Tartalom

Tartalom Bevezető 11 1.1 Időrendi áttekintés 13 1.2 A Kempelen és a Spindler család 21 1.2.1 Ifjúság és iskoláztatás 23 1.2.2 Kempelen Farkas mint magánember. 24 1.2.3 A két Kempelen fivér 27 1.2.4 Költözés Bécsbe 29 1.2.5 Helyreigazítás 31 2.1 A Habsburg monarchia gazdaságirányítása 33 2.1.1 A kamarai hivatalnokokra és a% ügykezelésre vonatkozó szabályok 34 2.1.2 A z államvezetés új eszméi. 36 2.2 Engelbert Kemplen pozsonyi főharmincados (1715-1754) 38 2.2.1 Goszfonyi István utóda 39 2.2.2 Nemességadományozás ésJSharmincadosi kinevezés 41 2.2.3 Kempelen Engelbert hivatali működése 43 2.2.4 Kempelen Engelbert nyugdíjas évei, halála, Kari Gottlieb von Windisch gyászbeszéde 45 2.3 Kempelen Farkas hivatali pályafutása 46 2.3.1 A pályajutás következő lépcsőfoka 1757-ben: titkár. 48 2.3.2 A következő előléptetések: 1764 —kamarai tanácsos, 1765 — magyarországi sóügyi igazgató 49 2.3.3 Másodbiztosi kinevezés a Temesi Bánság megszervezésére alakult bizottsághoz 51 2.3.4 Átlagos hivatalnoki élet 54 2.3.5 Unyegbevágó változások a hivatalnokok számára II. József trónra lépésével. 55 2.3.6 A közigazgatás további változásai II. József uralkodása idején 57 2.3.7 A z utolsó szakmai változás. 58 2.3.8 Újabb előrelépés a hivatalnoki ranglétrán II. Upót uralma alatt 58 2.3.9 Kempelen nyugdíjazása, 1798 60 2.3.10 Adományozások és kedvezmények 60 2.3.11 Egy 1802-ben a császárhoz, intézett kérvény elutasításra talál 62 2.4. Kempelen Farkas, mint a sóügyek igazgatója, 1765-1798 64 2.4.1 A só —az állam égik fontos jövedelemforrása. A sóalap létrehozása 64 2.4.2 A sószállítmányok válsághelyzete 67 2.4.3 A szegedi sóraktárak megépítése és renoválása 69 2.4.4 Mára maros betelepítése 71 2.4.5 A Maros vízj szállítási útvonalként való kiépítése 75 2.4.6 A pesti Sóügyi Hivatal hétköznapjai. Flosszadalmas vizsgálat a hivatali hatalommal való állítólagos visszaélés ügyében 77 2.4.7 Kempelen tervezete a sóhivatal tisztviselőinek béremelésére, a további balfogásokat elkerülendő. 84 2.5. Kempelen Farkas textilnyomó üzemet alapít Pozsonyban 86 2.6. Az apatini kincstári posztómanufaktúra, 1764-1771 88 5

http://d-nb.info/1023027577

2.6.1 Megbízás egy manufaktúra alapítására 88 2.6.2 Miért éppen Apatin? 91 2.6.3 A gyáralapítás első lépései 93 2.6.4 A harmadik szakasz; Uj korszak kezdődik Kempelen igazgatása nyomán 98 2.6.4.1 A posztógyár 100 2.6.4.2 A pamutfonoda 101 2.6.4.3 A lentermelés és a lenszövés 101 2.6.4.4 Kenderültetés és az ebből előállítható termékek 102 2.6.4.5 Selyemhernyó tenyésztés és szederfaültetés 102 2.6.4.6 A festőbuzér 103 2.6.4.7 A festőfű 103 2.6.4.8 Indigónövény termesztése 104 2.6.5 A negyedik szakasz; Minden kezdet nehéz'105 2.6.6 A z ötödik szakasz; A z új aligazgató 107 2.6.7 A hatodik szakasz; A% elkerülhetetlen vég. 111 2.7 Betelepítési politika a Magyar Királyságban 112 2.7.1 A z indítóokok 112 2.7.2 A z első bánsági tartományi közigazgatás 114 2.7.3 A betelepítés Mária Terézia korában 115 2.7.4 A rokkantak és a katonák családtagjainak letelepítése 119 2.7.5 A civil családok Bánságba települése során adódó visszásságok vizsgálata 120 2.7.6 Kempelen 1768. február 10-én beadott részletes jelentése 121 2.7.6.1 Kempelen beszámolójának első fejezete 121 2.7.6.2 Kempelen beszámolójának második része 129 2.7.6.3 Kempelen beszámolójának harmadik része: javaslatok a benépesítésre 135 2.7.7 Irányelvek egy bánsági tartományi közigazgatási szabályzathoz, 141 2.7.7.1 A jövendőbeli tartományi szabályozás első része négy főtémával:földbirtoklás, biztonság, jogügy és a rendőrség ügye 142 2.7.7.2 A Váz(at második része, melynek f ő témái a pénzügy, a tized, a robot és az, előfogat állítási kötelezettség 151 2.7.7.3 A harmadik részfizP'egy f őtémával 153 2.7.7.4 A negyedik részfő témái a császári és királyi tartományi közigazgatás, a közigazgatási tisztviselők és a z f hivatalnokaik irányítása, az építőipar és a betelepülés...155 2.7.8 Eugen Wrbna gróf bizottsági jegyzőkönyve 157 2.7.9 Uj kerületi és bányaügyi közigazgatás a Bánságban 164 2.7.9.1 A von Elmptfőhadnagynak szóló utasításoV 170 2.7.9.2. CarlSamuelNeumann von Buchholt utasításai 171 2.7.9.3 Előzetes terv egy j ó lműködő betelepítésre 174 2.7.9.4 Utasítások a lugosi közigazgatási hivatalnak 176 2.7.9.5 Utasítások Christoph Conrad Ueblein ültetvény felügyelőnek 177 2.7.9.6 javaslat a karánsebesi volt laktanyában dologház kialakítására 178 2.7.10 Bevándorlási politika II. Józsefalatt, 1786-ig 183 2.8. A nagyszombati egyetem átköltöztetése Budára 1777 187

6

2.8.1. A jezsuita rendfeloszlatása és a z első intézkedések az, egyetem intézményeinek Budára történő áttelepítése ügyében 187 2.8.2. A 23pontosjegyzőkönyv 189 2.8.3. A vár helyiségeinek átépítése és a csillagvizsgáló felépítése 195 2.8.4. A könyvtár. 198 2.8.5. A szállítás lebonyolítása Nagyszombatról Budára 200 2.8.6 A z , egyetem ünnepélyes átadása 1777november 9-én és az újjászervezési dekrétum hivatalos átnyújtása 1780. július 25-én 203 2.8.7. A Terézjánus Akadémia Budán 203 2.8.8. Zársz? 206 2.9. A budai karmelita kolostor színházzá történő átépítése 1786-ban 208 2.9.1. A karmeliták rendjének feloszlatása 209 2.9.2. A z épület új rendeltetése 210 2.9.3. Tervezés és kivitelezés 216 2.9.4. Kempelen Farkas munkateljesítménye 218 2.9.5 A z építkezési munkálatok befejezése. A színház kialakítása 219 2.9.6. A Fielytartótanács elszámolása 221 2.9.7. Fényes megnyitóünnepség és a színházfennmaradása mind a mai napig 222 2.9.8. Tervrajzok, ábrák, fotók 225 3.1 A schönnbrunni kastély új vízvezetéke: a St. Veit-i vízvezeték 226 3.1.1. Egy vízkiemelő gép építése 1772-1773 228 3.1.2. Két további vízkiemelő gép Schönnbrunn számára 1780-1782 229 3.1.2 A Schönbrunnban lévő Kempelen féle vízkiemelő gép végső sorsa, 1793 232 3.2. A pozsonyi vár új vízkiemelő gépe, 1773 233 3.3. Az új koronázó domb Pozsonyban, 1776 236 3.4. Építési munkák a pozsonyi várban és a városban 237 3.5. Teherfelvonó a Tiszán Szolnoknál, 1775 238 3.5.1. Keletkezésének története 238 3.5.2 Felvonó berendezés megépítése Szolnoknál 243 3.6. Kempelen gőzgépe, és a lökhajtás elvén működő reaktív gép 245 3.6.1 Előkészítő munkák és a találmány kihirdetése 245 3.6.2 A felsőbb hatóságok állásfoglalása 246 3.6.3 A g é p 1:1 arányú felépítése a bécsi Münzgrabennél 247 3.6.4 A z utolsó előkészítési munkálatok. A gép bemutatása a hatósági bizottságnak 248 3.6.5 Kempelen anyagi problémái 249 3.6.6 A felvonulási épületek és a megmaradt anyagok áruba bocsátása 251 3.6.7 Matthew Boulton meglátogatja Kempelent és beszámol]ames Wattnak 251 3.6.8 A két gép sikeres bemutatója 1788. augusztus 24-én. 253 3.6.9. AzjUetékes hatóságok elégedetten reagálnak. A szabadalom 258 3.6.10 A gőzgépnek, a felső-magyarországi bányákban való alkalmazására vonatkozó terv meghiúsul 261 3.6.11 Utólagos megjegyzések 262 3.7 Irókészülék a vak művésznő, Maria Theresia von Paradis részére 266 3.7.1 A kézi nyomtatógép megkönnyíti a z írásos kommunikációt 269 7

3.7.2 Johann Eudivig Weissenburg 270 3.7.3 Paradis és Weissenburg levélváltása 271 3.7.4 Maria Theresia von Paradis találkozása Valentin Haüyvel Párizsban, 1784-ben 274 3.7.5 Helyreigazítás 277 3. 8. Kempelen beszélőgépe. Kiegészítések 279 3.8.1 Tudományos ismeretek forrásai, melyekből Kempelen a gépéhez,es a beszéddel kapcsolatos kutatásaihoz, merített, hogy az, alapokat lefektethesse 279 3.8.2 A beszélőgép létrehozásának indítéka 283 3.8.3 Elméleti megfontolások és a tudományos, valamint filozófiai elmélkedések kritikai megközelítése 285 3.8.4 A sikerek és a kudarcok után Kempelen végül célba ér. 288 3.8.5 Kempelen európai utazása, málhájában a sakkozó törökkel és a beszélőgéppel 290 3.8.6 Utazás hazafelé, és találkozások német tudósokkal... '. 294 3.8.6.1 Találkozás Johann I^orenz Boekmannal 294 3.8.6.2 Kempelen találkozása CarlFriedrich Hindenburggal 295 3.8.6.3 Találkozás Johann Jákob Egberttel 297 3.8.6.4 Friedrich Wolf beszámol a benyomásairól 298 3.8.6.5 Sajtóbeszámolók 299 3.8.7 Kratzenstein V o x Humana—ja 300 3.8.8 Kempelen kutatói munkásságának értékelése és recenziói. •. 302 3.8.9 A könyv nemzetközi beharangozása 307 3.9. A Ferenc csatorna a Tisza és a D u n a között (1793-1802) 308 3.9.1 A projekt: összekötő csatorna a Tisza és a Duna között 309 3.9.2 A projektet bemutatják a nyilvánosságnak 310 3.9.3 Kemény tárgyalások 311 3.9.4 További tárgyalások 314 3.9.5 A részvénytársaság létrehozása 315 3.9.6. A csatorna építése 317 3.9.7. További terv, amely azonban teljes egészében nem valósult meg. 321 3.10 Ágy Maria Terézia számára, 1774 324 3.11 A sólepárló tökéletesítése, 1797 326 3.12 Az idriai vízkiemelőgép 327 3.13 Textilfesték szűrő modellje a gloggnitzj gyár számára, 1798 330 3. 14 Dohányvágógép a hainburgi dohánygyár számára, 1798 330 3.15 Kémiai folyamatok tanulmányozása 331 3.16 A sakkozógép legendája. Kiegészítések 332 3.16.1 Utazás Párizsba és J^ondonba 336 3.16.2 Utazás hazafelé, és vendégjáték néhány német városban 338 3.16.3 Egy nagy tűzyész elpusztítja a gépet, de a képzelőerőt nem 339 3.16.4 ...és a történet él tovább 341 3.17. A „Kempelen-híd". 343 4.1 Tiszteletbeli tagság a bécsi Képzőművészeti Akadémián 344 4.2 Kempelen tagsága az augsburgi Császári Művészeti és Tudományos Akadémiában 345 8

4.3 A grafikai munkák 4.4 A monogram Kempelen művein 4.5 Kempelen Farkas elkallódott művei 5.1 Androméda és Perseus, zenés játék (melodráma) (1780) 5. 2 5. 3 5.4 Kempelen Farkas költeményei és prózája Függelék Anhang Rövidítések Mértékegységek Irodalom

349 350 351 353 356 357 357 360 360 389 389 390

9