TARTALOM. Információs nap Energetikai fejlesztések a lakosságnak Zöldebb áramtermelők lettünk Hány év alatt térül meg az E autó

LENERGIA a LENERG Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havonta megjelenő hírlevele

TARTALOM Információs nap ....................................................................................... 3 Energetikai fejlesztések a lakosságnak .......................................... 3 Zöldebb áramtermelők lettünk ......................................................... 3 Hány év alatt térül meg az E autó .................................................... 4 Fűtjük az utcát ......................................................................................... 6 Növekvő napenergia piac .................................................................... 7 Napelempark Csernobilban ............................................................... 9 A jövő energiatárolója ............................................................. 10

II. évfolyam 11. szám 2016. NOVEMBER

I I . é v f o l y aj m 1 1 . s z á m

2016. NOVEMBER 2015. JÚLIUS

2


INFORMÁCIÓS NAP HÍREK LENERG

ENERGETIKAI FEJLESZTÉS A LAKOSSÁGNAK HÍREK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉG

A LENERG Energiaügynökség és az INNOVA Nonprofit Kft. 2016. november 23-án közösen szervezte meg a "A jövő megoldásai" elnevezésű, kifejezetten az önkormányzatok, egyetemi kutatók, kutatócsoportok és a gazdasági szereplők számára kialakított információs napot. Az információs nap, a nemzetközi „Open days” rendezvény regionális társeseménye volt. A rendezvény keretében bemutatásra kerültek a közvetlen brüsszeli forrásokban / Horizont 2020 / rejlő lehetőségek és az energetikai ESCO finanszírozás, mint megoldás a vissza nem térítendő uniós támogatások mellett. Sor került a "BrainFactory” nemzeti forduló díjátadójára is, ahol a beérkezett ötletek első három helyezettjét jutalmazták. A nyertesek: Kövesligeti Eszter, Paku Ákos, Hausberger János A díjat átadta: Vámosi Gábor – a LENERG Energiaügynökség Mérnöki és Tanácsadó Nonprofit Kft. és az INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Társadalmi egyeztetésen a Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó Hitelprogram. A Hitelprogram célja a lakossági szektor épületenergetikai beruházásaihoz szükséges forrás rendelkezésre bocsátása a lakóépületek energiahatékonyságának, valamint a lakóépületekhez kapcsolódó megújuló energiaforrás alkalmazásának növelése érdekében. A fejlesztési lehetőség mind a természetes személyek, mind a társasház,- lakószövetkezetek előtt nyitva áll. Az előbbi 1 – 10 millió, az utóbbi 1-7 millió (lakásonként) kölcsönre pályázhat. Kamat fix 0% / év. Az Önerő elvárt mértéke a Projekt elszámolható költségének minimum 10%-a.

Amennyiben felkeltette érdeklődését a fenti konstrukció, kérjük, keressen minket.

A LENERG munkatársai vállalják: -

az alkalmassági kritériumok felmérését, - helyszíni bejárást, - fejlesztési javaslat megfogalmazását, - a kölcsönkérelem benyújtását.

Bővebben a kölcsönről itt olvashat.



3


ZÖLDEBB ÁRAMTERMELŐK LETTÜNK HÍREK ENERGIAPOLITIKA

Az előző évhez viszonyítva 2015-ben tovább növekedett a megújuló és hulladékalapú villamosenergia-termelés, derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2015. évi alakulásáról készített beszámolójából. A megújuló energiaforrások hasznosítása nemcsak a nemzetközi fenntarthatósági és klímavédelmi célok megvalósításával, hanem hazánk gazdaságfejlesztési törekvéseivel is összhangban van. Ezen erőforrások fokozottabb felhasználása a hazai területfejlesztés fontos eszköze lehet: munkahelyeket teremthet, javíthatja az érintett térség önellátó képességét, és megalapozhatja fenntartható fejlődését. A hazai támogatási rendszer több eszközzel igyekszik elősegíteni az energia- és klímapolitikai célok elérését. Ennek részét képezi a működési támogatás rendszere, a hazánkban is alkalmazott kötelező átvételi (KÁT) rendszer, amely a megújuló, illetve hulladékalapú villamosenergia-termelést ösztönzi.

A 2015. év végén a KÁT rendszerbe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása elérte a 854,3 MW-ot, ami 4,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, főként a napenergiát felhasználó, illetve vegyes tüzelésű erőművek révén. A KÁT keretében 2015-ben – az előző évhez képest 1 százalékkal növekedve – összesen 79,94 Mrd Ft volt a kifizetett összeg. A KÁT támogatás 2 százalékkal nőtt, elérve az évi 49,58 Mrd Ft-ot. Ennek túlnyomó részét a megújuló alapon termelők kapták, 79,17 Mrd Ft kifizetett összeget és 49,26 Mrd Ft támogatást, míg a hulladékalapon termelő erőművek 570 M Ft kifizetett összeget, illetve 256 M Ft támogatást kaptak. Tavaly az átlagos átvételi ár 32,79 Ft/kWh, a támogatás pedig 20,33 Ft/kWh volt.

HÁNY ÉV ALATT TÉRÜL MEG AZ ELEKTROMOS

Kár szépíteni, eddig maximum marketing célból gondolkoztak el a vállalkozások teljesen elektromos flottán. A magasztos célokat - mint a környezet megóvása és a tisztább városi levegő elérése - darabokra törték a piszkos anyagiak, mivel az

AUTÓ FLOTTA I I . é v f o l y aj m 1 1 . s z á m


4

A cikk forrása: www.hvg.hu

A kötelező átvételi rendszer keretében értékesített villamos energia mennyisége 2015ben 2 438,24 GWh volt, ebből 2402,31 GWh volt megújuló alapú. Tavaly nem kedvezett az időjárás a vízerőműveknek, amelyek az előző évhez képest 23 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek. A vízerőművek termeléscsökkenését azonban ellensúlyozta a szél-, nap-, biomassza-, és hulladékot égető erőművek termelésének növekedése, így összességében az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt a KÁT rendszer keretében értékesített energia mennyisége.


HÍREK E-MOBILITÁS

e-autók hagyományos

drágábbak társaiknál.

Az új állami támogatási rendszer azonban változtathat ezen, jelentősen csökkentve a megtérülési időt, a zöld rendszámmal pedig egy flotta esetében százezreket spórolhatunk az ingyenes parkolással. Ma már egyetlen gyártó sem engedheti meg magának, hogy ne legyen a termékpalettáján teljesen elektromos autó. Vannak olyan márkák, akik régi „motorosok” már a kategóriában, de egyre több új szereplő tűnik fel az elektromos autók piacán. A hibrid és elektromos autók tervezői legtöbbször nem a valós vásárlói igények alapján alkotják meg a kocsit, hanem egy futurisztikus modellt terveznek. Az elektromos meghajtás kifejezéshez szinte mindenki más-más képzetet társít, ami részben érthető, hiszen sokféle formában került már bele az autók különböző fajtáiba. Érdemes tisztázni milyen típusai is vannak az elektromos kocsiknak: 1. Hibrid autó Elsődlegesen robbanómotoros jármű (többnyire benzines, de dízeles változatok is léteznek), melyben a hajtást elektromotor(ok) is segítik. A hibrid autók jelentős része ma már képes tisztán elektromosan is üzemelni (pl: dugóban). 2. Plug-in hibrid Az előző kategória nagyobb akkumulátorral és külső töltési lehetőséggel változata. A tisztán elektromos hatótáv 20-50 km-re nő. A kategória angol elnevezése (plug-in hibrid electric vehicle) alapján ezek az autók gyakran a PHEV jelölést kapják. 3. Hatótáv növelt elektromos autó A hatótáv növelt elektromos autók már tisztán elektromotorokkal hajtott járművek, amelyekbe a gyártó egy kis méretű, áramtermelési célra optimalizált benzinmotort is szerel. Ezek az autók teljes értékű elektromos autóként is használhatók, hiszen 100150 km megtételére is képesek tisztán elektromos üzemben. 4. Tisztán elektromos autó Ez az az autótípus, amit a legtöbb villanyautós elektromos autóként elismer. Az energiát akkumulátorba (jelenleg többnyire lítium-ion) töltve viszi magával, csak külső forrásból tölthető, robbanómotort nem tartalmaz és tisztán elektromos motorokkal működik. A tisztán elektromos autó előnye a nulla lokális szennyezés, a hangtalan és rezgésmentes üzem, a nagy nyomaték, az otthoni tölthetőség, a minimális karbantartási igény és a rendkívül olcsó üzemeltetés. Az októbertől igényelhető támogatással a bruttó vételár 21 százalékát kívánják finanszírozni, maximum másfél millió forintos összegig. Feltétele a támogatásnak, hogy csak új elektromos jármű beszerzésére vonatkozik majd, illetve maximum 15 millió forintos beszerzési árig terjed a támogatás. Ezzel egyidőben eltörölték az elektromos járművek cégautóadó mentességét (még így is olcsóbb a hagyományosnál), viszont megmaradt a regisztrációs adó és az átírási illeték mentesség. Egy gyors számítással nekünk két hasonló kategóriás modellnél öt év megtérülés jött ki (lásd a lenti táblázatot), ami egy átlagos idő, amíg egy céges autót használnak. Ez két dolgot jelent: ha öt évnél tovább használjuk a kocsit, évente 382 ezer forintot spórolunk. De ha csak 5 évig, akkor is egy olyan modellt használhatunk, melynek károsanyag-kibocsátása



5


nulla! Bár vannak más fejlesztések, egyelőre kétség nem fér hozzá, hogy a legjobb megoldás az elektromos autó, ha gondolunk a jövőre és óvni akarjuk a környezetünket.

Néhány fontos tudnivaló a támogatással kapcsolatban: - A támogatott járművet legalább három évig használni kell, kötelező cascót kötni rá, totálkár esetén pedig a kártérítésből vissza kell fizetni a támogatást. - Magyarországi lakhellyel rendelkező magánszemélyek és egyéni vállalkozók legfeljebb 1 autóra, magyarországi székhellyel, vagy telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező civil szervezetek, helyi önkormányzatok, köztestületek, gazdasági társaságok, költségvetési szervek pedig 5 autóra vehetik igénybe a kedvezményt. - Az ingyenes parkolásról és további kedvezményekről még tárgyal az Országgyűlés. A támogatási programnak a vásárlási támogatás csak az egyik részét képezi, az elektromos autók terjedéséhez az is kell, hogy egyszerűen lehessen őket tölteni. A töltőhálózat kiépítéséhez az önkormányzatok kaphatnak támogatást a jövőben.

A TETŐN KERESZTÜL FŰTJÜK AZ UTCÁT HÍREK HŐSZIGETELÉS

A lakóépületek 60-70 százalékán nincs hőszigetelve a tető, pedig ha a padlásfödémet vagy a magastetőt megfelelő módon szigetelik, a fűtési költség tetemes része megspórolható. Ráadásul ezek a munkálatok viszonylag kis költségből, és néhány alapszabály betartása mellett akár szakember nélkül, házilag is elvégezhetők. Egy családi házban az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül távozik, 25 százaléka pedig a tetőn keresztül távozik, ha nem megfelelő a hőszigetelés. De tetőszigetelés hiányában a por és a külső zajok is jóval könnyebben beszivárognak, miközben a hőszigetelés nem csak télen, nyáron is hozzájárul a kellemesebb klímához. Nyáron ugyanis azt akadályozza meg, hogy túlmelegedjen a tetőt érő napsugárzás miatt a beltéri levegő, ami így akár 6-8 Celsius-fokkal is javíthatja a beltér hőmérsékletét. Annak ellenére, hogy a házunk teljes, megfelelő hőszigetelése mellett a hőveszteség és fűtésköltség akár 50 százalékkal is csökkenhet, a Knauf Insulation és a Szeretlek



6


* Most úgy tűnik eltörlik a cégautóadó mentességet ** A maximum 21 százalékos állami támogatással számoltunk (maximum 5 autó) **** A vételár különbség és az éves megtakarításből számolva


Magyarország portál ez évi felméréséből az derült ki, hogy a válaszolók mindössze egynegyede él energiahatékonysági szempontból korszerű ingatlanban, emellett (háztípustól függően) 60-70 százalékuk esetében a tetőtér sem szigetelt.

„A padlásfödém hőszigetelése a legegyszerűbben, leggyorsabban és a legkisebb energia és anyagi befektetéssel elvégezhető munka, így akár még most, a tél előtti utolsó pillanatban is érdemes belevágni” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója – „A legpraktikusabb megoldás, ha könnyű, de jó hőszigetelő képességű üveggyapot tekercseket vagy táblákat helyezünk el a padlásfödémen, lehetőleg két rétegben, eltolt illesztésekkel. Ebben az esetben a munkadíjat akár meg is spórolhatjuk, hiszen pár alapszabály betartása mellett mi is leteríthetjük az ásványgyapot hőszigetelést, de arra figyeljünk, hogy a mai hőszigetelési előírások teljesítéséhez ilyen esetben is kb. 20-25 cm vastag szigetelés szükséges” – tette hozzá a szakember. A tető hőszigetelésére ma már választható környezetbarát üveggyapot is.

NÖVEKVŐ NAPENERGIA PIAC HÍREK NAPENERGIA

A napenergia piaca gyorsabban növekszik, mint valaha, de a jövedelmezősége már nem annyira. A kulcs, hogy a szereplők javítsanak a beruházási és működési hatékonyságon – áll a McKinsey tanulmányában. Az Egyesült Államok és Kína is rekordot döntött tavaly 7,5 és 15 gigawattnyi napelem telepítésével. Idén a világ összesen 66 gigawatt kapacitású napelemet fog telepíteni. 2015-ben a befektetők 161 milliárd dollárt öntöttek a napenergiába, ez volt eddig a legnagyobb befektetés egyetlen energiaforrásba. Kínában például 46 gigawattnyi napelemet telepítettek, többet, mint bárhol máshol. India 2020-ra 100 gigawatt kapacitású napelem telepítését célozta meg. A napsütötte Közel-Keleten pedig a befektetések a 2010-es 160 millió dollárhoz képest 3,5 milliárdra emelkedtek. A világ egyre több naperőművet épít, mert egyre olcsóbb lesz a finanszírozása. 2009 óta a napelemek beépítési költségei 70 százalékkal estek.



7


Míg a külső hőszigetelési munkálatokat, mint a homlokzat leszigetelése, jellemzően ősszel, de mindenképpen száraz időben javasolt elvégezni, addig a tetőszigetelés bármikor elvégezhető. A homlokzat esetében fontos, hogy szakembert kérjünk fel a feladatra, annak érdekében, hogy a hőszigetelés az elvárt eredményeket hozza, de a padlástér hőszigetelési munkálatait akár mi magunk is elvégezhetjük, ráadásul anyagilag is kisebb beruházással jár. Egy átlagos, 100 nm-es családi ház kőzetgyapottal történő homlokzati hőszigetelése ugyanis munkadíjjal együtt nagyságrendileg 1,5 millió forintba kerül, a padlásfödém vagy a magastető hőszigetelése ásványgyapottal egy ugyanilyen házon körülbelül 200 ezer forintból kivitelezhető.


A szabályozási intézkedések továbbra is támogatják a napenergia terjedését. Számos multi befizet a napenergiára, nem csak azért, hogy a zöldenergiát támogassa, hanem hogy csökkentse költségeit, és hogy diverzifikálja ellátó forrásait. Figyelembe véve a trendeket, esélyes, hogy 2-3000 gigawattnyi napenergiát fognak telepíteni 2025-re, ez majdnem a fele a világban most működő napelemeknek. Természetesen a napenergia nem tudja önmagában megtermelni a szükséges villamos energiát, mert a nap nem süt mindig akkora intenzitással. Habár a jövő világos, a napenergiával foglalkozó cégek küszködnek. A downstream szolgáltatóknak, vagyis akik a napelemeket fejlesztik és építik, növekedniük kellett volna, és nagyobb szeletet kihasítani a piacból, ehelyett a profitszerzéssel bajlódnak. A makrotényezők is szerepet játszanak. Az alacsony olaj- és gázárak próbára teszik a napenergia versenyhelyzetét. Ennek ellenére a növekedés és a profit lehetősége ott van a szektorban. Hogy a cégek túléljék a jelenlegi piaci körülményeket, két kihívást kell leküzdeniük. Ahogy egyre több cég tör be a piacra, a verseny fokozódik, és a nyereség osztódik. A napenergia-ipar relatív fiatal, ezért az építési költségek igen eltérőek. Ahhoz, hogy valaki versenyben tudjon maradni, le kell szorítania a telepítés költségeit, így nagyobb szeletet tudna kihasítani a piacból. Ehhez a rendszer tervezésével és kivitelezésével is foglalkoznia kell. Ebben a folyamatban az sem segít, hogy a napenergia ellátási lánc még éretlen, és maga a technológia még gyorsan fejlődik. Az ágazatban a cégek még kicsik, és korlátozottak a képességeik. Hogy megkönnyítsék a cégek saját helyzetüket, szorosan együtt kéne működniük, így a napelemek, melyeket telepítenek, kompatibilisek lennének egymással, ezzel is elősegítve a további fejlődést. Ahogy az iparág fejlődik, a cégeknek nagyobb figyelmet kell szentelni a kivitelezőkre is. Sokan küszködnek a határidők és költségek betartásával, ami késéseket és ráfizetést eredményez, ezzel is rontva a jövedelmezőséget és a tőkemenedzsmentet. A napelemeket közel sem olyan bonyolult megépíteni, mint más típusú erőműveket. És a vállalkozásoknak még így is szükségük van stratégiára, amelyek összehangolják az építést partnereikkel. A résztvevőknek muszáj együttműködniük, és kezelni a költségeket. A részletes költségtervezet segíthet a kiadások kordában tartásában, és a többi projektnél is megadható referenciaként. Ezután pedig elkezdődhet egy hatékony költség-, és piacelemzés. A napenergia vállalatok nem engedhetik meg maguknak a pénzügyi helyzetük stabilizálást. Csak a nagyobb cégek képesek biztos lábakon állni, mivel több biztosítékot kapnak, amivel támogatják pénzügyi helyzetüket. De hogy legyen valaki



8


nagy, ha nem tud fejleszteni? A cégeknek új utakat kell találniuk a hatékonyságuk növelésére, és körültekintő stratégiát kell kidolgozniuk. A befejezett napenergia projektek vonzóak azok számára, akik hosszú távú befektetést keresnek. A nagy kérdés, hogy hogyan oldják majd meg a cégek az alacsonyabb tőkeköltséget a működési üzemhez, és a magasabb tőkeköltséget a fejlesztők számára. Az intézményi befektetők egészséges hozamot szeretnének alacsony kockázattal, a napenergia fejlesztők pedig olyan megbízhatóbb módokat keresnek saját tőkéjük visszaforgatására, aminek kisebb a költsége. Mindkét fél igényeinek találkozni kell félúton, egy átlátható struktúrájú tervben. Számos új ötlet látott már napvilágot, amelynek alapötlete az eszköz alapú befektetés. Az eredmények biztatók, de még nem teljesen vizsgáltak be őket. Az biztos, hogy a piacok próbára teszik az új módokat.

Nem lesz könnyű szembenézni a kihívásokkal. A fejlesztőknek meg kell birkózniuk a közepes pénzügyi mérlegekkel, vagy a menedzsmenttel, akik inkább a növekedésre koncentrálnak a nyereségesség helyett. 2015-ben és 2016-ban a napenergia ipar jelentős értékeróziót látott, és a dolgok először rosszabbra fordulhatnak, mielőtt jobbak lesznek. A szektor azonban már bizonyította rugalmasságát. Sőt a trendek, melyek a folyamatos növekedésnek kedveznek – a csökkenő költségek, fejlődő technológia és szabályozási támogatás – erőt adnak az iparágnak. Idővel majd a napelem az egyik legolcsóbb energiaforrás lesz mind közül. A fejlesztők azonban csak akkor fognak ebből értéket csiholni, ha csökkentik a költségeket.

NAPELEM PARK CSERNOBILBAN HÍREK NAPENERGIA

Több mint egy gigawattos napelem parkot építenek Ukrajnában Csernobilban. A fotovoltaikus rendszer kiépítését segíti az is, hogy az áramot szállító vezetékrendszer tökéletes állapotban van, emellett a szennyezettnek minősített földterület másra nem használható. A projekt 1 milliárd dollárból valósulhat meg és körülbelül két éven keresztül fogják építeni az energiatermelő egységet. A napelemes rendszer mellett egyéb, megújuló energiaforrásokat felhasználó kapacitásokat is építeni fognak. A harminc évvel ezelőtti atomkatasztrófát követően a 2600 négyzetkilométer területű Csernobil alkalmatlan mezőgazdasági- vagy ipari termelésre, állattenyésztésre. Ebből a kisváros nagyságú



9

A cikk forrása: www.smartinvest.hu

Szisztematikus és rugalmas megközelítés kell mindenki részéről. A napenergiával foglalkozó cégeknek ki kell találniuk, hogyan tudnak anélkül növekedni, hogy túlterjeszkednének.

A cikk forrása: www.tozsdeforum.hu

A működő tőke forgása igenis számít, minden pennynek a maximális hatást kell elérnie. A vállalatoknak körültekintően kell választaniuk minden szegmensben, és folytatniuk kell az alacsony költségű finanszírozást. Ugyanakkor a fejlesztőknek is partnernek kell ebben lenniük, a határidőket be kell tartaniuk, mivel a kisebbek nem biztos, hogy kezelni tudnak egy csúszást.


területből mindössze 6 négyzetkilométernyit hasítanának ki. Az egy gigawattos fotovoltaikus rendszer esetében a kínai China National Complete Engineering Corporation (CCEC) lesz a kivitelező. Az egy gigawattos rendszer mellett egy 0,4 gigawattos kapacitást is építenének, amit szintén megújuló energiaforrásokat felhasználó energiatermelő egység alkotná. A közel 1,5 gigawattos kapacitás negyede lenne az atomerőmű egykori kapacitásának. Ukrajna energiaellátása jelenleg erősen függ Oroszországtól, így a fotovoltaikus rendszer kiépítésével amellett, hogy nőne az ország ellátásbiztonsága, egy hatalmas, szennyezett földterület hatékony felhasználásával növelné megújuló energetikai kapacitásait. A terület napsütéses óráinak száma hozzávetőlegesen olyan, mint Dél-Németországban, ahol az utóbbi években jelentős mértékű fotovoltaikus kapacitást építettek.

A JÖVŐ

Áramtárolás üreges gömbökkel: a Bodeni-tóban november eleje óta végzik egy újfajta áramtároló első tesztjét.

ENERGIATÁROLÓJA HÍREK

ENERGIA

Az energiatároló a vízbe süllyesztett, üreges betongömbökből áll. Túltermelés esetén a gömbökből kiszivattyúzzák a vizet, míg amikor nagyobb az áramigény, a víz visszaáramlik és meghajtja a turbinákat. A technológia segítségével a jövőben jobban ki lehetne egyenlíteni a tengerben az offshore szélerőművek ingadozó áramtermelését. A szél- és naperőművek problémája, hogy a termelt áram mennyisége erősen ingadozik, és a felesleget jelenleg alig lehet tárolni, így a termelés kiegyenlítése nem megoldott. Ezért a kutatók új tárolási technológiák kifejlesztésén dolgoznak. Mindenekelőtt az offshore szélerőművek esetében jelentenének ígéretes megoldást a víz alatti szivattyús tározók különböző változatai. „A tengerfenékre telepített szivattyús tározós erőművek nagy mélységben fel tudják használni a nagy víznyomást arra, hogy üreges testek segítségével áramlási energiát tároljanak” – magyarázta Horst Schmidt-Böcking, a Frankfurti Egyetem munkatársa, a tározó egyik feltalálója. A tengeri szivattyús tározó esetében 30 m átmérőjű, betonból készült üreges gömbök helyezkednek el a tenger, például az Északi-tenger fenekén. Áramfelesleg esetén elektromos szivattyúkkal kiszivattyúzzák a vizet az üreges gömbökből. Ha áramra van szükség, ismét beengedik a vizet, és a víznyomás meghajtja a turbinákat. Így a kiszivattyúzás során felhasznált szélenergiát késleltetve nyerik vissza. Ennek a szivattyús tározórendszernek az első tesztjét nemrég kezdték meg a Bodeni-tóban egy 1:10 arányú modellel. A Fraunhofer Társaság Szélenergiai és Rendszertechnológiai Intézetének (FraunhoferInstitut für Windenergie und Energiesystemtechnik, IWES) kutatói 3 m átmérőjű üreges betongömböket engedtek le a tóba 100 m-es mélységbe



10

Überlingen település mellett. Itt tesztelik négy héten keresztül a víz kiszivattyúzását és beengedését. „Különböző teszteket végzünk, hogy megvizsgáljuk a szerkezettel, a telepítéssel, a meghajtás és az elektromos rendszer méretezésével, az üzemeltetéssel és szabályozással, az állapotfelügyelettel, valamint a teljes rendszer dinamikus modellezésével és szimulációjával kapcsolatos kérdéseket” – magyarázta Matthias Puchta, a Fraunhofer IWES kutatója. A modellkísérlet eredményéből többek között azt szeretnék megtudni, milyen vízmélységben és az európai tengerpartok mely szakaszain működne legjobban egy kísérleti projekt. „Annyi bizonyos, hogy a koncepció csak mintegy 600–800 m-es vízmélységtől lesz gazdaságilag megtérülő” – nyilatkozta Jochen Bard, az IWES részlegvezetője. „Komoly lehetőség van a tengeri szivattyús tározórendszerek használatára a tengerparti helyszíneken, például Norvégia partjainál, de Spanyolország, az USA és Japán is nagy potenciállal rendelkezik” – magyarázta Bard. A kutatók becslése szerint egy 700 m mélyen lévő üreges gömb mintegy 20 MWh áramot tudna tárolni. „A jelenleg rendelkezésre álló technológia alkalmazásával gömbönként 20 MWh tárolási kapacitást számolva világszinten 893 000 MWh összes tárolási kapacitást remélünk” – nyilatkozta Bard. „Ezzel a szél- és naperőművek ingadozó termelését költséghatékonyan és jelentős mértékben ki lehetne egyenlíteni” írja a mernokbazis.hu.



11

A cikk forrása: www.alternativenerga.hu


TARTALOM. Információs nap Energetikai fejlesztések a lakosságnak Zöldebb áramtermelők lettünk Hány év alatt térül meg az E autó

Recommend Documents