TARTALOM. Portré: Martin Schulz. figyelő: Egmont Intézet: Pénz a strukturális reformokra az Eurózónában

Európai Kutatási Központ

E U - N AV I G Á T O R Heti EU hírek röviden 2 0 1 3 . J Ú N I U S 17. 2 3 . S Z Á M

TARTALOM •

magyarázkodásra PRISM--botrány miatt Európában is magyarázko dásra kényszerül az USA a PRISM

• • • • • • • • • • • •

Az Európai Parlament júniusi plenáris ülésének legfontosabb fejleményei Nem maradna eltitkolható bevétel az EUEU-n belül Ashton és az EP is szót emelt a török tüntetők elleni fellépés miatt Indulhatnak az EUEU-USA szabadkereskedelmi tárgyalások Az Európai Külügyi Szolgálatot még van hova javítani Tiltakozások a görög közszolgálati televízió bezárása nyomán Izland felhagy az uniós csatlakozási tárgyalásokkal Új bizottsági javaslat az atomenergia biztonsági ellenőrzéséről EU felkészülés a 2013. júniusi G8 csúcsra csúcsra Jelentés a külföldi működő tőke (FDI) befektetésekről Félúton az EU a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban Automatikus e-segélyhívó a járművekben 20152015-től az EUEU-ban

•

Portré: Po rtré: Martin Schulz

•

Think--tank figyelő: Think Egmont Intézet: Pénz a strukturális reformokra az Eurózónában

Európában is magyarázkodásra kényszerül az USA a PRISMPRISM-botrány miatt Európában is hullámokat vert a PRISM-botrány, miután kiszivárgott, hogy az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) tömegesen gyűjtött olyan adatokat magánszemélyekről szerte a világban, amelyeket több nagy egyesült államokbeli informatikai cég kezelt. A brit külügy- és az osztrák védelmi minisztert is kérdőre vonták amiatt, hogy hogyan és mennyire működtek együtt az NSA-vel, az Európában a PRISM-mel leginkább megfigyelt Németország

kancellárja, Angela Merkel pedig Barack Obama elnöktől követel majd válaszokat berlini találkozójukon. A botránnyal az EU intézményei is foglalkoztak: az Európai Parlament külön vitát szentelt a témának, amely előtt az Európai Bizottság igazságügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, Viviane Reding és Tonio Borg is szót emelt a PRISM-mel szemben. Előbbi Eric Holdert, az USA főügyészét

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . J Ú N I U S 17. 2 3 . S Z Á M

személyesen is faggatta az EU-USA igazságügyi találkozón, amelynek eredeti témája egy kétoldalú adatvédelmi megállapodás volt. Holder leszögezte, hogy nem figyeltek meg senkit, csak ha annak „megfelelő és dokumentált külföldi hírszerzési célja” volt és az egész rendszert felügyelte mindhárom hatalmi ág. Emellett felajánlotta, hogy szakértői szinten egyeztessen a két fél. „Kaptunk bizonyos feleleteket, de bizonyos ügyek még tisztázásra várnak” – kommentálta a megbeszélést Reding, aki június 19-én az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságnak is beszámol a PRISMügyről. Ugyanakkor a botránnyal összefüggésben az igazságügyi biztos hivatala is magyarázkodni

kényszerült szóvivőjén, Mina Andreeván keresztül, mivel a 2012 januárjában asztalra tett adatvédelmi megállapodás-javaslatot az USA intenzív lobbizással szerette volna megváltoztatni. Mina Andreeva elismerte, hogy nagy volt a nyomás, de szerinte ezt „szilárdan állta” a Bizottság. Azonban a tervezet egy 2011. novemberi, Reding által a biztosoknak elküldött változatában még volt egy olyan – a végső verzióból kikerült – kitétel, amely szerint harmadik országoknak csak jogi alappal (pl. kölcsönös segítségnyújtási egyezmény) és az illetékes adatvédelmi hatóság engedélyével lehet kiadni információkat. Az egyezményről a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek kell megkötnie a végső megállapodást. (MB)

Az Európai Parlament júniusi plenáris ülésének legfontosabb fejleményei Az Európai Parlament június 10-13. között tartotta ehavi plenáris ülését Strasbourgban. A jogalkotási kérdések között számos aktuálpolitikai kérdésről is véleményt nyilvánítottak a képviselők, így jelentős kritikát fogalmaztak meg az USA PRISM programjával kapcsolatban, valamit véleményt nyilvánítottak a törökországi zavargások ügyében is. Ez utóbbival kapcsolatban a nyugodt, békés megoldásra hívták fel a török kormányt, valamint elítélték a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakos fellépést. Elfogadták azt a szabályozást is, amelynek köszönhetően egyértelműbbek lesznek az anyatej-helyettesítő termékekre vonatkozó előírások, így azok címkézésére és tartalmára vonatkozó szabályok. Ez azért is fontos, hogy az Európai Unión belül minden édesanya számára egyértelmű legyen, hogy a csecsemők elsődleges táplálása lehetőség szerint anyatejjel kell, hogy történjen. Szintén új szabályokat fogadott el az Európai Parlament a héten a menedékkérelmek elbírálásának módjáról és határidejéről, amely közös európai szabályok egyértelműbb helyzetet

teremtenek az Európai menedékkérők számára.

Unióba

érkező

Az EP a héten jóváhagyta a horvát biztos-jelölt, Neven Mimica kinevezését a fogyasztóvédelmi portfólióra. Így az ő munkájának megkezdéséhez már csak a Tanács hivatalos jóváhagyására van szükség és július 1-jétől, Horvátország csatlakozásának napjától betöltheti a posztot. Szintén szó esett a héten a jövő év májusában sorra kerülő EP-választásokról, amelyeken Magyarország a jelenlegi 22 képviselő helyett már csak 21 képviselőt választhat majd. A plenáris ülésen felszólalt Borut Pahor szlovén elnök és Aníbal Cavaco Silva portugál elnök, akik mindketten az EU előtt álló kihívásokról beszéltek. Emellett pedig előkészítő vitára is sor került a következő, nem sokára sorra kerülő Európai Tanács ülés miatt. A plenáris ülésen a parlament olyan szakpolitikai kérdésekben is döntéseket hozott, mint hogy a kőolaj-, gáz-, ásvány- és fakitermelő cégeknek ezentúl minden egyes projektjük alkalmával kötelező lesz beszámolniuk a költségvetési

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . J Ú N I U S 17. 2 3 . S Z Á M

befizetéseikről, vagy arról, hogy miként lehetne megkönnyíteni a közszféra adataihoz (például statisztikák, térképek) való hozzáférést a vállalatok számára, amelyek így növelhetnék a szolgáltatásaik színvonalát és használhatóságát. Emellett kiderült az elmúlt héten, hogy az

Európai Bizottság által javasolt 2,5 milliárd euróval szemben az EP egy milliárd euróval többet, 3,5 milliárdot javasol a leginkább rászorulókat támogató uniós alapra. (SZK)

További információ:

http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/content/20130610STO11409/ http://www.europarl.europa.eu/news/hu/pressroom/content/20130607IPR11391/ http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/content/20130613STO11729/ http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/content/20130610STO11412/ http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/content/20130606FCS11209/ http://www.europarl.europa.eu/plenary/hu/texts-adopted.html

Nem maradna eltitkolható bevétel az EUEU-n belül Az Európai Bizottság június 12-i jogszabálymódosítási javaslata 2015-től az osztalékjövedelmekre, tőkenyereségre, egyéb pénzügyi bevételeire és a számlaegyenlegek minden formájára kiterjesztené a tagállami adóhatóságok közötti automatikus információcserét az EU állampolgárairól. Így a Huszonhetek lényegében minden jövedelemforrásról tudhatnak, amit állampolgáraik más uniós országokban szereznek. A megtakarításokról már 2005 óta automatikus az információcsere, és az erről szóló irányelvet kiterjesztő javaslat is már a tagállamok előtt van, a Bizottság pedig most az egyéb jövedelemforrásokra (munkaviszony, vezetői díjak, életbiztosítások, nyugdíjak, tulajdon) vonatkozó közigazgatási együttműködésről szóló

irányelvet egészítené ki. A javaslat része az utóbbi időben lendületbe jött adóelkerülés elleni fellépésnek, de az is indokolta, hogy az USA-val már kötelezettséget vállaltak az ilyen adatok kiadására 2014-től, és jogi problémát okozna, ha a tagállamok egy külső országgal több információt osztanának meg, mint egymással. A tervek szerint viszont továbblépne a Bizottság: év végéig a társaságokra vonatkozóan is hasonló javaslatokat tehetnek, jelentette be Algirdas Šemeta adóügyi biztos, és a június 17-18-i G8 csúcs előtt az EU jobb helyzetbe kerülhet, hogy globálissá szélesítse az automatikus információcserét. (MB)

További információ: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-530_hu.htm

Ashton és az EP is szót emelt a török tüntetők elleni fellépés miatt Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt kérte a török

kormánytól, vizsgálja ki a rendőri túlkapásokat a Gezi park beépítése miatt kezdődött, majd

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . J Ú N I U S 17. 2 3 . S Z Á M

tömeges kormányellenes megmozdulássá szélesedő tüntetésekkel szembeni fellépés miatt, és járjanak el a felelősök ügyében. Az Európai Parlamentben nyilatkozva kijelentette, hogy aggódik a „rendőri taktikák” miatt, egyúttal pedig meglepetést okozott neki, hogy kezdetben alig tudósítottak Törökországban az eseményekről és korlátozni próbálták a közösségi médiát. Ugyanakkor leszögezte, hogy ez nem az a pillanat, amikor meg kell szakítani a kapcsolatot a tagjelölt országgal, hanem éppen fokozni kell azt, és dicsérte a török kormány kiegyezését a kurdokkal. Ennek ellenére a Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli forrásai szerint valószínűtlen, hogy az évek óta befagyott csatlakozási tárgyalások újraindulhatnak, és folytatásuk a német külügyminiszter szerint is veszélyben van. Guido Westerwelle felszólította

Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnököt „egy nyugodtabb politikára, amely tiszteletben tartja az európai értékeket”. Az Európai Parlament (EP) június 13-án egy nyilatkozatot is elfogadott, amelyben aggodalmát fejezte ki az aránytalan fellépés miatt, elítélte a török kormány hozzáállását, valamint a rendőri túlkapásokért felelősök bíróság elé állítását, megbüntetését és a bebörtönzött békés tüntetők szabadon bocsátását követelte. „Hogy merészelnek ilyen határozatot hozni rólunk? Azt hiszik, ez a kompetenciájukhoz tartozik?” – reagált Erdoğan. Június 18-án az EP külügyi bizottsága is meghallgatja majd a török igazságügyi minisztert. (MB)

További információ: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_Data/docs/pressdata/EN/foraff/137451.pdf

Indulhatnak az EUEU-USA szabadkereskedelmi szabadkereskedelmi tárgyalások Június 14-én este az uniós kereskedelmi miniszterek luxembourgi találkozóján elfogadásra került az Európai Bizottság tárgyalási mandátuma, így az EU részéről minden adott ahhoz, hogy már júliusban megindulhasson a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség létrehozását célzó folyamat. A mandátum kialakítása nem volt zökkenőmentes: Franciaország már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy nem hajlandó olyan mandátumot elfogadni, amely nem zárja ki a tárgyalható ügyek köréből a kulturális és audiovizuális termékek és szolgáltatások piacát. Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök még az utolsó pillanatban is politikai vétóval fenyegetett, hiszen a mandátum elfogadásához mind a 27 tagállam támogatása szükséges. Elmondása szerint a francia filmipar jelentős hátrányokat szenvedhet Hollywood és az amerikai on-line médiaszolgáltatók miatt. A francia kikötések ezen a téren ismerősek lehetnek korábbról, hisz már az

1993-as GATT-forduló során is ugyanilyen feltételek mellett tárgyaltak az Egyesült Államokkal. Az Európai Parlament szintén kiállt a francia kérés mellett. José Manuel Barroso igyekezett azzal meggyőzni a francia vezetőket, hogy a kívánt célok eléréséhez kevesebb is elég. Ezzel szemben az USA visszavághat, ha Európa még a tárgyalások megkezdése előtt levesz valamit az asztalról, ami jelentősen csorbíthatja a megállapodás erejét. Végül azonban a francia álláspont kerekedett felül, és a megszavazott mandátum alól kivonták a kért területeket. Karel de Gucht kereskedelmi biztos felvetette, hogy egy később szakaszban még visszatérhetnek az ügyre, ám Nicole Bricq francia kereskedelmi miniszter nem sok esélyt lát erre. Bricq azt is elmondta, hogy nem találja problémásnak a lépést, miután korábbi washingtoni látogatása során megbizonyosodott, hogy az Egyesült Államok számára is létezik feltétlenül kizárandó szektor: a pénzügyi

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . J Ú N I U S 17. 2 3 . S Z Á M

szolgáltatások piaca. Mindent összevetve pozitív előjelű a felütés, de elemzők a folyamat során komoly vitákra

számítanak más szektorok, így a mezőgazdaság, a közlekedés és a klímapolitikai szabályozás kapcsán. A tárgyalások hivatalos megnyitója a jövő heti G8 csúcson lesz. (MZS)

Az Európai Külügyi Szolgálatot még van hova javítani Az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentést fogadott el múlt héten az Európai Külügyi Szolgálat működésének értékeléséről, valamint jövőbeni javítási lehetőségekről. A jelentés vitájának kapcsán Catherine Ashton külés biztonságpolitikai főképviselő, az EKSZ vezetője hangsúlyozta, a tagállamok egyelőre nem adják meg azt a támogatást, amelynek segítségével valódi reformokat lehetne végrehajtani az EKSZen belül. Úgy vélte, a szolgálatnak nagyobb szerepet kellene játszania a stratégiai orientációban, ami a Bizottság fejlesztési és szomszédságpolitikai projektjeit illeti, valamint egyetértett azzal a javaslattal, hogy legyenek olyan helyettesei posztjának, akik a szolgálatot képviselhetik egyes utakon, vagy meghallgatásokon. Rámutatott, szükség lenne arra, hogy felgyorsítsák az EU katonai és civil

válságkezelő döntéshozatalt.

misszióival

kapcsolatos

Ezek a kérdések is megjelennek majd valószínűleg abban a nemsokára megjelenő jelentésben, amelyben az EKSZ eddigi működésének felülvizsgálatát adja a főképviselő. Ugyanakkor várhatóan bármit is tartalmaz majd a jelentés, az számos tagállam számára nem lesz elég, hiszen többen még nagyobb változásokat és nagyobb elkötelezettséget várnak a Külügyi Szolgálattól. Az EP jelentést jegyző Elmar Brok és Roberto Gualtieri pedig amellett érvelnek, hogy a tagállamok a külpolitikai kérdésekben a többségi és ne az egyhangú döntéshozatal felé tendáljanak, valamint hogy kerüljön felállításra egy EU katonai operációs központ. (SZK)

További információ: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/pressroom/content/20130607IPR11368/ http://eeas.europa.eu/top_stories/2013/13062013_turkey_and_eeas_review_en.htm

Tiltakozások a görög közszolgálati televízió bezárása nyomán Június 11-én este egy bizonyos ideig utoljára sugárzott adást a görög állami televízió, az ERT. A kormány szóvivője televíziós nyilatkozatában így fogalmazott: „Amikor a görög polgároknak súlyos áldozatokat kell hozniuk, nincs helye a késlekedésnek vagy a szent teheneknek.” Nem sokkal ezután elsötétült a képernyő, az állami televízió mintegy 2600 dolgozóját pedig elbocsátották.

Antonisz Szamarasz miniszterelnök szerint az ERT jelen formájában tipikus példája volt az országban komoly gondokhoz vezető felelőtlen állami költekezésnek és nepotizmusnak. Kiemelte: a cél nem a közmédium végleges felszámolása, pusztán annak áramvonalasított formában való újraindítása. Ennek ellenére a hírt heves tiltakozások követték több szakszervezet és

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . J Ú N I U S 17. 2 3 . S Z Á M

még a koalíciós partnerek részéről is. A hirtelen lépés az állami pénzügyek kiigazítását hivatott előmozdítani. Görögországot az elmúlt hetekben növekvő optimizmus jellemezte, miután a nemzetközi hitelminősítők és befektetők nagyobb bizalmat szavaztak az államnak. Ám a pozitív hangulat megingott, amikor június 10-én, hétfőn a DEPA állami gázcég nem talált vevőre. A sikertelen privatizációs kísérlet kétségbe vonta, hogy Görögország teljesíteni tudja költségvetési és adósságcsökkentési céljait. A köztévé bezárását azonban sokan túlságosan drasztikus tettként értékelték. A döntés miniszteri rendelettel, a parlament megkérdezése nélkül történt, a pénzügyminiszternek válsághelyzet esetére biztosított speciális jogkörök révén. Az Európai Műsorsugárzók Uniójának képviselője nyilatkozatában kérte a miniszterelnököt a döntés visszavonására, a

közérdekre és a médiapluralizmusra hivatkozva. A Szamarasz Új Demokrácia pártja mellett a kormánykoalíció kisebb tagjai, a Pánhellén Szocialista Mozgalom és a Demokratikus Baloldal éles kritikákkal illették a lépést, melyet az EUEKB-IMF trojka felé tett szükségtelen gesztusként értelmeztek. A trojka képviselői épp hétfőn érkeztek Athénbe figyelemmel kísérni a mentőcsomag programjának megvalósulását. Az Európai Bizottság nyilatkozatában azonban elutasította a feltevéseket, hangsúlyozva, hogy tudomásul veszik az autonóm módon meghozott döntést, de a Bizottság sosem kérte a köztelevízió felszámolását a görög kormánytól. A koalícióban megmutatkozó törésvonal instabillá teheti a politikai helyzetet az országban, bár a kormányszóvivő elmondása szerint továbbra is megfelelő a kohézió, hiszen a célok közösek. (MZS)

Izland felhagy az uniós csatlakozási tárgyalásokkal Az ország külügyminisztere, Gunnar Bragi Sveinsson csütörtökön közölte a hírt a Bizottsággal. A miniszter három héttel hivatalba lépése után, első brüsszeli látogatásán kissé fagyos volt a hangulat a bejelentés után. Mint Sveinsson elmondta: „Így működik a demokrácia. A választások során a kormánykoalíció mindkét pártja a csatlakozás ellen kampányolt. Továbbra is Európa része vagyunk, és más módokon szeretnénk erősíteni kapcsolatunkat.” Štefan Füle bővítési biztos a sajtókonferencián nem titkolta csalódottságát: „Számomra ez személyes veszteség is, de szakértőként kérdések és kétségek nélkül tiszteletben tartom a polgárok és választott vezetőik akaratát.” Hozzátette még, hogy a Bizottság továbbra is teljesen elkötelezett a csatlakozási folyamat véghezvitele mellett, ha az újra aktuálissá válik, és arra kérte az izlandi kormányt, hogy a lehető leghamarabb hozzon döntést, ha mégis szeretné újranyitni a

tárgyalásokat. Az előző, szociáldemokrata izlandi kormány 2010-ben kezdte meg a tárgyalásokat, s a tagságtól megnövekedett gazdasági biztonságot remélt. A szigetország gazdasága súlyos válságon ment keresztül bankszektorának 2008-as összeomlása után, és sokak szerint az integráltabb kereskedelem, a közös valuta és az Európai Központi Bank által nyújtott védőháló megelőzte volna a jövőben hasonló problémák kialakulását. Tény azonban, hogy a lakosságnak mindössze mintegy 25%-a támogatta a tagságot. Izland egyébiránt a csatlakozáshoz szükséges európai joganyag, az acquis beemelését célzó folyamat 33 fejezetének jó egyharmadát már sikeresen lezárta a tárgyalások befagyasztása előtt, és EFTA-tagsága révén az európai belső piaci jogszabályok nagy részét is alkalmazza. (MZS)

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . J Ú N I U S 17. 2 3 . S Z Á M

Új bizottsági javaslat az atomenergia biztonsági ellenőrzéséről Az Európai Bizottság június 13-án hozta nyilvánosságra tervezetét a 2009-es nukleáris energiabiztonsági irányelv módosításáról. Az Unió 14 tagországában jelenleg összesen 132 atomerőmű üzemel, és a 2011-es fukusimai szivárgási krízis után megnövekedett az igény a hasonló problémák elkerülésére. Egy 2012 őszén elvégzett európai stresszteszt kimutatása szerint szinte mindegyik erőműben szükséges lenne biztonsági újításokat bevezetni, melyek összértéke akár 25 milliárd euróra is rúghat. A Bizottság javaslata az alábbi fejlesztéseket tartalmazza: • •

•

Új közös biztonsági célok megfogalmazása; Minden erőmű köteles legalább tízévente átfogó vizsgálatot végezni saját működéséről; Minden uniós erőművet legalább hatévente egy nemzetközi szakértői csapat részleges ellenőrzésének is alá kell vetni;

• •

•

Megnövekedett szerep és függetlenség a nemzeti ellenőrző szerveknek; Az ellenőrző szervek részletesebb tájékoztatást kötelesek nyújtani a lakosság számára a nukleáris biztonság kérdéseiről; Új rendelkezések a vészhelyzetekre való helyszíni felkészültségről és válaszadásról.

Günther Oettinger energiabiztos a realitások talaján álló, egyben jelentős lépésnek nevezte a javaslatot, mely a Bizottság reményei szerint jövőre elfogadásra kerülhetne. Az Európai Parlamentben az iparral, kutatással és energiával foglalkozó bizottság néppárti tagja üdvözölte és jó tárgyalási alapnak nevezte a tervezetet, míg a zöldek hangsúlyos kritikával illették azt, mivel szerintük nem tesz eleget a biztonság valódi garantálására. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Greenpeace szervezet szóvivője is. Oettinger várhatóan az év második felében egy másik, a nukleáris erőművek biztosítását érintő javaslattal is előáll. (MZS)

A javaslat teljes szövege itt érhető el: http://ec.europa.eu/energy/nuclear/safety/doc/com_2013_0343_en.pdf

EU felkészülés a 2013. júniusi G8 csúcsra csúcsra A következő G8 csúcstalálkozóra 2013. június 1718-án kerül sor az Egyesült Királyságban (ÉszakÍrországban) és a napirenden három fő kérdés lesz napirenden: kereskedelem, adózás és transzparencia. Emellett szó esik majd a világgazdasági helyzetről, illetve kül- és biztonságpolitikai kérdésekről. A kereskedelem kulcsfontosságú az EU számára, mint a világ legnagyobb kereskedelmi hatalmának. Az EEU

ezért több kétoldalú és többoldalú kereskedelmi egyezmény tárgyalásában is aktív a jelen pillanatban. A legfontosabb az USA-val hamarosan elinduló tárgyalás (TTIP). Japánnal nemrégiben indultak a tárgyalások, és Kanadával a végéhez közelednek. Az összes futó tárgyalás lezárása az EU GDP-jét 2,2 százalékkal növelné. Az adózás területén az adóelkerülés lesz a legfontosabb téma, amely évente egy billió (!)

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . J Ú N I U S 17. 2 3 . S Z Á M

euró bevételkiesést okoz az EU-ban (ez a teljes hétéves MFF összegével egyezik meg). Az EU ezért felgyorsítja az adóhatóságok közti automatikus információcsere bevezetését. A transzparencia területén a korrupció elleni

globális összefogás, és az alapanyag illetve erdészeti kitermelést folytató cégek feletti ellenőrzés fokozása lesz napirenden. (MA)

További információ: https://www.gov.uk/g8

Jelentés a külföldi működő tőke (FDI) befektetésekről Az Eurostat 2013. június 13-án publikálta jelentését a külföldi működő tőke befektetések témájában, amelynek egyik legérdekesebb megállapítása az volt, hogy 2012-ben az EU-ba érkező FDI 60 százaléka az USA-ból jött. Az EUból származó FDI volumene 171 milliárd euró volt, míg az EU-ba érkező volumen 159 milliárd volt. Az EU-ból kiáramló működő tőke

legfontosabb célállomásai offshore pénzügyi központok voltak, amelyeket Kanada, India, USA, Kína, Hongkong és Oroszország követett. Az offshore központ kategória 38 országot tartalmaz (pl. Lichtenstein, Jersey, Andorra, Gibraltár, Panama, Bermuda, Bahama, Bahrein, Szingapúr). (MA)

Félúton az EU a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban A nemek közötti egyenlőség európai intézetének felmérése szerint az északi országok, így Svédország, Dánia és Finnország kerültek a legelőkelőbb helyre abban a felmérésben, amelyben a nemek közötti egyenlőséget vizsgálták az EU-n belül. A leghátrább ezzel szemben Románia, Bulgária és Görögország áll. Magyarország szintén a hátsó felében helyezkedik el a mezőnynek.

A felmérésből, amelyet az Európai Bizottság kérésére átfogó és bizonyítékokon alapuló megközelítéssel mérten készítettek, kiderül, hogy az Európai Uniónak még igen sok tennivalója akad ezen a téren. Az 1-100-ig terjedő általános skálán az EU egésze mindössze 54 ponton áll a nemek közötti egyenlőség tekintetében (hazánk 41,4 pontot kapott). (SZK)

További információ: http://eige.europa.eu/content/news-article/first-gender-equality-index-reveals-the-eu-is-only-halfwaytowards-gender-equality http://eige.europa.eu/sites/default/files/Gender-Equality-Index-leaflet_0.pdf

-8-

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . J Ú N I U S 17. 2 3 . S Z Á M

Automatikus e-segélyhívó a járművekben 20152015-től az EUEU-ban be legyen szerelve a 112-es hívószámon alapuló esegélyhívó, és ki legyen építve az ahhoz szükséges infrastruktúra, hogy a segélyhívó központok megfelelően fogadni és kezelni tudják az esegélyhívásokat, ami biztosítja az EU egészére kiterjedő e-segélyhívó szolgáltatás kompatibilitását, átjárhatóságát és folyamatosságát.

2015-től kötelező a közúti baleset esetén automatikusan működésbe lépő e-segélyhívó beépítése a járművekbe. A súlyos közúti balesetek következményeit enyhítendő, az Európai Bizottság két javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy 2015. októbertől a személygépkocsik képesek legyenek arra, hogy súlyos baleset esetén automatikusan hívják a sürgősségi segélyszolgálatokat. Az e-segélyhívó rendszer súlyos baleset esetén automatikusan tárcsázza a 112-es közös európai segélyhívószámot. A rendszer közli a sürgősségi segélyszolgálattal a jármű helyzetét, még akkor is, ha a vezető eszméletlen, vagy nem tud telefonálni. A becslések szerint így évente akár 2500 élet is megmenthető.

Az e-segélyhívó rendszeren keresztül kapott adatok révén a sürgősségi segélyszolgálatok gyorsabban nyújthatnak segítséget a járművezetőknek és az utasoknak, ez pedig elősegíti a gyors életmentést és a sérültek mihamarabbi kezelését. A becslések szerint az esegélyhívó városi területeken 40 százalékkal, vidéki területeken pedig akár 50 százalékkal is lerövidítheti a sürgősségi segélyszolgálatok válaszidejét, és évente mintegy 2500 ember életét mentheti meg.

A jogszabálytervezet biztosítani fogja, hogy 2015. októbertől valamennyi új személygépjárműbe és könnyű tehergépjárműbe

(MA)

PORTRÉ Martin Schulz Az Európai Parlament elnöke 1955. december 20-án született a németországi Hehlrathban. Korai években könyvterjesztést tanult és 1982-ben megnyitotta saját könyvesboltját, amelyet 1994-ig üzemeltetett. Már a nyolcvanas évek közepén politizált a szociáldemokrata párt ifjúsági szervezetében, 31 évesen pedig a térség legfiatalabb megválasztott polgármestere lett Würselenben (1998-ig polgármester volt a városban). 1994-ben választották meg először az Európai Parlament képviselőjének, 200 és 2004 között pedig a német szocialista frakció elnöke volt. A 2004-es választásokat követően az EP szocialista frakciójának a vezetője. 2012. január 17-én választották meg az Európai Parlament elnökének. Az EP elnöke házas, két gyermeke van. Hobbija az olvasás és a történelem mellett a futball. http://www.europarl.europa.eu/the-president/en-hu/president/html/biography (SZK)

-9-

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . J Ú N I U S 17. 2 3 . S Z Á M

THINK TANK FIGYELŐ: Egmont Intézet: Pénz a strukturális reformokra az Eurózónában Xavier Vanden Bosch, az Egmont Intézet által 2013 májusában publikált tanulmánya az Európai Bizottság által javasolt versenyképességi eszköz (Competitiveness and Convergence Instrument – CCI) és a Van Rompuy-féle javaslatban szereplő szerződéses megállapodás (Contractal Arrangement - CA) tartalommal való kitöltésének lehetőségéről szól. A CCI és a CA közös vonása, hogy mindkettő EU pénzt ad strukturális reformokra egy kötelező megállapodás keretében. A strukturális reformok munkaerőpiaci, termék- és szolgáltatáspiaci reformokat jelentenek az Eurózóna perifériáján hatalmas egyensúlytalansággal küzdő országokban. Ezek a reformok felgyorsítanák a „belső leértékelődést” ezekben az országokban. De ha a szükséges reformokat nem fogadnák el, csökkentve a reálbéreket és az árakat, ezek az országok a legrosszabb esetben ez eurót is kénytelenek lehetnek feladni. A javasolt szerződéses megállapodások ennek a kockázatát hivatottak csökkenteni, az országspecifikus ajánlások betartatásával az Európai Szemeszter és a Makrogazdasági Egyensúlytalansági Eljárás (MIP) keretében. A tanulmány főbb megállapításai, javaslatai a következők. A szerződések a tagországokkal csak önkéntes alapúak lehetnek. Az országspecifikus ajánlásokat a jelenleginél sokkal jobban fókuszálni kellene, mivel a rendelkezésre álló források végesek. A szerződések keretében rendelkezésre bocsátott pénzek alapjául a szolidaritás kell, hogy legyen a kommunikációban, el kell kerülni azt, hogy a tagországok kényszernek érezzék a feladatokat. A szerződéseket lehetővé kell tenni az ún. programországok számára is (a trojka támogatásában részesülő országok). Megfelelő mennyiségű pénzt kell a szerződésekhez rendelni: öt év alatt 30-75 milliárd eurót legalább. A szerződést kötő országok számára lehetővé kell tenni az ESM elővigyázatossági hitelkeretét is. (MA)

A tanulmány elérhetősége: http://www.egmontinstitute.be/paperegm/ep57.pdf

TUDTATUDTA-E? Az Európai Parlamentben jelenleg hét frakció működik. A képviselők nem nemzeti hovatartozásuk, hanem politikai pártok szerint politizálnak az EP-ben. (SZK)

IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztő: Marján Attila (MKI EKK), Szalóki Katalin A hírlevél további munkatársai: Márton Balázs (Kitekintő), Murányi Zsófia e-mail: [email protected]

- 10 -