TARTALOMJEGYZÉK Balatonfüred Város Helyi Építési Szabályzatához I. RÉSZ ÁLTALÁ*OS ELŐÍRÁSOK 1.§. Az előírások hatálya 2.§. A szabályozási elemek típusai 3.§. Telekalakítás 4.§. Épületek, építmények elhelyezése, kialakítása 5.§. Egyéb általános előírások II. RÉSZ 1. fejezet TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK 6.§. A beépítésre szánt területek általános előírásai 7.§. Az övezeti előírások fajtái7 2. fejezet A szabályzási rétegekre vonatkozó előírások 8.§. Belterület-külterület tervlapja (1. sz. réteg) 9.§. Közterület réteg tervlapja (2. sz. réteg) 10.§. Rendeltetési réteg tervlapja (3. sz. réteg) 3. fejezet A rendeltetési rétegekre vonatkozó előírások Lakóterületek 11.§. Nagy laksűrűségű, magas intenzitású nagyvárosias lakóterület (Ln) 12.§. Közepes laksűrűségű, intenzív beépítettségű, kisvárosias lakóterület (Lk) 13.§. Alacsony laksűrűségű, közepes intenzitású, kertvárosias lakóterület (Lke) Vegyes területek 14.§. Településközpont vegyes terület (Vt) 15.§. Központi vegyes terület (Vk) Gazdasági területek 16.§. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) 17.§. Egyéb ipari terület (Gip) Üdülőterületek 18.§. Üdülőházas üdülőterület (Üü) 19.§. Hétvégiházas üdülőterület (Üh) Különleges területek 20.§. Balatoni OTÉK szerinti különleges területek (Kk, Kst, Kki) 21.§. Különleges-Szabadidő központok, szabadidőpark területei (Ksz) 22.§. Különleges temető terület (Kt) 23.§. Különleges városüzemeltetési terület (Kvü)
24.§. Különleges kereskedelmi célú terület (Kke) 25.§. Különleges légi közlekedési terület (Kl)
2
4. fejezet A beépítésre nem szánt övezetekre vonatkozó előírások Beépítésre nem szánt különleges területek 26.§. Különleges nagy kiterjedésű sportolási, rekreációs célú övezet (Ksp) 27.§. Minőségi Turisztikai övezet (Üüm) Közlekedési és közműterület 28.§. Általános közlekedési-közmű övezet 29.§. Magánút kialakítása 30.§. Vasúti közlekedési-közmű övezet 31.§. Kerékpáros közlekedés Zöldterületi övezetek 32.§. Meglévő közparkok övezete (Zkp1) 33.§. Tervezett közparkok övezete(Zkp2) 34.§. A zöldfelületekre vonatkozó általános előírások Erdőterület 35.§ Az erdőterület övezeti tagozódása 36.§. Védelmi rendeltetésű erdőövezet(Ev) 37.§. Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőövezet(Ee) 38.§. Gazdasági rendeltetésű erdőövezet(Eg) 39.§. Erdősítésre javasolt erdőövezet (Et) Mezőgazdasági terület 40.§. A mezőgazdasági terület övezeti tagozódása 41.§. Általános mezőgazdasági övezet(Má) 42.§. Korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet(Mko) 43.§. Kertes mezőgazdasági övezet(Mk) Egyéb rendeltetésű területek 44.§. Vízgazdálkodási övezet 5. fejezet A beépítésre szánt területek építési előírásai 45.§. Beépítési mód réteg (4 sz. réteg) Az övezeti kód első száma 46.§. Beépíthetőség réteg (5 sz. réteg) Az övezeti kód második száma 47.§. Az építmény-magasságra vonatkozó réteg (6 sz. réteg). Az övezeti kód harmadik száma 48.§. A kialakítható telek réteg (7 sz. réteg) Az övezeti kód negyedik száma 49.§. A kialakítandó zöldfelületi arány réteg (8 sz. réteg) Az övezeti kód ötödik száma 50.§. A beépítési karakterre- vonatkozó réteg (9 sz. réteg) Az övezeti kód hatodik száma 51.§. Az építési hely réteg (10 sz. réteg) 52.§. Területre vonatkozó sajátos előírások rétege (11 sz. réteg) 6. fejezet Korlátozások 53.§. Építési, telekalakítási tilalmak és korlátozások
III. RÉSZ TERÜLETHEZ +EM KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK 1. fejezet Az épített környezet védelme 54.§. Régészeti területek védelme 55.§. Értékvédelem
2
3
56.§. Védett terület beépítésének általános előírásai 57.§. Védett épületekre vonatkozó előírások 2. fejezet Táj és természetvédelem 58.§. Táj- és természetvédelem 59.§. A természet és a növényzet védelme 3. fejezet Környezetvédelem 60.§. Zaj elleni védelem 61.§. Levegőtisztaság védelem 62.§. A föld védelme 63.§. A víz védelme 64.§. Hulladékgazdálkodás 4. fejezet Közlekedés 65.§. Közlekedési területek és létesítmények 5. fejezet Közművek 66.§. Általános előírások 67.§. Vízellátás 68.§. Szennyvízelvezetés 69 §. Felszíni vízelvezetés 70.§. Villamosenergia-ellátás 71.§. Földgáz- és távhő ellátás 72.§. Elektronikus hírközlés 73.§. Védősáv- és védőterület igényes közmű gerinchálózatok és építmények IV. RÉSZ ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RE*DELKEZÉSEK 74.§. Fogalmak 75.§. Hatálybalépés MELLÉKLETEK: 1. Építési helyhez kötött előírások 2. Területhez kötött sajátos előírások 3. OTÉK-tól való eltérés 4. Helyi védett épületek 5. Országosan védett épületek és területek műemléki környezete FÜGGELÉK: 1. Az országos védelemben részesülő műemlékek 2. Régészeti területek helyrajzi számos listája 3. A közművesítés és a közműelrendezés megvalósítására vonatkozó szabványok és kormányrendeletek RAJZI MELLÉKLETEK: Egységes Szabályozási Terv
3
4
Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő Testületének a város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló, 18/2004. (VI.25.) rendelete egységes szerkezetben az azt módosító Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§.(3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§.(1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§.(1) bekezdésében biztosított feladat- és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§.(3), valamint 111. §. (1) és (2) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a Balatoni Területi Főépítész 97-14/2004. számú hozzájárulása alapján a város településszerkezeti tervében foglaltak megvalósítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:
I. RÉSZ ÁLTALÁ*OS ELŐÍRÁSOK Az előírások hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya Balatonfüred Város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére terjed ki. (2) A város területén területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni, (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint ilyen célokra hatósági engedélyt kiadni csak a.) az ide vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései, továbbá b.) a jelen rendelet előírásai szerint szabad. (3) Jelen rendeletnek 1. számú melléklete az Egységes szabályozási tervlap, amely digitális formában tartalmazza egységes adathalmazként az egyes réteg tervlapokat. A beépítésre nem szánt területekre (külterület) vonatkozóan 1:8000 méretarányban, a beépítésre szánt területekre (belterület) vonatkozóan pedig 1:2000 méretarányban került kinyomtatásra.123456789
1
A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 8/2007. (III.02.) sz. rendelet 1. §-a, 2007. március 2. napjától hatályos. A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 28/2007. (VIII.25.) sz. rendelet 1. §-a, 2007. augusztus 25. napjától hatályos. 2 A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 16/2008. (V.14.) sz. rendelet 1. §-a, 2008. május 14. napjától hatályos. 3 A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 23/2008. (VI.27.) sz. rendelet 1. §-a, 2008. július 1. napjától hatályos. 4 A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 1. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos. 5 A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 38/2008. (XII.02.) sz. rendelet 1. §-a, 2008. december 2. napjától hatályos. 6 A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 6/2010. (III.29.) sz. rendelet 1. §-a, 2010. március 29. napjától hatályos.
4
5
A szabályozási elemek típusai 2.§ (1) Jelen rendelet, valamint a szabályozási tervlap és jelmagyarázata kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. (2) I. rendű kötelező elemek: - az I. rendű szabályozási vonalak (a közterülettel határos övezethatárok) és azokhoz tartozó szabályozási szélességek (főforgalmi, forgalmi utak és gyűjtőutak szabályozási területének határai, azaz az elsőrendű közlekedési célú közterületek), -az övezethatárok és a hozzájuk rendelt övezeti előírások, - a telek rendeltetése - védőterületek, védőtávolságok. - helyi jelentőségű védett természeti terület - helyi értékvédlmi terület (3) II. rendű kötelező elemek: - a II. rendű szabályozási vonalak, (egyéb közterülethatárok) - az építési övezetek beépítési karaktere, - a védett területek határa, - az egyes épületekre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védettség, illetve védelmi előírások, - az övezeti előírásokon túl minden egyéb városrendezési előírás, - nem beépíthető terület. - a kötelező telekalakítás (telekösszevonást), - az építési hely határvonala, - a beépíthetőség legnagyobb aránya, - az építménymagasságra megadott érték, - az előírt parkolóhelyek - a kötelező jelleggel előírt művelést, fasor telepítés vagy kiegészítés helyére, illetve az ilyen célra kijelölt utcaszakaszra vonatkozó előírások, - a növényzettel való fedettség biztosítására vonatkozó minimális érték. - kialakítható legkisebb telekméret, - beépítési mód, - a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke, - zöldfelület legkisebb aránya, - felhasználás kizárólagossága, - megszüntető jel - közhasználat céljára kötelezően átadandó területsáv, - telken belüli parkosítandó terület (kötelezően zöldfelületként tartandó, nem beépíthető telekrész). (4) Irányadó szabályozási elemek: - irányadó telekhatár, (5) Kötelező elemek módosítása: a) I. rendű, kötelező elemek módosítására csak a településszerkezeti terv egyidejű felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor, b) a II. rendű, kötelező elemek módosítása - belterületen, illetve beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, - külterületen, illetve beépítésre nem szánt területen az érintett területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg. (6) Az irányadó szabályozási elemek pontosítását telekalakítási terv végzi el.
7
A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 22/2010. (VIII.02.) sz. rendelet 1. §-a, 2010. augusztus 2. napjától hatályos. 8 A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 23/2010. (IX.20.) sz. rendelet 1. §-a, 2010.szeptember 20. napjától hatályos. 9 A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 34/2010. (XII.20.) sz. rendelet 1. §-a, 2011. január 1. napjától hatályos.
5
6
Telekalakítás 3.§ (1) Jelen rendelet módosítása nélkül: a.) a telkek összevonhatóak, b.) a telekhatárok módosíthatóak, amennyiben az így kialakult telkek az övezetre meghatározott minimális telekméretnek eleget tesznek, vagy a jelenlegi állapotnál kedvezőbb állapotot hoznak létre, de az övezeti előírásnál kisebb telek mérete nem csökkenthető. c.) 1110 d.) a szabályozási terven jelölt közterületek kialakítása érdekében az erre irányuló telekalakítás akkor is végrehajtható, ha a megmaradó telek (rész) kisebb az övezetre előírt minimumnál. Az így kialakuló telkeket kialakult telekállapotnak kell tekinteni. (2.) A szabályozási terven jelölt javasolt telekhatár (valamint ehhez kapcsolódó megszüntető jel) nem jelent telekalakítási kötelezettséget. (3) Telekalakításnál a meglévő közmű szolgalmi jogokról rendelkezni kell. (4) A terv jóváhagyásakor külterületi besorolású ingatlanok csak az övezeti előírásoknak megfelelő telekalakítást követően válnak építési telekké (A beépíthetőség „kialakult” telekre vonatkozó értelmezése a külterületi, mezőgazdasági használatra létrejött telekstruktúrán nem alkalmazható.) (5) A közhasználat céljára átadott vagy átadandó területrészek kialakításáról az önkormányzat és a tulajdonos külön erről szóló szerződést kötnek. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (6) A közhasználat céljára átadott vagy átadandó területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság meghatározása tekintetében úgy kell megvalósítani, - a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – mintha azok közterülettel lennének határosak. (7) A közterülettel körülvett „telektömbben” magánút kialakítható a 29.§-ban foglaltak szerint. (8) Külterületen újonnan ( nagyobb földrészletek osztása esetén) kialakítható legkisebb telek 3000 m2. Két kisebb telek akkor is összevonható, ha együttesen sem érik el a 3000 m2. Épületek, építmények elhelyezése, kialakítása 4.§ (1) 500 m2-nél nagyobb beépített alapterületű 1000 m2 szintterületű épületekre elvi építési engedély kérése kötelező. (2) az elvi építési és az építési engedélyezési eljárások során a városi főépítész szakvéleményét – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. Törvény 31.§ (5) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50.§ (2) bekezdésben foglaltak érvényre jutatásának elősegítése érdekében – ki kell kérni..1213 (3) Ha a terület-előkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni és ezzel egyidejűleg értesíteni kell a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumot. (4) A hidrogeológiai védőterülettel érintett területeken a vízügyi szakhatóságot be kell vonni az engedélyezési eljárásba. (5) A környezeti illeszkedést előnyösen befolyásoló tetőkertek kialakíthatóságának érdekében a tetőtéri szintek, - az (OTÉK szerinti) építménymagasság betartása mellett létesíthető magastetők kontúrvonalán belül -, lapostetős-tetőkertes felépítményként is engedélyezhetők, ahol az utcaképhez való illeszkedés nem igényli feltétlenül a magastető kialakítását. (6) A terepszint alatt (a csatlakozó terepszinttől számítva) legfeljebb –5,5 m pince padlószintű épület, építmény, építményrész helyezhető el, kivéve a mélygarázsokat, amelyek ha a talajadottságok megengedik, mélyebbek is lehetnek. 10
Törölte a 35/2008. (X. 18.) rendelet 1.§-a, 2008. 10. 18.-tól hatályos. Módosította a 22/2010. (VIII.02.) rendelet 2. §-a Hatályba lép 2010. augusztus 2.-án. 12 Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 2.§ (1) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. 13 Módosította a 22/2010. (VIII.02.) rendelet 3. §-a Hatályba lép 2010. augusztus 2.-án. 11
6
7
(7) A terepszint alatti építmény felső födémét, a burkolt közlekedő felületek kivételével, min. 50 cm földtakarással, növényzettel fedett tetőkertként kell kialakítani és fenntartani. (8) a.) Belterületen - a közterület felől az építési telkek max. 1,8 m magas kerítéssel elkeríthetőek. A kerítéssel beépíthető 1,8 m magas sávnak csak legfeljebb 50%-át takarhatja kerítésanyag, a kerítés síkjára merőleges átláthatóságnak legalább 50%-nak kell lennie. Tömör kerítés kialakítása zártsorú, vagy oldalhatáron és utcavonalon álló beépítési mód esetén lehetséges, valamint – környezetvédelmi szakvéleménnyel indokoltan – fő és gyűjtőutak mentén zajárnyékoló falként engedélyezhető. - az építési telek oldalsó és hátsó telekhatárának, valamint a telekbelsőnek a kerítése maximum 1,8 méter magas és áttört kialakítású lehet. Tömör lábazat max. 60 cm-ig létesíthető. Környezetvédelmi szakvéleménnyel indokoltan zajárnyékoló falként engedélyezhető tömör kerítés. b.) Külterületen - kertes mezőgazdasági övezetben (Mk; Mk-L; T21; Mk-V1; Mk-V1-L) csak élősövénnyel takart, lábazat nélküli, áttört kerítés létesíthető. - a külterületnek a nem kertes mezőgazdasági övezethez tartozó részén csak szabályosan meglévő épület esetén építhető kerítés, amely csak áttört, lábazat nélküli és élő sövénnyel takart lehet.14 1516 (9.).17 10) (11) A homlokzatoknak a közterületről látható részén antennák, klímaberendezések és egyébműszaki berendezések csak építészeti eszközökkel takart módon helyezhetők el.1819 (12) Az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a település helyi építészeti hagyományaihoz és az üdülőhelyi karakterhez igazoló legyen. Faház nem építhető (kivéve, ha fa szerkezetű, de vakolt), de az épületnek több homlokzatán, oromfalán áttört fa díszítés lehet. (13) A tetőtér kialakításánál a térdfal magassága max. 1.00 m lehet, kivéve a műemléki védett épületeket. (14) 20 (15) A terep alatti beépítés, illetve a burkolt felületek aránya a megengedett maximális felszíni beépítési érték felett legfeljebb 30% lehet közösségi létesítményeknél, egyéb épületeknél max.: 10% A terep alatti beépítés közösségi létesítményeknél max. 2 szintes, egyéb épületeknél max. 1 szintes lehet. (16) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban vagy attól 2 m-en belül történő, 1 métert meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani. (17) Amennyiben a telken városképileg zavaró, ideiglenes, vagy rosszabb állapotú épület áll, új építési engedély csak ennek kötelező bontásával adható ki. (18) 21 (19) 22 (20)A lakó- és üdülőépületek tetőkialakítását, tetőgerinc állását a kialakult állapotnak megfelelően az építési hatóság határozza meg. (21)Tetőtérben csak egy hasznos szint alakítható ki, felette csak üres padlástér lehet. (22)Használatbavételi engedély csak a növényültetési kötelezettség teljesítését követően adható ki (23)Az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken az üzembehelyezés csak a - kertészeti terv alapján megvalósuló növényültetési kötelezettség teljesítését követően engedélyezhető. (24)A lakó, üdülő és vegyes területek övezeteiben az előkertnek a közterület felőli 5 m-es sávjában az alábbi melléképítmények helyezhetőek el: Közmű-becsatlakozási műtárgy, felszín alatti közműpótló műtárgy, kerítéssel egybeépített, maximum 4 m2 alapterületű hulladéktartály-tároló, kerti lugas (oldalain nyitott, fedetlen), kerti szabadlépcső. 14
Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 2.§ (2) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 16 Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 2.§ (3) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. 17 Törölte a 35/2008. (X. 18.) rendelet 2.§ (4) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. 18 Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 2.§ (5) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. 19 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 20 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§ (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 21 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§. (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 22 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§. (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 15
7
8
(25) Kialakult állapot esetén, ha az övezeti előírások szerint a foghíj telek nem, vagy csak gazdaságtalanul építhető be, az oldalkert OTÉK 36. § (2) bekezdésében megállapított értékétől övezetre előírt beépítési módtól függetlenül el lehet térni, de csak oly mértékben, hogy az érintett telekre vonatkozó h/2 (ahol a „h” a megvalósulásra kerülő építménymagasság) értéket biztosítani kell. Ezt az eltérést akkor lehet alkalmazni, ha az illetékes tűzvédelemi hatóság az engedélyezési eljárásban részt vesz, és a tervezett beépítéshez szakhatóságként hozzájárul. (26)2324 (27)25 Hagyományosan tetőfedésre használt természetes anyagok színárnyalataitól elütő színű(kék, zöld, sárga, élénk piros stb.) héjazat nem alkalmazható. (28) 26Magastetők 15 foknál nagyobb dőlésszögű síkjain héjazat kialakításra műanyag és hullámpala nem alkalmazható. (29) 27Magastetők 32 foknál nagyobb dőlésszögű síkjain héjazat kialakítására természetes anyagok (égetett-agyag cserép, nád, kő, pala, fazsindely), valamint égetett-agyag és természetes kőzet színárnyalatú egyéb anyagok alkalmazhatók. Nem alkalmazható a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag. 28 (30) Földszintes épületek magastetős kialakítása esetén a tetősíkok dőlésszöge legalább 35 fok, legfeljebb 45 fok lehet. 29 (31) Emeletes épület magastetős kialakítása esetén a tető dőlésszöge legfeljebb 35 fok lehet. 30
Cégfeliratok, reklámok 4/A.§
(1) Általános vonatkozású rendelkezések: (a) Cégjelzés (cégtábla, cégér), hirdetés és reklám mérettől függetlenül közlekedési tábla 10,0 m-es körzetén belül, valamint utcatábla és emléktábla 3,0 méteres körzetén belül nem helyezhető el. (b) Óriásplakát és ennek elhelyezése céljára szolgáló reklámhordozó a város közigazgatási területén nem helyezhető el. (c) Belterületen 2,0 m2-nél nagyobb hirdetés és reklám csak ideiglenesen, pozitív főépítészi vélemény alapján helyezhető el. Közigazgatási terület külterületi részén reklám célú berendezés nem helyezhető el. (d) Hirdetés és reklám kerítésen és kerítésre szerelt szerkezeten, rúdon nem helyezhető el. (e) Kerítésnek csak a tömör részein, csak az adott ingatlanon működő rendeltetési egységek egyenként legfeljebb egy-egy darab, 0,5m2 nagyságú cégtáblái helyezhetőek el. (f) Villogó fényreklám nem létesíthető.
23
A rendelet 4. §-át (25), és (26) bekezdésekkel kiegészítette a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 2. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos. 24 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§. (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 25 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2 26 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2 27 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 28 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 29 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 3.§.(6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 30 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2010. augusztus 2. A rendelet 4/A §-nak meg nem felelő, már meglévő hirdetés, reklám, illetve hirdetés- és reklámhordozó, továbbá cégtábla és cégér a rendelkezés hatálybalépését követő 3 hónapon belül a tulajdonosának, vagy fenntartójának költségén eltávolítandó.
8
9
(2) Közterületre vonatkozó rendelkezések (a) Hirdetés és reklám közterületen, zöldterületeket kivéve, csak az Önkormányzat által e célra rendszeresített hirdetés- és reklámhordozón, továbbá közhasználat céljára átadott területen engedélyezett hirdetés- és reklámhordozón helyezhető el. Zöldterületen hirdetés és reklám nem helyezhető el. (b) Hirdetés és reklám köztárgyakon, kivéve közvilágítási műtárgyakon nem helyezhető el. Közvilágítási műtárgyakon hirdetés és reklám csak az Önkormányzat által rendszeresített hirdetés- és reklámhordozón helyezhető el. (c) Közterületen csak az Önkormányzat által rendszeresített tájékoztató, irányító jelzések alkalmazhatók. (3) Magánterületre vonatkozó rendelkezések (a) Hirdetés és reklám a szabályozási vonaltól számított 10,0 m-en belül nem helyezhető el. (b) Előkertben 2,0 m2 felületnagyságot meghaladó, új építésre, vagy felújításra vonatkozó tájékoztató tábla csak az építkezés ideje alatt állhat. (4) Épület homlokzatára vonatkozó rendelkezések (a) Épülethomlokzat tömör felületrészeinek legfeljebb 20 %-án, az épületben működő használati egységek számának megfelelő, egyenként legfeljebb 1,5 m2 nagyságú cégér, illetve cégtábla helyezhető el. (b) Az épület homlokzatán hirdetés és reklám nem helyezhető el. (c) Új épületen cégérek, cégtáblák méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy időben kell megtervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén a cégérnek, cégtáblának a már kialakított homlokzat architektúrájával összhangban kell lennie. (d) Cégtábla épület földszint feletti tagozata, vagy az első emeleti padlószintje felett nem helyezhető el. (e) Cégtábla felülete épület tagozatait, kapuk faragványait nem takarhatja. (f) Földszinti nyílászárók, kirakatok üvegezett felületeinek belső oldalán, az üvegfelület maximum 20-%-án helyezhető el legfeljebb felfüggesztett reklámfelület. Üvegfelület külső és belső oldalára közvetlenül festett, vagy ragasztott cégjelzés- és reklámfelület, vagy belátást gátló fólia nem helyezhető el. (g) Világító reklám betűinek összefogó tartószerkezetét és a kábeleket falsíkon belül kell elhelyezni. (h) Épület tűzfalain reklám- és hirdetési célú felület nem alakítható ki. (i) Vakolatra festett cégfelirat homlokzati színezési terv alapján, főépítészi állásfoglalás szerint alkalmazható, vakolatreklám nem létesíthető.
Egyéb általános előírások 5.§ (1) A belterületen, ha a telek területe az építési övezetre előírt legkisebb telek területénél 50 %-kal nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épülettel kell megvalósítani.
9
10
(2) a.) 31Az építési telken elhelyezhető épület bármely része az épület járdaszintjétől mért 4,0 méter magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 méter szélességben és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be, ha azt egyéb önkormányzati, illetve országos előírás másképp nem szabályozza. b.) A külön jogszabályi előírásokon túlmenően közterület fölé nyúló épületrész az épület homlokzat-hosszának legfeljebb a középső 3/5 részét foglalhatja el. c.) Közterület fölé nyúló épületkiugrás csak a legalább 14 méter szabályozási szélességgel rendelkező közterület esetében megengedett. .3233 (3) Adótorony-antennatorony elhelyezése országos és helyi védelmi területeken tilos.34 (4) Közterületen építmény – a közmű jellegű építményt kivéve - nem helyezhető el. Az alkalmi, 30 napnál nem hosszabb ideig tartó rendezvény esetén a közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben foglalt szabályok szerint kell eljárni. (5) A város területén az egyedi telken parkoló, illetve fedett-nyitott parkoló építése a telek szabad területének legfeljebb 50 %-án engedélyezhető, aminek területébe beletartozik a parkoló megközelítését szolgáló út is. (6) Ha az egyedi telek beépítettsége meghaladja a 75 %-ot, terepszint alatti létesítmény a telek 100 %-a alatt létesíthető. Amennyiben a telken a szabályozási tervlap szerint védendő, értékes kert vagy védendő, értékes faegyed (értékes zöldfelületi elem) van, terepszint alatti létesítmény csak ezek életterét nem érintő telekrészen alakítható ki. Ez alól kivétel a településközpont vegyes övezetben kialakításra kerülő térszín alati parkoló. (7) A városkép, a helyi épített örökség védelme, illetve az épületek előnyösebb építészeti megjelenése érdekében az I. fokú építési hatóság helyrehozatali kötelezést, továbbá az egy épületben lévő valamennyi üzlethelyiség homlokzatának, valamint a portálnak és feliratoknak, hirdető berendezéseknek összehangolt építészi- műszaki tervezését, illetve kivitelezését és egyéb munkálatok elvégzését rendelheti el. (8) A helyi védett épületeken az I. fokú építési hatóság elrendelheti az épületen megjelent kedvezőtelen beavatkozások (nem illeszkedő nyílászárók, építészeti díszítő elemek. stb) megszüntetését és az eredeti állapothoz igazodó rekonstrukciót, továbbá az épület építészeti megjelenéséhez nem illeszkedő reklámhordozók és portálok eltávolítását. (9) A város területén mobil kereskedelmi egység csak közterületen és csak ideiglenesen, rendezvények idején, legfeljebb 30 nap időtartamra helyezhető el. (10) Ponyvagarázs csak hátsókertben, közterületről nem látható módon helyezhető el.35
31
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 5.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2 Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 3.§ (1) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. 33 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 5.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2 34 Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 3.§ (2) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. 35 A rendelet 5. §-át (7), (8), (9), és (10) bekezdésekkel kiegészítette a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 3. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos. 32
10
11
II. RÉSZ 1. FEJEZET TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK A beépítésre szánt területek általános előírásai 6.§ (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén - beépítésre szánt területet, - beépítésre nem szánt területet jelöl ki. (2) A tervezett beépítésre szánt területeken - az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve - építési munkára engedélyt adni a) csak az előírásoknak megfelelő telekalakítás követően, b) csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad. A felszíni vizek elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható. Az övezeti előírások fajtái 7.§ (1) A város területén a szabályozási terv a.) belterület, beépítésre szánt terület, b.) közterület-, c.) rendeltetési (területfelhasználási), e.) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő: 1-beépítési mód, 2beépítés legnagyobb aránya, 3-építmény magasság, 4-kialakítható építési telek, 5legkisebb zöldfelületi arány, 6-építési karakter ), f.) környezetvédelmi, g.) értékvédelmi, h.) tilalmi és korlátozási és i.) egyedi (építési helyhez kötött) j.) sajátos (területhez kötött) rétegeket jelöl ki. Ezek együttes előírásai jelentik az építési övezeti előírást. (2) Az egyes rétegekre vonatkozó külön előírásokat jelen rendelet paragrafusai tartalmazzák. 2. FEJEZET A SZABÁLYOZÁSI RÉTEGEKRE VO*ATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Belterület-külterület tervlapja (1.sz. réteg) 8.§ (1) A szabályozási terv belterület-külterület réteg tervlapja a város területén a.) meglévő belterületet, b.) tervezett belterületet, c.) külterületet, d.) egyéb beépítésre szánt területet jelöl ki. (2) A tervezett belterületen a.) A jelen rendelet hatályba lépését követően, de a belterületbe vonást megelőzően engedély nélkül épített épületek, építmények lebontása a belterületbe vonást követően kártalanítási igény nélkül elrendelhető. A bontás elrendelésének indokoltságát a hatályos építési szabályok előírásainak való megfelelés dönti el. b.) A területek belterületbe vonására a területre kiterjedő, jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után, az azon alapuló közművesítés és közlekedési kapcsolatok tisztázását
11
12
követően kerülhet sor a kötelező 10%-os közpark és a feltáráshoz szükséges útterület önkormányzat részére történő átadása után. (3) A tervezett egyéb beépítésre szánt területen a.) Jelen rendelet hatályba lépését követően, de nem a tervezett területfelhasználásnak megfelelően, engedély nélkül épített épületek, építmények lebontása a tervezett funkció megvalósulásakor kártalanítási igény nélkül elrendelhető. A bontás elrendelésének indokoltságát a hatályos építési szabályok előírásainak való megfelelés dönti el. b.) A területek tervezett funkció szerinti használata a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után, az azon alapuló közművesítés és közlekedési kapcsolatok megvalósítása után engedélyezhető a kötelező 10%-os közpark és a feltáráshoz szükséges útterület Önkormányzat részére történő átadása után. Közterület réteg tervlapja (2. sz. réteg) 9.§ (1) A szabályozási terv közterület réteg tervlapja a város területén az elsőrendű és másodrendű közlekedési közterületeket, közparkokat és közkerteket valamint a belterületi erdőket különíti el. a.) Elsőrendű közlekedési célú közterület az országos és települési főúthálózat elemei és a gyűjtőutak. b.) Másodrendű közlekezési célú közterület az összes kiszolgáló út és parkoló. c.) Elsőrendű nem közlekedési célú közterület a városi közparkok területe. d.) Másodrendű nem közlekedési célú közterület a lakótelepi kertek és az egyéb fenti célokra nem használt illetve szánt közterületek. (2) A réteg részletes előírásait a közlekedési és közműterületekre és a zöldterületekre vonatkozó előírások tartalmazzák. Rendeltetési réteg tervlapja (3. sz. réteg) Az övezeti kód betűjele (belterületen, beépítésre szánt területen) Az övezet jele (külterületen, beépítésre nem szánt területen) 10.§ (1) A szabályozási terv rendeltetési réteg tervlapja a város területén beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket tartalmaz: a) A beépítésre szánt területen - lakó-,(L) - vegyes-,(V) - üdülő-,(Ü) - gazdasági-,(G) - különleges (K) rendeltetésű területeket határoz meg. b) A beépítésre nem szánt területen - közlekedési-, és közmű-elhelyezési, elektronikus hírközlési-, - zöld-,(Z) - erdő-,(E) - mezőgazdasági-,(M) - egyéb vízgazdálkodási (Vg) - és különleges idegenforgalmi sport (Ksp) övezeteket jelöl ki.
12
13
3. FEJEZET A RE*DELTETÉSI RÉTEGEKRE VO*ATKOZÓ ELŐÍRÁSOK LAKÓTERÜLETEK *agy laksűrűségű, magas intenzitású nagyvárosias lakóterület (Ln) 11.§ (1) Jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Területén az OTÉK 12.§. (2) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények közül az alábbiak helyezhetők el. a.) lakóépület b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c.) zöldfelületi építmények, d.) sportépítmény, e.) oktatási, egészségügyi, szociális épület f.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület g.) közmű építmények. (3) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el: a.) árnyékszék, b.) állatkifutó, c.) trágyatároló, d.) komposztáló, e.) szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, f.) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével, Közepes laksűrűségű, intenzív beépítettségű kisvárosias lakóterület (Lk) 12.§ (1) Jellemzően közepes laksűrűségű, több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Területén az OTÉK 12.§. (2) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények közül az alábbiak helyezhetők el. a.) lakóépület b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c.) zöldfelületi építmények, d.) sportépítmény, e.) oktatási, egészségügyi, szociális épület f.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület g.) közmű építmények. (3) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el: a.) árnyékszék, b.) állatkifutó, c.) trágyatároló, d.) komposztáló, e.)szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, f.) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével,
13
14
Alacsony laksűrűségű, közepes intenzitású kertvárosias lakóterület (Lke) 13.§ (1) Jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Területén az OTÉK 13. §. (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, telkenként legfeljebb négy rendeltetési egységgel.36 (3) Üdülőépület létesítése – a lakóövezeti előírásoknak megfelelő paraméterekkel engedélyezhető. (4) A terület az alábbi építmények elhelyezésére szolgál: a.) legfeljebb négy rendeltetési egységet magába foglaló, egységes tömegben megjelenő lakóépület vagy üdülőépület.37 b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c.) zöldfelületi építmények, d.) a terület rendeltetésszeru használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, e.) közmű építmények. (5) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el: a.) árnyékszék, b.) állatkifutó, c.) trágyatároló, d.) komposztáló, e.) szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, f.) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével, g.) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, továbbá h.) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármuvek és az ilyeneket szállító jármuvek számára. i.) közlekedési építmény (6) A kialakítható legnagyobb épület alapterülete 250 m2. VEGYES TERÜLETEK Településközpont vegyes terület (Vt) 14.§ (1) Jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) Területén az OTÉK 16.§. (2) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltő állomást. (3) Üdülőépület létesítése – az övezeti előírásoknak megfelelő paraméterekkel engedélyezhető. Központi vegyes terület (Vk) 15.§ (1) Jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) Területén az OTÉK 17.§. (2) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltő állomást.
36 37
Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 4. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos. Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 4. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos
14
15
(3) A központi vegyes és a településközponti vegyes területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a.) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje-, és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja. b.) A közösségi funkciójú területeken felszíni várakozó-, parkolóhelyet telken belül is fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-, parkoló hely után legalább 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani. c.) Új közösségi funkciójú épület építése, meglévő átépítése esetén az épülethez tartozó kertet tervezési jogosultsággal rendelkező tervező által készített kertészeti terv alapján kell kialakítani. d.) A telepszint alá helyezett létesítmények(pl: garázsok) felett zöldterület alakítandó ki. Telepszint alatti létesítmény tetőkertje az OTÉK 5. számú melléklete alapján számítható be a kötelező legkisebb zöldfelületi mutatóba.38 e.) A létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a beültetési kötelezettséggel jelölt területen az előírt növénytelepítés megtörtént. GAZDASÁGI TERÜLETEK Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) 16.§ (1) Elsősorban az OTÉK 19.§ (1) bekezdés szerinti nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységeket, célokat szolgáló épületek elhelyezésére kijelölt terület. (2) Területén az OTÉK 19.§. (2) – (3) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. Egyéb ipari terület (Gip) 17.§ (1) Elsősorban egyéb (nem jelentős mértékben zavaró hatású) gazdasági célú ipari épületek, építmények elhelyezésére szolgál. (2) Területén az OTÉK 20.§. (4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) Területén az OTÉK 20.§. (5) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények csak kivételesen helyezhetők el. (4) A Gip-17474 övezetben telken belül az elő-, oldal és hátsókertben 5 méteres sávban 3 szintes növényállománnyal beültetési kötelezettség van.39
ÜDÜLŐTERÜLETEK Üdülőházas üdülőterület (Üü) 18.§ (1) Elsősorban az OTÉK 22.§ (1) bekezdés szerinti üdülőépületek helyezhetők el. (2) Területén az OTÉK 22.§. (2) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.
38
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 6. §. Hatályos 2010. augusztus 2 A rendelet 17. §-át (4) bekezdéssel kiegészítette a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 5. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos 39
15
16
Hétvégiházas üdülőterület (Üh) 19.§ (1) Elsősorban az OTÉK 23.§ (1) bekezdés szerinti üdülőépületek helyezhetők el. (2) Területén az OTÉK 23.§. (5) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) Lakóépület létesítése – az övezeti előírásoknak megfelelő paraméterekkel engedélyezhető. (4) A kialakítható épület legnagyobb alapterülete 200 m2. KÜLÖ*LEGES TERÜLETEK „Balatoni OTÉK” szerinti különleges övezetek 20.§ (1) A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet („Balatoni OTÉK”) 11§. (2) bekezdése szerinti kemping, szabadidőközpont, strand és kikötő övezetek. (Kk, Ksz, Kst, Kki) (2) A vízparti különleges kemping (Kk) területén kereskedelmi szálláshely (hotel épület) és kereskedelmi, vendéglátó épületek (kiterjedt sportterület, wellness épület, konferencia épület) helyezhetőek el legfeljebb 15%-os beépítettséggel.40 (3) A vízparti különleges szabadidőközpont (Ksz) területén csak közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó épületek, sport és játék céljára szolgáló építmények helyezhetők el (legfeljebb) 30%-os beépítettséggel. (4) Vízparti különleges strand (Kst) terület a.) a területen a 2000. évi CXII törvény (továbbiakban Balaton Törvény) értelmében legfeljebb 8%-os beépítettséggel újonnan elhelyezhető épületek építmény-magassága legfeljebb 4,5m lehet. Kereskedelmi szálláshely strand területén nem alakítható ki.41 b.) a területen legalább 8 m2/látogató zöldfelületet kell biztosítani, c.) a zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy legalább 30 % lombárnyékoltság biztosított legyen. d.) a strand területére csak a kommunális és árufeltöltés célú gépjármű-közlekedés engedhető meg, az árufeltöltést legfeljebb 1 t teherbírású járművel kell megoldani, a teherbírásnak megfelelő burkolat–szerkezetet kell alkalmazni. e.) Új épületet szomszédos épülettől legalább 10 m-re lehet elhelyezni. (5) A vízparti különleges vízi-közlekedési, sport és turisztikai célú kikötők (Kki) területén a létesítmény üzemeléséhez szükséges szálláshely és kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületek helyezhetők el (legfeljebb) 10%-os beépítettséggel. Különleges-szabadidő központok, szabadidőpark övezete (Ksz) 21.§ (1) Területén az OTÉK 24.§. (3) 1, 2, 3, 5, pontjában foglalt előírások szerinti épületek együtt helyezhetők el a szabadidő eltöltését szolgáló, kereskedelmi, vendéglátó és kulturális szolgáltató funkció valamint 30%-ban szállás, szolgáltatás számára. A szállás szolgáltatás kemping jelleggel is megvalósulhat.42 (2) Az övezet elsősorban sport és rekreációs funkciók (strand és vízi eseménypark, stb.) létesítményeinek elhelyezésére szolgál (3) Az épített játszó és szórakozó építmények feleljenek meg a vonatkozó baleset megelőzési előírásoknak, amit a létesítéskor igazolni kell. (4) Az övezet nem beépített felületét kertépítészeti engedélyezési terv szerint kell berendezni, burkolni, kialakítani. 40
Módosította a 23/2010. (IX. 20.) sz. rendelet 2. §-a, 2010. szeptember 20. napjától hatályos Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 6. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos 42 Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 7. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos 41
16
17
(5) Az övezet teljes területét a közbiztonságnak megfelelő közvilágítással kell ellátni, a környező területek optikai zavarása nélkül. Különleges temető (Kt) terület 22.§ Területén az OTÉK 24.§. (3) bekezdés 7. pontjában foglalt funkciónak megfelelő épületek és építmények helyezhetők el. Különleges városüzemeltetési terület (Kvü) 23.§ Területén az OTÉK 24.§. (1) bekezdés szerinti valamint a (3) bekezdés 10. pontjában foglalt funkciónak megfelelő valamint a város üzemeltetését biztosító, önálló telket igénylő (nem közterületen lévő) közmű és közmű szolgáltatást biztosító épületek és építmények helyezhetők el. Különleges kereskedelmi célú építési terület (Kke) 24.§ (1) A Kke építési terület elsősorban bevásárlóközpont, szabadtéri és fedett kereskedelmi, valamint szolgáltató tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál az OTÉK 24.§. (1) bekezdés szerint. (2) Az övezetben elhelyezhető: a.) nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi és szolgáltató tevékenységi célú épület, b.) az (1) bekezdésben lévő épületek tulajdonosa és használó személyzete számára szolgáló lakások, c.) igazgatási és egyéb irodaépület, 43 d.) felszíni és térszín alatti parkoló. e.) kereskedelmi szállásférőhely44 (3) Az övezetben nem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő. Különleges légiközlekedési övezet (Kl) 25.§ (1) Az övezet elsősorban helikopter leszálló pálya, helikopter és földi mentőállomás elhelyezésére szolgál. (2) Területén a légi közlekedéssel kapcsolatos és azt kiszolgáló építmények, közmű, helyezhetők el a leszállópálya biztonságos használatát biztosító feltételeknek megfelelően.
43
A rendelet 1. sz. mellékletét módosította a 28/2007. (VIII.25.) sz. rendelet 1. §-a, 2007. augusztus 25. napjától hatályos. 44 Módosította a 16/2008. (V.14.) rendelet 2. §-a. 2008. május 14-től hatályos
17
18
4. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE *EM SZÁ*T ÖVEZETEKRE VO*ATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Különleges nagy kiterjedésű sportolási, rekreációs célú övezet (Ksp) 26.§45 Területén csak a szabadidő eltöltését biztosító, nagykiterjedésű sport, rekreációs és szolgáltató létesítmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. Területén a beépítés az 5%-ot nem haladhatja meg, amely 30%-ban szállás szolgáltatás is lehet. A szállás szolgáltatás kemping jelleggel is megvalósulhat. Minőségi Turisztikai terület (Üüm) 27.§46
KÖZLEKEDÉSI-KÖZMŰ TERÜLET Általános közlekedési-közmű övezet 28.§ (1) A vasúti és légi közlekedést kivéve közlekedés, közmű és elektronikus hírközlés céljára kijelölt terület. (2) Területén a közforgalmi vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el. (3) Az övezetben csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, utcabútor és egyéb köztárgy helyezhető el. (4) Közlekedési terület közterületi részén új épületet, építményt elhelyezni - esővédő, autóbuszváró, telefonfülke kivételével - nem szabad. (5) A közlekedési területek szabályozási szélességét a mellékelt szabályozási terv rögzíti. (6) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak, stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak - köztárgyak - elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva. (7) A területen a belső célforgalmú és vegyeshasználatú-feltáró utakat a terület jellegéhez illeszkedő burkolattal kell kialakítani. (8) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca-, illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra. (9) 47 Közhasználatra megnyitott magánút kialakítása 29.§ (1) Az övezeti besorolással jelzett területből magánút telekalakítással létesíthető. A kialakított magánút telkét az ingatlan nyilvántartásba útként kell bejegyezni. (2) A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni. 45
Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 8. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 7.§. Hatályos 2010. augusztus 2. 47 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 8.§. Hatályos 2010. augusztus 2. 46
18
19
(3) A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz és életvédelem, valamint a vagyon és és közszolgáltatások biztosítása. (4) A magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani és azon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a magánút felőli telekhatár közötti területsáv előkertnek számít, ezért az arra vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) A magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani és fenntartani. A magánút alatt létesülő, és az érintett ingatlanokat kiszolgáló közművezetékek kiépítéséről és karbantartásáról a magánút tulajdonosa köteles gondoskodni. (6) A magánút területén csak a közúti közlekedéssel kapcsolatos és azt kiszolgáló közlekedési építmények, közmű, közvilágítás, zöldfelület helyezhetők el. Épület nem helyezhető el. (7) A magánút telkén a csatlakozó telkekhez irányuló átjárhatóságot sem a gépkocsi, sem a gyalogos részére korlátozni nem szabad. (8) A magánút zsákutcaként is kialakítható legalább egyoldali gyalogos járdával, zöldsávval, vagy vegyes használatú útként, kiemelt járdaszegély nélkül. (9) A magánúthoz a gépkocsi tárolást szolgáló parkolóterületek is kialakíthatóak az OTÉKban foglalt közterületre vonatkozó előírások szerint. Vasúti közlekedési- övezet 30.§ Területén a közforgalmú vasutak és azok működéséhez kapcsolódó – az OTÉK szerinti– építmények helyezhetők el. Kerékpáros közlekedés 31.§ (1) Területén önálló vagy gyalogos sétánnyal együtt vezetett kerékpátút alakítható ki. (2) A kerékpár-út minimum 1,80 m burkolatfelület szélességgel és térkő-burkolattal alakítható ki. ZÖLDTERÜLETI ÖVEZETEK Meglévő közparkok (Zkp1), közkertek (Zkk) övezete 32.§ (1) Az övezet Közparkok, közkertek céljára kijelölt közterület. (2) 48A közpark övezet területén csak a pihenést és a testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá köztéri szobor, kút, zenepavilon, szabadtéri színpad, esővédő, árnyékoló szerkezet helyezhető el. (3) 49 (4) Közpark területén épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetőek el. (5) 50A területen fejlesztés, építés csak kertépítészeti tervet is tartalmazó tervdokumentáció alapján engedélyezhető. A növénytelepítést a vidék flóráját képviselő cserje- és fafajok hangsúlyos használatával kell megoldani. (6) Közkert területén épület nem helyezhető el.
48
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 9.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 9.§. Hatályos 2010. augusztus 2. 50 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 9.§ (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2 49
19
20
Tervezett közparkok övezete(Zkp2) 33.§ (1) Az övezet közparkok, közkertek céljára kijelölt közterület. (2) Területén az OTÉK 27.§.(4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el a Balaton Törvénynek megfelelően 4%-os beépíthetőséggel. (3) Területén az OTÉK 27.§.(1) – (4), bekezdéseinek előírásait kell alkalmazni. (4) A zöldterületet az Önkormányzat Képviselő-testülete által jóváhagyott,51 kertépítészeti tervet is tartalmazó tervdokumentáció szerint kell kialakítani és üzemeltetni. A zöldfelületekre vonatkozó általános előírások 34.§ (1)
A városban lévő zöldfelületeknek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. (2) A telekterületen belüli, szabályozási terven jelölt parkosítandó területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, melybe a gyephézagos burkolat 30%-ban számítható be. (3) A zöldfelületen elhelyezhető: - a pihenést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér, stb.), - köztárgy, utcabútor, pergola, térrács, egyéb kertépítészeti architektúra. (4) Közlekedési zöldfelület: gyalogos, valamint a közlekedési területen létesülő növényzettel fedett terelő- és parkoló szigetek, járdaszigetek, zöldsáv. (5) A közlekedési zöldfelületen közlekedési táblán kívül csak kertépítészeti tárgyak, illetve kertépítészeti architektúra elemei helyezhetők el, valamint információs tábla. (6) A zöldfelületekre vonatkozó tervnek 3 szintes növényállományt kell kialakítani. (7) A közlekedési zöldfelületen minimum 2 szintes növényállományt kell megvalósítani. (8) A parkolókba és a közlekedési utak mentén ültetendő fák a helyi klímát és a légszennyezést jól tűrő, a kórokozóknak és a kártevőknek ellenálló fafajtákból álljanak. A telepítendő fák legalább 2-szer iskolázottak legyenek, legalább 15 cm törzs körmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal kell hogy rendelkezzenek. (9) A védő funkciójú zöldterületeket elsősorban a kistájon honos növényfajokból kell kialakítani. (10) A város területén lévő fák védelme érdekében, valamint a telepítések, pótlások tekintetében a Balatonfüred város környezetvédelméről szóló önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.52 ERDŐTERÜLET Az erdőterület övezeti tagozódása 35.§ (1) Erdőterület a szabályozási terven E jellel szabályozott erdőművelési ág, illetve a településrendezési terv alapján erdősítésre javasolt, jelenleg gyep mezőgazdasági művelési ágban lévő ingatlanok területe. (2) Az erdőterület rendeltetése és az építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik: - védelmi (védett és védő) (Ev), - szőlőkataszterbe tartozó védett erdő (Ev-szk), - erdősítésre javasolt terület (E-t), - egészségügyi, szociális, turisztikai (Ee), - gazdasági erdő (Eg). - kiváló termőhelyi adottságú védett erdő (Ev-k)53
51
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 10.§ . Hatályos 2010. augusztus 2 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 11.§ . Hatályos 2010. augusztus 2 53 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 12.§ . Hatályos 2010. augusztus 2 52
20
21
Védelmi rendeltetésű erdőövezet(Ev) 36.§ (1) Elsődlegesen védelmi rendeltetésű célokat szolgáló terület. (Természeti érdekből védett és környezetvédelmi célú védő erdő) (2) A szabályozási terv szerinti védelmi rendeltetésű (Ev) erdőterület övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32.§-ban felsorolt építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha azok az erdő védelmi rendeltetését nem zavarják, és a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti természetvédelmi hatóság az építéshez hozzájárul. (3) A szabályozási terven Ev-szk jellel jelölt erdőterületeken épület nem helyezhető el, de miután szőlőkataszter szerinti I. osztályú terület, a művelési ágváltoztatás gyepről, vagy erdőről szőlőművelésre engedélyezhető. 54 (4) A szabályozási tervben Ev-k jellel jelölt erdőterületeken épület nem helyezhető el, erdőgazdálkodás a termőhelyi adottságoknak megfelelően, a védelem céljaival összhangban történhet. Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Ee) 37.§ (1) Az egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ee) a rendeltetésnek megfelelő, a pihenést, testedzést, rekreációt szolgáló, valamint kilátó funkciójú építmények helyezhetők el az alábbi feltételekkel: - a beépíthető telek legkisebb mérete 10 ha (100 000 m22), kivéve kilátó építése esetén - a beépítés mértéke legfeljebb 0,3%, legfeljebb 500 m . - az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m; homlokzatmagassága legfeljebb 5,5 m – a kilátót kivéve. (2) Az erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek alakíthatók ki. A kilátó kivételével az épületek magastetővel alakítandók ki. (3) Erdőterületen épület részleges közművesítettség (zárt szennyvíztároló létesítése) esetén helyezhető el. (4) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve védelemre javasolt erdőterületen bánya, távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető. (5) Az egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek folyamatos borítottsága érdekében tarvágást csak kivételesen indokolt esetben (pl. nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra alkalmatlan állományok esetén) végezhető, de nagysága a 3 ha-t nem haladhatja meg. Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg) 38.§ (1) A 35-37. §-sokban meghatározott övezetekbe nem sorolható erdők. (2) A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,2 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, de az egyes épületek által beépített terület az 200 m2-t nem haladhatja meg. (3) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kivéve a kilátók. (4) Az erdők vágásérettség korát a talajvédelmi, vízvédelmi és turisztikai szempontból, ha az állományok egészségi állapota lehetővé teszi, megemelt értékkel kell megállapítani. Erdősítésre javasolt erdőövezet (E-t) 39.§ A szabályozási terven E-t jellel jelölt erdőövezetekben épület nem helyezhető el.
54
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 13.§ . Hatályos 2010. augusztus 2
21
22
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET A mezőgazdasági terület övezeti tagozódása 40.§ (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a felszíni vizek – különösen a Balaton vízminőségének – védelme, a termőtalaj és a termőföld megőrzése, a mezőgazdasági és településfejlesztési szempontok következtében, a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja: a.) általános mezőgazdasági övezet (Má), b.) általános, korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Mko), c.) kertes mezőgazdasági övezet (Mk). (2) A mezőgazdasági területen erdő, sportolási célú gyep, és közpark létesíthető a szőlőkataszter I. osztály területeket kivéve. 55 (3) Mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
Általános mezőgazdasági övezet(Má) 41.§ (1) A kerthasználati mértéket meghaladó növénytermesztés és állattenyésztés céljára, valamint az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület, ahol a növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, továbbá a nevezett tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei létesíthetők. (2) Az általános mezőgazdasági terület Má jelű övezet teljes egészében szőlőkataszter I. osztályú szőlőterület, ezért az építmény-elhelyezés feltételeit – a (3)-(6) bekezdések szabályozzák. 56 (3) a.) Az övezetben kizárólag min. 2 ha nagyságú, legalább 80%ban szőlővel művelt területre lehet építeni, legfeljebb 2 %-os beépítéssel, max. 800 m2 összalapterületű, szőlőtermelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, borturizmust és a lakó funkciót is szolgáló épületet. b.) Az övezetben szakrális építmény a 57 telek méretétől függetlenül – szőlő műveléssel nem hasznosított területen is- elhelyezhető. (4) Az általános mezőgazdasági területen a tájképi, építészetei hagyományokat figyelembe vevő, a tájjelleget erősítő épületek létesíthetők. Az építménymagasság az 5 m-t nem haladhatja meg. Beépítési mód: szabadon álló, az épületek a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhetők el. A homlokzatmagasság a 7,0 m-t nem haladhatja meg.58 (5) A kialakítható épület nyeregtetővel fedett téglatest elemekből összeállított tömegű lehet. Az épület szélessége max. 7m, lehet. Egy épület-tömeg 160 m2-nél nagyobb nem lehet. Falazatként kő, vakolt tégla, tető-héjazatként természetes nád, cserép vagy kisméretű palalemez alkalmazható. Garázs (önálló épületben), feltöltéses terasz, az emeleten, tetőtérben erkély, loggia, franciaerkély nem létesíthető. A tető túlzott mértékű megbontása nem engedélyezhető. A terepszint alatti beépítés a +50 m2-t (bruttó) nem haladhatja meg, (az építhető épület alatti pinceszinten kívül), és csak földdel borított pinceként alakítható ki. A burkolt felületek aránya a 10%-ot ne haladja meg. (6) A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos – ha a Balatonfüred – Csopaki borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha –nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik - a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő – telkén. Az előkert minimum 10 m. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a 55
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 14.§. Hatályos 2010. augusztus 2 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 15.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 57 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 15.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 58 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 15.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 56
22
23
kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre – a tulajdonos érdekében – telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni; A területen a tájképi, építészeti hagyományokat figyelembe vevő, tájjelleget erősítő épületek létesíthetők. Beépítési mód szabadon álló, az épületek építménymagassága az 5,0 m-t nem haladhatja meg. Az emeleten, tetőtérben erkély, loggia, franciaerkély nem létesíthető. A kialakítható épület jellemzően nyeregtetővel fedett, téglatest elemekből összeállított tömegű lehet, csarnok jellegű épület nem létesíthető. Falazatként kő, vakolt tégla, tető-héjazatként természetes nád, cserép, vagy kisméretű palalemez alkalmazható. A tető túlzott mértékű megbontása nem engedélyezhető. Korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet(Mko) 42.§ (1) Az általános mezőgazdasági területnek környezet- (víz-)védelmi, táj-, tájképvédelmi és természetvédelmi szempontok miatt elkülönítve kezelendő része. (2) a) A szabályozás tervlapon Mko jellel jelölt övezetben épületek építése, bővítése – régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmények, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló hagyományos istállóépületek kivételével – tilos. b) Istállóépületek 0,5 %-os beépítettséggel helyezhetőek el, legfeljebb 4,5 m-es 2 59 építménymagassággal. Egy épület alapterülete max. 300 m lehet. (3) 60Az övezeten belül országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti területeken épület nem helyezhető el. (4) 61 (5) Területén bármely építmény csak akkor alakítható ki, ha az a kialakult jellegzetes területhasználatot figyelembe veszi, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel. (6) A telkek legalább 4 m széles úttal legyenek megközelíthetők. (7) 62Az Mko jelű övezetben jelen szabályzat előírásai és az állattartásról szóló helyi rendelet szerint igény esetén a saját szükségletet meghaladó állattartás is engedélyezhető. (8) Az övezet területén haltenyésztés, horgászás célú halastó ott alakítható ki, ahol az elhelyezéséhez készített, a víz- és tájvédelmi érdekek biztosítását bemutató környezetalakítási terv és arra alapuló környezeti hatásvizsgálat alapján az érintett szakhatóságok nem kifogásolják és az építtető hatályos vízjogi engedéllyel rendelkezik a megvalósítására.6364 Kertes mezőgazdasági övezet(Mk) 43.§ (1) Balatonfüreden a kertes mezőgazdasági terület részben a kisüzemi jellegű termelésre, illetve a saját ellátást szolgáló kertészkedés, és döntően az aktív szabadidő-eltöltést biztosító kertészeti jellegű tevékenységek színtere – a szabályozási terven Mk jellel jelölt mezőgazdasági terület. (2) A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló építmények, gazdasági épületek (OTÉK 29.§) helyezhetők el. (3) a) Az övezetben: - gazdasági épület (présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer, kisgép-, terménytároló, stb.) - pince helyezhető el a Balaton törvénynek megfelelően 59
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 16.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 16.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 61 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 16.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 62 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 16.§ (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 63 A rendelet 42. §-át (8) bekezdéssel kiegészítette a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 9. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos 64 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 16.§ (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 60
23
24
b)Az övezetben szakrális építmény a telek méretétől függetlenül – szőlő műveléssel nem hasznosított területen is – elhelyezhető.65 (4) A kertes mezőgazdasági területen az épület-elhelyezés feltételei az alábbiak: a.) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb mérete: 1500 m2 gazdasági épülethez az Mk jelű és az Mk-L jelű alövezetben 2000 m2 gazdasági épülethez az Mk/2000 alövezetben 2700 m2 gazdasági épülethez az Mk-V1 jelű alövezetben 3000 m2 lakófunkciót is tartalmazó gazdasági épülethez az Mk-L és Mk-V1- L jelű alövezetben.66 b.) A beépíthető telek legkisebb szélessége 16 m. c.) 1. Az övezetben, amely szőlőkataszter I. osztályba tartozik (Mk), kizárólag 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre szabad a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és borturizmust szolgáló épületet építeni. 2. Az övezetben, amely szőlőkataszter I. osztályba nem tartozik (Mk-(S) ) művelt telekre a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni. Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80 %-án intenzív kertészeti kultúra található.67 d.) Az épületek a telek legfeljebb 3%-os beépítettségével alakíthatók ki, a terepszint alatti beépítés legfeljebb 5%-ban lehetséges. Gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lehet építeni; e.) Az övezetben 160m2 –nél nagyobb alapterületű épületek nem építhetők, az építménymagasság max. 3,5 m, a legnagyobb homlokzatmagasság a terepszinttől 4,5 m lehet. Az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg. A tájképi, építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a tájjelleget erősítő épületek létesíthetők. Beépítési mód: szabadon álló, az épületek a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhetőek el. A kialakítható épület nyeregtetővel fedett téglatest elemekből összeállított tömegű lehet. Az épület szélessége max. 7m lehet. Falazatként kő, vakolt tégla, tető-héjazatként természetes nád, cserép vagy kisméretű palalemez alkalmazható. Garázs (önálló épületben ), feltöltéses terasz, az emeleten, tetőtérben erkély, loggia, franciaerkély nem létesíthető. A tető túlzott mértékű megbontása nem engedélyezhető. Az építhető épület alatti pinceszinten kívül a terepszint alatti beépítés a bruttó 50 m²-t nem haladhatja meg és csak földdel borított pinceként alakítható ki. A beépített és burkolt felületek összegének aránya ne haladja meg a 10 %-ot.68 f.) Az övezetbe tartozó erdők szőlőtermesztés céljára igénybe vehetők a szakhatóságok által előírt feltételekkel. 2 g.) Telekosztással 3000 m -nél kisebb telkek nem alakíthatók ki, szélességük 3000 – 3500 m2 között min. 20 m, 3500 m2-nél nagyobb földrészlet esetén min. 25 m kell, legyen. h.) Az övezetben egy telken a tulajdonosok számától függetlenül egyetlen épület létesíthető, kivéve, ha összevonás révén áll több épület az ”új” földrészleten. i.) A beépített földrészlet megosztása csak úgy engedélyezhető, ha az osztást követően egyik földrészlet beépítettsége sem haladja meg az előírt 3%-ot. j.) A vízárkok, mélyutak szélétől 15 m-en belül – a csúszásveszély következtében – építmény nem építhető. k.) Épület a szabadon álló beépítési mód feltételei szerint helyezhető el a telken. Előkertként min. 10 m, oldalkertként min. 4m, hátsókertként min. 20m tartandó be. Az előkert és hátsókert mérete – ha a környezet kialakult beépítettsége azt indokolja – a városi főépítész és a tájvédelmi szakhatóság egyetértése esetén csökkenthető.69 l.) Az övezetben a szőlőhegytől idegen létesítmények, medence, árnyékoló ponyva, reklámberendezés, mobil szerkezet, lakókocsi stb. nem helyezhető el. m.) Az övezetben építési engedélyt kiadni elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíztisztító megléte esetén lehetséges.70 n.) A kialakult természetes terepfelszín, illetve a szőlőtermesztés történetéhez tartozó kőbányák, támfalak (teraszok) megőrzendők.71 o.) Az övezetben tájidegen növényzet nem telepíthető. A telepíthető, ültethető honos növények, illetve a tájidegen növények listáját a Nemzeti Park határozza meg.
65
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 17.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 17.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 67 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 17.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 68 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 17.§ (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 69 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 17.§ (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 70 Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 4.§ (1) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. 71 Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 4.§ (2) bekezdése , 2008. 10. 18-tól hatályos. 66
24
25
(5) Az övezetben lakó- és üdülőépület nem építhető, kivéve az erre a célja külön megjelölt (Mkl) övezeteket, ahol lakóépület legalább 3000m2-es szőlőműveléssel hasznosított telken kivételesen elhelyezhető a többi vonatkozó előírás betartásával egyidejűleg. (6) A telkek beépítési feltétele az is, hogy azok legalább 4 m széles úttal megközelíthetők legyenek valamint a Balaton Törvény szerinti művelés biztosított és igazolt legyen. EGYÉB RE*DELTETÉSŰ TERÜLETEK Vízgazdálkodási övezet 44.§ (1) Az övezetbe a.) a folyóvizek medre és partja, b.) a természetes állóvizek medre és partja, c.)a közcélú nyílt csatornák medre és partja, és kijelölt védőterületük tartoznak. (2)72Vízgazdálkodási övezeten (Vg): a.) a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással. b.) a vízi közlekedéssel, c.) a vízi sportolással, d.) a strandolással, e.) a halászattal és horgászattal, f.) a kikötőkkel összefüggő építmények és eredeti formában újjáépített fürdőház helyezhető el a jogszabályokkal összhangban. (3) A vízgazdálkodási területekhez kapcsolódó parti (50 m-es sáv) területét a felszíni vízminőség védelem érdekében egyéb vízgazdálkodási övezetként (Ve) kezeli a terv, a vízgazdálkodás (vízellátás) létesítményeinek területével együtt. Területén kizárólag a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el. (4) A tómedren kívüli egyéb vízgazdálkodási övezetbe sorolt vízminőség-védelmi területeken: a.) a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető; b.) erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki; c.) épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető; d.) új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető; (5) A tómeder vízgazdálkodási területen: a.) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; b.) a Balaton jogi partvonalát a partvonal szabályozási tervtől eltérően megváltoztatni nem szabad. A parti sávban (vízpartrehabilitációs területen) az élővilágra, a vízminőségre káros hatással bíró tevékenységet végezni tilos; c.)73parti mólók, hullámtörők és kikötői létesítmények, valamint az eredeti formában újjáépített fürdőház kivételével a tómederbe állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető. d) a parti élővilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, úszóponton jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgyak (pl. csónakkikötő, strandlétesítmények) helyezhetők el; e.) a tómeder nádasaiban, valamint a védett természeti területeken lévő nádasok területén tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (pl. kotrás, feltöltés, építés, vízi állás, csónakút, horgászhely létesítése), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti, kivéve az engedéllyel létesített közhasználatú csónakkikötők esetén és a meglévő közhasználatú strandok előtt, ahol fövényes strandszakasz kialakítása érdekében a IV. és V. osztályú nádasokban, legfeljebb 72 73
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 18.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 18.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.
25
26
30 m széles bejáró az illetékes természet- és a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulására alapozott vízügyi hatósági engedéllyel létesíthető; f.) azok a vízi járművek, amelyek nem rendelkeznek üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolhatók. (6) A Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken üzemeltethetők. (7) A Balatonban fürödni kizárólag a kijelölt strandokon lehet. 5. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE SZÁ*T TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI Beépítési mód réteg (4 sz. réteg) Az övezeti kód első száma 45.§ (1) A beépítési mód réteg tervlap a város közigazgatási területén - 1. jelű szabadon álló - 2. jelű oldalhatáron álló - 3. jelű ikerházas - 4. jelű csoportházas - 5. jelű zártsorú - 6. jelű szabadon álló, telepszerű beépítési módú területeket határol le. (2) Az 1. jelű szabadon álló beépítési mód területein az OTÉK 35.§. előírásai szerint kell az elő, oldal és hátsókerteket kialakítani. Ez határozza meg az építési helyet annak figyelembevételével, hogy lejtős terepű telek esetén, ha az műszakilag megoldható a telek alsó felében kell az épületet elhelyezni. Az előkert mérete az utcában kialakult eltérő érték vagy közterület céljára történő lejegyzés esetén csökkenthető vagy növelhető. Szabadon álló beépítésű tömbbe ékelődött ikerházas beépítésű telekpárt együttesen kell egy szabadonálló beépítésű telek-egységként kezelni, ahol a beépíthetőségi jogok területarányosan osztódnak a két telekegység között. (a közös telekhatáron minden esetben tűzfalat kell kialakítani.) (3) A 2. jelű oldalhatáron álló beépítési mód területein az OTÉK 35.§. előírásai szerint kell az oldal és hátsókerteket kialakítani. Az épületet az utcában kialakult telekhatáron kell elhelyezni. Az előkertnek minden esetben az utcában kialakulthoz kell igazodni (ennek hiányában az első beépülő teleknél rögzíteni). Megengedett az utcavonalon való épület-elhelyezés. (Ha ez kialakult, akkor kötelező). (4) Az 3. jelű ikerházas beépítési mód területein az OTÉK 35.§. előírásai szerint kell az oldal és hátsókerteket kialakítani. Az épületet bármelyik oldalhatáron el lehet helyezni, ha a tetőidomok tűzfallal egymáshoz illeszthetők. Az előkertnek minden esetben az utcában kialakulthoz kell igazodni (ennek hiányában az első beépülő teleknél rögzíteni). (5) A 4. jelű csoportházas beépítési mód egyedi telkein megvalósuló zártsorúan kialakított beépítést csak egységes építészeti koncepció szerint lehet (lehetőleg egy kivitelezési ütemben kell) megvalósítani. Az elő és hátsókert egységesen alakítandó ki. (6) A 5. jelű zártsorú beépítési mód területein az OTÉK 35.§. előírásai szerint kell a hátsókerteket kialakítani. Az épületet az utcavonalon lévő telekhatárra kell elhelyezni a teljes homlokvonal szélességében. Keskenyebb épületre vonatkozó építési igény esetén, az utcavonalon zárt, falként kialakított max. 1,8 m magas kerítés létesítendő. (7) A 6. jelű szabadonálló, telepszerű beépítési mód területein (lakó- és ipar- „telepek”) a beépíthetőséget a szabályozási tervben rögzített tényleges vagy elméleti telekhez kell méretezni, melyben több darab, több rendeltetési egységet magába foglaló épület helyezhető el. (8) A fenti beépítési módokban rögzített elő, oldal és hátsókertre vonatkozó előírások mely szerint a legkisebb előkert 5 m, minimális oldalkertje 3 m, minimális hátsókertje 6 m, meghatározzák az építési helyet ezért általánosságban nem kerülnek ábrázolásra. A 10. sorszámú építési hely rétegben azonban mód van egyedi építési helyek, és hozzájuk sorszámozottan tartozó egyedi előírások mellékletként való alkalmazására.
26
27
Beépítési arány réteg (5 sz. réteg) Az övezeti kód második száma 46.§ (1) A telkek beépítésének legnagyobb mértékét az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével a beépíthetőségi réteg határozza meg az alábbi táblázatban szereplő értékeknek megfelelően. (2) KÓD BEÉPÍTETTSÉG MÉRTÉKE 1 5% 2 10 % 3 15 % 4 20 % 5 25 % 6 30 % 7 40 % 8 50 % 9 60 % 0 80 % (3) Az általános sávok értékei mellett a figyelembe veendő jogszabályoknak megfelelően az egyes építési övezetekben az érték módosul. (4) Kialakult úszótelkek esetén a meglévő épületek (telek)-területe 100%-ban beépíthető, de új úszótelek meglévő épülethez kötötten sem alakítható ki. Az építmény-magasságra vonatkozó réteg (6 sz. réteg) Az övezeti kód harmadik száma 47.§ (1) Az építhető épületek legnagyobb építmény-magasságát az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével az építmény-magassági réteg határozza meg az alábbi táblázatban szereplő értékeknek megfelelően. (2) KÓD ÉPÍTMÉ*Y-MAGASSÁG 1 ≤ 3,5 m 2 ≤ 4,5 m 3 4,5-5,4 m 4 4,5-6,5 m 5 4,5-7,5 m 6 6,0-9,5 m 7 7,5-12,5 m 8 7,5-14,5 m 9 9,0-16,5 m 0 Egyedi (3) Lejtős terep esetén a lejtő alsó oldali, illetve az utcai homlokzatmagasság legfeljebb 1,0 m-el lehet több az övezeti réteg építménymagassági értékénél. (4) A 3-as övezeti kód érvényességi területén, szabadonálló beépítés esetén az építménymagasság alsó értéke 3,5 m is lehet.
27
28
A kialakítható telek-nagyság réteg (7 sz. réteg) Az övezeti kód negyedik száma 48.§ (1) A legkisebb kialakítható telek értékét az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével a teleknagyság réteg határozza meg az alábbi táblázatban szereplő értékeknek megfelelően. (2) KÓD TELEK*AGYSÁG 1 ≥ 180 m22 2 ≥ 300 m2 3 ≥ 550 m2 4 ≥ 700 m 5 ≥ 1500 m22* 6 ≥ 2400 m2 7 ≥ 3000 m2 8 ≥ 5000 m 9 ≥ 10000 m22 0 ≥ 50000 m * Ha az 5-ös kód lakó, üdülő vagy településközpont vegyes területre vonatkozik, a kialakítható teleknagyság megengedett legkisebb értéke 1100 m2. (3) A legkisebb kialakítható telekhez tartozó homlokvonal és telekmélység értékek: TELEK*AGYSÁG HOMLOKVO*AL TELEKMÉLYSÉG MAX. ARÁ*Y ≥ 180 m22 10m 15m 1/2 ≥ 300 m2 14m 20m 1/2 ≥ 550 m2 16m 20m 1/2,5 ≥ 700 m 2 16m 25m 1/2,5 ≥ 1500 m2 18 m 30 m 1/3 ≥ 2400 m2 20 m 40 m 1/3 ≥ 3000 m2 30 m 50 m 1/3 ≥ 5000 m 2 40 m 60 m 1/3 ≥ 10000 m2 60 m 100 m 1/3 ≥ 50000 m 100 m 220 m 1/4 (4) Beépítésre szánt területen a kialakítható telek mérete nem befolyásolja a kialakult telek beépíthetőségét. Telekosztás esetén azonban nem csak a legkisebb telek méretét, hanem a keletkező új egységek beépítettségét is figyelembe kell venni. Telekosztással nem jöhet létre az övezeti előírásnál kisebb méretű, vagy nagyobb beépítettségű telek. (5) A telek homlokvonalára és mélységére vonatkozó előírásnál 20%-al eltérő megosztást is engedélyezhet az építési hatóság kialakult telekállapot (tömb) esetén. A kialakítandó zöldfelületi arány réteg (8 sz. réteg) Az övezeti kód ötödik száma 49.§ (1) A legkisebb kialakítható zöldfelületi arány értékét az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével a zöldfelületi arány réteg határozza meg az alábbi táblázatban szereplő értékeknek megfelelően. (2) KÓD ZÖLDFELÜLETI ARÁ*Y 1 ≥ 15 % 2 ≥ 20 % 3 ≥ 25 % 4 ≥ 30% 5 ≥ 40 % 6 ≥ 50 % 28
29
7 ≥ 60 % 8 ≥ 70 % 9 ≥ 80 % (3) 30%-os zöldfelületi arány felett a telekterület minden 300 m2 –e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell ültetni a telken. A kötelezően zöldfelületként tartandó területeken 100 m2-ként kell egy 74tájhonos fát ültetni, melynek telepítése a használatba vételi engedély kiadásának feltétele. (4) 30%-os zöldfelületi arány alatt a zöldfelületként tartandó telekterület minden 50 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell ültetni a telken. (5) A beültetési kötelezettséggel terhelt (zöldfelületként tartandó) telekrészeken kétszintes növényállományú (cserje+fasor) zöldfelületet kell kialakítani a beépítésre szánt területek övezeteiben. (6) Az üdülőterületen a teljes telekterületre vonatkozóan 1 db/100 m2, minimum 2xi 20/25 méretű díszfa, vagy 4x annyi gyümölcsfa ültetése kötelező. (7) A telken belüli kötelező zöldfelületi minimum 60 %-át fák lombkoronáinak fedettségével kell kialakítani. (8) A Deák Ferenc utca mentén a telkek 2 m-es sávját telepített fasorral kell a telektulajdonosoknak beültetni. Az építési-karakter réteg (9 sz. réteg) Az övezeti kód hatodik száma 50.§ (1) A helyi karaktervédelembe tartozó területeken az építhető épületek építési karakterét az építési karakter réteg határozza meg. (2) Az építhető épületek építési karaktere: - 1. jelű Falusias fésűs - 2. jelű Falusias halmazos - 3. jelű Kertvárosi családiházas - 4. jelű Kertvárosi villa - 5. jelű Kertvárosi intézmény - 6. jelű Kertvárosi társasház - 7. jelű Kisvárosi központ - 8. jelű Üdülőközpont beépítési karakter területeket határol le. (3) A beépítési karakter fajták, bár összefüggésben állnak a beépítési móddal és a beépítettséggel is elsősorban az építhető épületek tömegalakítását határozzák meg. (4)75 (5) Az 1. jelű Falusias, fésűs beépítési karakter területében utcavonalra merőleges, szimmetrikus nyeregtetővel lefedett, oromfalas épület építhető. Oromfalon erkély, loggia nem alakítható ki. Az épület alapidoma az utcára keskenyebbik oldalával kapcsolódó téglalap, amelyhez a homloksíknál 6m-rel hátrébb húzva keresztszárny is kialakítható. (6) A 2. jelű Falusias, halmazos beépítési karakter területében az 1. jelű területében építhető épület-tömeg alakítható ki, de a téglalap alapú épület az utcával párhuzamosan is elhelyezhető (akár az utcavonalon, akár a hátsó telekhatáron, a kialakult hagyományoknak megfelelően, de a tűzvédelmi előírások megtartásával.. (7) A 3. jelű Kertvárosi családi ház beépítési karakter területében az egyéb építési paramétereknek megfelelő, magastetős épületek alakíthatók ki, különösebb megkötés nélkül. (8) A 4. jelű Kertvárosi villa beépítési karakter területében igényes, tagolt alapsíkú, magastetős épület helyezhető el. Erkély, loggia bármely homlokzatom kialakítható. Az oldalkert mérete a tűztávolság szerint kötelező érték+1m. (9) A 5. jelű Kertvárosi intézmény beépítési karakter területében igényes, tagolt alapsíkú, épület helyezhető el. Az oldalkert mérete a tűztávolság szerint kötelező érték+1m. Lapostetős kialakítás is megengedett. (10) A 6. jelű Kisvárosi társasház beépítési karakter területében különösebb egyéb, megkötés nélküli épületek helyezhetők el (lapostetős épület is kialakítható). Az épület szélességi és hosszúsági méretének aránya legfeljebb 1:1,5 lehet. 74 75
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 19.§. Hatályos 2010. augusztus 2. Törölte a 35/2008. (X. 18.) rendelet 5. §-a, 2008. 10. 18-tól hatályos.
29
30
(11) A 7. jelű Kisvárosi központ beépítési karakter területében igényes, magasabb földszinti épületrészt tartalmazó nyeregtetős épületek helyezhetők el. A tetőidomnak a kialakult állapothoz igazodnia kell. Az utcavonalon álló épületnek a beépítési vonalon jellemzően síknak kell lennie. A réteg területén zártsorú beépítés esetén új épület elhelyezése vagy emeletráépítés során a tervezett építménymagasság és magastető esetén tető gerincmagasság a szomszédos meglévő (megtartható, védett) épület(ek) építménymagasságától, gerincmagasságától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el. (12) A 8. jelű Üdülőközpont beépítési karakter területében különösebb megkötés nélküli, a területre vonatkozó egyéb előírások szerinti épület építhető. Lapostetős épület is kialakítható. (13) A védett településkarakter területében 20 lakó- vagy üdülőegységet illetve 1000m2-t meghaladó szintterületű épületek kialakítására tervpályázatot kell kiírni, vagy megyei tervzsűri előtt bemutatni. Az építési hely réteg (10sz. réteg) A 2. sz. mellékletben sorszámozottan területhez kötött egyedi előírások 51.§ (1) Az OTÉK-ban meghatározott, illetve jelen szabályzat korábbi helyein tovább szabályozott elő, oldal és hátsókert határa által meghatározott terület az építési hely. (2) Kialakult területen az építési hely a hátsó telekhatárig terjedhet, ha a tömb telkeinek legalább 50 %-án a melléképületek a hátsó kertben épültek. Ez esetben a hátsó telekhatártól mért 6,0 m-en belül csak melléképületek helyezhetők el. (3) A réteg a meglévő korábbi és az ezután készülő szabályozási tervek részletesebb előírásainak rögzítési lehetősége. Területre vonatkozó sajátos előírások rétege (11sz. réteg) A 3. sz. mellékletben sorszámozottan területhez kötött egyedi előírások 52.§ (1) A korábban készült szabályozási tervek területére vonatkozó sajátos előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza. (2)További (részletes) szabályozási tervek részletes előírásai a 3. sz. melléklet kiegészítésével jelen rendelethez kapcsolhatók. 6. FEJEZET KORLÁTOZÁSOK Építési, telekalakítási tilalmak és korlátozások 53.§ A korlátozási réteg tervlap a város területén építési és telekalakítási tilalmi és építési tevékenységet korlátozó területeket jelöl az alábbiak szerint: a.) A Balatoni Vízpart-rehabilitációval érintett terület A területébe eső telkek a rehabilitációs terv jóváhagyásáig teljes telekalakítási és építési tilalom alá esnek. b.) A hidrogeológiai védőidom által érintett terület A területébe eső területen „A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. Rendelet alapján kell eljárni. A kórházi savanyúvíz kutak hidrogeológiai védőterületében a felszín alatti vizek védelme a garantáltan vízzáróan kialakított szennyvízcsatorna hálózat és műtárgyak kiépítésével,
30
31
valamint az erre való rákötés kötelezettségével - feltétlen biztosítandó. A területen meglévő szennyvízgyűjtő, illetve szikkasztórendszereket fel kell számolni.76 c.) A szennyvíztisztító védőtávolságába eső Területen lakó- és szállásépület, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep létesítése nem engedélyezhető. A védőterülettel nem érintett telekterületen a felsorolt építmények, illetve állattartó telep csak akkor létesíthetők, ha azt az építési előírások lehetővé teszik. d.) A meglévő és tervezett utak védőtávolsága A területébe eső telkeken – országos közút védőtávolsága miatt – építmény csak az útügyi hatóság eseti előírásai szerint helyezhető el. e.) A vasút védőtávolsága réteg A vasút melletti 50 méteres védőtávolságon belül létesítmény csak a MÁV Rt. előzetes hozzájárulásával helyezhető el. A MÁV hozzájárulása esetén is a mindenkori ingatlantulajdonosok részére előírandó a vasúti üzemből eredő mindennemű környezeti hatás viselésének tűrése és az ebből eredő kárigény kizárása. Ez az ingatlannyilvántartásban is bejegyzendő. f.) A közművek védőtávolsága jelű réteg A területébe eső telkeknek – a szabályozási tervlapon jelölt részén – közmű védőtávolsága miatt épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. g.) A vízfolyás védőtávolsága jelű réteg A területébe eső telkeknek – a szabályozási tervlapon jelölt részén – vízfolyás védőtávolsága miatt épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. h.) A határérték feletti zajterhelés jelű réteg A területébe eső telken, illetve azok szabályozási tervlapon jelölt részén határérték feletti zajterhelés miatt, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek csak méretezetten zaj-gátló nyílászárók alkalmazásával alakíthatók ki. i.) Lézerfények működtetése A város területén lézer és egyéb erős fényhatású reklám csak úgy működtethető, hogy annak közvetlen vagy épületekről, növényzetről (stb) visszaverődő fénye lakó és üdülő funkciójú épület ablakát nem érintheti.
III. RÉSZ TERÜLETHEZ *EM KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK 1. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖR*YEZET VÉDELME Régészeti területek védelme 54.§ (1) A területen lévő védett régészeti területek lehatárolását az Szabályozási Terv feltünteti. (2) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárások keretében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. (2001. évi LXIV. Tv. 63§) . Értékvédelem 55.§ (1) A település kiemelkedő értékei országos és helyi védettséget élveznek. A védett értékeket (épület, építmény, terület, műemléki környezet) az SZT feltünteti. (2) Az országos védelem kiterjed: a.) műemlékre, 76
Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 6.§-a, 2008. 10. 18-tól hatályos.
31
32
b.) műemléki területre ("Műemléki Jelentőségű Terület"), c.) természetvédelmi területre – nemzeti parkra, d.) fokozottan védett (természetvédelmi) területre, e.) védett, illetve védelemre javasolt régészeti területre f.) történeti kertre. g.) világörökség várományos területre 77 (3) A helyi védelem vonatkozik a vonatkozó önkormányzati rendelet eltéréseivel: a.) épület, építmény teljes tömegére, b.) épület, építmény részértékeire, c.) területre (védett terület), d.) táji és természeti értékekre ("helyi természetvédelmi terület"). (4) Az országos építészeti és természeti értékek vonatkozásában az országos rendelkezéseknek megfelelően - 2001. évi LXIV. „A kulturális örökség védelméről „ szóló törvény szerint - kell eljárni, míg az építészeti és természeti értékek helyi védelméről a vonatkozó önkormányzati rendeletek gondoskodnak. (5) Az országos védelem alatt álló épületek műemléki környezetében valamint műemléki jelentőségű területen és annak műemléki környezetében és a történeti településkép-védelmi terület további telkein lévő épületek építésügyi eljárásainál a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként kell bevonni. Ezek a területek az „Országban védett épületek és területek műemléki környezete” című 6. számú mellékletben vannak felsorolva.78 (6) Védett területen telekalakítás, építmény elhelyezése az illetékes műemlékvédelmi hatóság véleménye alapján történhet. (7) Helyi védettség alatt álló építményt érintő vagy helyi értékvédelmi területet érintő építési munka esetében az (elvi) építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a főépítész szakmai véleményét. Ezt az engedélyezési eljárásban a hatóság kéri meg. A helyi védett 798081 épületek jegyzékét külön rendelet tartalmazza. (8)82 (9) A helyi értékvédelmi területet is magába foglaló településkép védelmi területen településés tájképvédelmi okok miatt: - elektromos légvezeték, távközlési- és elektronikus hírközlési légkábel nem létesíthető - közmű-, energia-, táv- és elektronikus hírközlési vezetékek és műtárgyak az épületek közterületről látható homlokzatán nem vezethetők, illetve nem helyezhetők el - közmű létesítmények önálló, föld feletti szabadonálló építményként nem helyezhetők el - táv- és elektronikus hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők - új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető. 83 (10)84 (11)85 Helyi védett terület beépítésének általános előírásai 56.§ (1) Védett területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges, vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés stb.). 77
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 20.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 20.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 79 A rendelet 5. sz. mellékletét módosította a 8/2007. (III.02.) sz. rendelet 2. §-a, 2007. március 2. napjától hatályos. 78
80
A rendelet 5. sz. mellékletét módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 12. §-a, 2007. július 11. napjától hatályos 81 Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 13. § (1) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos 82 Törölte a 35/2008. (X. 18.) rendelet 7.§ (1) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. 83 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 20.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 84 Törölte a 35/2008. (X. 18.) rendelet 7.§ (2) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. 85 Törölte a 35/2008. (X. 18.) rendelet 7.§ (3) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.
32
33
(2) Védett területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények közterület felőli részleges homlokzati felújítása nem megengedett. (3) Bontási engedély azon esetekben, ahol a bontás következtében utcai foghíj jön létre, csak a keletkező foghíj beépítésére vonatkozó építési engedéllyel együtt adható ki. A bontással létrehozott foghíjat 3 éven belül be kell építeni. (4) Az SZABÁLYOZÁSI TERV-en lehatárolt, a védett terület jelöléssel ellátott területen új épületek elhelyezése, a meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani): a.)az építménymagasságot, b.)az utcai homlokzat magasságát c.) a tető hajlásszögét, d.) a tetőgerinc irányát, e.) a nyílászárók méretét és formáját, f.) a kerítést, g.) az alkalmazott építőanyagokat, h.) az építmények színezését. (5) Védett területen az udvari szárnyak építménymagassága nem haladhatja meg az utcaiét. Az épületek tömegeinek jellemző szélessége a tömbben található épülettömegek jellemző szélességének átlagát legfeljebb 10%-kal haladhatja meg. (6) Kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, festett homlokzatfelület, fa nyílászárók, kő, vagy vakolt lábazatok az utcaképbe illeszkedő falnyílás arányok). (7) Az épületeket jellemzően magas tetősen kell kialakítani. Az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45° között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. (8) Az épületek tetőhéjalása a területen jellemzően alkalmazott sík jellegű cserépfedés (hornyolt, vagy kettős fedés) lehet. 2 cm hullámméretet meghaladó cserépfedés nem alkalmazható. (9) Tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell. Tetőfelépítmény, vagy tetősík-ablak alkalmazása esetén a tetősík felületének legfeljebb 20%-át szabad megbontani. (10) A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fémburkolatú és/vagy külső fémvázas kémény nem építhető. Helyi védett épületekre vonatkozó előírások 57.§ (1) Védett épület, vagy épületrész csak a gazdaságossági indokokon túl műszaki indokokkal is megalapozott esetben és csak a védettségből való törlés után bontható el. a.) Védett épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, és e terveket és fotódokumentációt archiválni kell. b.)Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, portál ki-, vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet. c.) Védett épület utcai homlokzatának karakterét (tömegarány, szimmetria) nem szabad megváltoztatni. (2) Felújítás, átalakítás esetén az építési engedélyezési terv mellékletét képező leírásban az épület és a környezet kölcsönhatása keretében vizsgálni kell az építmény értékelemző, állapotrögzítő adatait. a.) Ezen épületek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók. b.) Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető. Ennek elbírálásához az Önkormányzati Tervtanács, vagy a városi főépítész szakvéleményének, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményének beszerzése szükséges. c.) Ezen épületek környezetében lévő, védelem alatt nem álló épületeknek, építményeknek – az országos védelem alatt álló épületek mellett – a helyi védelem alatt álló épületekhez is igazodniuk kell. Ennek érdekében az ezekkel kapcsolatos építési tevékenység csak a városi főépítész szakvéleményének figyelembe vételével történhet.
33
34
2. FEJEZET TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Táj- és természetvédelem 58.§ (1) a.) A meglévő és tervezett országos természeti védelem alatt álló területeken bármilyen tevékenység, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. b.) Országos jelentőségű védett természeti86területeken 2700 m2 –nél kisebb telkek, a szántó művelési ágú területek nem építhetőek be. (2) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken természetvédelmi vonatkozásban a hatályos önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni. (3) A tervezett helyi jelentőségű természeti védettségre javasolt területekre a védetté nyilvánítást követően az önkormányzat vonatkozó rendeletét is alkalmazni kell. (4) A városban az építés miatt engedély alapján megszüntetett, továbbá az engedély nélkül eltávolított növényzet visszapótlásáról gondoskodni kell. (5) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság - az engedélyezési eljárás keretében meghatározhatja. (6) A közlekedési felületeken kívüli közterületeket - egységes kertészeti terv alapján -intenzív zöldfelületként kell alakítani és fenntartani. (7) Közforgalmú létesítmények zöldfelületeinek kialakításához kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni. A kertépítészeti tervek engedélyezési eljárásába a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét meg kell kérni.87 (8) A közterületeket, a gyalogutakat és zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek). (9) Tájképi, termesztési és kultúrtörténeti szempontból a Baricska dűlő szőlőterülete (Hrszok: 02/1, 02/3, 08/5, 08/6, 08/7, 08/8, 08/9, 08/10, 08/11, 08/12, 08/13, 08/14, 08/15, 08/16, 08/17, 08/18, 08/19, 08/20, 08/21,8808,22 és 08/23) védendő tájhasználatú övezet. A szőlőművelés fenntartandó, támogatandó. (10) Teljeskörűvé kell tenni a település egyedi táj érték kataszterét. (11) A telekalakítás, az építés és a hasznalat során kiemelt figyelmet kell fordítani a tájjelleg, a tájképi elemek, a természeti értékek, az egyedi tájértékek megőrzésére. (12) Biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását. (13) A Nemzeti Ökológiai Hálózat területén- magterület, ökológiai folyosó területe, puffer terület – a Balaton törvény (2000. évi CXII. törvény) és89a természet védelemről szóló törvény (1996. évi LIII. törvény) előírásait alkalmazni kell. (14) Táji településkép-védelmi területen a Balaton törvény (2000. évi CXII. törvény) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó előírásai a betartandók. A településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület – látványtervvel igazoltan – tájban illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. Reklám célú hirdető építmény létesítése nem engedélyezhető. Új épület vagy építmény elhelyezése – látványtervvel igazoltan- tájba illesztve, illetve növényzettel takartan- kertépítészeti tervnek megfelelően – a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok, figyelembevételével engedélyezhető. 90 (15) Ökológiai tájrehabilitációt igénylő területek a felhagyott rekultiválandó bányák. Az ökológiai rehabilitációt igénylő bányaterületek telkén építési tevékenység nem folytatható. A rehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani. 91 (16) A vízfolyások menti 20-20 m-es sávban megtelepedett fás szárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek mellett kell megoldani. 92 86
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 21.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 8.§-a, 2008. 10. 18-tól hatályos. 88 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 21.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 89 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 21.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 90 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 21.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 91 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 21.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 92 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 21.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 87
34
35
58/A §93 Gyógyhely védelme (1) Gyógyhely, illetve gyógyhely védett területén csak olyan tevékenységek végezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a természetes gyógytényezőket. (2) Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenységek azok, amelyek: a) az éghajlati viszonyokat, b) a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolják, vagy c) a betegek nyugalmát zavarják, gyógyulását hátráltatják. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst-, és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, bűz keletkezésével, zajjal valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek.
A zöldfelület és a növényzet védelme 59.§ (1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset-(vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén. (2) Közparkokat, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőt érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők. A vízpart-rehabilitációval érintett parti sávban történő beruházások tervezett létesítményeinek építési engedélyezési terveihez kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni. A parti sávban történő beépítésekhez zöldfelületrendezési, illetve kertépítészeti terv (M= 1:250, 1:200, 1:100) készítése szükséges.94 (3) A közterületeken, közterületi zöldfelületeken, továbbá országos műemléki védelem, vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek telkein, műemléki környezethez tartozó telkeken lévő fás növényzet, fa károsodásával, pusztulásával járó tevékenység esetén a fakivágásra vonatkozó még hatályos jogszabályok alapján kell eljárni akkor is, ha a tevékenység egyébként engedéllyel végzett. (4) Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn (OTÉK 42.§ (7) pont). Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 8 éves fa számít. (5) Az utak kiépítése során a legalább 12 m szélességű út esetén mindkét oldalon, egyéb esetben az egyik oldalon fasort kell telepíteni és fenntartani; kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé. (6) Újonnan kialakított közterületek mentén az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafaj ú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében. (7) Új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani. (8) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot.95 (9) A telken belül kijelölt kötelezően zöldfelületként tartandó területet (szabályozási terven ábrázolt) növényzettel fedetten kell kialakítani, épületet, építményt elhelyezni nem lehet. A terv jóváhagyása előtt kötelezően zöldfelületként tartandó területen elhelyezkedő már meglévő lakó és gazdasági épületek kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatok és egy alkalommal 25 m2 -rel bővíthetők, de lebontás esetén csak a 93
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 22.§. Hatályos 2010. augusztus 2. Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 9.§ (1) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. 95 Módosította a 32/2008. (X. 18.) rendelet 9.§ (2) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. 94
35
36
zöldfelületként megjelölt területen kívül lehetséges épület illetve építmény elhelyezés. (10) A külterületi épületek közvetlen közelében néhány a tájra jellemző, lombhullató, min. háromszor iskolázott fát, valamint a tájegységre jellemző fajtájú gyümölcsfát (pl. dió, mandula) kell telepíteni. (11) A gazdasági területeken a telekhatárok mentén a telken belüli védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját sűrű ültetéssel kell biztosítani a következő módon: - A közterület felé eső oldalon, illetve a telek szélén 1 sor előnevelt, legalább 2-szer iskolázott, 15 cm törzskörmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal rendelkező egyedek telepítését kell elvégezni minimum 5 m-es közönként. - Az előnevelt fasor mögött 10 m-es sávban nem szükséges előnevelt egyedek telepítése, de azok telepítési sűrűsége minimum 2,5 m legyen. - Az előnevelt fasor mögötti 10 m-től azonban ligetes fásítás szükséges előnevelt egyedekből. (12) 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát – a gyümölcsfák kivételével – kivágni telken belül csak favédelmi és fakivágási terv szerint lehet, melyet az I. fokú építésügyi hatóság a Városfejlesztési és Üzemeltetési osztály bevonásával bírál el. A törzsátmérőt a föld felszínétől 1,0 m magasságban kell mérni. (13) A fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni – a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével – nem szabad. (14) A kivágott fa pótlásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia a „Balatonfüred város környezetvédelemről” szóló önkormányzati rendelet szerint.96 (15) Az építkezés miatt kivágott fa (3) bekezdés szerinti pótlásáról legkésőbb a használatbavétel időpontját követő fél éven belül gondoskodni kell. A fapótlás megtörténtét írásban be kell jelenteni és igazolni kell az I. fokú építésügyi hatóság felé. Nem építkezés miatt kivágott fa pótlásáról 3 hónapon belül kell gondoskodni. (16) A kivágott fa pótlását saját területen kell biztosítani. Amennyiben a fák pótlását a saját ingatlanon nem lehet elvégezni, úgy Balatonfüred közterületén kell elültetni a pótlandó fákat kertépítészeti terv alapján, az építésügyi hatósággal egyeztetve, vagy az elültetendő fa(k) bekerülési árát – az Önkormányzatnál külön erre a célra elkülönített alapba kell fizetni. (17) A támfalak magasságának csökkentésére kell törekedni.A támfalakat a térségre jellemző terméskőből kell kiépíteni, illetve szerkezeti kialakításától függően a látható felületeket mindenképpen a helyi kőanyag felhasználásával készülő burkolattal kell ellátni. A megépített támfalakra és eléjük tájhonos, lombhullató fajok felhasználásával takaró növényzat telepítése szükséges. A növényzet eltelepítéséről a használatbavételig minden esetben gondoskodni kell. (18) A város területén allergén hatású növényfajok nem telepíthetők. 3. FEJEZET KÖR*YEZETVÉDELEM Zaj és rezgés elleni védelem 97 60.§ (1) A zaj és rezgésterhelési határértékek tekintetében a környezeti zaj – és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet előírásait kell figyelembe venni, az üdülőkörzetre vonatkozó határértékeket kell betartani. Zaj és rezgés elleni védelem érdekében a megállapított határértékeket túllépni tilos. 98 (2) Az üzemi telephelyről, berendezéstől, technológiától, valamint kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport- reklámcélú, közösségi, továbbá mindent hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVEüM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak az esetben üzemeltethető, ha az általa kibocsátott zaj mértéke a környezetben a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket nem haladja meg. Ellenkező esetben a létesítmény üzemeltetése (nyitva tartása) korlátozható, működési engedélye visszavonható. 99 96
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 23.§. Hatályos 2010. augusztus 2. Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 98 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 99 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 97
36
37
(3) A közlekedésből származó zaj esetén a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. mellékletében meghatározott határértékeket kell betartani. Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében az utcák mentén, telken belül pedig utca felől, fasorok telepítése és min. 5 m mély előkertek kialakítása kötelező.100 (4) A környezeti zaj és rezgés elleni védelem érdekében közvetlen a 71-es út mentén lévő lakó-, és üdülő funkciójú létesítmények előtt a 71-es úttal párhuzamosan legalább 10 méter széles védő zöldsáv telepítendő. A közlekedésből származó határérték feletti zajterheléssel érintett házak esetén passzív zajvédelmi tecnikákkal kell védekezni. (5) A határérték feletti közlekedési zajjal érintett területeken zajra nem érzékeny funkciók telepítése javasolt. (6) Az utak, autóbusz-pályaudvar és parkolók tervezésekor készüljön zajvédelmi munkarész, hogy az esetleges szükséges zajvédelmi intézkedések is betervezhetők legyenek. Ugyancsak zajvédelmi munkarész szükséges a strandon építendő trafóház tervezéséhez is.101 (7) Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2.sz. melléklete írja elő. Balatonfüred esetén az üdülőterületre vonatkozó határértékeket kell betartani.102 (8) A létesítés és az üzemeltetés során a beruházó köteles a 103 mindenkori jogszabályokban meghatározott zajterhelési határértékek betartását biztosítani. Levegőtisztaság védelem 61.§ (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet levegőtisztasági-védelmi szempontból a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 4. légszennyezettségi zónába tartozik. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek egészségügyi határérték-túllépést nem okoznak, illetve Ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoznak a Balaton törvény 15.§ szerinti területen. A hivatkozott jogszabály 1.1 számú melléklete szerinti légszennyezettségre vonatkozó egészségügyi határértékeit, illetve a 2. számú melléklet meghatározott területre vonatkozó légszennyezettségi ökológiai határértékeit kell figyelembe venni. A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértékeket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet104folytatni, új létesítményt elhelyezni, ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad. (2) A meglévő és tervezett intézmények, létesítmények üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni, és olyan anyagot és energiát kell felhasználni, amely nem okoz légszennyezést. (3) Levegőtisztaság-védelmi rendeletekben megállapított határértékeket túllépni tilos. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható és olyan építmény helyezhető el, amely légszennyező anyag kibocsátása a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott határértékeket nem haladja meg. (4) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet 6. §. (1) bekezdése alapján a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek esetén, a mellékletben meghatározott kiterjedésű védelmi övezetet kell kialakítani a rendelet hatálybalépését követően létesített új légszennyező források körül. (5) Hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. (6) Rendezett zöldfelületek megépítése és karbantartása, pormentes úthálózat kiépítése a levegő védelmét kell hogy szolgálja. (7) A helyhez kötött légszennyező forrásokon, a létesítést követően – a beruházó saját költségén – emisszió-méréssel igazolni kell a határértéknek való megfelelést. (8) A használatbavételi engedélyezés feltétele, a határértékek betartását igazoló szakvélemény.
100
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 102 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 103 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 24.§ (7) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 104 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 25.§. Hatályos 2010. augusztus 2. 101
37
38
(9) A közlekedésből eredő levegőszennyeződés csökkentése érdekében használatbavételi engedély csak a szabályozási tervlapon szereplő növénytelepítés, fásítás megvalósulását követően adható. (10) A létesítés, üzemeltetés során a légszennyező források nem okozhatnak káros – határértékek feletti – légszennyezést. A határértékekkel nem szabályozott aroma, illet, szag, továbbiakban együtt: bűz kibocsátást, a technika jelenlegi színvonalának megfelelő berendezéssel, eszközökkel és/vagy eljárással mérsékelni kell oly módon, hogy az a tárgyi létesítmény közvetlen környezetében ne legyen érezhető. (11) A város területén zajos, bűzös, a környezetet károsító üzemi – szolgáltatási tevékenység nem folytatható. (12) Új kazánház telepítésekor a vonatkozó levegőtisztasági előírásokat figyelembe kell venni. (13) Új berendezés tüzelőanyagaként csak gáz vagy egyéb kénmentes anyag (koksz, fa) használható. (14)105 (15) A fentiekben nem említett, a levegőtisztaság védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. A föld védelme 62.§ (1) A város területén a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát. (2) A város területén vízvételi hellyel ellátott létesítményt - a talaj védelme érdekében - csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni. (3) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba. (4) A talajfelszínen a termőtalaj megőrzése érdekében a lehetséges helyeken az eróziót, talajlemosódást megakadályozó gyepsávokat kell létesíteni, illetve a talajvédelmet megvalósítani, környezetbarát szőlőművelést, talajmegmunkálást (talajvédő agrotechnikai eljárásokkal) kell folytatni. A 106kialakult vízmosások rendezését mérnökbiológiai építésmódokkal szükséges végezni. (5) A város területén talajszennyezést okozó létesítmény nem helyezhető el és tevékenység nem végezhető. (6) Külszíni anyagnyerő-hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles tájba illeszteni illetve rekultiválni. A bányászatról szóló törvény előírásai szerinti tájrendezési tervet kell készíteni, amely tartalmazza az újrahasznosítás célját, módozatait, szabályait. (7) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni. (8) Egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25o-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. (9) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. (10) A 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek (Pl. fodrászat, kozmetika, stb.) folytatása esetén engedélyezhetők. (11) A fentiekben nem említett, a talaj védelmét szolgáló kérdésekben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
105 106
Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 10.§-a, 2008. 10. 18-tól hatályos. Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 26.§. Hatályos 2010. augusztus 2.
38
39
A víz védelme 63.§. (1) Vízminőség tekintetében tilos a vonatkozó jogszabályokban megállapított határértékeket túllépni, a szennyvizet, szemetet csapadékcsatornába bevezetni. A csapadékvíz elvezetés közlekedési területről olaj- és hordalékfogón keresztül történhet. (2) Az élővízbe, illetve a közcsatorna hálózatba bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékek betartásánál, a felszíni vizek minőségvédelmének egyes szabályairól szóló 220/2004 (VII.21.) Kormány rendelet, az ehhez kapcsolódó a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM. rendelet és a használt és szennyvízek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályairól szóló 27/2005.(XII. 6.) KvVM rendelet előírásait kell figyelembe venni. 107 (3) A Balaton minőségvédelme érdekében a felszíni vizek, illetve a talaj és felszín alatti vizek szennyezése tilos. A felszíni vizek (patakok, fakadó vizek) a parkolók csapadék vize, csak a vízügyi hatóság által előírt előzetes tisztítás és ülepítés után vezethetők be a befogadóba. (4) A patakokba szennyvíz, szennyezett csapadékvíz nem vezethető. (5) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot, szennyvizet vezetni tilos. A meglévő szennyvízbevezetéseket a jelen rendelet hatályba lépését követően meg kell szüntetni. (6) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezetőrendszerre és a szivárgó-rendszerre vonatkozó - a vízelvezetés szempontjából összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni. (7) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt - a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében - csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni. (8) A város területén a felszíni vizek védelme - a bemosódás elkerülése - érdekében a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. (9) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talajvíz szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. (10) a.) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységek során figyelembe kell venni, hogy Balatonfüred a 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet alapján felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen lévő település. A felszín alatti vizeket érintő tevékenység esetén a felszíni vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. (b) Balatonfüred mezőgazdasági területén korlátozott vegyszer- és műtrágya–használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható. (c) Balatonfüred közigazgatási területén új hulladéklerakó, hulladékkezelő telep– komposztüzem, valamint hulladéklerakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.108 (11) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormány rendelet melléklete szerint Balatonfüred nitrátérzékeny területen fekvő település. A településen a helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásait kell betartani a mezőgazdasági tevékenységet végzőknek az 59/2008. (IV. 29) FVM rendelet alapján.109 (12) A város területén áthaladó nyílt vízfolyások, illetve az ott fakadó források meglévő vízrendezését fenn kell tartani. (13) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonos, kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni. (14) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni. (15) Külterületeken az élővizek partjától számított 50 m védőtávolságon (kertövezetekben 15 m védőtávolságon) belül gazdasági épület és lakóépület nem építhető. A fenti védőtávolság belterületen lévő mezőgazdasági övezetekben 8,0 m. (16) A keletkező szennyvizeket – a szabadtéri zuhanyzók szennyvizét is beleértve – közcsatornára kell vezetni. A zöld területek rovására parkoló nem létesíthető. A Balatonba 107
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 27.§.(1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 27.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 109 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 27.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 108
39
40
kerülő csapadékvizek minőségének meg kell hogy felelni a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25) KvVM rendeletben előírtaknak. (17) A területen keletkező tetővizek, egyéb csapadék és csurgalékvizek csak homokfogó mutárggyal ellátott előszűron keresztül vezethetők a csatornarendszerbe. (18) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag 220/2004. (XII.25) Kormány rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezetőhetők. (19) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet előírásait teljesítik. (20) Rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsűk állékonysága a telkek területén belül biztosítható legyen. (21) Hidrogeológiai védőtávolsággal érintett területen új épület elhelyezése csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet. A szakvélemény ki kell terjedjen a talaj- és rétegvíz viszonyokra és azok műszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggő és feltétlenül együtt kezelendő terület lehatárolására. Az érintett terület lehatárolását a I. fokú építésügyi hatóság ennek felhasználásával határozza meg. (22) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizet csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvízcsatornába bekötni, és a pakolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.110 (23) Burkolt felületről származó csapadékvizek nem szikkaszthatók el a területen. (24) A parkolón kívül kerülni kell az összefüggő burkolt felületek kialakítását. (25) A burkolatok rétegrendjének kialakítása során törekedni kell a hidrogeológiai értékek védelmére. A csak gyalogos közlekedéssel terhelt burkolati felületek nem készülhetnek vízzáró rétegrenddel. (26) Vendéglátó létesítmények szennyvízhálózatra való rákötése csak zsírfogó beépítésével lehetséges. (27) A csapadékvíz-elvezető rendszerbe szennyezett csapadékvizet, csurgalékvizet, a vízi létesítményekhez használt, viszaforgatott vizet nem lehet beengedni. (28) Strandok létesítményeinek olyan műszaki megoldásokat kell alkalmaznia, amely megakadályozza a kifröcskölt, un. csurgalékvizek talajba jutását. (29)111 (a) A város területén az épületek elhelyezésénél törekedni kell az forrásoktól minél távolabbi, lehetőleg egy helyen történő telepítésre. A hidrogeológiai övezetek előírásait és korlátozásait be kell tartani. (b) Belső védőidom és védőövezet területén: ba) csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják, bb) keletkező szenny- és használt vizet kettősfalú szennyvízcsatornában kell kivezetni. bc) terepfelszínt úgy kell alakítani, hogy ott csapadékvízből visszamaradó pangó vizek ne keletkezzenek. bd) védőövezetet le kell keríteni. (c) Külső védőidom és védőövezet területén: ca) olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése melynek következtében csökkenthet a vízkészlet természetes védettsége, tilos. cb) terepfelszínt úgy kell alakítani, hogy ott pangóvíz sem elöntésből, sem csapadékvízből ne keletkezhessen. cc) áthaladó közutat és útárkot vízzáró burkolattal kell ellátni, az útárkot úgy kell kialakítani, hogy a vizeket a védőterület határán kívülre vezesse. cd) útfenntartáshoz használatos anyagokat tárolni tilos. ce) A létesítmények szennyvizét nyomáspróbával ellenőrzött szennyvizescsatornával kell elvezetni. cf) Tilos folyékony üzemanyagot vagy vegyi anyagot tárolni. (30) A fentiekben nem említett, a vizek védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. (31) A vízfolyások és a tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízéítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. (32) A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a 110 111
Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 10. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 27.§ (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.
40
41
mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni. (33) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. (34) A (33) bekezdésben meghatározott vízmennyiséget a vízügyi hatóság – a kezelő hozzájárulásával - állapítja meg, amelynek megállapítását a kezelő is kezdeményezheti. (35) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. (36) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése. (37) Természetes és természetközeli állapotú a) vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, b) vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges. Hulladékgazdálkodás 64. §. (1) A város területén keletkező hulladék átmeneti (elszállításáig) történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje. A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni. (2) A hulladékgyűjtés csak szabványosított, zárt edényzetben történhet. A gyűjtőedényzet közterületen nem tárolható, elhelyezését telken vagy épületen belül kell biztosítani. (3) A város közigazgatási területén veszélyes hulladéknak minősülő terméket üzemszerűen, célproduktumként előállító tevékenység nem nem végezhető. (4) A fentiekben nem említett, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. (5) A kommunális hulladéklerakónak 500 m-es védőterületet kell biztosítani. A regionális hulladéklerakó üzembe lépésével területét rehabilitálni kell. Védőtávolsága ezután veszti érvényét. A rehabilitáció során erdőt kell telepíteni és a hulladék kezelési célú gazdasági területet kell létrehozni. (6) Hulladék kezelése Mind az építkezés, mind az üzemeltetés idején a veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése, szállítása, nyilvántartása, ártalmatlanítása során be kell tartani a veszélyes hulladékokról szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait. A létesítés és az üzemeltetés során, a beruházó, illetve üzemeltető köteles a vonatkozó jogszabályokban meghatározott hulladék-kezelési előírások mindenkori betartását biztosítani. A hulladékot a kezeléssel egyidőben a többi környezeti elem fokozott védelme mellett kell elszállítani. Az irodai berendezések elhasznált részeinek ártalmatlanításáról a használóknak kell gondoskodniuk. (7) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok és a hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető. (8) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható. (9) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról. (10) Az illegális hulladéklerakás felszámolásáról gondoskodni kell. (11) Újonnan beépítésre kerülő területen keletkező üzemi és kommunális hulladék szelektív gyűjtését a városi hulladékgazdálkodási rendszerhez kapcsolódóan kell kialakítani. (12) Veszélyes hulladék a város területén nem tárolható, elszállításáról a hatályos jogszabályok és szakhatósági előírások alapján gondoskodni kell.
41
42
4. FEJEZET KÖZLEKEDÉS Közlekedési területek és létesítmények 65.§ (1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, a szakági előírások, valamint a jelenlegi rendelet előírásai szerint szabad. (2) A közlekedési felületek (és közterületek) számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell. (3) A közlekedési felületek szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. (4) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű építési területeket kell biztosítani: a.) országos főút: - a 71. sz. főút számára 30,0 m (min. 22,0 m); b.) országos mellékutak: - a 7304 j. összekötőút és 71. sz. főút közötti tervezett települést elkerülő szakasz számára 30,0 m; - 7303 j. összekötőút : min.16,0 m, a Gombás kúriánál 13m. c.) gyűjtőutak - a tervezett Vázsonyi út - Szőlősi út csomópontjából kiinduló és a Fürdő utcához csatlakozó észak-déli irányú Siskei gyűjtőút: 22,0 m - a tervezett keleti tehermentesítő út: 22,0 m - Vadvirág utca – tervezett Koloska patak völgyi gyűjtőút összekötése a Vadvirág gyűjtőút: 16,0 m d.) lakóutcák: - a meglévő lakóutcák szabályozási szélessége általában kialakult, ezek megtartandók, kivételt képez ez alól néhány keskeny lakóutca szélesítése a szabályozási tervlap szerint, - az új lakóutcák szabályozási szélessége általában 12,0 m, de legalább 10m. (5) Az országos közutak külterületi szakaszai mentén a tengelytől számított alábbi védőtávolságokat kell biztosítani: - a 71. sz. főút út esetén 100-100 m-es, - országos mellékutak esetén 50-50 m-es A védőtávolságon belül létesítmény csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően helyezhető el. Az országos közforgalmú vasút mentén a (az állomás esetében a szélső) a vágánytól számított 50,0 – 50,0 m –es védőtávolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építményt elhelyezni csak erre vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek mellett szabad. (6) A műemléki védett területeken (MJ, MK) az utak szélessége, vonalvezetése, a beépítési vonalak védettek, a szabályozási szélességnek alkalmazkodnia kell a történeti vonalakhoz (7) A közlekedési felületeket alkotó közúthálózati elemek tervezési osztályba sorolása: a.) A 71.sz.másodrendű főút: K.IV.A Belterületi szakasza: B.IV.cA b.) A közigazgatási területen áthaladó összekötőutak: - külterületi szakaszon K.V.B - belterületi szakaszon B.V.c.B c.) A közigazgatási területen áthaladó bekötő utak: - külterületi szakaszon K.VI.B - belterületi szakaszon B.V.c.B d.) Meglévő gyűjtőutak: B.V.c.C e.) Új gyűjtő utak - Vázsonyi utcát a Fürdő utcával összekötő gyűjtőút: B.V.c.B - keleti tehermentesítő út : B.IV.c.B - Vadvirág gyűjtőút: B.V.d.B f.) Kiszolgáló utak: B.VI.d.C (8) A közúti csomópontok helyigényét a szabályozási terv tartalmazza. (9) A kerékpáros közlekedés számára kerékpáros létesítményt (kerékpárutat) kell kialakítani a településszerkezeti és szabályozási tervlapokon jelölt irányokban. - A keleti tehermentesítő út mentén, - A Vázsonyi utat a Fürdő utcával összekötő gyűjtőút mentén, - A Szőlősi út mentén,
42
43
- 7304 j. összekötőút és 71. sz. főút közötti tervezett települést elkerülő szakasz mellett, Balatonszőlős felé. - Az Arácsi út mentén, (10) A gyalogos közlekedés számára a közlekedési területen belül a megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Ez az országos mellékutak és a települési főutak mentén mindkét oldalon min. 2,0 m, a gyűjtőutak mentén szintén kétoldali, min. 1,5 m, míg a lakóutcákban egyoldali kiépítés esetén 2,0 m, mindkét oldalon elhelyezett járda esetén min. 1,5 m szélességű járdát jelent. (11) Parkolás: a.) Új beruházásoknál az OTÉK-ban meghatározott parkolási igényt saját telken belül kell kielégíteni. b.) A Kossuth utca teljes hosszában, valamint a Siske utca Kossuth téri torkolatától az Udvar közig és a Siske utcán át a Vázsonyi út torkolatáig egy tömb mélységben, továbbá a Blaha és Kisfaludy utcában egy tömb mélységben, a Zákonyi utca és a Balaton partvonal között elhelyezkedő telkeken a Vitorlás tértől az Edzőtábor keleti határáig bezárólag, a 849/3 hrsz-ú telken, valamint Arács városrész központjában az Arácsi úton a Füredi utcától a Lóczy utcáig, a Lóczy utcán az Arácsi úttól a Péterhegyi útig egy telektömb mélységben az országos normákhoz képest 50 %-os csökkentéssel kell a parkolóhelyeket telken belül biztosítani. c.) Közterületi parkolót kell kialakítani a szabályozási tervlap szerinti területeken. (12) A belterületi utak mentén közvilágítás építendő ki. (13) Az utak mentén 2xi 20/25 méretű útsorfákat kell telepíteni a többszintes növényállomány részeként. A kialakítást szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. (14) A közúti csomópontok helyigényét a szabályozási terv tartalmazza. A rálátási háromszögeket biztosítani kell, útcsatlakozásoknál a szabadlátást gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos. (15) A vasúti átjárónál - amíg az létezik - a csökkentett rálátási háromszögben épület, építmény, illetve a látást akadályozó egyéb létesítmény, valamint 0,5 méter magasságot meghaladó növényzet nem lehet. (16) Saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani, Garázsigény esetén azt a lakóépülettel egy tömegben kell kialakítani, (17) Az új autóbusz-pályaudvar létesítésekor a lakóterület környezet védelmét a pályaudvar területén kell megoldani. A zajterhelés csökkentésére zajvédelmi építmények kialakítása szükséges (zajvédő fal) melynek növényzettel való takarása biztosítandó. 112 (18) Az újonnan beépítésre kerülő területeket szilárd butkolatú úttal kell ellátni. 5. FEJEZET KÖZMŰVEK Általános előírások 66.§ (1) A közműhálózatok és építmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell betartani. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A területen a közműhálózatokat, és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani. A közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozóan a megfelelő ágazati szabványokat, előírásokat figyelembe kell venni. (2) A meglevő és a tervezett közműhálózatok és építmények: vízvezeték, elválasztott rendszerű csatorna, villamosenergia, távhő- és gázvezeték, továbbá elektronikus hírközlési és kábel TV hálózatok és építményeik, és azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezete számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani az MSZ 7487/2 előírásainak megfelelően Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára. (3) A város beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 2002. évi módosító 112
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 28.§. Hatályos 2010. augusztus 2.
43
44
kiegészítésének 8.§-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, üdülő-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll. A területen bármilyen építményt elhelyezni csak teljes közművesítéssel szabad. (4) A város beépítésre nem szánt területein, meglevő épület funkcióváltása és új épület elhelyezése csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés illetve a szennyvizek ártalommentes elhelyezése és a csapadékvizek elvezetése biztosítható. (5) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a bekötővezetékeket szolgalmi jog igénybevételével -az ágazati előírásoknak is megfelelőena szomszédos telke(ke)n átvezetve kell megépíteni. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi joggal terhelt telekrész nem építhető be. (6) A meglévő közmű létesítmények biztonsági és védőtávolságait figyelembe kell venni. (7) A vezetékek elhelyezését a fásítási tervvel összehangoltan kell megoldani. A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni. (8) Össze kell hangolni a fejlesztéseket a közös kivitelezés érdekében új létesítmény tervezésekor. Útépítésekkel és útrekonstrukciókkal egyidejűleg, valamint a felújítások idején a közművek egyidejű megépítését, ill. rekonstrukcióját el kell végezni, a tervezett kapacitások ellenőrzésével. A vezetékek védelméről, szükség szerinti kiváltásáról gondoskodni kell. (9) A közművezetékek átépítésénél és új vezetékek telepítésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Az utak szabályozási szélességén belül a közmű- és a fásítási terveket össze kell hangolni. A vezetékek föld alá történő helyezésével biztosítani kell a zöldsávok területének megőrzését. (10) A közművezetékek föld felett megjelenő járulékos berendezéseinek az elhelyezésével hozzá kell járulni a terület szépítéséhez, igényes formálásához. (11) A tervezett épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét -a kezelhetőség biztosításával- az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. (12) A város területén új felszín feletti közművezetékek (pld. elektromos légvezetők) nem létesíthetők. (13) A közműlétesítmények térszín alatti elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK, valamint a vonatkozó szabványok, jelenleg az MSz 7487/2-80 előírásait figyelembe kell venni. (14) Feleslegessé vált közműhálózatok, létesítmények (kutak) szakszerű lezárását, vagy felszámolását meg kell oldani Vízellátás 67.§ (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét táblával jelölt földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. A tűzcsapok helyének meghatározásához a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal és az DRV Rt-vel egyeztetni kell. A tervezett építmény(ek)hez olyan utat, illetve helyet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. (2) Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani. (3) Az oltóvizet föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat, a védendő építményektől, megközelítési útvonal mentén 100 m-nél távolabb és egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. (4) A meglévő ivóvízhálózat védelméről gondoskodni kell. Új ivóvíz-hálózatot, körvezeték rendszerben kell kialakítani. (5) Házi vízbekötés csak a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követően engedélyezhető.
44
45
Szennyvízelvezetés 68.§ (1) A szennyvizekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist és a Balatont szennyezni nem szabad, ezért: a.) A karsztvíz- és a savanyúvízbázis, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg -rövid időre- sem engedélyezhető. b.) Az esetleg előforduló nyílt árkokba, patakba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba történő szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c.) A meglevő beépítés szennyvízcsatornázásra kerülő utcáiban, a csatorna megépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára rákötésre (egy éven belüli határidővel) kötelezni kell. A bekötés megvalósítását követően a helyi szennyvízgyűjtőt szakszerűen fel kell számolni. Az építési engedélyben meghatározott feltételek szerint kell biztosítani a közcsatorna hálózatra a rákötést. d.) A belterület beépítésre szánt területein építési engedély csak a település szennyvíz közhálózatára történő rácsatlakozásának megoldása esetén adható. e.) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha : - a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantó-kocsival történő megközelítési lehetősége (a feltáró út megfelelő kialakítása) nem biztosítható. Ha a közcsatorna hálózat építése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. - a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a Vízügyi Felügyelet hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva a Vízügyi Felügyelet 3meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m -t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható. (2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (3) A szennyvízcsatorna hálózatra telepített XII. és a XIII. szennyvízátemelőknek a 25,0 m-es védőtávolságát biztosítani kell. A lakóterületek és különleges területek környezetében az átemelők szagmentesítését a legszigorúbb előírások figyelembe vételével kell megoldani. Felszíni vízelvezetés 69. §. (1) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad. (2) A Kéki és a Koloska patakon a szabályozási terv szerint javasolt vízvédelmi építmények helyét fenn kell tartani. (3) A nyílt árok hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (4) A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: a.) zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő
45
46
nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz-csatornát megépíteni. b.) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető a beépítésre nem szánt területen illetve a beépítésre szánt területen hosszabb távon is a peremvárosrészekben, elsősorban a szilárd burkolat nélküli utcákban. (5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (6) A tervezett beépítések megvalósításához előközművesítés keretében illetve az építkezéssel egyidejűleg kell megvalósítani az összehangolt, egyidejűleg készülő tervek alapján tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést és a szennyvízcsatornázást, továbbá a többi nem terepfüggő közművezetéket. (7) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. (8) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető 113a befogadó csatornába. Parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. (9) Nyílt árok zárt csatornába történő bekötése előtt hordalékfogót kell építeni. (10) Újonnan beépítésre kerülő területeken csak elválasztott rendszerű csatorna létesíthető (Telken belül is). (11) A terepkialakítás eredményeképpen nem vezethető csapadékvíz a szomszédos telekre. Villamosenergia-ellátás 70.§ (1) Az új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevő hálózat rekonstrukciójakor ill. a hálózat építéssel járó felújítás során, a földalatti vezetést lehet csak engedélyezni, amennyiben az műszakilag megoldható. (2) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni. (3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (4) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. (5) Helyi értékvédelmi területen önálló trafóház nem létesíthető, szükség esetén azt más épület tömegén belül kell megépíteni. Földgáz- és távhőellátás 71.§ (1) A középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat -lehetőség szerint- földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők. (2) Távhő és földgázvezetéket csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. (3) Gáztartály vagy hasonló közműlétesítmény csak földbe süllyesztve helyezhető el. (4) Gázellátó rendszerek esetében az MSz 7048-70 szabványban megfogalmazottakat be kell tartani. 113
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 29.§. Hatályos 2010. augusztus 2.
46
47
Elektronikus hírközlés 72.§ (1) Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatti vezetéssel kell megépíteni, amennyiben az műszakilag megoldható. Ahol a földfeletti vezetés, egyelőre területgazdálkodási okból fennmarad, a távközlési szabadvezetéket a 0,4 kV-os és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezetni. (2) Amennyiben a meglevő bázis állomásokról a település területén a lefedettség nem biztosítható, új elektronikus hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. (3) Új bázisállomás telepítése esetén törekedni kell arra, hogy az új szolgáltató a meglevő bázisállomásra helyezze fel a berendezését. Az új beépítés magas pontra elhelyezett épületén csak zsüri által jóváhagyott megoldással telepíthető bázisállomás. (4) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét. (5) A távközlési és kábeltelevízió vezetékeit, az egyéb közművekhez hasonlóan terep alatt kell elhelyezni az egyéb előírásoknak megfelelően (253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 84.§) (6) A távközlési hálózat bevezetéseit az MSz 17-033 sz. szabvány előírásai alapján kell megvalósítani. Védősáv- és védőterület igényes közmű gerinchálózatok és építmények 73.§ (1) A Balatonfüredi szennyvíztisztítótelep 300 m-es védőtávolságát mindaddig fenn kell tartani, amíg a 150 m-es védőtávolságnak megfelelően elvégzett korszerűsítés nem történik meg a telepen. (2) A szennyvízcsatorna hálózatra telepített XII. és a XIII. szennyvízátemelőknek a 25,0 m-es védőtávolságát biztosítani kell. A lakóterületek és a különleges területek környezetében az átemelők szagmentesítését a legszigorúbb előírások figyelembe vételével kell megoldani. (3) A vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez: a.) A Balaton partján 10,0 m széles sávot, b.) a Szőlősi-Séd, a Kéki Séd és a Koloska patak mentén a partéltől számított 6-6 m-es sávot, valamint c.) azokon a partszakaszokon, ahol a (3)b pont szerinti előírás nem biztosítható, a patak medrének kézi úton történő karbantartásához a hozzáférhetőséget a karbantartás és havária esetére biztosítani kell. d.) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 2-2 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó. (4) Balatonfüred és térségének ellátásában résztvevő, a partközeli úton és Tagore sétány alatt vezetett NA 300 ivóvízvezeték és az NA 300 szennyvíznyomócső mentén 3.-3 m, az NA 500 méretű tisztított szennyvízvezeték mentén 5-5 m védőtávolságot kell biztosítani a csőszéltől mérten. (5) Az energia közművek közül mindaddig, amíg a középfeszültségű hálózat föld alatti vezetése nem valósul meg, a város ellátásában részvevő 20 kV-os villamos szabadvezetékeknek a biztonsági övezetét belterületen a tengelytől mérten 4-4 m, és külterületen 6-6 m védőtávolság figyelembe vételével kell biztosítani. A védőtávolságokon belül bárminemű építkezés esetén a szolgáltató hozzájárulását meg kell kérni. (6) A városba észak felől 6 bar nagyközépnyomáson érkező gázvezeték mentén a csőszéltől mérten 5-5 m biztonsági övezetet biztosítani kell. A gázfogadó védőtávolsága: 10-10 m. A védőterületeken belül bárminemű építkezés lebonyolításához az üzemeltető hozzájárulását meg kell kérni.
47
48
IV. RÉSZ ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RE*DELKEZÉSEK 74.§ Fogalmak E rendelet alkalmazásában: a) Térinformatikai Réteg tervlap: A szabályozás tartalma egynemű elemeinek egy digitális rétegen való rögzítésemegjelenítése, mely a terv jóváhagyásra kerülő mellékletét képezi. b) Egységes szabályozási tervlap : a réteg tervlapok tartalmának összefoglaló megjelenítése és elnevezése, OTÉK szerinti tartalommal és jelkulccsal. c) Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési réteg előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, a gerincmagasság legfeljebb 5 m lehet. d) Építési övezet: a rendeltetési és építési réteg összekapcsolásával előálló területi egységek a beépítésre szánt területen az építési övezet a beépítésre nem szánt területen az övezet OTÉK szerinti fogalmának felelnek meg. e) Teljes közművesítettségnek minősül, ha legalább - a villamosenergia-ellátás, - a vezetékes ivóvízellátás a biztonságos tüzivíz ellátással együtt, - a szennyvízelvezetés közcsatornával, továbbá - a csapadékvíz-elvezetés közcsatornával vagy fedett árokrendszerrel biztosított. f) Részleges közművesítettségnek minősül, ha legalább - a villamosenergia-ellátás, - az ivóvízellátás és biztonságos tűzivíz-ellátás, - a szennyvíz elvezetése a közcsatorna megépítéséig közműpótlóval, továbbá - a csapadékvíz-elvezetés legalább nyílt árokrendszerrel az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított. g.) h.)
i.) j.) k.) l.)
m.) n.)
Cégér: mesterséget, tevékenységet jelképező, háromdimenziós szimbólum , tárgy.114 Cégtábla, cégfelirat: szervezetek, vállalkozások, tevékenységek megnevezését, ismertetőjegyét (jelképét, címerét, logóját), valamint egyéb adatait feltüntető tábla, illetve felirat.115 Hirdetés: nyomtatott, vagy manuálisan készítet, tájékoztatás céljára kihelyezett szöveg.116 Hirdetés- és reklámhordozó: hirdetések és reklámok elhelyezésére szolgáló építmény, vagy szerkezet.117 Óriásplakát: 3m2-t meghaladó reklámfelület.118 Reklám: rendszerint árú, vagy szolgáltatás megvételére, illetve igénybevételére ösztönző, esetleg egy egész márka, cég, terület vagy pusztán csak egy cél javára szóló írott és/vagy képes hirdetés:119 Vakolatreklám: közvetlenül épület, vagy építmény vakolt falfelületére festett reklámcélú ábrázolás.120 Kertépítészeti terv: Tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített szöveges és rajzi munkarészből álló, 1:200 vagy 1:250 méretarányban készülő terv,
114
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2. Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2. 116 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2. 117 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2. 118 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2. 119 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2. 120 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2. 115
48
49
amelynek tartalmi követelményei az alábbiak: Vizsgálati tervlap: a jellemző tereppontok magasságának megjelölésével, a meglévő növényállomány felmérésével és értékelésével Kertépítészeti terv: tereprendezési munkarésszel, amely tartalmazza a tervezett terepmagasságokat, növénykiültetési tervi munkarésszel, amely tartalmazza a tervezett növényzet térbeli elrendezését a növényfajták megjelölésével és kertrendezési javaslattal, amely bemutatja a kerti tereket és azok épített- (kerti burkolatok, műtárgyak, kertberendezési tárgyak) és természeti (növényzettípusok és csoportok) elemeit. A terv szöveges munkarésze a terv műszaki leírása területkimutatási számításokkal, részletes zöldfelület-számítást alátámasztó méretezett számítási segédlettel.121
Hatálybalépés 75. §. (1) E rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetése napján lép hatályba. A folyamatban lévő építéshatósági ügyeket a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni. (2) A rendeletnek a városi hulladéklerakó – 067/2; 078/2 és a 087 hrsz-ú ingatlanokat magába foglaló - rekultiválandó területére vonatkozó rendelkezésit a bányatörvény szerinti módon elkészített rekultivációs terv engedélyezését követően külön rendelettel lépteti hatályba az Önkormányzat. (3) Az alábbiakben felsorolt, a 3. számú122123124125126mellékletben így megnevezett és a szabályozási tervlapon ugyanúgy jelölt területekre a rendelet előírásai a következők szerint vonatkoznak:
a) T 24 jelű terület (Az Aszófői út alatt, a belterületi határtól nyugatra) A szabályozási terv előírásait csak a 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelete szerinti egyszerűsített területrendezési hatósági eljárásban történt kertes mezőgazdasági területté minősítést követően lehet alkalmazni. Addig a jelenlegi Má övezeti besorolás érvényes.
b) T 25 jelű terület (A Tölgyfa Csárda környezetében lévő terület) A szabályozási terv előírásait csak a 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelete szerinti egyszerűsített területrendezési hatósági eljárásban történt kertes mezőgazdasági területté minősítést követően lehet alkalmazni. Addig a jelenlegi Má övezeti besorolás érvényes.
c) T 26 jelű terület (Aszófői úti iparterületen lévő, 063/6-7 hrsz-ú telkek) A terület belterületbe vonása előtt régészeti feltáró kutatást kell végezni.
d) T 27 jelű terület (Az Aszófői úti iparterületen belüli, szőlőkataszterben lévő terület) A területre környezeti vizsgálat készítendő, valamint ki kell vonni az I. osztályú szőlőkataszterből. Ezt követően a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól a szakhatósági hozzájárulást ismételten meg kell kérni. A területre vonatkozó rendelkezéseket ez után lépteti hatályba – külön rendelettel – a Képviselő – testület. Addig a jelenlegi Má övezeti besorolás érvényes.
e) T 28 jelű terület (Aszófői út északi oldalán, szőlőkataszterben lévő, tervezett lakóterület) A területre környezeti vizsgálat készítendő, valamint ki kell vonni az I. osztályú szőlőkataszterből. Ezt követően a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól a szakhatósági hozzájárulást ismételten meg kell kérni. A területre vonatkozó rendelkezéseket ez után lépteti hatályba – külön rendelettel – a Képviselő – testület. Addig a jelenlegi Má övezeti besorolás érvényes.
f) T 29 jelű terület (Tölgyfa Csárda alatti tervezett lakóterület) 121
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. Hatályos 2010. augusztus 2. Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (1) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos. 123 Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (2) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos. 124 Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (3) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos. 125 Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (4) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos. 126 Módosította a 35/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (1)-(10) bekezdései, 2008. 10. 18-tól hatályos. 122
49
50
A területre környezeti vizsgálat készítendő, valamint ki kell vonni az I. osztályú szőlőkataszterből. Ezt követően a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól a szakhatósági hozzájárulást ismételten meg kell kérni. A területre vonatkozó rendelkezéseket ez után lépteti hatályba – külön rendelettel – a Képviselő – testület. Addig a jelenlegi Má övezeti besorolás érvényes.
g) T 30 jelű terület127 h) T31 jelű terület
(Városházával szembeni terület) Az építési övezetben egy építési telek alakítandó ki, amelynek térszínén egységesen megtervezett épületegyüttes építendő. A területen át a szabályozási tervlapon jelölt helyen legalább négy méter széles gyalogos kapcsolatot kell biztosítani a Városháza és a postaépület között A térszín alatt egybefüggő mélygarázs építendő, amelyben a felépítmény funkcióhoz szükséges parkolószámon felül közcélú parkolót is kell létesíteni.128 (4) E rendelet hatályba lépése után a város területén az egyes övezeteknél az építmények használatba vételéhez előírt helyi közutak és közművek megépítéséről - az önkormányzat vonatkozó helyi rendeletében foglaltak figyelembevételével – az érintett ingatlan(ok) – tulajdonosa(i) saját költségükön köteles(ek) gondoskodni. (5) Az alábbiakban felsorolt hrsz-ú ingatlanok a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény által meghatározott T-1 és M-1 jelű alövezetekből – azok határainak korrekciójával – kikerülnek és Lke övezeti besorolást kapnak: 014/5; 014/6; 014/7; 014/8; 014/9; 014/10; 014/11; 014/12; 014/13. Ezen alövezetek határainak további változtatása a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXV. törvény 18.§ (2) bek. „b” pontjában biztosított, 5%-os területi küszöb határain belül történhet, külön eljárás keretén belül. (6) Jelen rendelet mellékletét képezik: 1. számú melléklet: Egységes szabályozási tervlap, amely digitális formában tartalmazza egységes adathalmazként az egyes réteg tervlapokat. A beépítésre nem szánt területekre (külterület) vonatkozóan 1:8000 méretarányban, a beépítésre szánt területekre (belterület) vonatkozóan pedig 1:2000 méretarányban került kinyomtatásra. 2. számú melléklet: Építési helyhez kötött előírások 3. számú melléklet: Területhez kötött sajátos előírások 4. számú melléklet: 129 OTÉK-tól való eltérés 5. számú melléklet: 6. számú melléklet: Országosan védett épületek és területek műemléki környezete (7) Jelen rendelet függeléke tartalmazza: 1. Az országos védelem alatt álló épületek felsorolását 2. A régészeti területek felsorolását 3. A közművesítés és a közműelrendezés megvalósítására vonatkozó szabványok és kormányrendeletek felsorolását A függelék karbantartásáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. (8) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az 1. §. (1.) bekezdésében meghatározott területre vonatkozó, az ÁRT szabályozásáról szóló 1993. évi 20-as számú önkormányzati rendelet, az azt módosító: - 10/1994.(V.18.) Kr.sz. rend. - 13/1994.(VII.27.) Kr.sz. rend. - 9/1995.(III.30.) Kr.sz. rend. - 16/1995.(VII.20.) Kr.sz. rend. - 26/1995.(X.19.) Kr.sz. rend. - 11/1996.(IV.18.) Kr.sz. rend. - 25/1996.(XI.21.) Kr.sz. rend. - 11/1997.(V.22.) Kr.sz. rend. 127
Módosította a 23/2008.(VII.11.) rendelet 11. § (4) bekezdése, 2008. július 11-től hatályos. Módosította a 23/2008.(VI.27.) rendelet 2. §-a. 2008. július 1-től hatályos. 129 Törölte a 22/2010(VIII.02.) rendelet 31.§-a. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 128
50
51
- 3/1998.(I.29.) Kr.sz. rend. - 8/1999.(III.25.) Kr. sz. rend. - 16/2000.(V.30.) Kr.sz.rend. - 23/2001.(X.25.) Kr.sz. rend. -5/2002.(II.28.) Kr. sz. rend. 12. §.(3) bek., valamint az alábbi szabályozási tervekre vonatkozó rendeletek szabályozása hatályát veszti. - A Balatonfüred Eszterházy strand – Tagore sétány területére vonatkozó szabályozási tervéről szóló, 12/1999. (IV.29.) Kr. számú rendelet. - A Castricum tér szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló, 13/1999. (IV.29.) Kr. számú rendelet. - A Móló és Környéke Szabályozási Tervről szóló, 26/1999. (VIII.26.) Kr. számú rendelet és az azt módosító, 17/2001. (VI.6.) Kr. számú rendelet. - A Köztársaság út – Szivárvány utca által határolt terület szabályozásáról szóló, 35/1999. (X.28.) számú rendelet. - Az Anna sétány és környéke Szabályozási Tervéről szóló, 42/1999. (XII.16.) Kr. számú, és az azt módosító, 1/2000. (I.27.) Kr. számú rendelet. - A DELTA ABC környékének szabályozásáról szóló, 2/2000. (I.27.) Kr. számú és az azt módosító, 10/2000. (III.30.) Kr. számú rendelet. - A Kemping előtti terület szabályozásáról szóló, 9/2000. (III.30.) Kr. számú rendelet. - A Vadvirág utcai lakótömb szabályozásáról szóló, 15/2000. (V.30.) Kr. számú, és az ezt módosító, 18/2000.(VI.29.) Kr. számú, és 24/2003.(XII.18.) Kr. számú rendelet. - A Fürdő utcai szolgáltató terület építési-környezetalakítási előírásairól szóló, 6/2001. (III.29.) Kr. számú rendelet. - A Szőlősi úti, 4126-4131 hrsz-ú ingatlanok szabályozási tervéről szóló, 15/2001. (IV.26.) Kr. számú rendelet. - A „Védett szőlők” Szabályozási tervéről és a helyi szabályozási előírásairól szóló, 22/2001. (X.25.) Kr. számú és az ezt módosító, 16/2003.(X.30.) Kr. számú önkormányzati rendelet. - Az Erkel Ferenc utca – Deák Ferenc utca – 333/3 hrsz-ú közpark – Szabadság utca által határolt terület Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló, 13/2002. (VI.27.) Kr. számú önkormányzati rendelet. - A volt Malom és környéke szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló, 14/2003.(IX.11.) Kr. számú rendelet.
- Az Aquapark és Görög falu területére vonatkozó szabályozási tervről szóló, 1/2004.(I.3.) Kr. számú önkormányzati rendelet. Balatonfüred, 2006. április 20. Dr. Bóka István
Dr. Tárnoki Richárd
polgármester
jegyző
A rendelet kihirdetve 2006. április 21. Dr. Tárnoki Richárd jegyző Egységes szerkezetbe foglalva: 2009. január 7.
51
52
2. sz. MELLÉKLET ÉPÍTÉSI HELYHEZ KÖTÖTT ELŐÍRÁSOK
1. sz. építési hely – Annagóra park A bevásárlóközpont szerkezetkész épületeit és a zöldfelületi elemek növénytelepítését a rendelet jóváhagyását követően 1 éven belül be kell fejezni. A bevásárlóközpont egy építési telek, amely tovább nem osztható. 2. sz. építési hely – Annagóra park-sörsátor Az erre a célra külön megjelölt építési helyen csak sátor (rendezvénysátor, sörsátor) létesíthető. 3. sz. építési hely – Heliport Az építési helyen a légi közlekedéssel kapcsolatos és azt kiszolgáló építmények, hangár és kiszolgáló személyzet szociális építménye helyezhető el. 4. sz. építési hely – Baricska Csárda A Baricska Csárda karakterét adó jellemzői: - funkciója - tömegarány - tetőformája és nádfedése - a homlokzat fehér színe - a szőlőlugassal fedett terasz Az épület korszerű igényeknek megfelelő átalakítása csak a fentiekre figyelemmel történhet. A Csárda által elfoglalt terület jelenlegi hrsz-ai: 02/4, 02/5 és 02/6. 5. sz. építési hely – Vadvirág utca 1 A lakóterület egyedi építési telkein 1-2 lakásos lakóépületek építhetők, kivéve a 3784/15 hrszú ingatlant, ahol jelenleg egy 17 lakásos - megtartandó - lakóépület található, a 3784/16 hrsz-ú ingatlant, ahol egy, maximum 5 lakásos új lakóépület építhető, valamint a 3784/19 hrsz-ú út nyugati oldalán - önkormányzati területen - kialakítandó ingatlant, ahol egy, maximum 5 lakásos lakóépület építhető. 6. sz. építési hely – Vadvirág utca 2 A területen olyan - mediterrán hangulatú - kedvező településképet biztosító - lapos tetős vagy alacsony hajlásszögű tetővel kialakított - épületek építhetők, amelyeknél a tetőfedés egységes, azonos anyagú és színű kell legyen 7. sz. építési hely – Szőlősi út 1. A terület az alábbi építmények elhelyezésére szolgál: a.) legfeljebb négylakásos, egységes tömegben megjelenő lakóépület vagy üdülőépület, b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c.) zöldfelületi építmények, d.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, e.) közmű építmények. 2. A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el: a.) árnyékszék,
52
53
b.) állatkifutó, c.) trágyatároló, d.) komposztáló, e.) szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, f.) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével, g.) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, továbbá h.) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármuvek és az ilyeneket szállító jármuvek számára. i.) közlekedési építmény 8. sz. építési hely – Buszforduló alatti terület 130
9. sz. építési hely – Kéki utca A területen bővíthető: Lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó egység a földszinten, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény a földszinten. Az építmény-magasság a jelenlegi mértéket (16,5 m) nem haladhatja meg. 10. sz. építési hely – Vásárcsarnok Csak kereskedelmi, szolgáltató funkciót tartalmazó épületrészekkel bővíthető. A bővítésben több önálló rendeltetési egység elhelyezhető, de csak egyöntetű, összefüggő épületként, egységes építészeti tömegalakítással. Bővítés csak a fémvázas, ponyvás árusítóhelyek megszüntetése céljából történhet. 11. sz. építési hely – Major utca A területen csak szociális intézmények és lakóépületek helyezhetők el.
130
Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 32.§-a. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól.
53
54
3. sz. MELLÉKLET TERÜLETHEZ KÖTÖTT SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK T 1 jelű terület (Eszterházy strand – Tagore sétány területe) (1) A területen elhelyezhető épületek, építmények rendeltetése: - kereskedelem, vendéglátás, sport, egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épület helyezhető el. (2) A területen belüli zöldterületen csak a pihenés, illetve rekreáció építményei – köztéri szobor, kút, zene pavilon, szabadtéri színpad, esővédő, árnyékoló szerkezet – helyezhető el. (3) A területre vonatkozó részletes talajmechanikai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhetők az alábbi munkák: a.) új épület létesítése, b.) a meglévő építmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás, c.) az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka. (4) A szakvéleménynek ki kell terjednie a talaj és rétegvíz viszonyokra és az azok miatt szükségessé váló műszaki megoldásokra. Ha a földmunka meglévő közműhálózat javítása vagy rekonstrukciója miatt kerül sor, a felsorolt kötelező előírásoktól az I. fokú építésügyi hatóság eltekinthet. (5) Új épületet szomszédos épülettől legalább 10 m-re lehet elhelyezni. (6) Új épület terveinek készítésekor a városi főépítész véleményét figyelembe kell venni. (7) A Tagore és Aranyhíd sétányon vezetett kerékpárút a sétány min. 3 m szélessége mellett minimum 1,80 m burkolatfelület szélességgel és térkő-burkolattal alakítható ki. (8) A strand területére csak a kommunális és árufeltöltés célú gépjármű-közlekedés engedhető meg, az árufeltöltést legfeljebb 1 t teherbírású járművel kell megoldani, a teherbírásnak megfelelő burkolat–szerkezetet kell alkalmazni. (9) A Deák F. u-ban az Eszterházy strand parkolója mentén az Annabella Szálloda telekhatáráig létesüljön szélesebb járda. (10) Parkolóhelyek: az OTÉK 42.§ 10., 11. és 12. pontja szerint a strand minden 5 férőhelye után 1 parkolóhelyet kell biztosítani az alábbiakban felsorolt területen (telken) vagy a közterület egy részének felhasználásával az alábbi elosztás szerint: - Deák Ferenc u. egyik oldalán (500 m-en): 80 P - Mészöly Géza u. egyik oldalán (500 m-en): 80 P - Főbejárati épület előtti parkoló: 78 P - 403/7 hrsz. területen : 40 P - 407/2 hrsz. területen: 43 P - Babits Mihály u. egyik oldalán: 48 P Összesen: 369 P (11) A terület zöldfelületeit egységes koncepció alapján kidolgozott, az Önkormányzat által jóváhagyott kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és üzemeltetni. (12) A jelölt területen mindenféle fakivágás engedélyköteles. Engedélyt az Önkormányzat csak kertész szakértő által készített favédelmi – fakivágási dokumentáció elbírálása után adhat. (13) A kötelező fapótlás kivágott törzsátmérő (1 m magasságban mérve) + 50 % többlet fapótlás, melyet vagy telken belül, vagy az Önkormányzat által kijelölt helyen kell telepíteni.
54
55
(14) A területen zajos, bűzös, a környezetet károsító üzemi – szolgáltatási tevékenység nem folytatható. A kommunális hulladékok szervezett gyűjtését és elszállítását meg kell valósítani. Veszélyes hulladék a területen várhatóan csak a vendéglátó tevékenységből keletkezik (elhasznált étolaj), ennek kezelésére a 120/2004. (IV.29.) Korm. rendelet előírásait alkalmazni. (15) Tüzelőanyagként csak gáz vagy egyéb kénmentes anyag (koksz, fa) használható. (16) A 8/2002. (III.22.) Korm. rendelet üdülőterületekre vonatkozó határértékei betartandók. Az utak és parkolók tervezésekor készüljön zajvédelmi munkarész, hogy az esetleges szükséges zajvédelmi intézkedések is betervezhetők legyenek. Ugyancsak zajvédelmi munkarész szükséges a strandon építendő trafóház tervezéséhez is. (17) A keletkező szennyvizeket – a szabadtéri zuhanyzók szennyvizét is beleértve – közcsatornára kell vezetni. A zöld területek rovására parkoló nem létesíthető. A Balatonba kerülő csapadékvizek minősége meg kell hogy feleljen a 220/2004. (VI.21.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak; szükség esetén tisztító műtárgyak beiktatásáról kell gondoskodni. (18) A területen keletkező tetővizek, egyéb csapadék és csurgalékvizek csak homokfogó mutárggyal ellátott előszűrőn keresztül vezethetők a csatornarendszerbe. (19) A nyomvonal jellegű közmű és egyéb vezetékeket építési, fenntartási és biztonsági okokból közterületen kell elhelyezni. Közműhálózatot az MSz 7487/2-80 “Közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen” szabvány előírásait kell figyelembe venni. (20) A végleges közművek védelméről gondoskodni kell. (21) Épületek vízbekötését csak a csatornahálózatra való rákötés után szabad elkészíteni. (22) Oltóvíz szolgáltatásokhoz szükséges hálózatbővítést végre kell hajtani. (23) Szenny- és csapadékvizet zártrendszerű csatornahálózaton keresztül kell elvezetni. (24) A transzformátor megközelítését biztosítani kell. (25) A távközlő hálózatot igény esetén alépítményként kell bővíteni. (26) Földszintek kialakítása: elsősorban kő, fa anyaghasználat megkötésével. (27) Tetőszintek kialakítása: járható tetőfelületek minimális, legfeljebb 10 % funkciócsatolással, a tetőszintek napozás, vendéglátás céllal hasznosíthatók. (28) A területen csak ellátó kiszolgáló jellegű gépkocsi-behajtás engedélyezhető, (29) Parkolás jellegű gépkocsi-tárolás a területen belül mentő parkolókat kivéve nem alakítható ki. (30) A strand területén legalább 8 m2/látogató zöldfelületet kell biztosítani, a zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy legalább 30 % lombárnyékoltság biztosított legyen. (31) A területen keletkező kommunális hulladékok összegyűjthetősége érdekében az üzemeltetőnek megfelelő mennyiségű hulladékgyűjtő kihelyezéséről kell gondoskodni és azokat üzemidőben legalább 5 óránként ki kell üríteni, a kommunális hulladékot összegyűjtést követően azonnal lerakóhelyre kell szállítani. (32) A területen hulladék átmeneti tárolása 24 óra időtartamra nem engedhető meg, (33) A területen működő vendéglátóipari létesítmények csak olajfogó műtárgyon keresztül köthetők csatornahálózatba. A keletkező veszélyes hulladékok (pl. használt sütő-főző olaj) külön gyűjtendők, a kommunális hulladékba nem vezethetők. Elszállításukról és megsemmisítésükről szakvállalkozónak kell gondoskodni. (34)131 (35) A területet határoló kerítések csak engedélyezett terv alapján alakíthatók ki. (36) A Tagore sétány területén (telkén) gyalogos sétány, pihenőhely, kerékpárút alakítható ki. Zenepavilon, esővédő-tető, szoborcsoport, kertészeti elem – pergola, árnyékoló helyezhető el, illetve építhető. (37) A területen a felsoroltakon kívül épület, építmény nem helyezhető el. 131
Törölte a 32/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (1) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.
55
56
(38) A területen legalább 60 % lombárnyékoltságot kell biztosítani. (39) A Tagore sétány területéből – engedélyezési terv szerint –fedetlen vagy ideiglenesen fedett, kertépítészeti eszközökkel lehatárolt terasz alakítható ki. (40) A parkoló burkolatának anyaga vízáteresztő térkő burkolat kell legyen. (41) A parkolóban legalább 4 db mozgásukban korlátozottak részére fenntartott helyet kell biztosítani.
T 2 jelű terület (Castricum tér) (1) 132 (2) 133 (3) 134 (4) 135 (5) 136 (6) 137 (7) A tervezett autóbusz pályaudvar területén:138 – utak és – buszperon helyezhető el. (8)139 (9)140 (10)141 (11)142 (12)143 (13)144 (14) Az új autóbusz pályaudvar létesítésekor a meglévő és tervezett lakóterület környezetvédelmét a pályaudvar területén kell megoldani, növényzettel takart zajvédő fal segítségével.145 (15) 146 (16) 147 (17) 148 (18) 149 (19)150 (20) 151 132
Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 134 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 135 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 136 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 137 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 138 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. (2) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 139 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 140 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 141 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 142 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 143 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 144 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 145 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 30.§. (4) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2. 146 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 147 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 148 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 149 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 150 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 151 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (5) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 133
56
57
T 3 jelű terület (Móló és környéke) (1) Területén ipari – ipar-jellegű szolgáltatási, raktározási és raktározás jellegű nagykereskedelmi funkciók nem telepíthetők. (2) Az Önkormányzat további nagy forgalmat vonzó funkciók telepítését a területen megtilthatja. (3) A 105 hrsz-ú ingatlan meglévő és tovább nem növelhető építménymagasságával, 0,8 max. szintterületi mutatójával. (4) A Zákonyi F. u. – 71-es út találkozásánál kialakított telken – a 849/3 hrsz. és a 850/2 összevonásával – (volt “Helka Hajó” területe) vendéglátás céljait szolgáló épület hozható létre. A telek beépíthetősége max. 80 %, minimum 10 % zöldfelület biztosítása mellett. Max kétszintes épület alakítható ki, az építménymagasság 7 m-t nem haladhatja meg. Az épület tervezésénél a telek különleges adottságát figyelembe kell venni, ezért csak a sétányt lezáró attraktív építészeti formálást igénylő épület engedélyezhető. A kialakított telek nem keríthető el. Jelentősége miatt megvalósítandó tervet ötletpályázat útján kell kiválasztani. A döntéselőkészítés során a tervet a városi és területi főépítészekkel véleményeztetni szükséges. (5) A 849/2 hrsz-ú intézménytelken a “Halászkert” vendéglő tető-, illetve emeletráépítéssel bővülhet. A földszinti továbbépítés nem engedélyezett. Maximum 7 m-es építménymagasság engedélyezhető, vendéglátási és kereskedelmi funkcióval. A létesítményhez szükséges számú parkolót telken belül kell elhelyezni. A kialakított telek nem keríthető el. (6) A 371/1 hrsz-ú telek idegenforgalmi, vendéglátó intézmény befogadására kijelölt terület. Területének 35 %-án, támfalépítmény jellegű épület létesíthető. Az épület szabad homlokzatának magassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Az épület legmagasabb pontja a környező rendezett terepszinthez viszonyítva 1 m-rel állhat ki. Az épület tetején tetőkertet kell kiképezni. Az új létesítmény terveit az OMVH-val egyeztetni szükséges. Jelentősége miatt megvalósítandó tervet ötletpályázat útján kell kiválasztani. A döntéselőkészítés során a tervet a városi és területi főépítészekkel véleményeztetni szükséges. (7) A 366 és a 368 hrsz-ú telek vendéglátás és kereskedelem funkciójú intézmény befogadására kijelölt intézményterület. A telek 80 %-a építhető be, támfalépítmény jelleggel. Az épület szabad homlokzatmagassága 4,5 m-t nem haladhatja meg. Az új létesítmény tervét az OMVH-val egyeztetni kell. Jelentősége miatt megvalósítandó tervet ötletpályázat útján kell kiválasztani. A döntéselőkészítés során a tervet a városi és területi főépítészekkel véleményeztetni szükséges. (8) A kialakult állapotot figyelembe véve a jelenlegi mozi, a volt Ipoly Szálló, valamint a Balaton Étterem épülete megtartható. Az épületek földszinti területe nem bővíthető. Új hasznos szintterület csak a tetőterek hasznosításával hozható létre. A Balaton Étterem ezentúl 1 emeletes beépítést is kaphat. A meglévő épületek funkcióváltás esetén, azok felhasználásával vendéglátó, kereskedelmi-szolgáltató, valamint a gyógyidegenforgalomhoz kapcsolódó szállás funkciók engedélyezhetők. (9) A Kk övezet területén a vitorlázással és vízi sporttal kapcsolatos épületek helyezhetők el. A helyi sajátosságok alapján az övezet területén elsősorban a vízi sportot szolgáló sportklubok és azokhoz szorosan kapcsolódó funkciójú szolgáltatást nyújtó létesítmények engedélyezhetők. Ezek: hajó és vizisport eszköz valamint felszerelés javítása és árusítása. Jelentősége miatt megvalósítandó tervet ötletpályázat útján kell kiválasztani. A döntéselőkészítés során a tervet a városi és területi főépítészekkel véleményeztetni szükséges. (10) A Zákonyi F. utcai sétány felől a Balaton vízfelületére történő rálátás érdekében a telkeken elhelyezhető épületek utcai homlokzatának hossza max. 25 m.
57
58
(11) Az épületek előtti előkertek nem keríthetőek el. Ennek figyelembe vételével az ingatlan egyéb részein létesíthető kerítések csak áttört, a Balaton irányába történő átlátást biztosító módon létesíthető. (12) A móló 85/1 hrsz-ú területe különleges övezetbe tartozik, amelyen csak a hajóállomás ill. az utasforgalom ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők el. A területen, a hajóállomáshoz kapcsoltan az idegenforgalom igényeit szolgáló, egy vendéglátó egység működhet, kereskedelmi tevékenység nem folytatható. Az épület építészeti kialakítása a hely “kapuszerepéhez” és történelmi hagyományaihoz méltó megfogalmazást igényel. Jelentősége miatt megvalósítandó tervet ötletpályázat útján kell kiválasztani. A döntéselőkészítés során a tervet a városi és területi főépítészekkel véleményeztetni szükséges. Területén a meglévőkön túl - a Móló színpad kivételével - további épület nem helyezhető el. (13) Új beruházásoknál a meglévő növényállományt figyelembe vevő telepítések engedélyezhetők. Megfelelő mennyiségu és minőségű zöldfelület biztosításáért az építési engedélyezési terv kötelező melléklete olyan kertépítészeti terv is, melyet vezető tervezői minősítésű kertépítész tervezett. Ezt a használatbavételig meg kell valósítani, elmaradása esetén a használatbavételi engedély nem adható meg. (14) A tervezett új beépítéseknél a vonatkozó övezetre előírt aktív zöldfelületi arányt biztosítani kell. Ennek érvényesülése érdekében az építési engedély kérelemhez kötelezően a meglévő faállományt is feltüntető kertészeti tervet kell csatolni. (15) A Balaton és a Zákonyi F. u. közötti területen a Balatonra történő rálátást – minél nagyobb mértékben – a közterületek felől is biztosítani kell. (16) A terület kialakult építészeti karakterét, a tömeg- és formaképzés, tetőidom, anyaghasználat és építészeti részletképzések tekintetében meg kell őrizni, és törekedni kell azok átmentésére az új beruházások során. (17) A településkép ill. kialakult építészeti karakter megóvása érdekében a helyi építési hatóság az építésügyi eljárás során tömeg- és formaképzésre, anyaghasználatra, valamint építészeti részletképzésekre vonatkozóan is kikötéseket tehet. (18) A szabályozási terv területén közterületen, valamint az építési telkek közterület felől látható részén épületen, kerítésen ill. egyéb építményen hirdető-berendezés nem helyezhető el. (19) A cégfeliratok az épületek építési engedélyezési tervével együtt az épület részeként tervezendők és engedélyezendők. (20) A területet a 20/1984 IXII.21.) KM rendeletnek megfelelően korlátozott sebességű övezetté kell alakítani (a megengedett legnagyobb sebesség 30 km/ó). (21) Területén a vendéglátóegységekhez tartozó személygépkocsi elhelyezési igény országosan megállapított mértékétől - 50 %-kal eltérő érték vehető figyelembe a 254/1997 IXII.20) sz. Kormányrendelet 42 § (10) bekezdése alapján. (22) Az idegenforgalom számára szükséges parkolók kialakításáról a Huray piac területén kell gondoskodni. (23) Rendszeres teherszállítást igénylő intézményeknél a rakodóhelyeket a rendeltetési egység saját telkén belül kell kialakítani. (24) A Zákonyi Ferenc utcában a szállodák részére kiszabályozott telket úgy kell kialakítani, hogy a telekhatárra tervezett épület a meglévő DN 250-es szennyvíznyomócsőtől min. 5,0 m-re legyen. A biztos jelenlegi nyomvonal meghatározására a nyomócsövet egy-két helyen az üzemeltető kérésére fel kell tárni, mert az adatszolgáltatásra átadott rajzok nem a pontos geodéziai bemérés adatait tartalmazzák. (25) A Petőfi S. utcán és a Halászkert melletti (11812 hrsz-ú) úton a mögöttes vízgyűjtőterületről lejövő 60-as csapadékvízgyűjtő, mely jelenleg a Zákonyi út melletti
58
59
épület alatt zárt szelvényben hózódik, majd nyílt árokban halad a 81 hrsz-ú telken, a tervezett új épület megépítése előtt kiváltandó. Ennek során az új épület falsíkja a csatornától min. 3,0 m-re lehet. A tervezett épület mellett a nyílt árkot zárt szelvényként kell kiépíteni. (26) A tervezési területen a kiemelt értékvédelmi szempontok érvényesülése érdekében csak É1-es minősítésű építésztervezők munkája engedélyezhető. (27)152 (28) A területen minden engedélyköteles építési tevékenységre elvi építési engedélyt is kell kérni. (29) A tervezési területen földmunkák elkezdését előzetesen be kell jelenteni a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnál, azt csak régész jelenlétében lehet végezni. (30) A rendezési terv végrehajtása érdekében, a későbbi területfelhasználás megvalósításának terheit leginkább csökkentő területhasznosítás az alábbi feltételekkel engedélyezhető: - a rendezési tervben jelölt területfelhasználás a telken még nem valósult meg, - a város idegenforgalmi ellátását kiegészítő funkciók létesülnek (parkoló, kiállító hely, rendezvény tér, szezonális kereskedelem és szolgáltatás) - évenként megújítandó Képviselő-testületi nyilatkozat szükséges az átmeneti hasznosításról, - a létesülő épületeket és építményeket az átmeneti hasznosítást követően hasznosító saját költségén, kártalanítási igény nélkül köteles elbontani és az eredeti állapotot visszaállítani.
T 4 jelű terület (Köztársaság út – Szivárvány utca által határolt terület) (1) A területen minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket: a.) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép és a településkép egységes megjelenése érdekében) b.) közterületi építményhez alakítandó telek méreteit és azon a közterületi építmény elhelyezésének módját a közlekedés biztonságának figyelembevételével. (2) A területen. legfeljebb kétlakásos lakóépületépíthető. (3) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el. (4) A területen önálló kiegészítő épület nem létesíthető. (5)153 (6) A legnagyobb szintszám legfeljebb 3 szint (P+F+T) lehet. (7) A teljes telekterület minden 300 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa legyen a telken. (8) A legnagyobb építménymagasság (H max.): Köztársaság út melletti szabályozási vonaltól számított 40 m-es telekrészen belül legfeljebb 10,5 m, 40 m-es telekrészen túl legfeljebb 7,5 m lehet. (9) A legnagyobb szintszám: a Köztársaság út melletti szabályozási vonaltól számított 40 mes telekrészen belül legfeljebb 4 szint (F+2+T), 40 m-es telekrészen túl legfeljebb 3 szint (F+1+T) lehet. (10) Az új villamosenergia-ellátás hálózatát földkábelként kell megépíteni. (11) A terület távközlési és telekommunikációs hálózatát alépítményként kell tervezni.
152 153
Törölte a 32/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (2) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. Törölte a 32/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (3) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.
59
60
T 5 jelű terület (Anna sétány és környéke) (1) A területen egy szintnél nagyobb szintszámú épület építését, bővítését engedélyezni csak talajmechanikai vizsgálatot követően, annak figyelembevételével lehet. (2) Az újonnan épülő vagy átépítendő üdülőépületek tetőkialakítását az építési hatóság állapítja meg. Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. (3) A zöldfelületek létesítésére vagy felújítására kertészeti tervet kell készíteni. A tervezett kert a vízpart ökológiai feltételeinek megfelelően szubmediterrán táj hangulatára jellemző karakter növényeket tartalmazzon. (4) A területen térbútorzat közül padok, szemetes kosarak, környezetbe illő reklámtáblák helyezhetők el. A pihenőkert bejáratánál képzőművész által készített ivókút elhelyezése ajánlott. A meglévő és az újonnan létesítendő zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. (5) Építési tevékenység csak teljes közműhálózat kiépítése után lehetséges, közműpótló létesítmények még ideiglenesen sem engedélyezhetőek. A területen működő vendéglátó egységek tevékenységük során keletkező elhasznált sütőolaj veszélyes hulladéknak minősül, melyet a megfelelő engedéllyel rendelkező begyűjtőn keresztül kell ártalmatlanítani. (6) Értékes településkép kialakítása érdekében igényesen megtervezett épületek, rendezett, parkosított közterületek megvalósítása szükséges.154 (7) Fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével szabad. Fakivágás engedélyezése esetén a fa pótlását közterületen minden esetben elő kell, magánterületen elő lehet írni. (8) A lakó- és üdülőépületek tetőkialakítását, tetőgerinc állását a kialakult állapotnak megfelelően az építési hatóság határozza meg. Magastető létesítése esetén a tető legnagyobb hajlásszöge 45 fok lehet. Ez alól kivételt képezhet – Balatonfüred Óváros és Arács történelmi védett településközpontjain kívül eső területen – “manzárd” tetővel kialakított épület, ennek legnagyobb dőlésszöge 60 fok lehet. Tetőtérben csak egy hasznos szint alakítható ki, felette csak üres padlástér lehet. Balatonfüred közigazgatási területén csak a települési környezethez illeszkedő anyaghasználat engedélyezett. Az építési engedélyezési eljárás során a városi főépítész szakvéleményét ki kell kérni, és figyelembe kell venni. (9) Új beruházásoknál az építési engedély kérelemhez kötelező mellékletként szaktervező által készített kertépítészeti tervet is csatolni kell.
T 6 jelű terület (Kemping előtti terület) (1) Minden engedélyezési eljárás előtt elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (2) A területen bármilyen jellegű földmunka megkezdését a Veszprém Megyei Múzeum Igazgatóságánál írásban be kell jelenteni. (3) Újabb telek nem alakítható ki. Legkisebb telekméret 2 ha. A területen elhelyezhetők: a) közlekedési építmények, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, (5) A területen kerítés nem létesíthető. (6) Az épülő épület magastetős, hagyományos szerkezetű, a város arculatához illeszkedő anyaghasználattal létesülhet.
154
Módosította a 32/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (4) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.
60
61
(7) Helyet kell biztosítani a közterületi szelektív hulladékgyűjtéshez és a göngyölegek tárolásához is. (8) A területen megtartandó a Berzsenyi forrás savanyúvíz kútja és közvetlen környezete. (9) A Berzsenyi kút megtartását, a látogatók szabad savanyúvíz vételi lehetőségét és a kút környezetében elhelyezkedő pihenőpark fenntartását és korlátlan látogathatóságát biztosítani kell.
T 7 jelű terület (DELTA ABC környéke) (1) Telkenként egy építészeti egységet alkotó épület helyezhető el. (2) A területen új épület létesítése esetén a meglévő Városkapu Üzletközpont arculatához igazodó architektúra alkalmazandó. Új épületet tagolt épülettömeggel és magas tetővel kell kialakítani. Az épületen égetett cseréphéjalás, falain vakolat és/vagy természetes anyagú burkolatok alkalmazhatók.155 (3) A területen kerítés nem létesíthető.
T 8 jelű terület (Vadvirág utcai lakótömb) (1) A területre - a telekosztás előtt - a konkrét beruházói program alapján elvi építési engedélytervet kell készíteni, melynek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közműés útépítés műszaki paramétereit is. Az elvi építési engedélyterv készítése során az építészeti minőségen túl kiemelt figyelmet kell fordítani a közforgalmú területek kertészeti kialakítására és a burkolatok milyenségére. (2) (3)156 (4) Szaktervező által tervezett kertészeti tervet kell készíteni A kertészeti tervben többszintes gyep, cserje, lombkoronaszint - növényállomány telepítését kell biztosítani. A kertészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növényanyag elültetésre került. (5) Az elvi építési engedélyezési és telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell a terület-előkészítés (tereprendezés, közmű- és az útépítés) megvalósításának feltételeiről. Építési engedély csak a terület-előkészítés megvalósítása után adható. (6) A területen a haszonállat-tartás építményei és melléképítményei, valamint a növénytermesztés célját szolgáló építmények nem helyezhetők el. (7) A lakóterület egyedi építési telkein 1-2 lakásos lakóépületek építhetők, kivéve a 3784/15 hrsz-ú ingatlant, ahol jelenleg egy 17 lakásos - megtartandó - lakóépület található, a 3784/16 hrsz-ú ingatlant, ahol egy, maximum 5 lakásos új lakóépület építhető, valamint a 3784/19 hrsz-ú út nyugati oldalán - önkormányzati területen - kialakítandó ingatlant, ahol egy, maximum 5 lakásos lakóépület építhető. (8) Saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani, Garázsigény esetén azt a lakóépülettel egy tömegben kell kialakítani, Kivétel a 3784/15 hrsz-ú, 17 lakásos ingatlan, ahol a szabályozási terven jelölt helyen, egy tömegben különállóan építhetők garázsok, a telken belüli megközelítéssel. (9) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség - a csoportházas beépítésű telkek kivételével - minimum 40 % kell legyen, úgy hogy az építési telek teljes területére vonatkozóan 1 db/100 m2 20/25 2xi fa, illetve azzal egyenértékű famennyiség ültetése 155 156
Módosította a 32/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (5) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. A (2) és (3) bekezdéseket törölte a 32/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (6) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.
61
62
kötelező. A csoportházas beépítésű lakótelkeken a zölddel való fedettség minimum 20 % kell legyen. (10) A településközpont vegyes területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozó 1 db/100 m2 20/25 2xi fa ültetése kötelező. (11) A vasúti átjárónál - amíg az létezik - a csökkentett rálátási háromszögben épület, építmény, illetve a látást akadályozó egyéb létesítmény, valamint 0,5 méter magasságot meghaladó növényzet nem lehet. (12) A közlekedési és közműterületen a közmű- és hírközlési vezetékeket - a védőtávolságokra is figyelemmel - úgy kell kialakítani, hogy valamennyi közmű- és hírközlési hálózat föld alatt elhelyezhető legyen. (13) Az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a település helyi építészeti hagyományaihoz és az üdülőhelyi karakterhez igazoló legyen. (14) Az épületek tetőfedése - hajlásszöge és minőségi anyaghasználata - elvi engedélyezés során tisztázódjon. (15) A területen olyan - mediterrán hangulatú - kedvező településképet biztosító - lapos tetős vagy alacsony hajlásszögű tetővel kialakított - épületek építhetők, amelyeknél a tetőfedés egységes, azonos anyagú és színű kell legyen. (16) A tervezési területen kerítések és támfalak kialakítása a helyi hagyományokhoz igazodóan, elsősorban természetes anyagok felhasználásával történhet. (17) A területen talajszennyezést okozó létesítmény nem helyezhető el és tevékenység nem végezhető. (18) A településkép előnyös kialakítása érdekében 3 éves beépítési kötelezettség terheli az Önkormányzat által értékesített, beépíthető ingatlanokat.
T 9 jelű terület (Fürdő utcai szolgáltató terület) (1)157 (2) Amennyiben a telken városképileg zavaró, ideiglenes, vagy rosszabb állapotú épület áll, új építési engedély csak ennek kötelező bontásával adható ki. (3) A telek bármelyik oldali kerítése maximum 1,8 m magas és áttört kialakítású lehet. Tömör kerítés nem építhető. Tömör lábazat max. 60 cm-ig létesíthető. (4) Az egyes telkekre kötelezően előírt zöldterületek összefüggő zöldfelületi rendszert alkossanak. (5) A közutak fasorainak telepítése, legalább a következő felsorolás szerinti szakaszokon az út megépítésével egy időben történjen. (6) A zöldfelületek kialakításához kertészeti terv készítése vagy kertészeti szakember bevonása szükséges. (7) A zöldterületeken, a források hidrológiai védőövezetére tekintettel, csak azokat nem veszélyeztető trágya, környezetbarát gyomirtók és növényvédő-szerek alkalmazhatók. (8) A területen a vonatról és a település magasabb részeiről érvényesülő látványra tekintettel, a környezetbe való illeszkedést biztosítani kell. (9) A természetes terep túlzott mértékű megbontása kerülendő. (10) Az épületek, építmények anyaghasználatban, színezésében kerülendők a harsány színek és a túl nagy tömegek. Egy-egy telken belül azonos anyaghasználat és színhasználat kívánatos. (11) (12)158 157 158
Törölte a 32/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (7) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos. A (11) és (12) bekezdéseket törölte a 32/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (7) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.
62
63
(13) A használatbavételi engedélyezés feltétele, a környezetvédelmi határértékek betartását igazoló szakvélemény. (14) „Az e területen lévő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben a közszolgáltatatást biztosító épületeknek a megengedett építménymagassága maximum 8,0 méter lehet.” (15) A területre vonatkozó övezeti kódban a 6* jelölés 1700 m2-es legkisebb építési telek nagyságot jelent.159
T 10 jelű terület (349 hrsz-ú telek) A területen a kialakult állapotnak megfelelően, előkert nélkül, 4 m-es oldalkerttel helyezhető el az övezeti előírásnak megfelelő épület.
T 11 jelű terület (Szőlősi út 4126-4131 hrsz-ú ingatlanok) (1) Új telket kialakítani a 4123/2 hrsz-ú út közművesítése és pormentesítése esetén lehet. (2) legfeljebb négylakásos, egységes tömegben megjelenő lakóépület vagy üdülőépület helyezhető el, (3) A tetőtér kialakításánál a térdfal magassága max. 1.00 m lehet. (4) Az épületeket, legalább 15° és legfeljebb 45°-s lejtésű magastetővel kell fedni. (5) A kialakítható legkisebb telek 1100m2.
T 12 jelű terület (Védett szőlők) (1) A Széchenyi István u. 951/6, 951/5, 951/1, 950/4 és 950/7 hrsz-ú telkek belterületek. (2) A Széchenyi István u. 05/2, 05/1, 06/1, 06/2, 06/3, 06/4, 06/6, 06/7, 07 és 09 hrsz-ú telkek belterületbe vonandók. (3) A terület többi ingatlana változatlanul külterületben marad. (4) A 950/4, 950/7, 05/1, 06/4, 06/6, 06/7, 07, 951/5, 951/1 06/2, 06/3, 02/6, (02/4, 02/5,) 08/24 és 08/2 hrsz-ú ingatlanok beépítésre szánt területek. (5) A terület többi telke beépítésre nem szánt terület. (6) 160 (7) a.) Tájképi, termesztési és kultúrtörténeti szempontból a Baricska dűlő szőlőterülete védett. (Védendő tájhasználatú övezet.) A szőlőművelés fenntartandó, támogatandó. b.) A védett szőlők Má övezetben lévő telkein épület nem helyezhető el. Kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2 .161 (8) A Baricska Csárda karakterét adó jellemzői: - funkciója - tömegarány - tetőformája és nádfedése - a homlokzat fehér színe - a szőlőlugassal fedett terasz Az épület korszerű igényeknek megfelelő átalakítása csak a fentiekre figyelemmel történhet. A Csárda által elfoglalt terület jelenlegi hrsz-ai: 02/4, 02/5 és 02/6. (9) A 02/3 hrsz-ú terület telekegyesítéssel a 02/1 hrsz-ú területbe vonandó. 159
A rendelet 3. sz. mellékletének T-9 jelű területre vonatkozó részét (14) és (15) bekezdésekkel kiegészítette a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos. 160 Törölte a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (6) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 161 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (7) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól.
63
64
(10) A Baricska Csárda által elfoglalt 02/4, 02/5 és 02/6 hrsz-ú 3 telek összevonandó. A Baricska Csárda által parkolásra használt területnek, a saját ingatlan-nyilvántartási területtel való egyezését ellenőrizni kell. Az egyesített telek, maximális beépítettsége, a felvezető út területét leszámítva: 20%. Szintszám: F. Különálló épület (“Zalai ház” tetőtere a jelenlegi tető hajlásszögének és gerincmagasságának megtartásával beépíthető. A nádfedés és a kerthelyiség szőlőlugasa megtartandó. Új – a meglévő parkolón kívül több parkoló a Csárda mellett nem alakítható ki. A területen további aszfaltburkolat nem létesíthető, burkolatátépítés esetén annak vízáteresztő anyagúnak kell lenni. (11) A Hordó Csárda telkének (hrsz.: 08/24.) beépítettsége, a bevezető utak területét leszámítva maximum 25% lehet. A meglévő gerencmagasságok nem növelhetők, tetőtér beépítésekor a Területi Tervtanács véleményét ki kell kérni és figyelembe kell venni. Az épület körüli parkoló terület nem növelhető, új aszfaltburkolat nem létesíthető. Új út vagy térburkolat csak vízáteresztő anyagból készülhet. (12) A Szabadtéri színpad telkének beépítettsége max. 25%. További burkolt felületek nagysága max. 25%. A minimális zöldterület 50%. Épület legmagasabb síkja vagy gerince a Horváth Mihály út szintjéhez képest 8 m-nél magasabb nem lehet. Az OTÉK szerinti parkoló terület a 014/2 hrsz-ú telken helyezhető el. A meglévő zöldterület a telek szőlő felé eső részén megőrzendő és az új épület növényzettel takarandó. (13) A 950/4 és 950/7 hrsz-ú telkek közös határvonalánál meglévő utat magába foglaló sávot közterületté kell alakítani. A kialakítandó út minimális szabályozási szélessége 10 m. A szabályozási (útlejegyzés) a meglévő burkolat tengedélyétől 5-5 méter távolsággal történhet. (14) A 05/2 hrsz-ú gyalogutat magába foglaló területtel minimálisan 10,0 m szélességben közút alakítandó ki. Az út keleti szabályozási vonala a telekalakításkor pontosítandó. A közterülethatár lehet párhuzamos a 05/2 hrsz-ú gyalogút határvonalával, de a kiépített autóút nyomvonalát is követheti. (15) A 71-es (Széchenyi István) és 09 hrsz-ú út közötti sávterületén - a beépítés mértéke maximálisan 25%, illetve 15% a Szabályozási terv szerint, - szintszám terep felett 1, - építménymagasság max. 4,5, - minimális zöldfelület: 40%. Az épületek lapos vagy max. 45 fokos magastetősek lehetnek. Elhelyezhető funkciók: - kereskedelem és szolgáltatás - vendéglátás és idegenforgalom, - sport és szórakoztatás. Új telekkialakítás esetén - a minimális szélesség 30 m-nél, - a minimális telekhossz 50 m-nél kevesebb nem lehet. Telek-átalakítás esetén a már beépített telek beépítettsége nem növekedhet a megengedett mérték fölé. A szükséges parkolók telken belül helyezhetők el. A jelenleg még külterületi ingatlanok beépítésére, bővítésére csak belterületbe-vonás után kerülhet sor. A szabályozási terv szerint a 950/4 és 951/5, a 950/7 és 03, valamint a 05/1, 06/1, 06/2, 06/3, 06/4, 06/6, 06/7 hrsz-ú rendezés utáni telkek közös határvonalára is kerülhet épület, amennyiben az egységes építészeti képet tud nyújtani. a.) A 950/4 és 951/5 hrsz-ú telkek hátsó (a szőlőterület felé eső telekhatára módosulhat (6.§.3.) A 950/4 hrsz-ú terület gépkocsival történő megközelítése a lejegyzendő felvezető útról történhet. b.) A 05/1, 06/1, 06/2, 06/3, 06/4, 06/6 és 06/7 hrsz-ú telkek összevonása után max. 2 új telek alakítható ki. A telek, telkek gépkocsis megközelítése nem történhet a 71-es főútról.
64
65
c.) 162 (16) A beépítési lehetőséggel rendelkező telken a terep alatti építmény csak 1 szintben és a maximális beépítés Ľ-ével lehet nagyobb és nyúlhat ki a felépítmény kontúrján kívül. (17) Melléképület jellegű építmények a területen nem építhetők, ilyen célú épületek a főépület vagy épületek kontúrján belül helyezendők el. (18) A védett szőlők övezetében épület – építmény sem terep fölé, sem terep alá nem helyezhető el. (19) A közlekedési területeken épület nem helyezhető el. (20) Kerítések körben maximálisan 1,20 m magasságúak és áttört kialakításúak lehetnek. A védett szőlőparcellák külön – külön nem bekeríthetők. (21) A 09 hrsz-ú út közterületté kell, hogy váljék és a 71-es (Széchenyi István) úttól való közterületi kapcsolatát biztosítani kell. a.) A Baricska Csárdához a 71-es-rol felvezető út alsó, a 09 hrsz-ú útig tartó szakaszát, a Szabályozási terv szerint közterületi útként kell lejegyezni. b.) A Hordó Csárdával szemben lévő út alsó szakasza, a 09 hrsz-ú útig, szintén közterületként alakítandó ki a Szabályozási terv szerint. (22) A 09 hrsz-ú út a jelenlegi telekhatárokkal jegyezhető le közterületté. (23) A Baricska Csárda hátsó, jelenleg elsősorban gazdasági megközelítésére és a Csárdát körülölelő szőlő művelésére szolgáló út használata a 02/1 hrsz-ú terület tulajdonosával külön megállapodásban rendezendő. (24) A két csárda melletti út átmenő gépkocsi forgalmát fizikai akadállyal (forgalomcsillapító küszöbbel, korlátozott használatú sorompóval, stb.) meg kell akadályozni. (25) A Kéki patak vonalát követően, a nyugati oldalon, 2 oldali fasorral kísért gyalog- és kerékpárút alakítandó ki. (26) A Széchenyi és Horváth Mihály utak gépkocsi forgalmi sávjait leszámítva, új utak és parkolók csak környezetbarát, vízáteresztő burkolatokat kaphatnak. (27) A terület közterületein pavilon, fülke sem helyezhető el. (8.§ 15.) (28) A Baricska és Hordó csárdákat övező területek növényzete szőlő. Az évenkénti művelési támogatásos szőlőművelés fenntartását elő kell segíteni. (29) A Baricska Csárda és Hordó Csárda telkén belül, a parkolófelületek leárnyékolására és a lehetséges egyéb helyekre diófa ültetendő. A csárdákhoz vezető utak mentén mandulafasorok alakítandók ki. (30) A 09 hrsz-ú út mellé mandulafasor telepítendő. (31) A 71-es (Széchenyi István) út és a Kéki patak menti gyalogos és gyalogos-kerékpáros út kísérő 2 oldali fasora hársfa és vadkörte fajtákból alakítandó ki. A 71-es út felőli zöldsávba a fasor alá zajvédő és levegőszennyeződést csökkentő cserjesáv is telepíthető. (32) A Horváth Mihály úti meglévő fasor védendő és hasonló fajtájú fákkal egészítendő ki. A fasorok folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell. (33) Trágyázás és permetezés csak környezetbarát anyagokkal történhet. (34) Az utak téli csúszásgátlására sózás kerülendő. (35) A jelenlegi szabadtéri színpad körüli parkterület megőrzendő, és az új fedett létesítmény növényzettel való takarása kötelező. (36) A kerítés, növénytelepítés kertészeti terv alapján végezhető, szakirányú végzettségű tervező munkájaként. (37) Új beépítéseknél az eredeti terep karakterét meg kell tartani, a tereprendezés során a csatlakozó telkekhez való illeszkedést biztosítani kell. (38) Szőlő és zöldterületen lévő nyílt árkok megtartandók, a Kéki patakba történő betorkolások előtt iszap és uszadékfogó műtárgyat kell beépíteni és annak szakszerű üzemeltetéséről folyamatosan gondoskodni kell. 162
Törölte a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (2) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos.
65
66
(39) A szőlő területen tervszerű művelést kell folytatni, a vegyszer és műtrágya alkalmazását minimálisra kell csökkenteni, illetve meg kell akadályozni a vízfolyásba való bejutását. (40) A Kéki patak felső szakaszán lévő meredek vízmosásos részén, vízmosáskötő műtárgyak beépítésével meg kell akadályozni a további eróziós hatást. (41) A területen felszín feletti közművezetékek (pld. elektromos légvezetők) nem létesíthetők. (42) Gáztartály vagy hasonló közműlétesítmény csak földbe süllyesztve helyezhető el. (43) Önálló trafóház nem létesíthető, szükség esetén azt más épület tömegén belül kell megépíteni.
T 13 jelű terület (Erkel Ferenc utca – Deák Ferenc utca – 333/3 hrsz-ú közpark – Szabadság utca által határolt terület) (1) A környezeti illeszkedést előnyösen befolyásoló tetőkertek kialakíthatóságának érdekében a tetőtéri szintek, - az (OTÉK szerint) építménymagasság betartása mellett létesíthető magastetők kontúrvonalán belül -, lapotetős-tetőkertes felépítményként is engedélyezhetők. (2) A szabályozási terven korlátozott építési helyként jelölt területen csak szintalatti létesítmények helyezhetők el. A terepszint alatti garázs felső födémét, a burkolt közlekedő felületek kivételével, min. 50 cm földtakarással, növényzettel fedett tetőkertként kell kialakítani és fenntartani. (3) A területen az utcai építési vonalon önálló garázs, garázssor nem létesíthető. A több gépkocsi tárolására terepszint-, illetve épület alatti pincegarázst kell építeni. A terepszint alatti garázs felső födémét min. 1 m földtakarással, növényzettel fedett tetőkertként kell kialakítani és fenntartani. Ha az udvar üvegezett tetővel lefedésre kerül, az előírásoktól el lehet térni. (4) A telekhatárral párhuzamos homlokzat 60%-át a szabályozási terven jelölt építési vonalon kell elhelyezni. (5) A terepszint alá helyezett létesítmények (pl.: garázsok) felett zöldfelület alakítandó ki. (6) A Deák Ferenc utca mentén a telkek 2 m-es sávját telepített fasorral kell a telektulajdonosoknak beültetni. (7) A területen rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsűk állékonysága a telkek területén belül biztosítható legyen. (8) A területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25o-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 163 (9)
T 14 jelű terület (Volt malom és környéke) (1) Már meglevő, úszótelkes épületek körüli telekalakításoknál a meglevő közmű-, út szolgalmi jogokat biztosítani kell. (2) A tervezési területen a templom, az iskola és a 2140 hrsz.-ú telken levő épületek környezetében, valamint a belváros védett övezet melletti területeken – a helyi örökség védelme érdekében – a helyi építészeti értékekhez igazodó épületek helyezhetők el. (3) Az épületek elhelyezésénél, tömegalakításánál figyelemmel kell lenni a szomszédos tömbben levő műemléki és helyi védettséget élvező épületek, a helyi védett templom és iskola elhelyezkedésére.
163
Törölte a 32/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (8) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.
66
67
(4) Az épületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a kisvárosi léptékre, az épületeket és a homlokzatokat tagolni kell, kerülni kell a nagy számú, kis méretű, a tetőket kedvezőtlenül megbontó tetőfelépítmények (tetőtéri ablakok) alkalmazását. (5) A tervezési terület a városközpontban helyezkedik el, ezért az előkészítő és engedélyezési tervek készítése során a városi főépítész szakvéleményét figyelembe kell venni. (6) A volt malom területén valamint a 2157/14 hrsz.-ú területen kivételesen nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenységre alkalmas épület is elhelyezhető. (7) A Vt övezetben egy telken több önálló épület is elhelyezhető a tűzrendészetre, az építmények egymástól való távolságára és a benapozásra vonatkozó előírások betartásával. (8) A vásárcsarnok – az építési hely által határolt területen – csak kereskedelmi-, szolgáltató funkciót tartalmazó épületrészekkel bővíthető. A bővítésben több önálló rendeltetési egység elhelyezhető, de csak egyöntetű, összefüggő épületként megjelenő tömegalakítással. A többlet alapterülethez szükséges parkolóhelyeket a területen belül további parkolóhelyek ésszerű kialakításával és a helyi rendelet szerinti megváltással kell biztosítani. A területen kerítés és az épületegyüttestől független lehatárolás nem építhető. A piac bővítése során zárt gazdasági udvart, ezen belül központi szeméttárolót kell létesíteni. (9) A Major utca melletti 2198/4 és a 2198/3 hrsz.-ú telkek összevonása után kialakítható telkeken szociális intézmények és lakóépületek helyezhetők el. A terület beépítésénél 5 mes előkertet, 5 m-es oldalkertet és 6 m-es hátsókertet, valamint a fás-ligetes terület megtartását kell figyelembe venni, a szabályozási terven jelölt építési helynek megfelelően. A koros, védelemre javasolt fák megtartása kötelező. A szükséges számú parkolóhelyet telken belül kell elhelyezni. Az épületek tömegét, homlokzatát a kisvárosi léptéknek megfelelően tagolni kell. A tetők nyereg vagy félnyereg kialakítású 20-40º hajlású, magastetők lehetnek. Kerülni kell a nagy számú, kis méretű, a tetőket kedvezőtlenül megbontó tetőfelépítmények (tetőtéri ablakok) alkalmazását. (10) A Vt övezetben a tömb közterület felőli oldalán a kerítés engedélyköteles – legfeljebb 60 cm magas natúr vagy vakolt felületű kő, tégla lábazattal és legfeljebb 1,60 m magas natúr vagy vakolt felületű kő, tégla oszlopok közti fa, egyszerű kivitelű idomacél betétes vagy keretezett drótfonatos mezőkkel készülhet. A telkek közti kerítés nem engedélyköteles, fa, kő, tégla, drótfonat anyagokból készülhet. (11) A Malom köz és Déryné utcák közti tömbben levő épületek bővítése, átépítése esetén a Déryné utca és Malom köz felöli oldalon az előkertek mérete legalább 3 m, az oldalkertek mérete legalább 3 m lehet. A Malom köz felöli oldalon a nem lakó funkcióhoz szükséges parkolási sávot, zöldsávot és a telkek megközelítését biztosító útcsatlakozásokat ki kell építeni. Az épületek esetleges bővítésekor szükséges többletparkolót saját telken kell biztosítani. (12) Az Arácsi út melletti – Malom köz és Általános Iskola közti – szakaszon levő épületek bővítése, átépítése esetén az Arácsi utca felőli oldalon az előkertek mérete legalább 3 m, az oldalkertek mérete legalább 3 m, a hátsó kert legalább 3 m lehet. Az Arácsi út felőli oldalon a parkolósávot és a telkekhez szükséges útcsatlakozásokat ki kell építeni. Az épületek esetleges bővítésekor szükséges többletparkolót saját telken kell biztosítani, vagy a helyi parkolásról szóló rendelet szerint kell megváltani. (13) A Csárda utca mellett elhelyezkedő ABC áruház nem bővíthető. Parkolását és gazdasági forgalmát a Csárda utca felől kell biztosítani. (14) A Major utca keleti oldalán levő vegyes funkciójú tömb Kossuth utca felőli épületei tovább nem bővíthetők. A 2144/2 és a 2144/3 hrsz.-ú telkeken lévő épületek az építési hely és a beépíthetőség nagyságának figyelembe vétele mellett bővíthetők. (15) A Csárda és a Kossuth utca sarkán levő tömbben a közterület felőli oldalon a kerítés engedélyköteles – legfeljebb 60 cm magas natúr vagy vakolt felületű kő, tégla lábazattal és
67
68
legfeljebb 1,60 m magas natúr vagy vakolt felületű kő, tégla oszlopok közti fa, egyszerű kivitelű idomacél betétes vagy keretezett drótfonatos mezőkkel készülhet. A telkek közti kerítés nem engedélyköteles, fa, kő, tégla, drótfonat anyagokból készülhet. Az épített támfalak külső felülete natúr kő és tégla lehet. (16) A Csárda és a Kossuth utca sarkán levő tömbben az egészségügyi épület tovább nem bővíthető. A templom épülete nem, de a mellette levő plébánia épülete bővíthető, az előírások figyelembe vétele mellett. (17) A Közösségi ház a Csárda utca és a nyugati oldalon bővíthető. Többlet parkolóigény esetén a parkolóhelyeket a helyi rendelet előírásainak megfelelően meg kell váltani. Az épület körül saját telek alakítható ki, amelynek határain kerítés nem építhető. (18) A volt malom területén épületet elhelyezni az Arácsi út felől a már meglevő beépítés alapján meghatározott kötelező építési vonal és az építési hely figyelembe vételével lehet. Az épület(ek) kialakításánál figyelemmel kell lenni a kisvárosi léptékre, ennek megfelelően az épületet tömegét és homlokzatát függőlegesen és/vagy vízszintesen tagolni kell. Az alsó szinteken kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, irodai funkciók; a felső szinteken lakó funkciók helyezhetők el. A tetők nyereg, vagy félnyereg kialakítású 20-40o hajlású, magastetők lehetnek. Kerülni kell a nagy számú, kis méretű, a tetőket kedvezőtlenül megbontó tetőfelépítmények (tetőtéri ablakok) alkalmazását. A magastetős tömegek között intenzív és extenzív zöldfelülettel borított teraszok, lapos tetős függőkertek kialakítása indokolt. A funkciókhoz szükséges parkolóhelyeket saját területen kell elhelyezni. A közterület felőli oldalon a kerítés - legfeljebb 60 cm magas natúr vagy vakolt felületű kő, tégla lábazattal és legfeljebb 1,60 m magas natúr vagy vakolt felületű kő tégla oszlopok közti fa, egyszerű kivitelű idomacél betétes vagy keretezett drótfonatos mezőkkel készülhet. A telkek közti kerítés nem engedélyköteles, fa, kő, tégla, drótfonat anyagokból készülhet. Az épített támfalak külső felülete natúr kő és tégla lehet. A területre az építési engedélyezési tervhez környezetalakítási, kertészeti terv készítendő. A területen belül a rádiótelefon átjátszó állomáshoz szükséges antenna torony – meghatározott ideig történő fennmaradással - áthelyezhető.164 (19) A kiépített járdák szegélyeit az utcasarkon döntött szegéllyel kell ellátni az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében. (20) A 2198/4 hrsz.-ú telken levő zöldfelület ligetesen elhelyezkedő koros fáit védeni kell és meg kell őrizni. (21) A 2143/7 és 2143/15 hrsz.-ú nagyvárosias beépítésű lakóterület zöldfelületeit rehabilitálni kell. (22) A 2324/1 hrsz.-ú terület zöldfelületeinek egészére az építési engedélyezési terv részeként kertépítészeti terv készítendő, igényes, többszintű zöldterület kialakításával. (23) A 2311 hrsz.-ú (Vásárcsarnok) területének nyugati és déli részén kialakult zöldterületet ökológiai értékként védeni kell, az esetlegesen elhelyezett fákat koros, törzsnevelt fákra kell kicserélni. (24) Az Arácsi út, Malom köz és Általános Iskola közti szakaszán mindkét oldalon előnevelt, koros fákból álló fasor telepítendő a parkolók között, illetve zöldsávban elhelyezve. (25) A nagyobb zöldfelülettel rendelkező intézményi, lakás és közösségi funkciókat tartalmazó telkek területén új zöldfelületek létesítése és meglevő zöldfelületek rehabilitációja során az építési engedélyhez kertépítészeti tervet kell készíteni. (26) Az útcsatlakozásoknál szabad kilátást gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 mnél magasabb növényzetet ültetni tilos. (27) A közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi és tájesztétikai követelményekre fokozott gondot kell fordítani. A föld felszín felett 164
Módosította a 32/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (9) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.
68
69
megjelenő közműlétesítményeket, műtárgyakat megfelelő zöld növényzet takarással kell ellátni. A magasvezetésű villamos- és hírközlő vezetékek, kábel TV vezetékek föld alá történő áthelyezéséről folyamatosan gondoskodni kell. Az esztétikai szempontokat a közműhálózatok és közműlétesítmények létesítésére vonatkozó szabványok, ágazati előírások, eseti szakhatósági ill. üzemeltetői előírások betartása mellett kell érvényesíteni.
T 15 jelű terület (Annagóra park) (1) A védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját sűrű ültetéssel kell biztosítani a következő módon: a.) A közterület felé eső oldalon, illetve a telek szélén 1 sor előnevelt, legalább 2-szer iskolázott, 15 cm törzsátmérővel és legalább 2,2 m törzsmagassággal rendelkező egyedek telepítését kell elvégezni minimum 5 m-es közönként. b.) Az előnevelt fasor mögött 10 m-es sávban nem szükséges előnevelt egyedek telepítése, de azok telepítési sűrűsége minimum 2,5 m legyen. c.) Az előnevelt fasorok mögötti 10 m-től azonban parkként kialakított fásítás szükséges előnevelt egyedekből. (2) Az épített játszó és szórakozó építmények feleljenek meg a vonatkozó balesetmegelőzési előírásoknak, amit a létesítéskor igazolni kell. (3) A magánúthoz csatlakozó építési telken önálló telekként további közlekedési célt szolgáló szolgalmi út is kialakítható. A szolgalmi út szélessége: a.) legfeljebb 6 telek megközelítése esetén legalább 6,0 m, b.) 6-nál több telek megközelítése és lakó-pihenőövezet esetén legalább 8,0 m, c.) egyéb rendeltetésű telkek megközelítése esetén legalább 10 m kell legyen. A c) pont szerint kialakított magánút esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező. (4) A szolgalmi út zsákutcaként is kialakítható legalább egyoldali gyalogos járdával, zöldsávval, vagy vegyes használatú útként, kiemelt járdaszegély nélkül. T 16 jelű terület (Fürdő utca – Noszlopy Gáspár utca – lakótelep – Köztársaság útja által határolt terület) (1) Épület az építési engedélyezési kérelemhez csatolandó részletes talajmechanikai vizsgálat eredményeinek figyelembevételével létesíthető. (2) A terep természetes szintje legfeljebb 1 méterrel változtatható meg. (3) A patakmeder kiépített rézsűjének szélétől mért 18 méteres sávban épület nem létesíthető. (4) Építési engedélyezési eljárás során kertépítési tervet is engedélyeztetni kell. A kertépítési terv szakági jogosultsággal rendelkező, táj- és kertépítész által készített, 1:200 v. 1:250 méretarányú terv, amely tartalmazza: - vizsgálati tervlapon a jellemző tereppontok magasságát és a meglévő növényállományt, - kertépítési tervlapon a tervezett terepmagasságokat, a tervezett növényelrendezést, a telepítendő növényfajtákat, a kerti burkolatokat anyagaik meghatározásával, a tervezett műtárgyakat (támfalak, korlátok, stb.). (5)165 (6) Épületen magastető alacsony, legfeljebb 35 fokos dölésszöggel létesíthető. (7) Kisvárosi lakóterület esetén a melléképítmények közül: - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály tároló, 165
Törölte a 32/2008. (X. 18.) rendelet 11.§ (10) bekezdése, 2008. 10. 18-tól hatályos.
69
70
- kerti építmény, - kerti vízmedence, - kert épített tűzrakóhely, - kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 négyzetméter vízszintes vetülettel, - kerti szabadlépcső, lejtő helyezhető el. (8) Kisvárosi lakóterület esetén a terület patak menti sávjában 4 m szélességben a meder karbantartásához szükséges út és közforgalmú sétány számára szolgalmi jogot kell biztosítani és bejegyezni. (9) Vt jelű övezetben üzemanyagtöltő nem létesíthető. (10) Vt jelű övezetben egy telken betartva a vonatkozó egyéb előírásokat több önálló épület is elhelyezhető. (11) Új épület a Fürdő utca tervezett tengelyétől 25m, a Noszlopy Gáspár utca tengelyétől 20 m távolságra helyezhető el. (12) A közpark irányába legalább 10 méteres előkertet kell kialakítani. (13) Vt jelű övezetben épület a patak telkének szélétől számított 40 méteren belül nem állhat. (14) Közlekedési területen, közlekedési építmények közül csak autóbuszváró helyezhető el. (15) Zkp jelű övezetben épület nem helyezhető el, beépíthetősége 0%. (16) Zkp jelű övezetben kerti építmény elhelyezhető. (17) A szabályozási terv területén élő fát kivágni (kivéve gyümölcsfák) csak kertészeti szakvéleményen alapuló, a Polgármesteri Hivatal által kiadott fakivágási engedély alapján lehet. A fakivágási engedélyben a pótlásként kötelezően telepítendő fák darabszámát és törzskörméretét, a telepítés helyét meg kell határozni. A pótlás megtörténte a használatba vételi eljárás során ellenőrizendő. (18) A szállodaterület és intézményterületek fejlesztéséhez készítendő építési engedélyezési tervdokumentációnak kertépítészeti engedélyezési tervet is kell tartalmazni, mely tervet építész kamarai számmal rendelkező táj és kerttervező mérnök készít. (19) A Kéki- patak melletti sétány és zöldsáv, játszótér kialakítására a Vízügyi Igazgatósággal és a Polgármesteri Hivatal Építési Osztályával elfogadtatott kertépítészeti terv készítendő, melyet kamarai számmal rendelkező táj- és kerttervező mérnök készít. (20) A patak menti sétány, zöldsáv és játszótér fásítására őshonos, a vízparti élőhelyhez illeszkedő fafajok alkalmazandók. Javasolt fafajok: magas kőris (FRAXINUS EXCELSIOR), mézgás éger (ALNUS GLUTINOSA), fehér fűz (SALIX ALBA), szil (ULMUS LAEVIS). (21) A patak térségében – a teljes tervezési területen – felszíni parkolóhely csak olaj- és zsírfogó műtárgyakkal ellátott csapadékvíz elvezető rendszerrel létesítendő. (22) A Kéki-patak keleti partján a rézsűkoronától mért 6,0 m-es szélességű, zavartalan kezelési sáv biztosítandó. (23) A patak jobb partján 40 m széles, a bal partján 10 m széles, a patak telkétől mért kísérő zónájában épület, közút, parkoló nem létesíthető.
T 17 jelű terület (Kéki patak melletti terület)
T 18 jelű terület (Felszíni vízmű melletti terület) A területen legfeljebb 100 m2-es épületek alakíthatók ki.
T 19 jelű terület (Munkácsy utca alatti terület)
70
71
A területen – a rajta elhelyezett létesítmények parkolási igényén felül - az Eszterházy és Kisfaludy strandok parkolási igényét is ki kell elégíteni.
T 20 jelű terület (Germering utca keleti oldalán) A területen – a Balaton Törvénynek megfelelően - a kialakult 5 ha-os telken 8%-os beépítettséggel alakítható ki a minőségi turizmust szolgáló létesítmény.
T 21 jelű terület (0111/26 – 52 hrsz-ú telkek) A területen a legkisebb beépíthető telekméret 2000 m2.
T 22 jelű terület (Vízpart-rehabilitációval érintett terület) (1) A vízpart-rehabilitációval érintett területen jelen szabályozási előírásokat együtt kell alkalmazni a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002.(XII.20.) Korm. rendeletben foglaltakkal. (2) A 82/3 hrsz-ú ún. „Hangárok” területén a megengedett legnagyobb beépíthetőség 36 %. (3) A 82/4 hrsz-ú területen épületet elhelyezni csak a meglévő kikötő-öböl nyugati partélétől nyugatra lehet. (4) A belterületi sétányokat általában városi közparkként, intenzív kertészeti eszközökkel díszkertként, reprezentatív módon lehet kialakítani. (5) A 77/6 nádas melletti és a külterületi sétányokat és gyalogutakat csak természetes, vízáteresztő anyaggal burkolt járófelülettel és a természetes növényzet megtartásával lehet kialakítani.
T 23 jelű terület (Lóczy utcától délre) A jelenleg közterületként funkcionáló 3579 hrsz. akkor minősíthető telekké, ha a tervben kijelölt 3580 és 3584/2 hrsz.-en az új közterület már megvalósult. Az eljárás során valamilyen módon a 3577 hrsz.-ú telek közúti megközelítését biztosítani kell.
T 24 jelű terület166 T 25 jelű terület (A Tölgyfa Csárda környezetében lévő terület) A szabályozási terv előírásait csak a 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelete szerinti egyszerűsített területrendezési hatósági eljárásban történt kertes mezőgazdasági területté minősítést követően lehet alkalmazni. Addig a jelenlegi Má övezeti besorolás érvényes.
T 26 jelű terület (Aszófői úti iparterületen lévő, 063/6-7 hrsz-ú telkek) A területen földmunkával járó beruházásra építési engedély csak régészeti feltáró kutatást követően, a Kulturális Örökségvédelmi hivatal szakhatósági hozzájárulásával adható.
T 27 jelű terület 166
Törölte a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (3) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos.
71
72
(Az Aszófői úti iparterületen belüli, szőlőkataszterben lévő terület) A területre környezeti vizsgálat készítendő, valamint ki kell vonni az I. osztályú szőlőkataszterből. Ezt követően a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól a szakhatósági hozzájárulást ismételten meg kell kérni. A területre vonatkozó rendelkezéseket ez után lépteti hatályba – külön rendelettel – a Képviselő – testület.
T 28 jelű terület (Aszófői út északi oldalán, szőlőkataszterben lévő, tervezett lakóterület) A területre környezeti vizsgálat készítendő, valamint ki kell vonni az I. osztályú szőlőkataszterből. Ezt követően a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól a szakhatósági hozzájárulást ismételten meg kell kérni. A területre vonatkozó rendelkezéseket ez után lépteti hatályba – külön rendelettel – a Képviselő – testület.
T 29 jelű terület (Tölgyfa Csárda alatti tervezett lakóterület) A területre környezeti vizsgálat készítendő, valamint ki kell vonni az I. osztályú szőlőkataszterből. Ezt követően a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól a szakhatósági hozzájárulást ismételten meg kell kérni. A területre vonatkozó rendelkezéseket ez után lépteti hatályba – külön rendelettel – a Képviselő – testület.
T 30 jelű terület167 (A sportpálya alsó részén lévő, 2,2 ha-s terület) 1. Épület legmagasabb pontja a közterületi járda szintjétől legfeljebb 14m lehet. 2. Épület a telek nyugati oldalán átlagban legalább 20m, a déli oldalán legalább 5m, mélységű előkert, északon legalább 10m, keleten legalább 20m széles oldalkert biztosításával helyezhető el. 3. Az építési övezet területének elkerítetlen részeit közhasználat céljára megnyitott területként kell kialakítani. 4. Az északi irányban szomszédos telek határán legfeljebb 30 cm magas lábazatú, átlátható kerítés létesíthető. A kerítés mellé takaró fasort kell telepíteni élőnevelt, kétszer iskolázott faegyedekből. 5. Az építési övezet területén a) közintézmény épületei b) irodaépületek, c) szálláshely szolgáltató épületek, d) vendéglátás épületei, e) legfeljebb bruttó 9.000m2 szintterületű kereskedelmi és vendéglátási célú épület, f) sportépítmények helyezhetők el 6. Az építési övezet területén melléképítmények közül: a) pergola b) közmű-becsatlakozási műtárgy c) tüzivíz tároló helyezhető el. 7. Az építési övezet területén: a) reklámhordozó b) zászlótartó c) óriásplakát nem létesíthető, nem helyezhető el. 167
Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (4) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos.
72
73
8. Közterületi telekhatáron kerítés nem létesíthető. 9. Az épület tömegét legalább 50méterenként tagolni kell. 10. A nyugati épülethomlokzat földszinti részének és a déli homlokzat földszinti részének legalább fele hosszán közönségforgalmi helyiségeket kell kialakítani, amelyekbe megfelelő nyílások kialakításával belátást kell biztosítani. 11. Épület homlokzatán és tetején gépészeti berendezések, szerelvények látható módon nem helyezhetők el, azokat építészeti eszközökkel takart módon kell kialakítani. 12. A tetőfelületek 50%-át zöldtetőként kell kialakítani. 13. Zöldtető a rajta lévő termőréteg vastagságának függvényében az alábbiak szerint számítható be a legkisebb zöldfelületbe. 50 cm-nél vékonyabb termőréteg-vastagság esetén 20% 50-100 cm közötti termőréteg-vastagság esetén 40% 100 cm-nél vastagabb termőréteg-vastagság esetén 60% arányában 14. A 71-es számú út felöli előkertben és határoló út menti területsávban létesítendő sétány mellet dupla fasort kell telepíteni, a meglévő értékes fákat meg kell tartani. 15. A Kéki-patak felöli oldalkertben zajvédő falat kell létesíteni, annak takarására háromszintű növényállományt kell telepíteni. 16. A határoló közterületekre készülő útterveket közterületi zöldfelületekre vonatkozó kertépítészeti kiviteli tervekkel együtt kell kidolgozni, különös tekintettel a közterületi növények telepítésére és a gyalogos felületek kialakítására. 17. A kertépítészeti kiviteli tervek készítése során a tervezett burkolatok anyagát és színét anyag- és színminta alapján, a városi főépítész és az építési hatóság véleménynek figyelembevételével kell meghatározni. 18. A 71-es számú út felöli és a Fürdő utca felöli előkertben, valamint a Kéki-patak felöli oldalkertben felszíni parkoló nem alakítható ki. 19. Legalább minden negyedik felszíni parkoló után minimum 1 m széles zöldsávot kell kialakítani a jogszabályban előírt fásítás megfelelő biztosítása érdekében. 20. Az épület homlokzatok tömör felületeinek legalább 50%-án természetes kőburkolatot kell alkalmazni, a többi homlokzatrész vakolt felületként alakítható ki. 21. Új épület használatbavételének feltétele. - a határoló közterületen tervezett fejlesztések - A szükséges közművek kiépítésének megléte. 22. Cégfeliratok, reklámok építési engedély alapján helyezhetők el. 23. A területre vonatkozó övezeti kódban a 8* jelölés 8,5 méteres építménymagasságot jelöl.
T31 jelű terület168 (Városházával szembeni terület) Az építési övezetben egy építési telek alakítandó ki, amelynek térszínén egységesen megtervezett épületegyüttes építendő. A területen át a szabályozási tervlapon jelölt helyen legalább négy méter széles gyalogos kapcsolatot kell biztosítani a Városháza és a postaépület között A térszín alatt egybefüggő mélygarázs építendő, amelyben a felépítmény funkcióhoz szükséges parkolószámon felül közcélú parkolót is kell létesíteni.169
168 169
Módosította a 23/2008.(VI.27.) rendelet 2. §-a. 2008. július 1-től hatályos. Módosította a 23/2008. (VI.27.) rendelet 2. §-a. 2008. július 1-től hatályos.
73
74
T-32 jelű terület 170 (Brázay villa területe) A területre vonatkozó övezeti kódban a beépíthetőségre vonatkozó 4* 22% -os beépíthetőséget jelent és az építmény-magasságára vonatkozó 6* kód max. 8m-es építmény-magasságot jelöl.
T-33 jelű területre vonatkozó, alábbi előírásokkal:171 A Zákonyi utca felől kialakítandó telekre - a telekalakítás történhet kettő ütemben is. a volt szovjet üdülő épületének elbontását megelőzően, első ütemben történő telekalakításnál létrejövő telekhatár eltérhet az övezeti határtól - új épület elhelyezéséhez elvi építési engedélyezés is szükséges - a tömbben kialakítandó kettő telek csak egységes építészeti és kertépítészeti koncepció alapján fejleszthető - új épület legnagyobb főpárkány – magassága a Jókai utca felöli járdaszinttől métert legfeljebb 9,0 méter lehet - A fejlesztés során megvalósítható funkciók: szállásférőhelyek, valamint maximum 400m2 alapterületen kereskedelem és vendéglátás - a telek közterületi határain meglévő, eredeti kerítés megtartandó - a tömbben kialakítandó kettő telek között kerítés nem létesíthető - a kert egy részén biztosítani kell az időben korlátozható közhasználatot - a telken felszíni parkoló nem létesíthető A Honvéd utca felöl kialakítandó telekre - a telekalakítás történhet kettő ütemben is. A volt szovjet üdülő épületének elbontását megelőzően, első ütemben történő telekalakításnál létrejövő telekhatár eltérhet az övezeti határtól - a tömbben kialakítandó kettő telek csak egységes építészeti és kertépítészeti koncepció alapján fejleszthető - az övezetben megvalósítható funkciók: kereskedelem, vendéglátás, kulturális, oktatási - a telek közterületi határain meglévő, eredeti kerítés megtartandó - a tömbben kialakítandó kettő telek között kerítés nem létesíthető - a kert egy részén biztosítani kell az időben korlátozható közhasználatot T 34 jelű terület172 (Babits utcai, 502/3-6 hrsz.-ből álló telektömb) A területre vonatkozó övezeti kódban építménymagasságot jelent.
a
4*
jelölés
4,5-60
méteres
T 35 jelű terület173 A Sellő utca mindkét oldalán az építmény gerincmagassága nem kerülhet 10,5 m-nél magasabbra. 170
. Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (5) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos. Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (6) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos. 172 Módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 11. § (7) bekezdése, 2008. július 11. napjától hatályos 173 Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (8) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. 171
74
75
T 36 jelű terület174 A területen épülő épület gerincmagassága nem lehet magasabb a buszforduló szintjénél. T37 jelű terület175 (Szennyvíztisztító telep) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300 méterről az alábbiakban leírt technológiai korszerűsítéssel, vagy ezzel egyenrangú hatást eredményező, az üzemeltetővel és az illetékes hatósággal egyeztetett, új technológiai megoldással csökkenthető 150 méterre. (1.)
(2.)
(3.)
(4.)
(5.)
Szippantott szennyvíz fogadó műtárgynál: -Könnyűszerkezetes építmény kialakítása, ahonnan a meglévő biofilterre vezetendő a szennyezett levegő -A 100 m3-es tároló medence kizárása a technológiai folyamatból ( így nem lesz kezelés, csak fogadás ) Meglévő csapadékvíz és tisztított szennyvíz havária tárolók lefedése: Előülepítő medence (Ø22m), 2 db bécsi medence, 2 db utóülepítő medence (Ø22m) lefedése fix, polikarbonát elemekkel. A medencékbe keverők telepítése. Biofilter szükséges kapacitása 5000m3/h, a szakaszos üzem miatt speciális aktívszén töltettel. Technológiai épület, rácsgépház: -Szellőztetés fejlesztése -Biofilter Iszapvíztelenítő gépház: -Centrifuga pódium körülzárása -Szellőztetés fejlesztése -Biofilter Csurgalékvíz csatorna: Fedlapok cseréje gázzáró-biofilteres kivitelűekre T38 jelű terület176 (Vízparti Kemping telke)
(1) Beépítési és kertépítészeti terv készítése kötelező, amelynek részeként szükséges a faállomány teljes geodéziai felmérését, botanikai meghatározását, valamint az egyedek egészségi állapotának vizsgálatát elvégezni. Favédelmi terv (a védendő faegyedek kijelölésével és a szükséges fapótlások meghatározásával), valamint tájvédelmi terv készítése is szükséges a vízparti látvány bemutatásával. (2) A beépítési és a kertépítészeti terveket, valamint az épület terveit az illetékes Tervtanácsnál véleményeztetni kell. (3) A kemping zöldfelületeinek egészére az építési engedélyezési terv részeként kertépítészeti terv készítendő, igényes, többszintű zöldfelület kialakításával. (4) A vízparti liget területén (zöldfelületi szabályozási elem) és a beépítetlenül megőrzendő parti sáv területén a természetes növényállomány jellemzően megtartandó. A területrész
174
Módosította a 22/2010.(VIII.02.) rendelet 33.§ (8) bekezdése. Hatályos 2010. augusztus 2.-tól. Módosította a 23/2010.(IX.20.) rendelet 3.§ . Hatályos 2010. szeptember 20.-tól 176 Módosította a 23/2010.(IX.20.) rendelet 3.§ . Hatályos 2010. szeptember 20.-tól 175
75
76
elsősorban zöldfelületként kialakítandó. A vízparti liget területén legfeljebb 10%-os beépítettség engedélyezhető.
(5) A vízparti liget karakterét a balatonfüredi hagyományokhoz illeszkedően szükséges kialakítani: a vízparthoz közel eső területrészeken laza állományokkal, mögötte egységes fasor kialakításával. (6) A vízparti ligethez kapcsolódó területrészen az értékes növényállomány (platán, vadgesztenye fafajok) jellemzően megtartandó. (7) A puhafás ligeterdő területén (zöldfelületi szabályozási elem) változó szélességű – min. 10 méter, max. 30 méter – puhafás állományok telepítendők. (8) Az észak-keleti ligeterdő területén (zöldfelületi szabályozási elem) változó szélességű – min. 10 méter, max. 30 méter- ligeterdő alakítandó ki, a meglévő növényállományhoz igazodóan. (9) A parkoló fásítás ligetes formában történjen, különböző fafajok alkalmazásával. (10) A kempingterületet feltáró fő tengely mentén kétoldali fasor telepítése kötelező, illeszkedően a vízparti liget és Balatonfüred karakteréhez. (11) Az övezetben kikötő létesíthető a vízpartrehabilitációnak megfelelő elhelyezéssel. Kialakítása medencés és mólószáras egyaránt lehet. (12) Az övezetet érinti a szennyvíztisztító védőtávolsága. A jelenlegi 300 m-es védőtávolságban épület elhelyezhető, de használatba csak a védőtávolság 150 m-re történő csökkentése után vehető. (13) A vízparti kemping övezetének területén a megengedett építménymagasság 8,00méter. T 39 jelű terület177 (Öreghegyi út – Damjanich utca – Déryné utca – Pacsirta utca által határolt tömb) Az egy tömegben megjelenő épületenként legfeljebb öt-öt rendeltetési egység alakítható ki.
177
Módosította a 34/2010.(XII.20.) rendelet 2.§ . A rendeletnek a 2.§-a és a 2. számú melléklete külön rendelettel lép hatályba.
76
4. sz. MELLÉKLET OTÉK-TÓL VALÓ ELTÉRÉS 1. A történeti településmagok halmazos karakterű területein, a meglévő lakóterületek kialakult beépítési sűrűsége miatt a megengedett legnagyobb beépíthetőség – a jelenlegi beépítettséget nem meghaladóan - az OTÉK-ban a meghatározott 30 %-os értéknél nagyobb, maximum 60 % lehet. 2. A 373/2 hrsz-ú (Balaton étterem), 374 hrsz-ú (Ipoly szálló) és a 375 hrsz-ú (Kisfaludy mozi) ingatlanokon, a közparki környezetben kialakult úszótelkes meglévő beépítés a jelenlegi telekállapotok megtartásával a fenti három telek 100 %-án felújítható, átépíthető. 3. A már így kialakult területeken a kertvárosias és falusias lakóterületen építhető üdülőépület is (kiterjesztve az OTÉK 13. §. (2.) bek. és 14. §. (2) bek. követelményeit), valamint hétvégiházas üdülőterületen építhető lakóépület (kiterjesztve az OTÉK 23. §. (3) bekezdés követelményét.
5.sz. MELLÉKLET178 BALATO*FÜRED HELYI VÉDETT ÉPÜLETEI
178
Törölte a 22/2010.(VIII.08.) rendelet 31.§-a. Hatályos 2010. augusztus 2.-től.
78
6. sz. MELLÉKLET Balatonfüred országosan védett épületeinek és területeinek műemléki környezete Kúria (1142/1 hrsz.) műemléki környezete: 1128/1, 1129, 1141, 1142/1, 1142/2, 1142/4, 2755, 2756, 2757, 2758 hrsz.; 1135, 1142/3, 3098/1, 3099/1, 3099/2 hrsz. út része Népi lakóépület (2140 hrsz.) műemléki környezete: 2135/1, 2139, 2141, 2143, 2198/4 hrsz. A református templom és iskola (2020/1, 2020/2 hrsz.) műemléki környezete: 1543/2, 1544, 1545, 1552/1, 1551, 1553, 1554/2, 1554/1, 2018, 2017, 2016, 2015, 2014, 2013, 2043, 2042, 2040, 2039, 2036, 2022/4 hrsz.; 1552/2, 1900/4, 1900/5, 1900/6, 2019, 2022/3, 2030, 2154, 2155/1 hrsz. út része Népi lakóház (1952 hrsz.) műemléki környezete: 1930/26, 1950, 1951, 1953, 2070, 2071, 2072, 2073, 2074, 2075 hrsz.; 1930/25, 2077 hrsz. út része Volt kávéház (1992 hrsz.) műemléki környezete: 1644, 1645/1, 1980, 1990, 1991, 1993, 2002 hrsz. Siske műemlékeinek (1812, 1830, 1835, 1853, 1910, 1934, 1937, 1972 hrsz.) összevont műemléki környezete: 1654, 1655, 1656, 1657, 1658, 1659, 1660, 1661, 1663, 1664, 1665, 1666, 1669, 1670, 1671, 1672, 1673, 1674, 1796/2, 1796/3, 1801, 1802, 1804, 1805, 1807, 1808, 1809, 1810, 1811/2, 1814, 1813, 1815, 1816, 1817/1, 1817/2, 1819/3, 1828, 1829, 1831, 1832/1, 1832/3, 1832/4, 1832/5, 1833, 1834, 1836, 1837, 1838, 1840, 1841/1, 1841/2, 1843, 1844, 1845, 1846, 1847, 1848, 1854, 1855, 1856, 1857, 1901, 1902, 1903, 1904, 1905, 1906, 1908, 1909, 1911, 1912, 1931 1932, 1933/1, 1933/2, 1935/1 1935/2, 1936, 1938/1, 1938/2, 1938/3, 1938/4, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966, 1967/2 hrsz.; 1786/1, 1786/3, 1803, 1811/1, 1852, 1900/1, 1900/3, 1900/5, 1900/6, 1913, 1957 hrsz. út része Volt vizimalom (1478 hrsz.) műemléki környezete: 1472, 1473, 1477, 1479, 1480, 1481, 1489, 1491, 1492 hrsz. Zsinagóga (1322 hrsz.) műemléki környezete: 1323, 1509, 1510/3, 1511/1, 1511/2, 1512, 1515, 1517, 1531 hrsz. Volt présház (2455/6 hrsz.) műemléki környezete: 2455/1, 2455/5, 2455/9, 2455/10, 2457/1, 2457/2 hrsz.; 2450/8, 2455/10, 2456, 2457/1 hrsz. út része Csőszház (5103 hrsz.) műemléki környezete: 5079, 5080/1, 5080/2, 5095, 5096, 5093, 5094, 5097, 5098, 5099, 5104, 0188/17 hrsz.; 5081, 5082, 5123 hrsz. út része
78
79
Gombás kúria (2503 hrsz.) műemléki környezete: 2502, 2504, 2506/1, 2506/2, 2507, 2508, 2509, 2528, 2558/8, 2559/2, 2561/1, 2596, 2597 hrsz.; 2505, 2506/3, 2534, 2584 hrsz. út része Somogyi kúria (5147, 5148 hrsz.) műemléki környezete: 3334/1, 3352/1, 5138, 5143, 5144, 5145, 5146, 5151 hrsz. Présház (4785/1 hrsz.) műemléki környezete: 4518/3, 4751, 4758/2, 4759, 4761, 4784, 4785/2, 4787 hrsz; 4593/2, 4752 hrsz út része Arács műemlékeinek (3311/1, 3390, 3399, 3446, 3452, 3459/1, 3460, 3463, 3464/1, 3464/2, 3465, 3472, 3475, 3483, 3485, 3575, 3576, 3580, 3655, 3662, 3664, 3665, 3669 hrsz.) összevont műemléki környezete: 3305, 3306/1, 3307/1, 3307/2, 3308/1, 3310/1, 3310/2, 3384, 3385, 3386, 3387, 3388, 3389/1, 3389/2, 3391, 3392/1, 3393, 3394, 3395, 3396, 3397/1, 3397/2, 3398/1, 3398/2, 3401, 3402, 3403/3, 3406, 3407/1, 3407/2, 3444/2, 3445, 3447, 3448, 3449, 3451, 3453, 3454, 3455, 3456, 3457/1, 3457/2, 3458, 3466, 3467, 3469/1, 3469/2, 3471, 3473, 3474, 3476, 3478, 3480, 3481, 3486, 3489, 3490, 3520, 3521, 3522, 3525, 3526, 3532, 3533, 3534, 3535, 3573, 3574/1, 3574/2, 3577, 3578, 3582,3583, 3584/2, 3646, 3648, 3651, 3652/2, 3656, 3657, 3659, 3660, 3661, 3666, 3667, 3668, 3670, 3674, 3675, 3676, 3677, 3678, 3679, 3682/3, 3682/4, 3684, 3685/1, 3685/2, 3686, 3687/3, 3688/1, 3688/2, 3689/2, 3690, 3691hrsz; 3301/3, 3330, 3400, 3419,3438, 3450, 3462, 3477, 3503, 3531, 3543, 3579, 3654, 3657hrsz út rész, 3461, 3650 hrsz patak rész Fürdőtelep műemléki jelentőségű területe: 82/2, 82/3, 82/4, 83, 84, 86, 93, 94, 96/1, 96/2, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 123/1, 123/2, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147/1, 147/2, 150, 151/1, 151/2, 152, 153, 154, 155, 156, 158/1, 158/2, 159, 160, 161, 162, 164/1, 164/2, 165, 166, 167, 168, 169, 170, 171, 172/1, 173, 175, 176, 177, 178, 179, 180,181, 182, 183, 184, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 192/1, 192/2, 193, 205, 206, 207, 208, 210, 217, 218/3, 324, 333/3, 333/4, 337, 341, 343/1, 343/2, 344, 345, 346, 347, 349, 350, 351, 352/1, 352/2, 352/3, 353, 354, 355, 358/1, 358/2, 360/1, 360/2, 364, 366, 367, 368/1, 368/2, 371/1, 371/2, 373/1, 373/2, 374, 375, 376/1, 376/2 hrsz.; 89, 90, 91, 92, 95, 107, 131, 132, 133, 149, 163, 172/2, 218/2, 332, 342, 348, 357, 359, 361, 365, 372/1, 372/2, 377 hrsz. út része Fürdőtelep műemléki jelentőségű terület műemléki környezete: 79/3, 80/3, 80/4, 81/1, 82/2, 88, 109, 110, 112, 113, 114, 115, 116, 117/2, 117/3, 117/4, 119, 120, 121, 221, 222, 223, 224, 225, 226, 227, 228, 229, 230, 231/1, 231/2, 233, 234, 235, 252, 253, 296, 308, 309/1, 309/2, 310/2, 310/3, 310/4, 310/5, 311, 312, 313, 314, 315, 316/1, 316/2, 318/1, 318/2, 328, 378/1, 378/2, 382, 384/1, 390/1, 391, 523, 524, 525, 526, 527, 528/1, 528/2, 529/2, 624, 629, 633/1, 633/2, 634/1, 638, 639, 640, 641, 642, 643, 645/1, 645/2, 647, 648, 649, 650, 653/1, 655, 656 hrsz.; 118/2, 241, 271, 307, 317, 381, 390/2, 393/2, 590/1, 590/2, 625, 688/2, 949 hrsz. út része
79
80
1. SZÁMÚ FÜGGELÉK: Balatonfüred országosan védett műemlékei Törzsszám 9674 9646 5409 8755 5416
Utca Határ út Kilátó u. 17. Kilátó u. 2. Ady Endre u. 13. Táncsics Mihály u. 1.;Gyógy tér Jókai u. 28. Blaha Lujza u. 4. Arácsi út 94. Muskátli u. 6. Siske u. 9.
Helyrajzi szám 4785/1 5103 2455/6 1142/1 358/1, 358/2
Megnevezés Présház-pince Csőszház Présház Volt kúria Esterházy kastély
Tipus Népi Népi Népi Kastély, kúria Kastély, kúria
139 162 2503 5147, 5148 1992
Kastély, kúria Kastély, kúria Kastély, kúria Kastély, kúria Lakóépület
10387
Honvéd u. 4. Honvéd utca 2.
100 94
10349
Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 1478 37. Óvoda u. 16. 1952 Blaha Lujza u. 9. 363 Major u. 6-8. 2140 Régi temető u. 1. 1853 Lóczy Lajos u. 111. 3575 Lóczy Lajos u. 105. 3576 Lóczy Lajos u. 103. 3580 Lóczy Lajos u. 101. 3580 Lóczy Lajos u. 87. 3655 Lóczy Lajos u. 79. 3665, 3669 Lóczy Lajos u. 78. 3472 Lóczy Lajos u. 77. 3664 Lóczy Lajos u. 75. 3662 Koloska u. 12. 3399 Koloska u. 9. 3446 Itatóköz 12. 3452 Itatóköz 10. 3465 Béke u. 10. 3483, 3485 Béke u. 6. 3475 Koloska u. 4. 3390 Vázsonyi u. 1. 1830 Siske u. 59. 1910 Siske u. 40. 1835 Siske u. 49. 1934 Siske u. 45. 1937 Siske u. 19. 1972
Dőry-villa Blaha-kúria Gombás-kúria Somogyi-kúria Lakóház, volt kávéház Lakóház Volt hercegprímási nyaraló Lakóház Lakóház Posta-ház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház
Lakóépület, népi Lakóépület Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület, népi Lakóépület
5405 5397 5394 5392 10441
8843 8653 8409 8348 8233 8232 8231 8230 8229 8228 8227 8226 8225 8223 8222 8221 8220 8218 8217 6836 5418 5415 5414 5413 5412 5410
80
Lakóépület Lakóépület Lakóépület, népi
81
Törzsszám Utca Helyrajzi szám 5407 Lóczy Lajos u. 62. 3460 5404 Honvéd u. 1.;Jókai u. 130 sarok 5403 Gyógytér 3. 362 5401 Blaha Lujza u. 2.;Jókai u. 134, 135, 136 32. 9367 Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 1322 32. 5408 Óvoda u. 1. 2020/2 5406 Kossuth u. 39. 2020/1 5396 Blaha Lujza u. 1. 370 Lóczy Lajos utca 68. 3463 5391
Lóczy Lajos u. 70-72.
5390 5399 5402 5400 5398
Lóczy Lajos u. 56. Blaha Lujza u. 7. Gyógytér; Közterület Blaha Lujza u. 10.;Gyógytér 1. Blaha Lujza u. 6.
5395 5389 5417
Tagore sétány 1. Hősök tere 1. Vázsonyi u. 21/A.
Megnevezés Lakóház Jókai-villa
Tipus Lakóépület, népi Lakóépület
Horváth-ház Huray-villák
Lakóépület Lakóépület
Zsinagóga
Egyházi
Ref. iskola Ref. templom R.k. kerektemplom Református Egyházközség 3464/1, 3464/2 Ref. Templom, lelkészlak 3459/1 R.k. templom 364 Hermina-udvar 376/1, 376/2 Ivócsarnok 164/1 Nagyvendéglő
Egyházi
164/1, 164/2
Középület
84 3311/1 1812
81
Nagyvendéglő toldaléképülete Evezősház Szakiskola Templomrom
Egyházi Egyházi Egyházi Egyházi
Egyházi Egyéb Középület Középület
Középület Középület Rom
82
2. SZÁMÚ FÜGGELÉK *yilvántartott Régészeti lelőhelyek helyrajziszám szerint Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Balatonfüred területén: Lelőhely 1. Ref. Paplak
Azonosító 7402
2. Zsinagóga
7403
3. Ref. Templom és iskola
7404
Hrsz. 2106, 2108, 2109, 2111, 2121, 2122, 2123, 2124, 2125, 2126, 2127, 2128, 2129, 2130, 2131, 2132 1322, 1519/3, 1507, 1510/1, 1511/1, 1512, 1517, 1515, 1527/1-2, 1321, 1325, 1526, 1529, 1530, 1531, 1532/1-2, 1533-1536 2106, 2108, 2109, 2121-2127, 2129, 2130, 2131, 2132-2135/1,
4. Harangláb
7405
2020/1-2, 2022/1-5, 2030, 2155/1-2, 2024/2-2028/1-2, 2019, 2031/1-6, 2036, 2039-2043, 2047/1-2, 2048-2055, 2056/1, 2057, 2058/1, 2060, 2061, 20922094, 2101/2, 2105
5. Siske 6. Siskei templomrom
7406 7407
vö. 7407 sz. nyt. lelőhely 1787/4-5, 1788/4-6, 1796/2-3, 1799-1802, 1806-1810, 1811/2, 1812-1816,1817/1-2, 1818, 1819/1-4, 1820, 1854-1856
7. Laki dűlő murvabánya
7408
0120/1-21
8. Laki dűlő
7409
1428/1-2, 1426, 1427, 1429, 1430, 1435-1438, 1439/2, 1440/1-2, 1600-1610, 1708, 1710, 6109-6122
9. Belső mező I.
7410
080/9-14, 086/30, 32, 077/45-48,
10. Belső mező II.
7411
086/25-28, 086/36-40, 082/21-27, 077/5-9, 077/40-41, 44-46
11. Berekrét
7412
038/1, 039, 041
12. Berekréttől Ny-ra 13. Hajógyártól Eny-ra 14. Baricskadűlő
7413 7414 7415
046/11-24,047 048/24-25 950/1-6, 948, 960/2, 02/1-6
15. Kék
7416
16. Arács-Belterület
7417
5079, 5080/12, 5082, 5093- 5099, 5103, 5104, 0188/17 3386, 3387, 3388, 3389/1-2, 33903397/1-2, 3398/1-2, 3399, 3456,
82
83
3457/2, 3458, 3459/1-2, 3460, 36513657, 3659-3670 17. Barátlakás
7418
0169/5, 0169/30-34
18. Arács-Tamáshegy, Koloska u.
7419
19. Arács-Séd part
7420
20. Arács- Bene u.
7421
21. Arács- Téglagyár
7422
3387-3389/1-2, 3390-3399, 403/1-2, 3407/1-2, 3408, 3409, 3411-3415, 3416/1-2,3426/2, 3427-3453, 3456, 3457/1-2, 3458 5465, 3687/4-6, 3680, 3681, 3690, 3691, 3697, 3705, 3699/1, 3697/1, 3593, 3694, 3695/3, 3695/5, 3696/6, 3697, 5456-5470, 5773-5477 3553/3, 3556/2, 3556/7-8, 3557, 3827/4-5, 3822/2-3, 3823, 3824, 3825/1-2, 3826/3, 3827/2, 3829/1-4 3784/1-24
22. Arács- Villasor
7423
23. Arács- Haraszti dűlő 24. Arácsi völgy
7424 7425
3844/2,3,5, 3845/1-2, 3846, 3847/2, 3848/1-2, 3849-3865, 5360/1-2,53615363,5376, 5377/1-2, 5378-5394, 5401, 5402, 6189-6193, 6196, 6199, 6200, 6212, 6217/2-8, 6218/1-2, 6219, 5539-5544, 0195/1-4,0196 törölve
25. Széchenyi u.
7426
80/4, 79/3
26. Lóczy barlang
23930
2376
27. Kéki völgy
30696
4915
28. Szőlősi u.
39803
29. Fürdő u. 15.
39804
30. Arács- Morvái u.
39805
31. Arács-Szőlőkalja u.
48604
32. Arács- Balaton u.
48605
1713/1-2, 1714-1717 1733/2,3,6, 1732, 1734, 1786/1,3 1376-1379, 1249, 1415-1417, 1419/2-3, 1420/2-3, 1424/5, 012/16, 021/17-20, 021/11, 021/23 6054/1-5, 6055/1-4, 6058/1,3, 6060/13, 6063/8, 6063/12-14, 6066/2-4, 6067, 6069/1-4, 6070- 6072 3816, 3817/3, 3820/2, 3822/2-3, 3823, 3824, 3825/1-2, 3826/3, 3827/2-6, 3829/1-4, 3819/3-4, 3813/2, 3815, 3817/1-2, 3818, 3830/1-2, 3831, 3834, 5359/1, 6184-6189, 6201, 6202, 6209/1,4, 6205-6208, 6209/2 3586-3642, 3837/2
Régészeti érdekű területek Balatonfüred területén: 71/5, 77/6, 80/3, 855/4, 856/1-2, 857, 859, 860, 901, 902/1-2, 903-906, 907/1-2, 908/1-2, 909912, 939/1-2, 940, 943/2, 937/1-3, 913/3, 944/3-5, 945, 946, 947/1-2, 1290-1298, 1300-1304, 83
84
1307-1311, 1689-1700, 1735-1739, 2029, 2105/1-2, 2120, 2198/4, 2135/1, 2134, 2133, 2155/2, 2154, 2137/1-2, 2138-2141, 2143/5, 2143/14, 2143/16, 1537-1541, 1527/1-2, 15311536, 2153/2, 1526, 1619, 2144/2-3, 2145/3-4, 2150, 2151, 2152, 1520-1524, 2155/1,3, 2148/1-2, 2143/7-9, 2198/4, 3935-3939, 4126- 4131, 048/12-20, 048/23-27, 0197/29-31, 0197/7-10
84
85
3. SZÁMÚ FÜGGELÉK A közművesítés és a közműelrendezés megvalósítására vonatkozó szabványok és kormányrendeletek 1.
MSZ 7487/2-80 szabvány Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín alatt
2.
MSZ 7487/3-80 szabvány Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín felett
3.
4/1981. (IV.4.) OVH rendelet Az Országos Vízgazdálkodási Szabályzatról
4.
6/1982. (V. 6.) IpM. számú rendelet A gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről
5.
A területen áthaladó nagyfeszültségű villamos távvezeték nyomvonalára a Villamosmű biztonsági övezetéről szóló 11/1984.(VIII. 22.) IpM sz. rendelet: valamint az Erősáramú szabadvezeték megközelítését és keresztezését szabályozó MSZ 151. és az MSZ 172. Érintésvédelemre vonatkozó szabvány ide vonatkozó előírásairól
6.
3 /1994. (II. 7.) számú OVH rendelkezés a szennyvízbírságról
7.
1995.évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról
8.
72/1996.(V. 22) Korm. rendelet A vízgazdálkodási jogkör gyakorlásáról III. fejezet 24. § c. pontja – egyedi vízbeszerzésre vonatkozó előírás
9.
18/1996.(VII. 13.) Korm. rendelet A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről
10. 35/1996. (XII. 29) BM sz. rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) a létesítmények tüzivíz igényének előírásairól 11. 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről 12. 37/1999.(II. 26.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995.(IV. 5) Korm. rendelet módosításáról 13. 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet A hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról. 14. 33/2000. (II.17.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról
85
86
15. 25/2000. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról 16. 26/2000. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 17. 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 18. 201/2001. (X. 15.) Korm. rendelet Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 19. 2004./2001. (X. 26.) Korm. rendelet A csatornabírságról 20. 203/2001.(X. 26.) Korm. rendelet A felszíni alatti vizek minőségét érintő tevékenységgel összefüggő feladatokról 34.§ (10) bekezdés – szennyeződés érzékenységi besorolásról 21. 274/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II. 14.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Kormányrendelet módosításáról 22. 9/2002.(III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet 1. számú melléklet A felszíni vízi környezetbe közvetlenül bevezetett szennyvizek országos területi kibocsátási határértékei és a vízminőség-védelmi kategóriák
86
4. SZÁMÚ FÜGGELÉK Balatonfüred helyi egyedi védelem alatt álló elemei 179
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 179
Cím Ady Endre utca 12/a. Ady Endre utca 29. Ady Endre utca 35. Ady Endre utca 39. Arácsi út 2. Arácsi út 32. Arácsi út 34. Arácsi út 52. Arácsi út 54. Arácsi út 110. Árpád utca 3. Bajcsy-Zsilinszky utca 4. Bajcsy Zsilinszky utca 5. Bajcsy-Zsilinszky utca 6. Bajcsy Zsilinszky utca 7. Bajcsy-Zsilinszky utca 8. Bajcsy-Zsilinszky utca 16. Bajcsy-Zsilinszky utca 17. Bajcsy-Zsilinszky utca 28. Béke utca 15. Béke utca 17. Béke utca 18. Béke utca 33. Blaha Lujza utca 3. Blaha Lujza utca 5. Csók utca 15. Csók utca 20. Csók utca 24. Csók utca 26. Csók utca 32-32a. Csokonai utca 2. Csokonai utca 3. Csokonai utca 4. Csokonai utca 6. Csokonai utca 7. Csokonai utca 8. Csokonai utca 10. Deák Ferenc utca 21. Deák Ferenc utca 22. Deák Ferenc utca 56. Dózsa György utca 1/a. Dózsa György utca 3. Écsy László utca 5. Endrődi Sándor utca 12.
Hrsz. 2756 1103 1096 1092 2315 2674 2675 2690/1 2691/2 3336/6 756 1291 1530 1292 1531 1293 1297 1509 1320 3526 3525 3496 3513 368/1 367 682 3113 661/3 662 656 151/1 146 153 154 141 156 158/1 308 540 390/1 1554/1 1553 102 868
A rendelet 5. sz. mellékletét módosította a 25/2008. (VII.11.) sz. rendelet 12. §-a, 2008. július 11. napjától hatályos.
45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98.
Endrődi Sándor utca 20. Felső köz 1. Garay János utca 5. Garay János utca 7. Garay János utca Garay János utca 20 Germering utca Gyógy tér 2. Honvéd utca 3. Honvéd utca 6. Horváth Mihály utca 1. Horváth Mihály utca 1/a Horváth Mihály utca 11. Huray utca 2. Huray utca 6. Huray utca 10. Huszka utca Óvoda utca sarkán Iskola utca 1. Itató köz 4. Itató köz 5. Itató köz 9. Itató köz 16. Jókai utca 6. Jókai utca 24. Kéthly Károly utca 7. Kisfaludy Sándor utca 1. Kisfaludy Sándor utca 3. Koloska utca 18. Koloska utca 24. Kossuth Lajos utca 1. Kossuth Lajos utca 2. Kossuth Lajos utca 2/a. Kossuth Lajos utca 18. Kossuth Lajos utca 21. Kossuth Lajos utca 22. Kossuth Lajos utca 24. Kossuth Lajos utca 25. Kossuth Lajos utca 27. Kossuth Lajos utca 28. Kossuth Lajos utca 31. Kossuth Lajos utca 35-37. Liszt Ferenc utca 1. Liszt Ferenc utca 4. Liszt Ferenc utca 6. Lóczy Lajos utca 5. Lóczy Lajos utca 7-9. Lóczy Lajos utca 10. Lóczy Lajos utca Lóczy Lajos utca 46/a. Lóczy Lajos utca 48. Lóczy Lajos utca 51. Lóczy Lajos utca 52. Lóczy Lajos utca 57. Lóczy Lajos utca 60. 88
864 1527/1 816 817 800 840 5535 360/2 128 101 704 703 750 123/1 125 127 1928/1 1210 3468 3481 3490 3447 684 144 781 375 374 3409/1, /2 3413 2314, 2312/1 1521 1522 1540 2130 1542 1543/2 2110 2027 1551 2024/2 2022/4 293 282 283 3742 3741/1, 3740/1 3232 3791/3 3306/1 3307/2 3707/1 3458 3696/5 3457/1
99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152.
Lóczy Lajos utca 63. Lóczy Lajos utca 64. Lóczy Lajos utca 65. Lóczy Lajos utca 74. Lóczy Lajos utca 83. Lóczy Lajos utca 86. Lóczy Lajos utca 88. Lóczy Lajos utca 93-95. Lóczy Lajos utca 125. Lóczy Lajos utca 129. Major utca 1. Meleghegyi út Meleghegyi út Meleghegy Meleghegy Meleghegy (Csárda u.) Meleghegy (Csárda u.) Mikes Kelemen utca 3. Mikes Kelemen utca 8. Mikes Kelemen utca 11. Mikes Kelemen utca 16. Mikes Kelemen utca 20. Muskátli utca Muskátli utca Nádor utca 1. Nádor utca 45. Németh László utca 3. Németh László utca 10. Óvoda utca 16/c Óvoda utca 14/a. Óvoda utca 7-19. Öreghegyi u.45. Pálózcy Horváth Ádám utca 12. Pálóczi Horváth Ádám utca 60. Park utca 11. Péterhegyi utca 1/a Péterhegyi utca 11. Petőfi Sándor utca 10. Petőfi Sándor utca 12. Petőfi Sándor utca 14. Törölte a 35/2010(XII.20.) számú rendelet Petőfi Sándor utca 18. Petőfi Sándor utca 26. Petőfi Sándor utca 28. Petőfi Sándor utca 30. Petőfi Sándor utca 32. Petőfi Sándor utca 34. Siske utca 1. Siske utca 4. Siske utca 6. Siske utca 11/a. Siske utca 15. Siske utca 20. Siske utca 22. 89
3688/1 3454 3686 3469/2 3661 3536/2 3540 3651 3559/6 3555/1 2145/3 4498 4756, 4757 4758/2 4799 4801 4803/1 314 300 534 304 550/3 5159 5160/2 3101 3187 256 247 1929 1950 2069-75 2398/9 2653/2 2582/1 171 3541 6095/3 653/1 650 649/3 646/2 639, 640 634/1 633/1 633/2 629 2018 1564 1563/2 1980, 1981 1974, 1975, 1978 1652 1654
153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172.
Siske utca 24. Siske utca 34. Siske utca 51. Siske utca 63. Somogyi utca 26. Szabadság utca 2. Széchenyi utca 2. Táncsics Mihály utca 7. Táncsics Mihály utca 20. Tűzoltó utca 5. Vasút utca 2. Völgy utca 11. Völgy utca 13. Völgy utca 15. Zsigmond utca 1. Zsigmond utca 2 Zsigmond utca 4 Zsigmond utca 5. Zsigmond utca 14. Zsigmond utca 22.
1656 1831 1933/2 1908 1446 316/1 120 352/2 266/3 2121 990/10 1280 1279/1 1277 150 183 181 155 169 165
90
5. SZÁMÚ FÜGGELÉK Balatonfüred helyi területi védelem alatt álló városrészeinek lehatárolása
1. Füred Óváros és az Ady Endre utca E helyi területi védelem alatt álló tömb az alábbi telkeket foglalja magába: 990/3, 990/9, 990/10, 990/11, 1087/1, 1087/2, 1087/3, 1088, 1089/1, 1089/2, 1091, 1092, 1095, 1096, 1099, 1100, 1103, 1104, 1107, 1110, 1111, 1112, 1116, 1119, 1120, 1123, 1124, 1126, 1127, 1128/3, 1128/4, 1128/6, 1128/7, 1143, 1144, 1154, 1166, 1167, 1168, 1169, 1170, 1171, 1172, 1283, 1285, 1290, 1291, 1292, 1293, 1294, 1295, 1296, 1297, 1298, 1299, 1312, 1313, 1314, 1315, 1316, 1317, 1319, 1320, 1321, 1325, 1327, 1328, 1329, 1330, 1331, 1332, 1333, 1336, 1340, 1341, 1342, 1343, 1344, 1345, 1346, 1347, 1350, 1351, 1352, 1353, 1358, 1359, 1360, 1361, 1366, 1367, 1368, 1375, 1395/1, 1395/2, 1396, 1397, 1444, 1445, 1446, 1447, 1448, 1449, 1450, 1451, 1452, 1453, 1454, 1456, 1457, 1458, 1459, 1460/1, 1460/2, 1461, 1462/1, 1462/2, 1463/5, 1471, 1474, 1475, 1476, 1482, 1483, 1484/1, 1484/2, 1485, 1486, 1487, 1488, 1493, 1496, 1497, 1498/1, 1498/2, 1500, 1501/2, 1501/3, 1502, 1503, 1504, 1505, 1506, 1507, 1508/1, 1508/2, 1509, 1519/2, 1519/3, 1520, 1521, 1522, 1523, 1524, 1526, 1527/1, 1527/2, 1528, 1529, 1530, 1532/1, 1532/2, 1533, 1534, 1535, 1536, 1538, 1539, 1540, 1541, 1546, 1547, 1548, 1549, 1550/1, 1550/2, 1556, 1557, 1558, 1559, 1560, 1561, 1562, 1563/1, 1563/2, 1564, 1568/1, 1568/2, 1568/3, 1568/4, 1571, 1572, 1573, 1574, 1575, 1576, 1577, 1578, 1579, 1580, 1581, 1582, 1591, 1592, 1593, 1594, 1595, 1596, 1597, 1598, 1600, 1601, 1602, 1603, 1615, 1616, 1620, 1621, 1622, 1623, 1624, 1625/1, 1627, 1628, 1629, 1631, 1632, 1633, 1636, 1637, 1638, 1639, 1640, 1641, 1642, 1643, 1644, 1645/1, 1646, 1647, 1648, 1677, 1678, 1679, 1681, 1682, 1683, 1684, 1685, 1686, 1687, 1688, 1689, 1691, 1692, 1694, 1695, 1696, 1697, 1698, 1699, 1700, 1702, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943, 1944, 1945/1, 1948, 1949, 1954/1, 1954/2, 1955, 1956, 1957, 1958/2, 1958/3, 1958/4, 1958/5, 1958/7, 1958/8, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1981, 1982/2, 1983, 1985, 1986, 1987, 1988, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2024, 2025, 2026, 2028/1, 2028/2, 2029, 2068, 2069, 2099, 2101/2, 2103, 2104, 2105/1, 2105/2, 2106, 2108, 2109, 2112, 2113, 2116, 2117, 2118, 2119, 2120, 2121, 2122, 2123, 2124, 2125, 2126, 2127, 2129, 2130, 2131, 2132, 2133, 2134, 2145/3, 2145/4, 2148/1, 2148/2, 2150, 2151, 2152, 2312/1, 2314, 2315, 2749, 2752, 2753, 2772, 2773, 2774, 2775, 2778, 2779, 2840, 2841, 2842, 2843, 2844, 2846, 3087, 3088, 3089, 3090, 3091/2, 3092/1, 3092/2, 3094/2, 3096/1, 3096/2, 3098/1, 3098/2, 3101, 3105/1, 3105/2, 3106, 3109 helyrajzi számú ingatlanok. A helyi védelem nem terjed ki a tömbben lévő, országos védelemben részesülő ingatlanokra és azok műemléki környezetére.
91
2. Arács központja E helyi területi védelem alatt álló tömb az alábbi telkeket foglalja magába: 3408, 3409/1, 3409/2, 3411, 3412, 3413, 3414, 3415, 3416/1, 3416/2, 3416/3, 3416/4, 3416/6, 3426/2, 3427, 3428, 3429, 3430, 3431, 3432, 3433, 3434, 3435, 3436, 3437, 3439, 3440, 3441, 3442, 3443, 3444/1, 3461, 3487, 3492, 3494/2, 3496, 3497, 3498, 3512, 3513, 3514, 3515, 3516, 3517, 3518, 3519, 3523/1, 3523/2, 3524, 3527, 3528, 3530, 3536, 3537, 3538, 3540, 3541, 3542, 3571, 3572 helyrajzi számú ingatlanok. A helyi védelem nem terjed ki a tömbben lévő, országos védelemben részesülő ingatlanokra, és azok műemléki környezetére.
92
