2005
8 október
®
hírlevél
A KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET® HAVI TÁJÉKOZTATÓJA
TARTALOMJEGYZÉK SZERVEZETI HÍREK
1. o.
Vezetői Tanács ülése Országos Intéző Bizottsági ülés Országos Elnökségi ülés
NET SAROK
1.o.
ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK AUGUSZTUS 20. ALKALMÁBÓL 1.o.
ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK KÖZLEMÉNYEI
4.o.
SENIOR BIZOTTSÁG
4.o.
JUBILEUMI BIZOTTSÁG
5.o.
AJÁNLÁSI BIZOTTSÁG - Ajánlások „Irány az EU-n belül a közlekedésben” „V. Állam és a vasutak kapcsolata” „Az európai vasúti folyosók fejlesztése…” „VI. Közlekedésfejlesztési és beruházási konf.”
. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 9.o.
MEGEMLÉKEZÉSEK
2.o.
KONFERENCIAELŐZETES
2.o
LAPSZEMLE
FELHÍVÁS KONFERENCIÁKRA
3.o
Közlekedéstudományi Szemle 2005/október Közúti és Mélyépítési Szemle 2005/október Városi Közlekedés 2005/október
SZAKOSZTÁLYOK, TERÜLETI SZERVEZETEK PROGRAMJAI
4.o.
MELLÉKLET: ICET konferencia 2005.X. 13-15. Budapest
Utazók betegségei, sérülései, balesetei
SZERVEZETI HÍREK Elnökségi fogadónap: A Közlekedéstudományi Egyesület Elnöksége 2005. október 12-én (szerda) 15.00 órakor az Egyesület tagjai részére fogadóórát tart a MTESZ Székházban (1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8. IV.427.)
Vezetői Tanács (V.T.) ülés 2005. október 4-én 10.00 órakor MTESZ Székház (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.) IV. 427. sz. tanácsterem Országos Intéző Bizottsági (OIB) ülés 2005. november 8-án 10.30 órakor MTESZ Székház (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.) IV. 437. sz. tanácsterem Országos Elnökségi (OE) ülés 2005. december 6-án 10.30 órakor MTESZ Székház (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.) VII. 702. sz. tanácsterem
NET SAROK Honlapunkon a rendezvények éves programja „Nagyrendezvény program” címmel megtekinthető. A konferenciák jelentkezési lapjai honlapunkról letölthetők! www.kte.mtesz.hu Kérjük tagtársainkat, hogy a Hírlevéllel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat – amennyiben van – jelezzék a Hírlevél Bizottság részére.
ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK AUGUSZTUS 20. ALKALMÁBÓL A KTE tagjai közül az alábbiak részesültek állami kitüntetésben: A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetés: -Dr. Scharle Péter műszaki tudományok kandidátusa, Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese, egyetemi tanár A Magyar Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetés: Devecz Miklós, MÁV Rt Vezérigazgatóság Személyszállítási Üzletág vezetője A Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetés:
- Balló Zoltán Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója - Hunyady Szabolcs Kunság Volán Rt. vezérigazgatója - Tóth Andor Vasi Volán Közlekedési Rt. vezérigazgatója A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt kitüntetés: - Kugler Flórián MÁV Rt. humánpolitikai vezérigazgatóhelyettes
KTE hírlevél
2
2005 október
Dr. MEDVED GÁBOR 1935 – 2005 A közelmúltban elhunyt Dr. Medved Gábor okl. mérnök, hegesztő szakmérnök, címzetes egyetemi tanár, műszaki doktor, aki a KTE-nek 1959 óta volt tagja. Szakmai tevékenysége elsősorban a hídépítéssel kapcsolatos: pályája a KPM Közúti Hídosztályán, a Hídépítő Vállalaton, az UVATERV-en, az OMFB-n és a KTI-n keresztül vezetett sokféle fontos vezető beosztáson keresztül a Nemzeti Autópálya Rt.-hez, amelynek haláláig hídszakági főmérnöke volt. Gazdag tapasztalatait közben 7 évig japán egyetemeken végzett professzori munkája során kamatoztatta. A hazai egyetemi oktatásból is több szakaszban kivette a részét. Aktív szakirodalmi tevékenységet végzett, legutóbbi „Történetek a világ hídjairól” című könyvét olvasói még sokáig forgathatják nagy élvezettel. A Nemzetközi Híd- és Magasépítési Egyesületben (IABSE) hosszú időn keresztül aktív tevékenységet fejtett ki, így a Tudományos Bizottság társelnöke volt a 2006-ban Budapesten rendezendő IABSE szimpóziumnak. Az egyesületben a Mérnöki Szerkezetek Szakosztályában tevékenykedett; Japánból való visszaérkezése után a vezetőség tagja lett, és nagyon aktív munkát végzett, amit egyesületi ezüstjelvénnyel és aranyjelvényre való felterjesztéssel ismertünk el. Kiemelkedő szakmai tevékenységét augusztus 20-án posztumusz Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (Polgári Tagozat) kitüntetés adományozásával ismerték el. Halálával súlyos veszteség érte a magyar mérnöktársadalmat.
FODOR CSABA 1934-2005 Szeptemberben elbúcsúztattuk Fodor Csaba kollégánkat. Középiskolai tanulmányait Debrecenben fejezte be, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett diplomát. Friss diplomájával a MÁV-nál a MÁV Villamos Felsővezeték Építésvezetőségnél helyezkedett el. A gyakorlati idő és a szakmai tapasztalatok megszerzése után innen került szolgálatra a MÁV Vezérigazgatóság KPM I Vasúti Főosztály 7.C osztályának villamos csoportjába, a felsővezetéki ügyek előadójának. 1969-től ugyanitt csoportvezetőként dolgozott tovább, 1980-tól az akkori GJF E. Osztályának lett a vezetője, ahol már a MÁV gépészeti szakszolgálat teljes keresztmetszetének fejlesztéséért is felelős volt. Mint csoportvezető és mint osztályvezető is folyamatosan a korszerű vasút megteremtésén munkálkodott. Vallotta, hogy a korszerű, nagy teljesítményű vasút csak a villamos vontatású vasút lehet. Neve és személyisége elválaszthatatlan a 70-es és 80-as évek nagyléptékű magyarországi vasútvillamosítási munkálataitól. Emlékét szeretettel és tisztelettel őrizzük. KTE Vasúti Tagozat Erősáramú Szakosztály
KONFERENCIA ELŐZETES MEGHÍVÓ A KTE Közlekedés-egészségügyi Szakosztálya „UTAZÓK BALESETEI, SÉRÜLÉSEI, BETEGSÉGEI” (Megelőzés lehetőségei)
c. konferenciát rendez (Navigare necesse est; Utazni, hajózni jó és szükséges) Témakörök: Fertőző betegségek, repülés, megelőzés, oltások, útipatika, balesetek, sérülések, biztosítás stb.
Részvételi díj: 5.000,-Ft+ÁFA (Orvosoknak: kredit pont kérése folyamatban)
Időpont: 2005. október 21. 09-14 óra Helye: MTESZ Székház 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Dr. Szánthó Miklós szakosztály titkár
Minden érdeklődőt szeretettel várnak: prof. Dr. Nemes György szakosztály elnök
KTE hírlevél
3
2005 október
FELHÍVÁS KONFERENCIÁKRA MÁV dolgozók jelentkezése KTE konferenciákra: A MÁV-on belüli jelentkezés esetén a MÁV dolgozók részére rendszeresített jelentkeztetési lappal, illetve csoportos jelentkezés esetén kiegészítő táblázat csoportos jelentkeztetéshez nyomtatvánnyal lehetséges, ami letölthető a MÁV számítógép hálózatáról (http://10.1.141.2021/) Az egyesület felé továbbra is a konferenciához kiadott jelentkezési lappal lehet jelentkezni
Sorszám 1
Időpont
Cím
Rendező
Helyszín
2005. október 5-7.
XIII. Pályafenntartási konferencia
Dobogókő
2
2005. október 11-12.
VI. Vasútgépész Napok
3
2005. október 18-20.
X. Országos Iparvágány konferencia
4
2005. október 21.
Utazók balesetei, sérülései, betegségei
5
2005. október 26-27.
XX. Nemzetközi Szállításszervezési konferencia
6
2005. november 9.
Autóbuszközlekedés közszolgáltatási szerződésének tapasztalatai
7
2005. november 16-17.
V. Regionális közlekedés aktuális kérdései
Vasúti Tagozat, Vasútépítési és Pályafenntartási Szakosztály, MÁV Rt. Szakmai felelős: Csek Károly 06-30-940-2101 Vasúti Tagozat Tagozat, Vasútgépész Szakosztály, Szakmai felelős: Márton Ferenc 3228-471 Általános Tagozat Iparvágány Szakosztály, Iparvágány-használók Szövetsége Sopron vagy Komárom Ter. Szerv. Szakmai felelős: Aczél István 486-2143, 38-95 Általános Tagozat Közlekedésegészségügyi Szakosztály Szakmai felelős: Dr. Nemes György 06-20-325-6134 Általános Közlekedési Tagozat Közlekedésgazdasági Szakosztály, GKM, KTI Kht Szakmai felelős: Dr. Csaba Attila 06-30-246-3755 Gépjárműközlekedési Tagozat Személyszállítási Szakosztály Szakmai felelős: Garda Zsolt 06-30-400-5991, 371-5835 Hajdú-Bihar megyei Területi Szervezet DKV Rt. Hajdú Volán Rt. Közútkezelő Kht Szakmai felelős: Demkó László 06-30-2294457
Lillafüred
Tata
Budapest
Balatonvilágos
Budapest
Debrecen
Fiatalok (35 év alatti) kedvezményes részvételi lehetőségével kapcsolatban érdeklődni lehet: Dr. Tóth János ifjúsági felelősnél, tel: 463-1953 (BME Közlekedésüzemi Tanszék) Konferenciával kapcsolatos információ kérhető a KTE titkárságán: 353-2005, 353-0562, 31-19 vasúti telefonszámokon A konferencia jelentkezési lapok az Internetről, a KTE honlapjáról letölthetők: www.kte.mtesz.hu Honlapunkon a rendezvények éves programja „Nagyrendezvényprogram” címmel megtekinthető. Szíveskedjék a programokat figyelemmel kísérni, mert az előre meghirdetett időpontok változhatnak.
KTE hírlevél
4
2005 október
SZAKOSZTÁLYOK, TERÜLETI SZERVEZETEK PROGRAMJA 2005. október 11. Kedd 14 óra
Hajózási Tagozat szervezésében: Magyar Hajózási Egyesület előadása és a felújított Tatabánya motoros megtekintése
2005. október 11. Kedd 14 óra 2005. október 13. Csütörtök 8 óra
Fuvaroztatók és Szállítmányozók Fóruma Szakosztály vezetőségi ülése
2005. október 18. Kedd 14 óra
Városi Közlekedési Tagozat Települési Közlekedéstervezési Szakosztály rendezésében előadás és vita Téma: Parkoló garázsok tervezésével kapcsolatos problémák és megoldások Előadó: Rhorer Ádám okl. építőmérnök, műszaki igazgató, Közlekedés Kft. Vitavezető: Dr. Orosz Csaba egyetemi docens, BME Út-és Vasútépítési Tanszék Közlekedésjogi és Igazgatási Szakosztály szervezésében előadás Téma: A helyszínelhagyásos balesetek jogi megítélése
2005. október 18. Kedd 14 óra 2005. október 19. Szerda 10 – 16 óráig 2005. október 25. Kedd 14 óra
2005. október 26. Szerda 14 óra 2005. november 2. Szerda 14 óra
A Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya és a BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke a Hídépítő Rt. támogatásával és vele közös szervezésben tanulmányi kirándulást rendez a „KÖRÖSHEGYI M7-ES VÖLGYHÍD” építésének megtekintésére
A Közlekedéstörténeti Szakosztály szervezésében „Hajózás és hadtörténet” tanácskozás. Címe: Trafalgár 1805-2005. A Gépjárműközlekedési Tagozat Személyszállítási Szakosztály rendezésében előadás. Téma: „A tömegközlekedés minősége és gazdaságossága” Előadás: „Az autóbusz-közlekedés gazdálkodási- és minőségi kérdései a társadalmi változások függvényében” Előadó: Dr. Zsirai István tud. főmunkatárs - KTI Kht. Előadás: „Tömegközlekedés minősége fejlesztését megalapozó elektronikus jegyrendszer gyakorlati megoldása” Előadó: Rozsnyai Gábor szakértő, Közlekedési Kártya Kompetencia Központ A vasúti Erősáramú Szakosztály és a MEE Világítástechnikai Társaság közös rendezvénye Téma: Philips a világítástechnikában A Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke és a MAGÉSZ közös szervezésében: XXV. Acélszerkezeti Ankét „A dunaújvárosi híd gyártása és szerelése” Érdeklődni a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékén lehet: 463-1819
MAHART-Szabadkikötő Rt. központi épülete 1211 Budapest, Szabadkikötő út 57. MTESZ Székház 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. IV. 427. Indulás 8.00 órakor a BME Központi épülete elől (Budapest, XI., Műegyetem rkp. 3.) előzetes jelentkezés alapján (l. a szeptemberi HIRLEVÉL-ben) MTESZ Székház 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. IV. 427.
Rendőrtiszti Főiskola 1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12. Kossuth Múzeumhajó Befogadóképesség 40-50 fő KTI Kht. 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. II. emeleti nagytanácsterem
Philips Magyarország Kft. Központi irodaépülete Budapest, XI., Fehérvári út 84/A. BME Központi épülete Budapest, XI., Műegyetem rkp 3. Oktatói Klub (K.I.66.)
ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK KÖZLEMÉNYEI SENIOR BIZOTTSÁG SENIOR PROGRAMOK A KTE Szombathelyi Nyugdíjas Szakcsoportja szervezésében X. 3. filmvetítés: „A világörökség kincsei” Bővebb felvilágosítást ad: Pammer László, tel: 06-99-332-206 A KTE Budapesti Volán Vállalat Senior Csoport összejövetele X. 3. 10.30 órakor a MTESZ Székház (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.) IV. 427. sz. termében Szervezök: Jankó Piroska, Rády Károly A KTE B.A.Z. Megyei Szervezet Senior Szakcsoport szervezésében X. 24. Tanulmányút a TVK szállítási üzemnél Témafelelős: Sas Gábor Bővebb felvilágosítást ad: Nagy Alfréd, tel: 06-30-287-3639 A KTE Hajdú-Bihar Megyei Nyugdíjas Műszakiak Baráti Köre szervezésében X. 27. „ A szelektív hulladékgyűjtés előnyei és problémái” címmel előadás Bővebb felvilágosítást ad: Papp László, tel: 06-52-426-299
KTE hírlevél
5
2005 október
JUBILEUMI BIZOTTSÁG KÖZLEKEDÉSI JUBILEUMOK 1860. október 20-án adta ki Ferenc József császár az októberi diplomát, amely a magyarországi közlekedési ügyeket a birodalmi tanács hatáskörébe utalta. 1885. október 4-én megnyílt a Barcs-Pakráci HÉV Társaság Damvár és Pakrác közötti vasútvonal (25 km) 1885. október 5-én megnyílt Mezőtúr-Túrkeve közötti HÉV vasútvonal (15 km) 1890. október 1-én megnyílt Dés és Zilah közötti HÉV vonal 1890. október 12-én megnyitották a Kassa-Torna (36 km) és Ukk-Csáktornya közötti (112 km) HÉV vonalakon a vasúti forgalmat 1900. október 12-én megnyílt Budapest és Szentlőrinc között a villamosított vonal. 1905. október 15-én helyezték üzembe Nagykerezne és az országhatár között a MÁV 3. kárpátaljai vasútvonalát (56 km) 1910. október 10-én megnyílt a Nagykikinda – Arad – Zsombolya és Lovrin közötti HÉV vonal (112 km) 1930. október 4-én leszállt Budaörsön a Junkers G38 típusú német óriás repülőgép 1930. október 23-án átadták a forgalomnak a balsai Tisza-hidat 1945. október 29-én a MÁVAUT megindította menetrendszerinti első autóbusz járatát Budapest és Baja között 1960. október 31-én megszűnt a forgalom a Bácsalmás – Csikéria közötti 12 km hosszú vasútvonalon 1975. október 28-án nyílt meg a fővárosban a Földalatti Vasúti Múzeum 1980. október 17-én adták át a forgalomnak a fővárosban a felújított Szabadság-hidat 1980. október 30-án forgalomba helyezték a magyar légiforgalmi irányításnak az ország teljes légterét ellenőrző SZIGMA radarrendszert 1985. október 18-án elindult az első gyakorló repülőgép Ferihegy 2-ről 1985. október 28-án a magyar és az osztrák miniszterelnökök jelenlétében felavatták a Ferihegy 2-es terminálját, ahonnan a MALÉV járatok indulnak. A külföldi légitársaságok maradtak a régi repülőtéren, amelynek az új neve Ferihegy 1 lett 1990. október 1-től hetenként kétszer indult repülőgépjárat Budapest-Nyíregyháza és Budapest- Kaposvár között 1990. október 29-én szűnt meg Magyarországon a taxisblokád 1990. október 31-én átadták a forgalomnak az M3-as út Gödöllő-Hatvan közötti szakaszát 1995. október 30-án átadták a forgalomnak a fővárosban az 500 m hosszú Lágymányosi Duna-hidat
AJÁNLÁSI BIZOTTSÁG AJÁNLÁSOK A 2005. február 24-25-én Tatán rendezett „Irány az EU-n belül a közlekedésben„ című konferencia ajánlásai: 1./ Célszerű a közlekedési infrastruktúra fejlesztési célkitűzések és az ezekhez kapcsolódó EU pályázatok 3 évenkénti felülvizsgálata, hogy a közlekedés mindenkori súlyponti feladatai érvényesüljenek a hosszabb távra szóló közlekedéspolitika gyakorlati megvalósításában. 2./ Az EU-s szabályozások hazai alkalmazásánál tekintettel kell lenni a hazai adottságokra és a környező országok várható magatartására. Mindezek figyelembevételével nem fordult volna elő, hogy az EU-s vámszabályok és egyéb szabályozások részünkről merev alkalmazása miatt a Kínából kiinduló, EU-ba irányuló export elosztási helyeként Dunaszerdahelyi logisztikai központot választották bázisul. 3./ A közlekedést érintő EU-s források döntő része vasúti fejlesztéseket szolgál. Ezért felül kell vizsgálni a vasúti hálózatot és meg kell határozni optimális méretét és a fejlesztéseket ezekre a vasútvonalakra kell koncentrálni. 4./ A 2004. évi közúti személyszállítási törvény jól szabályozza a vállalkozók kötelezettségét, a beruházási érdekeltséget, a kockázat vállalást és az elérhető tisztességes nyereség mértékét. Az EU által a közösségi közlekedésben megfogalmazott „ALTMARK” kritérium, mint bírósági döntés, megfelel a magyar közúti személyszállítási
törvény szellemének, meghatározva az önkormányzati támogatás lehetőségét és a vállalkozók nyereségét. A magyar közúti személyszállítási törvény az EU-s állásfoglalásnak megfelelően meg kell kezdeni a közösségi közlekedési rendszer új alapokra helyezését, illetőleg minőségi fejlesztésének felgyorsított támogatását. 5./ Az EU-n belül a magyar közúti fuvarozók versenyképességének növelése érdekében fel kell gyorsítani a tudásalapú közlekedés szervezést. A jelenleg államilag nem finanszírozott logisztikai központok fejlesztését és a közúti fuvarozók önkéntes társulásának kialakulását segíteni célszerű. A hazai fuvarozók érdekében a termelőknek és vásárlóknak kedvező fuvarparitást kell lehetőleg kikötni. Korszerű szervezéssel, munkamegosztással meg kell szüntetni a felesleges értéknövelő többletszállítási teljesítményeket és helyette a hasznos hozzáadott értéket kell egyéb minőségi szolgáltatással növelni.
KTE hírlevél
6
6./ Az EU bővülésével várhatóan két lépcsős disztribuciós szállítási rendszer alakul ki az EU területén. Magyarország reálisan egy München-Sopron-Budapest-…. DélkeletEurópa irányú elosztó hálózatban játszhat szerepet. Központi támogatást célszerű adni a felsorolt tengelyben érintett logisztikai központok fejlesztésére a versenyképességük fokozása érdekében.
2005 október 9./ A közúti közlekedés területén egyik kiemelt EU-s célkitűzés a közlekedésbiztonság javítása. Szükség van a magyar Nemzeti Közlekedésbiztonsági Program megújítására, hogy annak révén következetes megvalósítással a hazai közlekedés biztonsága javuljon. 10./ A műszaki okok miatt bekövetkezett balesetek megelőzésének egyik fontos eszköze a mobil műszaki vizsgáló állomások alkalmazása. Célszerű megteremteni annak lehetőségét, hogy az elkövetkező években 4-5 mobil állomás beszerzésére sor kerüljön.
7./ A magyar vasútnak stratégiai partnereket kell keresni Európában. Más EU-s országok gyakorlatához hasonlóan a hazai szabályozásokkal hosszabb távon védettséget kell biztosítani a nemzeti vasútnak, hogy megőrizze piaci szegmensét és felkészülhessen a piaci versenyre. Ezt jól alapozza a MÁV-Cargo Group szervezése.
11./ Fel kell készülni a gépjárművezetők továbbképzésére és a munkaidejüket érintő EU-s jogszabályok hazai alkalmazására. A munkaidő szabályozás kötelező bevezetése többlet létszámot igényel, s a kategóriás jogosítványoknál alapvető feladat a továbbképzés.
8./ A hazai vasutak komplex szolgáltatással, az oda- és elfuvarozási tevékenység felvállalásával vagy szervezésével és a logisztikai egyéb szolgáltatások növelésével biztosíthatják versenyképességüket. A vasutaknak növelni kell részarányukat a logisztikai központok működtetésében, elsősorban Sopron, a BILK és Záhony esetében. Biztosítani kell, hogy a vasúti áruszállítás nyeresége az áruszállítás infrastruktúrájának fejlesztését szolgálja, a piaci versenyképesség növelése érdekében.
12./ Szükséges a közlekedés mint iparág törvényes keretek közötti védelme. Ennek érdekében növelni célszerű a kamarai rendszer testületi jellegét, amely demokratikus módon szakmánként biztosítaná a munka minőség védelmét és a közlekedésben az összehangolt hatékonyabb munkát.
****** A Közlekedéstudományi Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területi Szervezete által az „V. Állam és a vasutak kapcsolata„ címmel 2005.április 7-8-án Lillafüreden megtartott konferencia résztvevőinek egyetértésével, a magyar vasúti közlekedés további piacvesztésének megakadályozása, az európai integrált vasúti közlekedési rendszerhez kapcsolódás és a liberalizált piac igényeinek való megfelelés érdekében a Közlekedéstudományi Egyesület az alábbi ajánlásokat teszi: 1.
Önálló szervezetként kell működtetni a Pályavasutat, amelynek a feladata alapvetően az országos vasúti törzshálózat üzemeltetése, fenntartása. A pályavasút ezenkívül elláthatja az országos vasúti mellékvonalak üzemeltetését és fenntartását, valamint azoknak az állami tulajdonban lévő vasúti pályáknak az üzemeltetését és fenntartását is, amelyeken a regionális (térségi) vasutak forgalma bonyolódhat.
2.
Meg kell teremteni a regionális (vagy térségi) vasutak szervezésének és működésének a feltételeit. A regionális közigazgatási rendszer kialakulásáig állami támogatással, a megyei önkormányzatok bevonásával, a feladatok pontos elhatárolásával (arányos közforgalmú vasútnál maradó feladatok – regionális vasútnak átadható feladatok) elő kell segíteni regionális vasúttársaságok szerveződését. Az állami támogatás egyrészt a regionális vasúti pályahálózatba adható vasúti pályáknak az ingyenes tulajdonba adásával, másrészt a regionális vasúti társaságok által menetrend alapján végzett személyszállítási részének tevékenységek megfelelő közszolgáltatáskénti elismerésével és támogatásával történhet. A regionális közigazgatási szervezetrendszer kialakulása után ez a feladat – legalábbis az ügy első (alapvető) felelőseként – az adott régiók közigazgatási szervéhez utalható.
3.
A fentieket is figyelembe véve meg kell határozni a vasúti közszolgáltatás fogalmát és mértékét (országosan is régiónként illetve térségenként is). A közszolgáltatásnak nyilvánított szolgáltatások esetén a menetdíj bevételekkel nem fedezett indokolt költségeket (és méltányos mértékű nyereséget) a központi költségvetésből teljes egészében meg kell téríteni.
A vasúti pálya üzemeltetése és fenntartása mellett a Pályavasútnak végeznie kell azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket az Európai Unió – a vonatkozó irányelvében – A Pályavasút (kötelező vagy lehetséges, helyesebben inkább „ajánlott”) feladatának tekint. A Pályavasútnak –mindaddig míg a közigazgatási reform keretében az ilyen típusú feladatokra megfelelő (esetleg új) szervezeti formát nem találnak – vagy költségvetési szervként ,vagy egyszemélyes állami tulajdonú gazdasági társaságként kell működnie. A pályakapacitás-elosztás feladatát a vasúti pályát üzemeltető Pályavasút feladatkörébe kell utalni. Számolni kell azonban azzal, hogy a pályakapacitáselosztása térségi vasutak állami tulajdonban nem lévő vasúti pályáinak egy részén is követelményként fog jelentkezni. Fel kell készülni ennek a feladatnak az ellátására alkalmas (kijelölt) szerv működtetésére is. Az állami tulajdonban levő vasúti pályák fejlesztését és felújítását a központi költségvetésnek kell finanszíroznia.(Ehhez természetesen hozzájárulhatnak az EU forrásokból eredő pénzeszközök is ; törekedni kell arra, hogy vasúti infrastruktúránk ebből minél nagyobb mértékben részesedjék.) Ezen kívül az államnak meg kell térítenie Pályavasút működésének (díj -és egyéb bevételekkel nem fedezett) költségeit is.
Maradéktalanul meg kell téríteni továbbá a személyszállítást végző vasutak részére az utasoknakjogszabály által biztosított kedvezményes díjú utazásából erdő bevételkieséseket.
KTE hírlevél 4.
7
A vasúti közlekedésről szóló törvényt új alapokra helyezve kell elkészíteni, a többszereplős személyszállítási és árufuvarozási piac uniós előírásokkal összhangban levő kiépítésével. Meg kell erősíteni, a csatlakozás óta szerzett tapasztalatok birtokában, a versenyen alapuló vasúti szolgáltatások jogi és intézményi feltételeit. A törvény tartalmazza az állam szerepét a vasúti közlekedés rendszerében, részvételének módját és feltételeit. Az uniós előírásokkal összhangban lehet kialakítani a vasúti közlekedés működésének szabályozásáért és felügyeletéért felelős hivatalt. Külön döntést igényel a jelenleg is működő közlekedési felügyeletek vasúti hatósági feladatainak áttekintése, összehangolása a felállításra kerülő vasúti hivatal tevékenységével. Pontosan el kell határolni a közlekedési felügyeletek és a felállítandó vasúti hivatal döntési kompetenciáit és hatáskörét. El kell választani a „szabályozó” szervezetet a hatósági szervezettől, a „szabályozó” feladatokat a hatósági feladatoktól.
5.
2005 október módon a szervezetek biztosítani.
jogi
önállóságával
lehet
A döntésnek tartalmaznia kell, hogy holdingrendszerben működnek az egyes társaságok vagy pedig egymástól teljesen függetlenül. Mindkét esetre van példa az európai gyakorlatban. Amennyiben a társaságok egy részét privatizálják, akkor célszerű teljes önállósággal felruházni őket. egyből Amennyiben hosszabbtávon is 100%-os állami tulajdonról van szó, célszerű megfontolni a holdingszerű működésből realizálható előnyöket. A Pályavasút azonban álláspontunk szerint nem lehet a holding tagja. 6.
A vasúti törzshálózat fejlesztése mellett kiemelt feladatként kell kezelni a vasúti mellékvonalak helyzetét. Hosszabb távú működtetésük csak megfelelő pályakorszerűsítés, járműbeszerzés és egyszerűsített forgalmi technológiák alkalmazásával lehetséges. A második Nemzeti Fejlesztési tervben külön fejezetként kell szerepeltetni a mellékvonali vágányhálózat és járműpark korszerűsítésére felhasználható forrásokat. A közigazgatási régiók megalakulásával párhuzamosan működőképes regionális vasutak csak abban az esetben alakíthatók ki, ha az utasok igényeinek megfelelő eljutási időt és komfortos utazási feltételeket sikerül biztosítani. Ehhez kell a Nemzeti Fejlesztési Tervben a forrást megjelölni, ellenkező esetben 2013-ig nem lesz uniós forrás működőképes regionális vasutak kialakításához. Az Európai Unió nem csak a vasúti közlekedés fejlesztésére és a környezetvédelemre biztosít forrásokat, hanem a régiók felzárkóztatásához, az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Fejlett regionális tömegközlekedéssel biztosítható az alacsony motorizációjú, elmaradott térségekben lakó diákok és felnőttek kistérségi és regionális központokba (iskolákba, illetve munkahelyekre) történő eljuttatása, biztosítva ezzel számukra az esélyegyenlőséget a központokban lakókhoz képest.
A jelenlegi monolitikus vasúti szervezetből piacképes szolgáltatásokat nyújtó, átlátható, gazdálkodást folytató, versenyképes és irányítható mértékű társaságokat kell kialakítani, különös tekintettel az infrastruktúraműködtetés, az árufuvarozási és a személyszállítási tevékenységek szervezeti elkülönítésére. A különválasztást megelőzően döntést kell hozni az egyes társaságok kapcsolatáról, összhangban a velük összefüggő további elképzelésekkel. A működőképes szervezetnagyság biztosításához elengedhetetlenül szükséges a jelenlegi szervezet több részre tagolása. Az Európai Unió elvárása, hogy valamennyi vasúttársaság számára diszkriminációmentes pályahozzáférést kell biztosítani, illetve az egyes tevékenységek között nem lehet keresztfinanszírozás. Ezt megnyugtató
***** A 2005. április 21-22-én Budapesten rendezett című UEEIV-KTE-MÁV konferencia ajánlásai: 1.
„Az európai vasúti folyosók fejlesztése az új EU tag Magyarországgal”
A magyar vasút jelentős kihívás előtt áll, fel kell újítani az európai vasúti Folyosók Magyarországot érintő szakaszait, biztosítani kell ezeken a vonalakon az előirt európai műszaki és forgalom-technikai paramétereket, interoperabilitást a csatlakozó vonalakkal.
2. A még az EU-csatlakozás előtt megkezdett és jelenleg folyamatban lévő pályarehabilitációs munkákat 2007-ig program szerint be kell fejezni az előcsatlakozási alapok és a hazai költségvetési hányad felhasználásával. A sikeres program megalapozhatja, hogy az EU a 2007-2013 közötti időszakban a kohéziós program keretében nagyobb támogatást biztosítson a folyosók felújítására. Meg kell gyorsítani a déli irányú összeköttetések (V. V/B. V/C és X/B) fejlesztését is, ellenkező esetben a Villach – Zágráb – Belgrád X. sz. folyosó (vasúti és autópálya egyaránt) és a Szlovákia által
szorgalmazott, - Kassán át Bukarest felé haladó, IX. számú korridor kiépítése Észak-Dél és KeletNyugat irányban egyaránt hazánk elkerülésére nyújt lehetőséget a tranzit-forgalomban. Ezzel veszélybe kerül Budapest térségének fordítókorong szerepe és logisztikai közreműködése a Közép-Európai közlekedésben. A fentieken túlmenően a hazai kiegészítő források biztosítása érdekében is szükséges, hogy a vasúti korridorok határtól határig, megfelelő minőségben történő kiépítése a Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelt feladata legyen!
3.
Törekedni kell arra, hogy a hazánkat érintő európai vasúti folyosók országon belüli vonalvezetésénél és más közlekedési ágak kapcsolatában érvényesüljenek a regionális és a hazai gazdasági érdekek is. Az elővárosi forgalom által is érintett szakaszokon
KTE hírlevél
8
2005 október
egyidejűleg ki kell építeni e forgalmi szegmens járulékos infrastruktúra-elemeit is (P+R parkolók és más utas átadást biztosító rendszerek, különszintű vágány megközelítési lehetőségek stb.) 4.
A tervezett, évente mintegy 100 km hosszú, megfelelő színvonalú és határidőre történő fővonali vágány-felújítás érdekében a legkorszerűbb technológia alkalmazása szükséges. Ennek biztosítása és az interoperabilitás szakmai tartalmának pontosítása egyaránt szükségessé teszi a megfelelő gépbeszerzések mellett a rendszeres hazai és nemzetközi szakmai fórumok, konzultációk szervezését.
5.
A magyar- és általában az európai vasutak a közúti közlekedéssel igen erős piaci versenyben állnak. A kelet-európai vasutak különösen nehéz helyzetben vannak, mivel itt a legmodernebb közúti technika áll szemben a „lelakott”, elhanyagolt, rossz műszaki állapotú vasúti struktúrákkal. A személy- és árú szállítás növelésének csak a komplex vasúti szolgáltatás színvonalának javításával lehet esélye, ezért a magyar vasút elöregedett járműparkja is az infrastruktúrával egyidejű megújításra szorul. Keresni kell az EU járműfejlesztési hozzájárulásának lehetőségeit is, különösen a regionális fejlesztési programok keretein belül. Mindamellett sem az infrastruktúra, sem a járműpark fejlesztése nem oldható meg az állami szerepvállalás mértékének növelése nélkül! Ennek során gondolni kell a korábban világszerte elismert magyar vasúti járműipar további működtetésére ill. a nemzetközi kooperációban való részvételére is.
6.
A környezetkímélés és az energia-takarékosság érdekében tovább kell Fejleszteni a kombinált árú-fuvarozás különféle technikai módozatait az üzemeltető személyzet által kísért és nem kísért változatait, valamint meg kell találni ezen szállítási módszerek gazdasági ösztönző formáit.
7.
A magyar vasutak előtt álló feladatok megoldása magas színvonalú Mérnöki tevékenységet igényel . A konferencián elhangzott előadások is megerősítették, hogy a
rendkívül hiányos, gyarkorlatilag nem működik. A feladat tehát kettős: a.) Végig kell gondolni a vasúti reálértelmiség ismereteinek az európai követelményeknek megfelelő szinten tartását és fejlesztését. Ez többek között igényli a mérnökök vasúti szakmákra történő képzésének az automatizálásiépítési- gépészeti- és üzemi területeken kialakult jól működő graduális oktatási rendszerének fenntartását és fejlesztését valamint továbbképzésének gondos meghatározását. Fontos lenne emellett a vasút mérnökei számára életpályájukhoz illeszkedően egyes európai minősítések megszerzése ( Eur. Ing., Eurail. Ing., Eur. Ing. Paed.), amelyek mind az egyén, mind pedig a munkaadó számára komoly referenciát és a tapasztalatok szerint sok esetben előnyösebb tárgyalási pozíciót jelentenek. b.) Széles körben fel kell kelteni a tizenés huszonéves ifjúság érdeklődését a vasúti általános és reálértelmiségi feladatok iránt. Ennek érdekében különböző módon és eszközökkel be kell mutatni a tevékenység magas színvonalát, szépségét, fontosságát és fejlődési irányait, amely összességében növelheti az ifjúság vasút iránti motivációját. 8.
A konferencia-szeminárium sikere, valamint az ott feldolgozott témakörök aktualitásának folyamatos szem előtt tartása érdekében vissza kell térni az UEEIV által patronált konferencia-szemináriumok kétéves ciklusú hazai megrendezésére és azokon a nemzetközi részvétel ill. tapasztalatcserék erősítésére. Ennek érdekében fokozni kell a KTE/MÁV és az Európai Vasútmérnöki Egyesületek Uniója rendszeres kapcsolatot és annak aktivitását. A konferencia-szeminárium Szervező Bizottsága egyetértésben az UEEIV jelenlévő vezetőivel valamint a résztvevőkkel javasolja, hogy a következő hasonló rendezvény – különös tekintettel az induló új EU költségvetési időszakra 2007 tavaszán Budapesten kerüljön – megszervezésre.
Az ajánlásokat az alábbi állami szervek, intézmények és a témakörben érintettek számára javasoljuk megküldeni.
vasúti mérnökök, sőt már a középfokú végzettségűek és a szakmunkások utánpótlása is
***** A 2005. április 26-28-án Bükfürdőn rendezett
„VI. Közlekedésfejlesztési és beruházási” konferencia ajánlásai:
GKM részére 1.
A 2007-2013 között rendelkezésre álló EU források felhasználása érdekében a kormányzat mielőbb döntsön a támogatandó projektekről és a tervezésre, előkészítésre fordítható költségekről annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló másfél év alatt az előkészítő munkák elvégezhetők legyenek, hogy ez ne legyen akadálya a források lehívásának.
2.
3.
A KIOP és ROP programokon belül több közös projektet javasolunk kidolgozni a komplex közlekedési rendszerek kifejlesztésére. (vasútállomások – autóbusz állomások – parkolók – kerékpárutak, stb.) A közösségi közlekedés menetrendjének összeállításánál a régiós kapcsolatok nagyobb hangsúlyt kapjanak. A jelenlegi menetrendi
KTE hírlevél
4.
szerkezet akadályozza elérhetőségeket.
9
a
régión
belüli
2005 október
KTE részére A kormányzati munkában GKM-en belül a közlekedési szektor arányának csökkenése miatt a társadalmi szervezetek felelőssége megnövekszik, ezért a KTE-nek továbbra is és még hangsúlyosabban kell képviselnie a szakmai érdekeket.
LAPSZEMLE Közlekedéstudományi Szemle 2005/október Dr. habil Holló Péter: A különböző közúti közlekedésbiztonsági intézkedésekkel kapcsolatos költségek és elérhető hasznok becslése A cikk a rendelkezésre álló legújabb nemzetközi tapasztalatok alapján rendszerező áttekintést ad a különböző közúti közlekedésbiztonsági intézkedések költséghatékonyságáról Dr. Farkas Gyula – Dénesfalvy Ágnes: A vasúti pályahasználati díjrendszerek összehasonlító elemzése A szerzők a tanulmányban elemzik és összehasonlítják 13 európai ország vasútjainak számviteli, szervezeti szétválasztásával párhuzamosan kialakított pályahasználati díjrendszereket Dr. Zobory István: Jármű-rendszerdinamikai szimulációra épülő „közlekedési pálya-jármű” rendszerdiagnosztikai eljárás A tanulmány a „közlekedési pálya – jármű rendszer” biztonsági üzemét célzó diagnosztikai módszert ismertet. A módszer korszerű sztochasztikus rendszermodellen alapuló dinamikai szimulációval meghatározható adatbázisra és korszerű ellenőrzésekre támaszkodik. Budai Ákos: A 2004. évi közúti közösségi közlekedés A szerző ismerteti a közúti közösségi közlekedés gazdálkodási környezetében, szabályozó rendszerében 2004. évben bekövetkezett legfontosabb változásokat, a szabályozó rendszer reformjával kapcsolatos problémákat. Részletesen elemzi a 2004. évi XXXIII. tv. legfontosabb rendelkezéseit, rávilágít a finanszírozási és az alvállalkozók bevonásával kapcsolatos problémákra. Tájékoztató a MÁV Rt. időszerű feladatairól, eredményeiről Jelentősen javultak a MÁV Rt. biztonsági mutatói
Közúti és Mélyépítési Szemle 2005/október Schulek János: A 4. budapesti metróvonal (előzmények, előkészítés) dr. Gulyás András – Hernádi Péter –dr. Makula László: Forgalmi monitoring az országos közúthálózaton Farkas Balázs: A közúti útvonalengedélyezés országos elektronikus ügyviteli rendszere Albert Gábor – Szele András: A Tisza-Szamos-köz közlekedési helyzetének javítási lehetőségei Dr. Farkas József: A földmű-alapozás elméleti háttere az M7 autópálya Ordacsehi – Balatonkeresztúr közötti szakaszán
Városi Közlekedés 2005/október MARI CSABA: Solaris Ganz kéttengelyű trolibuszok a fővárosban PINTÉR LÁSZLÓ: Megszüntethetők-e a tömegközlekedés végállomásai Budapest belső területein? TULIPÁNT GERGELY: A zajterhelés változása a 2-es metróvonal felújított szakaszán DR. CSISZÁR CSABA: Repülőtéri taxiforgalmat szabályozó telematikai rendszer ERCSÉNYI BALÁZS: Elgondolás a Budapest V., kerületi Kossuth Lajos tér átalakítására ALBERT GÁBOR–SZELE ANDRÁS: Sebességkijelzők hatása a járművezetők sebességválasztására Leányfalun BERTA TAMÁS: Kijelölt gyalogos-átkelőhelyek biztonságának hatékony növelése forgalomtechnikai eszközökkel a kockázati tényezők figyelembevételével BERKI ZSOLT: Közlekedési háztartásfelvételek számítógépekkel Visszapillantás VARGA KÁROLY: A debreceni „Zsuzsi” vasút az ország legidősebb kisvasútja
Szakirodalom Hírek és közlemények Nemzetközi szemle
KTE hírlevél
10
2005 október
HIRDESSEN HÍRLEVELÜNKBEN! Hirdetési tarifáink: Első oldalon (A5 méret)
50.000.- Ft + ÁFA
Hátsó oldalon (A5 méret)
30.000.- Ft + ÁFA
Belső oldalon (A5 méret, vagy szórólap)
20.000.- Ft + ÁFA
A jogi tagvállalataink 20% kedvezményt kapnak. Közel 200 jogi és pártoló tagvállalat és mintegy 7000 fő egyéni tagunk forgatja havonta tájékoztatónkat, ezért használja ki a lehetőséget. Cím: Közlekedéstudományi Egyesület Titkárság Budapest, V., Kossuth L. tér 6-8. IV. 416. Tel/Fax: 353-2005, 353-0562
KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET 1055. Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. IV. 416. Tel/Fax.: 353-2005, 353-0562
ADATVÁLTOZÁST BEJELENTŐ LAP Régi adat: NÉV:.................................................................................................................................................................... Lakcím:............................................................................................Tel.:............................................................. Munkahely:.......................................................................................................................................................... Címe:...............................................................................................Tel.:............................................................. Beosztása:........................................................................................................................................................... Új adat: NÉV:.................................................................................................................................................................... Lakcím:..............................................................................................Tel.:........................................................... Munkahely:.......................................................................................................................................................... Címe:.................................................................................................Tel.:........................................................... Beosztása:........................................................................................................................................................... Kelt:..................................................... ...................................................... aláírás
Közlekedéstudományi Egyesület Budapest, V. Kossuth Lajos tér 6-8. IV. 416. Felelős szerkesztő: Varga József titkárságvezető
Levélcím: 1372 Budapest 5. Pf. 451. Telefon/fax: 353-2005, 353-0562 Vasúti: 31-19 Internet: http://www.kte.mtesz.hu E-mail:
[email protected]
