Márczius hó, BCU Cluj KOLOZSVÁRTT. ÉVFOLYAM

AZ E R D É L Y B É S Z I

II.

MÉHÉSZ-EGYLET

ÉVFOLYAM.

MIlllllllllllllllHlllllllllHIUIlllllUinilllllllltlIllllllllllllllllllllllllllllHlllUIIII^

TARTALOM : Miért n e m hordanak fel l i s z t e t a m é h e k a k a p t á r b a n . Szentgyörgyi — Méhészkedjünk. Pálfl Lajos.

III. (Folyt, köv.)

Antónya

János.

— A m é h e k érzékszerveiről. Kulissehy

Lajos

— Műlépek s u r r o g a t u m a .

Endre.

— A délmagyarországi

m é h é s z e g y l e t negyedik bizottsági ülése. — K ü n n hagyjuk-e t é l e n m é h c s a l á d a i n k a t ? Hatházi

Ferencz.

— Csarnok:

A

méhek

tulajdonságairól.

Fodor Gyula. — Vegyes közlemények. — A borítékon: vata. — F e l e l e t e k rovata. — A s z e r k e s z t ő ü z e n e t e i .

Vidék.

(Vége

köv.)

— Kérdések

ro­

— Hirdetés.

m!l!l|[IIMllhhKII!ll!li:i!ll!!íi!!ll!ini!ll!ll!llllll!illll!lllHIIIH^

Márczius hó,

1887.

KOLOZSVÁRTT. AZ

E G Y L E T

T U L A J D O N A .

N Y O M A T O T T A J T A I K. A L B E R T ( M A G Y A R P O L G Á R ) N Y O M D Á J Á B A N . 1 8 8 7.

© BCU Cluj

Vidék. Ó-Radna,

1887.

mározius.

í m e v a g y o k bátor a m u l t év lefolyásáról, m é h é s z k e d é s ü n k r ő l , itt a havasok alatt, a k ö v e t k e z ő k b e n j e l e n t e n i : Okszerűen k e z e l v e a m u l t évi m é h é s z e t e t m e g l e h e t ő s jó­ n a k m o n d a n á m , de k í v ü l e m m i n d csak panaszt h a l l o t t a m ; a r e n d k í v ü l sok darázs nagy ártalmára v o l t a m é h e k n e k , v o l t e s e t s z o m s z é d k ö z s é g ü n k b e n , h o g y a darázsok elöl több időre elzárták a m é h e k e t , de csak olyan emberek, kik az okszerűségről m i t s e m t u d n a k ; saját m é h e s e i m e t is m e g l á t o g a t t á k a darázsok elég n a g y s z á m m a l (főképpen p e r g e t ő k a m r á m a t ) de k e z e l é s e m folytán, m i r ő l m á r több é v e k u t á n tapasztaltam, hogy csak jó erős méhcsaládtól v á r h a t u n k eredményt — j ó népes családaim k ö n n y e b b e n áll­ h a t t a k ellent is a t o l a k o d ó darázsoknak. Ilyen c s a l á d o k b ó l a darázs üres tarisznyával s z o k o t t kijönni. Jó erős c s a l á d o k h o z j u t n i a k ö v e t k e z ő taqasztalásból járok el, elte­ k i n t v e az előbbeni éveket, hol az állami i s k o l a n a g y kertjében m é h é s z k e d t e m szaporí­ tásra, m e g m u t a t v a n é p n e k é v e n k é n t i egy-egy m é h e s s e l i szaporodását, a k ö r ü l m é n y e k v á l t o z t á v a l elválva, o n n a n k i s e b b térre szorítkozván, m i n t e g y 50—55 méhcsaláddal n y e r e m é n y r e d o l g o z o m k ö v e t k e z ő eljárás m e l l e t t : Műrajokkal n e m foglalkozhatom, m i v e l ü z l e t i d o l g a i m i d ő t n e m engednek, k ü ­ l ö n b e n szaporítani n e m czélom, csak a m e g l é v ő l é t s z á m á t tartani. Rajzás volt n á l a m elegendő, s é t annyi, h o g y 101 családra felszaporodott' állományom, tekintettel v o l t a m j ó család előállításán. N y á r utóján k e z d t e m egyesíteni mindaddig, m i g előbbi l é t s z á m ­ h o z v i s s z a a p a s z t o t t a m és a h o l a k i n e m telelhetési legkisebb kétség t á m a d t , egyesí­ t e n d ő volt, a u g u s z t u s és s z e p t e m b e r elején m á r csak a m a r a d a n d ó családok létszáma v o l t jó m é z e s e n és jó l é p e s e n e l l á t v a ; e z e k b e n a darázsok n a g y o n k e v e s e t árthattak s í g y n e m volt s z ü k s é g e m darázs elleni védő szerekre, ők m a g u k n é p e s s é g e k ö n n y e n ellentálltak, m e r t é p í t m é n y ü k ü r e s részeit is elfoglalhatták — m é z h e z n e m j u t v a a d a r á z s o k elidegenedtek. Ilyen eljárás m e l l e t t a m u l t általános p a n a s z o s évről a k ö v e t k e z ő e r e d m é n y t é l v e z t e m , u. m . : E l a d o t t o l v a s z t a t l a n v i a s z l é p e k b ö l 36 frt. Keretes asztali m é z e s l é p e k b.8i 20 frt. P e r g e t e t t v a g y c s u r g a t o t t m é z b ő l részint eladva és készlet 120 frt. K ö z ö n ­ s é g e s sajtolt m é z b ő l 25 frt. Összesen 201 frt. E m i i t e t t e r e d m é n y e n k í v ü l m é g m e g l e h e t ő s m e n n y i s é g ű szép üres lépjeim van­ n a k m e g t a k a r í t v a , m i t nagy előnynyel felhasználok a j ö v ő rajzás alkalmával és e z e n l é p e k pótolják n á l a m a m ű s e j t e k h e l y e i t ú g y s z i n t é n e z e n g o n d o z o t t és t i s z t á n tartott l é p e k k e l a sok here szaporítását m e g g á t l a n d ó tavasszal, olyformán, hogy kicserélendő az anyakasban fölöslegnek m u t a t k o z ó h e r e l é p e k t ő l : némely családból ha m é z e s is ki­ v e s z e m , de t e k i n t e t t e l a m é z m e n n y i s é g megmaradására, mivel jól t u d j u k azt, hogy t a v a s s z a l n a g y o b b s z ü k s é g e van mézre a családnak, m i n t télen át, főképpen felénk, h o l a tavasz m u t a t k o z i k és mindjárt egy darab t é l marad rajtok 2—3 napig, ekkor a m é h e k n e k j ó l esik egy kis takaró is. Új fiasitás, ha n e m januárban, de februárban k e z d e t é t vette, k ü l ö n b e n a méhek, előérzetétől függ a m é h e k előbbi v a g y későbbi fiasi­ t á s m e g k e z d é s e , én m i g jól k i n e m tavaszodik, a sarjút, melylyel t é l e n át takarva v o l t , el n e m t á v o l i t o m róluk, egy primitív m é h é s z collegámnak m e g g y ő z ő d é s v é g e t t egyszer j a n u á r b a n m u t a t t a m fiasitást, azt m o n d t a , hogy előbb én t a n u l t a m tőle és most ő tanul tőlem. A m é h c s a l á d o k a t k i t é t e l u t á n n e m árt m é g takarva tartani a hideg éjjelek miatt a naptárakbani t a v a s z és nyár eleje s o k k a l enyhébb, m i n t a mi t e r m é s z e t e s időjárá­ s u n k , m i n d e n j ó h o z k é s ő b b j u t u n k m e l l e i n k k e l és a m u n k a i d ő rövidebb, ezért a jó né­ p e s családok létesítését tartjiik s z e m előtt. Már n e m sok idő v a n hátra, szerencsés t a l á l k o z á s t k í v á n o k a m é h e k k e l . R e m é n y s é g e m v a n , h o g y jól telelhettek, mivel enyhe tél volt, reménylem, hogy e z u t á n s e m l e s z h o s s z a d a l m a s és n g y , m i n t m u l t években, m á r c z i u s 28—30-án tisztulási k i r e p ü l é s i tartanak. Korbuly Z.

© BCU Cluj

Il-ik évfolyam.

3. sz.

Kolozsvár, 1887.

MÉHÉSZETI KÖZLÖNY. Az Erdélyrészi Méhész-Egylet Közlönye. KIADÓHIVATAL hova az előfizetési pénzek küldendők. Felső-Keresztuteza 1. sz.

SZERKESZTŐI IRODA Ó-Vár, Bástya-uteza

9-ik

Megrendelések A

KIADÓHIVATALBA.

HAVI FOLYÓIRAT. Előfizetési Egész évre . . . . Felévre

dij: 3 frt. 1 frt.

Kéziratok A

bérmentve

S Z E R K E S Z T Ő S É G B E .

Miért nem hordanak fel lisztet a méhek a kaptárban? Báró Berlepsch s o k a t gondolkozott és experimentált, hogy a / m é h e ket a kaptárban elhelyezett liszt elfogadására birja; de eredménytelenül. Ezért felszólította a szakértő' méhészeket, hogy e tárgyról gondolkozzanak s ily irányban tegyenek kísérleteket. Az okos szó a Kárpátok hazájában is visszhangra talált. Többen tettek kísérleteket; de talán azon elvnél fog­ va, hogy az az okos, a ki hallgat, jó ideig senki sem szólalt meg. A csen­ det végre C s i k J á n o s törte meg a Népt. L.-ban. Ha jól emlékszem, a mult Őszön olvastam ott, hogy méhei a lisztet a kaptárban is elfogadják, ha sejtekbe helyezzük el. Ugy gondolom, ugyanazt mondta volt a mult nyáron Abend is, de nem esküdném meg rá. Csik J. azonban megjárta. FeJsman nekiront; irgalmatlanul kiporozza a kabátját s végre azzal főzi le, hogy „Csik urnák, bizonyosan, e czélra jól betanított méhei vannak." Csik János fogja magát s egy FeJsmannak szóló replikában még egyszer megerősíti, hogy igenis, méhei elfogadják a lisztet a kaptárban, s hozzá­ teszi, hogy „ha nem hiszi, menjen oda és győződjék meg." KrieschJánoa Csiknek azt jpgyzi meg csillag alatt, hogy „itt bizonyosan tévedés van a dologban." Felsmann a Csik replikájára nem válaszolt; csupán megkö­ szönte azt a szives „jóindulatot", melylyel iránta Csik viseltetik,— s ez­ zel kettőjük között az ügy befejeztetett. Időközben azonban Schopf Vil­ mos is megszólalt s tapasztalatai alapján azon hypothesist állította fel, hogy*a m é h e k a l i s z t e t a k a p t á r b a n n e m k é p e s e k f e l h o r ­ d a n i . Erre x. x. előáll a m i lapunkkan, azon ismert a r a n y o s kérdéssel, hogy: m i é r t n e m ? így lett a liszéttetés kérdése napikérdéssé. Az eszmecsere e lap mult évi 9-ik számában folytatást nyert. Meg­ vallva az igazat, bizonyos félszszel nyúlok a tollhoz, midőn e hatalmas i

© BCU Cluj

50

MIÉRT NEM HORDANAK FEL LISZTET A MÉHEK A KAPTÁRBAN.

kérdéshez, mely valószínűleg a világ összes méhészeit le fogja teríteni, hozzászólok; és bizonyos tartózkodással, mert mig egyfelö'l senkit sem óhajtanék sérteni, addig, másfelől érzékenyen találna engem is a mások szándékos sértegetése. Reményivé azonban, hogy a vita ezentúl oly me­ derben foly, honnan ugy a kicsinylő kifejezések, mint a gúny és sértő czélzás örökre száműzve lesznek: én is hozzászólok a kérdéshez. Ha lisztet a gyelmen pedig a

annak okát kutatjuk, hogy miért nem fogadják el a méhek a kaptárban, nem szabad már a történelmi hűség kedveért sem- fi­ kívül hagynunk azon okokat, melyek már eddig felhozattak. Ezek következők:

1. A lisztes anyagok felvételének lehetősége oly mechanikai műkö­ dések feltételeihez vannak kötve, melyeknek kivitele a kasban a méhek részéről fizikai lehetlenséget képez. (Schopf Vilmos és vele Kriesch János.) 2. Ha a méhek a kaptárban elhelyezett liszt fölött repkednek, az ek­ ként előidézett légáram a fiasitás meghűlését vonhatná maga után (x. x.) 3. A fel-felröppenés által lisztparányok szálának meg a sejteket, hol esetleg a folyékony méz megerjedését idézhetnék elő. (x. x.) 4. Valószínű, hogy a méhek a sötétben nem képesek lábkosaraikat megrakni, (x. x.) Most már e felhozott okokat vegyük rendre s vizsgáljuk minőségük szerint, h a vájjon megfelelnek-e, s ha igen, mennyiben a valószínűség bi­ zonyos fokának. 1. A méz és virágpor gyűjtése a méhek természetes ösztönénél fog­ va a szabad természetben történik. A méhike virágról-virágra száll s ugy gyűjtöget. De, ha valamely mézben és himporban gazdag virágra bukkan, azt nem egykönnyen hagyja ott. Tökbször felszáll és ismét visszaszáll. A nektármirigyből a nedvet felszívja, miközben szőrös testére himpor ragad. Most fölszáll a virágról s más nektármirigy után kutat, de e közben öszszesepri magáról s kosárkájába helyezi a himport. Ez és így történik a viruló mezőn. Ha a méhszin elé liszttel tömött lépet helyezünk el, a méhek csak­ hamar ráakadnak s nagy mohósággal szedik fel annak tartalmát. Úgyszólván, fürödnek a lisztben, hogy abból minél több tapadjon rajok. Hihető, hogy az ij.y eléjök nyújtott lisztből közvetlenül a szájukba is szednek fel; de az sokkal valószínűbb, hogy inkább kedvellik s így nagyobb örömmel dol­ gozzák fel a testükre tapadt finom s tiszta lisztparányokat. Ha az nem igy volna, alig lehetne indokolni azt a lázas röpkedést, mit a liszt fölött végeznek; hanem neki esnének a sejteknek, mint a ló az abrakos tarisz nyának, s addig nem moczczannának, mig a tartalmát fenékig ki nem ürítették. Ha azonban a méhszin elé oly lisztes lépet helyezünk el, mely­ nek egyes sejtjei mézet tartalmaznak, a méhek oda csomósodnak s mohón

© BCU Cluj

MIÉRT NEM HORDANAK FEL LISZTET A MÉHEK A KAPTÁRBAN.

51

szívják fel annak tartalmát. I t t nincs röpködés, csupán lázas futkározás, tolakodás stb. S pedig azért, mert a mézet közvetlenül szájukkal nyalják fel. így és ez történik a méhszin előtt. A virág és lisztes lép fö­ lötti röpkedésnek a legnagyobb valószínűséggel nem lehet más oka, mint az, hogy a méhek ezáltal lábaikat szabadokká teszik, hogy így a testükre tapadt lisztes anyagot kellőképen átdolgozhassák s lábkosaraikba helyez­ hessék. Eme röpkedésnek, döngicsélésnek a szabad természetben meg van adva a fizikai lehetősége, de nincs a k a s h a n ; s igy a Schopf Vilmos a m a hypothesise, hogy „A lisztes anyagok felvételének lehetősége oly mecha­ nikai működések feltételeihez vannak kötve, melyeknek kivitele a kasban a méhek részéről fizikai lehetetlenséget képez" — bízvást megállhat. E n ­ nélfogva a Csik J. pártjára, bár nem kétlem, hogy méhei csakugyan elfo­ gadják a lisztet a kaptárban, nem állhatok. Annyit azonban legyen sza­ bad megjegyeznem, hogy, ha v a l ó b a n elfogadják, annak valami specziális oka lehet, miáltal méhei oly sajátságos előnyben részesültek, minőben — tudomásom szerint — még eddig senkié sem. Ezt a specziális okot kellene kikutatni, s pedig első sorban épen Csik u r n á k ; mi, h a s i k e r ü l n e , nevét ugy fogná emlegetni az utókor, és méltán, mint a Berlepsch és Dzierzon neveit. Mielőtt azonban az x. x. által hangoztatott okokra áttérnék, nem tehetem, hogy még egyszer a Schopf föltevésére vissza ne térjek. Engem, megvallva az igazat, gondolkodóba ejt, hogy miért röpkédnek, miért döngicsélnek a méhek a lisztes lép fölött, holott a nélkül is teritett asz­ tallal rendelkeznek s csak egyet kell lépniök, ha egyik sejtnek, kifogyott a tartalma, hogy ujabb gazdag forráshoz jussanak. Schopf ezt ugy ma­ gyarázza, hogy lábaikat szabadokká kell tenniök, különben nem végezhet­ nék munkájukat kellőképen. E külső ok mellett én egy belső okra is k ö ­ vetkeztetek, t. i. a m é h e k n e k v e l Ö k s z ü 1 e t e t t kutatóösztö­ n é r e . A kutatóösztön -sok állatnál van feltünőképen kifejlődve. Pl. a han­ gyáknál ; vagy hogy közelebbi példával éljek, a tyúkoknál. Ezek, mint tud­ juk, a kiterített buza kellősközepén is kapargálnak a gazdasszony nem kis bosszúságára. A méhek is tehát nemcsak azért döngicsélnek, hogy lá­ baikat szabadokká tegyék, hanem azért is, mert kutatási ösztönük annyi­ ra ki van fejlődve, hogy azon a legnagyobb bőség közepette sem uralkod­ hatnak. A kaptárban emez ösztön nem elégíthető k i ; a méhike nem dön­ gicsélhet kedvére; inkább ott hagyja az orra előtti nyers vagyont, mint­ sem,: korlátok között s kedvetlenül dolgozzék. Következőleg a méheknek erSsen'-kifejlődött ösztöne is lehet oka a döngicsélésnek s igy annak is, hogy a kaptárban elhelyezett lisztet nem fogadják el. S most áttérek az x. x. föltevéseire. 2 — 3 . A méhek társadalmában meglepő jelenségekkel találkozunk. Bámulatra méltó építményük rendeltetésüknek nemcsak kielégítően, d e k i 4*

© BCU Cluj

52

MIÉRT NEM HORDANAK FEL LISZTET A MÉHEK A KAPTÁRBAN.

tünó'en felelnek meg, t e h á t tökéletesebb műnek, mint akárhány emberi mű. Tartósak, csinosak s oly művésziek, hogy maga az isteni szikrát keb­ lében hordozó ember is csak nagy kétségek között merte utánozni. A lakot tisztán t a r t j á k ; annyi ezerén testvéri egyetértésben élnek együtt; a csa­ ládfőt határtalan tiszteletben részesitik; az utódokért élnek s ezekért ma­ gukat agyondolgozzák; a közvagyont éltük árán is védelmezik; az alkal­ mat (pl. bő mézlegelőt) üstökén ragadják; a jövőről gondoskodnak stb. stb. Ha már most mindezekre képesek, képesek egyúttal arra is, hogy belás­ sák, mikép, ha a lisztes lépek fölött a kasban röpködnek, az ez által elő­ idézett légáram a fiasitás meghűlését vonhatja maga u t á n ; valamint árva is, hogy a fel-felröpkedés által felvert s később leülepedett lisztparányok a folyékony méz megerjedését idézhetik elő. Ezekért nem röpkédnek a lisztes lépek fölött a k a p t á r b a n ; ezekért nem f o g a d h a t j á k el ott v. lisztet, s ezért állhat meg x. x.-nek a második és harmadik szám alatt idézett föltevése is. 4. A negyedik szám alatti föltevés azonban nem indokolható. Sötét­ ben petéz az a n y a ; sötétben látják el a munkások a kikelt k u k a c z o k a t a szükséges tápanyaggal; sötétben étetik az anyák fiatal testvéreiket s nem ritkán egymást i s ; sötétben készítik a sejteket; sötétben tömik tele méz­ zel ; sötétben fedik be a megtelt sejteket; sötétben készitik a méhkenyeret i s ; sötétben végeznek a kaptárban mindent. S ha igy, akkor láb­ kosaraikat is megrakhatnák sötétben. Ebből látható, hogy ama (4-ik) föl­ tevés a valószínűségnek csupán látszatával bír.-De azért az okok közül már csak azért sem óhajtanám törülni, hogy nincs bebizonyítva, ha vájjon világosságban nem könnyebben végezhetik-e a m u n k á t ? Ha már most e felhozott okokat még egyszer átgondoljuk s egybe­ vetjük, nyomba rájövünk, hogy azok egymást nem keresztezik, egymást nem gyengítik, s igy külön-külön is, együttvéve is lehetnek okai annak, hogy a méhek a lisztet a kaptárban nem fogadják el. A felhozott tolnom.

okok mellé legyen szabad nekem még egy párt csa­

5. Egyik a méheknek velők született kutatóösztöne, melyről már fennebb röviden megemlékeztem. 6. A másikat a következőkben foglalom, össze: A méhek semmit sem csinálnak hebehurgya módra. A kivételek e szabályt csak megerősí­ tik, de nem gyengítik, Nem felületesek semmiben. Mindent j ó l végeznek. Ha építményükön szabálytalanságot találnak, nyomban helyreigazítják. Szúr­ j u n k át tővel egy sejtet, s már más percben betapasztva találjuk. Ha a lisztes keretet a kaptárba akasztjuk, i t t nem képesek j ó 1 végezni mun­ kájukat; inkább sehogy sem végzik; ott hagyják; kirepülnek a szabadba.

© BCU Cluj

53

MÉHÉSZKEDJÜNK.

Tehát a hatodik ok a méhek természetébe irt ama jelszó is lehet, a mit emberi nyelven ugy fejezhetünk ki, hogy v a g y j ó l , v a g y sehogy! 7. Tudjuk, hogy a méhek minden oly anyagot, mire szükségük van, kívülről hordanak b e ; és semmit sem visznek ki, mi kárukra nincs. Ha ez áll, vájjon nem valószinü-e, h o g y a k a p t á r b a n elhelyezett lisztet kész vagyonnak t e k i n t v é n , inkább azon kivül k e r e s n e k b e h o r d a n i v a l ó t ? Erre ellenvetésül föl lehetne hozni, hogy a mézet a fenékdeszkáról is fölhordják, következésképen a lisztet is felhordhatnák. Ez ellenvetésekre a követbezőkkel felelek: Pro. 1-mo.: A méhek főtápszere a méz, s mint ilyenre kiválóbb gondjuk van. Pro. 2-do : Nagyon jól tudják, hogy a méz helye nem a fenékdeszkán, hanem a sej­ tekben van, hol a megerjedés ellen befödelezés által kell védelmezniök. Ezekben kívántam elmondani egyetmást a czimben foglalt kérdésre. Ha e fontos kérdés megoldását igazán és komolyan akarjuk, nézetem sze­ rint első lépés, az okok fölfedezése. A m á s i k : kutatni oly eszközök után, a melyeknek segélyével az okok megszüntethetó'k, elháríthatok. Ha -ez megvan, a harmadik lépés, a biztos győzelem önként jelentkezik. Gon­ dolkozzunk tehát s kísérletezzünk ezentúl bizonyos rendszerre], mert tény, hogy ha az igazságot fel nem fedezhetjük is, az u t á n a való kutatás oly kellemes foglalkozást nyújt, mint magának a kész igazságnak élvezete. Szentgyörgyi

Lajos.

Méhészkedjünk. in. Ne ringassuk magunkat abban a hitben, hogy a vándortanító min­ dent megtesz, a mit az egylet nem tehet, elmegy minden községbe és fel­ keres minden méhészt, hogy neki és az érdeklődőknek hirdesse az oksze­ rű méhészetet, s megmutassa az egyes fogásokat, s ez uton könnyen ju­ tunk a gyakorlathoz. A vándortanító nem tehet meg m i n d e n t ; mert ő is csak emberi t e ­ hetségekkel van felruházva és nem lehet egyszerre mindenütt, nagyok lévén a reábízott kerületek; nem hogy egy évben egy helyen többször megjelenjen, de arra se jut ideje, hogy egy év alatt iösszejárja kerületét; sőt többet mondok, évtizedek kellenek arra, hogy egy méhészeti kerületnek, milyen pl. Erdély is, flóráját és viszonyait teljesen megismerje és a megismert viszonyokhoz alkalmazkodva sikeresen tehesse kötelességeit. , Az oksz. méhészet terjesztésére a méhészeti vándortanítók után első sorban vannak hivatva a néptanítók; kiknek már önmaguk, tanítványaik és hazájuk érdekében kellene e nemes és jövedelmes gazdasági ágat művelni.

© BCU Cluj

54

MÜLBPEK SÜRROGATUMA.

A mint a példa mutatja, tanitóink közül számosan dicséretreméltó tevékenységet fejtettek ki e téren. Ok, mint a népnevelés harczosai, legye­ nek e t é r e n is buzgó útmutatók. Ok vannak hivatva e téren szunnyadó erőket életre kelteni, s teremteni olyan méhészeti iparágat, mely hazai viszonyainknak megfelelő legyen. A fáradozás jutalma nem fog kimaradni. S a jutalom és elismerés annál édesebb leend, minél több munka és fá­ radozás árán tették árra magukat' érdemessé. Tény, hogy sok tanitó — nó de kik talán nem is szorultak a méhészetbőli jövedelemre — hivatali elfoglaltatását veti latba önvédelmére, holott ezen érv önmagától elesik a rendszeresebb kezelés mellett. A tanítónak n e legyen érve az, hogy nem szorult a mébészkedésre vagy hivatalos teendői miatt nem ér reá a méhekkel bibelődc.i; mert á mire nem szorult, annak megtanítását hivatásából kifolyólag nem tagad­ hatja meg attól, kinek szüksége van reá, az pedig idővel tanítson meg másokat is okosan élni, ha már egyszer „az idő pénz." Állíttassák községi méhes, melynek költsége a községi költségvetés­ ben, közgazdasági czélokra szolgáló kiadás czimen fölvehető. Ha csak egy méhcsaláddal veszi is kezdetét a méhészet, már van alapja a méhészet­ nek és lehet reménye a községnek, hogy kellő gondozás és okszerű ápo­ lás mellett ezen vagyon forrását egy könnyen nem fogja elveszíteni, ha­ nem jóllétének gyarapítására, felvirágzására fogja juttatni. Nézetem szerint kívánatos lenne azon tanitó urak részére, kik nem ösmeretesek a keze­ léssel, méhészeti póttanfolyamot állítani. Hazai méhészetünk emelésében hasonlókép előtérbe lépnek lelkészeink. Az észszerű méhészet t e h á t nem csupán anyagi hasznot nyújt, melyért voltaképen ápoljuk és terjesztjük, hanem egyszersmind hatalmas eszközül szolgál a nép nemesítésére, h a a méhek életét és működését utánzandó példának tekintvén cselekedeteinket a szerint alkalmazzuk is. És vájjon melyik állásnak j u t o t t leginkább osztályrészül e magasztos missió: a nép nemesítése? Kétségkívül a lelkészeknek. Ok a méhek életében vajmi ne­ mes példát m u t a t h a t n a k , mely a vallás-erkölcsre, sőt a polgári szorgalomra s mintaszerű életmódra vezérel. Várva-várjuk és reméljük, hogy a lelké­ szek minél nagyobb számmal s ügyszeretettel csatlakozzanak, hazai méhé­ szetünk s egyletünkhez. (Folyt, köv.)

Antónya v

János.

•

Műlépek surrogatuma. Az okszerű méhészet fejlesztése abban az irányban haladt előre, mely a virágokban rejlő mézkincseknek minél nagyobb mértékben lehető

© BCU Cluj

MŰLÉPEK SUEROGtATÜMA.

55

kiaknázására vezet. A czél jóformán meg is van közelítve, s ez előhaladásban a műlépeknek nem kis szerep jutott. Ha számításba vesszük azt, hogy a méhek 12 kiló mézfogyasztás árán j u t h a t n a k 1 kiló lép építéséhez, bizonyára hálával gondolhatunk ar­ ra, ki a mfílépek feltalálásával a méhészet ügyének oly nagy lendületet adott. Terjed is vagyonosabb méhésztársaink között a műlépek használata, de többen vannak olyanok, kik a műlépek kilójáért 2 frt 2 0 — 2 frt 50 krajczárt nem adhatván ki, kénytelenek a méhekre bizni minden építést, s természetes, hogy e szerint sokkal kevesebb mézhozammal kell beérniök, mintha műlépek — közfalak betételével ők is segítenének méheiknek a lépek építésében. Mi természetesebb, minthogy ily esetben — h a ­ bár részben is — a míílépek pótlására kell gondolnunk. De itt az a kér­ dés merül fel, hogy hát csakugyan lehet-e a műlépeknek hiányát pótolni ? E kérdésre előleges kísérlet nélkül nem volna bátorságom „ i g e n " - n e l fe­ lelni, de miután már több izben tettem kísérletet, és az szépen sikerült, azt mondom, hogy „ l e h e t " , s a kik tetszésük szerinti mennyiségben hasz­ nálhatnak műlépeket, azok figyelmét is megérdemli e surrogatum. Mi a műlép tulajdonképen ? Tiszta viaszból préselt lépközfal a sejt­ fenekek szabályos mélyedésével, melyre a méhek épitik ki a sejteket, a mi sokszorosan gyorsabban és kevesebb költséggel történik, mintha egész lépet építenének. Vannak ugyan olyanok is, melyeken néhány milliméter­ nyi magasságban a sejtek is kiemelkednek, de minthogy ezek még sem oly finom viaszlemezből állanak, mint milyent a méhek épitnek, maradjunk csak az egyszerű lépközfalnál. Minden méhésznek vannak olyan lépei, melyeket régiségüknél — penészességüknél — a sejtek szűkvoltánál fogva vagy kiolvaszt, vagy pedig potom áron a musztikásokriak ad. Én az ilyen munkás méhlépeket sem ki nem olvasztom, sem a musztikásoknak nem adom, hanem azok mindkét oldalán lemetszem a sejteket, annyira, hogy csak a lépközfalak maradjanak meg, s így akár rajoknak, akár anyacsaládoknak — a mint a szükség hozza magával — beakasz­ tom, s e közfalakat a méhek szépen megtisztítván, néhány nap alatt a sejtek egészen újra építve — benépesítve — vagy mézzel megtöltve lesz­ nek. Igaz, hogy a fiasitó osztályban az uj sejtek sárga szinüek, minthogy ott a régi viaszhulladékot is felhasználják az építésre, de azért épen oly finomak, mintha az egész lépet akkor építették volna. Ha a lépközfalakat a mézosztályba teszem, minthogy ott az építésre csak uj viaszát fordít­ nak, a sejtek szép fehérek lesznek, mézzel megtöltve és beragasztva pe­ dig kékes szint mutatnak, de ez izüknek, jóságuknak legkisebb hátrányára sem esik.

© BCU Cluj

56

A MÉHEK ÉRZÉKSZERVEIRŐL.

Nem az a szándék vezetett ennek közlésére, mintha a műlépek be­ csét rontani akarnám, hanem az a gondolat, hogy- a kik műlépekhez nem juthatnak, ha tetszik, fordítsák hasznukra. Pálfi Lajos.

A méhek érzék-szerveiről. A méheknek is megadatott az öt érzék. Lássuk tehát, mily arányban használják a méhek munkájuknál érzék­ szerveiket ? A látás. Minden egyes méhnek kétféle szeme van. 1-ször: két nagy, összetett reczés szem, a fej két oldalán, és 2-szor; három egyszerű pon­ tozott szem a fejtetőn. A természet ura itt nagyon kedvezett a méheknek. Öt szemmel látta el őket, s ez okból látásuk igen j ó ; mi abból is kitűnik, hogy a legkü­ lönbözőbb irányból, már messziről fölösmerik lakjokat. Midőn fulánkjaikkal szúrni a k a r n a k : rendesen a szemet veszik czélpontul az embernél, s ha erről biztosat akarunk tudni fájdalom nélkül, az esetbe vegyünk fel egy arczvédőt magunkra, s látni fogjuk, hogy éppen szemünk s ennek környé­ kén szúrattunk volna meg arczvédő nélkül; végre, ha ujjainkat vagy va­ lami tárgyat a röplyük közelében ide s tova mozgatjuk, látni fogjuk, hogy az őrző méhek éppen ugy forgatják i d e s t o v a fejeiket, a mint mi tesszük. 2-szor. Hallás. Hogy hol van a méhek hallási érzéke, az még nem tudható. Annyi bizonyos, hogy ezen érzékkel is . rendelkeznek. De csakis egymás hangjait hallják meg, más hangokra hallási érzékök nem fogékony. Ha a méheknél dolgozunk, s munkánk közbe valamely méhet meg­ nyomunk, ez egy fájdalmas hangot ád, s ezen hangra egy egész csoport siet segítségére a megbántottnak. De ellenben ha éneklünk, fütyölünk vagy csengetünk, az esetleges menydörgést, vagy más zajos lármát közönynyel fogadják, csak társaik vig, vagy szomorú hangjaikat hallják meg. 3-szor. ízlés. A méhek izlési szervei, a nyelv tövén, az úgynevezett ízlelő kelyheeskékben van megadva. ízlelési szerveik hogy jól ki van fej­ lődve, az kétség nélküli. Ha többféle minőségű mézet teszünk lakj ok kö-, zelében, látni fogjuk, hogy először is, a lakmározást a jobban kezdik. Tavaszszal látjuk, hogy a sós, vagy a posványos vizet sokkal jobban hordják, mint a tiszte édes vizet, sőt a frissen trágyázott helyeket is lá­ togatják, és kétségkívül oly anyagokat keresnek, a melyek a fiasitások szükségleteihez tartoznak. 4-szer. Szaglás. A szaglási szerv finom hártya által képviseltetik. Ezen hártyának az a rendeltetése van, hogy a különféle szagot a benne elterülő idegek utján a méh tudomására hozza. E szerv oly csodálatos

© BCU Cluj

A DÉLMAGYARORSZÁGI MÉHÉSZEGYLET NEGYEDIK BIZOTTSÁGI ÜLÉSE,

.

57

éles, hogy nemcsak lakja közelében, hanem nagyobb távolságra is képes használni. Különben ezen szervük igen azonos az emberi szaglás . szerve­ zetéhez. 5-ször. Tappintás. A méhek rendesen csápjaikat használják a tappintásra. Különbén egész testök felülete is alkalmas arra. Ha valami által háborgattatnak, azt rögtön tudja a család összes népe s az értesitést csáp­ jaik segélyével eszközlik. Ugyanis a mint a veszélyt, vagy háborgatást az őrző méhek észre vették, azonnal fürge mozdulattal, csápjaik a többi bentlevők csápjaival érintkeznek, s egy sajátságos hangadással adják tudtul egymásnak a veszélyt s ezen egymással közlés oly bámulatos gyorsan esz­ közöltetik, mintha csak távirda-telep működnék. S ha a veszélyt és háborgattatást a család összes lakói tudásul vet­ ték, azonnal megszűnik a vig zsongás, egy pillanatra síri csend uralg, s csak egyes hang hallatszik, s ez is ugyszólva sirási hang, egy keveset ál­ mélkodnak, s mint egy villanyütésre tömegesen tódulnak a röplyukhoz, megtudandó a veszély minőségét, s ha kikerülhetlen a harcz. az esetben életük koczkáztatásával bár, de egész elszántsággal szállnak az ellenséggel szembe, s ha a veszély megszűnt, azonnal a félbehagyott munkához fognak, mintha csak semmisem történt volna velők, a félelmet gyorsan feledik. A méh emlékezi tehetsége is kiváló nagy, ugy, hogy ha csak egyszer is nézte meg lakja környékét, ez is elegendő arra, hogy többé el ne vétse lakhelyét, az első kiröpülése alkalmával minden ösmertető tárgyat meg­ jegyez ösztönszerűleg, mert tudva van azon körülmény, hogy ha idegen család lakhelyébe téved, ott irgalom nélkül leöletik. Nagy hordás idejében megtörténik igen gyakran az idegen családhoz betévedés, de ilyenkor, ha rakkottan téved más lakba, az esetben szívesen látott vendégként fogadtatik, a hozományt le kell raknia, mert rakottan ki nem mehet szép szerével. Az idegen hozományát meg se köszönik, sőt még az eltévett kell bocsánatot kérjen, ha netalán alkalmatlan lett vplna, a mire is csak azon egyszerű választ kapja, hogy köszönd meg, hogy tá­ vozhatsz ! Kulissehy Endre.

A délmagyarországi méhészegylet negyedik bizottsági ülése. A délmagyarországi m é h é s z e g y l e t

f. h ó 17-én

T e m e s v á r sz. kir. városában ér­

dekes és tanulságos bizottsági ü l é s t tartott. Az ülés megnyitása u t á n Mály I s t v á n egyleti e l n ö k t u d a t t a a választmánynyal, hogy báró Ambrózy Béla ur, egyletünknek b u z g ó t á m a s z a é s apostola,

a k ö z e l mult^

© BCU Cluj

58

KÜNN HADJUK-E TÉLEN MÉCHSALÁDATNKAT.

ban 8 cs. és kir apostoli felsége által, több rendbeli érdemeinek méltánylásán, a I l l - i k o s z t á l y ú vaskoronarenddel lett l e g k e g y e l m e s e b b e n k i t ü n t e t v e . E z e n örvendetes ese­ m é n y fölötti jókivánatainak, az egylet nevében, az egyleti k ö z l ö n y ö k utolsó s z á m a i b a n kifejezést is adott, m i t a z o n b a n a jelen ö r v e n d e t e s a l k a l o m k o r , m i d ő n őméltóságát k ö r ü n k b e n tisztelni szerencsések l e h e t ü n k , ismételve, k é r e l m ü n k oda terjed: t á m o g a s s a továbbra is bölcs és tapintatos tanácsával egyletünket. E z e n köszönetnyilvánításának j e g y z ő k ö n y v i l e g is kifejezést kér adni, mi nagy t e t s z é s és éljenzések m e l l e t t fogadta­ t o t t el. " ' Báró ur m e l e g szavakban m o n d o t t k ö s z ö n e t e t az egylet, k ü l ö n ö s e n pedig a vá­ l a s z t m á n y figyelméért, s igérte, h o g y m i n t eddig, ugy ezután is ö s s z e s erőit az egylet érdekeinek szenteli, s azon lesz, h o g y az egylet virágozzék, gyarapodjék, s ö n z e t l e n m ű k ö d é s é v e l a hazai m é h é s z e t i ü g y n e k h a s z n o s szolgálatot tegyen. Az ü l é s folyamán tárgyaltatott a m é h é s z e t i védtörvény-javaslat, m e l y n e k felújí­ t á s á t m á r i g e n sok, l e g k i v á l t p e d i g T e m e s v á r gyárvárosban, a m u l t évben felmerült v é t k e s m é h ö l é s t e t t e s z ü k s é g e s s é , mely az illetékes i n t é z k e d é s e k daczára s e m nyert érdemleges orvoslást, s k ü l ö n ö s e n k é t gyárvárosi ü g y b u z g ó m é h é s z t sújtott, kiknek 40—100-ra m e n ő m é h á l l o m á n y á t alig 20-ra o l v a s z t o t t a le. Miután a védförvényjavaslatban a j o g i rész k i e m e l v e és körülírva nincsen, a v á l a s z t m á n y Vazáry J á n o s t ö r v é n y s z é k i bírót és jeles m é h é s z t kérte fel e t e k i n t e t b e n a s z ü k s é g e s k i h e l y e s b i t é s e k megtételére, m e l y u t á n a javaslat, a többi hazai m é h é s z ­ egyletek v é l e m é n y é n e k k i k é r é s e u t á n , a N a g y m é l t ó s á g ú földmivelés-, ipar- és kereske­ d e l e m ü g y i m i n i s z t é r i u m utján, az o r s z á g g y ű l é s elé l e s z felterjesztve. B e m u t a t t a t t a k Czakó S á n d o r nagykátai m é h é s z t á r s u n k által m e g t e k i n t é s végett b e k ü l d ö t t egyszerű, de h a s z n á l h a t ó m é h é s z e t i e s z k ö z ö k is, m e l y után az ülés v é g e t ért. B u z i á s o n , 1887 évi fehruár h ó 22-én. Kovács Antal, egyleti titkár.

•Künn hadjuk-e télen

méhesaládainkat? M u n k a u t á n édes a nyugalom.

Mottómnak megfelelőleg a munka utáni nyugalomról, méheink nyu­ galmáról, azok mikénti beteleltetéséről akarok röviden szólani. A méhek a csendes és zajtalan helyet még nyáron is igen szeretik, erre m u t a t az is, ha vagy egy raj elszabadul: rendesen berkek vagy er­ dők odvas táit s igen ritkán sziklák vagy magános épületek hasadékait keresik fel, hol ők háborithatlanul kezdhetnek lakuk berendezéséhez; de a tapasztalat azt bizonyitja, hogy rendesen mindenik méh család arra igyekezik törekedni, hogy lakát kellőleg a hidegtől és a levegő változá­ saitól menten készitse el, az odvas fákba mindig jó mélyen igyekszenek behatolni s ha már egyszer hajlékukat valahol felütötték, igyekszenek an­ nak minden nyilasát és hasadékát, — egynek, az úgynevezett röplyuknak, * melyen ki és bejárnak, kivételével — jól betapasztani, sőt őszire kelve magát a röplyukat tapaszukkal megszükiteni. Ma már sokkal messzebb mentünk méheink kezelésében, a mennyi­ ben most nem fatönkökben, hanem deszkából készített műkaptárokba he­ lyezzük el méhesaládainkat, melyben a berakott és lépkezdettel ellátott

© BCU Cluj

KÜNN HADJ ÜK-E TÉLEN MÉHCSALÁDAINKAT.

59

keretek által meg is határozzuk nekik az utat, hogy ők nekünk és ma­ guknak miként építsenek és igy, szorgalmuk u t á n könnyebben juthassunk az ízletes mézhez. Bár ösmerve méheink természetét, tudja mindenki, hogy ők télen a nyugalmat szeretik, mégis igen sokan ez ellen tesznek, a midőn ugy pa­ rasztkasaikat, valamint műkaptáraikat télen is ott künn hagyják, a hol azok nyaraltak és igy méhcsaládjaikat a levegő változásainak s ez által a nyugtalanitásnak teszik ki, a mely nekik betegséget okozhat, mert hisz tudjuk, hogy még deczemberben is„ de különösen februárban, a nap né­ melykor mily melegen süt verőfény és széltől óvott helyen s tudjuk, hogy a méhek rendesen ilyen helyen vannak elhelyezve, t e h á t a széltől ugyan ó v a ; de a nap hevének annál jobban kitéve, s a mily jó és egészséges az nekik nyáron, épen oly rossz és betegséget okozó t é l e n ; mert a. nap me­ lege ugy a parasztkasba, mint a műkaptárba behat és méheinket alvásá­ ból felébreszti, s melyek, ha különösen deczember és februárban ki sem mernek a hideg miatt jönni, mégis lakukban zajosan mászkálnak ide-oda, miáltal többet emésztenek fel a rendesnél s igy könnyen ki vannak téve a vérhasba esésnek, de h a később, márczius első felében, mikor bár igen szép melegnek (látszó) tetsző idő van, de a mikor még virág nincs, ha ki is jönnek és ha teszem fel kétharmada vissza is tud menni lakába, de egy harmada bizonyosan künn marad és a hideg, nedves földön és kihűlt tárgyakon megdermedve elvesznek, mely által méhcsaládunk állománya — bár a petézés ezeknél sokkal korábban elkezdődött — igen sokat szen­ ved : ugy, hogy ha mi egy kísérletet s ebbeni állitásom bizonyithatása vé­ gett összehasonlítást teszünk két egyforma erős családu méhkaptárral, és pedig egyiket teleltetésre a ház padlására tesszük, míg a másikat csak künn, nyaraló helyén hadjuk, május havában mindkettőt megvizsgálván, ugy ta­ láljuk, hogy a melyiket benn teleltettünk és csak akkor t e t t ü n k 'ki, mikor már virágok voltak és a levegő jól megmelegedett, sokkal erősebb, mint a melyik künn a szabadban telelt.' Ebből kifolyólag, utalva a méhek vadállapotukbani eljárásukra s sze­ rény és csekély tapasztalatom után igen ajánlanám, hogy méhcsaládjait — kinek egy a napsugaraitól tökéletesen elzárható méhessé nincs, — télire vagy pinczébe vagy pedig a ház padlására vigye fel és az utóbbi helyen) ha nem is vastagon, de legalább a világosság elzárása végett méheit ta­ karja be, hogy a világosságot ne lássák és az esetleg meleg levegőt ne érezzék. A házpadlásra méhcsaládjaikat igen sokan az egerek miatt nem me­ rik vinni, és én ezeknek, valamint másoknak is azt ajánlom, hogy kaptá­ raik alját, valamint annak környékét, ugy körülbelül 10 cmnyire jó apró hamuval vastagon hintsék be — vigyázva a röplyukra, nehogy a levegőt

© BCU Cluj

60

CSARNOK.

tökéletesen elzárjuk — mert ezt az egerek nem szeretik és e helyet ke­ rülni is fogják s igy méheinknek nem alkalmatlankodnak, s ezek a mun­ ka utáni édes nyugodalmat élvezhetik. Sokan tán nem tartják ebbeni értekezésemet idészerünek akkor, a midőn már az éltető s különösen gazdáknak sokat igérő tavaszt várjuk, de azért ugy hiszem, most sem lesz felesleges a fentebbiek után, ha azok, kiknek méhcsaládjaik künn a szabadban vannak, méhkaptáraikat gyékény­ nyel vagy valami rossz melegvezető és sötétséget okozó takaróval beta­ karják, hogy ez által méheiket az esetleg kárt okozható korai napmeleg­ től megóvják. Hatházi

Ferencz.

Csarnok. A méhek tulajdonságairól. Az e m b e r b ü s z k e arra, h o g y ura m i n d e n földi lénynek,- s a többi állatokat ok­ t a l a n o k n a k nevezi, m ű k ö d é s ü k e t ö s z t ö n s z e r ű e k n e k . De e hypothesis hivei s e m tagad­ hatják, h o g y fejlődöttebb állataink belső tulajdonságaiknál

fogva

is megkülönböztet­

h e t ő k . A ló büszke, a k u t y a hű, a s z a m á r és birka t ü r e l m e s , a róka ravasz, a m a c s k a b o s s z ú á l l ó , a g a l a m b szelid, a k i g y ó okos.

A

régiek

a

bagolynak

épen bölcsességet

tulajdonítottak, s t u l a j d o n í t a n a k m a is bizonyos állatoknak időjóslói tehetséget. H a m á r m o s t e tehetségek

.

s z é k h e l y é t k u t a t n é k , valamivel talán t ö b b e t talál­

n á n k , m i n t p u s z t a ösztönszerüséget. De ez n e m tartozván feladatom keretéhez, m e l l ő ­ z ö m . S s z ó l o k t i s z t á n csak egy e z e k n é l s o k k a l alantabb fokra helyezett^állatka: a m é ­ h e k t e h e t s é g e i és tulajdonságairól. A szeretet.

K ü l ö n b ö z ő állatoKnál eltérő

módon

nyilvánul.

De hogy ily ér­

z é s s e l bírnak méheink, tagadhatatlan. A vadállat is szereti magzatát, azt védi és értük harczra s z á l l ;

a m a j o m ép' k ö z m o n d á s o s s á vált ez iránybani szeretetéről, — de leg­

s z e b b példa m a r a d erre örömről, gyönyörökről jon méheink

a párját

vesztett

gerle, mely l e m o n d m i n d e n további földi

s állítólag a veszteség feletti epekedésben hal meg. H á t

váj­

s z e r e t n e k-e ?

E l m o n d o k erre n é z t egy á l t a l a m s z e m é l y e s e n t a p a s z t a l t esetet. Egy alkalommal egy raj befogásán fáradoztam,

mely

egy fa

vastagabb

ágai k ö z é oly szerencsétlenül

zsúfolódott, h o g y a hozzáférhetés szerfelett n e h é z v o l t ; a befoghatásra irányúit törek­ vés, a kísérletnél alig m e h e t e t t többre. Végre sok pepecslés u t á n felment ugyan a raj nagy része, de m e g l e p e t é s e m r e egy k i s e b b t ö m e g , pár száz m é h , a fa alatt, a gyepen t ö m ö r ü l t s ez s e m m i ígérettel, biztatással felcsalható n e m v o l t ; m é h e k k e l ezekre b o r í t o t t a m a d d i g felvonulnak.

Ekkor

s

ott

a rajt

a k a s t tehát a többi

h a g y t a m estvefeléig, c s a k n e m biztosra véve, h"gy elhelyezendő,

a k a s t eltávolítottam, de csalódással

t a p a s z t a l t a m , hogy a földön t ö m ö r ü l t m é h e k m é g akkor is egytől-egyig m i n d ott vol­ t a k s ő k e t szétszórva is, újból csak o d a h ú z ó d t a k vissza s ott alakultak egy gomolyá. Kissé boszantott

e makacsság,

nem

értettem.

A rajt b e ü t ö t t e m

egy m ű k a s b a és a

m e g ü r ü l t k a s t újra ráborítottam m a k a c s k o d ó m é h e i m r e , hogy éjszakára

ne

maradja­

nak hajlék nélkül, de legfölebb azért, m e r t h i t t e m , hogy r e g g e k e csak felmennek. Másnap reggel ép azon á l l a p o t b a n találtam, m i n t a hogy hagytam volt.

© BCU Cluj

61

CSARNOK.

Gondolkozóba e s t e m .

E h e z h a s o n l ó esetet s o h a s e m l á t t a m , — v i z s g á l ó d n i k e z ­

dettem.

•

A m é h e k e t ó v a t o s a n széttoltam

,

a tömegből

kára, sikerült m e g t a l á l n o m féltékenyen

őrzött

s r ö k t ö n rájöttem a rejtvény tit-.

kincsöket: e g y k i m ú l t

E z t őrizték, melengették, fogták k ö r ü l oly h o s s z ú i d ő n át, Meglepetten

anyában

odaadó

szeretettel, •

m i n t e g y új életet akarva adni

a kiszenvedettnek.

á l l t a m o t t tovább i s .

belemélyedtem g o n d o l a t a i m m a l

s l e l k e m m e l a b á m u l a t o s t e r m é s z e t ez ujabb, de gyö­

nyörű jelenségébe. E g y piczi bogár s a k k o r a s z e r e t e t . . . E t a p a s z t a l a t o m a t k ö z ö l t e m e l i s m e r t e b b m é h é s z e k k e l — s szinte n e m e s e t t jól, hogy ez e l ő t t ü k n e m új.

Tőlük t u d t a m meg, h o g y ezek s i r a t ó k n a k

neveztetnek.

Lehet szeretet az állatoknál, m i n t olyan lényeknél, m e l y e k n e k v é r ü k v a n , szivük van, m i n t a hol állítólag

a

szeretet

fogamzik,

példáját látni egy bogárnál, m e l y n e k

székel,

ez

összes m ű k ö d é s é

érezhető;

de a szeretetnek ily

egy i d e g s z á l b a n k o n c z e n t r á l ó -

dik, g o n d o l k o z ó b a ejt, bámulatra ragad. A z é r t e l e m . N e m h i s z e m , hogy t i s z t e l t olvasóim n é m e l y i k e e tétel hallattára egy ö n k é n y l e l e n m o s o l y t el ne nyomna. egy bogárnak

értelmet

Kissé

merésznek

tulajdonítok.

látszik

a z állítás, h o g y

De l á s s u k a t é n y t

is

H o g y az állatok

bizouyos h a n g o k és jelek által értekezni t u d n a k , az olvitázhatatlan. Mily szép, m i d ő n az üde fűben legelésző megpillantja

a

s kicsinyei felett annyi g o n d d a l ő r k ö d ő k o t l ó

héját, egy vészjelre, m i n t e g y

s mozdulatlanul meglapulnak

a fűben.

Ha

figyelmes

szeme

varázslatra a k i s csirkék szerte futnak e l m ú l t a vész, egy g y ö n g é d h i v ó h a n g r a

örömmel futnak édes anyjukhoz. Egy nagy nyájbau eltéved báránya siró hangjára — annyi k ö z ü l — reá ismer, a különben ostobának tartott j ú h . vezényszóra ö n k é n y t c s e l e k s z i k . n e m túlzok,

annak

De k ü l ö n ö s e n

Lássuk

bebizonyítására

meggyőz

erről

e tehetséget

ismét

egy

saját

magam

a huszárló, mely a

m éheinknél.

Hogy

által t a p a s z t a l t e s e t e t

m o n d o k el. A méhek működésének

szemlélésében

merni úgy, a m i n t n e m i s m e r e m . hogy egy kasomból,

Egy

ily

egy pár m é h folyton

gyakran

elmerülök.

alkalommal

S z e r e t n é m ő k e t is^

megdöbbenéssel

tapasztalom;

a s z o m s z é d k a s felé czirkál s a n n a k röplyu"

k á t m i n d i n k á b b m e g k ö z e l í t i ; erre a s z o m s z é d k a s s z i n t é n n é h á n y tagja v i g y á z ó állásba helyezkedik, —• a czirkálók kissé v i s s z a v o n u l n a k bátortalanul,

újra v i s s z a t é r n e k ;

ugyan,

de

a másik

perezben, bár

ezt többször i s m é t e l v e , végre a v i g y á z ó k k ö z v e t l e n

k ö z e l é b e j u t n a k , s ott m e g h u n y á s z k o d v a , csápjaik folytatnak. N e m értettem belőle semmit.

mozgatásaival

formális

értekezést

B á m u l t a m , h o g y n e m k e v e r e d n e k hajba ; d e

b á m u l a t o m m é g csak e z u t á n érte el tetőpontját.

M é h e i m a s z o m s z é d k á s m é h e i által

m i n t e g y közre fogva, tehát az egész tanács szépen besétált a kaptárba. Mi lesz ebből Z gondolám. S a k í v á n c s i s á g l e s z e g z e t t ü l ő h e l y e m h e z . Alig j u t é k e l téve; m i d ő n

látom,

gondolataimmal hogy

a

két

oda, hogy

család

méhészeti

tudományom

tönkre

van

megbizottjai, k ö v e t v e m é g egy pár s z a k é r t ő

által, kijönnek és i n d u l n a k a s z o m s z é d b a , visszaadni a látogatást. E z n a g y o n t i s z t e s ­ séges dolog g o n d o l á m , de sehogy se h e l y e s e l t e m .

Találtam b e n n e v a l a m i rendkívülit,

a mi ép' n e m m e g n y u g t a t ó s e j t e l m e l m e k k e l t ö l t ö t t el. S t e k i n t e t e m ö n k é n y t e l e n ü l a többi k a s o k r a esett, vájjon n e m vizitáznak ? De azoknak m á s d o l g u k is volt. latom tárgyát képező k á s á m r a , o n n a n

már

gyalog, s bekutyagoltak a s z o m s z é d b a . tartott egy jó félóráig,

s azzal

egy

a

azok

is

illemtudók-é s

Mire v i s s z a t e k i n t e k v i z s g á ­

t ö m e g k e l t v á n d o r ú t r a , uiind

Erre m e g k e z d ő d ö t t az általános lótás-futás,

végződött, hogy

s á m b a egyetlen m é h sem maradt, sőt

egész

ha

a k ü l d ö t t s é g által m e g l á t o g a t o t t k á ­

készletet

is áthordták, a mi h i h e t ő l e g n e m

sok lehetett.

© BCU Cluj

62

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

Igy j ö t t e m reá s értettem m e g , h o g y

mi

v é g e z t e t e t t el ott, a csápokkal gesti-

kulálók tanácsában. E z a családok ö n k é n t e s egyesülése, melyből az értelem i g a z á n magasabb foka oly g y ö n y ö r ű e n világlik ki.

Fodor Gyula. (Vége köv.)

Vegyes közlemények. — Egyleti tudósitó. Á l b u J ó z s e f , veterán méhészünk, „Méhészeti Kalauz" czimü dolgozatát, melyet Magyarország ki­ válóbb méhész-tekintélyei is elösmerésre méltattak, egyletünk külön füzetben is kiadta, alkalmat nyújtván ez által arra, hogy e munkával megösmerkedhessenek mindazok, kik a „M. Közi." i. évi folyamát nem szerezhették meg. Álbunak Közlönyünkben is kiadott eme munkája a 3 és fél tömött ivnyi füzetben, át van dolgozva és tetemesen kibővítve, ugy, hogy a kezdő annak áttanulmányozása után kellő tájékozást nyerhet a mű-méhészet folytatására nézve. E mellett, a közönséges ingatlan szerkezetű (paraszt kas) kaptárokkal való méhészkedés' vezér-elvei is tár­ gyalva vannak, hogy azok részére is legyen hasznos olvasmány, kik egyelőre még a régi rendszer szerint akarják űzni a méhé­ szetet. E dolgozat népszerű nyelven van irva, s mindent felölel, mire a kezdőnek szüksége van; igy meg vagyunk győződve, hogy hasznos kézi-könyvet nyújtunk át a méhész-közönségnek. Midőn egyletünk e munka kiadásával járó anyagi áldozatra szánta magát, meg volt győződve, hogy szakirodalmunkat egy f ö l ö t t e s z ü k s é g e s , hézagpótló termékkel gyarapítja. A füzet" tartalma következő: Előszó. I-sŐ s z a k a s z : A méh. Anyaméh. A dolgozó méh. A here. A sejtek. A rajzás. A műrajkészitési módok. A közönséges mű-raj. A z összeseprett mű-raj. A sipoló-raj. A szüzraj. A dobraj. A z éhraj. A tartalék anyák. A családok kezelése. Il-ik s z a k a s z : A kiteleltetés. Ta­ vaszi teendőnk. Spekulatív (számításból) etetés. A család ápo­ lása. Méhek kezelése mézelés alatt. A mézelő-családok rajzá­ sának megakadályozása és az anya peterakásának korlátozása. Ill-ik s z a k a s z : A méhek ellenségei. A darázsok, A rabló-

© BCU Cluj

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

63

méhek. A méhek betegségei. A vérhas. A költéssenyv (hasítás rothadása). A z anyátlanság. A röpképtelenség. Legelő. A méhszin. IV-ik s z a k a s z : A z ingatlan (paraszt) kasok kezelése. Mi különbség van egy keretes és egy paraszt kasba helyezett raj előhaladásánál. A betelelendő parasztkasok minősége. V. S z a ­ k a s z : Méhészeti vezérelvek. V l - i k s z a k a s z : A műméhészet eszközei. I. Hogyan kell a kaptárt a méhekre nézve kényel­ messé tenni ? II. Lehet-e szabadba kitenni a népkaptárt ? III. Ho­ gyan kell felszerelnünk és benépesítenünk a kaptárt? További beszerzési kellékek. VH-ik s z a k a s z : A méhészeti termékek ér­ tékesítéséről. I. Eczet. II. Méz-szesz (Cognac). III. Mézpezsgő. IV. Mézbor. A csinosan kiállított füzet ára 30 kr; kapható Ko­ lozsvárit, a m.-egylet főtitkára: S z e n t g y ö r g y i Lajosnál, a pénztárnok: F o d o r Gyulánál, valamint Közlönyünk szerkesztő­ ségében, Kolozsvártt. — Többfelől vettünk panaszos értesítést, hogy a fegyházak iparüz­ letei, melyekben a Bodor-féle olcsó méz-kaptárakat gyártják, a megrende­ léseknek nem képesek eleget tenni. Értesítjük egyletünk tagjait, hogy az igazgató választmány, e bajon segítendő, nagyobb mennyiségű népkaptárt tart raktáron, abból a czélból, hogy a megrendelő e g y l e t i tagokat idejében elláthassa. Felszólítjuk tehát egyletünk tagjait, hogy megrendelé­ seiket mielőbb küldjék be a „M. Közlöny" szerkesztőségéhez. Ha a meg­ rendelés legalább öt darabra történik, a kaptárak árának (1 frt 5 0 kr) 10°/o ; ezen alóli megrendelésnél pedig az ár fele előlegül'beküldendő. A többit utánvéttel fizeti a megrendelő. — Miután továbbá a vasúti szállítás túlságos magas dija miatt is sok alapos panaszt v e t t ü n k ; e bajon segí­ tendő, egyletünk választmánya felterjesztést intézett a földm. ip. és k e ­ reskedelmi minisztériumhoz szállítási árkedvezményért. Az eredményről an­ nak idején értesíteni fogjuk olvasóinkat. 0

— Igen fontos tárgya volt még a márcz. 12-iki választmányi ülés­ nek. Elnök előterjesztésére egyhangúlag elhatározta a választmány, hogy még ez év folyamán központi méz-raktárt állit föl, melynek czélja, lesz a kivitelképes méz lehető magas árban értékesítése, külföldi összeköttetések utján. Az itt raktározandó méz-terményekre szükség esetén előlegek is fi„zettetnek, nevezetesen fgyik helybeli pénzintézet már kedvező ajánlatot tett. Igy jövőre nem lesznek kénytelenek a termelők, hogy anyagi szük­ ségtől kényszerítve, potom áron elvesztegessék a méz és viasz terményt. A tervezet közelebbről egész részletesen ki lesz dolgozva a bizottság által,

© BCU Cluj

64

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

s akkor közre fogjnk adni közlönyünkben, '.megemlítjük azonban, hogy elv gyanánt kimondatott már az ülésen, hogy a közraktár utjáni el árusítás kedvezményeiben csak e g y l e t i t a g o k fognak részesülni. — A méhészek figyelmébe. Közeledvén a tavasz s minden kitelelt méh­ család ezen időben nagyobb mértékben' fogyaszt mézkészletéből és pedig annál többet, minél kitérjedettebb fiasitása. A méhészek legnagyobb ré­ sze a mult évben, a rosz hordási viszonyok miatt, aránylag nagyon cse­ kély mézkészlettel telelhették be méheiket. A lapokban közzétett felhívá­ somra, mézkészletüket nálam az alább megnevezettek jelentették b e : 1. Stefán Miklós Sághon. Temesmegye. 2. Koós Adolf Nagy-Szt.-Miklóson. Torontálmegye (keretes méz.) 3. Spitzmesser Péter Blumenthál, Temesme­ gye. 4. Knéfely Károly Csewenka. Bácsmegye. 5. Tisch Gyula Orczifalva, Temesmegye. 6. Painói uradalom Vécsen, u. p. Gálszécs Zemplénmegye. Azon tisztelt méhészek, kik méheik számára a szükséges táplálékot be­ szerezni óhajtják, forduljanak egyenesen azért a fentebb megnevezettekhez. Buziáson, 1887. évi február hó 28-án. G r a n d Miklós méhészeti felügyelő. — A lísztetetés kérdésére vonatkozólag egyletünk több tagjától vet­ t ü n k már értesítést arról,hogy az Á b e n d A n d r á s utasítása szerint ve­ gyitett lisztet a szabadba kitett anyanevelő ladikokból mohón hordják a méhek, és igy h á t semmi f i z i k a i a k a d á l y sem gátolja a méheket ab­ ban, hogy az üres kaptárban kitett lisztből megrakodjanak. Nemcsak maga az egylet, hanem több, erre fölkért méhész fog kísérleteket tenni arra hogy csakugyan lehetséges-e a lisztet magában a benépesített kaptárban elfogadtatni. Az eredményt annak idejében sietni fogunk tudatni olvasó­ inkkal. Felkérjük ez úttal a méhészet barátait, hogy most, midőn az arra alkalmas idő már itt van, tegyenek minél többen kísérletet és annak ered­ ményét, a közügy érdekében közöljék közlönyünk szerkesztőjével. — Felhívjuk t. olvasóink figyelmét Kovács Péter és fiai czégek köz­ lönyünk jelen füzetében megjelent hirdetésére. E jónevü. czég első forrás­ ból, jó minőségű eszközöket t a r t raktáron és igen jutányos árban árusítja el. Ugyanott kapható anyanevelő láda, rajfogó, keret-bak s megrendelhető az 1 frt 5 0 kros népkaptár.

Kérdések rovata. 3. A z A b e n d András u t a s í t á s a szerint k é s z í t e t t méh-étetésre szánt liszt, m i u t á n a c z u k r o s vizet

abba b e l e ö n t ö t t e m , a l e g s z o r g a l m a s a b b

keverés daczára ö s s z e c s o m ó -

kásodott. H o g y a n kell kezelni a vegyitést, hogy az ö s s z e c s o m ó s o d á s t 4. Száraz sajtolásra k é s z í t e t t

kikerüljük?

sejt-közfalnak való v i a s z - l e m e z e k a mártás alkal­

m á v a l r e á t a p a d n a k az üveg-lemezre,

bár az üveget

m i n d e n mártás u t á n m e g n e d v e ­

s í t e t t e m . Mi az o k a annak, és h o g y a n lehet k i k e r ü l n i ?

© BCU Cluj

65

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

5. Melyik sejtközfal a j á n l a t o s a b b :

az-e, m e l y e t

sajtolás által, h i d e g u t o n n y e -

nyerünk, v a g y a Rietsche-féle g é p e n , ö n t é s által k é s z í t e t t ? 6, A bőr-kesztytit

mi módon

lehetne a l k a l m a s s á

tenni méheszkedésre, hogy a

méhszurástól megvédjen ?

Feleletek rovata. 3. A l i s z t ö s s z e c s o m ó k o d á s á t kikerülhetjük, ha a m e g p i r í t o t t l i s z t b e , m i d ő n az m é g a tűzön Van, folytonos k e v e r é s k ö z b e n , finomra t ö r ö t t c z u k o r p o r t t e s z ü n k a m e g ­ (V

határozott mennyiségben a d j u k a porrá t ö r t

liter liszt, 5 deka czukor).

2

p a p r i k á t (10 g r a m m . )

Midőn k i h ű l t a l i s z t , h o z z á

A b e n d í e i r á s a szerint s z ü k s é g e s a cztikrot

c z i t r o m h é j h o z d ö r z s ö l n i ; ezt azonban pótolja 3—5

csöpp tiszta czitromolaj, m e l y e t a

lisztbe be k e l l k e v e r n ü n k , ugy, bogy arányosan oszoljan el. 4. A viasznak az ü v e g - l e m e z r e t a p a d á s a az ü v e g z s i r o s s á g a m i a t t történik. N e m elégséges, ha minden mártás után az ü v e g e t

megnedvesítjük;

szükséges, hogy gyak­

ran lesúroljuk erős l ú g g a l n e d v e s í t e t t krétaporos r o n g y g y a l ; ily m ó d o n k e z e l t l e m e z r e bizonyára n e m fog tapadni a viasz. 5. A

Rietsche-féle gép

segélyével

készült

sejtközfalak

kiváló

előnye a sejtek

mélysége. Igen k e v é s m u n k á j a v a n azzal a m é h e k n e k , m i g teljesen kiépítik. E g y e t l e n hátránya, bogy i g e n sok v i a s z t igényel s

igy

a s i m a l e m e z e k b ő l h i d e g e n sajtolt s e j t ­

közfal gazdaságosabb. 6. 4 deka sárga

viaszot

g y e n g e tűzön

ugyanannyi lenmagolajat és 1 d e k a

terpentint,

lékkel a szarvasbőr-kesztyüt

segélyével.

ecset

felolvasztva,

öntsünk

hozzá apránként

Forró állapotban k e n j ü k be e v e g y ü Teljes

beitatás u t á n a bőr oly t ö m ö t t

lesz. hogy a m é h fulánkja n e m járja át.

Szerkesztő üzenetei. K. Z—y

urnák

Ő-Radna. Köszönjük szives m e g e m l é k e z é s é t .

J. L. úrnak Czegléd.

A megrendelést

á t t e t t ü k a z i l l e t é k e s helyre. Kissé

késett.

H. Gy. urnák Bezin. — Sz. J. urnák Körösbányán. Menni fog. R. L urnák K o m á r o m . E l n é z é s é t kérjük, h o g y t á r g y h a l m a z m i a t t a j ö v ő s z á m r a maradt. K. Hí. urnák M.-Vásárhelyt.

A

megbízást

szívesen

teljesittetjük egyleti t a g r é ­

szére. A szerkesztésért felelős : B o d o r L á s z l ó . Felügyelő bizottság: Á l b u J ó z s e f , Oaiki J . J ó z s e f . F o d o r G y n l a , id. H u t t e r S a m u , d r . K ö m i v e a Q e r S és S z e n t g y ö r g y i L a j o s . Ny. a M. Polgár nyomd. Kolozsvárit.

© BCU Cluj

H I R D E T É S .

Az erdélyi részek legnagyobb hangszer-raktára. v

S^M KOvAos^prés PIAI tfea Kolozsvárit,

főtér

Diszmü-, Nürnbergi- és

31.

sz.

Gyermekjáték-üzlet. F

^ \ é r f i - és gyermek ^ X k a l a p o k . Harisnyák. Utitás\ *V\ BörönMeneszeti \ < j £ \ d ö k és Fa.utiládák. k á k

eszközök

\

egyedüli raktára Kolozsvárt és az egész e r d é 1 y i részekben.

Az Erdélyrészi Méhész-Egylet megbi zása következtében márczius közepétől kezd ve üzletemben beszerezhető lesz

mindenféle méhészeti eszköz

Vadász

Ugyanott k a p h a t ó : tiszta viaszból készült, ki váló jóságú

é s halász­

Sejtközfal.

eszközökben nagy váiaszték

Egyedöli raktár Arendt

Dohány­ zóeszközök, Tajték és bo ^ / r o s t y á n k ö áruk­ ban nagy választék.

M. Löttich (Belgiumi)

Mász-, szoTiafegYver és rBYOlver-£y.ártmányail)(íI. Hangszerekről árjegyzék ingyen és bérmentve.

Hangszer javítások

pontosan és

jutányosán.

© BCU Cluj