
II. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. (Szht.): 1. § (1) A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja c) a felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Ftv.) szabályozott felsıfokú szakképzés és a felsıoktatási alap- és mesterképzésrıl, valamint a szakindítás eljárási rendjérıl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott gyakorlatigényes alapképzési szak (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak) keretében folytatott gyakorlati képzés (a kettı együtt a továbbiakban: Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés2), támogatása, valamint a gyakorlati képzés fejlesztésének támogatása. 2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyő a) gazdasági társaság, kivéve az Szt. 2. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti központi képzıhely és az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontja szerint szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedıen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Ftv. 121. §-a szerinti intézményi társaság.3 4. § (1) A szakképzési hozzájárulás teljesíthetı b) az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésnek e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon történı megszervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsıoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben közremőködı hozzájárulásra kötelezett együttmőködési megállapodást kötött, c) a gyakorlati képzésnek az Szt. 27. §-ának (1) bekezdése szerint megkötött hallgatói szerzıdés alapján történı megszervezésével. (5) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének a (2)– (4) bekezdések alapján nem teljes egészében tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét a felsıoktatási intézményben az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését – tárgyieszköz-beszerzést – közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti. A felsıoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet. (6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz mőködtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 15 százaléka, továbbá a felsıoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerősítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztéshez, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató ta2
3
Gyakorlati képzés: az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el azzal, hogy a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények, valamint a tantervek tartalmazzák, és a képzés az ehhez szükséges képzési, illetve szakképzési programok alapján folyik [Szht. 19. § 1. b. pont] Az egyetem tulajdonában lévı, vagy részvételével alapított gazdasági társaság [Ftv. 121. § (1) bekezdés]
2
nárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéséhez a fejlesztési támogatás 5 százaléka használható fel 7. § (3) Fejlesztési támogatásként a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz4 is átadható. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz – a 4. § (5) bekezdés, valamint az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékig – jogszabályon alapuló eszközátadásnak minısül. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköznek legfeljebb az átadáskori könyv szerinti értékét lehet a bérjárulékok közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentı tételként számításba venni. (4) A 4. § (5) bekezdésében, valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott fejlesztési támogatás mértéke nem haladhatja meg szakképzı iskolai tanulónként, illetve a felsıoktatási intézmény által szervezett, államilag finanszírozott, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevı hallgatónként – a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz átadása kivételével – legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történı szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítı hozzájárulás fajlagos összegének a kétszeresét.5 (6) A fejlesztési támogatás nyújtásának a tárgyév utolsó napjáig lehet eleget tenni.
4
tárgyi eszköz: a számvitelrıl szóló törvény 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tárgyi eszköz [= a tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdı, ültetvény, épület, egyéb építmény, mőszaki berendezés, gép, jármő, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott elılegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését] – a tárgyi eszközök értékhelyesbítése kivételével –, valamint az agrártevékenység tekintetében a biológiai alapok, tenyészállatok és szaporítóanyagok is [Szht. 19. § 4. pont] 5 A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérıl szóló 2009. évi CXXX. tv. 3. sz. melléklet 16.1.2. pont alapján a fajlagos összeg 98.000,-Ft/fı/év.
3
Melléklet a 2003. évi LXXXVI. törvényhez A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségek (kiadások) Elszámolható 1. a) a tanulónak, illetve felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatónak az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli juttatás, illetve a szorgalmi idı befejezését követı összefüggı szakmai gyakorlat idıtartamára az Szt. 48. §-ának (1) bekezdése alapján kifizetett díjazás, legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) 50 százalékáig, valamint az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése szerinti kiegészítı pénzbeli juttatás, továbbá b) az Ftv. hatálya alá tartozó, e törvény alapján támogatható gyakorlati képzés idejére kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra esı összege nem haladhatja meg a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) 50 százalékát, c) a pénzbeli juttatást terhelı – a kifizetı által fizetendı – járulékok, d) a tanulónak, illetve a hallgatónak jogszabály alapján kötelezıen járó munkaruha, egyéni védıeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, továbbá ezek járulékai és egyéb közterhei, valamint a vizsgára való utazás költsége, továbbá az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült útiköltség, amely szállítási naponként legfeljebb a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) 1,5 százaléka lehet fejenként, feltéve, hogy az útiköltség nem a tömegközlekedés igénybevételével merült fel. A tömegközlekedési eszköz igénybevételénél a számlával igazolt összeg számolható el. Ugyancsak elszámolható az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült számlával igazolt szállásköltség-térítés, naponként a minimálbér 2 százaléka összeghatárig, fejenként, e) az Szt. 15. §-ának (4) bekezdése szerinti szintvizsga szervezésével kapcsolatos igazolt költség; 2. a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelezı felelısségbiztosítás, valamint a rendszeres – a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló kormányrendeletben elıírt – orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége; 3. a tanulószerzıdés, illetve hallgatói szerzıdés alapján gyakorlati képzésben résztvevık gyakorlati képzésével és költségeinek elszámolásával összefüggı adminisztratív költség, amelynek mértéke nem haladhatja meg évente tanulónként, illetve hallgatónként a 15 ezer forintot és vállalkozásonként a kötelezı legkisebb havi munkabérnek (minimálbér) egy évre kiszámított összegét; 4. a) A gyakorlati képzésben oktatók díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, a munkába járás útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. b) Ha a fıállású oktatóhoz beosztott tanulók, illetve az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevı hallgatók száma eléri a Kt.-ben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott átlagos csoportlétszámot (a továbbiakban: átlaglétszám), a fıállású oktató díjazásából elszámolható hányad felsı határa középfokú iskolai végzettségő fıállású oktató esetén a kötelezı legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezı fıállású oktató esetében a kötelezı legkisebb munkabér négyszerese, felsıfokú iskolai végzettségő fıállású oktató esetén a kötelezı legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók, illetve hallgatók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felsı határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók, illetve hallgatók száma kevesebb az átlaglétszámnál. c) Nem fıállású oktató esetében munkabérének az a része számolható el – legfeljebb a b) pontban meghatározott mértékig – oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az általa oktatott tanulók, illetve hallgatók létszáma nem éri el az átlaglétszámot, akkor az e pontban meghatározott oktatói díjazást olyan arányban kell tovább csökkenteni, amilyen arányban kevesebb a tényleges létszám az átlaglétszámnál. 5. Amennyiben az oktatott tanulói, illetve hallgatói átlaglétszám lehetıvé teszi a fıállású oktató – 4. b) pont szerinti – bérköltségének elszámolását, akkor elszámolható az ezen oktató részére biztosított, akkreditált szakmai, pedagógiai képzés költsége a saját dolgozó képzési költségeinek elszámolására vonatkozó szabályoknak megfelelıen.
4
6. A melléklet 1–5. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést kizárólag az Szt. 27. §-a szerinti tanulószerzıdés, illetve felsıfokú szakképzés esetén hallgatói szerzıdés alapján megszervezı hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja a) a tanulónak, illetve a hallgatónak a melléklet 1. pont a) alpontja szerinti pénzbeli juttatást, továbbá azokat a járulékokat, amelyek a tanulónak, illetve a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatást terhelik, valamint b) további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a minimálbér 200 százalékának megfelelı összeget. III. Az Szht. végrehajtásáról szóló 13/2008. SZMM rendelet (Vhr.): 12. § (1) A hozzájárulásra kötelezett a felsıoktatási intézmények hallgatói részére az Szht. 4/A. §-a szerinti együttmőködési megállapodás alapján szervezett, az Szht. 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés Szht. melléklete szerinti költségeit akkor számolhatja el a szakképzési hozzájárulás terhére, ha a gyakorlati képzést az Szt. 27. §-a szerinti hallgatói szerzıdés, illetve az Szht. 4/A. §-ában meghatározott együttmőködési megállapodás alapján szervezi meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti együttmőködési megállapodás keretében folyó gyakorlati képzés esetén a hallgatóknak az alábbi juttatások járnak kötelezıen: a) hallgatónak közvetlenül fizetendı munkadíj a Ftv. 48. § (3) bekezdése alapján, b) útiköltség-térítés a tanulmányok alatti vizsgára tömegközlekedési eszközökkel történı utazáshoz, ha arra nem a hallgató állandó szakmai gyakorlati képzési helyén kerül sor, c) útiköltség-térítés, ha a hallgató gyakorlati képzését a gyakorlati képzést szervezı átmenetileg székhelyén, telephelyén kívüli munkahelyen szervezi meg, d) tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, továbbá olyan munkaruha, külön jogszabály alapján kötelezıen elıírt egyéni védıeszköz, amely a vele azonos munkahelyen, illetve munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót megilleti. A kedvezményes étkeztetés esetén a 11. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
5
(3) A (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott juttatásokról – eltérı megállapodás hiányában – a hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzést szervezı természetben gondoskodik. 15. § Fejlesztési megállapodás alapján az Szht. 1. § (1) bekezdés c) pontja szerint támogatható, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés helyszíne lehet a felsıoktatási intézmény infrastrukturális keretei között létesített tangazdaság, tanüzem, laboratórium, a felsıoktatási intézmény egyéb gyakorlati képzést szolgáló szervezeti egysége, továbbá más felsıoktatási intézménnyel, központi képzıhellyel, regionális képzı központtal kötött szerzıdés alapján mőködı gyakorlati képzés helye. 16. § Az Szht. 7. § (3) bekezdése szerinti tárgyi eszköz átadása esetén a fejlesztési megállapodáshoz mellékelni kell az átadásra kerülı tárgyi eszköznek a hozzájárulásra kötelezett számviteli nyilvántartásában szereplı dokumentum másolati példányait az átadó cégszerő aláírásával hitelesítve. 17. § (1) A pénzbeli fejlesztési támogatást a felsıoktatási intézmény (továbbiakban: fejlesztési támogatásban részesített), illetve a támogatást felhasználó köteles az átvétel évét követı év december 31. napjáig felhasználni. Ha a támogatásban részesített a fejlesztési támogatást az elıbbiekben meghatározott határidıig nem használja fel, akkor a támogatás fel nem használt részét köteles 30 napon belül az EFK számlára befizetni. (2) A kapott fejlesztési támogatást, illetve a fejlesztési támogatás keretében átvett tárgyi eszközt a fejlesztési támogatásban részesített, illetve a támogatást felhasználó elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a fejlesztési támogatás és a megvalósulásának dokumentumait (a fejlesztési megállapodás és a pénzügyi teljesítés, a támogatás felhasználásának helyére vonatkozó dokumentum, a tárgyi eszköz beszerzést igazoló számla, a tárgyi eszköz átvételi jegyzıkönyv, a tárgyieszköz-karton, az elszámolt mőködtetési költségek, a tananyag- és taneszköz-fejlesztés, valamint az akkreditált továbbképzések felsorolása és költségei), továbbá a tárgyévi fejlesztési támogatás átadásának dokumentumait. (3) Ha a fejlesztési támogatásban részesített felsıoktatási intézmény jogellenesen az Szht. 7. § (4) bekezdésében meghatározottnál magasabb mértékő fejlesztési támogatást fogadott, akkor az elıírt mértéken felül átvett részt a 37. § (3) bekezdésében meghatározott mértékő kamattal növelt összegével köteles 30 napon belül az EFK számlára befizetni. (4) A fejlesztési támogatás átadása és átvétele is nyilvános. A kapott fejlesztési támogatást (a támogatás tényének, a támogató nevének, címének, a támogatás összegének, valamint a támogatás felhasználás helyének megjelölésével) nyilvánosságra kell hozni a tárgyévet követı év január 31. napjáig a fejlesztési támogatásban részesített honlapján, és a tárgyévet követı második év január 31-ig a honlapon kell tartani. (5) A fejlesztési támogatásból megvalósított gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz mőködtetési költségeinek fejlesztési támogatásból – az Szht. 4. § (6) bekezdésében meghatározott mértékben – történı finanszírozása a költségelszámolással érintett tárgyi eszköznek a (2) bekezdés szerinti nyilvántartása alapján lehetséges. (6) A támogatásban részesített speciális, készségfejlesztı speciális szakképzı iskolák, illetve a támogatást felhasználó szakképzı iskolák és a felsıoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerősítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztésnek, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésének a fejlesztési támogatásból – az Szht. 4. § (6) bekezdésében meghatározott mértékben – történı finanszírozására a költségelszámolás elkülönített nyilvántartása (tananyag- és taneszköz-fejlesztések dokumentumai, költségeik, az akkreditált továbbképzések, a résztvevı tanárok és oktatók, költségeik) alapján van lehetıség. (7) A fejlesztési támogatásban részesített a tárgyévet követı év március 15. napjáig köteles megküldeni az 1. és 2. mellékletnek megfelelı adatszolgáltatását az NSZFI részére. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetıleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén az NSZFI a kötelezettet, legfeljebb két alkalommal, 5 napos határidı biztosításával hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás nem vagy nem határidıre történı teljesítése esetén a támogatásban részesítettel szemben a 19. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
6
(8) A fejlesztési támogatásban részesített abban az esetben köthet a tárgyévre fejlesztési támogatás átvételérıl szóló megállapodást, ha a (4) és (7) bekezdésben elıírt kötelezettségeinek eleget tett. 18. § (1) Az Szht. 4. § (5) bekezdésében és 5. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozott fejlesztési támogatásból beszerzett, felújított – 15. § figyelembevételével elkülönítetten nyilvántartásba vett – tárgyi eszköznek, illetve a fejlesztési támogatás keretében az Szht. 7. § (3) bekezdése szerint átadott tárgyi eszköznek legalább 5 évig – ingatlan esetében 10 évig – a gyakorlati képzés céljait kell szolgálnia. Tárgyi eszközként elszámolt biológiai alapok, tenyészállatok és szaporító anyagok esetében az idıtartam 5 évnél rövidebb lehet, ha azt termesztési, illetve tenyésztési okok indokolják. (2) Az (1) bekezdés szerinti tárgyi eszköz csak az NSZFI elızetes írásbeli engedélyével terhelhetı meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti tárgyi eszköz csak a gyakorlati oktatást, gyakorlati képzést folytató intézmény tanrendjében meghatározott gyakorlati képzési idın kívül adható bérbe. (4) Az (1) bekezdés szerinti tárgyi eszköz esetében, ha a rendeltetésszerő használatbavétel hónapjától számított 5 éven, illetve – ha a tárgyi eszköz ingatlan – 10 éven belül a) a tárgyi eszközt értékesítik, a jelzett idıszak hátralévı hónapjaira idıarányosan esı bekerülési értéknek, b) a tárgyi eszközt bérbe adják, legfeljebb a jelzett idıszak hátralévı hónapjaira jutó bérleti díj összegének, azt a hányadát kell befizetni az EFK számlára a tárgyévet követı év január 30-ig, amilyen arányban a tárgyi eszköz beszerzése a fejlesztési támogatás terhére elszámolásra került. (5) A (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettségét a fejlesztési támogatásban részesített a 17. § (7) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásában tünteti fel. 19. § Ha a fejlesztési támogatásban részesített nem az Szht. és e rendelet szerint fogadja, vagy a támogatásban részesített, illetve a támogatást felhasználó nem e jogszabályoknak megfelelıen használja fel a fejlesztési támogatást, továbbá nem vagy csak részben teljesíti a fejlesztési megállapodásban vállalt kötelezettségeit, a fejlesztési támogatás egészét vagy a nem megfelelıen felhasznált részét, a támogatás átvételének napjától a visszafizetés napjáig számított, a 37. § (3) bekezdésben meghatározott mértékő kamattal növelt összegben kell visszafizetnie az EFK számlára. 20. § A kapott fejlesztési támogatás felhasználható önrészként az MPA képzési alaprésze (a továbbiakban: alaprész) forrásaiból és a szakképzés-fejlesztésre rendelkezésre álló európai uniós forrásokból megvalósuló pályázat keretében.
7
