Tartalomjegyzék 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ............................................................................................................... 5 2
AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZRENDSZERE6
3
NEVELÉSI-OKTATÁSI ESZKÖZRENDSZER .................................................. 10
4 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................................................................... 11 5
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.................. 13
6
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ FŐBB TEVÉKENYSÉGFORMÁK 14
6.1
Kirándulások......................................................................................................................................... 14
6.2
Kulturális programok........................................................................................................................... 14
6.3
Kultúrműsorok ..................................................................................................................................... 14
6.4
Környezetvédelmi nap.......................................................................................................................... 15
6.5
Öntevékeny csoportok .......................................................................................................................... 15
6.6
Iskolai diákönkormányzat ................................................................................................................... 15
6.7
Hagyományaink .................................................................................................................................... 15
7 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK............................................................................. 16 8 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK.................................................................................................. 17 9
A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .. 19
10 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ................................................................................................ 20 11
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK.. 21
12 A SZÜLŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ....................................................... 22 13
AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA................................. 23
13.1 Helyzetelemzés, helyzetkép .................................................................................................................. 23 13.1.1 A környezeti nevelés színterei iskolánkban .................................................................................. 23 13.1.2 Erőforrások.................................................................................................................................... 26 13.2 Alapelvek, jövőkép, célok..................................................................................................................... 27 13.2.1 Alapelvek, jövőkép........................................................................................................................ 27 13.2.2 Konkrét célok ................................................................................................................................ 27
14
AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ..................................... 28
14.1 Egészségfejlesztés .................................................................................................................................. 28 14.1.1 A prevenció területei ..................................................................................................................... 28 14.1.2 Egészségnevelés ............................................................................................................................ 29 14.2
Együttműködés más szolgálatokkal .................................................................................................... 30
14.3
További célok ........................................................................................................................................ 30
15
A GIMNÁZIUMI OKTATÁS FORMÁI ÉS TANTERVEI: ................................ 31
15.1
4 évfolyamos nappali tagozatos képzés emelt óraszámú nyelvoktatással........................................ 31
15.2
9. nyelvi előkészítő évfolyam + 4 évfolyam gimnáziumi képzés nappali tagozaton......................... 33
15.3
6 évfolyamos gimnáziumi képzés emelt óraszámú nyelvoktatással. ................................................. 35
16
AZ ISKOLAI SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA ................................ 37
17
SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK TANTERVEI ................................................. 42
17.1
Számítástechnikai szoftverüzemeltető OKJ száma: 54 481 03 0100 52 01....................................... 42
17.2
Gazdasági informatikus OKJ száma: 54 481 04 0010 54 01............................................................. 43
17.3
Pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés OKJ száma: 52 34303 0000 00 00 ........................................ 45
17.4
Banki Szakügyintéző OKJ száma: 55 343 01 0010 55 01................................................................... 46
18
A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 48
19
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI.............. 49
20 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA. ........................................................................... 50
2
21 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA................................................................................................... 51 22 OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ............................. 51 23 A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI .................................................... 52 24
A FELVÉTEL, ÁTVÉTEL SZABÁLYAI ......................................................... 53
24.1
Felvétel a 7. és a 9. évfolyamra............................................................................................................. 53
24.2
Átvétel másik iskolából......................................................................................................................... 53
24.3
Felvétel a szakképző évfolyamra: ........................................................................................................ 54
25
A FELNŐTTOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ................................. 54
25.1
Felnőttképzés rövid története iskolánkban......................................................................................... 54
25.2
Pedagógiai alapelveink ......................................................................................................................... 55
25.3
A tagozat célkitűzései, feladatai........................................................................................................... 55
25.4
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................ 56
25.5
Fejlesztendő területek: ......................................................................................................................... 56
25.6
A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ................................. 57
25.7
A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ............................................................... 57
25.8
Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................................................................... 57
25.9
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................................ 58
25.10
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek...................................................................... 58
25.11
A hallgatók értékelési rendje: .............................................................................................................. 58
25.12
Ellenőrzés, értékelés, beszámoltatás.................................................................................................... 58
26 A TANKÖNYVEK ÉS A TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 60 27 A TAGOZATRA VALÓ FELVÉTEL ÉS A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................................................................... 61 27.1
A hallgatók felvétele, átvétele............................................................................................................... 61
27.2
A hallgatói jogviszony megszűnése...................................................................................................... 61
3
27.3
A magasabb évfolyamba lépés feltételei.............................................................................................. 61
28
ÉRETTSÉGI .................................................................................................. 62
28.1
A középszintű érettségi témakörök: .................................................................................................... 62
29 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK........................................................................................................... 72 29.1
Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)..................................................... 72
29.2
Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) 74
29.3
Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (A hasizmok erő-állóképességének mérése) ..................... 76
29.4 Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) 78 29.5
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: ......................................... 79
30 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE. .... 80 30.1
Magyar nyelv és irodalom.................................................................................................................... 80
30.2
Történelem ............................................................................................................................................ 80
30.3
Matematika ........................................................................................................................................... 82
30.4
Idegen nyelv........................................................................................................................................... 82
30.5
Földrajz.................................................................................................................................................. 83
30.6
Biológia .................................................................................................................................................. 87
30.7
Fizika...................................................................................................................................................... 88
30.8
Kémia..................................................................................................................................................... 89
30.9
Számítástechnika .................................................................................................................................. 90
30.10
Szakmai képzés ..................................................................................................................................... 90
30.11
Rajz ........................................................................................................................................................ 90
30.12
Ének ....................................................................................................................................................... 90
30.13
Testnevelés............................................................................................................................................. 90
4
Nevelési program 1
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A KT. 2. § 4. bekezdése értelmében iskolánk felelősséget vállal a tanulók testi,
értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakításáért és fejlődéséért, ennek érdekében -
a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel,
-
a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő, oktató munkáját,
-
felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre.
Az oktatási törvény 4. §-a szellemében az intézményünk nem elkötelezett egyetlen vallás, illetve világnézet mellett sem. Biztosítjuk a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. Az iskola a hit és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi, jogi személyekkel és a KT. 4. § 4. bekezdésének szellemében szervezi meg a fakultatív hit- és vallásoktatást, a szülők és a tanulók igényei szerint, alkalmazkodva a kötelező tanórai foglalkozások szervezéséhez. Legfontosabb alapelveink: -
személyiségfejlesztés
-
kultúra és értékközvetítés
-
megfelelő erkölcsi értékrend kialakítás
-
felelősséggel, kitartással végzett munka
-
minőségre törekvés
-
folyamatos fejlesztés elve
-
a módszerek szabad megválasztásának elve
-
differenciált bánásmód elve
-
az együttnevelés elve (szülőkkel, más partnerekkel)
5
Mindezen alapelveket szem előtt tartva kívánja iskolánk a ráháruló feladatokat ellátni, mint a bakonytérségi kisrégió központja. Egyaránt fontosnak tartjuk iskolánk általános műveltséget megalapozó, felsőfokú tanulmányok felkészítésére törekvő, s a munkába állást segítő jellegének megőrzését, további erősítését.
2
Az oktató-nevelő munka céljai, feladatai, eszközrendszere A
középiskolai
oktatásnak
meghatározóan
fontos
szerepe
van
a
személyiségfejlesztésben, a felelős társadalmi magatartás kialakításában, az esztétikai nevelésben egyaránt. A 6 osztályos képzés bevezetésével iskolánk célja, hogy a jó képességű, tehetséges gyerekeket – kiemelve a sokszor húzóerőt nem biztosító környezetből - alapozzuk meg számukra a biztos továbbtanulás lehetőségét. Erre nagyobb esélyt szereznek azáltal, hogy a tananyagot a hat év alatt folyamatában és emelt szinten sajátíthatják el. Ennek alapja, hogy jó képességű és viszonylag azonos tudásszinten lévő gyerekek motiváltsága erős. A nevelés céljának meghatározásakor figyelembe vesszük: -
az általános emberi értékeket
-
a tágabb és szűkebb társadalmi környezet igényeit
-
a szülők elvárásait
-
a tanulók életkori sajátosságait, érdekeit, elképzeléseit.
A középiskolai oktatás céljaiból adódó feladataink: -
ismeret és tudásközvetítés
-
összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra való nevelés
-
a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, felelős döntésekre való felkészítés
-
a tanulók teljes személyiségének fejlesztése
-
szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalok nevelése
Ennek érdekében: -
Iskolánk olyan ismereteket közöl, melyek megalapozzák az általános műveltséget, világszemléletet és segítik a tanulók eligazodását szűkebb és tágabb környezetükben.
-
Olyan értékeket szeretnénk tanítványainkkal elfogadtatni, hogy tiszteljék az emberi méltóságot, tanulják meg elítélni a háborút, az elnyomás és diszkrimináció különböző formáit, fogadják el a másságot.
6
-
Az erkölcsi értékeken belül fontos feladat a nemzethez tartozás etikai értékének, a helyes magyarságtudat kialakításának az elsajátíttatása.
-
Feladatunk az „örökérvényű normák” megismertetése, tudatosítása.
-
Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.
-
Az egészséges életre való nevelés keretében igyekszünk megtanítani diákjainkat önmaguk, mások, az élet, az egészség szeretetére, tiszteletére.
-
Az iskola fontos feladatot vállal a megbízhatóan, pontosan kitartóan, szorgalmasan dolgozni tudó ember nevelésében.
-
Ki kell alakítani a tanulókban a vállalkozás, a kreativitás, az élet változó feltételeihez alkalmazkodás képességét.
Ennek érdekében törekedni kell arra, hogy -
a tanulók ismerjék saját lehetőségeiket
-
legyenek képesek reális célok kitűzésére
-
olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható
-
legyenek képesek új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac által diktált változásokra, reálisan felmért, idejében végrehajtott pályamódosításra
A nevelési és oktatási célokban megfogalmazottakat a kötelező és a nem kötelező időkeret felhasználásával, a tanulók érdeklődési körének, az iskola hagyományainak figyelembe vételével tudjuk megvalósítani. A kötött tanórai foglalkozások mellett a szabadon választható foglalkozások nagymértékben
hozzájárulnak
a
képességek
jobb
kibontakozásához,
a
személyiségfejlődéshez. Céljaink akkor tekinthetők megvalósultnak, ha a végzős diákok személyiség jegyeiben, viselkedéskultúrájában, értékrendjében mindezek tetten érhetők, ha olyan tudásbázissal hagyják el iskolánkat, mely az általunk közvetített értékek és az állandó önművelés segítségével alkalmassá teszi őket választott céljaik megvalósítására, a sikeres szocializációra. A középiskolai évek alatt a képességek fejlesztése nem választható el a tárgyi tudástól, a nevelés legfontosabb színtere a tanítási óra, illetve az ezeket kiegészítő tanórán kívüli foglalkozásaink (szabadidős tevékenységeink rendszere). A következőkben néhány alapvető, tantárgyi tartalmak által fejlesztendő képességet sorolunk fel:
7
Magyar nyelv és irodalom: -
anyanyelvi tudatosság
-
írásbeli és szóbeli kommunikációs készség
-
beleérző képesség
-
stílusérzék
-
érzelmi tudatosság
-
elemzőkészség
-
az igényes olvasás iránti igény
-
önálló információszerzés képessége
-
esztétikai és erkölcsi ítélőképességük fejlesztése
-
önismeret – kritikai érzék
Történelem: -
térben és időben történő tájékozódás
-
magyarságtudat
-
a másság elfogadása
-
pozitív személyiségvonások tudatosítása
-
felelősségteljes magatartás
-
állampolgári tudatosság
-
helyes erkölcsi normák kialakítása, elfogadása
-
európai és magyar történelmi folyamatok aktualizálásának képessége
-
hazafiság
Matematika: -
önálló, rendszerezett logikus gondolkodásmód
-
kreativitás fejlesztés
-
az ismeretek produktív alkalmazása
-
fegyelmezett, rendezett munkavégzés
-
pontos, kitartó munkavégzés
8
Idegen nyelvek: -
az idegen nyelven történő önkifejezés eszközének kialakítása
-
kommunikációs készség
Természettudományos tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia -
a természettel való kapcsolat kiépítésének igénye
-
környezetvédelem – a természet tudatos védelme
-
fegyelmezett és pontos munkavégzés
-
megfigyelőképesség fejlesztése
-
természettudományos gondolkodás
-
a természettudományos tantárgyak közötti összefüggések alkalmazása
Rajz és művészettörténet: -
vizuális látásmód tudatosítása
-
kreativitás, fantázia
-
esztétikai érzék
-
környezeti vizuális igényesség
Ének-zene: -
érzelmi, értelmi jellemformálás
-
szép iránti fogékonyság
-
hazafiság
Testnevelés: -
egészséges test iránti igény
-
kultúrált mozgásformák
-
higiénia, egészséges életmód
Számítástechnika: -
logikus gondolkodás, kreativitás
-
ismeretlen dolgokban való tájékozódás a meglévő ismeretek felhasználásával
9
Új műveltségi területek: társadalomismeret, tánc és dráma, mozgókép és média -
A képességek még alaposabb kiteljesedését szolgálják, növelve a látókört, erősítve az önismeretet és a kritikai érzéket, a tájékozódás iránti képességet és igényt.
3
Nevelési-oktatási eszközrendszer
A pedagógiai elméletében és gyakorlatában az eszközrendszer fogalma alatt több féle értelmezés is ismert. Mi eszközrendszer alatt a nevelési és oktatási módszereket és az azokhoz használható oktatási eszközöket, a nyomtatott és a nem nyomtatott anyagokat, valamint a nevelés és oktatás hatékonyságához szükséges objektív feltéteket értjük. Intézményünkben az úgynevezett hagyományos módszereket és eszközöket együttesen alkalmazzuk a korszerű oktatástechnikai és metodikai eszközökkel. A célunk az aktív tanulásra nevelés, ennek érdekében a különféle önálló ismeretszerzési technikák elsajátíttatását tartjuk szem előtt. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az Internet tanulás szolgálatába való állítása, illetve a könyvtárhasználat. Az oktatás hatékonyságát segítik: szaktantermeink -
Biológia – kémia - fizika
-
menedzserasszisztensi szaktanterem
-
nyelvi labor
-
kettő számítástechnikai terem
-
gépíró terem
-
taniroda
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: -
Közvetlen /direkt/ módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulóra.
-
Közvetett /indirekt/ módszerek azok, amelyekben a nevelőhatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
10
4
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
„A személyiség külső hatásokra kialakított belső feltételeknek és öröklött adottságoknak az egyénen belül kialakult olyan egyedi, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez.” /Rubinstein/
Ezen meghatározás értelmében tehát az ember személyisége fejleszthető. A fejlesztésnek azonban nagyon megfontoltnak, tervszerűnek és céltudatosnak kell lennie. A személyiségfejlesztés legfőbb színterei a család és a különböző iskolatípusok. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a személyiségre nem csak a család és az iskola hat, hanem azon kívül számtalan tényező befolyásolja azt. Többek között a barátok, felnőtt és kortárs ismerősök, kulturális irányzatok stb. Ez az úgynevezett szociális környezet aktív módon viszonyul mindenkihez. Az iskola, mint oktatási intézmény, nem minden tevékenységi formájában képes olyan „látványos” életviteli lehetőséget felmutatni, ami a gyermekek számára követendő példa lehet, e4zért tanulóinkban olyan normákat kell kialakítani úgy, hogy a társadalom számára értékes személyiségvonásokat eredményezzen. Az iskolának a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek, a társadalom elvárja, hogy a pedagógus egy személyben képviselje: -
a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő funkciót
-
az oktató ismeretátadó funkciót
-
teljesítse a családi szocializáció mulasztásaiból rájuk háruló korrekciós funkciót
Az iskola és vele együtt a pedagógusok mindezek szerepeknek nyilvánvalóan nem tudnak megfelelni, csupán az első kettő tartozik szorosan a pedagógiai munka elvárható követelményei közé. Nem szabad azonban elhanyagolni és teljes mértékben megfeledkezni a harmadik szerepről sem, mivel a sikeres munka elengedhetetlen feltétele a családi háttér megfelelő ismerete, az esetlegesen előforduló anomáliák tompítása, megszüntetése. Intézményünk sajátos helyzetéből adódik, hogy tanítványaink nem csak különböző előképzettségű, de igen eltérő személyiségjegyekkel rendelkező fiatalok is. Ezért iskolánk elsődleges feladata, hogy az általános iskolában már megkezdett személyiségfejlesztést
11
folytassa úgy, hogy a 12. év végére a legalapvetőbb személyiségjegyekkel minden tanítványunk vagy legalább is többségük rendelkezzék. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
A tanulók erkölcsi nevelése -
Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása
A tanulók értelmi nevelése -
Az értelmi képessége, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
A tanulók közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő nevelése -
Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
A tanulók érzelmi nevelése -
Az élő, és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
A tanulók akarati nevelése -
Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
A tanulók nemzeti nevelése -
A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
A tanulók állampolgári nevelése -
Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése, a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre.
A tanulók munkára nevelése -
Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása. 12
A tanulók testi nevelése -
A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
A személyiségfejlesztés az intézmény valamennyi tanárának a feladata, a szaktárgyi ill. szaktárgyaik adta minden lehetőséget ki kell aknázni a közösen megfogalmazott nevelési célok megvalósításához. Ennél hatásosabb azonban a személyes példamutatás. A tanár őszinte, nyílt magatartásával, munkaerkölcsével, munkatársaival kialakított kapcsolatával, becsületességével, segítőkészségével, egészséges, példás életvitelével, szavak nélkül is nevelhet. Kiemelt szerep jut még e tevékenységben az osztályfőnököknek. Összességében a következetes és egységes személyiségfejlesztés iskolánk egyik legalapvetőbb feladata, melyben minden tanár egyformán részt vállal.
5
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A nevelés közösségi értékeket közvetítő közösségre orientált tevékenység, melynek fő
célja a társadalmi szocializációra való felkészítés. A közösséget – egyén és társadalom közötti harmonikus kapcsolatot – csak közös tevékenységgel lehet kialakítani, fejleszteni. A tanulók közösségben ill. közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői segítése. -
Az iskolai élet egyes területeihez /tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez/ kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésébe Az önkormányzás képességének kialakítása -
A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy maguk elé célt tudjanak kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. az elvégzett munkát értékelni tudják.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése -
A tanulói közösségeket segítő pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megvalósulásának segítése,
13
hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása -
A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
6 6.1
A közösségfejlesztést szolgáló főbb tevékenységformák Kirándulások Az évente megszervezett osztálykirándulások, a különböző tanulmányi kirándulások, a
közösséggé kovácsolódás színterei, ugyanakkor hozzájárulnak a természet és a társadalom harmonikus viszonyának megértéséhez. A táj szépségén és történelmi értékeink láttán fejlődik magyarságtudatuk és erősödik a hazafiság érzése. Az egynapos osztálykirándulások a diákok részéről önköltségesek, a pedagógusok költségeit az iskola fizeti. (útiköltség, túlóra) 6.2
Kulturális programok A közös múzeumlátogatások, kulturális programok /színház, filharmónia/ élménye,
későbbi felidézése összekötőkapocs, közösség és jellemformáló tevékenység. E programok tanulói megszervezése növeli önállóságukat és megízlelhetik a közösségért cselekvés pozitív érzését. A fentiek önköltségesek foglalkozások, melyek akkor kerülnek megszervezésre, ha a szülői szervezet egyetért a tervezett programokkal. 6.3
Kultúrműsorok Kultúrműsorok összeállítása során, melyek az idősek napjával kapcsolatosak, ill. a
helyi szociális otthon idős lakóit köszöntik, a tanulóknak mód nyílik nyitottságuk révén a másság elfogadására, sérült, fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítására.
14
6.4
Környezetvédelmi nap Évi rendszerességgel megszervezett környezetvédelmi nap ill. egészségvédelmi nap
(megszervezéséhez alapot nyújt a KT. 52. §) lehetőséget teremt, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon, hogy környezetünk értékeinek megőrzése, illetve egészségünk védelme milyen fontos feladat, a helyes higiéniai viszonyok és a megfelelő táplálkozás, a jó egészség alapfeltétele a jó munkának és közérzetnek. 6.5
Öntevékeny csoportok Az iskolai öntevékeny csoportok /diákkör, szakkör, énekkar, sportkör/ számos
alkalmat kínál a pozitív jellemvonások előtérbe kerüléséhez, az egy mindenkiért, mindenki egyért elv alkalmazásához. 6.6
Iskolai diákönkormányzat Az iskola közösségeinek – osztályközösségeknek – munkáját összefogja, irányítja a
demokratikus
elvek
alapján
működő
iskolai
diákönkormányzat.
Tevékenységüket
meghatározza a Szervezeti és Működési Szabályzatuk. Meghatározó fontosságú például a szervezésükben megrendezett diáknap, iskolai fenyő ünnep, gólyabál. 6.7
Hagyományaink Közösségfejlesztésben
alapvető
szerepe
van
az
összetartozást
erősítő
hagyományoknak. Ezek a következők: Névadónkkal kapcsolatos hagyományaink - Látogatás Ácsteszérre. Önköltséges program. -
Az első osztályok látogatást tesznek Táncsics szülőházánál, virágot visznek és egyegy szavalattal emlékeznek névadónkra.
-
Vetélkedő
-
„Így élt Táncsics Mihály” című könyv alapján névadónk életéről szerzett ismeretek képezik a vetélkedő anyagát. A mások évfolyam rendezi az elsősök számára.
-
A diáknap, melyet áprilisban Táncsics születésnapján rendezünk, szintén névadónkhoz kapcsolódó program. A tanítás nélküli munkanapon vetélkedők, sportversenyek zajlanak. Támogatásokból és a Táncsics Alapítvány által finanszírozott program.
15
Nemzeti ünnepeinkhez, történelmi évfordulókhoz kapcsolódó ünnepélyeink - Október 6. Iskolai szintű megemlékezés -
Október 23. Az iskolai megemlékezést követően iskolánk diákjai adják az ünnepi műsort a városi szintű rendezvényen.
-
Március 15. Iskolai ünnepély
-
Holocaust emléknap
-
A kommunizmus áldozatainak emléknapja
Egyéb iskolai rendezvények és ünnepségek - Tanévnyitó és tanévzáró, ahova tanítványaink szüleit is meghívjuk -
Gólyabál
-
Karácsonyi műsor, ahol vendégként a társintézmények, a szülői szervezet, a Táncsics Alapítvány Kuratóriuma és az önkormányzati képviselők is részt vesznek
-
Nyílt nap
-
Szalagavató
-
Szavalóverseny
-
Költészet napja alkalmából megyei szavalóverseny rendezése
-
szernád
-
ballagás
-
tanulmányi kirándulás
-
Pedagógus nap
-
Osztályrendezvények
-
Az osztályok év közben folyamatosan önköltséges színház- és mozi látogatásokat szerveznek, mikulás napot tartanak
Tanulmányi munkához kapcsolódó hagyományok - Az „Év Táncsicsosa” tanulmányi verseny matematikából és történelemből.
7
A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Ma már nem titok, hogy az erőfeszítések ellenére sem sikerült a sokak által
megálmodott /csupa hasznos jó tulajdonságokkal rendelkező/ embertípus megformálása. Az évek múlásával mind többször jelentkeztek ellentmondások, szó és tett között, előtérbe kerültek az egyéni érdekek, amelyek az iskolától a beilleszkedési és magatartási nehézségek kezelését is elvárják.
16
A magatartási zavarok enyhítése érdekében az osztályfőnökök a szaktanárokkal közösen próbálják feltárni a problémás tanulóknál az okokat, felveszik a kapcsolatot a szülőkkel, személyesen elbeszélgetnek a gyerekkel, barátaival, környezetével. Kapcsolatot tart fenn: -
családsegítő szolgálattal
-
a helyi gyámügyi előadóval
-
az iskolaorvossal
-
az iskolai védőnővel
A kamaszkor életkori sajátosságainak megfelelő átmeneti szocializációs és egyéb zavarok legtöbbször az iskolán belül megoldódnak, hiszen ilyen esetben elegendő lehet a bizalommal teli tanár-diák kapcsolat is. A jutalmazás és a fegyelmezés eszközeit is felhasználjuk a magatartászavarok enyhítése érdekében. (Ezek elveit és formáit az SZMSZ tartalmazza.)
8
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyerekben benne él a vágy, az értékek felismerésére. Kérdés, hogy az iskola ezt a
vágyat érdeklődéssé, kíváncsisággá tudja-e érlelni. Ahhoz, hogy ezt elérjük Rogers optimista szemlélete, kell: „Veled vagyok. Hiszek benned” Fontos alapelvünk, hogy segítsük a gyereket abban, hogy meggyőződve saját értékeiről megtanulja elfogadni és becsülni önmagát. Ha ők elfogadják, ő is elfogadóvá válik. „Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad apró mag számára, hogy azzá a virággá váljon, amivé fejlődni képes. A föld csak lehetővé teszi a magnak, hogy virággá legyen. Felszabadítja a mag növekedési képességét, de ez a képesség teljességgel a mag belső meglévő tulajdonsága. A maghoz hasonlóan a fiatalok is teljes egészében a szervezetükben hordják a fejlődés képességét.” /Gordon/ Rajtunk múlik csupán, hogy biztosítjuk-e a megfelelő „talajt”, hogy a szunnyadó képességeiket felélesztve azok a felszínre kerüljenek. Ezért egyfelől a tehetséges tanulóink fejlődéséről kell gondoskodnunk, másfelől pedig a különféle nehézségekkel küszködő tanulókat kell felkarolnunk. Iskolánk kettős célkitűzéséből eredően törekszünk a tehetséges gyerekek felkutatására, és hatékony segítséget kívánunk nyújtani képességeik kibontakoztatásához. A kötelező tanórákon ennek érdekében törekszünk a differenciált foglalkozások megszervezésére. Több illetve nehezebb feladatokat adunk az ezt igénylő tanulóknak, valamint lehetőséget
17
biztosítunk beszámolók, kiselőadások megtartására, melynek témája mélyebben kitekint a kötelező tananyagra. A tanórai egyéni foglalkozásokon túl, e célt is szolgálja a csoportbontások képességek szerinti megszervezése /idegen nyelv/, felvételi és nyelvvizsga előkészítők. Emellett figyelemmel kísérjük a korosztályt érintő országos és megyei versenyeket, ösztönözzük a tanulókat az ezeken való részvételre, segítjük felkészülésüket. Hagyományainknak megfelelően házi versenyeket rendezünk, az „Év Táncsicsosa” cím eléréséért matematikából, történelemből, magyar irodalomból. A képességek kibontakoztatásának színtere a házi szavalóverseny is. A különösen ügyesen mozgó gyerekek az iskolai kézilabda csapatban és az atlétikai edzéseken bontakoztathatják ki tehetségüket. A törvényben előírtaknak megfelelően heti 8 X 45 percben sportköri foglalkozásokat biztosítunk, amelyek közül a gyerekek szabadon választhatnak. Fontosnak tartjuk a készségtárgyakban is a tehetség felfedezését /rajz, testnevelés, ének/. Az énekkar, a sportkör, a szakkör jó lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra. A diákönkormányzaton belül kiválogatódnak a szervezési, irányítási tehetséggel bíró diákok. A diákönkormányzatot segítő tanár a munkamegosztás kialakítására adott tanácsaival, a szervezés esetleg szükséges koordinálásával hozzájárul, hogy a tehetséges szervező diák képességeit mind jobban kibontakoztassa. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez a törvényesen előírt órakeret terhére. (Kt. 53. §) E foglalkozások lehetnek tehetséggondozó jellegűek, lehetnek nyelvvizsga, érettségi és felvételi előkészítők, szakkörök, amelyeket a tanulók és a szülők igénye és kérése alapján indítunk, de lehetnek a művészeti fejlődést, az esztétikai nevelést elősegítők és az egészséges életmódot biztosító illetve segítő foglalkozások is. A szakköröket és előkészítőket az iskola kötelező és nem kötelező tanítása óra megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére szervezzük, így a diákoknak ingyenes. A l2. évfolyamon, de még ideálisabb, ha már a 11. évfolyamon is indul felvételi előkészítő. Ez a forma magasabb szintű a tanóráknál, még a fakultációs órák színvonalánál is. Célja: tanítványaink magas szintű, sokoldalú felkészítése a felvételi vizsgákra. A szaktanár feladata eldönteni, hogy milyen pedagógiai módszert alkalmaz, hogy milyen tankönyveket, segédkönyveket használ fel és ajánl önálló feldolgozásra tanítványainak. E foglalkozás jellegéből következik, hogy ide a továbbtanulni szándékozó, céltudatos, jó képességű, szorgalmas tanulók járnak.
18
A nyelvvizsga előkészítő bármelyik idegen nyelvből indítható, ha van megfelelő számú jelentkező. Mivel ez az előkészítő tehetséggondozó foglalkozásnak minősül, már 3-4 érdeklődővel működhet. Ilyen létszámmal a maximumot lehet és kell is kihozni a tanulókból. Az érettségi előkészítők – minden érettségi tárgyból – a tanév második félévétől működnek. (Kivételt képez a matematika.)
9
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolánkba bekerülő diákokat mielőbb meg kell ismerni több szempontból is, ezért
nagyon fontos a családlátogatás. A családlátogatást az osztályfőnökök végzik, utazási költségeiket az iskola fizeti. A tanulási téren nyújtott eredmény nagyon szűk és egyoldalú megismerés. Fontos tudni, hogy diákjaink milyen családi háttérrel, milyen körülmények között élnek. Fontos számunkra, hogy a szülők is érezzék az iskola gyerekközpontúságát, és lehetőség szerint nyújtsanak segítséget nevelési, tanulási problémákban. A 14-18 éves korosztály fokozottan kitett a külső hatásoknak, nagyon érzékenyen reagálnak az őket ért családi-, anyagi munkahelyi /iskola/ és a tágabb környezet változásaira. Munkánk során kiemelt figyelmet szentelünk arra, hogy a diákok az őket ért hatásokra megfelelően reagáljanak. Igyekszünk felkészíteni őket a kudarcok leküzdésére, a problémákkal való szembesülésre, s azok megoldásaira. E munkában jelentős szerep jut az osztályfőnököknek és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat segítő védőnőnek. Rendkívüli jelentősége van a negatív változás mielőbbi felismerésének. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -
felzárkóztató foglalkozások
-
tehetséggondozó foglalkozások
-
indulási hátrányok csökkentése
-
differenciált oktatás és képességfejlesztés
-
pályaválasztás segítése
-
személyes, egyéni tanácsadás /tanulónak, szülőnek/
-
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése
-
családi életre történő nevelés
-
egészségügyi szűrővizsgálatok
19
-
a tanulók szabad idejének szervezése /tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek/
-
a tanulók szociális helyzetének javítása /segély, szülőkkel való együttműködés/
-
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról
Az iskolánkban a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik. Munkáját az osztályfőnökökkel összehangoltan végzi. Feladatai közé tartozik különösen -
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatásokon vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.
-
A veszélyeztető okok megléte esetén értesítik a gyermekjóléti szolgálatot.
-
A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezik.
-
Tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: -
nevelési tanácsadóval
-
gyermekjóléti szolgálattal
-
családsegítő szolgálattal
-
polgármesteri hivatallal
-
gyermekorvossal
-
továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal
Jelenleg iskolánkban sajátos nevelésű igényű gyermek nincs. Intézményünk ilyen gyermek nevelését nem tudja felvállalni.
10 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 9. évfolyamon a Comenius minőségbiztosítási programban meghatározott elvnek megfelelően szeptemberben matematikából és magyar nyelvtanból bemeneti mérést végzünk. Célunk kiszűrni azokat a minimumszinttől elmaradt tanulókat, akiknek felzárkóztató foglalkozáson való részvételre van szükségük.
20
A mérés és a felzárkóztatás célja, hogy a tanulónak sikerélménye legyen, eljusson az érettségéig és megtalálja a helyét az életben. A sikeres középiskolai tanulmányok, a megfelelő pályaválasztás és munkába állás érdekében az alábbi tevékenységeket végzi iskolánk: -
9. évfolyamon felzárkóztatás
-
tanulószobai foglalkozások /ahol a tanulási módszert is tanítani kívánjuk/
-
tanulópárok alakítása
-
az iskolai könyvtár valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
-
a továbbtanulás irányítása, segítése
-
több tantárgyból bukásra álló, a középiskolai szintet teljesíteni képtelen diák esetén, megbeszélni a szülőkkel az iskolaváltás szükségességét. Végső megoldásként a más intézménybe való átirányításának kezdeményezése.
11 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányokat az alábbiak szerint csoportosítjuk: -
Anyagi okok miatti hátrányok
-
Családi körülményekből fakadó hátrányok
-
Anyagi okok és családi körülményekből együttesen jelentkező hátrányok Anyagi okok miatt hátrányban vannak azon diákjaink, akiknél bár mindkét szülő
dolgozik, de az 1 főre jutó jövedelem nagyon alacsony /létminimum alatti/. Az egyik szülő vagy
mindkettő
munkanélküli,
vagy
az
egyik
szülő
ill.
mindkettő
nyugdíjas,
rokkantnyugdíjas. A fentiekből fakadó hátrány enyhítésére a következő források állnak rendelkezésünkre: -
Táncsics Alapítvány – céljai között szerepel a hátrányos helyzetű diákok támogatása /tankönyv megvásárlása, tanfolyamok, szakkörök, korrepetálások finanszírozása, ösztöndíj biztosítása/
-
Tartós használatra vásárolt tankönyveket elsősorban a hátrányos helyzetű diákok kapják.
Családi körülményekből fakadó hátrányban vannak azok a tanulók, akik csonka családban nevelkednek, a szülők iskolai végzettsége alacsony, illetve a szülők magatartása nem a társadalmi normáknak megfelelő.
21
Ezen családokból hozzánk kerülő gyermekeknél a tanuláshoz nyugodt légkör biztosítása, a tanulásban való segítség megadása nagyon fontos feladat. Lehetséges megoldásnak az alábbiakat látjuk: -
9. évfolyamon felzárkóztatás a lehető legtöbb tantárgyból
-
tanulószobai foglalkozás, melynek keretében korrepetálások segítenék a rászorulókat
-
felvilágosító előadások /alkohol, drog, bűnmegelőzés érdekében/
-
személyes kapcsolat kiépítése a családdal
-
kapcsolattartás az iskolai és gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel
-
az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás
12 A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az együttműködés rendjét az intézményi SZMSZ részletesen tartalmazza (11-14. oldal). A szülői házzal történő kapcsolat legfontosabb fóruma: a szülői szervezet. A közösség működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról maga dönt. A szülőkkel való kapcsolattartás fontos formája a szülői értekezlet. Minden tanév kezdetén, kétféle módon is tájékoztatjuk a szülőket az évi feladatainkról, az iskola személyi és tárgyi feltételeiben, működésében bekövetkező változásokról. Az összevont szülői értekezleteken az intézmény igazgatója átfogó, általános jellegű ismertetést ad. Az ezt követő az osztályszülői-értekezleteken az adott osztály konkrét helyzetét, feladatait beszélik meg. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt. A hagyományosan – minden osztályban – a második szülői értekezleten a félévi munka értékelése az egységes napirendi pont, amelyet februárban tartunk. Az osztályfőnökök külön-külön is tarthatnak tájékoztatást az osztályukkal kapcsolatos aktuális kérdésekről. Pl. 12. évfolyamon a pályaválasztásról, a jelentkezési lapok kitöltéséről. Központilag meghatározott idejű fogadóórát nem tartunk, de előre egyeztetett időpontban az osztályfőnökök, szaktanárok és az igazgató a szülők rendelkezésére állnak. Erről az évi első
22
szülői értekezleten tájékoztatjuk az érintetteket. Évente kétszer (november, április) az osztályfőnökök levélben is értesítik a szülőket gyermekeik tanulmányi eredményéről. A szülők segítségével – szülői szervezet koordinálásával – szervezzük minden évben szalagavató ünnepségünket. Ez a közös feladat jó alkalom a közvetlenebb szülő-tanár kapcsolat kialakítására, ápolására is. A szülői szervezet tagjait intézményünk minden programjára meghívjuk. A még hatékonyabb együttműködést szolgálja a néhány éve bevezetett tanárok-szülők közös bálja.
13 Az iskola környezeti nevelési programja „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.”1 A környezeti nevelés a kerettantervben megjelenve kiemelt hangsúlyt kap az oktatásban. Ennek tükröződnie kell a különböző – a környezeti neveléshez bármiben is kapcsolható – tantárgyak tanítása és az iskola mindennapjaiban, a gyakorlatban is. Iskolánk pedagógiai programja a környezeti neveléssel kapcsolatosan az alábbi elveket határozza meg: A fent megfogalmazottak és a kerettantervi előírások tartalmában és megvalósításában is találkoznak az egyes tantárgyak óráin és a hétköznapok gyakorlatában is. 13.1 Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola Kisbér központjában épült, 1830-tól kezdődően több lépcsőben. Központi helyzetéből adódóan részben forgalmas utak, részben a Batthyány kastély parkja övezi. A történelmi háttér rányomja bélyegét minden tevékenységére, így a környezeti nevelésre is. 13.1.1 A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben
1
NAT 243/2003
23
Kémia A már meglevő anyagismeretük a középiskolai tanulmányok során kiegészül a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Ki kell alakítani a környezetszemlélet szempontjából helyes értékrendet a mindennapi szokások terén is. Meg kell ismertetni a diákokat a környezeti problémákkal. Látniuk kell, hogy ezek hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak. Foglalkozni kell azzal a kérdéssel, vajon meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a társadalom a tudomány segítségével. Fontos, hogy felismerjék a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról. Legyen áttekintésük ezen anyagok veszélyiről is. Legyenek képesek saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Beszéljenek személyes tapasztalataikról, a közvetlen környezetben érzékelt problémáról, keressenek megoldást. Meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték. Biológia Kiemelten fontos, hogy a kémiához kapcsolódóan tudatosítsa a diákokban az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát a biológia tanítás során. Ennek érdekében
biztosítsa
az
egészséges
életmóddal
kapcsolatos
helyes
alternatívák
kiválasztásához szükséges tájékozottságot, segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Értesse meg a tanulókkal, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért minden embernek tennie kell. Törekedni kell arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és a természetvédelem legfontosabb alapelveit.
Tudatosítani kell a diákokban, hogy a
mikrokörnyezetben a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet kell vállalniuk a saját jövőjük érdekében. Fizika A fizika tanítás során törekedni kell arra, hogy a tanulók lássák, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban felelősséget is jelent. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell. Földünk és környezetünk A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel. A tananyag több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-
24
környezeti
jelenségeket,
természettudományok,
folyamatokat
részben
a
összefüggéseikben
vizsgálja,
részben
társadalomtudományok
valamint
az
a
egyéb
környezettudományok szempontjai szerint. A diákoknak látniuk kell, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a környezetre. Meg kell ismerniük, hogy az ember a társadalmigazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és napjainkban is alakítja – olykor kizsákmányolja – a környezetét. Ezt ésszerűen korlátozni kell a környezet és az ember érdekeit egyaránt szem előtt tartva. Osztályfőnöki óra Ez az óra nyújtja a legszabadabb feldolgozását a témának. Ennek keretében törekedni kell arra, hogy a diákok saját tapasztalataikat mondják el közvetlen és tágabb környezetükből. Próbáljanak meg közösen megoldási alternatívákat keresni a felmerülő problémákra. (Pl. elemezzék a háztartásukban használatos vegyszereket, tisztító szereket. Gyűjtsék össze néhány élelmiszer csomagoló anyagát, beszéljenek a hulladék gyűjtés problémájáról stb.) Nem hagyományos tanórai keretben Diákjainkat a személyes példával is neveljük a környezethez való viszonyra. Ennek érdekében az iskola nevelőtestülete a következőket teszi: -
Fokozottan ügyel az iskola környezetében a szemetelésre
-
Évente két alkalommal hulladékgyűjtést szervez Kisbéren, majd gondoskodik a hulladék elszállításáról. A hulladékot a diákok hordják be a gimnázium udvarára. Ennek során szembesülnek, hogy a félévente megismételt gyűjtés során milyen mérhetetlen mennyiségű hulladék halmozódik fel.
-
Évente legalább egy alkalommal környezetvédelmi nap keretében szemétgyűjtést folytat az iskola diákjai és tanári kara. Ennek keretében Kisbér területén (parkokban, játszótereken, buszmegállókban, az iskola környékén, a főutcákon) zsákba gyűjtjük a szemetet és elszállítatjuk.
-
Tavasszal virágosítjuk az iskola udvarát és az utcafrontot, s az osztályok kéthetenkénti váltásban gondoskodnak a virágok és az udvar gondozásáról. Ennek keretében megtisztítják az udvart és a virágágyásokat a gyomnövényektől, összegereblyézik a szemetet, megöntözik a virágokat, gondozzák a Táncsics szobor környezetét.
-
Évente egy alkalommal az iskola teljes gárdája kirándulni megy, amelynek célja valamilyen szép, védett terület megtekintése. (arborétumok, várak, vadvédelmi területek, tavak, folyók stb.) A kirándulást a Táncsics Alapítvány finanszírozza.
25
-
Az osztályok gyalogtúrákat szerveznek Kisbér és környékére az erdőkbe. Ennek során vizsgálják az erdők, a külterületek tisztaságát, feltárják az illegális szemétlerakó helyeket.
13.1.2 Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Nem anyagi erőforrások Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartással, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzat, az osztályközösségeknek. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, melyet iskolánk is közvetíteni kíván. Az iskola adminisztrációs dolgozója munkájával aktív részese környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. Folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató ha tanulóink látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmény profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgató feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője, az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálata. Anyagi erőforrások Az iskola költségvetéséből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Az iskolai alapítvány támogatja a tanulók tanulmányi kirándulásait, valamint nyári táborozását. A pályázat megjelenésének figyelése az igazgató és helyettesének feladata. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, melyre a kiírás szólt. 26
13.2 Alapelvek, jövőkép, célok 13.2.1 Alapelvek, jövőkép - Fenntartható fejlődés -
A kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések
-
A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefügései
-
Alapvető emberi szükségletek
-
Emberi jogok
-
Demokrácia
-
Elővigyázatosság
-
Biológiai és társadalmi sokféleség
Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki. Hosszútávú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványain. Ennek érdekében diákjainkba ki kell alakítani: -
A környezettudatos magatartást és életvitelt
-
A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt
-
A környezet értékei iránt felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát
-
A természeti és épített környezet szeretetét és védelmét
-
A rendszerszemléletet
-
És tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését
13.2.2 Konkrét célok - Az egészségnevelési program elkészítése -
A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához
-
Tantestületen belüli továbbképzés szervezése
-
A kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése
-
Drogprevenciós program folytatása
-
Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témákban
-
A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre
-
Hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon
-
Természetvédelmi versenyekre felkészítés
-
Multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon 27
-
A számítógép felhasználása a tanórákon
14 Az iskola egészségnevelési programja Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól lét állapota. Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud. ha individuális önállóságát megőrzi, és ha megteremti összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi - lelki képességeiket hangsúlyozza. 14.1 Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, így magába foglalja a körszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait és módszereit. 14.1.1 A prevenció területei Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Ide tartozik az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése. A megelőzés fenti területeivel elsősorban az osztályfőnöki és tanórákon tudunk foglalkozni. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel -
a táplálkozás
-
az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás
-
a családi és kortárskapcsolatok
-
a környezet védelme
-
az aktív életmód, a sport
28
-
a személyes higiénia
-
a szexuális fejlődés
A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza, illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza, például hatékony rehabilitáció segítségével. Ehhez hasznos segítséget nyújt a rendszeres szűrővizsgálatok megszervezése
14.1.2 Egészségnevelés Hagyományos egészségnevelés Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási folyamatok összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének elmozdítása érdekében. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: kémia, biológia és osztályfőnöki órák tananyagába beépített foglalkozások. Az iskolai büfé törekszik az egészséges táplálékok forgalmazására. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása testnevelés órákon, az iskolai sportköri foglalkozásokon és a tömegsport foglalkozásokon. Az intézmény törekszik a drogprevenciós és egyéb egészségvédelemmel kapcsolatos pályázatok kihasználására. A diáknap programjába minden alkalommal sportversenyeket iktatunk be. Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az osztályfőnöki órákon, valamint a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent. Például túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei. A rizikócsoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a másodlagos és harmadlagos prevencióhoz. Az érintett gyerekek szűrővizsgálatát a védőnők gyakrabban végzik el, az osztályfőnök és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős kimunkálja a betegségmegelőző programot. Kortárshatások az egészségfejlesztésben
29
A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, mint például a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer használat megelőzése. A diákok kortársképzésének támogatásával a közvetlen és hatékony információátadást segítjük. 14.2 Együttműködés más szolgálatokkal Iskolánk szoros kapcsolatban áll a családsegítő központtal, a védőnői szolgálattal és a vöröskereszttel. Jelenleg a családsegítő központon keresztül tudjuk a rászoruló diákjainknak a pszichológust biztosítani. A vöröskereszt minden tanévben versenyt szervez a diákoknak, valamint egészséges táplálkozással kapcsolatos előadásokat és gyakorlati bemutatókat tart (ételkóstoló, receptajánlat). A családsegítő központ által szervezett programokban diákjaink aktívan részt vesznek, mint kortárs segítők. 14.3 További célok Hosszú távú célként szeretnénk iskolapszichológust alkalmazni, valamint saját tornacsarnok építésével több sportfoglalkozást szervezni. Szeretnénk bővíteni a sportszerek állományát, így változatosabb programok szervezésére nyílna lehetőség. Rendszeresen szeretnénk uszodalátogatást, valamint természetjáró túrákat szervezni. Az iskolapszichológust az intézmény finanszírozná, ezért csak akkor fog megvalósulni, ha erre lesz megfelelő bérkeret. A tornacsarnokot csak pályázat útján tudjuk megvalósítani. Az uszodába járás a diákok részéről önköltséges, a túráknak nincs aköltsége.
30
Helyi Tanterv 15 A gimnáziumi oktatás formái és tantervei: 15.1 4 évfolyamos nappali tagozatos képzés emelt óraszámú nyelvoktatással. Két idegen nyelv tanulása kötelező. Választható idegen nyelvek: angol, német, francia, orosz, latin. Célja az érettségire, továbbtanulásra való felkészítés. Az érettségit – amelyet az akkor érvényben lévő érettségi vizsgaszabályzat szerint tesznek - követően a diákoknak lehetőségük van főiskolán, egyetemen vagy szakképző évfolyamon való továbbtanulásra. A 9-10. évfolyamon bevezetett gépírás és informatika tanórák biztosítják a diákoknak a sikeres ECDL vizsgára való felkészítést. A 10/2003. (IV,28) A kerettantervek kiadásáról szóló OM rendelet 2. változata alapján készítettük el.
31
Négy évfolyamos gimnáziumi osztály óraterve Tantárgyak
9. osztály
10. osztály
11. osztály
12. osztály
Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Gépírás Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emberismeret és etika Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Szabadon választott érettségi tantárgy Összes óraszám
148 (4) 74 (2) 111+74 (3+2) 111 (3) 111 (3) 74 (2) 0+74 (0+2) 55,5 (1,5) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) -
148 (4) 74 (2) 111+74 (3+2) 111 (3) 111 (3) 74 (2) 74 (2) 55,5 (1,5) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) -
148 (4) 92,5 (2,5) 185 (5) 111 (3) 148 (4) 92,5 (2,5) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) -
148 (4) 96 (3) 160 (5) 96 (3) 128(4) 32 (1) 64 (2) 74 (2) 37 (1) 16 (0,5) 32 (1) 32 (1) 64 (2)
1017,5+148 (27,5+4*)
1017,5+111 (27,5+4)**
1110 (30)***
960 (30)****
Megjegyzések: *10/2003.(IV.28) OM rendelettel módosított 28/2000.(IX.21) OM rendelet 8.§-nak (3) bekezdés értelmében a 9. évfolyamon a heti kötelező 27,5 órát heti 4 órával növeltük meg. A 2 órát az I. idegen nyelv 3 órájához és 2 órát a gépírás tantárgy bevezetéséhez adtuk. **10/2003.(IV.28) OM rendelettel módosított 28/2000.(IX.21) OM rendelet 8.§-nak (3) bekezdés értelmében a 10. évfolyamon a heti kötelező 27,5 órát heti 4 órával növeltük meg. A 2 órát az I. idegen nyelv 3 órájához és 2 órát az informatika tantárgy további tanulásához adtuk. ***A kötött óraszámon felül szabadon tervezhető heti 3,5 órából 2 óra az I. idegen nyelvhez, 1 óra a matematikához, 0,5 óra a mozgókép-és médiaismerethez került felosztásra.
32
**** A kötött óraszámon felül szabadon tervezhető heti 5 órából 2 óra az I. idegen nyelvhez, 1 óra matematikához és 2 óra a szabadon választott érettségi tantárgyhoz került felosztásra.
15.2 9. nyelvi előkészítő évfolyam + 4 évfolyam gimnáziumi képzés nappali tagozaton. A 9. nyelvi előkészítő évfolyam célja a nyelvvizsgára és emelt szintű nyelvi érettségire, valamint ECDL vizsgára való felkészítés. Ezen az évfolyamon az általános iskolában már tanult idegen nyelv tanulását kell folytatnia, ez német vagy angol lehet. Matematikából és magyar nyelvből az általános iskolai tudás elmélyítése, a logikai készség fejlesztése. A nyelvi előkészítő évfolyam után a 10. évfolyamtól a 4 éves hagyományos gimnáziumi képzésben folytatják tanulmányaikat a tanulók. Érettségi vizsgát a 13. évfolyam befejezését követően tesznek az akkor érvényben lévő érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően. A sikeres érettségi után a továbbtanulás lehetséges formái: főiskola, egyetem vagy középiskolai szakképző évfolyam.
33
9. nyelvi előkészítő évfolyam + 4 évfolyam gimnáziumi képzés óraterve Tantárgyak Magyar nyelv irodalom Történelem Idegen nyelv I.
9. osztály és 111 (3)
Idegen nyelv II. Matematika Informatika Gépírás Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emberismeret és etika Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Szabadon választott érettségi tantárgy Tanulásmódszertan Összes óraszám
518 (14)
74 (2) 166,5 (4,5) 0+74 (0+2)
74 (2) 37 (1)
37+37 (1+1) 1017,5+111 (27,5+3)*
10. osztály 11. osztály
12. osztály
13. osztály
148 (4)
148 (4)
148 (4)
148 (4)
74 (2) 111+74 (3+2) 111 (3) 111 (3) 74 (2) 0+74 (0+2) -
74 (2) 92,5 (2,5) 96 (3) 111+74 (3+2) 111 (3) 96 (3) 111 (3) 111 (3) -
185 (5) 148 (4) -
55,5 (1,5) -
74 (2) 55,5 (1,5)
92,5 (2,5) 74 (2) 64 (2)
74 (2) 74 (2)
74 (2) 74 (2)
-
-
37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) -
37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) -
74 (2) 37 (1) 37 (1)
74 (2) 37 (1) -
-
-
37 (1) 37 (1)
16 (0,5) 32 (1)
-
-
37 (1) -
32 (1) 64 (2)
1017,5+148 (27,5+4)**
1017,5+74 (27,5+2)***
1110 (30)****
960 (30)*****
160 (5) 128(4) 32 (1)
Megjegyzések: *10/2003.(IV.28) OM rendelettel módosított 28/2000.(IX.21)OM rendelet 8.§-nak (3) bekezdés értelmében a 9. évfolyamon a heti kötelező 27,5 órát heti 3 órával növeltük meg. 1 órát a tanulás módszertana és 2 órát a gépírás tantárgy bevezetéséhez adtuk. **10/2003.(IV.28) OM rendelettel módosított 28/2000.(IX.21)OM rendelet 8.§-nak (3) bekezdés értelmében a 10. évfolyamon a heti kötelező 27,5 órát heti 4 órával növeltük meg. A 2 órát az I. idegen nyelv 3 órájához és 2 órát a gépírás tantárgy bevezetéséhez adtuk.
34
***10/2003.(IV.28) OM rendelettel módosított 28/2000.(IX.21)OM rendelet 8.§-nak (3) bekezdés értelmében a 11. évfolyamon a heti kötelező 27,5 órát heti 2 órával növeltük meg. A 2 órát az I. idegen nyelv 3 órájához adtuk. ****A kötött óraszámon felül szabadon tervezhető heti 3,5 órából 2 óra az II. idegen nyelvhez, 1 óra a matematikához, 0,5 óra a mozgókép-és médiaismerethez került felosztásra. ***** A kötött óraszámon felül szabadon tervezhető heti 5 órából 2 óra az II. idegen nyelvhez, 1 óra a matematikához és 2 óra a szabadon választott érettségi tantárgyhoz került felosztásra.
15.3 6 évfolyamos gimnáziumi képzés emelt óraszámú nyelvoktatással. Erre a képzési formára a tehetséges, jó képességű gyerekeket várjuk, akiknél előtérbe kerül a tehetséggondozás, a tananyag magasabb szintű, mélyebb elsajátítása. Célja legalább egy idegen nyelvből középfokú nyelvvizsga letétele, emelt szintű érettségire való felkészítés, főiskolán, egyetemen való továbbtanulás. Az első idegen nyelv német vagy angol lehet. Második idegen nyelvként felvehető a 11. évfolyamtól az angol, német, francia, olasz, orosz, latin.
35
Hat évfolyamos gimnáziumi képzés óraterve
Tantárgyak
7. 8. 9. évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és 148 (4) 148 (4) 148 (4) irodalom Történelem 74 (2) 74 (2) 74 (2) Idegen nyelv I. 185 (5) 185 (5) 185 (5) Idegen nyelv II. Matematika 111 (3) 111 (3) 111 (3) Informatika 74 (2) 74 (2) Bevezetés a filozófiába Fizika 74 (2) 55,5 55,5 (1,5) (1,5) Biológia és 55,5 55,5 74 (2) életvitel (1,5) (1,5) Kémia 55,5 55,5 74 (2) (1,5) (1,5) Földünk és 55,5 55,5 74 (2) környezetünk (1,5) (1,5) Gépírás 37 (1) 74 (2) Ének-zene 37 (1) 37 (1) 37 (1) Rajz 37 (1) 37 (1) 37 (1) Testnevelés és 92,5 92,5 74 (2) sport (2,5) (2,5) Osztályfőnöki 37 (1) 37 (1) 37 (1) Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és 37 (1) médiaismeret Művészetek Emberismeret és 37 (1) etika A szabadon választott érettségi tantárgyhoz Összes óra: 999 (27) 1091,5 1128,5 (29,5) (30,5)
10. évfolyam 148 (4)
11. évfolyam 148 (4)
12. évfolyam 128 (4)
92,5 (2,5) 185 (5) 111 (3) 74 (2) -
74 (2) 74 (2) 222 (6) 148 (4) -
64 (2) 64 (2) 192 (6) 128 (4) 32 (1)
74 (2)
74 (2)
-
74 (2)
74 (2)
-
74 (2)
-
-
74 (2)
-
-
37 (1) 37 (1) 74 (2)
74 (2)
64 (2)
37 (1) -
37 (1) 37 (1) 18,5 (0,5)
32 (1)
-
37 (1) -
32 (1) 16,5 (0,5) 32 (1) -
74 (2)
64 (2)
1091.5 (29,5)
874,5 (26,5)
1091,5 (29,5)
36
16 Az iskolai szakképzés szakmai programja A helyi társadalmi és gazdasági igényeknek megfelelően 1989-től az iskola képzési profilja szakképzéssel egészült ki. A képzés célja, hogy az általános műveltség megalapozása mellett szakmai ismeretekkel is bővüljön a diákok tudása. A szakmai ismeretek lehetővé teszik a szakiránynak megfelelő felsőoktatási intézményben való továbbtanulást, valamint a szakképző évfolyam elvégzését. A középfokú OKJ vizsga letétele megkönnyíti a munkába állást azoknak, akik valamilyen okból nem tudnak főiskolán vagy egyetemen továbbtanulni. 9-12. évfolyamon általános szakközépiskolai képzés folyik egy idegen nyelv oktatásával. A 910. osztályban a szakterületnek megfelelő szakmai orientációs, a 11-12. osztályokban a szakterületnek megfelelő szakmacsoportos alapozó oktatásban részesülnek. Célja az érettségire, továbbtanulásra való felkészítés. Az érettségit – amelyet az akkor érvényben lévő érettségi vizsgaszabályzat szerint tesznek - követően a diákoknak lehetőségük van főiskolán, egyetemen vagy szakképző évfolyamon való továbbtanulásra. A 9-10. évfolyamon bevezetett gépírás és informatika tanórák biztosítják a diákoknak a sikeres ECDL vizsgára való felkészítést. Választható szakterületek és szakmacsoportok: műszaki szakterület – informatika szakmacsoport
37
Szakközépiskola informatika szakmacsoport óraterve
Tantárgyak
9. osztály
10. osztály
11. osztály
Magyar nyelv és irodalom Történelem
148 (4) 74 (2)
148 (4) 74 (2)
Idegen nyelv I. Matematika
185 (5) 111 (3+1) 74 (2) 74 (2)
185 (5) +37 111 +37 (3+1)
148 (4) 74 + (2+1) 185 (5) 148 (4)
Informatika Gépírás Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Szakmacsoportos alapozó oktatás, alkalmazói ismeretek Szakmacsoportos alapozó oktatás, programozás Összes óraszám
55,5 (1,5) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 74 (2) 37 (1) -
1017,5+37 (27,5+1)*
74 (2) 55,5 + (1,5+0,5) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 74 (2) 37 (1) -
18,5 -
1017,5+55,5 (27,5+1,5)**
12. osztály
128 (4) 37 96 (3) 160 (5) 128 (4) -
74 (2) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 148 (4)
64 (2) 32 (1) 64 (2) 32 (1) 128 (4)
148 (4)
128 (4)
1110 + 37 960 (30+1)*** (30)****
Megjegyzések: *. A szakmai orientáció 5 órájából 2 órát az idegen nyelv 3 órájának növelésére, 1,5 órát a gépírás tantárgy bevezetésére fordítunk és 1,5 órát az informatika órájának növelésére adtunk. A szabadon tervezhető heti 0,5 órát a gépírás 1,5 órájához adtuk 10/2003.(IV.28) OM rendelettel módosított 28/2000.(IX.21)OM rendelet 8.§-nak (3) bekezdés értelmében a 9. évfolyamon a heti kötelező 27,5 órát heti 1 órával növeltük meg, így a matematika tantárgy heti óraszáma 4 óra. **. A szakmai orientáció 5 órájából 2 órát az idegen nyelv 3 órájának növelésére, 1 órát a gépírás tantárgyra és 2 órát az informatika oktatására fordítunk. A szabadon tervezhető 0,5 órát a gépírás 1 órájához adtuk 10/2003.(IV.28) OM rendelettel módosított 38
28/2000.(IX.21)OM rendelet 8.§-nak (3) bekezdés értelmében a 10. évfolyamon a heti kötelező 27,5 órát heti 1,5 órával növeltük meg. 1 órát a matematika 3 órájához, 0,5 órát a gépírás 1,5 órájához adtunk. *** A szabadon tervezhető heti 3 órából 1 órával a matematika 3 óráját, 2 órával az idegen nyelv 3 óráját növeltük meg. 10/2003.(IV.28) OM rendelettel módosított 28/2000.(IX.21)OM rendelet 8.§-nak (3) bekezdés értelmében a heti kötelező 30 órát 1 órával növeltük meg, így a történelem tantárgy heti óraszáma 3. **** A szabadon tervezhető 3 órából 1 órát a matematika 3 órájához, 2 órát az idegen nyelv 3 órájához adtunk
39
Szakközépiskola marketing szakmacsoport óraterve Tantárgyak
9. osztály
Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv I. Matematika
148 (4) 74 (2) 185 (5) 111 (3+1) 74 (2) 74 (2)
Informatika Gépírás Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Szakmacsoportos alapozó oktatás, I. idegen nyelven Szakmacsoportos alapozó oktatás, elméleti és üzleti gazdaságtan Szakmacsoportos alapozó oktatás, gépírás Összes óraszám
10. osztály
148 (4) 74 (2) 185 (5) +37 111+37 (3+1)
55,5 (1,5) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 74 (2) 37 (1) -
1017,5+37 (27,5+1)*
11. osztály
12. osztály
148 (4) 111 (3) 111 (3) 148 (4)
128 (4) 96 (3) 96 (3) 128 (4)
74 (2) 37 (1) 55,5 +18,5 (1,5+0,5) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 74 (2)
32 (1) 64 (2) 32 (1) 64 (2) 32 (1) 64 (2)
148 (4)
192 (6)
74 (2)
32 (1)
1017,5 + 55,5 1110 (27,5+1,5)** (30)***
960 (30)****
Megjegyzések: * A szakmai orientáció 5 órájából 2 órát az idegen nyelv 3 órájának növelésére, 1,5 órát a gépírás tantárgy bevezetésére fordítunk és 1,5 órát az informatika órájának növelésére adtunk. A szabadon tervezhető heti 0,5 órát a gépírás 1,5 órájához adtuk.10/2003.(IV.28) OM rendelettel módosított 28/2000.(IX.21)OM rendelet 8.§-nak (3) bekezdés értelmében a 9. évfolyamon a heti kötelező 27,5 órát heti 1 órával növeltük meg, így a matematika tantárgy heti óraszáma 4 óra. **A szakmai orientáció oktatás 5 órájából 2 órát az idegen nyelv 3 órájának növelésére, 1 órát a gépírás tantárgyra és 2 órát az informatika oktatására fordítunk. A szabadon tervezhető 0,5 órát a gépírás 1 órájához adtuk 10/2003.(IV.28) OM rendelettel módosított 28/2000.(IX.21)OM rendelet 8.§-nak (3) bekezdés értelmében a 10. évfolyamon a
40
heti kötelező 27,5 órát heti 1,5 órával növeltük meg. 1 órát a matematika 3 órájához, 0,5 órát a gépírás 1,5 órájához adtunk. *** A szabadon tervezhető heti 2 órából 1 órával a matematika 3 óráját és 1 órával a történelem 2 óráját növeltük meg. **** A szabadon tervezhető 2 órából 1 órát a matematika 3 órájához, 1 órát az a gépírás további tanulásához adtunk.
41
17 Szakképző évfolyamok tantervei 17.1 Számítástechnikai szoftverüzemeltető OKJ száma: 54 481 03 0100 52 01 A számítástechnikai szoftver üzemeltető képzés célja, hogy a tanuló legyen alkalmas a társadalmi és gazdasági élet különböző területein, az adott területhez kapcsolódó irodai és ügyviteli munkában, a gazdálkodó egységek tartalmi és adminisztratív munkájában alkalmazott számítógépes szoftverek középszintű kezelésére, üzemeltetésére, használatára. Tudja kezelni az egyes számítógéptípusokat, legyen alkalmas rutinfeladatok végzésére. Legyen képes olyan önálló feladatok megoldására is, amelyek a mindennapi tevékenysége során előfordulhatnak.
A számítástechnikai szoftverüzemeltető óraterve Tantárgy (modul) Számítástechnikai alapismeretek "A" Számítástechnikai alapismeretek "B" Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelő rendszer "A" Prezentáció és grafika Angol Testnevelés Központilag előírt tantárgyak összesen Szabadon választott kötelező tantárgyak Mindösszesen
1/13. évfolyam 129,5 (3,5) 180 (5) 92,5 (2,5) 92,5 (2,5) 144 (4) 72 (2) 144 (4) 72 (2) 943,5 (25,5) 252 (7) 32,5
Az ajánlott óraszámok az elmélet és gyakorlat arányát megtartva rugalmasan használhatók. Az oktatás blokkosítva is szervezhető. A szabad sáv órakeretének felhasználása kötelező, a helyi igényeknek megfelelően fordítható a központilag előírt elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszámainak emelésére vagy más tantárgyakra.
42
17.2 Gazdasági informatikus OKJ száma: 54 481 04 0010 54 01 Képzés célja: olyan szakemberek képzése, akik a gazdasági és társadalmi életben, de elsősorban a vállalkozások területén informatikusi feladatokat képesek ellátni. A gazdasági informatikusnak rendelkeznie kell azokkal a gazdasági, pénzügyi és számítástechnikai ismeretekkel és készségekkel, amelyek alkalmassá teszik őt ezen munkakörben közvetlenül felmerülő feladatok megoldására. Feladatai közé tartozik a gazdasági információ gyűjtése, karbantartása és
feldolgozása is. A képzés célja tehát, olyan gazdasági ismeretekkel
rendelkező informatikusok képzése, akik önállóan képesek az informatika eszközeit hatékonyan üzemeltetni a gazdasági életben jelentkező feladatok megoldásánál.
A gazdasági informatikus óraterve Tantárgy Számítástechnikai alapismeretek „A+B” Szövegszerkesztés és táblázatkezelés Adatbázis ismeretek A Szervezési ismeretek A Közgazdaságtan Marketing alapismeretek Pénzügyi ismeretek Statisztika Jogi ismeretek Számvitel Irodai gyakorlatok Angol/Német Élet- és pályatervezés Testnevelés Összesen
1/13. 1 félév 9 8 5 3 3 2 30
1/13. 2. félév. 4 3 4 4 3 1 2 4 3 2 30
2/14. 1. félév 5 3 4 2 2 3 3 3 3 2 30
Amennyiben a jelentkezők rendelkeznek az ECDL START bizonyítvánnyal, képzési idejük három félévről kettőre csökken az informatika órák számának csökkenése miatt, a következő órabeosztás mellett.
43
Tantárgy Számítástechnikai alapismeretek „A+B” Szövegszerkesztés és táblázatkezelés Adatbázis ismeretek A Szervezési ismeretek A Közgazdaságtan Marketing alapismeretek Pénzügyi ismeretek Statisztika Jogi ismeretek Számvitel Irodai gyakorlatok Angol/Német Élet- és pályatervezés Testnevelés Összesen
1/13. 1. félév 9 8 5 2 2 3 3 3 2 35
1/13. 2. félév 4 3 4 4 3 1 2 4 3 3 3 2 36
2/14. 1. félév . -
44
17.3 Pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés OKJ száma: 52 34303 0000 00 00 Célja: Ismeretei birtokában ezen a szakon végzett pénzügyi-számviteli ügyintéző képes legyen a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és egyes pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére, a gazdasági események kontírozására, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetésére, könyvviteli feladatok készítésére, az egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó számítások elvégzésére (amortizáció, a fizetendő adó stb. kiszámítására), valamint az egyszeres és a kettős könyvvezetéssel kapcsolatos további feladatok ellátására.
Pénzügyi-számviteli ügyintéző óraterve Tantárgy Pénzügyi ismeretek Számviteli ismeretek Vállalkozás gazd. ismeretek Tanirodai gyakorlat Statisztika Marketing Közgazdaságtan Idegen nyelv Osztályfőnöki Testnevelés Kommunikáció, pályatervezés Összesen:
1/13. 185 (5) 148 (4) 111 (3) 148 (4) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 185 (5) 37 (1) 74 (2) 74 (2) 1110 (30)
2/14. első félév 100 (5) 80 (4) 60 (3) 80 (4) 20 (1) 20 (1) 20 (1) 100 (5) 20 (1) 20 (1) 20 (1) 600 (30)
Kötelező vizsga Írásbeli + szóbeli Írásbeli + szóbeli Írásbeli + szóbeli Írásbeli + szóbeli Szóbeli --------
45
17.4 Banki Szakügyintéző OKJ száma: 55 343 01 0010 55 01 A képzés célja olyan számviteli és banki ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a szakvizsga letétele után a környékbeli bankoknál alkalmasak lesznek a banki feladatok ellátására. A képzést követően a diákok szakirányú felsőfokú oktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat, ahol a képzés során tanultak előnyt jelentenek számukra.
Tantárgy neve
Félév Óraszám (heti) elmélet+gyakorlat
Üzleti gazdaságtan Jogi alapismeretek Számítástechnika Viselkedéskultúra Készség-és személyiségfejlesztés Pénzügyi és banki alapok Számvitel 1. Idegen nyelv 1. Biztosítástan EU ismeretek Pénzügyi számítások Testnevelés Gazdasági matematika Összes óraszám:
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
3 15/félév 1+1 30/félév 2 2+1 2+1 5 1+1 2 0+2 2 1+1 31
Üzleti gazdaságtan 2 Számítástechnika 2 Munkaerőpiaci ismeretek Vállalkozások pénzügyei 1 Bankügyletek Számvitel 2. Idegen nyelv 2 Devizaügyletek Lakossági bankügyletek Nemzetközi pénzügyek Testnevelés Összes óraszám:
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
2 1+1 2 1+1 (nem kötelező) 2+1 1+2 5 2+1 1+1 0+2 2 28
Statisztika 1. Közgazdaságtan Vállalkozások szervezése Számítástechnika 3 Gazdasági informatika 1. Vállalkozások pénzügyei 2.
3 3 3 3 3 3
1+1 2 1+1 1+1 2 1+1 (nem köt.)
46
Számvitel 3. Elemzés-ellenőrzés-kontrolling Idegen nyelv Pénzügyi piacok Hitelbírálat Adózási ismeretek Testnevelés Összes óraszám:
3 3 3 3 3 3 3 3
1+2 2+2 5 2+2 2 0+2 2 34
Gazdasági matematika Statisztika Gazdasági informatika Vállalkozások pénzügyei Számvitel Elemzés-ellenőrzés-kontrolling Idegen nyelv Hitelbírálat Hitelintézeti számvitel Adózási ismeretek Testnevelés Összes óraszám:
4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
2 1+1 0+2 2+1 (nem köt.) 1+2 2+2 5 0+2 3 0+2 2 30
47
18 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói
taneszközöket
a
nevelők
szakmai
munkaközösségei
(illetve,
ahol
nincs
munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév februárjában) a leendő 9. évfolyamosokat a beiratkozáskor tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A
taneszközök
kiválasztásánál
a
szakmai
munkaközösségek
a
következő
szempontokat veszik figyelembe: A taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a Szülői Szervezete is jóváhagy. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve alapítványi támogatások felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A tankönyvvásárláshoz biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. A tankönyvtámogatás felosztásának szabályait az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza
48
19 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló továbbhaladása (felsőbb osztályba lépés) szempontjából meghatározó periódus a tanév, amely két félévre oszlik. A félév végén a tanulók minden tantárgyból összegző-értékelő osztályzatot kapnak. Ezt a jegyet nem pusztán a kapott osztályzatok számtani közepe adja, hanem azt a javuló vagy romló munkateljesítmény figyelembevételével alakítjuk ki. Az iskola hagyományaihoz híven az ellenőrző könyvön és a szülői értekezleten kívül tanévenként két alkalommal, november és április első hetében a szülőket levélben is értesítjük a tanuló eredményeiről. Az iskola felsőbb osztályába léphet az a tanuló, aki a közvetlenül megelőző osztályt eredményesen elvégezte. A tanulmányok folytatása nem szakad meg akkor, ha a tanuló a következő tanévben elháríthatatlan akadály miatt nem tudja tanulmányait folytatni, ezért halasztást kért és kapott. A halasztás egy tanévre szól. Tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja az a tanuló, aki kettőnél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, aki az osztályvizsgán vagy javító vizsgán nem jelent meg és távolmaradását 8 napon belül nem igazolta elfogadható módon, aki a megkezdett osztály- vagy javító vizsgától kellő indoklás nélkül visszalépett vagy akit szabálytalanság miatt eltiltottak a vizsgák folytatásától. Ugyanaz az osztály két ízben ismételhető meg. Az iskolába azonos másik iskolából kellő indokkal átlépni tanév közben is lehet. Az iskolai vizsgák A 11/1994. /VI. 8./ MKM rendelet 25-26-27.§-a szerint: Javítóvizsga A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon: -
tanköteles tanuló köteles megjelenni
-
nem tanköteles tanuló megjelenhet
A javítóvizsga napját közzé kell tenni. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanuló szülőjét írásban értesíteni kell arról, hogy a tanuló, ha a javítóvizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. Osztályozó vizsga Az írásbeli osztályozó vizsga időtartama tantárgyanként 120 perc. Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell biztosítani. Az írásbeli dolgozatokat elbírálás után a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni a vizsgabizottság elnökének. Azt a vizsgázót, aki írásbeli dolgozatát vagy szóbeli vizsgáját elfogadható ok nélkül abbahagyta, úgy kell takinteni, mint 49
akinek vizsgája nem sikerült. Ha indokoltan szakítja meg vizsgáját, a bizottság határoz arról, hogy mikor és milyen feltételekkel fejezheti be azt. Szakmai vizsga A szakmai vizsgák a képzésért felelős minisztérium által kiadott közleményben meghatározott napokon zajlanak. A vizsgakövetelményeket (vizsgatantárgyak, vizsga időtartama,…) a képzésért felelős minisztérium rendeletben szabályozza. A kétévfolyamos szakmai képzés esetén a 14. évfolyamra lépés feltétele a 13. évfolyam sikeres befejezése. Az évfolyamismétlés és a javítóvizsga tekintetében az előzőekben leírtak irányadóak.
20 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az
előírt
követelmények
teljesítését
a
nevelők
az
egyik
szaktárgyak
jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Minden tantárgyból félévente legalább 4 osztályzatot kell, hogy kapjanak a tanulók. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. A teljesítményt hagyományos módon 1-5-ig tartó osztályzattal értékeljük. Ez lehet szóbeli felelet, írásbeli munka. Érdemjeggyel értékelhető az aktív órai munka és a versenyeken való részvétel is. Az érdemjegy (osztályzat) mindig értékelés is. A tanár az osztályzatot indokolja, beírja a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe. Azokat az érdemjegyeket, amelyek az összefüggő osztályzat megállapításában számítanak, piros tollal jegyzi a szaktanár. A tanár csak olyan tananyagot kérhet számon (akár írásban, akár szóban), amely vagy a tankönyvben vagy a vázlatban szerepel. A tanuló szóbeli vagy írásbeli felelete tört érdemjeggyel nem értékelhető.
50
21 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. Az írásbeli számonkérés alapvetően kétféle formában történhet: röpdolgozat és témazáró dolgozat. A röpdolgozatot a tanár előre nem köteles bejelenteni, hiszen ez megfelel egy szóbeli feleletnek. A röpdolgozatban számon kért tananyag maximum az előző három óra anyagát ölelheti fel. Érdemjegye kék színnel kerül a naplóba, s az egyenértékű egy felelettel. A témazáró dolgozatot összefoglalásnak, rendszerezésnek, gyakorlásnak kell megelőzni. A témazáró írásának időpontját a tanár minimum egy héttel előbb köteles a tanulókkal közölni, valamint a naplóban előre jelölni az íratás tervezett időpontját a többi pedagógus tájékoztatása céljából. A témazáró írására minimum 45 percet biztosítani kell. Témazáró dolgozatot naponta csak egy tárgyból lehet íratni. Érdemjegye a naplóba piros jegyként szerepel, amely a félévi és év végi értékelésnél nagyobb súllyal (maximum kétszeresen) kerül beszámításra. Az írásbeli dolgozatokat minél hamarabb, legkésőbb 2 héten belül ki kell javítani. A javítás legyen egyértelmű és következetes. Minden jegyet tudatni kell a tanulókkal. A dolgozatokat a szaktanár a saját óráján köteles kiosztani. Időt és lehetőséget kell biztosítani, hogy a diákok kérdezzenek, és észrevételeket tegyenek a dolgozattal kapcsolatban. Az értékelés szempontjait és a ponthatárokat a dolgozat megírása előtt ismertetni kell. Az évente kötelezően íratandó nagydolgozatok száma legalább annyi, ahány órában tanulja hetente az adott tantárgyat a diák.
22 Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészülés segítése érdekében a tanár vázlatot készít, melyet vagy a táblára felír, vagy írásvetítőn, projektoron keresztül kivetít, vagy diktál. A tanórán a tanár egyértelműen kijelöli a tankönyvből megtanulandó részt. Mind a szóbeli, mind az írásbeli házi feladatok mennyiségénél figyelemmel kell lenni a többi tanulandó tantárgyra és a diák képességeire is. A feladott írásbeli házi feladat ellenőrzésére időt kell szánni a következő órán.
51
23 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái Hagyományos módon az alábbi minősítéseket alkalmazzuk: magatartás: -
5 (példás)
-
4 (jó)
-
3 (változó)
-
2 (rossz)
szorgalom: -
5 (példás)
-
4 (jó)
-
3 (változó)
-
2 (hanyag)
A tanulók minősítését félévenként az osztályfőnök végzi, meghatározott szempontok szerint. Minősítését az osztályfőnöki órán a diákokkal is ismerteti, és meghallgatja a tanulók előzőleg kialakított véleményét. Az osztályozó értekezleten meghallgatja a tanulókat tanító kollégák véleményét, és dönt a tanuló minősítéséről. A magatartás minősítésének szempontjai: -
A Házirend és általában a viselkedés szabályainak betartása.
-
A társakhoz, tanárokhoz, az iskola dolgozóihoz való viszony.
-
Az iskolához, annak közösségeihez való viszonyulás.
-
Környezethez (élő, élettelen) való viszony.
A szorgalom minősítésének szempontjai: -
A tanulmányi munkához való viszony.
-
Adottságoknak képességeknek való megfelelés.
-
A tanulásban vállalt többletmunka.
52
24 A felvétel, átvétel szabályai 24.1 Felvétel a 7. és a 9. évfolyamra Az 1993. LXXIX. számú oktatási törvény (42., 46., 66., 67. §, a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. /VI. 8.) MKM rendelet, valamint a tanév rendjéről szóló aktuális OM rendeletek alapján történik intézményünkben a tanulói jogviszony létesítése. A kisebbséghez tartozó diákok oktatását integráltan oldjuk meg, akikre a felvétel szabályai megegyeznek az alábbiakban leírtakkal. A hatosztályos gimnáziumi képzés kivételével felvételi vizsgát kell tenniük az iskolánkba jelentkezőknek. Írásbeli felvételi vizsgát tartunk matematikából, valamint magyar nyelvből.
Az utóbbiból rövid tollbamondás keretében győződünk meg a diákok
alkalmasságáról A felvételi dolgozatok eredménye és az általános iskola 7. év végi, valamint 8. félévének tanulmányi eredményei képezik a férőhelyek betöltésének alapját. A jelentkezettek rangsorát felvételin szerzett pontok és a magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyakból számított pontszám adja. A 7. osztályba történő felvétel alapját az általános iskola 5. év végi és 6. félévének tanulmányi eredményei képezik magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, idegen nyelvből, földrajzból és biológiából. Az intézményi SzMSz-ben elfogadott módon a felvételről a felvételi bizottság dönt. A felvételi bizottság tagjai: -
igazgató
-
igazgatóhelyettes
-
osztályfőnöki mk. vezető
-
közalkalmazotti tanács vezetője
Az iskolában, a törvényekben megfogalmazott módon magán- és vendégtanulói jogviszony is létesíthető. 24.2 Átvétel másik iskolából Az Oktatási törvény 46. §-a értelmében a helyi tantervünk az alábbi módon biztosítja az átvételt.
53
Az átvételi kérelemről az igazgató dönt a felvételi bizottság véleményének kikérésével A bizottság egyedi mérlegeléssel, a tanuló előző ismeretei és eredményei alapján határozza meg, hogy az átvétel milyen módon lehetséges: -
azonos képzésű intézményből folyamatos haladást biztosító belépéssel
-
osztályozó vizsgával
Ilyen esetben meghatározzák, és a tanulóval ismertetik:
24.3
-
a vizsga tantárgyait, témaköreit,
-
a vizsga időpontját,
-
a felkészülés segítésének lehetőségeit
-
évfolyamismétléssel
Felvétel a szakképző évfolyamra:
Az adott OKJ képesítés követelményeiben megfogalmazott előképzettség meglétét igazoló dokumentum bemutatásával, amennyiben szükséges szakmától függően egészségügyi alkalmassági vizsgálattal.
25 A felnőttoktatás pedagógiai programja Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, az 1999. évi LXVIII. Törvénnyel egységes szerkezetbe foglalt változata az 1996. évi LXII. Törvény 78. §-átváltozatlanul hagyta. „Azok, akik nem tankötelesek és nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, a munkahelyi, a családi vagy más irányú elfoglaltsághoz, a meglévő ismeretekhez, az életkorhoz igazodó iskolai oktatásban kezdhetik meg, illetve folytathatják tanulmányaikat.” A részletesebb törvényi szabályozás, a felnőttoktatásról szóló törvény még nem készült el. 25.1 Felnőttképzés rövid története iskolánkban A felnőttképzés majdnem annyi idős a Táncsics Mihály Gimnáziumban, mint maga az iskola. Az első próbálkozások az 1954/55-ös és az 1955/56-os tanévben voltak. Lemorzsolódás miatt ezek az osztályok megszűntek. Az 1960/61-es tanévben indult meg igazából a levelező tagozatos oktatás, amely napjainkban is eredményesen működik.
54
Kezdetben az 1963/64-es tanévben érettségiztek először a felnőttképzésben résztvevők. Kezdetben az idősebb nemzedék tagjai ültek be az iskolapadba. Később megfiatalodott a társaság. Az 1969/70-es tanév a pozitív fordulat éve volt, amikor ismét megnőtt az érdeklődés a
levelező
tagozatos
képzés
iránt.
Felváltotta
a
gimnáziumot
a
szakmunkások
szakközépiskolája, amely a tatabányai Dolgozók Gimnáziumának kihelyezett tagozata volt. Ma is működik iskolánkban a felnőttek középiskolája, amely a képzés típusa szerint szakmunkások szakközépiskolája. Működésének jellege szerint nem önálló intézmény, hanem tagozat, s mint ilyen az anyaiskolával, azaz a gimnáziummal közös igazgatásban működő iskolatípus, melynek fenntartója a városi önkormányzat. 25.2 Pedagógiai alapelveink Iskolánk felnőttoktatásában olyan légkört kívánunk teremteni, ahol a felnőtt tanulók otthon érezhetik magukat, ahol konvertálható tudáson túl kultúrált viselkedésre is megtanítják őket, ahol személyiségüket fejlesztik. Ennek érdekében: személyiségüket tiszteletben tartjuk és bevonjuk őket iskolai életük megszervezésébe. A velük szemben támasztott követelményekkel előre megismerkedhetnek, így tudják, mit várunk el tőlük számíthatnak a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájukban és életük egyéb problémáiban. 25.3 A tagozat célkitűzései, feladatai A
Táncsics
Mihály
Gimnázium
és
Szakközépiskola
nappali
tagozatára
megfogalmazott általános célok szem előtt tartásával, azokat magunkénak vallva kívánjuk megvalósítani sajátos feladatainkat. Természetesen a felnőttoktatásban nem tekintjük elérhetőnek a nappali tagozat sikerkritériumait, amelyeket számos részcél esetében határoztunk meg. A felnőttoktatás eseti és levelező tagozatán is a konvertálható tudás megszerzését tartjuk egyik fontos feladatunknak. A nappali tagozatra felvételt nem nyert, vagy onnan valamilyen okból kiszorult, illetve középiskolai tanulmányaikat később folytatni szándékozók részére egy második esélyt kívánunk biztosítani a korszerű, a széles körű műveltség megalapozására, a hiányok pótlására. Az alapműveltségi vizsga és az érettségi megszerzése után szeretnénk, ha új szakmák elsajátításával munkalehetőségekhez, ill. biztosabb munkaerő-piaci pozícióhoz jutnának azok is, akik a felnőttoktatás tanulási formáját választották. A célok, feladatok megvalósításához alkalmazott módszerek és tevékenységformák a tagozat specifikumai miatt csak részben azonosak a nappali tagozaton alkalmazottakkal. A
55
tanítási órákon törekszünk a tanulók minél szélesebb körű bevonására a tananyag feldolgozása során. Otthoni munkájukhoz iránymutatást adunk. A közvetett módszerek azokban az osztályokban alkalmazhatók, ahol jó közösség alakult ki. Ott a tanulói közösségen keresztül is érvényesülnek a nevelői hatások. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha a végző diákjainknak legalább 80 %-a a 12. évfolyam végén sikeres érettségi vizsgát tesz. 25.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelő-oktató munkánk alapvető feladata a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése. Nem könnyű a feladat, hiszen a felnőttoktatásba bekapcsolódók nagy része már többé-kevésbé kialakult személyiséggel rendelkezik. Ezért legfontosabb a tanulók személyiségének tiszteletben tartása, és figyelembe vétele után, fejlesztése. 25.5 Fejlesztendő területek: Az erkölcsi nevelés, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Társas kapcsolatokra, közösségi életre nevelés. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása. Az együttműködési készség fejlesztése. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Érzelmi nevelés, az élő és élettelen természet jelenségeire, közösségeikre és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Akarati nevelés, személyiségük kibontakoztatására vonatkozó igény felkeltése. A kitartás, a szorgalom a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Nemzeti nevelés, a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti
hagyományok,
a
nemzeti
kultúra
megismertetése,
emlékeinek
tisztelete,
megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Állampolgári nevelés, az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felébresztése a társadalmi jelenségek, problémák iránt. Igény felébresztése az iskola és a helyi közéletben való részvételre. Testi nevelés, az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, a személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a pedagógusok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata
56
révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Alapvető feladatunk: a közösség által történő nevelés megszervezése: A tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet területeihez /tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységhez/ kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. -
Az életkor figyelembe vétele a közösség fejlesztésében.
-
Heterogén összetételű osztályokban az idősebbek nevelő hatásának kialakítása.
-
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése
A pedagógus feladata, hogy a tanulói közösségek által szervezett tevékenységformákat irányítsa. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 25.6 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Általános tapasztalat, hogy a felnőttoktatásba bekerülő tanulók a tananyag mennyiségétől és nehézségi fokától megijedve önbizalom és kitartás, sőt gyakran a tanulási vagy értelmi képességek hiányában lemorzsolódnak. Feladatunk a tanulók önbizalmának, kitartásának erősítése, helyes tanulási készségek, képességek, szokások kialakítása. Ennek érdekében felzárkóztató, illetve konzultációs órákat tartunk. A tanulók és nevelők közötti személyes kapcsolatos kiépítésével is elősegítjük az intézménybe való beilleszkedést. 25.7 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Szakmával rendelkező tanulóink különbözeti vizsga után a 10. évfolyamon kezdhetik meg tanulmányaikat. A kerettantervek felfutásával a szakma megszerzése, a 9. és 10. évfolyam elvégzése után válik lehetővé. Így 2005-től a szakmával rendelkező tanulók a 11. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. A jobb előmenetel, az érettségire való eredményesebb felkészülés érdekében azonban a 10. évfolyam megismétlését ajánljuk. Szükség esetén a 10. évfolyamon előkészítő, ill. szintentartó programot szervezünk a szakmunkásoknak. 25.8 Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Osztályfőnöki órákra előadók hívása; cél: a megelőzés, az alkohol, drog kerülése.
57
Ahol a megelőzés már elkésett, ott szakrendelésre irányítjuk a bajba jutott tanulókat. 25.9 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A felnőttoktatásban a munka, a család kötelezettsége, elvárásai mellett kell a tantervi követelményeket teljesíteni a tanulóknak. A fokozott elvárásoknak nem mindenki képes megfelelni, ezért arra kell törekednünk, hogy a tananyag kiválasztása és a módszerek megválasztása olyan legyen, hogy a gyengébb képességű tanulók is képesek legyenek a minimumszint elsajátítására. Ezt szolgálják a konzultációs és felzárkóztató órák. 25.10 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A törvényi rendelkezéseknek megfelelően a 2001/2002-es tanévtől tanulóink a 11. évfolyamtól térítési díjat fizetnek. A térítési díj mértéke a tanulmányi eredmény függvénye. Azok a tanulók, akiknek a szociális helyzete ezt indokolja, kérhetik az iskolavezetéstől a térítési díj mérséklését. 25.11 A hallgatók értékelési rendje: Iskolánkban a hagyományos ötfokú skála szerinti érdemjeggyel értékeljük a tanulók teljesítményét. Az érdemjegyek a naplóba kerülnek. 25.12 Ellenőrzés, értékelés, beszámoltatás A felnőttoktatásban a tanulók tanórákon nyújtott teljesítménye alapján nem lehet megnyugtatóan értékelni az ismeretek elsajátításának szintjét, ezért év végén beszámolót tartunk. A tanulókat az évközben és a beszámolón szerzett érdemjegyek alapján osztályozzuk. Amennyiben az évközi és a beszámoló szerzett érdemjegyek átlaga elégtelen év végi osztályzatot eredményez, akkor a javítóvizsgára vagy évismétlésre bocsátás a nappali tagozatnál leírtakkal megegyezik. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke megegyezik a nappali tagozaton használt eszközökkel. A minőségbiztosítás bevezetésnek, alkalmazásának célja: A tagozat egészében a partnerek igényein alapuló, rendezett, minőségelvű működés kialakítása, s ezáltal a szervezet működési biztonságának és szabályozottságának javítása, ezen keresztül nagyobb felhasználói és partneri elégedettség kiváltása. A Comenius I. modellt kívánjuk majd bevezetni, mert ez kimondottan az oktatási intézmények minőségbiztosítását szolgálja, ismeri e terület specifizmusait.
58
A felnőttoktatás helyi tanterve A felnőttoktatásra vonatkozó tantárgyi kerettantervek megjelenését követően az OKSZI által elfogadott tantárgyi programokat kívánjuk átvenni. Ha ilyen makrotervek nem vagy nem teljes körűen jelennek meg, akkor a nappali tagozatos minősített tantervek közül választunk. A tanítandó tantárgyakhoz rendelt tantervek – megfelelő óraszámokkal és módszerekkel – a felnőttoktatás valamennyi formájában alkalmazhatók.
59
A felnőttoktatás esti tagozatának óraterve
Tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Történelem Művészeti ismeretek Társadalomismeret Informatika Filozófia/etika Idegen nyelv (angol/német) Szabadon tervezhető modulok Összesen Megjegyzések: *
9. évfolyam 37 (1) 74 (2) 111 (3) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1)
10. évfolyam 37 (1) 74 (2) 111(3) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1)
-111 (3) 74 (2)* 666 (18)
-111 (3) 74 (2)** 666 (18)
11. évfolyam 37 (1) 74 (2) 111 (3) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) -111 (3) 74 (2)*** 703 (19)
12. évfolyam 32 (1) 64 (2) 96 (3) --37 (1) -64 (2) 32 (1) -32 (1) 32 (1) 112 (3,5) 112 (3,5)**** 608 (19)
A szabadon tervezhető 2 órából 1 órát a matematika 3 órájához, 1 órát a
magyar 3 órájához adtunk. ** A szabadon tervezhető 2 órából 1 órát a matematika 3 órájához, 1 órát a magyar 3 órájához adtunk. *** A szabadon tervezhető 2 órából 1 órát a földrajz 1 órájához, 1 órát az informatika 1 órájához adtunk. **** A szabadon tervezhető 3,5 órából 1 órát a földrajz órájához, 1 órát az informatika 1 órájához, 0,5 órát az idegen nyelv 3,5 órájához, 0,5 órát a magyar 3 órájához, 0,5 órát a matematika 3 órájához adtunk.
26 A tankönyvek és a tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A forgalomban lévő tankönyvek közül azokat választjuk ki, és ajánljuk a hallgatóknak, amelyek legjobban segítik az önálló tanulást. Erről tantárgyanként a szaktanár ad tájékoztatást. A hallgatóknak joguk van a szabad tankönyv és segédlet választásához szabadon dönthetnek arról, hogy melyik tankönyvből készülnek fel a beszámolóra. Az igényelt tankönyveket a tagozatvezető rendeli meg.
60
27 A tagozatra való felvétel és a magasabb évfolyamra lépés feltételei 27.1 A hallgatók felvétele, átvétele A felnőttoktatás esti tagozatára a felvétel jelentkezés alapján történik. Felvételről a tagozatvezető dönt. Túljelentkezés esetén elbeszélgetés alapján döntjük el a tagozatra történő felvételt. Ha a hallgató más iskolából jött, és valamely tantárgyat nem tanult, vagy tanulmányait korábban megszakította, de újból folytatni szeretné, különbözeti vizsgát kell tennie. 27.2 A hallgatói jogviszony megszűnése Az a hallgató, aki beszámolási, ill. vizsgakötelezettségének nem tesz eleget, tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. Ha az iskola berendezésében, eszközeiben szándékosan nagy kárt okoz, illetve nem tartja be a házirendet, töröljük a hallgatók névsorából. 27.3 A magasabb évfolyamba lépés feltételei A magasabb évfolyamba lépés feltétele az adott évfolyam minimális, tantervi követelményeinek teljesítése, és az év végi legalább elégséges osztályzat valamennyi tantárgyból. Az a tanuló, aki betegség vagy egyéb okok miatt nem tud iskolába járni, és adott évfolyamon a tantárgyi követelményeknek nem tesz eleget, - kérésére – osztályozó vizsgát tehet minden tárgyból. Osztályozó vizsgán a tanulók az iskola pedagógusaiból kialakított bizottság előtt vizsgáznak. Az a tanuló, aki egyéni ütemben tanul, - kérésére – félévkor, ill. év végén tehet osztályozó vizsgát, így egy év alatt legfeljebb két osztály anyagából vizsgázhat.
61
28 Érettségi Iskolánk a nappali tagozaton kötelező érettségi tantárgyakon kívül emelt szintű érettségire készít fel fizika, II. idegen nyelv, biológia, földrajz tantárgyakból A kötelező érettségi tantárgyakon kívül középszintű érettségire készít fel biológiából, földrajzból, fizikából, informatikából, közgazdaságtanból. Az esti tagozaton, a kötelező tantárgyakon kívül emelt szinten földrajzból és informatikából, középszinten biológia, informatika és földrajzból készíti fel a hallgatókat. Iskolánk alapműveltségi vizsgára nem készít fel. 28.1 A középszintű érettségi témakörök: Magyar nyelv és irodalom - Ember és nyelv -
Kommunikáció
-
A magyar nyelv története
-
Nyelv és társadalom
-
A nyelvi szintek
-
A szöveg
-
A retorika alapjai
-
Stílus és jelentés
Témakörök irodalom -
Szerző, művek
-
Életművek a magyar irodalomból
-
Portrék
-
Látásmódok
-
A kortárs irodalomból
-
Világirodalom
-
Színház és dráma
-
Az irodalom határterületei
-
Regionális kultúra
-
Értelmezési szintek, megközelítések
-
Témák, motívumok
-
Műfajok, poétika
-
Korszakok, stílustörténet 62
Történelem - Témakörök -
Az ókor és kultúrája
-
A középkor
-
A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
-
Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
-
Magyarország a Habsburg Birodalomban
-
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
-
A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
-
Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
-
Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig
-
Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
-
A jelenkor
-
A mai magyar társadalom és életmód
-
Források használata és értékelése
-
A szaknyelv alkalmazása
-
Tájékozódás térben és időben
-
Az eseményeket alakító tényezők feltárása
-
Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása
-
Az ókor és kultúrája
-
A középkor
-
A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
-
Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
-
Magyarország a Habsburg Birodalomban
-
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
-
A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
-
Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
-
Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig
-
Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
-
A jelenkor
-
A mai magyar társadalom és életmód
63
Matematika - Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok -
Halmazelmélet
-
Logika
-
Logikai műveletek
-
Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában
-
Kombinatorika
-
Gráfok
-
Számelmélet, algebra
-
Számfogalom
-
Számelmélet
-
Algebrai kifejezések, műveletek
-
Hatvány, gyök, logaritmus
-
Egyenletek, egyenlőtlenségek
-
Függvények, az analízis elemei
-
Függvények grafikonjai, függvénytranszformációk
-
Függvények jellemzése
-
Sorozatok
-
Geometria, koordinátageometria, trigonometria
-
Alapfogalmak, ponthalmazok
-
Geometriai transzformációk
-
Síkgeometriai alakzatok
-
Háromszögek
-
Négyszögek
-
Sokszögek
-
Kör
-
Térbeli alakzatok
-
Kerület-, terület-, felszín- és
-
térfogatszámítás
-
Vektorok
-
Trigonometria
-
Koordináta-geometria
-
Valószínűségszámítás, statisztika
64
-
Leíró statisztika
-
Valószínűség-számítás
Idegen nyelv - Témakörök / Kompetenciák -
Kommunikatív készségek
-
Beszédértés (hallott szöveg értése)
-
Beszédkészség
-
Szövegértés (olvasott szöveg értése)
-
Íráskészség
-
Egyéb készségek (stratégiák)
-
Nyelvi kompetencia
-
Témák
-
Személyes vonatkozások, család
-
Ember és társadalom
-
Környezetünk
-
Az iskola
-
A munka világa
-
Életmód
-
Szabadidő, művelődés, szórakozás
-
Utazás, turizmus
-
Tudomány és technika
Fizika - A dinamika törvényei -
Mozgások
-
Munka és energia
-
Hőtan, termodinamika
-
Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly
-
Hőtágulás
-
Összefüggés a gázok állapotjelzői között
-
A kinetikus gázmodell
-
Termikus és mechanikai kölcsönhatások
-
Halmazállapot-változások
65
-
A termodinamika II. főtétele
-
Elektromágnesség
-
Elektrosztatika
-
Az egyenáram
-
Magnetosztatika.
-
Egyenáram mágneses mezője
-
Az elektromágneses indukció
-
A váltakozó áram
-
Elektromágneses hullámok
-
A fény
-
Atomfizika, magfizika
-
Az anyag szerkezete
-
Az atom szerkezete
-
A kvantumfizika elemei
-
Az atommagban lejátszódó jelenségek
-
Sugárvédelem
-
Gravitáció, csillagászat
-
Gravitáció
-
A csillagászat elemeiből
-
Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
-
Személyiségek
-
Elméletek, felfedezések, találmányok
Kémia - Általános kémia -
Atomok és a belőlük származtatható ionok
-
Molekulák és összetett ionok
-
Halmazok
-
A kémiai reakciók
-
A kémiai reakciók jelölése
-
Termokémia
-
Reakciókinetika
-
Kémiai egyensúly
-
Reakciótípusok
66
-
Protonátmenettel járó reakciók
-
Elektronátmenettel járó reakciók
-
A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása
-
Tudománytörténet
-
Szervetlen kémia
-
Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata)
-
Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése
-
Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai
-
Az elemek és vegyületek előfordulása
-
Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása
-
Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai
-
Az elemek és vegyületek jelentősége
-
Tudománytörténet
-
Szerves kémia
-
A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk
-
A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai
-
A szerves vegyületek kémiai sajátosságai
-
A szerves vegyületek előfordulása
-
A szerves vegyületek jelentősége
-
A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása
-
Tudománytörténet
-
Kémiai számítások
-
Általános követelmények
-
Az anyagmennyiség
-
Az Avogadro-törvény
-
Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.)
-
A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások
-
Termokémia
-
Kémiai egyensúly, pH-számítás
-
Elektrokémia
Biológia 67
-
Bevezetés a biológiába
-
A biológia tudománya
-
Fizikai, kémiai alapismeretek
-
Egyed alatti szerveződési szint
-
Szervetlen és szerves alkotóelemek:
-
Elemek, ionok
-
Szervetlen molekulák
-
Lipidek
-
Szénhidrátok
-
Fehérjék
-
Nukleinsavak, nukleotidok
-
Az anyagcsere folyamatai:
-
Felépítés és lebontás kapcsolata
-
Felépítő folyamatok
-
Lebontó folyamatok
-
Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
-
Az egyed szerveződési szintje
-
Nem sejtes rendszerek:
-
Vírusok
-
Önálló sejtek:
-
Baktériumok
-
Egysejtű eukarióták
-
Többsejtűség
-
Gombák, növények, állatok elkülönülése
-
Sejtfonalak
-
Teleptest és álszövet
-
Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
-
Viselkedés
-
Az emberi szervezet
-
Homeosztázis
-
Kültakaró
-
A mozgás
-
A táplálkozás
-
A légzés 68
-
Az anyagszállítás
-
A kiválasztás
-
A szabályozás
-
Az idegrendszer általános jellemzése
-
Az emberi magatartás biológiai-
-
pszichológiai alapjai
-
Hormonrendszer, hormonális működések
-
Immunrendszer, immunitás
-
Szaporodás és egyedfejlődés
-
Egyed feletti szerveződési szintek
-
Populáció
-
Életközösségek (élőhelytípusok)
-
Bioszféra, globális folyamatok
-
Ökoszisztéma
-
Környezet- és természetvédelem
-
Öröklődés, változékonyság, evolúció
-
Molekuláris genetika
-
Mendeli genetika
-
Populációgenetika és evolúciós folyamatok
-
A bioszféra evolúciója
Földrajz - Térképi ismeretek -
Kozmikus környezetünk
-
A geoszférák földrajza
-
A kőzetburok
-
A levegőburok
-
A vízburok
-
A talaj
-
A földrajzi övezetesség
-
Népesség- és településföldrajz
-
A világ változó társadalmi-gazdasági képe
-
A világgazdaság
-
A gazdasági ágazatok
69
-
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok
-
Magyarország földrajza
-
Európa regionális földrajza
-
Az Európán kívüli földrészek földrajza
-
A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
Informatika - Hardver alapismeretek -
A számítógépek felépítése
-
Funkcionális egységek
-
Szoftver alapismeretek
-
A számítógép előkészítése
-
Programok telepítése
-
Operációs rendszer használata
-
Állományok kezelése
-
Segédprogramok telepítése, használata
-
Szövegszerkesztés
-
Szövegszerkesztő program kezelése
-
Grafikus információk kezelése
-
Weblapok kezelése
-
Táblázatkezelés
-
Táblázatkezelő program kezelése
-
Informatikai alapismeretek
-
Számábrázolás, számrendszerek
-
Kódolás
-
Hálózati ismeretek
-
LAN
-
Programozási alapismeretek
-
A feladatmegoldás lépései, módszerei
-
Algoritmusok
-
Programnyelv
-
Programozási ismeretek
-
Programozási tételek
70
-
Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság és helyfoglalás
-
Az objektumorientált programozás alapjai
-
Adatbázis-kezelés
-
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
-
Adatbázis-kezelő használata
-
Az adatbázis-készítés lépései
-
Adatbázis-elmélet
-
Az SQL nyelv használata
Közgazdasági alapismeretek - Témakörök -
Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések
-
A makrogazdasági egyensúly
-
Az állam gazdaságpolitikája
-
Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések
-
Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések
-
A fogyasztói magatartás és a kereslet
-
A vállalat termelői magatartása és a kínálat
-
A termelési tényezők piaca
-
Az externáliák és a közjavak
-
Marketing és marketinggondolkodás
-
A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai
-
Pénzügyi műveletek
-
A vásárolt készletek
-
Az emberi erőforrás
-
Befektetett eszközök
-
A tevékenység költségei és az értékesítés
-
Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása
-
Zárás - éves beszámoló
71
29 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai képességének felmérésére a Hungarofit módszert alkalmazzuk. A módszer kidolgozója dr.Fehérné dr. Mérey Ildikó Az aerob állóképességet Cooper teszttel / 12 perces futás / mérjük fel. az alsó végtag dinamikus erejének mérésére a helyből távolugrás, a vállöv és a karizmok erőállóképességének mérésére a Fekvőtámaszban karhajlítás és- nyújtás, a vállöv és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére a Tömött labdadobás hátra, a hátizmok erő-állóképesség mérésére a Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés, a hasizmok erő-állóképesség mérésére a Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés gyakorlatokat alkalmazzuk. A helyi tantervben szereplő sportágak ismeretanyagának elsajátításáról, a tanterv követelményeinek megfelelően, évfolyamonként minden sportágból elméleti és gyakorlati valamint csapatsportágakban taktikai feladatok végrehajtásával adnak számot a tanulók. 29.1 Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
72
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72
2
1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75
3
1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78
4
1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81
5
1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84
6
1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87
7
1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90
8
1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93
9
1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96
10
1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
11
1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02
12
1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05
13
1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08
14
1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11
15
1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14
16
1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17
17
1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20
18
1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24
19
1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28
20
1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32
21
1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36
73
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47
2
1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
3
1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53
4
1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56
5
1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59
6
1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62
7
1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65
8
1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68
9
1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71
10
1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74
11
1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77
12
1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80
13
1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84
14
1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87
15
1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90
16
1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94
17
1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98
18
1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02
19
1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05
20
1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08
21
1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11
29.2 Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (A hátizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,
74
2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86
75
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
29.3 Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
76
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10
65 68 71 74 76 78 80
82
11
70 73 76 79 81 83 85
87
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
évfolyam
77
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
14
85 88 91 94 96 98 100 102
29.4 Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
5
7
9
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42
11 13 15 17 19
78
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
11
9
10 11 12 13 14 15 16
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
29.5 A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:
Elért összes pontszám
Minősítés
0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló
79
30 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. 30.1 Magyar nyelv és irodalom -
Magnó Cd lejátszóval
-
Nyelvrokonaink, őshaza helye, népei (szemléltető képek)
-
Földrajzi megoszlás alapján kialakult nyelvjárások, nyelvjárási területek - képei
-
A különböző nyelvjárások hangtani és grammatikai eltérései, a tájszavak 3 db kép
-
CD Örkény István életéről
-
Videokazetták
-
Antigoné (Szophoklész)
-
A nyugat
-
Móricz élete, Mikszáth prózája
-
Kifejezési eszközök a filmművészetben
-
Magyar romantika
-
Az ember tragédiája
-
Goethe élete és kora
-
A 6 kötetes irodalomtörténet
-
Szinoníma szótár
-
Értelmező kéziszótár
-
Kötelező olvasmányok
30.2 Történelem -
Falitérképek
-
Ókor
-
Ókori Kelet, Egyiptom, Mezopotámia
-
Az ókori Görögország
-
Az ókori Hellász gazdasága és kultúrája
-
Róma, a világbirodalom
-
Népvándorlás (egyetemes, magyar)
-
Európa a népvándorlás korában
-
A magyar nép vándorlása és a honfoglalás (2 db)
-
Honfoglalás és letelepedés
80
-
Korai feudalizmus
-
Európa Nagy Károly idejében (2 db)
-
Európa a 11. század végén
-
Magyarország a korai feudalizmus idején
-
Érett feudalizmus (magyar)
-
Magyarország a 14. század közepétől a 15. századig
-
Magyarország a 17. században
-
Magyarország és Közép-Európa a 14. században
-
A feudális Magyarország a 15. században (egyetemes)
-
Európa a 16. század végén
-
Európa a 17. század közepén (2 db)
-
A Föld népei a 14-15. században
-
Újkor
-
Európa a 18. században (2db)
-
Magyarország a 18. században
-
Gyarmati rendszerek 1830-1914 között
-
19-20. század
-
A gyarmati rendszerek felbomlása (1917-1975)
-
Európa a 19. század második felében (Párizsi kommün)
-
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben
-
Az Osztrák-Magyar Monarchia kultúrája és gazdasága
-
Európa az első világháborúban
-
Európa a második világháború idején
-
Polgárháború az intervenció a Szovjet-Oroszországban
-
Oktatófilmek
-
A köztársaság kikiáltása
-
A forradalom tükre
-
Erdély aranykora
-
Németek a II. világháborúban 1-6.rész
-
Megemlékezés az 1848-as mártírokról
-
Táguló horizont
-
Forradalmak kora Magyarországon 1918-19.
-
Alattvalók és királyok 1-6. rész
-
Mátyás király könyvtára 81
-
Nagyhatalmak koncertje
-
Boldog békeidők
-
Magyar századok 1514-1848-ig
-
Tükörcserepek Magyarországon 1956-ig
-
Országgyűlési választások 1848-1990.
-
Sztálin 1-3. rész
-
II. világháború nagylexikon
-
Századunk nagy napjai 3-4-5-6.
-
A tudomány határai 4 db
-
Európa – a megoldás
-
Csudáknak éve –CD
-
A tudomány kalandjai
-
Képzőművészet a honfoglalás idején
-
A magyarok vándorlása és a honfoglalás
-
Goethe élete és kora
-
A Corvinák és a paloták Mátyás korában
-
A reneszánsz Magyarországon
-
A reneszánsz képzőművészet Magyarországon
30.3 Matematika -
Táblai körző, vonalzó, szögmérő
-
Geometriai formák
-
Számológépek
-
Írásvetítő transzparens-sorozat 9-11. évf.
30.4 Idegen nyelv -
Szótárak
-
Kazetták a tankönyvekhez
-
Videokazetták (környezetvédelem, országismeret)
-
Nyelvtani szerkezeteket áttekintő táblázatok (fali)/ igeidők, szenvedő mód, szórend)
-
Feladatgyűjtemények
-
Felvételi és érettségi feladatgyűjtemény
-
Nyelvtani gyakorlatok
82
-
Német ige, német mondat
30.5 Földrajz -
Kőzet- és ásványgyűjtemény
-
Tanulói kőzet- és ásványvizsgálat
-
Tellúrium
-
Diasorozatok gimnázium 9. évfolyam és 10. évfolyam részére
-
Az Aral- és a Bajkál-tó
-
A francia riviera
-
Kenya
-
A lemeztektonika elmélete
-
Az ózon, napszakok és évszakok
-
Trópusi esőerdők
-
Tengerjárás
-
A NATO és Magyarország
-
Az Európai Unió
-
Hegységek születése
-
A földrengés
-
A talaj
-
A talajvíz
-
Ruhr vidék
-
A csillagok életútja
-
A Naprendszer
-
Kasztjelenségek
-
A vulkánok működése
-
A jég munkája
-
A szél munkája
-
Településeink
-
Óceánok és tengerek
-
A kőzetekbe zárt légkör
-
Éltető erdőségek
-
A Föld kincsei
-
Védőernyőnk a légkör
-
A törékeny bolygó
83
-
A terjeszkedő szahara
-
A dinoszauruszok völgye
-
A jégkorszak nyomában
-
A harmadik bolygó
-
A nagy hasadék
-
Az oxigén nyomában
-
Európa Tanács
-
É-Itália
-
Taklamakán sivatag
-
Diák
-
Angliai képek
-
Budapest
-
Miskolc
-
Atlasz-vidék
-
Az óceán
-
Magyar gyógyfürdők
-
Komló
-
Sárospatak
-
Veszprém
-
Az óceán
-
Kőrösi Csoma Sándor
-
Egyiptom I.
-
Észak-Afrikai sivatagok
-
A tenger mozgása
-
India I.
-
Atlasz-vidék
-
A folyóvízről általában
-
A folyóvíz felszínformáló munkája
-
A kőszén
-
India II.
-
Az ezer tó országa
-
Egyiptom I.
-
A szél munkája
-
Tavak keletkezése 84
-
Antarktisz
-
Képek a szocialista világ gazdasági életéből 1-50-ig, 51-100-ig, 101-150-ig
-
Képek a tőkés világ gazdasági életéből 1-50-ig, 51-100-ig, 101-150-ig
-
Természeti földrajzi jelenségek 1-50-ig
-
Földrajz ált. 5.osztály 1-100-ig
-
Földrajz ált. 6.osztály 1-100-ig
-
Földrajz ált. 7.osztály 1-100-ig
-
Földrajz ált. 8.osztály 1-100-ig
-
Természeti földrajzi jelenségek gimnázium I. 1-100-ig
-
Csillagászat diasorozat
-
Térképek
-
A Föld mezőgazdasága
-
A Föld növényzete
-
A Föld vegetációja
-
Európa
-
Ausztrália és Óceánia természeti tulajdonságai
-
Afrika természeti térképe
-
Szovjetunió gazdasága
-
Spanyolország és Portugália természeti térképe
-
Magyarország domborzata és vizei
-
Magyarország gazdasági térképe
-
Dél-Európa szocialista országai
-
Svájc
-
Olaszország domborzata
-
Európa domborzata és vizei
-
Európa bányászata és ipara
-
Nyugat-Európa természeti térképe
-
Brit-sziget
-
Közép-Európa szocialista államai
-
Benelux államok és Franciaország
-
Észak-Európa
-
Komárom-megye
-
A Föld felszíne
-
Közép- és Dél-Amerika 85
-
A Föld domborzata
-
A Föld országai
-
Közel-Kelet
-
Hátsó-India és Indonézia
-
Arab-világ
-
Hátsó-India és Indonézia
-
Dél-Ázsia domborzata
-
Ázsia domborzata
-
Dél-Amerika
-
Dél-Ázsia
-
Közép-Európa domborzati térképe
-
A Földközi-tenger országai
-
Duna-menti országok domborzata
-
USA domborzati térképe
-
Földgömb
-
Vulkán szerkezete
-
Röghegység medencével
-
Gyűrt hegység olajtelepekkel
-
A folyó szakaszjellegei I.
-
A folyó szakaszjellegei II.
-
A folyó szakaszjellegei III.
-
Kontúrképek a 6. osztályos földrajzhoz
-
Kontúrképek a 7. osztályos földrajzhoz
-
Kontúrképek a 8. osztályos földrajzhoz
-
Afrika gazdasága
-
A Föld bányászata
-
Nap térkép
-
A Föld geológiai térképe
-
A Föld népsűrűsége
-
A Föld mezőgazdasági térképe
-
Képes politikai és gazdasági világatlasz
-
Földrajzi atlasz középiskolák számára
-
Bakony turista térképe 9 db
-
Laptájolók 9 db 86
-
Dél-Alföld gazdasági térképe
-
Észak-Amerika gazdasága
-
USA gazdasága
-
Észak-Európa gazdasága
-
Dél-Európa
-
Nyugat-Európa
-
Modellek
-
Alföld alsószakasz jellegű folyóval 1 db
-
Gyűrt középhegység felsőszakasz jellegű folyóval 1 db
-
Középhegység felsőszakasz jellegű folyóval 1 db
-
Mélyföld 1db
-
Vulkán 1 db
-
Dombság középszakasz jellegű folyóval 1db
-
Gyűrt magashegység gleccserekkel 1 db
-
Mészkőhegység karsztjelenségekkel 1 db
-
Röghegység 1 db
30.6 Biológia Falitáblák - Csalánozók -
Az ember keringése, légzése, idegrendszere, kiválasztása, látása, hallása, velőcső, fejlődése
-
Tündérrózsa
-
Pillangós virág
-
Rózsa
Formalinos modellek - Gerinctelen állatok és néhány gerinces Egyéb - 25 db tanulói mikroszkóp -
Szükséges vegyszerek és eszközök
-
Modellek
-
Csontváz
-
Koponya
-
Csigolyák
-
Agy
87
-
Nyelv
-
Belsőfül
-
Szív
-
Emberi torzó
-
Vese
-
Mikrometszetek
30.7 Fizika -
Mágnesség demonstrációs készlet
-
Elektromágneses indukció demonstrációjához készlet
-
Elektromosságtani készlet
-
Ampermérők, demonstrációs, tanulói technika szerelőkészletek,
-
Tápegység
-
Elektrovaria I, II
-
Transzporens készlet mágnesség, elektromágnesség
-
Faraday kaltka
-
Speciális fényforrás
-
Fényforrás
-
Hullámkád
-
Lejtőmodell
-
Hullámgép
-
Rezgőmozgást bemutató készülék
-
Optika I. és Optika II. demonstrációs készlet,
-
Hőtani demonstrációs készlet
-
2 db mechanikai készlet
-
Mérlegek
-
Gázok modellezésére szolgáló berendezés
-
Erőmérők
-
Vizibuzogány
-
Optikai pad, egy kisebb fényforrással, lencse készlet
-
Hangvilla
-
Hőtani demonstrációs eszközkészlet
-
Hőtágulás mérésére szolgáló eszközök
-
Üvegkád
88
-
Közlekedőedények fatalpon
-
Arkhimédészi hengerpár
-
Ingersorozat a hullámok bemutatására
-
Írásvetítő, tv, video
-
Fizikusok arcképsorozata
-
SI mértékegységek
-
Nap és Hold falitábla
-
Gőzgépmodell
-
Demonstrációs hőmérő
-
Ebonit rúd, üvegrúd
-
Eszköz a Lenc törvény bemutatására
-
Akasztós súlysorozat
-
Asztalra szerelhető csiga
30.8 Kémia -
Elszívó berendezés
-
Falitáblák
-
Periódusos rendszer
-
Ionok mérete
-
Atomok mérete
-
Sók oldékonysága
-
Elektron szerkezet
-
Elektronegativitás
-
Standarpotenciál sorozat
-
Modellek
-
Grafitrács
-
Gyémántrács
-
Jód rács
-
Fémrács
-
Molekularács
-
Ionrács
-
Atompálya modellek
-
Molekulák térbeli szerkezet
-
6 db molekulaépítő modell
89
-
Egyszeres, kétszeres és háromszoros kötés modellje
-
Benzol molekula modellje
-
Vegyszerek
30.9 Számítástechnika -
64 db munkaállomás
-
1 db szerver NOVELL NETWARE 4.11
-
5 db lézer nyomtató
-
3 db tintasugaras nyomtató
-
1 db mátrix nyomtató
-
2 db lapszkenner
30.10 Szakmai képzés -
Projektorral felszerelt kivetítő
-
Írásvetítők vetítő vásznakkal
-
Taniroda teljes felszereléssel
-
Videokazetták 19 db
30.11 Rajz -
Diafilm-sorozat (építészeti stílusokat bemutató)
-
Diavetítő 1 db
-
5 db modell
30.12 Ének -
Klasszikusokat bemutató CD sorozat
-
CD lejátszó magnó 1 db
-
Pianínó
-
Testnevelés
-
Két hangfal
-
Dekk
-
Erősítő
30.13 Testnevelés -
Nyeles gránát 10 db
90
-
Zsámoly 8 db
-
4 m-es pad 1 db
-
medicinlabda (2 kg-os 8db, 3 kg-os 8 db, 4 kg-os 10 db)
-
Bordásfal
-
Mászókötél
-
Húzókötél
-
Gerenda 1 db
-
Korlát 1 db
-
Gyűrű 1 db
-
Nyújtó 1 db
-
Svédszekrény 3 db
-
Talajszőnyeg 5 db
-
Dobbantó 1 db
-
Kápás ló 1 db
-
Labdapumpák 2 db
-
Kézilabda 25 db
-
Kosárlabda 20 db
-
Röplabda 1 db
-
Focilabda 1 db
-
Vizilabda 1 db
-
Rögbilabda 1 db
-
Stopper 1 db
-
Váltóbot 4 db
-
Rajtgép 2 db
-
Gát 4 db
-
Diszkosz (női 4 db, férfi 2 db)
-
Gerely (női 4 db, férfi 2 db)
-
Súlygolyó 10 db
-
Magasugró állvány 4 db
-
Magasugró rúd 2 db
-
Magasugródomb 1 db
-
Ugródeszka állvány 1 db
-
Távolugró gödör 1 db
-
Súlylökőkör 1db 91
-
Teniszütő 4 db
-
Tollasütő 6 db
-
Kajak 1 db
-
Kenu 1 db
-
Ping-pong asztal 2 db
-
Ping-pong ütő 3 pár
-
Buzogány 10 pár
-
Karika 2 db
92
