Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS... 3

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

1

Tartalomjegyzék 1.

HELYZETELEMZÉS........................................................................................................................... 3 1.1.

FERTŐSZENTMIKLÓS TÖRTÉNELME ................................................................................................. 3

1.1.1.

A település jelképei .................................................................................................................... 7

1.1.2.

Fertőszentmiklós szerkezeti változásai az elmúlt két évszázadban ............................................ 9

1.2.

A TELEPÜLÉS FÖLDRAJZI ÉS KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI ................................................................ 12

1.3.

FERTŐSZENTMIKLÓSNAK A MEGYE TÉRSZERKEZETÉBEN ELFOGLALT HELYE – FERTŐMENTI

ÖNKORMÁNYZATOK TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA ............................................................................... 15 1.4.

A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIÁJA ....................................................................................................... 19

1.4.1.

Fertőszentmiklós népességszámának alakulása, életkor szerinti megoszlása ......................... 19

1.4.2.

A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg................................................................ 20

1.4.3.

A korstruktúra.......................................................................................................................... 22

1.4.4.

Iskolai végzettség és munkanélküliség ..................................................................................... 24

1.5.

HUMÁN INFRASTRUKTÚRA ............................................................................................................ 26

1.5.1.

Az egészségügyi ellátottság...................................................................................................... 26

1.5.2.

Az oktatás és kultúra intézményei ............................................................................................ 27

1.5.3.

Civil szervezetek ...................................................................................................................... 29

1.6.

MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ......................................................................................................... 30

1.6.1.

Vízellátás ................................................................................................................................. 30

1.6.2.

Csapadékvíz elvezetés.............................................................................................................. 32

1.6.3.

Szennyvízelvezetés ................................................................................................................... 32

1.6.4.

Kommunális hulladék .............................................................................................................. 33

1.6.5.

Gázellátás ................................................................................................................................ 34

1.6.6.

Elektromos energiaellátás ....................................................................................................... 35

1.6.7.

Telefonhálózat ......................................................................................................................... 36

1.6.8.

Kábeltelevízió .......................................................................................................................... 36

1.6.9.

Úthálózat, közlekedés .............................................................................................................. 36

1.6.10. Lakásállomány változása......................................................................................................... 38 1.7.

ZÖLDFELÜLET VIZSGÁLATA .......................................................................................................... 41

1.8.

GAZDASÁG .................................................................................................................................... 41

1.8.1.

Vállalkozások........................................................................................................................... 42

1.8.2.

Ipar .......................................................................................................................................... 44

1.8.3.

A helyi mezőgazdaság.............................................................................................................. 44

1.9.

TURIZMUS ..................................................................................................................................... 46

2.

SWOT – ANALÍZIS ............................................................................................................................ 49

3.

FEJLESZTÉSI JAVASLATOK......................................................................................................... 50 3.1. 3.1.1.

T• •P

HUMÁN SZFÉRA FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATAI ............................................................................. 50 Demográfiai prognózis ............................................................................................................ 50

TALENT–PLAN 9023 Győr, Richter J. u. 11.

Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


2

3.1.2.

Lakóterület fejlesztése.............................................................................................................. 51

3.1.3.

Üdülőterületi fejlesztések......................................................................................................... 52

3.1.4.

Közösségi intézmények fejlesztése ........................................................................................... 52

3.1.5.

Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás fejlesztése................................................................ 53

3.1.6.

Közösségi élet, kultúra............................................................................................................. 53

3.2.

INFRASTRUKTURÁLIS SZFÉRA FEJLESZTÉSEI.................................................................................. 54

3.2.1.

Vízellátás ................................................................................................................................. 55

3.2.2.

Csapadékvíz elvezetés.............................................................................................................. 55

3.2.3.

Szennyvízelvezetés ................................................................................................................... 56

3.2.4.

Gázellátás ................................................................................................................................ 56

3.2.5.

Telefonhálózat ......................................................................................................................... 56

3.2.6.

Kábeltelevízió .......................................................................................................................... 57

3.2.7.

Energiaellátás.......................................................................................................................... 57

3.2.8.

A közlekedéshálózat fejlesztése................................................................................................ 57

3.3.

ZÖLDFELÜLET FEJLESZTÉS ............................................................................................................ 59

3.4.

A GAZDASÁGI SZFÉRA FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATAI ................................................................... 61

3.4.1.

Ipar fejlesztése ......................................................................................................................... 61

3.4.2.

Kereskedelem, szolgáltatás fejlesztése..................................................................................... 62

3.5.

T• •P

A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATAI .................................................................................. 63



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


3

1. HELYZETELEMZÉS

1.1.

Fertőszentmiklós történelme

A környéken előkerült régészeti leletek bizonyítják, hogy ezen a területen már Kr. e. 3500-2500 körül éltek emberek. Fertőszentmiklós és Petőháza között, az Ikva jobb partján tártak fel három bronzkori sírt. A honfoglalás korának egyik kiemelkedő régészeti leletét a szomszédos Petőháza közelében találták meg: a VIII. században készült „CUNDPALD”kelyhet egy avarokat térítő frank püspök IX. századi sírjának mellékleteként. A német uralom kb. 1030-ig mutatható ki ezen a vidéken. Akkor szállták meg a környéket a magyarok. Később besenyőket is telepítettek a környékre védelmi célokból, az ő emléküket őrzi a község határában levő Bajcsa nevű határrész. „Terra Neweg” névalakban 1228-ban említik először Árpád-kori oklevelek a település Ikvától keletre eső részét. Az Ikvától nyugatra épült rész első okleveles említése 1261-ben „Villa Scereda-hel” néven fordult elő. Alig ötven évvel az első okleveles említés után már a mai nevén említették a nagyközség Ikvától keletre eső részét. Az első új név, Szentmiklós, egy 1274-es oklevélben olvasható: „esslesia S. Nicolai”. A névváltozás egyik oka az 1241/42. évi tatárjárás: a majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akiknek a védőszentje Szent Miklós, így történt, hogy előbb az egyházközséget, majd később magát a települést is a védőszentről nevezték el. A névváltozás másik oka az egyházi szervezet kiépülése, amelynek keretében a templomi védőszent nevéből képzett helynév háttérbe szorítja a korábbi helynévadáson alapuló nevet. A Szent István-korban épült Szentmiklós környéki templom a mai muzsaji temető és a Cser erdő között volt, és Szent Péterről nevezték el. Ezt a templomot a tatárok lerombolták, csak a neve élt tovább – a faluból erre vezető dűlőutat a lakosság még mai is Szent Péter útnak, az itt elterülő határrészt Szent Péter úti dűlőnek nevezi-, a falu megmaradt lakossága és a telepesek Szentmiklós belterületén építették fel új templomukat. A XIV-XV. században a Kanizsay család birtoka. Az 1318-ban kelt oklevél mindkét községet említi: az Osl családból származó Miklós négy évre elzá-

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


4

logosította Szerdahelyen levő résztulajdonát 24 bécsi márkáért Pál mesternek. 1321-ben ugyanez a személy már örökös tulajdonba vette meg a birtokot. Az 1324-ből kelt oklevélben együtt említik a község régi és új nevét. Később a középkor folyamán hosszú ideig a Kanizsayak kapuvári uradalmához csatolták a falut. A XV. század közepén a falu kétszer is elpusztult: 1444-ben az Újlakyak és a Rozgonyiak háborúskodása idején, majd 1454-ben a határmenti német lovagok pusztulásai során. A Kanizsay-birtok 1533-ban a Nádasdyak birtokába került. Ők, mint a község urait vitték át a lakosságot 1562 körül a protestáns hitre, de a XVIII. századra a lakosság zöme visszatért a katolikus valláshoz földesurával együtt. A Nádasdyak korában a nemesi vármegye Szentmiklóson tartotta üléseit, a község mint törvényszéki hely is működött, és több kisnemesi család is letelepedett itt. A halálos ítéleteket az Emberölési dombon – vagy szigeten -, mai nevén a Röjtöki dombon hajtották végre. A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után Nádasdy Ferenc birtokát 10 évig a kincstár kezelte, majd 1680-1700 között a Draskovicsok, 1719-ig pedig a máriacelli bencések bérelték a szentmiklósi birtokrészt. 1719-ben került a birtok az Esterházyak kezébe részben adomány, részben vásárlás útján. Az 1714-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudjuk, hogy ekkor gróf Széchenyi Györgynek is bérleménye volt a faluban. A törökök a falut az 1683-as bécsi ostrom után visszavonulóban teljesen feldúlták és kirabolták, a templomot felgyújtották. 8 évvel a templom újjáépítése után tűzvész pusztított, ennek újból martaléka lett a nemrég felépült templom is. A tűzesetek később is gyakoriak voltak a községben. A kurucok 1704. januárjában jártak itt először, amikor Vak Bottyán Sopron ostromára indult, és a szerdahelyi Bezerédj család ősi fészkében is megszállt. E családból származott Bezerédj Imre kuruc brigadéros, aki több alkalommal is párbajozott a Szentmiklós és Szerdahely között folyó Ikvapatak melletti réten labanc tisztekkel. A Bezerédj család 1588-ban vásárolt birtokot a mai község mindkét részén a Nádasdyaktól, és Szerdahelyen építette fel ma is álló, emeletes kastélyát. Ebben a kúriában született Bezerédj István (1796-1856) reformpolitikus, Tolna vármegye országgyűlési követe. Ő volt az a nemes, aki medinai job-

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


5

bágyait az országban először felszabadította, és nemes létére az elsők között fizetett adót önkéntesen. Első feleségével, Bezerédj Amáliával – a magyar kisdedóvó és a gyermekirodalom úttörőjével – sokat tett a magyarországi óvodákért. A selyemhernyótenyésztés fellendítésére szederegyleteket hozott létre. Tagja volt az 1848/49-es országgyűlésnek. 1850-ben halálra ítélték, de barátai és második felesége, Bezerédj Etelka közbenjárására kegyelmet kapott és kiengedték a börtönből. A család rokonságba került a Szentmiklóson lakó Felsőbüki Nagy családdal. Itt állt 1903-ig a Felsőbüki Nagy család kúriája. Ebben a földszintes házban született Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857), a XIX. század első harmadának politikusa és nagy szónoka, a reformmozgalom egyik elindítója. A család ősei a fertőszentmiklósi temetőben nyugszanak. A kúria helyén ma az 1903-ban épült emeletes iskola látható. Az épület téglaboltozatú pincéje még az ősi Felsőbüki-kúriából való. Az iskola falán 1988. óta emléktábla őrzi a nagy politikus emlékét. Szentmiklóson lakott Lukinich Mihály (1811-1872), Sopron megye kapuvári területének 1848/49-es országgyűlési követe, 1848. október elejétől a megye kormánybiztosa, akit a Habsburg önkényuralom hosszantartó várfogságra ítélt a szabadságharc leverése után. Csak a kiegyezés után szabadult ki és tért haza Szentmiklósra a még mai is álló földszintes házába. Nevét a lakóház falán 1988 óta emléktábla őrzi. 1848. szeptemberében Szentmiklóson gyülekeztek, és innen indultak Pákozdra a környező községek népfelkelői. A helyi születésűek nevét örökítette meg az utókor számára az 1990. március 15-én felavatott életnagyságú Petőfi-szobor. Szentmiklós jogállását tekintve a középkorban jobbágy-, majd kisnemesi község volt. Később, a XIV-XV. századtól kezdve már mezővárosként emlegetik. A lakosság vallási összetételéről – a reformáció idejét leszámítva – elmondhatjuk, hogy a két község teljesen katolikus. Még a protestáns időben is éltek a községben katolikusok, akik, mivel a templomot ebben az időben az evangélikusok használták, vályogból és fából építettek maguknak imaházat. 1851-ben 8 evangélikus és 30 zsidó lakott a községben. Ma már szinte csak katolikusok lakják a községet. A zsidók közül csak páran élték túl a háborúk borzalmait. 1945 után a túlélők közül senki sem költözött vissza régi lakóhelyére. Temetőjük a község határában található, rendezett körülmények között. Imaházukat, amely a falu belterületén volt, 1945. után lebontották.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


6

A két község a XVI. század elejéig színmagyar népességű település, az 1518. évi névsor nem tartalmaz idegen nemzetségre valló családneveket. 1533. körül Szentmiklóst is elérte – de csak mérsékelten – a horvát beáramlás. 1544-ben az adólajstrom 18 magyar mellett 202 „szláv”, azaz horvát telkes jobbágyot tűntet fel. 1584-ben Szentmiklós-Szerdahely 109 családjából 30 a horvát nevű. A horvátság aránya 1677-ben is ugyanaz. A két évtizedes német bérlet – 1700-1719. között a máriacelli bencések részéről – meghonosított ugyan néhány német családot, de ezek aránya 1728-ban nem számottevő: 80 magyar és 40 horvát mellett mintegy 23 német nevű család telepedett meg. A XVIII. század a nemzetiség tekintetében lényeges változást nem hozott, csupán az Esterházyak hoztak ide állandónak nem bizonyuló német zsellér- és cselédnépet, míg Szentmiklós az uradalom középpontja volt. Az idők folyamán úgy a horvát, mint a német családok asszimilálódtak. Ma már a község lakossága színmagyar. Az I. világháborúban 138 fertőszentmiklósi férfi hősi halált halt. míg a II. világégés során a háborúban elesett hősi halottak és a háború következtében nem a harctéren meghaltak száma 102 fő – ebben a számban nem szerepelnek a haláltáborokba elhurcolt és ott legyilkolt helyi zsidó áldozatok. A II. világháború idején a községhez tartozó Bregenz-majorban 1939-1943 között lengyel katonai menekülttábor volt. Ők még emberséges körülmények között élhettek itt, kijárhattak a faluba. Mielőtt a menekültek elhagyták Magyarország területét, a község templomát megajándékozták egy, a táborban faragott Mária szoborral, amelyet 1943. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, ünnepi szentmisével egybekötött összejövetelen áldott meg egy lengyel katonai főpap. A tábor halottait a község temetőjében temették el. Később, 1944. augusztus 220. után a németek ugyanebben a majorban román hadifogolytábort rendeztek be. Az éhség, az embertelen bánásmód, a járványos betegségek nagy tömegben szedték közülük áldozataikat. A halottakat jeltelen tömegsírba temették el a táborral szemben lévő akácerdő sarkánál, ahol 1998. óta emlékükre sírkő áll. A közvetlen frontvonal 1945. március 30-án hajnalban, nagypénteken érte el Fertőszentmiklóst. A visszavonuló németek tankcsapdákat építettek a község területén, a vasútvonalon felrobbantották az Ikván levő hidakat, a

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


7

szerdahelyi kápolnához tüzérüteget ástak be, mégsem tudták megállítani a szovjetek három hullámban érkező csapatait. A lakosság az 1956-os októberi eseményeket meglehetősen békés körülmények között élte át. Október 24-én vagy 25-én mintegy 50-100 fős csoport végigvonult a községen a Himnuszt, a Szózatot és egyházi énekeket énekelve. Kivonultak a község általános iskolásai is a pedagógusok vezetésével. E felvonulás után dúlták fel az iskola akkori igazgatónőjének lakását, aki hatalmával visszaélve akadályozta a hittanbeíratásokat. Az igazgatónő családjával a plébániára menekült November 4-ét követően egészen 1957. márciusáig sokan jöttek olyanok, akik okkal vagy ok nélkül menekültek a kibontakozó „régi-új rendszer” megtorlásai elől, vagy a csábító nyugat jobb életkörülményeinek reményében. A községet mintegy 50 fő hagyta el ekkoriban, de közülük többen később visszajöttek.

1.1.1.

A település jelképei

A középkori oklevelek szerint már a XV. század végén mezővárosként említik a települést. Az első címeres pecsétlenyomat SIGILLUM S NICOLAUS köriratal, a pecsét mezejében szembenálló torony nyitott kapuval, felette egymás mellett ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas, a torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold, felettük évszám megosztva: 17 10 . 28 MM. A pecsét megtalálható 1579 évszámmal is. Sopron Vármegye Fertőszentmiklós Község 1906 felirattal körpecsét található. A fentebb leirt torony itt ezüst, a csillag arany, a hold ezüst színű, és az egész egy csücskös piros ( vörös ) mezőben, zöld talajon áll. Szerdahely, POSS. ZEREDAHEL 1324 . Hg Eszterházy, Bezerédi, Ürményi vegyes költ. A pecsét mezejében jobbra néző lebegő ekevas, kétoldalt 1-1 pálmalevél. Fölül SH monogram, efölött 17 67. 20MM.

Nagyközség címerének leírása: A csücskös pajzs piros mezejében zöld talajon áll a nyitott kapuval ábrázolt kakasos torony. A torony mellett jobbról látható hatágú csillag arany, a balról látható növekvő félhold ezüst színű. Úgy a kakas, mint a csillag és félhold a címernek díszítő eleme. A Szentmiklósi címerben a nyitott kapu a mezővárosi jelleget – a városi levegő szabaddá tesz-, a félhold pedig a török idők emlékeit őrzi.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


8

„Címerük klasszikusan egyszerű, heraldikailag helyesen komponált, a megye egyik legszebb jelképe. Nagy erénye, hogy az eredeti pecsétképet idézi, töretlen folytonosságot mutat és megjeleníti nemzeti színeinket.”/ Hoppál Dezső / Címeres pecsétet a község 1848-ig használta. E régi községcímert használja körbélyegzőjében 1987 óta elsőként a Községvédő és Szépítő Egyesület. Az önkormányzat a 8/1992.(X.26.) KT rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzat I. fejezet 1§ /3/ bekezdésében fogadta el a címer használatát.

Nagyközség zászlója: A fertőszentmiklósi nagyközség községzászlójának színe piros-zöld, a zászló közepén a fentebb leírt címer. Ez alatt ívben FERTŐSZENTMIKLÓS felirat olvasható.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


9

1.1.2. Fertőszentmiklós szerkezeti változásai az elmúlt két évszázadban Fertőszentmiklós belterületének szerkezete jelentős változásokon esett át az elmúlt 220 év alatt. A mostani települést az 1700-as évek végén két település alkotta Szerdahely és Szent Miklós. A település belterületét a 18. században mindössze két hosszan elnyúló utca alkotta.

Fertőszentmiklós katonai térképe 1782-1786

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


10

A település az 1850-es években már Fertő Sz. Miklós néven szerepel a katonai felmérési térképen. Az 1782-es katonai térképen feltüntetett állapothoz képest jelentős változás nem történt a település belterületén. A település lakott részét a jelenlegi Mátyás király utca, Szent Imre utca, Szent István utca és Szerdahelyi utca alkotta.

Fertőszentmiklós katonai térképe 1840-1845

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


11

A település szerkezetében bekövetkezett jelentős változások az elmúlt 150 év alatt történtek meg. Beépült a település Szerdahelyi utcától északra eső területe, terjeszkedett a település Petőháza irányába. Jelentős szerkezeti elem a nemrégiben kiépült 85. számú főút elkerülő szakasza, mely tehermentesítette a települést az átmenő forgalomtól.

Fertőszentmiklós katonai térképe 1990

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


1.2.

12

A település földrajzi és környezeti adottságai

Fertőszentmiklós a Kisalföld északnyugati részén, a Győri-medence peremén, Soprontól 28 km-re, a 85-ös főútvonal mentén terül el. A medence összefüggő sík területének legalacsonyabb része a Fertő tótól keletre lévő, elmocsarasodott Hanság, déli pereme a község határába is benyúlik. A felszín tengerszint feletti magassága 125-165 méter, általános lejtésiránya dél-délkelet – észak-északnyugat.

Fertőszentmiklós

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


13

Szomszédos települések: északon Fertőszéplak, Fertőd; keleten Petőháza, Fertőendréd, Csapod; délen Csapod, Pusztacsalád; nyugaton pedig Röjtökmuzsaj és Hegykő. Fertőszentmiklós területe 2211 hektár, ebből belterület 340 ha, külterület 1871 ha. A nagyközség fontos közlekedési csomópont. A 84-es és a 85-ös főutak és az ezekből elágazó alacsonyabb rendű útvonalak jelentős közúti forgalmában közrejátszik a közelben található három határátkelő megnyitása. A vasútvonal háromfelé – Sopron, Győr és Pamhagen irányába – ágazik el, a vasútállomás pedig újból határállomás lett. A kisalföldi medencében, mint földtani egységben a kristályos anyagú medencealjzatot nagy vastagságban üledékes kőzetrétegek fedik. A pannon korú összlet feküszintjének felszín alatti mélysége 1100-1500 méter. A váltakozó alsó pannon agyagmárga, aleurit, homokkő rétegek összvastagsága kb. 300 méter. A felső pannon korú összletet agyagmárga, aleurit, tarka agyag és homok rétegek alkotják. Fedője 50-60 méter vastagságú, pleisztocén korú, folyóvízi homok, kavicsrétegből épült fel, illetve az Ikva völgyének keleti oldalán közvetlenül holocén talaj. A holocén talaj vastagsága kb. 1 méter. A talajvizet a pleisztocén összlet talajréteg alatti homok, kavics képződménye, az Ikva völgyében a hordalékaként lerakott homok, esetleg kavics anyagú összlet, vagy a talajréteg alatti felső pannon porózus képződmény tárolja. A Fertőmente térség jellemzője, hogy felszíni és felszín alatti vizekben gazdag. Ennek egyik tényezője a bőséges csapadék és a vízáteresztő felszín. Nyugati szélén savanyúvíz-források, a déli peremén parti források sora található. A balfi törésvonal mentén feltörő meszes szénsavas gyógyászati jelentőségű. A terület éghajlatát nyugat-délnyugatról az Alpok, északnyugat felől a kontinensen keresztül áramló nagyobb légtömegek befolyásolják. A 40 éves csapadékátlaga nagyobb az országosnál, de aszályos években a térség keleti része szárazabb, a nyugati pedig kedvezőtlen csapadékeloszlású. A szélirány uralkodóan nyugati, a Fertőmellékei településeknél északnyugati. Az igen erős, gyakran gyors időjárás változást a 10-20°C-os hőmérsékleti különbségek okozzák. A tavaszi, különösen a „böjti” szelek jelentős deflációs károkat idéznek elő. A medencének topográfiai tagolódását a Fertő és a Hanság földtörténeti elkülönülését illetve a völgyek kialakulását a felsőplisztocénból lehet kimutatni. Itt a negyedkorban a pannóniai beltó végső maradványaként igen

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


14

kiterjedt, lefolyástalan területek alakultak ki. A vízzel borított térség tartósan elmocsarasodott, ezért kapta a mai tó is az ingovány, mocsár jelentőségű „Fertő-tó” nevet. A Fertő-Hanság medencéje mélyebben fekvő terület, mint a környezete. Ez idevonzotta a tájék vizeit, időnként nagyobb árhullámok öntötték el, és ilyenkor összefüggő víztükör borította. A hordalék és az elmocsarasodó lápvilág lassan feltöltötte. Két szűkülettel három részre osztható: a Pomogy-Fertőd szűkülettől nyugatra a Fertő medencéje, a mosonszentjánosi-bősárkányi szűkület pedig a Hanság medencéjét osztja két részre: a nagy Hanságra és a kisebb Hanyra. A Fertő-Hanság térséget az alábbi kistájak övezik részterületeikkel: Fertőmelléki dombság, Soproni medence, Ikva-sík, Hanság, Mosoni sík. Ezen kistájak közül Fertőszentmiklós az Ikva-sík területén helyezkedik el. A mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, éghajlatilag még szubalpin jellegű táj nagyobb része kavicstakarós hordalékkúp-síkság, amely kelet felé fokozatosan lealacsonyodik. Nyugati részének egyötöde az Ikva elöntés alá kerülő része. Változatos talajtakaróját a hordalékkúp területen agyagbemosódásos barna, barna és csernozjom barna erdőstalajok borítják, melyeknek kb. 2/3-át a mezőgazdaság hasznosítja. Az Ikva völgy réti, réti öntés, lápos réti és nyers öntéstalajai együtt sem érik el a 20%-os részarányt. Rajtuk a mezőgazdasági szántóművelés a túlnyomó, ami kisebb részben rétekkel, legelőkkel, a települések körzetében gyümölcsösökkel tagolódik. Kavics és homok anyagát építőipari nyersanyagként hasznosítják. A felszíni vizek közül az Ikva-patak érinti a települést, és mintegy átszeli azt. A térségre jellemző még a mélyebb rétegekből nyerhető termálvíz. Fertőszentmiklós határában, a Röjtökmuzsaj felé vezető út mentén az 1957-es szénhidrogén-kutató fúrás során hévizet is találtak, de a kutakat lefojtották. A község területén keresztülfolyó Ikva-patak két részre osztja a valamikor két különálló települést. Ezt tükrözi a község nevének 1905-ig fennálló kettőssége is: az Ikvától délre Szentmiklós, nyugatra Szerdahely épült ki. 1898-ban a Fertőszentmiklós-Szerdahely, majd 1905-ben a Fertőszentmiklós nevet kapta.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


1.3.

15

Fertőszentmiklósnak a megye térszerkezetében elfoglalt helye – Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása

A Fertőmente Térségfejlesztési Társulás 1996-ban alakult meg. Az érdekképviselet ezen formáját 18 település önkormányzata (Agyagosszergény, Ebergőc, Fertőboz, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Harka, Hegykő, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Nagylózs, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Röjtökmuzsaj, Sarród és a térség fiatal városa: Fertőd), illetve polgármestere kötelezte el magát az önkormányzati határokat átlépő gazdaságfejlesztés mellett. Alapító tagnak számít a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat is, amely erkölcsi és anyagi támogatással egyaránt részt vesz a társulás munkájában. 2001-ben már Fertőszentmiklós és Fertőendréd is tagja a társulásnak, hiszen ez a két település is szervesen a térséghez tartozik. A 20 település népességszáma meghaladja a huszonötezret, területe 410 km2-t foglal el.

Fertőmente Térségfejlesztési Társulás

A térség földrajzi fekvése a rendszerváltáshoz közeledve, majd azt követően előnyt jelentett a számára. A több évtizedes elzártságból kilépve a megyének, de még az országnak is az egyik legdinamikusabban fejlődő mikrotérsége. A térségnek sajátos arculatot, feladatot és jövőképet kölcsönöz a területén elterülő Fertő-tavi Nemzeti Park, a természeti és környezeti

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


16

értékeket rejtő terület értékmegőrzéséhez mindkét érintett ország felelősséget érez, s Kelet-Közép-Európában elsőként közösen hozták létre az országhatárokat átlépve a nemzeti parkot.

Az önkormányzatoknak a közösen gondolkodást, a közös tenni akarást a földrajzi elhelyezkedésükből és a környezeti tevékenységükből adódó közös gondok hozták felszínre. A társulás 1996. évben a Megyei Területfejlesztési Tanács első pályázati kiírását kihasználva, megpályázta a térségfejlesztési koncepció készíttetését, s a pályázott összeg elnyerése után elkészíttette a térség társadalmi-, gazdasági analízisét és fejlesztési koncepcióját. A tágabb térségre, beleértve a Hanság területeit az évtized első felében nagyon alapos munkával elkészült a Fertő-Hanság Regionális és Tájrendezési Terve. A térség számára új helyzetet teremtett Fertőd várossá nyilvánítása, a kisközpont szerepe felértékelődött, funkciói kibővültek, illetve bővítésre szorulnak. A közös feladatok megfogalmazására szükség van ahhoz, hogy a tágabb térség (Ausztria határ menti része, Győr-Moson-Sopron megye egésze) fejlesztési elképzeléseibe szervesen ágyazódjanak bele a térség stratégiai lépései. Ez mindjobban sürgető feladat egy olyan térség számára, melyben a gazdaság megélénkült, melyet a külföldi tőke kedvel, mert stratégiai irányvonal nélkül, meghatározott fejlesztési prioritások hiányában a gazdasági élénkülés parttalanná válhat. Az összehangoltan fejlesztés következtében a környezeti terhelés nőhet, a térség egységes arculata nem alakulhat ki az esetleges egymásnak ellentmondó fejlesztések miatt. A Fertőmente térsége része az elmúlt években egyre többet emlegetett Bécs-Pozsony-Győr eurórégiónak. Ennek fejlesztési elképzeléseibe kell, hogy a kistérségi koncepció beépüljön. A Fertőmente Térségfejlesztési Társulás földrajzi helyzete, fekvése azt sugallja, hogy a térség, s benne a települések a fejlettség, a gazdasági aktivitás magasabb szintjén állnak, a megye településeinek rangsorában előkelő helyet foglalnak el. A térség nem egy város vonzáskörzete, vagy annak egy része, hanem a megyei város, Sopron, a 85-ös út mentén fekvő Kapuvár város vonzáskörzeteibe tartozik.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


17

Az alapvető vonzási irányok a történelmi fejlődés során alakultak ki, s ezt a rendszerváltás sem változtatta meg, legfeljebb a kapcsolatokat tette nyitottá, országhatáron túlira is irányította őket. A térség „húzó ereje” az északi mikrotér, de vajon mely tényezők indították el a fejlődést ezekben a településekben? A fejlődést soha nem egy tényező váltja ki, hanem vannak tényezők, melyek erősítik, vannak, melyek gyengítik a fejlődés folyamatát, s ezek egymásra hatva mindkét irányba érződnek. Ebben a térségben a fejlődést erősítő, sőt a fejlődésben egymást erősítő tényezők figyelhetők meg. Az egyik ilyen legfontosabb tényező a földrajzi fekvés, az osztrák határmentiség, a nálunk jóval fejlettebb térséghez való kapcsolódás. Már a 80-as évek közepétől, amikor a gazdaság liberalizációja elindult, majd kicsit később a határ vált egyre nyitottabbá, ezzel egy időben elindult először lakossági szinten, majd gazdasági szinten a kapcsolatkeresés, az együttműködés. Ezt az együttműködést erősítették azok a rokoni kapcsolatok, melyek szálai a második világháborúhoz és az 1956-os forradalomhoz vezetnek vissza. A német nemzetiségű Fertőrákos, Fertőboz, részben Kópháza lakossága élénkítette kapcsolatait a második világháború után kitelepített falubeliekkel és rokonokkal, melyek először a személyes kapcsolatok erősítésében kerültek felszínre, majd a gazdaságban vegyes vállalatok, vagy teljes német, vagy osztráktulajdonú cégek formájában. A 80-as évek végén megindult a munkavállalók serege a határon túlra, közülük legtöbben mezőgazdasági idénymunkát vállaltak, de jelentős számú volt a mesteremberek munkavállalása is. A külföldi munkavállalásnak két hatása volt, részben megoldotta a ’90-es évek elején jelentkező munkanélküliségi problémát, részben vagyonosodási lehetőséget biztosított, részben gazdasági kapcsolatok építését indukálta. Így a gazdasági kapcsolatok és egy gazdasági társaság indításához szükséges tőke és kapcsolat egyszerre jelen volt. Ezért jellemző a térségben a nem nagy tőkével, de stabilan működő kis- és középvállalkozások köre, a „kevés” osztrák tőkével megalapított vegyes vállalatok magas száma. Hozzájárult a térség kedvező megítéléséhez, a térség infrastrukturális fejlődése, mely a gazdaságfejlődést, benne a turizmusfejlődést indukálta. Az infrastrukturális fejlődést a környezeti körülmények sürgették, a nemzeti park felerősítette a környezetvédelmi intézkedéseket, amelyekhez hozzátartozik a csatornázási program, a hulladékelhelyezés is, mely ebben a térségben prioritást nyert. Hiába találták volna fel az itt élő lakosság számára az elérhető, de drága infrastrukturális beruházások megvalósításának lehetőségét, ha nem lett volna anyagi terheket elviselő fizetőképes lakosság.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


18

A térség déli mikrotere az imént felsorolt tényezőkkel nem tudta felvenni a versenyt, a határ távolabb volt, a turisták elmaradtak, s gazdaságszerkezetére a primer ágazat mai napig rányomja súlyát, amiből az ott élők jövedelmi viszonyainak alacsonyabb volta is következik. A térség területi különbségeire oda kell figyelni, a különbségek oldása a térségfejlesztési társulás egyik fő feladata kell legyen.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


1.4.

19

A település demográfiája

Egy megalapozott fejlesztési koncepció elkészítésénél elengedhetetlen a népesség alakulásának, jellemzőinek vizsgálata. Az alábbi fejezetben a lakónépesség számának alakulását, a természetes szaporodást és vándorlási egyenleget, a korstruktúrát, a lakosság iskolai végzettségét és a munkanélküliség mértékét vizsgáltuk.

1.4.1.

Fertőszentmiklós népességszámának alakulása,

életkor szerinti megoszlása

A lakónépesség alakulása 1960-tól 1999-ig 3800 3750 3700 3650 3600 3550 3500 3450

1960 1970 1980 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

A lakónépesség alakulása 1960-tól 3565 3768 3728 3738 3752 3778 3763 3748 3758 3736 3746 3738 3744 1999-ig

Forrás: KSH évkönyv

Fertőszentmiklós lakosságszámának csúcspontját 1992-ben érte el. Innen folyamatos fogyás következett. Napjainkban a település népességének növekedési ütemére tulajdonképpen már a stagnálás a jellemző. Egészen a ’90-es évek elejéig a nyugati határ hátrányos helyzetet jelentett a lakosság számára, de hátrányos volt az infrastrukturális és a gazdasági fejlesztések tekintetében is.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


20

A népesség megoszlása Fertőszentmiklóson (1999. január 1-én)

időskorúak aránya 16,31%

iskoláskorúa k aránya 26,26%

munkaképes korúak aránya 57,43%


1999. január 1-én a település lakossága 3744 fő. A diagramon jól látható, hogy a népesség 26, 26%-át az iskoláskorúak (983 fő), 57, 43%-át a munkaképes korúak (2150 fő) száma adja. Az időskorúak (611 fő) 16, 31%-át teszik ki a lakosság számának. A megyei adatokhoz képest a munkaképes, aktív korcsoportok aránya Fertőszentmiklóson közel azonos (a megyében 59, 13%); a lakosság nagyobb hányada tartozik ide, míg a nyugdíjasok illetve időskorú eltartottak aránya alacsonyabb a megyei átlagnál (a megyében 21, 4%).

1.4.2.

A természetes szaporodás és a vándorlási egyen-

leg

Élveszületések és a halálozások megoszlása 60 50 40 30 20 10 0

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Élveszületés

26

48

41

36

48

41

33

40

41

46

Halálozás

19

26

59

44

49

46

47

43

47

53


T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


21

A település a népességét két módon képes növelni: egyrészt a pozitív természetes szaporodásból, másrészt a pozitív vándorlási egyenlegből. Ha mindkettő pozitív, akkor egyértelmű a népesség növekedése, ha mindkettő negatív, akkor csökkenésről beszélünk. Ha egyik közülük negatív, ebben az esetben csak akkor van növekedés, ha a pozitív érték a negatív érték abszolútértékénél nagyobb. Tulajdonképpen így lehet negatív természetes szaporodás, vagy negatív vándorlási egyenleg mellett is népességnövekedés.

Természetes szaporodás 1990. és 1999. között 25 20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 Természetes szaporodás

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

7

22

-18

-8

-1

-5

-14

-3

-6

-7


A település természetes szaporodási mutatója 1990-1999. között negatív (33). Ugyanezen időszakban azonban megfigyelhető, hogy a vándorlási különbözet már pozitív értéket (+14) mutat. Vándorlási egyenleg (1990-1999.) 15 10 5 0 -5 -10 Vándorlási egyenleg

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

-2

9

3

-2

-3

2

-8

13

4

-2


T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


22

A bevándorlás növekedésének egyik legfontosabb tényezője a telekalakítás, az ingatlanpiac kínálata. A település egyik legfontosabb feladata kell legyen a lakótelkek kialakítása, s ha sikerül a közművesített telkeket „piacra dobni”, akkor várható a letelepülők számának növekedése.

1.4.3.

A korstruktúra

A település humán erőforrás állományának egyik legfontosabb tényezője a korstruktúra. Azokra a településekre, melyekre az elöregedés a jellemző, a gazdaságfejlesztés is problémába ütközik, hiszen a munkaképes, innovációra hajló lakosság hiányzik, amely a település megújításában szerepet játszhatna. A korstruktúra vizsgálatának legfontosabb eleme az öregségi index meghatározása, mely a fiatal/idős arányt fejezi ki. Ha ezen index értéke 1-nél kisebb, akkor az adott településen, a 60 éven felüliek vannak túlsúlyban; ha nagyobb 1-nél, akkor fiatalos a korstruktúra.

Fiatal-és időskorúak szám a

1000 800 600 400 200 0

Fiatalkorúak

Időskorúak

983

611

Fiatal-és időskorúak száma


Fertőszentmiklóson ez az érték 1, 609, azaz a település fiatalodó korstruktúráról tanúskodik.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


23

Fertőszentmiklós korfája (1990.) 85-x

5 10

80-84

7 17

75-79

-20

70-74

37

59

71

65-69

78

91

60-64

102

98

55-59

76

76

50-54

112

120

45-49

90

134

40-44

117

188

35-39

142

154

30-34

149

25-29

137

20-24

139

102 156

156

15-19

129

185

10-14

181 122

5-9

156

134

0-4

-250

44

-200

-150

-100

144

-50

0

50

Férfi

100

150

200

Nő


A korfa tulajdonképpen egy kétoldalú szalagdiagram, amelynek egyik oldalán a vizsgált csoport férfi lakossága, a másik oldalon a női lakosság kerül ábrázolásra. Az ábrázolási mód a csoport korstruktúráját mutatja be. Az ideális korfa egy talpán álló egyenlő szárú háromszög. Ebben az esetben a fiatalok korcsoportja a legnagyobb és az öregeké a legkisebb. Ilyen korstruktúrájú társadalmak a földön jelen pillanatban a fejlődő országok között találhatók. A másik lehetőség, hogy a korfa hasáb alakú. Ilyenkor megegyezik a fiatal és az öregkorúak száma. Hasáb alakú a fejlett európai társadalmak korfája, ilyen volt az egykori NSZK korstruktúrája, de a keletnémet tartományok csatolása után megváltozott a helyzet. Ugyanis a volt szocialista országok népesedéspolitikája erősen befolyásolta az ilyen társadalmak korszerkezetét.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


24

A magyarországi korfa nagyon szabálytalan, több „hullámmal” rendelkezik. A negatív hullámok a társadalmi krízishelyzeteket jelentik, mint például a világháborúkat, kivándorlásokat és gazdaságilag huzamosan roszszabb éveket. A pozitív hullámok a népességpolitikai intézkedéseket (Ratkó törvény, GYES-t, GYED-et) jelentik. Ezek a hullámok megfigyelhetők Fertőszentmiklós korfáján is.

1.4.4.

Iskolai végzettség és munkanélküliség

Sajnos az iskolai végzettségre vonatkozó adatok csak tíz évenként, a népszámlálások alkalmával állnak rendelkezésre, ezért erre vonatkozóan az 1990-es népszámlálási adatoknál nincsenek frissebbek. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy napjainkban csak a folyamatos tanulással, a konvertálható tudással lehet a munkaerőpiacon maradni. Az iskolai végzettség vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy nagyon magas azoknak a száma 1990-ben, akik csak a nyolc általánost végezték el (38, 68%). A középiskolai végzettségűek száma 1990-re elérte az összlakosság 47, 16%-át, ami már a rendszerváltozás előjelének volt mondható. A felsőfokú végzettségűek esetében a megyei átlaghoz való viszonyítás függvényében a diplomások száma a megyében 1990-ben a lakosság 6, 27%-a, míg Fertőszentmiklóson ez az érték 2, 17%. Iskolai végzettség szerinti megoszlás (1990.) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

Fő

8. általános alatt

8. általános

befejezett középiskola

befejezett főiskola

37

1446

1763

81


T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


25

Tudni kell, hogy ezek az értékek gyakorlatilag a rendszerváltás előtti állapotokat tükrözik, tehát a tíz év alatt lejátszódó folyamatokat ezek az adatok nem tartalmazzák. 2001-ben a 8. általánost elvégző diákok közül (75 fő), kivétel nélkül, mindenki továbbtanult. Arányukat az itt látható diagramm mutatja:

Továbbtanulók aránya (2001.)

Gimnáziumban tanul tovább 10,67%

Szakmunkásképzőben tanul tovább 45,33%

Szakközépiskolában tanul tovább 44% Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Az iskolai végzettség szintje és a munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség között szoros a kapcsolat, hiszen a tartós munkanélküliek között nagyon magas az alacsony iskolai végzettségűek aránya, s ezek az értékek már a rendszerváltás utáni folyamatok eredményeit hordozzák. Az igazi problémát az önkormányzat számára a tartós munkanélküliek és a jövedelempótló támogatásban részesülők jelentik. Egy település életét erősen befolyásolja az elszegényedő, alul iskolázott réteg jelenléte. A m unkanélküliség m értéke Fertőszentm iklóson (1999.)

40 30 20 10 0

Fő

T• •P

Regisztrált munkanélk

Tartós Jövedelem Szociális munkanélk pótló támogatásb

32

8

4


3


Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


26

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás + Munkaügyi központ

1.5.

Humán infrastruktúra

Egy település infrastruktúráját az határozza meg, hogy milyen közösségi szolgáltatást nyújtó intézményeket találunk az adott településen. Ezen intézmények alapvető funkciója, hogy a település lakóinak különféle jellegű igényeit kielégítse, és biztosítsa az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat. Az elmúlt években a megváltozott gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok nagy hatással voltak a települések életére. A ’80-as évek második felében fokozatos, kisebb léptékű változások voltak a jellemzőek (a helyi önállóság növelése; normatívabb finanszírozás; stb.), majd 1990-től ugrásszerű átrendeződés történt a valódi önállóság, a demokratikus intézményrendszer kiépítésének irányába, az önkormányzati törvény demokratikus kereteket vázolt fel.

1.5.1.

Az egészségügyi ellátottság

Fertőszentmiklóson két körzeti orvos rendel a hét meghatározott napjain: dr. Földváry István és dr. Andorka Sándor, akik az ügyeleti rendszert is ellátják. A település dr. Istvánffyné dr. Horváth Katalin vezetésével egyben gyermekorvosi székhely is. Fogorvosi szakellátás is működik alapfokú intézményfenntartó társulás keretében, ahol Dancsákné dr. Kiss Ilona a hét meghatározott napjain látja el orvosi teendőit. Az orvosi feladatokon túlmenően az anya- és csecsemővédelem is Fertőszentmiklós egészségének része. A három védőnői körzet számára a tárgyi eszközök biztosítva vannak. Mindhárom orvosi szakellátás, a védőnői rendelések, valamint a laboratórium is az Egészségügyi Központban kaptak helyet, mely az Ifjúság tér 5. szám alatt található. Az épület 1979-ben épült. A fertőszentmiklósi lakók által a leggyakrabban igénybevett kórház a kapuvári és a soproni. Az Egészségügyi Központ közelében épült 1985-ben a 250m2-es Gyógyszertári Központ épülete, két szolgálati lakással. Korábban a gyógyszertár egy régi épületben volt, amit több esetben is átalakítottak, korszerűsítettek.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


27

Az önkormányzatokra vonatkozó jogszabály előírja, hogy a 2000 fő feletti településeken valamely formában gondoskodni kell az idősekről. Ennek megfelelően Fertőszentmiklós településen is működik az Időskorúak Gondozóháza (Öregek Napközi Otthona), mely 40 férőhelyes szállást biztosít a rászorulóknak. Az ÖNO 1974. decemberében nyitotta meg kapuit. Eleinte csak bejáró, idős embereket fogadott, később bővítéssel már bentlakásos intézmény lett. 1990-re átalakították a volt általános iskolai hétközi otthon épületét, és ma itt működik az Idős Korúak Szálláshelye.

1.5.2.

Az oktatás és kultúra intézményei

A fertőszentmiklósi általános iskoláról az első írásbeli említést a Nádasdyak 1660. évi urbáriumában találhatunk. Az első. egytantermes iskola a mai általános iskola épületével szembeni területen volt, egészen a XIX. század végéig. Az 1868-as népfőiskolai törvény alkalmazása kinőtte ezt az épületet. Ekkor költöztették át az iskola a vele szemben lévő Felsőbüki Nagy család földszintes kúriájába. Ezt a kúriát bontották le 1903. tavaszán, és nem egészen hét hónap alatt építették fel a kúria helyén az emeletes, római katolikus népiskolát. Ez az iskola a település szentmiklósi részén épült, s még ma is idejár a község valamennyi iskolás korú gyermeke annak ellenére, hogy a lakosság nagyobb része ma is Szerdahelyen lakik. 1949. szeptember 3-tól az iskola körzeti lett azáltal, hogy Petőházán megszűntették a felső tagozatot. 1972. nyarán aztán a csapodi iskola körzetesítése is felmerült, de ez a szülők ellenzése miatt ekkor még megbukott. Egy évvel később azonban már létrejött a körzetesítés, hiszen 1973. szeptember 1-től a csapodi felső tagozatos diákok már Fertőszentmiklóson tanultak. 1977-ben aztán a röjtökmuzsaji iskola is a körzetesítés sorsára jutott. A megnövekedett diáklétszám miatt 1976-1978 között az épületet átalakították nyolctantermes iskolává. Ide költözött az alsó tagozat nyolc osztálya. Egészen 1988 szeptemberéig tanítottak itt. Akkor elkészült a régi iskola mellett a tizennégy tantermes iskola. Modern konyhával és nagy étteremmel, 54 millió forintért, huszonkét hónap alatt. Az alsó tagozat a régi iskolába költözött. Az 1970-71-es tanévtől az 1982-83-as tanévig az iskolában testnevelés tagozat is működött. Amire a tagozathoz elkészültek a sportpályák, az ud-

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


28

vari öltözők, s 1981-ben a 18x36 méteres tornacsarnok, majd a rákövetkezendő években az öltözők, a tagozatot megszűntették, pedig a feljegyzések alapján több szép eredményt is elértek. Az iskola névhasználatával kapcsolatban 1991. őszén a nevelőtestület három alternatíva között választhatott. Az első szerint megmarad az iskola régebbi neve – Iliás Ferenc-, a másik, hogy az iskola felveszi Felsőbüki Nagy Pál nevét; a harmadik pedig, hogy az iskola csak úgy szerepel, mint általános iskola. A titkos szavazás alapján a nevelőtestület a szimpla, általános iskola mellett döntött. A fertőszentmiklósi általános iskola jelenleg 20 oktatási tanteremmel rendelkezik, amelyekben a szaktantárgyak oktatásához szükséges tanszerekkel felszerelt tantermek is megtalálhatók. Ezen túl az iskola épületén belül egy közel 4000 darabos iskolai könyvtár is helyet kapott. Az általános iskolának ma 420 tanulója van. Az osztályok átlagos létszáma 28 fő. Harmincegy főállású pedagógus foglalkozik a diákokkal. Az óvoda csak 1945 után valósult meg. A negyvenes évek végén a Bezerédj-kastélyban alakították ki az első óvodát. Az ötvenes évek végén Szerdahelyen megvettek e célra egy családi házat, amit kibővítettek. Szentmiklóson a Katolikus Népház színpadát és öltözőit alakították át óvodának. Később az iskola mögött építettek egy új óvodát, amit azóta már bővítettek. Így Fertőszentmiklóson a három-hat évesek nevelése, az iskolára való előkészítése megoldott. Az óvoda férőhely kapacitása 151 fős. Jelenleg 4 csoportban, 12 óvodapedagógus 139 gyermekről gondoskodik. A település társadalmát átfogni, a lakosság életét segíteni, támogatni, színesíteni próbáló civil szféra nyújtotta lehetőségek, programok, rendezvények, illetve a hagyományosan megrendezésre kerülő Falunap és Búcsú mellett a fertőszentmiklósiak kulturális, művelődési, szabadidő-eltöltési lehetőségeit tovább bővítik a következő intézmények: 1945. után épült fel a templom mellett a Katolikus Népház, a falu lakosainak összegfogásával. A megkezdett és felpezsdült kulturális életet törte ketté az épület államosítása, elvétele. A nagytermét gabonaraktárnak használták, majd tornateremmé alakították, később varroda lett belőle. 1990-ben aztán visszakapta az egyház. Azóta a nagyobb ünnepeken a plébános vezetésével a katolikus fiatalok műsorokat adnak, a hétvégeken kultúráltan szórakoznak benne. Az épületben tartja előadásait a népfőiskola is.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


29

A településen 1890-ig nem volt könyvtár. Ekkor a községi bíró javaslatára 170 kötetszámmal szereztek be irodalmi, történelmi és gazdasági könyveket a Franklin Társulattól. Ezt a könyvtárat az iskolában helyezték el. Az ötvenes években nyitotta meg kapuit a községi könyvtár, amely a hetvenes évek közepéig sokszor költözködött. Ekkor, a lebontott Iparos Ifjak Köre helyén felépült új épületben rendezték be az új könyvtárat. Jelenleg 22.000 darabos kötetével áll olvasói rendelkezésére. A települési rendezvények lebonyolításának a 200 m2-es alapterületű, 200 férőhelyes művelődési ház ad otthont. Fertőszentmiklóson 200 férőhelye mozi is működik, melyben hetente egy alkalommal van filmvetítés. A településen történt eseményekről a Falu Tv-ből informálódhatnak a lakosok, melyen rendszeres időközökkel adást is sugároznak. A Falu Tv-ben minden nap 0-24 óráig olvasható a képújság, amely közérdekű információkat is tartalmaz.

1.5.3.

Civil szervezetek

Fertőszentmiklóson a 100 főre jutó civil szervezetek száma 0, 30. A településen 12 civil szervezet található, melyek közül a leghosszabb ideje az Önkéntes Tűzoltó Egyesület működik.

Civil szervezet

Létszám (fő)

Nyugdíjas Klub Vadásztársaság Önkéntes Tűzoltó Egyesület Községvédő és Szépítő Egyesület Fertőszentmiklósi Népfőiskolai Egyesület Pedagógus Nőikari Egyesület Kézilabda Club Diák Judo Klub

T• •P


50 30 30 34 25 21 18 24


Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


30

Ifjúsági Jazzbalett Egyesület Sportegyesület Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fertőszentmiklósi Csoportja Horgász Egyesület

17 42 15 35

A legidősebb, de ugyanakkor az egyik legszervezettebb egyesület az 1889ben alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Rendszeresen tartják összejöveteleiket, tavasszal és nyáron gyakorlataikat. Jó eredményeket érnek el a megyei versenyeken. Felszereltségük vidéki szinten jónak mondható. Székházukban egy kis házi múzeumot rendeztek be. A másik egyesület, amely látványos munkát végez a községben, fiatal, csak 1987-ben alakult. Ez az egyesület a Községvédő és Szépítő Egyesület. Részt vállal a falu parkosításában. Emléktáblát állítatott Felsőbüki Nagy Pál szülőháza helyén és Lukinich Mihály lakóházán. A településről képeslapot jelentetett meg. Sírkövet állíttatott Lukinich Mihálynak, és 1990. március 15-én egy életnagyságú Petőfi szobrot avatott 1848-49. emlékére. Községi Vöröskereszt: működése az 1940-es évekig nyúlik vissza. Elsődlegesen vállat feladata, hogy részt vett a háború utáni segélyakció keretében kapott ajándékok szétosztásában, a későbbi egészségnevelési és felvilágosító akciókban. Mára szerepe elsősorban a véradómozgalom területén pótolhatatlan.

1.6.

Műszaki infrastruktúra

1.6.1.

Vízellátás

A vízellátás fogalma alatt a történeti fejlődés során mást-mást értettek. A jelenlegi műszaki színvonalon közműves vízellátásról beszélünk, melynek lényege, hogy a szabványban meghatározott minőségű ivóvíz a fogyasztó közelében (közkút, kerti csap, stb.) vagy közvetlenül a felhasználás helyén biztosított. Magyarországon - a vízkészletek egyenlőtlen eloszlása következtében - a vízellátás településenként eltérő mértékben és módon biztosítható. Az ivóvíz céljára használható vízkészletek általában nem a fogyasztó közelében

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


31

lelhetők fel. Az adottságok településenként változnak, így a vízellátás is eltérő folyamat eredményeként biztosítható. Az 1980-as évek elején 1984-ig a megye falvaiban a lakosság közműves ivóvíz tekintetében az infrastrukturális ellátottság 38%-os volt. 1990-re az addig országos viszonylatban utolsó helyen álló Győr-Moson-Sopron megye, a községi települések lakosságának 87%-a bekapcsolódott ingatlanával a közműves vízellátásba. Az 1991-94. évi megyei vízellátási programban a korábbi kistérségi települési vízműrendszerek kerültek kibővítésre. Fertőszentmiklós vízellátását jelenleg a Soproni Víz- és Csatornamű Vállalat fertődi üzemmérnöksége biztosítja. Fertőszentmiklóson 2 db ásott kút van: az egyik a vasútállomásnál 5 méter mélyégű; a másik a sportpályánál 11 méter mélységű. A talajvíztartónál mélyebben fekvő pleisztocén vagy pannon korú porózus rétegek rétegvizet tárolnak. A település területén 43-500 méter mélységű rétegvíz termelő kutak létesültek. A vízadó rétegek nyugalmi vízszintjének felszín alatti mélysége 0, 8 – 7, 3 méter, fajlagos vízhozamuk 8 – 160 l/perc/m. Fertőszentmiklós belterületétől nyugatra, a 85. számú főközlekedési úttól északra helyezkedik el a Győr-Moson-Sopron Megyei Regionális Vízmű 15 darab kútja. A vízmű összesen 24 db kútjának kitermelhető vízhozama: 15. 676 m3/nap. A vízműről biztosítják Nagycenk, Pereszteg, Pinnye vízellátását, és átadnak vizet a Sopron városi, valamint a Fertőmenti Regionális Vízmű részére. A kutak savtalanítása és vastalanítása megoldott. A Fertőmenti Regionális Vízmű 1 db kútja található Fertőszentmiklós területén a 12 kutkataszteri számú ún. GRABOPLAST kút. A vízmű összes víztermelő kapacitása: 3600 m3/nap. Az ellátott települések: Balf, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród, Fertőd, Fertőszentmiklós, Fertőendréd, Petőháza, Agyagosszergény. A GRABOPLAST kút vize megfelelő, ivóvíz minőségű.

Vízigények számítása: A lakosság növekedésével, és a vízhasználati szokások (gyakoribb mosás és tisztálkodás) változásával a vízigények nőnek.

-

a jelenlegi átlag vízfogyasztás: Qátl. = 3744 x 200 liter / fő / d. = 749 m3 / d

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


-

32

napi csúcsfogyasztás Qcs. = 749 m3 / d. x 1, 8 = 1348 m3 / d.

-

az órai csúcsfogyasztás: Qó. = 0, 1 x 1348 m3 / d. = 134, 8 m3 /ó = 37, 44 l / s

Fertőszentmiklós

Népesség

Lakosságnak szolgáltatott víz

Hálózat hossza

Hálózatra kötött lakások szá-

(fő)

(1000 m3 / d)

(km)

ma (fő)

3744

114

25,4

1184


1.6.2.

Csapadékvíz elvezetés

A településre hulló csapadék az utak mellett kiépített árkokban, illetve a Szerdahelyi úton és a Szent István úton az árkok nyomvonalán kiépített zárt csatornákon keresztül jut a befogadó Ikvába. A burkolt árkok állapota megfelelő, a földárkok tisztítása, felújítása szükséges.

1.6.3.

Szennyvízelvezetés

Felhasználása során az ivóvíz, iparvíz szennyeződik, melyet a felhasználási helyről el kell vezetni. A szennyvízelvezetés történhet csővezetéken a felhasználási helytől távolabbra épült szennyvíztisztítóba, de történhet a fogyasztói hely közelébe tárolóba, szikkasztóba, egyéb közműpótló létesítménybe. A szennyvízszolgáltatás – a vízellátáshoz hasonlóan – több részfolyamatból áll, melynek együttese biztosítja a szennyvizek elvezetését, tisztítását. Ez teszi lehetővé a felhasznált víz és szennyvíziszap elhelyezését, esetleg újrahasznosítását. A környezet az így kezelt szennyvíztől nem szennyeződik.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


33

A megye csatornázási programját 1991-ben készítette el a megyei önkormányzat. Az 1992. és az 1993. költségvetési céltámogatási pályázatra sikerült 17 településcsoportban 118 települést felkészítenie a megyei önkormányzatnak. 1994-ig a 118 településből a városokkal együtt 98 településen, 15 településcsoportban indult meg a teljes körű közműves szennyvízelvezetés és tisztítás kiépítése. 1991-1994. között a fertőszentmiklósi térséghez csatlakozva Petőháza, Fertőendréd, Agyagosszergény és Fertőszentmiklós településekkel karöltve megtervezte és kivitelezte csatornázási programját. Ezen beruházás összköltsége 768, 67 millió forint volt, amelyhez a céltámogatási előirányzaton 428, 85 millió Ft-ot sikerült a fertőszentmiklósi térségnek pályázaton nyernie. A lakossági hozzájárulás 40. 000,- Ft / háztartás volt. Így Fertőszentmiklós teljes területén kiépült a regionális rendszerbe kapcsolódó szennyvízhálózat. A település szennyvízelvezetését, mint ahogy a fent említett térségét is a Sopron Víz- és Csatornamű Vállalat fertődi üzemmérnöksége biztosítja. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza 26, 6 km. A szennyvízcsatorna hálózatba 631 lakás van bekapcsolva, ami 16, 85%-os lakossági rácsatlakozást jelent. A szennyvizet a Fertőendréden épült 3500 m3 / nap kapacitású szennyvíztisztító fogadja be, ahol a tisztított szennyvíz minősége az előírt kibocsátási határértékeknek megfelel.

1.6.4.

Kommunális hulladék

A rendszeresen gyűjtött kommunális hulladék kezelése, ártalmatlanítása mindezidáig Fertőszentmiklós közigazgatási határán kívül, a térségi feladatokat ellátó fertőszéplaki szeméttelepen történt. A fertőszéplaki szeméttelep azonban a 2000. év végére elérte a telítettségi fok maximumát. A Fertőmenti tizenhét település a mosonmagyaróvári székhelyű Rekultív Kft-vel kötött szerződést a kommunális hulladékszállításra és – elhelyezésére 1997. tavaszán kiírt pályázat kapcsán. Ennek megfelelően a csapodi út mellett 2001. január elsején átadták az EU-s normáknak is megfelelő 1 hektáros szemétlerakó depót. Az állattartásból származó tetemek mennyisége erősen lecsökkent, mivel a TSZ állománya megszűnt. Addig a kezelés, és feldolgozás Sárváron történt. A településen keletkező állati hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása a köz-

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


34

ségi dögkútban biztosított. Ennek védőtávolsága azonban nem elégíti ki az 1000 méteres távolságot.

1.6.5.

Gázellátás

Fertőszentmiklós, mint ahogy a Fertőmente legégetőbb gondja a gázprogram megvalósítása volt. Győr-Moson-Sopron Megyében először ez a kistérség teremtette meg a ’90-es évek elején azokat a műszaki feltételeket, melyek lehetővé tették a település földgázhálózatba való bekapcsolását.

A Fertőmente térségére jellemző gázberuházással kapcsolatos adatok: TELEPÜLÉS

T• •P

BEKÖTÉS IDEJE

LAKOSSÁGI HOZ-

BERUHÁZÓ TÁR-

ZÁJÁRULÁS (e Ft)

SASÁG

Agyagosszergény

1994.

50

Ebergőc

1994.

80

Fertőd

1993.

30

Fertőhomok

1994.

80

Fertőrákos

1995.

80

Fertőszentmiklós

1992.

30

Fertőszéplak

1993.

40

Harka

1994.

60

Hegykő

1994.

68

Hidegség

1995.

60

Kópháza

1995.

80

Nagycenk

1995.

80

Nagylózs

1996.

80

Pereszteg

1995.

80

Petőháza

1992.

30

Pinnye

1996.

80


ÉGÁZ Rt.


Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


35

Röjtökmuzsaj

1994.

60

Sarród

1994.

60

Forrás: ÉGÁZ Rt. adatszolgáltatása

A fertőszentmiklósi gázellátás kiviteli terveit 1991-ben az ÉGÁZ Rt. tervezési csoportja készítette el. A kiviteli terveket tételes igényfelmérés alapján készítették, így a megépült gázvezeték hálózat a jelenlegi igényeket teljes mértékben kielégíti. A lakásoknak mindösszesen csak 27, 59%-a vezetékes gázt fogyasztó háztartás.

1.6.6.

Elektromos energiaellátás

A villamos energiafogyasztás az elmúlt években megnőtt, ami magyarázható a településen esetlegesen megjelenő újabb és újabb vállalkozások létrejöttével, akik tevékenysége növelheti a fogyasztást, illetve a háztartásokban elterjedő gépesítettség. Gondoljunk csak a ház körül használatos villamos berendezésekre, illetve a kényelmet szolgáló televíziókra, videókra, a különféle hűtő-, fagyasztó- és mosógépekre. A településen mára az elektromos energiaellátás és a rákötések is 100%osak. A villamosenergia-ellátás jelenleg 20 KV-os szabadvezeték-hálózatról történik, két irányból. Az egyik 20 KV-os vezeték Kapuvár irányából érkezik, a másik vezeték pedig Sopronkövesd felől. A két vezetékrendszer jelenleg nem köthető össze. A Kapuvár irányából érkező vezeték a település Szent Imre út – Szent István út – Szerdahelyi út – Rákóczi út É-D-i irányú tengelyének keleti oldalán lévő fogyasztókat látja el. A sopronkövesdi vezeték a fenti tengely nyugati oldalán levő fogyasztókat látja el. A település Csapod felőli térségében 1 db 35 KV-os, és 2 db 120 KV-os szabadvezeték halad, de ezek nem játszanak szerepet a villamosenergia ellátásban. A település kisfeszültségű villamos-hálózatához 13 transzformátorállomás csatlakozik. A transzformátorállomások döntő többsége OTR, illetve VOTR típusú, egyetlen állomás vaslemezházas VHTR típusú. A transzformátorállomások kapacitása jelenleg megfelelő, műszaki állapotuk megfelel a napjainkban kívánatos elvárásoknak.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


36

A közvilágításhoz szükséges lámpatestek az üzemeltető, ÉDÁSZ Rt. által elhelyezett oszlopokra vannak felszerelve, melyek 90%-a cserére, illetve felújításra szorul.

1.6.7.

Telefonhálózat

A gázhálózat kiépítéséhez hasonlóan a telefonnál is egy nagyobb cég vette kezébe az intézkedést, jelen esetben az építtető és a tervező a MATÁV Rt. Soproni Igazgatósága volt. Fertőszentmiklóson, akárcsak a térségben a korábbi évek során jelentős távbeszélőhálózati és távbeszélő központi fejlesztés történt. Ennek eredményeként lehetővé vált, hogy a jelentkező igények kielégíthetőek legyenek. Jelenleg 1244 távbeszélő fővonal van kiépítve, ami 33, 31%-os előfizetői arányt mutat.

1.6.8. Kábeltelevízió A településen 1993. óta működik a kábeltévé. A rendszer kiépítője és üzemeltetője a MATÁV Rt. A műsorszórást egy helyi vállalkozó (soproni adások), és a csornai székhelyű Molnár Elektronik Kft. (rábaközi adások) végzi, mindegyik külön-külön kiépített Stúdióban. Hetente két-két alkalommal sugároz adást a két műsorszóró. A kábelhálózatot az összes utcába bevezették, így aki akart, az rácsatlakozhatott. A rendszer soros rendszerű, ennek csillagpontossá alakítása a közeljövőben várható.

1.6.9.

Úthálózat, közlekedés

A nagyközség fontos közlekedési csomópont. A 84-es és 85-ös főutak és az ezekből elágazó alacsonyabb rendű útvonalak jelentős közúti forgalmában közrejátszik a közelben található három határátkelő megnyitása. A vasútvonal háromfelé – Sopron, Győr és Pamhagen irányába – ágazik el, a vasútállomás pedig újból határállomás lett.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


37

Fertőszentmiklós úthálózata kiépült, a belterületen található utak szinte kivétel nélkül szilárd burkolatúak. Az úthálózat 70%-ánál az útkezelő az önkormányzat, 30%-ánál pedig a Közútkezelő Kht. A közúti utazások 70%-a személygépkocsival, 22%-a autóbusszal, 8%-a egyéb közlekedési eszközzel történik. A meglévő úthálózat tulajdonképpen alkalmas a kerékpáros közlekedés biztonságos elvezetésére, melyet az is bizonyít, hogy a közutak mellett mindösszesen 1, 5 km hosszúságban kerékpárút is kiépített, melynek burkolatminősége megfelelőnek mondható. Fertőszentmiklós, Fertőddel és Petőházával tart fenn az átlagosnál szorosabb közlekedési kapcsolatot, ahol többnyire autóbusszal és személygépkocsival érik el az emberek munkahelyeiket, a diákok iskoláikat, a szórakozni vágyók a különféle szolgáltatást nyújtó intézményeket. Továbbá a hivatalos ügyek intézéséhez (pl. Okmányiroda) is Fertőd városát (legközelebbi város) veszik igénybe. Ennek megfelelően a Fertődi út, valamint a Petőházi-Kinizsi-út a lebonyolító útszakasz. Az országos közutak közül a 85. számú Győr-Nagycenk szinte a község tengelyén halad keresztül, melynek belterületi szakasza a Petőfi utca – Szent István utca – Szerdahelyi utca – Soproni utca. 2000-ben adták át azt a tehermentesítő, és forgalomcsillapító útszakaszt, mely az előbb említett belterületi szakaszt és a közintézményeket elkerülve, a Petőházi út folytatásaként halad keresztül a településen. Ezt az elkerülő szakasz megépítését elsősorban az tette szükségessé, hogy a belterületi szakaszt tehermentesítsék és biztonságosabbá tegyék, mert a „volt” 85. sz. út vonalvezetése rendkívül rossz, a legtöbb helyen szűk keresztmetszetű. Fertőszentmiklós középpontjában ágazik el DNY-i irányban a 8627. számú Fertőszentmiklós – Lövő – Kőszeg út, belterületi szakaszának neve Mátyás király – Vadász utcák. Erről az útról ágazik le a csapodi 8622. számú út D-i irányba, Kolozsvári utca – Újtelep utca néven. A 8627. sz. Fertőszentmiklós – Lövő – Kőszeg összekötő út 5, 5 – 6, 0 méter szélességű, a jelenlegi forgalomra nézve megfelelőnek mondható. A lakóutak forgalmát 4, 0 – 5, 0 méter burkolatszélességű útszakaszok bonyolítják le.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


38

Kiépített parkolóhely csak a település központjában, a templomnál, illetve az ABC áruháznál van. A lakosság parkolását a lakótelken oldja meg. A település tömegközlekedési ellátottsága jónak mondható. Az itt élők mind vasúton, mind pedig autóbuszon megközelíthetik a települést. A településről történő utazások 70%-a közúton, 30%-a pedig vasúton történik. A település autóbusszal való megközelíthetősége jó, munkanapokon 45 járatpár biztosítja a közlekedést. Fertőszentmiklós önálló vasútállomással rendelkezik,: Sopron – Győr irányába napi 12 vonatpár áll meg. Nemzetközi összeköttetést jelent a Fertőszentmiklós – Pamhagen – Neusiedlersee vonal. Ebben a viszonylatban napi 6 vonatpár áll meg Fertőszentmiklóson.

1.6.10.

Lakásállomány változása

A humán erőforrás megőrzésének feltétele a letelepedések támogatása, az új otthonok megteremtése, mely történhet önerőből (nagyon ritka) és külső (állami) segítséggel. A települési gazdaság egyik legfontosabb konjunkturális mutatója a lakásépítések üteme. Egyrészt jelzi a gazdasági tevékenység fellendülését vagy visszaesését, másrészt mutatja a lakosság megtakarító jövedelmeit, harmadrészt mutatja a település imázsát, ami nem elhanyagolható, hiszen a településről alkotott ítéletek befolyásolják a letelepedni szándékozókat.

Az alábbi diagram 1899-től egészen 1990-ig mutatja az épített lakások számát:

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


39

Lakások építési év szerint 300 250 200 150 100 50 0

Épített lakások

-1899

19001919

19201944

19451959

19601969

19701979

19801989

188

61

219

253

298

241

114


A legtöbb lakás Fertőszentmiklóson 1960. és 1970. között épült, számszerűen 298.

A következő diagram 1990-től napjainkig mutatja a lakásállomány alakulását:

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


40

Lakásállomány alakulása 1990. és 1999. között 1300 1220 1140 1060 980 900 820 740 660 580 500 420 340 260 180 100

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Lakásállomány alakulása 1990. és 1203 1999. között

1218

1229

1245

1264

1275

1306

1318

1326

1340


A lakásállomány változásának, alakulásának folyamata változni látszik, hiszen lassú növekedés jellemző rá. A számokból jól látszik a folyamatos építkezés, a helyi fiatalság otthonmaradásának esélye nőni látszik. Lakások komfortság szerint (1990.)

Összkomfortos 45,37%

Komfortos 15,15%

Fél komfortos 11,12%

Szükséglakás 7,16%

Komfort nélküli 21,19%


T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


41

1990-ben 1340 lakásból 608 volt összkomfortos, ami 45, 37%-ot jelent, amely megfelel a megyei falusi átlagnak. A komfortos lakások száma 203 darab, ami a megyei átlagtól messze elmarad.

1.7.

Zöldfelület vizsgálata

Fertőszentmiklós zöldfelületi rendszerét vizsgálva megállapítható volt - különösen a térség többi településével összehasonlítva-, hogy nagyon kedvező képet mutat. A település egész imázsát meghatározza, hogy az utcák fásítottak, a közterületek rendezettek, így zöldfelületként funkcionálnak. Érdekes megfigyelni, hogy az Ikva patak a települést két részre északi és déli – osztja, melynek megfelelően a zöldfelületi rendszer is eltérő karaktert kölcsönöz a két településrésznek. Az északi rész síkvidéki jellegű, itt a telkek méretükben és a beépítés jellegében több szabályosságot mutatnak. Ezt a formát kompenzálja a különféle fafajokból (gyümölcsfákból, díszfákból, örökzöldekből, stb.) kialakított utcafásítás. A déli rész telekbeépítései, az utcák nyomvonalai már korántsem mondhatóak szabályosnak, ami feltehetően a domborzati viszonyokból fakad. Ezt szemléltetik a telkek és a járda közötti területek, melyek előkertként funkcionálnak, és utcahossznyi méretben ez jelentős útmenti zöldterületet tesz ki. A nagyobb összefüggő zöldfelületek vizsgálata alapján elmondható, hogy ezeknek elsősorban közösségi funkciójuk van. A Sportpálya környezeti adottságai igen kedvezőek, sportoláson kívül bármilyen rendezvény lebonyolítására alkalmas. Viszont a temető helye már történelmileg mást mutat, hiszen itt alakult ki, és az intenzív fásítás hiányában zöldterület jellege már nem eléggé kap hangsúlyt.

1.8.

Gazdaság

A gazdaság mindenkori fejlettségi színvonala és a települések fejlődése között szoros az összefüggés. Magasan fejlett gazdaság kedvező feltételeket biztosít(hat) a települések fejlődéséhez. Elmaradott, korszerűtlen gazdaság következményeiben fékezi a települések fejlődését, konzerválja a települési viszonyokat. A települési viszonyok fejlettsége is befolyásolja a gazdaság helyzetét, fejlődését: kedvező feltételeket biztosít(hat) működéséhez. Az inf-

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


42

rastruktúra az a “közös nevező”, mely megteremti, biztosítja mind a gazdaság, mind pedig a települések fejlődésének feltételeit. Ezt az összefüggést jól szemléltetik az elmúlt évtizedekben végbement folyamatok.

Településeink helyzetében, fejlődésében döntő szerepe volt a gazdaságnak és az infrastruktúrának. A gazdaság két szektora - az ipar és a mezőgazdaság - alapjaiban meg-szabta a népesség területi elhelyezkedését, ennek következményeként települési viszonyinak alakulását, a településrendszer egészének, illetve az egyes településcsoportoknak, településeknek a fejlődését. 1.8.1.

Vállalkozások

Fertőszentmiklóson az egyéni, 1-2 fős vállalkozások száma a mérvadó. Az egyéni vállalkozások többsége a kereskedelem és a személyi szolgáltatások területén működik. 1999-ben a település 3744 lakójából az aktív keresők száma 1823 fő, azaz 48, 69%, míg 5 fő munkanélküli volt. A településen 245magánvállalkozás működik. Ezek megoszlása: 175 egyéni vállalkozás; 47 Kft; 16 Bt. és 1 Szövetkezet.

Vállalkozások 1999-ben 250 200 150 100 50 0 Vállalkozások

Működő

Egyéni

Bt.

Kft.

Szövetkezet

245

175

16

47

1

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


43

Egyéni vállalkozások megoszlása ágazatok szerint 1996tól 1999-ig 250 200 150 100 50 0

1996

1997

1998

1999

vállalkozások összesen

243

242

224

175

primer ágazatban foglalkoztatottak

53

52

40

22

szekunder ágazatban foglalkoztatottak

94

91

79

44

tercier ágazatban foglalkoztatottak

96

99

105

109

Forrás: KSH évkönyv alapján saját számítás

A fenti grafikonon nyomon követhetjük Fertőszentmiklóson az 1996. és 1999. közötti években az egyéni vállalkozások alakulását. Ha az összes vállalkozás évenkénti számát vizsgáljuk, akkor csökkenés figyelhető meg. A mezőgazdaságba (primer ágazat) befektetők száma évrőlévre csökkenést mutat, ami az elhúzódó kárpótlásokkal magyarázható. Ami tulajdonképpen a mezőgazdaság egyre rosszabb helyzetére vezethető vissza, hiszen a gazdálkodók csak nagyon kevés hányada tud megélni a mezőgazdaságból. Az iparba befektetők száma is csökkent 1996. óta, ez a megnövekedett tbjárulékok miatt következett be. Igazi növekedésről a kereskedelem és a szolgáltatás tanúskodik (tercier szektor); ez az érték a négy év alatt 13 vállalkozással növekedett.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


1.8.2.

44

Ipar

A település lakossága 1960-ig főként mezőgazdasággal foglalkozott. A helyi ipar csírái azonban már a középkor folyamán kibontakoztak. Később, a XVII. Századtól már céhek is működtek a mezővárosban. Ezek megszűnése után virágzott fel a kisipar és a kiskereskedelem, egészen az államosításig. 1950 után a községben több ipari üzemet is létrehoztak. A rendszerváltás után átalakult a nagyközség gazdasági arculata. Bevezették a földgázt és a telefonhálózat is kiépült. A Bezerédj Tsz mellett újból megjelentek az egyénileg gazdálkodók, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban is a kisvállalkozók hoztak új szint. A nagyközségben csak egyetlen üzem, a Graboplast gyáregysége zárta be kapuit.

1951. óta dolgoznak a Vegyesipari kisszövetkezet részlegeiben, innen vált ki az ABB Szerviz Kft, amely jelenleg villamos forgógépek, szivattyúk javításával és értékesítésével foglalkozik. 1969-1992. között három üzemcsarnokban dolgoztak a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár részlegében, amelyben külföldi vállalkozó nyitott azóta műanyag-fröccsöntő üzemet. Jó néhány embernek ad munkát a Soproni Ruhagyár kihelyezett varrodája, a Retexro Kft., és a szomszédos településen működő Petőházi Cukorgyár Rt. A településen a foglalkoztatottság szempontjából a két legjelentősebb: a Hungaropro Kft, akik faipari feldolgozással foglalkoznak, és 114 fő alkalmazottat foglalkoztatnak; a másik a Wolf Olastics Kft, mely műanyag fröccsöntéssel, műanyag termékek előállításával mindösszesen 80 főt foglalkozatat. Fertőszentmiklóson működik még a Rekultív Kft., a Silvanus Díszfaiskola.

1.8.3.

A helyi mezőgazdaság

A mezőgazdaság természeti feltételei: Fertőszentmiklóson, akárcsak a Fertő-Hanság süllyedékben a láptalajok, tőzeges-kotus talajok, réti talajok egyaránt megtalálhatók. A termőterület átlagos aranykorona értéke (AK) 21, a szántóé 24 AK.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


45

A településre jellemző a szélsőségektől mentes, az országos átlagnál kiegyenlítettebb hőmérsékletjárás. Még a legszárazabb időszakban is 30-40 mm esőre lehet számítani havonta.

Gazdasági szervezetek: Egy 1995-ös felmérés szerint a Fertőmente kistérségben 50 jogi személyiségű mezőgazdasági gazdasági szervezet létezett. Ezek részben a mezőgazdasági szövetkezetek, állami részvénytársaságok, ám nagyobb hányaduk már újonnan alakult társas vállalkozások, túlnyomó részük Kft. Szám szerint a legtöbb társaság Nagycenken (11), Fertőszentmiklóson (10), Fertődön (9) alakult, az összes társaság 60%-a e három településre koncentrálódott. Az újonnan alakult cégek nagy többsége minimális alaptőkével jött létre, s kevés embert foglalkoztatott. Ezek közül Fertőszentmiklóson ma már csak a Fertő-tavi Nádgazdaság Rt. Működik, mely az átalakulási törvénynek eleget tett. Az 1980-1990-es évekhez képest kevesebben élnek mezőgazdaságból, aminek jelentőssége a foglalkoztatottság szempontjából egyre csökken. A hazánkban folyó társadalmi és gazdasági átalakulás szükségszerűen a mezőgazdaság tulajdonosi viszonyainak gyökeres átalakulásával is jár. A mezőgazdasági tulajdonosi viszonyok átalakulása a nemzetközi tapasztalatok ismeretében a közvetlen gazdálkodási érdekeltség és kockázatvállalás erőteljes érvényre juttatásával jelentős mértékben a vállalkozói jellegű korszerű árutermelés irányába mutat.

Bortermelés : Mindenképpen szót érdemel egy helyi vállalkozó, Holber Dénes kertésztechnikus, aki a soproni borvidékhez tartozó Fertőszentmiklóson évek óta mintegy 6, 5 ha területen termel szőlőt. Szőlővertikumának 90%-át a kékfrankos, a zweigelt és a Cabernet Savignon teszi ki. Éves szinten mintegy 200 mázsa szőlőt szüretel és 200 ha bort állít elő. A minőségi borokat jelenleg önállóan nem palackozza, lédigbe túlnyomórészt olyan nagyfelvásárlókhoz kerül, mint a Hiltot Neszmé Rt., illetve a Varga Kft. A vállalkozó jelenleg állandó alkalmazottat nem, csak idénymunkásokat foglalkoztat. A családi vállalkozás rendelkezik még egy 4 hektáros földterülettel, ahol baracktermesztés folyik, így a család kizárólag a mezőgazdasági termelésből meg tud élni. A vállalkozó pincéje technológiailag és felszerelésileg egyaránt korszerűsítésre szorul. A bor jelenleg nyitott erjesztő-tartályban készül, fakosaras, félautómata prést, gumilapátos cefreszivattyút alkalmaz.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


1.9.

46

Turizmus

Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy turizmusról jelenleg csak térségi szinten beszélhetünk, hiszen egyetlen település önmagában nem lenne képes ezt megvalósítani. A Fertőmenti térség a fekvése révén gazdasági szempontból felértékelődött, Nyugat-Magyarország közvetlen ausztriai határmenti régiójának fontos eleme. Az ország térszerkezeti felosztása szerint aktív innovációs zóna, olyan gazdasági tevékenységek összpontosulásával, melyek fogékonyak az újra, melyek között szoros egymásrautaltság, a másikat a továbbiakat gerjesztő, serkentő kapcsolat alakult ki. A gazdasági környezet, tehát kedvező adottságokat mutat a turizmus fejlesztéséhez.

Az idegenforgalmi vonzástényezők térségi egymásra hatásában kettősség figyelhető meg. Sopron, mint tradicionális centrum és mint borvidéki központ forgalomelszívó hatása érvényesül egyfelől.. A megyei jogú város idegenforgalmi agglomerációja Balfig és Fertőrákosig terjed, de a települések közül, még a keleti fekvésű Fertőszéplak is a borvidékhez sorolja magát. A térség másik pólusán, másfelől Sarród, mint a természetvédelem központja, és a jelentős kulturális turizmussal, kastéllyal büszkélkedő város: Fertőd áll.

Természeti adottságok: A Fertő-medence a Keleti-Alpok kristályos tömegének felgyűrődésével párhuzamosan alakult ki a Bécsi- és a Pannóniai-medence határán. A medencén Ausztria és Magyarország osztozik, nyugaton a Fertőrákos-Rustidombsor, keleten a See-Winkel, északkeleten a Parndorfi-fennsík határolja. Idegenforgalmi jellegzetessége az eltérő felszínformák ötvöződése. Itt találkozik a síkvidéki folyami táj és a Keleti-Alpok északi üledékes övezetével (Lajta-hegység) és a központi kristályos övezet tagjaival (Soproni- és Kőszegi-hegység). Felismerhető tehát, hogy a térség idegenforgalmi szempontból is csak egységesen adható el. A vidék jellegzetessége, hogy megtalálhatók itt a Kárpát-medence ökológiai, tájképi, néprajzi sajátosságai, a szikes puszták és a középhegységek sztyepprétjei egyaránt. A viszonylag kis terület a növényzet változatosságával (fenyvesek, szikesek, bükkösök, stb.) tűnik ki. A térség éghajlatát a nyugat felől érkező, hatását itt már kevéssé éreztető, óceáni, kelet felől kontinentális, déli irányból mediterrán áramlatok alakítják. A régió gazdag mezo-, és mikroklímákban. A pannóniai klímatarto-

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


47

mányban a szélsőségesen meleg nyár, kemény hideg tél, a viszonylag kevés: 600-800 mm csapadék és a magas napsütéses órák száma jellemző.

Közlekedésföldrajzi-helyzet, infrastruktúra A kistérség közlekedés-földrajzi helyzetét az idegenforgalom szempontjából sajátos kontrasztok jellemzik. Az Eisenstadt és Mörbisch felől érkező forgalmat a régió meghatározó idegenforgalmi központja, Sopron szívja el. Gátolja a turizmus fejlődését, hogy a megyei jogú város egyenlőre nem ismeri fel a komplex térségi csillagtúraprogramok szervezésének lehetőségét, jelentőségét. Kedvező, hogy a Fertőd-Pamhagen határátkelő a kerékpárkölcsönzőkkel, tárolókkal, szálláshelyekkel jobban kiépített burgenlandi oldal és a magyar oldal speciális összeköttetésének lehetőségét teremti meg az idegenforgalomban. A kistérség déli határán húzódik a megye jelentős nyugat-keleti tranzitútvonala a 85-ös út, a hasonló nyomvonalú vasútvonalhoz Sarródon át Pamhagen felőlo nyílik kapcsolódási lehetőség. A szelíd turizmus szempontjából kedvező tényező és az idegenforgalmi szempontból hasznosítható Fertő-menti kerékpárút-hálózat déli szakasza kiépülőben van. A Fertő partot övező osztrák kerékpáros úthálózathoz szükségszerűen kapcsolódik dél felől a 35 km hosszú magyar útszakasz, megteremtve ezzel a tó teljes körbejárását a kerékpáros turisták számára. Érdemes azonban egy pillantást vetnünk a szomszéd oldalra, ahol még a Nemzeti Park központjaiban: Ilmitzben és Apetlonban is található kerékpárkölcsönző, szerviz és fürdő. Ezek a szolgáltatások ott a tavat övező nagyobb települések mindegyikén általánosak. A Fertőmenti kistérség a nyugat-magyarországi idegenforgalmi régió szálláshelyellátottság és vendégforgalom tekintetében egyaránt frekventált területe. Megyei viszonylatban tehát átlag feletti a kereskedelmi szálláshelyek száma. Az összes férőhelyszám Fertődön a legmagasabb (367 fő), ezzel megelőzi a megyei kistérségi alcentrumokat, a férőhelyszám a megyei városokkal öszszehasonlítva Sopron és Győr összes férőhelyszámának még a 10%-át sem éri el. A jelentősebb szálláshely-kapacitással rendelkező kistérségi centrumok egyúttal a legmagasabb idegenforgalmi potenciálúak is (Fertőrákos, Hegykő, Fertőszentmiklós, Kópháza). A szálláshelyek típusmegoszlását vizsgálva kempingek mellett a panziók száma meghatározó. A külföldiek aránya az összforgalomból nyugatról keletre csökkenő tendenciát mutat, illetve a petőházi adatok a termálfürdő okán a szerényebb szálláskapacitás mellett kimagasló külföldi forgalmat jeleznek. Érdekes-

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


48

ség, hogy ezzel szemben Fertődön az elhanyagolt állapotban lévő kastély a külföldieket nem vonzza, azt csupán 10%-a keresi fel. A turisták többsége Ausztriából érkezik, azonban a szálláshely-kapacitás még mindig kihasználatlan. A nyugati fekvésű települések vendégforgalmát Sopron szívja el, a keleti települések pedig a Fertő tavi Nemzeti Park elszigetelő hatása miatt belsőperifériára szorultak. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóegységek aránya megyei szinten átlag feletti és a 90-es években a szolgáltató egységek dinamikus bővülése figyelhető meg. Vendéglátóhelyekből 173 áll a turisták rendelkezésére, ebből 22 Fertőszentmiklóson található. A turizmus fajtái közül a Fertőmente kistérségben az öko-, a vízi-, a kerékpáros-, a termál- és a lovas turizmus van jelen. Ezek fejlesztése, finomítása elengedhetetlen feladat kell legye a döntéshozók számára.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


49

2. SWOT – analízis A helyzetfeltáró, állapotfelmérő munka folyamán viszonylag nagytömegű és sokrétű információ gyűlik össze, melyeket valamilyen formában rendszerezni, kezelni kell. Ez tulajdonképpen értékelést jelent, ami arra irányul, hogy miként lehet a feltárt tényezőket a stratégiánál figyelembe venni. A stratégiai tervezés egyik közkedvelt módszere a SWOT-analízis. Lényegében a belső és külső környezetet kapcsoljuk össze, keresve mindazokat a feltételrendszereket, amik a jövőt hordozzák, tehát erősségét adják a településnek. Megállapítjuk azokat a tényezőket, amik viszont akadályozzák a jövőt, gyengítik a rendszer működését, s ezáltal majd valamilyen szintű beavatkozást is igényelnek. A lehetőségek közé azokat soroljuk, amelyek a fejlesztés újabb tereit jelentik, így más kapcsolatokat, további erőforrások megjelenését kínálhatják, vagy éppen a rendszer belső adottságainak átértékelését, azok megváltoztatását szorgalmazzák. A veszélyek közé sorolhatók azok a tényezők, amelyek akadályozhatják a jövőt, az egyes rendszerelemek aktivitását fékezhetik. Ezek megszűntetése elsősorban nem a területrendszerből következik, hanem a külső, független hatásokból. Erősségek

Gyengeségek

☺ Kedvező földrajzi helyzet

Negatív természetes szaporodás

☺ A határ közelsége

Alacsony iskolázottsági szint

☺ Vasútvonal és a 84-es, 85-ös út közelsége

Vállalkozói aktivitás gyenge

☺ Kedvező demográfiai viszonyok

Az idegenforgalom kihasználatlansága

☺ Népességét növelni képes település

Nincs szervezett turizmus

☺ Hasznosítható helyi humán infrastruktúra

Kevés szálláshely

☺ Alacsony munkanélküliség ☺ Jó közműellátottság ☺ A hulladékszállítás és –elhelyezés megoldottsága Lehetőségek

Veszélyek

Új, közművesített telkek kialakítása

Elvándorlás

Határon túli munkavégzés

Új telkek kialakítási nehézségei

Falukép kialakítása

Munkaerőhiány fellépése

Kultúra területén működő erős civil szerveződések A közintézmények állagának romlása A zöldfelületi rendszerek minél jobb kihasználása, fejlesztése Turizmus fejlesztése

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


50

3. Fejlesztési javaslatok 3.1.

Humán szféra fejlesztésének javaslatai

3.1.1.

Demográfiai prognózis

Egy település fejlesztési programjának készítése során az egyik legfontosabb szempont az ott élő emberek életkörülményeinek, érdekeinek figyelembe vétele. A fejlesztési irányok számbavételekor elsődleges cél a településen élő lakosság megtartása, helyzetének javítása, illetve más települések lakóinak idevonzása, ezzel együtt a lakosszám növelése. A tervezéskor fontos tudni, hogy a településen mekkora, és milyen összetételű népességszám várható. Erre azért van szükség, hogy a későbbiekben meg tudjuk határozni más szakági fejlesztések mértékét. A népességszám alakulása két szélsőérték között várható. Az egyik a jelenlegi országos népességcsökkenési tendenciákat figyelembe vevő helyi adat, a másik a távlati lakóépület állomány nagyságából számított elméleti népességbefogadási lehetőség. A részletező demográfiai adatok segítségével megállapítható, hogy a természetes szaporodás negatív mértékét a vándorlási egyenleg pozitív értéke egyensúlyozni tudja mindaddig, amíg az önkormányzat telkeket tud az idetelepülők és a helybennmaradók részére bocsátani. Mindezen a megállapítások alapján, továbbá a fiatalos korstruktúra azt jelzi, hogy távlatban dinamikus lélekszám-növekedésre lehet számítani. Az idetelepedő és viszszatelepedő lakók itt helyben is munkához juthatnak. De a fertőszentmiklósi önkormányzatnak célja kell legyen – hogy a beköltözőket ide tudják csábítani, illetve a helyi lakosokat, elsősorban a fiatalokat a településen „meg tudják tartani”-, a közművesített telkek kialakítása, és azok ésszerű értékesítése. Csak így lesz képes erősödni a település lakosságmegtartó ereje.

Mindezeket figyelembe véve 10 éves távlatban a település várható népességét 4000 fő körülire lehet becsülni.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


3.1.2.

51

Lakóterület fejlesztése

A lakóterületek fejlesztésének alapja az előző fejezetben tárgyalt várható népességszám. Ha a településen meglévő 3 fő/lakás tapasztalati értékkel és a feltételezett népességnövekedéssel (+121 fő) számolunk, akkor ez több, mint 40 db lakás építését feltételezi. Ezt a népességet képes a település eltartani, képes számára kiváló lakókörülményeket teremteni, a meglévő intézmények az ekkorára növekvő lakosságot még képesek jó színvonalon ellátni.

o Új építési telkeket Fertőszentmiklós keleti részén, a Fenyő úti lakótelep (temető környéke) folytatásával lehet kialakítani, mely 36 db építési telket jelent, és az önkormányzat tervei között szerepel, hogy ezeket 2002. tavaszáig megvalósítják. Az 1034es hrsz-ú telek felhasználásával lehetőség nyílik a Fenyő utca és a Szent Imre utca összekötésére, melyre merőlegesen kialakított utcák segítségével további 65 telek feltárására van lehetőség. 1104/1 hrsz-ú utcával párhuzamosan kiépített utca 36 telek feltárásának lehetőségét teremti meg. o További építési telkeket a település nyugati részén (Béke utcától nyugatra) ⇒ 200 db telek o Új lakóterület kialakítására nyílik lehetőség a 85. számú elkerülő úttól délre - az Ikva pataktól nyugatra eső területen a tervezett termálfürdős strand területe körül. ⇒ kb . 800 db telek o A Kolozsvári utca keleti oldalán lévő hosszú hátsókeretek kiszabályozásával, a 704/1 hrsz-ú telekről indított új utca kialakításával 68 db új építési telek kialakítására adódik lehetőség o Kertvárosias lakóterület kialakítására ad lehetőséget a Szent István utca településközpont vegyes területétől keletre fekvő területe, ami 27 építési telket jelent o Kb. 55 db kertvárosias lakóterület kialakításának lehetősége adódik a Petőházi utcával párhuzamosan észak-nyugati irányban kiszabályozott utcák kialakításával.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


52

Fontos hangsúlyozni a meglévő lakóterületeken, a hagyományos utcakép és hangulat védelme érdekében a helyi védelem jelentősségét:

A Szent István utcában található római katolikus templom 1256. hrsz

A Szent István utcában található régi általános iskola épülete 532/1. hrsz.

642 hrsz-on található kápolna

30 hrsz-on található kápolna

A település több pontján fellelhető kőkeresztek

3.1.3.

Üdülőterületi fejlesztések

10-15 éves távlatban gondolkodva szükséges az aktív turizmushoz is szorosan kapcsolódó, termálvízre alapozott üdülőterület kialakítása, illetve egy inkább állandó vendégforgalmú hétvégi házas üdülőterület kijelölése, melyre elsősorban a település északnyugati része alkalmas Az üdülőterületek és üdülőépületek kialakításánál mindenképpen fontos szempont, hogy a termálvízre alapozott üdülőterületet csak beépítési terv alapján lehessen kialakítani.

Új hétvégiházas üdülőterület kialakítására nyílik lehetőség a Kapuvári útra felső dű-

lő nyugati részén. Termálfürdős strand kerülhet kialakításra a Szentpéteri úti dűlő területén.

3.1.4.

Közösségi intézmények fejlesztése

Egészségügy: Az orvosi rendelők magas színvonalon alkalmasak a feladatuk ellátására. Egészségügyi építési beruházásokat a község a terv távlatában már nem tervez. A termálvízre alapozott üdülőterület megnyitásával szükséges lesz kisebb orvosi rendelő nyitása a Béke utca végén tervezett intézményközpontban.

Oktatás:

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


53

Az iskola és az óvoda a település egészét tekintve a község központjában helyezkedik el. A várható lakosszámnövekedést mindkét intézmény el tudja látni, azonban mindkét óvoda helyben bővíthető a későbbiekben. A régi iskola épületében javasolt lenne egy speciális tantermet felszerelni az ének- és zeneoktatás számára.

Művelődés: A Bezerédj kúriában lenne javasolt kialakítani egy többfunkciós (akár mobil) nagytermet, mely alkalmas lenne filmvetítésre, színházi előadások és hangversenyek lebonyolításához, vagy akár báli rendezvények megtartásához. Hosszú távon azonban a kúria teljes rehabilitációja nem javasolt, de a még meglévő gesztenyefák által jelzett park töredékében visszaállítható lenne.

3.1.5.

Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás fejlesz-

tése Az alapellátás a jelenleg meglévő egységekkel biztosított, a további bővítések, illetve a választék növelése a mindenkori kereslettől függően, magánvállalkozások keretében történhet és történik. A település már ma is rendelkezik több vendéglátásra alkalmas létesítménnyel. A szállásadó létesítmények többnyire egyéni vállalkozók szintjén működnek a településen. Ezekre a létesítményekre a várhatóan fejlődő idegenforgalom miatt is szükség van.

3.1.6.

Közösségi élet, kultúra

Fertőszentmiklóson ugyan vannak példa értékű kezdeményezések (pl.: Falunap; Búcsú; idősek- és anyák napi rendezvények; iskolák közötti versenyek), mindezeken túl szükség lenne olyan rendszeres programok szervezésére, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az embereket.

Probléma, és veszély is lehet, hogy kevés a szervező egyéniség, nincs aki összefogná az embereket az új dolgok befogadására. Ebben az esetben mindenképpen javasolt a lakossági aktivitás növelése, önszerveződések ösztönzése. Ennek érdekében a lakosságot, az intézményeket, a civil szervezeteket és a vállalkozókat be kell vonni a programok szervezésébe.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


54

Kialakítandó az ehhez kapcsolódó marketingtevékenység, melynek igénye egy megfelelő végzettséggel rendelkező szakember alkalmazása.

Összefoglalva: Célok: -

a lakosság megtartása, mások településre vonzása, lakosszám növelése

-

közösségi intézmények állagának javítása

-

lakossági aktivitás növelése, önszerveződések ösztönzése

A célok megvalósításához szükséges tevékenységek, eszközök: -

színvonalas lakókörnyezet kialakítása

-

építési telkek kiparcellázása és közművesítése

-

kulturális programok szervezése

-

civil szervezetek építkezése

-

kulturális menedzser (ifjúsági referens) alkalmazása

3.2.

Infrastrukturális szféra fejlesztései Kiépítettség

Rákötések

Vízellátás

100%

100%

Csatornahálózat

100%

16, 85%

Gázellátás

100%

27, 59%

Telefonellátottság

100%

87%

Kábel-tv hálózat

100%

56%

Elektromos energiaellátás

100%

100%

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


3.2.1.

55

Vízellátás

A jelenlegi műszaki színvonalon közműves vízellátásról beszélünk, melynek lényege, hogy a szabványban meghatározott minőségű ivóvíz a fogyasztó közelében (közkút, kerti csap, stb.) vagy közvetlenül a felhasználás helyén biztosított. Fertőszentmiklóson a vízellátás 100%-an kiépített, a rákötések száma is 100%-os. A 10-15 éves lakó- és üdülőterületi fejlesztések következtében a vízigények is változnak: 2010-ben az állandó lakosok feltételezett száma: 4000 fő; az üdülők szállással: 1500 fő; az üdülők szállás nélkül: 2100 fő.

A lakossági vízigények: 4000 x 170 l/Fő/nap =

680. 000 l/nap

Üdülők szállással: 1500 x 140 l/Fő/nap =

210. 000 l/nap

Üdülők szállás nélkül: 2100 x 50 l/Fő/nap =

105. 000 l/nap

Ipari és közterületi vízigény:

200. 000 l/nap

Vízfogyasztás összesen:

1. 195. 000 l/nap

Veszteség (10%):

119. 500 l/nap 1. 314. 500 l/nap = 1. 315 m3/nap

Összes vízigény:

A tervezett lakóterület vízellátása a meglévő vízvezetékek továbbépítésével biztosítható. Itt mindenképpen a NA 100-as méretű vezetékrendszer kiépítése javasolt. Törekedni kell körvezeték kiépítésére a többoldalú betáplálás, illetve a szakaszolhatóság miatt.

3.2.2.

Csapadékvíz elvezetés

A területre hulló csapadék legnagyobb részének befogadója az Ikva patak. Az elvezetésre nyílt árok fenntartását, illetve a hiányzó helyeken azok építését javasoljuk. A meglévő árkokat ki kell tisztítani, illetve az anyagi források függvényében azok burkolása is javasolt.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


56

Az útcsatlakozásoknál fedlapos áteresz, vagy 40-60 cm zárt csatornák építése lenne szükséges.

3.2.3.

Szennyvízelvezetés

A növekvő lakosszám, az elzsírosodott szikkasztó-gödrök, a talaj- és a környezet elszennyezésének veszélye szükségessé teszi, hogy az önkormányzat célul tűzze ki a csatornahálózatra való minél nagyobb rákötöttség szorgalmazását. A helyzetfeltáró részben ismertetett szennyvízhálózathoz a javasolt lakóterületi és üdülőterületi fejlesztések problémamentesen csatlakoztathatók. Az új hálózatok KG minőségű vezetékekkel csatlakozhatnak a meglévő hálózathoz. Nagyobb átmérőjű fejlesztés a 10-15 éves távlatban feltételezett lakó- és üdülőterület kialakításához szükséges, így nagyobb átmérőjű (NA 200 KG PVC) hálózati kiépítés is csak itt szükséges.

3.2.4.

Gázellátás

Az elemző rész felméréséből kiderült, hogy a lakossági rákötések aránya mindössze csak 27, 59%-os, ami elég gyengének mondható (megyei és országos szinten egyaránt). A jövőben mindenképpen célként kell kitűzni a gázhálózatra való minél nagyobb rákötöttség szorgalmazását. Szükséges az emberekre történő ráhatás, a környezet védelmének hangsúlyozásával. A beépítésre javasolt új területek gázellátása a meglévő rendszerhez csatolhatóan megoldható.

3.2.5.

Telefonhálózat

Az utóbbi időben felgyorsultak a telefonhálózat fejlesztések, mind mennyiségi, mind minőségi oldalon, az igények kielégítése folyamatos. A Matáv Rt. szerint a jelenlegi rendszer bármikor bővíthető, így a leendő új telkek rákötései biztosítottak. Az új beépítésű területeken természetesen új hálózat kiépítése javasolt. Távlatban jelentkezik a meglévő telefonközpont bővítésének igénye, ehhez az épület adott, a technikai berendezéseket kell bővíteni.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


3.2.6.

57

Kábeltelevízió

Az új területeken új hálózat építése javasolt, a meglévő központi berendezések a további fogyasztók bekapcsolását lehetővé teszik.

3.2.7.

Energiaellátás

Az új építési területek energiaellátása továbbra is a 20, illetve 0, 4 kV-os szabadvezetéki hálózatról történne, a megnövekedő igényeknek megfelelően 20/0, 4 kV típusú oszloptranszformátorok telepítésével. A jelenlegi transzformátorok részét képezik az új telkek villamosenergia ellátásának is. Természetesen a mostani szakaszhatárok módosulnak, az átterhelések miatt a jelenleg működő transzformátorok kiterheltsége változik. A kisfeszültségű hálózat továbbra is hurkoltan kerül kialakításra. A hurokba az áramszolgáltató által meghatározott helyeken szakaszhatárokat kell beiktatni. A térvilágítás kialakításánál javasolt nátrium, vagy kompakt fénycső fényforrással rendelkező lámpatesteket használni.

3.2.8.

A közlekedéshálózat fejlesztése

Az állapotfelmérésben feltérképezett helyzet jellemzői érzékelteti a feladatokat a település, illetve a kistérség hálózatában. Természetesen ezek nagy része az államot terhelik, de az önkormányzatnak még ezen túl is marad bőven tennivalója. A település külső kapcsolatait továbbra is az országos közutak, illetve a vasútvonal jelenti. A vasúti megközelítés jó, ennek fejlesztése a rendezési terv idején belül nem szükséges. A Fertőszentmiklós – Fertőújlak – Pamhagen vasútvonal nemzetközi forgalmat bonyolít le, a magyar-osztrák vasúti kapcsolatok egyik fontos eleme. Hazai szempontból személyszállítási jelentőssége nincs, mert Fertőszentmiklóstól északra gyakorlatilag nincs település, tehát az utasforgalom sem igényli a belföldi kapcsolatokat. A következő években várhatóan kiépül a Fertőszentmiklós belterületétől délre eső M85-ös számú gyorsforgalmi út. A megvalósulás után a település átmenő forgalma várhatóan jelentősen csökkeni fog.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


58

Fertőszentmiklós számára nagy megkönnyebbülést jelentett, hogy a 85-ös főútvonal nyomvonalát a településen kívül helyezték el, aminek csak egy része szeli ketté a községet. Ennek következtében csökkent a belterületi forgalom, és ami a legfontosabb, hogy a korábbi 85-ös belterületi szakasza így majdhogynem teljes mértékben tehermentesítődött. A többi országos közút nyomvonalának módosítására jelenleg nincs ok, azok burkolatfelújítása a pénzügyi lehetőségek függvénye. Ezen utak kiépítéséhez átlagosan 30%-os útalap-támogatás nyerhető, így az érdekeltségi arányokat a pályázati szakaszban kell majd az illetékeseknek pontosítani. A meglévő lakóutcák keresztmetszeti kialakításán csak kismértékben lehet javítani, viszont a burkolat és a padkák felújítása indokolt. A lakó- és üdülőterület fejlesztése kapcsán már előkerült, hogy a 10-15 éves időintervallumban a telekkialakítások mellett szükséges azok feltárására lakóutcákat kialakítani, melyek javasolt szabályozási szélessége 16 méter, burkolatszélessége pedig 6 méter. A település autóbusz közlekedésének színvonalát a szállítási igények, az úthálózati kapcsolat és a Kisalföld VOLÁN gazdasági lehetőségei szabják meg. A lakosszám növekedésével az utazási igény is nő, ezért a VOLÁN is gazdaságosabban tud végrehajtani egy járatszám növelést. A meglévő buszmegállók száma 5 db, ami megfelelőnek és jelenleg elegendőnek mondható. A tömegközlekedés fejlesztéséhez hozzátartozna a megállóhelyek buszöböllel való ellátása, váróépítmények korszerűsítése, illetve gyalogos megközelíthetőségének megoldása is. A járatok száma elegendő, de elsősorban a csúcsidei utazások komfortfokozatát javasoljuk. Az intézmények mellett mindenhol a szükséges számú parkoló kiépítését javasoljuk, amihez a hely biztosítható. A térségi együttműködés szintjén a szelíd (öko-) turizmus céljait jól szolgálják a kiépített és megvalósítás alatt lévő kerékpárutak. Elkészült már a Fertő-tó körüli teljes hálózat, épül a Fertő-tavat és a Szigetközt összekötő vonal, mely feltárja a kerékpáros turizmus előtt a Hanság legértékesebb természeti értékeit, a települések építészeti emlékeit. A hálózat további fejlesztését indokoltnak tartjuk.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


59

Összefoglalva

Célok: -

új építési telkek közművesítése

-

csapadékvíz elvezetés, árkok karbantartása

-

szennyvíz- és gázhálózatra való minél nagyobb rákötés szorgalmazása

-

energiatakarékos fényforrások (közterületen) beszerzése

-

közlekedéshálózat fejlesztése


pályázatokon való aktív részvétel

-

a lakossági szemlélet befolyásolása

-

településközi útkapcsolatok kiépítése (útalap támogatás)

-

belterületi utak és járdák karbantartása, javítása (állami és önkormányzati finanszírozásból)

-

gyalogosforgalom balesetveszélyének elhárítása (gyalogátkelőhely létesítése, vagy jelzőlámpa felállítása)

3.3.

Zöldfelület fejlesztés

Érdekes volt megfigyelni, hogy az Ikva patak a települést két részre északi és déli – osztja, melynek megfelelően a zöldfelületi rendszer is eltérő karaktert kölcsönöz a két településrésznek, hiszen a déli területrészen gyakorlatilag nincs is fásítatlan utca, míg az északi oldalon ennek ellenkezőjét tapasztalhattuk. A helyzetelemző részből kiderült, hogy Fertőszentmiklós zöldfelületi állapota jónak mondható, viszonylag üde színfoltot képez. A területeket azonban folyamatosan fejleszteni kell, ennek megfelelően a következő javaslatokat tesszük: A déli oldal a település legintenzívebben kezelt parkosított területe. Gondozott a zöldfelület, a növényzet megfelelő fejlettségi fokot ért el. Itt további fásítással, cserjésítéssel, különleges és értékes fával lehet gazdagítani a parkosított területet.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


60

Az északi oldal fásítására és parkosítására már példa értékű kezdeményezések történtek, vagy legalábbis tervben van. Ezek a területek jelentősebb előmunkálatok nélkül parkosíthatók. A vasútnál lévő Gesztenye sor nagyon szép látványt nyújt, felidézi a múltat. Szépen zárná a települést, ha az utcakép, az árkok karbantartása megtörténne, és a hiányzó gesztenyefákat pótolnák. A potenciális zöldfelületi rendszerbe tartozhat a Mátyás u. – Kolozsvári u. – Újtelep u. utcák által közbezárt terület, mely értékes útmenti kialakítást rejt magában. Ily formában ezen településrész funkcióját az idegenforgalom felé tolhatná el. Ezért itt indokolt lenne részletes utcakép kialakítási koncepciót kidolgozni, valamint kertészeti tervet kidolgozni. Mindenképpen javítandó a növényállomány összetétele. Igen kedvező a sok telepített örökzöld jelenléte. A jövőbeni célok között szerepeltetni kell a nyáron is virágzó díszcserjék telepítését. Ápolt, virágos cserjesor igen dekoratív összekötő eleme lehet a zöldfelületi rendszernek. Az augusztusban virágzó Hibiscusok több változata már megtalálható, és ilyen formában is nagyon kedvezően járul hozzá a település karakterisztikus képéhez. Az új utcafásításoknál mindenképpen kerülni kell a vegyes növényállomány telepítését, helyette az egyöntetűségre kell törekedni. Olyan fafajokat kell sorfaként telepíteni, melynek virága- vagy termésdísze dekoratív jellegű. A zöldfelület fejlesztése egy hosszú folyamat. Célszerű lenne ezért valamelyik faiskolával, például a településen működő Silvanus díszfaiskolával felvenni a kapcsolatot, így az évről-évre felmerülő ültetési anyagszükséglet folyamatosan és talán kedvező áron lenne biztosított.

Összefoglalva Célok: -

bel- és külterület zöldfelületének növelése

-

zöldterületek karbantartás (önkormányzat és lakosok)


tájrendezési terv elkészítése

-

zöldfelület-gazdálkodás tervezése

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


-

61

kapcsolat (esetleg szerződés megkötése) kialakítása valamelyik faiskolával

3.4.

A gazdasági szféra fejlesztésének javaslatai

3.4.1.

Ipar fejlesztése

Az elmúlt évtizedek településfejlesztési politikája értelmében nagyarányú iparfejlesztés indult meg Fertőszentmiklóson. A Győr-Sopron közötti fő urbanizációs tengely mentén elhelyezkedő mikrokörzetben a község Petőházával képviselte az ipart. Az 1983-as ÖRT. is a fenti szerepkör figyelembevételével intézkedett az iparterületekről, melynek értelmében raktárterületeket jelölt ki a vasúti pályaudvartól északra; a Győri út mellett, annak déli oldalán ipartelepítésre alkalmas térséget jelölt ki. A ’90-es évek első felében azonban a politika és a gazdaság változásai a korábbi elhatározásokat, szándékokat meghiúsították, az ipari fejlődésen elindított település üzemei mára többségében bezárták kapuikat. Nagyon fontos, hogy a település vezetősége felismerje, hogy az esetleges, koncepció nélkül beépített iparterületek rendezetlenül elhelyezkedő épületeivel rendetlen és zavaros látványt nyújt, ami a többszörösen is hangsúlyozott önkormányzati feladatokhoz tartozó települési falukép kialakításában is problémát jelentene. A vállalkozások számára a 85. számú főközlekedési út új nyomvonala, a Fertőszentmiklós-Petőháza közigazgatási határa és a Győri út meghoszszabbított nyomvonala által határolt terület lenne alkalmas kisebbnagyobb üzemek telepítésére. Elsősorban a kis- és középvállalkozások fokozott támogatását, működési feltételeinek javítását kell célul kitűzni. Az új vállalkozások letelepedése további keresletet támasztana a munkaerőpiacon. Mindezekhez azonban elsődlegesen az kell, hogy ez a fent említett, jelenleg még Petőháza közigazgatási területéhez tartozó potenciális terület fertőszentmiklósi tulajdonba kerüljön. Továbbá fontos a terület infrastrukturális előkészítése, valamint az alkalmas befektetők felkutatása. A vállalkozóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy megfelelő áron telephelyhez, üzemépület építésére alkalmas területhez jussanak. Azt azonban

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


62

nem szabad megengedni, hogy az idetelepült, és a jövőben letelepedni kívánó cégek ellehetetlenítsék a jelenleg működő vállalkozások működését. Ipari célra történő területfelhasználás (a korábbi ÖRT-vel összhangban) a Győri úttól délre eső területen már megtörtént. Természetesen a terület alkalmas további termelőegységek elhelyezésére. Azonban elsődleges cél a meglévő üzem megtartása. Figyelembe kell venni a helyi adók emelésekor a működő üzemek érdekeit, és lehetőség szerint az önkormányzati támogatásokat meg kell tartani.

A Mező utcában működő Wolf Plastics Kft. részéről igény merül fel a délkeletre fekvő nagy méretű telkek hátsókertjeinek gazdasági területté átminősítéséről. Amennyiben az önkormányzat támogatja ezen bővítést, úgy fontos szigorúan leszabályozni, hogy a bővített területen csak raktározási (és nem termelési) funkció épülhet, illetve lényeges a telken belüli védőzöld lehatárolás a környező lakóterületekből.

Ipar területi fejlesztésre javasolt a VELUX mögötti terület. Az Ipari Park (VELUX melletti) bejáratát célszerű lenne jobban hangsúlyozni, annak belső központot adva egyfajta kínálatot biztosítani kisebb és nagyobb telekigénylők számára.

3.4.2.

Kereskedelem, szolgáltatás fejlesztése

Mivel a településen jelentős mértékű átmenő forgalom jelenik meg, meg érdemes teremteni a feltételét kereskedelmi, szolgáltató üzemek letelepedéséhez. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kijelölésére nyílik lehetőség az új 85. számú elkerülő úttól északra a volt TSZ területén, valamint annak környezetében. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kialakítása szükséges a tervezett termálfürdős strandtól (Szentpéter úti dűlő) északra. A régi 85-ös és az új elkerülő szakasz találkozásánál ideális hely mutatkozik kereskedelmi terület kijelölésére a 0359/1, 0359/6, 0359/7 hrsz.-ú területen.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


63

Összefoglalva

Célok: -

kis- és középvállalkozások településre vonzása

-

iparterületek kialakítása

-

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek kialakítása


vállalkozások számára terület biztosítása, támogatások (kedvezmények) nyújtása

-

a területek közművesítésének megoldása

3.5.

A turizmus fejlesztésének javaslatai

Fertőszentmiklós innovációs folyamataiban az alapadottságok megkövetelik a fenntartható fejlődés kritériumainak figyelembevételét, ami egyúttal az egész Fertőmente kistérségre is igaz. Mindezek érvényesítésének alapfeltétele:

olyan önkormányzati irányítás, ami lehetővé teszi az állampolgárok aktív részvételét a stratégiai döntések meghozatalában; olyan turizmusgazdaság, amely többletfejlődést tud létrehozni, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe veszi; munkahelyteremtés, a szociális egyenlőtlenségek mérséklése; olyan közgazdasági rendszer, amely a fenntarthatóságot erősíti; olyan turizmusvezérlés, amely rugalmas és képes önkorrekcióra.

A fejlesztendő idegenforgalmi ágazatok közül az ökoturizmus létjogosultsága az egész idegenforgalmi régió területén ebben a kistérségben a legkézenfekvőbb. Az ágazat fejlesztésében rejlik a kistelepülések kitörésének esélye. A lágyturizmust, az EU eddigi legkeletibb tagállamával közös Nemzeti Park, mint háttérterület, a turizmus és a környezetvédelem komplex euroregionális kooperációs lehetőségei, a kedvező befektetői környezet, a fejlődő szuprastruktúra alapozzák meg.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


64

Már a Swot-analízisből kiderült, hogy a Fertőmente kistérség számára az ökoturizmus, a kerékpáros- és vízi turizmus jelenthet lehetőséget. Fertőszentmiklóst elsősorban az előbbi kettő érintheti. Ökoturizmus: mint már az korábban kiderült, a Fertő-tó menti települések adottságai kedvezőek a turizmus fejlesztéséhez, ezen belüli is a legkedvezőbb feltételek az ökoturizmushoz adottak. Nagyon fontos, hogy a Nemzeti Park konzerváló hatása ne érintse a települések idegenforgalmát. Tehát mindenképpen a környezetvédelem és az ökoturizmus kölcsönös fejlesztésével kell elérni a természet eltartóképességének szinten tartását. Szükséges felvenni a kapcsolatot a szomszédos országok utazásszervezőivel, így tulajdonképpen elébe mehetnek a keresletnek. Fontos az egyes piacok motivációinak megismerése, amit a leghatékonyabban a kérdőívek segítségével lehetne feltárni. A piackutatással párhuzamosan meg kell szervezni a túravezetők, idegenvezetők képzését, folyamatos továbbképzését. A legfontosabb kritérium ugyanis a nyelvtudás és a szakértelem, amihez szorosan kapcsolódik az adott táj faunájának, flórájának, történelmének a részletes ismerete. Jelen esetben a szomszédos országokhoz képest éppen ez a helyi szellemi potenciál kamatoztatható legjobban a prezentációs technikák adaptálásával kiegészülve. A termékfejlesztés folyamatában nélkülözhetetlen az adatbázisok létrehozása, a vonzerőleltár nagy részletességű kidolgozása. Az érintett vállalkozóknak a nemzeti parkokra vonatkozó kritériumaival összhangban ajánlott környezetvédelmi kódex elfogadása és környezetbarát technológiák alkalmazása. Elengedhetetlen a beruházások pénzügyi támogatási rendszerének kidolgozása, a pályázati lehetőségek kiaknázása, az utazásszervezőkkel a túraútvonalak megismertetése. Az ökoturizmus szálláshelyei, bázisai bármely Fertőmenti településen kifejleszthetőek. Az utak típusai lehetnek az állatvilág megfigyelésére, a természet megismerésére, a kulturális tradíciók bemutatására, a történelmi nevezetességek bemutatására irányulóak. Kerékpáros turizmus: a megyét érintő kerékpárút-hálózat kiépítésével ennek a turizmus ágnak a prosperálása várható. A Szigetközi és Fertőmenti kerékpárút összekötése, majd ettől a Rába töltésre vezető szakasz kitáblázása a több napos kínálati csomagot tud kínálni

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


65

a kerékpáros turisták számára. Ehhez jelenlegi szolgáltatások bővítésére van szükség. Már a közlekedéshálózat fejlesztésénél is előkerült a településközi kapcsolatok által javasolt úthálózat kiépítésének fontossága. Az ott felsoroltakon kívül a turizmus szempontjából lennének létfontosságúak ezek az útszakaszok. A síkvidék jellegéből adódóan minden korosztály számára alkalmas lenne kerékpározásra; és a meglévő, valamint tervezett összekötő utak forgalma is alacsony, mely lehetővé teszi a biztonságos közlekedést.

Mindezek mellett azonban szükséges, hogy a következő „veszélyeket” a település, vagy települések elhárítsák: • szerviz és információs hálózat hiányában a kerékpározók elkerülik a térséget • vendéglátást szolgáló egységek (vendéglők, cukrászdák, sportlehetőségek) hiánya esetén a kerékpározás önmagában nem jelent vonzerőt

Mindezek függvényében javasolt: o kerékpáros útvonalak kitáblázása o kijelölt útvonalhálózat térképi megjelenítése és annak terjesztése o rekreációs programcsomagok kerékpározással összekapcsolva

Szolgáltatások megléte a kistérségben gazdag és széleskörű. Kerékpárkölcsönzés van Fertőrákoson, Fertődön és Sarród FNP majorságában. A kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásai is az igényekhez alkalmazkodtak. Kölcsönzés és tárolás egyaránt van Nagycenken és Fertőrákoson is. Speciális infrastruktúra, kiépített kerékpárút található a tavat övező 35 km-es kerékpárútgyűrű részeként. Kerékpáros határátkelők: Fertőrákos-Mörbisch; Pamhagen-Nyárliget; Ágfalva-Loipersbach ideiglenes határátkelő. Kempingek (Fertőrákos, Hegykő, Hidegség); falusi turizmus (Nagycenk, Sarród, Fertőszentmiklós, Hegykő), fizetővendéglátás (Fertőrákos, Nagycenk, Hegykő, Fertőd, Fertőendréd, Fertőboz) szintén segíti a kerekezni vágyókat.

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699


66

Ágfalva kivételével, Ausztriából kiépített kerékpárutak vezetnek a határátkelőkhöz, de Loipersbach felől is megközelíthető a Fertő-Túra. Kapuvár a szigetközi 2. számú túrához kapcsolódik, de bejárható innen kiindulva a Rábaköz is. A fent említett tények tükrében elmondható, hogy a kerékpárútépítési folyamatok előbbre tartanak a Soproni üdülőkörzetben a szigetközihez képest. Az infrastruktúra fejlettségére a nyugati viszonyokhoz hasonlítva jellemző, hogy pl. a kerékpárkölcsönzők száma messze alulmarad az osztrák területek ilyen szolgáltatásától.

Csapatmunkát igényel a marketing kialakítása, amelybe nemcsak a település, de az egész térség lakosságát is be kell vonni. Olyan szemléletformálást kell kialakítani, mely által a lakosok felismerik a lehetőségeket, így aktívan vesznek részt a munkában. Meg kell teremteni a település arculatát, mely a közterületek rendezésével kezdődik. Ápolni és védeni kell a hagyományos ételeket, a mezőgazdasági termékeket, a népszokásokat és hagyományokat. A településen olyan továbbképzéseket, tanulmányutakat kell biztosítani a vezetők és szervezők számára, melyek segítségével a turizmus állandóan piac- és versenyképes marad. Összefoglalva

Célok: -

a kereskedelem és szolgáltatás színvonalának emelése

-

bekapcsolódás a kistérségi turizmusba, kerékpárút, gasztronómia, természeti- és környezeti adottságok kihasználása


a vendég előzetes és helybeni informálása

-

a kistérségi szervezők számára továbbképzések, tanulmányutak biztosítása

-

marketing kiépítése a turizmusfejlesztésben

T• •P



Tel: 96/418-373 ;

Fax: 96/418-699

Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS... 3

Recommend Documents