Jelen házirend jogszabályi alapjait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet képezi. Ezen túlmenően az intézményi szabályozók közül a szervezeti és működési szabályzattal, a pedagógiai programmal, valamint a minőségirányítási programmal képez összhangot. Ennek értelmében a más szabályozók körébe utalt szabályozás itt nem jelenik meg újra.
I. A szabályozás körei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A személyiség szabad kibontakozásának joga A vallásszabadság joga Az információs önrendelkezési jog A véleménynyilvánítás joga A magánszférához való jog Az önrendelkezés joga A családi élethez és a magánélethez való jog A különleges gondozáshoz való jog A kedvezményes juttatáshoz való jog
II. A házirend szabályozási köre a tanulói jogok tekintetében 1. A szabályozás elvei 2. Az egyenlő bánásmód elve 3. A napközi otthoni ellátáshoz való jog 4. A tantárgyválasztás joga 5. A létesítmények, eszközök használatának joga 6. A védő óvó előírások 7. A tájékozódás joga 8. A rendszeres egészségügyi felügyelethez való jog 9. A véleménynyilvánítás joga, a diákképviselet joga 10. Az önazonossághoz való jog 11. Az eljárás indítás joga 12. Részvétel a döntéshozatali tevékenységben 13. A magántanuló 14. A független vizsgabizottság előtti beszámolás joga 15. Az iskolaváltás joga, külföldi tanulmányok tanulmányainak folytatása
folytatása,
külföldről
érkezők
III. A házirend szabályozási köre a tanulói kötelezettségek tekintetében 1. Közreműködés az iskola rendben tartásában 2. A tanulói munkarend
IV. A nevelési-oktatási korlátozás
intézménybe
bevihető
dolgokra
vonatkozó
1. A gyermekek, tanulók által bevihető dolgok korlátozása 2. A pedagógusok által a foglalkozásokra bevihető dolgok korlátozása
1
V. A szülői jogok és kötelezettségek, a szülői szervezet közreműködése a döntéshozatalban VI. Jutalmazási formák, szankciók VII. Jelen házirend nyilvánosságra hozatala, kihirdetése Mellékletek: 1. A nevelőtestület, a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési joggyakorlásának írásbeli dokumentációi. 2. Panaszkezelési rend 3. Napközis házirend 4. Tantermek, szaktantermek, tornaterem, folyosók és ebédlő használati rendje 5. A fenntartó jóváhagyása
2
I. A szabályozás körei I.1. A személyiség szabad kibontakozásának joga A gyermeknek, tanulónak joga, hogy személyiségi jogait az iskola tiszteletben tartsa. Ez magába foglalja az önrendelkezési jogot és a cselekvési szabadságot, valamint a családi élethez és a magánélethez való jogokat is. Valamennyi, az intézményben dolgozó személynek tartózkodnia kell minden olyan döntéstől, intézkedéstől, cselekvéstől, amely az említett jogok sérelmével járhat. Ezen túlmenően mindent el kell követnie azért, hogy ezek a jogok érvényesüljenek. A gyermeke emberi méltóságát a szülő sem sértheti, ilyen felhatalmazást ezért nem is adhat. Ugyanígy sérelme esetén nem járhat el a szülő más gyermekével szemben, nem alázhatja, szégyenítheti meg, vagy alkalmazhat testi fenyítést, vagy egyéb, az érintett gyermek, tanuló személyiségi jogait sértő eszközöket sérelme orvoslására. Ebben az esetben a szülő ellen az iskola rendőri feljelentéssel élhet önbíráskodás miatt. Az Közoktatási Törvény 10.§(3) tartalmazza a tanulói joggyakorlás korlátait is, mely szerint: a tanuló e jogának gyakorlása során nem korlátozhat másokat abban, hogy e joguk érvényesüljön, továbbá e joggyakorlás nem veszélyeztetheti a saját és társai, valamint az intézményben foglalkoztatott alkalmazottak egészségét, testi épségét és a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek fenntartását. Az iskolai nevelésnek minden személyt képessé kell tennie arra, hogy hasznos szerepet töltsön be a szabad társadalomban, előmozdítsa a megértést, türelmet és barátságot valamennyi nemzet, valamint minden helyi, népi és vallási csoport között. Ezért az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelően az iskola nem állít fel olyan korlátozást, amely a pedagógiai szempontokon kívül más indok alapján elzárja valamely, az iskola által nyújtott lehetőség igénybevételéből a tanulót. I.2. A vallásszabadság joga a) Valamely vallás, valamely világnézet elfogadása vagy elutasítása mindenkinek személyes ügye. Az iskola minden alkalmazottja, s az iskolába járó minden tanuló köteles tiszteletben tartani bármelyik tanuló vallási, világnézeti meggyőződését. b) A hit- és vallásoktatást az iskola hely és idő tekintetében oly módon szervezi, hogy az alkalmazkodjék a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. A pontos időbeosztás az érintett egyházi személy és az iskolavezetés egyeztetése alapján tanévenként kerül megállapításra. I.3. Az információs önrendelkezési jog Az iskolában személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. Ennek érdekében a tanulót (szülőt) az iskola tájékoztatja arról, hogy milyen célból és milyen módon kezelik személyes adatait. A személyes adatok tárolása papíralapú és elektronikus úton történik az iratkezelési és adatvédelmi szabályozóknak megfelelően. A nyilvántartott adatok valódiságáról az érintett az iskolatitkár bevonásával, az igazgató jóváhagyásával győződhet meg. A tanuló (szülő) kérheti az iskola által nyilvántartott személyes adatainak helyesbítését, ha: - az adatokban változás történt - ha megszűnik a tanuló jogviszonya az iskolával.
3
I.4. A véleménynyilvánítás joga A közoktatásról szóló törvény 11.§(1) g/ pontja szerint a tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről. E véleménynyilvánítás jogának gyakorlása során azonban nem sérülhet a művelődéshez való jog érvényesülése, nem sérülhet az iskola alkalmazottainak, ill. tanulóinak személyiségi joga, emberi méltósága. Nem kötelezhető senki arra, hogy olyan véleményt hallgasson meg, amelyik őt hátrányosan érinti, ezért a véleménynyilvánítás lehetőségének, fórumainak a megteremtésénél meg kell adni a választás lehetőségét a részvétel tekintetében. A tanulói véleménynyilvánítás fórumai: - diákönkormányzat fórumai - igazgatói fogadóóra tanulók számára - tanítási órákon a véleménynyilvánítás az órát vezető pedagógus által irányított keretek között lehetséges, alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez. I.5. A magánszférához való jog A magánszférához való jog az egyén autonómiájának védelmére szolgáló olyan alapjog, amely az ember veleszületett méltóságából ered. Ennek értelmében: a) A nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként tartott kötelező és nem kötelező, az intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt jelen házirendben foglalt magatartási normák betartása és betartatása kötelező. b) Azokkal az időszakokkal kapcsolatban, amikor a gyermek szülői felügyeletét a szülő ténylegesen el tudja látni, jelen házirend nem tartalmaz előírásokat, tiszteletben tartva a magánéletbe való beavatkozás tilalmát. (Iskolai szünetek, tanítás nélküli pihenőnapok stb.) I.6. Az önrendelkezés joga A tanulónak a közoktatási törvény rendelkezései, így pl. a 10-11.§-ai számos kérdésben nyújtanak döntési, választási lehetőséget. Kiskorú tanuló esetén a szülői felügyeleti jogot ellátó szülők működhetnek közre a tanulói döntés meghozatalában, vagy az attól való tartózkodás választásában. Így a választható tantárgyak esetében a szülő írásbeli nyilatkozata tekintendő érvényesnek a fenti kérdéskörben. Az emelt szintű idegen nyelvi tanulmányok, mint választható tanítási óra igénybe vételének rendjét az iskola Pedagógiai Programja tételesen tartalmazza. I.7. A családi élethez és a magánélethez való jog Az általános személyiségi jog részét képezi az önazonossághoz való jog. Így indokolt esetben a tanuló védelmet kap, ha származása miatt kirekeszti a közösség, vagy bárki kigúnyolja.
4
I.8. A különleges gondozáshoz való jog A gyermek, tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön. Iskolánkban a pedagógiai programban részletesen szabályozott az érintett tanulókkal kapcsolatos kérdéskör. A tanulmányokkal kapcsolatos mentesítés iránti kérelmeket az iskola igazgatójához címzetten, írásban kell benyújtani, melyre az intézmény vezetője 15 napos határidővel köteles érdemi választ adni. A nevelési tanácsadásra, illetve szakértői és rehabilitációs vizsgálatra a gyermek az alábbi eljárás keretén belül küldhető: a) szülővel történő egyeztetés az osztályban tanító pedagógusok, valamint a fejlesztő pedagógus segítségével b) pedagógiai szakszolgálattal az iskola felveszi a kapcsolatot c) a szülő tájékoztatása a vizsgálat várható időpontjáról, a vizsgált területről d) konzultáció és intézkedés a nevelési tanácsadó, ill. a szakértői és rehabilitációs vizsgálat dokumentumai alapján. I.9. A kedvezményes juttatáshoz való jog A gyermekvédelemről és a gyámügyigazgatásról szóló 1997. évi XXXI.tv. 148.§(5) bekezdése meghatározza, hogy gyermekétkeztetés esetén milyen kedvezmény illeti meg a tanulót. A kedvezményes étkeztetés biztosításához az alábbi eljárás szükséges: A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 148.§(5) bekezdése meghatározza, hogy gyermekétkeztetés esetén milyen kedvezmény illeti meg a tanulót. (A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv., végrehajtására kiadott A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet, valamint A szociális, gyermekvédelmi ellátásokról és támogatásokról szóló többször módosított 12/2003. (IV. 10.) Kgy. rendelet) Gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez támogatást igénylő lap kitöltése. Az igénylőlap beszerezhető az iskola gyermekvédelmi felelősénél. A megfelelően kitöltött igénylőlapot is neki kell leadni, amit az iskola továbbít a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda felé.
II. A házirend szabályozási köre a tanulói jogok tekintetében II.1. A szabályozás elvei A tanulói jogviszonyból eredő jogosítványok megilletik a tanulót anélkül, hogy azok érvényesítéséhez külön szülői engedély beszerzésére lenne szükség. Meghatározott jogosítványok gyakorlásánál azonban az iskola beszerzi a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő nyilatkozatát, figyelembe véve, hogy az adott jog érinti a szülő felügyeleti tartalmát, továbbá, hogy az adott jog anyagi terheket ró a szülőre. II.2. Az egyenlő bánásmód elve (2003. évi CXXV. törvény rendelkezései szerint) alapkövetelmény intézményünkben, mely az alábbiak szerint kerül a gyakorlatba:
5
a) Az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása A tanköteles korú tanulókat az iskola a fenntartó által meghatározott időpontban az iskolaérettséget igazoló okmányok birtokában beírja. A leendő első osztályos tanulók esetében semmiféle felvételi eljárás, vizsga, készségfelmérés nincs. Az iskolaválasztás megkönnyítése érdekében az iskola „Kicsi vagyok én” foglalkozásokat szervez nagycsoportos óvodásoknak, melyre a jelentkezés önkéntes és költségtérítéstől mentes. A szülő számára nem jelent elkötelezettséget a foglalkozások igénybevétele, ugyanakkor a beiratkozás utáni foglalkozásokra csak az iskolával tanulói jogviszonyt létesítő gyermekeket várjuk. -
Az osztályba sorolás lehetőség szerint a szülő választásának figyelembe vételével történik, de az iskola fenntartja a változtatás jogát, amennyiben azt a létszámhatárok, valamint fenntartói döntés indokolja. A változtatásról a szülőkkel történő közvetlen konzultáció keretében adunk tájékoztatást, mely döntéssel szemben a szülőnek joga van érvényesíteni a szabad iskolaválasztás jogát. Ez a jog tehát nem azonos a szabad pedagógusválasztással.
-
Az iskolába történő beíratás nem jelenti automatikusan az iskolába történő felvételt. A mindenkori létszámhatárok és a fenntartói engedély figyelembe vételével létszám feletti indoklással elutasításra is sor kerülhet. Az elutasítás során elsősorban figyelembe vett szempont az iskola beiskolázási körzetén kívül eső lakóhely. Amennyiben a gyermek körzeten kívül lakik, de testvére jár iskolánkba, előnyben részesül a felvételnél, illetve csak másodsorban utasítandó a lakhely szerint illetékes iskolába.
-
Magasabb évfolyamra történő átvételre az iskola csak abban az esetben köteles, amennyiben a gyermek lakóhely szerinti körzethatárokon belül lakik. Egyéb esetekben a mindenkori létszámhatárok és az átjárhatóság feltételei a meghatározóak. Amennyiben a feltételek biztosítottak, az iskola igazgatója sorolja osztályba a tanulót. A nem körzetes, de a fenti feltételekkel rendelkező tanuló felvételére csak abban az esetben kerül sor, ha az érintett osztályban dolgozó pedagógus a tanuló átvételét, az osztályba történő beszoktatását, beintegrálását vállalja.
b) Az oktatás követelményeinek teljesítmények értékelése
megállapítása
és
a
követelménytámasztás,
a
Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve részletesen tartalmazza az egyes évfolyamokon teljesítendő követelményrendszert, amely minden az iskolába járó tanuló számára egyformán teljesítendő. Ugyancsak a fenti dokumentum tartalmazza részletesen az értékelésre vonatkozó szabályokat és eljárásokat. Ettől érvényesen eltérni nem megengedhető, eljárást von maga után. c) Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele Az iskola tanulói az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe: - délutáni felügyelet (napközi, tanulószoba) - diákétkeztetés - szakkörök, diákkörök, sportolási lehetőségek, versenyek
6
-
osztálykirándulások könyvtár használat internet és számítógépes hozzáférés a kötelező tanítási órákon túlmenően.
Az egyes szolgáltatások igénybevétele során nem alkalmazunk semmiféle kirekesztő szabályozást. Ugyanakkor a szolgáltatások rendjének betartása minden használó számára kötelező érvényű. - A szakkörök és egyéb tanórán kívüli foglalkozások A felzárkóztató differenciált foglalkozást kivéve, amennyiben a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra, azokon a tanítási év végéig köteles részt venni. Erre a kötelezettségre fel kell hívni írásban a tanuló és a szülő figyelmét. A nem kötelező tanórai foglakozást ugyanis értékelés, a minősítés, a mulasztás és a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétellel azonosnak kell tekinteni. Az iskola hagyományainak megfelelő foglalkozások meghirdetésén túl a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról a szakmai munkaközösségek véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások szeptember 15-én kezdődnek és május 31-ig tartanak. A foglalkozások vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a foglalkozás működéséért. Az anyagigényes szakkörök eszközökkel való ellátását az iskolavezetés a lehetőségekhez képest támogatja. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet a munkaközösség-vezető hagy jóvá. -
Versenyek A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, ill. az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelősét. A magasabb fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny és az odajutás idejére, a felkészítő pedagógus javaslata alapján az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, megyei, városi vagy házi versenyeken győztes, ill. helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolai közösség megismerje. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt kötelezően be kell jelenteni az osztályfőnököknek.
-
Osztálykirándulások A mindennapos testedzés követelményei teljesíthetőek kirándulások, táborozás, kerékpártúra, úszás, sportfoglalkozások keretében is. A tanév első félévének végéig minden osztályfőnök leadja a kirándulás tervét – célállomás, időtartam, közlekedési eszközök, és kísérő pedagógus(ok) megjelölésével. Minden megkezdett 20-as létszám fölött kötelező + 1 kísérő pedagógus biztosítása. Az osztálykirándulások időpontja az 1-8. évfolyamon június hónapban azonos. Ettől eltérni érvényesen csak az igazgató tudtával és hozzájárulásával lehetséges. Az 7
osztálykirándulás tematikusan nem tartozik a kötelezően elsajátítandó tantervi minimumhoz, ezért az azon való részvétel önkéntes, anyagi vonzatát a szülő viseli. Az osztálykirándulások megszervezéséhez 1 tanítás nélküli munkanap vehető igénybe. A kísérő pedagógus felmerülő költségeit 1 munkanapra az elszámolási rend szigorú betartásával az iskola fizeti. Amennyiben a pedagógus több napos kirándulást szervez, az iskola nem fizeti a felmerülő költségeket. - Könyvtár Az iskolai könyvtár feladata: az iskolában folyó pedagógiai tevékenységhez, a nevelőoktató munkához, a tanításhoz és tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása és megőrzése, továbbá a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatása. A Gregor József Általános Iskola könyvtára nem lát el nyilvános könyvtári feladatokat. A Ktv. 11.§(1)/c értelmében a tanulói jogok közé tartozik többek között az is, hogy igénybe vegye az iskolában működő könyvtárat. - Az 53.§(6) szerint az iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. - A 114.§(1)/b és c pontja alapján az iskolai könyvtár használata a tanulók részére ingyenes. - A 118.§(5) bekezdése alapján a tanulói tankönyvek megvásárlásához biztosított támogatás felhasználható a tankönyvek iskolai könyvtári elhelyezés céljára történő beszerzésre, amennyiben a könyvtári kölcsönzéssel biztosítják a tanulók ingyenes tankönyvellátását. Könyvtárhasználók köre: az iskolával tanulói jogviszonyban álló gyermekek, valamint az iskola pedagógusai és egyéb dolgozói. -
Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét, használatára, a beiratkozás módjára, az adatokban beállt változások bejelentésének módjára, a szolgáltatások igénybevételének feltételeire, a nyilvántartásra és a kölcsönzési időre vonatkozó előírásokat jelen SZMSZ 8. számú melléklete tartalmazza. Érdeklődési kör, önképzőkör a tanulók és a szülők érdeklődése és igénye szerint szervezhetők. d) Pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés Iskolánkban a pályaválasztási feladatokat az igazgató helyettes pedagógus koordinálja. Tevékenységét az osztályfőnökök segítik, akiknek kötelessége a tanulók és szülők felé történő közvetlen tájékoztatás. Mindemellett lehetőséget biztosít az iskola arra, hogy a különböző pályaválasztási börzéken az érintett évfolyam tanulói megjelenjenek. Az egyenlő bánásmód megsértését jelenti -
valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése az iskolában létrehozott tagozat, osztály vagy csoporton belül, valamely személy vagy csoport olyan oktatásra, nevelésre korlátozása, olyan oktatási rendszer működtetése, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, nem felel meg a szakmai 8
-
szabályoknak, s mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Nem működhet olyan szakkör, szervezet, amelynek célja más személyek lejáratása, megbélyegzése, vagy annak kirekesztése.
II.3. A napközi otthoni ellátáshoz való jog A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórán kívüli foglalkozások körébe tartoznak. Az iskola a Közoktatási Törvény 53.§ (3) szerint köteles a felügyeletre szoruló tanulók részére napközi, ill. tanulószobai ellátást biztosítani, melyet a szülői igényekhez kell igazítani. A napközis, tanulószobai ellátás igénylésére az alábbiak szerint kerül sor: - Első osztályos gyermekek esetében a beiratkozással egyidőben a szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a következő tanévtől igényel-e napközis ellátást a gyermekének. - A magasabb évfolyamokra járó tanulók esetében a szülő május 20-ig teszi meg nyilatkozatát az erre a célra kialakított nyomtatványon napközis igényéről - Minden évfolyamba járó tanuló esetében szeptember első hetében megerősíti a szülő írásban abbéli szándékát, hogy gyermekének igénybe veszi-e a napközis, tanulószobai foglalkozást. Az iskola a pontos igények felmérése alapján szervezi meg a csoportokat, törekedve azok homogenitására. Amennyiben azonban a tényleges jelentkezési arányok nem teszik lehetővé a homogén csoportok kialakítását, úgy heterogén csoportok kialakítására kerül sor. A létszámok és csoportok kialakításánál a Közoktatási Törvény előírásai az irányadók. A napközis és tanulószobai ellátásért díj nem kérhető. Ugyanakkor az étkezést igénybevevőknél étkezési térítési díjat kell fizetni. Napközi otthon • Napközi otthon – a szülők kéréstől függően – minden évfolyamon működhet. Szervezése elsősorban az 1-6. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működés, de ezt erősen meghatározza az adott évben napközit igénylő létszám. • Az első két évfolyamon különösen törekedni kell a homogén csoportok kialakítására. • Tanítás nélküli munkanapokon a napközi igény szerint, összevontan működik. • Az őszi, téli és a tavaszi szünetben körzeti napközis ellátásról gondoskodik a város. A nyári szünetben június hónap végéig működik az iskolai napközi. • A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik el és 15.45 óráig tart. Ezt követően 16.45-ig összevont ügyeletet szervezünk. • A napközi rendjét külön otthonrend szabályozza, amelyet a napközis munkaközösség készít el és az igazgató hagy jóvá. A szabályzatot évenként felül kell vizsgálni. A tanulószoba A tanulószoba szervezése és működtetése elsősorban a 7-8. évfolyamon történik, amennyiben erre megfelelő létszámú igény jelentkezik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 13.45 órától 16 óráig az erre a célra kijelölt termekben. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. A napközi és tanulószoba részletes működési rendjét a napközis házirend tartalmazza.
9
II.4. A tantárgyválasztás joga A Közoktatási Törvény 11.§(1)b/ szerint a tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. E tanulói jog érvényesülése szorosan összefügg az iskola Pedagógiai Programjában és a helyi tantervben megfogalmazottakkal. Ez a kérdéskör ott került szabályozásra. Iskolánkban az emelt szintű idegen nyelvek tanítására fordítjuk a rendelkezésre álló időkeretet első osztálytól. Az emelt szinten történő idegen nyelv tanulása 5. osztálytól nívócsoportos bontásban történik. A csoportba kerülést mérés előzi meg. 5. osztályban lehetőség van a második idegen nyelv felvételére, amit mérés és a szülők tájékoztatása előz meg. A pedagógus javaslatára, a szülők írásbeli hozzájárulásával, megfelelő csoportlétszám (az évfolyamból minimum 14 fő) esetén 5. évfolyamban felvehető a választható tárgyak közé a második idegen nyelv (német). Amennyiben a szülő a következő tanévben nem kívánja gyermeke részvételét a szabadon választott tanítási órán, azt írásban az adott év május 20-ig jelentheti be az iskola igazgatójának. A szabad tantárgyválasztás joga nem azonos a szabad pedagógus-választással! A csoportokat tanító pedagógusok beosztása az iskola igazgatójának hatás- és jogkörébe tartozik. II.5. A létesítmények, eszközök használatának joga A Közoktatási Törvény 11.§(1) c/ szerint a tanuló joga, hogy igénybe vegye azokat az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, amelyek a tanulók felkészítéséhez állnak rendelkezésre. Minden tanulónak be kell tartania azokat a védő, óvó előírásokat, amelyek az egyes tantermek, taneszközök használatával együtt járnak. Az adott tanterem, szaktanterem használati rendje és a védő, óvó szabályok a tanteremben kerül kifüggesztésre, valamint minden tanév elején megismertetik a tanulókat a betartandó használati szabályokkal. Így szabályozott a technika és életvitel terem, a tornaterem, konditerem, számítástechnika szaktanterem, művészetek szaktanterem, könyvtár és az olvasó, a fizika-kémia előadó, a biológia-földrajz szaktanterem, az ebédlő helyiség-használati rendje, a különleges, a jellegnek megfelelően kidolgozott védő-óvó intézkedések, melynek betartása minden használó számára kötelező érvényű. A helyiség használati rendszabályok megszegése annak súlyosságától függően szankciókat von maga után. II.6. A védő óvó előírások A gyermek és tanulóbalesetek megelőzése céljából minden tanulóra kötelező érvényűek az alábbi tilalmak, szabályok. 1) Az iskola folyosóin és a lépcsőkön tilos a labdázás, rohangálás, durva hangoskodás. 2) A tornaterem, a betonozott udvar, és az „ősgyepes” kivételével az iskola egész területén tilos a labdázás. 3) Az iskolába görkorcsolyával, gördeszkával belépni tilos! Gördeszkát és görkorcsolyát használni kizárólag pedagógus felügyelete mellett, egyeztetett program és idő szerint lehetséges. 4) A tantermi ablakok párkányára tilos a felülés, erősen előredőlt testhelyzetben való „kilógás”, valamint a nyitott ablakokon történő mindennemű tárgy kidobálása.
10
5) Tilos a nyitott lépcsőház bármely pontjáról lefelé dobálni, korlátokon áthajolni, arra felülni vagy meg nem engedhető módon viselkedni. 6) Az első lépcsőházban a lefelé közlekedés a fal mentén, a felfelé közlekedés a korlát melletti oldalon történik. A második lépcsőházban ez fordított. 7) Az iskola egész területén szigorúan tilos a dohányzás és az alkohol fogyasztása minden helyen és időben. Ez a tilalom kiterjed a tanítási időn kívül rendezett eseményekre is. Megszegése a legsúlyosabb szankciókkal jár. 8) A WC-ken és öltözőkben tilos a rohangálás, mások testi épségének veszélyeztetése. A mosdókat és illemhelyeket rendeltetésszerűen köteles mindenki használni. 9) A szünetekben a rendszeresen zárt tantermekben tanuló csakis pedagógus felügyelettel tartózkodhat. Ennek megszegése úgy a tanulóra, mint a pedagógusra nézve szankcionált. 10) Az iskola udvarán elhelyezett eszközöket rendeltetésszerűen kell használni. 11) A betonos sportpályán tartózkodni elsősorban testnevelés és sportfoglalkozásokon lehetséges. Egyéb időben csakis pedagógus felügyelettel használható: a. szünetekben az udvari ügyelet időtartama alatt, b. déli étkezésre várva, amennyiben az udvaron napközis pedagógusok tartózkodnak, s a felügyelet biztosított c. sportpályára szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások. Amennyiben bármelyik tanuló veszélyhelyzetet, vagy balesetveszélyes helyzetet észlel, azonnal köteles az ügyeletes nevelő, vagy bármelyik pedagógus tudtára adni. A veszély elhárítása, csökkentése, elkerülése érdekében az észlelőnek azonnali bejelentési kötelezettsége van. A veszély elhárításáról az iskolában tartózkodó vezető azonnal köteles gondoskodni. A védő, óvó rendelkezéseket, tilalmakat minden tanulóval megismertetjük, írásban jól látható pontokon kifüggesztésre kerül, egyúttal a szülőket is írásban tájékoztatjuk ezekről a szabályokról. A 16/1998..(IV.8.) MKM rendelet előírja, hogy a gyermekekkel és a tanulókkal a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó rendelkezéseket, a tilos és elvárható magatartási formákat, amelyeket a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén ismertetni kell. Portaszolgálattal kapcsolatos eljárások: 1. Az iskolai nyíltnapok, fogadóórák, szülői értekezletek, családi rendezvények alkalmával a portaszolgálat korlátozás nélkül engedi be a vendégeket, erről a portaszolgálatot az iskolavezetés ill. rendezvényért felelős pedagógus köteles tájékoztatni. 2. A napközis gyermekekért érkező szülők az épületen belül, a földszint porta felőli részén tartózkodhatnak, ahol a várakozók számára leülési lehetőséget is biztosítunk. 3. Várakozás a bejárati kaputól az első tanterem ajtajáig lehetséges, hogy a várakozók ne akadályozzák a lépcsőn és a tornaterem felé való közlekedést. 4. A gyermekek értesítését a portaszolgálat végzi rádió adó-vevőn keresztül. 5. A portaszolgálat az iskola kinyitásától az iskolahasználók távozásáig működik. Ezen időpontokon kívül az iskolaépület bejárati kapuját zárva kell tartani (pl. takarítás ideje, adminisztrációs munkák elvégzése stb.)
11
A portaszolgálat működésével kapcsolatos egyéb eljárások a szülőkre vonatkozó előírásoknál található. II.7. A tájékozódás joga Az információhoz jutás joga azt jelenti, hogy a tanulónak és képviseletében a szülőnek jogában áll megismerni az iskola Pedagógiai Programját (Nevelési Programját, Helyi tantervét, Intézményi Minőségirányítási Programját), a Szervezeti és Működési Szabályzatot és a Házirendet. E dokumentumok az iskola könyvtárában megtalálhatók és helyben olvasandók. Ezen túlmenően minden iskolahasználó szóbeli tájékoztatást kérhet a fenti dokumentumokkal kapcsolatban az iskola vezetőitől, pedagógusaitól. A tanuló, vagy a képviseletében eljáró szülő a rá vonatkozó adatok, információk megismerésére jogosult, de a személyiségi jogok messzemenő figyelembe vétele miatt más tanuló, pedagógus és más iskolai dolgozó adatainak és vele összefüggő bármilyen információ kiadása törvénybe ütköző, súlyosan szankcionált. II.8. A rendszeres egészségügyi felügyelethez való jog A Közoktatási Törvény 11.§(1)d6, valamint 41.§(5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével az iskola tanulói rendszeres egészségügyi szűrővizsgálaton vesznek részt, melyet az iskola védőnője és gyermekorvosa végez. 1. Ennek keretében kapják meg tanulóink a kötelező védőoltásokat is. A védőoltás időpontjáról a szülőket írásban tájékoztatjuk. Amennyiben a gyermek akadályoztatva volt a kötelező védőoltás beadásakor, írásban tájékoztatjuk a szülőket annak pótlási lehetőségéről. 2. Amennyiben betegség tüneteit észleljük a gyermeken, a szülőt azonnal értesítjük, s megérkezéséig elkülönítjük a többi gyermektől (nevelői szoba, igazgatói iroda). Amennyiben a gyermek állapota indokolttá teszi, azonnali orvosi segítséget kérünk (mentő vagy gyermekorvos kihívása). 3. Az iskola dolgozói semmiféle betegség tünet együttesének észlelése esetén nem adnak a gyermeknek szülői vagy orvosi hozzájárulás nélkül gyógyszert. 4. Amennyiben a kötelező szűrővizsgálatokon és oltásokon túlmenően egészségügyi szűrésre, vagy védőoltás felvételére nyílik lehetőség, a szülőket írásban tájékoztatjuk ennek lehetőségéről, s a vizsgálat valamint a védőoltás felvételének módjáról. A rendszeres egészségügyi felügyelet nem jelenti azt, hogy az iskolában gyermekorvosi szolgáltatás működik. Ezért a beteg gyermeket a szülő a háziorvosi szolgálaton keresztül részesítheti ellátásban. Köhögő, prüszkölő, fertőző betegségre, vagy bárminemű fertőzésre utaló tüneteket produkáló gyermeket a többiek egészségének védelmében, a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében elkülönítjük, a szülőt azonnal értesítjük, s a betegség fennállása idejére az iskola látogatását tiltjuk. A tilalom feloldása érvényes orvosi igazolással lehetséges.
12
II.9. A véleménynyilvánítás joga, a diákképviselet joga A Közoktatási Törvény 11.§(1)g/ szerint a tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthasson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, tovább hogy tájékoztatást kapjon a személyét, tanulmányait érintő kérdésekről. Joga továbbá, hogy javaslatot tegyen minden őt érintő kérdésben. A véleménynyilvánítás és javaslattétel történhet szóban és írásban. Írásban az iskola igazgatójához közvetlenül intézett, a tanuló által aláírt egyéni tanulói levélben, vagy a Diákönkormányzat fórumain megfogalmazottak alapján közös levélben. Válaszadási kötelezettség írásban történik15 napon belül. A véleménynyilvánítás szóbeli lehetőségei: - az iskola igazgatójával előzetes időpont egyeztetés után - DÖK fórumain - tanítási órákon, foglalkozásokon - gyermek és ifjúságvédelmi felelős fogadóóráján A tanulók figyelmét szóbeli véleménynyilvánítás esetén fel kell hívni arra, hogy védelmet kell élvezzen a többi tanuló művelődéshez való joga, az az érdek, hogy az iskolai nevelő és oktató munka zavartalanságát biztosítani lehessen. Szóbeliség esetén senki nem kényszeríthető arra, hogy az őt esetleg elmarasztaló véleményt meghallgassa. A Gregor József Általános Iskola minden tanulójának joga a véleményének szabad kinyilvánítása, de ennek a jognak a gyakorlása során köteles tartózkodni az olyan értékítéletek kinyilvánításától, az olyan kifejezések használatától szóban és írásban egyaránt, amelyek alkalmasak arra, hogy más tanulótársának, az iskolában dolgozóknak, vagy bárki másnak az emberi méltóságát megsértse. E szabály figyelmen kívül hagyása szankcionált. A tanulók szervezetett véleménynyilvánításának fóruma a DÖK közgyűlés, valamint közvetlenül a heti igazgatói fogadóóra. A diákközgyűlés –melyen jelen vannak a nevelőtestület tagjai – terepe az elért eredmények, ill. a felmerülő problémák felvetésének, program-ismertetésnek és elfogadásnak. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője a javasolt napirendi pont megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. A DÖK működési rendjét, a választást és választhatóságot a DÖK szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. II.10. Az önazonossághoz való jog A Közoktatási Törvény 11.§(1)h/ szerint a tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt
13
a jogát és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. A jog gyakorlása nem korlátozhatja a tanítási órák megtartását, a tanítási órák megszervezését. Általános kötelezettség minden tanuló részére, hogy az említett területeken kötelesek társaik jogainak érvényesülését tiszteletben tartani. Ezért tiltott minden e jog gyakorlásával összefüggő kirekesztő tanulói magatartás! A tilalom megszegése szankcionált. Az iskola nem korlátozza a különböző vallási, világnézeti meggyőződés külső megjelenési formáit mindaddig, ameddig az nem ütközik a többi tanuló hasonló jogosítványával, illetőleg nem veszélyezteti a Közoktatási Törvényben meghatározott más jogok érvényesülését. A vallási, világnézeti meggyőződés külső megjelenési formáinak iskolai viselete nem sérthetik az általános közízlést. Ez esetben a szülővel való konzultációra kell sort keríteni. II.11. Az eljárás indítás joga A Közoktatási Törvény 11.§(1)l/ szerint a tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanuló a Közoktatási Törvény 83.§ alapján gyakorolhatja jogorvoslati jogát az iskola által hozott döntéseket illetően. Jogsérelem esetén előzetes egyeztetési lehetőséget biztosít az iskola a tanulónak, szülőnek, amellyel megelőzhető a jogorvoslati eljárás megindítása. Az iskola jegyzőkönyvbe foglalja a jogorvoslati kérelmet, ha az előzetes egyeztetés nem vezetett eredményre. A tanuló vagy az érdekében eljáró szülő a jogai érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat az iskola könyvtárában elhelyezett, helyben olvasásra rendelkezésre bocsátott dokumentumokból ismerheti meg, valamint az iskola igazgatója az érdeklődő rendelkezésére bocsátja. II.12. Részvétel a döntéshozatali tevékenységben A Közoktatási Törvény 11.§(1)m/ értelmében a tanuló személyesen vagy képviselői útján jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz az érdekeit érintő döntések meghozatalában. E jog érvényesítésének terepe a Diákönkormányzatban való aktív közreműködés. A Diákönkormányzat működését, szabályozását a DÖK SZMSZ tartalmazza. II.13. A magántanuló, az egyéni továbbhaladás KT.69.§(3) és 120§(1) iránymutatása képezi a törvényi alapját a magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységnek. - A tanuló továbbhaladási feltételei azonosak a másutt alkalmazottakkal, azzal az eltéréssel, hogy a magántanuló, amennyiben egészségügyi okokból, szakértői elbírálás alapján magántanuló, az iskola gondoskodik az osztályozó vizsgák letételeihez szükséges oktatási anyag rendszeres átadásáról. Ennek formája a felmentés okaitól függ. Amennyiben a tanuló mozgásában nem akadályozott, részére az iskola rendszeres konzultációkat, beszámolókat szervez. A konzultációk, beszámolók és osztályozó vizsgákkal kapcsolatos szervezési feladatok a mindenkori osztályfőnök kötelességei közé tartoznak. Egyúttal a tanuló szocializációja és közösségi nevelése érdekében minden az iskolával, tanulókkal kapcsolatos rendezvényről tájékozta, meghívja.
14
- A szülő kérésére történő magántanulói státussal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
-
-
hasonlóan a fentiekhez történik azzal a különbséggel, hogy a tanuló felkészítéséről nem az iskola gondoskodik, hanem a szülő. Az iskola (az adott osztályfőnök szervezésével) biztosítja az időközi, rendszeres konzultáció lehetőségét, valamint megszervezi az osztályozó vizsgák letételét. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a magántanulónak osztályozó vizsgát kell tennie. A tanuló beszámoltatására, az ismeretek számonkérésének formáira az előző bekezdésben foglaltakat azokon esetében kell alkalmazni, akik 2004. szeptembere előtt kezdték meg tanulmányaikat. A bármely okból magántanuló gyermek a készségtárgyak osztályozó vizsgája, valamint a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése alóli mentesítést kap.
A tanuló egyéni továbbhaladásának feltételei (oktatási tv. idevonatkozó részei) 69. § (1) A gyermeket, kérelemre - ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt. (2) Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. (3) A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. (4) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról. Az Oktatási Tv. 70. § (1) szerint: A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3) Az első-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló
15
teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az iskola pedagógiai programja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét, előmenetelét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. Nem mellőzhető azonban a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeiből állami vizsgát kell, illetve lehet tenni. -
-
A sajátos nevelési igényű tanulót, ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesít egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Ebben az esetben az iskola a Közoktatási Törvény 52.§(7) és (11)/c pontjában meghatározott időkeret terhére egyéni foglalkozást szervez a tanuló részére. Az iskola egyéni foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkózását a többiekhez. A tanuló részére az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számológép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.
II.14. A független vizsgabizottság előtti beszámolás joga A Közoktatási Törvény 11.§(1), a 83.§(2), valamint a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 22.§-a szabályozza a tanuló független vizsgabizottság előtti beszámoláshoz való jogának érvényesítését a gyakorlatban. - A tanulót képviselő szülő ez irányú kérelmét az iskola igazgatójának nyújthatja be a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig, ha a tanuló osztályzatának megállapítása céljából a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. A bejelentést követő 5 munkanapon belül az iskola igazgatója továbbítja az Országos Értékelési és Vizsgaközpont felé, valamint a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, ill. szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. - A tanulót képviselő szülő a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. II.15. Az iskolaváltás joga, külföldi tanulmányok folytatása, külföldről érkezők tanulmányainak folytatása A Közoktatási Törvény 11.§(1)p/ pontja alapján a tanuló joga, hogy kérje átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézményben. A Gregor József Általános Iskola oktatásába történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a más iskolából hozzánk történő kérelmek elbírálására vonatkozó előírások jelen házirend II.2./a pontjában szabályozottak
16
Az iskolaváltással kapcsolatos ügyek intézésének rendje: - a szülő írásban bejelenti az iskola igazgatójának az iskolaváltás szándékát, mely tartalmazza a fogadó iskola nevét, címét, a távozás időpontját. - az igazgató az iskolatitkárnak továbbítja a kérelmet, aki a tanuló részére távozási bizonyítvány állít ki, s továbbítja a fogadó iskolának. - a fogadó iskola visszaigazolása után a tanulót a tanuló nyilvántartásból törlik, egyúttal megküldik a fogadó iskolának a tanulóval kapcsolatos dokumentációt. (Bizonyítvány, melyben az iskolaváltás ténye záradékolt, egészségügyi törzskönyvet, dolgozat füzeteket, amennyiben az iskolaváltásra tanév közben került sor, stb.) A szülők tartós külföldi munkavállalása miatt az iskolával tanulói jogviszonyban lévő kiskorú tanuló tanulmányait külföldön folytatja, a szülőnek az iskola igazgatója felé kérvényt kell benyújtania, melyben megjelöli a fogadó országot, melyben a tanuló tanulmányait folytatja. Ebben az időszakban a tanuló tanulói jogviszonya az iskolával szünetel. /Közokt. 69.§(5)/. Amennyiben visszajöveteli szándékukat a szülők jelzik, az átvételre vonatkozó szabályok az irányadóak. Amennyiben a tanuló magasabb évfolyamra érkezik vissza, mint amelyikről távozott, a külföldi tanulmányok igazolására a szülő beszerzi az adott ország nyelvén kiállított bizonyítvány hiteles fordítását. E fordítás birtokában az iskola igazgatója dönt a különbözeti vizsgák letételének szükségességéről, megjelöli a tantárgyakat, a különbözeti vizsgák letételének módját és idejét, melyről a szülőt írásban, határozat útján tájékoztatja. A továbbtanulással kapcsolatos iskolaváltás ettől eltérő módon, távoztatás nélkül, a bizonyítványba történő lezáró záradékolással történik. A felvételt biztosító iskola a beírással létesít tanulói jogviszonyt, ezzel biztosítva a tanköteles tanuló tanulmányainak folytatását.
III. A házirend szabályozási köre a tanulói kötelezettségek tekintetében III.1. Közreműködés az iskola rendben tartásában A Közoktatási Törvény 12.§(1) c/ pontja szerint a tanuló kötelessége, hogy közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. A tanuló nem önálló feladatellátásra köteles, tevékenységét pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett láthatja el. A tanulói közreműködés során különös figyelmet kell fordítani a gyermek- tanulóbalesetek megelőzésére, a veszélyhelyzetek kialakulásának minimálisra való csökkentésére, ezért a tanuló nem kötelezhető olyan feladat ellátására, amely felkészültséget, védő-óvó intézkedések megtartását igényli. Ennek betartása érdekében: 1. A tanítási órák befejezése után a használt eszközöket, padot, széket és annak környezetét tiszta és rendezett állapotban kell hagyni. 2. Amennyiben az órára történő bevonulás után a tanuló észleli, hogy a helyén károkozás történt (firka, vésés stb.), vagy tisztátalan, rendezetlen a munkaterület, azonnal jelentenie kell az órát vezető pedagógusnak, aki azt a tanulót vonja felelősségre, aki előzőleg a tanteremben tartózkodott. 3. A tantermekben, folyosókon és az iskola egész területén szemetelni, a folyosón és tantermekben elhelyezett szemléltető eszközöket, dekorációkat rongálni tilos, s aki
17
ezt tapasztalja, köteles jelenteni az ügyeletes nevelőnek, vagy az órára érkező pedagógusnak. 4. Az iskola udvarán az arra kijelölt helyeken lehet tartózkodni, játszani úgy, hogy azzal mások játékát ne akadályozzuk. Az udvaron alkalmazott, az iskola tulajdonát képező labdát, egyéb eszközt használat után az ott tartózkodó pedagógusnak át kell adni. (Lásd: részletesen az udvar használati rendjében!) 5. Az udvaron szemetelni tilos! Minden az udvaron tartózkodó tanuló köteles kint tartózkodás után körülnézni, s amennyiben szemetelést tapasztal, azonnal felszedni a szemetet, s azt a kijelölt szemetesbe helyezni. 6. Tilos az épület bármely ablakán bármit kidobni! Aki ennek ellenkezőjét teszi, cselekedete súlyosan szankcionált. 7. Az épületbe történő belépéskor a kihelyezett lábtörlő használata kötelező. Téli időszakban a lábbelik letakarítása, az erre a célra rendszeresített és kihelyezett seprűkkel történik. 8. Amennyiben az iskola teljes területén, annak bármelyik eszközén, berendezésén, falán stb. firkálás, szándékos rongálás történik, azt az elkövető köteles lemosni, rendbe hozni, megjavítani, vagy megjavíttatni. 9. A testnevelési órákon, foglalkozásokon használt eszközöket a foglalkozások végén minden tanuló köteles a rendeltetésének megfelelő állapotban visszavinni a szertárba. Amennyiben használat közben az eszköz megrongálódott, azonnal köteles jelenteni a foglalkozást vezető pedagógusnak. 10. Az ebédlő rendjében megfogalmazottakon túlmenően minden étkező tanuló köteles étkezés után az étkező helyet tisztán a következő étkező számára átadni! Az ebédlő rendjében megfogalmazott szabályok jelen házirend részét képezik, azzal egyenértékűek, betartásuk kötelező. 11. Fentieken túlmenően az iskola rendben tartásával kapcsolatos egyéb előírások a tantermek speciális használatához kötöttek, melyek az adott tanterem, foglalkozási teremben kerülnek kifüggesztésre, s melyek betartása kötelező. III.2. A tanulói munkarend 1. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik az első órával. A tanítási órák 45 percesek, az órákat szünetek választják el egymástól, csengetési rend szerint A napközis foglalkozások 15.45 óráig tartanak, szükség esetén 16,45-ig összevont felügyelet biztosított. A tanári ügyelet 7,30-tól 16,45-ig folyamatosan biztosított. 2. Csengetési rend: ÓRA 1. 2. 3. 4. 5. 6.
IDŐTARTAM 8-tól 8,45-ig 9-től 9,45-ig 10-től 10,45-ig 11-től 11,45-ig 12-től 12,45-ig 12,55-től 13,40-ig
SZÜNET 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 10 perc
3. Az első tanítási óra, foglalkozás megkezdése előtt legkésőbb 15 perccel minden tanuló köteles az iskolában tartózkodni. 4. A kerékpárral az iskolába érkező tanulók a kerékpárt az erre a célra kijelölt területen, az udvar felől megközelítve kötelesek elhelyezni, lezárt állapotban! A kerékpárok őrzése az iskolában nem biztosított, ezért azokért nem vállalunk felelősséget. 18
5. A „Római Udvarban” az elhelyezett kerékpárok közelében tartózkodni az ügyeletes nevelő engedélyével lehetséges. 6. Az iskola épületébe korábban érkező tanulók a földszinti folyosón várakoznak. Az emeletekre 7,30-tól, a pedagógus ügyelet biztosítása után lehet felmenni. 7. Az órákra történő becsöngetés után való érkezés késésnek számít akkor is, ha még az órát tartó pedagógus nincs a tanteremben. A késés szankciói: amennyiben a késések összessége eléri a 45 percet, az egy igazolatlan óra, melyről az osztályfőnök értesíti a szülőt, s felszólít a házirend szabályainak megtartására. Ismételt esetben az iskola a gyermekjóléti szolgálaton keresztül szabálysértési eljárást kezdeményez. 8. A szünetekben a tanulók az udvaron, a folyosókon és pedagógus felügyelete mellett bizonyos tantermekben egyaránt tartózkodhatnak. Az udvarról való felvonulásra az ott ügyeletet teljesítő pedagógus sípszóval figyelmeztet becsöngetés előtt 2 perccel. 9. Becsöngetés után a tanulók fegyelmezett rendben a tantermek előtt sorakozva várják az órát tartó pedagógust. 10. Amennyiben a becsöngetést követő 10 percben nem érkezik az óra megtartására pedagógus, azt a hetesnek jelentenie kell az igazgató helyettesi irodában. 11. A kicsengetést megelőző jelző csengetés a pedagógusnak szól, aki az utolsó 5 percben a tanítási óra zárását végzi. 12. A kicsengetés után a tanuló a pedagógus utasítására köteles rendbe tenni környezetét, a székét visszahelyezni a helyére, s visszaállítani a tanterem eredeti rendjét, tisztaságát. 13. A szünet a diáké, de a szünetet csak akkor kezdheti meg, ha a kivonulásra engedélyt kap az órát, foglalkozást tartó pedagógustól. 14. Az utolsó tanítási óra után a nem napközis, nem tanulószobás és nem helyben étkező tanuló köteles elhagyni az iskola épületét. 15. A helyben étkező tanulók az ebédeltető pedagógusok vezetésével vesznek részt az étkeztetésben, az ebédlő rendjében kialakítottak szerint. 16. A különböző délutáni foglalkozásokra visszaérkező tanulók a foglalkozás megkezdése előtt legfeljebb 15 perccel tartózkodhatnak az iskola épületében, ahol a várakozásra kijelölt helyen (földszinti folyosó) kötelesek a foglalkozás kezdetéig várakozni. 17. A délutáni foglalkozásokra érkező tanulókra jelen házirend minden pontjának betartása attól függetlenül érvényes, hogy az iskola, vagy az iskola helységeit bérlő más által szervezett foglalkozásról van szó. Érvényessége attól a pillanattól él, amint a tanuló belép az épületbe. 18. 13.40-től a folyosókon és az udvaron pedagógus ügyelet nincs (kivéve a napközi), ezért a folyosókon várakozni, játszani tilos. A napközis és tanulószobás tanulókra a napközi és tanulószoba rendje vonatkozik ebben a tekintetben is. 19. A napközis tanulókat a foglalkozás végén a csoportvezető pedagógus lekíséri a földszinti folyosóra, ahol a szülők várják őket, vagy egyedül indulnak haza. A 15.45-től 16.45-ig terjedő időben összevont felügyeletet biztosítunk a szüleire várakozó tanulók számára. Az összevont ügyelet helyéről a szülőket tanévenként tájékoztatjuk. 20. Napközis, tanulószobás tanuló felügyelet nélkül az épületben nem tartózkodhat! A napközis és tanulószobai tantermeket engedély nélkül elhagyni tilos! Hiányzások igazolása, a tananyag pótlása: 21. A hiányzásokat minden tanuló igazolni köteles. Az igazolás történhet betegség esetén az orvos által kiállított igazolással, melyet a szülő aláírásával hitelesít. 22. A szülő tanévenként 3 napot utólagosan igazolhat gyermeke számára, mely lehet egybefüggő is. A három napot meghaladó, előre látható hiányzásról (családi okok, sítúra, iskolán kívüli verseny, külföldi tartózkodás, stb.) a szülő kikérőt köteles írni az iskola
19
igazgatójának, aki hozzájárulásával teszi igazolttá a hiányzást. A hiányzások időtartama alatti tananyag pótlásáról a szülő gondoskodik. Hozzájárulás hiányában a hiányzás igazolatlannak számít. 23. Amennyiben tartós betegség miatt a mulasztás meghaladja a 2 hetet, a felgyógyulást követően a pedagógusokkal történő egyéni egyeztetés alapján a számonkéréseket illetően türelmi időt biztosítunk, mely türelmi idő koordinálása az osztályfőnök tudtával történik. 24. A szülő kérésére történő mulasztás esetén a pótlást illetően türelmi idő nincs, ezért a tanuló köteles tájékozódni arról, hogy a hiányzás időtartama alatt várhatóan meddig jutnak el az egyes tantárgyakban a tananyag feldolgozásával. Számonkérések formája és módja: 25. A számonkérés történhet szóban és írásban, óránkénti gyakoriságban és nagyobb tananyag-egységenként (témazáró). A témazáró írásbeli munkát a pedagógus 1 héttel az íratás előtt a tanulóknak bejelenteni köteles, a naplóba ceruzával történő bejegyzéssel a többi kollégát tájékoztatja. 26. Azonos tanítási napon 2 témazáró feladatsor megíratása lehetséges, ami nem zárja ki ugyanazon napon más tantárgyakból az óránkénti gyakoriságú felelet, „kisdolgozat”, napi tananyag számonkérését. 27. Az írásbeli feladatsor kijavítására, az eredmények tanulókkal történő megismertetésére, a javításra az íratást követő 2 héten belül sort kell keríteni. 28. Az írásbeli munkák a szülők által megtekinthetők, de más tanuló munkájáról a pedagógus nem adhat információt, betekintést. Pénzkezelés, befizetések rendje: 29. A tanulóktól az iskola által szervezett programokra, a tanulást segítő kiadványokra a szülőkkel előzetesen egyeztetett összegben és módon történhet pénzszedés. Az osztályfőnök a beszedett összegről elismervényt ad az ellenőrző útján. Az elszámolás a szülők felé írásban történik. 30. A diákétkeztetésért a fenntartó önkormányzattal kötött szerződés értelmében a Sulihost Kft. felelős. Az étkeztetéssel kapcsolatos díjbeszedés azonban a szerződés értelmében az iskola feladata, mely az alábbiak szigorú betartásával működik: - A tanév elején minden szülő írásban megkapja a befizetések ütemezését, mely a közgyűlés rendelete Kgy 301/2006. (VI.23) értelmében minden hónap 10. és 28. közötti időben kerül kijelölésre. - A tájékoztató az iskola portájánál is kifüggesztésre kerül, mely tartalmazza a befizetés időtartamát is, a pontos napszámmal. - Az étkezési térítési díjak beszedésére 2 munkanapon kerül sor a fent megjelölt intervallumban 7,30-tól 16,30-ig. - Pótbefizetésre külön munkanapon van lehetőség 7,30-tól 12-ig, mely a többi időponttal együtt szintén kihirdetésre kerül. - Abban az esetben, ha a tanuló a megjelölt időpontokban nem teljesíti a befizetést, az érintett időszakban nem veheti igénybe az étkezést. - Hiányzás, betegség esetén a befizetett étkezés aznapra nem mondható le, de másnaptól lemondható, amennyiben a hiányzást a távollét első napján reggel 8,45-ig bejelentik az iskolatitkárnál. - A lemondott étkezés ismételt folyamatba állítása érdekében a szülő köteles jelezni a tanuló visszajövetelének várható időpontját.
20
- A befizetés az iskola egy erre a célra kijelölt helységében történik az iskolatitkár közreműködésével. A befizetésről az iskolatitkár bizonylatot ad, melyet kérünk megőrizni. - A befizetéskor jelezni kell a tanuló nevét, osztályát, a befizetés minőségét (háromszori vagy csak ebéd, milyen jogcímen támogatott, stb.) Általános rendelkezések: 31. Az iskola egész területén, az iskola minden használója (tanuló, szülő, iskolai alkalmazott, minden az iskolába belépő személy) számára minden időben szigorúan tilos az alkoholfogyasztás és a dohányzás. Az iskolában dolgozók számára dohányzás csak az arra kijelölt helyen és időben lehetséges, tanulóktól, iskolahasználóktól, szigorúan elkülönítetten. 32. A kulturált együttélés, együtt munkálkodás része a másik megbecsülése. Az elvárható viselkedési normák (köszönés, odafigyelés, segítő magatartás, stb.) betartása és betartatása kötelező minden iskolahasználónak! 33. Az öltözőszekrények megrongálása, a lakatok feszegetése, felfúrása szigorúan tilos! 34. A kerékpártárolókban elhelyezett kerékpárok piszkálása, más kerékpárjának bármilyen indíttatású állapotváltoztatása szigorúan tilos! A tulajdonos jelenlétében történő segítő magatartás nem része e tilalomnak. 35. A tanítási órákon a munkát bármilyen módon zavaró magatartás, fegyelmezetlenség szankciókat von maga után. 36. Az iskola épületét elhagyni az igazgató vagy az osztályfőnök engedélyével lehetséges. Az iskola épületéből történő önkényes eltávozás büntetést von maga után. A távozás észlelését követően azonnal értesítjük a szülőt. Az épület elhagyásával az iskola felügyelete és felelőssége megszűnik. 37. A tanítási óra, foglalkozás megkezdése után az osztálytermet engedély nélkül elhagyni tilos. 38. A tanítási óra megkezdése után a tanítási órára benyitni csak rendkívüli esetben, az igazgató tudtával és jóváhagyásával lehetséges. 39. Tűz- és bombariadó esetén a menekülési útvonal és menetrend szigorú betartásával, pedagógus irányítással és a segítő tanulók közreműködésével az iskola minden tanulója és felnőtt dolgozója köteles az udvarra menekülni, s az iskolaépülettől a legtávolabbi helyet elfoglalni. A tűz- és bombariadót szaggatott folyamatos csengetés jelzi. 40. A bombariadó miatt elmaradt tanítási nap pótlására a legközelebbi szombati napon kerül sor. Ettől érvényesen eltérni csak az igazgató utasítására lehet. 41. A tanuló köteles tiszta, rendezett, közízlést nem sértő, egészségét nem veszélyeztető, nem kirívó öltözékben és megjelenéssel, tanulmányi munkához alkalmasan jönni az iskolába. Így különösen a feltűnő ékszer (fülbevaló, gyűrű, piercing) és a testfestékek használata (szem, arc, köröm, haj) tilos, használata büntető szankciókkal jár. 42. Az egészséges fejlődés és baleset-megelőzés érdekében a tanulóknak az iskolában magas sarkú (a kb. 3 cm-t meghaladó magasságú) lábbeli viselése tilos. 43. Az egészségmegőrzés érdekében a tanuló ne jelenjen meg olyan öltözékben, amelyből hasa, háta, dereka, közszemérmet sértő testrésze kilátszik, vagy mozdulatra kilátszhat. 44. Az iskola épületébe történő belépés után fejfedő viselése csak indokolt esetben lehetséges. (Indokok lehetnek: vallási hovatartozás jelképe, valamilyen egészségügyi ok) 45. Az iskola nevelési szabályai között kiemelten szerepel az együttélés szabályainak ismerete, elsajátítása, melynek része egymás üdvözlése. Minden tanuló köteles az iskola felnőtt dolgozóinak előre köszönni, mikor először találkozik vele.
21
IV. A nevelési-oktatási korlátozás
intézménybe
bevihető
dolgokra
vonatkozó
IV.1. A gyermekek, tanulók által bevihető dolgok korlátozása - A tanulók mobiltelefonjukat, MP3 lejátszót, vagy más hanganyagot lejátszani képes eszközt az iskolába történő belépéstől kezdve annak elhagyásáig kikapcsolt állapotban kötelesek tartani. Az iskola az elveszett vagy megrongálódott telefonokért, lejátszókért és egyéb elektronikus szórakoztató eszközökért felelősséget nem vállal. Lehetőség van az eszközök őrzésre történő leadására a tanítás megkezdése előtt az igazgató helyettesi irodában. - Amennyiben a tanuló a mobiltelefonját számolásra kívánja használni, ahhoz a pedagógus engedélye szükséges. - A tanítási órán, foglalkozáson megszólaló telefont a pedagógus elveszi és leadja az igazgató helyettesi irodában. A mobiltelefonnak az iskola épületében, udvarán, tornatermében és bármelyik helyiségében való megszólalása, megszólaltatása szankcionált. A tanuló a tanítási nap végeztével az igazgató helyettesi irodában aláírás ellenében átveheti az elvett készüléket. - Az iskolába a tanulók nagy eszmei vagy anyagi értékű tárgyat pedagógus külön kérése vagy engedélye nélkül nem hozhatnak, ezres nagyságrendben pénzt nem hordhatnak magukkal. Amennyiben ez elkerülhetetlen, kötelesek leadni az igazgató helyettesi irodában, ahol zárt körülmények között megőrzik azt. Az elveszett, ellopott értékekért az iskola nem vállal felelősséget és nem folytat nyomozást. IV.2. A pedagógusok által a foglalkozásokra bevihető dolgok korlátozása 1. A tanítási órákon, foglalkozásokon, az udvari és folyosói ügyelet időtartama alatt, a teljes napközis foglalkozás és felügyelet időtartama alatt, az ebédeltetés ideje alatt a mobiltelefon használata tilos! Tilos továbbá minden olyan helyzetben, amikor a pedagógusra gyermekek felügyelete, nevelése-oktatása van bízva. A tanulmányi kirándulások időtartama idején e tilalom alól kivétel az a helyzet, amikor más pedagógus, vagy kísérő felnőtt felügyel a tanulókra. 2. Fenti korlátozás miatt a mobiltelefonokat a felsorolásban részletezett időtartamokban néma üzemmódban kell tartani. 3. A pedagógusok a foglalkozásokra csakis olyan eszközöket vihetnek be, amelyek szerepelnek a kötelező és ajánlott felszerelési és eszközjegyzékben, a szabványoknak és a védő-óvó előírásoknak megfelelnek, valamint ha az eszközhasználat célja a pedagógiai programban és helyi tantervben megfogalmazottakkal teljes összhangban van. 4. A pedagógus által a foglalkozásra, tanítási órákra bevitt nem iskolai tulajdonú eszközökért teljes anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik. Megóvása, védelme, rendeltetésszerű használata a pedagógus feladata. Amennyiben a kérésre behozott eszközben tanuló általi rongálás, károkozás történik, a rongáló tanulót az iskola szankcionálja, de kártérítésre nem kötelezheti.
V. A szülői jogok és kötelezettségek, a szülői szervezet közreműködése a döntéshozatalban 1. A Közoktatási Törvény 13-14.§-ai határozzák meg a szülői jogokat és kötelezettségeket. Így a szülőnek jogában áll, hogy a házirendet megismerje, választott
22
testületén keresztül egyetértési jogát gyakorolja, az abban foglaltakat tudomásul vegye, betartsa, s gyermekével betartassa. 2. A Közoktatási Törvény 59.§(5) bekezdése alapján a szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, továbbá az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal vesz részt a nevelőtestület értekezletén. Tanulók nagyobb csoportja: az 1-4. évfolyamba járó (alsós) tanulók min. 50%-a, az 5-8 évfolyamba járó(felsős) tanulók min. 50%-a, a napközis és tanulószobás tanulók min. 50%-a, az étkező tanulók min. 30%-a, vagy az iskolánkba járó összes tanuló min. 30%-a. 3. A szülők saját szervezetüket annak működési rendje és szabályzata alapján működtetik, választják meg vezetőiket, képviselőiket. 4. A szülők szervezetének képviselői az iskola igazgatója által kijelölt összekötő pedagóguson keresztül tartják a kapcsolatot a nevelőtestülettel. Az összekötő pedagógus a szülői szervezet ülésein tájékoztató, konzultatív szerepben vesz részt, döntési jogkörrel nem rendelkezik. 5. Jelen házirend szülőkre vonatkozó kötelező előírásai: - Az első osztályos tanulókat a szülők az első hónap (beszoktatás) időtartama alatt felkísérhetik a tantermekbe, valamint délután feljöhetnek a gyermekekért. - A foglalkozás megzavarása nélkül, a pedagógussal egyeztetett időpontban lehet jönni a gyerekekért. A beszoktatási időben is köteles a portaszolgálat a vendégekre egyébként alkalmazott eljárást alkalmazni, de fel kell engednie a vendéget. - A beszoktatás időtartamán kívül a tanulók emeletre történő felkísérésére nevelési és vagyonvédelmi okok miatt nem kerülhet sor csak abban az esetben, ha az érintett gyermek olyan egészségügyi problémával küzd, ami a lépcsőn való önálló közlekedést, az iskolatáska saját kézben vagy háton történő felvitelét lehetetlenné teszi. Erről a tényről a szülő köteles értesíteni az iskola igazgatóját, mellékelve az orvos igazolását. Az eü. problémával küzdő, „engedélyes” tanulók szüleinek nevét az érintett osztályfőnök a portaszolgálattal köteles közölni, aki a megállítást és szándék kinyilatkoztatást követően köteles az érintett szülőt, kísérőt felengedni. - Hivatalos, adminisztrációs ügyek intézésére az iskolatitkárral minden hétköznap 8-10-ig az igazgató helyettesi irodában történik vagy az érintett dolgozóval való, telefonon történő előzetes egyeztetésen alapuló időpontban kerül sor, a gyermekek és az iskola vagyonvédelme miatt. Ettől eltérő esetben (pl. sürgősség, vagy rendkívüli eset) az iskola a portaszolgálatot teljesítő kolléga megkérdezve az érkező jövetele okát, és telefonon vagy rádió adó-vevőn felszól az irodákba. - A szülőkkel, egyetemi hallgatókkal, vendégekkel történő hivatali kapcsolattartás a portaszolgálaton keresztül történik. A portaszolgálat az előre egyeztetett időpontról az érintett pedagógustól szerez tudomást, amit a vendégkönyvbe jegyez. Megismeri a belépni szándékozó jövetelének okát és rádió adó-vevő készüléken értesíti a vendég jöveteléről az érintett kollégát.
23
- Szülők számára hivatalos ügyintézés időpontjai: hétköznapokon munkaidőben (8-tól 16 óráig) történik. Ettől eltérő időpont az érintett ügyintézővel való megbeszélés alapján lehetséges. Ebben az esetben is ugyanaz a portaszolgálati eljárás, mint a fenti esetekben - Szükség esetén a szülők az érintett pedagógusokkal előre egyeztetett időpontokban konzultálhat, gyermeke előmenetelével kapcsolatban tájékoztatást kérhet és kaphat. - A pedagógus a gyermekekkel való foglalkozásának tartása idején nem konzultálhat sem szülővel, sem hozzá érkező vendéggel. A pedagógus munkaidejének kötelező óráján, egyéb, a tanulókkal kapcsolatos foglalkozáson felüli részre adhat konzultációs időpontot a szülőknek, melynek gyakorisága nem korlátozott. - Az előre egyeztetés történhet telefonon, írásban az üzenő füzetek, ellenőrzők útján, e-mailben, vagy személyesen. Amennyiben üzenetet, levelet vagy egyéb információt kíván eljuttatni a szülő a pedagógusnak, a portaszolgálat továbbítja azt. - A portaszolgálat az érkező vendégekről, aki bármilyen okból belépésükhöz engedélyt kaptak, feljegyzik egy Vendégkönyvbe, melyben megjelölik az érkező nevét, az érkezési és távozási időpontot, valamint azt, hogy kihez jött. - A váratlan, előre nem egyeztetett szülői konzultációt a pedagógus elháríthatja, időpont egyeztetést kérve. - A portaszolgálat a váratlan konzultáció szándékáról rádió adó-vevőn értesíti a keresett személyt, majd a felengedést illetően annak megfelelően jár el, ahogy arról a keresett pedagógus dönt. - A tanév folyamán minden hónapban szervezett lehetősége van a pedagógusokkal történő konzultációra szülői értekezletek és fogadóórák formájában. - Mivel a tanulói mobiltelefonokat a tanítás időtartama és az óraközi szünetek ideje alatt kikapcsolt állapotban kell tartani, ha a szülőnek sürgős, halaszthatatlan üzenete van gyermeke számára, kérjük, hívja az iskola központi számát, és az üzenetet átadjuk. - Az intézményvezető szülők számára biztosított fogadó órája heti rendszerességgel hétfőn 14-től 16,30-ig tart. Értekezlet, vagy egyéb akadályoztatása esetén a szülők számára jól látható helyen tájékoztatást ad. - Rendkívüli vagy sürgős esetben a fenti időponttól eltérően telefonon történő megkeresés és egyeztetés alapján történik a konzultáció. - Szülői panaszkezelés az iskola Intézményi Minőségbiztosítási Programban foglaltak értelmében jelen házirend mellékletében foglaltak szerint történik.
VI. Jutalmazási formák, büntető szankciók VI.1. Jutalmazás Az iskola pedagógiai programja tartalmazza a tanulók magatartásának és szorgalom előmenetelének kritérium rendszerét. E kritériumrendszer része a dicsérő és büntető szankcionálás. A pozitív megerősítés, mint elsődleges nevelési eszköz hatékony működtetése érdekében az alábbi jutalmazási formákat alkalmazzuk:
24
Egyéni: szaktanári dicséret - tanévenként többször is adható, de 3 után a következő fokozat osztályfőnöki dicséret - tanévenként többször is adható, de 3 után a következő fokozat igazgatói dicséret - tanévenként többször is adható, de 3 után a következő fokozat nevelőtestületi dicséret - tanévenként többször is adható Közösség előtti: Büszkeségeink táblára kerülés – elért eredményektől függően többször is A Csikós Iskola Kiváló Diákja – évente odaítélt, de a 8 tanulmányi év alatt egyszer egy személynek adható VI.2. Büntető szankciók Jelen házirend megsértése, be nem tartása minden pont esetében szankcionált. Az eset súlyosságától, ismétlődésétől és jellegétől függően differenciált, melynek megítélése a pedagógus mérlegelésére van bízva. Lehetséges büntető formák: - felsőben a magatartási naplóba, történő bejegyzés (5 bejegyzés egy osztályfőnöki adminisztratív intézkedést von maga után.) - az ellenőrző hiányának 10 esetben történő bejegyzése a magatartás naplóba, a szülő telefonon történő tájékoztatását és osztályfőnöki adminisztratív intézkedést von maga után az ellenőrző hanyag kezelése miatt. - osztályfőnöki fokozatok: figyelmeztetés, intés, megrovás, szigorú megrovás - igazgatói fokozatok: figyelmeztetés, intés, megrovás, szigorú megrovás - nevelőtestületi intés. Az egyes esetek megítélése során magas büntető szankció is alkalmazható. Az ellenőrző (tájékoztató füzet) a szülő tájékoztatásának eszköze, a szülő törvényi kötelezettsége általa figyelemmel kísérni gyermeke haladását. Ezért annak mindig a gyermeknél kell lennie. Az ellenőrző (tájékoztató füzet) elvesztése, megrongálása esetén a nyomtatványt pótoljuk, de hanyag kezelés miatt a tanuló szankcionált (minimum osztályfőnöki figyelmeztetés, vagy a következő fokozat). A büntetéseknél figyelembe kell venni az alábbi szempontokat: A büntetést csakis indokolt és megalapozott esetben szabad alkalmazni. Kétszer ugyanazért a tettért nem büntetjük a tanulót, de az ismételt tettért a következő fokozatot kapja. A gyermek szüleivel haladéktalanul felvesszük a kapcsolatot és tájékoztatjuk a történtekről. Az elmarasztalás nem lehet öncélú, kirekesztő és megalázó. Az elmarasztalás nevelési célzatú mind az egyén, mind a közösség felé. Az elmarasztalás okáról és mértékéről adott csoporton belül konzultálni szükséges. (Fokozattól függően csoport, osztály, DÖK képviselője) A Közoktatási Törvény 76. §-a tartalmazza a fegyelmi, a 77.§-a a kártérítési felelősségre vonatkozó előírásokat. Iskolánk pedagógiai, nevelési eszközei között első helyen szerepel a pozitív megerősítés, ezért az elmarasztalási formákat körültekintően alkalmazzuk.
VII. Jelen házirend nyilvánosságra hozatala, kihirdetése
25
Jelen házirend a fenntartó jóváhagyásának napjával válik hatályossá. A nyilvánosságra hozatal módja: 1. Minden az első osztályba beiratkozó gyermek szülei a beíratást követően, de legkésőbb az első tanítási héten kézhez kapják. 2. A magasabb évfolyamokra járó tanulók esetében a tanulói házirend megismertetése az osztályfőnökök kiemelt feladata. 3. Minden tanteremben és a folyosókon, valamint a portásfülke közvetlen közelében egyegy példány kerül jól hozzáférhető helyen. 4. A szülőket szülői értekezleten az osztályfőnök tájékoztatja. 5. A dokumentumból 2 példány az iskola könyvtárában kerül elhelyezésre, mely helyben olvasandó példányként kerül könyvtári állományba. 6. A házirend 1-1 példányát az iskola irattárában és irodáiban is el kell helyezni.
Bikárdi Melinda igazgató Szeged, 2010. március 01.
26
1. sz. melléklet A nevelőtestület, a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési joggyakorlásának írásbeli dokumentációi.
Jelen dokumentumot a nevelőtestület megvitatta, a szükséges kiegészítéseket megtette. A dokumentumban foglaltakkal kapcsolatosan egyetértését nyilvánította ki. ……………………………………….. Biharváriné Prolok Ágota alsós mk. vez. ………………………………………. Juhász Ildikó felsős mk. vez. ………………………………………. Lászlóné Mari Karola napközis mk. vez.
Jelen dokumentumot a DÖK megvitatta, a szükséges kiegészítéseket megtette. A dokumentumban foglaltakkal kapcsolatosan egyetértését nyilvánította ki. …………………………………….. Gózon János DÖK segítő pedagógus Jelen dokumentumot a szülői szervezet osztályonkénti képviseleti formában megvitatta, a szükséges kiegészítéseket megtette. A dokumentumban foglaltakkal kapcsolatosan egyetértését nyilvánította ki. ……………………………………. Béke Mónika szülői érdekképviselet elnöke
Szeged 2010. március 01.
27
2. sz. melléklet A Gregor József Általános Iskola panaszkezelési rendje Célja: hogy a tanulót, szülőt érintő felmerülő problémát, vitát a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. A panaszkezelési eljárás folyamatábrája: -
START
1. Panasz 2. A panasz jogosságának vizsgálata Jogos
Szakmai kérdésekben szaktanár Nem jogos
I. szint
Az osztályfőnök tisztázza az ügyet a panaszossal/képviselőjével
3. Az osztályfőnök Az egyeztetés eredményes egyeztet az érintettel A probléma megnyugtatóan lezárult 4. Panasz leírása
II. szint
5. Az igazgató egyeztet a panaszossal/képviselőjével (megállapodás) 6. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, és elfogadják az abban foglaltakat
Türelmi idő szükséges 1 hóna p múlv Ne a m
Az egyeztetés eredményes
A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés Igen
7. Probléma fennáll, panasz jelentése a fenntartó felé
A probléma megnyugtatóan megoldódott; rögzítése feljegyzésben
III. szint
8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával vizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma kezelésére
9. Egyeztetés a panaszossal/képviselőjével, megállapodás írásban rögzítve
A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés
STOP 28
Szakmai kérdésekben a panaszos vagy annak törvényes képviselője első körben az érintett szaktanárral konzultál, majd ennek eredménytelensége után lép életbe a panaszkezelési folyamat. A folyamat leírása I. szint 1. A panaszos vagy képviselője problémájával az osztályfőnökhöz fordul. 2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal vagy képviselőjével. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. 5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos vagy képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszossal vagy képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. Felelősségek és hatáskörök Felelős 2. Osztályfőnök 3. Osztályfőnök 4. Osztályfőnök 5. Igazgató 6. Igazgató
Érintett A panasz alanya A panasz alanya Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője
Informált Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője Igazgató Osztályfőnök Osztályfőnök
A dokumentumok és bizonylatok rendje
6. 9.
A bizonylat megnevezése Jegyzőkönyv Feljegyzés
Kitöltő / készítő Iskolatitkár Fenntartó
Megőrzési hely Iktató Iktató
Megőrzési idő Végleg Végleg
Másolatot kap Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője
Szeged, 2010. március 01.
29
2. sz. melléklet
Napközis házirend 1. Fő feladatai: • Pedagógus szakmai háttérrel biztosítani az iskolai feladatokra való naponkénti
felkészülés lehetőségét. • A tanórán kívül az iskolában tartózkodó gyerekek számára biztosítani o a napi mozgást, szabad levegőn tartózkodást, o a kulturált étkezést, (ebéd, uzsonna) o a szabadidő hasznos eltöltését. 2. Napközibe való jelentkezés módja, felvétel feltétele, változtatás lehetősége: • Leendő elsősöknek beiratkozáskor, • Felsőbb évfolyamoknak a tanév elején írásbeli nyilatkozat megtételével, melynek
alapján alakulnak ki a napközis csoportok. • A tanév folyamán történő jelentkezés is lehetséges, de a felvétel függvénye a már kialakult tanulólétszám, melynek maximumát törvényi előírás szabályozza. • A gyermek jelenlétét érintő bármely változást (kiiratkozás, napirendváltozás) írásban kell jelezni a napközis nevelő felé. 3. A gyermek jelenlétének adminisztrálása:
A jelentkezések alapján a napközis nevelő csoportnaplót vezet, amelyben a gyerekek adatait,a haladási részben a napi tanulmányi, tanulási időn kívüli tevékenységet és az aktuális létszámot ill. hiányzást napra készen vezeti. A napközis nyilvántartásnak összhangban kell lennie a délelőtt vezetett haladási és osztályozási napló hiányzási adatainak nyilvántartásával. 4. A napközi időtartama: • Rendes tanítási napokon a csoport órarendjéhez igazodva a délelőtti tanítási órák
végeztével kezdődik és 15.45.ig tart. • 15.45-től 16.45-ig összevont felügyeletet tartunk. • Tanítás nélküli munkanapokon, valamint azokban az iskolai tanítási szünetekben, melyeken 10-nél több tanuló igényli a napközis felügyeletet, összevont csoportban biztosítjuk a gyermekek felügyeletét. 5. A napközis foglalkozások általános időbeosztása:
• • • • • •
ebéd szabad sáv (mindennapos testnevelés, szabad levegőn tartózkodás, séta, udvar stb.) 14.15 órától 15.15 óráig stúdium (tanulási idő) uzsonna szabadfoglalkozás (játék, kézműves foglalkozás, mesehallgatás stb. pedagógusi irányítással) színházlátogatás, iskolán kívüli programok lebonyolítása esetén külön, aznapra megállapított időbeosztás szerint működik a napközi
6. A napköziből való eltávozás rendje: 6.1. A napköziből csak a szülő, vagy az általa írásban meghatalmazott személy viheti el a
gyermeket, kizárólag a napközis nevelő tudtával.
30
6.2. A gyermek önálló közlekedéséhez, a napköziből történő eltávozásához írásos szülői engedély szükséges, amely lehet egy konkrét alkalom vagy rendszeres. Ezt a kikérőnek egyértelműen tartalmaznia kell. 6.3. Az iskolánkban rádiós adó-vevő rendszer működik. A portás az adóvevő segítségével, a hívott tanuló nevének és osztályának bemondásával a szülők kérésére hívathatja le a gyermeket a portára. 6.4. A rádiós adóvevőt kizárólag a portás és a pedagógusok kezelhetik. Gyermek NEM !!! 7. A csoport tevékenységének részletes rendje: 7.1. A napközis csoport egységes csoport, tehát a tevékenységeiket minden esetben
együtt, egy helyen, a napközis nevelő felügyelete mellett végezhetik. 7.2. Amennyiben a gyermek a napközi ideje alatt valamely iskolai különórára jár, arra csak felnőtt- nagy létszám esetén a napközis nevelő egy-egy tanuló esetén a külön foglalkozást tartó tanár - viheti el. 7.3. Ha a különóra az iskola épületén kívül van, ahonnan a gyermek a foglalkozást követően még visszajön az iskolai napközibe, akkor a szülőnek írásban kell engedélyeznie, hogy a napközis pedagógus elengedje a gyermeket. Távozásától a visszaérkezéséig a gyermekért a szülő a felelős. 8. Étkezés befizetése: 8.1. Az étkezési díj befizetése előre megadott időpontokban /2 rendes + 1 pótbefizetési
nap/ történik. A pénzt az iskolában számla ellenében kell befizetni. Aki a kiírt időpontokban nem fizeti be az étkezés díját, annak nem áll módunkban étkezést biztosítani. 8.2. A gyermek betegsége esetén az étkezés lemondható az alábbiak szerint: - 08.45-ig, amely lemondás másnaptól érvényes - személyesen a portán elhelyezett nyomtatványon vagy e-mail-ben az
[email protected] címen 9. Tanulmányi munka ellenőrzése: • A napközis pedagógus a házi feladatokat mennyiségileg köteles ellenőrizni.
•
Amennyiben a tanuló nem végzi el a rendelkezésre álló időkeret alatt az ellenőrizhető feladatait, arról a pedagógus tájékoztatja a szülőt és a délelőtt dolgozó pedagógust. A minőségi ellenőrzést a tanulók létszáma, az idő keretek és a feladatok mennyisége határozza meg.
10. Működési napirend: 10.1. A napközis nevelő az utolsó tanítási óra után az osztály termében veszi át a
csoportot a délelőtt tanító kollégától. 10.2. Beosztás szerint mennek a csoportok ebédelni az alábbi szabályok betartásával: 10.2.1. Az ebédeltető pedagógus nem étkezhet együtt azzal a csoporttal, akit étkeztet, munkaidőben nem ebédelhet. 10.2.2. A csoport együtt, egyszerre megy be az ebédlőbe, és együtt, egyszerre hagyja el azt. 10.2.3. Csoportonként kialakított szabályok szerint folyik az étkezés /asztalfelelős, terítés, lepakol/. 10.2.4. Minden étkezés csendben, kulturáltan, a higiénés szabályok betartásával folyik, melynek biztosításáért az ebédeltető pedagógus a felelős. 10.2.5. Minden csoport tisztán, rendben köteles átadni a helyét a következőknek. 31
10.2.6. Az uzsonnát az ebéd utáni távozáskor minden csoport kosárban viszi fel a saját termébe, ahol majd tanulás után elfogyasztja. 10.2.7. Ebéd után az időjárás függvényében minimum 45 perc levegőzés következik. 10.2.8. Az udvarról csak előzetes engedély kérése után lehet az iskola épületébe bármilyen indokkal bemenni. 10.2.9. Az udvaron csak az arra kijelölt helyen lehet tartózkodni, játszani 10.2.10. Az udvar alábbi területeit napközis gyerekek nem használhatják a délutáni időszakban: római udvar, magánházakkal határos kerítés és bokrok, iskola épületének takarásban lévő, bokrokkal elválasztott virágoskerti része/ 10.2.11. Az udvari játék során az iskola házirendjében megfogalmazott védőóvó leírások az irányadóak. 10.2.12. A testnevelés szertárból semmilyen eszköz, játék nem hozható ki, a csoportok rendelkeznek a szükséges labdákkal, eszközökkel. Amennyiben egyéb eszközre van szükség, azt a testnevelő kolléga adja ki és veszi vissza használat után. 10.2.13. A csoportok saját eszközeiket, játékaikat hozhatják le az udvarra, amelyekért ők a felelősek. 10.2.14. Azokon a napokon, amikor az adott osztálynak nem volt délelőtt testnevelés órája, dél és 14 óra között beosztás szerint mennek a csoportok a mindennapos testnevelésre - 30 perc - a napközis nevelő kíséretével. 10.2.15. 14.15-től 15.15-ig tart a stúdium (tanulási idő), melynek zavartalansága érdekében ez idő alatt a rádiós adó-vevő rendszer szünetel. 10.2.16. Ha esetileg a szülő írásban kéri a stúdium időtartama alatti távozást, a pedagógus a kért időpontra a portára küldi a gyermeket 10.2.17. A stúdium időtartama védett időszak, azt minden iskolahasználónak tiszteletben kell tartania a minden tanuló számára kötelezően biztosítandó nyugodt tanuláshoz való jog érvényesítése érdekében. 10.2.18. 15.15 után a gyerekek a termükben fogyasztják el az uzsonnát a higiéniai szabályok betartásával, ezért tisztasági csomag megléte és használata kötelező. 10.2.19. 15.45-kor a gyerekek rendet hagyva maguk után az ügyeletes csoportokba mennek át, rossz idő esetén a termekben maradnak, jó idő esetén az erre a célra kijelölt terembe pakolják le a holmijukat és kimennek az udvarra. 10.2.20. 16.45-től minden gyermek a portánál várakozik a szülő megérkezéséig, 10.2.21. A szülők érkezésükkor a portán kérhetik ki a napköziből gyermeküket a rádiós adó-vevő rendszeren keresztül, kivéve a tanulási időt. 10.2.22. A szülő csak indokolt, előre telefonon vagy más elérhetőségen az érintett pedagógussal egyeztetett időpontban jöhet be az iskolába. A napközi rendjének nyilvánossága, hozzáférhetősége: • •
Jelen napközis házirend az iskola honlapján, az iskola folyosóin és a napközis termekben érhető el. A mindenkori beiratkozáskor a szülőkkel jelen működési rendet meg kell ismertetni.
Szeged, 2010. március 01.
32
3. sz. melléklet: Tantermek, szaktantermek rendje
Az előadó (fizika-kémia-matematika) és szertár használata és rendje I. Az előadó (fizika-kémia-matematika) rendje: A kísérletek során használt eszközök, berendezések és vegyszerek fokozottan veszélyesek lehetnek, ezért a tanterem használatára vonatkozó előírásokat nagyon komolyan kell venni, és mindenkor be kell tartani. I/1. A tanterembe csak tanári, a szertárba csak szaktanári engedéllyel léphetsz be. I/2. A tanítási órák befejezése után a használt eszközöket, padot, széket és annak környezetét tiszta és rendezett állapotban kell hagynod. I/3. Amennyiben az órára történő bevonulás után észleled, hogy károkozás történt (firka, vésés stb.) vagy rendezetlen a munkaterület, azonnal jelentened kell az órát vezető pedagógusnak. I/4. A tanteremben elhelyezett szemléltető eszközöket, dekorációkat rongálni tilos, ha ezt tapasztalod, köteles vagy jelenteni az órára érkező pedagógusnak. I/5.A teremben ételt, italt fogyasztani szigorúan tilos! I/6. Az év elején ismertetett baleset- és munkavédelmi szabályokat mindig tartsd be! I/7. Az elektromos hálózatba engedély nélkül semmit sem csatlakoztathatsz! I/8. Óra előtt a folyosón várakozz fegyelmezetten! I/9. A tanteremben a szabad mozgás érdekében táskádat a pad mellett helyezd el. I/10. Az előre kikészített kísérleti eszközökhöz, berendezésekhez – munka- és balesetvédelmi okokból – nem nyúlhatsz, csak ha tanárod kéri tőled. I/11. Bármilyen eszköz és berendezés meghibásodását azonnal jelentsd a pedagógusodnak! I/12. Az eszközök szétosztását és a kísérletek előkészítését a szaktanár végzi. I/13. A szaktanterem és a szertár – tanórán kívül – mindig zárva tartandó! II. A kémia szertár használatára vonatkozó külön előírások: II/1. A vegyszereket az erre kijelölt, zárható szekrényben kell tárolni. II/2. A mérgeket elkülönítve, külön méregszekrényben kell tárolni. II/3. A szennyezett üvegedényeket használat után el kell mosogatni, majd a tárcára tisztán kell visszarakni. II/4. A tálcákon csak feliratozott edényekben szabad lezárt vegyszereket hagyni. II/5. A megmaradt savakat, lúgokat, egyéb vegyszereket meg kell semmisíteni. II/6. A szertárba tanuló csak szaktanári felügyelettel mehet be. II/7. Tanítás után a vegyszerszekrényeket be kell zárni. II/8. A tűzveszélyes anyagokból csak az előírt mennyiséget lehet tárolni, az előírt tárolási feltételek betartása mellett. II/9. A szertár ajtaját mindig zárva kell tartani. Szeged, 2010. március 01.
33
Az iskolai könyvtár és az olvasó használata A könyvtár-használók köre: A Gregor József Általános Iskola könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják a tanévenként meghatározott kölcsönzési időben. Igénybevétel: A kölcsönzési időn kívül a könyvtáros tudtával és beleegyezésével is igénybe vehető, például rendkívüli órák, egyéni fejlesztő órák tartására, videofilmek megtekintésére. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár állományát minden használó köteles megóvni! A kölcsönzés módja: 1. A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros engedélyével
szabad kivinni. 2. Az olvasók és a kölcsönzések nyilvántartása jelenleg papíron történik, a kölcsönzés
napjának feltüntetése mellett a leltári szám, a cím, és az olvasó aláírása szerepel. kölcsönözhető könyvek száma diákoknál egyszerre legfeljebb öt kötet, pedagógusoknál nincs korlátozás. 4. A kölcsönzési határidő 3 hét, mely kétszer meghosszabbítható - pedagógusoknál szakkönyvek esetében nincs korlátozás. 5. A dokumentum vissza hozatalának dátuma mindig rögzítésre kerül. 6. Késedelem esetén a könyvtáros felszólítja - szóban, súlyosabb esetben írásban - az olvasót a határidő betartására. 7. Késedelmi díj nincs. 8. Az elveszett vagy megrongálódott dokumentumot az olvasó pótolja, amennyiben nem lehetséges annak beszerzése, úgy az árát - napi forgalmi értékben - köteles megtéríteni. 9. A befizetett összeg a könyvtár állományának javítására, gyarapítására fordítható. 10. A tankönyvek kölcsönzése tanítási évenként, nyilvántartás alapján történik. 11. A tartós tankönyvekben aláhúzások, bejegyzések nem lehetnek. 12. A firkál, rongált könyveket a tanulónak pótolnia kell. 3. A
Az olvasó használata 1. Az olvasóterem a könyvtár szerves része, kölcsönzési időben a könyvtárral összenyitva az olvasókat szolgálja. 2. Délelőtt az olvasóban órarend szerint tanítási órák lehetnek. 3. A terembe csak az a pedagógus engedheti be a tanulókat, akivel órájuk lesz. 4. A szünetben csak tanár felügyeletével tartózkodhatnak bent a gyerekek! 5. A tanítási óra végeztével a tanár kulcsra zárja az ajtót. 6. Az olvasóban étkezni tilos! 7. A terem általában osztályterem is, ezért lehetőséget kapnak a „tulajdonosok”, hogy azt díszítsék, ott összejöveteleket tarthassanak - pedagógus felügyelete mellett. 8. Az olvasóban elhelyezett könyveket, tartós tankönyveket csak tanári utasításra vehetik el a helyükről. A kihelyezett letétek kezelése: - az iskolai könyvtár letétet helyezhet el szaktanteremben, nevelői szobában, szertárban - a letéti állományt a megbízott nevelők kezelik, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak
34
Általános szabályok: 1. A könyvtár minden használójától elvárjuk a fegyelmezett, csendes, kulturált magatartást. 2. A könyvtárban nyílt lángot használni vagy dohányozni tilos. 3. A könyvtárban élelmiszert tárolni vagy fogyasztani nem szabad. Szeged, 2010. március 01.
35
Az informatika terem használatának rendje A gyermek és tanulóbalesetek megelőzése érdekében minden tanulóra kötelező érvényűek az alábbi tilalmak, szabályok! Az itt található gépek az iskola tulajdonát képezik. Az informatika terem rendjének betartása közös érdek. 1. A gépteremben a tanítási órán kívül csak tanári engedéllyel, illetve felügyelettel tartózkodhatnak a diákok. 2. Az óra előtti szünetben csak tanári engedéllyel lehet a terembe táskát tenni. 3. Amennyiben a tanóra előtt, alatt és után a tanuló a helyén lévő gép meghibásodását észleli, köteles szólni. 4. A tanteremben szemetelni, ételt, italt fogyasztani tilos! 5. Tilos a teremben elhelyezett szemléltető eszközöket, ill. a digitális tábla tartozékait, beleértve a tanári laptopot is engedély nélkül használni. 6. Az óra végén minden tanuló köteles az általa használt számítógépet a rendeltetésének megfelelő állapotba hozni. (felhasználói fiókjából kijelentkezni, utolsó óra után a gépet kikapcsolni.). Köteles a tanítási óra befejezése után az általa használt széket, klaviatúrát, egeret és annak környezetét tiszta és rendezett állapotban hagyni. 7. A szándékos rongálásért anyagi felelősséggel tartozik a tanuló! 8. A tanár utasítása és engedélye nélkül nem lehet programot telepíteni, nem másolhat a gépre, nem állíthat be önkényesen hátteret, képernyőkímélőt. 9. Az órarendben feltüntetett időben, illetve a szaktanárral előre egyeztetett időpontban lehetőség van gyakorlásra, internetezésre. 10. A tanítási órákra pontosan kell érkezni! 11. Mobiltelefon és egyéb zenelejátszó használatával kapcsolatosan az általános tanulói házirend érvényes. 2010. március 1.
36
Művészetek terem használati rendje, az ott folyó munka rendszere A művészetek tanteremben rajz, ének és egyéb elméleti tanítási órák zajlanak, ezért annak felszerelése ezt a célt szolgálja. A tanterem ajtaját az értékmegőrzés és a rongálás megelőzésének céljából a szünetekben zárjuk. Ezért: 1. A művészetek teremben a szünetet csak a szaktanár engedélyével és jelenlétében lehet bent tölteni. 2. A zongora gyermekek általi megszólaltatása csak az órákon a pedagógus kérésére, ill. külön szaktanári engedéllyel lehetséges. 3. A szórakoztató elektronikai berendezések használata pedagógus jelenlétéhez és engedélyéhez kötött. 4. A szaktantermi számítógép tanulói használata a pedagógus jelenlétéhez és engedélyéhez kötött. 5. A rajz és az ének tantárgyakhoz szükséges felszerelést nem tároljuk a teremben, azt minden tanuló köteles magával hozni. 6. A rajz tantárgyhoz szükséges eszközöket a tanuló köteles beszerezni és az órákra a pedagógus irányítása szerint a munkához magával hozni. Amennyiben hiányosság tapasztalható, az iskola nem köteles a tanulónak a munkaeszközt biztosítani. A rendszeresen hiányos felszerelésért elmarasztalás, szankció jár. 7. Minden tanuló köteles a tanterem rendjére és tisztaságára ügyelni. 8. A tanítási óra befejeztével minden tanuló köteles maga után rendet és tisztaságot hagyni, a padot tiszta, a következő tanórára használatra alkalmas állapotban hagyni, a földről a keletkezett szemetet fölszedni, és a széket a padhoz tolni. 9. Tanulók által nem eltávolítható szennyeződés esetén az ügyeletes takarítónő segítségét kell kérni, hogy a következő tanórára a terem használatra képes állapotban legyen. 10. A tanteremben elhelyezett funkcionális oktatási és dekorációs anyagokat, maketteket piszkálni, megrongálni tilos. A művészetek tanterem használati rendje mindazokra vonatkozik, akik a tantermet bármilyen okból használják. A terem rendjének betartatása az ott foglalkozást tartó felnőtt felelőssége és kötelessége. Szeged, 2010. március 01.
37
A tornaterem, az udvar és a kondicionáló terem testi nevelést és az egyéb foglalkozásokat szolgáló használati rendje A sportfoglalkozások helyszíntől függetlenül veszélyes üzemnek számítanak, ezért különösen fontosak a helyszínek használatával kapcsolatos szabályzat betartása, melyek a következők: 1. Általános rendelkezések: 1.1. Ékszereket (gyűrű, nyaklánc, fülbevaló, óra,) és egyéb nagyobb értékű személyes tárgyakat (mobil, egyéb szórakoztató elektronikai eszközök, stb.) a tornateremben viselni, használni tilos, balesetveszélyes! 1.2. A tanuló a 2. pontban felsorolt értékeit a foglalkozás megkezdése előtt a pedagógusnak leadja, amit a foglalkozás végén visszakap. 1.3. Testnevelési foglalkozásokra annak megfelelő öltözék viselése a higiéniai előírások és meggondolások miatt kötelező! Ezek: - kizárólag a testneveléshez, edzéshez használt sport lábbeli - minden testnevelési foglalkozáshoz külön váltó zokni, amit a foglalkozás előtt tiszta, még használatlan állapotban felvesz, majd a végén lecserél a tanuló. - sportöltözék, lehetőleg fehér póló, rövid, a mozgást nem akadályozó sportnadrág - Az udvaron megtartott testnevelési foglalkozásokhoz: kizárólag erre a célra rendszeresített melegítő nadrág és melegítő felső. 1.4. A testnevelési foglalkozásokon a hosszú hajat összefogott állapotban kell tartani. 2. A tornaterem rendje: 2.1. A tornaterembe csak váltó cipővel szabad belépni. 2.2. A teremben csak a foglalkoztatást vezető pedagógus felügyeletével lehet tartózkodni. 2.3. A szertárba tanári engedély nélkül tilos bemenni. 2.4. A tornaszereket pedagógus jelenlétében és felügyelete, annak utasítása szerint szabad használni. 2.5. A sporteszközökben történő szándékos károkozás súlyos szankciókat von maga után. 2.6. A mászóköteleken hintázni, valamint a bordásfalról és a kötelekről leugrálni tilos. 2.7. A tornaszereket, felszereléseket a parkettán húzni vagy tolni nem szabad. 2.8. A szertárból kihozott szereket a foglalkozás végén vissza kell vinni a helyére. 2.9. Étel és ital tornaterembe történő behozása, fogyasztása tilos! 3. A tornatermi öltözők használata: 3.1. Az öltőzőket rendeltetésének megfelelő célra (a hétköznapi viselet testnevelés órára előírt öltözékre való átváltása és visszaöltözés) lehet használni. 3.2. A levetett hétköznapi ruhát minden tanuló köteles rendben elhelyezni az erre a célra szolgáló eszközök igénybevételével. 3.3. A csapokat felfrissítő mosdásra lehet csak használni, a fröcskölés, nem rendeltetésszerű használat, tilos! 3.4. A csapokat használat után el kell zárni. 3.5. Az öltözőben az illemhelyek rendeltetésszerű használata az emberi együttélés minimum feltétele. Ezért az attól eltérő viselkedés, a másik megzavarása az illemhely használatában súlyos szankciót von maga után. 3.6. Az ellenkező neműek számára rendelkezésre álló öltözőbe belépni szigorúan tilos! 3.7. Az öltözőkben értéket, pénzt, mobilt és egyéb szórakoztató elektronikai készüléket hagyni tilos, azt megőrzésre a foglalkozást tartó pedagógusnak le kell adni. 38
3.8. Amennyiben a 11/g pontban foglaltakat a tanuló megszegi, elveszett értékeiért az iskola nem vállal felelősséget, nyomozást nem folytat. 3.9. A foglalkozások időtartama alatt az öltözők ajtaját kulcsra zárt állapotban kell tartani. 3.10. Az öltözők állagát, rendjét és tisztaságát minden használó köteles megtartani, s azt a következő csoportnak rendezett és tiszta állapotban átadni. 3.11. Az öltözőbe pedagógus felügyelete mellett csoportosan lehet bevonulni. A pedagógust a tornatermi átjáróban kell megvárni. 4. A kondicionáló terem rendje 4.1. A kondicionáló teremben kizárólag pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak tanulók. 4.2. A pedagógus által ismertetett, az eszközök használatára vonatkozó szabályok szigorú betartása és betartatása kötelező! 4.3. Amennyiben valamelyik eszköz a megadott feladatra annak megrongálódása, elhasználódása miatt nem alkalmas, azt az észlelés pillanatában azonnal jelezni kell a foglalkozást tartó pedagógusnak, aki gondoskodik az eszköz balesetmentesítéséről. (A probléma súlyosságának megfelelő eljárás betartásával.) 5. Az udvar (sportudvar, árnyas udvar és „Római” udvar) használati rendje
5.1. Az udvaron tartott testnevelési és sportfoglalkozások pedagógus irányításával és felügyeletével zajlanak. 5.2. Az óraközi szünetben az ügyeletes nevelő engedélyével tartózkodhatnak gyerekek a sportpályán. 5.3. A tanítási órák megkezdése előtt és után a betonos sportpályán pedagógus felügyelete nélkül tartózkodni szigorúan tilos! 5.4. Az udvaron használt eszközöket, labdákat a foglalkozás végén össze kell szedni és a helyére vissza kell tenni. E szabály betartatásáért különösen felel a foglalkozást tartó pedagógus, ügyeletes nevelő. 5.5. Az udvar használatáról nem a tanulók, hanem a pedagógusok döntenek az időjárási viszonyok figyelembevételével. 5.6. A szabadban tartott bármilyen foglalkozás hangereje nem zavarhatja az épületben folyó munkát. 5.7. Az udvaron nem tartózkodhat felügyelet nélküli gyermek. 5.8. Az udvar betonos része szolgál a labdajátékokra. Az árnyas udvar füvesített részén tilos a labdázás. 5.9. Az udvar növényzetét óvni, védeni kell! A szándékos rongálás szankcionált. 5.10. A frissen locsolt fűre rálépni tilos! 5.11. A magánházakkal határos kerítés és bokrok, iskola épületének takarásban lévő, bokrokkal elválasztott virágoskerti része az iskola tanulói által nem használható területe, ott tartózkodni tilos! 5.12. A „Római udvar” a kerékpár tárolására szolgáló, valamint a kondicionáló terem felé történő, pedagógus felügyelettel biztosított csoportos vonulásra szolgáló udvarrész. Az előbbi funkciók teljesítésén kívüli időszakban ott tartózkodni tilos. Szeged, 2010. március 01.
39
Az illemhelyek, mosdók használatának rendje 1. Az iskola épületében található mosdókat és illemhelyeket rendeltetésüknek megfelelően kell használni. 2. Tilos a lefolyók (WC és piszoárok is!) eltömítése, az illemhelyen történő étkezés, és a funkcionális igénybevételt kivéve bármilyen magatartás, ott tartózkodás. 3. Amennyiben a WC használatára várni kell, várakozás a folyosón történik. 4. A WC-k és mosdók használatához a SZINT Kft. kvótaszerűen biztosítja a szükséges papírokat. Amennyiben elfogy, azt az iskola nem tudja pótolni, ezért minden tanuló kötelessége, hogy maga gondoskodjék a számára szükséges tisztasági csomagról. 5. A leány WC-kben elhelyezett gyűjtőedénybe csak papírba vagy egyéb higiénikus módon becsomagolt egészségügyi hulladékot lehet bedobni, melynek eltakarításáról a SZINT Kft. dolgozói gondoskodnak. 6. Az egészségügyi hulladékot a WC-be dobva lehúzni szigorúan tilos! 7. Amennyiben a WC-kben szennyeződés keletkezik, minden használó maga után köteles azt eltakarítani, hogy a következő belépő is használni tudja! 8. Amennyiben a szennyeződés valamilyen okból nem eltakarítható, azonnal szólni kell az ügyeletes nevelőnek, vagy az ügyeletes takarítónőnek, aki gondoskodik arról, hogy ismét tiszta legyen az illemhely. 9. A kihelyezett papír kéztörlőkből egy kézmosáshoz maximum 2 darab szükséges a kéz megtörlésére. Ennél többet nem szabad kirángatni a tárolóból. 10. Amennyiben a kéztörlő adagolójából több jön ki, mint amennyi a kéztörléshez szükséges, az ügyeletes nevelőnek kell szólni, aki gondoskodik a kéztörlők visszahelyeztetéséről. 11. A kéztörlő papírokat használat után a szemetesbe kell dobni. Tilos a WC-n lehúzni, vagy azzal a lefolyókat eltömni! 12. Az illemhelyek tisztaságának és rendjének megtartása közös érdekünk, ezért szigorúan tilos a falakra, ajtókra firkálni, bármit kenni, a WC ülőkékre ráállni, a bent tartózkodót a funkcionális használatban megzavarni, megakadályozni, a közvetlen használaton kívül a mosdókban, WC helyiségekben tartózkodni. Fenti használati rendszabályok betartását az ügyeletes nevelők rendszeresen ellenőrzik, s annak be nem tartását súlyosan szankcionálják. 40
Szeged, 2010. március 01.
A technika és életvitel szaktanterem használatának rendje A technika szaktanteremben olyan tevékenység folyik, melyre szigorú munkabiztonsági előírások vonatkoznak. Ezért az előírások betartása és betartatása baleset megelőzési szempontból kiemelt, azok megszegése szigorú szankciókkal jár. 1. A tanteremben a tanulók csak pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak. 2. A terem a tanórák és foglalkozások megtartásán kívül zárva van. 3. Becsöngetés után a folyosón sorban állva várják a foglalkozást tartó
pedagógust. 4. A szaktanterembe csak az órához szükséges eszközök vihetők be. A táska és
kabát nem, azokat a tanulói öltözőszekrénybe kell behelyezni. 5. A tanulók olyan ruházatot viseljenek, amely a balesetmentes munkavégzéshez szükséges. 6. Munkavégzés alatt baleseti forrást jelentő ékszereket nem viselhetnek. 7. A tanulók csak a pedagógus utasítására hagyhatja el a számára kijelölt helyet. 8. A tanteremben tilos: a. étkezni, inni (kivétel: tanórai megterítés estén) b. az asztalokat, székeket firkálni, rongálni, c. óra közben rágógumizni. 9. A munkaasztalokra kiömlő festéket, folyadékot a tanuló azonnal köteles eltávolítani (az asztalok felülete nincs védőréteggel bevonva). 10. Az elektromos árammal működő gépek kezelése: a. Csak a tanár kezelheti: fúrógép, fűrészgép, tv, dvd lejátszó b. Tanuló és tanár egyaránt kezelheti: ragasztópisztoly, elektromos vízmelegítő, mikrohullámú sütő, turmixgép, habverő, botmixer, rádió. 11. Egyéb eszközök, szerszámok használata: a. A tanórához szükséges anyagok, eszközök, szerszámok kiosztását a felelősök végzik, hiánytalan visszarakásukról a szekrényekbe minden tanuló az óra végén egyénileg felel. b. A tanulók kötelesek a szerszámokat a pedagógus utasításainak megfelelően szakszerűen használni c. A szerszámok épségégért felelnek, a gondatlanságból eredő kárt megtéríti d. A szerszámok meghibásodását kötelesek azonnal jelenteni a tanárnak e. Munka közben a tanulók kötelesek rendet tartani a munkahelyükön, munkaasztalukon. f. A tanulók munka után kötelesek a munkaterületet összetakarítani. g. A munkaasztalban lévő satukat csakis rendeltetésszerűen szabad használni (óra végén: satupofák zárt állapotban vannak, satu hajtókarja függőlegesen áll.) 12. A gáztűzhelyt és a sütőt csak a tanár engedélyével használhatják a tanulók. 13. A szaktantermet csoportosan, a tanár engedélyével hagyhatják el. Fenti szabályok minden teremhasználóra kiterjed! Szeged, 2010. március 01.
41
Az ebédlő étterem használatának rendje 1. A tízóraizás az első és a második szünetben történik, beosztás szerint, mely tanévenként kerül megállapításra. 2. Az ebédlőbe ebben a két szünetben csak az első ajtón lehet bemenni és csak az iskolai étkeztetést igénybevevők tartózkodhatnak és étkezhetnek itt. 3. Ételt az ebédlőből kivinni – az uzsonna kivételével - szigorúan tilos! 4. Minden tanév első tanítási napjára elkészül az ebédeltetés rendje, mely a létszám alapján pontosan beosztja a tanulókat. 5. Az alsó tagozatosok étkezését a tanítók, ill. a napközibe beosztott pedagógusok, a felső tagozatosokét (amennyiben számuk eléri a 15 főt), ügyeletes nevelő irányítja. 6. Tizenöt fő alatt az alsós tanítók irányítják a felsős tanulókat is az étkeztetés során. 7. Az ebédlőbe belépni csak az ebédeltető pedagógus engedélyével lehet. 8. A tanulók kötelesek az étkeztető felnőtt irányításának megfelelően gondoskodni az asztal megterítéséről, illetve az étkezés utáni rendezéséről. 9. A hazajárós tanulók az ebédhez járó édességet/gyümölcsöt a kiadó ablaknál kaphatják meg, ebéd után. Ezt a kiadó ablak fölé alkalomszerűen kihelyezett piktogram jelzi. 10. Az ebédlőbe rágógumival bejönni, azt az asztalra, székre, tányérra és egyéb ebédlő tartozékra ráragasztani szigorúan tilos! 11. Az étkeztetés során eltört tányér feltakarítása nem a tanuló feladata, szólni kell az ügyeletes takarítónőnek. 12. A kiborult étel feltakarítása az ételt kiborító tanuló feladata, aki az étkeztető nevelő irányításával elvégzi a takarítást.
Szeged, 2010. március 1.
42
