EHÉSZEH KÖZLÖNY
A'Z'ERDELYRCSZI'MEHESZ'ECYEfULET'SZAKLAPJA
1948
63. É V F O L Y A M
TARTALOMJEGYZÉK Gyors anyásítás, (Snelgrove-féle) — Csikós Tibor— — — — — — 176
A (Adózás)
A z összetartás
A méhészek
Anyásítás — Britt István — — — 108
eredménye
— Erdélyi Imre
— — — 89
adózása a Szovjetunió
ban — Keresztes József — — — 281 Módosították az Adótörvényt —• — 101 Adózása, A méhészetek — dr. Su-
ceava Ioan — — — —• — — 47 Adója, A méhészet, — dr. Erszényes
Samu
(Baltacím) Egy alig ismert mézelőnö-
vényről — Orszigethi Lajos — — 213 Beszámoló — Sztarek Károly — — 162 Bihari hírek — Békeffy Sándor — 190 Biharmegyei beszámoló — —y — r . 234
— — — — — — _ 183
Álanyákról, Tévedések a petéző dol gozó ménekről — örósi Pál Zoltán Alapozzuk méhészetünket a mező
gazdaságra — Csákány
263
Zsigmond 260
12 58
Cinke nem hibás — Pillér Dezső Cinke nem hibás — Balogh Lajos
Állategészségügyi törvény rendelke zései a méhek fertőző betegségeiről
— Szeghő Dénes Alumínium léppel
— — — — 125 kísérletezzünk —
dr. Szövérdi Ferenc Beszámoló
Sándor
— — — 144
az akácról
—
218
— — — — — — — 123
Károly
— — — — — — 68
(Anya) Melyiket szeressem? — Szőcs
Sándor — — — — — — — 114 Melyiket
szeressem?
Schütz János és —y —r. Mennyit
Szta-
Békeffy
Aktakapcsoló a méhészetben — Szabó
(Anya)
Dicséretnél többet ér a tett reíc Károly — — — —
petézik
—
— — 184
az anya? — Szöcs
Sándor — — — — — — — Anyák megjelölés© — Ferencz Á r p á d Anya mesterséges megtermékenyí
,122) 165
Édescirok préselése és a ciroklé b e sűrítése — dr. Szövérdi Ferenc — Védekezzünk az egér ellen — Mócsy
István
7
— — — — — — — 27B
Ne
siessük el a gyenge családok egyesítését — Faluba Zoltán — — 91 Első szárnypróbálgatások — Beke
Klára
— — — — — — — 118
Enyvezés — Krajner
Gyula
—
—
lift
tése — dr. Szövérdi Ferenc — — 152 Anyanevelés — vérfrissítés
rek
Károly
— Szta-
— — —• — — — 156
Lehet-e késő ősszel anyát nevelni? —
Krejcsi
Ferenc — — — — — 280
fAnyából kettő) Érdekes eset — Sztá
réit Károly — — — — — — 219
Milyen kaptárban indul meg előbb a fiasítás? — Tamaskó József — — 19 Fogas kérdés — Töprengő méhész — 123 A fokozott munkakedv — Szöcs Sán dor _ _ _ _ _ _ _ 107 Füstölőszer, Dohánypótló — Szabó K . T í
© BCU Cluj
Gy G y a p o t v i r á g porával, A méhek ete tése — Keresztes József — — G y ó g y í t j a - e a reumát méhszúrás? —• dr. Bruck Ottó — — — — — Gyümölcstermesztés és a méh — K r a t o c h w i t l Arthur — — — —
224 214 117
H Hírek a Fekete Körös völgyéből — Ferencz Á r p á d — — — — — Hárs mézeléséről — Vend Sistek — Használt régi lép felfrissítése — Ke resztes József — — — — — H e l y r e i g a z í t á s — Síief József •— — A hivatástudat — dr. Makkay D. — Hol jobb? — Kratochwül Arthur — H u m o r — Kaba — — — — 58,
177 95 186 15 120 109 248
I Hona néni receptjeiből — — 258 , Ismétlés a tudás szülőanyja — Sikó Gergely — — — — — — Italok, M é z e s — Balogh György — Italok, Ü d í t ő — Bikfalvy Ferenc — Itatás — Botskor József — — — Itatási gondok — Zsigmond Imre — Itatási gondok — Köntzei Mária — Itatási gondok — Britt István, Gagyí Albert, Fánta Károly — — — Jó volt bevinni — Ferencz Árpád —
260 243 211 151 62 26 39 67 51
K Kas átszabása — Alzner Oszkár — Kashoz, Miért ragaszkodunk a — Sala József — — — — — — K a s o k népét, Mentsük m e g a — F a luba Zoltán — — — — — — K a s őszi áttelepítése — Krejcsi F. — K a r á c s o n y — Román Viktor — — K a p t á r o k — Schürtz János —• — K a p t a r á k —• Váraái Béla — — — K a p t á r , A bundás (köpenyes) — dr. Szövérdi Ferenc — — — — —,,— az ajándék raj részére, M i é r t k é r t e m bundás — Fodor Kálmán — • „ — Dugat-féle többanyás felhő karcoló kaptár — dr. Derzsi Ernő — „ — köpenyesre v a l ó elrendezése, A f e k v ő — Tamskó József —• — • — „ — R a k o d ó a többtermelés szolgá latában — Gruber Antal — — — „ — A romániai e g y s é g e s r a k o d ó — dr. Szövérdi Ferenc — — — — II
42 81 200 278 259 94 40 59 150 153 203 9 3 136
Kaptár, X lábú — dr. Györké Árpád Kaptár, Csuklós választódeszka — Balogh Árpád — •— — —• — K a p t á r tetők javítására, Olcsó anyag a — Faluba Zoltán — — — — K a p t á r a k , Felül — hátul — Kolos V. Kaptárak, M i t szólunk hozzá? —• Lás2Íó József — — — — — Kaptártisztitó lapátocska — Szabó K. Katona Sándort — — — — — K e d v e s méhésztestvérek — Biró D. K e r e t h á l ó z a t beolvasztása villannyal —a —j — — — — — — — Keretkérdés, K a p t á r k é r d é s —• Béky Albert — — — — — — — K e r e t m é r e t egységesítése — Várady Béla — — — — — — — K e z d ő k n e k , L e v é l a — Ábrán József K i s m é h észét t a v a l y i eredményéről, Őszinte beszámoló e g y — Faluba Z. K o m o l y felhívás — — — — — Költésrothadás ellen, Harcoljunk a — dr. Szövérdi Ferenc — — — Költésrothadás, v a g y csak kihűlt a fiasítás — Róna Jenő — — — Költésrothadás, v a g y csak kihűlt fia sítás — Róna Jenő — — — — K ö l y ö k családok teleltetése, — Art. Könyvismertetés •— — — — — K ö z g y ű l é s ü n k — — — — —• — Közösségi méhészet, j ö v e d e l m e z ő s é g e a Káspi-tó partján — Faluba Z. K r e m n i t z k i n é sz. Fröhlich I l o n á t —
187 275 280 78 78 58 255 44 178 239 64 134 83 287 97 28 51 210 291 45 235 258
L Lehetséges-e? — Britt István — — L é p e k építését, Fokozzuk a Sisikin és Keresztes József — — — — L é p e k osztályozása. — —salak. — L e v é l G y e r ő v á s á r h e l y r o — dr. Szö vérdi Ferenc — -— — — —
135 234 21 5
M Magyarország méhészete a háború után — Zilahy Sándor — — — Mezőgazdasági terv, A n é g y é v e s — M é h e k téli élete — — — — — M é h e k életéből, Érdekes adatok a — Drahovszky József — — — — M é h e k életereje — Könczei Mária — M é h e k etetése cukorral, A — örösi Pál Zoltán — — — — — — M é h e k fejlődésének ideje, A — örösi Pál Zoltán — — — — — — M é h e k k é n y e l m e — Katona Sándor M é h e k k e l v a l ó bánásmód, A — Stief Ottó _ — — _ — — — M é h e t e t ő cukor kiosztása, A tavaszi M é h e t e t ő cukrot osztunk — — —
6 2 237 277 115 197 113 8 269 49 163
© BCU Cluj
Méhfajták és a vöröshere m e g t e r m é kenyítésének kérdése — dr. Alpatof V. — — . _ _ _ _ _ Méhtetű — dr. örösi Pál — — — A méhészet haszna — Sztarek Károly Méhészkedés K o l u m b i á b a n — Csikós Tibor — — — — — — — Méhészeti telelési verseny — — Méhészek hibái — — — — — A méhészek megtették kötelességüket — Sztarek Károly — — — — M e g f i g y e l é s — Csala József — — ' M e l y i k jobb — Főnt a Károly — — M e l y i k jobb — Gergely Sándor és dr. Szövérdi Ferenc — — — — Méhszurás hatása — Kratochwilll A. Mesterfogások csődje, A íöbbtermeiési — Maradi Balázs — — — Méz kristályosodása. V a l ó d i s á g j e le-e a — — — — — — — M é z először, másodszor és harmad szor is a méheké, A — id. Szabó M. Mézet, M i k o r v e g y ü k el a —- Baczoni Ernő _ _ _ _ _ _ _ _ Mézet, M e r r e raktározzák a méhek legszívesebben a — Sikó Gergely M é z n e k több hírverést és több öntu datot a méz értékesítésénél- — dr. Szövérdi Ferenc — — — — — Mézestészták, Karácsonyi — Kemecsei György — — — — — Mézeslépek raktározása, A — Berecz János — — — — — — — Mézeltetés a családok összeröpítésév e l — Tamaskó József — — — M i lehet az oka y —r. — — Miként kezdjek hozzá — Szűcs István Minden kezdet nehéz y —r — M i t tapasztaltam Bánffyhunyadon — Zilahy Sándor — — — — — Műlépöntés, Házi — Texe Imre — Műlépet használjunk, — Csak fertőt lenített — dr. Bruck Ottó — — Műi ép rögzítése a keretben, A — —SÍI
—jó
—
—
—
—
—
—
o 231 244 74
Ölömmel
202 249 267
P c s e l o v o d s z t v ó írja — Példa ( A r e f j e v J e v g e n i j )
157 149 61 108 89 146 268 208 276 264
79 273 286 113 242 80 195 230 3 43 171
N N a g y Októberi Forradalom, A — Bende Béla — — — — — — N a g y o b b sejtű műléppel, E r d é l y i k í sérletek — Szerkesztő Tőrös Vig András, Sikó Gergely és Fánta K. N e l e g y e n e g y nap, e g y perc e l v e szítve — Petőfi — — — — — N e csüggedjünk — Nép Árpád — — Nektártól a mézig, A — örösi Pál Z. Nosema kór — dr. Szabó Albert — Nünüke lárvákról, A háromszéki — Beyer Tivadar — — —
223
167 34 121 140 69 27
olvastam
— Benczédi
M.
77
— —
194 222
Rablás, A — K a t o n a Sándor — — Raj gondozása beteleléséig, — Faluba Zoltán — — — — — — Rajbölcső használata — Briti István Rajzás idején — Bereczky Lajos — Romániai méhészetről, H i v a t a l o s nyi latkozat — dr. Russu György —
207
P — —
— —
R 166 90 87 139
s Serkentés a többtermelés szolgálatá ban — Tóth István — — — — Serkentés nélkül népes családokat — Katona Sándor — — — — — Serkentő etetés jelentősége, — Weit Miklós — — — — — — — Serkentő pergetés a fészek bővítésére — Hunyadi Ödön — — — —
44 241 63 82
Sz Szalmakaptar g y o r s készítése, A — Koncz Béla — — — — — — Szalmakaptár készítése — Krajbik György _ _ _ _ _ _ _ Szalmapárna használata — Báldy B. Százötven m a g v e t ő — Balogh Jenő Szervezeti Élet — — — — — Szervezetten előre — Bányász Imre A szlovák méhészek szervezete — Balogh Árpád — — — — — Szovjetunió méhészete — Szabó Gy. Szövetkezetet, M i l y e n y —r. — Szövetkezetet Méhészeti Mihályi K. Szövetkezeti kezdeményezés Csíkban Szövetkezeti Méhészetek a Szovjet unióban — Neciu Demeter — — Szulfonamid g y ó g y s z e r e k gyakorlati jelentősége — dr. Györké Árpád — Szulfonamidos kezelése, A költésrothadas — Örösi Pál Zoltán — — Szulfathiazol — Bajkó Ferenc — —
180 236 25 57 289 289 274 225 92 17 8 6 98 • 99 11
T Tanuljunk a méhektől —salak — Tanuljunk, hogy taníthassunk — Szölösy Ferenc — — — — — T a r l ó v i r á g , Helyenként mézelt a — Sztarek Károly — — — — — Tavaszi gondok — Krejcsi Ferenc
1 233 196 142
© BCUIII Cluj
i a v a s z i elnéptelenedés — Szöcs S. 142 Telelelés feltételei a Szovjetunióban — Szabó Károly — — — — 227 Teleljük be a méneket, M o s t — — 174 Télutóra, Fokozottabb f i g y e l e m a — Zilahy Sándor — — — — — 18 T e n n i v a l ó , Februári — Katsó Sámuel 29 T e n n i v a l ó , Márciusi — K a t s o Sámuel 36 T e n n i v a l ó , Á p r i l i s i — Krejcsi Ferenc 73 T e n n i v a l ó , Májusi — — — — 102 T e n n i v a l ó , Júniusi — dr. Szövérdi F. 129 T e n n i v a l ó , Aug.—szeptemberi dr. Szö vérdi Ferenc — — — — — 185 T e n n i v a l ó , Júliusi — dr. Szövérdi F. 155 T e n n i v a l ó , Októberi — Cstfcos T i b o r 216 T e n n i v a l ó , N o v e m b e r i — Csikó Tibor 251 Tennivaló, Decemberi — Takács Menyhért — — — — — — 285 Továgbbképző tanfolyamunk iránt, Óriási érdeklődés — — — — 13, 30 T ö b b munkatársat — — — — — 1 T ö b b tisztességet — —y—r — 201
u Üj
utak — Bende
Béla
- - - -
-
35
V (Vándorlás). M i n d e n t a maga idejé ben — Sala József — — — — (Vándorlás). Jól sikerült költözködés — Schiirtz János — — — — Vándorlásunk a fülei havasra — Tóth István — — — — — Védortanyán, — M e g f i g y e l é s e k a— Sebestyén Pál — — — — — Vándortanyán, Megfigyelések a — K a t s ó Sámuel — — — — — Vándorolni, Érdemes-e —y —r — Vastag mézkoszorut, — Dvzicska A. Vasúti szállítása, M é h e k — dr. Bruck Ottó _ _ _ _ _ _ _ _ Viasz fertőtlenítése és feldolgozása, Olcsóbb lett a — — — — — (Vi.aszosvászon a kaptárra) Egyszerű és nagyszerű — Soltész Gyula — V i r á g p o r jelentősége tavasszal, A — Tamaskó József — — — — — V i r á g p o r , A n a g y h o z a m e g y i k nyitja a — dr. Szövérdi Ferenc — — — V i r á g p o r t a méhek, Fogyasztanak-e télen — Neciu Demeter — — — Visszaszálló méhek megmentése, — Király Ferenc — — — — V í z szerepe a méneknél — Mócsi I.
23 164 283 124 215 182 224 106 103 222 65 148 2 112 38
1948 A V Á N D O R L Á S É V E V O L T . K é p ü n k ö n Bodoky László szászvárosi m é hésztestvérünk vándorméhészetét mutat juk be a szovátai „Tekenős"-völgybPn. Összesen 64 kaptár látható N B vándor kaptárban.
MÉZELVÉTEL A V Á N D O R T A N Y A N Képünkön Bodoky László az N B kaptárra 6zerelhető seprőgaratba rázza a méneket. Mellette Alzner Oszkár segédkezik. A léphordó ládába rakja a mézeslépet.
rv
© BCU Cluj
08067
EHÉSZETI KÖZLÖNY
AT ERDÉLYRÉSZI-MtHBZECYE$ÜLET'S7AKLAPia 63.
éviolyam
1.
szám
1948Január
íjanuljunk a méhektől A méhek miridfe-<-sepp mézet a fé szekbe helyeznek el. A méhcsalád köz pontjába, ahol a jólétüket fenntartó anya működik. A z é r t történik ez í g y , mert a méhek nagyon j ó l tudják, hogy ha szerteszét raknák, a kaptár feneké re, oldalára, v a g y a keretlécekre, a da razsak és a hangyák hamar elhordanák, de egy-kettőre a rablás is kitörhetne, aminek irtózatos háború, verekedés lenne a következménye. Tehát káros munkát nem végeznek. A méhészek sajnos nem í g y tesznek, mert úgy vélik, h o g y jobban értenek ehhez a munkához, mint a méh társa dalma. M é g sokan hiányoznak az E M E tagjai sorából. A méhészek 90%-a — tehát túlnyomó többsége — szegény ember. A méhészkedést csak mellékfoglalkozásként űzi, hogy megélhetését a napi rendes mun kája után, tehát a szabad idejében való foglalkozással könnyebbé tegye. Van nak, akik öregségiikre, vagy rokkantsá gukra számítva, hozzáfognak idejében ehhez a szivet, lelket nemesítő népi fog lalkozáshoz és 15—20 év alatt, a szabad idejükben, 15—20 családos méhészetet állítanak fel, bizony nagyon sokan ne héz áldozatok árán. Nekünk, erdélyi magyar méhészek nek a Méhészeti Közlöny, ez az egyet len magyar nyelvű szaklap áll rendel kezésünkre, melyből tudásunkat gyárapíthatjuk s amelyet úgy tekinthetünk, mint a méhek a fészküket és a fészekbe a méhanyát. Tudjuk, hogy pénzbeli tá mogatásra lenne szükség ahhoz, hogy igényeinknek megfelelő pontossággal és
1.
SM
terjedelemben megjelenhessen. De tud juk azt is, hogy a méhek táplálják any jukat azért, hogy pontosan végezhesse fontos feladatát. Most kedves méhésztestvéreink, isme rősök és ismeretlenek, gondolkozzatok! Vájjon mit kellene tenni? Kérdezzük meg a méhektől, hogy ők h o g y csele kednének? H a úgy cselekszünk mi ia, mint ők, akkor szeretett közlönyünk magas színvonalban és havonkint jele nik majd meg 16 oldalas terjedelemmel. Fizessük be még januárban a 300 lejes évi tagdíjat! Marosvásárhely. —aalak.
Több munkatársat A Méhészeti Közlönynek minden mé hésztestvérünk munkatársa lehet. Sőt, az a kívánatos, h o g y minél többen küld jenek be szakcikket, v a g y a megjelent közleményeinkhez szóljanak hozzá. Felkérjük ezért a n a g y gyakorlattal rendelkező méhésztesvéreinket, hogy írják le a j ó l bevált eljárásukat a töb biek okulására. Mindössze az a kíván ságunk, hogy igyekezzenek mondani valójukat minél tömörebben összefog lalni és amit közölnek, legyen időszerű. A z nem baj, ha valaki nehezebben ír s talán nem olyan szabatosan. írását szívesen kijavítjuk, hiszen gépírásban küldjük le a nyomdába. A legfonto sabb a tartalom, az, hogy az írásnak magva legyen. A gyakorlat kincseket ér, különösen napjainkban. Tanítsuk egymást, mert az E M E kebelében mind nyájan egy nagy esaládot alkotunk.
© BCU Cluj
Fogyasztanak-e télen virágport a méhek? A téli kényszerű tétlenség időszaká ban, mint ismeretes, 6—7 hónapig sem írítkeznek a méhek. Ennek legfőbb oka kétségtelenül az, hogy a méhek téli táp láléka — a méz — csaknem teljes egétzében Jelszívódik. Elenyészően csekély az a mennyiség, ami bélsár alakjában visszamarad és a vastagbél hályogalakú kiképzésében felgyülemlik. Teljesen megváltozna azonban a helyaet, ha a méhek külön virágport is fogyasztanának. A virágport tudva lévően kis burok veszi körül. Ez a burok rész pedig emészthetetlen. Mikroszkopi kus vizsgálatok bizonyítják ezt. A méhek szájrészei ugyanis nem al kalmasak, hogy ezt megrágják, apróra megőröljék. Még a lenyelt virágpor is emésztetlenül megy keresztül a méh gyomrán, ha történetesen a burokrésze nincsen felszaggatva. Ez is növelné a hélsár mennyiségét. Ezek után kétségtelen, hogy a méhek télen külön nem fogyasztanak virágport, v a g y ha mégis kénytelenek azzal táplál kozni — időnekelőtte — túlsók bélsár gyülemlik össze és ha nem tudnak ki repülni, a kaptárban kénytelenek ürítkezni. Tehát a téli virágporfogyasztás hasmenéshez vezet. De nincs is szükésgük a tél folyamán virágporra. Télen csak a meleg fenntar tása fontos. A meleget pedig cukorból — a mézben lévő édességből — fejlesz tik a méhek. A virágpor legfontosabb táprésze a fehérje és erre a tél folyamán esak elenyészően csekély mértékben van szükségük. E z t valószínűen a telelő méh testében újabban felfedezett zsír- és fehérjetestecskékből — Örösi Pál által „szalonnarétegnek" elkeresztelt — fel halmozott anyagból pótolják. Gyakorlati tapasztalatunk is bizonyít ja í z t a tényt. A kései dobrajok például tiszta mézen vagy feletetett cukron — minden virágpor nélkül — kifogástala nul kitelelnek. Ha a méhek a virágport is téli ele ségül szánnák, úgy valószínűen azt is — a mézhez hasonlóan — o téli fészkük
fölött halmoznák föl. Ezzel Szemben azt látjuk, hogy azt a fészek két zárólépjén, tehát két oldalt helyezik el. Ez azt bizo nyítja, hogy nem a telelő méneknek, ha nem a megindulófiasításnak van szüksé ge a virágporra. Gyökeresen megváltozik a helyzet ta vasszal, a fiasítás megindultával. A dajkaméhek már sok-sok virágport fogyasztanak. Hiszen ez a fehérjedús anyag nélkülözhetetlen alkatrésze a táp nyálnak v a g y méhtejnek. A z a nézet tehát, hogy ha a méhek virágporral bőven vannak betelelve, ke vesebb mézet fogyasztanak — téves. Sőt, mindenkit arra intünk, hogy a fészek középpontjába ne helyezzen télire virág poros lépet, mert ezzel a hasmenés fél léptét segítené élő. Kolozsvár. Neciu Demeter E M E alelnök.
A négyéves mezega dasáai terv Mint ismeretes, dr. Sávulescu Traján földmüvelésügyi miniszter egy nagysza bású négyéves mezőgazdaságfejlesztő terv körvonalait ismertette az ország gyűlés előtt. A terv részletes kidolgozá sa most van folyamatban s mintegy 9 és félmilliárd lejt óhajtanak e célból beruházni. Egyesületünk a Romániai Magyar Népi Szövetség parlamenti csoportja útján értesült a terv részleteiről és azon nal hozzálátott javaslatának elkészítésé hez, melyben vázolja a méhészet — me zőgazdaságunk e hasznos ágazatának — fejlesztését szolgáló állami feladatokat. Javaslatunkat Bende Béla országgyűlési képviselő, az E M E ig. vál. tagja útján terjesztjük a kormány elé. A négyéves terv képviselőházi vitája valószínűen csak január hó 20-a után kezdődik. A z E M E méhészeti tovább képző tanfolyamán részletesen ismertet jük javaslatunkat, hogy ahhoz méhész társadalmunk is hozzászólhasson. Kér jük méhésztestvéreinket, hoc:y gondol kozzanak a kérdésről és értékes javas lataikkal bővítsék ki előterjesztésünket.
2
© BCU Cluj
Házi műlépönfés Időszerűnek tartom a műlépöntés leg egyszerűbb módját leírni, illetve ezen ismeretek felfrissítését, mert Istennek hála, a különböző kísérletek a cement és más anyagból készült mülépprések előállítására mind jobb eredményt ad nak és ezáltal méhésztestvéreink hova tovább többen készíthetik el - - házilag — műlépszükségletüket. A VIASZ
TISZTÍTÁSA
A műlépöntést megelőzi a viasz elő készítése az öntéshez. A tömbviaszt, akár mi olvasztottuk azt, akár úgy sze reztük be, mindenesetre ajánlatos mégegyszer megtisztítani. Erre-.a célra egy megfelelő zománcos fazakat veszünk (vasfazék nem jó, mert szürke lesz a viasz), három-négy ujjnyi lágy (tehát nem meszes vagy vasas) eső- vagy folyóvizet öntünk az aljába (a kolozsváriak használhatnak vezeték vizet) és belehelyezve a viasztömböket, addig forraljuk, míg teljesen felolvad. Fapálcával felkavarva nz edény tartal mát, meg is győződünk róla, hogy az olvadás tökélétes-e? Ezután kiválasz tunk egy olyan helyet, ahol az edényt úgy helyezhetjük el, hogy 24 óráig za vartalanul pihenhessen. Arra is figyel jünk, h o g y ne k e r ü l j ö n az edény olyan deszkára, mely a x-ajta levő járás foly tán m o z o g n a , d e o l y a n tárgy mellé se tegyük, m e l y m o z g á s á b a n az e d é n y h o z ütődhetne. Az edény aljának pokrócból v a g y más hasonló m e l e g t a r t ó a n y a g b ó l á g y a t készítünk, ezt p a p í r r a l letakar j u k és a f a z a k a t — m i u t á n a megolvadt viasz t e t e j é r ő l a h a b o t s az e s e t l e g f e l színen ú s z k á l ó s z e n n y e t leszedtük — l e f e d v e , az e l ő k é s z í t e t t f é s z e k b e h e l y e z zük és f e l ü l r ő l , o l d a l r ó l is j ó l b e b u g y o láljuk. ( O l y a n f o r m a m ű v e l e t ez, amit háziasszonyaink dunsztolásnak nevez nek.)
külön réteget képeznek, amit onnan egy kanállal könnyen lekaparhatunk. A z ülepített viasz most már teljesen tiszta, FERTŐTLENÍTÉS H a a viasz n e m saját méhészetünk egészséges családjaitól származik, v a g y éppen beteg családok építményének kiolvasztásából nyertük, fertőtlenítenünk kell. Legjobb fertőtlenítő a magasnyo mású gőzcsirátlanító, de magunk is megközelíthetjük annak működését a viasz h e v í t i ével. Elővesszük újból a viaszos edényein ket s a m á r megtisztított viaszt feltör delve teljesen vízmentesen tesszük a tűzhelyre és addig forraljuk, míg leg alább a 130—140 Celsius fokot elérjük. Ezen. a magas hőfokon — huzamosabb ideig tartva — úgy a költésrothadás bacillusai, mint a többi kórokozói el pusztulnak. Ilyen magas hőmérsékletet természe tesen csak különleges hőmérővel mér hetünk. Ha nincs kéznél ilyen hőmérő, akkor a következők az irányadók: a viasz 62—6Jf Celsius fokon olvadj to vább hevítve a viaszban elnyelt kevés víz forrásba hozza a megolvadt viaszt, a forrást a tetején megjelenő hab mu tatja. Mig a forrás tart és hab szapo rodik, a folyadék még 100 Celsius fok alatt van. Addig ugyanis, míg a kevés víz gőzalakban n e m távozik el teljesen, n e m e m e l k e d i k 100 Celsius fok fölé, m e r t az e d é n y a l j á n k é p z ő d ő vízgőz lökné a viaszt az edényből, vagyis
ki ki
futna. Legyünk ezért óvatosak, lassan hevítsük, inert ha- megtörténik, komoly veszéllyel jár. Óvatosságból tanácsos ú g y választani az edényt, vagy csak annyi viaszt fertőteniteni egyszerre, h o g y az e d é n y b ő l 8—10 c m . s z a b a d o n maradjon. T e h á t ne l e g y e n tele. í g y he l v é t b i z t o s í t u n k a h a b k é p z ő d é s n e k és a
kifutás
veszélye
is
kevesebb.
M i n t e g y 24 ó r a a l a t t a v i a s z l a s s a n kihűl. A m e l e g m e g ő r z é s é v e l a l e h ű l é s lassú, a m o z g á s t is a m i n i m u m r a csök kentettük s í g y a m é g benne l e v ő összes
Tovább forralva a viaszt, a folyadék t e t e j é r e f e l g y ü l e m l e t t hab apadni kezd
idegen anyagok szépen leszállnak. Alól
apad, míg végül teljesen
és m i n é l t o v á b b f o r r a l j u k ,
a n n á l jobban
eltűnik.
Ha a 3
© BCU Cluj
viasz már nem buzog, felülete egészen elcsendesedik, elértük a 120—130 Cel sius fokot. Ugyanakkor megjelenik a viasz pergelődésének sajátságos szaga is. H a nincs hőmérőnk, akkor addig he vítjük a viaszt, ameddig a felgyülem lett hab végleg elapad, illetve míg a pergelt viaszszag kezd jelentkezni. Ez a művelet a víz eltávozásától kb. 20--S0 percig tort. A z idényt a tűztől félre téve, hagyjuk az edényt kihűlni s mikor kb. 30—40 perc múlva 100 Celsius fok alá hűlt (összesen kb. 50—60 'percig volt 100 fokon felül), akkor kevés — 5 kg.-hoz 3 deci — vizet adva hozzá, újból felolvasztjuk s az előbb a tisztí tásnál ismertetett módon kihűtjük. Ügyeljünk, nehogy még túlforrón ont suk hozzá a vizet, mert ha nem is lenne a tűzön, még akkor is kifutna. A viaszt azért kell mégegyszer vízzel felmelegít ve lassan lehűteni, hogy a fertőtlenítés közben . elvesztett vizet visszanyerhesse. Ez nagyon fontos, mert ha nem nyerné vissza, a mülép törékeny lenne. A M Ü L É P ÖNTÉSE Ezekután hozzákezdhetünk a műlép öntéséhez. A viaszt szabályozható gáz-, villany- vagy petróleumfőzőre helyezett Eománcos edénybe helyezzük (lehet egy szerű v a g y kettős falu, közbül vízzel). A viasz olvasztásánál minden 5 kg. után 1—2 deci vizet öntünk. Ha huzamosabb ideig tart az öntés, a vizet pótoljuk. Á l talában ügyeljünk arra, hogy a viasz magában sohase hevítődjék, mert ez ártana a műlép rugalmasságának. Töré keny, morzsalékos lenne. A z öntésre használt asztalt vízszin tesre állítjuk s a műlépprést, különösen , ha az a szokványos Rietsche tálcás önt vény, nem közvetlenül az asztal falap jára heieyezzük, hanem egy teljesen vízszintes sima vastag üveg, márvány, kő- v a g y eternitlapra, amit előbb egy vízben jól megáztatott vászondarabbal letakarunk. A viaszmerésre olyan nagyságú zo máncos merőkanalat használjunk, hogy annak tartalma egyszerre ellepje a tál cánk alját. 4
Mielőtt a folyékony, kb. 70—80 Cel sius fokra hevített viaszt a műlépprésbe öntenénk, választóvizet öntünk a tálcá ba, hogy a viasz elváljon annak falától. A legegyszerűbb választóviz a követ kező : egy liter eső-, folyó- vagy veze tékvízhez két darab tyúktojás nagyságú burgonyát apróra reszelünk, miután ke ményítőtartalma jól kiázott, leszűrjük, hozzákeverünk egy kávéskanálnyi mé zet s fél kávéskanálnyi káliszappant. Olyan kenőszappant, amit a szobafestők is használnak. A z oldatból, betoltunk keveset a prés tálcájába, ráeresztjük a felső részt, egyszer-kétszer még meg mártjuk, s utána a feles választóvizet visszaszű'rjük a folyadékos edénybe. Most a merőkanállal úgy öntünk egy kanálnyit a folyékony viaszból a kinyi tott tálcába, hogy az egyszerre egész felületnagyságban szétterüljön, majd hirtelen becsukjuk, de felesleges túlsá gosan nyomni. A préseléssel oldalra kiszorított viaszt visszacsorgatjuk a viaszos fazék ba Tompa késsel az időközben megke ményedett viaszt a szélekről levágva, kiemeljük a műlépprés felső részét s a kész műlépet leszedjük róla. Egyes szakkönyvek azt ajánlják, hogy öntés után az egész prést merítsük hi deg vízbe, hogy a műléplap benne lehűl jön. Nem tudom, honnan ered ez a té ves tanács, de sok kezdő kedvét már el vette. .4 hideg műléppréssel ugyanis csak vastag légkózfalakat önthetünk. Minél meiegbb a műlépprés, annál véko nyabb lapokat préselhetünk. Természe tesen ennek is van határa, de ha túl meleg lenne, inkább várjunk egy kicsit, mint hideg vízben hűtsük. A kiöntött műléptáblákat nedvesen egymásra helyezzük s csak pár óra múl va, mikor már jól kihűltek (a hirtelen lehűtött viasz megedződik s könnyen pattan), szedjük szét s esetleg langyos vízben való fürösztés után ujságlapokra vagy vászonra leteregetve kiszárítjuk. A jol kiszárított műlé.ptáblákat papír ral hézagolva, évek során bármikor használhatjuk. Kolozsvár. Texe Imre
© BCU Cluj
Köszönettel vettük nagy körültekin téssel megírt és a mai gyerővásárhelyi helyzetet ismertető levelét. Helyesen írja, hogy a k—5 holdas törpebir tokosnak méhészettel is kell foglalkoz nia ahhoz, hogy jobban megéljen — és abban is igazat adunk, hogy a falrnak nagy szükség' van a tanulásra mert sok helyen ehnradottan gazdálkodnak. A két megállapítás szorosan össze fagy. A kevés földdel rendelkező gazda testvéreinknek a méhészkedéssel meg növekedik a birtokuk. A méhek ugyanis nem ismernek birtokhatárt. A méhész nek tehát elég annyi hely, ahová lete gye a méheit s máris övé a falu egész határa. Senki sem kifogásolhatja, mert a virágok beporzásával mindenkinek növeli a gyümölcstermését. A gyerővásárhelyi határt jól ismerem. Alkalmas a méhészk-edésre. Tavasszal bőséges virágport és nektárt adnak a füzesek, később meg a gyümölcsfák, amíg eljön a méhészek nagy aratásának ideje, kinyílnak a mező ezernyi virágai. De a korány ári bőséges hordás után is akad (/yüjteni való. Újabban ott is el terjedt a napraforgó és a szántóföldi takarmánynövények is mind nagyobb területet foglalnak el. Tehát érdemes Gyerővásárhelyen méhészkedni s itt elérkeztünk levelének második részéhez, amelyben azt írja, hogy nagy szükség van a tanulásra. Bizony a méhészettel is úgy állunk, mint a többi foglalatoskodással: „aki n"m mestere a munkának, hóhérja annak''. A méhészethez is érteni kell, de hozzá tehetjük, nem ördöngös mesterség. Egy méhészeti tanfolyam, vagy gyakorlot tabb méhészeknél egy-két látogatás már megadja az alapismeretet. Csak a kezdő méhészek piszkálják ál landóan a családokat s ezzel gyakran több kárt okoznak, mint hasznot. A gyakorlott jó méhészek már kevesebb, de részletes vizsgálattal is beérik. Mind össze a méhészet egy-két alaptételét tartják szemelőtt: 1. Nagykeretes kaptárban méhészkednek.
2. Gondoskodnak, hogy a családnak mindig fiatal (2 évesnél nem vénebb) anyja legyen. 3. Csak erős családokat tartanak, me lyek a beteleléskor legalább 5—6 nagy• keret léputcáját takarják. 4. Télire és a tavaszi fejlődésre bősé gesen ellátják a családot mézzel. A mult számunkban Hrancsenkó szovjet állat tenyésztő cikkéből láthattuk, hogy a Szovjetunióban 20 kg mézet hagynak családonkint. Nálunk is kell ennyi. 5. A tavaszi fejlődést meleg víz ita tással, a lépesméz felboronálásával és szójababliszt etetésével serkentik. Ennyi gondoskodás elegendő is. A többi magától jön. A családok biztosan kitelelnek. Tavasszal a fiatal anya bő ségesen petézik s mivel mézük is van bőven, hatalmas nagy családdá fejlöd nek. Sok mézet gyűjtenek s rajt is eresz tenek szép számmal. Mézhozamuk <* méhlegelőtől — a rendelkezésre álló vi rágtengertől — és az időjárástól függ. Gyakori a 10—15 kg-os átlaghozam. Ujabban nagy divat a méhekkel való vándorlás is. Élviszik — akár a juho kat — legelni. Ez is kifizetődik, mert a hozamot megkétszerezheti. Kedves Gazdatestvérem, befejezésül tehát összefoglalhatjuk, hogy a méhé szettel érdemes foglalkozni, különösen érdemes a szegény embernek, mert a mé hek legelője nincs telekkönyvelve. Elein te mellékfoglalkozásként űzhetjük, amí0 annyira szaporodnak, hogy csak abból éljünk és a kisgazdaság válik mellék jövedelemmé. A tudás pedig szintén nem nagy dolog, mert „gyakorlat teszi az emberf mesterré". Egy tanfolyam s egy félévi gyakorlat átsegít a kezdet nehéz ségein. ~ Dr. SZÖVÉRDI FERENC
T Ő L E D IS FÜGG KÜLDJÉL AZONNAL 300 lejt az EME-nek
© BCU Cluj
Magyarország méhészete a háború után A magyarországi méhészet háború folyamán elszenvedett nagy veszteségeit a mai napig sem heverte ki. Elpusztult mz állomány több mint 50%-a, amit az óta csak részben tudtak pótolni. A z újjászervezéshez azonnal hozzá láttak és a meginduló munka elé lépten nyomon tornyosuló nehézségeket leküz dötték, elsősorban a központi irányító ézerv egységes, mindent magábanfogla ló, vezetésre irányuló tevékenységének hiányát. N a g y veszteségei voltak a gödöllői Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet nek. A háború után elhagyatottan, ki fosztottan és nagyrészben romokban he vert. Méhészete és méhészeti tudomá nyos felszerelése megsemmisült, vagy eltűnt. A z értékes könyvtár, a vizsgála tokhoz szükséges laboratóriumi felszere lés, fényképező és mozifilmkészítő be rendezése nagyrészben semmivé lett. Csak az tudhatja igazán mit jelentett ennek az országos viszonylatban is nagy nevű, nívós és tevékeny tudományos in tézetnek a pusztulása, aki személyes ta pasztalatai, vagy a róla szóló leírások, riportok révén ismerte annak tevékeny ségét és a méhészet érdekében kifejtett tudományos és irányító munkáját. Igen jelentékeny kárt szenvedett az ország méhlegelő területe, a méze^fák nagyarányú pusztulása következtében, ami csak évtizedeken át tartó, tervszjrű mézelőfatelepítési munkálatokkal pótol ható. A magyar méhészet föfeltétele, 4gyszólván alapja az akác és éppen az akácerdők szenvedtek nagyon sokat a háborús dúlás, különösen pedig az utá na következő fainség következtében uralkodó kényszerű fagazdálkodás és tervszerűtlen fakihasználás miatt. Ezek mind olyan nehézségek, ame lyeknek leküzdése tervszerű, kitartó munkát, lelkes, nem lankadó akaratú, a nehézségektől vissza nem riadó méhész társadalmat és főként jól megszervezett, központi vezetésből elágazó irányítást és összefogást igényel. A z újjászervezés munkája, hála né hány lelkes, törhetetlen akaratú méhész nek, a hivatalos körök támogatásának
és a kitűnő vezető szakembereknek, szé pen megindult és mondhatni rohamlépé sekben halad előre. Máris olyan ered ményeket mutatnak fel, ami csak elisme rést és bámulatot kelthet, nagyarányú pusztulást véve tekintetbe. Gödöllőn Örösi Pál Zoltán, az ottani intézet lelkei, tudós tanárának szemé lyes vezetése alatt indult meg az újjá építés munkája, aki fáradságot nem is merve, áldozatkész munkájávr.1 máris elérte, hogy a Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet ma már nem mutatja a romhalmaz és elhagyatottság képét. A z épületek nagyrészben ki vannak javítva, kezdetét vette a laboratóriumi és oktató munka, azaz megkezdhette az intézet iP^ mét működését, aminek lehetőségét az illetékes hivatalos körök is igyekeznek támogatni, így azután lehet remélni, hogy megfelelő irányítás és támogatás mellett, a ma még szerény keretek kö zött mozgó munkáját egyr^ fejlesztheti. Megindult az egyesületi élet újjászer vezésére is az összefogó munka, az OMME élére kormánybiztost neveztek ki, új alapszabályokat készítetlek és annak áldásos következményei, reméljük, ha marosan érezhetők lesznek a méhészet fejlődésében. Zilahy Sándor a
;
Szövetkezeti m hészetek a Szovjetunóban Az Urai-hegység környékén még a háború előtt számos szövetkezeti méhé szetet alapítottak a Szovjetunió méhé szei. Az állam jelentős támogatást nyúj tott. A szövetkezetek méhcsaládjainak szarna a következő volt: 15 egyenkint 500 családos, 300 egyenkint 200 csalá dos és fyOO egyenkint 50 családos, öszszesen tehát 715 szövetkezet 37.000 méh családdal. Megalakulásuk után azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a családok számát 166.000-re óhajtják felszaporítani. Ezt a célt könnyen megértjük, ha tekintet be vesszük azt, hogy a természetes méhlegelőn kívül, mesterséges méhlegelok is fokozzák a méhészetek rentabilitását. Az utánzás nem tilos, mi is megpró bálhatjuk! Kolozsvár. NECIU DEMETER EME alelnök.
6
© BCU Cluj
Az édescirok préselése és a ciroklé besűrítése
édes cirok termesztése min denütt bevált, ahol valódi v e t ő m a g o t vetettek, de a p r é selése sokszor g o n dot okozott. A szölőprés szorítá sa n e m bizonyult elegendőnek s még, ba előbb gőzöltük is, sok cukor maradt vissza a szárban. L e g j o b b e r e d m é n y t az olajpréssel értük el, de a nagy nyomás sok idegen, zöld anyagot sajtolt ki A napokban ö r ö m m e l értesültünk, hogy Csontos János marosvásárhelyi méhész testvérünk hosszas kísérletezéssel egy olyan prést szerkesztett, a m e l l y e l kétszeri áteresztéssel 100 kiló cirokszárból 60 liter levet lehet kinyomni és az egész alkot mány alig nagyobb e g y húsvágó gépnél. Teljesítménye óriásinak mondható, mert egy ember naponta 3 rakott szekér szárát préselheti ki — csak győzzék aztán besű ríteni a rengeteg ciroklevet. A gépet kiállította az E M G E marosvá sárhelyi kirendeltségénél ( T g . - M u r e s , S t e fan cel Mare-utca 57.) és sokan jártak cso dájára. A hosszas leírás helyett közöljük a gép képét és r ö v i d e n elmondjuk azt, amit ezzel kapcsolatban Csontos Jánostól megtudtunk. — A gondolat nem új — mondotta. — Délamerikában j á r t a m és az őserdőkkel körülvett telepeken mindenről magunk gondoskodtunk. A z édescirok 4—5 méterre nőtt meg (ez nem v o l t ritkaság nálunk sem) és ilyen hengerprésen nyomtuk ki a levét. A j a v á t besűrítettük s mindenkinek ajánlom az ottan bevált módszert. — A szár felső végét, a bugával és az utolsó bütyökkel együtt levágjuk, mert ez a rész sósízű, majd megfosszuk a l e v e l e k től és l e v é l h ü v e l y t ő l . M e l e g időben azon nal préseljük, hidegben pár napig v á r h a tunk minden kár nélkül. A z itthoni kísér
leteim szerint 100 kg. szárból, kétszer át eresztve, e kis masinán 60 liter levet nye rünk, ha idejében aratunk. — A nyers ciroklé elég savas, ezért szű rés után 10 percre felfőzzük és a tűzről l e v é v e , literenként 1 gram porrátört oltatlan meszet keverünk bele, majd 12 ó l á i g állni hagyjuk. A m i k o r szépen letisz tult, lemerjük a felső nyálkás habját és letöltjük a meszes aljáról, majd lassú tű zön, nagyfelületű edényben sűrítjük, míg barnulni n e m kezd. Ezután csak úgy tud juk t o v á b b sűríteni, ha dupla fenekű edényben főzzük t o v á b b . E g y nagyobb edénybe v i z e t teszünk és ebbe egy kiseb bet a ciroklével. A m i k o r 1/5—1/6-ra lefőz zük, ü v e g b e tesszük és ^ledugaszoljuk. S i került m á r olyan v i l á g o s és áttetsző cirok szörpöt készíteni, mint a rendes virágméz. Természetesen a méz k i v á l ó aromája nélkül. A méhek tavaszi serkentő etetésére legalább 1/3-ra kell lefőzni és n e m szabad túl savasnak lennie. Tehát feltétlenül meszezzük. A préselőgép iránt érdeklődők írjanak az E M G E marosvásárhelyi kirendeltségé nek. C í m e : Stefan cel M a r e - u . 57 szám, ahol a gépet megnézhetik, i l l e t v e meg írják, h o g y m e n n y i b e kerül. ÉDESSÉGEK — CUKOR N É L K Ü L H a m á r ennyire b e l e m e l e g e d t ü n k . a fő zésbe, m é g l e i r o k két mézes receptet, me lyet ünnepi készülődései közben feleségem től lestem el. Dalauzi. A z ö r m é n y e k nemzeti eledelé hez előbb e g y pohár mákot g y e n g e tűzön megpörkölünk, h á r o m pohár darabosan f e l v á g o t t dióbelet k é t - h á r o m kanál mézzel jól összefőzünk, b e l e k e v e r j ü k a pörkölt mákot és e g y diónyi zsirt v a g y vajat adunk hozzá. V i z e z e t t tálban ujjnyi vas tag rétegben kiontjuk és miután m e g m e revedett, forró késsel apró rudakra v á g juk. ' Mintás tészta mézből. E g y k i l ó lisztet, 30 deka olajat és 30 deka m é z e t 1 tojással összekeverünk és e g y adag sütőport vagy egy k é s h e g y n y i szódabikarbónát beletéve, kemény tésztává gyúrunk. L a p í t ó n v é konyra kinyújtjuk és m e d v e , kutya, macska, őzike, csillag, m e g más egyéb szaggató mintával kivágjuk. H a nincsen mintánk, borospohárral is szaggathatjuk és a középen gyűszűvel v á g u n k lyukat. A k i a sült olaj ízét nem szereti, használ hat helyette 25 deka vajat vagy zsír*t.
Kolozsvár.
Dr. Szövérdi Ferenc
© BCU Cluj
A méhek kényelme K a t o n a Sándor méhésztestvérünk
kifor
rott tapasztalatait közli e cikkben. Nagy gyakorlattal rendelkező méhészek sokszor kiszedik a fölös mézes kereteket a fé szekből, hogy ne növelje feleslegesen a méhek lakását, s így ne legyen olyan hi deg. Kezdőknek azonban nem ajánljuk, mert amit kiszednek, felhasználják a ház tartásban. A sarokkijáró nem más, mint a pitvaros megoldás. Ajánljuk mindenki nek kipróbálásra. Szerk. Nehéz elképzelni olyan v é r b e l i méhészt, aki n e m k ö v e t el minden tőle telhetőt, hogy méhei ú g y nyáron, mint télen a l e hető l e g k é n y e l m e s e b b e n érezzék magukat a kaptárban. M é g i s n a p mint nap látha tunk g y ö n y ö r ű állományt napsütéses h e lyen e l h e l y e z v e , délnek néző kijárással. N y á r o n a nap besüt a kijárón s ú g y d é l felé annyira f e l m e l e g e d i k , a kaptár, hogy u méhek kényszerűségből kivonulnak an nak oldalára s csak így tudják fenntar tani a fészek legkedvezőbb 35 C-os hő mérsékletét. Déli elhelyezésben a méhek élete tiszta kín, 35 C°-on felüli m e l e g b e n a méhek beszüntetik a munkát és m á r kora délután a kaptár oldalán csomóba gyűlnek. A kaptárak elhelyezésére határozott szabály nincs. F á k alatt, árnyékban bár m i l y e n irányban állíthatjuk a kijáratot, csupán a szél irányába n e m . Napsütéses helyen azonban ú g y kell irányítanunk a kaptárokat, hogy d. e. 10—11 órakor a ki járó árnyékba kerüljön. í g y biztosíthat juk nyáron a m é h e k k é n y e l m é t . A m é h e k téli k é n y e l m e szintén a m é hész jóakaratán, a betelelésen múlik. L á t tam n a g y m é r e t ű keretben betelelt m é h családokat középkirájóval (alsó kijáró, de a fészek középvonala irányában), a m e l y nek minden e g y e s keretje mézzel telt, mert másképp n e m teleltek v o l n a ki. Miért? H a a kijáró középen v a n , télen, hideg építménynél a család pont középen kapja a hideget is. Minusz 20—25 fokos hidegben a méhcsalád v a g y jobbra, v a g y balra k i tér a hideg elől és csak ú g y maradhat életbe, ha a fészek m i n d k é t oldala tele v&n mézzel, e g y é b k é n t megtörténik, h o g y a m é z mellett éhen hal. K ö z é p k i j á r a t t a l hidegépítménynél j o b b és bal vonulási útja van, hátra n e m v o n u l a középen, m e r t a h i d e g eltéríti. M e l e g é p í t m é n y n é l hátra húzódik, m e r t a lépek v é d i k a h i
degtől. P é l d á u l az országos méretűben. A kaptárban hagyott sok m é z sem szolgálja télen a m é h e k kényelmét, mert a m é z h i deg. Soha sem szabad m é g a legerősebb családnak sem télire 5—6 k g . méznél töb bet hagyni, ha azt akarjuk, hogy méheink jól teleljenek. Tudjuk azt, hogy e g y család a téli h ó napokban, ha j ó l teleltük be, kevés m é ret fogyaszt: 40—50 dekát. 5—6 kg. m é z tehát a tavaszi átvizsgálásig bőven e l e gendő. ( D e n e m t o v á b b ! Szerk.) A méhcsalád akkor fogyaszt sok mézet, amikor tavasszal megindid a fiasítás, te hát a tavaszi átvizsgálásnál lássuk el bő ven élelemmel, n e m pedig télen. A z újab ban készült fölül kezelhető kaptáraknái a kijáró v é g i g v a n . A betelelésnél nem a középen kell a nyílást hagyni, hanem az egyik sarkába, illetőleg egyik végébe. í g y az egész fészekben védett helye v a n és írás vonulási útja nincs is, mint a táplá lék után. A z ú g y n e v e z e t t vakkerettel, i l l e t v e elválasztó deszkával ne szoritsuk a méheket a kijáró felé (mint ahogy lát tam, szalmával pótolva az ü r t ) . Az elvá lasztó deszkát ne hátra, hanem a kijáró oldalára tegyük úgy, hogy> a kijáróval szemben a kaptár üres legyen, az e l v á lasztó deszka alja m i n t e g y 2 cm.-re essék a fenéktől, így alatta közlekednek mé hek. Ez úton biztosítjuk védett hellyel és nem sok felesleges mézzel a méhek téli kényelmét. A k i j á r o k , előtt hagyjunk legalább 2 méter szabad teret. N e zárjuk el a k i r e pülés útját k ö z v e t l e n a kijáró előtt nyá ron paszulykarókkal. Á l t a l á b a n fektessük nagy súlyt a m é nekre,, dédelgessük, szeressük őket, n e csak kapzsi módra .bánjunk velük. Kisbács. Katona Sándor. a
Szöveikezeii Cs
kezdeményezés kban
Örömmel olvastuk, hogy a Felcsiki Erdőipari és Általános Gazdasági Szö vetkezet Csikszentdomokoson a fafeldol gozó, malom, villany, mészégető és sok egyéb üzeme mellett gyümölcsészeti és' méhészeti termelő szövetkezetet is létesít. Csikszentdomokoson valamikor vi rágzó méhészet volt — elsősorban Blénessy Károly áldásos tevékenysége foly tán és reméljük, hogy e szövetkezeti mozgalom újból felvirágoztatja és út. mutatással szolgál további szövetkezeti méhészetek létesítésére.
8
© BCU Cluj
BETEGSÉGEK ^KÁRTEVŐK Á három&zékt nünüke lárvákról 1931-ben baljósló hír rémítette meg a világ méhészeit. E g y bolgár orvos franeia méhészujságban új méhtetűt ismer tetett. A tetű Bulgáriában lépett föl, de a külföld méhészeit is komoly aggo dalommal töltötte el. A francia újság cikkét és az új méhtetü rajzát az „ A m e rican Bee Journal' című tekintélyes amerikai méliészlap átvette, a „The Bee World" című angol méhészlap pedig megjegyzte, hogy a képből ítélve igazi tetűről van szó. Feltűnő volt ez a meg állapítás, hiszen igazi tetvek rovarokon uem élősködnek. A közismert méhtetű is valójában szárnyfalán légy. A világ méhészei mégis aggodalmasan cikkeztek a méhészetet fenyegető új veszedelem ről. -
Hamarosan lecsillapodtak a kedélyek. A bolgár orvos rajza kétségtelenül el árulta a rovartanhoz értőknek, hogy a bulgáriai méhellenség nem tetű, hanem valamelyik nünüke bogár háromkarvos lárvája. Veszélyességéről is túlzottak voltak az első hírek. Nünükelárvák Erdélyben is meglepik a méheket. A napokban a „Méhészeti Közlöny'" szerkesztőségétől kaptam h i romszéki méhet nünükelárvákkal. Meg érdemlik tehát, hogy részletesebben szóljunk róluk. A hosszú, puffadt nünüke bogarakat kevés ember nem ismeri. Röpülni nem tudnak, vastag potrohúkat nehézkesen eipelik. Rövid fedőszárnyuk potrohúk nagyrészét takaratlanul hagyja. A ki fejlett bogár növényeken lakmározik. A nőstény fészket kapar a földben és te mérdek petével tölti meg. A kikelt lár va a háziméhnél bonyolultabb fejlődési •oron át alakul bogárrá. Legérdekeseb bek a petéből kibújó „háromkarmos'' lárvák, latinul triungulinusok. Nyúlánk, legtöbbször 3—5 mm. hosszú, türge j ó
szágok. A háromkarmos lárvák vadmé hek fészkében fejlődnek tovább. Néhány faj liáromkarmosa maga mászik a fé szekbe, legtöbben azonban virágokra ka paszkodva várják a vadméheket és be léjük csimpaszkodva hazacipelcetik ma gukat. Ha háziméh száll a virágra, ar ra is rászökdösr ek és i g y a kaptárba is bejutnak. A háziméhre jutó három.karmosok faj< .val és életévei Magyarországon fog lalkoztak legtüzetesebben. A magyar ku tatónak rendelkezésére állt a világ égyilf leghatalmasabb múzeuma, a londoni British Múzeum háromkairmos gyűjte ménye, egy csomó más múzeum, külföldi méhészeti intézet gvüjtése, saját srvüjteménye, és a bolgár orvos is rendelke zésére bocsátotta a „tetveket '. Kiderült, hogy a háziméhen több faj található, mint amennyire régebben gondoltak. A fajok között nem legveszedelmesebb, de legérdekesebb egy olyan háromkarmos, melynek első potrohgyűrűjén a lélekzőnyílás előtt széles tölcsérszerű nyúlvány található. A többi faj lélekzőnyílása szabad. E z a különleges faj előkerült Magyarország több vidékéről, Szlovákiá ból, később megküldte a magyar kutató nak vizsgálatira Begnescu Flórián is, a bukaresti Állattani Intézet? méhészeti osztályának vezetője, és ugyanehhez a fajhoz tartozóknak bizonyultak a bul gáriai orvos példáifyai is. 1
A második lépés annak a megállapí tása volt, hogy a háromkarmosok a méh vénével táplálkoznak-e, ahogy né melyik méhész vélte, vagy csak szállí tásra használják a méhet, ahogy a tu dósok állították. A z élő méh színtelen vérét injekciós fecskendővel bejuttatott piros festékkel színezték. Ha az adagot eltalálták, a pirosvérű méh életben ma radt. A ráhelyezett nünüke lárvák bél9
© BCU Cluj
tartalmának is pirosnak kellett lennie, ha a lárva vérrel táplálkozott. A Ma gyarországon vizsgált fajok közül csu pán a szivárványosszínű pompás nünü ke (Meloe variegatus) fekete, hegyes fejű háromkarmosai táplálkoznak a méh vérével. Mézet és virágport többféle há romkarmos fogyaszt. A pirosra festett méz pl. a pompás nünüke és közönséges nünüke háromkarmosának belében is megtalálható. N e m bizonyult valónak az a szakirodalomban elterjedt állítás, hogy a nünüke lárvák háziméh petéit felfalják. a
A háromkarmosok egyideig izgatják a méheket, a méhek kétségbeesetten iparkodnak szabadulni tőlük. Különösen a pompás nünüke háromkairmosaitól né ha sok méh el is pusztul. Megesik, hogy a méhet sűrűn borítják. A legna gyobb szám, amit találtam egy méhen, 148 volt. Végül azonban a lárvák el pusztulnak. Nincs rá hiteles adat, hogy a háziméh fészkében tovább fejlődhetted volna. Életükbe karul tcnát, hogy eltétesztették a virágon hazaszálíitójukat. Térjünk most már i á azokra a há romkarmosokra, melyeket a „Méhészeti Közlöny" szerktsztősége küldött. Csu pán arínyi megjegyzés kísért., a külde ményt, hogy Háromszék megyében tafálták tavaly. A „Méhészeti K ö z l ö n y ' Idei, februári számának '3. lapján rövid közlemény jelent meg a háromszéki niioüke lárvákról. Lehetséges, hogy ugyan ezekről van szó. K é t méh volt denaturáltszeszben egy csomó háromkarmossal együtt. A háromkairmosok közt két faj hoz tartozót találtam. Egyetlen példány
ban volt képviselve a pompás nünüke hírhedt méhvérrel táplálkozó fekete lár vája. A többi mind ahhoz a különleges barna fajhoz tartozott, melynek potrohán a lélekzőnyílás tölcsórnyúlványba torkollik. Azért érdekes ez az eset, mert ennnek az érdekes fajnak első előfordu lása Erdélyben. Kiegészül az a lánc, mely Magyarországgal kezdődik és a 'ré gi Románián át Bulgáriába vezet. El terjedésében tehát Erdély r\em jelent hézagot. A nünüke lárvák elleni védekezés ne héz. Szerencsére csak ritkán okoznak o'yan kárt, hogy komolyan kellene vent.ünk őket. A bogarak eltaposását, a méhes előtt vergődő méhek összeszedését szokták ajánlani, hogy a háromkarmesük a méh elpusztulása után élőméh re ne kapaszkodjanak át. íJjao-uan a csa lád naftalinnal való kezelését ajánlják. A naftalint úgy használják a papíroson a kaptár aljára t o l v a , ahogy méhtetű el len. A z elkábult háromkarmosokat a pa pirossal időnként kiszedik és elpusztít ják. A. „Méhészeti Közlöny" idézett szá mában azt a véleményt olvassuk, hogy a bogáncs irtásával védekezhetnénk a háromkarmosok ellen, mert virágján tar tózkodnak. A háromkarmosok azonban nincsenek egyetlen jellegzetes viirághoa kötve. A méhek ellenségei még sok érdekes séget rejteketnek. Járjon mindenki nyi tott szemmel' és ha kártévőt talál, küld je be a „Méhészeti Közlöny" szerkesztő ségének, hogy szakértő kezébe juttat hassa. Gödöllő.
Örösi Pál
Zoltán.
R a k t á r o n tartjuk az e r d é l y i nagy é s e r d é l y i kis k a p t á r o k a t napi á r o n Megrendelésre szilünk rendelés rokat is. G é p e n ható. — K é o » s
v a s ú t o n is szállítjuk. K é " után b á r m i l y e n m á s k é p t á c s a p o z o t t v á l y u p keret kap' p r j e a v z é k k í v á n a t r a ingyen.
Válaszbélyeget kérek !
Y Á K A D i BÉLA kaptárkészitő üzeme Kolozs vár, Thállmann-utca 13. szám. 10
© BCU Cluj
SULFATHIAZOL Bajkó Ferenc cikkét a ,Jléhészet" l9Jf7 áprilisi számából vettük át és egy úttal válaszolunk egyik tagunknak, oki az iránt érdeklődött, hogy Ultraseptilkúrával kigyógyíthatja-e kötlésrolhadásos családjait. Kzerk.
* Ezt a furcsanevű készítményt a köl tésrothadás megelőzésere használják Amerikában. ( A Sulfatbizol (olvasd: szulfatiazol) szer a sulfamid gyűjtőné ven ismert gyógyszerek nagy családjába tartozik. Nálunk az Ultraseptil, Prontozál, Deseptil, Sulfoguanidin, stb. nevü gyógyszerek terjedtek el.) A nagy mé hészeti szaklapok hasábjain a méhészek telkesen írnak a Sulfathiazol csodálatos hatásáról. Először az U S A (Amerikai Egyesült Államok) amatőr méhbiológusai használták, de kísérletükre hamaro san felfigyeltek a hivatásosak is. Igen érdekes és magasszínvonalú vita indult el a Sulfathiazol körül, amely még most is tart. Kiváló tudósok, elméleti embe rek és kiváló gyako'rlóméhészek tapasz talata és véleményének összeegyeztetése most folyik. A tárgyilagosság kedvéért és azért közlöm két nagy mélibiológus véleményét, hogy a problémát tőlük is merjük meg és egyúttal a betűszerinti fordításból tanuljuk meg az ottani vi tatkozás stílusát is. 1. Jas. I. Hambleton, az U S A Division of Bee Culture (a hivatalos Méhészeti Osztály) vezetője ezt mondja: , , A Sulfathiazol-kezelés a lelkendezés lázát vál totta ki nálunk azoknál, akik az ame rikai költésrothadás fertőzésétől óhaj tottak megszabadulni. Felmagasztalják a Sulfathiazol csodás hatását és általá nos használatot jövendölgetnek neki". Bizonyos, hogy a Sulfathiazol sokat igérő orvosszere a költésrothadásnak. Gyakran eltünteti a betegség látható je lét, néha figyelemreméltó fertőzéscsök kenést eredményezve, legalább is egy előre. Kétségtelenül dicséretreméltók, akik használják s megkísérlik e beteg séggel szemben való igazi hatását meg határozni. De úgy érezzük, jogos, ha óvatosságra intjük méhésztestvéreinket,
mert sokan a lelkesedéstől elragadtat va, szinte megokolatlan fejetlenséggel ajánlják ezt a szert, amely szerintük egy csapásra megszabadítja a méhésze ket ettől az ősi csapástól. A gyógykeze lés nem tökéletesen fertőtlenítő hatású, s aligha pusztítja el a méhlakásbán al vó állapotban elrejtett csirákat és ezek jelenléte éveken keresztül fenyegető ve szedelmet jelenthet. A gyógyszerrel va ló kezelés eltávolíthatja a betegség min den látható jelét, de inkább véletlen, vagy esetleges, mivel a méhkason belül nem ellenőrizhető az, hogy minden csi ra, tehát láthatatlan formájában maga a betegség elpusztul-e? Egyes méhészek meglepően kielégítő eredmnéyt értek el és a sikeren felbuz dulva, természetesen azt a véleményt alakították, hogy méhállornányuk gyö keresen kigyógyult. Számos nagy gya korlattal bíró és sikerdús méhésznél azonban kiderült, hogy sejtelmük sinc9 arról, hogy a csirák meddig élnek s mily kevés kell belőlük ahhoz, hogy a méhcsaládot megfertőzhesse. Voltak, akik úgy nyilatkoztak, hogy ha a be tegség ismét felüti a fejét, egy adag újra való alkalmazása elegendő lesz a célra. Ezen az alapon a kezelés utáa egy-két év múlva, a felszerelés szabadon és biztonságosan kicserélhető. A bizo nyításnak ezen népszerű irányzatával szemben — tudományos kérdés nem dönthető el érveléssel — máris vannak jelentések arról, hogy a szóbanforgó ke zelés visszafelé is elsülhet A Sulfathiazollal történő megszokott táplálás, ha nagyobb mennyiségű méh családról van szó, erősen felülmúlja az évenkinti elégetéssel járó veszteséget. ( U g y látszik Amerikában — az U S A ban — is a költésrothadásos családok elégetését tartják a legbiztosabb megcldásnak. Szerk.) A költésrothadás itt erősen fogékony a méhcsaládokban, átcTöklödik. Ha e gyógyszerrel való táplá lás általánossá válna, úgy a méhipaE előbb-utóbb bajba keveredhetne az élelmiszer ellenőrzési hatósággal, bár valószínűtlen, hogy veszedelmesebb 11
© BCU Cluj
mennyiségű ártalmas vegyszer juthas son a közfogyasztásba kerülő mézbe. A Sulfathiazol még a legcsekélyebb mér tékben is, a méz teirmészetellenes és hoz záadott rcsze. Megkockáztassuk-e, hogy a kaput szélesre tárjuk ki e betegség előtt, elhanyagolva méheink e célból va ló lelkiismeretes ellenőrzését, a még ko rainak mondható lelkesedés következté ben? Bizonyos, hogy mi nem vagyunk el lenségei a költésrothadás olcsó és biz tos gyógyításának, azonban bizonyítéko kat kérünk és keresünk, amivel minden tudósnak és orvosnak rendelkeznie kell, mielőtt véglegesen kimondja a döntő szót. A z amerikai mezőgazdasági osztály (nálunk a minisztériumnak felel m e g ) kísérletet folytatott a Sulfathiazollal és más gyógyszerekkel is, azonban mind addig tartózkodik mind ennek, mind más szernek az ajánlásától, ameddig a legpontosabban megállapítják, hogy ho gyan és mint lehet e szereket biztonsá gosan és gazdaságosan használni a mé hészetekben". 2. C. B. Gooderham kanadai birodal mi méhbiológus ezt irja: . . A Sulfathia zollal való gyógyítás a nagyszerű ered mények ellenére még kísérleti stádium ban van. Bár a gyógyszerrel végzett kifcéríeti munkánk eredménye tisztán áll előttünk, mégis tudjuk, hogy a kóroko zó spórák ott szunnyadnak á fertőzött családban. Jelenleg csak azt mondha tom: hogy a beteg családokat meg is gyógyítja. Mindenesetre a kilátások na gyon biztatóak"-. BAJKÓ FERENC Befejezésül a „Románia Apicola" cí mű románnyelvű méhészeti laptársunk híradása alapján közöljük, hogy Gulders amorikia méhész j ó eredménnyel küz dötte le az amerikai költésrothadást a következő összetételű etetéssel: 2.5 liter melegvízben feloldott egy tab letta sulfathiazolt (0.5 g r . ) , majd langy melegen 400 gr. tejport kevert belé és 8 kg. cukrot, végezetül pedig 1.6 kg. szójalisztet. A pépszerű keveréket edé nyekből etette. Ha csak cukorszirupot etetett, 4 liter léhez számíott 0.5 gr. Sulfathiazolt.
A cinke nem h i b á s . . . T i z e n k é t é v e már, hogy a v é n körtefa oldalára madáretetőt állítottunk az iskola udvar közepén. Ősszel, minden g y e r m e k egy zseb tökmaggal áldozik a m a d a r a k nak. M i n d e z hiába. A cinkék n e m k i m é lik méhesemet. T a v a l y , úgy tél elején észrevettem, hogy a cinkék méhesem k ö rül mindennapi vendégeim. N e m sikerült a tökmag csalogatás, a megelőző módszer. A fogas szükítőknél naponta néhhullákat láttam. Kopácsolásukkal odacsaiták s a kijárónál megdsrmettek. Egyik napon p e dig csapós egérfogóm eltűnt Csak pár nap múlva találtam m e g a méhestől kissé tá vol. Cinke volt benne. Gondoltam, tennem kell v a l a m i t . A méhek érdekében is, de a madarak érdekében is. A cinke nem h i bás, hiszen élnie kell valamiből. A röpdeszkákon napról-napra friss f e hér pöttyöket, madárürülékeket találtam. Gondoltam, mi lenne akkor, ha a röpdeszkák fölé egy hosszú deszkát fektetnék v í z szintesen. Bizonyára akkor erre szállná nak a madarak. í g y is tettem. M i v e l to v á b b i kirepülésre nem számíthattam, a röpdeszkákat leszedtem, két helyen a k a p tárak közé léceket dugtam, amit a kaptárak között l é v ő szalmatömés meg is f o gott. A léceket élére állítottam és a kiálló v é g e i k r e e g y arasznyi széles, könnyű 4 méter hosszú deszkát fektettem v é g i g . A deszka felülről a szem elől az összes kijáró nyílásokat eltakarta. M e g n é z t e m alulról is, észre vettem, hogy a deszka a kijáró nyílásokra árnyékot vet, elsötétíti, tehát a káros napsütés ellen is védi méheimet. Másnap, m i v e l déli szél fujt, a deszka elülső szélét két ujjnyival lesülyesztettem s í g y a kijáró nyíláson nem fúhatott be a z a v a r ó szél sem. A cinkék ezután is na ponta megjöttek. A közeli fákról felülről szálltak oda és így a kijárok felett l e f e k tetett deszkán találták magukat. A n y í l á sokat azonban sehol nem találták. Egy da rabig még ott láttam látogatásuk nyo mát, fehér „ n é v j e g y ü k e t " , de azután v é g leg eltávoztak és méhesemet a madarak többé nem háborgatták. H o g y is gondolna a cinke arra, hogy a deszka alá m e n v e , reppenjen fel a kijáró nyílásokhoz. N e m kell tehát drága sodrony, papír szeletek, pergő tollak stb., hanem a ma darak, nap és szél ellen m e g v é d i k kedves méheinket a kijáró nyílások felett eresz ként elhelyezett deszka. K i - k i készítse el azt a saját e g y é n i elgondolása szerint s biztos lehet benne, hogy méhese a mada rak kártevésétől ment' marad. Gasztony. Püler Dezső tanító.
12
© BCU Cluj
EGYESÜLETI ELET Közgyűlési meghivó A z E r d é l y r é a z l Méhész Egyesület 1918 é r i , f e b r u á r h 6 1-én, r a s á r n a p d é l u t á n 5 ó r a k o r , K o l o M T á r t H Z e g y e s ü l e t M a j á l i s - u l e a 22. s z á m a l a l t i h i v a t a l o n h e l y i s é g é b e n r e n d e s é r i k ö z g y ű l é s t tart, a m e l y r e az e g y e s ü l e t t a g j a i t tiszteiéi tel meghi> ja, K o l o z s r á r , 1948 j a n u á r h ó 1. aa EMK elnSkaég*.
Tárgyso rozat: 1. A közgyűlés megnyitása és beszámoló a továbbképző tanfolyamról. 2. Üdvözlések. íj. Jelentés az egyesület 1947 évi működéséről. 4. Az 1947 évi zárszámadások ismertetése. 5. Az 1Ü47 évi költség/etés előterjesztése, tagdíjmegállapítás. 6. Időszaki választásos az időközbea megüresedett elnöki és íg.-választmányi tisztségekre 7. Esetleges indítványok, amelyeket a közgyűlés előtt 8 nappal beadlak. A k izgyülés végén a méhészeti továbbképző tanfolyam befejező előadásai és a bizonyít ványok szétosztása, majd társasvacsora.
Óriási érdeklődés továbbképző tanfolyamunk iránt A január végére meghirdetett méhé szeti továbbképző tanfolyam iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. Er dély különböző vidékeiről futnak be a jelentkezések és az elnökség már azon gondolkozik, hogy az E M G E nagy könyvtárszobája kicsinek bizonyul az előadások megtartására. A bevezető előadásokra felkért elő adók is már szép számmal elvállalták e fontos és felelősségteljes feladatot és reméljük, hogy a tanfolyam megkez déséig mindenkitől megérkezik a vá lasz. A z előadásokat szemiiíárUunszerűeii tartjuk meg. A z előző számban meg jelölt óraszámok alapjában v é v e csak felét jelentik, ugyanis minden óra két részből áll. M i n t e g y 25—30 percig a fel kért előadó tartja meg a bevezető elő adását és utána az összegyűlt méhész testvéreink szólnak hozzá ugyancsak mintegy 26—30 peréig. Természetesen az üléseket e g y felkért ülési elnök t » -
zeti, aki a hozzászólóknak megadja a szót s ügyel arra, hogy a vita ne tere lődjék személyes síkra és az óra befe jeztével összefoglalja — mintegy ki kristályosítja — az előadó és az összes ség véleményét. Gondoskodunk gyors írókról is, akik az e g y e s kérdéseket jegyezzék, azzal a gondolattal, hogy —- bár kivonatosan — az év folyamán közzétegyük a Méhészeti K ö z l ö n y bep Ezért kértük meg az előadókat is, hogy az előadásuk anyagát foglalják rövi den írásba. A továbbképzőtanfolyam felölei ae aktív pedagógia elveinek r ö v i d ismer tetését is, h o g y a résztvevők közül aa arra jelentkezők méhészeti tanfolyami előadókká válhassanak. Mindnyájunk kötelessége a szaktudás továbbterjesz tése és reméljük, hogy ezen újításunk nak is sikere lesz. A tanfolyam színvonalát több intéz ményünk iparkodik emelni. A z E M G E helyiséget bocsájt rendelkesésünkra és 13
© BCU Cluj
ae adminisztrációval járó fáradságos munkát vállalta. Telefonját is áten gedi nekünk (Kolzosvár 22—04 szám), hogy a résztvevők szükség esetén meg találhatók legyenek. A Bolyai Tudo mányegyetemről felkért előadók érté kes bemutató anyagot hoznak. Hason lóan a kolozsvári Mezőgazdasági Fakul tás éa a Ferdinánd Tudományegyetem. Az E M E kaptárgyüjteménye is szere pel. Felkérjük méhésztestvéreinket is, hogy kinek amilyen újítása van, hozza magával. Mutassa be, hogy mindnyá junk tudása, gyakorlati ismerete gya rapodjék. A nagyobb tárgyakat (kap tárok stb.) az E M E címére (Cluj, str. Regula 22) darabáruként (mesagerie) kell feladni, a szállítási díjat előre kifi zetve. Az állomásról egyesületünk szálHtja a tanfolyam helyére. Befejezésül közöljük még a tovább képző tanfolyam pontos időpontját. Többek kérésére a február 2-i zárás időpontját egy nappal előbbre tettük s így a tanfolyam is egy nappal előbb nyílik. Ezek szerint január hó 25-én, vasár nap d. u. 5 órakor kezdődik és február hó 1-én, ugyancsak vasárnap d. u. 5 órakor kezdődő E M E közgyűléssel ér véget, illetve a közgyűlés után kerül sor a befejező előadásokra és ugyan akkor osztink ki a tanfolyam látoga tásáról szóló bizonyítványokat. A továbbképző tanfolyam egésznapos elfoglaltságot jelent a résztvevőknek. Erre mindenki készüljön fel. A részt vétel egyelőre díjtalan, mert a Földmű velésügyi Minisztériumtól támogatást kértünk. A CFR-től kértük, hogy a résztvevők díjtalanul utazhassanak vissza, de nem biztos, hogy engedélyezi. Azonban minden eshetőségre számítva, mindenki őrizze meg vasúti jegyét. Január 25-én, vasárnap az E M E már reggeltől felvilágosítással szolgál a vi dékről érkezőknek a Majális-utca 22. szám alatti hivatalos helyiségében d. u. 5 óráig, amikor az ünnepélyes megnyi tó kezdődik. Jelentkezéseket még továbbra is el fogadunk. Vegyünk részt minél többen méhészeink e nagy találkozóján.
MEGHÍVÓ Az E M E igazgató-választmánya a köz gyűlés előkészítésére Kolozsvárt, 1948 február 1-én d. u. 4 órakor az egyesület hivatalos helyiségében rendes ülést tart, amelyre a választmány tisztelt tagjait ezúton meghívja, Kolozsvár, 1948 január 1. az E M E elnöksége. Méhészeti tanfolyam Régenben. A a Erdélyi Méhész Egyesület marosvásár helyi méhészköre a Magyar Népi Szö vetség helyi szervezetének támogatásá val méhészeti tanfolyamot rendez Ré genben 1948 február havában kezdők és március havában haladók részére. A z előadásokat előreláthatóan vasárnap tartják rrv;g. Tani'olyamvezető: Szabó Kálmán, kolozsvári és marosvásárhelyi szakelőadók közreműködésével. A tan folyamot a M N S z régeni székházában tartják meg, ha kelló számú hallgató iratkozik be. Jelentkezni 1948 január 15-ig Szabó K á l m á n tanfolyamvezető nél és Garay László cukrászdájában lehet. Jelentkezésnél előlegként 100 lej fizetendő az esetlegesen felmerülő költ ségekre. Érdeklődők Szabó K á l m á n t ó l Reghin, str. T. Vladimireseu 19. rész letes felvilágosítást kaphatnak. Záró vizsgát az E r d é l y i Méhész Egyesület kiküldöttje fogja levezetni és a vizsgá zott hallgatók „Képesített méhész" cím viselésére jogosító bizonyítványt kap nak. KEDVES
MÉHÉSZTESTVÉR!
A Méhészeti Közlöny júniusi számában közölt cikkem hatására (Segítsünk Egye sületünkön) sokan még ismeretlenül is felkerestek soraikkal és mindnyájan ki jelentették, hogy a gondolat elfogadható, s mindenkinek követnie kell. Megígérték, hogy haladéktalanul eleget tesznek tag sági kötelességeiknek s kijelentették azt is. hogy felkeresnek körzetükben minden kit, aki csak egy méhcsaládot is tart, hogy csatlakozzék Egyesületünkhöz. Legyen tagja annak az mtézménynt'k, mely hasz nos és bőséges oktatást nyújt s így elsa játíthatja a gazdaságos méhészkedést. Mivel nem írhatok külön-külön mind azon Méhésztestvéreimnek, kik soraikkal felkerestek, kedves Közlönyünk útján tú
li
© BCU Cluj
dclom az összesekkel akik írták, hogy szintén örömmel vettem soraikat. Magam részéről is kívánok mindenki nek jó egészséget, Isten oldását és bősé ges méztermést! Ha így mindnyájan be vonva azokat is, kik nem tagjai egyesüle tünknek, megértjük egymást, támogatjuk és segítségére leszünk vezetőségünknek egészséges méhésztársadalmat alakíthatunk ki, mely úgy nekünk, mint hazánknak is hasznos. Búcsúzásul mégegyszer jelhívom min denegyes méhésztestvérem figyelmét, hogy a közösségi munka megelőzi az egyéni haszonért végzett munkát, tehát az újesztendőben ehhez tartsuk magunkat. Brád. Laczkó Béla.
Minden tag szerezzen egy új tagotl A szervezett méhészek ereje csak akkor lesz nagy, ha senki sem marad ki sorainkból. Méhésztestvéreink, mind nyájatok kötelessége erőnket növelni, megsokszorozni. Szerezzen mindenki egy új tagot az EME-nek. Fogjuk meg a még távollevők kezét és hozzuk családi körünkbe az E M B nagy táborába! . TAGSÁGI NYILATKOZAT Alulírott jelen sával
nyilatkozat
aláírá
belépek az Erdélyrészi
Méhész
Egyesület rendes tagjai sorába.
Helyreigazítás A Méhészeti Közlöny mult havi szá mában közöltük Stief Ottó EME tb. el nök levelét. Sajnos, abból a leglényege sebb rész kimaradt, ezért az egész leve let újból közöljük helyreigazításként: A folyó évi szeptember hó 27-én zá rult EME-tanfolyam záróvizsgáján ma gam kérdeztem a hallgatóimat, hogy a vizsgáztatás folyamán önkéntelenül is felmerülő izgülást ezzel is enyhítsem. Kijelentem, hogy ezzel nem óhajtottam megsérteni az EME igazgatóválasztmá nyát és elnökségét és azon jogukat, hogy a tanfolyamon kérdést tegyenek fel a hallgatókhoz, csupán kötelesség szerűen hallgatóim érdekében cseleked- • tem. Kérem a vizsgán résztvett ig. vál. tagokat és különösképpen a vizsga el nöki tisztségét betöltő Neciu Demeter EME alelnököt, aki részéről az utóbbi időben annyi baráti figyelemben része sültem, hogy ne haragudjanak és maga tartásomat ne vegyék sértésnek. Életem legfontosabb célkitűzésének a „kötelességteljesítést" tekintettem és az említett alkalommal is ez a cél lebegett szemem előtt, de „egyesületünk csak ab ban az esetben teljesítheti hivatását, ha mindnyájan „egyetértésben" végezzük kötelességünket". A belső egyetértés megőrzéséért tartottam szükségesnek mindezeket Erdély méhésztársadalma előtt is nyilvánosságra hozni. Kolozsvár,
19^7 november 1. STIEF OTTÓ EME tb. elnök.
másul
veszem,
hogy
élvezem
Tudo mind
szerve zett m é h é s z e k e r e j e n y ú j t és e g y b e n k ö t e l e z ő e n k i j e l e n t e m , hogy a z E M E p é n z t á r á b a ( C l u j , S t r . Regalá 2 2 . s z á m ) m i n d e n é v j a n u á r havában azon
előnyöket,
tagdíj
címén
Kelt
melyeket
3 0 0 lejt
1948.
a
befizetek. 'hó
Lakhely rom. magy. U. p. rom. magy. Vasúti
állomás:
Megye: Név (olvasható aláírást kérünk.) foglalkozás: méhcsaládok Ki
száma:
gyűjtötte.a
tagot!
Név Lakhely ü.p. Megye
15
© BCU Cluj
KÜLÖNFÉLÉK Olvaső'.nknak •cnanft J
bőséges
ujeszíendöt
hi-
Ajándék egyesületünknek. Becsi Ödön marosvásárhelyi méhésztestvécünk 10 kg. mézet ajándékozott az EMB-nek. A z egész ajándékot a méhé«z,-jti kutatóintézet berendezésére for dítjuk. Ezúton mondunk köszönetet az ajándékozónak. Levelezésnél mellékeljünk válaszbélyeget
8000-ért. Kasokat 1000—1800 lejért vet tek Szilágyságban. A kaptárok ára változatlan. N a g y er délyi kaptár 1896 lej, teljesen felszerelve. ELADÓK erdélyi egyleti vándorkoptárak
ALZN&R OSZKÁR •i'tanyeröre berendezett
asztalosüzemében
Cluj, Str. Jugoslavia 10. B á r m i l y e n k a p lá rk é s z i t é s t válla'ok
Y a o v Ipvelp7^ l o n o t !
P I A C I ÁRAK.-. A z országban érezhető pillanatnyi pénzhiány a méhészeti ter mékek áraira is rányomta a bélyegét. A karácsonyi ünnepekre, majd minden vá rosban bőséges volt a felhozatal és en nek tudható be, hogy helyenkint lemor ssolódtak az árak. A méz Kolozsvárt nagyban 360—380 lej volt kg.-ként, kicsinyben szövetke zeti boltban 400 lej, a vásártéren 420, tnás boltokban 450 lej. Nagyváradon 400 lej kicsinyben, Segesváron 360, Brassó ban 450—500. Aránylag Bukarestben volt a legmagasabb,- ahol 5—600 lejért látták a kirakatokban kitéve. A viasz ára rendkívül alacsony. Fes tékkereskedésekben 487 lejért áru'ják kg.-ként, de tudunk nagyobb tételben való vételről 350 lejes kg.-kénti árban. A méhcsaládok ára is hasonlóan esett. Országos kaptárban jól betelelt csalá dok 3500 lejért cseréltek gazdát. Na gyobb tételben ajánlottak 10 kiépített nagy erdélyi kereten kaptár nélkül 5000 lejért, kis erdélyiben kaptárostól együtt 8000-ért. Marostordában eladó 10 család nagy erdélyi kaptárban, kiépített fészek és méztérrel 10.000-ért, méztér nélkül
MULEPET ÉS M I N D E N N E M Ű MÉHÉSZETI FELSZERELÉST SZÁLLÍT
Kezdődi Gyula Dzierzc n Méhészete Oradea, Tudor Vladlmirescu 65.
"A j ö v ő b e n
c^akBmwHB
fertőtlenített műlépet használjunk
n •
•
Viaszt fertőtlenít és mű lépet szálit Tóth István ig vál. tag Kolozsvár, Budai N a g y Antal-ut 78 sz.
MÜLÉPKÉSZITÉS CSEREVIASZBÓL STUPINA ANTONESCV Bucures'i str. Vireiliu fto, 7. Telefon 5.22.06 Szállít ezüstözött és nikkelezett rézlemez öl készült tálcás műléppiést 42x^7 cm-es méretben 35 kg mézért.
FHESZETI KÖZLÖNY Szerkesztőség és kiadóhivatal: R O M Á N I A — Cluj, Str. Regal a N o . 22. Kolozsvár, Majális-u. 22. - - T e l e f o n 22-04 Felelős szerkeszti: Dr. Szövérdi Ferenc. E M E főtitkár. A Méhészeti Közlönyt az E. M . E. taRjal 300 lejes é v i tagdíj fejében tagsági illet ményként kapják. Felelés k i a d ó : D r . ö/sovtu-üi I'Y'ÍUÜC. M i n e r v a U u j - t v u l ^ s v a r .
1'
j u j . Cluj 1 l£4o, K v . : i u s s á l i U L u u
lijiizg
© BCU Cluj
