Tartalom KÖSZÖNTÔ BELVÍZ HELYETT HALÁSZVÍZ A SZIKEN ÚJ FALUKÖZPONTOT ALKOTNAK ÚJKENÉZBEN NEM BETAKARÍT, HANEM MEGTAKARÍT

Tartalom KÖSZÖNTÔ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1. BELVÍZ HELYETT HALÁSZVÍZ A SZIKEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. ÚJ FALUKÖZPONTOT ALKOTNAK ÚJKENÉZBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. NEM BETAKARÍT, HANEM MEGTAKARÍT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. ÜGYINTÉZÉS OTTHONRÓL, INTERNETEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. A MOLEKULAÉPÍTÉSTÔL A GYÓGYSZERGYÁRTÁSIG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. A ZSINEGES MELLETT A HÁLÓS IS SIKERES . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÉLET JEGYÉBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. ESÉLYNÖVELÉS A MUNKAERÔPIACON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. APRÓSÁGOK ÉRDEKÉBEN, MAMÁK JAVÁRA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. BALESETVESZÉLY HELYETT KERÜLÔÚT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. SOK KICSI SOKRA MEGY: A TÁVFÛTÉSBEN IS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. RÁNÉZÉSRE PARASZTHÁZ, VALÓJÁBAN TÁROLÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 13. KAPU A JÖVÔBE, KAPU A MÚLTBA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 14. CIVIL SZEMPONTÚ VÁROSMEGÚJÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 15. A JÖVÔ ISKOLÁJA A DÉL-NYÍRSÉGBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 16. A SZÁRNYASOKKAL EGYÜTT SZÁRNYALNAK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

1

TISZTELT OLVASÓ! A magyar pályázók szorgalmának köszönhetôen több mint 1700 magyar városban és községben valósul meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatott fejlesztés. Minden második településen készül, vagy már el is készült olyan program, beruházás, amely az Európai Unió és a magyar adófizetôk támogatásával hozzájárul jobb, európai minôségû életfeltételeink megteremtéséhez. Több mint 14 ezren nyertek március végéig az I. Nemzeti Fejlesztési Terv különféle pályázatain. Ezek európai mércével mérve is sikeres, példaértékû fejlesztési programok! Pályázóink érdeklôdésének, tehetségének és kitartó munkájának köszönhetôen 630 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás már a tagság elsô két évében gazdára talált. Ez pedig a 2006 végéig elosztható, teljes keret több mint kilenctizede! Hatezer sikeres pályázó bankszámlájára pedig márciusig megérkezett összesen 160 milliárd forint fejlesztési célú támogatás. Eddig 40 ezer új munkahely létrejöttéhez és 110 ezer munkahely megtartásához, vagyis 150 ezer család biztos megélhetéséhez járultak hozzá az Európai Unió támogatásával a magyar vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek programjai. Utak, iskolák épülnek szerte az országban, fejlesztenek, bôvítenek és versenyképesebbé válnak vállalkozásaink, napról napra lesznek élhetôbbek a településeink. Az európai uniós társfinanszírozású fejlesztések az Észak-alföldi Régióban is éreztetik a hatásukat. A régió három megyéjében, Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2 ezer 300 sikeres pályázó eddig több mint 110 milliárd forint fejlesztési forrást nyert a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain. Hatalmas összeg ez, olyan fontos fejlesztések, beruházások százait téve lehetôvé, mint amilyenek ebben a kiadványban is megtalálhatók. Több uniós tagországot megelôztünk az uniós források felhasználásában. Bebizonyítottuk: pályázóink szorgalmának eredményeként, az itt is olvasható programoknak köszönhetôen képesek vagyunk élni a tagság nyújtotta lehetôségekkel! Elért eredményeink biztatást jelentenek, hogy képesek leszünk a 2007-tôl a mostani háromszorosára növekvô uniós támogatások hatékony felhasználására. Magyarország mára sikeres, teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Budapest, 2006. április Dr. Szaló Péter a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke

3

Belvíz helyett halászvíz a sziken Bajor Imre derûlátó ember. Amikor egy új halastórendszer kialakításához 2004-ben támogatásra pályázott, még 450-550 forint között volt egy kilogramm élô ponty ára. Nemrég, amikor közel a beruházás befejezéséhez felkerestük a vállalkozót, már csak 360 forintot adtak egy kiló halért. Ô azonban optimista, mondván: „Az nem lehet, hogy a minôségi hal ára hosszú távon a termelési költség szintjén maradjon!”

A tiszafüredi Tisza-tavi Halászati Kft. tulajdonosának már van egy 30 hektáros területû tórendszere. A haltenyésztés jövôjében bízva vágott bele az új, összesen 32,5 hektáros vízfelületû tavak létrehozásába.

„Bár a pályázati összeg lehívása eléggé kacifántos dolog, s emiatt a határidôket sem mindig könnyû tartani, az irányító hatóság nagyon rugalmas.”

BAJOR IMRE

4

– Egy 40 hektáros, saját tulajdonú területen alakítottuk ki a tavakat – szólt a munkáról Bajor Imre. – Ez a földterület nagyon alacsony értékû – 3-6 aranykoronás – szikes szántó volt. Ilyen minôségû földön pedig nem lehet eredményesen gazdálkodni. Hol a belvíz, hol a talajvíz áztatta, hol – éppen a víz miatt – nád állt rajta éveken keresztül. Amikor be tudtuk vetni, volt, hogy búzából hektáronként csupán egy tonnányit arattunk róla, így még a mûvelési költség sem térült meg. Fizetôképes kereslet híján a közmûépítési tevékenység sem volt túl sikeres. Úgy gondoltam, pályázati támogatással a halastó-beruházás nyomán a haltermelés már jövedelmezô lenne.

A pályázat sikeres volt, s az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program keretében a vállalkozás a teljes beruházási költség 46 százalékához jutott hozzá. – A befogadó nyilatkozatot januárban kaptuk meg, s márciusban kezdtük el a beruházást. Mostanság zajlanak az utolsó simítások. A mûszaki átadás november 20-án volt. Bár a pályázati összeg lehívása eléggé kacifántos dolog, s emiatt a határidôket sem mindig könnyû tartani, az irányító hatóság nagyon rugalmas, s az eredetileg tervezett szeptember 30-i átadási határidôt sikerült is módosítani – jegyezte meg Bajor Imre. Az új, 32,5 hektáros összterületû halastó intenzív haltermelésre alkalmas, tehát nem horgászvíz. Egy 7 hektáros, elônevelôbôl és úgynevezett nyújtótóból, valamint egy 25,5 hektáros, piaci célú nevelésre alkalmas tófelületbôl áll. A tavak partján egy 1000 négyzetméteres betonozott rakodóterületet és a takarmány elhelyezésére egy 240 négyzetméter alapterületû tárolót is kialakítottak. Az elônevelô tóba tavasszal kis – 5 dekagramm átlagos súlyú – pontyivadékokat helyeznek, amelyek ôszre példányonként 45-50 dekás átlagsúlyúra növekednek. Ezek kerülnek aztán a nevelôtóba, ahol a 2,5 kilogrammos, piacképes méretet elérik. A ponty mellett szintén növényevô busa és amur, valamint ragadozó süllô és harcsa is kerül a vízbe, bár az elsônél sokkal kisebb mennyiségben. A piaci biztonság érdekében ugyanis nem szabad csak egyfajta halat tenyészteni. Bajor Imre – csak pontyból – 700-800 mázsa közötti mennyiségû „össztermésre” számít. A támogatott beruházás keretében létrehozott tavak üzemeltetése 5 új alkalmazottnak

ad majd kenyeret – így munkahelyteremtô értékû –, a lehalászás pedig évi rendszerességgel átmenetileg 25-30 embernek ad elfoglaltságot. A vállalkozó a halak majdani szállításához – újabb fejlesztésként – teherjármûvet is vásárolni kíván, amihez még egy alkalmazott, sofôr is kell. A vállalkozó úgy véli, az EU-ban kialakult, árlenyomó hatású verseny ellenére nem maradhat sokáig 360 forint körül a ponty kilónkénti ára. Biztató a jövôre nézve az is, hogy a horgásztavaknak úgynevezett nyári halra is szüksége van, s ezeknek a szezonon kívül lehalászott halaknak az ára már némi nyereséget is hoz. Bajor Imre derûlátását jelzi, hogy az AVOP keretében teleltetô- és tárolórendszer kialakításához is támogatásra kíván pályázni.

TISZAFÜRED

EU- és hazai támogatás: 84,7 millió forint Beruházás összköltsége: 182 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. november 20. Fejlesztés helyszíne: Tiszafüred 5

Új faluközpontot alkotnak Újkenézben Szinte hihetetlen, de tény: az alig több mint ezer lelket számláló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben megfelelô számú tanterem híján 1997-ig kétmûszakos – délelôtti és délutáni – tanítás folyt az általános iskolában. Másutt ez már évtizedekkel korábban megszûnt. Az iskolai gonddal együtt aztán az utóbbi idôben számos intézményi problémát megoldottak. Most már a mûvelôdési ház felújítására is gondolhatnak.

Újkenéz a szomszédos Mezôladány társközsége volt másfél évtizeden keresztül. A rendszerváltást követôen, 1991. január 1-jén szétváltak útjaik. – A szakítás közvetlen érzelmi oka az volt, hogy közsé-

„Újkenéz 2006 nyarának végére a mûvelôdési és szabadidôközpont kialakításával lényegében új faluközponttal büszkélkedhet.”

KOVÁCS LAJOS

6

günk és Mezôladány temetôjében sem volt ravatalozó, s amikor arról esett szó, hogy építenek egy közöset, azt is Mezôladány területére akarták telepíteni – idézte fel a múltat Kovács Lajos, Újkenéz polgármestere. A sors iróniája, hogy a község önálló igazgatású településként való újjászületésének éppen egy ravatalozó építése lett a szimbóluma. De nem csak ez a létesítmény hiányzott a faluból. Elavult volt az intézményrendszer s annak infrastruktúrája. Az egyik legfontosabb az új iskola – állami támogatással való – megépítése volt, így lehetôvé vált az állandó délelôtti tanítás. A nyolc tantermes létesítményt 1997-ben avatták. A kilencvenes évek folyamán megvalósult a gázprogram, átfedték az óvoda épületét, fiókgyógyszertárat nyitottak, végül rendbe tették és kibôvítették a hajdani községházát. A településnek 12 utcája van. Egyet érint országút, de csupán 200 méteren. A legutóbbi évtizedekig ez volt a község szinte egyetlen aszfaltozott útja. Az önkormányzati utak teljes hossza 9,5 kilométernyi, s mostanra, ha egysávosan is, de 6 kilométernyi pormentes úton, illetve útalapon lehet közlekedni a faluban. Újkenézben a fejlesztéseket 1991 óta zömmel állami segítséggel valósították meg. Az iskola jövôbeni további bôvítésére és tornaterem építésére is nyertek támogatást a Regionális Fejlesztés Operatív Programból, de 2005 novemberében még várólistán voltak. Az orvosi rendelôt viszont – ahol rendelés van, de a településnek nincs saját orvosa – saját erôbôl fogják korszerûsíteni.

2004-ben jutottak el odáig, hogy a fontosabb intézményeiket rendbe hozták, s van idô és erô a kultúrával is foglalkozni. Az erô a mûvelôdési ház felújításához javarészt az Agrárés Vidékfejlesztés Operatív Program több mint 43 milliós, a Belügyminisztériumi Önerô Alap több mint 10 millió forintnyi támogatásából származik. – Az nagyobb rendezvényeket ugyan már évek óta az új iskola aulájában tartjuk, de szüksége van a településnek egy olyan kulturális és szabadidôközpontra, ahová nem csak egy elôadás idejére lehet bemenni – indokolta a változás szükségességét Kovács Lajos polgármester. Igaz, ami igaz, az 1960-ban épült kultúrház eléggé méltatlan állapotban van, de statikailag olyan masszív, hogy mindenképpen érdemes felújítani és bôvíteni.

– A bôvítést követôen a könyvtár és a kis olvasóterem alapterülete a jelenleginek a háromszorosa lesz. A tetôterében kap helyet az önkormányzati üzemeltetésû eMagyarország pont. Ebbôl ugyanis kettô van a településen: a református egyház is mûködtet egyet. A felújítandó épületen átfedik a tetôt, cserélik a nyílászárókat, a padlózatot, az elektromos hálózatot, fûtési rendszert és vizesblokkot építenek ki. Állandó otthonra lelhetnek a házban a helyi polgárôrök, a mûvészeti csoportok, a kisebbségi önkormányzat. A ház egyik oldalán parkot alakítanak ki – szökôkúttal, európai uniós szabványú játszótérrel a kicsinyeknek –, a másik oldalán pedig focipályát s nagyobb gyerekeknek való szabadtéri játékokat telepítenek.

ÚJKENÉZ

EU- és hazai támogatás: 43,5 millió forint Beruházás összköltsége: 58 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. augusztus 31. Fejlesztés helyszíne: Újkenéz 7

Nem betakarít, hanem megtakarít Folyadékkristályos számítógép-monitor, „ezerfunkciós” joystick, számtalan kezelôgomb – mindez villámgyorsan a pásztázandó cél irányába forgatható ülésbe építve. Nem, nem valami hipermodern játékterem kulisszái között járunk – mindez egy termetes mezôgazdasági gép vezetôfülkéjében található.

A gépezet – ki tudja miért – ugyanis a Ropa Euro Maus névre hallgat, s pontos megjelölése szerint önjáró cukorrépatisztító-rakodógép. „Fajtársaiból” jelenleg mindössze öt ha

„Érdekeink jobb érvényesítését és a költségcsökkentést is segíti az új tisztító- és rakodóberendezés megvásárlása.”

ANTAL LÁSZLÓ

8

található Magyarországon, egyikük a Jászapáti 2000 Mezôgazdasági Rt. tulajdonában. – A gazdaság részben saját jól felfogott érdekeit szem elôtt tartva, részben a cukorrépatermését felvásárló Mátra Cukor Rt. ösztönzésére vágott bele az áfa nélkül 79 millió 280 ezer forintba került berendezés megvásárlásába – mondta Antal László, a részvénytársaság fôkönyvelôje. Az alapvetôen növénytermesztéssel – gabonafélékkel, ipari- és takarmánynövényekkel, kertészeti kultúrákkal –, állattenyésztéssel, mezôgazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó gazdaság vetésterületének 10–15 százalékán – évente 500–600 hektáron – termel cukorrépát. Mivel a termés eddig tisztítatlanul – földesen, sárosan – került a cukorgyárba, a feldolgozó a beszállított termés súlyának 10–40 százalékát vonta le szennyezettség címén. Ez a termelônek semmiképpen sem jó, így kedvezôbb, ha tisztítottan viszi be a termést – a jászapátiak például a szerencsi cukorgyárba. A szállítási költség is kevesebb – az utak sem károsodnak annyira, a feldolgozó gyártási költségeit is csökkenti a korábbinál kisebb tisztítási igény. Egyszóval mindenki jól jár. Ennek az elônynek viszont alapvetôen az önjáró cukorrépatisztító-rakodógép már említett több mint nettó 79 millió forintos költsége az ára. A Jászapáti 2000 Mezôgazdasági Részvénytársaság építési és eszközbeszerzési beruházásaihoz

már hosszú évek óta igyekszik igénybe venni támogatásokat, így az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program 2004-es kiírásakor is pályáztak, s ennek nyomán csaknem 40 millió forintot nyertek. Az évnek majdnem az utolsó napján – december 30-án – sikerült megvásárolni a gépet, amit aztán értelemszerûen a 2005-ös ôszi szezonban tudtak munkába állítani. A támogatás és a vételár különbözetét – több mint 40 millió forintot – saját erôbôl állta a részvénytársaság. – A gép tisztít és rakodik, tehát a kiszolgálásáról gondoskodni kell. A szántóföldrôl a betakarított répát mûút menti területre szállítják, ahol prizmába halmozzák fel. A Ropa Euro Maus közel 9 méter szélességû csigás felszedôrendszere a gép gyomrába továbbítja a répát, ahol hengerek és pálcás mechanizmusok tisztítják meg a rárakódott földtôl. A jármû egy 11,5 méter hosszúságú szállítószalagot tud kinyújtani, amel-

lyel az út menti árkot, cserjést, bokrokat, kisebb facsoportot áthidalva tudja a termést a mûúton várakozó teherautókra üríteni. A gép stabilitását ilyenkor az ellenkezô oldalon kinyújtható ellensúly – melynek része az 1300 literes üzemanyagtank is – biztosítja – magyarázta el a folyamatot Takács József mûszaki igazgató. A berendezés óránként 300-350 tonna cukorrépa tisztítására képes, így tulajdonosa, a Jászapáti 2000 Mezôgazdasági Részvénytársaság termése önmagában nem kötné le a kapacitását. Tehát bérmunkában is dolgoznak vele. Szeptember közepétôl december végéig csaknem 100 napon át dolgozik a berendezés – akár napi 24 órában, 3 kezelôvel –, összesen 15–20 gazdálkodó, gazdaság termését tisztítva. Antal László úgy véli, hogy a berendezés ára 4 év alatt még úgy is megtérülhet, hogy az Európai Unió cukorréparendtartása várhatóan lényegesen megváltozik, ami hátrányosan érintheti a magyar termelôket.

JÁSZAPÁTI

EU- és hazai támogatás: 39,2 millió forint Beruházás összköltsége: 79,3 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. június Fejlesztés helyszíne: Jászapáti 9

Ügyintézés otthonról, interneten „Anyjuk, átmegyek a szomszédba, Dezsôhöz. Beindítjuk már az építésiengedély-kérelmet a masináján.” Ha kissé tréfásan hangzik is ez a mondat, jól szemlélteti azt a lehetôséget, ami a közeli jövôben valósággá válhat Hajdúszoboszlón, az úgynevezett infomentori program keretében. E szolgáltatás alapja pedig az Integrált Kistérségi e-Közigazgatási Rendszer (IKeR).

Történt, hogy a közigazgatási eljárási törvény szerinti ügymeneteket informatikusok segítségével feldolgozták Hajdú-

„Az ügyintézési folyamat lényegesen felgyorsul, s az interneten keresztül az ügyfél számára is követhetôvé válnak az ügymenet fázisai.”

DR. VINCZE FERENC

10

szoboszlón, s ebbôl egy számítógépes ügyintézési program született. Erre az országosan egyedülálló eredményre alapozzák az igazgatási ügyvitel négy elemének – ügykezelési és ügyintézési, valamint adatkezelési és információszolgáltatási – elektronizálását, ami több mint egy évtizedes fejlesztô munka koronája lesz. Az elôbbi két elem alkalmazása a már említett IKeR, míg a második kettô az úgynevezett Adatsztárprogram keretében zajlik. Mindkét projekt megvalósításához a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program révén kapott támogatást egyrészt Hajdúszoboszló gesztorságával a kistérségi többcélú társulás, másrészt önállóan a hajdúsági város önkormányzata. – A céltársulást 22 hajdú-bihari település alkotja, s egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település, Kemecse is csatlakozott a körhöz. A két projekt értéke – önrésszel együtt – 639 millió forint – tudtuk meg Vincze Ferenctôl, Hajdúszoboszló jegyzôjétôl, aki egyébként a Jegyzôk Országos Szövetsége Informatikai Munkacsoportjának vezetôje is. – Napjainkban egy települési internetportál jellemzôen még csak statikus információkat nyújtó „képeskönyv”. A szoboszlóiak, illetve a településtársulás azt akarja elérni a nem túl távoli jövôben, hogy önkormányzati hivatalaikban minél kevesebb legyen a hagyományos papírmunka. Az internetes kapcsolattal rendelkezôk akár otthonról is végezhetik majd az

ügyintézést a megfelelô elektronikus dokumentumok kitöltésével. Pusztán ezért tehát be sem kell menniük a hivatalba. A tervek szerint rövidesen 150 ügyben ügyleírás, formanyomtatvány, beadványminta lesz elérhetô, amit bárki letölthet, s kezdetben még kinyomtat, kitölt, aláír és bejuttatja az illetékes önkormányzati hivatalba. A 150-bôl 20 ügyben – például építésiengedély-, telephelyengedély-, hatósági bizonyítvány kérelem beadása – a teljes körû elektronikus ügyintézés lehetôségét is biztosítani kívánják – mondta Vincze Ferenc. Az elképzelések szerint nem is kell majd otthon számítógéppel és interneteléréssel rendelkeznie annak, aki anélkül akar elektronikusan információt szerezni, ügyet intézni, hogy bemenne a polgármesteri hivatalba. – Elôször Hajdúszoboszlón, majd a programhoz csatlakozó többi településen is szeretnék létrehozni – a már meglévô közösségi internet-hozzáférési helyeken túl – az úgynevezett infomentori hálózatot. Az ebben tevékenykedô szakemberek igazgatási és informatikai ismeretekkel rendelkeznek majd, és alapvetô ügyintézési, számítástechnikai tanácsokat is tudnak adni. Az infomentorok teleházakban, e-Magyarország portálon, közintézményekben – óvodákban, iskolákban – fognak dolgozni az intézmények mûködési idején túl, annak érdekében, hogy az emberek munkaidô után is betérhessenek ügyet intézni, vagy e-mailezni, internettelefonálni. A következô lépés pedig az lehet majd, hogy az infomentori munkát akár távmunkában, otthon is lehet végezni. Így valóban lesznek olyan „szomszéd Dezsôk”, akikhez házhoz lehet menni például egy építésiengedély-kérelem beindítása ügyében – körvonalazta a jövôt Vincze Ferenc.

HAJDÚSZOBOSZLÓ

EU- és hazai támogatás: 454,1 millió forint Beruházás összköltsége: 519 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. március 31. Fejlesztés helyszíne: Hajdúszoboszló 11

A molekulaépítéstôl a gyógyszergyártásig Ha minden optimálisan alakul, 2008 ôszén már egy, a cukorbetegség kezelésére alkalmas gyógyszer teljesen új fejlesztésû hatóanyagának orvosi alkalmazással kapcsolatos vizsgálatait kezdheti meg a Debreceni Farmainnovációs Kooperációs Kutatóközpont. Addig sem kell azonban várni a betegeknek az egészségüket szolgáló eredményekre.

Ez a szervezet – a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében nyertes pályázata révén – hazánkban eddig egyedülálló kereteket teremt a gyógyszerészeti kutatásoknak. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi

„A közvetlen gyógyszeripari felhasználást célzó kutatások nem zavarják az alapkutatásokat, sôt segítenek az egyetemen tartani a kiváló elméket.”

DR. SZILVÁSSY ZOLTÁN

12

Centruma – közismert nevén a klinika – köré szervezôdött, a gyógyszeriparban érdekelt cégeket is magában foglaló együttmûködési rendszer jóvoltából az eddiginél gyorsabban, hatékonyabban s fôleg jobb pénzügyi feltételek között születhetnek és hasznosulhatnak az új tudományos kutatási eredmények a gyakorlatban. Ennek jó példája lehet a kutatóközpont által felkarolt másik fejlesztési program is, amelyet dr. Szilvássy Zoltán egyetemi tanár, a centrum tudományos dékánhelyettese ismertetett. Az egyetem kutatói igazolták azt a feltevést, hogy egy vérnyomáscsökkentô gyógyszer hatóanyaga az eredeti célhoz alkalmazottnál jóval kisebb mennyiségben s más módon adagolva alkalmas az úgynevezett kettes típusú cukorbetegség kezelésére. Remélik, hogy ennek a módosító termékinnovációnak a keretében néhány év múltán munkájuk eredményeként új gyógyszer jelenhet meg a piacon. A gyógynövényalapú készítménnyel pedig már akár három év múlva kész, piacképes termék formájában állhatnak elô. – A kooperációs kutatóközpont elve és mûködése megfelel az Európai Unió innovációs stratégiájának. Lényege, hogy az egyetemi kutatóhelyeken ne valamiféle elefántcsonttoronyba zárt tevékenység folyjék – mondta dr. Szilvássy Zoltán. – Rendkívül elônyös, hogy a kutatóközpont bázisa az egyetem. Itt ugyanis a molekuláris biológiai kutatásoktól a hatóanyagok úgynevezett betegágyi vizsgálatáig mindent egy helyen el lehet végezni. A közvetlen gyógyszeripari felhasz-

nálást célzó kutatások egyébként nem zavarják az alapkutatásokat, sôt azzal, hogy a munka a benne részt vevô szakemberek számára is plusz jövedelmet jelent, segít munkatársként az egyetemen, illetve a klinikán tartani azokat a kiváló elméket, akik eddig esetleg másutt keresték szakmai kibontakozásukat és egyéni boldogulásukat – fejtette ki dr. Szilvássy Zoltán. Az új innovációs törvény lehetôséget adott arra, hogy a Debreceni Egyetem egy olyan nemzetközi vegyes vállalat egyik tulajdonosa legyen, amelyben tulajdonostárs Európa egyik legnagyobb biotechnológiai befektetési alapja, a Life Sciences Partner Fund. A közös vállalkozás már a Debreceni Farmainnovációs Kooperációs Kutatóközpont egyik – egy nemzetközi biotechnológiai projektversenyen díjnyertes – hatóanyag-kutatási programjának eredményeit kívánja majdan hasznosítani. A kutatóközpont létrehozását, a gyógyszerkutatás és -fejlesztés, majd a készítmények piaci hasznosítását szolgáló, há-

rom évre szóló támogatási program lehetôséget ad arra, hogy a központnak helyet adó klinikai épületben több laboratóriumot felújítsanak, és a tevékenységhez szükséges számos új, nagy értékû berendezést szerezzenek be. – Ezt a már-már égetôen szükséges munkát a GVOP komoly támogatása nélkül nem tudták volna elvégezni, s bizony igen nagy a kontraszt a már korszerûsített s a még renoválásra váró épületrészek között. A pályázati összeg lehetôséget teremtett arra is, hogy a gyógyszerkutatáshoz nélkülözhetetlen kísérleti állatok elhelyezési körülményei is javuljanak – mondta dr. Szilvássy Zoltán.

DEBRECEN

EU- és hazai támogatás: 400 millió forint Beruházás összköltsége: 800 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2008 ôsze Fejlesztés helyszíne: Debrecen 13

A zsineges mellett a hálós is sikeres Elôfordul, hogy a drágább az olcsóbb. Ezt az elvet – és a piac kívánalmait – szem elôtt tartva döntött úgy a debreceni székhelyû Partium '70 Mûanyagipari Rt., hogy Európa keleti felében az elsôk között teremti meg a szálastakarmány körbálák csomagolására alkalmas háló gyártásának feltételeit. A döntést a vevôk már visszaigazolták: itthon is, az Európai Unióban és Észak-Amerikában is meg tudtak jelenni az új termékkel.

A ma már kizárólag mûanyagipari termékek gyártásával foglalkozó cég – mint azt a szálastakarmány-betakarítást megkönnyítô legújabb terméke is bizonyítja – le sem tagadhatná agrárgyökereit. A jelenleg 100 százalékban magyar csa-

„Az európai versenytársak is uniós pénzek segítségével valósítanak meg innovatív beruházásokat, így nekünk is kézenfekvô volt támogatást igénybe venni.”

BALOGH GÁBOR

14

ládi tulajdonban lévô vállalkozás 1996 óta viseli a Partium '70 nevet. Az agrárprofilra 1990 után néhány év alatt fokozatosan épült a mûanyag-feldolgozás. A termékek egy része a mezôgazdasági szektorhoz kapcsolódik: a bálakötözô zsinegek, illetve a bálahálók, valamint a meliorációs csövek a gazdaságnak ebben az ágazatában használatosak. Ezeken kívül a vállalat mûanyag gáz- és vízvezetékcsöveket, valamint elektromos kábelekhez védôcsöveket is készít, továbbá a mûanyagfóliahulladékok feldolgozásával szemeteszsákokat gyártanak. A részvénytársaság 2001-ben felvásárolta a TVK Rt. tulajdonát képezô tiszaújvárosi Helioplast Kft.-t, amelynek termékeit sikeresen beillesztették a vállalat termékkínálatába.

A két vállalat összárbevétele éves szinten 5 milliárd forint, a Partium '70 Rt. 170, a Helioplast Kft. 110 alkalmazottat foglalkoztat. A Partium '70 Rt. az 1990-es évek közepétôl napjainkig már 60 százalékos arányban exportra termel: döntôen Európába, de termékeikkel megjelennek az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Izrael piacain is. Ezek a piacok korábban is igényesek voltak, magas minôségi követelményeket támasztottak, s mindig megkövetelték, hogy az iparág fejlesztési irányaihoz igazodjon a magyar vállalkozás is. Ilyen igazodó lépés volt a bálaháló gyártásának bevezetése is. – Kelet-Európában csak Csehországban és Lengyelországban van gyártóbázisa a bálahálónak, s Magyarországon mi vagyunk az elsô elôállítók – mondta el Gyôrfi Sándor, a vállalat vezérigazgatója. – Mivel az EU-beli versenytársak is elsôsorban támogatások felhasználásával fognak bele innovatív, komolyabb tôkét igénylô beruházásokba – s a bálaháló gyártása is ilyen –, mi is úgy döntöttünk, hogy a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program nyújtotta lehetôséget próbáljuk kihasználni. A tervezett beruházás egyébként is jól illeszkedett a GVOP-nak a modernizációval kapcsolatos célkitûzéseihez. Ez a termék pedig mûszakilag világszínvonalú, exportképes, és eddigi importot vált ki – hangsúlyozta Gyôrfi Sándor. A pályázat sikeres elfogadását követôen, 2004 novemberében megkezdôdhetett az új termék elôállítását szolgáló üzemcsarnok építése, s 2005 márciusában már a termelés is beindult. Az új csarnok zöldmezôs beruházás keretében a vállalat eddig is meglévô berettyóújfalui gyártóbázisához kapcsolód-

va épült fel. Bár a beruházás csak néhány új munkahelyet teremtett – pályakezdôknek és nôknek –, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a megye – s egyben az ország – talán legkomolyabb foglalkoztatási gondokkal küzdô térségében, Biharban munkahelyeket ôrizzenek meg. A Partium '70 Rt. egyébként új termékével a Budatranspack 2005 csomagolástechnikai kiállításon elnyerte a Magyar Mûanyagipari Szövetség különdíját, s kiérdemelte a Debreceni Akadémiai Bizottság, valamint Hajdú-Bihar, Jász-NagykunSzolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék kereskedelmi és iparkamaráinak innovációs díját is.

BERETTYÓÚJFALU

EU- és hazai támogatás: 150 millió forint Beruházás összköltsége: 600 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. augusztus 31. Fejlesztés helyszíne: Berettyóújfalu 15

Az egészségesebb élet jegyében A várható eredmény 2010-re: 214 ezerrel kevesebb táppénzes nap, 12 százalékkal kevesebb haláleset. Ez a mottója az úgynevezett Auguszta-programnak, amely a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában (DEOEC) valósul meg egy összetett – a gyógyítást és az egészségügyi szolgáltatások korszerûsítését, a kutatási, oktatási célokat egyaránt szolgáló – intézményfejlesztési beruházás keretében, a Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program segítségével.

– Az utóbbi évtizedek legnagyobb – több mint 12 milliárd forint összértékû – hazai egészségügyi fejlesztési programjának fizikai keretét az – eredetileg tüdôgyógyászati intézmény-

„Az új klinikai tömb megépítésével lényegesen javul többek közt a mûtôk kihasználásának hatékonysága.”

KECSKÉS GÁBOR

16

ként a klasszikus debreceni klinikai területtôl kissé elkülönülten, a Nagyerdôben létesített – Auguszta-fôépület teljes rekonstrukciója, valamint tetôterének beépítése adja. Ehhez csatlakozik majd az a 13 ezer négyzetméter alapterületû új klinikai tömb, amelyben helyet kap egy központi mûtôblokk – ideg-, ér-, onkológiai, mellkassebészeti, egynapos sebészeti és szeptikus mûtôkkel –, s a központi aneszteziológia. Az ezen egységekhez tartozó klinikai osztályokhoz megközelítôleg 400 klinikai és intenzív ágy tartozik majd. A rekonstruált fôépületben helyezik el a Neurológiai Klinikát, a Kardiológiai Klinika egy részét, valamint a III. számú Belgyógyászai Klinika angiológiai és immunológiai részlegét. Ezzel egyidejûleg a klasszikus klinikai telepen felújítják az Ideg- és Elmeklinika épületének mintegy 6 ezer négyzetméteres részét, amely a Tüdôgyógyászati Klinikát és a Pszichiátriai Tanszéket fogadja majd be – sorolta el Kecskés Gábor, a DEOEC gazdasági igazgatója. A 2005 februárjában kezdôdött program keretében az év folyamán már megépült a Sugárterápia Tanszék 28 ágyas fekvôbeteg-egysége a terápiához szükséges berendezések fogadóhelyeivel együtt. Elkészült a III. számú Belgyógyászati Klinika járóbeteg-ellátó részlege. A kardiológiai ambulancia rekonstrukciójával szívultrahangos szakrendelôket alakítottak ki. A Szívsebészeti Klinika tetôterében kap helyet a szívbetegek gondozásában fontos tornaterem. 2005-ben megkezdôdtek az Onkológiai Tanszék bôvítésének elôkészítô munkái is. Az Auguszta-programnak azonban mindez csupán a fizi-

kai kerete. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma e programmal egy úgynevezett Kardiovaszkuláris és Onkológiai Komplex Regionális Egészségcentrumot hoz létre. Az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi Régió hat megyéjének betegellátási igényét elégíti majd ki a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések körében, egyrészt közvetlenül, másrészt a két régió más egészségügyi intézményeinek segítségével: a megelôzést, a szûrést, a diagnosztikát, a mûtéti terápiát, a rehabilitációt, az utógondozást. Az Auguszta-program egészségcentrumának alappillére a brit mintára létrehozandó Északkelet-magyarországi Egész-

ségobszervatórium, amely a DEOEC jelenlegi Népegészségügyi Iskolája – hamarosan Népegészségügyi Kara – körül szervezôdik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az önkormányzatok, iskola-egészségügyi intézmények, civil szervezetek, egyházak együttmûködésével. Az egészségobszervatórium mûködésének célja a népesség egészségi állapotának javítását tervezô stratégia kidolgozása s a betegségmegelôzô tevékenység kibontakoztatása: a dohányzás, az alkohol- és droghasználat elleni küzdelem, az elhízás mérséklése, a népesség fizikai aktivitásának serkentése. A magas vérnyomás és a cukorbetegség szûrése, az anyagcsere-betegségek szûrésmódszertanának kidolgozása és bevezetése szintén nagyon lényeges tevékenységek lesznek.

DEBRECEN

EU- és hazai támogatás: 10 milliárd 800 millió forint Beruházás összköltsége: 12 milliárd 120 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. október 31. Fejlesztés helyszíne: Debrecen 17

Esélynövelés a munkaerôpiacon A munkanélküliség megelôzése és kezelése SzabolcsSzatmár-Bereg megyében címet viselô, kiemelt fontosságú projekt célja az, hogy a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetben lévô álláskeresôket és inaktívakat bevonja a munkaügyi rendszerbe, helyzetbe hozza ôket a munkaerôpiacon, és lehetôséget adjon nekik ahhoz, hogy eséllyel keressenek munkahelyet.

A 2 milliárd 640 millió forint értékû programba együttmûködési megállapodás alapján összesen 2278 embert kívánnak

„Kiemelten kezelik a romákat, a megváltozott munkaképességûeket, a nôket – mindazokat, akik helyzetüknél fogva eleve hátrányban vannak.”

JÁROS LÁSZLÓ

18

bevonni. A projekt alulról építkezik, ami azt jelenti, hogy a megye 10 munkaügyi kirendeltségén 73 alprogramot készítettek – amelyek között 63 képzési szerepel –, s ezekbôl alkották meg az átfogó megyei programot. Azt kívánják elérni, hogy a projekt résztvevôinek 80 százaléka – 1822 álláskeresô – sikeresen fejezze be a programot. Jelesül közülük 911 fô úgy, hogy valamilyen képzésben, munkatapasztalat-szerzô foglalkoztatásban vett részt, vagy olyan szolgáltatást vett igénybe, ami növeli az esélyét a munkaerôpiacon. Az 1822 fôbôl szeretnék, ha legalább 607 ember munkaviszonyban állna a program befejezését követô 180. napon is. – 2004 végétôl 2005 novemberéig 50 programot indítottunk el. Vannak, akik az oktatás befejezését követôen munkatapasztalat-szerzési, mások vállalkozóvá válási támogatásban részesülhetnek, vannak, akik önállóan keresnek munkát, s vannak, akik ez utóbbihoz tanácsadást is igénybe vesznek – mondta Járos László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ szolgáltatási osztályának vezetôje. A program összesen 2278 fôre terjed ki három célcsoportban. A 16–30 év közötti korosztály, 1220 fô – köztük is elsôsorban a pályakezdôk – képviselik a résztvevôk 60 százalékát. Ebben a szegmensben sajnos nagyon sok a szakképzetlen, sokszor még általános iskolát sem végzett ember. A következô a 30 év feletti, 477 fô tartósan – 12 hónapnál hosszabb ideje –

regisztráltan munka nélküliek célcsoportja. Köztük különös figyelmet kapnak a 45 éves kor fölöttiek, mert ôk halmozottan hátrányos helyzetûek: a munkáltatók sajnos nem szívesen foglalkoztatják ôket. A harmadik célcsoport – 581 fô – a 30 éves kor felettiek azon része, akik több szempontból is veszélyeztetettek: például létszámleépítés folytán vesztik el állásukat, és segítségre van szükségük, hogy ne váljanak állás nélkülivé. Utóbbiakat átképzéssel igyekeznek esélyhez juttatni, s új munkahelyre közvetíteni. Közülük 2005. szeptember végéig 1198 fôvel kötöttek együttmûködési megállapodást. Csaknem négy-ötször annyi emberrel kell egyébként felvenni a kapcsolatot – tájékoztatni, mozgósítani ôket –, mint amennyit végül is sikerül bevonni. A közbeszerzési eljárások körülményessége miatt is nehéz a tervezett ütemben feltölteni a létszámot. A 2006. évi oktatási programok lebonyolítására

kiírandó pályázatok elôre hozásával azonban felgyorsítják a folyamatot. A képzési, szolgáltatási kínálattal javarészt tudják követni a gazdaság munkaerô-piaci igényeit. Szakképzés többek közt faipari gépmunkás, számítógép-kezelô és -használó, szociális gondozó és ápoló, baromfifeldolgozó, gombatermelô, gyógypedagógiai asszisztens, hegesztô, környezetvédelmi szakelôadó, kômûves szakmák területén indult, s számos szakmát érintôen ismeretfelújító és -bôvítô oktatás is zajlik. A felzárkóztatás keretében sokan befejezhetik az általános iskolát. A képzésre járók havi bruttó 40-45 ezer forint „ösztöndíjat” kapnak. A program lebonyolításának adminisztrálására 18 munkatársat alkalmaznak, akik közül 14-en maguk is állás nélkül voltak korábban. A projekt majdani 2278 résztvevôjének sorsát pedig 45 mentor figyeli és egyengeti.

NYÍREGYHÁZA

EU- és hazai támogatás: 2 milliárd 692 millió forint Beruházás összköltsége: 2 milliárd 692 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2008. március 31. Fejlesztés helyszíne: Nyíregyháza 19

Apróságok érdekében, mamák javára Vajon humánerôforrás-fejlesztésnek számít-e egy épület létrehozása? Elsô hallásra aligha. És egy bölcsôde építése? Talán. De ha úgy közelítjük meg a kérdést, hogy egy bölcsôde létrehozásával 20 édesanyának nyílik lehetôsége arra, hogy gyermeke napközbeni felügyeletének megoldásával újra munkába álljon, s az intézmény közvetlenül is munkahelyet teremt 8 embernek, akkor ez mindenképpen humánerôforrás-fejlesztés.

Ehhez hasonló volt az a gondolatmenet, amelyet Tiszaföldvár város önkormányzatának sikerült elfogadtatnia a Humán-

„Bár 1993-ban a városban megszûnt a korábbi hasonló intézmény, az utóbbi években változott a helyzet, s ismét szükség lett a bölcsôdére.”

BORZA ATTILA

20

erôforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) irányító hatóságával, amelynek eredményeképpen ebbôl a forrásból jutottak támogatáshoz. – Nálunk már akkor is mûködött bölcsôde, amikor ez még nem volt kötelezô alapfeladat. A kormányzati támogatás azonban csökkent a szolgáltatásra, így 1993-ban megszûnt az intézmény. Az utóbbi években azonban változott a helyzet, s úgy tûnt, ismét szükség lesz bölcsôdére Tiszaföldváron. 2004ben a kormányzat kötelezôvé tette a tízezer feletti lélekszámú településeken bölcsôde üzemeltetését. Városunkban pedig tizenkétezren élnek – mondta el Borza Attila polgármester. Ha a település lakóinak száma nem is gyarapszik, de fiatalodik, mert a betelepülôk az ifjabb korosztályból kerülnek ki. A kilencvenes évek második felében a három óvoda egyikében a 2 és 3 év közötti korú gyerekek számára már úgynevezett minicsoportot kellett indítani. 2002 táján vált nyilvánvalóvá, hogy a településen legalább 20-30 gyermek szülei igényelnék az apróságok bölcsôdei elhelyezését. A polgármesteri hivatal elkészíttette egy önkormányzati szolgálati lakás átalakításának terveit, s egy új zöldmezôs beruházásét is. Mivel a két kivitelezési költség megközelítôleg azonos volt, az utóbbi mellett döntöttek. A 84 millió forint értékû beruházáshoz még 2004 ôszén elnyert 71 millió forintos támogatásról azonban csak szûk egy évvel késôbb sikerült aláírni a szerzôdést, így az eredetileg vállalt 2005. novemberi bölcsôdeátadás várhatóan 2006 elsô félévének idejére tolódik.

Borza Attila azonban nem panaszkodásképpen mondta el ez utóbbit, mivel egy másik beruházásuk kapcsán a folyamatok gyorsaságára is van példa. A Kossuth Lajos Általános Iskola 200 millió forint összértékû rekonstrukciós bôvítéséhez szintén európai uniós forrásból nyertek támogatást. Abban az esetben a pályázat pozitív elbírálásáról szóló hír kézhez vételét követôen másfél hónappal már megvolt a 160 millió forintról szóló támogatási szerzôdés, s 2005 szeptemberére el is végezték a felújítási munkát. S ha már a többi pályázati nyereménynél tartunk: címzett támogatás felhasználásával építenek egy 50 férôhelyes gondozóházat idôsek számára, s regionális területfejlesztési pénz segíti a Tiszazugi Földrajzi Múzeum új otthonának – egy régi iskolaépületbôl való – kialakítását is. Sajnos további fedezet hiányában ezt a házat

egyelôre nem újítják fel, ám folyamatosan keresik erre a pályázati lehetôségeket. Visszatérve a bölcsôdéhez: a létesítmény egy még a nyolcvanas években felszámolt temetô területén kap helyet, ahol már jó néhány éve egy áruházat építettek. A közelben hamarosan újabb szolgáltatóház nyílik, s lakóövezetet is kijelöltek. A bölcsôdét az elôtte elfutó forgalmas országúttól egy sétaút és egy védett játszótér fogja elválasztani. Néhány száz méternyire tôle pedig ott az egyik óvoda, az általános iskola, a gimnázium és a mûvelôdési ház – vagyis a bölcsôde a több különbözô korú gyermeket nevelô szülôk számára is ideálisnak mondható környezetbe kerül.

TISZAFÖLDVÁR

EU- és hazai támogatás: 71 millió forint Beruházás összköltsége: 84 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006 elsô féléve Fejlesztés helyszíne: Tiszaföldvár 21

Balesetveszély helyett kerülôút Berkesz lakóinak egy része csöppet sem örült, amikor a közelmúltban a 4-es számú fôút településükön áthaladó szakaszát felújították. Miért is örült volna, amikor nemcsak a kamionok okozta rázkódás miatt „ugrottak le” a bögrék az asztalról, törtek össze a tányérok a polcon, s lengtek a csillárok a szobában, hanem az új aszfaltot egyengetô úthengerek miatt is. Az áldatlan állapotnak 2005 decemberétôl azonban vége szakadt.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen áthaladó jármûforgalom az elôzetes becslések szerint 70-80 százalékkal csökken annak révén, hogy végre megépül a 4-es fôút te-

„Az elkerülô szakasz révén a Berkeszen élôk életminôsége érezhetô mértékben javul, és mérséklôdik a baleseti veszély.”

LEHEL ZOLTÁN

22

lepülést elkerülô szakasza. Azért végre, mert a kilencvenes évek elején már az építési engedélyek és tervek is megvoltak ahhoz, hogy a Nyíregyháza és Záhony közötti szakaszán az összes érintett településen megszüntethessék a fôút átmenô forgalmát. Ebbôl akkor sajnos nem lett semmi. A most megépülô elkerülô szakaszok jóvoltából azonban rövid idôn belül nemcsak Berkesz, de Nyírbogdány, Székely, valamint Nyírtura is megszabadulhat a lakosságának életét sokszor megkeserítô sûrû forgalomtól. A berkeszi 5 kilométer hosszúságú – a 4-es fôút 299,5 kilométerétôl a 304,5 kilométeréig tartó – szakasz megépítéséhez 2 milliárd 270 millió 500 ezer forintot nyert a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság – tájékoztatott Lehel Zoltán, az igazgatóság európai uniós koordinációs igazgatója. Az 5 kilométerbôl 500-500 méteren a meglévô pályaszerkezetet erôsítették meg, illetve úgynevezett osztályozó csomópontokat – „kanyarodósávokat” – építettek az elválási pontoknál. A teljesen új nyomvonal 4 kilométer hosszúságú. Az útpálya teljes szélessége 8 méter, amelybôl a forgalmi sávok szélessége 3,5-3,5 méter, a biztonsági sávoké pedig 0,5 méter. A teljes 5 kilométeres szakaszt – az EU elôírásainak megfelelôen – már 11,5 tonnás tengelyterhelés elviselésére méretezték a Magyarországon korábban követelménynek számító 10 tonnás helyett. Mivel az elkerülô út egy lápos természetvédelmi területen is áthalad, a pálya mentén 1 kilométer

hosszon mindkét oldalon burkolt árkot kellett építeni annak érdekében, hogy a téli sózás olvadéka ne szivároghasson be a talajba. A keresztezô állandó vagy idôleges vízfolyások számára is átereszeket alakítottak ki az út alatt. Különleges mûszaki megoldást igényelt egy mély fekvésû, vizenyôs szakaszon a töltés megépítése. Itt a szokásostól eltérô töltésalapozást kellett készíteni úgynevezett geotextília és georács alkalmazásával. A 2005. december 19-i befejezési határidôt megelôzôen, november elsô napjaira a munka dandárjával már lényegében végeztek az építôk. Az út mentén folytak a tereprendezési munkák, az árkok kialakítása. Az úttesten már ott voltak a burkolati jelek, s a szükséges jelzôtáblák is ott álltak a pálya mentén. A helybelieket pedig hajtotta a kíváncsiság: ottjártunkkor is voltak, akik kijöttek megnézni, hogyan haladnak a munkálatok, hosszasan idôztek szemlélôdés közben, s néhányan kerékpárral már „tesztelték” is az utat.

A szakemberek – azon kívül, hogy Berkesz belterületén számottevôen csökken a forgalom, mérséklôdik a légszennyezés, a zaj- és a rezgési terhelés – az elkerülô szakasztól a forgalom felgyorsulását is várják. Hiszen míg a települések belterületen csak 50 kilométer/órás sebességgel szabad közlekedni, addig a nyílt úton – a forgalom ritmusától függôen – akár 90 kilométer óránkénti maximális sebességgel is lehet haladni. A 4-es fôút Nyíregyháza és Záhony közötti szakaszán egyébként 2006 végétôl válhat igazán tempóssá a jármûforgalom, amikorra e térségben már egyetlen település belterületén sem fog áthaladni ez a forgalmas fôútvonal.

BERKESZ

EU- és hazai támogatás: 2 milliárd 270 millió forint Beruházás összköltsége: 2 milliárd 270 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. december 19. Fejlesztés helyszíne: Berkesz 23

Sok kicsi sokra megy: a távfûtésben is Napjaink távhô-szolgáltatási díjai mellett nem mindegy, hogy fûtési költségeiket tudják-e valamelyest csökkenteni a fogyasztók. Az pedig tényleg nem mindennapi dolog, hogy a megtakarítás feltételeinek megteremtésében éppen a szolgáltató legyen a segítségükre. Debrecenben azonban éppen ez történik.

A város önkormányzatának tulajdonában lévô Debreceni Hôszolgáltató Rt. hosszú évek óta tudatos fejlesztômunkát folytat. A cég az országban elsôként – jóval a jogszabályban elôírt határidô elôtt – lehetôvé tette, hogy az általa kiszolgált

„A fejlesztéssel hô- és villamos energiát takarítunk meg, és a fogyasztók számára is megteremtjük a korszerûsítés lehetôségét.”

CSONKA TIBOR

24

31 ezer lakótelepi távfûtéses lakásban élôk épületenként mért módon fizethessék az általuk felhasznált hômennyiség után járó díjat. Annak is lassan terjedô hagyománya van már a városban, hogy megoldják a lakásokon belüli, radiátoronkénti fûtésszabályozást, valamint a hômennyiségmérést és az ennek alapján való díjfizetést. Ez utóbbi módszer alkalmazásának egyik technikai feltétele az, hogy a nagy, egyszerre több lakótömb fûtési és használati melegvíz-ellátását biztosító hôközpontok helyett korszerû, kisebb fenntartási költségû, kevesebb hôveszteséggel mûködô központokat építsenek ki immár lépcsôházanként. Ily módon a néhány hôközpont helyett sok kis – egyenként íróasztalnyi helyigényû – hôközpontot szerelnek fel. Ezek magában az adott lépcsôházban „állítják elô” hôcserélô közbeiktatásával a gerincvezetékben áramló, nagy nyomású forróvíz segítségével a kellô hômérsékletû fûtô- és meleg vizet. – A Debreceni Hôszolgáltató Rt. a város Újkerti lakótelepén egy régi nagy hôközpontot 2004-ben már ilyen kis hôközpontok sorával váltott fel. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében 2005-ben elnyert 231 millió 440 ezer forintos támogatás segítségével elindított, nettó 578 millió 600 ezer forint összértékû beruházás keretében – szeptember 15-éig, a fûtési szezon indulásáig – ismét két régi hôközpontot sikerült összesen 31 kisméretû, korszerû

hôközponttal helyettesíteni – tudtuk meg Csonka Tibortól, a részvénytársaság vezérigazgatójától. Ugyanebbôl a pénzügyi keretbôl 2006-ban hasonló méretû fejlesztést hajtanak végre, így az Újkertben mind az öt régi nagy hôközpontot kicsik váltják fel. Amellett, hogy ez a megoldás a már említett lakásonkénti – sôt, radiátoronkénti – hôfelhasználás-mérési lehetôség megteremtésének egyik eleme, amely a fogyasztók számára elônyös, a hôszolgáltató is költségmegtakarítást ér el. Egyrészt a fogyasztó oldaláról szemlélve így megszüntethetô az a jelenség, hogy a lakótelepi ház elsô emeletén „nincs fûtés”, a tizediken meg tárva-nyitva az ablak a forróság miatt. Másrészt a szolgáltató szemszögébôl megszûnik a régi – a hetvenes években épült, s az akkori technológiával mûködô –

hôközpontokban, valamint a leágazó vezetékekben elszenvedett hôveszteség, másrészt a sok kis szivattyú jóval kevesebb villamos energiát fogyaszt, mint az idejét múlt nagyok. A cég nem áll le a jövôben sem ezzel a fejlesztéssel: 2007-2008-ban Debrecen legnagyobb lakótelepén, a Tócóskertin kívánja hasonló módon korszerûsíteni a távfûtési rendszert. A hôszolgáltató mindezen túl maga is ösztönzi, hogy a fogyasztók próbálják megoldani a fogyasztás mérését lakásonként. Ehhez persze nemcsak a szolgáltató tevékenysége, hanem a lakóközösségek összefogása is szükséges, s ami még több: állami támogatás. Hiszen míg a termosztatikus radiátorszelepek felszerelése és az egyedi fûtésszabályozás önmagában néhány tízezer forintos költséggel megoldható, a lényegesebb költségmegtakarításhoz ki kell cserélni a nyílászárókat és szigetelni a falakat, amihez komoly közösségi összefogás és számottevô beruházás szükségeltetik.

DEBRECEN

EU- és hazai támogatás: 231,4 millió forint Beruházás összköltsége: 578,6 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. szeptember 15. Fejlesztés helyszíne: Debrecen 25

Ránézésre parasztház, valójában tároló Az ember azt hinné, tornácos, piros cseréptetôs parasztház épül a mezôn Hajdúszoboszló határában, a várostól 5-6 kilométernyire. A szemlélôt azonban elgondolkodtatja, mit keres a közelben egy jókora hídmérleg, a háttérben pedig nagy mennyiségû építési törmelék. Aztán kiderül: amit takaros parasztháznak nézett, az bizony egy állatihulladék-kezelô telep épülete...

A város korábbi lerakója, illetve az állati hulladékok kezelésének módja már nem felelt meg az európai uniós normáknak, így az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

„A város más pályázati forrásból vagy saját erôbôl a jövôben létre kívánja hozni a tároló mellett a gyepmesteri telepet is.”

KISS ANDREA

26

(ÁNTSZ) többször felkérte a várost a hiányosságok megszüntetésére. Az objektum átalakítása már költségesebb lett volna, mint egy teljesen új létrehozása, így Hajdúszoboszló önkormányzata ez utóbbi mellett döntött. Hajdúszovát, Ebes, Nagyhegyes, Nádudvar és Kaba településekkel összefogva kistérségi beruházásban kívánták megvalósítani – a hajdúszoboszlói törmelék-depóniához tartozó területen – az új átmeneti tároló megépítését. Ennek érdekében pályáztak a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében, s így sikerült 95 százalékos támogatást nyerni a tároló megvalósításához. Hazai költségvetési forrásból 12 millió, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 45 millió forintos támogatáshoz jutottak, amelyhez mindössze 3 millió forint önerôt kellett hozzátennie a hajdúszoboszlói önkormányzatnak, amely a konzorcium összes tagja nevében átvállalta ezt. Bár a pályázat egy kóbor és beteg állatok befogadására és ápolására alkalmas gyepmesteri telep létesítményét is magában foglalta, a bíráló bizottság ezt nem ítélte az objektum részének, így az összesen 60 milliós keret csak az állatihulladék-kezelô telep megépítéséhez volt elegendô – tudtuk meg Kiss Andreától, Hajdúszoboszló Város Polgármesteri Hivatala városüzemeltetési irodájának helyettes vezetôjétôl. Az engedélyes tervek azonban rendelkezésre állnak, így a város a jövôben más pályázati forrásból vagy saját erôbôl létre kívánja hozni a gyepmesteri telepet is. A most elkészült tárolóban néhány helyiséget már

eredetileg is úgy terveztek meg, hogy ennek a telepnek a kiszolgálását segítsék. – Törvény írja elô, hogy 2005. január 1-jétôl az elhullott állatok tetemeit kizárólag hûtve szabad tárolni a megsemmisítésre vagy feldolgozásra való elszállításukig. A hajdúszoboszlói tárolóban ezt hûtôkamrával oldják meg, amelyben egy kitolható 4-5 köbméteres konténerbe helyezik majd el a tetemeket. Az épületben a hûtôkamrán kívül úgynevezett fekete-fehér öltözô, vizesblokk, iroda, boncterem, edénymosó, konténermosó található. Az objektumhoz külön-külön aknák is épülnek a konténermosás szennyvizének és a keletkezô kommunális szennyvíznek az elhelyezésére. Mûszakilag minden megfelel az EU elôírásainak – mondta Mészáros Sándor, a telepet üzemeltetô Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Rt. igazgatója. – Az épülethez a hûtôkamra felôli végén egy fallal körülvett gépjármûbeálló is tartozik az elszállítást majdan heti vagy igény szerinti gyakorisággal végzô teherautók számára. Az ál-

lati hulladékok az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. debreceni egységéhez kerülnek. Az átmeneti tároló elsôsorban a magánportákon elhullott állatokat gyûjti. Az objektum a létrehozására társult települések lakosságát szolgálja, a költségeket az érintett önkormányzatok állják a beszállított állati hulladékok arányában. A nagyobb állattartó telepek általában közvetlenül az ATEV-vel kötnek szerzôdést az állati tetemek elszállítására, de elôfordulhat, hogy a kisebb állománnyal rendelkezô tenyésztôk is igénybe veszik az új tárolót. Ez esetben az üzemeltetô az ügyfélre hárítja tovább a szolgáltatás kapcsán felmerülô költségeket.

HAJDÚSZOBOSZLÓ

EU- és hazai támogatás: 57 millió forint Beruházás összköltsége: 60 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. december 31. Fejlesztés helyszíne: Hajdúszoboszló 27

Kapu a jövôbe, kapu a múltba Nem minden alap nélkül való volt annak emlegetése, hogy ez az út a jövôbe vezeti Hajdú-Bihart, amikor az M3-as autópálya elérte a megye északkeleti csücskét, Polgár városát. Ugyanez az út azonban visszavezethet minket a múltunkba is, ugyanis az itteni csomópontja által bezárt hat hektáros területen valósul meg az M3-as Ökoturisztikai és Tájtörténeti Park.

Itt láthatják majd az érdeklôdôk – várhatóan 2006 májusától – a Ratzky Pál professzor által az autópálya nyomvonalán végzett régészeti feltáró munka során elôkerült lelete-

„A park területérôl egy 42 méteres fesztávolságú, különleges fahídon lehet majd eljutni a puszta szélére, amely ökotúrák kiindulópontja.”

DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN

28

ket, olyan környezetben, amely építményeivel, épületeivel a honfoglalásig, sôt még korábbi idôkig visszanyúlóan idézi az Alföld e szegletének történelmét. Magának a parknak az ötlete is a professzortól származott, aki partnerre talált a Nemzeti Autópálya Rt.-ben, sôt a cég még a terveket is elkészítette. – A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat ily módon ezt a kezdeményezést végül is „örökbe fogadta” – emlékezett viszsza a kezdetekre Juhászné Lévai Katalin, a megyei önkormányzat elnöke. 2003 decemberében a „régiókarácsonyon” kaptak hozzá egymilliárd forintot. Ez az összeg végül is a Nemzeti Autópálya Rt. nyereségébôl került ki, s az építési munkákat is az autópályát építô konzorcium szakemberei vé-

gezték. 2004 szeptemberére elkészült egy kurgán – belsejében régészeti és néprajzi emlékek bemutatására alkalmas kiállítótérrel –, néhány, a paraszti élet hagyományainak felelevenítésére alkalmas épület és építmény – így például mûködô kemence és használható kukoricagóré –, valamint egy mesterséges tó. Ezek köré épült egy kaputornyos, a hajdani megerôsített gyepût idézô sánc is. – A második ütem megvalósítására már pályázatot adott be a megyei önkormányzat – a turisztikai vonzerô fejlesztése címén – a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében – folytatta az események menetének ismertetését az elnök aszszony. – A sikeres pályázat csaknem 1 milliárdjához 10 százaléknyi önrészt kellett hozzátennie az önkormányzatnak. E támogatás felhasználásával épült két – télen is használható – fogadóépület, amelyek kézmûves rendezvényeknek, kiállításoknak is helyet adhatnak. Az egyik épület egy 150 személy befogadására alkalmas konferenciatermet is magában foglal. Elkészült 8, kör alakú kisebb kiállítóhelyiség – afféle „jurta” –, amelyekben a tervek szerint az Észak-alföldi Régió jellegzetességeit kívánják megjeleníteni panorámafotók, hang- és fényhatások, mozgóképek segítségével. A magyarság jellemzô lakóépület-formáit mutatja be 6 ház. A tó mellett pedig elkészült a 200 személyes nézôterû víziszínpad. A harmadik ütem – egy a tájba és a már meglévô épített környezetbe illeszkedô étterem – magánberuházásban valósul meg. – Receptpályázatot is hirdettünk a vendéglátóhely ételkínálatának szélesítésére, hogy az minél jobban tükrözze a megye gasztronómiai értékeit, különlegességeit – mesélte Juhászné Lévai Katalin.

A gépkocsival könnyen megközelíthetô M3-as Ökoturisztikai és Tájtörténeti Park nem csupán a megye északi „kapuja” lesz, de kaput nyit a Hortobágyra is. A park területérôl a 35-ös fôúton átívelô, 42 méteres fesztávolságú, különleges fahídon át – immár természetesen gyalogszerrel vagy kerékpárral – lehet majd eljutni a puszta szélére, amely ökotúrák kiindulópontja. Az M3-as Ökoturisztikai és Tájtörténeti Park kialakítása összesen mintegy 2,5 milliárd forintba kerül. Ez azonban csak az alap, hiszen a létesítményt mûködtetni is kell, tartalommal is meg kell tölteni. A folyamatos programokon kívül itt szeretnék megteremteni a Kárpát-medencei népek találkozóhelyét azzal a céllal, hogy bemutathassák hagyományaikat.

POLGÁR

EU- és hazai támogatás: 985,5 millió forint Beruházás összköltsége: 998,8 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. március Fejlesztés helyszíne: Polgár 29

Civil szempontú városmegújítás Tiszavasváriban lényegesen megerôsödhet a civil társadalom, ha sikeres lesz a városközpont rehabilitációja. E két dolognak látszólag semmi köze nincs egymáshoz, hiszen az egyik humán fejlesztést feltételez, míg a másik igencsak materiális. Csakhogy a dolgok nagyon is összefüggenek.

A mostani perspektivikus program egy sikertelen pályázattal indult. Annak idején a közös kezdeményezés forráshiány miatt nem részesült Phare-támogatásban. – Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ily módon a hazai operatív programok meghirdetésekor Tiszavasvári lénye-

„A városközpont külleme lényegesen megváltozik, vonzóbbá, élhetôbbé válik a környezet.”

PETHE LÁSZLÓ

30

gében már kész pályázattal tudott elôállni – mondta el Pethe László, a város önkormányzatának projektmenedzsere. – Az anyagot a város a Tiszatér Társulással, a Közmûvelôdési, Sportközpont és Könyvtárral, valamint a városüzemeltetést végzô Tiva-Szolg Kft.-vel közösen nyújtotta be városi terület rehabilitációját célozva. A pályázatot a Tiszatér Társulás készítette, amely egy 14 települést magában foglaló kistérségfejlesztési kérdésekkel foglalkozó önkormányzati egyesület. A tervek megvalósításához a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében Tiszavasvári 838 millió 957 ezer forintos támogatást nyert. – A 932 millió 175 ezer forintos összköltségbôl a városnak végül is csupán 3 százalékot kell vállalnia, ugyanis sikerült a Belügyminisztérium Önerô Alapjából még 7 százalékos támogatást nyerni – tette hozzá Pethe László. – Ebbôl a csaknem egymilliárd forintból három nagyobb részfeladatot kívánunk megoldani. A város központjában, az Ady Endre úton található a volt Kabay János Általános Iskola kétszintes épülete, amelyben 2003-ban szûnt meg az oktatás. Az önkormányzat itt egy térségi szolgáltatóházat kíván kialakítani 21 irodahelyiséggel. Gazdaságfejlesztési célú, valamint nonprofit civil szervezetek otthona lenne ez a ház, amely újdonság egyrészt a városban, másrészt a térségben. Egy a Kálvin úton álló, mûemléki védettségû épület városképi szempontú külsô felújítását, a nyílászárók cseréjét tartalmazza még a projektnek ezen része. A ház jelenleg üresen áll.

A jövôben remélhetôleg civil szervezetek, mûvészeti csoportok lelnek itt otthonra. A projekt második pillére a mûvelôdési ház felújítása, illetve bôvítése lesz. A beruházás jelentôségét mutatja, hogy a létesítmény két új szárnnyal bôvül, így csaknem megháromszorozódik az alapterülete. A régi épület – amely 970 négyzetméteres – egy 886, illetve egy 1090 négyzetméteres toldást kap. Az eddigi közmûvelôdési funkciók bôvítéseként ide költözik be a városi könyvtár, mûvészeti csoportoknak juttatnak próbatermeket, ifjúsági klubot, szakköri szobákat – tehát a civil élet szereplôi kapnak itt helyet –, valamint az intézmény dolgozói számára alakítanak ki irodákat a megújított épületben. Három teret is átformálnak a városban a program keretében. A mûvelôdési ház elôtti Szabadság tér 1451 négyzetméternyi új térburkolatot kap, padokat, hulladékgyûjtôket helyeznek el, s 770 négyzetméternyi lesz a zöldterület nagysága. A közelben található az Attila tér, ahol 1115 négyzetméternyi térburkolat és 1306 négyzetméternyi zöldterület lesz, s az

utcabútorokon kívül játszóeszközöket is szerelnek fel. A Városháza téren 885 négyzetméternyi térburkolat és hatalmas – 3845 négyzetméternyi – zöldterület fogadja majd az arra járókat. E tér különlegessége lesz a díszkút. A városközpont külleme tehát lényegesen, fôleg turisztikai szempontból változik meg: vonzóbbá, élhetôbbé válik a környezet. – Abban bízunk – hangsúlyozta Pethe László –, hogy az itt lakók s a városközpontban tevékenykedô kereskedôk, vállalkozók számára is példa lesz majd ez a munka. Mintául szolgál ahhoz, hogy szûkebb környezetükben ôk is hasonló fejlesztéseket eszközöljenek.

TISZAVASVÁRI

EU- és hazai támogatás: 839 milló forint Beruházás összköltsége: 932,2 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. január 17. Fejlesztés helyszíne: Tiszavasvári 31

A jövô iskolája a Dél-Nyírségben Több mint 700 gyerek jár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros, Balkány általános iskolájába, s ezzel a létszámmal ez a megye hetedik legnagyobb alapfokú oktatási intézménye. A tanítás, tanulás körülményei azonban nem a legjobbak: több mint húsz szükségtanteremben is zsúfolódnak a diákok.

Az áldatlan állapotok megszüntetését – az egykori diákszálló hálótermeibôl átalakított tantermek alapterülete több esetben az elôírtnak a felét sem éri el, s a világításuk is erôsen kritizálható –, valamint a kor színvonalának megfelelô infor-

„Terveink szerint az informatikai szaktantermek délutánonként afféle teleházként állnának az érdeklôdôk rendelkezésére.”

TÖRÖK LÁSZLÓ

32

matikai és telekommunikációs oktatás feltételeinek megteremtését szolgálja az iskola épületeinek részbeni felújítása, valamint bôvítése. A 2006/2007-es tanév kezdetére befejezendô beruházás keretében megközelítôleg kétezer négyzetméterrel gyarapszik a tanintézmény alapterülete, s ebben benne lesz majd egy 400 négyzetméteres aula, továbbá nyolc új tanterem. Ez utóbbiak közül kettô informatikai szaktanterem. A város önkormányzata a Szabolcs Vezér Általános Iskola fejlesztésére – a Regionális Fejlesztés Operatív Program lehetôségeit kihasználva – 230 millió forintos támogatásra pályá-

zott, amit maradéktalanul meg is kapott. A beruházás teljes értéke – az eszközbeszerzési költségekkel együtt – 249 millió 150 ezer forint, s a hátrányos helyzetûnek számító településnek a különbözet 70 százalékát is sikerült elnyernie a Belügyminisztérium Önerô Alapjából. Az iskola fejlesztésének azonban ez csak az elsô üteme: folytatásként 2006-ban indul az az egymilliárd forint értékû program, amely címzett támogatásból valósul majd meg – tájékoztatott Török László, Balkány jegyzôje. A szépülô és bôvülô iskola azonban nem csupán a helybéli gyerekek oktatásának feltételeit fogja javítani. Az intézmény egy mikrotérségre – Balkányon kívül Bököny, Geszteréd és Biri községekre – gyakorol vonzóerôt. Ezenkívül felnôttoktatási-átképzési bázissá is kíván válni. – Terveink szerint az informatikai szaktantermek délutánonként afféle teleházként állnának az érdeklôdô felnôttek rendelkezésére, ahol távoktatás keretében tanulhatnának is. Ennek jegyében a Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program keretében pályáztunk is a munkaerôpiacon hátrányos helyzetben lévôk képzésének támogatására. A településen egyébként tizenöt százalékos a munkanélküliek aránya – magyarázta Török László, aki hozzátette: a tervezett felnôttképzésen kívül már az iskolarendszerû oktatás is szolgálja a foglalkoztatási gondok enyhítését a településen. Szakiskolai keretekben 2005-ben indult a mezôgazdasági gépkezelôk, erdômûvelôk és gazdasszonyok képzésének második tanéve, 2006-ben pedig a lakatosok és hegesztôk oktatása is megkezdôdik. Török László megjegyezte: az iskola mellett lévô mûvelôdési házat a jövôben a szó fizikai értelmében is össze kívánják kapcsolni az iskolával, hogy a két intézmény együtt szolgálhasson oktatási és közmûvelôdési célokat. A mûvelô-

dési ház külsô és belsô felújítására az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács jóvoltából 100 milliót fordíthattak 2005-ben. S annak illusztrálására, hogy a városban zajló, illetve azt érintô fejlesztési munkálatok jól kiegészítik egymást, a jegyzô szót ejtett arról a szintén a Regionális Fejlesztés Operatív Program támogatásával zajló, 503 millió forint összértékû projektrôl, melynek keretében Biri, Balkány és – a már Hajdú-Bihar megyében található – Nyíradony között felújítják a 4102-es számú út egy 14 kilométeres szakaszát. Balkány belterületén ehhez kapcsolódóan 2005 novemberében már befejezték a szennyvíz-csatornázási munkát, a konkrét útfelújítást pedig 2006 márciusában kezdték meg.

BALKÁNY

EU- és hazai támogatás: 230 millió forint Beruházás összköltsége: 249,2 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. szeptember 1. Fejlesztés helyszíne: Balkány 33

A szárnyasokkal együtt szárnyalnak A következô esztendôkben a jelenleginél százötvennel több embernek adhatnak majd munkát a nyírbátori Bátorcoop Szövetkezet által összefogott gazdasági vállalkozások. Mindez alapvetôen annak a fejlesztési programnak köszönhetô, amelynek keretében több – egyenként és egyszerre 38 ezer brojlercsirke felnevelésére alkalmas – baromfinevelô épületet létesítenek.

A cégcsoport többségi tulajdonosa, a Bátorcoop Szövetkezet elnöke, dr. Petis Mihály nem ijedôs ember. A vállalkozások jövôjének zálogát ugyanis többek közt a baromfitenyésztés számottevô fejlesztésében látja – a madárinfluenza-járvány árnyékában…

„Józanságra, szerénységre, precíz, tiszta, becsületes munkára van szükség a baromfitenyésztési ágazatban, s akkor kiegyensúlyozott módon fejleszthetô.”

DR. PETIS MIHÁLY

34

Petis Mihály szerint nekik nincs félnivalójuk, mert a zárt – szinte kórházi szintû egészségügyi követelményeknek megfelelô – tartási körülmények között nevelkedô állatállomány védve van az esetleg vadmadarak által terjesztett kórral szemben. A nyírbátoriak olyannyira komolyan gondolják a baromfiágazat fejlesztését, hogy immár a teljes vertikumot megteremtették a takarmány-elôállítástól kezdve a húsfeldolgozásig. A cégcsoport 3 ezer hektárnyi saját területen folytat növénytermesztést, s 5 ezer hektár körüli nagyságú az az integrált terület, amelyrôl évente 40 ezer tonna gabonafélét vásárolnak fel. Azután az egészet feldolgozzák, merthogy takarmánykeverô üzemük is van. Az elôállított takarmánymennyiség felét évente 3 millió brojlercsirke és ezer tejelô tehén hasznosítja, de a baromfitartás volumenének számottevô bôvítésével a saját takarmányfelhasználás is növekedni fog. A mezôgazdasági ágazat melléktermékei egy biogázüzemben hasznosulnak, ahonnan a közelben lévô telephelyeket fûtik, s elektromos energiát állítanak elô. A biogázüzem egy modern baromfifeldolgozót is ellát meleg vízzel. Ez utóbbi évi 5 millió baromfit képes feldolgozni. Most készülnek a két mûszakos munkarendre, hogy a teljes kapacitást ki tudják használni. Az üzemben speciális technológiát alkalmaznak, aminek köszönhetônek elôhûtve két hétig eláll a termék. Az átlagosnál többet ugyan nem kapnak érte, a piac azonban biztos.

A cégcsoport forgalma ez idô tájt évi 6,5 milliárd forint, ami a baromfifeldolgozó kapacitás fokozása révén várhatóan 8,5 milliárd forintra emelkedik. Évente egymilliárd forintot fordítanak fejlesztésre. A nemrégiben épített – illetve épülô –, összesen hat csirkenevelô létesítmény egyikének kivitelezéséhez a cégcsoportba tartozó Bátorbik Kft. nyert el az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében csaknem 90 millió forint uniós támogatást. S immár az Európai Unió új költségvetési idôszakában, 2007-tôl kiírandó pályázatokra készülnek. – A létesítményeket olyan, számítógép-vezérelt berendezésekkel szereljük fel, hogy az állatok majdnem emberi beavatkozás nélkül nônek fel. Eközben mindent tudni kell a csirkékrôl: mennyi vizet, mennyi takarmányt fogyasztanak. Harmincnyolc napon belül kell elérniük az egyedenként két kilogrammos vágósúlyt. Nem lehet megengedni, hogy fázzanak vagy melegük legyen, s a fejlôdés helyett ezek kompenzálására fordítsák az energiájukat. Úgy is ellenôrizzük a folyamatokat, hogy az ólakban a beépített madármérlegek folyamatosan és automatikusan mérik a rajtuk áthaladó jószágok súlyát – magyarázta Petis Mihály.

A legigényesebb európai piacra dolgozhatnak, ahol kôkemények a feltételek. A minôségi követelményeknek teljes mértékben megfelelnek, legjobb – angol, német, olasz, svájci – vevôik mennyiségi igényeit azonban nem tudják maradéktalanul kielégíteni. – Azért is fejlesztjük az ágazatot, hogy meg tudjunk felelni az elvárásoknak, s közvetlenül szállíthassunk a cégeknek – folytatta Petis Mihály. – A hosszú távú kapcsolat a bizalomra és a biztonságra épül. A vevônek meg kell gyôzôdnie arról, hogy a termék, amit kap, egészséges és biztonságos. Magyarország éghajlati, földrajzi adottságai jóvoltából olyan termékeket lehet elôállítani, amelyeknek magas az értékük. Ilyen ízû csirkehúst másutt nem lehet produkálni…

NYÍRBÁTOR

EU- és hazai támogatás: 89,9 millió forint Projekt összköltsége: 130 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006 ôsze Fejlesztés helyszíne: Nyírbátor 35

NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Telefon: 06 (1) 237-4400 Információs kék szám: 06 (40) 2004-94 Honlap: www.nfh.hu Nyomdai elôkészítés: PERJÉSI GRAFIKAI STÚDIÓ KFT. www.perjesi.hu Nyomdai munkák: KOMÁROMI NYOMDA ÉS KIADÓ KFT. Felelôs vezetô: KOVÁCS JÁNOS ügyvezetô igazgató Felelôs kiadó: DR. SZALÓ PÉTER a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke