Tartalomjegyzék
1
Bevezetés .................................................................................................. 1
2
Személyes motiváció.................................................................................. 2
3
A pályázat célja .......................................................................................... 4
4
Helyzetelemzés .......................................................................................... 4 4.1
Iskolánkról: ....................................................................................... 4
4.2
Oktató-nevelő munka ....................................................................... 5
4.2.1
A jogszabályi háttér változása 2010-től ........................................ 6
4.2.2
Képzési struktúra .......................................................................... 8
4.3
Szervezeti struktúra ........................................................................ 13
4.4
Humánerőforrás ............................................................................. 14
4.5
Tanulói összetétel .......................................................................... 15
4.6
Eszközállomány ............................................................................. 17
4.6.1
Tanműhely .................................................................................. 17
4.6.2
Tanműhely emelet ...................................................................... 20
4.6.3
Főépület ..................................................................................... 20
4.6.4
Alagsor mérőszoba, anyagvizsgáló labor ................................... 21
4.6.5
Tornaterem ................................................................................. 23
4.7
A tagintézményünkben a közelmúltban megvalósult fejlesztések 23
4.7.1
Pályázatok .................................................................................. 23
4.7.2
Tanműhelyi fejlesztések ............................................................. 27
4.7.3
Egyéb fejlesztések:..................................................................... 27
4.8
Gazdasági környezet ...................................................................... 28
4.9
Az iskola kapcsolatrendszere ......................................................... 28
5
Fejlesztési tervek:..................................................................................... 30 5.1
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka..................................... 30
5.2
Személyi feltételek: ........................................................................ 33
5.2.1
Pedagógus állomány: ................................................................. 33
5.2.2
Technikai állomány: .................................................................... 33
5.3
Kommunikáció ................................................................................ 34
5.4
Az iskolai helyiségek kihasználása ................................................. 34
5.5
Pályázati lehetőségek felkutatása: ................................................. 35
5.6
Tanműhely: ..................................................................................... 36
6
Fejlesztési tervek alátámasztása .............................................................. 37
7
ÖSSZEGZÉS ........................................................................................... 38
„…az ipar és a kereskedelem nem oly egyszerű dolog, mint ükapáink módjára kardot rántani és vad rajként megtámadni az ellenséget; hanem azok felvirágoztatása hideg számítást, tudást, pénzerőt, s a rendnek kegyes tiszteletét követeli!” Gróf Széchenyi István: Stádium
1 BEVEZETÉS A köznevelési intézmények működését, megítélését helyzetét számos tényező befolyásolja. Ezek lehetnek külső körülmények, mint például a gazdasági, kulturális hatások, az adott oktatáspolitikai vezérvonal, a társadalmi csoportok érdekei, munkaerő piaci igények változása, vagy az iskola szűkebb környezete. A belső tényezők között szerepel nyílván az iskola vezetése, az adott iskola pedagógusai, a pedagógiai munkát segítők és technikai dolgozók, valamint a diákság összetétele. Úgy gondolom, hogy mi, akik a közoktatásban dolgozunk, a bőrünkön tapasztaljuk, mind a külső mind a belő hatásmechanizmusok folyamatos, egyre gyorsuló változásait. Az utóbbi években többször változott az iskolánk fenntartója, folyamatosan kellett változtatni az alapdokumentumokat. A munkaerő piaci változások hatására tagintézményünkben folyó képzések keresettek lettek, de ennek ellenére mégsem vagyunk elégedettek, hiszen a demográfiai hullámvölgy miatt az egyre gyengébb képességű diákok kerülnek felvételre iskolánkba. Társadalmi problémaként jelentkezik az értékrendek válsága, a gyermekek elhanyagoltsága, motiválatlansága, a szülői kontroll és érdeklődés az igazi családok, a példaképek hiánya. Ebben a mindig változó és a kamaszok számára mind kevesebb erkölcsi,
morális,
értékrendbeli
irányokat,
határokat
adó
társadalmi
környezetben egy szakközépiskola pedagógusaira is sokkal nagyobb teher hárul. Egyre nagyobb feladat a diákokat eljuttatni céljukig, hiszen nem csak oktatni, hanem egyre inkább nevelni is kell őket. Sokkal több oldalról és a pedagógiai módszerek szélesebb skálájával kell a diákokat fejleszteni, ugyanazért az eredményért, mint korábban.
Nem csak a nevelő-oktató munka lett bonyolultabb és kihívásokkal telibb, de a számos teendő mellett a vezetőnek is nehezebb megoldani azt a feladatot, hogy az iskola legfontosabb szereplői a tanárok és a diákok minél kevesebbet
érezzenek a megnövekedett terhekből.
Minél inkább az
alapfeladatra, a tanításra illetve a tanulásra kelljen csak fókuszálniuk, hogy a mindennapi munkájuk során a lehető legtöbb támogatást kapják, mind szakmailag, mind a tanítási folyamathoz szükséges eszközök tekintetében.
2 SZEMÉLYES MOTIVÁCIÓ 2002-ben kerültem Szolnokra és még ebben az évben kezdtem el tanítani az akkor még Gépipari Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Jendrassik György Tagintézményében, mint testnevelő tanár. Közvetlenül előtte
a
versenyszférában
dolgoztam
és
csak
kevés
tapasztalattal
rendelkeztem az oktatás terén, hiszen addig mindössze egy tanévet tanítottam egy vidéki kisiskolában, ahol gyakorlatilag semmilyen feltétel nem volt adott az igazán hatékony, nevelő munkához és komoly perspektívát sem láttam ott a szakmai fejlődésemhez. A Gépipari azonban egy teljesen más világ volt. Támogató környezetbe kerültem, ahol az idősebb kollégák kérés nélkül is segítettek, akik mind kiváló emberek voltak, főleg Szécsényi László egykori testnevelőnek köszönhetek nagyon sokat. A Gépipariban egyrészt szakmailag tudtam rengeteget fejlődni és a főiskolán tanultakat kamatoztatni, másrészt minden tervem megvalósításában támogatást kaptam. Akkor alakítottam ki az iskola első kondicionáló termét, a távolugró pályát, súlylökő kör került lebetonozásra, a műhelyben magasugró állványt csináltak a technikai kollégák, pályázaton sikerült új eszközöket nyerni és fejleszteni az addigra szinte teljesen leamortizálódott szertári állományt. Úgy éreztem, hogy a közösség befogadott és egy jó helyre kerültem, ahol megvalósíthatom önmagam, az elképzeléseimet és ezzel együtt az iskolának viszonozhatom mindazt, amit kaptam. Az első tanév után osztályfőnök lettem, majd Hicsó György akkori tagintézmény-vezető felkért, hogy lássam el mellette a helyettesi feladatokat.
Az ezt következő évek nagyon sok tanulással és tapasztalatszerzéssel teltek. Sokkal összetettebb és szélesebb körű lett a feladatom. A 2008-as összevonás után Gúth Ferenc igazgató úr megbízott a tagintézmény-vezetésével.
A
célom
az
volt,
hogy
a
tagintézmény
hagyományait, értékeit megőrizve az összevont nagy iskola meghatározó egysége legyünk, szorosan együttműködve a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola vezetésével a közös célok elérése érdekében. Ezt a mai papig egyik fő vezetői célomnak tartom. Hiszem, hogy a nagy egész úgy tud jól működni, ha a közös célokat szem előtt tartva, az egyes tagintézmények érdekeit figyelembe véve együttesen alakítjuk jövőnket. Az eddigi vezetői munkám során részt vettem az iskola belső szabályozó dokumentumainak (pedagógiai program, SzMSz, házirend) módosításában, az iskolát érintő pályázatok koordinátora, valamint szakmai vezetőjeként több projektben is részt vettem. Az elmúlt években egy jó vezetői csapat alakult ki a tagintézmény élén olyan emberekből, akiknek tapasztalata, szakmai felkészültsége érdemessé tette őket, hogy az iskola ügyeit vigyék. Lojalitásuk megkérdőjelezhetetlen, tudnak és akarnak is tenni az iskoláért. Az évek során elkötelezettje lettem az iskolának. Vezetői munkámat nagy teherbírással, becsületesen, felelősségteljesen végzem. Közel másfél évtizedes pedagógiai gyakorlattal rendelkezem. Vezetői illetve helyettesi beosztásban eltöltött tizenkettő év tapasztalatai, valamint a tanulmányaim alatt megszerzett ismeretek birtokában képesnek érzem magam arra, hogy a jelenlegi vezetői feladataimat vezetőtársaimmal együtt továbbvigyem és munkánkat az iskola javára fordítsuk. Pályázatomat azért készítettem el, mert úgy gondolom, hogy sikerül majd erősíteni az iskola presztizsét, megtartani hagyományait, növelni erősségeit, szakmai színvonalát, hogy a centrum céljaival összhangban fejlődjön és meghatározó intézménye legyen Szolnok térségének.
3 A PÁLYÁZAT CÉLJA Pályázatom célja, hogy a véleményezésre jogosultak megismerjék elképzeléseimet, céljaimat, amelyeket abban az esetben, ha támogatást kapok hozzá az elkövetkező öt évben meg kívánok valósítani. Az olvasó a következőben egy helyzetelemzéssel találkozik, amely foglalkozik
a
tagintézmény
pedagógiai
tevékenységével,
a
személyi
állományával, tárgyi felszereltségével. Kitér a jelenlegi helyzet erősségeire, feltárja gyengeségeit és azokat a veszélyeket, amelyek elkerülése érdekében cselekedni kell. A helyzetfeltárás tematikáját követve a fejlesztési elképzelésekben megfogalmazom azokat a célokat, amelyek véleményem szerint előre mutatnak és hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő években az említett területeken fejlődjön iskolánk.
4 HELYZETELEMZÉS 4.1 ISKOLÁNKRÓL: Iskolánk, a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Jendrassik György Gépipari Szakközépiskolája legelső jogelőd intézménye még abban az időszakban született, amikor az ország területén megindult az iparoktatás fejlődése. Először Kassán, Pozsonyban, Budapesten, majd 1927-ben Szolnokon is megnyitotta kapuját, ahogy akkor hívták az állami Fa- és Fémipari Szakiskola. Az első tanévre mindösszesen 76 diák jelentkezett. Mivel az iskolára szánt forrás nagy részét elvitte az építkezés, a felszerelések megvásárolását
egyrészt
állami
költségvetésből,
hitelekből,
másrészt
közadakozásból teremtették elő, kb. fele-fele arányban. Főleg a Gyáriparosok Országos Szövetsége révén kapott nagyobb felajánlásokat az iskola. A történelem során összesen tizenöt alkalommal változott a neve, s eddig tíz vezetője volt. Az utóbbi idők egyik jelentős változása az volt, amikor 1996-ban Szolnok Megyei Jogú Város, mint az intézmény fenntartója összevonta a korábbi Baross Gábor Szakközép- és Szakképző Iskolával és létrejött egy új
középfokú szakoktatási intézmény, a Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola, amely 1996. augusztus 01-vel alakult meg. Az új intézmény Szolnok legnagyobb iskolája lett, melyben a két tagintézmény viszonylag önálló szakmaisággal, de egy gazdálkodással működött tovább. Az összevonási hullám 2008-ban tovább gyűrűzött, amikor is a fenntartó két nagy szakközépiskolát hozott létre Szolnokon. A szolgáltatási szakmákat magában tömörítő Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskolát, valamint a műszaki területre a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolát. A fenntartó ekkor már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ volt. A gazdálkodási jogokat is a fenntartó gyakorolta, ami nagyban megnehezítette az életet. A Gépipari a nagy iskola részeként élte mindennapjait. Az utolsó nagy összevonásra 2015. július 01-én került sor, amikor a szakképző intézményeket, mint fenntartó átvette a Nemzetgazdasági Minisztérium és az eddigi négy tagintézmény mellé még a jászberényi Klapka és az Újszászi Rózsa csatlakozott. Az új intézmény neve: Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum
lett,
tagintézményünk
pedig
a
Jendrassik
György
Gépipari
Szakközépiskolája nevet kapta. A nagy iskola visszakapta gazdálkodási jogkörét, ami az elmúlt egy év alatt is érezhető pozitív változást hozott. A Gépipari tehát közel 90 éves múltra tekint vissza. Az idő forgataga során mindig központi szerepet töltött be a megye iparoktatási térképén köszönhetően az itt oktatott szakmák népszerűségének munkaerő piaci létjogosultságának. Egy ilyen nagy múltú iskola nagy hagyományokkal is rendelkezik, ami a kollégák, és a diákok együvé tartozását erősíti. Ezek nélkül olyanok lennénk, mint egy nemzet az ünnepei nélkül.
4.2 OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA Az iskolánkban folytatott nevelő, oktató munka célja, a személyiség teljes körű kibontakozása. A tanulókban kialakítani azokat a funkciókat, amelyek képessé teszik őket arra, hogy érett, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére.
Széles körű, használható szaktudás
birtokában hagyják el iskolánkat. Rendelkezzenek azokkal a szociális
képességekkel, amelyek által képesek megfelelni a kor követelményeinek, változó világunk kihívásaira válaszokat tudjanak adni. Küldetésünk, hogy olyan diákokat neveljünk, akikben meg van az igény arra, hogy új ismeretekkel bővítsék tudásukat, kialakuljon bennük az igény az életen át tartó tanulásra. Saját képességeiket, ismereteiket a munkaerőpiac által diktált változásoknak megfelelően tudják bővíteni. Munkájukban legyenek igényesek,
szorgalmasak,
kreatívak,
vállalkozó
szelleműek,
önmaguk
menedzselésére és érdekeik érvényesítésére alkalmasak. Az életben legyenek tájékozottak, megfelelő alapokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy el tudjanak igazodni a művészetek, a tudomány és a kultúra világában. Ismerjék egyetemes értékeinket, hagyományainkat. Sikeresen illeszkedjenek be a társadalomba, annak hasznos, értéket teremtő tagjai legyenek. Akik a szűkebb és tágabb társadalmi környezetük hasznára válnak.
4.2.1 A jogszabályi háttér változása 2010-től Fontosabb jogszabályok 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 326/2011. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 100/1997 (VI.13) Korm. rendelet az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról 51/2012. (XII.21.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 28/2015. (V.28.) EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről
2010
után
indult
meg
ismételten
a
közoktatás
átalakítása
Magyarországon a törvényi keretek átalakításával. Az oktatási tárca része lett a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának, amely később az Emberi Erőforrások Minisztériuma
nevet
kapta.
A
köznevelésről, a társadalmi-
2011.
és
évi
CXC.
törvényt
politikai egyeztetések
a
nemzeti
után a
2011
decemberében fogadta el a parlament, amely radikális változásokat hozott. A közoktatási intézmények a Klebelsberg Intézményfenntartó központhoz tartoztak
2013
januárjától.
Tizenhat
éves
korra
szállították
le
a
tankötelezettség korhatárát. A NAT kötelező műveltségterületekkel bővült. Az iskolák saját tantervüket úgy kellett hogy megalkossák, hogy a központi kerettantervektől mindössze 10%-ban térhettek el. Megszigorították a hat és nyolcosztályos gimnáziumok szabályozását. Beindult az úgynevezett HÍDprogram, amely a leszakadó középiskolai tanulók betagozódását segítette. Az általános iskoláknak jelentett alternatívát az egész napos iskolai rendszer. Az első, az ötödik, valamint a kilencedik évfolyamon bevezetésre került a mindennapos testnevelés. A középiskolában megjelent az etika nevű tantárgy, az
új
kerettanterv
némiképp
átrajzolta
az
óraterveket.
Az
érettségi
bizonyítvány megszerzéséhez legalább ötven óra közösségi szolgálatot kell teljesíteni a diákoknak. Ez a rendelkezés közben annyiban módosult, hogy már az érettségi vizsga megkezdésének lett a feltétele. A törvény és rendeletei szabályozzák a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az új életpálya modell is bevetésre került.
A köznevelési
törvény rendelkezik
a pedagógusok
munkaidejéről is. A negyven órás munkahét nyolcvan százalékát a munkahelyen kell eltölteni. A tanítással lekötött munkaidő pedig 22 és 26 óra között lehet. A köznevelésen belül jelentősen változott a szakképzés rendszere is. A szakmacsoportos képzést felváltotta az ágazati képzés, új kerettantervvel, új tantárgyakkal, tartalommal. A szakközépiskolákra vonatkozóan az érettségi vizsgával kapcsolatos változás, hogy nincs a diákoknak lehetőségük választani ötödik tantárgyat, az mindenképen a szakmai ágazati tantárgynak kell lennie. Az sem volt sokáig tisztázott, hogy a jelenleg 11. évfolyamra járó
szakközépiskolai tanulók milyen szintű érettségi vizsgát fognak megszerezni, most úgy tűnik lehetőségük lesz mind közép, mind emelt szinten megtenni ezt. A legutóbbi változás, ami ehhez kapcsolódik és már az OKJ-t érinti, hogy megjelentek azok a szakképesítések, amelyek a szakmai érettségi vizsga letételével a diákok automatikusan megszereznek. 2015. július 01. után a tiszta
profilú
Minisztérium
szakképző
intézmények
fenntartásába,
ami
átkerültek
jóval
nagyobb
a
Nemzetgazdasági
önállóságot
jelentett
gazdálkodási és szakmai szempontból egyaránt. 2016-ban a mostani szakiskolák szakközépiskolák lesznek, a mostani szakközépiskolák pedig szakgimnáziumok.
4.2.2 Képzési struktúra a.) Nappali rendszerű képzés Tagintézményünkben,
három
ágazatban
(informatika,
közlekedés,
gépészet) indítunk egy-egy nappali tagozatos szakközépiskolai osztályt. A 912. évfolyamon az elsődleges cél az érettségi megszerzése. E mellett az ágazatnak megfelelő szakmai képzés folyik. A most 12. évfolyamos, végzős tanulók még a szakmacsoportos rendszerű képzésben kezdték meg tanulmányaikat, ők az utolsó ilyen szakmai program szerint beiskolázott diákok. A jelenleg 9-11. évfolyamos diákok már ágazati kerettanterv szerint folytatják tanulmányaikat. Ezeken az évfolyamokon jelentősen változott a szakmai tantárgyak szerkezete, több hangsúlyt kapott a szakmai gyakorlat, megjelent a nyári gyakorlat. A 9. évfolyamon 2 hét, a második évfolyamon 3 hét, a 11. évfolyamon pedig 4 hét összefüggő szakmai gyakorlatot jelent, amit a diákok 9. évfolyamon az iskolában, 10. évfolyamon minél nagyobb számban külső gyakorló helyen, a 11. évfolyamon pedig teljes egészében valamely külső gyakorlóhelyen végeznek el. Ez a továbbhaladás feltétele, így meglétét igazolniuk kell. A 2013-ban bevezetett kerettanterv még engedett szabad órakeretet, amit arra használtunk fel, hogy minél jobban közelítsünk az addig jól bevált óratervünkhöz.
Ennek
következtében
a
kötelező
érettségi
tantárgyak
tekintetében nem volt változás, meg tudtuk tartani az informatika órák számát. A természettudományos tantárgyak körében viszont a kémiaoktatás eggyel kevesebb óraszámot kapott a 10. évfolyamon, a biológia viszont jelentősen megnövekedett (ezt szakos ellátottság hiányában óraadókkal tudtuk csak megoldani). A 11. és 12. évfolyamon emelt szinten tanítjuk a matematikát, fizikát, informatikát, történelmet, idegen nyelvet,
valamint a szakmai
tantárgyakat. Ez utóbbinak a jelentősége a jelen tanévben erősödött fel igazán, hiszen a most 11. évfolyamos diákok azok, akiknek már szakmai érettségit kell tenniük és az emelt órák adtak lehetőséget az erre való felkészítéshez. A munkát nagyban nehezíti, hogy a követelmények még nem teljesen tisztázottak. Az utóbbi években sajnos nem volt túl sok lehetőségünk sem a felzárkóztatásra, sem a tehetséggondozásra olyan keretek között, és olyan mértékben, ami valójában indokolt lett volna. A TÁMOP 3.3.10 pályázat valamelyest enyhített ezen a hiányosságon, hiszen a mentori háló közel harminc diák tanulmányi előmenetelét helyezte a fókuszba, de a pályázat lecsengésével ez is megszűnt. Jó volna, ha a következő években ebből valamit vissza tudnánk hozni a nevelési-oktatási folyamatban. Szintén ehhez a pályázathoz köthető egy beszoktató program, ami a 9. b osztályt célozta meg. A cél itt az volt, hogy a diákok kompetenciáit fejlesszük, a lemaradásukat, hiányosságaikat
pótoljuk
az
első
két
hónapos
időszakban,
valamint
kidolgozásra került egy tanulószobai program, aminek keretében a diákok tanulás módszertani ismereteket sajátítottak el, segítséget kaptak az otthoni tanuláshoz. A tehetséggondozásra sajnos még kevesebb időt tudunk fordítani. A szakos ellátottság hiánya miatt a kollégák a kötelező tanítási óra maximuma környékén vannak, így a tehetséggondozás főleg a szakmai vonalon többségében a tanítási órák és az emelt órák keretében valósul meg. Szégyenkeznünk azonban nincs miért. Mind szakmai, mind közismereti tantárgyak tekintetében vannak nagyon szép eredményeink országos szinten
is, de ez lehetne még sokkal jobban támogatott még szebb eredményekkel kecsegtető része az pedagógiai munkának. Tagintézményünkben hat munkaközösség dolgozik. Osztályfőnöki, reál, humán,
informatika,
közlekedés,
gépészet.
A
munkaközösség-vezetők
lelkesen, a kollégákat bátorítva, irányítva végzik a munkájukat. Jelenlétük nagy segítség az iskola vezetése számára. 2014-2015 Tanév versenyeredményei Szakmai Tanuló neve
Verseny
Szakmacsoport
Makai Mihály Nagy Dávid Sokvári Martin Vereb Krisztián
Gép-Ász csapat
Óbudai Egyetem Mérnöki Verseny
Hely. Felkészítő Online
2.
Szőrös Gábor
Makai Mihály
Gépészet
14.
Szőrös Gábor
Demeter Tibor
Gépészet
18.
Szőrös Gábor
Nagy Mercédesz
Közlekedés
11.
Juhász Attila
Közlekedés
17.
Juhász Attila
Bujáki Dániel
Közlekedés
19.
Juhász Attila
Nagy Dávid
Közlekedés
22.
Juhász Attila
Prunner Attila Zsolt
Közlekedés
25.
Juhász Attila
Limbóczki Gábor
SZÉTV
Fodor Péter
OSZTV
Gépgyártás-technológiai technikus
1.
Szőrös Gábor
Szabó Levente
OSZTV
Gépgyártás-technológiai technikus
10.
Szőrös Gábor
Ecsegi Péter
OSZTV
Gépgyártás-technológiai technikus
11.
Szőrös Gábor
Közismereti Név
Verseny
Tantárgy
Hely. Felkészítő
Ollé Mihály
Megyei Tanulmányi Verseny
Matematika
9.
Csonka István
Kneifel Brúnó
Megyei Tanulmányi Verseny
Matematika
10.
Csonka István
Donkó Károly Márk
Megyei Tanulmányi Verseny
Matematika
7.
Ujlaki Anikó
Kormos Kristóf
Megyei Tanulmányi Verseny
Német nyelv
5.
Torday Anikó
Haris Balázs
Megyei Tanulmányi Verseny
Német nyelv
8.
Torday Anikó
Lucza Tamás
Megyei Tanulmányi Verseny
Német nyelv
10.
Torday Anikó
Papp Csaba
Megavers
2.
Csengeri Gábor
Sport Név
Verseny
Hely.
Janiga Bettina Bíró Péter
Felkészítő
I. Fekvenyomás Országos Döntő
III.
Hunya Árpád
Bíró Tibor
III.
Eszenyi Olivér
V.
Kispályás Amatőr Országos Döntő Labdarúgó csapat
XII.
Barta Attila
Röplabda csapat
területi
II.
Pesti László
Kosárlabda B33
területi
VII.
Barta Attila
Bíró László
WPC MAGYAR BAJNOKSÁG
Bordás Patrik
Kajak-Kenu Országos Diákolimpiai Döntő II.
ERŐEMELŐ
I.
b.) Érettségi bizonyítvány megszerzésére irányuló képzések Az iskolánkban folyó felnőttoktatásnak története messzire nyúlik vissza az iskola történetében. Ha fellapozzuk az évkönyveket, akkor láthatjuk, hogy
számos szakma, valamint érettségi bizonyítvány megszerzésére irányuló képzés működött a Gépipari falai között. A 2000-es évek elején még nagy számmal jelentkeztek mind az esti mind pedig a levelező tagozatra tanulók. A piacon bekövetkezett változások; egyre több képző jelenléte, a rövidebb képzési idő csábítása, és az a tény, hogy egyre kevesebben vannak az érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező felnőttek napjainkban, sajnos ezen képzési forma elsorvadásához vezetett. Az esti tagozaton már csak a kifutó 12. évfolyamon vannak tanulóink. A levelező tagozaton az idei évben nem indult újabb 9. évfolyamos osztály. Igaz, az eredeti formában azáltal, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerültünk ennek nem is volt meg a feltétele.
Helyette
indítottuk
be
a
11.
évfolyamon
a
szakmunkások
szakközépiskolája osztályunkat, ahol két év alatt lehet érettségi bizonyítványt szerezni. A képzési idő rövidsége a tanév elején sok diákot vonzott, de az idő előre haladtával úgy tűnik, hogy sokaknak leküzdhetetlen akadályt jelent a négy évet kettő alatt elvégezni. Felteszem a kérdést, azok a képzők, akiknél tömegesen vannak olyan tanulók akiknek ez sikerül, milyen módszerekkel képesek azt elérni? Az biztos, hogy kollégáim a legjobb tudásuk szerint a tőlük telhető legnagyobb szakmaisággal, és odaadással végzik munkájukat. c.) Szakképesítés megszerzésére irányuló képzés A korábbi években a gépgyártástecnológiai technikus kimenetelű két éves esti tagozatos képzést indítottuk be minden második tanévben, majd sikerült minden tanévben elindítani egy ilyen osztályt, hála a környék fémipari fellendülésének. A jelenlegi fenntartó ösztönzi a felnőttoktatásra beiskolázásra való beiskolázást és az a törvényi változás, hogy a második szakképesítés megszerzése ingyenessé vált lehetővé tette, hogy nem csak a gépész ágazatban, de az informatikai ágazathoz tartozó CAD-CAM informatikus felnőtt osztályt is el tudtuk indítani. Törekednünk kell rá, hogy ezeket az osztályokat
jövőre
iparosodásának szakemberek.
is
egyre
elindíthassuk. nagyobb
Úgy
számban
érzékeljük, kellenek
hogy az
fent
a
térség említett
4.3 SZERVEZETI STRUKTÚRA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JENDRASSIK GYÖRGY GÉPIPARI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI STRUKTÚRA
IGAZGATÓ IGAZGATÓ
IGAZGAT
IGAZGAT
GONDNOK
TITKÁRSÁG
Ó
Ó
IGAZGATÓ IGAZGAT HELYETTES Ó KÖZISMERETI
IGAZGATÓ IGAZGAT HELYETTES Ó SZAKMAI
IGAZGAT GYAKORLATI OKTATÁS ÓVEZETŐ
IGAZGAT
IGAZGAT MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ Ó INFORMATIKA
IGAZGAT
MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ Ó REÁL
MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ ÓHUMÁN
IGAZGAT
IGAZGAT MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ Ó KÖZLEKEDÉS
IGAZGAT MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ Ó OFŐI.
IGAZGAT MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ Ó GÉPÉSZET
IGAZGATÓ NEVELŐTESTÜLET
SZAKOKTATÓK
Ó
IGAZGAT TECHNIKAI DOLGOZÓK Ó
4.4 HUMÁNERŐFORRÁS A tagintézményünkben 38 teljes állású pedagógus dolgozik. Közülük négyen közvetlenül az iskola vezetésének tagjai. Egy kolléganő a könyvtárosi feladatokat is ellátja. Kettő részmunkaidős kolléga dolgozik a reál, illetve az idegen nyelvi munkaterületen. Jelenleg 6 óraadó segíti munkánkat részben a biológia órákat, részben a műszaki területen műszaki tanári, valamint szakoktatói feladatokat látnak el. Két olyan kolléga van, aki másik tagintézményben is tanít. A cél az lenne, hogy minél több, teljes állású pedagógus lássa el feladatot és csak a legvégső esetben kelljen óraadókkal megoldani a tanítást. Azonban
már
több
éve
tapasztaljuk,
hogy
nagyon
nehéz
a
természettudományos valamint műszaki tantárgyakat tanító tanárt találni. Az előbbi nem vonzó „szakma” a következő generáció számára, a másik esetben pedig nem tudunk a termelésben megszerezhető fizetéssel versenyezni. S az, ami a beiskolázásnál előny és vonzóvá teszi szakjainkat, mármint hogy a térségben, valamint külföldön az általunk képzett szakemberek keresettek és hamar megtalálják számításaikat, az visszaüt akkor, amikor jól képzett, magas színvonalon
oktatni
tudó
mérnöktanárt
keresünk
munkatársnak.
A
humánerőforrás tervezését az említett nehézségeken túl bonyolítja még a szakképzésre vonatkozó szabályozók állandó változása. A következő évre vonatkozóan például új kerettanterv van készülőben, mely gyökeresen változtatja meg az óratervi hálót. A szakmai tantárgyak számának növelése, a közismereti képzés leépítése hosszú távon jelentősen átrajzolja az eddigi struktúrát. éppen ezért a tervezésnél ezt a tényezőt nagyon komolyan figyelembe kell venni és törekedni arra, hogy a most állományban lévő minden kollégának tudjunk biztos állást adni öt év múlva is. A tényleges technikai személyzetet egy gazdasági munkatárs, kettő titkárnő, egy rendszergazda, egy gondnok, egy fűtő, három portás, egy pedagógiai munkát segítő asszisztens, három takarítónő és kettő konyhalány (félállásban) adja. A munkaügyi központ által eddig még mindig sikerült közfoglalkoztatottakkal kiegészíteni a karbantartói és a takarítónői létszámot.
Erre már csak azért is nagy szükség mutatkozik, mert az nagyszámú, az iskolát érintő rendezvények színvonalas lebonyolítása, a takarításra szoruló alapterület tisztántartása az eredeti létszámmal megoldhatatlan feladatnak tűnik.
4.5 TANULÓI ÖSSZETÉTEL A 2009/2010-es tanévre visszamenően vezetett statisztika alapján jól láthatóak a tanulói létszámváltozások. Melyek erőteljes lefelé ívelő tendenciát mutatnak. BEÍRT LÉTSZÁM
ELBÍRÁLT LÉTSZÁM
2009/2010
505
496
2010/2011
509
493
2011/2012
480
462
2012/2013
458
449
2013/2014
452
428
2014/2015
422
405
Tanulói létszámadatok Jász-Nagykun-Szolnok megye óvoda
általános iskola
gimnázium
szakiskola
szakközépiskol a
2008
13321
34079
7416
7103
9493
2009
13215
33178
7333
7160
9677
2010
13552
32283
7046
7083
9726
2011
13384
31781
6763
6994
9187
2012
13357
31138
6510
6263
8651
2013
12785
30781
6312
5827
7733
2014
12245
30574
6148
5085
7117
(KSH)
Azonban nem csak és kizárólag a mi iskolánkban van kevesebb diák. A jelenség
országos
méretű
és
a
népességfogyással
van
szoros
összefüggésben. Ahogyan a fenti táblázatból is világosan kiolvasható, az iskoláskorú diákok száma évről évre csökken. Ez a folyamat több okra vezethető
vissza.
A
fiatalok
gyermekvállalási
kedvét
csökkenti
a
karrierlehetőségek kihasználása, a hagyományos családi modell mellett sokan élnek élettársi kapcsolatban, divatba jött a „szingliség”, a fiatalok nehezen teremtenek egzisztenciát. Az utóbbi időben egyre többen vállalnak munkát külföldön és gyerekeiket is ott taníttatják egy jobb életminőség elérésének érdekében. Ennek a társadalmi problémának a kivetülését a bőrünkön tapasztaljuk. A gimnáziumi férőhelyek állandósulása, esetenkénti növekedése miatt a szakközépiskolába már nem olyan gyerekanyag kerül fel, mint mondjuk tíz
évvel
ezelőtt.
Képességekben
tudásban,
viselkedésben,
gondolkodásmódban elmaradnak a korábbiakban beiskolázottaktól. A csökkenő gyermeklétszám ellenére, drasztikusan nem csökkent az iskolánk iránt érdeklődő diákok száma. Az idei beiskolázási ciklusban az informatikai osztályba 162, a közlekedési osztályba 86, a gépész osztályba 137 jelentkezés érkezett. Természetesen ezek között vannak, akik több ágazatot valamint másik intézményt is megjelöltek. Az egyetlen osztály, amelyben a jelentkezők száma aggodalomra ad okot, az a közlekedési. Már tavaly is csak 2/3 osztályt indítottunk el, a maradék 1/3 gépészetet tanul. Ez várhatóan ebben az évben is így fog alakulni. A magyarázat a képzésben rejlő kisebb munkaerőpiaci érdeklődésben rejlik. A szakképző évfolyamon szintén el tudjuk indítani osztályainkat. A nálunk érettségizettek túlnyomó többsége választja a technikusi évfolyamot. Az idei statisztika szerint 28 leány jár az iskolába, a diákok közül 175 szolnoki van, 225 bejáró és 19 kollégista. Sajnos az iskolánkban 2001-ben a kollégium megszűnt, ezért a diákjaink a városi kollégiumban kaptak helyet, ahol a kortárscsoportok rossz hatása érződik és ezért több tanulót is kivettek az elmúlt időszakban. A tanulóink közül mindössze 9 SNI diák van. Ez a szám 2013-ban még csak 2 volt. BTMN-es 13, hátrányos helyzetű 8, halmozottan
hátrányos helyzetű 7. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 53 és ingyen tankönyvre jogosult 112. A családi háttér sajnos egyre több diáknál rendezetlen és ez meglátszik mind a tanulmányaikon, mind a magatartásukon, mind a viselkedésükön. Nem hozzák otthonról azokat az alapvető intelligens viselkedési formákat sem, amivel egy középiskolai diáknak már illik tisztában lenni. A nevelési folyamat egyre több része tevődik át az iskolára. A nappalis diákok lakhely szerinti megoszlása tagintézményünkben
szolnoki bejáró kollégista
4.6 ESZKÖZÁLLOMÁNY 4.6.1 Tanműhely Az iskola tanműhelye a következő szakmai kabinetekből tevődik össze: a) Kézi forgácsoló lakatos műhely A felszereltség szempontjából 2-szer 12 munkahely került kialakításra, asztalokkal, satukkal. A gépek közül itt került elhelyezésre a lemezolló, excenter prés, villamos hőkezelő kemence a kézi megmunkáláshoz szükséges asztali fúrógép, karos lemezolló és a kézi élhajlító. Ezek azok a kézi megmunkáláshoz szükséges berendezések, amelyek a nappali tagozat 9 12/14. évfolyam valamint a felnőttoktatás gyakorlati tevékenységének
kiszolgálására
alkalmas.
A
gépek
berendezések
állaga
megfelel
a
követelményeknek. b) Vegyes forgácsoló Ez a kabinet valamennyi hagyományos forgácsolási technológia oktatására alkalmas, ezt a felszereltség is mutatja. Helyet kaptak itt egyetemes és vízszintes marógépek amelyek kimondottan már csak az oktatásra alkalmasak. Felújításuk, vagy cseréjük indokolt lenne. 1929-ben állt munkába a még magyar gyártmányú „Vulkán” típusú hosszgyalu, amely még működik és az oktatás szolgálatában áll a mai napig. A vegyes forgácsoló jellegből kifolyólag van oszlopos fúrógép, haránt gyalugép, amely a termelésben már nem használható, de az oktatáshoz szükséges. 2014-ben került a tanműhelybe a CNC vezérlésű huzalos szikraforgácsoló sajnos a befogatóját még nem sikerült beszerezni, ezért munkába sem tudtuk eddig állítani. Található még fogaskerék és bordás tengely marására alkalmas lefejtő marógép. Az OPTIMUM szalagfűrész befogó része cserére szorul. Fogazó gépek: Fogaskerék gyártására alkalmas fogvésőgép is helyett kapott itt. Kúpfogazó gép. A „Vulkán” vésőgép szintén a kezdetektől itt van. c) Hegesztő műhely 2010-ben került átadásra, majd folyamatos fejlesztve lett két hegesztő kabinet az egyik 4, a másik 7 hegesztő munkahellyel rendelkezik és mind a 11 munkaállomáson minden hegesztési eljárás megvalósítható, az oda telepített hegesztő berendezésekkel. Itt kapott helyet a CNC plazmavágó portál, amely üzemelése szakértő humán erőforrást igényelne. A hegesztő műhely rendelkezik kiépített központi sűrített levegő levételi helyekkel. Ehhez kapcsolódik a kompresszorház, és az anyag előkészítő helyiség, védőgázas hőkezelő kemencével.
d) CNC labor A CNC labor találhatóak ipari termelő és oktató gépek. Az előzőekhez tartozik a NCT JCL-51AHD típusú esztergagép 2014-es beszerzés. A többi oktató és szimulációs eszterga illetve maró gépek NCT vezérlésekkel vannak ellátva. e) Esztergályos kabinet Alapvetően gépi forgácsolásra alkalmas hagyományos egyetemes esztergagépek, amelyek felújítása, illetve cseréje aktuális lenne. Egyenlőre alkalmasak a szakmai képzés, valamint a vizsgakövetelmények elsajátítására.
f) CNC kabinet Jelenleg telepített berendezéseink: Termelési feladatokat szolgáló CNC szerszámgépek. Ezek közül három CNC eszterga, melyből kettő darab tárcsaeszterga és egy darab tengelyeszterga NCT és FANUC vezérléssel. CNC marógép szintén három van NCT és SIEMENS vezérléssel, melyek felszerszámozása az adott munkákhoz folyamatosan szükséges. g) Lézer labor 12 tanuló oktatásár alkalmas, egy SLS 200 Nd: YAG típusú lézeres vágó és hegesztő rendszer van telepítve a XXI. század lézertechnikájának oktatására. A rendszer tartalmazza a következő elemeket: KAWASAKI robot, vágó és hegesztő fejjel MLB 10 hűtőegység CNC koordináta asztal, vezérlő szekrénnyel Palackozott oxigén, nitrogén és argon ipari technológiai gázok Hegesztő robot labor Multimédiás oktató ívhegesztő robotrendszer „MOTOMAN” SSF 2000 komplett berendezéssel. Elemei: Filteres helyi füstgázelszívó egység Vezérlőszekrény MOTOMAN hegesztő robot hegesztőpisztollyal.
4.6.2 Tanműhely emelet A tanműhely emeletén találhatóak az egykori számítógéptermek és elektronikai kabinet helyén létrehozott TISZK beruházás szaktantermei, valamint az iskolai könyvtár. A szaktantermek között szerepel két jól felszerelt, de mára részben amortizálódott nyelvi labor, egy taniroda, és egy pénztárgép kabinet. A TISZK fenntartási idő leteltével időszerű lenne ezeknek a helyiségeknek a funkcióit újra gondolni. A nyelvi laborokba a tavalyi év végén történt beszerzések alkalmával sikerült fejhallgatókat vásárolni. A labor többi IKT alkalmazása működőképes. Félő azonban, hogy ha továbbra is meg kell osztanunk más iskola tanulóival, akkor nem lesz gazdája és ablakba kitett pénz lesz a mostani beszerzés. A taniroda jól szolgálja a közlekedési szakmacsoport gyakorlati óráit, de némi átalakítás után nagyobb létszám befogadására is alkalmas lenne. A pénztárgép kabinet nem tölti be funkcióját. Az egyik felében már most is tanterem lett kialakítva. A következőkben még egy terem kialakítása is megvalósítható lenne. Ezt a szintet a következőkben sokkal jobban be kell vonni az oktatásba, kihasználva a benne rejlő lehetőségeket.
4.6.3 Főépület a.)
III. Emelet, számítástechnikai termek
Az iskola központi épületében kaptak helyet a számítógépes kabinetek a harmadik emeleten. A hat tanterem közül öt hagyományos számítógép terem, a 302-es pedig a több funkciót is betölt. Egyrészt szoftveres CNC szimulátorok másrészt prototípus gyártásra alkalmas gépek, 3D nyomtató, állnak a diákok gyakorlati képzésének a szolgálatában, másrészt pedig itt alakították ki a kollégák a hardver ismeretekhez szükséges gépparkot többnyire elhasznált, régi PC-kből. A többi számítógép terem egyrészt a közismereti informatika, másrészt a szakmai informatika óráknak ad helyszínt. A 2008-2009-es tanévben érkezett a termekbe egy nagyobb tétel akkor 56 darab számítógép került beszerzésre, utána majdnem minden évben kaptunk egy teremnyi új
számítógépet és fejlesztés 2016-ban már a Szakcentrumi rendszerben is folytatódott. 20 számítógépet kaptunk a Centrumtól, valamint 1,5 millió forint értékben rendelhettünk számítástechnikai eszközöket. Az informatikai szaktantermekben elhelyezett PC-k állománya Elhelyezés
Darab
Évjárat
Kategória
301 302 303 304 305 306
18 22 21 20 21 22
2008 2008 2010 2016 2012 2014
Intel Core 2 duo Intel Core 2 duo Intel i3 Intel i5 Intel i5 Intel i5
A legnagyobb problémát a 2008-ban a Nádor rendszerháztól vásárolt PC-k kikopása jelenti. b) Első és második emelet, tantermi szintek A második és első emeleten helyezkednek el a tantermek, melyeket kabinet rendszerben, többségében tanárokhoz rendelve használunk. Minden terem rendelkezik projektorral, és számítógéppel. Állaguk sokat romlott az elmúlt időszakban. A lambériák kopottak, elnyűttek lettek, ami a silány minőség velejárója. A padozat lakkozása már sok helyen kopott, a felújításuk időszerű lenne. Összesen nyolc teremben van felszerelve interaktív tábla, ezek kihasználtsága jónak mondható, bár a korábbi beszerzéseknél a projektorok lámpáját cserélni kell idővel. A két legkorszerűbb darab a 202-es és 204-es teremben lévő 2015-ös beszerzéssel hozzánk került tábla, melyek az innovatív iskolai pályázatból származnak.
4.6.4 Alagsor mérőszoba, anyagvizsgáló labor a) Mérőszoba Az iskola alagsorában kapott helyet a mérőszoba és az anyagvizsgáló kabinet. Az előbbi helyiségben a hosszmérés hagyományos kézi, digitális, optikai mérőeszközei találhatók, amelyeket a gépészet és az informatika
ágazathoz tartozó osztályok gyakorlati óráin használnak a diákok. Rendelkezik a mérőszoba korszerű profilmérő berendezésekkel is, amelyek köralakúság, síklapúság, valamint a felületminőség nagy pontosságú mérésére alkalmasak. Szintén ott található a 2D és 3D mérésre alkalmas mérőgépek, amelyek közül az utóbbi CNC vezérlésű. A 3D mérés inkább az informatika ágazathoz köthető, jól kiegészíti a tetőtérben található 3D szkenner és prototípusgyártó berendezéseket, amelyekkel együtt a fordított tervezői tevékenység oktatását tudjuk megszervezni. Nagy szívfájdalmam, hogy a korszerű mérőgépek kihasználtsága alacsony. Ezen a körülményen az ipari kapcsolatokon és a gépeken elvégezhető feladatokon keresztül lehet javítani. Problémát jelent még a mérőszoba falainak nedvesedése, ami kimondottan hátrányos egy ilyen helyiségben, hiszen a nem csak a gépek állaga fog így leromlani, de az elvégzett feladatok minősége sem megbízható. b) Anyagvizsgáló labor Amíg a hosszmérő laborban a szinten tartása és a kihasználtság növelése a fontos feladat, addig az anyagvizsgálóban fejlesztéseket is végre kell
hajtani.
A
szakítógép
korszerűsítése
már
nem
odázható
el
a
megbízhatatlansága miatt. Erre a gépre nem csak az oktatásban, de a versenyek szervezésénél és a vizsgák alkalmával is nagy szükség van. A korszerűsítésre két út kínálkozik, az egyik egy új eszköz beszerzése, a másik, a jelenlegi gép vezérlésének korszerűre cserélése. Az utóbbi mellett szól az, hogy a „békebeli” erős nagy teherbírású váz igen pontos méréseket tenne lehetővé.
A
korszerű
anyagszerkezet
vizsgáló
berendezések
–
fémmikroszkóp, hideg-, meleg beágyazó gép, - megköveteli a hiányzó csiszolatkészítő gép beszerzését. A keménységmérés különböző fajtáit az űtvehajlító vizsgálatot, a roncsolásmentes vizsgálatok közül az ultrahangos a mágneses repedés, és a festékprenetrációs vizsgálatokat magas színvonalon tudjuk elvégezni.
4.6.5 Tornaterem A tornaterem megfelelő helyszínt biztosít az iskolai sporthoz kapcsolódó sporttevékenységek sportfoglalkozásig
számára, és
a
a
testnevelés
versenysportig.
óráktól De
nem
a
délutáni csak
a
sporttevékenységeknek ad otthont, hanem különböző rendezvényeknek is. Kiállítások, pályaválasztási programok, értekezletek. Ezen felül nagyon népszerű a szélesebb társadalmi közösség körében is, hiszen maximális kapacitással van bérbe adva minden hétköznap este 21:00 óráig, valamint hétvégén, szombaton és esetenként vasárnap is. A sok használat meg is tette a hatását, ha meg akarjuk óvni állagát, akkor elsősorban a parkettát kellene felújítani,
az
öltözőket
kellene
rongálásmentessé
tenni.
A
szertár
felszereltsége véleményem szerint megfelelő, a kollégák nagyon odafigyelnek az elhasznált szerek, pótlásának, amit a DSE támogat. Az innovatív iskolai pályázat keretében kerültek beszerzésre a sífelszerelések, valamint a kerékpárok, amik a Centrum állományában vannak, de szintén az iskolai sportot, szabadidős tevékenységeket szolgálják.
4.7 A TAGINTÉZMÉNYÜNKBEN A KÖZELMÚLTBAN MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK
4.7.1 Pályázatok a) Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.3-11/1-2 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban Az iskola műhely tetőterének helyiségei az egykori kollégium bezárása után a 2007-es nagy átalakítás alatt, tantermekként funkcionáltak. A helyiségek akkor szükségszerűen lettek új funkcióval ellátva, s mivel a kialakításuk, felszereltségük nem volt komfortos, a felújítás után nem tartottunk benne nappali rendszerű oktatást, inkább az iskolában induló tanfolyamok tantermi foglalkozásaira használtuk. 2013-ban jött egy változás, amikor is az akkori igazgatóság lobbi tevékenysége folytán sikerült elérni,
hogy a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata által pályázott két természettudományi labor közül az egyik ezen a telephelyen valósuljon meg. A pályázat célja, a nevelés-oktatás feltételeinek, minőségének javítása, tanulók
természettudományos
gondolkodásmódjának
fejlesztése,
a
környezettudatosságra való nevelés. Az intézmény sajátosságait figyelembe véve hangsúlyosabb szerepet kapnak a természettudományos tantárgyak. Az eredmény egy korszerű technikával felszerelt tanári, tanulói kísérletek kivitelezésére alkalmas természettudományi labor lett, ahol ha kell csoportbontásban 16 fővel, ha kell egész osztály számára lehet színvonalas, hatékony órákat, foglalkozásokat tartani. A pályázatban foglaltaknak megfelelően általános iskolákkal is fel kellett venni a kapcsolatot az első évben és a környező településekről valamint Szolnok város iskoláiból közel 1300 diák került bevonásra. A laborban dolgozik állandó jelleggel: 1 fő laborvezető, 2 fő laboráns A pályázatban foglaltaknak megfelelően a laborban dolgozóknak, valamint a labort használóknak lehetőségük volt továbbképzésen részt venni. A labor azonfelül, hogy a modern kor követelményeinek megfelelő színvonalú, érdekes, szemléletes óratartást tesz lehetővé, más területen is hasznos az iskola számára. Szervesen bekapcsolódik a pályaválasztási folyamatokba, eseményekbe, méltó helyszíne az idei tanévben útjára indított Kónya Albert megyei fizika versenynek. Az újonnan bevezetésre kerülő kerettanterv
bár
még
természettudományos tájékozottságának,
nem
került
tantárgyak
tárgyi
tudásának,
elfogadásra,
leépítését, romlásához
amely vezet.
előrevetíti a
a
diákok
Célként
kell
megjelölni, hogy a még megmaradó tantárgyakat minél nagyobb óraszámban, ha kell csoportbontásban oktatva használjuk ki a labor kínálta kiváló lehetőségeket.
b) TÁMOP-3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése „Új tanulási formák és módszerek bevezetése a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában” A 2013-15-ös időszakban tagintézményünk is aktív részese lehetett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által benyújtott és a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában megvalósult TÁMOP-3.1.4-12/2 kódszámú „Új tanulási formák és módszerek bevezetése a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában” névre hallgató pályázatnak. A támogatás összege: 233 983 730 Ft. volt, összintézményi szinten. A projekt céljai közül kiemelném: pedagógiai, módszertani megújulás egészséges életmódra nevelés környezettudatos szemlélet kialakítása iskolai szabadidős tevékenységek többek között digitális, sport eszközök fejlesztése határokon túli és hazai sport és egyéb táborozás egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok A pályázat alkalmával digitális eszközparkunk két interaktív táblával, valamint
4
táblagéppel
bővült.
Nagyszámú
sporteszköz
érkezett
tagintézményünkbe, szinte minden sportághoz használható eszközbővítés történt, ami nagy segítség a diákok mindennapos testneveléshez. A testnevelés
órák
és
délutáni
sporttevékenységek
magas
színvonalú
lebonyolításához. A program keretében diákok számára megvalósult táborok: ökotábor 4 alkalom, erdei iskola 6 alkalom, határon túli erdei iskola 20 alkalom, természetközeli sporttábor 12 alkalom, kerékpáros kirándulás 24 alkalom, nyelvi tábor. Ezen kívül diákjaink a következő programokon vehettek még részt: erdei iskola, határon túli erdei iskola, Challange Day, kerékpáros
kirándulások, nyelvi táborok, informatikai szakkör, digitális tudástartalom, közlekedési ismeretek baleset megelőzés, közlekedési ismeretekegészségfejlesztés, egészségnap, gazdasági ismeretek, téma nap, délutáni sportfoglalkozások, elsősegélynyújtó tanfolyam. Ma már enyhe nosztalgiával gondolunk arra a sok továbbképzésre ami a pályázat velejárója volt, de azt hiszem mindenki aki részt vett rajtuk talált magának új, az oktató-nevelő munkában hasznosítható információt. És ne felejtsük el, hogy a személyi állomány minden tagja teljesítette a 120 órás továbbképzési kötelezettségét. c) TÁMOP-3.3.10. A-12-2013-0016 "ÚT A JÖVŐBE" Szintén 2013 és 2015 között került megvalósításra a TÁMOP 3.3.10 kódszámú Út a jövőbe elnevezésű pályázati projekt. A 100 %-ban támogatott 30.000.000 Ft összköltségvetésű projekt a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat célozta meg egy mentorprogram keretében. A programba bevontak száma: 8 mentor tanár 27 mentorált diák A pályázat célja : személyes kompetenciák fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása, alapkészségeinek javítása, a diákok tanulási motivációjának erősítése, középfokú iskolában tartása, felsőfokú oktatásban való részvételi szándékának megerősítése, továbbtanulásban való részvételének segítése, tanulmányi eredményének javulása, kiemelten a továbbtanulásban kulcsfontosságú tantárgyak körében. A diákok számára bemeneti mérés alapján egyénre szabott fejlesztésre került sor. A mentorokon kívül szaktanárok is segítették tehetséggondozással, illetve felzárkóztatással a diákok tanulmányi előmenetelét. Ezen felül a pályázatban kiemelt szerepet kapott a pályaorientáció. Ennek szellemében a
tanulók a szakmai programokon, pályaorientációs képzésen, valamint felsőoktatási nyílt
napokon is részt vettek, ahol megismerkedhetnek
szakirányú felsőoktatási intézmények kínálataival. A pályázat indikátorai között szerepelt
az
évfolyamismétlés
nélküli
előre
haladás,
a
hiányzások
csökkenése, a tanulmányi eredmény javulása. A mentortanárok segítő, odafigyelő munkájának köszönhetően a programba bevont diákok fókuszba kerültek és sikeresen vették az akadályokat. A magam részéről hasznosnak ítéltem meg a pályázatban megvalósítottak jó részét, mert valóban a diákokról a diákoknak szólt. A mentorok pedig nagy munkát végeztek velük s úgy gondolom szakmailag is fejlődtek a program során. Ha lenne lehetőség a jövőben szívesen indítanék az iskolában hasonló programot, természetesen az eddigi tapasztaltok tükrében az első pályázat gyermekbetegségeinek kijavításával.
4.7.2 Tanműhelyi fejlesztések A tanműhelyben az elmúlt év decemberében sikerült fejlesztéseket végrehajtani. A centrum által rendelkezésünkre bocsátott keretből az EEN320 eszterga vezérlését cseréltük le NCT 201-re, valamint egy 12 munkahelyes kézi forgácsoló műhely kialakítására alkalmas eszközállományt szereztünk be. 2008-ban
került
beszerzésre
címzett
támogatásból,
a
fémipari
OPTIMUM szalagfűrész, az OPTI F 100 CNC marógép, valamint a CKE 6136i CNC esztergagép.
4.7.3 Egyéb fejlesztések: A 2015-ös gazdasági év végén engedélyt kaptunk arra, hogy nagy mennyiségű informatikai eszközt vásároljunk. Az 1,5 millió forint értékű beszerzés tartalmaz a számítástechnikai termek számára hardvereket, partíciókat, a nyelvi laborok számára fejhallgatókat. Lerakták a street workout pálya alapjait, és elkezdődött az elemek legyártása.
4.8 GAZDASÁGI KÖRNYEZET Egy megye gazdasági helyzete valamint a szakképzése oda vissza alapon hatással van egymásra. A szakképzett munkaerő megléte az egyik alapja annak, hogy gyárak, termelő üzemek települjenek a térségbe. A beruházások
pedig
megélhetést
biztosítanak
a
szakképzésből
a
munkaerőpiacra kilépő szakemberek számára. Szolnok és környékén most egyre nagyobb számban létesülnek az olyan cégek, amelyek az iskolánk profilját adó gépipari szakembereket foglalkoztatnak. A legnagyobbak: az autóipar számára alkatrészeket gyártó F. Segura Hungaria Kft., a bőr autókárpitokkal foglalkozó Eagle Ottawa Hungary Kft., a vasúti kocsikat előállító Stadler Szolnok Kft., a MÁV-Start Zrt. szolnoki járműjavító üzeme, ahol 2016-ban indul útjára az új IC + vagonok sorozatgyártása és ahova ebben az évben 250 fő új munkavállalót keresnek. Nagy munkaerő felvevő még a térségben a törökszentmiklósi Claas Hungária Kft. és a tiszakécskei ANDRITZ
Kft.
amelynek
a
fő
profilja
vízerőművekhez
szükséges
berendezések gyártása. Természetesen ezek a nagy gyárak magukkal vonzzák a beszállítói kört is, a kisebb termelő egységeket, ahova szintén szükségesek az általunk oktatott szakmákat jól ismerő szakemberek. Ugyanezt húzza alá az a tény is, hogy az idei tanévben több cég is tartott toborzást ajánlott életpályát végzős diákjainknak. Ilyen cég volt a 2015-ben tiszapüspökiben létrehozott TISZA TK, a jászberényi Jászplasztik Kft, a jászladányi T-Plasztik és a 2014-ben Gyöngyöshalászban felállított Apollo Tyres (Hungary) Kft. Célunk, hogy meglovagolva ezt a kedvező hullámot a beiskolázási tevékenységünkbe is beépítsük ezeket az információkat, a közeli cégekkel jó kapcsolatot építsünk ki többek között a diákok nyári gyakorlati helyének biztosítása érdekében, valamint a felnőttoktatásra való beiskolázás miatt.
4.9 AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE Az iskola kapcsolatrendszere szerteágazó sokszereplős, hiszen az iskola is sokféle feladatot lát el.
Bár evidens, mégis meg kell említeni, hogy az iskola elsődleges kapcsolatrendszere a szülőkkel való kapcsolattartáson kell hogy nyugodjon, hiszen nélkülük nem képzelhető el a diákok folyamatos figyelemmel kísérése. Mégis azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebbet érdeklődnek, nem keresik a kapcsolatfelvételt
a
szaktanárokkal.
Velük
szülői-,
valamint
szülői
munkaközösségi értekezleteken keresztül tartjuk a kapcsolatot. Írásban értesítjük a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről félév és év vége előtt, valamint a diákkal kapcsolatos hivatalos ügyekről, hiányzásairól és az iskolai életét érintő fontosabb eseményekről. Egy jó beiskolázásra törekedő szakközépiskolának szoros kapcsolatban kell lennie a város, illetve a vonzáskörzetben lévő általános iskolákkal. Fontos, hogy megismerjék a nálunk oktatott szakmákat, tisztában legyenek a képzés várható kimenetelével, eloszlassuk a szakképzéssel kapcsolatos eseteleges tévhiteket, ellenérzéseket. Minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy bemutassuk a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosoknak és szüleiknek iskolánk erősségeit, gazdag felszereltségét a szakképzésben rejlő életutakat. Ennek érdekében tartunk minden tanévben két alkalommal pályaválasztási nyílt napokat és szülői értekezleteket. Kapcsolódunk a centrum által szervezett úgynevezett „Szakmalabirintus” elnevezésű szakmai kiállításhoz, melynek szintén iskolánk ad helyet. Minden általános iskolában megjelenünk a pályaválasztási szülői értekezleteken. Kiváló lehetőség még az iskola bemutatására a természettudományos labor, amit az általános iskolások is használnak. A vizsgáztatásokon, a mérési feladatokon, felvételi eljáráson, szakértői, szaktanácsadói látogatásokon, a minősítési eljárásokon, a tanulmányi versenyek,
a
pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokon,
az
ellenőrzéseken
keresztül ezer szállal kapcsolódunk az Oktatási Hivatalhoz. Jó kapcsolatot ápolunk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A versenyek, a szakmai vizsgák, a tanulói nyári gyakorlat rendszerében nyújtanak segítséget.
Jó kapcsolatot ápolunk több termelő céggel, aki az iskola képzési profiljába vágó szakembereket foglalkoztatnak. Az utóbbi időben egyre több vállalat tart iskolánkban toborzást. A Gépipari külföldi kapcsolata jelenleg a kassai Szakkay József Szakközépiskolára korlátozódik. A kontaktus kezdete 1964-ig nyúlik vissza, amikor is Halász Miklós és Ing. Boda Pál igazgatók együttműködési megállapodást kötöttek. Az évtizedek alatt kialakult a hagyománya a tantestületi kirándulásoknak, a diákcsere programoknak, amelyeket a mai napig megőriztünk. Ehhez kapcsolódik, hogy iskolánkban a Rákóczi Szövetség egy alapszervezete működik, amely minden évben pályázni szokott koszorúzással egybekötött felvidéki kirándulásra. Nagy érték számunkra, hogy ez létezik és erősíti a kapcsolatot a két iskola között.
5 FEJLESZTÉSI TERVEK: 5.1 AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA A
jelenleg
érvényben
lévő
pedagógiai
programunkban
célokat
fogalmaztunk meg arra vonatkozóan, hogy az általunk képzett tanulók milyen kompetenciákkal felvértezve hagyják el az iskolát. Ezek egy olyan diákot vizionálnak végzős gépiparistaként, aki korszerű szakmai tudással és széleskörű műveltséggel rendelkezik. Kialakul benne a folyamatos megújulás iránti igény, társas kompetenciái a kapcsolataiban rendezett életvitelre teszik alkalmassá,
társadalmi
beilleszkedése
környezetének
javára
szolgál.
Felkészült a felnőtt lét kihívásaira. Egy ilyen komplex oktató-nevelő tevékenységet csak akkor tudunk végezni és megfelelni saját magunk által megfogalmazott elvárásainknak, ha mi
magunk
is
folyamatosan
megújítjuk
módszertani
ismereteinket,
felkészülünk az új kerettantervben megjelenő változások kezelésére. Teret kapnak az egyéni, illetve csoportos tehetséggondozó és felzárkóztató fejlesztési lehetőségek.
Éppen ezért a pedagógus kollégák számára
szeretném folyamatosan felkutatni az olyan továbbképzések lehetőségét, amelyek használható eszköztárral bővítik pedagógiai kultúránkat. Belső
műhelymunkák segítségével kell felkészülnünk az új kerettanterv tartalmi változásaira. Célom, hogy a munkaközösségek munkájában gyakorlattá tegyem
a
szakmai
megvilágítására,
a
megbeszéléseket, közös
teret
gondolkodásnak.
adva A
egy-egy
probléma
természettudományos
tantárgyakat a tanulók átfogó ismereteinek bővítésére kell felhasználni, kiaknázva a természettudományos labor adta kiváló lehetőségeket. Ha az órakeret megengedi csoportbontásban tanítva. Az pedagógiai munkának egyik velejárója a dokumentáció. Úgy gondolom, iskolánkban kialakult a digitális napló használatának kultúrája, viszont a jegyek, a hiányzás és a tanórák időben történő pontos dokumentálása még hagy maga után kívánni valót. Természetesen ezt, mint minden mást is csak úgy lehet számon kérni, ha az, aki számon kéri maga is elvégzi feladatát. A jövőben mindenkire vonatkozóan szeretném megkövetelni a feladatok határidőre történő elvégzését. A pedagógus életpálya, valamint a pedagógiai támogató és ellenőrző eljárások alkalmával minősítési eljárások, szaktanácsadói és szakértői látogatások történtek iskolánkban. Eddig mindegyik a lehető legjobb eredménnyel zárult és úgy gondolom, hogy büszkék lehetünk kollégáinkra, akik átestek valamelyik eljáráson és példaértékűen helyt álltak. A célom továbbra is, hogy a következő időszakban hasonlóan ez előzőekhez a lehető legtöbb támogatást kapják a kollégák az iskola vezetésétől a sikeres eljárás érdekében. Nem feledkezhetünk meg a szülői házzal való kapcsolattartásról sem hiszen ők azok, akik ránk bízták a számukra legfontosabb értéket, a gyermeküket. Úgy ítélem meg, hogy diákjaink egy barátságos, befogadó környezetbe kerülnek, amikor először lépik át az iskola kapuját. Mind a diáktársaktól, mind tanáraiktól segítséget, támogatást kapnak. Egy jó közösség várja őket, ahol korszerű, átfogó felkészítést kapnak az érettségi és a technikusi bizonyítvány megszerzéséhez. Ehhez kapcsolódnak azok a remek körülmények, melyeket a számítógépes kabinetek, a jól felszerelt tanműhely és laborok jelentenek.
A
diákokra
iskolánkban
színes
programok
várnak,
amelyek
felejthetetlenné teszik az itt eltöltött éveket. A szülő értekezleteken tapasztaltak szerint a szülők is jó véleménnyel vannak iskolánkról. Ami kifogás a leggyakrabban felmerül, hogy nem kapnak idejében információt a diákok jegyeiről, hiányzásáról. Az elektronikus napló napra készen mutatja ezeket, mégis, ha a kolléga nem dokumentál időben, akkor az információ sem juthat el időben a célszemélyhez. Ezen a következő tanévben mindenképen változtatni kell, határidők meghatározásával. Kialakult gyakorlat, hogy az osztályfőnökök és az iskola vezetése személyesen egyeztet azoknak a tanulóknak a szüleivel, akik magatartása, vagy tanulmányi előmenetele ezt szükségessé teszi. Ezt a jövőben is meg kívánom tartani, annyi különbséggel, hogy a kilencedik évfolyamra beiskolázott diákoknál október végére időzítjük ezt a fajta megkeresést. A Gépipari jövőre kilencven éves lesz. Egy régi, nagy múltú iskola, mely megtalálta helyét a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrumban. A közös irányítás alatt a közös célok érdekében végzi munkáját, megőrizve karakterét. A múltunk kötelez bennünket arra, hogy életben tartsuk hagyományainkat, tiszteljük az elődeink által megteremtett értékeket. Célom, hogy úgy vezessem az iskolát, hogy a tagintézményünk meghatározó szerepet töltsön be a centrum életében, annak érdekeivel összhangban alakítsuk a jövőnket. Megtartsuk és a következő generáció számára továbbadjuk értékeinket. Ennek jegyében meg kívánok tartani minden olyan hagyományt, ami mélyíti diákjaink identitástudatát, lojalitását. Nem hagyhatjuk el a szalagtűzőt, a tablóbált, méltón kell búcsúzni végzős diákjainktól a ballagáson, életben kell tartani
testvériskolai
kapcsolatunkat
a
kassai
Szakkay
József
Szakközépiskolával, és nem utolsó sorban a korábbiakhoz hasonlóan jövőre méltó képen meg kell ünnepelnünk iskolánk fennállásának 90 éves évfordulóját.
5.2 SZEMÉLYI FELTÉTELEK: 5.2.1 Pedagógus állomány: A jelenlegi óratömeget az idei tanévben csak részmunkaidős és óraadó kollégákkal tudtuk megoldani. A legnagyobb problémát a matematika és fizika tantárgyak, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati képzés óráinak ellátása jelentette elsősorban a gépészet ágazathoz tartozó osztályokban. Édes teher, hogy felnőttoktatási osztályaink száma is megnövekedett így még több az ellátandó órák száma. Azzal a veszéllyel is szembe kell néznünk, hogy a nálunk tapasztalatot szerzett kollégák a versenyszférában folytatják az életpályájukat. A következő tanév előkészítésének egyik legnagyobb feladata, hogy a pedagógus pálya iránt elkötelezett műszaki tanárokkal bővítsük a nevelőtestületet,
valamint
megoldást
találjunk
a
közismereti
területen
mutatkozó hiányra is. Mindezeket úgy kell végrehajtani, hogy figyelembe vesszük a kerettanterv várható változásait, amely ha életbe lép a jelenlegi órafelosztásunkat jelentősen megváltoztatja. Ennek érdekében kapcsolati rendszert szeretnék kiépíteni műszaki felsőoktatási intézményekkel, ahonnan a szakmai gyakorlatukat nálunk töltő hallgatókból talán meg tudunk tartani a pálya iránt elkötelezetteket. A kerettantervi változások pedig olyan műszaki területek bevonását vonja maga után, ami eddig nem jelentkezett a képzésünkbe. Ilyen például az irányítástechnika, illetve az elektrotechnika. Erre a problémára egyrészt a meglévő állomány belső felkészítésével, másrészt az új kollégák megfelelő szakirányának figyelembe vételével kívánok megoldást találni.
5.2.2 Technikai állomány: Jelenleg a tagintézmény tényleges technikai állománya egy gazdasági munkatárs, kettő titkárnő, egy rendszergazda, egy gondnok, egy fűtő, három portás, egy pedagógiai munkát segítő asszisztens, három takarítónő és kettő konyhalány (félállásban). Ezt a létszámot egészítik ki a munkaügyi központon keresztül nálunk dolgozó közfoglalkoztatottak. Most összesen négy fő. Ezzel az állománnyal, főleg ha a közfoglalkozatási program nem folytatódik, nem
lehet egy ekkora iskola üzemeltetési, karbantartási feladatait teljes körűen elvégezni, úgy hogy elvárjuk a minőségi munkát. A jelenlegi technikai személyzet szakmai ismereteinek bővítése szintén feladat, hogy minél több féle munkafolyamatot tudjunk házilag megoldani külső szakember megfizetése nélkül. Erre alkalmas a jelenleg is futó felnőttoktatásunk ahol a dolgozóink a tagintézményeink által kínált szakmai képzésben ingyenesen részt tudnak venni. Célom, hogy kihasználva ezt a lehetőséget minél többen szerezzenek új szakmát.
5.3 KOMMUNIKÁCIÓ A
jelenlegi
szervezeti
struktúra
/vezető,
helyettesek,
munkaközösség-vezetők/, az informatikai eszközök kínálta alternatívák sokkal több lehetőséget biztosítanak az információ gyorsabb áramlására, mint amit jelenleg kihasználunk. A felét sem használjuk ki például az elektronikus napló ilyen alkalmazásainak; a vezetők és a munkaközösség-vezetők közötti kommunikációnak. Célom, hogy közös gondolkodással kiépítsünk egy olyan rendszert, amelyben az információ a megfelelő időben, a megfelelő személyhez jut el. Ennek több összetevője lehetséges. Egyik egy digitális tér, ahol egy közös felületre mindenki közzé tudja tenni a közölni kívánt információkat és egy naptári rendszerben az előre elrendelt feladatok is megjelennek. Másrészt a kollégák tájékoztatásának gyakorisága céljából szorosabb kapcsolatot kívánok kialakítani a vezetőség és a munkaközösség vezetők tagjai között, akár előre elrendelt időpontban rendszeresen megtartott megbeszélések formájában. E mellet viszont roppant fontosnak tartom, hogy az egyes emberekre is tudjunk időt szakítani, meghallgatni problémájukat és minél előbb megoldást találni rá. Szakmai megbeszélések.
5.4 AZ ISKOLAI HELYISÉGEK KIHASZNÁLÁSA A humánerőforrás változásnál meghatározott célok a pedagógus állomány növekedését prognosztizálják. Ennek egyik velejárója a tanári szoba
kibővítése, hiszen az a jelenlegi állapotában sem kínál megfelelő színteret sem a nyugodt munkavégzésnek, sem a megfelelő élettérnek. Már most szűkös, túlzsúfolt. Célom, hogy olyan környezetet teremtsünk, amely sokkal jobban megfelel a kollégák komfortérzetének és ahol van elég hely a mindennapi feladatok hatékony elvégzéséhez. A helyzetfeltárás megfelelő helyén rámutattam, hogy a műhely épület első emeletén vannak olyan termek, amelyeket be kell vonni az oktatásba. A könyvtárat szintén az eredeti funkciójának megfelelő állapotba kívánom hozni, azzal a céllal, hogy a könyvtár szerves része legyen a pedagógiai folyamatnak, könyvtári órák, közösségi foglalkozások színhelye legyen. Azt viszont mérlegre kell tenni, hogy a mostani helyén be tudja-e tölteni ezt a szerepet. A főépület tantermeiben a projektorok lámpáinak cseréje, és a hangszórók felszerelése valamint a sötétítés megoldása a következő feladat.
5.5 PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK FELKUTATÁSA: Egy iskola számára pályázatok nyújtanak lehetőséget, a pedagógiai megújulására,
a
szakmai
fejlődéshez
szükséges
továbbképzések
finanszírozására, az iskola céljaihoz szükséges források megteremtésére és a tárgyi eszközfejlesztésre. A korábbi években nagyon sok tapasztalatot szereztünk a pályázati folyamatok, a megvalósítás, a dokumentációkészítés, a kiírásban rejlő lehetőségek maximális kiaknázásának területén. Ezeket a tapasztalatokat a jövőben már úgy tudjuk felhasználni, hogy az esetlegesen elnyert pályázat lebonyolítása gördülékenyebb lesz, a dokumentumkezelés pontosabb és naprakész. A 2014-ben útjára indított TÁMOP-3.3.10. A-12-2013-0016 kódszámú, "ÚT A JÖVŐBE" elnevezésű mentorprogram megítélésem szerint jól szolgálta a célját a bevont diákok valóban a fókuszba kerültek, nem volt köztük évismétlő és a hiányzásaik is az iskolai átlag alatt volt. E mellett olyan programokon
vehettek
részt,
amelyek
segítették
pályaorientációjukat,
kulturális műveltségüket és ahova a pályázat adta keretek nélkül önerőből nem jutottak volna el. Célom, hogy a jövőben megtaláljam azokat a pályázati
lehetőségeket, amelyek hasonló módon segítik diákjainkat céljaik eléréséhez. Ilyen
forrásból
finanszírozva
tehetséggondozó,
valamint
felzárkóztató
tevékenységeket.
5.6 TANMŰHELY: A helyzetelemzésben leírtak világosan megmutatják, hogy iskolánk egy jól felszerelt gépparkkal rendelkezik, amely a szakmai gyakorlati képzéshez szükséges tárgyi feltételeket jelenleg biztosítja. Vannak azonban olyan eszközök, amelyek jelenleg nincsenek a lehetőségeinkhez képest kihasználva és vannak olyanok is, amelyek amortizációja beavatkozást igényel. Jelenleg a tanműhelyben lévő szikraforgácsoló gép kihasználatlanul áll, mert az anyagfelfogató eszközt nem kaptunk hozzá, viszont a gép szakszerű üzemetetéséhez szükséges lenne. A következő időszak feladata, hogy a hiányzó alkatrészt legyártsuk, vagy beszerezzük és a szikraforgácsolót üzembe helyezzük. Valamint helyet találjunk a decemberben megkapott 12 kézi forgácsoló műhely kialakítására alkalmas eszközök elhelyezésére. A mérőszobának és az anyagvizsgáló labornak a páramentesítése nem megoldott, oda olyan megoldást kívánok keresni, amely hosszabb távon biztosítja a gépek berendezések állagának megóvását, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a helyiség funkciójának megváltoztatásával az műszerek máshová telepítésével szeretném megóvni a felhalmozott vagyont. Valamint esedékes
lenne
a
szakítógép
kiértékelőjének
cseréje.
Valamint
2015-ös
tanév
az
anyagvizsgáló laborban egy csiszológép beszerzése. A
nyelvi
labor
leamortizált
állapotán
a
végén
engedélyezett beszerzések alkalmával megvásárolt eszközök felszerelésével kívánom feljavítani. De ehhez szükséges, hogy az ismét helyreállított tantermeknek iskolánkban tanító kolléga legyen a gazdája, aki felvállalja, hogy odafigyeléssel, gondossággal fogja használni az eszközöket, kihasználni a terem komoly felszereltségéből adódó lehetőségeket. A számítógépes tantermek a közismereti informatikaoktatás mellett a szakmai informatika tantárgyainak is az otthona. A géptermek rendezettek jól
felszereltek, de sok helyen hiányzik a billentyűzet, az egér, illetve hardveres eszközök. Jelenleg kettő olyan terem van, ahol még a 2008-ban beszerzett számítógépek működnek. A korábbi helyzetet nagyban segítette, hogy 2016ban kaptunk a centrumtól egy teremnyi (22 db) PC-t, valamint 1,5 millió forintot költhettünk hardverre. Rövid távú célom, hogy a következő időszakban a megvásárolt eszközökkel feljavítsuk a jelenlegi állományt, valamint hosszú távon, hogy a régi elavult gépeket korszerűre cseréljük. Még nem elfogadott, de a következő tanévben életbe lépő ágazati kerettanterv
tartalmazni
fog
elektronika,
illetve
irányítástechnikai
követelményeket. A következő tanévre célom, hogy ennek a feltételeit részben a jelenlegi eszközállomány átvizsgálásával, részben új beszerzésekkel biztosítsuk és megfelelő szakmai műhelyt alakítsunk ki a gyakorlati foglalkozások számára. Az iskola tornaterme otthont ad nem csak az iskolai testnevelés óráknak és délutáni sportfoglalkozásoknak, de versenyeknek vetélkedőknek is. Tágas befogadóképessége
folytán
kiváló
helyszínt
biztosít
az
egyéb
rendezvényeknek, mint például a szalagtűző, tablóbál, értekezletek. Sajnos az állaga a sok használattól jelentősen megromlott. Főleg a parketta látta kárát. Most még fel lehet újítani a parketta felcsiszolásával és újralakkozásával, a kiszolgáló helyiségek lehetőség szerinti rongálásvédelmével. Célom, hogy minél előbb megtörténjen ez a felújítás, mert ha az állagromlás folytatódik, akkor komoly károk keletkeznek magában a parkettában, aminek a kijavítása még súlyosabb költségekkel fog járni és nem csak az iskolai foglalkozások kerülnek veszélybe, de a bérlők is el fognak maradni.
6 FEJLESZTÉSI TERVEK ALÁTÁMASZTÁSA A Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum 2015. 06. 01-ével állt fel. Mivel még nem telt el egy teljes év ezért nem is tudott, hogy az egyes tagintézményeknek mekkora keretből lehet gazdálkodni. Saját, tagintézményre lebontott költségvetés nélkül viszont gazdasági programról beszélni.
Az
általam
felvázolt
fejlesztések
azonban
részben
a
felnőttoktatásra kapott keretösszegből, másrészt saját erőből megoldhatóak. Valamint támaszkodunk még a 2016 decemberében megvásárolt nagy mennyiségű informatikai eszközállományra. A nagyobb beruházásoknak pedig összhangban
kell
állnak
a
centrum
fejlesztési
elképzeléseivel,
hogy
megvalósulásuk prognosztizálható legyen. A jelen gazdasági évben a centrumnak jelentős saját bevételt kell termelnie. Ennek érdekében a jelenleg is folyó terembéléseket fenn kell tartani. Fel kívánom venni a kapcsolatot cégekkel, akik az iskolában található termelő eszközökre munkát tudnak adni.
7 ÖSSZEGZÉS A Gépipari mindig is egy nagy múlttal rendelkező, hagyományaira, örökségére büszke, a térség meghatározó oktatási intézménye volt. Jelenleg a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum részeként működik hatékonyan a közös célok megvalósítása érdekében. Manapság ismét nagy kereslet van az itt oktatott szakmák iránt, ami még jobban aláhúzza iskolánk létjogosultságát, piacképességét. Nem csak nagy megtiszteltetés ennek az intézménynek a vezetőjének lenni, de komoly felelősség is. Az iskola pedagógusai elhivatottak, magas szinten végzik nevelő-oktató munkájukat. A tárgyi feltételek a tagintézményben már most is az átlag felettiek. Az intézményben rejlő potenciál viszont még nem teljes mértékben kiaknázott. Az oktató nevelő munka segítése, a belső szakmai műhelymunkák, a diákokra irányuló fókusz és a kollégákkal való szorosabb kapcsolattartás lehet a kulcsa a további fejlődésnek. A következő időszak feladata, még az eszközök állagmegóvása, a felújítása és a bővítése kell hogy legyen, a megváltozó képzési tartalom figyelembe vételével. A következő öt évben egy olyan iskolát szeretnék vezetni, amely kihasználja a benne rejlő lehetőségeket, folyamatosan fejlődik és megvalósítja közös céljainkat.
