TARTALOM. javasolja elfogadták a 2013-as gazdaságpolitikai csomagot. Portré: Andor László

Európai Kutatási Központ

E U - N AV I G Á T O R Heti EU hírek röviden 2013. JÚNIUS 3. 21. SZÁM

TARTALOM •

túlzottdeficit--eljárás megszűntetését A Bizottság a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit 2013--as gazdaságpolitikai csomagot javasolja – elfogadták a 2013

• • • • • • • •

Viták és konkrétumok az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés kapcsán Szocialista vezetéssel kisebbségi kormány alakult Bulgáriában Hague: „piros lapot” adhatnának a nemzeti parlamentek az EUEU-nak Újra megindulhatnak Törökország csatlakozási tárgyalásai Javul a gazdasági gazdasági hangulat az EUEU-ban és az eurózó eurózóná urózónában nában egyaránt Európai Bizottság és CERN közös kutatási projektje projektje a KözelKözel-Keleten Nem jutottak egységes álláspontra a tagállamok a szíriai fegyverembargóról Megegyezés a halászati politika jövőjéről, nyitott kérdések a mezőgazdaságéról

•

Portré: Andor László

•

Think--tank figyelő: Think CEPS: A NyugatNyugat-Balkán csatlakozási folyamatának felélesztése

A Bizottság a Magyarországgal szembeni túlzottdeficittúlzottdeficit-eljárás megszűntetését megszűntetését javasolja – elfogadták a 20132013as gazdaságpolitikai csomagot Az Európai Bizottság múlt hét szerdán, május 29én fogadta el az európai szemeszterrel összefüggésben azt a gazdaságpolitikai csomagot, amelynek része volt 24 országspecifikus ajánlás (Görögország, Írország, Portugália és Ciprus számára nem készült ilyen), egy ajánlás az euróövezet számára; az ajánlásokat összegző közlemény, valamint az azok alapjául szolgáló elemzések, valamint a túlzottdeficit-eljárások ügyében hozott döntések.

Ezek közül Magyarországon a várakozás az utóbbiakkal kapcsolatban volt a legnagyobb és a várakozás meghozta gyümölcsét. Noha a döntést csak június 21-én, a pénzügyminiszterek tanácsülésén hozzák meg, úgy tűnik, megszűnhet a Magyarországgal szemben 2004 júniusa óta fennálló deficiteljárás. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország, Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia esetében nem indokolt fenntartani az eljárást. Ugyanakkor Máltával szemben új eljárás elindítását javasolják,

E U - N AVI G Á TO R 2013. JÚNIUS 3. 21. SZÁM

Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia esetében pedig az eljárások fenntartását javasolják. Korábban nem volt biztos, hogy Magyarországnak sikerül az eljárás alól kikerülnie, miután a Bizottság úgy vélte, a 2014-es hiány 3,3% lehet, ugyanakkor a magyar kormány által benyújtott három lépcsős kiigazítási tervvel sikerült meggyőzni Brüsszelt arról, hogy a 2012-es év után, 2013-ban, valamint 2014-ben is teljesül az elvárt hiánycél. A Bizottság az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásaival igyekszik támpontokat adni a tagállamoknak arra, hogy miként növelhetik növekedési potenciáljukat és hogy érhetnének el jobb eredményeket a gazdasági stabilitás és fejlődés területén. Ahogyan a jelentés írja, Európának ideje túllendülnie a válságon, és a tagállamoknak elsősorban a növekedést serkentő reformokra kell koncentrálniuk. A legfontosabb célok között szerepel a hitelezés helyreállítása, a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, a költségvetési kiigazítás folytatása és a strukturális reformok kivitelezése. A hitelezést illetően a Bizottság fontosnak tartja a cégek, különösen a kis- és középvállalkozások hagyományos banki hitelekre való ráutaltságának csökkentését. Alternatív források lehetnek a magántőke-befektetések, valamint a Bizottság és az Európai Befektetési Bank közös új eszközei. Az európai strukturális alapok szintén jelentős szereppel fognak bírni az elkövetkező időkben. A munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében a Bizottság nagyobb erőfeszítéseket kíván meg a tagállamok szakképzési és foglalkoztatási központjaitól, különös tekintette a fiatalokat sújtó munkanélküliségre. 22 tagállam kapott ajánlásokat az oktatási rendszer reformjára a munkavállalók képesítésének javítása érdekében. A versenyképesség további növelését a munkaköltségek visszafogásával kívánja elérni a Bizottság: a javaslatok szerint csak a termelékenység javulásával arányosan szabadna növelni a munkavállalóknak járó juttatásokat. Az üzletnek kedvező légkör kialakítása is elengedhetetlen: szükséges a közigazgatás

racionalizálása és a még zárt szektorok megnyitása a nemzetközi verseny számára. A Magyarországra vonatkozó hét ajánlás főként az adórendszer átalakítására vonatkozik, de más, egyéb javaslatokat is megfogalmazott a brüsszeli testület. Magyarország számára a javaslatok számos elismerést is tartalmaznak, valamint a gazdasági egyensúly és növekedés érdekében hozott intézkedések mellé számos egyéb lépésre is javaslatot tesznek. Összességében azonban így is pozitív volt a javaslatok fogadtatása. A javaslatok a következőkben foglalhatók össze: Magyarországnak hiteles, növekedésbarát és kiadáscsökkentésen alapuló költségvetési stratégiát kell kialakítania, valamint fenn kell tartania a költségvetés rendezett pozícióját; ezzel összefüggésben csökkenteni kell a makrogazdasági egyensúlytalanság mértékét és konkretizálni kellene a középtávú költségvetési terveket. Emellett javasolják a Költségvetési Tanács hatáskörének bővítését is. Fontosnak tartja a Bizottság továbbá, hogy hazánknak elő kell segíteni a gazdaság normális hitelfinanszírozásának visszaállítását, ennek keretében pedig csökkenteni szükséges a pénzügyi szektort terhel adókat. E pontban javasolják továbbá a PSZÁF ún. vészhelyzeti hatásköreinek kiterjesztését. A javaslatok szerint Magyarországon kiegyensúlyozottabbá és kiszámíthatóbbá kell tenni a társasági adó rendszerét, valamint véleményük szerint a szektorális különadók forráselosztása miatti torzulások minimalizálása hozzájárulhatna a gazdasági növekedés gyorsulásához és a munkahelyteremtéshez. A Bizottság az adóátalakítás alapvető irányát jónak tartja, ugyanakkor kiigazításokat javasolnak elsősorban a foglalkoztatás növelése és a kisebb jövedelműek terheinek enyhítése érdekében. A foglalkoztatással összefüggésben különös figyelmet javasolnak fordítani a fiatalok foglalkoztatásának javítására, aminek véleményük szerint az egyik kulcs eszköze az Ifjúsági Garancia program lehetne. Ezen túl nagyobb figyelmet javasolnak szentelni az álláskeresőknek és


csökkentenék a közmunkaprogramok dominanciáját a foglalkoztatási intézkedések körében, valamint javasolják az élethosszig tartó tanulás népszerűsítését, a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítését a nők foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében, és a romák helyzetének javítását, különösen a romastratégiákkal összefüggésben. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az Európai Bizottság véleménye szerint a jó üzleti környezet kialakítására a külföldi befektetőkre is tekintettel, stabilabbá téve a szabályozói környezetet.

hogy növelni volna szükséges az általános oktatáshoz való hozzáférést és a felsőoktatásban részt vevők számát, emellett pedig csökkenteni kell az iskolát idő előtt elhagyó fiatalok számát. Végül, az energiaárakkal foglalkozva az Európai Bizottság fontosnak tartja javasolni a hatósági energiaárak fokozatos kivezetését, ugyanakkor emellett a hátrányos helyzetűek védelmét. Ugyanakkor további lépéseket sürgetnek az energiahatóságok függetlenségének megteremtése, valamint az állami tömegközlekedési cégek pénzügyi helyzetének fenntarthatósága érdekében. (SZK)

Az oktatással kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, További információ: http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/nd/edp2013_hungary_hu.pdf http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/nd/csr2013_hungary_hu.pdf http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-463_hu.htm http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-458_hu.htm http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-463_hu.htm http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm

Viták és konkrétumok az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés kapcsán Áprilisban tovább emelkedett az eurózónában a munkanélküliségi ráta, és jelenleg 12,2%-on áll az Eurostat pénteken közölt adatai szerint. Mint ismert, a legrosszabb a fiatalok helyzete, akik közül majdnem minden negyedik állástalan. Erre a súlyos problémára kerestek választ Németország és Franciaország vezetői egy keddi konferencián Párizsban. A találkozó előtt nem sokkal egy másik jövőtervező eseményen, az Europaforumon Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter élesen bírálta az Európai Bizottságot. Állítása szerint az uniós végrehajtó testület veszélyesen lassan reagál, és nem tesz eleget a probléma megoldásáért. Példaként említtette, hogy a 42%os ifjúsági munkanélküliség által sújtott Portugália számára felállított hitelterv immár 12

hónapja hever parlagon a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának jóváhagyására várva. „Nem építhetjük Európát úgy, hogy egy egész generációval közöljük, várjanak tíz évet. Ezért kell most gyorsítanunk az iramon.” – mondta a miniszter. Bizottsági részről elutasították a kritikákat, melyek mögött egyesek szerint Németország azon erőfeszítése állhat, hogy hárítsa a felelősséget túlzottan megszorításpárti álláspontja miatt. A Bizottság szerint megalapozatlan a feltételezés, hogy nem indulna be időben az Ifjúsági Garancia mechanizmusa. A párizsi „Europe: Next Steps” találkozó célja a konkrét javaslatok megfogalmazása volt. François Hollande francia elnök nyitóbeszédében


felvázolta az európai „New Deal” fő elemeit. Az ifjúsági programra kijelölt hatmilliárd euró hasznosítását a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni, különös tekintette a 25% feletti munkanélküliség által érintett országokban. Az Ifjúsági Garanciát remek ötletnek nevezte, de végrehajthatóságának biztosítását sürgette. Harmadik elemként az Erasmus program kiterjesztését nevezte meg. Wolfgang Schäuble itt arról beszélt, hogy a munkanélküliség magát az európai egységet veszélyezteti, ugyanakkor fontosnak tartja az

európai szociális modell megőrzését is. Francia kollégája, Pierre Moscovici és az Európai Befektetési Bank igazgatója, Werner Hoyer, egyetértettek a helyzet súlyosságát illetően. A konferencia napján (s talán attól ösztönözve) a Bizottság részletes tervet közölt az Ifjúsági Garancia megvalósítására. A program sikeres osztrák és finnországi mintákra épül, és konkrét cselekvési opciókat nevez meg, melyeket az Európai Szociális Alap támogatásával lehet majd kivitelezni. (MZS)

A Bizottság tervezete itt olvasható: http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-464_en.htm

Szocialista vezetéssel kisebbségi kormány alakult alakult Bulgáriában Május 29-én, szerdán szavazott bizalmat a parlament az új vezetésnek, enyhítve ezzel az országban hónapok óta tartó bizonytalanságot. Februárban az alacsony életszínvonal és létbizonytalanság miatti tömegtüntetések következtében mondott le a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) által vezetett kormány. A május közepén megtartott választások után patthelyzet alakult ki: a 240 parlamenti helyből a GERB 97, a Bolgár Szocialista Párt 84, az ország török kisebbségét is képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) 36, míg a szélsőségesen nacionalista és törökellenes Ataka párt 23 mandátumot szerzett. A GERB-bel való koalíciótól mindhárom másik párt elzárkózott, így végül a szocialisták és a DPSz léptek szövetségre. Azonban még együtt sem kerülhettek többségbe; végül 119 támogató és 98 ellenző szavazattal alakítottak kisebbségi kormányt. Furcsa módon tehát működésüket a nacionalisták hallgatólagos támogatása teszi lehetővé. Ám, ahogy Volen Sziderov, az Ataka vezetője jelezte, a támogatást azonnal megvonják, ha úgy találják, hogy az új kormány nem a nemzeti érdeknek megfelelően cselekszik. A pártok a testület megalakítása előtt szakértői

kormányt ígértek, mely csak többé-kevésbé valósult meg: a miniszterelnöki széket a papíron független, de egy korábbi szocialista kormányban pénzügyminiszteri posztot betöltött Plamen Oresarszki foglalja el. A kabinet többi tagját tekintve is megfigyelhető, hogy a két kormányzópárt nagyjából felosztotta egymás között a posztokat. Brüsszelben és Strasbourgban nem maradtak szó nélkül az események: egy keddi beszédben Günther Oettinger energiaügyi biztos „kormányozhatatlannak” nevezte Bulgáriát, Romániát és Olaszországot, mely azonnal tiltakozást váltott ki többek közt az új bolgár külügyminiszter, Krisztian Vigenin részéről. José Manuel Barroso nem kívánta kommentálni a biztos kijelentését, pusztán gratulált az új kormány felállításához. Az Európai Parlamentben a néppárti képviselők hevesen támadták a szocialistákat a szélsőjobbal kötött alku miatt. Az új kormány tervei többek közt az energiaárak megfékezésére, az euróhoz rögzített árfolyamú bolgár leva problémáinak kivédésére és a munkahelyteremtésre összpontosítanak. Mindezt azonban viszonylagos fiskális szigor mellett kell


megvalósítaniuk, hiszen Brüsszel árgus szemekkel figyel. A parlamenti többség hiánya és az általános elégedetlenség a lakosság körében

szintén némileg instabillá teszik az adminisztráció jövőjét. (MZS)

Hague: „piros lapot” adhatnának a nemzeti parlamentek az EUEU-nak A nemzeti parlamentek adhassanak „piros lapot” az EU-nak, hogy megakadályozzák az olyan jogszabályok alkotását, amelyekre nincs EUszinten szükség, javasolta William Hague brit külügyminiszter. A konzervatív politikus arra figyelmeztetett május 31-én Berlinben elmondott beszédében, hogy az EU legitimációs válságban van, erre pedig nem az a válasz, hogy az Európai Parlament, hanem a nemzeti országgyűlések jogköreit szélesítik. A Hague által vázolt rendszer hasonló lenne a jelenleg is létező „sárga lapéhoz”, ahol egy meghatározott számú tagállam képviselőtestülete küldhet vissza megfontolásra jogszabályokat az Európai Bizottsághoz. Az Egyesült Királyságban várhatóan 2017-ben népszavazást tartanának a konzervatívok, ha abszolút többséget szereznének a következő választásokon, előtte viszont újratárgyalnák a szigetország és az EU kapcsolatát. Hague elképzelése az első konkrét javaslat erre. A brit külügyminiszter beszéde egy nappal azután hangzott el, hogy az Európai Bizottság úgy

döntött, az Európai Bíróság elé viszi a csaknem két éve indított eljárást az Egyesült Királyság ellen, amelyet a más tagállamokból érkező uniós állampolgárok szociális juttatásai miatt indított az EU javaslattevő-végrehajtó testülete. A britek külön vizsgálják, hogy más országok állampolgárai életvitelszerűen az országban laknak-e és fizetik-e az adókat, és csak ezután férhetnek a juttatásokhoz. A Bizottság szerint ez ugyanakkor diszkriminatív és uniós jogot sért, mivel van egy EU által megszabott kritériumrendszer annak eldöntésére, ki lakik életvitelszerűen egy adott tagállamban, amelyet a tagállamok 2009-ben egyhangúan meg is erősítettek, ez pedig megfelelő mértékben szigorú. Iain Duncan Smith munka- és nyugdíjügyi miniszter kijelentette, hogy „nem fog megfutamodni” és harcolni fog, hogy ne élhessenek vissza a brit jóléti rendszerrel. (A Bizottság a spanyolok ellen is eljárást kezdett, mert több kórházban sem akarták elfogadni az Európai Egészségbiztosítási Kártyát.) (MB)

További információ: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-475_hu.htm http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-474_en.htm

Újra megindulhatnak Törökország csatlakozási tárgyalásai Júniusban új tárgyalási fejezetet szeretne megnyitni az EU Tanácsának soros ír elnöksége Törökországgal, nyilatkozta Eamon Gilmore, a szigetország külügyminisztere az EU-Törökország Társulási Tanács május 27-i, brüsszeli ülésén.

Négy nappal korábban Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Ankarában járva nyilatkozott hasonlóképp. A Társulási Tanács végkövetkeztetései szerint ez a regionális politika lesz, így ez lehet az első újonnan tárgyalt fejezet


lehet az utóbbi három évben, mivel korábban a németek és a franciák megakasztották a tárgyalásokat, valamint Ciprus is vétózott több fejezetet (az írekét megelőző Tanácselnökségükkel pedig a törökök nem voltak hajlandóak szóba állni). A közelmúltban azonban François Hollande és Angela Merkel is biztatóan nyilatkozott a tárgyalások folytatásáról.

vallásszabadság) még elmaradások vannak, és a Ciprussal fenntartott kapcsolat normalizálását is szükségesnek tartotta. Ahmet Davutoğlu külügyminiszter ugyanakkor az ülésen jelezte az egyetlen fejezet megnyitásával kapcsolatban, hogy „egy fecske nem csinál nyarat”, és kérte, hogy a törökök kapjanak vízummentességet, valamint vonják be Ankarát az USA-val folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásokba. Utóbbi ügyben John Clancy, az Európai Bizottság szóvivője másnap azt tanácsolta, kezdjenek inkább párhuzamos tárgyalásokat Washingtonnal.

A Társulási Tanács végkövetkeztetéseiben üdvözölte a közelmúltbeli török alkotmányreformot, a különféle reformlépéseket és a kiegyezést a kurdokkal, ugyanakkor megállapította, hogy számos téren (pl. szólás- és További információ: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_Data/docs/pressdata/EN/foraff/137295.pdf

(MB)

Javul a gazdasági gazdasági hangulat az EUEU-ban és az eurózó eurózóná urózónában nában egyaránt A Bizottság által 2013. május 30-án közzétett gazdasági hangulatindex (Economic Sentiment Indicator – ESI) a márciusi és áprilisi visszaesés után újra emelkedni kezdett. Az eurózónában 0,8 százalékos (89,4 pontra), az EU-ban pedig 1,1 százalékos volt az emelkedés (90,8 pontra). A gazdaság minden szektorában javult a hangulat

leszámítva az építőipart. A fogyasztók hangulata is javult, de a gazdasági szereplőkéhez képest kisebb mértékben. A javuló kilátásoknak megfelelően a foglalkoztatási tervek volumene is növekedett a vállalkozások körében. (MA)

További információ: http://ec.europa.eu/economy_finance/db_indicators/surveys/index_en.htm

Európai Bizottság és CERN közös kutatási projektje a KözelKözel-Keleten 2013. május 28-án az Európai Bizottság és a CERN megállapodott a Közel-Keleten épülő egyik legjelentősebb kutatólétesítmény, a SESAME kivitelezésének támogatásáról. A SESAME elnevezésű 2015-ben indítandó szinkrotron fényforrás működése leginkább egy hatalmas mikroszkóphoz hasonlít. Segítségével a régió tudósai a korszerű anyagok, a biológiai folyamatok és a kulturális tárgyi emlékek tulajdonságait tanulmányozhatják majd. A

jordániai központú SESAME egyedülálló közös vállalkozás, amelyben Bahrein, Ciprus, Egyiptom, Irán, Izrael, Jordánia, Pakisztán, a Palesztin Hatóság és Törökország tudósai vesznek részt. A megállapodás értelmében a Bizottság 5 millió euróval járul hozzá a projekthez, amiből a CERN – a SESAME tudósaival együttműködve – mágnesekkel látja el a vadonatúj elektrontároló gyűrűt, mely a részecskegyorsító lelke lesz. (MA)


Nem jutottak egységes álláspontra a tagállamok a szíriai fegyverembargóról Felemás kompromisszum született az EU külügyminisztereinek május 27-i, 14 órásra húzódó találkozóján, ahol a tagállamoknak a szíriai szankciók ügyében kellett volna döntenie. Az Egyesült Királyság és Franciaország (az USA hátszelével) azt akarta, hogy az érvényben lévő korlátozások közül a fegyverszállítási tilalmat oldják fel a damaszkuszi rezsim ellen harcoló felkelőkre vonatkozóan. Több tagállam (köztük Ausztria és Csehország, Izrael támogatásával) azonban amiatt aggódott, hogy a fegyverek olyan szélsőséges felkelők kezébe kerülhetnek, mint az al-Nuszra Front. A harmadik blokknak (pl. Luxembourg, Németország, Hollandia) csak az számított, hogy legyen valamilyen közös vélemény, mivel napokkal a csúcs után automatikusan lejártak volna az EU-szintű korlátozások. Ezeket csak egyhangúan lehetett meghosszabbítani, de több tagállam is vétót lengetett be. A helyzetet csak bonyolította a libanoni Hezbollah egyre látványosabb beavatkozása a szíriai kormányerők oldalán, a

vegyi fegyverekről szóló új beszámolók, valamint hogy júniusban Genfben próbálnak orosz és amerikai kezdeményezésre békés megoldást találni a konfliktusra. Végül 12 hónappal meghosszabbították a legtöbb szankciót, ám a tagállamok szabadon dönthetnek arról, küldenek-e katonai felszerelést az ellenzékieknek „megfelelő biztosítékokkal”, hogy ezekkel nem élnek vissza (egy június 1-jén nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az érintett eszközfajták listájáról az EU dönt). Ugyanakkor a végső sajtóközlemény szerint még nem kezdik meg a szállításokat, bár később a brit és a francia külügyminiszter is felhívta rá a figyelmet, hogy ez szuverén döntésük, jogilag nem kötelezik őket. A miniszterek augusztus 1. előtt (tehát akár a genfi tárgyalások fényében) újra felülvizsgálják álláspontjukat. (MB)

További információ: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_Data/docs/pressdata/EN/foraff/137315.pdf

Megegyezés a halászati politika jövőjéről, nyitott kérdések a mezőgazdaságéról Május 30-án sikerült kompromisszumot találnia a tagállamokat képviselő Tanács soros ír elnökségének és az Európai Parlament tárgyalódelegációjának a Közös Halászati Politika 2014-2020-as reformjáról. A megállapodás szerint – amelyre még a teljes Parlamentnek, valamint a tagállami minisztereknek is igent kell mondania – 2015-től betiltják a halak visszadobálását a tengerbe (kivétel a fogás évi 9%-ára, ami fokozatosan 5%-ra csökken). Az EP kívánságának megfelelően tudományos alapon meghatározva, de csak 2015 és 2020 között hozzák fenntartható szintre a kifogott halak mennyiségét, a fiatal vagy

veszélyeztetett állományokat pedig regionális döntéshozatali módszerrel védik majd. Simon Coveney ír mezőgazdasági miniszter a megállapodással elérte a korábban említett célját, hogy még májusban lezárják a tárgyalásokat a halászati politikáról, hogy így a Közös Agrárpolitika reformjára koncentrálhassanak az ír elnökségből maradó egy hónapban. Ezen a téren ugyanis még számos kérdésről kell megállapodni, ezért rendhagyó módon az Európai Parlament illetékes képviselőit is meghívták az EU Tanácsának május 28-i, informális ülésére.


Coveney már egy nappal korábban egyeztetett EP-képviselőkkel, ez alapján pedig egy nyolc kulcspontból álló dokumentumot állított össze a minisztereknek a megoldatlan ügyekről,

amelyekről így a két társ-döntéshozó érintettjei közvetlenül egyeztethettek. (MB)

PORTRÉ PORTRÉ Andor László Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős magyar biztosa 1966. június 3-án született Zalaegerszegen. Tanulmányait a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta, ahol közgazdász képesítést szerzett (valamint később doktori fokozatot), emellett számos nemzetközi egyetemen (köztük az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban) tanult ösztöndíjasként. Szakmai pályája során kutatóként és egyetemi oktatóként is aktív. 2005 és 2010 között a londoni EBRD igazgatóságának tagja. A Magyar Szocialista Pártban több különböző funkcióban dolgozott, így például a párt közgazdasági tagozatának tiszteletbeli társelnöke. Házas, három gyermek édesapja. http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/andor/about/cv/docs/laszlo_andor_en.pdf (SZK)

THINK TANK FIGYELŐ: CEPS: A NyugatNyugat-Balkán csatlakozási folyamatának felélesztése A CEPS kutatója (Erwan Fouéré) 2013. május 16-án jelentette meg írását a nyugat-balkáni térség EUcsatlakozásának témájában (Thessaloniki ten years on: Injecting momentum into the enlargement process for the Western Balkans). A tanulmány számba veszi a 2003-as csúcs óta bekövetkezett fejleményeket a régió EU-csatlakozásával kapcsolatosan, kiemelve a nemrégiben Koszovó és Szerbia által megkötött történelminek tekinthető megállapodás jelentőségét, ami az EU „puha erejének” is fontos bizonyítéka. Az EU politikai fókusza a kezdeti stabilizációról, ma már a szövetkezésre tevődött át, amelynek kritikus eleme a jogállam kérdése és az igazságügyi együttműködés. A regionális, illetve az EU-val való kapcsolatok legnehezebb oldala a különböző etnikumok közti együttműködés hiánya, illetve a köztük lévő ellenségeskedés, ami az energiák jelentős részét leköti, ahelyett, hogy azok a sikeres integráció ügyére fókuszálódnának. Ezek az etnikai feszültségek többször bizonyultak végzetesnek a történelem folyamán, ezért az EU-nak nem szabadna alábecsülnie a jelentőségüket. A regionális sikertörténetek pillanatok alatt katasztrofális fordulatot vehetnek, aminek kiváló példája Macedónia, amely néhány éve még mintatanulónak lett kikiáltva, és az EU tagjelölti státusszal is jutalmazta, mára teljes politikai és etnikai kudarctömeg. Ezzel együtt a túl hűvös hozzáállás az EU részéről szintén visszaüthet, mert elveszi a motivációt a reformokra a nyugat-balkáni országokban. Összefoglalva, az EU nem engedhet szigorúságából a csatlakozási felkészültség megítélésében és a csatlakozási tárgyalások lefolytatása során. A 2013. június csúcsnak a szerző szerint a következő politikai irányokat, döntéseket kéne meghoznia: dátumot kell kitűzni a szerb csatlakozási és a koszovói stabilizációs tárgyalásokhoz; ugyancsak dátumot kell kitűzni a Macedóniával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, meg kell kezdeni a screeninget


Macedóniával és Albániával és erősíteni az EU politikai kapcsolatait Boszniával. (MA)

A tanulmány elérhetősége: http://www.ceps.eu/book/thessaloniki-ten-years-injecting-momentum-enlargement-process-westernbalkans

TUDTATUDTA-E? Ciprus, Görögország, Írország és Portugália számára azért nem készített országspecifikus ajánlásokat az Európai Bizottság, mivel a makrogazdasági kiigazítási program miatt egyébként is szoros megfigyelés alatt van gazdaságpolitikájuk (SZK)

IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztő: Marján Attila (MKI EKK), Szalóki Katalin A hírlevél további munkatársai: Márton Balázs (Kitekintő), Murányi Zsófia e-mail: [email protected]

-9-

TARTALOM. javasolja elfogadták a 2013-as gazdaságpolitikai csomagot. Portré: Andor László

Recommend Documents