" C S I L I " KJUTUSZCrr^-JTC SZA!T('E II.
Stencilfcz^,mt 773 I-élcianyí?z; ám: 15o
évf.4--5 £32a.m,
196 5. d,prili£' - május
TARTALOM. ' •••
*
» 1 , / Szakköri h i r e k I
2./ i::onc3ér I&tv...n; Kaktuszmorfológia
A marc. 3 0 - i k l u b n a p o n Molnár Péter tagta.rsunk. t a r t o t t
hasznos
bevezető e l c a d - 3 t a nc vények ataltetécéról éí? k i h e l y eséséről. Az előadcist v i t a követte. Április; 16--c:n Gal József t i s z t e l e t b e l i ' tai/i.^reunk a k a k t u s z o k o l t a s o . r ó l t a r t o t t hasznos, u'inöen igényt kielégít-j elóadr^^st, mely nek értükét az a tiíiriy i s eael'^^, )-o;f:y t t g t . rsur.^:;.^tólenlafei>^^g飫l" S3f,i ..illsipota ellenére i o eljött e l - a d j . s t a e g t & r t a n i . Ezenkívül értékes, szép növényeket aj;..nc2.;k0':;0tt a ssakkörnek, m e l y e k e t az előad.-.s u t c i n k i s o r s o l t u n l : , ecr.ekárt a tagsi.,; nevében ezúton i s kö szönetet mondunk, 2_,/
iraktuesraorfolój^ia
Az első kaktuszhoíszmetfe^et a l k a l m a s a CSRUOID és CACTOID /gömb/ alakú kaktu£:zok, v a l a m i n t k i s képzelő erővel a R h i i p s a l i e , a J2ygocactus, S p i p h y l l u m /régebben P h y l l o c a c t u e / sőt az O p u n t i a , nensetségek j g l s c berend e s e t t sédének .•legismcrásére, 4
A talajon kivuli
ZCLD £f:SZ a k r k t u e z t e s t e . Az e^^éíjz
t e t t e t bcrtzövet /!/ / e p i d e r m i s / b o r i t j a . Az epiderifii&en apró homorú részével egycas felé f o r d u l t , k e t t e s vese alakú képzcdmények sokasagát m u t a t j a a raikrotzkóp. Ezek a l a g z i , párologtató n y i l c s o k ; stomak_. Az e p i d e r m i s hosszú, téglalap alakú s e j t j e i a l a t t a Jauss e j t e k / 2 / /parenchym s e j t e l i / r j l e g e a o d n e k , melyekbe], s z i n t e az
V
s t e n c i l SS ám: 774 'Példányszám: 15o Egész
2
-
k a k t u s z t e s t áll. A felszínhez közeli s e j t e k e t kitöltő
citoplazmában / s o J t n e d v b e n /
működnek a s z i n t e s t e k , az u.n.
c h o l o r p l a c t o k , v a g y i s a cholorphyllszemcsék, melyek a Nap fényenergiája felhasználáBÚval az asszimilációt végzik, A levegő széndioxidjából / C O 2 / a n a p e n e r g i a révén szénhid rátokat / c u k o r , keménjitő, z s i r o t / készítenek. Székből a továbbiakban szükség s z e r i n t különbczo fehérjék l e s z n e k . A t e s t e t alkotó parenchym s e j t e k közt sejtközi üregeket /intercelluláris üregeket/ láthrtunk. Ezeket a k a k t u s z o k , a téli pihenési időszakra s z a m i t v a , ncdvocséggol töltik meg. A s e j t e k és sejtközi üregek nedvességgel telített, egészséges állapota okozza a t o s t na^.yfolcu mogkoményedéeét, botanikáéi elnevezéssel: r. t u r g o r t . Az e p i d e r m i s b e ágyazva némely genus nál/nemzetségnél, vagy nemnél/ gyapjúcsőmócskákat találunk, rjnelyck a növén;j'Okct az o r c s b o s u g a r s a t , a túlmelegedés e l l e n védik, sőt nedvszívó /higroszkópos/ tulajdonságuk révén az éjszakai párát i s felszíva, hacznositják r . z t , A k a k t u s z o k növekedését a z u.n, m e r i s t o n /osztódó/
/3/
szövet biztosítja, Moriste;n szövetet főként a k a k t u s z o k csúcsán és a bordák mentén találunk. Helyzetüknél f o g v a a k a k t u s z magassági ér: vastr^gsági ncvc-kcdécét oldják meg, M e r i s tom szövet növeszti a gyökereket i s /gyökérsüveg/, A t e s t ' r e n d s z e r i n t bordás, vagy dudoros,
púpocskákkal /mammák/ bo
rított. Az utóbbiakról később szólunk, A bordák és a
dudorok
a k a k t u s z o k a t a terniészctos zsugorodásukban cügóvják az e p i d e r m i s sérüléseitől, A kisobbodó t f r f o g a t o t a bordákkrl, d u d o r o k k a l s z a b d a l t felületek követni tudják.
A bordák elán, vagy a púpocskák hegyén holyozkodnek
cla
StcncilsSiJi: P'ildinysaím;
773 15o
- 3 tövispárnák,
r,z ARSOlÁK/4/, c o l y o k o t
ből
sugarasnak
ás
közáptövisek,
lenni, ?a
ssót
Minthogy
areolákban
a tövisek
SsáKuk
genusnak,
i s nieristoi.^
vagy
1 eggyalírabban hozza l é t r e , rendelt /pl
léggyökereket
ter^Glyébon
nyalábok
mind
sejthártyijuk
tartják
lévő
nyi
i s lo^:et,
ció
következtében
erő
a nedvkoringés
mozgatója:.
jutnak
jutás
is
gyökér/
sejtek
a közbülső
edénypályák tápajiiyagokat
é s nyomó több
valamint
Az o l v a n
külső
válhatnak.
a gyökérnyomás,
az a
hatások
atmoszféráasszimilá
kapilláils
világában,
egymással / p l , a test
molyok
paranchymá-
nedwándóriást,
hosszú
f e l a növény
sikerülhet.
trachoidák
szivó
é s nyomó h a t á s
g o m b i k i s as e d é n y n y a l á b o k
csöveken /tracheák/
csövekké mellék
a
edény
Az
inegnyultalí,
felszívott
nodv-vakuum,
okoi-za a
ben / t e s t ,
nevelik
keletkeznek
az i s , hog-y
nyiló
által
sejtekben
iban/,
sejtek
kapaszkodásra
utján
sejtjei
A nodvkoringéíist
érintkeznek
megnyúló
szövet
tápa-nyagoknak.
főedér^'nyalwbból
fellépő
1-2 ó r a a l a t t
i s moristor^
r-oristoraék
osztódása
ogynásba
csak s o j t f a l u k k a l
A károsító
lévő
set előforciul
Ez a s z i v ó
A csöves
az o z m ó z i s
testmagasságbpn,
éc eL'otleg
felszívott
a työkerok
szöveteihoz.
működésben.
florigén
a
FC'3I)í;frnTYAL/LB /5/ a f ő s z á l l i t ó j a
As e d é n y e k
révén
k i és v i s z i k
az a r e o l á k
fejlődnek,
Sz a s z ö v ő t
A tevisok
alján
szövet
negásodik,
tengeléyben
szokott
Deania./
k02;dvo„
A test ágaznak
a bordák
isniorister^!
felss-lvódása
jellcnző
az a r o o l á k b ó l
.li': j o l l o r z c
képei.íjégü
felnyúló
hártya
a fajra
perentövisok
nov'ol a
vizcsolíatban
a, m a g o n c - k o r t ó l
v á d . As r . r e o l á k -
lehetnek
osztódik.
kozelébou,
A nedvszívó
álta]
szövet
vir.lgot
a csúcs
gyökerek
és a vir:.gok
fajnál: megfelelő
Selenicerousok,
A test
i s , A tövisek
ás térből:', á l l á s u k
az u j s ^ . r j a k
novü h o r n o n h a t á s á r a
a gyr.pjucsomó
külső
r^gfáeodik,
zöld
sejtjei
alkotta
részébe.
Az e d é n y c s ö v e k e t
Ez a alkotó
f'-la a növény x i i n d e n
mert
cellulóz
rakódik
fel
részé le
benne.
I
stencilszám: 776 Fóldányszán: 15o - 4 A mrg-fis, EZÓlnyomásnr.k k i t e t t
cereus-xálük, c. R h i p s c l i s o k ,
Zygocr.ctusok ellenállását, ncrovségét ezek r. moefásodott sojtkötegek / x y l e m / idézik oló'e. A több méter magas c e r c u s jellegű k a k t u s z o k a t az elgörbUlést31, vr,cy cltöréstó'l maga a bordázat i s védi, m i n t több élü, többágú tárté. A még f e l nem használt assaimiláciés tornékoket - pl.télen k i k t u s z o k s e j t j e i k b e n tároljak. Szükség s z e r i n t a húsban e l helyezkedő hajszálerekben, sőt az összes edénynyalábon e l lentétes szállítás i s f o l y i k .
Az átalakított termékekből a
t e s t minden részének s e j t j e i ,
még a gyökerek i s kapnak, hogy
a s e j t e k táplálkozhasspjiak. A
GYÖKÉRRE^^DSZER-ben
A kaktuszt
3 gyökértipust különböztethetünk meg.
a gyökérzettol a G Y C I l f R N Y J U Í / 6 / köti össze. Sz
a rész legérzékenyebb az öntözésre, - A gyökérnyakbol ágaz nak e l az U r - n , főgyökerck / 7 / e A répás kaktuszoknál a répa a főgyökéri A főgyökcrek m i n t gyűjtő csatornák gyűjtik össze és egyúttal továbbítják i s /felnyomják/ a szerteágazó néhány mellékgyökér /&/ hasonlóképpen ösrze^^yűjtött vipa,iiya.gát, ame l y e t a hajszálgyökerek / 9 / , fonálgyökerok, s z i v t a k - h y o m t a k a mellékgyökorok edénynyalábjába„ A k a k t u s z o k táplálkozásában, a tápanyagok felkutatásiban és felszívásában a fon'.Igyökoroké az oroszlánrész, A répás kalctuszok
f e j - 'Igyökerei közvet
lenül a répából ágaznak k i c A répa h i . m y a és a fonálgyökerok fejlettsége, kizárólagos jelenléte a r r a u t r - 1 , hogy a növény nem anyaglakó, nem kivánja a kötöttebb t a l a j t ,
hanem l a z a ,
vízáteresztő t a l a j válik csak hasznára. A répás k a k t u s z o k s z e r e t i k v i s z o n t a kissé a^-':yagos, kissé kötöttebb, de mógie vizáteresztő t a l a j t . A f o n .Igyökerek t a v a s s z a l
u j fejlődés
be kezdenek, ismét elágazódnalc, növekedésnek i n d u l n a k . Ezt a fejlődést érzi meg a k a k t u s z t e s t e i s és az osztódó m e r i s temák s z i n t e ugyanebben a p i l L a n ^ t b a n
a növény testén i s
sarjazást, vagy virágképSŐdést idéznek elő, A fonálgyökerek-
S t o n c i l s z .'K! 777 PóIf],íny s L [n i 15 o - 5 ^ ben keletkező különböző szerves savr.l; / o x a l s a v , o i t r o n s a v , borkősav, s t b . o l d j ' k a t a l a j
•.sv.nyi sóit, melyeket 0£yos
taJLajbaktériumok /humifiklló, kónlebontó, s t b , baktériumölő közös néven EDAPON, előzetesen l e b o n t o t t a k és oldható, szív ható állapotba h o z t r k , A
gyökérrendszer t r a c h e l i , megfásodásuk következtében s z i n
tén xylem szövetté r J a k u l t a k és ez a csőrendszer természet szerűleg véif'igvonul a fon..lgycl:erek hegyétől a növény c s u csrlig, i l l e t v e litve
volt,
az a r o c l ' . k i g , A f-)n^lgyökerok hegyén, mar om-
az u»n. gyökérsüveget l a t h a t j u k , melyben erősön
nedvdús, l a z a m e r i s t e r . szövet osztódik. Az osztódás / u j
sej
t e k születése/ következtében hosszabbodik és v a s t a g o d i k a gyökér. Második metszetünk a m a m i l l a r b i d /sze;.:ölcsös, pupocskás/ kak t u s z o k korosztm.etszetét r . u t a t j a bc. Az i d o trj?tozó növények a M a m i l l a r i i k , A Coryphhanthák, az A r i o c a r p u s s t b . Ezen a h e l y e n k e l l r.eremlitenün]: r a t , h j ^ y az Obregonia, bár hason lít az A r i o c a r p u s nemzetség aa,jaihos, iiég sem m . a m i l l a r i o i d , mert virágja a csúcs közelében nea az axillákból, hanem a z a r 0 o l k b 01 bu j i k e lő 3 Amint látjuk, annak", macillariciíl k a k t u s z típusnak metszete csaknem ugyanaz, mint a c e r e o i d , i l l e t v e
hosszanti cactoid
tipusé. A különbség csak a n n y i , hogy a mamm^.'k /pupocskál^^ t a l p a közt meghúzódó osztódó m e r i s t e m szövet, mely i t t i s s a r j a k a t , vagy virágokat képes n e v e l n i , szintén egy i d e v e zető edénynyalábon keresztül k a p j a meg a munkáliodáshoz szük séges táp-, i l l e t v e épitő a a y a i i o t . Ez a h e l y a növényen az AXILLA /!/ A főedénynyalábból kiágazó melléknyaláb két ágra szakad. Egyikük a mamra'k hegyén ülő tö^.rispárnákhoz, az a r e olákhoz v e z e t ,
hogy az o t t a n i tövisek, gyapjuképződmények,
szőrök kifejlődhessenek, masiloik, a szaporodást
szolgaiv:.n,
az axillákban végződik, ugyanebből az edényágból kapják a
s t e n c i l szám; 778 Péld..nysz.imí 15o - 6 Coryphr.nthák némelyikénél a m i r i g y e k / p l . C o r . o d o r a t a / i s az
ellátmányt.
Meg k e l l eralitetnünli, hogy egyes k a k t u s z f a j o k a főgyökerek alvóriigyeiró'l i s s a r j a s z t h a t n a k u j növénykét, mint p l . a Kotocactus
o t t o n i s , a Gymnocalycium dcnudatum.
A YlRÁQ-on alulról felfelé h a l a d v a . Láthatjuk a húsos szárat, melyet csőnek neveznok. R a j t a g y a k o r t a levélképLetek, p i k k e l y e k , sőt tövisek, sörték, e s e t l e g szőrök i s képződnek. A cső folj'tatásáhan j e l e n n e k meg a s z i r o m l e v e l e k . Ila ezek egynemű ek /szimpla, virág/, b o t a n i k u s n y e l v e n p e r i g o n a nevűk. Ha külső és külön belső /más-más szinü és nagyságú/ s z i r m o k i s d i s z i t i k a k a k t u s z t , a külsőket sepalumnak, a belsőket p e t a lumnak hívjuk. A belső s z i r m o k s z i n e a beporzó r o v a t o k
sze
mének szinárzékenységéhez a l k a l m a z k o d o t t , A s z i n és e s e t l e g az i l l e t
felhívja c r o v a r o k figyelmét. Az éjjel nyiló kak
t u s z o k belső s z i r m a i n a k s z i n e minőig fehér, a külsőké l e g gyakrabban barnás, hogy a fehér s z i n jobban kihangsulyozódhassék, észrevehetőbbé víljékc • A virág kelyhében a BIBESZAL / s t y l u s / töve körül a fenéken sok kaktusznemzetségnél jellemző a NEKTÁRIUM, a h o l a r o v a rok / k o l i b r i ! ? /
számára éöes mézanyag tárolódik. A bibeszál,
melynek t a l p a a MAGHÁZON / o v a r i u m / n y u g s z i k , egy húsos, be lül csak m i k r o n o k k a l mérhető csővel ellátott képződmény. Te tején a több águ BIBE / s t i g m a / t e r p e s z k e d i k . A b i b e a v i z r e , nedvességre nagyon érzékeny. Az erős pára, vagy más csapadék a beporzás eredményességét megakadályozhatja, m e r t a b i b e ágak epidermiszéről lemossa, vagy tulságosrji felhígítja a z t a kémiai h a t a s u nedv anyagot,
a x e l y a virágport / p o l l e n /
f o g v a t r r t j a és tömlőhajt.„sra, csírázásra i n g e r l i . Ezért csukódik be a, kaktuszvirág éjszakára. Védi a bibét a ned vességtől, csapadéktól.
StencilGzámt Póldányszira;
779 15o
- 7 A beporzis amint
mikéntjéről
rikcrult
majd
h - j t é s bofur^^Jcodik
csövébe;
ezen -
mint
megtalálja
őket,
dr-gad,
a magvai-: t e l j e s
esetleg
kiszárad
kelyek,
szőrök,
termés
A magház
tökéletes
elszáradtán
lesz.
megérésekor
-
bibébe,
végighalad
sörték
után
válik.
terméssé A termés
A magházon v o l t
a leggyakrabban
maradnak v i s z o n t
é s meg
v a g y nem r e p e d f e l ,
Sok k a k t u s z n e m z e t s é g n é l
a termésen
a
elváltozik,
ut In felreped,
törékennyé
tövisek,
meztelen
a megtermékenyitÓB
megérése
és fala
az e s ő k u k a c
r. p o l l e n
a MAGr^lZDETTi^FYErUT / o v u i u m /
termékenyíti a magvak
meg, hogy
tömlőt
ahol
Szine
enlitvlnk
a bibére,
a bibeszál
a magházba,
ceak a n n y i t
pik
lehullrnak,
a
a
sziromlevelek
sokuknál
ezek i s
l e
hullanak,
A virág
kelyhében
-
minthogy
vagyis
a virágban
tűnnek
a POEZÓE / s t a r a i n a / ,
ülnek
bunkóként
hártyával A porzók érett
mindkét
szine
már, a p o r t o k o k Beporzó
beporzist
sárga.
azért
tevékenykedni
Némely
kaktusznemzetségnél a genusra
staminodiális roknak hogy
gyürü/.
lődjenek vetkező
a pollen
é s az
felső
a polleneket
végé
egy
/pjitherum/, termékenyítésre
iltrlánosan
szabadc.. v^lnalc,
nem t u d u n l í g y a k r a n
/ p l , a Hynenorebutiánál szőrgyürüt
Ez a g y ü r ü
legyőzésére
és i g y a t e s t ü k r e virágban
mi^lyek
Mikor
magyarul k i is
hulla
eredményes mikor
o
tett
jobban van b i z t o s í t v a .
erősebben
látogatásukkor
a himpor.
a beporzás
rova
m.egneheziteni,
mozogjanalc,
hulljon
vagy
a beporzó
van h i v - . t v a
bővebben
i s / a ke
t r l lunk /hymen,
valószinüleg
való behatolását
az e l l e n l l á e
szemünkbe
szeretnénk.
jellemző
a kehelybe
megtalálható,
a p o l l e n u n l i : még ne::: é r e t t ,
célból
helyben
porzók,
pollenszemcsék mert
növények
A PORZÓSZÁL / f i l a m e n t u m /
felrepednek
ecsetünkkel
végezni,
him-nős
e g y ü t t - t a r t j á k a PORTOE-ban
leginkább
himpornak m v e z e t t nak.
nem s z e r v e
az e m i i t e t t
beborítva
a kaktuszok
fészke Egy k ö
sikeressége
stencilszán: 78o Példány szára: 15o - 8 -
Erulitosre r.iáltó, hogy némely kr.ktuszgenusnál ogy nreoláhól több virág i s támadhnt, m i n t p l , a ZygocactusnJil, M y r t i l l o cr-c tusnál. Az Opuntiák metszete i s oly.anféle, mint r.milyet r.z első áb ránk mutr.t, A t e s t r.kar lapos / P l c i t y o p u n t i p / vagy akár göm bölyded /Tephrocactus/, akár megnyúlt / G y l i n d r o p u n t i a / a nedvkerin{-,ést ugyanezek az említett edénynyalábok t e s z i k lehető vé. Az Opuntiák areoláinak képességei azonban nagyon eltérnek a többi kaktuszokétői, A s a r j a k , azaz az u j szártagok és a virágok leginliább az ovális szártagok szélein szoktak előtör n i , de előfordul, hogy ssártají k e l e t k e z h e t i k a l a p o s Opuntia s i k lapján i s . Bármely areolájából képes gyökeret f e j l e s z t e n i . LTég a termése i s meggyökeresodik és ennek areoláiból u j , normális növény fejlődik. Erre a minden áron való vegetatív szaporodásra l e g főként a lapos / P l a t y - / Opuntiák képesek.
