Tartalom. Vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Társadalmi felelősségvállalás. Társadalmi felelősségvállalás. Társadalmi felelősségvállalás

Tartalom

Corporate Social Responsibility (CSR)

Vállalatok társadalmi felelősségvállalása Dr. Csáfor Hajnalka tszv. főiskolai docens

Eszterházy Károly Főiskola Regionális és Környezet-gazdaságtan Tanszék [email protected]

• • • • • •

A CSR fogalma és értelmezése A vállalati társadalmi felelősségvállalás története A CSR európai értelmezése: dimenziók és eszközök A felelős vállalati működés motivációi Felelős vállalatok az EU-ban A vállalati társadalmi felelősségvállalás feltételrendszere és elterjedése Magyarországon • CSR Magyarországon: Nagyvállalatok és KKV-k • Vállalatok társadalmi felelősségvállalásának gyakorlata: Kutatási eredmények Æ Magyarországon, és európai volt szocialista országokban (külön prezentációkban)

2011. november 18.

2

Társadalmi felelősségvállalás


A vállaltok társadalmi felelősségvállalása (CSR) a mai, globalizált gazdaság egyik fontos eszméje, amely nem arról szól csupán, hogy az üzleti szféra szereplői oktatási, kulturális és egészségügyi intézményeket vagy éppen sporteseményeket finanszíroznak, környezetvédelmi programok támogatásában vesznek részt , vagy társadalmi projekteket kezdeményeznek, hanem arról, hogy üzleti tevékenységükben felelős magatartást tanúsítanak.

A felelős vállalati tevékenység olyan, a közjó fejlesztése melletti önkéntes elkötelezettséget jelent, mely az üzleti gyakorlaton keresztül a cég erőforrásainak bevonásával valósul meg. A CSR olyan üzleti magatartás, amely során a vállalat olyan juttatásokhoz és előnyökhöz juttatja a dolgozóit, illetve a szűkebb és tágabb környezetét, az érintettek (stakeholderek) körét – a természeti környezetet is ideértve –, amivel azok jólétét, hosszabb távú értékét pozitív irányba befolyásolja.

3

Társadalmi felelősségvállalás A vállalatoknak tehát tisztességes magatartást kell tanúsítaniuk az érintettjeikkel szemben: • • • • • • • •

Alkalmazottai Tulajdonosai Vevői Beszállítói Hitelezői Versenytársai Környékbeli lakók Társadalmai szervezetek

Megfelelő kapcsolatokat, kommunikációt kell kialakítania velük, és az őket érintő döntésekbe pedig bevonni őket. 5

h/aamű/aameload/uzlatgk/gat/inftend/kihivasok*.ppt

4

Társadalmi felelősségvállalás A társadalom és a környezet iránt elkötelezett felelős vállalat úgy törekszik az üzleti siker elérésére, hogy közben nem éli fel a jövő lehetőségeit (fenntarthatóság!), és a társadalmi és szociális szempontokat egymástól elválaszthatatlannak tekinti. Az Európai Bizottság definíciója szerint: „A CSR olyan eljárás, amelynek révén a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat építenek be gazdasági és az érdekelt felekkel (stakeholderekkel) való kapcsolatrendszerükbe.” 6

1



Társadalmi és környezeti elvárások a vállalatokkal szemben:


Ma már nem elég, ha egy cég nyereségesen működik.

Egymást erősítő fogalmak!

Fenntarthatóság

Versenyképesség

A vállalatok társadalmi felelőssége a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránti elkötelezettségként határozható meg.

7

8


Társadalmi felelősségvállalás A fenntarthatóság megvalósítása az egyik alapvető kérdése a társadalmi felelősségvállalásnak, vagyis úgy végezni az üzleti tevékenységünket a jelenben, hogy az a jövő generációk számára biztosítsa az erőforrások, a természeti környezet és a társadalom által nyújtott szolgáltatások jelenbeli szintjének elérhetőségét. Egy olyan világban, ahol a nagyvállalatok gazdasági ereje sok esetben még az egyes nemzetállamokét is meghaladja, felmerül a fentiek szerinti új vállalatirányítási szemlélet kialakulásának az igénye.

A társadalmi felelősséggel bíró vállalatok tevékenysége tehát a fenntartható gazdasági fejlődés irányába mutat. A felelős vállalatok önkéntes felelősségvállalásukon keresztül – tisztességes úton – kívánják növelni jó hírnevüket, társadalmi megítélésüket, versenyképességüket, és nem utolsó sorban jövedelmezőségüket, miközben megfelelnek a társadalom velük szemben támasztott etikai és környezeti elvárásainak egyaránt.

9

A társadalmi felelősségvállalás története Jótékonykodás Æ A stratégia CSR koncepció Gyökerek: Smith „láthatatlan kéz doktrinája” (1776) (önérdek követése kis helyi közösségekben) A vállalkozások alá vannak vetve a helyi közösségek „igazságkontroláló” erejének. A kisvállalkozások piaca teljesen átlátható, és az erkölcs szabályainak betartásával működik.

10

A társadalmi felelősségvállalás története A XIX. sz. második felétől: rohamos gazdasági növekedés, társadalmi átrétegeződés, óriási vagyonok, vállalatbirodalmak létrejötte Æ A vállalatvezetők döntései már az egész társadalomra éreztetik hatásukat. A nagyvállalatok tevékenységét bíráló hangok először az USAban jelennek meg, erre a vállalatok reakciója a jótékonykodás volt. A század végére ez már a helyi közösségekkel szembeni elkötelezettséggel is kiegészül. Filantrópia – egyfajta stratégia az elfogadottság növelésére

Szabályok betartásának szintjéig terjed a felelősség 11


12

2

A társadalmi felelősségvállalás története


A XX. sz. első felee:

CSR az 50-es években:

Munkahelyi biztonság, orvosi ellátás, lakások, óvodák egyéb alkalmazottaknak nyújtott szolgáltatások. (paternalizmus)

Új vállalati filantrópia megjelenése: A vállalatok elmozdulnak a társadalmi problémák hosszú távú megoldására való törekvése irányába.

A „vállalati városok” létrehozása, fenntartása és irányítása egyértelműen üzleti célokat szolgált, de annyi energiát igényelt a vállalatvezetőktől, hogy ez felfogható az ő társadalmi felelősségvállalásukként.

(az anyagi hozzájáruláson túl már a jótékonysági tevékenység is beletartozik – alapítványok, adományozói programok)

1953: Howard Bowen „Az üzletember társadalmi felelőssége”

Megjelenik a társadalomi nyomás – a külső kényszer

A nagyvállalatok vezetőinek üzleti döntései nagy mértékben kihatnak az állampolgárok életére (és nem csupán csak az 13 alkalmazottakéra!).


14


CSR a 60-as években:

CSR a 70-es években:

Faji feszültségek Æ esélyegyenlőség

A kutatók elkezdenek foglalkozni a vállalatok működésének etikai kérdéseivel. (definíciós problémák)

Társadalmilag felelős befektetések (TFB – SRI) – a „jók” támogatása és a „rosszak” elkerülése nem jár mérsékeltebb haszonnal! Minél nagyobb a vállalat annál nagyobb a felelőssége. ( Davis) Kritika (az első): M. Friedman „A kapitalizmus és szabadság” (1962) A vállalatoknak a profitszerzésen túlmutató felelőssége nincs. Profitszerzés kizárólagossága Kotler: social marketing Bizalmi válság alakul ki a vállalatvezetők iránt. (Az amerikai közvéleménynek 1965 – 55%, 1976 – 19% érez bizalmat)15

A társadalmi felelősségvállalás története A CSR 4 evolúciós lépcsőfoka (McAdam, 1973) Lépcsőfokok 1) Ellenállás elve

Vállalati attitűd A társadalmi felelősség felkarolására irányuló nyomásnak való ellenállás.

2) Kötelező minimum elve

A legszükségesebb társadalmi és törvényi elvárások betartása.

3) Progresszivitás elve

A társadalmi elvárások figyelembe vétele.

4) Vezető szerep elve

A társadalmi elvárásoknak való megfelelésen túli ágazati vagy nemzetgazdasági szerep. 17


Fogyasztóvédelem, munkahelyi biztonság, méltányos bérezés, munkavállalói jogok, termékbiztonság, helyi közösségek támogatása (a felelősség szorosan kötődik a vezető személyéhez) A jelentéskészítés korszakának kezdete. (PR-fogás?) Kritika: M. Friedman kiáll álláspontja mellett „Az üzleti szféra felelőssége abban áll, hogy növelje profitját” (1970) (csak az önkéntes jótékonykodás, a filantrópia nem elfogadható)

Etikai kódex (elvárt üzleti magatartás) és etikai audit mozgalom. Diszkrimináció visszaszorítása és tudatos fogyasztás.

16

A társadalmi felelősségvállalás története CSR a 80-as években: Tovább mélyül a vállalatvezetőkkel szembeni biz. Válság (a profit érdekében hajlamosak ártani a környezetnek és a társadalom szereplőinek…) A társadalmi jelentések száma drasztikusan visszaesik. Kritika: Lehet egy vállalatnak, mint jogi személynek felelőssége, vagy csak természetes személyeknek lehet? 1983: Stakeholder elmélet megjelenése (Freeman) Környezeti problémák megjelenése! A Földet veszélyeztető környezeti válság Æ Brundtland Bizottság „Közös jövőnk” Sustainable Development (SD) 1987 (gazdaság – társadalom – környezet ) Környezettudatosság beépülése a koncepcióba.

18

3



CSR a 90-es években: Környezetvédelmi jelentések és beszámolók terjedése. Tudatos fogyasztás mozgalma. TFB portfoliók terjedése. A stratégiai CSR koncepció megjelenése! (a vállalat tevékenységével és értékrendjével összhangban álló célok támogatása hosszú távú elkötelezettséggel. Vállalati fenntarthatóság: környezeti (ökohatékonyság), társadalmi (társadalmi normáknak való megfelelés) és gazdasági (versenyképesség). Az első környezetközpontú irányítási rendszerek megjelenése (KIR) (EMAS, ISO, GRI, SA 8000, OSHAS 18001; XXI. sz.: Global 19 Compact (ENSZ), ökológiai lábnyom – jól mutatja a túlfogyasztást)

20



A CSR XXI. századi értelmezése:

A stratégiai CSR

a STARTÉGIAI CSR koncepció

tehát túllép az ún. „jó vállalati állampolgári magatartáson” és kis számú, de annál nagyobb és különlegesebb társadalmi és üzleti előnyöket teremtő kezdeményezésekre épül. Nem kell tehát a vállalatoknak a világ minden problémájáért felelősséget vállalniuk, azonban minden cég meg tud határozni olyan konkrét társadalmi problémakört, amelynek megoldására legjobban fel van készülve, és amelyből a legnagyobb versenyelőnye származik. A stratégiai CSR így azzal is közös értéket teremt, hogy beruház azokba a társadalmi aspektusokba, amelyek számára versenyképességét növelő tényezőként jelennek meg.

A társadalmi felelősség és a versenyképesség közötti pozitív korrelációt már csak kevesen kérdőjelezik meg. (ok-okozat vagy interaktivitás?) Porter-Kramer: Stratégia filantrópia (2002) - stratégiai CSR (2006) (win-win szituáció ) A stratégiai CSR úgy teremt tulajdonosi értéket, hogy közben társadalmi értéket is teremt! A hosszú távú vállalati siker elengedhetetlen feltétele a felelős 21 vállalati magatartás.

22

A CSR európai értelmezése


Az Európai Bizottság – 2001-ben megfogalmazott – CSR-definíciója szerint a társadalmi felelősségvállalás „olyan eljárás, amelynek révén a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat építenek be gazdasági és az érdekelt felekkel (stakeholderekkel) való kapcsolatrendszerükbe” (European Commission 2001. p. 8.). 23


A CSR 4 szintje (Caroll, 1981):

USA

1. Pénzügyi felelősség 2. Jogi elvárásoknak való megfelelés 3. Társadalom részéről elvárt etikus viselkedés 4. Filantropikus felelősség

EU

Az uniós felfogás: •

•

az önkéntességre, a szabályozáson túlmutató tevékenységre, valamint a vállalat érintettjei érdekeinek való megfelelésre 24 helyezi a hangsúlyt.

4


A CSR európai értelmezése A CSR koncepció a 90-es évektől kapott egyre nagyobb figyelmet Európában is: Az Európai Közösség szilárd meggyőződése, hogy a CSR minden egyes európai polgárt érintő ügy, mivel az európai szociális modell egyik aspektusát jelenti. A CSR hozzájárul a fenntartható fejlődés megvalósításához, miközben növeli Európa innovációs képességét és versenyképességét, valamint hozzájárul a foglalkoztathatósághoz és munkahely-teremtéshez is. [Commission of the European Communities, 2006] 25

Vállalaton belüli dimenzió: HR, munkahelyi egészség és biztonság, krízishelyzetek kezelése és menedzselése, természeti erőforrások használata és környezeti hatások. Vállalaton kívüli dimenzió: helyi közösségekkel való viszony, szakmai érintettekkel való együttműködés, emberi jogok (korrupció), globális környezetvédelem. Gyakorlati dimenzió – CSR eszköztár: CSR menedzsmentszemlélet, a CSR reporting munka minőségének javítása, szociális és ökocímkék, etikai26 befektetések.



1) Etikai kódexek és együttműködési megállapodások

A CSR uniós eszköztára 1. Etikai kódexek és együttműködési megállapodások (vállalati menedzsment eszköz) 2. Menedzsmentrendszerek (vállalati menedzsment eszköz) 3. Nem pénzügyi beszámolók (vállalati menedzsment eszk.) 4. Címkék és elismerések (fogyasztókat érintő eszköz) 5. Társadalmilag felelős befektetések (befektetőket érintő eszköz) 27

A CSR európai értelmezése 2) Menedzsmentrendszerek A vállalati menedzsment- és minőségirányítási rendszerek és jogszabályok kezdetben többnyire még csak környezeti szempontokra helyezték a hangsúlyt, (EMAS, ISO 14000, EFQM). Az évek előrehaladtával ezek a rendszerek egyre inkább beépítenek társadalmi felelősségi szempontokat célrendszerükbe. A munka minőségének, a munkahelyi biztonságnak a javítására, a munkavállalói jogok biztosítására létrehozott szabványok (OSHAS, ILO, SA 8000) pedig tradicionális, szociális és ún. belső CSR-célokat szolgálnak. A társadalmi felelősségvállalás területeinek a legtöbbjét komplex módon érintő ajánlás az ENSZ Global Compact elnevezésű kezdeményezése (Kofi Annan). Közös munka ösztönzése a munkaügyi és civil szervezetekkel, helyi közösségekkel, önkormányzatokkal környezetvédelmi és társadalmi 29 célok megvalósítása érdekében. ISO 26000 CSR-szabvány (2008).


A CSR dimenziói (2001-es Zöld Könyv alapján):

A vállalati menedzsment egységesítése a CSR területén azért fontos gyakorlati teendő, mert a CSR-tervek és cselekvések csak akkor valósulhatnak meg és hozhatnak sikereket, ha azokat a stratégiai tervezésbe, a költségvetések összeállításába és a vállalat minden irányítási folyamatába beépítik. A környezet és társadalmi tudatosság vállalaton belüli fejlesztésének fontos eszközei lehetnek a társadalmi felelősségvállalás egyes elemeit érintő kormányközi elvek és megállapodások (ILO, OECD, ENSZ), szakszervezetekkel és civil szervezetekkel kötött megállapodások, vállalati etikai kódexek, korrupcióellenes vállalati politika meghatározása stb. Az etikai kódexek a vállalatok működési elveit fogalmazzák meg, és konkrét gyakorlati és viselkedési szabályokat tartalmaznak a társadalmi 28 felelősségvállalás egyes területeire vonatkozóan.

A CSR európai értelmezése 3) Nem pénzügyi beszámolók A Reporting–Auditing a nem pénzügyi jelentések készítését és hitelesítését jelenti, amely még sok európai országban inkább a PReszközök kategóriájába sorolható. Eszközei a környezeti, fenntarthatósági és CSR-jelentések, valamint az egyes nemzeti CSRstratégiák alapján készült nemzeti mutatórendszerek, és az olyan átfogó, egységes ajánlások, mint a GRI útmutatója alapján készített beszámolók, amelynek segítségével az európai országok vállalatai is eleget tudnak tenni az EU-direktíváknak, és társadalmi felelősségvállalásukról íródott jelentéseik egységesekké, illetve más hazai vállalatokkal, valamint nemzetközi szinten is összehasonlíthatókká válnak. GRI: Global Reporting Initiative: egy nemzetközileg elfogadott 30 jelentéskészítési standard

5



4) Címkék és elismerések A szociális- és ökocímkék, termékjelzések alkalmazásával a fogyasztók tudatosságát és igényességét kívánják fejleszteni, és elérni, hogy ezek megszerzése és használata, esetleg a díjak birtoklása, olyan presztízst jelentsenek a vállalatok számára, amelynek eléréséért érdemes intézkedéseket tenniük, hiszen ezzel jövedelmezőségüket és hosszú távú versenyképességüket javíthatják. Eszközei lehetnek a hazai és uniós ökocímkék, valamint termékjelzések, vállalatok számára szóló díjak és elismerések (pl. családbarát munkahely díj, kiválósági díjak, stb.). 31

5) Társadalmilag felelős befektetések A társadalmilag felelős befektetések (TFB) napjainkban egyre jobban teret hódítanak, legfőképpen azért, mert azon kívül, hogy nem hagyják figyelmen kívül a szociális, etikai és környezeti szempontokat, csökkentik a cég kockázatait, így a kockázatkerülő befektetők körében népszerűbbé válhatnak és válnak. Eszközei a társadalmilag felelős nyugdíj- és befektetési alapok, melyek tevékenységét nem csak a hatóságok, de a témában illetékes civil szervezetek is folyamatosan figyelemmel kísérik. Számos ország szabályozásában fellelhető az a kötelezettség, mely szerint a nyugdíjalapoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy befektetési döntéseik meghozatalakor figyelembe vettek-e társadalmi, etikai és 32 környezeti tényezőket, és ha igen, milyeneket.

A felelős vállalati működés motivációi

A felelős vállalati működés motivációi • • • • •

Mi veheti rá a vállalatokat a felelős működésre? Az elkötelezettség? Elengedhetetlen ugyan, de önmagában nem elég… A vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy hosszú távon jobban kifizetődő a felelős működés, főként akkor ha érintettjei, és különösen a fogyasztói, is érdekeltek a fenntartható gazdálkodás megvalósításában. 33

Felelős vállalat az EU-ban

•

Az Európai Bizottság további CSR dokumentumai:

Green Paper – Zöld könyv (2001): Közlemény a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról (2002) Fehér könyv (2004) – az EU CSR stratégiája, ami 4 fontos területre fókuszál:


•


AZ Európai Bizottság CSR dokumentumai:

1) a vállalatok minél szélesebb körű bevonása, különös tekintettel a KKV szektorra. 2) a CSR tevékenység külső auditáló cégek által való hitelesítése 3) fórum létrehozása az érdekelt felek képviselőiből 4) a CSR beépítése az Unió összes szakpolitikájába és programjába

• • • •

A befektetők szemében való vonzóbb megjelenés. Üzleti hírnév építése, a cég imázsának öregbítése. Jó kapcsolat kormányzattal, a hatóságokkal, a közvéleménnyel. Csökkenő biztosítási díjak. Új üzleti és kereskedelmi lehetőségek megnyílása a tudatos vásárlói szegmens megszerzésével. A PR és reklámlehetőségek megsokszorozódása. Javuló válságmenedzselés a krízishelyzetekben. Előny a versenytársakkal szemben. Gazdagítása a tevékenységhez kapcsolódó társadalmi és környezeti erőforrásoknak. Javuló munkaszellem és képzett, motivált munkaerő vonzásának lehetősége. 34 A környezettudatos magatartás révén költségek megtakarítása.

35

• Green Paper – Zöld könyv (2001): • Közlemény a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról (2002) • Mapping Instruments for CSR (2003) • National Public Policies of CSR in the EU (2004) • ABC of the main instruments of CSR (2004) • Fehér könyv (2004) – az EU CSR stratégiája • Guide to Instruments of CSR (2005) • Közlemény, Európa, mint kiválósági központ a CSR terén (2006) 36

6



Európai Bizottság: 2006. márciusában CSR Szövetséget hozott létre Æ politikai ernyőszervezet

Európában is megjelentek az ún. etikai befektetések (SRI – Social Responsible Investment), TFB portfoliók (társadalmilag felelős befektetési alapok), amelyek a pénzügyi piac gyorsan növekvő ágazatát képviselik. Európában pl. 2003-ban: 336 milliárd euró a TFB portfoliók összértéke, amiből 34 milliárdot tekinthetünk közösségi befektetésnek . (GB 69%; NL 8%; D 8%; CH 8%; F 5%; A 1%; I 0,5%; E 0,5%)

Bojkottok Európa-szerte egyre nagyobb szerepet és figyelmet kapnak a vállalatokkal szemben meghirdetett fogyasztói bojkottok (Shell, Nestlé, Danone, McDonald’s), vagy éppen inverzük a „jó” vállalatok „jó” termékeire vonatkozó vásárlásra buzdító bojkottjai. Az európai fogyasztók az embertelen munkakörülményekre és a gyermekek dolgoztatására érzékenyek, míg az USA-ban inkább a helyi közösségekkel való kapcsolat minősége, Távol-keleten pedig az okozott környezeti hatás a döntő.

Egyre több olyan rangsor létezik a világban és Európában is, amelyet a vállalatok CSR tevékenysége alapján állítanak fel és hoznak nyilvánosságra. (Fortune – Accountability rangsor, FTSE4 Good Indices Index, Community Social Responsibility 38 Index)

37


A CSR hazai háttere

Az etikai, társadalmi és környezeti jelentésekkel, a vállalatok saját megbízhatóságukat kívánják még jobban alátámasztani.

PESTEL-analízis Mielőtt betekintünk a CSR jelenlegi magyarországi helyzetébe, és vizsgálnánk terjedésének jövőbeni lehetőségeit, bemutatjuk annak politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, környezeti és jogi hátterét is – a PESTEL-analízis segítségével –, hiszen ezen tényezők figyelembevétele nélkül nehéz volna megértenünk azokat a kihívásokat, amelyekkel hazánknak szembe kell néznie az elkövetkezendő években a társadalmi felelősségvállalás fejlesztése terén.

A brit vállalatoknak 68%-a ad ki környezeti jelentést, és 17%-a számol be társadalmi teljesítményéről, 16%-a pedig még etikai kódexet is nyilvánosságra hoz. Franciaországban, Spanyol- és Finnországban előírás a jelentéskészítés. Az Európai Unióban társadalmi tevékenységükről beszámoló cégek száma az utóbbi évtizedben megnégyszereződött. ISO 26000 guidance szabvány: nemzetközi kritériumokat fogalmaz meg a társadalmi felelősségvállalás területén. (2008-tól) 39

40



Politika

Gazdaság

II. vh. utáni szocialista rendszerben az állami tulajdonba kerülés korlátozta a gazdasági döntéseket és a vezetők felelősségét A rendszerváltás után új kihívások Æa vezetőknek nem marad kapacitása önkéntes tevékenységre A politikába (a politikusokba) és a közszférába vetett bizalom mértéke 1990 után is igen alacsony, holott elvárják tőlük a társadalomi és környezeti problémák megoldásában való részvételt A korrupció szintje még ma is igen magas (Transparency International) 41


Az 1989-es rendszerváltást követően Æ kapitalizmus A piacgazdaság elfogadása nem jelentette a kapitalizmus kritika nélküli elfogadását A piacgazdaság alapjai hiányoztak A profittermelés kétes tevékenységnek számít A vállalatvezetők megítélése nem mondható jónak… (profithajhász imázs) A vállalatvezetők – az általános vélekedés alapján – nem törődnek tevékenységük negatív hatásaikkal a környezetükre és a társadalomra 42

7



Társadalom

Technológia

Szocializmus összeomlása Æ Munkanélküliség és szegénység A „tudatos vásárlók” alacsony száma A vásárlóknak a termelőkre és a forgalmazókra gyakorolt nyomása nem érezhető Az önkéntes tevékenységet – a szocializmusból származó emlékek hatására – nemigen értékelik A globális szociális és környezeti problémák iránti elkötelezettség hiánya A magyarok nyitottak a szociális és környezeti problémák megoldására, de cselekedeteikben ez kevésbé mutatkozik meg… 43


Az 1950 utáni iparosítás káros környezeti hatásai Kommunista ideológia: „harcolni kell” a természettel, annak érdekében, hogy minél több hasznot hajtson A rendszerváltás után a nehézipar visszaszorulásával számottevően csökken hazánkban a környezetszennyezés Az új beruházások során már kevésbé szennyező új (környezetkímélő) technológiákat vezetnek be Amellett, hogy a műszaki és tudományos fejlődés egyre gyorsult, sok régióban csökkentek az innovációra fordítható források Æ versenyképesség-romlás A környezetvédelmi infrastruktúra fejlettségének alacsony szintje 44

A CSR hazai háttere Jogi szabályozás

Természeti környezet Megváltozott fogyasztási szokások (túlfogyasztás) hatása Gyorsuló ütemben növekvő egyéni közlekedés hatása Fentiek sajnos „kompenzálták” a nehézipar és a mezőgazdasági termelés csökkenése által bekövetkező javulást a környezeti állapotban Környezetvédelmi infrastruktúra hiánya (hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás) Az arányaiban sok hazai védett területnek köszönhetően a biodiverzitás mértéke európai viszonylatban igen magas

Európai Uniós tagországgá válásunkkor (2004), az Országgyűlés számos területen megtette a szükséges jogharmonizációs lépéseket Új számviteli törvény (2005) Æ csak lehetőséget biztosít jelentéskészítésre– a közvélekedéssel ellentétben – nem kötelez! Mindazonáltal ösztönző hatású Magyar jogszabályozási kezdeményezések, pl. közbeszerzés (korrupció megelőzését szolgáló cikkelyek a törvényben) foglalkoztatás, esélyegyenlőség 2006-ban az első CSR kormányhatározat – csak a munkakörülmények javítását célozta

45

CSR tevékenység Magyarországon


A magyarországi CSR kiemelt területei

A nagy kérdés a következő:

amelyek befolyással bírnak a fogyasztói döntésekre:

Hogyan vezethető be hazánkban egy olyan filozófia – a CSR filozófiája – amely teljesen eltérő piaci viszonyok között alakult ki és működik, miközben a magyarországi viszonyok számos lényeges területen eltérést mutatnak: történelem, tradíció és szokások, hozzáállás, szaktudás, humán és pénzügyi erőforrások 47


46

A munkakörülmények minősége A leépítések és elbocsátások bonyolítása A krízis szituációk kezelésének módja Jó példa: A Győri Keksz és Ostyagyár esete (2001) 48

8

CSR tevékenység Magyarországon Nagyvállalatok Főként nagyobb magyar cégek és a multinacionális vállalatok magyarországi leányvállalatai végeznek tudatosan CSR tevékenységet.

Kis-és közepes vállalkozások (KKV) A KKV szektor vállalkozásainál is találkozunk szociálisan és környezeti szempontból vett felelős magatartással, ez azonban általában nem tudatos.

Nagyvállalatok A nagyvállalatok mindegyike ismeri a CSR fogalmát Többé kevésbé aktívak is ezen a területen (bokréta…) Rendelkeznek a szükséges szaktudással Megvannak a szükséges humán és pénzügyi forrásaik Mindazonáltal az ő felelős magatartásukban is számos hiányossággal találkozunk: Legtöbbjük csak egy-két CSR eszközt alkalmaz Hiányzik a hosszú időtávlatban való gondolkodás Nem fejlesztik kellő mértékben partnerségi kapcsolataikat Felelős tevékenységük kommunikációja nem megfelelő

49

Nagyvállalatok

Nagyvállalatok

Fenntarthatósági és CSR beszámolók Ilyen jellegű beszámolók nélkül sajnos nagyon nehéz átfogó képet kialakítani a magyar vállalatok CSR tevékenységéről. Arányaiban vállalat készített környezeti vagy fenntarthatósági jelentést - benne a CSR tevékenység bemutatásával A Médiatörvény A magyarországi média szereplői sokáig nem hozhatták nyilvánosságra az egyes vállalatok CSR tevékenységével kapcsolatos híreket, mert az bújtatott reklámnak minősültek. Æ Bírság 51

Kis- és középvállalkozások

A multinacionális vállalatok Társadalmi felelősségvállalásának megítélése kétes: Vannak-e valós cselekedetek és intézkedések, a cégek által publikált jelentések és sajtóközlemények mögött? Eladásösztönzés és fenntarthatóság??? A magyarok jó része szkeptikus.

Általános vélekedés, hogy a bejelentések és jelentések mögött csak marketingcélok húzódnak. Másrészről: A multik számos jótékonysági kezdeményezést hívnak életre és támogatnak folyamatosan. Támogatják a CSR témájú kutatásokat és konferenciákat 52 Támogatják a jó példával élenjárók


Általában egyáltalán nem ismerik a CSR fogalmát. Nagy többségük még csak a kifejezést sem hallotta. Ennek ellenére tevékenységük során sokuk él a társadalmi felelősségvállalás eszközeivel, azonban csak alkalmanként és nem tudatosan. A vállalkozások azokat a CSR eszközöket alkalmazzák: amelyek nem járnak többletköltséggel amelyekkel kockázataikat és költségeiket csökkenteni tudják amelyekkel javíthatnak megítélésükön (arculat) 53


50

A KKV szektor igen jelentős tényezője a magyar gazdaságnak. A vállalkozások 99% tartozik a szektorba A szektor foglalkoztatja a munkavállalók 2/3-át 40%-ban járulnak hozzá a bruttó hozzáadott értékhez A KKV-k állítják elő az összes export 20%-át A legtöbb KKV a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar, majd a mezőgazdaság 54

9



A magyar kis- és középvállalkozások meglehetősen nagy lemaradásban vannak a CSR technikák alkalmazását tekintve. KKV szektornak jelentős szerepe van az európai gazdasági növekedésben, a munkahely-teremtésben és a fenntartható fejlődés megvalósításában egyaránt. Æ Az elkövetkezendő években az EK nagy hangsúlyt kíván fektetni a – CSR technikák használata tekintetében lemaradással rendelkező – tagországok kisés középvállalkozásainak felelős működésére.

Magyarország is ezen országok közé tartozik.55


A CSR jövője hazánkban A társadalom elkötelezettségének növelése Közoktatás és felsőoktatás szerepe

A KKV szektor CSR tevékenységének kialakítása és fejlesztése elengedhetetlen. Ahhoz hogy ez megvalósulhasson együttműködésre van szükség: a kormányzat, a civil szféra és a szakszervezetek között, valamint párbeszédre a vállalatok és érintettjeik között. 58

A következő területekre kell nagy hangsúlyt helyezni: A többi EU tagállammal való szoros együttműködés A bevált CSR-gyakorlat átvétele (jó példa)

Média szerepe Országos és helyi hatóságok szerepe CSR és fenntarthatósági jelentések

Ösztönző hatás (Az eltérő nemzeti és kulturális sajátosságok figyelembevételével.)

A Nemzeti Kormány szerepe Kormányzati határozathozatal


A CSR legfőbb céljának a költségek és kockázatok csökkentését, a jó hírnév elérését tartják. Æ Nem igazán elkötelezettek A KKV-k vezetői sok esetben nem elég „tanultak” és nem elég tájékozottak ahhoz, hogy a CSR stratégiai jelentőségét megértsék. A CSR eszközök nem tudatos használata. Æ Információhiány Az üzleti partnerek és a fogyasztók nem értékelik a szociális és környezeti felelős magatartást. Æ Tudatosság hiánya 56

A CSR jövője hazánkban

A következő területekre kell nagy hangsúlyt helyezni:

Kamat és adókedvezmények Munkajogi reform CSR kutatási projektek támogatása CSR díjak és elismerések

észak-magyarországi) KKV-k CSR tevékenységéről:


A KKV szektor többnyire – helyi szinten – támogat sportklubokat és sporteseményeket, vagy fiatalok oktatását. Æ Jótékonykodás Véleményük szerint tevékenységük nem járul hozzá a klímaváltozás és más környezeti problémák kialakulásához. Előnyben részesítik a környezetbarát technológiákat. Æ Energiahatékonyság, újrahasznosítás, stb. A vállalkozások támogatják a nemek közötti egyenlő bánásmódot Egyáltalán nem, vagy nemlegesen nyilatkoznak a korrupcióról. Æ Ez tabu témának számít… A KKV-k nem mérik tevékenységük környezeti hatásait. Véleményük szerint a legfőbb akadályozó tényezők a CSR 57 terjedésében: az anyagi támogatás és a tudatosság hiánya.

Egy EU 6-os keretprogram keretében folytatott kutatás eredményeinek és az erre vonatkozó magyarországi tanulmányok ismeretében a következőket mondhatjuk el (az

A tudományos kutatások fontossága Több interdisciplináris kutatás

59

Részvétel nemzeti és nemzetközi CSR kutatási programokban CSR szakemberek együttműködése Egyéni kutatások

60

10

Konklúzió Ahhoz, hogy elérjük azt, hogy a magyar nagyvállalatok és a vállalkozások tevékenységében integráltan legyen jelen a társadalmi felelősségvállalás, növelnünk kell a társadalom tudatosságát, államilag ösztönöznünk kell a felelős tevékenységet,de mindez nem lesz elég a CSR terjedéséhez, hogyha a gazdaság szereplői nem ismerik fel, hogy a felelős tevékenység

piaci szempontból is kifizetődő, és könnyen szinkronba hozható jövőbeni üzleti elképzeléseikkel.

Köszönöm a figyelmet! Dr. Csáfor Hajnalka tszv. főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék [email protected]

61


11

Tartalom. Vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Társadalmi felelősségvállalás. Társadalmi felelősségvállalás. Társadalmi felelősségvállalás

Recommend Documents