Tartalomjegyzék 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere 1.1. Az intézmény feladata 1.2. Az SZMSZ elkészítésére vonatkozó jogszabályok 1.3. Az intézmény szabályzatai 1.4 A szabályzat hatálya 1.4. Az intézmény nyilvános dokumentumai
3 3 4 7 7
2. Az intézmény legfontosabb jellemzői 2.1. Az intézmény alapadatai
8
3. Az intézmény közösségei 3.1. Az intézmény vezetői 3.1.1. Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje 12 3.1.2. Az intézmény képviselete 12 3.1.3. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok 12 3.1.4. A kibővített vezetőség – Iskolatanács 13 3.2. A nevelőtestület 3.3. Osztályközösségek 13 3.4. Szakalkalmazottak közössége 3.5. Diákönkormányzat 14 3.6. Szülői közösség 3.6.1. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje 14 4. Az iskola szervezeti rendszere 4.1. Az intézmény működési rendje 4.2. Az intézményen belüli kapcsolattartás formái 4.3. A dolgozók munkarendje 4.3.1. Vezetők munkarendje, feladatmegosztása 17 4.3.2. A pedagógusok munkarendje 4.3.3. A pedagógus ügyelet rendszere 17 4.3.4. A dolgozók megbízásának, kijelölésének elvei 17 4.3.4.1. A megbízott dolgozók beszámolása végzett tevékenységükről 4.3.5. Szabadság kiadásának elvei 18 4.3.6. A nevelőtestület döntési jogai 18 4.3.7. A nevelőtestület véleményezési joga 18 1
12
13 13 14
15 15
17
18
4.3.8.
A nevelőtestületi szavazások, döntések rendje 18 4.4. Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás 5. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése 5.1. A belső ellenőrzés célja 5.2. Ellenőrzési tevékenységre jogosult munkatársak 19 5.3. Az ellenőrzés módszerei 5.4. Az ellenőrzések ütemezése 20 5.5. A dolgozók értékelése az ellenőrzések alapján 5.5.1. Pedagógusok 20 5.5.2. Nem pedagógus dolgozók 20
6. A működés rendje 6.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 6.2. A tanulók felvételének rendje 6.3. Iskolai munkacsoportok 6.3.1. Szakmai munkaközösségek 6.3.2. Minőségfejlesztési munkacsoport 6.3.3. Nevelési munkaközösség 6.3.4. Gyermek- és ifjúságvédelem 6.3.5. Célfeladatra alakuló csoportok 6.4. A tanév rendje 6.5. Az iskola munkarendje 6.6. A tankönyvellátás és a támogatás felhasználásának rendje 23 6.7. Diákigazolványok, pedagógus igazolványok kezelése 6.8. Az iskolai könyvtár működése 6.9. Ünnepélyek és megemlékezések 6.9.1. Az iskola hagyományai 24 6.9.2. Iskolai szintű ünnepélyek és megemlékezések 25 6.9.3. Iskolai jelképek 25 6.10. Egyéb programok, rendezvények 6.11. Egészségügyi ellátás 6.12. Mindennapos testedzés 7. Az iskola használatának rendje 7.1. A dolgozók és a tanulók benntartózkodásának rendje 7.2. Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban állók részére 7.2.1. Az iskola dolgozóinak helyiség használati rendje 7.2.2. Az iskola tanulóinak helyiség használati rendje 7.2.3. Berendezések és felszerelések használata 7.3. Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére 2
19 19 19 20
20 20 21 21 21 21 22 22 22 23 23
25 25 26 26 26 26 26 27
8. Balesetek megelőzése érdekében hozott intézkedések
27
9. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetére hozott intézkedések
27
10. Az intézmény külső kapcsolatai 10.1 A gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendje
28 28
11.Egyéb kérdések 11.1 A kereset kiegészítés feltételei 11.2 A Kéthavi tanítási időkeret
28 29
12. Az intézmény szervezeti és információs rendszere
30
Legitimizációs záradék
31
Mellékletek: I. Az intézmény könyvtárának gyűjtőköri szabályzata II. Adatkezelési szabályzat III. A szabálytalanságok kezelésének eljárás rendje
33 35 43
3
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere 1. 1. Az intézmény feladata Az Avastetői Általános, Magyar –Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény feladata az alapító okiratban meghatározott nevelési-oktatási tevékenységek és szolgáltatások megvalósítása az iskolai dokumentumokban meghatározottaknak megfelelően. 1. 2. Az SZMSZ elkészítésére vonatkozó jogszabályok A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az iskola működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó intézményi rendelkezéseket. A szabályzatot a nevelőtestület fogadja el és az intézmény fenntartójának jóváhagyása után válik érvényessé. Elfogadásakor és módosításakor egyetértési jogot gyakorol – jogszabályban meghatározottak szerint – az iskola diákönkormányzata, a szülők közössége – iskolaszék. Az egyetértési jog gyakorlásának lehetőségét az iskola igazgatója biztosítja, egyúttal felelős is érte. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános dokumentum, a nyilvánosságra hozás felelőse az iskola igazgatója. -
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló hatályos törvény 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottakról jogállásáról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartás rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről 1992. évi LXIII. évi törvény a személyes adatok védelméről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 138/1992 (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi szolgálatról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés ás a polgári védelem ágazati feladatairól
4
1.3 Az intézmény szabályzatai, dokumentumai
Dokumentum
Alapító okirat
SZMSZ
Házirend
Előíró jogszabály Közoktatási törvény 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 88.§ 217/1998. Korm. rendelet SZMSZ-ben részletezve
Közoktatási törvény 40.§ (7.8.9.), 102.§, 103.§ 11/1994. MKM rendelet
Nevelési/peda- Közoktatási törvény gógiai program 44-51.§, 102.§, 103.§ (Helyi tanterv, egészségnevelé si és környezeti nevelési program) Minőségirányít Közoktatási törvény ási program 40.§, 102.§, 103.§, 3/2002. (II.15.)OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről Továbbképzési 277/1997. Korm. program rendelet
Kötelező Jóváhagyó felülvizsgálat Jogszabályi előírás fenntartó szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni)
Nevelőtestület > Fenntartó
Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés) Bejelentési kötelezettség (törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, illetve, jegyzőnél, főjegyzőnél) Iskolaszék, szülői közösség, diákönkormányzat a 11/1994. rendelet 5.§-ban meghatározott kérdésekben Jegyzőkönyvek!
Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Érvényesség lejártakor, illetve jogszabályi előírás szerint, vagy módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni)
Nevelőtestület > Fenntartó
Iskolaszék, szülői közösség, diákönkormányzat a 11/1994. rendelet 6.§-ban meghatározott kérdésekben Jegyzőkönyvek!
Nevelőtestület > Fenntartó (szakértői vélemény kell)
Kötelező az iskolaszék, szülői közösség, (Kt. 61.§) véleményét beszerezni. Jegyzőkönyvek!
Alkalmazotti közösség > Fenntartó
Kötelező iskolaszék, szülői közösség, véleményét beszerezni Jegyzőkönyvek! (évente értékelést kell készíteni, megküldeni a fenntartónak)
5 évente (2008)
Nevelőtestület
Közalkalmazotti tanács véleményének beszerzése kötelező
5
Dokumentum
Előíró jogszabály
Kötelező Jóváhagyó felülvizsgálat
Beiskolázási terv
277/1997. Korm. rendelet
Az intézmény éves munkaterve
11/1994.MKM Évente rendelet 2.§ (+fenntartói előírások)
Munkatervi beszámoló
fenntartó
Évente
Kinevezések, átsorolások Munkaköri leírások
Kt. 15, 16, 17.§ Kjt. 21.§ Jogi előírás nincs, a Munka Törvénykönyve alapján ajánlott 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
Jogszabályi előírások szerint Feladatváltozás esetén
Közalkalmazotti szabályzat
Adatkezelési szabályzat
Évente, március 15-ig
Munkavédelmi 1993. évi XCIII. szabályzat törvény a munkavédelemről 72.§ 44/2007. OKM rendelet
Feltételek változása esetén
Tűzvédelmi szabályzat
Feltételek változása esetén
Számítástechnikai és szoftver védelmi szabályzat
(megjegyzés) Intézmény- Közalkalmazotti tanács vezető véleményének beszerzése kötelező. NevelőIskolaszék, szülői közösség, testület DÖK, gyakorlati képzés (Kt. 57.§ szervezőjének véleménye. (d) Jegyzőkönyvek! NevelőJegyzőkönyv az testület elfogadásról. (Kt. 57. § (d) > fenntartó Intézményvezető Intézmény- Átvételét a közalkalmazott vezető nem tagadhatja meg, de jogvitát kezdeményezhet. Közalkalmazotti tanács vezetője, intézményvezető Intézmény- Egyeztetési kötelezettség: vezető Iskolaszék, (szülői közösség), DÖK
Közoktatási törvény
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről.... 19.§ 44/2007. OKM rendelet 1992. évi LXIII. törvény 10. § a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok
Egyeztetési kötelezettség
Intézmény- Megismertetése a vezető dolgozókkal, tanulókkal kötelező. A oktatásról jegyzőkönyv kell.
(tűzriadó) Feltételek változása esetén
6
Intézmény- Megismertetése a vezető dolgozókkal (tanulókkal) kötelező. (munkábaálláskor) Oktatásról jegyzőkönyv kell. Intézmény- Megismerését aláírással kell vezető igazolni.
Dokumentum
Előíró jogszabály
Tanügyi 11/1994 (VI. 8.) nyilvántartások MKM rendelet 4. melléklet 2003. évi CXXV. Esélyegyenlő- törvény az egyenlő ségi terv bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról DÖK SZMSZ Közoktatási törvény 63.§ Iskolaszék SZMSZ (Kollégiumi szék)
Közoktatási törvény 60.§, 61.§
Eszközjegyzék 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 54.§, 7. számú melléklet 1999. évi XLII. Dohányzási törvény a „szabályzat” nemdohányzók (munkáltatói védelméről 4.§ intézkedés) FEUVE 217/1998 (XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás rendjéről (45/A. §) Iratkezelési, elektronikus ügyintézési szabályzat
Belső ellenőrzési szabályzat Pénzkezelési szabályzat
11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 4. melléklet 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145.§ 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet -217/1998.(XII.30.) Kormány rendelet 145.§, -193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet 2000. évi C törvény a számvitelről, 14. §
Kötelező Jóváhagyó felülvizsgálat
Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés)
Intézményvezető Az ötven főnél többet Intézmény- foglalkoztató költségvetési vezető szerveknek kötelező Tanulókö- nevelőtestület zösség > nevelőtestü let Jogszabályi előírás iskolaszék szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján Intézményvezető, fenntartó Vagy SZMSZben, házirendben
Intézmény- Megismerését aláírással kell vezető igazolni.
Jogszabály módosítás szerint. A tartalmát érintő szervezeti változáskor Feltételek változása esetén
Intézményvezető
Intézmény- Megismerését aláírással kell vezető igazolni.
Intézmény- Pénzügyi ellenőrzést az vezető, önkormányzat végez fenntartó >jegyző, Ötv. alapján ( 1990. évi LXV. tv.) Intézmény- Jogszabály módosítás esetén vezető, a hatálybalépéstől számított gazdasági 90 napon belül módosítani vezető
7
Dokumentum
Leltározási szabályzat
Selejtezési szabályzat
Előíró jogszabály 2000. évi C törvény a számvitelről, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. 2000. évi C tv. 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet
Kötelező Jóváhagyó felülvizsgálat Jogszabály módosítás esetén a hatálybalépéstől számított 90 napon belül módosítani kell Jogszabály módosítás esetén a hatálybalépéstől számított 90 napon belül módosítani kell
Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés)
Intézményvezető, gazdasági vezető Intézményvezető, gazdasági vezető
1. 4. A szabályzat hatálya Az intézmény SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókra, tanulókra, az intézményegységek területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében. Térbeli hatálya vonatkozik mind a székhely, mind a telephelyek területére, valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre. A szabályzatot az érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetében, de legkésőbb három évenként felül kell vizsgálni. 1. 5. Az intézmény nyilvános dokumentumai Pedagógiai Program, Minőségfejlesztési Program Az intézmény pedagógiai programjáról, a változásokról az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket, a tanulókat az első tanítási napon. A tájékoztatás dokumentuma a szülői értekezletről készült jegyzőkönyv. A dokumentumok az iskolák könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvashatók és honlapon megtalálhatók. Házirend A házirendet minden intézményünkbe beiratkozott tanuló írásban megkapja beiratkozása alkalmával. Megtalálható az iskolák könyvtárában és az intézményi honlapon. A házirend legfontosabb –változott- pontjaira külön fel kell hívni a figyelmet az első szülői értekezleten, osztályfőnöki órán. Környezet-és egészségnevelési program A dokumentum az iskolák könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvasható. Az honlapon megtalálható. Megvalósításának aktuális eseményeit az éves munkaterv tartalmazza.
8
Az iskola éves munkaterve A munkaterv osztályokra, szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel az első szülői értekezleten, a tanulókkal az első osztályfőnöki órán. A teljes munkaterv a könyvtárban, a tanári szobában és a honlapon kerül elhelyezésre. Különös közzétételi lista Biztosítja az intézmény működésének nyilvánosságát, amely a 11/1994. (VI.8.)MKM rendelet 10.sz. melléklet előírásai szerint készült. Megtalálható az intézmény honlapján. 2. Az intézmény legfontosabb jellemzői 2.1.
Az intézmény alapadatai
Az intézmény neve: Avastetői Általános, Magyar –Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az intézmény OM azonosítója: 028985 Az intézmény törzsszáma: 472658 Az intézmény székhelye: Pattantyús Ábrahám Géza Általános , Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola címe : 3529 Miskolc Pattantyús u. 2. Az intézmény tagintézménye: Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény címe : 3524 Miskolc, Hajós u. 5. Az intézmény telephelyei : 3529 Miskolc, Szilágyi D. u. 53. 3529 Miskolc, Áfonyás u. 18. 3529 Miskolc, Szigethy M. u. 8. 3530 Miskolc, Nagyváthy J. u. 5. 3516 Miskolc, Kovács u. 1. Az intézmény alapító szerve : Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 3525 Miskolc Városház tér 8. Az alapítás éve:
1983.
Alapító okirat kelte : 2009.június 15. Adószám: KSH azonosító:
15472652-2-05 15472652-8010-322-05
Az intézmény fenntartója : Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 3525 Miskolc Városház tér 8.
9
Az intézmény közfeladatai : közoktatási feladat ellátása Az intézmény típusa : közszolgáltató költségvetési szerv , közintézmény , összetett iskola Az intézmény egységei : 8 évfolyammal működő nevelési – oktatási intézmény, 12 évfolyammal működő alapfokú művészetoktatási intézmény Tagozat megnevezése : nappali tagozat Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Pattantyús u.: Hajós A. u.:
560 fő 500 fő
Alapfokú művészetoktatás tekintetében az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: - Táncművészet (néptánc, modern-kortárs tánc, társastánc): 330 fő - Képző- és iparművészet (grafika, festészet, kézműves, textilműves): 200 fő - Színművészet-bábművészet (színművészet): 130 fő Az intézmény működési körzete székhely tekintetében: Jósika u., Klapka u. páros oldala, Kölcsey u., eszih u., Pattantyús u., Ádler u., Horváth tető, Középruzsin dűlő, Mendikás dűlő Telephely tekintetében: Hajós A. u., Klapka Gy. u. páratlan oldal, Mednyánszky u., Ruzsinszőlő dűlő, Csermőkei u., Csermőke dűlő Az intézmény TEÁOR besorolása és megnevezése érvényes 2009.december 31-ig: 8520 – Alapfokú oktatás 8551 − Sport, szabadidős képzés 8560 − Oktatást kiegészítő tevékenység 8891 − Gyermekek napközbeni ellátása 9101 − Könyvtári, levéltári tevékenység 5629 − Közétkeztetés Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása érvényes 2009.december 31-ig: 852010 – Alapfokú oktatás Az intézmény szakfeladatai : érvényes 2009.december 31-ig: – oktatás – – – – – – – – –
801214 − Nappali rendszerű , általános műveltséget megalapozó általános iskolai nevelés801225 − Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása 805113 − Napközi otthonos, iskolaotthonos és tanulószobai ellátás 805212 − Pedagógiai szakszolgálat 552323 − Iskolai intézményi közétkeztetés 552411 – Munkahelyi vendéglátás 751845 – Város- és községgazdálkodási szolgáltatás 751922 – Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolása 924036 – Diáksport 801313 – Alapfokú művészetoktatás
10
Az intézmény 2010. január 1-jétől érvényes szakágazati megnevezése, száma (TEÁOR9 és szakfeladat szerinti besorolása : 8520- Alapfokú oktatás – 852011-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése – oktatása (1-4. évf.) – 852012-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (1-4.évf.) – 852013-1 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű ált. isk. nevelésoktatás(1-4.évf. ) – 852021-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése – oktatása (5-8. évf.) – 852022-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (5-8.évf.) – 852023-1 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű ált. isk. nevelésoktatás(5-8.évf. ) – 852032-1 Alapfokú művészet okt. képző - iparműv., táncműv .,szín-és bábművészeti ágban 8559-M.n.s. egyéb oktatás – 855911-1 Általános iskolai napközi otthonos nevelés – 855912-1 Sajátos igényű tanulók napközi otthonos nevelése – 855913-1 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthonos nevelése – 855914-1 Általános iskolai tanulószobai nevelés – 855915-1 Sajátos igényű tanulók tanulószobai nevelése – 855916-1 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók tanulószobai nevelése 8560- Oktatást kiegészítő tevékenység – 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység – 856099-2 Egyéb szolgáltatást kiegészítő tevékenység 5590 -Egyéb szálláshely szolgáltatás – 561000-2 Éttermi, mozgó vendéglátás – 562100-2 Rendezvényi étkeztetés 5629- Egyéb vendéglátás – 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés – 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 6820 – saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése – 682001-2 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése – 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Alaptevékenysége: – Általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, ennek keretében a tanulók felkészítése az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, a továbbtanulásra, valamint alapfokú művészetoktatás keretében táncművészet (néptánc, modernkortárs tánc, társastánc tanszak), képző- és iparművészet (grafika, festészet, kézműves, textilműves tanszak),színművészet- bábművészet(színművészet tanszak) oktatása – A tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás,fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció,speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt.-ben meghatározott időkeretben – –
1.évfolyamtól felmenő rendszerben angol- magyar két tanítási nyelvű nevelés és oktatás 1.évfolyamtól testnevelés emelt szintű oktatása 11
– 3. évfolyamtól idegen nyelv emelt szintű oktatása (angol) – Nyelvi és testnevelés orientált osztályok működtetése – Speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatás, gyógytestnevelés, szakszolgálati körzeti feladat ellátása –
Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása: a.) az integráltan oktatható érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása b.) az integráltan oktatható, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása.
– – – – – – – – – –
Pedagógiai szakszolgálati feladat: iskolapszichológusi feladatok területi ellátása A tanulók részére napközi otthonos, iskolaotthonos, tanulószobai ellátás biztosítása Képességkibontakoztató felkészítés Integrációs felkészítés, nevelés és oktatás Tehetségkibontakoztató foglalkozás, valamint hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nappali rendszerű nevelés-oktatás Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok ellátása Diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása Bejáró tanulók ellátása Szervezett intézményi étkeztetés
Alaptevékenysége alapfokú művészetoktatás tekintetében: oktatott művészeti ágak: - táncművészet (néptánc, modern-kortárs tánc, társastánc) - képző- és iparművészet (grafika, festészet, kézműves, textilműves) - színművészet és bábművészet (színművészet) Alaptevékenységet kiegészítő, végezhető tevékenysége:iskolarendszeren kívüli oktatásh,elyiségek, eszközök bérbeadása,vendégétkeztetés,tanfolyamok szervezése Az intézmény kiegészítő tevékenysége az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti. Az intézmény feladat ellátási funkciója : Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Gazdálkodással összefüggő jogosítványok : Önállón gazdálkodó,előirányzataival teljes jogkörrel rendelkező helyi önkormányzati költségvetési intézmény Az intézmény vezetője: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése által határozott időre megbízott igazgató
nyilvános pályázat útján
A feladatellátást szolgáló ingatlan vagyon: A 13.006. hrsz.-on 1.468 m2 területű és a13.007. hrsz.-on 1.409 m2 területű ingatlanokon lévő (Pattantyús Á. G. u. 2.)iskolaépületek. A 13078 hrsz.-on 11.039 m2 területű ingatlanon lévő (Hajós I. u. 5.) iskola-épület. A vagyon felett rendelkező : Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése
12
3.
Az intézmény közösségei 3.1.
Az intézmény vezetői
Azintézmény vezetője az igazgató, teljes jogkörrel felel az intézmény jogszerű működéséért. Az igazgató dönt az iskola működésével, a dolgozók alkalmazásával és jogviszonyával kapcsolatos kérdésekben, az iskolai felvételről. Legfontosabb feladatai: a nevelőtestület vezetése, az intézményi döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzésének megszervezése, a költségvetés, betartása, az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, és folyamatos fejlesztése. Részletes feladatait a fenntartó által készített munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolavezetés tagjai: igazgató, igazgató helyettesek, gazdasági igazgatóhelyettes, minőségfejlesztési vezetők. Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírásuk szerint felelősek a jogkörükbe, hatáskörükbe tartozó feladatok elvégzéséért a szükséges döntések meghozataláért. Az iskola gazdasági igazgatóhelyettese felelős az intézmény gazdaságos működtetését elősegítő döntések meghozatalának előkészítéséért, a gazdaságos, folyamatos működés feltételeinek megteremtéséért. Részletes feladataikat munkaköri leírásaik tartalmazzák. A minőségfejlesztési vezetőket a nevelőtestület véleményének kikérése után az iskola igazgatója bízza meg. Munkaköri leírása szerint felelős a pedagógiai munka folyamatos fejlesztéséért az elfogadott Intézményi Minőségfejlesztési Program feladatainak határidőkre történő megvalósításáért. Az iskola vezetősége hetente vezetőségi értekezletet tart, összehívásáért az igazgató felelős. A vezetőségi értekezletre az előzetes program alapján meghívást kapnak az érintett területek képviselői. Az értekezletek határozatait, utasításait az igazgató hozza az érintettek tudomására, illetve hozza nyilvánosságra. 3.1.1. Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje Az intézmény vezetőinek munkaidő beosztását úgy kell kialakítani, hogy az intézmény nyitva tartása alatt tartózkodjon mindkét épületben felelős vezető. Az igazgatót távollétében mindkét iskolában az általános igazgatóhelyettes, gazdasági ügyekben a gazdasági igazgatóhelyettes, az alapfokú művészetoktatás ügyeiben a területért felelős igazgatóhelyettes helyettesíti. A helyettesítő vezetők munkajogi kérdések kivételével döntenek aktuális kérdésekben. Döntéseikről értesítik az igazgatót munkába állásakor. 3.1.2. Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgató képviseli. A képviseleti jogot bármikor átadhatja – szóban vagy írásban bármely dolgozónak. Az intézményt érintő nyilatkozatokat tenni az igazgató jóváhagyásával lehet. Az igazgató akadályoztatása esetén az intézmény képviseletére helyettesei jogosultak a 3.1.1 fejezetben meghatározott sorrendben. 3.1.3. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok: -
a munkáltatói jogkör gyakorlása - kinevezés, átsorolás, felmentés, jutalmazás, fegyelmi ügyek a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása döntés személyi és tárgyi feltételekről 13
-
a belső ellenőrzés és irányítás tanulók felvétele az intézményre vonatkozó szerződések megkötése A vezetők hatásköre
A vezetők hatáskörét és jogkörét munkaköri leírásaik tartalmazzák. Az intézmény dolgozóit érintő intézkedési jogkörüket az alakuló értekezleten ismerteti az igazgató a nevelőtestülettel. 3.1.4. Kibővített vezetőség- iskolatanács Legfontosabb feladata az intézményi stratégiai döntések előkészítése, a fejlesztési irányok meghatározása, az eredmények értékelése. Tagjai: az intézmény vezetői, a munkaközösségek vezetői, az ifjúságvédelmi felelősök, a minőségfejlesztési vezetők, a közalkalmazotti tanács elnöke, a diákönkormányzat patronáló tanárai,a pedagógus szakszervezet vezetője, az iskolaszék elnöke ,az iskolai alapítványok elnökei. Évente legalább 4 ülést tart, a tanév feladataihoz kapcsolódva. Az üléseket az igazgató hívja össze. A kibővített vezetőséget 2 héten belül össze kell hívni, ha tagjainak legalább 50%-a írásban kéri az igazgatótól a témakör részletes megjelölésével. Az iskolatanács döntései kötelező érvényűek, de az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokban nem dönthet . 3.2.
A nevelőtestület
A nevelőtestület tagjai az intézmény pedagógus-munkakört betöltő – határozatlan, ill. határozott időre kinevezett – alkalmazottai, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő, a székhelyen, a tagintézményben és a művészeti oktatás telephelyein működő egyetemi vagy főiskolai végzettségű alkalmazottai. Nevelőtestületi értekezletek: az éves munkatervben megjelölt témában és időpontban, egy héttel előre közölt napirend alapján. Az értekezleteken való részvétel a nevelőtestület tagjai számára kötelező. 3.3.
Osztályközösségek
Az egy osztályba járó tanulók közössége, vezetője az osztályfőnök. A tanulók osztályba sorolása jelentkezésük során megadott szempontok szerint történik, a pedagógiai programnak megfelelően. A tanulóknak lehetőségük van az évfolyam párhuzamos osztályaiba történő átjelentkezésre pedagógiai szempontok és a helyi tanterv figyelembevételével. 3.4.
Szakalkalmazottak közössége
A szakalkalmazottak közösségének tagjai az intézmény gazdasági ,adminisztratív és technikai dolgozói. Közvetlen feladatuk az iskola folyamatos működésének biztosítása. A szakalkalmazottak a gazdasági igazgatóhelyettes közvetlen irányítása alatt állnak, munkaköri feladataikat részletesen munkaköri leírásaik tartalmazzák. Részt vesznek az intézmény minden dolgozóját érintő megbeszéléseken, értekezleteken. Munkájukat a gazdasági igazgatóhelyettes rendszeresen, naponta ellenőrzi, havonta közös megbeszélésen értékeli.
14
3.5.
Diákönkormányzat
Az osztályok tanulói érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. Az iskola diákönkormányzata véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi, diákokat érintő kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőket a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. 3.6.
Szülői közösségek
Az iskola szülői közösségei: az osztály-szülői munkaközösségek , szülői szervezet tagintézményenként és az iskolaszék. A szülői szervezetek és az iskolaszék jogosítványai: egyetértési jog a kirándulások megszervezésében, minden, a szülőkre anyagi terhet jelentő feladat előkészítésében, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. §-ában meghatározott kérdésekben. A működési feltételeket a vezetőség az iskola épületében biztosítja: helyiség, számítógép internetes kapcsolattal, nyomtatási, fénymásolási lehetőség, telefonhasználat. Az iskolaszék és a szülői szervezetek saját szervezeti és működési szabályzatuk valamint ügyrendjük alapján működnek. 3.6.1. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje A szülői szervezetekkel az iskolavezetés részéről az igazgató tartja folyamatosan a kapcsolatot. Az osztály- szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat közvetlenül, vagy az osztályfőnökökön, iskolaszéken keresztül juttatják el az iskola vezetőségéhez. Minden pedagógus kiemelt feladata a szülők részletes tájékoztatása gyermekük iskolai tevékenységéről, eredményeiről. A szülőkkel való kapcsolattartás rendjét az iskola Minőségfejlesztési Programja határozza meg. A programban leírtak megvalósulásáért az igazgató és a minőségfejlesztési vezető – a leírt partnerkapcsolatok, partneri igény- és elégedettségmérések megvalósulása, fejlesztési tervei-, valamint a tanulói csoportok pedagógus vezetői – tevékenységi területükön- felelősek. A szülőket azonnal tájékoztatni kell gyermekük betegsége, igazolatlan hiányzása, súlyos fegyelmi vétsége esetén. A tájékoztatást dokumentálni kell. A tanév kezdetekor szülői értekezletet tartunk, melyen ismertetjük az iskolai alapdokumentumok szülőket, tanulókat érintő fejezeteit. A fogadóórák havonta rendszeresek, de egyéni megbeszélt időpontokban is felkereshetik a pedagógusokat.
15
4. Az intézmény szervezeti rendszere 4.1.
Az intézmény működési rendje
Az iskolák nyitva tartásának ideje munkanapokon 6.00-20.00-ig. Ettől eltérő nyitva tartást az igazgató engedélyezhet. 4.2.
Az intézményen belüli kapcsolattartás formái
Értekezletek: vezetői értekezletek, az iskolaszék,szülői szervezetek értekezletei, iskolatanács megbeszélései, nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségi értekezlet, minőségirányítási csoport megbeszélései, szülői szervezetek, DÖK megbeszélései, napi, személyes kapcsolattartások. A kapcsolattartás eszközei: iskolarádió, hirdetőtábla, körözvény, internet, e-mail. Vezetők közötti kapcsolattartás Az intézmény vezetői napi kapcsolatban állnak egymással, a más vezetőt is érintő, azonnali intézkedést igénylő kérdésekben kötelező az azonnali tájékoztatás, véleménykérés. Vezetői értekezletet minden hétfőn 10.00-kor az Avastetői – Széchenyi,minden kedden 10.00-kor az Avastetői – Pattantyús iskolában tartunk az igazgatói irodában. A vezetők az értekezletre felkészülnek saját területük aktuális eseményeiből. A vezetői értekezlet döntéseiről az igazgató tájékoztatja az intézmény dolgozóit. Közös ( Pattantyús - Széchenyi -Művészetoktatás )vezetői értekezletet minden hónapban – az évi munkaterv alapján meghatározott helyen és időben - tartunk . Vezetők és beosztottak közötti kapcsolattartás A vezetők és beosztottak közötti kapcsolattartás alapvető kölcsönös formája a szóbeli tájékoztatás. A közérdekű kérdések megbeszélése havonta a nevelőtestületi értekezleteken történik, előzetesen javasolt napirend alapján. Az értekezlet jegyzőkönyvét, a döntéseket a tanári szobában is elhelyezzük. Az iskola vezetése rendszeresen – évente - véleményt kér a dolgozóktól a partneri igény- és elégedettségmérések alkalmával. A véleményeket a vezetés elemzi, az intézkedésekről értesíti a dolgozókat. A vezetők a dolgozók munkáját évente egy alkalommal, meghatározott szempontok alapján, személyes megbeszélés formájában értékelik. A pedagógusok kapcsolattartása Az iskola pedagógusai napi személyes kapcsolatban állnak egymással, nevelési, oktatási problémáikat megbeszélik, ha szükséges az iskolai közösségek keretében. Ha személyesen nem találkoznak, a tanáriban levő „üzenő falat” használhatják, e-mailt írhatnak egymásnak. Kapcsolataikban megkövetelt a tisztelet és a kölcsönös megbecsülés. Munkaközösségek kapcsolattartása A szakmai munka alapját valamennyi munkaközösség számára a Pedagógiai Programban lefektetett Nevelési Program és Helyi Tanterv jelenti. Ebből adódóan természetszerű az intézményben dolgozó valamennyi munkaközösség szoros együttműködése. Ez az együttgondolkodás, egymást segítő, egységes szemléletű munka jellemzi nemcsak a más műveltségi területeken dolgozó munkaközösségeket, de a két eltérő telephelyen működő, azonos feladatokat ellátó munkaközösségeket is. A művészeti intézményünkben dolgozó szakmai munkaközösséggel az 16
egységes nevelési szemlélet okán, a közös feladatok megoldása, a kapcsolattartás hasonlóképpen kiegyensúlyozott. A munkaközösségek közötti kapcsolattartást elsősorban a tervszerűség jellemzi. A tanév feladatainak megtervezésében, összehangolásában valamennyi munkaközösség részt vesz. Az éves munkaterv alapján a munkaközösség-vezetők és a tagok rendszeres megbeszéléseket folytatnak a megoldásra váró feladatok végrehajtására és ezek értékelésére, a tapasztalatok leszűrésére. Különösen érvényes ez a tanév elején, a félév végén és a szorgalmi év zárásakor, melynek formái a munkaközösség-vezetői, az összevont munkaközösségi értekezletek. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás másik fontos eleme az egymás munkájának segítése. Mivel közösek a célok és az ebből adódó feladatok, ezek elérése nem képzelhető el másként, csak ha a különböző szakmai közösségek munkájukat úgy végzik, hogy számíthatnak egymás támogatására. Ennek legfontosabb munkaformái az évközi megbeszélések, konzultációk. A szakmai munkaközösségek összehangolt munkájához kiemelt fontosságú a megfelelő információáramlás. Intézményünkben a szakmai munkaközösségek együttműködésének, a kapcsolattartás rendjének bevált formái :a tanév eleji tervező, a félévi és év végi értékelő értekezletek; a rendszeresen megtartott, az aktuális feladatok megszervezését segítő munkaközösség-vezetői értekezletek; a napi információcsere a különböző kommunikációs eszközökön; az intézményi rendezvények, versenyek, ünnepségek tervezési, szervezési és lebonyolítási feladatainak összehangolását, a tapasztalatok összegzését szolgáló összevont munkaközösség-vezetői és munkaközösségi értekezletei. Valamennyi iskolai rendezvényünk, versenyünk nyitott a különböző telephelyen működő iskoláink diákjai számára. A városi rendezvényeken való részvételt is egyeztetik a különböző munkaközösségek. Ez érvényes a versenyekre való jelentkezésekre is. Az érintett munkaközösségek közösen vesznek rész az OKÉV mérések ezek előkészítésében, a lebonyolításban, adott esetben közösen értékel, és összehangoltan vonja le a tanulságokat, ami meghatározza a következő év szakmai feladatait. Nem pedagógus dolgozók Az oktató-nevelő munkát segítő nem pedagógus dolgozók is napi kapcsolatban állnak a tanulókkal, pedagógusokkal, szülőkkel. Tőlük is elvárt a kölcsönös megbecsülés és tisztelet, egymás munkájának segítése. Utasítást az intézmény vezetőitől fogadhatnak el. A vezetés döntéseiről a gazdaságvezető ad részükre tájékoztatást. A tanulók tájékoztatása A tanulók naprakész tájékoztatása az iskola mindennapi életéről intézményünk kiemelt feladata. A tájékoztatásért minden rendezvény szervezője felelős. A megfelelő tájékoztatást az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi. A tájékoztatás formái: szóbeli tájékoztatás iskolagyűlésen, osztályfőnöki órákon, foglalkozásokon, iskolarádión keresztül. Írásbeli tájékoztatás: az aulában elhelyezett hirdetőtáblán, az iskolai hangos híradón, valamint az aulában elhelyezett faliújságokon, az iskola honlapján, iskolaújságban, e-mail-en, levélben, szórólapon (kirándulások programjai).
17
4.3.
A dolgozók munkarendje 4.3.1. Vezetők munkarendje, feladatmegosztása
Az igazgató és az igazgató helyettesek az éves munkatervben található beosztás alapján, egymást váltva 7.30-17 között , gazdasági igazgatóhelyettes 8.00 órától 16.00 óráig az intézményben tartózkodik. Ha az igazgató munkaidejében nem tartózkodik az intézményben hivatali elfoglaltsága miatt, az általános igazgatóhelyettes teljes felelősséggel és jogkörrel /kivéve a munkáltatói jogokat/ helyettesíti. Az igazgatóhelyettest az nevelő munkaközösség vezetője helyettesíti, a gazdasági igazgatóhelyettest a könyvelő. A tanulók általi iskolahasználati időben, 7.00-17.00-ig egy fő felelős vezetőnek az iskolában kell tartózkodni. Amennyiben ez megoldhatatlan, a pedagógusok közül kell kijelölni meghatározott időre ügyeletes vezetőt, a tanári szoba hirdetőtáblájára is kiírva. A vezetők részletes feladatleírását munkaköri leírásaik tartalmazzák. A helyettesítés alatti döntésekről a helyettesítő az első lehetséges alkalommal tájékoztatja a helyettesítettet. 4.3.2. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok kötelező óraszámát kinevezésük (átsorolásuk, munkaköri leírásuk) tartalmazza. Feladataikat munkaköri leírásuk, az intézményvezető szóbeli, vagy írásbeli utasításai szerint látják el. A pedagógus kötelező óráját a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás, nevelői ügyelet, intézményi dokumentumok készítése) kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik csoportja közösségi programjainak (iskolai, osztályfőnöki munkaterv szerint) és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megvalósítása, valamint azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, versenyeknek, továbbá más foglalkozásoknak megtartása, amelyeket az iskola pedagógiai programja, éves munkaterve, tantárgyfelosztása alapján meghatározott. A könyvtáros-tanár a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtárban szervezett foglalkozások megtartását. 4.3.3. A pedagógus ügyelet rendszere Az iskolában alapvető elvárás a tanulók biztonsága. Tanuló az iskolában tartózkodása alatt nem maradhat felügyelet nélkül. A pedagógus ügyeletet az igazgatóhelyettesek és a nevelési munkaközösség szervezi. Az ügyelet beosztása megtekinthető a tanáriban. Az ügyeleti időpontok cseréjét az igazgatóhelyettes, illetve az ügyeletes vezető engedélyezi. Az ügyeletesi feladatok ellátását az ügyeletesi munkaköri leírás tartalmazza. 4.3.4. A dolgozók megbízásának, kijelölésének elvei Az iskola gazdasági igazgatóhelyettesét az igazgató igazgatója nevezi ki. A szakmai igazgatóhelyettesek kinevezése –és kinevezése visszavonása előtt- az igazgató kéri a nevelőtestület véleményét. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után. A munkaközösségek vezetőit a munkaközösségek tagjai választják, a megbízást az igazgató adja. Az iskola üres állásai nyilvános pályázat útján meghirdetésre kerülnek. A pályázatokat a közalkalmazotti tanács véleményezi.
18
4.3.4.1. A megbízott dolgozók beszámolása végzett tevékenységükről A feladatokkal megbízott dolgozóknak beszámolási kötelezettségük van végzett tevékenységükről. A megbízottak a megbízónak számolnak be, előre meghatározott szempontok és forma alapján, a megbízáskor meghatározott időpontban. 4.3.5. Szabadság kiadásának elvei A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A szabadság kiadása nem veszélyeztetheti az iskola szakszerű és törvényes működését. A pedagógusok alap- és pótszabadságát elsősorban a nyári szünetben kell biztosítani. Az őszi-, téli-, tavaszi szünet munkanapra eső napjai az iskolában munkanapok. Ebben az időszakban is kérhetnek szabadságot a dolgozók évi szabadságuk terhére. A szabadságon nem tartózkodó pedagógusoknak naponta 4 órát kell az iskolában tartózkodni ügyviteli, szakmai feladatok ellátásával. Ezek teljesítését az igazgató otthoni munkával is engedélyezheti. Indokolt esetben – hozzátartozó betegsége, egyéni szociális problémák, szakmai képzés, külföldi út stb. – szorgalmi idő alatt is engedélyezhető szabadság a pedagógusok részére, a közalkalmazotti tanács javaslatára, amennyiben a szakszerű helyettesítés megoldható. 4.3.6. A nevelőtestület döntési jogai A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása, b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, f) a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása, g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, i) az igazgatói pályázathoz készített vezetési programról szakmai vélemény kialakítása, j) továbbképzési terv, beiskolázási program elfogadása, k) a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása. A döntési jogkört a nevelőtestület nem ruházza át: a), b), c), f) pontokban meghatározott jogkörök esetében. Átruházott jogkör esetében az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet a nevelőtestület által meghatározott időpontban és formában. A jogkör átadása bizottságoknak történhet, meghatározott időre, feladatokra. 4.3.7. A nevelőtestület véleményezési joga A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményét ki kell kérni: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok külön megbízásának elosztása előtt, az igazgatóhelyettesek megbízása, vagy a megbízás visszavonása előtt. 4.3.8. A nevelőtestületi – alkalmazotti - szavazások, döntések rendje A nevelőtestület döntéseit szavazással hozza. A szavazás személyi ügyekben titkos, illetve ha a 19
jelenlévők 50%-a +1 fő igényli. A nevelőtestület határozatképes, ha a kinevezett pedagógusok 75%a jelen van. (A tartósan távol levők nélkül.) Minősített többség szükséges – a jelenlevők 2/3-a, +1 fő- a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, az éves munkaterv és módosításaik elfogadásakor. Egyszerű többség szükséges – a jelenlevők 50 %-a + 1 fő a tanulói fegyelmi ügyek határozatainak elfogadásakor, beszámolók, értékelések, továbbképzési program, beiskolázási terv, az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, pedagógusok megbízása, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtti vélemény kialakítása, nevelőtestületi bizottság alakítása esetén. A döntésekről az IMIP-ben meghatározott formájú jegyzőkönyv készül. 4. 4. Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás Az intézmény éves munkatervében, az igények felmérése után, az anyagi lehetőségek függvényében határozzuk meg a térítésmentesen biztosított tanórán kívüli foglalkozásokat. A sportolási lehetőséget kiemelten fontosnak ítéljük meg, ezért folyamatosan biztosítjuk. Az érdeklődési körnek megfelelően indítunk szakköröket, önképzőkört, felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, rendezünk tanulmányi versenyeket, kulturális bemutatókat, házibajnokságokat, sportversenyeket,diáknapokat. Szervezünk költségtérítéses kirándulásokat, túrákat, síoktatást, sportfoglalkozásokat,erdei iskolát. Az intézmény által szervezett, iskolán kívüli rendezvények esetében is érvényesek a vonatkozó iskolai szabályok a nevelőkre és a tanulókra egyaránt. 5. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése 5.1.
A belső ellenőrzés célja
Az intézmény nevelő-oktató munkája folyamatos fejlődésének egyik meghatározó eleme a rendszeres ellenőrzés, értékelés. Ellenőrizni, értékelni kell az intézményi dokumentumokban megfogalmazott célok teljesülését, végrehajtásának módját és hatékonyságát, a kiadott vezetői utasítások teljesítésének színvonalát, az intézmény dolgozóinak munkáját, mely a teljesítményértékelés alapja. Az ellenőrzés, értékelés mindig írásban dokumentáltan történik. Az ellenőrzés folyamata megegyezik az intézményi minőségirányítási program PDCA ciklusában leírtakkal. 5.2.
Ellenőrzési tevékenységre jogosult munkatársak
Igazgató: minden területen, teljes jogkörrel. Igazgatóhelyettesek: a területükhöz tartozó munkaközösségek, pedagógusok. Munkaközösség-vezetők: a munkaközösségükbe tartozó pedagógusok szakmai munkája. Külső szakértők: igazgatói megbízás alapján. 5.3.
Az ellenőrzés módszerei
Óralátogatások az óralátogatási lapon meghatározott szempontok alapján, a pedagógusok által készített iskolai dokumentumok ellenőrzése, tanórán kívüli tevékenységek, versenyeredmények, a feladatok határidőre történő teljesítése, ügyeletesi munka, országos méréseken elért eredmények összehasonlítása az előző mérések eredményeivel u. azon tanulók esetében.
20
Az ellenőrzésről készült dokumentumok – feljegyzések, óralátogatási lapok, jegyzőkönyvek, határozatok – a pedagógusok személyi anyagának részét képezik. Részletes szabályait a IMIP pedagógusok teljesítményértékelése fejezet tartalmazza. 5.4.
Az ellenőrzések ütemezése
Az ellenőrzések ütemezését munkaterv tartalmazza. 5.5.
A dolgozók értékelése az ellenőrzések alapján 5.5.1. Pedagógusok
Az ellenőrzések, értékelések célja az egyéni teljesítmények folyamatos javítása, ezért az értékelés csak folyamatos ellenőrzés alapján történhet. Az értékelés alapja a munkaköri leírásban foglaltak teljesítése. Az értékelés teljes dokumentációját az IMIP tartalmazza. Az önértékelés figyelembe vételével a vezető a meghatározott időszakokban értékeli a pedagógus teljesítményét, feltárva a hiányosságokat, megjelölve a javítás módját és határidejét. Új célok kitűzésekor az iskola vonatkozó dokumentumaiból kell kiindulni. A gyakornokok értékelése a „Gyakornoki szabályzat” alapján történik. 5.5.2. Nem pedagógus dolgozók A nem pedagógus dolgozók munkáját a gazdaságvezető és az igazgató értékeli. Az értékelés évente, vagy a meghatározott célok elérésének határideje után történik. Az értékelés alapja a munkaköri leírásban foglaltak teljesítése, valamint az egyéni célfeladatok. Az értékelés dokumentációját az IMIP tartalmazza. 6. A működés rendje 6.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szervezése, lebonyolítása az eredmények elemzése és a fejlesztési célok kitűzése elsősorban a pedagógiai igazgatóhelyettes feladata. Az országos mérések mellett minden tantárgyból évente összehasonlító méréseket szervez az IMIP-ben foglaltaknak megfelelően. Az összehasonlítás alapja a tanulók önmagukhoz mért egyéni fejlődése. A méréseket a munkaközösségek bonyolítják le, és nevelőtestületi értekezleten értékelik. 6.2. A tanulók felvételének rendje Az általános iskola beiskolázási körzetéből vesz fel tanulókat. Lehetősége szerint a szabad helyekre körzeten kívüli tanulókat is felvesz a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzati fenntartású általános iskolákba felvehető, illetve átvehető tanulók sajátos helyzetének megállapításáról szóló rendelet közgyűlés döntésének figyelembevételével. A tanulók felvétele az igazgató jogköre, munkáját felvételi bizottság segíti.
21
6.3.
Intézményi munkacsoportok 6.3.1. Szakmai munkaközösségek
Az intézmény szakmai munkaközösségei: Avastetői – Pattantyús :nevelési, alsó tagozat reál, alsó tagozat humán, felső tagozat reál, felső tagozat humán, testnevelés, természettudományi,idegennyelvi, Avastetői – Széchenyi : nevelési, alsó tagozat reál, alsó tagozat humán, felső tagozat reál, felső tagozat humán, testnevelés, természettudományi,napközi,idegennyelvi Alapfokú művészetoktatás – művészeti A szakmai munkaközösségeket választott munkaközösség vezetők irányítják. Döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák. A munkaközösség javaslatot tesz a továbbképzési program és a beiskolázási terv készítésekor, dönt szakterületén belül az iskolai tanulmányi versenyek megrendezéséről és lebonyolításáról, az iskolán kívüli versenyeken való részvételről, a pedagógus továbbképzésekről. A nevelőtestület által átruházott hatáskörben véleményezi a vonatkozó pedagógus álláshelyre benyújtott pályázatokat, a tantárgyfelosztást, az órarendet, a munkaközösségbe tartozó pedagógusok intézményi megbízatásait. Saját hatáskörében javaslatot tesz a tankönyvek és taneszközök kiválasztására, belső mérések szervezésére és lebonyolítására. A munkaközösségek együttműködnek egymással, negyedévente munkaközösség-vezetői értekezletet tartanak az igazgatóhelyettesek irányításával. A munkaközösségek vezetői a tanév végi beszámolóban részletesen ismertetik munkaközösségük eredményeit, célkitűzéseiket. Éves munkatervet készítenek, melyek eseményeit egyeztetik egymással, az iskolai munkaterv elkészítése előtt. Bemutató órákat, szakmai, módszertani értekezletet tartanak, javaslatot tesznek eszközbeszerzésre, tanórákat látogatnak. Részt vesznek az IMIP-ben szabályozott módon a pedagógus teljesítményértékelés rendszere szakmai ellenőrző munkájában és az értékelésben. A munkaközösség-vezetők részletes feladatait egyéni munkaköri leírásaik tartalmazzák. 6.3.2. Minőségfejlesztési munkacsoport Az intézmény a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési programra épülő saját minőségfejlesztési rendszert épített ki. Működését az IMIP tartalmazza. 6.3.3. Nevelési munkaközösség A munkaközösség tagjai az 1-8 osztályok osztályfőnökei .A munkaközösség legfontosabb feladata a tanulók neveltségi szintjének folyamatos emelése. A pedagógiai program nevelési programját, a házirendet és módosításaikat a munkaközösség készíti elő. A nevelési értekezletek előkészítése az osztályfőnöki munkaközösség-vezető bevonásával történik. 6.3.4. Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Ennek tanulókat érintő pontjait az osztályfőnökök tanév elején ismertetik a szülőkkel és a tanulókkal. Szervezi és irányítja az iskola drogmegelőzési programját. Részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásain, kiemelt figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulókat, segíti problémáik megoldását,
22
kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, a szakértői és rehabilitációs bizottsággal, a nevelési tanácsadóval. Különös figyelemmel kíséri az esélyegyenlőségi jogszabályok iskolai betartását. 6.3.5. Célfeladatra alakuló csoportok A célfeladatra alakuló munkacsoportokat a nevelőtestület javaslata után az igazgató bízza meg. A munkacsoport vezetője a feladat elvégzése utáni első nevelőtestületi értekezleten beszámol a csoport végzett munkájáról. 6.4.
A tanév rendje
A tanév helyi rendjét az oktatási és kulturális miniszter által kiadott rendelet alapján az iskola éves munkaterve tartalmazza. A munkatervtől eltérni csak nevelőtestületi döntéssel lehet. A tanév rendjének tanulókra és szülőkre vonatkozó dátumai, eseményei megtekinthetők az iskolai faliújságon és az intézményi honlapon. 6.5.
Az iskola munkarendje
Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától délután 20 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül 7.30 -17.00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a tanáriban kihelyezett táblán a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14.30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10-15-20 perc. A szünetek rendjét a házirend határozza meg. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17 óráig tart. Az iskolában reggel 7. 30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.
23
Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfőtől csütörtökig 7.30- 16 óra között, pénteken 7.30- 14 óráig. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést . 6.6.
A tankönyvellátás és a támogatás felhasználásának rendje
Ingyenes tankönyvellátásban részesülnek azok a tanulók, akik számára ezt jogszabály előírja. A jogosult tanulók tankönyveiket az iskolai könyvtárakból is kölcsönzik, melyeket a tanév végén visszaadnak a könyvtárba. A „tartós tankönyvek” is térítésmentesen állnak a diákok rendelkezésére. Más esetekben az iskolai tankönyvtámogatás rendje szerint járunk el. Az intézmény igazgatója a nevelőtestület véleményének kikérése után megbízza a tankönyvellátásért felelős pedagógust, aki a munkaközösségekkel egyeztetve megrendeli a szükséges tankönyveket. A tankönyvek megrendelése előtt a tankönyvlistát véleményezteti az iskolaszékkel, és a DÖK véleményét is kéri. A tankönyvsegélyre jogosultakat az ifjúságvédelmi felelős segítségével összeírja, bekéri a szükséges dokumentumokat. A szükséges tankönyveket megrendeli a kiadóktól és megszervezi elosztásukat. 6.7.
Diákigazolványok, pedagógus igazolványi kezelése
A pedagógus- és a diák igazolványokat az iskolatitkárok kezelik (igényli, érvényesíti, pótolja elvesztés esetében) a vonatkozó jogszabályok betartásával. A kiadott igazolványokról átvételi listát vezetnek, melyen az igazolványok átvételét az átvevők aláírásukkal igazolják. A jogosultságot az igazgatóhelyettesekkel egyeztetik. 6.8.
Az iskolai könyvtár működése
Az intézmény mind két iskolájában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtárostanár rendszeres kapcsolatot tart fenn a városi és megyei könyvtárakkal. 24
Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtárostanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: • tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, • tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, • könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, • könyvtári dokumentumok kölcsönzése, • számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, • tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros,tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár nyitvatartási ideje heti 22 óra, a könyvtár ajtaján feltüntetett időben. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 6.9.
Ünnepélyek és megemlékezések 6.9.1.
Az iskola hagyományai
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Éves megrendezésük az iskola munkaterve szerint történik. Hagyományos rendezvényeink: karácsonyi ünnepség, Öregek karácsonya , farsang, kirándulás, Mozdul az Avas rendezvénysorozat, állatok , víz világnapja, költészet napja, kultúra napja,tánc világnapja. Az iskola névadói emlékének ápolása (megemlékezések, rendezvények időpontja). Pattantyús iskola – Pattantyús hét december 2. hete Széchenyi megemlékezés koszorúzás : szeptember 21. 25
Széchenyi műveltségi vetélkedő : április 8. 6.9.2.
Iskolai szintű ünnepélyek és megemlékezések
Az iskolai ünnepélyeket az éves munkatervben rögzítjük. Minden tanévben közös iskolai megemlékezést tartunk: március 15., Nemzeti ünnepünk, október 23., a Köztársaság Napja, Aradi Vértanúk Napja – október 6., megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól – február 25., megemlékezés a Holochaust áldozatairól – április 16. Az iskolai ünnepélyeken a pedagógusok és a tanulók megjelenése kötelező, a megfelelő ünnepi öltözékben – fehér blúz, ing, illetve fekete szoknya, nadrág, iskolai nyakkendő vagy sál. 6.9.3.
Iskolai jelképek
Az iskolai jelképeket az iskola arculati tervében meghatározottak szerint alkalmazzuk az épületen, dokumentumainkon, rendezvényeinken (címer, zászló). Az iskola hagyományos sportfelszerelése : Pattantyús iskola : fekete tornaruha (lányoknak ) fekete tornanadrág, fehér atléta (fiúknak ) fehér zokni, tornacipő Széchenyi iskola : piros tornaruha (lányoknak ) piros tornanadrág, fehér atléta (fiúknak ) fehér zokni, tornacipő Táncművészet : póló- szoknya, póló-nadrág, balettcipő vagy karaktercipő 6.10.
Egyéb programok, rendezvények
Az iskola a tanulók érdeklődése, a szülők igényei és az iskola lehetőségei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára ingyenes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulók a szülők beleegyezésével, jelentkezési lapon önként jelentkeznek, de a részvétel a jelentkezés után kötelező. A foglakozást tartó pedagógusok tanmenetét az igazgató hagyja jóvá, szeptember 30-áig. A foglalkozások nyilvántartása külön naplóban történik –szakköri napló, sportnapló. A foglalkozások típusai: felzárkóztató foglalkozás, tehetséggondozás, versenyfelkészítések, énekkar, sportfoglalkozások, szaktárgyi szakkörök, tanulószoba, napközi. Térítéses tanórán kívüli iskolai rendezvények: sítábor, nyári táborok , művészeti táborok , erdei iskola 6.11.
Egészségügyi ellátás
Az iskolai egészségügyi ellátás területei: az iskola dolgozóinak egészségügyi vizsgálata, a tanulók egészségügyi vizsgálata, kötelező védőoldások, fogászati szűrés és kezelés, sportorvosi vizsgálatok. A vizsgálatok az iskola saját orvosi szobájában vagy az iskolaorvos körzeti rendelőjében történnek. A vizsgálatok időbeosztását az általános igazgatóhelyettes koordinálja. Ha tanulónak, vagy dolgozónak az iskolában tartózkodása alatt egészségügyi ellátásra van szüksége az ügyeletes vezető intézkedik, a tanulót, dolgozót kísérettel szakorvosi rendelésre irányítja, orvost, vagy mentőt hív. Az egészséges életmódra nevelés iskolai feladatait pedagógiai programunk tartalmazza. A feladatok megvalósításában az iskola minden pedagógusa részt vesz, az igazgatóhelyettes koordinálja és ellenőrzi. Mindkét iskola területén tilos a dohányzást .
26
6.12.
Mindennapos testedzés, DSE
Az intézmény tanulói számára biztosítja a mindennapi testedzés lehetőségét. A testnevelés órák mellett „tömegsport” sportolási lehetőséget biztosítunk minden tanulónk számára. A tömegsport foglalkozások mellett a tanulók DSE által működtetett edzéseken vehetnek részt a megkötött együttműködési szerződés alapján A sportlétesítmények bérbeadása igazgatói jogkör, nem érintheti hátrányosan az iskolai sportolási lehetőségeket mind tanuló, mind pedagógusok számára. 7. Az intézmény használatának rendje 7.1. A dolgozók és a tanulók benntartózkodásának rendje A munkavégzés iskolai szabályait a kollektív szerződés és a dolgozók munkaköri leírása tartalmazza a vonatkozó jogszabályok alapján. A technikai dolgozók munkaidő beosztását a gazdasági vezető állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az iskola megfelelő működtetésének figyelembevételével. A pedagógusok kötelesek napi első tanórájuk, ügyeletük, kötelező iskolai rendezvény előtt 15 perccel az iskolában tartózkodni, ez munkaidejükbe számít. 7.2. Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban állók részére 7.2.1. Az intézmény dolgozóinak helyiség használati rendje Az intézmény dolgozói saját munkahelyüket, valamint a közös helyiségeket az iskola nyitva tartási ideje alatt használhatják. Munkaszüneti napon, tanítási szünetben az igazgató engedélyével, aki gondoskodik az iskola nyitásáról és zárásáról. A helyiségekből leltározott tárgyakat csak az ügyeletes vezető engedélyével szabad átvinni más helyiségbe. A használat befejeztével az átvivő gondoskodik a visszavitelről, erről értesíti az ügyeletes vezetőt. Az iskola területére gépkocsival csak igazgatói engedéllyel lehet behajtani. A tanításhoz közvetlenül nem kapcsolódó helyiségek – műhely, konyha, raktárak – megfelelő használatáért a gazdasági igazgatóhelyettes a felelős. 7.2.2. Az iskola tanulóinak helyiség használati rendje A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. A helyiségekből tárgyakat csak az ügyeletes nevelő engedélyével szabad átvinni más helyiségbe. A használat befejeztével az ügyeletes nevelő gondoskodik a visszavitelről. Az egyes tantermek speciális használati rendjére vonatkozó utasítások a termekben megtekinthetőek, a tanévben itt tartott első foglalkozás alkalmával a foglalkozást tartó nevelő ismerteti a szabályokat – technika tanterem, számítástechnika, kémia, fizika, rajz, ének. szaktantermek, tornaterem. 7.2.3. Berendezések és felszerelések használata A helyiségekben levő berendezési tárgyakat, felszereléseket és eszközöket a tanulók nevelői felügyelet mellett használhatják. Az eszközök szakszerű használatát a tanulókkal ismertetni kell az első foglalkozás alkalmával. A tanév eső napján, a munkavédelmi és balesetvédelmi oktatáson ezekre az eszközökre is ki kell térni. A tanulók, dolgozók több napra az iskolába hozott saját eszközeit az iskolatitkárnak kell bejelenteni és bemutatni, aki a legfontosabb adatokat nyilvántartásban rögzíti (név, eszköz, bevitel dátuma, elvitel időpontja, ezt az eszköz tulajdonosa aláírásával igazolja). Az iskolába behozott tárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal. 27
7.3. Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Az iskola helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően nevelési, oktatási célra lehet használni, ettől csak az igazgató engedélyével lehet eltérni. A bérleti díjak az iskola Önköltség számítási szabályzata szerint kerülnek megállapításra. Az iskolával jogviszonyban nem állók, csak a főbejáraton, portán keresztül közlekedhetnek. A szülők gyermeküket az iskola előtt vagy az aulában várják, bent tartózkodásuk ideje alatt – és iskolai rendezvényeken – be kell tartaniuk az iskola házirendjét. 8.
Balesetek megelőzése érdekében hozott intézkedések
Az intézmény munkavédelmi és tűzvédelmi felelőse tervezi és szervezi meg a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzése érdekében az igazgató jóváhagyásával. Az intézmény minden dolgozójának és tanulójának kötelessége jelezni balesetveszély keletkezését, vagy annak lehetőségét az épületben a munkavédelmi és tűzvédelmi felelősnek, az ügyeletes vezetőnek a balesetek megelőzése érdelében. A tanév végén az igazgató, a gazdasági igazgatóhelyettes, a karbantartó és a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős bejárást tart az iskola területén, minden helyiségét átvizsgálva. Jegyzőkönyvezik a baleset- és tűzvédelmi szempontból veszélyes helyzeteket és eszközöket. A jegyzőkönyv alapján a gazdasági igazgatóhelyettes intézkedési tervet készít, melyet az igazgató hagy jóvá. A tanév első hetében az iskolában a tűzriadó terv végrehajtását, az épület kiürítését gyakorolni kell. A tűzriadó tervről a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős jegyzőkönyvet készít, melyet az iskola igazgatója hitelesít. A tanév megkezdésének első napján az osztályfőnökök balesetvédelmi-tűzvédelmi oktatást tartanak csoportjaiknak. A tanulók a jelenléti ív aláírásával igazolják az oktatáson történt részvételüket. Az oktatás írásos anyagát a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős készíti el, az igazgató hagyja jóvá. Tanév közben új foglalkozás típus első óráján, az intézményen kívül szervezett programok előtt is balesetvédelmi oktatást kell tartani a tanulóknak, felhívni figyelmüket a balesetveszélyre - sportkör, kirándulás, szakkör. A balesetvédelmi oktatást dokumentálni kell – csoportnapló, szakköri napló, külön jegyzőkönyv, valamint a tanulók által aláírt jelenléti ív. Az intézményben történt baleseteket a jogszabályi előírásoknak megfelelően jegyzőkönyvezni, kivizsgálni kell és jelenteni a felettes szerveknek. A balesetet szenvedett tanuló gyors és szakszerű ellátásáról a foglalkozást tartó pedagógus, illetve az ügyeletes nevelő gondoskodik. A balesetet az iskola az igazgatóhelyettesek vezetésével vizsgálja ki, majd intézkedik az ismétlődés megakadályozása érdekében.
9.
Rendkívüli esemény bekövetkezése esetére hozott intézkedések
Tűz, vagy más előre nem látható, balesetveszéllyel járó rendkívüli esemény esetében az erre készült intézkedési tervnek megfelelően – munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat - a gyakorolt kivonulási terv szerint kell eljárni, értesíteni az intézmény ügyeletes vezetőjét, a megfelelő hatóságokat (tűzriadó terv, bombariadó terv). A rendkívüli esemény bekövetkeztekor az igazgatónak, a munkavédelmi és tűzvédelmi felelősnek, illetve az ügyeletes vezetőnek azonnal meg kell kezdeni az épület kiürítését. (Az összes kijárat
28
kinyitása, az áramellátás megszakítása, gázvezeték elzárása, a szükséges elsősegélynyújtás megszervezése, vízvédelmi helyek szabaddá tétele.) A kiérkező elhárító szerveket tájékoztatni kell – igazgató, munkavédelmi és tűzvédelmi felelős, illetve az ügyeletes vezető - a rendkívüli esemény lényegéről, az eddig tett intézkedésekről, az épület legfontosabb jellemzőiről, az épületben található veszélyes anyagokról, az épületben még esetlegesen bent tartózkodó személyek számáról és tartózkodási helyéről, valamint át kell adni az épület alaprajzát és tűzriadó terv kivonulási térképeit. 10.
Az intézmény külső kapcsolatai
Az iskola külső kapcsolatait a minőségirányítási program tartalmazza részletesen. Meghatározza a partnerazonosítás folyamatát és időpontjait, a partnerekkel történő kapcsolattartás részletes formáit, felelőseit, a partneri igény- és elégedettségmérések időpontjait, módszereit és eszközeit, felelőseit, tartalmazza a partnerlistát. A külső kapcsolatok általános vezetője és felelőse az igazgató. Az iskola partnerlistáján jelenleg a következő partnerek szerepelnek: fenntartó önkormányzat, iskolai alapítványok, gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi szolgáltató, Oktatási Hivatal, középiskolák, Miskolc és kistérsége általános iskolái és óvodái, nevelési tanácsadó, szakértői és rehabilitációs bizottság, egyházak, művelődési központ, sportegyesület, kéttannyelvű iskolákért egyesület, vakok és gyengénlátók egyesületei, MLSZ, DVTK . 10.1 A gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendjére: Az intézményben folyó a gyermekek érdekeit legfontosabbként kezelő oktató-nevelő munkához elengedhetetlenül szükséges a gyermekjóléti szolgálattal való harmonikus napi kapcsolattartás. Ennek a kapcsolatnak a kiemelkedő elemei a következők: – A törvényben meghatározott tanítási órán túli igazolatlan hiányzás alkalmával a jegyzőnek történő feljelentéssel egy időben az ifjúságvédelmi felelősnek külön formanyomtatványon írásban kell értesíteni a Családsegítő Szolgálatot, annak érdekében, hogy időben fel tudják venni a családgondozók a jelzett családdal a kapcsolatot. – Az ifjúságvédelmi felelős rendszeresen részt vesz az általuk rendezett szakmai értekezleten. – Személyesen ismeri és telefonkapcsolatban van a problémás családok számára kijelölt családgondozóval. – Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős pedagógiai véleményt készít a családsegítő szolgálat írásos megkeresésére az adott tanulóról. – Az ifjúságvédelmi felelős, a nevelési munkaközösség vezetője vagy az osztályfőnök is felkérhetik a családgondozókat esetmegbeszélésre adott tanuló ügyében. – Különböző témában foglalkozásokat is tartanak. – Családlátogatásra is szívesen elkísérik az ifjúságvédelmi felelőst és az osztályfőnököt. 11. Egyéb kérdések 11.1 A kereset-kiegészítés feltételei Az intézmény vezetője kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéssel ismerheti el: • az átmeneti többletfeladatok ellátását - a helyettesítés kivételével -, • a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, • a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést.
29
A kereset-kiegészítés megállapítható – az iskola bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kereset-kiegészítés és más jutalmak, kitüntetések odaítéléséről – az iskola vezetőinek, középszintű vezetői javaslatának meghallgatása, az igazgatótanács véleményének kikérése után - az igazgató dönt a következő kritériumok vizsgálata alapján: • tevékeny részvétel az iskola minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában, működtetésében, célkitűzéseinek megvalósításában, az értékelő team munkájában; • a tanári-szakoktatói munka kiemelkedő színvonalon történő ellátása, amely többek között magában foglalja: - a tanítási órákra, gyakorlati foglalkozásokra való gondos felkészülést, s az órák színvonalas megtartását, az ösztönző, aktivizáló pedagógiai módszerek, valamint a rendelkezésre álló korszerű oktatási eszközök és technológia rendszeres fejlesztését és alkalmazását, - a diákokkal való differenciált foglalkozást, a pedagógus értékelési rendszerének objektivitását, következetességét, és az értékelési elvek nyilvánosságát; • értékelhető eredmények a tehetséggondozás, valamint a hátrányos helyzetű tanulók segítése terén; • a különböző szakmai-tanulmányi versenyekre történő sikeres felkészítés, s az ezzel összefüggő önkéntes feladatvállalás; • aktív közreműködés és többletfeladat vállalás az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek megvalósításában, a konstruktív tantestületi légkör formálásában. 11.2 Kéthavi tanítási időkeret A pedagógus kötelező óráját a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás), tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak [53. § (2) bekezdés b)-d) pontja] megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szervez az intézmény. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját – a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapulvételével – oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezzük meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: • a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével • a tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. • A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg.
30
I. SZ. MELLÉKLET
Az intézmény könyvtárának gyűjtőköri szabályzata Az Avastetői – Pattantyús és az Avastetői – Széchenyi iskola könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját. a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak I. sz. mellékletét képezi. I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: 1. Az iskolán belüli tényezők: • Az iskola tanulói összetétele.. • A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok. • Az iskola nevelési és oktatási céljai. • Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere. • Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. 2. Az iskolán kívüli tényezők: • Lehetőség a Könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére. • A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása. II. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai): • Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján. • Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől. jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen. III. A gyűjtés szintje és mélysége: 1. Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. 2. Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. 3. Szépirodalom: Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. 4. Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: • •
Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák. Fogalomgyűjtemények, szótárak. 31
• • • • •
Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók. A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma. A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei. A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.
• Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények. • Oktatási intézmények tájékoztatói. • Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok. • Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. 5. Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendőek a következők: • A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák. • Könyvtári jogszabályok, irányelvek. • Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok. IV. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.
32
II.SZ. MELLÉKLET
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az Avastetői Általános, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Adatkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint jár el az adatok védelmével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos eljárásokban a. közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban MKM rendelet alapján
1. Általános szabályok A szabályzat célja A cél egyrészt biztosítani az alkotmányos jogok érvényesülését az intézményben folyó munkavégzés során, másrészt biztosítani az előírt feladatok ellátása keretében az adatvédelem szabályainak, valamint a tanulók, szülők, és az intézményi alkalmazottak tájékoztatására vonatkozó előírások betartását, továbbá eleget tenni a Kt-ben foglalt kötelezettségnek, illetve biztosítani az adatkezeléssel kapcsolatos jogok érvényesülését.
2. A szabályzat hatálya A szabályzat szervezeti, személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed •
az intézmény minden belső szervezeti egységére, illetőleg minden dolgozójára, amely, vagy aki személyes, valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával, stb. kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (tájékoztatókat, jelentéseket, stb.) készít.
•
bármely azonosított vagy azonosítatlan személyre vonatkozó információra. Annak eldöntésére, hogy egy személy azonosítható-e vagy sem, figyelembe kell venni minden lehetséges eszközt, amely valószínűsíthetően felhasználható az adott személy azonosítására.
A szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat előírásait alkalmazni kell az intézmény szervezeti egységei által vezetett nyilvántartások, adatbázisok és valamennyi egyedileg kezelt adat, illetőleg dokumentum esetében.
3. Értelmező rendelkezések Az egyes fogalmak meghatározására a jogszabályi megfogalmazás, vagy annak részbeni átvételével kerül sor. 33
Személyes adat: bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző fegyelmi kártérítési, büntetőjogi felelősségre való tényező alapján azonosítani lehet. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Különleges adat: faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adat. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Közérdekből nyilvános adat: minden olyan, természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezelésében lévő vagy rá vonatkozó, a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó adat, melynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Kötelezően közzéteendő közérdekű adat: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott körbe tartozó szervezet által kezelt és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint és végrehajtási rendeletében szabályozott módon nyilvánosságra hozandó adat. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. Adatkezelő: az intézmény, illetve az a belső szervezeti egység, amely a személyes, illetőleg a közérdekű adatok körébe tartozó adatok, dokumentumok kezelését, szolgáltatását ellátja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül adatokon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, tárolása, felhasználása, összekapcsolása, szolgáltatása, megjelenítése, stb. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Adatközlő: az intézmény azon belső szervezeti egysége, amely az adatfelelős által szolgáltatott adatokat a jogszabályokban meghatározott módon közzéteszi. Adatmegsemmisítés: az adatok, az adathordozók fizikai megsemmisítése, felismerhetetlenné tétele olyan módon, hogy helyreállításuk nem lehetséges. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatbázis: számítógépes adatállomány, amelyet megfelelő fejlesztő szoftverrel hoztak létre, előre meghatározott struktúrában, és a benne tárolt információk adatbázis kezelő szoftverrel kezelhetők, illetőleg érhetők el. Adat: a természetes vagy mesterséges objektumok, folyamatok, állapotok jellemzői illetőleg azok részleteinek érzékelhető formában történő megjelenítése. Adat tágabb értelemben jelenthet szöveget, számot, rajzot, térképi részleteket vagy bármely más információt a megjelenésre való tekintet nélkül. 34
Adatfelelős: az intézmény azon belső szervezeti egységének a dolgozója, aki köteles tevékenységével, feladatkörével kapcsolatban gondoskodni az adatok jogszabályi előírásoknak megfelelő előállításáról, azok ellenőrzéséről, folyamatos szolgáltatásáról. A belső szervezeti egység dolgozója felelős az adatok tartalmáért és határidőre történő szolgáltatásáért. Adatvédelem: az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés, a meghibásodás, a megsemmisülés, stb. megakadályozása. A személyes adatok esetében kiegészül az adott személy személyes adatai jogellenes gyűjtése, kezelése, tárolása, felhasználása elleni védelemmel. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Intézmény: adott intézmény neve. Tanulói viszony: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alkalmazásában, az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a tanulószerződéses jogviszony.
4. Nyilvántartható és kezelhető adatok köre A Kt. 2. számú melléklete alapján a közoktatási intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok: 4.1. Az alkalmazottak adatai: • • •
név, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám, munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával, továbbá a Kjt. 83/B. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazott - anyja neve, - családi állapota, - gyermekeinek születés ideje, - egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete. A felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója (Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata) kezeli.
35
Az adatok továbbíthatók: a fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.
4.2. A tanulók adatai •
• •
tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma: szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanulóbalesetre vonatkozó adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - a többi adat az érintett hozzájárulásával.
A 4.2. pontban felsorolt adatok - a Kt. által meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók: • fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, • sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelésioktatási intézménynek, illetve vissza, • a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, • a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, • iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett intézményhez és vissza, • az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, • a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, • az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez, • a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból. 36
4.3. Egyéb nyilvántartható adatok: A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
5. Az adatok kezelésével, továbbításával kapcsolatos szabályok 5.1 Titoktartási kötelezettség 5.1.1 Titoktartási kötelezettség terheli harmadik személyekkel szemben:
•
• az intézmény valamennyi pedagógusát, • a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában
A Kt. 41. §-ának (5) bekezdése alapján az iskola gondoskodik a reá bízott tanulók felügyeletéről. A 121. § (1) bekezdésének 11. pontja alapján felügyelet alatt a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodást kell érteni a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívüli foglalkozások, programok ideje alatt. A felügyelet megszervezése a nevelési-oktatási intézmény feladata, melynek ellátásában nemcsak a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Ezért a titoktartásra vonatkozó rendelkezések kiterjednek minden olyan személyre, aki részt vesz a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában. Megjegyzés: A titoktartásra vonatkozó rendelkezések arra épülnek, hogy a tanulónak az iskolába történő beíratásával a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogviszony jön létre, amelynek az alanya a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény, illetve a fiatalkorú tanuló szülője. Mindenki más a jogviszonyon kívül álló harmadik személynek minősül, melyből következően velük szemben a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség azokra az adatokra vonatkozik, amelyekről a felügyelet ellátásban való közreműködés során szerez tudomást a pedagógus, vagy a nevelési-oktatási intézmény más alkalmazottja. Az, aki hivatásánál fogva titoktartásra kötelezett, megtagadhatja a vallomástételt, amennyiben a vallomás megtételével megsértené a titoktartási kötelezettségét. Ez a jogosultság fennáll a büntetőeljárásban (Be. 82. § (l) bekezdés c) pont), a polgári peres eljárásban (Pp. 170 § (1) bekezdés c) pont), valamint a közigazgatási hatósági eljárásban (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 53. § (3) bekezdés b) pont). Az intézmény a törvényben meghatározottakon túl a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban nem közölhet adatot. A Kt. 2. számú mellékletében felsoroltak alapján nyilvántartott adatokat az iskola nem továbbíthatja oly módon, hogy kiegészíti a kezelt adatokat az adatokból levonható következtetésekkel. 5.1.2. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszéléseire. 37
5.1.3. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. 5.1.4. A titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat írásban • kiskorú tanuló esetén a szülő, • nagykorú tanuló esetén a tanuló. 5.2. Intézményi adatkezelés A pedagógust hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. 5.2.1 Fiatalkorú tanuló szülőjével közölhető adat A fiatalkorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 5.2.2. Nagykorú tanuló szülőjével közölhető adat A Kt. 11. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak alapján, ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él: • a tanulói jogviszony megszűnésével, • a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt (gondviselőt) is értesíteni kell. 5.3 Adattovábbítás, adatkezelés A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak jelen szabályzat 4.2. és az 5.1.2. pontjában meghatározott nyilvántartásra és továbbításra. Az intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait: • pedagógiai célból, • pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, • ifjúságvédelmi célból, • iskola-egészségügyi célból, • a Kt-ben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A Kt-ben meghatározottakon túlmenően az intézmény a tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az iskola igazgatója útján – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a fiatalkorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és
38
kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a Kt-ben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbításra az iskola igazgatója és – a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.
5.4
Önkéntes adatszolgáltatás esetén • a tanulót, • fiatalkorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adat-szolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Fiatalkorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.
5.5 Az adatok statisztikai célú felhasználása Az adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra átadhatók. 5.6 Intézményi adatkezelés és szolgáltatás Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos Statisztikai adatgyűjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. Az intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja • a tanulóbaleseteket, • teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, • és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi főjegyzőjének. Az intézmény (Kt. 20-22. §, továbbá a 30. §-a alapján) a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködő nem közoktatási intézmény köteles a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezni, és a közoktatás információs rendszere részére adatokat szolgáltatni. Az intézmény köteles bejelentkezni, és adatot szolgáltatni a közoktatás információs rendszerének. Az adatkezelés időtartama nem haladja meg az irattári őrzési időt. Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével – az Oktatási és Kulturális Minisztérium által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt azonban nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni. 5.7 A pedagógus-igazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja, továbbá tartalmazza az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az 39
adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a közoktatási információs irodával történt egyeztetését foglalja magában.
5.8 A diákigazolvány Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló • nevét, • születési helyét és idejét, • lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, • aláírását, • cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását, • fényképét, • azonosító számát, valamint az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatok kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adat- tárolás foglalja magában.
Miskolc, 2009. szeptember 1. PH. Tóthné Csorba Mária igazgató
40
III.SZ. MELLÉKLET
SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. Szabálytalanság A szabálytalanság valamely létező szabálytól: • központi jogszabályi rendelkezéstől, • helyi rendelettől, • egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat • nem megfelelő cselekményből, • mulasztásból, • hiányosságból. 2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján • a büntető-, • szabálysértési, • kártérítési, illetve • fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek.
41
4. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezető gondoskodik arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell az iskola minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet szentel. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét. 1.5.
A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, szabálytalanságok megelőzése érdekében
folyamatok
kiemelt
kezelése
a
Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: • a tervezési folyamatok egyes területei, • illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, • a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, • a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. 1.5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van). • • • 1.5.2.
Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl.: beruházások, eseti, nagyösszegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról, biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását, figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is.
Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: • • •
Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák, gondoskodni kel arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak, tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről.
Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell maghatározni: • Az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek 42
•
számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve – határozza meg. Az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett.
A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. 1.5.3.
A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: • rendszeresen át kell tekintetni a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, • vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről.
1.5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: A valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek: • dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomonkövetése, • a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, • a beruházások pénzügyi lebonyolítása, • az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomonkövetése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: • a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, • a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, • a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosul végezte-e, • a gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e, • a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, • a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, • a készletjellegű termékek beérkezését követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, • a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, • a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, • az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, • a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, 43
•
a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése.
A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni. 1.6. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az igazgató a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következőket: • az iskolánál, illetve annak tevékenységeinél, a feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, • a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, • az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, • a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, • a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet. Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni • a független belső ellenőr, illetve • a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 1.7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek, ha működése során szabálytalanságot észlel, a következő feladatai lehetnek: • amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során - a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt; • amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról. 1.8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 1.8.1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1.) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan, vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1.) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozóhatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél, vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
44
1.8.2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben, vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet, vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít és amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése, vagy tudomása alapján indulhat meg. 1.8.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban az XXIII. fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 8.4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.
Miskolc 2009. szeptember 1. PH. Tóthné Csorba Mária igazgató
45
46