Tartalomjegyzék BEVEZETŐ 3 1. TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSE (KTV. 12 )

HÁZIREND

2004.

SZISZI Házirend 2004.

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ

3

1. TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK..............6 2. TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSE (KTV. 12§)......................................10 3. HELYISÉG- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT RENDJE KTV. 40.§(7)..........................15 4. EGÉSZSÉGVÉDELMI, BALESET-MEGELŐZÉSI, MUNKAVÉDELMI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK R.6/A§...................................................................................................16 5. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK, FEGYELMI BÜNTETÉSEK............................16 6. A TANULÓK JUTALMAZÁSA...............................................................................17 7. HETESEK................................................................................................................18 8. AZ ELLENŐRZŐ KÖNYV HASZNÁLATA.............................................................18 9. LESZÁMOLÁS RENDJE........................................................................................18 10. A SZAKMAI GYAKORLATRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK.............................19 A 6. SZ. MELLÉKLET SZERINT................................................................................19 11. AZ ISKOLAI TANMŰHELY SZABÁLYZATA.......................................................19 A 16. SZ. MELLÉKLET SZERINT.............................................................................19 12. SZÁMONKÉRÉS FORMÁI ÉS RENDJE .............................................................19 – A 17. SZ. MELLÉKLET SZERINT...........................................................................19 13. TÉRÍTÉSI DÍJAK, TANDÍJ STB. BEFIZETÉSÉRE ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................19 A 11. SZ. MELLÉKLET TARTALMAZZA.................................................................19 MELLÉKLETEK..........................................................................................................20

2


1. SZ. MELLÉKLET....................................................................................................20 A SZÉCHENYI ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA DIÁKSPORTKÖRÉNEK SZABÁLYZATA..........................................................................................................20 2. SZ. MELLÉKLET....................................................................................................24 SZÉCHENYI ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA........................................................24 3. SZ. MELLÉKLET....................................................................................................28 DIÁKÚJSÁG /ISKOLAÚJSÁG/..................................................................................28 4. SZ. MELLÉKLET....................................................................................................29 SZOCIÁLIS TANKÖNYV-TÁMOGATÁSI REND.......................................................29 5. SZ. MELLÉKLET....................................................................................................30 A TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ...30 6. SZ. MELLÉKLET....................................................................................................32 A SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK...................32 7 SZ. MELLÉKLET ....................................................................................................34 TESTNEVELÉSI ÓRÁK, TORNATEREM, ÖLTÖZŐK .............................................34 8. SZ. MELLÉKLET....................................................................................................35 A KÖNYVTÁR HASZNÁLATI RENDJE.....................................................................35 9. SZ. MELLÉKLET....................................................................................................37 EBÉDELTETÉS RENDJE...........................................................................................37 10. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................38 HETESEK FELADATAI..............................................................................................38 11. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................39

3


TÉRÍTÉSI- ÉS TANDÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG...............................................39 12. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................40 A TANULÓKRA VONATKOZÓ MUNKA- ÉS TŰZVÉDELMI ISMERETEK..............40 13. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................42 BOMBARIADÓ TERV.................................................................................................42 14. MELLÉKLET.........................................................................................................43 ISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT MŰKÖDÉS E...........................................43 IFJÚSÁGI FOGÁSZATI RENDELÉS.........................................................................44 15. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................45 A SZÉCHENYI ISTVÁN SZAKKÉPZÉSI ALAPÍTVÁNY ÁLTAL ALAPÍTOTT SZÉCHENYI-DÍJ ILLETVE SZÉCHENYI-ÖSZTÖNDÍJ ODAÍTÉLÉSÉRŐL..............45 16. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................47 TANMŰHELYI SZABÁLYZAT....................................................................................47 17. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................48 A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE......................................................................................48 18. SZ. MELLÉKLET ...............................................................................................53 TANTERMEK ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI RENDJE...............................................53 19. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................54 DOHÁNYZÁS AZ ISKOLA TERÜLETÉN..................................................................54 20. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................55 SZAKKÖRÖK INDÍTÁSÁNAK, MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE.....................................55 21. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................56 SZÁMÍTÓGÉPES TANTERMEK RENDJE................................................................56 4


22. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................57 BEIRATKOZÁSI DÍJ...................................................................................................57

5


BEVEZETŐ Célunk, hogy az intézményben dolgozó és tanuló emberek kapcsolata - a demokratikus együttműködés és a közösségi szellem jegyében - eredményes munkához vezessen. Főbb alapelveink: Kölcsönös tisztelet és megbecsülés egymás iránt. Az egyéni jogok és igények érvényesítésének lehetőségét kell biztosítani, ha azok nem ütköznek a közösség egészének érdekeivel. Segítenünk kell az egyéni problémák feltárását és azok gyors megoldását. Az intézmény eredményes munkája megkívánja, hogy mindenki tiszteletben tartsa a működés szabályait, és igyekezzék a legjobban teljesíteni a rábízott feladatokat. Ellenkező esetben a vétségekért mindenkinek vállalnia kell a következményeket. Sok embert érintő veszélyes helyzetben ( munkavédelmi, tűzvédelmi és katasztrófavédelmi ), amikor gyors beavatkozásra van szükség, a problémákat hatalmi - tekintélyelvű megoldással kell rendezni.

1. Tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok 1.1. Az első tanév megkezdésével járó jogok Ktv. 66.§(3) Az iskolai tanulót megillető jogok csak akkor lépnek életbe, ha az intézménybe nemcsak beiratkozott, hanem megkezdte iskolai tanulmányait. A házirend egy példányát a tanulónak az intézménybe történő beiratkozáskor át kell adni. 1.2. Diákkörök, társadalmi szervezetek létrehozásának rendje Ktv. 62.§ (1) 1.2.1. Diákkörök A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Szervezését az IDB vagy bármely tanulói közösség kezdeményezheti Diákkörök önköltséges alapon is szervezhetők. A működési engedély megadásának előfeltételei: -a diákkör megnevezése és céljának megjelölése; -éves programjának elkészítése; -a tárgyi-anyagi feltételek biztosítása; -a vezető bemutatkozása, amennyiben nem iskolai dolgozó. 1.2.2. Az iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időben. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolai sportkör külön szabályzat szerint működik. 1. sz. melléklet Szakosztályait a tanulók javaslatát figyelembe véve az éves munkaterv rögzíti.

6


1.2.3. A szakkörök, sportkörök és más diákkörök vezetése Szakkör indításának, működésének rendjét a 20. sz. melléklet tartalmazza. Az iskolán belüli tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az IDB és a munkaközösség-vezetők véleményének meghallgatásával az igazgató jelöli ki. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a kör működéséért. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az általános igazgatóhelyettes és az igazgató hagy jóvá. 1.3. A tanulók nagyobb közössége R.31.§(2) Véleményezési jog szempontjából min. 50 fő, vagy egy osztály minősül nagyobb közösségnek. 1.3.1. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok munkaértekezletének összehívására. 1.3.2. A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén - működési rendjükben meghatározottak szerint választott Iskolai Diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli, (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat részletes Szervezeti és Működési Szabályzatát a 2. sz. melléklet tartalmazza. 1.4. A vallási, etnikai, nemzeti, nemzetiségi diákjogok gyakorlásának rendje és garanciái. 11.§ (h) A tanulók vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik más jogszabályba, és nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. 1.5. Jogorvoslati jog gyakorlása Ktv. 40§ (7), 83.§ (3) 1.5.1. A jogorvoslati jog gyakorlása: -a tanulók bármilyen jogorvoslati kérelemmel és panasszal felkereshetik a DÖK-vezetőket a DÖK-szobában a kifüggesztett „fogadó napokon” is. -a jogorvoslati kérelmek írásban és szóban is leadhatók, -a kérelmeket a DÖK-vezetőség véleményezéssel továbbítja az illetékes felé. 1.5.2. A tanulók véleménynyilvánítása és tájékoztatása a./ A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik, a közgyűlés rendezése előtt legalább 15 nappal.

7


A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ. b./ Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. c./ Az iskolai diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója szeptembertől kezdődően kéthavonta megbeszélést tart a hónap második szerdájának délutánján. A megbeszélésen részt vesz az általános igazgatóhelyettes és a DÖK segítő tanár is. Ezen felül a diákönkormányzat képviselője megkeresheti az igazgatót minden olyan esetben, ha a találkozást legalább egy nappal korábban kérte. Az osztályközösségek - megbízottjuk révén - megkereshetik az igazgatót problémáikkal, javaslataikkal. d./ Az iskola igazgatója legalább tizenöt munkanappal korábban köteles megküldeni írásban az iskolai diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetőleg amikor a véleményét kötelezően ki kell kérni. Ezen túlmenően az osztályfőnök köteles segíteni a tanulót jogorvoslati jogának gyakorlásában. 1.6. Kérdezés-érdemi válasz rendje Ktv.11.(1), 121.§(8) Az intézményhasználók, tanulók kérdéseinek biztos célba érése érdekében bármely megoldás mellett működtetjük az írásbeli kérdésfeltevés lehetőségét. Az e célra készített űrlap a DÖK képviselőktől kérhető. A válaszokat havi rendszerességgel a DÖK-ön keresztül a feladóhoz juttatjuk. A név nélküli kérdések megválaszolását a tartalomtól függően teljesítjük a diákrádión vagy faliújságon keresztül. A tanulók nagyobb közösségét érintő írásbeli kérdést a vezetőség kivizsgálja, arról 15 napon belül írásban döntést hoz és azt indokolja. A tanuló az őt illető jogokról az osztályfőnökétől, ha érintettség miatt ez nem megoldható, akkor az igazgatóhelyettestől, vagy az ifjúságvédelmi felelőstől kaphat információt. 1.7. Vélemények-nyilvánítási jog gyakorlása Ktv. 11§(1) Minden egyéb választható megoldás mellett tanévenként két alkalommal nyilvános fórumot, küldött-közgyűlést tartunk, ahol bárki elmondhatja véleményét. 1.8. Az iskolai média, a diákmédia, iskolarádió és iskolaújság ügye 8Ktv. 63.§(3) Intézményünk elvileg támogatja a diákmédia minden formáját. Iskolaújság, iskolarádió esetében a szerkesztőbizottság valamint a vezető választási rendjéről maga dönt. Iskolaújság szerkesztése, megjelentetése: 3. sz. melléklet szerint. 1.9. Tanítás nélküli munkanap Ktv. 63.§(3) A DÖK tanévenként két tanítás nélküli munkanapról dönt az alábbiak szerint: szeptember 5-ig írásban átnyújtja a két nap időpontjára vonatkozó javaslatát, melyről a tantestület véleményének meghallgatása után az igazgató hagyja jóvá. (jav: DÖN-nap, tanulmányi kirándulás) A DÖK írásban átadja a két nap tervezett programját, mely, ha egyéb iskolai dokumentumot nem sért, a tantestület hagy jóvá.

8


1.10. Tantárgy- és foglalkozásválasztás, (pedagógusválasztás) rendje Ktv.11.§ (1) b. Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmi időszakban a tanuló pedagógust válasszon. Erre az utolsó tanítási napon az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem útján nyílhat lehetőség, mely a következő tanévre vonatkoztatható, de annak elfogadása nem kötelező. 1.11. A nem alanyi jogon járó kedvezményekhez kapcsolódó szabályok Ktv.10.§(4.) Kedvezményes étkezés, kedvezményes vagy ingyenes tankönyvigénylés 4. sz. melléklet szerint 1.12. Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Ktv. 11.§(1) Az iskolán kívüli ellátásra, pl. fogászati felülvizsgálat a tanulócsoportokat az osztályfőnök, vagy szaktanár kíséri oda és vissza. Előzetesen az ellátásról szintén az osztályfőnök – vagy az általa felkért személy – ad tartalmi felvilágosítást. Az osztályfőnök a 9. évfolyamon a tanulói adatokból külön kigyűjti a tanulói TB kártya számokat a fogászati felülvizsgálathoz. A tanulói fogászati felülvizsgálaton való részvétel kötelező. Az iskolai fogászati ingyenes kezelések 18 év alatt igénybevehetők, de természetesen nem kötelező a szabad orvosválasztás miatt. A kísérő tanár az osztályfőnökön keresztül az ellenőrzőbe jegyeztesse be, ha a tanulónak rossz foga van. Az ingyenes rendelési időt szintén. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős, illetve az ápolónő tart kapcsolatot az eü. szervezetekkel, a tanuló az ő segítségükkel juthat bővebb információhoz. Részleteket a 14. sz melléklet tartalmazza. 1.13. Diáksport-egyesület intézményes támogatása R.31.§(6) Az iskolában diáksport egyesület működik tevékenysége a működési szabályzatában rögzített. Működését a 1. sz. melléklet tartalmazza. 1.14. Érdekegyeztetés, érdekképviselet, DÖK joggyakorlásának rendje (Több helyen Ktv, R) A tanulókat közvetlenül érintő igazgatói, nevelőtestületi döntések előkészítő szakaszában az iskolavezetés kikéri a DÖK véleményét, javaslatát. A tantestület biztosítja, hogy olyan értekezleteken, melyek témája az iskolai közélet, a tanulói jogok és kötelességek teljesülése, jelenléti véleményformálási jogot biztosít a DÖK-nek. Az iskolavezetés képviselete az igazgatói irodában a DÖK rendelkezésére áll (kérdezés, véleménynyilvánítás, javaslattétel egyetértés…) A DÖK-ot a diákok nagyobb közösségét érintő intézményi döntésekbe véleményezési jogkörrel az intézményvezető bevonja. Ennek módja: a DÖK segítő pedagógus közvetítésével. 1.15. Diákközgyűlés Ktv. 63.§ (7) R31.§ Intézményünkben félévente egy alkalommal küldött közgyűlést tartunk. A tartalmi előkészítést az első félévben a DÖK véleményének kikérésével a tantestület ezzel megbízott munkacsoportja végzi, a második félévben a tantestület véleményének kikérésével a DÖK végzi. Szervezési szintek: osztályközösségek, évfolyamképviselet, tantestületi képviselet, pedagógiai kiszolgáló személyzet képviselete, iskolavezetés. A közgyűlést két héttel előre a faliújságokon írásban meg kell hirdetni. Ki kell írni a témát, a témafelelőst, az írásban leadható hozzászólások, kérdések leadásának helyét. A közgyűlés állásfoglalásairól, döntéseiről az iskolahasználókat írásban(faliújságok – iskolavezetés, DÖK), illetve szóban (osztályfőnök) értesíteni kell. Részletek még e házirend 1.5.2. pontjában. 1.16. Vagyoni jog Szervezett iskolai foglalkozásokon a tanuló által előállított termék (érték) az iskola tulajdonát képezi.

9


1.17. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának, felosztásának, elvei, rendje. A támogatási keretet a tankönyvtámogatásban részesülők kimerítik. Az utóbbi felosztásának elvei a 4. sz. mellékletben szerepelnek. A tankönyvrendelés szabályai megtalálható az 5. sz. mellékletben. Ez a Pedagógiai Programnak is része. 1.18. Diákigazolvány Jogosultság: iskolánk minden tanulója jogosult diákigazolványra Igénylése: -a Diákigazolvány Ügyfélszolgálat által postai úton küldött igénylőlap kitöltésével és beiratkozáskor történő leadásával -az iskola által biztosított nyomtatvány kitöltésével és leadásával Kiadása: iskolánkba ténylegesen járó tanulóknak lehet átadni. A diákigazolvány átvételét a tanuló erre a célra rendszeresített nyomtatványon aláírásával igazolja. Érvényesítése: évente az iskola által megrendelt érvényesítő bélyeggel október 31-ig térítésmentesen Elveszett diákigazolvány pótlása: -tanulónak nyilatkozni kell és aláírásával igazolni a diákigazolvány elvesztését -új igénylőlapot kell kitölteni és leadni Bevonása: -a kiállítástól számított hat év elteltével új diákigazolvány kiadásakor -megrongálódott diákigazolvány helyett új kiadásakor -adatokban bekövetkezett változás vagy intézményváltoztatás vagy évközben történő tanulóviszony megszüntetése esetén

2. Tanulói kötelességek teljesítése (ktv. 12§) 2.1. Foglalkozásokon való részvétel (Ktv.12.§a) 40.§ (7) A tanórákon, választott foglalkozásokon, szervezett iskolai programokon a megjelenés kötelező. 2.1.2. Eljárás tanuló hiányzás esetén 1. Tanulónak elméleti vagy gyakorlati foglalkozásról, kötelező iskolai rendezvényekről távol maradni csak betegség, rendkívüli váratlan esemény miatti akadályoztatás, valamint előzetes engedéllyel lehet. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása a szakiskola 9-10. évfolyamán vagy a szakközépiskola 9-12. évfolyamán eléri a 250 órát, szakképzési évfolyamokon az elméleti tanítási órák húsz százalékát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 2.1.3. Hiányzás engedélyezése Egy, esetleg két óráig terjedő hiányzást az osztályfőnök, ha ő nem elérhető, akkor az órát tartó tanár, gyakorlati foglalkozásról az oktató engedélyezhet. Tanévenként egy alkalommal, elméleti oktatásról, egy napig terjedő hiányzást az osztályfőnök, egy napon felülit pedig az iskola igazgatója engedélyezhet. Az engedélyezés iránti kérelmet a szaktanár és az oktató felé az osztályfőnök vagy igazgató felé írásban (pl. ellenőrző könyvbeli beírással) kell benyújtani, esetlegesen telefonon vagy szóban, személyesen is lehet kérni. Az engedélyezést a szaktanár, az oktató, az osztályfőnök vagy az igazgató szóban vagy írásban közli a tanulóval (vagy szülőjével). Az engedélyezési jogkörrel felruházott saját belátása szerint dönt az engedély megadásáról.

10


2.1.3. Gyakorlati foglalkozásról történt elengedésről az osztályfőnök a gyakorlati foglalkozást megelőzően értesítse a gyakorlati oktatásvezetőt vagy szakoktatót. Nyári szakmai gyakorlati idő módosítását a gyakorlati oktatás vezetője engedélyezheti. Üzemi dolgozó nem engedheti el a tanulót a munkahelyéről még akkor sem, ha szakmunkásbérben foglalkoztatják. Az iskola által adott engedélyről (elengedésről) a gyakorlati oktatásvezető értesíti a vállalatot. 2.1.4. Hiányzás bejelentése: Az osztályfőnök (nyáron a gyakorlati oktatásvezető) minden hiányzás okáról és várható időtartamáról már a hiányzás első napján, de legkésőbb a második napon értesüljön. A bejelentés történhet személyesen, telefonon, távirattal, üzenettel. Ez a szülő kötelessége. Ennek elmulasztásáért a tanulót felelősségre kell vonni (osztályfőnöki figyelmeztetés). Gyakorlati foglalkozásról való hiányzás esetén a tanuló értesítse a munkáltatóját, vagyis a gyakorlati helyet is, az osztályfőnök pedig a gyakorlati oktatásvezetőt. A tanítási szünetekről az osztályfőnök az ellenőrzőben értesíti a munkáltatót. A tanév rendjéről a területfelelősök értesítik év elején a gyakorlati munkahelyeket. 2.1.5. Hiányzás beírása az osztálynaplóba: A tanulónak minden hiányzását be kell írnia az osztálynaplóba. Ha tanulói kötelességét az iskolán kívül teljesíti a tanuló, nevét a hiányzók közé be kell írni, de a tanuló hiányzásainak összesítésében nem kell számba venni. Tanulói kötelességteljesítésének kell tekinteni: - gyógytestnevelés -·beszámoltató oktatás - intézmény által szervezett sport, tanulmányi vagy kulturális versenyeken való részvétel - mezőgazdasági gépész tanulóknál a kötelező „T” kategóriás jogosítványszerzéssel összefüggő vizsgák. 2.1.6. Hiányzások igazolása: Mikor a tanuló hiányzás után először jön iskolába vagy a gyakorlati oktatás helyére, köteles osztályfőnökét vagy a gyakorlati oktatásvezetőt felkeresni és egyeztetni: hány napot, miért hiányzott? A hiányzást lehetőleg mindig az ellenőrző könyvbe kell az orvossal is bepecsételtetni. Ha esetleg 1-1 esetben erre nincs lehetőség, a külön orvosi igazolást a szülőnek alá kell írni. Mely kiskorú tanuló esetében az így válik hitelessé. Szülő igazolja: - az előzetes engedéllyel távollévő gyermeket, hiányzását - betegség kivételével, évi kétszeri alkalommal, legfeljebb három-három nap mértékéig. A tanulónak betegségéről és egészsége helyreálltáról orvosi igazolást kell bemutatnia. A tanulók a gyakorlati helyen az igazolást láttamoztassák az üzemi oktatóval. A hiányzás igazolásának felmutatása után az osztályfőnök dönt az igazolás elfogadásáról (a hiányzás igazolt-e vagy sem). Annak a tanulónak, aki hiányzását az iskolában való - a hiányzás utáni - megjelenésekor nem tudja osztályfőnökével rendezni, hiányzása igazolatlannak tekintendő. Az igazolatlan órákat az osztálynaplóban a külön oszlopban és feltűnően kell megjelölni havonta. 2.1.7. Büntetések hiányzás miatt 2.1.7.1. Azt a tanulót, aki hiányzását, a hiányzást követő első osztályfőnöki órán nem igazolja, első alkalommal osztályfőnöki figyelmeztetésben kell részesíteni. Ellenőrzőn keresztül vagy telefonon a szülő felé jelezni kell. Azt a tanulót, aki elmulasztotta várható hiányzásának engedélyeztetését, illetve osztályfőnöke felé való bejelentését, osztályfőnöki figyelmeztetésben kell részesíteni. 2.1.7.2. Ha tanköteles tanuló igazolatlanul hiányzott, szüleit az osztályfőnök az első igazolatlan óra után értesíti telefonon vagy levélben. Ha az értesítés eredménytelen maradt és a tanuló ismételten igazolatlanul hiányzik, a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve kell megkeresni a tanuló szüleit. 10 igazolatlan óra esetén az osztályfőnök javaslatára az igazgató levélben értesíti a lakóhelyileg illetékes jegyzőt. Az osztályfőnök családlátogatása ekkor indokolt.

11


Ha az igazolatlan órák száma meghaladja a harmincat, fegyelmi eljárást kell indítani. 2.1.7.3. Ha nem tanköteles tanuló igazolatlanul hiányzott, a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt az osztályfőnök írásban értesíti és figyelmezteti az igazolatlan hiányzás következményeire. Meg kell ismételni az értesítést és figyelmeztetést, ha a tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a tízet. Ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a harminc órát – és az iskola a tanulót, kiskorú esetén a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan hiányzás következményére –, a tanulói jogviszony megszűnik. 2.1.8. Késésekről Az iskolába késve érkező tanuló a portásnál köteles feliratkozni név és osztály szerint a késés okát is bediktálva. Az osztályfőnök innen tájékozódhat, ha a körülmények úgy igénylik. Ha a tanuló tanóráról késik, akkor késését igazolni kell. A későn jövő tanuló ne a folyosón várakozzon, hanem vegyen részt a tanóra hátralevő részében. A késések idejét össze kell adni. Ha a tanuló késését és annak időtartamát percben szaktanár az osztálynaplóba bejegyzi. A rendszeresen késők ellen az osztályfőnök felelősségrevonást kezdeményez. Ha a tanuló igazolatlan késéseinek száma meghaladja a hármat, osztályfőnöki figyelmeztetésben kell részesíteni. Hóakadály vagy baleset, műszaki hiba esetén csoportos (lakhely szerinti) igazolást is el lehet fogadni. 2.1.9. Egyéb A hiányzásokkal kapcsolatos eljárás rendjét a tanév elején az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal, illetve a tanulók szüleivel az első szülői értekezleten. Az eljárásrend következetes alkalmazása mindenkinek kötelessége! A tanulók hiánytalanul (valamennyien) aláírásukkal igazolják, hogy tudomásul vették és betartják. Így ezt a balesetés tűzvédelmi oktatás aláírásaival összetűzve kell az osztályfőnöknek megőrizni. 2.2. Súlyos jogellenességek meghatározása Ktv. 76§ Súlyosan elítélendő tanulói magatartás: az agresszó, a bántalmazás, mások megfélemlítése, megalázása, a lopás, mások egészségének veszélyeztetése, kábítószerfogyasztás, és -terjesztés, dohányzás, a pedagógusok megsértése, trágár beszéd, az iskola berendezéseinek pl. számítógépek szándékos rongálása, a tanóra sorozatos zavarása. Súlyosan jogellenes az alkoholfogyasztás is. A házirend hatálya minden iskolahasználóra, minden iskolai szervezésre, pl. osztálykirándulásokra is kiterjed. Ezen tiltott magatartásformák előfordulása az iskola által szervezett rendezvényeken, programokon is súlyos jogkövetkezménnyel jár, fegyelmi eljárás indítását vonhatják maguk után. 2.3. Munkarend, foglalkozások, szünetek rendje Ktv. 40.§ (7), R. 9.§(7) A levetett felöltőt, kabátot, más ruhaneműt az osztályok számára kijelölt fogason kell tárolni. Elhagyott ruhaneműk és taneszközök gyűjtőhelye a gondnoki iroda, átvételük is ott történik (a tulajdonosi igazolás után). Külön füzetbe beírni a talált tárgyról: tanterem, hol, mikor, ki találta meg.

12


2.3.1. Iskolánkban a tanítási órák rendje a következő: 1. óra 7,30 8,15 2. óra 8,25 9,10 3. óra 9,20 10.05 4. óra 10,20 11.05 5. óra 11,15 12,00 6. óra/du.1. 12,10 12,55 7. óra/du.2. 13,05 13,50 8. óra/du.3. 14,00 14,45 9. óra/du.4. 14,55 15,40 du. 5. 15,50 16,35 du. 6. 16,45 17,30 du. 7. 17,40 18,25 du. 8. 18,35 19,20 2.3.2. Becsengetés után az egyes osztályok tanulói a tantermekben csendben ülnek. A szaktantermek ajtaját, az órát tartó tanár nyitja ki, bevonulni a tanár engedélyével szabad, csendben és gyorsan az ülésrend szerinti helyet kell elfoglalni. Az ülésrendet az osztályfőnök az osztálynaplóba rögzíti. Ettől eltérni lehet, de csak a szaktanár engedélyével. A tanítási órák rendjét, az órát tartó tanár határozza meg, ugyancsak ő gondoskodik (a tanulókkal együtt) a tanterem rendjének fenntartásáról. Kicsengetés után az órát tartó tanár határozza meg a kivonulás rendjét, időpontját. Tantermek tanításra alkalmas állapotba hozataláról az órát tartó tanár a hetes bevonásával gondoskodik. 2.3.3. A testnevelési órák tornaterem, öltözők rendje. 7. sz. melléklet szerint A tornaterembe belépni csak a szaktanárral lehet az óra kezdést jelző csengetés után. Addig az öltözőben csendben kell várni a testnevelőt a megérkezésig. A tornaterembe belépni csak váltócipőben lehet, ha felmentett vagy felszerelés hiányos a tanuló, akkor mamuszt kell húznia. Nekik az órát a tornatermen belül zsámolyon kell eltölteni, vagy a testnevelő tanár utasítása szerinti általa belátott helyen. A tornatermet a délutáni foglalkozások után bezárjuk, ha egyéb programra külsősök érkeznek, a takarítónőkkel kell kinyittatniuk. Az öltözőket az óra időtartama alatt zárjuk. Az öltözés ideje alatt az öltözőfelelősök felelnek. 2.3.4 A gyakorlati oktatás rendje a tanműhely vagy a munkáltató által megszabott rend. 6. sz. melléklet 2.3.5Tanulói ügyek intézése: Minden nap délelőtt a nagyszünetben vagy az utolsó tanítási óra után. 2.3.6. Szünetek, rendezvények, egyéb 1. Óraközi szünetben a tanulók jó idő esetén, az udvaron vagy a folyosón, esős (sáros) idő esetén pedig az ebédlőben, folyosón tartózkodnak. Az iskola területét elhagyni TILOS! 2. "Lyukasórán" a tanulók jó idő esetén, a földszinti ebédlőben, esetleg a könyvtárban tartózkodnak. Az iskola területén csakis olyan tevékenységet folytathatnak, ami nem zavarja a tanítást. Az osztályfőnök vagy az ügyeletes tanár írásbeli engedélyével (a felelősségére) a tanuló a városba kiengedhető (ebédelés, ügyintézés, vásárlás...). Ezt az engedélyt a portás gyűjti. Visszaérkezéskor a tanuló az engedélyt kiadónál jelentkezik.

13


3. Tanteremben maradni csak a következő órát tartó tanár engedélyével, felelősségével lehet. Valamint az étkezés, tízóraizás idejére. Aki engedély nélkül a tanteremben tartózkodik, azt felelősségre kell vonni. 4. Szünetben a tanulók a tőlük elvárható módon kötelesek viselkedni. A tanulók az elfogadhatatlan viselkedésükért felelnek, őket felelősségre kell vonni. A felelősségre vonást az ügyeletes tanár kezdeményezi az osztályfőnöknél. 5. Mellékhelyiségek (WC) használata rendeltetésének megfelelően, kulturáltan történik. Azaz a WC-ben firkálni, szemetelni, dohányozni szigorúan TILOS! 6. Tanítási idő alatt az iskola területét elhagyni rendkívüli esetben csak írásbeli tanári engedéllyel lehet, az előzőekben már leírtak szerint. 7. Ünnepi ruha viselése tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen, szalagavató ünnepélyen és bálon, valamint ballagáskor kötelező, egyéb iskolai rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözékben kell megjelenni. A tanuló ünnepély és rendezvény alatti viselkedéséért és öltözékéért felelősségre vonható. Vétségéért a fokozottság elve alapján büntetendő. 8. A diákönkormányzat (DÖK) által szervezett rendezvények tanítási időben este 20 óráig, tanítási időn kívüli pedig 22 óráig tartanak. Az iskola hagyományainak megfelelően a farsangi, verébavatói bál vagy diszkó 24 óráig, a szalagavató-bál 02 óráig tart. 9. Könyvtárhasználat rendjét a könyvtáros határozza meg a 8. sz. melléklet szerint, ő gondoskodik a rend fenntartásáról is. A könyvtár nyitvatartási ideje: a könyvtár vezetője által kiírt időpontokban. 10. 2004. január 1-jétől a Kollégium portája melletti pénztárban fizetik be a tanulók az esedékes menzadíjat. Részleteit a 9. sz. melléklet tartalmazza. 11. Tanulóknak alkoholfogyasztása az iskola területén, valamint annak környezetében és az iskola rendezvényein szigorúan tilos! A tilalom megszegőit a legsúlyosabb büntetésben kell részesíteni. A tilalmat rendszeresen (többször) megszegők ellen fegyelmi eljárást kell indítani. 12..A tanuló előre köszön tanárainak, az iskola felnőtt dolgozóinak, ők pedig a köszönést fogadják. 13. Előre nem látható eseménykor (tűz, csőtörés stb.) a tanuló köteles követni tanárai utasításait, betartani a vonatkozó esemény balesetvédelmi utasításait. Szándékos veszélykeltés esetén (pl. bombariadó) a tanításból kiesett időt pótolni kell (pl. szombaton). 2.4. Eszközök, felszerelések behozatalának szabályozása, védelme, a rábízás rendje Ktv.12§e. Az iskola eszközeit a tanuló az előírásoknak és a pedagógus utasításainak megfelelően kezelje. A tanuló általános felelősséggel tartozik az intézmény vagyontárgyai, helyiségei iránt. A szándékosan, vagy vétlenül okozott kárt (egészben vagy részben) meg kell téríteni. A károkozásról az osztályfőnök jegyzőkönyvet vesz fel, mely alapján az iskola a szülőt írásban értesíti a döntésről. Nagyobb értékű tárgyakat (pénzt), mobiltelefont tanulók az iskolába ne hozzanak, az értékek megőrzéséért az iskola nem vállal felelősséget. A tanulók kabátjaikat az osztálytermi szekrényekbe fogasra helyezzék el, és kulccsal zárják, a lopások megelőzése érdekében. Ha szükséges, tornateremváltáskor a tanuló minden felszerelését, kabátját, stb. vigye magával. A hetes a szünetben ügyel a teremben hagyott dolgokra. A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges tárgyak iskolába történő behozatalát a Házirend tiltja. Így különösen nem behozhatóak: cigaretta, 18. év feletti tanulók), szeszes ital, kábítószer, kereskedelmi célt szolgáló cikkek, tárgyak, veszélyt hordozó eszközök (robbanó, szúró, vágó eszköz, szórakoztató elektronikai berendezések. Mobiltelefon behozatala nem ajánlott, kikapcsolt állapota KÖTELEZŐ!

14


Nem hordható, nem viselhető tiltott önkényuralmi jelképeket ábrázoló ruhadarab vagy tárgy. Értékmegőrzés a portán vagy a gondnoki irodában név szerint leadva, füzetbe beírva az átvétel lehetséges. 2.5. Iskolán kívüli magatartás szabályozása A szervezett iskolai programokon, vagy az iskolához kapcsolódó bármilyen eseményen, ahol a tanuló a tanulói jogviszonyából eredően van jelen, a házirend előírásai értelemszerűen alkalmazva érvényesek. Így pl. osztálykiránduláson, iskolai szervezésű orvosi ellátáson, annak oda és visszaútján, közös színházlátogatáson…stb.) Ezen esetekben az adott foglalkozásért, programért felelős pedagógus kéri számon a házirend betartását. Ugyanakkor megszűnik a kötelezettség és ezzel együtt az iskola felelősségi köre is a foglalkozások után, pl. iskolából hazamenet vagy -jövet.

3. Helyiség- és területhasználat rendje Ktv. 40.§(7) 3.1. Az iskola épülete tanítási napokon 6.00 - 20.00-ig tart nyitva. Az iskolában a tanítás 7.30 órakor kezdődik. Az órák 45 percesek, az órák közti szünetek 10 percesek, kivéve 10.05 órakor kezdődő szünetet, ami 15 perces. Diákok személyautóval az iskola udvarára nem hajthatnak be és az udvaron nem parkolhatnak. Kerékpárt, motorkerékpárt csak az erre kijelölt fedett tároló helyen szabad tartani. 3.2. A tanulók a tanítás megkezdése előtt 10 perccel jelenjenek meg az iskolában. Felmentést az osztályfőnök adhat. Tanulók az iskolába a főbejáraton léphetnek be, és az iskola épületét tanítás után itt hagyhatják el. Az első óra megkezdése előtt a tanulók a zsibongóban és az étteremben gyülekeznek, a tantermeket 7.15 órakor a takarítónők nyitják. Az órát tartó nevelő megérkezéséig az ügyeletes tanár és az osztályok hetesei látják el a felügyeletet. A tanulók a tanítási idő alatt csak írásbeli engedéllyel hagyhatják el az iskola épületét. 3.3. Az iskolai büfé nyitvatartási ideje: legalább 7.00 - 14.00 óráig tart. Becsengetés után a büfénél nem lehet sem sorban állás, sem kiszolgálás. 3.4. Az óraközi szünetekben minden tanuló elhagyja a tantermet ha nem étkezik és a zsibongókban, illetve az udvaron tölti a szünet idejét. Reggelizni és tízóraizni a tantermekben, illetve a nagyszünettel bezáróan az étteremben lehet. A hetesek feladatait a 10. sz. melléklet tartalmazza. A tantermek általános használati rendjét a 18. sz. melléklet tartalmazza. 3.5. Veszélyes helyiségek: A helyiségekben, ahol különlegesen veszélyes helyzetek alakulhatnak ki, csak pedagógus felügyelet mellett lehet tartózkodni, és részesülni kell az arra a helyiségre és az ott végezhető tevékenységre érvényes balesetvédelmi oktatásban, melynek megtörténtéről írásos nyilatkozatot kell adni (műhelyek, szertárak, kondi-terem, tornaterem…) Az említett helyiségekhez kapcsolódó használati rendet és balesetvédelmi ismereteket a foglalkozást tartó pedagógusnak kell ismertetni és az írásos rögzítésről is ő köteles gondoskodni. Akkor is, ha tanév elején az osztályfőnöki órán ezt már aláírásukkal igazolták. 3.6. A tantermek és az iskolai helyiségeinek díszítése, dekorálása a tanulók közreműködésével történik, amelyért a tanteremfelelős felel. Dekorálás csak pedagógus jelenlétében történhet, a falak stb. állagának megóvásával, az esztétika és a közízlés kívánalmainak betartásával. A díszítéshez az iskola karbantartói segítséget nyújtanak.

15


3.7. Iskolarádiót a nagyszünetben zene, riportok sugárzására, iskolai hirdetésekre is használhatják a stúdiósok a DÖK segítő tanár felelősségére az ő utasításai szerint. Hirdetéseket beolvasni a stúdiósoknak csak írásban leadott és tanár által aláírt szöveg szerint lehet. Ezeket a hirdetéseket dossziéba lefűzve kell a stúdióban tartani. Szélsőséges zenét a stúdiósok nem sugározhatnak.

4. Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások R.6/A§ 4.1. Munkahelyi rend, biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása · Munkába állás feltétele az előírt öltözetben és megfelelő állapotban történő megjelenés. Munkát végezni a biztonságosság követelményeinek figyelembevételével lehet. · A tanműhelyi oktatás munkarendje a műhelyben kifüggesztett munkarend alapján történik. 4.2. Tanulói munka- és tűzvédelmi utasítás 12. sz. melléklet 4.3. Bombariadó esetén teendők: 13. sz. melléklet.

5. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések 5.1. Ha a tanuló kötelességeit megszegi, vele szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: - szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli), - ügyeletes tanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli), - szakoktatói, osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli), - gyakorlati oktatásvezetői figyelmeztetés (írásbeli), - osztályfőnöki intés (írásbeli), - igazgatói figyelmeztetés (írásbeli), - gyakorlati oktatásvezetői intés (írásbeli), - igazgatói intés (írásbeli), - megbízatás visszavonása. A figyelmező intézkedéseket a nevelőtestület tagjai tehetik meg. 5.2. A felsorolt írásbeli fegyelmező intézkedéseket az ellenőrző könyvbe és a naplóba be kell jegyezni, továbbá az ellenőrző könyvbe bejegyzetteket a szülőkkel, gondviselőkkel láttamoztatni kell. 5.3. Kedvezmények, megbízatások legfeljebb féléves megvonását az osztályfőnök és a gyakorlati oktatásvezető rendelheti el. 5.4. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 5.5. A fegyelmi büntetés lehet: a./ megrovás, b./ szigorú megrovás, c./ meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, d./ áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e./ eltiltás a tanév folytatásától, f./ kizárás az iskolából.

16


5.6. Tanköteles tanulóval szemben az e./ - f./ pontban meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A d./ pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c./ pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. 5.7. A szakközépiskola és szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni az érdekelt munkáltatói érdekképviseleti szervet. 5.8. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést az a./ - c./ pontban meghatározott esetben az iskola igazgatója, a d./ - f./ pontban meghatározott esetben az iskola nevelőtestülete hozza. 5.9 A tanulóközösség, illetőleg a diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során ki kell kérni. 5.10. A fegyelmi eljárás során a tanulónak joga van arra, hogy meghallgassák, és biztosítani kell, hogy védekezhessen, hogy az eljárásban a szülő vagy más megbízott jelen legyen, illetőleg képviselje. 5.11. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetés abban a nevelés-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. 5.12. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. 5.13. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg.

6. A tanulók jutalmazása 6.1. A jutalmazás alapja a példamutató magatartás, szorgalom, tanulmányi munka vagy egyéb tanórán kívüli tevékenység. 6.2. A jutalmazás közösségi és tanulói - egyéni szinten történhet. 6.3. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzati szervek csoportos jutalomban (kirándulás, táborozás, színházlátogatás, megtisztelő cím adományozás stb.) részesíthetik. 6.4. Az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei: 6.4.1. A szaktanár, a szakoktató a tanulót példaként állítja az osztályközösség elé és dicséretét az ellenőrző könyvön keresztül a szülőknek is tudomására hozza. 6.4.2. Az osztályban tanító tanárok, oktatók javaslatára az osztályfőnök dicséretben részesíti a kötelességét huzamos időn át példamutatóan teljesítő tanulót. 6.4.3. A gyakorlati oktatásvezető a tanműhelyben vagy üzemi csoportos, egyéni oktatásban huzamosabb időn át kiemelkedő szorgalmat, magatartást tanúsító, illetőleg szakmai termelési eredményt elért tanulót dicséretben részesíti, és erről a szülőket írásban értesíti. 6.4.4. Az igazgató az osztály vagy az iskola hírnevét öregbítő tanulót dicséretben részesíti, és erről a szülőket írásban értesíti.

17


6.4.5. Az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett, igen jelentős, a kötelességen túlmenő tevékenységéért a nevelőtestület jegyzőkönyvi dicséretben részesítheti a tanulót, ezt az igazgató körözvény formájában ismerteti a tanulókkal, a jegyzőkönyvi kivonatot elküldi a szülőknek. 6.4.6. A tanulót a vállalat is jutalmazhatja. A jutalmazás módját és formáját, illetőleg a jutalom mértékét a vállalati szakszervezeti bizalmival egyetértésben állapítja meg, az iskola és a vállalat együttműködési megállapodásában rögzítettek szerint. 6.4.7. A tanulók az előző pontokban felsorolt érdemeikért tárgyjutalomban (könyv, vásárlási utalvány, üdülés, stb.) is részesíthetők az iskolai vagy a különféle diákönkormányzati szervek költségvetésének terhére. 6.4.8. A jutalmak, dicséretek odaítélésénél mindenkor figyelembe kell venni az iskolai diákönkormányzati szervek véleményét. 6.4.9. A Széchenyi István Szakképzési alapítvány ösztöndíj és jutalmazási kiírás a 15. sz. melléklet tartalmazza.

7. Hetesek A tanulói tisztségviselők feladatait a 10. sz. melléklet tartalmazza

8. Az ellenőrző könyv használata A tanulónak ellenőrző könyvét mindig magával kell hoznia az iskolába. Adatainak beírásáért, annak épségéért a tanuló felel. Az érdemjegyek beírásának módjáról a tanár, a magatartás és szorgalom jegyek havonta történő beírásáról az osztályfőnök gondoskodik és ő felelős érte. Az ellenőrző könyv gyakori hiányáért a tanulót felelősségre kell vonni, büntetése a fokozatosság elve alapján történik. Ellenőrző könyvét a tanuló köteles jó állapotban és elméleti, valamint gyakorlati foglalkozásokon magánál tartani. Elvesztésének tényét be kell jelenteni az osztályfőnökének, valamint köteles a tanuló a lehető leghamarabb új ellenőrző könyvet venni. Új ellenőrzőt a titkárságon az osztályfőnök személyesen vagy írásbeli engedélyével lehet vásárolni. Érdemjegyek és egyéb bejegyzések szülő (vagy gondviselő) általi aláíratásáért a tanuló felel. Azt a tanulót, akinek egyidejűleg több ellenőrző könyve van, valamint az érdemjegyeket vagy az aláírásokat hamisítja, igazgatói megrovásban, esetlegesen fegyelmi eljárásban kell részesíteni. Félévzárás előtt egy hónappal az osztályfőnök az ellenőrzőn keresztül írásban értesíti a szülőt a bukásra állás tantárgyairól, melynek szülői aláírását a legközelebbi órán ellenőrzi. Anyagi hozzájárulást igénylő osztály vagy iskolai rendezvényhez a kiskorú tanuló szülőjét ellenőrző segítségével (vagy külön lapon) nyilatkoztatni kell.

9. Leszámolás rendje 9.1. Kiskorú tanuló leszámolásához írásbeli szülői hozzájárulás szükséges. Tanköteles tanulónak a tanulói jogviszonya nem szüntethető meg. Szülői kéréssel és másik iskola átvételi nyilatkozatával az iskolánkban megszüntethető a tanulói jogviszony (ekkor leszámolhat a tanuló).

18


9.2. Teendők leszámolás esetén: Az osztályfőnök a leszámoló tanulónak leszámolási lapot ad. A tanuló rendezi tartozásait és ezt a felelős aláírásával igazolja az alábbi helyeken: tanműhely kollégium könyvtár sportkör munkahely osztályközösség DÖK A nagykorú tanuló, vagy kiskorú tanuló szülője a titkárságon, a kész leszámolási lappal, tanulóviszony megszüntetését kéri. 9.3. A határozat megszületéséig a tanuló esetleges hiányzását vezetni kell. Az osztályfőnök a határozat irattári példányát az átvételnél aláírja. A határozatot aznap záradékolja az osztálynaplóba. Ezen naptól kerül a tanuló az osztálylétszámból törlésre. A hetesek a hiányzók között ekkor már nem jelentik.

10. A szakmai gyakorlatra vonatkozó szabályok a 6. sz. melléklet szerint

11. Az iskolai tanműhely szabályzata a 16. sz. melléklet szerint.

12. Számonkérés formái és rendje – a 17. sz. melléklet szerint

13. Térítési díjak, tandíj stb. befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések a 11. sz. melléklet tartalmazza. Előterjesztette az iskola mb.igazgatója: 2004. november 22-én. Egyetértési jogot gyakorolt az iskolai SZMK: 2004. december 1-jén Egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat: 2004. november 25-én Elfogadta a nevelőtestület 2004. december 6-án. Mezőkövesd, 2004.december 7. ………………………….. Csirmaz István mb. igazgató Jóváhagyta: Mezőkövesd, …………………….. …………………………… 19


fenntartó Mellékletek 1. sz. melléklet A Széchenyi István Szakképző Iskola Diáksportkörének szabályzata I. A diáksportkör és tagsága 1. A diáksportkör neve /rövidítése/: Széchenyi István Szakképző Iskola Diáksportköre Sportmez színe: Zászlója: Alapításának éve:

SZISZI DSK

kék – fehér kék – fehér 1983.

2. A diáksportkör célja: /az iskola nevelő-oktató munkájával összhangban/ - tagjainak rendszeres helyi – intézményen belüli, intézmények közötti – játék, turisztika, versengési és versenylehetőségek tervezés, szervezése az iskola, valamint az állami, társadalmi szövetkezeti szervek támogatásának, diáksport egyesületük jogi és anyagi lehetőségeinek felhasználásával biztosítani a rendszeres testgyakorlás feltételeit, stb./ 3. A diáksportkör tagság és pártoló tagsága: - A diáksportkör tagjai az intézményünk nappalit tagozatának tanulói lehetnek. - DSK tag lehet más intézmény nappali tagozatára járó tanuló is. Minden tanuló csak egy diáksportkörnek lehet tagja. - A diáksportkör pártoló tagja lehet bármely nagykorú magyar állampolgár, aki belépési nyilatkozatában vállalja a diáksportkör célkitűzéseinek erkölcsi, anyagi támogatását. - A diáksportkör működéséhez szükséges, hogy a tanulók 20 %-a tag legyen. 4. A diáksportkörbe való belépés a beiratkozással létesülő jogviszony. A tagdíj évi 500.- Ft, szeptembertől augusztusig terjedő időre. 5.

A diáksportköri tag jogai és kötelességei: a/ A diáksportköri tag jogai: - részt vehet a diáksportkör sportcsoportjainak munkájában, rendszeres sporttevékenységet folytathat, - használhatja a diáksportkör rendelkezésére álló sportlétesítményeket, sporteszközöket, sportfelszereléseket, - a diáksportkör képviseletében részt vehet a diáksport-versenyeken, - véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a diáksportkört érintő kérdésekben, részt vehet a diáksportköri küldöttgyűlés határozatainak meghozatalában. b/ A diáksportköri tag kötelességei: - rendszeres sporttevékenységet folytasson, - tartsa be a diáksportkör működési szabályzatát, hajtsa végre a diáksportkör vezetőségének reá vonatkozó határozatait,

20


- óvja meg az intézmény testnevelési és sportlétesítményeit, eszközeit, felszereléseit, - legjobb tudásának megfelelően képviselje a diáksportkörét. 6. A diáksportköri pártoló tag jogai és kötelességei: a/ A diáksportköri pártoló tag jogai: - használhatja a diáksportkör által igénybe vehető sportlétesítmények, - választható és választó, - javaslatokat, észrevételeket tehet a diáksportkör működésével kapcsolatban, - a vezetőség megbízásával foglalkozásokat vezethet, felügyeletet tarthat, elláthat technikai és egyéb feladatokat. b/ A diáksportkör pártoló tag kötelességei: - működési szabályzat betartása, - a diáksportkör célkitűzéseinek erkölcsi, anyagi támogatása - sportszerű magatartása, - fizesse a pártoló tagsági díjat. 2.

A diáksportkör szervei

1. A diáksportkör legfőbb szerve a diáksportköri küldöttgyűlés, amely általában sportcsoportok /osztályok/ és sportági sportcsoportok képviselőinek összességéből áll. A diáksportköri küldöttgyűlés munkájában a sportkör egyes részlegei meghatározott számú tag útján vesznek részt. Osztály sportcsoportonként 2 fő, szakosztályonként 1 fő. 2. A diáksportköri küldöttgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni az előző időszak munkájának értékelésére, és a következő időszak feladatainak, költségvetésének meghatározására, valamint a vezetőség megválasztására, kiegészítésére. A diáksportköri küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint felel jelen van. Határozatképtelenség miatt másodízben összehívott küldöttgyűlés a megjelent képviselők számára való tekintet nélkül határozatképes. A diáksportköri küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a diáksportkör vezetőjének szavazata dönt. A diáksportköri küldöttgyűlésen alkalmanként választott levezető elnök elnököl. 3. A diáksportköri küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - a diáksportkör megalakulásának, feloszlásának, valamint diáksport egyesülethez való csatlakozás, továbbá a magyar diáksport szövetség által meghirdetett programokon való részvétel kimondása. - a működési szabályzat megállapítása, elfogadása, - a diáksportköri vezetőség 1 évre történő megválasztása, - küldöttek választása a diáksport egyesület küldöttértekezleteire, - a diáksportköri munka tartalmi kérdéseinek tervezése és megvalósítása /sportcsoportok kialakítása, háziversenyek, bajnokságot, stb./ - a diáksportkör munkatervének, esemény-naptárának megvitatása és elfogadása, - a rendes tagok tagdíjának és a pártolói tagsági díj alsó határának, valamint a fizetés módjának megállapítása, - a diáksportkör költségvetésének jóváhagyása, - a vezetőség beszámoltatása. 4. A diáksport működését a 13 tagú vezetőség irányítja, melynek élén csak nagykorú állampolgár állhat. A sportcsoportok képviseletét biztosítani kell. Az intézmény képviselője Reich László műsz.igh. a vezetőségnek hivatalból tagja. A vezetőségben a diákok képviselete 80 %-os.

21


5. A vezetőség feladatai: - A diáksportkör tevékenységének irányítása, - a tagok és a pártoló tagok felvétele, - a tanévre szóló diáksportköri munkaterv és eseménynaptár tervezetének az intézményi kötelező programokat figyelembevevő elkészítése. - A diáksportkör fejlesztési tervének és költségvetési előirányzatainak kidolgozása a tanévre vonatkozó munkaterv és eseménynaptár alapján. - Sportcsoportok létrehozása és megszüntetése, - A foglalkozás és csoportvezetők megbízása - A diáksportkör pártoló tagságának megszervezése, - A fegyelmi jogkör gyakorlása - A kapcsolattartás más diáksportkörökkel és diáksportban érdekelt más szervezetekkel. - A diáksportkört megillető egyetértési jog gyakorlása, - A diáksportköri foglalkozásokon a balesetvédelmi és más biztonsági előírás betartása. 6. A vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha a vezetőség tagjainak több mint fele jelen van. A vezetőség határozatait szót9öbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a diáksportkörök vezetőjének a szavazat dönt. 7. A diáksportkörben – a helyi lehetőségeket figyelembe véve – a tagság igénye, az intézmény tanulóinak életkori összetétele és a vezetőség határozata alapján – általános vagy sportági sportcsoportok működhetnek. 8. A sportcsoportok feladatai: - rendszeres játék, gyakorlási és versenyzési lehetőség biztosítása, - az intézményen belüli játékok, vetélkedések, versenyek megszervezése, - turisztikai események szervezése, - a vezetőség által meghatározott egyéb feladatok ellátása /pl. aktiva-képzés, önköltséges tanfolyamok szervezése, stb./ - a csoport munkájának népszerűsítése, arra történő mozgósítása, - a kibontakozó tehetségek irányítása külső sportegyesületbe. III.

A diáksportkörök gazdálkodása A diáksportkör éves költségvetés alapján gazdálkodik, bevételeit és kiadásait az intézmény gazdálkodásán belül elkülönítetten kell kezelni, azokról a diáksportkör önállóan dönt. 2. A diáksportkör bevételei: - a sporttevékenységet szolgáló tanulónként, hallgatónként évente biztosított állami támogatás jogszabályban megállapított hányada, - tagdíj, melynek befizetési ütemezése: Évenkénti, szeptemberi befizetéssel, - egyéb támogatások. 3. A diáksportkör önálló vagyonnal nem rendelkezik. 1.

IV.

-

Fegyelmi felelősségek A diáksportkör tagjai felett – ilyen minőségben elkövetett fegyelmi vétségük esetén – a fegyelmi jogkört a vezetőség gyakorolja. A fegyelmi eljárás során a vezetőség a következő büntetéseket szabhatja ki: - figyelmeztetés - megrovás - a tagság felfüggesztése meghatározott időre, de legfeljebb 1 év tartamára. kizárás 22


A fegyelmi büntetés ellen fellebbezésnek helye van, melyet a gyűlés bírál el.

23


2. sz. melléklet Széchenyi István Szakképző Iskola Diákönkormányzatának szervezeti és működési szabályzata 1. § Szerkezeti felépítés a) Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) áll a 6 tagú vezetőségből, 74 tagú osztály képviselőkből és a tagokból. b) Minden osztály, osztályonként 2 főt delegálhat maximálisan a DÖK-be. c) A vezetőség tagjai: 1 fő elnök, 1 fő alelnök, 4 fő elnökségi tag, kiket az osztályok delegáció választanak meg egy évre. d) Az iskolai delegáció és a 6 tagú vezetőség közösen dolgozik, irányítja a DÖK munkáját. 2.§ A közgyűlés 1. a) A közgyűlést legalább félévente köteles az elnök összehívni. Az elnök köteles összehívni a közgyűlést akkor is, ha az iskolai delegáció legalább egyharmada, ok és cél megjelölésével azt írásban kezdeményezi, és átnyújtja az elnöknek, illetve alelnöknek. b) A közgyűlést az elnök vezeti. c) Tagjai a vezetőség és az osztályok delegált tanulói. d) A közgyűlés határozatát, döntéseit egyszerű vagy kétharmados szótöbbséggel, nyílt vagy titkos szavazással hozza, és azokat nyilvánosságra bocsátja. A kisebbségben maradtak álláspontját - kérésükre - nyilvánosságra kell hozni. e) A közgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A közgyűlésen elhangzottakról az elnökségi tagok jegyzőkönyvet készítenek, mely tartalmazza az adott közgyűlés döntéseit. 2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) A szervezeti és működési szabályzat módosítása. Melyet csak a teljes közgyűlés módosíthat kétharmados többséggel. b) A vezetőség tagjainak egy évre történő megválasztása illetve újraválasztása. c) Az elnök és az alelnökök fél éves beszámolójának elfogadása. d) A teljes szervezetet érintő döntések meghozatala. e) Önmaga feloszlatása és új választások kiírása. f) A közgyűlés személyi kérdésekben a Fegyelmi Bizottság javaslata alapján dönt. Ilyen esetekben az elnöknek joga van rendkívüli közgyűlést összehívnia. g) Az elnök a közgyűlésen hozott döntéseikről a soron következő DÖK ülésen tájékoztatja a tagokat. 3. A szavazás módja, eljárása a) A tagok a közgyűlésen egy szavazati joggal rendelkeznek. b) A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben a közgyűlés dönt, a szakbizottságok vagy a közgyűlés tagjainak indítványára. c) A szavazás személyi kérdésekben titkosan történik. d) A szavazás lebonyolítására a közgyűlés tagjaiból 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.

24


e) A szavazatszámláló bizottság tagjai saját maguk közül elnököt választanak, aki a szavazás eredményeit a közgyűléssel ismerteti. f) A szavazatszámláló bizottság tagjai a megválasztott 3 tag, Az indítványozók vagy az indítványozó a szakbizottság tagja nem lehet. g) A szavazás eredményét az jegyzőkönyvbe be kell vezetni. 4. A vezetői tisztségek elfogadása és a posztok átvétele. a) A megválasztott jelölteknek elfogadó belépési nyilatkozatot kell aláírniuk. b) A korábbi elnök illetve alelnökök az új vezetőségi tagoknak az új választást követően 8 munkanapon belül a Diákönkormányzattal kapcsolatos iratokat átnyújtja és őket a vezetéssel kapcsolatos feladatokról, tájékoztatja. 3.§ A vezetőség, a delegált tagok, a tagok feladata és hatásköre 1. a) b) c)

Elnök Szívügyének tekinti a iskola diákjainak az ügyeit. Az elnök irányítja és összehangolja a DÖK munkáját és képviseli azt. Együttműködik a közgyűlés által megjelölt hasonló célú, tevékenységi körű szervezetekkel. d) Részt vesz Mezőkövesd Város Képviselő-testületének ülésein, illetve a bizottsági üléseken, melyek Mezőkövesd város fiataljait érinti. e) A DÖK közgyűlésén véleményezési, javaslattételi és szavazati joga van, de döntési joga nincs. f) Minden diákgyűlésen -elfoglaltságához mérten- részt vesz, illetve levezeti az üléseket. Az elnök távollétében az alelnök helyettesíti személyét, meghatározott jogkörökkel. g) Köteles évente legalább kétszer vagy rendkívüli esetben többször összehívni a közgyűlést. h) Városi rendezvényeken, ünnepélyeken, méltó módon képviseli a város fiatalságát. i) Megbízása határozott időre, egy évre szól. j) Személyéről a közgyűlés dönt, melyet a DÖK gyűlésen a tagok előzetesen megtárgyalnak, de a végső döntést, a közgyűlést hozza meg. k) A vezetőség felhatalmazása alapján aláírási joga van. l) Félévente beszámolót készít az addigi munkáról, melyet a közgyűlésen ismertet a tagokkal. m) Havonta egyszer összehívja és levezeti a DÖK üléseit. 2. Alelnök a) Az alelnök együttműködik a delegáció tagjaival, a vezetőség tagjaival és a szakbizottságok vezetőivel. b) Az alelnök bármely tag kérelmére gondoskodik a DÖK irataiba való betekintésről. A betekintési kérelem beadásától 5 munkanapon belül köteles a kérelemnek eleget tenni. c) Az elnök akadályoztatása esetén az alelnök gyakorolja az elnök jogkörét, és a DÖK gyűléseket levezetik. d) Koordinálja a szakbizottságok munkáját, írásos beszámolóikat összegyűjti és kéthavonta írásos beszámolót, készít az elnöknek. e) A saját illetve a DÖK éves munkájáról beszámolót készít, melyet a közgyűlés előtt ismertetnek.

25


3. Elnökségi tagok a) Jegyzőkönyvet vezetnek az ülésekről, melyet, az ülést követő 5 munkanapon belül átnyújtanak az alelnöknek. A jegyzőkönyvvezető személyét a tagok maguk közül az ülést megelőzően választják meg. b) Javaslattételi, véleménynyilvánítási, hozzászólási, szavazati joggal bírnak. c) Minden ülésen kötelező részt venniük. d) Együttműködnek az elnökkel és az alelnökökkel, illetve a delegáció tagjaival. e) Ötleteikkel segítik a DÖK munkáját. f) Kapcsolatot tartanak a tagokkal. 4. a) b) c) d) e) f)

Delegált tagok Segítik a vezetőség munkáját. Szervezik a DÖK tagjait. Aktívan részt vesznek programok, rendezvények lebonyolításában, megrendezésében. Részt vesznek a szakbizottságok munkájában. Kötelesek a DÖK ülésein, a szakbizottságok ülésein és a közgyűlésen megjelenni. Élő kapcsolatot tartanak a tagokkal és tájékoztatják őket a soron következő ülés időpontjáról, tartalmáról.

5. Tagok a) A tagok egyéb elfoglaltságukat figyelembe véve részt vehetnek a DÖK gyűlésein. b) Ötleteikkel, javaslataikkal, észrevételeikkel segítik a DÖK munkáját. c) Segítik az információ áramlását osztályuk fiataljai és a DÖK között. d) Az iskola összes diákja az iskola DÖK tagja. Kiegészítő rendelkezések a) A vezetőségi tagok és a delegált tagok megbízatása határozott ideig, 1 évig tart. Újbóli megválasztásukra illetve leváltásukra a közgyűlés jogosult. b) A vezetőség illetve a delegáció tagjai a rájuk bízott feladatokat lehetőségeik alapján maradéktalanul ellátják. c) A vezetőség tagjai kapcsolatot tartanak a iskolai delegáció tagjaival és a DÖK többi tagjával. d) A vezetőség és a delegáció tagjai segítik más diákönkormányzatok megalakulását, illetve működését. e) A DÖK havonta egyszer köteles ülésezni. f) A vezetőség és a delegáció éves feladattervet készít, melyet megvitatnak a DÖK többi tagjával, és közösen döntenek az elfogadásáról. g) A DÖK éves pályázati és egyéb úton kapott támogatási pénzéről a Gazdasági Bizottságnak van joga rendelkezni, melyet a Széchenyi István Szakképző Iskola számláján található meg A pénzek éves felhasználásáról a DÖK többi tagjával a diákönkormányzati ülésen előzetesen egyeztetni kell, de a végső döntést mindig a Gazdasági Bizottság mondja ki. 6.

26


4.§ a)

b)

c) d)

Bizottságok A közgyűlés 3 bizottság felállításában döntött, ezek a következők: - gazdasági - programszervezési - kulturális, szabadidő és sport Minden szakbizottság 4 főből áll. Tagjait a vezetőség és a delegált tagok közül a közgyűlés választja meg. A szakbizottságok tagjai szavazati, javaslattételi, tanácskozási joggal rendelkeznek az üléseken. A szakbizottságok munkáját segíti a DÖK tagjai közül meghatározatlan számú tag. Ezek a szakbizottság ülésein tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkeznek, szavazati joggal nem. A szakbizottságok kötelesek 1-1 elnököt választani, akik rendszeresen beszámolnak írásban az alelnököknek a bizottsági ülést követő 5 munkanapon belül.

Fegyelmi bizottság: a) A fegyelmi bizottságot a szakbizottság által indokolt esetben a választott bizottsági tagok, illetve az elnök és az alelnökök alkotnak. A bizottság tagjai maguk közül esetenként elnököt és alelnököt is választhatnak. Beszámoló: a) Az elnök és az alelnökök félévente beszámolnak a közgyűlés előtt. Ezt követően a beszámolókat a tagok számára hozzáférhetővé kell tenni. b) Bármely tag kérelmére az iratokba való betekintést - a betekintési írásos kérelem beadását követő - 5 munkanapon belül biztosítani kell. 5.§ Visszahívás és fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárást a delegáció egyharmada írásban, az okok megjelölésével az elnöknél kezdeményezheti. b) Az a) pontban említettek az okokat megjelölve írásban kezdeményezhetik a visszahívást, amennyiben a vezetőség tevékenysége a DÖK szervezeti és működési szabályzatába ütközik. c) Az elnök köteles az ideiglenesen felállított Fegyelmi Bizottság javaslata alapján rendkívüli közgyűlést összehívni, amelyen a kérdéses személyről illetve személyekről döntenek. d) A visszahívási eljárás során a közgyűlés a választási eljárásnak megfelelő szabályokat alkalmazza. a)

27


3. sz. melléklet

Diákújság /iskolaújság/ A Szószóró a Széchenyi István Szakképző Iskola diáklapja. Az újság finanszírozását a Széchenyi István szakképzési Alapítvány végzi.

A szerkesztőség munkája nyitott, bárki bekapcsolódhat a munkába, írással, véleményével gazdagíthatja a lapot. A diákújság az iskolai élet történéseit, jelentős eseményeit dolgozza fel, készít azokról tudósításokat. Mindezek mellett olyan témák is terítékre kerülnek, amelyek a diákság érdeklődésére számot tarthatnak. Az írásokat, verseket, egyéb alkotásokat a szerkesztőknél lehet leadni. A magyar szakos kollégák, kolléganők gyakran segítik diákjaink munkáját, hiszen adódnak olyan alkalmak, amikor a nyelvhelyességi, stilisztikai vagy helyesírási hibák fordulnak elő a beadandó anyagban. Az újság terjesztése a szerkesztő feladata. Az iskolai büfében árulják az újságot , de a terjesztést segítik az osztályfőnökök is, eljuttatva diákjaink számára a Szószórót. A diáklapot csak az iskolán belül terjesztjük. Az iskolai könyvtárba kerülnek a lap példányai, hogy azok az iskolatörténeti gyűjteményt gyarapítsák. A diákok saját igényeiknek megfelelően hozzájuthatnak a diákújsághoz. Az alapítvány támogatás lehetővé teszi, hogy a diák kedvezményesen jusson a diáklaphoz, így a diák által befizetett összeg alapítványunk számlájára befizetett támogatás. A diák által a diáklapért fizetett támogatás és az alapítvány kiegészítése együtt adják a diákújság költségét. Az alapítvány pénztárosa a diákok által befizetett támogatásról nyugtát állít ki, az adott osztálynak, ha erre igény merül fel.

28


4. sz. melléklet Szociális tankönyv-támogatási rend Azok a tanulók (illetve szüleik) kérhetik ezt a támogatást, akik nem jogosultak az ingyenes tankönyvtámogatásra, de szociális rászorultságuk alapján indokolt iskolai támogatásuk. Az ingyenes tankönyvtámogatásra jogosultak körét a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 8. par. 4-6 bekezdése határozza meg. A támogatás többszintű differenciálással történik: - Azoknak, akik nem tudták megvásárolni tankönyveiket, az iskolai könyvtárból gyűjtünk kölcsönözhető tankönyveket, - Akik megvásárolták tankönyvcsomagjukat, de jogosultak a támogatásra, a támogatás mértékének arányában pénzben visszatérítést kapnak és ennek ellenértékében új tankönyveik egy része könyvtári állományba kerül. - A támogatás mértékénél az egy főre jutó jövedelem és a tankönyvcsomag árának arányát vesszük figyelembe. A támogatás rendje: - A kérelemhez nyomtatványt állít össze a gazdasági igazgatóhelyettes és az ifjúságvédelmi felelős - Tanévnyitón és az első osztályfőnöki órán tájékoztatás a kérelem lehetőségéről. - Első tanítási napokon a nyomtatványok kiosztása (osztályfőnök) - Beadási javasolt határidő: szeptember 15. - Elbírálás javasolt határidő: : szeptember 20. A bíráló bizottság tagjai: gazdasági vezető, ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, Diákönkormányzat képviselője

29


5. sz. melléklet

A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei Az iskolai tankönyvrendelés a 26/2002. sz. OM rendelet 15. §-a alapján történik. Az iskolai tankönyvrendelést az elkészített, és október 31-ig közzétett ütemterv alapján kell lebonyolítani, megszervezni. Az ütemterv tartalmazza a tanulói igények felmérését, a pedagógus tankönyv kiválasztásának rendjét, a tankönyvrendelés összeállításának és egyeztetésének eljárását. Az intézmény november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. Ezzel egyidejűleg felméri azt is, hogy hány szociálisan rászoruló tanuló jár az iskolába, illetve hány tanuló és milyen összegű tankönyvtámogatást igényel. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet és az iskolai szülői szervezetet, illetve a diákönkormányzatot. A nevelőtestület minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti az érintetteket. Az iskola minden év február 28-ig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvrendelés az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát tartalmazza. A tankönyvrendelést úgy kell elkészíteni, hogy az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Az iskola minden év február 28-áig megállapodást köt a tankönyvforgalmazóval azon tanulók tankönyveire, akik az iskolával tanulói jogviszonyban állnak, továbbá előszerződést köt az iskolába belépő új osztályok várható létszáma figyelembe vételével. Az iskolába belépő új osztályok tanulóival a felméréseket és igényeket a felvételi eljárás, beiratkozás során kell elkészíteni, majd május hónapban kell megkötni - az előszerződéseknek megfelelően - a tényleges megrendelést magába foglaló szerződést. Az iskolának legkésőbb február 15-éig közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, darabszámát amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kölcsönözhetnek. Tanulóink több jogcím alapján ingyenes tankönyvellátásban részesülhetnek. A jogcímek a következők: a szülő(k) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevel(nek), három vagy több gyermek nevelkedik a családban, a szülő a gyermekét, gyermekeit egyedül neveli. Azok a szülők, illetve diákok, akik jogosultak az ingyenes tankönyvekre minden év február 15-ig jelentik be igényüket, majd május 1-éig juttatják el az iskolának a megfelelő nyomtatványokat. Azok a tanulók, akik a következő tanévben új diákjaink lesznek a felvételi eljárás során kapnak tájékoztatást a lehetőségekről, jelenthetik be igényüket május 15-éig, majd az igazolásokat a beiratkozással egy időben juttatják el az iskolai illetékeseknek. Az iskolai tankönyvrendelést az intézmény vezetője által megbízott személyek koordinálják, a tankönyvrendelést az igazgatóhelyettesek és munkaközösség vezetők állítják össze a szaktanárok javaslatai alapján. Miután megjelenik a közoktatási és szakmai tankönyvjegyzék, a szaktanárok kiválasztják – az azonos szakkal rendelkezők közösen – a szükséges tankönyveket és segédleteket. Miután a munkaközösség szakmai csoportjai meghatározták a szükséges könyvek és segédletek, jegyzéket, a munkaközösség-vezető egyeztet az érintett területfelelőssel, megvitatják a rendelést, majd a munkaközösség tagjainak legalább 2/3-os részvételével döntenek a rendelésről. A végleges munkaközösségi tankönyvlistáról- és rendelésről többségi szavazással döntenek az érintett szaktanárok. Amennyiben vita merül fel a szakmai csoporton belül egy-egy tankönyv megrendelését illető30


en, a szakmai csoport szavazatai alapján dönt a munkaközösség- a szakmai csoport többségi véleményének figyelembe vételével - a rendelésről. Törekedni kell arra, főleg a közismereti tantárgyaknál, hogy azonos évfolyamon azonos szerző által jegyzett tankönyvcsaládot használjon az évfolyam. Miután jóváhagyták a munkaközösségek a rendelést, és rendelkezésre áll a megrendelt tankönyvek listája, átadják a szülői munkaközösségnek és az iskolai diákönkormányzatnak. Az említett szervezetek a véleményeket, a tankönyvrendeléssel kapcsolatos észrevételeket megteszik, és ha kifogást nem találnak egyetértő nyilatkozatot adnak ki. Ezután az összeállt tankönyvrendelést átadja az általános igazgatóhelyettes az intézményben a tankönyvrendelés lebonyolításával megbízott munkatársnak, aki a rendeletben foglalt határidőknek megfelelően elküldi a megrendelést a forgalmazóknak. A tankönyvrendelésnél és egyéb szociális juttatásoknál az 5/1999. sz. igazgatói utasítás és a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásai. A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei: - A választott tankönyv vagy tankönyvcsaládból megfeleljen az adott korosztály képzettségi szintjének. - A választott tankönyv vagy tankönyvcsalád tartalmazza a kerettantervi előírásokban, illetve a helyi tantervekben előírt tananyagokat. - A tankönyvhöz olyan tanulmányi segédanyagok választása célszerű, melyek lehetővé teszik a tananyag teljesebb, mélyebb megismerését és lehetőséget nyújtanak az önművelésre is. - A taneszközök kiválasztása a szaktanár feladata, csak olyan eszközök beszerzését lehet a tanulóknak kötelezővé tenni, amelyek nélkül az alapvető pedagógiai és oktatási célokat nem lehet elérni (ilyen pl. vonalzó, ceruza, körző, füzet, tornafelszerelés, toll ..) - Az intézmény tanév végén minden esetben közzéteszi a különböző tantárgyakhoz szükséges taneszközök, felszerelések jegyzékét a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének bekérése után. - A tankönyvek, tanulmányi segédanyagok kiválasztásánál figyelembe kell venni azok árait, és a hasonló színvonalú tudásanyagot tartalmazó, de olcsóbb árfekvésű tankönyvet célszerű kiválasztani. - A tankönyvrendelést és a kiválasztott segédanyagok jegyzékét a diákönkormányzat véleményei, és a szülői munkaközösség is megteszi javaslatát. - A tankönyvet a kitűzött és kívánatos pedagógiai cél megvalósítása érdekében a pedagógus választja ki figyelembe véve az osztály vagy évfolyam készségeit, képességeit és eredményeit. - A kiválasztott tankönyveknek, tanulmányi segédleteknek meg kell felelni a szakmai és érettségi vizsgakövetelmények elvárásainak és mindazoknak a feltételeknek, melyeket az előbbiekben felsoroltunk. - Szaktanáraink a megfelelőszintű tájékozódás után közösen, az adott évfolyamokra azonos tankönyvcsaládot alkalmaznak - A tankönyvek egy részét tartós tankönyvként is használni tudják az egymást követő korosztályok, a tartós tankönyvek a könyvtár állományába kerülnek, és innen kölcsönzik a tanulók, amíg szükségük van rá.

31


6. sz. melléklet

A szakmai gyakorlati képzésre vonatkozó szabályok Iskolai tanműhely, képzőhely: 1. A gyakorlati képző helyeken a tanulók a "tanterem használati rendje" és a Házirend szerint kötelesek viselkedni. 2. A tanuló felelős a tanműhelyi berendezések állagmegóvásáért. 3. Képzőhelyeken okozott kárért a tanuló az Oktatási törvény és a Szakképzési törvény által szabályozott mértékben felelős. 4. A vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul be kell tartani, megszegésük esetén a tanuló ellen eljárás kezdeményezhető, a tanuló a munkavégzéstől eltiltható. 5. A gyakorlati képzőhelyeken megkövetelt munkaruhát az iskola biztosítja, ennek tisztán tartása és viselése a tanuló kötelessége. 6. A gyakorlati képzés alatt elvégzett munkákról a tanuló " Tanulói Munkanaplót" vezet naprakészen, amit a szakmai elméleti tanár és osztályfőnök havi egy alkalommal ellenőriz és láttamozással lát el. 7. A gyakorlat tantárgy értékelésére havonta legalább egy érdemjegyet kap a tanuló, amelyet a tárgy hónapot követő 8 napon belül be kell jegyezni az ellenőrző könyvbe, vagy munkanaplóba és a tanuló köteles bemutatni azt az osztályfőnöknek, aki a jegyet bekarikázza, aláírja és átvezeti az osztálynaplóba. Külső gyakorlati képzőhelyekre vonatkozó előírások: 1. A munkarend és viselkedési előírások mindenkor a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet előírásaihoz igazodnak 2. A képzőhelyeken okozott kárért a tanuló az Oktatási törvény és a Szakképzési törvény által szabályozott mértékben felelős. 3. A vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul be kell tartani, megszegésük esetén a tanuló ellen eljárás kezdeményezhető, a tanuló a munkavégzéstől eltiltható. 4. A gyakorlati képzőhelyeken megkövetelt munkaruhát a képzőhely biztosítja, ennek tisztán tartása és viselése a tanuló kötelessége. 5. A gyakorlati képzés alatt elvégzett munkákról a tanuló " Tanulói Munkanaplót" vezet naprakészen, amit a szakmai elméleti tanár és osztályfőnök havi egy alkalommal ellenőriz és láttamozással lát el. 6. A gyakorlat tantárgy értékelésére havonta legalább egy érdemjegyet kap a tanuló, amelyet a tárgy hónapot követő 8 napon belül be kell jegyezni az ellenőrző könyvbe, és a tanuló köteles

32


bemutatni azt az osztályfőnöknek, aki a jegyet bekarikázza, aláírja és bevezeti az osztálynaplóba. A tanévvégén folyamatosan szervezett összefüggő gyakorlat igazolásának rendje: 1. Az összefüggő nyári gyakorlat beosztását, annak javasolt képzési tartalmát a terület vezető ig. helyettes készíti el az érdekelt képzési helyekkel egyeztetve. 2. A képzőhelyek folyamatosan vezetik a tanulók jelenléti ívét, ellenőrzik a "Tanulói Munkanapló" naprakész vezetését. 3. A képzőhely az előírt képzési idő eltelte után 8 napon belül összesített jelentést küld az iskolának a tanulók által eltöltött gyakorlati időről, munkájuk értékeléséről / minimum egy érdemjegy /. 4. Bizonyítványban az igazolást a területileg illatékes igazgató helyettes írja alá a képzési helyek által megküldött jelentések alapján. A bizonyítványt az osztályfőnök záradékolja az üzemi hivatalos jelentések alapján, szeptember 10-ig. 5. A tanulónak egy tanévben az igazolt és igazolatlan gyakorlati mulasztása együttesen nem haladhatja meg – az összefüggő szakmai gyakorlati nélkül – a gyakorlati órák 20 %-át. Kivételes esetű magasabb óraszámú hiányzás esetén a nevelőtestület engedélyezheti az osztályzást, de pótolni kell a mulasztást.

33


7 sz. melléklet Testnevelési órák, tornaterem, öltözők A tornatermi öltözők, a tornaterem rendjét a testnevelő tanárok határozzák meg, a rend fenntartásáról is ők gondoskodnak. Megjelenés a tornaórán: A tanulót az iskolába történő beiratkozás után testnevelés órán is a rávonatkozó jogok és kötelességek illetik meg. A tanuló köteles az előírt öltözékben munkavégzésre alkalmas és kész állapotban megjelenni! Az előírt öltözék: külön zokni, tornanadrág, külön trikó fiúknak és lányoknak egyaránt tornacipő használata kötelező! Ezt a lábbelit csak testnevelés órán használhatják! Amennyiben a tanuló-a tanórán való megjelenése során a felsorolt elvárásokat megszegi, elsőként szaktanári figyelmeztetés, sorozatos esetben a fokozatosság elve szerint kell eljárni a figyelmeztetéseket illetően. Egészségügyi okok miatt a lányok könnyített testnevelés órán vehetnek részt, amit a szülőnek kell kérni írásban az ellenőrzőben. Az éves felmentetteknek minden év október 15-ig szakorvosi papírjaikkal fel kell keresni az iskolaorvost, aki besorolja őket az alábbi kategóriákba: -

könnyített testnevelés

-

gyógytestnevelés

-

teljes felmentés.

A könnyített testnevelésre javasolt tanulók részt vesznek a testnevelés órán, bizonyos mozgásokat könnyített formában végeznek. A gyógytestnevelésre javasolt tanulók gyógytestnevelés órán való megjelenése kötelező, érdemjegyet is itt kapnak. A testnevelés órákon való megjelenés mindhárom kategóriájú felmentettnek kötelező.

34


8. sz. melléklet A könyvtár használati rendje A könyvtár nyitvatartási ideje: heti 22 óra Hétfőtől péntekig minden délelőtt Heti egy délután a levelező oktatás alkalmával A pontos nyitva tartás és a nyitva tartó pedagógus neve a könyvtár ajtaján és a faliújságon is ki van függesztve. A könyvtárosi feladatokat két fő látja el megosztott munkaidőben. A könyvtárba a táskát és a kabátot külön fogason közvetlenül a bejárati ajtón belül vagy kívül kell elhelyezni. A könyvtár feladatai: - részvétel a tankönyvellátásban: tartós tankönyvek beszerzése és kölcsönzése tanári kézikönyvek beszerzés és kölcsönzése részvétel az ingyenes tankönyvcsomagra jogosult tanulók tankönyvellátásában a szociálisan rászoruló tanulók számára tankönyvek biztosítása (részben vagy egészben) a könyvtári állományból - a tanulást segítő és az általános műveltséget bővítő kiadványok beszerzése, nyilvántartása az iskola profiljának és a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével - korszerű elektronikus információ-hordozók (CD-rom, DVD) beszerzése és nyilvántartása - a könyvtárban elhelyezett számítógépek és egyéb technikai eszközök felügyelete és működtetése - a könyvtárhasználat rendjének biztosítása. A könyvtár kölcsönzési rendje: - a kézikönyvek csak helyben használhatóak - a kölcsönözhető könyvek kölcsönzési ideje: 3 hét - egyszerre legfeljebb 5 könyv kölcsönözhető - a folyóiratok kölcsönzési ideje: 1 hét - egyszerre legfeljebb 3 folyóirat kölcsönözhető - a tartós és ingyenes tankönyvek a tárgyak tanulási idejére a tanulók használatában maradhatnak. A könyvtárhasználati rend megszegésének szankcionálása: - amennyiben a tanuló a második felszólítás után sem hozza vissza a könyvtár tulajdonát képező könyveket (folyóiratokat), azok aktuális vételárának a megfizetésére kötelezhető, illetve a be nem szerezhető kiadványok vételárának kétszeresét köteles megtéríteni az iskolai könyvtár részére. - A könyvtár rendjét be nem tartó tanulók a könyvtár használatáról időlegesen eltilthatók, vagy fegyelmi felelősségre vonható. A könyvtár elsősorban a tanulmányi munka segítség szolgálja, ezért azt az e célból igénybevevő tanulók elsőbbséget élveznek a technikai eszközök használata során. A tartós tankönyvek visszavételét az adott évfolyamon a tanév befejezése előtt legalább 3 héttel meg kell kezdeni. A könyvtárosok által leadott lista alapján az osztályfőnök felelősséggel segíti a tankönyvek visszakerülését a könyvtárba. Tanulóviszony megszüntetések a leszámolási lapot a könyvtárosok felelősséggel aláírják. Tartozás esetén az osztályfőnök besegítése szükséges.

35


36


9. sz. melléklet

Ebédeltetés rendje 1.

Az iskola az alkalmazottak és a tanulók részére naponta egy alkalommal déli, több fogásos, meleg főétkezést biztosít szervezett keretek között. Mivel az iskola csak melegítő konyhával rendelkezik, a Bayer Róbert Kollégium és Élelmezési Központ főzőkonyhájában elkészített étel átszállítása révén biztosított az étkezés. Az ebédeltetés ideje: naponta 12.30-14.15-ig. Helye: az iskolai ebédlő

2. Az élelmezési ügyintézés és nyilvántartás az iskola titkárságán folyik. A/ Minden hónap utolsó hetében a következő havi igény felmérésre kerül. Ennek módosítására (betegség, egyéb távollét miatt) lehetőség van az alábbiak szerint: - Tárgynapot megelőző nap 10 óráig telefonon vagy személyesen az iskola titkárságán - Amennyiben ezt elmulasztották, az arra a napra eső ebéd díját meg kell téríteni. - Az ebéd határidőben történő lemondása esetén a megkapott ebédjegyet is le kell adni. B/ A heti ebédjegyek átvétele minden hétfőn a nagyszünetben a titkárságon történik. 3.

Térítési díj-kedvezmény. A Gyvt. 148. par. (5) bek. a-c pontja határozza meg a normatív térítési díj-kedvezményre jogosultak körét. Ezek alapján 50%-os térítési díj-kezdvezményben részesülhet: - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló - három vagy több gyermekes családban élő tanuló, - tartósan beteg tanuló. A kedvezmény jogosultságát a szülőnek igazolni kell. 50%-os térítési díj-kedvezményben részesülhet továbbá az iskolai tanműhelyben szakmai gyakorlatot teljesítő tanuló a szakmai gyakorlati oktatás napján.

37


10. sz. melléklet Hetesek feladatai Egyszerre két hetes legyen. - érkezése az első tanítási óra előtt legalább 10 perccel ellenőrzi a terem állapotát (ablak, függönyök, padok, székek, tábla). Meghibásodás észlelése esetén teendői: gondnoknál, ügyeletes tanárnál vagy a titkárságon jelezni. - Előkészít: szivacs, kréta, szemléltető eszköz (térkép) tábla - Létszámot ellenőriz, jelentés - Ha az órát tartó tanár a becsengetés után tíz perccel még nem érkezik a terembe, ezt az igazgatóságon jelenti. - Óraközi szünetekben: Az étkezők kivételével a tanulókat kiküldi szellőztet, rendet tart, gondoskodik krétáról, letörli a táblát Tanterem-váltáskori teendők: - utolsó óra után ellenőrzi a terem rendjét, segíti a rend helyreállítását, segít a terem zárásában -

ha a soros hetes hiányzik, a névsorban utána következő belép a helyére ha verekedést vagy egyéb szabályokba ütköző dolgokat észlel (pl. rongálás) akkor köteles jelenteni az ügyeletes tanárnak vagy az osztályfőnöknek.

Ezt a szolgálatot a tanulók az osztályfőnök intézkedése szerinti váltásban látják el folyamatosan névsor alapján (két tanuló homogén osztályban). Ha szakmacsoportos vagy csoportbontásban van az osztály, akkor csoportonként egy tanuló a hetes névsor szerint. A hetes tanítási órák előtt ellenőrzi az osztály (csoport) létszámát, megállapítja a hiányzók nevét. Felírja a tábla jobb felső sarkába. Az osztályba való bevonulás után "jelentést" tesz az órát tartó tanárnak az osztály (csoport) létszámáról és a hiányzásokról. A "jelentés" módját és szövegét az órát tartó tanár határozza meg. Az óra befejezése után letörli a táblát, kimossa a szivacsot, kinyitja az ablakokat, áttekinti az osztályterem rendjét, (helyreállítja a rendet) és utolsónak hagyja el a tanulók közül az osztálytermet. A hetesek az osztálytermet szünetben nem hagyhatják el, kivéve ha az egyik hetes pl. táblaszivacsot mossa ki. (Szaktantermeknél, számítógépes teremnél ez a melléklet szerint másként van.) A hetes a már nem reggeliző vagy nem tízóraizó tanulót kiküldi az osztályteremből. A hetes köteles jelenteni név szerint az ügyeletes tanárnak vagy osztályfőnöknek, ha rendetlenkedés, dulakodás, károkozás stb. történt az osztályban.

38


11. sz. melléklet

Térítési- és tandíjfizetési kötelezettség Iskolánkban a térítési- és tandíjfizetési kötelezettség az alábbi tanulókra terjed ki: 1. Felnőttoktatásban – 11. és 12. évfolyam – levelező tagozaton résztvevők 2. Harmadik ill. további szakképesítés megszerzését végzők. A térítés- és tandíj mértékét Mezőkövesd Város Képviselőtestülete rendeletben szabályozza, amely az iskola titkárságán megtalálható.

39


12. sz. melléklet

A tanulókra vonatkozó munka- és tűzvédelmi ismeretek A munkavédelem: 1. Általános előírások: - Minden tanuló köteles megismerni a vonatkozó munkavédelmi követelményeket és ezt aláírásával igazolni. - A rend és fegyelem balesetek megelőzésének alapja. - Az iskola épületében úgy közlekedjünk, hogy ezzel megóvjuk saját és társaink testi épségét. - A lépcsőkön óvatosan haladjunk, mert az elmúlt évek esetei is bizonyítják, hogy nagyon könnyen balesetet szenvedhetünk, - A tantermekben és folyosókon elhelyezett berendezéseket rendeltetésének megfelelően használjuk, - Az ablakokon kihajolni veszélyes és tiltott. - Az ablakok kezelése – pl. szellőztetéskor – a mindenkori hetes feladata. - Tilos bármilyen tárgyak hajigálni, esetleg az ablakon kidobni, mert ezzel súlyos sérülés kockázatát idézzük elő. - A termek használati rendje kifüggesztve megtalálható az adott teremben, melyet be kell tartani. - Bármilyen baleseti veszélyt vagy netán balesetet észlelünk, jelentsük az ügyeletes- vagy órát tartó nevelőnek. - Veszélyt okozó eszközzel – pl. késsel, körzővel, stb. – egyáltalán ne vagy igen óvatosan közlekedjünk, hiszen az iskola elég zsúfolt és könnyen súlyos sérülést okozhatunk. - Baleset esetén igyekezzünk elsősegélyt nyújtani, illetve segítséget hívni. - Az iskolában a kijelölt elsősegélynyújtó hely az orvosi szoba vagy a gazdasági iroda. 2.

-

-

Foglalkozásokon, tanórákon betartandó szabályok /testnevelés, fizika, kémia, gyakorlati foglalkozások stb./: A tanuló csak kifogástalan állapotú, munkavédelmi szempontból megfelelő berendezést, eszközt használhat a foglalkozásokon, Ezen eszközök és berendezések állagát azonban köteles megőrizni és a hibát a foglalkozásvezető felé jelezni. Csak olyan berendezést, eszközt kezelhet a tanuló, amelyre engedélyt kapott oktatójától és megismerte azok biztonságos kezelésére vonatkozó előírásokat. A szaktárgyi és gyakorlati foglalkozásokon be kell tartani a munka- és tűzvédelmi előírásokat, amelyeket az oktató köteles megismertetni a tanulóval.

II. Tűzvédelemmel kapcsolatos előírások - A Tűzvédelem nem más, mint a tűz megelőzése, oltása és okainak kivizsgálása. - Kerülni kell minden olyan tevékenységet, amely tüzet okozhat. - Az iskola épületére, berendezéseire vonatkozó tűzvédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani. - A legkisebb tüzet is azonnal jelezni kell az iskola bármely felnőtt dolgozójának.

40


-

-

-

Az iskolában a tüzet szaggatott csengetéssel és automatikus tűzjelzővel, áramkimaradás esetén kolomppal jelezzük. A tűzjelzés észlelésekor azonnal el kell hagyni a termeket a nevelő útmutatásának, tűzriadók alakalmával begyakoroltaknak megfelelően. Dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad, ettől eltérő helyen való dohányzás tűzveszély okozás súlyos fegyelmi végségét és annak kivizsgálását is maga után vonhatja. A termekben a tűzveszélyességi besorolásnak megfelelően be kell tartani a vonatkozó előírásokat. A szaktárgyi illetve gyakorlati foglalkozásokon az oktató által kötelezően ismertetett tűzvédelmi előírások szerint kell eljárni.

41


13. sz. melléklet

Bombariadó terv Bombariadó esetén az alábbiakat kell azonnal végrehajtani: 1. A házi jelzőkészülékkel (kongatás) és ah lehetséges hangosbemondóval is riasztani kell az épületben tartózkodókat. Végrehajtja: ügyeletes tanuló, ügyeletes tanár, illetve bárki, aki az épületben tartózkodik és a bombariadóról tudomást szerzett.

2. A riasztást követően az iskolatitkár, illetve aki riasztott értesíti telefonon a rendőrséget a

107-es telefonszámon, és jelenti a bombariadóval kapcsolatban tudomására jutottakat. 3. A bombariadó jelentését követően értesíteni kell az igazgatót: Mezőkövesd, Rozmaring u. 53.

4. A tanítási idő alatt a riasztás után a tanulók azonnal elhagyják a tantermeket és az órát tartó tanár vezetésével rendben kivonulnak. A padlástérőből, emeletekről a kijelölt útvonalakon a lépcsőn, a földszintről a főbejáraton, illetve az udvarra másik három kijáraton hagyják el az iskolát. 5. Az iskola dolgozói öntevékenyen a rendőrség kérésének megfelelően segítik a rendőrök munkáját. 6. A bombariadó miatt kiesett tanítási időt pótolni kell.

42


14. melléklet Iskola egészségügyi szolgálat működés e Cél: Az iskola az egészségfejlesztés hatékony színterévé váljék. A megelőzés és az elváltozások korai felismerése Jogszabályi háttér: Az iskolaegészségi ellátásról szóló 26/1997. (IX.03) NM rendelet értelmében végezzük a munkát. Feladataink: Preventív szűrővizsgálatok elvégzése és rendje. Az iskolai tanulók időszakos vizsgálatát kétévenként végezzük a 9. és a 11. évfolyamokon. Testnevelési csoportbeosztást minden évben minden tanulóra nézve szeptemberben végezzük. Szűrés az iskola és ifjúság-egészségügyi ellátásban 14-18. életkor között végzi az oktatási intézményt ellátó orvos és védőnő. Szűrések előkészítése és gyakorlati végzése védőnői feladat. A szűrések eredményének megítélésre és a további szakellátás igénybe vétele az orvos felelőssége. A tanuló a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében az alábbi vizsgálatokra jogosult: - a testi fejlődés mérése (testmagasság, testtömeg) és értékelése - az elhízás megítélése a testmagasságra vonatkoztatott testtömeg alapján a védőnő végzi, - a mozgásszervek vizsgálata orvos, védőnő együttesen Statikai lábbetegségek, tartási rendellenességek scoliosis degeneratív betegségek kiszűrése - vérnyomás ellenőrzése védőnő végzi - fogbetegségek szűrése - iskolai fogászat végzi. - A vísus vizsgálata – védőnő végzi - Színtévesztés vizsgálata – Ishiara könyv segítségével – védőnő végzi - Nemi fejlődés megítélése – lányoknál emlőszűrés, fiúknál herevizsgálat – orvos végzi - Golyvaszűrés (tapintásos módszerrel) – védőnő végzi - Általános belgyógyászati vizsgálat – orvos végzi. Pályaalkalmassági vizsgálat Orvosi útmutató a szakmai és pályaválasztási tanácsadáshoz c. könyv alapján végezzük. Minden 10. évfolyamos tanulónk a szakmai alkalmassági orvosi vizsgálatának véleményezésének rendjét az Országos Képzési jegyzékben felsorolt iskolarendszerű képzésben elsajátítható: - szakmák megnevezését - munka jellegét - egészségre ártalmas tényezőket - baleseti lehetőségeket 43


- egyéb speciális vizsgálatok elvégzését - szakmai alkalmasságot kizáró egészségügyi okokat jelenti. Pályaorientáció – tanácsadás – más szakirányba való irányítás. A szakmai alkalmasság orvosi vizsgálatának elvégeztetése kötelező minden szakképző iskolában. A szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat előtt szükséges – a szakma jellegéből adódó – szakvizsgálatok elvégeztetése. A gyakorlati oktatás megkezdése előtt kell az Egészségügyi lap kiállítása – a 10. évfolyam végén májusban végezzük. Szakmai alkalmasság orvosi vizsgálatánál vizsgálni kell: 1. A pályaválasztó képes-e a./ fizikai állapota b./ szellemi és lelki képessége alapján a választott szakma elsajátítására. 2. A meglévő betegségek egészségi megváltoztatása, romlása várható-e a szakma tartós végzése esetén. 3. Van-e olyan egészségi elváltozása, amely a tanulóra vagy környezetére baleseti vagy fertőzési veszélyt rejt magában. 4. Írásbeli nyilatkozat kérése a tanulótól, hogy eltitkolt betegsége nincs. Ifjúsági fogászati rendelés 1. Az ellátás nem iskolafüggő, a tanulók 14 – 18 éves korig kapják az ingyenes ellátás, annak a tanévnek a végéig tart, amelyikben a 18. életévét betölti. 2. Az ellátás alapja fogászati szűrés, ami egy tanévben kétszer kötelező minden tanuló számára. Rendelés naponta van, a szűrések hétfőn és csütörtökön első illetve második órában. Ez csoportos és osztályonként történik. Részt venni a szűrésen mindenkinek kötelező. A fogászati problémával visszarendelt diákok kedd-szerda-péntek délelőtti rendelésre, első illetve második órában mehetnek, az igazolatlan hiányzások elkerülése végett. Igazolást a fogászati kezelőlap hátoldalán piros tollal jelöljük. A rendeléseken a TB kártya bemutatása kötelező. A tanuló fogászati kezelésre nem kötelezhető.

44


15. sz. melléklet

A Széchenyi István Szakképzési Alapítvány által alapított Széchenyi-díj illetve Széchenyi-ösztöndíj odaítéléséről 1. Alapítvány A Széchenyi István Szakképző Iskola 1991. 07. 30-án – a B.-A.-Z. Megyei Bíróság által 4 Pk./1991/2. Sz. határozatával nyilvántartásba vett – SZÉCHENYI ISTVÁN SZAKKÉPZÉSI ALAPÍTVÁNY-t hozott létre. Az alapítvány célja: - a kiemelkedő eredmény elért tanulóinak támogatása, - a szakképzési gyakorlati feltételeinek, iskolai eszközellátottságának magasabb fokra emelés, - hozzájárulni a szakképzés tárgyi feltételeinek kialakításához, - az iskola névadójának hagyományápolása, - az iskolai diákfórumok megteremtése.

2. Határozat Széchenyi díj alapításáról 1. A díj alapítója: 2.

Széchenyi István Szakképzési Alapítvány Mezőkövesd, gróf Zichy János u. 18.

a díjban részesülhet a mezőkövesdi Széchenyi István Szakképző Iskola kiemelkedő teljesítményt nyújtó nappali tagozatos tanulója, aki az elméleti és gyakorlati tanulmányi eredményév el, kulturális és sportteljesítményével kiérdemli, és magatartása, közösségi tevékenysége alapján is méltó a díj elnyerésére.

3. A díj elnyerője pénzjutalomban és oklevél díjazásban részesül. A pénzjutalom összege nem lehet kevesebb 4.000 Ft-nál. 4. A díj anyagi fedezetét az alapító a Széchenyi István Szakképzési Alapítvány vagyonából biztosítja, melynek összege nem lehet kevesebb, mint az alapítvány céljára rendelt 50 e Ft-os vagyon banki kematának 2/3 része, de a kuratórium az alapítvány anyagi helyzete alapján ettől magasabb összeget is megállapíthat. 5.

A díj odaítélését az alapítvány alapító Okiratának 9. pontja alapján kell végrehajtani. A díj átadására a. utolsó éves – tanuló esetében a ballagási ünnepségen

45


b. fiatalabb évfolyamú tanuló esetén a Széchenyi emléknapon kerül sor. 3. Tanulmányi ösztöndíj

A Széchenyi István Szakképzési Alapítvány pályázatot írhat ki tanulmányi ösztöndíj elnyerésére tanítási félévenként 5 hónapos időtartamra. A pályázati feltételeket a pályázat tartalmát illetve határidejét iskolai faliújságon kell kihirdetni. Pályázhatnak a Széchenyi István Szakképző Iskola nappali tagozatán járó tanulók, kivéve a 2. Szakmát szerzők) Pályázati feltételek: - a előző tanév végi tanulmányi átlaga legalább 4,5 - iskolai tevékenysége példamutató legyen. A pályázatnak tartalmaznia kell: - tanuló nevét, osztályát, - személyi adatait, - előző tanév végi érdemjegyeit, - iskolai tevékenységének rövid értékelését. A pályázathoz kérjük csatolni az osztályfőnök rövid jellemzését a tanulóról. A pályázat benyújtásának helye:

Széchenyi István Szakképző Iskola Mezőkövesd, gróf Zichy János u. 18. Titkárság

46


16. sz. Melléklet

Tanműhelyi Szabályzat. A tanműhely nyitva tartása: 7.00-20.00-ig. A tanulók az órarendben meghatározott időben tartózkodnak a tanműhelyben. A tanműhelyt az oktató nyitja a gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt egy negyed órával. A foglalkozás megkezdése előtt az oktató ismerteti a napi feladatot, kijelöli a tanulók feladatát, megadja a szükséges szakmai és munkavédelmi utasításokat. A foglalkozás folyamatos idejű, csak indokolt esetben, az oktató engedélyével szakítható meg. Felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat a tanműhelyben. A tanuló köteles használni a számára előírt egyéni védőeszközöket. Gépeket a tanulók csak az oktató utasítására és felügyelete mellett kezelhetnek. Emelőgépet tanuló nem kezelhet. A különböző szerszámok, berendezések hibáit az észleléskor azonnal jelenteni kell az oktatónak, hibás szerszámmal, berendezéssel munkát végezni szigorúan tilos. Az oktatás délelőtti és délutáni műszakban történik. A délelőtti műszakban a biztosított pihenőidő 9.00-9.20-ig, a délutáni műszakban 15.00-15.20-ig tart. Az autószerelő műhelyben a járműveket csak az oktatók kezelhetik még a próbajáratás esetén is. A járművek helyváltoztatása, emelése csak oktatói engedéllyel történhet.

47


17. sz. melléklet A tanulók értékelése Ellenőrzés, értékelés a pedagógiai folyamatban Az ellenőrzés feladata: a tanulókról, személyiségük fejlődéséről információk szerzése, mert csak ezeknek az adatoknak és teljesítményeknek az ismeretében valósítható meg a pedagógiai folyamatok soron következő szakaszának megalapozott, tartalmilag és módszereiben egyaránt célravezető irányítása. Az értékelés: a tanuló megnyilvánulásainak irányítása az elérendő, a pedagógiai tervekben rögzített célokhoz, követelményekhez. Az értékelés funkciói: - tájékoztatja a pedagógust a munka eredményéről - tájékoztatja a tanulót a tanulásban elért eredményéről - mintát ad mások értékelésének módjára - alakítja a közösség mércéjét - tájékoztatja a szülőket - tájékoztatja a felsőbb iskolát, munkahelyet. Az oktatási folyamatban helyzetfeltáró, folyamatos, ún. formáló segítő és összegző-lezáró értékelésről beszélhetünk. Az értékelési folyamat alapvető eleme a számonkérés, mely több formában valósulhat meg: - írásbeli - szóbeli - gyakorlati, feladatmegoldó, ami gyakorlati oktatásnál munkadarab készítése, munkafolyamat végzése lehet. A munkadarab elbírálásánál lényegesek a minőségi mutatók: méretarányosság (méretpontosság), használhatóság, működőképesség, esztétikum. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái változatosak legyenek, és az alapvető készségek mindegyike megfelelő teret kapjon a lehetőségekhez mérten. Az értékelés szakaszai: - tanórai munka, - heti és havi teljesítmény a gyakorlati oktatásnál, - félévi munka, - év végi munka. Az iskolai értékelés alapelvei és formái - iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program - nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg - az értékelés legyen objektív, igazságos, nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános - a követelménytámasztásban érvényesüljön a fokozatosság, és legyen gyermekközpontú 48


- az értékelés történhet szóban, és érdemjegyek, osztályzatok formájában írásban Tanórai értékelés Az oktató- nevelőmunka alapvetően a hagyományos tanórai rendszerben folyik. Az iskola pedagógusai a tanulók tudását rendszeresen érdemjeggyel értékelik. Félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítik. Ezek a következők: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen. Az év végi osztályzat megállapításánál az évközi érdemjegyeket, a különbözeti vizsgán, javítóvizsgán, osztályvizsgán nyújtott teljesítményt kell figyelembe venni. A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak, szaktanárnak és a szülőknek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár, és az iskolavezetés számára is. A tanuló értékelése elsősorban a tanulmányi munkára, ezen belül a helyi tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul, de rendszeresen kiterjed a tanuló magatartására és szorgalmára is. Ki értékel? A magatartás és a szorgalom jegyeket az osztályfőnök állapítja meg, majd az osztályozó konferencián kerül véglegesítésre. A szaktárgyi érdemjegyeket és osztályzatokat az osztályban tanító szaktanár állapítja meg. A gyakorlati oktatás esetén a szakoktató vagy a megbízott szakmunkás. Vitás esetekben a Közoktatási törvényben meghatározott keretek között a nevelőtestület az év végi osztályzatokat felülbírálhatja. Az értékelés rendszeressége Az iskola pedagógusai a tanulók tudását rendszeresen érdemjeggyel értékelik. Az egyes szaktárgyak területén minden tanulónak legalább három érdemjeggyel kell rendelkeznie, kivéve, ha a tanuló huzamos hiányzása miatt ez nem lehetséges. Az osztályzatnak elsősorban azt kell tükröznie, hogy a tanév végén a tanuló milyen mértékben felel meg a helyi tantervben rögzített követelményeknek. Minden olyan esetben, ha a tanuló, a szülő ezt külön kéri, az adott érdemjegyeket és osztályzatokat a nevelőnek indokolnia kell. Az érdemjegyekről minden esetben tájékoztatni kell a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatok kiosztásakor) az osztályt. Az érdemjegyeket ellenőrző könyvbe kell írni, a szaktanárnak és az osztályfőnöknek havonta ellenőrizni kell. Az értékelés eszközrendszere: érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés A tanuló tudásának, magatartásának és szorgalmának mérése alapvetően érdemjegyekkel, illetve félévkor és tanév végén osztályzatokkal történik, azonban ezt hatékonyan egészítheti ki a célirányos szóbeli vagy írásbeli értékelés. A témazáró dolgozatokat szóbeli vagy írásbeli, míg a vizsgadolgozatokat írásbeli értékeléssel is el kell látni.

49


1 (elégtelen) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban, valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti. A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének mértékének arányában történik. Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el. Az egyes tantárgyaknál év közben alkalmazható követelményszinteket az iskola helyi tanterve tartalmazza.

számonkérési

módokat

és

A magatartás és szorgalom értékelése Félévkor és a tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök, az osztály tagjainak, az osztályban tanító tanároknak, szakoktatóknak illetve a munkahely javaslatának és a diákotthoni nevelők véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület az osztályozó értekezlet keretében határoz. A magatartás minősítésének négy fokozata: 5 példás, 4 jó, 3 változó, 2 rossz. A szorgalom értékelése: 5 példás, 4 jó, 3 változó, 2 hanyag osztályzatokkal történik. A magatartás és a szorgalom jegyek kialakításánál súlyozottan szerepel a tanuló igazolatlan óráinak száma, valamint a fegyelmező és fegyelmi büntetések következményei. Következetes pedagógusi munkát igényel a dicséretek és büntetések kölcsönhatásának beépítése az osztályzatokba. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái Írásbeli számonkérés(írásbeli felelet) A tanár előzetes bejelentése nélkül bármely tanítási órán íratható (írásbeli felelet). Érintheti a tanulók egészét, vagy kisebb csoportját, de egyetlen diákot is. A számonkérés egy tananyagra, vagy tananyagrészre terjedhet ki. Az érdemjegy átlagszámítási súlya egyszeres lehet! Témazáró dolgozat Több tananyagrészt összefoglaló számonkérése. A pedagógus a tanév elején bejelenti, hogy hány témazáró dolgozatra lehet számítani a tanév folyamán az adott tantárgyból. A témazáró dolgozat megíratása előtt legalább egy héttel köteles újabb bejelentést tenni. Az osztály egészével íratható meg. Abban az esetben, ha valaki hiányzik, úgy lehetőséget kell biztosítani, hogy a témazáró dolgozatot pótolja. Az érdemjegy átlagszámítási súlya kétszeres. A naplóba piros színnel kerül bejegyzésre! Egy tanítási nap két nagydolgozatnál több nem íratható. Ha ütközés van, kötelesek az érintett tanárok egyeztetni, ha az egyeztetés nem jár eredménnyel, a kérdést az igazgatóhelyettes dönti el saját hatáskörében. Házi dolgozat Egy tananyag vagy tananyagrész kiegészítéseként íratható. Kézírással, írógéppel vagy szövegszerkesztővel elkészített példány adható be, illetve fogadható el. Az érdemjegy átlagszámítási súlya egyszeres! Félévente egy tantárgyból egy házi dolgozatot készíttethet el a szaktanár. Abban az esetben, ha a diák nem készíti el a dolgozatot, azt többszöri felszólítás után sem adja át a szaktanárnak, teljesítménye elégtelen. 50


Félév végi összegző számonkérés Félévet vagy tanévet záró időszakban a jegyjavítási szándékkal jelentkező diákok a félév követelményanyagából adnak számot tudásukról. A tanév eleji feladatok részét képezi, hogy a szaktanár tájékoztatást adjon arról, hogy a dolgozat az átlagszámításnál milyen súllyal szerepel, továbbá a szaktanár tisztázza a jegyjavítás feltételeit, a számon kért tananyag mennyiségét és a megszerzett érdemjegy súlyát. A félév végi összegző dolgozat érdemjegye kétszeres súllyal szerepel az átlagszámításnál. A félév vagy tanév végi összegző dolgozat az adott aktuális félév vagy év vége előtt két héttel, illetve az adott időszak végéig egy tanulóval egyszer íratható meg. „Kisérettségi” 10-11. tanév végén – a 9–10-11. tanév kiemelt követelményéből – „kisérettségi” szervezhető. A szaktanárnak az adott tanév elején – szeptember hónapban – be kell jelenteni, hogy kíván-e élni a „kisérettségi” kínálta lehetőségekkel. Miután a diákközösségnek bejelentette a szaktanár, az első szülői értekezleten tájékoztatni kell a hozzátartozókat a „kisérettségi” követelményeiről, az érdemjegy súlyáról és a számonkérés menetéről. Ha a szaktanár elmulasztja az egyeztetéseket, nem ad tájékoztatást, számonkérés nem szervezhető! Ha a pedagógus tájékoztatta a tanulókat és a szülőket, a tanév elején meg kell jelölnie azokat a témaköröket, amelyekre a számonkérés épül. A kiadott témaköröktől való eltérés nem lehetséges. Ha erre sor kerül, figyelmen kívül kell hagyni az érdemjegyet. A „kisérettségi” érdemjegyének átlagszámítási súlya kétszeres! Az iskolai beszámoltatás Célja: képet alkotni arról, hogy a tanulók a tanulási folyamat bizonyos szakaszában milyen szintet, eredményt értek el. A beszámoltatás többnyire az oktatási folyamat nagyobb részeit öleli fel, így többnyire az értékelés szummatív, vagyis az egész folyamatban elért eredményét méri a tanulóknak. Formái: -

osztályozó vizsga egy vagy több tárgyból

- félévi, év végi beszámoltató vizsga A tanulónak a félévi és év végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tenni, ha: - felmentették a tanórai foglalkozásokról - engedélyezték, hogy a tantárgyi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget - a meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület határozata alapján osztályozó vizsgát tehet - magántanuló.

Mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai képzési ágon a tantárgyak egy részét moduláris keretek között sajátítják el tanulóink. Ez azt jelenti, hogy a szakmai alapozó tantárgy elméleti

51


és gyakorlati része elemekre, tantárgyakra bomlik. Ezeket a tantárgyakat külön órákon tanulják diákjaink, de úgy, hogy ezek a tantárgyak fontos részét képezik az adott szakma alapvető ismeretanyagának. A naplóban, az ellenőrző könyvben a modultárgyak önállóan értékelt tantárgyak. Az év végi értékelésnél azonban a modultárgy a részjegyek átlagolása után kerül be a bizonyítványba és a naplóba, meg a törzslapra is. Minden résztantárgya a modulnak egyszeres szorzóként és egyszeres osztóként vehető figyelembe az átlagszámításnál. Azonban, ha valamely modulrész elégtelen érdemjeggyel minősített, úgy a végső összesített átlag is elégtelen, függetlenül a többi modulrész eredményétől. A dokumentációban azonban az arra külön kialakított helyen részletezni kell a modul részeredményeit, annak érdekében, hogy az érintettek tisztában legyenek a modulrészek különböző tárgyakban nyújtott teljesítményükkel. Ha bármely modulrész-tantárgy elégtelen, a végső érdemjegy is elégtelen, de javítóvizsgán csak abból a modulrész-tantárgyból kell javítani, amelyből elégtelen születetett. A javítóvizsga részeredményét be kell vezetni a megfelelő dokumentumokba /jegyzőkönyv, törzslap, bizonyítvány /, majd újra kell számolni a modul részeredmények átlagát, melyet szintén be kell vezetni az említett dokumentumokba. Azokat a modultantárgyakat, szakmai elméleti vagy szakmai alapgyakorlati ismereteket, melyeket a diákok sikeresen elsajátítottak a szakmai alapozás időszakbán beszámíthatóvá tehetők a szakképzési szakasz tanulása idején. A beszámíthatóság csak abban az esetben áll fenn, ha a tantárgyi követelmények megfeleltethetők egymásnak. Ha a feltételek teljesülnek a tanulók számára, az adott tárgy tanulása alól mentességet kaphatnak, de ez nem vonatkozik a vizsgakövetelményekre, hiszen a vizsgaszabályzat rendelkezéseit kell követni.

52


18. sz. melléklet

Tantermek általános használati rendje 1. A tanulók a tanteremben a tanítási időben tartózkodhatnak. 2.

A tanítási időn kívül a teremben csak engedéllyel lehet tartózkodni.

3. A tanterem berendezéseit rendeltetésszerűen kell használni. A terem berendezéseiért a tanulók felelősséggel tartoznak, ezért a legkisebb rongálást is azonnal jelezzék a nevelőnek. 4.

A fűtőtestek szabályozását csak a karbantartók végezhetik.

5. Az ablakok nyitása-zárása – szellőztetés – a hetes feladata. 6. A nyitott ablakon bármilyen tárgy kidobása vagy a Házirend fokozott megsértése fegyelmi vétség. 7. Az ablakon kihajolni tilos és veszélyes. 8. Az elektromos berendezések meghibásodását a tanulók azonnal jelezzék a tanárnak. A munka- és tűzvédelmi valamint egyéb szabályzatok betartása KÖTELEZŐ! 9. Ügyeljünk a terem tisztaságára. 10. A napi tevékenység során keletkező hulladékot az erre a célra rendszeresített kosárban kötelező elhelyezni! 11.

Az utolsó óra befejeztével a tanulók a szemetet összegyűjtik, a székeket a tanuló asztal alá tolják. A hetesek ellenőrzik a padok, a tanterem tisztaságát, táblát letörli. Ablakokat be kell csukni, a függönyöket meg kell igazítani. A tanulók elköszönés után egyszerre hagyják el a termet, legvégül a hetesek és a szaktanár. A tanár a termet bezárja.

53


19. sz. melléklet

Dohányzás az iskola területén A diákok jogai és kötelezettségei: Az iskolában a kijelölt dohányzóhelyen csak a 18. életévüket betöltött tanulók dohányozhatnak a tanítás megkezdése előtt, a tanítási órák közötti szünetekben és a tanítás befejezése után akkor, ha a diákigazolványukat vagy személyi igazolványukat maguknál tartják és azt kérésre fel tudják mutatni. Ellenkező esetben ők sem jogosultak a dohányzásra. Tanítási órák ideje alatt a dohányzó helyen tartózkodni tilos. A diákok számára dohányzásra kijelölt helyen kívül az iskola egész területén és az iskola bejáratánál is TILOS a dohányzás. A dohányzó helyen és annak közvetlen környezetében 18. életévüket be nem töltött tanulók nem tartózkodhatnak. A tanulók a dohányzóhelyen elhelyezett, arra alkalmas szeméttárolóba dobják a szemetet. A dohányzó helyen tilos szemetelni. Dohányzásra kijelölt hely: Az iskola területén belül csak a DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY-en lehet dohányozni. A kijelölt hely az iskola földszinti folyosójának (2-es és 3-as tanterem melletti) udvari kijáratán és az ebédlő melletti díszudvari kijáratán át közelíthető meg. A kijelölt fedett terület és annak 3 m-es környezete. Felelősségre vonás: Az a tanuló, aki nem töltötte be a 18. életévét és dohányzik, vagy nem a kijelölt helyen dohányzik, megsérti a házirendben foglaltakat. A felelősségre vonás fokozatai: 1. Ügyeletes tanári figyelmeztetés 2. Osztályfőnöki figyelmeztetés 3. Osztályfőnöki megrovás 4. Igazgatói figyelmeztetés 5. Fegyelmi eljárás

54


20. sz. melléklet

Szakkörök indításának, működésének rendje Tanórán kívüli foglalkozások szervezete KOT 53. § és az SZMSZ VI:4. is szabályozza. Az iskolában szakkörök indítására van lehetőség. Az adott tantárgyakból, témakörökből a pedagógusok a felmerülő igényeket összegyűjtik és ha összegyűlt a megfelelő számú jelentkező, 15 fő a szakköri foglalkozás beindítható, a tantestület véleményének kikérésével, igazgatói engedéllyel a finanszírozás megléte esetén. A szakkör munkáját meghatározott program szerint végzi, mely felöleli a műveltségterület vagy az adott tantárgy legfontosabb témaköreit. A szakköri foglalkozásokon van lehetőség arra, hogy elmélyültebb, átfogóbb vizsgálat alá vonják a vizsgált témákat. Miután a szaktanár összegezte a jelentkezéseket szeptember 30-áig után beindítható október Hónapban a szakköri foglalkozás, miután a nevelőtestület véleményt nyilvánított a szabadon felhasználható órakeret elosztásáról. A szakkör munkájáért a szervező, meghirdető tanár a felelős, a szakköri foglalkozás munkaprogram szerinti tartását az adott témában való elmélyülés diákigénye is meghatározhatja, illetve, ha a pedagógus úgy látja, hogy az adott témakör tárgyalása a tervezettel ellentétben több órát igényel, a munkaprogram átalakítható, igazgatói jóváhagyással. A szakkör munkáját az előre meghirdetett, közzétett tanteremben, időpontokban tartja. Iskolánk bármely tanulója részt vehet a foglalkozásokon, de a szakköri foglalkozás csak addig tartható, amíg a létszám le nem csökken hat fő alá. Ha a szakkör iránti érdeklődés hat fő alá csökken, a szakkör foglalkozás megszüntethető. A pedagógus a szakköri foglalkozások tartásáról szakköri naplót vezet, melybe pontosan beírja a résztvevők adatait, illetve vezeti a foglalkozásokon megjelent és hiányzó diákok névsorát, naprakészen. Mivel az elszámolás alapja a megtartott szakköri foglalkozás és annak bevezetése a szakköri naplóba, ezért a pontos, naprakész dokumentáció vezetése alapvető követelmény. Ha a szakköri foglalkozás elmarad, a szervező pedagógus jelzi az akadályoztatást a területfelelősnek. A területfelelős dönt, hogy helyettesítést rendel el a hiányzó pedagógus pótlására – erre akkor van szükség, ha diákcsoportot előzetesen nem értesítették a foglalkozás elmaradásáról. Abban az esetben, ha előzetesen értesítette a felelős tanár az érdeklődő diákokat, a területfelelős engedélyével átszervezi a foglalkozás időpontját egy másik megfelelő alkalomra. A szakkör elmaradása is bejegyzésre kerül a szakköri naplóba. A szakköri foglalkozások megtartását az adott terület felelőse ellenőrzi illetve az iskola igazgatója, melyet aláírásukkal és bejegyzésükkel jeleznek a szakköri naplóba. Az elszámolás (havonta) csak abban az esetben lehetséges, ha mindkét aláírás bejegyzésre került és a napló valamint a tanulók jelenlétének vezetése is megtörtént.

55


21. sz. melléklet

Számítógépes tantermek rendje 1. Számítógépes tantermekben tanuló csak tanár jelenlétében tartózkodhat. 2. A tantermet szünetben is zárni kell, a zárásról és a nyitásról az órát tartó tanár köteles gondoskodni. 3. A teremben tilos étkezni, inni, dohányozni és oda bármilyen tűzveszélyes anyagot bevinni. 4. A terem berendezéseiben okozott, helytelen, figyelmetlen használatból eredő károkért a diák anyagi felelősséggel tartozik. (SZMSZ 36. old.) 5.

A diák minden általa észlelet meghibásodást köteles jelenteni a szaktanárnak, és bejegyezni a gépnaplóba, mely bejegyzést a tanár köteles aláírásával ellátni.

6. A diák a teremben csak az iskolai lemezét használhatja, melyet haza nem vihet. 7. A teremben elhelyezett gépeket, berendezéseket a diák nem cserélheti, nem javíthatja, a gépház leragasztását nem sértheti meg. 8. A diák programokat engedély nélkül nem telepíthet. 9.

A szabálytalanság észlelésekor azonnal hivatalos jegyzőkönyvet kell felvenni.

10.

Minden diák minden géptermi órán ugyanannál a gépnél ül (kivéve, ha meghibásodás miatt a szaktanár máshová ülteti).

56


22. sz. melléklet

Beiratkozási díj 1. Az iskola nappali illetve levelező tagozatos tanulói beiratkozási szándékuk megerősítéseként ún. beiratkozási díjat kötelesek fizetni. 2. A díj mértéke: 1.000 Ft / tanév /tanuló Tartalma: - 500 Ft iskolai sportköri díj. A tanulók ezen díj befizetésével a tanév teljes ideje alatt (tanítási órákon kívül) térítés mentesen használhatják az iskola tornatermét és minden sporteszközét. (A testnevelő tanár felügyelete mellett). - 500 Ft regisztrációs, adminisztrációs díj; a tanulók beírási naplóban, anyakönyvi lapon történő regisztrálása. Igazolások (iskolalátogatási igazolás, családi pótlékhoz igazolás kiállítása, tanulóviszony igazolását. 3. A beiratkozási díj fizetésének határideje: - 9. évfolyam tanulók esetén: a beiratkozás napján (általában június hó meghatározott napja) - a többi évfolyam esetén az adott tanév szeptember 15-ig. A beiratkozási díj befizetése az osztályfőnök közreműködésével átvételi elismervény alapján történik. Az osztályonkénti teljes összeggel az osztályfőnök adott tanév szeptember 20-ig számol el a gazdasági iroda házipénztárába.

57

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ 3 1. TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSE (KTV. 12 )

Recommend Documents