TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 4 1. HELYZETELEMZÉS Az óvoda jellemző adatai Az óvoda bemutatása Az óvoda tárgyi és személyi feltételei 8

1

2

„Add meg nekem azt a békét, hogy elfogadjam amin nem változtathatok, a bátorságot, hogy megváltoztassam amit megváltoztathatok, a bölcsességet, hogy tudjam a különbséget.”

Thomas Gordon

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ

4

1. HELYZETELEMZÉS

6

1.1 Az óvoda jellemző adatai 1.2 Az óvoda bemutatása 1.3 Az óvoda tárgyi és személyi feltételei 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI, CÉLJAI ÉS FELADATAI

6 6 8 10

2.1 Alapelveink, az óvodai nevelés céljai 10 2.2 Az óvodai nevelés általános feladatai 12 2.2.1 Az egészséges életmód alakítása 12 2.2.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 16 2.2.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 17 2.3 Az óvoda sajátos nevelési feladatai: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek 19 óvodai nevelése 2.3.1 A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 19 2.3.2 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeke nevelése 20 2.3.3 Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése 21 2.3.4 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése 22 2.3.5 Migráns gyermekek fogadása óvodánkban 23 3. HAGYOMÁNYOK ÉS ÜNNEPEK

24

4. ESZTÉTIKAI NEVELÉS, IZLÉSFORMÁLÁS

26

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

28

5.1 Játék 5.2 Verselés, mesélés 5.3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 5.4 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 5.5 Mozgás 5.6 A külső világ tevékeny megismerése 5.7 Munka jellegű tevékenységek 5.8 Tevékenységben megvalósuló tanulás 5.9 Az óvodai élet megszervezése 5.10 Az óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése

28 30 33 35 37 40 47 48 50 52

6. GYERMEKVÉDELEM

53

7. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

55

8. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

57

9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

58

4

BEVEZETŐ

E helyi pedagógiai programot a 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) értelmében és a Kormány 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelete „Az óvodai nevelés országos alapprogramja ” alapján készítette az óvoda nevelőtestülete. Törvényi háttér: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a SNI gyermekek óvodai és iskolai nevelésének irányelvéről 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az alapító okiratot Milota-Tiszakóród-Tiszacsécse községi Önkormányzatok Óvodai Köznevelési Társulása Társulási Tanácsa a 4/2013. (VI. 05.) TT. határozatával fogadta el. Az elmúlt évek során még több új módszert, eljárást, nézetet és programot ismertünk meg, amit programunk átdolgozásakor figyelembe vettünk. A program készítése során törekedtünk a teljességre, igyekeztünk minden körülményt és lehetőséget figyelembe venni a gyermekek érdekében. Óvodánk egy kis falu egyetlen óvodája, székhely intézménye egy óvodatársulásnak, mely a szomszéd községek, Tiszakóród - Tiszacsécse közös óvodájával alakult meg. Községünkben még él az összetartás, egymás segítése, az emberek észreveszik a másik gondját – baját. Ebből a generációkon áthagyományozódott összetartásból merítettük az alapgondolatot és olyan gyermekeket szeretnénk iskolába engedni, akik jól ismerik környezetüket, felismerik az összefüggéseket az élet és a környező világ jelenségeiben. Felismerik hol a helyük ebben az „életfolyamatban” és nem késlekednek minden adódó lehetőségükkel élni. Tisztelik a környezetükben élő embereket, társaikat és becsülik önmagukat annyira, hogy ne akadályozzák saját fejlődésüket. Szépen beszélik anyanyelvüket, kötődnek az elődök hagyományaihoz, szokásaihoz, becsülik környezetüket, óvják és vigyáznak rá.

5 Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy óvodásaink szeretnek ide járni, jól érzik itt magukat, nyitottak minden újra, aktívan tevékenykednek, nem ijednek meg a kihívásoktól, folyamatosan változik, fejlődik személyiségük és 6-7 éves korukra, elérik a sikeres iskolakezdéshez szükséges fejlettséget. Sok szeretettel ajánljuk ezt a Programot a szülőknek, tudva azt, hogy a gyermeknek a legfontosabb közeg a család, a szülők. A szülők számára a legfontosabb, hogy milyen kidolgozott készségekkel, képességekkel és személyiségjegyekkel engedjük ki az óvoda kapuján a 6-7 éves gyermekeket, s ezért a szülőknek alapvetően fontos, hogy az óvoda helyi programja megfeleljen a szakmai szempontoknak és a szülők igényeinek egyaránt.

6

1. HELYZETELEMZÉS 1.1 Az óvoda jellemző adatai OM-azonosítószáma: neve: székhelye: tagintézménye: telephelye: törzskönyvi nyilvántartási száma:

033160 Milotai Napköziotthonos Óvoda 4948 Milota Vörösmarty u. 113. Milotai Napköziotthonos Óvoda Tiszakóródi Tagintézménye 4946 Tiszakóród Petőfi u. 2. 670557

fenntartója és felügyeleti szerve: Milota-Tiszakóród-Tiszacsécse községi Önkormányzatok Óvodai Köznevelési Társulása alapító okiratának kelte: 2013. 06. 05. alapító okiratának hatályba lépése: 2013. 07. 01. működési területe: Tiszakóród, Tiszacsécse és Milota közigazgatási területe, valamint az intézmény befogadóképességének megfelelően – a szülők választása alapján – a községeken kívülről is fogad gyermekeket az óvodavezető döntése alapján. csoportok száma: székhelyén: 2 telephelyén: 2 maximális gyermeklétszám: székhelyén: 60 fő telephelyén: 50 fő A program benyújtója:

Nagyné Horváth Erzsébet óvodavezető

1.2 AZ ÓVODA BEMUTATÁSA Milota egy 950 – 1000 fő közötti lakosú község, Fehérgyarmattól 30 km-re keletre helyezkedik el az ukrán határ mentén, ahol a Tisza félkörben öleli körül. Így élvezhetjük a folyó nyújtotta előnyöket,de szenvedhetjük hátrányait is. Előnyként tartjuk számon a sódert és gyümölcsöseink – dió, alma, szilva – jó fajtajellegének, aromájának érvényesülését szintén a folyó közelségének köszönhetjük. Sajnos időnként a Tisza rossz tulajdonságait is el kell viselnünk, melyek az utóbbi időben az évről-évre egyre nagyobb árvizek formájában realizálódnak. Helyben kevés a munkalehetőség, szinte csak az önkormányzat által fenntartott intézményekben és egy- két kisebb vállalkozás nyújt munkalehetőséget pár embernek, illetve a közmunkaprogramokban van mód pár hónapos munkára. Községünk infrastruktúrájában jelentős változás következett be, munkahelyek szűntek meg, a munkanélküliség 60%-ról 80%-ra növekedett. Ennek következtében megnőtt a hátrányos helyzetű gyermekek száma (50 beírt gyermekből 45 gyermekvédelmi kedvezményezett). Az óvodás gyermekek létszámában a korábbi 50%-ról 70%-ra emelkedett a cigánykisebbség létszáma. Ezeknek a gyermekeknek a többsége alacsony neveltségi szinttel, hátrányos szociális környezetből érkeznek az

7 óvodába. Meg kell ismertetni velük a legalapvetőbb higiénés ismereteket, közösségi szabályokat, kommunikációs képességeket. Rendszertelenül járnak óvodába, egyre több gyermek nem éri el 6 éves korára az iskolaérettségi szintet. Minden évben egyre több gyermeket kell utalnunk Nevelési Tanácsadóba, illetve Szakértői Bizottság elé. Reméljük az óvodáztatási támogatás elég ösztönzően fog hatni, ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeresen járjanak óvodába. Új község házunk nemrég épült, mely magába foglalja a polgármesteri hivatalt, házasságkötő termet, és a tornatermet, ami faluszintű, iskolai, óvodai rendezvényeknek is helyet ad. A faluban általános iskola, óvoda, idősek klubja, orvosi rendelő, új posta, takarékszövetkezet és több üzlet van. A község határában szántóföld, gyümölcsösök, halastó található, melynek turisztikai jellegű fejlesztése most van folyamatban. Községünk mindig híres volt a diójáról, az M10-es papírhéjú diójáról, melyet még a Londoni tőzsdén is jegyeztek. Ennek állít emléket a minden évben megrendezésre kerülő Nemzetközi Diófesztivál. Állattartás terén a sertés és a szarvasmarha jellemző, de a megélhetést nem teszi lehetővé, csupán kereset kiegészítésként funkcionál. A község természeti adottságaiból és az itt élő emberek munkája folytán kialakult hagyományaiból építkezünk munkánk során. Óvodánk jelenlegi épületében 1974-től működik, korszerű, új intézményként adták át, mely az akkori előírásoknak megfelelően óvoda céljára épült. Az utóbbi 15 évben történt felújítások, átalakítások: gázfűtés megvalósítása, teljes vízcsőcsere, tetőcsere, nyílászáró csere, új 300 adagos főzőkonyha és 50 férőhelyes ebédlő építése. A felújítások mindegyike pályázati támogatással valósult meg. Az óvoda így 2 csoport szobával, főzőkonyhával, ebédlővel és a szükséges kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. Az óvoda férőhelye 50 fő, kihasználtságunk 100%-os. Óvodába a 3. életévüket betöltött gyermekeket vesszük fel, akik családból érkeznek. Feltétel, hogy a gyermek legyen szobatiszta és rendelkezzen megfelelő kommunikációs képességgel. Felvételkor a halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek előnyt élveznek, ezzel is segítve a családok gondjain. Különös gondot fordítunk, hogy az 5. életévüket betöltött gyermekek óvodába kerüljenek és óvodai nevelésben részesüljenek. Alapító okiratunk alapján felvállaljuk a SNI gyermekek óvodapedagógusok által fejleszthető nevelését, oktatását. Munkánkat segítik ebben a Kistérségi Társulás Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai. Nagyon magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, a beírt gyermekek 90%-a hátrányos, 75%a halmozottan hátrányos helyzetű. Óvodánk nevelőtestülete 1993. óta keresi az új utakat, a korszerűsítés lehetőségét. 1994-tő felhasználjuk munkánk végzéséhez a „képességfejlesztés játékban és tanulásban” című programot, melyet a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet adott ki. Amellett, hogy éveken át felhasználtuk az anyag azon részeit, melyek a munkánkat jobbá, ötletesebbé, sokrétűbbé, hatékonyabbá tették – felismertük, hogy olyan programra van szükségünk, mely a mi viszonyainkra íródott és a saját lehetőségeink szabják meg a határait, de a távlatokat is. Az óvodánk közéleti szerepre is vállalkozik: Minden évben műsorral köszöntjük községünk idős lakóit az Idősek Találkozóján. Karácsonyra az iskolával közösen feldíszítjük a Falu karácsonyfáját. Május első vasárnapján az iskolás gyermekekkel együtt közös műsorral köszöntjük a község édesanyáit és nagymamamáit, anyák napján. Aktívan részt veszünk a minden évben megrendezésre kerülő Nemzetközi Diófesztiválon. Mivel mindig kötődtünk a helyi szokásokhoz, hagyományokhoz (községi és óvodai), azok felelevenítése, ápolása révén – ezért fő témánk: a helyi hagyományok ápolása.

8 Ugyanakkor a községben pár év alatt megduplázódott a cigány kisebbség létszáma – óvodásaink 70%-a cigány kisebbséghez tartozó gyermek, ezért nagyon fontosnak érezzük, hogy ezt a tényt központi kérdésként kezeljük, és mindent elkövessünk segítésük, támogatásuk, felzárkóztatásuk érdekében, tiszteletben tartva a gyermekeket megillető jogokat, biztosítva az egyenlő hozzáférést minden gyermek számára. Gyermekeinket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük. Mindezt a módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának törvényerejű alapelveinek figyelembe vételével készítettük el. 1.3 AZ ÓVODA TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI SZEMÉLYI FELTÉTELEK: Óvodapedagógusok száma: 4 fő, ebből 2 fő felsőfokú végzettségű, 2 fő főiskolai végzettségű óvodapedagógus. 2009-ben 1 fő szakvizsgázott óvodapedagógusi végzettséget szerzett. Technikai dolgozók: 2 fő dajka, akik már korábban elvégezték a dajka szakmunkás képzőt. A szakmai végzettség mellett, valamennyi dolgozóval szemben a következők az elvárások: Tudatosság, tervszerűség. Segítő, támogató, elfogadó beállítódás. Vidám, felszabadult játék és nevelési légkör kialakítása. Gyermekközpontúság, tevékenységközpontúság. Környezettudatos magatartás, szemlélet. A családokkal jó kapcsolat kialakítása. Folyamatos önképzés. Nagyfokú empátiás készség. Az óvoda nevelőközösségének egymásra figyelő, egymást segítő és egymás örömeinek örülni tudó közösségnek kell lennie, akik mindent a gyermekek érdekében tesznek, s szavaik, tetteik egyaránt példaadóak a gyermek számára. A gyermek a napja nagyobbik részét tölti el az óvodai közösségben. A családjával szinte csak a reggeleket és az estéket tölti. Az érzelmi kötődést, otthonosságot mutatja az, amikor a gyermekek gyakran anyunak szólítják az óvónőt – olykor észre sem véve a nyelvbotlást. Óvodánk a Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival működik együtt. A szakszolgálat alkalmazásában álló logopédus, fejlesztő pedagógus és gyógytestnevelő foglalkozik a tanév eleji felmérés alapján arra rászoruló nagycsoportos korú gyermekekkel a tanév folyamán. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális nevelését, fejlesztését az adott sérüléstől függően gyógypedagógus segíti. Feladata a sajátos nevelési igényű gyermek terápiás megsegítése, valamint tanácsadás a gyermekkel integrált formában foglalkozó óvodapedagógusoknak.

9 TÁRGYI FELTÉTELEK: Az óvoda a falu közepén, 4309 négyzetméter telket foglal el. Az épület 2452 négyzetméter alapterületű, 2 csoportszoba, gyermeköltöző, gyermekmosdó, WC, folyosó iroda, felnőtt öltöző, tálaló konyha helyiségek tartoznak hozzá. 50 férőhelyünk van. Az egyik csoportszoba 51 négyzetméteres, a másik 45,6 négyzetméteres. Egy gyermekre 1,8 négyzetméter jut, optimális. Az udvar és kert 1850 négyzetméter, egy gyermekre 39 négyzetméter jut, optimális. A napirendben előforduló valamennyi tevékenység helyszíne a csoport szoba. Játék, torna, kezdeményezések, étkezés, ünnepségek és a pihenés egyaránt ott történik. Felszereltségünk jó, de ez főként az eszközökre, bútorokra történő gondos vigyázás eredménye, hiszek hosszú évekig csak állagmegőrzés folyt, nem tudtunk sem újat vásárolni, sem a leselejtezetteket pótolni. Az utóbbi két évben eszközbeszerzési és informatikai pályázaton nyert pénzből sikerült a fontosabb berendezési tárgyakat, eszközöket lecserélni. Könyvállományunk az utóbbi években jelentősen megnövekedett. Az újítások korszakát éljük és ebben az időszakban rengeteg hasznos szakmai és gyermekkönyv, szemléltető eszköz jelent meg, melyek a munkánkat nagyban segítették. Hasonló megoldással szoktuk a pedagógus szakkönyvvásárlási támogatást is felhasználni. A faluházban található új, korszerű tornatermet heti 1-2 alkalommal tudjuk igénybe venni, hisz az általános iskolával közösen használjuk. Nagyobb óvodai rendezvényeinket is ott tartjuk meg. Tárgyi feltételeink nem javultak olyan mértékben, ahogy azt az Eszközbeszerzési tervben előirányoztuk, a végrehajtása 2010-re módosult. A szűkös költségvetési keret csak a fenntartásra és az alapvető dologi kiadásokat fedezi. Minden pályázati támogatást megragadunk, hogy eszközfelszereltségünk javuljon. Az elmúlt 5 évben történt fejlesztések, pályázati forrásokból: Nyílászárók, tető cseréje. 300 adagos HAACCP rendszer követelményeinek megfelelő konyha és 50 férőhelyes ebédlő építése. Gyermek asztalok, székek cseréje. Játéktároló szekrények, babszobai bútor, babakonyhai bútor cseréje. Csővázas ágyak cseréje kis heverőkre. DVD lejátszó, videó kamera, számítógép, asztallal székkel. Multifunkcionális berendezés (fénymásoló, nyomtató, szkenner) Bábparaván, bábokkal. Íráskészség fejlesztő eszközök. Ágynemű huzat, törölközők pótlása. CD lejátszó. Udvari játék – fa hinta állvány, csúszdával, hintával, mászó fallal. Készség és képesség fejlesztő játékaink, eszközeink elég szegényesek, illetve elavultak, a későbbiekben ezeket szeretnénk bővíteni, pótolni.

10

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI, CÉLJAI ÉS FELADATAI 2.1 ALAPELVEINK, AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ALAPFUNKCIÓNK: Olyan sokoldalúan és harmonikusan fejlődő gyermekeket engedni el az iskolába, akik életre valóak, minden élethelyzetben feltalálják magukat, tudják hol a helyük a természetben, az őket körülvevő világban. Szépen beszélik anyanyelvüket, kötődnek az elődök szokásaihoz, hagyományaihoz, becsülik környezetüket, óvják azt és vigyáznak rá, az állatok, növények fontosságát felismerik, nem félnek tőlük, tehát éppen azért nem pusztítják el azokat oktalanul. Elősegítjük a cigánygyermekek zökkenőmentes beilleszkedését, tanulási zavarainak megelőzése érdekében prevenciót, korrekciót és kompenzációt alkalmazunk, mindent megteszünk a különbözőség előítélet-mentes elfogadtatásáért.

ALAPELVEINK: 1. ÓVODAKÉP A családi nevelés elsőbbségét elismerve, azzal karöltve, a gyermekek érdekét mindenekelőtt szem előtt tartva, szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben neveljük kisgyermekeinket. Otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásáról, a szabad játék és a játékos tevékenykedtetések során. Külön gondot fordítunk a környezeti nevelésre, a helyi hagyományok ápolására, a környezetvédelemre. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 2. GYERMEKKÉP A kisgyermek a felnőttektől függő, érzékeny, fejlődő személyiség. Önálló mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre, egyénenként változó testi, lelki szükséglettel, eltérő egyéni sajátosságokkal. Gyermekközpontú óvodai nevelésünk ezek kielégítésére, a gyermeki személyiség legteljesebb kibontakoztatására irányul. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 3. PEDAGÓGUSKÉP Célunk az óvodáskorú gyermek teljes személyiségének fejlesztése, az eltérő egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével, a környezeti nevelés feladatainak megvalósításával. Alapvető feladatunk a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. A szükségletek kielégítése biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését. Célunk eléréséhez szakmailag, pedagógiailag jól felkészült óvodapedagógusokra van szükség, akik törekszenek a feltételek gazdagítására, az élménygazdag óvodai légkörre. Képzik magukat, hogy minél több ismeretet szerezzenek programunk megvalósításához.

11 4. SZÜLŐKÉP Olyan szülőkkel szeretnénk együttnevelni, aki: Tiszteli gyermeke pedagógusát és az óvoda valamennyi dolgozóját Képes a jó kapcsolat kialakítására és megtartására a gyermek nevelése érdekében. Igényli és képes az együttnevelésre a gyermek személyiségfejlesztésében. Elfogadja óvodánk programját, írott-íratlan szabályait, segíti annak megvalósítását. 5. NEVELÉSI ELVEINK Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. A gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermekeket megbecsülés és szeretet övezi. A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása. A szocializáció minél teljesebb kibontakoztatására törekszünk, a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA: A 3-7 éves többségében hátrányos helyzetű gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának, hátrányaik csökkenésének elősegítése, a sikeres iskolakezdéshez szükséges testi, lelki, szociális érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, szűrése, játékon és mozgáson keresztül (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). A szeretetteljes gyermekközpontú, a különbözőséget is elfogadó légkörben, különös tekintettel az életkori, egyéni sajátosságokra és az eltérő fejlődési ütemre, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosításával. A migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése. ALAPELVEINK: Programunkkal a gyermekeket és a szülőket kívánjuk szolgálni. Ezeknek a gyermekeknek, mivel falun élnek, reális ismereteik vannak az őket körülvevő világról. A természet, a föld, a növények és az állatok szeretetét és azokról sok-sok ismeretet hoznak magukkal otthonról már 3 évesen, nekünk azokat az ismereteket kell tovább bővítenünk és gyakorlással, tapasztalásokkal rendszereznünk, rögzítenünk. Az gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására, megerősítésére törekszünk, az egyenlő hozzáférés biztosításával, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembevételével. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, a családi nevelés kiegészítéseként: A gyermekek képességeit, készségeit az óvodai évek alatt folyamatosan fejlesztjük az óvodai élet tevékenységformáival. Ismeretek nyújtásával, közvetlen tapasztalatszerzéssel, tevékenykedtetéssel bővítjük a világról alkotott ismereteit. Tevékenységközpontú óvodai nevelés keretében biztosítjuk a gyermekek választási lehetőségét, melynek során a kezdeményezett tevékenységek mindegyike igazodik az életkori követelményekhez, az életkori sajátosságokhoz.

12 Az óvodai nevelés során a teljességre törekszünk. Az ismereteket mindig összefüggéseiben, kölcsönhatásaikban sajátítják el a gyermekek. Az óvodai nevelés területei, tevékenységformái között szoros összefüggés van, ezért azokat nem elszigetelten kezeljük. Meghatározó szerepe van óvodánkban a környezeti nevelésnek, a játéknak, a mozgásnak és az anyanyelvnek. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását.

2. 2 AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésének biztosítása. Ezen belül: Egészséges életmód kialakítása. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi-, és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 2.2.1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének kialakítása kiemelkedő jelentőségű az óvodáskorban, hiszen az ebben a korban szerzett ismeretek, készségek és szokások a későbbi életvitelt jelentősen befolyásolják. Segíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. A környezeti tényezők segíthetik, vagy gátolhatják az örökölt tulajdonságok kibontakozását, ezért szükséges, hogy az óvoda feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elő a gyermekeknek a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodását. CÉLJA: A mozgásigény kielégítése, a testi képességek fejlesztése, a harmonikus mozgás kialakítása. Az egészséges életmód iránti igény megalapozása az óvodai életet követő életszakaszokra. FELADATOK: A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet. Betegségek megelőzése. A gyermekek gondozása /testápolás, öltözködés, táplálkozás/ A helyes életritmus kialakítása A gyermekek testi képességeinek fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mindennapos edzési lehetőségek.

13 Az óvodában a pihenés, alvás rendszere. A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme. Egészséges környezet: Az óvodai környezet milyensége alapvetően meghatározza az egészséges életmód kialakulását, ezért igyekszünk megfelelő tárgyi környezetről gondoskodni. Az óvoda helyiségeinek elrendezése, a gyermeköltöző a két csoport egyidejű használatára kicsi, ezért csoportváltással oldjuk meg a zsúfoltságot. A gyermekmosdó tágas és világos és mindig ragyogóan tiszta. A csoport szobák világosak, a falak festése kellemes, színes, a csoportszobák folyamatos szellőzése megoldott, a hőmérséklet szabályozható. Valamennyi helyiség berendezése megfelel a gyermekek igényeinek, méretének, könnyen tisztítható. Az egészséges környezet elengedhetetlen feltétele a rendszeres és alapos fertőtlenítés és takarítás. Betegségek megelőzése: Óvodába csak egészséges gyermek járhat, a napközben megbetegedett gyermeket elkülönítjük, lefektetjük, a szülőket értesítjük, szükség esetén orvoshoz visszük. Figyelünk a személyiségzavarokra, neurotikus tünetekre, melyeket kedvezőtlen családi légkör, betegség, súlyos lelki megrázkódtatás okozhat. Leggyakoribb tünetek: a gyermek ingerlékeny, visszahúzódó, félénk, sírós, passzív, koncentrációs problémái vannak. Ők fokozott törődést, megkülönböztetett bánásmódot igényelnek, igyekszünk a gyermekben lévő feszültséget feloldani, szükség esetén speciális szakemberhez fordulunk. A veleszületett rendellenességeket /nagyothallás, fénytörési hiba, veseműködés zavarai stb./ a védőnő és az orvos rendszeres ellenőrzései révén kiszűrjük. A tartási rendellenességek megelőzése érdekében felhívjuk a figyelmet a helyes testtartásra, fejlesztő mozgással igyekszünk elejét venni a problémáknak. A nagycsoportban heti 1 alkalommal gyógytestnevelés van a védőnő által kiszűrt gyermekeknek. /gerincferdülés, lúdtalp/ A beszédhibák szűrését logopédus végzi, aki heti 1 alkalommal foglalkozik, általában a nagycsoportos beszédhibás gyermekekkel, szükség esetén az iskolába kerülés után is folytatódik a korrekció. A helyes életritmus kialakítása: A helyes életritmus életkoronként más. A gyermek testi, szellemi fejlődésének egyik alapvető feltétele a gyermek komfortérzetének kielégítése, a gondozás. A rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek jótékonyan hatnak az életfolyamatokra. A rendszeresség a gyermeknek érzelmi biztonságot és nyugalmat ad. Minden tevékenységnél alapvetően fontos a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet. Az egyes szabályok, szokások kialakítása hosszú időt igényel. Ebben a gyermek egyéni képességei, adottságai, fejlettsége meghatározó. A gyermek fejlődését legjobban a FOLYAMATOS, RUGALMAS NAPIREND biztosítja. A tevékenységek szervezésében, tervezésében fontos a folyamatosság, a kötetlenség, átjárhatóság megteremtése. A kötetlenség a gyermek számára önkéntességet, választási lehetőséget jelent a tevékenységek közül. Az óvónő számára a kötetlenség. Tudatosan tervezett tanulási helyzet megteremtését jelenti azonos időben és helyen. A napirend

14 tevékenységek szerint tagozódik, jelezve azok kezdetét és végét. Bár egyes tevékenységek időtartama változó lehet, de pl. az evés és a pihenés mindig ugyanabban az időben történik. EGÉSZSÉGÜGYI SZOKÁSOK, KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK ELSAJÁTÍTÁSA GONDOZÁS Táplálkozás: Az egészséges fejlődés, növekedés alapvető feltétele. A gyermekek az óvodában naponta háromszor étkeznek, mellyel a napi tápanyagszükségletük 65-70%-át kapják meg. A heti étrend minden szülő számára megtekinthető helyen van. Saját konyhánk van, de innen biztosítja az önkormányzat az általános iskolások, az alkalmazottak, vendégétkezők és a szociális étkezők étkeztetését is. Szeretnénk, ha a gyermekek számára sokkal több gyümölcs és zöldség szerepelne. Az egészséges táplálkozás érdekében rendszeresen készítünk a gyermekekkel közösen vitamintálat, főleg a téli hónapokban. Sajt-zöldség, vagy sajtgyümölcs összeállításban. Készítettünk már müzlit, kompótot, gyümölcs lekvárt is. A szülők partnerek ebben, saját termelésű zöldséggel és gyümölccsel segítenek bennünket. Hagyományápolásunkban nagyon kedvelik a gyermekek az ünnepekhez kapcsolódó ételek készítését és elfogyasztását: karácsonyi mézes kalács, kenyérsütés, diós bejgli stb. az étkezések előtti terítést a gyermekek végzik /naposi rendszer/, így megszokják és igénnyé válik az esztétikus körülmények kialakítása az étkezéshez. Testápolás: A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres tisztálkodásukat és tisztaság iránti igényüket fejleszti. Miközben az óvónő közreműködik az ápolási szokások kialakításában, bensőséges kapcsolat alakul ki a gyermek és óvónő között. Ez a kapcsolat a tevékenység elsajátítását nagyban elősegíti. Az óvónő alkalmazkodik a gyermek egyéni igényeihez, otthonról hozott szokásaihoz és befolyásolja a szokások alakulását. Fontosnak tartjuk a naponta többszöri kézmosást, fésülködést, ebéd utáni fogápolást és az otthoni haj és körömápolást. Orrtörlésre papír zsebkendőt használunk, mely elérhető helyen bármikor a gyermekek rendelkezésére áll és tudják, hogy használat után a fedett szeméttárolóba dobják. A WC-t a nap bármely időszakában szabadon használhatják, a függönnyel takart WC fülkék intim használata megoldott. A gyermekek az óvodai évek alatt fokról-fokra jutnak el egyéni fejlettségüknek megfelelően a személyes gondozottság igényléséig, a testápolás terén a megfelelő önállóságig. Öltözködés: Az öltözködés véd az időjárás hatásai ellen, de ízlésfejlesztő és önállóságra nevelő hatása is van. Az öltözködésnél fontos a helyes sorrend megismertetése, valamint az időjárás és öltözködés összefüggésének felismertetése, egymáshoz igazítása. A szülők a modern gondolkozásnak megfelelően a réteges öltözködés hívei, így könnyen lehet alkalmazkodniuk a gyermekeknek az időjárás változásához. A lúdtalp megelőzése érdekében nem javasoljuk a sarok nélküli cipőt, papucs használata nem megengedett. A szülők biztosítják a váltó cipőt, tartalék fehérneműt, váltó ruhát, torna ruhát.

15 Edzés: A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek edzettségét. A légfürdőzés, a tornaruhában végzett testnevelés, a szabadban, jó levegőn, napfényben töltött idő hozzájárul a gyermek egészségének, erőnlétének fokozásához. Egész évben sokat tartózkodunk a szabadban, esős időben a fedett teraszt használjuk levegőzésre. Nyáron a gyermekek könnyű öltözékben, fürdőruhában játszanak a homokban, vízzel pancsolási lehetőséget biztosítunk, mezítláb járnak a füves udvaron. Minden évben teszünk egy hosszabb, egész napos kirándulást autóbusszal a nyíregyházi vadasparkba, rövidebb kirándulást nap közben a Tisza partra, töltésre. Pihenés, alvás: Az óvodás gyermekeknek rendszeres pihenésre van szüksége. Az alvás, pihenés előtt mesével nyugtatjuk meg a gyermekeket, nyugodt körülményeket teremtünk a pihenéshez, egyéni alvásigényüket, alvási szokásukat figyelembe vesszük, tiszteletben tartjuk. /játék, kispárna, cumi, egyéb tárgyi feltételek biztosítása/ biztosítjuk a folyamatos szellőzést. A gyermekeknek az óvoda biztosít takarót, lepedőt, párnát. A gyermekek alvásidőben sem maradhatnak egyedül, felügyelet nélkül. Testi nevelés, mozgás: A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek, természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, megőrzését, edzését. A mozgáshoz, testi neveléshez optimális környezet biztosított. A rendszeres örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk. Évszakonként visszatérő közeli sétákat, kirándulásokat teszünk a közeli sport centrumba, parkba, gyümölcsösökbe, Tisza partra, töltésre, megismertetjük a természetjárás szépségét. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: A gyermekekben kialakul az igény a tisztaság, ápoltság, jó közérzet iránt. Önállóan végzik az önkiszolgáló tevékenységeket, így öltözködés /gombolkozás, cipőfűző, szalag megkötése/, fogápolás, WC-használat. Mindennapi szükségleteiket önállóan elégítik ki. Tisztán kultúráltan étkeznek, megfelelően használva az evőeszközöket. Igényükké válik az asztal szép megterítése. Képesek eldönteni, hogy melegük van, vagy fáznak – szerint használják ruhadarabjaikat. Holmiikra vigyáznak, hasonlóan környezetük rendjére és tisztaságára. A játékokat, tevékenységekhez használt eszközöket, a bútorokat óvják, eszközhasználat után azokat a helyére rakják, rendet raknak maguk után. Igényükké válik a közös tevékenykedés, játék, sport, levegőzés, felszabadultan viselkednek a közösségben.

16 2.2.2 AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: Az óvodás gyermek magatartása érzelmi beállítottságú. A szeretetteljes légkör, a testi- lelki jó érzés, a jó társas kapcsolatok, az állandóság, a felnőtt biztonságot nyújtó jelenléte, a jó játék, az én-érvényesítés lehetősége – mind a boldogságot biztosítják a gyermek számára. A boldogság és okosság fontos emberi értékek. Az óvodás gyermek értelmének megnyitása szintén elsősorban az érzelmein keresztül lehetséges és nem a szándékos tanulással. A tanulást a lehető legszélesebben értelmezzük: a gyermek nem tud nem tanulni. Fejlődése az érés és a fejlesztés együttes hatásaként jelentkezik, ezért fontos a türelmes, kiváró magatartás az óvoda és a család részéről egyaránt. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatban a pozitív érzelmi töltést, a pozitív attitüd megnyilvánulásait. Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre és az óvoda és a családok szoros együttműködésére, együttnevelésre törekszik, hisz a környezet az öröklés mellett a fejlődés egyik nagyon fontos forrása. A gyermek én-központúsága alapján csak magára képes figyelni, ezért érzelmi alapon fokozatosan fejleszthetjük azokat a képességeit, amellyel képessé válik másokkal is törődni. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társihoz való helyes viszonyulást. Ezt alapozzák meg az együttműködésre ösztönző páros és kiscsoportos tevékenységek. CÉLUNK: Kiforrott személyiségjegyekkel, szilárd én képpel rendelkező személyiségekké váljanak, akiknek lényeges tulajdonsága az önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat és szabálytudat, mely tulajdonságok birtokában jó közösségi emberekké válhatnak. Törekszünk az erkölcsi és akarati élet jellemzőinek megalapozására, erősítésére, fejlesztésére, személyes példaadással és helyzetek teremtésével. Értékközvetítés a társadalmi beilleszkedés, együttélés szabályainak elsajátításához. A különbözőség elfogadására, tiszteletére nevelés. A természethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az emberi és természeti környezetben a jó és a szép tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A szülőfalu, a szülőföld szeretetére, az önazonosság megőrzésére, hagyományaink átörökítésére nevelés. Az SNI, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a migráns gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása megfelelő pedagógiai eljárásokkal, illetve szükség esetén szakemberek bevonásával. FELADATOK: Nyugodt, kiegyensúlyozott, családias légkör, biztonságot nyújtó, esztétikus, otthonos környezet kialakítása, szeretetteljes magatartás tanúsítása. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Környezetvédelemre, az élővilág tiszteletére nevelés.

17 Erkölcsi normák közvetítése, társas kapcsolatok formálása, az összetartozás erősítése, a különbözőség elfogadásának segítése, a konfliktus helyzetek békés megoldására ösztönzés. Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök (együttműködés, önállóság, segítőkészség önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. Az erkölcsi normarendszer megalapozásában a helyi program szellemiségével összhangban kiemelten fontos értékek hangsúlyozása. A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel. Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A tehetséges gyermekek kibontakozásának, a lassabban fejlődők, lemaradók felzárkóztatásának a segítése. A családokkal a jó kapcsolat ápolása, a kölcsönös bizalom, elfogadás, egymás segítése a kapcsolattartási formákon keresztül erősödjön. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI: A közösségi szokás és szabályrendszert elfogadja és betartja, alkalmazkodik társaihoz, toleráns, elfogadó, segítőkész, érzelmein, indulatain uralkodik, képes a konfliktusok békés megoldására. Kész együttműködni, közösségben szívesen vállal megbízatást, munkát, feladattudata, felelősségérzete korának megfelelően kialakulóban van. Szívesen beszélget társaival, a felnőttekkel, elmondja véleményét, nyugodt, kiegyensúlyozott a viselkedése, türelmes, kitartó, udvarias, együttműködő. 2.2.3 AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: Az óvodánk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságokra építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. A felfedezés, a megtapasztalás élménye teszi érdeklődővé, nyitottá, probléma érzékennyé a gyermeket, hasonló helyzetet jelentenek a mindennapi élet spontán szituációi, történései. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsősorban a gyermek szabadon választott tevékenységén, így a szabad játékon keresztül valósul meg. Az értelmi nevelés, fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelvi és

18 a kommunikációs neveléssel. Az óvodai nevelés fontos része a beszéd, az anyanyelv fejlesztése. A beszéd és a gondolkodás együttese a kommunikációban nyilvánul meg. A társas kapcsolatok alakulásához a kommunikáció nélkülözhetetlen. Az óvodapedagógus személyes példaadással, kommunikációs helyzetek teremtésével ösztönözze a gyermeket a beszédre, fejlessze, bővítse szókincsüket. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma végzése közben megvalósítandó feladat. Az óvodai nevelőmunka egészében jelen van a helyes mintaadás, a beszélő környezet, a családi környezetben is erre kellene fektetni a hangsúlyt, hisz a beszéd, a kommunikáció elsődlegesen függ a családi szocializációtól, környezettől. CÉLUNK: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. a beszédkedv felkeltése, fenntartása, fejlesztése, beszédhallás, szövegértés, önálló szövegalkotás fejlesztése. A gyermekek spontán és tervezetten szerzett, az otthonról hozott tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, a kognitív képességek fejlesztése. (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) FELADATOK: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére kiemelt figyelmet fordítunk. Változatos tevékenységek, tapasztalatszerzési, élményszerzési lehetőségek szervezése, biztosítása, a természeti és társadalmi környezetben, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve. Olyan helyzetek teremtése, melyben a gyermek beszél, kérdez, kérdéseire kielégítő választ kap, szókincse bővül, kommunikációja, metakommunikációja fejlődik, jól érthető, nyelvtanilag tiszta beszéddel, helyes mintaadással. A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása. A megismerő tevékenységet segítő képességek (figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI: Kognitív képességei korának megfelelően kialakultak. Térbeli viszonyokat felismeri, megnevezi. Nyelvtanilag helyesen, tisztán, érthetően beszél, szókincse korának megfelelő, kérdéseket megérti és válaszol rá mondattal, bátran beszél és kérdez, visszaemlékezik korábbi beszélgetésekre, történésekre és azt el is tudja mondani. Élményeit, gondolatait, véleményét képes megfogalmazni, elmondani, egyszerűbb történetet, mesét önállóan is kitalál, elmond.

19

2.3 AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI: A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. 2.3.1 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE A fenntartó által az óvoda alapító-okiratába foglalt sajátos nevelési igényű /SNI/ gyermekek nevelése és fejlesztése is alapfeladatunk. Az SNI gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez szakirányú végzettségű gyógypedagógus szükséges – szakértői bizottság által meghatározottak szerinti fejlesztéshez. Óvodánkban nincs gyógypedagógus, a Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szükség estén gyógypedagógust is irányít az intézményünkbe, aki speciális nevelési terv szerint foglalkozik az ilyen gyermekekkel, illetve tanáccsal látja el az óvodapedagógusokat az integrált fejlesztés megvalósításához. CÉLUNK: A gyermekközösségben különbözőségük váljon természetessé. Harmonikus, nyugodt, biztonságot adó, támogató, elfogadó óvodai környezet kialakítása e gyermekek számára is. Esélyegyenlőségük, egyenlő hozzáférésük, fejlődésük biztosítása. Célunk annak elérése, hogy a pedagógiai programunkban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek: a sajátos nevelést igénylő gyermekek egyénre szabott differenciált fejlesztésben részesüljenek, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvoda nevelési programjának tartalmi elemévé. ALAPELVEINK: Az SNI gyermeknek is joga van, hogy állapotának megfelelő ellátásban részesüljön. A tevékenységtől függően a többi gyermek között, vagy együtt kezdeményezett fejlesztőjáték formájában kell a fejlesztést végezni, minden rendelkezésünkre álló segítséget meg kell adnunk a képességeik, személyiségük fejlődéséhez. Az óvoda részéről olyan befogadó légkört kell megteremteni, mely megakadályozza, kizárja a hátrányos megkülönböztetést. A fejlesztést minden esetben a szekértői és rehabilitációs bizottság, illetve a gyógypedagógus javaslatára kell építeni. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését az óvodai csoportokban a többi gyermekkel együtt nevelve valósítjuk meg óvodánkban.

20 Az óvodai nevelés, az óvodai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a gyermek egészségügyi habilitációját, rehabilitációját szolgálja. A tanulási képességet vizsgáló rehabilitációs és szakértői bizottság véleménye alapján egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - biztosítjuk egyéni megsegítésüket. A sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése érdekében biztosítjuk, hogy a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus segítse a gyermek fejlesztését és az óvodapedagógusok munkáját. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését különösen az alábbiak figyelembe vételével valósítjuk meg: a kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését, az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, különbözőségét elfogadó környezet megteremtésével segítjük; elfogadó magatartás, tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés készségének kialakítása abban a gyermekközösségben, ahová a SNI gyermeket integráljuk; az óvodában töltendő időt - szakértői vélemény alapján - folyamatosan és fokozatosan növeljük; a különleges gondozási igény kielégítésénél kiemelt figyelmet fordítunk a speciális segédeszközök használatára, a segédeszközök elfogadtatására, az azok következetes használatára és megőrzésére nevelést folyamatos feladatunknak tekintjük; a fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai-, orvosi -, pszichológiai- komplex vizsgálat diagnózisaira, javaslataira építjük; a fejlesztések a számunkra megfelelő területeken valósuljanak meg, az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez. A helyi óvodai nevelési programunkban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbözőségek ellenére minden gyermekre érvényesek. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a tartalmi és eljárásbeli differenciálás nagyobb mértékű és a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét is szükségessé teszi. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI: A SNI gyermeket társaik elfogadják, beilleszkedik a közösségbe, szeret jönni a közösségbe, szívesen vesz részt a kezdeményezett tevékenységekben.

2.3.2 A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEKE NEVELÉSE Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá

21 személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, Ha a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A BTM megállapítását végző nevelési tanácsadó által készített szakvélemény javaslatot tesz a gyermek fejlesztő foglalkoztatására. Az óvodapedagógus folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, és arról rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít, s legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. Az óvodapedagógus feladatai:  szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít,  differenciált nevelés-oktatásához alkalmas individuális módszereket, technikákat alkalmaz,  a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereit megválasztja,  egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,  együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

2.3.3 KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEKEK NEVELÉSE Különleges bánásmódot igénylő tehetséges gyermek az:  aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik,  és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Programunk egyik legfontosabb célkitűzése: a kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. Feladatunk, hogy megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket. Módszere: kiscsoportos kreativitást fejlesztő "tehetséggondozó" foglalkozások kiemelten projekt módszer segítségével. Feladataink: Felismerni a kreatív gyermekeket. Ösztönözni, motiválni kreativitásukat. Kielégíteni szükségleteiket: megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági. Önmagára találtatás, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével. Elkallódás elhárítása. Harmonikus fejlesztés. Segíteni őket a különböző helyzetekben. Az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlődésüket. A kiemelten tehetséges gyermekek kiválasztása után fejlesztésüket alapos tervezőmunka után szervezzük meg. Első lépesként olyan speciális célokat tekintünk át és fogalmazunk meg, melyeknek meg kell valósulni a fejlesztés során, hogy sikeresek legyünk. Speciális célok a tehetséggondozásban:  A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása. A gyermek egy-egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoz fel. Segítenünk kell, hogy ezeket elmélyíteni tudja. Nem célunk, hogy korán „kis tudóst” neveljünk belőle, hanem, hogy

22 a sokféle dolgot megismerve később érdeklődési irányait tudja alakítani. Vegyük körül őket minél több lehetőséggel, amelyekből tanulhatnak, a játék mindenekfelett, intim körülmények tárgyi feltételek biztosítása fontos, logikai szellemi játékok, sakk. stb.  A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése. Problémák adódhatnak a pszichomotoros képességek, érzelmi-szociális érettség (egyenlőtlen fejlődés) esetleg motivációs területen is. Mindenképpen olyan hiányosságokat kell a „gyenge” oldalon értenünk, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy éppenséggel megakadályozzák. A gyermek esetleges gyenge oldalát mindenképpen diagnosztizálni kell, és szakember segítségével fejleszteni kell. A zenei, képzőművészeti vagy mozgásos foglalkozások szerencsésen egészíthetik ki az intellektuális irányultságot, segíthetik a gyermek érzelmi-szociális fejlődését akkor is, ha a gyermek ezeken a területeken nem rendelkezik jó adottságokkal.  Minden terület fejlesztése. A gyermekek fejlesztése során fontosnak tartjuk a különleges, esetleg fejlesztésre szoruló területek mellett, az átlagos képességek, az egész személyiség támogatását.  Elfogadó, a személyiségfejlődést segítő légkör kialakítása. A gyermeknek tisztában kell lennie saját értékeivel, de nem szabad, hogy túlbecsülje azt. Egyegy kiemelkedő gyermek integrálásában segíthet néhány más, intellektuális téren nem olyan kiváló társa. Ezek a gyerekek általában jó szociális érzékkel rendelkeznek. Ilyenkor mindannyian átélhetik, hogy nem csak az intellektuális kiválóság az érték  A pihenés és a relaxációs lehetőség biztosítása. Pihenni is meg kell tanulni a gyermeknek. Csak az tud igazán felfrissülni, aki szabad idejében el tudja engedni magát. Óvodában különösen nagy gondot szokott jelenteni, hogy a tehetséges gyerekek egy részének sokkal kevesebb az alvásigénye, mint kortársainak általában. A pihenés, a relaxáció lehetősége nem jelenti azt, hogy erőszakoljuk a délutáni pihenést, hanem a lehetőségét kínáljuk fel. Segíthetjük a gyermeket ezen a területen, ha ebben az időszakban különböző játékokat, foglalkozásokat kínálunk számukra: gazdagító kiscsoportos foglalkozások  A szülők tájékoztatása, segítése és bevonása is kiemelt feladatunk. Célunk: támogatni és segítséget nyújtani a „kiválóan kreatív” tehetséggyanús gyermekek szüleinek. 2.3.4 HÁTRÁNYOS ÉS GYERMEKEK NEVELÉSE

HALMOZOTTAN

HÁTRÁNYOS

HELYZETŰ

A tudáshoz való hozzájutás esélyét minden HH/HHH kisgyermek számára biztosítani szeretnénk. A 3-7 éves korú gyermekek- sajátos kultúrájukból és családi életvitelükből adódó különbözőségére tekintettel- sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése, differenciált módszerekkel. Feladatunk, olyan pedagógiai környezet kialakítása az óvodánkban, ahol a különbözőség felé fordulás mindenkinek természetessé válik, hogy megismertessük a befogadó társadalom normáit, alakítsuk a családok értékrendjét, erkölcsi magatartásukat. Célunk:  Három éves kortól kiváló minőségű óvodai nevelés biztosítása a HH/HHH gyermekek részére.  Az óvodán belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése.  A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével.  Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása.

23

Alapelveink:  Szeretetteljes, családias légkör kialakítása, a gyermekek érdekeinek mindenekfelett érvényre juttatása.  Az individualizálva szocializáló személyiségfejlesztés, az egyéni különbségeket toleráló fejlesztés.  A tevékenységközpontú szemlélet, mely sajátos tevékenységrendszeren közvetíti az életkornak, aktualitásoknak, környezetnek megfelelő műveltségtartalmakat.  A családokkal való együttműködés, szülők bevonása az óvodai életbe. Feladatunk:  A HH/HHH gyermekek településen belüli teljes körű beóvodázásával biztosítani az esélyegyenlőséget.  A gyermekcsoportokban a HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával biztosítjuk óvodai-, és csoport szinten a szegregációmentességet.  Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésével, értékelésével.  Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli társadalmi és civil szervezetekkel. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai neveléssel csökkenteni tudjuk. 2.3.5 MIGRÁNS GYERMEKEK FOGADÁSA ÓVODÁNKBAN Migráns gyermek az, aki hazáját családjával elhagyni kényszerült és most itt tartózkodik Magyarországon. Az óvodai nevelést a magyar gyermekekkel azonos módon, azonos jogokkal vehetik igénybe. Kultúrájával, vallásával, nemzetiségével, nyelvi ismereteivel kapcsolatos ismeretek összegyűjtése után, egyéni bánásmóddal, a gyermek érzelmi biztonságának megteremtésével igyekszünk a közösségbe befogadni, beilleszkedését segíteni. A gyermek fogadása: a többségi gyermekekkel elfogadtatni, a más kultúráról, nyelvről, bőrszínről szükséges –a gyermekek életkorának megfelelő – ismereteket nyújtani. A migráns gyermeket segíteni kell a magyar nyelv elsajátításában, játékkal, verseléssel, mondókázással a közösségben. Alapvető gyermeki tulajdonság, hogy a gyermekek – nemzetiségtől függetlenül – keresik egymás társaságát, szívesen játszanak egymással. Közösségben ez fokozottan érvényesül. Fokozottan ügyelünk arra, hogy a gyermekeket hátrányos megkülönböztetés ne érje!

24

3. HAGYOMÁNYOK ÉS ÜNNEPEK MIT NEVEZÜNK HAGYOMÁNYNAK? „azt a láthatatlan szervezőerőt, amely a legrégebbi időkben az emberiség megmaradásának egyik legfontosabb feltétele volt, amely kényszeríttette eleinket egymás szájáról lesni a szót, egymás kezét figyelve megtanulni a mozdulatot, hagyománynak, idegen szóval tradíciónak nevezzük.” A NÉPSZOKÁS: „egyszerre illemtan, erkölcsi kódex, íratlan törvény, művészet, költészet, színjátszás, mítosz és mágia.” Legerősebben és legtovább a paraszti közösségek őrizték meg a hagyományos életmódjukat és ezzel a magyar népi kultúra értékhordozójává váltak. Községünkben ma is aktívan élnek néphagyományok, szokások. Néhányat már nem gyakorolnak pl: kendertermesztés, feldolgozás, de ezek eszközei, kellékei még sok háznál megtalálhatók. Elevenen élő hagyomány viszont községünkben éppen a paraszti élet jellegéből fakadóan az őszi, téli, tavaszi, nyári napfordulókhoz kapcsolódó jeles napok nagy része, az évszakokhoz kapcsolódó hagyományos munkavégzések sora. Például a karácsonyi kántálás nem is olyan régen teljesen általános volt, ma már igen ritka, de ma is gyakorolt élő hagyomány a betakarítási munkákat követő aszalás, lekvár főzés, szüreti felvonulás és mulatság. Napjainkban is rendszeresen szőnek az asszonyok. A változás abban nyilvánul meg, hogy nem kenderfonalból ágyneműt és ruhaanyagot, hanem hasított rongyból faliszőnyeget és padlóra való rongyszőnyeget. Némelyik háziasszony még ma is befűti olykor a kemencét és lepényt, lángost, kenyeret süt már csak a régi ízek miatt is, hogy azután a kihűlőben lévő kemencébe berakhassa a frissen készült befőtteket sterilizálás céljából. De ma is főznek telente lúgos málét, amely nem más, mint a tiszta fahamu segítségével váltott vízben főzött, lemorzsolt tengeri, kukorica, melyet addig főznek, míg a külső fényes héja leválik, lemorzsolódik. Azután a tisztára mosott puha szemeket cukros lében lehet fogyasztani. A házi túró, tejszín, tejföl, aludttej készítése is mindennapos tevékenység volt, míg a tehéntarás, tejtermelés megélhetést adott, ma már ez is ritka. Nekünk óvónőknek, a tapasztalatszerzésnek azon feltételeit és lehetőségeit kell a hagyományokkal és szokásokkal kapcsolatban megteremtenünk, melyek által a gyermekek mindezt egyénileg és együttesen is átélhetik, önmaguk számára újrateremthetik. Munkánkat segíti, hogy az önkormányzat az óvoda szomszédságában lévő régi tornácos parasztházat megvette, és tájháznak berendezte a lakosság segítségével. Régi bútorokat, használati eszközöket itt megfigyelhetik a gyermekek, valamint a ház hátsó szobájában felállított szövőszéken a rongyszőnyeg készítését is. A Nemzetközi Diófesztivál programjához kapcsolódóan pályázati támogatásból a sport- centrum területén dagasztó helyiséget, kemencéket és katlanokat építettek, ahol a fesztivál napján sütnek és főznek, régi korok ízeiből: kenyeret, kemencés lángost, diós, mákos kalácsot, bejglit, aranygaluskát stb. E helyszínen a gyermekek is megfigyelhetik a régi korok sütési, főzési lehetőségeit. A hagyományokhoz kapcsolódó dalok és daljátékok válogatásánál fontos szempontnak érezzük: A korosztály igényeit A mű eljátszhatóságát

25 Aktualitását Az ÉZO-ból ismert zenei szempontok szerinti megfelelést A helyi körülmények, hagyományok, szokások figyelembevételét Programunk célja a hagyományok ápolása, ezen belül az óvodai és néphagyományok, helyi szokások átörökítése. Nagyon fontosnak érezzük, hogy a gyermekek a szervezéstől a végrehajtásig részt vegyenek, lehetőség szerint a szülőkkel együtt. Ezeknek az eseményeknek az izgalmát és érdekességét az adja meg, hogy eltérnek a hagyományostól, kiemelkednek a hétköznapokból. Az ünnepek lehetnek gyermekek ünnepei, hagyománnyal összefüggő ünnepek, társadalmi ünnepek. Óvodánk a négy évszak köré csoportosítja az ünnepeket, hagyományokat, helyi szokásokat. TAVASZ: Ágak hajtatása /somfa, aranyvessző/ Magvak csíráztatása: búza, árpa, zab, napraforgó, csöves kukorica, hagyma hajtatása Visszatérő séták a községben és a határban a zsendülő, virágzó vidék megmutatása, rácsodálkozás az éledő természetre. Az udvar és a virágoskert rendbetétele, az óvoda előtti utca és járdaszakasz seprése, gereblyézése, szemét felszedése, a sziklakert kigyomlálása, új növények telepítése, balkonládák beültetése, kihelyezése. Húsvéti hagyományok: tojásfestés, díszítés, locsolóvers tanulása, locsolkodás, vendégvárás, fogadás. Pattogatott kukoricakészítés. Májusfaállítás és díszítés, verssel, dallal való megünneplése, dalos népi játékok. Ajándékkészítés anyák napjára, anyák napja megünneplése, műsoros köszöntés. Gyermeknap – sorversenyek – játékos vetélkedők, tagintézménnyel. Szalonnasütés a szülőkkel. Tanévzáró és ballagási ünnepség. Kirándulás autóbusszal a Nyíregyházi Vadasparkba. NYÁR: Dalos, táncos, mozgásos, lakodalmas, népi játékok. Kiszámolók, mondókák. Kirándulások, séták – háziállatok, virágoskertek, épülő házak, a határban folyó munkálatok megfigyelése A sport-centrum gyakori felkeresése, sport, játék, virágszedés, hancúrozás. Virágoskert gondozása, az udvaron, a kertben élő állatok életének megfigyelése, apróbb rovarok nagyítóval való szemlélése, költöző madarak költésének, fiókáknak figyelemmel kisérése. Kenyérsütés – sport-centrumban a kemencék megtekintése. ŐSZ: Betakarítás: Zöldségfélék, burgonya, kukorica, szőlőszüret Szilvaszedés, aszalás, lekvár főzés

26 Diószüret, diótörés, tisztítás Almaszedés a közeli almáskertben, kompót, vitaminfalatka készítés Termések gyűjtése, felhasználásuk ábrázoló tevékenységhez, játékkészítéshez: fűzfavessző, tengeri csuhé, kukorica, karalábé, sárgarépa, petrezselyem, makk, gesztenye, fenyőtoboz, kecskerágó, csipkebogyó, platánfa kérge, bogyótermése, falevelek. TÉL: Adventi koszorúkészítés, adventi naptár elhelyezése. Idősek találkozóján a nagy-középső csoportosok műsorral köszöntik a község idős lakóit. Mézeskalácssütés. Agyagozás, gipszöntés, fonás, batikolás, szövés. Mikulásvárás. Ajándékkészítés karácsonyra a vendégeknek. Karácsonyi ünnepség az általános iskola 1-2. osztályosaival és tanítóival, ajándékkal és műsorral kívánunk nekik Boldog Karácsonyt. Madáretetés az első komoly fagyoktól folyamatosan, a csoportszobák ablakain kívül elhelyezett madáreleségeken a gyermekek saját szemükkel is láthatják a madarak lakmározását. Madárkarácsony rendezése – környezeti jeles napok hagyományán belül. Téli örömök – sport és játék a hóban, festés hóra, rajzolás ujjal. Újévi jó kívánságok. Télbúcsúztató, farsangi ünnepség.

4. ESZTÉTIKAI NEVELÉS, IZLÉSFORMÁLÁS HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: A gyermekek a családi házból eltérő tapasztalatokkal és élményekkel kerülnek be az óvodai közösségbe. Esztétikai nevelésük az óvodai nevelés keretein belül tudatos tevékenység. Az esztétika iránti ráérzésüket, ösztönös hajlamukat, amely folyamatosan képességgé válik, fogékonyságuk révén fejleszthetjük. Eredetiségük, ízlésviláguk még tiszta. Az óvodai nevelés folyamatában alakul a látás és ábrázolás, mozgásérzékelés és a mozgás harmóniája. Munkánk során a gyermek spontán, eredeti – beszéd, ének, mozgás, képi kifejezés – hajlamaira építünk.

CÉLJA: A környező világ megtapasztalása, megismerése által megláttatni a szépet és annak befogadására, létrehozására alkalmassá tenni.

27 FELADATOK: Esztétikus, harmonikus, szép, ízléses környezet biztosítása. A változatos tevékenységek során sokszínű és rendszeres élménynyújtás. Illemszabályok kialakítása. A FEJLESZTÉS TARTALMA: Esztétikus, harmonikus, szép környezet biztosítása. A gyermek esztétikai nevelésében a közvetlen környezet a meghatározó, ahol nap-mint nap tevékenykedik. Óvodánkban minden a gyermekek érdekeit szolgálja. A csoportszobák méretei, kellemes, világos, színes falfestés, a bútorok méretei, a játékok színes, ép, esztétikus volta, a játékok elérhető helyeken való elhelyezése, a kiegészítők/szőnyeg, terítők, függönyök/ megfelelő, ízléses összeválogatása. Szobanövények biztosítják az üde színfoltokat, melyek rendszeres ápolásában a gyermekek aktívan részt vesznek. A természetsarkunk az éppen aktuális termések kiállítását, valamint a gyermekekkel természetes anyagokból közösen készített alkotásait tartalmazza és a gyermekek gyűjtött „kincseit”. A gyermekbútorok beszerzésekor is a természetességre és a színek harmóniájára törekszünk, anyagi lehetőségeinkhez mérten. Az étkező edények vásárlásakor is előtérbe helyezzük a porcelánt, üveget és amennyire lehet, mellőzzük a műanyagot. A dolgozók is igyekeznek megjelenésükkel az igényességet és esztétikumot tükrözni, ezzel megfelelő mintát adni. A dolgozók megjelenéséhez hozzátartozik, a mindenkire általános érvényűen vonatkozó munkaköpeny és váltópapucs kötelező viselete. Változatos tevékenység által sokrétű és rendszeres élménynyújtás: Az óvónő a gyermek környezete iránti nyitottságát, fogékonyságát kihasználva, tudatosan alakítja a gyermek szemléletét. Lehetőséget és mintát ad számára, biztosítja a sokszínűséget és a mintakövetés bő forrását. A gyermeket körülvevő környezet hatása együttes, benne az irodalom, a zene, a vízualitás, a mozgás, a viselkedés és a változatos szép környezet alakítja, s ezzel biztosítja az esztétikai nevelés lehetőségeit. A lehetőségek tárháza tartalmazza: Elsősorban a hangulati, környezeti feltételek megteremtését, séta, kirándulás, mese, bábozás, énekes-dalos játékok, a vizuális megjelenítés /ábrázoló és kézimunka tevékenység formái/ lehetőségét. Az érzelmi légkör is fontos része a sikeres tevékenységeknek. A gyermek ötleteit erősítsük meg, emeljük ki, segítsük. Biztosítsuk a látás, hallás, tapintás, ízlés, szaglás, mozgás, mozgathatóság együttes élményét. A gyermekek együttes tevékenységét jellemezze a biztonságos, nyugalmas légkör, egymás meghallgatása, tiszteletben tartása, az alkotási szabadság érvényesülése, a szép iránti tisztelet. Változatos, sokszínű, sokféle anyag és technika alkalmazásának lehetősége és az alkotáshoz elegendő idő. AZ ILLEMSZABÁLYOK KIALAKÍTÁSA: Ahhoz, hogy a gyermekek később magabiztos és határozott döntéseket legyenek képesek hozni, el kell sajátítaniuk a helyes viselkedés és az emberi együttélés elemi szabályait. Jó színteret biztosítanak a szabályok megismeréséhez a dráma-, szituációs-, szerep-, bábjátékok, a felnőttek mintaadó viselkedése.

28

Feladatok: A helyes óvodai viselkedés gyakorlása, kérés, kérdezés módja, udvariassági szokások, köszönés, bemutatkozás, konfliktusok békés elrendezési módja, öltözködés ünnepekre és más alkalmakra. Az esztétikus megjelenésre szoktatás, tisztaság, rendezettség. Az egymás közötti érintkezés elvárásai: udvarias, halk beszéd, térközszabályozás, tekintettartás, mimika, gesztusok. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI: Igénylik környezetükben a szépet, maguk is képesek létrehozni. Fogékonyak a szépre a természetben, a társadalomban és a művészeti alkotásokban. Képesek esztétikai élményeik megfogalmazására. Beszédük csendes, ízléses. Megjelenésük, viselkedésük is azt tükrözi, ismerik a viselkedés szabályait. Nevelőmunkánk eredményeként az esztétikai tevékenység nem felvett pózzá, hanem ösztönös, belső igényből eredő tevékenységgé válik.

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

FORMÁI

ÉS

AZ

5.1 JÁTÉK HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: Az alapprogram gondolatát idézve: „A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon, hosszantartó és lehetőség szerint zavartalanul kell kielégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait tagolja. Így válik a játék kiemelkedő tájékozódó tevékenységgé.” – ami egyben közlés is, mert a játék során kivetülnek olyan tartalmak, amelyeket a gyermek élőszóban nem tudna kifejezni. Kommunikáció is, mert a játszó gyermekek, a játék révén értik egymást jóval gazdagabb tartalommal, mint beszédben. A játék közben szorongások, indulatok, feszültségek, vágyak dolgozódnak fel, a külvilágból nyert tapasztalatokba ágyazva elrendezőnek, megoldást nyernek. A játék örömforrás és személyiségfejlesztő eszköz. Mivel a játékban sohasem csak egyetlen alternatíva van, hanem sok, ezért hatásában kreatív tulajdonságokat fejleszt a gyermekekben. A játék, mivel a gyermek első közösségi tevékenysége, ezért nagy szerepe van a társas kapcsolatok fejlődésében, az együttműködés, az alá-fölérendelés folyamatában. Utánozzál egymást, kölcsönösen kapcsolatokat építenek egymással, amelyek a későbbi életük folyamán fontosak lesznek. A kisgyermek a pillanatnak él, időérzéke kialakulatlan, múltról, jövőről semmit sem tud, de a játékban mégis fölvillantja – belső szemléleti képei felidéződnek -, amelyekből a gyermek a játékát elrendezi. Nem tudatos cselekedet ez, de értelmes. A pillanatot építi a múlt töredékein, amiből jövőt alkot úgy, hogy az eljátszott eseménysor az emlékezetében marad,

29 újra játszható lesz, bármikor ismételhető. Ez az ismételhetőség a játék egyik leglényegesebb tulajdonsága. CÉLJA: Az őt körülvevő világ megismerése, alakítása. Érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása. Szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása. Személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése. FELADATOK: Élmények, tapasztalatok lehetőségének biztosítása. A játék feltételeinek /légkör, hely, idő, eszközök és változatos játéklehetőség/ megteremtése, a különböző játékfajtákhoz – így a szimbolikus, gyakorló, konstruáló, szabály játékhoz Alkotó pedagógiai légkörben biztosítjuk az önállóságot, önmegvalósítást. (szabad játékot) A szülők szemléletformálása: segítséget, tanácsot, ötletet adunk a játékeszközök vásárlásához. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. A FEJLESZTÉS TARTALMA: A gyermek első játszótársa a családban is, az óvodában is a felnőtt. Őt mintaként tekinti, utánozhatja és mindig ott a lehetőség, hogy játékába bevonja. Akkor alakul ki jó játék – tartalmas és mély -, ha a gyermekek elegendő élménnyel, tapasztalattal rendelkeznek. A játék témája is a megszerzett tapasztalatoktól függ, hiszen a játék ad keretet a gyermek által megszerzett tapasztalati, ismereti és élményanyagnak, amelyet a gyermek a megismert világból kiemel. A megfelelő körülmények, feltételek megteremtése elengedhetetlen. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben a gyermek eldöntheti mit, hol, kivel és hogyan játszik. „Kijátszhatja” magából kellemes és kellemetlen élményeit egyaránt. A játék integrálja a munkajellegű és a tanulási tevékenységeket, amelyek elválaszthatatlanok egymástól, s az óvodai nevelés egészétől. A gyerek, játék közben, abból-amivel és attól-akivel játszik, tanul, de nem kötelezően megtanul valamit. A játék ad keretet annak a tapasztalati, ismereti és élményanyagnak, amelyet a gyerek a saját környezetéből az általa megismert világból kiemel és/vagy másoktól átvesz, feldolgoz, újra alkot. Pl.: - Amikor a családban megvalósul egy rég eltervezett, remélt esemény vagy dolog, a gyermek játékában feleleveníti, újraéli, mintegy fixálja a közösen átélt sikert. Óvodaszintű események: vadasparki kirándulás, sport-centrumban rendezett sportnap a tagóvodával stb. Csoportszintű események: közös vizsgálódások nagyítóval, bogarakat, pókokat. Egyénileg átélt események: mely lehet óvodában szerzett, vagy beszélgetés során felidézett otthoni, rokonságban történt esemény. Ebben a folyamatban fejlődnek a gyermek képességei, készségei, alakulnak és formálódnak érzelmi, akarati tulajdonságai. Játék közben a gyerek problémák elé kerül, feladatot kap és old meg. Gyakorolja, végiggondolja, hogyan lehet valamit többféleképpen megoldani.

30 Miközben odafigyel arra, mit csinál, visszaemlékezik arra, amit már megtanult, kialakul és fejlődik önállósága, a feladattudata, a kezdeményező,az alkotó és a szervezőképessége. Együttműködve társaival megtanulja önmagát és másokat értékelni. A tanulás terévé a játék abban a nevelési folyamatban válik, amely a középpontjába a gyerekkel együtt az óvónőt állítja, aki képes arra, hogy a gyerek tapasztalatait rendszerezze és a magáéval együtt továbbadja. A játék szervezeti keretei /szervezett, kötetlen foglalkozás/ és formái, /egyéni, páros, vagy kiscsoportos/ az egyénenkénti differenciálásnak kedveznek. Növekszik az önkiszolgálás, az egyéni megbízatások, lehetőség nyílik a feladatok önálló és egyéni megoldására. Ugyanakkor a páros, vagy kisebb csoportokban együtt végezhető feladatok időkeretei, mozgástere, társ és eszközválasztása szabadabbá és kötetlenebbé válik. Az óvodai nevelés és a játékosság szinte egyet jelent. A játékosság elve nem jelent örökös játszást, de azt igen, hogy a játékos óvónői beállítódásunkkal, kommunikációs jelrendszerünkkel játékra jellemző hangulatot igyekszünk teremteni a gyermek körül, s a játék elemei gyakorta jelennek meg a pedagógiai hatásrendszerben. /önállóság, szabad választás, döntés, kitalálás, önkifejezés, alkotás, stb./ A megfelelő hely a játék számára lehet állandó és ideiglenes. A csoportszobáink alkalmasak az elkülönült játékra is. Vannak játszósarkok, amelyeket a gyermekek szívesen veszik birtokukba. Az udvar szintén nagyon kedvelt a játék szempontjából. Tágas, tele fával, cserjékkel, összefüggő füves területtel rendelkezik, de szilárd burkolat is rendelkezésre áll. A játékeszközöket úgy helyeztük el, hogy a gyermekek számára elérhetőek legyenek. Színesek könnyen kezelhetőek. A babaszoba bútorai átalakíthatóak, így játékeszközként is felhasználhatják azokat a gyermekek. A játékidő főként a gyermekek által kezdeményezett, spontán kialakult játékkal telikel. A differenciált fejlesztés érdekében szükség van az óvónő által kezdeményezett és irányított játékra is. A játékirányítás közvetett módon történik, elsősorban a feltételek megteremtésén alapul. Az óvónőnek főként segítő, együttműködő szerepe van a játékban. Közvetlen beavatkozásra akkor van szükség, ha valamelyik gyerek rendszeresen zavarja társait a játékban. Az óvoda udvara alkalmas a mozgásos és a népi játékok számára. /ugróiskola, labdajátékok, dalos játékok/ Udvarunk nyújtotta lehetőségeket az év minden szakában kihasználjuk. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: A gyermekek szeretnek és tudnak játszani Ismereteiket, tapasztalataikat feldolgozzák, újra alkotják. Az önállóan kezdeményezett szerep és szabályjátékokban szerepeket osztanak szét, szabályokat tartanak be, melyekhez és társaikhoz alkalmazkodnak. Felülkerekednek a problémahelyzeteken. Játékokhoz képesek egyszerűbb eszközöket elkészíteni, /bábok, eszközök a dramatizáláshoz, mesehelyszínek megalkotása stb./ 5.2 VERSELÉS, MESÉLÉS HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: Az óvodai nevelés fontos területe az esztétikai nevelés részeként a mese, vers, irodalmi nevelés. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség és igény van rá. A mese, vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. Az irodalommal gyönyörködtetni akarjuk a gyermeket. Örömforrásként, jókedvet

31 fakasztó játékként, izgalmas szellemi kalandként, elgondolkodtató valóságmozzanatként éli meg a sok műfajt, művet az óvodás. Az irodalmi mű a mindennapok olyan természetes velejárója, amely részese az életünknek, meg nem fogalmazható és fogható hatásával válik élménnyé, épül be a személyiségbe. Fontos, hogy érzelmi, hangulati feszültséget keltsen, ez jelentőséggel bírjon és belsővé váljon. Irodalmi nevelésről csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek szereti a verset, mesét, ha örömöt okoz neki, ha kéri, várja az újabb és újabb élményt. A gyermek a befogadó, az óvodapedagógus az előadó. Lényeges, hogy nyelvileg tiszta, esztétikailag értékes mesét-verset halljanak a gyermekek. Az óvodában mondott irodalmi műfajok különböznek az élménykiváltás intenzitása szempontjából. A népköltészeti gyermekmondókák, a kisgyermekversek mondogatásakor nem az önmaguk által nyújtott esztétikai élmény a döntő, hanem a tevékenység, amelyhez kapcsolódnak, amelyet ritmusossá, játékossá tesznek, vagy meghatározott funkciót teljesítenek /lovagoltató, hintáztató mondókák/, amelyek a mozgás ritmusát erősítik meg, a beszéd jóleső ritmusával. A gyermekversek vagy mozgást, játékot, vagy a gyermekek által átélhető hangulati hátteret kívánnak. Különleges jelentősége van a gesztusoknak, a mozdulatok harmóniájának, az élettelen tárgyak élővé varázsolásának. Mindezekre szükség van, hiszen a néhány soros kis vers verbálisan nem képes élménnyé válni. Különös szerepet tölt be a mese a gyermek életében. Ennek olyan életkori sajátosságok adják az alapját, mint a mesei kettős tudat. Ez az átélés kettősségét jelenti. A kettős tudat önmagában is vonzó örömforrás: feszültséghordozó, feszültségteremtő és feszültségelvető. A mese az első a gyermek életében, amely passzív beleélést kíván, a mese más, mint a játék, itt nem mozog, nem cselekszik mesehallgatás közben. Csak a mesehallgatás közben képes az óvodáskorú gyermek erre a passzív képzeletbeli beleélésre. Az óvodás csoportnak is vannak „kedvenc”, örökké kért, soha meg nem unt meséi. Hogyan segíthetjük a meseélmény kialakulását? A mesei beleéléshez a gyermeknek nyugodt, csendes körülményre van szüksége. A közösen átélt élmény kiváltja az ismétlést. Szerepe van a mesehallgatáshoz kialakított szertartásnak /egy gyertya meggyújtása, elhelyezkedés a mesesarokban/ Fokozza az élményt a hely külső képe. A mesesarok berendezése idézze a mesei élményeket az ott elhelyezett eszközökkel. Fontosak a mesei élmény kialakítása szempontjából a mesét megelőző cselekvésmozzanatok /előkészítés, szervezés, a várakozás izgalma, a hangulat mélyülése. A gyermek életkori sajátosságaiból adódóan a mese részévé válik a játékának. Ez a továbblépés alkotó feldolgozás, újraalakítás szintén az élménnyé válást segíti elő. A jól irányított dramatizálás, ahol a gyermek nem előadja, hanem saját szándéka szerint, alkotó módon eljátssza a mesét örökérvényű élménnyé, tehet bizonyos meséket. Ennek a folyamatnak az elősegítése fontos feladat. Tapasztalataink szerint a családokban háttérbe szorult az élő mesélés, melyet felváltott a televízió, videó, DVD, számítógép. Fontosnak tartjuk a szülők szemléletének formálását, az élő mese semmivel sem pótolható, bensőséges kapcsolatot alakító hatásának hangsúlyozását. CÉLUNK: Az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése. Az erkölcsi fejlesztés és a testi jó érzés megvalósítása, szellemi

32 szükséglet kielégítése, kellemes időtöltés, együttes élmény. A nyelv szépségének kifejező erejének megismertetésével a biztonságos önkifejezés megalapozása, a szülők szemléletének formálása. A magyar kultúra értékeinek átörökítése.

FELADATOK: A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése. A helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása. A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. A báb pozitív személyiségfejlesztő hatásával a társas viszonyok alakítása, a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése. A FEJLESZTÉS TARTALMA: Az óvónő naponta többször kezdeményezzen verset, mesét a gyermekek kérésének, érdeklődésének, az adott szituációnak megfelelően, az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Egy-egy mesét hosszabb időn keresztül legyen alkalma a gyermeknek meghallgatni. Segítse elő az óvodapedagógus a dramatizáláshoz és bábozáshoz szükséges eszközökkel a mese tartalmának, cselekményének az eljátszását. Teremtse meg annak lehetőségét, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvenc meséjüket, történetüket, illetve maguk által kitalált, mesét, vagy történetet is. Magatartásával közvetítse, saját élményként élje át a mesékben rejlő üzenetet, azt az igazságot, hogy az ember mindig többre, tökéletesebbre törekszik. Az irodalmi anyag tartalma legyen szituációhoz és a gyermek életkorához, érdeklődéséhez megfelelően kapcsolható. Forrásai a magyar és a világirodalom gyermekek számára készült alkotásai, mai kortárs irodalmi művek, migráns gyermekek hazájának irodalmi műveiből. Grimm, Andersen, Magyar népmesék, Illyés Gyula, Arany László meseválogatásai, Móra Ferenc meséi, stb. Versek közül a gyermekekhez közelállók: Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Csanádi Imre, Szabó Lőrinc, stb. Óvodánkban a környezet és a néphagyományhoz kapcsolódva választjuk ki az alkalomhoz, a gyermek érdeklődéséhez illőket. A szabadidő tartalmasabbá tételére és a mindennapi tevékenységek színesítésére alkalmazzuk népi gyermekköltészetünk alkotásait: etetők, altatók, új sorolók, mondókával kísért mozgásos játékok, növényekhez, állatokhoz kapcsolódó, hozzájuk fűződő érzelmi viszonyt tükröző és fejlesztő mondókák. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: Szívesen mondanak verset, mesét, szeretik a mondókákat. Képesek történeteket elmondani, képesek elkezdett történetet befejezni. Képesek rövid meséket, egyszerűbb történeteket maguk is alkotni. Szeretik és igénylik a mesemondást. Aktívan részt vesznek a mesemondás feltételeinek kialakításában. Figyelmesen végighallgatják a mesét, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek jelei. Folytatásos mesét, verses mesét, meseregények szálait össze tudják kötni. Van kedvelt mesehősük, a mese fordulatait beviszik a játékukba. A meséről beszélgetnek, szófordulatait mindennapi beszédükben alkalmazzák. Kedvelik a bábozást, dramatizálást, a mesejeleneteket megjelenítik az ábrázolási tevékenységükben. Önállóan nézegetik a mesekönyveket. Az irodalmi nevelésünk akkor éri el fejlesztő hatását, ha a gyermek „befogadóból” maga is „előadóvá” válik. Az élmény a gyakorlás hatására játékában, nyelvi kifejezőképességében tapasztalható.

33

5.2.3 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: A néphagyomány és a művészeti értékű gyermekdalok, a meghallgatott élő zenei szemelvények felébresztik a gyermekek zenei érdeklődését, alapot adnak a zenei műveltség továbbfejlesztéséhez. A gyermek zene iránti érdeklődése felkeltésének a szülői házban kell kezdődnie. Az óvodai nevelés folyamatában különböző zenei élményeken keresztül fokozódik ez az érdeklődés. A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségére. A zenei nevelés hat az óvodásgyermek általános fejlődésére, érzelmi életére, értelmi képességeinek alakulására, társas magatartására és befolyásolja cselekvéseit. Szoros kapcsolatban van minden más nevelési területtel. A zenei nevelés egyik fontos eleme a zenehallgatás. A napot átszőheti, színezheti, oldja a feszültséget, megerősítheti a gyermekek és az óvónő kapcsolatát, mert érzéseiben nemcsak az gazdagodik, aki a zenét hallgatja, hanem az is, aki az élményt nyújtja. A zenei nevelésnek élménykeltésre kell alapozódnia. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös éneklés, mely gazdagítja és átörökíti az anyanyelvi örökséget. CÉLJA: A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása, zenei ízlésük formálása. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, ritmikus mozgásának fejlesztése. A népdalok, népzene, népszokások megismerésén keresztül a szülőföld, szűkebb környezetünk népi értékeinek átörökítése. A FEJLESZTÉS TARTALMA: A zenei élményt igyekszünk többféle tevékenységhez kapcsolni a mindennapok során. A néhány gyermek által kezdeményezett énekes játékok játszása mikro csoportos formában történik. Az óvónő csalogató éneke motiválja a gyermekeket a kötetlen foglalkozásokon való részvételre. Óvodánkban a zenei anyag kiválasztása, feldolgozása Forrai Katalin Ének az óvodában című szakirodalom alapján történik, zenehallgatás anyagának kiválasztásához Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában című könyve ad segítséget, szükség esetén figyelembe vesszük a migráns, nemzetiségi gyermekek kulturális értékeit is. A zenei anyag kiválasztásának szempontjai: 3-4 éves korban a kötetlen énekelgetési forma jól megfelel az életkornak. A kétszemélyes játékok, utánzó mozgással kísért szerepjátékok jellemzik a zenei nevelést. Ölbeli játékok, mondókák 6-8 Arc, kéz, ujj, lovagoltató játékok 4-5 hangból álló énekes játékok A zenei készségeket és alapfogalmakat játék közben ismertetjük meg a gyermekekkel. Halk, hangos megkülönböztetése, érzékeltetése, beszéden, mondókán, éneken keresztül. Környezet hangjainak megfigyelése.

34 Dallamjátszó hangszerek hangszínének megfigyelése. Ritmusérzék fejlesztés: egyenletes lüktetés, különböző játékos mozdulatokkal. 4-5 éves korban Mondóka 4-5 4-8 motívumból álló énekes játékok, műdalok 10-15 Hallásfejlesztés Halk, hangos megkülönböztetése, érzékeltetése, ének, beszéd, taps során. Magas-mély érzékeltetése, dallamvonal érzékeltetése levegőben. Tiszta éneklés érdekében gyakori önálló éneklés. Ritmusérzék fejlesztése Egyenletes lüktetés, járással, tapssal. Dalok, mondókák ritmusának kiemelése. Ritmuseszközök használata /dob, csörgő, bot/ 5-6-7 éves korban Mondóka4-7 Énekes játék 15-18 Műdal 3-4 Hallásfejlesztés Halkabb-hangosabb. Dallamfelismerés dúdolásról Dallambújtatás Tiszta éneklés az egyéni éneklés gyakorlásával Ritmusérzék fejlesztése Egyenletes lüktetés és a dalok ritmusának megkülönböztetése. Ritmuseszközök használata /cintányér, triangulum/ Ebben a korban már megismerkednek a párcserés, sorgyarapító, fogyó, kapus, hidas játékokkal, amelyek a gyermek néptánc elemeit tartalmazzák. Mozgásfejlesztés a zenei nevelés folyamatában: A mozgásos játékok az együttesen végzett táncmozdulatok örömteli végzése közben fejlődik a gyermekek nagymozgása, harmonikus, összerendezett mozgása. Egyensúlyérzékük fejlődésével párhuzamosan éreznek rá a mozgás ritmusára, a ritmus-zene összhangjára. A hangszerek használata során fejlődik finommozgásuk. A zenei nevelésnek nagy szerepe van a téri tájékozódás fejlesztésében. Kiválóan alkalmazható eszközként szolgál a zenei nevelésben a báb. Az ének megszerettetésére, valamennyi zenei feladat játékos gyakorlására alkalmas. Mindig a játékbeli funkció határozza meg az alkalmazott bábfajtát. Az óvodapedagógus feladata a zenei nevelésben: Zenei tapasztalatok, zenei élmények biztosítása.

35 Kíváncsiság ébresztése a gyermekben, engedjen teret önálló az alkotásnak Zenei nevelés közben a kedély, fantázia és játékos kedv uralkodjon, hiszen parancsszóra nem születhet igazi örömteli játék A zenei nevelésbe be kell vonni a szülőket is, hogy az otthon és az óvodában kapott zenei élmény erősítse egymást Gazdag dalanyaggal rendelkezzen az óvodapedagógus, hogy bármilyen szituációban elő tudja venni A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: A gyermekek önként, belülről fakadó késztetésként énekelnek. Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza. A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. Dallamfelismerést, ritmusvisszaadást változatos formában alkalmazzák. Egyöntetűen körben járnak szép testtartással, kézfogással is. Egyszerű táncos mozgások elemeit ismerik. Dalokhoz egyszerű játékokat, mozgást kitalálnak. Élőzenét, népdalokat, műdalokat figyelmesen hallgatják, örömet jelent számukra a zene. Felismerik néhány hangszer hangját. Képesek egyszerűbb hangszereket használni /dob, cintányér, stb./. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. Halk-hangos, gyors-lassú, stb. Ismerik a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat. 5.4 RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: A vizuális nevelés szerves része az óvodai nevelés rendszerének, szoros kölcsönhatásban áll minden más nevelési területtel. Legjellemzőbb vonása, hogy a gyermekek személyiségfejlődését elsősorban cselekvés, cselekedtetés útján, egyéni tapasztalatszerzés által, játékos tevékenységbe ágyazva kívánja segíteni. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé az óvodás gyermek számára. Ilyen tevékenységeink: gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, tépés, ragasztás, gipszöntés, varrás, barkácsolás, szövés, homokozás. A vizuális nevelés középpontjában a gyermek áll. Ábrázolás módjuk rendkívül személyes jellegű, pozitív érzelmekkel kísért alkotások. A gyermek által alkotott minden építmény, tárgy, vagy rajz, információkat hordoz a gyermek belső világáról, ezért úgy fogjuk fel a gyermekek alkotásait, mint személyiségük egy-egy kivetített darabját. E munkákban érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, örömeik, fantázia és élményviláguk, képzeteik, fogalmaik fejeződnek ki, melyekből jelzéseket kapunk személyiségük irányultságáról, képi megjelenítő, alakító képességeik fokáról. Engedjük az ábrázolásban érvényre jutni az egyéni kifejezésmódot, a szubjektív színhasználatot, a saját ötleteket, az önállóságot. Szubjektivitása, eredetisége, személyessége teszi a gyermeki alkotást különleges értékké! A gyermekek ragaszkodnak saját munkájukhoz. Számikra ezek az önismeret, önértékelés, az önbizalom forrásai, ezért csak elfogadó, a pozitívumokat értékelő magatartást tanúsíthatunk, nem lehetünk lekicsinylők vagy közönyösek. Alapvető feladat, hogy a gyermekek számára egy elhatárolt helyet biztosítsunk, ahol a nap folyamán bármikor, bárki, szabad választása alapján ábrázoló tevékenységbe kezdhet. Ennek feltétele, hogy e tevékenységhez szükséges minden

36 eszköz a gyermekek számára hozzáférhető, elérhető helyen legyen. Igyekszünk biztosítani a megfelelő eszközöket, amelyek célszerűek, praktikusak, esztétikusak. (nem túl drágák!?) Arra ösztönözzük a szülőket, hogy otthon is adjanak lehetőséget gyermekeik számára az ábrázolásra, alkotásaikat őrizzék meg, dicsérjék és biztassák őket újabb alkotásra. CÉLJA: Vizuális nevelésünk határozott célja, hogy az óvodába lépő gyermekek megfigyelő –ábrázoló - alakító képességeit fejlessze, magasabb szintre hozza. A gyermekek szabad önkifejezéséhez a lehetőséget megadjuk. A későbbi írástanuláshoz a helyes ceruzafogást elsajátítsák. FELADATOK: Egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk térben és eszközök tekintetében, hogy a gyermekek spontán és szervezett formában tevékenykedhessenek Megismertetjük a gyermekeket a különböző anyagokkal, azok tulajdonságaival, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel Feladatunk továbbá a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá tétele, amelyhez minél több mélyre ható egyéni és közös élményre van szükség A FEJLESZTÉS TARTALMA: 3-4 éves korban játszva ismertetjük meg a gyermekeket az anyagokkal, eszközökkel és alapvető technikákkal. A szabadon firkálgató, mázoló, gyurkálgató gyermekekkel együtt éljük át a felfedezést, az alkotás, a színek, a formák adta örömöt, lehetőséget, esztétikai élményt. A firkából kilépő gyermeket egyénileg segítjük a továbblépésben. Engedjük szabadon próbálkozni. Képalakítás különböző technikákkal: festés, rajzolás, papírtépés, ragasztás, agyagba, homokba karcolás, nyomat. Plasztikai alakítás: nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva.. Építés: különböző tárgyakkal formák, alakzatok létrehozása. 4-5 éves korban jelentkezik a szándékos képalakító tevékenység, melyet segítünk kapcsolódó témákkal, technikával. Megjelenik az ember, környezet, tárgyak, cselekmények ábrázolása. Egy-egy emlék közös vizuális felidézése során felhívjuk figyelmüket a részletek fontosságára. Képalakításra jellemző: gazdagabb formák, színkeverés, színárnyalatok. Eszköztár bővül spárgákkal, fonalakkal, textillel, termésekkel, bőrrel. Plasztikai munkájukat jellemzi: a formák tagolása. Játékukhoz kellékek és alkalmi ajándékok készítése. Báb, díszlet készítése, összeszerelésük, díszítésük. Építés lehetőségeinek részletezése, tér variálása. 5-6-7 éves korban kialakul teljes képalakító tevékenységük, melyek a környezetükben történő eseményekről, mesékről, versekről, dalokról vagy elképzelt szereplőikről szólnak. A kialakult ábrázolási tevékenységek továbbfejlesztése. Találkozás műalkotásokkal. Képalakításra jellemző: még gazdagabb formák díszítése részformákkal, színekkel, formaismétléssel, az anyag formálhatósága. Az eszköztár még bővül: kötözött batikkal, kollázzsal, domborművel és anyag plakettel.

37 Plasztikai munkájukat jellemzi. A mintázott figurák összerendezése, különböző térbeli kompozícióba. Próbálkozás kétalakos szobor formálásával. Játékok, modellek, ajándékok készítése szerkesztő, konstruáló munkával, mintázással, szövéssel, fonással. Megjelenik a barkácsolás. Építésükre jellemző a nagy térbeli alakzatok létrehozása, téralakítás, térrések összefüggése, stabilitás, arányviszonyok. Makettek készítése. Ebben a korcsoportban már megjelenik a műalkotások nézegetése. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: Helyesen fogja, használja a különböző eszközöket, ismeri a különböző technikákat és alkalmazza is azokat. Szem-kéz mozgása összerendezett, finommotorikus képessége megfelelő. Vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete megfelelő, térlátása korának megfelelő, bátran, szívesen használja az ábrázolás eszközeit. Szívesen alkot a többi gyermekkel, munkájában kitartó, késztetést éreznek arra, hogy figyelmüket összpontosítsák, vizuális technikai tudásukat aktivizálják, önmaguk is elkezdik javítgatni saját készülő alkotásukat. Alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára. Szereti maga körül a szépet, az esztétikust, környezettel harmonizáló tárgyakat, alkotásokat. Szívesen vesz részt a környezete díszítésében, rendezésében. Képes meglátni a szépet, véleményét meg tudja fogalmazni, saját munkájáról is képes reális véleményt alkotni. Ismeri lakóhelye műemlékeit. 5.5 MOZGÁS HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szívesen mozognak, ezért az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepe van a mozgásnak. A gyermek napi tevékenységében szinte állandóan jelen van és a testnevelés keretein belül tervszerűen, de egyénre szabottan valósítja meg feladatait. Az egészséges életmód alakítása érdekében kihasználjuk a helyi adottságokat. Foglalkozásaink nagy részét a szabadban valósítjuk meg, az udvar különböző füves és homokos részein lefektetett és rögzített farönkök kiválóan alkalmasak az egyensúlyérzék fejlesztésére. Az állványra rögzített kötélen, gyűrűn és nyújtón függhetnek a gyerekek, mellyel erősíthetik vállövüket, karjukat, keresztcsatornájukat. Arra kell ügyelnünk, hogy a gyermekeknek adott feladat ne legyen se túl könnyű, se túl nehéz, mert a túl könnyű nem készteti erőfeszítésre, a túl nehéz viszont gátlásokat okoz. A gyermekek számára a megfelelő nehézségű gyakorlat kiválasztása nemcsak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad önismeretéhez is. Testnevelés foglalkozásnak tekintjük azt is, ha elmegyünk a közeli Sportcentrumba, ahol kedvükre fogócskázhatnak, szaladgálhatnak, labdázhatnak a gyerekek, vagy elsétálunk a Tisza folyónk töltésére és legurulunk a töltésoldalról, vagy kidőlt fatörzsön egyensúlyozunk. Mozgás közben megismerik saját testüket és képességeiket. A testnevelés foglalkozások kötelezően szervezett tevékenységek, ezen kívül a mozgásfejlesztést szolgálja a mindennapos testnevelés és a szabad játék közbeni mozgásos játékok is. Szükségünk lenne egy fedett terasz, valamint egy tornaterem megépítésére, hogy rossz idő esetén is ki tudjuk elégíteni a gyermekek mozgásigényét. /az általános iskola tornatermét vesszük igénybe alkalomadtán/ A közös mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok

38 alakulását, a társakhoz való alkalmazkodást, a társra figyelést, mozgás közben fejlődik önuralma, együttműködő képessége, akarata. Kialakul egészséges versenyszelleme. CÉLJA: A személyiség sokoldalú fejlesztése a mozgás során, minden gyermek találja meg a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgáslehetőséget, a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényének kielégítése céljából. Az egészséges életmód megalapozása, a testi képességek, szociális képességek fejlesztése. FELADATA: A gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, a helyes testtartás kialakítása és a serkentettség túlsúlyából adódó nagy mozgásigény sok játékkal és egyéb természetes mozgással történő kielégítése. Valamennyi mozgásfejlesztést szolgáló tevékenységen döntő feladatunk a motoros képességek fejlesztése, ami csak akkor érhető el, ha gondos szervezéssel, helyes mozgásanyag választással a gyermekek mozgásaktivitása biztosított. A motoros képességek adottságokra épülve, tevékenység közben, főként tervszerű gyakorlással fejlődnek, s így válnak szerves részévé a személyiség alakulásának. A FEJLESZTÉS TARTALMA: Igyekszünk megvalósítani a feladatok megoldását célzó, a motoros képességek fejlesztésének, a játékosság érvényesülésének fontosságát hangsúlyozó eltérő felépítésű, szervezésű testnevelési foglalkozásokat. A foglalkozásokon a négyféle modellből mindig azt választjuk ki, amelyik a foglalkozás feladatát legjobban elősegíti és a gyermek életkori sajátosságának, mozgásfejlettségi szintjének a legmegfelelőbb. Foglalkozás modellek: 1. 2. 3. 4.

Sorakozás –játék –levezetés –értékelés - köszöntés. Sorakozás –játék –gimnasztika –játék –levezetés –értékelés -köszöntés. Sorakozás –játék –főgyakorlat –játék –levezetés –értékelés –köszöntés. Sorakozás –játék –gimnasztika –főgyakorlat –játék –levezetés –értékelés –köszöntés.

A testnevelési anyag éves elrendezésénél a motoros képességek fejlesztésére a táblázatban látható anyagot használjuk. MOTOROS KÉPESSÉGEK ÉS FEJLESZTÉSÜK

I.

KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK

1. Erő: a. Gyorserő: szökdelések, távol és magasugrás helyből és nekifutásból, fel és leugrások szerekre, szerekről. b. A test általános ereje: kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás, dobások, medicinlabda gyakorlatok, minden kézi szer gyakorlat magas ismétlés számmal.

39 2. Állóképesség: a. Alap-állóképesség: hosszantartó lassú és közepes iramú futások, minden hosszú ideig tartó futást tartalmazó játék. b. Globális állóképesség: hosszú ideig végzett kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás. 3. Gyorsaság: a. Mozgásgyorsaság: gyorsfutások, élénk tempójú kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás. b. Reakció gyorsaság. Futó játékok feladattal járásból, futásból, akusztikai jelre irányváltoztatások, megállások, különböző testhelyzetek felvétele.

II.

KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK

1. Téri tájékozódási képesség - Átbújások - Minden természetes támaszgyakorlat irányváltoztatással - Járások, futások irányváltoztatással - Célba dobások - labdagyakorlatok 2. Kinesztetikus differenciáló képesség: minden kéziszer gyakorlat. 3. Reakcióképesség : futójátékok feladattal. 4. Egyensúlyérzék: -

Keskeny felületen végzett járások, futások, kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás. Gurulás a test hossztengelye körül Guruló átfordulás előre Minden csukott szemmel végzett gyakorlat

5. Ritmusképesség - Egyszerű ciklikus mozgás/járás, futás, szökdelés, kúszás, csúszás, mászás/ akusztikus jelre, ritmusának tartásával. III.

MOZGÉKONYSÁG, HAJLÉKONYSÁG - Valamennyi izületben közepes és élénk tempójú nyújtó hatású gyakorlatok.

A 3-4 éveseknél a természetes mozgásokat tartalmazza a testnevelés foglalkozás anyaga, ezért ezeknél a gyermekeknél a kiemelt feladat a nagymozgások fejlesztése /járás, futás, ugrás, kúszás, mászás/. A mozgásfejlődés, a testséma kialakulása és a tér észlelése egymástól elválaszthatatlan folyamat. A testhelyzetek gyakorlása során a gyermekben tudatossá válik, hogyan tölti be a teret saját testével. A 4-5 éveseknél a mozgásfejlesztésben már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. A gyermekekkel különböző irányokban végeztetünk mozgásokat, és különböző formákat mozognak be. A mozgásfejlesztésnél előtérbe kerül: - Az egyensúlyérzék fejlesztése az egyensúlygyakorlatokkal

40 A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése/célba dobás babzsákkal, kis labdával, karikadobás, kugli játék, labdajátékok/ Kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása /színes szalaggal megjelölni a jobb vagy bal oldalt/, a test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos feladatokkal, a törzs függőleges zónájának kialakítása mozgásos feladatokkal. Az 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb, az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezhetünk gyakorlatokat. Egyes gyakorlatok csukott szemmel is végezhetők. Ebben az életkorban kiemelt feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése, mivel a finommozgás összerendezettsége az írás tanulás elengedhetetlen feltétele. Testnevelési foglalkozáson a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Jól használhatók ehhez a különböző méretű labdák, botok szalagok. A foglalkozásokon lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A nagycsoportosok szívesen végzik az audiovizuális eszközökről irányított feladatokat is. /pl.: torna zenére/ -

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: -

Biztonságosan, bátran mozgó, jó fizikai állóképességű, teherbírású gyermekekké válnak. A rendszeres nevelőmunka hatására minden csoportban kialakulnak a legkedveltebb mozgásos játékok, melyeket maguk is kezdeményezik és meg is szervezik. Kialakul a szem-kéz, szem-láb koordinációja, téri tájékozódása, jobb-bal oldalt megkülönbözteti, mozgása harmonikus, összerendezett, fejlett az egyensúlyérzéke. Képes alkalmazkodni társaihoz, toleráns, együttműködő, segítőkész, önuralma korának megfelelő. Ismeri saját testét, testrészeit, azokat megnevezni.

5.6 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE KÖRNYEZETI NEVELÉS HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő komplex folyamat. Általa a gyermek az őt körülvevő természeti, társadalmi környezetről tapasztalatokat szerez, melyek az életkornak megfelelő biztonságos eligazodáshoz nélkülözhetetlenek. Segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Fejleszti megfigyelőképességüket, képzeletüket, gondolkodásukat, emlékezetüket. A környezettel való ismerkedés során alakul a gyermek társas magatartása, fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőképessége. Elősegíti a tárgyi- és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. A gyermekek a természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem, a környezet higiéné szerepét. Segíti a szülőföld szeretetének megalapozását, a pozitív érzelmi viszony kialakítását a népi kultúra hagyományaihoz. A néphagyománnyal, helyi szokásokkal való ismerkedés során a gyermek megismeri szűkebb és tágabb környezetének értékeit, tárgyi emlékeit, szokásait, tartalmát. Megismeri legközelebbi környezetének nyelvi, tárgyi motívumait. A környezeti nevelés szoros kapcsolatban van más nevelési területekkel, azoktól elszigetelten nem kezelhető, hanem velük együtt, komplex egységben van jelen a nevelésben. A gyermek a természeti, társadalmi környezetben szerzett ismereteit játékában felhasználja, folyamatosan gyakorolja, munkatevékenységében alkalmazza. A kisgyermek első tapasztalatait a

41 környezetéből meríti. A különböző hatások ellenére a családi nevelésnek alapozó, a fejlődés folyamán a személyiség jellemzőinek kialakulásában elsődleges szerepe van a gyermek környezettel való kapcsolata, tehát mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg, az óvodában az óvónő tudatos irányításával. Nem elég a kapcsolat, hanem a viszony minősége is fontos tényező. A környezettel való ismerkedés, a fejlődés forrása. Az óvónőnek tudatos munkája mellett a gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtania, illetve a meglévőket mélyíteni, rendszerezni. Eközben építhet a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára. A megismerő tevékenység alapja a megismerési vágy, ami cselekvésre sarkallja a gyermeket. A világot pontosan, valóságszerűen megismerni a kép, cselekvés, a szó egységében lehet. A verbális fejlesztés a környezet megismerésére nevelés folyamán célként és eszközként egyaránt jelen van. Az értelmi, a nyelvi /verbális/ fejlődés mellett a környezeti nevelés során kialakulnak a gyermekekben a kultúrált élet szokásai, a helyes viselkedési formák, a helyes érzelmi és erkölcsi viszonyok. Ha mindehhez hozzájárul az óvónő érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, színes egyénisége, biztos, hogy a gyermekeink megszeretik környezetüket, ragaszkodnak ahhoz, s megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodnak benne. A környezeti nevelésben hangsúlyt kap a megismerés. A feladatot a természettudományos módszerek alkalmazásával tudják az óvónők megoldani /megfigyelés, leírás, kísérlet, összehasonlítás, rendezés, csoportosítás, mérés/. CÉLUNK: A gyermekekben - a környezetükkel kapcsolatos gazdag tevékenységek során –olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása. FELADATOK: -

A természeti és társadalmi környezet megfigyelése és közvetlen tevékenykedtetés során tapasztalatok szerzése. Hagyományok ápolása, helyi szokások megismerése, átörökítése. Környezetvédelem, környezetbarát szokások kialakítása, környezettudatos magatartás megalapozása.

A FEJLESZTÉS TARTALMA: A társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel a családról, szükségleteiről, munkájukról, a család tagjairól, rokonokról, egymáshoz való viszonyáról, az együttélés szabályairól. Viselkedésüket jellemezze a szeretet, tisztelet, az őszinte együttérzés, a segítőszándék, a megértés. Magatartásukban nyilvánuljon meg a tolerancia és az önfegyelem. Az óvoda új környezet a gyermek számára, ezért fontos hogy a megismerése pozitívan hasson. Megismerés során egyre nagyobb biztonsággal és otthonossággal mozog az óvodai környezetben. A gyermekek ismerjék a felnőttek óvodai munkáját, saját közreműködésükkel ők is hozzájárulnak a környezetük ápolásához. Szerezzenek tapasztalatokat a környezetükben /faluban/ megfigyelhető foglalkozásokról, intézményekről. Legyen tapasztalatuk az orvos, a védőnő munkájáról. Ismerjék testüket, tudják megnevezni a testrészeket, ismerjék érzékszerveiket, azok funkcióit, védelmét,

42 gyakorolják önálló tisztántartásukat. Látogassanak el az iskolába, ismerkedjenek meg az ott folyó munkával /6-7 évesek/. Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. Ismerjék a közlekedési eszközöket, a lakóhelyi lehetőségeket természetes környezetben figyeljék meg. Szerezzenek tapasztalatokat, gyakorolják a helyes viselkedési formákat. Figyeljék meg a napszakokat, gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket, ezáltal időérzékük fejlődjön. A természeti környezetet az évszakok változásain keresztül közvetlenül megfigyelve tapasztalják meg. /falusi gyermekek lévén a természeti környezet adott/ A növény-és állatvilág megismerése fontos része a környezet megismerésének. Védelmüket, gondozásukat helyszínen is módunkban áll megismerni, megfigyelni. /házak udvarán/ A növények fejlődését szintén természetes környezetben az óvoda udvarától, kertjétől, az erdő, a rét, a vízpart, gyümölcsösök élővilágának bemutatásával végezzük el. Helyi adottságaink: Tisza folyó és partvidéke, süllős bányató, almás, szilvás, körtés gyümölcsösök, erdők, rétek, mezők, házaknál szőlő lugasok. Hagyományápolás: Részletesen a Hagyományok, ünnepek fejezetben. A környezeti nevelésünkben hagyománnyá kívánjuk tenni a természeti jeles napok megünneplését. Ezek a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Takarítási világnap. Szeptember 22. Állatok világnapja. Október 4. Madárkarácsony. Víz világnapja. Március 22. Meteorológiai világnap. Március 29. Föld napja. Április 22. Madarak és fák napja. Május 28. Környezetvédelmi világnap. Június 5.

Célunk, hogy ezek a napok ugyanúgy épüljenek be a gyermekek mindennapjaiba, illetve ünnepnapjaiba, mint a régi falusi élet szokásai, a falusi ember mindennapjaival kapcsolatos hagyományos tevékenységek. Legyenek figyelmesek, éljék át és váljék szokásukká a környezetük védése, óvása. A segítségnyújtás számtalan formáját legyen alkalmuk megélni /társaikkal, növényekkel, állatokkal szemben/. A közös tevékenységek a gyermek fejlődésének serkentője. A közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelent a gyermek számára. Váljanak e napokkal kapcsolatos tevékenységek az óvodai élet szokásaivá, hagyományaivá. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek maguk is részt vegyenek a szervezésben, a mindennapi élettől eltérő legyen és az esemény tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködjenek. A témakörök komplex feldolgozása lehetővé teszi, hogy e napokhoz kapcsolódó tevékenységek szervesen kapcsolódjanak az óvoda mindennapi életébe, a többi műveltségtartalmú területhez. /részletesen a táblázatokban/ KÖRNYEZETVÉDELEM: A kisgyermek első tapasztalatait a környezetéből meríti. Az óvodai nevelés akkor valósítja meg célját, ha programját a gyermekek környezetével kapcsolatos gazdag tevékenységrendszerbe ágyazza, kihasználja a tapasztalatszerzés természetes élethelyzetét, s ezeket tudatosan mg is szervezi. Elősegíti, hogy a gyermekek természeti és társadalmi környezetükről tapasztalatokat szerezzenek, mely szükséges a biztonságos eligazodáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához. Segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeiket, lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsoltépítést, a szülőföld szeretetének

43 megalapozását. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítását teszik lehetővé, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. Közismert, hogy a környezeti nevelést már az óvodában e kell kezdeni,mivel bizonyos alapvető szokások, viselkedésformák és így a környezeti kultúra alapvető szokásai és viselkedésformái is, egész életre hatóan- csak ebben az életkorban alakíthatók ki. A környezetvédelem, a környezettudatos magatartás, a környezet megismerésén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, ehhez szükséges a természethez való pozitív viszony, mely tiszteletet jelent mind a társadalmi, mind a természeti környezettel szemben. Fontos nevelési feladat, hogy a gyermekek védjék az élő és élettelen környezetüket, gondoskodjanak életfeltételeikről, ne rongálják, ne pusztítsák azt. Tudják, hogy minden élőlénynek joga van az élethez. A természeti jeles napok programjának tevékenységei e feladatok megvalósítását célozzák. A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, ezért nagyon fontos az óvoda minden dolgozója és a szülők környezetvédő, környezettudatos magatartása a környezetszennyezés elkerülésében és a környezet helyreállításában. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: Ismerik nevüket, szüleik nevét, foglalkozását, lakásuk címét, korukat, születési helyüket. A testrészeket, az emberi test felépítésének megfelelően megnevezik, igényesek testük tisztaságára. Megkülönböztetik a jobb és bal oldalt, dominanciájuk kialakul. Gyakorlottak lesznek az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket, járműveket, csoportosítják azokat többféle szempontból. Tudják, hogy azok az emberek munkájaként készülnek és az emberek munkáját, életét könnyítik meg. Ismerik a község intézményeit, rendeltetését, ismerik lakóhelyünk műemlékeit. Megkülönböztetik az évszakokat, ismerik jellemző tulajdonságaikat, évszakhoz kapcsolódó hagyományt, faluban folyó munkavégzést. Felismerik a napszakokat, megnevezik a hónapokat, hét napjait. Ismerik a növény szót, annak tartalmát, tudják, hogy a növények fejlődése és az évszakok között összefüggés van. Tudják, hogy a növényeket gondozni kell, ismerik a növényekkel kapcsolatos mezőgazdasági munkákat, szántás, vetés, aratás, kapálás, szüretelés stb. ismerik környezetük védett növényeit, állatait. Ismerik és megnevezik a környezetükben élő állatokat, tudják csoportosítani életmódjuk, élőhelyük és egyéb tulajdonságaik szerint. Ismernek néhány erdei és vadállatot, néhány madarat –költözőt és nálunk telelőt- ismerik óvásukat, védelmüket. Ismerik és megnevezik környezetük színeit, a sötét és a világos árnyalatait, gyakran észlelt tárgyak feltűnő összefüggéseit. Képesek lesznek ismert tárgyak, jelenségek közötti összehasonlításokat végezni külső jegyeik, rendeltetésük stb. szerint. Ismerik az időjárás elemeit. Megismerik a természeti jeles napokat, azok fontosságát, szeretik a természetet, az őket körülvevő élőlényeket, ismerik környezetüket. Fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt, megtalálják a jót és a szépet, azt megbecsülik és képesek a tenni akarásra. „olyan nemzedékre van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát vagy néhány napig tartó kampány, hanem ÉLETMÓD.” /Ladányi Éva ÓN. 1996/3./

44 MATEMATIKAI NEVELÉS HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: Az óvodába kerülés kezdetén megismerjük a gyermekek aktivitását, érdeklődését, felmérjük képességeiket. A mindennapi tevékenységeinket kihasználjuk a külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerésére, áthatja napi nevelőmunkánkat, így válik eredményessé. A matematikai ismeretszerzésben is a tapasztalás jelenti az alapot, a fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a gyermek, így természetes módon ismerkedik meg vele. A gyermek már óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra. Az óvodáskor jellemző gondolkodási sajátosságaival /invariancia, állandóság hiánya/ a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. A gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára építkezhetünk nevelés során, melynek formái: Utánzásos, minta-modellkövető. Spontán játékos tapasztalatszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelésekre épülő tapasztalatszerzés. Gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás. A gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok. Az óvónő által kezdeményezett foglalkozások. CÉLJA: Megismertetni, felfedeztetni a gyermekkel a környező valóság formai és mennyiségi viszonyait. A matematikai kíváncsiság és érdeklődés felkeltése, kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás megalapozása, gondolkodási műveletek fejlesztése, logikus gondolkodás megalapozása. A MATEMATIKAI NEVELÉS TARTALMA: A matematikai készségeket, képességeket az alábbi témakörök alapján fejlesztjük: 4-5 éves korban: 1. Előkészítő játékok, tulajdonságok kiemelésére „Mi változott meg?” „Mi van a zsákban?” „Minek a hangját hallod?” Érzékelő játékok, szétválogatások, sorba rendezések. 2. Összehasonlítások szabadon és irányítással a számfogalom előkészítése. a. Mennyiségek összehasonlítása, összemérése magasság /magasabb, alacsonyabb/ tömeg /nehezebb, könnyebb/ űrtartalom /több fér bele, kevesebb fér bele/ ugyanolyan magas, ugyanolyan hosszú b. Darabszám előkészítése halmazok összehasonlítása /több, kevesebb/ darabszám szerinti sorba rendezés

45 párosítás, több, kevesebb, ugyanannyi bontás különféle tulajdonságuk szerint kis számok érzékelése számolás nélkül darabszám szerinti változások /több legyen, kevesebb legyen/ megszámlálás 3. Tapasztalatok a geometria körében Építések, gyurmázások szabadon Másolások /ugyanilyen legyen, ugyanígy álljon/ Nyírás /síkbeli szabad alkotások/ Figurák lefedése mozaiklapokból Szétválogatások geometriai tulajdonság szerint Tevékenységek tükörrel térben, síkban. Térbeli tájékozódás Iránykövetés mozgással Alatt, fölött, mellett, névutók használata, értése. 5-6-7 éves korban: 1. Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása. Szétválogatások /más válogatásban felismert szempont szerint is/ Sorba rendezés megnevezett tulajdonság szerint Követés, kiegészítés 2. Számfogalom alapozása. a. Mennyiségek összehasonlítása, összemérése legalacsonyabb, legmagasabb leghosszabb, rövidebb vastagság, bőség tömeg űrtartalom Nagyobbá, kisebbé, ugyanakkorává tevés mindegyik mennyiség esetében. b. Darabszám: halmazok összehasonlítása, összemérése. Több, kevesebb, ugyanannyi, párosítás Az ugyanannyi előállítása, érzékelése többféle bontott alakban Párosítás közvetítéssel, számlálás Darabszám változásai c. Mérések egységekkel hosszúságok tömeg űrtartalom d. Sorszámlálás. 3. Tapasztalatok a geometria körében. Építések szabadon, másolások,síkbeli alkotások, mozaikkirakások, alkotások a szöges táblán, fonal, szívószál. Építések egy-egy feltétel követésével. Tevékenységek tükörrel. Térbeli tájékozódás. Irányok azonosítása, megkülönböztetése.

46 Megnevezések gyakorlása. A tevékenységek végzése a folyamatos cselekedtetés sok olyan szituációt hoz létre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai nevelés, a matematikai tapasztalatok szerzése. A gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebbnagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely összefüggéseket dolgozzuk fel irányított formában.

FELADATOK: Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. A matematikai tartalmú kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodni kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára épülő problémahelyzetek teremtése. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, a játék során adódó spontán helyzeteket kihasználva kell végezni. A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikrocsoportos szervezéssel, a gyermek egyéni fejlettségének, képességének figyelembe vételével. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: A gyermek a környezetéből szerzett ismereteit játékában felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben is alkalmazza. Számfogalmuk 10-es számkörben mozog, tudnak összehasonlítani, szétválogatni különféle szempont alapján. Ismeri, és helyesen használja a névutókat, az irányokat. Képesek az óvónő kérdéseit, gondolatmenetét megérteni, követni. Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, a halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket /több, kevesebb, ugyanannyi/. Önállóan is össze tudnak mérni hosszúság mennyiségeket. Másolással képesek megépíteni, kirakni a mintával megegyező elemekből színben és nagyságban eltérő elemekből térbeli és síkbeli alakzatokat. Alapvető síkbeli és mértani formákat felismeri, azonosítja. Rész-egész viszonyát felismeri, képes részekből az egészet kirakni. Azonosságot, különbözőséget felismeri, megnevezi. Tud elemeket sorba rendezni, felismeri annak szabályát és képes folytatni a megkezdett sort a szabály szerint.

47 5.7 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű tevékenység a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere. A munka nem csak a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban a környezetére is, azt formálja, alakítja tevékenysége során. FELADATOK: A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák kialakítása. - Kognitív: Pontosan értsék meg, mit várnak el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon ki összpontosítási képességük, munkaszervezési készségük. - Érzelmi-akarati: Alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk. - Szociális-társas: Alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk. - Nyugodt, bizalmon alapuló, szeretetteljes légkör kialakítása. - Megfelelő eszközök és azok hozzáférhetőségének biztosítása. - Elegendő munkalehetőség biztosítása - Megfelelő hely, elegendő idő biztosítása. - Munkafajták nehézségének és azok mennyiségének folyamatos bevezetése. - A differenciálás elvének érvényesítése. - A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, gyermekhez mérten fejlesztő hatású. - A munka jellegű feladatokat elsősorban jutalomból kapja a gyermek. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI: Önkiszolgáló tevékenységek: A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint elvégzik. Étkezésnél helyesen használják az evőeszközöket, merőkanalat, szalvétát. Öltözködésnél önállóak, tudnak gombolni, próbálkoznak a megkötéssel. Az önkiszolgáló tevékenységre fordított idő fejlettségük növekedésével, arányosan csökken. Alkalomszerű munkák: -

Pontosan megértik, mit várnak el tőlük és azt önállóan teljesítik. Bonyolultabb feladatokat is örömmel végeznek el és annak szervezésében is önállóak. Időnként olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületeket igényelnek.

Közösségi munkák: -

A közösségért végzett munkák vállalásával megjelenik helyes önértékelésük, önbizalmuk. Naposi feladataikat önállóan, önként, pontosan végzik. Terítésnél ügyelnek az evőeszközök esztétikus elhelyezésére is. Felelősi munkákat szívesen vállalnak, és önállóan teljesítik.

48 -

A környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztántartásában (csoportszoba, óvoda udvar, környezet) Vigyáznak játékaikra, és rendben tartják azokat. Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat, a kitartás jellemzi.

A környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák: -

A szemetet a gyűjtőben helyezik el. Szívesen segítenek a falevelek, lehullott ágak, szemét összegyűjtésében. A virágokat nem tépik le, hagyják az eredeti helyükön. Célirányos gyűjtésnél is csak a szükséges mennyiséget szedik le. Szívesen ápolják a növényeket a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Szívesen vesznek részt parkosításban, facsemeték ültetésében és azok gondozásában. („A mi fánk!”) Télen gondoskodnak a madarak táplálásáról. (Madárkarácsony rendezésében aktívan részt vesznek.)

5.8 TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: Az óvodás gyermek értelmének megnyitása elsősorban érzelmein keresztül lehetséges és nem szándékos tanulással. Platón így ír erről: „Ne erőszakkal oktasd a gyermekeket a tanulmányokra drága barátom, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama!...” Mi a tanulást a lehető legszélesebben értelmezzük: a gyermek nem tud nem tanulni. Fejlődése az érés és a fejlesztés együttes hatásaként jelentkezik, ezért fontos a türelmes, kiváró magatartás az óvoda és a család részéről egyaránt, melynek fontos eleme az utánzás, az ösztönösség, s az, hogy ebben a folyamatban a gyermek személyisége fejlődik. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Célunk a gyermeki képességek olyan szintre történő fejlesztése, amely mind az iskolai tanuláshoz, mind a későbbi életszakasz fejlődéséhez megfelelő alap lehet. Céljaink megvalósításánál két alapvető szempont vezérelt bennünket: 1. A képességfejlesztést az óvodai élet tevékenységrendszerében természetes és mesterségesen kialakított feltételek között, az óvodapedagógus által választott helyzetben, formában és időintervallumban kívánjuk megvalósítani. 2. A csoport életének szervezése a napi és heti rend kialakítása maximálisan pedagógiai koncepciónk megvalósítását szolgálja. 3. A tanulási folyamatban jelentős segítséget jelentenek a gyermekek otthonról hozott tapasztalatai, korábban szerzett ismeretei. Az ismeretek adekvát alkalmazására, felkészítés, a gyermek kompetenciáinak alakítása. 4. Az ismeretlen iránti érdeklődési vágy, kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása.

49 ALAPELVÜNK: -

-

-

-

-

-

-

-

A játékos tevékenységek formája a célnak megfelelően lehet kötetlen és kötött egyaránt, rugalmas időkeretben. Az óvónő nem fáradozik az egyéni különbségek eltüntetésén, hanem tiszteletben tartja a gyermek személyiségét, érdeklődését és segíti önkifejezését, személyiségének természetes fejlődését. Elsősorban abból indulunk ki, hogy a gyermeket a felnőttek világa érdekli, s közben felfedezi az emberek társadalmi funkcióit, viszonylatait, s aktívan részt akar venni a felnőttek életében, tevékenységében. Közös együttes alkotásra törekszünk a gyermekekkel, ahol természetesen biztosított az óvónői minta állandó követhetősége. Az óvónő nevelői utasítások helyett lehetőségeket kínál, alkalmakat teremt, mindenekelőtt modell-mintát nyújt, különböző tevékenységekre, hozzáállásra, stb. vagy a spontán lehetőségek kihasználásával ő kezdeményez. Figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az óvodás gyermek gondolkodása szemléletes, tehát érzékelésen, észlelésen, megfigyelésen alapul, vagy emlékképeken keresztül arra vezethető vissza. Az érzékelés, észlelelés, megfigyelés pontosítására, fejlesztésére külön gonddal ügyelünk, mert erre tudjuk építeni az emlékezet, képzelet és a gondolkodás fejlesztését. Programunkban a tanulásnak és a szabad önkifejezésnek komplex lehetősége van: választhat, alakíthat, felfedezhet, tévedhet, kérdezhet, felismerhet, kitalálhat, próbálkozhat. Az óvónő segíti a kiegészítést, rendezést. A tanulás kategóriáját abban a tág értelemben használjuk, ahogyan azt a pszichológiai értelmezésből ismerjük: a tudásban, a teljesítményben, a magatartásban, viselkedésben létrejövő változásként, gyarapodásként. Sokoldalú lehetőséget nyújtunk a valóság megismeréséhez. A tanulás a képességek,- a magatartás, a megismerés utáni vágy, - a motiváció fejlődését és az ismeretszerzést egyaránt magába foglalja, a tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel Elfogadjuk Porkolábné Dr. Balogh Katalin nézeteit, mely szerint az óvodáskorra esik a nagy és kismozgások, finommotorika, testséma és érzékelés fejlődésének dominanciája. Tudatosan keressük azt az eszköz és tevékenységrendszert, amely alapvetően az észlelési és mozgásos struktúra differenciált fejlesztéséhez nélkülözhetetlen A kisgyermeki lét a saját tapasztalatgyűjtés állandó lehetőségét igényli: a vizsgálódást, a próbálkozást, keresgélést, felismerést, az eredmények szervezésének lehetőségét egy elfogadó, érzelemgazdag, megértő légkörben. Őszintén hisszük, hogy az érzelmek nem csak kísérik a megismerést, az akarati tevékenység folyamatát, hanem a pozitív érzelmek megismerésére és tevékenységre indítanak, aktivizálnak. Ez a gondolat vezérfonalként van jelen programunk egészében.

FELADATOK: -

Az egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során. A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyának kielégítése. Változatos, sok érzékszervet foglalkoztató, cselekvő aktivitásra épülő tapasztalás lehetőségének biztosítása a gyermekek számára. Spontán játékos helyzetek kihasználása. Szokások alakítása utánzásos minta-és modellkövetéssel. A gyermeki kérdésekre épülő ismeretadás lehetőségének felismerése, kihasználása.

50 -

-

Tervezett játékokkal és tevékenységekkel felkészülni a mindennapi feladatokra, fejlesztésre. Olyan helyzetek teremtése, mely problémamegoldásra ösztönöz, motivál. Személyre szabott pozitív értékelés a tanulás irányítása során, mellyel segítjük a gyermek sajátos személyiségének kibontakozását. A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése, speciális szükségleteinek kielégítése, kreativitásuk ösztönzése, a szülő segítése a gyermek nevelésében. A részképesség lemaradás, tanulási zavarok időbeni kiszűrése, jelzése az óvodavezetőnek és a megfelelő szakember felé.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI: -

-

A gyermekek érdeklődőek, bátran kérdeznek, képesek kapcsolatteremtésre, fejlett az együttműködő készségük. Gazdag a cselekvéses és szóbeli kifejezőkészségük, bő a szókincsük, fejlett beszédkedvük, beszédkészségük. Logikusan gondolkodnak, magabiztos cselekvő és feladatmegoldó képességük. Problémahelyzetekre többféle megoldást ismernek. Szívesen vesznek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékokban, tevékenységekben, irányított ismeretszerzésben. Fejlett az empátiás érzékenységük, felelősségérzetük. Felismernek egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket a környezetükben. Ismerik az arányviszonyokat, fejlett térbeli tájékozódó képességük. A tehetséges gyermekek is találnak képességüknek, érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet. A képességekben elmaradó, tanulási zavarral küzdő gyermekek időbeni kiszűrés után megfelelő szakembertől segítséget kapnak a fejlődéshez. Érzelmi viszonyuk hazánkhoz, lakóhelyünkhöz pozitív, erős a kötődésük, tiszteletük és szeretetük a családjuk iránt, képesek kifejezni szeretetüket. Ismerik és tisztelik a természet szépségeit, védik, óvják azt, felismerik a benne rejlő játéklehetőségeket, tapasztalatszerzési módokat. A tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák koruknak megfelelően kialakultak, fejlettek.

5.9 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Az óvodai nevelés a nevelőtestület által közösen készített, elfogadott, SZMK által véleményezett, fenntartó egyetértésével az óvodavezető által jóváhagyott helyi pedagógiai program alapján történik. A gyermek neveléséhez szükséges, teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységekben, melyeket az óvodapedagógusok szerveznek és irányítanak. Óvodánkban a csoportba való beosztás életkor szerint történik: kiscsoportba 3-4 évesek, középső-nagycsoportba az 5-6-7 évesek kerülnek. Lehetőség szerint a csoportot ugyanaz az óvónő páros és dajka neveli a kiscsoporttól az iskolába kerülésig. HETIREND: Nem napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosított ismereteket, tapasztalatok, élmények szerzését, feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét. A napirend, hetirend kialakítása a helyi adottságok, lehetőségek, hagyományok, szokások, figyelembevételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva

51 történik. A tornaterem használatának beosztása az iskolával történő egyeztetés alapján történik. NAPIREND: a rugalmas napirend lehetőséget ad az elmélyült tevékenykedésre. Szeptember 1-től május 31-ig: 7.30 – 10.00 Szabad játék, szabadon választott tevékenységek, óvónő által kezdeményezett tevékenységek, mindennapos testnevelés, kötelező testi nevelés heti egy alkalommal. 10.00 – 10.30 Mosdóhasználat, tízórai 10.30–12.00 Udvari játék, levegőzés, szabadban kezdeményezett tevékenységek, megfigyelések, kísérletek, vizsgálódások nagyítóval. Séták, kirándulások szervezése. 12.00 – 13.15 Öltözködés, mosdó használat, ebéd. Előkészület a pihenéshez, teremrendezés. 13.15 – 15.00 Délutáni pihenés. 15.00 – 16.30 Folyamatos ébredés, teremrendezés, mosdó használat, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenységek, óvónő által kezdeményezett tevékenységek, folyamatos hazamenetel. Nyári élet napirendje: 7.30 – 9.45 Gyülekezés az udvaron, szabad játék, szabadon választott tevékenységek. 9.45 – 10.30 Mosdóhasználat, tízórai. 10.30 – 12.30 szabad játék, szabadon választott tevékenységek az udvaron, napozás, pancsolás stb. Séták, kirándulások. 12.30 - 13.30 Előkészület az ebédhez, mosdóhasználat, ebéd, teremrendezés, előkészület a délutáni pihenéshez. 13.30 – 15.00 Délutáni pihenés, folyamatos ébredés. 15.00 – 16.30 Mosdóhasználat, teremrendezés, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenységek az udvaron, folyamatos hazamenetel. A tevékenységformák szervezése: A tevékenységek szervezésénél fő szempont, a játék, a szabad játék túlsúlyának biztosítása, mint az óvodás gyermek fő tevékenysége és mással nem pótolható elfoglaltsága. A játékban megvalósíthatók a különböző fejlesztési feladatok. Az óvodás gyermek számára a kötetlen foglalkoztatási forma a legalkalmasabb tevékenységi keret, mely biztosítja a tevékenység szabad megválasztását, a szabad játékot. E foglalkoztatási formában az óvodapedagógus tudatosan, tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenykedtetés feltételeit: megfelelő időt, helyet, eszközt, légkört. Az óvodapedagógustól mindez nagyfokú tudatosságot, szervezőképességet, kreativitást igényel. A tevékenységek közül a testi nevelést szervezzük kötött formában, balesetveszélyessége miatt.

52

5.10 AZ ÓVODÁS GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE Programunk fő elemét alkotja a gyermek fejlődése, illetve a fejlődés jellemzőinek ismerete az óvodáskor végére. Fontos tudnunk, hogy az óvodai nevelés folyamatában, egy-egy időszakban a gyermek személyiségét milyen fejlettségi szint jellemzi, fejlődése milyen ívű, s még milyen fejlődési utat kell megtennie, hogy óvodáskor végére elérje az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Ennek az ismeretében tervezhetjük meg az egyéni fejlesztés pedagógiailag optimális, hatékony stratégiáját. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza: a gyermek anamnézisét, a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket. A pedagógiai értékelést a következő írásos dokumentumok tartalmazzák: a gyermek személyiségfejlődése

fejlődési napló

a nevelési folyamat eredményessége

csoportnapló

A fejlődési napló szempontjai a teljes személyiségre, minden képesség körre, a fontosabb részképességekre irányulnak. Segít abban, hogy az óvodapedagógus megállapíthassa a gyermek erősségeit, gyengébb pontjait és regisztrálhassa a fejlődést. A fejlődési napló vezetése folyamatosan történik a gyermek óvodába lépésétől a beiskolázásig. A gyermek megismerése céljából a beiratkozást követően, az óvodai felvétel előtt, előzetes családlátogatás keretében anamnézis felvételére kerül sor. A gyermek fejlődését fejlődési naplóban rögzítjük az óvodába kerüléstől az iskolakezdésig. Kiscsoportban megfigyelési szempontsor alapján történik a gyermekek fejlődésének nyomon követése. Az óvodába járó gyermekek fejlődésének nyomon követésére alkalmazzuk DIAGNOSZTIKUS FEJLŐDÉSVIZSGÁLÓ RENDSZERT (továbbiakban DIFER): az elemi készségek méréséhez szükséges tesztrendszert (7 teszt), valamint minden kisgyermek esetében a fejlődési mutatót a fejlődési folyamat követéséhez.

a

53 A DIFER programcsomag alkalmazásával célunk, hogy segítsük az eredményes iskolakezdést. A tesztek négyféle értékelést tesznek lehetővé: az elemenkénti analitikus diagnózist, az összetevőnkénti analitikus diagnózist, a tesztenkénti globális diagnózist, a rövid változatával kapott DIFER- index a gyors átfogó tájékozódást, az iskolakezdési szűrést szolgálja. Javasolt mérési módszer: A legelőnyösebb megoldást választva legelőször kiscsoportos kor végén (4 éves korban) elvégezzük a feladatelemenkénti vizsgálatot. Ezt követően nevelési évenként, a nevelési év végén ismételjük meg a felmérést. Az ismételt mérések során azonban csak azokat a feladatelemeket mérjük, amelyek a korábbi mérésekkor még nem működtek. A felmérés alapján tervezzük meg a gyermekek egyéni fejlesztését, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő HH/HHH gyermekekre. A tapasztalatainkat az iskolába menő gyermek esetében megbeszéljük a gyermek tanítójával is. Fontosnak tartjuk az iskolába ment gyermekek után követését legalább az első osztály végéig. A gyermekek fejlődésének nyomon követése: a megfigyeléseink és a mérés alapján összegyűjtött információk, valamint a programunkban meghatározott fejlődés várható eredményeinek összehasonlító elemzése alapján történik. Ezen mérési anyagokat, elemzéseket a gyermekek egyéni mappájában helyezzük el. A gyermek fejlődésének értékelése: nevelési évente kettő alkalommal (félévkor, évvégén) történik. A szülőt az óvodapedagógus tájékoztatja nevelési évenként kettő alkalommal (félévkor, évvégén) gyermeke fejlődéséről, s javaslatot tesz a további fejlődéséhez szükséges fejlesztés feladataira. 6. GYERMEKVÉDELEM A gyermekvédelem célja óvodánkban: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Minden gyermek részére biztosítjuk azokat a lehetőségeket, amelyek képességeinek, lehetőségének kibontakoztatásához szükségesek, hogy a gyermek leküzdhesse azokat az akadályokat, hátrányokat, amelyek születésénél, vagyoni helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak. Óvodás gyermekeink nagyon eltérő szociokulturális környezetből kerülnek óvodába, ezért fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés, érzelmi biztonságuk és optimális fejlődésük biztosítása. Gyermekeink 80%-a hátrányos helyzetű, 60%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Veszélyeztetett helyzetű nincs, az utóbbi időben egyre ritkábban fordul

54 elő védelembe vétel veszélyeztetettség miatt. A gyermekek 60%-a a cigány nemzetiségi kisebbséghez tartozik. A községben működik Cigány Kisebbségi Önkormányzat, melynek tagjai segítik munkánkat, hogy a szülőket meggyőzzük a rendszeres óvodába járás fontosságáról, ugyanakkor pénzbeli adományokkal segítik óvodai nevelésünket. /Mikulás csomag, farsangi torta, gyermeknapi ellátás stb./ Hátrányos helyzet: A gyermek képesség együttesei kifejlődését külső körülmények korlátozzák, illetve akadályozzák, valamint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, melyet a jegyző családi körülményei és szociális helyzete miatt határozatban megállapított. Halmozottan hátrányos helyzet: Azok a hátrányos helyzetű gyermekek, akiknek a felügyeletet ellátó szülője, a törvényben maghatározott módon nyilatkozott, hogy gyermeke három éves korában legfeljebb az általános iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Veszélyeztetettség: „Minden gyermek veszélyeztetett, aki a közvetlen környezete, szülei, nevelői, társai részéről olyan, rendszeresen ismétlődő sérüléseket szenved, amelyek a személyisége többé vagy kevésbé súlyos, de mindenképpen tartós károsodását idézhetik elő. /Ranschburg Jenő/ CÉLUNK: A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése, az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség biztosítása, az eltérő szociokulturális háttérből származó hátrányok és lemaradások kompenzálása. A nemzetiségi és migráns gyermekeink nevelése során elősegítjük önazonosságuk megőrzését, ápolását. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEINK: Feladatunk: • • • •

A gyermek és körülményeinek megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése. Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza. Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét. Meghatározni a fejlődési utat.

Tevékenységek: • • •

Családlátogatás, szülői konzultáció. A szülők anyagi terheinek csökkentése érdekében tájékoztatás a lehetőségeiről. A szülői közösség segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű.

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK: Nyilvántartást vezetni a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekekről, illetve a megtett intézkedésekről. Az óvodás gyermekek szociális, szociokulturális családi hátterének megismerése, szükség esetén környezettanulmány készítése.

55 Differenciált nevelés, fejlesztés a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében. A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, a szülők figyelmének felhívása annak fontosságára, a sorozatos hiányzások jelzése a gyermekvédelmi felelősnek és az óvodavezetőnek. A gyermekvédelmi felelős feladatai: Nyilvántartások vezetése. A jelzőrendszeren belül a Gyermekjóléti szolgálat munkatársával és a védőnővel a folyamatos kapcsolat tartása, kölcsönös tájékoztatással segíteni egymás munkájának a hatékonyságát. Az anyagi gondokkal küzdő családok támogatásához, felterjesztés segélyre. Az óvodavezető feladata. A gyermekvédelmi felelős megbízása, illetve valamennyi óvodapedagógus feladatának meghatározása a gyermekvédelem területén. Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti szolgálat, a védőnő, a jegyző értesítése. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek nyilvántartása a kedvezményes étkeztetés biztosításához, azok dokumentálása. Óvodáztatási támogatáshoz az igazolások kiadása a rendszeres óvodába járásról, illetve a szülők tájékoztatása annak igénybevételéről. A családokkal olyan kapcsolat kiépítése, amely a kölcsönös bizalmon, elfogadáson és a tiszteleten alapszik. 7. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A CSALÁDDAL, SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT Az óvoda és a család kapcsolatának feladatait az egyes nevelési területeken már ismertettük. A nevelésben a család szerepe elsődleges, ez elsősorban a család joga és kötelessége, optimális esetben az óvoda épít a családi nevelésre, kiegészíti azt. A szülőkkel együttműködő, segítő és nem számon kérő kapcsolatot szeretnénk kialakítani. Két okból: A gyermek fejlődéséért érzett felelősség eltérő, a szociális hátrány gyakran társul elhanyagoló neveléssel, ugyanakkor a jól együttműködő szülők általában a családi nevelésben is igényesek, alapvető pszichológiai, pedagógiai, gyermeknevelési ismeretek megszerzésére törekszenek, keresik és igénylik az óvodapedagógussal a kapcsolatot. A személyiség jogok előtérbe kerülésével az egyéniség, egyediség, különbözőség toleranciájával együtt megerősödött a családok zártsága a társadalom és a társadalmi intézmények irányába. Ezért a családokat, szülőket szeretnénk „behozni” az óvodába. Igyekszünk több alkalmat, találkozási formát szervezni, amelyre szívesen eljönnek szülők, testvérek. A közös cél, a közös gondok közelebb hozzák egymáshoz a feleket.

56 Így véljük kialakítani a kölcsönös elfogadást, megértést, együttérzést. Szeretnénk intenzívebbé tenni a szülőkkel folytatott személyes beszélgetéseket, elősegítve ezzel a hatásosabb együttnevelést. A szocializációs zavarok esetében már óvodáskorban szükséges a magatartásrendezés. Gyakori, hogy a három éves gyermek gátak nélkül nevelődik a családban, melynek egyik oka a szülők tájékozatlansága.. Tudják, hogy veréssel nem lehet korlátokat állítani, de nem találnak helyette más, elfogadható megoldást. Az így szoktatott gyermek óvodai élete tele van önhibáján kívüli konfliktusokkal. Ütközik a szabályokkal, az óvónővel, a gyermekekkel, mert nem tanulta meg a korlátokat. A konfliktusokból gyakran kudarccal kerülnek ki, mert nem ismerik az egyezkedés stratégiáját. Ez állandósulhat, ha nem tanítjuk meg élethelyzetekben az együttműködés, az egyeztetés, a konfliktusok megoldásának módozatait. A magatartásrendezéshez a szülői segítségre is szükségünk van, sőt otthoni stratégiákra is. Szeretnénk a szülők felé segítő szándékkal fordulni addig a pontig, amíg a szülő ezt elfogadja. Szeretnénk megismerni a családok szokás és szabályrendszerét. Legyenek a szülők tájékozottak az óvoda helyi programja megvalósítása terén. Óvodánkban a szülők képviseletét a Szülői munkaközösség látja el, mely a Szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazottak szerint és az óvodavezető irányításával vesz részt az óvoda életében. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI: Napi beszélgetések, információk átadása a gyermekről. Családlátogatások: A gyermek megismerése közvetlen környezetében, tájékozódás a családi nevelés elveiről, szokásairól. Előzetes családlátogatás, a gyermek óvodába történő felvétele előtt. /anamnézis felvételére lehetőség/ A szülővel történő előzetes egyeztetés után kerülhet sor családlátogatásra. Szülői értekezletek: Évente két alkalommal, illetve ezen kívül rendkívüli esetben. Célja a szülőket érintő legfontosabb témák, feladatok, programok, problémák megbeszélése. A szülői értekezleteken jelenléti ív és jegyzőkönyv készül. Fogadóóra: A szülők tájékoztatása a gyermekek egyéni fejlődéséről, időpont egyeztetéssel. Közös programok: takarítási világnap rendezvénye, farsang, anyák napja, tanévzáróballagás, gyermeknapi szalonnasütés. Nyílt nap: A szülők betekintést nyerhetnek óvodánk életébe, képet kaphatnak gyermekük közösségi viselkedéséről, teljesítőképességéről, illetve módjukban áll társaikkal való összehasonlításra is. KAPCSOLAT KÜLSŐ INTÉZMÉNYEKKEL ÁLTALÁNOS ISKOLA: Az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítése, zökkenőmentessége rendkívül fontos. Az iskolával való kapcsolattartás célja ez, ezért kell összehangolnunk a munkánkat és együttműködnünk. Akkor végeztük jól a munkánkat, ha a gyermekeink örömmel, bizalommal és érdeklődéssel várják az iskolát. Az óvodapedagógusok szoros, nevelőpartneri kapcsolatra törekszenek az iskola pedagógusaival. Együttműködési tervben rögzítjük minden év elején az adott tanévre vonatkozó programokat: Október 4-én az Állatok világnapján közös vetélkedő szervezése az 1.o-kal Karácsonyi ünnepségünkön vendégül látjuk az 1.-2. osztályos tanulóit és tanítóit, műsorral és ajándékkal kívánunk nekik Boldog Karácsonyt. Közös bábszínház látogatás az iskolásokkal.

57 A nagycsoportosok látogatása az iskolában. Közös műsorral köszöntjük a község édesanyáit és nagymamáit anyák napján. Szakmai tapasztalatcsere, a gyermekek fejlődésének nyomon követése. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT: Óvodánk a Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival működik együtt. A tanév során fejlesztő pedagógus, logopédus és gyógytestnevelő segíti óvodás gyermekeink fejlesztését. 8. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk érvényességi ideje:

2013. szeptember 1. - 2018. augusztus 31. Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai: az intézmény működési feltételeinek változása, az intézmény szervezeti felépítésének változása, a gyermekösszetétel változása, a program fejezetein belüli egyes részterületek változása. Döntés - előkészítő - érdekegyeztető fórumok közül a következők javaslatára kell összehívni a módosítással foglalkozó nevelőtestületet: Községi Önkormányzat, Szülői munkaközösség (SZMSZ, Szülői Szervezet), Óvodapedagógusok

közösségei

(nevelőtestület,

munkaközösség,

óvodavezetés). Előírások a programmódosítás előterjesztésére: Az óvodavezető írásbeli előterjesztést készít. A nevelőtestület elé terjeszti módosító javaslatát és véleményezteti. A nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról vagy elutasításáról.

58

10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Legitimációs eljárás – Az érvényességet igazoló aláírások: Készítette

Óvodavezető

Dátum

ph Aláírás Véleményezte

Szülői Közösség

Dátum:

Elfogadta

Nevelőtestület

Dátum

Aláírás

Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: ………/ 2013 Egyetértését nyilvánította

Milota-Tiszakóród-Tiszacsécse községi Önkormányzatok Óvodai Köznevelési Társulása

Aláírás

Dátum

ph Aláírás Jóváhagyta

Óvodavezető

Dátum

ph Aláírás Óvodavezetői jóváhagyás határozatszáma: ……………/2013. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: az intézményvezető irodájában Iktatószám:…………/2013.

59

60

Tartalom

BEVEZETŐ

4

1. HELYZETELEMZÉS

5

1.1. Az óvoda jellemző adatai 1.2. A település bemutatása 1.3. Az óvoda tárgyi és személyi feltételei 2. A PROGRAM FELFOGÁSMÓDJA, NÉZŐPONTJA 2.1. Gyermekképünk 2.2. Óvodaképünk 2.3. Az óvodai nevelés célja, feladata 2.4. Az óvoda nevelésének általános keretei 2.4.1. Az egészséges életmód alakítása 2.4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 2.4.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés nevelés megvalósítása 2.5. Az óvoda sajátos nevelési feladatai 2.5.1 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése 2.5.2 A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 2.5.3 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek Nevelése 2.5.4 Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése 2.5.5 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése 3. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVÓNŐK FELADATAI

5 5 6 6 7 8 9 10 10 12 15 16 16 16 18 18 20 22

3.1. Játék 3.2. Mese, vers, báb- dramatikus játék 3.3. Mozgás 3.4. Énekes játék, ének, zenehallgatás, gyermektánc 3.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 3.6. Ismerkedés a természet és az emberek világával 3.7. Munkajellegű tevékenységek

22 24 25 27 28 29 29

4. CIVILIZÁLÁS ÉS KULTÚRÁLÁS AZ ÓVODÁBAN

30

4.1 A program tartalma: játék és mese egész nap 4.2 Játék és mese tíznapos időszakokban 4.3 Szervezeti formák és időkeretek

30 34 36

5. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI

38

6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

39

6.1 A családdal való kapcsolat

39

61 6.2 Az óvoda külső kapcsolatai

40

7. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN

42

8. AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

43

8.1 A gyermekek fejlődésének nyomon követése 8.2 A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése 8.3 Az óvodai csoportok ellenőrzése és értékelése 8.4 A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése 9. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

43 45 46 47 49

51

62 BEVEZETŐ

E helyi pedagógiai programot a 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) értelmében és a Kormány 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelete „Az óvodai nevelés országos alapprogramja” alapján az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” minősített program (OKI Program és Tantervi adatbank) adaptálásával készítette a Milotai Napköziotthonos Óvoda Tiszakóródi Tagintézménye nevelőtestülete. Törvényi háttér: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a SNI gyermekek óvodai és iskolai nevelésének irányelvéről 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az alapító okiratot Milota-Tiszakóród-Tiszacsécse községi Önkormányzatok Óvodai Köznevelési Társulása Társulási Tanácsa a 4/2013. (VI. 05.) TT. határozatával fogadta el. Helyi rendeletek, képviselő-testületi határozatok

63 1. HELYZETELEMZÉS 1. 1 Az óvoda jellemző adatai OM-azonosítószáma: neve: székhelye: tagintézménye: telephelye: törzskönyvi nyilvántartási száma:

033160 Milotai Napköziotthonos Óvoda 4948 Milota Vörösmarty u. 113. Milotai Napköziotthonos Óvoda Tiszakóródi Tagintézménye 4946 Tiszakóród Petőfi u. 2. 670557

fenntartója és felügyeleti szerve: Milota-Tiszakóród-Tiszacsécse községi Önkormányzatok Óvodai Köznevelési Társulása alapító okiratának kelte: 2013. 06. 05. alapító okiratának hatályba lépése: 2013. 07. 01. működési területe: Tiszakóród, Tiszacsécse és Milota közigazgatási területe, valamint az intézmény befogadóképességének megfelelően – a szülők választása alapján – a községeken kívülről is fogad gyermekeket az óvodavezető döntése alapján. csoportok száma: székhelyén: 2 telephelyén: 2 maximális gyermeklétszám: székhelyén: 60 fő telephelyén: 50 fő A program benyújtója:

Nagyné Horváth Erzsébet óvodavezető

1.2 A település bemutatása Tiszakóród község Szabolcs-Szatmár Bereg megye ukrán határhoz közeli település. A rendszerváltás óta eltelt időszakban igen nagy változás következett be a lakosság élet- és munkakörülményeiben. A fiatalok nagy része nem talál munkát. Sokan élnek segélyből és alkalmi munkából. A családokra nehezedő megélhetési gondok, az egyre nagyobb anyagi hátrány mellett megjelenő közömbösség, érzelmi sivárság, szeretet, gondoskodás, tisztelet hiánya egyre inkább negatívumként fejlődik ki a gyerekekben. Ez a program az Alapprogrammal összhangban a lehetőségek olyan tárházát biztosítja számunkra, amely a szakmai önállóságra, pedagógiai nézeteink, elképzeléseink alkotó érvényesítésére, a családi nevelési kultúra figyelembevételére és szakszerű befolyásolására ad lehetőséget.

64 1. 3 Az óvoda tárgyi és személyi feltételei Az óvoda szakmai önállóságának megtartásával a Milotai Napközi Otthonos Óvoda tagintézményeként működik. Az épület erre a célra épült, 50 férőhelyes, két csoport működik benne. A csoportszobákban zajlik a játék, a gyerekek étkeztetése és a pihenés. Az óvoda udvara nagy, kiválóan alkalmas a gyerekek mozgásigényének a kielégítésére. Az óvoda rendelkezik a HOP megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az eszközöket a gyermek részére hozzáférhető módon, biztonságosan tároljuk. Az óvoda 4 óvodapedagógussal, mint kulcsszereplővel és 2 dajkával működik. Három óvónő felsőfokú végzettségű, a negyedik óvónő óvónői szakközépiskolát végzett. 2. A PROGRAM FELFOGÁSMÓDJA, NÉZŐPONTJAI Óvodai körülmények között a játék és a mese, a gyermekek és a velük foglalkozó, a köztük lévő felnőtt együttes alkotása. Nem feladatokra gondolunk, hanem arra, ami a kicsinyek nevelésében valódi kapcsolatteremtési lehetőség: vagyis hogyan legyen mindenből jó játék? Biztonságérzet és szeretet kapcsolat nélkül a kisgyermek nem nevelhető, nem tanítható. Feladatunk a nevelési folyamat tempójának, ritmusának szabályozása. Elfogadjuk a követve vezetés eljárásait. Nem akarunk gyors és végleges eredményekkel dicsekedni. Tudomásul vesszük, hogy óvodás korban sok minden elkezdődik, de semmi sem fejeződik be és azt, hogy a kisgyermek igénye: a keveset lassan, jót gyakran ismételve. Minden napi munkánk során figyelembe vesszük az érés, a fejlődés és fejlesztés összefüggéseit. A gyerekekben valójában csak 5 éves kor táján ébred igény arra, hogy a nap néhány óráját kortársak között töltsék el. Ezért olyan környezetet kell teremtenünk, ahol olyasmit hallhatnak, amire otthon nincs lehetőségük. Programunk középpontjába a tágan értelmezett nyelvi nevelést tesszük. Mozgás, zene, kép, szó együtt alkotják az anyanyelvi nevelés jelrendszerét, amelynek megjelenítési formája a játék és a mese. Az óvodáskorú gyermekek életében a játékot illeti meg a legfőbb hely. A gyermekek a játékon keresztül elsajátítják mindazt, ami körülöttük történik: színházat, áruházat, iskolát játszanak. Tehát a játék a 3-6 éves gyermek igazi élettere. Éppen ezért a játék felbecsülhetetlen értékű eszköz a kezünkben a gyermek nevelése szempontjából. A játékon keresztül fejlesztjük a gyerekekben az olyan tulajdonságokat, mint a bátorság, becsületesség, kezdeményezőképesség, a szívósság, kitartás.

65 Játék közben alakulnak társas kapcsolataik, szövődnek barátságok. A játék kapcsán tanulják meg a gyermekek azokat a szabályokat, amelyekre az életben is szükség van. A játék tevékenység

alkalmával

tanulják

meg

kezelni

a

konfliktusokat.

Megtanulnak

kompromisszumot kötni, amely az alkalmazkodó képességet erősíti. Tehát a játék azon túl, hogy jó ismeretbővítési lehetőség, azoknak a humán értékeknek a közvetítője is, ami az óvoda, mint közösség – igazi értéke is. Tapasztalatot szerez arról a gyermek, amit a családban igazából soha sem tud megtapasztalni. A játék folyamatába építjük be azokat a tevékenységeket, ami által olyan ismeretekre, képességekre és készségekre tesznek szert, amely kimeríti a 6 éves gyermek „iskolaérett” fogalmát. A derűs, nyugodt, barátságos és kreatív gyermekek nevelése a cél. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás illeti meg. A célunk a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a gyermeket megillető jogok az egyenlő hozzáférés biztosításával. Széleskörű módszertani szabadság biztosításával lehetőséget biztosítunk az innovatív pedagógiai törekvések érvényesítésére. 2.1 Gyermekképünk A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiségekhez és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbözőségek ismeretében közelítünk. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbségeket (az egyedit, az eltérőt), azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen személyiség, egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal és sajátos szociokulturális családi háttérrel, amelynek ismeretében alakítjuk ki az adott gyermekcsoportban az egyéni fejlesztés stratégiáit. Természetesnek tartjuk, hogy a különböző képességek alapjait jelentő veleszületett diszpozíciók egy személyiségen belül is jelentősen különböznek, ezért a gyermekek erősségeire építünk nem feladva a nagyobb szükségletek kiépítését sem.

66 Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Programunk olyan gyermekek nevelésére törekszik, akik mélyen kötődnek községükhöz, nyugodtak, boldogok, mert tele vannak élményekkel. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Erősen kötődnek a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységhez. Nevelői hitvallásunk: „A gyermekekkel való együttélés a felnőttet is gazdagítja. Szeretet kap maga is, figyelmet, ragaszkodást.” 2.2 Óvodaképünk Az óvoda a családi nevelés kiegészítője. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedést. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. A szülőkkel együttműködve, tevékenységrendszerével segíti a környezettudatos magatartás kialakulását. (a természet szerves részeként óvjuk-védjük környezetünket) Az alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Óvodaképünk a szeretetteljes légkört, a gyermekek óvását, az okos szeretetet, az együttérést és segítőkészséget, a toleráns magatartást, a gyermekek érdekeinek mindenekfelett érvényre juttatását, a támogatást várja el az óvoda dolgozóitól.

67 2. 3 Az óvodai nevelés célja, feladata Az óvodai nevelésünk célja: A 3-7 éves többségében hátrányos helyzetű gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének a gyermeki személyiség kibontakoztatásának, a hátrányok csökkenésének elősegítése (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Szeretetteljes, gyermekközpontú, a különbözőséget elfogadó légkörben, különös tekintettel az életkori és egyéni sajátosságokra, az eltérő fejlődési ütemre. Az átlagtól eltérő gyermekeknek széles út kínálása a fejlődéshez. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, játékon és mozgáson keresztül. A jó szokások és a gyermeki műveltség megalapozása a játék, a mese nyelvén, az egyéni képességek figyelembe vételével, a gyermeki játékszabadság tiszteletben tartásával,

környezetében

jól

eligazodó,

jó

kapcsolatteremtő

képességekkel

rendelkező, az iskolai életre alkalmassá váló gyermekek nevelése. Alapvető feladataink: Az óvodáskorú gyermek alapvető megnyilvánulási módjára, a mozgásra és fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva az alábbi feladatokat kell megvalósítanunk. Testi nevelés A testi nevelés feladatrendszerét, elsősorban a gondozás és mozgás által kívánjuk megvalósítani. Folyamatos odafigyeléssel, sokirányú gondozási tevékenységgel biztosítjuk a gyermekek komfortérzetét. Teremtsünk balesetmentes, egészséges környezetet. Szerettessük meg a mozgást, mozgásuk váljék összerendezetté.

68 Érzelmi nevelés Teremtsünk olyan óvodai légkört, amelyben óvodapedagógus-gyermek; gyermekdajka; gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Az óvodai élet segítse a szocializáció fejlődését, az én-tudat alakulását, a gyermek társas szükségleteit, a másság elfogadását, engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Végeztessünk minél több mozgásos feladatot, amely növeli a hatékonyság érzését, erősíti az önkontroll funkcióit. A mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. Értelmi nevelés Rendszeresen biztosítsunk mozgásos játéklehetőséget, melyben fejlődik a gyermek vizuális memóriája, térről való ismerete, térészlelésük, harmonikus mozgásuk. Használjuk ki a játék és mesehallgatás összetett képességeit: o Az anyanyelvi fejlesztésben o Tapasztalatszerzésben o Természeti és társadalmi környezet megismerésében 2.4 Az óvoda nevelésének általános keretei 2.4.1 Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása az óvodai nevelés funkciói közül a legfontosabbat érvényesíti: az egészség, a testi fejlődés, a fizikai állapot védelmét és fejlesztését. Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek testi szükségleteinek civilizált kielégítése, egészséges életvitel igényének alakítása, az egészséges testi fejlődés érdekében.

Feladataink: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,

69 a kapcsolatépítés lehetőségének kiemelt feladata gondozás közben, önállóságuk fejlődésének elősegítése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermek testi képességei fejlődésének segítése, a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet. Az óvodáskorú gyermekek zöme hátrányos helyzetű és cigány származású. Ez meghatározza a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatainkat. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyerekekkel a mosdó használatát, a testápolási szokások sorrendjét. Úgy alakulnak ki helyesen az egészségügyi szokások, ha ezt minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja a gyerekekkel. Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást, a kultúrált körülmények biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni. Fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat a szülők bevonásával. A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Minden nap nyújtsunk edzési lehetőséget a gyermekek számára. Minél többet tartózkodjanak a szabadban Adjunk lehetőséget sáros időben is a szabadtéri játékra, légfürdőzésre. Téli időszakban használjuk ki a tél adta játéklehetőségeket (szánkózás, csúszkálás) Melegben biztosítsunk pancsolási lehetőséget az udvaron. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A testápolás körében kialakított egészségügyi szokásokat önállóan, felszólítás nélkül végzik a gyerekek. A tisztálkodási eszközöket megfelelően használják.

70 A kanalat, villát megfelelően használják, a kés használatával megismerkednek. Önállóan öltözködnek, ruhaneműjüket, ágyneműjüket rendben tartják. Kialakul bennük az esztétikus étkezés igénye, igyekeznek betartani az óvodában kialakított étkezési szokásokat. Szokás- és normarendszerük megalapozása. Ügyelnek környezetük rendjére és tisztaságára. Nem csak saját holmijukra, hanem a csoportszoba, öltöző, mosdó rendjére is figyelnek. 2.4.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek és készségeinek kibontakoztatása a közösségen belül. A szegényes tárgyi, fizikai, érzelem sivár környezetből bekerülő hátrányos helyzetű gyerekeknél a tartós, stabil, szeretetteljes kapcsolat kiépítése. Feladataink a beszoktatás időszakában: A beszoktatás pillanatától kezdve szeretetteljes, családias, biztonságos légkör megteremtése az óvodás évek alatt. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyerekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Ennek érdekében a következőket tesszük: Szülő, gyermek együtt ismerkedjen az óvodával minél hosszabb időn keresztül. Behozhassák kedvenc játékaikat. Gyerekekhez közel álló kedves figurákból készítjük el a jeleket. További feladataink: A gyermek természetes társas szükségleteinek kielégítése. Közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. A társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján. Az erkölcsi érzelmek megalapozása és erkölcsi tulajdonságok fejlesztése. Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához

71 szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. Az erkölcsi normarendszer megalapozásában a helyi program szellemiségével összhangban kiemelten fontos értékek hangsúlyozása. Az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése. A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése. A szociális érzékenység fejlődésének elősegítése, a szociális technikák megalapozása. A

különbözőségek

elfogadására

nevelés.

Modellértékű,

befogadó

attitűd,

a

különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. A tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése. A reális, saját értékeit felismerő énkép kialakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása. Az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése. A személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása. Szülőföldhöz való kötődés alapjaként a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét. A

környezettudatos

magatartás

megalapozása

az

érzelmi

viszonyulások,

a

környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, stb.) közreműködésével. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával.

72 A különbözőség elfogadtatására nevelés Óvodánkban a cigány gyermekek száma egyre nő. A nevelésüket integrált csoportokban oldjuk meg. Ez azért fontos, mert körükben nincs elegendő olyan modell, amely számottevő pozitív értéket képviselne, vagy esetleg közvetítene. Ebben a közegben lehetőség van arra, hogy megfelelő identitásuk, empátiás készségük fejlődjön. Itt lehet a gyermekeket a másság elfogadására nevelni. Túlnyomó többségben a hátrányos helyzet adja a másság alapját, a szegényesebb, gondozatlanabb külső (magatartásban jelentkező szélsőségek) alacsony értelmi színvonal, nehezen szocializálhatóság. Általában ezekre a gyermekekre jellemző a szélsőséges érzelmi magatartás, mely abban nyilvánul meg, hogy néha túlságosan bizalmasak (tapadnak ránk) máskor pedig hirtelen indulatossá válnak, a kudarc agressziót vált ki belőlük. Célunk, hogy e két szélsőséges magatartás közelítsen egy optimális közép felé. Nevelői attitűdünk Magatartásunkban a bizalom, az elfogadás és a tolerancia a domináns, az egyéni, egyedi, másfajta értékek pozitív irányú megközelítése érvényesül. Különösen fontos ez a szocializációs zavarokkal küzdő gyermekek esetén. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt, képesek az együttműködésre Közös tevékenységben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt. Figyelemmel és türelemmel hallgatják óvónőik és társaik közlését, ébredezik bennük a közösségi öntudat. Társaik szokatlan tulajdonságait, megnyilvánulásait (különbözőség) megértéssel fogadják. Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása. Segítenek egymásnak, megértőek, önzetlenek, türelmesek társaikkal. Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.

73 2.4.3 Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés nevelés megvalósítása Célja: A gyermekek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítsanak el, értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudja oldani, tudjon eligazodni a világban.

Feladata: A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása. A megismerő tevékenységet segítő képességek (figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. Az értelmi nevelés feladatai szerves egységben valósulnak meg az egész óvodai nevelésen. Nem külön képességeket fejlesztünk, hanem az egész értelmet, a megismerő folyamatokat, az egész embert. Kiindulópontunk az óvodába érkező gyermek értelmi szintje, észleléseinek megfigyelőképességeinek fejlettsége. Mindezt felmérve erre építjük nevelőmunkánkat, fokozzuk az értelmi fejlődést, a nagyobb értelmi erőfeszítést kívánó új feladatok állításával. Manipulációs gyakorlójátékokon, helyszíni megfigyeléseken, sokrétű tapasztalatszerzési lehetőségek biztosításán keresztül, a gyermek megfigyelő tevékenységéhez szükséges képességeket fejlesztjük – érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Kialakul a tér- és időészlelésük Önkéntelen figyelmük a szándékos és tartós figyelem felé halad Sokoldalú tevékenységük során formálódik és tökéletesedik a megfigyelőképességük Képesek gondolati, vagyis megértésen alapuló emlékezésre, tudatos emlékezet bevésésre Különbséget tesznek a valóság és a képzelet világa között Meglátják a dolgok, jelenségek közötti összefüggéseket A tárgyak lényeges jegyei alapján általánosításokra képesek Ok-okozati összefüggéseket felismerik, megfogalmazzák Tapasztalataik, ismereteik gazdagsága által problémamegoldó képességük az önálló problémamegoldás felé halad

74

Anyanyelvi nevelés Célja: Bő szókinccsel, fejlett kommunikációs készséggel rendelkező, élményeit, elképzeléseit bátran megfogalmazó gyermekek nevelése. Olyan gyerekeké, akik meglévő tapasztalataikra, élményeikre építve, további élményeket, ismereteket szerezhetnek, amelyeket különböző élethelyzetekben gyakorolhatnak.

Feladata: Az óvónő modell szerepe érvényesüljön az anyanyelvi nevelésben A beszéd- és kommunikációs képességfejlesztés különböző tevékenységeken keresztül A beszédtechnikai hibák korrigálása 2.5 Az óvoda sajátos nevelési feladatai 2.5.1 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelés Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. 2.5.2 A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Célunk annak elérése, hogy a pedagógiai programunkban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek: 

a sajátos nevelést igénylő gyermekek egyénre szabott differenciált fejlesztésben részesüljenek, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,



a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvoda nevelési programjának tartalmi elemévé.

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését az óvodai csoportokban a többi gyermekkel együtt nevelve valósítjuk meg óvodánkban.

75 

Az óvodai nevelés, az óvodai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a gyermek egészségügyi habilitációját, rehabilitációját szolgálja.



A tanulási képességet vizsgáló rehabilitációs és szakértői bizottság véleménye alapján egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - biztosítjuk egyéni megsegítésüket.



A sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése érdekében biztosítjuk, hogy a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus segítse a gyermek fejlesztését és az óvodapedagógusok munkáját.

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését különösen az alábbiak figyelembe vételével valósítjuk meg: a kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését, az eredményeit, erényeit, sikeres

próbálkozásait

értékelő,

különbözőségét

elfogadó

környezet

megteremtésével segítjük; az óvodában töltendő időt - szakértői vélemény alapján - folyamatosan és fokozatosan növeljük; a különleges gondozási igény kielégítésénél kiemelt figyelmet fordítunk a speciális segédeszközök használatára, a segédeszközök elfogadtatására, az azok

következetes

használatára

és

megőrzésére

nevelést

folyamatos

feladatunknak tekintjük; a fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai-, orvosi -, pszichológiai- komplex vizsgálat diagnózisaira, javaslataira építjük; a fejlesztések a számunkra megfelelő területeken valósuljanak meg, az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez. A helyi óvodai nevelési programunkban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbözőségek ellenére minden gyermekre érvényesek. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a tartalmi és eljárásbeli differenciálás nagyobb mértékű és a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét is szükségessé teszi.

76 2.5.3 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelése Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan

jelentősen

alulteljesít,

társas

kapcsolati

problémákkal,

tanulási,

magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, Ha

a

gyermek

beilleszkedési,

tanulási,

magatartási

nehézséggel

küzd,

fejlesztő

foglalkoztatásra jogosult. A BTM megállapítását végző nevelési tanácsadó által készített szakvélemény javaslatot tesz a gyermek fejlesztő foglalkoztatására. Az óvodapedagógus folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, és arról rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít, s legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. Az óvodapedagógus feladatai:  szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít,  differenciált nevelés-oktatásához alkalmas individuális módszereket, technikákat alkalmaz,  a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek

fejlődésének

elemzése

alapján

eljárásait

megváltoztatja,

az

adott

szükséglethez igazodó módszereit megválasztja,  egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,  együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

2.5.4 Kiemelten tehetséges gyermekek óvodai nevelése Különleges bánásmódot igénylő tehetséges gyermek az: 

aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik,

77 

és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Programunk egyik legfontosabb célkitűzése: a kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. Feladatunk, hogy megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket. Módszere: kiscsoportos kreativitást fejlesztő "tehetséggondozó" foglalkozások kiemelten projekt módszer segítségével. Feladataink: Felismerni a kreatív gyermekeket. Ösztönözni, motiválni kreativitásukat. Kielégíteni szükségleteiket: megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági. Önmagára találtatás, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével. Elkallódás elhárítása. Harmonikus fejlesztés. Segíteni őket a különböző helyzetekben. Az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlődésüket. A kiemelten tehetséges gyermekek kiválasztása után fejlesztésüket alapos tervezőmunka után szervezzük meg. Első lépesként olyan speciális célokat tekintünk át és fogalmazunk meg, melyeknek meg kell valósulni a fejlesztés során, hogy sikeresek legyünk. Speciális célok a tehetséggondozásban:  A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása. A gyermek egy-egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoz fel. Segítenünk kell, hogy ezeket elmélyíteni tudja. Nem célunk, hogy korán „kis tudóst” neveljünk belőle, hanem, hogy a sokféle dolgot megismerve később érdeklődési irányait tudja alakítani. Vegyük körül őket minél több lehetőséggel, amelyekből tanulhatnak, a játék mindenekfelett, intim körülmények tárgyi feltételek biztosítása fontos, logikai szellemi játékok, sakk. stb.  A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése. Problémák adódhatnak a pszichomotoros képességek, érzelmi-szociális érettség (egyenlőtlen fejlődés) esetleg motivációs területen is. Mindenképpen olyan hiányosságokat kell a „gyenge” oldalon értenünk, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy éppenséggel megakadályozzák. A gyermek esetleges gyenge oldalát mindenképpen diagnosztizálni kell, és szakember segítségével fejleszteni kell. A zenei, képzőművészeti vagy mozgásos foglalkozások szerencsésen egészíthetik ki az intellektuális irányultságot, segíthetik a

78 gyermek érzelmi-szociális fejlődését akkor is, ha a gyermek ezeken a területeken nem rendelkezik jó adottságokkal.  Minden terület fejlesztése. A gyermekek fejlesztése során fontosnak tartjuk a különleges, esetleg fejlesztésre szoruló területek mellett, az átlagos képességek, az egész személyiség támogatását.  Elfogadó, a személyiségfejlődést segítő légkör kialakítása. A gyermeknek tisztában kell lennie saját értékeivel, de nem szabad, hogy túlbecsülje azt. Egyegy kiemelkedő gyermek integrálásában segíthet néhány más, intellektuális téren nem olyan kiváló társa. Ezek a gyerekek általában jó szociális érzékkel rendelkeznek. Ilyenkor mindannyian átélhetik, hogy nem csak az intellektuális kiválóság az érték  A pihenés és a relaxációs lehetőség biztosítása. Pihenni is meg kell tanulni a gyermeknek. Csak az tud igazán felfrissülni, aki szabad idejében el tudja engedni magát. Óvodában különösen nagy gondot szokott jelenteni, hogy a tehetséges gyerekek egy részének sokkal kevesebb az alvásigénye, mint kortársainak általában. A pihenés, a relaxáció lehetősége nem jelenti azt, hogy erőszakoljuk a délutáni pihenést, hanem a lehetőségét kínáljuk fel. Segíthetjük a gyermeket ezen a területen, ha ebben az időszakban különböző

játékokat,

foglalkozásokat

kínálunk

számukra:

gazdagító

kiscsoportos

foglalkozások  A szülők tájékoztatása, segítése és bevonása is kiemelt feladatunk. Célunk: támogatni és segítséget nyújtani a „kiválóan kreatív” tehetséggyanús gyermekek szüleinek. 2.5.5 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése A tudáshoz való hozzájutás esélyét minden HH/HHH kisgyermek számára biztosítani szeretnénk. A 3-7 éves korú gyermekek- sajátos kultúrájukból és családi életvitelükből adódó különbözőségére tekintettel- sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése, differenciált módszerekkel. Feladatunk, olyan pedagógiai környezet kialakítása az óvodánkban, ahol a különbözőség felé fordulás mindenkinek természetessé válik, hogy megismertessük a befogadó társadalom normáit, alakítsuk a családok értékrendjét, erkölcsi magatartásukat. Célunk:  Három éves kortól kiváló minőségű óvodai nevelés biztosítása a HH/HHH gyermekek részére.

79  Az óvodán belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése.  A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével.  Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása.

Alapelveink:  Szeretetteljes, családias légkör kialakítása, a gyermekek érdekeinek mindenekfelett érvényre juttatása.  Az individualizálva szocializáló személyiségfejlesztés, az egyéni különbségeket toleráló fejlesztés.  A tevékenységközpontú szemlélet, mely sajátos tevékenységrendszeren közvetíti az életkornak, aktualitásoknak, környezetnek megfelelő műveltségtartalmakat.  A

családokkal

való

együttműködés,

szülők

bevonása

az

óvodai

életbe.

Feladatunk:  A HH/HHH gyermekek településen belüli teljes körű beóvodázásával biztosítani az esélyegyenlőséget.  A gyermekcsoportokban a HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával biztosítjuk óvodai-, és csoport szinten a szegregációmentességet.  Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésével, értékelésével.  Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli társadalmi és civil szervezetekkel. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai neveléssel csökkenteni tudjuk.

80

3. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVÓNŐK FELADATAI 3.1 Játék Az önkéntes és szabad játék célja: A gyermekek önmagukkal és környezetükkel való ismerkedésének elősegítése, vele született kíváncsiságának kielégítése. Az óvodai játéktevékenység megszervezésével célunk: A gyermeki alapszükséglet és örömszerzés biztosítása - mert játék a gyermekeink olyan tevékenységi formája, amelyet magáért a tevékenységért folytat, amelyet örömszerzés kísér.

Gyermekeink

megőrizhetik

a

játék

örömét,

az

önálló

alkotásnak,

a

belefeledkezésnek, az egész személyiség mozgósításának képességét. A gyermeki személyiség kibontakoztatása - mert a játékon keresztül ismerkednek a világgal, a valóság tárgyaival, azok tulajdonságaival, az emberi kapcsolatokkal és magatartással, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Eközben tapasztalatot szereznek, érzékeléssel, mozgással, cselekvéssel, a közösséghez fűződő sokoldalú kapcsolataikkal érzelmileg és értelmileg. A gyermeki vágyak és érzelmi megnyilvánulások, feszültség levezetés lehetőségének megteremtése - mert a játékukban szerzett tapasztalataik, a valóságot tükrözik, ott játsszák el sajátos, gyakran átalakított formában, beépítve élményeiket, emlékképeiket, érzelmeiket, képzeletüket. Kíváncsian fordulnak környezetük felé, különösen az érzelmileg közelálló felnőtteket figyelik és utánozzák. Mozdulataik (miközben úgy tesznek, mintha főznének, fürdetnének, beteget gyógyítanának, autót vezetnének) szóbeli, érzelmi megnyilvánulásaik átélt vagy elképzelt felnőtt cselekvésnek felelnek meg. Ezeket játsszák el babával, mackóval, más tárgyakkal vagy társaikkal, s eközben személyiségük fejlődik. Játékuk a színtere a jóleső képzelgéseiknek, a fantázia szülte dolgokkal való azonosulásuknak is.

81

A játékot kettéválasztjuk: A gyermekek által szabadon kezdeményezett, spontán játék Az óvónő által indított játék: - amely kínálatot jelent, az irányítás pedig gyermek és felnőtt között oda-vissza történik. A játékok sora a következő rendszert alkotja: Évszakokhoz és ünnepekhez kapcsolt játékok. A spontán játék gazdagítása pillanatnyi ötlettel, dallal, mondókával. Egyik játékból természetesen könnyed képzettársítással következik egy másik. A játék külső feltételei Idő: a folyamatos napirendben a gyermekek egész nap játszanak, önállóan dönthetnek, mennyi ideig vesznek részt egy-egy tevékenységben. Az étkezések, a pihenő, az ezekhez kapcsolódó

egészségügyi

szokások

elvégzése,

valamint

a

közös

„összeülések-

kupaktanácsok” és a mese ideje szakítja csak meg a játékot. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Rajzoláshoz, festéshez, vágáshoz, gyurmázáshoz megfelelő minőségű és mennyiségű eszközt biztosítunk. Az „átváltozáshoz” jellegzetes ruhadarabokból és jelmezekből válogathatnak a gyerekek. Különböző típusú bábokat használhatnak a játékokhoz.

Játékba ágyazott tanulás (a játék haszna) A tanulás nem más, mint mindenféle tapasztalatszerzés. A kisgyermek nem tud nem tanulni! A tanulás közepesen erős motiváció esetén a legeredményesebb- ez a játék.

82

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermekek érdeklődőek és kíváncsiak. Tudnak magányosan, párban és csoportosan játszani. Játékukban ötleteik, elképzeléseik vannak és ezekhez a kivitelezés módját keresik. Képesek elmélyült és kitartó játékra, igyekeznek végigvinni egy-egy tevékenységet. 3.2 Mese, vers, báb- dramatikus játék A személyiség nevelés másik pillére a játék mellett a mese. Lehetőséget biztosítunk a gyermeknek saját vers és mesealkotásra, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálására, az önkifejezés egyik módjaként. A tevékenység célja: Társas élmények jelentsenek örömforrást, serkentsék a gyerekeket erős belső aktivitásra vagy valóságos játékos cselekedetekre. Az érthető, kifejező beszéd és a belső képalkotás készségének kialakítása. Az óvodai mesélés, verselés, vershallgatás megszervezésével célunk: Anyanyelvünk, kultúránk igényes és a gyermeki sajátosságokhoz igazodó közvetítése, különös tekintettel a népmese kincseire, hogy nyelvünk zeneisége, sajátos szókincse és észjárása beépü1jön gyermekeink személyiségébe. A mindennapi esztétikai élmény, naponta többszöri mesélés igényének kialakítása a gyermekekben. Az "itt és most" elvének érvényesítése ezen a területen is - ami a megismételhetetlen pillanatok és lehetőségek kihasználását adja a nevelésben. A mese és a vers helye az óvodai élet egészében A mesének, versnek egész nap helye van életünkben, amikor a gyerekeknek igényük és kedvük van hozzá. Délelőttönként közösen megyünk „meseországba a csend szigetére”. A ráhangolódás, az állandó meghitt hely segítségével, tudatos meseválasztással, fokozatosan szoktatjuk rá a gyerekeket, a figyelmes, csendes, közös mesehallgatásra. Altatás előtt minden

83 nap mesélünk, verselünk, énekelünk, gyakran ezeket egymásba fűzve. Verset, mondókát, képnézegetés, rajzolás közben mondhatunk, ha a témája kapcsolódik a tevékenységhez. Az óvónők bábozása mély hatással van a gyermekekre, ezért figyelünk arra, hogy a látvány, a zene, a széles gesztusok, egymást kiegészítve jelentsenek képzeletfejlesztést. Így motiváljuk a gyermeki bábozás alakulását, amelyhez minden segítséget megadunk. Dramatizálni a sokszor hallott kedves meséket szoktuk. Mese hősöknek öltözve, igazi jó játékok alakulhatnak ki. A mese és a vers szerepe az anyanyelvi nevelésben A 7 éven aluli gyermek legnagyobb teljesítménye az anyanyelv elsajátítása. Vigyázunk arra, hogy a felnőttek beszéde az óvodában utánzásra méltó, jó példa legyen a gyermekek előtt. A mese, a vers, a dal, a nyelv ünnepi ruhája, általuk a gyerekek készen kapott, szép szöveget hallanak. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Gyermekeink várják és kérik a mesemondást. Képesek a mese és a vers érzelmi és gondolati befogadására, belső képalkotásra, önkifejezésre. A mese a vers hatása megjelenik a játékban, rajzban, beszédben, az egymásra hangolódásban. Tudják alkalmazni a mindennapi életszituációkban a népmesék által közvetített erkölcsi normákat és értékeket. Tisztán, érthetően, az életkor megkívánta fejlettségi szinten beszélnek. 3. 3 Mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.

84 A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll,

érzelem szabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés,

kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás –fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A gyermekek testedző játékai a természetes mozgásra épülnek, mert ezeket minden nehézség nélkül el tudják sajátítani. A tevékenység célja: Az

egyéni

képességek kibontakoztatása és

fejlesztése

a mozgásigény sokirányú

megtapasztalásával. A mozgásfejlesztés formái: Irányított közös mozgásos játékok, gyakorlatok Spontán mozgások, játékok Irányított közös mozgásos játékok, gyakorlatok A játékos irányított testedzés egyik alkalma a hetenként egyszer megtartott „igazi tornás” délelőtt. A gyülekezés ideje alatt már alkalmunk van a tornaszerek használatára, kipróbálására, játékokra. A kisebbek is ismerkedhetnek velük, ügyeskedhetnek, ahogy tudnak. Játékos hangulatot, oldott légkört biztosítunk. A kötetlen szabad mozgás követi, a közösen végzett gimnasztika és főgyakorlat. Ezt követően újra játék, könnyed futkározás oldja a

85 kötöttséget. A gyakorlatok, játékok nem alkalomszerűek, hanem fokozatosan nagyobb ügyességet kívánó sorrendet alkotnak, tervszerűen igazodnak az életkori sajátosságokhoz. Spontán mozgások, játékok A spontán mozgásos játékban tökéletesedik a már megtanult mozgások sokasága. A kipróbált, megtalált, utánzott mozgások, mozdulatok, más-más formában való variálása a legjobb játékok egyike. Figyeljünk arra, hogy minden gyermek fejlettségének megfelelően kellő alkalmat és időt találjon a próbálkozásra és gyakorlásra. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szívesen, bátran, biztonságosan és összerendezetten mozognak. Jó az állóképességük, fizikai teherbírásuk. Tudnak szabályokat elfogadni és alkotni, sikert és kudarcot megfelelően kezelni. Társra figyelés. 3.4 Énekes játék, ének, zenehallgatás, gyermektánc Nevelői felfogásunk szerint azok a tevékenységformák, amelyek az óvodáskorú gyermekek számára érdekesek és szükségesek lehetnek, a játékba jól beilleszthetők, játékká is válhatnak. Az éneklésre és a manuális elfoglaltságokra ez szinte teljesen igaz. A tevékenység célja: Az éneklés megszerettetése, a közös játék örömének felfedezése. A zenei anyanyelv megalapozása. A dalok, énekes játékok, gyermektáncok válogatása nagyon fontos számunkra, ehhez az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: A gyermekek által tisztán kiénekelhető hangterjedelmük legyen. Aktuális érzelmi állapotokat fejezzen ki. A hozzájuk fűződő játékszabályok áttekinthetőek legyenek. Legyen változatos a mozgásanyaguk és a térformák.

86

A hallás- és ritmusérzék fejlesztő mozzanatokat a játékdalok magukban hordozzák. A zenei megformálásban, fejlesztésben az óvónő munkája tudatos, de a gyermekek számára nem csinálunk belőle külön feladatot. Az óvoda elsősorban a közös, együttes dalos játékok, énekes-táncos gyermekjátékok színtere. Olyan játékoké, ahol a mozgás, a ritmus, a dallam globális élményt nyújt. Az óvodáskorban a zene megszerettetése, a zenével való ismerkedés a mozgás és éneklés élményének nyújtása a legfontosabb cél. A fejlődés várható eredménye az óvódáskor végén: A gyermekek felszabadultan, örömmel játszanak dalos játékokat, önállóan is kezdeményezik azokat. Tisztán énekelnek, tevékenységeiket alkalmanként dallal, mondókával kísérik. Zenei képességeik egyéni képességükhöz mérten megfelelő alap az iskolai zenei neveléshez. 3.5 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Amit rajzolunk, festünk, mintázunk, vágunk, hajtogatunk, barkácsolunk a játék kelléke lesz, így a tevékenység a játékból indul, és oda fordul vissza. A tevékenység célja: A manuális tevékenységek megszerettetése. A vizuális látásmód fejlesztése. Különböző technikák megismertetésével egyéni képességek fejlesztése. Az anyagokkal és eszközökkel való bánásmódot, a különböző technikákat meg kell mutatni és meg kell tanítani. A fejlődés várható eredménye az óvódáskor végén: Gyermekeink szívesen, önként vesznek részt a manuális tevékenységben, sok tapasztalattal rendelkeznek, és egyéni módon jelenítik meg élményeiket. Örülni tudnak a „szépnek” az egyéni és közös alkotásoknak.

87 Tudnak beszélni az alkotásokról, kezd kialakulni a sajátos gyermeki értékítélet. 3.6 Ismerkedés a természet és az emberek világával (Tér, forma, idő, mennyiségek, viszonyok) A nevelési folyamat alapritmusát az évszakok változása adja meg, melyet a hétköznapok és ünnepnapok tagolnak. A természet ritmusa életritmus, amely bennünk is lüktet, ebben élünk, ehhez igazodunk. A tevékenység célja: A természet megszerettetése, óvodás gyermeki szintű megismertetése, felfedeztetése. A gyermekek eligazodásának segítése természeti, emberi és tárgyi környezetükben. A számlálgatás, méricskélés, a tér alakítása, az irányok megszervezése, hasonlítgatások, összegyűjtés és szétválasztás, párosítás, az időbeliség felfedeztetése, megnevezése, a formák letapogatása játék közben természetes tevékenység. Fontosnak tartjuk, hogy tudatosan figyeljünk ezekre a lehetőségekre, nevezzük meg a térbeli, mennyiségi és formai vonatkozásokat. A gyermekek a tárgyak természetes tulajdonságaként figyelnek fel ezekre és beépül tudatukba. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek nyitottá válnak az őket körülvevő természet és környezet iránt, ismerik az állatokat, növényeket, alapvető viselkedési formákat. Ismerik az évszakok jellegzetességeit, szépségeit, időrendiségét. Ismerik a szükséges személyi adataikat. 3.7 Munkajellegű tevékenységek Az élet a közösségi élet egyik mindennapi jelensége. Ahhoz, hogy élni, létezni, működni tudjunk, bizonyos feltételeket folyamatosan létre kell hoznunk. Ehhez kell a munka, amely az élet velejárója már óvodáskorban is.

88 A tevékenység célja: Olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyekkel a gyerekek képesek saját szükségleteik kielégítésére és a közösségben adódó együttműködést kívánó feladatok elvégzésére. Arra szoktatjuk őket, hogy: Tudják felmérni mire képesek. Fedezzék fel, ha egyedül nem boldogulnak. Tájékozódjanak, hogy környezetükben kihez fordulhatnak segítségért. Fogalmazzák meg, hogy miben várnak segítséget. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyerekek képesek alapvető személyes szükségleteik kielégítésére. Bekapcsolódnak a közös feladatokba. Igényesebbé válnak szűkebb környezetük rendjében. Segítenek a kisebbeknek és a rászorulóknak. 4. CIVILIZÁLÁS ÉS KULTÚRÁLÁS AZ ÓVODÁBAN Az óvoda, mint nevelési intézmény a 7 éven aluli gyerekek szeretetteljes gondozására, az egészséges életmód jó szokásainak kialítására, a zenei, vizuális és szóbeli anyanyelvi műveltség alapjainak lerakására vállalkozhat. Megerősíti, esetenként pótolhatja azokat az elemi szokásokat, amelyeket a család életrendje alakít (alakítana) ki a kisgyerekben. A sok testmozgás, a játékok és mesék, képek és történetek segítik a zűrzavaros élménymaradványok képzett bokrokba sűrítését, a belső képek kimunkálását, a formátlan lelki tartalom megformálását. Az érzés és a gondolkodás még nem válik szét. Mesterséges szétválasztásukat az óvónőnek sem szabad siettetni. 4.1 A program tartalma: játék és mese egész nap A kisgyerekek és a felnőttek kapcsolata a játék és mesehallgatás során alakulhat ki legjobban, a képzelet és érzés összehangolódásával.

89 A nevelő legfontosabb feladata, hagyni, hogy kisgyerek eredetisége szabadon fejlődjék, jó szokásokra, életritmusra, korához illő fegyelemre szoktatjuk. A nevelőmunka szempontjából rangsoroljuk a gyerekek szükségleteit. Ezek fontossági sorrendet alkotva, a következők: Testi szükségletek Védelem, biztonság- és felnőtt igény Mozgás, cselekvés Játék, képzelődés Mese, beszéd Együttlét a társakkal A kíváncsiságra alapozott tágan értelmezett tanulás A testi szükségletek civilizált kielégítése mindenek előtt való. Erőltetésükkel vagy megvonásukkal sohasem fegyelmezhetünk. A védelem és a biztonság iránti igényt állandó jelenlétünkkel elégítjük ki. Személyes jelenlétünkkel képviseljük a csoportos együttlét következő elemi szabályait: Hagyd játszani a másik kisgyereket! Ha rombolósdit játszol, a magadét építsd és rontsd el! Segíts, ha szükség van rá és te erősebb, ügyesebb vagy! Igyekezz örömet szerezni másoknak, ez neked is jó! Az óvó nénik tudta nélkül ne hagyd el a játszóhelyedet! Mesemondáskor alváshoz készülődve, légy csendben! Összetett képességfejlesztési területek: a játék és a mesehallgatás. Mindkettő szükséglet és létforma a kicsinyeknek. Magukban foglalják mindazokat a tevékenységeket, ismereteket, amelyek az óvodáskorú gyermekek számára kívánatosak. Elhanyagolásuk általános testi, lelki, szellemi leromláshoz vezet. A lényeg, amit a gyermek a maga módján igyekszik megjeleníteni. Másként jeleníti meg, mint a felnőttek, másként, mint ahogyan elvárnánk a logika, az ésszerűség szabályai alapján. A játék nyelvén szimbólumok segítségével, tárgyak rakosgatásával, cselekvéssel teszi ezt. A játékban az a legfontosabb, hogy örömszínezetű.

90 Miért? Mert: Önkéntes és szabad: szabad akaratból külső kényszerítő körülmények nélkül jöhet csak létre. Parancsra, vezényszóra, de még kérésre sem lehet játszani. Nem a végeredmény, hanem a produkció a fontos. Magáért a folyamatért, az azt kísérő érzésekért, élményért csináljuk. Indítéka magában a cselekvésben rejlik, ez a jutalom és a kielégülés is egyben. Elképzelt világa túllép a mindennapok megszokottságán. Valóságszerű, de nem valóságos. A valóságból származó élmény maradványokon alapszik. A játékra nem érvényesek a valóság idő- és térbeli korlátai. Időtartama a valóságos történésnél hosszabb és rövidebb is lehet. Megfelel az életkori sajátosságnak. A játék lényeges eleme, örömforrása a kockázat, a kiszámíthatatlanság is. A meglepetésszerű következmények nem komolyak, ha nem sikerül valami, akkor sincsen baj. Éppen ezért meri szabadon és korlátok nélkül kipróbálni önmagát, érzelmileg biztonságos környezetben kísérletezgetni a tárgyakkal, a szerepekkel, lépegetni a valóság és a fantázia között. Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlődik. Minden fejlődés értéknövekedés, amely az ember megismerő- és teljesítőképességének gyarapodását kreativitásának kibontakozását foglalja magában. A fejlődés belső tényezői közül legfontosabb a belső érés. A kisgyerek idegrendszere még nem kész. Az idegrendszer érése, főleg az érzékszervi működésekben a mozgás fejlődésében és szabályozásának növekvő képességében mutatkozik meg. Viselkedése, gondolkodása csak fokozatosan válik céltudatossá. A fejlődéshez külső feltételekre is szükség van. A tanulás nem más, mint mindenféle tapasztalatszerzés, amely a külső környezettel való kölcsönhatás során keletkezik. A fejlődés feltétele, hogy az érési folyamatok minél gazdagabban mintázott környezetben jöjjenek létre. A fejlődés folyamatosan zajlik. A látványos minőségi átalakulások (ugrások) többnyire rejtetten zajló, lassú, átmeneti időszakok után következnek be. A fejlődés tempója eltérő lehet. A fejlődési szakaszok egymásutánisága viszont állandó. Mindenkinek végig kell haladnia az egyes szakaszokon, nem lehet kihagyni vagy kikerülni egyet sem. Utánoz, kipróbál, kitalál, hipotézis magatartást folytat. Ha ebben megakadályozzák, ez sohasem pótolható! Vele született kíváncsiság arra ösztönzi, keresse is az újabb, összetettebb ingerhatásokat. Egyre nagyobb hatékonyságra és önállóságra törekszik, önmaga és tárgyi társas környezete felett. Nem tud nem tanulni. A tanulás a teljes személyiségfejlődését, fejlesztését támogatja.

91 Az óvodai tanulás elsődleges célja, az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, melynek során az óvodapedagógus épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodás gyermek legfőbb tanulási formája az utánzás, valamint a cselekvéses tanulás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A játék valamennyi tevékenységformát magába foglalhatja, amely az óvodáskorú gyermekeknek érdekes lehet. A mozgásos játékok a természetes mozgásokból építkeznek. Az ugrás, ugrándozás, futás, járás, bújás, a labdával való ügyeskedés, az állatok, mesealakok mozdulatainak utánzása, egy sor olyan hagyományos népi és testnevelési játék nélkülözhetetlen eleme, ami a legtermészetesebb mozgásbiztonság erősítő önként és örömmel végzett gyakorlás. A zenei elemeket a helyes, szép előadásmódból utánzással gyakorolják a kicsinyek. Az élő zene, az éneklés természetesen ösztönöz a tiszta, csengő hangképzésre, az egyenletességre, a tempó, a dinamika, a hangmagasság változására, a zenei súlyok kiemelésére. A verset a hangzás és a hangulat felől fogják meg a gyerekek. Mondóka, dramatikus szöveges gyermekjáték minden nap előkerül. A népköltészet verses anyaga eleve mozgásos játék is. Párban, kisebb csoportokban, közösen a játéköröm kedvéért számtalan önkéntes ismétléssel ragad rá a gyermekre. A vers játék a nyelvvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel. Mondani kell és nem tanítani! Azt is lehetővé tesszük, hogy bármikor kedvük szerint gyurmázzanak, fessenek, rajzoljanak, vagdossanak, hajtogassanak a gyermekek. Amit készítünk a játék kelléke lesz. Jó, ha a felnőtt köztük ül és elfoglalja magát. A technikákat, az anyagokkal és eszközökkel való bánásmódot meg kell mutatni. Nem mondjuk meg, hogy mit csináljanak, hanem abban segítünk, hogy hogyan és miből, mivel lehet valamit elkészíteni. A számlálgatás és méricskélés, a tér alakítása, az irányok megnevezése, a hasonlítások, összegyűjtés és szétválasztás, párosítás, az időbeliség felfedezése, megnevezése, a formák letapogatása játék közben olyan természetes, mint a mondókázás, dúdolgatás. Pl.: a csipkebogyó lánc hosszabb vagy rövidebb tevékenységeiben alkalmazza. A kisgyereket nem kell és nem is szabad beszédre tanítani! Óvodáskorban úgyis szenvedélyes beszélők. Igénylik, hogy meghallgassák őket és válaszoljanak a „mit”, „miért”, „hogyan”, „kinek”, „mikor” kérdésre. A beszédhelyzet, a szavak mögötti szándék és a beszélő helyzete

92 nagyon fontos. A viselkedés egyértelműsége az egyik legfontosabb követelmény. Beszélgetni és nem a kérdések sokaságával faggatni, irányítani a gondolkodást! A gyerekek mondanivalóját kiegészítő hozzátoldó felnőtt közlések ösztönzőbbek, mint a kérdve kifejtő módszerek alkalmazása. A meséket nem feltétlenül szükséges, az éppen abban az időben folyó játékhoz igazítani. Természetes kapcsolatukat azonban érdemes kiaknázni. A mese: a valóság és a vágyak közötti szivárványhíd, amelyeket az élőbeszéd fordulataiból építünk fel. Ezen könnyen közlekedik a gyermeki gondolkodás és a képzelet. Örömforrás és élmény, amely a játékhoz hasonlóan nagy belső energiákat mozgósít. A mese az anyanyelv zenéje, észjárása, a játékkal együtt a kicsinyek „tanulóiskolája”. A mese nevelő hatása, a ráismerés, az előrelátás, a képalkotás, az illúzió feszültségének állapota és a belső képzetáramlás begyakorlása. A felnőtt beszédéből figyelhetik meg a gyermekek, hogyan kell elképzelt vagy megélt eseményeket tagolni, szavakra átfordítani, epikus távolságtartással másoknak elmondani, kölcsönösen egymásra figyelni. Mi ez, ha nem a későbbi tanulási folyamatok megalapozása? A meséhez tilos feladatokat kapcsolni, visszakérdezni, hatásáról faggatni a gyerekeket. 4.2 Játék és mese tíznapos időszakokban Itt is kettéválasztjuk a játékokat, a gyermekek által szabadon kezdett és folytatott spontán játék az alap, a kiindulás, melyet az óvónő részéről támogató-engedő, melléálló-elfogadó attitűd kell, hogy kísérjen. Beavatkozásra, irányításra, „továbbfejlesztésre” nincs szükség, kivéve, ha ezt a gyermek magától kéri vagy olyan esetekben, amikor testi-lelki épségét veszélyezteti. Az óvónő által indított játék, amely azonos a tartalmi ajánlásban leírt tevékenységekben. Játékok ezek is, mert annak minden tulajdonságát tartalmazzák. Nem „kezdeményezések” vagy kötetlen foglalkozások, mert még burkoltan sem található meg bennük a szándék: „Most azt kívánom, hogy tanuljatok, most gyertek ide.” Az óvónőnek, ez a játékviselkedése kínálatot jelent, amely az egész nap folyamán érvényes más-más formában. Az óvónő által kezdett játékba a gyerekek igényei szerint bármikor, bármennyi időre bekapcsolódhatnak, mélyebben vagy felszínesebben vehetnek részt benne. Saját szempontjaik és érdeklődéseik alapján, elvihetik a játszást másfelé, irányítói is lehetnek a játéknak. A játék bármerre elágazhat, az óvónő rugalmasan alkalmazkodik hozzá.

93 Egy napra egyféle tevékenységben gondolkodhat az óvónő. Egyszer a manuális- vizuális élménynyújtás, másszor a természetvilágából vett jelenségek, megelevenítése a fő feladat és így tovább a játék keretén belül. Ebben a változatban a következő tevékenységi területekre építjük az óvónő kezdte játékot: Testi nevelés (mozgás, edzés) Éneklés, zenehallgatás Mesélés, mondókázás, versmondás Kézimunka (festés, rajzolás, formázás, barkácsolás) Ismerkedés a természet, és az emberek világával (forma, tér, idő, mennyiségek, viszonyok) A kétféle játék párhuzamosan és folyamatosan egymásba kapcsolódva és szétválva, rugalmasan zajlik az egész nap folyamán. Ezért folyamatos a napirend is. Az óvodai élet ésszerű tagolása elsősorban a gyerekek, biológiai szükségleteihez igazodik. Ezeket a napirend szerinti játékszünetekben elégítjük ki. Testi nevelésen az elveszett szabad mozgás pótlását értjük. A kisgyermek egyik legkedvesebb játéka a mozgás. A futó- fogó játékok, szerepvállaló vagy utánzó játékok, ősi és népi hagyományaink felelevenítése mellett, a testi egészséget, edzést is szolgálják, amennyiben kint a szabadban játsszuk őket. Mesehallgatásra minden nap sor kerül, a részletes programban leírtakon kívül, a délutáni pihenés alatti időben is. Ilyenkor többnyire hosszabb meséket is vagy folytatásos történeteket mondunk. Így segítjük a nagyobbak számára a nyugodt pihenést és az elalvást. A kicsik az óvónő kellemes, mesemondó, halk hangja következtében hamar elalszanak. Laza kerettervünk van, amely elsősorban lehetőségeket, szempontokat és ajánlatokat tartalmaz egy-egy évszakra, ünnepkörrel összpontosítva, kéthetes időszakokra tagolva. Ez a terv nem tananyag, nem kötelezően megvalósítandó feladatsor az óvónő számára. Tartalmazza mindazokat a játékokat, dalokat, mondókákat, verseket, amelyek az adott időszakhoz vagy a gyerekek lelki állapotához, hangulatához illenek. Kiválogatásuk az időszakok megkezdése előtt szükséges. Az utólagos feljegyzésekkel, a nap történéseinek átgondolásával követhetjük a gyermekek életét és fejlődését, tudatosíthatjuk egyéni sajátosságaikat. Többször megtörténhet, hogy eredeti elképzeléseinket módosíthatjuk.

94

Mozgásos játékok A gyermek nem születik ügyetlennek, a mozgáshiány teszi azzá. Az óvoda sokat tehet a mozgásbiztonságért azzal, hogy gondoskodik a gyermek mozgásfejlődéséhez szükséges inger gazdag környezetről, szeretetteljes, bátorító légkörről. A 3 évesek már birtokában vannak az alapvető mozgásformáknak: a járásnak, futásnak, dobásnak, amelyek a motorikus továbbfejlődés előfeltételeit jelentik. A mozgásfejlődés szakaszai megmutatkoznak a minőségében, pontosságában, a mozgáskombinációkban, teljesítményekben. Az óvodai testnevelés során érvényt kell szerezni az egyéni képességek kibontakoztatásának, a mozgásélmény sokirányú megtapasztalásával. A mozgásfejlesztés óvodai hatékonyságának tényezői: Az óvónő személyisége, mozgáskultúrája Mozgáskombinációk alkalmazása Különböző eszközök használata A gyakorlóhely változatossága Az újabb eszközök, játékszerek bekapcsolása, gazdagítja a mozgás kínálatot, mozgásra késztető hatása mellett ébren tartja a gyermek fantáziáját is. Az óvodás gyermek számára, a kipróbált, megtalált, utánzott mozgások, mozdulatok más-más formában való variálása a legjobb játékok egyike. Nem kell ragaszkodni a hagyományos testnevelési foglalkozáshoz, az a fontos, hogy a gyerekek napi mozgásigényét kielégítsük. A körülmények miatt elveszett mozgáslehetőségeket visszaadjuk. A játékok nem alkalomszerűek, hanem fokozatosan nagyobb ügyességet kívánó sorrendet alkotnak. Egyszer egy héten lehetőleg minden gyerek vegyen részt a közös, irányított mozgásos játékban! 4.3 Szervezeti formák és időkeretek Két csoportos óvoda lévén már korábban is osztott csoportban dolgoztunk. A csoportok szükség szerint termet cseréltek, esetleg a személyzet is cserélődött. Ezt alapul véve terveztük a vegyes életkorú csoportok létrehozását. Mindezeken túl a vegyes csoport létrehozása mellett szólnak az alábbi szempontok:

95 A csoportnak állandó helye lesz, állandó személyzettel, folyamatosan lehet szépíteni, változtatni. Lehetőség lesz a testvérek, rokonok egy csoportba sorolására. Az anyanyelvi nevelést fejlesztheti. Építeni lehet a különböző életkorú gyermekek együttnevelésében rejlő lehetőségekre. Több lehetőség adódik a differenciált fejlesztésre. Családiasabb, meghittebb légkör alakulhat ki a csoportokban. A csoportok létszáma 20 fő, ideális a 15-18 fő lenne. Játék és mese tíznapos időszakokban. Tíz nap (két hét) alatt ötféle tevékenység, sok ismétléssel, ráérősen. E program az óvodai körülmények között megvalósítható gyermeki szabadság megadása, és az óvónői munka értelmiségi jellegéhez illő módszertani szabadság messzemenő figyelembevételére épít. Alkalmazása kizárja a kötött és kötetlen foglalkozások beiktatását és minden nemű szándékolt iskolai mintájú tanítás, mérés, ellenőrzés becsempészését. Az óvónő laza keretek között dolgozik, utólagos feljegyzésekkel. A folyamatos játszást, csak a napirend szerinti játékszünetek szakítják meg.

Ismétlődő napirendünk így alakul: Délelőtt: 7:30 - 12:00 Játék a szabadban, szobában. Ezen belül folyamatos tízórai, 15 perces együttlét, aminek nincs kötött időpontja és részleteiben előre megtervezett tartalma. Délután: 12:00 - 16:00 Ebéd, mese, pihenés, alvás. Folyamatos felkelés, uzsonna, játék.

96 Nagy időegységekben gondolkozunk. Kihasználjuk a földrajzi helyzetünk és az évszakokhoz kapcsolódó helyi szokások, jellegzetességek adta lehetőségeket. Pl.: ősszel részt veszünk alma- és szőlő szüreten, felelevenítjük az ehhez kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat: szüreti mulatság, felvonulás. Megnézzük a környékünkön honos dióverést. Magunk is szedünk, amit

majd együtt

elfogyasztunk.

Ellátogatunk

lekvár

főzésre is,

ahol

megismerkedünk a lekvár főzés fortélyaival, megkóstoljuk a ciberét. 5. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI A naptári év aktuális eseményeihez, ünnepeihez, hagyományaihoz kapcsolódó hagyományok ápolása szoros összefüggésben áll az egyes játéktémákkal, esetenként a tevékenységi területekkel. A gyermek életének jeles napjai: A gyermekek születés - és névnapjainak megünneplése gyermekcsoportonként. A gyermeki élet hagyományos ünnepei: Egy-egy évszak jellegzetes játékait hordozzák magukban. Hosszan készülődünk rá családias hangulatban. Mikulásvárás: készülődés, várakozás, s a felnőttek (szülők, óvodai dolgozók) meglepetéssel kedveskednek (bábjáték, ajándék) a gyermekeknek. Karácsonyi készülődés: Az adventi koszorút közösen készítjük el. Az egész december fenyős, kalácsos, aranydiós és gyertyaillatú készülődés. A néphagyományok felelevenítésére (betlehemes játék stb.) helyezzük a hangsúlyt, s közösen karácsonyfát is díszítünk. Farsang: vidám mulatozás, farsangi maszkok, álarcok készítése, farsangi fánk és tánc sem marad el a télbúcsúztató ünnepünkön. Március 15- ről megemlékezünk. Vonulásos játékokat játszunk, mesélünk a huszárokról. Jelképe a kokárda. Húsvét: hímes tojás készítése és ajándékozás a locsolkodás során. Tojásfa díszíti ilyenkor a csoportjainkat.

97 Pünkösd: népi, énekes gyermekjátékokat játszunk az óvoda zöld füvén. Régi népi játékokat elevenítünk fel. Mindkét óvodai csoportunkat pünkösdi rózsa díszíti. Az évzárót is ezen a napon tartjuk. Anyák

napja:

Ajándékot

készítünk,

verset,

dalt

tanulunk.

Vendégvárásra

készülődünk. A csoportunkban köszöntik az édesanyákat a gyermekeink. Május 1. Az óvodánk udvarain "májusfát" díszítünk, s körjátékokat játszunk. A gyermeknap: vidám, játékos vetélkedős nap az óvodánkban. Sajátos hagyományok Szüreti vigasság: Az őszi gyümölcsökkel megrakott, művészien díszített kosarak, a szőlő füzérek, a humoros népi játékok időszaka szeptember. "Jeles zöld napok": a madarak, fák napja a víz napja a föld napja a környezetvédelmi világnap. Ezeken a napokon túrák, kirándulások színesítik óvodai életünket. "Nyárköszöntőt"

tartunk

júniusban,

a

szülőkkel

közösen

kirándulunk

gyermekcsoportonként változó helyen és időben (a szülők és az óvodapedagógusok közös döntése alapján). Családi napokat, óvodába hívogató, csalogató napokat, játékos sport délelőttöt szervezünk a szülőkkel közösen. 6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 6.1 Családdal való kapcsolat Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosan, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg.

98 Megfelelő kapcsolatot tartunk a szülőkkel, kölcsönös bizalom megteremtésével tekintsük egymást egyenrangú nevelőtársnak. Ismerjük meg a leendő óvodás családi körülményeit, próbáljunk betekintést nyerni a szülők nevelési módszereibe. A szülő kapjon betekintést az óvoda minden napi életébe. Érezze sajátjának a gyermeke óvodáját. Észrevételeit, javaslatait megértéssel, türelemmel fogadjuk. Kapcsolatainkat a szülőkkel megfelelő pedagógiai tapintattal alakítsuk. Éreztessük a szülőkkel, hogy a gyermeke nevelése jó kezekben van, de a felelősség elsődlegessége az övé. A kapcsolattartás formái: Családlátogatás Szülői értekezlet Nyílt napok Fogadóóra Közös programok szervezése Információcsere a napi találkozások alkalmával (reggel, délután) Információ elhelyezése a hirdetőtáblán. Az óvodába érkező gyermekek fogadásakor, tekintettel kell lennünk az otthonról hozott különböző szokásokra. Feladatunk a sokféleséget, „különbözőséget” elfogadtatni, a gyerekekben és szülőkben élő előítéleteket mérsékelni. A kapcsolattartásban az óvodának kell a kezdeményező vezető szerepet vinni és az együttműködés során a családi nevelés funkcióját erősíteni. 6.2 Az óvoda külső kapcsolatai Iskolával való kapcsolat Az iskolával való kapcsolattartás nevelőmunkánk szerves része. A tartalmas együttműködés legfontosabb feltétele a kölcsönös bizalom, amely feltételezi egymás munkájának ismeretét,

99 megismerését és megbecsülését. Ez biztosítja az átmenet folyamatosságát a gyermekek számára. Az együttműködés tartalma: Már a szeptemberi évnyitón betekintünk az iskolába (ki hová ül, milyenek a füzetek, könyvek) Rendszeres kapcsolattartás az első osztályos tanítóval. Közös kirándulásokat szervezünk a szabadban. Közösen járunk színházba. Számítunk egymás segítségére. Az iskolások a már nem használt színes olvasókönyveikkel megajándékozzák az óvodás gyerekeket. Meghívjuk az első osztályosokat az udvarunkra játszani, versenyjátékok szervezésére. Évvége felé meglátogatjuk az első osztályt, hogyan tudnak olvasni, számolni. Egészségügyi szervekkel való kapcsolat Az egészségügyi szervekkel évek óta kialakult jó kapcsolatban vagyunk. A gyermekekkel minden évben részt veszünk általános szűrővizsgálaton, melyet a háziorvos a védőnővel közösen végez el. Ezek a vizsgálatok rendszeresen visszatérőek, ami azért is fontos, mert így figyelemmel kísérhetjük a gyermekek testi fejlettségét és megelőzhetjük a különböző mozgásszervi betegségek kialakulását. Ezen kívül igyekszünk elérni, hogy évente fogászati szűrővizsgálaton is részt vehessen minden gyermek. Fenntartóval való kapcsolat Az óvodát Milota-Tiszakóród-Tiszacsécse községi Önkormányzatok Óvodai Köznevelési Társulása működteti. Az önkormányzatokkal való kapcsolatunk jó, évente közösen felmérjük és megbeszéljük a szükséges javítási, felújítási munkálatokat. Mikulás, karácsony és gyermeknap alkalmából az önkormányzat rendszerint megajándékozza a gyermekeket. Szakkönyvtárunkat folyamatosan bővítjük. Igyekszünk tájékoztatást nyújtani munkánkról az önkormányzat felé, amely igényli is ezt.

100

Hittan oktatás Az évek során rendszeres hitoktatás alakult ki az óvodában. Heti egy alkalommal mintegy 1520 perces időtartamban játékosan. Az oktatásban való részvétel nem kötelező, a gyermek a szülő írásbeli nyilatkozata alapján vesz részt a hittan oktatáson. 7. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN A gyermekvédelem célja intézményünkben: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség

megszüntetésében

segítségnyújtás,

együttműködés

a

különböző

szakemberekkel. Minden gyermek részére biztosítjuk azokat a lehetőségeket, amelyek képességeinek, lehetőségének kibontakoztatásához szükségesek, hogy a gyermek leküzdhesse azokat az akadályokat, hátrányokat, amelyek születésénél, vagyoni helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak. Óvodásaink eltérő szociokulturális környezetből kerülnek óvodába. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés.

Célunk: évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetétét hátrányosan érintik, s az óvodai nevelés eszközeivel a hátrányok mérséklése. Feladatunk: a segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai keretek közötti kompenzálásra irányul. Az egyéni bánásmód a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartás alapvető nevelési módszerünk. A szülővel közvetlen viszony kialakítására törekszünk. Személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink: Feladatunk: •

A gyermek és körülményeinek megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése.

•

Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza.

101 •

Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét.

•

Meghatározni a fejlődési utat.

Tevékenységek: •

Családlátogatás, szülői konzultáció.

•

A szülők anyagi terheinek csökkentése érdekében tájékoztatás a lehetőségeiről.

•

A szülői közösség segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű.

A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás jellemző. A gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladatkörébe beletartozik. A gyermekvédelmi felelős feladata a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése a hatóság kérésére, a pedagógiai munka koordinálása, kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal. Az óvónők évente egy alkalommal értékelik a gyermekvédelmi munkát. A vezető óvónőt tevékenységükről folyamatosan tájékoztatják. 8. AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS 8.1 A gyermekek fejlődésének nyomon követése Programunk fő elemét alkotja a gyermek fejlődése, illetve a fejlődés jellemzőinek ismerete az óvodáskor végére. Fontos tudnunk, hogy az óvodai nevelés folyamatában, egy-egy időszakban a gyermek személyiségét milyen fejlettségi szint jellemzi, fejlődése milyen ívű, s még milyen fejlődési utat kell megtennie, hogy óvodáskor végére elérje az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Ennek az ismeretében tervezhetjük meg az egyéni fejlesztés pedagógiailag optimális, hatékony stratégiáját. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.

102 A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza: a gyermek anamnézisét, a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket. A pedagógiai értékelést a következő írásos dokumentumok tartalmazzák: a gyermek személyiségfejlődése

fejlődési napló

a nevelési folyamat eredményessége

csoportnapló

A fejlődési napló szempontjai a teljes személyiségre, minden képesség körre, a fontosabb részképességekre irányulnak. Segít abban, hogy az óvodapedagógus megállapíthassa a gyermek erősségeit, gyengébb pontjait és regisztrálhassa a fejlődést. A fejlődési napló vezetése folyamatosan történik a gyermek óvodába lépésétől a beiskolázásig. Az óvoda megkezdése előtt anamnézist készítünk, s ez alapján tájékozódunk a gyermek egészségi állapotáról, szokásairól, a család nevelési elveiről. Kiscsoportban megfigyelési szempontsor alapján történik a gyermekek fejlődésének nyomon követése. Az

óvodába

járó

gyermekek

fejlődésének

nyomon

követésére

alkalmazzuk

a

DIAGNOSZTIKUS FEJLŐDÉSVIZSGÁLÓ RENDSZERT (továbbiakban DIFER): az elemi készségek méréséhez szükséges tesztrendszert (7 teszt), valamint minden kisgyermek esetében a fejlődési mutatót a fejlődési folyamat követéséhez. A DIFER programcsomag alkalmazásával célunk, hogy segítsük az eredményes iskolakezdést.

103 A tesztek négyféle értékelést tesznek lehetővé: az elemenkénti analitikus diagnózist, az összetevőnkénti analitikus diagnózist, a tesztenkénti globális diagnózist, a rövid változatával kapott DIFER- index a gyors átfogó tájékozódást, az iskolakezdési szűrést szolgálja. Javasolt mérési módszer: A legelőnyösebb megoldást választva legelőször kiscsoportos kor végén (4 éves korban) elvégezzük a feladatelemenkénti vizsgálatot. Ezt követően nevelési évenként, a nevelési év végén ismételjük meg a felmérést. Az ismételt mérések során azonban csak azokat a feladatelemeket mérjük, amelyek a korábbi mérésekkor még nem működtek. A felmérés alapján tervezzük meg a gyermekek egyéni fejlesztését, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő HH/HHH gyermekekre. A tapasztalatainkat az iskolába menő gyermek esetében megbeszéljük a gyermek tanítójával is. Fontosnak tartjuk az iskolába ment gyermekek után követését legalább az első osztály végéig. A gyermekek fejlődésének nyomon követése: a megfigyeléseink és a mérés alapján összegyűjtött információk, valamint a programunkban meghatározott fejlődés várható eredményeinek összehasonlító elemzése alapján történik. Ezen mérési anyagokat, elemzéseket a gyermekek egyéni mappájában helyezzük el. A gyermek fejlődésének értékelése: nevelési évente kettő alkalommal (félévkor, évvégén) történik. A szülőt az óvodapedagógus tájékoztatja nevelési évenként kettő alkalommal (félévkor, évvégén) gyermeke fejlődéséről, s javaslatot tesz a további fejlődéséhez szükséges fejlesztés feladataira. 8.2 A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés és értékelés célja, a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei: Dokumentumok ellenőrzése, elemzése

104 A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelés A helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, tehát az ellenőrzés és értékelés is elsősorban az ő feladata. Fontos az objektív értékelés, amely alaposságot, körültekintést igényel. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság tiszteletben tartása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik: Az óvónői gyakorlati munka szintjén A gyermekek fejlettségének értékelése A gyermek csoport fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös konzultációval történik. Mivel a gyermekek megfigyelési adatait folyamatosan gyűjtjük az óvodás évek alatt, ezért az összehasonlítás azonnali eredményt mutat. A fejlettségi mutatók ismeretében a gyakorlati munka megfigyelése egészíti ki az óvónői pedagógiai gyakorlat ellenőrzését és értékelését. Az óvónő pedagógiai munkájának ellenőrzésére azért van szükség, hogy munkájuk értékelésével tisztában legyenek, megőrizzék a megújulás képességét, innovációjuk, szakmai kontroll segítségével fejlődjön. Az ellenőrzés a tanév folyamán előre ütemezetten történik, az óvoda éves pedagógiai működési terve tartalmazza. Év végén összegző értékelés készül. Az egész óvodát érintő folyamatokban kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolába lépés szorosabb ellenőrzése, értékelése. 8.3 Az óvodai csoportok ellenőrzése és értékelése A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelése, az egyénre szabott nevelési- fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. Segítik a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését, ugyanakkor rugalmas alkalmazást és a gyermekekhez való igazodást biztosítják. A gyermekcsoport nevelési tevékenységi programjának tervezése, a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez

105 igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv nem megmásíthatatlan, hanem az élethelyzetek a gyermekek, az aktuális feladatok irányítják a folyamatot. Ellenőrzését a nevelési év során az intézmény vezetője végzi. Az intézmény vezető a csoport látogatás alkalmával folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tervezést, olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi nevelési program célját és feladatát. Év végén az óvónők szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésének alakulásáról. Legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Követni kell fejlődési ütemüket, jelezni a lemaradásukat és az egyénhez kötődő feladatokat. 8.4 A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése A program ellenőrzésében és értékelésében a vezető óvónő irányításával valamennyi óvónő részt vesz: Megjelennek e a nevelő- fejlesztő tartalmak. A nevelőtestületet milyen mértékben befolyásolta a program. Mit mutatnak a szülők visszajelzései? A bevezetést követő 3 évenként a nevelési folyamat vizsgálata a kimenet oldaláról. Mennyire sikeres az óvodánk nevelő- fejlesztő munkája? Az értékelés a siker kritériumok figyelembevételével történik. Célja a hatékonyság, a minőség javítás, az önképzés és továbbképzés tudatos tervezése. Az elemzésben, értékelésben segíthet a szaktanácsadó, szakértő. Program ellenőrzése és értékelése A megvalósítás színvonalát, minőségét és eredményességét, mindenekelőtt az önellenőrzés eszközeivel állapítjuk meg. Miből tudjuk meg, hogy a gyerekek javára cselekszünk? Játékok ötletgazdagságából egyre részletesebb és eredetibb, gördülékeny kivitelezéséből, társas színvonalából. A játék tárgyi nyomainak rendezettségéből és a konkrét helyzetekhez való változatos alkalmazkodásukból. Képzelődésük elevenségéből, metaforáik, szimbólumaik kivetítéséből. Fantáziadús, komoly játszásukból. Találékonyságukból. Az ismétlési kedvből, az egyre gyakoribb játékkezdeményezésükből. Önálló, sikeres szervezéseikből. Az agresszió csökkenéséből, megszólalásuk bátorságából.

106

Testi- lelki egészségük, jóérzésük és jókedvük ugyanezt jelzi. Ügyeskedésük életkorukhoz illő műveltségbeli gyarapodásuk is azt mutatja, hogy jó úton járunk. Bíztató, ha szívesen jönnek óvodába, természetesnek veszik annak életrendjét, feszültségmentesen alkalmazkodnak hozzá, sőt egy idő után kívánják is a megszokott ismétlődő mozzanatokat. Az óvónő egyéniségének jóindulatú, csendes, egyenletes sugárzását ragaszkodással, együttműködéssel és utánzással viszonozzák. Játékaikat egyre hosszabb időtartamokban játsszák. Várják a mesét és figyelmesen, élénk képzelődéssel kísérve végig hallgatják. A gyerekek állapota a szülőket is tájékoztatja az óvodai élet tartalmáról, a bánásmódról, a kisgyerekek számára oly fontos érzelmi légkörről. Munkánk minősítői tehát, első renden a gyerekek és a szülők. Magunk a folyamatos megfigyelés

és

utólagos,

rövid

jegyzetek

készítésével,

egy-

egy

játékfolyamat

visszaidézésével követjük az egyes gyermekek és a csoportok életének alakulását. Időnként megvizsgáljuk: Milyen pedagógiai álláspontot alakítottunk ki? Tudunk- e azonosulni a program céljaival, tartalmával, stílusával? Elég laza-e a tervünk? Rugalmasak vagyunk- e a gyakorlati megvalósításban? Jól rangsoroltuk- e a tennivalókat? Értékrendünk figyelembe vette-e a gyermekek életkori jellemzőit? Elevenek-e érzelmeik, s mértéktartóan és változatosan ki tudják-e fejezni azokat? Megfelelünk-e a hármas követelménynek, mi szerint: „Ne siess, ne sürgess, ne aggodalmaskodj!” Nem futunk-e versenyt az idővel és önmagunkkal? Tudunk-e várni, kivárni? Van-e elég emberi és pedagógiai önbizalmunk? Hitelesek és őszinték vagyunk-e a szülők előtt? Hogyan műveljük és neveljük önmagunkat? A vezető óvónő is benne él a játékos, mesés óvodában. A közös ügy képviselője a feltételek megteremtője, partner és nem tekintélytartó főnök. Adminisztratív eszközökkel ne ellenőrizzen. Vegyen részt az óvoda eleven életében. Karolja fel az ötleteket, segítsen azok megvalósításában. A módszertani szabadság tiszteletben tartásával hangolja össze az óvoda

107 élet- és napirendjét. Személyében is képviselje az intézmény arculatát. Szerető szigorral őrködjék, a gyerekek életkorához, játékához illő „jó rend” felett. Bizalom láncolatra építse kapcsolatát az óvónőkkel és a szülőkkel. Személye, módszerei gyermekszeretetet, nyugalmat, belső harmóniát, békességet árasszanak. Evvel teremthet valódi eredményeket hozó, demokratikus nevelői légkört. A program kínálata nagyobb, mint amennyi abból megvalósítható. A helyi körülmények szerint válogathatunk belőle és változtathatunk rajta. Egyetlen elvet kell következetesen érvényesíteni: a játékot és a mesét sohasem keverjük a szándékos tanítással! Az ellenőrzés lényegének is erre kell irányulnia. A gyerekek fejlődését semmiféle méréses módszerrel értékeljük. Feljegyzéseinket év végén és az új tanév elején is átnézzük. Csak akkor módosítunk a keretterv sorrendjén, ha az adott körülmények megkívánják. Látványos, akarnok, csillogó és zörgő eljárások helyett, a természet ritmusának megfigyelése, hatalmasan bölcs munkájának tisztelete és szolgálata mellett kötelezzük el magunkat. 9. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk érvényességi ideje:

2013. szeptember 1. - 2018. augusztus 31. Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai: az intézmény működési feltételeinek változása, az intézmény szervezeti felépítésének változása, a gyermekösszetétel változása, a program fejezetein belüli egyes részterületek változása. Döntés - előkészítő - érdekegyeztető fórumok közül a következők javaslatára kell összehívni a módosítással foglalkozó nevelőtestületet: Községi Önkormányzat, Szülői munkaközösség (SZMSZ, Szülői Szervezet),

108 Óvodapedagógusok

közösségei

(nevelőtestület,

munkaközösség,

óvodavezetés). Előírások a programmódosítás előterjesztésére: Az óvodavezető írásbeli előterjesztést készít. A nevelőtestület elé terjeszti módosító javaslatát és véleményezteti. A nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról vagy elutasításáról.

109

10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Legitimációs eljárás – Az érvényességet igazoló aláírások: Készítette

Óvodavezető

Dátum

ph Aláírás Véleményezte

Szülői Közösség

Dátum:

Elfogadta

Nevelőtestület

Dátum

Aláírás

Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: ………/ 2013 Egyetértését nyilvánította

Milota-Tiszakóród-Tiszacsécse községi Önkormányzatok Óvodai Köznevelési Társulása

Aláírás

Dátum

ph Aláírás Jóváhagyta

Óvodavezető

Dátum

ph Aláírás Óvodavezetői jóváhagyás határozatszáma: ……………/2013. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: az intézményvezető irodájában Iktatószám:…………/2013.