TARTALOM Történelmi egyezmény Észak-Koszovóról. Portré: Hashim Thaçi

Európai Kutatási Központ

E U - N AV I G Á T O R Heti EU hírek röviden 2013. ÁPRILIS 22. 15. SZÁM

TARTALOM •

Észak--Koszovóról Történelmi egyezmény Észak

• •

Vita a magyar alkotmányos helyzetről az Európai Parlament plenáris ülésén Stratégiai jelentés a kohéziós politikáról: a strukturális alapok segítenek a válság leküzdésében Ashton a Balkánon – előrelépések a NyugatNyugat-Balkán – EU relációban A hitelezői trojka jelentése Görögországról Mégis szavaz a nemzeti parlament: újabb kétségek a ciprusi mentőcsomagról Új költségvetés, de régi szabályok 20142014-re a Közös Agrárpolitikában Június végéig megszülethet az egyezség a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdéséről Új vállalati transzparencia előírások társadalmi és környezeti kérdésekben Jelentés az emberkereskedelemről Megállapodással ért véget a Bizottság versenyjogi vizsgálata a Google keresőszolgáltatásáról keresőszolgáltatásáról Az EU is helyet akar a melegedő ÉszakiÉszaki-sarkkörnél Új párt alakult Németországban

• • • • • • • • • • •

Portré: Hashim Thaçi

•

Think--tank figyelő: Think EPC: Mi várható az EUEU-Kína kapcsolatoktól az új kínai vezetés alatt?

Észak--Koszovóról Történelmi egyezmény Észak miniszterelnök kézjegyével látta el, bár a szerb fél hangsúlyozta, hogy ez még nem számít hivatalos aláírásnak, ahhoz előbb a koalíciós partnerek jóváhagyása kell. A hivatalos álláspontot hétfőn (ma) juttatják le Brüsszelbe. (Sajtóértesülések szerint a szerb kormány is rábólintott a

Április 19-én Brüsszelben Belgrád és Pristina végre egyezségre jutott Észak-Koszovó státuszáról az EU közvetítésével rendezett tárgyalások tízedik fordulóján. A Cathrine Ashton, az EU külés biztonságpolitikai főképviselője által összeállított 15 pontos egyezményt mindkét

-1-

E U - N AVI G Á TO R 2013. ÁPRILIS 22. 15. SZÁM

választásokat is a koszovói törvényeknek megfelelően kell megrendezni. ÉszakKoszovóban mindeddig Pristina fennhatóság alig érvényesült, emiatt nehezen elfogadható az északi szerbek számára a szerb fél szempontjából kedvező lényegi kompromisszumok ellenére is az egyezmény, ami a szerbiai intézményi struktúrák lebontását fogja eredményezni.

megállapodásra.) A megállapodás, amelynek nem hivatalos változatát a B92 hírügynökség (http://media.unmikonline.org/?p=15340) is közzétette, tartalmazza a Szerb Községek Társulásának létrehozását a négy, szerb-többségű északi község részvételével. A szerb kormány szempontjából komoly eredmény, hogy sikerült autonóm hatásköröket szerezni a rendőrség és az igazságszolgáltatás terén, ezáltal eleget téve a legfontosabb szerb követeléseknek. Ennek alapján a szerb közösség javasolja a helyi rendőrfőparancsnokot, akinek személyét a koszovói belügyminisztérium hagyja jóvá, míg a rendőrségnek tükröznie kell a helyi lakosság etnikai összetételét. A bíróságok tagjait szintén a helyi szerbek adják. A szerb kormány arra is garanciát kapott a NATO-tól, hogy a Koszovói Biztonsági Erők nem jöhetnek Észak-Koszovó területére.

Az aláírást követően Thaci, koszovói miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás Koszovó elismerését jelenti Szerbia részéről, amit a szerb fél egyértelműen elutasított. A koszovói kormány szerette volna kihasználni az Észak-Koszovóról szóló tárgyalások kínálta lehetőséget Koszovó nemzetközi jogi státusának megerősítésére, és a kilencedik fordulóban azzal a követeléssel állt elő, hogy „Szerbia ne akadályozhassa Koszovó részvételét nemzetközi intézményekben”, köztük felvételét az ENSZ-be. A végleges szövegbe viszont mindössze annyi került be ezzel kapcsolatban, hogy Szerbia nem áll Koszovó európai integrációjának útjába.

Ashton szintén ma, április 22-én számol be a Külügyek Tanácsának a Belgrád-Pristina dialógus eredményeiről. Az utolsó pillanatban született megállapodással megnőtt az esélye, hogy a Tanács júniusban jóváhagyja a csatlakozási tárgyalások megnyitását Szerbiával. A kétoldalú párbeszéd 2011 márciusában kezdődött az EU ösztönzésére, amely 2012 őszéig szakértői szinten technikai kérdésekről szólt. A 2012 őszén indult miniszterelnöki találkozókkal érzékenyebb politikai kérdések is terítékre kerültek, ennek a folyamatnak lett az eredménye a pénteki megállapodás. Megnehezíti az egyezmény végrehajtását, hogy az észak-koszovói szerbek egyelőre egyértelműen elutasítják azt, mivel az autonóm hatáskörökkel felruházott helyi rendőrség és igazságszolgáltatás a koszovói törvények szerint, a koszovói intézményekbe integrálva fog működni, míg a Szerbia által eddig működtetett struktúrák megszűnnének ÉszakKoszovóban. Az egyezmény alapján a helyi

A megállapodás ugyanakkor nem jelenti a dialógus végét, a párbeszéd folytatódik energia és telekommunikációs ügyekben, a szerb kulturális örökségről, a szerb állami tulajdonról Koszovóban és egyéb kérdésekről. A megállapodástól nyilván nem függetlenül az Európai Bizottság a mai napon, április 22-én elfogadta azt az ajánlást a tanács számára, hogy az nyissa meg a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, valamint egy másik, Koszovóra vonatkozó jelentést, amely a Stabilitási és Társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdését javasolja a legfiatalabb balkáni állammal. (HB)

http://www.eeas.europa.eu/top_stories/2013/190413__eu-facilitated_dialogue_en.htm

-2-


Vita a magyar alkotmányos helyzetről az Európai Parlament plenáris ülésén Az Európai Parlament múlt heti plenáris ülésén vitát tartott Magyarországgal kapcsolatban. A vitában felszólalt ugyan a Tanács képviseletében az ír Lucinda Creighton (európai ügyi miniszter), azonban leszögezte, hogy mivel a Tanács a kérdéssel nem foglalkozott, így tartalmi hozzászólást ő sem tehet a kérdésben.

vitához többen pro és kontra is hozzászóltak, és míg a liberális és a szocialista képviselőcsoport nevében felszólalók bírálták Magyarországot, illetve a magyar kormányt, addig az Európai Néppárt képviseletében felszólaló vezérszónok felhívta a figyelmet arra, hogy más országokkal kapcsolatban is megfogalmazódnak kritikák és nem feltétlenül szerencsés egy országra összpontosítani az összes negatív megjegyzést.

Az Európai Bizottságot Viviane Reding bizottsági alelnök képviselte, aki rámutatott, hogy a „magyar kérdés” foglalkoztatja az európai közvéleményt, azonban egyúttal azt is jelezte, hogy a Bizottság jogi szolgálata még nem fejezte be az Alaptörvény negyedik módosítása tényszerű jogi vizsgálatát, így a vizsgálatnak ő sem nem kíván elébe menni.

Az Európai Parlament vitája mellett a múlt héten az Európai Bizottság annyiban foglalkozott Magyarországgal, hogy tudatta: a jogi elemzések eredményeinek megismerése előtt nem kívánnak semmilyen eljárást indítani hazánkkal szemben. (SZK)

Az Európai Parlament pártjainak képviseletében a

Stratégiai jelentés a kohéziós politikáról: a strukturális alapok segítenek a válság leküzdésében Az Európai Bizottság április 18-án hozta nyilvánosságra azt a stratégiai jelentést, amely azt vizsgálja, hogy miként teljesítenek az EU strukturális alapjai az egyes tagállamokban. A 2007-2013 közötti időszak programjainak megvalósításával foglalkozó jelentés adatait maguk a tagállamok szolgáltatták a 2011-es év végi állapotoknak megfelelően, így a jelentés csak egy időközi állapotot mutat, azonban így is számos eredményt tudott felmutatni.

- valamint az Európai Szociális Alap segítségével 2,4 millió fő jutott munkához.

A stratégiai jelentés az álabbi eredményeket emelte ki elsősorban a programok megvalósítása kapcsán: - 1,9 millió emberrel többnek van szélessávú internet hozzáférése; - 2,6 millió emberrel több számára biztosított a vizszolgáltatás, valamint a szennyvíztisztitó fejlesztések is jelentősek; - 460 km közútfejelesztés és 334 km vasútfejlesztés valósult meg uniós pénzek segítségével;

A jelentés bemutatásával kapcsolatban Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos, valamint Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos is kiemelte, hogy a regionális politika, illetve a kohéziós politika rugalmasan tud reagálni a válság okozta változó igényekre és hatékonyan tudja segíteni az egyes tagállamokban a válságkezeléset.

A jelentés ezek mellett az impresszív számok mellett megállapítja, hogy a KKV-k számára, valamint innovációs tekintetben is igen nagy lökést adtak a kohéziós politika keretében megvalósult programok, valamint azok a foglalkoztatáshoz általában is nagy mértékben hozzájárultak.

(SZK)

-3-


További információ: http://ec.europa.eu/regional_policy/how/policy/doc/strategic_report/2013/strat_report_2013_en.pdf http://ec.europa.eu/regional_policy/how/policy/strategic_report_en.cfm http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-336_hu.htm

Ashton a Balkánon – előrelépések a NyugatNyugat-Balkán – EU relációban Montenegróban a főképviselő asszony méltatta az országnak a régióban betöltött példaszerű szerepét, valamint elégedettséggel nyugtázta, hogy két tárgyalási fejezetet sikerült gyorsan lezárni. Ashton első hivatalos montenegrói látogatásának azonban érdekes politikai kontextust ad az a belső feszültség, amely az április 7-i elnöki választásokat követően alakult ki az országban.

Miközben Európa és talán az egész világ a Koszovó és Szerbia között a főképviselő asszony közvetítésével tető alá hozott megállapodást ünnepli, érdemes megemlíteni, hogy Catherine Ashton a múlt héten nem csak a sokat emlegetett koszovói kérdéssel foglalkozott, de rövid látogatást tett Macedóniába, Montenegróba és Albániába is. A látogatásoknak célja a térség államai számára az európai perspektíva megerősítése volt.

Tiranában főként a június 23-án sorra kerülő választásokra felkészülve nyilatkozott a főképviselő, aki elmondta, a választások fontos tesztként szolgálnak majd, hogy mennyire működőképes az albán demokratikus intézményrendszer. Albániában – a választások közeledtével egyre inkább – kiéleződnek a belpolitikai ellentétek és az albán kormány számos intézkedése komoly nemzetközi kritikát kapott nem csak az elmúlt napokban, de az elmúlt hónapokban is.

A macedón látogatás aktualitását adta az is, hogy a Bizottság április 16-án közölte legújabb jelentését a balkáni országról, amelyben méltatta a reformok előrehaladását, azonban a belső és külső politikai párbeszéd folytonossága szükségességére hívta fel a figyelmet. Ez a jelenlegi jelentés segítséget nyújthat a Tanács számára, hogy az megalapozott döntést hozhasson a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjával kapcsolatban.

(SZK)

A hitelezői trojka jelentése Görögországról A Bizottság, az IMF és az EKB 2013. április 15-én közzétett jelentése szerint nincs veszélyben a második görög segélyprogram megvalósulása, így a trojka az aktuális felülvizsgálata szerint nem látja akadályát a következő, 2,8 milliárd eurós hitelrészlet átutalásának, amit az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) bocsáthat majd Görögország rendelkezésére.

abban, hogy a legutóbbi felülvizsgálat óta érdemben nem változtak a gazdasági kilátások, vagyis továbbra is reális lehetőséget látnak arra, hogy 2014-ben fokozatosan növekedési pályára álljon a gazdaság. A trojka megítélése szerint a hatóságok számottevő előrehaladást értek el az adó- és adósságbehajtás javítását célzó intézkedések terén, főleg az adóhatóság önállóságának és

A hitelezők egyetértettek a görög hatóságokkal

-4-


hatékonyságának növelésére irányuló reformok révén. A mostani felülvizsgálatnak ez volt a központi eleme, a kiigazítás terheinek méltányos elosztásának biztosítása érdekében.

adminisztratív reformok végrehajtásával is. A legfontosabb pontok a termék- és szolgáltatási piacok (közlekedés és kiskereskedelem) liberalizációja, a privatizáció folytatása, az áram szektor pénzügyi stabilizálása és az erősen eladósodott háztartások pénzügyi terheinek csökkentése voltak.

A görög bankszektor teljes újratőkésítésének folyamata a végéhez közeledik. A feltőkésítési program keretében rendelkezésre álló közel 50 milliárd eurót már átutalták a görög bankoknak, stabilizálva a pénzügyi rendszer szempontjából fontos négy nagy pénzintézet helyzetét.

A trojka szakértői missziója összességében úgy látta, hogy az adósság fenntarthatósága szempontjából is minden a tervek szerint halad. Az eurócsoport és az IMF várhatóan májusban hagyja jóvá a felülvizsgálat eredményét.

A mostani felülvizsgálat foglakozott még a közszolgáltatások minőségének javítását célzó

(MA)

További információ: http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-333_en.htm

Mégis szavaz a nemzeti parlament: újabb kétségek a ciprusi mentőcsomagról ismeretes, a márciusi első mentőöv-tervezet végül a parlamenti egyhangú elutasítása miatt bukott meg. Az ellenzéki pártok már eddig is szavazást követeltek az új csomagról, melyet az ország szuverenitását sértő lépésnek tekintenek. Az ötvenhat fős parlamentben együtt összesen huszonnégy széket birtokló kommunista AKEL és szocialista EDEK pártok nem szándékoznak támogatni a lépést, bár van némi esély arra, hogy végül tartózkodni fognak. A kormány szóvivője hangsúlyozta, hogy aki ellenzi a mentőcsomagot, annak valamiféle alternatív javaslattal is elő kellene állnia arra nézve, honnan teremtsék elő az EU-EKB-IMF hármas által biztosítandó tízmilliárd eurót. A segítség nélkül elkerülhetetlen lenne az államcsőd.

Nincs könnyű helyzetben a ciprusi kormány. Az április 12-i dublini pénzügyminiszteri csúcson elfogadott segítségnyújtás immár véglegesnek tekinthető. Mint ismeretes, az eredetileg tervezett 17 milliárd euró helyett 23 milliárdra kúszott fel a szükséges összeg, s a hiányzó többletet is Ciprusnak kell előteremtenie. Anasztasziadisz elnök hiába kért több uniós pénzt, ám José Manuel Barroso a megkeresésre adott keddi válaszában felvetett egy könnyítési lehetőséget. A Bizottság javasolni fogja, hogy korán folyósítsák a következő hét év uniós költségvetésében a kohéziós és vidékfejlesztési alapokból a Ciprusra eső részt. Komoly akadályt jelenthet azonban, hogy a ciprusi parlamentnek is ratifikálnia kell a mentőcsomagot. Eredetileg nem volt tervben ez a lépés, azonban Petrosz Kleridisz főügyész kedden bejelentette, hogy az ország alkotmánya szerint nyilvánvaló követelmény, hogy a törvényhozásban is szavazni kell a lépésről. Mint

Reménykeltő lehet, hogy a parlament a héten megszavazta a társasági adó 10%-ról 12,5%-ra való emelését. Ez a trojka által nyújtandó hitel egyik feltétele, mely előrevetítheti a teljes program elfogadását is. (MZS)

-5-


Új költségvetés, de régi szabályok 20142014-re a Közös Agrárpolitikában használja), és a 73/2009-es EK-rendelet 68. cikke által meghatározott különleges támogatások szabályai sem változnak. A csúszásnak köszönhetően a gazdák legalább egy év haladékot kapnak a reformcsomag olyan nagy vitákat kavaró elemei alól, mint a „zöldítés”, azaz nem kötik a területalapú támogatások 30 százalékát különféle természetvédelmi intézkedésekhez.

Az Európai Bizottság április 18-án közzétette a Közös Agrárpolitikára (KAP) 2014-ben vonatkozó átmeneti rendelkezéseket. Az Európai Unió költségvetésének nagyjából kétötödét kitevő KAP-ot az eredeti tervek szerint már jövőre, az új hétéves büdzsé életbe lépésétől megreformálták volna, ám a döntéshozatali eljárások elhúzódása miatt a Bizottság átmeneti megoldásra kényszerült, amiről január végén tájékoztatta az EU mezőgazdasági minisztereit. Az EU javaslattevő-végrehajtó testülete ugyan sajtóközleménye szerint optimista, hogy a tárgyalásokat a társ-döntéshozó Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között a terveknek megfelelően június végéig, a Tanács soros ír elnökségének befejezéséig lezárhatják, de még ez esetben sem lenne reális, hogy a tagállamok felkészüljenek az új szabályokra. A megegyezést nehezíti, hogy még a költségvetésről sincs végső megállapodás a társ-döntéshozók között, ez pedig a KAP-ot is érinti (pl. az ún. „közvetlen kifizetések” tagállamok közti újraelosztásánál).

Részben a közvetlen kifizetések csúszásával indokolta a testület, hogy bizonyos vidékfejlesztési támogatások rendszere is csak 2015-től változik, de az új programozási időszak elején az átállás, valamint a horvát csatlakozás miatt egyébként is átmeneti intézkedésekre lenne szükség. „A mottó a közvetlen kifizetéseknél »meglévő szabályok, új költségvetés« lesz, mivel fontos, hogy a Kifizető Ügynökségeknek legyen ideje a szükséges adminisztratív intézkedéseket megtennie és garantálják az EU-alapok megfelelő kezelését, a gazdák pedig tisztában legyenek az új szabályokkal és ne kényszerítsük őket bele valami újba, mielőtt az készen lenne” – nyilatkozta a döntésről Dacian Cioloş, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa.

A haladék többek között a közvetlen kifizetésekre vonatkozik, így 2015 elejéig még biztosan nem egységesítik a hektáronkénti támogatások kétféle európai uniós módszerét (hazánk az Egységes Területalapú Támogatási Rendszert (SAPS)

(MB)

A javaslat szövege magyarul az alábbi linken érhetőek el: http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/legal-proposals/transitional/com2013-226_hu.pdf.

Június végéig megszülethet az egyezség a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdéséről Április 18-án az EU kereskedelmi miniszterei júniusi céldátumot tűztek ki az EU és az USA között folytatandó kereskedelmi tárgyalásokon a Bizottság mandátumának megszabására. A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség tervét az uniós vezetők és Barack Obama egyaránt támogatják. Becslések szerint egy szabadkereskedelmi egyezmény akár évi fél

százalékos GDP-növekedést jelenthetne az EU gazdasága számára, és négyszázezer új munkahelyet is teremtene. Az előzetes elképzelések szerint a kereskedelmi egyezmény nem csupán a vámok és tarifák eltörlését jelentené. Fontos részét képezné a megállapodásnak a befektetési, szolgáltatási és

-6-


közbeszerzési piacok megnyitása, valamint a szabályozások, technikai szabványok és standardok egységesítése is. Ez utóbbiak jelentik jelenleg a leglényegesebb akadályozó tényezőt a transzatlanti kereskedelemben. Az érintett fő területek a mezőgazdaság, a vegyipar, a gyógyszeripar és az autógyártás lehetnek, de különösen brit részről erős az igény arra is, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektorra is kiterjedjen a liberalizáció, még szorosabban összekapcsolva ezzel az Atlanti-óceán két partján található pénzügyi központokat, Londont és New Yorkot.

szeretnék kivonni a megállapodás hatálya alól; ennek biztosítása nélkül az ország garantáltan megvétóz bármiféle elképzelést. Több vezető attól tart, hogy jelentős szektorok kizárása az amerikai felet is arra ösztönözhetné, hogy más, adott esetben az EU számára értékes területeket vonjon ki a tárgyalandó kérdések közül, mely nagyban csökkenthetné a végleges megállapodás gazdaságösztönző értékét. A Bizottság mandátumának június végi megszabása után feltehetőleg két évet vennének igénybe maguk a tárgyalások, bár Karel de Gucht kereskedelmi biztos azt reméli, bizonyos ügyekben már a jövő évi európai parlamenti választások előtt megállapodás születhet.

A közös európai álláspont elérése azonban nem lesz teljesen zökkenőmentes. Nicole Bricq, a francia kereskedelmi miniszter már most jelezte, hogy a kulturális szektort teljes mértékben

(MZS)

Új vállalati transzparencia előírások társadalmi és környezeti kérdésekben A javasolt intézkedés nem előíró jellegű, ezáltal jelentős mozgásteret biztosít ahhoz, hogy a vállalatok a rájuk vonatkozó információkat az általuk leghasznosabbnak ítélt módon közölhessék. Az érintett vállalkozások belátásuk szerint nemzetközi vagy nemzeti iránymutatásokhoz is igazodhatnak (pl. ENSZ Globális Megállapodás, ISO 26000, német fenntarthatósági kódex).

2013. április 16-án az Európai Bizottság a jogszabályok módosítására tett javaslatot azzal a céllal, hogy javítsa a nagyvállalatok társadalmi és környezeti tevékenységeinek átláthatóságát. Az érintett nagyvállalatoknak olyan információkat kell majd nyilvánosságra hozniuk, melyek a környezeti kockázatokat és eredményeket, a társadalmi és foglalkoztatási szempontokat, az emberi jogok tiszteletben tartását, a korrupció és megvesztegetés elleni védekezést és az igazgatótanács összetételét érintik.

Az igazgatóság sokrétűségének átláthatóságát tekintve a nagy jegyzett társaságoknak sokféleségre vonatkozó politikájukról kellene információkat rendelkezésre bocsátaniuk, kitérve a kor, nem, földrajzi megoszlás, képesítési és szakmai háttér szempontjaira. Az információk tartalmaznák a vállalati szakpolitika célkitűzéseit, megvalósításának mikéntjét, továbbá az eredményeket.

A vállalatok, a befektetők és a társadalom egésze szempontjából hasznos információk rendelkezésre bocsátásáról van tehát szó. Az új szabályok kizárólag a több mint 500 főt foglalkoztató nagyvállalatokra vonatkoznak majd. Az információkat vállalatcsoportok szintjén, nem pedig az egyes vállalatok szintjén lehetne rendelkezésre bocsátani.

(MA)

További információ: http://ec.europa.eu/internal_market/accounting/non-financial_reporting/index_en.htm

-7-


Jelentés az emberkereskedelemről statisztikai adatokat tartalmazó első jelentésének legfőbb megállapításai a következők: Az azonosított vagy feltételezett áldozatok száma 2008-ban 6 309, 2009-ben 7 795, 2010-ben pedig 9 528 volt, ami a három referenciaévben 18%-os emelkedést mutat. A referencia-időszakban az áldozatok nemek és életkor szerinti összetételét tekintve a 68%-uk nő, 17%-uk férfi, 12%-uk leány és 3%-uk fiú volt. A három referenciaévben az azonosított vagy feltételezett áldozatok többsége (62%) szexuális kizsákmányolás céljából vált emberkereskedelem áldozatává. A kényszermunka céljából folytatott emberkereskedelem áll a második helyen (25%), míg az egyéb célból – köztük a szervkivétel, a bűncselekmény elkövetésére kényszerítés vagy a gyermekek eladása céljából – folytatott emberkereskedelem kisebb arányban (14%) szerepel az indítékok között. A három referenciaévben az azonosított vagy feltételezett áldozatok többsége (61%) az uniós tagállamokból származott, őket az afrikai (14%), ázsiai (6%) és latin-amerikai (5%) áldozatok követték. Az uniós tagállamokban felderített bűncselekmények áldozatainak többsége román és bolgár állampolgár volt. Az Unión kívüli országokból származó áldozatok többsége nigériai és kínai állampolgár volt. Az Unióban emberkereskedelemmel gyanúsított személyek száma 2008 és 2010 között megközelítőleg 17%kal csökkent. A feltételezett emberkereskedők 75%-a férfi.

A Bizottság 2013. április 15-én publikált jelentése szerint az Európai Unióban a 2008–2010 közötti időszakban 23 632 személy vált az emberkereskedelem azonosított vagy feltételezett áldozatává. A jelentés arra is rávilágít, hogy 2008– 2010 között 18%-kal emelkedett az EU-n belüli vagy oda irányuló emberkereskedelem áldozatainak száma, ugyanakkor kevesebb a rács mögé kerülő emberkereskedő – a szóban forgó időszakban 13%-kal csökkent az ilyen ügyekben kiszabott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek száma. Ezen aggasztó tendencia ellenére ez idáig a 27 tagállamból mindössze hat ültette át maradéktalanul jogrendszerébe az emberkereskedelem elleni EU- irányelvet, pedig annak határideje 2013. április 6-án lejárt. Az új uniós jogszabályok hatálya különböző területekre terjed ki, köztük a büntetőjogi rendelkezésekre, az elkövetőkkel szembeni bűnvádi eljárásra, az áldozatok támogatására és az áldozatok jogaira a büntetőeljárások során, valamint a megelőzésre. Továbbá az irányelvnek megfelelően minden tagállamban nemzeti előadót kell kijelölni vagy ezzel egyenértékű mechanizmust kell létrehozni, amely jelentést tesz a helyzet alakulásáról, adatgyűjtést végez és felméri az emberkereskedelem elleni fellépések hatását. Az Eurostat és a emberkereskedelemről

Belügyi Főigazgatóság szóló uniós szintű

(MA)

Az emberkereskedelemről szóló statisztikai jelentés: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-is-new/news/news/2013/docs/20130415_thb_stats_report_en.pdf

Megállapodással ért véget a Bizottság versenyjogi vizsgálata a Google keresőszolgáltatásáról Akár öt millárd euróig terjedő pénzbüntetést is kaphatott volna a Google az Európai Bizottság eljárása nyomán, ám a megállapításokra válaszul

benyújtott megoldástervezet elegendőnek bizonyulhat a felmerült problémák kiküszöbölése. A vizsgálat 2010 novemberében kezdődött,

-8-


miután több rivális, köztük a Micrsoft, domináns piaci helyzettel való visszaélésre hivatkozva bepanaszolta a céget. Elemzők szerint az európai uniós keresőforgalom több mint 80%-át bonyolítja a Google, s kritikusai azzal gyanúsítják, hogy vezető szerepét a keresési találatok manipulációja révén igyekszik bebetonozni.

étteremkeresők esetében, a cég köteles a címkézés mellett linkekkel feltüntetni legalább három rivális keresőszolgáltatást is. További változás a harmadik felek által létrehozott tartalmak felhasználásának korlátozása. A Google számos szolgáltatónak okoz potenciálisan bevételkiesést azáltal, hogy keresőjében láthatóvá tesz olyan információkat, melyek egyébként csak az adott szolgáltató saját weboldalán elérhetők. A tartalomszolgáltatóknak ezentúl opt-out lehetőségük lesz, így megvédhetnek bizonyos információkat. A Bizottság emellett kifogásolta a Google kereső és harmadik felek között megkötött reklámszerződésekben a kizárólagossági kitételt, mely ezután megszűnik.

Épp januárban ért véget egy hasonló vizsgálat az Egyesült Államokban is, ahol a Federal Trade Commission végül nem talált jelentős szabálytalanságokat. Sokak szerint ez az eredmény már a Bizottság kezét is megkötötte, ám az uniós szerv végül valamennyivel szigorúbb ítéletet hozott. Megállapításra került többek közt, hogy a Google nem tünteti fel megfelelően, amikor a találatok közt saját szolgáltatást ajánl a felhasználónak, és nem biztosít megfelelő láthatóságot a rivális szolgáltatásoknak. Erre a következő megoldás született: a Google ezentúl köteles elkülöníteni és felcímkézni saját szolgáltatásait (pl. Google Hírek, Google Időjárás), amikor azok egy keresésben megjelennek. Ezáltal jelzi a cég, hogy ezek nem a keresés „természetes” eredményét tükrözik. Olyan szolgáltatásoknál, amelyek bevételt is termelnek, így az

A Google által tett engedményeket most piaci tesztnek veti alá a Bizottság, hogy megállapítsa, azok valóban orvosolják a felmerült problémákat. A cég szóvivője üdvözölte az eredményt, és hangsúlyozta, hogy ismét bebizonyosodott, a Google nem manipulálja a találatokat. A riválisok azonban elégedetlenek, és egész biztosan tovább folytatják a keresőóriás elleni harcot. (MZS)

Az EU is helyet akar a melegedő ÉszakiÉszaki-sarkkörnél Az Európai Unió növeli hozzájárulását az északisarki együttműködéshez, jelentette ki Štefan Füle bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos április 17-én, az Európai Parlament strasbourgi ülésén. Az Európai Bizottság tagja kollégája, Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai biztos nevében szólt a képviselőkhöz.

elkötelezettség mentén. Ennek jegyében többek között megvizsgálják egy Európai Arktiszi Információs Központ létrehozásának megvalósíthatóságát és találkozókat szerveznek a helyi őslakosokkal is. Štefan Füle felhívta rá a figyelmet, hogy a nyolctagú – köztük három EU-tagállamot, Dániát, Finnországot és Svédországot tömörítő – Arktiszi Tanács a következő hónapban dönt az EU állandó megfigyelői státusz-kérelmének elbírálásáról. „Bízunk benne, hogy az Atlanti Tanács méltányos döntésre jut majd, elismerve a jelentős hozzájárulást, amelyet az Európai Unió hozhat a Tanács munkájához” – jelentette ki a biztos.

A bővítési és szomszédságpolitikai biztos kiemelte, hogy az EU költött legtöbbet, évi húszmillió eurót kutatásra a sarkköri régióban, fejlesztésekre pedig egymilliárd, a tagállami hozzájárulásokat is beleszámítva kétmilliárd eurót. Az EU azonban tovább szeretne lépni három kulcsszó, a tudás, a felelősség és az

-9-


energiahordozóihoz és nyersanyagaihoz is könnyebbé válik a hozzáférés. Štefan Füle beszéde két nappal azután hangzott el, hogy az EU-tagjelölt Izland – első európai országként – szabadkereskedelmi egyezményt írt alá Kínával. Izland ez alkalomból megerősítette, hogy támogatja Kína jelentkezését állandó megfigyelő státuszért az Arktiszi Tanácsban. Az ázsiai nagyhatalom kérelméről is a jövő hónapban szavaznak.

Az EU 2009-ben nyújtotta be igényét állandó megfigyelői státuszért, de azt azóta több ülésen sem fogadták el. A kérelem két fő ellenzője Oroszország és Kanada – utóbbi főként a fókatermékek 2009-es EU-szintű betiltása miatt. Az Északi-sarkkört egyre nagyobb nemzetközi figyelem övezi, mivel a globális felmelegedésnek köszönhetően új hajóutak nyílhatnak meg a térségben, valamint az eddig érintetlen

(MB)

Az Európai Külügyi Szolgálat Északi-sarkkörrel foglalkozó aloldala az alábbi linken érhető el: http://eeas.europa.eu/arctic_region

A marhakészítmények csaknem öt százalékában talált lóhúst az EU A vizsgálatokat azután rendelte el az Európai Bizottság, hogy több tagállamban kiderült, lóhúst adtak el marhaként. Az esetek felgöngyölítésekor a hosszú beszállítói láncok miatt sokszor nehéz volt megállapítani, pontosan ki is címkézte át a húst.

Április 15-én közzétették az EU által társfinanszírozott, uniós szintű vizsgálat eredményét, amely ló-DNS, valamint egy versenylovaknál használt, emberi egészségre potenciálisan ártalmas szer, fenilbutazon után kutatott különféle marhahúskészítményekben. A több mint hétezer mintavételből nagyjából négyezerben kerestek lóhúst és háromezerben fenilbutazont – előbbieknél 193 (a minták 4,66 százalékánál), utóbbiaknál 16 esetben (0,51 százalék) mutatták ki a keresett anyagot. Uniós termelők, feldolgozók és kereskedők csaknem további nyolcezer lóhústesztet végeztek 110-szer (1,38 százalék) találva azt marhakészítményekben.

Tonio Borg egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos az eredményeket kommentálva kijelentette, a vizsgálatok megerősítették, hogy a botrány élelmiszer-csalási és nem élelmiszerbiztonsági. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Európai Gyógyszerügyi Ügynökség (EMA) az eredmények közzététele napján közös nyilatkozatot adott ki, amely szerint a fenilbutazonnal összefüggő kockázatok csekélyek, „kettő a billió és egy a százmillió közötti” az esélye, hogy egy adott nap valaki egyszerre legyen kitéve a szernek és az általa esetlegesen kiváltott aplasztikus anémiára is fogékony legyen.

Magyarországon 102 vizsgálat után (72 előcsomagolt és 30 nem előcsomagolt mintában) öt esetben, azaz nagyjából az EU-átlaggal azonos arányban bukkantak ló-DNS-re. Franciaországból ugyanakkor 353-ból 47 esetben jelentették lóhús jelenlétét, ami több mint 13 százalékos arány. A 29-ből (a tagállamok mellett Svájc és Norvégia is részt vett a tesztekben) öt ország tudott nulla százalékos arányt felmutatni, a mindössze 15 mintát vizsgáló Málta, a botrányban két elsőként érintett tagállam, Írország és az Egyesült Királyság, ahol azóta kiemelten kezeik a problémát, valamint Belgium és Szlovákia.

A Bizottság a következő hónapokban javaslatokat terjeszt majd be az élelmiszerlánc-ellenőrzés megerősítésére és az élelmiszer-címkézési csalások szigorúbb büntetésére, április 19-én pedig a tagállamokkal egyeztetett a kérdésben. (MB)

- 10 -


Az Európai Bizottság lóhúsbotránnyal kapcsolatos aloldala – a részletes eredményekkel – az alábbi linken érhető el: http://ec.europa.eu/food/food/horsemeat.

Új párt alakult Németországban Néhány nappal ezelőtt, április 14-én új német párt tartotta alakuló gyűlését Berlinben. Az Alternatíva Németországnak (Alternative für Deutschland – AfD) deklaráltan nem EU-ellenes pártként alakult (noha számos európai médium így interpretálta megjelenésüket), ugyanakkor valóban kritikusan állnak a jelenlegi uniós fejleményekhez és úgy vélik, az euró kudarcot vallott, amely kudarc az egész európai integrációt veszélyezteti. Konrad Adam, a párt egyik társalapítója és társvezetője elmondta, nem anti-

uniós pártként kívánnak funkcionálni, viszont vállaltan populisták. Céljuk, hogy alternatívát teremtsenek Németország számára. A Bundestagba való bejutásért a szeptember 22-én tartandó választásokon küzdhetnek majd meg és a jelenlegi felmérések szerint az AfD meglehetősen jól szerepelne. Egyes felmérések szerint akár 19%-os támogatottságot is el tudnának érni, amennyiben most tartanák a voksolást. (SZK)

PORTRÉ Hashim Thaçi Koszovó első, 2008-ban hivatalba lépett miniszterelnöke 1968. április 28-án született Burojában. 2008 januárjától a koszovói autonóm tartomány, majd 2008. március 1-jétől a független Koszovói Köztársaság első miniszterelnöke. Tanulmányait főként a Pristinai Egyetemen, filozófia és történelem szakon folytatta, de tanult Svájcban is. Már egyetemi évei alatt is politizált, később pedig a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egyik vezetője lett. Ez utóbbi minőségében ellenfelei nevét gyakorta hozták összefüggésbe maffiakapcsolatokkal és gyilkosságokkal. Katonai és gerilla időszaka után megalapította a Koszovói Demokrata Pártot (PDK), amellyel jelentős sikereket ért el, így lett a független Koszóvó első miniszterelnöke 2008-ban, amely tisztséget azóta is betölti. A múlt héten történelmi jelentőségű megegyezést írt alá a szerb miniszterelnökkel közösen. (SZK)

THINK TANK FIGYELŐ: EPC: Mi várható az EUEU-Kína kapcsolatoktól az új kínai vezetés alatt? Az EPC – European Policy Centre 2013. március 27-én közölte Jiang Shixue professzor vendégelemzését a kínai-EU kapcsolatoknak az új kínai vezetés felállása után várható alakulásáról. (Jiang Shixue a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európai Tanulmányok Intézetek igazgatóhelyettese.) A 2012 végén és 2013 tavaszán megtörtént generációváltás a kínai vezetésben – a szerző értékelése szerint – nem hoznak radikális politikai irányváltást. Utoljára Teng 1977-es hatalomra kerülését kísérte drámai

- 11 -


politikai változás, ami a korábbi „kulturális forradalom” tébolya által végzett pusztítást volt hivatott orvosolni. Az 1978-ben elindult reformok azóta folyamatosan, fokozatosan, lépésről-lépésre haladnak előre. Kína EU-val való viszonyában éles fordulat ugyan nem várható, de az egy főre jutó GDP 2020-ra tervezett megduplázása eredményeként Kína globális súlya drámai módon megnőhet, aminek fontos következményei lehetnek az ország nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatrendszerében is. A megnövekedett gazdasági súly ugyanis Kínát sokkal markánsabb szereplőjévé teszi a globális gazdasági reformok és a globális intézmények sorsának alakításában. A növekvő kínai gazdaság emellett nagyobb felvevőpiacot jelenthet az európai cégeknek és több kínai turistát Európában – mindez hozzájárulhat az euróválságból való kilábaláshoz is. Ezzel együtt a megerősödő kínai cégek a mainál komolyabb versenytársai lesznek az európai vállalati szektornak, míg a kínai gazdaság megnyitása várhatóan továbbra sem lesz majd elég gyorsa az európai cégek elvárásainak. A jüan nemzetközi szerepe nőni fog, és az sem kizárt, hogy gazdaságpolitikai koordináció alakul ki az eurózóna és Kína között a dollár nemzetközi hegemón szerepének visszaszorítására – írja a szerző. Az új vezetés új gazdaságpolitikai modellt fog alkalmazni, amely a hazai kereslet élénkítésére és az energiahatékonyság növelésére alapul majd. Ennek számos következménye lehet az EU-ra nézve: a kínai export lelassul, másrészt Kínának több fejlett technológiára lesz szüksége az EU-ból az energiahatékonysági cél elérése érdekében. Kína elérte vagy hamarosan eléri a Lewis Fordulópontot, vagyis az olcsó munkaerő túlkínálatának ideje véget ért, ezért a kínai exportszerkezet is átrendeződik a magasabb hozzáadott-értékű termékek irányába. Kényes pont a piacgazdasági státusz elismerésének kérdése. Az EU öt kritérium alapján ítéli meg, hogy egy adott ország megkaphatja-e a piacgazdasági státuszt, aminek többek között az antidömping eljárások során van kulcsszerepe. Az EU Kínát még nem tekinti piacgazdaságnak, de a WTO tárgyalások során felmerült, hogy az ország 2016-ban megkapja ezt a státuszt. Ennek ellenére az EU-ban még távolról sincs egyetértés ebben a tekintetben. (MA)

Az elemzés elérhetősége: http://www.epc.eu/documents/uploads/pub_3436_what_does_the_change_in_chinese_leadership_mean_for _the_future_of_the_china-eu_relationship.pdf

TUDTATUDTA-E? Koszovót független államként először Afganisztán ismerte el. (Másodikként Costa Rica, harmadikként pedig Albánia.) (SZK)

IMPRESSZUM IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztő: Marján Attila (MKI EKK), Szalóki Katalin A hírlevél további munkatársai: Huszka Beáta (MKI), Márton Balázs (Kitekintő), Murányi Zsófia e-mail: [email protected]

- 12 -

TARTALOM Történelmi egyezmény Észak-Koszovóról. Portré: Hashim Thaçi

Recommend Documents