Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

FF

1

Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS Általános rendelkezések ....................................................................................... 6 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ............................................. 6 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ...................... 6 2 Köznevelési intézmény hivatalos neve, intézményi szakmai dokumentuma .............................. 7 2.1 Az intézmény neve ................................................................................................................ 7 3 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ................................................................................... 8 3.1 Az intézményi gazdálkodással kapcsolatos jogköre ............................................................. 8 3.2 Az intézmény fenntartásának, működtetésének ábrázolása .................................................. 8 4 Az intézmény szervezeti felépítése .............................................................................................. 8 4.1 Az intézményegység vezetője ............................................................................................... 8 4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője ................................................................................. 8 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend .................... 9 4.1.3 .Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ............................................ 10 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ............................... 10 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése ..................................................................................... 10 4.4 Az intézmény vezetősége .................................................................................................... 12 4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját ............................................................................. 12 4.4.2 Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. ..................................................................................................................... 12 5 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ................................................. 12 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai................................... 12 5.1.1 Az alapító okirat ........................................................................................................... 12 5.1.2 A pedagógiai program .................................................................................................. 12 5.1.3 Házirend ....................................................................................................................... 13 5.1.4 Az éves munkaterv ....................................................................................................... 13 5.2 Az intézményben használt papír alapú nyomtatványok ...................................................... 14 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ........... 14 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárol nyomtatványok kezelési rendje .. 14 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje .......... 14 5.4 Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer .............. 14 6 Az intézmény működési és munkarendje................................................................................... 15 6.1 Működés általános rendje .................................................................................................... 15 6.1.1 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ..................................... 15 6.2 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel .................................................................................................................................. 15 6.2.1 Szülő belépése és benntartózkodása az iskola épületében ........................................... 15 6.2.2 Egyéb esetben .............................................................................................................. 16 6.3 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................................... 16 6.3.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket ....................... 16 6.3.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. ............................................................................................................................. 16 6.3.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, ..................................................... 16 6.3.4 Vagyonvédelmi okok miatt .......................................................................................... 16 6.3.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit,.................................................................. 16 6.4 Az osztályozó vizsga rendje ................................................................................................ 16 6.5 A mindennapos testnevelés, mindennapos testmozgás szervezése ..................................... 17 6.6 Egyéb foglalkozások szervezeti formái időkeretei .............................................................. 17 2

6.6.1 Azok a foglalkozások, amelyek időkereteit a tantárgyfelosztás tartalmazza ............... 18 6.6.2 Egyéb foglalkozások, tevékenységek, amelyet munkatervek tartalmaznak ................ 19 6.6.3 Az iskola ünnepi megemlékezéseinek, hagyományainak ............................................ 19 6.7 Az intézmény védő- óvó előírásai, tanuló balesetek megelőzésének feladatai ................... 20 6.8 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesettel kapcsolatosan................... 20 6.8.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ........................................... 21 6.8.2 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok ................................................................ 21 6.8.3 A tanítási órákon a pedagógusok általuk készített, használt technikai eszközök ........ 21 6.8.4 Rendkívüli események megelőzése ............................................................................. 22 6.8.5 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ........................................................... 22 6.9 A dohányzással kapcsolatos előírások ................................................................................ 22 6.10 A vezetőknek az intézményben való benntartózkodási rendje helyettesítési rendje ....... 23 6.11 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása .......................................................... 23 6.11.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ..................................................................... 23 6.11.2 Munkaköri leírás minták .............................................................................................. 23 6.12 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ...................................................... 28 6.12.1 . A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet ................. 28 6.12.2 A pedagógus ................................................................................................................. 28 6.12.3 Rendkívüli esetben a pedagógus .................................................................................. 29 6.12.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén ........... 29 6.12.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli .............................................. 29 6.12.6 A pedagógus alapvető kötelessége, .............................................................................. 29 6.12.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ................................................. 29 6.13 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ..................................... 29 6.14 Intézmény, mint működető telephelye ............................................................................. 29 7 Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei .................................................. 29 7.1 Az intézmény nevelőtestülete .............................................................................................. 30 7.1.1 A nevelőtestület............................................................................................................ 30 7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete ........................................................ 30 7.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés ......... 30 7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ................................................................ 30 7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: ........................ 30 7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet ........................................................................... 30 7.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség ................................................................... 30 7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait .................................................................... 30 7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre ..................................................................... 31 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ....................................................................... 31 7.3.1 A szakmai munkaközösségek részvétele ..................................................................... 31 7.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai a törvénynek megfelelően ...................................... 31 7.3.3 A munkaközösség-vezető feladata ............................................................................... 31 7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége ....................................................................... 31 7.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján ......................................................... 31 7.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai .................................................. 32 7.5 A pedagógiai munka ellenőrzése ......................................................................................... 33 7.5.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ....................................................... 33 7.5.2 A pedagógusok minősítése........................................................................................... 36 8 Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ................................................. 36 8.1 Az iskolaközösség ............................................................................................................... 36 8.2 A munkavállalói közösség................................................................................................... 36 3

8.3 A szülői munkaközösség ..................................................................................................... 36 8.4 A diákönkormányzat ........................................................................................................... 36 8.5 Az osztályközösségek.......................................................................................................... 37 8.6 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái...................................................... 37 8.6.1 Szülői értekezletek ....................................................................................................... 37 8.6.2 Tanári fogadóórák ........................................................................................................ 37 8.6.3 A szülők írásbeli tájékoztatása ..................................................................................... 38 8.6.4 A diákok tájékoztatása ................................................................................................. 38 8.6.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága.................................................................... 38 8.7 A külső kapcsolatok rendszere formája és módja ............................................................... 38 8.7.1 Az előzőekben említett szervezeteken kívül ................................................................ 39 8.7.2 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. ................................................................................ 41 8.7.3 A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje ........................................... 41 8.8 A tájékoztatáskérés módja az iskolai belső jogi normákról ................................................ 41 9 A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ............................................................ 41 9.1 A tanulói hiányzás igazolása ............................................................................................... 41 9.2 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás .................................................................... 41 9.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ............................... 42 9.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................................... 42 9.5 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje .................................... 43 9.5.1 A tankönyvellátás célja és feladata .............................................................................. 44 9.5.2 A tankönyvfelelős megbízása ...................................................................................... 44 9.5.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ............................................................... 44 9.5.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása ......................................................... 45 9.5.5 A tankönyvrendelés elkészítése ................................................................................... 45 10 . Egyéb jogszabály által szabályozandó kérdések ...................................................................... 46 10.1 Az Szmsz-hez közvetlenül kapcsolódó szabályzatok és szerződés: ................................ 46 10.2 Egyéb, az intézmény által használt szabályzatok: ........................................................... 46 10.3 Különös közzétételi lista .................................................................................................. 46 10.4 .Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ........................................................................... 46 11 Az iskola könyvtárának szervezeti és működési szabályzata .................................................... 46 11.1 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának célja, főbb adatai.................................... 46 11.1.1 A könyvtárra vonatkozó adatok ................................................................................... 47 11.1.2 A könyvtár fenntartása és felügyelete .......................................................................... 47 11.1.3 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának jogszabályi alapjai ............................. 47 11.2 A jogszabályi feltételek megvalósulása ........................................................................... 47 11.2.1 Az állomány elhelyezése .............................................................................................. 48 11.2.2 A könyvtár szolgáltatásai és alapfeladata .................................................................... 48 11.3 A könyvtárhasználók köre ............................................................................................... 48 11.3.1 A beiratkozás módja..................................................................................................... 48 11.4 A szolgáltatások igénybevételének feltételei ................................................................... 49 11.4.1 .A könyvtárhasználat szabályai .................................................................................... 49 11.4.2 A nyitva tartás, kölcsönzés ideje és módja .................................................................. 49 11.4.3 .Kártérítés, felelősség, biztonsági előírások ................................................................. 49 11.5 A tankönyvtári szabályzat................................................................................................ 49 11.6 . Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét .................................................................................... 49 11.7 .A könyvtár kapcsolatai ................................................................................................... 49 12 Melléklet .................................................................................................................................... 50 4

13

12.1.1 A melléklet Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata .............................................. 50 12.1.2 B. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat ................................................................ 54 12.1.3 C. melléklet Katalógus szerkesztési szabályzat ........................................................... 55 12.1.4 D. melléklet Tankönyvtári szabályzat, amely a tartós tankönyvekre is vonatkoznak . 57 Záradék....................................................................................................................................... 59

5

1 BEVEZETÉS Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:               

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1994. évi XXXIV törvény a rendőrségről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 73/2013. évi (III.8.) kormányrendelet Egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról 22/2013. évi (III. 22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 2012. évi CLXXXVIII. Törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 202/2012. (VII. 27.) Korm. Rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM. - rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 326/2013. (VIII. 30. )Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről…

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű, kiterjed az iskola minden dolgozójára és tanulójára. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól Célja és feladata: Elősegíteni az iskola pedagógiai programjának végrehajtását. Meghatározza az eredményes nevelő – oktató tevékenységhez szükséges iskolai élet rendjét, működésének szabálya. Az ebben érdekeltek szülők, nevelők, gyermekek társadalmi segítők eredményes együttműködését segítse elő. 6

2 Köznevelési intézmény hivatalos neve, intézményi szakmai dokumentuma 2.1 Az intézmény neve A köznevelési intézmény hivatalos neve: Székesfehérvári Széna Téri Általános Iskola Az iskola székhelye, postacíme: 8000 Székesfehérvár, Széna tér 10. OM-azonosító: 030048 Szervezeti egység kódja: 072031 Telefon: 22-316-183 Fax: 22-316-183 E-mail: szenat @ mail.datatrans.hu Az iskola szervezeti egység vezetője, a szabályzat jóváhagyója: Minárikné Ambrus Magdolna Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskola tankerülete: Székesfehérvári Megyeközponti Tankerület Az iskola működtetője: Székesfehérvári Intézményi Központ Az intézmény alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyamon Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 646 Speciális jellemzők:  Sajátos nevelési igényű tanulók, az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy mozgásszabályozási zavarral) küzd.  Emelt tantervű matematikaoktatás 5-8. évfolyamon, évfolyamonként 1-1 osztályban  Emelt óraszámú idegennyelv-oktatás (angol-német) 5-8. évfolyamon, évfolyamonként 1-1 osztályban.  Egyéb fogalakozásait sajátos oktatás szervezési forma alapján megszervezi meg osztályok heti időkeretében: 1-4 évfolyamon (iskolaotthonos nevelés – oktatás kifutó rendszerben alkalmazandó), 5-8. évfolyamon (tanulószoba). 

Fenti pontban megjelölt valamint további egyéb foglalkozásainak sajátos oktatási szervezési formainak nevelési- oktatási kereti kötődnek: ÖRÖKÖS ÖKO Iskola, Madárbarát Iskola, Erőszakmentes, Egészségtudatos Iskola, Vöröskeresztes Bázisiskola, Akkreditált Kiváló Tehetségpont címekhez. Az iskola emblémája: e dokumentum címoldalán látható Az iskola bélyegzőinek felirata: Hosszú /fej/ bélyegző: Székesfehérvári Széna Téri Általános Iskola 8000. Székesfehérvár, Széna tér 10. Körbélyegző: Székesfehérvári Széna Téri Általános Iskola Székesfehérvár. Lenyomat:

Az intézmény kiadványozási jogait: Klebelsberg Intézményfenntáró Központ Elnökének utasítása alapján az intézményvezető végzi Távollétében a felsős igazgatóhelyettest illeti meg ez a jog.

7

3

Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

3.1 Az intézményi gazdálkodással kapcsolatos jogköre A köznevelési intézmény nem önálló gazdálkodó. Ezzel kapcsolatos tevékenységét fenntartói utasítások, eljárásrendek mentén végzi Számlázási címe: KLIK 1051 Budapest Nádor u. 32 Adószáma:15799658-2-41

3.2 Az intézmény fenntartásának, működtetésének ábrázolása Székesfehérvári Széna Téri Általános Iskola, fenntartásának, működtetésének ábrázolása: Sajátos jogi személyiségű szervezet helyzete

Fenntartó

Működtető

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Székesfehérvári Tankerület (Megyeközponti)

Szervezeti egység

Székesfehérvári Intézményi Központ

Székesfehérvári Széna Téri Általános Iskola (Székhely)

Telephely

4 Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézményegység vezetője Az igazgató a szervezeti egységen belül az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. A pályáztatás útján a miniszter nevezi ki, kinevezési jogkör gyakorlója a KLIK elnöke. Második alkalommal nem szükséges a pályáztatása, ha fenntartó, működtető és a nevelőtestület eltekint a pályáztatástól. A pályáztatás előkészítése során bizottságot állít fel az alkalmazotti közösség. Aki nevelőtestületi értekezleten felhatalmazást kap a pályáztatás előkészítésére, ill. ha a vezetőnek a második pályázati ciklusa kezdődne titkos szavazat, kétharmados eredményével a második vezetői ciklusra javasolhatja az intézményegység vezetőjét. 4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a kiadmányozási, munkáltatói jogokat (az elnöki utasítás mértékéig), és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan 8

ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Kiemelt feladata, a szervezeti egység fenntartói, működetői területeivel való szoros kapcsolattartás a pontos jogszerű munkafeltételek iskolai megvalósítása. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja, hisz munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgató. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az igazgató felelős azért, hogy az iskolavezetés tagjai az intézkedéseket összehangolják, az iskolai élet minden lényeges ügyéről, eseményéről időben és kölcsönösen tájékoztassák egymást. Munkáját a nevelőtestület bizalmából a korszerű vezetés elveinek megfelelően végzi. Az intézményt az igazgató képviseli. A ráruházott feladatköröket, jogköröket a vezető beosztású dolgozóival megosztva, az iskolai közösségek közreműködésével gyakorolja. Az igazgató kiemelt feladata a nevelőtestület vezetése, a nevelő- oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a fenntartótól kért, megkapott ellátmány alapján a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, érdekvédelmi szervekkel, KT-vel, SZM-mel, DÖK-kel, az iskolai szakszervezettel való együttműködése, nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése. Az igazgató dönt és felelős az iskola működésével, a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének vagy más szervnek hatáskörébe Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult.. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdaságvezetőre átruházhatja. 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) a felsős, majd az alsós igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó előírások: A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg, a vezető, vezető-helyettes helyett. A helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásban felhatalmazást kapott.( pl: gyermeket érintő védő- óvó intézkedés, rendőri intézkedés segítése) A helyettesítés során a helyettes a jogszabály illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az igazgató első számú – általános – helyettese a felső tagozat igazgatóhelyettese. Az igazgatót helyettesítő vezetők jogköre az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 9

Ha az intézményvezető hosszabb ideig akadályoztatva van feladatainak ellátásában, akkor a – általános- felső tagozatos igazgató helyettes látja el a vezetői feladatokat. Az igazgatóhelyettesek akadályoztatása esetén az illetékes osztályfőnöki mks. vezető végzi el az igazgató utasítása alapján a helyettesi feladatokat. Egy-egy nap esetén szóbeli, hosszabb időtartam esetén, írásbeli felkérés illetve megbízás alapján. Abban az esetben, ha az igazgató nem tud intézkedni a helyettesítésről az Sz m sz-ben meghatározottak szerint kell eljárni. 4.1.3 .Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök A feladatmegosztás elvei a munkamegosztásban a feladatmegosztás elve érvényesül. A vezető beosztású dolgozók feladatainak meghatározásakor az igazgató gondoskodik a feladatok, a hatás- és jogkörök és a munkamegosztás összhangjáról és gyakorlásuk feltételeiről Az igazgató rendszeresen ellenőrzi és beszámoltatja a vezető beosztású dolgozókat Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. a felsős igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, a felsős igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a felsős valamint az alsós igazgatóhelyettes számára,az intézményvezető jóváhagyásával a pedagógusok vonatkozásában munkaidő nyilvántartást vezet, havonta igazol. a felsős valamint az alsós igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek az iskolatitkár. A munkaköri leírásukban, szereplő ügyekben az osztályfőnök, az év végi érdemjegyek, osztályzatok törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik.

4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza.

10

TANKERÜLET Intézményvezető/igazgató

Szakszolgálat

DÖK segítő tanár

Könyvtár

Ügyvitel

Szakmai munkaközösségek

Osztályfőnöki munkaközösség

Pedagógiai asszisztens

Egyéb foglalkozások

Alsós szakmai munkaközösség

Utazó gyógypedagógus Fejlesztő pedagógus

Iskolatitkár tanügyi, személyi

Rendszergazda

Iskolatitkár ügyvitel

Reál KT

Humán

PSz Munka és

balesetvédelem

Egyházak

Védőnő

Igazgató helyettes felsős

Telephely

Igazgató helyettes alsós

ÖKO munkacsoport Vöröskereszt munkacsoport

DÖK

Osztályfőnökök

Intézményi tanács

Alapítványi kuratórium

Tankönyvfelelős

Tanulók 11

SzM vezetőség

Osztály SzM

4.4 Az intézmény vezetősége 4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:

ívottak: üzemi tanács elnöke, szakszervezeti tisztségviselő, 4.4.2 Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

5 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: ( intézményi szakmai alapdokumentuma)

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézményi alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 5.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. 12



Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.  Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.  a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. 2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé, azon rendelkezései esetén amely során fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség áll fenn csak előbbiek egyetértése, jóváhagyása valósulhat meg. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Házirend  a tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendjét  a tanulók jutalmazásának elvei és formái  az iskolai tanulói munkarendet  a védő, óvó intézkedések betartása  a mulasztás, késés igazolási rendje  térítési díj, befizetésrendje  a tanuló által előállított dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai  a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás  a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét  a tanórai és egyéb foglalkozások rendje  a tanulók tantárgyválasztása, és módosítása  helyiségek, eszközök használatának rendje  a p.p. végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt magatartás 5.1.4 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be 13

kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.3 A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 3 Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.

5.2 Az intézményben használt papír alapú nyomtatványok

 nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány  nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány  Iskolai nyomtatványok az Nkt 57.§ (6) alapján, annak betartásával elektronikusan is elkészíthetők.

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárol nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  nevelő és oktató munkát közvetlen segítő munkakörre alkalmaznak  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje A pénzügyi-gazdasági feladatok, ellátása kapcsán, valamint a fenntartónak megküldött adatszolgáltatások nyomán keletkező nyomtatványok, dokumentumok előállítását követően intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni, hitelesítése nem szükséges. Továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek,) férhetnek hozzá. Elektronikus tárolás részletezetten az Informatikai szabályzatban van.

5.4 Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikusan tárolt irat. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát a fentiekhez azonos módon kell a tárolását biztosítani. 14

6 Az intézmény működési és munkarendje 6.1 Működés általános rendje A működés rendjét az iskola munkaterve és Házirendje tartalmazza. A diákok felügyeletét az óraközi szünetekben az ügyeletes pedagógusok és az ügyeletes osztály tanulói látják el A pedagógusok 15, a diákok 10 perccel a tanítás megkezdése előtt kötelesek az iskolában megjelenni. A tanítási órák védelme mindenkinek kötelessége, azt zavarni nem lehet. Az óráról tanárt vagy tanulót kihívatni csak az igazgató engedélyével lehet. Tanítási órák látogatására a tantestület tagjai jogosultak (előzetes bejelentés alapján), minden egyéb esetben látogatásra az igazgató ad engedélyt. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 6.1.1 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az intézmény működtetés szempontjából szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 20.00 óráig van nyitva. Az iskola szorgalmi időben hivatalos nyitvatartási rendje: 7.30 - 17.00 óráig. Az arra rászoruló alsós tanulók részére 7 órától ügyeletet szervezünk (igény szerint). A tanítás 8 órakor kezdődik, a tanórák időtartama 45 perc. Az első tanórát törvényi szabályozás figyelembe vételével legfeljebb 45 perccel korábban lehet kezdeni. Az iskola munkaszüneti napokon és hétvégén zárva tart. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva az iskola. Nyári szünetben irodai ügyeletet kell tartani a fenntartó rendelkezése alapján, melynek közzétételéről az igazgató intézkedik. Kulcshasználat: az épületek kulcsainak kiadását a kulcsnyilvántartás tartalmazza, napi vezetését az iskolatitkár végzi. Biztonsági berendezés: a biztonsági berendezést azok a személyek kezelik, akiket a működtető ezzel a feladattal írásban megbíz és rendelkeznek az iskola épületének bejárati kulcsaival

6.2 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A szabályozásnál azt vettük figyelembe, hogy az intézmény zavartalanul működjön, a nevelő és oktató munkához nyugodt feltételeket biztosítsunk. Fontos feladat a tanulók védelme, továbbá az intézményi vagyon megóvása. Ezért külön szabályozzuk a tanulók szüleire vonatkozó belépési és benntartózkodási rendet, illetve külön kezeljük azokat a személyeket, akiknek nincs vagy más a kapcsolata van az iskolával. Továbbá külön kezeljük a tantermekbe, illetve irodákba történő belépési és benntartózkodási rendet. 6.2.1 Szülő belépése és benntartózkodása az iskola épületében A szülő szorgalmi időben reggel a földszinti auláig kísérheti gyermekét. Tanterembe nem léphet be, csak akkor, ha óraközi szünet van vagy a tanítás befejeződött, és a pedagógus behívja a terembe, mert gyermeke ügyében beszélni szeretne vele. Természetesen a fogadóórák és a szülői értekezletek ez alól kivételt képeznek. Ha a szülő más időpontban kívánja felkeresni a nevelőt, azt előzetes egyeztetéssel megteheti, de a portán be kell jelentkezni, s a portásnak fel kell kísérni a nevelőhöz. Óraközi szünetben, ha a szülő gyermekét keresi, a földszinti aulába hívathatja a portaszolgálaton keresztül. Amennyiben a szülő hivatalos ügyet kíván intézni, 730-tól 16 óráig (pénteken 730-tól 13 h-ig) megteheti, de a portán be kell jelentkezni és a portásnak fel kell kísérni a szülőt. Tanítás végén a szülő lehetőleg az épületen kívül várja gyermekét. Rossz idő esetén a földszinti aulában. Autóval érkező szülők az iskola udvarán nem parkolhatnak.

15

6.2.2 Egyéb esetben Külső személynek a portán le kell jelentkezni, a portásnak fel kell kísérni az iskolába érkező vendéget. Tanterembe idegen nem mehet sem tanórán, sem szünetben, csak abban az esetben, ha hivatalos látogatásról van szó és az intézmény vezetője vagy helyettese kíséri. Az iskolában folyamatos portai szolgálatot kell tartani. Az iskola épületét folyamatosan zárva kell tartani, kivéve az óraközi szüneteket

6.3 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.3.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Uniót és az Önkormányzat zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 6.3.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 6.3.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.3.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. 6.3.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

6.4 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadja meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga 16

kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az felsős igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

6.5 A mindennapos testnevelés, mindennapos testmozgás szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: (A 2012/2013-as tanévben a 1.;5. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be.)  a iskolai sportkörben sportoló tanulók számára a választott foglakozáson heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal kérelemre beszerzett igazolás benyújtásával  a délutáni sportköri foglalkozások valamint e délelőtti testnevelés órák –oktatásszervezés miatt egybe eshetnek, ilyen esetekben a „tömbösíts” valósul meg.  Az iskolában a mindennapi testedzést a kötelező tanórai foglalkozások keretében oly módon szervezzük, hogy a tanulók részére naponta biztosítva legyen minimum 45 perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. Iskolaotthonos foglalkozásainkban kötelező elemként jelenik meg.  Az ISK vezetője évente kétszer, a félévi és év végi értekezletén beszámol a végzett munkáról és eszközfejlesztési igényeit jelzi. Az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben az ISk vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.  Az iskola feladatok megoldásához figyelembe veszi a ISK munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket.  A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Biztosítjuk számára az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit.  Atlétika, tánc, gyerektorna, labdarúgás, kosárlabda, röplabda, úszás, zenés gimnasztika, tenisz, korcsolya stb a kötelező tanórai foglalkozáson túli sportolási lehetőségek, melyeket a diákok igénybe vehetnek.  Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés, mindennapos testmozgás követelményeit iskolai sportkörben teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező.

6.6 Egyéb foglalkozások szervezeti formái időkeretei Iskolánkban az egyéb foglalkozások nevelőmunka szervezett kereteinek egyik része az iskolaotthonos foglalkozások, tanulószoba, korrepetálások, szakkörök, ISK-k, ezek a tantárgy felosztásban megjelenítődnek. Másik része a versenyek, vetélkedők, tanulmányi kirándulások megemlékezések, az intézmény éves munkatervében megjelenített rendezvények stb. Az egyéb foglalkozásokat a tanulók igényei és az iskolai feltételek alapján kell szervezni. Egyéb foglalkozásokat a DÖK, a nevelőtestület, és a szülői szervezet kezdeményezheti. 17

Az egyéb foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes, de felvétel esetén a tanuló egész tanévben köteles azon részt venni. Az ezzel megbízott pedagógusok szervezik, vezetik ezeket a foglakozásokat. Segítik a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, a tananyag elsajátításában. 6.6.1 Azok a foglalkozások, amelyek időkereteit a tantárgyfelosztás tartalmazza A tanuló heti óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére:  Iskolaotthon (napközi) Célja: egyéb foglalkozás keretében, megszervezett tanulás szervezési forma alkalmazása az alsó 1-4 évfolyamon az esélyegyenlőség, a tartalmasan töltött, életkori igényeket kielégítő szabadidő megszervezés. Kiemelten kezelve tanulás tanítását úgy, hogy a gyermekek egyenletes terhelése biztosított legyen. Intézményileg szervezett, szabályozott formában  Tanulószoba Célja: Az igények felmérését követően, a felső tagozaton is biztosítani a tanulók számára az előző pontban megjelöltek további működését. A tanulók részvétele önkéntes, de felvétel esetén a tanuló egész tanévben köteles azon részt venni. Az ezzel megbízott pedagógusok szervezik, vezetik ezeket a foglakozásokat.  Korrepetálás és fejlesztő (felzárkóztató foglalkozás, differenciát fejlesztés,) Célja: Az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A gyenge előmenetelű, lemaradt tanulók felzárkóztatása, melyet tantárgyanként lehet szervezni. A szervezést a szaktanár végzi. A fejlesztő foglalkozást fejlesztő pedagógus, szakvéleménnyel rendelkező tanulóknak. A korrepetáláson, fejlesztő foglalkozáson egyidejűleg résztvevő tanulók száma 1-5 fő lehet. ( Az integráció kapcsán megszervezett órák/ foglalkozások a sajátos nevelési igényű gyermeknek kötelezőek. A feltételek megteremtésért a törvényi előírások alkalmazásával az intézményvezetője felelős) ezek megszervezését az alsós igazgatóhelyettes végzi.  Szakkörök Célja: A tanulók tantervi anyagon túlmenően érdeklődésüknek kielégítésére, alkotóképességeik nevelése érdekében szakkörök, működnek, elősegítik a tehetségazonosítását. A szakkörök foglalkozásaira általában a hétnek az iskola munkatervében meghatározott munkanapján, a tanítási időt követően kerül sor. Szakkörök az iskola költségvetése terhére / a járulékos órák terhére / szervezhetők. Ezek számát és jellegét a nevelőtestület a munkatervben határozza meg. A szakkörök létszáma átlagosan 15 fő. A szakkörök éves munkaterv alapján az igazgató által felkért és megbízott pedagógus irányításával végzik munkájukat.  Az iskolai sportkör Célja: A mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportfoglalkozásokat az ISK-n belül úgy kell megszervezni, hogy naponta legalább l tanóra időtartamban a testmozgást, a sportolási lehetőség biztosított legyen, elősegítik a tehetségazonosítását. Az ISK elfogadott alapszabálya értelmében éves munkaterv és eseménynapló szerint működik.  A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportok Célja: a magasabb szintű képzés igényével, valamint a továbbtanulást elősegítendő a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.  Az iskola énekkara, kiskorúsa Célja: Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja, elősegítik a tehetségazonosítását. 18

Sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. A kóruspróbák, meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti két alkalommal tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők. 6.6.2 Egyéb foglalkozások, tevékenységek, amelyet munkatervek tartalmaznak Az ebben valamint az alábbi alpontban felsoroltak megszervezésekor figyelembe kell venni, hogy az intézmény Örökös Ökoiskolaként, Vöröskeresztes Bázisiskolaként, Madárbarát Iskolaként, Regisztrált Tehetségpontként működik  A versenyek, rendezvények Ezeken való részvétellel, felkészítéssel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, és országos meghirdetésű versenyeken, rendezvényeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett versenyekre, rendezvényekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.  A tanulmányi kirándulás Az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.  Mozilátogatás, színházlátogatás, múzeumlátogatás Keretében a tanulók évente legfeljebb két- két filmet, előadást, kiállítást tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan alkotásokat kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak az általános iskolás korosztály számára. Felelősei az adott közösséget vezető pedagógus, igazgatóhelyettesek  Hangverseny-látogatást szervezünk A zenei kultúra fejlesztése érdekében minden tanuló számára lehetőség és igény szerint. Szaktanári, osztályfőnöki kíséret biztosításával.  Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európa országairól. Megismerkedhetnek határainkon túl élő magyar lakosok életkörülményeivel, kultúra megőrző tevékenységeikkel. Külföldi utazások a fenntartó és az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. 6.6.3 Az iskola ünnepi megemlékezéseinek, hagyományainak terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezését, ehhez kapcsolódó időpont/ keretet.  Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat az éves munkaterv részletezi Iskolai ünnepélyt kell tartani az iskola tanulóinak és nevelőinek részvételével: március 15én, október 23-án. Iskolai megemlékezéseket az éves munkaterve szerint kell megtartani az iskola tanulóinak és pedagógusainak részvételével az aradi vértanúk, a kommunista diktatúra áldozatainak, a holokauszt áldozatainak emléknapját valamint a Nemzeti összetartozás napját Az ünnepekhez kapcsolódó ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban, formájukban és külsőségeiben a tanulók nevelését, valamint az iskola hagyományainak ápolását szolgálják  Az iskolai élethez kapcsolódó hagyományok, 19

amelyek további keretet adnak az éves munkaterv elkészítésekor.: Tanévnyitó ünnepély. Ballagási ünnepély. Tanévzáró ünnepély (Ekkor kerül sor a tanév munkájának értékelésére, a tanulók jutalmazására és bizonyítványainak kiosztására,). Farsang. Nyelvi hét (anyanyelv, angol-német). Múzeumlátogatási napok. Zöld Napokhoz kapcsolódó programok és ökos tevékenységek, (Állatok Napja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja), Egészségvédelmi nap/ hónap. Tehetségnap. Munkaközösségek által szervezett tagozati kirándulások. Verébavató, (5. évfolyam) Őszi és tavaszi nagytakarítás (DÖK szervezésében). Karácsonyi hangverseny. Kulturális bemutató. Családi kirándulások. Évszakváltáshoz kapcsolódó rendezvények. Határon túli/ angol testvériskolai kapcsolat ápolása. Iskolanyitogató foglalkozások nagycsoportos óvodásoknak. Felsőre hangoló 4. évfolyamon. Sportnap. DÖK- nap. Tanulmányi kirándulások. Ballagás – bankett. Külsőségekben megjelenő hagyományok o Az iskola tanulói az iskolai ünnepségeken iskolai egyen-nyakkendőt viselnek, valamint fehér blúzt, vagy inget és sötét szoknyát vagy nadrágot. o Sportversenyeken az iskola csapatai egységes és az iskolához tartozást kifejező jelzéssel ellátott felszerelésben vesznek részt. Iskolánk tanulóinak sportfelszerelése: kék tornanadrág és fehér póló, illetve kék tornaruha valamint világos tornacipő. o A végzős osztályok osztályképet készítenek.

6.7 Az intézmény védő- óvó előírásai, tanuló balesetek megelőzésének feladatai Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola védő- óvó tevékenységében aktív szerepet kell vállalnia a gyermekvédelmi felelősnek. Ez irányú tevékenységét munkaköri leírása alapján végzi. (0,5 álláshely) Munkáját éves munkaterv alapján végzi. Elérhetőségéről, fogadó óráiról, segítő szervezetekről az első emeleti gyermek és ifjúságvédelmi faliújság tájékoztatja az érdeklődőket. Szoros kapcsolatot tart az SZM-mel és az osztályfőnökökkel. Székesfehérváron az ifjúságvédelmet segítő intézményekkel

6.8 Az iskola dolgozóinak kapcsolatosan.

feladatai

a

tanuló

és

gyermekbalesettel

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. a tanulmányi kirándulások, túrák előtt, a közhasznú munkavégzés megkezdése előtt stb.). A tanulók kötelességeit ismertetni, gyakoroltatni szükséges a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét Rendkívüli események után megbeszélni a történteket.. 20

A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították- e a szükséges ismereteket. A nevelők a tanórai és a egyéb foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal megtartatni. Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések / szemlék / keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkaterve és a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. 6.8.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, és a gyermek szüleinek. Feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelen lévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Az iskolában történt mindenféle balesetet az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 6.8.2 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, a KIR –en keresztül azt jelenteni kell. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. Súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának, és a gyermek szüleinek. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a szülői munkaközösség és a DÖK képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. 6.8.3 A tanítási órákon a pedagógusok általuk készített, használt technikai eszközök A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai 21

használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 6.8.4 Rendkívüli események megelőzése Katasztrófavédelem, tűzvédelem, polgári védelem szervezeti és végrehajtási rendje: Biztonságra való törekvés emberi szükséglet, mely magában foglalja az embereket körülvevő veszélyek, és védekezés lehetőségeinek megismerését. Az oktatásban a tanulók katasztrófa- tűz- és polgári védelmi felkészítése a NAT és a kerettanterv alapján történik. Az intézmény elkészítette Intézményi Prevenciós Programját, mely hatékony segítséget jelent a káresetek megelőzésében. Minden nagyobb csoportot érintő rendezvény, kirándulás megszervezésekor a felelősnek felettesével egyeztetve kockázati elemzést kell végezni. A tűzvédelmi előírások érvényre juttatása a Tűzvédelmi Szabályzat alapján történik. E szabályzat alapján a tűzriadó tervnek megfelelően évente gyakorolja az intézmény az épület kiürítését, és erről feljegyzést készít. . Az igazgató évente tájékoztatót készít a feladatok végrehajtásáról, és a tárgyévet követő március 31-ig megküldi a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Kirendeltségének. A tanulók, pedagógusok felkészítése elsősorban a természeti csapások, a tűz, az ipari balestek elleni védekezéshez, a tömeges sérülést okozó balestek következményeinek felszámolásához szükséges ismeretek átadásával történik. A tanulók felkészítésében igénybe vesszük a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóság szakembereinek segítségét.. 6.8.5 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Épületen belüli rendkívüli események és szükséges intézkedések Az épületben valós veszélyt jelenthet pl. bomba, tűz, a gyermekek életét veszélyeztető személy, vagy személyek megjelenése, stb. Bomba és tűz esetében a riadóterv szerint kell eljárni. Minden pedagógus feladata a pánik megakadályozása, az épület elhagyása a tanulókkal a lehető legrövidebb időn belül. Minden esetben értesíteni kell az intézmény vezetőjét és a rendőrséget. A napi kieső tanítási időt pótolni kell, lehetőleg az aznapi tanítási órák meghosszabbításával nehezen kezelhető gyakoriság esetén pedig a tanítási szünet felhasználásával. Épületen kívüli rendkívüli események pl. időjárás (esőzés, belvíz, havazás, szélvihar) esetén a tanulókat mindaddig az épületben kell tartani, ill. a lehető legrövidebb időn belül behozni, amíg a közvetlen veszély el nem hárul és a tanulók biztonsággal hazamehetnek. Esetleges vegyi szennyezés esetén minden tanulót az épületben kell tartani, az ablakokat be kell zárni. Haladéktalanul jelenteni kell a veszélyt az igazgatónak, a rendőrségnek, vegyi veszély esetén a katasztrófavédelmi ügyeletnek a 112-es számon, illetve a 104, 105, 107-es telefonszámokon. A tanulók mentése mellett fontos az állagmegóvás érdekében tett intézkedés. Így tűz, bomba, vegyi szennyezés esetén fontos a gázcsapok elzárása és az áramtalanítsa. Ez a karbantartó kötelessége.

6.9 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről. 22

6.10 A vezetőknek az intézményben való benntartózkodási rendje helyettesítési rendje Az iskola nyitvatartási ideje (amíg a gyermekek részére foglalkozás van) alatt az igazgató vagy helyettesei közül egy főnek az iskolában kell tartózkodni, amennyiben ezt más hivatalos feladatuk nem akadályozza. A benntartózkodás rendjét az órarend alapján alakítjuk ki, és az iskola munkatervében rögzítjük. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják A vezetők távolléte esetén –a vezetői felelősség átruházásával- az adott programért felelős pedagógusok felelnek a rendért, a tanulók biztonságáért.

6.11 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai-heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 6.11.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 6.11.2 Munkaköri leírás minták Az a.) és b.) pontokból adódó feladatokat bővebb kifejtése a munkaköri leírásokban találhatóak. Tanító (iskolaotthon) Munkaideje: heti 40 órás munkahét, a napi munkaidő hétfőtől péntekig a beosztott órarend szerint tart. Munkanapokon 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt köteles megjelenni munkahelyén. Ügyelet esetén 30 perccel korábban. Akadályoztatása esetén az Sz m sz (Szervezetiés működési szabályzat) szerint köteles eljárni, köteles a tanmenet átadásával hozzájárulni a helyettesítés szakszerűségéhez. A munkáltatói jogokat a tankerületi igazgató gyakorolja Közvetlen felettese: igazgató, igazgató-helyettes Szervezeti egysége: oktatási terület. Helyettesítés: Átmeneti vagy tartós távolléte esetén az igazgató vagy az alsós igazgató-helyettes által kijelölt személy helyettesíti. Szabadságát az igazgató hagyja jóvá, melyet elsősorban a tanévközi szünetben vehet ki, figyelembe véve a munkavégzés jellegéből adódó kötelezettségeket. Feladata: 23

 Iskolaotthonos tanulásszervezési formában végzi tevékenységét.  Gondoskodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelmükről, személyiségükről, a balesetek megelőzéséről (nem hagy gyereket felügyelet nélkül), óvja a gyerekek jogait, emberi méltóságukat.  Feladata a pedagógiai program alapján tárgyilagos ismeretekkel növelni a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes foglalkozásokkal, sok gyakorlással fejleszteni egyéni képességeit, objektíven és indoklással értékel.  Feladata változatos módszerekkel a pedagógiai program értékrendje szerint nevelni, pozitívan irányítani a fiatalokat. Szem előtt tartja, hogy személyiségével, hangnemével megnyilvánulásaival példát ad a tanulók számára.  Köteles a tantárgyfelosztás alapján határidőre tanmenetet készíteni, tanóráira, foglalkozásaira céltudatosan és széleskörűen felkészülni, és pontosan, színvonalasan megtartani azokat. A tantárgyfelosztás alapján lehetőség szerint osztályában minden tantárgyat ő tanít.  Feladata szemléltető és kísérleti eszközök előállítása, valamint ezek előkészítése a bemutató és tanuló kísérleti használatához. Az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az érdeklődés felkeltésével (motiválással), az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal, képességek folyamatos fejlesztése mellett kell átadni.  Feladata tervezett differenciálással, életből vett példákkal, versennyel segíteni az egyéni képességek és a tehetség kibontakozását. Felkészíti és kíséri a diákokat a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélkedőkre, és a sport rendezvényekre. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez; egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladását. Szükség esetén időben szakértői vizsgálatot kezdeményez. Színvonalasan vezeti a tehetséges tanulók differenciáláson kívüli szakköri foglalkozását, tanulmányi versenyre való felkészítését.  Feladata rendszeresen ellenőrizni, és motiváló hatással értékelni a gyerekek tanulmányi teljesítményeit. Feladata megtartani az írásbeli és szóbeli gyakorlási formák egyensúlyát, az írásbeli feladatokat naponta ellenőrzi, javítja, és a tanulókkal együtt értékeli.  Feladata a gyerekek alapos megismerése tudatos megfigyeléssel, változatos, közös tevékenységekkel, családlátogatásokkal és különböző vizsgálatokkal. Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai házirend betartására, biztosítja a türelmes, nyugodt légkörű környezetet  Feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítés örömforrásának felfedeztetése, a spontán érdeklődés fenntartása, fejlesztése.  Biztosítja, hogy a gyerekek a foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között játszhassanak, naponta szervezetten mozoghassanak a szabad levegőn.  Tanórán kívüli igényes programokat szervez: természeti és társadalmi tájékozódást egyaránt szolgáló szabadidős foglalkozásokat. Gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait.  Feladata tervszerűen végezni a tanulók szóbeli és írásbeli kommunikatív képességeinek, személyiségének fejlesztését: az együttműködési készség, önállóság, öntevékenység kialakítását.  Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához osztályát felkészíti, végrehajtja a rá osztott feladatokat, ügyeletesi teendőket.  Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekekről, (segélyezés, étkezési és tanszerellátás); szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményez a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnél.  A szülői értekezleten, a közös és egyéni fogadóórákon, tájékoztatja a szülőket az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, értékelési rendszeréről, a gyerekeket érintő kérdésről (kihagyva az intézmény belső ügyeit), családlátogatást tart. 24

 Szervezőmunkával segíti a szülői közösség megalakítását, működését. Az alkalmas és vállalkozó szülőket bevonja a kulturális és szabadidős foglalkozások, kirándulások, táborozások lebonyolításába.  Köteles figyelembe venni az egyéni fejlődési ütemet, a hátrányos családi környezetet, a fogyatékosságot, köteles közreműködni a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. Differenciált és korrepetáló foglalkoztatással segíti a rászorulókat.  Feladata aktívan részt venni a pedagógiai program értékelésében, módosításában, segíteni a tantestületi és szakmai értekezletek eredményességét, alkotóan tevékenykedni a szakmai munkaközösség munkájában, részt venni a határozatok meghozatalában.  Köteles felelősséggel ellátni az előírt helyettesítéseket, és a tanulók felügyeletét (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, tanítás előtti, utáni és rendezvényi ügyeletek.  Feladata az osztályozó, és egyéb vizsgák felügyelete és adott esetben levezetése, tanítás nélküli munkanapokon a vezetők beosztása alapján végzi munkáját.  Köteles együttműködni a tanulók szüleivel, szükség szerint családlátogatáson ismerkedik a támogatásra szoruló tanulók környezetével. Feladata a szülők/gondviselők tájékoztatása az intézményi, egyéni fogadóórákon, szülői értekezleteken.  Feladata nyílt napokon aktívan részt vállalni a feladatokból. Bemutató órákat tarthat, és dokumentálás mellett hospitálhat tanítási órákon.  Köteles ellátni a pedagógiai munka adminisztratív teendőit (osztálynaplók, törzskönyvek, ellenőrző vezetése, a tanulók értékelésének beírása, szöveges értékelés, stb.)  Kollégái közreműködésével rendben tartja a rábízott tantermet, szertárat, a tárgyakat és eszközöket.  Köteles betartani a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait, végrehajtani az igazgató és a vezető helyettesek utasításait, szakszerűen ellátni a pedagógiai feladatokat.  Joga gyakorolni a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki.  Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, kijelölt tanulócsoportjában a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: o . munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért, o . a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, o . a jogszabályok, munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és gyerekek jogainak megsértéséért, o . a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírásaitól eltérő használatáért, elrontásáért, o . a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért.  Köteles részt venni a feladatait érintő munkahelyi értekezleten.  Leltározási utasításban foglaltak alapján részt vesz a munkájához kapcsolódó eszközökkel kapcsolatos leltározási munkákban.  Feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az alsós igazgató-helyettessel, munkatársaival, a szülőkkel, óvodákkal, folyamatos kapcsolattartás szükséges.  Fentieken kívül elvégzi az alkalmanként adódó feladatokat az igazgató-helyettes, illetve az igazgató megbízása alapján. A munkáltató által előírt továbbképzéseken köteles részt venni. 25

Az intézmény hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatában, a Kollektív Szerződésben, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, a helyi szabályzatokban megfogalmazottak betartása a munkavállalóra nézve kötelező érvénnyel bír. Munkája során tudomására jutott – az intézmény működésével kapcsolatos bármilyen információra vonatkozóan – titoktartás kötelezi, és eme kötelezettsége a munkaviszony megszűnését követő 3 évig fennáll. Tanár Munkaideje: heti 40 órás munkahét, a napi munkaidő hétfőtől péntekig a beosztott órarend szerint tart. Munkanapokon 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt köteles megjelenni munkahelyén, ügyelet esetén 30 perccel korábban. Akadályoztatása esetén az Sz m sz (Szervezetiés működési szabályzat) szerint köteles eljárni, köteles a tanmenet átadásával vagy a tananyag vázlatának leadásával hozzájárulni a helyettesítés szakszerűségéhez. A munkáltatói jogokat a tankerület igazgatója. Közvetlen felettese: igazgató, igazgató-helyettes Szervezeti egysége: oktatási terület. Helyettesítés: Átmeneti vagy tartós távolléte esetén az igazgató vagy a felsős igazgató-helyettes által kijelölt személy helyettesíti. Szabadságát az igazgató hagyja jóvá, melyet elsősorban a tanévközi szünetben vehet ki, figyelembe véve a munkavégzés jellegéből adódó kötelezettségeket. Feladata:  Gondoskodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelmükről, személyiségükről, a balesetek megelőzéséről (nem hagy gyereket felügyelet nélkül), óvja a gyerekek jogait, emberi méltóságukat.  Feladata a pedagógiai program alapján tárgyilagos ismeretekkel növelni a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes foglalkozásokkal, sok gyakorlással fejleszteni egyéni képességeit, objektíven és indoklással értékel.  Feladata változatos módszerekkel a pedagógiai program értékrendje szerint nevelni, pozitívan irányítani a fiatalokat. Szem előtt tartja, hogy személyiségével, hangnemével megnyilvánulásaival példát ad a tanulók számára.  Köteles a tantárgyfelosztás alapján határidőre tanmenetet készíteni, tanóráira, foglalkozásaira céltudatosan és széleskörűen felkészülni, és pontosan, színvonalasan megtartani azokat.  Feladata szemléltető és kísérleti eszközök előállítása, javaslattétel az eszközök beszerzésére, valamint ezek előkészítése a bemutató és tanuló kísérleti használatához. Az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az érdeklődés felkeltésével (motiválással), az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal, képességek folyamatos fejlesztése mellett kell átadni.  Feladata tervezett differenciálással, életből vett példákkal, versennyel segíteni az egyéni képességek és a tehetség kibontakozását. Felkészíti és kíséri a diákokat a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélkedőkre, és a sport rendezvényekre.  Köteles figyelembe venni az egyéni fejlődési ütemet, a hátrányos családi környezetet, a fogyatékosságot, köteles közreműködni a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. Differenciált és korrepetáló foglalkoztatással segíti a rászorulókat.  Feladata aktívan részt venni a pedagógiai program értékelésében, módosításában, segíteni a tantestületi és szakmai értekezletek eredményességét, alkotóan tevékenykedni a szakmai munkaközösség munkájában, részt venni a határozatok meghozatalában.  Köteles felelősséggel ellátni az előírt helyettesítéseket, és a tanulók felügyeletét (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, tanítás előtti, utáni és rendezvényeken az ügyeletet). 26

 Feladata az osztályozó, és egyéb vizsgák felügyelete és adott esetben levezetése. Tanítás nélküli munkanapokon a vezetők beosztása alapján végzi munkáját.  Köteles együttműködni a tanulók szüleivel, szükség szerint családlátogatáson ismerkedik a támogatásra szoruló tanulók környezetével. Feladata a szülők/gondviselők tájékoztatása az intézményi, egyéni fogadóórákon, szülői értekezleteken.  Feladata nyílt napokon aktívan részt vállalni a feladatokból. Bemutató órákat tarthat és dokumentálás mellett hospitálhat tanítási órákon.  Köteles ellátni a pedagógiai munka adminisztratív teendőit (osztálynaplók, törzskönyvek, ellenőrző vezetése, a tanulók értékelésének beírása, szöveges értékelés, stb.)  Kollégái közreműködésével rendben tartja a rábízott tantermet, szertárat, a tárgyakat és eszközöket.  Köteles betartani a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait, végrehajtani az igazgató és az igazgatóhelyettesek utasításait, szakszerűen ellátni a pedagógiai feladatokat.  Joga gyakorolni a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki.  Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, kijelölt tanulócsoportjában a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: o . munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért, o . a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, o . a jogszabályok, munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és gyerekek jogainak megsértéséért, o . a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírásaitól eltérő használatáért, elrontásáért, o . a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért.  Szervezőmunkával segíti a szülői közösség megalakítását, működését. Az alkalmas és vállalkozó szülőket bevonja a kulturális és szabadidős foglalkozások, kirándulások, táborozások lebonyolításába.  A szülői értekezleten, a közös és egyéni fogadóórákon, tájékoztatja a szülőket az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, értékelési rendszeréről, a gyerekeket érintő kérdésről (kihagyva az intézmény belső ügyeit).  Köteles részt venni a feladatait érintő munkahelyi értekezleten.  Leltározási utasításban foglaltak alapján részt vesz a munkájához kapcsolódó eszközökkel kapcsolatos leltározási munkákban.  Feladatainak maradéktalan ellátása érdekében a felsős igazgató-helyettessel, munkatársaival, a szülőkkel.  Fentieken kívül elvégzi az alkalmanként adódó feladatokat az igazgató-helyettes, illetve az igazgató megbízása alapján. A munkáltató által előírt továbbképzéseken köteles részt venni. Az intézmény hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatában, a Kollektív Szerződésben, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, a helyi szabályzatokban megfogalmazottak betartása a munkavállalóra nézve kötelező érvénnyel bír. Munkája során tudomására jutott – az intézmény működésével kapcsolatos bármilyen információra vonatkozóan – titoktartás kötelezi, és eme kötelezettsége a munkaviszony megszűnését követő 3 évig fennáll. A kötelező óraszámban és a tantárgyfelosztásban megjelenített tanórán kívüli tevékenységben ellátott feladatok az alábbiak 27

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, egyéb foglalkozások (tanszoba, iskolaotthon, napközi, e-h, pontokban leírtak) iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), h) könyvtárosi feladatok. (amennyiben ilyen jellegű a munkaköre) i) magántanulók felkészítésének segítése Fenti feladatokat a tantárgyfelosztás mentén vezetői megbízással kapják a pedagógusok. A munkaköri leírások kibővülnek ezzel. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok A munkaköri leírás mintákból kiolvashatóak. Az intézmény működésével, egyéb foglalkozásival vannak összefüggésében. Továbbá azokból a feladatokból áll, amelyek díjainkból, címeinkből, együttműködési megállapodások következtében keletkezik. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le kötött részében feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. a) b) c) d) e) f) g)

6.12 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.12.1 . A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 6.12.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a helyettesi irodában.8 28

6.12.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 6.12.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 6.12.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 6.12.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.12.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a munkaterv, és a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

6.13 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók (nevelő-és oktatómunkát közvetlenül segítik) munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.14 Intézmény, mint működető telephelye Az székhely intézmény, mint működtető telephelye is funkcionál. A napi munkarend együttműködésen kell, hogy alapuljon. A telephely, munkarendje a köznevelési intézmény munkarendjéhez igazodóan. Az intézmény egység vezető és a telephelyvezető napi koordinációs tevékenysége elengedhetetlen.

7 Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei

29

7.1 Az intézmény nevelőtestülete 7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. Intézményi etikai kódexbe foglalták össze, aszerint végzik nevelő oktató munkájukat. 7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. tájékoztatást az érintett közösség, illetve a

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó konferencia,  munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),  tájékoztató értekezletek (általában hetente, a vezetőségi megbeszéléseket követően)  nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),  rendkívüli értekezletek (szükség szerint). 7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 7.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 30

7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 7.3.1 A szakmai munkaközösségek részvétele A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. Koordinálja az intézmény által más iskolák számára meghirdetett versenyeket, rendezvényeket. Véleményt nyilvánítanak a szakmai munkaközösségek a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához. 7.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai a törvénynek megfelelően A szakmai munkaközösség tagjai a törvénynek megfelelően, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben 5 munkaközösség működik: alsós és felsős (osztályfőnöki)), humán, reál, testnevelés (1-8. évfolyam) munkaközösség mindegyik létszáma 5 főnél több. 7.3.3 A munkaközösség-vezető feladata A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A munkaközösség-vezető

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 7.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak  Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére és szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre  Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.  Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az iskola vezetői részére szaktanácsokat nyújtsanak Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.  A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. 31

 Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; szakkörök létesítésében alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor.  Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját más iskolák számára meghirdetett versenyeket, rendezvényeket is), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.  Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.  Szervezik a pedagógusok továbbképzését.  Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.  Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.  Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.  Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.  Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.  Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 7.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára pedagógus mentort javasol  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.  Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.  Amennyiben hatáskörét meghaladó intézkedésre van szükség, úgy kezdeményezi azt az iskola igazgatójánál  Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 32

7.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremettei meg A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  a felsős igazgatóhelyettes,  az alsós igazgatóhelyettes,  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Szorgalmazzák a szakmai párbeszéd erősítésére kölcsönös hospitálásokat a nevelőtestület körében. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:      

tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, tanmenetek, tanórán kívüli foglalkozások tervei a haladási és osztályozó naplók, szakköri –és sportköri naplók az Sz m sz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 7.5.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az oktató- nevelő munka belső ellenőrzését az iskola igazgatója és a vezető beosztású pedagógusok végzik. A belső ellenőrzés az iskolai munkaterv és az IMIP - ben kidolgozott eljárás szerint történik, mely tartalmazza az ellenőrzések témáját, tervezett idejét, módszereit. A belső ellenőrzés kiterjed az oktató-nevelő munka minden területére, minden pedagógusra. Az oktató-nevelő munka szervezeti formáinak vizsgálatára. .Az oktató-nevelő munka egyes szintereinek, ezek kölcsönhatásának és összhangjának vizsgálatára .Az oktató-nevelő munka eredményeinek vizsgálatára . A tanulók eredményeinek vizsgálatára 33

Az ellenőrzés célja elsősorban nevelési- oktatási eredmények vizsgálata, a tantervi követelményeknek és a nevelőtestületi határozatoknak a tükrében. . Módszerei a megfigyelés, dokumentumok ellenőrzése, beszélgetés, beszámoltatás, tanórák, foglalkozások látogatása, felmérések, tantárgyi és neveltségi eredményvizsgálat. A belső ellenőrzés általános szempontjai a pedagógiai folyamat tervszerűsége, a foglalkozások előkészítettsége, szakmai- pedagógiai kultúrája, foglalkozás - vezetés, a tanítás - tanulási folyamat eredményessége A belső ellenőrzés általános szempontjai a pedagógiai folyamat tervszerűsége, a foglalkozások előkészítettsége, szakmai- pedagógiai kultúrája, foglalkozás - vezetés, a tanítás - tanulási folyamat eredményessége. A vezető beosztású pedagógusok kiemelt ellenőrzési feladatai az oktató- nevelő munka ellenőrzése, iskolai rend, fegyelem, házirend betartása, ügyeleti tevékenység, tanulószoba szakkörök, ISK foglalkozások, osztályfőnöki tevékenység, a mulasztások igazolása. Osztályfőnöki és alsós munkaközösség-vezető, iskolai házirend betartása, az iskola és környékének rendje és tisztasága, szabadidős tevékenység, iskola és szülői ház kapcsolata, iskolai vagyonvédelem, tanulólétszám, osztálynaplók ellenőrzése, érdemjegyekről szülők tájékoztatása, tájékoztatók vezetése. Szakmai munkaközösség-vezetők szaktárgyi oktatás ellenőrzése, szaktantermek ellátottsága, tanterv szerinti oktatás, munkavédelmi feltételek, tantermek rendje. Az ellenőrzést végző pedagógusok munkájuk során az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógussal közösen elemzik, erről feljegyzést készítenek, különös gondot kell fordítani a pályakezdő pedagógusok segítő ellenőrzésére, a belső ellenőrzés tapasztalatairól igény és szükség szerint kapjon nevelőtestület.

34

A kapcsolattartásért

A kapcsolattartás módja

A kapcsolattartás

felelős Munkaközösség vezetők

Ellenőrzés, értékelés

Dokumentálás

gyakorisága Szervezett megbeszélések, Két havonta 1 alkalommal Értékel: napi

 Igazgató

Emlékeztető és jelenléti ív.

munkaközösségek

 Igazgatóhelyettesek

(munkaértekezletek,

megbeszélései.

 Mks.vezetők

munkaközösségi

munkakapcsolat, a

óralátogatás.

Ellenőrzési napló

szakmai

Az alsó és felső tagozat Formái:

értekezletek)

heti munkaértekezlete.

Beszámolók: félévkor és

 Szóban

Aktuális problémák napi megbeszélései. Minimum

havi

óralátogatás.

munkaértekezleteken tanév végén írásban  Írásban

1

óra

minősítések alkalmával  Óraelemzés

35

éves

7.5.2 A pedagógusok minősítése A pedagógusok minősítése a 1992.évi XXXIII. törvény 1. számú melléklete szerint történik, az IMIP- ben kidolgozottan. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszere az intézmény Kollektív Szerződésében található.

8 Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. (az intézményben nem működik Iskolaszék, Intézményi tanács) Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az iskolaszék, és az intézményi tanács megalakítását. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek ( amely a nevelőtestület tagjaiból áll),  szülői munkaközösség,,  diákönkormányzat,  osztályközösségek.

8.3 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási  módjának megállapítása.  jogszabályban meghatározott véleményezési jogok Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SzM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. Az iskolaszék hiányában az SZM - nek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos Sz m sz - szabályok elfogadásakor. ( Elrendeli a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 29.§ (3) bekezdése.)

8.4 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok,

36

joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzatot vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. Munkáját segíti az, hogy bekapcsolódik a Városi diáktanács munkájába. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai Sz m sz jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

8.5 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  a 4. évfolyamtól az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

8.6 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.6.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. 8.6.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – négy alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése 37

alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Egyedi esetekkor az éves munkatervben megjelölt egyéni pedagógus fogadóórák fogadóórákon tájékozódhatnak, előzetes bejelentkezéssel. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – intézményi telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 8.6.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az osztálynaplók, tájékoztató füzetek vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel tájékoztató füzet használatával esetenként intézményi telefonon, postai illetve küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe köteles jelezést beírni a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. 8.6.4 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. Rendszeresen bejegyezni osztálynaplóba, tájékoztató füzetbe. A tanulói tudás folyamatos értékelését a helyi pedagógiai program alapján, annak szabályai szerint elvégezni A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik tanulónak lehetősége van arra, hogy az igazgatóját felkeresse, megbeszélést kezdeményezzen. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 8.6.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  alapító okirat,  pedagógiai program,  szervezeti és működési szabályzat,  házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

8.7 A külső kapcsolatok rendszere formája és módja A folyamatos kapcsolattartás gyakorlását az igazgató által megbízott dolgozók végzik az iskola munkatervében rögzítettek alapján.  Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal és a Székesfehérvári Megyeközponti Tankerülettel a jogszabályoknak megfelelően, célirányos és harmonikus együttműtődésre, korrekt kapcsolattartásra törekszünk.  Székesfehérvári Intézményfenntartó Központtal, a jogszabályoknak mindenben megfelelő, célirányos és harmonikus együttműtődésre, korrekt kapcsolattartásra törekszünk. Mindezen elv érvényesül az Önkormányzat illetékes bizottságaival, hivatali szerveivel kapcsolatban is.  A város óvodáival, általános és középfokú iskoláival való kapcsolatit is a harmonikus együttműködésre, az érdekek és törekvések kölcsönös figyelembe vételére és tiszteletére törekszünk. 38



A kapcsolatot tartja: igazgató és helyettesei. Funkciója: információátadás, tapasztalatgyűjtés, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben.  Szakmai szervekkel való kapcsolat  Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet, Önfejlesztő Iskolák Egyesülete, Nevelési Tanácsadó, Beszédjavító Intézet, sportegyesületek, karitatív szervek, stb.  Kapcsolatot tartja: az éves munkatervben jelölt vezető.  Funkciója: szakmai segítségnyújtás és segítségadás.  Egyházakkal  Kapcsolatot tartja igazgató, megbízott személy a fejlesztő pedagógus  Funkciója: hagyományos karácsonyi hangverseny, ill. az egyházi hit-és erkölcstanóra megszervezése, fakultatív hitoktatás megszervezése, az új előírásokkal nem érintett évfolyamokon  Nem köznevelési intézményekkel való kapcsolat  Múzeum, könyvtárak, művelődési házak, színházak, stb.  Kapcsolatot tartja: of. és szaktanár  Különböző hatóságokkal való kapcsolattartás Oktatási Hivatal, Köznevelési Információs Rendszer, Kormányhivatal, EMMI, OFI, Fejér Megyei Kormányhivatal, Megyei, Járási Népegészségügyi Sz. Sz. Székesfehérvári Járási Hivatal, MATEHESZ, Ökoiskolák hálózata, Vöröskereszt, Gyermek Jóléti Sz. Székesfehérvár Eü.-i Szolgálat / iskolaorvos, fogorvosi, logopédiai ellátás /, Gyógytestnevelés, drogambulancia, Fejér Megyei Tanulási képességeket Vizsgáló Bizottság Székesfehérvári Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési és Közlekedésrendészeti Osztály. stb. Kapcsolatot tartja: igazgató, illetékes igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, osztályfőnökök, szaktanárok, gyermekvédelmi felelős, drogügyi koordinátor, fejlesztő pedagógus. A logopédiai ellátást, iskola pszichológusi és utazó gyógypedagógusi, iskolarendőri tevékenységet végzőkkel az intézmény együttműködése folyamatos jogszabályi kereteknek megfelelő 8.7.1 Az előzőekben említett szervezeteken kívül az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  az iskolai védőnők,  az tiszti-főorvos Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM - rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Rendes városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. A tanulók szűrővizsgálatának tervezete iskolai munkaterv részét képezi, a gyermekek igazgatóhelyettes közvetítésével időben megkapják ezekről a tájékoztatást. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A vizsgálatokat előre be kell jelenteni az iskola vezetőjének, illetve a helyettesének 39

és egyeztetni kell, hogy az iskolában folyó nevelő-oktató munkát ne gátolja. Az iskolaorvos, a fogorvos és a védőnő munkáját az iskolai dolgozóknak segíteni kell. Az iskola egészségügyi ellátását az iskolaorvos, fogorvos, védőnő és fogászati asszisztens, logopédussal és a pszichológussal, illetve más szakemberrel közösen együttműködve végzi. Az iskolaorvos által ellátandó feladatok: A tanulók egészségügyi állapotának szűrése, követése. Tanulók időszakos vizsgálata. 1., 5., 7. évfolyamok kötelező vizsgálata. Védőoltások elvégzése és az ezzel kapcsolatos vizsgálatok. Bizottság elé utalás esetén egészségügyi tájékoztatás a tanulóról. Gyógytestnevelésre, könnyített testnevelésre utaltak felmérése folyamatos ellenőrzése. Közegészségügyi feladatok ellátása Járványügyi eljárások ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések megtétele, az ANTSZ értesítése. Az iskolai étkeztetés ellenőrzése / étkezés, konyha, higiéniás szabályok betartásának ellenőrzése. Termek világításának, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek, udvar, sportudvar, gyakorlati foglalkozás termeinek ellenőrzése, hiányosságok kijavításának segítése. Munkavédelmi oktatási feladatok figyelemmel kísérése, kapcsolat kialakítása az iskola munkavédelmi felelősével. Elsősegélynyújtás A Pedagógiai Programban meghatározott egészségügyi feladatok ellátásában nyújtott segítés. Orvosi előadás tartása (szexuális nevelés, drog prevenció, káros szenvedélyek témában. Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. tevékenységét munkaterv alapján végzi. Munkaidejét munkáltatója határozza meg. Végzi a tanulók körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Alapszűrések elvégzését megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). Hetente 3 adott napon az intézményben tartózkodik. A tanulók személyi higiéniájának ellenőrzése. Elsősegélynyújtás - az elsősegély oktatás segítése. Részvétel az egészségtan és az osztályfőnöki órák egyes témáinak oktatásában / higiénia, egészséges életmód, betegápolás, családtervezés, fogamzásgátlás, csecsemőgondozás, káros szenvedélyek/.Heti két órában fogadóórát tart az iskola tanulói számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. A végzett vizsgálatokról és az ott tapasztaltakról évenként tájékoztatja az iskolavezetést. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az iskolai fogászati szűrés feladatai A szakrendelés kiszolgálása. Évente két alkalommal csoportos szűrő és kezelési vizsgálat a tanulók körében. Az iskola minden tanév elején tanulói adatokat szolgáltat a fogászatnak. Szűrésre előzetes egyeztetés és beosztás alapján kerül sor, azonos módon, eljárással, mint az iskola orvosi ellátás. A fogorvosi szűrés az iskola orvosi szobájában történik. Felnőtt alkalmazottak körében Új dolgozó munkába állás előtt köteles az üzemorvosi vizsgálatra elmenni. A munkára való engedélyt a dolgozó személyi anyagához csatoljuk. Alkalmassági vizsgálatok a jogszabályban meghatározottak szerint. Köteles minden dolgozó megjelenni az üzemorvosi vizsgálaton /előzetes bejelentkezés alapján. Aki csak meghatározott időre kapott alkalmasságot, akkor köteles alávetni magát az üzemorvos által előírt vizsgálatnak. A családban, közvetlen környezetben lévő fertőző, másokra ártalmas betegséget köteles a dolgozó az iskolavezetőnek, üzemorvosnak bejelenteni, hogy az a megfelelő intézkedéseket megtegye.

40

8.7.2 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 8.7.3 A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje Az iskola pedagógusa (of vagy szaktanár) hívja fel a Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős figyelmét a problémára. A gyermek és Ifjúságvédelmi felelős írásban jelzi a Gyermekjóléti Szolgálatnak az esetet. A Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős kezdeményezhet: Információszerzést. Családlátogatást. Konzultációt. Esetmegbeszélést. Esetkonferenciát Egymás kölcsönös tájékoztatását. Dokumentálás: Levelezések, határozatok, iskola jelzése és a Szolgálat visszajelzése (iktatva). Családlátogatás (ténye, időpontja az osztálynaplóba kerül bejegyzésre - érintett pedagógus végzi). Feljegyzés készül a családlátogatásról (gyermek és ifjúságvédelmi felelős végzi). Esetmegbeszélések: ténye, időpontja a naplóba kerül bejegyzésre (érintett pedagógus végzi). Feljegyzés készül róla. (gyermek és ifjúságvédelmi felelős végzi). Ellenőrzés: Az intézmény igazgatója végzi. A megbeszélések alkalmával, dokumentumok elemzésével.

8.8 A tájékoztatáskérés módja az iskolai belső jogi normákról Az iskola nevelési programjáról, pedagógiai programjáról és a tájékoztatást kérhet a szülő az osztályfőnöktől, az igazgatóhelyettesektől, az igazgatótól illetve a pedagógusok egyéni fogadóóráján, melynek időpontját éves munkaterv rögzíti. Az iskola alapdokumentumainak elérhetősége: A Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Házirend, megtalálható az igazgatói irodában, az iskola honlapján és a tanári szoba számítógépén.

9 A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre.

9.2 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a 41

díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

9.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 

  





  

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően írásban fel kell, hogy hívja a szülő a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

42

              

a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségétről szóló értesítést a kézhezvételt követően öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, hogy igénybe veszi, ha ezt nem kéri, valamint a bejelentéstől számított tizenöt napon belül az egyeztetés eredménytelen a fegyelmi eljárást le kell folytatni. az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 15 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

9.5 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Eljárásrendünk az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló  a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének 43

helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 9.5.1 A tankönyvellátás célja és feladata  Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.  Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás lebonyolítható az iskolában. Az iskolai tankönyvellátás feladatait az iskola látja el a KELLÓ- val együttműködve 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet alapján.  Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.  Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 9.5.2 A tankönyvfelelős megbízása  Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, amelyben érvényesül  Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyvellátásban, rendelésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős).  Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. Ezen feladatokat a un. tankönyvrendelet alapján a KELLO végzi el. 9.5.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése  Az iskolai tankönyvfelelős minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kell az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni.  E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói 2013 szeptember 1-től ingyenesen, tartős tankönyv igénybe vételével kapják meg ezen taneszközeiket.  A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Az igénybejelentő lap nyomtatványát a tankönyvrendelet melléklete tartalmazza.  A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. 44

 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol.  A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: o a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) o ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, o sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; o rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.  A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.  Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ezt csak akkor teheti ha, erre fenntartói fedezete van.  Nem kérhet az iskolai igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 9.5.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása  A 9.5.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot.  Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt. 9.5.5 A tankönyvrendelés elkészítése  A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a KELLO- val kötött szerződés tartalmazza. A Tankönyvellátási megállapodás szerint jár el. (rendelés módosításának határideje június 15-e, pótrendelés határideje szeptember 5.)  A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.  A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.  Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 45

10 . Egyéb jogszabály által szabályozandó kérdések 10.1 Az Szmsz-hez közvetlenül kapcsolódó szabályzatok és szerződés: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje:. A nem dohányzók védelmére vonatkozó előírások a Dohányzás rendje szabályzatban kerültek megfogalmazásra. Az itt nem szabályozott kérdések (teljesítménypótlék, kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés,) a Kollektív Szerződésben kerültek szabályozásra.

10.2 Egyéb, az intézmény által használt szabályzatok: Vagyonvédelemhez kapcsolódó szabályzatok: Kulcskezelési szabályzat, Informatikai szabályzat, Tűzvédelmi szabályzat, Tűzriadó terv (menekülési útvonal) Gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok: Elnöki utasítás alapján, tankerületi és szervezeti egységen belüli eljárásrendekkel Egyéb működéssel kapcsolatos szabályzatok: Iratkezelési szabályzat, Gyakornoki szabályzat, Oktatási igazolványok kezelésének rendje, Vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat.

10.3 Különös közzétételi lista Az intézmény eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges, melynek érdekében indokolt ezen adatok nyilvánossá tétele. Az intézmény az alábbi adatokat teszi közzé (személyazonosításra alkalmatlan formában, kinyomtatható hozzáféréssel): A pedagógusok iskolai végzettsége, és szakképzettsége hozzárendelve a Helyi Tanterv tantárgyfelosztásához. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége, és szakképzettsége. Az országos mérés-értékelés eredményei évenként feltüntetve. Az intézmény lemorzsolódási évismétlési mutatói. A volt tanítványok 8. és 9. évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai. Az iskolai tanév helyi rendje. Az iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma. Szervezeti és személyzeti adatok. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok. Gazdálkodási adatok A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként felül kell vizsgálni.

10.4 .Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény meghatározza a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek körét a közszolgálatban álló személyek munkakörét és az azzal kapcsolatos rendelkezéseket. Intézményünkben vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek: igazgató, általános igazgatóhelyettes A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége a gazdaságvezető és az általános igazgató helyettes esetében kétévenként, június 30-ig, igazgató esetében a Fenntartó határozza meg az esedékességet. A Széna Téri Általános Iskolában a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vagyonnyilatkozatának átadásával, nyilvántartásával, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályokat az intézmény Vagyonnyilatkozat-kezelési Szabályzata tartalmazza.

11 Az iskola könyvtárának szervezeti és működési szabályzata 11.1 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának célja, főbb adatai Az iskolai könyvtár működési szabályzata a köznevelési, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és a Széna Téri Általános Iskola pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentuma. A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár 46

 feladatát és gyűjtőkörét,  kezelésének és működésének rendjét,  fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját,  állományvédelmi eljárásait, és  használatának rendjét. 11.1.1 A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár neve és címe: Széna Téri Általános Iskola könyvtára8000 Székesfehérvár, Széna tér 10. A könyvtár rendelkezik tulajdonbélyegzővel. 11.1.2 A könyvtár fenntartása és felügyelete A könyvtár működéséhez szükséges összeget az állam költségvetéséből különítik el. Az iskolai könyvtár felügyelete és irányítása az igazgató feladata, aki megteremti a könyvtár működéséhez szükséges feltételeket, valamint ellenőrzi, hogy a könyvtár eleget tesz-e az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. Továbbá ellenőrzi a könyvtár használatának intenzitását, a beszerzési keret megfelelő használatát, a tartós tankönyvekre fordítható összeg felhasználását, illetve a nevelőtestület és a könyvtáros együttműködését. 11.1.3 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának jogszabályi alapjai  2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtárról és közművelődésről  Az 1993 évi LXXIX. törvény a közoktatásról közalkalmazottak jogállásáról szóló  1992. évi XXXIII. törvény (és a későbbi módosításai)  Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény; 2012. évi I. Törvény  1998. évi XC. törvény a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről  10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a szakmai szolgáltatásokról  A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes  rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról  A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975.  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény  23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló  Nemzeti alaptanterv, Kerettanterv  Az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve

11.2 A jogszabályi feltételek megvalósulása

 Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:  a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,  legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,  tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,  rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

47

11.2.1 Az állomány elhelyezése Az iskolai könyvtár önálló helyiséggel rendelkezik. A dokumentumokat szabadpolcos rendszerben tárolja a könyvtár. A dokumentumok kizárólag a könyvtár nyitvatartási idejében hozzáférhetők, így az állományvédelem biztosított. 11.2.2 A könyvtár szolgáltatásai és alapfeladata Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtárunk kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, hagyományos könyvtárhasználati órák könyvtári szakórák (irodalom, történelem, matematika…stb.) könyvtár-informatikai órák tartása az informatika tantárgyhoz kapcsolódóan b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása: a könyvtár nyitvatartási idejében, illetve az órarend kialakításnak megfelelően az I/3as teremben a könyvtáros felügyeletével, tanulmányi munkára, egyéni információkeresésre a könyvtárban elhelyezett informatikai eszközök állnak rendelkezésre (asztali számítógép, szükség esetén laptopok) d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Az iskolai könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

11.3 A könyvtárhasználók köre A könyvtárat az iskola tanulói és a nevelőtestülete, valamint az iskola dolgozói díjmentesen használhatják. A tanulók beiratkozása az iskolába egyben a könyvtár használatára is jogosít a tanulói jogviszony megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. 11.3.1 A beiratkozás módja A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: név (születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely (tartózkodási helye), Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.

48

11.4 A szolgáltatások igénybevételének feltételei Az iskolai könyvtár szolgáltatásait igénybe veheti az intézmény minden tanulói jogviszonnyal rendelkező diákja, aktív dolgozója, valamint a könyvtárközi információszolgáltatás követelményeinek megfelelően minden információkérő intézmény. 11.4.1 .A könyvtárhasználat szabályai 2-es számú mellékletben található.(Könyvtárhasználati szabályzat) tartalmazza. 11.4.2 A nyitva tartás, kölcsönzés ideje és módja A kölcsönzési időt és a nyitva tartást minden tanévben az éves munkatervben szabályozzuk és a nyitva tartás rendjét az iskola több pontján kifüggesztjük. Szorgalmi időszakban a könyvtár a jogszabálynak megfelelően biztosítja a mindennapos nyitva tartást, amely jelenleg heti 10 óra kölcsönzési időből, ezen felül a könyvtárhasználati órákból és könyvtári szakórákból tevődik össze. Az iskolai könyvtár a tanulás és az ismeretszerzés szellemi műhelye, ezért fegyelmezett magatartást kérünk mindenkitől! 11.4.3 .Kártérítés, felelősség, biztonsági előírások A kölcsönző tanuló (a letétet kezelő és kölcsönző tanár is) anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. Az elveszett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan, azonos példánnyal pótolni. Ennek hiányában a dokumentum mindenkori beszerzési értékét kell megtéríteni és az összeget az iskola pénztárába kell befizetni. Az ilyen módon befizetett pénzösszeg kizárólag újabb könyvtári dokumentum beszerzésére használható fel. A könyvtár zárása kötelező, a kulcsot a titkárságon, a Kulcskezelési Szabályzat alapján lehet használatra átvenni. A könyvtár tisztaságára ügyelni kell. A könyvtárban étkezni, továbbá dohányozni a Dohányzás rendje értelmében és nyílt lángot használni a Tűzvédelmi Szabályzat alapján szigorúan tilos!

11.5 A tankönyvtári szabályzat D. számú mellékletben található (Tankönyvtári szabályzat)

11.6 . Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét A. számú mellékletben található (Gyűjtőköri szabályzat) tartalmazza

11.7 .A könyvtár kapcsolatai A könyvtár kapcsolatot tart fent a Vörösmarty Mihály Városi Könyvtárral és a Városi Könyvtár tagkönyvtáraival is. Tanulóink rendszeresen látogatják e könyvtárakat a könyvtárhasználati órák keretében, és részt vesznek a megyei könyvtár által minden évben meghirdetett Nyári Olvasópályázaton. Jelen Könyvtári Sz m sz az intézmény Szervezeti és működési szabályzattal egyidejűleg lép hatályba, ezzel a 2012. március 5-én kelt Könyvtárhasználati szabályzat hatályát veszti.

49

12 Melléklet 12.1.1 A melléklet Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata (Az iskola könyvtárának szervezeti és működési szabályzathoz) Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelőtevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998 (IV.8) MKM rendelet. „Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelőmunka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.” /Az iskolai könyvtár, szerk.: Celler Zsuzsanna/ A gyűjtemény tehát az iskolai oktató, nevelőmunka információs bázisa. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának. A program fontos része az iskolai könyvtár, mely kiemelten vesz részt az oktat,ó nevelő munkában. 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri alapelvei 1.1.Általános alapelvek Követendő alapelv, hogy a gyarapítás és apasztás folyamatosságával és helyes arányainak biztosításával érhető el a gyűjtemény kívánatos összetétele, informatív értéke, használhatósága. Az iskolai könyvtár állományának értékorientáltnak kell lennie, nem csorbulhat a minőségelvűség. Értékes szépirodalmat, a tudományos elvárásoknak megfelelő ismeretközlő irodalmat, forrásokat gyűjthet csak az iskolai könyvtár. A gyűjtemény építése során nem korlátozza a különböző dokumentumtípusok beszerzését, amelyek a tananyag hatékonyabb elsajátításához hozzájárulhatnak. Arányosan gyűjti a különböző tantárgyak tanulásához, tanításához nélkülözhetetlen dokumentumokat. Alapvető szempont, hogy a könyvtár az adott tantárgy, ill. szaktárgy alapját képező tudományterület kiadványait enciklopédikus szinten gyűjtse. A nyelvi határok vonatkozásában alapvetően a magyar nyelven megjelent források jellemzőek. Az idegen nyelvű dokumentumok szerepe főként az idegen nyelvek oktatásában jelentős. 1.2.Időhatárok és nyelvi keretek Kurrens kiadású magyar nyelvű ismerethordozókat gyűjtünk. Az iskolában tanított nyelvek nyelvkönyveit, tanári kézikönyveit, hangzóanyagokat, illetve eredeti nyelvű regényeket, elbeszéléseket a nyelvoktatás szintjének megfelelően gyűjtjük. Időhatárt nem veszünk figyelembe, tartalom szerint döntünk a beszerzéséről. Iskolánk közvetlen közelében található a városi könyvtár fiókkönyvtára, amellyel régóta szoros együttműködésben állunk. A nyilvános városi könyvtár gyűjtőköri gazdagsága és állományának összetettsége nagy segítséget jelent az iskolai könyvtár munkájában, s így hatással van az iskolai könyvtár gyűjtőkörére is. 1.3.Tematikai szempontok A főgyűjtőkörbe tartoznak: segédletei, a különböző tantárgyak és szaktárgyak tanulói munkáltatásához szükséges ismeretközlő és szépirodalmi források, 50

ltal meghatározott tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen ismeretközlő és szépirodalmi dokumentumok, a házi és ajánlott irodalom, a világ- és a magyar irodalom tananyag által meghatározott szerzői művei, a pedagógia és pszichológia enciklopédikus jellegű munkái, tanári segédkönyvek, kézikönyvek, az iskolában használt tankönyvek, tartós tankönyvek, módszertani segédanyagok, termékei, az iskolában folyó munkát szabályozó és támogató jogszabályok, tervezési és oktatási segédletek, kiadványok, az iskola belső oktatási és szervezeti dokumentumai, a könyvtári szakirodalom és segédletek. A mellékgyűjtőkörbe tartoznak: a pedagógia határtudományainak összefoglaló munkái, a tanítási órán kívüli foglalkozásokhoz kötődő ismerethordozók. 1.4 Gyűjtőköri leírás Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai szempontból Írásos nyomtatott dokumentumok: Könyv és könyvjellegű kiadványok /segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv/ Periodikumok /hetilap, folyóirat/ Audiovizuális ismerethordozók Hangzó dokumentumok /magnókazetta, CD-lemez/ Hangos-képes dokumentumok, videofelvétel Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók /CD-ROM, multimédia CD/ Egyéb dokumentumok /kéziratok, pedagógiai program, oktatócsomagok/ 1.5. A gyűjtemény tartalmi összetétele Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. Teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem gyűjti. Ugyanakkor törekszik, hogy megfelelő válogatással lefedje a tantervek által meghatározott tartalmakat. Az iskolában oktatott közismereti tárgyak forrásait alapszinten gyűjti elsősorban. Teljességre törekvően gyűjti a tanított szakmák alapszintű szakirodalmát. A felsőszintű szakirodalom beszerzése csak nagyon indokolt esetben, erős válogatással, többnyire hiánypótlással történik. 1.5.1 Az iskolai könyvtár állományrészei kézikönyvtár, kölcsönzési állomány: ismeretközlő irodalom, kölcsönzési állomány: szépirodalom, pedagógiai gyűjtemény, könyvtári szakirodalom, időszaki kiadványok gyűjteménye, nem nyomtatott dokumentumok gyűjteménye, /audiovizuális és számítógéppel olvasható ismerethordozók/, 1.5.2 Az állomány tartalmi bemutatása 1.5.2.1 és 1.5.2.2. Ismeretközlő irodalom /kézikönyvtár és kölcsönözhető állományrész/ A gyűjtés terjedelme

Beszerzé A gyűjtés mélysége si példány Kis-, közép és nagyméretű alap-, közép- és felsőszintű 1 teljességre törekvően 51

általános lexikonok és általános enciklopédiák A tudomány, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alapszintű és alapszintű elméleti és történeti összefoglalói Életrajzi lexikonok, ki kicsodák Egy nyelvű és többnyelvű szótárak, /értelmező szótárak, helyesírási szótár, idegen szavak szótára, etinológiai, nyelvtörténeti, szinonima szótár, tájszótár/ A tanított idegen nyelvek nagyszótára, kéziszótára, kisszótára A tantárgyakhoz kapcsolódó tudományok segédkönyvei /szaklexikonok, enciklopédiák, kronológia, határozók, fogalomgyűjtemények, alapszintű szakirányú segédkönyvek A tantárgyak szaktudományi elméleti és történeti összefoglalói alapszintű Munkáltató eszközként használatos művek alapszintű A tantárgyakban való elmélyülést, a tananyag kiegészítését szolgáló ismeretterjesztő művek alapszintű Az iskola tantervei Pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok Az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédletek Az iskolának helyet adó település helytörténet, ismereti formái Az iskolatörténettel, az iskola életével, ifjúsági szervezeteivel, névadójával foglalkozó dokumentumok

1

teljességgel

1 teljességgel 1 teljességgel tanulócs op./ teljességre törekvően összes 1

teljességgel

1 1

teljesség igényével válogatva válogatva

1

teljességgel

1 1

teljességgel válogatva válogatva

1

teljességgel

1

válogatva

1

kiemelten teljességgel

1.5.2.3Szépirodalom A tantervi és értékelési követelmények által meghatározott antológiákat, házi olvasmányokat, szerzői életműveket teljességgel, a tanulók személyiség fejlődését, olvasóvá nevelését előmozdító értékes irodalmat pedig kellő válogatással kell gyűjteni az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A gyűjtés terjedelme és szintjei A beszerzési A gyűjtés mélysége példányszám Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a 1 a teljesség igényével világ- és a magyar irodalom bemutatása A helyi tanterv által meghatározott házi és 5 tanulónként kiemelt teljességgel ajánlott olvasmányok ill. 10 tanulónként 1 A tananyagban szereplő klasszikus és kortárs teljességgel szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A nemzetek irodalmát reprezentáló klasszikus válogatással és modern antológiák Nevelő célzattal ajánlható, esztétikai értéket erős válogatással képviselő, de a tananyagban nem szereplő klasszikus és kortárs alkotók művei. 52

Regényes életrajzok, történelmi regények 1 különösen a tananyag mélyebb, élményszerű megismeréséhez Az iskolában tanított nyelveken a nyelvtudás szintjének megfelelő, könnyebben érthető olvasmányok

erős válogatással teljességgel válogatva

1.5.2.4.Pedagógiai gyűjtemény a pedagógia és határtudományai alapvető segédkönyvei /pedagógiai lexikonok, pszichológiai szakszótár, enciklopédia, fogalomtárak/, egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, a családi életre neveléssel, személyiség formálással kapcsolatos művek, tanulásmódszertani munkák, a szociológia, oktatásügyi, statisztika, jog és a közigazgatás művei 1.5.2.5. Könyvtári szakirodalom (Segédkönyvtár) az iskolai könyvtárral kapcsolatos jogszabályok, irányelvek, módszertani kiadványok, a könyvtár-szakmai munkához szükséges tájékoztató segédletek /általános-, pedagógiai-, tantárgyi bibliográfiák/ ajánló irodalomjegyzék. az állománygondozáshoz szükséges alapjegyzékek, könyvtárpedagógiával kapcsolatos módszertani anyagok, Könyvtártani összefoglalók, a könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabványok, táblázatok, segédletek, szakmai kézikönyvek, 1.5.2.6 Időszaki kiadványok /periodikumok, évkönyvek gyűjtemények Tartalmi csoportjai: ismeretterjesztő folyóiratok pedagógiai és tantárgymódszertani lapok 1.5.2.6. Nem nyomtatott dokumentumok (Audiovizuális és számítógéppel olvasható ismerethordozók): A tantárgyi programoknak megfeleltetett nem nyomtatott dokumentumokból válogatva. A tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását, a közhasznú, közérdekű tájékozódást segítő anyagok gyűjteménye. Főbb elemei: a különböző tantárgyak tananyagának hatékonyabb elsajátításához, a tantervek által meghatározott videofilmek, CD-lemezek, multimédia CD-K, számítógépes programok, oktatócsomagok.

53

12.1.2 B. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat (Az iskola könyvtárának szervezeti és működési szabályzathoz) Könyvtárhasználati szabályzat 1. A könyvtár használata A könyvtárat az iskola tanulói és a nevelőtestülete, valamint az iskola dolgozói díjmentesen használhatják. A tanulók beiratkozása az iskolába egyben a könyvtár használatára is jogosít a tanulói jogviszony megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. 1.1. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: név (születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely (tartózkodási hely), Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. 1.2. Az adatok kezelése Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 1.3 A kölcsönzés módja A könyvtárból a dokumentumokat csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. A kölcsönzésről és a többi könyvtári szolgáltatásról nyilvántartást kell vezetni. A könyvtárból egyszerre 2 dokumentum kölcsönözhető. A dokumentumok kölcsönzési határideje 4 hét. A kölcsönzés határideje meghosszabbítható. A könyvtár állományából nem kölcsönözhetők a kézikönyvtár dokumentumai. Az iskolából való távozáskor a tanulóknak, nevelőknek a könyvtári tartozásaikat rendezni kell. Az elveszett vagy megrongálódott dokumentumokat a használóknak pótolni kell, vagy a napi forgalmi értéken kell megtéríteni. 1.4.A könyvtárhasználat általános szabályai A könyvtárhelyiséget zárva kell tartani, belépni oda csak a könyvtáros tudtával lehet. A könyvtárlátogatók számára alapkövetelmény a csendes és fegyelmezett magatartás.

54

12.1.3 C. melléklet Katalógus szerkesztési szabályzat (Az iskola könyvtárának szervezeti és működési szabályzathoz) Katalógus szerkesztési szabályzat 1. A könyvtár állományának alakítása (gyarapítás, apasztás) runkban a vásárlás és az ajándék. A gyarapításnál mindig figyelembe vesszük a könyvtár gyűjtőkörét. Az állomány gyarapítására fordítható összeg az iskola költségvetésében van előirányozva, ez az összeg folyamatosan használható fel az év során. Beszerzési keretünket kiadóknál, illetve könyvesboltokban való vásárlásra használjuk fel. A dokumentumokat szaktanári javaslatra a könyvtáros szerzi be. -PM számú rendelet és a Művelődési Közlöny 1978. évi 9. számában közzétett irányelvek határozzák meg. – lehetőség szerint, de legalább 5 évente – a sérült, rongálódott, használhatatlanná vált könyvtári könyveket selejtezni kell. A könyvtári könyvek selejtezéséről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, és a selejtezett könyv a jegyzőkönyv alapján kerül kivezetésre a nyilvántartásból. 2.Az állomány nyilvántartása, katalógusszerkesztés A dokumentumok nyilvántartására a Szirén program szolgál, a tartós tankönyvek állományba vételezése brosúraként történik. A Szirén integrált könyvtári rendszer katalógus modulját alkalmazzuk a könyvtári dokumentumok katalogizálására. Szirén Integrált Könyvtári Rendszer felhasználói kézikönyvének egy példányát a könyvtárban, egyet pedig az intézmény páncélszekrényében őrzünk. Elektronikus katalógust építünk, hagyományos cédulás katalógust nem tartunk. 3.A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya elektronikusan feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: iai és besorolási adatokat 4.A dokumentum-leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret 55

sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel 5.Raktári jelzet A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 6.Az iskolai könyvtár katalógusa A digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével épül

56

12.1.4 D. melléklet Tankönyvtári szabályzat, amely a tartós tankönyvekre is vonatkoznak (Az iskola könyvtárának szervezeti és működési szabályzathoz) Tankönyvtári szabályzat 1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 2. Ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettség Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok tankönyvigényeinek kielégítése után fennmaradó tankönyvtári dokumentumokat, az ingyenes tankönyvre nem jogosult diákok, tanulás céljából, tanórai használatra alkalomszerűen kölcsönözhetik, a hagyományos kölcsönzési szabályoknak megfelelően. 3.A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 2013. június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám Aláírás osztály A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4.A tankönyvek nyilvántartása Egyben tartós tankönyvekre vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtárban a tankönyveket elkülönítve kell kezelni és gyűjteni. 57

Az iskolai könyvtár külön, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 5.Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

58

13 Záradék

Javítás: Ezen szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével 2013. 03. 26. keltezésű SZMSZ hatályát veszti.

59

1. melléklet Adatkezelési szabályzat

60