Tartalomjegyzék 1. Bevezető (helyzetkép) ..................................................................................................................... 3 1.1.
A kedvezményezett rövid bemutatása: ................................................................................... 3
Földrajzi elhelyezkedés.................................................................................................................... 3 Történeti áttekintés......................................................................................................................... 3 Pilis településszerkezete:................................................................................................................. 4 Településszerkezet fejlődése........................................................................................................... 5 Pilis szerepe a térség településhálózatában:................................................................................... 5 1.2.
Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai azok ellátása, jogi szabályozása:........ 6
Jogszabályi háttér: ........................................................................................................................... 7 2.
Kötelező önkormányzati feladatok.................................................................................................. 8 2.1.
egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;.................. 8
Háziorvosi szolgálat: ........................................................................................................................ 9 Házi gyermekorvosi szolgálat: ......................................................................................................... 9 Fogászati ellátás: ........................................................................................................................... 10 2.2. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovarés rágcsálóirtás); ................................................................................................................................ 10 2.3.
óvodai ellátás; ....................................................................................................................... 10
Óvodai nevelés .............................................................................................................................. 11 Általános iskolai oktatás és nevelés .............................................................................................. 11 2.4. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;.................................................................................................................. 12 2.5.
lakás- és helyiséggazdálkodás; .............................................................................................. 12
2.6. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; ............................................................................... 14 2.7.
helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; ............................. 14
2.8.
honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; ..................... 14
2.9.
helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; ....................... 15
2.10. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; ....................... 16
3.
2.11.
sport és ifjúsági ügyek ....................................................................................................... 16
2.12.
nemzetiségi ügyek; ............................................................................................................ 16
2.13.
közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; .......................................... 18
2.14.
hulladékgazdálkodás; ........................................................................................................ 19
Térségi együttműködésben ellátott feladatok: ............................................................................. 20 3.1.
településfejlesztés, településrendezés;................................................................................. 20
3.2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); ........................................................................................... 22 3.3. 4.
szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; ............................................................. 23
Beavatkozási fókuszpontok ........................................................................................................... 24 4.1.
Főépítészi, tervtanácsi feladatok........................................................................................... 24
4.2.
Családsegítési szolgáltatások................................................................................................. 25
5.
Társulási feladatellátás jogszabályi háttere: ................................................................................. 26 1.
Társulási feladatellátás előkészítése: ........................................................................................ 26
2.
Térségi közterület-felügyeleti intézmény és mezei őrszolgálat ................................................ 27
3.
Térségi Orvosi Ügyelet kialakítása ............................................................................................. 31 Térségi orvosi ügyellettel kapcsolatos előkészítő feladatok: ........................................................ 33
Térségi közterület-felügyeleti intézmény és mezei őrszolgálat, illetve orvosi ügyelet kialakítása az önként vállalható és térségi szinten ellátható feladatokra vonatkozóan.
1. Bevezető (helyzetkép) Jelen dokumentum az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés a Közép-magyarországi régióban lévő önkormányzatok számára” elnevezésű, ÁROP-3.A.2-2013 azonosító számú pályázat 6. számú fejlesztési részterületének végrehajtására készült. „A mai világban egyre több önkormányzatnak kell szembenéznie, a csökkenő állami támogatásokkal, a helyben keletkező bevételek egyre magasabb elvonásával, illetve a saját bevételek felhasználhatóságának törvények általi szűkítésével.”
1.1.
A kedvezményezett rövid bemutatása:
Földrajzi elhelyezkedés Pilis gazdag történelmi múlttal rendelkező település, amelyről gazdag régészeti emlékek is tanúskodnak. Pest megye szívében, Budapesttől 46 km-re délkeletre, a Ferihegyi repülőtértől 26 km-re fekszik a 4. számú főút mellett, illetve 2 oldalán. A Gödöllői-dombság nyúlványa, a MonorIrsai dombság és a Duna–Tisza közi homokhátság találkozásánál helyezkedik el. A város határában található a Gerje patak forrásvidéke. A város lakosságszáma: 11615 fő (2013 jan. 01.) A város jól megközelíthető a Budapest- Záhony fővasútvonalon, a 405-ös bekötőúton, valamint a 4. sz. főúton. Az M5-ös autópálya is gyorsan elérhető Pilisről. Természeti értékekben gazdag a várost körülölelő táj, ezek közül is kiemelkedik a védett Gerjepatak és forrásvidéke, a mellette elhelyezkedő emlékpark, Pilis legrégibb épületének, a Szentlélek templomnak állítva emléket. Itt csendes tisztások, a kis tavak menti ösvények mellett megbúvó padok és tűzrakó helyek várják a kirándulni, pihenni, baráti beszélgetésre, kikapcsolódásra vágyó családokat, baráti társaságokat. A Dolina, Pilis északi részén található, szelíd lankáival, erdeivel, szépen megművelt szántóival. Az itt található Hegyeki pincesor domboldalba vájt pincéi, a teraszos földművelés nyomait őrző egykori vadászkastély helyén álló Ikerfenyő, ahonnan szép kilátás nyílik a városra, szintén alkalmas hely a nyugodt pihenésre.1 Szomszédos települések a következők: - Albertirsa (13191 fő) - Nyáregyháza (3693 fő) - Monorierdő (4131 fő) - Bénye (1193 fő) - Káva (664 fő) - Gomba (2951 fő) Történeti áttekintés Környéke gazdag régészeti lelőhely: bronz- és vaskori leleteket, valamint 2. századbeli szarmata halomsírt tártak fel. Avar és honfoglalás kori sírokat is találtak a régészek. A különböző népcsoportok keletről nyugat felé történő vándorlási útvonala mentén alakult ki ez az ősi település, melyről gazdag régészeti emlékek tanúskodnak. Szakemberek feltártak a 2. 1
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pilis
- 4. századból való igen ritka korai szarmata halomsírokat (horgásztó környéke), továbbá avar és honfoglalás kori sírokat is (vadászház mellett). Az ősi település a Via Magna (nagy Sóút) mentén feküdt, a dolinai részen az avarok lakta Sikond, a monorierdei részen Újfalu , a Gerje természetvédelmi területen Wyfalu néven laktak kisebb közösségek. Fényes Elek 1851-ben kiadott Magyarország geographiai szótára sok-sok adattal bizonyítja, hogy akkoriban még négy falu szerepelt ezen a néven. Az Országos Községi Törzskönyv Bizottság határozata értelmében 1900. év óta azonban csak ez a község jogosult a Pilis nevet használni a település elnevezésére. Pilis nevét ismert oklevél először 1326-ban említi. A város területének 1 %-a természetvédelmi oltalom alatt áll. Pilis településszerkezete: Pilis beépített területének meghatározó szerkezeti elemei a településen ÉNY-DK irányban haladó 4. sz. főút, illetve a vele párhuzamosan haladó Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal. A város észak-déli kiterjedése duplája a kelet-nyugatinak. A település szerkezetét nagyban befolyásolja még a belterület északkelet-délnyugat irányban átszelő Káva ill. Nyáregyháza felé haladó 4606. jelű összekötő út. Noha a település szerkezetére jelenleg nincs hatással, említést érdemel még a külterület déli határa mentén haladó 405. sz. út, amelynek szerepe a jövőben a tartalékként megjelölt vállalkozási terület használatbavételével várhatóan emelkedni fog, mert ennek a településrésznek megnövekedett forgalmát a lakott terület elkerülésével képes az országos főközlekedési utakra (4-es, M5-ös) vinni. Pilis településszerkezetét három jól elkülönülő terület-felhasználási mód jellemzi: • A sűrűn beépített ősi településmag, az „Öregfalu". • Körülötte az agrárgazdálkodás megkövetelte nagy kiterjedésű telkek, a „parasztporták" szabálytalan módon, az áthaladó főközlekedésű utak körül létrejőve alacsony beépítettséget eredményeztek. Ennek a tervszerűtlen településszerkezeti fejlődésnek következtében igen nagy területek kerültek beépítetlenül körbezárásra. • A növekvő népességszám miatt a múlt század húszas éveitől kezdődően egyre több belterület melletti területet telkesítettek beépítésre, ezek tervezett, szabályos kiosztású településrészeket eredményeztek. •
A „Nagyoldal": Pilis ősi településmagját, az „Öregfalut" is magába foglalja a 4-es úttól (Kossuth Lajos utca) északra elterülő településrész. Az „Öregfalu" jellemzően fésűs beépítésű, halmaztelkes nőtt településrész oldalhatáron álló épületekkel. Szabálytalan vonalvezetésű és változatos szélességű utcahálózat, szabálytalan alakú kisméretű telkek (300-500 négyzetméter) jellemzik. Lakóházai földszintes, esetenként tetőtér-beépítéses, oromfalas nyeregtetővel ellátott épületek. Az „Öregfalu" északi-északkeleti határán a szabálytalanul fejlődött, igen nagy telkekkel rendelkező (telekméretek: 3000-4500 négyzetméter) településrész terül el. Az „Öregfalu" nyugati és keleti oldalán az 1950-es években parcellázott telkek (méretek:1500 négyzetméter), a szabályos, tervezett utcahálózat, a korra jellemző építészeti stílusban kivitelezett családi házas épületek előkertes falusias jelleget adnak a településrészeknek. A Kossuth Lajos utca és a vasútvonal közötti terület régebbi beépítésű része az „Öregfalu" képét viseli. A településrész több tömbfeltárásra váró területet is tartalmaz. Az újabban beépített részek elmúlt évtizedben épült lakóházai családiházas-kertvárosias hangulatot kölcsönöznek a településrésznek. A vasútvonaltól délre eső területet az 1920-as években házhelyekre felosztó földbirtokos lányairól „Ilona"-, ill. „Máriatelep-nek" nevezte el, szerkezetét tekintve hasonló jellegű a fiatalabb, 1950-es években parcellázott Máriateleppel határos Táncsics telep. Közepes méretű telkekkel (1200 négyzetméter) rendelkező falusias, laza beépítésű lakóterület. A megvalósult
tömbfeltárásra itt is találunk példát: az „Almáskert" gyümölcsösből kertvárosias jellegű településrésszé változott az elmúlt tíz év folyamán2. Településszerkezet fejlődése A rendszerváltás óta bekövetkezett gazdasági szerkezetátalakulás, a tulajdonformák, a beruházások jellegének megváltozása a település fejlesztéséhez új koncepció kialakítását és ennek nyomán a meglévő Általános Rendezési Terv felülvizsgálatát és módosítását tette szükségessé. A 2004-ben a települési önkormányzat által elfogadott településfejlesztési koncepció alapján az új ÁRT és a vele párhuzamosan a Helyi Építési Szabályzat és a Település Szerkezeti Terv elkészült, jelenleg a szakhatósági egyeztetésük folyik. A helyi lakásállomány mennyiségét tekintve követi a népességszám növekedését. Noha az egy lakásra jutó személyek száma az országos átlagnál rosszabb képet mutat, 2000-ben az országos átlag 2,4 fő/lakás volt, ez alatt Pilisen 2,84 fő/lakás, a mutató javulása várható, mert az elmúlt időszakban átadott lakások száma rendre meghaladja az országos átlagot. A 2000-es évben ez a szám ezer főre vetítve Pilisen 5,4, országosan 2,2 lakás volt, a mutató a következő években is rendre hasonlóan alakult (5,6-3,2-3,5 lakás/1000 fő). A települési közművek gyors ütemű kiépítése ugyancsak elősegítette a meglévő lakásállomány korszerűsítését, amelynek következtében a teljes komfortos lakások száma ugrásszerűen nőtt. Összességében megállapítható, hogy a korszerűsített és a viszonylag nagy számban átadott új lakások a lakhatás minőségi fejlődését tükrözik, a növekvő népességszám ellenére. A rendezési tervben elfogadott belterületi tömbfeltárásokkal mintegy 670 db új lakás építésére nyílik lehetőség. Ez a mennyiség elegendő a távlatilag mintegy 2000 főben prognosztizált népességnövekedés lakásigényének kielégítésére. A közművek kapacitástartalékai is jórészt fedezik a további belterületi beépítések során felmerülő többletigényeket. Pilis szerepe a térség településhálózatában: A város az egyrészt Budapestre, másfelől Szolnokra, Debrecenbe vezető 4-es számú főút mellett elhelyezkedő, dinamikusan fejlődő település. Területét délről a 4-es főutat és M5-ös autópályát összekötő 405-ös főút szeli át. A települést észak felől határolja majd a későbbiekben között megépülő M4-es autópálya. Az M0-ás autóút kiépítésével Budapest-Ferihegy, Nyugat- és Kelet-Magyarország már a legkorszerűbben, gyorsan elérhetővé válik. Az Újlengyel-Nyáregyháza-Pilis MÁV állomás közötti autóbusz tömegközlekedés, valamint a Pilis-Budapest irányú vasúti közlekedés naponta többszöri lehetőséget biztosít az utazásra a szolgáltatást igénybevevőknek. Az agglomeráció peremén lévő települések, így Monor, Pilis, Albertirsa kistérségi, mikrotérségi szerepüket illetően megerősödtek. Pilis kezdeményezője volt már évekkel korábban a Monori Kistérségi Társulás, most Kistérségi Tanács, valamint a Gerje-menti többcélú kistérségi társulás létrehozásának. A kistérségi feladatok ellátásával összefüggésben a Pilisi Rendőrőrs illetékességi körébe tartozik Nyáregyháza, Vasad és Csévharaszt közbiztonságának megteremtése, felügyelete is. Pilis korszerű központi ügyeleti rendszere biztosítja saját és Nyáregyháza gyermek- és felnőtt betegeinek ellátását. Hat szakrendelése szintén rendelkezésre áll a környékbelieknek, jelenleg a hatósági engedéllyel rendelkező szakrendelések közül kettő üzemel, ide nem értve a háziorvosi fogorvosi ellátó rendszert.
2
http://www.pilis.hu/index.php?mid=193
Monor Város kistérségi állategészségügyi rendszere 7 település köztük Pilis város állatainak egészségvédelmét látja el3. Szakiskolái 13 településről fogadják a szakmát tanulni vágyó fiatalokat. A sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató intézmény hiánypótlóként a környékbeli értelmileg akadályozott gyermekeket is fogadja. A településen új kulturális-, sport- és idegenforgalmi központok jöttek létre (Sipitó Pihenőpark, Csilló Lovasiskola, Gerje patak és forrásvidéke, egyházi intézmények). 2002-ben az Örökségvédelmi Hivatal megbízásából elkészített országos kastélyprogram a pilisi Beleznay-Nyáry kastélyt Magyarország 22 különleges besorolású kastélya közé helyezte és közművelődési funkció betöltését javasolta. A KSH adatai szerint a helyben foglalkoztatottak száma 1273 fő, ebből máshonnan bejáró 227 fő4. Elsősorban a helyi kisvállalkozások biztosítják gazdasági értelemben a fejlődés lendületét, munkalehetőséget teremtve a helyben és a részben a környező településeken élők számára is. A helyi intézmények - beleértve a Beleznay-Nyáry kastélyban folyó oktató-nevelő munkát is a térség települései számára is jó foglalkoztatottsági lehetőséget biztosítanak. A város oktatási-, egészségügyi-, szociális-, közigazgatási-, kulturális- és településüzemeltetési feladatait helyi intézményekben látja el, melyek összességükben jelentős foglalkoztatottságot biztosítanak térségi szinten. Mikebuda, Albertirsa, Nagykőrös, Cegléd, Tiszakécske, Újlengyel, Újhartyán, Nyáregyháza, Budapest településekről járnak be a dolgozók a munkahelyeikre, ez a dolgozói létszám 15%-át teszi ki. Az Pest Megyei Önkormányzati fenntartású Általános és Zeneiskola helyi, a Széchenyi Általános Iskola kistérségi, a Fővárosi Önkormányzat által működtetett Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon Pest megyei beiskolázási területű. A Pilisen működő oktatási intézmények között szoros együttműködés áll fenn, így megnyugtatóan megoldott és szakszerűen ellátott a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása is.
1.2.
Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai azok ellátása, jogi szabályozása:
Használatos elnevezések, rövidítések: 1. Önkormányzat (Pilis Város Önkormányzata) 2. (Mötv.) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 3. Képviselő-testület (Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete) az Önkormányzat legfőbb döntéshozó, jogalkotó szerve a törvény(ek) által telepített feladatok hatáskörök közvetlen címzettje 4. óvoda (Önkormányzat fenntartásában álló intézmény amely a köznevelési feladatok ellátására hivatott) 5. bölcsőde (Az Evangélikus Egyház Pilisi Szeretetszolgálat fenntartásában és működtetésében álló intézmény, a normatív támogatásra is közvetlenül jogosult) 6. általános iskola (Gubányi Károly általános iskola a Klébersberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában és működtetésében álló közoktatási intézmény) 7. zeneiskola (a Pest Megyei Önkormányzat fenntartásában álló művészeti oktatási intézmény 8. Gerje Kft. (Gerje – Forrás Nonprofit Kft. az Önkormányzat által alapított 100 % -ban önkormányzati tulajdonban álló Kft. 3 4
Monori Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete forrás: KSH
9. Daköv Kft. (Dabas és Környéke Vízügyi Kft.) az Önkormányzat és másik 46 település kisebbségi tulajdonában álló víz- és csatorna szolgáltatásokat ellátó cca. 150e fogyasztási hellyel rendelkező gazdasági társaság. 10. TÖKT (Monor és térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás) ezen társulásba került átadásra a főépítészi, tervtanácsi, valamint a családsegítéssel összefüggő feladatok. 11. INO (Idősek nappali ellátását biztosító Evangélikus Egyház Pilisi Szeretetszolgálat intézmény Jogszabályi háttér: A kötelező feladatokat, és az önként vállalt feladatotokkal kapcsolatos szabályozást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)5 szabályozza az alábbiak szerint. Az Mötv. 11. § (2) szakasza szerint törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a)a gazdasági teljesítőképességet; b)a lakosságszámot; c)a közigazgatási terület nagyságát. Ugyanezen jogszabályhely, 12. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével - más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt a) a lakossági igények indokolják; b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon; c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni. határozza meg az önként vállalt feladatok elláthatóságának szabályait. Ezen jogszabályhely lényege az, hogy saját forrásból kell megoldani az önkéntes feladatvállalásokat, egyes speciális eseteket leszámítva. Az Mötv. 12. § (2) bekezdése a feladatvállalással és ellátással kapcsolatos szabályozásra tér ki mely szerint: A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselőtestülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Egy fontos, a feladatvállalással kapcsolatos részletszabályt még tartalmaz az Mötv. amely szerint a feladatellátáshoz szükséges feltételek meglétét (Mötv. 12. § (1) bek.) a kormányhivatal - indokolt esetben más állami szervek bevonásával - törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja. Az Mötv. 13. § (1) tételes felsorolja, azaz rögzíti, mi számít helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 5
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (kihirdetve 2011. XII. 28.)
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. 14. § (1) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák. A fentiek szerinti feladatokra az Mötv. által rögzítettek - amelyek az Önkormányzatok által ellátandóak, nem vagylagos vagy lehetséges feladatok, - ellátási kötelezettséget rónak az önkormányzatokra. A fenti törvény által rögzített feladatok közül teljes körűen és egyedül látja el Pilis Város Önkormányzata az alábbiakat6:
2. Kötelező önkormányzati feladatok 2.1.
egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
Az alapellátást nevezetesen a háziorvosi, fogorvosi, védőnői ellátást az Önkormányzat biztosítja. A háziorvosi és a fogorvosi ellátást feladatok ellátását feladatellátási-szerződés alapján önálló praxisok útján látja el az Önkormányzat a Pilisi Egészségházban (egészségügyi közintézmény). A védőnői szolgálatot a védőnők közalkalmazotti jogviszonyban látják el, szintén az egészségügyi közintézményben.
6
Ezen feladatokat az Önkormányzat, vagy az általa alapított, illetve fenntartott intézmények, (részben) tulajdonlott gazdasági társaságok útján látja el. A feladatellátásban nem vesz részt társulási formában más település önkormányzata
A szűrővizsgálatok megszervezése, egészségnapok megszervezése, szintén az Önkormányzat alkalmazásában álló egészségügyi menedzser feladata, évente több alkalommal is sor kerül, illetve országos szűrővizsgálati programhoz is csatlakozik megkeresésé esetén az önkormányzat. Háziorvosi szolgálat: A felnőtt háziorvosi tevékenységet 4 fő felnőtt háziorvos látja el. Az Önkormányzat a pilisi 1. sz, 2. sz., valamint 3. sz. felnőtt háziorvosi körzetek esetében az orvosok és az Önkormányzat között létrejött ellátási-vállalkozási szerződés alapján biztosítja a lakosság számára a felnőtt háziorvosi szolgáltatást. Az Önkormányzat a pilisi, 4. sz. felnőtt háziorvosi körzet esetében szerződést kötött az Országos Alapellátási Intézettel (székhely:135 Budapest, Jász u. 84-88.) ún. helyettesítő háziorvosi szolgálat ellátásra. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral a háziorvosi szolgálat finanszírozására a lakosok igazolt számának figyelembevételével jelenleg három háziorvos köt finanszírozási szerződést. Az Önkormányzat alapvetően a pilisi 4. sz. felnőtt háziorvosi körzet működtetésének személyi (asszisztens), tárgyi feltételeit biztosítja,figyelemmel arra, hogy az Önkormányzat ezen feladata ellátásáról közvetlenül gondoskodik. Ugyancsak rögzíthető hogy a felnőtt háziorvosok képesítése a központi jogszabályi előírásoknak megfelelő, míg a felnőtt háziorvosokkal szerződéses munkaviszonyban álló asszisztensek képesítése is megfelelő. Ezen a területen is jelentkezik - az adott szakmához, szakmacsoporthoz illeszkedő - a felnőtt korú, ún. kredit rendszerű továbbképzés, melyen a település felnőtt háziorvosai rendszeresen részt vesznek. A Pilisi Egészségházba történő átköltözés és a társasház jogintézményére tekintettel, a területi ellátási, feladat ellátási kötelezettséggel terhelten működő egészségügyi vállalkozások a települési önkormányzattal 2010. december hónapjától kezdődően új szerződéseket kötöttek: - ellátási szerződés felnőtt háziorvosi tevékenység vállalkozási formában történő ellátására, - üzemeltetési megállapodást. A Képviselő-testület több alkalommal informálisan, elvi állásfoglalásaiban, a felnőtt háziorvosi, és a házi gyermekorvosi ellátás működtetése formájában rögzítette: kívánatosnak tartja ezen egészségügyi ellátások vállalkozási formában történő, folyamatos és biztonságos ellátását, működtetését. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – a felnőtt háziorvosi feladat ellátáshoz kapcsolódóan - nyilvánítsa ki: a Koncepció érvényességének időtartama alatt, a települési önkormányzatnak az egészségügyi alapellátást nyújtó vállalkozásokkal fennálló szerződéses kapcsolataiból, szerződéses jogviszonyaiból, valamint az egészségügyi alapellátást érintő központi jogszabályi változásból adódó pénzügyi terhek fedezetét az önkormányzat tárgyévi költségvetése terhére fedezi, viseli. Házi gyermekorvosi szolgálat: A Pilis város 18 éven aluli lakosainak egészségügyi ellátását 2 fő vállalkozó házi gyermekorvos látja el az önkormányzattal kötött szerződés alapján. A házi gyermekorvosok munkájuk során szorosan együttműködnek, mind az iskolai, mind a területi védőnői szolgálat munkatársaival, valamint a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézményének munkatársaival. A Pilisi Egészségházba történő átköltözés és a társasház jogintézményére tekintettel, a területi ellátási, feladat ellátási kötelezettséggel terhelten működő egészségügyi vállalkozások a települési önkormányzattal 2010. december hónapjától kezdődően új szerződéseket kötöttek: ellátási szerződés gyermek háziorvosi tevékenység vállalkozási formában történő ellátására, üzemeltetési megállapodást. Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a házi
gyermekorvosi feladat ellátásához kapcsolódóan - nyilvánítsa ki: amennyiben a gyermekkorú lakosság számában jelentős változás nem történik, a településen működő házi gyermekorvosi körzetek számát 2 körzetben határozza meg. Ehhez kapcsolódóan az egészségügyi alapellátást nyújtó vállalkozásokkal fennálló szerződéses jogviszonyaiból, valamint az egészségügyi alapellátást érintő központi jogszabályi változásból adódó pénzügyi terhek fedezetét az önkormányzat tárgyévi költségvetése terhére fedezi, viseli. Fogászati ellátás: A fogászati alapellátás esetében, területi ellátási kötelezettséggel, - a felnőtt és gyermek fogászatot együtt 2 fő fogorvos látja el az önkormányzattal megkötött külön ellátási szerződés alapján. A Pilisi Egészségházba történő átköltözés és a társasház jogintézményére tekintettel, a területi ellátási, feladat ellátási kötelezettséggel terhelten működő egészségügyi vállalkozások a települési önkormányzattal 2010. december hónapjától kezdődően új szerződéseket kötöttek: ellátási szerződés fogorvosi tevékenység vállalkozási formában történő ellátására, üzemeltetési megállapodást7.
2.2.
környezet-egészségügy (köztisztaság, települési tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
környezet
A környezet-egészségügyi feladatok közül a köztisztaság fenntartásában túlnyomórészt a helyi és a központi közfoglalkoztatási programban résztvevők útján látja el az önkormányzat a Gerje Kft. útján, mint munkaszervező, a foglalkoztatás az Önkormányzatnál történik, a fedezetet a helyi illetve a központi költségvetés biztosítja. A rovar és rágcsáló irtás a csatorna szolgáltatás biztosításáért felelős Daköv Kft. feladata, a közegészségügyi ellenőrzése illetve a felügyelet ezen „szolgáltatás” tekintetében a Pest Megyei Kormányhivatal Monori Járási Népegészségügyi Intézet hatásköre.
2.3.
óvodai ellátás;
Az óvodai ellátást az Önkormányzat az általa fenntartott és irányított Hétszínvilág óvoda és tagóvoda (telephely) útján illetve intézményeivel látja el. Az óvodai ellátásban átlagosan 420 gyermek részesül, az óvodáztatást az önkormányzat központi költségvetési előirányzatokon felül támogatja, lehetővé teszi, hogy törvényi kötelező 5 éves kort megelőzően, már 3 éves kortól biztosít óvodai ellátást8. Így segítve a munkavállaló fiatal szülőket a mihamarabbi visszatérésre a munka világába. Feladatváltozás az Állam - Önkormányzat között a 2013. évtől: 1. Óvoda fenntartás és működtetés - teljes körűen települési önkormányzat 2. Iskola (alapfokú, gimnázium, szakközépiskola, kollégium, szak-, szakmai szolgálat) 2.1. Pedagógusok és szakmai segítőik - állami alkalmazottak - közvetlen bérfinanszírozás 2.2. Szakmai dologi kiadás - állam támogatja - Működtetés (nem szakmai dologi kiadások, technikai személyzet) - Főszabály: 3000 fő lakos fölött - önkormányzati feladat 7
216/2012. (IX.27.) sz. önkormányzati határozat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. § (2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. 8
3000lakos alatt - állami feladat 3. Kiegészítő szabály: 3.1. 3000 fő lakos fölött - önkormányzat lemondhat, állam átvállalja önkormányzat hozzájárulást fizet feltételtől függően 3.2. 3000 lakos alatt - önkormányzat átvállalhatja, ha képes működtetni 4. Szakképzés - állami feladat teljes körűen Óvodai nevelés Pilis Város Önkormányzatának Képviselő testülete a 143/2013. (XI. 28.) sz. normatív önkormányzati határozatával az általa létrehozott és fenntartásában álló Játékország Óvoda (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi út 42.) Alapító Okiratát 2013. december 01. napi hatállyal módosította. Ennek megfelelően az Óvodai intézmény új elnevezése Játékország Óvoda lett, mely három helyszínen látja el a tevékenységét: • Játékország Óvoda Hétszínvilág székhelyóvoda, 2721 Pilis, Rákóczi út 42. • Játékország Óvoda Meserét tagóvoda, 2721 Pilis, Kávai út 19. • Játékország Óvoda Gesztenyéskert tagóvoda, 2721 Pilis, Attila u. 8. Meg kell említeni, hogy az óvodába beiratkozott gyermekek száma évről évre meghaladja a férőhelyek maximált létszámát, melynek megfelelően a Képviselő-testület minden évben hozzájárulását adta a az óvodai létszám törvény által is megengedett 20%-os túllépéséhez. Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Mötv. 13. § (1) bekezdése alapján kötelező feladataként látja el az óvodai nevelést. A költségvetési szerv ellátja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. §-ában és a 8. §-ában meghatározott óvodai nevelést a tankötelezettség kezdetéig. Az óvoda ellátja – a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. Ellátja továbbá a területileg illetékes Rehabilitációs Szakértői Bizottság véleménye, állásfoglalása alapján az ún. sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését, akik a többi – óvodás korú – gyermekekkel együtt nevelhetők. A költségvetési szerv a következő sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztését, nevelését látja el: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékos. A költségvetési szerv ellátja a fejlesztő felkészítéssel kapcsolatos feladatokat, biztosítja a logopédiai szolgáltatást. Az óvoda ellátja az intézményi közétkeztetést. Az Önkormányzat által fenntartott és működtetett Kávai út. 19. szám alatt található Meserét tagóvoda tekintetében az előre meghatározottaknak megfelelően a működési feltételek szinten tartása valamint az ingatlan állapotának folyamatos karbantartása megtörtént. Az óvoda részére az önkormányzat 2010. évben 159.681,- Ft, 2011. évben 140.678,- Ft, 2012. évben 144.456,- Ft, 2013. évben 176.811,- Ft, tovább a 2014. év I féléves teljesítési adat szerint 92.269,- Ft támogatást nyújtott. Általános iskolai oktatás és nevelés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2013. január 1jétől hatályos 74.§ (1) bekezdése alapján az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Az állami fenntartásba kerülő köznevelési intézmények fenntartói feladatainak ellátására a Kormány a 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelettel a központi hivatalként működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (a továbbiakban: KIK) jelölte ki, amely 2012. szeptember 1-jével kezdte meg működését.
Az iskolák vonatkozásában az Önkormányzat a tulajdonában maradt ingatlanok karbantartásával foglalkozott, illetőleg a korábban megvalósult beruházások fenntartását tartotta szem előtt. Az étkeztetéssel kapcsolatban irányadó a 2012. évi CXCII. törvény 71. § (1) bekezdésével módosított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, amelynek 151. § (2) bekezdése értelmében a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és további két étkezést. Az intézményi étkeztetési feladatokat az önkormányzat szolgáltatási szerződés keretében külső szolgáltató bevonásával látja el. Az iskola részére az önkormányzat 2010. évben 377.994,- Ft, 2011. évben 238.053,- Ft, 2012. évben 233.747,- Ft támogatást nyújtott.
2.4.
kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
Az Önkormányzat saját intézménye a Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi ház (KJVK) egyesített intézmény, amely közművelődési és nyilvános könyvtári ellátást biztosítja. Az intézményegyesítés 2012. évben történt, mert a külön működtetés költsége magasabb, illetve a település lakosságszáma nem indokolja a külön intézményben megszervezett feladatellátást.9
2.5.
lakás- és helyiséggazdálkodás;
Az Önkormányzat tulajdonában lakás, lakhatás céljára szolgáló ingatlan 5 db. van valamennyi lakás kezelői joga, hasznosításának joga a Gerje Kft. számára lett átadva10. Az erről szóló önkormányzati határozat teljes egészében a Gerje Kft. mindenkori ügyvezetésére bízza, a bérlő kijelölésének illetve a bérleti díj árának a megállapítási jogát. A bérleti szerződéseket a Gerje Kft. saját jogkörben köti meg. Az Önkormányzat szedi továbbá azon ingatlanok utáni (telkek) bérleti díjat, amelyeken valamilyen felépítmény van, amelyek üzleti célt szolgálnak, pl. pavilonok bérleti díja. Sajátos ez a bérleti jogviszony, mivel a felépítmények rendszerint nem az önkormányzat tulajdonában állnak, csak a területek, amelyeken a felépítmények vannak. A helyzet attól sajátos, hogy ezek a felépítmények engedélyezett felépítmények és a bérleti szerződések rendszerint igen hosszú távúak pl. 20-25 év. Azaz jelentős jog és érdeksérelem nélkül ezeket a bérleti szerződéseket nem lehet illetve elég nehéz felbontani. Az Önkormányzat által 2010. és 2014. évben meghozott beruházási, illetve vagyongazdálkodási intézkedései alapulvételével, az Önkormányzat jelenleg, az alábbi lakás és nem lakáscélú állományokat tartja fenn: - Pilis, Kávai út 1. - Pilis, Erzsébet u. 1. - Pilis, Madách u. 45. - Pilis, Rákóczi út 67. - Pilis, Rákóczi út 40. 9
a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény 91/A. § (1) A tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken - a feladatellátás veszélyeztetése nélkül - a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el. 10 66/2013. (VI.26.) sz. önkormányzati határozat
Az Önkormányzat Képviselő testület megalkotta a lakásbérletről szóló önkormányzati rendeletét11 Az Önkormányzati rendelet utolsó módosítását követően Pilis Város Önkormányzata szolgálati lakás állománya megszűnt, kizárólag szociális alapú lakásbérlet van érvényben. A szociális bérlakások tekintetében a bérelt ingatlanok állagmegóvását a bérleti szerződésekben rögzíti. A lakás állományra vonatkozó szerződési anyag áttekintésén túlmenően, a Képviselő-testület álláspontja szerint különösen fontos feladatként megjelölte az intézményeknél meglévő ún. „magasépítési” karbantartási, állagmegóvási és értéknövelő beruházási feladatok jövőbeni tényleges, önkormányzati szintű összefogása. A szociális alapon kötött bérleti szerződést az Pilis Város Önkormányzata a Kávai út 1 szám alatti ingatlanra vonatkozóan 1000 Ft/hó bérleti díj megállapításával, és a Madách utca 45. szám alatti ingatlanra vonatkozóan 611 Ft/hó bérleti díj megállapításával. Továbbá bérleti díjat fizet az Önkormányzat részére Csikós Jánosné a Pilis, Kávai út 1. szám alatti ingatlan (könyvesbolt) tekintetében. A bérleti díjat a Képviselő-testület mérsékelte, a „kisléptékű pályázat„ kereteiben történt hozzájárulás miatt, mely során az üzlethelységben mosdó kialakítása történt meg. 2013. január 1-t követően a Pilis, Erzsébet utca 1. alatti, Pilis, Rákóczi út 40. szám alatti valamint a Pilis, Rákóczi út 67. szám alatti felépítményes ingatlanok vagyonhasznosításáról született döntések alapján a Gerje Nonprofit Kft veszi át hasznosításra. A Pilis, Rákóczi út 67 szám alatt a Kft székhelye lett megjelölve, a Pilis, Erzsébet utca 1 szám alatt a közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátását végzi. A Pilis, Rákóczi út 40. szám alatti hasznosítást a Gerje Forrás Nonprofit Kft végzi, az ingatlannal kapcsolatosan terület foglalási engedély lett kiadva. A Karbantartási Iroda átszervezés miatti megszűnését követően az Iroda feladatait, a Gerje Forrás Nonprofit Kft vette át az Önkormányzattól 2013. január 1-ét követően. A továbbiakban az ingatlanok karbantartásával képviselő testületi döntések alapján a Gerje-Forrás Nonprofit Kft végzi el megbízás alapján. E körben, ugyancsak alapvető követelményként fogalmazta meg, hogy az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal a karbantartási feladatait ellátó Gerje Forrás Nonprofit Kft, valamint az ún. vagyonkatasztert kezelő Gazdálkodási Irodája útján – valamennyi lakás, és nem lakás célú helyiségek műszaki állapotát a megbízott átadott információi szerint ismeri: a Polgármesteri Hivatal számviteli nyilvántartása alapján rendelkezik teljes körű információval az adott épület, építmény és helyiség-csoportot érintő - legutolsó műszaki beavatkozásokról, annak műszaki tartalmáról, - a sürgős és kevésbé sürgős beavatkozásokról, - az ütemezett műszaki beruházási munkák várható tartalmáról, és annak várható pénzügyi függvényéről. Célként megfogalmazott, hogy az Önkormányzat lakás és nem lakás célú helyiség csoportjai is folyamatos karbantartás, illetve állagmegóvás alatt állnak, az Önkormányzat folyamatosan, és ütemezetten viselje a bérbeadói pozíciójából adódó – általa bérleti szerződés(ek)ben vállalt - feladatait. 2010-2014. években az Önkormányzati vagyonban a következő változások történtek: Bölcsőde épülete 316 900 252 Ft bekerülési értéken került nyilvántartásba vételre. A Pilis, Gólyahír utca 6. ingatlan üzemeltetését az Evangélikus Egyház végzi 2013 évtől, az üzembe helyezés napjától. Az Idősek Nappali Foglalkoztatójának épülete Pilis, Kossuth L. u. 57. 2012 évtől az Evangélikus Egyház üzemeltetésével működik. 11
az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről 9/2014. (III.14.) sz. önkormányzati rendelete, melynek hatálybalépése 2014. március 1.
Az oktatási intézmények ingatlanai az Önkormányzati Vagyonban kerülnek kimutatásra, de üzemeltetésüket 2013. január 1-t követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi. Az érintett ingatlanok Pilis, Kossuth Lajos út 1528. Pilis, Dózsa György út 33. Pilis, Széchenyi utca 28. Az Önkormányzata a Pilis, Dózsa György út 33. szám alatti Sportpályát, sport területet és kiszolgáló épületét használatba adta a Pilisi Labdarúgó Klub számára 2011 évben. 2013. évben a 056/2 hrsz alatt nyilvántartott ingatlant és a 6751/10 hrsz alatt nyilvántartott ingatlant értékesítette Pilis Város Önkormányzata.
2.6.
a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
Ezen kötelező önkormányzati feladatellátásban az Önkormányzat nem érintett tekintettel a lakosságszámra (11.655 fő)
2.7.
helyi környezetvízkárelhárítás;
és
természetvédelem,
vízgazdálkodás,
A helyi környezet- és természetvédelem biztosítása elsődlegesen a köznevelési, közoktatási intézmények falain belül illetve keretei között kezdődik el. A helyi környezet, és természetvédelem, bel- és külterületi vonatkozásban több beavatkozási fókuszpont is megtalálható az Önkormányzatnál. 2014. szeptember 01-től a mezei őrszolgálat létrehozásával12. A mezei őrszolgálat feladata, a külterületi mezőgazdasági besorolású –ide nem értve az erdőt és halastavakat – területek őrzése, illegális hulladéklerakó helyek kialakulásának a megelőzése. Pilis Város közigazgatási területén NATURA 2000 természetvédelmi terület is található, amelynek védelméről az illetékes természetvédelmi felügyelőség gondoskodik. A felszíni vízgazdálkodás feladatkörben lévén, hogy Pilis területén ered a Gerje patak meder karbantartása, illetve a Gerje patak forrásvidékének a megőrzése tartozik az önkormányzat feladatai közé. A Gerje patak forrásvidéke helyi jelentőségű természetvédelmi terület, amellyel összefüggésben még szabálysértési tényállás is rögzítésre került helyi önkormányzati rendeletben.13 Vízkárelhárítással összefüggésben jelentős feladat hárul az Önkormányzatra a megfelelő felszíni csapadékvíz elvezetési hálózat karbantartására. A vonatkozó jogi környezet szerint ezek a feladatok főként az ingatlantulajdonosokra hárulnak, kivételt képez ez alól a fedett csapadékvíz elvezetést szolgáló műtárgyak, ahol ez önkormányzati feladat. Sajnos a lakosság nem kellő figyelmet fordít a csapadékvíz elvezető árkok karbantartására, hulladék, vagy zöldnövényzettől való mentesítésére.
2.8.
12
honvédelem, polgári közfoglalkoztatás;
védelem,
katasztrófavédelem,
helyi
a mezőőri járulékfizetési kötelezettségről és a mezei őrszolgálatról szóló 20/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 13 a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértéséről szóló 4/2014. (III. 30.) önkormányzati rendelet 12. § (1)-(2) bekezdései alapján
Polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi jelentőségű honvédelmi feladatok, törvény14 előírja - a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, védekezési, helyreállítási szakmai feladataiban, továbbá rendvédelmi és honvédelmi feladataiban közreműködő, köztisztviselői jogviszonyban álló, e feladat ellátására a polgármester által kijelölt, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott végzettséggel rendelkező személy alkalmazását - a polgármesteri hivatalokban. Ezzel kapcsolatos feladatokat a hivatalban felsőfokú végzettségű köztisztviselő látja el. Helyi közfoglalkoztatás: A tárgyévi ciklusprogram időszakára tekintve megállapítható, hogy a helyi közfoglalkoztatás keretében 2010.évben: 115 fő, 2011.évben 119 fő, 2012.évben 91 fő, 2013. évben: 102 fő került foglalkoztatásra. 2014.év tervezett létszám: 132 fő, ebből ez idáig felvételre került 60 fő. A helyi közfoglalkoztatással kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a közfoglalkoztatottak alkalmazása átlagosan 6-8 órás munkarendben, 2-3 havonkénti cserével, a bérek 100%-os mértékű támogatásával valósult meg. Az idei évre vonatkozóan a helyi közfoglalkoztatási terv azzal a kiegészítésre került elfogadásra, hogy 2014. május 01. napjától -2015. február 28. napjáig terjedő időszakra nézve - az önkormányzat kérésére - a létszám 6 fővel egészült ki a vasúti kerékpármegőrzés feladatának végrehajtása érdekében. Ezzel egyidejűleg az önkormányzat részt vett a Kormány által szervezett téli közmunka programban, melynek keretein belül 2013. év novemberétől 2014. április 30. napjáig a Pilisi Önkormányzat átlag 130 személynek biztosított képzési, továbbképzési, illetve közfoglalkoztatásban való részvételi lehetőséget. A közmunkaprogramban részt vevő személyek elsősorban a Járási Munkaügyi Központ Járási Kirendeltsége nyilvántartásában szereplő és a Kirendeltséggel folyamatosan együttműködő személyek, akik nem részesülnek semmilyen rendszeres szociális ellátásban, továbbá azok vettek részt, akik foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek és vállalták a közfoglalkoztatásban való részvételt. A program keretén belül 48 fő vett részt képzésben, a többi személy intézményeknél, illetve a vasútállomáson fellelhető kerékpármegőrző állandó felügyeletét, továbbá külterületen, a közmunkaprogram vezetője által meghatározott feladatokat láttak el.
2.9.
helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
Pilis Város Önkormányzatának át nem ruházható hatásköre15 a rendeletalkotás, így a helyi adók kivetéséről, megállapításáról szóló rendeletek megalkotása. 2014. évben Pilis lakossága, gazdasági szereplői az alábbi helyben beszedett adónemek fizetésére kötelezettek: • Építményadó • Magánszemély kommunális adója • Idegenforgalmi adó • Helyi iparűzési adó • Gépjárműadó • Talajterhelési díj Általánosságban jellemző, hogy a felhatalmazó jogszabályban (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény) megállapított mértékek középértékét alkalmazza, az önkormányzat. Az egy főre jutó iparűzési adóerő képessége a városnak (5000ft > fő) alacsony így a költségvetési
14
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) 15 Mötv. 42. § 1. pont
támogatások igénylésénél nincs elvárt bevétele16 a városnak, ami csökkentené a költségvetési bevételeket.
2.10. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; Az Önkormányzat a Gerje Kft. üzemeltetésébe adta át a piac üzemeltetését önkormányzati határozatának értelmében. A piacfelügyelő biztosítja az árusításhoz a helyi gazdák jelenlétéhez szükséges feltételeket. Piac a hétvégén és a héten egy napon van nyitva, igény lenne még legalább egy napra ennek feltételeit vizsgáljuk.
2.11. sport és ifjúsági ügyek Az Önkormányzat a sport területén több szervezet, egyesület és magán személy számára eseti vagy rendszeres jelleggel kiemelt támogatást nyújt. A településen működő, kiemelkedő jelentőségű Pilisi Labdarúgó Klubtevékenysége. Önkormányzattal határozatlan időtartamú használatba adási, illetve együttműködési szerződést kötött, melynek mindkét fél általi teljesítése és teljesülése, mindkét fél alapvető érdeke. A Pilisi Labdarugó Klub működését 2011. évben 4.000 ezer Ft-al, 2012. évben 2.750 ezer Ft, 2013 évben 1.968,5 ezer Ft, a 2014. évben 1.500 ezer Ft-al, valamint a fedett lelátó építésére nyert pályázatának önrészével, 1.333,5 ezer Ft-al , összesen: 11.552 ezer Ft-tal támogatta az Önkormányzat. A Pilisi Labdarugó Klub működéséhez a ciklus idején a víz, és villamos energia, gázenergia és szemétszállítás költségeit is az Önkormányzat fizette, melynek összege : 4.422 ezer Ft, valamint közvetett támogatásként a sportpályát és épületeit ingyenes használatba adta. További támogatott szervezetek és tevékenységek: - Pilisi Sport és Szabadidő Egyesület (Kempó) 1020 ezer Ft, - Illés Tibor vezette Karate csapat 100 ezer Ft, - Csipák Jánost, mint tehetséges és eredményes sportolót 60 ezer Ft támogatással segítette.
2.12. nemzetiségi ügyek; Az Önkormányzat a nemzetiségi ügyek a nemzetiségi önkormányzatok működését ingyenes helységhasználat biztosítással, valamint rendelkezésre bocsátott irodai eszközök használatával (bútor, számítástechnikai eszközök stb.) ami közvetett támogatásnak minősül, valósítja meg. Jogszabály17 kötelezi az Önkormányzatokat, így Pilis Város Önkormányzatát is, arra, hogy a törvényes működést elősegítő együttműködési megállapodást kötött a településen működő roma és szlovák nemzetiségi önkormányzatokkal.
16
Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 11. melléklet V fejezet (elvárt bevétel) 17 az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 27. § (2) bek. A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik.
Pilis Város Önkormányzata a 2010-2014-es ciklus időszak alatt a Kossuth Lajos út 47. szám alatti épület D-Ny-i szárnyában biztosította a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat részére a működésükhöz kapcsolódó helyiséget, valamint a helyiségek használatához kapcsolódó közmű infrastruktúrát. A Gazdasági Ciklusprogramban foglaltak alapján a Képviselő-testület 2011. év I. negyedévében meghozott vagyongazdálkodási típusú döntése részeként foglalkozott Pilis Város Önkormányzata a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez kapcsolódóan a Pilis, Erzsébet u. 1. szám alatti önkormányzati ingatlan rendelkezésre bocsátásáról, az épület első traktusában a helyi (korábbi falusi), illetve szlovák kultúra hagyományát bemutató szlovák tájház kialakításáról. A tájház kialakítása a 2010-2014-es ciklusban nem valósult meg. Az alábbi táblázat mutatja a nemzetiségi önkormányzatok állam által nyújtott normatív, valamint feladatalapú támogatásának összegét. eFt
2010
Szlovák Roma Nemzetiségi Nemzetiségi Összesen Önkormányzat Önkormányzat 1 634 820 814
2011
420
210
210
2012
858
286
572
2013
324
832
492
2014
445
979
466
1 1
Pilis Város Önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései illetve az Áht. alapján munkamegosztási megállapodást kötött a nemzetiségi önkormányzatokkal, amely alapján maradéktalanul biztosítja a központi jogszabályokban, az önkormányzatokkal kapcsolatban rögzített együttműködés feltételeit. „80. § (1) 24 A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése; b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása; d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása; e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és
g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.” Pilis Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez kapcsolódóan a központi jogszabályban meghatározott támogatásokon túl biztosította a kedvezményes tarifájú telefon használatot is. Az önkormányzatok közötti partnerséget Pilis Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, valamint a Pilisi Polgármesteri Hivatal közötti háromoldalú Együttműködési megállapodás biztosította, azonban 2014. május 30. napján a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke lemondott tisztségéről és a választási törvény rendelkezései alapján – létszám hiányában – a Képviselő-testület már nem tudta tovább folytatni munkáját. Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 71/2013. (VI.26.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el és hagyta jóvá a 2013. július 01. napjától 2018. június 30. napjáig hatályos Pilis Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programját, amely lehetőséget biztosít a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogai érvényesüléséhez.
2.13. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; A város közbiztonsági helyzete éppen kielégítő. A szabálysértések valamint a személy és vagyon elleni bűncselekmények számának nagyobb mértékű csökkentése érdekében szükséges egy közösségi bűnmegelőzési személy és tárgyi (intézmény) rendszer kiépítése, valamint az ehhez szükséges feltételek megteremtése, mely magában foglalja az alábbiakat: a) lakosság, a polgárőrség és a rendőrség közötti kapcsolat, kommunikáció fejlesztését, b) ún. közbiztonsági referensi álláshely kialakíthatóságának vizsgálatát, c) a településen 2010. évben kialakított és bevezetett ún. térfigyelő rendszer továbbfejlesztését illetve d) mezőőri szolgálat kialakítását is. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat 2009. és 2010. évben a település belterületi közigazgatási területén teljeskörűen gondoskodott a közlekedésbiztonság javítását szolgáló (vagy hiányzó, vagy részlegesen hiányzó, hibás) műtárgyak pótlásáról, cseréjéről (pl. hiányzó közúti jelzőtáblák pótlása, veszélyt jelző táblák kihelyezése), a jelen önkormányzati ciklus időtartama alatt alapvető célként fogalmazható meg, hogy az ún. közútkezelői feladatok körébe tartozóan – a Polgármesteri Hivatal közterület-felügyelete, valamint a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. közterületi részlege működjön együtt oly módon, hogy valamennyi, a Képviselő-testület által 2010. évben, a helyi közútkezelési feladatok rendszere tárgyában elfogadott és megalkotott önkormányzati rendeletben feltüntetett, ez idáig nem, vagy nem rendszeres jelleggel elvégzett karbantartási, javítási, pótlási munkák elvégzésére és annak igazolása körében ellenőrzésre sor kerüljön. Mint ismert, a település és az ország 2010. évi időjárását – az év jelentős részében - katasztrófa közeli természeti jelenségek kísérték, ehelyütt utalva a rendkívül csapadékos időjárásra, (kis és nagy gyakoriságú esőzések egyaránt), a viharos időjárásra, valamint az ezt kísérő egyéb természeti jelenségekre. Egyúttal, a Képviselő-testületnek a jelen önkormányzati ciklus időtartama alatt fokozatosan (évente meghatározott nagy értékű tárgyi eszközök, eszközpark tervezésével, beszerzésével)
terveznie és biztosítania szükséges a polgári védelmi, katasztrófavédelmi feladatok, illetve intézményi tűzvédelmi feladatok ellátásához szükséges tartalék eszközöket, berendezéseket az esetlegesen kialakuló polgári védelmi, katasztrófavédelmi helyzet minél gördülékenyebb kezelése és megoldása érdekében, a védelmi helyzet fokozása iránt. A tűzvédelemről és balesetvédelemről történő gondoskodás körében rögzíthető, hogy a Polgármesteri Hivatal 2007. évtől az intézményi tűzvédelmi feladatok ellátását, illetve elvégzését – valamennyi intézmény (tagintézmény) tekintetében - koordinálja, e tárgykörben a Polgármesteri Hivatal az önállóan működő helyi önkormányzati költségvetési szervek vezetői részére felvilágosítást, illetve tájékoztatást nyújt, valamint az intézmények vezetőit e tárgykörben rendszeresen beszámoltatja. E körben a Polgármesteri Hivatalnak a feladat ellátására vonatkozólag munkáját magas szinten végző két munkavédelmi, valamint tűzvédelmi megbízottal áll fenn megbízási szerződéses jogviszonya, amelynek részeként sor kerül (mind központi jogszabályban bekövetkezett változás esetén, mind helyi vezetői igény, módosulás felmerülése esetén) a) a feladatellátás részét képező intézményi szabályzati rendszer teljeskörű felülvizsgálatára (valamennyi intézmény vonatkozásában), a szükséges módosítások megtételére, egyediesítésére, b) a feladatellátás részét képező intézményi szabályzati rend teljeskörű felülvizsgálatát követően, az abban foglalt veszélyhelyzet elhárítási gyakorlatok megtételére, c) a szükséges képzések, oktatások megtételére, d) a feladatellátáshoz kapcsolódó kisértékű, nagyértékű tárgyi eszközök beszerzésére, üzembe helyezésére, amortizációja esetén selejtezésére, cseréjére e) a feladatellátás dokumentálására. Tekintettel arra, hogy a Polgármesteri Hivatalnak ezen feladatok ellátása területén két, alapvetően jó és megbízható szolgáltatást nyújtó gazdálkodási szervezettel van megbízási szerződéses jogviszonya, e körben új feladat, illetve cél megfogalmazását nem tartjuk szükségesnek (a központi jogszabályból bekövetkező változás esetét kivéve.)
2.14. hulladékgazdálkodás; A települési hulladék gyűjtését elszállítását és ártalmatlanítását az erre a célra is alapított Gerje Forrás Nonprofit Kft. végzi a tevékenységet az Önkormányzat és a Gerje Kft. között megkötött hulladékszállítási szerződés alapján. A Gerje Kft. rendelkezik a megfelelő engedélyekkel18 és minősítésekkel a hulladékbegyűjtéssel kapcsolatosan. A Gerje Kft. tevékenysége nem korlátozódik kizárólag a Pilisre hiszen Pilis Város területén kívül 2011.március 1-től Tápióság Község, 2013. január 1-től Nyáregyháza Község, 2013. október 1-től Péteri Község, illetve 2014. január 1-től Gomba község közigazgatási területén a Kft. látja el a hulladékszállítási közszolgáltatói feladatokat. 2013. december 16-tól 2014. március 31-ig jogszabályváltozások miatt Üllő Város területén is végezte a kommunális és szelektív hulladéklerakóba, illetve válogatóba történő elszállítását.
18
Hulladékszállítási közszolgáltatási szerződés (2013.); Hulladékszállítási engedély (2014.) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély (2014); OHÜ minősítés (2014.)
3. Térségi együttműködésben ellátott feladatok: A Képviselő-testület kiemelt feladatát képzi – nem kizárólag a jelen önkormányzati ciklus időtartama alatt - az általa a jelenleg is működtetett önkormányzati feladatellátó rendszer illetve intézményhálózatnak a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (TÖKT) keretein belül történő működtetése vizsgálata. Az önkormányzati feladatok lehetséges kiválasztásánál és átadásánál vizsgálni szükséges az alábbiakat: a) Az adott önkormányzati feladat települési szinten történő ellátásának megszüntetése jár-e nagyobb előnyökkel, vagy okoz-e nagyobb hátrányokat a település lakosságának. Ennek keretein belül meg kell vizsgálni, hogy a tervezett feladat ellátását célszerűbb-e nagyobb szinten megszervezni, ellátni. b) Lehetséges az adott feladat gesztor települési önkormányzatként vagy mikro társulási központként történő koordinálása, szervezése és tényleges ellátása (felvállalása) - mely erősítie a településnek a térségben betöltött szerepét. Álláspontunk szerint a Képviselő-testületnek a következő önkormányzati ciklusban (a vonatkozó kormányzati szándékok tartalmától függően) meg kellene vizsgálnia a jelenlegi Társulás közigazgatási lehatárolása keretein belül – Monor központ mellett – egy mikro térségi társulási központtá történő kialakításának lehetőségét (pl. oktatási-nevelési, hatósági intézményi társulás célú). A Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás keretein belül vizsgálandó önkormányzati feladatok ellátásán túlmenően, a Képviselő-testületnek meg kell vizsgálnia a Társulással történő együttműködése intenzitását, a Társulásban történő részvétel ún. kötelező pénzügyi kötelezettségvállalásait: cserébe az ezzel járó ellenértékkel (előnyökkel), valamint azt, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi környezet milyen, elsődlegesen kötelező önkormányzati feladatellátásban történő pozitív együttműködést eredményez a Kistérségi Társulásban tag önkormányzat(ok) részére. A Képviselő-testületnek – a fenti szakágazati kötöttségtől függetlenül – alapvető pénzügyi, illetve szervezési érdeke annak lehetősége vizsgálata, hogy a település földrajzi helyzetéből adódóan, milyen feladatokat tudna az Önkormányzat nem kifejezetten társulási formában ellátni más, környező településekkel. A térségi együttműködést vizsgálata során rögzíteni szükséges: erősíteni kell a meglévő természetes kapcsolatot a szomszédos Albertirsa Városával, Káva, Nyáregyháza, valamint Monorierdő községekkel, településekkel.
3.1.
településfejlesztés, településrendezés;
Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az elmúlt két önkormányzati ciklus időtartama alatt, kettő alkalommal meghozott határozatával fogadta el (vizsgálta felül) a település jelenleg hatályos településszerkezeti tervét. Fentieken túlmenően, a Képviselő-testület 2008.-2010. év között felülvizsgálta a település akkor érvényes és hatályos önkormányzati rendeletét, amelynek új, változtatássokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát 10/2010. (VI.02.) sz. önkormányzati rendelettel alkotta meg és fogadta el.
A Képviselő-testület álláspontja szerint, a Képviselő-testületnek és illetékes szakbizottságának, bizottságainak a jelen önkormányzati ciklus keretein belül ún. hivatalból a település jelenleg érvénye és hatályos településrendezési tervein, hivatalból nem kell különösebb változtatásokat eszközölnie. E körben a Képviselő-testület továbbra is alapelvként rögzíti, hogy az Önkormányzat a település belterületi határvonalának módosítását kifejezetten indokoltan és a településnek, a helyi önkormányzati törvényből adódó terhei további nem növelése esetén eszközli: azaz az építési törvényben rögzített új három oldalú szerződési forma, az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a beruházói (kör) közötti ún. beruházói szerződés keretein belül, annak megvalósítása révén - képzelhető el. Az Önkormányzatnak a tárgyidőszaki ciklusprogram keretein belül a 2012. évig meg kell határoznia település jövőbeni infrastrukturális fejlesztés irányait a település meghatározott külterületi, zárt kerti részére vonatkozólag, valamint a tárgyidőszaki ciklus program alapján képviselni szükséges a település elkerülő M4. sz. autópálya megvalósítását, továbbá az Erdőszöv Zrt. részfinanszírozásában kialakított ipari-kereskedelmi-szolgálató övezet területén gazdasági szervezeti egységek kialakítását (megjelenését). Egyúttal a Képviselő-testület kinyilvánítja, hogy a jelen önkormányzati ciklus részeként, 2011. évben elő kell készítenie az ún. Bencze úti felüljáró tervezésével, döntés előkészítésével kapcsolatban, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által támogatott beruházás(ok)hoz kapcsolódó ún. településrendezési tervi eszközei felülvizsgálatát. A Képviselő-testület a természetvédelem feladatellátása területén, a jelen önkormányzati részeként kötelezi a Gerje-Forrás Nonprofit Kft-t, hogy a Testület által rendszeres jelleggel meghatározandó, az ún. a Gerje-forrás és annak közvetlen környezete Kezelési Tervi általános és sajátos előírásai alapján kötelezze a Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete által alapított Gerje-Forrás Nonprofit Kft.-t, a Kezelési Tervben meghatározott, a jelen önkormányzati ciklusra eső ún. rövid és középhosszú távú terv-elemei folyamatos megvalósítására, rövid határidővel történő beszámoltatása mellett. Végezetül, a Képviselő-testület a településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme tekintetében (a szilárd hulladék szállítás, kezelés, ágazat tekintetében) rögzíti, hogy az Önkormányzatnak, a vízi közműveket üzemeltető Gerje-Forrás Nonprfit Kftnak illetve a Polgármesteri Hivatalnak 2011. év közepéig fel kell készülnie a ceglédi székhelyű Duna-Tisza Közi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (2010. évi próbaüzemelt követő) tényleges működtetésével, beindulásával (különösen hulladékgyűjtés, hulladék elszállítása, lakosság környezettudatossá történő átnevelésével kapcsolatos PR stb.), összefüggő projekt feladatok ellátására. Ennek keretein belül 2011. év közepén (a szilárd hulladék elszállításához kapcsolódóan) felül kell vizsgálni az Önkormányzat e tárgyban megalkotott helyi önkormányzati rendeletét. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az UNITEF-RING Konzorcium képviseletében az UNITEF’83. Zrt. készíti „A 100. sz. vasútvonal Kőbánya – Kispest (kiz) – Szolnok (kis) szakaszának elővárosi célú fejlesztése komplex engedélyezési, kiviteli tervek készítése, a tenderdokumentáció összeállítása, környezetvédelmi hatástanulmány készítése, az engedélyezési eljárás lefolytatása, az építési és környezetvédelmi engedély és minden egyéb szükséges engedély, hozzájárulás megszerzése” tárgyú munkát. Ennek keretében a Monor – Szolnok állomásközben, Pilisen a 4606. j. főút külön szintű keresztezését biztosító közúti felüljáró tervezésére került sor. Az engedélyezéshez szükséges önkormányzati nyilatkozatok 2013 évben a tervező rendelkezésére lettek bocsátva.
Épített környezet védelme érdekében, 2013 évben a Képviselő Testület rendeleteket alkotott a Helyi építészeti műszaki tervtanács létrehozásáról ( 18/2013) , a Településképi véleményezési eljárás szabályairól ( 16/2013), valamint a Településképi bejelentési eljárás szabályiról (17/2013) . Pilis Városának sajnos még nincs Helyi Értékvédelmi rendelete. A Gerje, Forrásvidék és a „Hetykei út” közötti szakaszon a meder tisztítására a 2014 év vegetációs időszakának végén lesz elvégezve, melynek keretében a mederből kinőtt vagy a szélről keresztbe dőlt fák eltávolítására kerül sor, amik akadályozzák a normális vízfolyást. A munkavégzéssel a meder természetes állapota megmarad. A munkálatokhoz a szükséges szakhatóságok hozzájárulása megtörtént.
3.2.
településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
Pilis Város Önkormányzat 2008. évben, a Pilisi Ágostai Evangélikus Egyházközséggel megkötött, ún. üzemeltetéssel vegyes kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján és révén, biztosította és jelenleg biztosítja, hogy az Önkormányzat a Pándi úti temető meghatározott részén rendelkezik ún. nem vallásfelekezeti célú temető földrészlettel, amelynek üzemeltetését, és fenntartását a helyi Pilisi Ágostai Evangélikus Egyházközség végzi, - a temetőkről és a temetkezésről szóló, többször módosított 1999. évi XLIII. törvényben rögzített keretek között. E területen alapvető célkitűzésként fogalmazható meg, hogy az Önkormányzat – a település jelenleg érvényes és hatályos rendezési terve következő alkalommal történő felülvizsgálata részeként – megvizsgálja egy új temető rendeltetésű földrészlet kijelölését (különleges rekreációs övezetként). Az Önkormányzat feladatát képezi továbbá, a jelentős vallási gyülekezettel rendelkező „történelmi” egyházak helyi képviselőinek bevonásával – valamely vallási közösség, egyház által fenntartott helyi temető részeként, - a temetők karbantartottságára vonatkozó, esetleges infrastrukturális javaslatok összeegyeztetése, összehangolása, - annak fejlesztésében történő részvétel érdemi vizsgálata. E feladat végrehajtása érdekében, az Önkormányzat vállalja, hogy legkésőbb az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséig bezárólag felveszi a kapcsolatot, az egyházak vezetőivel, ezen a területen az együttműködés kialakítása és összehangolása érdekében. Az Önkormányzat feladata még a jelenlegi ún. hűtőház – mint felépítmény – fenntartásának, működtetésének és jogi sorsának rendezése, valószínűsíthetően a köztemető (földrészlet) kialakításával együtt. Ennek részeként, az Önkormányzatnak a tárgybani ciklusprogram részeként kötelezettséget vállal arra, hogy 2011. év őszén megvalósítja a Pándi úti temető nem vallásfelekezeti részén lévő földrészlet több szintű növénytársulásokkal történő beültetését, - a szomszédos, így magántulajdonú ingatlanok határaitól elválasztandó. Még a 2009 –es évben megtörtént a temetői utak és egyéb terek aszfaltburkolattal történő ellátása hozzávetőlegesen 1200 m2 területen. 2010 évben a Pilis Pándi út 29. szám alatti temetőben lévő ravatalozó épületének külső és belső felújításához, bővítéséhez kapcsolódó beruházás anyagi költségihez történő hozzájárulás bruttó 4500 eFt összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott
2013 évben a Pilisi Evangélikus Egyházközség által üzemeltetett Pándi úti temetőről, illetve köztemetői parcella a temetők működésében semmilyen különleges esemény nem történt. A 2012. évben üzembe helyezett új hűtőkamra megfelelően működik, nagyban segítve és biztosítva a temetkezés folyamatát. A köztemetői parcella működése is problémamentes volt. 2013. március 1-től, a temetőkben a 25-éves bérleti díj 90 000 Ft. A kávai úti temetőben megtörtént a kerítés cseréje, a temető területén parkoló kialakítva.
3.3.
szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96.§, valamint a gyámhatóságokról, a gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997. (XII. 10.) Korm. rendelet előírja és megállapítja azokat a szabályokat, melyek szerint a települési önkormányzatok a gyermekek védelméről meghatározott ellátásokkal, intézkedésekkel gondoskodnak, illetve segítséget nyújtanak a településeiken élő gyermekek jogainak védelméhez,a szülői kötelességek teljesítéséhez, a kiskorúak veszélyeztetettsége kialakulásának megelőzéséhez,a már kialakult veszélyeztetettség megszűntetéséhez. A gyermekjóléti ellátás célja a gyermek egészséges testi, lelki és erkölcsi fejlődésének (elő)segítése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve annak megszűntetése, a családok támogatása – segítése abban, hogy a gyermekek biztonságos, ép családi környezetben nevelkedhessenek. Feladata összetett: szolgáltatás, gondozás, szervezés, koordinálás, közvetítés. Tanácsokkal, a rendelkezésre álló lehetőségek ismertetésével segíti a gyermeket nevelőket problémáik megoldásában. Kapcsolatot tart a családon kívül a gyermek életében résztvevő szakemberekkel, vezeti a törvény által előírt nyilvántartásokat. Szakmaközi megbeszéléseket, valamint évente egy alkalommal gyermekvédelmi tanácskozást, szükség szerint esetkonferenciát szervez. A Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Pilis gyermekjólétis szakmai egységére vonatkozóan az intézmény felépítése, működése: A gyermekjóléti szolgálat szakmai csoportjában négy munkatárs dolgozik, teljes munkaidőben heti 40 órás lebontásban. A családgondozók végzettségét tekintve szociális munkás (1 fő) szociálpedagógus (3 fő) ifjúságsegítő (1 fő). Az intézmény adottságait tekintve három munkatárs egy szobában helyezkedik el, s a negyedik kolléga az adminisztrátorral van egy helyiségben. A munkánk szervezésének alapja a 4 óra benti munka, illetve 4 óra terepmunka, ennek megfelelően beosztást készítünk, hogy a Szolgálatnál mindig legyen elérhető családgondozó, viszont a terepmunkára: családlátogatásokra is legyen idő. Az ügyfelekkel történő személyes, bizalmon alapuló törvény által előírt „négyszemközti” esetkezelés megvalósulása végett, egy közösségi helyiségként szolgáló szoba áll rendelkezésünkre19.
19
Részlet a CSASE 2013. évi önkormányzati beszámolójából.
4. Beavatkozási fókuszpontok Pilis Város Önkormányzata jelenleg az alábbi kötelező feladatokat látja el Monor város gesztorságában működő Monor és Térsége Többcélú Önkormányzat Kistérségi Társulás útján: • főépítészi, tervtanácsi feladatok • családsegítő szolgáltatások
4.1.
Főépítészi, tervtanácsi feladatok
Monor és Térsége Önkormányzati Főépítészi Társulás és Társult Települési Tervtanács közös működtetéséről, önkormányzati feladatok közös ellátásáról, az önkormányzati főépítész közös foglalkoztatásáról. I. Általános rendelkezések 1.) A jelen társulásban együttműködő települési önkormányzatok a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés h.) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990 évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 41. § és 43. §-ában meghatározott feltételei, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól szóló, többször módosított 1997 évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) felhatalmazása és előírásai alapján – az alább felsorolt alapító önkormányzatok képviselő testületei – közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása érdekében önkormányzati társulást hoznak létre. Alapító önkormányzati Képviselő Testületek: Bénye Község Képviselő Testülete 2216 Bénye Fő u. 74. Csévharaszt Község Képviselő Testülete 2212 Csévharaszt Kossuth L. u. 43/b. Gomba Község Képviselő Testülete 2217 Gomba Bajcsy-Zs. u. 2. Gyömrő Város Képviselő Testülete 2230 Gyömrő Szabadság tér 1. Monor Város Képviselő Testülete 2200 Monor Kossuth L.u.78-80. Monorierdő Község Képviselő Testülete 2200 Monorierdő, Béke köz Nyáregyháza Község Képviselő Testülete 2723 Nyáregyháza Nyáry P. u. 37. Péteri Község Képviselő Testülete 2209 Péteri Kossuth L. u. 2. Pilis Város Képviselő Testülete 2721 Pilis Kossuth L. u. 47. Üllő Város Képviselő Testülete 2225 Üllő Templom tér 3. Vasad Község Képviselő Testülete 2211 Vasad Kossuth L. u. 21. 2.) Az önkormányzati társulás neve: Monor és Térsége Önkormányzati Főépítészi Társulás 3.) A Főépítészi Társulás székhelye: 2200 Monor Kossuth L. u. 78-80. 4.) A Főépítészi Társulás működési területe: A Társulásban résztvevő települési önkormányzatok közigazgatási területe. 5.) A Főépítészi Társulás az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó munkavállaló közös foglalkoztatására: önkormányzati, társult települési főépítész - a továbbiakban társult települési főépítész); - továbbá a Társult Települési Tervtanács (a továbbiakban: Tervtanács) főépítész által történő közös szakmai működtetésére, határozatlan időre jön létre. A Tervtanács illetékességi területe a Főépítészi Társulás működési területére terjed ki, a vonatkozó jogszabályok keretei között. 6.) A Főépítészi Társulás pecsétje: "Köralakú, közepén a Magyar Köztársaság címerével, a kör szélén körbefutón Monor és Térsége Önkormányzati Főépítészi Társulás."
7.) A közös foglalkoztatással kapcsolatos pénzügyi feladatokat a gesztor önkormányzat: Monor Város Önkormányzat Képviselő Testületének Hivatala végzi. A főépítész feletti munkáltatói jogkörben a gesztor önkormányzat polgármestere: Monor Város Polgármestere jár el. 8.) Főépítészi Társulás - a Ttv. 8. §-a alapulvételével - nem jogi személy és nem rendelkezik jogi személyiséggel. A Főépítészi Társulás célja és feladata 9.) A Főépítészi Társulás célja: a Társulásban részt vevő településeknek az Ötv-ben valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: ÉTV.) szabályozott feladat- és hatásköre gyakorlásához kapcsolódó, a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő képesítésű, önkormányzati főépítész közös foglalkoztatása. 10.) A Főépítészi Társulás feladata az önkormányzati (társult települési/kistérségi) főépítész közös foglalkoztatásához szükséges anyagi-, műszaki-, szakmai és elhelyezési feltételek megteremtése. 11.) A Főépítészi Társulás feladata továbbá a társult önkormányzatoknak az ÉTV. 6. § (7) bekezdése, valamint az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló, többször módosított 252/2006 (XII.7) Korm. rendelet (továbbiakban: ttr.) szerint társult önkormányzati tervtanács működtetése (Társult Települési Tervtanács) - a társult települési főépítész közreműködésével20. A fenti feladatokra Pilis Város Önkormányzata évente 1.600e forint összeget fordít, ebből a főépítészeti feladatokra 300e forint, míg a tervtanács fenntartására, és működtetésére 1.600e forint összeg szükséges.21 A fenti összegből főállású Városi Főépítészt alkalmazni nem lehetséges tekintettel arra, hogy félállásban (4 órában) megbízási szerződéssel 300e/hó összegért vállalná a megfelelő képzettséggel rendelkező személy. Ez évente 12×300e forint azaz 3.600e forint kiadást eredményezne, ami 2.000e forint kiadásnövekedést jelentene a következő évi költségvetésben, ugyanerre a szakfeladatra. Javaslat: a főépítészi, tervtanácsi feladatokat társulási formában érdemes ellátni a továbbiakban is.
4.2.
Családsegítési szolgáltatások
A Családsegítési szolgáltatások 2010 évtől fogva a Monor és Térsége TÖKT feladatellátásában történik meg, illetve annak pilisi telephelyű szervezeti egységében. Jelenleg társulásos formában működik. 2014. májusában készült egy felmérés azzal, kapcsolatosan, hogy érdemes lenne e ha Pilis Város Önkormányzata egyedül végezné a családsegítési szolgáltatásokat. A felmérés eredménye alapján biztosan kijelenthetjük, hogy nem, mivel az a kistérségi (emelt) normativ támogatás elvesztésével járna. Ami arányaiban ugyanolyan esetszám mellet, mintegy 30 százalékos csökkentést jelent. Javaslat: a családsegítési szolgáltatásokat érdemes társulásos formában ellátni a továbbiakban is.
20
http://www.foepiteszitarsulas.hu/tartalom.php?parent=5&id=8 Pilis Város Önkormányzatának 2014. évi költségvetéséről szóló 10/2014. (III.14.) önkormányzati rendelete alapján 21
5. Társulási feladatellátás jogszabályi háttere: Az Mötv. IV. fejezete részletezi a helyi önkormányzatok által létrehozható társulási formában történő feladatellátás szabályait. Az Mötv. 87. §-a felhatalmazza az önkormányzatokat, (képviselő-testületeket) hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskör ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A társulási feladatellátásra vonatkozó általános szabályokat az Mötv. 88.- 92. §-ai, míg a társulási megállapodás szabályait (kötelező tartalmi elemeit) az Mötv. 93. szakasza, míg a működésére vonatkozó részletek szabályozását a Mötv 94-95. szakaszai rögzítik.
1. Társulási feladatellátás előkészítése: 1. 2.
3. 4. 5. 6.
képviselő-testületek írásbeli megállapodással hozzák létre. a részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez. a társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, csatlakozásról és a kiválásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak, megszűnése: ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy törvényben szabályozott megszűnési feltétel megvalósult; ha a társulás tagjai azt elhatározzák; a törvény erejénél fogva; a bíróság jogerős döntése alapján.
A társulásban történő feladatellátás(ok) emelt finanszírozása a 2014. évi költségvetési törvényben jellemzően a szociális jellegű feladatellátásokat emeli ki amelyek 1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 2. a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999.(XII.16.) Korm. rendelet (Szmr.) 3. a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 4. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet 5. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet által részletezett ellátásokon alakul. Nevezetesen az alábbi ellátások: Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokon belül: − Gyermekjóléti Központ; − Gyermekek Átmeneti Otthona; − Családok Átmeneti Otthona. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatásokon belül: − Családsegítő szolgálat;
− Közösségi ellátások: - Pszichiátriai betegek közösségi ellátás; - Szenvedélybetegek közösségi ellátás; - Alacsonyküszöbű ellátás; − Támogató szolgálat; − Házi segítségnyújtási szolgálat; − Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás; − Idősek nappali ellátását biztosító intézmények; − Étkeztetés; Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátáson belül: - Ápolást – gondozást nyújtó intézmény - idősek otthona.
2. Térségi közterület-felügyeleti intézmény és mezei őrszolgálat A 1997. évi CLIX. törvény (a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról ) rendelkezik a mezei őrszolgálatok létrehozásáról, fenntartásáról. A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat, a védett természeti területet és értéket - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre. A mezei őrszolgálat létrehozását az illetékes Megyei Földművelésügyi Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot nyilvántartásba veszi. A bejelentésnek tartalmaznia kell az őrszolgálat létszámát, az őrzött terület mértékét és a földrészletek helyrajzi számát. Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által fizetett mezőőri járulékból kell fedezni, amelynek mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat rendeletben szabályozza. A mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről a 39/2006. (V. 19.) FVM-PM együttes rendelet rendelkezik.
Pilis Város közigazgatási területén a külterületek mintegy 3500 hektárt tesznek ki a külterületi lakott területek (zártkert) rész megközelítőleg 400 hektárnyi terület és mintegy 1600-1800 állampolgár lakóhelye is egyben. Ezeken a területeken a közlekedési infrastruktúra a belterülethez képest sokkal rosszabb állapotban van. A külterületi lakott területeken szinte valamennyi lakhatás céljára szolgáló ingatlan eredetileg nem lakhatás céljára szolgált (mezőgazdasági épület), azonban hátrányos szociális társadalmi okok miatt kényszerültek a külterületi gazdasági épületeket, lakhatás céljára igénybe venni. Pilisen ez 12-15 évvel ezelőtt elkezdődött és jelenleg is ezzel a súlyos társadalmi problémával küzd az Önkormányzat. Az infrastrukturális hátránynak (rossz minőségű közutak, részlegesen kiépített közvilágítás) is köszönhetően sajnos a külterületi lakott területeken a közbiztonság is rosszabb, mint a település többi részén, kisebb értékre elkövetett bűncselekmények jellemzőek a területre, de ezek a lakók széles körét irritáló bűncselekmények. Jogszabályi környezet:
A fentebb részletezettek alapján a közterület-felügyelet, illetve a mezei őrszolgálat esetében kiemelt költségvetési támogatásra nincs lehetőség. A települések önállóan igényelhetik a létesítés és a működtetés után járó normatív állami támogatást. Költségvetési kérdések: A mezei őrszolgálat 1000 ha / 1 mezőőr feladatmutató alapján (3 főre) a költségvetési tervezése az alábbiak szerint alakul: Létesítés költsége a 2014. évre szeptemberi indítással:
Megnevezés
Személyi juttatás Cafetéria Munkadókat terhelő járulék(SZOCHO)
Mennyis ég (fő)
Juttatás fenntart Kiadáso induló ok 09ási k költsége 12 hó költsége (3 fő/hó) k összesen k 2 362 2 362 196 850 590 550 200 200 8 000 24 000 96 000 96 000
KTG/fő/ hó
3 3 3
53 150
159 449
3 3 3 3 3
258 000 25 000 10 000 300 000 100 000 6 800
773 999 75 000 30 000 900 000 300 000 20 400
637 794 3 095 994 300 000 120 000 900 000 300 000 20 400
3
170 000
510 000
510 000
3
100 000
Dologi kiadások Fegyverek
3
711 800 100 000
Motorkerékpár
3
590 000 690 000
300 000 2 135 400 300 000 1 770 000 2 070 000
300 000 2 450 400 300 000 1 770 000 2 070 000
300 000 1 595 400 300 000 1 770 000 2 070 000
1 659 800
4 979 399
7 616 394
3 665 400
Személyi juttatások összesen Üzemanyag költség karbantartás Egyenruha Távcső, telefon, GPS Foglalkoztatás eügyi vizsgálat beiskolázás költségei (mazőőri vizsga+ jogosítvány különbözeti vizsga) engedélyek
Tárgyi eszközök
2014.évi kiadások összesen
0 75 000 0 900 000 300 000 20 400
637 794 3 095 994 225 000 120 000 0 0 0
510 000
855 000 0
Fenntartás költségei éves szinten Pilis tekintetében:
Megnevezés
Személyi juttatás Cafetéria
Mennyiség (fő) 3 3
KTG/fő/ hó 196 850 8 000
Kiadások (3 fő/hó) 590 550 24 000
Juttatások 1-12 hó összesen 7 086 600 288 000
0 0
3 950 994
Egyenruha Munkadókat terhelő járulék(SZOCHO)
3 3
Személyi juttatások összesen Üzemanyag költség karbantartás Egyenruha (használódás miatt) Távcső, telefon, GPS Foglalkoztatás eügyi vizsgálat
3 3 3 3 3
Dologi kiadások Fegyverek Motorkerékpár
3 3
Tárgyi eszközök
2015.évi kiadások összesen
53 150
0 159 449
0 1 913 382
258 000 25 000 10 000 100 000 0 6 800
773 999 75 000 30 000 300 000 0 20 400
9 287 982 900 000 360 000 300 000 0 20 400
141 800
425 400 0 0
1 580 400 0
0
0
0
399 800
1 199 399 10 868 382
A költségszámítás alapjai: A működéshez, ami mezőőr munkavégzéséhez köthető és nem lehet a munkavégzés során a térségi mezei őrszolgálatban részt vevők egyidejű rendelkezésére bocsátani az a motorkerékpár, egyenruha (egyéb személyes használatú tárgyak) és a fegyverek. Egy fő mezőőrre br: 160.000.- forint illetmény (amely nem tartalmazza a szociális hozzájárulási adó összegét) került megállapításra, továbbá 1000 ha külterületre legalább egy fő mezőőr felvétele a feladatellátáshoz szükséges. Tekintettel arra, hogy a térségben (Pilis, Albertirsa, Nyáregyháza, Monorierdő települések külterületeit vesszük figyelembe akkor) az ellátandó terület az mintegy 14.000 hektár terület nagyságot is elérheti. Tekintettel arra, hogy Pilis Város Önkormányzata illetve a térségi önkormányzatok is a 2015. évi költségvetési tervezés előtt állnak, illetve arra, hogy a 2014. évben általános önkormányzati választásokat követően a települési képviselő-testületeknek a ciklus kezdetétől számított 6 hónapon belül el kell fogadniuk a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programjukat is, így a társulási feladatellátással kapcsolatosan mindenképpen indokolt térségi önkormányzati vezetőknek az egyeztető tárgyalása is. Személyi feltételek kérdése: A mezőőr a feladatellátáshoz fegyverrel, kényszerítő eszközökkel felszerelt és annak használatára feljogosított hivatalos személy, aki intézkedési jogkörrel rendelkezik ennek végrehajtásához jogosult, személyek, járművek megállításra, átvizsgálásra, feltartóztatásra. A fenti feltételeknek megfelelő és a hatósági jogkör alkalmazásának szigorúbb feltételei vannak, lévén, hogy a mezőőr akár végső esetben fegyverhasználatra is jogosult. így a mezőőrrel szembeni minimális felvételi követelmények a következőek: - 8 általános iskolai-, mezőőri végzettség, - B kategóriás jogosítvány, - büntetlen előélet, cselekvőképesség, erkölcsi bizonyítvány megléte, - rendészeti vizsga, - fegyvervizsga, fegyvertartási engedély
Feladat: önkormányzati közigazgatási területhez tartozó termőföldek őrzése, valamint a termőföldeken lévő, illetve ahhoz tartozó termények, felszerelések, eszközök védelme. Illegális hulladéklerakó helyek kialakulásának a megelőzése. Együttműködés a gazdákkal, rendőrséggel, közterület-felügyelőkkel. Mezei Őrszolgálat és Közterület-felügyelet, mint önkormányzati rendészeti szolgálat Pilis Város Önkormányzata Pilis Város közigazgatási területén működő mezei őrszolgálat 2014. szeptember 01-i kezdéssel történő létesítéséről a 140/2014. (VI. 25.) számú határozatával döntött, illetve ugyanebben a határozatában döntött a mezőőri járulék bevezetéséről is, szintén 2014. szeptember 01 napi hatállyal. A tényleges indítása az Őrszolgálatnak jelen projektelemben nem kerül részletezésre. A térségi feladatellátásban történő megszervezés pedig a 2014. év végére illetve a 2015. év elejére tehető. Az Önkormányzati rendészeti szolgálat Önkormányzati társulás által fenntartott intézmény útján lehet ezeket a feladatokat ellátni, ahol a közterület-felügyelet az alábbi feladatokat látja el: - A közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve közútkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése. - A közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó szabályok által tiltott tevékenységek megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, szankcionálása. - Közreműködés a közterület, az épített és természeti környezet védelmében. - Közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és közrend védelmében. - Közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében. - Közreműködés a köztisztaságra vonatkozó szabályok végrehajtásának ellenőrzésében. - Közreműködés az állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában, végrehajtásában. - Közreműködés a csatlakozó települések közterületei használatának és igénybevételének hasznosításában. - Közreműködés a csatlakozó települések vásárainak, rendezvényeinek szervezésében, rendjének fenntartásában és ellenőrzésében. - Közreműködés a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási szerződések ellenőrzésének elősegítésében. - Hirdető-berendezések, hirdetmények elhelyezésének ellenőrzése. - Mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és birtoklásának ellenőrzése. A Társulási Tanács a rendészeti szolgálat alapítója és gyakorolná az intézményvezető feletti munkáltatói jogokat. A társulási alapító okiratot az szabályozás miatt a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei minősített többséggel kellene hogy elfogadják, illetve a társulásban a képviseletre jogosultak (pl. polgármesterek) a szavazati jogokat a lakosságszám, illetve az ezt tükröző hozzájárulások arányában fizetnék illetve gyakorolnák. A térségi szintű közterület-felügyelet és mezei őrszolgálat biztosítása vélhetően Pilis és a csatlakozott települések megelégedésére szolgál majd, hiszen több település összefogva bizonyosan magasabb szintű szolgáltatást és színvonalat tud biztosítani, mint a települések önállóan.
3. Térségi Orvosi Ügyelet kialakítása Jelenleg Pilis Város Önkormányzata a 2. fejezet 2.1. pontjában részletezettek szerint látja el a háziorvosi- házi gyermekorvosi feladatokat. A rendelési időn túli orvosi ellátást, pedig az ún. orvosi ügyelet biztosításával látja el. Az orvosi ügyeletet az Emergency Service Kft. mint az Inter Ambulance Zrt. tagja biztosítja illetve látja el, a 149/2013. (XI. 27.) sz önkormányzati határozat alapján. Emergency Service Kft. Segítünk az Önkormányzatok és egészségügyi intézmények szakembereit a megfelelő megoldás kialakításában, hogy mind szakmailag, mind finanszírozás szempontjából a legideálisabb megoldás valósuljon meg úgy, hogy a betegellátás színvonala a lehető legmagasabb szintet érje el. Az orvosi ügyeleteket üzemeltető magánszolgáltatók között 2005 közepére a piacvezető cég lettünk. A sürgősségi centrumok és fogászati ügyeletek mellett, cégünk főként rendezvények orvosi és mentőbiztosításával, szakrendelők, egészségügyi és szociális intézmények üzemeltetésével, valamint őrzött betegszállítással foglalkozik. Ezen tevékenységünkben is szigorú előírások és tanúsított ISO 9001:2001 szabvány szerint dolgozunk. Cégünk jelenleg 87 fő főállású és 608 megbízásos, illetve vállalkozó munkatárssal dolgozik. Cégünk alapítója a Sürgősségi Betegellátók Országos Egyesületének, melynek elnöki posztját az Emergency Service ügyvezetője tölti be. Szolgálatunk munkatársai szervezeti és működési szabályzat alapján, a szakmai etikai szabályok betartásával dolgoznak partnereink legnagyobb megelégedettségére. Cégünk profiljába tartozik továbbá az oktatás. Oktatóink a European Resuscitation Council által kidolgozott és jóváhagyott legfrissebb protokolljai alapján oktatják a sürgősségi betegellátást orvosok, nővérek, ápolók, gépkocsivezetők és megkeresés esetén laikusok, illetve cégek számára. Jövőbeni terveink közt szerepel az ország foglalkozásegészségtani rendszerében történő aktívabb részvétel, cégünk szolgáltatásainak külföldre történő kiterjesztése, valamint cégek, intézmények dolgozóinak egészségügyi szűrővizsgálata. A sürgősségi munka hatékonyságának növelése érdekében 2007 decemberéig elkészül a cégcsoport 24 órás diszpécserközpontja, mely az ország területén szolgálatot teljesítő mentő és ügyeleti gépkocsik, betegszállító gépkocsik, valamint a házi segítségnyújtó jelzőrendszer jelzéseit, mozgását, szakmai munkáját koordinálja. E fejlesztés keretében az összes gépkocsit (közel 85 gk.) felszereljük navigációs eszközzel, mely a központunk felé folyamatosan jelzi a gépkocsi helyét, a megkülönböztető jelzések használatát, etc. Határozott célunk, hogy szolgáltatásaink színvonalán csak pozitív irányban történhessen változás, valamint a központi irodán kívül, a teljes rendszerünkben alkalmazzuk az ISO 9001-2001 szabványt.22 Az ügyelet helyiségét Pilis Város Önkormányzata a 2012. évben átadott Egészségházban biztosítja modern, akadálymentesített a mai kor követelményeinek mindenben megfelelő épületben.
22
forras: www.emergencyservice.hu
Az orvosi ügyeletet ellátó gazdasági társaság saját jogon szerződik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és veszi igénybe illetve hívja le az ügyelet ellátásért járó normatív állami támogatást lakosságszám arányában. Pilis Város Önkormányzata határozatlan idejű feladat-ellátási szerződéssel az állami támogatás feletti költségekre havonta 713.700.forint összegű támogatást biztosít a 2014. évre vonatkozóan. Jelenleg az Emergency Service Kft. külön feladat-ellátási szerződéssel a pilisi ügyeleti helységből biztosítja, Bénye, Káva, Monorierdő és Nyáregyháza települések orvosi ügyeleti ellátását is. Társulási feladatellátás (orvosi ügyelet) jogszabályi háttere: Az 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) c.) alapján a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról. A 47/2004.(V.11.) ESzCsM rendelet 15.§ (1) alapján a háziorvosi, házi gyermekorvosi feladatok rendelési időn kívüli ellátására ügyeleti szolgálatot kell szervezni, illetve azt központi ügyelet útján biztosítani. A (6) alapján az ügyeleti szolgálatot, a központi ügyeletet a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvos az önkormányzattal, illetve intézményével kötött szerződésének megfelelően látja el. A területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvos tevékenységet végző orvos az ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzített feltételek szerint működik közre az ügyelet ellátásában. A háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenységről szóló 4/2000.(II.25.) EüM rendelet szerint a háziorvos feladatkörébe tartozik az önkormányzattal kötött szerződésben rögzítettek szerint az ügyeleti szolgálatban való részvétel. A 43/1999. Korm. rendelet értelmében: 19. § (1) Az OEP az ügyeleti szolgáltatás finanszírozására szerződést köt a területileg illetékes önkormányzattal vagy egészségügyi intézményével, illetve azzal, akivel az önkormányzat feladat átadási/átvállalási szerződést kötött. (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató az ellátási területéhez tartozó háziorvosi szolgálatok háziorvosi ellátásra szóló szerződés szerinti összlakosságszáma alapján jogosult az ügyeleti ellátás díjazására. (3) A díjazás alapösszege 40 Ft/fő, amely a fenntartó települési önkormányzat illetékességi területéhez tartozó lakosságszám alapján az alábbiak szerint változik: a) b) a díjazás az alapösszegnek a lakosságszám alapján számított ba) 2,1 területi szorzóval megemelt mértéke a 3000 alatti lakosságszámú, bb) 1,7 területi szorzóval megemelt mértéke a 3 001-20 000 közötti lakosságszámú, bc) 1,5 területi szorzóval megemelt mértéke a 20 001-40 000 közötti lakosságszámú, bd) 1,3 területi szorzóval megemelt mértéke a 40 001-80 000 közötti lakosságszámú települési önkormányzatok esetében; c) a b) pont szerinti szorzókkal kiszámított összes díj levonása után fennmaradó keretösszegből kerül megállapításra a 80 000 fő feletti lakosságszámnál a díjazás mértéke, amely nem lehet kevesebb az alapösszeg 75 százalékánál, és nem haladhatja meg a díjazás alapösszegének bd) pontban meghatározott területi szorzóval növelt összegének 98 százalékát. (4) Amennyiben a (3) bekezdés ba)-bc) pontja szerinti település esetében a háziorvosi feladatok munkaidőn kívüli ellátása központi ügyelet útján történik, az ügyeleti szolgálatot működtető egészségügyi szolgáltató a ba)-bb) pont szerinti esetben 30%-kal, a bc) pont szerinti esetben 20%-kal megemelt ügyeleti díjra jogosult. Amennyiben a központi ügyeleti szolgálatot működtető egészségügyi szolgáltató a sürgősségi betegellátó osztályt működtető szolgáltatóval és a mentést végző egészségügyi szolgáltatóval kötött megállapodás szerint ügyeleti időben közös diszpécserszolgálatot tart fenn, további 10%-kal megemelt ügyeleti díjazásra jogosult.
(5) Az ügyeleti ellátás díját a 6. § szerint kell kiutalni. (6) 20 százalékkal megemelt ügyeleti díj azon települések, fővárosban azon fővárosi kerületek esetén állapítható meg, ahol az önkormányzat jegyzője igazolja, hogy a településen tartózkodó személyek száma - az igazolás kiadását megelőző egy naptári évben két hónapon keresztül folyamatosan és tartósan - a településen lakóhellyel rendelkező személyek számának legalább kétszerese. (7) A finanszírozás keretében az ügyeleti ellátás díjazása kizárólag az ügyeleti szolgáltatás kiadásaira használható fel. A fentiek alapján indokolt lenne, ezt a tevékenységet is társulási feladatellátásban ellátni tekintettel arra, hogy a finanszírozása az összevont lakosságszám alapján magasabb lehet, mint a most kialakított rendszerben, azaz, hogy külön feladat-ellátási szerződést köt az egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosítási pénztárral. Térségi orvosi ügyellettel kapcsolatos előkészítő feladatok: 1. Létszámarányos egészségbiztosítási pénztár hozzájárulás figyelembe vételével. megállapítása valamennyi csatlakozni kívánt településre (életkor, lakosság) vonatkozóan. 2. Az egészségügyi szolgáltató költségeinek a felmérése az ellátandó területet illetve a települések lakosságszámának figyelembe vételével (orvos, asszisztencia, eszközök beszerzése, amortizációja). 3. Településenként a költségek – OEP finanszírozott összeg közötti különbségek megállapítása. 4. A 3. pontban megállapított költségelemek összefoglalója, és egyeztetés kezdeményezése a térségi települések testületeivel. 5. Települési önkormányzatok részvétele esetén a testületek felé történő döntés előkészítés. 6. Döntést követően a társulás megalapítása, alapító okirat kiadása és törzskönyvi, illetve egyéb adminisztrációjának lebonyolítása. A térségi szintű orvosi ügyelet biztosítása vélhetően Pilis és a csatlakozott települések megelégedésére szolgál majd, hiszen több település összefogva bizonyosan magasabb szintű ügyeleti szolgáltatást és színvonalat tud biztosítani, mint a települések önállóan.
2014. augusztus
