TARTALOM. Magyarország számokban, Általános jelzõszámok. Gazdasági növekedés. Népesedés. Egyensúly. Mezõgazdaság

2007

TA R TA LO M

Magyarország számokban, 2007

Általános jelzõszámok

1

18

Gazdasági növekedés

Népesedés

2

21

Egyensúly

Egészségügy

6

23

Mezõgazdaság

Foglalkoztatottság, munkanélküliség

8

25

Ipar

Életszínvonal

10

27

Építõipar, lakás

Oktatás

14

29

Távközlés, internet

Kultúra

15

30

Szállítás

16

32

Turizmus

17

34

Helyünk Európában

Jog és közbiztonság

Környezet


õszámok z l e j s o n á ltal

Á

Hivatalos megnevezés Terület, km2 Népesség, ezer fõa Népsûrûség, fõ/km2 Tengerszint feletti magasság megoszlása, % 200 m alatt 200–400 m 400 m felett Legnagyobb szélesség kelet-nyugati irányban, km Legnagyobb hosszúság észak-déli irányban, km Az államhatárok hossza, km Nemzetiségek aránya, % Hivatalos nyelv Valuta Egy euró (éves átlagárfolyam) 2007-ben Egy USD (éves átlagárfolyam) 2007-ben

Magyar Köztársaság 93 030 10 045 108 84 14 2 528 268 2 246 magyar (96,9), roma (1,9), német (0,6), szlovák (0,2), horvát (0,2), egyéb (0,2) magyar forint (HUF) 251,35 forint 183,40 forint

a) 2008. január 1-jei elõzetes adat.

A gyógyturizmus helyszínei és a borvidékek, 2007

Gyógyturizmus helyszínei

1


Népesedés

Fõbb népesedési adatok Megnevezés

Férfiak, ezer fõ Nõk, ezer fõ Összesen, ezer fõ Ezer férfira jutó nõ Nõtlenek, hajadonok aránya, % Házasok aránya, % Elváltak aránya, % Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma, ezer fõ Ebbõl: állampolgárság szerinti megoszlás, % román ukrán német szerb és montenegrói kínai szlovák

1990

2001 az év elején

2008

4 985 5 390 10 375 1 081 20 61 7

4 851 5 349 10 200 1 103 27 52 9

4 769 5 276 10 045 1 106 31 47 10

138a

110

166

50 3 5 11 3 0

38 8 7 8 5 1

38 10 8 10 6 3

a) 1995.

A népesség száma 1981 óta csökken, amelynek hátterében részben az alacsony termékenység áll. A népességen belül az idõs generációk aránya emelkedik, ami az idõskori halandóság javulásával is összefüggésbe hozható. A demográfiai egyensúlyvesztés többféle módon leírható. 2008. január elsején száz gyermekkorúra 108 idõskorú jutott. Az eltartottsági ráta szerint – amely kifejezi, hogy száz munkaképes korúra mekkora eltartási teher hárul – az idõs népesség eltartottsági aránya három éve meghaladja a gyermekekét.

2

Népesedés


A népesség száma nem, életkor és családi állapot szerint, 2007. január 1. 100–X Férfi

Nõ 90

80

70

60

50

40

30

20

10

0 100

80

60

40

20

0 Korév 0

20

Ezer lakos

Nõtlen, hajadon

40

60

80

Ezer lakos Házas

3

Özvegy

Elvált

100

Népesedés


2007 folyamán 97 600 gyermek született és 132 800-an haltak meg. A születések száma elmaradt az egy évvel korábbitól, a halálozásoké emelkedett, és lényegesen meghaladta a születésekét. A népességszám 2007-ben a fenti folyamatokból adódóan 35 200 fõvel fogyott, amelyet mintegy 40%-ban ellentételezett a nemzetközi vándorlási nyereség, így a népességszám ténylegesen 21 ezerrel csökkent. Népmozgalom Megnevezés Ezer lakosra jutó élveszületés halálozás házasságkötés válás Csecsemõhalandóság (ezer élveszületettre) Házasságon kívül született gyermekek aránya, % Születéskor várható átlagos élettartam, év férfiak nõk

1990

2000

2007

12,1 14,0 6,4 2,4 14,8 13,1 69,3 65,1 73,7

9,6 13,3 4,7 2,3 9,2 29,0 71,3 67,1 75,6

9,7 13,2 4,1 2,5 5,9 37,5

a) 2006.

Ezer azonos korú nõre jutó élveszületés ‰ 160 140 120 100 80 60 40 20 0

15–19

20–24

25–29

30–34

1990

35–39 2007

4

40–44 éves

a

73,2 a 69,0 a 77,4

Népesedés


Az ország 3152 településének döntõ többsége község, a lakosság több mint kétharmada azonban városlakó. Meglehetõsen sokan élnek nagyközségekben és kisvárosokban: az 1–10 ezer lakosú településeken él évek óta a népesség egyharmada. Ezen nem változtat a belföldi vándorlás sem, amely elsõsorban a kevésbé fejlett északi régiókból a központi, valamint a közép- és nyugat-dunántúli területekre irányul. 2007-ben a Budapestrõl való másfél évtizedes elvándorlás megszûnt, és ezen túl még négy megyében – Pest, Fejér, Gyõr-Moson-Sopron, Csongrád – ellensúlyozta a belföldi és a nemzetközi vándorlás a természetes fogyásból adódó népességszámcsökkenést.

200

500

0

0

Népességszám, ezer fõ

1 000

100 000– és több

1 500

400

50 000– 99 999

600

10 000– 49 999

2 000

5 000– 9 999

2 500

800

2 000– 4 999

1 000

1 000– 1 999

3 000

500– 999

1 200

–499

Települések száma, db

A népesség megoszlása a települések nagysága szerint, 2007. január 1.

Népességnagyság-csoport, fõ Népesség száma, ezer fõ Települések száma, db

Fõbb népmozgalmi adatok régiók szerint, 2007 (ezer lakosra) Régiók Közép-Magyarország

Élveszületés Halálozás

Természetes fogyás (–)

Belföldi Nemzetközi Tényleges szaporodás, vándorlási fogyás (–) különbözet

10,2

12,6

–2,4

8,0

2,1

7,7

Közép-Dunántúl

9,3

12,5

–3,1

0,1

1,0

–2,0

Nyugat-Dunántúl

8,9

12,9

–4,1

1,2

1,5

–1,5

Dél-Dunántúl

9,0

13,6

–4,6

–3,6

0,4

–7,8

Észak-Magyarország

9,8

14,2

–4,4

–7,3

0,2

–11,5 –6,9

Észak-Alföld

10,3

12,8

–2,5

–5,5

1,2

Dél-Alföld

8,8

14,0

–5,2

–2,5

2,4

–5,4

Ország összesen

9,7

13,2

–3,5

–

1,4

–2,1

5


Egészségügy

A háziorvosok nyilvántartásai szerint a felnõttek közül legtöbben magas vérnyomás miatt fordulnak háziorvosukhoz, 2005-ben több mint 2 millió ilyen beteg volt. Ischaemiás szívbetegség miatt 734 ezren, gerincbántalmakkal 550 ezren, cukorbetegséggel 545 ezren keresték fel háziorvosukat. Ezeknek a betegségeknek a kialakulása szoros összefüggésben áll az életmóddal. Megjelenésük 50–75%-ban az életmód függvénye, és 15–30%ban az örökletes tényezõké. A túlsúly és a tartásproblémák már az óvodáskorúak körében meglehetõsen gyakoriak, és végigkísérik az egész iskoláskort. Felnõttkorban a túlsúly a dohányzással és alkoholfogyasztással együtt több, akár halált is okozó betegség kialakulásához vezethet. Az életmód – a genetikai és környezeti tényezõk mellett – a mind gyakoribbá váló allergiás betegségek kialakulásában is részes. A leggyakoribb betegségekkel tüdõgondozókban nyilvántartott betegek százezer lakosra jutó száma Ezer fõ 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 1990 Krónikus bronchitis

2000 Asztma

2006 Szénanátha

Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai, 2006 Megnevezés

Milliárd forint

Természetbeni ellátások Ebbõl: gyógyító, megelõzõ ellátások gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás Pénzbeli ellátások Ebbõl: táppénz gyermekneveléssel kapcsolatos ellátások Nyugellátás Egyéb ellátás Kiadások összesen

6

1 166 714 437 209 100 99 274 30 1 679

Megoszlás, % 69,4 42,5 26,1 12,5 6,0 5,9 16,3 1,8 100,0

Egészségügy


A túlsúlyosak és az elhízottak aránya (a 18–64 éves népességen belül)

% 80 70 60 50 40 30 20 10 0 18–24

25–34

35–44

Elhízott

45–54 éves

55–64

Összesen

Túlsúlyos

A háziorvosok betegforgalma, 2006 Betegforgalom, ezer

Megnevezés

A rendelésen megjelentek A beteg lakásán meglátogatottak EKG, röntgen, laboratóriumba irányítás Egyéb szakrendelésre irányítás Kórházba utalás (eset)

57 4 4 4

391 207 680 470 437

Száz lakosra jutó évi betegforgalom változása 2000 és 2006 között, % 22 –23 41 47 23

A kórházakban az aktív ágyak száma 2007-ben 45 ezer, a krónikus ágyaké 27 ezer volt. Míg az aktív ágyak száma 2006-hoz képest negyedével csökkent, a krónikus ágyaké 34%-kal emelkedett. Az ágykihasználás 74%-ról 71%-ra módosult, ami jórészt a krónikuságy-kihasználás csökkenésébõl adódott. Kórházainkban 2007-ben 2,4 millió beteget kezeltek, 11%-kal kevesebbet, mint a megelõzõ évben. Az egynapos ellátási esetek száma 51%-kal nõtt.

7


tottság, a t z o k l a ogl küliség 2007-ben a hazai munkaerõpiacon érdemi váll é n a k n tozás nem történt. A foglalkoztatottak és a mu

F

munkanélküliek száma közel azonos volt az elõzõ évivel. Az elhelyezkedési esélyeket fõként az alapfokú iskolai végzettségûek rossz munkavállalási kilátásai rontják. A viszonylag alacsony foglalkoztatottságban szerepe van annak, hogy a rugalmas foglalkoztatási formák kevéssé elterjedtek, és részmunkaidõben a munkavállalók kevesebb mint 4%-a dolgozik. A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági áganként, 2007 Ágazat

Változás 2000 és 2007 között, %

Mezõgazdaság Ipar Építõipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, egészségügy, oktatás, egyéb közösségi szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen

–28,4 –8,3 +23,7 +8,9 +16,2 –3,7 –0,6 +38,3

Ezer fõ

Ebbõl: a nõk aránya, %

182,9 950,8 330,5 591,5 156,1 301,7 83,8 282,9

+2,9

1 046,0

66,3

+1,8

3 926,2

45,4

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2007 % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

Egyetem

Fõiskola

Középiskola érettségivel

Szakiskola és szakmunkásképzõ

Általános iskola vagy annál kevesebb

8

23,0 37,5 7,0 53,2 56,6 25,8 67,9 45,9


Foglalkoztatottság, munkanélküliség

Munkanélküliség nemenként és a munkahelykeresés hossza szerint Megnevezés

2000

Munkanélküliek száma, ezer Ebbõl: férfiak nõk Munkanélküliségi ráta, % Ebbõl: férfiak nõk Munkanélküliek a munkahelykeresés idõtartama 0–6 hónap 7–11 hónap 12 hónap és több

263,7 158,9 104,8 6,4 7,0 5,6 szerint, % 34,6 16,3 49,1

2007 311,9 164,2 147,7 7,4 7,1 7,6 35,3 16,5 48,2

A munkanélküliség 2007-ben az elõzõ évhez képest enyhén mérséklõdött. A korcsoportok közül a 30–34, 40–44 és az 50–59 évesek körében emelkedett a ráta, a többi korcsoportban javulás mutatkozik. Ezen belül a fiatalok rátája csökkent a legnagyobb mértékben, de még így is a legmagasabb a korcsoportok közül. A nõi munkanélküliség hosszú évekig elmaradt a férfiakétól, majd 2004-ben utolérte azt, azóta színvonala magasabb annál. A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta eltérése az országos átlagtól, 2007 Százalékpont 6 4 2 0 –2 –4 –6

Foglalkoztatási arány

M ag ya É ro sza rsz k ág -

Du ná Dé nt lúl

És Al zak fö ld

Du Kö ná zép nt úl Dé l-A lfö ld

Du Nyu ná ga nt túl

M ag ya Kö ro zé rsz p ág -

–8

Munkanélküliségi ráta

9


Életszínvonal

Keresetek

Ezer forint

1990 = 100

120

140

100

130

80

120

60

110

40

100

20

90 80

0 2000

2001

2002

2003

2004

Havi nettó átlagkereset, ezer forint

2005

2006

2007

Reálkereset-index, 1990=100

A keresetek reálértéke 2000 és 2007 között összességében 39%-kal növekedett. A béreket érintõ kormányzati intézkedések és a fogyasztói árak gyorsuló emelkedésének következtében a reálkeresetek 2007-ben átlagosan 4,8%-kal csökkentek. A hároméves garantált bérminimum-megállapodás értelmében a minimálbér 2006. január elseje és 2008. január elseje között 62 500 forintról 69 ezer forintra emelkedett. A minimálbéren foglalkoztatottak aránya 8%-ot tett ki. A nemzetközi trendtõl eltérõen hazánkban nagyobb arányban foglalkoztatják a férfiakat a minimálbér összegéért. Havi átlagkereset állományfõcsoportok szerint, 2007 (forint) Fizikai

Megnevezés

Szellemi

foglalkozásúak

Összesen

Bruttó átlagkereset Versenyszféra

123 323

276 729

Költségvetés

120 253

233 380

177 376 206 307

Nemzetgazdaság összesen

122 611

255 580

185 004 110 737

Nettó átlagkereset Versenyszféra

85 417

157 275

Költségvetés

83 994

136 007

123 559

Nemzetgazdaság összesen

85 090

146 940

114 112

10

Életszínvonal


2007-ben 3 millió 25 ezer fõ, a lakosság 30%-a részesült nyugdíjban, nyugdíjszerû ellátásban. A 76 300 forintos egy ellátottra jutó átlagos havi összeg a nettó átlagkereset 67%-át jelentette. Az ellátásban részesülõk legnagyobb hányada öregségi nyugdíjas (56%), egyharmaduk egészségi okból, a többi özvegység, árvaság és más jogcímen kap nyugdíjat, járadékot vagy pótlékot. Az öregségi nyugdíj havi összege az átlagosnál magasabb, 2008. január 1-jén több mint 87 ezer forint volt.

Nyugdíjak, nyugdíjszerû ellátások

% 12

Milliárd forint 3 000

2 500

10

2 000

8

1 500

6

1 000

4

500

2

0

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

A GDP százalékában

Milliárd forint

Nyugdíj, gyermeknevelési pénzbeli támogatások, 2007 Megnevezés Ellátásra fordított kiadás, milliárd forint Az ellátásban részesülõk átlagos száma, ezer Az ellátás egy fõre jutó átlagos összege, forint/hó

Gyes

Gyed

Családi pótléka

2 769,3

56,9

77,1

337,5

3 024,9

164,5

94,0

1 221,4

76 293

28 849

68 394

23 031

Nyugdíj

a) Az ellátásban részesülõk száma családokra, az ellátás átlagos összege egy családra vonatkozik.

11

Életszínvonal


A háztartások fogyasztásának összetétele, 2007 Volumenindex

Milliárd forint, Megoszlás, folyó áron %

Megnevezés Háztartások fogyasztási kiadása Természetbeni társadalmi juttatás Ebbõl: kormányzattól nonprofit szektorból Összesen

2000=100

2006=100

13 144 3 380

79,5 20,5

137 119

100 92

2 978 402 16 524

18,1 2,4 100,0

118 128 133

91 99 98

A háztartások fogyasztásán belül az utóbbi években a tartós javak fogyasztása emelkedett a leggyorsabb ütemben, így arányuk is nõtt az összes fogyasztásban. A gyors növekedéshez hozzájárult, hogy a tartós fogyasztási cikkek árszínvonala 2002 óta minden évben csökkent néhány százalékkal. A megfigyelt cikkek közül hat év alatt (2000. évhez képest) a többszörösére emelkedett a háztartásokban a mobiltelefonok (6,2-szeresére), a CD-lejátszók (4-szeresére), a személyi számítógépek (3,3-szeresére) állománya, de gyorsan, mintegy 50–70%-kal bõvült az automata mosógépek, a mikrohullámú sütõk és a személygépkocsik száma is. A jövedelmi tizedek részesedése a fogyasztási kiadásokból, 2006 Összes személyes célú kiadás Élelmiszerek Lakásfenntartás, háztartási energia Egészségügy Ruházat Közlekedés, hírközlés Mûvelõdés, üdülés, szórakozás 0 1.

2.

3.

4.

10

20

5.

30 6.

12

40 7.

50 8.

60

70 9.

80

90 100 % 10.

Életszínvonal


A fogyasztói árak változása (%) Évi átlagos növekedés Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti csoportjai

2001–2006

2007

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

5,8

12,0

Szeszes italok, dohányáruk

8,2

6,9

Ruházat és lábbeli

2,7

1,0

Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelõanyagok

7,7

15,1

Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás

1,3

1,6

Egészségügy

7,9

20,7

Közlekedés és szállítás

3,8

3,4

Távközlés

1,0

–3,5

Szabadidõ és kultúra

4,2

3,2

10,0

6,4

Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás

9,1

8,2

Egyéb termékek és szolgáltatások

4,8

5,0

Összesen

5,6

8,0

Oktatás

2007-ben a fogyasztói árak 8,0%-kal haladták meg az elõzõ évi átlagos szintet. Ez számottevõ ütemnövekedés a 2006. évihez (3,9%) képest. A gyorsulás részben a gazdaságpolitika egyensúlyjavító szándékaiból fakadt, de elõre nem látott nemzetközi piaci hatásokkal és egyéb okokkal – mindenekelõtt a mezõgazdaságot sújtó aszállyal – is összefüggött. A fogyasztói árak változása 2000-hez képest % 150 125 100 75 50 25 0 –25 –50 2001

2002

2003

2004

Sertés rövidkaraj Televízió Villamos energia Vezetékes gáz Fogyasztói árak átlagosan

13

2005

2006

Hûtõszekrény, fagyasztó Vízdíj

2007


Oktatás Ezer fõ 2 100

Az iskolarendszerû oktatás nappali ké pzésein részt vevõk számának alakulása

1 800 1 500 1 200 900 600 300 0 2000

2001

2002

2003

2004

Felsõfokú iskola

Középiskola

Általános iskola

Óvoda

2005

2006

2007

Szakiskola

Hallgatók a felsõfokú alap- és mesterképzésben Megnevezés Nappali tagozatos hallgató Ebbõl: elsõ évfolyamos külföldi hallgató nõ, % államilag finanszírozott oktatásban tanul, % Nappali tagozaton oklevelet szerzett Esti, levelezõ és távoktatási tagozatos hallgató Esti, levelezõ és távoktatási tagozaton oklevelet szerzett

2006/07

2007/08

224 616

227 118

61 231 10 757 53 78,6 29 871 151 203 23 243

55 789 11 435 53 75,9 29 057 132 273 22 401

Az elmúlt években a nappali tagozatos felsõoktatásban a gazdasági és a bölcsésztudományi képzéseken jelentõs mértékben nõtt a hallgatói létszám. A legnépszerûbb terület így a humán és társadalomtudományi, illetve a gazdasági lett, ezeken a nappalisok mintegy 20–20%-a tanult. Az elmúlt tanévhez viszonyítva 17%-ra nõtt a mûszaki tudományokat hallgatók aránya, közel minden tizedik nappali tagozatos továbbra is egészségügyi, szociális területen tanul, illetve 9%-uk természettudományokat vagy informatikát hallgat. A pedagógiai képzésekben részt vevõk aránya 8%-ra csökkent. 14


Kultúra

A kulturális élet néhány mutatója Mutató

2000

Egy lakosra jutó kölcsönzött könyvtári egységa

2005

2007

3,4

3,2

3,0b

Könyvtárak számaa

3 132

3 230

2 574b

Beiratkozott olvasó, ezera

1 357

1 454

1 489b

Száz lakosra jutó színházlátogatás

39

44

40

143

120

110

Száz lakosra jutó múzeumlátogatás

99

114

113

Ezer lakosra jutó hangversenylátogatás

42

45

40

Száz lakosra jutó mozilátogatás

a) A települési könyvtárak adatai. b) 2006.

Mozilátogatások Millió 18

% 18

16

16

14

14

12

12

10

10

8

8

6

6

4

4

2

2

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

0 2007

Látogatások száma, millió A magyar filmeket látogatók aránya, %

2007-ben Magyarországon 13 239 könyvet adtak ki, több mint 42,6 millió példányban, melynek 29%-a tankönyv volt, a szépirodalmi jellegû könyvek aránya pedig 28%-ot tett ki. A közel 12 millió példányban megjelenõ szépirodalmi mûvek 47%-át amerikai, 33%-át pedig magyar szerzõk mûvei adták. A 67 milliárd forintos összes könyvforgalmon belül az egyre népszerûbb CD-k, CD-ROM-ok, hangoskönyvek piaca tavaly 7,3%-ot képviselt. A könyvpiaci kereslet, a könyvek fogyasztói árának változását figyelembe véve, szûkült. 15

onság t z i b z ö k s Jog- é


Százezer lakosra jutó bûncselekmények száma, 2007 (az elkövetés helye szerint)

Észak

-Ma

g szá ror a y g

l

l

lf -A

öld

-

Nyugat-D u ná nt ú

p- ág zé rsz Kö yaro ag

M tú án un D p Közé

ak É sz

Dél-Alfö

ld

– 3 800

Dél-Duná ntúl

3 801 – 4 000 4 001 – 4 200 4 201 –

2007-ben az ismertté vált bûncselekmények száma 427 ezret tett ki, miközben a bûncselekményeknek 231 ezer természetes személy sértettje volt. Az ismertté vált sértett természetes személyek 2,0%-a gyermekkorú (0–13 éves), 3,6%-a fiatalkorú (14–17 éves) volt, 16,4%-a a 60 éves vagy ennél idõsebb korosztályból került ki. A fiatalabb generáció esetében csökkent, míg az idõsebbek esetében nõtt a sértettek aránya az elõzõ évhez képest. A sértettek közül 7245 volt külföldi, 0,5%-kal kevesebb, mint 2006-ban. Szervezetek sérelmére 71 ezer bûncselekményt követtek el, 3,4%-kal kevesebbet, mint 2006-ban. Jogerõsen elítéltek száma Megnevezés Szabadságvesztés Ebbõl: felfüggesztett végrehajtandó Közérdekû munka Pénzbüntetés Önállóan alkalmazott mellékbüntetés és intézkedés Összesena

Változás 2000-hez képest, %

2000

2007

32 382

26 299

–18,8

20 177 12 205 2 889 40 760 19 163 95 213

17 715 8 584 5 471 38 588 17 122 87 502

–12,2 –29,7 +89,4 –5,3 –10,7 –8,1

a) Az összesen adat tartalmazza még a büntetéskiszabás mellõzését is, aminek száma 2000-ben 22, 2007-ben 19 volt.

16


Környezet

Magyarország nemzetközi viszonylatban is kedvezõ hidrogeológiai viszonyokkal, jelentõs ivóvízbázissal rendelkezik. Egy fõre jutó víztermelése több mint 2 ezer m3 évente. A termelés döntõ része (97%) felszíni vizekbõl történik. A víz 90%-át erõmûvekben használják hûtõvízként, a közmûves vízszolgáltatásba kerül 3,8%-a, a feldolgozóipar mindössze 0,4%-át, a mezõgazdaság pedig 3,2%-át használja. A magyarországi vízigények az 1990-es évek elejétõl folyamatosan csökkentek, ami a birtokviszonyok és a gazdasági szerkezet változásával, valamint a víz árának sokszorosára (1990 óta 25-szörösére) emelkedésével hozható összefüggésbe. 2007-ben 75%kal kellett többet fizetni érte, mint 2000-ben. Környezetvédelmi beruházások, 2006 (millió forint) Megnevezés Összesen Ebbõl: közigazgatás feldolgozóipar közösségi szolgáltatás szállítás, raktározás, posta és távközlés villamosenergia, gáz-, gõz- és vízellátás

Közvetlen

Integrált

Összesen

142 873

59 363

202 236

27 9 8 5 5

114 27 22 17 11

86 18 13 11 5

553 621 333 671 916

618 065 703 389 261

Szennyvíztisztításhoz csatlakoztatott népesség aránya

2000

2006

0

25

50

75

Elsõ fokozatú

Második fokozatú

Harmadik fokozatú

Nem csatlakoztatott

17

100 %

170 686 035 060 177


Gazdeadséásgi

Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) az ezredfordulót követõen viszonylag egyenletesen, 4% körüli ütemben növekedett. A felhasználás oldaláról azonban mind a fogyasztás, mind a felhalmozás egy-két évben ugrásszerûen nõtt, a belföldi felhasználás egyre nagyobb mértékben haladta meg a gazdasági teljesítmény adta lehetõségeket. A 2006. évben megkezdett, a gazdasági egyensúly helyreállítását célzó, keresletszûkítõ hatású kormányzati intézkedések a növekedési dinamika jelentõs lefékezõdését hozták magukkal, 2007-ben a GDP 1,3%-kal haladta meg az elõzõ évit.

növek

A GDP és a belföldi felhasználás néhány tényezõjének változása (2000 = 100)

% 140 130 120 110 100 2000

2001

2002

2003

GDP Közösségi fogyasztás

2004

2005

2006

2007

A háztartások végsõ fogyasztása Bruttó állóeszköz-felhalmozás

A bruttó hazai termék alakulása Megoszlás, 2007

Nemzetgazdasági ág GDP összesen Ebbõl: mezõgazdaság, vad- és erdõgazdálkodás, halászat ipar építõipar kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

18

(%) Volumenváltozás 2001–2006. 2007 évek átlaga

100,0

4,3

1,3

4,2

8,6

–14,0

25,2 4,2

3,5 3,8

6,3 –11,6

13,4 7,8

5,6 4,0

1,6 4,1

23,0

5,4

3,0



2006-tól kezdve a GDP felhasználási oldalának szerkezete sok tekintetben eltért az utóbbi tíz évben tapasztalttól. A korábbi években három pillérre, a beruházás-, a fogyasztás- és az exportnövekedésre támaszkodó gazdasági fejlõdés szerkezete a strukturális reformtörekvések és a költségvetési kiigazítás hatására 2006-tól átalakult, a belföldi felhasználási tényezõk szûkülésével a növekedés bázisát egyre inkább az export jelentette. A nettó export a GDP arányában* % 3 2 1 0 –1 –2 2005

2006

2007

* Folyó áron, éven belül kumulált adatok.

A hozzáadott érték megoszlása tulajdonosi alszektoronként*, 2006 (%) Nemzetgazdasági ág

Közösségi

Külföldi

Hazai magán

Mezõgazdaság, vad- és erdõgazdálkodás, halászat

3,5

2,9

Bányászat

0,1

38,2

61,7

7,2 83,9

55,5 2,5

37,3 13,6

Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gõz-, vízellátás

93,6

Építõipar

1,2

9,9

88,9

Kereskedelem, javítás

0,6

34,3

65,1

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

11,8

13,3

74,9

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

44,0

20,4

35,6

Pénzügyi közvetítés

22,0

47,0

31,0

4,1

16,5

79,4

100,0

0,0

0,0

Oktatás

80,0

0,2

19,8

Egészségügyi, szociális ellátás

67,0

1,4

31,6

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen (alapáron)

26,4 26,4

5,6 24,3

68,0 49,3

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelezõ társadalombiztosítás

* A tulajdonosi alszektorba sorolás a többségi tulajdonlás elve alapján történik.

19



A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene – a 2005-ig tartó folyamatos és dinamikus növekedés és a 2006. évi 2,5%-os csökkenés után – 2007-ben stagnált. A bruttó állóeszköz-felhalmozás döntõ részét kitevõ beruházások volumene 0,3%kal nõtt. A jelentõsebb súlyt képviselõ ágazatok közül egyedül a feldolgozóipari beruházások reálértéke haladta meg az egy évvel korábbit (24%-kal). A legnagyobb visszaesés a közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás ágazatban következett be, az itt megvalósult beruházások volumene több mint 30%kal az elõzõ évi szint alatt maradt. A nagyobb súlyt képviselõ ágazatok közül az út- és autópálya-építéseket is magában foglaló szállítás, raktározás, posta, távközlés ág fejlesztései 2%-kal, az ingatlanügyletek beruházásai 0,5%-kal csökkentek. A beruházások megoszlása fõbb nemzetgazdasági ágak szerint

2006

2007

0

10 Ipar

20

30

40

50

60

70

80

90

100%

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Szállítás, raktározás, posta, távközlés Állami szolgáltató ágazatok

Kereskedelem, javítás Többi ágazat

A beruházások anyagi-mûszaki összetétel szerint Megnevezés

2005

2006

2007

Építés

57,4

58,0

55,2

Gép

40,9

40,5

43,4

Megoszlás, %

Volumenváltozás, elõzõ év = 100,0 Építés

104,8

98,6

93,2

Gép

103,1

99,1

110,9

Összesen

104,3

98,8

100,3

20


Egyensúly

A külkereskedelmi termékforgalom egyensúlya 2004 óta folyamatosan javult, a legjelentõsebben azonban 2007-ben. Ebben az évben – 68,5 milliárd euró értékû export és 68,8 milliárd euró értékû import egyenlegeként – 308 millió eurós hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg, ami töredéke a korábbi években kialakult összegnek. A szolgáltatások külkereskedelmének értéke jóval alacsonyabb ugyan a termékforgaloménál, mérlege viszont évrõl évre többletet mutat. A teljes külkereskedelmi forgalom egyenlege a 2005. évi 1,1%os GDP-arányos hiány után 2006-ban 0,5%-os, 2007-ben 2,3%-os többletet ért el. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete, 2007 Milliárd euró 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Élelmiszerek, Nyersanyagok italok,dohány

Energiahordozók

Kivitel

Feldolgozott Gépek és termékek szállítóeszközök Behozatal

A szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2007 Szolgáltatáscsoport

(millió euró)

Export

Import

Egyenleg

Idegenforgalom

3 451

2 149

1 302

Szállítás

2 467

1 857

610

Üzleti és kormányzati szolgáltatás

6 157

6 745

–588

12 075

10 751

1 324

EU-27

7 991

7 027

964

Többi ország

4 084

3 724

360

Összesen Ezen belül:

21

Egyensúly


A 2006-ban megkezdett, az államháztartási hiány csökkentését célzó kormányzati intézkedések hatására az államháztartás eredményszemléletû hiánya 2007-ben a GDP 5,5%-át tette ki, szemben az elõzõ évi, rendkívül magas, 9,2%-os aránnyal. A nemzetközi szinten is kimagasló mértékû egyenlegjavulás eredményeképpen kialakuló GDP-arányos deficit az elmúlt öt évben a legalacsonyabb volt. Az államháztartás bruttó adóssága összegében is, a GDP-hez viszonyítva is évrõl évre emelkedik, 2007-ben elérte a bruttó hazai termék 66%-át. Mind a deficit, mind az adósság aránya meghaladja a maastrichti kritériumok küszöbértékét. A folyó fizetési mérleg fõ tételei (millió euró) Megnevezés Áruforgalom egyenlege

2004

2005

2006

2007

–2 453

–1 490

–921

1 431

Szolgáltatások egyenlege

237

1 054

1 268

1 123

Ebbõl: idegenforgalom

962

1 394

1 684

1 301

Jövedelmek egyenlege

–4 935

–5 755

–6 169

–7 930

Viszonzatlan átutalások egyenlege Folyó fizetési mérleg egyenlege

236

178

377

315

–6 916

–6 013

–5 446

–5 060

Magyarország külföldi adósságállománya Milliárd euró 120 100 80 60 40 20 0 2004 Bruttó

2005 Nettó

2006

2007

Államháztartás és MNB nettó adóssága

22


g

Mezõgazdasá

Földterület, 2007

Megnevezés

Ezer hektár

Összesen

Ebbõl: gazdasági egyéni szervezetek gazdálkodók aránya, %

9 303

40,3

30,2

4 506

40,9

46,6

102

25,6

51,2

szõlõ

86

15,5

54,1

gyep

1 017

28,9

30,4

erdõ

1 822

68,4

10,1

Ebbõl: szántó gyümölcsös

A mezõgazdaság bruttó termelésének volumene a 2004. évi kiugró termelési érték után folyamatosan csökkent. Ennek mértéke 2005-ben a magas bázishoz képest 9,5% volt, 2006-ban 3,8, 2007-ben 13%. A két fõ ágazat közül a növénytermesztés értéke változott szélsõségesebben, itt egyaránt elõfordult az elõzõ évhez mért 48%-os növekedés (2004-ben) és 21%-os csökkenés is (2007-ben). A mezõgazdasági munkaerõ-felhasználás egy év alatt mintegy 3, a 2000. évhez képest 26%-kal csökkent. Az élõmunka-felhasználás részben a gazdaságok számának csökkenésével, részben a költségtakarékossággal magyarázható. A nem fizetett és fizetett munkaerõ aránya évek óta 78–22%.

%

A mezõgazdasági termékek termelési szerkezete

100 80 60 40 20 0

2000

2007

Egyéb növényi termékek Kertészeti termékek, burgonya Gabonafélék

Gyümölcsfélék Állati termékek

23

Ipari növények Állatok

Mezõgazdaság


2007-ben a szántóföldi növényeket az aszály, a gyümölcsösöket a tavaszi fagykár sújtotta. A gabonafélék közül a búza és a kukorica egyaránt 4 millió tonnás termése 9, illetve 49%-kal volt kevesebb a megelõzõ évinél. Az ipari növényeknél napraforgóból 1 millió tonna (az EU termésének egyötöde), cukorrépából 1,7 millió tonna termett, azonban mindkettõ elmaradt a 2006. évitõl 12, illetve 32%-kal. A repce iránt megnõtt a kereslet, ami mind a vetésterület (54%-os), mind a termésmennyiség (46%-os) bõvülésében megmutatkozott. Gyümölcsbõl 370 ezer tonna termett, amely még a felét sem érte el az elõzõ évinek. Vágóállattermelés

Tehéntej- és tyúktojástermelés Ezer tonna

Milliárd 3,5

1 600

3,0 1 200

2,5 2,0

800

1,5 1,0

400

0,5 0

0,0 2000

2005

2000

2007

2005

Tej, milliárd liter

Vágósertés

Tojás, milliárd darab

Vágóbaromfi

2007

Egyéb vágóállat

Mûtrágyaellátás Megnevezés Mûtrágyaellátás hatóanyagban, ezer tonna Ebbõl: nitrogén foszfor kálium Egy hektár szántó-, kert-, gyümölcsös-, szõlõterületre jutó, kg

2000

2005

2006

2007

355

382

456

507

258 45 52

260 61 71

289 75 92

320 87 100

74

82

95

106

24


Ipar

Az ipari termelés és értékesítés megoszlása, 2007 (%) Fõbb ágazatcsoportok részesedése az ipari exportbelföldi termelésbõl értékesítésbõl

Ágazat, ágazatcsoport Gépipar

49,2

69,1

11,9

Vegyipar

16,4

12,3

17,3

Élelmiszeripar

9,7

3,9

14,9

Villamosenergia-, gáz-, gõz-, vízellátás

7,3

1,2

38,0

Textil-, bõr- és papíripar

4,7

3,2

5,4

12,7

10,3

12,5

Egyéb

A magas technikai színvonalat képviselõ, úgynevezett high-tech ágazatok az ipari termelés 23%-át állítják elõ, de magas fokú exportorientáltságuk következtében a külpiaci értékesítés 33%-át adják. A legjelentõsebb high-tech ágazatban, a híradás-technikai termék, készülék gyártásában 2007-ben az ipari átlagnál jóval magasabb ütemben, 18%-kal nõtt a termelés, iroda- és számítógépbõl, valamint mûszerekbõl 6,1, illetve 5,7%-kal gyártottak többet. A szintén a high-tech ágazatok közé tartozó, de azon belül kis súlyt képviselõ gyógyszergyártásban 3,8%-os, a légi jármû gyártásában 2,2%-os csökkenés következett be, szemben a 2006. évi jelentõs volumennövekedéssel. Az ipari termelés és értékesítés vállalatnagyság szerinti megoszlása, 2007 % 100 80 60 40 20 0 Termelés

Belföldi értékesítés

Exportértékesítés

0–4 fõs vállalkozások 5–49 fõs vállalkozások 50–249 fõs vállalkozások 250 fõs és nagyobb vállalkozások

25

Ipar


Létszám, termelékenység és kereset az iparban*, 2007 Ágazat Élelmiszer, ital, dohány gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Gép, berendezés gyártása Villamos gép, mûszer gyártása Jármûgyártás Villamosenergia-, gáz-, gõz-, vízellátás Ipar összesen

Létszám, ezer fõ

Termelékenység, 2006=100,0

Nettó havi átlagkereset, forint/fõ

103,5 30,0 63,4 134,0 63,5 48,4 745,3

98,9 104,4 112,5 116,4 104,8 117,3 109,2

96 380 156 860 107 053 112 356 130 724 145 278 111 321

*Legalább 5 fõt foglalkoztató vállalkozásoknál.

A beruházások volumenváltozása az ipar ágaiban (2000=100) % 150 125 100 75 50 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gõz-, vízellátás

Magyarországon 2007-ben 1120 petajoule (PJ) energiát használtak fel a nemzetgazdaságban, 2,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban, ami a gazdaság fajlagos energiaigényét 4%-kal csökkentette. Az energiafelhasználás a gazdaság termelõ szektorában 2,4%-kal, a lakossági és kommunális fogyasztóknál 3,2%-kal csökkent. Az energiaigények fedezésére szolgáló források 33%-a hazai termelésbõl, 67%-a importból származott. Termelésbõl 2,5%-kal kevesebb állt rendelkezésre, mint 2006-ban. Az energiahordozóbehozatal 4,0%-kal mérséklõdött, ezen belül a legnagyobb mennyiségben importált energiahordozók közül a földgáz behozatala 8,7%-kal csökkent, a kõolajé és kõolajtermékeké 1,5%-kal több lett. 26

É


s r, laká a p i õ t í p

Az építési piac élénkülése az ezredfordulót követõ években az építõipari szervezetek termelésének tartós növekedését hozta, a 2006-os év enyhe csökkenése után azonban 2007-ben jelentõs, 14%-os visszaesés következett be. Az építõipar termelése azonban még így is 36%-kal meghaladta a 2000. évit. Az ágazat teljesítményét az évtized közepétõl nagymértékben fellendítette az autópálya-, illetve gyorsforgalmiút-hálózat építése, amelynek kényszerû viszszafogása az építõipar termelését is látványosan érintette. Az építõipari termelés megoszlása létszám-kategóriák szerint, 2007

4 fõ és kevesebb 5–9 fõ 10–19 fõ 20–49 fõ 50–249 fõ 250 fõ és több

Építõipari tevékenység kivitelezõk szerint, 2006 Megnevezés Termelés megoszlása, %

Építõipar

Nem építõipari szervezetek

85,4

Lakossági építkezés

Összesen

6,8

7,8

100,0

Volumenindex 2000=100,0

162,9

130,4

94,8

152,0

2005=100,0

99,3

112,7

91,5

99,5

Foglalkoztatottak Száma, ezer fõ

209,7

13,1

30,2

252,9

Megoszlása, %

82,9

5,2

11,9

100,0

27

Építõipar, lakás


A lakásépítés ezredfordulón indult és öt évig tartó konjunktúrája minden évben legalább 10%-kal növekvõ lakásépítést eredményezett. A 2005. évi enyhe (6%) és a 2006. évi jelentõs (18%) visszaesés után 2007-ben újra nõtt (7%) a használatba vett lakások száma. A lakásépítés alakulását az 1999-es mélypont óta alapvetõen a vállalkozók által, értékesítési céllal, városokban, elsõsorban többszintes, többlakásos épületben felépített lakások mennyisége határozza meg. A saját használatra szánt, a családi házas formában kivitelezett és a falusi építkezések alakulásában számottevõ változás évek óta nincs. Lakásállomány, laksûrûség, 2007 Településtípus Budapest

Lakások száma, ezer db

Száz lakásra jutó népesség, fõ

Átlagos lakásalapterület, m2

Száz szobára jutó lakó, fõ

863

196

63,3

83

Többi város

2 066

244

74,2

94

Községek

1 309

254

84,4

94

Összesen

4 238

237

75,2

92

Tízezer lakosra jutó lakásépítés régiónként (Eltérés az országos átlagtól) Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Magyarország –60

–40

–20

0 2000

28

20 2007

40

60

80 %


internet ávközlés,

T

A háztartások infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága (%) Infokommunikációs eszközök

2005

2006

2007

Mobiltelefon

79,4

84,4

86,4

Asztali számítógép

40,7

47,1

50,6

6,3

9,2

11,4

Internet-hozzáférés

22,1

32,3

38,4

Széles sávú internetkapcsolat

10,9

22,0

33,0

Hordozható számítógép

Az internetezõk leginkább információkeresésre és kommunikációra használják a világhálót, de nõ a jelentõsége a közhivatalokkal való kapcsolattartásnak is. 2007-ben a tényleges nethasználók 42%-a szerzett be valamilyen információt közhivatalok honlapjáról, 37%-uk valamilyen ûrlapot töltött le onnan, és valamivel több mint negyedük a kitöltött ûrlapot el is küldte onnan. Interneten keresztül a lakosság 12%-a vásárolt tavaly árut vagy szolgáltatást, a valaha már internetezõk 22%-a. Egyes internetes mûveletek használati aránya az összes mûvelettípuson belül, 2007 Keresõoldalak használata E-mail küldése csatolt fájllal Üzenetküldés chat-szobákba, vitafórumokra Internet használata telefonhívásra Fájlmegosztó rendszerek használata Weboldal készítése Szoftverkeresés, -letöltés, -installálás Vírusok, kémprogramok távoltartása a számítógéptõl

29


Szállítás

Vasúti pálya- és közúthálózat (kilométer)

Megnevezés

2000

Mûködtetett vasútvonalak hossza Ebbõl: villamosított kétvágányú Országos közúthálózat összesen Ebbõl: autópálya autóút elsõrendû fõút másodrendû fõút

2005

2007

7 668

7 685

7 635

2 718 1 293 30 307

2 791 1 292 30 808

2 726 1 292 31 183

448 57 2 173 4 330

636 126 2 177 4 379

858 174 2 155 4 417

Az áruszállítás legnagyobb részét a közúti közlekedés bonyolítja le, 2007-ben az árutonna-kilométerben mért teljesítmény kétharmadát adta. Ezzel tovább erõsödött fuvarpiaci részesedése, elsõsorban a vasúttal szemben, amelynek aránya 19%-ot tett ki. A csõvezetékes szállítás valamivel több mint 10%-kal, a belvízi hajózás pedig 4%-kal részesedett az áruszállítási teljesítménybõl. Magyarország földrajzi helyzetébõl és kiterjedt nemzetközi gazdasági kapcsolataiból adódóan nagy és növekvõ jelentõségû a nemzetközi áruszállítás. Aránya egy év alatt 2 (három év alatt 8) százalékponttal emelkedett, 2007-ben 71% volt. Áruszállítási teljesítmények

Milliárd árutonna-kilométer

40 35 30 25 20

Belvízi

15 Csõvezetékes 10 Vasúti

5

Közúti

0 2005

2006

2007

Belföldi forgalom

2005

2006

2007

Nemzetközi forgalom

30

Szállítás


A személyszállításban más országokhoz hasonlóan Magyarországon is megfigyelhetõ az egyéni közlekedés fokozódó térnyerése, amit a tömegközlekedés belföldi – helyközi és helyi – utasforgalmának csökkenõ, illetve a személygépkocsi-állomány növekvõ tendenciája is jelez. Az Európai Unió átlagához képest azonban a tömegközlekedés szerepe még mindig jelentõs. A helyközi tömegközlekedést belföldi forgalomban gyakorlatilag az autóbusz és a vonat bonyolítja le, a 2007. évi utaskilométerben mért teljesítménybõl 56–44 arányban részesedtek. A nemzetközi forgalom meghatározó közlekedési eszköze a repülõgép, utasforgalmának felfutása szorosan összefügg az ún. fapados járatok népszerûségének növekedésével. Személyszállítás a meghatározó tömegközlekedési eszközökön 12 Milliárd utaskilométer

10 8 6 4 2 0 Villamos, Metró, trolibusz földalatti Helyi forgalom

Autóbusz

2001

Autóbusz

Vonat

Helyközi belföldi forgalom 2007

Repülõgép Autóbusz, vonat Nemzetközi forgalom

Személygépkocsi-állomány (az év végén) Gyártmány Összesen Ebbõl: Opel Suzuki Volkswagen Ford Renault Ezer lakosra jutó állomány, darab

2000

2006

2007

ezer darab

átlagéletkor, év

2 365

2 954

3 012

10,3

234 155 173 125 87 232

412 352 252 203 182 293

425 380 259 215 186 300

9,6 6,4 11,6 9,3 8,3 –

31


Turizmus

A külföldi látogatók* és vendégek száma küldõország szerint, 2007 (ezer fõ) Külföldi Ország

vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken

Összesen

látogatók

3 409

39 379

Németország

598

3 059

Ausztria

241

6 510

Nagy-Britannia

231

343

Románia

199

7 990

Egyesült Államok

196

387

Olaszország

189

617

Franciaország

140

341

Lengyelország

117

1 293

Ebbõl:

* Tehergépjármû-vezetõk (3089 ezer fõ) nélkül.

A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás motivációja szerint, 2007 Egy napra látogatók

Több napra látogatók Szabadidõs turizmus Üzleti turizmus Vásárlás Munka Átutazás Egyéb

2007 júniusában 39 kastélyszálló mûködött, amelyek közel 2600 férõhellyel várták a vendégeket. A régi nemesi kúriákból, kastélyokból kialakított, megfelelõen korszerûsített szálláshelyek az összes szállodai kapacitás valamivel több mint 2%-át biztosították. A legtöbb ilyen létesítmény Gyõr-Moson-Sopron megyében található. A hotelek többségükben háromcsillagos kategóriába tartoznak, az összes férõhely több mint felével. 32

Turizmus


2007-ben Magyarországon 55 gyógyszálloda és 58 wellness szálloda üzemelt. Összes befogadóképességük 14 000, illetve 9 300 férõhely volt (ez a szállodai férõhelyek ötöde). A legtöbb gyógy-, illetve wellness szállodai férõhely Nyugat-Dunántúlon várta a vendégeket. A legalább egy éjszakát Magyarországon töltõ külföldi látogatóknak 6%-a érkezik gyógy- és egészségturizmus céljával. Gyógyszállókban 754 ezer vendég, wellness szállóban 590 ezer vendég pihent. Az elõbbiekben a vendégek 42, az utóbbiakban 22%-a külföldi volt. A kiemelt üdülõkörzetekben regisztrált vendégéjszakák, 2007

Millió 10

% 100

8

80

6

60

4

40

2

20

0 Budapest

Egyéb Balaton Kereskedelmi szálláshelyek

Budapest

Balaton

0 Egyéb

Magánszálláshelyek

Vendégéjszakák száma, millió

Külföldivendég-éjszakák aránya, %

A kereskedelmi szálláshelyek egyes mutatói, 2007 Szállástípus

Szálloda

Mûködõ férõhelyek száma, júl. 31.

Vendégek száma, ezer

Vendégéjszakák száma, ezer

Tartózkodási idõ, éjszaka

114 863

5 357

13 971

2,6

8 262

619

1 446

2,3

Négycsillagos

33 473

2 078

5 401

2,6

Háromcsillagos

54 584

2 247

5 963

2,7

Kétcsillagos

12 073

316

759

2,4

Egycsillagos

6 471

96

402

4,2

Panzió

41 929

883

2 125

2,4

Turistaszálló

27 066

265

645

2,4

Ifjúsági szálló

18 799

240

698

2,9

Üdülõház

22 783

278

880

3,2

Kemping

93 521

347

1 539

4,4

Összesen

318 961

7 370

19 859

2,7

Ötcsillagos

33


Helóypüánbkan

Magyarország befogadó ország, népességvonzása 2007-ben is érzékelhetõ volt. Helyzete nem hasonlítható össze a nemzetközi népességáramlás fõ irányába tartozó tagállamokéval, valamint az írországival vagy a luxemburgival, de az elmúlt év során a kelet- és közép-európai országok között Szlovéniát és Csehországot követõen a harmadik legmagasabb népességnyereséggel zárt.

Eur

Születéskori életesélyek, 2006 Svédország Spanyolország Olaszország Németország Ausztria Ciprus Szlovénia Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország Bulgária Észtország Románia Litvánia Lettország 0

80 év

20 40 60 Egészségben várható átlagos élettartam, év

Egészségi problémákkal az élet még várható hossza, év

Táplálkozás, fogyasztás

Ország

Napi energiabevitel, kcal/nap/fõ

Fejenként évente elfogyasztott zöldség

gyümölcs

hal

kg

Dohányzók aránya a 15 év feletti népességbõl, %

Alkoholfogyasztás, liter/fõ/év 13,7

Csehország

3 308

72

80

14

27

Franciaország

3 623

143

95

31

25

10,0

Magyarország

3 551

117

71

5

30

11,6

Lengyelország

3 366

100

48

13

29

6,7

Szlovákia

2 779

70

60

7

28

9,5

Szlovénia

2 954

73

144

8

23

10,0

Románia

3 582

179

65

3

21

7,4

Forrás: a nemzetközi szervezetek, többségében az Eurostat, ezenkívül a WHO és a FAO.

34



Az ezredfordulótól az unióban és ezen belül a 2004-tõl csatlakozott országok többségében érzékelhetõen nõtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. Az elmozdulás legkisebb Csehországban és Magyarországon. A nemzetközi összehasonlításban alacsony magyarországi foglalkoztatási ráta és az inaktív keresõk, valamint eltartottak magas aránya összefügg a felsõoktatás expanziójával, a gyermeknevelési ellátások magas igénybevételével, a munkaképes korúak viszonylag nagy részének – rokkantság, foglalkozási korkedvezmény és hasonló okok miatti – nyugdíjassá válásával, valamint az igen szûk körû atipikus foglalkoztatással. A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása, 2007 Szlovénia EU–27 Szlovákia Csehország Lengyelország Románia Magyarország 0

20

40

Részmunkaidõben foglalkoztatottak Munkanélküliek

60

80

100 %

Teljes munkaidõben foglalkoztatottak Gazdaságilag inaktívak

Az iparban és az üzleti szolgáltatásokban dolgozók kereseti színvonala, 2006 (vásárlóerõ-paritáson számolva) Ország

Az EU-27*

Nagy-Britannia Ausztria átlagának százalékában

Magyarország

Ausztria

141

85

100

Bulgária

20

12

14

38

Csehország

54

33

38

103

Lengyelország

43

25

30

81

Magyarország

53

32

37

100

Szlovákia

49

29

34

92

Románia

20

12

14

38

* Észtország, Görögország, Litvánia, Olaszország és Szlovénia adatai nélkül.

35

268



Társadalmi szolidaritásra, a jövedelmi egyenlõtlenségek csökkentésére az unióban a tagállamok évente a megtermelt GDP átlagosan több mint 27%át költik. Az állami szerepvállalás alapján észak-déli és kelet-nyugati törésvonal rajzolódik ki. Magyarországon a GDP-arányos szociális ráfordítások Szlovéniát követõen a második legmagasabbak a kelet-közép-európai térségben. A kiadások színvonala – az árszínvonalbeli különbségeket kiküszöbölõ számítások alapján – valamelyest elmarad a szlovéniaitól és a csehországitól, de meghaladja a többi 2004-tõl csatlakozott új tagállamét. A szociális védelem kiadásainak megoszlása, 2005

Magyarország

EU–27

0

20

40

60

80

100 %

Betegség/egészséggondozás

Rokkantság

Öregség

Hátrahagyottak

Család/gyemekek

Munkanélküliség

Lakás

Egyéb kirekesztettség

Jövedelmi egyenlõtlenségek és szegénység Ország, országcsoport

Gini-indexa

Szegénységi kockázati ráta (%) a társadalmi juttatások elõtt után

EU-25

30

26

16

EU-15

29

26

16

Ausztria

25

25

13

Bulgária

24

17

14

Csehország

25

22

10

Lengyelország

33

29

19

Magyarország

33

30

16

Szlovákia

28

20

12

Románia

33

24

19

a) Az index az egyének vagy háztartások jövedelmének, illetve fogyasztásának a tökéletesen egyenlõ megoszlástól való eltérését méri. Teljes egyenlõség = 0, teljes egyenlõtlenség = 100.

36



Magyarország és szomszédainak népessége, egy fõre jutó GDP-je, 2007 Szlovákia

Ukrajna

5,40 millió fõ 17 000 PPS/fõ

46,12 millió fõ

Ausztria 8,32 millió fõ 31 800 PPS/fõ

Magyarország 10,6 millió fõ 15 900 PPS/fõ

Románia

Szlovénia



Horvátország 4,44 millió fõ 14 200 PPS/fõ

Szerbia 7,45 millió fõ

A bruttó hazai termék növekedési üteme (%) Ország, országcsoport

2001–2006. évek átlaga

2007. év

2001–2007. évek átlaga

EU-27 összesen Lettország Észtország Litvánia Szlovákia Románia

2,0 8,8 8,8 7,8 5,7 6,1

2,9 10,3 7,1 8,8 10,4 6,0

2,1 9,0 8,5 8,0 6,5 6,1

Lengyelország Magyarország Spanyolország

3,6 4,2 3,4

6,5 1,3 3,8

4,0 3,8 3,4

Németország Olaszország Portugália

1,0 1,0 1,0

2,5 1,5 1,8

1,2 1,1 1,1

A vásárlóerõ-paritáson számított egy fõre jutó bruttó hazai termék Magyarországon 1995-ben (7400 PPS/fõ) az EU átlagának alig több mint fele volt. Ez akkor a 20. helyet jelentette a 27 ország sorrendjében. A gyorsabb növekedés eredményeként tíz év alatt a magyar színvonal jelentõsen közeledett az unió átlagához, 2006-ban elérte annak 65%-át, 2007-ben pedig – a növekedés lassulása miatt – 63%-át tette ki. Észtország és Szlovákia gazdasága az utóbbi években gyorsabban bõvült, mint a magyar, így fejlettségi mutatójuk már meghaladja a hazánkét. 37



A fogyasztói árak az utóbbi 7 év alatt az Európai Unióban átlagosan 15–16%-kal emelkedtek, azaz évi átlagban az árstabilitás felsõ határának tekintett 2%-ot alig meghaladó mértékben. Az utóbbi években némi gyorsulás történt, a 2007. évi árszínvonal már 2,4%-kal volt magasabb az elõzõ évinél. Az újonnan csatlakozott országok többségében az átlagosnál nagyobb volt az áremelkedés. Különösen vonatkozik ez Romániára, ahol 2004-ig kétszámjegyû volt az infláció. Mellette még Bulgáriában és Magyarországon volt a legszámottevõbb a drágulás. 7 év alatt mindkét országban másfélszeresére – évi átlagban mintegy 6–6%-kal – emelkedett a fogyasztóiár-színvonal. Magyarországon ebben nagy szerepet játszott a 2007. évi jelentõs gyorsulás. A fogyasztói árak változása (az elõzõ évhez képest, a harmonizált árindex alapján) (%) Év

EU-27

2005 2006 2007

2,3 2,3 2,4

Magyarország 3,5 4,0 7,9

A fogyasztói árak relatív színvonala, 2006 (eltérés az EU-27 átlagától) % 50 30 10 –10 –30

–70

Dánia Irország Finnország Svédország Luxemburg Nagy-Britannia Belgium Franciaország Olaszország Németország Hollandia Ausztria Spanyolország Ciprus Portugália Görögország Szlovénia Málta Észtország Csehország Lengyelország Magyarország Lettország Szlovákia Litvánia Románia Bulgária

–50

38



A külföldi tõkebefektetések Magyarországon befektetõ országok szerint, 2006 végén Ország Összesen: Ebbõl: Németország Hollandia Ausztria Nagy-Britannia Franciaország Luxemburg Egyesült Államok

Milliárd forint

Megoszlás, %

13 808

100,0

3 723 1 823 1 569 840 645 568 540

27,0 13,2 11,4 6,1 4,7 4,1 3,9

Az utóbbi években megjelent a magyar tõke is a nemzetközi gazdaságban, és összege gyorsan emelkedett, bár jelentõsége a fejlett országokhoz viszonyítva még mindig szerény. 2000-ben 351 milliárd, 2006-ban már több mint 2200 milliárd forintot (8,9 milliárd eurót) tett ki a magyar vállalkozások külföldi tõkebefektetése. Ennek közel háromtizedét Szlovákiában helyezték el, további jelentõs részét Hollandiában (12%) és Horvátországban (11%). Viszonylag számottevõ hányada került a magyar tõkének még Nagy-Britanniába, Romániába és Bulgáriába is. Ágazatok szerint a külföldön eszközölt befektetések legnagyobb része, több mint egyharmada a feldolgozóiparban, háromtizede a pénzügyek terén mûködött. Az egy fõre jutó külföldi mûködõtõke-állomány a kelet-közép-európai országokban Ezer euró 10 Átlag, 2003 Átlag, 2006

8 6 4

2006

39

Románia

Bulgária

Litvánia

Lengyelország

2003

Lettország

Szlovénia

Szlovákia

Csehország

Észtország

0

Magyarország

2

© Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Felelõs szerkesztõ: Németh Eszter fõosztályvezetõ További információ: Freid Mónika e-mail: [email protected] internet: www.ksh.hu e-mail: [email protected] Telefon: 345-6789, Fax: 345-6788 Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2008.122

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZÍNES ON-LINE MAGAZINJA

A Központi Statisztikai Hivatal internetes magazinja, a Szám-Lap havonta megjelenõ cikkei mind a témaválasztásban, mind az elemzések stílusában, illetve a megjelenésben igazodnak a magazinmûfaj követelményeihez. A közérthetõ módon, a rendszeres publikációktól eltérõ, érdeklõdésre számot tartó témák, megközelítések, az ismeretterjesztéssel kombinált statisztikai elemzések rovatokba szerkesztve állnak az érdeklõdõk rendelkezésére, teret adva a megértést elõsegítõ vizuális kultúra eszközeinek is.

Központi Statisztikai Hivatal

TARTALOM. Magyarország számokban, Általános jelzõszámok. Gazdasági növekedés. Népesedés. Egyensúly. Mezõgazdaság

Recommend Documents