TARTALOM. Tanulmányok

NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI

KÖZLEMÉNYEK

TARTALOM T a n u l m á n y o k H O P P Á L M I H Á L Y : A T o l d i mitológiai háttere K Ö L L Ő K A R O L Y : A I'élibre-mozgalom erdélyi visszhangjáról K O V Á C S P É T E R : A stílusparódia fogalmáról I . S Z Í N I K A R O L A : Anatómiai és kórtanl műszavak b e l » « struktúrája a X V I . századi ,,Ars Medicá"-han K i s e b b

131 149 15S 169

k ö z l e m é n y e k

V I T A Z S I G M O N D : Adalékok az Aprily-fllológiához C S E T R I E L E K : G y a r m a t h i Sámuel k ö n y v t á r á r ó l M U R Á D I N L Á S Z L Ó : A z asszociatív á zás elterjedtsége a romániai nyelvjárásokban

177 181 magyar 185

A d a t t á r M Ó Z E S H U B A : Balázs Ferenc és Szabédl László közös könyvkiadási terve 1935-lxll B E K E G Y Ö R G Y : A N é p i E g y s é g v á l o g a t o t t bibliográfiája E G Y E D Á K O S : H í d v é g i M i k ó I m r e két történeti vonatkozású levele . . . . I M R E H B A R N A : Alsórákos helynevei T I B Á D L E V E N T E . N y i k ó menti helynevek

193 194 201; 208 217

Szemle Antal Á r p á d , A m a g y a r irodalom a reformkorban és 1848—49-ben (Dávid Gyula) Dorothea Sasu Zimmermann, Petőfi In literatura r o m â n i ( 1 8 4 9 - 1 9 7 3 ) (Költi Károly) Kismonográfiákrót — röviden (Kotma Dezső) Benkő Loránd. A z Árpád-kor m a g y a r n y e l v ű szövegemlékei (Szabó T. AUila) Stelian Dumistrăcel, L e x i c românesc. Cuvinte, metafore, expresii (KelemrH Béla) M a g y a r Csoportnyelvl Dolgozatok (Gdlffy Mózes) Paul Schvelger, L l m b â şi vorbire In afazie (Farkas Cs. Magda) T e x t v s Sentence (P. Dombi Erzsébet)

223 225 227 228 232 233 236 239

Hírek KÁNTOR

L A J O S , A 75 éves Balogh E d g á r és az irodalomtörténet-írás

ROMÁNIA

SZOCIALISTA

KÖZTÁRSASÁG

AKADÉMIÁJÁNAK

. . .

241

KIADÓJA

STUDII ŞI CERCETĂRI DE LINGVISTICA ŞI DE ISTORIE LITERARA Anul X X V

1981

Nr. 2

SUMAR Studii M I H Á L Y H O P P A L , Substratul mitologic al poemului , , T o l d i " de János A r a n y K Ö L L Ő K A R O L Y . Consideraţii cu privire la ecoul mişcării Félibre In cultura din Transilvania P É T E R K O V Á C S , Despre parodia stilistici K A R O L A L . S Z l N I , Structura i n t e r n i a terminologiei anatomice şi patologice in „ A r s M e d i c a " din secolul al X V I - l e a

131 149 159 169

A r t i c o l e Z S I G M O N D V I T A , Contribuţii la cercetările privitoare la poezia lui L a j o s A p r i l y E L E K C S E T R I , Despre biblioteca lui Sámuel Gyarmathi L Á S Z L Ó M U R A D I N . A r i a lui d asociativ In graiurile maghiare din R . S. România M a t e r i a l e

şi

177 181 185

d o c u m e n t e

HUBA

M Ó Z E S , Planul comun din 1935 al lui Perene Balázs şl L á s z l ó Szabédi cu privire la editarea cărţilor G Y Ö R G Y B E K E . Bibliografia selectivă a ziarului ,,Népi E g y s é g " Á K O S E G Y E D , Două scrisori ale lui I m r e H í d v é g i M i k ó B A R N A I M R E H , T o p o n i m e din Racoşul de Jos L E V E N T E T I B A D , T o p o n i m e din valea Nicoului

193 194 202 208 217

R e c e n z i i A n t a l Á r p á d , A m a g y a r irodalom a reformkorban és 1848 —49-beu (Gyula Ddvid) Dorothea Sasu-Zimmermann, P e t ó f i In literatura română ( 1 8 4 9 - 1 9 7 3 ) (Károly Kent) Despre mici m o n o g r a f i i — pe scurt (DezsS Kotma) Benkő L o r á n d , A z Arpád-kor m a g y a r n y e l v ű szövegemlékel (Attila T. Stabó) Stelian Dumistrăcel, L e x i c românesc. Cuvinte, metafore, expresii (Béla Kelemen) M a g y a r Csoportnyelvl D o l g o z a t o k (Mizei Gdlffy) Paul Schvelger, L i m b ă şi v o r b i r e In afazie (Magda Cs. Farkas) T e x t vs Sentence (Erzsibet P. Dombi)

223 225 227 228 ' * 232 233 236 239

Cronica L A J O S K A N T O R , E d g á r Balogh la 75 de ani. Preocupările Iul de istorie literară

EDITURA

ACADEMIEI

REPUBLICII

SOCIALISTE

ROMÂNIA

241

N Y E L V -

ES

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I X X V . «VI. I M I

K Ö Z L E M É N Y K K

2. p l j n

TANULMÁNYOK

A TOLDI MITOLÓGIAI HATTERE Egy nemzet irodalmában ritkán születnek remekmüvek, s még ritkábbak az olyanok, amelyeket a közvélemény egyöntetűen elfogad tökéletesnek. Az ilyen ritkaságok közé tartozik Arany János Toldi-ja. A magyar irodalomnak ez a klasszikus müve 1879-től iskolai olvasmány, a nemzeti tudat része, s mint arra az irodalomtörténeti értékelés rámutatott: a főhős, Toldi Miklós „össznemzeti hős és jelkép" lett.1 Azonban sem a remekmüvek, sem pedig össznemzeti jelképek nem születnek csak úgy a semmiből. A mű, amit egy egész nép érez magáénak a közös tudatnak olyan mély rétegeibe van legyökerezve, amelyet joggal nevezhetünk a nemzet én-tudatának. A z etnikai identitástudat fájának két éltető gyökere van: az egyik a történeti tudat, a másik pedig, nevezzük jobb hiján így, a mitikus történet tudatvilága — a mondák, mesék, hiedelmek tartománya. Az első a való történések, a második a képzelt történések, ha úgy tetszik a költészet világában keresi azokat a morzsákat, amelyekből a késő nemzedék számára emlék útravalóul a tarisznyába életmentő hamubasült pogácsaként, nehéz időkre eltehet. A társadalmi tudatnak ez a két területe nem kizárja, hanem épper» ellenkezőleg kiegészíti, vagy ha még árnyaltabban akarunk fogalmazni: nagyon sok területen átfedi egymást.2 A művészi alkotások, s különösen a kiemelkedő müvek teljesebb megértéséhez, a történeti háttér és források megismerésén túl úgy gondoljuk fontos megismerni azt a kevésbé ismert (és megismerhető) köztudatot is, amely azonban sokszor jobban és mélyebben befolyásolja a művészt, mint bármi más. Természetesen nem tagadjuk a történelmi helyzet, a körülmények hatását, de szeretnénk tudatosítani azt, hogy a kulturálisan beidegződött asszociációk, a mesék és hiedelmek emlékei a mindennapi nyelvhasználat mechanizmusaival együtt döntőek lehetnek egy-egy mű megszületésekor, meghatározva annak témáját, stílusát, s azon belül a részletek finomságait. A Toldival kapcsolatban talán éppen az ilyen apró részletek kifogyhatatlan gazdagsága miatt foglalkozott a kutatás a források lankadatlan felderítésével. Mintha nem akartak volna hinni a költőnek, hogy a közös tudat forrásából merített meséje megáll önmagában. S itt nemcsak AranyS ö t é r István, Nemzet és haladás. B p „ 1963. 90. H o p p á l M i h á l y , Hiedelemrendszer, világkép és ( S z e m i o t i k a i T a n u l m á n y o k ) . 69—75. 1

2

jelei

mitológia.

In:

.4

társadalom

1-34

1-34 HOPPAL MIHÁLY

ról van szó, hiszen ő minden ének elején megnevezte elődjét Ilosvai Selymes Pétert. A Toldi-monda eredetét nyomozó irodalomtörténeti és folklorisztikai kutatások a legtöbb esetben összekeverték Ilosvai és Arany motívumait, K noha az egyezések eredetének nyomon követése nem volt érdektelen, a szerzők hajlamosak voltak arra, hogy a motívumok látszólagos hasonlóságát úgynevezett „hatások" illetve külső „átvételek" eredményének tekintsék. Ezzel szemben — mint azt Viktor Zsirmunszkij megállapította — metodológiailag „az irodalmi folyamat nemzetközi kapcsolatainak és kölcsönhatás-mechanizmusának vizsgálata csak akkor emelkedhet valóban tudományos xvalóban történeti szintre, ha az irodalmi jelenségek közötti érintkezésen alapuló és az adott népek közelsége, illetve a közöttük fennálló kulturális kölcsönhatás által előfeltételezett kapcsolatokat megkülönböztetjük a genetikusan egymással kapcsolatban nem levő jelenségek történeti-tipológiai hasonlóságától, mely a társadalmi fejlődés körülményeinek rokonságában leli magyarázatát. A z epika, amely egy nép történelmi múltját a heroikus idealizálás méreteiben ábrázolja, vagy amely költói formában azt a felfogást és értékelést testesíti meg, amelyet egy nép a saját múltjáról alakított ki, igen kismértékben fogad be külső hatásokat. A különböző népek eposzainak szüzsébeli rokonsága tehát az esetek döntő többségében a társadalmi fejlődés analóg lépcsőfokán kialakuló történelmi-tipológiai hasonlósággal magyarázható". 3 Számunkra most a probléma keretét az jelenti, hogy hol találhatók azok a történeti tipológiai párhuzamok, amelyek nem egyes motívumok, hanem az Arany-féle Toldi egész szerkezetének, építésmódjának és a motívumok — egyáltalán nem véletlen — sorozatának megfelelői lehetnek. Talán meglepőnek tűnik, hogy a tipológiailag legtovábbi, a mitikus háttér felvillantását tűztük ki célul e dolgozatban. Módszertani iránymutatást ehhez a munkához azok a szovjet összehasonlító mitológiai (és filológiai) törekvések adnak, amelyek egyrészt a mitológiát, mint jelek rendszerét szemlélik, másrészt pedig a kultúrát összefüggő szövegek öszszességének tekintik. Ebből a szemléletből többek között az is következik, hogy az irodalmi szöveg csak egy a kultúra szövegeinek sorában, ami egyáltalán nem független a többi kódtól, így például a hiedelmek, illetve a mitológia, vagyis a mítosz szövegek „lehetséges" világától. K i mutatták, hogy az adott kultúra nyelvének legalsó fonatikai szintjétől a legfelső irodalmi szöveg-szintekig végig kísérhető bizonyos nyelvi-mitológiai gyökök, kifejezések asszociatív hatása, mely mindig fontos és meghatározható jelentéseket hordoz — még az individualista vagy szélsőségesen avantgard költők verseiben is.4

' Z s i r m u n s z k i j . V . M „ Irodalom, poétika. B p „ 1981. 89. • I v a n o v , V . V . , Nyelv — mítosz — k u l t ú r a . B p . . 1982; H o p p á l M i h á l y , A mitologia mint jelrendszer. In: V o i g t — S z é p e — S z e r d a h e l y i (szerk.), Jel és közösség. B p . 1975. 9 3 — 1 0 5 ; T o p o r o v , V . N . . Folk Poetry: General Probiems. In: Sebeok, Th. A., Currrrit T r e n d i i n L i n g u i s t i c . H a g u e — P a r i s , 1976. V o l . 12. 638—739.

14*

A T O L D I M I T O L O G I AI H A T T E R E

L

A

TOLDI

SZERKEZETI

FELÉPÍTÉSE

M á r e g y s z á z a d d a l ezelőtt A r a n y János is r á é r z e t t arra, h o g y m e g í o j t h e t ó k a műalkotások belső építő szabályszerűségei, mert az élet minden bonyolultsága e l l e n é r e e g y s z e r ű s í t v e j e l e n i k m e g a m ü v e k b e n . E g y i k e s s z é j é b e n (Zrínyi és T a s s o ) írta: „ A z élet viszonyai, b á r m i l y tarkán jelentkeznek, előttünk néhány, számtanilag u g y a n m e g n e m határozható, d e korlátolt m e n n y i s é g ű a l a p v o n á s r a vihetők vissza e v o n á s o k ö r ö k i s m é t l é s é b e n ú j u l n a k f e l . . . " A s t r u k t u r a l i s t a s z e m l é l e t ű m e s e - es m i t o s z e l e m z é s e k e g y i k a l a p v e t ő f e l f e d e z é s e az v o l t — s e z e k a g o n d o l a t o k az orosa V. Ja Propp morfológiai mesevizsgálatainak eredményei — hogy a meséket páros ( b i n á r i s ) j e l l e g ű b l o k k o k é p í t i k f e l (pl. a h i á n y — a h i á n y f e l s z á m o l á s a : tiltás — a tiltás m e g s z e g é s e : bujdosás — visszatérés; küzdelem — győzelem).1 Egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a népmesék annak elmondásából állhatnak, hogv a b ő s é g m i k é p p e n v e s z e t t el. v a g y h o g y e g y h i á n y t m i k é n t p ó t o l t a k ) 8 M i n k e t " az utóbbi változat érdekel m a j d . a m i k o r a k ö v e t k e z ő k b e n a T o l d i szerekezetét megk í s é r e l j ü k i l y e n b i n á r i s b l o k k o k m e n t é n f e l v á z o l n i és é r t e l m e z n i . V e g y ü k sorra az énekeket. A z első ének a kiindulási helyzet felvázolása: n y á r van. dél, T o l d i e g y e d ü l v a n talpón, a L a c z f i " n á d o r h a d á n a k m u t a t j a a z utat. k e s e r ű bárattal szivében, hiszen rá kellett d ö b b e n j e n a l á v e t e t t h e l y z e t é r e — tehát m e g j e l e n i k az első hiány. A z o p p o z í c i ó k sora a k ő v e t k e z ő : Toldi egyedül áll földön 'paraszt'

— L a c z f i serege — mozognak — lovon — nemes

A második é n e k b e n találkozik a két testvér: a j ó l e l k ű kisebbik, és az álnok *i d . ő- s e b b — a h i á n y is m e g f o g a l m a z á s t n y e r : . . A d d ki a j u s s o m a t , p é n z t , p a r i p á t , f e g y v e r t ! " A szembenállások sora: Miklós fiatalabb erős jószívű szolgasorban Nagyfaluban

— György — idősebb — gyenge — alattomos — ú r k é n t él — Budán

A harmadik énekben következik be a tragikus vétség elkövetése: a nyugodt, n a g y e r e j ü (talán kissé b a m b á n a k tűnő) hős akaratlan gyilkosságba esik: a becsület elvesztése oka a hiánynak. Toldi egyedül ül ( t é t l e n ) malomkő egyet dob sebesülés

l e g é n v e k csapata állnak ( d o b á l n a k ) dárda — többet dobnak halál

A n e g y e d i k é n e k : a nádasbeli bujdosás és a találkozás képeit festi az ö r e g szolgával. Bencével. A z idős szolga a l a k j á r ó l m e g lehet említeni, h o g y jellegzetes a l a k j a a középázsiai hősénekeknek, a m e l y e k b e n az öreg (akszakál) csikós a fő segítője a hősnek.' A z ötödik ének fordulópont a cselekmény menetében, éjjel van, küzdelem a farkasokkal. ( A legtöbb irodalomtörténeti kézikönyv vagy A r a n y monográfia n e m lát s e m m i lényegeset a í a r k a s k ü z d e l e m b e n ! )

Rp

- MHetyinsaki), E. M.. Gmvj tWirt-." > ! * . : « Miaukvu, 197?. 10» ' Ihnnlr*. A. Ai j w n l * i ináiém mnek h/miópljm. 1u UofifiU ^ „ I n o k . 1972. IU9. ' IAIO, U u K , M M 4.ÍIÖB Fjv, I M I . W . I I I .

ViHgt ( M » k ). .
Jo'khriitU

HOPPAL MIHÁLY

1-34

A hatodik ének a t a l á l k o z á s m o t í v u m ismétlése, most é j j e l , b e n t a f a l u b a n , •1< •/.úttal é d e s a n y j á v a l , akitől búcsút vesz Mlklód m i e l ő t t Budára Indulna. A In ti d i k é n e k l e g f o n t o s a b b e s e m é n y e e g y ú j a b b t a l á l k o z á s : a t e m e t ő b e n az Özvegyasszonnyal, aki é d e s a n y j á n a k v o l t ,.szakasztott mása", a k i n e k két f i á t m á r m e g ö l t e m (keli b a j n o k . A h á r o m találkozás m o t í v u m a k ö v e t k e z ő sorozatba r e n d e z ő d i k : Bence, az idős szolga - nádasban idős édesanyja - faluban Özvegyasszony -- temetőben

— nappal - éjjel - este

A n y o l c a d i k é n e k e t a k ö l t ő t e l j e s egészében az a l a t t o m o s i d ő s e b b t e s t v é r , < í y f l r g y Jellemének lefestésére liasználja. S z i n t e hihetetlen, h o g y két t e s t v é r m i n d e n b e n e n n y i r e k ü l ö n b ö z z ö n — m á s m e g v i l á g í t á s b a kerül e z a tény, fia a r r a g o n d o l u n k , h o g y a mítoszok I k e r - t e s t v é r e i é p p e n Ilyen e g y m á s s a l s z e m b e n á l l ó t u l a j donságok hordozói. A k i l e n c e d i k é n e k e t szintén e p i z ó d n a k t a r t j á k , a b i k a f á k e z é s t é r t e l m e t l e n e r ő p r ó b á n a k , p e d i g m i n t később b i z o n y í t a n i f o g j u k é p p e n e z a k ü z d e l e m az e g y i k kulcsa az egész T o l d i n a k , u g y a n i s n e m v é l e t l e n , h o g y é p p e n b i k á v a l kell s z e m b e s z á l l n i » a főhősnek A tizedik é n e k b e n Ismét m e g j e l e n i k B e n c e és p é n z t hoz, v a g y i s k i e l é g ü l a i e g y i k h i á n y : lesz f e g y v e r e és l o v a a hősnek, I n d u l h a t a harcba, a m e l y r e sor is kerül a k ö v e t k e z ő é n e k b e n . A z utolsó, a l e g n e h e z e b b k ü z d e l e m e m b e r - e m b e r e l l e n , é l e t r e - h a l á l r a , a Duna-szigetén, v a g y i s a v á r o s t e r ü l e t é n k í v ü l . É r d e m e s a k ü z d e lemnek helyszínelt e g y m á s mellé rendezni: 5 ének - farkas — (éjjel) — réten természet 9 ének - bika - (este) - városban - kultúra 11. ének — ember — (nappal)— szigeten — területen klvliliség
fegyver hiány Miklós átja a történet folyamán elején rgyszerű szolga ereje passzív (mutatja az utat) megszégyenítés faluban él alávetett sorban

A HIANY

3.

4.

vétség becsület vesztés)

bujdosás fegyvert (lakóhely és lovat elvesztése) vásárol Hence mlut segítő végén

10.

nagyszerű vitéz ereje aktív (párviadalban győz) megdicsőülés fővárosba kerül felemelkedik

PKLSZAMOI.ASA

II.

12.

győzelem (ii becsület megnyerése)

Jutalom ( á j lakóhely Budán) a király mint segítő

14*

A TOLDI M I T O L O G I AI H A T T E R E

2. MESE —

MONDA

—

MÍTOSZ

2.1. A z e l ő z ő e k b e n b e m u t a t o t t p á r h u z a m o s s z e m b e n á l l á s o k o l y p o n t o s a k , a n y nyira kiegészítik egymást, hogy azokat a klasszikus strukturalista elemzőtek példa «/.üvegeként l e h e t n e Idézni. A z t á l l í t h a t j u k az e l e m z é s ü n k a l a p j á n m e g i t m o r t o p p o zíció blokkok ismeretében, hogy a Toldi Arany-féle változatában megtalálható h á r m a s küzdelem alapvetően a mitikus gondolkodás szerkesztés módjára jellemző A m á s i k I l y e n f o n t o s Jegy, a m i a m í t o s z o k k ö r é b e u t a l j a a t ö r t é n e t e t , a t e s t v é r e k szembonállása, a m e l y az i k e r m í t o s z o k sajátsága. Ezekre a f e l t e v é s e k r e az ad m ó d szertani alapot, hogy n e m elszigetelt m o t í v u m egyezésekre építünk, hanem a motívumok egész sorának, a szembenállások blokkjainak megfeleléseit tapasztalni e g y f e l ő l a T o l d i b a n , másfelől pedig a népköltészetben — nevezetesen hol a m e M b e n , hol a n é p m o n d á b a n , hol p e d i g a m í t o s z b a n (Mivel mindhárom műfaj a s z á j h a g y o m á n y szélesebb területéhez tartozik, témánk szempontjából nincs é r t e l m e é l e s e n k ü l ö n v á l a s z t a n i e z e k e t , a z e g y e s m o t í v u m o k u g y a n i s h c l itt, h o l o t t b u k k a n n a k fel.) A k ö v e t k e z ő k b e n tehát szemléletesebbon foglalkozunk a h á r o m küzd e l e m m e l — és a z o k m i t i k u s h á t t e r é v e l — i l l e t v e a T o l d i , m i n t i k e r m í t o s z p r o b lémakörrel. A kompozíció zártsága elsősorban a mesével rokonitja a Toldit. M á r a század e l e j é n M o ó r Elemér" összevetette Miklós alakját a népmesék Erős Jankó-jával, ez a m o s e t l p u s n á l u n k é s k ü l f ö l d ö n is s z é l t é b e n i s m e r t . M e g t a l á l h a t ó b e n n e a r o p p a n t e r e j ű hős, a k i f a r k a s o k k a l b i r k ó z i k , a g y o n c s a p e g y bikát, s ü g y m e g s z o r í t j a a z ö r d ö g kezét, h o g y a n n a k u j j a i b ó l v é r serked (a k ü l f ö l d i v á l t o z a t o k b a n a k i r á l y k o n y h á j á n s z o l g á l a hős. m i n t a z t I l o s v a l n á l é s D u g o n i c s n á l i s o l v a s h a t j u k ) . A m á s i k m e s e t í p u s a f é r f i - H a m u p i p ő k e (a m a g y a r a n y a g b a n a z A r a n y h a j ú ) n é v e n ismeretes, m e l y n e k r ö v i d t a r t a l m a az. h o g y a hős a l a n t a s s z o l g á l a t o t t e l j e s í t , b ú j d i M k , m a j d a l o v a g i tornán v é g h e z v i t t hőstett e r e d m é n y e k é n t f e l e m e l k e d i k Akárh o g y a n is n é z z ü k , A r a n y J á n o s h e l y e s e n Járt e l , a m i k o r a n é p m e s é k b ő l v e t t e l e m e k k e l . m o t í v u m o k k a l e g é s z í t e t t e ki a z I l o s v a l n á l l e l t s z i k á r m o n d a i a n y a g o t — •annál is I n k á b b , m e r t a n n a k a l a p s z ö v e t é t ő l s e m v o l t I d e g e n a m e s e i szemlélet. A szigeti p á r b a j Jelenete megtalálható a Trisztán-époszokon kívül a n o r v é g " - a g á k b a n ls, h a s o n l ó a n leírva, mint ahogy Ilosvalnál olvasható Arany megtol «ioíta a nemzetközi m o n d a m o t í v u m o t azzal, h o g y M i k l ó s b e l e r ú g j a csónakját a vfctbe, s „ m i n t h a k o r c s o l y á z n a , f u t o t t az a habon, p a r t b a v á g t a o r r á t a pesti oldalon" A k u t a t á s k i m u t a t t a , h o g y e g y 1820 k ö r ü l l e j e g y z e t t m a g y a r hősmesében szintén m e g t a l á l h a t ó ez a m o t í v u m 8 , tehát a n é p h a g y o m á n y ismerte ezt a v á l t o z a t o t . E z a k i s r é s z l e t Is m u t a t j a , h o g y A r a n y m e n n y i r e e g y s z e r ű e n . Jó é r zékkel olvasztotta e g g y é a mondai h a g y o m á n y t a mesei m o t í v u m m a l , a kettő kiegészíti egymást. A nagyszalontai g y ű j t é s során l e j e g y z e t t T o l d i m o n d á k közül például az e g y i k ben T o l d i a misét (?!) megcsúfoló törököt a Duna szigetén előbb combig, aztán k ü l d ő k i g , m a j d n y a k i g v á g j a a f ö l d b e , s v é g ü l f e j é t k a r d j á r a tűzi. 1 0 M á s v á l t o zatokban a küzdelem kézszorításból, birkózásból és f e g y v e r e s harcból áll. Nem kell a z o n b a n a z t h i n n i , h o g y a h á r m a s k ü z d e l e m a m a g y a r m e s é k s a j á t j a — a z európai párhuzamok mellett ismertek a keleti megfelelők is. Így például a m o n g o l h ő s m e s é k J e l l e g z e t e s m o t í v u m a a h á r m a s v i a d a l : o r o s z l á n t , farkairt é s a g a r u d l sast k e l l l e g y ő z n i e H h ő s n e k . 1 1 A l e g i s m e r t e b b h á r m a t k ü z d e l e m a n y i l a z á s , a l o v a g l á s és a b i r k ó z á s volt.12 A z a l t a j i h ő s m e s é k b e n e z t c s a k n e m m i n d i g a k é r ő k közötti házassági versengés kíséri, m e l y e t ősi szokásnak tekintenek (Zsirmuns z k i j : i.h ). A mítoszok, mesék és hősénekek eredetét és e m ű f a j o k kapcsolatait v i z s g á l ó f i l o l ó g i a i k u t a t á s k i m u t a t t a , h o g y u g y a n a z o k a szüzsék, m o t í v u m o k és s t r u k t ú r á k találhatók m e g m i n d a h á r o m típusú s z ö v e g b e n . Feltehető, h o g y m i n d h á r o m mü• MVir Hlrmft, A Toidimonjo h nJmH UpctolnUi N«nl'hllD»l«. XII/I9U • Holym'Mty HAnilor, Arany Jánoi nJpúuJt* lílhn X X V I I I , II. " S t c m l t c y Zaliimoml, JófUmli ntfm,* JJ,nk I ToU, MMM) Itlhn X X V I I ,

" Mrln. i MukV, Montot mtidipulok

llp . 1(177. »:t.

IX)

LArlucs I..üuli'i A i nllnft latok k6tt tptkm (TurUlniMipoJd«ltfl rimml In Neţ* Kulim.» Népi Táraail.il. in V I I I , • 19 Vurify.m ' - . ) < * , Slibjrtmt kőténtk - titmék a ma(vnt mwkinttbim. NtpfKoal. V I , S.

1-34

1-34 H O P P A L

MIHÁLY

faj, történeteinek kezdetén, szoros kapcsolatban állt egymással. O l y a n n y i r a , hogy a z ö s s z e f o n ó d á s n é h o l m é g n a p j a i n k b a n is m e g t a l á l h a t ó k . Í g y p é l d á u l a k a z a n y i t a t á r o k hósi e p i k á j a B a s k r i á b a n a n é p s z e r ű t ü n d é r m e s é k f o r m á j á b a n m a r a d t fenn.13 A z altáji törökség körében pedig a félig hősének, félig tündérmesék alkotják és tartják fenn a hősepika zömét. Általánosítva az adatokat elmondható, hogy „az archaikus eposz felhasználta a mítosz n y e l v é t és szintetizálta a hősmesét a m í t o s s z a l a k u l ' t ú r h é r o s z h ő s e i r ő l s z ó l v á n " ( M e l e t y i n s z k i j i . m . 276). A r c h a i k u s f o k o n a hősénekek előbb szörnyekkel, később emberi ellenséggel vívott párviadalokról szólnak,14 a z o n b a n m i v e l m i n d a v a r á z s m e s e (tündérmese), m i n d a hősepika is f u n k c i ó j u k a t tekintve a „ b o l d o g végu-et érő alkotások sorába tartozik, a k o n f l i k tusok v é g ü l a hős g y ő z e l m é v e l o l d ó d n a k m e g . „Strukturálisan m o n d v a a varázsm e s e é s a h ő s i e p i k a is o p p o z í c i ó - p á r o k r a é p ü l , a m e l y e k e g y k ö z v e t í t ő s e g í t s é g é vel oldódnak fel.uí5 É p p e n az az é r d e k e s a T o l d i - m o n d a k ö r , a n é p k ö l t é s z e t élete és alkotás f o l y a matai szempontjából, hogy a középkori lovagéposz (Solymossy), melybe keletről és n y u g a t r ó l is k e r ü l t e k e l e m e k , a n é p k ö z é l e k e r ü l v e hősét összeolvasztotta a n é p m e s é k n a g y e r e j ü h ő s é v e l ( E r ő s J a n k ó v a l , F e h é r l ó f i á v a l , K i r á l y f i a K i s M i k l ó s s a l ésmásokkal), aki hármas k ü z d e l m e k e n verekszi keresztül magát. U g y a n e z a m o t í v u m n h ő s é n e k b ő l is i s m e r t lehetett — hiszen a h ő s m e s e m e n t e t t át sok i l y e n e l e m e t . S mindezekhez csatlakozott az e l e v e n néphit, a m i r ő l a későbbiekben lesz szó. 2.2. A

farkas-verő

hős

A z irodalomtörténészeknek m á r meglehetősen korán feltűnt, hogy A r a n y , aki á l l í t ó l a g a n é p m o n d á b ó l is m e r í t e t t T o l d i - j á n a k m e g í r á s a k o r , t a l á n é p p e n a z o k a t a motívumokat vehette a szájhagyományból, a m e l y e k nem találhatók meg Ilosvain á l . I l y e n v o l t M i k l ó s h a r c a a f a r k a s o k k a l ( M o ó r i . m . 54). S o k a n n y o m o z t á k a T o l d i egyes motívumainak eredetét. Í g y például felfedezték többek között a Biblia — a Károli-féle fordítás — hatását, m e r t pásztor korában D á v i d szintén küzd r a g a d o z ó k k a l , s e g y s z e r t u d t á r a a d j a S a u l n a k , h o g y a m i k o r a l u d t ott j á r t , és 1 6 k e z é b e n v o l t élete. Waldapfel Imre pedig egyenesen Vörösmartytól származtatja a Toldi-beli farkaskaland alapmotívumát. A Tündérvölgy c. e p o s z b a n ugyanis Csaba, a m i n t é j j e l k e r e s z t ü l v á g t a t az erdőn, l o v á v a l „ e g y m e d v e k ö l y k ö t v é l e t l e n tiprata / N y ö s z ö r ö g v e k i m e n t szegénynek párája, / D e két lábon állva jött a b ő s z ü l t a n y a / C s a b a is m e g f o r d u l t d á r d á v a l h o z z á j a . " — N y i l v á n v a l ó e m o t í v u m e g y e z é s b e n a részletek a l a p v e t ő k ü l ö n b s é g e (hogy csak e g y e t e m l í t s ü n k Csaba l o v o n és d á r d á v a l harcol). A t ö r ö k és m o n g o l n é p e k hősi é n e k e i n e k s z e n t á l l a t a a f a r k a s , e g y b e n a z e g y i k l e g f o n t o s a b b t o t e m - á l l a t , a n e m z e t s é g m i t i k u s őse. 1 7 A mitikus elbeszélés síkján a totem-őssel v a l ó k ü z d e l e m a beavatás első lépése (találkozás az ősök szell e m é v e l ) , l e g y ő z é s é v e l p e d i g a z e r e j e is a z i f j ú h ő s b e s z á l l . 1 8 A t o t e m - ő s s e l v a l ó k ö z ö s ü l é s b ő l k ü l ö n l e g e s képefcségű u t ó d o k s z ü l e t n e k . E g y b i h a r b a n l e j e g y z e t t h i e delem-monda az egykori totemisztikus hit emlékét őrzi: a leányról, akire ráugrott e g y farkas és „ m e g n y o m t a " , s a l e á n y n a k fia született, aki o l y a n t u l a j d o n s á g o k k a l r e n d e l k e z e t t , m i n t a táltos. 1 0 Fontosnak t a r t j u k itt f e l i d é z n i a z o k a t az a l f ö l d i h i e d e l e m m o n d á k a t , amel y e k b e n a táltos, v a g y i s a t e r m é s z e t f e l e t t i e r ő v e l b í r ó s z e m é l y ( l e g t ö b b s z ö r pászt o r ) f a r k a s o k k a l küzd i l l e t v e farkassá tud v á l t o z n i — u g y a n i s e z e k e t s e m v e t t e t-ddig f i g y e l e m b e a Toldi filológia, noha joggal feltételezhetjük, hogy esetleg A r a n y is h a l l h a t o t t h a s o n l ó t ö r t é n e t e k e t : ..A sárrét l e g ö r e g e b b e m b e r e i m é g t u d j á k , h o g y t á t u s s á csak a h e t e d i k g y e r e k lehet, az, aki f o g g a l v a g y t i z e n e g y u j j a l j ö t t a v i l á g r a . V o l t a z o n b a n a " Chadwlck, N. Zsimmnsky, V . , Oral Epics of Central Asia. Cambridge, 1969. 286. '* Dcmény István Pál, Kerekes Izsák balladája. Iliik., 1980. 27ti. " P o p . M. Ruxftndolu, P . , Folclor literar românesc. Buc., 1976. 85. Bánóczi József, Toldi is a biblia. I n : É v k ö n y v — kiadjn az Izraelita Magyar Irodalom! Társulat.

Bp.,

1895. " I.lpec, R. Sz., Lico volka . . . ( A farkas alakjának stadiális változatai a török-mongol eposzban és genealógiai mondákban) SzovEtn. 1981, 120-30. Gunda Béla, A totemixmus maradványai a magyar táltoshagyományban. A Debreceni D i r i Múzeum É v k ö n y v e I I I , 63-73. Juhász Péter, A totemiimus csökevényei a magyar is bolgár hitvilágban (A kutyával és a farkassal kapcsolatot hiedelmek). I n : Tanulmányok a bolgár-magyar kapcsolatok koriból. Bp., 1981. 145 75.

14*

A T O L D I M I T O L O G I AI H A T T E R E

t á l t o s n a k e g y é b k ü l s ő j e l e is. A z i l y e n g y e r e k s o k á i g s z o p o t t é s k ü l ö n ö s e n e r ő s v o l t . d e k e v é s s z a v ú , c s e n d e s m a g a v i s e l e t ű . H é t e s z t e n d ő s k o r á b a n e g y s z e r «-sak elszökött hazulról, m e r t ki kellett m e n n i e a rét v a l a m e l y i k p o r o n g j á r a — mel y i k r e , azt tudta m á r ő m a g á t ó l — , h o g y ott m e g b i r k ó z z é k a v é n táltosok által ráuszított f a r k a s o k k a l . H a e z e n ú r r á l e t t , a z u t á n m é g a f e k e t e b i k á v á s-áltozott v é n e k k e l kellett neki kiállni a birkózó próbát, de anyaszült meztelenül H a t a l m a s s z é l t á m a d t i l y e n k o r m i n d i g , o l y a n a m i l y e t m a is t á l t o s s z é l n e k h i v n a k . " (Kiemelések: HM-től) B a j o m i éltes e m b e r e k is e m l é k e z n e k b o l y o n g ó táltosokra. K ö z ü l ö k k ü l ö n ö s e n a z ö r e g V i c s a k n e k v o l t n a g y t u d o m á n y a . . . R i t k á n látták benn a faluban, t ö b b n y i r e a r é t s é g e k b e n k ó d o r g o t t , pásztorok és retészek között. A z é r t rejtőzködött, m e r t a váradi püspök k e r e s t e t t e . . . Egyszer m e g a k a r c a g i gátnál e g y f ű z f a t e t e j é b e n üldögélt, v é k o n y kis ágon, a m e l y talán m e g e g y m a d á r a l a t t is h a j l a d o z o t t v o l n a . . . A f a r k a s t is el t u d t a küldeni. Ennyit m o n d o t t neki: E r e d j haza, v e d d m a g a d r a idesanyád bundáját, legyél benne hét esztendeig, hét hónapig és hét napig — azután g y e r e vissza! Intett a botjával, az o r d a s p e d i g lába k ö z é csapta a f a r k á t és lehorgasztott f ő v e l eloldalgott—'0 O j a b b g y ű j t é s e k szintén megerősítik, h o g y „a m ú l t századra, s talán még korábbi i d ő k r e m u t a t a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i idős pásztorok h i e d e l m e , a m e l y a farkassal hozza összefüggésbe a táltos a l a k j á t . A pásztorok szerint a táltosok némelyike f a r k a s k ü l d ő volt. A nyáj felé kullogó farkasokra ráparancsolt: ..Ne ide g y e r t e k , m e n j e t e k X Y uram nyájára!" A farkasok erre odábbálltak A t á l t o s f a r k a s k é p é b e is á t v á l t o z h a t o t t . A z e g y i k n y á j n á l e g y alkalommal a b o j t á r o k a g y o n v e r t e k e g y f a r k a s t : m á s n a p v e t t é k észre, h o g y a számadójuk v o l t az."21 A z A l f ö l d - s z e r t e i s m e r t t á l t o s - h i e d e l e m k ö r b e n t e h á t m e g t a l á l h a t ó e g y hős, a k t erős, d e „ c s e n d e s m a g a v i s e l e t ű " , és a r é t s é g b e n küzd a f a r k a s o k k a l . M a g a is farkassá tud v á l t o z n i , i l l e t v e h a t a l m a v a n a f a r k a s o k f ö l ö t t . A z első p r ó b a t é t e l tehát az ősökkel v a l ó küzdelem. S z . J. N y e k l j u d o v s z ö v e g s z e m i o t i k a i m e g k ö z e l í t é s s e l v i z s g á l t a a k ö z é p - é s b e l ső-ázsiai elbeszélő költészet anyagát, e g y e s m o t í v u m a i n a k szemantikáját. Egész sor r e n d k í v ü l i é r d e k e s és t é m á n k s z e m p o n t j á b ó l f o n t o s m e g á l l a p í t á s t tett igen nagy anyagot áttekintő t a n u l m á n y á b a n . A z epikus szüzsék. illetve m o t í v u m o k átalakulását v i z s g á l v a j u t o t t a r r a a m e g g y ő z ő d é s r e , h o g y e z e k m e g k ö z e l í t h e t ő k a l e g ő s i b b m í t o s z o k t ó l a h ö s e p o s z f e j l e t t f o r m á i n k e r e s z t ü l a m e s é k (a h ő s - iU. v a r á z s m e s e k ) s z ö v e g e i b e n is. F e l t ű n ő n e k t a r t j a , h o g y a m e s e s o k e s e t b e n „ u g y a n a z o k a t a m o r f o l ó g i a i k o m p o n e n s e k e t és j e l e k e t h a s z n á l j a " , m i n t a höseposz (itt é p p e n Fchérlofia — A a. T h . 301 — m a g y a r m e s é r e h i v a t k o z o t t ) . P é l d á i k ö z ö t t m e g e m l í t i , h o g y a z 1 renszej b u r j á t hősénekben a főhős Hanhan Szogto, hogy legyőzhesse a hatalmas sárga k u t y á t a mennyei kovácstól egy vasláncot rendel, amely fentről ledobva m e g b i l i n c s e l i a szörnyet. E g y hakasz h ő s m e s é b e n A l t i n Burcsuk. a hős e g y h a t a l m a s fehér farkassal kell h o g y megküzdjön.22 Nagyon fontos motívumnak véljük elemzésünk szempontjából, hogy a his k ü z d e l m e i k ü l ö n l e g e s h e l y s z í n e k e n , l e g a l á b b i s n é h á n y ezek közül ( N y e k l j u d o v szerint) chtonikus környezetben (tengerek, óceánok, i n g o v á n y o k világában, vagyis a mítoszok szerinti alsó v i l á g b a n ) játszódik. Í g y válik é r t h e t ő v é a rét (a l á p . i n g o v á n y ) igazi jelentése. A mitikus szemantikát m é g csak erősíti a s z e m b e n á l l á s o k sora: rét farkas kettő (természet)

— város — bika — egy — (kultúra)

a f a r k a s o k a t inegöti — — a b i k á t é l v e a d j a át

A h i e d e l m e k és a m í t o s z v i l á g á b a n a v í z e n túli v i d é k , az i n g o v á n y a limbü-. a túlvilág a holtak országa, az ősök lakhelye — n y i l v á n v a l ó , hogy a velük v a l ó t a l á l k o z á s n a k is o t t k e l l l e z a j l a n i a . A t i s z t e l e t ősi f o r m á j a v i s z o n t a z á l d o z a t v o l t , e z é r t k ü l ö n ö s e n g y a k o r i v o l t a t ö r ö k és m o n g o l n é p e k k ö r é b e n a k u t y a - ö l e s . " SZLICS Sándor, TMImoh tt bou»rkd*yok a .\>D'Í<WI»« Iíthn X L V I I , 3» - 4». Hnriin Gábor, Sipktí is ntpsxokds Hortobágy vidiktn. Bp., 1979. 'IS. " N y e k l j u d o v , S*. J u., A irt /unn, MiontUn lammmlilni H n n i i i i t i « I MmJU fatklortmn (txerk.ţ, Stemiolika h sMutf Bp . 1979 140 «5.

la

R,'Un' -I*

Iroö

1-34

1-34 H O P P A L

MIHÁLY

m i n t á l d o z a t i f o r m a — pl. a t e m e t é s a l k a l m á v a l ( v ö . J u h á s z i.m. 172—3). Á l t a l á b a n a farkastisztelet más népeknél is e g y ü t t j á r t a k u t y a ö l é s á l d o z a t á v a l , é s a z 6si I n d o e u r ó p a i m i t o s z h a g y o m á n y b ó l is i s m e r t a f a r k a s - ö l ó h ő s m í t o s z a . 2 3 V é g s ő k ö v e t keztetéskent megkockáztatjuk azt a feltevést, hogy a farkas küzdelem motívuma igen régi eurázsiai mitikus h a g y o m á n y r e f l e x e lehet a m a g y a r hiedelem mondákban, s ezek közvetítésével A r a n y m ü v é b e n .

2.3. A 2.3.1. A

bika-küzdelem s z á j h a g y o m á n y

t a n ú s á g a

A r a n y müvét, mint a X I X . századi irodalmi népiesség egyik k i e m e l k e d ő teljesítményét a kritikai értékelés egyszerűen a ( n é p ) m o n d a l h a g y o m á n y költői feldolgozásának tekintette. K ö z e l e b b r ő l n e m igen vizsgálták azt, h o g y m e l y e k , i l l e t v e milyenek lehettek azok a szövegek, amelyeket a költő már „zsenge gyerekségében a p j á t ó l hallott44 ( A r a n y m a g a n y i l a t k o z o t t í g y e g y s z e r ) . Ha áttekintjük a T o l d i v a l kapcsolatos néphagyományt, akkor kiderül, hogy nincs v e l e kapcsolatban olyan eredeti monda, a m e l y önálló lenne, talán az e g y hegyloló népetimológiás magyarázatot kivéve.24 Jellegzetes m o t í v u m viszont, hogy táltos l o v á t e m l e g e t i k , ami hiányzik Ilosvainál is m e g A r a n y n á l is. A mondai t ö r e d é k e k pedig az Ilosvai-fétc p o n y v a kiadások hatását ő r z i k v a g y p e d i g népmesei e l e m e k Ül. táltos h i e d e l m e k r e f l e x l ó i . Érdemes megismerni vonatkozások, és a T o l d i d a t tartalmaznak.25

a göcseji néphagyományt, mert ott nincsenek lokális nevéhez kapcsolódó mondatöredékek érdekes motívumo-

„Toldiról azt m o n d j á k , h o g y m i d ő n e g y b a r á t j á v a l , ki táltos volt, kezet fogott, úgy megszorították e g y m á s kezét, hogy azok lángra lobbantak. A z u t á n m i n d a ketten a levegőbe emelkedtek s ott verekedtek." (Csödömér.) • • • „ T o l d i M i k l ó s e g y s z e r szénát r a k o t t a s z e k é r e n . A r r a m e n t e g y utas s k é r d e z t e Tolditól, hogy m e r r e kell egy bizonyos városba mennyi. Toldi kezébe fogta a n y o m ó r u d a t , s azzal, mintha v a l a m i k ö n a y ü bot lett volna, mutatta m e g a kérdezőnek, m e r r e v e z e t a városba a z út." (Csödömér.) A néphagyományban megőrzött Toldi-mondakör több érdekes, elemzésünk szempontjából fontos elemet tartalmaz. Ezeknek a motívumoknak a megjelenését n e m tekintjük véletlennek. N e v e z e t e s e n a táltos h i e d e l e m k ö r r e l kapcsolatos adalék o k r a g o n d o l u n k — pl. a m i k o r a z e g y i k m o n d a t a r r ó l szól, l i o g y „ e g y t á l t o s barátjával úgy megszorították e g y m á s kezét, hogy azok lángralobbantak" (Szendrey i . m . 133) T ö b b f o n t o s m o m e n t u m t a l á l h a t ó e b b e n a r ö v i d k i s s z ö v e g b e n . A z e l s ő m i n d j á r t az, h o g y a s z á j h a g y o m á n y T o l d i t táltosnak tartja, a k i k úgy küzdenek egymással, hogy „kezetszorítanak" — nem így kezdődik-e minden mérkőzés még m a is, v a g y i s e g y i g e n . ősi k e z d ő - g e s z t u s t ő r z ö t t m e g a n é p i e m l é k e z e t . A táltosok l e v e g ő b e n való k ü z d e l m e — Igaz t ö b b n y i r e bika a l a k b a n — jól ismert a m a g y a r hiedelcmmondákból, de vannak adatok a láng, illetve a tüz f o r m á j á b a n való h a r c r ó l is. Kgyáltalán a magyar hiedelcmmondáknak a/, e g y i k l e g g a z d a g a b b — meglehetősen jól kutatott, s e z é r t részletekben igen g a z d a g — a n y a g o t t a r t a l m a z ó m o n daköre a t á l t o s alakja körüli hagyomány. Ennek legfontosabb motívuma a bikával való küzdelem, s ezért a Toldi mondát illetően a l a p v e t ő fontosságú, m i v e l ez Toldi hármas küzdelmének középső motívuma. Anélkül, hogy most e szerteágazó mondakör minden részletére kitérnénk, megállapították, hogy a táltosok k ü z d e l m e a hajdani sámánok küzdelmének az e m l é k é t ő r i z t e m e g . 2 0 V a l ó b a n a m a g y a r b a n a táltos s z ó . a tudó(s) g y ó g y í t ó és varázslatos erejú, képességű pásztor e l n e v e z é s é r e szolgált. A táltosok k ü l ö n b ö z ő színű

Jltlt.

" I v a a o v , V. V., Drtvnyibalkanukij i obicstitídonroptjtthij lytsit mi/a a gtrojtubijet f>sia i jtvtuijukijt Masakvn, 1977. 14 Ipolyi Arnold, Magyar Mylkológia. Bp., 192». 255. " dánéul I'crenc, Gócuji monddk Mdtyds királyról ét Toldiról. I{thu. X I V , 43» 40 •* I)I
f>*ra-

14*

A T O L D I M I T O L O G I AI H A T T E R E

n . k á k k á v á l t o z t a k , s ú g y k ü z d ö t t e k e g y m á s s a l — d e v a n a d a t a r r a is, h o g y a tudós pásztor átváltozás nélkül küzdött a f e l h ó b ó l leszálló bika-alaku e l l e n f e l é v e l . A z t is m o n d h a t j u k , h o g y a t á l t o s - h l e d e l e m k ö r a m a g y a r h i e d e l e m r e n d s z e r b e n e g y a l a p m í t o s z j e l l e g é v e l bír, a n n y i r a i s m e r t , a m e n n y i r e s z é l e s k ö r ű és g a z d a g v a r i á n s sorozatokkal rendelkezik. A Toldiból Vilmos:

idézett

példát

a

táltos

'rejtőzésére'

egy

rádióelőadásában

Diószegi

„ M o n d d m e g ezt, j ó Bence, az é d e s a n y á m n a k : Gyászba borult mostan csillaga fiának: E g y k o r i g n e m t á t j a , m é g n e m is h a l l r ó l a ; Eltemetik hírét, mintha m e g h a l t volna. De azért n e m halt meg, csak olyaténképen. M i n t mikor az ember elrejtezik mélyen, És m i k o r f ö l é b r e d b i z o n y o s i d ő r e , Csijlálatos dolgot hallani felőle " (IV.

ének)

A s á m á n h i t s z e r i n t a táltos-, i l l e t v e s á m á n j e l ö l t hosszú i d e i g alszik (révül) (talán e z a h ő s é n e k b ő l ismert hősi á l o m - m o t í v u m a ) , ezalatt l e l k e a m á s v i l á g o n j á r , a szellemek p r ó b á k n a k v e t i k alá. és e k k o r k a p j a táltosi ( s é m á n i ) tudományát. Arany hasonlata pontosan megfelel ennek az elképzelésnek: elrejtezés, vagyis tetszhalott! á l o m ; hosszú I d ő m ú l t á n f e l é b r e d é s , utána p e d i g „csodálatos d o l g o t h a l lani f e l ő l e " , v a g y i s táltos lesz az Illető, T o l d i M i k l ó s esetében híres vitéz.*' Mindezek után i s m e r j ü n k n é h á n y táltosokról szóló szöveget a bihari szájhagyományból Különösen Szűcs Sándor kitűnő gyűjtései, a Szalontával szomszéd o s N a g y s á r r é t r ő l , a h a r m i n c a s é v e k e l e j é r ő l t ű n n e k ki g a z d a g m i t o l ó g i a i v o n a t kozású részleteikkel. „ A v í n Á r v a G y u r k a szalontai tátos v ö t . K é t sor f o g a v ó t . . Olyan erős vót, h o g y a szigeten a nagy sárban elakadt szekereket e g y m a g a kihúzta. N e m híjába v ó l t e r ő s , e v e t t is h é t e m b e r h e l y e t t . . « * t „Akkor változhattak csődör csikóvá, v a g y fekete szükségesnek. Roppant nagy erejüknél f o g v a pedig h e t t e k . " ( S z ű c s i . m . 40). • • •

bikává, amikor még a levegőbe

úgy tartották is f e l e m e l k e d -

„ B a j o m i ö r e g D e m j é n Sándor m a g a beszélte nekem, — n e m csupán más szájából h a l l o t t a m , — h o g y ő t is, m i n t h e t e d i k é s i k e r g y e r m e k e t , v i n n i a k a r t á k a t á l t o s o k . Ez ú g y t ö r t é n t , h o g y m i k o r b e t ö l t ö t t e a h e t e d i k e s z t e n d ő t , é j f é l k o r f e l é b r e d t é s k i akart m e n n i . A z a j r a f e l s e r k e n t az a p j a . M i t csinálsz kis f i a m ? Kimegyek — felelte. D e h o g y m é g y s z ki. hiszen é j s z a k a van. F e k ü d j csak vissza a z ágyadra! S z ó f o g a d ó g y e r m e k volt, hát visszafeküdt. E g y fertály óra m ú l v a m e g i n t k i f e l é igyekezett, ü g y érezte, m i n t h a h í v n á k , v i n n é k az a j t ó felé. A z a p j a kezdett m á r Ivaragudni. Nyugodj, ne mászkálj! K i kell m e n n e m e g y kicsit, m e r t hívnak! D e h o g y hlnak — m o n d á az a p j a — á l m o d s z te! Bizony nem álmod o k é n . N é z z e n e k .-sak a z a b l a k r a é d e s a p á m é k : o t t á l l e g y f e k e t e b i k a ! Erre m á r a z a n y j a ls f e l é b r e d t . M i n d k e t t e n a f l r h a n g t a l a n a b l a k r a t e k i n t e t t e k , hát csakugyan egy nagy fekete bika néz befelé rajta Tudták már azonnal, hányadán v a n a d o l o g . D e h i á b a v o l t c s u p á n h é t e s z t e n d ő s a g y e r e k , az a p j a és a z a n y j a t e l j e s e r e j ü k k e l is a l i g b í r t á k v i s s z a t a r t a n i . Í g y m e n t e z h é t n a p i g , d e a z u t á n t ö b b s z ö r n e m f o r d u l t e l ő . O t t h o n m a r a d t ( S z ű c s i . m . 42). Ismeretes, hogy a táltos-hledelemkör f ő m o t í v u m a a bikaalakban való küzd e l e m . v a g y i s a táltos b i k á v á v á l t o z i k , és szintén bika (rendszerint f e k e t e s z í n ű ) e l l e n f e l é v e l k e l l m e g k ü z d e n i e , g y a k o r t a n e m is e g y s z e r , h a n e m h é t - é v e n k é n t , é s

" M

tVmcny István IMI, A 141.» it 4 f4r«SoHW<*i Armny Jino* mdMito». Ni-pl»mcrcti !HMt<* 1*10.325 P u e l u s IVrcni', .1 I M r c ' i< * l.ih'i • - * lilha. X X X V I I , SS s

.10.

1-34

1-34 H O P P A L

MIHÁLY

rendszerint háromszor.2* Van olyan változat is, a m e l y b e n a küzdelem nem a f ö l d ö n , h a n e m a z é g b e n f o l y i k , é s o l y a n e l b e s z é l é s is, a m e l y b e n a f i a t a l a b b t e s t v é r küzd a bikával, s az idősebb testvért kéri m e g segítsen a k ü z d e l e m b e n , d e az c s e r b e n h a g y j a ( v ö . B i h a r i i . m . 282—3). N e m s z ó l v a m o s t e g y é b f o n t o s m i t o l ó g i a i elemekről, látható hogy a magyar táltos h i e d e l e m m o n d a k ö r b e n együtt található a mitikus hármas küzdelem motívuma, s ami még fontosabb a Toldi mitikus hátteréhez: a bika-küzdelem. Emberfeletti hőshöz emberfeletti erőfeszítést kívánó k ü z d e l e m illik, a néphit szerint csak a íólí-osok képesek erre, a m o n d a szerint p e d i g a n a g y e r e j ü Told-i *0 Fontos j e g y e ennek a küzdelemnek, hogy a táltos idegen országbeli ellenf é l l e l h a r c o l , a k ö v e t k e z ő a d a t o k 3 1 e r r ő l t a n ú s k o d n a k : „ E g y 1725-ben D e b r e c e n b e n lefolyt boszorkányper említi . , . hogy «viaskodnak az égben a birodalomért-". • • • „ E g y m á s i k 1711-ben k e l t u g y a n c s a k d e b r e c e n i p e r b e n a t a n ú v a l l j a , lott m a g á t táltosnak mondotta, s m á r h á r o m izben csatázott m e g a sokkal . . . " -

hogy a vádnémet tálto-

S á g u j f a l u n : „ m i k ó n i n c s c s e p p f é j h ő se o s z t v i l l á m l i k , a k k ó a T á t u s o k A m e j l k országbó v a l ó m e g g y ő z i a másikát, az lesz a nyertes."

verekszenek

A táltos-küzdelem ú j a b b j e g y e e g y e z i k tehát T o l d i e g y i k k ü z d e l m é v e l , noha ő t e r m é s z e t e s e n az o r s z á g é r t n e m b i k á v a l és n e m b i k a a l a k b a n h a r c o l . A z i l y e n kontamináció természetesen a mondaszövegekben g y a k o r t a e l ő f o r d u l . S itt nem h a l l g a t h a t j u k el a távoli tipológiai p á r h u z a m o k m e g e m l í t é s é t — soha e z e k m á r a harmadik küzdelemhez tartoznának — nevezetesen Zsirmunkszkij állapította imu, h o g y a k ö z é p á z s i a i h ó s e p o s z o k e g y i k a l a p t é m á j a , h o g y a f ő h ő s h a r c o l és m e g v é d : népét az idegen betolakodóktól (pl. a G e r o g l i - b a n — C h a d w i c k — Z h i r m u n s k y i.m. 302). A főszereplő pedig ifjúkorát — noha arisztokrata származású — alávetett helyzetben ( t ö b b n y i r e m i n t pásztor) tölti (vö. C h a d w i c k — Z h i r m u n s k y i . m . 79 e s 299). A hős csodálatos bátorsága és e r e j e m á r g y e r m e k k o r á b a n kitűnik — írta Zsirmunkszkij — „ a z árva sorsra jutott f i ú egyszerű e m b e r e k körében nevelkedik — innen ered későbbi kapcsolata a néppel . . . az öreg csikós a patriarchálisnemzetségi szervezettségben élő nomád társadalom jellegzetes figurája" a főhős s e g í t ő j e ( Z s i r m u n s z k i j i . m . 29 é s 67). N e m n e h é z a z o n o s í t a n i e z e k e t a m o t í v u m o k a t a T o l d i - m o n d a e l e m e i v e l (s é r d e k e s m ó d o n a z A r a n y - f é l e v á l t o z a t é p í t ő e l e m e i v e l ) . A z é r t idéztük a távoli párhuzamokat, mert éppen a hósmese f o r m á j á t öltött (altaji török) hősénekekben szembeszökőek a mitológia] vonások (vö. Zsirmunszkij i.m. 67). T e h á t n e m c s a k a b i k a k ü z d e l e m , d e e g y s o r m á s e l e m i s á t k e r ü l h e t e t t a h ő s meséből a mondai hagyományba. Végül még egy érdekes adalékra szeretném felhívni a figyelmet: Korompay Bertalan a Toldi-monda több motívumához közölt adalékokat, mégpedig a korábbiaktól eltérően szláv és délkeleteurópai adatokat. K r i t i k a i m e g j e g y z é s e i n a g y o b b r é s z t m e g á l l j á k a h e l y ü k e t , m e r t i g e n t a l á l ó a n m u t a t rá a k u t a t á s n a k e g y m á i g m e g l é v ő egyoldalúságára, nevezetesen „arra, hogy folkloristáink nagyobb előszeretettel néztek nyugatra, m i n t keletre".12 T é m á n k szempontjából most tanulmányának azon adatai a fontosak, melyekben a bikafékezés-motívum párhuzamát t a l á l t a m e g a N y e s z t o r - f é l e ő s k r ó n i k á b a n , a Poveszty Vremennüh l e í - b e n . A 992 é v h e z f ű z v e e g y történetet m o n d el a krónikás, a m e l y b e n az i d e g e n v i t é z z e l v a l ó élet-halál küzdelem előtt e g y ismeretlen orosz i f j ú e g y bikát fékez meg. A s z o v j e t folklorisztikai kutatás ezt a b y l i n a - m o t i v u m o t igen archaikusnak tartja, a f e l j e g y z é s i d e j é t t e k i n t v e a X I — X I I . század, s ha k ö z v e t l e n kapcsolatról n e m is l e h e t s z ó , é r d e m e s e l g o n d o l k o z n i a k ö z v e t e t t h a t á s o k l e h e t ő s é g é n , i l l e t v e a tipológiai rokonságon. Mint azt V i k t o r Zsirmunkszkij találóan megfogalmazta:

Bihari Anna, Magyar H udtlttnmonja KaUlógui 6. kot. Bp., 1980 104. Pai» .4 U I U * mtf at orvo*. In : A magyar 6tvallái nydvt mmUMM Bp., 1974. 88. " K o d o l i n y i J . m * . A láUm a magyar aipkagyomárnyban Kthn. I . V I , 3i-7. - Korompny Bertalan, Adalékok ti jegytrUk a Toldt monddknt I t K . I 9 M . 20 - 7 .

14*

A T O L D I M I T O L O G I AI H A T T E R E

..Az ilyen típusú szüzsé r e n d k í v ü l n é p s z e r ű v é v á l i k m e g h a t á r o z o t t történelmi körülm é n y e k k ö z ö t t : a m i k o r a f e u d á l i s á l l a m b a n a l á z o n g á s o k és b e l v i s z á l y o k következtében a k ö z p o n t i h a t a l o m m e g g y e n g ü l t . . h o g y az uralkodó ilyen jellegű ábrázolásával párhuzamosan epikus m o n d a születik a népi hősről, aki érdemtelenül bántódást szenved, mindamellett a végveszély percében hazájának 6 az egyetlen v é d e l m e z ő j e " ( Z s i r m u n s z k i j i . m . 38). A b i k a k ü z d e l e m v o l t az a m o t í v u m , a m e l y a nyugati hőseposzokból rendre h i á n y z o t t , s e z é r t e g y e s e l f o g u l t e l e m z ő k " J e l e n t é k t e l e n n e k , sőt m i n d e n n a p o s n a k , illetve Ilosvai találmányának tartották. Kétségtelen a farkánál f o g v a vágóhidra v o n t bika k é p e n e m v a l a m i sikerült költői a l k o t á s — A r a n y ezt is zseniálisan helyreigazította — , de úgy véljük, hogy éppen az ilyen érthetetlen mozzanatok dják, adhatják a kulcsot az e l e m z ő megértés számára. I n k á b b egyetértünk azzal a véleménnyel, a m e l y szerint „a nép roppant konz e r v a t i v i z m u s s a l r a g a s z k o d i k a r é g i e l b e s z é l é s i a n y a g h o z " ( M o ó r i . m . S), m i n t a z z a l , amely szerint „ A kilencedik ének bika-kalandja mintegy a petrencerűd-emelés e p i z ó d j á t ismétli meg, búcsúként a hálátlan, a felesleges hőstettektől, de egyszersmind a lovagi párviadal t r i v i á 1i s előképeként i s " ( S ő t é r i . m . 96). Ü g y v é l j ü k , h o g y a m a g y a r h i e d e l e m m o n d á k b a n az eurázsiai mányból régtől i s m e r t ún bika-ölő mítosz-kör reflexe található központi motívuma a főhős küzdelme a bikával.

2.3.2. A

hős

n e v e

m i n t

mítosz hagyomeg, melynek

m i k r o s z ö v e g

A

főhős küzdelmei között a középső, a bika küzdelem, vagyis egy tipikus t á l t o s k ü z d e l e m v o l t , e z é r t t a l á n n e m é r d e k t e l e n a h ő s n e v é t is t ü r e l m e s e b b v i z s g á l a t t á r g y á v á t e n n i . N e m p u s z t á n n y e l v é s z e t i e t i m o l o g i z á l á s á r a g o n d o l u n k — sőt elsősorban nem arra —, hanem a folklorisztikai szövegelemzés néhány újabb eredményének hasznosítására. Ugyanis az utóbbi időben, elsősorban a szovjet szerzők által írt összehasonlító mitológiai t a n u l m á n y o k b a n m i n d m é l y e b b e n gyökeret vert az a gondolat, a m e l y szerint „ e g y adott mitológiai rendszeren belül m e g található egy olyan szereplő, aki f ő jellemzői alapján egy olyan prototípusra v e z e t h e t ő vissza, a m e l y változtatva funkcióit, k ü l ö n f é l e szöveg szinteken juthat kifejezésre. Egy ilyen mitológiai szervezési rend következtében a rendszer különb ö z ő e l e m e i t a f ő h ő s s z e m é l y e k a p c s o l j a össze, s i g y a k u t a t ó e l ő t t t o v á b b i l e h e t ő s é g e k n y í l n a k , h o g y r e k o n s t r u á l j a e hős a l a k j á t , m e r t t á m a s z k o d h a t a főhősnek a z o k r a a z á b r á z o l á s a i r a is. a m e l y e k m á s s z i n t e k e n j e l e n n e k m e g " . ' * Különösen fontosnak és i r á n y m u t a t ó n a k tartjuk a k ö v e t k e z ő megállapítást: „ A m o d e r n tudom á n y o s g o n d o l k o d á s b a n m i n d p r o d u k t í v a b b á válik az adott típus v a l a m e n n y i átalakulása során m e g ő r z e n d ő i n v a r i á n s f o g a l m a . D e nemcsak m e g ő r z ő d i k , hanem m a g á t a z i n v a r i á n s t is e z e k n e k a z á t a l a k u l á s o k n a k a z ö s s z e s s é g e h a t á r o z z a m e g . A m í t o s z o k a t , eposzt, m e s é k e t és a t á g a b b é r t e l e m b e n v e t t s z o k á s s z ö v e g e k e t ( k e z d v e a szokásokhoz k ö t ő d ő daloktól és ráolvasásoktól egészen az o l y a n átalakult f o r mákig, mint a hazugság mesék, trufák, z a g y v a szövegek, gyermekjátékok, egyes szertartási k e l l é k e k és c s e l e k m é n y e k , mindazok, amelyek már kívülre kerültek egykori szertartási és szokásközegük határain), tehát az ilyen szövegeket vizsg á l ó t u d o m á n y s z á m á r a a z é r t f o n t o s e z a m e g k ö z e l í t é s i m ó d , m e r t e f o g a l o m (a t r a n s z f o r m á c i ó k során m e g ő r z ő d ő i n v a r i á n s ) r é v é n először is k o r á b b a n e l é r h e t e t l e n mélységig rekonstruálhatja v a l a m e n n y i bizonyosan e típushoz tartozó szöveg m a g v á t alkotó szinkrónsémát, másodszor az így rekonstruált séma tartalmazza a szöveg kibomlásának, kiteljesedésének szabályait, a m e l y e k e t mind szinkrón, mind diakrón metszetben interpretálhatunk." A bika-küzdelemben r é s z t v e v ő hős n e v e a m a g y a r hiedelemhagyományban a táltos. E hiedelemkör részletekbe m e n ő elemzése során Diószegi Vilmos k i m u t a t t a , h o g y a táltos a l a k j a és v i a s k o d á s a s z o r o s k a p c s o l a t b a n áll a s z é l l e l , viharral. A bika f o r m á j ú ellenfél felhő — rendszerint fekete viharfelhő — alakjá-

" Kari L a j o s , Ilonoi Toliijirtl. Irodalomtörténet . . . 1914; :. 1 - 2 3 . " ivanÜT, V . V . - T o p o r o r , V . N., InvarUnt ti Irmw/ormdctók

Solym.»?

Sándor, .4 ToUi

m /olÁUruiMtMm.

mo*dÁkot.

M ajkva

Etho.

1975. 4 4 - 7 5 .

1-34

1-34 H O P P A L

MIHÁLY

b a n j e l e n i k m e g é s a v i a s k o d á s z i v a t a r r a l j á r e g y ü t t ( v ö . D i ó s z e g i i . m . 344). Á l t a lában a mítosz szövege úgy alakul az idők folyamán, hogy önmüködöen kiküszöböli a szóbeliségből adódó, a szöveg é r t e l m é t összezavaró hibázást lehetőségeket, v a g y i s arra törekszik, hogy a mélyebben f e k v ő fonetikai (és r i t m i k a i ) szinten egyes kulcsfontosságú hangsorokat többszörösen ismételtet a szövegben. A táltos h i e d e l e m k ö r esetében n e m c s a k a hős e l l e n f e l é n e k (bika — a hiedelemm o n d á b a n ) , és n e m c s a k a hős s e g í t ő j é n e k ( t á l t o s Id — a m e s é b e n é s a k ö z m o n d á s b a n lásd „ T e n g ő d i k , m i n t T o l d i M i k l ó s l o v a a s z e m é t e n ! " ) , d e magának a h ő s n e k a n e v e is m e g e g y e z i k . A f o n e t i k a i s z i n t r e l e h a t o l ó e l e m z é s a s z e m a n t i k a i szint j e l e n t é s r é t e g i n e k e l l e n p r ó b á j a k é n t is f e l f o g h a t ó , m e r t a bináris ellentétsorok nemcsak elhelyezik a főhőst a szemantikai mezőben (vagyis nemc s a k j e l l e m z ő t u l a j d o n s á g a i k a t á l l í t j á k s z e m b e ) , h a n e m a f u n k c i ó k a t is, a m e l y e k e t betöltenek (pl. e l l e n f é l — segítő, üldözés — m e n e k ü l é s ; a P r o p p - i é r t e l e m b e n v é v e a f u n k c i ó f o g a l m á t — v ö . I v a n o v - T o p o r o v i . m . f o r d . 25). Mivel a szöveg felszíni rétege van kitéve legjobban a változás/változtatás veszélyének, ezért a k ö z l e m é n y m é l y s z i n t j é n , a fonetikai szinten kódolták azt az információt amiből 'szabad etimologizálással' kibontható t ö b b f é l e felszíni szöveg is. V a g y i s a f ő h ő s n e v e , m i n t a n a g r a m m a m a g á b a s ü r i t i a f e l o l d á s o k l e h e t ő s é g e i t . A táltos esetében — ha e l f o g a d j u k P a i s Dezső e t i m o l ó g i á j á t a török n y e l v e k a l a p j á n — a l a l t i i — l a l t u i 'ütő', ' v e r ő ' , 'ütött', ' v e r t ' j e l e n t é s e k a d ó d n a k ( v ö . P a i s í m . 8-1). A z i v a t a r t o k o z ó t u d ó s p á s z t o r , a b i k á v a l k ü z d ő ( a f a r k a s - k ü l d ő é s f a r k a s ütő'), hős n e v e : a táltos, talán a v i h a r - i s t e n s é g n e v é t őrzi a szó g y ö k e r é b e n , h i s z e n mitológiai sikon csak a vihar, az égiháború istene lehet ütő/verő rettenetes v i l l á m a i v a l , tüzes n y i l á v a l . D e hallgassuk i n k á b b A r a n y t , m i n t festi m á r az E l ő h a n g ban a főhős legjellemzőbb tulajdonságait: „ R é m l i k mintha látnám termetes

növését

Hallanám dübörgő hangjait szavának, K i t m a k é p z e l n é t e k Isten h a r a g j á n a k " M a j d a z e l s ő é n e k b e n ( a 12. v e r s s z a k á b a n ) : „ D e ki v í n a b a j t az é g i h á b o r ú v a l . Szélvészes, zimankós, viharos borúval? És ki v í n a Isten tüzes h a r a g j á v a l , Hosszú, kacskaringós, sistergő n y i l á v a l ? " A r a n y s z a v a i v a l ' I s t e n h a r a g j a ' é s ' n y i l a ' m a g a T o l d i Miklós valóban mitikus a l a k k é n t áll előttünk, m i n t a v i l l á m s z ó r ó Zeusz, v a g y a g e r m á n o k T h o r istene. N e v é n e k összecsengése a tdlt-ossal n e m lehet v é l e t l e n . V é l e t l e n lehet az I r o d a l m i hösválasztás szintjén, de nem véletlen a hiedelemrendszerben sem a mítoszok „lehetséges világ'-ban"5, ahol a hős n e v e összefügg a reá j e l l e m z ő t u l a j d o n s á g o k kal. A mitológikus tudatban a t u l a j d o n n é v n e k kitüntetett szerepe v a n — állapították m e g a s z o v j e t kutatók — és a mitikus n e v e k teljesen a l k a l m a s n a k b i z o n y u l tak arra, hogy k i f e j e z z e n e k olyan fogalmakat, a m e l y e k e t ml m a n a p s á g absztrakt f o g a l m a k k a l f e j e z z ü k ki." A m í t o s z és a n é v természete között k ö z v e t l e n összefüggés található. Ezek e g y m á s által m e g h a t á r o z o t t a k : a mítosz nominalizált, a n é v p e d i g m i t o l ó g i k u s " . " S h a e z í g y v a n , m á s —i p é l d á u l a s z l á v v a g y I n d o e u r ó p a i n y e l v e k és m i t o l ó g i á k esetében — a k k o r nincs o k u n k feltételezni, h o g y a m a g y a r hiedelemrendszer oly k&lönleges eltérő működésű lenne. Ilyen értelemben állíthatjuk, h o g y T o l d i n e v e m i n t m l k r o - s z ő v e g m a g á b a sűríti m i n d a z o k a t a mitopoetikai információkat, amelyekből A r a n y János zseniálisan kibontotta az eredeti mitosz történéseit.

" Hoppéi Mihály, A n i l o i i podikája h kommumkáítáóan. Bp., 1977. 24 — 49. •• I.oümin, J u . ' - l'upensifcl], B. A . , Uiton 109-25.

logikája. I n : Jóssá Péter (sserk.), A j*l it jtlanlés a táriajalm* -

nH -

hullára I&l Jtl -

kommurtthácíá -

hullára. Ilp., 1977 .

A TOLDI MITOLOGI AI

2.4. Küzdelem

és/vagy

HATTERE

14*

áldozat

A harmadik küzdelem, az e m b e r e m b e r elleni harc nem a viadal ben, h a n e m a helyszín megválasztásában h o r d o z n a k mitikus j e g y e k e t m é n y szinhelyei a következő ellentétpárokba rendeződnek: mező — falu udvar — ház nádas — szülői falu — város t e r m é s z e t — k u l t temertő (a sziget (a

mikéntjéA cselek-

ház ú r a találkozások

színhelye)

végső küzdelem

helye)

M e g f i g y e l h e t ő , hogy a sorsdöntő k ü z d e l m e k és a sorsfordító találkozások színhelyei mindig k í v ü l esnek a 'kultúra' szféráján v a g y éppen ellenkezőleg, a legbelső központi területe a térnek, a f f é l e köztes területek. A farkaskaland a nádasban a falun kívül, a bika-küzdelem a nyílt utcán (szembeállítva a bezért ajtók képével: „ A z t á n becsapódott az a b l a k t á b l á j a , H a l l o t t a k a p u k o n kulcsnak c s i k o r g á s a - s végül az utolsó küzdelem, a m e l y a Duna k ö z e p é n lévő szigeten játszódik („Széles utca a v í z : e m b e r a s ö v é n y e ; K ö z e p é n a sziget nyilik fel beléje-). A király szeme előtt zajlik a küzdelem: „A

király sátora ott vala

Messzire kiösmerszik a

felvonva;

többitől,...

E g y ö r e g s z é k is v o l t a k e l l ő

közepén...'

A r é t és a v á r o s i utca a k u l t ú r a p r o f á n , s z f é r á j a , d e a h a s o n l ó k é p p e n területen kívüli t e m e t ő és a k í v ü l és k ö z é p e n l é v ő s z i g e t a s z a k r á l i s s z f é r á j á b a t a r t o z i k . A mítoszban a meghatározott terekhez meghatározott világi v a g y szentséges tevék e n y s é g k a p c s o l ó d i k . A z é l ő k és a h o l t a k v i l á g a k ö z ö t t v a n e g y á t m e n e t i z ó n a , a h o l a k i t „ v i l á g " l a k ó i t a l á l k o z h a t n a k , e g y á t j á r ó , a „ s z e n t " h e l y (a m e g s z e n t e l t t e m p l o m , a temető a z oltár), ahol különleges v i s z o n y o k uralkodnak.31 Ez a h e l y a s z a k r á l i s r í t u s o k , a z á l d o z a t o k b e m u t a t á s á n a k h e l y e is. A p a r a d i g m a - s o r h o z ( t e m p lom, temető, oltár) csatlakozik a k i r á l y ó trón (ami rendszerint középen állt), v a l a mint a trónnal egyenértékű funkciót betöltő f a, a m i a l a t t ) e l ő t t a h a r c f o l y i k v a g y pedig az áldozat bemutatása. A z indoeurópai mitikus h a g y o m á n y b a n a középen álló hatalmas t ö 1g y -fa volt a sárkányt legyőző viharisten jelképe.* A m i k o r á l d o z a t r ó l beszélünk, itt l é n y e g é b e n a r r ó l v a n szó, h o g y ismert a z e t n o l ó g i a i i r o d a l o m b a n a z e m b e r á l d o z a t f e l v á l t á s á n a k p a r a d i g m a sora, a m i k o r a z e m b e r h e l y é b e e l ő b b ló, m a j d bika, ( m a j d v i l á g o s v a g y sötétszínü tehén), m a j d juh, kecske, kutya, v é g ü l kakas került. Ez a sorozat a ritusok oldaláról erősíti m e g f e l t e v é s ü n k h e l y e s s é g é t , hiszen a z e m b e r , a b i k a és a f a r k a s (a k u t y a helyett) szerepel a s o r o z a t b a n — v a g y i s azt, h o g y a k ü z d e l m e k t u l a j d o n k é p p e n az á l d o z a t o k m i t i k u s m e g f o r d í t á s á n a k t e k i n t h e t ő k , m i n t a h o g y a r i t u s s o r t is m e g f o r d í t v a követi a történet menete. S hogy feltevésünk n e m pusztán a l e v e g ő b e n lóg. h a n e m történeti tények is b i z o n y í t j á k e p a r a d i g m a s o r valamikori meglétét, álljon itt k é t a d a t c s u p á n : A Mongolok titkos történetéhez f ű z ö t t j e g y z e t e k b e n (156 L ) o l v a s ható, h o g y R a s i d u - ' d - D i n leírta, h o g y a n a g y ünnepségek a l k a l m á v a l a m o n g o l o k nál l e v á g t a k e g y csődört, e g y b i k á t , e g y kost és e g y k o r c s k u t y á t , T h e o p h y l a k t o s Simokattes Históriájában a türkökről j e g y e z t e fel, hogy az Égnek lovat, bikát és k i s e b b á l l a t o k a t á l d o z t a k ( H i s t . , V I I . 8, 15).

Axija...

" Leach, E . , Tht Logic of Sacrifice. I n : Cullure and Communication. Cambridge, 197tí. 8 1 - 9 3 . •• Sukurov, S. M., K analixu principov ikonografii t iiobraxityelnom i sxkusxtvé sxrtdnye) I n : Sxrrdnaj* Moszkvu, 1977. 1 0 3 - 1 1 .

HOPPAL

1-34

MIHÁLY

A h á r m a s á l d o z a t é r t e l m e , v a g y ha ú g y t e t s z i k a m í t o s z ü z e n e t e : a z e m b e r n e k lel kell áldoznia m a g á t ahhoz, h o g y n a g y tetteket hajthasson végre, h o g y felemelkedhessen. A h á r m a s áldozat — a farkas, a bika, az e m b e r — lényegében ezt az e g y r e n ö v e k v ő áldozatvállalást jelképezi. Ezért nem lehet véletlen a népm e s é k h á r m a s ( v ö . A r a n y , N a i v e p o s z u n k , 295) s z e r k e z e t e , a h o l a z a l v i l á g b a l e szálló hősnek e g y r e hatalmasabb, e g y r e több f e j ű sárkánnyal kell megküzdenie, vagy hogy a „lehetetlen" feladat egyre elképzelhetetlenebb nehézségekbe ütközik a j ó z a n ész s z á m á r a . A emberi 2.5. A

költő azért m o n d j a újra a mítoszt, és m i n d i g i d ő s z e r ű ü z e n e t e t . Toldi,

mint

mert

tudatosítani

akarja

ezt

a

mélyen

iker-mitosz

A T o l d i - n a k l é n y e g é b e n két f ő s z e r e p l ő j e v a n : a kisebbik fiú, M i k l ó s „ r ó k a l e l k ü b á t y j a " G y ö r g y . A z író, h o g y a köztük l é v ő különbségeket k i e m e l j e , s7embeállítható tulajdonságokkal ruházta fel mindkettőt: nagyobb szerencsés g o n d t a l a n u l él úr (elment) beszédes (álnok, r a v a s z ) szívtelen gyenge György fennt város (kultúra) (nem mer kiállni a küzdelemre)

kisebb hiányt szenved (nincs f e g y v e r e ) d o l g o z i k a béresekkel szolga ill. p á s z t o r a n y j á v a l él hallgatag

— —

— — — —

g y e n g e s z í vfí igazságszerető erős Miklós lennt falu (természet) harcos ( m e g v é d i az o r s z á g becsületét) bika (mint komor bikáé . . .) l ó (a harcos a t t r i b ú t u m a ) fény villám (zivatar) n a p — hős (délben kezdődik és v é g z ő d i k a történet)

— — — — — — —

—

(róka

és jól

lelkű I) — —

A meseelméleti kutatások megállapítása szerint a fiatalabb testvérről szóló mesék (amelyekről azt lehet mondani, hogy világszerte elterjedtek) jelentós szerepet játszottak általában a mesei elbeszélés szerkezetének kialakításában (vö. Melet y i n s z k i j i . m . 64—103). E g y á l t a l á n a v i l á g m i t o l ó g i a i - p o é t i k a i , m o d e l l j é n e k egyik legjellemzőbb vonása a két polárisán szembeállított szimbólumsor, v a g y i s a világnak kettős szimbolikus klasszifikáció segítségével történő ábrázolása. M á s szavakkal a v i l á g leírásának mitopoetikai szintjén — a mesék, illetve mítoszok szövegeiben — igen gyakran egy iker-pár a főszereplő. D. W a r d külön m o n o g r á f i á t szentelt az iker-mítoszok t é m á j á n a k , a m e l y b e n i s m e r t e t t e a z isteni e r e d e t ű i k r e k r e ( m i n t p é l d á u l R o m u l u s és R e m u s , C a s t o r és P o l l u x , H e n g e s t és H o r s a , a D i o s z k u r o k és a z i n d i a i A s v i n a - i k e r ) v o n a t k o z ó — elsősorban — germán hagyományokat: a mítosz-töredéket, meséket, mondai és ballada m o t í v u m o k a t , ö s s z e f o g l a l t a az 'ikerség' j e l l e m z ő v o n á s a i t az indoeurópai h a g y o m á n y a l a p j á n és megállapította, h o g y „az ikrek t ö b b n y i r e gyűlölködnek"".

" Ward, D. Tk* 1968, 6.

Divine

Tttint

-

An

lndo-Europmn

Mytk

in Germanie

TraiilMn.

Berkeley -

I,.*s Angeles,

14*

A TOLDI MITOLOGI AI HATTERE

é s a z e g y i k k ö z ü l ü k i g a z s á g s z e r e t ó (uo. 37). A z i k r e k e g y i k é n e k a z a f u n k c i ó j a , h o g y m e g v é d j e n é p é t a z i d e g e n b e t o l a k o d ó k t ó l ( u o . 56). v a g y i s t á r s a d a l m i s z e r e p é t t e k i n t v e ó a harcos, m i g a régi i n d o e u r ó p a i h a g y o m á n y b a n a kisebb testvér a nemeslelkü, türelmes, a terméssel, a termékenységgel törődik. A z előbbi a lovakk a l és a h a r c c a l f o g l a l k o z i k , az utóbbi a t e h é n p á s z t o r és a h á z k ö r ü l i teendőkel végzi. T á v o l a b b i ( a m e r i k a i i n d i á n ) p á r h u z a m o k b ó l kitűnik, h o g y az iker kültusa kapcsolatban áll a m e z ő k t e r m é k e n y s é g é v e l (az aratással), és a f i a t a l a b b i k testvér a m í t o s z o k s z e r i n t a z a n y j á v a l é l ( W a r d I.m. 5 — 6 ) . A z o n k í v ü l j e l l e m z ő t u l a j d o n ságaik között m e g e m l í t i k , h o g y m í g az e g y i k bátor, a másik g y á v a , az e g y i k n e k a n a p a j e l k é p e , a m á s i k n a k a h o l d . s ő t n e m is k e l l a s z ó s z o r o s é r t e l m é b e n i k r e k nek lenniük.40 ,,Az ikrek a k ü l ö n b ö z ő n é p e k n é l e g y - e g y á l l a t f a j j a l szorosabb mitikus k a p c s o l a t b a k e r ü l n e k . . . és v a n e g y n e m - e m b e r i , isteni ill állati a p j u k a í i ű k közül az erős természetesen az isteni (állati) apától s z á r m a z i k . "" (Talán ezzel magyarázható, hogy Toldi Miklós félárva. apjuk nem szerepel a történetben!). A z indoeurópai néptörzseknél az iker-kultusz szorosan összefonódott a lókultusszal — á l l a p í t o t t a m e g V . V . I v a n o v , aki külön t a n u l m á n y b a n f o g l a l k o z o t t a két isteni rangra emelt indiai ikertestvér, az Asvina-ikrekhez f ű z ő d ő m i t i k u s és rituális hagyománnyal. Megállapította, hogy az ikerpár tulajdonságai bináris szimbolikus ellentétsort alkot, v a g y i s hogy mindegyikük kötődik egy olyan állathoz, amelyik tagja a társadalmi rangoknak megfelelő áldozati állatok hierarchikus sorozatának. A z isteni r a n g ú két indiai i k e r t e s t v é r közül, a k i k n e k a n e v e a l o v a t j e l ö l ő «•zóból s z á r m a z i k , a z e g y i k k ö z v e t l e n ü l a l o v a k k a l , a m á s i k a b i k á k k a l van kapcsolatban. Ezért joggal vélhető, hogy ez az ikerpár megfelelt a fa alatt megj e l e n ő r i t u á l i s ( k l a s s z i f i k á c i ó s ) s z i m b ó l u m o k n a k , v a g y i s a z á l l a t o k n a k , a k i k a sám á n állatsegítői. I v a n o v v é l e m é n y e szerint feltehető, ho g y az ikerpárnak ezt a sajátos vonását az ókori indiaiak számos m á s m o t í v u m m a l együtt az indoeurópai ikerkultusz hiedelemkörből örökölték. A régi indoeurópai párhuzamok idézése tipológiai szempontból azért érdekes, mert a magyar mito-poetikai hagyományban, m i n t láttuk, m i n d a mesebeli csodás l o v a t , mind pedig a b i k a - a l a k b a n küzdő hőst t á 11 o s n a k n e v e z i k . A s z ó g y ö k e p e d i g ö s s z e c s e n g a v i h a r - i s t e n t megszem é l y e s í t ő f a r k a s - v e r ő , b i k a - g y ő z ő , n a g y e r e j ü vitéz, a hős T o l d i n e v é v e l . (Itt é r demes megemlíteni, hogy a szláv mitológiában és h i e d e l e m r e n d s z e r b e n szintén m e g t a l á l h a t ó ez a jelenség, v a g y i s a viharistennek és e l l e n f e l é n e k nevét u g y a n abból a gyökből képezték.) A z iker-mítosz jellegzetes tulajdonságai tehát r e n d r e m e g t a l á l h a t ó a T o l d i b a n , b e z á r ó l a g a h ő s n e v é i g (a k e t t ő s , s ó t a h á r m a s j e l e n t é s e g y e z é s é i g ) — t e h á t itt ú j r a azt m o n d h a t j u k , h o g y m e g t a l á l t u k a m i t i k u s szerkezetet. A f e l s o r o l t nut o s z e l e m e k b ő l áll ö s s z e a k ö l t e m é n y m i t i k u s h á t t e r e , s e z e k a z e l e m e k , m i n t l á t tuk, nemcsak kiegészítik egymást, d e e g y b e n ellenőrzik a hipotéziseket, s v é g e r e d m é n y b e n felerősítik a m e g t a l á l t tények hatását.

3. n F . F E J E Z Ö

JEGYZETEK

Már Solymossy Sándor kimutatta, hogy az Ilosvai-féle Toldi-mondák majd minden lényeges eleme nyugati, illetve idegen eredetű, még akadémiai székfoglalóját is ennek a témának szentelte (1920 januárjában). A Toldi-probléma lényege a mi számunkra azonban most nem a korábbi, Ilosvai-féle változat motivumegyeztetéseiben rejlik, hanem abban, hogy mi volt az a hiedelemhagyomány, vagy mi lehetett az a mitopoetikai közeg, amely a szalontai költöt inspirálta. A közösségnek ugyanis minden tagja benne élve egy kultúrában, a mindennapi gyakorlatban, s azáltal, hogy elsajátít egy nyelvet, egyben «lsajátít egy úgynevezett hiedelemrendszert és az ahhoz kapcsoliSdó 'mi-

"

_2

U - v i S I r a u M , C., Mytk and HtdninK. L o n d o n - H a n k y . 1978. 27 Kóhcim C t z a , A Hitdít it
— N y a l » - é j Irodalomtudományi

Kötlemények

8.

1-34

1-34 H O P P A L

MIHÁLY

tológiát' is.42 Ennek a kulturális ténynek a tudatosítása azért fontos, mert a hiedelemrendszernek éppen az a tulajdonsága, hogy észrevétlenül hatja át az egyes ember gondolkodását. Hatása nem tudatos, mégis meghatározó erejű (például az asszociációk, az önkéntelen vagy a félig tudatos, meg a költői szókapcsolódások szintjén). Mintahogy ma már a magyar nyelvi köztudatnak része Arany János jónéhány szókapcsolata, éppenúgy az ó számára a nagyszalontai népnyelv — mint átlagos magyar köznyelvi szó- és asszociációs hiedelemkincs — volt az adott alap, amire építhetett, ö csak megszerkesztette és leírta azt, ami elméletileg benne volt a rendszerben. Ugy értjük, a nyelvi és hiedelem- (mondai-mitológiai) rendszerben, noha lehet, hogy ö előtte senki, soha meg nem fogalmazta ebben a költői, szerkezetét tekintve mégis mítoszi formában (Arany levele Petőfihez: „ . . . n á l a m a compositioban van a poesis .. 1948. ápr. 22-én). Fontos hangsúlyozni, hogy azok a mitológiai (és etnológiai) párhuzamok, amelyeket a Toldi mitikus hátteréhez felvillantottunk a kulturális kontextus alakjában alkották a mü cognitiv környezetét, s talán mondani sem kell, hogy Aranynak mindezekről nem volt tudomása. A lényeges éppen az, hogy amennyiben egy költő, s kiváltképp a géniuszok, a kultúra nyelvének természetes ismeretében úgy képesek alkotni, hogy létre tudnak hozni olyan műveket, amelyeknek nem volt közvetlen előképe az adott kultúrában, mégis a rendszer belső adottságaiból, az elemekből és az építkezés módjából egyenesen következnek. A Toldi-probléma másik kulcskérdése hosszú ideig Arany nyelvének — egyáltalán ars poetica-jának népiessége volt. A z irodalomtörténet jól érzékeltette Petőfi és Arany népiességének eltérő voltát — míg az előbbinél a forradalmiságon, az utóbbinál az egész népet magába foglaló nemzeti jellegen van a hangsúly. Sötér István megfogalmazásában: „Arany legfőbb gondja olyan irodalom létrehozása volt, amely az egész nemzethez szólhasson, vagyis a müveit osztályokon kívül a néphez is" (Sótér i.m. 80). Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a tudat mélyére „rejtőzve" olyan emlékrögöket hoz felszínre, amely érzelmileg felrázza, mélyen megérinti az embert. Olyan a történet, hogy mindenki azonosulni tud vele, mint a höseposzban, a felépítése egyszerű és világos, mint a mesében, tanulsága megérthető, mint a mítoszé. Tanít és nevel: az erkölcsre példát, a viselkedésre mintát mutat. Mítoszt, eposzt és mesét, azonkívül mondai és hiedelemhagyományt ötvözött össze Arany. „ A mythos a szellem kollektív víziója . . . — írta egyik esszéjében Hamvas Béla — . . . a nép az ót összetartó szellemet, mint képek összefüggő világát, mondhatnók, mint 'közepet' ismeri f e l . . . Valakinek egyszer különös látomása volt. Arany János látta, amint fa alakjában kinőtt előtte a földből egy fiatal legényke, Toldi. A fa virágba borult, de szél támadt és sötét felhők. A költő feje őszbe borult, és súlyos palástját aggódva terítette a nyíló legényfára a féltő, sötét gondja a virágokat letarolta, a legényke pedig mint öregember összegubózott. A táj kitisztult. Egyetlen aggódó, aszott öreg fa maradt a tájban •» Hoppál Mihály, Hudtlmth

ét hagyományok.

Ilid

X L I V , 241 - M .

/

A T O L D I M I T O L O G I AI H A T T E R E

14*

Valóban Arany volt az, akiben az elveszett ösi eposz, az elsüllyedt magyar világkép hiánya tudatosodott."43 Még az ezernyolcszázhatvanas évek elején irta Arany János Naiv eposzunk-Tói szóló tanulmányát. Kérdésekkel teli gondolatokban gazdag esszéjében a középkori krónikák adataira hivatkozva joggal állapíthatta meg: Mátyás korában „a hagyományos eposz népileg naiv, de költói idomban zengett. Ezért szinte érthetetlen, hogy alig egy századdal később, amikortól már írásos emlékek is maradhattak volna — nem találunk szinte semmit, a nehézkes krónikás versezeteken kívül." „Az egy Toldi-mondán kívül alig hangzott valami által ez állítólag oly dús mondavilágból; s az is minő feldolgozóra talált Ilosvaiban!" — állapította meg szomorúan, pedig az „ifjú, aki Mátyás asztalánál pöngette hegedüjet. ószbevegyült fejjel Tinódiék mestere lehetett" (294). A megoldást igen logikusan a népköltészet tájékán keresi, — „hiszen a tekintetben a mi népfajunk kivételt nem képez" — vagyis ott ahol megtalálható, ha nyomokban és töredékesen is: „ A hagyományos népmonda, minden nemzetnél, csak kerek idomban tarthatja fenn magát; bár ez nem annyira költeménye a népnek, mint a mese. Az utóbbit ugyanis a nép tudva, mint költeményt hallgatja és beszéli el; míg a mondát, mely mindig valami határozotthoz vagy létezőhöz van kapcsolva, hivő kegyelettel hallgatja és adja tovább. Amaz eposza a népnek, ez története" (296). Ezért állítja, hogy amikor Galeottó Marzio a Mátyás király asztalánál honi nyelven zengő hegedősök dalairól szólt, még joggal feltételezhetjük, hogy az ének „nem száraz ténykrónika volt, hanem élő népköltészet, a naiv eposz", ami az elveszett mitológiánk és mondavilágunk emlékeit tartotta fenn. Pontosabban nem veszett el egészen, hiszen éppen az a lényege a kultúra önfenntartó mechanizmusainak, hogy bizonyos töredékes szövegekből is újra meg újra rekonstruálható a hajdanvolt egész. Olyan ez, mint mikor a nyelv szavainak és grammatikájának ismeretében olyan mondatokat is ki tudunk mondani, amelyeket azelótt sohasem ejtettünk ki. S ez történt Arany Jánossal is, amikor újra álmodta, újramond ta a Toldit. A maga fogalmazta hőséneket mégis egy nemzet érezte (érzi) magáénak — hiszen ez a változat tökéletes, újjáteremtett egy mítoszt, melyben „egy nemzet ismert a maga törekvéseinek kifejezésére . . . Minden nagy költő létrehoz, megteremt egy világot, melyben igényei és elképzelései, hajlamai és eszményei testet öltenek"." Arany a Toldi-val a közösségnek visszaadott valamit, amit az már majdnem elfelejtett, kihalászott valamit a közösség emlékezetéből, ami már csak potenciálisan volt benne. A kultúrában két fontos mechanizmus működik egymás mellett és egymást kiegészítve. Az egyik az újítások befogadását, az új elemek beépítését szorgalmazza, ennek hatására a kultúra lassan átalakul. A másik ' » Hnmvaa IMIn K r m í n y Katalin. Aram) is Cnmtvdry. Oontváry-Iíml. 2U8. " SöUr István, Arany Jimoi. Max.v.ir Twlomány 1958. 1 — 2 8a. 7 - 1 7 .

HOPPAL MIHÁLY

1-34

pedig a kultúra állandóságán dolgozik, azon, hogy a rendszer megtartsa sajátos arculatát, nemzeti színeit, nyelvét, mítoszait. A forradalmi költő, mint Petőfi az előbbi hajtóerő motorja volt, Arany inkább az utóbbi típusba tartozott, aki az értékek megmentésén és megőrzésén fáradozott. A mítosz visszacsatolásaival, a jelképteremtéssel, mert ez a Toldi igazi értelme, összekötötte a múltat a régmúlttal, a jelennel és a jövendővel. HOPPAL

SUBSTRATUL

MITOLOGIC AL DE J Á N O S

POEMULUI

MIHÁLY

„TOLDI"

ARANY

(Rezumat) A u t o r u l Îşi p r o p u n e c e r c e t a r e a s i s t e m a t i c i a u n i v e r s u l u i d e g l n d i r e mitici r a r e stá Ia b a z a c a p o d o p e r e i lui A r a n y , p o e m u l „ T o l d i " , d e v e n i t u l t e r i o r u n s i m b o l al conştiinţei naţionale A v i n d în v e d e r e r e z u l t a t e l e c e l o r m a i n o i c e r c e t ă r i de t e x t o l o g i e şi c o m p a r a t i s t i c ă f o l c l o r i c ă , a u t o r u l i n d i c ă d r e p t p r i n c i p a l e c o m p o n e n t e s t r u c t u r a l e a l e o p e r e i : o p o z i ţ i a d i n t r e c e i d o i f r a ţ i , p r e c u m şi t r i p l a c o n f r u n t a r e a e r o u l u i p r i n c i p a l ( c u l u p u l , c u t a u r u l , c u o m u l ) . Tn c o n t i n u a r e , a u t o r u l dezv ă l u i e corespondentele acestor m o t i v e d e bază, caracteristice pentru gîndirea m i tică s t r ă v e c h e : p e d e o p a r t e in c i n t e c e l e e p i c e a l e d i f e r i t e l o r p o p o a r e , p e c a r e A r a n y e p u ţ i n v e r o s i m i l să l e f i c u n o s c u t , p e d e a l t ă p a r t e in s t r a t u r i l e c u n o s c u t e d e A r a n y ale culturii p o p u l a r e m a g h i a r e C o n c l u z i i l e studiului arată că Arany a r e u ş i t să c o n ş t i e n t i z e z e la n i v e l u l c a p o d o p e r e i c e v a d i n e l e m e n t e l e m i t i c e p r e z e n t e d e j a In cultura p o p u l a r ă . A c e a s t a este p r i n c i p a l a caracteristică a p o p o r a n i s m u l u i operei sale.

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I X X V . «VI

1961

2.

K Ö Z L E M É N Y ! .

K

ulm

A FÉLIBRE-MOZGALOM ERDÉLYI VISSZHANGJÁRÓL Az 1878-as montpellier-i Latin Ünnepek centenáriuma — amelynek könyvkiadásunk nemrég két, francia—román kollaborációval készült összefoglaló munkával adózott1 — időszerűvé teszi, hogy néhány újabb adalékkal kiegészítve fölelevenítsük az erdélyi magyar művelődési életnek Provence vidékéhez fűződő kapcsolatait. A teljes igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy nemcsak a mi értelmiségünk kísérte élénk figyelemmel a délfranciaországi mozgalmat, hanem a Félibre vezetői is megragadtak minden kínálkozó alkalmat, hogy személyes kapcsolatok teremtésével ápolják a jóviszonyt. így hívja föl Mistral, példának okáért, Podhorszky Lajoson keresztül magyar barátait 1882 július 22-i levelében, hogy jelentőségéhez mérten értékeljék azt a testvéri szolgálatot, amelyet a Duna mentén le egészen Macedónia határáig tesz a románság Provence költőinek („les Roumains qui rendent populaires nos poémes provenţaux partout jusqu'qaux confins de la Macédonie"). Hasonlóképpen azt sem mulasztotta el, hogy midőn a Podhorszky Lajos támogatásával X I V . századi francia—magyar kapcsolattörténeti kutatásokat végző Forster Gyula 1899 májusában meglátogatta, beszélgetésük során szóvá ne tegye neki azt az ellentmondást, amelyet a magyarság Kossuth által képviselt hagyományos szabadságszeretete és az ország román lakosságával szembeni magatartása között tapasztal.2 A kölcsönös rokonszenv eszmetörténeti gyökerei viszont sokkal melyebbre n y ú l n a k v i s s z a , m i n t e l e d d i g v é l t ü k , hisz m a g a a z 1854-ben s z e r v e z e t i f o r m á t ö l tött F é l i b r e - m o z g a l o m e l s ő i n d í t é k a i M m e d e S t a é l c o p p e t - i k ö r é t ő l k a p t a . A hazai t e l e v é n y b e ágyazott s a „genius loci"-t a n é p n y e l v szépségeinek fölcsillant á s á v a l is é r z é k e l t e t ő i r o d a l o m i g é n y e — a k á r P r o v e n c e t á j a i n — n á l u n k is m a radandó szellemi értékeket teremtett nemzedékek v e z é r e s z m é j é v é válik azzal a l é n y e g e s k ü l ö n b s é g g e l , h o g y inig K ö z é p - és K e l e t - E u r ó p á b a n a m ű v e l ő d é s m e g ú j u lása k e z d e t t ő l t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i c é l k i t ű z é s e k k e l p á r o s u l t , M i s t r a l es k ö r e a n y e l v i nacionalizmus „ L i n g a g e n t e m f a c i t " - e l v é t n e m akarta a X I X . század másik nagy gondolatától, az egyetemes testvériesüléstől különválasztani. A p r o v e n c e - i p é l d a t e h á t a n é m e t b i r o d a l o m p o l i t i k a i és i d e o l ó g i a i e x p a n z i ó j á n a k h a t ó s u g a r á b a k e r ü l t k ö z é p - e u r ó p a i n é p e k g o n d o l a t v i l á g á r a n e m e s í t ő hatással v o l t , a m e n n y i b e n a n e m z e t t u d a t o t f a j i e l k ü l ö n ü l é s r e s z ű k í t ő p o r o s z f e l f o g á s s a l szemben azt hirdette, hogy a „ r a c e " összetartó e r e j e a maguk életmódját, történelmi l e l k ü l e t é t és n e m z e t i s é g é t m e g ő r z ő n é p e k c i v i l i z á c i ó j á n a k k ö z ö s s é g é b e n r e j l i k , s

1 rioton, Maria, VatHe Alectandri, poefii /elibri ţi „Cínlecul ciutei latine". Editura Junimea (InfO, 1980. Centenaire de Jeux de la Laltntll 1878-19711. La Latinilt klet, aujourd'kui, demam. Actcs du C u n g r i » International procurt* par George* et Ilincn Dartliouil-Ionesco, A v i g n o n Mai 1978 (Editura Emiueacu en Koumanie). • Ilirkás Géza, Contnbulton d l'ktsloire du Flltbrige d littanger. Mulrat en Hongne. Revue de» É t u d r » Hongroliea 1935, 231, 2 4 2 - 2 4 3 ; N a a t c v , Bcaldar, La Traduitian arownaine d une pateia Oíctíane ..L'EicmeLi Macedónián A c a d e m y o l Science nud Arta. Scctlon for Social S c l e n c a , Coutrlbutlon» II/I Scoplc. 1971, 30 - 45.

22 K Ö L L O

y • , út v e z e t az e m b e r i s é g l e l k i tern ite u n i v e r s e l l e " m e g v a l ó s u l á s á h o z . 1

KAROLY

földerációjának, az

annyira

kívánatos

„fra-

T e r m é s z e t e s m i n d e z t csak a szükséges történeti távlatból ítélkező utókor tisztázhatta véglegesen, míg a kortársak j a v a r é s z e hol a m a g a politikai színezetű n e m zetiségi e s z m é n y e i z á s z l ó h o r d o z ó j á n a k t e k i n t e t t e a F é l i b r e m o z g a l m a t , hol pedig osztozott hangadó párizsi körök v é l e m é n y é b e n , a m e l y e k nemegyszer keserítették meg Mistral életét a francia államegység bomlasztásának a vádjával.4 A m i s z ű k e b b p á t r i á n k a t illeti, itt a z e r d é l y i v a l ó s á g b ó l a d ó d ó torzulásoktól e l t e k i n t v e , a X I X . s z á z a d f o l y a m á n e g y r e t i s z t u l t a b b k é p a l a k u l ki a t á v o l i P r o vence-ról. A Petrarca-reminiszcenciák egybemosódásából kialakult „Dalok földje" irodalomföldrajzi f o g a l o m fokozatos pontosításához nagymértékben hozzájárultak m i n d az E r d é l y b e l e t e l e p e d e t t d é l f r a n c i a és s v á j c i k é z m ű v e s c s a l á d o k , 5 m i n d a napóleoni háborúk idején odasodródott erdélyiek visszaemlékezései. Kapcsolattört é n e t i s z e m p o n t b ó l m á r c s a k e z é r t is t a n u l s á g o s a f o l y a m a t o t a X I X . s z á z a d m á sodik felétől az első v i l á g h á b o r ú küszöbéig n y o m o n k ö v e t n ü n k . A l e g e l s ő e m l í t é s r e m é l t ó u t a l á s P r o v e n c e - r e 1848 u t á n a z e r d é l y i magyar i r o d a l o m b a n t u d o m á s u n k s z e r i n t K e m é n y Z s i g m o n d Szív örvényei című társadalmi r e g é n y é b e n f o r d u l elő. M ű v é t S z i l á g y i S á n d o r n a k sürgetésére f e j e z t e b e s e l é b b a z á l t a l a s z e r k e s z t e t t N a g y e n y e d i A l b u m (1851) s z á m á r a e n g e d t e át, m a j d a z i d ő k ö z b e n e l k é s z ü l t Erény és jellem-me\ e g y k ö t e t b e f o g l a l v a j e l e n t e t t e m e g 1854-ben A Sziv örvényei „igénytelen mondanivalója ellenére sem megvetendő alkotás" márcsak azért sem, m e r t szerkezeti fogyatékosságokért nagyrészt kárpótol a helyszínrajz.6 M i n d e m e l l e t t annak a leírásnak, a m e l y e t a szerző a I X . F e j e z e t b e n a hűtlen k e d v e s é t titkon n y o m o n k ö v e t ő W r a n i c h I z i d o r s z á j á b a ad, külön érdek e s s é g e , h o g y K e m é n y Z s i g m o n d a z „ u t á l a t o s " p o l i t i k á t ó l m e n e k ü l v e e l ő s z ö r 1862 nyarán jutott el B á z e l — G e n f — C h a m b é r y — G r e n o b l e ú t v o n a l o n Avignonig.7 Következésképp a szenvedélyektől szaggatott mondatok áradásából megelevenedő t á j a r c u l a t á t 1847-es v e l e n c e i k i r á n d u l á s á n a k é s o l v a s m á n y é l m é n y e i n e k elemeiből r a k t a össze, s m i n t i l y e n n e m c s a k l é l e k e l e m z ő művészetének az ellenpontozás t e c h n i k á j á v a l m e g m u n k á l t r e m e k e , h a n e m u g y a n a k k o r ö n v a l l o m á s is, t a n ú b i z o n y sága a titkos v á g y n a k , a m e l y az írót szüntelenül a tartalmas v á l t o z a t o s s á g g a l kecsegtető távoli tájak felé vonta. Képzeletének teremtőereje még inkább kidomborodik akkor, ha a fiatal Zilahi Károly útibeszámolóival á l l í t j u k p á r h u z a m b a , a k i 1862 ő s z é n , mondhatni W r a n i c h Izidor e g y évtized előtti n y o m d o k a i n , kóborolt A v l g n o n környékén. B á r szemmel láthatóan H e i n e pózában próbál tetszelegni, K e m é n y hőséhez hasonlóan, nem képes ellentállni a táj varázsának. A komor kedélyű Wranich így vall a h a t á s r ó l : „ A v i d é k e l e v e n és b u j a t e r m é n y z e t ü v o l t . U t a m o l a j e r d ó k m e l l e t t v i t t , s b á r ősz v a l a é r z é m a m e l e g siroccót. S z é p h o l d a s é j j e l h a l a d t u n k a z Estrellesen ( E s t e r e i — p r o v e n c e - i h e g y e s v i d é k — a m i j e g y z e t ü n k ) át, s m i d ő n k o c s i n k l e é r t ; a nap arca m á r fölemelkedék. A reggeli köd fátyolán keresztül a tenger-alpok elmosódott körvonalai látszának. s az első sugárok vakítón f e h é r hótetőkre ömlöttek. K ö r ü l e m az ősz sokszínű z ö l d j e . A l é g k r i s t á l y t i s z t a , e m e l ő , k ö n n y ű és áthangzó. A suttogás messze terjedt, a beszéd zengzetes, a m a d á r d a l és pásztorsíp csengő volt. A tündértáj rajza pedig gyorsan változék, míg végre e g y görbületen ezüst színű m o z g ó h u l l á m o k tűntek f ö l : ez a K ö z é p tenger .. ( . . . ) A z égalj behatása s z e r e l m e m e t h ő b b é , de j e l l e m e m e t s z e l í d e b b é t e t t e . . . " . A k r i t i k u s v i s z o n t a következő módon számol be a látottakról a M a g y a r S a j t ó olvasóinak: „Nevezetes még a Cordelierek egyháza, Laura sírjáról, melyre Petrarca könnyeinek gyémánte s ő j e hullott, s m i n d e n k ö n n y ű e g y dallá v á l t o z o t t és visszhangzott e g y f é l ezredé v e n át m i l l i ó k s z í v é b e n . ( . . . ) a k r i p t á n k e r e s z t ü l f ö l d a l a t t i k i j á r á s v e z e t a n a r a n c s - és m a n d o l a f á k k a l b e ü l t e t e t t r é g i t e m e t ő b e , m e l y n e k f e l s ő v é g é r ő l a D u r & n ţ e ezüst k í g y ó j a tündöklik föl, hervadt m e z ő k szélén. ( . . . ) A v i g n o n t ó l két órányira

' Decremps, Marcel, Mistral el l'idée latine. I,a I,atinité hler, aujourd'hul, demain, 189-204. Hasonló következtetésre jut Maria Platón Is ebben a vonatkozásban, midőn Gas ton Paris értéklését idézi: ,,il (Mistral) a voulu tterniaer ec qul unit et non ce qul divise", vö. Lm. 56. 4 Birkás Géza i.m. 235. • A francia ósök tudat meg hn tározó szerepéről vö. Haraszti Jules (Gyula), En glananl ehet La Fontaine, Paris, 1922. 4 ; Bányai I,ászló, Kitárul a világ. Bukarest, 1978. 24, 3 0 - 1 . • N a g y Miklós, Kemény Zsigmond. Budapest, 1972, 91 - 9 2 . ' Papp Perene, Báró Kemény Zsigmond. I I . k, Budapest, 1923. 4 7 3 - 4 .

A FELIBRE-MOZGAi.OM ERDÉLYI

VISSZHANGJÁRÓL

151

f e k s z i k V a u c l u s e ; csak e g y kis város, n e m n a g y o b b D é s n é i ; de ismeretes m i n denütt, a h o l é r z é k e n y s z í v e k laknak, m e r t itt élt L a u r a , s itt z e n g e t t a trubad ú r o k f e j e d e l m é n e k arany-húrú lantja. ( . . . ) N y a k b a v e t ő táskám és e g y esernyő volt minden útikészletem, m e l y utóbbi m é g fél óráig az alkonyodó nap lankadt h e v e e l l e n is o l t a l m a t n y ú j t o t t : ezek társaságában keresztül f o g t a m az o l a j - és s z e n t j á n o s k e n y é r f á k ritkás á r n y é k á b a n t o v a k í g y ó z ó utat, s aprítottam, h o g y a k á r m e l y i k burkus a r m e r R e i s e n d e r n e k számot tett volna. A z útfél fölött elvonuló kopasz o r m ú h e g y e k r ő l két v a g y h á r o m csonka r o m sötétlik le a v ö l g y r e ; köztök, é p p e n V a u c l u s e f e l e ú t j á n , e g y kis f e h é r k á p o l n a m o s o l y o g a d ü l e d e z ő b á s t y á k r a . . . ( . . . ) A P r o v e n c e - b e n m á r rég elkezdődött a szüret; m i n d e g y r e találkoztam a v i n cellérekkel: csengős f e j ű öszvérekre rakva vitték a nagyszemü, édes szólót A v i g n o n ba, h o s s z ú k o s a r a k b a n ( . . . ) M i k o r a z ö s z v é r h a j t ó k a k á p o l n a alá értek, a kis tiszta h a r a n g é p p e n A v e M á r i á r a k o n d u l t ; m á r e l h a l a d t a m volt, d e v i s s z a n é z v e l á t t a m , h o g y a j ó e m b e r e k az ö s z v é r e k e t m e g á l l í t o t t á k s k a l a p l e v é v e üdvözölték a hit. r e m é n y és a s z e r e t e t h a n g j á t . Én n e m t u d o m , m i ó t a n e m i m á d k o z t a m , d e -az i d e g e n t á j e n y h e n y u g a l m a é s a z á h í t a t e z e g y s z e r ű k i f e j e z é s e m e g i n d í t o t t a k ; akaratlanul kalapomhoz nyúltam, s úgy v á r t a m végre, amíg a csengettyű utolsó ü t é s e is e l s z á l l o t t a h a l k d é l i s z é l s z á r n y á n . A z i d é z e t e t a k á r t o v á b b is f o l y t a t hatnánk, m i v e l hasonló meghatódottsággal írja le Vaucluse-t, a „ m e g b i l l e n t kor o n a " g y a n á n t v á r o s f e l é h a j l ó h a m v a s o l a j f a b e r k e t , a m e l y e n túl f e k s z i k a „ m e g c s o r b u l t üst44 a l a k ú v ö l g y m é l y é n „ k e m é n y k ő s z i r t e k k ö z é v é s ő d v e « a k ö n n y é s s z e r e l e m forrása*»".8 T ö b b m i n t ú j a b b két évtized múltán az i f j ú házas K u u n G é z a tölt feleségével. K e m é n y V i l m á v a l , n é h á n y hetet ezen a v i d é k e n . M e g l e p ő , h o g y az A n g e l o De G u b e r n a t i s és Dora d'Istria szorosabb baráti köréhez tartozó jeles nyelvtudóst csupán a táj gazdag történelmi h a g y o m á n y a i r a g a d j á k m e g s Carcassonne középk o r i f a l a i k é s z t e t i k e l m é l k e d é s r e a r r ó l , h o g y ,,a m ú l t é s j e l e n k ö z t á t h á g h a t a t l a n ö r v é n y t á m a d , a m e l y e n az e g y e d ü l i á t v e z e t ő híd a t ö r t é n e l e m alapos tudása, s a történelmi érzék, m e l y o l y sok e m b e r b e n h i á n y z i k mai nap." Ugyanakkor a Toulouse-tól Nímesen, A v i g n o n o n , Arlesen keresztül Cannesbe vezető útjuk alatt n e m k ö v e t i n y o m o n azt, h o g y M i s t r a l és társai „ P r o v e n c e d a l t e l t m e z e i n " a z o c c i lán irodalmak reneszánsza által miként v e r n e k a historizmusnál szilárdabb hidat. A környezet sajátos varázsa alól azonban a mediterrán zónában való otthonossága d a c á r a s e m t u d j a k i v o n n i m a g á t . V a u c l u s e f ő t e r é r ő l g y a l o g s z e r r e l i n d u l n a k el a feleségével a híres forrás felé; mint írja — „ f o k o z ó d ó meglepetések közt, m e r ; lépten n y o m o n m i n d n a g y o b b s z e r ü n e k találtuk a felette keskeny hegyszoros sziklafalait, a Sorgue sötétkék vize mentől közelebb haladtunk forrásáig, annál roham o s a b b n a k , n y u g t a l a n a b b n a k , f é k t e l e n e b b n e k látszott. ( . . . ) V é g ü l a földalatti for rások helyénél v a g y u n k s Petrarca s L a u r a alakjai m e g e l e v e n e d n e k képzeletünkben s itt és e z n a p o n , j ó l l á t j u k azt, a m i t csak a k k o r érthet az e l m e , a m i k o r a szív is é r z i é s é r t i . " A z Arles, 1886. m á r c i u s 30-án k e l t élménybeszámolónak •az k ö l c s ö n ö z i r o d a l o m t ö r t é n e t i é r d e k e s s é g e t , h o g y c í m z e t t j é t e g y k o r e g y k o r szerelmi idill fűzte K e m é n y Zsigmondhoz, m i n é l f o g v a az elérhetetlen kedves emlékét a z í r ó f e l t e h e t ő l e g a Szív örvényei h ő s n ő j é n e k a l a k j á b a is b e l e s z ő t t e . 9 W a s s O t t i l i a e g y é b k é n t n e m c s a k r o k o n a i t m e g e l ő z v e u t a z t a b e a d é l f r a n > ia p a r t v i d é k e t , d e é r d e k l ő d é s é t a p r o v e n c e - i i r o d a l o m is f e l k e l t e t t e , ú g y h o g y k ö n y v tárának gondosan válogatott francia anyagában megvolt Mistral visszaemlékezés e i n e k p r o v a n s z á l b ó l f r a n c i á r a f o r d í t o t t k ö t e t e is. 1 0 A z első erdélyi m a g y a r , aki n e m üdülni, hanem kifejezetten tanulmányútra i n d u l t D é l f r a n c i a o r s z á g b a , a n a g y v á r a d i F ő r e á l i s k o l a i r o d a l m i l a g is t e v é k e n y t a n á r a . V a j d a V i k t o r v o l t . M á r a d d i g is s o k s z o l g á l a t o t t e t t a f r a n c i a m ű v e l t s é g hazai n é p s z e r ű s í t é s é n e k ; A francia versidomról a magyar hangsúlyos verselés alapján

• K e m é n y Zsigmond szöveget a* 1854-es Emich Gusztáv bizományában megjelent kiadás alapján ( 1 8 2 - 3 ) , míg Zilahi Károly l'rovenceból című írásából származó szemelvényeket Válogatott mthm-nek 196l-es kiadásából (29 4 1 6 - 2 0 ) idéztük. • Kuun Gézáné Kemény Vilma. Osdolat Dr. Gróf Kuun Gésa családi leveleüsexból . . . Kolozsvár, 1914, 360 ; Fupp Ferenc i.m. 7 1 - 2 . ' • K u u n Gézáné Cannesból, 1886. ápr. 3-án Wass Ottlliához intéxett levele; i.m., 361.; a Aies Origine*. Mimoires et ricits. (Traduction du provensal) Paris, 1906. című mű az eredeti íénynyomatú címlap megőrzésével, utólag ízlésesen fél vászonba köttetett s F.x-I.ibris szel ellátott példánya jelenleg az R S Z K Akadémiája Kolozsvár Napoca! Fiókjának Könyvtárá ban található (R 90 410).

152

KÖLLO

KAROLY

c i m ü t a n k ö n y v e ( N a g y v á r a d . 1881) k ö z k é z e n f o r g o t t a z e r d é l y i iskolaközpontokban Ü t i r a j z a , a z 1884-ben D e b r e c e n b e n n y o m t a t o t t Délszaki ég alatt. A Magas Plrénékböl s tengereik mellől tanulsága szerint, noha j ó m a g a is m e g c s o d á l t a a f r a n c i a tengerpartnak Nizzától Cettéig vagy Perpignanig „kék l e p e l b e n " úszó vonalát, „ a m e l y r e P r o v e n c e és L a n g u e d o c f e l s é g e s e g e o n t j a c s i l l a g s u g a r á t " m é g i s i n k á b b az országrész jelenét törekszik megismerni. „ M i n t mindenütt Franciaországban — állítja nyomatékosan —, úgy Languedocban és P r o v e n c e - b a n is ú j a t , meglepőt talál az idegen. L é p t e n - n y o m o n látni, m i n t érintkezett itt az ókor a k ö z é p k o r r a l , s m i n t f e j l ő d ö t t kettőből oly csudálatosan az új. M i n d e z t alig látni e g y e b ü t t annyi hűséggel, m i n t i t t " (i.m. 28—9). A s z ü n t e l e n m e g ú j u l á s k é z z e l f o g h a t ó b i z o n y í t é k a i k ö z é s o r o l j a a z t is, h o g y a z e g y k o r v a l ó d i l e l k e s ü l t s é g é s k o m o l y s á g h í j á n , v a l a m i n t az ellene fordult vallási rajongás miatt gyors hervadásnak indult provanszál költészet ismét megizmosodott. Ennek az „élénk szellemű, fürge nép"-nek féltve ő r z ö t t n y e l v é n o l y a n k ü l f ö l d ö n is e l i s m e r t k é p v i s e l ő i t á m a d t a k , m i n t M i s t r a l , R o u manille, A u b a n e l , M a t h i e u és T a v a n . A szerzőt a m o z g a l o m homályos eredétü elnevezésének szófejtésen alapuló magyarázata sem hozza zavarba: szerinte a Félibre annyi m i n t f é libr — azaz qui f a i t des livres (könyvcsináló), provanszál k ö l t ő . A Félibrige jelentése tehát provanszál költészet. V a j d a V i k t o r higgadt ítélőképességét dicséri viszont, h o g y á m b á r ideológiai szempontból osztja a francia közvéleménynek a provanszál költőkkel szembeni fönntartásait, s a latin testvériség e s z m é j e szerinte g y a k o r t a irreális, sőt szélsőséges á l l á s f o g l a l á s h o z vezethet (példának okáért F é l i x Gras esetében), u g y a n a k k o r a f é l i b r e k v é d e l m é r e azt is megemlíti, hogy túlnyomó többségük a Dél s a Napországa dicsőítése mellett f r a n cia költőtársai o l d a l á n f o g l a l állást a p o r o s z s z o l d a t e s z k a s z e l l e m e ellen.11 V a j d a V i k t o r a k k o r s e m szakadt el a p r o v a n s z á l költészet p r o b l é m á i t ó l , a m i kor Kecskeméten telepedett le s irodalompublicisztikai munkásságának súlypontja v é g k é p p a K ö l c s e y - k u l t u s z r a t o l ó d o t t át. U j a b b d é l f r a n c i a o r s z á g i u t a z á s á r ó l a h e l y i folyóirat hasábjain közöl 1900-ban h o s s z a b b cikksorozatot, amelyben ismételten méltatja Mistral jelentőségét. Sőt a maillane-i k ö l t ő f e j e d e l e m levelezéséből arra is k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , h o g y e k k o r r a m á r s z e m é l y e s k a p c s o l a t o k is a l a k u l t a k k i közöttük.12 Mistral kérdéses levelében azonban m e g látszik feledkezni arról, hogy mielőtt a kolozsvári születésű V a j d a V i k t o r r a l megismerkedett volna, Meltzl Hugó, az ú j o n n a n alapított e g y e t e m n é m e t professzora és az ö s s z e h a s o n l í t ó Irodalomtörtén e l m i L a p o k [a t o v á b b i a k b a n Ö I L — a m i m e g j e g y z é s ü n k ] n e m z e t k ö z i l e g megbecsült szerkesztője lépett v e l e érintkezésbe. Birkás Géza, F é l i b r e - m o z g a l o m m a g y a r v o n a t k o z á s ú a d a t a i n a k s á f á r a s z e r i n t e n n e k e l s ő í r á s o s n y o m a a z Ö I L . 1879. m á r c i u s 31-i s z á m á b a n ( U j F o l y a m , I k., 6. sz, 8 7 — 8 h ) m e g j e l e n t Au Miejour című Mistral-vers. A „remek szonett"-hez („prachtvolle Sonnet") — amelyet saját német f o r d í t á s á b a n is k ö z ö l — M e l t z l H u g ó azt a l a p a l j i m a g y a r á z a t o t f ű z i , h o g y a z eredeti provanszál szöveget a Párizsba telepedett különc m a g y a r nyelvtudós, az a k k o r m á r Mistral teljes b i z a l m á t é l v e z ő P o d h o r s z k y L a j o s k ö z b e n j á r á s á n a k hála kapta m e g . Ez az e l ő z é k e n y gesztus jogosította föl aztán őt arra, h o g y a t o v á b b i a k b a n M i s t r a l t m i n t „ m a i l l a n e u - i m a g á n t u d ó s t ( P r i v a t g e l e h r t e in M a i l l a n e ) s z e repeltesse az Ö I L . munkatársainak sorában. N a g y kár, h o g y M i s t r a l csak még egyetlen egy közleményével gazdagította a folyóirat rendkívül változatos tartalm á t , m é g p e d i g P e t ő f i S á n d o r örült című versének provanszál nyelvű fordításáh o z k é s z í t e t t h a n g t a n i ú t m u t a t ó j á v a l (Avis sur la prononciation provensale). A M a i l l a n e , 1883. k e l t e z é s ű u t a s í t á s o k a z 1884-es f e b r u á r i k e t t ő s s z á m b a n ( Ü j F o l y a m , X t , 3 — 4 . sz., 19—20.h) j e l e n t e k m e g J e a n M o n n é f o r d í t á s á n a k k í s é r e t é b e n . A lev é l b ő l , a m e l y e t a k ö l t ő 1880 ő s z é n i n t é z e t t v o l t P o d h o r s z k y L a j o s h o z , k i d e r ü l , h o g y mivel a számára franciául megküldött hatalmas ditirambust nem volt érkezésé lefordítani, az átültetéssel a p r o v a n s z á l i r o d a l o m jeles stilisztáját, Jean Monnét bízta m e g . M i v e l halála után M e l t z l H u g ó i r o d a l m i h a g y a t é k a sajnálatos m ó d o n

11 V a j d a Viktor, Dilsxaki ig alatt 3 1 - 4 . A szerző elmarasztaló megjegyzései a korabeli közhangulatot tllkrö zik, ugyanis éppen útirajzának megjelenési évében, 1884 —ben indítottak neves francia írók és tudósok sajtókampányt a Félibrige törekvései ellen; vö. Iiirkás Géza i.m. 235, 2. sz. lapalji jegyzet. Természetesen azóta a francia irodalom történet FéHx Gras-nak is igazságot szolgáltatott; vö. Világirodalmi Lexikon. 3. Budapest, 1975, 7 2 6 - 7 . " V a j d a Viktor irodalomkritikai elveiről röviden vö. Németh G. Béla A magyar irodalomkritikai gondolkodás a potMvitmut korában. Budapest, 1981. 22; Kecskemét, 1900/1., 11, 14, 15, 18, 19, 21, 23. sz.; Birkás Géza i.m 248.

A

FELIBRE-MOZGAI.OM

ERDÉLYI

VISSZHANGJÁRÓL

153

s z é t s z ó r ó d o t t , t o v á b b i k a p c s o l a t a i k r ó l c s u p á n a n n y i t t u d u n k , h o g y a z 1930-as é v e k b e n B e s z t e r c é n ő r z ö t t K o p i e r b u c h - j á b a n is f ö n n m a r a d t M i s t r a l v a l a m i l y e n k ö s z ö n ő 1eveiének néhánysoros szövege." A r o m á n i r o d a l o m b a n k e v é s b é j á r t a s B i r k á s G é z a f i g y e l m é t é r t h e t ő , ha -Ik e r ü l t e , h o g y M e l t z l H u g ó k ö z v e t v e m á r 1878 n y a r á n k a p c s o l a t b a k e r ü l t a F e l i b m m o z g a l o m m a l . A k ö z v e t í t ő s z e r e p e t i : d m o n d T h i a u d l é r e iró, s z e r k e s z t ő s a S o c i é t é L ' A l o u e t t e [ P a c s i r t a T á r s a s á g ] a l a p í t ó j a t ö l t ö t t e be. A l a t i n t e s t v é r i s é g á p o l á s á n a k s z o l g á l a t á b a á l l í t o t t e g y e s ü l e t t e v é k e n y r é s z t v e t t a z 1873 as m o n t p e l l i e r i Latin Ünnepek szervezésében, s Vasile Aleesandri díjnyertes költeményét Thiaud i é r e p á r i z s i f o l y ó i r a t a , a I t e v u e d e s I d é e s N o u v e l l e s 1878 j ü n i u s i s z á m a is k ö z ö l t e . Innen v e t t e át s fordította le n é m e t r e G r i g o r e Silaţi interlineáris tolmácsolása s e g í t s é g é v e l M e l t z l H u g ó . A z e r e d e t i r o m á n s z ö v e g Ein Preisgekröntes Humaenische* Lied ( E g y d í j a z o t t r o m á n k ö l t e m é n y ) f ő c í m m e l m é g u g y a n a z o n h ó n a p 30-án m e g j e l e n t a z Ö I L - b a n ( I V . k , X X X I I . sz.. 5 1 — 2 » , m a j d 1906 k o r a ő s z é n a Lateinis-her Hymnus — Cánteculu giníei latine. Aus d e m Rumănischen des Vasile Alexandri-t elsőként veszi fel a nászajándékul összeállított német m ü f o r d í t á s g y ű j t e m e n y é b e A k ö n y v r i t k a s á g n a k s z á m í t ó P e r í e nozze di Knllista Contessa Lovatelli e Cavaliere Giacomo Ágnest d í s z e s f ü z e t m e g v a n W a s s O t t i l i a k ö n y v h a g y a t e k á b a n is ( R 89 125). A j á n l á s a (Alla Sposa) é s v é g s z a v a (Schlussbemerkung) nézetünk szerint a/ élete alkonyához érkezett irodalomtudós eddig alig ismert utolsó hitvallása a „scientia amabilior", vagyis az összehasonlító irodalomtörténeti, illetve népköltészeti kutatásokról. É p p e n e z é r t a z Ö I L . - b a n m á r k ö z z é t e t t f o r d í t á s a i t ( e g y beszt e r c e - n a s z ó d i é s e g y h u n y a d i r o m á n n é p d a l is v a n k ö z t ü k i g o n d o s a n átsimította, ú j a k k a l e g é s z í t e t t e ki, s m i n d e n v e r s h e z r ö v i d a l c í m e t fűzött. I n n e n d e r ü l ki. h o g y M i s t r a l s z o n e t t j é t a k ö l t ő k é z i r a t á b ó l ü l t e t t e v o l t át a n n a k i d e j é n n é m e t r e („Mittag Aus dem Provenţalischen des F. M i s t r a l nach d e m Manuskript des Dichters").14 A G y ö r g y L a j o s birtokába került Meltzl-levelezés minden francia vonatkozását a z o n b a n K o c z i á n y L á s z l ó s e m v o l t k é p e s k i a k n á z n i . K ö z t u d o m á s ú , h o f i y M e l t z l H u g ó messinai levelezőtársa, T o m m a s o C a n n i z z a r o — aki P e t ő f i - f o r d í t á s a i révén v a l ó s á g o s i s k o l á t t e r e m t e t t ( M e l t z l H u g ó a k o l o z s v á r i K e l e t 1879-es j a n u á r i számaiban külön t a n u l m á n y b a n ismertette működését) — baráti viszonyban állott a félibrekkel is. K o l o z s v á r r a címzett meleg hangú leveleiből ítélve, szívügyének tekintette, h o g y rendszeresen tájékoztassa a szerkesztőt a dél-európai irodalmi élet alakulásáról, s hogy segítségére legyen az O I L . poliglott programjának megvalósításában." A sziciliai P e t ő f i iskola, nevezetesen T o m m a s o C a n n i z z a r o munkásságára, val a m i n t a z őrült fordításának módozataira vonatkozó észrevételek ugyanakkor abb a n a z é r d e k e s l e v e l e z é s b e n is f e l b u k k a n n a k , a m e l y e t D ó r a d ' I s t r i a h o l P r o v e n c e ból, hol F i r e n z é b ő l f o l y t a t o t t M e l t z l H u g ó v a l a neolatin és balkáni (albán, szerb, ú j g ö r ö g ) i r o d a l m a k közös problémáiról.1" T o v á b b i fontos mozzanat, h o g y a messinai k ö l t ő a f é l i b r e k k e l közös e s z m é n y k é p e . V i c t o r H u g ó modorában egyaránt k ö n n y e d é n verselt olaszul, franciául és sziciliai t á j n y e l v e n , a m i v e l k i v í v t a Mistral elismerését. Ezért kéri m e g feltehetően e g y ízben Podhorszky Lajost arra, hogy n a g y r a b e c s ü l t l e v e l e z ő t á r s u k n a k t o l m á c s o l j a a z ő ü d v ö z l e t é t is. 17 M i n d e n indok u n k m e g v a n tehát arra a következtetésre, h o g y az utóbbi időben lendületet v e t t

11 Birkán Géza, Mistral és a magyarok. Adalék a Félibre-morgalom töriéneléket. Minerva Könyvtár X I . V I » Budapest, 1933, H - 5 . » Edmond Thiandiérc-nek >
A Román Akadémia Könyvtárába kelült hetvenöt levelet N . lorga tette közié; f /Istria. Revue Historique du Sud-Est Euro|técn 1932. 4 - 8 . sz. " I t e v u e dcs f.tuilcs Hougroises 1935. 236.

vö.

LeUtes

de

fara

154

KÖLLO

KAROLY

Cannizzaro-kutatások során a F é l i b r e - m o z g a l o m erdélyi kapcsolataira vonatkozó újabb adatok fognak a felszínre kerülni. A t e l j e s s é g k e d v é é r t m e g k e l l e m l í t e n ü n k a z t is, h o g y n e m c s a k M e l t z l H u g ó , h a n e m az O l L . - n a k az Alecsandri-fordításban segédkező hűséges munkatársa, G r i g o r e Silaşi hasonlóképpen élénk f i g y e l e m m e l kísérte a provánszál nyelv és i r o d a l o m m ú l t j á t és j e l e n é t , sőt t u d o m á n y o s é r v e k k e l s z á l l o t t s í k r a m e g i s m e r é s ü k érdekében, mivel ilyen irányú stúdiumok nélkül a többi újlatin nyelveket sem lehet alaposan elsajátítani. A z A m i c u l familiei folyóiratban közölt tanulmányának jegyzetapparátusa arról tanúskodik, hogy a kolozsvári k ö z k ö n y v t á r a k akkori dokumentációs lehetőségeit messze m e g h a l a d ó részletességgel ismerte a provanszál kérdés szakirodalmát.18 Tudomásunk szerint ez a méltánytalanul feledésbe merült értekezés az első igényes romanisztikai munka, a m e l y Erdélyben, erdélyi ember t o l l a a l ó l k e r ü l t ki. G r i g o r e Silaşi igazságát példázza dr. Széplaki János p á l y á j a , akit romanisztikai t a n u l m á n y a i tettek a p r o v a n s z á l i r o d a l o m e r d é l y i apostolává, s n y e r t é k meg számára Mistral rokonszenvét. A szülőfalu, Gyergyótölgyestől a „ F e l b r i g e " Irodalmi T á r s a s á g ( S ó c i d ó F e l i b r i g e ) k ü l t a g j á v á v a l ó v á l a s z t á s á i g 1911 j ú n i u s 4 - é n a m o n t p e l l i e r - i S a i n t e E s t e l l e ü n n e p s é g e k e n a z út k o l o z s v á r i k ö z é p i s k o l á k o n és e g y e t e m i t a n u l m á n y o k o n vezetett. K ö z v e t l e n ü l az érettségi után e g y é v e t töltött S v á j c b a n , e g y e t e m i h a l l g a t ó k é n t P á r i z s b a n és L y o n b a n f o l y t a t o t t r o m a n i s z t i k a i t a n u l m á n y o k a t , ahol Paul M e y e r , i l l e t v e L é o n C l é d a t tanácsára kezdett provanszál t é m á k k a l f o g l a l k o z n i . Í g y l á t o g a t e l ő s z ö r 1893-ban a t r u b a d ú r o k h a j d a n i h a z á j á b a , a h o v a aa e l s ő v i l á g h á b o r ú k i t ö r é s é i g m é g k é t í z b e n , 1901 é s 1910-ben i s m é t v i s s z a t é r . A a u t ó b b i a l k a l o m m a l c s a l á d j á t is m a g á v a l v i t t e s j ú l i u s - a u g u s z t u s h ó n a p o k b a n h a t hetet tölt S a n t - R o u m i é b e n (Saint-Rémy — ugyanis Széplaky közleményeiben a hely- és s z e m é l y n e v e k provanszál alakját használja). Mistral lakóhelyének közvetlen szomszédságában tanul meg tehát oly tökéletesen provanszálul, h o g y hazat é r é s e után r e n d s z e r i n t e z e n a n y e l v e n ír a k ö l t ő n e k M a i a n o b a ( M a i l a n e ) . M i s t r a l — aki k ü l f ö l d i e k k e l csak k i v é t e l e s esetekben l e v e l e z e t t az a n y a n y e l v é n — S z é p l a k i k é r é s é r e b e l e e g y e z i k a b b a is, h o g y v e r s e s e l b e s z é l é s é t , Nertót a provanszául kitűnően tudó kolozsvári tanár fordítsa magyarra.19 S z é p l a k i ^ m a g y a r ATeríója u g y a n s o h a s e m k e r ü l t n y o m d á b a , a tanulmányút m á s i k k é z z e l f o g h a t ó e r e d m é n y é t , A provensal felibrek ( K o l o z s v á r , 1911) c í m ű é r tekezés tiszteletpéldányát Mistral már 1911. m á j u s 18-i l e v e l é b e n nyugtázza s h a n g s ú l y o z z a , h o g y a s z ö v e g b e n s z e r e p l ő n e v e k b ő l is k é p e t t u d o t t a l k o t n i a l e l k i ismeretes kutatómunkáról. A d o l g o z a t felépítése v a l ó b a n a régi és ú j a b b délfrancia műveltségben jártas filológusra vall, aki hét f e j e z e t b e bele tudta sűríteni mindazt, a m i t e g y m ü v e i t e m b e r n e k a p r o v a n s z á l i r o d a l o m r ó l a X X . század e l e j é n illett tudnia.20 U g y a n a k k o r S z é p l a k i J á n o s n e m s i k l i k el a z i f j a b b f é l i b r e - n e m z e d é k e k k ö r é ben j e l e n t k e z ő ideológiai radikalizálódás felett sem, d e b i z o n y o s párizsi k ö r ö k elf o g u l t v é l e m é n y é v e l ellentétben, t é n y e k r e alapított érveléssel m u t a t j a ki a F é l i b r i g e s e r k e n t ő hatását az egész f r a n c i a D é l v i d é k társadalmi életére. „ A Felibrige — v o n j a le S z é p l a k i dr. a k ö v e t k e z t e t é s t — f ő t ö r e k v é s e v o l t az egyesítés és n e m a széthúzás, a f e l e m e l é s és n e m a lesújtás".21 Másik erénye, hogy gördülékeny, színes stílusában n y o m a sincs a tanáros tudálékosságnak. Mondatfűzése világos, s a helyenként belecsempészett provanszál szóalakokkal hangulatot tud teremteni, m í g az é r z e l m i telítettséget az o l y k o r patetikus h a n g s ú l y t k a p ó k i f e j e z é s e k b i z t o s í t j á k . F r e d e r i [a f r a n c i á s F r é d é r i c h e l y e t t — a m i j e g y z e t ü n k ] M i s t r a l h á z á n a k a n n y i r a j e l l e g z e t e s a p r ó s á g o k r a k i t e r j e d ő leírása, m i n t a bejárat fölött kőbe faragott címerállat, a tücsök a „ L o u souléu m e fai canta* ( A nap késztet dalolni) jelmondattal, a mediterrán környezet v e r ő f é n y e s harmóniá-

' • d r . Silaşi, Grigoriu, Din literaturile limbilor neolatine. Amicul familiei (Gherla) 1887. 1 1 - 2 3 . sz.; 1888 HZ . " Stéplaki János dr. Erdélyi I^apok, 1912, 21. aug. 17. sz., 3 6 9 - 7 0 ; A Kolozsvári ben(n)lakással összekötött Kereskedelmi Akodémla harmincharmadik évi jelentése az 1910/11 tanévről, 86; . . . az 1911/12. tanérvről, 4 ; Revue des Études Hongroises 1935. ' 4 6 - 7 . »• Széplaki János 1894-ben Pyrame el Thisbe ó-franctia költemény hang• és alaktana a páris i Bibi. Nat. Ms. ]r. 373. kénrata alapján eímii nyelvtörténeti I szertációjával szerzett doktorátust a kolozsvári egyetemen. 11 Mivel a szerző saját kiadásában megjelent A provanţal felibrek című könyvecskéje (74 lap) jelenleg nincsen 1-9.

meg a kolozsvári közkönyvtárakban, fejtegetését az Erdélyi I ^ p o k

1911. 4 7 5 - 7 . alapján ismertettük

A

PÉLIBRE M O Z G A L O M

ERDÉLYI

VISSZHANGJÁRÓL

155

ját sugallja. S o k a t m o n d ó epizódokból összerakott életút tanulságaként a mistráli n é p s z o l g á l a t e r e d m é n y e i t v é s i a z o l v a s ó e m l é k e z e t é b e : „ A z a f é r d . ki m i n t 21 < v e s i f j ú m e r é s z e l h a t á r o z á s s a l és s z i l á r d a k a r a t t a l i n d u l t ú t j á r a , b ü s z k é n t e k i n t het v i s s z a é l e t é r e , m e r t f ö l é l e s z t e t t e a P r o v e n e e - b a n a f a j i érzetet, fölújitotta • - z ü k e b b h a z á j a n y e l v é t , a m e l y k ö l t e m é n y e i b e n t e s t e t ö l t ö t t . A z a f é r f i ú , ki s z á z a d á n a k g y e r m e k e a k a r t l e n n i , a n é l k ü l h o g y h i t é t m e g t a g a d t a v o l n a ; ki n e m v o l t a z o n a nézeten, h o g y az e g y i k századnak m i n d i g igaza van, a másiknak pedig n i n c s ; k i a z e m b e r i n e m f e j l ő d é s é b e n a h a r m o n i k u s e l ő r e h a l a d á s t l á t t a ; ki s z e r i n t a n y e l v az a szentség, m e l y a g y e r m e k e k e t az ősökkel, az e m b e r t a f ö l d d e l összekapcsolja T a r t s u k tehát f e n n forrását ezüstcsengőn és tisztán, m e r t egész nemzet o l t j a belőle s z o m j á t ( . . . ) ; a z a f é r f i ú büszkén m o n d h a t j a , hogy n e m hiába élt, m e r t m e g é r t e , h o g y eszméi g y ő z e d e l m e él n é p é b e n és n y e l v é b e n . " " A Felibre Társaságba való beválasztása után a r o m a n i s t a S z é p l a k i János n e v e s z ó b a k e r ü l t a k o l o z s v á r i f r a n c i a t a n s z é k b e t ö l t é s é n é l is ( v ö E r d é l y i Lapok 1912. 370). N o h a v é g ü l i s a K e r e s k e d e l m i A k a d é m i a i g a z g a t ó i t i s z t j é v e l k e l l e t t b e érnie, önzetlenül szolgálta tovább a provanszál irodalom ügyét. A z 1912—13-as t a n é v b e n s z a b a d e l ő a d á s k e r e t é b e n i s m e r t e t t e t a n u l m á n y ú t j a e r e d m é n y e i t , s 1925-ös ú j a b b p r o v e n c e - i látogatása után t e v é k e n y részt v á l l a l t a budapesti L a Fontaine Társaság 1930. o k t ó b e r 31-én t a r t o t t M i s t r a l - c e n t e n á r i u m i estjének rendezésében, a m e l y r ő l a z t á n a z a v i g n o n i L a R e v u e des P a y s d ' o c c i m ü f o l y ó i r a t b a n is b e számolt." K é t s é g t e l e n , h o g y Széplaki János munkássága a század e l e j é n valós társad a l m i s z ü k s é g l e t n e k tett e l e g e t , hisz a p r o v a n s z á l i r o d a l o m r ó l szóló h í r a d á s „a nagyközönség előtt valóságos fölfedezés számba m e n t " (vö. Erdélyi Lapok 1911. 466) a n n a k e l l e n é r e , h o g y e z i d ő t á j t a p r o v a n s z á l i r o d a l o m r e p r e z e n t a t í v t e r m é kei k e z d e n e k m á r s z a p o r o d n i k ö z g y ű j t e m é n y e i n k b e n , " s egyre sűrűbben hivatkoznak hazai p r o b l é m á k kapcsán Mistral példájára. A l i g h a véletlen tehát, hogy B o d o r A l a d á r költőtársával, az E m i n e s c u - f o r d i t ó O l á h G á b o r r a l a n e m z e d é k i sorsvállalásról folytatott vitájában használja fel érvül: „ H i s z e m — vallja —, hogy az e m b e r n a g y s á g á n a k s o h a s e m k o r l á t j a a n e m z e t e k i c s i n y s é g e . L á m M i s t r a l , ki v á laszthatta v o l n a a m ü v e i t f r a n c i a n y e l v e t , m é g i s választotta a z á r v a kis p a l o t á t . " 0 Dózsa Endre az Erdélyi Irodalmi Társaság felolvasó ülésén a helyesen felfogott transzilvanizmusról tartott elnöki megnyitót 1910 e l e j é n . G o n d o l a t m e n e t é n e k gerincét a művelődési élet decentralizációjának szorgalmazása képezte, ami a dolgok természetes rendjéből következik. A z olasz (Toscana), francia (Mistral P r o v e n c e - j a ) és o r o s z p é l d a b i z o n y s á g reá. h o g y a z o r s z á g a d m i n i s z t r a t í v k ö z p o n t j á n a k n e m o k v e t l e n ü l kell a n e m z e t i m ű v e l t s é g e g y e d ü l i f ó r u m á n a k is lennie.3*

Fokozott érzékenységgel viszonyult Mistral egyéniségéhez itthon és Párizsban Ady Endre. Szemében a provanszál költófejedelem a X X . század dilemmájának egyik pólusát testesítette meg. Király István elemzése szerint az 1908-at megelőző években — amikor alkotó tevékenységének központi kérdése az avantgard modernség paradox élettagadó életszeretetéből való kiútkeresés, Mistralt azoknak a francia költőknek táborában tartotta számon, akik az „élet zsoltárait" kiildötték a világnak, következésképp személyes feladatának tekintette, hogy üzenetüket a hazai környezethez közvetítse. A vízválasztónak tekintett 1908-as év után főként " Széplaki János. FruUri Mistrat. Erdélyi Lapok 1911. 2 0 - 1 . sz. 609, <42. Tanulmányát mint vendég Hl Erdélyi I : .1 ilmj Társaság [elolvasó ülésén is bemutatta ; vö. Gyalui Farkas, At Erdjlyt Hagyat Irodalom Tdrtaráf rlvrn tvt Kolozsvár, 1939. 17. " A .. Kereskedelmi Akadémia jelentése az 1912/13. tanévről, 85; Revue des Études Hongroises 193S. 260. ' " A Kolozsvári Egyetemi Könyvtár ezekben az években, régi katalóguscéduláinak adatai szerint, a következő Mistral müveket szerezte b e : Lar tlas d'or [n Lit hdo d'or verskötet párizsi Irancia kiadása] - 9 8 6 - 1 8 9 5 Gyarapodási naplószám; \tirrw [a provanszál Irodalomnak világirodalmi rangot biztosító eposz 1900-as kiadása] 1470 - Gyarapodási uaplószám; Lou Trtsor dów Ftlibngt I — I I , Aik-en-Provence, 1876 (u provanszál nyelv nagyszótára, amelyet Mistral élete főművének tartott, mert az nnyalold dicsőítésére Irta) - 490-1907 Gyarapodási naplószám. " Bodor Aladár, Ktltittk Nyugaton. Losonc, 1909. 100 " Dósa Endre, Tronuyloaaíimui. Erdélyi U p o k , 1910, 4. tebr. IS. sz , 8 9 - 9 1 .

156

KÖLLO KAROLY

az Észak—Dói-ellentétben megfogalmazódó antagonizmus áthidalása f o g lalkoztatja. Habár Dél hitet, életszeretetet kínál, mindinkább a kételyt, életmegvetést parancsoló Északhoz pártol, ahol eszményt, komolyságot és gondolatot talál. Északkal forr össze az annyira csodált Ibsennek a neve is, míg Dél csak „a suhancosabb, naivabb, komédiásabb" Mistralt tudja nyújtani a számára.27 Honnan ez a kissé bizarr benyomás? A többnyire napi hírekhez kapcsolódó publicisztika számbavételéből — amely a beléje ágyazott valóságelemekkel a költói attitűd alakulását is meghatározza — egyértelműen arra kell következtetnünk, hogy a Félibre-mozgalom körüli ellentmondásos hírverés roppant megzavarta Ady tisztánlátását is, és mivel nem állott tárgyilagos tájékoztatás a rendelkezésére, Mistral sok irányban ható költői zsenijét vitathatóan egysíkú szimbólumba sűrítette. A félreinformáltság már a Mistral és a Nobel-díj című cikkében (Budapesti Hírlap 1904. dec. 18.) jelentkezik. Olyan állítások szerepelnek ebben, miszerint a világhírű költő Voltaire és Victor Hugó nyelvének ellensége lenne, nem a X I X . századi Provence népéből nőtt ki, „hanem támadt költő, ki nyelvet, iskolát, irodalmat csinált"; Mistral költői álma: a latin egység, a Dél győzelme csupán rettenetes agyrém; a franciák nem értik s alig ismerik Mistralt, éppezért ő maga se akar a francia kultúrával közösséget vállalni; Nobel-díjjal való jutalmazásában van valami paradoxális, mert „különös dolog, hogy ezúttal a germán kezek fontak koszorút egy olyan eszme legfanatikusabb apostolának, mint a latin egység". Az Ibsen és Mistral párhuzam (Budapesti Napló 1906, júl. 21.) ezeknek a nézeteknek megejtően szuggesztív költői átfogalmazása. A z Észak—Dél ellentétre sarkított eszmefuttatás legsebezhetőbb pontja suhancos pajkossággal daloló „naiv félibre" képe, aki a modern ember „vén lelkét" latin hedonizmusával „puerilizálja". Egyéni megítélés dolga, hogy vajon tényleg csak a művészi szinten kifejezésre juttatott részeg életigénylés volt-e Mistral világméretű hatásának a titka egy olyan korban, amikor a jövő Észak aszkétikusabb ibseni magatartását látszott igazolni.28 Ady Endre nemzedéktudatot formáló véleményében — részletpontatlanságai ellenére — napjainkig érvényes kérdésfelvetés rejlik: a tájjelleg (nyelv, életmód, szemlélet) egyetemes érvényre emelésének módozata. Gaál Gábor-i terminológiával a mára alkalmazva a lényeget az, hogy miként válhat irodalmunk romániaisága maradandó értékké. Ady túl nagy hatású tájköltőként marasztalta el Mistralt, holott valójában nemcsak időseb^ kortársa, de eszmetársa is volt, aki a realitást tekintette munkássága zsinórmértékének, nem eszményíteni, hanem tudatosítani, az életmegnyilvánulásokat nem valamilyen idejét múlta szinten 21 K i r á l y I s t v á n , Ady Endre. B u d a p e s t (1972). I . k . , 321; I I . k „ 69. 28 E l e m z é s ü n k n é l A d y E n d r e , Publicisztikai írásai I — I I I . V á l o g a t t a és a j e g y z e t e k e t í r t a V e z é r E r z s é b e t . ( B u d a p e s t ) , 1977. c í m ű k i a d v á n y a n y a g á r a t á m a s z k o d t u n k . A z a l á b b i í r á s o k a t v e t t ü k f i g y e l e m b e : Mistral és a Nobel-díj. (Budapesti Hírlap 1904. d e e . 18.) I.k., 6 2 2 — 4 ; Az 6 életük. ( B u d a p e s t i N a p l ó 1905. j a n . 14.) I I . k., 1 6 — 1 8 ; Költőkirályból — Fináncminiszter. ( B u d a p e s t i N a p l ó 1905. j ú l . 18.) I I . k., 1 6 3 — 5 ; Harangzúgás után. ( B u d a p e s t i N a p l ó 1905. a u g . 1.) I I . k „ 195—197; I b s e n és Mistral. ( B u d a p e s t i N a p l ó , 1906. j ú l . 21.) I I . k., 4 0 0 — 4 0 2 ; Arcképek, Maurice Donnay. ( B u d a p e s t i N a p l ó , 1907. f e b r . 20.) I I . k.. 499; Disputa. ( N y u g a t , 1912. f e b r . 1.) I I I . k „ 373—5.

A FELIBRE-MOZGAi.OM ERDÉLYI VISSZHANGJÁRÓL

157

konzerválni, hanem az új követelményekhez mérten korszerűsíteni törekedett. Szülőföldje sajátos értékeit védte és akarta a mába beilleszteni. Joggal állapítja meg nagy tájszótáráról, a Le Trésor du Félibrige-röl képletesen Gaston Paris, minden idők egyik legjelesebb romanistája, miszerint bízvást elmondhatjuk róla, hogy inkább falusi vásártérhez hasonlít piaci napon, mintsem temetőhöz. Hasonló következtetésre jut nagy verses műveinek elemzésével a modern irodalomtudomány is, amennyiben Mistral a kor igényéhez szabott műfaji keretben és eszközökkel Provence népéletét úgy mutatta be, hogy a dolgos hétköznapok és a színpompás ünnepek világából csak a maradandóan egyetemes értékű emberi magatartásokat helyezze előtérbe.29 Szilárd meggyőződésünk, hogy Mistral erdélyi recepciójának további, feltárásra váró adalékai is ezt az értelmezést fogják támogatni, s így a Félibrige-mozgalom visszhangját egyszer s mindenkorra a romániai magyar irodalom egészséges fejlődésének irányt szabó előzmények között tarthatjuk majd számon. KOLLÖ

KAROLY

A c a d e m i a R . S. R o m â n i a — F i l i a l a C — N Biblioteca C l u J - N a p o c a , s t r . M . K o g â l n i c e a n u 12—14

CONSIDERAŢII

CU PRIVIRE IN

LA

ECOUL

MIŞCĂRII

FELIBRE

TRANSILVANIA (Rezumat)

S t u d i u l , in l u m i n a c e l o r d o u ă lucrări d e sinteză e l a b o r a t e cu o c a z i a c e n t e narului J o c u r i l o r l a t i n e d e la M o n t p c l l i e r , t r e c e in r e v i s t ă c o n t a c t e l e pe c a r e c ă r t u r a r i i m a g h i a r i d i n T r a n s i l v a n i a l e - a u r e a l i z a t , i n c e p i n d c u a n i i 1850 p i n ă - n p r a gul p r i m u l u i război m o n d i a l , cu zona c u l t u r i l o r occitane. I n v e s t i g a ţ i a a s c o s la . v e a l â , p r i n t r e a l t e l e , şi d o u ă c o n t r i b u ţ i i m a i p u ţ i n c u n o s c u t e a l e p r o f e s o r u l u i G r i g o r i e S i l a ş i , d i s t i n s f i l o l o g r o m â n a l e p o c i i . S t u d i u l se î n c h e i e cu c o n c l u z i a c ă ideile vehiculate despre Frédéric Mistral in T r a n s i l v a n i a c o n s t i t u i e antecedente p l i n e d e î n v ă ţ ă t u r ă p e n t r u v a l o r i f i c a r e a a m p r e n t e l o r a u t o h t o n e in l i t e r a t u r a m a ghiară din R o m â n i a .

w Laffont — B o m p i a n i . Dictionnaire des oeuvres. I V . 615; I m b e r t , H e n r i — F r a n ţ o i s , Miréio, epopée fo'klorique Société Franţaise de Littérature Comparée. A c t e s d u S l x i é m e C o n g r e s N a t i o n a l R e n n e s 1963 . D i d i e r . 1964, 125—7.

N Y E L V -

E S

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I XXV. «vi. IMI

1.

K Ö Z L E M É N Y E K

utm

A STÍLUSPARÓDIA FOGALMÁRÓL 1. A stílusparódia régi műfaj. Még az ókorból ismeretesek az ephesosi származású Hipponax (i.e. VI. sz. második fele) költőegyéniséget bíráló paródiái, gúnydalai. Hégen meghonosodott a műfaj a magyar irodalomban is. Ha csak történetének néhány mozzanatát vesszük is számba, végigkíséri majdnem egész stílustörténetünket. Fejlődése szinte párhuzamos az irodaloméval. Gyökerei már a reneszánsz korabeli epigrammamüfajokban fellelhetőek, stílusalakító szerepe már érezhető a reformáció propaganda-iratai, vita-műfajai között. Ekkor természetesen még nem beszélhetünk önálló műfaji formáról. A paródiamüfaj valójában csak a felvilágosodás korának gyakorlatba ültetett esztétikája hatására alakul ki: az eddig másodlagosan, más műfajokban jelentkező stílusalakító szerep ekkor kezd önálló formává szerveződni. Bessenyei A filozófusban például — az ügyvédi beszédmód utánzásával — még csak a köznyelvi latinizmusok kinevettetésére törekszik, Fazekasnál pedig (1. Feltette hatalmas ... című művét) már megjelenik a korszak néhány jellegzetes barokk és rokokó stílusjegyének társítása a kicsinyes tartalmi elemekhez. A tulajdonképpeni műfajt először Csokonai teremti meg (1. Békaegérharc). Stílusszintézise lehetőséget ad a műfaj többféle válfajának müvelésére, paródiáinak tárgykörében fellelhető kora stílusának szinte valamennyi stílustörténeti kategóriája és bírálata kiterjed a műfajok stílusára is (1. pl. a klasszikus eposz paródiáját a Dorottyában). A műfaj elméleti irodalmának kezdetei is az ő nevéhez fűződnek. A z eposz jellemzésekor és osztályozásakor már utal egy olyan „furcsa epopeá"-ra, amelyben „a nevetség vagy furcsaság csak a poétái előadásban találtatik". 1 (Ide sorolja Békaegérharcát is.) Meghatározása persze még elég általános, de már jelzi a műfaj stílusra irányultságát. A stílusparódia műfaja végigkíséri X I X . századi irodalmunkat is. Ha csak néhány szerzőt veszünk is számba, megállapíthatjuk, hogy a paródiák görbe tükrében megjelenik a század szinte valamennyi stílustörekvése. Kisfaludy Károly például a hamis pátosz és a fellengzős stílus parodizálásával (1. Andor és Juci, Hós Fercsi) már Petőfi felé töri az utat. Petőfi és Arany a műfaj segítségével elsősorban az almanachlira, a szentimentalizmus és a romantika túlkapásait bírálja (1. A helység kalapácsa, Az elveszett alkotmány), sőt Arany 48 utáni lírájában már a 1

Csokonai V i t é s MJliAly, Ai

tpoprAril

iatónéltttn

Minden munkAju

I I . Budapest, l»7;l. 141

1(32KOVÁCS

PétER

népies epigon költészet és a rosszul értelmezett újítási tendenciák torzképei is megjelennek (1. Lisznyai Kálmánhoz, Az új magyar költó). Századunk elején Karinthy valóságos divattá fejleszti a paródiát. A műfajjal a hiányzó irodalomkritikát pótolja. Gyűjteményes kötete, az Igy irtok ti 1920-as kiadásának előszavában paródiáinak műfaji hovatartozásáról és jellegzetességeiről is említést tett. „Irodalmi karíkatúrá"nak, „irodalmi torzkép"-eknek minősíti, és a „humoros" műfajok közé sorolja őket, együtt a paródiával, a persziflázzsal és a travesztiával. „ A z irodalmi torzkép meghatározói röviden ezek: nem egy bizonyos művel foglalkozik, hanem egy bizonyos íróval, azzal, ami az íróban egyéni és döntő: a modorával, illetve modorosságával. Torzkép, humoros műfaj, mert nem azt nézi az íróban, ami benne sajátos és általában művészi, tehát szép, hanem ami benne különös és különlegesen egyéni, tehát torz — de egyben jellemrajz, kritikai műfaj, meghatározza az írót az általában, normálisan széptől való eltérésének okát és minőségét." 2 Bevezetője további részében Karinthy írásainak olvasói befogadásáról is beszél: megállapítja, hogy a „torzképek" alapján nemcsak a bírált szerzőt, hanem a közönség arcát is fel lehet ismerni. A műfajt a mai magyar irodalomban is sokan művelik: Benjámin László, Bárány Tamás, és nálunk Bajor Andor és Zágoni Attila, hogy csupán néhányukat említsük meg a jelentősebbek közül. 2. A s t í l u s p a r ó d i a f o g a l m á n a k m e g h a t á r o z á s a n e m k ö n n y ű f e l a d a t . A nehézségek egyrészt a m ű f a j k o m i k u m á n a k m é g ki n e m k r i s t á l y o s o d o t t szakirodalmi értelmezéséből, másrészt pedig a paródia egyértelmű meghatározását lehetővé tevő szakirodalom hiányából adódik. A következőkben mindkét kérdéskör irodalmából azok a munkák jöhetnek számításba, a m e l y e k lehetőséget adnak nyelvtudományi módszerek alkalmazására. A v é l e m é n y e k általában m e g e g y e z n e k abban, hogy a paródia esztétikai tart a l m á n a k e g y i k f ő m e g h a t á r o z ó j a a k o m i k u m . E nevetséges hatást k i v á l t ó esztétikai m i n ő s é g l é t r e j ö t t é t s o k f é l e k é p p e n é r t e l m e z i a s z a k i r o d a l o m . 1 A s z á m o s kiv á l ó elmélet közül legelfogadliatóbbnak azok mutatkoznak, a m e l y e k a k o m i k u m o t valamilyen ellentét alapján magyarázzák. E fejtegetések általában igen sokfélék, lényegük szerint azonban abban hasonlítanak e g y m á s h o z , h o g y a k o m i k u m o t által á b a n a m ű v é s z i t ü k r ö z é s b e n e l l e n t é t e z v e , a t a r t a l o m és f o r m a , a j e l e n s é g és lényeg. v a g y az e g y m á s h o z v i s z o n y u l ó n o r m á l i s és a b n o r m á l i s v a l a m i l y e n m e g j e l e neseként, társításaként határozzák m e g Néhányan lényegét általánosabban f o g j á k fel, v a g y esztétikájuk lehetőséget ad általánosítható továbbgondolásra. így Max Bense információelméletre alapozott esztétikája is lehetőséget nyújt egyetemesebb é r v é n y ű következtetésekre.' Esztétikai felfogásának motivációja lenyegében technikai jellegű. A z esztétikai i n f o r m á c i ó szerinte valószínűtlen állapotként ért e l m e z h e t ő . F e l f o g á s á b ó l k i i n d u l v a a z a k ö v e t k e z t e t é s v o n h a t ó le, h o g y a k o m i k u s kontraszt a n n á l hatásosabb, m i n é l t á v o l a b b i a k és s z o k a t l a n a b b a k e g y m á s h o z viszonyítva a közlésben társított e l e m e k . Groteszk-transzcendens tengelyrendszerén e k k e r e t e i k ö z ö t t , A n g i I s t v á n m á r a k o m i k u m r ó l is e m l í t é s t tesz. E z t az e s z t é tikai m i n ő s é g e t ő a j e l e n s é g és l é n y e g , a g r o t e s z k e g y e s és a t r a n s z c e n d e n s á l t a l á n o s konfliktusos állapotaként jellemzi. Megállapítása értelmében a komikum a közlésben társított e l e m e k hangsúlyozott ellentétezéseként f o g h a t ó fel.5 • Karinthy Frigyes, E U a i a másod*k kiadáskoi. így irtok ti. I . Budapest, 1963. 7 - 1 4 . 1 I,. pl. Arisstoteii-sz, l'oilika. Bukarest, 1969 . Bergson, Henri O m i s , A neveléi Budapest, 1912; Szigetvári Iván. .1 komikum elmélete Budapest, 1911, Mészáros István, Siatira és valóság. Budnpest, 1955 ; Szalny Károly. Maii ra és kumor. Budapest, 1963 ; u6., A komikum breváriuma. Budapest, 1970 , Marian Popa, Comicologit. Bucureşti, 1975; Balázs Sándor, Humor is filosófia. Bukarest, 1969; 1. még Koestlcr, Arthur, The Ad of Creation. New Y o r k , 1964, Fcinberg, Ixonard, Inlroduetion lo Salire. Iowa, 1967. • Bense, Max, Ein/ilkrung in die in/ormalsonslkeoreliscke Aslhetih Grundlegung und Anwendung in der T e r t ibeorie. Hamburg, 1969. 1. erről Szabó Zoltán, A mai slilistlika nyelvelméleti alapjai. Kolozsvár-Napoca, 1977. 152-4. ' Angi Istváa, Zene és estUlika. Bukarest, 1969. 1 1 1 - 2 2 .

A STÍLUSPARÓDIA

FOGALMÁRÓL

161

A z e l ő b b i n é z e t e k e n k í v ü l v a n n é h á n y o l y a n v é l e m é n y is, a m e l y k o n k r é t a b ban a nyelvi komikumra vonatkoztatható. Ezzel kapcsolatban már Bergsonnak vannak o l y a n megállapításai, h o g y a k o m i k u m általában a ,,kecsesség" e l l e n t é t e k é n t é r z é k e l h e t ő . M á s ö s s z e f ü g g é s b e n a k o m i k u m ú g y é r t e l m e z h e t ő , m i n t „ a z é l ő r e tap a d t g é p i e s s é g " . " N é h á n y k o m i k u m t i p u s a — m i n t p é l d á u l „ f o r m a , m e l y el a k a r j a n y o m n i a t a r t a l m a t " ' — v a g y m e g j e g y z é s e — „ m i n d i g k o m i k u s az o l y a n helyzet, m e l y egyszerre két teljesen független eseménysorozathoz tartozik s a m e l y egyszerre két különböző módon értelmezhető"', vagy „mihelyt figyelmünk valamely metafora anyagiságára irányul, a kifejezett gondolat komikussá válik"» — már a jelentések szintjén elemezhető, vagy a műfajban megjelenő komikum nyelvészeti elemzésének módozatait jelzi előre. A n y e l v t u d o m á n y a k o m i k u m o t általában a különböző nyelvi szinteken megjelenő kontrasztként f o g j a fel. Veres A n d r á s például az „inkongruens elemek" társításaként értelmezi.10 A komikum szemantikai erőterének vizsgálatakor arra a k ö v e t k e z t e t é s r e jut. h o g y ez — ellentétben a t r a g i k u m e g y e t e m e s e r ő t e r é v e l — szegmentális. Bahtyin11 a k o m i k u m nyelvi m e g j e l e n é s é t a jelentéscsökkenés segítségével létrehozott „többirányú szavak" kategóriájába sorolja. Megállapításai értelmében az ilyen többirányú szavakban társított n y e l v i k o m i k u m n á l mindig nyilv á n v a l ó a társított e l e m e k különbözősége. H e l l e r - M a c r i s 1 2 és B r o o k s " t a n u l m á n y a i az i r ó n i á r a v o n a t k o z n a k . A k o m i k u m e f a j t á j á t kettős, de e g y m á s t ó l f u n k c i ó j u k b a n különböző jelentéssíkú közlésként értelmezik. Fónagy Iván a szövegszervezés oldaláról közelíti meg a problémát. Bizonyos közlésekben — állapltja m e g — k o m i k u m e r t é k e v a n a j e l e n t é s - v i s s z a c s a t o l á s t s z e n v e d e t t s z ó e r e d e t i b b j e l e n t é s é b e n v a l ó has/ nálatának. „ A h u m o r o s hatás [.. ] m i n d e n s z ó j á t é k n á l é p p e n az aktuális és e t i m o lógikus jelentés egybevetéséből adódik." F e l t é t e l e z v e azt. h o g y a n y e l v i k o m i k u m k o n t r a s z t j a a j e l e n t é s s z i n t j é n is kimutatható, a továbbiakban logikai-szemantikai kontrasztnak nevezhető. A m ű f a j r a vonatkozó, különböző, egymástól több szempontból eltérő nézetek a b b a n e g y e z n e k c s a k m e g , h o g y a m ű f a j i s t r u k t ú r á k n e m k é p z e l h e t ő e k el v a l a milyen egysíkú, lineáris koordinátarendszerben, a m ű f a j r a jellemző sajátosságok számos többsíkú egymást bonyolultan keresztező hierarchiába szerveződnek. A paródia m ű f a j á n a k meghatározásakor ezért bizonyos rendszerező tendenciákat, csomósodási p o n t o k a t kell f i g y e l e m b e v e n n ü n k , o l y a n o k a t , a m e l y e k k o n k r é t e n minden egyes műben másképpen jelentkeznek. Találóan fogalmaz erre vonatkozóan Forgács László: „ A m ű f a j egy adott mű nem változó állandója [...] A költő úgy -áll f o r m á b a - , hogy egyfelől felismeri a tárgy m ű f a j i meghatározottságát, másfelél a l k a l m a s n a k érzi azt személyisége kifejezésére."15 A z e l m o n d o t t a k a t i g a z o l j á k a s z a k i r o d a l o m p a r ó d i a - m e g h a t á r o z á s a i és f a j á r a v o n a t k o z t a t h a t ó m e g j e g y z é s e i is. N é h á n y u k számbavétele igen j ó séget ad a stílusparódia-műfaj teljesebb megvilágításához.

a műlehető-

Ungvári Tamás Poétikája16 a világirodalom szatirikus költői formái köze sorolja a paródiát. T á r g y a k é n t — K a r i n t h y h o z hasonlóan — f ő k é n t az e g y é n i stílust j e l ö l i m e g . F e j t e g e t é s e i b e n f i g y e l e m r e m é l t ó az, h o g y f e l h í v j a a f i g y e l m e t a paródia stílusváltozások idején betöltött m e g n ö v e k e d ő szerepére. Szalay Károly elsősorban századunk Karinthy utáni paródiakincsének jellemzésével foglalkozik. Tanulmányában17 a paródia tematikai osztályozására is vállalkozik. Bár f e j t e g e t é s e i b e n n e m tesz e m l í t é s t k o n k r é t e n a stílusparódiáról, mégis néhány paródia-kategóriája („játékos, j ó k e d v ű e n kedves stílusutánzat", „írói karikatúra", „stílusutánzatba bújtatott kritika"), a travesztia meghatározása (amelyb e n „ e g y - e g y k ö z i s m e r t , l e h e t ő l e g k l a s s z i k u s s z e r z ő s z o l g á l f o r m a i a l a p u l " ) és f ő l e g

• Bergson i.m. 34. • U « . , i.m. 47. • C6.. i.m. 83. • Uő., I.m. 99. '•Veres András, Arany János: Kertbén cimü versinek seerkejeti sajátosságairól. ItK. L X X V I (1970), 152 - 77. " Bahtyin, Mihail Mnhlovics, .4 prótai ssó típusai. Helikon X I X (1973), 328-31. 11 Heller, I. G. - Macris } , Tovard a structural theory of Ixlerar* analvsu. Worchester (Mass), 1970. 11 Brooka, Cleanth, Irony a j Prtncipla 0/ Stnetíure. New York. 1951. 14 Fónagy Iván, A hang is a ssó kirtrtike a költs, nyelvben. A N y T . I (1973), 104 - 23. '« Forgács I.ászló, A kölUsset bölcselete. Budapest, 1971, 1 2 1 - 3 . " Ungvári Tamás, l'ottika. Budapest, 1987. " ázalay Károly, Komolyan a paróJUról. Nevető Parnasszus. Budapest, 1975. 5 5 1 - 7 .

3

— N j e l v - és Irodalomtudományi

KózUmenvek

1 (162

K O V Á C S PÉTER

a „ k o m p r i m á l t költészet"-ról tett megállapításai ( b e n n e „ k ö z i s m e r t verset z s u g o r í t össze a humorista úgy, h o g y a m ü l é n y e g e m e g m a r a d j o n , d e hatása k o m i k u s legyen") alapján a stílusparódia műfajának egyes jellegzetességeire lehet következtetni. A z e l m o n d o t t a k o n k í v ü l a s z a k i r o d a l o m b a n v a n n é h á n y o l y a n u t a l á s is, a m e l y lehetőséget ad a paródia nyelvészeti megközelítésére. Ezek közül elsősorban L o t m a n m e g á l l a p í t á s a i s o k a t m o n d ó a k , a k i a m ű v é s z i s z ö v e g e l e m z é s e k a p c s á n j u t el a p a r ó d i á h o z . M ű f a j á t a m ű v é s z e t n y e l v e és a v a l ó s á g k ö z ö t t i viszonyrendszerben határozza meg: „ M i v e l pedig a művészet nyelve a világ képének legáltalánosabb aspektusait — strukturális elveit — modellálja, számos esetben éppen a nyelv lesz a m ű a l a p v e t ő tartalma, v á l h a t i k a n n a k k ö z l e m é n y é v é : a s z ö v e g visszazárul ö n m a g á b a . Ez a helyzet az i r o d a l m i p a r ó d i á k n á l , p o l é m i á k n á l , m i n d e n o l y a n esetben, m i k o r a m ű v é s z m e g h a t á r o z z a m a g á t a v a l ó s á g h o z v a l ó v i s z o n y típusát, é s a valóság művészi újrateremtésének alapelveit. Ily módon a művészet nyelvét n e m l e h e t a f o r m a h a g y o m á n y o s f o g a l m á v a l a z o n o s í t a n i . S ő t m i t ö b b , amikert- a művészet nyelve felhasználja valamelyik természetes nyelvet, tartalom-meghatározóvá változtatja annak f o r m a i oldalait."18 L o t m a n tehát a paródiában a n y e l v r e irányultságot tekinti lényeges j e l l e m z ő vonásnak. Megállapítása a l a p j á n feltételezh e t ő a z is, h o g y a p a r ó d i á n a k s a j á t o s t á r g y k ö r e é s t ü k r ö z é s m ó d j a v a n . A paródiára vonatkozó problémakör bizonyos területein H j e l m s l e v emélete is hasznosítható. A l e g t ö b b lehetőséget e téren a d e n o t a t í v és k o n n o t a t í v jelentésrétegre vonatkozó fejtegetései nyújtanak.19 A konnotatív jelentés körében H j e l m s l e v k r e a t í v , n o r m á l , u t á n z ó és a r c h a i k u s s t í l u s k a t e g ó r i á k a t és e m e l k e d e t t , v u l g á r i s , s e m l e g e s é r t é k s t í l u s o k a t k ü l ö n í t e l . A z u t á n z ó s t í l u s a s t í l u s p a r ó d i á r a is a l k a l m a z h a t ó , mert e műfajban tulajdonképpen stílusutánzás történik. A konnotatív jelentés alapján elvonatkoztatott stíluskategóriák lehetőséget nyújtanak a paródia sajátos tükrözésmódjának vizsgálatára. A paródia-műfaj nyelvi körülírásakor nagyon lényegesek Solomon Marcus m e g á l l a p í t á s a i is. M a t e m a t i k a i poétikájában20 — tudvalevően — a k ö l t ő i és a tudományos nyelvezet közötti ellentéteket ragadja meg. A két nyelvezet közötti ellentét vizsgálatában — a hjelmslevi denotáció—konnotáció-elv továbbgondolásával — a paródia tárgyát a költői n y e l v sztereotípiáiban, rekurrens elemeiben j e l ö l i m e g . „ M e n n é l n a g y o b b e g y költő, a n n á l p r e g n á n s a b b és e r e d e t i b b a z ót j e l l e m z ő sztereotípia. Ez az oka annak, h o g y igazán eredeti költőket könnyebb parodizálni, mint a kevésbé eredetieket. [...] A z emberi alkotás óhatatlanul bele van ágyazva bizonyos rutinszerű műveletekbe, melyek sajátos technikája megtanulható. [ . . . ] A z irodalom számítógépes előállítása a paródia tökéletesített változata. Ily m ó d o n a paródia többé m á r n e m v a l a m e l y kisebb fontosságú i r o d a l m i m ű f a j , hanem az irodalmi mű megismerésének mélyreható eszközévé válik. A számítógépes modellálás feltárja azokat a végső konzekvenciákat, amelyek a műben lévő sztereotip struktúrák lehetséges kombinációiban adva vannak."21 M a r c u s megállapítása arra enged következtetni, h o g y a paródia utánzott stílusrétege denotációvá oldott konnotáció. Ez p e d i g l é n y e g é b e n azonos a z utánzott alkotói sztereotípiával. Merőben más szempontú Sanda Golopenţia-Eretescu paródia-szemlélete.22 Fejtegetéseinek k i i n d u l ó p o n t j a a p a r o d i z á l t s z ö v e g és a p a r o d i z á l t s z ö v e g közötti ellentét. S z e r i n t e minden szöveg képviselhet parodizált szöveget, a két szövegtípus egymással való kapcsolatában azonban elsődleges szerepe a parodizált szövegnek van. A parodizált szöveghez e l m é l e t i l e g v é g t e l e n sok p a r o d i z á l ó s z ö v e g alkotható, i l y e n é r t e l e m b e n a s t í l u s p a r ó d i a s z ö v e g v á l t o z a t n a k is m i n ő s í t h e t ő . M i v e l a p a r ó d i a általában a parodizált Jellegzetességeire épül, metaliteratúrának tekinthető. A szerző tanulmányában fontos szerepet tulajdonit a paródia szerzőjének. A parodistának k ö z é r t h e t ő e n k e l l f e l t á r n i a a p a r o d i z á l t és a p a r o d i z á l ó j e l l e g z e t e s s é g e i t , m i n t e g y rá k e l l v e z e t n i e o l v a s ó j á t a p a r o d i z á l t j e l e n s é g k i n e v e t é s é r e . A p a r ó d i a g e n e r á l á sának feltételeként ezért Sanda Golopenţia-Eretescu a m ű f a j parodizáltjának és

slilisttika

" L o t m a n , Jurlj Mlliojlovlcs, Slöveg, modell, típus. Budapest, 1973. 32. Hjelmslev, I,ouls, Prolegomena to a Theory oj Language. Baltimorc, 1953; 1. erről Szubó Zoltán, A mai nyelvelméleti alapjai. 6 3 - 4 . »• Marcus, Solomon, Poeticd matematică. Bucureşti, 1970. 11 Uő., AM emberi nyelv két pólusa. A nyelvi sxépség matematikája. Budapest, 1977. 2 1 5 - 6 . »» Golopenţia-Eretescu, Sonda, Grammaire de la parodie. CX,TA. V I (1969), 1 6 7 - 8 3 .

A STÍLUSPARÓDIA

FOGALMÁRÓL

163

p a r o d i z á l ó j á n a k többé k e v é s b é hasonló m é l y s z e r k e z e t é t jelöli m e g . A p a r ó d i a létr e h o z á s á n a k l é n y e g i j e g y e é p p e n az, h o g y s z e m b e k e r ü l j ö n e g y m á s s a l a ket h a sonló szövegegység. Sanda Golopenţia-Eretescu paródia-szemlélete igen átfogó, észrevételei jól hasznosíthatóak mind a paródia nyelvészeti leírásakor, mind pedig elemzésmódszerének kidolgozásakor. A stílusparódia nyelvészeti elemzésében igen fontos a szemantikai kohézió m e g h a t á r o z á s a és j e l l e m z é s e . A s z e m a n t i k a i k o h é z i ó n a s z a k i r o d a l o m azt a z e g é s a k ö z l e m é n y r e j e l l e m z ő összetartó elvet érti, a m e l y meghatározza a k ö z l e m é n y glob á l i s s t r u k t ú r á j á t , s z ö v e g s z e r v e z é s é t . A z e m l í t e t t s z e r z ő k is t ö b b s z ö r u t a l n a k r á . Ilyesfélére céloz például Solomon M a r c u s is, a m i k o r a k ö l t ő i n y e l v visszatérő elemeiről, „sztereotípiái"-ról beszél. Megállapítása jól alkalmazható a paródiára, m i n t k ö z l e m é n y r e is. R é s z l e t e s e b b e n f o g l a l k o z i k a k o h é z i ó v a l Revzin a paródia m e c h a n i z m u s á r ó l s z ó l ó t a n u l m á n y á b a n . 2 3 F o n t o s é s z r e v é t e l e az, h o g y a p a r ó d i á b a n k é t s z e m a n t i k a i sík f e l t é t e l e z h e t ő : a p a r o d i z á l t és a p a r o d i z á l ó sík. A k e t t ő k ö z ö t t a közlésben e g y f a j t a azonosság figyelhető m e g : ennek segítségével valósul meg a k é t sík s z e m b e s í t é s e . A s z e m a n t i k a i s í k o k e g y m á s t ó l e l t é r ő e l e m e i a z o k e g y e d e n kénti sajátosságait h o r d o z z á k . I l y e n é r t e l e m b e n e z e k az e g y e s j e l e n t é s s í k o k kulcss z a v a i n a k is t e k i n t h e t ő e k : s e g í t s é g ü k k e l v a l ó s u l m e g a p a r o d i z á l t é s a p a r o d i z á l ó e l l e n t é t e z é s e . R e v z i n t a n u l m á n y a o l y a n t í p u s ú p a r ó d i á k a t is f e l t é t e l e z , amelyekben f o r m á l i s a n csak az e g y i k jelentéssík j e l e n i k m e g . Ezeknél az ellentétezés m á sik pólusa az o l v a s ó tudatában i m p l i k á l ó d i k . A z említett paródiaelméletek arra engednek következtetni, hogy a paródia elemzésekor n e m elegendő pusztán a megjelenített szövegre korlátozódni. A paródiát ezért ú g y kell m e g h a t á r o z n u n k , h o g y lehetőség n y í l j o n a p a r o d i z á l ó és p a r o dizált egységeinek k o m p l e x e b b összehasonlítására. 3. A z i s m e r t e t e t t e s z t é t i k a i , m ü f a j e l m é l e t i és n y e l v é s z e t i nézetek bevételével, a továbbiakban, a stílusparódia fogalmát, tárgyát, sajátos m ó d j á t és stílustörténeti szerepét szükséges k ö r v o n a l a z n u n k .

figyelemtükrözés-

A stílusparódia a komikus m ű f a j o k kategóriájába tartozik. Ezen belül sajátos t ü k r ö z é s m ó d j a és j e l l e g z e t e s t á r g y k ö r e a l a p j á n k ü l ö n í t h e t ő el. A m ű f a j b a n k i f e jezett közvetlen tartalom a stílusparódiában nincs összhangban az őt kifejezó formával, ezért ez a f o r m a nevetségessé válik. A közvetlen t a r t a l o m és a z ö t k i f e j e z ő f o r m a í g y a stílusparódia komikus esztétikai tartalmát eredményezi. E komikus tartalom a közvetett tartalom síkján válik nyilvánvalóvá. A paródia célja e n n e k é r t e l m é b e n a modorossá minősített k i f e j e z é s i f o r m a , i l l e t v e az ezáltal m e g határozott stílus nevetségessé tétele, v a g y i s v a l a m e l y stílusjelenség k o m i k u s tagadása. A m ű f a j azáltal, h o g y n e m illő f o r m á v a l társítja a m o d o r o s n a k nyilvánított stílusjelenséget, megszünteti szerves beépülését a tükrözési folyamatba. Az így fölöslegessé v á l t stíluselem és a hozzá n e m illő, v e l e hangsúlyozottan ellentétezett stíluselem komikus kontrasztot eredményez. A legtöbb más műfajtól eltérően — ismeretelméleti szempontból — a stílusparódiának sajátos tükrözési módja van. E jellegzetességére könnyen fény deríthető, ha s z e m b e s í t j ü k e g y m á s s a l a m ű f a j o k és a stílusparódia sajátos t ü k r ö z é s m ó d j á t . T u d o t t dolog, h o g y a m ű v é s z e t b e n , és ezen belül a műalkotásban az ábrázolt tárgyhoz v a l ó viszonyulás egyik a l a p v e t ő módozatát a tükrözési f o l y a m a t b a n határozhatjuk meg. A művészi tükrözés az a folyamat, amelyben kifejezésre jutnak a bemutatott, ábrázolt jelenségek sajátos jegyei, belső struktúrává épülnek a külsó h a t á s o k . 2 ' ( A s z a k i r o d a l o m t e r m é s z e t e s e n e g y b e h a n g z ó a n m e g á l l a p í t j a a z t is, h o g y a t ü k r ö z é s s a j á t o s a n t á r s a d a l m i természetű, v a g y i s l é n y e g é b e n azt, h o g y a f o l y a mat nyelvre épülő jelenség.) A művészi tükrözésben általában a társadalmi jelenség v a l a m e l y lényegi j e g y e mutatkozik meg, a valóság tehát tipizálódik. A legtöbb m ű f a j b a n a tükrözés tárgyához való viszonyulása rendszerint közvetlen, a tükrözés í g y e g y s z e r e s é s d i r e k t . ( E f o l y a m a t b a n t e r m é s z e t e s e n s z ü k s é g s z e r ű a n y e l v közrvetítő szerepének a feltételezése. Ennek segítségével válik érthetővé a művészileg

" R e v z i n , Isaak I . , Das Schema einer Sprache mit endlich vielen Zustánden und die Möglickkeüen, es in Jer Poetih Ansuwenden. (Zum Mechanismus der Parodie) PoeUra. Poetyka. Poétika. I I (Worchau) Den Haag. 1966. 121 — -31. " L erról Lukács György, At esxtétikum sajátossága. I. Budapest, 1969. 2 7 - 4 0 4 ; Szigeti József, Bevetette a marxista leninista esztétikába. Budapest, 1971.

1

(164

K O V Á C S PÉTER

megjelenitett jelenség, vagyis a tükrözött valóság.) A stílusparódia esetében azonoan — a többi m ű f a j h o z viszonyítva — bizonyos sajátos eltérés f i g y e l h e t ő m e g . Ebben a m ű f a j b a n n e m a közvetlen valóság kerül bemutatásra, h a n e m ennek e g y szer m á r m ű v é s z i e n tükrözött f o r m á j a , tehát v a l a m e l y műalkotás, i l l e t v e ennek k i f e j e z é s m ó d j a , stílusa. A j e l e n s é g n e m e g y e d ü l á l l ó a k ü l ö n b ö z ő m ű v é s z e t i ágak és m ű f á j o k között. Hasonló jellegzetességre f i g y e l fel például Szigeti József is. aki az é p í t ő m ű v é s z e t t ü k r ö z é s m ó d j á n a k e l e m z é s e k o r á l l a p í t j a m e g azt, h o g y ez a művészet nem a természeti f o r m á k közvetlen másolásával, hanem geometrikus, idealizált f o r m á k segítségével f e j e z ki l é n y e g i e m b e r i viszonyokat.23 L u k á c s G y ö r g y s z i n t é n a z é p í t é s z e t k a p c s á n f e j t i ki n é z e t e i t a k e t t ő s v i s s z a t ü k r ö z é s r ő l . A z építészet tükrözésének e l e m z é s e k o r m e g á l l a p í t j a , h o g y ez a m ű v é s z e t p r i m é r m ó d o n a nehézkedéshez és m e r e v s é g h e z hasonló természeti törvényszerűségeket képezi le a m a g a statikai e g y e n s ú l y á b a n és e z e k s e g í t s é g é v e l á l t a l á n o s í t j a a z e g y e s e m b e rekben megérlelődő lényegi társadalmi viszonyokat.20 A z előző példához hasonló jellegzetesség figyelhető m e g a stílusparódia esetében is. E b b e n a m ű f a j b a n a művészi tükrözés során n e m a k ö z v e t l e n valóság kerül bemutatásra, h a n e m enn e k e g y s z e r m á r m ű v é s z i e n tükrözött f o r m á j a , p o n t o s a b b a n a m ű a l k o t á s stílusa. A stílusparódiában bemutatásra kerülő társadalmi valóság ebben az értelemben közvetetten, előzetes tükrözés segítségével kerül bemutatásra. Ezért a stílusparódia kettős visszatükrözésü m ű f a j . A m ű f a j tükrözésmódjának ilyenszerű minősítésére a stílusparódiával foglalk o z ó s z a k i r o d a l o m is m ó d o t a d . N é h á n y v é l e m é n y m á r k ö v e t k e z t e t n i e n g e d h a sonló megállapításra. H j e l m s l e v p é l d á u l m á r m e t a l i n g v i s z t i k a k é n t é r t e l m e z i a stílussal, a k i f e j e z é s m ó d d a l f o g l a l k o z ó tudományt,27 analóg m ó d o n tehát a stílusparódia m e t a m ü f a j k é n t is m i n ő s í t h e t ő . S a n d a Golopenţia-Eretescu pedig már a stílusparódiát metaliteratúraként értelmezi.28 Mindketten feltételeznek tehát ebben a m ű f a j b a n e g y olyan e l e m e t , a m e l y a v a l ó s á g és a stílusparódia tartalma közé ékelődik. A stílusparódiában két ellentétes stílusréteg szembesül egymással: a parodiz á l ó és a p a r o d i z á l t s t í l u s r é t e g . E m ű f a j k o m i k u m a k é t f é l e s t í l u s r é t e g e l l e n t é t e zéscból a d ó d i k . A stílusparódia b e f o g a d á s á n a k f e l t é t e l e e z é r t az, h o g y az o l v a s ó előtt n y i l v á n v a l ó l e g y e n m i n d k é t stílusréteg. A p a r ó d i a s i k e r é n e k f e l t é t e l e az i r o d a l m i köztudat. A befogadó ennek vis z o n y r e n d s z e r é b e n érti m e g a p a r o d i z á l t stílus modorosságát, ürességét. M i v e l a p a r ó d i á b a n a stílussajátosságok — a k á r az e g y é n i , a k á r az i r á n y z a t i és m ű f a j i j e g y e k — tipizáltan jelentkeznek, e m ű f a j a művészi megismerés fontos eszköze s e n n é l f o g v a hozzájárul a művészi ízlés alakításához, fejlesztéséhez. H a e szerepét a stílus á l t a l á n o s f e j l ő d é s v o n a l á h o z v i s z o n y í t j u k , hatása l e h e t e l ő r e és h á t r a m u t a t ó is. K r i t i k á j á n a k t á r g y k ö r e igen széles: b e l e t a r t o z i k a stílus v a l a m e n n y i meghat á r o z ó j a , t e h á t e z e g y é n i és a z i r á n y z a t i stílus, v a l a m i n t a m ű f a j i stílusok á l t a l á n o s és s a j á t o s k a t e g ó r i á i . E k a t e g ó r i á k a m ű f a j b a n r e n d s z e r i n t n e m e g y n e m ű e n , h a n e m egymással k e v e r e d v e , e g y m á s n a k alá- és f ö l é r e n d e l ő d v e j e l e n t k e z n e k . 4. A s t í l u s p a r ó d i a n y e l v i e l e m z é s e s z á m o s p r o b l é m á t v e t f e l . E z l é n y e g é b e n igen sokrétű sajátosságából a d ó d i k : s z e m b e ö t l ő e k b e n n e a m e l l é k - és t ö b b l e t j e l e n tések, f o k o z o t t az á t s z e m a n t i z á l ó d á s , ö n á l l ó s z e r e p e t k a p t ö b b k ü l ö n b e n a z z a l által á b a n n e m r e n d e l k e z ő e l e m , v a g y i s a s z e r k e z e t , r i t m u s stb. Á l t a l á b a n nagyfokú h a s o n l ó s á g f i g y e l h e t ő m e g a p a r ó d i a k ö z l e m é n y e és a k ö l t ő i k é p e k — különösen a metafora — között: m i n d k é t típusban lényegében névátvitel történik. Domináns esztétikai tartalma, k o m i k u m a a komikus közléssel rokonitja. A stílusparódia nyelvi szerkezete tehát igen bonyolult, vizsgálata több s z e m p o n t alapján lehetséges. A r e n d e l k e z é s r e á l l ó számos e l e m z é s i m ó d s z e r közül a l e g e l f o g a d h a t ó b b n a k a szövegnyelvészet20 módszerei mutatkoznak. Tudvalevő, hogy bár e tudományág még viszonylag fiatal, eddig elért eredményei igen biztatóak. A diszciplína lehetőséget n y ú j t t ö b b f é l e n y e l v t u d o m á n y i á g és e l m é l e t — g r a m m a t i k a , s z e m a n t i k a , v a l a m i n t

•• " " "

Szigeti József I.m. 109. Lukács György I.m. I I . Budapest, 1969. 3 7 3 - 4 2 5 . Hjelmslev I.m. Golopcntla-Iîrctescu, Sandu I.m. Szabó Zoltán, A mai slilisttika nyelumileti alapjai. 174-93.

A STÍLUSPARÓDIA

FOGALMÁRÓL

165

g e n e r a t í v n y e l v é s z e t , i n f o r m á c i ó - és k o m u n i k á c i ó e l m é l e t stb. — eredményeinek építő összegezésére. A szövegnyelvészeti szempontok f i g y e l e m b e v é t e l é v e l , az elemzésben — á t é r t e l m e z v e — felhasználhatóak m é g K a n y ó Zoltán szemiotikai elemz é s m ó d s z e r e , 3 0 és H a n k i s s E l e m é r i r o d a l m i m ű v e k b e n v é g z e t t é r t é k m i n ő s é g i vizsgálatai.31 Fontos kiindulópont az, h o g y a stílusparódiát k ö z l e m é n y k é n t határozhatjuk meg. A stílusparódia k ö z l e m é n y k é n t v a l ó meghatározása n e m jelent mindig feltétlen egybeesést a megjelenített szöveggel. A paródia nem m i n d i g feltételezi mindkét komikusan ellentéteződő stílusréteg formális megjelenését. A paródia b e f o g a dásának e l ő f e l t é t e l e azonban m i n d k é t stílusréteg felismerése, a paródia tehát csak ú g y é r h e t i el s t í l u s a l a k í t ó és í z l é s f o r m á l ó f u n k c i ó j á t , ha b e f o g a d ó j a é r z é k e l i a benne ábrázolt komikus kontraszt ellentéteit. Feltételezhető .ezért olyan stíluspar ó d i a is, a m e l y c s a k a z o l v a s ó t u d a t á b a n t e l j e s e d i k k i . ( H a s o n l ó r a k ü l ö n b e n id; z e t t t a n u l m á n y á b a n S a n d a G o l o p e n ţ i a - E r e t e s c u é s R e v z i n is f e l h í v j a a f i g y e l m e i . ) Komunikációelméleti s z e m p o n t b ó l ez azt jelenti, h o g y a szöveg, a k ö z l e m é n y a c í m z e t t b e n a k t i v i z á l ó d i k . A z ilyen típusú p a r ó d i á k b a n a s z ö v e g a c í m z e t t érték k a t e g ó r i á i v a l egészül ki. ( A n é l k ü l , h o g y itt m o s t b e l e b o n y o l ó d n á n k a b e f o g a d á s l é l e k l a n sokrétű p r o b l é m a k ö r é b e , m e g á l l a p í t h a t j u k azt, h o g y a g y a k o r l a t b a n felt é t e l e z h e t ő o l y a n t í p u s ú s t í l u s p a r ó d i a is, a m e l y b e n f o r m á l i s a n t e l j e s e n m e g nem jelenített komikus kontraszt realizálódik. Ilyen esetben a kontraszt m e g j e l e n i t e t t pólusa az o l v a s ó tudati s í k j á b a n aktivizálttal ellentéteződik.) A z e l e m z é s k o r ezért a s t í l u s p a r ó d i a a z ü z e n e t és a c í m z e t t k ö z ö t t l é t r e j ö v ő k ö z l e m é n y k é n t határozható meg. A parodisztikus közlemény szövegszervezésének alapvető meghatározója a komikum logikai-szemantikai kontrasztja. E m ű f a j b a n ennek megfelelően ellentétes m i n ő s é g e k társulnak. A paródia sajátos szövegszervezésével különül el a t ö b b i k o m i k u s k ö z l e m é n y t ő l . T e h á t a k o m i k u m n a k e z a s a j á t o s m ű f a j a a kontra-..-t egyik realizálódása. A tárgyalt m ű f a j értékminőségeit Hankiss idézett m ű v e alapján elemzem. E m l í t e t t t a n u l m á n y á b a n o l y a n e l e m z é s t m u t a t be, a m e l y l e h e t ő v é teszi a k ö z l e m é n y k é t — e g y p o z i t í v és e g y n e g a t í v — c s o p o r t b a t a g o l á s á t . A parodisztikus közlemény értékminőségei különböző jelentésszinteken vizsgálhatóak. A jelentésszinteket e g y m á s h o z v i s z o n y í t o t t e g y s z e r ű s ö d ő f o k o z a t o k b a n h a t á r o l o m el. Kanyó Z o l t á n alapján32 a k ö z l e m é n y b e n p r a g m a t i k a i , szintaktikai és szemantikai szintek k ü l ö n ü l n e k el. A s z i n t e k n e k a s o r r e n d j e n é m i k é p p a n a l ó g a g e n e r a t í v g r a m m a t i k a kategóriáival. A z elemzésben a közlemény logikai-szemantikai kontrasztjának nyelvi aspektusait vizsgálva az elemzés sorrendje a következő szinteken alakitható ki: I. A p r a g m a t i k a s z i n t j é n a parodizáló közlésegység.

már

elkülöníthető

a

közleményben

a

parodizált

és

I I . A z e l e m z é s k ö v e t k e z ő s z a k a s z á b a n a p a r o d i z á l t és a p a r o d i z á l ó egység két azonos értékű, egymással s z e m b e n á l l ó mondattá tömörül. (Ez a szint a m é l y szerkezettel azonosítható.) III. A szemantikai szinten a bonyolultabb struktúrák (például a képek) e g y mással ellentétező lineáris szerkezetté alakulnak. A p a r o d i z á l t és a p a r o d i z á l ó k ö z leményegység itt egymással ellentétező, egyszerű állításként kerül szembe egymással. A t ö m ö r í t é s , l e e g y s z e r ű s í t é s f o l y a m á n igen f o n t o s az, h o g y a k ü l ö n b ö z ő szinteken a közleményegységekben azonos transzformációs szabályok érvényesüljenek. A paródiában az ellentétezett értékminőségek rendszerint v a l a m i l y e n stílusjelenség f o r m á j á b a n realizálódnak az egymással szembenálló közleményegységekben tehát így m i n d i g v a l a m i l y e n stílusjelenség tipizálódik. A közleményegystgek szembesítése a parodizált és a p a r o d i z á l ó azonosítása r é v é n történik. Ez lényegében — az egyes szinteken e g y b e v á g ó szemantikai vázat föltételez. A z azonosítás a k ö z l e m é n y t ö b b s z i n t j é n is l e h e t s é g e s . A k ö z l e m é n y r é t e g e k szövegszervezésének lényegi jegye az egybevágó szemantikai s z e r k e z e t e k ellentétezése. Ez az egybev á g ó struktúrák közé ékelt elemek segítségével történik. Ezeket az elemeket az

1971,

" K a n y ó Zoltán, Irodalmi müvek szemiotikai elemzéséről. I'onnntcrcmtó elvek a költői alkotásban. Budapest ^ SOI-9. " Hankiss Elemér, A Indái és a kappv rnding. A regt-nybefejczéaek értcks*erke«ete. Kritika V I I I (1970).

11-29. "

Kanyó

Z.

I.m.

1 (166

KOVÁCS PÉTER

ogyos kw.leményegységek kulcselemeinek tekinthetjük, mert funkciójuknál fogva e z e k az e g y e s r é s z e g y s é g e k j e l l e g z e t e s s é g e i t sűrítik. A z a z o n o s í t ó és ellentétező e l e m e k e n k í v ü l h e l y e t k a p h a t a k ö z l e m é n y k ü l ö n b ö z ő r é t e g e i b e n o l y a n e l e m is, a m e l y n e m vesz részt a l o g i k a i - s z e m a n t i k a i kontraszt m e g j e l e n í t é s é b e n . A z ilyen típusú e l e m e k n e k r e n d s z e r i n t az a f u n k c i ó j a , h o g y v a l a m i l y e n a l k o t ó i stíluseszm é n y t népszerűsítsen.

összegezésként a stílusparódiára vonatkozó megállapításokat a következőkben foglalhatjuk össze: 1) A stílusparódia a művészi megismerésnek és a stílus kritikájának eszköze. 2) Szövege a befogadó tudatában teljesedik ki. 3) A közlemény a logikai-szemantikai komikum-kontraszt nyelvi realizálódása. 4) A közlemény elemzése lényege szerint tömörítés, redukálás. Az azonos és ellentétező szerkezetek a közlemény kohéziójának szerkezetét alkotják. 5) A parodizált közleményegység a stílussajátságokat tipizálja. 6) A parodizált közleményegység homogén, a parodizáló viszont heterogén. 7) Az egymásra épülő szintek struktúrájának kohéziója a közlemény globális szerkezetét alkotja. Ezt a globális struktúrát általában a szinteken jelentkező ellentétek és transzformációk jellemzik. 5. Az eddigiekben a stílusparódia stílusfogalmának elemzése során a fogalomból következő módszerbeli lehetőségek felvázolását sem mellőzhettük. A paródia fogalmi tisztázása és elemzése azonban nemcsak leíró (szinkronikus) jellegű, hanem történelmi (diakronikus) is, azaz stílustörténeti értelmezést is kíván. A stílusparódia ugyanis, mint a stíluskritika egyik eszköze, stílusalakitó műfaj. Vizsgálata lehetőséget ad az egyéni és az irányzati stílus tanulmányozására, valamint a kettő közötti bonyolult viszonyrendszer feltárására. A két stílusfogalmat a müközpontú szemléletek alapján közelítjük meg. E szemléletek általában a műalkotást az író szubjektum és az öt körülvevő társadalmi valóság, bizonyos érzelmi mozzanatok és esztétikai minőségek tárgyiasult formájaként értelmezik. Ezeken kívül a műalkotás magában foglal bizonyos általános művészi és műfaji sajátosságokat, és meghatározza kora általános stílussajutosságait is. A fogalom ilyen irányú kiszélesítése lehetőséget nyújt arra, hogy a műalkotás stílusát az egyéni és a korstílus, valamint a műfaji stílus forrásaként tekintsük. E bonyolultnak tűnő viszonyítási rendszert kellőképp tisztázza Szabó Zoltán. Stílustörténet elméletében központi szerepet biztosít a műalkotásnak: „ A stílusfejlődési irányzat — ugyanúgy, mint az egyéni vagy a műfaji stílus, de absztraktságát tekintve azoknál magasabb fokú — elvonatkoztatás eredménye. Az elvonatkoztatás sorrendjét így szemlélhetjük: a művek stílusa — egyéni/műfaji stílus — irányzati stílus. E szerint a stílusirányzat megjelenési formája, létezési módja szerint szöveg, — tartşlma, lényege szerint viszont szöveg feletti fogalom. Egy-egy fejlődési irányzat jellemzése érdekében el kell vonatkoztatnunk a müvek stílusától és általánosítanunk kell a rá jellemző stiláris sajátosságokat. ax1 u

SzaM Zoltán, A 1 IllustóriénH tlmélrtr él mMtttrUna. MNv. I.XXV (1979), 28.1 98.

A STÍLUSPARÓDIA FOGALMÁRÓL

167

Az elmondottak alapján megállapítható egyrészt az, hogy az egyéni stílus az egyes müvek stílusában közös jegyek rendszere. Mint ilyen tehát szöveg feletti fogalom. Az egyéni stílusjegyek alapján, további elvonatkoztatás eredményeként, meghatározható a stílusirányzat is, amelyet eszerint a kérdéses irányzatot képviselő egyéni stílusok közös jegyei jellemeznek. Másrészt a műalkotás meghatározó jeggyel bír a műfaji stílusra, mert a műfaji stílus is az egyéni műalkotások stílusa alapján vonatkoztatható el. Az egyéni stílus stílusirányzatba való beleilleszkedésének folyamatába34 két lényeges mozzanatot feltételezhetünk: az irányzatba való beleilleszkedést, vagyis az irányzati stílus újraalkotását és az irányzati stílusban való aktív részvételt, vagyis az irányzati stílus alakítását, fejlesztését. Az irányzati stílus újraalkotásának mozzanata — a stílus nagyfokú szubjektivitása miatt — mindig csak objektív külsőségekben lehetséges. E mozzanat sajátosan jelentkezik a stílusparódiában, mert •ez lényege szerint sohasem a stílust alkotja újra, hanem éppen a stilustalanságot. E sajátosságánál fogva a stílusparódia nagymértékben hozzájárulhat a stílus alakításához, fejlődéséhez, egy hiányzó stiluskritikát pótol. A nyelvtudomány két vetületével analóg módon a stílusparódia stílusalakító szerepe szinkrón és diakrón síkra sarkitható. Ha a műfaj bírálata egyidejűleg ható és érvényesülő stíluselemekre vonatkozik, akkor szerepköre szinkrón természetű. Ha pedig e stilusformáló szerepkör egymástól távol lévő, egymásra következő szinteket viszonyít egymáshoz, diakrón vetületű stílusparódiáról beszélünk. A z egyéni stílus és az irányzati stílus egymásra gyakorolt hatását befolyásoló stílusparódia főként ez utóbbi kategóriába sorolható. E problémakörhöz kapcsolódva a továbbiakban röviden a stílusparódia történeti szerepére vonatkozóan leszek néhány megjegyzést. A két stílusfajta kapcsolata lényegében a régi és az új, a hagyomány és az újítás egymáshoz viszonyulásának törvényszerűségeit példázza a stílustörténetben. A stílus fejlődése mindig a hagyományokra tiimaszkodva szakít a hagyományok egy részével, az újítás egy része pedig, mihelyt megszületett, hagyománnyá is vált. A dialektikus tagadás értelmében az újítás mindig egyféle visszatérést is jelent a régihez, a lagadás átmenti a régiből mindazt, ami a további fejlődés szempontjából pozitív, vagyis azt, ami elengedhetetlen a továbblépéshez. A stilusfejlödés dialektikus síkján ható stílusparódia jól példázza az elmondottakat, hiszen ezen a síkon a műfaj az elavult stílus komikus megsemmisítésével egyengeti útját az új kifejezési módnak. Ellentétezésében ezért egyrészt a modorossá minősített régi tipizálódik. (A nyelvészeti " S z a b ó Z o l t á n , Kis magyar stílustörténet, l i u k a r e s t , 1970; S i l v i a n losifescu. Teoria literaturii B u c u r e ş t i , 1965; 1. m e g M a r t i n k ó A n d r á s . Petőfi a h u m o r és a szatíra közt. ( A h u m o r o s l á n g e l m e ö n c s a p d á j a . ) I t K . L X X V I 1 (1973), 2 0 — 3 0 ; V e r e s A n d r á s i . m . ; S z a l a y K á r o l y . A magyar szatíra száz éve. B u d a p e s t . 1966; J u l o w V i k t o r , . S z a t í r a - e a Dorottya? l t . L V 1 (1974), 3 9 9 — 4 1 0 ; R á c z G y f i z ö , Értelem és népség. B u k a r e s t , 1972. 1 8 6 — 9 1 ; F o r g á c s L á s z l ó i . m 6 6 — 8

KOVÁCS PÉTER

1 (38

elemzésnél említett parodizált közlésegység e tipizálás folytán homogén.) A műfaj lényegében e tagadásra ítélt stílusréteget utánozza le a közlésben, komikus ellentétezése lényegében e stílusréteg átértékelésére törekszik. A fejlődés folytonossága érdekében a stílusparódia ezért potenciálisan és állandóan ható stílusalakltó eszköz. A műfaj rendszerint a haladást szolgálja. (Természetesen feltételezhető olyan stílusparódia is, amely a fejlődésre negatív hatást gyakorol. Az ilyen típusú műfaj maradi, haladásellenes eszményt népszerűsít. Jellemzésére itt most nincs hely.) A stílusfejlödésben a változás nem mindig azonos ütemű, a tökéletesedés folyamatában megtorpanások, pangások tapasztalhatók. A szépírói stílus megújulásának folyamatában ennek megfelelően bizonyos torlódások keletkezhetnek: egyszerre több stílusirányzat hat, többféle stílustörténeti tényező kerül egymás mellé. Ilyenkor különösen megnő a paródia stílusformáló szerepe, hiszen komikus tagadásával az új kifejezésmód érvényesülését segíti elő. Egy-egy ilyen korszakváltás stílusparódiáinak vizsgálata több szempontból is igen tanulságos lehet. A z egyéni és az irányzati stílus egymásra gyakorolt hatásainak vizsgálatán kívül hozzájárulhat a korízlés komikus rétegeltségének a feltárásához, sőt a stílustörténeti kategóriák (pl. irányzatok, stílusszintézisek) kialakulásának megvilágításához. Erre azonban e dolgozat keretében nem kerülhet sor. KOVÁCS Oradea,

DESPRE

PARODIA

str.

PÉTER

Lăpuşului

nr.

31

STILISTICA

(Hezumat) A u t o r u l studiului încearcă e l u c i d a r e a noţiunii d e p a r o d i e stilistică. P e b a z a u n e i t e m e i n i c e b i b l i o g r a f i i , p a r o d i a e s t e a n a l i z a t ă cu a j u t o r u l c r i t e r i i l o r o f e r i t e d e l i n g v i s t i c a t e x t u l u i ( s z ö v e g n y e l v é s z e t ) şi i n t e r p r e t a t ă în p r o c e s u l c o m u n i c ă r i i , c o n s i d e r a t ă f i i n d ca un m e s a j . C o n c l u z i i l e a u t o r u l u i s i n t u r m ă t o a r e l e : 1) C o n t r a s t u l e s t e s u b o r d o n a t c o n t r a d i c ţ i e i logico-semantice a comicului. EI p o a t e fi considerat ca o m a n i f e s t a r e s p e c i f i c ă a acesteia. 2) I n m e s a j se c o n t r a s t e a z ă d o u ă s u b u n i t ă ţ i : p a r o d i z a t u l şi p a r o d i z a n t u l . D i n a c e s t e subunităţi p a r o d i z a t u l r e p r e z i n t ă în f o r m ă o m o g e n ă c a r a c t e r i s t i c i l e s t i l i s t i c e criticate. 3) A n a l i z a lingvistică u r m e a z ă a fi realizată prin comprimarea mesajului. A u t o r u l d i s t i n g e t r e i n i v e l e d e a n a l i z ă : n i v e l u l p r a g m a t i c , s i n t a c t i c şi s e m a n t i c Contrastarea este concretizată prin plasarea unor e l e m e n t e în unităţi coerente c o m u n e a l e a c e s t o r n i v e l e . U n i t ă ţ i l e c o m u n e s î n t . i d e n t i f i c a t e la c e l e t r e i nivele şi f o r m e a z ă s t r u c t u r a s e m a n t i c ă a a c e s t o r a . E l e m e n t e l e c a r e n u p a r t i c i p ă la c o n t r a s t a r e p o t a n t i c i p a un n o u i d e a l d e s t i l . 4) S u p r a p u n e r e a n i v e l e l o r s e m a n t i c e şi s t r u c t u r a r e a l o r p r i n r e g u l i d e t r a n s formare formează coeziunea globală a comunicării. în ultimul subcapitol autorul încadrează, pe plan s i n c r o n i c şi diacronic, p a r o d i a în s i s t e m u l c a t e g o r i i l o r d e s t i l i n d i v i d u a l şi d e s t i l al c u r e n t e l o r l i t e r a r e , a c c e n t u i n d r o l u l i m p o r t a n t al e i în f o r m a r e a n o i l o r s t i l u r i .

N Y E L V -

E S

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I X X V . évi

1981

K Ö Z L E M É N Y E K

2. szám

ANATÓMIAI ÉS KÓRTANI MŰSZAVAK BELSŐ STRUKTÚRÁJA A XVI. SZÁZADI „ARS MEDICÁ"-BAN* 1. A régi magyar orvosi nyelv fejlődéséről, müszókincse kialakulásáról — bár nyelvészek, orvosok, tudománytörténészek érdeklődtek kérdése iránt1 — átfogó elemzés máig sem jelent meg. A magyar tudományos nyelv kialakulását egyes régebbi vizsgálódások a nyelvújítástól eredeztették, és csupán futólagosan utaltak a klasszikus örökségből, a tudós latin nyelvből kibontakozó X V I — X V I I I . századi magyar orvosi művekre vagy egy-egy szerző alkotta műszóra, szakkifejezésre. A reformáció anyanyelvi törekvéseit méltatva, a nyelvi előzmények felkutatása híján Szenczi Molnár Albertnek, Geleji Katona Istvánnak vagy Apáczai Csere Jánosnak, majd Pápai Páriz Ferencnek vagy Rátz Sámuelnek tulajdonították olyan műszavak alkotását is (agyvelő, aszúkórság, epehólyag, fakadék, hasrágás stb.), amelyek már sokkal előbb a gyógyító tevékenység során közszájon forogtak. Maradandó e vonatkozásban Csapodi István szemészprofesszor és Magyary-Kossa Gyula farmakológus, orvostörténész gyűjtőmunkája, s történeti értékű Berde Károly egykori kolozsvári egyetemi tanár kórtani monográfiájának adattára.-' A z orvosbotanika, illetve a gyógyszertan területéről úgyszintén régebbi századokra kiterjedő gyűjtemények is napvilágot láttak? A

régi

eléggé

nem

a

marosvásárhelyi

magasrangú radt, A

magyar

940

több

ívrét

művet

Ars

Medica

nyelv

—

Teleki

lapú

(a

megismeréséhez

szolgálatot

Varjas

Tékában

hivatalnokának.

évszázados

rült

orvosi-

méltatható

Lencsés

magyar

nyelvű

lappangás

után

melyet

a

XVIII,

továbbiakban

őrzött,

az

orvosi így

a

a

tett

tudománytörténeti azzal,

munkát

betűhív

szaktudományi tartunk

a

átírásban

érdeklődés —

a

címlap a

200

éve

Báthoryak

kézírásában

fellelhető

számon

kutatásnak

mintegy

évekből

(1530—1593)

másolatában

néven

hogy

1570—80-as

Györgynek

századi

AM.)

Béla

fennma-

közzétette.* -.odrába

ke-

alapján

ma

nyelvtudomány

a

• E tanulmány b ő v e b b v á l t o z a t a (..Contributlons a IVtude (le la terminologie
Kvár,

magyar 194:1

655

lap.

orvai,

könyv

Bevezetéssel ellátva köasétcszi

V a r j a s Béla. Krdélyi Tnd-.mi " v o s

Inté-

170

L. S Z Í N I

KAROLA

X V I . század legértékesebb világi tárgyú m a g y a r n y e l v e m l é k é n e k tekinti. A z o r v o s történelemben pedig a korszak orvosló művészetének, gyógyító gyakorlatának m o numentális foglalataként, az első teljesen m a g y a r n y e l v ű orvosi m ű k é n t szerepel. E hat k ö n y v r e t a g o l ó d ó n a g y s z a b á s ú k é z i k ö n y v r ő l , a m e l y a z e m b e r i test b e t e g s é g e i t és azok g y ó g y k e z e l é s é t — a kor szokásához h í v e n — testrészenként (de capite ad calcem) tárgyalja, az utóbbi évtizedekben több összefoglalás, méltatás jelent meg,s m a g a m a továbbiakban az ide vonatkozó kiegészítő nyelvi vizsgálódásaimról szám o l o k be. 2. I s m e r e t e s , h o g y a z A M . n e m e g y e t l e n f o r r á s m u n k a h a s z n o s í t á s á v a l készült, h a n e m kortársi nyugati szerzők latin n y e l v ű m ű v e i b ő l merített. M á r az A M . f o r ráskutatása során foglalkoztatott a gondolat: milyen műszókincs-állományra rétegződhetett a teljesen anyanyelvi fegyverzetben m e g j e l e n ő monumentális orvosgyógyászati m u n k a ? A feltett kérdésre kielégítően n y i l v á n csak a X V I . századi m u n kákban megőrződött nyelvi anyag előzményeinek ismeretében válaszolhatunk. Ezért egy előző dolgozatomban6 a gazdag magyar nyelvemlékirodalom minket közelebbről érintő, a X I V — X V I . században keletkezett l e g f o n t o s a b b s z ó j e g y z é k e i n e k orvosi n y e l v i a n y a g á t v i z s g á l v a — a s z ó j e g y z é k e k 509 a n a t ó m i a i é s 528 k ó r t a n i , ö s s z e s e n 1037 t é n y l e g e s e n e l ő f o r d u l ó o r v o s i n y e l v i a d a t a a l a p j á n — s i k e r ü l t f é n y t d e r í t e n e m a X I V — X V I . századi orvosi műszókincs mozgására, d i n a m i k á j á r a . Az anatómiai szókincs, a kórtanihoz v i s z o n y í t v a kezdetben (SchlSz.) jóval g a z d a g a b b (128 a n a t ó m i a i e s c s a k 50 k ó r t a n i t e r m i n u s ) . E t é n y m a g y a r á z a t a , m i n t t u d j u k az. h o g y a testrészek az élettel kapcsolatos legalapvetőbb fogalmai az embernek, nevüket a nyelvközösség a legrégibb időktől ismeri, s ezek a szervezet viszonylagos állandósága f o l y t á n é v s z á z a d o k s o r á n át s z i n t e v á l t o z a t l a n u l megő r z ő d n e k . S z i k s z F . a z a n a t ó m i a i n y e l v i a n y a g á n a k (219 t e r m i n u s ) t ö b b m i n t f e l é t a z e l ő z ő ( S c h l S z . é s M u r m . ) s z ó j e g y z é k e k b ő l k ö l c s ö n ö z t e . A z e h h e z c s a t l a k o z ó 69 újonnan megjelenő műszó mint jelentős gyarapodás az anatómia reneszánszkori felvirágzásának (Vesalius) köszönhető. E műszavakat nemcsak az A M . szókincsében találjuk meg, de tisztultabb alaki szerkezettel a mai orvosi nyelvnek is r é s z e i (agykoponya, agyvelő, csepleszháj, c s o n t , epehólyag, foghely, mirigy, vállköz, vizelet, veríték stb.). A kórtani müszókincs fejlődésvonala eltér az anatómiaitól. A XIV. század v é g é n (SchlSz.) alig félszáz terminust találunk. A m a X V I . század e l e j é r e m a j d n e m m e g y n é g y s z e r e z ó d i k ( M u r m . : 182). a t o v á b b i n é g y é v t i z e d b e n p e d i g j e l e n t ó s g y a r a p o d á s s a l m i n t e g y h a t s z o r o s á r a ( S z i k s z F . : 296) nő. A szójegyzékek tanúsága szerint tehát a kórtani szókincs — az új-galenista i r á n y z a t képviselői ( L . Fuchs é s J. F e r n e l ) f e l v i r á g o z t a t t a r e n e s z á n s z o r v o s t u d o m á n y e r ő t e l j e s h a t á s á r a — ugrásszerű gyarapodással ugyancsak eléri a félezret. A műszókincs mennyiségi-minőségi gyarapodása természetesen elválaszthatatlan a könyvnyomtatás révén a X V I . század közepére megszaporodott, h o z z á f é r h e t ó v á vált orvosi i r o d a l o m hatásától, i l l e t v e attól a t é n y t ő l , h o g y a z i d ö t á j t m i n d t ö b b i f j ú j u t o t t k ü l f ö l d i e g y e t e m r e , és ott n e m c s a k t e o l ó g i a i , h a n e m r e n d s z e r i n t o r v o s t u d o m á n y i tanulmányokat is f o l y t a t o t t . L e x i k o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s u n k azt m u t a t j a tehát, h o g y a m é r e t é b e n és tartalmában l e n y ű g ö z ő A M . a sok évszázados g y ó g y í t ó tevékenység során alakult, c s i s z o l ó d o t t és a s z ó j e g y z é k e k b e n m e g ő r z ő d ö t t n y e l v i a n y a g a l a p j á n születhetett m e g a b b a n a k o r b a n , m e l y e g y ú t t a l a m a g y a r n y e l v t u d o m á n y n a k k e z d e t e is. A z o r v o s t u d o m á n y — az a n a t ó m i a , a kórtan, de az általunk n e m t á r g y a l t g y ó g y n ö v é n y t e r á p i a is — a z é r t s z ó l a l h a t o t t m e g a t u d o m á n y o k s o r á b a n e l s ő k k ö z ö t t m a gyar nyelven, mert alapfogalmainak nyelvi jelölői a köznyelvben adva voltak. 3. S z ó j e g y z é k e i n k b e n azonban a nép beszélte nyelvben g y ö k e r e z ő r é g i . ősi t e r m i n u s o k m e l l e t t s z á m o s t u d a t o s a n a l k o t o t t m ű s z ó is m e g ő r z ő d ö t t . A z 1533-ból v a l ó M u r m . és a X V I . század k ö z e p e tájáról s z á r m a z ó SzikszF. e g y b e n tudós term i n u s o k t á r a is. A s z ó j e g y z é k e k t ü k r ö z t e é r t e l m e z ő - f o r d í t ó n y e l v i a l k o t ó m u n k á t , előző századok tanult értelmiségeinek jelentős szerepét vállalta az orvosi nyelv

' Spielmann József - Trócsányi Zsolt I.(AzAr) Színi Karola, Tht first scolary medical book in Hungárián — Ars Medica of Lencsés György. Armarium Bp., 1976. 1 6 4 - 7 5 ; Spielmann József, As „Ars Medica" a XVI. ssdsad erdélyi művelődésében - A k ö z j ó szolgAlatAbau Buk., 1976. 39 83 éj» a kérdés irodalma, 3 0 8 - 1 3 ; Szabó T . A t t i l a , Nép és nyeli Buk., 1980 , 530 - 69. • LAzAr Színi Karola, A magyar orvosi müstókincs fejlődésének ketdetei (XIV-XVI. stdsad). Orvostörténeti Közlemények 82 (1977), 1 3 - 2 5 . P.z a tanulmány eredetileg a X X I V . Nemzetközi Orvostörténeti Kongresszusra (Bp., 1974 aug.) készUlt. Rövidített francia ny. változatát lásd : Acta Congressus ... II. Bp., 1976, 1 4 0 1 - 6 .

ANATÓMIAI ES KÓRTANI MOSZAVAK

171-

l e j l e s z t é s é b e n a z A M . s z e r z ő j e - f o r d í t ó j a is, a r r a t ö r e k e d v e , h o f y m i n d e n szakkifejezést anyanyelvén pontosan, szakszerűen közöljön. A klasszikus hagyományokra épülő orvostudomány görög—latin terminológiájának magyar tolmácsoló! tehát a n y e l v n e k n e m csupán m é l y r e h a t ó ismerői voltak, d e u g y a n a k k o r bátor ú j í t ó i , g a z d a g í t ó i is k e l l e t t h o g y l e g y e n e k . V i z s g á l a t o m a z A M . l e g t e r j e d e l m e s e b b (327 l a p ) , a z e m b e r i t e s t b e t e g s é g e i t testrészenként felsorakoztató első k ö n y v é n e k a n a t ó m i a i és kórtani n y e l v i anyag á r a , t ö b b m i n t e z e r m ű s z ó r a , s z a k k i f e j e z é s r e é p ü l . A z I. k ö n y v s z ö v e g e b i z o n y u l t legalkalmasabbnak arra, hogy a szerző-fordító n y e l v i a l k o t ó m ű h e l y é b e behatolva a műszavak belső struktúráját, szerkesztésmódjait nyomon követhessük. A sajátos nyelvi értékek kiemeléséhez elkerülhetetlen azonban az A M . ismeretanyagára való f u t ó l a g o s utalás. ö n á l l ó anatómiai leírások az A M . - b e n n e m találhatók. A bonctani f o g a l m a k n y e l v i jelei a k ó r - és g y ó g y s z e r t a n i leírások m o n d a t s z ö v e v é n y e i b ö l h á m o z h a t ó k ki. A kóroktani fejezetrészek, a forrásokhoz viszonyítva egyszerűbbek. A z idevonatk o z ó f e j t e g e t é s t u l a j d o n k é p p e n n e m más, m i n t a betegségeket a korszak ismeretei — a megcsontosodott hippokrátészi-galenusi nedvkórtan (humorálpathologia) — szerint előidéző külső-belső tényezők (hevseg, hydegsegh. zarazsagh, Nedwessegh, telesegh, w r e s s e g h m , m e r t e k l e t l e n s e g h , tunyasagh, ereos m u n k a , wtes, teores, H a r a g , B u s u l a s s t b ) , f ő k é n t a Nedwessegek 'testnedvek' felsorakoztatása. A különféle „ h u m o r o k u - a t (ver ' s a n g v i s ' , nyaal ' p i t u i t a ' , sárga Saar ' f l a v a b i l i s ' . Fekete Saar "atra bilis') a z e g y k o r i o r v o s l á s i s m e r e t e i t t ü k r ö z ő g a z d a g j e l z ő h a s z n á l a t hozza é r z é k l e t e s k ö z e l s é g b e (temerdek, nyers, nyalas, saaros, hydegh, zaraz, lassú chypkeode, gyakdoso, rago, odazegezeoth, oda ragadoth, hytvan, gonoz; — Nedvessegh; vékony, fekete, sarga, saaros, taytekos, nyalas, megh vezeth, megh rothadot, zomoru Ver; tykmonyzek zynw, megh eget, cytrom zynw, forro awagy sarga Saar: €2\ve swlt, megh elegyeget, taknyos, enyves, keserw, eczetes, sos, vékony, taytekozo, Nyaal, d e k ü l ö n f é l e n y a v a l y á t s z e r e z a t e s t b e n a komor, bwdes, hidegh, melegh, merges, vezedelmes para ' v a p o r ' is). H a s o n l ó a n r é s z l e t e s a z A M . - b e n a b e t c K é g e k kórtüneteinek tolmácsolása. Íme, a fejtegetésekben testrészenként többék e v é s b é i s m é t l ő d ő f ő b b tünetek, m e l y e k e t az a k k o r m é g s z a k á g a k r a n e m oszlott o r v o s t u d o m á n y , i l l e t v e a X V I . s z á z a d i s z e r z ő e l k ü l ö n í t , f e l s o r a k o z t a t : fayas — faydalom ' d o l o r ' , m e l y l e h e t igaz a w a g y fattyú i s ; forrosagh ' c a l o r ' . megh twzwswlws ' i n f l a m m a t i o ' , megh seseswles ' e x u l c e r r a t i o ' , fakadas, fekély ' u l c u s ' , dagadas tum o r ' , kemeny dagadas ' t u m o r ' , kemeny dagadas ' s k y r h u s ' , kelewen 'abseessus', genyetsegh ' s u p p u r a t i o ' , megh teryedes ' d i l a t a t i o ' , megh zorulas 'diminutio', guta ' p a r a l y s i s ' stb. A z A M . n y e l v i a n y a g á b ó l — p é l d á i n k k a l a t o v á b b i a k b a n is c s u p á n ízelítőt nyújtva — azt szándékszom bemutatni, milyen külső-belső forrásokból fakadt, g a z d a g o d o t t a m a g y a r o r v o s i n y e l v szó-, s z a k k i f e j e z é s - k é s z l e t e , k ö z e l e b b r ő l , h o g y a? A M . s z e r z ő j e - f o r d í t ó j a m i l y e n m ó d o n járult hozzá egy sajátos a n y a n y e l v ű tudom á n y o s orvosi terminológia megalkotásához. S bár lexikológiai vizsgálódásaim a lexémákat, frazémákat. több szavas lexémákkal m o t i v á l j szerkezettel rendelkező egységekként kezelik, célom e dolgozatban mégsem kifejezett névstruktúra kidolgozása. hanem inkább azoknak a morfológiai, szemantikai, szintaktikai sajátságoknak kiemelése, m e l y e k jellegzetesek — sokszor m á i g ható sugárzással — a m a g y a r orvosi müszókincs fejlődésének X V I . századi szakaszában. Elemzésemmel ugyana k k o r a z A M . és á l t a l á b a n a r e g i m a g y a r o r v o s i i r o d a l o m k o m p l e x tudománytört é n e t i é r t é k e l é s é h e z is h o z z á k í v á n o k j á r u l n i . 4. A z AM bármelyik könyvét, fejezetét tanulmányozzuk meggyőződhetünk, hogy a mü alkotója következetesen k e r ü l i az i d e g e n s z a v a k a t , és b á r merőben ú j anatómiai, kórtani fogalmak közvetítésével birkózik, mindenekelőtt az anyanyelvből. azaz belső nyelvi forrásokból merít; a kö/nyelv meglévő, hagyományos s z a v a i t m i n t e g y á t é r t é k e l i v a g y ú j m o r f o l ó g i a i e g y s é g e k e t t e r e m t v e b o n t j a ki m o n danivalóját. A s z ó a l k o t á s ún. k ü l s ő f o r r á s a i k ö z ü l a z i d e g e n n y e l v b ő l v a l ó kölcsönzésnek az AM-ben csupán elenyésző n y o m a i t találjuk. T e r j e d e l m e t , forditásvoltát t e k i n t v e , a m ü szövegtestében alig n é h á n y görög v a g y latin j ö v e v é n y s z ó bukkan fel. Viszonylag több található a gyógyszertani fejezetrészekben. Általában avagy, o: az k ö t ő s z ó v a l , n é h a /ci/t deákul hynak f o r d u l a t t a l k a p c s o l ó d n a k az a n y a n y e l v i műszóhoz. A z A M . első k ö n y v é b ő l idézhető görög—latin anatómiai terminusok:

172

L.

SZínI

KAROLA

meatus s e u d u c í u s ~ a g y v e l e o n e k f o l y a s y , cephalica — f ő n e k e r e , mediana ~ karon v a l ó k w l s ö e r , pulsus — e e r n e k f ö l v e r e s e , arteriya(k) — leleok lakó er(ek), musculus ~ y n a s hus, hypochondrion ~ M a y e s e p f e o l ö t h v a l ó hus, lator, virga f e r f y n a k z ö m e r ö m testhe; a körül írással megnevezett Mediastinom ('gátőr'), diaphragma ( ' r e k e s z i z o m ' ) é s a t e m e r d ö k B e i n e k a p r o l y k u czellay ('coli intestini cellulae') terminus. A valószínűleg bizánci görög forrásból n y e l v ü n k b e került hártya vándorszó anatómiai jelentéssel — m e m b r a n a e capitis: meninges, pericranium — e l s ő k é n t S z i k s z a i F a b r i c i u s N o m e c l a t u r á j á b ó l és a z A M . - b ő l — hártyák, kyk aj agy velftth betakaryak — adatolható. D e ide sorokaztathatjuk a szláv eredetű chyepöz{hay) ' o m e n t u m ' , ( a g y ) kaponya, ( a a l ) f c a p c z a é s a mádra — Azzonyaklatnak a z m e h e b o n c t a n i m ű s z a v a k a t is. ( v ö . T E S z . mátra a.). Művelődéstörténeti aspektíjsból nézve a j ö v e v é n y s z a v a k jelentősebb f o g ó d z ó k a n y e l v b e l s ő k e l e t k e z é s ű s z a v a i n á l ( v ö . B e n k ő : A l t N y T a n . V I I I , 14—5). A f e l s o r a koztatott latin eredetű t u d o m á n y o s m ű s z a v a k , a s z l á v n y e l v b e l i j ö v e v é n y e k a v a g y műveltségi vándorszók tágabb körű kulturális érintkezésre, kapcsolatokra és a művelődési hatások irányára utalnak. M i n d e z é r v é n y e s a kórtani terminológiára is, m e l y b e n s z i n t é n k e v é s a j ö v e v é n y s z ó . A népi érintkezés útján nyelvünkben m á r r é g m e g h o n o s o d o t t s z l á v e r e d e t ű bolond(ság) m e l l e t t a Görch ~ spasmu-., Nátha ~ c a t t a r h u s é s a s z e r b - h o r v á t e r e d e t ű razi ~ 'skyrrhus lienis' már a X V I századi szójegyzékekből ismert betegségnevek. Ezeket az A M . szerzője legtöbbször az kyt magyarul hynak megjegyzéssel használja. A mű szövegtestében kívülük m i n d ö s s z e n é h á n y g ö r ö g — l a t i n k ó r t a n i m ű s z ó f o r d u l e l ő (a f e j e z e t c í m k é n t k i e m e l t magyar betegségneveknek, a kortársi forrásművek mintájára, lapszélen feltűnt e t e t t g ö r ö g — l a t i n n y e l v i m e g f e l e l ő i t i t t n e m v e s s z ü k f i g y e l e m b e ) : eMlancholia ~ F e k e t h e Ş a r t u l l ö t h e z t e l e n s e g h , cholera ~ s a r g a s a r ; Pleuritis ~ Nylalló oldal f a y a s , Phlegmon ~ N y l a l l ó t ü z e s k e l e w e n , Hemorrhois ~ ferfynak vere folyasa; a 'testi f o l t ' j e l e n t é s ű macula („zömnek maculay"), a 'szélhűdés' jelentésű guta ( „ G u t a u t c s " ) , a „ B e t e g h s e g h " s z ó v a l t o l m á c s o l t Febris és „ a z húsos, t e m e r d ö k B e i b e n l e w e f a y d a l o m " - k é n t ( ' b é l g ö r c s ' ) j e l ö l t colica. A korszak pusztító betegségének, a m o r b u s g a l l i c u s n a k ( l u e s v e n e r e a ) Franczu elnevezése közkeletű a század második f e l é b e n — b i z o n y í t j a a m ű a z o n o s c í m m e l í r t f e j e z e t e (313 b — 317 a ) is. E z e k a z o r v o s i m ű v e l t s é g g y ö k e r e i t is j e l z ő , f ő k é n t a k l a s s z i k u s n y e l v e k b ő l származó terminusok, jelölő értéküket tekintve, azonos értékűek az anyanyelvi m ű s z ó v a l , s í g y az orvosi n y e l v b e n az A M . i d e j é n s z i n o n i m a k é n t v i s e l k e d n e k . 7 A z A M . forrásai közül különösen a filologizáló Fuchs m ü v é r e j e l l e m z ő a görög, latin é s a z ún. b a r b á r n y e l v i m e g f e l e l ő k f e l s o r a k o z t a t á s a . 5. A szóalkotás másik f a j t á j á n a k a más nyelvrétegből való szókölcsönzést tekintik. Ez általános az A M . - b e n . hiszen a m ű szókincse e g é s z é b e n a n é p b e s z é l t e m a g y a r n y e l v b e n g y ö k e r e z i k . A s z a k - és n é p n y e l v k ö z ö t t i á t á r a m l á s — a z ún. b e í s ő - n y e l v k e v e r e d é s — legszembetűnőbb terminológiai eseteire maga a s z e r z ő f i g y e l m e z t e t , m i k o r r e n d s z e r i n t az kyt az magyarok neveznek, magyarul ezt hyjak f o r d u l a t t a l e r e d e t i s z e m l é l e t ű ősi, n é p n y e l v i testrész- v a g y betegségneveket k a p c s o l a t u d ó s a l k o t á s ú t e r m i n u s o k m e l l é . I l y e n a n a t ó m i a i e l n e v e z é s e k : ln(y) — f o g n a k husa, Iha feye ~ g y o m o r n a k z a y a , gege ~ etelnek ytalnak Cyewe, Kórtan i a k : mi'.rpdök ~ I n a k n a k e z w e v o n o d a s a . Fekete halyogh ~ zömnek körme, Farkas halyogh ~ E y e l y V a k s a g h , kechke halyogh ~~ k i s f a k a d é k m i n t e g y zömölcsö, Szywfogas ~ el a y u l a s , leböges ~ egyenötlen gyakorta v a l ó feol veres, Sárgását] ~ S a a r n a k a z b ö r a l a v a l ó k y o m l a s a , közweny ~ Izekben való faydalom, Swly ~ a l f e l n e k l y k a b a n t e r m ö t h c h y o m o k , Íz etel — fogh husanak rothadasa ('Brand'), fene ~ g o n o z s e b ö s w l e s , Hasnak mönese ~ h a s n a k h y g h m ö n e s e Ver has ~ Hasnak v é r r e l v a l ó m ö n e s e , vyz korsag ~ az T e s t n e k l a g y puha n ö v e k e o d e s e es el p u f f a d o z a s a , Torok gyk ~ T o r o k f a y a s . Asszu korsag ~ Twdönek megh twzesulese, Madar korsag H y e l w n e k G u t a y a stb. V a l a m e n n y i o l y a n e l ő , n y e l v j á r á s i szó, a m e l y j e l ö l ő f u n k c i ó j á t t e k i n t v e m e g felel v a l a m e l y k ö / n y e l v i szónak, e szó s z i n o n i m á j á n a k tekinthető (vö. O. N a g y i. m . 120—1), d e a k ö z - é s a t á j n y e l v i s z ó k ö z ö t t k o r l á t o z o t t é r t é k ű a r o k o n é r t e i -

' O. NiiRy (íAbor mutatott rA (A rokonérlelmtiség stinonima-stótdri szempontból — S/óti'irtani Tanulmányuk Bp., 19G6, 120) u rétegnyelvi szinuiiimákkul kapcsolatban arra, hogy u nu\s nyelvi ekvivalensektől mcKklllöuhO; tethetó, tOhW-keví-gfW meghonosodott idegen ftznvak a nyelvben ma tekintélye» s
ANATÓMIAI ES KÓRTANI MOSZAVAK

173-

müség. A s z i n o n i m á k u g y a n e z t a f o g a l m a t f e j e z i k ki, de jelentésárnyalatokban k ü l ö n b ö z n e k — abban az esetben, ha a jelentésbe a m ű f a j i , n y e l v r é t e g b e l i jelentést ;s b e l e é r t j ü k ( v ö . K á r o l y S á n d o r , A l t . é s m . j t a n 88). A r é g i o r v o s i n y e l v m ű s z ó h a s z n á l a t a is e z t a m e g f e l e l é s i v i s z o n y t p é l d á z z a . 6. A z ú j f o g a l m a k n y e l v i v e t ü l e t e k é n t k i t e r m e l ő d ő b e l s ő k e l e t k e z é s ű s z a v a k az orvosi szókészlet sajátos csoportját, jelentós hányadát alkotják. Szóképzéssel, s z ó ö s s z e t é t e l l e l , s z ó s z e r k e z e t e k k e l , k ö r ü l í r á s s a l és j e l e n t é s t a n i t e r m é s z e t ű névátvitellel keletkezett, tehát a szóalkotás belső f o r r á s a i b ó l m e r í t e t t számos műszó található az A M . - b e n . A z anatómiai és kórtani f o g a l m a k n y e l v i j e l ö l ő i n e k létrejöttében e módozatok egyaránt, de n e m egyenlő mértékben szerepelnek. A z anatómiai műszavak morfológiai alkatára a szóösszetétel jellemző, a kórtani terminológiát pedig a képzéssel alakult származékszavak uralják. Ezt m á r a szójegyzékek müszóanyagát vizsgálva kidomborítottam. 7. A z a n a t ó m i a i m ű s z a v a k j a v a r é s z e — a z ő s i , r é g i n y e l v i t ő s z a v a k t ó l (aal, Vaal, In(y), Nyak, Zem, Szay, torok, kez, laab) e l t e k i n t v e — ö s s z e t e t t s z ó , k é t f ő n é v ből á l l ó összetétel (ez m a is e t á r g y k ö r b a n a l e g t e r m é k e n y e b b müszótípus). ö s s z e t é t e l l e l a l a k u l t a s z e r v r e n d s z e r r é s z e k , a s z ö v e t e k n e v e (agy veleo, agy kaponya, haath gerech, chyepöz hay), l e g i n k á b b a c s o n t - és a z é r r e n d s z e r m ű s z a v a i , a m e l y e k b e n a f ő f o g a l m a t k i f e j e z ő u t ó t a g a c s o n t f o s ' ) s z ó ( p l . : Chypö chyont, Szaar chyont, Vaal chyont, Boka chyont, künyeok chyont), i l l e t v e a z e r s z ó ( p l . Köz Eer, May Eer, Nyak Eer s t b . ) . Ismeretes, a régi korok n y e l v i anyagában, az ingadozó helyesírás miatt, nehéz m e g á l l a p í t a n i , h o g y két v a g y t ö b b szó összetétel-e a v a g y szintaktikai kapcsolat (szószerkezet). A mondatban gyakran e g y m á s mellett állott szavak — a birtokv i s z o n y t a z e l ő t a g o n é s a z u t ó t a g o n j e l ö l ő -nak, -nek é s -a, -e v i s z o n y r a g , i l l e t v e birtokos személyrag lekopásával — fokozatosan összeforrtak. A z A M . szövegében m i n t e g y v á l t a k o z v a f o r d u l e l ő a z Epenek hoyaga s z e r k e z e t é s a z Epe hoyagh „összet e t t s z ó " , a zömnek fene ~ zömfen, a z ornak vere — Orver stb. t e r m i n u s . G y a k o r i a l a k v á l t o z a t a z u t ó t a g b i r t o k o s s z e m é l y r a g o s j e l ö l t s é g e ( F e o teteye, Fogh husa, Hoyag Wrege, Madra Nyaka, Nyelw gyökere stb.). A k ó r t a n i m ü s z ó k i n c s b e n ú g y s z i n t é n e g y m á s m e l l e t t é l a Szyvnek dogogasa — Sayw dobogasa, a Toroknak Jayasa ~ torokfayas stb. m ű s z ó . A l e g á l l a n d ó b b s z ó k a p c s o l a t o k t ö m b ö s ö d n e k , é s ö s s z e t e t t s z ó v á (föfayas, hasmönes) válnak. A kórtanban összetett szavak tehát tulajdonképpen a f ő b b tünetek testrészhez kötő előtag révén (/őfájdalom 'dolor cap i t i s ' , o i d a i f á j á s ' l a t e r i s d o l o r ' , has r á g á s ' v o l v u l u s ' ) v a g y a ' b e t e g s é g ' j e l e n t é s ű s z a v a k k a l ( k ó r s é g ü t é s ' m o r b u s c a d u c u s ' vízkórság ' h y d r o p s ' , s&rbántás 'cholera') jöttek létre. A z A M . n y e l v i a n y a g á n a k e g é s z é r e j e l l e m z ő a ki-, be-, le-, föl-, de különösen a meg-, r é g i i g e k ö t ő k k e l , és a z a k k o r m á r i g e k ö t ő v ó v á l á s ú t j á r a l é p e t t össze, körül, oda stb. h a t á r o z ó s z ó k k a l k e l e t k e z e t t i g é k v a g y i g é b ő l k é p z e t t n é v s z ó k ( k y pökhet, el aluzyk, feol giogyul, megh gyak, i l l e t v e be rekedes, el zakazkodas, fwl veres, le chorgas, megh baggyadas, megh twzeswles é s ezwe vonodas; kerwl vetetöt, el hervadoth, oda ragadoth stb.) g y a k o r i e l ő f o r d u l á s a . A régi h e l y e s í r á s n a k a v a g y az igékkel való lazább kapcsolatuknak megfelelően, külön írva találjuk őket az A M - b e n . A z alaki önállóságukat vesztett egytagú igekötökkel alkotott szavakat a mai magyar szaknyelv nem tekinti összetételeknek. K i t e r j e d t használatukat az A M - b e n , a z e g y é n i n y e l v , k i f e j e z ő k é s z s é g s a j á t o s s á g á n túl, a k ó r t a n i jelentéstartalmat módosító-nyomosító funkciójuk indokolja. 8. A s z ó k é p z é s , m i n t a s z ó k é s z l e t b ő v í t é s é n e k e s z k ö z e , a r é g i o r v o s i í r á s o k ban a kórtani nyelvi anyagot különösképpen gazdagította. A terminusok nagy r é s z e a m a is e l e v e n -ás, -és d e v e r b á l i s k é p z ő v e l a l k o t o t t á l l a p o t , a z a z ' v a l a m i l y e n b e t e g s é g b e n s z e n v e d é s ' j e l e n t é s ű f ő n é v ( f a y a s , nylallas, rezketess, fuladozas, baggiadas, horutas, reböges stb.). A z á l t a l á b a n d e n o m i n á l i s -ság, -ség formánssal szintén n e m e g y betegségnév ( n o m e n abstractum) képződött, elsősorban a Beteghsegh ' m o r b u s , f e b r i s ' , kórsagh 'morbus' — tehát a 'kóros állapot' — fogalmának jelölői, í g y p l . aluzekonsagh ' s o m n o l e n t i s 7 . Balgatagsagh ' s t u l t i t i s ' , eztelensegh 'amentia', feledekeonsegh ' o b l i v i o ' , rezketegesegh ' t r e m o r ' , sandalsag 'strabismus', syketsegh ' s u r d i t a s ' , Tökösseg ' h e r n i a ' , varassag 'ulcus' stb. t e r m i n u s o k . A n y e l v b e n m á r m e g l é v ő k é p z e t t s z a v a k a n a l ó g i á s h a t á s á r a a X V I . s z á z a d i s z e r z ő - f o r d í t ó t u d a t o s a n is látott el b i z o n y o s a l a p s z a v a k a t e t e r m é k e n y k é p z ő k k e l . D e sok s z á r m a z é k s z ó j ö t t létre képzőbokorral is. í g y pl. d e v e r b á l i s k é p z ő c s o p o r t alakította a Faydalom

174

L. S Z Í N I

KAROLA

kelewen t e r m i n u s o k a t , a z e l e v e n -cska kicsinyítő képzőbokor pedig a horutochka. ' t u s s i c u l a ' varachka ' c r u s t a l a ' , ver darabochka 'sanguinis g r u m u s ' stb. m ű s z a v a k a t . A z ősi e r e d e t ű e g y s z e r ű - ó , - ő é s -t, -tt i g e n é v k é p z ő v e l a l a k í t o t t a m e l l é k n e v e k p l . : Alom hozo, lapjyango, forro, hydeghlelö ( B e t e g h s e g h ) , feol vere, Nylalló (fayd a l o m ) , megh fyto ( r u t h s a g h ) ; chyömörlö ( A s z o n y a l a t h ) , rago, chapkeode (weer), i l l e t v e megh kichyneodöt é s betegödött ( t e h e t s é g ) ; megh idösödeoth (Nyawalja), agyon wtöth ( E m b ö r ) ; lankadoth ( P u l s u s ) , horgodot ( t a g ) , megh szakadoth, ki etettetöth ( E e r ) , s t b . é p p e n ú g y k ó r t a n i t a r t a l o m h o r d o z ó i , m i n t a -talan, -telen fosztóképzóvel alkotottak ( e r ö t e l e n , eztelen, nyughatatlan, gyogyulhatatlan stb.). A z A M . szókincsének jelentős h á n y a d a ige, hiszen m i n d az a n a t ó m i a i , m i n d a kórtani terminusok teljes mondat-, azaz szövegösszefüggésbe ágyazottak. E tudom á n y o s próza jellegzetes igei alakulatai; a m i n d i g ikes ragozású szenvedő igék (banthatyk, gyötretyk, ky hanyattatyk, megh zoryttatyk, megh tyztyttatyk stb.), a v i s s z a h a t ó i g é k (feol fualkodyk, el zakazkodyk, Ezwe vonodyk, megh genyetsegösödyk, megh gywulekeozyk, megh öregbödyk stb.), i l l e t v e a z i k t e l e n r a g o z á s ú -ul, -ül v i s s z a h a t ó k é p z ő v e l f o r m á l ó d t a k ( m e g h hewöl, el szedwy stb.). T ö b b ősi i g e k é p z ó i s (d: baggiad, dagad, fakad, reked; -leg: zedöleogh; -gat: zaggat; g: chyöpögh, forog, ymöleg; -l: vyzel(lyk), vörössel; -z: verytöz(yk), huddoz) jelen van a műben. A z A M . kórtani fejezeteiben, akár a korszak valamennyi nagy, a n y a n y e l v e n íródott müvében nemcsak felvillan, de kitárulkozik a magyar képzőrendszer elevensége, gazdagsága. 9. G y a k o r i a k a z A M . s z ö v e g é b e n a k é t v a g y t ö b b s z a v a s n y e l v i alakulatok. A s z ó s z e r k e z e t e k ( s z i n t a g m á k ) — m i n t i s m e r e t e s — n e m f o g a l m a t j e l ö l n e k csupán,, h a n e m k é t f o g a l o m v i s z o n y á t , a z a z ö s s z e t e t t f o g a l m i t a r t a l o m f e j e z ő d i k ki b e n n ü k . M í g a köznyelvi szószerkezetek általában a f o g a l m a k alkalmi kapcsolatát tudatosítják (szabad szintagmatípus), addig a szaknyelviek valójában statikus nyelvi e l e m e k (kötött szintagmatípus). A z A M . több száz szószerkezettel alkotott a n a t ó m i a i és k ó r t a n i t e r m i n u s o k c s a k n e m a l e g k i s e b b a l a k i v á l t o z á s n é l k ü l , a t a g o k közti viszony mindég ugyanabban a nyelvtani f o r m á b a n k i f e j e z v e ismétlődik a m ű b e n ( a g y v e l e o n e k allathya, Cymbnak chyontaynak feye, Izeknek keteley, chyontoknak be takaró hártyái, mel(l)ynek porezogoya alatth való hus; i l l e t v e gyomornak fayasa, Twdönek meghseböswlese, Erzekönsegnek ezközy, Azzonyallat Haxvi ver folyasa, chymos lab é s kez közwene stb.). A z a l a p t a g n a k l o g i k a i l a g é s n y e l v t a n i l a g alárendelt determináns tag(ok) szűkíti(k) — testrészhez köti(k) az alaptag jelentését, a s z ó s z e r k e z e t í g y s p e c i á l i s f o g a l o m ( s z e r v r é s z v a g y b e t e g s é g ) m e g n e v e z ő j é v é válik. A tagok közti n y e l v t a n i — tartalmi — logikai viszony szerint az A M . szintagmái javarészt jelzős szószerkezetek. Determinánsuk értelmezi az alaptag kifej e z t e f o g a l m a t m i n ő s é g i j e g y é n e k és f ő k é n t b i r t o k o s á n a k (a t e s t r é s z n e k ) m e g n e v e zésével. A z A M . e l s ő k ö n y v é n e k m i n t e g y 400 a n a t ó m i a i m ű s z a v a b i r t o k o s j e l z ő s s z ó s z e r k e z e t t e l a l k o t o t t n é v s z ó i a d n o m i n á l i s s z i n t a g m a ( a g y velőknek gyomray, zömnek fene, fogaknak ynay, chypö chyontnak forgoya, vyzeletnek chyewy stb.). M i n d e g y i k ü k rész-egész v i s z o n t f e j e z ki. M a g á v a l a rész (pars) s z ó v a l a l k o t o t t t e r m i n u s o k (Toroknak belső rezey, bőrnek fölső reze, agy velőnek reze, feonek első reze, Szaarchyontnak első reze) tulajdonképpen a szervrész nevének hiányátá pótolják, j ó r é s z t a z A M . l a t i n f o r r á s a i b a n is. O r v o s k ö n y v ü n k k ó r t a n i t e r m i n o l ó g i á j á b a n a kóros állapotot (tünet, betegség) k i f e j e z ő alaptag, valamint a testrészhez kötő d e t e r m i n á n s a l k o t b i r t o k o s j e l z ő s s z i n t a g m á t (hoyagnak megh seböswlese, Szywnek Nyjlallasa, Maynak twzeswlese, Madranak feneye, Nyelwnek Gutaya stb.). A minőségi jelzős szószerkezet a pathológiai műszóklncsre jellemző. A fő tünet n y e l v i j e l ö l ő j e a minőségi j e l z ő v e l szintagmát alkotva nevezi m e g a kórk é p e t (kemeny dagadas, örös fe fayas, nylalló twzes keleven, völgyes Seb, Genyethsegös Pökes stb.). H a s o n l ó s z i n t a g m a a z a n a t ó m i a i t e r m i n o l ó g i á b a n kevesebb. D e t e r m i n á n s t a g j u k a s z e r v r é s z m i l y e n s é g é t k i f e j e z ő m e l l é k n é v ( v é k o n y erek. Inas rezek, temerdök Bel, apró hurka stb.). J e l l e g z e t e s e k k ö z ö t t ü k a szervelhelyezke-

• Szabó György — Splelmann József, Orvosi vonatkozások Hunyadi Ferenc költeményeiben. OrvSzle (Mvhely),. 1976, 207—13; uőle, Les echos contemporaines sur l'o,wvre de G. Mercurialii dans notre pays. Attl del X X I . Congress; Internationale di Storla della Medicina (Sienn 1968). R o m a , 1969. 601 ; Szabó György, Abafái Gyulay Pál Bp., 1974;. Varjas Béla, Kovackóczy Farkas feljegyzései és Szegedi Gergely. I t K . 1970, 1 2 9 - 5 1 ; Köpeczl B é l a : I t K . 1970, 5 7 7 - 8 7 ) „ Rltoókné Szalay Agncs, Balsaráli Vitus János magyar orvosdoktor a XVI. században. OrvoetörtKözl. 7 8 - 9 (1978)». 13-40.

ANATÓMIAI ES KÓRTANI MOSZAVAK

175-

d é s r e u t a l ó m e l l é k n é v v e l f o r m á l ó d o t t a k (aho Aal kapcza, fogaknak feelső kapczaja, belső tagok, kwlse er, legbelső a v a g y vegsö haatgerecz chyont stb.). Ismeretes, hogy a régi m a g y a r nyelvben f ő n é v h e z a jelzői értékben használt határozók v a l ó i g e n é v v e l kapcsolódtak Ez a m o r f o l ó g i a i n v g o l d é s általában j e l l e m z ő a z A M . k ó r t a n i l e í r á s a i r a is. ( a z yobra való fekwes nehéz..., az Aeuhex megh hytwanodyk; az kőnek az veseben való megh zorulasatul megh lezen effele seobeswles s t b ). Í g y m i n d a z a n a t ó m i a i , m i n d a k ó r t a n i m ű s z a v a k k ö z ö t t g y a k o r i a k a való i g e n é v v e l a l k o t o t t t e r j e d e l m e s e b b j e l z ő i é r t é k ű s z ó s z e r k e z e t e k (Bel keozőth való hártyák ' m e s e n t e r i u m ' . gyomor alat való kövér hus 'pancreas'. Nyakzyrton való erek ' v e n e e j u g u l a r i u m ' stb.. é s orrban való lökely ' c z a e n a ' , Szayban való hew fakadozas a p h t a ' , fulladassal való Nehezen lehes ' a s t h m a ' , fel feleol való Gutawtes . h e m i p l e x i a * Hasnak verrel való mönese 'dysenteria*, zwntelen valohydeghleles ' f e b r i s h e c t i c a ' , Venus mywetwl valo megh vezes ' l u e s v e n e r e a ' stb.) olyan terminusok, melyek a jobbára görög eredetű műszavak fogalmi tartalmánnk pontos e g y é r t e l m ű tolmácsolása révén születtek. 10. F o n t o s s z e r e p ü k v a n a z A M . t e r m i n o l ó g i á j á b a n a b o n y o l u l t körülírásoknak. A z egykori szerző bizonyos új felismerések egyértelmű fogalmi tartalmát a z o n o s í t ó é r t e l m e z ő j e l z ő i m e l l é k m o n d a t t a l i g y e k s z i k k i f e j e z n i (wreg. melyben az chyontoknak vege forogh c a v u m i n t e r o s s e u m ' edenyeok, kykben az Humorok zoktanak leonni stb.) Főként a szervek belsejét borító hártyák, a húi szóval jelölt ' i z o m ' , a z ín s z ó v a l j e l ö l t 'ideg', a v é r e d é n y e k és a s z e r v v e z e t é k e k megnevezésével k ü z d a k o r s z a k í r ó j a (Hártyák kyk az agy velöth b e takarvak 'membranas apello m e n i n g e s ' , In mely az fogaknak gyökereban be oltva vagyon 'nervus dentium'. Hasnak husa az ky eleo erekkel es ynakkal vetetöt keorül 'musculus abdominis', Erös, Ynas hus, mely az Twdöth es az Szyveth az Maytwl és Leptwul ket fele valaztya ' d i a p h r a g m a ' , vyzeletnek chyewy, melyek az v e s e k b ő l y w n e k ala ' u r e t e r e s ' stb. E k ö r ü l í r á s o k t u l a j d o n k é p p e n az összetett s z a v a k a t v a g y e g y s z e r ű b b szószerkezeteket — a valódi műszavakat — pótolják. Idézhetünk néhány hasonló nyelvi a l a k u l a t o t a k ó r t a n b ó l is (guta wtes ky lezön egyik oldalaban az Embörnek 'hem i p l e x i a ' , Okossagh nelkul valo kabalkodas. mely lezen az Hagymazban 'delír i u m ' , Bolondsagh, ky ben az O o k o s s a g h Emleközeth is el vesz 'stultitis' Hertelen valo el zedwles, ky mya az egesz Testnek erzekönsege es mozgasa elvetetyk ' c a t o c h e ' stb.), m e l y e k m a a z i d e g - e l m e g y ó g y á s z a t t á r g y k ö r é b e s o r o l h a t ó k . Ez a sajátos, ú j sokszor nehézkesnek tűnő, d e széles körű szakismeretről tanúsk o d ó m a g y a r n y e l v ű terminológia az a n y a n y e l v i úttörés — m e g n e v e z é s — e l ő a d á s — nehézségeit szakavatottan áthidaló szerző leleményét, önálló műszóteremtését dicséri. J 11. V é g ü l m e g k e l l e m l í t e n e m , h o g y a z A M . m ü s z ó k i n c s e k ü l ö n ö s e n a l k a l m a s a szemantikai természetű problémák kibontására. í g y jelentéstani kérdések elmélyítéséhez nyújtanak fogódzót a már felsorakoztatott rokon értelmű szavak, szinonimasorok. A következőkben bizonyos szervrészek sajátos megnevezésmódjára fig y e l v e csupán a poliszénia kérdéseit érintem. Szembetűnő orvoskönyvünk műszókincsében, hogy bizonyos szervrészek megn e v e z é s e a z o n o s . P l . : a ' s z e r v r é s z t ö v é ' - t , ' e r e d e t é t ' , a gyökér v a g y a tő (radix) s z ó j e l ö l i (zömöknek gyeokery, nyelwnek, zömereom testnek, fogaknak gyeokere; Szőröknek, fognak töuiey, nyelvnek töwe, fwlnek töwe, a 'kötelékek, szalagok' jele a kötél szó (Nyelwnek kötele. Forgó chyontoknak, Izeknek kötele, Madranak keoteley; a ' s z e r v n y i l á s é ' a lyk (lyk, amelyben az zöm fen al, fwlnek lyka, omak lyka, alfelnek, zömerömtestnek az l y k a , Remesnek lykay). A 'testnedvet tartalmazó ü r e g ' - e t v a g y a ' s z e r v r é s z t v é d ő b u r k o t ' a tartó s z ó j e t ö l i (Nemző magnak tartoya, agy velenek tartoy, vernek tartoya, Szywnek tartoya; a testüreg, mélyedés' j e l e a z üreg s z ó (Twdeonek, maynak wrege. Hasnak, hoyagnak, Madranak wrege, a ' v e z e t é k é s s z e r v k ö z l e k e d é s a mőnetel v a g y a z út ( d u c t u s v i a q u e ) s z ó (Beleoknek meontely e s u t a , l e l ö k z e t n e k , S z e k n e k u t a , z ö m e r ő m testnek mönetely). De idesorolhatók az egyszeri előfordulásból idézhető, azonos módon alkotott következő anatómiai n e v e k : a ' k i á g a z ó r é s z , n y ú l v á n y * j e l e n t é s ű ág s z ó (Torokban leweo Erek agay — r a m i v e n a r u m j u g u l a r i u m , a ' v m i n e k n y í l á s á ' - t j e l ö l ő kapu (maynak kapuy — p o r t a e iecoris), a 'meder', szervrész, a m e l y b e az a n a t ó m i a i képlet á g y a z ó d i k ' j e l e n t é s ű fészek, i l l e t v e a z ágy (fogaknak fezkey, fogaknak Agya — alveol u s l , a ' h í m v e s s z ő e l ü l s ő v é g é ' - t j e l ö l ő makk zemerem test makya — glans pudendi) s t b — H a s o n l ó j e l ö l é s i m ó d d a l e g y e s ősi t e s t r é s z n e k — fej, száj, nyak s t b . ú j a b b a n

176

L. SZÍNI KAROLA

m e g i s m e r t test, v a g y s z e r v r é s z e k m e g n e v e z ő i v é v á l t a k , p l . : keze, laba, cyumbnak chyontaynak Jeye ( c a p u t ) , zömerömtestnek, Madranak. gyomornak zaya, Ereknek Szayok (OS), hoyagnak. Madranak Nyaka ( c e r v i x ) ; Madra nyakanak ayaky (labra), agy velőknek gyomray (vcntriculum). A z e g y k o r i szerző ebben az esetben tehát n e m újonnan alkotott szavakkal, h a n e m b i z o n y o s ö s s z e f ü g g é s e k e t ( s z e m b e ö t l ő a l a k i és f u n k c i o n á l i s h a s o n l ó s á g o k a t ) felismerve a nyelvben már meglévő, valamilyen objektív tartalommal rendelkező h a n g s o r o k k a l n e v e z i m e g az új f o g a l m a k a t . Í g y k ö z n y e l v i s z a v a k n a k az orvosi f o g a l o m k ö r b e tartozó m e l l é k j e l e n t é s e a l a k u l ki. A felsorakoztatott — anatómiai műszavaknak, mint szintagmáknak a l a p t a g j a tehát hasonlóságon alapuló névátvitellel alkotott, tulajdonképpen metatorikus átvitel. A metafora az egyik legn a g y o b b a l k o t ó e r ő az o r v o s i n y e l v b e n . Ezt az A M . k ó r t a n i t e r m i n o l ó g i á j á b ó l idézh e t ő h a s o n l ó n y e l v i a l a k u l a t o k is b i z o n y í t j á k : jenek chyorgasa (nátha), Sziimnek hejan valo arpa ( h o r d e o l u m ) Szömnek körme ( p t e r y g i o n ) . Beka (az Nyelwnek kötélén) ( r a n u l a ) , hastekeres — hasragasa (chordopson. volvulus). Ha az orvosi szaknyelvnek e hasonlóságon alapuló névátviteleit mélyebben, az i d e g e n n y e l v i m e g f e l e e l ó k e t is f i g y e l e m b e v é v e , e l e m e z z ü k , a z o k jelentéskölcsönzéseknek bizonyulnak. E poliszcmantikus szavak terminológiai előfordulása általános kulturális jelenség. A hasonló átvételeket, egyetemes jellegű jelentéskölcsönzéseket az egy kultúrkörön belül éló népek közös szemléletmódja, azonos f o g a l m a i és kölcsönös, k ö z v e t e t t v a g y k ö z v e t l e n é r i n t k e z é s e — l á t h a t a t l a n m ü v e l t ségsugárzás — magyarázza. Ezért j ó részük (esetenként alaki változásokkal) ma is é l ő és h a s z n á l h a t ó műszó, a v a g y új, h a s o n l ó k l é t r e j ö t t é n e k f o r r á s a .

11. Orvoskönyvünk az új orvostudomány mezsgyéin járó reneszánszgyógyászat kiemelkedő latin műveit megszólaltatva, szabatos, hű tolmácsolás, de mégsem szolgai fordítás, hanem bátor, igényes, akkori értelemben vett — Bornemisza drámaátültetéséhez fogható — önálló alkotás. Olyan átdolgozás, amelynek műszavai, kifejezései nemcsak pontosan, de szemléletesen, erőteljes elevenséggel fejezik ki az adott terminusok fogalmi tartalmát, s a klasszikus nyelvekétől olyannyira eltérő anyanyelv szerkezetének, alak-, mondat- és jelentéstani rendszerének megfelelő, a beszélt népnyelvben gyökerező nyelvi alakulatok. A magyar tudományos orvosi nyelv szó- és kifejezés-készlete átfogó megalapozásának a maga korában rendkívüli kísérlete sokrétű szakmai jártasságról, mély nyelvismeretről tanúskodik. Szerzője a kortársi törekvések vonalában feladatának tekintette az anyanyelvnek tőle telhető müvelését és gazdagítását, s így méltán állíthatjuk őt legkiválóbb korai, európai szintű tudósaink, nyelvművelőink és nyelvújítóink sorába. Nem az AM. szerzőjén-másolóján, de a kor hazai viszonyain múlott, hogy ez a sok nyelvi leleményről valló, a közjó széles körű szolgálatára szánt és bizonnyal nyomtatásra kész enciklopédikus mű csak évszázadok múltán láthatott napvilágot, s nem válhatott első nyomtatott magyar nyelvű orvoskönyvünkké. L. S Z Í N I

KAROLA

T g . M u r e ţ , str. K ö t e l e s S á m u e l n r . 10.

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I X X V . évi. I M I 2. u A m

KISEBB

K O Z L E

M E N Y E K

KÖZLEMÉNYEK

ADALÉKOK AZ APRILY-FILOLOGIAHOZ 1. Aprily Lajos kitűnő hallását és zenei érzékenységét a „karmester-őstől" vagy talán közvetlenül az édesanyjától örökölte, a formai tökéletességre való törekvést pedig a brassói ötvös ősök hagyományozták egyik nemzedékről a következőre, egészen napjainkig. „Forma van a versem / egyszerű sorában: / ötvös volt az ősöm / Brassó városában." <Egy pohár bor). Így vallott családi örökségéről Áprily Lajos, és a régi „míves mesterek" hagyományait folytatva ő is mindig a művészi tökéletességre törekedett. „Míves műhelyemben / kohótüzet raktam, / salaktol az ércet / tűzzel tisztogattam." Sohasem sietett az alkotással, sót tudjuk azt is, hogy bizonyos gyanakvással figyelte és értékelte azoknak az íróknak a munkáját, akik „kapásból, hihetetlen gyorsasággal" írtak (Domokos Sámuel közlése). Legtöbbször természeti és ahhoz kapcsolódó társadalmi, történelmi vonatkozású élményekből indultak ki az alkotásai, de ezek mindig gondolatokat ébresztettek benne és éppen ezért hosszú időre volt szükség, amíg teljesen kiérlelódtek. Így alakult ki végül egy-egy versének egységes, tömör, vastraverzekre épített szerkezete és végső formája. 1919-től k e z d v e a z E r d é l y i S z e m l é b e n , a P á s z t o r t ü z b e n , a Z o r d I d ő b e n , a j Ellenzékben v a g y az Erdélyi Helikonban m e g j e l e n t verseit különösebb válogatás n é l k ü l g y ű j t h e t t e k ö t e t b e az 1920-as, 30-as é v e k b e n v a g y k é s ő b b , é s s z i g o r ú ö n k r i tikája, illetőleg a jellemző, a legtömörebb cím megformálására való törekvése m i a t t l e g l e n n e b b e g y - e g y e g é s z e n kis, a l i g é s z r e v e h e t ő v á l t o z t a t á s t k e l l e t t u t ó l a g v é g e z n i e . A z E l l e n z é k n é l , az E r d é l y i Helikonnál m a j d a Protestáns Szemlénél v é g z e t t s z e r k e s z t ő i m u n k á j a é v e k e n á t l e k ö t ö t t e é s e l v o n t a a z a l k o t á s t ó l . 1927-től 1934-ig n a g y o n k e v e s e t k ö z ö l t , v o l t o l y a n é v is, a m e l y b e n e g y e t l e n v e r s e s e m j e l e n t m e g , de az egyszer m á r m e g j e l e n t verseket n e m kellett tovább megszűrnie, mert a v e r s e i g o n d o l a t i l a g és f o r m a i l a g t e l j e s e n e g y b e ö t v ö z ö t t , b e f e j e z e t t , t ö k é l e t e s e g y séget alkottak. Előfordult mégis, hogy A p r i l y e g y - e g y versnek utólag megváltozt a t t a a e l m é t , í g y a — 2 0 ° a Falusi e l é p i d b a n Hóban, a November 1 A z Aranymosó b a l l a d á j á b a n a M i n d s z e n t c í m e t k a p t a v é g l e g e s e n , a Két út p e d i g e l ő z e t e s e n a P á s z t o r t ü z b e n (1935. 9. sz.) V á r o s i elégia c í m m e l j e l e n t m e g , és í g y azt a téves g o n d o l a t o t k e l t h e t t e , h o g y A p r i l y Falusi elégia ellentétét akarta megírni, ilyen e l l e n t é t r ő l , a f a l u s i é s a v á r o s i é l e t e l l e n t é t é r ő l a z o n b a n s z ó sincs a z A p r i l y k ö l t é s z e t é b e n , m e r t az é l e t e t e g y e t e m e s n e k , ö r ö k n e k t a r t o t t a . M á s k o r csak e g y n é v e l ő t h a g y o t t e l v a g y t e t t h o z z á a c í m h e z (pl Menekülő vers később, A z aranymosd balladájában A menekülő vers címmel jelent meg, s így határozottabb formál kapott) Az A p r i l y - b i b l i o g r á f i á t készítő gondos kutatót (Réthy A n d o r ) azonban o l y k o r m e g t é v e s z t h e t t e e g y - e g y c i m m e g v á l t o z á s a , és a b i b l i o g r á f i a n y o m á n a m a i o l v a s ó a z t h i h e t i , h o g y k é t k ü l ö n b ö z ő v e r s r ő l v a n szó.

4

— Nyelv

!iod,.,omtuf*oin&nyi

Közlemények

178

V I T A ZSIGMOND

A c í m n e k tömörnek, egyszerűnek kellett lennie az A p r i l y felfogása szerint* ezért legtöbbször csak egy-két, esetleg h á r o m szóból állott ( k i v é t e l k é n t megeml í t j ü k i t t a Biztató vers magánosságtól irtózó léleknek című versét). A köteteinek, a c í m e i is, a z e l s ő i d ő s z a k b a n , c s a k k é t - k é t s z ó b ó l á l l t a k : Falusi elégia. Esti párbeszéd, Rasmussen hajóján. A k é s ő b b i e k is r e n d k í v ü l k i f e j e z ó e k , s z i m b o l i k u s j e l l e g ű e k : Az aranymosó balladája, A láthatatlan irás, Abel füstje, Jelentés a völgyből. E z e k t ő l e g y k i s s é e l t é r ő , m á s s z i n t k é p v i s e l .<4 vers vagy te is c í m , d e e n n e k is é r z e l m i , g o n d o l a t i t a r t a l m a v a n . A z A p r i l y - b i b l i o g r á f i á b a n eszerint még v a n n a k megoldatlan kérdések, amelyekkel a költő teljes müvének pontos megismerése végett m é g foglalkoznunk kell. 2. T u d j u k a z t is, h o g y Aprily nem kedvelte az „alkalmi költeményeket' A l i g e g y - k é t o l y a n e s e t l e h e t e t t a z é l e t é b e n , a m i k o r m e g r e n d e l é s r e í r t v e r s e t , d«i i l y e n k o r is e g y é n i é l m é n n y é k e l l e t t é r n i e a k ü l s ő i n d í t á s n a k , a m í g megszületett a v e r s . I l y e n a l k a l o m v o l t a B e t h l e n K o l l é g i u m 300 é v e s é v f o r d u l ó j á n a k a z ü n n e p s é g e 1922. o k t ó b e r é b e n Enyeden, amikor Aprilytól ünnepi ódát kértek. Aprily. a/, e l é g i á k k ö l t ő j e , k e z d e t b e n n y i l v á n v i s z o l y g o t t e t t ő l a n e h é z , é s n e m é p p e n reás z a b o t t f e l a d a t t ó l , d e t u d t a a z t is, h o g y a k o l l é g i u m s z e l l e m é n e k , a t u d á s é r t , a t u d o m á n y é r t é s u g y a n a k k o r a t i s z t u l t a b b e r d é l y i s z e l l e m i s é g n e k a m a i é l e t r e ts k i h a t ó , d e e m e l l e t t a z e g é s z e m b e r i s é g j ö v ő j é é r t h a r c o l ó n a g y a l a k j a i t és k ü z d e l meit m e g kell idéznie a múltból a jelen számára. Hiszen jól tudta kezdettől f o g v a h o g y E n y e d a sűrű h a g y o m á n y o k f ö l d j e , b i z o n y á r a ez v o n z o t t a i d e m á r fiatat k o r á b a n , és e n n e k a t u d a t a e l e v e n m a r a d t e g é s z é l e t é b e n . H e t e k e n , talán h ó n a p o k o n át k ü s z k ö d v e , a f o r m á v a l v i a s k o d v a irta m e g A fejedelemhez című ódáját. Először — m i n t ahogy ezt R e m é n y i k n e k irta — a k'asszikus, alkaioszi v e r s f o r m á v a l kísérletezett, d e ez úgy látszik, hogy n e m sikerült. A döntő fordulatot a kollégium teljesen megváltozott gazdasági helyzetének es azzal együtt új feladatainak a felismerése adta meg. í g y vált benne igazán elev e n n é a k o l l é g i u m n a g y tanárainak és t a n í t v á n y a i n a k , A p á c z a i n a k , Bolyai Fark a s n a k , K ö r ö s i Csorna S á n d o r n a k és K e m é n y Z s i g m o n d n a k a l a k j a és j ö v ő t t e r e m t ő , hitet sugárzó gondolatvilága. „ A z újrakezdés v a k m e r ő r e m é n y é t " magukból mescsze, a j ö v ő n e m z e d é k e k s z á m á r a k i s u g á r z ó f é r f i a k e r ő s í t e t t é k m e g a h i t é b e n , a v e r s v é g s ő g o n d o l a t á b a n : , . A s z e l l e m el r e n d e l t e t é s e é l e t , f e l t á m a d á s é s ö r ö k d i a d a l . " Í g y született m e g az óda, e g y k o r s z a k n a k az ó d á j a , m e g t a g a d v a azt a háború u t á n i , r é g e b b i g o n d o l a t o t , h o g y ..az ó d a i t t f e l n e m t á m a d s o h a " . D e a z A p r i l y ó d á j a a múltból a j ö v ő f e l é forduló új idők ódája volt. A l k a l m i v e r s n e k t a r t o t t a A p r i l y a Magányos aktor Kecskeméten című versét, is. a m e l y e t K a t o n a J ó z s e f e m l é k é r e 1930-ban i r t , d e a z Abel füst jé b ő i e z z e l a z indokolással kihagyta. Lehetséges, hogy ugyancsak ilyen alkalomszerű v a g y pedig nem elégge kif e j e z ő és n e m az utókornak szóló versnek tartotta azokat a költeményeit is, a m e l y e k a z 1920—30-as é v e k b e n v a l a m e l y e r d é l y i l a p b a n v a g y a n t o l ó g i a jellegű kiadványban megjelentek, de kötetbe sohasem kerültek. Aprily L a j o s összes, verseit tehát m é g n e m ismerjük, m e r t azok n e m jelentek m e g egy kötetben. A ma már teljesen elfelejtett versei között különösen érdekesnek tartjuk a Vakáció c í m ű t , a m e l y a z E l l e n z é k 1927. 46. s z á m á b a n , I I . 2 7 - e n é s a Napkelet 1927. 6. s z á m á b a n j e l e n t m e g . A p r i l y n e k e b b e n a z é v b e n a z E l l e n z é k b e n c s a k a k ö v e t k e z ő v e r s e i j e l e n t e k m e g : Tengeren rab énekel (6. s z . ) . Ének a halkuló madárról (12. sz.). Vakáció (46. sz.), Silentium (87. s z ). Beethoven halála (293. sz.). K ó törés a völgyben (293. sz.). U g y a n a k k o r k e v e s e t k ö z ö l t a P á s z t o r t ü z b e n is, d e a z t nem mulaszthatta el, h o g y a s o k a t v i t a t o t t Ady-kérdésben a Makkai könyve (Magyar fa sorsa) m e g j e l e n é s e u t á n ki n e f e j t s e a m a g a . M a k k a i v a l e g y ü t t é r z ő v é l e m é n y é t ( P á s z t o r t ű z 1927. 11. sz.). E z t f o n t o s n a k t a r t o t t a . A M a k k a i könyvétől az A d y - k é r d é s tisztább megítélését, a nemzeti bűneinkkel v a l ó határozott szembe nézést, az azokkal v a l ó leszámolást és azzal e g y ü t t az erkölcsi megtisztulás kötel e s s é g é n e k m e g l á t á s á t is v á r t a é s r e m é l t e . A k ö v e t k e z ő é v b e n (1929) a z o n b a n c s a k e g y v e r s é t o l v a s h a t j u k a z E l l e n z e d b e n (így akarja a sors, 145. sz.), e g y e t p e d i g , e g y b ú c s ú v e r s e t (Ismét viharban) aa E n y e d i Ú j s á g b a n (6. s z . ) k ö z ö l t . A k ö v e t k e z ő é v e k b e n , P e s t e n , a z o n b a n ú g y l á t s z i k hogy szinte elnémul A p r i l y , a költő. A tanítás mellett a Protestáns S z e m l e szerk e s z t é s e , e g y - e g y e l ő a d á s v a g y c i k k í r á s a é s t a l á n a f o r d í t á s f o g l a l t a e l 1934-ig, amikor Az aranymosó balladájában g y ű j t ö t t e össze az utolsó n y o l c é v b e n írt

ADALÉKOK A2 APR11Y-PILOLOCIAHOZ

179

v e r s e i t , v a l a m i n t a z e l ő z ő é v e k a l k o t á s a i t . í g y s e m k e r e k e d e t t ki e b b ő l k ü l ö n ö s e n vaskos kötet, és igy n y u g o d t a n állíthatjuk, h o g y A p r i l y b a n a szerkesztői m u n k a és az Erdélyből való, kényszerűnek érzett kiköltözés egy időre szinte megölte, e l f o j totta a lírai költőt E v e k r e v o l t szüksége, a m í g ú j r a m e g s z ó l a l t , és megújult erővel ú j színeket vitt a költészetbe a sokáig súlyos válságban élő poéta Az Erdélyben csalódásba, belső elégedetlenségbe, kudarcba fulladt szerkesztői pálya után e g y ú j korszak k ö v e t k e z e t t a z A p r i l y költészetében, egész munkásságában A „ b o t c s i n á l t a " s z e r k e s z t ő v é g ü l is m e g s z a b a d u l t e t t ő l a m u n k a k ö r t ő l , é s a k ö l t é szete azután újra kivirágzott. 3. E z e k u t á n n e m l á t s z i k v a l ó s z í n ű n e k a z . h o g y A p r i l y P e s t e n m e g f e l e d k e z e t t a r é g e b b e n . K o l o z s v á r t I r t v e r s e i r ő l , d e a Vakáció című költeménye — talán mert f o r m a i l a g n e m tartotta j ó n a k — n e m került b e e g y i k későbbi kötetébe sem. és így teljesen feledésbe ment. Valószínűnek tartjuk, hogy régi, talán kolozsv. é l m é n y é i b ő l f o g a n t meg ez a l e m o n d ó hangú k ö l t e m é n y e , a m e l y n e k a hangula'.át m á r a z Enek a halkuló madárról-ban m e g é r e z h e t j ü k , és ú g y látjuk, h o g y e g y e n e s út v e z e t tőle a teljes meghasonlásig, a z elhallgatásig. A Vakáció különbözik A p r i l y személyes jellegű, természeti lírájától, amelyb e n á t t é t e l e s e n f e j e z t e ki a m a g a é l e t é t , a z e r d é l y i n é p e k k ü z d e l m e i t , e g y m á s r a u t a l t s á g á t , a z e g é s z e r d é l y i é s e m b e r i s o r s o t . V o l t a k a z o n b a n a z e l ő t t c s késó!>!> is p á r b e s z é d e s f o r m á j ú , e l b e s z é l ő j e l l e g ű v e r s e i , a m e l y e k b e n az emberi sorsot, gyermekés i f j ú k o r á n a k n a g y élményeit e g y - e g y eles képben megelevenítette. P á r b e s z é d e i m i n d i g az e m b e r i életek összeütközéseit, v é g z e t e s tragédiáit v a g y a s z a b a d s á g é r t v a l ó l á z a d á s a t f e j e z t é k ki í g y jutott el a d r á m a i f o r m á h o z , a m e l y e t f o r d í t á s a i b a n i s k e d v e l t , és ú g y l á t s z i k , h o g y s o k s z o r k i f e j e z ő b b n e k talált, m i n t a s z e m é l y e s lírát. M i n d e z e k után é r d e m e s n e k lennek tekinthető A p r i l y verset.

tartjuk

ma

újra

közölni

ezt az elfelejtett,

Vakáció A s z o m s z é d u n k b a n , hol sok v o l t a m e n t a , a m á l y v a r ó z s a és a dália, a zárdából szabad vakációra megérkezett a Klementin fia. K i s k ö r t e f á n a csúszka csőre ácsolt, Klementin asszony bent imádkozott lugasban nyolcvanéves n é n i k é j e piacra virágokat csokrozott.

—

Este v e r a n d á n k l é p c s ő j é n f i g y e l t e m : csillag-mezőkre f e l l e g - m é n üget. F i á v a l künt sétált K l e m e n t i n asszony, hallottam halk beszélgetésüket: — Atlátogatsz a szent kálváriához . . . — Mezítláb . . . Túl a part homokja vár. — Reggel v e l e m fogsz zsoltárt énekelni — — V a n itt a n y á m , sok é n e k e s m a d á r ? . . . A m e r r e jöttem, — cirkusz állt a téren, a n a p sütött, a n y á m , a b a n d a szólt, — Hallottad már a cirkuszok zenéjét? Gyönyörű volt! Anyám, gyönyörű volt! — Jaj, n e m tudod, hogy lelkeddel m i történt? Jaj. sátánszem gonoszverése ért! A sátán sípja szólt a muzsikában — Jaj, sírni tudnék üdvösségedért! Fiacskám t é r j a zárda-csendbe vissza, m o n d j lelkedért száz b ű b á n ó i m á t . . .

ismer-t-

180

VITA ZSIGMOND

É j j e l v i h a r volt. Zúgtak kint a fák. Heggel sirtak a m á l y v á k , dáliák. Lehajtott fejjel láttam visszamenni. — klastrom felé — a K l e m e n t i n fiát. . A p r i l y j e l l e g z e t e s k i s v á r o s i k ö r n y e z e t e t m u t a t b e a v e r s é b e n , és e g y e l m ú l t v i l á g c s e n d j é t , n y u g a l m á t i d é z i . A v i r á g o k , a m e n t a , a m á l y v a r ó z s a és a d á l i a csak h a l v á n y a n , lágyan színezik ezt a környezetet, és azzal e g y ü t t e g y régi v i l á g alakjait elevenítik meg. A t e r m é s z e t és az e m b e r i é l e t itt teljesen egybeolvad. A l i g hallatszik be ide e g y - e g y hang, madárszó, d e az estét e g y m e t a f o r a ( f e l l e g m é n ) e s e g y i g e ( ü g e t ) e g y s z e r r e m o z g a l m a s a b b á teszi. V é g e a z i d i l l i c s e n d n e k , es a költő e g y d r á m a i összeütközésnek lesz a tanúja. M e r t d r á m a feszül a K l e m e n tin a s s z o n y é s a v á s á r s z é p s é g e i t ő l , z e n é j é t ő l m e g i t t a s o d o t t , m á m o r o s a n l e l k e n d e z ő f i á n a k p á r b e s z é d é b e n . A p á r b e s z é d csak e g y p á r s z a k a d o z o t t , b o l d o g v a g y kétségbeesett f e l k i á l t á s b ó l áll, d e k é t e l l e n t é t e s v i l á g ü t k ö z i k b e n n e össze. A v e r s v é g e m e g i n t a t e r m é s z e t b e visz. V é g e a z i d i l l n e k , k i t ö r a v i h a r , és m á r - m á r a t r a g é d i a s z e l e is f e l z ú g a k e r t b e n . V é g e a v i d é k i c s e n d n e k , d e a t r a g e d i a csak a lélek m é l y é n zajlik. K l e m e n t i n f i a n e m lázad, h a n e m belenyugszik a sors p a r a n c s á b a , és í g y n e m lesz b e l ő l e t r a g i k u s hős. D e a f e l s ő b b p a r a n c s nak e n g e d e l m e s k e d ő f i ú itt s z o m o r ú , m e g a l k u v ó áldozat, m e r t nincs m á s lehetősége, é s l e m o n d az élet szépségeiről. A k ö l t ő p e d i g , aki a m a g a életének a d i l e m m á j á t is k i v e t í t e t t e a l e m o n d á s b a f ú l ó d r á m á b a , c s a k t á v o l r ó l , t a l á n e g y ü t t é r z é s s e l v a g y régi e m l é k e i b e m e r ü l v e nézi a k l a s t r o m b a visszatérő fiút, aki m ö g ö t t bezárult maga az élet. A p r i l y . aki az elégia h a n g j á n szólalt m e g akkor, a m i k o r k ö r ü l ö t t e m é g a tragédia szele fújt. újra v é g i g é l t e fiatalságának lázadását, de a lemondás, a k é n y szerű kitörés keserűségeit is. A világot sohasem tudta m e g u t á l n i , mint ahogy azt a klastromi élet megkövetelte a K l e m e n t i n fiától. A z élégia hangjai mellett m i n d i g é l t b e n n e a n y u g t a l a n s á g is, a m e l y o l y k o r - o l y k o r s z e n v e d é l y e s e n t ö r t ki, h o g y letépje a f e g y v e r e k között vonuló rabok darócruháját v a g y pedig, h o g y nótázva, fütyürészve. a szabad élettől megittasodva kóboroljon a szépségeit ingyen kínáló természetben.

A szerkesztői munka Aprily Lajos számára kezdetben lehetett hivatás, de rabság lett belőle, amelytől el kellett menekülnie, hogy átadja u helyet Kuncz Aladárnak, aki mindig az irodalmi élet központjában élt, és tehetségeket felfedezve, irányítva, az új feladatokra mindig felfigyelve, otthon találta magát a reá szabott munkakörben. Aprilynak viszont meg kellett látnia szerkesztői célkitűzéseinek, törekvéseinek a kudarcát, és ezért menekült ettől a feladattól. Tompa László már 1923-ban irt kritikájában (Pásztortűz 1923. 30. sz.) észrevette, hogy Aprilyt „csak egy váratlanul jövő lélekvihar" mentheti meg az elnémulástól. Ez következett be akkor, amikor Erdélyt elhagyta. VITA ZSIGMOND A i u d , str. 11 f u n i e n r . 13

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I X X V . évi. I M I

K Ö Z L E M É N Y E K

1. I l i m

GYARMATHI SÁMUEL KÖNYVTÁRÁRÓL Múltunk nagyjai könyvtárának helyreállítása (ha másként nem lehet: legalább elméletben) rendkívül fontos tudománytörténeti feladat. Szellemi ihletforrásaik megállapítása, eszmei fejlődésükre befolyást gyakorolt tényezők és müveik-elveik formálói nélkül ma már elképzelhetetlen életrajzi értékelés és az életmű felmérése. Azért igyekszik tudománytörténetünk a megmaradt katalógusok, különböző más gyűjteményekbe besorozott könyvek alapján és más módszerekkel egy-egy fontosabb intézmény vagy személyiség tékájának rekonstruálására. Hasonló okok indokolják, hogy nagy tudósunk, Gyarmathi Sámuel — finnugor rokonságunk és az összehasonlító nyelvtudomány úttörője — könyvtárával foglalkozzunk. Két nagyobb külföldi tanulmányútja, s az azok kapcsán teremtett kontaktus Debrecen, Buda, Bécs, Prága, Drezda, Lipcse, Halle, Weimar, Würzburg, Hamburg, Koppenhága és főleg a göttingai Georgia Augusta egyetem tudósaival, s azok döntő hatással voltak nyelvtudományi kutatásaira, világraszóló eredményei elérésére. A kutatások kiderítették, hogy nemcsak nagyhírű professzorok előadásait hallgatta és teremtett azokkal személyes kapcsolatot, hanem külföldi útjai során szakkönyvek megszerzésére is gondot fordított. Göttinga könyvtárának gazdag gyűjteményei jelentették számára a főforrást, de idehaza lévő kollégiumi könyvtárak is sokban segítették tudományos munkájában. A kutatásaihoz szükséges könyvek egyrészét saját magának is megszerezte, s azok később más kiadványokkal együtt magánkönyvtárába épültek bele. Jegyzékéből kitetszöen különösen sok könyvet vásárolt Bécsben, azután Göttingában.1 M. N a g y Ottónak, tudósunk életrajzírójának köszönhetjük, Zilahi Református Kollégiumnak adományozott könyvei jegyzékét z ö l t e (1. M . N a g y O t t ó i . m . 76—85).

hogy Gyarmathi felkutatta és k ö -

H a l á l a e l ő t t hat e s z t e n d ő v e l k é s z í t e t t és K o l o z s v á r t 1824 július 6-án kelt v é g r e n d e l e t é t í g y k e z d i G y a r m a t h i : „ E z e n i r á s o m által h a g y o m örökös jussul, min den Zilahon letett pénzemet, házamat, ládáimat, abba található ingó jószágaimat n é m e t i p i n e z é m e t , 's e g y é b h a s z n a v e h e t ő v a g y o n o m a t , a ' Z i l a h i N e m e s R e f o r m a t a E v a n g e l i c a O s k o l a b o l d o g i t á s á r a " (uo. 75—6). A Testamentum-ban nincsen szó a tudós k ö n y v e i r ő l . I s m e r v e azonban a kor s z o k á s á t , m é l t á n f e l t é t e l e z h e t j ü k , h o g y „ l á d á i " k ö n y v e k e t t a r t a l m a z t a k és a z „ i n g ó 1 M N a g y Ottó, Gyarmaíki Sámuét éUta és munkássága. Kolozsvár, 1044. 72 - 5. A munka Fugg'téHben adott útiköltség jegyzékben több könyvvásárlásra vonatkozó bejegyzés található. Gyarmathi Göttingából vuszatérte után is kapott könyveket. í g y például Saator Jánosnak Augnsztinovics Pálhoz szóló, Göttingában 1800. április 13-án datált levelében olvashatjuk, hogy az író a dmzettnek nécsbe kukl egy tudományta-iskolni anyagot tartalmru.S csomagot, melyben „Gyarmathi Doctornak két konyvetske" is található. (Unitárius Püspökség levéltára. Kolozsvár Augusztinovlca P á ] levelezése).

CSETRI ELEK

182

ószág" nem volt egyéb, mint Gyarmathi könyvtára. Mindez a Gyarmathi áltat a zilahi kollégiumnak adományozott e g y é b hagyatékával együtt egykori iskolájába k e r ü l t , m e l y n e k l é n y e g é b e n m e g a l a p í t ó j a és e l s ő r e k t o r - p r o f e s s z o r a volt. Szerencsére a Gyarmathi-nyomokat lelkiismeretesen kutató M. Nagy Ottó a zilahi k o l l é g i u m n a k a d o m á n y o z o t t k ö n y v e k j e g y z é k é t m e g t a l á l t a és kritikailag i özölte. A z ismeretlen jegyzékkészítő több csoportba f o g l a l v a a d j a G y a r m a t h i könyv e i n e k listáját. A z e g y i k csoport előtti üres lapon ez áll: „ T h e c a G y a r m a t h i a n a — T h e c a d o n o Samuelis G y a r m a t h i " ; a k ö v e t k e z ő lapon pedig, a felsorolás előtt ezt a s z ö v e g e t t a l á l h a t j u k : „ C a t a l o g u s L i b r o r . G y m n . R e f . Z i l a h . 25 J u l i . 830." A j e g y z e k 167 s o r s z á m o t f o g l a l m a g á b a n , d e a s z á m o z á s b a n h i b a v a n . H a s o n l ó k é p p e n t ö b b h i b á t k ö v e t el a j e g y z é k k é s z í t ő a k ö n y v e k c í m é n e k és a d a t a i n a k felsorolásánál i s ( u o . 76). E l ő r e j e l z é s e i n k után lássuk m a g á n a k a j e g y z é k n e k a k ö n y v a n y a g á t . E g y pillantás a j e g y z é k r e elég, hogy megállapíthassuk: az n a g y j á b ó l tükrözi nagy hazánkfia enciklopédikus müveltségét-érdeklódését és tudósi g o n d o l a t v i l á g á t . í g y elmar a d h a t a t l a n u l ott v o l t k ö n y v e i k ö z ö t t a f i l o z ó f i a , t e o l ó g i a , t ö r t é n e l e m - és e g y h á z történet, v a l a m i n t a s z é p i r o d a l o m s z á m o s a l k o t á s a . E z e k k ö z ü l k ü l ö n is k i e m e l j ü k több e g y e t e m e s történeti k ö n y v é t és n y e l v k u t a t á s a i v a l n y i l v á n ö s s z e f ü g g ő m a g y a r ő s t ö r t é n e t é t (Conjecturae de sede prima, origine et sede Hungarorum: B u d a e , 1805.), v a l a m i n t E d e r m ű v é t (Scriptores Rerum Translivanarum I I / l . k. C i b i n i i , 1800). Szépirodalmi olvasmányai bizonyítékaként jegyzékében szerepelnek Vergilius, Martialis, a z olasz Tasso, A r i o s t o , a f r a n c i á k k ö z ü l M o l i é r e , R a c i n e , a z t á n a X V I I I . században olyan népszerű angol Y o u n g művei. " Igaz, hogy G y a r m a t h i nevét nyelvészeti munkásságának köszönheti, de nem f e l e d h e t j ü k el: életének c s a k n e m tíz esztendejét a zilahi r e f o r m á t u s k o l l é g i u m b a n r e k t o r - p r o f e s s z o r k é n t f á r a d s á g o s n e v e l ő m u n k á v a l töltötte el. A Meszes tövében elterülő Zilahra emlékeztet a magára ragasztott tréfás e-ző magánhangzókkal képz e t t e l n e v e z é s : „Meszes hegye vén mestere", melyet akkoriban széltében-hosszában i s m e r t e k m á r , m i k o r a 60 é v e s t i s z t e s m a g i s t e r e l h a g y t a a v á r o s t . Felvilágosult tudósunk ugyanakkor korának közismert orvosa, „medicinae doct o r i a v o l t , s i l y e n m i n ő s é g é b e n m i n t H u n y a d m e g y e a l k a l m a z o t t j a és a n a g y b ú n i Bethlen-kúria udvari orvosa működött. Igaz, hogy ezzel a foglalkozásával később jórészt felhagyott, de ilyenirányú készültségét könyvtárának számos anatómiai, o r v o s i és g y ó g y s z e r é s z e t i m u n k á j a j e l z i . K ö z t ü k v a n n a k p é l d á u l N y u l a s F e r e n c n e k é s K ö l e s é r i S á m u e l n e k o r v o s i m ü v e i is. Művelődési profiljának erősen racionalista meghatározottságú, kimondottan t e r m é s z e t t u d o m á n y o s v o n á s a i t k ö n y v t á r a j ó l tükrözi. I s m e r e t e s t ö b b e k k ö z ö t t az, hogy a nagyenyedi kollégium ásványtani gyűjteményének alapjait Gyarmathi külföldi vásárlásai vetették meg, s a mineralógia élete v é g é i g egyik k e d v e n c tudományába maradt. K ö n y v j e g y z é k é b e n méltán kapott helyet a híres erdélyi protomedicus Köleséri Sámuel Auraria Romano-Dacicá-ja (Cibinii, 1717), v a l a m i n t a Verzeichniss der Geislerischen Mineralien-Sammlung zu Leipzig (Leipzig, 1796) két kötete. A z ö s s z e h a s o n l í t ó n y e l v t u d o m á n y s z e m p o n t j á b ó l is l é n y e g e s e k l e h e t t e k szám á r a a k ö n y v t á r á b a n található f ö l d r a j z i m u n k á k és atlaszok. A természetet nyitott s z e m m e l f i g y e l ő G y a r m a t h i s z e r e t t e a b o t a n i k á t és ö r e g k o r á b a n n ö v é n y e k e t g y ű j t ö t t és botanikai különlegességeket termesztett. É r d e k l ő d é s é t k ö n y v t á r á n a k több darabja mutatja. N é h á n y évtizedes falusi tartózkodása ellenére a f ö l d m ü v e l é s kérdései tudom á n y o s szinten n e m é r d e k e l t é k . M é g i s f i g y e l e m r e m é l t ó n a k k e l l e l k ö n y v e l n ü n k azt, hogy könyvtárából nem hiányzott Johann Wiegandnak a 18. s z á z a d ú j mezőg a z d a s á g i t ö r e k v é s e i t t ü k r ö z ő h í r e s k ö n y v e (Anleitung zu einem österreichischen Landund Hauswirtschaftskalender, W i e n , 1792). G y a r m a t h i t e r ő s v á g y f ű t ö t t e , h o g y k i c s i n y és s o k b a n e l m a r a d o t t h a z á j á n a k g a z d a s á g i t é r e n is h a s z n á l j o n ; „ n e k e m F e l e s é g e m , G y e r m e k e i m a haza, e z é r t élek, halok"2 — í r j a és Erdélyország előhaladására, „közhasznára" javaslatokat tesz S z e r i n t e a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k és a t e c h n i k a f o g j á k a z e m b e r i s é g e t és b e n n e E r d é l y társadalmát átalakítani. A z é r t j a v a s o l j a B á n f f y G y ö r g y gubernátornak a tech-

• J uicsó Elemér, Gyarmathi

Sámuel

levelei.

MNy.

XI,,

21a.

G Y A R M A T H I SÁMUEL

KÖNYVTÁRÁRÓL

183

-nika é s m e z ő g a z d a s á g i ú j í t á s o k b e v e z e t é s é t . Ü d v ö s n e k t a r t a n á ú j n ö v é n y f a j t á k , k ö z t ü k a c u k o r r é p á n a k a t e r m e s z t é s é t , a l e n - és k e n d e r t e r m e l é s f e l k a r o l á s á t , v a l a m i n t az ipari f o r r a d a l o m olyan v í v m á n y a i n a k meghonosítását, m i n t a szövő- es fonógépek.3 Technikai érdeklődésének nyomát Gyarmathi könyvjegyzékének egyetl e n t é t e l e ő r z i : e g y o l v a s ó g é p t e r v é n e k l e í r á s a 1707-ból (Beschreibung und Abbildung der Lesemaschine. L e i p z i g , 1707). Ha a világ tudományossága Gyarmathit úgy tartja számon, mint a finnugor n y e l v é s z e t és összehasonlító n y e l v t u d o m á n y megalapítóját, v á z l a t u n k b a n szólanunk kell k ö n y v t á r á n a k filológiai vonatkozásairól. T é k á j á n a k zöme a n y e l v t u d o m á n y kör é b e vág. F i n n u g o r r o k o n s á g u n k G y a r m a t h i által írt a l a p v e t ő m ü v e , az Affinita Lingvae Hungaricae cum Lingvis Fennicae Originis grammatice demonstrata (Gött i n g a , 1799) t e r m é s z e t e s e n o t t v o l t k ö n y v t á r á b a n . D e a m i n t M . N a g y O t t ó u t á n ú j a b b a n V i c t o r E. H a n z e l i a m e r i k a i n y e l v é s z p r o f e s s z o r is f e l f i g y e l t r á : G y a r m a t h i p é l d á n y a tele v a n sajátkezű b e j e g y z é s e k k e l , a m e l y e k arra e n g e d n e k k ö v e t k e z t e t n i , h o g y t u d ó s u n k ű j , á t d o l g o z o t t k i a d á s r a k é s z ü l ő d ö t t ( M . N a g y O t t ó i . m . 78). A z Affinitás í r ó j a e g y k é s ő b b i n y e l v é s z e t i m u n k á j á v a l (Szótár — Vocabularium B é c s . 1816) i s h i t e t t e t t a z ö s s z e h a s o n l í t ó n y e l v t u d o m á n y m e l l e t t . S h o g y f i l o l ó g i a i m u n k á s s á g á b a n v a l ó b a n s z é l e s s k á l á n d o l g o z o t t , i g a z o l j a k ö n y v j e g y z é k e is. E b b e n u g y a n i s m a g y a r n y e l v t a n és h e l y e s í r á s i m u n k á k o n k í v ü l t ö b b latin és g ö r ö g g r a m m a t i k a , a z o n k í v ü l n é m e t , f r a n c i a , s p a n y o l , cseh, o r o s z n y e l v t a n o k és s z ó t á r a k , söt m é g e g y s z a n s z k r i t n y e l v k ö n y v is t a l á l h a t ó . T u d j u k a z o n b a n , h o g y a v a l ó s á g b a n a j e g y z é k b e n lévőknél G y a r m a t h i sokkal több m u n k á t használt fel, hiszen K a z i n c z y i r j a l e v e l é b e n : szótára e l k é s z í t é s e é r d e k é b e n „35 L e x i k o n t f o r g a t a v é g i g " ( M . N a g y O t t ó i . m . 66). A r o m á n u l jól beszélő és író G y a r m a t h y k ö n y v e i közt e g y r o m á n olvasók ö n y v is v o l t (Valachisches Lesebuch. W i e n . 1793). T u d j u k , h o g y a t u d o m á n y o s •érdemeiről és r o m á n tudásáról ismert G y a r m a t h i k ö n y v t á r á b a k é s ő b b bekerült e g y X V I I . s z á z a d i k é z i r a t o s r o m á n z s o l t á r f o r d í t á s is. 4 E z a k é z i r a t G y a r m a t h i könyvtárának azon d a r a b j a k ö z é tartozott, a m e l y e k e t a j á n d é k k é p p e n kapott. Közöttük igen becses Széchényi Ferenc k ö n y v t á r á n a k j e g y z é k e , azé a könyvtáré, m e l y közt u d o m á s szerint később az országos jelentőségű Széchényi K ö n y v t á r alapjául szolg á l t (Catalogus Bibliothecae Hungaricae Francisci Com. Széchenyi. Tom. I—II. Sopr o n i , 1799). G y a r m a t h i l e v é l b e n k ö s z ö n t e m e g a k ü l d ö t t k ö n y v t á r j e g y z é k e t é s v i s z o n z á s u l S z é k e l y I s t v á n Magyar Cronicá-ját ajándékozta Széchényinek. A tudom á n y o s é r i n t k e z é s e k b e n m e g s z o k o t t m ó d o n k ö n y v e k e t k a p o t t a j á n d é k b a a z 180!» e l e j é n pesti o t t h o n á b a n m e g l á t o g a t o t t H o r v á t h I s t v á n t ó l és a szintén í r o g a t ó Y:iik o v i c s M i h á l y t ó l ; e z e k é r t m a g a is k ö n y v e k k e l k e d v e s k e d e t t a z adományozóknak M . N a g y O t t ó m u n k á j a t ö b b s z ö r is k i t é r G y a r m a t h i k ö n y v t á r á n a k kéziratos anyagára, m e l y e k n e k egyrésze a zilahi kollégiumnak adományozott k ö n y v e k j e g y z é k é b e n is s z e r e p e l . T ö b b e t k ö z ü l ü k G y a r m a t h i k é s z í t e t t a N a g y e n y e d e n é s G ö t "tingában hallgatott előadások a n y a g á b ó l . K é z i r a t o s a n y a g á n a k igen értékes d a r a b j a a zilahi tanársága idején készült bölcseleti jegyzet. Említi b e n n e Kantot, érvényesiti szempontjait, s előadásában számos példát hoz fel azokból a tudományágakból, melyekben oly otthonos volt (grammatika, orvostudomány, fizika, pedagógia). Jegyzetének egy-két p é l d á j a egyenesen kedvenc technikai tárgyait érint': a távírót és M o n t g o l f i e r léggömbjét. Jegyzete jellemző módszerére, hiszen az 17 k ü l ö n b ö z ő d i á k j á n a k k é z í r á s a , a k i k n e k a z a n y a g o t e l ő a d t a , r é s z e n k é n t tollbam o n d t a és ö s s z e k ö t v e m e g ő r i z t e . Kéziratai között van néhány életrajza szempontjából rendkívül jelentós darab. E l ő s z ö r e m l í t j ü k m á s o d i k g ö t t i n g a i t a n u l m á n y ú t j a (1796—1798) i d e j é n k é s z í t e t t , s z e mélyi kiadásokra fordított költségeinek jegyzékét. A másik kéziratos füzet Samuéit< Gyarmathi Stammbuch c í m ű és k ü l f ö l d i utazása s o r á n és i t t h o n s z e r z e t t baráti emléksorokkal v a n t e l e . M e g v a n n a k k é z i r a t o s j e g y z e t e i is. A fentieken kivül a k o l l é g i u m i l e v é l t á r b a k e r ü l t m é g G y a r m a t h i d i á k k o r i b e s z é d é n e k k é z i r a t a is.

•Csctri Klek - Daiii János, Gyarmathi Sámuel leveleiket. N y l r K . XV/I971/, 13; uflk, A Játok Gyár matki iletrajtákot. N y l r k . XVI/1972/, 344. • R S Z K Akadémiája Könyvtára Kolozsvár-Napocán. Kolozsvári Református Kollégium Könyvtáráuak állami. Kézirattár 1633. sz.; vö. Juhász I s t v á n : A reformáció at erdélyi románok kötött. Kolozsvár, 1940. 2 0 9 - 1 5 ; N . Dráganu, Un manuscris calvino-román din veacul al XVII-lea. Fraţilor Alexandru és Ion I. LApAclatu. Bucure?t ; , 1936. 2 7 9 - 3 0 1 . Sámuel

184

CSETRI ELEK

Ismertetésünk Gyarmathi könyvtárának csak azzal a részével foglalkozott, amely nagy tudósunk hagyományából a zilahi református kollégium tulajdonába jutott. Mert a magunk részérói is helyeseljük M. Nagy Ottónak azt a megállapítását, hogy a jegyzékben lévó anyag Gyarmathi Sámuel könyvtárának csak egy részét jelenti; elsősorban azokat a könyveket, amelyeket 6 maga már évek óta nem használt, hanem zilahi házában, ládákba csomagoltan tartott (M. Nagy Ottó i.m. 76.) Könyvtárának többi darabja máshova, főleg Bethlen Gergely könyvei közé kerülhetett, minthogy utolsó éveiben az ő házánál talált otthont. Más darabok azonban adományképpen vagy kölcsönként közgyűjteményekbe és személyi könyvtárakba is bejuthattak. CSETRI ELEK Universitatea „Babeş-Bolyai" C l u J - N a p o c a , str. K o g ă l n i c e a n u nr.

DESPRE BIBLIOTECA

LUI

SÁMUEL

I

GYARMATHI

(Rezumat) S á m u e l G y a r m a t h i , f o n d a t o r u l f i n o - u g r i s t l c i i şi a l f i l o l o g i e i c o m p a r a t i v e , i n c u r s u l p e r e g r i n ă r i i s a l e I n A p u s u l E u r o p e i , a r e u ş i t să p r o c u r e m u l t e c ă r ţ i d e s p e c i a l i t a t e . C u t o a t e că nu e x i s t ă l i s t a c o m p l e t ă a b i b l i o t e c i i s a l e , t o t u ş i n e - u r ă m a s o l i s t ă c o n ţ i n i n d c ă r ţ i l e s a l e l ă s a t e In 1830 C o l e g i u l u i R e f o r m a t d i n Z a l ă u C e l e 167 d e c ă r ţ i a l e l i s t e i a r a t ă i n t e r e s u l s ă u e n c i c l o p e d i c , f i g u r l n d a i c i multe c ă r ţ i d e f i l o z o f i e , t e o l o g i e , i s t o r i e şi i s t o r i e e c l e s i a s t i c ă , p r e c u m şi d e b e l e t r i s t i c ă . G y a r m a t h i s-a i n t e r e s a t d e c u c e r i r i l e t e h n i c e a l e epocii sale, a v i n d m u l t e cărţi d i n d o m e n i u l t e h n i c , p r e c u m şi d i n d o m e n i u l ş t i i n ţ e l o r n a t u r i i ( b o t a n i c ă , m i n e r a l o g i e , a g r o n o m i e , ştiinţe m e d i c a l e etc.). D i n d o m e n i u l f i l o l o g i e i g ă s i m o s e r i e d e g r a m a t i c i şi d i c ţ i o n a r e ( I n l i m b i l e l a t i n ă , g r e a c ă , g e r m a n ă , f r a n c e z ă , s p a n i o l ă , c e h ă , r u s ă şi c h i a r o g r a m a t i c ă s a n s c r i t ă ) . E x i s t ă I n b i b l i o t e c a sa şi o c a r t e d e c i t i r e r o m â n e a s c ă (Valacchisch.es Lesebuch W i e n , 1793).

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I

K Ö Z L E M É N Y E K

X X V . é v f . 1001. 2. » z i m

AZ ASSZOCIATÍV A-ZÁS ELTERJEDTSÉGE A ROMÁNIAI MAGYAR NYELVJÁRÁSOKBAN 1. Az á—á hangkapcsolatban jelentkező, asszociatív á-zás a nyelvjárástani szakirodalomban ismert jelenség. Említi már Balassa (MNyj. 102—3), erősségi fokát és elterjedtségét körvonalazza Horger ( M N y j . 79), irodalmát összefoglalja és a hangjelenség még tisztázatlan pontjaira utal Deme (NyatlFunk. 137—9). Friss gyűjtésre, a MNyAtl. anyagára támaszkodva foglalkozik e jelenséggel Imre Samu ( M M N y j R . 286), Márton Gyula pedig a minden településre kiterjedő székely táji nyelvatlasz adatai alapján a jelenség mai elterjedtségét és erősségi fokát írja le — az udvarhelyszéki nyelvjárásban (MNyj. X X I I , 3—8). Minthogy azonban e hangjelenség nyelvföldrajzi jelentkezésének a romániai magyar nyelvjárásokban két, jól elkülöníthető góca van: részint a csángóban, részint a nyugati székely nyelvjárásban, s mert ez utóbbiban az á-zás nem áll meg a volt Udvarhelyszék nyugati határánál, hanem tovaterjed északabbra és nyugatabbra, a Nyárádmente és a két Küküllő vidékének egy-egy részére, nem lesz tanulság nélküli az asszociatív ű-zás nyelvföldrajzi elterjedtségét és erősségi fokát újból szemügyre vennünk. A jelenség bemutatásához a romániai magyar tájatlaszok adatanyagát: Márton Gyula—Gálffy Mózes már említett (a MNyj.-ban közölt) udvarhelyszéki, Balogh Dezső—Teiszler Pál kéziratos Marosvásárhely vidéki adatait (1. erről NyelvTan — 1980, 7), valamint a magam gyűjtötte „Romániai magyar nyelvjárások atlasza" adatait használtam fel. 2. Mint ismeretes, az asszociatív á-zás erdélyi góca a nyugati székely nyelvjárásnak a mezőségi nyelvjárással érintkező, észak—dél irányba húzódó széles sávja. Mielőtt azonban pontosabban körülhatárolnók e területet, sorakoztassuk fel az RMNyjAtl.-nak e jelenségre vonatkozó adatait. (Az udvarhelyszéki adatokat lásd Márton: i.h.) Nyárádszentmárton: anyám, ápám, apját, csálamádé, darázs, hátár, kájtár, kántár, kapájuk, kaptár, lankás, nádrág; de álmába, család, darázs, falás, halál, határ, kăjtâr, kalán, kalács, kalapács, kalandárijom, kalász, kalásszá, kantál, kantár, kandász, kapá1, kapállás, karácson, karalábf, kaptár, kaszál, kaszás, kaszává1, kaszát, kaszájuk, lapát, madár, matarász, patká", palánt, plájbác, szamár, talpát, vasárnap, várnám is. Jobbágytelke: ábát 'abált', ággyátok, ákár, amúba 'almába', ányámasszony, ápámuram, ápját, áj-átás, balhás, család, darázs, fálás, csálamádé', hágyámányoz, hámbár, hátár, hájtás, kálándárijom, kárácson, kán tó', ká-

186

MURADIN LASZLO

lópács, kalács, kálá", kálánnyá, kupái, kápájuk, kápállás, kászál, kószává', kárálábé', kájtár, kántár, kaptár, kapta", legalább, mádár, nadrág, plájbász, páttánás, pálánt, pátká", sáláta, számás 'szalmás', szájpadlás, szakálla, számár, szúratták, tatárka, tálpát, tókhrmán, várjátok ~ várjátok 'varrjátok'; dc akárják, csalamádé', kantár, palánt, választás is. Bede: ábált, ányám, apám, ápját, burát, csálád, dárázs ~ dúrást, fúlás, hámbár, kájtár ~ kújtár, kapál, kálápács, kuszál, kalács, kántár, kólón, kálánnya, 'kanállal', kiiláka, kántál, kárácson, legalább, lapát, nádrág, nyálankodik, pálánt, patája, pátkán, sávánkás, sájtár, szakálla, számár, tatárka, tákács, Támás, vásárnap — vosárnap; dc aggyátok, apját, aratás, család, csalamádé, halál, határ, kalász, kalássza, kaláka, kalapács, kalács, kabát, kapál, kapállás, kapájuk, kaptár, kantál, kaszál, kaszáva1, kaszájuk, kaszás, kaszát, lapát, madár, magát, maskatár, nadrág, saláta, sajtár, szamár, szálmás, tálpát, várná', várjátok is. Kibéd: álmába, ákáho" 'akárhol', áprádonkg'nt, ápámuram, dáráZs, dúrást, kárácson, kapál, kapájuk, kápállás, kájtár, kájtárkodik, kálá, kálánnyá, kászál, kászáva, kószájuk, kászás, lápát, mádár, pálánt, patkó", sáláta, tálpát; — iipját, qpjájé', ényád, hésznál, kqlács ~ kélács; dc álmába, anyámasszony, aratás, csalamádé, határ, halánté'k, kalász, kaszál, kaszás, kaláka, kantár, kaptár, kaptán, kalapács, kabát, kantál, legalább, madár, nadrág saláta, szakái, takármá", tatárka, várná, várnám is. Pipe: álmába, hámbár, hárákáj, kápál, kapájuk, kápállás, kászál, kaszájuk, kászás, kalász, lápát; dc aggyátak, anyám, apóm, apját, aratás, asztán, falás, határ, hájtás, hájlás, halánték, halál, kalász, kantár, kaptár, kajtár, kaptán, kaszál, kaszájuk, kaszás, kaláka, kapói, kapájuk, kalács, káló", kabát, kantál, karácsony, madár, matarász, patkán, palánt, parázs, saláta, szamár, tálpát, vasárnap, várná, várnám, várnátok. Bún: ápjájq, ápját, gánár, kápál, körösztónyám; de anyám, apám, almába, darázs, falónk, ganár, ganározik, hájtás, határ, hambár, halál, kapál, kapájuk, kaláka, kaszál, kaszájuk, kaszás, kaptán, kalandárijom, kantái, karácsony, madár, nyalánk, patkány, palánt, saláta, savankás, szakálla, takármany, talpát, várná. Kóbor: ággyátok, ápját, ásztálnál, álmárijom, órátás, álmába, ászálrány, alább, csálamádé, csálád, hátár, hálál, hásznál, gárádics, kálács ~ kólács, kálón, kápál, kapájuk, kászál, kászás, kaszáló, kószát, kárálábé, káptány, kájtár, kálándárijom, karácsony, lápát, mágába, mondáná, pálájbász, szákal, szákálos, számár, szólmós, tákármány, tálpát, váskálán, várrónál, vásárnap; de halál, halánték, patkány, saláta, savQnkás, szaladgál, talpát, varraná is. Nagymoha: álmába, ápám, ápját, gánár, hájtás, hálál, kápál, kálász, kászál, kószájuk, kászás, kaszát, lápát, mádár, pálánt, pálánk, saláta; de

A Z A S S Z O C I A T Í V A - Z A S ELTERJEDTSÉGE

187

csalamádé, család, darázs, darál, ganár, határ, halál, kalász, karalábé, kantár, kaptár, kájtár, kalapács, kalács, kalán, kalánna1, kabát, kalandárijom, karácsony, kantál, lapát, legalább, saláta, szakálla, szaladgál, takarmány, talpát, palánt, plajbász, vasárnap. Halmágy: álájik, álámárijom, ággyátok, álmába, álmát, ányám, ápjájié, ápját, ápám, darázs, dárázsot, gánár, hárákáj, hátár, kapál ~ kapál, kapájuk, halássza, kálásztalan, kászál, kászájuk ~ készájuk, kaszás — kúszás, kaszálás, kószát, kábát, kájtár, kalapács, kalács, kálán, kálándárijom, kárácson, kántál, káptár, lapát, mondának, nádrág, rágádáj, pálánt, parázs, plajbász, saláta, számár, szakálla, talpát ~ tálpát, vásárnap, várjátok, várráná, várránának; de csalamádé ~ csalamád'e, garádics, halál, kaszál, kal&ny, kalásszá, lapát, palánt is. Siklód: á6di£, ákádáj, akarják, álmába, ányám, apád, ápját, család, csólámádli, darázs, hámbár, hággyák, hátár, kántár, kálán, kábát, kálándárijom, kárácso", kántál, kálász, káláka, kászál, kaszás, kászát, kászájuk, kászáva1, kápál, kántár, káptár, káptá, kálács, lapát, mácskáddzás, mondáná, márhák, mádár, nádrág, náptár, páttánás, pálájbác, pálánt, pátkó, piánkács, saláta, sápkát, szákállQ, szákács, szálmát, tálpát, tátárka, várnám, vámátok; de aratás, család, csatornádéi, savankás, szamár is. Bözöd: álmába, ákárják, ányám, ápám, ápját, álla káptá ja, csálád, gánár, hasáb, hátár, kálász, kalászos, kálássza, kápál, kápállás, kászál, kászájjuk, kásáit, kászávo, kászállo", káláka, kájtár, kápcás, kántár, káptár, kálápács, kálács, kántárosfazé'k, kálánnyal, kárácson, kántál, lápát, mágát, mádár, nádrág, napszámos, nyákángat, pálánt, sálámáde'('), saláta, rakjál, szálmás, szájpadlás, szákálla, tárkás, várjátok, várná; de aratás, asztán, aggyál, hajtás, hambár, kaptár, kaptá", kajács, legalább, szamár, szaladgál is. P.nlaka: ábát 'abált', anyám, ápám, ápját, almába, ággyátok, árátás, dárázs, fársáng, hátár, kálász, kálászos, kálássza, kászál, kaszás, kószáló", kószává1, káláka, kárálábg', kápál, kápájjuk, káptár, kálács, lápát, palán mádár, tákármá", sáláta, szákálla, számár; de anyám, apám, apránként, akarják, család, halál, kaptá", kalapács, kalán, karácsony, patkó", palánk 'bárd', pattanás, nadrág, salamádé1, szamár, szakadás, szakálla, talpát, várnám, várjátok, vasárnap, várná, Fiátfalva: ábált, ággyal, ákárják, ákárnánk, álmába, ányám, ápám, ápját, ápjájé, ápránként, csálámádé, dárázs, dárást, gánár, hátár, hájtás, hágymás, kálászos, kálássza, kápállás, kászál, kászás, kászájuk, kászát, kószával, kászállö, káláka, kárálábt, kántár, kájtár, kálápács, kálács, kántár, kálá", kólánnya', kálándáríjom, kántál, kárácson, legálább, lapát, mádár, nádrág, nagybácsim, sáláta, sikálándik, szákálla, pálánt, pátkán, tálpát, náp-

188

M U R A D I N LASZLO

számos, vásárnap, várná várnánk, várnának 'varrnának'; de aratás, apjajr, ganár, izaccság, határ, kalásszá, kabát, naptár, halál, sikalándik, pattanás, palánt, szamur is. Petek: fálás, gánár, kájtár, kalács, kálán, kálápács, lápát, plájzbákf!); — sJláta — seláta, déráZs, dérást; de aratás, almába, anyám, apám, csalamádi>, család, daráZs, darást, garádics, határ ~ határ, halál, halássza, kaszai, luiszás, kaszájuk, kaszállb, kaláka, kapál ~ kapál, kapájuk, kajtár, kalács, kalán, kaptár, kapta", kantár, kabát, kalandárijom, karácson, kaptátok, madár, pattanás, palánt, savankás, szamár, szalmás, takarmán, tálpit, vasárnap. Adataink alapján az asszociatív á-zás — északról déli irányba haladva — a N y á r á d m e n t e alábbi falvaiban hallható: Magyarpéterlaka, Jobbágytelke, Nyárádremete, Köszvényes, Hódos, Ehed, Mikháza, Deményháza, Iszló, Vadad, Búzaháza, Kendő, Selye, Márkod, Nyárádszentmárton, Mája, Berekeresztúr, Magyarós, Csíkfalva, Bere, Jobbágyfalva, Nyárádandrásfalva, Seprőd, Torboszló, Nyárádszereda, Nyárádszentimre, Demeterfalva, Nyárádszentanna, Abód, Süketfalva, Rigmány, Kisés Nagyadorján, Szentsimon, Geges, Szentháromság, Szentgerice, Bede, Vadad, Havad. A hangjelenség átterjed délre, délkeletre: a K i s - K üküllő völgyére, a völgy felső szakaszának falvaira, Gyulakuta, Havadtő, Erdöszentgyörgy, Csókfalva, Szentistván, Atosfalva, Makfalva, Kibéd, Szováta, Illyésmező nyelvjárására. Az á-zás folytatódik a Kis-Kükülló völgyétől délre is, a volt U d v a r h e l y s z é k alábbi, a FehérNyikó és a Nagy-Küküllő határolta falvakban: Parajd, Alsó- és Felsősófalva, Siklód, Szolokma, Küsmöd, Atyha, Korond, Etítl, Bözödújfalu, Énlaka, Firtosváralja, Pálfalva, Körispatak, Martonos, Csehétfalva, Bordos, Bözöd, Kecsed, Szentdemeter, Rava, Tordátfalva, Alsó- és Felsőbencéd, Kisfalud, Székelyszállás, Csöb, Gagy, Medesér, Székelyszentmihály. Nagy- és Kiskadács, Kobátfalva, Székelyvécke, Magyarzsákod és e két utóbbi falutól nyugatra eső, már mezőségi nyelvjárástípust képviselő Pipe, továbbá Hidegkút, Kis- és Nagysolymos, Szentábrahám, Magyarandrásfalva. Nagy- és Kiskede, Székelyszentmiklós, Siménfalva, Csekefalva, Rugonfalva, Szenterzsébet, Alsóboldogfalva, Székelykeresztúr, Ü j székely. — A Nagy-Küküllótől délre eső falvak közül csupán Fiátfalva, Szederjes és Petek tartozik az á-zó falvak közé. A hangjelenséget azonban tovább követhetjük a volt Udvarhelyszék déli, délnyugati határán túl is; feltűnik a déli n y e l v j á r á s s z i g e t e k — Nagymoha, K ó bor, Halmágy — nyelvjárásában (1. a mellékelt térképlapot). Feltehető, hogy az asszociatív á-zás nemcsak intenzitásában, hanem nyelvföldrajzilag is visszaszorulóban van. Területileg kiterjedtebb lehetett mind a Nyárádmentén, mind a Kis-Küküllő völgyében. Alkalmasint hallható volt a Jobbágytelke—Szentgerice vonalától némileg nyugatabbra, a völgy néhány lennebb eső falujában is (1. Benkő Loránd, Nyárádmente földrajzinevei 5). Gyűjtésemben Pócsfalván nem bukkan fel, de a régebbi gyűjtések innen is jelzik (Nyr. X X X V I I , 367). Horger ( M N y j . 79) az á-zó falvak csoportjába sorolta Muzsnát, Székelyzsombort, és Alsórákost is, e falvakban azonban a hangjelenség ma már nem hallható, ha ugyan pl.

A Z A S S Z O C I A T Í V A - Z A S ELTERJEDTSÉGE

189

Alsórákos tekintetében, Horger nem tévedett: valószínű a hangjelenség itt már akkor is ismeretlen volt. Az ó-zás területi visszaszorulását magyarázza az a tény, hogy egyazon helyi nyelvjárásban is az á-zás erósen bomlóban van, ejtése erősen ingadozó. Egyes falvakban, a vázolt terület szélein olykor szerencsésnek mondhatja magát az a gyűjtő, ki több napos ott tartozkodás után a nyelvjárás archaikus változatát beszélő családok ajkáról sikerült a jelenséget észlelnie. Egyébként csaknem mindenütt az á—á-zó adatok váltakoznak az a—á-zó adatokkal, még ugyanazon személy ejtésében is. A nyelvjárási ejtésben az á előtt nemcsak illabiális á ~ labiális a ingadozást találunk, hanem olykor feltűnik egy átmeneti, kevésbé illabiális képzésű á változat is. 3. Már Horger jelzi (Nyr. X X X V I , 414; N y K . X X X I X , 389; M N y j . 86—7), hogy szórványosan ezen az á—á-zó vidéken hallhatók é—á-zó alakok is, mivel „az á és az ezt megelőző á hangok között elhasonulás történt". Magam is jegyeztem ilyen alakokat (séláta, déráZs) az egyébként, á—á-zó Kibéden és Petken, de a kálács — kalács, hesznál-féle átmeneti változatok — amelyek, mint látni fogjuk, a csángóban is előfordulnak — azt is mutatják, hogy a jelenséget nem minősíthetjük egyszerűen „ v e láris -»• palatális átcsapásnak", hanghelyettesítésnek (Gombocz, Ht. 90; Bárczi, Ht. 78), hanem fonetikailag fokozatosan végbemenő hangváltozásról kell beszélnünk; az említett variánsok a folyamatban lévő hangváltozás kiindulópontja és végpontja között megfigyelt átmeneti fokozatok, illetőleg ezek egyidejű jelentkezése a beszédben. Ügy vélem, az ilyen átmeneti, fonetikai variánsok megléte egyben erősíti az olyan vélekedést, mely az á—á meg az é—á hangjelenséget összekapcsolja, és az é—á-féle eseteket a korábbi á—4-ból származtatja (Wichmann: Nyr. X X X V I I , 199; Melich: MNy. IV, 25; Losonczy, NyT. III, 5; Horger: N y K . X X X I X , 389). Egyébként is figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a két hangjelenség vagy együttesen, vagy az ilyen területek szélesebb szomszédságában fordul elő (1. Deme, NyatlFunk. 137—40). Ez teszi érthetővé, hogy míg egyes déli nyelvjárásszigetünkön — Halmágyon, Kóboron, Nagymohán — á—ázást, a tőlük keletre eső másik nyelvjárásszigeten: Szakadáton e—á-zást találunk. (Pl. ktfián ~ kelán, ke păi ~ kepál, pelánt, sşlyâta — sélyáta, mondenák ~ mondgnák, kalásszá, télpát, gpját, lepát, eggyátok, várjátok, vérrénank, vérréná, zebálya stb. L. még M N y j A t l . Ro—19.) 4. A romániai magyar nyelvjárásokat véve tekintetbe az asszociatív íi-zás másik góca, a moldvai csángó nyelvjárásban található. Moldvai meglétét jelzi már Szarvas (Nyr. III, 49—50), Munkácsi (Nyr. IX, 484), Rubinyi (Nyr. X X X , 59—60) és Wichmann (Nyr. X X X V I I , "l 94—5) is. Wichmann szerint az ă a csángóban csak az állandó á előtt jelentkezik (dáráz), a váltakozó á előtt már nem (kaszál). Szarvas. Munkácsi és Rubinyi a helyett mindig á-t talál, ha a következő szótagban á van, akár állandó ez, akár nem, de Wichmann feltételezi, hogy megállapításuk csak a déli csángóra vonatkozik, az északira nem. Wichmann-nak ellentmondó Gálffy Mózes megállapítása is ( N y l r K . VIII, 39). Szerinte a rövid illabiális á a moldvai települések sz-elő és átmeneti nyelvjárás-változatában hallható, „mégpedig mind az állandó, mind az alkalmi a—á helyzetben". Nincs szándékomban kétségbe vonni Wichmann megállapításának helyességét —

MURADIN LaSZLo

190

az adott időre, az adatközlók egy adott csoportjára korlátozva — , de e g y félévszázaddal késóbb gyűjtött, s alább falvanként bemutatott adatok G á l f f y sommás megállapítását igazolják: Szabófalva: ányad, arátász, ápját, ápjáje, dáráz, hálál ~ hálál, kalásszá, kászál, kószálunk, kászász, kaszat, kászáp, kólán, kúlánval, kórósán, pálánt ~ pálánt, patája, párázé, szályóta, szálmász, szakálla — szckalla, tánaéal, vászárnep; román jövevényszavakban: hárág, páhár, száltár, szályam, szándálye, szpótór, tával, vódána, zábályf, (vö. M N y j R o m K . ) ; de akarják, addzsátak, almába, anyám, futazgál, falyász, harangaskát, szalyáta, varjátak, varraná, talpát is. Kelgyeszt: bálán, kálászazbuza, szákállya, tánásol, vászámap; pál, kaszássz, kaszák, kaszával, nagyaskább.

de ka-

Kalugarcn: dárgzs, dárást; de alábbocska, kaszáol, vasárnap. Bogdánfalva: ággyátak, álmába, ápjájé, apjának, ápját, csálád, daruz, fályász, hár'ógozbgb, hómórább, haját, hálál, kalászos, kálássza, kószál, kászályuk, kászász, kápál, kápályuk, kutkálács, kászáp, kólán, kálánval, kárácsan, lápát, marhák, mondaná, palánt, nyálánk, szálmósí, szápórátlan, szandál, tánácsal, vásárnap; — kelássza, szilyáta, képkén, mirhák, szSkálla, deráz, szélyáta; dc aratász, akarják, kaszát, kaszával, kaszáló, szpanák, harág is. Trunk: álább, álá, ányóm, árcátak, dáráz, dárászt, csápjátok, harag, kálász, kálássza, kárácsan, kápcák, páhár, tábák, tánácsal, tákárjgtok, vászámap; székásné, szekálta; de hanyatág, kalászaz buza, gazdája, salannát ~ szalonnát, vaszárnap is. Diószén: iilább, dáráz, dórászt, gágyát, gárádis, kálász, kászász, kannába, kápál, kárácsomba, záhár; de vaszárnap is. Nagypatak: álább, dáráz, dárászt, pódlász, kászályuk,

kapályuk.

táná-

csal; szekáll, kSlász, élább. Forrófalva: dárázs, kólán, kálász, kálászos, kászáflal, kászályuk, kapályuk; diir&st ~ dérást, innyénám, élább, vésárnap, ihetnám, k£lepáa, kSlász, szekáll; de alannám, vasárnap is. Klézse: álább, darázs, dárást, kalács, kápályuk, kászályuk, vásárnap; ihqtnám —ihetnám, qlább~ élább, kt£ász~kelász, szekáll, tanácsai. Dózsa: kálász, kászáfial, kászáp; szekáll;

vácsárál, alécskább,

de asztánd, aláBB,

hajtás,

várnánk, vasárnap is. Csík: dárázs, dárást, kálász, kuszával, kászáp, karácsomba; szekáll

~

szSkáll; de al(ibb is. Kiilsőrckecsin: áláBB, kápályuk, vass, tánácsál; dérázs, dérást, kéntár.

kászályuk,

kószával,

kálász.

ruirú-

A Z ASSZOCIATÍV A-ZAS ELTERJEDTSÉGE

191

Ploszkuccn: dáráz, dárászt, hámbár, kálanval, kárásanra, záhár, vászárnap; de alatnám 'alhatnám', kapái is. A most nem adatolt csángó telepeket is beszámítva, nyelvföldrajzilag a kővetkező északi és déli csángó falvakban található meg az asszociatív d-zás: Szabófalva, Kelgyeszt, Traján, Jugán, Borgovány, Belusest, Iazu-porcului, Bogdánfalva, Albény, Nagypatak, Forrófalva, Bălcescu, K l é zse, Somoska, Külsórekecsin, Diószén, Trunk, Dózsa, Csík, Ploszkucén. Külön ki kell emelnem azt a feltűnő tényt, hogy a csángó á—d-zás és ly-ezés területi elterjedtsége azonos (1. NvIrK. IX, 98). Mint a fenti példatárból is kitűnik, a csángóban még a székelynél is erősebb az a—á > é—d elhasonulás. Átmeneti variánsok sürün hallhatók főleg Forrófalván és Klézsén.

5. Az asszociatív d-zás eredetéhez két különböző magyarázat fűződik. Az egyik szerint megőrzött régiség: a mai a elődjének, a hajdani általanos á-zásnak á előtti helyzethez kötött megőrződése. (1. Szinnyei: Nyr. X X I V , 153; Horger, M N y j . 79; G á l f f y : NylrK. VIII, 89). A másik felfogás szerint az d (a—d > á—á) illabiális asszimiláció (Balassa, M N y j . 110—1: Gombocz, Kleb-Eml. 156; Benkó, NyjTört. 69). Benkő szerint az asszociatív á hangok o előzménye (szl. kopati > m. kapál ~ kápál) teszi valószínűvé, hogy itt az á későbbi hasonító hatásával van dolgunk. Bárczi feltételezi, hogy a területileg távol eső részeken az d előtti illabiális d hangok nem mindig azonos eredetűek: egyik területen az asszociatív megórződés, a másikon az illabiális asszociáció a helyénvaló magyarázat (Ht. 56). Elvileg mindez lehetséges ugyan, de a konkrét estekre alig-alig alkalmazható. Deme véli úgy (NyatlFunk. 137), hogy az általános d-záshoz közel eső „Csallóközben esetleg kézenfekvőbb az d részleges, asszociatív meglétét megőrzéssel magyarázni; az d-zó területtől távol eső Székelyföldön és Moldvában viszont tetszetősebb lehet az újonnan keletkezéssel való magyarázat". Magam úgy vélem, hogy az d-zás e fajtájánál is a régi magyar d hang megőrzésével kell számolnunk. Ha ugyanis az á—d-zás az e—dval összefüggő jelenség, azaz ha az ugyanazon területen jelentkező és több átmeneti variánst is mutató é—d-féle eseteket a korábbi d—d-ból származtatjuk és kell származtatnunk, szinte elképzelhetetlen, hogy ugyanazon hangtani helyzet előbb asszimilációs, majd disszimilációs (a—d > d—d > é—á) változást produkálna. A jelenség kialakulásának megítélésében az ómagyar d és d hangok együttes meglétéből kell kiindulnunk. Fonológiailag az egyetlen megkülönböztető jegy, a rövidség -/- hosszúság, egy adott időszakban alkalmasint nem lehetett elegendő a két fonéma szilárd elkülönítéséhez; tekintetbe véve — egyéb hangtörténeti változások következtében kialakult — két hangnak feltűnő gyakoriságát is. Az d -A d oppozicióját a fonológiai rendszer úgy erősítette fel, hogy az d és d között fellépő disszimilációval megváltoztatta vagy az á, vagy az d fónikus szubsztanciáját. A fellépő elhasonító hatás következtében vagy az á labializálódott a-vá, és az d maradt meg többé-kevésbé változatlanul, vagy az d őrződött meg és az d labializálódott — d, ü, ó, ó stb. változatokban, illetőleg do-féle kettőshangzókban realizálódó fonémává. Benkő Loránd bizonyította (Pais-Eml.

192

MURADIN LaSZLo

81—9), hogy az általános á-zás és ö-zás függvényei egymásnak. Ezért alakult ki az általánosan á-zó palocságban és Szlavóniában az á > á labializáció. Az elhasonító hatás azonban — mint már emiitettem — lehetett ellentétes irányú is. Így alakulhatott ki egyes nyelvjárások fonémarendszerében az ó =?t (i, más nyelvjárásokéban és a közmagyarban az a~/=á oppozíció. A szembenállást most már nem egy, hanem két megkülönböztető jegy, a rövid hosszú, az i l l a b i á l i s a labiális (labiális illabiális) jegy biztosítja. Ebben a nyilván sokkal bonyolultabb, helyhez és idóhöz kötött, szakaszosan végbemenő hangtörténeti folyamatban az á labializációja bizonyos területeken az á l l a n d ó á előtt (kálász, dárázs típusú szavakban) megrekedt, s rendszerszerúen stabilizálódott. A jelenség analógiás úton kiterjedt a nem állandó d előtti helyzetre is, s itt az á-zás szintén a maga hatáskörébe vonta az o elözményű (kapál ~ kápál típusú) jövevényszavakat. A hangrendszerben ugyanis az á-zás nem egyes morfémákhoz kötött, hanem tedenciaszerü hangjelenség, s minden újabban bekerülő jövevényszó az á-zó hangrendszer törvényszerűségei szerint illeszkedett be. Ez történt a csángóba bekerült román jövevényszavakkal is. A helyi román nyelvjárásban az a—a felépítésű (két rövid á-t tartalmazó) szavak (pl. rom. nyj. harag, vacar, zahar, pahar, zarzăr, vadană stb.) a csángó nyelvjárásban á—á felépítésű szókként kerülnek be: hárág, vákár, záhár, páhár, zárzár, vádána (vö. R M N y j R o m K . ) . A csángó Bogdánfalván olyan erős a rendszerkényszer, hogy ilyen szóalak is hallható: bárány (sőt szárad meg 'szárad meg' is!). Egyes elszigetelt szavakban az á lehet ugyan újabb, de a hangrendszer egészére nézve az á-zás már megőrzött régiség. Erősen támogatja ezt a felfogást az nyelvföldrajzi érv is, hogy egy másik megőrzött régiség, a csángó ly-zés és az asszociatív á-zás területileg egybeesik. A mai nyelvjárási helyzet azt mutatja, hogy az á előtti asszociatív ázás már túljutott a viszonylagos stabilitáson, s a hangrendszer két úton is igyekszik kiszorítani az á és á együttes jelenlétét. Mégpedig úgy, hogy egyrészt beáll az á labializációja az á előtti helyzetben is (á—á > a—á), s ennek a változásnak kedvez a köznyelv, másrészt — főleg a zártabb nyelvjárási egységekben — az á palatális irányba taszítja a megelőző á-t (á—á > é—á). Ennek a következménye, hogy az asszociatív á-zás erősen bomlóban, mind a nyelvi rendszeren belül, mind nyelvföldrajzilag visszaszorulóban van (Imre, M M N y j R . 286; Márton Gyula: M N y j . X X I I , 6—8). MURADIN Institutul

de

lingvistică

LASZLO şi

istorie

literară

C l u j - N a p o c a , s t r . E . R a c o v i ţ â n r . 21

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I XXV. év 1 IMI

K Ö Z L E M É N Y E K

2. Ilim

ADATTÁR BALÁZS

F E R E N C ÉS S Z A B É D I

KÖZÖS KÖNYVKIADÁSI

TERVE

LASZLO 1935-BOL

A z U t u n k 1979 á p r i l i s 13-i s z á m á b a n K á n t o r L a j o s k é t B a l á z s F e r c n c - l e v e l e t tett közzé Szabédi L á s z l ó hagyatékából. M i n d k e t t ő a debreceni Auguszta szanatór i u m b ó l é r k e z e t t a k o l o z s v á r i t o l l f o r g a t ó c í m é r e . A z 1935. s z e p t e m b e r 25-i l e v é l b e n olvashatjuk a következőket: ,,/.. .] No de s z á m o l j be. miképpen sáfárkodtál? Maradjon a könyvkiadó* megkezdése tavaszra? Kétszáz c í m fa Bejárom előfizetői), talán több is. Pál fi Károlynál van. — A közérthető Evangéliumot most súlyosbítom utószóval. (.. J Esetleg az utószó részletes t a n u l m á n y lesz. Talán emiatt egy hónapig is készülni fog. I...] Te azonban gondolkozz, és kezdj hozzá a könyvedhez. A kiadást semmiért nem hagyjuk el. (...]" Az idézett sorok felderítetlen összefüggéseit az alábbi (ugyancsak Szabédi hagyatékából előkerült) fogalmazvány világítja meg: Előfizetési

fölhívás

Az utolsó másfél évtized erdélyi könyvtermésében sok tudományos kiadvány s z e r e p e l , d e azok közül csak kevés foglalkozik azokkal az általános, az ember világnézetét, lelki, t á r s a d a l m i , gazdasági életét, új erdélyi sorsában magára, feladataira való ráismerését elősegítő kérdésekkel, amelyeket pedig ismernünk és vitatnunk kell, ha életünk egyensúlyát meg akarjuk teremteni. Ilyen irányú, szabadelvű, haladó szellemű, de az élet egészséges mély gyökereitói el nem váló könyvek megírását, megíralását és kiadását vettük tervbe mi ketten alulírottak. Három-négy hónapi i d ó k ö z ö k b e n fognak ezek a könyvek megjelenni, s azoknak elhelyezéséi főképp előfizetések útján kívánjuk biztosítani. A könyvek ára mérsékelt lesz. A 100—160 oldalas tizenhatodrét nagyságú könyvek ára 35—50 lej, amit^z még az utánvételezés költségei járulnak. E könyvek vallási, társadalmi, bölcsészeti és közgazdasági tárgyakat fognak felölelni. Amennyiben megfelelő számú előfizető jelentkezik, az első könyv, Balázs Ferenc K ö z é r t h e t ő e v a n g é l i u m a (ára 35 lej), már szeptember hónapban meg fog j e l e n n i . További kötetek: Balázs Ferenc: A z é l e t c é l j a és é r t e l m e ; S z a b é d i László: A z á l l a m p o l g á r i s z a b a d s á g b i z t o s í t é k a i , rendre azután. Az előfizetők S z a b é d i László lezőlapon. A vállalt kötelezettség kilépését be nem jelenti, köteles négy könyvet átvenni, öt előfizető Cluj,

1935. aug.

címén (Cluj, str. Lazar 12) jelentkezzenek arra terjed, hogy az előfizető, mindaddig, a számára utánvéttel küldött, évenként gyűjtése után egy ingyen példány jár.

leueamig legtöbb

18. Balázs Ferenc Sjabédi László

A f o g a l m a z v á n y b ó l k i t ű n i k , h o g y B a l á z s F e r e n c és S z a b é d i L á s z l ó 1935 n y a r á n könyvsorozat közös kiadását tervezte, előfizetők támogatásával. A terv megvalós í t á s á b a n — B a l á z s F e r e n c l e v e l é n e k t a n ú s á g a s z e r i n t — a l e v é l í r ó Bejárom a kerek világot (1929) c i m ü k ö n y v é n e k e g y k o r i e l ő f i z e t ő i r e is s / á m í t o t t a k . Balázs Ferenc, betegsége folytán, az első kötet megírásával késlekedett. F e l tehető, h o g y az e l ő f i z e t ő k toborzása sem j á r t sikerrel. Í g y v é g ü l a közös k ö n y v -

5

— N y e l v - éa I r o d a l o m t u d o m á n y i

Közleményen

ADATTAR

194

kiadásból n e m lett s e m m i . A sorozatból csak Balázs F e r e n c l á t o t t n a p v i l á g o t . 1936-ban, a t o r d a i F ü s s y k ö n y v n y o m d a

Közérthető evangéliuma: kiadványaként.

Bár n e m valósult meg, Balázs F e r e n c és Szabédi L á s z l ó közös k ö n y v k i a d á s i tervét, mint a két világháború közötti romániai m a g y a r irodalmi élet egyik jell e m z ő mozzanatát, érdemes mégis számon tartanunk. MÓZES HURA*

A

NÉPI

EGYSÉG

VÁLOGATOTT

BIBLIOGRÁFIÁJA

A

Népi Egység a Romániai M a g y a r Népi Szövetség napilapjaként jelent meg. 1944 o k t ó b e r 22.-tól 1948. m á r c i u s 1.-ig, e l ő b b B r a s s ó b a n , m a j d 1946. s z e p t e m b e r é t ő l S e p s i s z e n t g y ö r g y ö n . E z i d ő a l a t t 985 l a p s z á m l á t o t t n a p v i l á g o t , k i s f o r m á tumban, hétköznap általában négy, vasárnap nyolc oldalon. Rendkívüli alkalm a k k o r 16 o l d a l a s v o l t a l a p . A N é p i E g y s é g m i n d v é g i g — h a f o k o z a t o s a n c s ö k k e n ő a r á n y o k b a n ls — h e l y e t a d o t t a k ö z é l e t i p u b l i c i s z t i k á n a k , a s z é p i r o d a l o m n a k és az i r o d a l m i - m ű v é s z e t i k r i t i k á n a k , n é h a v i t á k n a k is. I n d u l á s á t ó l 1947. f e b r u á r 5.-ig f e l e l ő s s z e r k e s z t ő k é n t K u r k ó G y á r f á s , a z M N S Z . o r s z á g o s e l n ö k e j e g y z i a l a p o t . A z e l s ő 18 l a p s z á m o n S z e m l é r F e r e n c n e v e f ő m u n k a t á r s k é n t s z e r e p e l a f e j l é c mellett, m a j d l e v e s z i k a nevét, d e az egész brassói i d ő s z a k b a n S z e m l é r a t é n y l e g e s f ő s z e r k e s z t ő . 1947. f e b r u á r 5 - t ő l s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g a l a k u l , t a g j a i , d r . H o r v á t h M i k »os, d r . L á s z l ó F e r e n c é s S z e m l é r F e r e n c , a f e l e l ő s s z e r k e s z t ő S z a b é d i L á s z l ó . E x a n é v s o r v á l t o z a t l a n a l a p m e g s z ű n é s é i g , n o h a S z a b é d i L á s z l ó 1947 ő s z e n t á v o z d Sepsiszentgyörgyről — a kolozsvári B o l y a i T u d o m á n y e g y e t e m tanára lesz — úi tényleges főszerkesztő Paál János. A bukaresti Politikai K ö n y v k i a d ó számára sajtótörténeti tanulmányt írtam a N é p i Egységről. E m u n k a során összeállítottam a lap v á l o g a t o t t b i b l i o g r á f i á j á t Ezúttal a lap g y ű j t e m é n y é b e n sűrűn és n a g y súllyal szereplő publicisztikai, s z é p i r o d a l m i és i r o d a l o m k r i t i k a i a n y a g o k v á l o g a t o t t j e g y z é k é t a d o m k ö z r e . A z egyes, m ű f a j o k o n b e l ü l a k ö z l é s e k e t e s z t e n d ő k s z e r i n t is t a g o l t a m , h o g y a s z e r k e s z t ő i k o n c e p c i ó a l a k u l á s á t is é r z é k e l t e t h e s s e m . A z á l n e v e k e t v a g y s z i g n ó k a t — h a b i z tonsággal megtehettem — feloldottam.

Vera 1544. I. évfolyam A d y E n d r e : A Jézuska tiszteletére. 52. (dec. 24.) Bánytii László: Ugy egy velük. - Kis fiam. 3. (okt. 26.) Bíró Csaba: Aliért 37. (dec. 6.) Halász Gyula: Oj élet. 35. (dec. 3.) Hlyét G y u l a : Tetttik nekem. 35. (dec. 3.) - Példa kellene. 52. (dec. 23.) József A t t i l a : Munkások. 52. (dec. 23.) Istenem. 56. (dec. 31.) Kiss Bálint: Hatvankettős munkatábor/ - Édesanyám. 41. (dec. 10.) Kőműves G é z a : Séta a börtönudvaron. 26. (nov. 23.) K u r k ó Gyárfás: Földért karcoltak. 4. (okt. 27.) - Vert a Fellegvárból. 12. (nov. 5.) Petóíl Sándor: A nép. 29. (nov. 26.) - A nemes. 42. (dec. 12.) - Háború volt. 52. (dec. 23.) Szász Gyula: Ha munkás vagy. 17. (nov. 12.) A varrónő 23. (nov. 19). Székely népi énekek. Váradi Jótsef (Háromszékből) Kalangya van . .. (Udvarhelyszékból) 52. (dec. 23.) Szemlér Ferenc: Favágás. 7. (okt. 31.) -Kép. 22. (nov. 18.) Számvetés. 27. (nov. 24.) - Már at este. 29. (nov.

26.)

Éjjelenként. 35. (dec. 3.) - Darálom. 41. (dec. 10.) Kelj föl/ 52. (dec. 23.) - Egy régi ének 1939-ból. 56. (dec. 31.) *• Te vagy a legény. (Ének a kuruc Időkből) 54. (dec. 29.)

IM5.

II. évtől )ain

A d y E n d r e : Dózsa György lakomáján. - A vörös nap. 19. (Jan. 27.) - A Kalota partján. 237. (okt. 21.) A ma kiebrudaltjai. 266. (nov. 25.) - Szerencsét esztendőt kívánok. ( K é t kuruc beszélget.) 293. (dec. 31.) Arghezl, T u d o r : Eső (Szemlér Ferenc fordítása) 195. (szept. 2) - Jer! (Szemlér Ferenc fordítása) 201. (szept. 9.) Bacovia, G . : Szürke ősz. (Szemlér Ferenc fordítása) 213. (szept. 23.) ** Báréi csujogatások. Szabédi László román műfordításai. 231. (okt. 14.) Bárd Oszkár: Haza. 289. (45. Kar.) Benedek E l e k : A vén sas. 237. (okt. 21.) Beniuc, Miliui: Aratás - Dicsérd a hőst... (Ádám Bálint fordításai) 254. (nov. 11.) Both István : Munkás testvérI (Dalol a nép) 7. (jan. 13.) Brossai V i k t o r : Babság. 289. (45. K a r . ) Coţbuc, George. Földet nekünk. (Karziány Géza fordítása) 74. (ápr. 1) Derzsi Sándor: Üdvözlet. 143. (júl. 1.) Ifjúság. 146. (Júl. 5.) - Kóbor kutya. (Vers at elnyomatásból. 1940) 155. (Júl. 15.) Dsida Jenő: Az uccaseprő. 289. (45. Kar.) Gál I s t v á n : Miénk az erő. (Dalol a nép) 201. (szept. 9.) Grandplerre Géza munkás: Augusztus 23. 187. (aug. 23.) Gyulai FAI: A farkas ét a szúnyogok. 8. (jan. 14.)

ADATTÁR

Horváth B é l a : Ballada. 28». (45. Kar.) Horváth István: Nekéi szántás. 138. (Jún. 2 4 . ) Kávéhát elöU. 206. (szept. 15.) Illyés G y u l a : Mélység és magasság. 143. (Júl. I.) Cserepeid. 185. (aug. 21.) Jékely Z o l t á n : A marossientimrei templomban. 237. (okt. 21.) József A t t i l a : Betklekemi királyok. 3. (jan. 6.) - Aki siegény, az a legszegényebb. 132. (jún. 17.) Anyám kun volt .. . 237. (okt. 21.) - Végül. 272. (dec. 2.) - íme, kát megleltem kasámat. (A költő utolsó verse). 289. (45, K a r . ) Karács A n d o r : 1945. július 14. 189. (uug. 26.) K o m o r A n d r á s : Játék. 289. (45. K a r . ) K o ó s - K o v á c s I s t v á n : Irtózás álmatlan éjjel. 289. (45. Kar ) Majakovszkij: Beszélgetés Lenin elvtárssal. (Gábor A n d o r fordítása) 91. (ápr. 22.) Medgycs L a j o s : Békeszózat. (1860.) 74. (ápr. 1.) Méllusz J ó z s e f : Még ölnek. (1943. X.) 85. (ápr. 15.) - Kiev megvételekor. (1943. IX. 9.) 132. (Jún. 17.) -Álmodjunk tovább. 237. (okt. 21.) Paál A n d r á s : Az igazi ellenség. (1944) 85. (ápr. 15.) F e t ó f i Sándor : A gyáva faj, a törpe lelkek . . . 1. (jan. 4.) - Föltámadott a tenger. 167. (Júl. 29) Radnóti M i k l ó s : Járkálj csak, halálraítélt. 289. (45. Kar.) R e m é n y i k Sándor : Minden nagy és kicsi Napóleonnak. 237. (okt. 21.) Salamon E r m ó : Üdvözlet hazatéréskor. 289. (45. K a r . ) Sárközi G y ö r g y : Tán jó s tán rossz . . . 289. (45. K a r . ) Simon János: Véráldozat. (Dalol a nép) 140. (jún. 28.) - Szülőföldünk. (Dalol a nép) 210. (szept. 9.) Szász G y u l a : Szegény ember dala. 13. (jan. 19.) Szemlér F e r e n c : Vörös Virág. 20. (jan. 28.) - Honfoglalás. 72. (márc. 30.) - Sarló csillantja. 97. (május 1.) - Fiatal férfiak. 127. (Jún. 10.) - Mi munkások. 138. (Jún. 24.) - Életre halálra. 149. (Júl. 8.) - Érted-e? 175. (aug. 7.) - Hazám. 237. (okt. 21.) - Brassó, 1944 (Vers az elnyomatásból) 260. ( n o v . 18.) - Intelem. - Ne félj! (Két vers az elnyomatásból.) 277. (dec. 9.) Szurkov, A l e x e j : A nagy nap. (Vozári Dezső fordítása) 74. (ápr. 1.) T o m p a L á s z l ó : Erdélyi szántóvető estéje. 239. (okt. 24.) U t k i n , J o s i f : Hogyha sebet ütne rajtad a puskagolyó ... (Ihirka Jcuó fordítása) 97. (május 1.) Váncsa A n d r á s n é : Siegény édesanyám. (Dalol a nép) 110. (május 20.) Vasvári I s t v á n : A Vörös Hadsereg. 43. (febr. 24.) Vozári D e z s ó : Vagy vagy (1944-ből) 121. (Jún. 3.) Zajzoni R a b István: Csak Erdélyben nőnek. 237. (okt. 21.) Zelk Z o l t á n : Tavaszi vers. 104. (május 13.) Zilahy K á r o l y : Keményt Edének (A román-magyar testvériség ünnepére) 237. (okt. 21.) I94«.

III.

ét folyam

A d y E n d r e : Kis karácsonyi ének. 294. (dec. 23.) •• Az idegen. ( R o m á n népdal) ( K . I . [ K á d á r I m r e ] fordítása) 131. (jún. 13.) Bíró C s a b a : Hogy a végin . . . 92. (ápr. 21.) Világ, világ. 119. (jún. 9.)

Novella,

adattár 195

Mluke, Willium ( 1 7 5 7 - 1827) .4 tarló éz m kard (Szem lét Ferenc fordítása) 129. (Júq. 9.) Dsida Jenó: Nagycsütörtök. 92. (ápr. 21.) F.gyed G é i a : A jövő tanítója 209. (szept. 15.) Itluard, Paul: A szabadságkos (Méliusz József tása) 92. (ápr. 21.) Heine, Heinrich: A levél, mit megírt hamar (Tornai Péter fordítása) 199. (szept. 4.) Holló Krnó: Nem szavakban. 294. (dec. 23.) Horváth I m r e : Ami elveszett. 197. ( a u g 31 ) né ke 198. (szept. 1.) - Mai szerelmet vers 20«. (szepC Horváth István: Parasztok, kejl 92. (ápr. 2 1 . ) Vessük nemünket az útra. 146. (Jún. 30) Vigyáztunk a mára. 164. «Júl. 21.) Jékely Z o l t á n : A Szamoshoz, talán utólssor 146. (lún 30.) József A t t i l a : Külvárosi éj. 98. (május 1 . ) - Bánat. 187. (uug. 18.) - Betklekemi királyok. 294. (dec. 23.) •• Két román népdal: A vágy. - A dér. (Kádár Imre fordításai.) 134. (jún. 18.) Kiss J e n ó : Idegenben. 92. (ápr. 21.) Kosztolányi D e z s ó : Én nagyon sokakat szerettem. 176. (uug. 4.) t,eimo.»tov, M i h a i l : A szikla. (Telekcs Béla fordítása) 239. (okt. 20.) M a j a k o v s z k i j , V l a d i m í r : Az iró elvtársakhoz. (Képes Géza fordítása) 2.19. (okt. 20.) Medgyes L a j o s : Békeszózat. 182. (aug. 11.) P c i v o n m j s z k i . Leouid : Petőfi Sándorhoz. ( R a d ó G y ö r g y fordítása) 170. (júl. 28.) Petőfi Sándor UUU. ( R a d ó G y ö r g y fordítása) 251. (nov. 4.) P e t ó í i S á n d o r : 1848. 63. (márc. 17.) - A XIX. ttátod költői. 170. (júl. 28.) Salamon E r n ó : Ma az ember úgy kdnyódik. 98. (május >•) Szabédi L á s z l ó : Sárkányólő. 92. (ápr. 21.) Szemlér Fercnc : Még csak január. 16. (Jan. 20.) - Hó. 33. (febr. 10.) - A tömött szorosban.) (1849) 83. (márc. 17.) - Hajnal. 123. (Jún. 2.) Szimonov, K o n s z t a n t i n : Várj reám. ( L á n y i Sarolta fordítása) 27. (febr. 3.) T o m a j P é t e r : Elégia egy kalottkoz. (Sárközi Györgynek) 203. (szept. 8.) - Akasztott ember. 215. (szept.

22.)

Zelk

9.)

Zoltán:

1547. IV.

Egy

vözrös

katona

sírjánál.

129.

(Jún.

évfolyam

A d y E n d r e : Dózsa György lakomáján. 266. (nov. 22.) Deli Dankó S á n d o r : Székely ballada a madéfalvi veszedelem idejéből. 9. (Jan. 12.) Jnmmes, Francis: Csupán m munka nagy. (Kosztolányi Dezsó fordítása) 41. (febr. 20.) József A t t i l a : Betklekemi királyok. 291. (dec. 25.» P e r v o m a j s z k i j , I . e o n i d : Petőfi Sándor kalála. (Radó G y ö r g y fordítása.) 169. (aug. 2.) Puskin A . S z . : Hűvös szerelem. ( L á n y i Sarolta f o r dítása) 36. (febr. 14.) Z a j z o n i R a b I s t v á n : Midőn éjjel ... 79. (ápr. 6 . ) I94A. V. évfolyam A d y E n d r e : I f j ú szivekben

élek. 19. (Jan. 25.)

kirrt

1944. I. évfolyam Benedek M a r c e l l : Beszélgetés Terézzel az eke szarva mellett. 29. (nov. 26.) Bíró Csaba: A sarjú. 41. (dec. 10.) - Az angyalka pénze. 56. (dec. 31). Borcsa I s t v á n : Ki a ktbásl 56. (dec. 31.) Illyés G y u l a : Rokonoknál. (Részlet az Oroszorzzág című kötetból) 10. (nov. 3.) - A földosztás kérdése 1848-ban. (Részlet a Petőfi című kötetból). 29. (nov. 26.) Móricz Z s i g m o n d : A debreceni csordás. 52. (dec. 23.) N a g y I s t v á n : A Berek-utcában. 52. (dec. 23.)

1245.

II.

évfolyam

Balázs P é t e r : Rokonok. 201. (szept. 9.) Benedek E l e k : A vén bányász. 237. (okt. 21.) Bíró Csaba : Igazság, 127. (jún. 10.) - Az öregasszony. 246. (nov. 1.) - Nyári vihar. 260. (nov. 18.) Ti». 277. (dec. 9.) - Kicsi Dózsa. 289. (45. K a r . ) Illés B é l a : Csapajev. 293. (dec. 31.) N a g y I s t v á n : Éneklő gyermekek a tégi Kolozsváron. 25. (febr. 3.) - A „szikológus" 289. (45. K a r . ) P e t ó f i S á n d o r : Német polgárok, bevádollak benneteket' 173. (aug. 5.) Petrovu U . : A csodavonat. 74. (ápr. 1.)

ADATTAR

196

6ipos Bellii: Tomi, 132. (jún. 17.) - Tánc 138. (jún. 21.) - Németek a hídon. 143. (júl. 1.) - Haxafelé. 149. (Júl. 8.) - Horogkereszt és halál. 155. (júl. 15.) - Kóbor kutya. 236. (okt. 20.) - A költő és a feketések. 237. (okt. 21.) - Reg feltől estig. (1938) 277. (dec. 9.) - Papok kertje. 289. (45. Kar.) - Illés, a szamár. 293, (dec. 31.) Sóni P á l : Talamon temetése. 149. (Júl. 8.) Szemlér Ferenc: A mozdonyvezető. (1944) 254. (nov. II.) Ziliihy L a j o s : A ballerina halála. 237. (okt. 2 1 . ) físzi légy. 254. (nov. 11.)

Sípos Bellii: Egy sziv története. 25. (febr. 1.) - A cseresznye. 92. (ápr. 21.) - Két vasúti jegy. 129. (jún. 9.) - Egerek és grófok. 134. (jún. 16.) Komistak a parasztok. 146. (Jún. 30.) - A sas halála. 221. (szept. 29) - Pistike. 239. (okt. 20.) - Castorp Hans megmenekül. 294. (dec. 23.) [Sípos Bella] (s.b.): Két fénykép. 256. (nov. 10.) Szabédi U s z l ó : A keserves. 215. (szept. 22.) Szabó Dezső: Péter és a légnyomás. 33. (íebr. 10.) T o m a j P é t e r : Tóbiás. 187. (aug. 18.)

IMC. I I I . évfolyam

Babuczay G y ö r g y : Pönkösd reggelén az erdőben. 114. (május 25.) - Labdarúgás Hitleréknél. 130. (jún. 16.) - Irta az Élet. 171. (nug. 4.) - A szerkesztőség gépirókisasszonya. 177. (aug. 11.) — Egy fakanál önéletrajza. 179. (aug. 14.) - Hajnalt találkozás. 201. (szept. 8.) [Babuczay G y ö r g y ] ( - c z a y ) : Mondat foszlány ok. 207. (szept. 15.) Beke G y ö r g y : A repedi harang 219. (szept. 29.) — Kis János fát szerez 231. (okt. 13.) Kukoricafosztás. 243. (okt. 27.) Holló E r n ó : 1944 december. 260. (nov. 17.) - Alom a kék madárról. 291. (dec. 25.) Kovács J. I s t v á n : A tizenegyujjú. 284. (dec. 15.) [Sipos Bella] s.b.: Két asszony unatkozik. 9. (jan. 12.)

1947. IV. évfolyam

Adorjáni Dezsőné: A csűr döngölő. 233. (okt. 13.) Angyalok. 294. (dec. 23.) Asztalos I s t v á n : A mi szőnyegünk. 152. (Júl. 7.) At „akciós" ló. (Részlet az író a hadak útján c. kötetből) 158. (júl. 14) Beke G y ö r g y : A mesemondó halála. 296. (dec. 30). Benedek Marcell: A régi jó idők. (Rövid párbeszéd egyben kései válasz Szemlér Ferenc barátom kiisvéti cikkére) 170. (júl. 28.) Boóc I m r e : Végsőkig . .. ! (Egy francia partizán naplójából) 39. (febr. 17.) Gábor A n d o r : Szenzációs nyilatkozatom az alombombáról. 16. (jan. 20.) K i r j á k K á r o l y : Halálcédulák, 198. (szept. 1.) Kovács J. I s t v á n : A kicsi csizma, a három fehér cipó és az öreg favágó. 294. (dec. 23.) Mann, Thomas: Századunk alapvető ostobasága. 269. (nov. 24.) Méliusz József: . . . . . Focit magisler de Rosenav". (Részlet ;» Sors és jelképből) 164. (Júl. 21.) Nikodémusz K á r o l y : A feleségem oroszul beszél. 129. (jún. 9.) - A pók. 146. (Jún. 30.) Orbán Balázs: A brassói magyarok és románok testvér ies illése 1871-ben. 102. (május 10.)

Irodalomkritika, 1*44. I évfolyam N a g y I s t v á n : Szakítsunk időt az irodalom számára is. 41. (dec. 10.) Szemlér Ferenc: Tolsztoj. (Halálának karmincadik évfordulóján) 35. (dec. 3.) [Szemlér F e r e n c ] : Mtt csinálnak ma Erdélyben a magyar írók? 52. (dec. 24.) IMS.

II.

évfolyam

••A legerősebb fegyver a költő szava! .. . Puskin születésének 146. évfordulójára. 140. (Jún. 28.) •• Az első számú hírlaptudósító: Ehrenburg Hja. 22. (jan. 31.) Bányai W s z l ó : Alexej Tolsztoj (1882-1945) 50. (márc. 4.) Beke G y ö r g y : özönvíz előtt. 155. (Júl. 15.) - A Mórica Zsigmond Kollégium könyvei. 189. (aug. 26.) [Beke G y ö r g y ] (s.gy.): Megpezsdült az erdélyi irodalom is. 132. (jún. 17.) •• Gaál Gábor hazaérkezett. 239. (okt. 24.) Fazekas Zoltán: Oj magyar könyvek. Három erdélyi Petőfi-kötet. 210. (szept. 20.) Faragó József: Román fordítók kerestetnek1 236. (okt.

20.)

[Faragó József J F . J . : Nagy irók kis könyvei. 215. (szept. 26.) Illyés G y u l a : Puskin. 289. (45. K a r . ) (Jékely Zoltán] J.x.: Reményik emlékére. 247. (nov. 2.) •• Jordáky Lajos: Horea, Clofca és Cri jan. 24. (febr. Karács A n d o r : A Itt 31.)

éve halott

Darbusse.

193. (aug.

I M S . V. évfolyam Babuczay G y ö r g y : A sárga vendég. 125. (febr. 2.) Gál György Sándor: A hóditó. 28. (febr. 6.) Polgár I s t v á n : Egy elköltözött barát emlékezetére. 46. (febr. 27.) Szabó Sámuel: Gábor Áron és a székely szekeres. 25 (febr. 2.)

iro4alomt«rlénet [Karács A n d o r ] (-ács): Révai József: Kossuth Lajos. 201. (szept. 9.) •• Kegyelet és tetemrehívás. Hagyatéki fevételt tartottak Szabó Dezső lakásán. 155. (júl. 15.) Korda Miklós: S í i i éve halt meg száműzetésben Batsányi János, a forradalmár költő. 155. (júl. 15.) •• Majakovszkij Vladimir. 91. (ápr. 22.) •• Meghalt Janovics Jenő. 262. (nov. 21.) •• Meghalt Sándor József. 129. (Jún. 13.) Méliusz József: Oj erdélyi irodalom bölcsőjénél. 74. (ápr. 1.) — Az erdélyi magyar író szerepe és feledatai 86. (ápr. 17.) - A költészet tündöklése a román irodalomban. 293. (dec. 31.) N a g y Z o l t á n : Könyv a magyar pusztulásról: Darvas József: Város az ingoványon. 237. (okt. 21.) *• Orosz-magyar szellemi kapcsolatok. 237. (okt. 21.) •• Petőfi szelleme Bukarestben. 164. (Júl. 26.) Sipos Bella: Hogyan ismerkedtem meg Léda asszonynyal, aki haragosan és betegen élt kedvenc kutyái kőzött. - Emlékek Ady Endre múzsájáról. 266. (nov. 25.) ••• Solokov negyven éves. 147. (Júl. 6.) ••• Szabédi László: Zöld levél. 293. (dec. 31) Szemlér Ferenc: Ady Endre. Halálának huszonhatodik évfordulóján. 19. (jan. 27.) — Mit tegyen a magyar író? 110. (május 20.). A székelység az elmagyarosodott avar törzsek leszármazottja. (MÍszló Gyula könyvéről) 127. (jún. 10.) - Három ünnep. 167. (Júl. 29.) - Egy költő feltámadása. (G. Bacovia) 213. (szept. 23.) - A Szudétáktól a Fekete tengerig. Arckép Balogh Edgárról. 237. (okt. 21.) (Szemlér Gyula) [Szemlér [Szemlér magyar

Ferenc] (sz.f.): Egy magyar varázsló (I>Lizló 212. (szept. 22.) Ferenc] ( e . b . ) : Az írók ügye. 94. (ápr. 27.) Ferenc ] : Mit csinálnak ma Erdélyben a írók? 289. (45. K a r . )

ADATTÁR

•• Tibori György /elolvasás* a londoni rádióban március 15.HU. 61. (mArc. 17.) •• Táncsics Mihály. 59. (márc. 15.) [Tiboldi Béla] (t.b.): Vázlat Asztalos Istvánról. 216. (szept. 27.) 1544. I I I . évfolyam •• Arnyéh a völgyben. Kovács György legújabb regényéről. 192. (aug. 25.) •• Asstalos István visssalér a hadak útjáról. 209. (szept. 15.) •• A s Erdélyi Népi Levéltár pályázata Petőfi-mesék gyűjtésire. 170. (júl. 28.) •• ,,As irodalom csah akkor szabad, ha mindenkit szol gál" - mondja Benedek Marcell most megjelent könyve. 198. (szept. 1.) Bekc G y ö r g y : Egy régi könyvnap. 181. (aug. 1 0 . ) Találkozásom Mórizcz Zsigmonddal. 215. (szept. 22.) [Bekc G y ö r g y ] ( - k e ) : Megbűnhődik a kincskereső Kiss Jenő ..Fehérember" című darabjában. 227. (okt. 6.) - Üdiötöljük az új Hasznos KönyvtártI 245. (okt. 27.) •• Bűvös éjszaka. (Kisbán Miklós könyvéről) 215. (szept. 22.) •• Egy különös rögeszme megszállottja. Jékely Zoltán könyve a halászokról és a halálról. 203. (szept. 8.) •• Ezen a földön Isten megadta nekünk azt a lehetőséget, hogy románok és magyarok együtt békében élhessünk - mondotta Gala Galaction a bukaresti rádióban. 283. (dec. 11.) •• Gorkij müvei magyarul. 146. (Jun. 30.) Illés B é l a : Találkozás Skaw Bernarddal. 192. (aug. 25.) Jancsó E l e m é r : Hídépítők sorsvállalása. 233. (okt. 13.) •• József Attila. 286. (dec. 14.) •• Kacsó Sándor novellái. 133. (jún. 15.) Kállai Gyula: A börtön homályában. (I'etru Groza könyvéről) 134. (jún. 16.) Károlyi M i h á l y : írók száműzetésben. 146. (jún. 30.) Kcresztury Dezső: Illyés Gyula új verseskönyvéről. 39. (febr. 17.) •• Kiss Jenő új versei. 110. (május 17.) •• Kovács György új regénye. 128. (jún. 8.) [Kovács J. I s t v á n ] (k.j.i.): Szabó Dezső író és Farczády Jenő, az ,,Elsodort falu" regény főhősének találkozása Kézdivásár helyen. 294. (dec. 23.) •• Mai román költők antológiája. 219. (szept. 27.) •• Márai Sándor: Napló. 117. (május 25.) Méliusz Jözscf: Budapesti válasz Bukarestnek. (Kolozsvári levelek.) 33. (íebr. 10.) - A színházról. (Kolozsvári levelek) 39. (íebr. 17.) - Erdélyi költök Franco ádozatai és egy francia poéta. 92. (ápr. 21.) •• Meghalt egy halhatatlan (Horger Antal) 99. (május 3.) •• Móricz Zsigmond: Sári bíró. 106. (május 12.) •• Most 125 éve született Dosztojevszkij, a nagy orosz regényíró. 287. (dec. 15.) N a g y I s t v á n : A munkásság Petőfije. 63. (márc. 17.) N a g y M i h á l y : Apáczai Csere János éleiének példája. 221. (szept. 29.) •• Salamon Ernő. 98. (május 1.) Sipos Bella: Az Utunk első száma. 143. (jún. 27.) [Sipos Bella] s.b.: Petőfi Sándor neve egy házassági levélben. 177. (aug. 6.) • • Sors és jelkép. Méliusz József új könyve. 187. (aug. 18.)

Interjú 1945.

II. évfolyam

•• „Az írók tollának az új világ felépítését kell szolgálnia". Beszélgetés Illyés Gyulával és Farkas Ferenc cel, akik a magyar-román barátság kimélyítése céljából jöttek Romániába. 172. (aug. 4.)

197

Szemlér Ferenc: Száraz ágon kallgató ajakkal. 92. (ápr. 21.) - Benedek Marcell igaza 96. (ápr. 28.) Magyar szivárvány. 146. (Jún. 30.) - Mit valósított meg Nagy István most megjelent új regénye> 158. (Júl. 14.) - Emlékezés Radnóti Miklósra. 294. (dec. 23.) (Szemlér Ferenc] (sz.f.): Carei Costa és a bukaresti „Naţiunea ' kezdeményezése. 245. (okt. 27.) - Népi művelődésünk ügye. 275. (dec. 1.) - Közös történelmünk aranyból vert kidja — Carei Costa és llea Th. Ion cikkei egy bukaresti napilapban. 281. (dec. 8.) •• Tamási Aron a román-magyar megértésről. 218. (szept. 25.) •• Tisztítótűz. (Holló Ernő verseskötetéről) 105. (május 10.) Tomnj Péter: írástudók a háborúban. 182. (aug I I . ) •• Tolsztoj Alexej: Golgotka. 130. (jún. 12.) •• Tolsztoj és Ady emlékezete. 275. (dec. 1.) 1547. IV. évfolyam •• Ady. 266. (nov. 24.) •• Az élő román irodalom alkotásainak bemutató/a Brassóban. 106. (május 14.) Barabás T i b o r : Misztótfalusi Kis Miklós, korának legkiválóbb betűmetszője. 177. (aug. 11) Beke G y ö r g y : Üjabb mérföldkő. (Emil Giurgiucá fordításai magyar költőktől.) 272. (dec. 1.) •• Bukarest nagy eseménye volt a román és a romániai magyar írók háromnapos találkozása. 95. (Apr 28.) [Domokos G é z a ] D.G. : A világosság százada 284. (dec. 15.) - f . : Emlékezés egy csodálatos székely nyelvtehetségre (Bálint Gábor) 114. (május 25.) Holló E r n ő : Régi magyar költők - a háború ellen. 213. (szept. 22.) - Emlékezés Benedek Elekre 231. (okt. 13.) - Egy nagy orosz iró utolsó napjai. Visszaemlékezés Tolsztoj menekülésére. 237. (okt. 20.) Mese az ábécéről. 248. (nov. 2.) - Séta Ady Endre forradalmi költészetében. 266. (nov. 24.) - ,.Anyám kun volt, apám félig székely, félig román." Emlékezés József Attilára. 278. (dec. 8.) [Holló E r n ő ] h.e.: A jóbarátság nevében. 254. (nov. 10.) Jancsó E l e m é r : Goetke és kora (I«ukács György k ö n y v e ) 4. (jan. 5.) K ő v á r i J a k a b : Egy szegénysorsú erdélyi pap, aki bejárta a kerek világot. (lialázs Ferenc) 114. (május 25.) Pürkereci Szász I s t v á n : Zajzoni Rab István. 79. (ápr. 6.) •• Réz Mikályék kóstolója. Nagy István új regénye. 125. (jún. 9.) Szemlér Ferenc: Arany János kívánsága. 79. (ápr. 6.) I54M. V.

évfolyam

Holló E r n ő : Hol született Petőfi? 34. (febr. 13.) •• Román népmesék magyar gyermekek számára. 11. ( j a n . 16.) Teculescu, K a d u : Román költő Petőfi Sándorról. 25. ( f e b r . 2.) [Veress G y u l a ] ( V . G y . ) : Az olvasó találkozik Nagy Istiár.nal. 43. (febr. 23.)

írókkal ** Erdély népeinek szabadságkarcai mindig közösek voltak mondotta Darvas József bukaresti sajtónyi' latkozatában. 143. (júl. 1.) Holló E r n ő : író a demokrácia szolgálatában. (Beszélgetés Tompa Lászlóval) 249. (nov. 4.) [Nagy Mihály] N M „írói munkásságunkkal példát akarunk adni hivatásos népnevelőinknek." mon-

ADATTAR

Jolié Nagy Itlván, a Komámat Magyar Irónóvetiég tInnké a Népi hgytégnek ud-ll nyilakotaléban. 2IS. (M«pt. 28) H»«itMt NvAn Hogyan irAnyUjuh tl új élei felé Magyar un tágon a fehiabadull faraiiliágot! lleitélgelét terei Péterrel. 121 (JAn, 3.) Hwmlír l'erem-: Kitartó munkdv.il meg lu.ljuk való titani Knménia i% Magyaromig itóveiiégM mo* .tolta ai I ki,front bukateiti naggyűlétére utaió Durva, Jót*»/, a Magyaromégi Nemteli Paranlpérl alelnöke CIN ()án. 24.)

l»4#

I I I . évfolyam

Jlrkr György: Anlmto» litván nyilalkoiata at erdélyi magyar trodalom faladatairól. irói terveiről, a mum kénég, a folJmivelök vtnonydról. 208. (ilec. 30.) Itufl'««•. OjFUla: ,.A fertelme, német kaiét ellen .." Stahá ható utohó napjairól hetiéi egy tiemlanü (Manyák Andráa ) S3. (febr. 10.) Caiky Jóiért: llettélgelé, Kitbaconban Itenedek Marcel lel a megújjuló erdélyi irodalomról ét at olvaiók fétulltágéról 227. (okt. 8.) leiadatom, kogy a kőtéléi terén u megmaradjak annak a ttellemitégnek a t$ol tálaiéban, amelyéri mint Iró tokatem ttUnlem meg kara,Int." (lleszelgetéa Kacaő Nándorral) 249. (okt 27.) tjtei Józaef Molter Károly beitél at erdélyi magyar Iró ét a demokrácia kap,,ólaidról, a Iramtilvén irodalomról, at úftéglrét ét trodalom vtttonyéról. 204. (der. 2.1.) ( I ^ t t Jrtzaef) (I.J.)I ,.A kél nép boldogabb iovó)ének elkartotai mi vagyunk: ae írók ét mUvének" - mon dolla S.D. Cocea Marotvétérkelyen. 134. (ján. 18.) Magyar János: Négy erdélyi magyar Iró vall a könyv napok alkalmából megjelenő új könyvéről. (Aaztali» Hl ván. Jékely Zoltán, Klabán Mlklóa, Méliuaa Józaef.) 134. (Ján, 18.) Uetiélgeléi Méliutt Jótteffel egy

PM k l l f

1044. I. r»folyam Balogh lidgár Józta lléla vértanútága 31 (dec. I ) Ilányai I.áazló: A valóiégot be kell vallani 10. (nov fi ) [llcke G y ö r g y ) Sólyom G y ö r g y . I'ető/i népe. 17. (nov. 12) - Földet a népnek I». (dec. 3.) lllró IMtlét : Stóljon kél a karangnó. 41. (dec. 10.) Caákány Béla dr Ai előllélelek. 4. (okt. 27.) Kemény munka vár. 7. (okt. 31.) Helyet nemielnégi poli lika. 45. (de. 15.) A magyartág karra a népi demokráciáért. 42. (ilec. 23.) Cálineacu, George: Mi a demokrácia? 4M (dec. 19.) •• hóna ét Hona népe. 3.1. (dec. 3.) lluláaz Gyula: A tok a IHat léiilók. (okt. 28.) (Huláaz Kálmán | H . K : tijiág a faluban 58. (dec 31.) •• hkola a külvárotban 48. ( d e IH ) Kiirá. * Andor : Háborút bűnötök a földi igaitégtiolgál talál Hélőnéke elölt .12. (der. 23.) Kuzinczy Janón: A mi utunk. 21. (nov. 17.) •• Költők a munkatáborban 12. (nov. 5.) (Kőműves G é z a ] k g. : A karc nem voll kiábavaló 43. (dec. 13.) Kómdvea G é z a : Demokrácia ét dldemokrdcia. .12. (dec. 23.) - StUlelőben a magyar demokrácia. 5.1 (dec. 10.) K u r k ó Gyárfás: /tűnőt e a nép? 2. (okt. 25 ) A nagy küldetem. 5. (okt. 28.) - At igán iit. 23. (nov 10). Stólalfanak meg a harangok! 29. (nov 28.) Gyűlnek már a pásttorok. .12. (dec. 23.) I«engyel I s t v á n : Gatdaiégi romlátunk okai. 30. (dec 8.) I.flrlncz I 4 s z l ó : Ifjú a nagygyüléien. 7. (okt. 31.)

áj könyvről, at Irodalom ét a politika vittonyárét. at érlelmitég ,terepéről I4N. (Ján. 80) Nyltatko tik tlenedek Marcell a kónyvnapok alkalmából meg jeleni nagynabéiú munkájáról. M l . (Júl. 7.) •• öl áj könyvel jelenti meg Karéftonyra at erdélyi magyar kónyvktetdó (IW-aiélgetés Tóth Hamuval) 204 (d*C. 23.) •• ti) eredeti müvekkel jelenlkettk at erdélyi magyar irodalom at idei kónyvnapon i kamaraion megtn dul at irodalmi folyóirat it (lles«él|etéa Gaál Gábor ral.) 112. (mik|na 10.) Vl.li» Zoltán ,.Fontot tterep vér a miiem kurd»tóira a magyar romén nép kftiAt jövendőjének kialaklté téban" (Kereastury l>ruA nylIalkosaU) A románmagyar baréttég budapetli kilvaUói Uukareilben I. 70. (márc. 27.) - ..A motlani Magyarorttégo! temmi bői teremtjük újjá." (Káliul Gyula nyflfttkossta A MJfüMl II. réase.) 71 (mári 28.) ..Nekünk, magyaroknak létérdekünk, kogy a dunai népek minél ttorotabb barát tágban éljenek(Iláy Gyula nyilai ki*tatn. A MTOMt III. résae) 72 (mán . 20.) lüaky Lajot nerint a kél nép megbékllétének feladata megér egy emberéletet. (A aarosat IV. réaie). 73. (mán\ 30.) - Motl Jóttef Jolán bet tél Jónef Atilláról, • magyar köllénel egyik legnagyobb alakfáról (A «oro •at. V ríaw.) 74. (mán. 31.) - Kflimiu Vidor nyt lolkonk a magyar romén nellemi kapusatokról ét Stlélm ve tér tábor nagynál leli lélogolétáról. 77 (ápr. 4.) I04T. IV.

'«toljam

Beke György: llettélgélét Horvátk litvánnal, a nevei erdélyi költővel 7». (ápr. 8.) •• lienélgetéi Stemlér Ferenccel új könyvéről. 220. (okt. 8.) Csfky Józaef : A kollénetnek at a demokrácia, mini a tüdőnek a levegő (lieazélgetéa Tompa I l l ó v a l , ) 4. (|un. ».)

laallka

Mrlius* Jówtef: A magyar kultúra karcban a hitleriimu. iái 4. (okt. 27.) - Temetvéri ütenel. » (nov '.' ) •• Mi lett végre a munkaléborokkal? 40. (der. 0.) •• Munkát éi parant a bérionytiékben. 14. (nov. 8 ) Musnal U a z l ó : l-gykétaink ét it kóláink. 41. (der. 15.) I'ouár András: At emberek kólctönöi megbectülétéröl 24. (nov. 21.) Hévy Ilona; Mit követelnek a nők t 58. (de.- 31 ) Hzátz Gyula: At Igaigató tir ellévoioll. 58. (dec. 31 ) Szász István: Akik tévedlek. 82. (dec. 23.) Szemlér Ferenc: A polgár. II. (nov 4 ) Politikát neve/étünk. 18. (nov. 14.) - Saját kátunk előtt. 20. (nov. 18.) Ssentgy Tgyl Tum^n: At iganág útja 38. (dec. 3.) Ssőcs lléla: Népünk érdekében 47. ( d « 17 ) I04.V

II.

évfolyam

••A bűnöt tétlenség. 12. (lan. 18.) •• A kőtöt megbectüléi útján. I78. (uug. 0.) •• A Maniu gárda perének tanuliágai. (má)ua 5.) •• A nemtrtnég nem Uilet 27 (febr. 8 ) •• At örököt kormányválság. 30. (febr H) Italáza l'éter : Nem a tapka leni a magyart 244 (okt. 30.) Balogh lídgiir : Népünk nagy talál kotói a. I08. (május lil ) A Stékelyföldel ipamulani kell. I93 (auK 31.) A oeksilovdkiai magyarokról. 203. (dec. .11 ) Hányni Ijáazh'i A magyar reakció bűnei. 28. (febr 4 ) l.énct ét gyűlölet 32. (febr. II.) - tijrm fellobbant I» (febr. 20.) A nemielnégi kérdét a reakció tükrében 44 (febr. 25.) Ki a torainkból a káborút bűnötökkel! 82. (már. 7.) Öröm tugánoll. 8.1.

190

már. 33.) lirdilyi jeltámaJái 74. (ápr I ) St abad in4/mi« 97. (május I.) Előjogok vetgv logegyenlőiig, 121. (Ján. .'».) ) Hrhr '«yrtrgyl Hólyotn G y ö r g y : A reakció naládm jog! 220. (okt. ti.) JW ix-.lck Krlsosatáii. Megújult ragyogátban. 209. (48. Kar ) Csikó Nándor: Harc a magyar reakcióiul. 210 (s*ept. 27.) - A ciúeiai egyenigtől a náraiajlat gyükttttátokig, a: 17. (okt. 2i.) t'sAkány llfla «ir.: 1848 104. 50. (márt 15.) • NyiU mlnvalláitf 75. (ápr. 4.) - AT«m >i*tatkoHűnk! 2.'I7. (okt 21) íty/t»» námveih 203. (dec. 31.) O n t FAI ; -4f »«.• leillé leli. 2 M . (45. Kar.) I iá vid M n d o r : .t nemteluigi hinti i napjainkban. 140. (lúl. 0.) -4 Magyar Sípi S tövet lig Ünnepire •132. (okt 10.) IM-rui Hándor: /I győulmtl magian,uh IAN (Júl. 1 0 ) l i é r y T i b o r : SytlwidtUm ,,fajvid*l*m". 237. (oki. H ) •• ügyelem*« *>/>t politikát 102 (miik 30.) J'.hreuburg, H j a : /(#/*< jeUM vikar koieleg 10. ()an.

•y.)

•• Erdély demokralnáláiának út)»: harc a lovíniimui ellen. 77. (Apr. 0.) M i i I'AI Májuti iiámuetii a magyar ttkoláhhan. 07. (május I ) G r o M , P e t r u : Őrködjünk, hogy a reakció ritt ne ültön a kit nip barát,ágán 237. (okt. 21.) l l o f v á l l i Dénes: Sitllsmi proletár. 10. (jan. 10.) Horváth látván Uj tani» kúttol,in 20M. (ssept 10.) tubán/ U j o s : Mi lett a munhaldborokhall 14. (jan 20.) Kacsó Sándor: Alapvető nabadiágjog. 210. (ssept 20.) Odvoilet rigi harcoltál. 237 (okt. 21.) K m á c s A n d o r : Ai igau bike. 112. (május 24.) Uutú mérgeit, 124. (Jún. 7.) - Segítiig at újjáJpUithen 135. (jún. 21.) - Stolgalelküiig vagy demokraitkut kotelettigiudat. 147 (Júl. A.) NimhlrhoholAk ii gánctotkodák. 100. (júl. 21.) - KÖIÖI ügy - köiói küldetem. 277. (dec. 0.) - Karáctonyi uallomdt. 28» (45 Kar.) JKoráca A n d o r ] K . A . : A niplörvinyttikek elé 0». (már. 27.) Kazinczy Jáuoa: HatatirOk 140. (júl. 5.) Kovára Imre: Étig volt a tehetellensigbóU 140. (ján. 20.) K Amil ve* Géza: Ki a felelői a drágaiágirtf 0. (jan. 11.) Lemn. 15. (jan. 21.) Oj világ keidet* 23 (Íebr. I.) - Oj honfoglalás 00. (márc. 23.) -4» idei májúi eltejin a fóid munkása it ünnepel 70. (ápr. 7.) - A munka ötvenhatodik ,iul*llmapfa 97 (május I .) - A hrattói földmílvtigyüUi 121. (Jún 3.) Sem /álttunk többi karaguomrádot! 128 (jún 12.) - At áruitora ellen 110. (Jún 14.) Mit jeleni ai Ekéi/ront ornágoi nagygyűlése 134 (jún. 20.) - Álljunk meg egy sióra. 237. (okt 21.) K^ nívót O i e » ) k K' !•'o hatolt iram május elteje elölt. 05. (ápr. 20.) Oj világ kUuobin 110. (május 20.) riuutak a Stikely/öldon 114 (május 20.) At írástudók bűne 118 (májuit 31.) KAvári Jakab: A ttahadiág fája. 2H9. (45. Kar ) Xurkó Gyárfás: A demokrata logokirl harcolni kell 47. (márc 1.) Sincs elnitii, nincs kegyelem a magyar faiisilák námára 50. (márc 4 ) flnint* demokrácia. 90. (Apr, 29.) - A román is magyar nip ttöveltigil akarjukI III (mtjus 23.) - A io i'initmus még ma ii folytatja aknamunkáját 123. (jún. 0.) - Stővetiigünkre törlinelmt hivatás vár! 142. (jún. 30.) Harcot Utenet. IH*i (aug. 22.) A kamisllatlan demokrácia feli IHt) (au«. 20.) U erdilyi magyarság egyetlen igat útja. 205. (szept. 14.) Miirl v,Hantolt uh a kaladó demokráciátf 237. (okt. 21.) — Karáctonykor, magunkba nhve 200 (dec. 28.) MéUua* József: A Stovjetunió ét a kultúra 21.) - Heteit a mérték 70. (már. 20.) leanu Iuliu, a jelkép 71. (márc. 20 ) éi május elteje. 07. (május I ) Hitler «május 4.)

40. (febr Déri-Dák* At ifjútág halott.

! Mrli'i»/. JÓMtfl (m.J I .4 fainmtM erdélyi magyar hdkáfa 72 (márt 10.) A brattói landeikotá* 70. (ápr, 3.) (iyárfát t.lemir bánátiig* NA (ápr I») Mesei U j o s : A r,,mán magyar k/ti*t*dii útja. M . (febr. 13) - Siitlőföldünk. IIU. (Ján I.) •• Miért k*ll*n*k a néptarvénytték*hf IN. (jan 13.) Mlkó Gábor : Kitárulnak a kotipukoldk kaput. 240 (aov 3.) Nagy l>*nrs Hotidttálái a . .Harangit'hot" 0. (Jaa • 0.) Nagy I s t v á n : írjátok m*g at igaeai! 0 (Jan 14) Huttonol kom lunfa. 13. (Jan 19) Nagy Miliály Karácsonyi vallomái 2NU (48. Kor.) •• Sem lett nyehuittga! 141 (ján. 211.) Nlk.HR.nus/ Károly Ilike a fóldán. 2N0. (45. Kor.) I'rtiiluaz l'erciu : A bethlemi < «(//«« inu (45. Kor } l'reotrasa, ttrffort: ügy Mrtinelmi lipit 120. (Júa 0) Kéval JÓMef A nagy per: Kouutk » vagy Horthy f 74 (á|K I ) •• Komdnok a magyar tanügyért 230. (okt. 1.1.) Srrltun, N a d l a : A IOVINIIINUI vettily*. 8. (j M n 10) HI[I.« Balta ügy t eovjet idttanyáhoi 117 (aUjus 30) Eligtitel 2N7 (dec. 21.) Karácmnyi oml lomát. 2NM (45. Kar.) Hsász István lelemrekliái a buck*nwaldt erdőben. 92. (ápr. 25) - F.gyült at du rögön 130. (jáa. 24.) Karácionyi vallomái (209. 45 Kar ) HsemUr Ferenc l'előfi parancsa, i ( j « n . 4.) - N i *i államoiltái? 10. (Jan. 10 ) Fanuta hírharangok 24. (febr. 2.) - hitből ttületeti m*g n*gyv*nnyUf 04. (márt. 21.) Válatt Efttmiu Victornak 74. (ápr I.) - .4 döntő fordulat 100. (május 10.) Záttló it ember. 132. (ján. 17.) Kottónlő itahad könyveknek. 14.1. (júl. 1.) - Két lártaiag ISI. (Júl. II.) - Felbonthatatlan növeltig 154. (júl 14.) juhut litennegyedikire. 155. (júl. 15.) Kit r—kctá ellen. 157. (Júl. 10.) - Dótta György il. 101 (júl 22.) Stellem at igai úton 173. (aug 5.) Egy at elltntig! 101. (aug 15.) - At illenek vére 201 (szept. 9.) - .4 janictáriág oige 203. (ssept. 12.) Talrangi Dávid nyomában 205 (ssept. 14.) - A bitakodát napjai 211. (szept. 21.) Hgymás meg umerite. 214. (szept. 25.) - komán dUkok aGyőrffy kolligiumban 220. (okt. I I . ) - Megvalóiu/átok teli 2.11. (okt. 14.) A legnagyobb művin 200 (nov. 25.) Karácionyi vallomás. 2N9. (45. Kar ) [HzemM-r Ferenc) (si.f.) : F.t nem megy, b„,Maim! I I . (jan 17.) Több itm*r*t - kevetebb kmikeny tág 34. (febr. 14.) - Két nép a béke útján. 130 (júa. 22.) - Oiventttr kiló litii 150. (Júl. 10.) Eltő torban! 191. (aug. 29) - Kié a v*t*lét> 194. (ssept I ) I Sxrinl.r Ferenc) Hs.F. : Két tovimtmui ellen 107. (május 17.) Sem teniüh le a fegyvert! I0J (május 19.) - Október hatodikára 225. (okt. 7.) rtirmlt r Fderenc ] F.róss Bálint lléremelét ~ á*em* lét 7. (jan. 12.) - A tömegek tanulni akarnak 31. (febr. 10.) - A lómegek nava. « I (márc 17.) Földottlái kötőt célén 0N. (márc 25.) A karc m*g folyni fog! 100. (május 0.) ÜjtUlelü demokraták 127. (Jún. 10.) .4 nagy cél 129. (Jún. 13.) - Ste giny ember kenyere. 213. (szept 23.) — Km nipek torta. 237 (okt. 21.) - (fnnep után 230. (okt 23.) Asstonfok dolga 243. (okt 20.) Drága áron 249 (nov. 4.) Milló módon 203. (nov. 22.) [Hzemlér Ferenc] e b : limit ctak ai ellenőriő biitoiok 02. (márc. 10.) Lakatol a uájukrat 89 (ápr. 20.) Küldetem a itürké reakcióval. 145. (Júl. 4.) íHzemlér Ferenc) Kiss András: Gondoljanak hálával a népre IN (jun. 20.) - Dél ét f.ttak 254. ( n o » . I I . ) - /n/J ,el ábrándot magyaroknak. 250 (nov. 14.) - Három tanulság 205. (nov 24.) Sadea l î n d r e : A fiúmat at egykéi elleniig*. 79. (ápr. 0) Tiboldi Béla: Magyar lartoiái. 127. (Jún. 10.) - Karácionyi vallomái. 289. (45. Kar.) Zllaiiy U j o s : Hünhádnölök heti I 201 (szept 9.)

ADATTÁR

200

IMC.

I I I . ÉVFOLYAM

••A bátosi béke. 91. (ápr. 20.) •• A józan ész nevében. |29. (jún. 9.) •• A kivándorlók kos / 185. (aug. 16.) •• A magyar értelmiség. 256. (nov. 10.) ••A magyar nép megtette kötelességét. 267. (nov. 22.) •• A magyar nök. 193. (aug. 27.) ••A munka most kezdődik. 269. (nov. 24.) •• A nagy erőpróba küszöbén. 245. (okt. 27.) Antal Dániel: A gazdakörök újjászervezése elé. 20. (jan. 26.) ••A Székely Stínkd*. 210. (szept. 16.) Asztalos István: Népi egységet! 195 (aug. 29.) •• A jövendö magyarjai. 239. (okt. 20.) Balogh Edgár: A Székelyföld ,'elé. 8. (jan. 11.) - Saját erőnkből. 96 (Apr. 28.) - Két év magyar munkcja Groza l'éter oldalán. 198. (szept. 1.) Bányai I.ászló: Egyetemünk megnyitása elé. 36. (febr. 14.) — <4 népbiróság tárgyalásai elé. 48. (lebr. 28.) Itt élünk-halunk. 109. (május 16.) Beke György : Ki mer kitelepítésről beszélni ? 76. (ápr. :*0) - Vándorló székelyek. 185. (júl. 23.) - Népünk és művészete. 227. (okt. 6.) - Kezdjük el a szolgálatot! 245. (okt. 27.) [Beke Györhyj (-egy-): Az ünnep tanulságai. 180. (aug. 9.) IBeke György]: Egységünk védelmében / 168. (Júl.

26.)

Benedek Krizoaztán: Feltámadás a szabadságra. 92. (ápr. 21.) Bcrde Mária: Egyenjogúság. 171. (júl. 30) Bíró László: így szól a pásztor. 298. (dec. 30) Bölöni György : //a Kossutk ma élne . . . 88. (ápr. 17.) Csákány Béla d r : Mit kell tennünk ? 92. (ápr. 21.) Az aradi lizenkárom haldia életre buzdit. 227. (okt. Csetri Elek: Oj magyar értelmiséget! 209. (szept. 15.) Csia Pál: Angyalok éneke. 294. (dec. 23.) Csógör Lajos: Oj értelmiséget. 182. (aug. 11.) •• Dózsa Gyürgy beszéde a ceglédi piacon. 106. (május

12.)

•• Egymás sorsát hordozzuk. 238. (okt. 19.) Gaál Gábom írja az Ólunkban. 260. (nov. 15.) •• Gazdasági szabadság — politikai szabadság. 120. (május 29.) •• Gyorsvonat a Székelyföldön. 136. (Jún. 19.) Halász Gyula: Ez a kérdés: válasszatok! 144. (Jún. 28.) - Magyarság és zsidóság. 152. (Júl. 7.) Holló Ernó : A Csiki Közvagyon álljon a nép rendelkezésérc. 29. (febr. 6.) — Kincses szegénység. 101. (május 5.) — Induljon meg a népmüvelés munkája. 121. (május 30.) - Az értelmiség feladata. 146. (jún. 30.) Az okos gazda tudománya. 220. (szept. 2H.) Horváth István: leljenek meg gazdasági iskoláink. 234. (okt. 14.) •• Hova üssünk ? 287. (dec. 15.) Jukab János: A nép ünnepe. 54. (márc. 7.) - Népünk jövője. 131. (jún. 13.) - Szilárdan és félelemtelenul. 118. (május 26.) — A brassói országos nagygyűlés és a magyar ifjúság. 182. (aug. 11.) Kacsó Sándor: A gyulafehérvári mese. 60. (márc. 14.) — Nem alkuszunk! 78. (ápr. 5.) - A szabadsággal a szabadságért. 245. (okt. 27.) Kállai Gyula: Hid románok és magyarok között. 65. (márc. 20.) Karács Andor : Kelet felé is szabad a láthatár . . . 239. (okt. 20) Károlyi Mihály: A dunavölgyi államok összefogásáról. 227. (okt. 6.) Kassai Piroska : A nő is ember akar lenni. 128. (jún. 8.) - A nők temesvári találkozója elé. 181. (aug. 10.) •• Ki győzött a választásokon ? 271. (nov. 27.) Kirják Károly: Amikor majd a párduc együtt tanyázik a gödölyével . Mit tanult a Székelyföld népe a* ide* pünköst* búcsún? 146. (Jún. 30.) Kovács György : Kik a romániai magyar nép ellenségei? 175. (aug. 3.) •• Könyv a nép kezében. 230. (okt. 10.) Kóvári Jakab: Miért a miénk vetség ügye? 250. (nov. 2.)

a Magyar

Népi

Szö-

Kurkó Gyárfás: Az egyetlen kivezető út. 16. (Jan. 20) — Megalkuvással nem győzket a demokrácia. 77. (ápr, 4.)A Magyar Népi Szövetség útja - máig. 262. (nov. 17.) •• Kurkó Gyárfás a miénk! 257. (nov. 11.) I,ászló Ferenc: A székely nép demokratikus hagyományai. 294. (dec. 23.) Lórincz László: A marosvásárkelyi tolálkomó elé. 196. (aug. 30.) •• Magyar ifjak! 194. (aug. 28.) •• Ma választunk. 265. (nov. 20.) •• Március 15. 62. (márc. 16.) Méliusz József : Az egyetemről. 69. (márc. 24.) •• Mellettünk vagy ellenUnk. 95. (ápr. 27.) Nagy Endre dr. : Gatdák, rajtunk a zor ! 217. (szept. 25.) Nagy Mihály: Életrevaló nép. 24. (jan. 31.) - A népfőiskola : az újszerű nevelés eszköze. 122. (jún. 1.) Eladó a málndsi forrás! .. 204. (szept. 9.) - Min den magyar feladata — minden magyar kötelessége! 221. (szept. 28.) - Tanítóink és tanáraink becsű lete. 225. (okt. 4.) - Oj népi feladat. 229. (okt. 9.) A föld józanságra int! 233. (okt. 13.) — -4 biztos menekvés útja. 256. (nov. 10.) — Karácsonyi hit vallás 294. (dec. 23.) •• Ne hagyd el a szülőföldet/ 169. (júl. 27.) Nlkodémusz Károly: Jertek, menjünk el Bethlehembe t 294. (dec. 23.) •• Somén esi ómen. 275. (dec. 1.) •• I'árts előtt és Páris után. 105. (május 10.) •• Fetődfi útja. 170. (júl. 28.) •• Pönkösdkor. 129. (jún. 9.) Sipos Bella: Az asszonyok munkához látnak. 52. (márc. 5.) - A nők napjára. 56. (márc. 9.) — Csipkerózsika felébred. 85. (ápr. 13.) - Boldog anyák - boldog gyermekek. 94. (ápr. 26.) - A válaszfalak ledöntéséért 119. (május 28.) — ,, Politizáljatok" ! 138. (jún. 21.) Szülők a törvény előtt. 162. (Júl. 19.) - Ébresztő asszonyokhoz. 187. (aug. 18.) - Mint az eltévedt gyermekek. 216. (szept. 23.) — Asszonyok a választások előtt. 248. (okt. 31) Szabó Béni: A kármas feladat. 38. (feb. 16.) — At emberbaráti szeretet jegyében. 94. (ápr. 26.) Szabó Dénes: Haladó világban kaladó nép. 290. (dec. 19.) Szász István: A hazugságok vége. 33 (febr. 10.) Szemlér Ferenc : Múlt és jövő. 4. (jan. 6.) - A székely ezermester 74. (márc. 31) - A tervek értéke. 112. (május 19.) - Oj könyvek bölcsőjénél. 134. (jún. 16.) -Az utolsó percben. 262. (nov. 17.) [Szemlér Ferenc] Eróss Bálint: Egy magyar kisdedóvóra. 43. (febr. 22.) - A szabadság ünnepére. 63. (márc. 17.) - Együtt és külön. 72. (márc. 29.) A esik* fa. 75. (ápr. 2.) - A nemzetiségi kérdés : a legfontosabb feladat. 92. (ápr. 21.) - A kétféle segítség. 98. (május 1.) [Szemlér Ferenc] Kiss András: Jelentkezés szolgálat léteire. 11. (Jnn. 15.) A magyarság újra Brassá felé tekint 61. (márc. 15.) - A közös érdek. 71. (márc. 28.) - Küzdelem a ,,kisebbségi életérzés" ellen. 92. (ápr. 21.) Erők új pezsdülése. 98. (május I.) Biztos alapra épülő jövendő. 103. (május 8.) - A reakció dajkameséi. 114. (május 22.) - Nézzünk szembe a valósággal I 158. (júl. 14.) - Mikalacke az erdélyi magyarságról . . . 1«4. (júl. 21.) - A demokrácia szellemében megújhodó ifjúság. 176. (aug. 4.) - Igás magyar és igas demokrata szándék. 19H. (szept. 1.) — Félelem nélkül. 209. (szept. 15.) - Mire van szükség? 269. (nov. 2 4 . ) - Az országgyűlés megnyitása elé. 276. (dec. 2.) Szócs Endre: Hívogató a lelkészek táborba szállására' 191 (aug. 23.) Ssllcs Margit: A magyar asszonynak nemcsak szenvedni van joga, hanem boldog jövőt építeni is. 92. (ápr. 21.) Tiboldi Béla: Lenin. 17. (Jan. 22.) - Szorul a hurok. :i8. (febr. 1 8 . ) - Nevetők a jövendőért. 115. (május 23.) - Egyenlő jogú állampolgárok vagyunk I 117. (május 25.) - A bűnösök bűnködni fognak. 125. (jún. 5.) - Történelmi erőpróba előtt. 141. (Jún. 25.) A kelyes út. 215. (szept. 22.) - Itt az idő, válasszatok [ 246. (okt. 28.)

ADATTÁR

[Tiboldi Béla] ( t . b . ) : Magunk sorsától döntünk. 143 (jún. 27.) - Afii akar a nép ? (nov. 6.) Tomnj P é t e r : Sorsközösség. 1H6. (aug. 17.) Tókés I s t v á n : A söld pokol. 207. (szept. 13.) 1947. IV. évfolyam •• Oj nép, új ünnep. 98. (május 1.) •• Oj nemselitégi törvény. 295. (dec. 23.) •• Választott at ország. 266. (nov. 21.) •• A falu a földosztás után 156. (júl 17.) •• Akol magyarok. 254. (nov. 10.) •• Aki utoljára nevet. 189. (aug. 25.) •• A munkaerő ésszerű elosztása. 159. (Júl. 20.) •• A pénzrögzités útja. 162. (júl. 24.) Bányai L á s z l ó : Kisebbség, nemzetiség, konpolgár. 248. (nov. 2.) — A magyarság harmadik szabad kongreszszusa. 260. (nov. 17.) Beke G y ö r g y : Az új magyar értelmiségért. 207. (szept. 15.) - Teljenek meg gazdasági iskoláink! 224. (okt. 5.) [Beke G y ö r g y ] ( ke g y ) : Álljanak be fiatal tanítóink dolgozó népünk kütdő soraiba. 219. (szept. 29.) Biró P á l : A tanító tanítson. 4. (jan. 5.) Boér L a j o s : Ifjúságunk váljék cselekvő ifjúsággá. 69. (márc. 24.) Csákány Béla d r . : Isten országa itt a földön. 79. (ápr. 6.) - Bizalommal a kaladó demokrácia oldalán. 114. (május 25.) - Bizalommal továbbra is előre 1 187. (aug. 23.) •• Cselekvő magyarok esküje. Hogyan késsüljünk fel március 15-re. 53. (márc. 6.) Ehrenburg, H j a : Amerikában. 4. (jan. 5.) •• Halárosolt demokrata magatartásra. 74. (márc. 31.) Holló E r n ő : Mindenért felelni kell. 207. (szept. 15.) Jakab János: A történelem igazol. 2. (jan. 2.) Juhász L a j o s : Ki vetesse a falut? 146. (júl. 5.) (is): Menjünk, ne menjünk. 64. (márc. 19.) — Iparositásunk felé. 65. (márc. 20.) Kacsó Sándor: Miről Írjon a demokrata sajtó? 12. (jan. 16.) - Belátást és munkát! 226. (okt. 8.) Kacsó Ferenc: Egészséges adótörvényért harcolunk. 51. (márc. 3.) •• Kérlelhetetlen szigorral. 87. (ápr. 18.) •• Két év mérlege. 53. (márc. 6.) Kiss Á r p á d : Piros pünkösd napján. 114. (május 25.) Kocsis Sándor: Több közösségi érzést várunk kisgazdáinktól. 231. (okt. 13.) Lázár József: „Nem politizálunk:' 171. (aug. 4.) A kizárás nem elég. 198. (szept. 5.) •• Magyarok és zsidók 1848-ban. 57. (márc. 10.) Murgcscu, Costin: Egy román hidverő hangja. 10. (Jan. 13.) N a g y M i h á l y : Meg fogjuk nyerni a gazdasági csatát! 57. (márc. 10) - A kenyérszüke tanulságai. 77. (ápr. 4.) •• Népi biró a nép érdekében. 283. (dec. 14.) •• Nyújtsatok egymásnak testvérileg kezet! 56. (márc. •• őrizzük meg az új pénz vásárló erejét! 185. (aug. 21.) Paál János: A szakszervezeti választások. 177. (aug. 11.) — Oj feladatok a szakszervezeti mozgalom újjászületésének évfordulóján. 195. (szept. 1.) - A nép a bírói emelvényen. 209. (szept. 18.) - Az olló két szára. 219. (szept. 29.) — Kilencvennyolc esztendős tanulság. 225. (okt. 6.) - Immár a harmadik. 237. (okt. 20.) - Az élet frontját erősitjük. 243. (okt. 21.)-A mérleg nyelve kelyrebülen. 28. (dec. 15.) szellemi életünk harcos imperialistaellenes öntudattal való átitatása..." 291. (dec. 25.) [Paál János] ( p . j . ) : A dolgozó földműves és az új lej. 186. (aug. 22.) [Paál János] ( p . ) : A ténylegesen egyenlő teherviselésért. 203. (szept. 11.) - így üzem I4J7... 204. (szept. 12.)

201

Solymoei Sándor: Magyar iskolákban újjászületik a süliem. 1. (jan. 1.) Szabédi László: Bizalommal fogjunk munkához 1. (jan. 1) - Két elégedetlenség. 31. (febr. 8.) - Két nép szabadsága. 46. (febr. 26.) - A munkdsünnepen. 98. (május 2.) - Nép* és demokratikus magvar egység. 118. (május 31.) - Az ipari központok. 121. (jún. 5.) — Az amerikai csomag. 122. (jún. 6.) — Miért tartja magát távol 213. (szept. 22.) [Szabédi László] abé-: Az új évben sem pihenhetünk. 2. (jan. 2.) — Egy középkori maradvány felszámolása. 201. (szept. 8.) [Szabédi László] ( - ) : A munkásegység és nemzetiségi jogaink. 211. (szept. 20.) [Szemlér Ferenc ] Eröss Bálint: Gazdasági egyenjogúság. 9. (jan. 12.) - Mi a demokrácia ? 28. (febr. 5.) [Szemlér Ferenc] E . B . : Miért beszélünk magyarul? 28. (febr. 5.) [Szemitr Ftrenc] ( — c ) : Az új termésig. 26. (febr 2.) Az alvilági mocsár. 29. (febr. 6.) - Oj fegyelem. 35. (febr. 13.) - Egy csokor zöldség. 37. (febr. 15.) A magyar tanoncok ügyében. 42. (febr. 21.) — Panasz és megoldás. 45. (febr. 24.) - Szakszervezeti mozgalmunk. 49. (márc. 1.) - Jövő évi kenyerünk. 50. (márc. 2.) - A legjobb időben. 54. (márc. 7.) - A történelem elől nem leket elbújni. 59. (márc. 13.) Az új tizenkét pont. 63. (márc. 17.) - Két kocsi búsa. 66. (márc. 21.) - A végállomás vége. 68. (márc. 23.) - Két törvény. 70. (márc. 26.) - Törvényes alapon. 78. (ápr. 5.) — A magyar szövetkezetek ügye. 85. (ápr. 14.) •• Szigorú árellenőrzés! 84. (ápr. 13.) Tamás Gáspár : Nem a népben van a kiba! 202. (sxept. 10.) Tiboldi Béla : Mit akarunk ? 45. (febr. 24.) - A gabonabeszolgáltatás. 170. (aug. 3.) - Ejnye, ejnye, tanitó úr. 178. (aug. 13.) - Tiszta beszéd - tiszta cselekedet. 273. (dec. 3.) [Tiboldi Béla] ( t . b . ) : Szabad vagy korlátozott kereskedelmet ? 49. (márc. 1.) — A reakció fegyvere a rémhír. 124. (jún. 8.) Bő termés - olcsóság. 152. (júl 12.) Pénzszilárditás előtt. 172. (aug. 6.) [Tiboldi Béla) Tahi Borbála: Nők építik fel a békét. 55. (márc. 8.) •• Tíz népi kollégiumot állítunk feli 206. (szept. 14.) •• Valami történt. 175. (aug. 9.)

1948. V.

évfolyam

Balogh E d g á r : 1818 értékelése a századik hfordulón. 11. (jan. 16.) Domokos Géza: Diákszemmel. 25. (febr. 2.) Gerendi S. I s t v á n : A szövetkezet fegyver. 6. (jan. 10.) Halász Gyula: Királyság - népköztársaság. 6. (jan.

10.)

Paál János: Centennáriumi öröm. 1. (jan. 1.) - Oj haza épül. 8. (jan. 12.) — A lenini nemzetiségi politika jogegyenlőségünk biztosítéka. 16. (jan. 22.) Rádescutól a Román Munkáspártig. 45. (febr. J6.) [Paál János] ( p . ) : Népi demokrácia - népköztársaság. 3. (jan. 5.) - l-elmérni 31. (febr. 9.) Sütő András: Megérett az ság egységére. 19. (jan. elzárkózás! 36. (febr. falusi fiúhoz. 43. (febr.

idő a romániai dolgozó ifjú25.) - Építő egység - nem 15.) - Let él egy besorotoU 23.)

Székely Franciska: Nők szerepe a Romdn saságban 25. (febr. 7)

S ép köztár-

Tiboldi Béla: Ojévi jóslat. 1. (Jan. 1.) - Az átkozott és áldott pénz 25. (febr. 2.) - Véres GrtvuMól Vörös Grioicdig. 36. (febr. 15.) - Oj győzelmet. 41. (febr. 21.) - Tanáccsal mi is el vagyunk látva. 43. (febr. 23.) - A világosság korszaka felé. 46. (febr. összeállította B E K E

GYÖRGV

ADATTAR

202

HlDVÍCJI

MIKO

IMRF, K É T

TÖRTÉNETI

VONATKOZÁSÚ

LEVELE

A z I850-es é v e k b e n az a d d i g f ő l e g p o l i t i k u s k é n t i s m e r t M i k ó I m r e b e h a t ó a n k e z dett történelemmel f o g l a l k o z n i , ügy vélte, h o g y a katonai terrorral párosuló ú j H a b s b u r g - a b s z o l u t i z m u s k ö r ü l m é n y e i közt, a m i k o r a politikai t e v é k e n y s é g hagyományos formái n e m működtek, a válságos helyzetben levő magyarság kiútkeresésében hasznosak lehetnek a történelmi tapasztalatok. A z a m e g g y ő z ő d é s v e z e t t e M i k ó t , h o g y a z 1848-as f o r r a d a l o m u t á n i n e h é z h e l y z e t b e n e g y e t l e n n é p s e m n é l k ü l ö z h e t i a nemzeti tudat erősítő támaszát, a m e l y n e k pedig egyik fő forrása a történeti m ú l t i s m e r e t e . „ E l f e l e d n i a n e m z e t n e k ősei h a g y o m á n y a i t , f e j l ő d é s é b e n e l ő d e i b ö l c s a l k o t á s a i t alapul m e g n e m tartani, a n n y i , m i n t sorsát kérdés, sőt kétség t á r g y á v á t e n n i . . . " — 1 írta M i k ó I m r e . ö a t ö r t é n e l e m t a n u l s á g a i n a k tudatosítása által kora társadalmát próbálta szolgálni. A m i n t Kelemen Lajos, Mikó Imre életmüvének í'gyik legjelesebb ismerője megállapította, utóbbinak célja az volt, hogy a „tört é n e t i i r o d a l o m t e r é n m e g i n d í t o t t k u t a t á s é s e l e v e n é l e t , m á s o k a t is m e g n y u g t a s s o n és b i z a l o m m a l töltsön el".2 A m i a k é r d é s g y a k o r l a t i o l d a l á t i l l e t i , M i k ó I m r e 1849 u t á n t ö b b i r á n y ú t e v é k e n y s é g b e k e z d e t t : e g y é n i l e g elsősorban a nagy e l ő d ö k életét kutatta,3 miközben ismert nevű történészeket toborzott együttes munkálkodásra az erdélyi történelem kútfőinek folyamatos kiadása érdekében.4 E tudományszervezői munka során széles körű levelezést folytatott: felhívással fordult mindazokhoz, akik, elgondolása szerint, történeti forrásokkal rendelkezhettek, a r r a k é r v e őket, h o g y j á r u l j a n a k h o z z á a b i r t o k u k b a n l e v ő dokumentumok közléséhez. U g y a n a k k o r a forráskritika terén járatos történészeket valódi munkaközösséggé p r ó b á l t a s z e r v e z n i . E hatalmas l e v e l e z é s m é g nincsen e g é s z é b e n összeg y ű j t v e , s kétséges, h o g y e g y á l t a l á n e l v é g e z h e t ő ez a feladat, hiszen a családi s k ö z k ö n y v t á r a k több rendbeli pusztulása során, a l e v e l e k e g y része (talán n a g y o b b része) megsemmisült. Szerencsére M i k ó Imre, akárcsak számos kiemelkedő kortársa, l e v e l e s k ö n y v e t v e z e t e t t , a m e l y n e k 14 v a s k o s k ö t e t e h ü m á s o l a t b a n ő r z i a z 1854 d e c e m b e r e s 1864 n o v e m b e r e k ö z t k e l t e z e t t l e v e l e k e t . 5 E l e v e l e z é s t e k i n t é l y e s része t ö r t é n e l m i v o n a t k o z á s ú , s t u d o m á n y t ö r t é n e t i s z e m p o n t b ó l is fontos, de m i v e l csak néhány levél látott eddig nyomdafestéket," nagyrészt m é g hasznosítatlan. M i k ó I m r e történeti v o n a t k o z á s ú l e v e l e z é s é b e n messze k i e m e l k e d ő hely illeti meg a Nagyajtai Kovács Istvánhoz írt, i l l e t ő l e g tőle kapott leveleket. Kovács I s t v á n (1799—1872) a r e f o r m k o r b a n a l e g n e v e s e b b e r d é l y i m a g y a r történetkutató v o l t s a z m a r a d t n é h á n y é v e n á t 1848 u t á n is, e g é s z e n a z ú j t ö r t é n é s z n e m z e d é k ( K ő v á r i L á s z l ó , J a k a b E l e k és t á r s a i k ) m a s s z í v j e l e n t k e z é s é i g . M i k ó t e r v e i t r e n d szeresen közölte N a g y a j t a i K o v á c s Istvánnal, akinek szakmai kérdésekben a tan á c s á t is k i k é r t e . K e t t ő j ü k e g y ü t t m ű k ö d é s e g y ü m ö l c s ö z ő n e k b i z o n y u l t , s M i k ó I m r e forrásközlő vállalkozása f ő l e g minőségében nyert általa. M e g kell azonban említenünk, h o g y bár K o v á c s István korának e g y i k legképzettebb történésze volt, terhes h i v a t a l a m i a t t M i k ó f e l k é r é s e i n e k n e m tudott m a r a d é k t a l a n u l e l e g e t tenni. Mikó 1854. d e c e m b e r 5-én K o l o z s v á r o t t kelt levelében számol be először K o v á c s Istvánnak az erdélyi m a g y a r történeti kutatás fellendítését célzó terveir ő l . É r t e s í t i , h o g y 300 a r a n y p á l y a d í j k i í r á s á v a l s z e r e t n é e l ő m o z d í t a n i a s z é k e l y -

' Mikó Imre, Irányestmék. Pest, 1861. 58. • Kelemen Lajos, At Erdélyi Múteum-egyesület története. Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület félévszázados Unu epére 1859-1909. Kolozsvár, 1909-1942. ' Ennek eredményeképpen születtek meg Rod Péter élete és munkái (Pest, 1862), valamint Denkő Jótsef élete ét munkái (Pest, 1868) clmfl könyvel, s itt emlltjllk meg a Gróf Kemény Jótsef emlékesete címfl tanulmányát is (Bu• lupeşti Szemle 1860. X . 4 1 9 - 3 4 ) , valamint Debreceni Márton életéről írt soralt (Debreceni Márton. A kióvi csata. Pest, 1854. Előszó). • fínnek nyomán Jelent meg szerkesztésében az Erdélyi történelmi adatok három kötete 1855 és 1858 között Kolozsvárott, m a j d a negyedik 1862 ben ugyancsak Mikó útmutatásai szeriut, de ez már Szabó Károly szerkesztésében. • A levelezés Jelenleg az IígyetemJ K ö n y v t á r kézlratoaztályán (a volt Erdélyi Múzeum-Egyesület anyagában) 3567. sz. alatt található. • L . Pclméri Lajos, Gróf Mikó Imre lev eleséséből. Pigyelő 1878. I I I . k. (Szerk. Abafi I,aJos), 139., 229. Más tárgyú levelezéséből Csutak Vilmos közölt 33 levelet a Református Székely Mikó-kolléglum 1910. évi évkönyvében. - Mikó 1856. évi levelezését Kovács Dezső Ismertette (Egy év gróf Mikó Imre leveletéséből) uz Erdélyi MúzeumEgyesület említett emlékkönyvében, de leveleket nem közölt.

ADATTár adattár

203

• é g „ ö n á l l ó k ü l ö n t 8 r t é n < t e " - n e k m e g í r á s i t , u g y a n a k k o r a r r a is v á l l a l k o z i k , h o g y „többekkel egyesülve. Erdély történetei egykori m e g í r hatására adatokat g y ű j t e n d ő : kiadatlan apróbb történeti műveinket, krónikáinkat, okleveleinket, egyes vidékeink és városaink é v r a j z a i t , m i n e k birtokába juthatok, a nemzeti k ö n y v t á r alakjában szerkesztve' füzetenként kiadogassuk". A székely történet elkészítését Mikó N a g y a j t a i K o v á c s Istvánra szerette volna bízni, ugyanakkor forráskiadvány-sorozatához e g y ü t t m ű k ö d é s r e szólította fel * K o v á c s I s t v á n d e c e m b e r 20-án B e s z t e r c é r ő l v á l a s z o l M i k ó l e v e l é r e . Melegen k ö s z ö n t i M i k ó n e m e s v á l l a l k o z á s á t , d e n e m h a l l g a t j a el a g g o d a l m a i t s e m Szerinte u g y a n i s m é g n e m é r k e z e t t el a z i d e j e a s z é k e l y t ö r t é n e t i s z i n t é z i s megírásának, s következésképpen a p á l y a d í j kiírása n e m vezethet kellő eredményhez. A források ö s s z e g y ű j t é s é r e kell a z e r ő k e t ö s s z p o n t o s í t a n i ; a m í g ez m e g n e m v a l ó s u l , n e m vállalkozhat a székelyek történetének elkészítésére A z erdélyi „históriai adatgyűjteményhez" viszont „örömmel járulandok adatokkal".* C s a k h o g y M i k ó n e m m o n d o t t le elképzeléseiről, t o v á b b biztatja, kéri K o v á c s Istvánt az ügy támogatására A z itt k ö v e t k e z ő k b e n azt a két kiadatlan l e v e l e i k ö zöljük. amelyekben Mikó újból kifejti érveit Nagyajtai Kovács Istvánnak A l e v e l e k e t M i k ó L e v e l e s k ö n y v e I. k ö t e t e a l a p j á n a d j u k k ö z r e .

Hidvégi

Mikó

Imre

tevelei

Nagyajtai

Kovács

Istvánhoz

1. Kolozsvár, •Méltóságos T a n á c s o s

Ur! Tisztelt

Február

26 1855.

hazámfia!

M á s o d s z o r í r o k M é l t ó s á g o d h o z , és e z t e n g e d e l m é v e l m é g t ö b b s z ö r teendem. m e r t az ü g y m e l y f e n n f o r o g , m e l y n e k ön régi b a j n o k a s én ujoncza lenni akarok, naponta nyer előttem fontosságban, mind inkább kedvenczemmé válik s érzem, ÍKigy n e m s o k á r a t ö r e k v é s e i m f ő b b c z é l p o n t j á v á n ö v i ki m a g á t . V á l t o z h a t l a n elhat á r o z á s o m : erdélyi s lóként székely nemzeti történeteink érdekében valami )ót linni, vagy hlvatottabbak által eszközölni. O n i r á n t t i s z t e l t T a n á c s o s úr, m i n t e mezőnek e g y i k leszenvedélyesebb búvára iránti tiszteletem, szándékom tisztasága s ön v a l ó d i s z é k e l y é r z ü l e t é b e n i b i z a l m a m f e l j o g o s i t n a k e n g e m e l e v e l e z é s f o l y t a t á s á r a , m é g a z o n e s e t b e n is, h a s z a v a i m p u s z t á b a n h a n g z a n á n a k e l . N e k e m c s a k M é l t ó s á g o d e l s ő l e v e l e u t á n Í t é l v e Is, g y ö n y ö r ű s é g e s é s h a s z n o s l e e n d e z e s z m e i sere, T a n á c s o s Ü r n a k p e d i g u g y h i s z e m k e d v e s ösztönül s z o l g á l a n d n a k hazafiúi kéréseim, s elhallgattatott nemzetünk nevébeni ártatlan impetitioim. M i n d e n e k előtt Tt?só i r á s o m o t kell i n d o k o l n o m , azért pedig, m i v e l hinni szeretem: hogy Méltóságodnak is f e l fogott tűnni késedelmezésem akkor, midőn T a n á c s o s ú r a z é n l e v e l e m r e a r á n y l a g o l y h a m a r v á l a s z o l t — m i é r t is é n e z e n n e l x l e g s z i v e s e b b k ö s z ö n e t e m e t n y i l v á n í t o m — és o l y t á r g y b a n , m e l y e t e g y levéllel és a r r a irt v á l a s z s z a l m é g a z o n e s e t b e n s e m l e h e t v a l a b e v é g e z n i , ha j ó a k a r a t ú a j á n l a t a i m , sőt l e g s z i v e s e b b k é r é s e i m t e l y e s e l f o g a d t a t á s t n y e r e n d e t t e k . m i n e k , n e m kis s z o m o r ú s á g o m r a , ön igen tisztelt l e v e l é b ő l e l l e n k e z ő j é t k e l l e o l v a s n o m . Vagyük fel még egyszer beszédünk fonalát: M é l t ó s á g o d tehát székely n e m z e t ü n k történeteinek ö n á l l ó alakban, az á l t a l a m adott mérték szerént létre hozását — még most — pályázás útján n e m reméli; ram a m a g y a r l i o n í történetíróktól, m e r t Ily t e r j e d e l m e s m u n k a egy egész e l e t n e k . l e g a l á b b is é v t i z e d e k n e k s t ú d i u m á t k í v á n j a , a p á l y á z á s i i d ő p e d i g i l y h o s s z u r a k i n e m t e r j e d h e t ; n e m a szász t ö r t é n é s z e k t ő l , m e r t ők a s z é k e l y t ö r t é n e t e k e t t ü z e t e sen n e m t a n u l m á n y o z t á k , s legalaposabb Íróik s e m látszanak kellően ismerni a z o k nak m é g csak p r a c l l m i n a r e i t is; n e m e d d i g e l ó i s m e r t e r d é l y i m a g y a r történetn y o m o z ó i n k t ó l : e z e k közül az e g y gr. K e m é n y József blr e l é g készülettel, d e ő kéts é g k í v ü l n e m f o g n a a p á l y á z ó k k ö z t m e g j e l e n n i . M i n d e z e k e t m a g a m is u g y l á t o m ; m e g f o r d u l t a k e z e k f e j e m b e n m á r e l s ő l e v e l e m írásakor, m o s t ön n y o m a t é k o s f e l v i lágosításai után c s a k n e m ingatlan m e g g y ő z ő d é s e m m é v á l t a k ' A Klaíiüudy U m u á K kiiuivAnyn minlújáTM. • L e v e l a k ö a r v r , I.k. 2.

• Va. S.

ADATTAR

204

D e hát a d o l o g ily állásában mi t e e n d ő j e v a n a közszükséget é r z ő s ezért áldozni kész hazafinak? mi különösen n e k e m ? M e r t a f e n n f o r g ó ügyet — mint 1782—1800—1830-n a történeti kútfők kiadásának dicséréles szándokát, egyszerűen d e p o n á l n u n k e g y á l t a l á b a n n e m szabad, a v a g y csak a m e g v á l t o z o t t hazai v i s z o n y o k m i a t t is. É n l e g a l á b b m é g m o s t n e m t e e n d e m . S p e d i g é r z e m : m e n y n y i v e l n e h e z e b b é v á l t helyzetem, kivált M é l t ó s á g o d i r á n y á b a n most, m i n t v a l a első l e v e l e m írásakor. A k k o r az éppen csak imént elősorolt lehetlenségek átgondolása gondolatimat egyenesen ö n r e veezeté, tisztelt T a n á c s o s úron n y u g o d t m e g hazafiúi teikntetem. A j á n l a t o t tevék, k é r é m önt szeretett n e m z e t e s n e m z e t e m nevében. Azt hívém, hogy ha segédkezésem elfogadtatását bár mily alakban megnyerem, a v é g e z e l , l e l k e m h ó v á g y a : nemzetem ezeréves életének hü képét a legjobb kezek, a leghivatottabb fő által rajzolva még életemben látnom, olvashatnom — Tanácsos úr i s m e r t k é s z ü l t s é g é b e n s s z i l á r d h a z a f i j e l l e m é b e n e l é g g é b i z t o s í t v a lesz. M i t t e g y e k m á r m o s t •— i s m é t e l v e k é r d e m m a g a m t ó l — m i u t á n M é l t ó s á g o d tól k e d v e s ó h a j t á s a i m r a n é z v e csak f é l i g m e d d i g b i z t a t ó szót, csak szándékban l e v ő a k a r a t i g é r e t é t v a l é k s z e r e n c s é s k a p n i s e z t is a z é n m i n d e n é r d e k és t a r talék g o n d o l a t nélküli a j á n l a t a i m teljes és cathegoricus viszszautasitásával? B e n k ő r e 1 0 g o n d o l o k — ha ő m o s t é l n e ! d e a z ő n e m e s p o r a i r é g e l h a m v a d t a k . A z o n időket f o r g a t o m e l m é m b e n midőn a kész m u n k á k n e m találtak kiadókra. S e n t e t t e m e t b í r á l g a t v a , ki m a g a m a t n é m i támaszul v a g y u g y m o n d h a t ó M a e c e n á s u l szintúgy feltolni láttatom. B i z o n y tán m é g sincs h e l y é n a m i t teszék? Egyébhez f o g o k tehát. H a l l j a T a n á c s o s úr! m i r e h a t á r o z á m el m a g a m a t : Első l e v e l e m óta gr. K e m é n y t p á r s z o r l á t o g a t á m m e g ; k ö z l é m v e l e kútfőink kiadása iránti t e r v e m e t — mit T a n á csos ú r r a l l e g e l s ó b b e n t u d a t é k — ő s z í v é b ő l , l e l k é b ő l h e l y e s l é , f e l a j á n l á e c z é l r a e g é s z g y ű j t e m é n y é t , sőt s z á m o s i g e n becses a d a t o k a t s k ö z t ö k B e n k ó n é h á n y s e r i p t o r á t a z o n n a l á t is e n g e d t e ; a gr. T e l e k i , B e t h l e n , B á n f f y é s E s z t e r h á z i ö r ö k ö s ö k t ő l , ugy szintén más t ö r t é n e t k e d v e l l ő h a z á m f i a i t ó l feles X V I , X V I I századbeli adatokat u . m . n a p l ó k a t , k r ó n i k á k a t , é l e t í r a t o k a t , l e v e l e z é s e k e t sat. m e g k e r í t h e t n e m biztos k i l á t á s o m v a n . u g y h o g y m é g e z é v f o l y t á n „Erdélyi történeti Emlékek" czím a l a t t e g y k ö r ü l b e l ü l 30 í v n y i k ö t e t , ú j s e d d i g k e v e s e k á l t a l i s m e r t történelmi adatot f o g o k n a p f é n y r e h o z h a t n i — az első kötetet gr. K e m é n y n e k , a m á s o d i k a t Tanácsos úrnak f o g v á n dedicálni. Sőt ha h a z á m f i a i s k ö z t ü k k i v á l t Máltóságod küldeményeikkel megtisztelnek, gyakorlott erejökkel támogatnak, évenként két köt e t n e k k i a d á s á r a is e l v a g y o k h a t á r o z v a . É s e z t , h a é l e k a d d i g f o l y t a t o m , m i g c s a k adatokat gyűjthetek s történetírásunk kéziratban levő adminiculumait a lehetségig telyesen kiegészítve látandom E b b e n é v e k t e l n e k e l , é n is t a n u l m á n y a i m b a n tov á b b haladok, történelmünk h o m á l y l e p t e m e z e j é n e k m i n d több több p o n t j a derül fel, azalatt v a l a m e l y i k derék hazánkfia, v a g y tán többek egyesült e r e j e Erdély e g y e t e m e s t ö r t é n e t é t , M é l t ó s á g o d p e d i g Székely nemzetünk történeteit megirandja. e n g e m azon szerencsében részesitendvén, h o g y a kiadást e g y ily n a g y fontosságú ü g y h ö z és m i n d e n kétségen k í v ü l jeles m u n k á h o z m é l t á n eszközölhessem. N e m d e nagy fába vágtam fejszém tervemmel, magasan járok történelmünket illető r e m é n y i m m e l ? K ö z l e g é n y o h a j t é k letnni, s a n e m halasztható ügy, a parancsoló nemzeti kötelesség v e z e t ő v é l e n n e m kényszerít! E l i s m e r e m e szemrehányás s ú l y á t é s m é g is t e n n e m k e l l , m e r t t é t l e n s é g b e n , t ö r t é n e t i k ú t f ő i n k elhanyagolásában nemzeti halálunk e g y i k e l ő i d é z ő j é t látom. És m á r most bolygassuk fel még egyszer székely nemzeti történelmünkre v o n a t k o z ó külföldi adatszerzésünk kérdését. M i M é l t ó s á g o d nézete a felöl tisztelt Tanácsos úr: azon adatokat, m i k székely f a j u n k eredetére vonatkozólag a müncheni k ö n y v t á r b a n , múltkori vallási viszonyainkot illetőleg a Vaticánban. legújabb történ e t e i n k e t i l l e t ő l e g a bécsi és b u d a i k a m a r a i l e v é l t á r o k b a n , sőt M a g y a r h o n i e g y e s t ö r t é n e t b u v á r a i n k n á l is l e h e t n e k — v a l y o n e z e n a d a t o k o t n e m l e h e t n e s n e m k e l lene-c ön m ü v é n e k bevégzése előtt megkerítenünk — S igenlő esetben, valyon m i úton és ki által? m i n ő o x p e d i e n s t l e h e t n e e v é g r e kitalálni? J e r n e y " v. W e n c z e l " útján, v a g y maguktól az illető külföldi könyvtárak őreitől bizonyos jutalom mellett, vagy más antiquáriusok által n e m lehetne-e e m e z okvetlen szükségelt adatoknak legalább kivonatos birtokához jutnunk?

Bcnkö

Jóatl

ADATTár Vagy

pedig

tanácsosabbnak

véli

Adattár

Mltgod,

ezekkel

205 mint

meszszevivő

dolgokkal

most n e m törődni s napfényre hozásukat a m a j d m e g j e l e n e n d ő mű bírálóitól sót

fürkészések

sietni

s

Részemről nánt

helyett

a

Erdély

vagy

leg

bár

melyikre

fognám

meglevő alább

nézve

venni, s a szerént

adatok székely

Tanácsos tenni

segélyével

késedelem

nemzetünk úr

véleményét

az e l s ő —

önálló

nélkül

történeteit

követendő

megnyugodni

a

várni, czélfelé

megírni?

ujmutatás

a második

gya-

esetben.

L e v e l é n e k m é g e g y pontjára néhány szót: Jól m o n d j a M l g o d : v i t a e s u m m a b r e v i s ; d e é p p e n e n n e k k e l l m i n k e t ö s z t ö n ö z n i , h o g y é l e t ü n k f e l a d a t á t , m i t m i u g y s z ó l v á n t u d t u n k o n k í v ü l v á l l a l t u n k el, v a g y a v é g z e t tán a k a r a t u n k e l l e n é r e t e t t r e á n k , m e g o l d a n i siessünk. M e m b i t o r l ó k n é p s z o l l ó i j o g o t , ha k i m o n d o m , h o g y ö n r e T a n á c s o s ú r ! a h a z a i k ö z v é l e m é n y a z o n t e r h e s d e l é l e k e m e l ő é s k e d v e s tisztet n e h e z i t i : miszerént székely nemzetünk viharos múltját, változó szerencséjü életét megírja, s ezer év munkájának üresen álló rámáját bétöltse, o l y k é p e t a d v á n f e l ő l e , m e l y e t a m a r a d é k a z őshaza és n e m z e t h ü k é p e g y a n á n t e l f o g a d h a s s o n és t i s z t e l h e s s e n , s n e t a l á n i h i á n y a i b a n m é g ön é r t é r e s ön t a n á c s l a t a i s z e r é n t k i j a v í t h a s s o n . H a M é l t ó s á g o d , ha mi, k i k é l t ü n k a l k o n y á n v a g y u n k é s a m u l t a t és j e l e n t e g y i r á n t m e g e s m e m i , á t é l n i a l k a l m u n k v o l t . ha m i e z t n e m t e s z s z ü k , e g y k é s ő b b i n e m z e d é k a l e g j o b b a k a r a t mellett s e m f o g j a tehetni úgy. a m i n t a mi lelkünk ó h a j t j a , m u l t u n k é r d e m l i , a történeti igazság követeli. Jöhetnek idők, kerülhetnek színvonalra oly egyéniség e k , o l y t e n d e n c i á k , m i k n e m z e t i t ö r t é n e t e i n k e t ha n e m m e g h a m i s í t a n i , l e g a l á b b elferditni feladatuknak ismerendi s az utókor azt f o g j a ily i n f o r m á t i ó k után m o n d h a t n i : a m i n ő most — törpe, zilált, egységtelen — olyan volt m i n d ö r ö k k é e nemzet, é r d e m l e t t sorsát m e g k a p t a ! S n e m f á j n a - e ez n é k e m és önnek, m i n t v a l ó d i s s z é k e l y n e k ? n e m f o g n á - e e z m é g síri á l m u n k o t is h á b o r í t a n i , ha i g y g á z o l nának a magát e f ö l d ö n ezer é v i g fentartani tudott derék nemzet történeti hírnevén és becsületén? N e f e l e d j e e z é r t M l g o d , h o g y r o p p a n t k é s z ü l t s é g é r ő l s h a z a f i ú i hü é r z e l m e i t ő l n e m csak é n . d e l e g j o b b j a i n k f a j u n k m u l t t ö r t é n e t e i n e k m e g í r á s á t v á r j á k , sőt a m a r a d é k n e v é b e n követelik. M e g í g é r i M l g o d ugy-e? D e hiszen igéretét m á r bírom. I s m é t e l j e h á t k é r e m ; m e r t é n kis f i a m m a l — kit s z é k e l y s z á r m a z á s á r a b ü s z k é n e k l e n n i U n i t o k — a n a p o k b a n K ő v á r i Székelyhonát azon bíztatással v e t t e t é m él kezéből, hogy a mit a b b a n a j e l e n r e v o n a t k o z ó l a g talál, S z é k e l y f ö l d ö n utazván, ö n s z e m e i v e l j o b b a n k i i s m e r e n d i ; m u l t a t i l l e t ő l e g p e d i g m a j d a d o k én n e k i e g y mást. m e l y b ő l v a l ó d i őseit a z o k n a g y s á g a szerént l á t a n d j a , s mi v o l t a S z é k e l y s m i v ó l t az ő sorsa és é l e t e E r d é l y n e k o r s z á g á b a n m e g t a n u l h a t a n d j a . És a midőn f i a m h o z igy beszélék, elhiheti Tanácsos úr hogy n e m egyéb, mint M l g o d kilátásba tett történetirata v o l t g o n d o l a t i m b a n . Szabadjon még egyet

kérnem:

Fenérlntett vállalatomra n é z v e — mint m o n d á m — az előleges munkálatok, sőt m a g a a s z e r k e s z t é s is m e g k e z d ő d ö t t . Vas J ó z s e f t a n á r é s s z o r g a l m a s t ö r t é n e t b ú v á r , m e g K r i z a J á n o s é s Jakab Elek urak segédkeztek n e k e m a szerkesztésben. P á r hónap alatt az első í v sajtó alá kerülend. M i n t h o g y pedig minden adat alá k ö z l ő j é n e k n e v é t o d a i g t a t n i a k a r o m és m i n d a z o k t ó l , k i k v á l l a l a t o m a t t á m o g a t j á k , v a l a m i t közleni m á r az első kötetben ó h a j t a n é k — Igen szívesen k é r e m T a n á csos u r a t : m é l t ó z t a s s é k e n g e m b e c s e s k ü l d e m é n y é v e l , l e g y e n a z n a p l ó , k r ó n i k a , onéletírat, B e n k ő kissebb seriptorainak v a l a m e l y i k e v a g y bár m e l y M l g o d által jónak látandott adat, h o v a h a m a r á b b megtisztelni. A mit ön nyújtand. kétségk í v ü l i g e n b e c s e s g y ö n g y e l e e n d f ü z e t e i m n e k s ó h a j t a n á m , h o g y az m á r a s z e r k e s z t é s b e n m i n d j á r t a gr. K e m é n y k ü l d e m é n y e i u t á n á l l j o n , f e l h a t a l m a z á s á t adván e g y s z e r s m i n d a r r a is: h o g y v á l l a l a t o m e r k ö l c s i és t e t t l e g e s t á m o g a t ó i k ö z ö t t M l g o d o t is m e g n e v e z n e m s z a b a d l e g y e n . Becses válaszára — mint első a l k a l o m m a l — várakozva, megkülönböztetett telettel 11 11

vagyok. J e n i t j IAlii* Wenczcl ü u s i U v

tisz-

ADATTAR

206

Mlgodnak

alázatos szolgája: G. M i k ó

Imre

2. Törvényszéki

tanácsos

Kovács

Méltóságos tanácsos

István

úrnak

úr!

M é l t ó s á g o d u t o l s ó l e v e l e m á j u s 23-n k é l . a z é n v á l a s z o m m a a u g u s z t u s 28-n. H o s z s z u i d ö n e m d e ? P e d i g e s o r o k is o l y é r d e k e s e k v a l á n a k n e k e m m i n t a k o rábbiak. A m d e én több m i n t h á r o m hóig v a l é k távol szeretett h a z á m t ó l — P á r i s i » , a n a g y v i l á g i p a r t á r l a t l á t á s á r a r a g a d t a k el n é h á n y h é t r e s z á m í t o t t b é c s i ú t a m r ó l b a r á t i m é s h a j l a m a i m . S z í n r ő l s z í n r e a k a r t a m l á t n i , m i t i t t h o n is j ó l tudtam: a nálunknál boldogabb csillagzattal bíró nemzetek nagyságát és a mi törpeségiinket, az ók irigylésre méltó politikai jelentőségüket, és a mi jelentéktelen voltunkat! Azonban mirevaló ily komor képekkel bíbelődni, midőn Mlgod tán nagyvilági h í r e k e t , l á t á s a i m és t a p a s z t a l a t a i m k ö z l é s é t f o g j a v á r n i . H a g y j u k el ezt tisztelt barátom! L e v e l e r e m é n y t n y ú j t nekem, önt n e m sokára láthatnom: akkor m a j d e g y e t i s m á s t is f e c s e g ü n k v á l l a l a t o m r ó l , f e c s e g ü n k P á r i s r ó l é s v i l á g h í r ű t á r l a t á r ó l . Most térjünk az ön levelére. T e h á t oly hoszszu útat k e l l e tenni M l g o d l e v e l é n e k , h o g y e n g e m feltalálhasson. K é p z e l h e t i : o l y meszsze h e l y e n , o l y igen z a j o s é l e t b e n , a n n y i r a felfokozott kedély hangulat közt m i n t meglepett, m i l y jótékonyan hatott l e l k e m r e annak tartalma s a tudomány nyúgodtságát, a kedély nemes hevével párosító egész folyama. Köszönöm Mlgod szives megemlékezését; köszönöm, h o g y ö r ö m é r t s az ü g y n e k é r d e k é b e n , m e l y e t m i n d k e t t e n e g y f o r m á n szeretünk, e g y két ó r á j á t n é k e m szentelni nem sajnálá. K ü n l é t e m b e n n e m tudék soha a n n y i szabad időt venni m u g a m n a k , hogy n y ú d o d t a n v á l a s z o l h a s s a k ; t u d a t t a m is v o l t e z t b o c s á n a t o t k é r ő l e g M l g o d d a l , v a l a mint szives idvezlésem m e l l e t t , becses Í g é r e t e i r e is e m l é k e z t e t n i bátor voltam. N e m tudom, kellő módon volt-e végrehajtva intézkedésem: n e m tudom, ha eljut o t t - e k é r é s e m M l g o d h o z ? M o s t a z é r t — a m i d ő n h a z a - j ö t t ö m őta táii a z első nyugalmas n a p o m v a n — sietek Ígéretem szerénti érdemleges válaszomat megtenni: s hogy levelezésünk m e g ne szakadjon, M l g o d a t bizalommal felkérni. Pályadíj iránti nyilatkozatát Mlgodnak, mint engem f ü s t b e m e n é s , d e a b i z o n y o s c z é l é r é s h i t é v e l sót e l ő é r z e t é v e l — ban ez idő szerént zárszónak s kedves tudomásul veszem.

— és p e d i g nem a megnyugtatót, e tárgy-

A byzánczi pénzekre" és bécsi s más könyvtárakból kerítendő adatokra n é z v e tett a j á n l a t i m a t l e g y e n szives M l g o d p r o ratis v e n n i , s b á r m i k o r ez v a g y r o k o n t á r g y u f á r a d o z á s a i c z é l t é r e n d e t t e k és h o z z á a n y a g i e r ő k í v á n t a t i k , legyen j ó a z t é r t é s e m r e a d n i , h o g y s z a v a m n a k m e g t a r t ó j a l e h e s s e k . M e g m o n d á m és m o s t i s m é t l e m : n e m l e n n e n y ú g o d t a l e l k e m ha M l g o d n a k é v t i z e d e k r e t e r j e d t f á r a d ó zásai s t ö r t é n e l m i t a n u l m á n y a i a n n y i e l é g t é t e l t n e m n y e r n é n e k , h o g y n e m e s és m u n k á s szellemét s székely f a j u n k tett- és szenvedésdús, bánat- és dicsőségtelyes életét, é l ő és m i n d k e t t ő h ö z m é l t ó e m l é k b e n ö r ö k í t h e s s é k ! T ö r t é n e l m i v á l l a l a t o m v e z é r e l v e i n e k M l g o d általi helyeseltetése ö r ö m e m r e v a n ; de nem átallom kimondani, hogy reflexióit — m é g ha a z o k tán nemhelyeslők l e t t e k v o l n a is — k e d v e s e n v e t t e m v o l n a . A z ú j o n c z szívesen tanul a z ö r e g k a t o nától. S n e m régi vttéz-e ön hazai t ö r t é n e l m ü n k szinte b a j n o k t a l a n k ü z d - f ö v e n y é n e k ? Én M l g o d n a k e t é r e n m i n d i g ö r ö m e s t h a l l g a t o m m e g tanácsát, sőt a z t e g y e s c s e n k i is k é r e m . M o s t is ú g y s z e r e t n é k e g y r ő l m á s r ó l — l e g i n k á b b vállalatom technikáját illetőleg M l g o d d a l szólani. Bár csak hozná Isten e r r e mentől elébb! P á r h é t a l a t t K a z i n c z y G á b o r é s T o l d y " is l e j ő n e k E r d é l y b e . M o n d h a t l a n nagy k e d v e m t e l n é k b e n n e , ha h á r m u k a t itt n á l a m e g y ü t t l á t h a t n á m I s m é t s z e r é n y k e d i k M l g o d . U g y a n h o g y l e n n e a d a t o k b a n s z e g é n y a z , ki aa ő s h a j d a n k o r b a n a s z é k e l y e k n e k n e m e k és ágak szerinti h i v a t a l v i s e l é s é t X V I századbeli — malg kiadatlan — okmánnyal tudja kímútatnll Ki a fejedelmi kor 11 MAJuí 23-1 leveliben N a g y í j u l Kcjváct * < udvorhelyaxékl Plrtoa «Ar kornytktn UüAlluk

beuAmolt annak ai (rendeletnek a torairól, amelyet 1831-ben

ADATTAR

20T

eredeti törvenyczikkeit nagy részben birja! K i a Székelyföldi várakat, mint nemz e t ü n k p o l i t i k a i és h a d i é l e t é n e k a d m i n i s t r a t i v é s s t r a t é g i a i k ö z p o n t j a i t e g y k o r ú iromány nyomán képes felmutatni! Bár volnának őskorunk aranybecsü adataiból m i n d e n s z á z a d i k h a z á n k f i á n á l a n n y i és o l y a k , m i n t és m i n ő k M l g o d és a d e r é k gr K e m é n y n é l m e g m e n t v e és f e n t a r t v a v a n n a k s e g y i k v a g y m á s i k által n e m s o kára a haza k ö z k i n c s é v é teendők. Küldjön ezekből — igen szívesen k é r e m — tisztelt barátom, v a g y hozzon m a g á v a l mentül előbb, m e r t én s z á m i t v á n Í g é r e t é r e helyet h a g y t a m a z o k n a k e l s ő k ö t e t e m b e n M l g o d n e v é n e k k ö n y v e m b ő l k i m a r a d n i n e m lehet. Laskait15 m é g e n a p i g s e m t u d á m f e l k u t a t n i . S o k a t a d n é k , ki e n g e m e n a p l ó n a k n y o m á r a v i n n e A z o n b a n m o s t v a g y k é s ő b b t á n c s a k e l ő k e r ü l a z is C s a k h o g y a f o r r a d a l o m valahol m e g ne semmisítette volna. Laczko Máté krónikájának egy részét a napokban olvasám. Ritka becsű k i n c s F.rdély B o c s k a i kora beli t ö r t é n e t e i r e n é z v e . B á r l e g a l á b b k é z i r a t b a n m e n W l t ö b b k é z e n f o r o g n a . M e g l e h e t u g y is c s a k e z l e e n d s o r s a a f e l e t t e é d e k e s , t a n u l ságos és f á j ó é r z é s e k k e l t e l j e s m ű n e k ! É n m e g l e h e t , k é s ő b b t ö r e d é k e k e t veendők fel abból g y ű j t e m é n y e m b e . ö r ö m m e l i r o m M l t g o d n a k , h o g y Borsos Tamás második Konstantinápolyi útját s o t t a n i két évi ipen fontos működéséröli emlékiratát sikerült lemásoltatnom Felette b a j o s v o l t Írását m e g f e j t e n i . O l d a l j e g y z e t e i g y a n i t a t j á k v e l e m , hogy h a j d o n i tulajdonosán, a nagy Teleki Sámuelen kívül, még más történetbuvárilag ez eml é k e t á t n e m t a n u l m á n y o z t a ! 70 í v n é l t ö b b r e m e g y a z e g é s z . R i t k a e g y e r e k l y é j e Bethlen Gábor korabeli történetirodalmunknak M a j d ha s z e r e n c s é m lesz belep i l l a n t h a t u n k e g y ü t t Is. A f e j é r v á r i k ö n y v t á r b ó l is k a p t a m e r d e k e s a d a t o k a t ; a t ö b b e k k ö z ö t t H a l l e r Gábor naplójának nagyobb részét az ott levő eredetiből másoltattam le. Most Szcbenben keresnek holmi országgyűlési eredeti törvényezikkeket: különösen az 1555 é s 1556 b e l i t , m i k o r P e t r o v i c h másodszor béhoztn Izabellát fiastól együtt E r d é l y b e és S z á s z - S e b e s e n ö n h a t a l m i l a g g y ű l é s t tart — e z t és a r á k ö v e t k e z e t t t ö r v é n y e s alakú o r s z á g g y ű l é s e r e d e t i t ö r v é n y e z i k k e i t , m e l y e k n e k másolatait én olvastam és f e l e t t e é r d e k e s e k n e k találtam, d e az e r e d e t i e k k e l i öszszevetés nélkül közölni nem látom jónak — ezeket mondom Szebenben most nyomoztatom. Bár csak M l g o d ú t a s i t n a rá, h o g y b í r v á n , l e n n e s z i v e s m e g k ü l d e n i ! Bethlen Miklós ö n é l e t i r a t á t i g e n Is a d n i f o g o m , m i h e l y t a B e t h l e n é s R á k ó c z y a k k o r á t b é v é g e z t e m s a z A p a f l a k é r a j ö v ő k . E n m a g a m is b i r o k b e l ő l e e g y példányt. A M l g o d által m e g n e v e z e t t székely urakat jobbára m á r az előtt felszólítottam, f á j d a l o m , h o g y n a g y o b b á r a k e v é s e r e d m é n y e lett szives kérelmeimnek. Mikó Ferenczet illető adatokat i t t is, o t t is s i k e r ü l t t a l á l n o m . Majd ha K a z i n c z y lejött, megkéresendjük Erdély — régiségi adatok tekintetében — kincstartóját, gr K e m é n y Józsefet. G e r e n d r e u t a z á s á n a k s z i v e m b ő l ö r v e n d e k és p e d i g t ö b b o k o k b ó l : m i v e l a k k o r n é k e m is s z e r e n c s é m l e e n d M l g o d l á t h a t á s á h o z s e g y k i s k i r á n d u l á s e g é s s é g é r e is bizonyára Uditőleg és h a s z n o s a n folyand be; továbbá mivel gr. Keménynyeli t a l á l k o z á s á t ó l , é n m i n d h a z a i t ö r t é n e l m ü n k r e , az ö n é s é n v á l l a l a t u n k r a kedvező sikert várok Szegény Kemény — azt m o n d j á k — nagyon terhes beteg Isten nyújtsa becses életét hoszszura, igaz l e l k e m szerént k í v á n o m ; de a j ö v e n d ő t senki s e m t u d h a t j a . Én m i n d e n esetben n a g y o n is ó h a j t a n d ó n a k és g y ü m ö l c s ö z ő n e k látnám, hogy M l g o d — m i n t munkatársa és ü g y b a r á t j a — v e l e mentől e l ő b b találk o z z é k . T e g y e M l g o d e z t , é s p e d i g lehetőleg sietve. K i tudja, mi j ó t e r r d m e n y e z h e t n e o t t a n i m e g j e l e n é s e . M i n t h a l l o m , m o s t is a s z á s z o k n á l v a n n é h á n y kötet r i t k a r é g i g y ű j t e m é n y e . M é g m á s o k n á l is f o g n a k k é t s é g k í v ü l l e n n i . F é l e k r a j t a , h o g y ha t u d o m á n y k e d v e l ő és m a g y a r s k i v á l t e r d é l y í e s é r z e l m ű e m b e r n e m lesz ez i d ő k b e n körülötte, keservesen a d j a m e g árát e r d é l y i speciális históriánk H á t M ú z e u m u n k — m e l y mellett M l g o d oly híven buzgott s melyet a mostoha idők n e m e n g e d é n e k megszületni — v á j j o n elvesztette-e v é g k é p a gr Kemén y e k n a g y l e l k ű a j á n d o k á t ? S z e g é n y , s z e g é n y E r d é l y ! T a r t o k tőle, h o g y e d r á g a — d e l e g k i v á l t csak E r d é l y n e k d r á g a t ö r t é n e t i g y ű j t e m é n y is i d e - t o v a kimegy

14

Toldy

Frnnc

M I.n.lral l'ftrt

208

ADATTAR

P e s t r e s ott a m ú z e u m i többi g y ű j t e m é n y e k és h a z a f i ú i a j á n d é k o z á s o k m á i g s e m r e n d e z e t t s csak k e v e s e k által használt cháoszába vesz el. Isten ne a d j a . H á t h a M l t g o d G e r e n d e n m e g j e l e n é s e e t e k i n t e t b e n is i g e n o h a j t a t o s n a k , v a l a mi üdvösnek lenne szülője?! V á l l a l a t o m a készülés pillanata f e l é közeledik. Első kötetem z ö m é t Borson S e b e s t y é n és Nagy Szabó Ferencz krónikája t e e n d i ; az után T o l d a l a g i e m l é k i r a t a s több más levelei, Bethlen G á b o r t ó l számos eredeti és ú j o n n a n f e l f ö d ö z ö t t igen f o n t o s l e v e l e k sat. é s M l g o d t ó l a mit fönnebb emliték Laczkó Mátétól valami, e r e d e t i t ö r v é n y c z i k k e k , o k l e v e l e k stb. É p p e n m a f o g t a m s a j t ó a l á t i s z t á z á s á h o z a z első ívnek. A z o n b a n m i n d e z e k r ő l m é g m a j d k e t t e n is b e s z é l e n d ü n k . Isten tartsa M l g o d a t n e m z e t ü n k és a t u d o m á n y j a v á r a F o g a d j a szíves kézszorítását tisztelő barátja: G. M i k ó I m r é n e k K o l o z s v á r . A u g . 28-án 1855

hoszszas

esztendőkig-

Közit: EGYED

AKOS

ALSÖRAKOS HELYNEVEI A z O l t m e n t i k ö z s é g n e v e e l ő s z ö r e g y 1421-ben k e l t o k m á n y b a n f o r d u l e l ő Rakus a l a k b a n ( S z é k O k l . I, 115). A m a i A l s ó r á k o s ( R a c o ş u l d e J o s ) n é v k o r r e l á cióban v a n a szomszédos Felsőrákos n e v ű településsel. A község tulajdonképpeni, közigazgatásilag a múlt században kijelölt határát az Olttól északra fekvő területek képezik, beleszámítva a mirkvásáriaknak és z s o m b o r i a k n a k r é g e b b e l a d o t t t e r ü l e t e k e t is. A z O l t t ó l d é l r e , a t é r k é p e n látható patkó alakú, kétezer holdnyi erdőterületet a m á t é f a l v i határból vásárolta a lakoss á g 1903-ban. E r e d e t i l e g a z o n b a n , k b . a 16. s z á z a d v é g é i g — Mátéfalva telepítéséig — e n n e k egész határa is R á k o s h o z tartozott, s m é g 1765-ben is a ket község „ m i n d erdölésre, m i n d kaszáló h e l y r e n é z v e közös es e g y a r á n y ú jussal bírta - * ( S e p s i s z e n t g y ö r g y i Á l l a m i L e v é l t á r . F. 65.). B á r a s z á z a d e l e j é n vásárolt O l t ó n túli t e r ü l e t n e k b i z o n y o s részei az első v i l á g h á b o r ú után k i s a j á t í t á s ú t j á n M á t é f a l v a , i l l e t v e A g o s t o n f a l v a t u l a j d o n á b a m e n t e k át. h e l y n e v e i t m é g i s a k ö v e t k e z ő k b e n számba v e s z e m , a m i r k v á s á r i a k és s z é k e l y z s o m b o r i a k határához csatolt részekéitől azonban eltekintek. A n é p a j k á n é l ő e g y e s h e l y n e v e k e t b e t ű r e n d b e n s o r a k o z t a t o m fel. A / /-be t e t t s z á m a n é v n e k a h e l y n é v t é r k é p e n v a l ó e l h e l y e z k e d é s é t f e l ö l i . A ( ) - b e tett rövidítések: á = árok, b = bánya, e = erdő, I = forrás, gy = gyümölcsös, k — k a s z á l ó , 1 - - l e g e l ő , p = p a t a k , s z = s z á n t ó , s z ó = s z ő l ő , tn = t e r m é k e t l e n , ú = út. A 4 - - t e l j e l ö l t h e l y n e v e k e t m a n e m h a s z n á l j á k . A z é v s z á m o k a t ö r t é n e t i a d a t o k i d e j é t tüntetik fel, A helyszíni gyűjtésben kitűnő segítséget nyújtott K á d á r A n d r á s (szül 1888-ban), a h a t á r l e g k i t ű n ő b b i s m e r ő j e . A t ö r t é n e t i a d a t o k a z a l á b b i g y ű j t e m é n y e k b ő l v a l ó k : A z a l s ó r á k o s i r e f o r m á t u s e g y h á z k ö z s é g l e v é l t á r a a z 1739, 1751, 1762. 1763, 1855 é s 1881. e v e k b ő l . — A z a l s ó r á k o s i u n i t á r i u s e g y h á z k ö z s é g levélt á r a a z 1752, 1755, 1777, 1789, 1827, 1866, 1872 é s 1881. é v e k b ő l . — A n t a l P . J ó z s e f (1853—1929) f e l j e g y z é s e i 1912-ből. Ö z v e g y é n é l . — A z udvarhelyi református egyh á z m e g y e l e v é l t á r a a z 1715, 1779 é s 1818. é v e k b ő l . — M . O . L . B p e s t . A küküllövári B e t h l e n cs. It. C C V . k ö t . a z 1614, 1698. 1717, 1722, 1780. 1790, 1791, 1793, 1794, 1796, 1798 é v e k b ő l . — A l i . It ; S e p s i s z e n t g y ö r g y . G o n d 65. C u t i a 5. A g r . B e t h l e n Imre halálakor felvett leltár 1765-ből. — Archiva I s t o r i c ă . C l u j , B á n f f y cs.lt. V I . R . C C L I V . a z 1656. é v b ő l . — S z a b ó T . A t t i l a : E r d é l y i H e l y n é v t ö r t é n e t i Adattár. K é z i r a t o s g y ű j t e m é n y . A z 1693, a 18. sz. v é g e é s 1881. é v e k b ő l . 1. Akasztófa /12/ ( s z , s z ő , t n ) . 1765: A k a s z t ó f a a l a t t ( s z ) . — R é g e n kivégzési h e l y v o l t . T e t e j é n 1956-ban a z e k e k o p o n y a c s o n t o t f o r d í t o t t k i . 2. Alabástrombánya ( s z ) . — A k é t v i l á g h á b o r ú k ö z t i i d ő b e n b á n y á s z t á k a z a l a b á s t r o m o t , 3. Almás /83/ (sz, k ) . 1614: A l m a s b a n ( s z ) . 1698: A z A l m á s b a n ( s z ) . 1715: A l m á s b a n (sz). 1762: A l m á s b a . . . s z o m s z é d j a e g y f e l ő l a P a t a k ( k . ) 1765: A l m á s b a n v i c . k e l e t e n a z E g e r - K u t - A r k a ( s z ) . 1779: A z A l m á s b a n , v i c . a l o i a P a t a k ( k ) . — A z i t t e l ő f o r d u l ó v a d a l m a f á k r ó l k a p h a t t a n e v é t . 4. A l m á s árka /83a/ ( á ) . — A z A l m á s d é l i

ADATTár

Ada á tR

209

s z o l é n a S ó s k ú t p a t a k á b a l e v e z e t ő á r o k n e v e . / U m á i - p a í a f c n a k is m o n d j á k . 5 AUóJordulrí v a g y Alsó-mező. — A falun alól a Határ-patakig t e r j e d ő határrész n e v e t) Alsó-pálszége. 1780: A l s ó P á l S z e g i b e n (sz). — P á l s z e g e O l t f e l ő l i r e s z é n e k n e v e 7 A l s ó ucca. 1789: A M i r k o v á s a f e l é k i m e n ő A l s ó U t t z á b a n . 8 Alszég ( f r ) . 9. André-kert /65/ (1, e). — A K u s t a j t e t e j é n e k ú j a b b k e l e t ű n e v e a z A n d r é c s a l á d r ó l . 10. Antal árka /61b./ (á). 11 , 4 n i a í hégye. — M e r e d e k utcának a n e v e Vala m i k o r d é l i o l d a l á t v é g i g a z A n t a l c s a l á d l a k t a 12. Antal-kert /163/ ( k ) — A S z é p p a t a k é s v a s ú t i h í d k ö z ö t t i k a s z á l ó k n e v e . 13. Antal kertye /103/ (1). — C s o m b o r o s m e l l e t t i k e r e k p u s z t a n e v e . 14. Apácai-kőz /177á/ (e). + Aranyos-gödör. 1765: A r a n y o s g ö d ö r n é l S ó s - k u t - p a t a k a m e l l e t t . 1791: A r a n y o s G ö d ö r b e n F e l s ő M e z ő b e n
6

— N y e l v - ét Irodalomtudományi

Közlemények

210

ADATTAR

/38/ (sz. s z ő . á ) . 1698: az uton f e l l y ü l a T s e r e alatt, m e l y e t egy árok szakaszt m e g ( s z ) . 1765: C s e r e S z é l l y e ( s z ) . 53. Cseter-bérc /181/ ( e ) . 1765: C s e t e r f a B é r c z e ( e ) . — C s e t e r f á n a k n e v e z i k a H o m o r ó d m e n t é n a m a g á n y o s , l o m b s á t o r o s i á t . 54. Cseter-bérc árka /181 á / ( p , e ) . 55. Cseter-bérc úttya /181/. 56 Csigojás árka 189/' 57. Csiki-mező /35/ (sz, k, s z ő ) . 1695: A T s i k i m e z ő b e n ( s z ) . 1715: C s í k i mezőben ( s z ) . 1739: A z A s z ú R á k o s b a n a T s i k i M e z ő b e n (sz). 1762: A K ö z é p s ő H a t á r b a n . . T s i k i m e z ő b e n ( s z ) . 1765: C s í k i M e z ő b e n a z E l s ő O s z t á s n y i l a k b a n (sz). 1790: a P a t a k n á l a C s i k i m e z o n f e l l y ü l ( k ) . 1855: A C s i k i m e z ő b e n (k) 58 Csíki-mezfr úttya /28/. 58/a. Csomboros 11021 ( e , t n ) . — A z i t t t e r m ő v a d c s o m b o r r ó l ( k a k u k f ü l nevezik így. + Csorba. 1791: A C s o r b a a l l y á n á l ( s z ) . 59. Csordajáró. — A faluból k é t c s o r d a j á r ó ú t v e z e t k i : a z e g y i k a F ö l d e s - g ö d ö r u t c á n ki a C s e r e p a t a k a f e l é - , a m á s i k a B o r b á t p a t a k á n ki a B á r c r e v a g y a S ó s k ú t pa,takán f e l a K u s t a l y f e l é + Csorgó /195 é s 201/ (sz, k ) . 1765: A z O l t m e l l e t t C s o r g ó n e v e z e t ű h e l l y e n . v i r . N . K e l e t r ő l M e s z e s - m á j - p a t a k a . N . N y u g o t r ó l F e n e s p a t a k a ( k ) . 1790: C s o r g o A l l y á n ( s z ) . 1791: C s o r g o a l a t t ( k ) . U a . : C s o r g o a l a t t a M á t é f a l v i h a t á r b a n ( s z ) . — A z O l t o t t túl a m á t é f a l v i h a t á r b a n k é t C s o r g ó n e v ű h e l y v o l t . 60. Csúsz kúttya (f). — A Csúz i s a l á d n e v é t v i s e l i . 61 Csűr-kert. 1698: A T s ü r ö s k e r t b é l i s z é n a f ü b e n ( k ) 1765 C s ű r ö s k e r t v i c . é. a z O r s z á g U t , N y . a k ü l s ő U d v a r k e l e t i r é s z e , k. a m e z ő é s a z O l t r a j á r ó k ö z ö n s é g e s U t . — M a b e é p í t e t t f a l u r é s z . 62. Datki-szél /180 é s 185 (e>. H3. Darázs-forrás /162/. — A S z é p - p a t a k v a g y a h o g y a n a f e l s ó r á k o s i a k n e v e z i k , a Határ-patak eredője. + Deák füze. 1765: D e á k F u z l b e n ( s z ) . 64. Diák Györgyn* árka /62á/ (1. e ) . 1765: Z s e b ö K ö b é n , v i c i n . f e l y ü l a K u s t a l y n e v e z e t ű E r d ő , alottDeák Györgyné nevezetű Majorság S z á n t ó fold. 4Disznó válu Szege (e) 1765: . az O l t t o l f o g v a a S z é p P a t a k o n fel K á r h á g o és K ö e s d o m b t e t e j é b e n D i s z no-válu-Szege felett elmenő Uton a M e l e g Patakig ( e ) . 65 Dobai árka /190/. — A D o b a i c s a l á d n e v e t ő r z i . 66. Do bai kúttya /190/ ( f ) + Dohányos-kert. 1790: A. L o A k o l b a n a Dohányos K e r t felöl. — A kastély melletti Csűr-kert e g y i k részét nevezték í g y . 67. Dög-kert — A Sárigossal szemben levő oldalt használják é« n e v e z i k D ö g - k e r t n e k . 68. Durduja, O r b á n B a l á z s n á l Turdolya /165/ (e, s z i k l a ) . — Ü j a b b k e l e t ű n e v e a z 1765-ben m é g Z á l o g k ő n e k n e v e z e t t , a z O l t b ó l függőlegesen kiemelkedő jűramészkő sziklafalnak. A mátéfalvi románok ajkán keletkezett a durdui ' d ü b ö r ö g ' s z ó b ó l . 69. Eger-kút /40/. B ő v i z ű c s o r g ó , i t a t ó v á l y ú k k a l . 70. Egri* /65á/ (1). + E g r e s t ó n á l . 1791: E g r e s t ó n á l ( s z ) . 71. Egyházak erdeje /198—111/. — A r e f o r m á t u s , u n i t á r i u s és o r t o d o x e g y h á z a k e r d e j é n e k közős neve. + Elő-mezö. 1765: E l ö M e z ő n e v ü h e l l y e n N e m e s A s s z o n y f ö l d e ( s z ) . U a : E l ö - m e z ö n é l termin á l o d o S o m b o r i és M i r k v á s á r i h a t á r o k szélin 72. E r ő s - ó d a 1 /33/ ( s z , k ) . 1762: A r . E r ö s s O l d a l a l l y a f e l é ( k ) . 1765: A z E r ö s O l d a l a l a t v i c . É s z a k r ó l a f e l s ő t i z e n k é t öles N y i l a k n a k alsó v é g e i , B u r u k o l o f e l ö l A s s z u r á k o s pataka (sz) 1780: E r ö s s O l d a l a a l a t t ( s z ) . U a : E r ö s O l d a l k ö r ü l ( k ) . 73. Edes-patak /56/. 1693: .. vicinussa e g y f e l ö l i a z é d e s p a t a k a ( k ) . 1739: É d e s P a t a k n á l ( k ) . 1765: É d e s P a t a k n á l ( s z ) . 1693: F e l s ő H a t á r b a n . é d e s P a t a k a m e l l e t t ( s z ) . 1715: É d e s P a t a k á b a n ( s z ) 1791 É d e s p a t a k O l d a l a n (sz, k ) . + Egő-rév. 1765: A z O l t ó n t u l E g ű r é v n e v ü h e l l y b e n . É s z a k r ó l a z O l t f o l y a m a t t y a é s D é l r ő l Z á l l a g N y a k E r d e j e ( h a t á r o l j a ) ( k ) . 74. Falu. csekéje (1, e ) . 75. F a l u végin ( s z ) . 1780: A F a l u v é g i n ( s z ) . U a . : A F a l u v é g i n a v i z e s ( k ) . 76. Fehér-mart /127/ ( e ) . + Fejérkó. 1765: F e j é r K ő n é l ( k ) . 77. Fekete-ló 191 (sz). 1693: A z A l s ó H a t á r b a n f e k e t e t ó b a n ( s z ) . 1762: F e k e t e T ó b a n ( s z ) 176S Fekete T o A r k a m e l l e t t (k). — A m á t é f a l v i á l l o m á s m e l l e t t északra e l t e r ü l ő term é k e n y határrész v a l a m i k o r az Olt m e d r e volt. + Felső-forduló. — Sombor felé v a l ó f o r d u l ó n a k is n e v e z t é k . 78 Felső-pál-szége /15/ ( s z ) . 1780: F e l s ő P á l S z e g i b e (sz). + Felső-Poklos pataka. 1765: F e l s ő P o k l o s - p a t a k a f e j e (e). — Ma Fogadó á r k a n e v e t v i s e l e z a v ö l g y . 79 Felső-rákosi-köz /69 é s 162/. — H a t á r s z é l i e r d ő k n e v e 80. Felső-sóskút /67/ ( k , e, 1). 1765: K i c s i C s e k é b e n a S o s K ú t n á l ( k ) . 81. Felső ucca. 82. Felszig ( f r ) . 83. Fenes-patak /196/. 1765: F e n e s p a t a k a ( p ) . 84 Fenyő-árka A D i á k G y ö r g y n e á r k á t í g y is n e v e z i k . 85. Fenyő-hegy (1) — A V a s k a p u t e t e j é n e k régebbi neve 86 Fénkő IMI ( t n , s z ) . 1765: F é n k ö n é l ( k ) . U a . : F é n k ö nevezetű h e l l y n é l ( s z ) . 87. Fodor-kúttya. ( f , sz). — A F o d o r c s a l á d r ó l . 88. Fogadó árka /178A/ (e). — A z e g y k o r i , N a g y k e r e s z t n e v ü h e l y e n állott udvari v e n d é g f o g a d ó t ó l kapta n e v é n e k e l s ő t a g j á t . 89. Fogadó oldala /178b/ ( e ) . Fogadó á r n y é k á n a k is n e v e z i k 90. F ő d - s z í n 1631 ( k ) . 1765: V a s k a p u é s F ö l d s z i n M e z e j e k f e l s ő s z é l l y e i ( k ) . U a F ö l d S z i n a l a t t ( k ) . 91 F ő d - s z í n pataka. — A V a s k a p u pataka Főd-színnel határos s z a k a s z á n a k n e v e . 92. F ő d e s - g ö d ö r ( ú ) . 93 Függö-kőnél /164/ ( k , s z ) . — A F ü g g ü - k f i

ADATTár

Ada á tR

211

az Oltszoros k e z d e t é n é l a balparton a v í z b ő l k i e m e l k e d ő m e r e d e k és m a g a s sziklaf a l . 94 Füveny-telep /S3/ (k, b e r e k ) . 95. Gáspár árka /76/ (á, e). — A G á s p á r család n e v é t v i s e l i . 96. Gáspár hejje /144/ (k, e). 97. G ó t /47/ (sz, k). 1765: S z o r o s M e z ő b e n a G á t n á l (sz) U a : G á t n e v ü h e l l y n é l (k). 1790: G á t n á l (sz). 98 Gind.iszoros — A f e l s ő u t c á b ó l é.-ra n y í l ó k e s k e n y utca a G i n d ó család n e v é t v i s e l i 99. G ó r hejje /72/ ( k ) . — S z ő c s - G ó r c s a l á d n e v é t ő r z i . 100. Grafit-bánya — A T e l e k bükké árkában e g y k o r kitermelés alatt állott g r a f i t b á n y a körüli helyek neve. 101. Gyerkó árka /66/ (á, 1, e). — G y e r k ó c s a l á d n é v b ő l e r e d 102. Gyerkó-kút /7t>/ (f. c, k). 103. Gyertyános /104/ (e). 1872: az ú g y n e v e z e t t H u g y o d o m b o n belül fekvő, helyi elnevezéssel G y e r t y á n o s . . m e l y erdörésznek szomszédai k.-ről a T e p p e j á r k a v a g y P a t a k a . D . - r ő l a g ö r ö g T a n i t t o e r d ő r é s z e . É.-ról az e v ref P a p s á g é s T a n i t t ó s á g rész e r d e j e . + Gyertyános kert 1780: G y e r t y á n o s k e r t az U d v a r k ö r ü l . 1790: A G y e r t y á n o s k e r t k ö r ü l t a n á l t a t o t t i g a z i t t a n i v a l ó rósz k e r t 85 ö l . . . — A k a s t é l y k ö r ü l v o l t a G y e r t y á n o s - k e r t , D o h á n y o s - k e r t , M e g g y e s - k e r t . Nyúlas-kert, Káposztás-kert, Tőkés-kert Ezek ma mind ismeretlen helynevek. + Gyékes-patak (e). 1722: G y é k e s p a t a k (e). 104. Gyirkis köve /153/ (e. s z i k l a ) + György Deákné földe. 1766: V a s - K a p u háta m e g e t t G y ö r g y D e á k n é f ö l d e n e v e z e t ű s z á n t ó f ö l d v i c . É - r ó l Z s e b b ö - k ő . 105. Gyükeres (ú). 106. Hadi kitérő (k> — A z első v i l á g h á b o r ú alatt épített Ideiglenes vasúti kitérő körüli kaszálók neve. 107. Hamu árka /171/ (á. e). — R é g e n a h a m ú z s i r k é s z í t é s é h e z itt n a g y b a n é g e t t é k a z e r d ő t a hammászok. O r b á n B a l á z s Homályárka n é v e n e m l í t i . 108. Hasatt-kó /191/ (e). 109 Határ-patak / l / (á. sz. k). 1614: A z a l s ó h a t á r b a n az h a t á r p a t a k m e l l e t t (sz). 1765: H a t á r p a t a k (sz). 1698: H a t á r P a t a k n á l (sz). 1765: H a t á r P a t a k n á l a K o p háta m e g e t t ( s z ) — A p a t a k b a l p a r t i f ö l d j e i t H a t á r - p a t a k n a k n e v e z i k d hívják Zsidó-tagjának is, e g y k o r i tulajdonosáról 110. Hármas-halom /69/ le) 111. HSgyes /90/ tíz, 1, k, tn, b). 1693: H e g y e s d ( k ) . 1765: A F a l u f e l e t t l e v ő H e g y e s d t e t ő (e). 1790: K ü l s ő H e g y e s b e n ( s z ) 1791: H e g y e s (sz). 1855: H e g y e s d T a r t o m á n y á n (sz). 1881: H e g y e s tartományán (sz, k). — S z a b á l y o s f é l g ö m b a l a k ú h e g y (612 m ) . 112 Hégyes-alatt /89/ (sz. 1). 1693: F e l s ő H a t á r b a n . . H e g y e s d a l a t (kl 1715: H e g j e s d a l a t t ( k ) v i c . a z E r d ő . 1779: H e g y e s d a l a t t v i c . a l o l H e g y e s d K u t t y a á r k a (k). 113. Hegyes mege /110/ (sz). 114. Hegyes teteje (b). 1765: A F a l u f e l e t t l e v ő H e g y e s d - T e t ő (e). 1881: H e g y e s t e t e j e (k, sz). 115 Hegyes vizesse /99/ (sz) 116. Hegy-tető /42/ (sz. e. á. t n ) 1765: H e g y T e t ő n e v ü h e l l y e n e g y d a r a b u j j l r t o v á n y o s szántó föld. Ua.: A H e g y T e t ő uttya m e l l e t t . . . iiasonlo T a n o r o k v a g y K á p o s z t á s k e r t e n f e l l y ü l (k). 1780: H e g y T e t ő b e n (sz). 117 Hegy-tető ajja /:t7/ (sz. sző). 118. Hegy-tető mege (sz). 119 Heves (1). 120 H í d 1765: A k i s e b b S z o ros. a r é g i H í d n á l . 121. Hideg-forrás /132/ ( f ) 122. Hideg-forrás árka /188/ 123. Hideg-forrás pataka /132/ (p, e). 124. Hollókő /128/ (e, 1, s z i k l a ) , 125 Hollók*', bérce /129/ ( e ) . 126. Hollókő mége /130/ (1). 127. Horgas-kert /96/ (sz). 1765 Horg a s R é t a m a l m o n f e l l y ü l . V i c . D é l e n a z O l t é s z a k o n az e r d ő m e l l e t t m e n ő O r s z á g u t t y a . k e l e t e n a C s e n e P a t a k a ( s z ) . 1780: H o r g a s K e r t b e n (sz). 1790: A M e z ő b e n H o r g o s K e r t n e v e z e t ű b e k e r í t e t t T a n o r o k n a k . 128. Huggyo-higy /101/ (sz. I) 1765. H u g y o - h e g y v i c . D é l e n a z E r d ő N . K e l e t e n a L o s K u t - B ü k k e f e l é m e n ő ut. N . N y u g a t o n a S z á l á s D o m b f e l é m e n ő ut (sz). U a . : H u g y o h e g y b e n u j j irtásba (sz). 1790: A H u g y o H e g y b e n (sz). 1872: az ú g y n e v e z e t t H u g y o d o m b o n b e l ő l ( s z ) — A H e g y e s t ő l ék.-re e m e l k e d ő v e r ő f é n y e s o l d a l t n e v e z i k igy azért, m e r t ezen a részen e r d ő l é s k o r m e g s z o k t á k á l l í t a n i a f o g a t o k a t , h o g y az á l l a t o k k ö n n y í t s e n e k m a g u k o n . 129 Huszár-kert /164/ (sz, k). — A í l u s z á r c s a l á d r ó l . 130. írott-kő (e). — A K u s t a l y - t e t ő n 1785-ben f e l á l l í t o t t é v s z á m o t , v a l a m i n t S. B. b e t ű k e t viselő határkőről nevezik így a körülötte levő erdőket 130. Iskola-erdeje /111/ 131 Iskola-hegy (ű). 132. Juharos árka /182á/ (á, e). Juharos gödrének is n e v e z i k . + Kab a l a m e z ő . — A H a t á r - p a t a k n e v ü d ű l ő e.-i r é s z é n e k r é g i n e v e 133. Kakas-borosda /120/ + Kalamárhegy ( t e m p l o m - és t e m e t ő h e l y ) . 1765: K a l a m á r n e v e z e t ű h e l l y e n a z U n i t á r i u s T e m p l o m m e l l e t t (sz). 1789: V a g y o n a F a l u n a k a l s ó v é g e f e l é k i v ü l a Falu szélin e g y dombon, K a l a m á r nevezetű Hegyen e g y fundus — A z unitárius t e m p l o m i d e é p í t é s e (1673—75) e l ő t t e f a l u n k í v ü l i d o m b k a l m d r k o d á s h e l y e l e h e t e t t : v á s á r t é r . 134. Katlan /Ifi/ ( s z ) 1791: A K a t l a n n á l (sz). — R é g e b b az O l t szigetei voltak 135. K á l m á n árka (á). 136. Kápojna /92á/ (sz. tn. t e m e t ő ) . 136S: A Falun fellyül, K á p o l n a n e v ü h e l l y b e n (sz) 1780: A K á p o l n á n á l (sz). 1790: A Kápolnánál (sz) 1762: A K á p o l n á n á l a H e g y e s d a l a t t (szl. 1779 Hegyesd alatt K á p o l n a f e l é (sz). — A R e f o r m á t u s - és K ö z t e m e t ő s az a z o n f e l ü l i h e l y e k n e v e .

2\2 A r e f o r m á c i ó e l ő t t itt K á p o l n a á l l o t t . 137. Kar-hágó /159/ ( e ) 1765: K á r Hágóban.. D é l r ő l a z O l t v i z e . N a p K e l e t r ő l K é r H á g ó n e v ü E r d ő (k). U a . : A Kárh á g o n f e l l y ü l . . . s z o m s z é d j a f e l l y ü l S z é p n e v e z e t ű P a t a k , a l o t t a z O l t ( k ) . 1756: I v e k e n k í v ü l a R á k o s i h a t á r o n l e v ő t e r h e s u t a k a t , hol s o k á r k o k n a k m e g t ö l t é s s é \el, hol a K á r h á g o n l e v ő k ö v e s útnak e g y e n g o t é s é v e l igen n a g y b a j j a l R á k o s v i t t e vegbe (ú). 1780: A K á r h á g o h e g y o l d a l á n i g e n n e h é z ut v e z e t Felsörákosra. 1791: K á r h á g o (k). — A z O l t j o b b p a r t j á r a t á m a s z k o d ó e s o n n é t é. i r á n y b a a f e l s ő r á k o s i h a t á r i g h ü z ó d ó h e g y s é g . 138. Kár-hágó bilttye /160/ (e). A K á r - h á g ó O l t r a néző verőtényének neve R é g e n JVyíres-c.vdsziónak n e v e z t é k . 139, Kár-hágó pataka /159á/. 140. Kár-hágó feje v a g y teteje /158/ (e). 141. Kár-hágó úttya /159/ (ú). 141. Kecskés /142/ (sz, tn, b, k). 1614: K e c s s k e s k ő m e z ő j é n (sz). 1765: V a g y o n m á s T a n o r o k i n e l l y K e t s k é s - K ö n e k n e v e z t e t i k (k, 1). 1780: K e t s k é s b e n (sz). U a . : K e t c s k e s K e r t ( t a n o r o k ) . 1790: M a r h a l e g e l ő K e c s k é s K e r t . — A T é p ő p a t a k a b a l p a r t j á n a z Ö l t i g b e n y ú l ó h a t á r r é s z n e v e . I t t az út m i n d k é t o l d a l á n e g y - e g y h a t a l m a s m é s z k ő s z i k l a t ö m b á l l o t t , a z ún. K i c s i Kecskiskö és a Nagy Kecskéskó. Ezekről a v o l t kecske formájú, több ezer k ö b m é t e r nagyságú sziklákról n e v e z i k a tőlük d n y . - r a e l t e r ü l ő h a t á r t K e c s k é s n e k . 143. Kecskés k ú t t y a ( f ) . 144. Kerek-hegy /176/ (e). 1791: M á t é f a l v i h a t á r o n e r d ő . . . i n e l l y v a g y o n a M a g u r a n e v e z e t ű v a g y m á s képpen K e r e k D o m b nevezetű hellyen. Ezen Erdőt határozzák N y u g a t felöli a Datki, Délről az Apáczai, N a p Keletről az Urmösi tilalmas Erdők. Északról pedig az Uraság m a j o r s á g kaszálója. — A z U d v a r v á s á r a l k a l m á v a l került ez a hegység (932 in.) a r á k o s i a k b i r t o k á b a 1903-ban 145. Kerek-héyy kúttya /170/ ( f ) . 146. Kerek-hégy mége /175/ (e, 1. k ) 147. Kerek kaszáló /59/ (1). — R é g i összeírások K ö l e s - m e z ő , E l ő - m e z ö , N e m e s A s s z o n y f ö l d j e n é v v e l is i l l e t i k . 148 Kesejö ktize
ADATTár

Adattár

213

együtt, amellynek minden folöl szomszédja a körülötte levő kőkerítésen kívül a K ö v e s O l d a l é s M e z ő . 178. Köve*-pad /98/ (b, sz). 1765: . a K ö v e s - p a d alatt l e v ő E r d ő s z é l i t ő l f o g v a a z O l t l g (1). U a . : K ö v e s P a d (sz). 1780: K ö v e s p a d t e t e j é n (I) U a . : K ö v e s P a d a l a t (I). 1818: K ö v e s P a d n e v ü h e l y b e n n é g y v é k á s p i t y ó k á s . 18B1 K ö v e s p a d a l j á n T ő k é s b e n (sz). 179. Köves-ut ajja /89/ (sz). 180 KOvcs-út-ntr, (sz) 181. Kövezs-domb /155/ (e). 1765: K ö v e s D o m b t e t e j é b e n (e). 1780: K ö v e s P o m b (e). — É n y . - i r é s z é t K a k a s - b o r o z d á n a k n e v e z i k . + Középső forduló v a g y határ. Középső mező vagy Asszú-Rákos. — A fordulós gazdálkodás emlékét őrző I v l y n e v e k . 182 K ö z - m e z ő /107/ (k). 1614: K ö z m e z e ö n e v ü z e n a f ü ( k ) 1698 A K ö z m e z ő b e n (k). 1765: K ö z m e z ő b e n . S z o m s z é d g y a f e l l y ü l T e p e J p a t a k a f e l é (k) U a . : K ö t M e z ő b e n v i c . e g y f e l ö l T e p e i p a t a k a (k). 1790. K ö z m e z ö b e n (k). 183 K ö z m e z ő háta-mége (e). 1765: K ö z - m e z ö - h á t a - m e g e (e). 184 Köz-mezö úttya /107/ (ú). 185. Kupus-tó /5/ (sz). — A K u p u s c s a l á d r ó l . 186 Kurta-bérc /179/ (e). 187. K u i í a j /64/ 0 , e). 1765: A K u s t a l l y é s K ü r t ö l ő p a t a k a k ö z ö t t (k). U a . : K u s t a l l y n e v e z e t ű e r d ő . . . K u s t a l l y É s z k a ( e ) . 1722: . it a K u s t a l l y o n általmenő Ország uttyánál 1790: K u s t a j ( e ) 188. Kút szere /87/ (sz. k). 1765: K u t S ' . e r i b c n (sz) 1791: K u t S z e r i b e n (sz). 189 K U l ő - h é g y nyila /13/ (sz). 1765: K ü l l ő h e g y a l a t t ( s z ) 1790: K ü l l ő h e g y (sz). 1791: K ü l l ő N y a k á n (sz). U a . : K ü l e g y a l a t t (sz). A K ü l ö h e g y n y i l j á b a n ( s z ) 190 Külső-sárigos /52á/ (1). 191. Kürtölő-patak /61/ (p. e. 1). 1765: K ü r t ö l ő p a t a k a m e l l e t t (sz). K ü r t ö l ő p a t a k a é s z k a ( e ) A K u s t a l y és k ü r t ö l ő p a t a k a k ö z ö t t ( k ) . 192. Lakatos Samu meredekje (e). 193. L e . v h e ţ r y /185/ (e). 1765: L e s H e g y ( k ) U a . : D a t k l h a t á r b a n L e s h e g y e n D ű d ö s t o f e l ö l i (kV 194 Lófogó-patak IM (á. k). 1765: L o - f o g o - P a t a k n e v e z e t ű h e l l y b e n ( s z ) 1791: A L o f o g o P a t a k n á l (sz). — M í g az Oltón híd n e m volt. hanem kompon közlekedtek M á t é f a l v a felé. elég g y a k r a n megtörtént, h o g y a gázlóban az ár elragadta a lovakat, m e l y e k e t é l v e v a g y m e g f u l l a d v a a p a t a k t o r k o l a t a m e l l e t t i O l t k a n y a r b a n t u d t á k k i f o g n i . 195 Lókert /52b/ (1). — É j s z a k á r a , m i n t e g y t e r m é s z e t e s k a r á m b a s z o r í t o t t á k b e i d e a m é n e s b e a d o t t l o v a k a t . 196. Lókosár /65b/ (1). + Lóskút (1). 1765: H u g y o H e g y b e n L o s k u t o n b e l ő l (sz), — M a A n t a l - k ú t n a k n e v e z i k + Lóskút bükké /101/ (1. sz). 1765: L o s - K u t - B ü k k e (e). 1855: L ó s k u t b ü k k e t a r t o m á n y (sz). 1881: L o s k u t b ü k j e (sz). 197. Lövőtei árok (1) 198 Macska-lik /117/ (e). 199. Macska-lik árka /117á/ (e. á ) 200. Magdti hejje /68/ ( k ) . — M a g d ó ( k i h a l t ) c s a l á d n e v é t ő r z i 201 Magyarok dombja /106/ (1. e). 202. Magyaró-lik /157/ (e). 203. M a l o m - k e r t /22/ (k, b e r e k ) . 1780: A M a l o m k e r t ( t a n o r o k ) . 204. Malomkő-tető /178/. 205 Malom-kút ( f ) . 1765M a l o m K ú t n á l ( k ) . 206. Malom-kfit-tető /91/ ( g y ) . 207 Malom-rét /17/ (sz). 1614: M a l o m r e t t b e n i s (sz). 1698: A M a l o m r é t b e n ( s z ) 1765: A M a l o m R é t b e n (sz). 1790: A M a l o m R é t y i n (sz). — V a l a m i k o r itt m a l o m á l l o t t az O l t ó n . 208. M á r t o n k ö r e /137/ (e). 209 Mátéfalvi-hid /18/. 210. Mátéfalvi út /16/. — R é g e n Kompótnak n e v e z t é k . + Meggyeskert. 1780: M e d g y e s K e r t . a z U d v a r k ö r ü l . 1790: A M e g y g y e s K e r t k ö r ü l is r o s s z a k a k e r t e k . 211. Meleg-forrás pataka /72á/ (p, e). 212. M e leg-ódal /70/ és /184/ (e). 1765: M e l e g O l d a l tul a z O l t ó n (e). 213. Meleg-patak /6»á/ és /183/ (e, p). 1765: K ö v e s D o m b t e t e j é b e n D i s z n o - v á l u S z e g e f e l e t t e l m e n ő u t o n M e l e g P a t a k i g (e). 214 Merkovási út 1271. 1765: M i r k v á s á r i ut m e l l e t t (sz). — A N a g y h í d o n tűi M i r k v á s á r f e l é á g a z ó út n e v e . 215. Meszes /194/ (e, 1). 1765: M e s z e s m á j (e). 216. Meszes-patak /187/ (p, e). 1765: M e s z e s m á j - p a t a k a ( p ) . 217 Miháj hegye /191á/ (e). 218. M i h á ; vára /192/ (e, k). 1765: M i h á l l y V á r n e v e z e t ü h e l l y e n k i v ü l (k). 219 Miibak kúttya /195/ ( f ) . — A f o r r á s g r . M i r b a c h ( 7 ) H u g ó n e v é t őrzi. 220. Mojsza-tepő /138/ (e, s z i k l a ) . 221. Multán kúttya /34/ ( f ) . 1765: M u n t y i n k u t t y á n á l (sz). U a . : C s i k i M e z ő b e n a M u n t y á n K u t t y á n a l o l l (sz). — A k i h a l t M u n tán c s a l á d n e v é t ő r z i . 222. Multán kuttyánál (sz, k). 1779: K ö z é p s ö H a t á r b a n a M u l t á n K u t t y á n á l e r ö s o l d a l a a l a t t , a k é t ut k ö z ö t t (sz). 1791: M u n t y á n K u t y á n á l (k). 223. Nagy-bánya /98/ ( b ) . 224. Nagy-cslrgő-kút /173/ ( f ) . 225. Nagij-csirgó-kút pataka. 226. Nagy-ebédelő HM (k). 227 Nagy-hégy (utca). 228 Nagy-hid (sz. h í d ) . 1791: A N a g y H í d n á l (sz). 229 Nagy-hid dombja (sz). 230. Nagy-hid patak a /28 / (p. sz). 1765: N a g y - h i d - P a t a k á n á l (sz). 1790: A N a g y I l i d p a t a k a h e l l y é n (sz). U a . : N a g y H í d p a t a k á n ( k ) . 231. Nagy-kaszáló /36/ (1). 232. Nagy-kereszt /178/ (e). — F o g a d ó - t e t ő n e k és M a l o m k ő - t e t ő n e k is n e v e z i k 233 Nagy-kesejő /7/ (k, s z ) 1855: N. K e s e j ö n (sz). 234. Nagypataka /49/ (A, e). 1765: N a g y p a t a k m e l l e t t s z o m s z é d g y a N . K e l e t r ő l a z A r o k , N . N y u g a t r ó l T o r j a s ű r ű j e (sz). 235. Nagypatak feje (e). + Nagyrész. 1765: V a s K a p u n f e l l y ü l N a g y R é s s z n e v e z e t ű h e l l y (sz). + Nagyrét.

314

ADATTAR

1765: N a g y R é t ( k ) . 1780: N a g y R é t ( k ) . — M a O l d a l k e r t , s p o r t p á l y a . 236 Nagysikkö /152/ ( e . 1, s z i k l a ) . 237. Nagy-ször-máj /148/ (e, s z i k l a ) . 238. Nagy-vápa (sz). 1614 N a g y v a p a b a n v a l ó f e ö l d (sz). 1698: A F a l u n k i v ü l , a z u t o n b e l ö l l a n a g y V á p á b a n ( s z ) 239. Nágó-hejjik /115/ ( k . e ) . — A N á g ó c s a l á d r ó l + Nemes Asszony földe. 1765: N e m e s A s s z o n y f ö l d e s z o m s z é d g y a m i n d e n f e l ö l i a z E r d ő ( s z ) . 240. Nézöhégy /3/ (k, sz). 1698: A N é z ő h e g y b e n e g y h á r o m v ö l g y b ő l á l l ó l r t o v á n y R é t ( k ) . 1765: N é z ő h e g y a l a t t ( s z ) . 1780: N é z ő h e g y b e n ( k ) . 241 Nikuláj csekéjlk (1, e ) . — A Cseke ny.-i felén l e v ő kisebb helyet n e v e z n e k így a N i k u l á j családról + Náros /197/. 1765: F e l l y ü l a z O l t m e l l e t t N y á r o s n e v e z e t ű h e l l y a l a t t . V i e . N Keletről F e n e s p a t a k a . N . N y u g a t r ó l a H a j ó R é v . 242. Nyás-páj-patak /55/ ( k . sz, e ) . 1765: N y á s - p á j p a t a k á n á l ( s z ) . U a . : N y á s P á l p a t a k á n á l ( k ) . 1791: N y á s p á j patakában ( k ) . + Nyíres-császló /160/ ( e ) . 1765: N y i r e s C s á s z l o ( e ) . — M a K á r - h á g ó b ü t t y é n e k n e v e z i k + Nyír-kútnál. 1752: N y i r k u t n á l ( s z ) . 1765 é s 1789: N y i r k u t n á l ( s z ) . + Nyolcölös-nyílak. 1790: N y o l t z ö l ö s ( k ) 1791: A N y o l t z ö l ö s n y i l a k b a n ( k ) . + Nyulas-kert. 1790: A z O l t m e l l e t t l e v ő tyyulas K e r t nevezetű Gyümöltsös K e r t körül semmi K e r t nincs egyéb, h a n e m imit amot egy egy darab Deszka K e r t maradót. — A m a i O l d a l - k e r t e g y r é s z é n e k a n e v e v o l t . 243. Odal-kert /21/ ( s z , k, s p o r t p á l y a ) 1765: O l d a l K e r t ( k ) . 1790: A z O l d a l K e r t n e v e z e t ű V e t e m é n y e s K e r t b ő l . 244 Oí mejjéke ( e ) . 1765: A z O l t m e l l y é k e n e v e z e t ű h e l l y s é g a m e g i r t T e p e p a t a k a a l l y á tol f o g v a , m e l l y c o m p l e c t á l l y a S o m o s - m á j , S z á r R é v , B i r ó P a l l á j a , K ö v e s d C s á s z l o e s N y i r e s C s á s z l o n e v e z e t ű h e l l y e k e t , B ü k k e l e l e g y e s C s e r e E r d ő . -I- Omlás rété /14/ ( s z ) 1693: A z A l s ó h a t á r b a n O m l á s R é t i b e n ( k ) . 1715: O m l á s R é t i b e ( k ) . 1762 A z A l s ó Határban O m l á s Rétiben, szomszédja délről a T o felöli rea m e n ő N y í l l a k v é g e i , a z h e g y f e l ö l i F o d o r J á n o s k a s z á l ó j a ( k ) . 1765: O m l á s R é t i b e n ( s z ) . 244 Oltszoros — A z Olt folyónak a Függőkőtől a Durdujáig terjedő, mintegy öt kllóméteres szakasza, m e l y e n áttörte a P e r s á n y i - h e g y s é g e t 245. Otali-hégy /199/ ( b . e, 1. sz). 1790: A z O t a l i h e g y a l j á n ( k ) . 246. ökör-süto-fcő /144/ ( s z i k l a , e ) . 247. Padlás-árok /176á/ (á. e ) 248 Rajka-lik /105/ ( e ) . 249. Pala-bánya /95/ ( t n ) . — Ma i t t k i t e r m e l é s n i n c s . 250. Pallagos !\2\/ (1, e ) . — K é t P a l l a g o s I s m e r e t e s . A z e g y i k a Kiesi-kúttól ny.-ra elterülő kopár, palás helyet jelöli, a másik a S o m o s - m á j inezejc mellett van. + Papok csekéje (e, 1). 251. Patak higgya 252. Patak-malom /85/ ( k . sz). 1765: A h o l a p a t a k m a l o m v o l t A l m á s b a n ( s z ) 1791: P a t a k M a l o m n á l ( s z ) . — I t t r é g e n k i s e b b m a l o m m ű k ö d ö t t . 253. Pap-tagja /93/. 254. P d í szege /15/ ( s z ) 1698: A P á l s z e g i b e n a z O l t m e l l e t t e g y R é t ( k ) . 1765: P á l S z e g i b e n N Keletről a N y i l a k v é g e r ú g n a k rea (k). U a . : F e l s ő P á l s z e g e . A l s ó P á l s z e g e (sz). — A P á l c s a l á d n é v b ő l . 255. Petres /94/ (sz. b e l s ő s é g ) . 1751: P e t r e s n e v ü h e l l y b e n ( s z ) 1765: A P e t r e s b e n ( s z ) . U a . : A C s ű r ö s K e r t m e l l e t t R o s á s m e z ö t ö l P e t r e s i g ( s z ) 1773: F e l s ő P e t r e s b e n ( s z ) . 1779: K e n d e r e s K e r t b e n a z O l t m e l l e t t P e t r e s nevü h e l l y b e n ( s z ) . 1855: P e t r e s ( s z ) . — A m a i v a s ú t á l l o m á s n a k é s k ö r n y é k é n e k neve v o l t . 256. P i a c t é r v a g y Várpiaca a n e v e a V á r k a s t é l y ny.-i o l d a l á n l e v ő teres h e l y n e k . 257. Pista-kert /112/ (1, e ) . — A P i s t a c s a l á d r ó l . 258. Pista-kút (f) 259. Pisti-mart ( k ) . 260. Pityókás /98/ ( s z ) . 1881: A P l t y o k á s o n l e v ő k a s z á l ó . 261. Pormalomnál. — A v a s ú t á l l o m á s k ö z e l é b e n l e v ő m é s z k ő ő r l ő m a l o m k ö r n y é k e , 262 Rakodó. — V a s ú t i r a k o d ó h e l y . 263. Ravasz-lik /52/ ( s z , t n ) . + Rákos-patak. 1656 R á k o s P a t a k b a n r á k á s z t a m ( p ) . 1698: A R á k o s P a t a k b a n a z E r d ő k ö z ö t t ( k ) — A községnek nevet adó patak ma Sós-kűt pataka 264. Rákoss-ág /79/ ( k ) . 1765: R á kos A g á b a n s z o m s z é d g y a N . K e l e t f e l ö l i a S ó s - K u t - p a t a k a (sz). U a . : R á k o s A g á b a n v i c . a l o l l a z F e l s ő T e l e k á r k a ( k ) . 1791: R á k o s Á g b a n ( s z ) . 265. Rákoss-ág pataka /79á/ ( á ) 266. Reíormátus egyház erdeje /110/ ( e ) . 267. Református-temető. 268. Református templom megett ( s z ) 269 Rejtek-mező /69á/ ( k , 1, e ) . 1765: R e j t e k n e v e z e t ű h e l l y e n v a g y M e z ő b e n a K u s t a l l y E r d e j e k ö z ö t t ( k ) . 270. Repülő /74/ ( ú ) — R e n d k í v ü l m e r e d e k ú t n e v e a M e l e g - f o r r á s p a t a k á b a n . 271. Régi-román-temetö /92/ — R é g e n o r t o d o x t e m e t ő v o l t . 272. Régi-sóskút /67/ ( k . e, 1). 273. Román egyház erdeje /108/. + Rosszkút. 1765: A r o s z K ú t n á l n e v e z e t i h e l l y e n ( s z ) . 274 Ruzsás /93/ ( k . b e ) . 1765: A F a l u n f e l l y ü l N a p K e l e t r e v a g y o n m á s T a n o r o k , m e l l y Rosás-Mezönek n e v e z t e t i k , 40 h o l d . 1790: A Rosás K e r t mellett l e v ő most ujj Gyümöltsös Kert körül uj kert tetettetett. 1915: R ó z s á s ( k ) . 275. Ruzsás árka. 276. Ruzsás kutya. 277. Ruzsás ucra. 278. Sárigos /45/. — N e v é t a t a l a j á t k é p e z ő sárga, m á r g á s a g y a g r ó l n y e r t e . 279. S á r n á l /169/ ( I ) . 280. Sáros-ároh /74á/ és /169á/ (e, á). 1722: . . . it a z F e l s ő K u s t a l l y o n á l t a l m e n ö O r s z á g U t t y á n á l , a z h o l

ADATTÁr

adattár 215

m o s t v a g y u n k a z Sásos i r o k f e j i n é l a z S o m b o r i és A l s ó R á k o s i h a t á r o k m e g h v á l a s z t ó h e l l y é n é l (e). 1765: Sáss A r o k n e v e z e t ű B ü k k ö s Erdó. 281 Sásomos /77/ (k, e). 1790: Sás S o m o s (e). 1855: S z á s z s o m o s b a ( k ) 1881: Sás S o m o s (kV Ua Csek é b e n Sás S o m o s a l d ü l ó (k). 282 Sásomos karéja /125/ (1. e). 283 Setét-árok 284 Sikkó, lásd K i c s i - s í k k ö , N a g y - s i k k ó . 285 Sikkő-árka 286 Sojom-kó /167/ (I, s z i k l a ) 287. Sojom-kó árka /167á/ (á, I). 288. Sojom-kó kúttya
216

ADATTAr

s z o m s z é d g y a N a p K e l e t f e l ö l i T e p e i E r d e j e ( k ) . 1780: T e p e j , T o p e j . 1790: V a g y o n a T e p e j b e e g y n a g y d a r a b s o v á n y é s v a d f ü v e t t e r m ő k a s z á l ó , 1855: T e p é j 1881 T ö p ő j t a r t o m á n y ( s z ) . 1909: T e p ö i t a r t o m á n y ( e ) . — F e s t ő i é n s z é p , 822 m magas, k ú p a l a k ú m é s z k ó s z i k l a h e g y . 336. Tepő a])a /139/ (1). 1906: T e p é a l j a (1). 337 Tepó árka /146á/ ( á ) . 338. Tepő kúttya ( f ) . 339. Tepó mezeje /131/ (1). 1698: A Tepély m e z ő b e n ( k ) . 1765: R á k o s i T e p e l y M e z e j e ( k ) . 1791: T e p e j M e z e j i n ( k ) . 1855: T e p é j térin egy f ö l d s z á n t a n i . 340. Tepó pataka /104á/. 1765: T e p e Pataka ( e ) . 1872 . . a T e p p e j á r k a v a g y P a t a k a . — A H o l l ó k ő a l a t t e r e d ő és a T e p ő ny.-i l á b á n á l a z O l t b a f o l y ó p a t a k n e v e . 341. Tepó-patak leje /133/ ( e ) . 1765: T e p e - p a t a k a - f e j i n ( e ) . U a . : T e p e j p a t a k a f e l e ( e ) . 342. Tetves-árok /54/ ( á , e ) . 343. Téglagyár /47/ (gyár) 344. T i z e n k é í - ö l e s - n y í l a k /32/ ( k ) . 1765: A l s ó tizenkétöles nyilak között (k). + To a falu végin. 1780: A T o a f a l u v é g i n ( k ) . — M é g 1 8 2 0 - b a n is s o k t ó v o l t a z O l t m e l l e t t , ú n . h o l t m e d r e k . M a c s a k e g y v a n , a M a l o m - r é t k.-i részén. .145. Tódor-kát
ADATTár NY1KO MENTI

Adá a tR

217

HELYNEVEK

I. ('seholfalva (Cehelel) a N y i k ó alsó folyásának e g y i k mellékvize, a K o n y h a pataka völgyében fekszik, Székelyudvarhelytöl n v n t c g y 25 k m t á v o l s á g r a . , a N y i k ó m e n t é n h a l a d ó m ű ú t t a l 4 k m hosszú b e k ö t ő út k a p c s o l j a össze. A k ö z e p e s n a g y s á g ú f a l v a k k ö z é s o r o l h a t ó . L a k ó i n a k s z á m a hosszú i d e i g 40i> körül ingadozott, de az utóbbi é v e k b e n a közeli városokba történő elvándorlás e g y r e apasztja a lakosságot. Földterületei a falu körül egy tömbben találhatók. Határában a K o n y h a völg y é b e n f e k v ő v é d e t t , sík m e z ő k t ő l a k ö z e l 800 m - e s t e n g e r s z i n t f ö l ö t t i m a g a s s á g o t elérő hegyekig m i n d e n f é l e felszíni f o r m a megtalálható. A z északi hegyes részeket m a is sürü e r d ő k b o r í t j á k , m e l y e k n e k f a a n y a g a e g y k o r n e m c s a k a h e l y i l a k o s s á g t ü z e l ő - é s é p í t ó a n y a g s z ü k s é g l e t é t b i z t o s í t o t t a , h a n e m sok k e r ü l t b e l ő l e a z u d v a r h e l y i . k e r e s z t ú r i és s e g e s v á r i p i a c r a Is. A d é l i és k e l e t i l a n k á s a b b r é s z e k e t i n k á b b a s z á n t ó k , l e g e l ő k és k a s z á l ó k u r a l j á k . Habár mindenik N y i k ó menti falu határáról elmondható, hogy a fönt e m i i tett v á l t o z a t o s felszíni f o r m á k miatt igen n a g y s z á m ú és változatos a h e l y n é v a n y a g a . C s e h é t f a l v a é s a v e l e t ő s z o m s z é d o s T a r c s a f a l v a m é g k ö z ü l ü k is k i e m e l kedik különösen gazdag névkincsével, m e l y n e k nagysága vetekszik a náluk j ó v a l nagyobb kiterjedésű földterületeket birtokló falvakéval. Helyszíni gyüjtóútjaim s o r á n (1970—1976 k ö z ö t t ) 289 h e l y n e v é t sikerült följegyeznem, de valószínű, h o g y e z e k e n k i v ü l m é g j ó n é h á n y o l y a n n é v is t a l á l h a t ó , m e l y e t e d d i g e g y e t l e n a d a t k ö z l ő m sem említett. A szövegben található rövidítések föloldása: á = árok, e = erdő, f = forrás, í r = f a l u r é s z , g y = g y ü m ö l c s ö s , k = k a s z á l ó , k e = k e r t . k ú = kút. 1 = l e g e l ő , m m a l o m , ő = ö s v é n y , p = p a t a k , sz = s z á n t ó , u = utca, ű — út. A f a l u n e v e : Csehétfala, Csehétfalán; Csehétfalárál; Csehétfalára; csehétfuii. A . V í z n e v e k : 1. Konyha palaka ( p ) , 2. Kő-hid ároka (á) . . K i c s i - e r d ő á r o k a s K ő - h í d á r o k a k é t f e l ő r ő l ö s s z e h ö g y ö s s ö d i k , s o s z t á n a z o g b ó lössz E g ö r á r o k a " 3. Egör ároka ( á ) , 4. Kicsi-erdő ároka. Kicsid-erdő ároka (á), 5. Pat-högy ároka, Pat-högy árka (á), 6. Szék ároka. Szék árka (á), 7. D í j a ároka, Dija árka <á), 8. Somos ároka, Somos árka ( á ) , 9. Uver ároka, Uver árka (á), 10. Bagoj-lik ároka. Bagoj-lik árka (á), 11. Fő ároka. Fő árka (á). 12. Pálos ároka. Pálos árka (á), 13. Hoszszu-szénafü ároka, Hosszu-szénafü árka ( á ) , 14. György árka (á), 15. Fenös ároka, Fenös árka, Fenes ároka, Fenes árka (á). 16. Szalom pataka (p), 17. Tós-egör árka ( á ) , 18. Bakonya árka (á), 19. Inc-alma ( I n c e h a l m a ) ároka, lnc-alma árka (á), 20. Magyarós-vőgy ároka (á), 21. C i n e g e - t ő ároka, Cenege-tő ároka. Cinige-tő ároka (á). ( N é p e t i m o l ó g i á s a l a k u l á s . E r e d e t i l e g : S z é n é g e t ő á r k a ) . 22. Küzs-bükk ároka, Küzs-bükk árka, K i z s - b ü k k ároka, Kizs-bükk árka (á). 23. Sásos kúttya ( 0 . 24 Fehérvirágok kúttya ( f ) , 25. Asó-Réti-kút ( f ) . 26. Főső-Réti-kút ( f ) , 27. Vállú kút ( k ú ) , 28. Bakonya kúttya ( f ) , 29 Borvisz-kút, Borvisz kúttya ( f ) , 30. Fő cseréje kúttya ( f ) , 31. Küzs-bükk kúttya, Kizs-bükk kúttya (f). B. K ö z l e k e d é s i a l a k u l a t o k n e v e : 32. Fő ucca (u). 33. B á r g á c ( u ) . 34 A l b e r t u c c a : D i j á k u c c a (u). „ A D i j á k uccát r é g e b m i n d ö n k i A l b e r t u c c á n a k h l t t a . " 35. R c g i - s z o r o s s (u), 36. G a g y a s z á r ucca (u), 37. Pál ucca (u). 38. Pap ucca (u), 39. Szoross (u), 40, Iskola ucca (u), 41. Balázs ucca (u), 42. Sófalvi Jánozs ba szorossá (u), 43. Konyha úttya (ű), 44 Egör úttya (ú). 45. Enlaki út (ú), 46. Jesztöbükk úttya (ú), 47. Szilos úttya (ú), 48 Somos úttya (ú), 49. Árnyék uttya (ú). 50. Uver úttya (ú), 51. Tarcsafali út (ú), 52. F e n ö s úttya, Fenes úttya (ú), 53. G y ö r g y bükké úttya (ú), 54. Vár-bükk úttya (ú), 55. Körösztös út (ű). 56 N y í r ú t t y a (ú). 57. Bakonya úttya (ü), 58 S z a l o m ú t t y a (ú), 59. Fő úttya (ú). C. F ö l d n e v e k : 60. Köles-kert ( k e ) , 61. Köles-kert mege (k), 62 Tanárok (sz), 63. Tanárok föle (sz), 64. Szilfák (sz), 65. Szakadáj (sz), 66 Köves-főd (sz), 67 Komlós-kert ( k ) , 68. Komlós-kert cseréje (k), 69. K i c s i - e r d ő . Kicsid-erdő, Kücsiderdő (e), 70. Kicsi-erdő föle. Kicsid-erdő föle, Kücsid-erdő föle (sz), 71 K i c s i - e r d ő mege. Kicsid-erdő mege, Kücsid-erdő mege (sz), 72. Hosszu-tövis ăja (sz). 73 Hoszszu-tövis (sz), 74. Sásos (1), 75. Csikóm uja (k). 76. Csikóm ódala ( k ) , 77. Csikóm (k). 78. Csikóm föle ( k ) , 79. Csíkom bükké uja (k). 80. Csikóm bükké (e). 81 Jesztőhiikk ódala (1), 82. Jesztő-biikk (1). „ M i k o r a t a t á r o k lt j á r t a k , o n n a n k i j á t o t v ó t v a l a k i , h o g y j ő n e k a t a t á r o k . " 83. Papkert úja ( k ) , 84. Pap-kert (k). „ V a l a m i k o r

218

ADATTAR

V A r j j á n a k s C s c h é t f a l á n a k p ö r ö s ü g y e v ó t . S e h o t y se t u t t á k e l i n t é z n i . O t v a n e t y sáncszörüség a határba, a m c j t k Csehétfaláhosz tartozott. A s z t Csehétfala oda kellöt v ó n a a g g y a . h o g y a z ö g g y ö s s é g m e g l ö g y ö n . O s z t á n e s z t a f a l u Atatta a p a p n a k . Í g y l ö t P a p - k e r t " 85 Balázs András lója (sz, k ) , 86 Dobaji paliaga ( s z ) , 87 Juharoskert ( k ) , 88. Csüpörkés (sz, k ) , 89 Fehérvirágok (k), „ A s z t a h e j e t a z é h i j á k í g y , m e o t t o j a m f e h é r v i r A g o k s z o k t a k l ö n n l . " 90. Ny áros sorka ( e ) , 91. Jesztó- bük sorka (1), 92. Négyes-halom ( k ) „ A N é g y e s h a l o m Én l a k a , M a r t o n o s , V á r á j a s C s e h é t f a l a hatArAnak az összehögyössödésinél van. M i k ö f i j a t a l o k v ó t u n k , s o j a n j ö t v e l ü n k , aki a h é j é t n e m üsmerte, ot m e k f o k t u k , s r e j a v e r t ü n k , a h á n y a t a t ö b b i e k p a r a n c s ó t a k . " 93 Danka-kert ( k e ) , 94 Dijág dombja ( s z ) , 95. Kurta-lód (sz), 96. Dillö ( s z ) , 97. EgOr ( k ) , 98. F.gör árka ( s z ) , 99. Omlás úja (sz), 100. O m l á s (sz). 101 Mező-kert ( k e ) , 102. Kútas-kert ( k e ) , 103. Szabó-kert ( k e ) , 104. Kútas-kert /öle ( s z ) , 105. Pat-högy uja ( s z ) . 106. Pat-högy (sz), 107. Szék (sz), 108 Szék vackorfája (sz), 109. V a s o g dombja (sz, k ) , 110. Háromfa mezeje (sz), 111 Szilos ódala ( k ) . 112. Sztlos (sz, k), 113. Szilos sorka üja ( k ) . 114. S z i l o s sorka (k), 115. Brső-Tóra-hágó ( k e ) , 116. Küsó-Tóra-hágó ( k e ) , 117. Tó ( k ) , 118 Tó-kert: Tó kertye ' ( k e ) , 119. Tó lapossá ( s z ) , 120. Hargas-főd: Tekerös-főd (sz), 121 Pap főggye (sz). 122. Somozs bérce (1. k ) . 123. Besó-Somos (sz, k ) , 124 Somos (sz, k ) , 125 Kűső-Somos (sz, k ) , 126, Somos cseréje ( k ) , 127. Farkasveróm (sz). 128. Rét ( k ) . 129 Asó-kert ( k e ) , 130 necka-kert ( k e ) , 131 Telek-kert ( k e ) , 132. Küs-mocsár-kert ( k ) , 133. Küs-mocsár, Kir-mocsár (sz), 134. Kert 10le (sz), 135 G y é r t y á n o z s gödre (1), 136. Gyertyános (1). 137. Gyértyánozs bérce (sz, k ) , 138 G d l n é (sz), 139. Jóalma (sz), 140. Arannyász szőre ( s z ) , 141. Darás-kút föle ( k ) , 142. Üver odaia (1), 143. O ver (1), 144. Uver gödre (1), 145 Üver teteje (1), 146. Árnyég bérce ( k ) , 147 Asó-Arnyék ( k ) . 148 Árnyék (k), 149. Fősó-Árnyék ( k ) , 150 / l r n y é k teteje (k), 151. Fenyő: Kőszikla föle ( e ) , 152. Megye erdeje ( e ) , 153. Bojér-ódal ( e ) . 154 Fenös, Fenes ( e ) , 155. Fenös tisztássa, Fenes tisztássa (1). „ F e n ö s t i s z t á s s á is e r d ő v ó t . A p á m t ó l h a l l o t t a m , h o g y m i k ó a t e m p l o m o t épittötték, a fAt o n n a t clatták Mindönkinek mek kellöt v ö g y e Nagy a p á m is v ö t t . A t e m p l o m o t e b b ó l é p i t t ö t t é k . " 156. Farkazs-gyepü (sz), 157. Farkazs gyepű sorka (sz), 158. Büdös-tó ( k ) . 159. György bükké (1), 160. Vállu-kút; Válluknál (k), 161. Hátussó-vágott ( e ) , 162. Dökkertnél (1), 163. György bérce ( k ) . 164 Natykert ( k e ) , 165. Sótos-höty-kert (k), 166. V á 9 á s - í a n ó r o k (1), 167. Sótos-högy: Cserépcsűr (sz, k). „ C s e r c p c s ü r n e k h í j A k m o s t i n k A b b a s z t a h é j é t , m e o t c s i n á t á k a c s e r e p e k ö t , d e a r é g i n e v e S ó t o s - h ö g y . " 168. Naty-főd (sz), 169, Puszta-avas (sz, k ) , 170. Vágás teteje: Vágás ( s z ) , 171. Nyir (sz. k ) , 172. Nyír teteje ( k ) , 173. Tekerösisere (sz), 174 Tekerös-csere bérce ( k , sz). 175. Vár-héji malomnál (1), 176 Pál-kert, Pá-kert (ke), 177. Szilva-kert ( k e ) , 178. Hosszu-szenafű-kert ( k e ) , 179. Szilva (sz), 180. Hosszu-szénafű (k), 181. Küs-ered (sz, k ) , 182. Szögeskalács ( k ) , 183. D o b a j i - k e r t (ke), 184 Temető-kert ( k e ) , 185. Páfi-kert ( k e ) , 186. Marosi-kert ( k e ) , 187. Temető mege (sz), 188. Naty Pétör cserefája ( k ) , 189. Högyre-minő (sz), 190. Högy bérce ( k ) , 191. Högy möge (sz), 192. Rőláb (sz), 193. Akasztófa dombja ( k , sz), 194. Agya gazs-domb (sz), 195. Gyakor-máj (sz), 196. Bornyu-kert ( k e ) , 197. Malom-kert (ke), 198. Gál dombja ( s z ) , 199. Bornyu-kert föle (sz), 200. Kerülő, Kerüllő (sz), 201. Bérc üja (sz), 202. Pap főggye uja ( s z ) , 203. P a p főggye ( s z ) , 204. Határ-kapu (sz). „ M i n d ö n ucca v é g i b e v ó t r é g e b b e t y k a p u . S ó f a t i M a r c i b á v ö t t e f é r e a k a p u t " 205. Kapu vápája: Kapu ápája (k), 206. Patak köze (sz), 207. G d t ( s z ) , 208. Bozzos (sz). „ V a l a m i k o r bosztanya vót. Bozzosról e t y történetöt es tudok. A l b é r t M i h á j n é t ó l e c c ő r k é r d ö s z t e az a p j a , hoty h o v a méssz. S a s z o n y g y a , m ö n y ö k az é d ö s a n y A m B o z z o s á b a , m e a z a n n y á n a k o t v ó t a f ő g g y e . " 209. Csere uja ( s z ) , 210. Füvem-mart ( h o m o k b á n y a ) . „ O n n a n b á n y á s z t á k a f ü v e n n y e t . " 211. Szöllő úja ( g y ) , 212. Konyha h á g a j a (sz), 213 Konyha-szög (k), 214. Konyha ( k ) , 215. Kereg-domb üja ( k ) . 216. Kereg-domb ( e ) , 217 Bakszakái ódala ( k ) , 218. Bakszakái ( k ) , 219. Bakszakái teteje (sz), 220. N a g y - A v a s ója ( k ) . 221. Nagy-Avas ódala ( e ) , 222. Nagy-Avas ( e ) , 223. Nagy-Avas teteje: Falu erdeje ( e ) , 224. Küs-Avas ésszakja (k), „ E s s z a k r ó l b e n y ú l i k e g y k a s z á l l ó , d e a m i k ö r ü l ö t t e v a n e r d ő r é s z , a s z t i s ú t y h i j á k . " 225. Küs-Avas, Kis-Avas ( e ) , 226. Küs-Avas ódala, Kis-Avas ódala ( e ) , 227. Rokalik ( e ) . 228. Bagojlik ( e ) . 229. Bagojlik ódala ( e ) , 230 Vár-bükk (sz), 231. Szöm Miháj bérce ( s z ) , 232. Üllüd (sz), 233. Ullüd bérce (sz), 234. Szénás-Üllüd (k), 235. Bakonya ( k ) , 236 Bakonya úja (sz), 237. Bakonya föle ( s z ) , 238. D í n y e bűze ( k ) , 239. Székös-egör (k), 240. Nemösembör orotása: Nemösembör ( k ) , 241. Szalom (sz), 242. Szalom mezeje ( s z ) , 243. Szalom hágaja (sz), 244 S z a l o m bérce ( s z i ) , 245. Körösztös út ( k ) , 246.

ADATTár

Adattár

219

Apró-egör háttya (sz), 247. Tós-egör úja (sz, k), 248 Tós-egör (sz, k), 249 Tós-egör dombja (sz), 250. Győríik szénafűje ( k ) . 251 H ó d i (sz, k), 252. B o r v í z (k). 253. S í m o r o i v á n y a , S í m orolvánnya (sz), 254 S í m orotványa bérce, S í m orotvánnya bérce (sz), 254 Pap Jánozs dombja (k), 255. Malom sűrűje (sz), 256 Fi cseréje ija (k) V57. Fő cseréje (e), 258 Fö (sz), 259. F6 teteje (sz, k). 260. Fő cseréje paliaga (sz)! 261. Naty-kapu kősziklája (szí). „Régebb egyebütt nem lehetőt Kőcsetébe járni, ot möntek át. 262. Küzs-bükk ăja, Kizs-bükk aja ( k ) 263 Küzsbükk, Kizs-bükk (e), 264 Küzs-bükk erdeje, Kizs-bükk erdeje (k), 265 Szalom bükké, (e), 266 Szalom pataka mejéke (k), 267. V ágait (1,), 268. Vágod bérce (1), 269 Kótyalikaknál (k). „ O t j á c o t t a k a p á s z t o r o k , k ó t y á s z t a k . V ó t e g g y a k k o r a fa. m i n d az a r a s z o m A v v a l a k ö v e t ütték. S m i k ó a jugba bclék e r ü t , az nyert."270. ÉgOtt ( e ) , 271. Cada (e, k), 272. Csere-ódal (k, sz). 273. Csere (sz, k), 274. Csere-tető (e), 275. Cmegető ăja, Cenege-tó uja, Cinigető úja, (k), 276. Cinege-tő, Cenege-tő, Cinige-tő (e). ( N é p e t i m o l ó g i á s a l a k u l á s . E r e d e t i l e g : S z é n é g e t ő ) , 277. Cinege-tő lápossá (1), Cenege-tő lápossá, Cinige-tő lapossá (1), 278. Barabazs gödre (e). „ E g y B a r a b á s n e v ü d r ó t o s t ó t j á r t a v ó t e c c ö r a f a l u k o t A f i g y e l ő n é p ö k , a k i g d o l o g n é k ü s z e r e t t e k é l n i , g o n d ó t á k , sok p é n z e l e h e t . P á f a l á b a ( ! ) k é t n a p i g d ó g o z o t t . O n n a n m e g i n d ü t C s e h é t f a l a f e l é . M i k ö b é é r t B a r a b á z s g ő d r i j i g , az ú t h o z a k a r t k ő r ö s z t ü j ő n i az á r k o n , d e a i i a j t k é t e m b ö r a g y o n ü t t e a tótot, s é v ö t t é k , a m i j e v ó t n á l a , csak e t y f e j v ö r ö s h a g y m á t k a p t a k nála. E t y kicsi d o m b o t e s i n á t a k v ó t o d a , s az m é g e z e l ő t n é h á n y é v e m e g v ó t . " 279. Magyarós-vőgy íja (k), 280. Magyarosvőgy (e), 281. Magyarós-vőgy erdeje (e), 282. í n c - a l m o úja (sz), 283. I n c - a l m a ódala (sz). 284. Inc-alma teteje (sz), 285. Lakatosné (e), 286. Gőrnye vőgye (sz), 287. Etyházas ódala ( k ) , 288. Nagy-erdő (e) „ N a g y - e r d ő a K ö c s e t i - s z é j ö n v a n , a b b a ecs c s o m ó m á s k ü s s e b b e r d ő izs b e l é t a r t o z i k " 289 Köcseti-széj (e, k )

2. T a r c s a f a l v a ( T ă r c e ş t i ) C s e h é t f a l v a s z o m s z é d s á g á b a n , t ő l e m i n t e g y k é t é s f é l k i l o m é t e r r e délre, a K o n y h a pataka v ö l g y é n e k alsó részén található, n e m messze (alig másfél kilométerre) Kobátfalvátől, melyen a Székelyudvarhelyt Székelyker e s z t ú r r a l ö s s z e k ö t ő m ű ú t h a l a d át. L a k ó i n a k s z á m a s z i n t é n 400 k ö r ü l m o z o g , d e a f a l u b a n d o l g o z ó a k t í v m e z ő gazdasági d o l g o z ó k száma e g y r e f o g y , m e r t a lakosság — főként a fiatalok — r.agy r é s z e az u d v a r h e l y i és a k e r e s z t ú r i g y á r a k b a n t a l á l t m u n k a l e h e t ő s é g e t , s o d a ingázik a C s e h é t f a l v á í g naponta többször k i j á r ó menetrendszerű autóbusszal. A m i t Csehétfalva névanyagának gazdagságáról elmondottunk, vonatkozik Tari s a f a l v á r a is. A z i d e v a l ó e m b e r e k k ü l ö n ö s l e l e m é n y e s s é g g e l n e v e z i k m e g f ö l d t e r ü l e t e i k l e g k i s e b b d a r a b j a i t is, ú g y h o g y a n é v a n y a g v á l t o z a t o s s á g a , s z í n e s s é g e e f a l u b a n is k ü l ö n ö s e n f ö l t ű n ő . K ö z e l h a r m a d f é l s z á z n e v e t g y ű j t ö t t e m ö s s z e i t t e n i adatközlőimtől, m e l y e k n e k egy része ma m á r csak a helybeliek passzív névkincséb e n él. Ez u t ó b b i a k a t a S z a b ó T . A t t i l a p r o f e s s z o r t ó l r e n d e l k e z é s e m r e b o c s á t o t t igen gazdag. T a r c s a f a l v á r a v o n a t k o z ó történeti h e l y n é v a n y a g segítségével sikerült f ö l d e r í t e n e m és l o k a l i z á l n o m . A f a l u n e v e : Tarcsafala; Tarcsafalán; Tarcsafaláról; Tarcsafalára, tarcsafali. A. F a l u r é s z e k n e v e : 1. A s z ö g ( f r ) , 2. Középszög ( f r ) , 3. Főszög (fr). B. V í z n e v e k : 4. Konyha pataka (p), 5. Tó pataka: Sás árka ( p ) ..Sás á r k á b ó l a f a l u m e l l e t T ó p a t a k a l ö s s z . " 6 Héjászoj árka (á), 7. Főthid árka Högy mege árka (á), 8. Széjös-pallag árka: Közép-ágy árka (á), 9. Bök-högy árka ( á ) 10. Fekete ciher árka (á), 11 Högyi-árok (á), 12. Berök árka (á), 13. Á r n y é k á r k a (á), 14 Darás-kút; Darás kúttya (kú), 15. Pálfi Györty kúttya (f), 16. Sás kúttya (kú). 17. Rigó kúttya (f.) „ R i g ó kúttya jóvizü kút vót, igasz. hogy most a p a t a k e v á k t a , ú t y h o g y a f o r m á j a m á n e m i g ö n v á m m e g , d e a z é r m é g ot l é c e i k . " 18 Héjászoj kúttya: Lapos kúttya ( f ) , 19. Kicsi-kút (kú), 20 Küpü-kút: Küpü kúttya (kú), 21. Csorgós-kút (kú), 22. Legelő kúttya (kú), 23 Berök ăja kúttya (kú), 24. Büküs-udu kúttya ( f ) , 25. Fenes tisztássá kúttya ( f ) , 26. Fenes kúttya: Válluk (kú). C. K ö z l e k e d é s i a l a k u l a t o k neve 27. F ő ucca (u). „ E m m á . . a F ő u c c a , e v v e z e t C s e h é t f a l á r a . s a m á s á g a k i v e z e t ö t t a/, e r d ő r e . C s e r e - e r d ő r e . " 28. B ö z ö d í u c c a . P a t a k ucca (u). 29. Temető ucca (u). 30. P d f i ucca, Pálfi ucca (u). 31. Sófali ucca (u). „ O t m o n d o m , út is j á r t e z e l ő t t , a c s o r d a ot j á r t . ( a ) r é g i I d ő b e .

220

ADATTAR

n e m a z é n i d ő m b e . " 32. Sőstör u c c a ( u ) , 33. Verőjén úttya ( ű ) , 34. Gyepös-högy' úttya (ú), 35. Rigó úttya ( ú ) , 36. Bök-högy úttya ( ú ) , 37. Csere úttya: Csere út ( ú ) . 38. Árnyék úttya ( ú ) , 39. Gége úttya (ú). . . M i k ö C s e r e ú t t y á n k i m ö n y ü n k a t e t ő r e , a z a t e t ő a G é g e ú t t y a . " 40. F.nlaki út (ú). „ A z É n l a k i ú t á t m ö n y ö n É n l a k a f e l e . g y a l o g j á r á s , s z e k é r j á r á s i s v a n . " 41. Sás úttya ( ú ) , 42. Tordátfali út (ú). 43. Héjászoi úttya ( ú ) , 44. Nagy út ( ú ) , 45. Csehétfali út ( ú ) , 46. Főső út, Fölső út ( ú ) , 47. Kobátfali út f ú ) , 48. Csűrös úttya (ú), 49. S z ű m m i h á j i ösven (ö), 50. Beneédi út ( ú ) , 51. Só úttya (ú), 52. Eső-Só úttya (ú). „ A B e n c é t f e l é v e z e t ő ú t b ó l i n d u l S ó ú t t y a , E s ő - S ó ú t t y a , K ö z e p s ö - S ó ú t t y a s H á t u s s ó - S ó ú t t y a . E z ö k k i m ö n n e k F e n e s - e r d ő b e . " 53. KözepsőSó úttya (ú). 54 Hátussó-Só úttya ( ú ) , 55. Szil-patak úttya (ú), 56 Naty híd (h), 57. Aszög i hid ( h ) , 58. Tó pataka higgy a ( h ) , 59. Csere híggya ( h ) , 60. Főt hid (h>. „ A z a Főt hid m i n d i g o j a n alacson vót, h o g y an n e m v ó t n e m t u d o m m i r e é p í t v e , o s z t á n a z é n e v e s z t é k é F ő t h í d n a k . " 61. Berök híggya (h). D . F ö l d n e v e k : 62. Kerek-kert ( k e ) , 63. Tót-kert ( k e ) , 64. Templom mezeje ( s z ) , 65. Temető üja ( s z ) , 66. Temető: Temető-kert ( k e ) , 67 Tóásóné-kert ( k e ) , 68 Temető-högy ( s z ) , 69. Kövecsön-kert ( k e ) , 70. S z ő r / ű (1), 71. Szóríű dombja (1), 72. Kupás-tag ( s z ) , 73. Vencelné tagja ( s z ) , 74. Dijó torka ( s z ) , 75. P á / t Jenő-féle-tag (sz), 76. Tóic (sz, k ) . „ O t t a g o n k i n t v ó t e l o s z t v a , h o g y m i n d ö n k i c s i n á j o n m a g á n a k k e n d ö r á s z t a t ó t . " 77 Máté ndala üja ( k ) , 78. Máté ódala (e). „ M á t é ó d a l a n a t y h ö g y . s z é j e s C s e h é t f a l á v a l . " 79 Asó-Arnyék ( k ) , 80. Arnyék ( k ) , 81. Főső-Arnyék ( e ) , 82. Arnyék-kaszáló ( k ) , 83. Árnyék / ö l e : Póc ( k ) , 84. Malom-hej (sz). „ R é g e b malom v ó t o t t . " 85. Vasok tagja (sz), 86. D u n g ó s (sz). „ A z a D u n g ó s v a l a h o g y o j a m m u h a ros, é s z k a s m a r t v ó t , s t é n y l e g o d g y e r m ö k k o r u n g b a a d u n g ó k o t k a p t u n k , z ú k t a k o t t , s m e k p i s z k á t u k , s j ö t ki a f é s z k e k . " 87. B a p - h e j l á p o s s á : Bab lapossá (sz), 88. Magyaró üja ( s z . k ) , 89. Sőstör-tag: Incefi-tag ( s z ) , 90. Verőién, Ver61 éj ( s z ) , 91. Verőfén-ódal, Verőféj-ódal ( e ) , 9 1 . N y í r ódala: Orotás ( s z ) , 92. JVyír ( e ) , 93. Nyír tető ( e ) , 94. Bök-högy ódala ( e ) , 95. Bök-högy ( e ) , 96. Bök-högy árka ( e ) , 97. Virgó-tető ( e ) , 98. Pince üja ( k ) , 99. P i n c e ( e ) , „ P i n c e a z e t y k i c s i k a s z á l ó c s k a a z e r d ő k ö z ö t t , ú t y h o g y k ö r ü l v ö s z i az e r d ő i ! á m p o n t o s o n ára n e m tudok v i s s z a e m l é k ö z n i , h o g y m i j é neveszték e l , h a n e m v a l a m i v e r ö m f é l e v ó t v a l a m i k o r o t t . " 100. R ó k a - l i k üja ( k ) , 101. Róka-lik ( e ) „ O t m á a v a l ó s á g b a r ó k a j u k a k i s v a d n a k , d e a z i s a n e v e . " 102. Pá)i Györty fenyósse : Páli Györty fenyvesse ( e ) , 103. Gége úttyáná, Gége úttyánál ( e ) , 104 Csere-torok (e) „ C s e r e - t o r o k az it v a n C s e r e - e r d ő b e , a h o g y m ö n y ö n ki, p o n t o s o n aszt a hejet, ott aszt a torkolatot h í j á k úgy, m i k o r b é m ö n y ö n az e r d ő r e , a k k o r , a z h í j á k C s e r e - t o r o k n a k . " 105. Gátlás ( e ) , 106. Csere üja (1, k), 107. Csere-ódal (e). 108. Csere : Csere-erdő ( e ) . 109. Csere-tető ( e ) , 110. Csere-sorok (e), 111. Romocsa ( e ) , 112. Romocsa föle : Martonosi-széj ( e ) , 113. Pozsom bérce ( e ) , 114. Pozsom bérce teteje ( e ) , 115. Szarkák erdeje ( e ) , 116. Naty-Somos ( e ) , 117. Naty-Somos föle ( e ) , 118. Kijáró-szénafü ( k ) , 119. Kis-Somos Küs-Somos aja ( k ) , 120. K i s - S o m o s , Küs-Somos ( e ) , 121. K i s - S o m o s mege, Küs-Somos mege ( e ) , 122. Kétárok köze (e), 123. Enlaki-út föle ( k ) , 124. Templom-kert ( k e ) , 125. Iskola-kert ( k e ) , 126. Akácfák üja ( s z ) , 127. Közép-láb ( k ) , 128. Közép-láp sorka ( k ) , 129. Macskás-kert ( k e ) , 130. Otoványos : Bandi ótoványossa ( g y ) , 131. Sás ( s z , k ) , 132. Sás lápossá ( k ) , 133. Vadalmafáknál (k) „Sás lapossába b e m v a n é t y h a t a l m a s t e r j e d e l m ű v a d a l m a f a , na e s z t a h e j e t h í j á k V a d a l m a f á k n á l . ( I ) " 134. Sás ódala ( k ) , 135. Sás sorja (sz, k ) , 135. Babós-tag : Jógosút-hej (sz), „ A z é . J ó g o s ú t - h e j , m e m e g v ö t t é k , a b á r ó t ó v ó t kisajátítva. M i k ö a tizönnégyes háború vót, kiosztották a frontharcosoknak. Cséz á r v ó t a v e z é r , ő o s z t o t t a k i . " 136. Köles-hej ( s z ) , 137. Bikáké : Bikák kaszállója (sz) „ A z é hittág B i k á k kaszállójának, m é kösségi bikák vótak, s osztán áról a b i r t o k r ó l a t a k a r m á n t a z o k n a k a r é s s z ö k r e t á r ó t á k . " 138. Megye-birtok (sz) „ A z o n alol ( A k á c f á k aja alatt) vót égy naty tábla birtok, a Megye-birtok. Gyepös-höty s a S á s k ö z ö t l e n y ú l o t t e g é s s z e n a t e m p l o m i g , k á n t o r s p a p i b i r t o k v ó t . " 139. Gyepös-högyódala ( s z ) , 140. Gyepös-högy (sz, k ) , 141. Dijó laka (sz, k ) , 142. Szilos-vőgy ( s z , k ) „ N e m t u d o k r ó l a (1), h o g y m i j é h í j á k S z i l o s - v ö g y n e k . N e k ü n k is v ó t e g y n é t y h ó d a s t a g u n k /ott/, s ú t y h i t t ü k , S z i l o s - v ő g y , d e o s z t á m m á h o g y m i j é v ó t a n n a k n e v e z v e , a s z t i g a z á n n e m t o o m , m e a z ö r e g ö k t ő s e h a l l o t t a m s o h a . " 143. Szilos-vőty föle ( k ) , 144. Högyös-högy ( k ) , 145. Rigó üja ( k ) , 146. R i g ó torka (e) „ R i g ó t o r k a a z a t o r k ó z a t , a h o l a z e r d ő h ö z t o r k o z ó d i k e z a R i g ó . " 147. Rigó ódala ( e ) , 148. Rigó (e, 1), 149. Fekete-ciher árka ( e ) , 150. Tordátfali-széj ( e , 1), 151. Puszta ( k ) „ O d a i e , a T o r d á t f a l i út a h o g y b é j ő , m ö n y ö n leazon az e m b ő r . a patak f ö l ö t t

ADATTÁR

adattár 221

e g y g y ö n y ö r ü s z é p he) vót, a Puszta. R é g e b ot tartották a píjarot, dc m o s m á össze v a n r o n g á l v a , m c e l k a v i c s o l t á k . " 152. Pált-tag ( k ) , 153. V a s o k kertye ( k e ) , 154 Szélckert ( k e ) , 155. Diják-kert ( k e ) , 15fi. t í í uja ( s z ) , 157. Jánosi-tag ( s z ) , 158 D i j r t s . IHjós-kert ( k e ) , 159. D i j ó s föle ( s z ) , 160. Arannyos-mart (e), „ A p a t a k o n k í v ü l , tüll esik éty hej, úty híják, A r a n n y o s - m a r t . Az eggy ojam [enyves ódal v ó t " 161. ivám-vógy (sz, k ) , 162. Héjászoj ódala ( s z ) , 163. Héjászoj (Népetimológiás alakulás E r e d e t i l e g : H é v a s z ó ) (sz, k ) . 164. Héjászoj hágaja ( s z ) , 165 Héjátzoj lapona (sz). 166. Héjászoj feje (sz, k ) , 167. Küs-vőgy ódala, Kts-vógy ódala ( k ) , 16B. Csietó ó d a l a : Csicsóné ódala (sz), „ C s i c s ó n é ó d a l a o t v a n né, aszt a k a r o m c b ö g n i . C s l c s ó ó d a i á n a k is m o n y g y á k . " I6D. Csicsó-tetó ( s z ) , 170. Tarcsa högye ( s z ) , 171 Ordítngösz-ször : E b é d l ő - m á j (sz), „ E b é d l ő - m á j Ide tart, m á r n e m toom, a túsó ó d a l á t fik (a t o r d á t f a í v l a k ) m i n e k h í j á k , a z i n n e n s ó ó d a l á t h í j u k Ö r d ö n g ö s z - s z t t r n e k ls, s a k k o r E b é d l ő - m á j n a k Is. N e m t u d o m o s z t á n t é n y l e g , m i r ő l v ó t E b é d l ő - m á j s O r d ö n g ö s z - s z ö r , m e a z é n i d ő m b e é r ő i o s z t á n ú g y b ő v e b b e n n e m v ó t s z ó . " 172. Dúcó-tető ( k ) . 173. Béső-Rét ( s z ) , 173. Kasos-kert ( k e ) . 174. Bakó kért ( k e ) , 175. Kertész-kert ( k e ) , 176. László-kert : Jáddzó-kert (ke) „Észt a mijénköt, László-krrtöt hltták J á d d z ó - k e r t n e k , azé, inc a b b a az Időbe a f l j a t a l o k m i n d i g e b b e a k ö r b e g y ü t e k é s s z é , s it j á c o t t a k . M é g a m l j ó t a m ü m e g v ő t t ü k , a z u t á n ls t a v a s s z á s ő s s z é , a m i k o r s z a b a d v ó t a k e r t , m i n d i g I d e g y ü t e k é s s z é j á c o d n l . " 177, Rét ( s z ) , 178. Kűsőllét ( s z ) , 179. Csűrös-kert (ke), 180. Csűrös (sz) „ C s ű r ö s ö m vót egy nagy disznóhizláda, kondásog, zsöllérök laktak ott." 181. Disznópajtánál (sz) „ A báró b e m v a l ó j á h a , a lólstáló m ö g ö t v ó t e g y n a g y disznópajta, s asztot m o n t á k úty. hogy a Disznópajtánál." 182. Szilvás ( s z ) . 183 Szilvás-tető ( s z ) . 184 Kutyaszaródomb ( s z ) , 185 Sófali-kert ( k e ) , 186. Fót-hid ( s z ) , 187. Högy, Hlgy (sz, k ) . Hötytetó ( k ) , 188. Högy mege, Hégy mege ( s z ) , 189. Templom eleje ( k e ) , 190 Páli-kert ( k e ) , 191. Kicsi-kiit-kert (ke), „ I t f ö n n az út m e l l e t van Klcsl-kút-kert. O t van e kicsi kút, i g a z , a z út s z é l l m v a n , n e m b e n n a k e r b e , d e a r ó l löt k ö r ü l b e l ü l énev e z v e . E g y n a t y , h a t a l m a s k e r t . " 192. Dök-kert (ke) „ A túsó részönn aszt Dökk e r t n e k m o n t á k e z e l ő t t , o t t ú t i s v a n , d e á r o k Is Jő b é , d e h á t a m m á o j a n l é n y e k t e l e n á r o k v ó t , v l s z f u t á s a v ó t c s a k . " 193. Hosszu kért ( k e ) , 194 Hosszu-kert Hite ( s z ) , 195. Högy-elő ( k ) , 196. Szölló-ódal (1), 197. Kerek-tó ( s z ) , 198 Pusztaudvar kert ( k e ) . 199. Réti-kert ( k e ) , 200. Réti-kert löle ( s z ) , 201. S z i l - p a t a k ( s z ) . 202. Szilpatak leje ( s z ) . 203. Incefi-tag : Sóstör-tag ( s z ) , 204 Oj-osztás ( s z ) , 205. Gyertyános ( e ) , 206 Sőstlirök tagja ( s z ) , 207. Pap szénafűje (sz, k ) , 208. a k a s z t ó - d o m b ( s z ) . 209 Akasztó-domp-tetó ( s z ) , 210. Naty-kő ( s z ) . 211. Kerek-kő ( e ) , 212. Kerek-pom, Kerek-pont ( s z ) , 213. Csorgós-kút ( s z ) , 214 Juhok szénalűje ( k ) . 215 Berök ăja (sz). 216. Berök (sz, k ) , 217. Kicsi-erdi „ I d . D e r ö k úja s z é l i n é l v ó t t e n l e g é t y kiesi e r dőcske. A m ü Időngbe eszt neveszték K i c s i - e r d ő n e k , a esorda akkor oda járt, a o d d é r ö l t , a b b a a K l c s l - e r d ő b c . " 218. Fenyő ija ( s z ) , 219. Fenyő ( e ) . 220. Közép-ágy ( s z ) , 221. Pala-mart ( s z ) , 222. Pala-mart löle (sz) „ A z valóba palamart, ojan. h o g y l e h e t n e o d a t é g l a g y á r a t é p l t t e n i n y u g o t t a n . " 223 Széjös-pallag (sz, k ) . 224 nüküsudu ( k ) . 225. Avarfis : /.avaros (1), 226. Avaros-tetö : Zavaros-tető (1). 227. Ilen lédi-széj (sz, k ) , 228. Kólát köze ( k ) , „ K é t ú t k ö z e o t v a n , a h o l t é n l e k k é t út m ö n y ö n k i f e l é , é g g y i k a U e n e é d l út, a h o g y m ö n y ö n á t , s a m á s m ö n y ö n k i F e n e s e r d ő b e . E z é g g y o j a n k u s z á l ó , ö s s z e h ö g y ö s s ö d i k . " 229 Kurvaszöktető (k) ..Azé neveszték Kurvaszöktetőnek. mc égy m e r e d ő k . kaptatós úttya van. szinte szöktet. N a g y ó d a l , o t m á l e h e t s z ö k t e t n i , p l á n e t é l b e , m i k ö Jó J e g e s . " 230. Bencédi út föle ( k ) , 231. Cserösnyás (1) „ C s e r ö s n y é s , h á t uz o t v a n F e n e s ,"i|a a l a t t , a s z t o t e s a k k é s ő n ü t ö t t é k v ó t , a z u t á n l ö t t o s z t á n C s e r ö s n y é s n c k n e v e z v e . " 232. Piroskörtöve (k) „ P i r o s k ö r t ö v e szintén ot van a B e n c é d i - s z é j ö n ; az é n i d ő m b e n e m v ó t ot s ö m m l k ö r t e f a . " 233. Fene.v üja ( s z ) . 234 F e n e s - ó d a l ( k ) , 235. Fenes tisztássá ( e ) , 236. F e n e s teteje ( e ) , 237, E s í - S d úttya ( e . I), 238. Hátussó-Só úttya ( e , 1). 239. Közepső-Sá úttya ( e ) , 240 Fenes : Fcnes-crdő ( e ) , 241. Fenes nyaka ( e ) . 242 Sóstörök erdeje < e ) , 243. Ökör-Ős ven ( s z ) , 244 Akácos ( e ) , 245. Váluknál (I). tibAD

I.KVHNTR

•

:

.

'

-

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I

K Ö Z L E M É N Y E K

XXV. évi I N I . 1. n i a

SZEMLE

ANTAL

A R P A D . A m a g y a r i r o d a l o m a r e f o r m k o r b a n és 1848—49-ben. E d i t u r a d i d a c t i c ă şi p e d a g o g i c ă . B u c u r e ş t i , 1979. 272 I.

A n t a l Á r p á d kötete annak a m a g y a r irodalomtörténeti egyetemi tankönyvs o r o z a t n a k a része, a m e l y e t a k o l o z s v á r i e g y e t e m m a g y a r i r o d a l o m ( k é s ő b b m a g y a r n y e l v és i r o d a l o m ) tanszékének tanárai k ö z r e m ű k ö d é s é v e l a bukaresti T a n ü g y i é s P e d a g ó g i a i K ö n y v k i a d ó i n d í t o t t él. i m m á r t ö b b , m i n t e g y é v t i z e d e Az e d d i g m e g j e l e n t k ö t e t e k k e l ( S ő n i P á l , A romániai magyar irodalom története 1968 ; J a n c s ó E l e m é r , A magyar irodalom a felvilágosodás korában. 1969.; S z i g e t i J ó z s e f . A r é g i magyar irodalom története 1971.; A n t a l Á r p á d , A magyar irodalom a reformkorban és 1848—49-ben. 1979.; K o z m a D e z s ő , Magyar irodalom a XIX század második felében 1849—1905 1980) és L á n g G u s z t á v k i a d á s a l a t t á l l ó X X századi m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t é v e l e g y ü t t áll t e h á t a z a k é z i k ö n y v s o r . a m e l y a l a p j a é s k i i n d u l ó p o n t j a a m a g y a r i r o d a l o m r o m á n i a i e g y e t e m i és f ő i s k o l a i o k t a t á s á n a k , sőt t a n á r i t o v á b b k é p z é s é n e k is. E k ö t e t e k e g y i k e - m á s i k a k ö r ü l h e v e s v i t a l á n g o l t f e l a n n a k i d e j é n , v o l t o l y a n is, a m e l y n e k m e g j e l e n é s é t t e l j e s n é m a s á g k ö v e t t e , d e f o g a d t a t á s u k t ó l f ü g g e t l e n ü l m i n d e g y i k k ö t e t f o n t o s s z e r e p e t t ö l t ö t t be és t ö l t b e m a is n e m z e t i s é g i m ű v e l ő d é s ü n k b e n . M o n d j u k ezt annak ellenére, hogy az eddig m e g j e l e n t kötetek ismeretében az egész sorozatot tulajdonképpen hazai irodalomtörténet-írásunk egy történeti szakaszát lezáró aktusának tekinthetjük. S nemcsak mennyiségi tekintetben. Ezek a kötetek u g y a n i s — e g y e d e n k é n t és most összességükben — irodalomtörténetí r á s u n k n a k a z t a s z i n t j é t t e s t e s í t i k m e g . a m i k o r m á r j ó r é s z t k i b o n t a k o z o t t az ö t v e n e s é v e k sematikus, leegyszerűsítő szemléletéből, de még nem termékenyitödött m e g a z o k n a k az e l m é l e t i és m ó d s z e r b e l i k o n f r o n t á c i ó k n a k az e r e d m é n y e i v e l , a m e l y e k a hatvanas é v e k b e n világszerte tért hódított új irodalom-megközelítési móds z e r e i n e k é s i r á n y z a t a i n a k h a t á s á r a é p p az u t ó b b i é v e k b e n b i z o n y o s k í s é r l e t i j e l l e g ű t a n k ö n y v t í p u s o k b a n is k i f e j e z é s r e j u t o t t a k N y i l v á n t ö r t é n e t i e t l e n e l j á r á s v o l n a A n t a l Á r p á d k ö n y v é n most e z e k n e k a letisztuláshoz még nem jutott vitáknak megannyi már elfogadott elvét számon kérni. Hiszen ez a kötet — t ö b b é v t i z e d e s e g y e t e m i előadói tapasztalat és bizonyos részleteket önállóan e l m é l y í t ő egyéni kutatás e r e d m é n y e k é n t — e g y meghatározott irodalomtörténeti fejlődésszakaszhoz tartozik. De magának a kérdésnek a felvetése m é g s e m k e r ü l h e t ő k i , m e r t e z a k ö n y v — é p p a m a g a hosszú e l ő a d ó i t a p a s z t a latra alapozottságában, a m i n d e n n a p i tanári gyakorlat kialakította f o r m á j á b a n — o l y a n tanulságokkal szolgál és o l y a n p r o b l é m a f e l v e t é s e k r e n y ú j t alkalmat, a m e l y e k kel b á r m i l y e n ú j i r o d a l o m - m e g k ö z e l í t é s r e a l a p o z ó t a n k ö n y v s t r u k t ú r á b a n számolni kell. A z i r o d a l o m t ö r t é n e t i é s p e d a g ó g i a i s z a k s a j t ó ( i t t h o n és a h a t á r o k o n túl) t e l e v a n ú j i r o d a l o m t ö r t é n e t i e l v e k e t és t a n k ö n y v í r ó i g y a k o r l a t o k a t ( k í s é r l e t e k e t ) v i t a t ó í r á s o k k a l . K é t s é g b e v o n h a t a t l a n a z o n b a n , h o g y e z e k á t v é t e l e , hazai a l k a l m a zása csak z ű r z a v a r h o z v e z e t , ha n e m s z á m o l u n k o k t a t á s u n k k o n k r é t e n (itt és m o s t ) adott s t r u k t ú r á j á v a l , a j ö v e n d ő m a g y a r n y e l v - és i r o d a l o m t a n á r o k szellemi bef o g a d ó k é p e s s é g é v e l , az i r o d a l o m h o z k ö z v e t l e n ü l ugyan nem kapcsolódó, d e a teljes értékű megértéshez, értelmezéshez nélkülözhetetlen ismeretanyag elsajátitásá nak szintjével. Ezektől a konkrét adottságoktól n y i l v á n A n t a l Á r p á d sem f ü g g e t leníthette magát, de nem függetlenítheti magát a recenzens sem A k ö n y v , a m i n t azt c í m e pontosan jelzi, azt az irodalomtörténeti fejlódesszakaszt f o g l a l j a magába, amely a romantika kibontakozásától a népi-nemzeti irány

•224

SZEMLE

t e t ő z é s é i g t e r j e d . ( „ A r o m a n t i k a s o d r á b a n " és a „ N é p i e s s é g és r e a l i z m u s " a l c í m e k a b e v e z e t ő f e j e z e t b e n p o n t o s a n k ö r ü l is h a t á r o l j á k az e s z m e i - e s z t é t i k a i koordinátákat.) K i m a r a d tehát b e l ő l e az, a m i a f e l v i l á g o s o d á s b ó l a r o m a n t i k a f e l é m u t a t (pl. K ö l c s e y , a k i n e k csak k r i t i k u s i és g o n d o l k o d ó i m ü v é r ő l esik s z ó a bevezető f e j e z e t e k b e n ) , s mindaz, ami elválaszthatatlan ugyan ettől a korszaktól, de életr a j z i k i t e l j e s e d é s é b e n 48—49 utánra esik ( A r a n y János, Jókai, K e m é n y Zsigmond m ü v e e g é s z é b e n a k ö v e t k e z ő . K o z m a D e z s ó írta t a n k ö n y v b e n f o g l a l helyet). A n t a l Á r p á d persze ezen a két időhatáron belül sem törekedhetett teljességre: k o r l á t o k k ö z é szorította általában a t a n k ö n y v e k szabott t e r j e d e l m e , az adott ó r a s z á m b a n „előadható44 a n y a g m e n n y i s é g e . D e b i z o n y o s szűkítésre indította mag á n a k a z o k t a t á s n a k a c é l s z e r ű s é g e is. E z é r t v á l a s z t o t t a a m e n n y i s é g i teljesség helyett a minőségi (reprezentatív) teljesség útját, s f o l y a m o d o t t egyrészt a kivál a s z t á s , m á s r é s z t a s ű r í t é s m ó d s z e r é h e z . A z ö s s z e s e n 270 o l d a l a s k ö n y v b e n így kapott terjedelmes önálló fejezetet Vörösmarty (50 o l d a l ) , E ö t v ö s (30 o l d a l ) és P e t ő f i (56 o l d a l ) , s k i s e b b — d e u g y a n c s a k m o n o g r a f i k u s f e l é p í t é s ű — fejezetet C z u c z o r G e r g e l y (10 o l d a l ) , G a r a y J á n o s (9 o l d a l ) , J ó s i k a M i k l ó s (10 o l d a l ) , S z i g l i g e t i E d e (10 o l d a l ) , S z e n t i v á n i M i h á l y (9 o l d a l ) é s K r i z a J á n o s (9 o l d a l ) . U g y a n a k k o r a 35 o l d a l a s b e v e z e t ő f e j e z e t e n k í v ü l ö s s z e f o g l a l ó f e j e z e t s z ó l a r e f o r m k o r i széppróza kialakulásáról, a drámaírásban utat n y i t ó új színpadi m ű f a j o k r ó l és képviselőikről, az erdélyi r e f o r m k o r m a g y a r művelődéséről (kitekintéssel a szính á z , a z e n e , a k é p z ő m ű v é s z e t f e l é ) , s a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i é l e t f e l é ( a m e l y n e k ebben a negyedszázadban fontos irodalommeghatározó szerepe van). A d o t t tehát e g y g y a k o r l a t i m e g o l d á s az i r o d a l o m o k t a t á s r é g i d i l e m m á j á r a : m i t és m i k é n t l e h e t e g y adott korszak irodalmából úgy besűríteni a szabott keretbe, hogy ami lényeg e s , a z n e m a r a d j o n ki, s u g y a n a k k o r a z e l m é l y ü l t e l e m z é s l e h e t ő s é g e i s e m a r a d janak kihasználatlanul. A könyv egészében — mind a monografikus egyéni, mind az összefoglaló fejezetekben — az ismeretközlő, leíró módszer az uralkodó. Antal Á r p á d nyilván s z á m o l a z z a l , h o g y e l ő a d á s a é s t a n k ö n y v e a k o r s z a k i r o d a l m á n a k (a műveknek) a h e l y e s m e g é r t é s é h e z szükséges a l a p v e t ő i s m e r e t e k f ő f o r r á s a , h o g y neki kell itt megadnia azokat a támpontokat, amelyekre más körülmények között más előadó m i n t m e g l é v ő k r e és hallgatói (olvasói) tudatába szervesen b e é p ü l t e k r e alapozhat, v a g y amelyek önképzésszerü elsajátítását természetszerűen igényelheti. M e r t különös ellentmondás, hogy miközben mai középiskolai oktatási rendszerünk egés z é b e n v é v e e l e j é b e m e g y a z e g y e s t a n a n y a g o k k ö z é p i s k o l á n túli t u d á s s z i n t j é n e k és p r o b l e m a t i k á j á n a k , sőt módszerében (gondoljunk matematikaoktatásunkra), a legalsó f o k t ó l k e z d v e e tudásszint igényeivel számolva szerveződik, aközben bizon y o s t e r ü l e t e k e n m é g a z e g y k o r i k ö z é p i s k o l a i t u d á s s z i n t r e e m e l é s f e l a d a t á t is a z egyetemi oktatásra hárítja. N e m egy, m a g á t túlélt szociologizáló, az irodalmat csak k í v ü l r ő l m e g k ö z e l í t e n i k é p e s i r o d a l o m s z e m l é l e t r e m i n i s z c e n c i á j a tehát, h a n e m az adott helyzetből f a k a d ó kényszerűség (amely adott esetben persze kedvezhet a sematikus, szociologizáló reminiszcenciák továbbélésének), h o g y ebben a k ö n y v b e n is o l y n a g y s z e r e p h e z j u t n a k a z i r o d a l m i m ü v e t a m a g a s a j á t o s s á g á b a n m e g közelítő megismeréshez vezető történelmi-társadalomtörténeti, vagy művelődés-, i n t é z m é n y - és á l t a l á n o s e s z m e t ö r t é n e t i i s m e r e t e k . A z igazság k e d v é é r t hangsúlyoznunk kell, h o g y A n t a l Á r p á d k ö n y v é b e n ezek -az e l e m e k s z e r v e s e g é s s z é á l l n a k ö s s z e , m á s r é s z t , h o g y a s z e r z ő — e g y e s m ű v e k kapcsán — a m o d e r n s z ö v e g m e g k ö z e l í t é s e k f e l é is t á v l a t o k a t nyit. V i s z o n t m i n d e z a hagyományos irodalomtörténet-modell keretein belül történik. A k ö n y v f e l é p í t é s é v e l és a k i v á l a s z t á s - e l m é l y í t é s e m l í t e t t t ö r e k v é s é v e l kapcsolatban az olvasónak szembetűnik a megszerkesztés tipológiai tudatossága. Antal Á r p á d a r r a a h á r o m írói é l e t m ű r e é p í t e l s ő s o r b a n , a m e l y e k a l e g k i f e j e z ő b b e n és a l e g s o k r é t ű b b e n k ö z v e t í t h e t i k a k o r s z a k a l a p v e t ő e s z m e i - m ű v é s z i problematikáját. Vörösmarty. Petőfi és E ö t v ö s müve megannyi lehetőséget kínál erre, s A n t a l — m o n o g r a f i k u s beállítású f e j e z e t e i k e r e t é b e n is — a l k a l m a t talál e lehetőségek kihasználására. Ugyanakkor a második vonulatba tartozók k ö z t is ú g y válogat, hogy azok m ű v é v e l szintén a jelzett p r o b l é m á k megismerését tegye mél y e b b é , á r n y a l t a b b á , s n e m is e g y i r á n y b a n : „ V a l ó j á b a n — í r j a A romantika nemzedékének költői c. f e j e z e t b e v e z e t ő j é b e n — a k o r s z e l l e m i f o l y a m a t a i n a k , i r o d a l o m é s k ö z ö n s é g k a p c s o l a t á n a k , k ö l c s ö n h a t á s á n a k b o n y o l u l t k é r d é s k ö r é r ő l v a n szó, a m e l y n e k f e l f e j t é s é h e z g y a k o r t a é p p a közepes és kisebb k ö l t ő k munkásságának

SZEMLE

225

vizsgálata segít hozzá. A korban b e n n e éló. annak művelődesi, irodalmi i g é n y e i r e é l é n k e n r e z o n á l ó m ű v é s z e k ók, rendszerint olyan tendenciák elindítói, k e z d e m é nyezői, a m e l y e k m a j d a költózseni alkotásaiban erősödnek fel, kapnak valódi művészi intenzitást." És m á s f e l ő l : ..Lehetnek aztán olyan k o r i g é n y e k , o l y a n e l v á r á sok, a m e l y e k r e n i n c s v á l a s z a k ö l t ó z s e n i , e s e t ü n k b e n V ö r ö s m a r t y művészetében. V é g r e folytatódhatnak olyan irányok, iskolák, stílusváltozatok, a m e l y e k párhuzamosak v a g y ellentétesek a -vezérköltő-- stílusával, Irányával, egesz művészi útjával. A z e f f é l e vonulatok reprezentánsai a kisebb költők maradnak, uyakran nem is j e l e n t é k t e l e n s z e r e p e t t ö l t v e be a k o r s z a k k ö z í z l é s é n e k , i r o d a l m i t u d a t á n a k alak u l á s á b a n " (90—1). M i n d e n h e z hozzá kell kapcsolnunk még e g y kiválasztó-elmélyitó momentum o t : azt, a h o g y a n A n t a l Á r p á d a z irodalomtörténeti kitekintés (szintén e l m é l y í t ő f u n k c i ó j ú ) a l k a l m a i v a l él. A r e f o r m k o r e s z m e i - m ű v é s z i t e n d e n c i á i n a k kibontakoz á s á t - m e g e r Ő 6 Ö d é s é t m e g r a j z o l v a u g y a n i s n e m m u l a s z t j a el f e l h í v n i a f i g y e l m e t a k o r r o m á n , szlovák, s z e r b - h o r v á t i r o d a l m i f e j l ő d é s é n e k r o k o n j e l e n s é g e i r e : a bev e z e t ő f e j e z e t b e n a n y e l v i öntudatosodás f o l y a m a t á n a k és p r o b l e m a t i k á j á n a k bem u t a t á s á v a l így társul K ö l c s e y F e r e n c n e v é h e z a G e o r g e Bariţe, a szerb V u k Stef a n o v i é K a r a d á i é - é , a s z l o v á k l.'udovit Stúré ( í g y ! és n e m K a r a d z i c , Stur alakban, a h o g y a n n y o m d a i k é n y e l m e s s é g b ő i - h a n y a g s á g b ó l e z e k a n e v e k m e g j e l e n t e k ) , 1848— 49-ben a Bolliac-c és a Bálccscué. S u g y a n a k k o r a v i l á g i r o d a l o m nagy n e v e i v e l l e g f e l j e b b a középiskolai nyelvórákon találkozó hallgató száméra a korszak mag y a r i r o d a l m a G o e t h e és S c h i l l e r , H u g ó é s H e i n e , B a l z a c , S t e n d h a l v a g y D i c k e n s n e v é h e z is k ö t ő d i k . M e g b í z h a t ó — e l ő a d á s á b a n is n e m e s e n l e t i s z t u l t — szintézis A n t a l Árpád k ö n y v e a r e f o r m k o r és 48 m a g y a r i r o d a l m á r ó l . D e é p p , m e r t m u n k a e s z k ö z ( n e m csak e g y e t e m i , h a n e m középiskolai tanári t o v á b b k é p z é s b e n hasznosított k é z i k ö n y v ) , indokoltnak érezzük még e g y kérdés felvetését: v a j o n irodalomoktatásunk, különösképpen felsőfokon, n e m tenné-e indokolttá nyitottabb, a letisztult e r e d m é n y e k m e l l e t t a m e g o l d a n d ó f e l a d a t o k f e l é is m u t a t ó m e g k ö z e l í t é s é t a z e g y e s k o r s z a k o k irodalmának? Hiszen az egyetemi oktatás célja nemcsak felkészült tanárok képz é s e , h a n e m o l y a n v é g z e t t e k k i b o c s á t á s a is, a k i k m á r a z e g y e t e m p a d j a i b a n k e d v e t és ö s z t ö n z é s t k a p n a k a z i r o d a l o m t u d o m á n y t o v á b b m ű v e l é s é r e , r é s z b e n a b i z o n y o s szinten lezárt kérdések ú j r a f e l n y i t á s a , m ü v e k és p r o b l é m á k ú j szempontú megközelítése, részben a — m é g o l y m e g n y u g t a t ó a n f e l t á r t és é r t e l m e z e t t korszak o k b a n is m e g l é v ő — n y i t o t t k é r d é s e k t o v á b b k u t a t á s á r a . A t a n k ö n y v n y i l v á n soha sem a z o n o s az előadási ó r á v a l . S f ő l e g a z o n t ú l szám o s a l k a l o m adódik a nyitásra, a kutató érdeklődés felkeltésére, ú j megközelítési eljárások úttörő bevitelére a hallgatók tudatába. A z oktatás keretében a kolozsvári e g y e t e m m a g y a r t a n s z é k é n i l y e n m u n k a is f o l y i k . V a j o n l e h e t e t l e n l e n n e , n a g y o b b n y i l v á n o s s á g számára, e n n e k az igen f o n t o s m u n k á n a k a r é s z e r e d m é n y e i t , jelzéseit is b e l e f o g l a l n i e g y - e g y i l y e n s z i n t é z i s b e ? DAVID

oyuu

D O R O T H E A S A S U - Z I M M E R M A N N , P e t ő f i in l i t e r a t u r a r o m â n ă (1849—1973) B i b l i o g r a f i e c r i t i c ă . E d i t u r a K r i t e r i o n . B u c u r e ş t i , 1980. 348 + 3 1. M i h a i B e n í u c m o n d o t t a v o l t „ A k ö l t é s z e t n a p j a i B u d a p e s t e n 1966" n e m z e t közi írótalálkozó M a g y a r költészet — Európai költészet-kerekasztalmegbeszélésének v i t a i n d í t ó e l ő a d á s á b a n : „ A költészet e g y e t e m e s s é g e , g o n d o l o m , a b b a n áll, h o g y az e m b e r i lét, az e m b e r i sors k é r d é s é t a z é l e t r e kelt szó v a r á z s á n a k s e g í t s é g é v e l o l y m a g a s b a és o l y a n h a t a l o m r a kell e m e l n ü n k , h o g y m é g az a l i g látókat is e l v a k í t s a . " T é t e l é t h á r o m nagy m a g y a r költő é l e t m ű v é v e l példázta: „ M i n d h á r m a n együtt haladnak korunk legégetőbb társadalmi áramlataival. -Szent Világszabadság- — e s z a v a k P e t ő f i n e v é v e l f o r r o t t a k össze; « E m b e r i s é g - — ez A d y é v a l ; - P r o l e t á r f o r r a d a l o m - — ez József A t t i l á é v a l . " M a j d Petőfiről szólva így folytatta: „ Ü g y vélem, n a p j a i n k b a n csak P a u l É l u a r d - n á l találjuk ezt a megindító hangot, a m i k o r a szabadságról é n e k e l egyszerű és m e g e j t ó e n szép szerelmi dalra e m l é k e z t e t ő v e r seiben."

7

— N y e l v - é l Irodalomtudományi

Közlemények

SZEMLE

226

A világ n é g y sarkából összesereglett költőtársak előtt franciául elhangzott eszmefuttatás azonban több v o l t e g y erősen társadalmi kötődésű alkotó mühelyv a l l o m á s á n á l . a k i I t t h o n és k ü l f ö l d ö n e g y a r á n t M i h a l E m i n e s c u t , P e t ő f i S á n d o r t és 1 A l e x a n d r P u s k i n t v a l l j a első mestereinek. Felszólalása őszinteségének igazi a r a n y fedezete a személyes hozzáálláson túl a r o m á n Petőfi-kultusz lenyűgözően gazdag hagyományában rejlik. Ez u t ó b b i n a k szerteágazó voltáról v i s z o n t csak azóta alkothatunk k e l l ő k é p p e n tiszta képet, h o g y D o r o t h e a S a s u - Z i m m e r m a n n v é g r e m e g jelentethette D á v i d Gyula önzetlen támogatásával az első százhuszonöt esztendő anyagát felölelő analitikus könyvészetet. A z R S z K A k a d é m i á j a bukaresti K ö n y v t á r á n a k Dokumentációs Osztályán elk e z d e t t k u t a t á s o k a t a z i n t é z m é n y a k k o r i i g a z g a t ó j a , T u d o r V i a n u a k a d é m i k u s is é r d e k l ő d é s s e l kísérte, sőt a m i n t f e l c s i l l a n t a kézirat k i a d á s á n a k r e m é n y e , meleg hangú b e v e z e t ő t irt hozzá. A z összehasonlító irodalomtörténet korszerű követelm é n y e i n e k szem előtt tartásával felépített m ü a témakör minden lényeges mozzan a t á t : Román fordítások és utánzatok Petőfi müvéből — 1. K ö l t e m é n y e k . 2. P r ó z a . írások Petőfi életéről és művéről — 1. C i k k e k , t a n u l m á n y o k , h í r e k . 2. K ö l t e m é nyek Petőfiről átfogja A z ezerhatszázötvenhét szakszerűen okadatolt könyvészeti u t a l á s o n k e r e s z t ü l (a f o r d í t á s o k é s u t á n z a t o k e s e t é b e n a r o m á n v e r s e l s ő v e r s szakát m u t a t j a be, a m é l t a t á s o k h o z t ö m ö r t a r t a l m i összefoglalást f ü z ) b á r k i n y o m o n k ö v e t h e t i azt, h o g y v i s z o n y l a g r ö v i d idő, alig n é h á n y é v leforgása alatt m i ként váltak az e g y r e művészibb színvonalon tolmácsolt Petőfi-versek román körn y e z e t b e n is n e m e s e s z m é k , e m b e r i é r t é k e k t e r j e s z t ő i v é , s h o g y P e t ő f i a l a k j a h o g y a n m a g a s o d i k t ö r t é n e l m i s o r s f o r d u l ó k n e h é z ó r á i b a n a s z a b a d s á g és t e s t v é r i s é g j e l k é p é v é . M i n d e z s z o r o s a b b a n v e t t m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t i s z e m p o n t b ó l is a z é r t tanulságos, m e r t a r o m á n recepció a költő önnön verseivel szemben támasztott i g é n y é v e l összhangban ( „ L é g y tükör, m e l y b ő l r e á m néz / Egész, egész életem..." — Az év végén, 1848.) t ü k ö r g y a n á n t g y ű j t i f ó k u s z á b a P e t ő f i e g y é n i s é g é n e k , i l letve életmüvének minden lényeges vetületét. A s z e r é n y k e z d e t e t : a z o s z t r á k h a t ó s á g o k n a k 1849-ben e l l e n e r o m á n nyelven is k i b o c s á j t o t t k ö r ö z ő l e v e l é n e k p o n t a t l a n s z e m é l y l e í r á s a , v a l a m i n t a n y o m t a t á s b a n megjelent első két fordítás, a m e l y e t az A d y Endre szűkebb baráti köréhez tartozó Itóka ( B ö l ö n i G y ö r g y n é ) édesapja, G e o r g e M a r c h i s i u küldött v o l t be a pesti A u r o r a r o m a n a szerkesztőségének, j e l e s m ű f o r d í t ó k és i r o d a l o m b a r á t o k hosszú sora követte. K ü l ö n é r d e m e a kötetnek, h o g y u g y a n a k k o r m ű v e l ő d é s i kapcsolataink szám o s o l y a n m u n k á s á n a k is m é l t ó e m l é k e t á l l í t , a k i k n e k n e v e h o v a t o v á b b k i h u l l a n a az i n f o r m á c i ó r o b b a n á s s o d r á v a l v i a s k o d ó utókor tudatából. A l e l k e s P e t ő f i - f o r d i tók soréban ott találjuk B o n i f a c i u Florescut, Nicolae Bálcescu Pesten született fiát, aki francia iskolákban szerzett n a g y műveltségét a v i l á g i r o d a l o m halhatatlanainak itthoni népszerűsítésére gyümölcsöztette, G r i g o r e Silaşit, G e o r g e Coşbuc tanárát a k o l o z s v á r i e g y e t e m e n és a B a l á z s f a l v á n tanító E m i l Sabót, a z első m a g y a r n y e l v ű C o ş b u c - m o n o g r â f i a (1904) s z e r z ő j é t . A x e n t e B a n c i u e g y é l e t e t t ö l t ö t t B r a s s ó b a n P e t ő f i k ö l t é s z e t é n e k t a n u l m á n y o z á s á v a l , s i g y n e m c s o d a , ha n é m e l y f o r d í t á s a a s t í l u s e l e m z é s m a g a s i s k o l á j á n a k is b e i l l e n é n e k S o k a t és i g e n s z í n v o n a l o san f o r d í t o t t , i n k á b b a m a g a g y ö n y ö r ű s é g é r e , m i n t a k ö z l é s r e m é n y é b e n , a n a g y s z e b e n i M i h a i I. P r i c o p i e é s a z i r o d a l o m t u d ó s A . P . T ó d o r , a k i n e k n e v e e l v á l a s z t hatatlanul összeforrott az utóbbi félévszázad r o m á n — m a g y a r szellemi együttműködésével. N o h a nincsen a r o m á n n y e l v t e r ü l e t n e k olyan szöglete, ahol Dorothea Sasu ne talált volna P e t ő f i nyomokat, mégis a m a g u n k j ó v a l szerényebb adatgyűjtési lehetőségei mellett — miként előrelátható volt — néhány további adalékra bukkantunk. S z e m l é l t e t é s ü l itt csak két, i d ő b e n e g y m á s t ó l távoli t é n n y e l támasztjuk alá a D o r o t h e a Sasu kutatásaiból k i r a j z o l ó d ó összképet: A l e x a n d r u Budát, K ő v á r vidék képviselőjét a magyar forradalmi országgyűlésben vállalt szerepéért az osztrákok bebörtönözték. Josefstadti f o g s á g á b a n húgától, Carolinától, szellemi tápl á l é k g y a n á n t c s u p á n P e t ő f i - v e r s e k e t és v a l a m i ú j a b b p o l i t i k a i r ö p i r a t o t kért. Jan U r b a n Jarnik, cseh romantista, a r o m á n népköltészet nemzetközi rangú szakértője, élete a l k o n y á n a iaşi-i G a r a b e t I b r á i l e a n u h o z intézett e g y i k l e v e l é b e n a m u n k á -

' GylmJnlttngely.

56.

A

kóltéaaet

napjai

Budapeat

1966. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budnpeat, 1W7. 2 0 5 - 6 ;

SZEMLE

227

b a n m e g f á r a d t e m b e r b ö l c s r e z i g n á c l ó j á t /I téli esték c i m ü , r o m á n u l a k k o r meg hozzáférhetetlen P e t ő f i - v e r s néhány rögtönzött fordítású sorával érzrkeltetiÉ r d e k e s , h o g y P e t ő f i és E m i n e s c u költői a l k a t a közötti r o k o n s á g n e m c s a k a román közvéleményt foglalkoztatta (a r e p e r t ó r i u m o l t ó Ilyen adata éppen .gy 1876-os E m l n e s e u - c i k k , v ö . I.m 1370 t é t e l ) , h a n e m m a g y a r s z a k t u d ó s o k — t ö b b e k k ö z ö t t d r . S z ő c s G é z a — f e j t e g e t é s c i n t ú l m e n ő e n ( v ö . i m . 1405. é s 1420 tételek) spontán módon Irodalmi publicisztikánkban is f e l - f e l b u k k a n Így von. példának o k á é r t , a f e h é r t e r r o r á l d o z a t á u l e s e t t f i a t a l B o r s L á s z l ó 1916-ban párhuzamot k e t t ő j ü k sorsa között a K o l o z s v á r i S z e m l e hasábjain.1 A polgári, szorosabban v é v e értelmiségi rétegekben végbemenő folyamattól mondhatni szinte függetlenül izmosodik m e g az osztályöntudatra ébredt román munkásság körében a Petőfi-kultusz. A z utóbbi években javareszt már végérvén y e s e n tisztázódtak a f o g a d t a t á s e p á r h u z a m o s a n k i b o n t a k o z o t t két irányzatának indítékai M é g p e d i g világossá vált. hogy m i g az értelmiségi körökben a népi-nem z e t i i r á n y z a t , a z ún . . s ă m ă n ă t o r i s m u l " hatott s e r k e n t ő l e g a P e t ő f i - f o r d í t ó k r a (íjt O . losif és társai), a d d i g u szervezett m u n k á s s á g f i g y e l m é t a m a g y a r költó m i n t a s z o c i a l i s t a e s z m é k s z ó s z ó l ó j a r a g a d t a m e g . a k i n e m c s a k v e r s e k e t Irt a v i l á g s z a b a d s á g r ó l , h a n e m k é p e s v o l t é l e t é t is f e l á l d o z n i é r e t t e ( v ö . I.m 1585. 1620 é s 1446 t é t e l e k ) . E g y é b i r á n t , s z á m u n k r a , a N y l r K . s z e r k e s z t ő s é g e é s á l l a n d ó m u n k a t á r s a i szá m á r a azért kétszeresen kedves ez a k ö n y v , m i v e l Dorothea S a s u - Z i m m e r m a n n a m i v é l e m é n y ü n k e t Is k i k é r t e v o l t k é z i r a t á n a k e l s ő v á l t o z a t á r ó l a z 1940-as é v e k táján, s í g y most a m ü osztatlan közönségsikere e g y k o r i ertéklésünk megalapozottságát igazolja. KÖLLÖ KAROI.Y

Kismonográf Iákról —

röviden

N e m kell talán b i z o n y g a t n u n k , a Dacia K ö n y v k i a d ó gondozásában e v e k óta m e g j e l e n ő k i s m o n o g r á f i a - s o r o z a t különleges szerepét, hasznosságát. A m a g y a r irod a l o m klasszikusairól, a romániai m a g y a r irodalom jelentősebb egyéniségéiről, kulturális-művelődési életünk múltjáról, román klasszikusokról készült összefoglalások, e l e m e z ő m u n k á k j u t n a k így el az olvasóhoz. A z olvasói igényen túlmenően, a szerzők érdeklődési körének változatossága is m a g y a r á z z a a tematikai sokféleséget. N e m csodálkozhatunk a m ű f a j i , közles m ó d b e l i k ü l ö n b s é g e k e n sem, hisz i r o d a l o m t ö r t é n é s z e k , kritikusok, publicisták, szepí r ó k j e l e n t e t i k itt m e g írásaikat, h o s s z a b b - r ö v i d e b b t á v l a t ú k u t a t á s a i k e r e d m é n y é t . E l i s m e r v e e sokféleség létjogosultságát, úgy hiszem, mégsem ártana jobban hangsúlyozni u g y a n a k k o r a s o r o z a t - j e l l e g e t , a n y e l v e z e t , stílus megválasztásában mindenekelőtt. A z utóbbi e v e k kiadványait szemügyre véve, úgy tűnik: a kiadó is e g y r e i n k á b b e n n e k a k í v á n a l o m n a k p r ó b á l — a l e h e t ő s é g e k h e z m é r t e n — e l e get tenni G y a k o r i b b a k lettek az egy életmüvet átfogóan, pályaképszerüen bemutató k ö t e t e k . E l é g , h a a z u t ó b b i 4 — 5 e v b e n k ö z r e a d o t t k ö t e t e k c í m e i r e , m é g i n k á b b , l»a a z a l c í m e k r e p i l l a n t u n k : V e r e s s D á n i e l , Szerettem a sötétet és szélzúgást. Kemény Z s i g m o n d é l e t e é s m ü v e i . 1977; K o z m a Dezső, Mikszáth Kálmán 1977; R o b o t o s I m r e , Eszmék ü t k ö z é s é b e n . T a b é r y G é z a p á l y a i v e . 1979 ; l n d i g O t t ó , N i n c s s z e b b jövendők májusánál. J u h á s z G y u l a é l e t ú t j a . 1 9 8 0 : F á b i á n E r n ő . Az e m b e r s z a b n d lehet. E ö t v ö s József e s z m e v i l á g a 1980.; S z á v a i G é z a , Helyzettudat és irodaUmi 1980 ; K o z m a D e z s ő , Krúdy Gyula postakocsiján 1981 P e r s z e , c s a k n a g y á l t a l á n o s s á g b a n á l l í t h a t j u k e z e k r ő l a 150—160 g é p e l t o l d a l t k i t e v ő kézirat alapján készült k ö n y v e k r ő l (,.kismonográfiák"-ról), h o g y p á l y a k é p e k . I n k á b b a z t k e l l e n e m o n d a n u n k : p á l y a k é p - v á z l a t o k . D e e z a m i n ő s í t é s is c s a k e g y részükre áll: a Mikszáthról, Juhász Gyuláról, K r ú d y r ó l , T a b é r y r ó l írott könyvek • d r . Culcer, Alexandra, ActtviMf Jtfulslulut nimdn tltxMmdru B»Ja (I8*J0 1872} 51, 17 (A ktalratna m l > i említett level telje* uovexet köiUI; Urban Janiik, Jan. Cortspondmi*. Bdltia tngrljltá p studiu Introductiv de Tr. Iinescu-Ni*.-ov. Bucure*!, 1880. 221. B o n I..iaiL>, Hdnml es mMgyslU. Koloiavárl Sietnie IX. év.f 30, Júl. 23 » . , 5 » - 8 0 . - A lírai emlékeidbe nyilvánvaló tollliiba tolytAn CKluott be t t, Caratlale neve, ugyanis a uovr«0Mietttcg4n efyertelmilen M. KmhMKQra utal.

SZEMLE

•228

inkább ilyenek. (Rögtön hozzáteszem: ez az elkülönítés n e m v a l a m i f é l e értékítélet, csupán típust Jelöld.) A szerzAk e z esetben az é l e t m ű e g é s z é n e k , a l e g f o n t o s a b b m ű v e k n e k összefoglaló áttekintését, értékelését, kísérlik meg. N y i l v á n v a l ó a n írónk é n t (és s z e r z ő n k é n t ) k ü l ö n b ö z ő k é p p e n . E g y M l k s z á t h - p o r t r é például n e m i g é n y é t a n n y i életrajzi vonatkozást, m i n t K r ú d y . K r ú d y k e v é s b é ismert, kevésbé él b e n n e a z i r o d a l m i k ö z t u d a t b a n . É p p e n e z é r t a z írói s z ö v e g e k i d é z é s e k o r ls b ő k e z ű b b e k nek kell lennünk. A Tabéry-kötet szerzője, Robotos Imre (érthetően) különös gondot fordít élet és mü viszonyára. Olykor már annyira életrajz-központú, hogy nem von eléggé éles határt é l m é n y és mü közé. Indig O t t ó költészet és publicisztika tükrében (Juhasz G y u l a váradi éveinek búváraként) elemzi Juhász eszmei érlelődését. Részletes, jól dokumentált korrajzot nyűjt. Bőven felhasználja ennek érdekében a verseket, a Juhász-cikkeket is. T a l á n t ú l s o k a t is i d é z k ö l t ő j é t ő l , s z e r e n c s é s e b b l e t t volna k e v e s e b b verssel, d e e l e m z ő b b e n foglalkozni. Persze, nemcsak rá é r v é n y e s ez szerintem, ezt a szempontot v a l a m e n n y i szerző Jobban k e l l e n e h o g y érvényesítse É p p az a n n y i t e m l e g e t e t t m ü k ö z p o n t ú s á g k í v á n j a meg. V a l ó j á b a n a K e m é n y r ő l , az E ö t v ö s r ő l , sőt M é l i u s z J ó z s e f r ő l írott k i s n i o n o g r á f i á k ls p á l y a k é p e k n é m i k é p p . E z u t ó b b l a k a z o n b a n a z é l e t m ü v e k n e k i n k á b b e g y - e g y területét, szeletét vizsgálják. Veress Dániel n a g y o b b teret szentel K e m é n y n e k , a közírónak, Fábián Ernő (szintén a történelem felöl közelítve) Eötvös társadalmi f e l f o g á s á r ó l tud t ö b b e t m o n d a n i . E z a m e g k ö z e l í t é s i s z e m p o n t n e m k é r d ő J e l e z l i e U V m e g e g y i k esetben s e m m á r csak a z é r t sem, m e r t i l y e n k e r e t b e n n e m i g e n l e h e t n e tijraértékelnl, továbbgondolni a két jelentós prózaíró munkásságára vonatkozó szakirodalmat (S ezt ismét csak általános é r v é n n y e l m o n d h a t j u k el.) E g y e t é r t h e t ü n k V e r e s s D á n i e l l e l abban, h o g y az írói é l e t m ű kutatója s z á m á r a a kevésbej e l e n t ő s m ü v e k é r t e l m e z é s e is f o n t o s , a p u b l i c i s t a Kemény ábrándokat foszlató magatartásának hangsúlyozásával. T ö b b e t lehetett volna szólni viszont a K e m é n y regények eszmevilágának és a Kemény-tanulmányok összefüggéseiről. Ugyanezt m o n d h a t j u k F á b i á n Jól d o k u m e n t á l t , f e l é p í t é s é b e n f e g y e l m e z e t t Eötvös-értékelésé ről. S z í v e s e n k ö v e t t ü k v o l n a a p o l i t i k a i c i k k e k és a r e g é n y e k problematikájának részletesebb szembesítését. Természetesen, a sorozat-nyújtotta terjedelmi keret lehetőségein belül. Méliusz sokrétű írói működésének elsősorban társadalmi közegét, szellemi h á t t e r é t v á z o l j a f e l S z á v a i G é z a . M é l t á n y o l a n d ó m ó d s z e r , u g y a n i s h e l y z e t t u d a t ési r o d a l o m kölcsönhatásának e g y b e v e t é s e m ó d o t ad arra, hogy más m e g v i l á g í t á s b a n lássuk az írói kibontakozás egyik-másik momentumát, lehetővé teszi a z egyes m ü v e k árnyaltabb megítélését. K á r , hogy a szerző nem mindig következetes suját szempontjához. A z (egyetlen) elemzett versről írott korabeli v é l e m é n y e k , kritikák szembesítésekor valójában maga oldja fel azt a korábban bevallott elemzési elvét b ő v e n t á m a s z k o d i k s z ö v e g e n k í v ü l i t é n y e z ő k r e is. S e z i t t k ü l ö n ö s e n h e l y é n v a l ó , nem mellőzhető. D e e z z e l m á r az a n n y i s z o r e l h a n g z o t t k é r d é s (a m i é r t s z é p ? ) m e g v á l a s z o l á s á érkeztünk. A z Irodalmi müvek világának, szépségének érzékeny feltárásához H o g y a s z e r z ő k n e k e z m i k é n t sikerült, az e g y e s k ö t e t e k e t külön e l e m z ő kri t i k á k d e r í t h e t i k ki. hoz

KOZMA

BENKO

ni.zsö

L O R Á N D , AZ Arpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. A k a d é m i a i K i a d ó . B p , 1980. 392 + 24 1.

N o h a S a j n o v i c s J á n o s és G y a r m a t h i Sámuel összehasonlító nyelvtudományi kezdeményezései után R é v a i Miklós munkásságában (Antiquitate.t, 1803) h a t á r o zott f o r m á b a n jelentkezett a n y e l v történeti vizsgálata szükségességének eltemé r é s e , a m ú l t s z á z a d e l e j é n f e l l e p ő G r i m m J a k a b n y e l v t ö r t é n e t i s z e m l é l e t é n e k ál talános európai érvényesülése ellenére a század dereka tájáig a m a g y a r nyelvtudományban nem tudott erőre kapni a történeti szempontú vizsgálódás igénye A XVIII század végétől a n y e l v ügyében buzgolkodók igyekezetét a nyelvújítási harc Idején a politikai és m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i okokból fejlődésében megcsükött n y e l v m e g ú j í t á s a é r d e k é b e n tett e r ő f e s z í t é s e k f o g l a l t á k le, az A k a d é m i a inegala

SZEMLE

229

kulása után pedig az egységes helyesírás, egy korszert nyelvtani összefoglalás, k é t n y e l v ű s z ó t á r a k és e g y n y e l v ű t á j - m e g é r t e l m e z ő s z ó t á r a k megteremte-* l e n t k e z e t t e l o d á z h a t a t l a n n y e l v t u d o m á n y i f e l a d a t k é n t . A m ú l t s z á z a d 50-os — 60-as .veitől, a magyar nyelv eredeztetése kérdésében folytatott küzdelmek Idejétől kezdve azonban a magyar nyelvtudományban olyan mértékig uralkodóvá vált a nyelvtörténeti szemlélet érvényesülése, hogy csaknem egy századig a nyelvtud . mány l e g k i v á l ó b b munkásainak működésében a súlypont a történeti vizsgálódásokra esett Í g y aztán az e g y e t e m i o k t a t á s b a n és t e r m é s z e t e s e n a tudomány» k é p z é s b e n is a z i l y e n i r á n y ú v i z s g á l ó d á s m a g á t ó l é r t e t ő d ő k ö v e t e l m é n y k é n t J e l e n t kezett. A nyelvtörténeti szemlélet kizárólagos szükségességének hangoztatására nézve jellemzőül Idézhető G o m b o c z Zoltán véleménye: „ A nyelvtudománynak nir csenek ahistorikus discipllnál: minden olyan értelmezés, a m e l y a nyelvtörténet a d a t a i t f i g y e l m e n k i v ü l h a g y j a , csak h é z a g o s és é r t é k t e l e n v a g y é p p e n helytelen e r e d m é n y e k r e v e z e t " (Nyelvtörténeti módszertan B p „ 1922. 3). E s z é l s ő s é g e s á l l á foglalás m e r ő e l l e n t m o n d á s a k é n t a M a g y a r N y e l v t u d o m á n y i Társaságban e g y fel évtizeddel később elhangzott elnöki megnyitójában maga G o m b o c z a korabeli mag y a r k ö z - és i r o d a l m i n y e l v r e n d s z e r e s és tüzetes l e í r ó n y e l v t a n á n a k megírását a l e g s ü r g ő s e b b é s l e g f o n t o s a b b t u d o m á n y o s f e l a d a t u l j e l ö l t e m e g ( M N y . X X I I I . 1) A nyelvtörténeti vizsgálódási igény százados uralmának eléggé meg nem becsülhető eredményeként kell értékelnünk a nyelvtörténet legfontosabb forrj sainak, a n y e l v e m l é k e k gazdag sorának feltárását: a nyelvemléktárak, a töb.ikevesebb filológiai pontossággal k ö z z é t e t t e g y k o r ú s z ö v e g e k , s z ó r v á n y o k és mái n y e l v e m l é k e k m e l l e t t a N y S z . , a z O k l S z . m e g t e r e m t é s é t , sőt k o r á b b u n - k e s ó b b o n a k ó d e x e k b ő l é s r é g i m a g y a r k ö n y v e k b ő l k ö z z é t e t t h a s o n m á s k i a d á s o k a t is Minthogy pedig a nyelvtörténeti vizsgálódás számára — minden más nyelvcmléktípust megelőzve — a legkorábbi szövegemlékek szolgáltatják a legértékesebb adalékokat, a z a n é g y Á r p á d - k o r i s z ö v e g e m l é k (a H a l o t t i B e s z é d é s K ö n y ö r g é s , a K ö n i g s b e r g l T ö r e d é k és S z a l a g j a i , a z Ó m a g y a r M á r i a - S i r a l o m és a G y u l a f e h é r v á r i Sí rok), a m e l y e t B e n k ő L o r á n d most m e g j e l e n t kötetében újra s z e m ü g y r e vesz. n magyar nyelvtörténeti vizsgálódás kezdete óta a l e g j e l e n t ő s e b b négy forrásként v a l ó b a n az elsőrendűen s z á m o n tartott, újra m e g ú j r a a vizsgálat k ö r é b e vont nyelvemléknek számított. J o g o s n a k k e l l t a r t a n u n k B e n k ő ú j s z e r ű v á l l a l k o z á s á t m á r c s a k a z é r t is, m i t az a — Gyulafehérvári Sorokat kivéve — viszonylag gazdag nyelvemlék-irodalom, a m e l y a s z e r z ő k ö t e t é n e k k ö z z é t é t e l é i g r e n d e l k e z é s é r e állt, l e g u t o l s ó a l k o t á s á b a n <1. B. L ő r l n c z y É v a , A Königsbergi Töredék és Szalagjai. B p , 1953.) is e g y jó negyedszázaddal korábbi, legtöbbjében meg éppen a mi korunkat több évtizedd-I megelőző nyelvtörténeti t e l j e s í t m é n y , es Igy a n y e l v t ö r t é n e t i szemléletnek mai. természetszerűen fejlettebb szintjéről nézve — kellően megbecsülendő értékei 1 lenére — sem tekinthető egyik szövegemlék vonatkozásában sem véglegesen lezárt, m e g f e l l e b b e z h e t e t l e n e r e d m é n y n e k . R e n d k í v ü l tanulságos az a néhány személyesebb megjegyzés, amelyet Benkő a r r a v o n a t k o z ó a n tesz, h o g y m i k é p p e n f o r m á l ó d o t t b e n n e a t é m á v a l v a l ó f o g l a l k o z á s (12 k k . ) . A s z e r z ő n e m g y ő z i e l é g g é h a n g s ú l y o z n i , h o g y a z a z é p ü l e t , m e l y e t a szóban forgó n y e l v e m l é k e k vizsgálatában annyi nyelvésznemzedék nagyszerű m u n k á j a e m e l t , m e g í t é l é s e s z e r i n t m a is s z i l á r d a n á l l , é p p e n e z é r t n e m a z e r ő szakolt újítás v á g y á v a l , m é g kevésbé a hibakeresés I g é n y é v e l vállalkozott a jelzett korai s z ö v e g e m l é k - c s o p o r t ú j a b b vizsgálatára. M i n t h o g y a z o n b a n az eddigi irodalom — u g y a n tiszteletre m é l t ó alapossággal — , d e csak e g y i k - e g y i k s z ö v e g e m l é k r e l e s z ű k í t v e v é g e z t e a kutatást, elsősorban a szerző által kiválasztott n é g y e s e m l é k c s o p o r t n y e l v i p r o b l é m a t i k á j á n a k e g y s é g b e n látása, láttatása és a m a i n y e l v történeti f e l f o g á s h o z v a l ó igazítása v o l t az a cél, a m e l y e t a szerző halaszthatatlan feladatul tűzött m a g a elé. A z i l y e n f a j t a k o m p l e x - v i z s g á l ó d á s r a — b i z o n y o s idős z e r ű s é g g e l — m á r a z é r t is c l o d á z h a t a t l a n u l s o r t k e l l e t t k e r í t e n i , i n e r t m o s t f o l y nak a m a g y a r n y e l v történeti n y e l v t a n á n a k e l ő k é s z í t ő m u n k á l a t a i , v i s z o n t e n n e k első szakaszaira n é z v e a szóban f o r g ó s z ö v e g e m l é k e k mai n y e l v t ö r t é n e t i /.intőn értelmezett nyelvi anyagának meghatározó jelentősége nyitvánvaló (11—2). A s z e r z ő i d ő b e l i és m á s m i l y e n k ö t ö t t s é g e k m i a t t l e m o n d v a e l s ő n y e l v e m l é keinkre vonatkozó kutatásainak egy nagyméretű monográfiában való feldolgozásáról, e g y n é g y r é s z l e t b e n közzétett mutatvány |MNy. L X X I 1 I , 130—46, 288—303, L X X I V , 13—27, 1 4 4 — 6 3 ] m e g j e l e n t e t é s e u t á n — n e m c s a k a m á s o k véleményével.

•230

SZEMLE

h a n e m ö n m a g a előbb szilárdnak látszó megállapításaival is k ü z k ö d v e — kerített sort az itt most é r t é k e l e n d ő kötet közzétételére. M u n k á j a m e g í r á s a k ö z b e n határozott célkitűzéssel a négy s z ö v e g e m l é k r e vonatkozó magyarázataiban, megállapításaiban a szerző azokra a p r o b l é m á k r a összpontosította a f i g y e l m e t , a m e l y e k „a v i z s g á l t s z ö v e g e k n y e l v i s é g é n e k k u l c s j e l e n s é g e i t k é p e z i k " (17). Mielőtt B e n k ő részletező vizsgálódáshoz k e z d e n e , a r ö v i d E l ő s z ó (7) é s a m á r p r o b l é m a - f e l v e t ő B e v e z e t ő m e g j e g y z é s e k (9—18) után a s z ö v e g e k jellegéről szóló általános észrevételekben néhány olyan filológiai kulcskérdést tárgyal, mint amilyen a szövegemlékek eredeti fogalmazvány, a szerző kezétől származó vagy másolat voltának, az eddigi keltezés elfogadhatóságának vagy módosítása szükségességének, a szövegek társadalmi-művelődési helyzetének, szerepének, céljának és j e l l e g é n e k k é r d é s e . U g y a n é r é s z e l ő l e g e z i — a k é s ő b b i r é s z l e t e s e b b vizsgálat kötelezettségét hangoztatva — a vizsgálandó négy szövegemlék nyelvének a korabeli l a t i n i t á s h o z v a l ó v i s z o n y á t , m á r Itt k i h a n g s ú l y o z v a , h o g y a b b a n a három s z ö v e g e m l é k b e n (a H B . , a z Ő M S . é s a G y S . ) , a m e l y n e k e s e t é b e n a l a t i n e r e d e t i előttünk fekszik, a latin szöveg m a g y a r r a v a l ó szabad átformálásának ténye nyilv á n v a l ó n a k látszik. Ez pedig l e g r é g i b b s z ö v e g e i n k n a g y f o k ú n y e l v i f ü g g e t l e n s é g é r e m u t a t (32). I l y e n előkészítés után a m o n o g r á f i a d e r é k része a s z ö v e g e m l é k e k részletező vizsgálatával foglalkozik. Bár a szerző igyekezett színes fénymásolatban megszerezni m i n d e n i k s z ö v e g e m l é k e t , ez csak a H B . és K., v a l a m i n t az Ó M S . esetében sikerült, a g y u l a f e h é r v á r i B a t t y a n e u m t u l a j d o n á t k é p e z ő G y S . - r ó l és a z ismeretlen ő r z é s i h e l y e n l é v ő , sőt a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú z i v a t a r a i b a n f e l t e h e t ő l e g megsemm i s ü l t K T . és S z . - r ó l csak e g y s z í n ű m á s o l a t r ó l k é s z ü l h e t e t t h a s o n m á s . ( A fénym á s o l a t o k a t gondos n y o m d a t e c h n i k a i eljárással készült és a kutatói i g é n y e k e t telj e s e n k i e l é g í t ő m ű n y o m ó - l a p o k o n a k ö t e t 32—3. l a p j a k ö z é i k t a t t á k be.) A f é n y m á s o l a t o k e g y e s kérdéseire v o n a t k o z ó é s z r e v é t e l e k után B e n k ő — elf o g a d h a t ó megokolással — előbb a maga kiegészítéseivel saját betűszerinti átírásában közzéteszi mind a négy s z ö v e g e m l é k e g y k o r i f e l t e h e t ő kiejtését (olvasatát) pont o s f o n e t i k a i h a n g j e l ö l é s s e l (44—53. — A l e h e t s é g e s e j t é s v á l t o z a t o k k ö z ü l a l e g valószínűbbek n e m jegyzetbe, h a n e m közvetlenül a f ő ejtésváltozat sora alá kerültek). A z e r e d e t i s z ö v e g e k hü másolata m e l l e t t s z ü k s é g e s n e k tartotta a s z e r z ő o l y a n s z a b a d á t t é t e l e k f o r m á j á b a n is k ö z ö l n i a n é g y n y e l v e m l é k e t , m e l y e k a s z ö v e g e k t a r t a l m i : j e l e n t é s t a n i - s t i l i s z t i k a i s a j á t o s s á g a i t t ü k r ö z t e t i k ( A z é r t e l m e z é s e k : 54—62). Ilyen filológiai előkészítés után kerít sort B e n k ő a n é g y s z ö v e g e m l é k újszerű, sok i r á n y ú és e g y b e n é z ő v i z s g á l a t á r a . E f o l y ó i r a t s z e m l e - r o v a t á n a k szűkre szabott keretei n e m nyújtanak lehetőséget arra. hogy e sorok í r ó j a n y o m o n kövesse a szerzőt az e l f o g a d h a t ó régi és a m e r ő b e n új e r e d m é n y e k szerencsés ötvözésének azon a bonyolult, k a n y a r g ó z ó útján, a m e l y a k o m p l e x - f e j t e g e t é s e k r e n d j é n szigorú módszeres eljárással kialakított megállapítások felé vezet. A vizsgálódásban Benkő b e h a t ó r é s z l e t e z é s s e l s o r r a v e s z i a h a n g - és m o r f é m a á l l a p o t (63—179), a s z ó k é p z é s i n g — 8 3 ) , a j e l e z é s (190—216), a r a g o z á s (217—56), a g r a m m a t i k a i s e g é d s z ó k , a z a z a n é v e l ő k , i g e k ö t ő k és n é v u t ó k (257—87) k é r d é s e i t . A f o n e t i k u s , f o n c m a t i k u s és m o r f e m a t i k u s v i z s g á l ó d á s után a s z e r z ő s z ö v e g é r t e l m e z é s p r o b l é m á i n a k t a g l a l á s á r a k e r í t s o r t . A s z ö v e g é r t e l m e z é s e k b e n s e g í t i az a z i s m e r e t e s k ö r ü l m é n y , h o g y a v i z s g á l t s z ö v e g e m l é k e k k ö z ü l a H B . , é s K . , az O M S . és a G y S . esetében az e n y e l v e m l é k e k e t t a r t a l m a z ó k ó d e x e k b e n — biztos a n v a g y v a l ó s z í n ű e n a z o n o s k é z í r á s á b a n — o t t v a n a z a l a t i n n y e l v ű s z ö v e g is, a m e l y e k n e k v a l ó s z í n ű e n s z a b a d á t ü l t e t é s e k é n t a m a g y a r n y e l v e m l é k - s z ö v e g is o d a került.1 E k ö r ü l m é n y b ő l a d ó d ó kutatásmódszeri e l ő n y ö k m e l l e t t a kötelezően jel e n t k e z ő b u k t a t ó k r a r é s z l e t e s e n u t a l v a , v é g ü l is a s z e r z ő ú g y l á t j a , h o g y n e m e g y szer a m a g y a r szövegösszefüggések elemzése több segítséget adhat a kutatónak, m i n t a k é t e l y e s e n a l a p s z ö v e g n e k t e k i n t h e t ő l a t i n e r e d e t i v e l v a l ó e g y b e v e t é s (289— 90). A s z ö v e g é r t e l m e z é s r e n d j é n a s z e r z ő n e k c s a k k é t s z ö v e g e m l é k k ö t i l e a f i g y e l m é t : a latin a l a p s z ö v e g é v e l e g y ü t t v i z s g á l h a t ó H B . és K . és a f e l t e h e t ő e n szintén latinból átültetett, d e latin a l a p s z ö v e g é t illetően f e l d e r í t e t l e n K T . és Sz. Vizsgálódásainak e b b e n a részében B e n k ő e l f o g a d h a t ó a n i n d o k o l j a , h o g y a két nyelv-

latin

1 Cauk u K T . ts Sz. « e t é b e n nem sikerlllt eddig .» kutatásnak felfedezni!* At. e szövegemlék alapjául szolgáló Azovegct.

SZEMLE

231

e m l é k s z ö v e g e l e m z é s e s o r á n b i z o n y o s m é r t é k b e n e l t é r a f o n e t i k u s és m o r f e m a t i k u s f e j e z e t e k b e n az e g y e s s z ö v e g e g y s é g e k p r o b l e m a t i k á j á t átfogó, együttes szemléleti és elemzési módtól M i v e l u g y a n i s az itt e l e m z e t t s z ö v e g r é s z l e t e k l e g t ö b b n y i r e e g y e d i j e l l e g ű e k , a t ö b b i tói e l t é r ő , s a j á t o s p r o b l e m a t i k á j ú a k . c é l s z e r ű b b n e k tarolta a szerzó, h o g y s z ö v e g e g y s é g e k szerint s a z o k o n belül a szövegsze kezet menetéhez i g a z o d v a t e g y e m e g a s z ü k s é g e s n e k l á t s z ó é s z r e v é t e l e k e t (290) M i n t h o g y a régebbi kutatás a most ismét a vizsgálódás fénykürébe v o n t négy s z ö v e g e m l é k , s ő t m á s s z ö v e g e m l é k e k v o n a t k o z á s á b a n is t ö b b n y i r e m e g e l é g e d e t t a s z ö v e g a n y a g e g y e s e l e m e i n e k hang- és alaktani elemzésével, a szerző e g y jelentós, sok e r e d e t i m e g á l l a p í t á s t t a r t a l m a z ó f e j e z e t b e n s o r t k e r í t a s z ö v e g a l k o t á s e s s t i l á r i s e s z k ö z e i p r o b l é m a k ö r é n e k v i z s g á l a t á r a i s (351—81). E f e j e z e t b e n n é h á n y á l t a l á n o s , de l é n y e g e s k é r d é s e l ő z e t e s tisztázása után B e n k ő a stilisztikai szemlélődésnek olyan fontos kérdéseit vizsgálja meg, mint amilyen a szővegfelépités. szövegformálás m a g y a r nyelvi-stilisztikai szintje és latin e l ő z m é n y e i h e z v a l ó viszonya, a szövegtagolás, szövegdíszítés, v a l a m i n t a m a g y a r vallásos, illetőleg egyházi terminológia kialakulásának problémája. A f e g y e l m e z e t t , nagy filológiai érzékről és készültségről tanúskodó részletes v i z s g á l ó d á s után a m o n o g r á f i á t z á r ó ö s s z e g e z é s b e n (382—3) a szerző ú g y látja, hogy a felsorakoztatott nyelvemlékes tényanyag néhány általánosabb megállapítás m e g f o g a l m a z á s á r a is l e h e t ő s é g e d ad. A vizsgált négy Árpád-kori nyelvemlék ..szövcgalkotási-stiláris sajátságaiból kiderül m i n d e n e k e l ő t t az. h o g y itt e g y o l y a n tudatosan f o r m á l t , igényességre, hatásosságra. szépségre t ö r e k v ő n y e l v i s é g g e l van dolgunk, amely az akkori idők nyelvi-stiláris Ismereteit és a n y a n y e l v e n m e g v a l ó s í t h a t ó lehetőséeit f e l t ű n ő e n m a gas s z í n v o n a l o n tükrözteti'*. A z ú j módszertani vizsgálat világánál a szövegek fontos jellegzetességeként megállapítható, hogy ezek „különféle m ű f a j a i k különféle mondanivalójához hozzáillően, rugalmasan a l k a l m a z o t t stlluseszközeik ellenére a szövegformáló-stiláris e l járásmódok igen-igen közös vonását mutatják: e tekintetben egészben v é v e azonosnak m o n d h a t ó a n y a n y e l v i szemlélet és v é g h e v i t e l i m ó d tükröződik b e n n ü k " . Ez a k ö r ü l m é n y olyan h a g y o m á n y o k és e l ő z m é n y e k meglétére mutat, a m e l y lehetővé tette a s z ö v e g e m l é k e k k o r a b e l i m a g a s a b b i g é n y ű , i r o d a l m i színtű m a g y a r n y e l v i szövegformálást. M i n d e z e k e n túl a n é g y n y e l v e m l é k stilisztikai v o n a t k o z á s b a n átveszi u g y a n a korabeli egyházi latin szövegalkotás számos jellegzetességét, anélkül azonban, hogy „a m o n d a n i v a l ó m a g y a r nyelvi m e g f o r m á l á s á b a n az idegen nyelvi hatásnak, a közvetlen latin s z ö v e g m i n t á k stilisztikai eszközeihez v a l ó szolgai alkalmazkodásnak b e n y o m á s á t keltené". Éppen ezért a szerző szerint „a latin szövegalkotás s.ilaritásának á t v é t e l é n é l t ö b b r ő l v a n itt szó". Mindez a maga egészében már önálló magyar nyelvi szövegalkotás meglétének olyan f o k á r ó l tanúskodik, a m e l y m é g a k ö v e t k e z ő századok kódex-irodalmának f e j l e t t s z i n t j é h e z v i s z o n y í t v a is k i v é t e l e s é r t é k ű t e l j e s í t m é n y n e k s z á m i t es e g y b e n az Á r p á d - k o r i magyar irodalmi n y e l v , illetőleg stílus m a g a s íokú igényessége bizonyítékának tekinthető. E s z ö v e g e m l é k e k b e n olyan nyelvi müveltsegbeli h á t t é r k é p e t ü k r ö z ő d i k , a m e l y n e k a t a r t a l o m és a f o r m a e g y s é g é b e n m e g n y i l v á n u l ó I g é n y e s s é g e , s z é p s é g e n e m c s a k a m a g a k o r á b a n é r h e t t e el a h a l l g a t ó b a n a k í v á n t hatást, h a n e m a stílus m a i é r t ő o l v a s ó j á t , e l e m z ő j é t is lebilincselheti. A z e l ő z ő k b e n B e n k ő L o r á n d m o n o g r á f i á j á n a k ismertetése r e n d j é n m á r utaltam arra, h o g y a szerző a n é g y s z ö v e g e m l é k vizsgálata során az ú j módszeri próbálkozás k i k í s é r l e t e z é s e k ö z b e n a régi m e g á l l a p í t á s o k k a l , sőt a m a g a előbbi n é z e t e i v e l is v i t a t k o z v a , v í v ó d v a alakította ki megjelentetésre érdemesnek, érettnek tartott, újszerű e r e d m é n y e i t . A f e g y e l m e z e t t vizsgálódásban a kétely árnyékként, sötét g o n d k é n t e l m a r a d h a t a t l a n u l k ö v e t i a kutatót, sőt b i z o n y o s m é r t é k i g e l u r a l k o d h a t i k a k ö t e t f o r g a t ó j á n is a b b a n az esetben, a m i k o r a n y e l v t ö r t é n e t i tények f i g y e l e m b e vételével az előtte feltáruló megállapításoktól eltérő eredmények lehetőségével kénytelen számolni. Benkő m o n o g r á f i á j á b a n a vizsgálódás komplex, egységben látó m ó d s z e r e a n y e l v t ö r t é n e t i s z e m l é l ő d é s b e n az A r p á d - k o r előtti e l ő z m é n y e k es j ö v ő b e n bekövetkezett f e j l e m é n y e k fölényes ismerete olyan m e g g y ő z ő erővel f o g a d t a t j a el a t a n u l m á n y o z ó v a l a szerző által körültekintő latolgatással kialakított e r e d m é n y e k e t , h o g y e z e k e t csak o l y a n m é r t é k b e n n e m t a r t h a t j u k v é g l e g e z e t t -

SZEMLE

•232

nek es lezártnak, m i n t a m e n n y i r e e g y e t l e n tudományos megállapítás közlésekor s e m ringatózhatunk a véglegezcttség, a lezártság hívságos hitében. A/, e l ő t t ü n k f e k v ő m o n o g r á f i a ú j s z e r ű , k o m p l e x n y e l v t ö r t é n e t i módszerével, gondos filológiájával.2 a vonatkozó nyelvemlék-Irodalom eredményeinek kritikai felh a s z n á l á s á v a l o l y a n ú j m e g á l l a p í t á s o k r a Jutott el, h o g y e z é r t a t o v á b b i a k b a n e z t a munkát az ú j a b b m a g y a r nyelvtörténeti kutatás legmagasabb szinten járó alkotásai k ö z ö t t k e l l n y i l v á n t a r t a n u n k . SZABÓ T

STELIAN

Editura

D U M I S T R A C E L , Lexic românesc. metafore, expresii.

ş t i i n ţ i f i c ă şl e n c i c l o p e d i c ă

ATTILA

Cuvinte,

B u c u r e ş t i , 1980

200 I.

A könyv szerzője iaşl-l tudományos főkutató. a moldvai román tájatlasi munkálatainak vezetője, behatóan Ismeri a r o m á n népnyelvet, a r o m á n n y e l v szólásait, s z ó l á s m o n d á s a i t , szókészletét. K ö n y v é n e k a l c í m e e g y b e n a m u n k a tagolására utal, e l s ő r é s z e a szókincset, a m e t a f o r á k a t , a m á s o d i k a m e t a f o r i k u s k i f e j e z é s e l e k é r d é s é t t á r g y a l j a . O l v a s m á n y o s k ö n y v é t e g y a r á n t s z á n t a a s z a k e m b e r e k n e k és a nagyközönségnek. A z első rész b e v e z e t ő j é b e n ö s s z e f o g l a l ó k é p e t n y ú j t a r o m á n n y e l v szókészletének összetételéről, fejlődési szakaszairól. M a j d a szavak körforgását vizsgálva szót e j t az a k t í v és p a s s z í v , s z ó k i n c s r ő l , a n é p i e s s z a v a k r ó l , a neologizmusokról, a szavak vándorlásáról. A román nyelvatlasz gazdag anyagát hsznosftva mutatja ki a t r a n s z h u m á l á s nyelvi következményeit, a szócsaládok kialakulását. E résa l e g n a g y o b b f e j e z e t e a d o l g o k és s z a v a k v i s z o n y a és a s z a v a k jelentését előidéző tényezők vizsgálatának van fenntartva. A szavak motiváltsága tárgyalása kapcsán m u t a t j a b e a h ó n a p o k n é p i e l n e v e z é s é n e k k i a l a k u l á s á t , a mama pădurii kb. 'boszorkány' jelentéstani fejlődését. Ez utóbbi kapcsán a népi élet beható Ismeretében, az i d e v á g ó gazdag szakirodalom felhasználásával szép nyelvszociológiái fejtegetést n y ü j t . É r v é n y e s e m e g á l l a p í t á s u n k a mocan 'mokány1, 'juhpásztor' zónánkénti jelentésváltozásának e l e m z é s é r e , a machina, m o ş i n d szó hosszú és v á l t o z a t o s szókapcsolati és jelentésben változás után a 'szelelő rosta' jelentésre v a l ó leszűkülésének kimutatására. A népetimológia is h e l y e t k a p a f e j e z e t b e n . A z első rész utolsó a l f e j e z e t e az átvitt jelentések, a m e t a f o r á k v i l á g á b a vezet. A r o m á n sajátoss á g o k m e l l e t t s o k o l y a n m e t a f o r á t is t a l á l u n k i t t , a m e l y a z a z o n o s e m b e r i g o n d o l kodás és tapasztalat f o l y t á n m á s n y e l v e k b e n is m e g t a l á l h a t ó Ilyen például az a boteza 'megkeresztel', a fi I n floare 'virágzásban v a n ' , goldan 'süldő', şarpe k í g y ó ' , viperă ' v i p e r a ' , dovleac 'tök', ' t ö k f e j ' stb A m i n t a s z e r z ő V e n d r y e s r e is h i v a t k o z v a á l l í t j a , itt a l o g i k a i és á t v i t t j e l e n t é s e k s z i n k r ó n b a n l e v ő v i s z o n y á r ó l v a n szó. E m u n k a m á s o d i k r é s z e a m e t a f o r á k és s a j á t o s n y e l v i k i f e j e z é s e k v i l á g á b a v e zet el. A h a z a i és k ü l f ö l d i i r o d a l o m h a s z n o s í t á s ú m e l l e t t a s z e r z ő b ő v e n értékesiti a m o l d v a i t á j n y e l v i atlasz g y ű j t ő m u n k á j a kapcsán g a z d a g í t o t t s a j á t ismereteit, kut a t á s a i t . I t t is g y a k r a n t a l á l k o z u n k n y e l v s z o c i o l ó g i a i e l e m e k k e l . G o n d o l u n k i t t a z a - ş i aprinde paie in cap ' b a j t c s i n á l m a g á n a k ' , a lua la vale 'kigúnyol valakit", a da sfară (sfoară) in ţară ' e l h í r e s z t e l ' , a se stringe funia de par "szorul m á r a hurok a nyakán", ' n y a k á n a kés' és m á s szólásmondásokra, a m e l y e k kapcsán népr a j z i v o n a t k o z á s o k k e r ü l n e k e l ő s z a k a v a t o t t m e g k ö z e l í t é s s e l . N y i l v á n a g a z d a g ism e r e t a n y a g g a l m a g y a r á z h a t ó , h o g y itt-ott ezek a f e j t e g e t é s e k m á s o k h o z viszonyítva aránytalanul nagyobb terjedelmet kapnak. A z állattenyésztéssel k a p c s o l a t o s szól á s m o n d á s o k k ö z ö t t sok o l y a t találunk, a m e l y e k n e k a m e g f e l e l ő j e a magyarban é s m á s n y e l v e k b e n is m e g v a n , p é l d á u l vacă bună de muls "jó f e j ő s t e h é n , balek, p a l i ' , a sta ca viţelul (boul) la poarta nouă 'bámul, mint borjú az új kapura', a trage la jug ' h ú z z a a z i g á t ' , a vorbi din şa ' n y e r e g b ő l ( f e l ü l r ő l b e s z é l ' , a d a frfu l i b e r (slobod) ' m e g e r e s z t i a k a n t á r s z á r á t ' , a scăpa haturile din m i n d 'kiereszti kezé-

' A szinte szótárszámba menti, részlete* fa körültekintően egybeállított SzómuUtó-t Biológiai segédeszközt killön kl kell aa ismertetésre vállalkozónak emelnie.

mint

magos

szinti

SZEMLE

233

t>ől a g y e p l ő t ' s f o l y t a t h a t j u k a s o r t a z á l l a t t e n y é s z t é s h e z , m e z ő g a z d a s á g h o z é s a h a l á s z a t h o z k a p c s o l ó d ó s z ó l á s m o n d á s o k k a l : a b a t e j a u a ca să priceapă iapa 'Pétern e k m o n d j a , h o g y é r t s e P á l ' , a alege neghina dc grtu 'megkülönbözteti a jót a r o s s z t ó l ' , a pescui In apă tulbure 'a z a v a r o s b a n h a l á s z i k " Külön-külön alfejezet e k b e n f o g l a l k o z i k a h á z i i p a r r a l , a m é h é s z e t t e l , m a l o m i p a r r a l és m á s k ü l ö n b ö z ő f o g l a l k o z á s i á g a k k a l k a p c s o l a t o s s z ó l á s m o n d á s o k k a l , p é l d á u l nu i - a stors fmamăsa) pc limbă n e m f o n t a k a n y e l v é é r t , n e m m a r a d a d ó s a v á l a s s z a l ' , h a r n i c á ca o a l b i n d ' s z o r g o s , m i n t a m é h ' , la r l n d , ca la moară ' r e n d r e , e g y m á s után', a stringe şurubul ' s z o r í t j a ( m e g s z o r í t j a ) a c s a v a r t ' , 11 I I p s e ţ t e o doagă 'hiányzik egy kereke' a trage cuiva un tighel 'megdorgál ( m e g f e d d ) valakit'. N e m feledkezik m e g az elavult, régi szavakat ő r z ő v a g y a neologizmusokat t a r t a l m a z ó szólásmondásokról s e m A z ' e l ő b b i e k k ö z ü l h a d d e m l í t s ü k m e g a z a /í la cheremul cuiva 'ki van szolg á l t a t v a v a l a k i k é n y e - k e d v é r e ' , a z u t ó b b i a k b ó l a z a schimba macazul átkapcsol hirtelen' A sort az utolsó a l f e j e z e t b e n t á r g y a l t i r r e á l i s összehasonlításon alapuló - z ó l á s m o n d á s o k e l e m z é s é v e l z á r j a . Ezek, e l l e n t é t b e n az e d d i g t á r g y a l t a k k a l , n e m a valóság másolatai, n e m a közös tapasztalatokra épülnek, h a n e m a hatáskeltés v é g e t t e g y m á s s a l össze n e m illő e l e m e k társításából á l l n a k Ezek között egyesek köz e l e b b á l l n a k a v a l ó s á g m á s o l a t a i h o z , m i n t p é l d á u l a prinde cu mita-n sac ' r a j t a kap, raptacslp'. A többségük azonban inkább a burleszk, a groteszk színtjén m o z o g . A s z e r z ő e c s o p o r t b a s o r o l j a a z o l y a n s z ó l á s m o n d á s o k a t , m i n t p é l d á u l a fi a cincea roată la cărufă 'az ö t ö d i k k e r é k ' , a căra apă cu ciurul 'tengerbe vizet hord'. a umbla clinii cu covrigi f n e o a d d ' k o l b á s z b ó l f o n j á k a k e r í t é s t ' , a lua cu g u r a loc pentru cineva 'minden tőle telhetőt megtesz valakiért'. Stelian Dumistrărel k ö n y v e világos betekintést nyújt a román szavak életébe, a s z ó l á s m o n d á s o k sokszor m e g m a g y a r á z h a t a t l a n n a k tünő, de a n y e l v t ö r t é n e t v i l á eánál csillogó nyelvi kincsekké v á l ó drága örökségbe. Nemcsak a nyelvtudomány m ű v e l ő i találnak b e n n e értékes ú j a d a l é k o k a t , az e d d i g i e r e d m é n y e k j ó l sikerüli i i j s z i n t é z i s e i t ; n a g y h a s z o n n a l f o r g a t h a t j á k a z á l t a l á n o s i s k o l á k b a n és a l í c e u m o k b a n r o m á n n y e l v e t t a n í t ó t a n á r o k is. Í z l e t e s f ű s z e r é t r e j t i e z a k ö n y v a s o k szor unalmasnak tetsző n y e l v i éráknak. KKI.KMBN

Magyar Csoportnyelvi Szerkeszti

Hajdű

Bf.I.A

Dolgozatok Mihály

A z E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m M a g y a r N y e l v t ö r t é n e t i és N y e l v j á r á s i T a n >zéke és a M T A N y e l v t u d o m á n y i Intézete újabb, sokszorosítással készült sorozatni i n d í t o t t 1980-ban Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok címen. A sorozat szerkesztője H a j d ú Mihály, a m a g y a r nyelvjárástan elismert munkása. Eddig három füzet jel e n t m e g e s o r o z a t b a n . 1. H a j d ú M i h á l y , A c s o p o r t n y e l v e k r ő l . 2. N é m e t h M a r i e t t a . A mályinkai szénégetés szakszókincse; 3. T ú r i T e o d ó r a . A k i s b é r i szíjgyártás szakszókincse. T e k i n t e t t e l arra. h o g y a H a j d ú t a n u l m á n y a b e m u t a t j a a m e g j e l e n t és a t e r v szerint a továbbiakban m e g j e l e n e n d ő füzetek jellegét, tartalmi, tematikai kérd é s e i t és n e m u t o l s ó s o r b a n t i s z t á z n i i g y e k s z i k a s o r o z a t c i m é t é s b e n n e f ő k é n t a e s o p o r t n y e l v műszónak a sorozat szempontjából m e g f e l e l ő voltát, ezzel foglalkozunk kissé tüzetesebben. Ezt a t a n u l m á n y t t e k i n t h e t j ü k a sorozat elvi alapvetésének. Altalánosságban pedig olyan szempontot érvényesítő tanulmánynak, amely egész eddigi, nyelvi rétegződéssel kapcsolatos felfogásunkat érinti. A c s o p o r t n y e l v m ű s z ó t i g y h a t á r o z z a m e g . p é l d á t ls a d v a , a z É K s z . „ V a l a m e l y n y e l v n e k e g y - e g y t á r s a d a l m i v. f o g l a l k o z á s i c s o p o r t s a j á t o s s z ó k i n c s é t ő l m e g h a t á r o z o t t v á l t o z a t a ; z s a r g o n . A bányászok ~ e " . Ebben az é r t e l e m b e n ismertük é s h a s z n á l t u k e d d i g e m ű s z ó t . H a j d ú k i s z é l e s í t i és f ő k é n t r é s z l e t e k b e m e n ő e n t a g lalja e m ű s z ó tartalmát, és elsősorban g y a k o r l a t i o k o k alapján, a célszerűség szemp o n t j á b ó l p r ó b á l j a inkodokolttá tenni helyes voltát A célt általánosságban igy határozza m e g : „ E z e k n e k az ú j f ü z e t e k n e k az a c é l j a , h o g y k ö z z é t e g y é k mindazt a n é p n y e l v i , n y e l v j á r á s i , r e g i o n á l i s k ö z n y e l v i , s z a k n y e l v i stb. é r t é k e t , a m e l y s z a k d o l g o z a t o k b a n , doktori disszertációkban, n é p r a j z i és n y e l v j á r á s i p á l y á z a t o k p á l y a m ü v e i b e n m e g m e n t é s r e k e r ü l u g y a n , d e p u b l i c i t á s r a n e m s z á m i t h a t " (3). É s u g y a n c s a k a B e v e z e t ő b e n k i m o n d j a : „ L e g n a g y o b b f i g y e l m e t a csoportnyelvi j e l z ő é r d •-

•234

SZEMLE

m e i a s o r o z a t c í m b e n , hiszen ez s z a b j a m e g a f ü z e t e k tartalmát, a sorozat Jellegét . . Sokszor elméleti jellegű megközelítéssel, de mindig a gyakorlati munkasegítése céljából szeretném tisztázni a n y e l v i csoportok (csoportnyelvek) néhány p r o b l é m á j á t , f ö l m e r ü l ő k é r d é s é t " (5). M á r a m e g f o g a l m a z á s J e l z i , h o g y s a j á t o s , a z eddigi tartalomtól némiképpen eltérő értelmet tulajdonit a műszónak A nyelvi c s o p o r t fogalmát „ s e n n e k k r i t é r i u m a i t p r ó b á l o m m e g tisztázni — m o n d j a (6) — illetőleg a m a g a m véleményét elmondani, a m e l y döntően ezt a sorozatcímet induk á l t a " a szociolingvisztikai m e g a társadalomnyelvészetl m i n ő s í t é s s e l s z e m b e n (4) A kérdést két k ü l ö n b ö z ő aspektusból v i z s g á l j a : a csoportok, illetőleg a n y e l v old a l á r ó l m e g k ö z e l í t v e (6). A z e l s ő k é r d é s c s o p o r t b a n , m e l y n e k c í m e A nyelvi csoportok és nyelvhaszná lati k ü l ö n b s é g e k , a k ö v e t k e z ő k é r d é s e k e t t á r g y a l j a : a c s o p o r t f o g a l m a é s a c s o p o r t n y e l v viszonya a nyelvjáráshoz, az etnikumhoz, továbbá általában a nyelvi réteg ződéshez m e g a zsargonhoz. V é g ü l összegezi a k ü l ö n b ö z ő szempontokát, amelyek f i g y e l e m b e veendők a nyelvi vizsgálatra választott csoportok kialakításában. A csoport f o g a l m á n a k a tisztázása során két h a t á r é r t é k e t k ü l ö n b ö z t e t meg, amelyek közé a csoport mint sajátos nyelvezetet használó egység besorolható; egyik a nemzeti nyelv, a m e l y „ m á r n e m egységes .. ., m e r t s z a b á l y o s - k ü l ö n b s é g e t m u t a t a z egész nyelvi közösség absztraháltan egységes nyelvhasználatával való összehasonlításban". Ez a f ö l s ő határ. A z alsó határ — a szerző szerint — m á r csak ú g y j e l ö l h e t ő m e g , m i n t a m e l y b e n ,.egy m e g h a t á r o z a t l a n s z á m ú e m b e r c s o p o r t k o m m u n i k a t í v é r i n t k e z é s e i b e n (beszéd, írás) az e g y s é g e s n e k tekintett k ö z n y e l v t ő l való eltérés kimutatható szabályszerűségeket mutat a nyelvi rendszer bármely területén ( h a n g r e n d s z e r , szókincs, m o n d a t s z e r k e s z t é s ) . . . " (7—8). A d o t t esetben a csoport jell e g e n e m s z ű n i k m e g ü k k o r s e m , ha p é l d á u l v a l a m e l y k i h a l ó b a n l e v ő k i s m e s t e r s é g n y e l v i a n y a g a m á r csak e g y e t l e n adatközlőtől ismert. A z e l m o n d o t t a k a l a p j á n a f o g a l m a t í g y í r j a k ö r ü l : , , V é g e r e d m é n y b e n [a c s o p o r t n y e l v n e k ] . . . a z e g y s é g e s n e k f ö l f o g o t t n y e l v e n belül m i n d e n olyan nyelvi jelenség a témakörébe tartozik, a m e l y ettől a z e g y s é g e s n y e l v t ő l ( k ö z n y e l v t ő l ) eltér, a k á r m e n n y i e m b e r is h a s z n á l j a v a g y h a s z n á l t a , d e k o m m u n i k a t í v c é l j a k é t s é g t e l e n ü l k i m u t a t h a t ó " (9). Ennek az elvi álláspontnak a szemszögéből tárgyalja a továbbiakban az elő zőkben fölsorolt kérdéseket, kimutatva, hogy mely változatok minősíthetők területi, társadalmi, illetőleg m ű v e l ő d é s i v a g y e g y i d ő b e n több t é n y e z ő hatására csoportnyelvinek A csoportnyelv és nyelvjárás viszonyáról kifejtetteket így összegezi a n y e l v földrajzi tagolása szerint a n y e l v i csoport l e g n a g y o b b e g y s é g é n e k u több nyelvjárásból álló nyelvjárásterületet tekintem. A népnyelv nem földrajzi t a g o l á s — h a n e m i n k á b b a f o g l a l k o z á s , m ű v e l t s é g i s z i n t s t b . k r i t é r i u m o k (10) — a l a p j á n k i a l a k í t o t t c s o p o r t n y e l v " (12). L e g k i s e b b e g y s é g e v i s z o n t „ a z a z o n o s h e l y e n é l ő s z ű k e b b c s a l á d : a s z ü l ő k , g y e r e k e i k és m é g l e g f ö l j e b b a v e l ü k é l ő n a g y s z ü l ő k " (13). K ö z ö t t ü k t e r m é s z e t e s e n s z á m o s á t m e n e t i k a t e g ó r i a k ü l ö n í t h e t ő e l . A csoportnyelv és etnikum kapcsolatát így összegezi Barabás Jenő kutatásaira hivatkozva ..Az etnikumok elsősorban «kulturális — néprajzi — vizsgálat alapján kialakuló csoportok-," és „a legtöbb etnikum nyelvi c s o p o r t k é n t is v i z s g á l h a t ó " , bár ez a z e g y s z e m p o n t n e m e l e g e n d ő a c s o p o r t n y e l v k ö r ü l h a t á r o l á s á r a (13). E m e e g y s é g e k b e n f ő k é n t a k i s m e s t e r s é g e k m u n k a m e n e t i ' , c s o p o r t n y e l v e v i z s g á l h a t ó . A cso portnyelv és nyelvi rétegződés c í m ű a l f e j e z e t b e n t ö b b k é r d é s r e k e r ü l s o r . Az iskolai végzettség, műveltség meghatározta j e l l e g r ő l , a szakmák, foglalkozások, kedvtelések m e g h a t á r o z ó s z e r e p é r ő l , a z argó csoportnyelvi voltáról. A csoportnyelv és nyelvtörténet kapcsán a nyelvjárástörténeti vizsgálatok szükségességét hangsúlyozva sürgeti a történeti csoportnyelvkutatást, a h e l y n é v k u t a t á s t és általában a n é v t ö r téneti búvárkodást a már kialakult vizsgálódási szempontok alapján. Végül a k ü l ö n b ö z ő szempontok figyelembevétele a nyelvi vizsgálatra kiválasztott csoportok kialakításánál c í m ű a l f e j e z e t l é n y e g e , h o g y jól m e g h a t á r o z o t t céllal és e n n e k m e g f e l e l ő módszerek, e l j á r á s o k a l k a l m a z á s á v a l v é g z e n d ő m i n d e n kutatás. „Amikor esoportnyelvi témát választunk — írja — , mindig a kutatott nyelvi anyagnak megfelelően keressük m e g azokat a kritériumokat, a m e l y e k szerint a csoportot elk ü l ö n í t j ü k " és „ e g y s z e r r e t ö b b . . szempontot kell f i g y e l e m b e v e n n ü n k " , mind a g y ű j t é s , m i n d a f e l d o l g o z á s , a r e n d s z e r e z é s s o r á n (30). Az hogy az illetőleg

eddig tárgyaltak kapcsán f e l v e t n é k egy elvi vonatkozású kérdést. Igaz. eddigiekben kifejtettek eléggé m e g g y ő z ő érveket tartalmaznak a csoport a csoportnyelvek közé sorolható egységekre és ezek nyelvhasználatára

SZEMLE

235

vonatkozóan D c h a m i n d e z e k e t a k u t a t á s i t e r ü l e t e k e t e g y s é g e s e n CMoportr.yelvu-k n e k t e k i n t j ü k , v a l ó j á b a n c s a k n e m z e t i n y e l v e t é s < - « p o r t n y e l v e t k ü l ö n í t h e t ü n k el egymástól. Igy egybemosódik számos sajátos vonás. Jelenség; a n n y i r a ki.agul a csoport meg a csoportnyelv fogalma, kerete, hogy n e m tudjuk megkülönböztetni e g y m á s t ó l az a l a p v e t ő kategóriákat. Hiszen például a szakmai n y e l v e k n e k valúji ban csak a m ü s z ó k i n e s e sajátos, a n y e l v j á r á s o k é b a n viszont s z á m o s szerkezeti, a l a k - és m o n d a t s z e r k e z e t i sajátosság figyelhető meg D e u g y a n a k k o r p é l d á u l .1 mezőgazdálkodás szakszókincsének, pontosabban szaknyelvének vizsgálatában c gyúlt j e l e n t k e z i k a kettő: a s z a k m a i m e g a n y e l v j á r á s i Sót. b i z o n y o s m é r t é k b e n a t e g i o nálls k ö z n y e l v e k b e n is l ó k é n t a n y e l v j á r á s i j e l l e g m i a t t u n eltérés egymáshoz m e g az i r o d a l m i ( k ö z ) n y e l v h e z v i s z o n y í t v a . S ha m i n d e z t c s o p o r t n y e l v i n e k minősítjük. e g y b e m o s u n k , esetleg jellegtelenné minősítünk olyan sajátos alakulatokat, amelyek lényegükben különböznek egymástól, illetőleg másodlagossá minősítünk elsődlegesen fontos ismérveket a kategóriák összevonása következtében. Eszerint például a regionális köznyelv, a nyelvjárás ugyanolyan értékű kategória lenne, m i n t a s z a k m a i v a g y f o g l a l a t o s s á g ! m e g k e d v t e l é s i c s o p o r t n y e l v és a z a r g ó N-tn t u d o m , n e m t ú l z ó - e kissé, n e m túlon-túl á l t a l á n o s í t ó j e l l e g ü - e ez a z o s z t á l y o z á s ; és u g y a n a k k o r n e m t ú l z o t t a n c é l s z e r ű s é g i s z e m p o n t o k r a é p l t c t t - e . V a j o n t e k i n t h e t j ü k - e c g y é r t é k e s n e k a s z a k m a i stb. c s o p o r t n y e l v e t a n y e l v j á r á s i c s o p o r t n y e l v v e l ? V a g y a régi nyelvről szóló nyelvjárástörténeti vizsgálódás alapjául szolgáló — nem mindig pontosan körülhatárolható c s o p o r t o t és e n n e k n y e l v é t a z o n o s k a t e g ó riába sorolhatjuk — m o n d j u k — a X V I I . századi t o l v a j n y e l v i a r g ó v a l ? Hiszen e g é szen m á s j e l l e g ű e k m i n d a külső, n y e l v e n k í v ü l i t é n y e z ő k , és e z e k n e k m e g f e l e l ő e n a z o k a n y e l v i , m o n d h a t n á m , v i s e l k e d é s f o r m á k , a m e l y e k n k é t n y e l v v á l t o z a t o t Jell e m z i k . V a g y e z e k t ő l el l e h e t n e t e k i n t e n i ? N e m h i n n é m . H i s z e n m a g a H a j d ú h a n g súlyozza e z e k e t a m e g h a t á r o z ó e l e m e k e t t a n u l m á n y á b a n , és éppen e z e k r e támaszk o d v a a l a k l t j a ki azt a k o m p l e x szemléletet, a m e l y az ide v o n h a t ó n y e l v i k é r d é sek v i z s g á l a t á b a n e l e n g e d h e t e t l e n . A z ö s s z e f o g l a l á s b a n i s m é t r ö g z í t i H a j d ú , a m i t e d d i g b i z o n y í t a n i p r ó b á l t , ti. ..minden e m b e r i beszéd- és Irástevékenység esoportnyelvi jel, hiszen m i n d e n e m b e r k ö t ő d i k e g y s z e r r e t ö b b c s o p o r t h o z is, c s a k a k u t a t á s r a k i v á l a s z t o t t csoportot k e l l Jól k ö r ü l h a t á r o l n i " (59), é s h o z z á t e s z i , h o g y „ A z e g é s z l e í r á s o m b a n , a c s o p o r t nyelvek meghatározásában, nyelvi jellegzetességeinek Italán i n k á b b jellegzetességeiknek] számbavételében e l ő f o r d u l ó sok bizonytalanság részben a téma kimunkálatlanságának, részben még általam sem eléggé átgondoltságának az eredménye". Emellett kimondja, hogy „ A z összefüggéseit szerettem volna megmutatni a n y e l v j á r á s k u t a t á s n a k és a c s o p o r t n y e l v k u t a t á s n a k " Végül pedig „ A z egesz munk á m csupán a c s o p o r t n y e l v i kutatás hátterét, lehetőségeit igyekszik f ö l v á z o l n i , s a z t b i z o n y í t a n i , h o g y s z ü k s é g e s e k a z i l y e n j e l l e g ű k u t a t á s o k " (60) E z e k b e n a z ö s s z e f o g l a l ó m e g á l l a p í t á s o k b a n is é r e z z ü k a b i z o n y t a l a n s á g o t , m é g p e d i g é p p e n a b b a n a v o n a t k o z á s b a n , a m e l y e t a z e l ő z ő k b e n s z ó v á t e t t ü n k , i i. e g y részt h a n g s ú l y o z z a a szerző, h o g y m i n d e n e m b e r i n y e l v i , beszédbeli, írásbeli m e g nyilatkozás csoportnyelvi jellegű, másrészt meg kimondja, hogy a nyelvjáráskutatás és a c s o p o r t n y e l v k u t a t á s ö s s z e f ü g g é s e i t k í v á n t a b e m u t a t n i , és v é g ü l a m u n k a c é l j a k é n t „a e s o p o r t n y e l v i kutatás hátterét, lehetőségeit" jelöli m e g f e l a d a t k é n t . Ebb ő l — n é z e t e m s z e r i n t — n e m d e r ü l kl e g y é r t e l m ű e n , h o g y v é g ü l is a n y e l v j á r á s és a c s o p o r t n y e l v r é s z - e g é s z v i s z o n y t j e l ö l - e ; h a m i n d e n n y e l v i megnyilvánulás esoportnyelvi, akkor az előzőkben nem esoportnyelvinek minősített nemzeti nyelv e n t ö r t é n ő m e g n y i l v á n u l á s s e m z á r h a t ó ki e k a t e g ó r i á b ó l ; é s v é g ü l a t a n u l m á n y nemcsak a esoportnyelvi kutatás hátterét, lehetőségeit igyekszik fölvázolni, hanem olyan elméleti vonatkozású kérdéseket feszeget, a m e l y e k a n y e l v i rétegződés egész p r o b l e m a t i k á j á t érintik, és ú j távlatokban k í v á n j á k láttatni. Ez pedig j ó v a l nag y o b b h o r d e r e j ű kérdés, m i n t a kutatások hátterének, lehetősegeinek fölvázolása. Ennyit az. e l s ó fejezetről. A második fejezetet nem taglaljuk részletesen, m e r t — b á r s z á m o s ú j s z e r ű g o n d o l a t o t t a r t a l m a z , é s s o k ö s s z e f ü g g é s t e m e l ki — v a l ó j á b a n a f o n e t i k a , a s z ó k i n c s és a f r a z e o l ó g i a m e g a m o n d a t t a n k ö r é b e t a r t o z ó k é r d é s e k e s o p o r t n y e l v i s a j á t o s s á g a i t f o g l a l j a össze, r e n d s z e r e z i . M i n d ö s s z e a z utolsó, a m o n d a t t a n i j e l e n s é g e k v i z s g á l a t á r a t é r n é k ki r ö v i d e n k é t o k m i a t t . E g y r é s z t ú g y v é l e m , h o g y a z a l a k r e n d s z e r t a n i k é r d é s e k n e k és k ö z ö t t ü k e l s ő s o r b a n a k é p z ő k n e k a tárgyalása nehezen vonható a mondattan körébe. Másrészt meg nem vagyok m e g g y ő z ő d v e arról, hogy például egy helyi nyelvjárás mondattani sajátosságait egé-

SZBMU

238

szűkben bemutató m u n k a n e m hozná m e g „a hozzá fűzött r e m é n y beteljesülését", h i s z e n — ha v a l a k i t ö b b e z e r m o n d a t n y i s z ö v e g v i z s g á l a t a a l a p j á n v o n l e rá vonatkozóan szerkezeti Jellegű következtetéseket, n e m h i n n é m , h o g y n e m a v a l ó s á g nak m e g f e l e l ő k é p e t n y ú j t a n á . V i s z o n t azt. h o g y „ B á r m e l y i k m o n d a t t a n i Jelenségre l e g a l á b b k é t - h á r o m s z á z p é l d a m e g a d á s á t l á t j u k k í v á n a t o s n a k " , m e r t „F.nnyl adat szükséges e g y m o n d a t s z e r k e z e t i (képzési, ragozási stb.) s a j á t s á g c s o p o r t n y e l v i é r v é n y e s s é g é n e k a m e g á l l a p í t á s á h o z " (58), k i s s é t ú l z ó n a k t a r t o m . V a n n a k o l y a n m o n datszerkezeti típusok, a m e l y e k viszonylag ritkák egy v a l a m e l y nyelvjárási alakul a t b a n ( p é l d á u l lakja a házat, járja az erdőt: a legyek behuzulnak a házba stb), a m e l y e k b ó l é v e k i g sem g y ű l n e talán össze m é g r á k é r d e z é s s e l s e m két-háromszáz példamondat. Legfennebb ugyanezek Ismétlődnének szószerint. Ez azt Jelentené, h o g y az ilyen és hasonló típusú s z e r k e z e t e k e t n e m t e k i n t h e t j ü k a rtyelvjárás, a „csoportnyelv" sajátjának? Ha az általánosan, szólásszerüen használt „előírást" t a r t j u k szem előtt, a m e l y szerint e g y példa n e m példa, két példa m á r m e g g o n d o l k o d t a t ó , h á r o m p e d i g m á r b i z o n y í t é k — é s e r r e u t a l H a j d ú Is ( 9 ) — a k k o r n e m támaszthatunk csak a mondattani Jelenségek v i z s g á l a t á b a n Ilyen i g é n y e k e t Talán helyesebb volna azt m e g k í v á n n i , hogy az egész rendszer szerkezeti típusainak a szem előtt tartásával lehet eldönteni, h o g y egyedi-egyéni jellegű jelenségről v a n - e szó, v a g y „ c s o p o r t n y e l v l " s a j á t o s s á g r ó l . ö s s z e g e z é s k é n t a z t m o n d h a t n á m : 1. i g e n h a s z n o s a k a z ú j s z e m p o n t ú rendszerezési kísérletek, mert számos kérdés, jelenség, eljárás tisztázását v a g y összefüggéseik feltárását teszik l e h e t ő v é ; 2 nem tekinthetünk lezártnak, megváltoztathatatlannak előzőleg kialakított osztályozásokat, rendszerezéseket; d e 3. fontoljuk m e g , h o g y s z ü k s é g e s - e az ú j s z e m p o n t ú osztályozás, k a t e g o r i z á l á s v a g y 4 csak ú j a b b összefüggésekre való rámutatás, eddig esetleg elhanyagolt vagy kevésbé szem előtt tartott igények, k ö v e t e l m é n y e k előtérbe állítását k í v á n j u k m e g ; 5 a vizsgált ..csoportnyelv" vagy „csoportnyelvi" sajátosság meglétének elbírálásakor legyünk tekintettel a tényleges adottságokra, az a n y a g j e l l e g é r e és ebből a d ó d ó gyakoriságára Végeredményben mindezek a szempontok érvényesülnek Hajdú tanulm á n y á b a n , és n e m utolsó sorban e m i a t t l á t j u k i n d o k o l t n a k az összefoglalásban a „bizonytalanság" érzetét. Sok ilyen gondolatébresztő tanulmányra volna szükségünk G A L F P Y MÓZES

PAUL

SCHVEIGEH

Limbă

şl v o r b i r e in

afazie

E d i t u r a D a c i a . C l u j - N a p o c a , 1980. 175 1. A z afázia kórisme körébe tartozó nyelvi viselkedést/beszedtevékenységet, a s z e r z ő „ a / á l t a l á n o s n y e l v é s z e t i k u t a t á s " i g é n y é v e l k ö z e l í t i m e g (1). A vizsgálódás k ö z p o n t j á b a n az a n a t ó m i a i - és f u n k c i o n á l i s a n károsodott k ö z p o n t i idegrendszerű f e l n ő t t e k t ü n e t e g y ü t t e s é b ő l k i e m e l t , s a j á t o s a n t o r z u l t n y e l v h a s z n á l a t áll A főleg motorikus afázia eseteiben jelentkező patológikus nyelvhasználatot román anyanyelvű betegeknél elemzi. A mintavétel olyan személyek beszédmegnyilvánulásaira korlátozódik, a k i k n é l a b i l l n g v i z m u s . v a g y a poliglottság ténye n e m áll fenn. Így eleve kizárt egy olyan tényező, a m e l y megnehezítené az egyéni nyelvi viselkedés közvetlen egybevetését a román köz-, v a g y irodalmi n y e l v standardjaival. A k u t a t á s t á r g y á t k é p e z ő n y e l v p a t o l ó g i a i m i n t á k a t 11 a f á z i á s s z e m é l y s z o l g á l tatta A 17.305 l e x é m á t k i t e v ő n y e l v h a s z n á l a t i m i n t a a t o v á b b i s t a t i s z t i k a i s z á m b a v é t e l s z e r i n t 1042 k o m m u n i k á c i ó s e g y s é g b e r e n d e z ő d i k A torzult n y e l v i viselk e d é s t e r j e d e l m i e g y s é g ü l , v á l a s z t o t t m o n d a t o k s z á m a s z e r i n t , a m i n t a 519 (49,80»/o) k é t , i l l e t v e t ö b b m o n d a t n y i . 305 (29,27%,) e g y e t l e n m o n d a t o s é s 218 <20,82»/o) m o n d a t é r t é k ü n e k n e m is t e k i n t h e t ő b e s z é d p r o d u k t u m (61). A szerző b e v e z e t ő j é b e n utal arra, h o g y a f e j e z e t e k e g y m á s u t á n j a m á r önmagában is t ü k r ö z i a s a j á t o s n y e l v p a t o l ó g i a i jelenségek megközelítésének belső r e n d j é t . I l y e n m e g g o n d o l á s a l a p j á n k ö v e t i k t e h á t e g y m á s t a m ó d s z e r e s l é p é s e k is: I. f e j e z e t . Az emberi agy és az elektronikus számitógép beszédet létrehozó működése, I I . f e j e z e t . A normális és az afázia eseteiben torzult grammatikai érkezetek szemantikai és szintaktikai komponensei. I I I . f e j e z e t . A z afáziások verbális

SZEMLE

237

i< Ijesitményétiek l e x i l e a l i i , morfológiai elemzése. I V . f e j e z e t . A fonológiai it fonetikai rendszer sérülése az afázisok beszédében. V . f e j e z e t Záró vélekedések A csatlakozó f o r r á s m u n k á k j e g y z é k e felöleli az olyan közös érdekelLsegü szakt u d o m á n y o k reprezentatív irodalmát, m i n t a m o d e r n n y e l v t u d o m á n y tó irányzatai, n y e l v t ö r t é n e t , a z a f á z l a t á r g y k ö r é t is á t f e d ő I d e g - é s e l m e k ó r t a n , a n e m z e t k ö z i l e g ' l e g s z á m o t t e v ő b b a l a p m u n k á i v a l . E z e n t ú l m e n ő e n h e l y e t k a p az i d e g é l e t t a n i l é l e k t a n és a z I d e g é l e t t a n i n y e l v é s z e t l e g ú j a b b s z a k i r o d a l m a , a pszicholingvisztika. a g o n d o l k o d á s és a b e s z é d h a g y o m á n y o s a n t á r g y a l t l é l e k t a n i k ö n y v é s z e t e b ő l kü,önösen a belső beszéd kísérletes vizsgálatára v o n a t k o z ó adatok. A n y e l v t u d o m á n y ban létjogosultságot n y e r t genetikus e l v a n a l ó g i á j á t k e r e s v e nyúl az intelligencia, a m e m o r i a témakörökbe sorolható régebbi pszichoanalitikus v a g y a kortárs lélektani t é t e l e k h e z é p p e n úgy, m i n t az e p i s z t e m o l ó g u s P i a g e t p s z i c h o g e n e t i k a i sz*mléletéhez. A z elméleti h o z z á á l l á s h o z és a tényanyag értelmezéséhez felhasználja az < l e k t r o n i k u s s z á m i t ó g é p e k , az i n f o r m á c i ó e l m é l e t f o g a l m i apparátusát, t á j o l ó pontjait. A t á r s t u d om á ny o k igen széles területéről választott, a közvetlenül adott v a g y a vonatkoztatható szakirodalom messzemenően jelzi a nyelvpatológiai jelenségek e l e m z é s é n e k és é r t e l m e z é s é n e k s o k i r á n y ú s á g á t . A k u t a t á s m i n d e n s z a k a s z á b a n — a z á l t a l á n o s n y e l v é s z e t i v i z s g á l ó d á s o n tul — az interdiszciplinaritás érvényesül. Ez a megközelítési m ó d e g y a r á n t j e l l e m z ő j e a kutatás tárgyát k é p e z ő n y e l v p a t o l ó g i a i tények b i r t o k b a v é t e l é n e k és a j e l e n s é g e k értelmezésének, elméleti beágyazásának. A bukaresti I d e g - és elmegyógyintézet afáziás betegeinek beszédmintáit a szerző rendelkezésére bocsátotta. A hangszalagon rögzített torzult nyelvhasználati szegmentumok szonogrammikus elemzésére a R o m á n Szocialista Köztársaság A k a d é m i á j á n a k Fonetikai és dialektológiai kutatók ö z p o n t j á b a n k e r ü l t s o r . M á s m ű s z e r e s v i z s g á l a t o k a t v i s z o n t a k o l o z s v á r i Babét?— B o l y a i T u d o m á n y e g y e t e m l é l e k t a n i l a b o r a t ó r i u m á b a n v é g e z t e k el. A s z e r z ő v i z s g á l ó d á s a i n a k r e n d j é n v i s z o n t m i n d i g v i s s z a t é r s a j á t i l l e t é k e s s é g é n e k t e r ü l e t é r e , és mindenekelőtt a n y e l v t u d o m á n y számára hasznosítható megállapításokig igyekszik eljutni. A z afáziások torzult nyelvhasználati mintáiban mutatkozó sajátos jelenségeket es a t ö r v é n y s z e r ű t e n d e n c i á k a t m i n d e n e k e l ő t t m i n ő s é g i e l e m z é s s e l m u t a t j a be, d e o t t a h o l a j e l e n s é g e r r e k í n á l j a is a z a n y a g o t , o t t s t a t i s z t i k a i e g y s é g e k b e n é s é r t e l m e z é s b e n is m e g a d j a . A z e l m é l e t i a l a p v e t é s t sflrltő e l s ő - és ö t ö d i k f e j e z e t b e n (de a I I — I V . t e r j e d e l m é b e n ls) sok o l y a n n y e l v é s z e t i és t á r s t u d o m á n y i v o n a t k o z á s t v i l l a n t f e l . a m e l y e k a modern nyelvtudomány talaján a műszaki fejlődéshez kötötten keltek életre, v a g y a n y e l v t u d o m á n y t e l e v e n y é b ő l s a r j a d v a m á s t u d o m á n y o k t e r ü l e t é n is s z á m o t t e v ő i r á n y z a t o k k á n ő t t é k ki m a g u k a t ( Í g y a n y e l v é s z e t i s t r u k t u r a l i z m u s b ó l k i b o n t a k o z ó v á l t o z a t o k , a p s z i c h o l i n g v i s z t i k a . a n e u r o l i n g v i s z t i k a és m á s o k ) A z elméleti horizont megrajzolására szánt fejezetekben Schveiger vázolja azokat a t é t e l e k e t és f o g a l m i r e n d s z e r t , a m e l y e k a h a t v a n a s é v e k b e n n e m c s a k ü j l e n d ü l e t e t a d t a k a n y e l v p a t o l ó g i a i j e l e n s é g e k kutatásának, h a n e m az elért e r e d m é n y e k a l a p ián űj határdiszciplinák rendszerébe integrálódtak. A z e m b e r i a g y és a b e s z é d s z e g m e n t u m o k a t ( g é p i f o r d í t á s t ) l é t r e h o z ó e l e k t r o nikus s z á m í t ó g é p e k feltételezett működési m o d e l l j é n e k f e l v á z o l á s a után. a szerző m e g á l l a p í t j a , h o g y : ,,Azok a z a v a r o k a m e l y e k e t e két készülék létrehozhat a maguk során k ü l ö n b ö z ő e k : a gép esetében szükségszerűen szisztematikusak: az e m b e r nél n e m ; az a f á z i á s b e s z é d p r o d u k t u m , például, az adott s z e m é l y n é l n e m szisztematikus, így n e m teszi l e h e t ő v é á l t a l á n o s a b b t ö r v é n y s z e r ű s é g e k k i d o l g o z á s á t csak i g e n e l v o n t s z i n t e n " (37). A z e m b e r i a g y é s a z e l e k t r o n i k u s s z á m i t ó g é p l e h e t s é g e s működési e l v e i n e k felvázolása tükrözi azt a kezdeti optimizmust, amit m é g nem igazoltak a beszédmegértés, a beszédtevékenység elméleti modelljei. Ezek hiánya n a p j a i n k i g m e g o l d h a t a t l a n n e h é z s é g e t j e l e n t . Ezt h i d a l j a át a z z a l , h o g y a g e n e r a t i v n y e l v e l m é l e t a k t t v - k r e a t í v nyelvelsajásitási, nyelvhasználati és m á s tételeihez fordul. A l e g j o b b strukturalista vonalon haladva a beszédet emberi tevékenységnek, funkciójában i n f o r m á c i ó h o r d o z ó közlési eszköznek tekinti. Eltérően C h o m s k y tételétől, n e m a n y e l v e t minősíti velünkszületettnek. h a n e m azt a m a g a s szintű e m beri képességegyüttest, a m e l y a l k a l m a s i t az é p p e n adott n y e l v egészen korai, a n y a nyelv szintű elsajátítására.

•238

SZEMLE

A genetikus e l v h e z fordulást i n d o k o l j á k azok a n y e l v t u d o m á n y i tételek, m e . lyek szerint m i n d i g ugyanazok az ímplikációs szabályok határozzák m e g a kiépülő gyermeknyelvi kronológiát, a beszüküló öregkori beszédtevékenység sorrendisegét. az afáziások széthulló nyelvhasználatának Jelenségeit éppen úgy. m i n t a g y ó gvuló atázlás nyelvi viselkedése fokozatos helyreállásának mozzanatalt (utalhatunk Itt a p s z i c h o l i n g v i s t a M i l l e r t ő l é s m á s o k t ó l á t v e t t f o n o l ó g i a i t é n y a n y a g Jakobson hasznosította összefüggésekre, v a g y a g y e r m e k n y e l v grammatikai szintű sorrend i s é g é r e S l o b i n r e n d s z e r e z é s e a l a p j á n és m á s o k r a ) . A második, a harmadik és a negyedik fejezet rendkívül g a z d a g az összehasonlító n y e l v é s z e t i elemzéssel leirt, m e g h a t á r o z o t t és r e n d s z e r i n t az Interdiszciplináris értelmezési kísérletekkel kiegészített nyelvpatológiai jelenségek bemutatásában. A román anyanyelvű afázlás betegek torzult nyelvhasználati mintáinak elemzésekor, a vizsgált beszédszegmentumokat nemcsak a román köznyelvi v a g y Irodalmi standardokkal veti egybe, hanem az afázia szakirodalmának angol, francia, n é m e t , o r o s z é s m á s n y e l v ű p é l d a a n y a g á v a l ls. A szerző a rendelkezésére álló torz nyelvhasználati minták alapján bemut a t j a a s z a k i r o d a l o m b a n f e l l e l h e t ő a n a l ó g i á s j e l e n s é g e k e t é p p e n úgy, m i n t az e l térő v a g y a teljesen ellentmondó tényanyagot. A nyelvészeti elemzés számára k i v á lasztott igen é r d e k e s p é l d a a n y a g g a l e g y r é s z t a m á r Ismert tételek t o v á b b i b i z o n y í tását szolgálja, másrészt viszont g y ű j t é s e a l a p j á n m e g k é r d ő j e l e z b i z o n y o s állításokat, v é l e k e d é s e k e t . I l y e n m á r m e g h o n o s o d o t t tétel t o v á b b i megerősítését n y ú j t ó megállapítása p é l d á u l az, h o g y a f á z i á s o k m i n t e g y „ e l v e s z t i k " a m o n d a t o k állítm á n y ! r é s z e f e l e t t i u r a l m a t (61), v a g y a z , h o g y n a g y t ö b b s é g ü k n é l felismerhető a t r a n s z f o r m á c i ó s r e n d s z e r i n a d e k v á t e g y s z e r ű s í t é s e , és e z a r o m á n anyanyelvűség e s e t é b e n is é r v é n y e s . A l e x é m á k s z i n t j é n , a b e s z é d t e v é k e n y s é g k ó r o s j e l e n s é g e i k ö z ö t t e l ő t é r b e k e r ü l az. h o g y m e g s z ű n i k a sző és az a d o t t k o n t e x t u s k ö z ö t t i t e r m é szetes kapcsolat, a függőség. I n a d e k v á t m ó d o n kitágul a szó szemantikai köre. U g y a n c s a k z a v a r keletkezik a szó metallngvisztlkai. fatikus funkciói vonalán, azok t e l j e s k i e s é s é é i g (71). F o n o l ó g i a i - f o n e t i k a i t á r g y k ö r b e n S c h v e i g e r a d a t a i is a z t b i z o nyítják, hogy afáziások esetében a magánhangzórendszer teljesebben megmarad, m i n t a m á s s a l h a n g z ó r e n d s z e r a m a g a ö s s z e t e v ő i v e l (124). A s z e r z ő ú g y t a l á l j a v i s z o n t , h o g y a Jelen k u t a t á s k e r e t é b e n n e m I g a z o l ó d o t t R e c h f o r d és W i l l i a m s a z o n é s z r e v é t e l e , m e l y s z e r i n t a f á z i á s o k m e g n e v e z é s i n e h é z s é g e i a r á n y o s a k a s z a v a k g y a k o r i s á g á v a l (97). N e m t a r t i a I g a z o l t n a k A l a j o u a n i n e és m u n k a t á r s a i n a k azt az állítását sem, h o g y a z s a r g o n o f á z l á k esetében m e g leh e t k ü l ö n b ö z t e t n i n é h á n y s z e m a n t i k a i és f o n e t i k a i k o m p o n e n s t . E z az é s z r e v é t e l kiegészül a szerző további megállapításaival, m e l y szerint a parafázlák esetében igenis f i g y e l e m b e kell/lehet venni azok valamilyen, a standard nyelvhen megtal á l h a t * p r o - a l a k z a t á t (105). T o v á b b i e l e m z é s r e é s v i t á r a k é s z t e t ő m e g á l l a p í t á s a a z i s , h o g y a z a f á z l á s n y e l v h a s z n á l a t z a v a r a i n e m j e l e n t k e z n e k s z i s z t e m a t i k u s a n (157) A z afázia eseteiben rögzített nyelvpatológiai tények egészen eltérő, az által á n o s t ö r v é n y ű t e n d e n c i á k b a n e m I l l e s z k e d ő a n y a g h á t t e r é b e n á l l h a t a z a t é n y Is, hogy a nyelvhasználati mintákat szolgáltató populáció n e m homogén, m é g akkor s e m ha m i n d e n e k e l ő t t a m o t o r i k u s a f á z i a esetei. E r r e utal e b e t e g e k n y e l v i p r o d u k t i v i t á s á n a k m e g a n n y i szélső értéke. í g y például, az a k t i v i z á l h a t ó szókincs szélső é r t é k e i n e k m u t a t ó i .1 é s 3173 (65). A k ö z l é s e k e g y s é g n y i s z á m a u g y a n c s a k nagy s z ó r á s r a u t a l , 3 é s 218, a m i k ö z p o n t i t e n d e n c i á j á b a n 1042 (2., 3. t á b l á z a t ) . í g y a v i s z o n y l a g kicsi esetszám m a g a után v o n j a az á l t a l á n o s a b b é r v é n y ű következtetés e k r ő l v a l ó l e m o n d á s t . T é n y a z . h o g y s t a t i s z t i k a i l a g j e l e n t é k t e l e n s z á m ú a f á z l á s is szolgáltatott anyagot jelentős tételek megalkotásához, á m a továbbiakban éppen a l e h e t s é g e s , a s t a t i s z t i k a i l a g is s z i g n i f i k á n s e s e t s z á m a l a p j á n e l e m z e t t n y e l v p a t o lógiai tények hivatottak megerősíteni vagy helyesbíteni a kialakított nézeteket A f á z i á s o k beszédtevékenységének m i n d e n elemzett szintjét Igen érdekes m e g állapítások és t o v á b b i hipotézisek felállítása kíséri. A szerző e g y é n i hozzájárulása az a f á z t o l ó g l a t á r g y k ö r é n e k g a z d a g í t á s á h o z a z o n b a n szinte r e j t v e m a r a d a talán túlságosan is tagolt f e j e z e t e k a l p o n t j a i b a n . K á r , h o g y é p p e n az e r e d e t i megállapítások n e m kerülnek újra felszínre fejezeteket s u m m á z ó és végső következtetésekben. A szűkebb és tágabb érteimben megkönnyítette volna, a különben élénk

érdekelt szakmabeliek számára feltétlen érdeklődésre számottartó, sokoldalú munka

SZEMLE

239

— h o z z á f é r h e t ő s é g é t a z , ha a v i l á g n y e l v e k v a l a m e l y i k é n is k ö z r e a d t a r t a l o m j e g y z é k e t és k i v o n a t o s i s m e r t e t ő t . A k ö t e t r i t k a , k o m p e t e n s n y e l v é s z e t i e l e m z c s e k tárh á z a . E b b e n a t e r j e d e l e m b e n Is J e l l e m z ő j e a z . h o g y m i n d n y e l v t u d o m á n y i , mind határtudományi diszciplínák területén dolgozók messzemenően hasznosíthatják A Sehvelger rendelkezésére álló nyelvpatológiai anyag további olyan összeíúggések kibontására kínálkozik, amelyek mindenekelőtt nyelvtudományi érdekeltségűek A kötetbe foglaltak elvezetnek a motorikus afáziások nyelvi viselkedésének alsóbb és m a g a s a b b nyelvi/beszéd s á v j a l n a k bemutatásáig A nyelvészeti elemzés azonban túlmutat a mondat szintű n y e l v h a s z n á l a t i sajátosságok ismérvein, ú j a b b hasznosítható összefüggéseket hozhat felszínre. A szerző érzékelteti, h o g y a m o n d a t h a t á r k ő u g y a n , d e a t e l j e s s é g , a m i a m o n d a t o n túl v a n ? A z z a l m é g adós a szakirodalom, m é g n e m valósult m e g a n n a k leírása, meghatározása, hogy a f á z i á s o k esetében, a m o n d a t k o r l á t a i n túl, m e l y e k a p a t o l ó g i k u s n y e l v i viselkedés, a k o m m u n i k á c i ó Ismérvei a lehetséges S Z Ö V E G egész terjedelmében AJ i d d i g i elemzések s maga a kötet feljogosítja a szerzőt a kővetkező lépés megtétel é r e is, a t o r z u l t b e s z é d t e v é k e n y s é g s z ö v e g n y e l v é s z e t i m e g k ö z e l í t é s é r e , e s e t l e g é p p e n a b b a n a z I r á n y b a n , a m e r r e J S. P e t ő f i . T . A v a n D i j k és m á s o k t a r t a n a k . A f á z i á s o k s z ö v e g - e g y s é g n y i n y e l v i v i s e l k e d é s é n e k e l e m z é s e l e h e t ő v é teszik a kódh a s z n á l a t ( k o r l á t o z o t t i l l e t v e k i d o l g o z o t t k ó d ) m i n ő s é g e i n e k a l e í r á s á t is, h i s z e n ugyancsak a sérült p e r f o r m a n e i a jelensége, n e m érinti a mélyszerkezetet. V á r j u k a következő munkát. P A K K A S CS.

MAGDA

Text vs Sentence B a s i c Q u e s t i o n s o f T e x t L i n g u l s t t c s I — I I . S z e r k P e t ő f i S. J á n o s H e l m u t B u s k e V e r l a g H a m b u r g . 1979 66K I.

A z u t ó b b i m á s f é l é v t i z e d b e n t a n ú i l e h e t t ü n k a n n a k , h o g y a n Jött l é t r e n y e l v t u d o m á n y i (elméleti és a l k a l m a z o t t ) diszciplína: a szővegnyelvcszet.

egy

tlj

A n y e l v f u n k c i ó k v i z s g á l a t a , a s z e m i o t i k a i és a n y e l v é s z e t i kommunikációkutatás kiszélesedése szükségképpen fölveti a szövegegész nyelvészeti tanulmán y o z á s á t is A z ún. „ g e n e r a t í v e l v " p e d i g a l e í r ó n y e l v é s z e t e l e m z ő m ó d s z e r e v e i s z e m b e n c é l u l t ű z i ki o l y a n n y e l v e l m é l e t k i d o l g o z á s á t , a m e l y a s z ö v e g e k létrehozásának mechanizmusát adja meg. H o g y a n lehet a szöveget generálni? Mi tartja ö s s z e a s z ö v e g e t ? V a n n a k - e a m o n d a t o n t ú l is g r a m m a t i k a i r e l á c i ó k ? — í m e n é hány olyan kérdés, a m e l y a mondat fölött álló nagyobb nyelvi egysegre irányítja a figyelmet, s amely a mondatgrammatikán belül maradva nem válaszolható meg A s z ö v e g n y e l v é s z e t n e m h o m o g é n t u d o m á n y , s z á m o s n y e l v é s z e t e n k í v ü l i tud o m á n y s z a k k a l é r i n t k e z i k (az i r o d a l o m t u d o m á n n y a l , az i n f o r m á c i ó e l m é l e t t e l , a logikával, a pszichológiával, a szociológiával, a szemiotikával). Komplexitását é* m u l t i d i s z c i p l i n á r i s j e l l e g é t j e l z i m á r m a g a a z a t é n y is. h o g y a z e m l í t e t t tudományszakok mindenike helyet kér magának a szövegfogalom értelmezéseben, a szöveg jellemző jegyeinek megállapításában. A s z ö v e g e t a m o n d a t n a k f ö l é r e n d e l ő ű j t u d o m á n y á g v i t á s k é r d é s e i n e k a tud a t o s í t á s á r a es a n é z e t e k s z e m b e s í t é s é r e v á l l a l k o z i k ez a P e t ő f i S. J á n o s s z e r k e s z tette t a n u l m á n y g y ű j t e m é n y A szerkesztő — a blelefeldi egyetem professzora — a n y e l v é s z e t i , l o g i k a i - s z e m a n t i k a i és s z e m i o t i k a i k u t a t á s o k e g y s é g e s k e r e t b e n t ö r t é n ő i n t e g r á l á s á t c é l z ó s z ö v e g e l m é l e t é v e l m á r e d d i g is m e g é r d e m e l t t e k i n t é l y t v í v o t t ki m a g á n a k a s z ö v e g e l m é l e t t e r ü l e t é n . A k é t k ö t e t a n y a g a a s z e r k e s z t ő ö t k é r d é s b ő l á l l ó k ö r l e v e l é r e v á l a s z k é n t érkeziett t a n u l m á n y o k b ó l áll e g y b e A z e r e d e t i leg h e t v e n kutatóhoz intézett k ö r l e v é l r e n e g y v e n h a t válasz érkezett be f ö l d r a j z i lag is r e n d k í v ü l változatos megoszlásban Tokiótól Floridáig. Helsinkitől Jeru zsálemig. A k é r d ő í v a s z ö v e g n y e l v é s z e t a l a p v e t ő k é r d é s é i t öleli f e l : (1) m i a s z ö v e g ? ( - ) m e l y e k a szövegminőségre jellemző sajátosságok (amelyek nem jellemzőek a mond a t r a ) ? (3) m e l y e k a s z ö v e g n y e l v é s z e t l e g f o n t o s a b b f e l a d a t a i ( 4 ) é s m e l y e k azok.

•240

SZEMLE

a m e l y e k k e l a m o n d a t n y e l v é s z e t n e m f o g l a l k o z i k ? s v é g ü l (5) m e l y e k a l e g f o n t o s a b b , legsürgősebb tennivalói? M i n t látjuk, a kötet címében kihívóan exponált szembenállás ( T e x t versus sentence) a kérdéssorozat egészét áthatja: a szöveg lényegi jellemzői, a szövegnyelvészet sajátos feladatai — a szerkesztő felfogása szerint — éppen a mondatfogalommal s a mondatközpontú nyelvészettel szembeállítva ragadhatók meg. A szerkesztő a kötet é l é r e h e l y e z i (3—142) azt a t i z e n e g y t a n u l m á n y t , a m e l y a körlevél gondolatsorát követve valamennyi fölvetett kérdésben állástfoglal. A véleménykülönbségek ellenére a szerzők (K Brlnker. U. L . F l g g e , A GarciiB e r r i o , II G l l n e z , K . H e g e i , W . R a l b l e . C. S c h w a r z e , C. Serge, P. Sgall, M . T i t z m a n n , J. W i r r e r ) k i v é t e l n é l k ü l e g y e t é r t e n e k a b b a n , h o g y a s z ö v e g l é t e z ő n y e l v i egység, akár belefér a grammatikába, akár nem. Ezeknek az írásoknak a párhuzamos olvasása, a szövegnyelvészet alapkérdéseire udott k ü l ö n f é l e válaszok szembesítése i g e n tanulságos. N e m c s a k a z é r t , m e r t n y i l v á n v a l ó v á teszi a f e l f o g á s b e l i különbségeket, hanem mert arról győz meg, hogy a szövegprobléma egységes m ó d ó n csak n e h e z e n r a g a d h a t ó m e g , ha azt a n y e l v é s z e t n e k , illetőleg a többi m e g lévő diszciplínának a keretében tekintjük. A szövegnek mint nyelvi entitásnak, illetőleg az általános szövegfogalomnak a leírásához tudományelméleti átértékelés szükséges. Erre a nyelvészet ö n m a g á b a n nem elegendő. A szöveg szintjének, a bekapcsolása a kutatásba az e g y e s t u d o m á n y s z a k o k h a g y o m á n y o s k e r e t e i n e k áttörésével jár együtt. Ezért a szöveg megközelítése föltétlenül többet jelent a mondat h a t á r á n a k k v a n t i t a t í v átlépésénél, s a kutatási m ó d s z e r e k k v a l i t a t í v meghaladását föltételezi. A z e l s ő k ö t e t m á s o d i k f e l é b e n (142—344) a z o k a t a n u l m á n y o k k a p t a k h e l y e t , a m e l y e k csupán a k ö r l e v é l b e n fölvetett e g y v a g y két p r o b l é m á r a n y ú j t a n a k kitekintést. E z e k n a g y r é s z e a s z ö v e g f o g a l o m d e f i n i á l á s á r a tesz k í s é r l e t e t (P. M . B e r t i n e t t o , M . W . G i u l i a n , E. l t k o n e n , K a n y ó Z o l t á n , V . K u k k a r e n k o , M . M . L a n g l e b e n , U. O o m e n , P. S c h v e i g e r ) , másik része a s z ö v e g n y e l v é s z e t m i b e n l é t é n e k , sürgető f e l a d a tainak körvonalazására vállalkozik (M Gopnik, W . A. Koch, R. E. Longacre. B. P a l e k . G A. Pogatschnigg). A szövegtagolás problémájára összpontosítja a f i g y e l m é t R. Harweg írása, P . W u n d e r l l pedig szövegfonológiai megvilágításba helyezi a m o n d a t — b e k e z d é s — s z ö v e g f o g a l m á n a k elhatárolását. Ez a rész f ő l e g a megközelítési szempontok változatosságával ejt meg. A z új diszciplína alapkérdéseinek megválaszolásában szóhoz jut a szöveg vizsgálatában érdekelt majd minden tudományág (kommunikációelmélet, nyelvszociológia, irodalomtudomány, stilisztika, narratológia, mítoszkutatás, matematikai logika, kognitív pszichológia, antropológia) szakembere A m á s o d i k k ö t e t a z o k a t a t a n u l m á n y o k a t t a r t a l m a z z a , a m e l y e k (1) e g y e t l e n s a j á t o s s z e m s z ö g b ő l v e t i k f ö l a s z ö v e g g e l k a p c s o l a t o s p r o b l é m á k a t (345—466), (2) á l t a l á n o s m e t o d o l ó g i a i k é r d é s e k e t v i t a t n a k m e g (467—584) v a g y (3) e g y - e g y s a j á t o s s z ö v e g n y e l v é s z e t i i s k o l a m ó d s z e r e i t k ö r v o n a l a z z á k (585—666). E k ö t e t tanulmányai a szövegegész belső (szintaktikai — szemantikai — stilisztikai) és külső (szociolingvisztikai, pragmatikai, etnolingvisztikai) paramétereit egyaránt éles megvilágításba helyezik. A z interdiszciplináris s z e m l é l e t m ó d j e g y é b e n t á r g y a l j á k a szövegs t r u k t ú r a ( A . B c r r e n d o n n é r , W . M a r c l s z e w s k i ) . a s z ö v e g k o h é z i ó (E. V a s i l i u , C. M a r e l l o ) , a stílus ( S z a b ó Z o l t á n ) , a n a r r á c i ó ( G . G e n o t ) , az e l ő f e l t é t e l e z é s (E. F. P r i n c e ) számos vitatott kérdését akár a szemiotika v a g y a stilisztika, akár a szöveglogika vagy a matematika (hálóelmélet) irányából közelítenek is a k é r d é s h e z . E k ö t e t t a n u l m á n y a i k ö z ü l k ü l ö n is e m l í t é s t é r d e m e l n e k a k u t a t á s f ő i r á n y á t é s a k t u á l i s p r o b l é m á i t j e l z ő t a n u l m á n y o k T . A . v a n D i j k és G . B. M o r t a r a tollából. E g y - e g y s a j á t o s s z ö v e g n y e l v é s z e t i i s k o l a m ó d s z e r e i r e d e r ü l f é n y E. U m b e r t i ( B o l o g n a ) , E. U . G r o B e ( F r e i b u r g ) , C . M a r e l l o ( T o r i n o ) . F Nef (Amsterdam) ts T h . P a v c l ( O t t a w a ) Írásaiból. E szövegnyelvészeti iskolák forrásvidéke (Greimas és Bermond modclljétől Fillmore esetgrammatikájáig) bármilyen távol esik is egymástól, valamennyi a szövegnyelvészet életképességét bizonyítja. A P e t ő f i S. J á n o s s z e r k e s z t e t t e t a n u l m á n y k ö t e t n e m c s a k h ü t ü k r e a s z ö v e g nyelvészeti kutatások jelenlegi állásának, d e remélhetőleg jelentős mértékben elősegíti m a j d a tisztázódás f o l y a m a t á t is e z e n a z ú j kutatási t e r ü l e t e n . e . o o u n t ERzsfiBtiT

N Y E L V -

ES

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I

K O Z L E M E N Y E K

XXV. »*f. IMI 2. u t a

H l R E K

A 75 é v e s B a l o g h E d g á r és az

irodalomtörténet-írás

Balogh Edgár következetesen közirónak, azaz publicistának vallja magát. A z irodalomtörténet-írás természetesen n e m a nyilatkozatokat, vallomásokat tekinti elsődlegesnek, h a n e m m a g á t a müvet, elvben tehát e l k é p z e l h e t i volna, hogy az u t ó k o r B a l o g h E d g á r t m á s k é p p láttassa, m o n d j u k p r ó z a l r ó n a k , e s s z é i s t á n a k , k r i t i k u s n a k v a g y i r o d a l o m t ö r t é n é s z n e k s o r o l j a be. a X X . s z á z a d k ö z e p e m a g y a r , csehs z l o v á k i a i m a g y a r és r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l m á t t á r g y a l ó f e j e z e t e k b e n . N e m v a l ó színű a z o n b a n , h o g y e r r e a kiigazításra szükség lesz: fél évszázad B a l o g h Edgár j e l z e t ű k ö n y v e i és c i k k e i i g a z o l j á k a s z e r z ő ö n i s m e r e t é t . A h e t v e n ö t é v v e l e z e l ő t t T e m e s v á r r ó l indult, Pozsonyt, Prágát. Budapestet, Brassót m e g j á r t , m a j d K o l o z s v á r t megtelepedett néprajzos-jelöltet, i f j ú újságírót, harcos m o z g a l m i embert, szerkesztőt, e g y e t e m i t a n á r t m i n d i g is a k ö z ü g y e k é r d e k e l t é k , t e v é k e n y s é g e k ö z é p p o n t j á b a ezért állította a publicisztikát, azaz a k ö z ü g y e k irodalmát. H a t e h á t m a B a l o g h E d g á r és az i r o d a l o m t ö r t é n e t - í r á s k a p c s o l a t á t v i z s g á l j u k , t i s z t á z n u n k k e l l a h á r o m l e h e t s é g e s k ö z e l í t é s m ó d o t s azt, h o g y m e l y i k r ő l a k a r u n k szólni. 1. B a l o g h E d g á r m i n t a.KOtó e g y é n i s é g és — n y u g o d t a n m o n d h a t j u k — m i n t j e l e n s é g t e r m é s z e t s z e r ű e n az i r o d a l o m t ö r t é n e t - í r á s t á r g y a . M a j d a n i m n n o g r á f u s á nak h a t a l m a s a n y a g g a l k e l l m e g b i r k ó z n i a , cs j á r a t o s n a k k e l l l e n n i e a p o l i t i k a t ö r t é n e t , a t ö r t é n e l e m t u d o m á n y , a z e t n o g r á f i a e s a s z o c i o l ó g i a t e r é n is M á r m a is sok k ö t e t r e m e n ő ú j s á g c i k k e t , m é l t a t á s t , t a n u l m á n y t l e h e t n e ö s s z e g y ű j t e n i , a m e lyek a Balogh Edgár-jelenség e g y - e g y részletét v a g y a mü egészét próbálják megf e j t e n i . E m o n o g r á f u s f e l a d a t a lesz a s z e r v e z ő - k e z d e m é n y e z ő e m b e r , a t a n á r és a s z ó n o k t e l j e s í t m é n y é t is f e l m é r n i , m i n d e n e k e l ő t t a d o k u m e n t u m o k a t ö s s z e g y ű j t e n i . Csupán levelezésének s z á m b a v é t e l e é v e k m u n k á j á t i g é n y e l n é ; e l e v e l i k ismeretéb e n l e h e t m a j d m e g á l l a p í t a n i , h o g y h á n y t á r s a d a l m i f o n t o s s á g ú ö t l e t s z ü l ő j e ő, hány intézmény v a g y egyéni alkotás sugalmazója volt. De a kötetekben vagy újságokban. hetilapokban, folyóiratokban hozzáférhető Balogh Edgár-tanulmányok, c i k k e k , f e l j e g y z é s e k , sót s z é p i r o d a l m i j e l l e g ű í r á s o k e g y m á s h o z és a k o r h o z v i s z o nyítása sem e g y s z e r ű m ü v e l e t . 2. M i n t ösztönzőt és s u g a l m a z ó t XX. századi irodalmunk másokról szóló f e j e z e t e i b e n is j e l e n t ő s h e l y i l l e t i m e g . A c s e h s z l o v á k i a i „ S a r l ó " j o g á n , m a j d a Kelet Népe m u n k a t á r s a k é n t M ó r i c z Z s i g m o n d é l e t é n e k és m ű v é n e k e g y - e g y szakas z á h o z c s a k ú g y k a p c s o l ó d i k B a l o g h E d g á r p á l y á j a , m i n t a f i a t a l József A t t i l a üt- é s közösségkereséséhez. T a m á s i Á r o n n a l társítja szerepe a V á s á r h e l y i T a l á l k o z ó szerv e z é s é b e n . G a á l G á b o r n a k a r é g i Korunk szerkesztésében közvetlen segítője volt A s z t a l o s I s t v á n ú t j á n a k e g y e n g e t é s é b e n j á t s z o t t s z e r e p ó t m é g n e m tarta f e l a z irodalomtörténet-írás. A f i a t a l a b b a k , S ü t ő A n d r á s t ó l P u s z t a i J á n o s i g és F a r k a s Á r p á d i g , ugyancsak sokat köszönhetnek neki. D e B a l o g h E d g á r r ó l m i n t a z i r o d a l o m t ö r t é n e t - í r á s ö s z t ö n z ő j é r ő l is b e s z é l n ü n k kell. E g y - e g y korai c i k k é v e l , publicisztikai j e g y z e t é v e l , v i t a i r a t á v a l f i g y e l m e z t e t e t t o l y a n t i s z t á z á s o k r a , e l v é g z e n d ő m u n k á k r a , a m e l y e k n e k k i t e l j e s í t é s e az i l l e t ő k o r szak. p r o b l é m a s z a k e m b e r e i r e v á r ( a z ó t a e z r é s z b e n m á r be is k ö v e t k e z e t t ) . A „ n é p i " I r o d a l o m é r t e l m e z é s e , a .,népiesség-' m e g t é v e s z t ő kategóriája, a Korunk

8

— N y e l v - é t Irodalomtudományi

Közlemények

24 2

HÍREK

n é p f r o n t i s z a k a s z á n a k j e l e n t ő s e g e , a z E r d é l y i Helikon i r o d a l m á n a k ú j r a o l v a s á s a es ú j r a é r t e l m e z é s e — csupán néhány a f e l v e t e t t , k ö z ü g y i v é e m e l t kérdések közül. De itt e m l í t h e t n é n k o l y a n e m l é k e z t e t ó i t is, m i n t a z A r a n y J á n o s és R e v i c z k y G y u l a „ k o z m o p o l i t a " - v i t á j á r a u t a l á s (Egy elévült vita történetéhez), vagy amit Madách I m r é r ő l írt, a k i , . n e m c s a k a z írás, h a n e m a m a g a t a r t á s m ű v é s z e i s " , p u b l i c i s t a — m o n d h a t n á n k n é m i a n a k r o n i z m u s s a l (Madách útja Timontol Mózesig). 3. V é g i g g o n d o l t , d o k u m e n t á l t és i r o d a l o m t ö r t é n e t i l e g k i f e j t e t t t a n u l m á n y a i v a l u g y a n c s a k s a j á t o s h e l y e t v í v o t t ki m a g á n a k B a l o g h E d g á r . É r d e k l ő d é s e e l s ő s o r b a n az írói p u b l i c i s z t i k a f e l é f o r d u l t ( a z e g y e t e m e n is p u b l i c i s z t i k a - t ü r t é n e t c t t a n í t o t t ) . H á r o m k ö t e t e t e m e l h e t ü n k ki e t á r g y k ö r b ő l - , a Halljátok, emberek? (1957) B e n e d e k E l e k , a Kenyéren és vízen (1962) M ó r i c z Z s i g m o n d , a Poéta és publikum (1967) A d y Endre cikkeiből készült válogatás, s a hozzájuk fűzött magyarázatok, a polit i k a i és e s z t é t i k a i ö s s z e f ü g g é s e k m e g v i l á g í t á s a az A d y - . M ó r i c z - , i l l e t v e B e n e d e k E l e k - k u t a t ó k s z á m á r a is i r á n y m u t a t ó . ( B e n e d e k E l e k - k u t a t ó n a k , l e g a l á b b i s a h a t v a n a s é v e k i g , j ó s z e r i n t csak B a l o g h E d g á r t m o n d h a t j u k ; ő a d t a ki A harismadár c í m m e l B e n e d e k E l e k n o v e l l á i t is.) I r o d a l o m t ö r t é n e t i - i r o d a l o m e l m é l e t i t é t e l t is f e l állított a Móricz-publicisztika kapcsán, a k ö v e t k e z ő k é p p e n : „ A t é n y l e í r ó valóságközlést követte egyrészt a politikai értelmezés, v a g y i s a publicisztikai visszaadás, másrészt a szépirodalmi tükrözés. Sok esetben adatról adatra, gondolatról gondolatra k ö v e t h e t ő a g y ű j t ö t t a n y a g útja a riporttól az igényesebben összetett közíráson át a m é g b o n y o l u l t a b b s z ö v é s ű m ű v é s z i a l k o t á s o k i g , s e b b e n a z írói hármass z a b á l y b a n a közírásnak k ü l ö n l e g e s a s z e r e p e és jelentősége. A m i a r i p o r t b a n m é g esak n y e r s a n y a g , az a p u b l i c i s z t i k a i a l k o t á s b a n m á r t u d o m á n y o s m e g v i l á g í t á s t , s o k f é l e b e k ö t é s t és l o g i k a i k o n k l ú z i ó k a t k a p . t u d a t o s p o l i t i k a i n y o m a t é k o t , a m i lényegesen h o z z á j á r u l a művészi áttételek kritikai realista hiteléhez." K é r d é s pers z e . h o g y é p p i l y e n k ö v e t k e z e t e s s é g g e l , „ t ö r v é n y s z e r ű e n " é r v é n y e s ü l n é n e k az a l kotás e g y e s fázisai, M ó r i c z Z s i g m o n d írói tudatosságának ismeretében azonban érdemes volna nagyobb anyagon ellenőrizni Balogh Edgár feltételezését. Hasonlóan vitatható, de t e r m é k e n y s különösen e g y adott irodalompolitika! időszakban bátor h i p o t é z i s s e l t a l á l k o z h a t t u n k A d y Asszony-ideálja (1963) r l m ü t a n u l m á n y á b a n is: a k o r á b b a n „ b ű n ö s n e k " tekintett L é d a - d a l o k a t értékeli é r d e m ü k szerint, s élesen b í r á l j a az ö t v e n e s é v e k A d y - i r o d a l m á n a k „ d e k a d e n c i a " - s z e m l é l e t é t . ( „ A d y monog á m erkölcsi beállítottságát" viszont aligha tekinthetjük végső következtetésnek.) N y i l v á n a s z u b j e k t í v é l m é n y e k is b e l e j á t s z a t n a k B a l o g h E d g á r k o r t á r s i témákról, illetve a közelmúlt irodalmáról szóló tanulmányaiba, ám az irodalomtörténész jelenlétét szintén látnunk kell úttörő T a m á s i - e l e m z é s é b e n például (Mint sziklára szállott h e g y i madár, 1966) v a g y Itt és most. Tanulmány a régi Korunkról c i m ü , m o n o g r a f i k u s ö s s z e f o g l a l á s á b a n (1976). A B a l o g h E d g á r f e l m u t a t t a K o r u n k történetben é r d e m t e l e n ü l h á t t é r b e szorul u g y a n a húszas é v e k avantgarde-jának e r d é l y i története. K o r u n k - és D i e n e s - v o n a t k o z á s a , d e k e l l ő m e g v i l á g í t á s t k a p a népfront-korszak, a kiegyenlítődésre törekvés. Vitára ingerlő, mégis forrásértékű k ö n y v ez, ú j a b b i r o d a l o m t ö r t é n e t i k u t a t á s o k k i i n d u l ó p o n t j a A z itt v á z o l t n é h á n y g o n d o l a t c s u p á n e g y r é s z é t v i l á g í t j a m e g B a l o g h é l e t m ű v é n e k , d e talán nem jelentéktelen részét. A publicista, a m o z g a l m i t a l á l k o z i k itt is az i r o d a l o m t ö r t é n é s s z e l . KANTOR

Edgár ember t.AJOS