TARTALOM. Orbán Ferenc: Az évi I. típusú 5. krajcáros. Pákozdi László: A magyar levélboríték-rajzú bélyeg centenáriuma

TARTALOM Orbán Ferenc: Az 1874. évi I. típusú 5. krajcáros Pákozdi László: A magyar levélboríték-rajzú bélyeg centenáriuma B ánfalvi Tamás: Az első rányomott bélyegű 5 krajcáros postautalványon Idegen nyelvű tartalom

A MAGYAR BÉ LY EG G YŰ J TŐ K O RSZ ÁG OS SZ ÖV ETS ÉG E T U D O M Á N Y O S M U N KA KÖ ZÖ SS ÉG E K Ö ZL Ö N YE SZ ERK ESZ TI: S U R Á N Y I LÁSZLÓ SZ ERK ESZ TŐ K: P Á K O Z D I LÁSZLÓ, DR. SCHOLZ TAMÁS FELEL ŐS KIA DÓ: DR. SOÓS LÁSZLÓ IV. ÉV FOLYAM

Az 1874. évi I. típusú 5 krajcáros

O RBÁ N FEREN C (SIL K E B O R G )

A F ila téliai Szem le 1971. évi IX. h av i szám ában az 1874. évi I. típ u sú 5 k rajcáro sró l ír t ta n u lm á n y o m at ezzel a keltezéssel kezdtem : 1965. n o vem ber 29. E kkor k e rü lt a tá rg y alan d ó bélyegből gyűjtem ényem be nagyobb m ennyiségű töm eganyag. M ost ezen sorok írá sa k o r előttem fekszik egy feljegyzés a következő szöveggel: „M egtaláltam a 100. bélyegképet, az ív 86. ív h ely én ek bélyegét, 74— 02—05.” N ehéz, de értelm etle n is lenne k iszám ítani, hogy m en n y i id ő t tö ltö ttem ennek az anyalem eznek re ­ k o n stru álásáv al, hiszen időközben több m ás, m agyar klasszikus bélyeggel is foglalkoztam . Az em líte tt 1971-ben m egjelent cikk az ab b a n az évben B u d ap esten ren d ez ett nem zetközi bélyegkiállí­ táso n b e m u ta to tt gy ű jtem én y em ism e reteit ta rta lm a z ­ ta, m íg je len tan u lm á n y o m b an az 1974. évi budapesti, ju b ileu m i k iá llításo n szerepelt gy ű jtem é n y em n ek en­ n ek a cím letre vonatkozó ism e reteit közöltem . Jele n ta n u lm á n y o m n éh á n y részletében azonos a koráb b iv al, de szám os helyen — a le gújabb m egálla­ pításo k a la p já n — kibővült. Ü gyszintén nem azonos a k o ráb b iak k al az ism er tető jelek áb rá i és az ism er­ te tő je lek elnevezései. A z I. típ u sú 5 k rajcáro s 100 bélyegképes anyalem e­ zének ism érveit, a színes szám úak többi cím letének

az utó b b i évekb en tö rté n t feldolgozásához h asonlóan az aláb b iak b a n bocsátom az ezen te rü le t ir á n t érd ek ­ lődő fila te lis tá k rendelkezésére.

A bélyeg ek csoportosítása Az I. típ u sú 5 k rajcáro s bélyegei az ered eti an y a­ lem ezt és a többszöri u tán m etszést figyelem be véve az alábbi csoportokba so rolhatók: 1. A m ég nem ja v íto tt anyalem ezről szárm azó bé­ lyegek. 2. F in o m a n u tá n m etsz ett anyalem ezről szárm azó b é­ lyegek (A). 3. D u rv á n u tá n m etsz ett bélyegek (B).

nyom ólem ezről szárm azó

4. E rnyős alak b an u tá n m etsz ett szárm azó bélyegek (C).

nyom ólem ezről

M ivel az 1. csoportba tarto zó b élyegekről m a m ég kevés ism e rettel rend elk ezü n k , a 2—4. csoportba ta r ­ tozó bélyegek — je lö ljü k ezeket A, B és C -vel — je l­ le günk szerin t az aláb b i m ódon fog lalh ató k össze.

1

A m ég n e m ja v íto tt anyalem ezről szárm azó bélyegek A M onográfia III. k ö te tén ek 553. o ldalán P ay er a d a ta i a la p já n közli, hogy B a rta l G yörgy földm űve­ lésügyi m iniszter, akihez a k k o r a posta ta rto zo tt, 1874. szeptem ber 22-én u ta síto tta az Á llam nyom dát, hogy a B udapesti P ostaigazgatóság részére k iadandó rendes ellátm án y o n felü l m inden érték b ő l biztosítson m ég 10 db 100-as ívet bélyeggyűjtőknek, m úzeum oknak és m ás érdeklődőknek, hogy m á r az általános eladás elő tt beszerezhessék azokat. S ajnos, nincsenek ad a ta in k a külföldi bélyegm úzeu­ m ok bélyegeiről, de elgondolható, hogy 1874 őszén sz étk ü ld ö tt bélyegek a m ég nem ja v íto tt an y a lem e z­ rő l g y á rto tt első nyom ólem ezzel készültek.

Ezen bélyegek k iv itele m egfelel a M onográfia III. k ö te téb en az 552. oldalon a 447. á b rá n c jellel be­ m u ta to tt 5 k rajcáro s p ró b an y o m atán ak , am ely k i is v an állítv a a B élyegm úzeum ban. A z 1. á b rá n b em u tato k egy ily en bélyeget. Ehhez hasonló v an a V isn y a-g y ű jtem én y b en is, m in degyik 13-as vonaliogazású. M íg a szóban forgó időszakból ism e rt n é h á n y d arab I. típ u sú 3 k rajcáro s h aszn álatlan u l, de levélen is, am ely az 1871-es k iad ás k eretfogazó gépen le tt fogazva addig az I. típ u sú 5 k rajcáro sb ó l ily en fogazás (974: 9V2) nem ism ert. A G o tth a rd -fé le keretfogazógép h aszn álata a rra en ­ ged k ö v etk eztetn i, hogy a fogazás m ég a sorfogazógép üzem be helyezése elő tt tö rté n t, e rre v all az is, hogy az előbb em lített I. típ u sú 3 k rajcáro so k is a m ég nem u tá n m e tsz e tt an yalem ezről szárm aznak. Az I. típ u sú 5 k rajcáro sb ó l h am is 974 : 972-es u tá n fogazást eddig nem lá tta m , de a n n á l tö b b e t a II. tí­ pusból. A.

1.

2

ábra. A még nem javított anyalemezről származó bé­ lyeg. (33. ívhely.)

F inom an u tá n m e tsz e tt a nyalam ezről szárm azó b élyeg ek (2. ábra)

A fin o m an u tá n m etsz ett an yalem ezről valószínűleg ha t nyom ólem ez készült, am elyek a nyom ólem ezeken m e g állap íth ató ism ertető jelek , ez esetb en le m e zh ib á k a la p já n a legtöbb ív h elyen elég jól elk ü lö n íth ető k . L egkorábbi ily en p éld án y o m : B u d ap est—L ipótváros, 1874. o k tó b er 23. keltezésű. Ezen felü l m ég tö b b ok ­ tó b e ri k eltezésű p éldányom van , am elyek B u d ap est— L ipótváros, —F őposta, —T erézváros bélyegzésűek. Az elő fo rd u lt bélyegzések azt lá tszan ak igazolni, hogy ezek a bélyegek a n agyobb b u d ap e sti h iv a talo k n ál k e rü lte k felh aszn álásra. Az errő l az an y alem ezrő l k é­ szü lt nyom ólem ezek m ég 1875. á p rilisáb an is h asz­ n á la tb a n voltak. E zt az u gyanazon an y ag b ó l szárm azó, az 1875. évben felh aszn ált II. típ u sú 5 k rajcáro s b é­ lyegek szín v álto zatain ak segítségével sik e rü lt m eg-

2.

ábra. Az A, B és C jelű nyomólemezről származó 89. ív-hely bélyegei. (Közös ismertetőjeleik: a, c, f, i és k; 1. a későbbi szöveges leírást!)

határo zn o m . Az új, a II. típ u sú anyalem ezről szár­ m azó le g k o ráb b i példányom 1875. m árcius 5-i k elte­ zésű, de ú gy tű n ik , hogy a bélyegek gy ártásáh o z egy­ idejű leg — m á rciu s h av á b an — h aszn álták a k é t k ü ­ lönböző anyalem ezről szárm azó nyom ólem ezeket. B.

D u rván u tá n m e tsz e tt n yom ólem ezről szárm azó bélyegek (2. ábra)

Ezeknek a bélyegeknek az a jellegzetessége, hogy m in d a sarokhárom szögek, m ind a gyöngyök egy ré ­ sze d urva, erős vonalakkal ja v íto tt. A lem ez né­ h á n y ív h elyén a gyöngyöket kétszer, három szor is ja v íto ttá k . E zek a gyö n g yö k jellegzetesen sö tét színárn ya la tú a k. Ez a ja v íto tt lem ez m á r 1874. novem ber

elején h aszn álatb a k erü lt. F eltevésem szerin t ez a nyom ólem ez m ég az a n ya lem ez teljes és fin o m u tá n m etszése elő tt k é sz ü lh e te tt és rossz m inősége ellenére 1875. áp rilisáig n y o m tatá sra haszn álták . A m etszet­ ja v ítá so k segítségével a lem ez elh aszn áló d ásán ak pe­ rió d u sait jó l le h et követni. A három szögek ja v ítá sá ­ n ak stílu sa hasonló a 10 k rajcáro s I. típ u sá n ál tap asz­ ta lt ja v ítá so k é v al (lásd: P hilatelica 74/1. szám , 29. ol­ dal, 2. ábra). C.

az

E rnyős a la kban u tá n m e tsz e tt n yo m ó lem ezrő l szárm azó b élyegek

E zeknek a bélyegeknek az a jellegzetessége, hogy egyik nyom ólem ezen a felső és alsó gyöngysor

3

m elletti, v alam in t a három szögek te rü le té n levő alap­ v o n alak at fin o m és egyenes vo n a la kka l ja v íto tták . (2. ábra.) N éhány ívhelyen a g yöngysort is u tá n m e tszették. L egkorábbi ilyen példányom bélyegzésének k e lte : 1875. ja n u á r 4. M egem lítem még, hogy anyagom ból átlagosan 20 bélyeg ju t m inden ívhelyre. Ebből átlagosan 13% a B, és 5% a C je lű bélyegekre. Ez m eg is felel a fe l­ té te le ze tte n k é szü lt nyo m ó le m ezek arányának, vagyis 6 :1 :1 . (Az ernyős m etszet ja v ítá so k felism erése és azok g y ű jtése m á r a századforduló elő tt ism e rt és k edvelt volt. Ez az oka annak, hogy az elm ú lt fél évszázad a la tt „ernyős” 5 k rajcáro st m ég az ún. szűzanyagban is alig le h e te tt találni. Ez a m a g y aráza ta a szerző g y ű jtem é n y éb en levő 5% -os előfordulásnak, am i a je len körü lm én y ein k között k itű n ő eredm ény! A szerk. megjegyzése.)

A kuta tás jelenlegi h elyzete M eg kell jegyeznem , hogy a k u ta tó m u n k á t n ag y ­ m é rté k b e n nehezíti az a tény, hogy az A, B és C je lű bélyegeken csak az anyalem ezről szárm azó is­ m e rtető jele k azonosak. Ezeknek le g tö b b jé t azonban e lta k a rjá k a B, de különösen a C nyom ólem ezen vég­ z e tt javítások. íg y g y ak ran egy-egy B, vagy C je lű bély eg p ár — ism ertető jelek h iá n y á b a n — nem segíti az ív rekonstrukciót. A z A je lű bélyegekből m a m ár ism ert m in d a 100 ív h e ly ism ertetőjele. Ezen a halm azon belül is vol­ ta k különleges k u ta tá s i problém ák. U gyanis, m íg az alsó ívfél felső és alsó gyöngysorát finom vo n alk ák k al m á r az anyalem ezen, addig a felső ívfél ívhelyé­ n ek — főleg felső gyöngysorait — m agukon a nyo­ m ólem ezeken jav íto tták . A 10. ívhelynek eddig négy különböző gyöngy utánm etszése ism ert.

4

A B je lű b élyeg ek kö zü l eddig 56 külö n b ö ző ív h e ly ism ertető jele le tt m eghatározva. Ezen felü l kb. 30 k ü ­ lönböző b élyegkép ism ert, de ív h e ly ü k et a fe n t em lí­ te tt nehézségek m ia tt ez ideig m e g állap íta n i nem si­ k erü lt. F elteh ető en n ag y segítséget je len ten e a B é­ lyeg m ú zeu m b an levő D essew ffy-féle an y ag vonatkozó részének alapos tanulm ányozása. A C je lű b élyeg ek kö zü l 81 kü lö n b ö ző n ek ív h elye is­ m ert. M ég to v áb b i 10 bélyegkép ism ert, de ív h ely re m ég nem azonosított. Míg k o ráb b an azt tételeztem fel, hogy a C je lű nyom ólem ez a m ég nem ja v íto tt anyalem ezről készült, később m eg állap íto ttam , hogy ez a nyom ólem ez a fin o m an u tá n m e tsz e tt anyalem ez­ rő l k észü lt m ásolat. E zért a C je lű b élyegeken az u tá n m e tsz e tt gyöngyök a lak ja is a d h a t tá m p o n to t az ívh elym eghatározáshoz olyan bélyegeken, am ely ek en az ernyős után m etszés ta k a rja az ism ertető jelet. S ajnos, 1965 óta alig sik erü lt an y ag o t találn o m , ez ért köszönetem et fejezem k i azoknak a g y ű jtő tá r­ sak n ak , ak ik an y a g u k at tan u lm án y o zás céljából B u­ d ap esten ren d elk ezésem re b o csáto tták , fő k én t a B és C je lű bélyegeiket.

A b élyeg ek gyártási és fo rg a lm i ideje M ielőtt hozzáfogtam volna a h alm azo k ra való b o n ­ táshoz, a bély eg ek et keltezés szerin t szétrak tam a színváltozatok m egh atáro zása céljából. A bélyegek forg alm i m en n y iség én ek az időhöz k ö tö tt görb éje ti­ pikus P oncelet-féle elosztási görbe, am ely g yorsan em elkedik, m in th o g y csak kb. öthónapos g y ártási id ő ­ szakról v an szó. A görbe 1875. m á rciu sáb an éri el a csúcspontot, m a jd ro h am o san csökken. Egyes p éld á­ nyok, m ég 1875 v égéről is fe lb u k k an n ak , de a készlet zöm ét m á r k o ráb b an felh aszn álták . íg y en n él a cím ­ letn él is a használatlan péld án y o k ritk a sá g á n a k ti­ pik u s esete k ö v etk ezett be.

B élyegpárok, csíkok, tö m b ö k A legnagyobb ism e rt használatlan összefüggés a négyestöm b. (O. G. S chaffling U SA ; J. K lein, Izrael a „B udapest 71” ; G. S. R yan, A nglia az 1974. évi ju b i­ leum i k iá llításo n b e m u ta to tt gyű jtem én y éb en lá th a t­ tu k . Ez u tó b b i ívhelye: 04—05/14— 15.) Hogy az I. típ u sú 5 k rajcáro s használt nég y estö m b ­ ben is ritk a , ab b a n leli m a g y aráza tát, hogy a pénz­ u talv án y o k o n a bélyegek felrag asztá sá ra szánt hely k esk en y v o lt a négyestöm bnek, ez ért a bélyegeket csíkokban rag aszto ttá k fel. M ásrészt a 15 k rajcáro s aján lási v iteld íj h áro m d arab 5 k rajcáro ssa l m á r le­ ró h ató volt. A bélyegek színe A bélyegek színe 1874. o któberétől decem ber végéig piros. Igen ritk a a felteh ető en 1874. novem ber végéről szárm azó erős k a rm in szín, am ely használatlanul is­ m eretlen ! 1875. ja n u á rjá b a n fe lb u k k an n ak a forgalom ­ b an a k isebb m ennyiségben készült téglavörös bélye­ gek, am elyekből használatlan p éld án y t a szakirodalom ez ideig szintén n em ism er. A piros szín szín á rn y alatai 1875. m árcius végéig dom inálnak és ezt v á ltja fel a rózsaszín, főleg áp rilisi keltezésű bélyegzésekkel. Ez a szín m eg fe lel az ugyanazon időben a II. anyalem ezről szárm azó 5 k rajcáro so k színének.

A nyo m ás m inősége, a nyo m ó le m ezek sérülései A nyom ás m inősége 1874-ben egyenletes. 1875-ben valószínűleg több k ísérlet tö rté n t a gyengén kiv itele­ ze tt nyom ólem ezekkel való nyom ás ja v ítá sá ra . Így a nyom ás id ő n k é n t erős, id ő n k é n t gyenge, de rendsze­ r in t ez u tó b b i csoportba sorolható. A z anyalem ez felépítésének rek o n stru k ció ján á l nagy segítségül szolgált egy erős, jellegzetes forrasztási

3.

ábra. Az A jelű nyomólemezeken található hosszú kar­ cok elhelyezkedése az íven.

nyom a vízszintes 5. és 6., egy m ásik a 4. és 5. sor kö ­ zött. V égül n ag y szolgálatot te tte k az egyes nyom ólem e­ zeken m u tatk o zó hosszú karcok, am elyek tö b b ív h e­ lyen is á th a la d n a k (3. ábra). E hosszú k arco k o n k ív ü l az egyik A je lű nyom ólem ezen számos, ap ró k arc ta lálh ató az ív közepe tá já n (33—34., 43—44.), am ely a lem ez gondatlan , síkbeli elfo rg atásáb ó l ered h et, m inthogy ezek a k arco k sok irá n y ú ak (4. ábra).

5

4.

ábra. Az e g y i k A j el ű n y o m ó l e m e z 34. ív h el y ér ő l s z á r ­ m á z ó bélyeg, a m e l y n e k b o r í t é k j á n so k rö vi d k a r c v an 5.

ábra. Egyi k n y o m ó l e m e z 45. í v h el y ér ől s z á r m a z ó ..szep­ lős" bélyeg.

É rdekes jelenség ennél a cím letnél is a ..szeplős" bélyegeket (5.ábra) szolgáltató nyom ólem ez. A „szeplők" a lemez kiem elkedő sík felületein (boríték, bé­ lyegköz) találhatók. K eletkezésük oka V isnya Sándor szerint a nyom ólem ez készítésnél felhasznált g ra fit­ por összeégésének tu lajd o n íth ató . A ..szeplők" elhe­ lyezkedési m in tája alapján m eg állap íth attam , hogy az A je lű nyom ólem ezből három ilyen sérült lemez volt. További éi'dckesség az. hogy ta lálh ató k olyan pél­ dányok is. am elyeken a szöveg betűi fehérek (6. ábra). Ezek keletkezésének oka az ún. ..száraz" nyom ás, am elynél nem rakódott le elegendő festék a betűk be­ m élyedéseibe. Ezt ja v íta n i k ív á n ták a betűk u tá n m etszésével. Az utánm ctszés jól látható, a betűk deform ált alak ján , sőt. ezek gy ak ran ..szőrösek".

6

Az u tánm etszések kivitele alap ján m eg állapítható, hogy több szem ély ja v íto tta a nyom ólem ezeket. Ezek­ nek m eg volt a ..stílusuk", ki finom , ki gorom ba vo­ nalak k al jav íto tt.. K ülönösen finom an végzett, szép. egyenletes alapv o n al-u tán m etszés ta lálh ató a C jelű le ­ mez ívhelvcinek egy részen, de ezen is találh ató k olyan ren d szertelen vonalkázások, hogy ezek egy ..pá­ lyau d v ar légi fényképéhez" haso n lítan ak .

Az I. típ u sú 5 k rajcáro so n m eg találh ató k az I. típus közös m etszetjelci (1. P h ilatelica 1972 1. szám. 15. ol­ dal). Egyedi m elszetjelet eddig nem ism erünk.

Itt em lítem meg. hogy m ár az első galvánm ásolaton. am elybe az crték szám o t bem etszették, a gyöngysorok gyöngyei gyengén m ásolódtak át. így ez az 1. típussal kapcsolatban szintén közös m etszőijeinek te k in th e tő a 2. 3. 5 és 10 krajcáro sn ál. Ezzel szem ben a II. típusú 5 k rajcáro s anyalem ezének készítésekor a gyöngyöket m ár az első galvánm ásolaton ja v íto tták . Az I. típ u sra jellem ző tovább á a KIR. felirat alatti alapvonalak gyengébb átm ásolása, am i számos helyen kopásnak tűnő nyo m atk én t m utatkozik.

O szlop-ism ertető je le k

Az aláb b iak b a n felsorolom és áb rán b em u tato m az eddig m egállapíto tt o szlop-ism crtetőjeleket az utóbbi években kialak íto tt jelölési rendszer szerint (7. ábra). I. o s z l o p (A )

1.

T űszúrásn y i pont a bo ríték jobb negyedében, a b oríték széléhez közel, a 10. gyöngy m ag asság á­ ban.

II. o s z l o p ( B )

1. Az alapvon alo n tű szú rásn y i pont és alatta kis vízszintes vonalka a bal felső három szög és a koszorú csúcslevele között (hasonló a VII. oszlop 1. jeléhez). 2. A bal oldali gyöngysor 9. gyöngyének bal fele hiányzik (azonos a VII. oszlop 2. jelével). 3. T űszúrásn y i pont a bal oldali gyöngysor 19. és 20. gyöngye között, az M betű talp átó l jobbra. III. o s z l o p (C)

6. ábra. Az egyik A jelű nyomólemez 82. ívhelyének bélyegei. A felső kettőn a felirat betűi fehérek; az alsón utánmetszettek.

1. Színes, kissé b alra dűlő karc a bo ríték bal ne­ gyedében, a felm enő keresztvonal alatt, az é rté k ­ szám függőleges szárától balra.

7

IV.

V. oszlop (e)

oszlop (D)

1. Színes fo lt a jobb felső három szög átfogója és a jobb gyöngysor 4. és 5. gyöngye között. Tőle b al­ ra kis sim íto tt foltocska (hasonlít a IX. oszlop 1. jeléhez). 2. Színes folt a b al felső három szög átfogójának közepétől kissé feljebb, a belső oldalhoz ta p ad v a (azonos a VII. oszlop 2. jelével). 3. Színes p o n t a m ásodik A b etű felett, a szalag fel­ m enő ága közelében (azonos a IX. oszlop 3. je ­ lével). 4. T űszúrásnyi p ont a O és S b e tű köze felett, a szalag a la tt (azonos a IX. oszlop 4. jelével). 5. K ettős tű szú rásn y i po n t (gyakran k é t u tá n m e tszett vonal) a felső gyöngysor 4. és 5. gyöngye köze alatt. 6. A jobb oldali gyöngysor 14. gyöngye kopott.

iv ix

ív in

vii

O szlop-ism ertető jele jelenleg n em ism e rt V I. oszlop (f) O szlop-ism ertető jele jelenleg n em ism ert. VII. oszlop (Bi) 1. K ettő s tű szú rásn y i p o n t az alapvonalon, a b al felső három szög és a koszorú csúcslevele kö zö tt (hasonló a II. oszlop 1. jeléhez). 2. A b al oldali gyöngysor 9. gyöngyének b al fele h ián y zik (azonos a II. oszlop 2. jelével). 3. T ű szú rásn y i po n t a jobb felső három szög b efo ­ g ója sé a jo b b oldali koszorú 2. külső levele k ö ­ zött. V III. oszlop (g) O szlop-ism ertető jele jelenleg nem ism ert. IX . oszlop (Di) 1. Színes p o n t a jo b b oldali gyöngysor 4. és 5. gyön­ gye közének m agasságában, a függőleges befogó m e lle tt (hasonló a IV. oszlop 1. jeléhez). 2. Színes fo lt a bal felső három szög átfo g ó ján ak közepétől kissé feljebb, a belső oldalhoz ta p a d v a (azonos a IV. oszlop 2. jelével). 3. Színes p o n t a m ásodik A b etű felett, a szalag fe l­ m enő ága közelében (azonos a IV. oszlop 3. je ­ lével). 4. T ű szú rásn y i p o n t az O és S b e tű köze felett, a szalag a la tt (azonos a IV. oszlop 4. jelével). 5. T ű szú rásn y i p o n t a b o ríték b al neg y ed én ek kö ­ zepén. X . oszlop (h) O szlop-ism ertető jele jelenleg nem ism ert.

8

Csoportos ism ertető jelek Az ív re k o n stru k ció t n ag y m érték b e n elősegítette a nagyszám ú csoportos ism ertető jel elhelyezkedésének m eg h atározása. Ezeket az aláb b iak b a n felsorolom , szö­ vegesen leírom és a 8. á b rá n bem utatom . A 2 : 11, 31, 41, 61, 81, 91; A 3 : 11, 31, 61, 81; A4 : 11, 31, 61, 81; B2 : 12, 32, 62, 82;

C2 : 13, 33, 43, 63, 83, 93; et : 15, 25, 35, 45, 65, 75, 85, 95; e2 : 15, 35, 45, 65, 85, 95; e3 : 15, 35, 65, 85; B3 : 17, 37, 67, 87; B4 : 17, 37, 67, 87; gi : 08, 28, —, 58, 78, 98; g2 : 08, 28, 58, 78; g3 : 18, 38, 68, 88; g4 : 18, 38, 68, 88; D2 : —, 39, 69, 89; D3 : — , 39, 69, 89; hí : 20, 40, 50, 70, 90, 100; h 2 : 20, 40, 70, 90; h 3 : 20, 40, 70, 90; A2 : Színes fo lt a b al alsó három szög felső csúcsa közelében, az átfogó belső oldalához tap ad v a. A3 : Színes fo lt a jobb oldali gyöngysor 2. gyöngyé­ n ek külső, felső oldalához tap ad v a. A4 : Színes, sim íto tt fo lt a felső gyöngysor 12. gyön­ gyének tetején . B2 : S im íto tt fo lt a jo b b felső három szög derékszöge közelében. C2 : T űszúrásn y i p o n t a b o ríték alsó negyedében, a k ü r t fú v ó k ájátó l jo b b ra fekvő levél csúcsa fe­ le tt, a b o ríték alsó perem énél, ej : Színes fo lt a bal oldali gyöngysor 6. gyöngyétől balra. e2 : K is, színes n y ú lv á n y a jo b b oldali gyöngysor 15. gyöngyének belső oldalán, fenn. e3 : S im íto tt fo lt a b al oldali gyöngysor 3. gyöngyé­ ben. B3 : N agy, s im íto tt fo lt a jobb oldali gyöngysor 15. gyöngyének belső oldalán. B4 : S im íto tt fo lt a bal oldali ko szo rú n ak a k o ro n a felé forduló belső levelén. gi : A három szög vízszintes befogója k ö rü l az alap ­ vonal és a jo b b alsó három szög kopott.

9

g 2 : U g y an o tt nagy sim íto tt színes folt a három szög derékszögű csúcsa közelében. g3 : Az alapvonal és a jobb felső három szög k opott a három szög vízszintes befogója felett. gr, : S im íto tt folt a alapvonalon a k orona és a jobb felső három szög átfogója között. D2 : N agy, sim íto tt színes folt a b al oldali gyöngysor 5. gyöngyének külső oldalán. D:i : Nagy, sim íto tt színes fo lt a korona bal oldalán, kívül, a korona gyöngyeinek közepe tá ján , hí : T űszúrásnyi pontocska az alsó gyöngysor 2. és 3. gyöngyének köze felett, az alapvonal alatt. h 2 : A ko ro n átó l jo b b ra kis, színes sim íto tt fo lt a koszorú csúcslevele felett. h 3 : S im íto tt folt a felső gyöngysor 7. és 8. gyön­ gyének köze felett, a gyöngyökhöz tapadva.

Páros ísm ertető jelek M íg a csoportos ism ertető jelek az anyalem ez első felének felépítésekor a tízes sávok és a huszas töm ­ bök m ásolásakor keletkeztek, u g y an a k k o r a páros is­ m e rtető jele k az 50 képes első fél anyalem ezének m á­ solásakor jö tte k létre. E zeket az a láb b iak b a n felso­ rolom , szövegesen leírom és a 9. á b rá n bem utatom . A5 : 31, C3 : 33, ft : 26, f2 : 36,

81 83 76 86

g5 : 28, D4 : 19, D5 : 39, h 4 : 30,

78 69 89 80

h5 : h6 : h7 : h8 : h9 :

30, 30, 40, 40, 40,

80 80 90 90 90

A j : Erős, színes folt a b o jttó l jo b b ra levő fe rd é n el­ helyezkedő szalag alsó szegélyén. C3 : N agy sim íto tt folt a b al felső három szögben, az átfogó közelében. f4 : Színes karc az O b etű felett. f2 : A jobb oldali gyöngysor 23. gyöngyének jobb oldalán sim íto tt folt.

10

9. ábra. Az I. típusú 5 krajcáros páros ismertető jelei. gs : T ű szú rásn y i p o n t a bal alsó három szög átfo g ó ja felett, a felső csúcs közelében. D4 : Színes fo lt a koro n a középső p á n tjá b a n , az o r­ szágalm a alatt, balra. Ds : Erős, színes n y ú lv á n y a jo b b oldali gyöngysor 20. gyöngyének belső oldalán. h 4 : Színes fo lt a b o ríték alsó n egyedében, középen, az érték szám alatt. hs : Kis, színes fo lt az első R b etű felett, a szalag közelében. h 6 : Kis, színes fo lt az O b etű felett, a szalag köze­ lében.

h 7 : N agy s im íto tt fo lt a b al felső három szög víz­ szintes befogójához tapadva, a 6. gyöngy alatt, hs : Színes fo lt a bal oldali szalag alsó csücskében, hg : S im íto tt folt az alapvonalon, a korona kereszt­ jé tő l balra.

A z an ya lem ez felépítése (1. táblázat) Az előbb felsorolt csoportos, páros ism e rtető jele k el­ helyezkedéséből kö v etk eztetn i lehet az anyalem ez fel­ építési so rren d jére . A P hilatelica előző szám aiban h aszn ált félíves ren d szerre l azonos m ódon a k ö v etk e­ zőket á lla p íth a tju k meg. Az első vízszintes sorban az első ered eti tizes sáv helyezkedik el. E rrő l egy tizes m agaslem ez (patrica) közb eik tatásáv al k é t d arab tizes

I.

1 IL

A A2, 3, 4, 5

a2

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

-

-

Bi

g l, 2

Dl

-

B

c

D

2

c 2

D

B

C

D

ei

fi

B2

C2, 3

D

ei, 2 , 3

f2

B

c2

D

ei> 2

-

A

A 2, 3, 4

III.

m élylem ez készült. Ebből az egyiket az ered e ti tizes m élylem ez alá fo rraszto tták és ú ja b b galv án m áso lat segítségével elk észü lt a m ásik huszas tö m b : a 3. és 4. vízszintes sor. Az 5. sor az ered eti tizes sáv p a tric á já ról v e tt m á so d ik mélylem ez. A felső ívfél k észü lt először és ebben a 06 h ely volt a k iinduló pont. E zu tán egy 50 darab o s m áso lato t k é­ szítettek a felső ívfélről és ezt az alá fo rraszto tták . A z egyes darab o k b ó l és összefüggésekből való öszszeállítást a következő rendellenességek nehezb ítették . A 07. ív hely en hián y zik a Bi ism e rtető jel 1. sz. elem e. Ez csak azzal m ag y arázh ató meg, hogy azt m ég az anyalem ez k észítésekor sim ítással eltáv o líto tták , m égpedig az 50 d arab o s m áso lat elkészítése u tán . H asonlóan k ellen e m ag y arázn i azt, hogy az 59. ív­ helyen h iá n y zik a Di ism e rtető jel 3. sz. elem e, a n ag y

b

ei,2,3

-

Bl, 3, 4

Bi Bi, 3 , 4

Bi

g3 ,4

gi, 2 , 5 g3, 4

-

D l , 2, 3, 4

Di Dj, 2, 3 , 5

Di

h í , 2,3

hí, r„ g hí, 2, 3 , 7, 8, 9

hí

1. táblázat. Az I. típusú 5 krajcáros félívének felépítése.

11

színes p ont az A b etű felett, de a k k o r o tt egy nagy s im íto tt fo ltn ak kellene lennie — de ilyen nincs! V égezetül m egem lítendő, hogy a 19. ívhelyen h iá n y ­ zik a Do és Dy ism ertetőjel. M ivel ezek csoportos is­ m e rtető jele k , elképzelhető, hogy az eltáv o lítan d ó tű ­ szúrás a m ásoláshoz felhasznált 20 darabos patricán k eletk ezett, de a k k o r kérdéses, hogy m iért le tt sim í­ tás a 69. ívhelyen? A felsorolt rendellenességek m egerősítik azon m eg­ figyelést, hogy a rosszul sik erü lt anyalem ez gyors ja v í­

tá sa érd ek éb en az u tán m etszések et ren d szertele n ü l vé­ gezték el. M aga az anyalem ez rajza o lyan finom k a r ­ cokból áll, hogy azon a legnagyobb jó in d u la tta l se le­ h e t m eg találn i a kis tű szú ráso k at. E zért úgy képzelem el, hogy a ja v íta n d ó hely et egy p a p írra v e tt lenyo­ m a tra jelö lték fel a m etsző szám ára. Ism erv e az a n y a ­ lem ez m ásolási ren d szerét, elgondolható, hogy a rev i­ zor ru tin o sa n m egjelölt olyan h ely ek et is, ahol nem volt szükség jav ításra. (fo ly tatju k )

KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLOK LUXUS

MINŐSÉGŰ

KLASSZIKUS BÉLYEGEKET minden változatban, a világ bármely országából! LEVELEK,

LEVÉLDARABOK

különösen érdekelnek!

„KALOCSA” teljes bélyegzésekért 50% felárat fizetek!

LACZA LÁSZLÓ bélyegkereskedő

1056 BUDAPEST, VÁCZI UTCA 63.

12

A magyar levélboríték-rajzú bélyeg centenáriuma

P Á K O Z D I LÁSZLÓ

1974. m á ju sb a n (11— 19) a M ABÉOSZ székházában rep rez en ta tív , m eghívásos nem zetközi bélyegkiállítás­ sal ü n n ep e ltü k a m agyar le v élb o ríték -rajzú bélyeg ce n ten áriu m át. A k iá llítást a F ilatéliai Szem le 1974. évi VII. h avi szám ában m á r ism ertette. Szám os m egbeszélésen és közös bélyegm úzeum i lá­ to g atáso n k ív ü l m áju s 11-én a szép szám ban m egje­ le n t hazai és külföldi gy ű jtő k részére a sorok írója elő ad ást ta r to tt az é rin te tt te rü le t k u ta tá si eredm é­ nyeiről, v alam in t a jövő felad ata iró l és az eddigi ered ­ m ények gy ak o rlati felhasználásáról gyűjtem ényeik, k iállítási an y a g u n k felépítésénél. A m ik o r szövetségünk elnöksége elh atáro z ta ennek a k iá llításn ak m egrendezését, m egfontolásában nem ­ csak az a cél vezette, hogy rep rez en ta tív nem zetközi k iállítással ü n n ep e lje egyik, m ag y ar klasszikus bé­ ly eg k iad ásunk ce n ten áriu m át, hanem az is, hogy ta ­ lálkozót adjon azoknak a hazai és külföldi filatelistá k n ak , ak ik az elm últ évek során a legtöbbet te tte k ezekre a b élyegkiadásokra vonatkozó ú ja b b ism eretek feltárása, hazai és nem zetközi m egism ertetése terén. A k iállítással kapcsolatos találkozó létrehozása nem ­ csak kedves gesztus volt, h an em g y ak o rlati célokat is szolgált. F elad ata, éppen a kiállítás tá rg y á t képező g y ű jtési te rü leten , az eddig elért — közel 100 éves —

filatéliai eredm én y ek rö v id áttek in tése, és a to v áb b i közös felad ato k m egbeszélése volt. Ü gy gondolom , hogy találkozó n k — ilyen fo rm áb an — n ag y je len ­ tőségű a m ag y ar filate lista m ozgalom tö rtén etéb en . Az eddig m e g tett ú t összefoglalásához és az elő t­ tü n k álló továb b i felad ato k h o z m érten , gon d o lataim at k é t té m a köré csoportosítottam : 1. Á tte k in té s a le v élb o ríték -rajzú bély eg ein k re vo­ natkozó k o ráb b i ism e retek te ré n és ú ja b b ered m én y e­ in k rövid ism ertetése. 2. Ü jabb szem pontok gyűjtem én y ein k , k iá llítási an y a g ain k kív án ato s felépítésénél a következő év ek ­ ben.

Ism eretes, hogy az 1874—76-os, és az 1881-es bé­ lyegeink g y ártása során k eletk ez ett bélyegkülönleges­ ségek igen k o rán , m á r a m ú lt század végén fe lk e lte t­ ték a h azai és a k ü lföldi filate listák figyelm ét. A réznyom ású, le v élb o ríték -rajzú bély eg ein k k el fila ­ te lista szem pontból először gróf DESSEW W FY M IK ­ LÓS foglalkozott. M egfigyeléseit „M agyarország levélés újságbélyegei 1871— 1897” cím ű, SCHENK A LF­ RÉD m u n k a tá rs i közrem űködésével íro tt, és P o ­ zsonyban 1897-ben m eg jelen t k ö nyvében fog lalta ösz-

13

sze. Ez a könyv ism e rtette először — egyebek között — a lem ezjavításokat, am elyekről m ű vének 1898-ban m eg jelen t m ásodik kiad ásáb an m á r á b rá k a t is közölt. D ESSEW W FY és RUDOLF WEBER b erlin i filate lista közös m u n k á lk o d ásán ak eredm ényei az 1902-ben P rá ­ g ában k ia d o tt: H. K R O PF „Die P ostw ertzeichen dér österreichisch—ungarischen M onarchie” c. m űvében k e rü lte k ism ertetésre. D ESSEW W FY és W EBER 1898 és 1906 között foly­ ta to tt levelezésének b irto k áb an , v alam in t s a já t k u ta ­ tá sa i alap ján PAY ER BÉLA írta m eg a réznyom ású, le v élb o ríték -rajzú bélyegeink első, alapos feldolgozá­ sát a ,.Die B rie fm ark en des K önigreichs U n g a rn ” cí­ m ű, a B erlin er B riefm ark en -Z eitu n g 1915— 1917. év­ fo ly am aib an m egjelent, m a jd 1920-ban B erlinben k ö n y v alak b an is k ia d o tt m űvében. PA Y ER m u n k á ját, am elyben először k e rü ln ek re n d ­ szeres ism e rtetésre és ábrázolásra az anyalem ezek egyes ism érvei, elsőrangú fo rrássá teszi az egyrészt azóta m egsem m isült okiratok, m ásrészt a külföldön és m a­ gánkézben volt próbanyom atok, v alam in t DESSEW W ­ FY gyű jtem én y e alap ján a lem ez ja v ítá so k közlése. A következő k u ta tó filatelista, aki értékes a d a to k ­ k al já ru lt hozzá a kiadás feldolgozásához, RÉDEY M IKLÓS volt, „A színes értékszám ú levélborítékos ra jz ú bély eg ein k ” (1923) cím ű m űvében, am elyben különösen a bélyegek színére, p ap íro sá ra és fogaza­ tá ra n y ú jt ú jat. RÉDEY főm űve azonban „A m agyar postabélyegek v ésetjav ításai” cím ű k éz iratb a n m a rad t, és a B élyegm úzeum ban őrzött M onográfiája volt. BÍRÓ M ARCELL D essew w fy tám o g atásáv al végezte k u ta tó i m u n k á ját. A F ilatéliai K u rír 1929. évfolyam á­ b an közölt, „Az 1874—76. évi em issziók ism ertetője leirő l” cím ű tan u lm á n y áb an kom oly alap o k at r a ­ k o tt le a 2, 3, 10 és 20 k rajcáro s I., v alam in t az 5 k rajcáro s II. anyalem ezének rekonstrukciójához, m ég­ pedig — m in t m aga írta — nem teljes ívek, hanem bélyegcsíkok és töm bök alapján. BÍRÓ pontosabbá te tte PAY ER m egfigyeléseit a

14

1. ábra. 1874-es kiadású, I. típusú, használatlan négyes­ tömb. csoportos ism ertető j elekről, és v ázlatain közölte az egyes — általa m eg állap íto tt — ív h e ly -ism e rtető jele­ k et is. M egkezdetten m a ra d t azonban az 5 k rajcáro s I., v alam in t a 2, 3 és 10 k rajcáro s II. anyalem ezének reko n stru k ció ja. A réznyom ású, le v élb o ríték -rajzú b ély eg ein k re vo­ natkozó ism e retek e t a II. v ilág h áb o rú u tá n — je len ­ tősen — k é t filate lista g y arap íto tta. DR. V ASVÁRY ERNŐ (|1960) a F ila téliai Szem le 1960— 1963. évfo ly am áb an közölt, „M agyarország pos­ tabély eg ei 1850— 1918” cím ű ta n u lm á n y á b a n átfogó

anyalem ezek ism ertető jeleirő l, az egyes anyalem ezek felépítéséről döntő jelen tő ség ű ek v o ltak a to v áb b i k u ­ ta tóm unkákhoz. S ajn álato s, hogy írásai helyszűke m ia tt á b rá k nélk ü l je len tek meg. VISN Y A SÁN D OR ( f i 967) k u ta tó elődjeinek egész tu d á sa b irto k á b a n fo ly tatta és fejleszte tte to v áb b azok m u n k á ját. Az 1874— 81-es k iad ású b élyegekről szá­ mos ta n u lm á n y a je len t m eg a F ilatéliai Szem lében 1953— 1961 között. T an u lm án y aib an e k iadások bélye­ geinek ism ertető jeleiv el, fogazataival, az an y a- és nyo­ m ólem ezek ja v ítá sa iv al, az 5 k rajcáro s II. típ u sú 200as anyalem ezével is foglalkozott, hogy csak a leg k i­ em elkedőbb m u n k á it em lítsem . A k ia d ásra vonatkozó ism eretek et m in d en v o n at­ kozásban bővítette. Legnagyobb érd em ek et azonban az anyalem ez rek o n stru k ció k és a lem ezjav ításo k új rendszerezése te ré n szerzett. Az általános, a bélyegek n y o m d a tech n ik ájá v al foglalkozó ta n u lm á n y a m ár m e g jelen t a M onográfia I. k ö tetében, de életén ek nagy m ű v é t befejezni m á r nem tu d ta. Az 1874—81-es, réznyom ású bélyegekre vonatkozó addigi ism e retek összefoglalását és egységes ren d szer­ be ö ntését DR. M A K K A I LÁSZLÓ v állalta és végezte el, kiegészítve s a já t k u ta tá si eredm ényeivel. M u n k ája a M onográfia III. k ö tetében, 1968-ban lá to tt n ap v i­ lágot.

I

2. ábra. Az 1874-es, még nem javított anyalemezről ké­ szült „első” 3 krajcáros (9y4 : 9V2) vegyes bérm entesítés­ ként az I. típusú 2 krajcárossal 1875-ből (postautalvány­ kivágás). k ép et rajzo lt a színesszám ú k rajcáro so k ró l is. Össze­ foglaló dolgozata a k ét anyalem ez eredetével, fogazási és p apiros p roblém ákkal is foglalkozott. írá sa i az

M ielőtt rá té rn é k a k iadás te rü letén végzett további k u ta tó m u n k á k rö v id ism ertetésére, szükségesnek ta r ­ tom az 1968-ig te rjed ő ered m én y ek összefoglalását az ú ja b b ak értékelése céljából. De ezt m egelőzően k ét elvi k é rd é st is tisztázni szeretnék. N em szűk lá tó k ö rű és fő k én t nem öncélú az az ál­ lá spontunk, am ik o r a tá rg y alt te rü leten az egyes k i­ adáso k n ál és azokon belül az egyes cím letek n él fo k ­ m érő kén t a m egoldott anyalem ez rek o n stru k ció k at te k in tjü k , m egjegyezve, hogy az a n ya lem ez r eko n st­ rukció n e m végcél, h an em eszköz m in d az egyes bé­ lyegkiadásokra, m in d azokon b elü l az egyes címle*

15

te k re vonatkozó valós ism erete k m egszerzésére, illetve kibővítésére. A tá rg y i ism eretek kellő h iá n y áb an m ég n a p ja in k ­ b an is elhangzanak olyan m egjegyzések, m iszerin t a m ai k u ta tó k felfedezni vélnek olyan dolgokat, am e­ ly e k et elő ttü n k m á r m ások is ism e rtek és le írta k K o rán tsem k ív á n ju k filate lista elődeink alapvető m u n k á it lebecsülni. Sőt, csak h áláv al és köszönettel ta rto z u n k azért a sok ism eretért, am ely et ők fel­ tá rta k és ren d elk ezésü n k re bocsátottak. De tá rg y ila ­ gosan m eg kell állap ítan u n k , hogy dr. V asváry Ernő m un k ásság a nyom án V isnya S ándor volt az első fi­ latelista, aki egy anyalem ez összes ism e rte tő je lét m eg­ állap íto tta, és an n a k alap ján teljes biztonsággal épí­ te tte fel — egyes bélyegekből is — az 5 k rajcáro s II. anyalem ezének ív re konstrukcióját. M unkássága annál nagyobb jelentőségű, m ivel m egoldotta a b al és jobb 100-as ív, vagyis a 2 X 100-as anyalam ez felépítésének p ro b lé m áját is, felism erve az azonos ívhelyek m eg­ különböztető jeleit. Az elm ú lt években lezajlo tt ú ja b b k u ta tó m u n k á k ered m én y ein ek értékelésénél egy m ásik fontos té n y e­ zőt is figyelem be kell vennünk. Ez pedig a r eko n st­ rukció szó helyes — nem is értelm ezése —, hanem használata. A szó fogalom körének m eg h atáro zása bi­ zonyára felesleges. A zt azonban m eg kell jegyeznünk, hogy a rekonstrukció szónak ezen a te rü leten , önm a­ gáb an való h aszn álata pongyola, kiegészítésre szorul. S zakm ai n y elvünk érzi is ezt a hiányosságot és ezért a k u ta tó m u n k a te rü le té n m a a n ya lem ez-rek o n stru k cióról, az általános filate lista tevékenység során pedig ív-reko n stru kció ró l beszélünk. Ez a k é t összetett szó k é t fo g alm at fed és k étféle filate lista tevékenység ered m én y ét jelzi. N agyobb m ennyiségű összefüggő p éldány segítségé­ vel ív -re ko n stru kció k o ráb b an is készült és m a is öszszeállítható az anyalem ez ism érveinek tökéletes elsa­ já títá s a n élk ü l is. Ezzel szem ben lényegesen m ás fila­ te lista tevékenység az anyalem ez-rekonstrukció.

16

Az an y alem ez-rek o n tsru k ció az oszlop-, a csoportos és páros, nem utolsó sorban az ívh ely -ism er tető jelek biztos m e g állap ítá sá ra tám aszkodva, m ag áb an fog lalja az anyalem ez elvi felép ítését igazoló g y ak o rlati e red ­ m ényeket. T u d ju k , hogy a különböző nyom ólem ezek m in d en egyes bélyegképe az anyalem ez ism er tető jelein k ív ü l szám os egyedi, a nyom ólem ezre jellem ző je let is ta r ­ talm az. E zért egy teljes bélyegív b irto k áb an az a n y a ­ lem ez v alam ennyi, fő k én t egyedi is m e rtető jelé t m eg ­ állap ítan i n em lehet. A z anyalem ezek ism er tető je lei­ nek biztos m eg állap ításáh o z n ag y m en n y iség ű bélyeg­ re is szükség van, hogy a n ag y ad ath alm azb ó l ki le­ hessen szű rn i azokat a viszonylag csekély szám ú je ­ leket, am elyek való b an az anyalem ez ism érvei. Az is n y ilvánvaló, hogy a teljes bélyegívek, vagy azok n y o m atai ezt a n ag y m u n k á t m eg k ö n n y ítik . Sőt, az is m ag átó l értetődő, hogy teljes ív h ián y áb an , vagy kellő szám ú összefüggés n élk ü l az oszlopok sorrendje, azon b elü l az ív h ely ek re tö rtén ő azonosítás — és így m ind az anyalem ez-, m in d az ív rek o n stru k ció — m eg ­ oldh atatlan .

R átérv e a M onográfia m eg jelen ését követő, a szí­ nes szám úak te rü le té n elért ú ja b b ered m én y ek rö v id ism ertetésére, ism ételten m eg kell jegyeznem , hogy 1968-ban ala p vető en csak az 5 k rajcáro s II. an y ale­ m ezének teljes rek o n stru k ció ja volt m egoldott, am ely V isnya S án d o r nevéhez fűződik. A M onográfia m egjelenése a rra ösztönözte a V isn y áv al hosszú évek óta filate lista kap cso lato t fe n n ­ tartó , an n a k egyik szerzőjét, O RBÁN FERENCET, hogy a m eg o ld atlan p ro b lém ák k al foglalkozzék, azok közül is az egyik legnehezebbel, a II. anyalem ezről szárm azó 10 k rajcáro ssal. A legnehezebb jelző h aszn á­ la ta jogos, hiszen köztu d o tt, hogy az I. anyalem ezrői készü lt 5 k rajcáro so n k ív ü l ez a m ásik cím let, am ely — eddigi tu d o m ásu n k szerint — teljes ív ben nem is-

m ert, sőt, a m u n k á já n á l felh aszn ált legnagyobb össze­ függés m indössze egy 3 X 4-es töm b volt. A z 1969-ben elkezdett k u ta tó m u n k a , am elybe rövi­ desen DR. PETRO V ITS TIVADAR is bekapcsolódott, ez ideig a filate lista k u ta tó m u n k a tö rtén etéb en még nem alk alm azo tt eljáráson, tö rtén etese n a m a tem atik a és statisztik a kö réb en ism eretes, a nagyszám ok tö r­ vénye a la p já n v égzett halm azképzésen, v alam in t a G alton-féle sö rétk ísé rlettel igazolt, a m a tem atik a binom inális m egoszlási szabályán alapult. A k u ta tó m u n k a teljes sik errel zá ru lt és an n a k ered ­ m énye a P h ila telica I. évfolyam ának k é t szám ában, 1971-ben, a m a g y ar bélyeg cen ten áriu m án a k alk al­ m ával, közlésre is k erü lt. Az eredm ény tökéletesnek m ondható, m ivel az anyalem ez 100 bélyegképe közül 98-nak az ívhely-ism er tető jele is m eg le tt állapítva. A 08. és 79. ívhely felteh ető en nem is rendelkezik egyedi anyalem ez ism ertetőjellel. De e rre a k é t ív­ h ely re is s ik e rü lt olyan ism érv ek et rögzíteni, gon­ dolok itt az y -n al és z-vel jelölt és fe ltü n te te tt je ­ lekre, am elyek a 2 X 100-as anyalem ez alk alm a­ zását is igazolják. Meg kell em lítenem , hogy b á r e k é t jelcsoport valam ennyi ívhelyre történő m eg állap ítása m ég huzam osabb k u ta tó m u n k á t igé­ n yel — előző fejteg etéseim et igazolandó — be­ jelen th etem , hogy összefüggő példányok felhasz­ n álásáv al a 2 X 100-as ív -re k o n stru k ció t m á r sik erü lt összeállítani. K ülön érdem e ennek a kiválóan sik erü lt kollektív m u n k á n ak , az ívhelyek ism eretében — a ren d elk e­ zésre álló an y ag alap ján és te rjed elm éb e n — a nyo­ m ólem ezek m etszetja vítá sa in a k ívhelyre tö rté n t azo­ nosítása. C sak összehasonlításként em lítem meg, hogy m íg D ESSEW W W FY és RÉDEY ennek a cím letnek m indössze 21 különböző, ívhelyre nem azonosított nyom ólem ez ja v ítá sá t ism erte, addig m a m á r 43 k ü ­ lönböző, és ív h elyre azonosított m etszetja vítá st ism e­ rü n k . Ö röm m el á lla p íth a tju k meg, hogy felhasználva az

3. ábra. Vegyes bérmentesítési!, távolsági ajánlott levél: 1871-es 15 krajcáros réznyomatossal és 1874-es I. típusú 2 és 3 krajcárossal (1875). elm últ hét-nyo lc évtizedben kiem elkedő tev ék en y sé­ get fo ly ta to tt filate listáin ak ezen a te rü le te n lé tre ­ hozott eredm én y eit, alapvető — b ár téved ések tő l nem m entes — m eg állap ításait, ez u tó b b i m u n k a egy te l­ jesen új, tudo m án y o s alap o k ra h ely ezett filate lista k u ta tá si m ódszer a lap jait ra k ta le, nem csak hazai, h a ­ nem nem zetközi viszo n y latb an is. B izonyára en n ek köszönhető — az ered m én y ek elism erése m e lle tt — az a n ag y nem zetközi érdeklődés, am ely k ia d v án y so ro zatu n k at kíséri. Az új k u ta tá s i ren d szer eredm ényessége ú ja b b „fe­ k e te ” te rü le t feltérk ép ezésére ösztönözte ezt a sa jn á ­ latosan szűk k ö rű m unkaközösséget. íg y k e rü lt sor a 10 k rajcáro s u tá n a m ásik, „az ism eretlenség sötét hom ályba m e rü lt” 3 k rajcáro s II. anyalem ezének is­ m e rtető jele i m eg h atáro zására, és az ív h ely re azono­ síto tt m e tszetjav ításo k feldolgozására. A tökéletesen m egoldott felad at é rté k é t csak nö­ veli az a körülm én y , hogy a k u ta tó p áro s ezt m u n k á t

17

4. ábra. „Szorgalomlevél” vegyes bérmentesítéssel: 1871-es réznyomatos 15 krajcárossal és 1874-es I. típusú 5 krajcárossal (1875).

egyes bélyegek és kis összefüggések alap ján oldotta m eg, fü g g etlen ü l attól, hogy a B élyegm úzeum ban ebből cím letből szám os teljes ív áll rendelkezésre. Ez a m u n k a ugyancsak közlésre k e rü lt a P hilatelica 1972. évi 1. és 2. szám ában, m egjegyezve, hogy a 2 X 100-as anyalem ez ism érveinek m eghatározása, n é­ h á n y ívhely k ivételével m egoldott, am elynek m u n k á ­ já b a m agam is részt vettem . T e k in te ttel arra, hogy a V isnya-hagyaték töm eg­ an y a g án ak feldolgozása során — m ag án ak V isnyának m u n k á ja k é n t — nagyobb m ennyiségű 5/II-es ív-rekonstrukció k e rü lt a szövetségen k eresztü l a g yűjtők kezébe, kív án ato s le tt az anyalem ez-rekonstrukció fe­ lü lvizsgálata és az ism ertető jelek n ek áb rák o n történő b em u tatása. Ez an n ál is in k á b b szükségszerűvé vált,

18

m e rt an n a k ellenére, hogy V isnya a 2 X 100-as a n y a ­ lem ez b ély egképeinek ism ertető] eleit le írta , en n ek közlésére a M o n ográfiában részben a terjed elem , rész­ ben az ábrázolás ak k o ri tech n ik ai m eg o ld atlan ság a m ia tt nem k e rü lh e te tt sor. Ez a m u n k a ko rszerű fo rm á b an a P h ilatelica 1973. évi 2. szám ában k e rü lt közlésre. N éh án y h elyen k i­ egészítésre k e rü lte k V isnya m eg állap ításai, de nem k e rü lte k p u b lik álá sra olyan adatok, am elyek h e ly t­ állóságában k étely ek m e rü lte k fel. Ez u tó b b iak fő­ k én t a bal és jobb 100-as ív m eg k ü lönböztető je lei­ vel kapcsolatosak. Az 5/II-es m etszet ja v ítá sa in ak közlése m ég v á ra t m agára. E nnek az az oka, hogy a II. an yalem ezről igen sok nyom ólem ez készült. Az anyalem ez ered en d ő hib ái fo ly tán az azonos ív h ely re eső nyom ólem ez ja ­ vítások szám a re n d k ív ü l sok és nehezen m e g h atáro z­ ható. íg y ezek szakszerű, elkülönítő feldolgozása még huzam osabb időt igényel. A 10 k rajcáro s első anyalem eze rek o n stru k ció ján a k leírása a P h ilatelica 1974. évi 1. szám ában k e rü lt köz­ lésre. A közölt ad ato k elegendőek az általán o s ív -re kon stru k ció elkészítéséhez. Az „általán o s” jelző h asz­ n á la tá n a k m a g y aráza ta az, hogy ez a ta n u lm á n y olyan alapvető k érd ést is érin t és a rra m ag y arázato t, sőt, részben ad a to k at is közöl, am elyek e g y a rá n t érin tik az 1874-ben forgalom ba b o csáto tt többi, a 2, 3 és 5 k rajcáro s cím let I. anyalem ezének eddig m eg nem ol­ dott p roblém áit. G ondolok itt a négy anyalem ez el­ sődleges gyenge kivitelezésére, am ely a gyöngyök, az alap v o n alak és a három szögek nem elegendő m ély ­ ségű m etszésében m u tatk o z tak és am elyek m a g u k n ak az an y alem ezek n ek u tán m etszését eredm ényezték. Összegezve az előzőekben — a részletek re k i nem te rjed ő — ú ja b b k u ta tá si ered m én y ein k et, de fig y e­ lem be véve a k iállításo n b e m u ta to tt an y agokat, v a la ­ m in t m eg h atáro zv a további felad ata in k at, ezeket az aláb b iak b a n foglalom össze: — g y ak o rlatilag m egoldott a 2, 3, 5 és 10 k rajcáro s

I., v alam in t a 3, 5 és 10 k rajcáro s II. anyalem ezének rek o n stru k ció ja; — közlésre v á r a 2, 3, 5 és 20 k rajcáro s I. anyale­ meze ism ertető je lein ek leírása, áb rák o n tö rtén ő b e­ m u tatá sa ; — m egoldásra vár a jelenleg kb. 70° o-ban kész 2 k rajcáro s II. anyalem ezének rek o n stru k ció ja; — a 2, 3, 5 és 10 k rajcáro s I. anyalem ezének és nyom ólem ezeinek, v alam in t a II. anyalem ezről készült 2 és 5 k ra jc á ro s m etszetja vítá sa in a k feldolgozása. N em csekély m u n k a ez. A teljesség igénye nélkül is hosszú év e k re te rjed ő feladat, am ely csak közös, nem zetközi összefogás és a B élyegm úzeum jelentős tám o g atása a la p já n oldható meg.

E lö ljáró ban em lítettem , hogy előadásom célja k e t­ tős. A k o rábbi és ú ja b b eredm ények ism ertetése m el­ le tt rö v id en foglalkozni szeretnék ezek gy ak o rlati al­ kalm azásával is. N em kívánok azonban olyan gya­ k o rla to t érin ten i, m int az ezeket a k ia d áso k at fel­ dolgozó g y ű jtem é n y ek szerkezeti felépítése, am i az elm ú lt évek so rán igen helyes fo rm á b an m á r k ia la­ k ult. V an azonban n éh á n y olyan, ezen a té ren még m eg nem oldott felad atu n k , am ely m e lle tt m á r nem m e h etü n k el szó nélkül. 1. A réznyom ásos, színes szám ú k rajcáro sain k fel­ dolgozásánál figyelem be kell ven n ü n k , hogy a k é t különböző anyalem ezről szárm azó bélyegek — alap ­ vetően — k ét k ia d ásn ak tekintendők. A m íg közel egy évszázadon át a választóvonal az 1874-es vízjel nél­ kü li, m a jd 1881-től a vízjeles p ap ír h aszn álata volt, m ai — m ég m indig v ita to tt — állásp o n tu n k szerint a vízjeles p a p ír alkalm azása, v alam in t a különböző m é retű és jellegű fogazások ezeket a bélyegeket ilyen szem pontból a v á lto za to k közé sorolja. Az ily en értelm ű egységes rendezést — fő k én t a k atalogizálás szem pontjából — m egnehezítik azok a körü lm én y ek, hogy az 5 k rajcáro s II. anyalem ezét

5. ábra. Külföldre szóló levelezőlap vegyes bérm entesí­ téssel: 1871-es réznyomatos 3 krajcáros-, 1874-es rányo­ mott 2 krajcáros-, 1874-es I. típusú 10 krajcárossal (1875). m á r 1875 elején h aszn álatb a vették , s így en n ek a cím letnek egy része vízjel n élk ü li p ap íro n készült. Ezzel szem ben a 2, 3 és 10 k rajcáro s II. anyalem eze csak 1890-ben k észü lt el, és ezeket a b ély eg ek et k i­ zárólag vízjeles p a p írra n y o m tatták . Továbbá n eh e­ zíti a rendezést — fő k én t a g y ű jtő k szélesebb réteg ei felé — a II. an yalem ezről készült bélyegek k é t k ü ­ lönböző m egjelenési fo rm ája, tö rtén etese n az 5 k r a j­ cáros élesen m u tatk o zó három szögei a 2, 3 és 10 k rajcáro s ún. „to m p a” három szögeivel szem ben. Az előbbi elgondolás m e lle tt felm erü lt egy m ásik m egoldás lehetősége is, am ely szerin t a felsorolt cím ­ le tek et csupán tip izá lju k , ezeket I. vagy II. típ u sn ak jelölve. Ez a m egoldás kézenfekvőbb és nem áll ellen­ té tb en az u tóbb i években k ia la k íto tt ú ja b b tipizálási ren d szerü n k k e l, m ivel m in d k ét típ u sb a sorolható bé­ lyegek „közös m etszetjelei” u gyanazon egyképes ere­ deti m etszet h aszn álatá t igazolják. E n n ek a m egol­ dásnak alk alm azását tá m o g atja az is, hogy az ú ja b b ered m én y ek le írásán ál a szerzők, elhagyva a M onog-

19

jfÍK U G e « ~ JÍ r » U I* I \ ^PARCA&SA, jÜARSCHZI'y pO M ItA T,

6. ábra. Ve gy es bé rm e n t e s í t é s i !, tá v o l s á g i a j á n l o t t levé l: 5 d b 1871-es r é z n y o m a t o s 2 k r a jc á r o s s a l , v a l a m i n t az 1874-es, I. t í p u s ú 5 k r a j c á r o s s a l (1875).

rá fia fő- és altípusok, v alam in t változatok elnevezé­ sének h asználatát, és figyelem be véve a réznyom ásos technológiát — vélem ényünk szerint igen helyesen — az oszlop-, csoportos, páros és ívhelyism ertetőjelek te rm in o ló g iáján ak használatához nyúltak. 2. Az elm últ évek k u ta tó m u n k á ja alapvetően tisz­ tá zta a kiadás egyik nagy ritk a s á g á t is, nevezetesen 9 1//, : 91 2-es fogazású bélyegek eredetét. Az an y a le­ m ezek ism ertető jeleinek pontos m eghatározása azt igazolja, am it V isnyai S ándor egyik írá sá b an rögzí­ te tt: „a 3 k rajcáro s kivételével m ás ilyen cím letű (2 és 5 krajcár) bélyeggel nem ta lálk o ztam ”. T a n u l­ m ányozva több 91y : 9 1,^-es fogazatú bélyeget, a rra a m e g állap ítá sra ju to ttu n k , hogy a valódi 3 kr-os pél­ dányok az I., a m ég nem ja v íto tt anyalem ezről szár­ m aznak. V alam ennyi valódi bélyegnél sik erü lt azt az

20

oszlop-, tö b b esetb en m ég az ívhely ism ertető j elek et is m eg állap ítan i. Ezzel szem ben a többi Ö1 - : 91b-es fo ­ gazású 3, és valam en n y i 5 k rajcáro s bélyeg fő k én t a II. lem ezről szárm azó, közönséges fogazási h am isít­ ván y volt. Ezzel k ap cso latb an felh ív n ám fig y elm ü k et arra, hogy a m ég nem ja v íto tt I. anyalem ezről szárm azó 2, 3, 5 és 10 k rajcáro s bélyeg 13-as fog a za tta l is készült. Ezt igazolják a m úzeum állandó k iá llítási any ag áb an , v alam in t V isnya g y ű jtem én y éb en is szereplő, ún. k o ­ rai példányok. É rdekességük, hogy az 5 k rajcáro s k i­ vételével ren d szerin t h aszn álatlan o k és enyvezés n é l­ küliek. Meg kell jegyeznem , hogy az 5 k rajcáro ssa l kapcso latb an , am elyekből használt péld án y o k előfor­ dulásáv al is szám olhatunk, m ég ném i fe n n ta rtá s a in k v an n a k (a 3 k rajcáro s m á r ism ert). 3. Az elm ú lt évek g y ak o rlata azt igazolja, hogy enn ek a k ia d ásn ak összefüggő péld án y ai nem csak haszn álatlan u l, h an em h aszn álv a is — az 5/II-es vonal és fésűs, v alam in t a fésűsfogazású 2, 3 és 10 II. k r a j­ cáros k iv ételév el — egyre ritk á b b a n fo rd u ln a k elő. K ülönösen von atk o zik ez az I. anyalem ezről szárm azó 5 k rajcáro sra. Az összefüggések b em u tatásáv al k ap cso latb an m eg­ em líteném , hogy a te rü le tre vonatkozó, leg ú jab b k u ­ ta tási ered m én y ek teljes p u b lik álása u tá n az ív h elyre tö rté n t azonosítás fe ltü n te té se a k iá llítási an y ag b an az egyéni filatéliai ism eret érték elések o r éppen olyan je ­ lentős szerepet fog kapni, m in t n ap ja in k b a n a kő n y o ­ m atos b ély egeinknél a tipizálás. 4. U gyancsak a jövőre utalv a, a m etszetja vítá so k ró l is szólnom kell. A k iad ás irá n ti korai, m á r a m ú lt századi érd ek ­ lődést is elsősorban a nagy szám ú m etszetjav ításo k k e lte tté k fel. A jav ításo k szám át m á r a 20-as években is több, m in t ezerben v élték m eg állap ítan i. Ez a szám közel is áll a valósághoz, m ivel a 2, 3, 5 és 10 k r a j­ cáros I. anyalem ezének m a jd n em v alam en n y i b ély eg ­ képén végeztek gyöngy és három szög jav ításo k at.

A lem ezjavítások rendszerbe foglalását — ko ráb b an és m a is — alapvetően k ét tényező szabta, illetve szabja meg. Ilyen értelem ben beszélünk az anyalem e­ zek, vagy a n yo m ó le m ezek m etszet javításáról. A m íg k u ta tó elődeink a 20 k rajcáro s 5. és 6. víz­ szintes, a 3 I. ötödik függőleges sorának ja v ítá sa in túl — a va la m e n n yi ívhely ism ertető jelének ism erete h iá n y áb an — a lem ezjavításokat fő k én t a bélyegké­ p en elfoglalt helyük, ezen belül m egjelenési fo rm á ju k szerin t ig yekeztek csoportosítani, m a m ár a m e tsze t­ ja v ítá so ka t ú ja b b eredm ényeink alap ján ívh elyre azonosítva, azon belül m egjelenési fo rm á ju k szerint regisztrálva dolgozzuk fel. Ez g yakorlatilag annyit jelen t, hogy m in d en eddig reg isz trált lem ezjavítás — kép letesen szólva pontos nev et —, g y akorlatilag: ívhelyszám ot és b etű jelet kapott. B ár a lem ezjavításoknak rendszerbe foglalása m eg­ o ld o ttn ak te k in th e tő , ugyanezt a feldolgozás teljes­ ségéről m ég nem m o n d h a tju k el. Ez u tó b b it k é t té ­ nyező g áto lja: egyrészt a nyom ólem ezek h atalm as szám a, m ásrészt az egyre kisebb m ennyiségben re n ­ delkezésre álló bélyeganyag. A m etszetjav ításo k feldolgozását tovább fo ly tatju k és azokat hasonlóan a 3/II. és 10/11. cím lethez, a P hilatelicáb an ism e rtetn i fogjuk. Ez a gy ű jtő k részére a jövőre vonatkozóan egyben olyan felad ato t is jelent, hogy g y ű jtem é n y ü k et ezen ism eretek b irto k áb an re n ­ dezzék és így an n a k filatéliai érté k é t növeljék. 5. A k iadás fogazatairól m indössze a n n y it em líte­ n ék meg, hogy a vízjel nélküli 3 és 10 k rajcáros IIV 2 : 13-as, szabályos vegyesfogazással m ind a m ai n apig ism eretlen. Szám os félreérté s elkerülése végett célszerű lenne a I 2V2 : 13 : 131'2-es „ú g y n ev ezett” sza­ b ály talan vegyes fogazásokat külön csoportba sorolni, m in t a 13-as fogazat szabálytalan fogazási változatait. 6. A b érm en tesítések szövegezésénél is előbbre kel­ lene lép n ü nk. Ezen időszak küldem ényeinél ta lá n m ár felesleges an n a k feltü n te tése, hogy azok h o n n an-hová

7. ábra. Vegyes bérmentesítési! külföldi ajánlott levél: 2 db 1871-es réznyomatossal, valam int 9 db 1874-es I. típusú 10 krajcárossal 1875-ből (a levél Erzsébet király­ nőnek lett Franciaországba címezve). érkeztek. Ezeket az ad a to k at a postabélyegzők önm aguktól is elm ondják. Ezzel szem ben a g y ű jtő k et — de m ag át a zsű rit is — a k ü ld e m én y fa ja (helyi, távolsági levelezőlap, le­ vél), a postai ke zelések (ajánlott, express stb.), a le­ ró tt bérm entesítés díja és m ivel bély eg g y ű jtő k v a­ gyunk, m aga a b érm en tesítésre felh aszn ált bélyeg érdekli. N em közöm bös, hogy pl. egy a já n lo tt levélen levő 3-as sáv 5 k rajcáro s I., vagy II. típus-e, s n etalán I. típ u sú ernyős m etszetjav ítás! V étek len n e ezt a cso­ dás, a vízjel n élk ü l és vízjeles p ap írt, a különm öző fo­ gazatok széles sk álá ját pro d u k áló te rü le te t ily en szem ­ pontból k ih a sz n álatlan u l hagyni. Ez u tó b b i ad ato k ugyanis a ta b ló k ra m á r felh ely ezett anyagból nehezen állap íth ató meg. 7. V égül a b élyegzések. Ü gy gondolom , hogy m a m á r felesleges arró l beszélni, hogy a b élyegekhez h a -

21

felad at, de végre tu d o m ásu l kell v en n ü n k , hogy ezen a te rü le te n h atalm as ered m én y szü le tett: a bélyegzé­ sek ren d szerb e foglalása és tipizálása. Ez an n y it je­ lent, hogy közel valam en n y i bélyegzőnknek — a b é­ lyegektől eltérő en k atalógusszám h e ly e tt — a b élyeg­ zőt tö k életesen m eghatározó, összetett b etű - és szám ­ jele van. E zeknek az ism eretek n ek alk alm azásáv al m ódosí­ ta n u n k kell azt a korábbi, g y ak ran téves m eg állap í­ tá su n k a t, am ely a „ ritk a b élyegzések” felfo g ásáb an gyökereznek. M a m á r nem csak a postabélyegek, h a ­ nem az egyes postah ely ek bélyegzőinek használati id e jét is ism erjü k , am i az előbbi jelző helyes h asz­ n á la tá t is biztosítja.

8. ábra. Vegyes bérmentesítésű postautalvány: rányomott 5, 1874-es 2 és az „első” 3 krajcárossal (91!,: 91/?)sonlóan csak az ép és teljes bélyegzések képezhetik k iá llítás tá rg y át. Az is nyilvánvaló, hogy a k ü ld e m é­ nyeken, kivágásokon elhelyezkedő, valóban „szép bé­ lyegzések” a g y ű jtem é n y ek et kedvezően színezik, azok filaté liai é rté k é t növelik. V onatkoznak ezek a m eg­ állap ításo k a tá rg y a lt időszakra is. M ás azonban a helyzet, h a a bélyegzések szakszerű feldolgozásához nyúlunk. Sajnos, n éh á n y kezdem é­ nyezéstől eltek in tv e m ég m indig nem hasznosítjuk kellő m é rték b en azt a h atalm as ism eretanyagot, am ely a M onográfiában ren d elk ezésü n k re áll. B ár en n e k az ism e retan y a g n ak elsa játítása nem könnyű

22

E n g ed jék meg, hogy rö v id en m ég az 1888— 1889-es bélyegeinkről, v alam in t a filaté lia k o ráb b i m o sto h agyerm ekéről, a díjjegyes p ostai n y o m tatv á n y o k ró l is szóljak. A m agasnyom ású, le v élb o ríték -rajzú bélyegeink tu ­ dom ányos alaposságú feldolgozását DR. VASVÁRY ERNŐ k ezdte el. Első ta n u lm á n y a, am ely a F ilatéliai Szem le 1958. évi h áro m szám ában ”A z 1888. évi b é­ lyegek ered ete, lem ezváltozatai és nyom ólem ezeinek összetétele” cím a la tt je len t meg, fontos alap o t n y ú j­ to tt a to v áb b i k u tató m u n k áh o z. V ISNYA SÁNDOR nevéhez, ak i fo ly ta tta V asváry m u n k á ját, egy n ag y jelen tő ség ű felfedezés fűződik, nevezetesen az 1888-ban sztereo ty p nyom ódúcokkal és az 1889-től 25-ös összeállítású ele k tro ty p nyom óle­ m ezekkel elő állíto tt bélyegek m egkülönböztetése. A k o ráb b i ism e retek e t e k iad áso k k al foglalkozó és V isnyával k ap cso latb an álló ORBÁN FEREN C r e n ­ dezte sajtó alá. T an u lm án y a 1968-ban a M onográfia III. k ö tetéb en k e rü lt közlésre. ORBÁN FEREN C tovább fo ly ta tta k u ta tó m u n k á ­ já t és így szü le tett m eg nag y jelen tő ség ű tan u lm án y a, am ely „Az 1889-ben és 1898-ban k észült, 25 bélyeg­ képes elek tro ty p an y alem eztö m b ö k ” cím a la tt köz­

lésre került a Philatelica 1973. évi 1. számában, és a befejező rész az 1974. évi 1. számban. Az elm últ évben ugyancsak megoldotta a bem et­ szett értékszámú 1 krajcáros anyalem ezének rekonst­ rukcióját is. Ez a tanulm ány időközben a Philatelica 74/2. számában m eg is jelent. Jelentős lépéssel jutottunk előre a II. típusú sztereotypia egyik anyalem ezének rekonstrukciója terén is. Az erre vonatkozó eredmények is közlésre kerül­ tek a Philatelica 1974. évi 1. számában. Á ttekintve a magasnyomású, levélborítékrajzú bé­ lyegeink kutatása terén elért újabb eredményeinket és vázolva az előttünk álló feladatokat, ezeket az alábbiakban foglalhatom össze: — m eg o ld o tt a jelenleg III. típusnak n evezett elektrotypia h a t 25 bélyegképes anyalem eztöm bjének, a bem etszett értékszámú, Illb altípusú 1 krajcáros 100 bélyegképes anyalem ezének rekonstrukciója; — kieg észítésre várnak a II. típusú sztereotypia is­ m ert összetételének m ég hiányzó változatai, valam int a III. típusú elektrotypia eddig ism eretlen sorrendű ívn egyed-összefüggései; — b efejezendő a megoldáshoz közel álló, az 1 és 3 forintos cím letű., I. típusú sztereotypia ívfelépítésének és változatainak meghatározása; — a V asváry-féle IV. típusú bélyegkép eredetének tisztázása, valam int valam ennyi típusnál az előforduló dúc, illetve lem ezjavítások feldolgozása; — m eg o ldandók a felm erült fogazási problémák is. Az ezen a területen elért újabb eredmények gya­ korlati értékelése igen nagy jelentőségű. Vonatkozik ez nem csak az egyes típusokba sorolt bélyegek hasz­ nálatlan előfordulására, a hozzájuk kapcsolódó, eddig nem ism ert fogazási és vízjel ritkaságokra, hanem a m ég ism eretlen ívnegyed-kapcsolódásokra is. A jövő útja ezek szakszerű bemutatása, am elyet már m ost a kom oly filatelisták szíves figyelm ébe ajánlok.

A d íjjeg y esekrő l most csak annyit em lítenék meg, hogy szakszerű, de tévedéstől nem m entes, alapvető feldolgozásukat dr. V a svá ry Ernő végezte el. A ko­ rábbi ism ereteket az elhunyt S z a k m á n y László ada­ taival kiegészítve dr. M a kka l László összegezte a Mo­ nográfia részére. Az utóbbi években ezen a területen jelentős m un­ kát végzett dr. S im á d y Béla, aki a Philatelica 1973. évi 1. számában közölt „Az 1874— 1892. évi, 111 alap­ vonalú 2 krajcáros rányom ott b ély eg ” című tanulm á­ nyában, a tipizálás hálátlan feladata m ellett két — közel egy évszázados — alapvető tévedést is helyre igazított. Igen figyelem re m éltó a nyom tatásban m ég m eg nem jelent tanulm ánya a 85 alapvonalú, rányom ott bélyegekről, am elyek m int ism eretes, szoros „családi” kapcsolatban állnak az 1888— 1899-es, magasnyomású, levélborítékrajzú bélyegekkel.

Ü gy gondolom, ez az évforduló arra kötelezett ben­ nünket, h ogy a „krajcárosok-nak” nevezett bélyege­ ink területén végzett, közel százéves kutatóm unkát, jelenlegi eredm ényeinket és a jövő feladatait a gyűj­ tők szélesebb köre is m egism erje. Célunk továbbá az érdeklődés fokozottabb felkeltése nemcsak az ezen bélyegkiadások, hanem az ezen a területen végzett eddigi, újabb kutatási eredmények ism ereteinek el­ sajátítása terén is. Ha ezt a célkitűzésünket sikerül elérnünk, akkor a következő évek rangos kiállításain gyűjtőink nagyobb számban és eredm ényesebben sze­ repelhetnek.

(A bem utatott ábrák részletek Gary S. Ryan úrnak [Anglia] a kiállításon bem utatott gyűjtem ényéből.)

23

Az első rányomott bélyegű 5 krajcáros postautalványon (1871)

BÁ N FA LV Y TAMÁS (STO CK HO LM )

A zon kevés filate listák közé tartozom , ak ik sza­ b ad id e jü k n ek jelentős részét a m a g y ar díj jegyes po stai n y o m tatv á n y o k gyű jtésén ek és alapos ta n u l­ m án y o zásán ak szentelik. Ez a tevékenység főleg a „d íjje g y esek ” bélyegképeinek alapos vizsgálata n em egyszer h o zh at olyan új eredm ényt, am elyet a k o ráb b i szakirodalom — elegendő érdeklődése h iá ­ n y á b a n — nem is fe d h e te tt fel. E zért a m ag y ar klaszszikus díjjegyes postai ny o m tatv án y o k gyűjtése, de fő k én t azok alapos tanulm ányozása olyan eredm é­ n y ek re vezethet, am elyek m ai filaté liai ism e retein k et tú lh a la d já k . J e le n dolgozatom ban egy ilyen ú ja b b eredm ényről kív á n o k beszám olni, abban a rem ényben, hogy m u n ­ k ám m al segíteni fogom az 1871-es, könyvnyom ású k i­ adások alaposabb m egism erését. 1972 n y a rá n nagyobb m ennyiségű m ag y ar klasszi­ kus dijjegyes postai n y o m tatv á n y t sik e rü lt v ásáro l­ nom ; k öztük borítékokat, levelezőlapokat, cím szala­ g o k at és p o stautalványokat, am elyeknek egy része az 1871-es, F eren c József-fejes kiadásból szárm azott. Az anyag gondos átvizsgálása u tá n k é t d arab korai kiadású 5 k rajcáro s p o stau talv á n y t találtam . Az 5 k rajcáro s p o stau talv á n y ró l a szakirodalom m á r ko­ rá b b a n m egállapította, hogy a 2 k rajcáro s levelező­

24

la p p al eg y ü tt — m egelőzve az 1871-es k ő n y o m ato sain ­ k a t — m á r 1871. feb ru á r 15-én postai forgalom ba k e ­ rü lte k, m egelőzvén a többi, k ö n y vnyom ással előállí­ tott, díjjegyes posta n y o m tatv á n y ain k at is. M adarász G y u lán ak a M agyar B élyegek M onográ­ fiá já b a n az 1871-es kiad áso k ró l ír t ta n u lm á n y a a „ d íj­ jeg y esek rő l” , de nem utolsó so rb an az első 2 k ra jc á rosról irá n y íto tta figyelm em et az em lített, k é t k o rai 5 k rajcáro s p o stau talv á n y b élyegképének alaposabb tan u lm án y o zására. M egem lítve, hogy a k é t p o s tau talv á n y közül az egyik h aszn álatlan , a m ásik A SZÓD -on, 1871. 6. 1-én le tt felh aszn álv a (6. ábra), m in d k ét u ta lv án y o n a r á ­ nyo m o tt 5 k rajcáro s bélyegek ism ertető jelei je len tő ­ sen eltérn ek az eddig ism e rt I., II. és III. típ u so k is­ m ertető jeleitő l. Ü gy gondolom , hogy a teljesség k e d ­ v éé rt nem felesleges a M onográfia III. k ö te téb en le­ ír t — és az ú ja b b ered m én y ek k el b ő v íte tt — , rán y o ­ m o tt 5 k rajcáro s típ u sa in ak főbb ism é rv eit felsorol­ nom. A z 1. típ u s ism ertető jelei (1. ábra) a) a n y ak alap v o n ala eg yetlen h a jlíto tt vonal; b) D alm ácia cím erm ezője erősen színezett (festék­ foltos) ;

1. ábra. Az I. típus c) a két értékjelzőtábla, valam int az értékszámok kontúr nélküliek (Orbán, B án falvy); d) a kr értékjelzés után pont nincs (Orbán, Bán­ falvy) ; e) színes pont a k betű ferde szárában, alul (Bán­ falvy). A II. típ u s ism ertető jelei: (2. ábra) a) a nyak alapvonala három vékony vonalból áll; b) vonalszakadás a jobb oldali értékjelző tábla kon­ túrjában, a k betű felett (Bánfalvy).

A III. típ u s ism ertető je le i: (3. ábra) a) a nyak alapvonala, hasonlóan az I. típushoz, egyetlen hajlított vonal, de alsó részének közepe táján megtörik, illetve egy rövid szakaszán be­ horpad ; b) vonalhiány a jobb oldali külső keretvonalban az alsó saroktól 4,5 m m-re; c) n agy színes folt (árnyék) a tölgyág első és má­ sodik levéltagja között (Orbán); d) vonalszakadás a jobb oldali kerek tábla kon-

25

3. ábra. A III. típus 4. tú rjá b a n , felül, a függőleges átm érő elvi m e t­ széspontjában (Bánfalvy). A fen ti h áro m típ u stó l jelentős eltérést m u ta t az e m líte tt k é t p o stau talv á n y rán y o m o tt 5 k rajcáro s bé­ lyege. M ivel ez — az eddig ism eretlen, új típ u sú r á ­ n y o m o tt 5 k rajcáro s bélyeg a legkorábbi p o stau tal­ v ányon fo rd u l elő — és kivitelezése hasonlóan az első 2 k rajcáro s kőnyom atoshoz igen gyenge, egy későbbi rendszerezés során kívánatos lenne, hogy ezt a bélyeg­ k ép e t nevezzük I. típusnak. R itk a előfordulása a rra

26

ábra. Az első 5 krajcáros rányomott bélyeg

enged k ö v etk eztetn i, hogy kis péld án y szám a m ia tt csak rö v id ideig v o lt forgalom ban. Ism eretes, hogy az első, sik ertelen h azai g y ártás nem csak kőnyom atos 2 és 5 k rajcáro s ív ek et, h an em m agasnyom ású 2 k rajcáro s levelezőlapokat és 5 k r a j­ cáros p o stau talv á n y o k at is ta rtalm azo tt. E zeknek a g y ártm án y o k n ak bélyegképe, de fő k én t az u ralk o d ó arck ép e is igen rosszul sik erü lt. F elteh ető en ez vo lt az oka an n ak , hogy a 2 és 5 k rajcáro s elkészült b é ­ lyeg ív ek et m egsem m isítették, és ja v íto tt, fin o m ab b k i-

vitelb en ú jra nyom ták. Ebből az első, sikertelen h a ­ zai g y ártásb ó l m a ra d t fen n — ism eretlen okból — egy csekély példányszám ú 2 k rajcáro s bélyeg, am ely­ n ek felfedezése M adarász G yula nevéhez fűződik, és az első 2 krajcáros néven szerepel a m a g y ar filatélia ú ja b b tö rtén etéb en . T u d o m ásunk szerint az első 5 k rajcáro s bélyeg­ ívek m in d m eg le tte k sem m isítve, de, de az első g y ár­ tá sú 5 k rajcáro s postautalványokból is fe n n m arad t egy ism e retlen szám ú, kisebb m ennyiség, am i a m ár részben elkészült, új, sikeresebb k iv itelű g y á rtm á ­ n y o k k al egyidőben, 1871. fe b ru á r 15-én postai felh aszn álásra k erü lt. F eltételezhető, hogy ezeket a fe n n ­ m a ra d t p éld án y o k at — készletpótlásként — érték esí­ tésre a k isebb po stah iv atalo k b a k ü ld té k ki. F e n tie k e t figyelem be véve ennek a könyvnyom ású d íjjeg y n ek „az első rá n yo m o tt bélyegzi 5 krajcáros” elnevezést adtam . A z ism ertető je le k : (4. ábra) a) a n y ak alapvonala és ezt a szakállal összekötő v o n alk a az I. típ u stó l erősen eltérő (1. 5. ábra); b) a fej fo rm á ja szem betűnően szögletesebb, m in t a tö bbi típ u sn á l; c) a fej n y o m a ta a legrosszabban sikerült, az öszszes F eren c József-fejes k iad ás között. A szem rajzo lata összefolyó, az arco t különböző nagy­ ságú és szám ú p ö tty és folt b o rítja,; d) a két, k e re k é rték jelzőtábla és az értékjelzés k o n túros, ellen tétb en az I. típussal, ahol ezek k o n tú r n élk ü lie k ; e) a jo bb oldali, kerek tá b lá b a n a kr. értékjelzés u tá n kis pontocska van, am i az I. típ u sn á l nem állap íth ató m eg; f) a k o rona k eresztje lényegesen kisebb, m in t az összes többi típuson és postabélyegen; g) M agyarország cím erében a k ettő sk ereszt nem hárm ashalom , hanem egyetlen csúcson áll;

5. ábra. Fent: az I. típus nyak-alapvonala, lent: az első 5 krajcáros nyak-alapvonala

h) M agyarország cím erét h atáro ló k ettő s k eretv o n al köze a job b felső saro k b an festékfoltos; i) D alm ácia cím ere — ellen tétb en az I. típ u ssal — nem festékfoltos, han em tiszta n y o m atú ; j) m in d k é t — a b irto k o m b an levő bélyeg képén e g y a rá n t —, k é t függőleges, hosszú gyenge nyo­ m ás észlelhető. Az egyik a gyö n g y k eret b a l ol­ dali 3—4. gyöngyétől k iin d u lv a lefelé h ú zódik az arck ép fü lén keresztü l a ko ro n a bal oldaláig. A m ásik, hosszú h alv án y ny o m at a jo b b oldali ro ze tta balfelén és a gyöngykoszorú jo b b szélén át a kr. b etű k közé húzódik. k) az érték jelzés 5-ös szám jegyének és az r b e tű ­ n ek szára v astag ab b , m in t az I. típ u sn ál.

27

6. ábra. Az A S Z Ö D - o n fe lh a s z n á lt p o s t a u t a l v á n y az első r á n y o m o t t ö kra.jcáros b él y e g ge l

28

M egállapításaim igazolására a szóban forgó két u ta lv án y rán y o m o tt bélyegéről, valam int a ko ráb b an is ism ert I—III. típusról együttes felvételt és nag y ítást ké­ szítettem . Így alkalm am nyílt arra. hogy a nagyításo­ kon pontos, összehasonlító m éréseket végezzek. Ezek a m érések szintén igazolták, hogy az ..első rányom ott 5 k rajcáro s" több részletében eltér az eddig I. típ u s­ nak n ev ezett 5 krajcárostól. M egem lítem még. hogy a gyűjtem ényem ben levő két p o stau talv án y o n kívül tudom ásom van még további p éldányokról is. am elyeken az első. 1871-es rányom ott 5 k rajcáro s bélyeg szerepel. Így m egállapítottam , hogy ilyen rán y om ott bélyeg O rbán Ferenc (Silkeborg. D á­ nia). G. S. R yan (Anglia) gyűjtem ényében is előfor­

dul. Ezeken kívül a S chw enn cég (Zürich) 1969. no­ vem ber 15-i. m ag y ar klasszikus árv erési k ataló g u sá­ ban is a fotók között rátaláltam az első 5 k rajcáro s p o stau talv á n y ra , am ely az 1871-es lü k rajcáro ssal réz­ nyom ással k erü lt bérm entesítésre. Bízom abban, hogy a m ag y ar g y ű jtő k g y ű jtem é­ nyében több első 5 k rajcáro s, rán y o m o tt bélyegű postau talv án y rejtőzik, és rem élem , hogy ta n u lm á ­ nyom során ezek a ritk a példányok is ism e rtté v ál­ nak. Így nem csak egyes szerencsés g y ű jtő k g y a ra p ít­ h a tjá k g y ű jtem é n y ü k et egy ú ja b b ritk aság g al, hanem ezzel általános filatéliai ism eretein k is bővülnek az 1871-es. k ö n y vn y o m tatású kiadások m inél tö k élete­ sebb m egism erése terén.

KLASSZIKUS ÉS

MODERN

BÉLYEGGYŰJTEMÉNYEKET, RÉGI

LEVELEKET,

JOBB

DARABOKAT

állandóan

vásárolok

SZEKERES BENEDEK JÓZSEF

bélyegszaküzlet 1137 BUDAPEST XIII., KATONA JÓZSEF U. 2/e. Telefon: 129-350

29

A b s tr u e t o f e o n te n ts 1 T h e ty p e L. 5 K r e u z e r v a l u e of 1 1874 (F er en c O r b á n , S ilk e b o rg Danmark) F r o m a n i o n ” o u r 2, 3, 5 a n d 10 K r e u z e r s t a m p s w i t h e ov e r desig n, pút i nt ő c i rc u l a t i o n t he lst O c to b r e 1874, t h e clies of t h e 2, 3 a n d 10 k r v a l u e s ha ve b e e n m a d e till 1890, on th e ba si s of t h e l. mátrix, p r e p a r e d síi 11 in 1874. E a r l i e r re s e a r c h e s e s t a b l i s h e d t h a t t h e I. m á t r i x of t h e 5 k r s t a m p ha s b ee n of ve r y po or e x e c u t i o n an d t h e r e f o r e it b e c a m e ne c cs s ar y , in the first m o n t h s of 1875 al re ad y . to p r o d u c e a nevv m á t r i x w i t h 100 s t a m p designs, t e r m e d in t h e sp ecial l i t e r a t u r e as ty p e II. T h e p r o d u c ti o n t i m e of t h e ty p e I. 5 k r s t a m p s w a s nőt l o n g e r t h a n s om é m o n t h s a n d a c c o rd i n g to th e a u t h o r s a s c e r t a i n m e n t six dies h av e be en p r e p a r e d on t h e basi s of th e I. m á t r i x . T h e d eí e ct s of t h e s t a m p d es i gn s (faint a n d i n di sti nct be a d s a n d tr i an gl es ) h a v e b ee n in iti all y r e p a i r e d on t h e dies, bú t la t e r on alsó t h e mátrix' itself h as been r e e n g r a v e d w i t h fine lines. T h e a u t h o r cla sse d t h e s t a m p s of th e ty pe I. 5 k r val ue . eo n s i d e r i n g th e or i gi n al m á t r i x a n d alsó t h e r e p e a t ed r e e n g r a v m g . intő t h e fo ll o wi n g groups: A. s t a m p s o r i g i n a t i n g fr o m the subtlv reengraved m átrix: B. s t a m p s oi' ig ina tin g f r o m th e dies, r e e n g r a v e d w i t h c l u m s y lines : C. s t a m p s o r i g i n a t i n g f r o m r e e n g r a v e d in sc r e e n e d fornt. T h e a u t h o r ha s so lv ed re c o n s t r u c t i o n of t h e 100 s t a m p de si gn s on t h e s t a m p s . be lo n g i n g

30

dies.

t h e co m p l e t e m átrix with t h e basis of to t h e g ro u p

A. T h is w e p re s e n t to o u r r e a d e r s in t h e u s u al w a y : fol lo wi ng th e r e p r e s e n t a t i o n a n d t h e d es c ri p t io n of c o l u m n -, g ro u p - a n d p a i re d eh a ra ct er ist ics , t h r o u g h t h e p u b l i c a t i o n of t h e i n d i v id u a l e h a r a c t e r i s t i e s of fhe 100 s t a m p designs.

m a g n i fi c e n t f e a t u r e of th is r e s ea r ch . However t h e v er y li m i t ed number of t h e r e s e a r c h w o r k e r is re g re t t a b l e indeed.

-1 T h e c e n t e n a r v of ^ w i t h eo ve r de si gn kozdi)

B a n fa l v y . S to c k h o l m S w e d e n ) In t h e ph il at el ic r e s e a r c h n ő t ev en a s in gle d o m a i n m a y b e eonsidered as a closed one. This is proved bv t h e a u t h o r s st ud y , v er if y i n g u n d o u b tecily t h a t fr o m t h e 3 k r s t a m p w i t h t h e h ea d of Francis J o s e p h . of fhe po stai s t a t i o n e ri e s is sued in 1871. ex is t nőt 3 bút 4 types. T h e type, e s t a b l i s h e d bv t h e a u t h o r . o r i g m a t e fr om t h e first. t h e e a rl y issue, w h i e h ha s b ee n pút in c i rc u l a t i o n t h e 15th F e b r u a r y 1875, p r e c e d i n g t h e issue of st am p s . It is w e ll k n o w n t h at t h e " s t a m p s " of 2, as well as of 5 kr. p r e p a r e d at first in 1871. h a v e b ee n a n n i h i l ate d. H o w e v e r . it ha s b ee n a s c e rt a in ed by t h e lat est re s e a r c h e s t h a t s o m é copies. es c a p i n g thi s a n n i h i l a tion, h a v e b ee n in ci rc u l a t i o n a n d c o u n t at p re s e n t a m o n g o u r mo st r a r e cla ssical s t am ps .

the stam ps (László P á -

T h e c e n t e n a r v of t h e s t a m p s w i t h e ov e r d es ig n ha s b ee n c o m m e m o r a t e d bv a re p r e s e n t a t i v e . i n t e r n a t i o n a i i n v i ta t io n a l stam p exhibition in M ay 1974 in t h e r e s id e n c e of th e M A B E O S Z in B u d a p e s t . In t h e c ou r s e of t h e p r o g r a m m e s d e i i v e r e d t h e a u t h o r of thi s ar ti e le a l e c tu r e w i t h t h e ab o v e h e a d i n g a bo ut t h e al m os t 100 y e a rs old resu lis of r e s e a r c h in t h e d o m a i n r e f e r r e d to. as w e ll as a b o u t the t as k s of t h e f u t u r e a nd alsó abou t t h e praetical e m p l o v m e n t of th e results a c h i e v e d so tar , in se t t i n g up o u r collections, o ur e x h i b i t i o n ma­

tériái. T h is artie le, in c l u d i n g an e n o r m o u s field and touching upon many deta ils , gives alsó a erit ica l v a l u a tion of t h e re s u lts o b t ai n ed , both, d u r i n g t h e p ást l on g d e c a d e s an d in o u r time , in thi s field. It e s ta b li sb es and ver i fi es bv facts t h a t d u r ­ ing t h e l e w y ea rs , whieh p as se d a w a y si nce 1968, t h e p u b l i c a t i o n of v o l u m e III. of th e M o n o g r a p h y , big results h a v e been a c h i e v e d in th e d o m a i n of r e s e a r c h of th e s e issues as we ll as in t h e t e r r i t o r v of t h ei r po s s ib le full k n o w l e d g e . T h is r e q u ir es a ra di c al c h a n g e of t h e p re s en t as pe ct a n d d e m a n d s a n e w m o n o g r a p h ic a l s u m m i n g up, d es c ri p t io n a n d p u b l i c a t i o n of this k n o w l ed g e . T h e co ll ec tiv e w or k . s u r m o u n t m g t h e fr on tie rs . is p e r h a p s t h e most

*3

T h e first i m p r i n t e d s t a m p of 5 k r on m o n e v o r d e r (T ho m a s

S o m m u ir e 1 Les t i m b r e s de 5 kr. tv p e I, de 1 l 'a n n é e 1874. (F er en c Orbán. S ilk e bo rg . D a n e m a r k ) De nos t i m b r e s de v a l e u r de 2. 3, ö et 10 k r de de s s in d' en v e l o p p e, m ises cn c i r c u l a l i o n le l l'r oe lo b re 1874, les p l a n e h e s d 'i m p r e s s i o n des v ale ur s de 2. 3 et 10 k r i'urent p r é p a rées j u s q u e 1890 á la b ase de s m a t­ rice s du type í a b r i q u é e s d é j á en 1874. Les i n v e s t i g a t i o n s p r é c é d e n t e s ont e o n s t a t é d é j á q u e la p r e m i e r e m a t í ic e du v a l e u r de 5 k r ét a lt d 'u n e e x é c u t í o n fa ib le el p o u r ce t te ra iso n Í1 f a u d r a i t p r é p a r e r u n e no u v el le m a t r i c e de 100 t i m b r e s d é j á au eo ur s des premiers mo is de l ' a n n é e 1875, c o n n u e p á r la l i t t é r a t u r e speciali sée c o m m e t y p e TI. La p r o d u c ti o n des t i m b r e s de 5 k r du t y p e I. se í'aisait sous peu, en q u e l q u e s m oi s s e u l e m e n t et selon la e o n s t a t a t i o n de k a u t e u r six p l a n ches d .i m p r e s s i o n f u r e n t Í a b ri q u é e s á la ba se d e la m a t r i c e p re m i e re . Les imperfections des de ss in s (perles et t r i a n g l e s pálos et dé la vés ) f u r e n t d ' a b o r d co rr ig ée s sut' les planehes d'hnpression, m ai s plu s t á r d m ér n e la m atrice í u t corrigee p á r filets lines . Les t i m b r e s d u ty pe I. de ő k r so n t class és p á r I'a u te ur . e o n s k l é r a n t la m a t r i c e or i g i n a l e et aussi la r é g r a v u r e r é p é t é e en des g ro u p e s s u i v a n t e s : A. des t i m b r e s p r o v e n a n t de la m a t ri c e . co r ri gé e s p á r l'ilets í in es B. des tim bres provenant des p l a n e h e s d ’im p re s s i o n , co rr ig ée s p á r des filets gros C. des timbres provenant des p l a n e h e s d .i m pr es s i on , r e g ra v é e s en í o r m e d ’éc ra n. L'aute ui- a d o n n é la so lu tio n de la r e c o n s t r u c t i o n t ot ál é de la m a t r i c e

de 100 t i m b r e s a ki b ase des t i m b r e s de la g r o u p e A. C'est cela q u e nnu.s p r é s e n t o n s á nos l ee te u rs d e m a n i é r e u s u el l e: á. la su i te d e la r e p r é s e n t a íion et de la d e s e ri p t io n des c a ra c t é i i s t i q u e s d e colo nn e. d u g r o u p e el pai r. p á r la p u b l i c a t i o n des c a ra c t é ri s t i q u e s i n d i vi du e l le s des 100 t i m b ­ res.

velle m o n o g r a p h i q u e d e ces conn ai s s an c es est d e v e n u d és ir a b le . Le p lu s b e a u diait m o rá l p e u t - é t r e de ces re c h e r c h e s est le t r a v a i l collectií. en s u r m o n t a n t les fr o n ti c r e s des pays . Et ee qu i est le p l u s re g re tta b lc , c'est le peti t n o m b r e des i e c h e re h e u r s . O

O C en t an s d u l i m b r e h o n g ro i s de " d es s in d ' e n v e l o p p e (László P a koz.di) Le c e n t e n a i r e d u t i m b r e h on g ro i s de d ess in d ' e n v e l o p p e fut l é t é pár u n e e xp os i t i o n de t i m b r e s d ’i n v i ta tion, i n t e r n a t i o n a l e et r e p r é s e n t a t i v e au siege d u M A B É O S Z á B u d a p e s t , en m ai 1974. L ' a u t e u r de cet ar ti e le a fait u n e e o n í é i e n e e au eo ur s des programmes o rg an isé s, s u r le t itr e ci -d e ss u s. des r é s u lt a te s des r e c h e r c h e s d e p r e s q u e 100 a n n é e s d a n s le d o m a i n e t o u c h é et d e m ér ne des tá c he s de l ' a v e n i r et de l'utilisation p r a t i q u e d es ré s u l ta t s o b l e n u s p o u r l ' a s s e m b l a g e d e nos collections, de nos m a t é r i a u x d,ex p o si ti o n. Cet ar tiele, e n g l o b a n t u n d o m a i n e colossal et s ' o c c u p a n t de n o m b r e u x déta ils , d o n n e á la tois u n e é v a l u a t i o n c r it i q u e d es r é ­ s u l ta t e s o b t e n u s d a n s ee d o m a i n e p e n d a n t des lo n gu es d éc ad e s éco ulées et de m ér ne en nos jours. II fut e o n s t a t é et auss i v é r if i é p á r des í a i t s q u e p e n d a n t q u e l q u e s an n é e s , ée ou lée s d e p u i s la p u b l i c a t i o n d u v o l u m e III. d e la M o n o g r a p h i e en 1068, des ré s u l t a t s si c o n s i d é r a b l e s f u r e n t re al is és p á r la r e c h e r c h e des émissions et p á r la c o n n a i s s a n c e des m é m e s , q u ’u n c h a n g e m e n t r a d ical de l ’idée p r e m i e r e a c t u e l l e est n é c e s s a i r e et auss i la co nc lu sio n, la d é m o n s t r a t i o n et la d e s e ri p t io n n o u -

Le p r e m i e r t i m b r e de 5 k r imp r í m é s u r u n m a n d a t po stai (T h o m a s B á n fa l v v. S lo c k h o l m , la S uéd e) D an s la r e c h e r c h e p h i l a t é l i q u e aucun (o r ra i n ne p eu t é t r e r e g u r d é c o m m e fe rm é . C'est v ér il i é p á r l' essai de l 'a u t e u r , ce rt i fi a n t i n d u b i t a b l e m e n t qu.ils e x i s t e n t pás 3. m ai s 4 types d u t i m b r e de 5 k r a v e c l’ef figie de F ra n c o is J o s ep h. des en t i e r s p o s l a u x ém is en 1871. Le type, e o n s t a t é p á r lui, p r o v i e n t d e F ém is s io n p re m i e re , l a q u e ll e fu t m i se en c i r c u l a t i o n le 15° í é v r i e r 1873, p r é c é d a n t l 'é m i s s io n des t i m b r e s -p o s t e . II est bi en c o n n u q u e les t i m b r e s de 2 et 3 kr. p r é p a r é s p r e m i e r e m e n ! en 1871. fu r e n t an n u l é s. M ai s au eo u r s des d e r n i é r e s r e c h e r c h e s il fut éta b li que qulques exem plaíres, é c h a p p a n t de F a n n u l a t i o n , f u r e n t mi s au eo u rs p o st ai et a p p a r t i e n n e n t á nos t i m b r e s cl a ss i q u e s les p l u s rares .

A u s x u g a u s d em ín h a li 1

D i e 1874-er 5 K r e u z e r B r i e í m a r ke, T y p e I. (F er en c O r b á n , Sil ke b or g D á n e m a r k ) Von u n s e r e n . a m 1. O k t ó b e r 1874 mit B ri e l 'u m s c h l a g z e i c h n u n g in U m g a n g g e b r a c h t e n 2. 3. 5 u n d 10 k r M a r k e n w u r d e n di e D r u c k s t ö c k e d é r 2, 3 u n d 10 k r W e r t e bis 1890. a u f G r u n d d é r no ch in 1874 ver l'e rti gt en M a t r i z e n 1. h er ge s te ll t. Anlásslich dér früheren F orschungen w u r d c b e r e i t s í est ges tel lt , d as s die M at ri /. e I. des 5 k r W e r t e s s e h r s c h w a c h a u s g e f ü h r t w u r d c . in ío ig ede s s e n in d e n e r s te n M o n a t e n des J a h r e s 1875 n e u e M a t r i z e n m it 100 M arkenbildern he rg es te ll t werden m u s s te n . di e in d é r F a c h l i t e r a t u r als T y p e II. b e k a n n t sind. Di e M a t r i z e n d é r 3 k r M a r k e n w u r ­ d en i n n e r h a l b w e n i g e r M o n a t e h e r ­ g es te ll t u n d l a u t d é r F e s t s te l lu n g des A u t o r s w u r d e n a u f G r u n d d é r M a t r i z e T y p e I. sech s D r u c k s t ö c k e ver í'ertigt. Die Z ei c h n u n g s í' e h l er d é r M a r k e n b i l d e r (u n s c h a r f e P e r i e n u nd D r eie cke ) w u r d e n a n f a n g s an d en D ruckstöcken au s g e b es s cr t. doch w u r d e s p á t e r die M atrize selb st mit fe in e n L i n i e n nachgraviert. D é r A u t o r r e i h t e di e 5 k r M a r k e n d é r T y p e I,, m i t B e a c h t u n g d é r O r ig i n a l m atrize und dér m ehrm aligen Nachg r a v i e r u n g , in f o l g e n d e G r u p p é n eín: A. B. C.

M a r k e n , he r g e s t e l l t m it lein n a e h g r a v i e r t e r M at riz e, M a r k e n . h e r g e s t e l l t m i t grob nachgravierten D ru c k s t ö c k e n . M a r k e n . he r g e s t e l l t m i t s c h i r m förmig n ac hgravierten D ru ck ­ s t öck en.

D e m A u t o r g e l a n g es. a u f G r u n d von M a r k e n d é r G r u p p é A. d i e R e k o n s t r u k t i o n d é r k o m p l e t t e n M a t r i z e mit

100 M a r k e n b i l d e r n zu lösen. Dicse Lö s u n g p r á s e n t i e r e n w i r u n s e r e n L e ­ s e m in g e w n h n t e r Wei se: n a c h d é r Darslellung und dér Sehdderung d é r S a u l é n -. G r u p p é n - u n d g e p a a r len K e n n z e i c h e n d u r c h M i tt e il u n g d é r i n d i v id u e l le n K e n n z e i c h e n d ér 100 M a r k e n b i l d e r .

Vi ell eic ht d é r s c h ö n s t e m o r a l i s c h e Z ug d i e s e r F o r s c h u n g e n isi die. L a n desgrenzen ü b erw in d en d e Kollektivar b ei t . W a s a b e r á u s s e r s t b e d a u e r n s w e rt ist. ist d é r a u s s e r o r d e n l l i c h bes c h r a n k t e K r e i s d é r F or s ch e r. □

O Das Z e n t e n a r i u m d é r u n g a r i" schen W ertstem pel mit B riefum s c h l a g z e i c h n u n g (László P ák o zd i) Das Z e n t e n a r i u m d é r u n g a r i s c h c n M arken m it Brieíum schlagzeichnung w u r d e ín Mai 1974 m B u d a p e s t m it einer representativen. internationalen E i n l a d u n g s a u s s t e l l u n g im H a u s e des M A B E O S Z gélé iér t, l m Lau i'e d é r V e r a n s t a l t u n g e n hiel t d é r A u t o r des A r ti k e l s e m e Vo rle s u n g m i t o b i g e m Ti tel ü b e r die Res u l t a t e d é r fást lOOjáhrigen F o r ­ s c h u n g e n des b e t r e f f e n d e n Geb iet es. s o w i e ü b e r d ie A u f g a b e n d é r Z ukuni't u n d d é r p r a k t i s c h e n V e r w e n d u n g d é r b i s h e r e r zi el t en R e s u i t a t e im A u f b a u u n s e r e r S a m m l u n g e n , u n ser es A u s s t c l l u n g s m a t c r i a ls . Die. ein g e w a i t ig e s G e b ie t u m í a s s e n de, a u f z a h l r e i c h c D e ta ils e i n g e h e n d e A r b e i t gibt a u c h ei n e k ri t i s c h e W e rt u n g dér , im L a u f e d é r v er g an g en e r, l án g é n J a h i ' z e h n t e . s o w i e in u n s e r e n Z ei te n a u f d i e s e m G e b ie t e r r e í c h t e n R es u i t at e. Es w i r d í e s tg es te ll t u n d m i t Tatsachen be st át ig t. da s s im L a u f e e i n i g e r Jahrc. d i e seit 1908. d e m E r s c h e i n e n de s III. B a n d e s d é r M o n o g r a p h i c v e r s t r i c h e n si nd. so gew a lt i g e R e s u i t a t e er zi el t w u r d e n im G e b ie t e d é r F o r s c h u n g . s o w i e d é r m ög lic h s t v o l l s t á n d ig e n E r k e n n t n i s d é r B r i e l ' m a r k e n a u s g a b e n . die eine r a d i k a l e A b a n d e r u n g d é r b i s h e ri g e n G r u n d i d e e n e r f o r d e r n u n d e i n e n eu e monographische Zusammenfassung, S c h i l d e r u n g u n d P u b l i k á l j o n d i cs ér K en n t n is se e r w ü n seh e n .

Die e r s t e e i n g e d r u c k t e 5 k r M ark e auf einer P o stanw eisung (T h o m a s B á n fa l v y . S to c k h o l m . Schweden) In d é r p h i l a t e l i s ti s e h e n F o r s c h u n g k a n n w o h l k e i n ei nz ige s G e b ie t als ab g e s ch l o s s en b e t r a c h t e t w e r d e n . Die S t u d i e des A u t o r s b e s t á t i g t e i n de u tig . d as s n i ch t 3. sorulern 4 T yp en d é r 1871-er. m i t d e m F ranz-JosephsKopf versehenen 5 kr G anzsachen cx i s t i er e n . Die. v ö m A u t o r te s tg es te ll te T y p e s t a m m t au s d é r e r s te n f r ü h e n A u s g a be , d i e a m 15. F e b r u á r 1875 in V e r k e h r g e b r a c h t w u r d e . no ch b e v o r d i e B r i e í m a r k e n e r s c h i e ne n sind. Es ist b e k a n n t , da s s di e 1871 als er s te hergestellten 2 und 5 k r „B n e f m a rk e n “ v e r n i c h t e t w o r d e n sind. Die letz te n F o r s c h u n g e n e r g a b e n .jedoch, das s eíni ge Stíicke. d é r V e r n i c h t u n g e n t g e h e n d . in V e r k e h r g e b r a c h t w u r ­ d en u n d j e t z t zu u n s e r e n s e l t e n s t e n k l as s i s eh en B r i e f m a r k e n g eh ö r en .

CO/lEP-yKAHME Bbiiiyiiiennaii 6 1874 enőy 5-mtiKpeititepoea.'t MüpKti l-eo minta f &epew< OPBAH, CiubKcvnpe)

/

CrepeoTHiiHbie M arpnubi 2-x, 3-x h 10-th KpcfíuepoBbi.x 3HaKOB H3 naum x MapoK c H3o6pa>KeiiMeM KOHBepTa hommHa.iaMH b 2, 3, 5 h 10 KpetiuepoB, Bbinymemibix I okTJiöpsi 1874 róna, no 1890 róna mbtotobnajiHCb na 6aae crcpeoTHiia I, cnenaim oro em e b 1874 rony. B peryabTaTe npe>KHHx HccnenOBaHnü 6 m no ycTaiioBjieiio, mto CTcpeoimn I Mapxn HOMHiiaiiOM b 5 KpeííuepoB oxaaaiicíi no KaaeCTBy OHenb c.iaöbiM, na-aa Merő y>ice b nepBbic Mecnnbi 1875 ró n a noTpeöoBanocb cneJiarb mmbtit CTepeoTMn co c ra uapoMHbix H306pa>xenníí, Koropbifi BonieJi b (j)nnaTenncTHHeCKyio nnTepaTypy Kar tuti II. 5-TMKpeíiuepoBbie Mapxn I inna Bbinyexa-

K ojioinibix, rp y n n o B b ix h napHbix onoanaBaTCJibHbix 3 HaKOB, a TaioKe noKaa niinnB nnyaubH bix oii03HaBaTe.ibHbix anaKOB 100 M apoHiibix H io ö p ax cen n n .

A

^

Cmo.iemue neueepcnoii .napúit e inoőpu.vcetiueM Kinmepma ( Jlac.to 11A-

K 0 3 j2 .ll) C r o n c i Me B cnrepcxoH Ma p xn c n a o ő p a /x e n n e \i KOHBepTa b Mae 1974 ró n a ö b i.io u t mcmcho b B yn an em T e, b a n a m in M A B EO C npoB enenncM penpeaeHraTM BHon MmxnyHaponHOÍÍ (ImnaTenncTHBecKOti BbiCTaBKn c yaaCTMCM Kon.neKUHonepoB n o n p n r n a 11ICHHK1. Bo BpeMH coctoíiblumxcm BCTpen aBTop c ra T b n c n e n a ji n o x n a n n o n yKa3amibiM

aaruaBHeM, nocBMueHHbiü pe3yjibTaTaM,

A. Mapxn ot tohko neperpaBHpoBaHHOro CTepeoTHna, E>. Mapxn ot rpyöo neperpaBHpoBannbix cnepeoTHnHbix MaxpHU, B. Mapxn ot neperpaBnpoBauHbix B aoHTHMHOH (jjOp.Me CrepeOTHIIHblX MaTpHU.

nocTHrnyTbiM nccnenoBaTensiMM b aaT poHyToii oönacT H aa 6c3 M a n ó ra cto nen. K poM e t o t o , o n naM eTnn a a n a a n n a 6 y n y m ee n p a c c x a a a n o npaxTMMecxoM n c n o n b 3 0 B an n n ao c T H rn y rb ix pcay.ibTaTOB b coCTaBJien hm naujHX xonnexuH Íi m BbicTaBonnbix M ancpnanoB . TUiMHiiati CTarbsi, xOTopoíi oxB aaeH a 6 o jib n iaa o ö n a c r b (jín n aT en n n , ripenciaB .'iaeT , b HaCTHOCTH, COÖOií KpnTHBCCKVfO OUCHKy peaynbTaTaM n p o u u ib ix neCHTHJicTHÜ n nau in x n n e íí b naHHOfi o ö n a c i n. On ycTaHaBjiHBaeT h nonT B epw naeT tfiaxTaMn, mio ja necKOJibKO neT iio cn e Bbixona b 1968 ro n y I l l - r o r ó n a «M onorpa(j)H H » 6 b in n n o c r n r nyTbi CTOnu xpynH bie p eay n b T arb i b oö n a c r n HCCnenoBaHnfí BbiLuenaMeMeHHbix M apox, KOTopbie noBjicKyT 3a co 6 oh xop e n n o e H 3M enenne H am nx B3runnOB n a hmx n cnenarO T xcenaTCJiMibiM nonBeCTH írn o m bhobb n p n o6pcT em ibiM an aim aM h n a n am , hx b (|)opMe iiOBOfi M oiiorpa(|> nn.

ABTOpy na ocnoBe Mapox «A» ynanocb peKOHCTpynpoBaTb CTepeoTnn co bccmh cTa MapoMHbix HaoöpaweHHH. Bot mto mm npencxaBHM HaiunM MHTaTensiM o 6 mmhbim oöpaaoM: n3o6pa>Keiine h onncaHne

C MOpanbHOÍÍ TOHKH 3peHHH BblCOKO M05Kho ouenHBaTb KonneKTHBnbiti xapaKTep TToro rpvna, KOTopbiii npeonojieeT rocynapcTBCinibie i paHHUbi. OnnaKO x
jincb TOnbKo na npoTsraceiiHM neCKOJibKnx MccímeB h no yTBcp-A-nenmo aBTopa Ha 6aac CTepeoTHna I 6 bijio cnenaiio utecntb MaTpHU. B caMOM naMane nenocranKM pncyHKOB MapoHHbix Mioöpa-A-eiiHn (HepeaKOCTb ncpnoB, TpeyronbHMKOB) HcnpaBnajincb na Mampmtax , 3aTCM npon jBonHnocb óono.iiiume.wiioe epaeitpoeanue toiikmmm nHHH9 MM ca.MHX CTepeoTiinOB.

C yMCTOM nepBOHaHanbnoro crepeoT nna n MHOroKpaTHbix nOBTopHbix rpaBHpOBaunn aBTop paaönn 5-TMxpennepoBbie Mapkh I nnna no cncnynoinnM rpynnaM:

3 flepaa.H 5-imtKpeititepoectH MapKitpoean•e nau Aiapua na nomnotsbix r/iopMax ( 1 aMütti B A H 0 A J B B M , CmoKeo.tb.u) B (J'H.iaTenHCTHneCK'Hx HCC.ienoBaiinax uh onH y o ö n a c r b He.ibTa caH raT b, naBepHOc, aaKpbiToii. 0 6 sto m t o b o p h t cTaTba aBT opa, o n noT naH iio nonTBep'/K-naionuiíi, mto nnTHKpenuepoBK'a c ronOBOií panua H o cncjia n a TaKCOBbix riOMTOBbix (JjopMax 1 871-ro BbinycKa nMeeT He T pn, a >lem btpe m inta. ycT anoB .T einibin aBTopoM CTaTbn Tnn npoH cx o n n T na ttennoeo. p a n n e r o BbinycKa, Mbn MapKHpoBanHbie M apxn nycTHn n c b b noMTOBbin o ö o p o T 15 (jjCBpana 1871 r ó n a , em e n o n a n a n a Bbixona noMTOBbix M apox.

MaBeCTiio, mto BbinymeHiibie nepBbiMn b 1871 rony 2-x w 5-rn xpeííuepOBbie «TaxcoBbie 6nneTbi» 6bum yHHMTO)KeHbi. Onnaxo no peaynbTaiaM n o c n e n n u x uccnenoBaHMÍi iieexonbxo axacMnjiíipoB tthx őmjtctob nycTnnocb b noMTOBbiií oöopo r m ceiíMac onn paccMaTpwBaiorca xaK caMbie penxne KnacCHMecKne Mapxn B c u rp n u .

Ara: 15.— Ft

Audapest