A tudás kutató egyetemet, az Egyetem jövőt épít!

„A tudás kutató egyetemet, az Egyetem jövőt épít!”

A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein című projektjavaslat Megvalósíthatósági tanulmánya a Társadalmi Megújulás Operatív Program A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztésinnováció-oktatás fejlesztésén keresztül című pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg

TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék A projekt alapadatai .............................................................................................................. 48 1. A projektgazda és partnereinek bemutatása ................................................................... 49 1.1. A projekt megvalósítói .................................................................................................. 49 1.2. A projektben résztvevők szakmai kompetenciájának bemutatása ................................ 59 1.3. A projektgazda (és partnerei) projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása ..... 63 2. A projekt bemutatása......................................................................................................... 70 2.1. Helyzetértékelés, környezet bemutatása, indokoltság ................................................... 70 2.2. A fejlesztés céljai .......................................................................................................... 76 2.3. A projektelemek bemutatása és elemzése ..................................................................... 82 2.4. Indikátorok .................................................................................................................... 86 2.5. Hatásvizsgálat és a horizontális célok teljesítése .......................................................... 87 2.6. Erőforrások .................................................................................................................... 90 3. A projekt feltételrendszere ................................................................................................ 95 3.1. A befogadó intézmény fejlesztési koncepciójához való kapcsolódás ........................... 95 3.2. Költségterv .................................................................................................................... 96 3.3. A projekt fenntarthatósága .......................................................................................... 105 3.4. A nyilvánosság biztosítása .......................................................................................... 108

47


A projekt alapadatai

A projekt alapadatai A pályázati felhívás kódszáma


A projekt címe

A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein

A projektgazda neve

Miskolci Egyetem

A kapcsolattartó és elérhetőségei

Dr. Szemmelveisz Tamás Miskolci Egyetem 3515 Miskolc-Egyetemváros [email protected] 06-30-732-48-78

A projekt hossza (hónap)

24

Az igényelt támogatás összege (ezer Ft)

2 090 203

A támogatás intenzitása (%)

95

A projekt rövid, szöveges ismertetése („vezetői összefoglaló”) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV projektje keretében a Miskolci Egyetem vonzerejének növelését, a minőség javulását, a kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljának fejlesztését, s ezzel nemzetközi színvonalú K+F+I tevékenység műveléséhez szükséges szellemi potenciál („kritikus tömeg”) felépítését tűzte ki célul. A Miskolci Egyetem a 2006. évben elfogadott, 2010. évben az elért pályázati eredmények megvalósítása érdekében megújított Intézményfejlesztési Tervében deklarálta fejlesztési elképzeléseit és intézkedéseit, amelyek célja az egyetem nemzetközi versenyképességnek növelése és a regionális gazdasági, társadalmi átalakulásban való cselekvő részvétel. Az Egyetem regionális egyetemi tudásközpontja és kooperációs kutatási központjai jelentős eredményeket mutattak fel a Régió kiemelt gazdasági céljait megalapozó kutatás-fejlesztési tevékenységet megvalósító projektekben. Jelen projekt a stratégiai területek (fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás, anyagtudomány és nanotechnológia, mechatronika és logisztika, innovációs gépészeti tervezés és technológiák) megjelölésével szervezetfejlesztést (Kiválósági Központok létrehozását) valósít meg és ehhez kapcsolódó fejlesztési programokat fogalmaz meg, amelyek segítik a „tudástranszfer” tevékenységet, erősítik az intézmény és a versenyszféra kapcsolatait. Jelen projekt – a vállalt K+F programon túlmenően – jelentősen növeli az oktatás minőségét és erősíti a diplomás szakemberek Régióhoz kötődését és tudásalapú hátteret ad a térségi gazdaságfejlesztési programokhoz, valamint a befektetői környezet vonzóbbá tételéhez. A projekt eredményes kimenetele ösztönözheti az intézményt képzési és kutatási területeken való további előrelépésekre, amelyek segítségével a Régió fejlesztésének megkerülhetetlen szereplőjévé válik, miközben gazdagodó szellemi potenciálja az intézmény és a Régió fejlesztése érdekében hatékonyabban hasznosul. A projekt kidolgozását erőteljes országos és régiós kommunikációnak kell nyílttá és követhetővé tennie.

48


A projektgazda bemutatása

1. A projektgazda és partnereinek bemutatása 1.1. A projekt megvalósítói 1.1.1. A projektgazda bemutatása A Miskolci Egyetem az 1735-től folytonos bányász-kohász képzés okán 275 éves múltra visszatekintő műszaki képzését az 1980-as évektől olyan profilokkal bővítette, amelyeket regionális szükségletek igényeltek. Így az ezredfordulóra kialakult a régió legnagyobb felsőoktatási intézménye, önálló alapítású Állam- és Jogtudományi (1986), Gazdaságtudományi (1990), Bölcsészettudományi (1997), Egészségügyi Főiskolai (2005) Karral, integrált Comenius Tanítóképző Főiskolai Karral, Bartók Béla Zeneművészeti Intézettel és Alkalmazott Földtudományi Kutató Intézettel1. A megújult képzést folytató műszaki karok Műszaki Földtudományi, Műszaki Anyagtudományi, Gépészmérnöki és Informatikai Kar néven működtek tovább. Az integráció tartalmi változásokat hozott, nem jöttek létre párhuzamos tanszékek, a belső ösztönzők az együttműködések irányába hatottak. Az oktatási szerkezet stabilizálása után, 2006-tól új stratégiai és fejlesztési irányt dolgozott ki a Miskolci Egyetem, az innovációs területen intenzív fejlesztést elhatározva. Ehhez jó feltételt teremt a térségben fejlődésnek indult gazdaság, a befektetői érdeklődés, a helyi és országos figyelem az Egyetem K+F munkája iránt, különösen az anyagtudomány, a nanotechnológia, a mechatronika, az energetika, a logisztika, a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, az ezekhez kapcsolódó informatika és a társadalomtudományi-gazdasági innováció területein. A stratégia szerint az Egyetem 3-4 év alatt megkétszerezi bevételeit e területen, aminek vonzata lesz a gyakorlati képzés megújítása, egy műszaki szolgáltató központ és a kutatási eredmények, valamint az innovatív szervezetek bázisán egy regionális tudásközpont kialakítása. Az együttműködések új formáit jelenti a miskolci Technopolisz program, a Pólus Fejlesztési Program keretében. Az Egyetem képzési tevékenysége regionális jellegű, K+F munkája azonban az ország egész területére, sok esetben külföldre is kiterjed. A belső szolgáltatások fejlesztésére a szükségesnél kevesebb erőforrás jutott, így átszervezésekkel alakultak ki a fejlesztések feltételei, a piaci elvű megoldások nem játszhattak szerepet. Látványosan erősödött a beiskolázást segítő marketing munka és látható a társadalmi kapcsolatok magas minőségű kezelésére irányuló törekvés. A kibővült képzési struktúra és a megnőtt hallgatói létszám okán a legtöbb feszültség az infrastruktúra területén jelentkezett. A 2000. évtől tudatos infrastruktúra-fejlesztési program folyik, a felújítások a meglévő kubaturán belül valósultak és valósulnak meg. Az Egyetem eredményesen értékesítette és forgatta vissza fejlesztésbe használaton kívüli vagyontárgyait. A jelenlegi infrastruktúra fejlesztés része a műszaki képzés laboratóriumi, műszer és gép infrastruktúrájának fejlesztése, ami az Egyetem versenyképességének növeléséhez is hozzájárul. A projekt felelős vezetői: Dr. Gácsi Zoltán (szakmai vezető), Dr. Szemmelveisz Tamás (projektmenedzser), Beliczky Miklós (pénzügyi vezető), Dr. Mertinger Valéria (a kutatási eredmények hasznosulásával kapcsolatos fejlesztésekért felelős szakmai vezető), Dr. Palotás Árpád Bence (TIOP összekötő), Dr. Madarász Tamás (stratégiai tervező). Az alprojektek vezetői: Dr. Lakatos István, Dr. Roósz András, Dr. Illés Béla, Dr. Jármai Károly.

1

MFK: Műszaki Földtudományi Kar, MAK: Műszaki Anyagtudományi Kar, GÉIK: Gépészmérnöki és Informatikai Kar, AFKI: Alkalmazott Földtudományi Kutató Intézet, ÁJK: Állam- és Jogtudományi Kar, GtK: Gazdaságtudományi Kar, BtK: Bölcsészettudományi Kar, EK: Egészségügyi Főiskolai Kar.

49



A pályázó Kiválósági Központjainak (KK) koordinálói: a Miskolci Egyetem három műszaki kara és kutató intézete (MFK, MAK, GÉIK, AFKI). Kutatási kapacitás Az intézményben dolgozó, főfoglalkozású, teljes állású oktatók és kutatók tudományos minősítettségére vonatkozó adatokat az 1-3. táblázatok foglalják össze a 2004., 2008. és 2010. évekre vonatkozóan. Szervezet

MTA tag

DSc és MTA doktora

fő

fő

CSc

PhD, DLA

Összes főállású minősített

Összes főállású oktató és kutató

Minősítettek aránya

fő

fő

fő

fő

%

56 44 192 11

67,9 56,8 53,1 27,3

303

55,4

68 75 139 13

42,6 29,3 54,0 46,2

598

50,2


1 5 17 15 38 MFK 1 3 12 9 25 MAK 1 6 49 46 102 GÉIK 1 0 1 1 3 AFKI KK koordináló szervezetek 4 14 79 71 168 összesen 0 1 14 14 29 ÁJK 0 1 13 8 22 GTK 0 6 37 32 75 BTK 0 1 5 0 6 EK 4 23 148 125 300 ME összesen 1. táblázat. A tudományos minősítettek száma és aránya, 2004

Szervezet

MTA tag

DSc és MTA doktora

fő

fő

1 1 1 1

6 3 8 0

CSc

PhD, DLA



fő

fő

fő

fő

%

15 8 26 0

24 14 61 5

46 26 96 6

54 45 169 14

85,2 57,8 56,8 42,9

282

61,7

67 73 130 27

41,8 42,5 73,8 44,4

579

58,9

MFK MAK GÉIK AFKI KK koordináló szervezetek 4 17 49 104 174 összesen 0 1 8 19 28 ÁJK 0 1 11 19 31 GTK 0 7 28 61 96 BTK 0 1 9 2 12 EK 4 27 105 205 341 ME összesen 2. táblázat. A tudományos minősítettek száma és aránya, 2008

Az intézményben a humán erőforrás, a megfelelő színvonalú oktató-kutató személyzet, alapjában rendelkezésre áll; a minősítettség – tekintettel a nyugdíjazások és a tudományos fokozatok megszerzésének eltérő ütemére is – jól kimutathatóan javul. Az intézményben működő akadémiai kutatócsoportok számát a 4. táblázat mutatja be, melyek mellett a Miskolci Egyetemen működik az Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetet (korábban Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet, még korábban MTA Bányászati Kémiai Kutató Intézet).

50


Szervezet

MFK MAK GÉIK AFKI KK koordináló szervezetek összesen ÁJK GTK BTK EK ME összesen


CSc

PhD, DLA



fő

fő

fő

fő

%

15 7 22 0

27 17 68 4

49 28 98 5

55 45 157 12

90,7 62,2 62,4 41,6

18

44

116

180

269

67,1

1 1 9 1

8 12 25 10

27 20 62 3

36 33 96 14

67 65 123 26

53,7 50,7 78,0 53,8

2 30 99 228 359 550 3. táblázat. A tudományos minősítettek száma és aránya, 2010

65,3

MTA tag

DSc és MTA doktora

fő

fő

0 1 0 1

7 3 8 0

2 0 0 0 0

Szervezet 2004 2005 2006 2007 2008 6 6 6 2 2 ME 4. táblázat. Az intézményben működő akadémiai kutatócsoportok száma


2010 2

Az intézményben a kutatási infrastruktúra több pillérre épül:      

önálló kutatóintézeti infrastruktúra (döntően kutatási célokat szolgál); több tanszék, intézet által működtetett integrált laboratórium, kutatóközpont, kutatócsoport (kutatási és oktatási célokat egyaránt szolgál); tanszéki/intézeti laboratórium (kutatási és oktatási célokat egyaránt szolgál); tudás- és technológia transzfer szervezetek által működtetett laboratórium (kutatóeszközök); informatikai hálózat és eszközállomány; könyvtári hálózat, könyv és dokumentumállomány, gyűjtemények.

A pályázat szempontjából releváns laboratóriumok összefoglalását az 5. táblázat tartalmazza. Miskolci Egyetem (ME) Műszaki Földtudományi Kar (MFK) Ásványtani-földtani vizsgálólaboratóriumi központ: Fénymikroszkópos vizsgáló laboratórium, Elektromikroszkópos vizsgáló laboratórium, Röntgen laboratórium, Termoanalitikai (DTA) laboratórium, Ásványés kőzetgyűjtemény Működtető:Ásványtani-Földtani Intézet Fluidumbányászati oktató-kutató laboratóriumi központ: Olajtermelési laboratórium, Gázlaboratórium, Mélyfúrási laboratórium, Kitörésvédelmi laboratórium, Rezervoármechanikai laboratórium, Geotermikus energia kihelyezett labor Működtető: Kőolaj és Földgáz Intézet Műszaki Földtudományi - Környezettudományi oktató-kutató és innovációs központ: Aprító-osztályozó-darabosító laboratórium, Nyersanyagelőkészítési és hulladékelőkészítés-technikai laboratórium, Nanoeljárástechnikai laboratórium, Bioeljárástechnikai laboratórium, Szennyvíztechnológia-laboratórium, Portechnikai és keverékáramlási laboratórium, Kőzet-fizikai vizsgáló laboratórium, Méréstechnikai laboratórium, Kőzetmechanikai laboratórium, Nyírószilárdság vizsgáló és agrogeotechnikai laboratórium, Jövesztéstechnikai laboratórium, Zaj-vibrációs mérőlaboratórium, Hidrogeológiai, talaj- és vízkémiai laboratórium Működtető: Bányászati és Geotechnikai Intézet, Környezetgazdálkodási Intézet, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti-eljárástechnikai Intézet, Földtani adatbázis fejlesztő és kezelő laboratóriumi központ: Geofizikai módszer és eszközfejlesztő laboratórium, Kántás Károly geofizikai modellező laboratórium, Geoinformatikai laboratórium, Geodéziai és térinformatikai laboratórium, Működtető: Geofizikai és Térinformatikai Intézet, Földrajz Intézet

51



Műszaki Anyagtudományi Kar (MAK) Anyagtudományi laboratóriumi központ: Komplex Képelemző és Szerkezetvizsgáló Laboratórium, Finomszerkezet vizsgáló labor, Anyagvizsgáló laboratórium, Képlékenyalakítási és hőkezelő laboratórium, Von Roll hengerállvány Működtető: Anyagtudományi Intézet Metallurgia és Öntészeti laboratóriumi központ: Felülettechnikai laboratórium, Hidrometallurgiai Kutatási Központ, Öntészeti Kutató-Oktató Labor Innovációs Centrum Működtető: Metallurgiai és Öntészeti Tanszék Polimer-anyaglaboratórium Működtető:Polimermérnöki Tanszék Analitikai Vizsgálóközpont: Általános és fizikai kémiai laboratórium, Elemanalitikai Laboratórium, Környezettechnológiai laboratórium, Kromatográfiás és Környezetvédelmi Laboratórium Működtető: Kémiai Intézet Kerámia- és portechnológiai laboratórium Működtető: Kerámia- és Szilikátmérnöki Tanszék Energetikai Központ: Alternatív Tüzelőanyag Kutató Laboratórium, Nagyhőmérsékletű Berendezések és Levegőtisztaság-védelmi Labor Működtető: Energia- és Minőségügyi Intézet Gépészmérnöki és Informatikai Kar (GEIK) Geometriai modellezés és CAD laboratórium Működtető: Ábrázoló Geometria Tanszék Termelés informatikai laboratórium, Gyártásinformatikai laboratórium Működtető: Alkalmazott Informatikai Tanszék Számítástechnikai laboratórium Működtető: Alkalmazott Matematikai Tanszék Informatika Laboratórium Működtető: Általános Informatika Tanszék Logisztikai laboratóriumi központ: High-tech logisztikai rendszer laboratórium, Logisztikai rendszerek tervezési és szimulációs laboratórium, Szerkezet-diagnosztikai laboratórium, Integrált logisztikai és termékazonosítási laboratórium Működtető: Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Áramlás- és hőtechnikai laboratóriumi központ: Áramlás- és hőtechnikai numerikus szimulációs laboratórium, Szélcsatorna laboratórium, Belsőégésű motor diagnosztikai laboratórium Működtető: Áramlás és Hőtechnikai Gépek Tanszéke Automatizálási laboratóriumi központ: PLC és Ipari Kommunikációs Rendszerek Laboratórium, Kommunikációtechnikai és Kábeltelevíziós laboratórium, Folyamatműszerezési Laboratórium Működtető: Automatizálási Tanszék Intelligens mérő rendszerek laboratórium Működtető: Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék Elektrotechnikai-Elektronikai laboratóriumi központ: Teljesítményelektronikai és autoelektronikai laboratórium, Villamos gépek és hajtások laboratórium, Mechatronikai laboratórium Működtető: Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék Elektrospektrometriai Laboratóriuma Működtető: Fizika Tanszék Gép- és terméktervezési laboratóriumi központ: Rapid gyártó laboratórium, Terméktervező laboratórium, Akusztikai laboratórium Működtető: Gép- és Terméktervezési Tanszék Gépgyártástechnológiai laboratóriumi központ: Forgácsolástechnológiai laboratórium, CAD/CAM laboratórium, Robotos szerelő laboratórium, Minőségellenőrzési laboratórium, 3D-s mérőgép laboratórium, Rapid Prtototyping laboratórium, ZF laboratórium Működtető: Gépgyártástechnológia Tanszék Mechanikai rendszerek szimulációs laboratórium Működtető: Mechanikai Tanszék Mechanikai-Technológiai laboratóriumi központ: Mechanikai Anyagvizsgáló Laboratórium, Hő- és felületkezelő laboratórium, Hegesztéstechnológiai laboratórium, Alakítástechnológiai laboratórium Működtető: Mechanikai-Technológiai Tanszék Robert Bosch laboratóriumi központ: Pneumatika-hidraulika laboratórium, Mechatronikai rendszer (PLC, szenzorok, aktuátorok), Hajtások, robot laboratórium Működtető: Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Mechatronikai laboratóriumi központ: Robottechnikai laboratórium, Tervezés-informatikai laboratórium, Hidraulika-pneumatika laboratórium 52



Működtető: Szerszámgépek Tanszék Vegyipari gépek és folyamatok laboratóriumi központ: Vegyipari folyamatok számítógépes modellezése laboratórium, Vegyipari műveleti és biztonságtechnikai laboratórium Működtető: Vegyipari Gépek Tanszéke Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet (AFKI) Műszerfejlesztési és Informatikai Laboratórium Bányászati Kémiai Laboratórium Rezervoármechanikai laboratórium 5. táblázat. Az intézményben működő releváns laboratóriumok

Az 5. táblázat alapján megállapítható, hogy a kutatási infrastruktúra – a már futó egyéb projektekben (lásd 1.3. fejezet) tervezett fejlesztésekkel, valamint a párhuzamosan megpályázott TIOP-1.3.1-10/1 projektben előirányzott beszerzésekkel együtt – alkalmas a tervezett feladatok megvalósítására. Az illeszkedés előírások teljesülését és a TIOP-1.3.110/1 projekt legfontosabb adatait a mellékletben mutatjuk be (lásd. 7-8. melléklet). A hazai és nemzetközi folyóirat szerkesztőségi tagságra vonatkozó adatokat a 6. táblázat, a hazai és nemzetközi tudományos szervezetekben viselt tagságokra vonatkozó adatokat pedig a 7. táblázat tartalmazza. A nemzetközi és hazai folyóirat szerkesztőségi tagságok – összességében – a Kiválósági Központ (KK) koordináló szervezetekben növekedést mutat az elmúlt öt évben. A 2004-es évet bázisnak tekintve a növekedés a KK koordináló szervezetekben 46,0%, a Miskolci Egyetemet tekintve pedig 62%. Szervezet 2004 2005 2006 2007 9 12 13 16 MFK 12 14 15 15 MAK 60 58 65 74 GÉIK 6 6 6 6 AFKI KK koordináló szervezetek 87 90 99 111 összesen 11 17 29 34 ÁJK 17 17 20 24 GTK 35 32 43 43 BTK 3 3 3 3 EK 153 159 194 215 ME összesen 6. táblázat. Nemzetközi és hazai folyóirat szerkesztőségi tagságok

2008 18 17 87 5

127 36 22 60 3

248

Szervezet 2004 2005 2006 2007 2008 103 119 124 125 138 MFK 84 91 89 92 93 MAK 112 126 139 162 150 GÉIK 25 26 26 27 24 AFKI KK koordináló szervezetek 324 362 378 406 405 összesen 61 80 87 114 122 ÁJK 73 70 75 85 95 GTK 164 181 192 210 233 BTK 2 3 3 4 5 EK 624 696 735 819 860 ME összesen 7. táblázat. Nemzetközi és hazai tudományos szervezetekben viselt tisztségek

A nemzetközi és hazai tudományos szervezetekben viselt tisztségek – összességében – mind a KK koordináló szervezetekben, mind a Miskolci Egyetemen szigorúan monoton nőnek, a 2004-es évhez viszonyítva a növekedés 25,0 %, illetve 38,0 %. Az országos díjak (ösztöndíjak) és kitüntetések változását a 8. táblázatban, a kiemelkedő hazai és nemzetközi tudományos és szakmai elismerések alakulását pedig a 9. táblázatban 53



mutatjuk be. Az országos díjak (ösztöndíjak) és kitüntetések – összességében – mind a KK koordináló szervezetekben, mind a Miskolci Egyetemen csökkentek, a 2008-as érték KK szinten a 2004-es érték 25 %-a. Ennek elsődleges magyarázata az, hogy egyes nagy létszámokat érintő ösztöndíjak ebben az időszakban szűntek meg. Szervezet 2004 2005 2006 2007 16 12 6 9 MFK 10 4 3 1 MAK 26 22 19 8 GÉIK 0 0 0 0 AFKI KK koordináló szervezetek 52 38 28 18 összesen 7 2 3 4 ÁJK 9 6 4 6 GTK 25 24 26 25 BTK 0 0 0 0 EK 93 70 61 53 ME összesen 8. táblázat. Országos díjak (ösztöndíjak) és kitüntetések

2008 7 4 2 0

13 10 2 25 0

50

Szervezet 2004 2005 2006 2007 2008 6 1 4 5 4 MFK 3 3 3 0 0 MAK 3 7 5 4 8 GÉIK 1 0 0 2 0 AFKI KK koordináló szervezetek 13 11 12 11 12 összesen 1 3 3 5 4 ÁJK 5 6 4 9 3 GTK 4 2 4 3 8 BTK 1 1 0 0 1 EK 24 23 23 28 28 ME összesen 9. táblázat. Kiemelkedő hazai és nemzetközi tudományos és szakmai elismerések

A hazai és nemzetközi tudományos és szakmai elismerések – összességében – kismértékben változtak. A KK koordináló szervezetekben a csökkenés 2004-hez képest 7,7 % (egy elismerés), a Miskolci Egyetemen a növekedés 16,7 %. Országos díjak, ösztöndíjak és kitüntetések A habilitáció és DSc címek egyéni ambíció és belső támogatás eredményeként jönnek létre. Az előrelépést segítő, a tudományos elismertséget növelő fokozatszerzéseket különböző hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek nagyban segítik. Az oktatók, kutatók 2003-2007 közötti években elnyert ösztöndíjait, ösztöndíj fajtánként a 10. táblázat mutatja. Kar MFK MAK GEIK KK koordináló szerv. össz.

Békésy Szilárd Széchenyi Széchenyi György Leó Professzori István Posztdoktori Kutatási Ösztöndíj Ösztöndíj Ösztöndíj Ösztöndíj

Charles Simonyi Kutatási Ösztöndíj

Bolyai OM János Posztdoktori Kutatási Álláshely Ösztöndíj

13 10 27

10 4 19

1 0 3

1 0 1

0 0 1

13 3 12

1 0 1

50

33

4

2

1

28

2

10. táblázat. Az oktatók, kutatók által elnyert ösztöndíjak száma

54


Kar


2004

2005

2006

2007

2008

16 12 6 9 7 MFK 10 4 3 1 4 MAK 26 22 19 8 2 GÉIK KK koordináló szervezetek 52 38 28 18 13 összesen 11. táblázat. Országos díjak (ösztöndíjak) és kitüntetések (hivatalosan nyilvántartott / közlönyökben megjelenő)

Doktori képzés és tehetséggondozás A Miskolci Egyetem MAB plénuma által 2002-ben, illetve 2004-ben akkreditált (első akkreditáció) doktori iskoláinkat a 12. táblázat mutatja be. Doktori Iskola neve, MAB kódja

Vezetője

Tudományág

Az akkreditálás éve: 2002 Mikoviny Sámuel FöldtuDr. Kovács Ferenc, akadémikus Földtudományok dományi Doktori Iskola, D41 Kerpely Antal AnyagtuDr. Károly Gyula, egyetemi tanár; Anyagtudományok és dományok és technológiák Dr. Roósz András, akadémikus technológiák Doktori Iskola, D33 (2006.12.08-tól) Sályi István Gépészeti TudoDr. Páczelt István, akadémikus Gépészeti tudományok mányok Doktori Iskola, D38 Hatvany József Informatikai Informatikai Tudományok Dr. Tóth Tibor, egyetemi tanár tudományok Doktori Iskola, D39 Vállalkozáselmélet- és gyaGazdálkodás- és Dr. Nagy Aladár, egyetemi tanár korlat Doktori Iskola, D37 szervezéstudományok Deák Ferenc Dr. Gáspárdy László, egyetemi taÁllam- és Állam- és Jogtudományi nár; Dr. Bragyova András, egyetemi jogtudományok Doktori Iskola, D34 tanár (2003. november 6-tól) Dr. Kabdebó Lóránt, egyetemi Irodalomtudományi tanár; Dr. Kemény Gábor, egyetemi Irodalomtudományok Doktori Iskola, D35 tanár, (2006. december 8-tól) Filozófia Doktori Iskola, Dr. Lendvai L. Ferenc, egyetemi Filozófiai tudományok D169 tanár 12. táblázat. Akkreditált doktori iskolák (első akkreditáció)

MAB határozat 2002/2/III. 2002/2/III. 2002/2/III. 2002/2/III. 2002/2/III. 2002/2/III. 2002/2/III. 2004/10/IV/1.

Hamarosan megjelent a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) állásfoglalása, amely új feltételeket szabott a doktori iskolák alapításával és további működésével kapcsolatban. (A főállású egyetemi tanárok számára vonatkozó kritériumnak a Filozófia DI nem felelt meg, ezért - élve a MAB feltételeiben rögzített lehetőséggel - legfontosabb szakterületeit tovább művelve beolvadt az Irodalomtudományi Doktori Iskolába.) Az Országos Doktori Tanács (ODT) létrehozott egy elektronikus doktori adatbázist, amelyet minden felsőoktatási intézmény – intézményi, kari koordinátorok segítségével – saját maga töltött fel. Az adatbázisra alapozva a MAB tovább folytatta a Doktori Iskolák minőségvizsgálatát és végül a MAB Plénuma 2009. október 2-i ülésén döntött a doktori iskolák végleges akkreditációjáról, mely vizsgálat során a Miskolci Egyetem minden doktori iskolájának működését 2014. december 31-ig meghosszabbította. Ennek értelmében a Miskolci Egyetemen hét akkreditált doktori iskola működik, a 13. táblázatban megadottak szerint.

55



Doktori Iskola neve, kódja Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola, D41

Vezetője Tudományág MAB határozat Dr. Lakatos István Földtudományok 2009/7/XIII/2/247. egyetemi tanár az MTA levelező tagja Kerpely Antal Anyagtudományok és Dr. Roósz András Anyagtudományok és 2009/7/XIII/2/324. technológiák technológiák Doktori Iskola, D33 akadémikus Sályi István Gépészeti tudományok Dr. Tisza Miklós Gépészeti tudományok 2009/7/XIII/2/328. Doktori Iskola, D38 egyetemi tanár Hatvany József Informatikai Dr. Tóth Tibor Informatikai 2009/7/XIII/2/289. tudományok tudományok Doktori Iskola, D39 egyetemi tanár Vállalkozáselmélet- és gyakorlat Dr. Szintay István Gazdálkodás- és 2009/7/XIII/2/210. szervezéstudományok Doktori Iskola, D37 egyetemi tanár Deák Ferenc Állam- és jogtudományi Dr. Bragyova András Állam- és 2009/7/XIII/2/303. jogtudományok Doktori Iskola, D34 egyetemi tanár Irodalomtudományi Doktori Iskola, Dr. Kecskeméti Gábor Irodalomtudományok 2009/7/XIII/2/202. D35 egyetemi tanár 13. táblázat. A Miskolci Egyetemen jelenleg működő akkreditált doktori iskolák (a Filozófiai Doktori Iskola beolvadt az Irodalomtudományi Doktori Iskolába)

A doktori iskolák törzstagjainak számát a 14. táblázatban adjuk meg. Doktori Iskola neve, kódja Törzstagok száma, fő 9 Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola, D41 12 Kerpely Antal Anyagtudományok és technológiák Doktori Iskola, D33 12 Sályi István Gépészeti tudományok Doktori Iskola, D38 10 Hatvany József Informatikai tudományok Doktori Iskola, D39 9 Vállalkozáselmélet- és gyakorlat Doktori Iskola, D37 9 Deák Ferenc Állam- és jogtudományi Doktori Iskola, D34 8 Irodalomtudományi Doktori Iskola, D35 69 Összesen 14. táblázat. A Miskolci Egyetemen jelenleg működő akkreditált doktori iskolák törzstagjainak száma

A doktori képzésben, a 2004-2008 közötti időszakban résztvevők számát, valamint a védések számát és arányát a 15. táblázatban mutatjuk be. A táblázat alapján látható, hogy a fokozatot szerzettek száma és aránya (noha doktori iskolánként mutatkoznak eltérések) erősen növekszik: 2004-ben 18 fő, amelynek aránya képzésben résztvevőkhöz 5,4%, illetve 2008ban 38 fő, ami 19,1%-os arányt jelent. A képzésben részt vevő hallgatók számában mutatkozó csökkenést egyrészt az egyetemi képzés jelenlegi átalakulása, másrészt az okozza, hogy törvényi előírások miatt meg kellett emelni a levelező hallgatók költségtérítését, így ebben a képzési formában a létszám erősen csökkent.

56

57

87

40

335

Vállalkozáselmélet és gyakorlat DI

Irodalomtudományi DI

Összesen

302

42

74

66

24

26

32

38

2005

262

45

67

48

22

28

24

28

2006

236

47

63

39

19

23

19

26

2007

199

40

37

35

21

18

20

28

2008

18

2

1

4

1

3

3

4

2004

20

3

2

5

1

1

2

6

2005

17

1

2

4

-

4

3

3

2006

29

3

2

9

-

1

7

7

2007

Fokozatot szereztek (nappali és levelező)

38

3

7

10

4

4

6

4

2008

5,4

5,0

1,1

5,3

3,6

10,3

7,7

11,1

2004

6,6

7,1

2,7

7,6

4,2

3,8

6,3

15,8

2005

6,5

2,2

3,0

8,3

0,0

14,3

12,5

10,7

2006

Arány, %

15. táblázat. A szervezett doktori képzésben részt vevők száma, közülük 5 éven belül fokozatot szerzők száma és aránya

76

Deák Ferenc Államés jogtudományi DI

29

Sályi István Gépészeti tudományok DI

28

39

Kerpely Antal Anyagtudományok és technológiák DI

Hatvany József Infor matikai tudományok DI

36

2004

Mikoviny Sámuel Földtudományi DI

Doktori Iskola

Szervezett képzésben részt vevők (nappali és levelező)

12,3

6,4

3,2

23,1

0,0

4,3

36,8

26,9

2007

19,1

7,5

19,0

28,6

19,0

22,2

30,0

14,3

2008

TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV A projektgazda bemutatása

A tehetséggondozás területén elért eredményeket jelzi az, hogy az egyetemi TDK konferenciákon legjobb helyezést elért hallgatók rendszeresen részt vesznek az Országos



Tudományos Diákköri Konferenciákon (OTDK) is. Az utóbbi három OTDK-n elért eredményeket a 16. táblázat mutatja be. A táblázat jól szemlélteti, hogy a tudományos diákköri tevékenység őrzi magas színvonalát mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében. OTDK száma és éve

Nevezett dolgozatok

Intézmény

I. díj

II. díj

III. díj

ME XXIX. OTDK - 20092 230 10 15 ME XXVIII. OTDK - 2007 223 12 20 ME XXVII. OTDK - 2005 196 11 16 16. táblázat. Az intézmény helyezései az utolsó három OTDK-n

Különdíj

20 25

40 27

18

35

A Pro Scientia Aranyérmet3 az Országos Tudományos Diákköri Tanács alapította, a hallgatók alkotókészségének kibontakoztatása, szaktudásának elmélyítése, a tehetség, az egyéni teljesítmények jobb megbecsülése és elismerése céljából. A TDK mozgalomban felmutatott kiemelkedő oktatói teljesítmények elismerésére a Mestertanári Aranyérem szolgál. Az utóbbi három OTDK-n elért kiemelkedő eredményeket a 17. táblázat mutatja. OTDK száma és éve

Mestertanár Aranyérem

Intézmény

Pro Scientia Aranyérem

XXIX. OTDK - 2009 ME 4 3 XXVIII. OTDK - 2007 ME 2 4 XXVII. OTDK - 2005 ME 4 1 17. táblázat. Pro Scientia Aranyéremben és Mestertanár Aranyéremben részesültek száma

A 2004-2008 időszakban megvalósult mobilitás számadatait, a nemzetközi mobilitási programokban résztvevő oktatók, illetve hallgatók számát, továbbá számarányát a teljes oktatói, illetve hallgatói létszámhoz (5 év átlaglétszámai) viszonyítva a 18. táblázat mutatja. Résztvevő

Intézmény

2004

2005

2006

2007

2008

Átlag 20042008

Átlagos létszám

Kiutazó 30 40 74 45 56 49,0 640 ME oktató Beutazó 27 50 39 28 47 38,2 640 ME oktató 57 90 113 73 103 87,2 640 Mindösszesen Kiutazó 93 82 79 99 121 94,8 12888 ME hallgató Beutazó 23 31 60 56 65 47,0 12888 ME hallgató 116 113 139 155 186 141,8 12888 Mindösszesen 18. táblázat. Az oktatói és a hallgatói nemzetközi mobilitás adatai

Arány, % 7,66 5,97

13,63 0,74 0,36

1,10

A táblázat adatai emelkedő tendenciát mutatnak, amely a nehezedő feltételek és körülmények között örvendetes tény.

2

A Műszaki Tudományi Szekció ügyvezető elnöke 2009-ben Dr. Roósz András az Alkalmazott Anyagtudományi Kiválósági Központ vezetője volt 3 Pro Scientia Aranyérmet nyert 1991-ben Dr. Palotás Árpád Bence fejlesztésekért felelős szakmai vezető

58



1.2. A projektben résztvevők szakmai kompetenciájának bemutatása A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók publikációs tevékenysége tudományágak szerint csoportosítva A Miskolci Egyetemen a műszaki karok publikációs teljesítményének hazai és nemzetközi területek közötti megoszlása a korábbi évtizedekben hasonló volt, vagy inkább a hazai publikációk felé tolódott el. Az utóbbi években ez a megoszlás tendenciáját illetően a külföldi publikációk súlyának növekedését mutatja. Ez tudatos folyamat, amely összefügg a Karokon kidolgozott tudományos előmeneteli (a magasabb tudományos minősítések elérését szorgalmazó) stratégiával. A publikációs intenzitás felértékelődése és ösztönzése a Miskolci Egyetemen az utóbbi években kiemelt fontosságot kapott, ami az Intézményfejlesztési Tervben rögzített módon hosszú távú stratégiának is része. Csak ez biztosíthatja az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térségbe való teljes értékű beágyazódásunkat. (Megjegyzés: a Karok teljesítményét az oktatók, kutatók létszáma alapvetően meghatározza.) Kar

2004 h

2005 n

h

2006 n

h

2007 n

h

2008 n

86 91 102 96 118 110 83 124 ME MFK: földtudomány 36 57 43 68 26 46 41 65 ME MAK: anyagtudomány 71 130 148 155 103 111 115 140 ME GÉIK: gépészet 82 78 86 86 97 132 68 67 ME GÉIK: informatika KK koordináló szervezetek 275 356 379 405 344 399 307 396 összesen 19. táblázat. Hazai (h) és nemzetközi (n) - idegen nyelvű – publikációk száma 2004 2005 2006 2007 Kar h n h n h n h n 6 6 6 14 3 6 7 20 ME MFK: földtudomány 5 0 5 1 1 0 0 1 ME MAK: anyagtudomány 6 5 7 0 13 1 9 0 ME GÉIK: gépészet 5 0 1 0 3 1 4 1 ME GÉIK: informatika KK koordináló szervezetek 22 11 19 15 20 8 20 22 összesen 20. táblázat. Hazai (h) és nemzetközi (n) - idegen nyelvű - monográfiák száma 2004 2005 2006 2007 Kar n h n h n h n h 115 38 119 88 72 51 82 63 ME MFK: földtudomány 115 3 179 1 120 1 115 3 ME MAK: anyagtudomány 61 31 78 31 80 25 62 33 ME GÉIK: gépészet 56 35 66 24 90 35 60 22 ME GÉIK: informatika KK koordináló szervezetek 347 107 442 144 362 112 319 121 összesen 21. táblázat. A publikációk nemzetközi (n) és hazai (h) hivatkozásainak száma

h

n

111 14

121 55

76

127

35

98

236

401

2008 h

n

8 2

4 1

9

2

0

0

19

7

2008 n

h

83 145

64 2

68

18

67

31

363

115

A publikációk impakt faktora, vagy más módon bizonyítható hatása A tudományos tevékenység hatásának bizonyítására az egyik elfogadott módszer, a nemzetközi szinten is elfogadott impakt faktor. Tény azonban, hogy a műszaki tudományok területén, számos olyan nagy nemzetközi elismertségű folyóirat van, amely nem szerepel az impakt faktoros folyóiratok között. Ebből következik, hogy az eltérő tudományterületek ezen mérőszám alapján történő összehasonlítása nem szerencsés.

59


Kar

A projektgazda bemutatása 2004 IF

2005 H

IF

2006 H

IF

2007 H

IF

2008 H

IF

4,249 4 1,282 6 2,085 5 15,720 3 8,280 MFK: földtudomány 26,460 0 17,470 0 11,170 0 14,320 1 27,020 MAK: anyagtudomány 8,090 4 11,500 4 6,860 4 6,520 5 6,800 GÉIK: gépészet 2,490 2 6,303 8 2,320 3 1,380 1 4,410 GÉIK: informatika KK koordináló szervezetek 41,289 10 36,555 18 22,435 12 37,940 10 46,510 összesen 22. táblázat. A publikációk impakt faktora (IF), vagy más módon bizonyítható hatása (H), H = hatás (habilitáció, PhD cím, külföldi meghívás, felkérés, szabvány, irányelv).

H 6 1 3 5 15

A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű kutatók neve és idézettsége teljes életműre és tudományáganként A 4 Kiválósági Központ fő kutatási területeit a 23. táblázatban szereplő személyek fémjelzik. Tudományág

Név

Független idézet tudományos közleményekre

420 Dr. Lakatos István 354 Dr. Less György 237 Dr. Gyulai Ákos Földtudományok 207 Dr. Ormos Tamás 200 Dr. Dobróka Mihály 103 Dr. Szűcs Péter 410 Dr. Roósz András 160 Dr. Gácsi Zoltán 4 131 Anyagtudományok és technológiák Dr. Lakatos János 117 Dr. Palotás Árpád Bence 87 Dr. Mertinger Valéria 274 Dr. Jármai Károly 237 Dr. Tisza Miklós 223 Gépészeti tudományok Dr. Kundrák János 4 76 Dr. Lukács János 4 73 Dr. Baranyi László 447 Dr. Tóth Tibor4 386 Dr. Rontó Miklós4 4 301 Informatikai tudományok Dr. Illés Béla 168 Dr. Juhász Imre 105 Dr. Paripás Béla 23. táblázat. A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók-kutatók idézettsége

Az elmúlt 5 év legjobb 10 publikációja és publikációs adatai (tudományáganként) [1] [2]

4

Földtudományok Lakatos I, Lakatos Szabó J: Global Oil Demand and Role of Chemical EOR Methods in the 21 st Century. International Journal, (2008), 1, (1-2) pp. 46-64. (IF: 0.287) Dobróka M, Völgyesi L (2008): Inversion Reconstruction of Gravity Potential based on Gravity Gradients. Mathematical Geosciences 40:(2) pp. 299-311. (2008) (IF: 0.857)

Publikációs lista alapján, az MTA KPA Adatbázis feltöltése folyamatban

60



[3]

Less Gy. & Özcan, E. (2008): The late Eocene evolution of nummulitid foraminifer Spiroclypeus in the Western Tethys. Acta Palaeontologica Polonica, 53, 2, 303–316. (IF: 1.128) [4] Less Gy., Özcan, E., Papazzoni, C.A. & Stöckar, R. (2008),: The middle to late Eocene evolution of nummulitid foraminifer Heterostegina in the Western Tethys. Acta Palaeontologica Polonica, 53, 2, 317–350. (IF: 1.128) [5] Szakáll, S., Sajó, I., (2007): Kochsándorite, a new Ca-Al carbonate mineral species from the Mány coal deposit, Hungary. Canadian Mineralogist, 45, 479–483. (IF: 1.100) [6] Less Gy., Özcan, E., Báldi-Beke M. & Kollányi K. (2007): Thanetian and early Ypresian orthophragmines (Foraminifera: Discocyclinidae and Orbitoclypeidae) from the central Western Tethys (Turkey, Italy and Bulgaria) and their revised taxonomy and biostratigraphy. Rivista Italiana di Paleontologia e Stratigrafia, , 113, 3, 419–448. (IF: 0.483) [7] Less Gy., Özcan, E., & Kertész B. (2007): Late Ypresian to Middle Lutetian Orthophragminid Record from Central and Northern Turkey: Taxonomy and Remarks on Zonal Scheme. Turkish Journal of Earth Sciences, , 16, 3, 281–318. (IF: 2.481) [8] Szucs P, Civan F, Virag M (2006): Applicability of the most frequent value method in groundwater modeling. HYDROGEOL J 14: (1-2)31-43 (2006), (IF: 1.288) [9] Less Gy., Özcan, E., Báldi-Beke M., Kollányi K. & Kertész B. (2006): Biometric analysis of middle and upper Eocene Discocyclinidae and Orbitoclypeidae (Foraminifera) from Turkey and updated orthophragmine zonation in the western Tethys. Micropaleontology, 52, 6, 485–520. (IF: 0.789) [10] Dobroka M., R de Nardis, E Cardarelli, (2005): Quasi-2D hybrid Joint inversion of seismic and geoelectric data. Geophysical Prospecting 53: pp. 705-716.(IF: 0.717) 24. táblázat. Az elmúlt 5 év legjobb 10 publikációja a földtudományok területén Anyagtudományok és technológiák Takács, D., Sziráki, L., Török, T.I., Sólyom, J., Gácsi, Z., Gál-Solymos, K. 2007: Effects of pretreatments on the corrosion properties of electroless Ni-P layers deposited on AlMg2 alloy Surface and Coatings Technology 201 (8), pp. 4526-4535 Hiv: 10 [2] Yan, S., Eddings, E.G., Palotas, A.B., Pugmire, R.J., Sarofim, A.F. 2005: Prediction of soothing tendency for hydrocarbon liquids in diffusion flames Energy and Fuels 19 (6), pp. 2408-2415 Hiv: 10 [3] Shaddix, C.R., Palotás, A.B., Megaridis, C.M., Choi, M.Y., Yang, N.Y.C. 2005: Soot graphitic order in laminar diffusion flames and a large-scale JP-8 pool fire International Journal of Heat and Mass Transfer 48 (17), pp. 3604-3614 Hiv: 9 [4] Csicsovszki, G., Kékesi, T., Török, T.I. 2005: Selective recovery of Zn and Fe from spent pickling solutions by the combination of anion exchange and membrane electrowinning techniques Hydrometallurgy 77 (1-2), pp. 19-28 Hiv: 9 [5] Mertinger V, Nagy E, Tranta F, Sólyom J: Strain induced martensitic transformation in textured austenitic stainless steels, Mat Sci Eng A Struct 481-482: 718-722 (2008), IF: 1.806, Hiv: 3 [6] Kovács, J., Roósz, A., Szoke, J. 2006: Effect of a rotating magnetic field on the solidified structure of Al-Si alloys Materials Science Forum 508, pp. 263-268 3 [7] Ratke, L., Steinbach, S., Müller, G., Hainke, M., Friedrich, J., Roosz, A., Fautrelle, K., (...), GerkeCantow, H. 2005: MICAST - The effect of magnetically controlled fluid flow on microstructure evolution in cast technical Al-alloys Microgravity Science and Technology 15 (1), pp. 99-103 Hiv: 3 [8] Marsh, N.D., Preciado, I., Eddings, E.G., Sarofim, A.F., Palotas, A.B., Robertson, J.D. 2007: Evaluation of organometallic fuel additives for soot suppression Combustion Science and Technology 179 (5), pp. 987-1001 Hiv: 3 [9] Póliska, C., Gácsi, Z., Barkóczy, P. 2006: The effect of melt flow on the dendrite morphology Materials Science Forum 508, pp. 169-174 Hiv: 2 [10] Jenő Kovács, András Roósz, János Szőke: Effect of a Rotating Magnetic Field on the Solidified Structure of Al-Si Alloys, Mater Sci Forum 508-509: 263-268 (2006) Hiv: 2 25. táblázat. Az elmúlt 5 év legjobb 10 publikációja az anyagtudományok és technológiák területén [1]

[1] [2] [3]

Informatikai tudományok Szigeti J., Tuza Zs., Révész G.: Eulerian polynomial identities on matrix rings, Journal of Algebra Vol.161 No.1 (1993), pp. 90-101, dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk, impakt faktor: 0.470, független idéző közlemények száma: 12, nyelv: angol, 2008. L. Szabó, S. Fegyverneki: Maximum and a verage urine flow rates in normal childre the Miskolc nomograms, British J. of Urology, dokumentum típusa: dokumentum típusa: Folyóiratcikk, impakt faktor: 1.280, független idéző közlemények száma: 9, 2008. Juhász I.: On the singularity of a class of parametric curves, Computer Aided Geometric Design, Vol. 23, No. 2., pp 146-156., pp. 146-156, dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk, impakt faktor: 1.208, független idéző közlemények száma: 5, nyelv: angol, 2005.

61



[4]

Bognár G. - Drábek P.: The p-Laplacian equation with superlinear and supercritical growth, multiplicity of radial solutions, Nonlinear Analysis, Series A, Theory and Methods, 60 (2005),, pp. 719-728 dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk, impakt faktor: 1.100, független idéző közlemények száma: 4, nyelv: angol, 2005. [5] Baranyi L.: Numerical simulation of flow around an orbiting cylinder at different ellipticity values, Journal of Fluids and Structures 24, pp. 883-906, dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk, impakt faktor: 0.821, nyelv: angol, 2008 [6] 51.Róth, Á., Juhász, I., Control point based exact description of a class of closed curves and surfaces, Computer Aided Geometric Design, Vol. 27 (2010), No. 2, pp. 179-201., doi: 10.1016/j.cagd.2009.11.005 (IF=1.512) [7] Rontó M. On two numerical-analytic methods for the investigation of periodic solutions, Periodica Mathematica Hungarica, Vol. 56 (1), (2008), 121-135 [8] Bognár G. , Rontó M. and Rajabov N. Investigation of initial value problems related to p-Laplacian and pseudo-Laplacian, Acta Mathematica Hungarica, 108 (1-2) ,(2005), 1-12. [9] Ronto A. and Ronto M. Successive approximation technique for investigation of solutions of some linear boundary value problems for functional- differential equations with special deviation of argument, International Journal of Qualitative Theory of Differential Equations and Applications, vol. 3, No.1 (2009) [10] Baranyi L.: Ellipszis pályán mozgó henger körüli kis Reynolds számú áramlás numerikus vizsgálata. Alkalmazott Matematikai Lapok 26 (2009), 223-254 26. táblázat. Az elmúlt 5 év legjobb 5 publikációja az informatikai tudományok területén Gépészeti tudományok Baranyi L.: Numerical Simulation of Flow Around an Orbiting Cylinder at Different Ellipticity Values. Journal of Fluids and Structures 24 (2008), 883-906, (IF: 1.380) [2] Bertóti E.: On the Stress Function Approach in Three-Dimensional Elasticity, Acta Mechanica, Vol. 190, No.1-4, pp. 197-204, 2007. IF: 0,775 [3] Dudás I.: Theory and Prctice of Worm Gear Drives, Elsevier. 2004., p.: 314. ISBN 978-1-903996-614. [4] Farkas J., Jármai K.: Design and Optimization of Metal Structures, Horwood Publishers, Chichester, UK, 2008. 328 p. ISBN: 978-1-904275-29-9 [5] Jármai K., Snyman,J.A., Farkas J.: Minimum Cost Design of a Welded Orthogonally Stiffened Cylindrical Shell, Journal of Computers and Structures, Elsevier Science, Vol. 84, 2006, pp. 787– 797. IF 0,846 [6] Gyulai L., Szabó Sz., De Kock, J. Snyman A.: Optimal Adjustment of the Number of Air Changes of a Smelter Pot Room by Using Mathematical Optimization, Journal for Structural and Multidisciplinary Optimization (2006) 32: 409-421. IF: 0.80 [7] Mamalis AG, Kundrak J., Horvath M.: On a novel Tool Life Relation for Precision Cutting tools, Journal of Manufacturing Science And Engineering - Transactions of The ASME 127 (2): 328-332 May 2005 [8] Páczelt I., Mróz Z: On Optimal Contact Shapes Generated by Wear Process, International Journal for Numerical Methods In Engineering 2005, 63: (9) pp. 1250-1287. IF: 1.203 [9] Páczelt I., Mróz Z: Optimal Shapes of Contact Interfaces Due to Sliding Wear in the Steady Relative Motion, International Journal of Solids And Structures 2007, 44: (3-4) pp. 895-925. IF: 1.569 [10] Tisza M.: Numerical Modelling and Simulation in Sheet Metal Forming, Journal of Materials Processing Technology, 151: (1-3.) 58-62 (2004) IF: 0.578 27. táblázat. Az elmúlt 5 év legjobb 10 publikációja a gépészeti tudományok területén [1]

[1] [2] [3] [4]

Természet- és környezettudomány B. Paripás and B. Palásthy: Coincidence electron spectrometer for studying electron-atom collisions, Radiation Physics and Chemistry 76. (2007) 565-569. Impakt faktor: Vol. 267. (2009) 275-278. Impakt faktor: 0.999 B. Paripás, B. Palásthy, G. Vitéz and Z. Berényi: Post-collision interaction measured by coincidence spectrometry in electron impact Auger process, Journal of Physics B: Atomic, Molecular and Optical Physics 41. (2008) 035201. Impakt faktor: 2,089 B. Paripás and B. Palásthy: Post-collision interaction after electron impact measured by (e,2e) coincidence technique, Nuclear Instruments & Methods in Physical Research, Section B: Beam Interactions with Materials and Atoms, Vol. 267. (2009) 275-278. Impakt faktor: 0.999 M. Zitnik, M. Kavcic, K. Bucar, B. Paripás, B. Palásthy and K. Tőkési: Resonant Auger decay of 2p hole in Argon induced by electron impact, Nuclear Instruments & Methods in Physical Research, Section B: Beam Interactions with Materials and Atoms, Vol. 267. (2009) 260-262., Impakt faktor:

62



Természet- és környezettudomány 0.999 [5] P. Szucs, T. Madarász, F. Civan: Remediating over-produced and contaminated aquifers by artificial recharge from surface waters, Hungary; in Environmental Modelling and Assessment, Springer; DOI 10.1007/s10666-008-9156-4, 2008 IF: 1,279; [6] T. Ricsóka, G. Víkor, Sz. Nagy, Z. Berényi, B. Paripás, K. Tőkési, N. Stolterfoht and B. Sulik: Accelerating multiple scattering of the emitted electrons in collisions of atomic and molecular ions with atoms and molecules, Nuclear Instruments & Methods in Physical Research, Section B: Beam Interactions with Materials and Atoms, Vol. 235. 397-402. (2005) Impakt faktor: 1.181 [7] B Paripás, G Vitéz, Gy Víkor, K Tőkési, R. Sankari and A. Calo: Comparison of the PCI Distortion Effects on the Auger Line Shape for Electron and Photon Impact Ionization, Nuclear Instruments & Methods in Physical Research, Section B: Beam Interactions with Materials and Atoms, Vol. 233. pp. 196-200. (2005) Impakt faktor: 1.181 [8] Némedi Varga Z, Lakatos I, Földessy J, Tóth J, Fodor B, Csécsei T The coalbed methane extraction: CO2 sequestration potential of the Mecsek Mountains, Hungary In: Buhrow C, Schachter HN, Schmidt R (szerk.) Conference Ressorces and Environment 2006: Coal and ChinaFreiberg: Technical University, 2006. pp. 289-302 [9] Lakatos I, Lakatos Szabó J Role of Conventional and Unconventional Hydrocarbons in the 21st Century: Comparison of Resources, Reserves, Recovery Factors and Technologies SPE Image Libr Techn Paper 2009: (121775)1-12 (2009) [10] K. Tőkési, L. Gulyás, B. Paripás and Gy. Víkor: Single ionization of Ar(2p) by Antiproton and Electron Impact, Nuclear Instruments & Methods in Physical Research, Section B: Beam Interactions with Materials and Atoms, Vol. 233. pp. 324-329. (2005) Impakt faktor: 1.181 28. táblázat. Az elmúlt 5 év legjobb 10 publikációja a természet- és környezettudományok területén

Kiemelkedő hazai és nemzetközi tudományos és szakmai elismerések Az egyetem oktatói közül nagy számban vesznek részt különböző minőségben a hazai és nemzetközi szakmai-tudományos közéletben. A kollégák szakmai-tudományos teljesítményének, tudományszervező tevékenységének elismerésére az egyetemeknek nincs, vagy csak korlátozott lehetőségei vannak, azonban szakmai-tudományos szervezetek sok esetben kezdeményezik az egyetemi kollégák kiemelkedő munkájának elismerését. Kar

2004

2005

2006

2007

7 1 4 7 MFK 3 3 3 0 MAK 3 7 5 4 GÉIK 13 11 12 11 KK koordináló szervezetek 29. táblázat. Kiemelkedő hazai és nemzetközi tudományos és szakmai elismerések

2008 4 0 8

12

1.3. A projektgazda (és partnerei) projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása A Miskolci Egyetem korábban (az elmúlt öt esztendőben) végrehajtott hasonló és/vagy jelen projekt előzményének tekinthető fejlesztéseit, projektjeit a 30-31. táblázatokban mutatjuk be. A táblázatban a releváns intézményi szintű, valamint a 20 MFt-nál nagyobb nem intézményi szintű fejlesztések, projektek szerepelnek, a további projektekre vonatkozó leglényegesebb adatok a Pályázati adatlap 4.3.1. pontjában megtalálhatók. Az intézményi projekteket azért soroljuk fel, mert jelen projektjavaslat is hasonló szintű és szervezettségű együttműködésekre épül; a 20 MFt-os határt pedig azért választottuk, mert a tervezett projekt is lényegében ekkora alapelemekre épül.

63

TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV Projekt azonosító HEFOP-4.1.2-P-200407-0015/1.0 HEFOP-3.3.1-P-200409-0129/1.0 HEFOP-3.2.2-P-200410-0011/1.0 DT-EM/4/006/2006. DT-EM/3/007/2006. GVOP GVOP-3.2.22004-07-0004/3.0


Projekt címe A korszerű és versenyképes képzés tanulási és oktatási infrastruktúrájának fejlesztése a Miskolci Egyetemen A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja (ME konzorcium vezető) A Miskolci Integrált Szakképző Központ létrehozásához kapcsolódó teljes körű tartalmi és strukturális fejlesztés megvalósítása (ME konzorciumi partner) A felsőfokú szakképesítések gyakorlati képzését szolgáló fejlesztések támogatása A korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő információs és kommunikációs technológiák és módszerek széles körű elterjesztése Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ (ImKKK)

Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont (MLR-RET) Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Kooperációs Kutatási Központ OMFB-01467/2004 (MeAKKK) II. ciklus RIÜ-05/2004., OMFBÉszak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség létrehozása és 01444/2004 működtetése 30. táblázat. A Miskolci Egyetem jelen projekt előzményének tekinthető intézményi szintű fejlesztései, projektjei RET-09/2004

Projekt azonosító

Projekt címe Az elektromos ívkemencék szállóporának visszanyerése integrált lúgzási-őrlési SME-2003-1-508714 eljárással. EVG1-CT-2002-2006 Sustainable Improvement in Safety of Tailing Facilities Lézerrel létrehozott in-situ fémkom-pozit rétegek vizsgálata egyedi, nagy-értékű NKFP 6040103 szerszámok élettartam növelése céljából Lézerrel létrehozott in-situ fém-kompozit rétegek nagy egyedi értékű szerszámok NKFP 3A/050/2004 élettartam növelésének céljára NKFP 3A/031/2004. Hőszigetelő panel előállítása hulladék PET palackból Jedlik NKFP5-00002/ Hazai fejlesztésű könnyűfém porkohászat megalapozása nanoszerkezetű 2005 OM-00131/2005 multifunkcionális, intelligens anyagok és termékek fejlesztése GVOP-3.1.1-2004-05Polimer mátrixú kompozittal erősített hibrid csövek integritása (HIKOMP) (ME 0215/3.0 konzorcium vezető) ROP-3.3.1-05/1-2005Gyerekeink itthon legyenek otthon – Diákvállalkozások oktatók, hallgatók, 08-0004/31 tanulók összefogásával, B.-A.-Z. megyei pilot program 31. táblázat. A Miskolci Egyetem jelen projekt előzményének tekinthető nem intézményi szintű fejlesztései, projektjei

64

A projekt címe

A projekt/fejlesztés legfontosabb eredményei

Széles értelemben vett laborműhely infrastruktúra, az informatikai képzés feltételeinek bővítése, az egészségügyi képzés hátterének megteremtése, az informatikai hálózat- és központi erőforrás fejlesztése

A projekt/fejlesztés fenntartása

7131 m2 felújított és 1646 m2 új terület, a műhely-labor infraA felújított és az új testruktúra labor-műhely infrastruktúrává alakításának kezdete, rületek használata az oktatás és a kutatás a gyakorlati képzés feltételeinek területén javulása, multifunkciós terek, forrásközpontok létrejötte, akadálymentesítés

Intézményi szintű projektek

A projekt/fejlesztés céljai

A képzés gyakorlatorientált jellegének fokozódása, valamint annak további igénylése, a következő fejlesztések (például TIOP-1.3.1.) feltételeinek részleges megteremtődése

Érzékelhető hatások

65

GVOP-3.1.12004-050215/3.0

Bevezetett technológia (MÁV), sikeresen megvédett PhD dolgozat, a konzorcium tagjai közötti kooperáció folytatása

32. táblázat. Példa a Miskolci Egyetem eddigi fejlesztési projektjeinek jellegezetes céljaira, eredményeire és hatásaira

Polimer mátrixú kompozittal erősített hibrid csövek integritása

Alkalmazások nyoAdatbázisok kifejlesztése; méreFém-polimer mátrixú kompozit tezési módszerek, gyártástechno- monkövetése, az elméleti és a kísérleti hibrid csövek gyártástechnológiá- lógiák, a károsodás követésére kutató munka folyjának kidolgozása, alkalmazási alkalmas módszer kidolgozása; tatása, alkalmazás lefeltételeinek meghatározása alkalmazási feltételek meghahetőségeinek feltárása tározása; tud. közlemények

A szervezeti önértéA MAB akkreditációs követelJó gyakorlatok gyűjtése és adapkelés rendszerének alményeivel konform, az intézményi Sikeres akkreditációs eljátálása, kétszintű szervezeti önérkalmazása, a fejleszműködés minőségközpontú korA felsőoktatási intézrások, Felsőoktatási Minőtékelési rendszer kidolgozása a tési területek definiászerűsítését elindító szervezeti HEFOP-3.3.1-P- mények minőségkultúra ség Díj, a projekt eredmészervezeti önértékelés modelllása és javítása, a proönértékelési és informatikai támo2004-09váltásának pilot prognyeinek megjelenése a napi jének felhasználásával, a szerjekt eredményeinek gatási rendszerének megalkotása: 0129/1.0 ramja (ME konzorcium működésben, a projektben vezet és a működési (alaptevémegjelenése a műköa szervezeti kultúra fejlesztése, a vezető) megkezdett munka folykenységek, támogató tevékenydésben és az intézminőségirányítási folyamatok fejtatása (TÁMOP-4.1.1.) ségek) folyamatok normatív ményi szabályzatoklesztése, a működési folyamatok modelljének kidolgozása ban korszerűsítése A Miskolci Integrált Szakképző Központ A tananyagok szélesebb Kidolgozott tananyagok a GéHEFOP-3.2.2-Plétrehozásához kapcsoA tananyagok alkal- körben való alkalmazása, az pészmérnöki és Informatikai, Tananyagfejlesztés új felsőfokú 2004-10lódó teljes körű tartalmi valamint a Gazdaságtudományi mazása az oktatásban elkészült anyagokra épülő szakképzések (FSz) indításához 0011/1.0 és strukturális fejlesztés további tananyagfejlesztés Karon, 10-10 tárgykörben megvalósítása Nem intézményi szintű projekt

A korszerű és versenyHEFOP-4.1.2-P- képes képzés tanulási és 2004-07oktatási infrastruktú0015/1.0 rájának fejlesztése a Miskolci Egyetemen

Projekt azonosító


TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV Projekt azonosító FP6-2004-INNOV-4 No. 014634


Projekt címe Észak-Magyarország - Kassa Bilaterális Regionális Innovációs Stratégia kialakítására (North Hungary and Košice Bilateral Regional Innovation Strategy Project) KNOWBRIDGE—The Cross Border Knowledge Bridge in the Renewable Energy Sources Cluster in the Eastern Slovakia and North Hungary Long-term Performance of PRBs used for the Remediation of Contaminated Ground Water

FP7-REGIONS-2008-1 No. 229747 FP5 EVK1-CT-199900035 FP5 EVG1-CT-2002TAILSAFE-Sustainable Improvement in Safety of Tailings Facilities 00066 FP5 QLRT-CT-2001IRON CURTAIN project 01401 33. táblázat. A Miskolci Egyetem jelen projekt előzményének tekinthető nemzetközi (pl. az EU keretprogramokbeli) projektjei

A Miskolci Egyetem pályázati forrásokból megszerzett és szerződéses munkákból származó K+F+I bevételei jelentősek. A sikeres pályázatok részben intézményi, részben kari, intézeti/tanszéki szinteken szerveződnek. Tekintettel a projektek tudás igényére, egyre gyakoribbak a különböző szervezetekhez tartozó oktatók-kutatók közvetlen együttműködései, továbbá az erőforrások mátrix elven történő használata. Az intézmény éves pályázati, valamint szerződéses munkákból származó bevételeit a 34. táblázat mutatja. Forrás Hazai és nemzetközi pályázatokból származó K+F+I bevételek Szerződéses munkákból származó K+F+I bevételek

Összes K+F+I bevételek

Év

ME (MFt)

2005 2006 2007 2008 2009 2005 2006 2007 2008 2009 2005 2006 2007 2008 2009

657,28 376,56 569,53 385,48 665,99 615,15 719,66 924,75 928,69 739,48 1272,43 1096,22 1494,28 1314,17 1405,47

34. táblázat. A Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi pályázatokból, valamint szerződéses munkákból származó K+F+I bevételei

Az adatokhoz két megjegyzést fűzünk. Egyrészt a bevételek tendenciájában növekedést tapasztalhatunk, a két fő csoport közötti évenkénti mozgás regisztrálása mellett; másrészt – és ez csak az adatok további kibontásából látszik – a források megszerzésében döntő szerepet az MTMI területek jelentik. Külön kiemeljük és a 35. táblázatban bemutatjuk az OTKA forrásból megszerzett támogatási összegeket, amelyekre ugyancsak igaz az MTMI területek dominanciája. Intézmény ME

2004 TámoSzám gatás db MFt 17

104,2


2006 TámoSzám gatás db MFt

91,2

10

98,5


105,0

35. táblázat. A Miskolci Egyetem OTKA pályázatokból származó bevételei

66


10,6



A K+F+I bevételek arányát költségvetési támogatáshoz képest a 36. táblázat mutatja. Az intézmény költségvetésében, az oktatási és kutatási szervezeti egységek működéséhez, ezek a források ma már nélkülözhetetlenek. Intézmény

2005

2006

2007

2008 %

2009

2005-2009 átlaga

ME 21,3 18,5 22,3 18,9 22,7 20,7 36. táblázat. A Miskolci Egyetem K+F+I bevételeinek aránya a költségvetési támogatáshoz képest

A Miskolci Egyetem Baross projektjeit a 37. táblázat mutatja. Operatív Program (OP) EM_ITN3_07 EM_ITN3_07 EM_ITN3_07 EM_ITN3_07 EM_ITN5_07

A projekt címe Egészségturisztikai Kutató Központ létrehozása, innovatív egészség-turisztikai termékek kifejlesztése A HVS Kis- és Középvállalati HORECA célú integrált vállalatirányítási rendszerhez tartozó kliens oldali eszközpark fejlesztése Autóipari elektromos részegységek tesztelése és diagnosztizálási rendszereinek fejlesztése Nem-folyékony szénhidrogén alapú tüzelőanyag előállítási technológiájának kidolgozása Regionális innovációs monitoring és előrejelző rendszer 37. táblázat. A Miskolci Egyetem Baross pályázatai

Támogatás MFt 28,0 4,3 28,0 10,0 9,4

A Miskolci Egyetem futó ÚMFT projektjeit a 38-39. táblázatok foglalják össze. A táblázatokban nem pusztán a projektek legfontosabb adatai találhatók meg, hanem feltüntettük azok jelen projektjavaslattal való kapcsolatát (humán erőforrás, tartalom), valamint a Projekt Előrehaladási Jelentések (PEJ) által meghatározott ütemezését is. Az IFTben megfogalmazott átfogó célokból, a jövőképből és az egyetemi projekt filozófiáiból következően minden ÚMFT projekt tartalmaz K+F+I elemeket.

67

Az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter menedzsment szervezetének kialakítása és fejlesztése

A Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi verseny-képességének komplex megújítása

ÉMOP1.2.1.

TIOP1.3.1.07/1-2F

194,7

434,2

149,9

263,3

A Miskolci Egyetem Technológiaés Tudástranszfer Centrumának kialakítása és működtetése

A tudományos utánpótlás-nevelés és a műszaki, informatikai életpálya elismertségének növelése a Miskolci Egyetem stratégiai céljaival összhangban

A Miskolci Egyetem működési folyamatainak megújítása, komplex hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztésre alapozva

TÁMOP3.2.4.

TÁMOP4.2.1.

TÁMOP4.2.3.

TÁMOP4.1.1.

49,4

3234,7

35,0

MFt

Országos és helyi elektronikus könyvtári szolgáltatások fejlesztése a Miskolci Egyetemen az oktatás – képzés és az élethosszig tartó tanulás támogatása érdekében

Elektronikus szolgáltatások összeTIOPhangolt infrastruktúra fejlesztése 1.2.3.-08/1 Miskolc és Borsod különböző funkciójú könyvtáraiban

Projekt címe

Operatív Program

Támogatás

68 2009.10.01.

2009.10.01.

2009.10.01.

2009.10.01.

2009.07.01.

2009.04.01.

2009.06.01.

kezdés

2011.09.30.

2011.09.30.

2011.09.30.

2010.12.31.

2010.12.31.

2011.11.30.

2011.06.30.

befejezés

Projekt futamidő

(igen)

igen

igen

igen

nem

igen

igen

humán erőforrás

(igen)

igen

igen

igen

igen

igen

igen

tartalom

Kapcsolat

38. táblázat. Miskolci Egyetem ÚMFT projektjei I.

29,5

26,4

76,6

0,0

0,0

315,9

7,0

MFt

Saját forrás

X

X

X

X

X

X

X

2

X

3

2010

X

X

X

X

X

X

4

1

X

X

X

X

X

X

3

2011 2

PEJ beadás

X

X

X

X

4


Projekt címe

42,9

63,4

66,9

8534,4

Korszerű anyag-, nano- és gépészeti technológiákhoz kapcsolódó műszaki képzési területeken kompetencia alapú, komplex digitális tananyag modulok létrehozása és on-line hozzáférésük megvalósítása

Virtuális vállalatok, e-kormányzat, információs és kommunikációs technológiák

Összesen (38-39. táblázatok):

TÁMOP 4.1.208/1/A

TÁMOP 4.1.208/1/A

1000,0

MFt

Tananyagfejlesztés és tananyag-korszerűsítés a Miskolci Egyetem Műszaki földtudományi alapszakán

TÁMOP 4.1.208/1/A

Mechatronikai és Anyagtudományi GOP-2008Kooperációs Kutatási Központ 1.1.2. (MeAKKK) jövőbeli működésének fejlesztése és megerősítése

Operatív Program

Támogatás

69 2010.04.01.

2010.03.01.

2010.01.01.

2009.08.01

kezdés

2011.11.30.

2011.08.31.

2011.06.30.

2011.12.31

befejezés

Projekt futamidő

(igen)

(igen)

(igen)

igen

humán erőforrás

(igen)

(igen)

(igen)

igen

tartalom

Kapcsolat

39. táblázat. Miskolci Egyetem ÚMFT projektjei II.

1504,9

20,0

18,8

10,7

1000,0

MFt

Saját forrás 2

X

X

X

3

2010

X

4

X

X

X

1

X

X

X

X

3

2011 2

PEJ beadás

X

4



A projekt bemutatása

2. A projekt bemutatása 2.1. Helyzetértékelés, környezet bemutatása, indokoltság 2.1.1. A projekt gazdasági, társadalmi, és környezeti hátterének bemutatása Az Észak-magyarországi régió társadalmi jellemzői A régió lakossága 2009. január 1-én 1 223 328 fő volt, amely az ország népességének 12,2%a. A lakónépesség száma szerint az Észak-magyarországi régió a negyedik helyen áll. Régiós szinten a 2008. évi adatok szerint a foglalkoztatási arány 43,7% (az országos átlag 50,3%), az aktivitási arány 50,4% (az országos átlag 54,6%), míg a munkanélküliségi ráta 13,4%.5 A sikeres munkaerő-piaci részvételnek egyik feltétele a foglalkoztatottak megfelelő iskolai végzettsége. A felsőfokú végzettségűek hányada Észak-Magyarországon 17,6% volt, ez a harmadik helyet biztosította a régiók rangsorában, de elmaradt az országos átlagtól. Az iskolázottság javulása ellenére 2005-ben továbbra is Észak-Magyarországon a legkisebb, 10,8% a 25 éves és idősebb népesség között az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők hányada (hazai átlag 14,7%).6 A tervezett projekt szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy a Régióban az oktatási, iskolázottsági szint javítása elősegítheti a gazdasági hátrányok leküzdését, a munkanélküliség mérséklődését. Ezt támasztja alá a 2000 márciusában az Európa Tanács lisszaboni ülésén meghatározott stratégiai cél is.7 Az Észak-magyarországi régió gazdasági helyzetének bemutatása Az Észak-magyarországi régió a nemzetgazdasági szintű GDP 7,9%-át állította elő 2007-ben. Az egy főre jutó GDP 1 619 000 Ft/fő, ami 64,1%-a a 2 527 000 Ft/fős országos átlagnak. Az Észak-magyarországi régió lemaradása tetemes, amelynek leküzdése központi támogatási források nélkül elképzelhetetlen. A kutatás-fejlesztés helyzete a régióban Magyarországon 2008-ban a K+F ráfordítások vonatkozásában némi növekedés volt tapasztalható. 2008-ban az emelkedés 8,5%-os volt, a ráfordítások értéke 266,3 milliárd Ft-ot ért el. Az Észak-magyarországi régióban 2008-ban a K+F ráfordítás 9 153 millió Ft volt, mely értékkel a régió az utolsó előtti helyen állt, jelentősen elmaradva az országos átlagtól.8 Az összes foglalkoztatott teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszáma 25 954 volt, közülük 17 391 volt kutató, fejlesztő. Az ország teljes számított kutató-fejlesztő létszámának 3,9%-a Észak-Magyarországon, 2,3%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A fenti megállapítások a tervezett projekt szempontjából igen fontosak, egyértelműen igazolják, hogy abban széles spektrumú, ugyanakkor erős koherenciájú fejlesztéseket kell megvalósítani. 2.1.2. A szakterület elemzése A projekt keretében négy, az Észak-magyarországi régió szempontjából kiemelt jelentőségű, ugyanakkor nemzetközileg aktuális, stratégiai kutatási területen működő Kiválósági Központot kívánunk fejleszteni. 1. Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ. Vezeti: Dr. Lakatos István akadémikus 5 6 7 8

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal honlapja (www.ksh.hu), stADAT-táblák Forrás: Társadalmi helyzetkép: Életkörülmények Észak-Magyarországon. Központi Statisztikai Hivatal, 2007. Forrás: Presidency Conclusions from the Lisbon European Council 2000. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal honlapja (www.ksh.hu), stADAT-táblák, Területi adatok

70



Az Európai Unió fontos célkitűzése a környezettel és erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás, az éghajlat, a bioszféra, az ökológiai rendszerek és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatásokra vonatkozó tudás fejlesztése, valamint új technológiák, eszközök és szolgáltatások kifejlesztése a globális környezeti problémák egységes kezelése érdekében9. A Kiválósági Központ tudományos műhelyei érdemi kutatómunkát kívánnak végezni a vízkészlet-gazdálkodás, a humán és környezeti kockázatok csökkentése, és a természeti erőforrások fenntartható használatának témakörében, beleértve a talaj-, termőföldvédelem és a hulladékgazdálkodás kérdéseit is. Az „Energia” mint a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú területe, szintén kitüntetett szereppel bír. A kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek célja a fenntartható, importtól kevésbé függő, az energiaforrások – különösen a megújuló és alternatív források – kombinációján alapuló energetikai rendszer létrehozása10. Az új rendszer három területen hozhat eredményt: javul az ellátás biztonsága, nő a Régió gazdaságának versenyképessége, miközben biztosítja a fenntartható fejlődést. A környezet- és energia kutatás földtudományokhoz kapcsolódó területein különösen drága és nagy volumenű adatrendszereken dolgozunk. A kutatások kiterjednek az ezekben rejlő földtudományi információ11 kivonására szolgáló módszerek nemzetközi színvonalon történő fejlesztésére is. Tudományos műhelyek: Környezet és fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás (Dr. Bőhm József), Energiagazdálkodás (Dr. Tihanyi László), Geoinformációfeldolgozás (Dr. Dobróka Mihály). 2. Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ. Vezeti: Dr. Roósz András akadémikus Az európai ipar versenyképességének javításához elengedhetetlen a tudásintenzív ipar kialakítása, ebben a folyamatban az újszerű tulajdonságokkal rendelkező anyagok kulcsszerepet töltenek be, és számos területen megalapozzák a műszaki haladást11. A projekt legfontosabb célja kapcsolódni az anyagtudományi, anyaginformatikai, nanotechnológiai és nanotoxikológiai kutatásban és fejlesztésében élenjáró nemzetközi trendekhez, alkalmazni a legmodernebb tudományos módszereket, eljárásokat és tapasztalatokat. Fontos törekvés a különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagokra vonatkozó tudás bővítése, ismeretlapú, igényre szabott és előre jelezhető jellemzőkkel rendelkező anyagok kutatása. Tudományos műhelyek: Tudásintenzív anyaggyártás (Dr. Roósz András), Multifunkcionális anyagok (Dr. Gácsi Zoltán), Nanotechnológia (Dr. Kaptay György), Mikro és makro-funkcionalitás integrálása a vegyipari technológiába (Dr. Lengyel Attila), Anyaginformatika és képelemzés (Dr. Barkóczy Péter), Kísérletes és diagnosztikai élettudományok (Dr. Barkai László). 3. Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ. Vezeti: Dr. Illés Béla egyetemi tanár Az intelligens berendezések alkalmazása a gazdaságban a versenyképesség meghatározó eleme12. A logisztika, a mechatronika, az automatizálás szakterületén a berendezések hatékony irányítása, vezérlése és ellenőrzése megköveteli az intelligens rendszerek alkalmazását. A komplex anyagáramlási-, valamint szerelési folyamatok optimális újraszervezésével, 9

10 11

12

Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1982/2006/EK HATÁROZATA (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013). 1. melléklet (6) Környezetvédelem Forrás: uo. (5) Energia Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1982/2006/EK HATÁROZATA (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013). 1. melléklet. (3) Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Az IKT technológiai pillérei Forrás: uo. (3) Információs és kommunikációs technológiák (IKT)

71



tervezésével, magas fokú automatizálásával, valamint az egyes folyamatok rendszerelemeinek intelligens kommunikációjával nagymértékben javítható a rendszerek teljesítőképessége. A fenti eszközök, valamint az újszerű technológiák kifejlesztése lehetővé teszi a folyamatosan változó termelési és szolgáltatási igényekhez való magasabb fokú alkalmazkodás- illetve rugalmasság képességének fokozását, a megbízhatóbb működés elérését. Az intelligens rendszerek csak megfelelő gazdaságosság, kommunikáció, illetve jogi szabályozás esetén piacképesek, ami indokolja a mechatronikai és logisztikai rendszerek hatékonysági és gazdasági vizsgálatát és alkalmazását. Tudományos műhelyek: Mechatronikai rendszerek és elemeinek kutatása és fejlesztése (Dr. Szabó Tamás), Logisztikai rendszerek hatékonyságnövelési eljárásainak, módszereinek kutatása (Dr. Illés Béla), Vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs rendszerek megbízhatóságának növelése a logisztikai és mechatronikai alkalmazásoknál (Dr. Ajtonyi István), Innovatív megoldások a szervezetek irányításában a versenyképesség fokozására (Dr. Szakály Dezső). 4. Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ. Vezeti: Dr. Jármai Károly egyetemi tanár Az Európai Unió egyik fontos célkitűzése az innováció serkentése, a leghatékonyabb környezetbarát technológiák alkalmazása, fejlesztése13. Az alprojekt célja a kutatási potenciál fejlesztése olyan kutatásokkal, amelyek innovatív modellezést, tervezést és technológiai folyamatokat valósítanak meg. Az alprojektben a tudományos kutatás és publikáció mellett kiemelten kezeljük a doktorandusz képzést is. A tervezés témakörében a cél új-generációs végeselemes-modellek és eljárások kifejlesztése, amelyek hatékonyabban és megbízhatóbban modellezik a vizsgált szerkezeteket, jelenségeket; tervezési algoritmusok elemzése, fejlesztése; termékéletpálya, életciklus elemzés, sajátosságok feltárása; környezettudatos elvek kutatása és alkalmazása; termékfejlesztés kötöttségrendszerének rendszerbe foglalása; műszaki rendszerek hajtáslánc felépítésének általános elvű kezelése; akusztikai és rezgéstani vizsgálatok alkalmazása a termékfejlesztésben; fémszerkezetek, hegesztett szerkezetek optimális méretezése, újszerű algoritmusok alkalmazása; gépészeti és alternatív üzemanyag kutatások energetikai mérőcella, szélcsatorna és numerikus szimuláció együttes alkalmazásával a járműipar számára. A gépészeti technológiák területén cél a környezetbarát-, szerves vegyipari-, valamint folyamatos technológiák vizsgálata, energia-racionalizálása; innovatív anyagtechnológiák, képlékenyalakító eljárások fejlesztése, fémes anyagok és ötvözetek szabályozott hőbevitelű hegesztése, generáció váltás a termokémiai kezelések területén, professzionális mechanikai anyagvizsgálatok, számítógéppel segített technológiai folyamattervezés és folyamatmodellezés, továbbá a befejező precíziós megmunkálások kutatása jelenti a kutatások fő irányát. Tudományos műhelyek: Innovatív anyagtechnológiák, számítógéppel segített technológiai folyamattervezés és folyamatmodellezés (Dr. Tisza Miklós), Befejező precíziós megmunkálások kutatása (Dr. Kundrák János), Gépészeti és alternatív üzemanyag kutatások energetikai mérőcella, szélcsatorna és numerikus szimuláció együttes alkalmazásával (Dr. Szabó Szilárd), Innovatív gépészeti termékfejlesztés (Dr. Kamondi László), Nemlineáris mechanikai jelenségek modellezése és végeselemes szimulációja (Dr. Bertóti Edgár), Fémszerkezetek optimális méretezése, új algoritmusok alkalmazása (Dr. Jármai Károly), Innovatív környezetbarát technológiák fejlesztése és az energiahatékonyság növelése a vegyiparban (Dr. Siménfalvi Zoltán).

13

Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1982/2006/EK HATÁROZATA (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013). 1. melléklet (4) Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák, (5) Energia

72



2.1.3. A projekt kapcsolódása a nemzetközi, hazai, és térségi fejlesztéspolitikához A tervezett projekt illeszkedik az Európai Unió, Magyarország és az Észak-magyarországi régió releváns szakpolitikai iránymutatásaihoz, Miskolc város fejlesztési stratégiájához és a Technopolisz pólus fejlesztési programhoz. Az ÚMFT a miskolci tengelyű fejlesztésben a nanotechnológiát, a mechatronikai ipart, a vegyipart, a megújuló energia előállítását támogató iparágak fejlesztését emeli ki, amelyekhez jól kapcsolódnak a jelen pályázati projektben megjelölt anyagtudományi, nanotechnológiai, logisztikai, energetikai és természeti erőforrás gazdálkodási kutatási területek. A projekt a nemzetközi, hazai és térségi fejlesztéspolitikához való illeszkedését a következők szerint részletezzük. A „Felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért14” szerint „A használható tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy hazánk megállja a helyét a világban és a nyertesek táborába tartozzon”. Ehhez szükséges a felsőoktatás fejlesztése valamint „továbbra is explicit kormányzati szándék az üzleti szféra, a kutatóintézetek, és az egyetemi kutatóhelyek közötti együttműködések ösztönzése”. A fejlesztési elképzelések a Nemzeti Akcióprogram több iránymutatásával is összhangban vannak: az innováció minden formájának ösztönzése (8. iránymutatás); a humánerőforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása (23. iránymutatás); az oktatási és képzési rendszernek az új munkahelyi követelményekre figyelemmel történő kiigazítása (24. iránymutatás). A tervezett projekt több, az Európai Parlament és Tanács által hozott határozathoz illeszkedik, amelyek közül az 1982/2006/EK számút, illetve annak I. mellékletét emeljük ki, utalva a projekt fő kutatási területeinek (alprojektek) maradéktalan koherenciájára. A CSG (Közösségi Stratégiai Iránymutatások)15 1.2.-es iránymutatása „a növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztéséről” szerint a tudás és az innováció áll a Közösség növekedést serkentő és munkahelyteremtő törekvéseinek fókuszában. Strukturális eltoldódásra van szükség a tudásalapú tevékenységek irányába, valamint biztosítani kell, hogy a vállalatok (köztük a KKV-ok) profitálhassanak a K+F terén elért eredményeikből. A projekt több ponton illeszkedik a Versenyképességi és innovációs keretprogram (20072013)16 célkitűzéseihez, amelyek az innováció minden formájának előmozdítására, az információs társadalom megteremtésére, a vállalkozások versenyképességének fokozására és az energiahatékonyság előmozdítására irányulnak. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban17 is szerepel a pólus fejlesztési program, benne Miskolc, mint Technopolisz: nanotechnológia, vegyipar, mechatronika, megújuló energiák preferenciákkal. Az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiájának18 I.4. alprogramja Regionális tudásközpont kialakítása, amelyben cél a tudásvezérelt kreatív régió szellemi műhelyeinek kialakítása; a regionális gazdaságfejlesztéshez szükséges tudás szintetizálása, továbbítása a gazdaság szereplői felé; a tudás- és kutatóbázis biztosítása a regionális kitörési pontok erősítéséhez a regionális versenyképesség tükrében.

14 15 16 17 18

Felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért. 2006. október. Council Decision 2006/702/EC, pp. 18-23. Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata, p. 22. 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról VI/2. Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013. 2006. március.

73



Az Észak-Magyarországi Régió Innovációs Stratégiája19 több prioritásában kapcsolódik az intézményben végzett K+F+I és oktatási tevékenységhez, a kutatói utánpótlás képzéséhez, s ezáltal a jelen pályázati projektben megfogalmazott célokhoz is. Miskolc városfejlesztési stratégiájában20 (Miskolc a tudomány és a kultúra városa; Miskolc Technopolisz: nanotechnológia, vegyipar, mechatronika, megújuló, alternatív energiák) megjelölt célokkal is összhangban áll a jelen pályázati projekt célrendszere. 2.1.4. Jogszabályi háttér A projekt egyetemi relevanciáját tekintve először az Európai Unió szakpolitikai normáit, jogi iránymutatásait emeljük ki. Ezek között is meghatározó az Európai Parlament és a Tanács (2006. december 18-i, 1982/2006/EK számú) határozata az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013). A pályázatunk tételesen követte a határozat I. számú mellékletében foglalt fő fejlesztési irányokat. Hasonlóan követendő, és az intézmény javára a projekt keretében (legalább részben) realizálható lenne azon követelményrendszer, amelynek módszertani alapjait az 52007DC0175. számú Bizottsági Közlemény tartalmazza. A pályázat jogi szükségletét elsősorban a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: törvény) egyetemünket is kötelező előírásai alapozzák meg. A pályázat jogi indokoltságát alátámasztja az a határozott kormányzati szándék is, amely a műszaki-természettudományi képzés erősítését célozza. A vonatkozó jogi normákból (legutóbb a 2010-ben a felsőoktatásba felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeretről szóló 1116/2009. (VII. 23.) Korm. határozatból) kiderül, hogy ez a képzési terület továbbra is kedvezményezett helyzetet élvez. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat IV.2. pontja a fejlesztési pólusok megerősítése érdekében a következő feladatokat határozta meg:    

a felsőoktatási intézmények és a régiók gazdasági szereplői közötti sokrétű kapcsolatok erősítése; meghatározó és lehetőleg jelentős fejlődési perspektívával rendelkező ágazatokhoz, szakterületekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési kapacitás bővítése; a pénzügyi, üzleti, menedzsment - tanácsadói, továbbá a közszolgáltatások színvonalának fejlesztése; az innovációs transzfer intézmények, szervezetek hálózatának megerősítése.

A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájáról szóló 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozat IV. fejezetében célul tűzte ki, hogy erősödjön a régiók K+F+I kapacitása. A határozat tartalmazza, hogy a régiók fejlesztési stratégiájának egyik meghatározó eleme az innovációs stratégia legyen. A Kormány 2007-2010-re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervéről szóló 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozata (II.1. pontjában) szükségesnek tartja az innovációs szolgáltató központok létesítését és fejlesztését. A fejlesztési pólusokban olyan technológiai központok és parkok létesítésének támogatását irányozza elő, amelyek meghatározott ágazat számára kutatási, innovációs, hídképző, menedzsment, iparjogvédelmi, valamint technológiai inkubátor és transzfer-szolgáltatásokat nyújtanak. A határozat idézett része mindenben megfelel a pályázatunkban megfogalmazott célkitűzéseknek.

19 20

Észak-Magyarországi Régió Innovációs Stratégiája 2007-2013. 2006. Miskolc megyei jogú város 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó városfejlesztési stratégiája és operatív programjai. 2005.

74



2.1.5. A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése (indokoltság) A Régió potenciális K+F piacméretét ÚMFT és KSH adatok alapján becsültük meg és azt a 40. táblázatban foglaltuk össze. A GOP és a TÁMOP forrásai a hét régióra arányosan elosztva szerepelnek, 250 Ft/Euro árfolyamon számolva. Forrás

Teljes keret MEuro

Régiós éves forrástömeg MrdFt

min. %

K+F-re fordítható max. min. % MrdFt

300 11 20 50 2 GOP 480 17 20 50 3 TÁMOP 120 30 20 50 6 ÉMOP 3 100 100 3 K+F cégek 1600 0,5 1 8 GDP arányos vállalati K+F 22 Összesen 40. táblázat. Az Észak-magyarországi régió potenciális K+F piacmérete

max. MrdFt 5 9 15 3 16

48

Az adatokból kitűnik, hogy a Régióban jelenleg a gazdaság teljesítőképessége nem megfelelő, mind a foglalkoztatás, mind a megújuló-képességet jelentő K+F viszonylatában, az országban az utolsó helyen áll. Indokolt és szükséges tehát a Régió, annak húzó K+F intézményei (tudáscentrumok) támogatása, különös figyelemmel azok regionális kisugárzó hatására. Az innovációs potenciálnak egyre nagyobb jelentősége van adott régió versenyképességében, mert a gazdaságon belüli pozíciókat meghatározó hozzáadott érték nagysága egyre inkább a sikeresen piacra juttatott termékekben és szolgáltatásokban megjelenő új ötletek függvénye. A Magyar Innovációs Szövetség vizsgálatai igazolták a kisvállalati méret és a kutatási fejlesztési ráfordítások alacsony arányának az összefüggését21. A kisvállalati kategóriában a saját K+F ráfordítás egy főre vetítve a negyede, a keletkező bruttó hozzáadott értékre vetítve harmada, mint a vállalati átlag. A GDP-hez viszonyított magyar vállalati K+F arány maga is harmada-negyede, mint európai versenytársainknál. A versenyképességhez és a magasabb jövedelemszint eléréséhez szükséges szellemi termékekkel való ellátottság elégtelensége abban is megmutatkozik, hogy a kisebb vállalkozások az indokoltnál és a lehetségesnél sokkal kevésbé veszik igénybe az országban rendelkezésre álló K+F kapacitásokat. A projekt ebben jelentős előrelépést kíván elérni, legalább regionális szinten. 2.1.6. A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány bemutatása Az Észak-magyarországi régióban 2004-ben elkészült az első Innovációs Stratégia (RIS), mely kifejezi azt az igényt, hogy a régióba települő nagyméretű iparvállalatok által generált gazdasági potenciál innovációs hátteret igényel, melyhez azonban kapacitás- és tőkekorlát társul. A régió országos szinten magas munkanélküliségi adatait tovább rontotta a 2008-ban kezdődő gazdasági világválság. Az Észak-magyarországi régió fejlődése szempontjából elengedhetetlen az új munkahelyek teremtése és a Régió munkaerő megtartó képességének javítása. Ha ezt a kutatói kapacitás fejlesztés területén sikerül megvalósítani annak multiplikáló hatása lehet a régióra. A Régió sajátosságaiból adódó versenyhátrányt tovább fokozza a műszaki és természettudományos tudományterületek vonzerejének országosan megfigyelhető csökkenése, és általában a felsőoktatás megítélésének romlása. A 1. ábra az intézmény

21

Pakucs et. al.: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztése. http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/ magyar_kis_kozepes_vallalatok.pdf

75



helyzetelemzését tükrözi, strukturálva a beazonosított problémákat. A problémafa egyben a célrendszer felépítésének forgatókönyvét is megadja. Az Észak-magyarországi régió fejlesztési stratégiáiban22,23, Miskolc városfejlesztési24 és pólus stratégiájában25 egyaránt kiemelt célként szerepel     

a magas szellemi tudáskoncentráció létrejötte: új K+F helyek létrejötte, letelepülése, továbbá a KKV-ok bevonása az alkalmazás-orientált fejlesztésekbe; a Régió értékteremtő erejének, tudományos, innovációs és szellemi tőkéjének növekedése: a PhD képzésre épülő kutatói utánpótlás, a tudástranszfer hatékonyságának emelkedése, a gyakorlat orientált, rugalmas szakképzési rendszer fejlődése; a szellemi tőke újratermelési, megújulási hatékonyságának javulása: az innováció felgyorsulása, illetve a K+F szolgáltatások bővülése; a produktív termelési tevékenység növekedése: a gazdaság szerkezetének átalakulása és új tudásalapú, technológia-intenzív KKV-ok létrejötte, a meglévők fejlődése; a kumulatív hozzáadott érték növekedése: a produktív hazai és multinacionális tőke vonzása, valamint a gazdaság teljesítőképességének növekedése.

Az Észak-magyarországi régió elmaradott helyzete; a felsőoktatás és a műszaki, természettudományos tudományterületek vonzerejének csökkenése

A kutatási infrastruktúra hiányosságai a Miskolci Egyetemen Kedvezőtlen kutatói/oktatói korfa a Miskolci Egyetemen

A karok oktatói/kutatói gárdájának belterjessége

Az É-mo-i régió képtelen más régiókból kutatókat "elszívni" letelepíteni

Stratégiai szemlélet hiánya az utánpótlás-nevelé s területén

1-5 éven belül vezető oktatók/kutatók nagyszámú nyugdíjazása várható

A Miskolci Egyetem kapcsolatrendszerének hiányosságai

A régió lemaradása egyes sratégiai kutatási területeken

Az intézmények között: felerősödött konkurencia harc a hallgatók megszerzéséért

Néhány nagyértékű, stratégiai jelentőségű berendezés hiánya

A kutatási infrastruktúra alacsony szintű kihasználtsága

A diplomát/PhD fokozatot szerzők többsége elhagyja a régiót; korlátozott munkaerő-megtartó képesség

A gazdasági élet felé: a kutatási eredmények nem az elvárható mértékben hasznosulnak az iparban

Kutatók egy részének tudománymetriai paraméterei elmaradnak a megkívánttól

A régió kutatóhelyeinek viszonylag gyenge részvállalása a nemzetközi tudományos közéletben

Kísérletes doktori témák arányának csökkenése

1. ábra. A pályázó helyzetelemzéséből készített probléma fa

2.2. A fejlesztés céljai A projekt célja, hogy hozzájáruljon az Észak-magyarországi régió versenyképességének és vonzerejének növeléséhez és elősegítse a Régió gazdasági és társadalmi modernizálását, a foglalkoztatás problémáinak enyhítését. Ennek érdekében a Miskolci Egyetem a kiválasztott stratégiai kutatási területeken Kiválósági Központokat fejleszt ki, ezzel nemzetközi színvonalú K+F+I tevékenység műveléséhez szükséges kritikus tömeg felépítésére törekszik.

22 23 24 25

Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013. 2006. március. Észak-Magyarországi Régió Innovációs Stratégiája, Miskolc, 2008. Miskolc megyei jogú város 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó városfejlesztési stratégiája és operatív programjai. 2005. Miskolc Fejlesztési Pólus – TECHNOPOLISZ – alkalmazott high-tech ipari megoldások. Fejlesztési pólus stratégia. 2006. március 28.

76



2.2.1 A projekt általános célja Az intézmény stratégiai fejlesztésének célja, hogy a támogatott Kiválósági Központok piacképes K+F+I+O eredményeivel növelje az intézmény tudományos hatását és szerepét a nemzetközi tudományos közéletben és a régió vonzerejét a gazdasági élet szereplői számára. A Miskolci Egyetem céljai négy stratégiai célkitűzés köré csoportosíthatók: a szellemi potenciál fejlesztése, a kutatási infrastruktúra fejlesztése, a stratégiai kutatási területek minőségi fejlesztése és az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztése. (lásd 4. ábra stratégiai célok). A célokat a négy stratégiai jelentőségű Kiválósági Központ munkája által kívánjuk elérni. A Miskolci Egyetem elkötelezett, hogy a létrehozandó négy Kiválósági Központ munkája által:       

feltérképezze és kihasználja az intézményen belüli infrastrukturális és kutatási kapacitásban meglévő szinergia lehetőségeket; stratégiai partnerséget építsen a régió kulcsszereplőivel; a meglévő infrastruktúrára alapozva összehangolt fejlesztésbe kezdjen, elkerülve a párhuzamosságokat; feltételeket teremt régióbeli fiatal kutatók helyben tartására, magas színvonalú kutatási környezet és tudományos vezetés biztosításával; feltételeket teremt más régióbeli, határon túli vagy külföldre távozott doktoranduszok, posztdoktorok és néhány elismert szenior kutató régióbeli letelepítésére; Fiatal kutatócsoportokat hoz létre kimagasló tudományos teljesítménnyel rendelkező szenior kutatók köré; Megalapozza tudományos hatásuk növekedését az elkövetkező 5 évben.

Az Észak-magyarországi régió közismerten kedvezőtlen foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik és a munkaerő megtartó képesség is alacsony, ami különösen igaz a kutatói munkahelyeket betöltő magasan képzett munkaerőre. Még kedvezőtlenebbek a régió adottságai a régión kívüli munkaerő vonzását és letelepítését illetően. A konstrukció támogatásával új kutatói munkahelyek (vezető kutatók, posztdoktori kutatók, fiatal PhD jelöltek számára) létrehozása, és a jelenleg is alkalmazásban álló kutatók megbecsülésének javítása által a felsőfokú végzettséggel rendelkező kutatók régióban tartása eredményes lehet, de új kutatók letelepítése is reális célkitűzéssé válik. A pályázat felépítésekor a kutatói humánerőforrás optimális kihasználása fontos szempontja volt a pályázónak. A Miskolci Egyetemen jelenleg is tart az elnyert TIOP 1.3.1-07 konstrukció kivitelezése, amely a kutatói terek és a kutatói infrastruktúra jelentős fejlesztésére ad lehetőséget. A beszerzendő kutatási eszközpark működtetésének összehangolása, és kihasználtságának növelése kulcsfontosságú célunk. A most megpályázott konstrukció által támogatott tevékenységek tartalomban és időzítésben is tökéletesen illeszkednek a TIOP pályázat tevékenységéhez. A kutatási infrastruktúra fejlesztésekor már az előkészítés során rendkívül hangsúlyossá vált a párhuzamosságok elkerülése, a kutatási eszközök hozzáférhetőségének biztosítása és a szinergia lehetőségek kihasználása. A létrehozandó Kiválósági Központok és a bennük működő kutatói műhelyek fő feladata, hogy nemzetközi elismertségű szenior kutatók köré eredményes kutatói teamek épüljenek fel. A sok szakterületen belterjes kutatói csoportokba új kutatók kapcsolódhatnak be növelve a kutatói motiváltságot és kihasználva az interdiszciplinaritásban rejlő előnyöket. A fiatal kutatók (PhD jelöltek és MSc hallgatók) számára biztosítandó minőségi témavezetés, és a kutatási feltételek biztosítása közvetlen hatással vannak az érintett doktori iskolák képzésének színvonalára, a hallgatói

77



tehetséggondozásra és a kutatói utánpótlásra. A Stratégiai Tanácsadó Testület segítségével kijelölt stratégiai kutatási témák területén cél a kutató teamek pozícionálása az országos, európai és még szélesebb körű nemzetközi szakmai és tudományos közegben. Cél a szenior kutatók tapasztalataira alapozva bevezetni a fiatalabb kutatókat nemzetközi szakmai szervezetekbe, eljuttatni az egyes szakterületek irányadó konferenciáira, kongresszusaira és felkarolni rangos folyóiratokban való szakmai közléseket. A kutatási színvonal javításának hatásaként hosszú távú célként jelölte meg a résztvevő kutatók tudománymetriai paramétereinek (IF és idézettség) számottevő emelkedését és a K+F+I eredmények hasznosulását a gazdasági életben és az oktatásban. A Miskolci Egyetem elkötelezett a régió kohéziójának elősegítése iránt, és saját kutatási és oktatási potenciálja szinergiájával kész a hátrányos helyzetű régió felzárkóztatásához hozzájárulni. Fontos szempont, hogy a Kiválósági Központ által teremtett szellemi termékek (innovatív ötletek, szabadalom, know-how) a gazdasági élet többi szereplője számára is felhasználhatóak legyenek, és középtávon valós gazdasági előnnyé, piacképes termékekké, technológiává, eljárássá konvertálhatók legyenek. A Miskolci Egyetemen futó TÁMOP 4.2.1-08/1 „Tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz-, és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése” projekt ezen a ponton kapcsolódik a most pályázott konstrukció célkitűzéseihez. 2.2.2 A projekt konkrét célja A pályázatunk részcéljait célfa szerűen a 2. ábra és a LogFrame mátrixok (2.3.1 fejezet) alapján mutatjuk be. (Megjegyzés: A LogFrame analízis és a projekttervezés/ütemezés nevezéktanában a „tevékenység” kifejezés más-más szintet jelöl!). A rész célok rövid szöveges indoklását az alábbiakban adjuk meg: Stratégiai tanácsadó testület (1.1) felállítása. Az egyetemtől független, stratégiai látással rendelkező nemzetközi és hazai szakemberekből álló testület, akiknek feladata a stratégia kidolgozása során a szakmai tanácsadás, és a projekt ideje alatti monitoring lesz. A Testület észrevételei meghatározó helyet foglalnak el a készítendő Stratégiai dokumentumokban (1.2-1.5.). A projekt utolsó két negyedévében a stratégiák felülvizsgálatában (5.1.) és a fenntarthatósági tervek (5.2-5.3.) elkészítésében is közreműködnek. A szellemi potenciál fejlesztésének egyik hangsúlyos eleme az új kutatóhelyek meghirdetése (2.1.), amellyel a kiemelkedő tudományos teljesítménnyel rendelkező szenior kutatókat, posztdoktorokat, fiatal kutatókat, PhD ösztöndíjasokat és technikai személyzetet is foglalkoztat az intézmény. Az újonnan létrejövő kutatói státuszok mellett a jelenlegi oktatói/kutatói alkalmazások bővítésére, átstrukturálására (2.2-2.3.) is szükség lehet. A szellemi potenciál fejlesztésének fontos eleme a kutatók továbbképzése (2.4.), nappali tagozatos hallgatók bevonása (2.6.) és doktori kutatási témák bekapcsolása (2.5.) a stratégiai kutatásokba. A létrejövő kutató teameket vezető kutatók irányítják, akik felelősek a csoport kutatásának felügyeletéért és a fiatal kutatók tudományos vezetését is biztosítják. A Kutatóműhelyek létrehozása (3.2.) kapcsán a stratégiai K+F+I területek szűrése megtörténik (3.1), az intenzív kutatói tevékenység pedig javítja a meglévő eszközállomány kihasználtságát és összehangolt működtetését (3.3.). A kutatási eredmények minőségi publikációja (3.4; 4.2.) és gazdasági hasznosulása (3.5) is javítja a kiválóságközpontok eredményességét és megítélését. A pályázat konkrét célkitűzése, hogy a kutatók tudományos hatása és/vagy kutatási eredményeik hasznosulása jelentősen javuljon az elkövetkező 5-10 évben, és kutatási eredményeik közvetlenül jelenjenek meg a kapcsolódó oktatási programokban (4.3.). Ezzel együtt a kutatató műhelyek szakmai kapcsolatrendszere is szélesedjen (4.1.), és régióbeli szerepvállalása is növekedjen. A projektcéloknak az Intézményi Fenntarthatósági Tervhez való illeszkedését a 3.1 fejezetben mutatjuk be. 78

79

A kutatóműhelyek független értékelése, pozicionálása nemzetközi kontextusban

Néhány, a meglévő kompetenciákra épülő stratégiai kutatási terület kijelölése és "kiemelése"

A fejlesztések folytatására vonatkozó üzleti terv elkészítése

A stratégiai K+F-ek meghatározása megtörténik

A kutatóműhelyek létrejönnek és a kutatómunka elindul

A kutató műhelyek tudományos eredményeinek publikálása rangos folyóiratokban

2. ábra. A projekt célrendszere célfa struktúrában bemutatva

Tehetséges MSc/PhD hallgatók helybentartása , alkalmazása

Új kutatói státuszok meghirdetése

Tehetséggondozó programok, események (TDK, doktoranduszok fóruma, MicroCAD) felkarolása

Részvétel konferenciákon

Eredmények bemutatása hazai és nemzetközi konferenciákon (4.2.)

Iparjogvédelmi eljárások támogatása

A kutató műhelyek K+F eredmények bevezetése a gazdasági életbe

Tudományos eredmények hasznosítása (3.5.)

Kutatóműhelyek szakmai kapcsolatrendszerének kiépítése (4.1.)

EREDMÉNYEK

TEVÉKENYSÉGEK

A kutatási feladatok/eredmé nyek bevezetése az oktatásba

Kutatási eredmények bevezetése az oktatásba (4.3.)

A kutatási eredmények bemutatásának, publikálásának és hasznosulásának elősegítése

PROJEKT CÉLOK

STRATÉGIAI CÉLOK

A Miskolci Egyetem kapcsolatrendszerének és "láthatóságának" fejlesztése

(megj: az ábrán szereplő számozás összhangban van a Logframe analízis tevékenységeinek számozásával)

Tudományos eredmények hasznosítási tervének kidolgozása

Kutatás-fejlesz -tési stratégia kidolgozása

Infrastruktúra-fej lesztési stratégia kidolgozása

Szakmai továbbképzések meghirdetése, támogatása

A résztvevő kutatók tudománymetriai paraméterinek növelése

A kutatási eredmények közzétetele, minőségi publikációs tevékenység (3.4.)

A kutatómunka és az infrastruktúra összehangolt működtetése (3.3.)

Kutatóműhelyek létrehozása (3.2.)

Kiválóságközpontok kialakítása

Kiemelt kutatási területek fejlesztése

Stratégiai K+F+I területek szűrése (3.1.)

A doktori képzés színvonalának növelése

Doktoranduszok, doktori iskolák bakapcsolása a kutatásokba (2.5.)

Hallgatók bevonása a stratégiai kutatásokba (2.6.)

Kutatók továbbképzése (2.4.) Kutatói állomány bővítése, átstruktúrlása , foglalkoztatás (2.2-2.3.)

Kiemelkedő nemzetközi elismertségű kutatók helybentartása/ visszatelepülése, bevonása

Új kutatói státuszok létrehozása (2.1.)

A Miskolci Egyetem munkaerő-megtartó képességének javítása

Humánerőforrás kapacitás és az infrastruktúra fenntarthatóságára vonatkozó Üzleti terv elkészítése

Fenntarthatóságra vonatkozó üzleti tervek elkészítése (5.2-5.3.)

Stratégiák felülvizsgálata (5.1)

Humánerőforrás -fejlesztési stratégia kidolgozása

Stratégiai dokumentumok elkészítése (1.2-1.5)

Külső/belső tagokból álló stratégiai tanácsadó testület felállítása (1.1)

Stratégia tervezés és monitoring

A kutatók felkészültségének javítása

Szellemi potenciál fejlesztése/ kritikus tömeg elérése a kutatói potenciál területén

A Miskolci Egyetem versenyképességének javítása a releváns stratégiai kutatások és a tudományos kiválóság területén

TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV A projekt bemutatása



2.2.3. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚMFT céljaihoz A régiót érintő gazdaságfejlesztési tervekben kiindulópontként rögzítik, hogy a régióbeli felsőfokú intézményeket, kiemelten a Miskolci Egyetemet a régió erősségei között tartják számon a döntéshozók. Stratégiai dokumentumokban, fejlesztési koncepciókban számos helyen találkozunk azzal a gondolattal, hogy Észak-Magyarország fejlesztésében a tudománynak, a kutatásnak, és így a Miskolci Egyetemnek, mint felsőoktatási intézménynek komoly szerepe van. A Társadalmi Megújulás Operatív Programon (TÁMOP) belül az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése, az oktatás eredményességének, piaci orientációjának és hatékonyságának növelése, valamint a hozzáférés javítása a cél. Az OP negyedik prioritási tengelye, a felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében − a felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban − a felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában. Jelen konstrukcióban a fent felsorolt célok közül nagy hangsúllyal szerepel a felsőoktatás minőségi javítása és hatásának fokozása a hazai és nemzetközi tudományos és gazdasági szférában. (Lásd célrendszer (2. ábra) 2.1-2.5; 3.1.-3.5). A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) első prioritási tengelye a felsőoktatási intézmények oktatással, kutatással és vállalkozással kapcsolatos infrastruktúrájának fejlesztését célozza.26 Jelen pályázat infrastrukturális fejlesztésre vonatkozó tervezésekor figyelembe vettük, hogy a Miskolci Egyetemen jelenleg folyik a TIOP 1.3.1. „A Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi versenyképességének komplex megújítása” című projekt kivitelezése, amelynek keretében több, mint 3 milliárd Ft értékű eszköz kerül az intézménybe az elkövetkezendő hónapokban. Jelen pályázat ezeknek az eszközöknek a kutatómunkával való hatékony és összehangolt működtetését segíti elő (Lásd célrendszer (2. ábra) 3.3). A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) a középtávú gazdasági fejlesztéspolitika jövőképének elérését, a magyar gazdaság fejlett, tudásalapú gazdasággá válását szolgálja. A program négy specifikus célt jelöl ki, amelyek közül a „K+F és innováció a versenyképességért”27 kapcsolható a jelen projektjéhez. A K+F kínálat fejlesztéséhez – a megfelelő humán erőforrás biztosításán, azaz a kutatóképzés és a foglalkoztatás erősítésén túl – a K+F infrastrukturális hátterének fejlesztése szükséges kutatási központok, tudásbázisok, valamint kiemelten a hasznosítás-orientált vállalati kutatóhelyek létrehozása és megerősítése a cél (Lásd 2. ábra célrendszer 2.1-2.5; 3.1.-3.5). A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdasági versenyképességének erősödését és társadalmi jólétének növekedését.28 A természeti erőforrások hatékonyabb és takarékos használata elősegíti a fenntartható fejlődés irányába történő előrelépést, és javítja az ország versenyképességét29. A KEOP célkitűzések elsősorban tematikusan illeszkednek a projekthez. A létrehozandó 4 Kiválósági Központból 1 közvetlenül kapcsolható a fenti célkitűzésekhez (1. Kiválósági Központ), de a többi is közvetve illeszkedik a KEOP tematikus céljaihoz.

26 27 28 29

TIOP 1. prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése. Akcióterv 2007-2008., 2007. február 15. GOP 1. prioritás: K+F és innováció a versenyképességért. Akcióterv, 2008. január. KEOP CCI szám: 2007HU161PO002, 43. old. KEOP 4. prioritás: A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely. Akcióterv, 2008. február.

80



Az Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) átfogó célja a régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérséklődnek a régión belüli területi, társadalmigazdasági különbségek. Ezen célkitűzés megvalósítását a stratégiai célok szintjén segíti a tervezett projekt, amely egyértelműen hozzájárul majd a régió versenyképességének fokozásához, ezáltal a jólét növekedéséhez és a lemaradás mérsékléséhez. Az ÉMOP első prioritási tengelye a „versenyképes helyi gazdaság megteremtése”, amely a vállalkozások innovációs képességeinek javítása érdekében az új termék- és technológia fejlesztési eljárások elterjesztésének biztosítását célozza a vállalkozások és a helyi K+F központok együttműködésének ösztönzésével.30 A kutatási és technológia-fejlesztési, innovációs tevékenységeknek jó alapot nyújtanak a régióban elsősorban a Miskolci Egyetemen, kapcsolódó kutatásfejlesztési programok keretében megvalósuló tudásés 31 kompetenciaközpontok. 2.2.4. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete A 41. táblázatban röviden bemutatjuk a projekttervezet közvetlen és közvetett célcsoportjait, valamint az érintettek körét. Nagyság

Megnevezés

Főbb társadalmi, gazdasági jellemzők / megjegyzések

Hatásterület Közvetlen célcsoport

Jelenlegi hallgatók, PhD hallgatók. PhD-vel rendelkező egyetemi kutatók a Kárpát-medencében Oktatók, kutatók, akik az egyetemen/stratégiai partnereknél alkalmazásában állnak Nemzetközileg elismert vezető kutatók

néhány tíz néhány száz

Jövőbeli hallgatók, PhD hallgatók A K+F+I igényoldali szereplői, mint lehetséges megrendelők Nem kutatói státuszba kerülő alkalmazottak

néhány száz

Kárpát-medence

Jövőbeli élvezői, alkalmazottai a kiválóságközpontnak

néhány száz

Európa, és speciális nemzetközi szereplő

K+F igénnyel rendelkező intézmények, cégek, lehetséges megrendelők

10

Helyi

Nem felsőfokú végzettségű alkalmazottak

Helyi

A helyi doktori iskolákban tanuló hallgatók

Kárpát-medence

A kiválóságközpont kutatási témájával foglalkozó mobilis kutatók

néhány száz

Helyi

Azon oktatók, kutatók, aki már jelenleg is foglalkoznak kutatással, fejlesztéssel

néhány tíz

Nemzetközi

Helyi vezető oktatók, vagy mobilis, nemzetközi elismertségű vezető oktatók világszerte

Közvetett célcsoport

Érintettek Az Észak-magyarországi régió lakosai

A Régió mint társadalmi és gazdasági egység vizsgálandó. Az egyetem minden polgára közvetett módon néhány Helyi Egyetemi polgárok ezer érintett lesz a fejlesztés lebonyolítása kapcsán. 41. táblázat. Az egyes célcsoportok felsorolása és egységes jellemzése 1,2M fő

Regionális

Az 42. táblázatban az érdekcsoportok bemutatását adjuk meg. Érdekcsoport

Érdekek és elvárások

Akadályozó tényezők és problémák

Fontosság

Hatás

Közvetlen célcsoport Jelenlegi hallgatók, PhD hallgatók

30 31

Bekapcsolódás az induló stratégiai kutatásokba

Minőségi aggodalmak, team munkában való munka iránti készség

EMOP CCI szám: 2007HU161PO006. ÉMOP 1. prioritás: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése. Akcióterv, 2008. február 11.

81

Nagy

Fiatal kutatók helybentartása


Érdekcsoport

Érdekek és elvárások

PhD-vel rendelkező egyetemi kutatók a Kárpát-medencében Az stratégiai partnereknél alkalmazásban álló oktatók, kutatók Nemzetközileg elismert vezető kutatók

Bekapcsolódás az induló stratégiai kutatásokba, mint önálló kutató Minél teljesebb körű bekapcsolódás a kutatási feladatok elvégzésébe Elkötelezettség az Alma Mater iránt, stratégiai tanácsok megfogalmazása

A projekt bemutatása Akadályozó tényezők és problémák

Fontosság

Státuszok meghirdetése, időbeli korlátok

Nagy

Posztdoktorok helybentartása, vonzása más régiókból

Megbecsülésük és oktatói körülményeik javulása

Közepes

Kutatók látásmódja szélesedik, elégedettségük növekszik

Rendelkezésre állás, mobilitás hiánya

Nagy

Bekapcsolódás a stratégiai tervezésbe

Nagy

PhD képzés színvonalának növekedése

Nagy

Kutató egyetem túlmutat az egyetem korlátain, hatással van a gazdasági szereplőkre

Közepes

Jobb foglalkoztatási mutatók

Eredmények hasznosulásának kérdése

Közepes

A kutatási eredmények középtávú hasznosulása a régióban.

A kutató műhelyek átláthatóságának problémája

Kicsi

Intézményi presztízs jelentős növekedése

Közvetett célcsoport Jövőbeli hallgatók, PhD Minőségi témavezetés és Team munka- készség kutatási feltételek megléte hiánya hallgatók A K+F+I igényoldali Magas színvonalú innovációs Tudástranszfer megfelelő szereplői, mint potenciál rendelkezésre állása működése lehetséges megrendelők Nem kutatói státuszba Munkalehetőség Projekt támogatottsága kerülő alkalmazottak Érintettek Az Északmagyarországi régió Egyetemi polgárok

Intellektuális, műszaki és természettudományos háttér biztosítása Minőségi munkakörnyezet, megnyerő intézményi presztízs

Hatás

42. táblázat. Érdekcsoportok felsorolása és jellemzése

2.3. A projektelemek bemutatása és elemzése 2.3.1. Tevékenységek, projektelemek (szakmai megvalósítás) A stratégiák célkitűzéseit, az ebből következő projekt célokat és eredményeket, valamint az eredmények eléréséhez szükséges tevékenységeket – a 2. ábra szerint bemutatott célrendszerrel összhangban – a LogFrame analízis segítségével részleteztük. Ezen tevékenységek ütemezését a 2.6.2 fejezetben mutatjuk be. Beavatkozási stratégia Szellemi potenciál fejlesztése/ kritikus Stratégiai tömeg elérése a kutatói potenciál célok területén

Projektcél

 Stratégia tervezés és monitoring.  Az Észak-mo-i régió munkaerőmegtartó képességének javítása.  A kutatók felkészültségének javítása.  A doktori képzés színvonalának növelése.

Eredmények

 Külső/belső tagokból álló stratégiai tanácsadó testület feláll (tev.: 1.1).  Stratégiai dokumentumok (tev.: 1.2-

32 33 34

Indikátorok

Indikátorok forrása

Nemzetközi és hazai szakfolyóiratokban, konferenciákon megNemzetközi jelent cikkek számának a projekt adatbázisok lezárást követő növekedése  A konstrukció segítségével elA Miskolci Egyetem készült stratégiai dokumenadatbázisai (HR, Tutumok száma32 dom. Nemz. Oszt.,  A konstrukció megvalósításába Doktori Iskolák) A bevont kutatók, oktatók projekt keretében a 33 száma projektmenedzsment  A konstrukcióban közreműáltal összegyűjtött ködő, doktori képzésben résztadatok; 34 vevő hallgatók száma  A Stratégiai Tanácsadó TesA projekt keretében tület állásfoglalásainak száma a projektmenedzsment által össze Új státuszok létrehozásával

Pályázati útmutató E.1 Monitoring mutatók 7 Pályázati útmutató E.1 Monitoring mutatók 8 Pályázati útmutató E.1 Monitoring mutatók 9

82

TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV Beavatkozási stratégia 1.5).  Stratégiai felülvizsgálat (tev.: 5.1).  Fenntarthatóságra vonatkozó üzleti terv elkészítése (tev.: 5.2-5.3.).  Új kutatói státuszok létrehozása (tev.: 2.1.)  Kutatói állomány bővül, foglalkoztatás (tev.: 2..2).  Oktatói, kutatói státuszok átstrukturálása (2.3)  Kutatók részt vesznek továbbképzéseken (tev.: 2.4.).  Hallgatók részt vesznek a stratégiai kutatásokban (tev.: 2.6.).  Doktoranduszok, doktori iskolák aktív résztvétele a stratégiai tevékenységekben (tev.: 2.5.).

Tevékenység

Stratégiai célok Projektcél

Eredmények

Tevékenység

35 36 37 38 39 40

A projekt bemutatása Indikátorok forrása gyűjtött adatok, kapcsolatos eljárások száma összeállított doku A tudományos fokozattal renmentumok; delkező teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók A Miskolci Egyetem adatbázisai (HR, Tuszáma35 dom. és Nemz.  A tudományos fokozattal renOszt., Doktori delkező teljes munkaidőben Iskolák) foglalkoztatott oktatók, kutatók A Kiválósági aránya36 Központok adatszol Nemzetközi kutatási és oktagáltatása, tási továbbképzéseken, résztvettek száma  A kutatásokhoz kapcsolódó szakdolgozatok, diplomatervek és TDK dolgozatok száma  Tudományos eredmények hasznosításával kapcsolatos felülvizsgálatok száma  A fokozatot szerzettek száma Indikátorok

Lásd a célfán részletezve (2. ábra) 43. táblázat. Szellemi potenciál fejlesztése – LogFrame mátrix Beavatkozási stratégia Indikátorok Indikátorok forrása Kiemelt kutatási területek Hivatkozások számának a projekt fejlesztése befejezését követő növekedése.  Kiválósági Központok A prioritás keretében támogatott A projekt keretében a kialakítása projektek eredményeként benyújtott projektmenedzsment által (magyarországi vagy nemzetközi)  A résztvevő kutatók összegyűjtött adatok; szabadalmi kérelmek (szabadalom, tudománymetriai oltalom) száma37 paramétereinek növelése.  A stratégiának megfelelő,  A konstrukció támogatásával hazai meghatározó K+F+I és nemzetközi szakfolyóiratokban területek (tev.: 3.1.) A projekt keretében a megjelent cikkek száma38  Kutatóműhelyek létrejötte projektmenedzsment által  A konstrukció segítségével megje(tev.: 3.2.) összegyűjtött adatok, lent hazai és nemzetközi monográösszeállított  A kutatómunka és az infrafiák száma39 dokumentumok; A struktúra összhangja (tev.:  A konstrukció keretében támogatott Miskolci Egyetem 3.3.) K+F projektek száma40 adatbázisai (HR, Tudom. és  A kutatási eredmények  A stratégiához illeszkedő, elfogaNemz. Oszt., Doktori közzétetele, minőségi dott kutatási témák száma Iskolák) A Kiválósági publikációs tevékenység  A létrejött kutató műhelyek száma Központok (tev.: 3.4)  A konstrukció keretében támogatott adatszolgáltatása,  Tudományos eredmények K+F projektek száma K+F hasznosulása (tev.: 3.5.). Lásd a célfán részletezve (2. ábra) 44. táblázat. Kiemelt kutatási területek fejlesztése – LogFrame mátrix

Pályázati útmutató E.1 Monitoring mutatók 1 Pályázati útmutató E.1 Monitoring mutatók 2 Pályázati útmutató E.1 Monitoring mutatók 5 Pályázati útmutató E.1 Monitoring mutatók 3 Pályázati útmutató E.1 Monitoring mutatók 4 Pályázati útmutató E.1 Monitoring mutatók 6

83


Stratégiai célok

Beavatkozási stratégia A Miskolci Egyetem kapcsolatrendszerének és "láthatóságának" fejlesztése

Projektcél

 A kutatási eredmények bemutatásának, publikálásának és hasznosulásának elősegítése.

Eredmények

 Kutatóműhelyek szakmai kapcsolatrendszere kiépül (tev.: 4.1.)  Eredmények bemutatása hazai és nemzetközi konferenciákon (tev.: 4.2.)  Kutatási eredmények megjelenése az oktatásban (tev.: 4.3.)

Tevékenység

Lásd a célfán részletezve (2. ábra)


Indikátorok A Miskolci Egyetem által indított K+F+I projektek száma

Indikátorok forrása Döntően a projekten belüli adatbázisokból

A projekt keretében a projektmenedzsment által összegyűjtött adatok, összeállított dokumentumok; A Miskolci Egyetem  Kidogozott tananyagok, adatbázisai (HR, Tudom. és oktatási segédletek száma Nemz. Oszt., Doktori Iskolák). A Kiválósági Központok adatszolgáltatása, Intézményi minőségbiztosítási statisztikák. A projekt keretében a  Konferencia részvételek projektmenedzsment által száma összegyűjtött adatok, összeállított dokumentumok; A Miskolci  Nemzetközi és hazai Egyetem adatbázisai (HR, Tudom. konferenciákon és Nemz. Oszt., Doktori Iskolák). megjelent cikkek, A Kiválósági Központok tanulmányok száma adatszolgáltatása,

45. táblázat. A Kapcsolatrendszer fejlesztése – LogFrame mátrix

2.3.2. A projektelemek szakmai tartalmának meghatározása A Kutatás-fejlesztési stratégia kidolgozását követően a kiemelt kutatási területeken előírt minőségi kritériumok figyelembevételével létrehozzuk a Kiválósági Központokat, majd felépítjük a tudományos műhelyeket, amelyeket az infrastruktúra fejlesztésével alkalmassá teszünk K+F munkák fogadására, amelyek „szűrése” szintén minőségi kritériumok alapján történik. A tudományos műhelyek kutatás-fejlesztési tevékenysége révén keletkező tudományos és technológiai eredményeket a gazdasági szereplőkhöz és az oktatásba közvetítjük. A Kiválósági Központok szakmai tartalmát a 3. ábra mutatja be. 2.3.3. Az előkészítéshez kapcsolódó feladatok meghatározása A versenyképesség megerősítése felé vezető úton az egyik első lépés tudásvagyonuk és a kutatási infrastruktúra „feltérképezése”. Az intézményvezetés feladata a perspektivikus területek kiválasztása. Ezek ismeretében az intézmény dokumentált (pl. publikációk, szabadalmi leírások, stb.) tudásvagyona alapján kell meghatározni az egyes Kiválósági Központok (munkacsoportok, tanszékek, laboratóriumok, stb.) szakmai kompetenciáját, a kutatási területek közötti átfedéseket, valamint az egyes egységek kutatási aktivitását és naprakészségét.

84



3. ábra. A projekt megvalósítását végző Kiválósági Központok szerkezeti felépítése

85



2.3.4. A menedzsment tevékenységek/feladatok meghatározása A menedzsment tevékenységek és feladatok meghatározásakor alapvető szempont a pályázók eddigi tapasztalatainak figyelembevételével egy olyan koordinált és hatékony vezetői rendszer kialakítása, amely a feladat- és felelősségi körök világos meghatározásával és elválasztásával, az egyes szakmai és adminisztrációs folyamatokban meglévő átfedések kizárásával, az eljárások átláthatóvá tételével és egyszerűsítésével biztosítja a vállalt szakmai feladatok maradéktalan teljesítését. A projekt szakmai vezetőjének, menedzserének és pénzügyi vezetőjének korábbi szakmai tapasztalataira vonatkozó információk az önéletrajzokban részletezve megtalálhatóak. A projektmenedzsment kapcsolatot tart az irányító hatósággal, elkészíti a PEJ és pénzügyi jelentéseket, kialakítja a projektmenedzsment munkafolyamatait és dokumentációit, valamint ellátja a felmerülő adminisztratív feladatokat. Kialakítja az együttműködés szabályait az egyetem projektben érintett szervezeti egységeivel. Elkészíti és végrehajtja a projekt üzleti tervét, menedzseli a projekt gazdálkodási folyamatait és biztosítja a projekt előrehaladásához szükséges erőforrásokat. 2.4. Indikátorok Kapcsolódó cél (4. ábra jelölése szerint)

Kiemelt kutatási területek fejlesztése

Indikátor megnevezése Hatásindikátorok Nemzetközi és hazai szakfolyóiratokban, konferenciákon megjelent cikkek számának a projekt lezárást követő növekedése Hivatkozások számának a projekt befejezését követő növekedése.

Kiemelt kutatási területek fejlesztése A Miskolci Egyetem kapcsolatrendszerének és Az intézmény által indított K+F+I projektek "láthatóságának" száma fejlesztése Eredmény indikátorok A konstrukció segítségével elkészült (1.2 -1.5) stratégiai dokumentumok száma* A konstrukció megvalósításába bevont (2.2) kutatók, oktatók száma* A konstrukcióban közreműködő, doktori (2.5) képzésben résztvevő hallgatók száma* A prioritás keretében támogatott projektek eredményeként benyújtott (magyarországi vagy (3.5) nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma* Kidogozott tananyagok, oktatási segédletek (4.3) száma Kimenet indikátorok A tudományos fokozattal rendelkező teljes Kutatási potenciál munkaidőben foglalkoztatott oktatók, erősítése kutatók száma* A tudományos fokozattal rendelkező teljes (2.3) munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók aránya* A Stratégiai Tanácsadó Testület (1.1) állásfoglalásainak száma Új státuszok létrehozásával kapcsolatos (2.1) eljárások száma

86

Mértékegység

Kiindulási érték

Célérték

Céldátum

Az adatforrás megnevezése

%

100

130

5. év

PFJ

%

100

110

5. év

PFJ

db

0

3

5. év

PFJ

db

0

1

2010. 12.31.

PEJ

fő

0

468

8.n.é.

PEJ

fő

0

60

8.n.é.

PEJ

db

0

6

PEJ, szabadal8. n.é mi bejegyzések

db

0

24

8.n.é.

PEJ

fő

359

374

8. n.é.

PEJ

%

33 65,3**

66,2

8. n.é.

PEJ

db

0

2

8. n.é.

PEJ

db

0

56

8. n.é.

PEJ


Kapcsolódó cél (4. ábra jelölése szerint) (2.4) (2.6) (5.1) (3.4) (3.4) (3.3) (3.1) (3.2) (4.1) (4.2)


Indikátor megnevezése Nemzetközi kutatási és oktatási továbbképzéseken résztvettek száma A kutatásokhoz kapcsolódó szakdolgozatok, diplomatervek és TDK dolgozatok száma Tudományos eredmények hasznosításával kapcsolatos felülvizsgálatok száma A konstrukció támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent cikkek száma* A konstrukció segítségével megjelent hazai és nemzetközi monográfiák száma* A konstrukció keretében támogatott K+F projektek száma* A stratégiához illeszkedő, elfogadott kutatási témák száma A létrejött kutató műhelyek száma Konferencia részvételek száma Nemzetközi és hazai konferenciákon megjelent cikkek, tanulmányok száma

Mértékegység

Kiindulási érték

Célérték

Céldátum

Az adatforrás megnevezése

db

0

13

8. n.é.

PEJ

db

0

70

8. n.é.

PEJ

db

0

11

8. n.é.

PEJ

db

0

db

0

10

8. n.é.

PEJ, publ. lista

db

0

111

8. n.é.

PEJ

db

0

45

8. n.é.

PEJ

db db

0 0

20 265

8. n.é. 8. n.é.

PEJ PEJ

db

0

132

8. n.é.

PEJ

1302 8. n.é.

PEJ, publ. lista

* Kötelező indikátor ** 33% a pályázati kiírás szerinti minimum követelmény, 65,3% a valós érték 46. táblázat. A Miskolci Egyetem összesített kötelező indikátorai

2.5. Hatásvizsgálat és a horizontális célok teljesítése 2.5.1 A projekt hatásainak elemzése Társadalmi és gazdasági hatások A projekt végrehajtása elősegíti az Észak-magyarországi régió versenyképességének növelését a Miskolci Egyetem aktív, minőségi szerepvállalásával, globális jelentőségű és regionális relevanciájú stratégiai kutatási területeken szakmai kiválóság felmutatásával és fejlesztésével. Az intézmény a támogatott Kiválósági Központok piacképes K+F+I+O eredményeivel növeli tudományos hatását és szerepét a nemzetközi tudományos közéletben és a Régió vonzerejét a gazdasági élet szereplői számára. Az intézmény szellemi potenciáljának növelése, a kutatási infrastruktúra fejlesztése, a stratégiai kutatási területek minőségi fejlesztése és az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztése az intézmény K+F+I bevételeit növeli, ezáltal forrásokat teremt a további minőségfejlesztéshez. Esélyegyenlőség Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két alapelv, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés érvényesítésére. Miskolc város rendelkezik esélyegyenlőségi koncepcióval, Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel, valamint Integrált Városfejlesztési Stratégiájának céljai között szerepel az esélyegyenlőség biztosítása. A Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Esélyegyenlőségi Bizottság működését írja elő. A Miskolci Egyetem Szenátusa a törvényi kötelezettségeknek történő megfelelés és az Esélyegyenlőségi Bizottság feladatkörének eredményes ellátása érdekében Esélyegyenlőségi Tervet alkotott. Az ebben foglaltakkal összhangban, intézményünkben az épületek teljes körű akadálymentesítésére került sor. Intézkedések történtek az infokommunikációs akadálymentesítés területén is. Az esélyegyenlőség tárgyi feltételei így adottak az intézményben, további fejlesztésre a képzések rugalmasságának fokozása ad lehetőséget. 87



E projekt keretében az esélyegyenlőségi kultúráját az intézmény úgy kívánja erősíteni, hogy évente képzést tart a diszkriminációmentesség és az egyenlő bánásmód érvényesítésének feladatairól és eszközeiről, a fogyatékos emberek, a nők helyzetének sajátosságairól, továbbá a projekt befejezéséig növeli a foglalkoztatottak számát, azon belül is a projekt által érintett másodlagos célcsoportban, a nők, a roma emberek és a fogyatékos emberek számát. A projekt fenntartás végéig a roma emberek és a fogyatékos emberek számát tovább növeli. Lehetőséget biztosít részmunkaidős foglalkoztatásra és rugalmas munkaidőszervezésre. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő aktívan, az esélyegyenlőségi célcsoportok képviselőivel egyeztetett módon segíti. Az intézmény a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki. Környezeti fenntarthatóság A Miskolci Egyetem rendelkezik Fenntartható Fejlődési Stratégiával, melynek megfogalmazásához a Miskolci Egyetem rögzítette a megelőző évek intézményi kibocsátásait és meghatározta azokat a fejlesztési irányokat, amelyek következtében csökkenthetők a káros kibocsátások, illetve nőnek a hulladékok újrahasznosításának esélyei. Az intézmény környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos feladatok elvégzésére környezeti nevelési, fenntarthatóság-oktatási felelőst jelöl ki. A projekt keretében működő Kiválósági Központok közül egynek a tevékenysége kifejezetten a környezeti fenntarthatóság valamely területéhez kapcsolódik. A természeti erőforrás-gazdálkodás területén, mint a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú területein végzett stratégiai kutatások közvetlenül is a környezeti fenntarthatóság céljait szolgálják. A pályázó vállalja a kutatási eredménykehez kapcsolódó környezeti, fenntarthatósági ismeretek terjesztését, amit a partnerei és társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos eseményekkel is megerősít. Ezen túlmenően a Miskolci Egyetem vállalja rendszeres környezet-egészségügyi kockázat értékelések készítését, valamint újrahasznosított papír használatát az irodai és nyomdai munkák során. A projekt fenntartási időszakának végéig egészséges, vagy helyi, vagy bio-élelmiszereket alkalmaz az étkeztetésben. Hatásviselő rendszer

Közvetlen hatás erőssége (-3 – +3)

A hatásmechanizmus leírása

Közvetett hatás erőssége (-3 – +3)


Környezeti rendszerek 1. Levegő

+3

2. Talajminőség és talajerőforrás

+3

3. Területhasználat 4. Hulladéktermelés, hulladékhasznosítás 5. Környezeti kockázatok megjelenése

A projekt keretében végzett K+F+I jelentős része a környezeti fenntarthatóság területéhez kapcsolódik

0

A projekt nem érint konkrét épület beruházást, vagy arra irányuló tevékenységet, nincs ilyen környezeti hatása

+3


0

Mivel a projekt alapvetően szellemi termékeket hoz létre környezeti kockázattal csak előre nem jósolható

88

+3 +3

A projekt keretében végzett K+F+I eredményei a gazdaságban a fenntarthatóság növelését eredményezik

0

A projekt nem érint konkrét épület beruházást, vagy arra irányuló tevékenységet, nincs ilyen környezeti hatása

+3


0

Mivel a projekt alapvetően szellemi termékeket hoz létre környezeti kockázattal csak előre nem jósolható


Hatásviselő rendszer

6. Mobilitás, energiafelhasználás Összesen


Közvetlen hatás erőssége (-3 – +3)

+3


Közvetett hatás erőssége (-3 – +3)


eseményekkel (pl. földrengés) hozható kapcsolatban

eseményekkel (pl. földrengés) hozható kapcsolatban



12

+3

12

47. táblázat. Hatásvizsgálat környezeti fenntarthatóság szempontjából

2.5.3. Externáliák bemutatása A piacgazdaság természetes velejárója a külső externális hatás fellépése. Egy adott tevékenység hatásainak értékelése összetett feladat, amelynek ki kell terjednie a közvetlen hatások számszerűsítése mellett a nem szándékolt, tovagyűrűző (spill-over) hatások értékelésére is. A projektben vázolt célkitűzések elérésének mérésére számos eszköz áll rendelkezésünkre. A közvetlen hatások számszerűsítése az indikátorok révén könnyen megoldható. A közvetett hatások kvantifikálása azonban legtöbbször nem megoldható, mivel egy-egy makrogazdasági változó alakulása egymással komplex kapcsolatban álló tényezők függvénye. Ennek ellenére szükséges az externális hatások beazonosítása, amelyre a makrogazdaság nemzeti és regionális adatsoraiban feltárható eltérő tendenciák alapján kerülhet sor. A tovagyűrűző hatások értékeléséhez azonban hosszabb vizsgálati időhorizontot kell választani, mint a közvetlen hatások méréséhez. Az externáliák meghatározása a) Versenyképesség A projekt keretében megvalósuló fejlesztés nagyban hozzájárul majd az Észak-magyarországi régió versenyképességének fokozásához. A XXI. század tudásalapú társadalmában egy térség gazdasági sikere, felzárkózása nem képzelhető el másképp, csak az oktatás, a tudomány, a kutatás-fejlesztés és az innováció előtérbe helyezésével (ezt a megközelítést alkalmazza az Európai Unió 2000-ben elfogadott Lisszaboni Stratégiája is). Így a siker záloga a régió felsőoktatási intézményeinek megfelelő, cél-orientált fejlesztése. A versenyképesség növelésének forrása lehet többek között az innovációs, kutatásfejlesztési tevékenység, illetve a munkaerő-versenyképesség. Mindkét tényezőre komoly hatást gyakorolhat a Miskolci Egyetem képzési, valamint kutatási potenciáljának fejlesztése és megfelelő kiaknázása, amelyhez komoly hozzájárulást jelent a tervezett projekt megvalósulása. A kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál bővítése hozzájárul a versenyképes gazdasági struktúra kialakításához és a tudásalapú gazdaság kiépítéséhez, mely révén régiónk megtalálhatja helyét az európai munkamegosztásban és az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térségben. b) Működőtőke-áramlás A régióban működő külföldi tőkére korábban jellemző volt, hogy többségében nem zöldmezős beruházásként, hanem az állami vagyon privatizálása nyomán már működő nagyvállalatok megvásárlásával került befektetésre. Az utóbbi években azonban több olyan multinacionális cég jelent meg a régióban, amely többnyire zöldmezős beruházást megvalósítva indította tevékenységét és azóta is folyamatosan fejleszt, bővít. A motiváció ma már a szakkép89



zett, innovatív munkaerő, a kutató-fejlesztő helyek jelenléte. Az egyetemen folyó oktatási szolgáltatások további fejlesztése reményeink szerint hozzájárul majd a régió versenyképességének fokozásához, a felzárkózás segítéséhez. c) Konvergencia A munkanélküliségi ráta 2008-ban az Észak-magyarországi régióban 13,4 %, Magyarország egészére nézve 7,4%41 volt. Az EU átlagának gazdasági színvonalához fele akkora sebességgel zárkózunk fel, mint az ország egésze, ha ezen a tendencián nem tudunk fordítani, akkor lemaradásunk konzerválódni fog. A régió felzárkózása nem képzelhető el a versenyképes ágazatok meghonosítása, az ehhez szükséges kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fejlesztése nélkül. A konvergencia hosszú távon a régió jólétének növekedéséhez vezet, mely révén végbemehet a mind társadalmi, mind gazdasági szempontból kívánatos területi kiegyenlítődés. d) Emberi erőforrás Projektünk reményeink szerint két mechanizmuson keresztül segíti elő a foglalkoztatás bővülését. Egyrészt a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység dinamizálódásának, másrészt az eredmények hatékonyabb disszeminációjának köszönhetően kialakuló versenyképesebb ipari szerkezet a foglalkoztatottak számának emelkedéséhez járul hozzá. A nyilvántartott álláskeresők között a fizikai és szellemi foglalkozásúak aránya országosan 82,4% illetve 17,6%. Hasonló reláció figyelhető meg Észak-Magyarországon; sőt, itt a szellemi foglalkozású álláskeresők aránya csupán 13,7%, tehát alacsonyabb, mint az országos átlag. A diplomás nyilvántartott álláskeresők aránya az Észak-magyarországi régióban 2,7%, amely jóval alacsonyabb az országos átlagnál (4,5%). Az országos tendenciák szerint a magasabb szintű végzettség nagyban növeli az egyén elhelyezkedési esélyeit. A tervezett projekt szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy a régióban az oktatási, iskolázottsági szint javítása elősegítheti a gazdasági hátrányok leküzdését, a munkanélküliség mérséklődését. Ugyanis csak így képzelhető el a foglalkoztatottság emelkedése, ami elvezet majd a GDP és az életszínvonal növekedéséhez hosszú távon. A kedvezőbb elhelyezkedési esélyeknek, a jólét növekedésnek és a munkakörülmények javulásának együttes hatására reményeink szerint csökken a munkaerő elvándorlása a régióból. A projekt megvalósítására ható tényezőként szükséges megemlíteni a felsőoktatást fenyegető demográfiai nyomás, aminek eredményeként az elkövetkező években a felsőoktatási korosztályba lépők száma drasztikusan csökkenni fog. Ennek közvetlen hatása lesz az egyetemek finanszírozási körülményeire és a humánerőforrás viszonyokra is, közvetlenül hatva jelen projekt megvalósítási, de még inkább fenntartási szakaszára. 2.6. Erőforrások 2.6.1. A megvalósítás és a fenntartás szervezete A Miskolci Egyetemen TÁMOP–TékED Projekt Csoport működik a TÁMOP projektek működési kockázatának minimalizálása érdekében. Éppen ezért a TÁMOP – TékED Projekt Csoport a Központi Igazgatás szervezetén belül – a Központi Igazgatás személyi és dologi keretektől illetve az egyéb egyetemi dologi keretektől függetlenül - funkcionális szervezeti egységként működik. A Csoport a TÁMOP pályázatokkal összefüggő pályázatkészítési, végrehajtási, szervezési, koordinálási, valamint monitoring feladatokat látja el. Különös hangsúlyt kap a pályázatok szakmai megvalósításának koordinálása és felügyelete, kontrollja és minőségbiztosítása. A Csoport támogatja a szakmai megvalósítást végző szervezeti egységek munkáját, a pályázatok pénzügyi lebonyolításában közreműködik, s 41

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal honlapja (www.ksh.hu), stADAT-táblák

90



minden, a Támogatási Szerződéssel összefüggésben felmerülő és annak megvalósításával összefüggő kötelezettséget nyomon követ, kontrollál, s teljesítését megszervezi. Az Irányító Hatósággal, továbbá a szakmai megvalósítást végző szervezeti egységekkel kapcsolatot tart, az iratokat dokumentálja, a Támogatási Szerződésben meghatározottak szerinti Projekt Előrehaladási Jelentések (továbbiakban PEJ) összeállítását és hatóság részére történő megküldését, valamint a Záró PEJ összeállítását és hatóság részére történő megküldését szervezi, felügyeli és kontrollálja. A PEJ-ek keretében a TÁMOP projektek szakmai- és pénzügyi beszámolójáról gondoskodik. A TÁMOP-TékED Projekt Csoport a Pályázati Irodával rendszeres kapcsolatot tart, szolgáltatja számára a Pályázati Szabályzatban és az egyéb egyetemi szabályzatokban előírt adatokat. TÁMOP-TékED csoport A TÁMOP-TékED Projekt Csoport jelenleg 7 főállású alkalmazottal látja el tevékenységét. Mind a 7 fő ügyvivő szakértő, akik közül 1 fő bányamérnök, 1 fő gépészmérnök és mérlegképes könyvelő, 2 fő jogász, 3 fő bölcsész szakképzettséggel rendelkezik. A TÁMOPTékED Projekt Csoport tagjai közül 1 fő pénzügyi vezető, aki a Csoport feladatainak koordinálását végzi, 1 fő projektvezetőként és 5 fő projektasszisztensként dolgozik.

4. ábra. Szervezeti ábra

A Miskolci Egyetemen jelenleg 10 olyan projekt megvalósítása folyik, amelyek az ÚMFT keretében támogatásban részesültek. Ezek közül 7 projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatásával kerül megvalósításra. Emellett a Miskolci Egyetemen jelenleg három, a TÁMOP keretében kiírásra került pályázati felhívásra készül projektjavaslat. Ez a viszonylag nagyszámú projekt szükségessé teszi a TÁMOP-TékED Csoport létszámának bővítését. 2011. I. negyedévében a megnövekedett adminisztratív és pénzügyi feladatok következtében 1 fő ügyvivő szakértő felvételét tervezzük, aki alapvetően a pénzügyi vezető munkáját segítené. A projekt stratégiai céljainak elérése érdekében létre kívánunk hozni egy elismert hazai és nemzetközi szakemberekből álló Stratégiai Tanácsadó Testületet, akik feladata a projekt független szakmai tanácsolása és felülvizsgálata lesz. A szakmai megvalósítás az intézmény tanszékei szintjén, a Kiválósági Központok vezetőinek irányításával történik.

91



A Pályázati Iroda részvétele a projektben A Pályázati Iroda (PI) az Egyetem Központi Igazgatásának szervezeti egysége, amely az Intézmény Pályázati Szabályzata szerint működik, feladata intézményi szintű pályázatokban történő részvétel. Több NFT I. (HEFOP), PHARE, illetve egyéb finanszírozású projekteket, szervezett majd koordinálta azok végrehajtását. Részt vesz például a TIOP 1.3.1. és 1.2.3., illetve a TÁMOP 4.1.1. és 3.2.4. projektek lebonyolításában. Minőségbiztosítási Iroda szerepe a projektben A Miskolci Egyetem vezetésének célja – a küldetés nyilatkozatának megfelelően –, hogy kutatóegyetemként az Észak-magyarországi régió olyan szellemi központjává váljon, amelyet a minőségtudat, a társadalmi felelősség értékrendjei és az azt megtestesítő tevékenység és aktivitás jellemez. Mindezen cél elérése érdekében a Miskolci Egyetem:  minőségpolitikáját aktualizálja és harmonizálja a felsőoktatás ágazati minőségpolitikája szerint;  képzési és kutatási tevékenysége fejlesztése érdekében minőségbiztosítási, irányítási rendszert épít ki;  minőségbiztosítási rendszerét fejleszti a Felsőoktatási Törvény, a MAB elvárásai, valamint a nemzetközi elvárások és trendek szerint;  a minőségfejlesztést és HRM követelmény rendszerét szorosan összehangolja, hogy munkatársai az oktatási, kutatási, tanácsadási feladatok ellátására a felsőoktatási intézmények közötti versenyben kiemelkedő kompetenciahordozóvá váljanak;  a minőségfejlesztést és az intézményfejlesztést intézményi stratégiai elemeket hatékony és hatásos módon integrálja. A Miskolci Egyetem sikeresen hajtja végre minőségfejlesztési programját, melynek részletes megvalósítását az Intézményfejlesztési Terv 2007-2010 tartalmazza. A projekt kapcsán célunk az, hogy a projekt, megvalósítása során a minőségbiztosítás feltételrendszerének minden részletében megfeleljen, értékelése megtörténjen. 2.6.2. Cselekvési ütemterv A cselekvési ütemtervben ütemezett feladatok összhangban vannak a célrendszerben (4. ábra) és a LogFrame mátrixokban (43-45. táblázatok) meghatározott szakmai tevékenységekkel és résztevékenységekkel. Az ütemezés Gantt diagrammját projekt negyedévekben mutatjuk be (48. táblázat). A pénzügyi ütemezés a 3.2.2. fejezetben a költségterv részletezésénél kerül bemutatásra (51. táblázat). A tevékenységek időrendben a kiemelt kutatási területek definiálásával kezdődnek, amely már a projekt előkészítés időszakában elindult, a kiválósági központok nevesítésével. A stratégiai dokumentumok a terveink szerint a projekt első félévében elkészülnek, mert ezek megállapításaira építenek a kutatási munkálatok. A stratégiák felülvizsgálata a projekt utolsó félévében történik majd meg. Szellemi potenciál fejlesztése az új alkalmazások meghirdetésével indul a projekt első negyedévében és folyamatos alkalmazásokkal 24 hónapon keresztül tart. A személyi feltételek fokozatos kiépülésével, bővülésével párhuzamosan indulnak be a kutatói műhelyek tevékenységei, folyamatosan növelve a disszeminációs tevékenységek és a kapcsolatrendszer építését szolgáló tevékenységek arányát. A nyilvánosság és menedzsment tevékenységek a projekt teljes futamideje alatt aktívak.

92


A projekt bemutatása 2011

ID

Tevékenység neve

Felelős neve

Kezdet

Q1

1 2 3

Előkészítés Kiemelt kutatási területek definiálása

Dr. Szemmelveisz Tamás

2011.01.03.

2011.03.31.


2011.01.03.

2011.03.31.

2011.01.03.

2011.07.01.

1. A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos stratégiai dokumentumok kidolgozása

4

1.1. Tudományos és stratégiai tanácsadó testület létrehozása, tanácsadói munkája Dr. Gácsi Zoltán

2011.01.03.

2011.07.01.

5

1.2. Humánerőforrás- fejlesztési stratégia kidolgozása

Jámborné Dr. Róth Erika

2011.01.03.

2011.07.01.

6

1.3. Infrastruktúra-fejlesztési stratégia kidolgozása

Dr. Lukács János

2011.01.03.

2011.07.01.

7

1.4. Kutatás-fejlesztési stratégia kidolgozása

Dr. Mang Béla

2011.01.03.

2011.07.01.

8

1.5. A tudományos eredmények hasznosítási tervének kidolgozása

Dr. Dobróka Mihály

2011.01.03.

2011.07.01.

2011.01.03.

2013.04.02.

9

2. A szellemi potenciál fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek

10

2.1. Kutatói státuszok meghirdetése


2011.01.03.

2011.07.01.

11

2.2. Oktatói, kutatói állomány bővítése, foglalkoztatás


2011.07.04.

2013.04.02.

12

2.3. Oktatói, kutatói állomány átstrukturálása

Dr. Gácsi Zoltán

2011.07.04.

2013.04.02.

13

2.4. Oktatók, kutatók továbbképzése

Dr. Gácsi Zoltán

2011.04.01.

2012.12.31.

14

2.5. Doktoranduszok, doktori iskolák bekapcsolása a stratégiai kutatásokba


2011.04.01.

2012.12.31.

15

2.6. Hallgatók bevonása a stratégiai kutatásokba

Dr. Palotás Árpád B.

2011.04.01.

2012.12.31.

2011.01.03.

2014.03.31.

16

3. Kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek

17

3.1. Stratégiai K+F+I területek definiálása, alulról jövő kezdeményezések szűrése

Dr. Mang Béla

2011.01.03.

2011.03.31.

18

3.2. Kutató műhelyek létrehozása

Dr. Gácsi Zoltán

2011.04.01.

2011.09.30.

Dr. Bőhm József

2011.07.04.

2013.04.02.


2011.10.03.

2012.12.31.


2012.04.02.

2014.03.31.

2011.01.03.

2012.12.31.

19 20 21 22

3.3. Kutató műhelyek és az infrastruktúra, összehangolt működtetése, kutató munka a stratégiai témákban 3.4. A kutatási eredmények közzététele, minőségi publikációs tevékenység szakmai folyóiratokban 3.5. Tudományos eredmények hasznosítása, szabadalmak, bejelentésének előkészítése, tudástranszfer 4. Az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek

23

4.1. Kutatóműhelyek szakmai partnerkapcsolatának kiépítése


2011.01.03.

2011.07.01.

24

4.2. Eredmények bemutatása rangos hazai és nemzetközi konferenciákon, fórumokon


2011.04.01.

2012.12.31.

25

4.3. Kutatási eredmények beépítése az oktatásba


2011.07.01.

2012.12.31.

2012.07.02.

2012.12.31.

26

5. A kialakított kutatási szervezet(ek) jövőképének kidolgozása

27

5.1. Elkészített stratégiák, kiemelt kutatási területek felülvizsgálata

Dr. Mang Béla

2012.07.02.

2012.12.31.

28

5.2. Humánerőforrás kapacitás és az infrastruktúra fenntartására vonatkozó üzleti terv készítése

Dr. Lukács János

2012.07.02.

2012.12.31.

29

5.3. A fejlesztések folytatására vonatkozó üzleti terv készítése

Dr. Lukács János

2012.07.02.

2012.12.31.

2011.01.03.

2012.12.31.

2011.01.03.

2012.12.31.

30 31

6. Nyilvánosság és menedzsment tevékenységek 6.1. Nyilvánosság és menedzsment


2012

Befejezés Q2

Q3

Q4

Q1

Q2

Q3

Q4

48. táblázat. A projekt tevékenységének ütemezése (Gantt-diagramm)

2.6.3. Kockázatelemzés A tervezett projekt kapcsán azonosítható szakmai kockázati tényezőket, a kockázatok erősségét, a kockázatok hatásmechanizmusait, valamint az adott kockázat kezelésének lehetséges módszereit a 49. táblázatban foglaltuk össze, a pénzügyi kockázatok elemzését, az útmutató szerint, a 3.2.3. fejezetben fejtettük ki. Tekintettel a projekt célkitűzéseinek meghatározási metodikájára, a célrendszer összetettségére, a kockázatokat csoportosítva elemeztük, figyelembe véve az intézményi-, társadalmi- és szakmai szempontokat is. Kockázati tényező

A kockázat erőssége (0- +3)

A kockázati mechanizmus leírása Intézményi szempontok Új szereplők belépése a folyamatba a kutatási feladatok során. Együttműködési készség hiánya. Nem megfelelő HR rendelkezésre állás. A projekt működése nem illeszthető a meglévő szervezeti struktúrába.

Új szereplők belépése a folyamatba

1

Humán erőforrások

1

Intézményi szervezeti struktúra átalakulása

2

A tudományosan minősítettek arányának kedvezőtlen alakulása

2

Az oktatási, kutatási és tudományos potenciál gyengülése, majd akkreditációs problémák.

Az egyetemi tanárok utánpótlásának bizonytalanná válása

2


A tudományos teljesítmények

3

Az oktatási, kutatási és tudományos potenciál gyengülése, majd

93

A kockázatkezelés módja A munkahelyi vezető körültekintő konfliktuskezelése. Tudatos projektmenedzsment. TÁMOP-TékED Csoport létrehozása. Doktori iskolák megerősítése, PhD témavezetés hangsúlyának növelése; fiatalok számára vonzó akadémiai perspektíva biztosítása, felkínálása és következetes megvalósítása. Fiatalok számára vonzó akadémiai perspektíva biztosítása, felkínálása és következetes megvalósítása. Szabályzatok betartása, vezetői példamutatás.


Kockázati tényező elismerésének elmaradása Az alkotó közösségek számának és (szakmaitudományos) erejének csökkenése

A kockázat erőssége (0- +3)


A kockázati mechanizmus leírása akkreditációs problémák.

2


Belföldi szakmai kapcsolatok csökkenése

3


Külföldi szakmai kapcsolatok csökkenése

3

Az oktatási, kutatási és tudományos potenciál gyengülése, majd akkreditációs problémák. Társadalmi szempontok Előre nem látható társadalmigazdasági események, tendenciák A hallgatói létszám csökkenésének nem kívánatos hatása a kutatói kapacitásokra. Szakmai szempontok Globális szakmai hangsúlyok eltolódása

Társadalmi peremfeltételek változása

1

Kedvezőtlen demográfiai változások

3

Stratégiai preferenciák változása

1

Rendelkezésre álló erőforrások változása

1

A szakmai erőforrások mértéke nem megfelelő

1

A projekt nem az eredeti koncepció szerint valósul meg.

2

Eltérések a stratégiák megítélésében.

1

A vállalt indikátorok nem teljesülnek.

1

A K+F bevételek elmaradnak a várt mértéktől.

1

Vezetői ellenállás a projekt eredményeivel szemben közöny

Eredeti projektkoncepció változása Stratégiai dokumentumok nem felelnek meg a Kiválósági Központok elvárásának Elvárt eredmények elmaradása A futamidő végén a K+F kapacitások nem jönnek létre A projekt eredményeinek fogadtatása nem megfelelő

A kockázatkezelés módja

A valós alkotások elismerése; egyetemi közhangulat átalakítása;pozitív kezdeményezések támogatása. A kapcsolatrendszer és a kapcsolati tőke áttekintése, megújítása; folyamatos kapcsolatépítés; „felelősi rendszer” kialakítása. A kapcsolatrendszer és a kapcsolati tőke áttekintése, megújítása; folyamatos kapcsolatépítés; „felelősi rendszer” kialakítása. Rugalmas projektvezetés. Szélesebb (nemzetközi) merítési alapon a beiskolázási tevékenység fokozása. A stratégia felülvizsgálatának eszköze. Rendszeres minőségbiztosítása felülvizsgálat Stratégiai Tanácsadó Testület (STT) munkája. Projektmenedzsment és az STT munkája. Az indikátorok teljesülésének rendszeres felülvizsgálata. Rendszeres konzultáció a gazdaság szereplőivel. Disszemináció. A közvetett és közvetlen célcsoportok folyamatos tájékoztatása: vezetői tájékoztatás és széleskörű nyilvánosság biztosítása.

49. táblázat. Kockázatelemzés

Ahogy az a 49. táblázatból látható, a kockázatok kezelésének módja alatt – több azonosított kockázat esetében – azonos kezelési módokat is javasoltunk. Ezzel kapcsolatban két tény érdemel hangsúlyozást: 

egyrészt az, hogy az azonos kezelési mód olyan esetekben indokolt, amikor az azonosított kockázatok sem függetlenek egymástól;



másrészt az, hogy az azonos kezelési mód területenként, gazdálkodási és/vagy szervezeti egységenként stb. eltérő beavatkozást is jelenthet és kell, hogy jelentsen.

94


A projekt feltételrendszere

3. A projekt feltételrendszere 3.1. A befogadó intézmény fejlesztési koncepciójához való kapcsolódás A Miskolci Egyetem Szenátusa 2006. december 21-én fogadta el az Intézmény „A tudás kutató egyetemet, az Egyetem jövőt épít!” című Intézményfejlesztési Tervét (IFT). Az IFT meghatározta az Egyetem új profilját és megfogalmazta azt, hogy a változtatási, illetve reagálási képesség növelése, továbbá a minőség középpontba állítása a fejlődés elengedhetetlen feltétele. Nem véletlen tehát, hogy az Egyetemi Szenátus 2010. január 21-én elfogadta az IFT módosított (aktualizált) változatát, kimondva azt, hogy a – három évvel korábban – megfogalmazott célkitűzések lényegi megváltoztatására nincs szükség. Átfogó cél: 2013-ra be kell fejezni a Regionális Tudáscentrum (koncepció) kiépítését, ezen belül 2010-2011-re érzékelhető változásokat kell teremteni a folyamatban érintettek számára. A centrum kiépítése során az Egyetem működési, bevételi pozíciói nem csökkennek, megteremtődnek a teljesítmények növelésének és az igények korszerűbb kiszolgálásának a feltételei. Ebben az időszakban az Egyetem által nyújtott szolgáltatások szerkezete jelentősen átalakul, az oktatási bevételek csökkenését a széles értelemben vett innovációs (K+F+I) tevékenységekből származó bevételek növekedése ellensúlyozza. Jövőkép: a Miskolci Egyetemnek nemzetközileg versenyképes kutatóegyetemmé kell válni. Ennek részeként az Egyetem  

a Régió igényeinek megfelelő, általános és széleskörű képzési kínálatot nyújt, valamint a tudományterületek universitas jellegből adódó összekapcsolásával – Régión túli, nemzeti és nemzetközi igényeket kielégítő – egyedi képzési programokat is kínál; egyedi területeken, szakmai hagyományaira és saját tudásbázisára épülően, a Régió határain túlmutató vonzerővel rendelkezik, ismert és elismert kutatás-fejlesztésiinnovációs-oktatási (K+F+I+O) műhelyeket, közöttük Kiválósági Központokat működtet.

Az Intézmény a célkitűzéseit a kiválósági és/vagy kutató központ koncepció mentén, a koherencia elv szem előtt tartásával, rugalmas együttműködési filozófiát működtetve és a hatékonyságot növelő szervezetfejlesztés kiteljesítésével valósítja meg. 





Az MTMI tudományterületen műszaki anyagtudományi, mechatronikai és logisztikai, számítógéppel segített modellezés és műszaki információ feldolgozás, energiagazdálkodási, környezet és ember központú fenntartható természeti erőforrás gazdálkodási Kiválósági Központok kiépítésére fókuszálunk. Az élettudományok területén egy biomérnöki fejlesztő központ megalapozása a cél, amelynek határozott törekvése a mérnöki-műszaki-informatikai-jogi-gazdasági tudományok és az egészségtudományok ötvözése. Az Intézmény mindent megtesz azért, hogy elképzelései és fejlesztései kapcsolódjanak egymáshoz, továbbá azokban érvényesüljön a szakmai szempontok elsődlegessége. Ezt a különböző területek és irányok koherens, egymáshoz szorosan illeszkedő, összehangolt kezelésével oldja meg. A koherencia elv legalább két vonatkozásban hangsúlyozandó: egyrészt a fejlesztések K+F+I+O kitekintésének igénylése, másrészt a projektek konkrét (fizikai) és átvitt értelemben való egymáshoz kapcsolása vonatkozásában. A koherencia elv következetes alkalmazása megteremti az esélyét a minőség fenntartásának és fejlesztésének, a párhuzamosságok elkerülésének és a hatékonyság fokozásának. A kitűzött célok elérése és a vázolt feladatok elvégzése erősödő versenyben, mégis együttműködések keretében valósul meg. A verseny megjelent az Intézményen belül is, ezért alapvető a belső – stratégiai és taktikai – együttműködés.

95



3.2. Költségterv 3.2.1. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás szempontjából a projekt Állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő projekt. A pályázati kiírásban meghatározott fejlesztési célok elérése érdekében a Miskolci Egyetem, mint pályázó költségvetési intézmény támogatási igényét a kapcsolódó AT alapján kiadott pályázati útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységek, valamint az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének figyelembe vételével határoztuk meg. A támogatási igényt a részletes költségvetési terv, illetve annak szöveges indoklása mutatja be a pályázati anyagban megszabott korlátok figyelembevételével, a további fejezetekben részletezett feltételek, módszertan és finanszírozási módok betartásával. 3.2.2. Költségterv A módszertan bemutatása A vizsgálat időhorizontja 5 év, tekintettel a projekt megvalósítására tervezett 24 hónapos időszakra és az azt követő kötelezően előírt 36 hónapos fenntartási időintervallumra. A projekt finanszírozásának hátterét az Európai Szociális Alapon keresztül 95%-ban az Európai Unió biztosítja, 5%-ban pedig a kapcsolódó hazai források képezik. Esetünkben ez 5% önerő vállalását jelenti. A saját forrás finanszírozását a Miskolci Egyetem alaptevékenység körében végzett, kiegészítő tevékenysége árbevételéből képzett Pályázati alap biztosítja, melynek rendelkezésre állását számlapénz formájában, az intézmény nevére kiállított 30 napnál nem régebbi banki igazolás tanúsítja. A projektgazda Miskolci Egyetem költségvetési szerv. A projekt az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint állami támogatás szempontjából állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő projekt, illetve tevékenység. A projekt majdani működtetője és fenntartója a projektgazda Miskolci Egyetem, azon belül a megvalósításban résztvevő szervezetei. Az amortizáció kezelésének módja: Az intézménynél az értékcsökkenés elszámolása a 2000. évi C. törvény a számvitelről, valamint az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) sz. Kormányrendelet alapján történik. Az értékcsökkenés negyedévenként, a tényleges használatnak megfelelően, az eszközök bruttó értéke alapján a 249/200. (XII.24.) sz. Kormányrendeletben rögzített lineáris kulcsokat alkalmazva kerül meghatározásra. Az intézmény az értékcsökkenés elszámolására az alábbi kulcsokat alkalmazza: Vagyoni értékű jogok: 16%. Szellemi termékek: 33%. Egyéb immateriális javak: 20%. Épületek és egyéb kapcsolódó vagyoni értékű jogok: 2%. Építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: 3%. Gépek, berendezések és felszerelések: 14,5%. Számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök: 33%. Járművek: 20%. Veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterületek, telek: 2%. Bányaművelésre igénybe vett földterület: 5%. A terven felüli értékcsökkenés elszámolását, továbbá az értékvesztést az egyetemi Számlarend és az Értékelési szabályzat részletesen szabályozza. A projekt megvalósulása folyamán értékcsökkenést nem tervezünk, és nem számolunk el. Az ÁFA kezelése Az ÁFA elszámolásához az intézmény az adóköteles, az adómentes és az adókörön kívüli bevételeket külön számlán mutatja ki. A főkönyvi számlákon elszámolt bevétel a vevő részére felszámított, a számlában külön tételként kimutatott, az intézmény által fizetendő ÁFA összegét nem tartalmazhatja, az a kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFA-ja, valamint

96



az értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak ÁFA-ja számlákon kerül nyilvántartásra. Az arányosításba bevont, előzetesen felszámított adó összegének megosztására használatos bevételi arány (levonási hányad) meghatározása: Adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adó nélkül számított összes ellenértéke

A levonási hányad számításánál figyelembe vesszük a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás végzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési és egyéb támogatás összegét. A projekt szempontjából az intézménynek nincs általános forgalmi adó levonási jogosultsága, ezért a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-val növelt bruttó összege. Az infláció kezelése Az intézmény tárgyévi költségvetésének összeállítása során – az infláció kezelésére – a KSH által megállapított, előző évi tény-szolgáltatási inflációs rátával korrigált összeg kerül betervezésre. A projekt megvalósulása folyamán inflációs hatásokkal nem számolunk, költséget ilyen vonatkozásban nem számolunk el. Az előzőekben részletezett módszertan felhasználásával az 50. táblázat bemutatja a támogatható tevékenységek kapcsán felmerülő költségeket éves bontásban a tevékenységért felelős személy/szervezeti egység feltüntetésével. A tevékenységalapú költségtervet az 51. táblázat, a pénzügyi ütemezést féléves bontásban az 52. táblázat mutatja be. A költségterv Felelős személy

A résztevékenység költsége 2011 2012 174 233 659 238 595 484 133 683 566 130 085 676 173 287 054 165 255 831 13 073 000 10 072 500 37 166 000 28 422 000 106 196683 200 791 728 64 038 400 50 725 400 292 621 027 341 966 042

Összesen

Dr. Bőhm József 412 829 143 Dr. Dobróka Mihály 263 769 242 Dr. Gácsi Zoltán 338 542 885 Dr. Lukács János 23 145 500 Dr. Mang Béla 65 588 000 Dr. Mertinger Valéria 306 988 411 Dr. Szemmelveisz Tamás 114 763 800 Jámborné Dr. Róth Erika 634 587 069 Tartalék 40 000 000 994 299 389 1 165 914 661 2 200 214 050 Mindösszesen 50. táblázat. Költségterv felelősök szerinti bontásban

97

TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV A fejlesztés céljait szolgáló tevékenységek felsorolása

Előkészítés

A projekt feltételrendszere A résztevékenység költsége

A tevékenység résztevékenységekre bontása

Felelős személy

A várható eredmények megnevezése

Kiemelt kutatási területek definiálása kompetenciák, kutatási aktivitás, naprakészség alapján


A Régió fejlődése szempontjából kiemelt fontossággal bíró kutatási irányok kijelölése, a Kiválósági Központok definiálása.

Összesen 1.1. Tudományos és stratégiai tanácsadó testület létrehozása, tanácsadói munkája

1.2. Humánerőforrás- fejlesztési részstratégia kidolgozása 1. Kutatásfejlesztéssel kapcsolatos 1.3. Infrastruktúra-fejlesztési stratégiai részstratégia kidolgozása dokumentumok kidolgozása 1.4. Kutatás-fejlesztési részstratégia kidolgozása 1.5. A tudományos eredmények hasznosítási tervének kidolgozása

Stratégiai szemléletű, részben az egyetemi kutatókból, részben külső (esetleg külföldi) stratégákból álló 5-6 fős tanácsadói kör Dr. Gácsi Zoltán létrehozása, akik a stratégiák irányait megadják, és a projekt előrehaladását monitorozzák. Az intézményi K+F stratégiával összhangban Jámborné Dr. Róth levő stratégai dokumentum részeként Erika kidolgozott Humánerőforrás-fejlesztési stratégia. Az intézményi K+F stratégiával összhangban Dr. Lukács János levő stratégai dokumentum részeként kidolgozott Infrastruktúra-fejlesztési stratégia. Az intézményi K+F stratégiával összhangban levő stratégai dokumentum részeként Dr. Mang Béla kidolgozott Kutatás-fejlesztési stratégia stratégia. Az intézményi K+F stratégiával összhangban Dr. Dobróka levő stratégai dokumentum részeként Mihály kidolgozott Tudományos eredmények hasznosítási terv.

Összesen 2. A szellemi potenciál fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek

2.1. Kutatói státuszok létrehozása 2.2. Oktatói kutatói állomány bővítése, foglalkoztatás 2.3. Oktatói, kutatói állomány átstrukturálása

Jámborné Dr. Róth A stratégai projektekhez szükséges szellemi Erika potenciál biztosítása. Jámborné Dr. Róth A kutatási feladatok HR igényének biztosítása. Erika A minőségi szempontok érvényesülési az Dr. Gácsi Zoltán oktatói-kutatói állományban.

98

2011

2012

Összköltség

6 301 600

6 301 600

6 301 600

0

6 301 600

9 005 000

8 663 000

17 668 000

3 048 000

3 048 000

3 048 000

3 048 000

9 144 000

9 144 000

4 572 000

4 572 000

28 817 000

8 663 000

37 480 000

26 365 200

26 365 200

52 730 400

263 207 827

315 600 842

578 808 670

119 215 155

119 400 155

238 615 310



A résztevékenység költsége Felelős személy


2011

2012

Összköltség

2.4. Oktatók, kutatók továbbképzése Dr. Gácsi Zoltán

Kutatói potenciál javulása, szakmai kompetenciák növekedése nemzetközi környezetben.

22 998 099

20 123 876

43 121 975

2.5. Doktoranduszok, doktori iskolák Dr. Dobróka bekapcsolása a stratégiai Mihály kutatásokba

Doktoranduszok, doktori iskolák aktív résztvétele a stratégiai tevékenységekben.

36 257 421

36 257 421

72 514 841

Hallgatók bevonása a tudományos életbe.

15 538 894

15 538 894

31 077 788

483 582 596

533 286 388

1 016 868 984

18 288 000

18 288 000

36 576 000

22 068 800

17 068 800

39 137 600

174 233 659

238 595 484

412 829 143

2.6. Hallgatók bevonása a stratégiai kutatásokba Összesen

3. Kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek


Dr. Mertinger Valéria

3.1. Stratégiai K+F+I területek definiálása, alulról jövő kezdeményezések szűrése

Dr. Mang Béla

3.2. Kutató műhelyek létrehozása

Dr. Gácsi Zoltán

3.3. Kutató műhelyek és az infrastruktúra, összehangolt működtetése, kutató munka a stratégiai témákban 3.4.1. A kutatási eredmények közzététele, minőségi pubikációs tevékenység szakmai kiadványokban (folyóiratokban) 3.4.2. A kutatási eredmények közzététele, minőségi pubikációs tevékenység szakmai kiadványokban (monográfiákban) 3.5.Tudományos eredmények hasznosítása, szabadalmak, bejelentésének előkészítése, tudástranszfer Összesen

Az alulról építkező kutatási javaslatok koncepcionális szűrése és csoportosítása, illesztése a stratégiai irányokhoz és a humán erőforráshoz. A kiválóságközpontok (kutatóműhelyek) létrejönnek és elkezdik munkájukat.

Dr. Bőhm József

Konkrét kutatási tevékenység és kutatási eredmények születnek.


A hazai és nemzetközi folyóiratokban megjelennek a kutatási eredmények.

90 657 789

172 652 834

263 310 623


Tudományos elismertség növekedése.

10 401 750

13 432 750

23 834 500


Kutatási eredmények hasznosulásának előkészítése.

0

12 600 000

12 600 000

315 649 998

472 637 868

788 287 866

99


4. Az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek

5. A kialakított kutatási szervezet(ek) jövőképének kidolgozása

A projekt feltételrendszere A résztevékenység költsége


Felelős személy


4.1. Kutatóműhelyek szakmai partnerkapcsolatának kiépítése, pozícionálás, stratégiai kapcsolatok kiépítése a Kárpát-medencében és nemzetközi viszonylatban


A szenior kutatók bevezetik a hazai kutató műhelyek tagjait és eredményeiket a nemzetközi szakmai fórumokra, közéletbe.

4.2. Eredmények bemutatása rangos Dr. Dobróka hazai és nemzetközi konferenciákon, Mihály fórumokon 4.3. Kutatási eredmények beépítése az oktatásba Összesen


5.1. Elkészített stratégiák, kiemelt kutatási területek felülvizsgálata

Dr. Mang Béla

5.2. Humánerőforrás kapacitás és az infrastruktúra fenntartására vonatkozó üzleti terv készítése

Dr. Lukács János

5.3. A fejlesztések folytatására vonatkozó üzleti terv készítése

Dr. Lukács János

A kiválósági központok illeszkednek az egyetem jelenlegi kutatási, oktatási, K+F+I, ügyviteli stb. struktúráihoz. Feszültségek kezelése. Az oktatásban megjelennek a legkorszerűbb szakmai, kutatási eredmények. A konstrukció által megkövetelt fenntarthatóság feltételeinek a kidolgozása, biztosítása, a projekt kezdetekor kijelölt stratégiai irányzatok felülvizsgálata a tanácsadói kör bevonásával. Elkészülnek a megkezdett kutatások és fejlesztések folytatására vonatkozó üzleti tervek. A projekt kezdetekor kijelölt stratégiai irányok felülvizsgálata alapján elkészülnek az üzleti tervek.

Összesen

Egyéb tevékenységek

Projekt menedzsment tevékenységek

6.1. Projekt menedzser tevékenység 6.2. Projekt szakmai vezető tevékenység 6.3. Projekt pénzügyi vezetői tevékenység

2011

2012

Összköltség

48 595 247

47 309 690

95 904 937

29 157 148

28 385 815

57 542 963

4 700 000

4 700 000

9 400 000

82 452 395

80 395 505

162 847 900

9 734 000

10 134 000

19 868 000

9 525 000

8 572 500

18 097 500

500 000

1 500 000

2 000 000

19 759 000

20 206 500

39 965 500


A projekt vezetésével kapcsolatos tevékenységek ellátása.

8 442 000

8 442 000

16 884 000


A projekt szakmai vezetésével kapcsolatos tevékenységek ellátása.

7 620 000

7 620 000

15 240 000


A projekt pénzügyi vezetésével kapcsolatos tevékenységek ellátása.

6 858 000

6 858 000

13 716 000

100




Nyilvánosság, közbeszerzés, könyvvizsgálat

Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (ÁLTALÁNOS) tevékenységek

Összesen 7.1. Nyilvánosság biztosítása 7.2. Közbeszerzéssel kapcsolatos teendők 7.3. Könyvvizsgálat Összesen 8.1. Archiválási tevékenység feladatai 8.2. Postai szolgáltatások 8.3. Telekommunikác iós tevékenység Összesen

A résztevékenység költsége Felelős személy



A projekt regionális és országos nyilvánossága.


Közbeszerzési eljárások lefolytatása.


Auditált elszámolások.

2011

2012

Összköltség

22 920 000

22 920 000

45 840 000

15 581 400

13 320 000

28 901 400

6 250 000

6 250 000

1 500 000

1 500 000

21 831 400

14 820 000

36 651 400

12 401 400

12 401 400

24 802 800


Nyomon követhető dokumentálás.


Projekt megvalósulásához szükséges postai szolgáltatások.

260 000

260 000

520 000


Zavartalan kommunikáció.

324 000

324 000

648 000

12 985 400

12 985 400

25 970 800 40 000 000 2 200 214 050

Tartalék MINDÖSSZESEN

994 299 389 1 165 914 661 51. táblázat. Tevékenységalapú költségterv

101


Időszakok Támogatható tevékenységek


Projekt menedzsment költségei TERV (Ft)

Projekt előkészítés költségei TERV (Ft)

2011 I. félév

6 301 600

7 640 000

2011 II. félév 2012 I. félév 2012 II. félév Tartalék*

0 0 0 0

11 460 000 11 460 000 15 280 000 0

Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek TERV (Ft)

Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások TERV (Ft)

398 510 886

Egyéb szolgáltatások TERV (Ft)

Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség TERV (Ft)

27 624 583

12 271 125

5 410 583

478 213 062 33 149 500 478 213 062 33 149 500 557 915 240 38 674 417 0 0 52. táblázat. Pénzügyi ütemezés

7 225 350 7 225 350 9 929 575 0

6 492 700 6 492 700 7 574 817 0

Összesen TERV (Ft)

994 299 389 1 165 914 661 40 000 000

Cash flow Tekintettel az elszámolandó költségek időbeli ütemezésére meghatározott kötelezettségre, a projekt megvalósítása során ragaszkodnunk kell a havi költségelszámoláshoz. A bevételek és kiadások folyamata biztosítja a projekt likviditását az 53. táblázatnak megfelelően: Év Hónapok Előleg Elszámolt költség Lehívott támogatás Rendelkezésre bocsájtott támogatási összeg Kifizetésre kerülő Kiadás Kumulált rendelkezésre bocsájtott összeg előleggel Bevételek és kiadások különbsége (CF) Kumulált pénzáram önerő nélkül (CF) Likviditáshoz szükséges pénzmennyiség forrása:Önerő Likviditáshoz átmenetileg szükséges egyéb pénzeszköz Év Hónapok Előleg Elszámolt költség Lehívott támogatás

2011 1 300 000 000 90 301 416

83 999 816

83 999 816 85 786 345

83 999 816 79 799 825

300 000 000 300 000 000 300 000 000 0 0

-90 301 416 300 000 000 -90 301 416 209 698 584 0 0

-83 999 816 300 000 000 -83 999 816 125 698 769 0 0 2011 9

-83 999 816 300 000 000 -83 999 816 41 698 953 0 0

83 999 816 79 799 825

83 999 816 79 799 825

7 83 999 816 79 799 825

2

8 83 999 816 79 799 825

102

3

4

10

5 83 999 816 79 799 825 85 786 345 -83 999 816 385 786 345 1 786 529 43 485 482 0 0 11 83 999 816 79 799 825

6 83 999 816 79 799 825 79 799 825 -83 999 816 465 586 170 -4 199 991 39 285 491 0 0 12 83 999 816 79 799 825

TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV Rendelkezésre bocsájtott támogatási összeg Kifizetésre kerülő Kiadás Kumulált rendelkezésre bocsájtott összeg előleggel Bevételek és kiadások különbsége (CF) Kumulált pénzáram önerő nélkül (CF) Likviditáshoz szükséges pénzmennyiség forrása:Önerő Likviditáshoz átmenetileg szükséges egyéb pénzeszköz Év Hónapok Előleg Elszámolt költség Lehívott támogatás Rendelkezésre bocsájtott támogatási összeg Kifizetésre kerülő Kiadás Kumulált rendelkezésre bocsájtott összeg előleggel Bevételek és kiadások különbsége (CF) Kumulált pénzáram önerő nélkül (CF) Likviditáshoz szükséges pénzmennyiség forrása:Önerő Likviditáshoz átmenetileg szükséges egyéb pénzeszköz Év Hónapok Előleg Elszámolt költség Lehívott támogatás Rendelkezésre bocsájtott támogatási összeg Kifizetésre kerülő Kiadás Kumulált rendelkezésre bocsájtott összeg előleggel Bevételek és kiadások különbsége (CF) Kumulált pénzáram önerő nélkül (CF) Likviditáshoz szükséges pénzmennyiség forrása:Önerő Likviditáshoz átmenetileg szükséges egyéb pénzeszköz

A projekt feltételrendszere 79 799 825 79 799 825 79 799 825 79 799 825 79 799 825 79 799 825 -83 999 816 -83 999 816 -83 999 816 -83 999 816 -83 999 816 -83 999 816 545 385 995 625 185 820 704 985 645 784 785 470 864 585 295 944 385 120 -4 199 991 -4 199 991 -4 199 991 -4 199 991 -4 199 991 -4 199 991 35 085 500 30 885 510 26 685 519 22 485 528 18 285 537 14 085 546 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2012 1 2 3 4 5 6 98 826 222 79 799 825 79 799 825 -83 999 816 1 024 184 945 -4 199 991 9 885 556 0 0 7 98 826 222 1 706 082 941 60 551 577 1 366 342 306 1 545 239 152 -4 941 311 -62 017 568 4 941 311 0

98 826 222 79 799 825 79 799 825 -98 826 222 1 103 984 770 -19 026 397 -9 140 841 9 140 841 0 8 98 826 222 1 804 909 163 60 551 577 1 426 893 884 1 605 790 729 -38 274 644 -100 292 212 38 274 644 0

103

98 826 222 98 826 222 93 884 911 93 884 911 79 799 825 79 799 825 -98 826 222 -98 826 222 1 183 784 595 1 263 584 420 -19 026 397 -19 026 397 -28 167 238 -47 193 635 19 026 397 19 026 397 0 0 2012 9 10

98 826 222 93 884 911 93 884 911 -98 826 222 1 357 469 330 -4 941 311 -52 134 946 4 941 311 0

98 826 222 1 903 735 385 60 551 577 1 487 445 461 1 666 342 306 -38 274 644 -138 566 857 9 718 490 28 556 154

98 826 222 2 101 387 828 60 551 577 1 608 548 616 1 787 445 461 -38 274 644 -215 116 146

98 826 222 2 002 561 607 60 551 577 1 547 997 038 1 726 893 884 -38 274 644 -176 841 501

11

98 826 222 60 551 577 93 884 911 -98 826 222 1 451 354 241 -4 941 311 -57 076 257 4 941 311 0 12 98 826 222 2 200 214 050 60 551 577 1 669 100 193 1 847 997 038 -38 274 644 -253 390 790

0

0

0

38 274 644

38 274 644

38 274 644

TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV Év Hónapok

A projekt feltételrendszere 2013 1

2

3

4

Előleg Elszámolt költség Lehívott támogatás

60 551 577

60 551 577

0

0

Rendelkezésre bocsájtott támogatási

60 551 577

60 551 577

60 551 577

60 551 577

Kifizetésre kerülő Kiadás Kumulált rendelkezésre bocsájtott összeg előleggel Bevételek és kiadások különbsége (CF) Kumulált pénzáram önerő nélkül (CF) Likviditáshoz szükséges pénzmennyiség forrása:Önerő Likviditáshoz átmenetileg szükséges egyéb pénzeszköz

-98 826 222

0

0

0

1 908 548 616

1 969 100 193

2 029 651 770

2 090 203 348

-38 274 644

60 551 577

60 551 577

60 551 577

-291 665 434

-231 113 857

-170 562 280

-110 010 703

0

0

0

0

38 274 644

-60 551 577

-60 551 577

-60 551 577

53. táblázat. Cash flow

A projekt összes tervezett költsége 2 200 214 050 Ft, melyhez a tervezett támogatás mértéke 2 090 203 348 Ft. A Miskolci Egyetem a projekt kapcsán 40 000 000 Ft tartalékkal számol. 2011 évre a tervezett költség 994 299 389 Ft, 2012 évre pedig 1 165 914 661 Ft. A tervek szerint 2012 februárjától szükséges az önerő ahhoz, hogy a projekt likvid maradjon. Amint az a fenti táblázatból is látható, az utolsó hónapokban likviditási problémák merülhetnek fel, mely korrekciójához a Miskolci Egyetem nyújt előleget. 3.2.3. Pénzügyi kockázatok elemzése (érzékenységvizsgálat) A projektvégrehajtás pénzügyi erőforrásai a 95 %-os mértékű támogatás és az 5% mértékű saját forrás. Tekintettel a 300 millió Ft előleg és a támogatási összeg már 2%-ának megfelelő összegű hányada lehívhatóságának lehetőségére és a saját forrás folyamatos rendelkezésre állására, a projekt teljes időtartama alatt fenntartható a likviditás. A projekt pénzügyi és szakmai ütemezése egyenletes, kivéve a záró időszakot, mikor likviditási problémák merülhetnek fel, de ezen hatások elsimítására a megvalósító szervezeti egységek saját kutatási tevékenységük árbevételéből kölcsönt nyújtanak a projekt likviditásának helyreállásáig. A fenntartási költségek biztosítottak, mint az a pénzügyi fenntarthatóságot vizsgáló fejezetben bemutatásra kerül. Az esetleges ÁFA, illetve árfolyam változás a projekt pénzügyi megvalósítását a változás irányától és nagyságrendjétől függően befolyásolja. Tekintettel arra, hogy a felmerülő költségek túlnyomó többségében nemzeti valutában jelentkeznek (80-90%) az árfolyamkockázat minimális. Az ÁFA mértékének növekedése nem várható így annak hatásával nem számolunk. Egy esetleges negatív hatás bekövetkezésének lehetőségére az árfolyam, illetve az ÁFA változás kapcsán, biztosítékul szolgálhat a költségvetésbe épített tartalék összege is. 3.2.4. A támogatási jogosultság vizsgálata A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiájának általános célja, hogy Magyarország középtávon olyan országgá váljon, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció, és a vállalatok a globális piacon versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelennek meg. A dokumentum kihangsúlyozza, hogy a társadalom igényt tart a tudomány segítségére a társadalmi problémák megoldásában; a releváns tudás forrását a tudományos kutatások – ezen belül az alapkutatások – eredményei képezik, köztük az emberre és az emberi társadalomra vonatkozó felismerések.

104



A Miskolci Egyetem a 2006. évben elfogadott, 2010. évben az elért pályázati eredmények megvalósítása érdekében, korrigált Intézményfejlesztési Tervében deklarálta fejlesztési elképzeléseit és intézkedéseit, amely célja a felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növelése, és a regionális gazdasági, társadalmi átalakulásban való cselekvő részvétel. A meghatározott célok elérésének útján a pályázónál látványosan erősödött a beiskolázást segítő marketing munka és látható a társadalmi kapcsolatok magas minőségű kezelésére irányuló törekvés ahol a releváns tudás forrását a tudományos kutatások eredményei képezik. A projekt általános célkitűzése a Miskolci Egyetem versenyképességének elősegítése, globális jelentőségű és regionális relevanciájú stratégiai kutatási területeken szakmai kiválóság felmutatásával és fejlesztésével. Az intézmény stratégiai fejlesztésének célja, hogy a támogatott Kiválósági Központok piacképes K+F+I+O eredményeivel növelje az intézmény tudományos hatását és szerepét a nemzetközi tudományos közéletben és a régió vonzerejét a gazdasági élet szereplői számára. A fentiekben vázolt igények, elvárások és célok egyértelműen igazolják a projekt társadalmi hasznosságát, melynek mértéke kizárólag a projekt segítségével létrejövő Kiválósági Központok működésének jó hatásfokán múlik. 3.3. A projekt fenntarthatósága 3.3.1. Szakmai fenntarthatóság A projekt eredményeképpen létrehozott fejlesztések finanszírozási igénye egyrészt a beszerzett eszközök üzemeltetéséhez, karbantartásához, másrészt az alapanyag és fogyóeszköz felhasználáshoz kapcsolódik. A Kiválósági Központokban újonnan kialakított kutatás–fejlesztési, valamint az innovációs infrastruktúra optimális használata egyrészről az elvégzett K+F tevékenységek eredményeképp a gazdasági élet szereplőitől származó további megbízásokat generál, másrészt a megnövekedett publikálási aktivitásból várhatóan nagyobb hazai és nemzetközi ismertséget és elismertséget hoz magával. Ez utóbbi elősegíti a helyi, regionális, országos és nemzetközi partnerségek kialakítását, ill. hosszú távú működtetését. A partnerségek révén növekszik a Miskolci Egyetem esélye a nemzetközi és hazai pályázati források sikeres megszerzésére. A tudás portfólió folyamatos továbbfejlesztése révén a Kiválósági Központok versenyképesek maradnak, a kutatási eredmények innovatív adaptálása és továbbfejlesztése révén a megszerzett helyzeti előny fenntartható. A berendezések állagmegőrzésével, javításával, korszerűsítésével és további bővítésével kapcsolatos költségekre az ipari kapcsolatok eredményeképpen az elmúlt 5 év adatai alapján megbízhatóan tervezhető, átlagosan 400 M Ft/év összegű szakképzési hozzájárulás szolgálhat. További bevételt generálhat a szellemi potenciál fejlesztéseképp az iparból, ill. külföldről a projektbe bevont szakemberek és kutatók révén elérhetővé váló kapcsolatok felhasználása biztosíthatja. A projekt HR gazdálkodásra vonatkozó célkitűzésének megfelelően a Miskolci Egyetem kutatógárdája fiatalodik, és – még ha nem is szűnik meg a szakemberek fluktuációja - a javuló munkakörülmények és az aktív K+F tevékenység következtében a Kiválósági Központok megnövekedett vonzereje, a motivált kutatók hatékonyabb megtartása révén a kialakított infrastruktúra üzemeltetéséhez szükséges emberi erőforrás rendelkezésre fog állni. A projekt keretében alkalmazott technológiák avulási ideje jelentősen túlmutat a projekt támogatási időtartamán, így a fenntartási kötelezettség végéig nagymértékű technológiai korszerűsítést nem kell tervezni. A kialakított tehetséggondozó (pl. Tudományos Diákköri) programokat az aktív K+F tevékenységet végző, fiatalabb oktatók és kutatók erősítik, mert ezáltal biztosítható az önfenntartó fejlődéshez szükséges tudományos utánpótlás. 3.3.2. Pénzügyi fenntarthatóság A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata során figyelembe kell venni a létrejövő Kiválósági Központok fenntartásának költségvonzatait és finanszírozásuk módját. A vizsgálat időhorizontja 5 év, tekintettel a projekt megvalósítására tervezett 24 hónapos időszakra és az

105



azt követő kötelezően előírt 36 hónapos fenntartási időintervallumra. A projekt tervezése során idegen forrásból származó bevétellel nem számoltunk. A megvalósítás időszakában a Kiválósági Központok kialakítása támogatási bevételekből, és a megvalósító szervezeti egységek saját kutatási tevékenységének árbevételéből származó saját erő biztosításával történik, az azt követő három évben pedig az akkor már önállóan működőképes hálózat piacképes K+F+I+O eredményei hasznosítása kapcsán is szerez bevételeket. A kedvezményezettek költségvetési szervek. A vállalt célok elérése után vállalják a projekt további működtetését és fenntartását. A megvalósítás 24 hónapja alatt, az amortizáció, az ÁFA és az infláció hatásaival nem számoltunk, a fenntartás éveiben, ami a társadalmi hasznosság igényét szem előtt tartva a vizsgált időhorizonton túl mutat, az intézményben honosított, illetve a vonatkozó szabályzatok és törvények előírásai szerinti hatásokat vettük figyelembe. A cash-flow elemzés során a kiadási oldalon nem jelentkezik a Kiválósági Központok fenntartása és működtetése kapcsán számottevő többletköltség, mivel azok szervesen épülnek a meglévő tudásközpontokra, az ott kialakított infrastruktúrára, következésképp a pénzáram a fenntartás éveiben pozitív egyenleget kell, hogy mutasson a konkrét számadatok becslése, illetve az azokkal történő számítások nélkül is. A fenntarthatóság biztosítása érdekében a fenntartási időszakra 2 különböző cash flow elemzést készítettünk, melyek során különböző paramétereteket vettünk figyelembe. A Kiválósági Központok működtetése és fenntartása a szervezetek egészének gazdálkodását pozitív irányban befolyásolják, mivel a működtetés összkiadásától nagyobb mértékű bevételt feltételeznek. A projekt segítségével megvalósuló beruházások nagymértékben hozzájárulnak a K+F tevékenység piaci lehetőségeinek teljesebb mértékű kiaknázásához, és így a bevételek növekedéséhez, biztosítva ezzel a Központok fenntarthatóságát, likviditását. 2010

Egyéb bevétel Árbevétel Folyó költségek Értékcsökkenés Pénzügyi eredmény Egyéb eredmény Rendkívüli eredmény Eredmény Cash-flow Eredmény Amortizáció Bef eszköz vétele Bef eszköz eladása(ksz) Forgóeszköz változás Idegentőke változás Cash Flow

2011 2012 2013 2014 2015 944 584 420 1 107 618 928 0 13 142 000 13 142 000 13 142 000 6 301 600 987 997 789 1 165 914 661 13 142 000 13 142 000 13 142 000 0 0 0 0

-6 301 600

-43 413 369

-58 295 733

0

0

0

-6 301 600

-43 413 369 0

-58 295 733 0

0 0

0 0

0

-6 301 600

-43 413 369

-58 295 733

0

0

0

5,25% 0 100,00% -6 301 600

1 95,01% -41 247 857

2 90,27% -52 625 055

3 85,77% 0

4 81,49% 0

5 77,43% 0

Bef eszk állománya Idegen tőke Forgóeszközök Jegybanki alapkamat Évek Diszkontráta NPV = -100 174 511,48

54. táblázat. Cash flow

106



A táblázatban szereplő Egyéb bevételek soron a pályázattal megnyert pénzösszegeket szerepeltettük. A Folyó költségek között az előkészítés, a megvalósítás 24 hónapja alatt elszámolt, valamint a fenntartás 36 hónapja alatt –a pályázat hatásainak fenntartása érdekében- felmerült költségeket tűntettük fel. Terv szerinti értékcsökkenési leírással a korábban említett tényezők miatt nem számoltunk. Pénzügyi, egyéb és rendkívüli eredményt jelen pályázat kiírása értelmében nem terveztünk. A cash-flow számításoknak kötelező eleme a Működési-, Beruházási- és Finanszírozási rész, ezért ezeket számításainkban feltüntettük, mivel azonban a pályázat kiírása értelmében ERFA típusú költségeket nem lehet tervezni, a finanszírozás 95%-ban támogatásból, 5%-ban önrészből történik, így csupán a működési részhez kerültek értékek. Az általunk elkészített 2 féle szcenárió között az Árbevétel sorban van lényegi különbség. A projekt közvetlenül nem termel árbevételt, azonban a Kiválósági Központok közvetett módon olyan pénzösszegeket generálhatnak, amelyek legalább a fenntartási időszakban felmerült költségeket fedezik. Az így megkapott pénzáramoknál ezek után figyelembe vettük a pénz időértékét és a jegybanki alapkamattal diszkontálva jelenértékre számított pénzáramokat kaptunk. Ezeket összegezve megkaptuk a projekt önerő nélkül számított nettó jelenértékét, amely természetesen negatív lett és értéke az önerő mértékével azonos (ha annál is figyelembe vesszük az időérték elvet). Elkészítettünk egy további elemzést, amelyben azt vizsgáltuk meg, hogy ha a fenntartási időszakban keletkező közvetett bevételek meghaladják a kiadásokat, az hogyan befolyásolja a jövedelmezőségét. 2010

Egyéb bevétel Árbevétel Folyó költségek Értékcsökkenés Pénzügyi eredmény Egyéb eredmény Rendkívüli eredmény Eredmény Cash-flow Eredmény Amortizáció Bef eszköz vétele Bef eszköz eladása(ksz) Forgóeszköz változás Idegentőke változás Cash Flow

2011 2012 2013 2014 2015 944 584 420 1 107 618 928 0 52 500 000 52 500 000 52 500 000 6 301 600 987 997 789 1 165 914 661 13 142 000 13 142 000 13 142 000 0 0 0 0

-6 301 600

-43 413 369

-58 295 733 39 358 000 39 358 000 39 358 000

-6 301 600

-43 413 369 0

-58 295 733 39 358 000 39 358 000 39 358 000 0 0 0 0

-6 301 600

-43 413 369

-58 295 733 39 358 000 39 358 000 39 358 000

5,25% 0 100,00% -6 301 600

1 95,01% -41 247 857

2 3 4 5 90,27% 85,77% 81,49% 77,43% -52 625 055 33 757 223 32 073 371 30 473 511

Bef eszk állománya Idegen tőke Forgóeszközök Jegybanki alapkamat Évek Diszkontráta FNPV = -3 870 406,86 IRR

3,61% 55. táblázat. Cash flow

A megbecsült közvetett pénzáramok után is elmondható, hogy a megvalósítás időszakában szükség van a folyamatos likviditás biztosítása érdekében az önerőre, és a fenntartás időszakában keletkezett pénzáramok sem változtatják meg a jövedelmezőségi helyzetet. Az 107



így kiszámított belső megtérülési ráta a jegybanki alapkamattól elmarad, így a projekt a pályázati célon túlmutató pénzáramlást nem generál, a pályázati célok és feltételek teljesülnek. 3.4. A nyilvánosság biztosítása 3.4.1. Eredmények disszeminációja A projekt kommunikációjának megtervezésekor két alapelemből indultunk ki, egyrészt az ÚMFT nyilvánosság és tájékoztatás vonatkozásában megfogalmazott követelményeiből, másrészt a Miskolci Egyetem lehetőségeiből, illetve kialakult gyakorlatából. A kommunikáció területén használni tervezett eszközök és azok legfontosabb jellegzetességei a következők:    

   



C” típusú hirdetőtábla: a kötelező tartalommal tájékoztató tábla kerül kihelyezésre. „D” típusú plakát: a projekt befejezése után, jól látható helyen, egy emlékeztető táblát helyezünk ki. Közvélemény kutatás: A projekt közvetlen és közvetett célcsoportjainak körében zajló kutatást tervezünk, az eredményeket a projekt kommunikációjánál hasznosítjuk. Nyomtatott sajtó: a helyi és országos lapokban, illetve az egyetemi újságban folyamatosan, de tudatosan választott időpontokban, hírt adunk a projekt előrehaladásáról. Az időpontok kiválasztásánál – a nyilvánvaló projekt szempontok mellett – tekintettel leszünk a projekt célrendszerére, illetve célcsoportjaira. Elektronikus sajtó: a fontosabb eseményeknél (kezdés, részeredmények, konferenciák, projektzárás) az országos és helyi rádióban és televízióban rövid híradást tervezünk. Disszeminációs konferencia: a projekt indításakor, zárásakor, valamint a közbenső eredményekről konferenciákon számolunk be valamennyi közvetlen és közvetett célcsoport előtt. A projekt feladataiból következően 5 ilyen rendezvényt tervezünk. Sajtótájékoztató: a disszeminációs rendezvényekkel és a beiskolázási eseményekkel összhangban sajtótájékoztatókat szervezünk, a projekt aktuális eseményeinek széles körben való megismertetése érdekében. Szórólap és kiadvány: projekt eseményeiről, eredményeiről szórólapot és/vagy kiadványt készítünk, amelyek megjelentetését összehangoljuk más szervezett rendezvényekkel. E mellett az éppen aktuális anyagokat a projekt teljes időszakában is használni kívánjuk. Honlap: a projektről – a Miskolci Egyetem oldalain belül – egy önálló internetes honlapon adunk folyamatos tájékoztatást.



Reklámtárgy: kisebb értékű szóró-reklámajándékokat készíttetünk, melyeken a meghatározott uniós arculati elemek szerepelnek.



PR-film: A projekt PR megjelenései alkalmával kívánjuk felhasználni.



Információs központ: A projekttel kapcsolatos információk megfelelő áramlása céljából kívánjuk létrehozni.

A kommunikációs elemekkel összefüggésben két tényt kívánunk külön is hangsúlyozni. Az egyik tény az, hogy az eszközöket (elemeket) nemcsak sorosan, hanem párhuzamosan is használni kívánjuk, amitől a kommunikáció hatásfokának javulását reméljük. A másik tény az, hogy a projekt kapcsán részletes kommunikációs terv készül, amelyben az időbeliséget tudatosan tervezve arra törekszünk, hogy minden időszakban legyen közvetlen, vagy közvetett, de mindenképpen aktuális üzenete a projektnek.

108



3.4.2. Kommunikációs ütemterv Időpont

Feladat

Cél

Cél-célcsoport

1. negyedév

Közvélemény-kutatás készítése

Miskolci Egyetem K+F+I tevékenysége a közvéleményben

Közvetlen és közvetett

Miskolci Egyetem K+F+I tevékenysége megjelenése a médiában A projekt kommunikációs tevékenységének pontos megtervezése Tájékoztatás

2. negyedév

Korábbi médiamegjelenések összegyűjtése és elemzése Cselekvési (kommunikációs) terv elkészítése, egyeztetése a közreműködő szervezettel Információs tábla kihelyezése Sajtónyilvános nyitórendezvény, sajtóközlemény küldése a projekt indításáról PR film készítése

1-8. negyedév

Sajtóesemények szervezése

1. negyedév 1. negyedév 1. negyedév 1. negyedév

1.-8. negyedév 1.-8. negyedév 1-8. negyedév 1-8. negyedév

Médiamegjelenések összegyűjtése és elemzése Információs központ működtetése Kockázatok folyamatos figyelése, esetleges krízismenedzsment Információs anyagok, kiadványok készítése

Kommunikációs eszköz Kérdőíves interjú és/vagy telefon interjú írásos elemzés

Felelős Projektmenedzser

Mindegyik

Nyomtatott és elektronikus

Projektmenedzser

Mindegyik


Projektmenedzser

Mindegyik

Nyomtatott

Projektmenedzser

A projekt bevezetése a médiába

Mindegyik

Sajtótájékoztató, szórólap

Projektmenedzser

PR megjelenések

Mindegyik

Projektmenedzser

A projekt jelenléte a médiában

Mindegyik

Elektronikus Nyomtatott, elektronikus és on-line

A projekt tevékenysége a médiában

Mindegyik


Projektmenedzser

Tájékoztatás Külső vagy belső válság kommunikációs megelőzése, kezelése

Mindegyik

Telefonon és elektronikusan

Projektmenedzser

Mindegyik


Projektmenedzser

Mindegyik

Nyomtatott

Projektmenedzser

Mindegyik

Elektronikus

Projektmenedzser

Mindegyik

Elektronikus

Projektmenedzser

Tájékoztatás

Mindegyik

Reklámtárgyak

Projektmenedzser

Tájékoztatás A projekt tevékenységének dokumentálása Tájékoztatás

Projektmenedzser

1.-8. negyedév

Fotódokumentáció készítése

1.-8.negyedév 3. és 6. negyedév

Internet megjelenés, honlap Kisebb értékű szóró-reklámajándékok készítése Konferenciák, kerekasztal megbeszélések szervezése Sajtónyilvános zárórendezvény

A kutatási eredmények publikálása

Mindegyik

Személyes

Projektmenedzser

A projekt eredményeinek publikálása

Mindegyik

Sajtótájékoztató, szórólap

Projektmenedzser

Információs tábla kihelyezése

Tájékoztatás

Mindegyik

Nyomtatott

Projektmenedzser


Projektmenedzser

2. - 8.negyedév 8. negyedév 8. negyedév Projekt fenntartás ideje Projekt fenntartás ideje

Médiamegjelenések összegyűjtése és elemzése

A projekt eredményeinek megjelenése Mindegyik a médiában 56. táblázat. Kommunikációs ütemterv

109

A tudás kutató egyetemet, az Egyetem jövőt épít!

Recommend Documents