3
TARTALOM Óvodánkról Személyi, tárgyi feltételek A család és óvoda kapcsolata Az óvoda kapcsolata Gyermekkép, óvodakép Az óvoda nevelési programja
Az óvodai nevelés feladata Az óvodai nevelés tartalma Az óvodai nevelés tevékenységi formái Az óvodai nevelés fejlesztési területei
Helyi Nevelési programunk feladatrendszere Az egészséges életmód alakítása és egészségfejlesztési programja Mindennapos testnevelés Érzelmi ,erkölcsi és közösségi nevelés Anyanyelvi, -értelmi fejlesztés, nevelés
Az óvodai élet tevékenység Játék Tanulás Munka jellegű tevékenységek Anyanyelvi nevelés Ének-zene, énekes játék,gyermektánc Rajzolás,festés mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja A Helyi Program törvényi előírásokkal való összhangja A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI 1.Gondozás 2. Játék 3. Mondóka, ének 4. Vers, mese 5. Alkotó tevékenységek 6. Egyéb tevékenységek. 7. Mozgás 8. Tanulás. A FEJLŐDÉS LEGGYAKORIBB JELLEMZŐI BÖLCSŐDÉS KOR VÉGÉRE BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ Felhasznált irodalom Legitimációs Záradék
4
ÓVODÁNKRÓL Az óvoda jellemző adatai: Az óvoda neve: Pusztaszentlászlói óvoda Címe: Pusztaszentlászló, Kossuth út 112. Telefon.06-92/569-024 Az óvoda fenntartója: Pusztaszentlászló Község Önkormányzat Képviselőtestülete Címe: Pusztaszentlászló, Kossuth út 112. Óvoda csoport száma:1 Férőhelyek száma:25 Jelen módosítás alapja a 2011.évi CXC.törvény a Nemzeti Köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. A mintegy 600 lelket számláló községünkben már a múlt század óta működik az óvoda. Az új épületet – amelynek a földszintjén az óvoda, két emeletén pedig korábban az iskola kapott helyet – 1990-ben vehettük használatba. Az óvoda szervezetileg önálló, fenntartója a Községi Önkormányzat Képviselőtestülete.
SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvodai dolgozók száma 4 fő. (2 óvónő és 1 főfoglalkozású dajka.1 kisgyermekgondozó) Az óvodához két nagy csoportszoba, előtér, mosdóhelyiség és nevelőszoba tartozik, valamint egy tágas udvar. (Időközben az udvari játékokat is szeretnénk felújítani és bővíteni.) Tornateremmel nem rendelkezünk, a testnevelés foglalkozásokat részben a csoportszobában, részben a kultúrotthonban vezetjük le. Személyi, tárgyi feltételeink jók. A csoportszoba berendezési tárgyait, valamint a szakmai eszközállományt igyekszünk folyamatosan bővíteni. (Részben a költségvetési pénzből, valamint pályázatok útján.) 1.
Tárgyi feltételek:
1.1. Az óvodának rendelkeznie kell a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Nálunk ez rendelkezésre áll. 1.2. Az épületét, udvarát és a berendezéseket úgy alakítottuk át, hogy az óvodás és bölcsődés korú gyermekek fejlődését segítse, biztonságos, kényelmes legyen, testméreteiknek megfeleljen. 1.3. A játékokat úgy válogattuk össze, hogy tegyék lehetővé a mozgás- és játékigény kielégítését minden korosztály számára. A különböző korosztályok által használt eszközök a nekik elérhető helyen vannak elhelyezve, a kisebbek biztonságára különös figyelemmel. 1.4. A bölcsődések esetében megfelelő elhelyezkedésű öltözőről, szekrényekről, gondoskodunk. A szobatisztaság a bölcsődés korúaknál nem követelmény, ezért egy pólyázó, és a szennyes pelenkák és egyéb szükséges használati és fertőtlenítő eszközök is megfelelő elhelyezést kapnak itt. 1.5. A mosdókban megfelelő méretű mosdó, WC, hideg-meleg víz, a gyermekek önállósodását segítő berendezési tárgyak és eszközök állnak rendelkezésre az előírásoknak megfelelően.
5
1.6. A csoportszobák bútorai közül a bölcsődések által használtak a méreteiknek megfelelőek. A játékeszközök úgy kerülnek elhelyezésre, hogy a számukra is használható játékok, eszközök elérhető magasságban, de biztonságos helyen legyenek. Az általuk nem használható (vagy csak szigorú felügyelet mellett) eszközök (pl. olló, Lego, apró tárgyak, gyöngyök..) számukra nem elérhetően kerülnek elhelyezésre olyan módon, hogy az óvodások önállóan tudják használni azokat. 1.7. Az udvaron is biztosítjuk a számukra megfelelő játékeszközöket, füves és betonos területet, homokozót. Ellenőrizzük, hogy az udvarban ne maradjon olyan növény, amelynek levele, virága vagy termése mérgező lehet, illetve apró bogyói vannak. Az egységes óvoda-bölcsőde tárgyi feltételeinek megteremtésénél a legfontosabb szempontunk a szakmaiság. 2.1. Az egységes óvoda-bölcsődében a nevelő-gondozó munka legfontosabb szereplői az óvodapedagógus, és a gondozónő. Az óvodapedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A gyermekekkel foglalkozó felnőttek segítő, támogató attitűdje mintát jelent a gyermek számára. 2.2. A gyerekekkel foglalkozó felnőttek összehangolt munkájának hozzá kell járulnia a nevelés eredményességéhez. 2.3. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó vagy migráns gyerekek esetében (ha van ilyen) feladatunk, hogy megvalósítsuk a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. 2.4. Bölcsődések részére a „saját” gondozónő rendszer működtetése, amely a személyi állandóság elvén alapszik. A nevelés-gondozás mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapot, naplót. Ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A saját gondozónő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, de a többi felnőttnek is ki kell alakítania kapcsolatát a bölcsődésekkel. 2.5. Az óvodapedagógus elvégzett egy 60 órástovábbképzést a bölcsődei specifikumokra vonatkozóan.
A CSALÁD ÉS ÓVODA KAPCSOLATA Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Feladatunk a gyermekközpontú és személyiségközpontú nevelés mellett a családdal való szorosabb együttműködés hagyományainak a kialakítása. (A személyes kapcsolattól a napi beszélgetéseken át, a különböző rendezvényekig.) Törekszünk a kölcsönös nyitottságra, a bizalom megerősítésére. Szeretnénk, ha a szülők minél több tapasztalatot szereznének az óvodában folyó nevelőmunkáról. Olyan légkört igyekszünk kialakítani, amelyben őszintén, nyíltan beszélhetik meg a gyermekekkel kapcsolatos további teendőket. (Ehhez a kis létszám jó alapot teremt.) Célunk továbbá a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása. Hiszen tapasztalataink szerint egyre több ilyen gyermek érkezik az óvodába. A kulturális hátrányt úgy igyekszünk leküzdeni, hogy egy évben többször visszük a gyermekeket színházba, moziba, kirándulásokat is szervezünk (főleg családi kirándulásokat). A szülő, gyermek, pedagógus együttműködési formái: Cél: olyan bizalmi kapcsolat kiépítése, amely a gyermek fejlődése érdekében kívánatos. Az óvodai nevelés céljaink elfogadása a családok részéről
AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 6
Óvoda-Gyermekjóléti Szolgálat Célunk: A közoktatási törvény, a gyermekvédelmi törvény előírása szerint, a gyermek testi, érzelmi, és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelésének elősegítése. A szülők támogatása, gyermekjóléti szolgálatának kezdeményezése, szervezése. A veszélyeztetettség megelőzése. Óvoda-Pedagógiai szakszolgálat Célunk: A pedagógiai szakszolgálat segítse a szülő és a pedagógus nevelőmunkáját és az óvodai nevelés feladatainak ellátását. Erősítsük szakmai kapcsolatainkat pedagógiai munkánk eredményessége érdekében szakmai segítőnkkel. Törekedjünk az időszerű problémák időbeni megoldására, szükség szerint segítség igénybevételére. Feladataink: Szükség esetén szakember véleményének a kikérése a gyermek fejlettségéről, fejlesztésének lehetőségiről. A prevenció, beszédhibák javítása, érdekében rendszeres kapcsolat tartása a logopédussal. A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása, valamint rehabilitációs célú foglalkoztatása érdekében folyamatos kapcsolat tartása a Nevelési Tanácsadó szakemberével a gyermek érdekében. A sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez vegye igénybe a szakember segítségét az adott területen Feladatunk az iskolával és a fenntartóval való jó kapcsolat kialakítása, hiszen az óvodai élet után az iskola meghatározó szerepet tölt be a gyermek életében. A kapcsolattartás formáit és módszereit igyekszünk bővíteni. Szeretnénk kihasználni az „Ovi- Suli” Alapítvány nyújtotta anyagi előnyt is. (játékvásárlás és egyéb alkalmakkor) Az óvoda alapdokumentuma a Pedagógiai Program, ezt minden érdeklődő megtekintheti.
7
AZ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az óvoda helyi programja az óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, annak megfelel. A testi szükségletek kielégítésével, tevékenységi formák és fejlesztési tartalmak, meghatározásával épül fel. A gyakorlatban nem különülnek el, hanem a napi és heti rendben szoros egységet alkot.
A NEVELÉS FŐ TERÜLETEI A nevelés fő területeinek a játékot, tanulást, munkát tekintjük.
Célunk A 3-6-7 éves gyerekek hatékony, az egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő fejlesztése az életmód terén, az érzelem, a társas kapcsolatok, az értelmi fejlesztés területén. Az egyenlő hozzáférés figyelembevételével, a családi nevelés kiegészítése. A hátránykompenzálás, és tehetséggondozás, a tanuláshoz szükséges képességek, és részképességek megalapozása a játékban, és szervezett tevékenységben ágyazottan. Sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelése. A gyerekek kötődésének formálása és erősítése a helyi társadalmi életbe való bekapcsolódásukkal. Nevelési alapelveink: Az egyéni képességek differenciált kibontakoztatása, a teljes személyiség fejlesztése játékkal, mozgással, örömmel végzett tevékenységgel A ránk bízott gyermekeket szeretet, türelem, megértés, tisztelet veszi körül óvodánkban. Az óvodáskorú gyermekek védelme, esélyegyenlőségének biztosítása, jogainak érvényre juttatása nevelés és a törvények adta eszközökkel. Egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyermek számára. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, nevelés biztosítása. Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében. Gyermekkép, óvodakép A 3-7 éves életkori szakasz a gyermek fejlődésében, személyisége alakulásában egész életre meghatározó. Az óvodás gyereknek életkori és egyéni igényei alapján testi és lelki szükségletei vannak. Testi szükségletei a gondozás, táplálkozás, tisztálkodás, öltözködés a mozgás, pihenés. Lelki szükségletei a szeretet, érzelmi biztonság, türelem, megértés, elfogadás. Nagy mozgásigénye kielégítése során fejlődik érzékelése, észlelése, akarati tulajdonsága, szociális képessége. Alapvető tevékenysége a játék, mely sokoldalú tapasztalást biztosít számára. Az óvodáskor végére olyan gyerekeket kívánunk nevelni, akire jellemző: Összerendezett, harmonikus mozgás Nyitott érdeklődés Differenciált érzékelés, észlelés Kialakult testséma, én- tudat, téri tájékozottság Tanulás alapját képező szándékos figyelem, feladatértés, feladattartás, feladattudat Együttműködés társakkal, felnőttekkel. Óvodakép: Az óvoda három főszereplője: gyermek, óvodapedagógus, szülő. Az óvoda kiegészíti a család nevelési feladatainak ellátását Óvodánk nyitott a szülők számára, betekintést nyerhetnek gyermekeik óvodai életébe szülői értekezletek, közös programok, nyílt ünnepek alkalmából. Segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. 8
A jövőkép: Olyan intézményt szeretnénk , ahol az intézmény minden dolgozója , és a gyermekek is jól érezzék magukat. Fontos alapelvünk az egyéni bánásmód Minden kolléga és gyermek érezze, hogy fontos számunkra Olyan tulajdonságokat szeretnénk kifejleszteni a gyermekekben, amely alkalmassá teszi őket a mai kor kihívásainak a leküzdésére.
Feladataink Egészséges életmód kialakítása. Egészségfejlesztési program. Az érzelmi, az erkölcsi, közösségi nevelés Az anyanyelvi, és értelmi fejlesztésen belül a pszichikus ténykedések és részképességek fejlesztését.
Tevékenységi formák biztosítása Fejlesztési tartalmak kedvező befolyásolása
Értékelés Gyermekek egyéni tevékenységének, magatartásának viselkedésének, folyamatos megfigyelése Fejlődés követése, változások rögzítése Egyéni fejlődési ütem figyelemmel kísérése Az óvodai élet megszervezése: Személyi feltételek: Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségű a dolgozók felkészültsége, emberi értékeik. Az óvodapedagógus és a dajka elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Óvónő-dajka összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Intézményünkben 2 felsőfokú szakirányú végzettségű óvónő és 1 szakképzett dajka és egy kisgyermek nevelő dolgozik. A pedagógiai munkát szakképzett dajka segíti. Munkáját a gyermekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végzi, egyértelműen elkülönítjük mely esetben illetékes, mely esetben segítő a szerepköre. A dajka kompetens szerepkört tölt be. -Az óvoda óvó-védő funkciójának teljesítése során A gyermekekről kapott információk felettesei felé való továbbításában. Az óvoda vagyon és állapotvédelmében A névre szóló, hitelesített munkaköri leírásában rögzített feladatok önálló, szakszerű teljesítésében. Saját szak és önképzésében. Megszerzett szakmai ismeret – és tudásanyagának a gyakorlati munkájába való beépítésében. Munkakapcsolatainak kiépítésben, ápolásában. Saját élményű tapasztalatainak átadásában. Saját elfogadó, befogadó attitűdjének kiépítésében. Lelki egészségének védelmében. 9
A dajka segítő szerepkört tölt be Az óvoda alap és kiegészítő feladatainak teljesítésében. Az óvoda nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának betöltése során. Az óvoda minőségi szolgáltatást nyújtó feladatainak ellátása során Az óvoda által kitűzött minőségi célok elérésében. A gyerekek hátránykompenzálásának folyamatában. A gyerekek tehetséggondozásában. A gyerekek egyéni bánásmódot igénylő feladatellátása során. Az alkalmazotti közösség minden tagjától elvárjuk, hogy munkájukkal, magatartásukkal, személyes példájukkal segítsék megvalósítani nevelési feladatainkat. Ismerje meg nevelési elveinket, csoport nevelési tervét, működjenek együtt az óvónőkkel. Aktívan vegyen részt a csoport életében. Ismerje meg a csoport napirendjét a csoporton kívüli feladat végzésével a gyermekek napirendjéhez alkalmazkodjon. Munkájában tükröződjön gyermekszeretete, elfogadása, tisztelete. Kulturált magatartással és beszédmintával segítse a gyermekek nevelését. Feladataink: Legfeljebb biztosítsuk a gyermeki jogokat. A napi élet szervezésénél vegyük figyelembe a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, terhelhetőségét. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvónő irányítsa. Tárgyi feltételek Az óvodai program megvalósításában meghatározó az eszközfeltétel. Óvodánk tágas, világos, a gyermekek egészséges környezetben tölthetik napjainkat. A tartalmas játékhoz elegendő tér áll a gyermekek rendelkezésére Az óvodai élet megszervezése: Óvodánk 1 csoportos óvoda. Napirend, heti rend: Az egészséges életmódra nevelés egyik legfontosabb tényezője a megfelelő életritmus, a jó napirend. Az óvodai tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel, a gyerekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainknak. A napirend kialakításának alapelvei: A gyerekek életkor szerinti összetétele alapján eltérnek szükségleteik, differenciáltan biztosítjuk a tevékenységhez szükséges időtartamot A tervszerű, összehangolt tevékenységekkel elkerüljük a felesleges várakozásokat Minél hosszabb, tartalmasabb játékidőt biztosítunk A tisztálkodás és öltözködés végzéséhez egyéni szükségleteiknek megfelelő időtartamot biztosítunk. Az étkezésre az egyéni igények, szükségletek szerinti időtartamról gondoskodunk A gyermekek alvási, pihenési igényeiket figyelembe vesszük. 10
Napirend 6.30-11.30
11.30-15.00 15.00-16.30
Gyermekek érkezése, fogadása Játéktevékenység Játékos tanulás csoportos, mikrocsoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával. Játéktevékenység időjárástól függően a csoportszobában v. az udvaron lehetőség szerint bekapcsolódás az óvodások tevékenységébe, szükség szerint pelenka váltása, WC használat Mozgás, testnevelés foglalkozás Tízóraizás, gondozási teendők ellátása Tízórai a bölcsődéseknek, udvaron lehetőség szerint bekapcsolódás az óvodások játékába Hagyományok ápolása Játéktevékenység folytatása a csoportszobában Élményszerző séták, kirándulások közös megfigyelések Szabad, mozgásos játékok az udvaron Ebéd, ebéd a bölcsődéseknek is gondozási teendők ellátása pelenkaváltás Pihenés, alvás előtti mese Alvás, pihenés A csoportszoba rendjének helyreállítása Uzsonnázás, gondozási teendő ellátása Játéktevékenység szabad, mozgásos játék az udvaron Találkozás a szülőkkel
A napirend soha nem megváltozhatatlan előírás, hanem olyan folyamat, mely rugalmasan kezelve alkalmazkodik az adott évszakhoz és nem utolsó sorban az adott gyermekcsoporthoz. A heti rend óvodánkban nem napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét. A heti rendben biztosítjuk a rendszeres mozgásfejlesztést. A heti rendben kötelező foglalkozás a testnevelés, a napi testedzés. A többi tevékenységet játékon belül szervezzük. A testnevelés foglalkozásoknak meghatározott napja van. Fejlődés nyomon követése: A gyermek és körülményeinek megismerése már a beiratkozást megelőző családlátogatással kezdők. A beiratkozást követő családlátogatás után sor kerül az anamnézis felvételére. A gyermek fejlődését fejlettségmérő lapon rögzítjük és követjük az óvodába lépéstől az iskoláig. A méréseket , megfigyeléseket folyamatosan végezzük . A megfigyelési szempontokat bármikor felhasználhatjuk a nap bármely szakaszában. A fejlesztési feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy minden gyermeket önmagához képest kell fejleszteni. Az esélyegyenlőség csökkentése szempontjából feladatunk. lemaradó gyerekek szűrése mikrocsoportos és egyéni foglalkoztatással szakszerű fejlesztés biztosítása igény szerint speciális szakmai szolgáltatások biztosítása További feladatunk az átlagtól eltérő képességű gyermekek fejlesztése,a tehetséggondozás.
11
AZ ÓVODAI NEVELÉS FŐ FELADATA Az óvodai nevelés „fő” feladata a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
AZ ÓVODAI NEVELÉS TARTALMA Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
AZ ÓVODAI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGI FORMÁI Játék Tanulás Munka jellegű tevékenységek
AZ ÓVODAI NEVELÉS FEJLESZTÉSI TERÜLETEI Vers, mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás Külső világ megismerése
12
AZ ÓVODAI NEVELÉS TARTALMA AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Elsődleges cél a nyugodt, kiegyensúlyozott életvitel kialakítása; a rendszeresen ismétlődő napirend, amelyben fontos szerepet kap az alvás és a pihenés. Törekedni kell, hogy a család és az óvoda napi élete közötti eltérés minél kisebb legyen, amelylyel hozzájárulunk a gyermek kiegyensúlyozottságához. A gyermek fejlődésének egyik feltétele az egészséges, biztonságos környezet. A cél az, hogy a környezet tisztántartása, rendje megvalósuljon, igény alakuljon ki ennek fenntartására. Az egészségfejlesztő tevékenység során az egészség pozitív irányú változása.
Cél
a gyermek egészségének védelme a szervezet ellenálló képességének növelése a testi képességek fejlesztése a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása a helyes testtartás kialakítása a testápolási, a balesetmegőrző, az egészségmegőrző, a táplálkozási, az öltözködési szokások kialakítása, rögzítése illemszabályok elsajátíttatása Egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiénia testi, lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése bántalmazás, erőszak megelőzése balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás Egészséges táplálkozás: Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését, az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja. Az óvodai étkeztetés napjainkban sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak az anyagiakon, de szemléleten,és a szülők segítő együttműködésén is múlik. Az élelmiszer-csoportok közül az alábbiakat tartjuk számon: kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs gyümölcs, zöldség hús, hal, tojás tej és tejtermék olaj, margarin, vaj, zsír Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda, és a pedagógus feladatai: 13
Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Fokozatosan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. Beiktatni 1-2 gyümölcs és zöldségnapot. Tanácsot adnak, hogy az óvodai étrendet milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Kerüljék az egészségtelen ételeket, italokat. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba, hogy a gyermekek is részesei lehetnek egyszerűbb ételek elkészítésének.(salátakészítés, tízórai öszszeállítás) Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot e tevékenységeknek. Ismerkedjenek a gyümölcsökkel, zöldségekkel. Tekintsék meg a kiskertekben. Kóstolják meg őket. Beszélgessenek a tej fontosságáról, miért fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok és a fogak egészségét. Mindennapos testnevelés, testmozgás: Az óvodapedagógus feladata a mozgásigény kielégítése a testi képességek fejlesztése. Változatos heti rendben és napirendben biztosítsa a gyermekek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Mindennap szervezzen mozgástevékenységet. Heti 2 alkalommal vezessen testnevelés foglalkozást. Megtervezi a helyet, időt, az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Időjárástól függően (köd,-5°C,eső,viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosság betartásával.
Tartalom Az egészséges életmód, mint életvitel megvalósulását, egy új szemlélet kialakulását, elfogadását jelenti a gyermek részéről. Eredményesen a családok és az óvoda együttműködésével valósulhat meg. A gyakorlatban a napi, a heti rend azonosságát, rendszeres ismétlődését jelenti a „foglalkozásokon”; étkezés, séta, kirándulás. A berendezések, eszközök, játékok rendje, rendben tartása jó lehetőséget ad a nyugodt közérzet feltételeinek fenntartására, az igény kialakulására. A gyermekek vegyenek részt napi munkában, mint „feladat” végzésben, csoportos együttműködéssel. Megismerjék az eszközök használatát, célját, szerepét, rendeltetését (tisztálkodó eszközök, játékeszközök). Tudatosuljon az öltözködés rendje. Ismerjék mg a mozgás lehetőségét (fegyelmezettség, játék) az óvoda épületében és a szabadban. Differenciált segítségnyújtás.
Értékelés beszélgetés: helyzetek értelmezése dicséret: helyes cselekedetek
Feltételek folyamatos napirend egészséges étrend minden igényt kielégítő csoportszoba 14
higiénikus mellékhelyiségek együttműködés a családdal
15
ÉRZELMI ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS A befogadás:
Cél
A gyermeket kedvező, pozitív hatások érjék már az óvodába lépéskor. Nyugodt, szeretetteljes (kapcsolat), kiegyensúlyozott környezet kialakítása, helyes életritmus megteremtése. Pozitív kapcsolat kialakítása az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, óvodapedagógus-szülő között, az érzelmi biztonság, a kölcsönös bizalom biztosítása. Erősíteni kell a gyermek éntudatának alakulásának, érvényesítő törekvéseit. Cél az, hogy kialakuljon a gyermekben figyelmesség, az egymás segítése iránti készség, fegyelmezett viselkedés, illemtudás, az együttműködésre való hajlam, az „együttérzés” az elesettek iránt. A gyermek ne zárkózzon el a nyílt viselkedéstől. A feladatvégzésben kitartása növekedjen, a feladattudatot megismerje, a szabályokat elfogadja. Alakuljon ki tolerancia a társai iránt.
Tartalom
A gyermek beszoktatásának, a leválásnak a megkönnyítése. Figyelemmel kísérni az érzelmi reagálásokat. A viselkedésben zavart okozó tények feltárása. Elő kell segíteni a kapcsolatok kialakulását (rendezvények, közös programok). Valós ismeretek közvetítése. A gyermek ismerje fel a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó szépet és jót. Segíteni kell a helyes értékrend kialakulását. Udvarias, illemtudó viselkedés bemutatása, gyakorlása. „Értékelés” megfigyelés – segítségadás példamutatás
Feltételek
az óvodapedagógusok és dolgozók mintaszerű példamutatása, közös élmények szervezése pozitív körülmények. Értékelés, jutalmazás: A gyermekek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása Az óvodapedagógus feladatai: Az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges a jutalmazás, és ennek előlegezett formája a biztatás. Ezzel erősíti leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait és ezzel alakítja a pozitív motivációkat. A gyerekek szöveges, átfogó értékelését elvégzi az óvodapedagógus évente minimum kétszer a gyermekekről készített személyiséglapon. Elsődleges mérés a tudatos megfigyelés a DIFER mérés. A gyerekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, kommunikációs eszközök érzelmek kifejezése. A jutalmazás mindig legyen konkrét a gyermek számára érthető a társak számára motiváló hatású. Tárgyi jutalmazás nem alkalmazható. A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból adódóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés motiválás, megbeszélés.
16
ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS Cél
A mindennapi játék, munka, „tanulás” során a gyermekekben alakuljon ki az egészséges kíváncsiság, érdeklődés a világ dolgai iránt: emberek, környezet, természet, az óvoda belső élete. Biztosítani a lehetőséget újabb és újabb tapasztalatok szerzését, új ismeretek elsajátítását. Segítséget kell nyújtani azok rendszerezésében, hogy ezáltal a gyermek fejlődjön. A gyermek emlékezete, képzelete, fantáziája, megfigyelőképessége erősödjön; figyelemösszpontosító képessége, önálló gondolkodása, döntési képessége fejlődjön. Törekedni kell a beszéd fejlesztésére, a beszédértésre, érzelmek, hangulatok kifejezésére – a beszéd által. Az egyéni különbségek, a hajlam, a rátermettség felismerésével segíteni kell az énkép, a testséma kialakulását, az önértékelés jó irányú fejlődését, a sikerélményt. Fejlődjön a problémafelismerő, gondolkodó, problémamegoldó képessége. Figyelni kell, hogy a napi tevékenységek során előremozduljon a gyermek forma-érzékelése, észlelése.
Tartalom Tevékenységi formák: játék tanulás munka
Fejlesztési tartalmak: Vers, mese Ének-zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése
Értékelés
Pozitív megerősítések
17
AZ ÓVODAI TEVÉKENYSÉGI FORMÁK JÁTÉK Cél
a szabad, önkéntes, spontán játék lehetőségeinek biztosítása a játék által szinte észrevétlenül tanul a gyermek, kiélheti, feldolgozhatja az őt érő élményeket a játéktevékenységen keresztül a külvilág elemeinek ismertetése az életre nevelés a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki időt, alkalmat és lehetőséget kell biztosítani az elmélyült játékra társakkal való együttjátszás kialakítása, játékon belül önállóságra nevelés, a másik gyermek játékának tiszteletben tartása, kezdeményezőkészség kibontakoztatása, folyamatos rakodás szokásainak a kialakítása. Indirekt irányítással és tudatos jelenléttel támogató ,serkentő magatartással biztosítja ,hogy a gyerekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat élményeik,érzelmeik,fantáziájuk szerint. A játék stimulálása érdekében problémát vet fel választásra késztető megjegyzéseket tesz eszközhasználatra ösztönöz,ötletet ad. Szükség esetén segítséget, példát nyújt.
Tartalom 3-4-(5) éves korban Gyakorlójáték: - ismétléses cselekvés közben eszközök megismerése Szerepjátékok: - egyszerű szabályok betartása Barkácsolás: - játékjavítások Dramatizálás, bábozás - hangutánzások - bábmozgatási kísérletek Építő, konstruáló játékok - összeszerelhető játékok, összerakosgatható játékok egyéni elképzelés alapján.
18
(4)-5-6-7 éves korban Gyakorlójátékok - részképességekben enyhe lemaradást mutató gyermekeknek (szerepjátékok, konstruáló játékok) Szerepjátékok Játékszabályok elfogadása, betartása. A környezet jelenségeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba. Barkácsolás - játékok egyszerű javítása - játékok készítése Dramatizálás, bábozás - bábkészítés - önálló bábozás Építő, konstruáló játék - összerakosgatások, szerelések Szabályjátékok - különböző játéktevékenységek során önálló szabályra figyelés
Feltételek
nyugodt, derűs légkör sokféle játéklehetőségek biztosítása elegendő játékidő sokféle játékeszköz folyamatos biztosítása az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében.
19
TANULÁS Cél
értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének a kielégítése olyan szituációkat teremtsünk, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömét. a gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása a gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, feladattudatának fejlesztése problémamegoldó-képesség fejlesztése.
Tartalom
Kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában. kötetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (természeti és társadalmi környezetből) figyelemirányítás a lényeges közös jegyekre élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek szókincsfejlesztés megfigyelések végzése közösen és önállóan egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből megbízatások elvégzése (emlékezetfejlesztés) jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel beszédfejlesztés többféle megoldási lehetőségek megkeresése (variációs készség fejlesztése)
Értékelés Önellenőrzésre való rávezetés Egymás megoldásainak értékelése
20
MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Cél
A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése. A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése. Munkamegosztásra nevelés. A munka eredményének megbecsülésére nevelés. A gyermek célirányos fegyelmének, kötelezettségvállalásának alakítása. A munkavégzéshez szükséges beállítódások, célszerű munkafogások, készségek, képességek , tulajdonságok kialakulása cselekvő tapasztalással a gyermeki személyiség fejlesztése,saját és mások munkájának megbecsülésére,és elismerésére nevelés.
Tartalom Szükségletekből fakadó tennivalók a.) alkalomszerű munkák egyszeri v. ismétlődő tevékenységek, óvónői segítséggel megbízatások önkéntesség alapján ünnepi készülődések (ajándék, tárgykészítés, díszítőmunkák) udvar, teremrendezések üzemlátogatások (épületen belül) b.) növények gondozása megfigyelő-tevékenységek irányítással közreműködés növényápolásban óvónői segítséggel folyamatos növényápolás évszakokhoz kapcsolódó munkák gyűjtőmunkák akvárium, halak gondozása, halak etetése segítségnyújtás az akvárium tisztántartásában c.) naposi munka: étkezés előkészületeinek teendői terem és udvarrendezésben való részvétel (játékok, eszközök előkészítése, elrakása) alkalmi munkák, feladatok üzenetközvetítés rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások ajándékkészítés, díszítő munkák egyéni ötletek alapján segítségadás a kisebbeknek kérésére és önálló indíttatásra
Értékelés Pozitív megerősítések a tevékenységek folyamán.
Feltételek Sokféle lehetőség biztosítása: hasznos tevékenységek Testi épség megőrzésének biztosítása Nyugodt légkör Elegendő idő
21
AZ ÓVODAI FEJLESZTÉSI TARTALMA Az anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés Az értelmi fejlődés fejlesztésének az eszköze a vers és a mese. Az érzelmekre ható irodalmi élmény elősegíti az életkori sajátosságoknak megfelelően – a hallási, beszédhallási figyelem, a hallás, differenciáló képesség, a verbális emlékezet fejlesztését. A mesélés pihentet,szórakoztat,az anyanyelv közegén át hat,emberi kapcsolatokra tanít,segít eligazodni a világban az élmények feldolgozásával oldja a szorongást. 3-4 éveseknek rövid állatmesék, lánc mesék. A vers anyag zömét a népi mondókák alkotják, ölbeli játékok ismert költőink ritmikus, játékos versei. 4-5 éves korú gyerekeknek egyszerűbb tündérmesék, hosszabb lélegzetű állatmesék magyar írók modern meséi, valamint verses mesék. Népi mondókák halandzsaszövegek kiolvasók. Vidám humoros versek, klasszikus mai magyar költők versei,meséi. 5-6-7 éves korban kialakul a kettős tudat. Fokozatosan szoktassa rá a mese figyelmes hallgatására. Többszöri mesehallgatás után a gyermekekkel a mesét dramatizálva feldolgozza.
Cél A tér – időérzékelés, az összefüggések felismerésének fejlesztése, „gyakorlása”. A szókincs fejlesztése. A beszélő, mesélőkedv kialakítása (a beszédszervek mozgásának fejlesztése) Igény kialakítása irodalmi és népi művek iránt. A könyv értékének megismertetése példamutatással, a könyvvel való bánásmód helyes kialakítása. Az anyanyelvi kódok helyes elsajátíttatása.
Tartalom beszélgetések beszédművelés vers- és mesemondások: irodalmi és népi művek megismerése, hallgatása mondókák, mesék, versek, verses mesék, kiszámolók művek dramatizálása, bábozás könyvek, folyóiratok nézegetése színházi élmény
Feltételek Bábok, jelmezek, ruhadarabok, mesekönyvek mesélésre, nézegetésre, egyéb eszközök.
22
ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK „Az éneklés az öröm forrása kedvelt, önfeledt tevékenység és hogy részt vállaljon a teljes személyiségformálásból”(Kodály)
Cél
A gyermekeket zenei élményhez juttassuk, valamint felkeltsük zenei érdeklődésüket. A felnőtt minta utánzásával az éneklés részévé váljon a gyermekek mindennapi tevékenysége során. Zenei képességek, készségek fejlesztése. A népi, a hagyományok műzenei és más népek dalainak megismertetése. Ünnepekhez kapcsolódó hagyományok kialakítása (karácsony, újév, farsang, anyák napja, évzáró) Egyéni képességek fejlesztése, ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet fejlesztése. A közös éneklés során a közösségi élmény nyújtása. A népi hagyományokból származó ízlés-, viselkedés- és magatartásformák megtanítása A játékon keresztül kell megtanítani a gyermeket.
Tartalom
Magyar népi énekes – mozgásos játékok Más népek dalai Magyar népszokások dalai Gyermekeknek írt műdalok Hangszeres zene hallgatása Fontos a szülői háttér. Az egyenletes lüktetés megéreztetését kiscsoportban kell elkezdeni egyszerű,utánzó mozdulatok folyamatos ismételgetésével. A dalok ritmusát kiemeli, erre épül a motívumhangsúly megéreztetése. Egyenletes és ritmus összekapcsolása Ritmusvisszhangjáték.
Énekes játékok előkészítésére alkalmasak: testérzet fejlődését segítő mozgásos, énekes játékok fogás játékai egyensúlyozó, ugró játékok együttérzésjátékai társas együttmozgás mondókái, énekei
Fontos: az érzelmi beállítódás a gyermekek egymás iránti tisztelete, szeretete szerepeket tanul megtanulja a veszteséget tolerálni. használja a hangját. gyakorolni kell az éneklést. beszéd, artikuláció, éneklési gyakorlat, beszédgyakorlat, ritmikai gyakorlat viselkedési normákat tanul. Az óvónő saját készítésű hangszerekkel is fejleszti a gyermekek ritmusérzékét, hallását. (pl. üvegekbe, dobozokba különböző tárgyakat, terményeket teszünk, s ezeket megszólaltatják a gyerekek. (kukoricahegedű stb.) Mit rejt a doboz? Keresd meg a párját! 23
Eszközök
cintányér, triangulum, dob, furulya, magnetofon, bábok, ritmusbot, kendők, szalagok, táncos szoknyák
24
RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA Cél
Felkelteni az érdeklődést az ábrázoló tevékenység iránt. Vizuális élmények nyújtása az életkornak megfelelően; elősegíteni a megértést, a befogadást Ismertetni kell a vizuális jelrendszert. Ismerkedni műalkotásokkal. Az alkotás örömének megtapasztaltatása, a szín- és formavilág gazdagítása. A vizuális élményekkel párhuzamosan elő kell segíteni a tapintási ingereket, a képi gondolkodást, a térbeli tájékozódást. A mozgáskoordináció alakítása (íráshoz). Fő cél az esztétikai érzékenység, a szép iránti újítottság, igényesség megalapozása. Javasolt technikák: Zsírkréta, festés, vegyes technika, nyomatok agyagba, dúccal, tépés, vágás, papírbatikolás, festés hullámpapírra, vágás, hajtogatás, festés üvegre, mozaik. Feladatunk. A gyermekek alkotókedvének a felkeltése, ábrázolás élményéhez juttatás Tapasztalatszerzés arról, hogy. - papírra lehet rajzolni, festeni - papír gyűrődik, kilyukad, elszakad - ecsettel, ceruzával, krétával nyomot lehet hagyni ”képeket„ készíthetünk - az agyag, a gyurma, a lisztgyurma formálható, alakítható A gyermekek egyéni fejlődésének megfigyelése, és ha szükséges egyéni foglalkozással segítsük a differenciált fejlesztést igénylő gyermekek tevékenységét. Lehetőség biztosítása a képzőművészeti témájú könyvek nézegetésére, pályázati munkák elkészítésére. Megfelelő hely, idő és eszközök biztosítása a gyermekek számára Lehetőség adása a természetes anyagokkal való ismerkedésre, tevékenységre, ezeken keresztül a hagyományok ápolására. Óvó-védő feladatok betartása betartatására, a gyermekek számára megfelelő eszközök biztosítása. Az ujjak mozgásának, a tapintás észlelésének fejlesztése a különböző technikák alkalmazása közben. A gyermekek munkáinak tiszteletben tartása és tartatása a szülők számára tegyük lehetővé a gyermekek alkotásainak megtekintését a munkafalon. Sikerkritériumok. Bátran, szívesen használják az ábrázolás eszközeit Ismerik a különböző technikákat, azokat képesek alkalmazni Tudnak díszítő-tervező feladatokat megoldani sorakoztatással és más elrendezéssel, vonalas és folthatású mintaelemekkel. Tudnak egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani, különböző anyagok felhasználásával képet, egyszerű játékot készíteni. Szereti maga körül a harmóniát, szívesen díszíti a környezetét. Egyéni módon jelenítik meg élményeiket és elképzeléseiket a képalkotásban. Alkotásukra jellemző a részletező formagazdagság a színek egyéni alkalmazása. Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásról. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, és együttműködők. 25
Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők. Szívesen vesznek részt a finommozgást igénylő tevékenységekben. Alkotás közben ügyel a környezete, saját maga és munkája tisztaságára.
26
MOZGÁS Cél
Testi képességek kialakítása, mozgáskészség fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség fejlesztése) Pozitív személyiségtulajdonságok erősítése. Természetes mozgások (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) alakítása, fejlesztése. Kedvezően befolyásolják a szervezet növekedését, állóképességét, teher bíróképességét, az egyes szervek teljesítőképességét. Mozgáskoordináció alakítása. Testséma ismerete, testrészek megismertetése. Szem-kéz-láb koordináció fejlesztése Egyensúlyérzék fejlesztése Alkalmazkodóképesség fejlesztése. Mozgáson keresztül a szociális képességek fejlesztése A gyermekek egészséges mozgásfejlesztése,célzottan a láb és tartásjavítás
Fontos! - szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása - mozgás, pihenés egyensúlyának biztosítása, - egészséges életmód szokásainak a biztosítása, - a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakorlása - mozgásműveltség fejlesztése - aktív együttműködés - az udvar jó lehetőséget ad a téli szánkózásra, a kispálya a futásra, dobásra, egyéb sporttevékenységek gyakorlására. Az óvónő feladata: a testgyakorlatok mintaszerű végzése. Az életkorhoz az alábbi szempontok szerint a mozgásanyagot összeállítja: Járás, mászás, futás, ugrás, dobás, elkapás, húzás, tolás, függeszkedés, gurulás, forgás,
Tartalom
Járások, futások, természetes járás, speciális járás, futás irányváltoztatással, akadály leküzdésével, versenyfutás, rendgyakorlatok, gimnasztika, szabadgyakorlatok, kéziszergyakorlatok, dobás, labdagyakorlatok, támasz, függés, egyensúlygyakorlatok.
Játékok Szabályjátékok, szerep, utánzó, futó-, fogójátékok.
Eszközök greiswald fal, bordásfal, tornapad, tornaszőnyeg, TINI- kondi, karika, szalagok, babzsák, gumilabdák, ugrókötél, mini trambulin, füles labda.
27
A TÁRSADALMI ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET MEGISMERÉSE Cél (természetismeret)
Lehetőséget biztosítani tevékenység közben tapasztalatok szerzésére, amely forrása a felfedezés örömének, s mint eredendő élmény emlékezetes marad a gyermek számára. Segíteni kell az emberről, természetről, környezetről szerzett tapasztalatok rendszerezését. A valóság élethű bemutatása, az összefüggések értékelésének segítése, felismerése. Megismertetni a hazai tájat, az itt élő embereket, a helyi néphagyományokat, megtanítani ezek szeretetét, védelmét. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez.
Tartalom (természetismeret) Természeti környezet: - időjárás, évszakok, természetvédelem, növények, állatok tulajdonsága, életmódja.
Társadalmi környezet: - család, iskola, az emberi test, érzékszervek tulajdonságai, közlekedés, színek.
Cél Utánzással, mintakövetéssel sajátítja el a gyermek az alapvető magatartási, viselkedési szokásokat. Ezek a kötetlen, kötelező foglalkozások normái, az eszközök használatára, a társas viszonyra vonatkozó szabályok. E tanulási formában lényeges az utánozható, pozitív példa. A gyermek kezdetben globálisan, majd részletekre irányulóan utánoz. (Pl. társa építkezésének másolásánál) A cselekvéses, a nonverbális, a látványos elemek hatnak rá inkább, a verbális megnyilvánulások önmagukban kevésbé késztetnek utánzásra. Az utánzásos tanulástól várható, hogy a gyermek kicsi kortól elsajátítja a matematika iránti elvárható pozitív érzelmi viszonyt, formálódik matematikai beállítódása, szemlélete. A spontán játékos tapasztalatszerzés hatásában maradandó, bár összefüggő ismeret megszerzéséhez nem elegendő. Ilyen lehetőséget kínál az óvodában a játékidő, pl. a főzőcske, játékban a gyermek megkülönbözteti a kicsi és nagy babát, terítéskor (ha kedve tartja) megszámolja a tányérokat, székeket, máskor párosítja. Amikor épít, megfigyeli a lapos, testes, guruló tárgyakat, próbálgatás útján jön rá, hogy építéskor alulra nagyobb fakockát tegyen. Amikor anyukát alakít két babával, akkor igazságosan elosztja köztük a játékot. Más alkalommal elhatárolja a teret, bekeríti az állatokat. Felismeri, hogy hol van több, és oda több füvet rak. Játékidőben megfigyelhetjük, hogy a gyermek, amit nem bír felemelni, arra azt mondja, hogy nehéz, amit nem ér el, arra azt, hogy magas. Sorba állítja a babáit, a vonatos játékban tudja, hogy az első hely a legjobb, stb. Mindez arra utal, hogy a gyermek játéka gazdag lehetőséget kínál a matematikai tények, összefüggések felismeréséhez.
28
Tartalom
A gyakorlati probléma és feladatmegoldás az önállóságra nevelt gyermeknél jelentkezik fokozottabban, és jól szolgálja a matematikai alapozást. Lehetőséget ad a próbálkozva, felfedező tanulás érzelmi többletével tartósan rögzíti, a felismeréseket, benyomásokat. A gyakorlati probléma és feladatmegoldás részképességét fejlesztő hatása főként a meleg, engedékeny óvodai légkörben tud kibontakozni.
Fontos A kérdésről leszoktatott gyermekeknek a kíváncsiságát, a verbális aktivitását, játékos, motivált helyzetben fokozzuk. A hiányos tapasztalatok pótlása, a meglévő ismeretek gazdagítása, az emlékezet fejlesztése kedvezően hat a kérdezési kedv kibontakoztatására. Derűs légkör, és annak ismerete, hogy a gyermek másik társa kérdéseiből és az arra adott gyermeki, óvónői válaszokból is tanul. Az óvónő által irányított matematikai megfigyelések, tapasztalatszerzések, a környezetben tett séták, kirándulások alkalmával, és szervezett foglalkozásokon valósulnak meg.
Eszközök
MINIMAT készlet, gyurma, gyöngyök, dominók, kártyák, dobókockák, LEGO, Építőkockák, természete, játékok, képeskönyvek, színezők, feladatlapok. A környezettudatos magatartás kialakításához- a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul. A környezetvédelem és példamutatás az óvoda minden dolgozójának feladata. A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg az óvodában az óvónő tudatos irányításával. Célunk: A gyermekekben megalapozzuk a természet megismertetésével a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Madárbarát óvodaudvar továbbfejlesztése. Feladataink: Kirándulás szervezése a természettel kapcsolatos ünnepek alkalmából Megemlékezés: Állatok napjáról (okt.10) Víz világnapjáról (márc.22) Föld napjáról (ápr.22.) Madarak és fák napjáról (máj.10.) Annak tudatosítása, hogy természeti környezet nélkül nem létezik az ember, hogy védeni, óvni. ápolni kell. Környezet megőrzésére való igény kialakítása a gyermekekben. Környezetbarát szokások megalapozása (takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral) Közvetlen tapasztalás biztosítása a biztonságos tűzgyújtásról-oltásról. Szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálás fontosságának, módjának megismertetése a gyermekekkel. A madárvédelem hagyományainak továbbvitele. Sikerismérvek. Vigyáz környezetének rendjére, tisztaságára, nem szemetel. Ismeri a szelektív hulladékgyűjtés szabályait. Tevékenyen részt vesznek környezetük védelmében megóvásában. Cselekvőül részt vesznek a madarak védelmében, gondozásában.
29
Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések: Célunk: A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek segítése a jogszabályok alapján és egyéb törvényes lehetőségek kihasználásával. Az óvodai nevelés során tilos a hátrányos megkülönböztetés a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, etnikai hovatartozása, vagyoni-jövedelmi helyzete miatt. Hátrányos helyzetű gyermek: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: a hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetettség Az 1997. évi XXX tv. A gyermek védelméről meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát:” Olyan- magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult –állapot, amely a gyermek testi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Feladataink: Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodába kerülésének elősegítése Az óvodába járó gyermekvédelmi ellátásra, szakember segítségére szoruló gyermekek, családok feltérképezése A gyermekek alapvető szükségleteinek, érzelmi biztonságának a biztosítása a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása és a gyermekek sikeres iskolai beilleszkedésének elősegítése differenciált fejlesztéssel képességeinek kibontakoztatásának elősegítése a prevenció érdekében folyamatos kapcsolattartás a védőnővel a Nevelési Tanácsadóval és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése óvodáztatási támogatással kapcsolatos információk megosztása szülőkkel a problémák,a hátrányos helyzet okozta tünetek és okok felismerése ha szükséges,szakember segítségének kérése a hátrányok kompenzálására a terv készítése és végrehajtása a szülőkkel való jó együttműködés kialakítása Sikerkritériumok: -Minden rászoruló időben megkapja a segítséget -Hatékony együttműködés alakul ki a segítőszervezetekkel -Anyagi okok miatt egyetlen gyerek sem marad ki az óvodából -Bizalomelvű kapcsolat jön létre a szülőkkel
Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Célunk: -Az inkluzív nevelés szemléletével, az esélyegyenlőség biztosításával intézményünk biztonságot nyújtó, természetes befogadó közege legyen minden gyermeknek, függetlenül hovatartozásától, egyéni adottságaitól, fejlődési ütemétől. 30
-hogy a harmonikus , nyugodt , biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyermekek között személyiségük különbözősége. -A differenciált módszerek, eszközök alkalmazásával alapozódjanak meg az életben való eligazodást segítő alapkészségek. -A gyermekek fejlettségi szintjüknek megfelelően jussanak az előre lépésükhöz szükséges képességekhez, ismeretekhez. - Hogy a 3-7 éves sérült és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek normál óvodai nevelése során-a részükre folyamatosan és elégségesen biztosított speciális fejlesztése mellett gyermeki jogokat is gyakorolva szociálisan, érzelmileg az iskolai életre alkalmassá váljanak. A pedagógiai integrációnak alapvetően két változata különböztethető meg. Az egyik a hátrányos helyzetűek (szociális és / vagy etnikai kisebbségekhez tartozók) integrációja, a másik pedig a sajátos szükséglettel élők integrációja. A kettő nem azonos ám az elv közös: mindkét területhez tartozó emberek élete legyen teljes értékű és a többségnek kell megteremteni az önrendelkezésük lehetőségét. A sérült és hátrányos szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekeknél preventív és korrekciós fejlesztést egyidejűleg alkalmazni kell. Az eredményesség alapfeltétele, hogy a gyerekek jó közérzettel, jó hangulatban, érzelmileg, motiváltan vegyenek részt a tanulási folyamatban. Fontos, hogy minden gyermekben felfedezzük az értéket és kibontakoztassuk a tehetséget. Feladataink:-A különbözőséget elfogadó környezet megteremtése, amelyben az akadályozott fejlődésű gyermekek differenciált fejlesztését megvalósíthatjuk. -A környezet tárgyi feltételeinek a megteremtése - személyes példamutatással a gyermekcsoporttal ,szülőkkel, munkatársakkal az integrációs nevelés elveinek az elfogadtatása -A gyermekek egyéni szükségleteihez igazodott fejlesztési terv készítése, differenciált fejlesztéssel annak biztosítása, hogy a gyermek a maga szintjén és ütemében képességei szerint tudjon kibontakozni, fejlődni. Ha a kisgyermek a feladatot segítséggel sem tudja elvégezni, akkor meg kell keresni azt a szintet, amit még tud és a következő nehézségi fokon átsegíteni. a fejlődési fokozatokat végig kell járni ahhoz, hogy önmagához képest fejlődjön. - A fejlődés nyomon követése, a tapasztalatok egyéni fejlődési lapon rögzítése - A cselekvésbe ágyazott tevékenységhez kellő idő, alkalom biztosítása - Változatos (taktilis, mozgásos, látási, hallási) ingerek biztosításával a gyermekek tapasztalatainak, ismereteinek bővítése. - Az alapmozgások , a szociális készségek , az önkiszolgálás, a kognitív funkciók fejlesztése. - Az adekvát játékhasználat elősegítése - A gyermek számára modell értékű óvónő – dajka kapcsolat - multikulturális tartalmak megjelenítése óvodai nevelésünkben Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja A hátrányos helyzetű gyermekekkel érzelmileg többet kell törődni, hogy kudarcélmények helyett – még ha lassabb tempóban is – eredményesen tanulhassanak és lehetőségük legyen a hátrányok csökkentésére. Tevékenységünkhöz hozzátartozik a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a sérült gyermekek családjával való szoros kapcsolattartás, tanácsadás, valamint a szakintézményekkel való munkakapcsolat. A szülőkkel való együttműködés mindig alapvető feltétele az óvodai nevelőmunka eredményességének. A fejlesztőtevékenységünk során nagy figyelmet fordítunk arra, hogy lehetőleg minél több alternatív lehetőséget biztosítunk, amelyekben személyiségünk kiteljesedhet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére óvodai fejlesztő programot szervezünk. a szociális hátrányok enyhítése érdekében tájékoztatjuk a szülőket az óvodáztatási támogatás igénylésének lehetőségéről. 31
Sikerkritériumok: -A gyermekek beilleszkednek, és biztonságban érzik magukat a befogadó óvodai közösségbe -A szülők tapasztalják a befogadó környezet kedvező hatását -A gyermekek megismerik az együttműködés formáit Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, rehabilitációs tevékenységek. Az esélyegyenlőségi törvény kimondja, hogy az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban a többi gyermekkel együtt vesz részt a fogyatékos, amennyiben ez fejlődése, képességei kibontakoztatása szempontjából előnyös. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kimondja, hogy az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. Szakmai, pedagógiai feltételek: -pedagógiai, szakmai felkészültség - fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus, aki nélkül nem valósulhat meg az integráció - személyes elkötelezettség - gyermek centrikus dajka Feladataink: - Szakértői Bizottság véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni korrekciója - Teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok kialakulásának megelőzése - Az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültség megalapozása Az integráció előnyei a sajátos nevelési igényű gyermekek számára: - az együttnevelkedéssel megtanulják a társak magatartásmintáit - a többi gyermeket követve jobban fejlődik önállóságuk. - a közösségben megtanulják elfogadni és elfogadtatni a másságukat - megtanulják az együttműködés technikáit Az integráció előnyei a többségi gyermekekre: - megtanulják elfogadni az egyéni különbözőségeket - megtanulnak odafigyelni másokra - megtanulják a másokat tiszteletben tartó segítés formáit - kommunikációjuk kifinomultabbá válik Sikerkritériumok: - fejlődik a sajátos nevelési igényű gyermekek akaratereje - erősödik önállósodási törekvésük - fejlődik együttműködési törekvésük - képessé válik a közösségbe való beilleszkedésre - az együtt nevelés során minden gyermek alkalmazkodóképessége, toleranciája, empátiája fejlődik. A Helyi program törvényi előírásokkal való összhangja törvények,rendeletek: 32
Az óvodai nevelés országos alapprogramja 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet 2011.évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény A gyermeki jogok ENSZ alapegyezmény 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési –oktatási intézmények működéséről/ módosításokkal egybeszerkesztve A Pusztaszentlászlói Óvoda Alapító Okirata 2003. évi CXXV. törvény – egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI A bölcsődei nevelés-gondozás célja a gyerek testi-lelki harmóniájának elősegítése. Ezért feladataink: lehetőséget biztosítani a gyerek számára, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségletének megfelelően ismerkedhessen környezetével viselkedési mintát és segítséget kapjon sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához a nevelés-gondozás helyzeteiben a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése a bölcsődei élet legyen élvezetes, részvételre motiváló, interakciót ösztönző biztosítani kell, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes helyzetek, tevékenységek előkészítésében, kiválasztásában, alakításában Valamennyi tevékenység alakításának módszertani alapja: • a gyermek pozitív önértékelésének erősítése • faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi, valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása.
1. Gondozás A gondozás bensőséges interakciós helyzet gondozónő és gyermek között. A gondozás elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia alakulása szempontjából nagyon fontos, hogy a gyermek aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben. Legyen lehetősége úgy próbálkozni, hogy közben érzi a gondozónő figyelmét, támogató segítségét. A sikertelenségért nem jár elmarasztalás! A gyakorlásra elegendő időt kell biztosítani. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak a személyiség egészséges alakulására. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást. 2. Játék A legfontosabb gyermeki tevékenység, segít a világ megismerésében, befogadásában, elősegíti a testi, érzelmi, értelmi és szociális fejlődést. A gondozónő a játék feltételeinek biztosításával, (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök), és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék lehetőséget ad a társas kapcsolatok és a szociális képességek fejlődését. 33
3. Mondóka, ének A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi állapotához igazodó jól kiválasztott és alkalmazott mondókák, gyermekdalok, népdalok, értékes zeneművek felkeltik a gyerekek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését. Ezért lehetőséget kell biztosítani: - sokféle zenei élmény átélésére, - a környezet hangjainak megfigyelésére, - ritmushangszerek hallgatására - közös éneklésre - fontos a gondozónő kellemes ének és beszédhangja, A személyes kapcsolatban átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket kelt, érzelmi biztonságot nyújt a gyermeknek. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, hozzájárulnak a gyermek lelki egészségéhez, a derűs légkör megteremtéséhez. 4. Vers, mese A vers és a mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, melynek során a gyermek olyan tapasztalatokra tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. A bölcsődések körében a népi és irodalmi művekben egyaránt van helye. 5. Alkotó tevékenységek Az öröm forrása maga a tevékenység, az érzelmek kifejezése, az alkotás, és nem az eredmény. A gondozónő a feltételek biztosításával, a technikák megmutatásával, a gyermek fejlettségéhez és pillanatnyi igényeihez mért segítséggel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásainak megbecsülésével segítheti a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését. 6. Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzethez, egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak. Az öröm forrása a közös munkálkodás, a tevékenység hasznosságának átélése. Nagyon fontos az önkéntesség, a tevékenykedés nem lehet feladat. Fejlesztik az ízlést, a mások felé fordulást, az esztétikum iránti igényességet, az empátiát. 7. Mozgás A mozgás alapvető formái a csecsemő és kisgyermekkorban alakulnak ki, és fejlődnek legerőteljesebben, mozgásigényük rendkívül nagy. Ezért a csoportban és az udvaron biztosítani kell minél nagyobb mozgásteret , fejlesztő játékokat, amellyel fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik mozgásuk. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. A nagymozgásos játékokra a teremben és az udvaron egyaránt szükség van, más-más arányban. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget. 8. Tanulás A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat és információszerzési folyamattanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és a gondolkodásban. A tanulás a gyermek fejlettségétől függő tevékenység, tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. Színterei a természetes élethelyzetek: gondozás, játék, kommunikáció, együttes tevékenykedés. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a gondozónő-gyermek interakcióiból származó ismeretszerzés, szokáskialakítás. Az SNI-s gyerekekkel való foglalkozás során figyelembe kell venni, hogy náluk hosszabb a tanulási folyamat. 34
A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. Figyelembe kell venni azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek más az anyanyelvük, mint a nemzeti nyelv. A FEJLŐDÉS LEGGYAKORIBB JELLEMZŐI BÖLCSŐDÉS KOR VÉGÉRE Nagyon sok területen önálló a gyermek: egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel. Már nem csak a szoros felnőtt-gyerek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is. Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget a számára. Környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevékenységekben. Gazdag szókincse van, első sorban beszéd útján tart kapcsolatot felnőttel, gyermekkel. A gyermekek többsége szobatiszta. BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ A dokumentáció vezetése, az abban szereplő adatok, információk felhasználása a gyermekről való lehető legmagasabb színvonalú gondoskodás biztosítása, a gyermek fejlődésének segítése, a hátrányos helyzetű gyerekek esetében a hátrányok és következményeik enyhítése érdekében történjék. A dokumentáció nem a gyermek minősítését szolgálja! A dokumentáció vezetésének szempontjai: • tárgyszerűség, • validitás, • hitelesség, • árnyaltság, • rendszeresség, • folyamatosság. A dokumentáció vezetéséhez a szülők hozzájárulását kell kérni, a leírtakat kérésre a szülőknek meg kell mutatni. A dokumentáció vezetésénél és őrzésénél a személyiségi jogokat a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni. Az SNI-s gyerekek esetében a korai fejlesztés és gondozás feladatait -a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére épített – fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztést végző terapeuta készíti el. A fejlesztés feladatait területenként tartalmazza a központilag kiadott fejlesztési napló, melyet a terapeuta egyénenként vezet minden gyermekről, akivel foglalkozik. A gyermek fejlődését a terapeuta központilag kiadott nyomtatványon, értékelő lapon értékeli. Az egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lap egy példányát megküldi a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnak, illetve a szülőnek, egy példánya az ellátó intézményben marad A) Bölcsőde: Helyiségek: 1) Csoportszoba. 4m2/fő alapterülettel A bútorzat a gyermekek méretének és fejlettségének megfelelő, balesetmentes legyen Mélyen üvegezett ajtóval kapcsolódjon az öltözőhöz, üvegvédő fóliával vagy biztonsági üveggel. A falak világos, meleg színűek, a mennyezet fehér, a bútorzat fénytelen felületű. 2) Gyermeköltöző: a fürdőhöz nyitottan kapcsolódik. 35
Minden gyerek részére jellel ellátott öltözőszekrény, pad, pelenkázó, szivacsos szőnyeg vagy párnák. 3) Fürdőszoba: megfelelő méretű gyermekmosdó, hideg-meleg vízzel, (45 cm-es peremmagassággal) Gyermek WC előtt 15 cm magas dobogó. Törölközőtartó, fésűtartó, fogmosó pohártartó, tükör. Játékkészlet: 1) Egészségügyi szempontok: • könnyen tisztítható, fertőtleníthető, • balesetet ne okozzon (ne legyen könnyen törhető, ne essen szét, ne legyenek éles sarkai, ne lógjon hosszú zsinóron, ne legyen túl nehéz, ne legyen olyan kicsi, hogy orrba, fülbe, garatba kerülhessen.) 2) Pedagógiai szempontok: • minden tevékenységformához legyenek megfelelő játékszerek (manipuláció, konstruálás, utánzó és szerepjátékok, mozgásfejlesztő játékok.) • a játék színe, játéka, nagysága, formája keltse fel és tartsa ébren a gyerek érdeklődését, • több fajta tevékenységhez lehessen felhasználni • a játékválasztásnál legyen szempont a nemek közötti egyenlőség elvének betartása 3) Elhelyezés: • nyitott játékpolcokon • tárolóedényekben (vödör, kosár) • gondozónő által elérhető polcon (felügyeletet igénylő játékok) 4) Puha sarok: • tartós, puha kárpitozású anyaggal bevont vastag szivacs Alapjátékok: • játszókendők • babák, macik, állatfigurák • képeskönyvek • mozgásfejlesztők • építőjátékok • egymásba rakható játékok • vödrök, kosarak, tálak, kistalicskák • hintaló, kisbicikli, kismotor • főzőedények • szerszámok • takarító eszközök • orvosi táska • fodrászkellékek Alkotó játékok eszközei: • zsírkréta • különböző méretű és anyagú papírok, gyurma, festék.. • természetes anyagok, termények
36
Legitimációs Záradék
Véleményezte. …………………………….. dátum
………………………………….. Szülői Szervezet
Elfogadta:
……………………………… dátum
………………………………………… Nevelőtestület
37
jóváhagyta:
………………………………….. dátum
……………………………………… óvodavezető
1.Érvényességi nyilatkozat 2014.szeptember 1-jétől visszavonásig 2.Felülvizsgálat,értékelés időpontja:5 évente 3.Módosítás előírásai - törvényi változás esetén - Feladatváltozás esetén Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és partnereink által megtekinthető a folyosón Felhasznált irodalom: Óvodai nevelés országos alapprogramja Forrai Katalin: Ének –zene az óvodában Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan Mályi Lilla: A Napsugár óvoda Pedagógiai Programja Perszlényi Éva-Porkolábné Balogh Katalin: Játék, mozgás, kommunikáció Óvodai Program
38
39
