Tartalomjegyzék 1. EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK RENDSZERE TIPPEK SIKERES EU PÁLYÁZATOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ... 4

Tartalomjegyzék 1.

EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK RENDSZERE ........................................................ 2

2.

TIPPEK SIKERES EU PÁLYÁZATOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ....................................... 4

3.

AMIRE MINDENKÉPPEN FIGYELNI KELL ............................................................... 4

4.

A STRUKTURÁLIS ALAP FORRÁSAIHOZ VALÓ HOZZÁJUTÁS FOLYAMATA 5

5.

A STRUKTURÁLIS ALAPOK FORRÁSAINAK „MEGSZERZÉSI” FOLYAMATA. 7

6.

MENNYIBEN MÁS AZ EU-S PÁLYÁZTATÁS FOLYAMATA AZ EDDIG MEGSZOKOTTAKNÁL? ................................................................................................ 8

7.

JELLEGZETES EU PROJEKT SZERKEZETE .............................................................. 8

8.

A PÁLYÁZAT FELÉPÍTÉSÉVEL, KÜLALAKJÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK................................................................................................................... 9

9.

MI SEGÍTHETI A PÁLYÁZAT SIKERÉT? ................................................................. 10

10. MILYEN DOKUMENTUMOK NÉLKÜLÖZHETETLENEK EGY NAGYOBB SZABÁSÚ PÁLYÁZAT MEGÍRÁSÁHOZ?................................................................. 10 11. GYAKORI HIBÁK......................................................................................................... 10 12. PÁLYÁZTATÓ SZERVEZETEK ELVÁRÁSAI .......................................................... 11 13. EU SZÓTÁR ................................................................................................................... 15 14. SZÓTÁR + ...................................................................................................................... 18 15. MELLÉKLETEK ............................................................................................................ 19

1. EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK RENDSZERE ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK

PHARE

STRUKTURÁLIS ALAPOK

A csatlakozásra való felkészülést A Nemzeti Fejlesztési Terv segítette intézményfejlesztési és OPERATÍV PROGRAMJAI beruházási támogatásokkal. A Phare GVOP Gazdasági Versenyképesség nem szűnt meg, hazánkban Operatív Program automatikusan a csatlakozás HEFOP Humánerőforrás-fejlesztési időpontjában, 2008-ig a forrásai még Operatív Program felhasználhatók. ROP Regionális Operatív Program KIOP

Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program

AVOP

SAPARD

ISPA TACIS CARDS MEDA

A mezőgazdaság és a vidék fejlesztését segítette. A 2002-re és 2003-ra előirányzott támogatásokat 2006-ig lehet felhasználni minden, 2004 májusában csatlakozott tagállamban. (A pályázás az EU csatlakozás időpontjával megszűnt, a program céljait az AVOP támogatja.)

KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK (a Strukturális Alapokon belül)

INTERREG III

Határon átnyúló, országok és régiók közötti együttműködés

EQUAL

Munkaerőpiaci egyenlőtlenségek elleni harc Vidéki térségek fejlesztése Városok és hanyatló városi területek fenntartó fejlődése

LEADER + URBAN II*

Az infrastrukturális és 1.1 KOHÉZIÓS ALAP környezetvédelmi beruházások forrásait biztosítja. A program a csatlakozáskor azonnal átadta helyét a Kohéziós Alapnak. * Az URBAN programban Magyarország nem vesz részt, ez a Határmenti ill. demonstrációs Közösségi Kezdeményezés tájékoztató jelleggel szerepel a projektek a FÁK országaival. táblázatban. Közösségi támogatás Nyugat 1.2 Balkáni országok fejlődéséhez és stabilizálásához. Támogatás az Euro - Mediterrán együttműködés szorgalmazására.

KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK Kutatási és technológia-fejlesztési ENERGY EU6 Keret-program keretprogram 2002-2006.

Energiahatékonysági, valamint megújuló energiákat támogató program.

LIFE III

Közigazgatási szervek közötti adatáramlás és biztonságos internet használat.

Természet- és környezetvédelem

eEurope2005

A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

2. oldal

TOVÁBBI KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK ARGO - határvédelem, vízumpolitika, menekültügy igazgatási együttműködése KULTÚRA 2000 - Kulturális együttműködés az európai országok között LEONARDO DA VINCI - európai intézmények együttműködése a szakképzés területén SOCRATES - európai intézmények együttműködése a felsőoktatás területén E-LEARNING - Oktatási és képzési rendszerfejlesztés TEMPUS III - Felsőoktatási rendszerek fejlesztése IFJUSÁG 2000 - 2006 - Ifjúsági együttműködések és programok MEDIA PLUS - Audiovizuális fejlesztések és politikák VÁM 2007 - Vámügyi együttműködés CIVIL PROTECTION - Polgári jogvédelem FISCALIS 2007 - Adóügyi együttműködés MAP - Többéves vállalat- és vállalkozásfejlesztési program MARCO POLO - Intermodális teherszállítmányozás fejlesztése, átstrukturálása KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KERETPROGRAM - Együttműködés az egészségügy területén FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA - Foglalkoztatáspolitika és szociális ügyek DAPHNE - Erőszak és bűnözés elleni fellépés DAPHNE II - Program az erőszak ellen (2004 - 2008) GENDER EQUALITY - Nemek közötti egyenlőség, egyenjogúság fejlesztése CIVIL PROTECTION - Polgárok védelme INCENTIVE MEASURES IN THE FIELD OF EMPLOYMENT (EIM) - Ösztönző eszközök a foglalkoztatás területén JOGI EGYÜTTMŰKÖDÉS - Keretprogram polgárjogi témákban PERICLES - A hivatalos fizetőeszköz, az Euró hamisításának leküzdése TEMPO - Intelligens szállítmányozási rendszerek ERASMS MUNDUS - Közösségi akcióprogram az oktatás minőségének a javítására Town Twinning - Testvérvárosi kapcsolatok COMBATING DISCRIMINATION - Társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem 2007-BEN INDULÓ KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK CIP - Versenyképességi és Innovációs Keretprogram LIFE+ - Környezetvédelem és természetvédelem FP7 - az EU 7. K+F keretprogramja EGYÉB PROGRAMOK ALA - Fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal Turizmus - Turizmus és az Európai Unió

A Táblázatok összeállításához felhasznált segédanyag: Közösségi Programok Pályázati lehetőségei közvetlenül Brüsszelből magyarországi szervezetek számára (EurópaMédia Kht.) A kiadvány ingyenesen letölthető a www.euoldal.hu


3. oldal

2. TIPPEK SIKERES EU PÁLYÁZATOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A PÁLYÁZATOK ELKÉSZÍTÉSE, BEADÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Pályázati felhívás. Határidő 2. Ötlet 3. Partnerek keresése 4. Konzorciumalakító gyűlés 5. A konzorcium tagjai: Partnerek (+ Koordinátor) 6. További érdekelt felek:

a. Felhasználók b. Kliensek c. Alvállalkozók d. Referencia csoportok

7. Feladatmegosztás 8. Beadás

3. AMIRE MINDENKÉPPEN FIGYELNI KELL MEGFELELŐ PARTNEREK – ellenőrizzük, hogy saját szervezetünk és partnereink megfelelőek-e a programban való részvételre (például: megvannak-e a konzorciumalakítás minimális feltételei, stb.). SPECIFIKUS AKCIÓK és CÉLOK – ellenőrizzük, hogy a megpályázott munka, projekt valóban arra a tevékenységre vonatkozik-e, amit az adott pályázati felhívás takar! A nem megfelelő, vagy nem a pályázati felhívásban megjelölt tevékenységre irányuló pályázatok nem kerülnek értékelésre! A KIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI – az a pályázat, amelyik bármelyik tekintetben a megállapított alsó küszöb alatt marad, nem jöhet számításba a pénzügyi támogatás odaítélésénél. MENEDZSMENT – egyértelműen mutassuk be a magas színvonalú, s a projekt méretének megfelelő menedzsment alkalmasságát. TARTALOM – a jó pályázatok megfelelnek a kiválasztás szempontjainak. ETIKAI KÉRDÉSEK – világosan le kell írni a tervezett projekt lehetséges etikai aspektusait és a figyelembe veendő jogi vonatkozásokat, továbbá mindezek kezelési módjait, összhangban a nemzeti szabályozással. AZ ÍRÁSBELI BEMUTATÁS SZÍNVONALA – a jó pályázatok világosak és könnyen érthetőek, tömörek és precízek, nem terjengősek, hiszen az értékelők a tartalmat és nem az oldalak számát értékelik. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

4. oldal

EREDMÉNYEK – a jó pályázatok világosan megmutatják az elérni kívánt eredményeket, és azt, hogy a résztvevők hogyan hasznosítják, vagy terjesztik ezeket. DISSZEMINÁCIÓ - a projektek eredményeinek terjesztése annak érdekében, hogy a projekt által kiváltott hatás, az új képzési anyagok, tantervek TELJESSÉG – a pályázatoknak teljesnek, hiánytalannak kell lenniük, mert az értékelés csak a beadott írásos anyagra támaszkodhat. Kövessük a pályázati űrlapok formátumát és figyeljünk oda a kért mellékletekre! PARTNERSÉG – a partnerek vitassák meg, és előzetesen egyezzenek meg valamennyi résztvevő szerepéről és felelősségéről. SZERZŐDÉS – ellenőrizzük, hogy a szervezet, valamit a tervezett munka szempontjából elfogadhatók-e a szerződésminta feltételei. VERSENY – a pályázaton való részvétel verseny, s ezért egy minden más tekintetben jó pályázati anyag egyetlen gyenge pont miatt is alulmaradhat a többi pályázóéval szemben.

4. A STRUKTURÁLIS ALAP FORRÁSAIHOZ VALÓ HOZZÁJUTÁS FOLYAMATA A Strukturális Alapok aktuális programidőszaka: 2000. január 1. – 2006. december 31. A Strukturális Alapok az alábbi négy alap pénzeszközei alkotják: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) Európai Szociális Alap (ESF) Európai Mezőgazdasági Alap Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) Halászati Pénzügyi Orientációs Eszköz (FIFG) 1. célkitűzés

Elmaradott felzárkóztatása

régiók

2. célkitűzés

Gazdasági és átalakulás segítése

szociális

3. célkitűzés

Képzési rendszerek modernizálása és a foglalkoztatás elősegítése

A STRUKTURÁLIS ALAPOK TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEIT KÜLÖNBÖZŐ CÉLKITŰZÉSEK MENTÉN OSZTJÁK SZÉT. Magyarország egész területe az 1-es célkitűzés alá tartozik.

A Strukturális Alapok aktuális programidőszaka: 2000. január 1. – 2006. december 31.

Következő programidőszak: 2007. január 1. – 2013. december 31. Várható fejlesztési forrás: 24,6 milliárd €


5. oldal

Jó hír a Strukturális Alapok pályázóinak! Alapvető szabály, hogy a támogatások végső címzettjeinek, a mindenkori pályázóknak nem kell Brüsszelbe pályáznia. Az Uniót már csak a stratégiai szint, az átfogó kép érdekli.


6. oldal

5. A STRUKTURÁLIS ALAPOK FORRÁSAINAK „MEGSZERZÉSI” FOLYAMATA 1. Terv(ek) készítése az adott ország egészére, vagy a támogatott területekre vonatkozóan, amely leírja és elemzi a helyzetet, és ehhez határoz meg fejlesztési célokat (számos helyen, és hazánkban is a Nemzeti Fejlesztési Terv nevet kapta) A következő költségvetési időszakra vonatkozó terv (NFT II.) kialakítása elkezdődött, ezeknek a terveknek 2005 végére, 2006 elejére kellene elkészülni. 2.

Ezen tervek benyújtása az EU Bizottsághoz – ezeket a Bizottság saját szempontjai szerint némileg átdolgozza, ez az átdolgozott verzió lesz a Közösségi Támogatási Keret (Community Framework Support).

3. Amennyiben erről megállapodás születik az EU és a tagország között, úgy ez mindkét fél számára kötelező erejű szerződéssé, a strukturális támogatások jogalapjává válik. 4. A Nemzeti Fejlesztési Terv részeinek, az egyes prioritások alá tartozó operatív programoknak a kidolgozása. 5. Az operatív programokon belüli intézkedések (measure), intézkedés-sorozatok kidolgozása a) támogatási konstrukció (grant scheme) b) projekt 1.célkitűzés – az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása 2.célkitűzés - a strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása; 3.célkitűzés - az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák korszerűsítése, valamint adaptációs képessége javításának támogatása E célkitűzés keretében azok a térségek kapnak pénzügyi támogatást, amelyek kívül esnek az 1. célkitűzés hatókörén és ez szolgál hivatkozási alapként minden humán erőforrás fejlesztési intézkedéshez. A Strukturális Alapok hozzájárulása az egyes célkitűzésekhez

Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Halászati Pénzügyi Orientációs Eszköz Forrás: 1260/99 EK rendelet 2. cikk

1. célkitűzés

2. célkitűzés

3. célkitűzés

X X

X X

X

X X


7. oldal

Valamennyi Strukturális Alap hozzájárul a Közösségi Kezdeményezések, az innovatív kezdeményezések és a szaktanácsadások finanszírozásához. Mindhárom célkitűzésre és valamennyi tagállamra vonatkozik az a szabály, hogy a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó összes támogatás nem haladhatja meg a GDP 4%-át.

6. MENNYIBEN MÁS AZ EU-S PÁLYÁZTATÁS FOLYAMATA AZ EDDIG MEGSZOKOTTAKNÁL?

Hangsúlyosabb az együttműködésre késztetés;

Meggyőzőnek kell lenni;

A pályáztatót érdekli a projekten túli eredmény is;

A pályázatban vizsgálják a szervezeti háttérgaranciákat is;

A pályáztatási folyamat erősen eredményorientált;

A megvalósításhoz a módszerek leírását is kéri;

A szakmai fenntarthatóságra is rákérdez;

A pályázat jogi szempontokat figyelembe véve kialakított (a pályáztató levédi magát).

7. JELLEGZETES EU PROJEKT SZERKEZETE Projektkoordinátor (a projektért hivatalosan felelős személy Partnerintézmények Külföldi partnerek Regionális/helyi szervezetek Szociális partnerek Szakmai szervezetek Egyéb érdekelt szervezetek

Külső segítség

Projekt munkacsoport

Munkacsoport_____________Munkacsoport_____________Munkacsoport


8. oldal

8. A PÁLYÁZAT FELÉPÍTÉSÉVEL, KÜLALAKJÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK 1. Áttekintő oldal a pályázat elején (szervezeti adatok, tartalom, pontos oldalszámok) 2. Összefoglaló: Projekt neve Rövid projektleírás Célok és várt eredmények Haszonélvezők Idő és helyszín Stáb Költségvetés és igényelt pénzösszeg Már meglévő források Annak bemutatása, hogy miért képes a szervezet végrehajtani a programot 3. Az igényfelmérés adatai (legyenek alátámasztott adatok, statisztikák) Legyen logikai kapcsolat a szervezet szakmai háttere és a kezelni kívánt probléma között! Adjunk támpontokat a program szükségességéről (cikkek, statisztikák, igényfelmérések, szakértői vélemények adhatják ehhez az alapot) Fogalmazzuk meg világosan, hogy mi az általunk kielégíteni szándékozott igény. Bizonyítsuk, hogy a pályázat időtartama alatt, valamint az igényelt összegből látható változást lehet előidézni. 4. Legyen a projekttervnek egy jó címe! Ez adja az első benyomást. 5. Írjunk egy tömör projekt-összefoglalót, amely leírja a konkrét hasznokat és a projekt értékeit! 6. Készítsünk egy egyoldalas összefoglalót a legfontosabb információkkal: Mennyi pénzt igényel a projekt? Mik a célok? Kik támogatnak még bennünket? Hogyan illik bele a program a támogató elképzeléseibe?

Narratív beszámoló, projektleírás (legfeljebb 10 oldal)

A szervezet bemutatása Mióta működik? Miben sajátos, egyedi a szervezet? Mik voltak a szervezet eddigi legfontosabb eredményei? Mik a szervezet távlati tervei? Miért a szervezet a legalkalmasabb a támogatás elnyerésére? A probléma szervezeti megközelítése és céljai A szervezet története A szervezet aktuális tevékenységei A szervezetben dolgozók szakképzettségei Jó, ha a pályázatban diagrammok, térképek, fotók is helyet kapnak illusztrációként.


9. oldal

9. MI SEGÍTHETI A PÁLYÁZAT SIKERÉT?

Ha illeszkedik a pályáztató támogatási elképzeléseihez Ha illeszkedik a szervezet saját céljaihoz és prioritásaihoz Ha pályázat valós válasz az igényekre Ha tisztán megfogalmazottak a projekt céljai Ha jól körülhatároltak az eredmények és a haszonélvezők Ha a tevékenységek, a költségvetés és az időbeosztás valószínűsíti a sikeres végrehajtást Ha van esély arra, hogy a jövőben más forrásokat is be lehet vonni Ha a projekt modellé válhat, ez másokat is segíthet.

10. MILYEN DOKUMENTUMOK NÉLKÜLÖZHETETLENEK EGY NAGYOBB SZABÁSÚ PÁLYÁZAT MEGÍRÁSÁHOZ? Szervezeti dokumentumok

A. B. C. D. E. F. G. H.

Éves működési terv és költségvetés Szervezeti Működési Szabályzat Alapító okirat Éves jelentés A szervezeti struktúra diagramja Adományszervezési stratégia Emberi erőforrás gazdálkodási stratégia Közhasznúsági jelentés

Nagy segítséget jelent még:

Hosszútávú szervezeti stratégiai terv Alapelvgyűjtemény Üzleti terv

Projekt szintű dokumentumok A. B. C. D. E. F.

Kuratórium / elnökség határozata a projekt elindításáról Az igényfelmérés összefoglalója Munkaköri leírások Önéletrajzok Részletes költségvetés- magyarázó részekkel Cash-flow tábla, ha a projekt párhuzamosan több, nem egyszeri beruházást igénylő alprogramból áll össze.

11. GYAKORI HIBÁK

A pályázati kiírás felületes átolvasása: megválaszolatlan kérdések maradnak a lehetséges kérdezési időn túl.

Formai hibák: mellékletek hiányoznak, nem a kért mellékletet adjuk le.

Tartalmi hibák: A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

10. oldal

-

a beadott pályázat nem projektet szeretne működtetni

-

nincs megfelelő kapacitás

-

hiányzik a számszerű/szakszerű adatokkal alátámasztott igényfelmérés

-

a célcsoport képviselőit nem vonják be a tervezésbe

-

Hiányzik a partnerség, vagy nem valós

-

Gyenge megfogalmazások

-

Helyi stratégiák, fejlesztési koncepciók ismeretének a hiánya

12. PÁLYÁZTATÓ SZERVEZETEK ELVÁRÁSAI Jövőkép

Melyek azok az univerzális célok, amelyek elérésén dolgozik a szervezet ? A projekt célja/célrendszere hogyan illeszkedik ebbe a szervezeti jövőképbe? A szervezeti jövőkép (2-3 év múlva bekövetkező) eléréséhez hogyan illeszkedik a projekt célrendszere?

Célok és várt eredmények

Mit akarunk csinálni?/Mik a projekt konkrét céljai (tömör mondatok, jól körülhatárolt célok) Mi az, amit biztos nem vállalunk fel? Ki a célcsoport? A célcsoport klasszifikációja (kor, nem stb. szerint, illetve egyéb, a projekt kapcsán fontos jellegzetességek) Hogyan akarjuk elérni a célokat? Miért projekt formában? Hol? (a projekt hol zajlik, pl. országos, regionális, településhez kötött stb.) Milyen változásokat fog okozni a program a célcsoport életében? Hogyan mérhetőek ezek a változások?

Alapértékek

Egyenlő esélyek elve: milyen mechanizmusokon keresztül garantálja a szervezet pl. a nők és/vagy a kisebbségek részvételét? Milyen főbb értékek jelennek meg a szervezetben? (pl. integrációra való törekvés, kisebbségek egyenrangú partnerként való kezelése stb.) Hogyan? (néhány példa)

Infrastruktúra

Elérhetőség – mikor és hol érhető el a képviselő/projekt koordinátor? A szervezetnek milyen helyiségei vannak? Ezekből melyek használhatók a projektmunka során? (pl. a projekt során keletkezett írásos anyagok tárolásának helye). Milyen infrastrukturális fejlesztésre van még szükség ahhoz, hogy a projekt beindulhasson?

Forrásteremtés

A még hiányzó forrásokat hogyan, milyen módon kívánja a szervezet megszerezni? (adományszervezési terv) A szervezetnek milyen bevételi forrásai vannak? Konkrétan mennyi anyagi forrásra van szükség a projekt során? Hány % a saját bevétel? (a pályáztatók legtöbbször megadják előre ezt az arányt) Vannak-e más adományozók is? Kik ők? A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

11. oldal

Pénzügyi gazdálkodás

Legutolsó auditált eredmény-kimutatás A kuratórium/elnökség döntése a pénzeszközök felhasználásáról Cash-flow havi bontásban, a pályázati szakasz idejére Szervezet éves pénzügyi terve Projektköltségvetés A projekt és a szervezet költségvetésének hányadosa Az elmúlt és aktuális év bevételi forrásai A pályázó mérlegadatai, pénzügyi helyzete Az előző év/évek költségvetése(i) A projektterv költségvetése fázisonkénti lebontásban (tételesen mire mennyit költ a szervezet), az időközönkénti pénzügyi riportok bejelölése (leggyakrabban 3 havonta)

Adminisztráció

A projekt adminisztrációs rendszere Adminisztrációs alapelvek, szabályok

HR

A projektvezetőség (menedzser, al-vezetők, asszisztensek) működési módja A programban részt vevők részletes önéletrajza A szervezet összesített tapasztalatai és készségei, amelyekre építhet a pályázatban A szervezet erőforrás-fejlesztési terve (vagyis HR stratégiája), amennyiben a pályázat megvalósításához új erőforrások kiépítése szükséges Az egyenlő esélyek elve hogyan érvényesül a szervezetben (napi gyakorlatok, elvek, értékek, attitűdök) A pályázatban résztvevők mikor, mennyi időt töltenek a programban A feladatokra kialakított munkakörök (önkénteseknél is). Munkaköri leírások (önkénteseknél is). A munkaidő feltűntetése munkakörönként (részmunkaidő, teljes munkaidő) Bérek Összesen hány szakemberre van szükség a projekt során? Milyen képesítésű szakemberek kellenek a munkához? A résztvevők felelősségi körei, hatáskörük A projekt működési szabályainak gyűjteménye

PR

Éves jelentés Katalógus/Brosúra Előzőleg megjelent újságcikkek a szervezet szakmaiságáról, és a szervezetről Kommunikációs terv a külvilág felé: kik felé akar kommunikálni a szervezet a programról? Milyen módon akar kommunikálni (személyes kapcsolatok, találkozók, média, konferenciák, előadások, publikációk)? A projekt során fázisonként hogyan valósul meg a kommunikáció (pl.: csúcsra-járatás)?

Marketing

Üzleti terv A projekt szolgáltatása(i) miként válaszolnak a klienscsoportok igényekre? (piackutatás alapján) Hogyan válaszol a program az adományozó(k) igényeire? A szervezet szakmaiságát érintő elvárások A projekt szakmaiságának részletezése (módszerek, szaktudások) A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

12. oldal

Igényfelmérés

Milyen igényre (igényekre) reagál a program? Milyen kutatási adatok támasztják alá a jelzett igény szükségességét? Hogyan történt az igények felmérése és hogyan győződtek meg arról, hogy ez a leghatékonyabb módszer a célcsoport igényeinek feltérképezésére? Milyen más igények merültek fel, amelyek közül ezt választotta a szervezet? Miért emellett az igény mellett döntött a szervezet? Hogyan viszonyul az igény kielégítését célzó ötlet más, hasonló szolgáltatásokhoz? Ha a pályázat valamilyen korábbi projekt folytatására irányul, akkor milyen értékelés támasztja alá, hogy szükség van a folytatásra? Mi jellemzi a saját szervezet, illetve más nonprofit szolgáltatók jelenlegi vagy múltbeli tevékenységét hasonló téren?

Munkamódszerek

A szervezet milyen munkamódszerekkel (pl.: oktatás, publikációk, konferenciák stb.) akarja elérni a céljait? A projekt során ezekből milyen módszereket akar alkalmazni a projektcélok eléréséhez? A projekt megvalósítása igényli-e új munkamódszerek kialakítását, adoptálását? Ha igen, akkor hogyan készül fel erre a szervezet?

Projekttervezés

Hogyan történt a projekttervezés a szervezetben, milyen szintek voltak bevonva, milyen információkat vettek figyelembe? A projekt fázisai (mikor mi fog történni?), párhuzamos és egyidejű tevékenységek A projekt futamideje az információgyűjtéstől a záródokumentum elkészítéséig Milyen külső tényezők hathatnak a projektre helyi, regionális vagy országos szinten? Milyen praktikus eszközökkel segítik, hogy mindenki, aki részesülni akar a program hatásából, részt tudjon venni? A projekt eredményeinek elterjesztési terve

Eredmények

Értékelési szempontok, sikerkritériumok (A projekt mikor tekinthető sikeresnek, pl. egy rendezvényre hány embernek kell eljönnie? Minden részelemhez tanácsos egy sikerkritériumot hozzárendelnünk!) Milyen információkat fog gyűjteni a szervezet, amelyek igazolják, hogy a várt eredmények születtek? Mik a legfontosabb változások a célcsoport életében a program hatására? Kik a legnagyobb haszonélvezői a programnak? Milyen várható egyéb hatásai lesznek a programnak? Hogyan fog a program értékelése történni? Kik lesznek ebbe a folyamatba bevonva és milyen módon? Milyen hosszú távú hatást kíván a szervezet elérni a programmal?

Monitoring, ellenőrzés, értékelés

Folyamatos adatgyűjtés mellyel a kitűzött célok eléréséhez vezető út vizsgálható Állandó felülvizsgálat a szabálytalanságok, esetleges visszaélések kiküszöbölésére A projekt egészének áttekintése, melynek célja a tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi probléma viszonylatában


13. oldal

Külső partnerek, környezet

A projekt hogyan szolgálja a környezet érdekeit, (kliensek, más szervezetek, település, szektor) A projekt során kikkel, milyen módon működik együtt a szervezet?


14. oldal

13. EU SZÓTÁR Addicionalitás (Additionality)

Az EU források lényegében kiegészítő jellegűek, társfinanszírozásra van szükség, ez alatt gyakran a hazai forrásokat értik.

Cél, célkitűzés (Objective)

Többféle értelmezése is lehetséges. Lehet az Uniónak és egy nemzetnek is célkitűzése, de a pályázatunknak is. Alapvetően általános és elvi célt, politikai víziót, de vágyat is kifejezhet.

Célkitűzés (Target)

Konkrét, számszerűsíthető célkitűzés.

Decentralizáció (Decentralisation)

Pályázatok esetében a feladatok és a felelősségek a korábbinál szélesebb körben történő megoszlására és a partnerség kiszélesítésére utal.

Deklaráció (Declaration)

Egy pályázat kapcsán a pályázók kijelenthetik, hogy a projekttel mely társadalmi célcsoport érdekeit kívánják kiemelten képviselni. Még jobb, ha ez összhangban van az EU speciális célkitűzéseivel is.

Disszemináció (Dissemination) A projekt eredményeinek terjesztése. Európai dimenzió (European dimension)

Európai többletérték (European added-value)

„Hatalommal való felruházás” (empowerment)

Indikátorok (Indicators)

Innovatív tulajdonság (Innovative character)

Annak a hivatalos elnevezése, hogy a pályázatnak határokon át kell terjednie. Transznacionalitás, régiók közötti együttműködés stb. Lényeg, hogy az uniós támogatásból megvalósuló projektből ne csak a pályázatban meghatározott ország, régió, térség húzzon hasznot, hanem más EU régió is. Az érintettek (általában szegények és kirekesztettek) bevonása a társadalmi dialógusba. Nemcsak nevesíteni kell őket, illetve képviselőiket előtérbe tolni, hanem beletartozik a folyamatos kapcsolattartás és kommunikáció, valamint a képessé tétel folyamata is. Hatásmutatók, amelyekkel a pályázati projekt hatékonyságát mérik, valamint a projektnek az EU céljaival és politikájával való relevanciáját. Bármi, ami tartalmi, módszertani, koncepcionális és szervezeti szempontból újat nyújt az EU régiói számára. Ezt hangsúlyozhatjuk azzal is, hogy a project modellértékű gyakorlatát igazoljuk.


15. oldal

Intézkedések (Measures)

Az intézkedések lényegében a módszereket és a tervbe vett lépéseket jelentik az adott terület fejlesztése érdekében. Így egy konkrét pályázatban a projekt által felölelt tevékenységeket, valamint a végrehajtandó műveleteket értjük alatta.

„Kiszorítás” („Crowding out”)

Lényegében azt jelenti, hogy az EU támogatások ne szorítsák ki a projektfinanszírozásnál az egyéb forrásokat, de a valóságban amúgy is kötelező feltüntetni minden más támogatási forrást a pályázatoknál.

Kompatibilitás (Compatibility)

A projektben megjelölt célok, műveletek kötelező összhangja az EU céljaival, politikájával és előírásaival.

Koncentráció (Concentration)

A rendelkezésre álló közösségi forrásokat a legsúlyosabb társadalmi-gazdasági problémákra kell összpontosítani.

Konzorcium (Consortium)

Szervezeti tömörülés a pályázat sikeres megvalósítása érdekében.

Költség – haszon elemzés (Cost-Benefit Analysis)

Logikai keretmátrix (Logical Framework)

Multiplikátor-hatás (Multiplicator-effect)

Az EU egyik legfontosabb pályázati értékelési szempontja. Főbb elemei: célkitűzések meghatározása, megvalósíthatósági tanulmány, pénzügyi terv, társadalmigazdasági költségek és előnyök, gazdasági megtérülési ráta, értékelési követelmények, SWOT-elemzés. Csak egy táblázat, amely összefoglaló jelleggel bemutatja a projekt célkitűzéseit, várható eredményeit, a tervbe vett tevékenységeket és az igazolhatóság elvégzését szolgáló információkat, adatokat. Minden EU támogatással megvalósuló project eredményeit európai méretekben kell kiszélesíteni, azaz a pályázót „elterjesztési kötelezettség” terheli, így a projekt eredményeit másokkal is meg kell osztani.

Partnerség (Partnership)

A pályázatok elbírálásánál az egyik legfőbb szempont, hogy már a pályázat elkészítésétől kezdve a projekt folyamatos partnerségi együttműködésen alapuljon. Így mindig tanácsos bevonni a pályázónak a regionális és helyi hatóságokat, valamint egyéb illetékes közhivatalokat, gazdasági és szociális partnereket, továbbá bármely egyéb illetékes szervet a munkába.

Relevancia (Relevance)

A pályázónak igazolnia kell, hogy mennyire relevánsak a pályázati projektben feltüntetett – a támogatás igénybe vételével kapcsolatos javaslatai, intézkedései az adott ország


16. oldal

vagy régió különleges igényeihez és szükségleteihez viszonyítva.


17. oldal

SMART -elv A projekt hatékonyságának ellenőrzésére használják. Elemei Specific: egyedi, specifikus Measurable: mérhető Achieveable: a projekt rendelkezésére álló eszköz-rendszerrel elérhető Realistic: reális, valósághű Time-based: a project élettartamához is alkalmazkodni kell Szubszidiaritás elve (Subsidiarity)

Az az elv, hogy a döntések a megfelelő szinten szülessenek, ott, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. Minden döntést a lehető legalsóbb szintre kell delegálni.

14. SZÓTÁR + Tanács

A Miniszteri Tanács, az EU döntéshozó szerve, amely azonban végrehajtó szereppel is rendelkezik. Tagjai a tagországok szakminiszterei.

Parlament

Az Európai Parlament – a nemzeti parlamentekkel ellentétben nem az övé a legfőbb döntéshozó szerep, jogköre igen szűk.

Bizottság

Európai Bizottság, a legfelsőbb, legfontosabb végrehajtó testület. A köztudatban az EU integrációt képviselő legfőbb szerv

Közösség

Európai Közösség

PHARE

Poland and Hungary Aid for Economic Restructuring, Lengyelország-Magyarország Gazdasági szerkezetváltási segélyprogram

KOHÉZIÓS ALAP

a regionális politika egyik segélyalapja

szubszidiaritás

az az elv, hogy a döntések a megfelelő szinten szülessenek, ott, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. Minden döntést a lehető legalsóbb szintre kell delegálni.

addicionalitás

Az EU közösségi támogatással egészíti ki a rendelkezésre álló nemzeti forrásokat (a társfinanszírozás alatt gyakran a hazai forrásokat jelölik)

koncentráció

a rendelkezésre álló közösségi forrásokat a legsúlyosabb társadalmi-gazdasági problémákra kell összpontosítani

disszemináció

a projektek eredményeinek terjesztése

konzorcium

szervezeti tömörülés a pályázat sikeres megvalósítása érdekében


18. oldal

15. MELLÉKLETEK A negyedéves jelentésekhez csatolandó dokumentumok listája (HEFOP programok esetén)1 1. Projekt előrehaladási jelentés az elmúlt 3 hónap szakmai, adminisztratív és pénzügyi teendőiről és a további tervekről 2. Fizetési kérelem a negyedév költségeinek megtérítéséhez2 3. Számlaösszesítő a teljesített számlákról és bérlistákról 4. Számlák, egyéb számviteli bizonylatok eredeti és másolati példányai 5. A számlák ellenértékének kifizetését igazoló iratok (teljesítési igazolások) 6. A számlákhoz kapcsolódó szerződések (pl. terembérleti szerződések), megrendelők (pl. papír-írószer vásárlásakor) 7. A számlákkal igazolt költségek jogosultságát tanúsító elfogadó nyilatkozat (szolgáltatás esetén), átvételi igazolás (beszerzés esetén), műszaki ellenőri igazolás (építés esetén, de 250 millió forintot meghaladó értékű, építési jellegű nagyberuházási szerződések esetében FIDIC szabályoknak megfelelő ellenőri igazolás) 8. Minden naptári év első jelentésének mellékleteként „Évenkénti költségbontás” 9. A megvalósítás első jelentésének mellékleteként, három havonkénti bontású ütemezést a számszerűsíthető célkitűzések teljesüléséről (indikátorok)3 10. A megvalósítás első jelentésének mellékleteként közbeszerzési ütemterv (ha nincs közbeszerzés, azt is jelölni kell!) 11. Az előrehaladást igazoló dokumentumok (pl. beruházás fotói, egy elkészült kiadvány egy példánya, tanfolyam jelenléti ívének másolata, tréningforgatókönyvek stb.); 12. A lefolytatott közbeszerzési eljárás eredeti dokumentumai (csak az eljárás lefolytatását követő első projektjelentéshez szükséges benyújtani) 13. A beszállítók által – közbeszerzési szabályok alapján – szolgáltatandó garanciák, biztosítékok iratanyagának egy eredeti és három másolati példánya 14. A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumok (pl. plakátról vagy tábláról, rendezvényről készített fénykép, kiadvány) egy példánya 15. Nyilvántartás a projektben résztvevő személyekről (intézkedés specifikus!) 16. Nyilvántartás a projektben résztvevő személyek lemorzsolódásáról (intézkedés specifikus!) 17. Toborzás nyomon követése (intézkedés specifikus!) 18. Képzési nyilvántartás/képzésenként (intézkedés specifikus!) 19. Kiegészítő szolgáltatások havi nyilvántartása (pl. a programban résztvevők családi tehermentesítése, gyermekmegőrzés stb.) 20. Foglalkoztatási nyilvántartás havi bontásban, ha ez releváns (intézkedés specifikus!) 21. Projektvezetési nyilvántartás (pl. az időmérleg, illetve az elvégzett feladatok mérlegének elkészítése) 22. A 250 millió forint értékhatár feletti, nem építési jellegű szerződések esetében igazoló nyilatkozat, amit a számviteli törvény előírásai szerint nyilvántartásba vett könyvvizsgáló állít ki 1

Az Irányító Hatóság a Támogatási Szerződés megkötése után külön csatolja a mellékletek és dokumentumok listáját, illetve a fénymásolatok kért számát és az egyéb adminisztrációs elvárásokat! 2 A pályázat indításakor minden partnernek lehetősége van előleget kérni, összköltségvetése maximum 25%-áig. 3 Ezt a Támogatási Szerződésben az Irányító Hatóság rögzíti. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

19. oldal

A szervezete likviditási kihívásokkal néz szembe. A következő lehetőségek közül kell választania az adott helyzetben. Kérjük, válasszon az alábbi döntési helyzetek közül egyet. Tegyen x-et a felvállalt döntés mellé. ÁTLÁTHATÓSÁG Nem adunk be olyan pályázatot, amelyhez nem rendelkezünk likvidforrással! Minden projekt pénzt az elkülönített számláról költünk el. A számlákra mindig azonnal feljegyezzük, hogy mely támogató forrásából finanszíroztuk. Csak olyan pályázatot adunk be, amely a szervezet missziójához szorosan kapcsolódik, amelyek olyan szolgáltatásokat finanszíroznak, amelyekre a stratégiai tervünkben megfogalmazott, írott célok vannak. Eladjuk a szervezet ingatlanát, eszközeit, ebből finanszírozzuk a projekt likvidforrás igényeit. Majd ha elmúlnak a likviditási zavarok, újra veszünk ingatlant. Minimum havi lebontású tervet vezetünk arról, hogy milyen költségeket kell elköltenünk az egyes adományozók forrásaiból ebben az időszakban. Inkább kölcsönöket veszünk fel, de tartjuk magunkat a pályázatban megfogalmazott költségvetési ütemezéshez. Semmiképpen nem térünk el a tervektől, akkor sem, ha az adományozó késve utalja a részteljesítéseket! Pályázatok jönnek-mennek. Egy szervezet legyen tisztába a céljaival és a képességeivel. Ne legyünk forrás vezéreltek. Higgyünk abban, hogy előbb-utóbb érzékeli a társadalom, hogy az a társadalmi szükséglet valós, ez a szolgáltatás életképes és közpénzből is áldozni kell erre a tevékenységre. Ha évtizedeket kell várni nekünk szóló pályázatok megjelenésére, akkor sem adunk be olyan pályázatot, ami nem vág egybe a missziónkkal! Ha a projekt végén van lehetőségünk számítógépeket venni, akkor megvesszük, hiszen a számítógépek néhány év alatt

HATÉKONYSÁG Bízunk a szervezet növekedésében, ha problémáink lesznek, majd megoldjuk valahogy! Ha szükséges, más számláról származó pénzeket is költünk a projektben. A számlákra az elszámoláskor vezetjük fel azokat a feljegyzéseket, amelyeket az adományozók megkövetelnek. A szervezet növekedése érdekében bármelyik pályázati kiírásra reagálunk, amelyik olyan szolgáltatókat keres, amit mi is el tudunk végezni. Más projektekre érkező pénzeket használunk fel az adott ügy megoldására, még akkor is, ha a másik adományozó is külön megköveteli az elkülönített pénzkezelést. Mielőtt lejár egy pályázat időbeli hatálya, átnézzük, hogy el tudunk-e számolni, ha találunk elköltetlen tételeket, gyorsan megvesszük a tervezett eszközöket, szolgáltatásokat. Inkább elhalasztunk egy beruházást, vagy akár ki is hagyunk a koncepcióból, de nem veszünk fel hitelt.

A pályázati lehetőségeket akkor kell megragadni, amikor megjelenik egy-egy fejlesztési intézkedés kiírása. Különösen fontos a nyertesek közé bekerülni azoknál az intézkedéseknél, amelyeket lehet, hogy soha többé nem írnak ki. Csak úgy lehet azon a piacon szolgáltatóvá válni, ha az első körben nyerünk.

A projekt végén már nem veszünk számítógépeket, hisz azzal azt bizonyítanánk, hogy nem is volt rá szükség,


20. oldal

mindig elavulnak. Fejlesztés soha sem árt! Ha a környezeti fenntarthatósági részen azt írtuk, hogy újrahasznosított papírt használunk, soha nem használunk mást. Ha várhatóan hiányzik pénz a kasszából, azonnal erős adományszervező kampányba kezdünk, hogy ne álljon elő a forráshiányos helyzet. Amint kiderül, hogy az EU-s pályázat váratlan forráshiányos helyzeteket idéz elő, megkeressük azt a bankot, aki hajlandó egy folyószámlahitel keretet adni a finanszírozáshoz. Nem pályázunk EU-s forrásokhoz, amíg ki nem derül, hogy túl tudunk-e élni egy ilyen együttműködést.

Tudatosan kialakítjuk a szervezet több lábon állását, feltétlenül végzünk olyan piaci szolgáltatást, amelyik több millió forint szabadon felhasználható árbevételt képez. Amíg nincs ilyen vállalkozásunk, nem indulunk olyan pályázatokon, amelyek jelentős önrészt, vagy likvidtőkét igényelnek. Alapos döntés előkészítést végzünk, mindent felmérünk, kiszámítunk, leegyeztetünk. Olyan döntés előkészítést kell végeznünk, amely biztosítja, hogy szerződéskötés nélkül a terv szerint végre tudjuk hajtani a projektet. A szervezet sohasem fogad el kölcsönt a tagjaitól, vagy a munkatársaitól. A magánszféra és közszféra semmilyen formában nem keveredhet, mert akkor a szürke zónában landolunk, ami a fekete megoldások előszobája lehet!

anélkül is működik a szolgáltatás. Inkább átcsoportosítjuk a pénzt más területekre egy szerződésmódosítással. Ugyan azt írtuk, hogy használunk újrahasznosított papírt, de mivel az drágább, 95%-ban hagyományos fénymásoló papírt használunk. Addig nem veszünk fel munkatársakat, amíg nincs fedezet a fizetésükre. Nem fizetjük a járulékokat, majd ha megjön a kincstártól a pénz, kiegyenlítjük a köztartozásainkat. A következő beadandó pályázatnál aláírjuk, hogy nincs köztartozásunk, annak ellenére, hogy jelentős járulék hátralékunk van, hisz ez úgy sem derülne ki csak, ha a jövő év elejéig nem tudnánk rendezni, vagy egy esetleges ellenőrzés során. Ha találkozunk összevonható pályázatokkal, akkor vállalunk önrészt igénylő helyzeteket. Elég, ha néhány hetes pénzügyi látótávolságunk alakul ki és nagyjából vannak ötleteink, hogy miből finanszírozzuk a likviditási kihívásokat. A pályázat íráskor nem tudunk minden körülményre tekintettel lenni. Természetes, hogy menet közben derülnek ki dolgok, az adományozó is megérti, hogy a célszerűség érdekében adott esetben át kell írni a költségvetést. Ha nincs pénz a kasszában, a szervezet alapítói hiteleznek a szervezetnek, vagy a munkatársak eltűrik, hogy néhány hónapig nem kapnak fizetést. Korábban amúgy is önkéntesként dolgoztak az alapítók, időnként szükség van ilyen áldozat vállalásra.


21. oldal

Hogyan olvassunk pályázatokat (pályázati felhívásokat, formanyomtatványokat, útmutatókat)? 9 Feltétlenül olvassuk el a pályázati kiírást és a pályázati adatlaphoz készített útmutatót! 9 Értelmezzük saját magunknak az olvasottakat, lehetőség szerint a saját szavainkkal, ha még nem lennénk járatosak az EU pályázati nyelvben! Óvakodjunk a felületes olvasástól, szánjunk rá elég időt, inkább olvassunk el többször is, ami elsőre nem világos! 9 A pályázati felhívásból és az útmutatóból győződjünk meg először is arról, hogy nekünk szól-e a pályázati felhívás: Szervezetünk céljai, stratégiája illeszkedik-e a felhívásban megfogalmazottakhoz? Rendelkezésünkre áll-e a megvalósításhoz szükséges o szakmai o személyi o szervezeti o pénzügyi o infrastrukturális háttér? Szervezetünk minden tekintetben megfelel-e a pályázati kiírásban szereplő objektív kritériumoknak (pl. szervezeti forma)? És potenciális partnereink? A potenciálisan pályázható összeg nagyságrendje illeszkedik-e projektünk célkitűzéseihez? 9 Melyek a pályázat kiírójának alapvető elvárásai az eredmények az infrastruktúra a szervezet pénzügyi háttere az adminisztratív háttér a projektben résztvevő humán erőforrás a szervezet belső és külső kommunikációja a projekt megalapozottsága a projekt kidolgozottságának mélysége a munkamódszerek az értékelés a partnerség különböző alapelvek megjelenítése terén? 9 A támogatási összeg (esetleges) szerkezeti megkötései megfelelnek-e projektünk igényeinek? 9 Elegendő idő áll-e rendelkezésünkre a pályázat elkészítéséhez? Milyen határidők jelennek meg a felhívásban? 9 Hova lehet segítségért fordulni? 9 Milyen terjedelmi korlátokat adnak a pályázati formanyomtatvány egyes rovatainak kitöltéséhez? 9 Milyen dokumentumokat szükséges csatolni a pályázathoz? Ezek rendelkezésre állnak-e, illetve a szükséges időn belül megszerezhetőek-e? A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

22. oldal

9 Milyen formátumban, hány példányban kell beadni?


23. oldal

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013) A II. Nemzeti Fejlesztési Terv megalkotásának alapjául az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció szolgál. A Kormány 1076/2004 (VII. 22.) határozata alapján kialakultak a tervezés induló keretei. Első olvasatban február 15-ig kerül a kormány elé a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. A kormány 2006. március 31-ig fogadja el a terv két fő alkotóelemét, a nemzeti stratégiai referenciakeretet és az operatív programokat, amelyeket, ezt követően elküldenek az Európai Uniónak - közölte Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. A részletes szakmai-társadalmi vita 2006. február 15-e után kezdődik a dokumentumról.

Országos szintű tervezés A brit pénzügyi javaslat 2005. decemberi elfogadásával körvonalazódik a 2007-2013 közötti időszakra Magyarország számára rendelkezésre álló költségvetési keret: 22,66 milliárd euró összegű fejlesztési forrás a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból, melyet kiegészít a kormányzati társfinanszírozás és a magánbefektetések. Erre a pénzügyi keretre az országnak be kell nyújtani az Európai Unió Bizottságához egy stratégiai dokumentumot, melyet Nemzeti Stratégiai Referencia Keretnek (NSRK) hívnak az EU-s szakzsargonban. Ez képezi Magyarország 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó, második Nemzeti Fejlesztési Tervét. Az NSRK munkaváltozata már elkészült, a kormány várhatóan 2006. február közepén fogadja el, ezután kerül sor annak társadalmi egyeztetésére, majd megtárgyalására a brüsszeli Bizottsággal. Az NSRK a Kreatív Magyarország víziója köré szervezve, a növekedésre és a foglalkoztatásbővítésre helyezi a hangsúlyt. Három középtávú célt határoz meg: versenyképes gazdaság megújuló társadalom élhető környezet A célokat öt fejlesztési tengely kijelölésével kívánja elérni: dinamizáló üzleti környezet kiépítése emberi erőforrások fejlesztése környezetfejlesztés területfejlesztés a kormányzás hatékonyságának növelése A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

24. oldal

Az NSRK legutóbbi változata az öt tengelynek megfelelő 5 Irányító Hatósággal és 15 Operatív Programmal számol, melyek között lesz 7 önálló Regionális Operatív Program is. (Az agrár és vidékfejlesztési témák másik forrásból, külön stratégia mellett az FVM koordinálásával fognak megvalósulni.) Irányító Hatóságok

Operatív Program A gazdaság versenyképességének növelése Gazdasági versenyképesség IH Közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztése Emberi erőforrások fejlesztése Az emberi erőforrások fejlesztése IH Humán infrastruktúra Környezet-, víz- és természet-védelem, A környezet fejlesztése IH energia Dél-Alföld ROP Közép-Dunántúl ROP Nyugat-Dunántúl ROP Területi fejlesztések IH Dél-Dunántúl ROP Észak-Magyarország ROP Észak-Alföld ROP KMR ROP Információs társadalom Közösségi Támogatások Igazgatási rendszer Koordinációs IH Az NFT koordinációja és kommunikációja


25. oldal

Humánerőforrás - Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) (www.fmm.gov.hu/upload/doc/200406/hefop_040625_hu.pdf) 1. prioritás: Aktív munkaerő-piaci intézkedések támogatása 1.1 intézkedés: A munkanélküliség megelőzése és kezelése 1.2 intézkedés: Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése 1.3 intézkedés: A nők munkaerő-piaci részvételének támogatása, a munka és a családi élet összeegyeztetése 2. prioritás: A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem a munkaerő-piacra való belépés elősegítésével 2.1 intézkedés: Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban 2.2 intézkedés: A társadalmi befogadás előmozdítása a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével 2.3 intézkedés: A hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása 3. prioritás: Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodó-képesség javítása 3.1 intézkedés: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása 3.2 intézkedés: A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 3.3 intézkedés: A felsőoktatás szerkezetének és tartalmának fejlesztése 3.4 intézkedés: A munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések 3.5 intézkedés: A felnőttképzés rendszerének fejlesztése 4. prioritás: Az oktatás, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátórendszer infrastruktúrájának fejlesztése 4.1 intézkedés: Az oktatás és képzés infrastruktúrájának fejlesztése 4.2 intézkedés: A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 4.3 intézkedés: Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban 4.4 intézkedés: Egészségügyi információ-, technológiafejlesztés az elmaradott régiókban 5. prioritás: Technikai segítségnyújtás Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) (www.euoldal.hu/operativ/gvop/gvop.php; www.gkm.gov.hu) 1. prioritás: Beruházás - ösztönzés 1.1 intézkedés: Az ipari és szolgáltató szektor versenyképességének ösztönzése 1.2 intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése 1.3 intézkedés: Pro-aktív beruházás – ösztönzési tanácsadás 2. prioritás: Kis- és középvállalkozások fejlesztése – A kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

26. oldal

2.1 intézkedés: A kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése 2.2 intézkedés: A vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése 2.3 intézkedés: Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban 3. prioritás: Kutatás-fejlesztés, innováció 3.1 intézkedés: Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása 3.2 intézkedés: Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása. 3.3 intézkedés: Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése 4. prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.1 intézkedés: E-gazdaság fejlesztése, e- kereskedelem ösztönzése 4.2 intézkedés: Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése 4.3 intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése 4.4 intézkedés: A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) (www.oth.gov.hu/u/documents/regionalis_fejlesztes_operativ_program_4.pdf) 1. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése a régiókban 1.1 intézkedés: Turisztikai vonzerők fejlesztése 1.2 intézkedés: 2. prioritás: Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 2.1 intézkedés: Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása 2.2 intézkedés: Városi területek rehabilitációja 2.3 intézkedés: Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 3. prioritás: A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése 3.1 intézkedés: A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 3.2 intézkedés: A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 3.3 intézkedés: Felsőoktatási intézmények és helyi szereplők együttműködésének erősítése 3.4 intézkedés: Régió specifikus szakmai képzések támogatása 4. prioritás: Technikai segítségnyújtás 4.1 intézkedés: KTK technikai segítségnyújtás 4.2 intézkedés: ROP technikai segítségnyújtás Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) (www.fvm.hu/doc/upload/200407/avop_teljes.pdf) 1. prioritás: A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

27. oldal

1.1 1.2 1.3 1.4

intézkedés: A mezőgazdasági beruházások támogatása intézkedés: A halászati ágazat strukturális támogatása intézkedés: Fiatal gazdálkodók induló támogatása intézkedés: Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása

2. prioritás: A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 3. prioritás: Vidéki térségek fejlesztése 3.1 intézkedés: A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 3.2 intézkedés: Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 3.3 intézkedés: Falufejlesztés- és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése 3.4 intézkedés: LEADER+ 4. prioritás: Technikai segítségnyújtás Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) (www.kiop-gkm.gov.hu) 1. prioritás: Környezetvédelem 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7

intézkedés: Vízminőség javítás intézkedés: Állati-hulladék kezelés intézkedés: Egészségügyi, építési-bontási hulladék kezelése intézkedés: Környezeti kármentesítés intézkedés: Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem intézkedés: Levegőszennyezés és zajterhelés mérése intézkedés: Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése

2. prioritás: Közlekedés 2.1 intézkedés: A főúthálózat műszaki színvonalának emelése 2.2 intézkedés: Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése 3. prioritás: Technikai segítségnyújtás


28. oldal

Tartalomjegyzék 1. EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK RENDSZERE TIPPEK SIKERES EU PÁLYÁZATOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ... 4

Recommend Documents