Az iskola házirendje I. BEVEZETŐ 1. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 25. §. /2/ bekezdésének értelmében az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket a Házirendben kell szabályozni. A Házirend tartalmát emellett érinti a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a 229/2012 (VIII.29) Kormányrendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, valamint ezek érvényben lévő módosításai. 2. A Házirend előírásai a tanulókra, pedagógusokra, az iskola más alkalmazottaira és a szülőkre (gondviselőkre) vonatkoznak. 3. A Házirend, valamint az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása az Nkt. 46. §. /1/ bekezdés h.) pontja alapján az iskola minden tanulójának kötelessége. 4. A Házirend előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. 5. A Házirend megsértése fegyelmező intézkedést vagy fegyelmi büntetést vonhat maga után.
II. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK A tanulók általános jogait az Nkt. 46. §-a tartalmazza. E jogok gyakorlásának bizonyos kérdéseit a Házirend tartalmazza a következők szerint: 1. Iskolánkban a gyermeki jogok érvényesülésének biztosa a diákönkormányzatot segítő pedagógus. 2. A tanulók a jogaik gyakorlásához szükséges információkat az osztályfőnöktől, szülőktől, a diákönkormányzattól, a diákközgyűlésen és a diákfaliújságon keresztül kaphatják meg. 3. Ha a tanulónak az iskola életével kapcsolatos kérdései vannak, vagy jogai gyakorlásában sérelem éri, fordulhat az osztályfőnökéhez, a diákönkormányzatot segítő tanárhoz, az ifjúságvédelmi felelőshöz vagy az iskola igazgatójához. 4. Az iskola életével kapcsolatos kérdésekben a tanulók véleményt nyilváníthatnak az osztályfőnöki órán, a diákközgyűlésen és a diákönkormányzaton keresztül.
5. Bizonyos tantárgyak esetében az osztályokat kettő, gyakorlati tantárgyak esetében
legfeljebb három csoportra bontjuk. A csoportbontásnál az idegen nyelv esetében mindig, a többi tantárgy esetében a lehetőségektől függően, a tanulmányi előképzettséget vesszük figyelembe. A csoportok közötti átjárás tanév elején lehetséges. Az átlépésről a tanuló és a szülő írásos kérelme és a szaktanárok véleménye alapján az igazgató dönt. 6. Arról, hogy a tanuló 11. és 12. évfolyamon milyen tantárgyból kíván emelt szintű felkészítésen részt venni, ha nagykorú, akkor saját maga dönthet, ha kiskorú, a szüleivel együtt dönthet. A választás két évre szól, de az emelt csoportból egyedi elbírálás alapján, az igazgatónak benyújtott kérelem útján, kiléphet a tanuló. Az emelt képzést kezdő tanulók számára erre szeptember 20-ig van lehetőség, míg a 11. évfolyamot elvégzők a tantárgyfelosztás érdekében tanév végén, május 20-ig jelezhetik tantárgyleadási szándékukat. 7. A tanulók érdekképviseletét a Diákönkormányzat (DÖK) látja el. Ennek tagjait a tanulók a DÖK SZMSZ-ben szabályozott módon választják. A DÖK és a tanulók közti kapcsolatot szolgálja az Osztálytitkárok Tanácsa (OTT), amelyet a DÖK éves munkaterve szerint rendszeresen összehívnak. Ezen felül a DÖK saját faliújságon és az iskolarádión keresztül is tájékoztatja a tanulókat az őket érintő kérdésekről. 8. Évente a DÖK munkaterve szerint diákközgyűlést kell tartani, ahol minden tanuló személyesen részt vehet, illetve az osztályok három fő delegálásával képviseltethetik magukat. 9. Szakkörök, önképzőkörök a tanulók önkéntes jelentkezése alapján szerveződnek akkor, ha legalább hét tanuló részt vesz rajta. Az iskola által meghirdetett szakkörökért térítési díjat nem kell fizetni, azokért viszont, amelyek megtartásához szükséges feltételeket az iskola nem tudja biztosítani, de tanulói-szülői igény van rá, térítési díjat kell fizetni. 10. Diákkör létrehozását kezdeményezhetik a tanulók, ha annak céljai, működése nem ellentétes az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott alapelvekkel, és ha a diákkör valamennyi tagja a diákkör ülésein az iskolai szabályzatok előírásait megtartja. A diákkör létrehozásáról az iskola igazgatóját tájékoztatni kell. Az iskola a diákkör munkáját helyiség biztosításával segíti, a teremigényt a diákkör ülése előtt legalább két nappal a felelős igazgatóhelyettessel egyeztetni kell. 11. Iskolánkban, az egyházak igényei alapján, csak római katolikus hitoktatás folyik. A hitoktatásra a tanév elején, ill. beiratkozáskor lehet jelentkezni. A hittanórák minden évben a hitoktatóval történő egyeztetés alapján kijelölt helyen és időpontban folynak.
III. A TANULÓK LEGFONTOSABB KÖTELESSÉGEI A tanulók kötelességeit az Nkt. 46. §-a tartalmazza. E kötelességek teljesítésének bizonyos kérdéseit a Házirend tartalmazza a következők szerint: 1. A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének; c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában; d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához, tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, szabályzatainak előírásait; e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült; f) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; g) az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; Az általános emberi együttélés szabályait megtartsa; nem önbíráskodhat. h) megtartsa az iskolai szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. 2. A tanulói kötelességek megszegése fegyelmező intézkedést vagy fegyelmi büntetést von maga után (Nkt. 58. §.) 3. A tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgája sikeres befejezését követően - feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt - három éven belül - jogszabályban meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban adatot szolgáltasson.
IV. AZ ISKOLAI MUNKARENDDEL, AZ ISKOLAI FOGLALKOZÁSOK RENDJÉVEL, AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK, ESZKÖZEINEK HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A.) Az iskola munkarendje 1. Az iskola a szorgalmi idő alatt hétfőtől péntekig reggel 6:00 órától este 20:00 óráig tart nyitva. Munkaszüneti napokon az iskolában (a szervezett programok kivételével) senki sem tartózkodhat, ellenőrzés céljából csak az igazgató és helyettesei, valamint az iskola műszaki vezetője léphet be. 2. Tanítási szünetek alatt az iskola nyitvatartási rendjét az igazgató szabályozza és teszi közzé. 3. Szombati napokon, esetleg vasárnap, az iskola nyitva tartása a szervezett programokhoz igazodik, az igazgató utasítása szerint. 4. A tanítás kezdete 7 óra 45 perc. Rendkívül indokolt esetben (elsősorban gyakorlatok esetén) a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével a törvényi előírásoknak megfelelően előrehozható. A délutáni foglalkozások 14.30 után kezdhetőek meg. 5. Ha a tanuló bejött az iskolába, akkor a tanítás vége előtt csak az osztályfőnök, az ő távolléte esetén a következő órát tartó szaktanár írásos engedélyével mehet el. Az engedély nélküli távozás miatt mulasztott órák igazolatlan órának számítanak. Kiskorú tanulónak csak akkor adható engedély a kilépésre, ha azt a szülő (gondviselő) az ellenőrző könyv útján kérte (kivéve a rendkívüli eseteket, pl. rosszullétet stb.). Vagyonvédelmi és munkafegyelmi okok miatt a tanulók az iskolába 7:45 és a tanítás befejezése között csak a főbejáraton keresztül érkezhetnek, és azon keresztül távozhatnak. A főbejárat ajtaját a protás 8:00 és 12:15 között zárva tartja. 6. Reggel a tantermek nyitva vannak. A tanulók óráik kezdete előtt legalább 10 perccel érkezzenek meg az iskolába. Amennyiben a tanulónak nincs első órája és/vagy korábban érkezett, vagy az osztálytermében tanítás folyik, a földszinti tanulói társalgóban vagy a könyvtár előterében várakozzon az órájára, a folyosón hangoskodással a tantermekben folyó tanítást nem zavarhatja.
7. A tanítás, a tanév elején elkészített teremórarendben rögzített helyiségekben folyik. Más helyiségben órát tartani, csak az illetékes igazgatóhelyettes tudtával lehet. 8. A tanóra 45 perces, becsengetéstől kicsengetésig tart. Az óraközi szünetek 10 percesek, kivétel a 4. óra utáni szünet, amely 15 perces. Kicsengetéskor a szaktanár befejezi az órát, ezután a tanulók, ha az időjárás megengedi, a szünetet az udvaron tölthetik. A szünet végét 2 perccel megelőző figyelmeztető csengő hangjára a tanulók elindulnak az osztálytermükbe, és becsengetéskor már a teremben tartózkodva várják a tanárt. Amennyiben nem a saját termükben tartják az órát, a figyelmeztető csengőre, a tanulók haladéktalanul a kijelölt teremhez vonulnak, és a terem ajtó előtt várják a szaktanárt. Az iskola csengetési rendje:
Óra/Szünet 0. óra Szünet 1. óra Szünet 2. óra Szünet 3. óra Szünet 4. óra Nagyszünet 5. óra Szünet 6. óra Szünet 7. óra Szünet 8. óra
Kezdődik 7:00 7:40 7:45 8:30 8:40 9:25 9:35 10:20 10:30 11:15 11:30 12:15 12:25 13:10 13:20 14:05 14:15
Vége 7:40 7:45 8:30 8:40 9:25 9:35 10:20 10:30 11:15 11:30 12:15 12:25 13:10 13:20 14:05 14:15 15:00
Időtartam 40 perc 5 perc 45 perc 10 perc 45 perc 10 perc 45 perc 10 perc 45 perc 15 perc 45 perc 10 perc 45 perc 10 perc 45 perc 10 perc 45 perc
9. A tanítási órák rendjének biztosítása érdekében a tanulók óra alatt ne zavarják fegyelmezetlen viselkedéssel a többiek és a tanár munkáját. A tanuló az órai munka vagy annak egy része alól, megfelelő indoklással a szaktanártól kérhet felmentést. A munka alól felmentett tanuló a teremben marad (a tornatermet sem hagyhatja el) és nem zavarhatja az órát. Testnevelés órák előtt a tanulók kötelesek a számukra kijelölt öltözőt használni, ettől kivételes esetben csak a szaktanár engedélyével lehet eltérni.
10. Lyukasóra esetén, ha nem üres az osztály tanterme, a tanulók a tanulói társalgóban várakozzanak, indokolt esetben az osztályfőnök engedélye alapján hagyhatják el az iskola épületét. 11. A 11:30 és 14:05 óra közötti órarend szerinti lyukasóra ebédszünetként szolgál. 14:05 és 14:30 között azoknak a tanulóknak, akik délutáni foglalkozáson vesznek részt, ebédszünet jár, amennyiben előtte nem volt lyukas órája, amelyben megebédelhetett. 12. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. A megírt dolgozatokat a szaktanár 10 tanítási napon belül kijavítja és értékeli, kivéve az irodalom házi dolgozatokat. Újabb írásbeli feleletre csak az előző dolgozat kiadása után kerülhet sor. A témazáró vagy nagyobb egységeket számon kérő dolgozatokat egy héttel előre be kell jelenteni. 13. A szaktanárok által adott osztályzatokat a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe. A beírást az osztályfőnökök félévente legalább két alkalommal ellenőrzik. Az iskola a szülőket az ellenőrző könyvön keresztül is tájékoztatja. Ezért azt a tanulónak minden nap magánál kell tartania, a bejegyzéseket a szülővel a legrövidebb időn belül alá kell íratnia. 14. Az utolsó tanítási óra után a tanulók a házirend betartása mellett az iskola által szervezett foglalkozások, kulturális, sport és szórakoztató rendezvények ideje alatt ezek helyszínén, vagy a tanulói társalgóban tartózkodhatnak az iskolában. 15. Menzás tanulóink a Napló épületében ebédelnek. Mivel az ebédlőt mások is használják, kerülniük kell a hangoskodást, és mindekitől elvárjuk a kulturált viselkedést. Az ebédlőben csak az ott étkező tanulók tartózkodhatnak. 16. Az iskola, a tantermek, szaktantermek és gyakorlóhelyek rendjének, tisztaságának megóvása minden tanuló kötelessége. A tanulók törekedjenek arra, hogy tantermüket kellemessé, esztétikussá alakítsák. A dekoráció elkészítésénél vegyék figyelembe, hogy az iskola területén reklámtevékenység illetve politikai agitáció nem folytatható. Különösen tiltott olyan plakát, fénykép, tárgy stb. elhelyezése, amely félelemérzetet kelt, erőszakra buzdít, dohányzásra vagy alkoholtartalmú ital fogyasztására, vagy egyéb tudatmódosító szerekre hívja fel a figyelmet, sérti a közízlést. A tantermekben nem használhatóak nagy teljesítményű elektromos berendezések (mikrohullámú sütő, vízmelegítő, hősugárzó, stb.) Felszerelésüket, taneszközeiket a tanítás befejezése után a tanulók nem hagyhatják a termekben. A szaktantermek és gyakorlóhelyek rendjére vonatkozó speciális előírásokat a szaktanárok az első tanítási órán ismertetik. 17. Tanulóinkra a helyi tantervben előírt nyári szakmai gyakorlatokon is érvényes – a helyi üzemi előírások mellett - az iskola házirendje. 18. A tanulóink által elkészített szellemi termékeket – pl. szakdolgozat – az iskola díjmentesen felhasználhatja, de harmadik félnek tovább nem adhatja.
19. A tanuló mobiltelefonját a tanítási óra alatt köteles kikapcsolt állapotban tartani, azt óra alatt nem használhatja, azzal nem számolhat, felvételeket nem készíthet. A tanuló az iskolában sem mobiltelefont, sem más elektronikus eszközt nem tölthet. 20. Az iskola területén bármilyen, kép, hang- vagy filmfelvétel csak az osztályfőnök vagy az igazgató engedélyével készíthető. Tanítási órán ki kell kérni az órát tartó tanár engedélyét is. 21. A hivatalos ügyek intézésének formái:
az iskola titkárságán 8.00 és 14.45 óra között lehet hivatalos ügyeket intézni. diákigazolvány ügyében az iskolatitkárt kell keresni a tanulók iskolalátogatási igazolás kiadásáért az osztályfőnökükhöz fordulhatnak
22. A tanulók tájékoztatásának formái iskolánkban: igazgatói rádiós hirdetés helyettesítési kiírás iskolai honlap diák faliújság osztályfőnök tájékoztatója
23. A szülők tájékoztatásának formái iskolánkban: évente két szülői értekezlet évente három általános fogadóóra tanárok egyéni fogadóórái ellenőrző könyv útján ha szükséges igazgatói vagy osztályfőnöki levélben telefonos megkeresés 24. A tanulók osztályfőnöki megbízás alapján hetesi feladatokat látnak el, eszerint a hetes:
gondoskodik arról, hogy a tábla tiszta legyen; ha a tanár 10 perc elteltével sem megy órára, jelenti a tanáriban vagy a titkárságon; ügyel az osztály rendjére, tisztaságára; a szünetekben kiszellőzteti a termet; ha az osztály valamelyik órán nem a termében tartózkodik, gondoskodik a terem zárásáról, majd nyitásáról; órák után becsukja az ablakokat, lekapcsolja a világítást, ellenőrzi a terem a rendjét, majd bezárja az ajtót és a kulcsot leadja a portán.
25. A hetesi feladatok mellett a 11-12. évfolyamosokat portaszolgálati feladatokkal is meg lehet bízni. A portaügyeletet ellátó tanulókat is az osztályfőnök jelöli ki, feladatukat a portaügyeleti rend alapján látják el: Az osztály a hét mindig ugyanazon napján látja el a portaügyeleti feladatokat, ennek kijelölése az illetékes igazgatóhelyettes kötelessége. Portaügyeletet bukott és gyenge eredményű tanuló nem láthat el. Ha tanítási szünet miatt valamelyik osztály ügyelete elmarad, a sorrend nem változik. Az ügyelet 735 – 1405 óráig tart. Az érintett osztályokban a faliújságra legyen kifüggesztve a tanulók ügyeleti beosztása. Hiányzás esetén a következő hétre beosztott tanuló a helyettes. Ettől a beosztástól csak az osztályfőnök engedélyével lehet eltérni. Az ügyeletes tanuló köteles az ügyeleti napra is felkészülni. Az előre bejelentett témazáró- és nagydolgozatokat ők is megírják. Ebben az esetben előzetes megállapodás alapján egy másik osztályból két tanuló helyettesíti őket. Ügyeleti időben az ügyeletes tanulók csak iskolai feladatokkal foglalkozzanak. Lehetőleg pótolják az előző óra anyagát, ezen kívül olvasással, illetve zenehallgatással (discman, mobiltelefon, ipod) tölthetik az idejüket. Mivel az iskolába érkező vendégek először velük találkoznak, különösen fontos, hogy milyen benyomást keltenek az iskola tanulóifjúságáról. Ezért kimondottan tilos olyan eszközök használata, amelyek a tanítási órán – a fentiek kivételével – sem használhatóak. Elsősorban a laptoppal, kártyával, sakkal és egyéb filmlejátszó berendezésekkel, társasjátékokkal való időtöltés. A tanulók ügyeletesi munkáját az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi. Az ügyeletes feladatai: o feljegyzi az ügyeleti naplóba a késők nevét, osztályát, az érkezés idejét és a késés okát, az ügyeletük alatt a portán történt rendkívüli, szokatlan eseményt, o figyelemmel kísérik az iskolába érkező idegeneket, és a megfelelő helyre kísérik őket, o az ügyeleti lapokat a szolgálat végeztével leadják a titkárságon. 26. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját és szervezési felelősét a tanév helyi rendje tartalmazza. A rendezvények előkészítésében, lebonyolításában és lezárásában a tanulók kötelesek részt venni. E rendezvények közül a tanévnyitón, a tanévzárón, a szalagavatón, a ballagási ünnepélyen, valamint a nemzeti és állami ünnepeink alkalmából tartott rendezvényeken a tanulók a Házirendben rögzített ünnepi öltözetben kötelesek megjelenni:
lányok: sötét alj vagy nadrág, matrózblúz, sötét cipő fiúk: sötét öltöny, fehér ing, az öltönyhöz illő zokni, cipő, nyakkendő
Kivétel: a végzős osztályok a szalagavatóbálon, illetve a ballagáson, amennyiben az osztálynak van, saját egyenruhában jelenhetnek meg.
Egyéb rendezvényeken (szalagavatóbál, színház, hangverseny, karácsonyi hangverseny stb.) tanulóink az alkalomhoz illő öltözetben jelenjenek meg. Ünnepélyeken, rendezvényeken tanulóink tanúsítsanak kulturált, fegyelmezett magatartást. Az iskola által iskolán kívül szervezett programok rendjére ugyanaz vonatkozik, mint az iskolai programokra.
B.) A tanulói mulasztások, késések és ezek igazolása 1. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak rendkívül indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (pl. váratlan betegség). A mulasztás okát a szülőnek, nagykorú diák esetében a tanulónak, ebben az esetben is, a hiányzás első napján jelezni kell. Ha a bejelentés elmarad, az osztályfőnök intézkedik a mulasztás okának felderítéséről. 2. A távolmaradást a szülő előzetes kérésére legfeljebb 3 tanítási napra, illetőleg tanévenként 3 alkalommal egy-egy tanítási napra az osztályfőnök engedélyezi. Az iskolai tanításról 3 napnál hosszabb idejű távolmaradás engedélyezéséről az igazgató az osztályfőnök véleményének meghallgatásával dönt. A szülői igazolás módja az ellenőrző könyvbe való bejegyzés. A szülő az ellenőrző könyv útján kéri a távolmaradás engedélyezését is. Az engedély megadása egyben a mulasztás igazolását is jelenti. Kivételesen indokolt esetben egy-egy tanítási óráról való távolmaradásra a szaktanár is adhat engedélyt. 3. Betegség esetén orvosi igazolás szükséges, amit az ellenőrző könyvbe kell beíratni. Amennyiben az orvosi igazolás egész napra szól, a tanuló nem vehet részt az adott napon az iskolai tanórákon és rendezvényeken. 4. A mulasztás igazolását a tanulónak a távolmaradást követő első osztályfőnöki órán be kell mutatnia. 5. A hiányzás következményei: A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (továbbiakban Rendelet) 51. §-ának /7/ bekezdése szerint, o ha az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen meghaladja a kétszázötven órát, o a 13. évfolyamon az elméleti órák 20 %-át, o a 9-13. évfolyamon bármely tantárgy évi óraszámának 30 %-át, o szakközépiskolai osztályban a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás tanóráinak 20 -20 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanuló a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát
tegyen, abban az esetben, ha az igazolatlan mulasztások száma nem haladja meg a 20 tanórát.
Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az éves gyakorlati óraszám 20 %-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a mulasztás ezt az értéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs a tanulónak, a nevelőtestület – a szaktanárok véleménye alapján – lehetőséget adhat a gyakorlatok pótlására.
6. Az igazolatlan hiányzás és következményei: A Rendelet 51. §-ának /3/, /4/ és /5/ bekezdése alapján az iskola értesíti a szülőt
a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, ha a nem tanköteles, kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása eléri a tíz órát, ha az értesítés eredménytelen marad és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása eléri a tíz órát, az iskola értesíti a tanuló lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot, illetve a járási hivatalt. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 30 órát, az iskola értesíti a járási hivatalt, illetve a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri az 50 órát, az iskola értesíti a területileg illetékes jegyzőt és a járási hivatalt.
Az igazolatlan mulasztás fegyelmező intézkedést vagy fegyelmi eljárást von maga után. Osztályfőnöki intő: ha a tanuló 2-8 órát igazolatlanul mulaszt, igazgatói intő: ha a tanuló 9-19 órát igazolatlanul mulaszt, tantestületi intő a 20 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén. Rendszeresen ismétlődő (1-2 órás) igazolatlan hiányzás esetén igazgatói intő 6 órától adható. Megszűnik a tanulói jogviszonya – a tanköteles kivételével – annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt (előtte a szülőt legalább két alkalommal írásban kell értesíteni a mulasztásról és következményeiről). A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, tanköteles tanuló esetén a szülőt, és rögzíti a KIR-ben. 7. Az igazolatlan késés és következményei: Késésnek minősül, ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik. Az órát tartó tanár rögzíti a késés tényét és időtartamát a naplóban. A késések összeadódnak, és amikor kitesznek egy tanórát, akkor igazolatlan óraként kell a naplóba bevezetni őket. 8. A testnevelés felszerelés hiánya és következményei: ha a tanuló a tanórához szükséges testnevelés felszerelését nem hozza magával, akkor az órán aktívan nem tud részt venni. Amennyiben az órák több, mint 30 %-án nem vesz részt, akkor a Rendelet szerint nem
osztályozható. A tantestület indokolt esetben engedélyezheti neki az osztályozó vizsga letételét. Amikor azon órák száma, amelyeken a tanuló nem vett részt eléri az éves óraszám 10 %-át, akkor az osztályfőnök értesíti erről a tényről, valamint a lehetséges következményekről a szülőt.
C) A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások 1.
Az iskola minden tanulójának ismernie kell a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatást az osztályfőnökök a tanév első osztályfőnöki óráján tartják meg és az osztálynaplóban dokumentálják.
2.
A szakmai gyakorlati és a testnevelési órákban rejlő speciális baleseti lehetőségekről minden alkalommal a szaktanárok tájékoztatják a tanulókat. Szakmai gyakorlat esetében a tanulók kötelesek az óvórendszabályokat a gyakorlati füzetben is rögzíteni.
3.
A szakmai gyakorlóhelyek munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi előírásait a tanulóknak kötelező betartani.
4. Baleset, tanulói rosszullét esetén a sérült (beteg) megfelelő ellátása, szükség esetén orvos vagy mentő kihívása után azonnal értesíteni kell az iskola igazgatóját. 5. Mindenkinek kötelessége jelenteni az igazgatónak, ha az iskola területén balesetveszélyes dolgot tapasztal. 6. Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagokat, sérülést okozó veszélyes tárgyakat az iskolába és az iskola által szervezett programokra vinni tilos. 7. Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett programokon alkoholt, más tudatmódosító szert fogyasztani és dohányozni tilos. Az iskola területén dohányzó tanulók kötelesek a védőnő által tartott felvilágosító előadásokon részt venni. A dohányzás tilalma az elektromos cigaretta használatára is vonatkozik. Az itteni hiányzásaikat éppen úgy igazolniuk kell, mint a tanórákról történeteket. Az igazolatlan mulasztás következményeként tantestületi intő adandó. A visszaeső tilosban dohányzóknak igazgatói intő, illetve az azt követő fegyelmező és fegyelmi büntetések adhatóak. 8. Az iskolában védőnő, iskolaorvos és iskolapszichológus dolgozik. A kiírt rendelési időben minden tanuló és szülő felkeresheti őket problémáikkal. 9. Testnevelés alóli tartós felmentésre szakorvosi vélemény alapján, csak az iskolaorvos adhat javaslatot. Határozatot ez alapján az iskola igazgatója hoz. Ezt be kell vezetni a tanuló ellenőrzőjébe is.
10. Az iskolában ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Mind a tanulók, mind a szülők, mind az osztályfőnökök kereshetik őt ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémáikkal a kijelölt fogadóóráján.
D) A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések 1. A tanuló az iskolába a tanuláshoz szükséges felszereléseit köteles magával hozni. A tanórához szükséges felszerelést a szaktanár határozza meg. 2. Az oktatáshoz nem tartozó eszközöket, multimédiás berendezéseket, anyagokat, ékszereket, értéktárgyakat, nagyobb összegű készpénzt ne hozzanak magukkal. (Ha mégis szükséges, ideiglenes megőrzésre leadhatják a titkárságon vagy a gazdasági hivatalban.) Mobiltelefonját, kisebb értékű pénzét, óráját, értéktárgyát a tanuló mindig tartsa magánál, gondoskodjon őrizetéről (ezekért az iskola felelősséget nem vállal!). 3. Amennyibe a tanuló oktatáshoz nem tartozó eszközzel zavarja az órát, azt a tanár az óra időtartamára elveheti tőle. Az óra végén, ha nem jár fegyelmező intézkedéssel a tárgy használata, azt vissza kell szolgáltatni a tanulónak, ha fegyelmező intézkedést tart szükségesnek a tanár, akkor a tárgyat átadhatja az osztályfőnöknek vagy az igazgatónak. Ez esetben is azonban legkésőbb a tanítási nap végén a tanulónak vissza kell kapnia a tárgyat. 4. Az iskola létesítményeit, helyiségeit, eszközeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Bizonyíthatóan szándékosan okozott kárt a tanulónak, vagy ha nem kideríthető a személye, akkor a tanulócsoportoknak meg kell fizetni. 5. Az iskola rendjének és tisztaságának megtartása minden tanulóra, alkalmazottra és az esetenkénti külső használóra vonatkozó kötelezettség. 6. Parkolás: tanuló az iskola területén csak igazgatói engedéllyel parkolhat, amit a titkárságon lehet igényelni
E) A tankönyvellátás rendje 1. A tankönyveket minden tanév augusztusában a tankönyvfelelős által kitett időpontokban lehet átvenni. A tankönyvek áráról az iskola honlapján és a faliújságokon lehet tájékozódni.
2. Az ingyenes tankönyvellátást minden tanévben az érvényes rendelet szerint lehet igényelni. A normatív kedvezményben részesülők számára minden évfolyamon a támogatást a hivatalos tankönyvlistán szereplő tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli hozzájárulással biztosítjuk, a tartós tankönyveket minden évfolyamon elsősorban könyvtári kölcsönzéssel. A kölcsönzéssel kapott tankönyveket a 12. és 13. évfolyam végén kötelesek a könyvtárba visszaadni. Ha 9-11. évfolyamon szűnik meg a tanulói jogviszony, a tanévre kapott tankönyveket és az addig kapott tartós tankönyveket a tanulónak az iskolai könyvtárba le kell adnia.
F) Térítési díj, tandíj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 1. A 229/2012 (VIII.28) számú Kormányrendelet 35. és 36. §-a által előírt és a fenntartó által szabályozott összegű térítési és tandíjakat félévenként, azaz első részletét szeptember 10-ig, a második részletét pedig február 10-ig kell befizetni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató engedélyt adhat a havonkénti fizetésre. Ebben az esetben minden hónap 10. napjáig kell a díjat fizetni. 2. A tanulói jogviszony félév közbeni megszűnése esetén térítési és tandíjat csak akkor fizet vissza az iskola, ha a megszűnés oka indokolt (egészségügyi probléma, lakóhelyváltozás stb.). Ebben az esetben a megszűnést követő hónap 1-től jár a visszatérítés. 3. A kedvezményekre a fenntartó által szabályozott módon kell eljárni. 4. Az étkezési térítési díjakat havonta, a gazdasági hivatal által közölt időpontban kell befizetni az iskola gazdasági helyiségében. Étkezést lemondani két nappal előbb lehet, betegség esetén a bejelentés másnapjától jár a visszatérítés. Visszatérítést csak lemondás esetén áll módunkban fizetni, ez a következő havi díjból levonásra kerül.
G) A TANULÓKRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK Iskolánk tanulója:
tartsa be a társas együttélés szabályait, kulturált, fegyelmezett, udvarias magatartást tanúsítson az iskolában és az iskolán kívül is. tisztelje mások véleményét, világnézetét. Tartózkodjon a durva, megszégyenítő magatartástól és beszédtől. az alapvető higiéniai szabályokat tartsa be, mindig legyen tiszta és ápolt, öltözködése mentes a divat szélsőségeitől, az alkalomhoz illő legyen.
V. A TANULÓK JUTALMAZÁSA, FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK A) A tanulók jutalmazása 1. A tanulók jutalmazásának elvei A jutalmazás alapja a tanulmányi munkában, a sportban, a kulturális területen elért eredmény, jó közösségi teljesítmény, az iskola jó hírének növelése, a példás magatartás és szorgalom. Jutalomban minden tanuló részesíthető. A jutalmazásnál nem vehető figyelembe a tanuló magatartása, szorgalma! A dicséret (jutalom) és a büntetés nem kapcsolható össze! Jutalmazásra javaslatot tehet a tantestület, tanulóközösség (pl. osztály), a diákönkormányzat az elismerési fokozatnak és a jutalmazandó által végzett teljesítménynek a figyelembe vételével. Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért vagy valamely kiemelkedő teljesítményért adható. Ha a tanuló a tanítási szünetben elismerésre méltó cselekedetet hajt végre, a tanítás megkezdése után jutalomban részesíthető. A kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazása a közösség előtt történik. A tanév közben adott igazgatói és nevelőtestületi dicséreteket a tanulói hirdető útján közzé kell tenni. 2. A tanulók elismerésének fokozatai és alkalmai:
Szaktanári, szóbeli és írásbeli dicséret: év közben az elért teljesítményhez kapcsolódik. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni! Osztályfőnöki dicséret: az osztályközösség előtt a jó közösségi munkáért, példás magatartásáért és szorgalomért adható. Igazgatói dicséret: az iskolaközösség előtt a jó közösségi munkáért, példás magatartásért és szorgalomért adható. Nevelőtestületi dicséret: nevelőtestületi dicséretről a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelezettségteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény elismeréseként a nevelőtestület dönt, amelyet félévkor az ellenőrző könyvbe, év végén a bizonyítványba kell bejegyezni. A nevelőtestületi dicséretet tanév közben a tanulói hirdető útján, tanév végén a tanévzáró ünnepségen jutalom átadása mellett ismertetni kell. Az igazgató a tanévzáró ünnepségen dicséretben részesíti azt a tanulót, aki a tantestület véleménye alapján is kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb versenyen az iskola jó hírét növelő helyezést ért el.
3. Tanévzáró ünnepségen az iskola alapítványából a kuratórium döntése alapján, pénz- és tárgyjutalomban részesíthetők a tanulók.
4. Közösségnek adható dicséretek, jutalmak: A jó közösségi összefogást, a kiváló eredménnyel végzett együttes munkát az igazgató vagy a nevelőtestület elismerésben részesítheti. Az elismerés lehet szóbeli dicséret, jutalomkirándulás, továbbá színház, film, hangverseny stb. megtekintése.
B) Fegyelmező intézkedések
1. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. 2. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:
3.
A szóbeli figyelmeztetés lehet:
4.
szóbeli figyelmeztetés írásbeli intés
szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt, osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése, a házirend enyhébb megsértése, egy-kettő igazolatlan késés miatt. A testnevelés felszerelés hiánya az igazolatlan késéseknek megfelelő büntetést vonja magával.
Az írásbeli intés lehet:
osztályfőnöki: az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé. igazgatói: ha a tanuló olyan kötelezettségszegést követ el, amelyért már kapott osztályfőnöki intést, vagy a cselekmény súlya nagyobb annál, mint amit egy osztályfőnök a maga hatáskörében meginthet.
Ha a körülmények indokolják és a fegyelmezés várhatóan eredményre vezet osztályfőnöki és igazgatói intő kétszer is adható.
nevelőtestületi: ha a tanuló már igazgatói intőt kapott (kettő igazgatói intő után mindenképpen), vagy ha az általa elkövetett fegyelmi vétség súlyossága még nem indokolja a fegyelmi eljárás megindítását (pl. félévkor több tantárgyból legalább négyből - hanyagsága miatt bukik meg).
5. Amennyiben a tanuló sorozatosan elmulasztja kötelezettségeit, a tanórákon zavarja tanulótársai és szaktanárai munkáját, a fegyelmi eljárás megindítása előtt az osztályfőnök vagy az osztályban tanító szaktanárok kérésére iskolai közvetítő eljárás kezdeményezhető, melynek célja a mulasztásokhoz vezető okok feltárása, és a tanulót hozzásegíteni olyan megoldásokhoz, melyekkel magatartásán eredményesen változtatni tud. Az eljárás módszertana megegyezik a pedagógiai közvetítő eljárás módszertanával. 6. Amennyiben a fegyelmező intézkedések nem vezetnek eredményre, fegyelmi eljárást kell indítani a tanuló ellen. A fegyelmi eljárás részletes szabályait az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
VI. Az osztályozóvizsgák szabályai 1. Az osztályozó- és különbözeti vizsgák tantárgyankénti illetve évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv, illetve az időbeosztását az ez alapján készült tanári tanmenet határozza meg. 2. Iskolánkban a tanulmányok alatti vizsgákat az alábbi időpontokban szervezünk. Az iskola munkatervében ezek az időpontok rögzítésre kerülnek, és az iskola honlapján közzé tesszük. a) félévi vizsgák a félévi osztályozó értekezlet előtti 10 munkanapban b) év végi vizsgák a tanév végi osztályozó értekezlet előtti 10 munkanapban 3. A vizsgákra a tanulóknak érvényes határozat birtokában írásban kell jelentkezni az első vizsganap előtt legalább egy hónappal az iskola titkárságán.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Házirend hatálybalépése napjától visszavonásáig érvényes. 2. A teljes Házirend olvasható az iskola könyvtárában és titkárságán, az iskola honlapján. 3. A Házirend rövidített változatát a tanulók megkapják beiratkozáskor, ezt az osztályfőnökök az első szülői értekezleten ismertetik a szülőkkel is. Valamint minden tanév első osztályfőnöki óráján az osztályfőnökök, azért hogy felfrissítsék a tanulók ismereteit, kötelesek felolvasni a Házirend rövidített változatát. 4. A Házirend elfogadása a tantestület hatáskörébe tartozik. A DÖK-kel és a Szülői Választmánnyal véleményeztetni kell a Házirendet, és mindkét szervezet egyetértési jogot gyakorol. A Házirendet az iskola igazgatója hagyja jóvá, és a jóváhagyás után lép életbe. 5. A Házirend módosítását kezdeményezheti a tantestület, a szülői választmány, valamint a DÖK, illetve sor kerülhet módosításra a jogszabályi környezet megváltozása miatt is.
6. A Házirendet kétévente a tantestületnek felül kell vizsgálnia, és kezdeményezni az esetleges korrekciókat.
Az Ipari Szakközépiskola jelen Házirendjét az iskola Diákönkormányzata és Szülői Választmánya véleményezte, tartalmával egyetértett. Az iskola tantestülete 2013. március 21-i értekezletén elfogadta, és az iskola igazgatója ugyanezen a napon jóváhagyta. A Házirend 2013. április 1-jével lép hatályba. Mellékletek: a tantestületi döntésről szóló határozat a Diákönkormányzat nyilatkozata a Szülői Választmány nyilatkozata Veszprém, 2013. március 21. A házirendet jóváhagyom: Irányi László igazgató
